BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius

1



Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Levelező Tagozat Szakdiplomácia Szakirány

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIKNAK PROTOKOLLÁRIS SAJÁTOSSÁGAI

Konzulens: Bodnár László

Készítette: Perlaki Béla

Budapest, 2004 2



Tartalomjegyzék: I. Bevezetés

4.

II. 1. Az illemszabályok fejlődése

5.

II. 3. 1. Nemzeti sajátosságok Viselkedéstechnika, megszólítás, névjegy Elegancia, az öltözködés tudománya Étkezés, vendéglátás II. 3. 1. 1

Ausztria

8.

II. 3. 1. 2.

Belgium

12.

II. 3. 1. 3.

Dánia

14.

II. 3. 1. 4.

Finnország

17.

II. 3. 1. 5.

Franciaország

19.

II. 3. 1. 6.

Görögország

23.

II. 3. 1. 7.

Hollandia

24.

II. 3. 1. 8.

Írország

28.

II. 3. 1. 9.

Luxemburg

30.

II. 3. 1. 10. Nagy-Britannia

32.

II. 3. 1. 11. Németország

36.

II. 3. 1. 12. Olaszország

39.

II. 3. 1. 13. Portugália

41.

II. 3. 1. 14. Spanyolország

43.

II. 3. 1. 15. Svédország

47.

III. Az újonnan csatlakozó tagállamok sajátosságai

49.

III. 1.

Lengyelország

50.

III. 2.

Szlovénia

51.

3



I. Bevezetés A társas élet szokásainak és szabályainak ismerete az általános műveltséghez tartozik. Az előzékenységet, az udvarias magatartást meg lehet szokni, tanítható és megtanulható. Mindenki, aki azt szeretné, hogy embertársai megadják a tiszteletet, maga is megpróbál úgy viselkedni, hogy magatartása a jó modor írott és íratlan szabályainak megfeleljen. Ez a fajta érintkezés mindenképpen kívánatos, mert zökkenőmentesebbé teszi életünket. A tapintatos viselkedés megkönnyíti az emberek együttélését. Ha mindezt jó szándékkal próbáljuk megvalósítani, akkor alkalmazkodnunk kell ahhoz, ami illedelmes. Amikor az egymás közötti érintkezés kívánatos példáit bemutatjuk, kerülni kell az ízléstelenséget és az udvariatlanságot. Az udvarias viselkedés akkor válik üressé, mesterkéltté, ha nincs mögötte a másik fél iránt érzett megbecsülés. Néha azonban nem cselekedhetünk saját értékrendünk szerint, hanem be kell tartanunk bizonyos irányelveket, szabályokat. Néha elmosódó, de mindenképpen létező határvonalakat jelentenek ezek az előírások, önmagunk által elismert és értéknek felfogott határokat, melyeket ismerve tudunk csak helyesen viselkedni. Tudnunk kell, hogy az illedelmesség mások felé az emberi méltóságból ered, és erkölcsi alapja van. A jó modor és a társas élet szabályainak ismerete mindenki számára szükséges és kívánatos. Akik a társas érintkezés ezen szabályait betartják, főként saját maguk, de mások számára is megkönnyítik a kapcsolatok kialakítását. Segítenek a különböző szituációkban, fellépésünknek biztonságot adnak, és megóvnak az elkerülhető kellemetlen helyzetektől. Az udvariassággal és előzékenységgel párosult jó modor figyelmességet jelent másokkal szemben. Különösen fontos ismerni a külföldi sajátosságokat, ha a kellemetlen, olykor komoly konfliktust okozó helyzeteket el szeretnénk kerülni. Azért is fontos a megfelelő reakció, mert az illendőségi szabályok be nem tartásával nemcsak önmagunknak ártunk, a külföldiekkel való érintkezés révén akarva, akaratlanul is hazánk képviselőivé válunk, bár szinte lehetetlen általános formulákat felállítani, mivel a megkövetelt szokások országonként, de akár régiónként is más és mások lehetnek. A külföldi tartózkodás a nyelvi, földrajzi és egyéb általános ismereteken túl a sajátos helyi illemszabályokban való jártasságot is megkívánja. Semmiképp ne tekintsük ezeket alsóbbrendűnek, ne kritizáljuk őket. Ezért érdemes megvizsgálni néhány szempontot, ami nem alkalmazható ugyan minden esetben, de legtöbbször hasznos ismereteket nyújt az úgynevezett protokolláris tudnivalókról. 4


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A protokoll tulajdonképpen a mindennapi életből ered, és az udvariasság évezredek alatt kialakult nemzetközi szabálygyűjteménye, az országok, nemzetek közötti kommunikáció egyik eszköze. Meghatározó képet nyújt rólunk az a mód, ahogyan a vendégekkel bánunk. Ha ebben sikeresek vagyunk, biztosan megnyerjük látogatóink bizalmát. Az illem, az etikett és a protokoll ismeretére mindazoknak szükségük van, akik munkájuk, életük során másokkal kerülnek kapcsolatba – mindenkinek tehát, aki igényt formál rá, hogy azt tartsák róla: van viselkedéskultúrája, tudja, mit illik. „A viselkedés szabályai nem öncélúak, kifejezik … a résztvevők közötti távolságot”1 A nemzetközi érintkezés diplomáciai, protokolláris és társasági szabályaiban való jártasság az egyik alapvető követelmény azok számára, akik külföldön kívánnak szerepelni, vagy itthon kerülnek külföldiekkel kapcsolatba. Dolgozatom célja: bemutatni a 15 + 10 tagú Európai Unió tagállamait, a közöttük fellelhető hasonlóságokat, összefüggéseket és különbségeket.

II. Az illemszabályok fejlődése Néhány gondolat az illemszabályok fejlődéséről: Hosszú évszázadok, évezredek alatt alakultak ki a ceremóniák. Kiegészítették, egymásba kapcsolták a diplomáciai szolgálatot, a nemzetközi érintkezést, és az ezekhez kapcsolódó társasági formákat. Már a mitológiai leírásokban találkozunk követekkel. Történelmi források bizonyítják, hogy a kiválasztottak nemcsak megbízottak voltak, de egyben a tárgyalások külsőségeit is ők intézték. A görög poliszokban külön képezték a szakembereket. Az ő tapasztalataikra építettek a rómaiak is. Maga a diplomácia fogalom is a görögöktől származik. A görög „diploun” annyit tesz, hogy összehajtani, hajtogatni. A rómaiaknál a fontos iratokat, menleveleket kettős fémlapokkal rögzítették, összefűzték és „diplomas”-nak nevezték. Később a „diploma” szót olyan dokumentumokra használták, melyek fontos előjogokat, nemzetközi megállapodásokat tartalmaztak. Később a bizánciak átvették a rómaiaktól az illemszabályokat, és a keleti hagyományokkal kapcsolták össze, de még ők is a latin nyelvet használták. VII: Konstantin idején született a gyűjtemény 912-ben és „Ceremóniakönyv” volt a címe.2

1 2

Kommunikáció idegen kultúrákban, szerk.: Hidasi Judit, p. 128. Az etikett és a protokoll kézikönyve, szerk.: Sille István, p. 30.

5


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A kereszténység elterjedésével megnőtt az egyház befolyása, a rangsorolás szerepe felértékelődött. A középkorban a társas élet jórészt az uralkodói udvarok szertartásos életéhez kapcsolódott. A lovagi kultúrában az ideális ember nemes volt és előkelő, nemcsak a fegyverekhez értett, hanem a művészetekhez is, és kellemes volt a viselkedése. A kultúra a középkori Itáliában nagyon fejlett volt. A reneszánsz kisugárzása hatással volt az emberek életére, és a társas érintkezés formáira. A XV. XVI. század itáliai irodalmában számos ilyen témájú emlék található. A műveltségnek és a jó modornak az akkori udvari életből kölcsönzött és követésre ajánlott szabályait tárja elénk Baldassare Castiglione: „Il cortegiano” (Az udvari ember) című, a XVI. században írt figyelemreméltó munkája: az udvari szolgálat, a társas élet és érintkezés eszményi embertípusát rajzolja meg. Szemléletesen mutatja be az akkori itáliai emberek gondolatvilágát, ízlését, szokásait. A könyv számos követőre talált más országokban, ahol saját példákkal próbálták megfogalmazni Castiglione gondolatait. Az ókori eredmények továbbéltek a Német-Római Birodalomban is, majd pedig a II. Fülöp spanyol és XIV. Lajos francia király udvarában. Az udvari etikett aranykora volt ez az időszak. A spanyol királyi udvarban alakult ki az etikett azon formája, melyben a pompa, külsőségek domináltak. Ezért is nevezik ezt az „irányzatot” spanyol etikettnek. Az alapokat a burgundi udvari ceremóniákból vették, és II. Fülöp apja, V. Károly alatt érte el a tetőpontját.3 Ezen szertartásrendi szabályokat vették át egész Európában, Bécstől, a német és itáliai fejedelemségeken át II. Katalin cárnő Oroszországáig. Igaz, egyetemessé majd csak a kisebb fejedelemségek egyesülése után vált. Napóleon idején intézményesül a diplomácia. A szövetségek között állandósul a kapcsolat, hivatalokat hoznak létre, melyek nemzetközi előírások szerint dolgoznak. A nemzetközi érintkezésben a XVII. század végén a latint felváltotta a francia nyelv, bár Ausztria még egy évszázad múlva is tiltakozott, amikor egy hivatalos ügyben a jegyzéket nem latinul, hanem franciául kapta. 1815-ben, a bécsi kongresszus záróokmányakor már nem volt vita, a szöveget franciául írták. Mégis kikötötték a nagyhatalmak, hogy a francia nyelv használata nem kötelező. XIV. Lajos országának nyelvi „egyeduralma” csak az I. világháború után szűnt meg. Adolf Franz von Knigge megkísérelte Castiglione munkáját átültetni német viszonyokra. 1788-ban írta meg „Über den Umgang mit Menschen” (Az emberek közötti érintkezésről) című könyvét. A jó modort és az előzékenységet, az önmegtartóztatást és a mások iránti figyelmességet jelölte meg a kölcsönösen szívélyes kapcsolatok kialakulásának és 3

Az etikett és aprotokoll kézikönyve, p. 36.

6


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius megmaradásának feltételeként. Könyve tartalmazza a XVIII. század végi társadalmi szemlélet alapján a korabeli emberek viselkedésének összefoglalását. 41811-ben fordították először magyarra „Az emberekkel való társalkodásról, vagy :Miképp kellessék minden rendbéli emberekhez magunkat úgy alkalmaztatnunk, hogy a Világban boldogulhassunk.” címen. A „Res diplomatica” – diplomata tevékenység még az 1600-as években is a fontos iratokkal, okmányokkal való tudományos munkát jelentette. A diplomata kifejezés állítólag Robespierre használta először 1792-ben, egy cikkben. „Négy, a diplomáciai kapcsolatokban lényeges megegyezést írtak alá Bécsben. Az 1969-es szerződésjogról, az 1961-es diplomáciai kapcsolatokról, az 1963-as konzuli kapcsolatokról és az 1986-os államok és nemzetközi szervezetek vagy nemzetközi szervezetek közötti szerződésjogról szóló megállapodást.”5 1961-ben a Bécsi Szerződésben meghatározzák a diplomáciai kapcsolatok és képviseletek jogait, feladatait. Létrejön az illem, az etikett és a protokoll hármas egysége. Ezt a három, egymástól nehezen elhatárolható alapfogalmat szeretném röviden megvizsgálni. A protokoll szó görög származású, a „protosz” = első és a „kolla” = enyv szavakból tevődött össze. A bizánci időkben „a könyvtári kartotékrendszer elődét jelentette, egy ún. könyvtári irattári jelzőt, papírtekercsekre ragasztott olyan előzéklapot, amelyen szerepelt a tekercs valamennyi fontos adata. Eredeti jelentése: „a könyv elejére ragasztva””.6 A protokoll újabb jelentésekkel, értelemmel bővült az idők folyamán, így ma már nemcsak a diplomáciára érvényes, mert a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint jelent •

„nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvet

•

szabályokat, melyek megszabják az államfő, kormányfő, az állami és közjogi méltóságok valamint a diplomácia képviselőinek egymással való hivatalos érintkezésének módját

•

az államok külügyminisztériumainak ezzel foglalkozó osztályát

•

amit a dolgozatban is megpróbálok kifejteni: a hivatalos érintkezésekre vonatkozó íratlan szabályok és érvényben lévő szokások összességét.”7

Célja: az udvarias magatartás biztosítása hivatalos ügyekben, az államok közötti kapcsolatokban közvetítők közti szóbeli és írásbeli érintkezés egyszerűsítése. 4

Európai illemtan avagy Mit tanulhatunk a Nyugattól, szerk.: Pintér Emil, p.13. www.eda.admin.ch/eda/g/home/publi/diplo.html 2004.02.29. 11.42 6 Protokoll - Kézikönyv, szerk.: Máté János, p. 13. 7 Illem, etikett, protokoll, szerk.: Dr. Sille István, p. 21. 5

7


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Funkciója: a kapcsolatteremtés és –tartás biztosítása, biztosíték a nem szándékos sértések elkerülésére, eszköz lehet a partner megnyerésére és taktikai „fegyver” is lehet időnyerés céljából. Szintjei: állami vagy diplomáciai protokollról beszélhetünk. Szigorúan betartandó szabályokat fogalmaznak meg a ceremóniák és a szertartások menetére.8 Az etikett francia eredetű szó, eredetileg címke, felsorolás értelemben használták. Történelmi értelemben az udvari szertartási és illemszabályok összességét, mai értelemben a társadalmi érintkezés formáinak megszabott rendszerét jelenti. A protokollban az egyéni rangsornak megfelelő szabályok rendszerét értik alatta, mely azt szabályozza, hogy a ceremónia egyes résztvevői hogyan illeszkedjenek a szertartás rendjébe.9 „Az illem az emberek egymással szembeni viselkedését szabályozó normák rendszere, amelyet koroktól független és történelmileg változó elemek együtt alkotnak.” 10 A történelem egyes korszakait az állami élet szervezetén, társadalmi – gazdasági berendezkedésén, vallási, művészi és tudományos irányzatain túl, a társas élet, a társadalmi szokások és az emberek egymás közti érintkezése is jellemzi. Ha az illemről beszélünk, semmiképpen nem csak külsőségekről kell szót ejteni. Az illendőség szokásai együtt járnak a társadalom fejlődésével, a kultúra előrehaladásával. Ugyan vannak mesterségesen teremtett (étkezési, köszönési, öltözködési) szabályok a társas életben, mégis többségük szervesen kapcsolódik a mindenkori kulturális

színvonalhoz

és

fejlettséghez.

Az

emberekkel

való

érintkezés

sajátos

követelményeket támaszt. Ezek többnyire nemzetköziek, Magyarországon és külföldön egyaránt ismeretesek. Különböző országok különböző emberei számára a közösségben kialakult egymás közti érintkezés hasonlósága, pontosabban a követendő társadalmi illem teszi megnyerővé a kapcsolatokat. E hasonlóság ellenére vannak mégis sajátos, egyes országokra jellemző illemszabályok, bár a nemzetközi kapcsolatok gyors fejlődésével egyre inkább eltűnőben vannak.

II. 3. 1. 1.

Ausztria

Az ország nevét először több mint ezer évvel ezelőtt említik: „Ostarichi” alakban 996-998-ból származó oklevelekben, a Babenberg - dinasztia által birtokolt területekre vonatkoztatva.

8

Protokoll - Kézikönyv, p. 14. BGF KKF órai jegyzet 10 Protokoll - Kézikönyv, p. 11. 9

8


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Földrajzi fekvése miatt a történelem során mindig fontos szerepet játszott, hiszen Európa gazdasági és kulturális központjait összekötő útvonalak itt kapcsolódtak össze. Ausztria 9 szövetségi tartományból áll: Alsó-Ausztriából (Niederösterreich), Birgenlandból, Felső-Ausztriából (Oberösterreich), Karintiából (Kärnten), Salzburgból, Stájerországból (Steiermark), Tirolból, Voralbergből és a fővárosból, Bécsből. Bécs önmaga egy Bundesland. Világvárosi jellege elvitathatatlan, igen sok nemzetközi szervezet, rendezvény központja. Az ország mai keretei sok évszázados fejlődési folyamat eredményei.11 Nemzetállamról Ausztria esetében csak az I. világháború utántól beszélhetünk, miután a párizsi békeszerződések következtében szétesett a soknemzetiségű Habsburg Birodalom. A II. világháború befejezéséig Ausztria „hánykolódott” a nehézségek tengerén, próbálkozásai kudarcba fulladtak. A hitleri Németországgal lépett kényszerszövetségre, a világháború után 10 évig a győztes hatalmak tartották ellenőrzésük alatt. 1955-ben megszületett a győztesek és Ausztria között az államszerződés, Ausztriát független, demokratikus államként ismerték el. NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Ausztria az 1993-ban kezdődő csatlakozási tárgyalások eredményes lezárása után 1995. január elsejével lett az Európai Unió tagja Finnország és Svédország társaságában. Bár itt is németül beszélnek, a nyelv mégis különbözik a Németországban, illetve Svájcban beszélttől. Nem is nyelvtanát, sokkal inkább szókincsét tekintve. A hétköznap használt formája még inkább eltérő. Volt idő (Anschluß után), amikor Ausztriára más nyelvi normát akartak rákényszeríteni, ami pont az ellenkező hatással járt, a nemzeti öntudat kialakulásához, fokozásához vezetett. Mindamellett meg kell említeni, hogy az osztrákok szerint nincs osztrák nyelv, csak német nyelv létezik. Nem veszik viszont természetesnek, hogy egy külföldi ismerje a speciálisan osztrák kifejezéseket, de ha valaki hosszabb távon gondolkodik osztrák kapcsolatokban, mindenképpen ajánlatos megtanulni az osztrák variációkat. Milyen közhelyek élnek az emberekben az osztrákokról? Kedélyes, barátságos embereknek tartják őket, igyekeznek az élet pozitív oldalát nézni.

11

Kommunikáció idegen kultúrákban, p. 234-235.

9


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius 1988-ban megjelent egy tanulmány a bécsi Gazdasági Egyetem közvélemény-kutatására alapozva12 azt vizsgálta, hogy külföldön hogyan vélekednek Ausztriáról, az osztrák emberekről. A kérdések között szerepelt többek között Ausztria ismérvei, milyen emocionális tulajdonságokkal jellemeznék az osztrákokat, milyennek tartják az osztrákok munkához való hozzáállását, milyen minőségű az osztrák árucikk, stb. A válaszokban – néhány kivételtől letekintve – klisék jelentkeztek: klasszikus zene, kultúra, építészeti emlékek, alpesi tájak, téli sportok, vendéglátás magas színvonala és az alacsony mértékű környezetszennyezés. Németországgal és Svájccal összehasonlítva Ausztriát nevezték a legvendégszeretőbbnek, legbarátságosabbnak. Kevésbé pozitívan nyilatkoztak viszont a termékek minőségéről és a munkához való hozzáállásukról. Utóbbiban lehet valami, mert az osztrák emberek számára fontos szerepet játszik a kikapcsolódás, a pihenés. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS, NÉVJEGY A társasági életben a kedélyesség (Gemütlichkeit) figyelhető meg. Üzleti partnerként szintén nem jellemző rájuk a kapkodás, könnyen teremtenek kapcsolatot, az önirónia sem ismeretlen számukra. Ha ellenvéleményük van, nem közvetlenül mondják ki, hanem éreztetik („Ja, aber …”). Nagy jelentőséggel bír számukra a pontosság. A hétköznapok során azonban nem ragaszkodnak annyira az előírásokhoz, ám ott is megnehezítheti az ember életét a bürokrácia. Történelmi okokra lehet visszavezetni azt a jelenséget, hogy él még mindig Ausztriában a tekintélytisztelet, a rangok, címek elfogadása. Megfigyelhető ez a szertartásos üdvözlési módok (például: kézcsók), illetve formák („Hab’ die Ehre”) tekintetében is, bár ez a fiatalok körében kevésbé elterjedt. A rangok, címek tisztelete miatt fontos odafigyelni ezek helyes használatára az üzleti életben is. Ügyelni kell arra, hogy az osztrák partnerek alaposan felkészülnek a tárgyalásokra, ezért a üzleti megbeszélésre illik hasonlóan tájékozottnak lenni. A bevezető szakasz osztrák tárgyalók esetében hosszabb a németeknél, oldott, kényszermentes légkör kialakítás a céljuk. A 9 tartomány számos nyelvi, kommunikációs eltérésével lepheti meg a külföldieket, például a tiroliak és a voralbergiek visszafogottabb, tartózkodóbb ugyanakkor céltudatosabb tárgyalók.

12

Kommunikáció idegen kultúrákban: p. 242.

10


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Ausztriában természetesnek számít találkozáskor a kézfogás, viszont csak a német nyelvterületre jellemző, hogy a hölgyek is kezet nyújtanak üdvözlésként, bár nem a férfiak nyújtanak először kezet ott sem. Kézcsókkal, ahogy már említettem, szinte kizárólag az idősebb urak üdvözlik a hölgyeket. A „Frau/Fräulein” (asszony/kisasszony) megszólítás helyett a „Gnädige Frau” (Kegyelmes asszonyom) formát alkalmazzák. Az osztrákok „Grüß Gott” és nem igazán „Guten Tag” formulával köszönnek. Ha tegeződnek, a „Servus” kifejezést használják. Főként első találkozás alkalmával gyakori a tudományos fokozattal („Frau/Herr Professor, Herr Doktor”), ha ez nincs, a beosztással („Frau/Herr Direktor”), illetve a foglalkozás nevével („Herr/Frau IngenieurIn) való megszólítás. A névjegyen is szerepeltetik ezeket a rangokat. A névjegykártya nagyon fontos Ausztriában is, hiszen ez „a hivatalos írásbeli érintkezés gyakorlati segédeszköze. ”13Nagyon odafigyelnek a bemutatkozó nevére, és ezt elvárják a másik féltől is. Éppen ezért megkérdezik még egyszer, ha nem értették elsőre. Osztrák sajátosság, hogy a feleséget a férj beosztásának elnevezésével szólítják, például Frau Kommerzialrat. Ez azonban nem érvényes tudományos fokozat esetében14. Eltér a magyar szokástól, hogy a férj doktori címét a feleség nem használhatja a német nyelvterületen. A tegeződés a magánéletben, barátok közt jellemző. Tárgyalás során a magázódás ellenére igyekeznek kerülni a feszes hangulatot, beszédesebbek, hajlamosak a kompromisszumra. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az udvariasságnak, a nem verbális kommunikációnak. Beszélgetés közben nincsenek különleges tabuk. Az általános szabályok itt is érvényesek: kerülni kell a magánszférát, a pénzt, a politikai hovatartozást és a vallást. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Jelentős különbség észlelhető a vidéki és a nagyvárosi emberek öltözködése között. Kisebb településeken szívesen öltik magukra a hagyományos ruhákat, a Dirndl-t és az osztrák bőrnadrágot, akár ünnepről legyen szó, akár a hétvégi kiránduláson. A férfiak számára a divatos öltözködés nem jelent alapvető szükségletet, de a nők nagy része sem követi gondolkodás nélkül a divatot, annak ellenére, hogy foglalkoznak vele, érdeklődnek iránta. Sokan másfajta stílust kedvelnek, és nem azt, amit a divattervezők rájuk akarnak 13 14

BGF KKF órai jegyzet, 2004.03.19. Kommunikáció idegen kultúrákban: p. 260.

11


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius „kényszeríteni”. Meglehetősen kritikusan szemlélik azt, ami divatos. Öntudatosan állnak ehhez a kérdéshez. Egy felmérés szerint csak minden tizedik nő áldoz a legújabb trendre. Az is kiderült, hogy akik vonakodnak a legújabb divattól, az elmúlt néhány évben felszedtek néhány kilót. Az elmúlt 6-8 évben lecsökkent a divatos ruhák iránti kereslet. Egyértelmű: a nők olyan divatirányzatot keresnek, melynek termékeiben jól érzik magukat. Praktikus, kényelmes, lezser ruhákra vágynak. Körülbelül ötven éves korukig kedvelik a sportos darabokat, a nők több mint 40%-ának szimpatikus az a stílus, utána azonban inkább visszafogottabb irányzatot keresnek.15 ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Az egyik legnemzetközibb konyhának tartják az osztrákot, mivel - ismét történelmi okokra hivatkozva – az egykori Habsburg birodalom területén számos nép élt, és az átutazók is maradandó emlékeket hagytak itt. Persze az ízeket az osztrák szakácsok saját ízvilágukra alakították át. Húsleves nélkül ritka az ebéd. Sokan azt hiszik, hogy az osztrák konyha egyenlő a bécsivel, mivel a fővárosnak igen komoly gasztronómiai történelme van. Tájegységenként viszont más és más ízekkel találkozhatunk. Talán az egész Földön, de Európában biztos, hogy mindenki ismeri a „Wienerschnitzelt”, a Bécsi szeletet. Kevésbé híres viszont a „Tafelspitz”, az asztali csúcs, mely párolt marhahús bőséges körettel. Osztrák specialitás a vesemártás. A legismertebb remekművek a sütemények. Például a Sachertortát, a Mozartkugelt, a réteseket vagy az islert senkinek sem kell bemutatni. Nagyon finom osztrák sört lehet inni, például Ottakinger-t, vagy Zipfer-t. A borokat a sörökhöz hasonlóan kedvelik. Ha kávét szeretnénk inni, választhatunk a híg, a németes, és az olaszos elkészítési mód között, tejszínnel keverve pedig kapucínert rendelhetünk. 16 Ha vendégeiket meghívják, úgy az osztrákok többnyire ún. „Heuliger”-ekbe, borozókba invitálnak, itt mindenki szabadon választhat önkiszolgáló rendszerben. A számla általában tartalmazza a „Trinkgeld”-et (borravalót), ami 10-15 % között van. 17

II. 3. 1. 2.

Belgium

15

http://www.imc-ag.com/newsletter/index/1033941600.html 2004.04.09. 21.46 http://www.austria.info/hu/ 2004.02.21. 16.31 17 Az etikett és a protokoll kézikönyve, p. 215. 16

12


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius NEMZETEI SAJÁTOSSÁGOK Belgium alapító tagja volt az Európai Szén- és Acélközösségnek, melyből aztán több lépcsőben létrejött az Európai unió. Belgium ugyan csak 183 óta független, mégis, a belga nép név a görögök után a második legrégebbi Európában. Már a római történelemírók is említést tesznek a kelta eredetű belga törzsről Julius Caesar hadjáratainak leírásakor.18 Ha a társadalmi viszonyokat szeretnénk megvizsgálni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a francia nyelvű vallonok és a hollandul beszélő flamandok hatását, bár igazából a hivatalos kapcsolatokban a francia hatás érvényesül. Talán ez is oka lehet annak, hogy a belgák egy szintig barátságosak, azonban ezen szinten túl meglehetősen távolságtartóak a külföldiekkel szemben. Egymás között viszont a nyelvi különbségek okoznak gondot. Ezekben állást foglalni egyik vagy másik mellett nem tanácsos. Ugyanígy nem javasolt a vallási kérdés feszegetése viszont a vasárnapot tiszteletben kell tartani, ha nem szeretnénk a helyiekkel összetűzésbe keveredni. Gyakran tartanak ünnepeket, kiállítást, vagy egyéb látványos felvonulást. A belgák a hollandokhoz és a luxemburgiakhoz hasonlóan nagyon dolgos nép, amikor kint voltam Belgiumban, szinte bármikor lehetett boltba menni, alkalmazkodtak a vevők igényeihez, viszont nem alázkodnak meg a tehetősebb vásárlók előtt, még a turizmusból élők sem. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS A belgák többnyire kézfogással üdvözlik egymást. A kézfogás utáni üdvözlő formula jórészt az adott régiótól függ. A leggyakoribb flamand köszönés a Hallo ("Szia") és a formálisabb Goedendag ("Jó napot"). Francia szinonimája a Salut és a Bonjour. Ugyanakkor Brüsszelben és néhány nagyvárosban a német és az angol nyelvű üdvözlés is gyakran hallható. A közeli ismerősök három arcpuszival is köszönthetik egymást, bár ez inkább három puszi a levegőbe, eközben az arcokat összeérintik. Csak barátok és rokonok esetében használják a keresztnevüket, különben a vezetéknéven szólítják egymást. Búcsúzáskor a belgák lehetőleg mindenkivel külön kezet fognak. A belgák gyakorta magukhoz hívják meg a rokonokat és közeli barátokat, a társadalmi élet különben a kávézókban, és éttermekben zajlik. A pontosság

18

Benelux államok, szerk.: Pálfy József, p. 23.

13


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius nagyon számít. Kerülik az előzetes bejelentkezés nélküli látogatást, és vizitáláskor gyakran visznek magukkal kisebb ajándékot.19 ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Öltözködésüket tekintve nem tudják kivonni magukat a franciák befolyása alól. Talán nem is akarják. Magas szintű az elegancia iránti igényük, a divat helyett inkább ezt tartják szem előtt. Odafigyelnek a harmóniára, a ruhadarabok összhangjára. Ők is inkább a minőségre törekednek a mennyiség helyett. Ha nem ünnepélyes ruha van rajtuk, akkor is elegánsak. A kiegészítőket is nagy gonddal válogatják össze. A színek közül a kevésbé feltűnőeket keresik, a diszkrétebb, de elegánsabb kombinációkat részesítik előnyben. A lezserebb, sportosabb öltözetnek is megvan a helye, főleg a fiatalok körében. A tenger közelében tanácsos a széldzseki, vagy az esernyő, illetve a réteges öltözet kiválasztása. A testápolást ők sem hanyagolják el, bár ez a hölgyekre inkább jellemző. A sminkjük fokozza az ápoltság benyomását. A testedzésre viszont több gondot is fordíthatnának. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Francia hatás érvényesül a belga étkezési szokásokban is: a belgák is ínyencek, nem sokat, de választékosan esznek. Igaz az is, hogy kenyérből kevesebbet fogyasztanak. Az éttermekben fontos a tisztaság, az udvariasság, és a pincérek hozzáértése. A főétkezésre este kerül sor. Belga nemzeti ételek többek között a Hochepot, a Waterzoie, a Choesels és a gratin. Eltér a magyar szokástól, hogy bort csak tisztán isznak. Ha a külföldi vendég vizet szeretne hozzá, külön kell kérnie.20 Bár sok vendéglőjük van, nem nézik rossz szemmel, ha valaki az utcán eszik. Az legismertebb belga előétel a „tomates aux crevettes”, paradicsom, amit apró tengeri rákkal töltenek. Híres még a flandriai kertészetek spárgája kemény tojással és vajjal elkészítve. A franciákhoz hasonlóan a legfőbb húsételük a „bifteck”. A tenger adta lehetőségeket is kihasználják. Desszertjeik is igen szép számban készülnek, és jó tudni, hogy a praliné Belgiumból származik.21

19

http://www.topreiseinfos.com/belgien.html 2004.04.29.20.3 Protokollkódex, szerk. Ottlik Károly, p. 32. 21 Benelux államok, szerk.: Pálfy József, p.45. 20

14


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Aki szereti a sört, itt kedvére válogathat. Kávéból szintén jelentős a kínálat. A belga borról viszont szólni sem érdemes. Aki itt bort szeretne inni, jobb, ha francia, vagy luxemburgi nedűt vásárol.

II. 3. 1. 3.

Dánia

NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Dániával 1970 nyarán kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és Írországgal és az Egyesült Királysággal együtt 1973. január elsején lett az Európai Közösség tagja. Megfigyelhető Dániában a skandináv szokások keveredése a nyugat- és dél –európaiakkal. A dánokat nem könnyen teremtenek kapcsolatot sem egymással, sem külföldiekkel, mégis nem mondható

rájuk,

hogy

nem

ismernék

a

vendégszeretet

fogalmát.

Észak-európai

szomszédaikhoz képest nem annyira zárkózottak, szívesen társalognak, szellemeskednek. Észak franciáinak is nevezik őket22, mert egyaránt fellelhető náluk az északiakra és a déliekre jellemző tulajdonságok. Ha hivatalos ügyben járnak el, a francia és az olasz divat hatása érvényesül, viszont a magánszférában a kényelmes, lazább stílus „hódít”. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS A dánok nagyon ügyelnek a tisztaságra, és udvariasak. A vidámság sem ismeretlen ezen félszigeten, kihasználnak minden lehetőséget az ünneplésre, és a költségek Dániában a legalacsonyabbak a skandináv országokkal való összehasonlításban. Ezen okból kifolyólag számos turista látogat ide, és kürtölik világgá pozitív élményeiket, üres söröskorsóik mellől. A dánok büszkék arra, hogy követik a fejlődést, ezért a népviseletet, a hagyományos fesztiválok és a régimódi szokásokhoz való ragaszkodás kevésbé jellemző, más európai országokhoz képest. A barátságos, közvetlen, és nyugodt dánok, kerülik a szélsőségeket és toleránsak másokkal szemben is. A szabadság ilyen mértékű jelenlétének köszönhető, hogy 1989-ben Dánia legalizálta először az azonos neműek házasságát. Valószínűleg a legjobban a hygge szó mutatja meg a dán életszemléletet, mely lényege a kényelem és a meghittség. A belső harmónián túli világ káoszát és problémáit kirekeszti, és helyette a hangsúly a meleg, meghitt 22

Protokollkódex, p. 33.

15


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius légkör kialakításán van. A hygge érvényes a dánok privát szférájának szinte minden szegletében. Jobban nem nyomatékosíthatják elégedettségüket, mint hogy vendéglátójuknak megköszönik a meghitt estét.23 ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Skandinávia országaira jellemző az éghajlathoz, az időjáráshoz való alkalmazkodás. A téli időszakban szinte ki sem látszanak a réteges ruha alól, ám ha beköszönt a szép, meleg, napos idő, szinte alig viselnek valamit. Ha nincs jó idő, nem áldozzák fel a divatért az egészségüket, nem hordanak könnyed ruhákat. A nők jelentős része szinte egész évben nadrágban jár, akár a magánéletben, akár üzleti ügyben. A feminizmus nagyon elterjedt, valószínűleg sehol máshol nem olyan „egyenlőek” a nők, mint Európa északi részén.24 Nagyon szeretik a színeket, és értenek is a kombinációkhoz. Érthető, hiszen a szürke és zord télben kell valami felvidító plusz. A francia és olasz hatás jelentős, ez észrevehető a hivatalos alkalmakon való megjelenésben is. Ha este nem szeretnénk a nemzetközi divat szerint öltözködni, öltözzünk nyugodtan hagyományos skandináv viseletbe! ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Ha meg szeretnénk ízlelni a dán ételeket, ne számítsunk összetett fogásokra. Igyekeznek könnyen elkészíthető ételeket az asztalra tenni, a fűszereket sem viszik túlzásba. Talán a kaprot lehetne említeni, mártásokhoz használják. Főleg a „tenger gyümölcseit” fogyasztják, és a füstölt húsokat. Specialitásuk a „Smörrebröd”25, egy szendvics, vajas kenyéren elkészítve, ami kiadóssága miatt főétkezésként is fogyasztható. Felhasználnak hozzá rozskenyeret, félbarna kenyeret, fehérkenyeret, fekete parasztkenyeret. A fehér kenyérre rák és kagylóféléket és bizonyos fajta sajtokat tesznek, a rozskenyérre és a félbarna kenyérre húsokat, szárnyasokat, halat tálalnak, míg a fekete kenyeret vajjal megkenve saláták, lágy sajtok alá teszik. A kenyérszeleteket különféle ízesített, fűszeres vajakkal kenik meg. Nagyon sokféle a felhasznált nyersanyag, így a smörrebröd igen változatos. Baráti társaságban, elegáns vendéglőben egyaránt fogyasztják, de az is természetes, hogy sétálás közben vagy egy

23

http://www.startutazas.hu/Europa/dan_home.html 2004.04.29.21.17 Stíluskalauz, szerk.: Spilane, Mary p. 158. 25 Protokollkódex, p. 33. 24

16


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius büfében a hazaiból eszegetnek. Dán specialitás a piros színű kolbász, a polser26. Az étkezéseket sör vagy a hideg tej kíséri, ez szinte minden étkezésnél megszokott. A dán étkezési szokások megegyeznek a skandináv szomszédokéval: bőséges reggeli, „Smörrebröd” dél körül, később az ebéd majd a vacsora a késő esti órákban. Ebédre, vacsorára kiadós sülteket esznek, kedveltek a testes marhahúsok, a sertés és vadhúsok. Köretként általában többféle zöldséget, főtt vagy sült burgonyát és a húsokhoz gyakran többféle mártást adnak. Levest ritkán fogyasztanak, az étkezéseket inkább előétellel kezdik. Ezek az előételek rendszerint hideg halak, főzve, pácolva, fűszeres hagymás lében, vagy kagylók, rákok, hideg pástétomok. Desszertként pudingokat, krémeket, fagylaltokat fogyasztanak. Süteményeik kelt vagy leveles tésztából készülnek, vaníliakrémmel, gyümölcsökkel, tejszínnel. Az étkezések zárófogása rendszerint a jó minőségű dán sajtokból kerül ki, a sajtokhoz gyümölcsöt is adnak az asztalra. Az étkezés után kávét vagy teát fogyasztanak, a kávéhoz tejet vagy tejszínt adnak. Talán senkinek sem kell bemutatni a dán sörök képviselőit, a Tuborgot és a Carlstenst, viszont a Faxe Magyarországon nem ismert. A sör mellé ihatunk tipikus skandináv pálinkát akvavitot is, amit Dániában snaps-nak neveznek. Boraik nem szőlőből készülnek, hanem például a kijafa cseresznyéből.27 Ha borravalót adunk, a skandináv országok között legmélyebben itt kell a zsebünkbe nyúlnunk, általában 10-15%-ot szoktak adni.

II. 3. 1. 4.

Finnország

NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Finnország az 1993-ban kezdődő csatlakozási tárgyalások eredményes lezárása után Ausztria és Svédország társaságában 1995. január elsején lett uniós tag.

26

http://de.wikipedia.org/wiki/Tourismus_in_D%E4nemark#Essen_und_Trinken 2004.04.27.

19.27 27 Az etikett és a protokoll kézikönyve, p. 202.

17


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius „A finnek legfontosabb tulajdonsága a „sisu”, ami jellemük lényegét fejezi ki, ám a szó lefordíthatatlan. Benne van az akaraterő és a kitartás, a bátorság és az elszántság, a jellemszilárdság és a nyakasság; a zord életkörülmények között csupa pozitív tulajdonság”.28 Mégsem ellenségesek, sőt kifejezetten barátkozók, kötetlenek, vidámak. Létezik a magyar őstörténet-kutatásban egy irányvonal, mely a finneket rokon népnek tartja. Nyelvészeti szempontok alapján jutottak erre a következtetésre. Ha Finnországról kérdezik az embereket, azonnal a szaunára gondolnak. Nem véletlenül. A finnek sokat szaunáznak, és megtisztelésnek számít, ha a vendéget meghívják maguk közé, persze ilyenkor szokásaiktól eltérően nem meztelenül élvezik a forróságot. Fontos a sorrend: a hölgyek kezdik a gőzfürdőt, a férfiak csak ezután csatlakoznak. Pontos regulái vannak a szaunázásnak, például illetlenség sokáig nyitva hagyni az ajtót, vagy túl sok vizet önteni a kövekre. Utóbbit illik megkérdezni a bentiektől. A szauna után sörrel és kolbászkával pótolják az elveszett energiát. Finnországban nagyon ügyelnek az egészségre, ezért is van az, hogy dohányozni például csak a házigazda engedélyével lehet, bár a finn otthonokban, hivatalokban és más nyilvános helyeken szinte kivétel nélkül tilos a dohányzás. Finnországban sem illik gyertyáról cigarettára gyújtani. Nemcsak azért, mert műveletlenségnek számít, hanem azért sem, mert hitük szerint ezzel elvesszük egy tengeren hajózó finn életét29. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS A finnek nagyon jól beszélnek angolul, az idősebbek pedig németül. Meg lehet viszont nyerni őket, ha néhány finn szót megtanulunk, és például az ő nyelvükön üdvözöljük őket. A „Jó napot!” finnül: „Hyvää päivää, az egészségére „kippis”, a szervusz pedig „terve”. Tanácsos kerülni a persze szót, mert ez finnül egy csúnya káromkodást jelent!30 Ami talán leginkább furcsa lehet számunkra, hogy mindenki mindenkit tegez. Éppen ezért nyugodtan tegyük ezt mi is! A tegezés ellenére megadják a kellő tiszteletet, ismerik és be is tartják az általános viselkedési szabályokat. Ha vendégségbe megyünk, vigyünk virágot, de mellőzzük az italt és más ajándékot! Beszélgetés közben ne lepődjünk meg, ha egy finn őszintén elmondja véleményét! Nekünk sem kell másként cselekedni. Kerüljük a mesterkéltséget!

28

Hostessek kézikönyve, szerk. Kepes Ágnes, p.108. Protokollkódex, p. 39. 30 Az etikett és a protokollkézikönyve, p. 198. 29

18


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A klasszikus viselkedési szabályok elsősorban hölgyekkel szemben érvényesek. Ha például bált rendeznek, és az asztalnál ülő hölgyet táncra kérik, illik az asztalnál felállni minden férfinak, ha a hölgyet visszakísérik, úgyszintén.31 ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA A finnek nem kimondottan ragaszkodnak az eleganciához. Sokkal inkább előnyben részesítik a sportos, laza ruhadarabokat. Az is előfordulhat, hogy hivatalos rendezvényen nem a megfelelő öltözetet visel valaki, de ez még nem jelenti azt, hogy kevésbé becsülne bennünket. Ennek ellenére mégis inkább a konzervativizmus érezteti hatását a hivatalos rendezvényeken, a férfiak jórészt sötét öltönyt viselnek. Hölgyeknél természetesen inkább jellemző az elegancia. Népszerűek az élénk színek, nem ritka, hogy kevésbé fiatalok is ilyen színű ruhákba választanak. Az időjárás komoly befolyással bír a ruházkodásukra. Az éghajlat miatt fontos a réteges öltözet. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Finnországban a skandináv szokások és ízlés a meghatározó. Helsinkiben és a többi finn város éttermeiben ugyanúgy megtalálható a smörgasbord, mint Stockholmban. A finnek kevesebb fűszert használnak a magyaroknál, mégis finoman és változatosan főznek. Egyedülállóan finomak pácolt heringkészítményeik. Az egészséges életmódról már korábban is volt szó, a finnek is nagyon sok tengerből származó ételt, zöldséget, salátákat, előételt fogyasztanak, köreteik hasonlóak a magyar konyháéhoz: rizs, burgonya. Nagy kultusza van a jávorszarvas, a rénszarvas húsának, csemegének számít a medvetalp, a füstölt, pácolt medvesonka, de fogyasztanak ürüt, marhát és sertéshúst is. A hideg éghajlat miatt télen nagy a szervezet energiaigénye, ilyenkor szívesen esznek zsíros húsokból készült ételeket. Kenyeret főleg árpából és rozsból készítik. Lappföldön készítenek árpalisztből rénszarvas vérrel főzött kását is. Náluk is megterem a vörösáfonya, az eper, a málna, a szeder. Az étkezések végén nem esznek desszerteket, süteményeket. Ha szállodában vagy étteremben étkezünk, választhatjuk a svédasztalos megoldást is. Tíz, vagy még több fogást szolgálnak fel.

31

Az etikett és a protokollkézikönyve, p. 198.

19


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Étkezés elõtt egy borókaillatú pálinkát vagy rozspálinkát fogyasztanak. Az étkezésekhez sört, friss vagy aludttejet isznak. Sok ásványvizet fogyasztanak, viszont kerülik a szénsavas üdítőket. Kávéjuk hígabb, kétszer illik kérni belőle. Aperitifként finn vodkát, a kávéhoz gyümölcs(ök)ből készült likőrt kínálnak. Az alkohol meglehetősen költséges élvezeti cikk, nem is lehet bárhol megvásárolni, csak az ALKO felirattal ellátott üzletekben. Koccintáskor mindig egymás szemébe néznek, bár nem koccintanak, de poharukat megemelik, majd miután ittak, ismét a poháremelés következik. Ha Finnországban étterembe szeretnénk menni, a bejáratnál fogad minket a pincér, aki az asztalunkhoz kísér. Ezt illik megvárni, és igen nagy faragatlanságról tesz tanúbizonyságot az, aki odaül egy asztalhoz, ahol már vannak vendégek. Amint kihozzák a rendelt fogásokat, megkapjuk mellé a számlát is. Az egyenjogúság terjedésével magyarázható talán, hogy előfordul: a férfi nem rendezi a társaságában levő hölgy fogyasztását. A számla már tartalmazza a borravalót, mértéke a szokások 10-15%. Fontos tudni, hogy a taxisnak nem kell adni borravalót.

II. 3. 1. 5.

Franciaország

NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Franciaország szintén alapító tagja volt az ESZAK-nak, az Európai Unió „bölcsőjének”. Mielőtt szót ejtenék a franciákról, meg kell említeni, hogy történelmi okok miatt igen nehéz lenne homogén Franciaországról beszélni. Ha a francia mentalitást, viselkedéskultúrát vesszük górcső alá, szólni kellene a francia nyelvű egyéb területekről is, mint például Kanada bizonyos területeiről, a már említett belga, svájci és az egykori afrikai francia gyarmatokról is. Dolgozatomban mégsem térek ki ezen részekre, mert nem tartoznak szorosan a témához. Elsőként arról szeretnék írni, hogy Franciaország tekinthető az etikett szülőföldjének, a francia nyelv pedig a diplomáciában használt egyik főnyelv. Talán nem véletlen, hogy még ma is a francia hagyományokra épülnek a diplomáciai viselkedési normák. Ha megnézzük, milyen kép él a franciákról, számos közhellyel találkozunk: a túlzott kifinomultság, a gőg, a távolságtartás, ugyanakkor az udvariasság és a jómodor egyaránt 20


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius jellemzi őket. Sokan beszélnek idegen nyelveken, de nem szívesen használják, csak a franciát. Bár ezen kliséknek lehet alapja, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az általánosítás nem mindig állja meg a helyét. Az viszont nem kétséges, hogy a franciák életművészek. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS, NÉVJEGY Nagyon sok franciára jellemző a formaságok iránti kifinomult érzék, de a távolságtartás szintén. Különös francia szokás, hogy nem mindig engedik át helyüket a buszon, vagy a metróban, és a fel- és leszállás is meglehetősen nehézkes. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy az udvariasság befolyással bír egész életükre. Köszönéskor alkalmazkodnak a napszakhoz, kezet fognak, egy nap során akár többször is. A franciák számára természetes, hogy köszönni „kell”. Ha netán ez elmarad, műveletlennek tartják a feledékeny embert. A kézcsók nem jellemző az üzleti életben, csak ritkán, például magas rangú társasági események alkalmával. Bemutatkozáskor használják a Madame, Monsieur illetve a Mademoiselle megszólítást, utána esetleg a rangjukat is. Ha levelet írunk, ügyelni kell arra, hogy ha rövidítjük a Monsieur megnevezést, utána mindig pontot kell tennünk (M.), hölgyeknél azonban sosem, a Madame rövidítése Mme. Történelmi okokra vezethető vissza, hogy Franciaországban számos egyházi, nemesi, katonai rangot különböztetnek meg. A tegeződés nem jellemző, félreérthető, akár tolakodásnak is felfogható, bár közelebbi kapcsolat esetén a napszak után a keresztnevén szólítják a barátot, ismerőst. Mediterrán hatás lehet, hogy közeli ismerősök, barátok megpuszilják egymást. Beszélgetés közben a szemünkbe néznek. Ha meghívnak valakit, többnyire „semleges” területre, például étterembe, vendéglőbe. Ha meghívónk a saját lakásába hív meg, nagy megtisztelésnek számít, és a ház asszonyának virágot illik vinni, vagy küldeni. A mediterrán hagyományoktól eltérően Franciaországban illik pontosan érkezni, maximum 10 perc késés engedélyezett, de csak ha nem hivatalos eseményről, vagy meghívásról van szó. Ha nem tudunk élni a meghívással, ki kell mentenünk magunkat. Ha fogadásra vagyunk hivatalosak, figyeljünk a házigazdára. Ha az ajtóban áll, üdvözölni, illetve búcsúztatni szándékozik a vendégeket, ilyenkor illik érkezni, valamint távozni. Komoly kellemetlenségektől kímélhetjük meg magunkat, ha tudjuk, hogy fogadáson a köszöntő előtt illetlenség fogyasztani; meg kell várni, amíg a házigazda nem üdvözli vendégeit. A franciák előszeretettel használnak névjegyet. A francia hagyományokra utal, hogy a névjegykártyákon feltüntetett, kézzel írt rövidítések a francia nyelvből erednek. A franciák 21


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius adnak az igényes névjegyre, fontos, hogy ne legyen túlzsúfolt, legyen hely rajta a személyes megjegyzéseknek. Aki nem szeretne kínos szituációba kerülni, lehetőleg ne használjon angol nyelvű névjegykártyát Frankföldön, a kétnyelvűek viszont elterjedtek. A telefon igen elterjedt, nemcsak az üzleti életben, viszont nem jellemző a túl sok beszéd. Ha tárgyalás közben csörren meg, felveszik. Ez nem számít udvariatlanságnak. A céges telefont nem használják magán célra.32 ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Az öltözködési kultúra a franciák számára nemcsak esztétika, hanem a magabiztos fellépés hatása miatt is fontos. Az érzékszerveiket érő benyomások meghatározóak, nemcsak a beszélgetési, étkezési szokásaikban, de az öltözködés területén is. Az ápoltság alapkövetelmény. Nem kell túlzásba vinni a dolgokat, a lényeg, hogy látsszon a törődés, a gondosság. A smink ne legyen feltűnő, de e nélkül sem mennek a hölgyek az utcára. A divat egyik központja Párizs. Mégis, azokkal az - enyhén szólva is hóbortos - ruhákkal, amik a kifutókon láthatók, nem sűrűn lehet találkozni az utcákon. A nők nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszenek. Öltözetüket az évszakok szerint állítják össze, alapos tervezés után. A magyar – és valószínűleg a Föld legtöbb országában élő - nőktől eltérően nekik nem okoz gondot, hogy egy ruhát gyakrabban is magukra öltsenek, persze mindig változó kiegészítővel, így a hatás is állandóan változik. Az arányokról sem szabad megfeledkezni! Hivatalos érintkezéskor a férfiak sötét öltönyt viselnek, de akár a munkahelyen is előfordulhat a világosabb ruházat. A franciákra nem jellemző a maradiság, de a hagyományok miatt nem mindig élvezhetik a napi divatot. Egy dolog viszont nagyon fontos a legtöbb franciának: a stílus. Szerintük más nemzet nem rendelkezik olyan stílusérzékkel, mint ők. A legtöbb francia nőnek szinte hihetetlenül tökéletes a frizurája. Nem a divatot követik, hanem arra törekednek, hogy elegánsak legyenek. Nem okoz nagy meglepetést Franciaországban, ha egy nő akár hetente felkeresi a fodrászát – amit a legtöbb francia férfi is érzékel. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS A francia konyha világhírű. Az igényesség ezen a téren is megmutatkozik, talán az egyik legigényesebb. Többségük ínyenc, szeretik megtervezni az étkezéseket, tehát nem egyféléből 32

Kommunikáció idegen kultúrákban, p. 127.

22


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius esznek sokat, hanem több fogást hangolnak össze. A fogásokat érdekes fantázianevekkel látják el. Az igazi francia konyha a vajat részesíti előnyben. Kerülik az erős ízeket. A reggeli nem bőséges. Ebédre a leves helyett inkább a különféle előételeket fogyasztják, melyek zöldségekből, tengeri finomságokból állnak. Leginkább marhahúst esznek. A köretek is változatosak, párolt és sült formában egyaránt népszerűek. A salátát helyi szokás szerint a sültek után fogyasztják, bár nem veszik rossz néven, ha a külföldiek a húshoz eszik. A menü minimum három fogásból áll, a desszert zárja, ami lehet édesség, gyümölcs, vagy sajt is. Utóbbiból több száz fajtát készítenek. A franciák elvárják az étteremben, hogy a pincérek beszélni tudjanak az ételekről (Miből, hogyan készül?). A francia rendszerű kiszolgálás azt jelenti, hogy „a tálcára felrakott ételt nem a pincér szervírozza, hanem a vendég maga vesz belőle.”33 Előfordulhat azonban az is, hogy a pincérek részt vesznek a tálalásban - az angol módszer szerint. Franciaországról gyakran jut eszünkbe a pezsgő, a konyak és a bor. Bort szinte mindenhez isznak, persze gondosan megválogatva, mihez mi illik. Kedvenc feketekávéjuk a „két részből és porcelánedényből álló fedőben felszolgált „café filtre” aromáját. Az étkezést záró tömény ital elnevezése: pousse-café”34 Nagyon sok helyen tiltják a dohányzást, és be is tartják, tartatják.

II. 3. 1. 6.

Görögország

NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Az ókori gondolkodók, művészek magas szintű eredményeinek ékes bizonyítéka, hogy a kultúra, a tudomány számos kifejezése görög eredetű. Már korábban volt róla szó, hogy a diplomácia fogalomnak is görög gyökerei vannak. Manapság mégis sokan „kénytelenek” megtanulni angolul, németül, mert az ország egyik fő bevételi forrása az idegenforgalom. Különösen érvényes ez idén, mivel a 2004-es olimpiát Görögország rendezi. Görögország az 1962-es társulási szerződés után – a katonai junta 1974-es bukását követően – 1981-ben csatlakozott az Európai Közösséghez. 33 34

Protokollkódex, p. 43. Protokollkódex, p. 44.

23



VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS

A

mediterrán országokhoz hasonlóan görög földön is jellemző a gesztikulálás, a hevesebb

vérmérséklet. Sokat „hadonásznak”, a „kezükkel is beszélnek”. Előfordul, hogy társalgás közben magukhoz ölelnek, megfogják a kezünket – ez mind hozzátartozik a görög beszélgetéshez. A zene egész nap szól, sokan énekelnek, dudorásznak, fütyörésznek. Nagyon barátságosak, és kerülik az elutasító kéréseket, válaszokat. A határozott nem helyett inkább megpróbálnak ígéretet tenni a kérés későbbi rendezésére. Üdvözlési formáik alkalmazkodnak a napszakokhoz, napközben a „kalimera” (Jó napot!), majd pedig a „kaliszpera” (Jó estét!) kifejezést használják. Ha udvariasan kívánnak valakit megszólítani, a „kiria”(asszonyom) és a „kirie” (uram) szó elkerülhetetlen. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Földrajzi fekvésük miatt kedvelik a világos színeket, viszont a hivatalos öltözet sötétebb színű, a nyakkendő pedig a meleg ellenére is kötelező. A nőknél fontos a mértéktartás. Május végétől szeptember végéig tart a nyár, a kánikula július-augusztusban teszi próbára az emberi szervezetet.. A nap állandóan tűz és ritka az eső. A hőség a déli órákban szinte elviselhetetlen, ezért a görögök is sziesztáznak. Ez alól csak az idegenforgalomban dolgozók kivételek, rájuk más, merevebb öltözködési szabályok vonatkoznak (egyenruha, esetleg sötét alsóruházat és fehér, vagy világos felső). Este, de még inkább éjszaka viszont már szükség lehet egy vékonyabb pulóverre, főként a tengerparton, ahol esténként feltámadhat a szél. Az országban nincsenek szigorú általános öltözködési szabályok, de szállodákban, éttermekben vacsorához elvárják a kulturált megjelenést (nem fürdőnadrág és bikini, hanem hosszú nadrág férfiaknak, nőknek is nem túl feltűnő, kivágott ruha stb.)35 ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS A görög konyhára nagy befolyással bírtak a balkáni, a török és az olasz ételkészítési szokások. A levesek helyett inkább előételeket fogyasztanak, természetesen halakat, rákokat, tésztaféléket, olajbogyót. Mindent olívaolajjal készítenek. Jórészt birka-, illetve bárányhúst 35

http://www.startutazas.hu/Europa/gorog_home.html 2004.03.06. 10.12

24


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius esznek, de előfordul a marha és a sertés is. Sőt! Szívesen keverik ezeket. A főfogást meglehetősen édes desszerttel felezik be, a sajt nem túl gyakori. A magyar ízlésnek inkább a fagylaltkelyhek felelnek meg. A kávét törökösen és édesen isszák.36 A legismertebb görög aperitif az uzonak nevezett ánizspálinka, amit vízzel, vagy jéggel kevernek, így a színe fehérré válik. A konyakok közül a görög Metaxát kell megemlíteni. A sör kevésbé, a könnyű, édes fehérborok annál inkább népszerű. A számla itt is tartalmazza a 10-15%-os borravalót.

II. 3. 1. 7.

Hollandia

NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Hollandia az ESZAK-ot alapító „hatok” egyike volt. Azzal kezdeném, hogy sokan összetévesztik az országot Holland tartománnyal. Az oka az lehet, hogy ez a régió meghatározó szerepet töltött be mind a németalföldi, mind a holland történelemben. Jelenleg is ez a tartomány az ország gazdasági, politikai és kulturális centruma, a legmeghatározóbb területe, valamint az itteni dialektus számít az ország egészében beszélt "művelt nyelvnek". Holland tartomány Észak- és Dél - Holland tartományból áll, melyek a tengerparti részen helyezkednek el. Ha az egész országra gondolnak, azaz mind a tizenkét tartományra, a "Néderland" megnevezést használják. Nyelvi és etnikai szempontból a német, a társadalmi szokásokban pedig az angol és a francia hatás érvényesül. Minden bizonnyal bolygónk legtoleránsabb, legnyitottabb országa. Identitásukat leginkább meghatározza az egyenlőség-ideál, ami annyit tesz, hogy erkölcsileg mindenki egyenlő. Anyanyelvükön kívül több nyelven is beszélnek, többek között angolul, németül, és franciául. Rengeteg kerékpárossal találkozhatunk az utakon, ám ők biztonságban érzik magukat a fejlett közlekedési kultúra miatt. A vasárnapot nagyon tisztelik és a kisebb falvakban keményen felléphetnek a vasárnap nyugalmát megzavarókkal szemben. Az emancipáció itt is nagyon elterjedt. Ennek ellenére az üzleti életben mégis jelentős a férfiak „sovinizmusa”. A holland férfiak nagy része szeretné, ha párjuk az üzleti pálya helyett a családra koncentrálna, tehát ha a saját elképzeléseiket a gyermeknevelés és a háztartás hátterébe szorítanák. A haladással együtt azonban megjelentek azok a fiatal nők, akik nem 36

Hostessek kézikönyve, p. 122.

25


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius elégednek meg a feleség, illetve anya szereppel, hanem ezek mellett a pályafutásukra is koncentrálnak. A beidegződések miatt viszont kevés nőt találunk vezető beosztásban, ezért a külföldi üzletasszonyoknak is keményen meg kell dolgozniuk, ha holland partnerekkel tárgyalnak. A holland üzletemberek egyébként Európa kínaijainak is nevezik magukat, akik minden lehetőséget megpróbálnak felhasználni. Üzletfeleikkel sportszerűen tárgyalnak, de nem engednek az árból.37 A hollandok évszázadok óta kereskedelemmel foglalkoznak, egykor komoly konkurenciát jelentettek Angliának, tengeri kikötőik ma is a legjelentősebbek közé tartoznak. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS Megfelelő ismeretség után igen barátkozóak, viszont a magánszférába nehezen engednek betekintést, annak ellenére, hogy például alig használnak függönyt otthonaik elrejtésére. A diákok mernek kérdezni, ha valamit nem értenek. Bizonyos kultúrákban természetesnek veszik a "kenőpénzt, a csúszópénzt", Németalföldön ez a módszer nem elfogadott. Hollandiában sokan végeznek önkéntes munkát, míg hazánkban ez kevésbé jellemző. Ennek oka valószínűleg az, hogy a magyaroknak jóval többet kell dolgozniuk, egyszerűen "nem érnek rá" ilyen pluszmunkára. Geert Hofstede szerint egy "idegen" szemlélődő először a kézzelfogható dolgokat érzékeli, vagyis a nyelvet, az építészetet, az öltözködést, az étkezési, üdvözlési formákat stb. Ezen "felszínes" rétegeket három csoportba sorolja: szimbólumokra, hősökre, és rítusokra. Magyarországon az emberek sokkal érzékenyebbek a rangokra, titulusokra, mint Hollandiában. A külsőségek holland területen nem annyira fontos, mint nálunk, megfigyelhető ez például az étkezésnél is. A pontosság területén viszont pont fordított a helyzet. Ott például a 10 óra az 10 órát jelent és nem 10 óra 5 percet. A késés miatt nem rejtik véka alá ellenérzésüket. A mai modern világban már szinte "mindenhonnan" lehet üzenni, ezért ez valamelyest enyhíti a későbbi érkezést.

38

A spontanitás nem jellemző a holland

emberekre, Magyarországon viszont igen gyakori, hogy ismerősök, rokonok, csak úgy benéznek egy baráti látogatásra. Ott kötelező érvényű a szóbeli megegyezés, bár hivatalos ügyeikben mindezt írásos rögzítés követi.

37 38

Az etikett és a protokoll kézikönyve, p. 215. Magyar-holland találkozások, szerk.: Mária Ballendux-Bogyay, p. 20.

26


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A vallás területén megosztottak, de nem célszerű pártját fogni sem a katolikusoknak, sem a protestánsoknak. Határozott és közvetlen emberek, nem köntörfalaznak, megmondják a véleményüket. A nyers fogalmazási mód a külföldiek szemében barátságtalannak, esetleg ellenségesnek tűnik. Ez a kritikus szemlélet viszont önmagukkal szemben is működik. A kritikát úgy fogják fel, hogy abból tanulni lehet, sőt kell is. Nem szeretik a túlzásokat, ám az öniróniát annál inkább. A tökéletességre törekednek, ezért a legkisebb hibát is észreveszik és szóvá is teszik – de csak azzal szemben, akit komolyan vesznek. A viták során igyekeznek nem szabadjára engedni érzelmeiket. A tegeződés széles körben elterjedt. Szabályok nem léteznek, mindig az adott szituációban kell eldönteni, hogy a tegeződést, vagy a magázódást választják új ismeretség esetén. Hivatalos írásbeli kommunikációban viszont kötelező az önözés. A munkahelyeken egyre inkább átveszik az angolszász kultúrából származó lazább munkahelyi légkört. Az udvariasság visszaszorulása általános, kevés holland férfi számára természetes, hogy előreengedje a nőt az ajtónál. Ez is az emancipáció előretörésének köszönhető. Szeretnek beszélgetni olyan témákról is, mint öröm, vagy bánat, csalódás, sőt akár a halálról is. Hollandiában engedélyezték először az eutanáziát. Tabuk alig léteznek, talán csak a megszokott jövedelem és a királynő személye.39 ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA A hölgyek Hollandiában szintén az egyenjogúság élharcosai, akárcsak a skandináv országokban. Az eleganciánál fontosabb a céltudatosság, például nemcsak az üzletkötések során, de a partikra való készülődés során sem utasítják el a gumitalpú cipőket. Ha nem tudják, milyen cipőt is válasszanak, megmaradnak a fekete lakkcipőnél. Ez azonban nem kölcsönöz mindig elegáns megjelenést. Ha követendő példát kellene említeni, az olasz vagy a francia divat helyett inkább a német módit kell említeni. Érdekes kiegészítőkkel lehet találkozni, és a belgákhoz hasonlóan elutasítják a gyémánt napközbeni viseletét. A feltűnő, hivalkodó öltözetű emberek nem túl népszerűek, ruházkodásukra minden téren inkább a kevésbé formalitás a jellemző. Célszerű kerülni a divat „majmolását”, maradjunk inkább elegáns, diszkrét viseletnél. Ha meghívnak minket, a fényes jelleg helyett a matt anyagokat részesítsük előnyben, mivel ez lobban illik a holland vendéglátás barátias és meleg jellegéhez.

39

Magyar-holland találkozások, p. 179.

27


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Hollandia élelmiszertermelés szempontjából jó adottságokkal rendelkezik. Elsősorban zöldségféléket

termesztenek.

Nagy

hagyományai

vannak

a

szarvasmarhatartásnak,

tejtermékeik, elsősorban sajtjaik világhírűek. Régebben a gyarmatokról is áramlottak különféle fűszerek és élelmiszerek az anyaországba. Másrészt a tenger is sokféle nyersanyaggal szolgál. Az egész világon ismert lett a sózott "Matjes" heringjük. Finomra vágott vöröshagymát, barnakenyeret és persze bőven sört fogyasztanak hozzá. Jó minőségű pácolt heringet és heringsalátát is készítenek belőle. A meleg halételekhez gyakran a róluk elnevezett vajas, tejszínes, tojásos hollandi mártást adják. Előételként gyakran szerepelnek hideg halételek, kagyló-, ráksaláta, rákkoktél, füstölt lazac, de kedvelt a füstölt angolna is, valamint kedveltek a gyümölcsök, főként a sárgadinnye, és a grapefruit. Leveseik között megtalálhatók a püré- és krémlevesek, zöldséglevesek, jellegzetes a szárított sárgaborsóból készült püréleves, amit füstölt kolbászkarikákkal és fekete kenyérre tett húsos füstölt szalonna szeletekkel tálalnak, a zellerrel, póréhagymával tálalt a paradicsomleves. Ünnepi alkalmakra teknősbékalevest, ököruszálylevest és erőlevest készítenek. Közkedveltek az egybesült húsok és a frissen sütött kiadós steaekek, ezekhez a rizs és a burgonyaköret mellett általában többféle zöldséget is adnak. Népszerű a marha, a borjú, a bárány, de fogyasztanak sertést is, és nagy a választéka a szárnyasoknak is. Sok salátát esznek, az olajos, citromos ízesítést kedvelik. Meg kell említeni a " Nederlandse Koffietafelt", a holland kávéasztalt, ami általában délutáni étkezésként bőséges uzsonna, ahol a sütemények, kávé és tea mellett megtalálhatók a különféle felvágottak, hideg sültek, sonka, hideg halételek. Készítik úgy is, hogy személyenként állítják össze a gazdag választékú tálat. Ugyancsak szólni kell az egyszerű fűszeres vagdalt hús golyókról, amit minden étteremben, pavilonban, bisztróban árulnak különféle köretekkel. Sokféle apró, édes és sós teasütemény létezik, az egyéb süteményeik rendszerint gyümölcsök felhasználásával, vajkrémmel, tejszínnel készülnek. Nagy a gyümölcs-, valamint a fagylalt- és parféfogyasztásuk. Napközben délelőtt és délután is tartanak egy - egy rövid munkaszünetet, amikor kávét, kakaót vagy tejszínes teát vesznek magukhoz. Reggelire bőségesen étkeznek, az ebédet 28


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius meghatározza a modern élet, általában az ebédszünetben elfogyasztott gyors, nem komplikált étkezés, vacsorára teljes étrendet esznek. Világhírűek a Bols cég által gyártott holland likőrök. Söreik, például a Grols jó minőségűek, így a sörfogyasztás Hollandiában magas. A holland vendég takarékos, szálláshelyen nem igényli a luxust, ha az tiszta és olcsó, ugyanúgy az egyszerű ételekkel, ha az jóízű és nem drága.

II. 3. 1. 8.

Írország

NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Írország 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság mellett lett az Európai Unió tagja. Az írek nagyon vallásosak, ami Észak-Írországban komoly konfliktusforrás a protestáns angolok és a katolikus írek között. 1921-ben kezdődött Írország függetlenség az Észak-ír konfliktus után. Észak-Írország problematikáját nem sikerült ugyan megoldani, sőt még ma is beárnyékolja a két ország kapcsolatait. Mégis a „Nagypénteki megállapodás” és lemondás Észak-Írországról fontos pont a feszültségek enyhítésében. Több mint 300 éves brit uralom után 1949. április 18-án Írország kilépett a Brit - Nemzetközösségből. Főként az ország kelta jellege miatt Salvador de Madariaga a nagyvonalú íreket az észak spanyoljainak nevezi. Komolyan ragaszkodnak a hagyományokhoz. Nem szívesen társalognak olyan témákról, mint például a nyersanyagszegénység, kivándorlási kényszer, vagy az észak–ír - kérdés. 2004. március 29-én első EU tagállamként teljes dohányzási tilalmat vezetett be minden közintézményben. Előző év novemberében megkérdezték a lakosságot, és 80 %-uk (köztük a dohányosok 60%-a) kiállt a tilalom mellett. A tilalom nem érvényes szállodai szobákra, börtönökre és pszichiátriai intézetekre.40 VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS Az írek tradicionális köszönése így hangzik: „Céad míle fáilte”. Szószerint fordítva százezer üdvözlést jelent Túlnyomórészt mégis az angol “Hello” és a “How are you?” formát használják. A tipikus gall köszönéskor azt mondják: „Dia dhuit.” Körülbelül annyit tesz, mint 40

http://de.wikipedia.org/wiki/Republik_Irland 2004. 03. 28. 18.56

29


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius “Isten veled!”. Ha valaki menni készül, a „Slán” (“Menj/járj biztonsággal!”) vagy „Slán agus beannacht” kifejezéssel búcsúzik el. Üdvözlésként jól megrázzák egymás kezét.. Látogatás előtt az a szokás, hogy telefonon bejelentkeznek, még akkor is, ha jó barátokról van szó.41 Igen vendégszerető nép az ír, és bár az angolokkal nem felhőtlen a viszonyuk, mégis angolul beszélnek a vendégekkel. Kedvelik a vidám, kedves és megbízható embereket, számukra ez a viselkedéskultúra jelenti a jó modort. Az ír szokásokat nem ismerő embert könnyen meglephetik a hirtelen kitörések, amikkel nem megbántani akarnak, egyszerűen ők ilyenek. Mégis az egyik legfőbb vonzerőt az Ír-szigeten maguk az emberek jelentik. Szinte lehetetlen általánosítani ötmillió igazi egyéniségről, a helyszínen mégis az lesz a benyomásunk, hogy barátságosak, vidámak, és mindezt olyan kellemmel és laza életstílussal teszik, mely bizonyos szituációkban nemtörődömségnek, de talán valódi józan felfogásnak is tűnhet. A leginkább használt kifejezés az írek körében: "No problem", azaz: semmi gond! A vidámság nagyon fontos az írek számára, és nem is kell hozzá más, csupán egy megfelelő partner, némi alkohol, és indul is az ugratás, humoros helyzetek előadása.42 ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Az írek szeretnek igényesen, de nem túl feltűnően öltözködni. Ha társasági rendezvényre hivatalosak, nem okoz gondot nekik, hogy elegánsan kell megjelenni, szívesen öltenek szmokingot, a hölgyek hosszú estélyit. Természetesen a másik oldal is megtalálható: nem kevesen részesítik a laza, sportos ruhákat előnyben, a „casual dress” egyre népszerűbb. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Az alapélelmiszer sokáig a burgonya volt. Szinte hihetetlen, de ebben a szigetországban a hal nem számít a legfontosabb ételek közé. Az írek kedvelik a sertéshúst és a sertészsírt is felhasználják főzéshez. Nem hanyagolják el a fűszerezést sem. A birkát is előszeretettel fogyasztják. Igyekeztek alkalmazkodni az angol konyhához. A turisták miatt igazodniuk kellett a „szárazföldi” igényekhez, ezért most már elsőrangú halakkal, osztrigával, bárány- és marhasültekkel, naranccsal töltött kacsával, sonkával lehet megtölteni az éhes gyomrot. Talán a leghíresebb ír eledel az „Irish stew”, az ír ragu, ami báránynyakból készíthető a 41 42

http://www.topreiseinfos.com/irland.html 2004.04.19. 19.34 http://www.startutazas.hu/Europa/irorszag_home.html 2004. 04.19. 18.49

30


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius legfinomabban. Egyfajta gulyáslevesnek tekinthető az ír tejleves. Karácsonyi étel a fűszeres marhaszelet, amit hidegen fogyasztanak. Legeredetibb desszertként a Kerryben sütött burgonyás almatortát kell említeni, melybe eredeti ír whiskeyt tesznek. Italok közül nem szabad megfeledkezni a világhírű barna sörről, a Guinnesről, és az igazi ír whiskeyről, melyet 1405 óta isznak. Az írek szerint vétek a whiskeybe jeget tenni, ők egy kevés vízzel fogyasztják. Ha a guinnest pezsgővel keverik, black velvetet kapnak. Erről az italról még zeneszámot is írtak, mely az egész világon hihetetlen népszerű volt. Bort nem javasolt inni Írországban, mert az éghajlat nem igazán kedvez a szőlőnek. A második világháború után „találták fel” az „irish coffee-t”, melyet kristálycukorból, 1/3 rész ír whiskeyből, és forró, erős, dupla feketéből áll. Előre melegített pohárban szolgálják fel. A tetejére tejszínhabot nyomnak, de ügyelni kell arra, hogy ne keveredjen a kávéval.43

II. 3. 1. 9.

Luxemburg

NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Luxemburg egyike volt annak a hat államnak, mely megalapította az ESZAK-ot, lefektetve az Európai Unió alapjait. Luxemburg egy miniállam, ezért sorsa mindig is a nagyobb birodalmakkal, országokkal függött össze. Ezért nem meglepő, hogy viselkedési normáit erősen befolyásolta a francia és a német minta. A második világháború után aztán a francia hatás erősödött meg. A hivatalos nyelv is a francia, bár beszélnek németül, angolul, és természetesen a helyi „letzelburgisch”-t. Szinte mindenki katolikus, bár a vallást kevesebben gyakorolják. Az euro bevezetése előtt Luxemburg és Belgium pénzügyi uniót hozott létre, a két ország pénze egyenértékű volt, igaz, a belga frankot mindenhol elfogadták, viszont a luxemburgi frankot csak a határmenti részeken. Kis ország – kis hadsereg, gondolhatnánk, de nincs seregük, csak katonazenekaruk és egy őrszázad a nagyhercegi palota előtt. Luxemburgra a NATO vigyáz. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS

43

Írország, szerk.: Verzár István, p. 262.

31


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A szorgalmas luxemburgiak igen közvetlenek, szívesen beszélgetnek borozgatás, vagy sörözés közben. A zenét is nagyon szeretik, akár hallgatni, akár a hangszer másik oldalán állva. A luxemburgiak akár tudatosan, akár ösztönösen, akár utánzásból, de mindig csapatban szórakoznak: így az egyéni érzékenység megsokszorozódik, a személyiség megerősödik, a félénkség a tudatalattiba szorul, és az ősi ösztönök felülkerekednek a kis haza gondjain. A másik két kisállamhoz hasonlóan a luxemburgiak is szorgalmasak, de a szomszédaihoz hasonlóan itt is a „vendégmunkások” végzik a piszkosabb, alsóbbrendűnek ítélt munkát. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA „Kis ország vagyunk!” hallható Luxemburgból. Nem tudnak ellenállni a nagyobbak nyomásának. A francia divat érezteti inkább hatását, ezen a téren Németország háttérbe szorult. Mivel az Európai Unió számos szerve itt található, és az ország lakossága nem nagy létszámú, ezért az elegáns öltözetűek jelentős fölényben vannak. Luxemburg amúgy is egy tehetős ország, a diplomaták, és az EU alkalmazottak szintén jól keresnek, ezért megtehetik, sőt ügyelniük kell arra, hogy semmi kifogásolnivaló ne legyen ruházatukon. A sötétebb színek dominálnak, a fehér, vagy világos, enyhén csíkozott inghez férfiak esetében kötelező a nyakkendő, hölgyeknél pedig a kosztüm, vagy szoknya a hozzá illő felsőrésszel. Természetesen a magánéletben lehet engedni a kötöttségeken, a sportosabb, lazább öltözet ilyenkor megengedhető. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Nagyon finom moseli borokat lehet Luxemburgban kóstolni. Sörök közül a Funck, a Mousel, a Clausen és a Diekirch említhető. Aki még erősebbre vágyik, választhatja a szilvapálinkájukat, a Quetsch-t. A francia és a német hatás a konyhaművészetükben is érvényesül, például a quenelles de foie de veau, azaz a borjúmájból készített gombóc. Ha vendéglőbe megyünk, az árak olcsóbbak mint a holland részen.44

II. 3. I. 10. Nagy-Britannia 44

Benelux Államok, p.46.

32


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Nagy-Britannia összefoglaló neve Angliának, Skóciának, Wales-nek, a Man szigetnek és a Csatorna szigeteknek. Ha ide soroljuk Észak-Írországot, Egyesült Királyságról beszélünk. Hivatalos neve Great Britain and Northern Ireland United Kingdom. Lakosai jórészt WASPok, azaz fehérek (white), angolszászok (anglosaxon) és protestánsok (protestant). Jelentős számú kisebbség él itt, főleg a volt gyarmatokról. „… az angolok, a skótok, a velsziek és az írek (nem szólva a bevándorolt népcsoportokról) sok tekintetben különböznek és nem szeretik, ha egymással felcserélik őket.45 Erre valóban oda kell figyelni, mert vannak olyan országrészek, ahol a helytelen szóhasználat súlyos sértésnek számít. Az Egyesült Királyság, miután 1969-ben lemondott De Gaulle francia elnök, Nagy Britannia csatlakozásának fő akadályozója, az 1970 júniusában kezdődő csatlakozási tárgyalások eredményes lezárása után 1973-ban lett az Európai Közösség tagja. Nagyon fontos a kiejtés, ez alapján ítélik meg az embereket, pedig csak kevés ember beszél eredendően elit kiejtéssel (received pronunciation). Nagy jelentőséggel bír, ha valaki Oxfordban, vagy Cambridge-ben szerzett diplomát, és ha ezen kívül még WASP-ok is vagyunk, szívesen látott vendégeknek érezhetjük magunkat. Ha ezen kívánalmakkal nem rendelkezünk, „csak” külföldiek maradunk. Az angol világnyelv, és történelmi szerepük miatt természetesnek veszik, hogy az angol szokásokat kell követnie mindenkinek. Meg vannak győződve, hogy ők a legcivilizáltabbak. (Nem szívesen említik, hogy az első koncentrációs táborokat ők építették az angol – búr háborúban, a XIX. század végén. Természetesen mindenki követ el hibát, de a tisztánlátás kedvéért nem árt ezt is tudni.) Furcsa kimondani, de „… Angliában a társadalmi ranglétra határozza meg az emberek értékét.”46 Ezen osztálymánia az alapja a társadalmi hovatartozásnak. Ha az angolokról kérdeznek sztereotípiákat, sokak szerint jellemző rájuk a hagyománytisztelet, a hűvösség, a különcségek népszerűsége, és - nemcsak a magyarok számára – „furcsa” ételeik. Nem tekintik szégyennek a gyengeségeiket, sőt számukra az önirónia természetes. Ha viszont mások teszik ezeket viccesen szóvá, azt nem igazán tolerálják. A skótokról mindenkinek a spórolás jut eszébe, erről a kliséről rengeteg vicc kering, pedig ők az egyik legbőkezűbben adakozó nép. A 45 46

Kommunikáció idegen kultúrákban, p. 35. Kommunikáció a tárgyalásban, Szöveggyűjtemény, Szerk.: Neményiné Gyimesi Ilona, p.103.

33


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius labdarúgás és a golf a nemzeti sport. Számos klub és pub működik Nagy-Britanniában, melyeknek szigorú szabályrendszere van. Amit fontos még megemlíteni, a királynő tisztelete. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS, NÉVJEGY Az első - ismeretlen szerzőtől – származó könyv e témában a „Hints on Etiquette” (Viselkedési útmutató) címmel 1820-ban jelent meg. Középpontjában a gentleman fogalma szerepel, az ő viselkedése az alap, a követendő minta.47 Az angol viselkedéskultúra meghatározó az egész világban. Számos példát lehetne említeni, úgymint angol hidegvér, vagy angolosan távozni. Nagyon hagyománytisztelő nép. Talán banálisnak tűnik megemlíteni, hogy „ A közép- és felsőosztálybeli angol … a fivéreivel és nővéreivel közös gyermekszobában nő fel. Csak a legidősebb testvérnek van külön szobája”48 Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ha az angolok magányra vágynak, nem térbeli eszközzel teremtik meg, hanem lelkivel, egy belső rendszerrel. Ez megfigyelhető a telefonhoz való viszonyukban is: ha egy angol egyedül akar maradni, belső békéjébe való behatolásnak fogja fel a telefon csörgését, ezért a telefon helyett jellemzőbb az írásbeli kommunikáció. A telefont inkább hivatalos és sürgős ügyekre használják. Az elkülönülés eszköze a beszélgetés hangereje is: az angolok kerülik a hangos beszédet, (az előkelő angolok a hangos beszédet modortalanságnak, az alsóbb osztályok jellemhibájának tartják). Ha mégis részt „kell” vennie egy beszélgetésben, odafigyel a partner mondanivalójára, feltéve, hogy nem akar udvariatlan lenni. Szokatlan lehet, hogy a visszajelzés módja eltér a mienktől, tehát nem bólogatással, hümmögéssel mutatja, érti, miről van szó, követi a beszéd folyását, hanem csak a szemével jelez. Ha viszont tényleg érdekli a téma, folyamatosan visszakérdez. Leggyakoribb témák az időjárás, a királyi család és a „tipikusan” fanyar angol humor. A túlzott határozottságot csökkenti az „understatement”, ami alatt a szótár szerint annyit kell érteni, hogy kevesebbet mondunk a valóságnál. Ez a hétköznapi életben úgy néz ki, hogy a mondat elejére odabiggyesztenek egy „Úgy gondolom, …; Úgy tűnik, …” kezdést. Angliában egy férfi akkor köszönhet előre egy nőnek, ha az egy bólintással, egy alig feltűnő mosollyal megengedi. A „Helló!”, mint köszönési forma csak barátok és fiatalok között szokásos. Férfiak találkozásánál nem kötelező a kézfogás.

47 48

Illem, etikett, protokoll, p. 27. Kommunikáció a tárgyalásban, p. 104.

34


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Szintén szokatlan lehet, hogy az angol nyelvben nincs külön magázó, illetve tegező alak. Amikor először találkoznak angolok, az első kérdés, amit feltesznek, meglehetősen formális: „How do you do?” vagy „How are you?” („Hogy vagy? Hogy van?”) Bővebb választ persze nem várnak rá, általában elintézik egy hasonlóan semmitmondó „Thank you, I’m very well, I’m fine, and how are you?” („Köszönöm, jól, és Te / Ön hogy vagy / van?”) Az angolok udvariasság iránti igényének egyik legfőbb bizonyítéka, hogy szinte mindent megköszönnek. A „yes” és a „no” kifejezéseket sem önmagában használják, hanem kibővítve: „yes, please” illetve „no, thank you” formában. Ha az „I’m afraid„ („sajnálom”) formulát használják, tényleg úgy is gondolják. Ha már beszédbe elegyedtek, a kommunikáció kötetlenebbé válik, szívesen csevegnek számos témáról, de mint mindenhol, náluk is vannak tabuk, például: intim szféra, a jövedelem, vagyon, betegségek, illetve az érzelmesség és az alázatosság. A meghívottnak kötelező pontosan érkezni, de nem számít illetlenségnek, ha a ház asszonyának nem viszünk virágot. Az „At Home” meghívókon szerepelnek azok az időpontok, amelyeken az illető vendégeket fogad otthonában. Ezen időpontokra meghívás sem kell. Az angol közéletre jellemző a bizalom, megállapodást szóban is lehet kötni, a „gentleman’s agreement” miatt a kimondott szó kötelező érvényű a felekre. „Megbízom benned, mert nincs okom, hogy, ne így tegyek. Mindaddig nincs okom, amíg nem tapasztalom, hogy a bizalmammal visszaéltél”49. A névjegykártya fontos szerepet tölt be Angliában is. Rövidítve fel szokták tüntetni a rangokat és a címeket, amiket néha igen nehéz megfejteni. Érdekes, hogy „ … a hölgyek névjegye nagyobb, mint az uraké. Ráadásul a férj névjegyén a családnév előtt tüntetik fel a katonai rendfokozatot, annak rövidített változatában, vagy egyszerűen annyit, hogy Mr., vagyis „úr”. Ám ez utóbbi megjelölést semmiképpen nem követhetik rangok, vagy kitüntetések felsorolása. A briteknél egyébként a névjegykártyán csak az otthoni címet közlik.”50. Aki Londonban lakik, címét a bal alsó sarokban, aki vidéken, a jobb alsó sarokban tünteti fel. Sohasem postán küldik, a sarkát sem hajtják be. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA

49 50

Kommunikáció idegen kultúrákban, p. 45. www.sulinet.hu/panorama/vilagpolgar/protokoll/protokoll4.htm 2004.03.13.17.50

35


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Az öltözködés számos kifejezése angol eredetű, gondoljunk csak a (magyarosan) szmokingra, és sok öltözködési szabály elnevezése angol, például „black tie – white tie”. Általános jellemző az angol „eleganciára” az eklektikusság és az alulöltözöttség. Stíluskavalkádra számíthat az a külföldi, aki ellátogat például Londonba. A nők többsége nem érzi úgy, hogy fontos lenne a jólöltözöttség. Természetesen ez nem jellemző a dolgozó nőkre, bár ők sem költenek túl sokat a divatra, mégis, Londont is a divat egyik fővárosának tartják. Igaz, ha hordható kosztümöt szeretne valaki angol földön venni, minden bizonnyal nem angol, hanem francia, olasz, esetleg az ír Paul Costello modelleket választja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az általánosan elfogadott öltözködési szabályok szerint Angliában negatívan értékelik, ha valaki nagyon túlöltözött. Célszerű az egyszerű szabású, nem túl kirívó színű ruhákat felvenni. Hivatalos alkalmakon konzervatívan öltözködnek, sötét öltönyhöz fehér, vagy világos színű inget választanak. Az esti rendezvények többségén is megfelelő ez a fajta ruházat. Előfordul, hogy nők is nadrágot viselnek. A sminkkel is javasolt csínján bánni!51 A hivatalos alkalmakra Lady Diana fogadtatta el, hogy a nőknek nem kell akkor harisnyát viselniük, ha lábuk egyenletesen napbarnított és szőrtelenített.52 ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Ha megkérdeznék az embereket, hogy tipikus angol ételeket nevezzenek meg, valószínűleg a ham and eggs, a beefsteak és a sokféle puding biztosan szerepelne a listán. Angliában az ebéd általában egy szendvics, viszont nagy hangsúlyt fektetnek a reggelire és a vacsorára. Mivel délben nem esznek sokat, ezért délutánra megéheznek, ekkor következik a „lunch”, majd este a „dinner”, amit vacsorának lehetne fordítani, ám a számukra tényleges vacsorát, a „suppert”, még később eszik. A vacsora társadalmi eseménynek számít, ezért megadják a módját, például átöltöznek erre az alkalomra. A vacsora előtt pirítóst szolgálnak fel az éttermekben, szállodákban. A konyhában többnyire halból, marhából, és borjúból illetve szárnyasokból készítenek ételt, nem túl bonyolult módon, kevés fűszer, de sokféle ételízesítő felhasználásával. Aki angolosan szereti a húst, szinte nyersen, véresen, alig átsütve kéri. Angol sajátosság, hogy a kanalat oldalról, és nem a vége felől, a villát pedig hozzánk képest pont fordítva, a domború ívével felfelé veszik a szájukba. A fűszereket a tányér szélére szórják, és nem közvetlenül az ételre. Ne lepődjünk meg, ha étkezés előtt a szalvétát a 51 52

Stíluskalauz, p. 160. BGF KKF órai jegyzet 2004.02.20.

36


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius gallérba, maguk elé teszik, nem pedig az ölükbe. Teát sokat, sokféleképpen és sokszor isznak, de az ötórai tea fogyasztása külön tradíció szerint zajlik. Az előkelőbbek először a tejet töltik a pohárba, és csak utána a teát. Italfogyasztásukra jellemző, hogy bor helyett koktélokat, whiskyt illetve sört fogyasztanak. Mivel nem minden étteremnek van joga italt mérni, előfordulhat, hogy a pincér a rendelt italt a szomszédos vendéglátó-ipari egységből szerzi be, ezért vagy külön számolják fel, vagy előre elkéri az árát. Ha whiskyt szeretnénk inni, megtehetjük ezt tisztán, vízzel, jéggel vagy szódával, de ha jeget és szódát együtt kérünk bele, amerikai szokás szerint rendelünk, ami nem túl népszerű Angliában. A 10-15%-os borravalót tartalmazza a számla, ennek ellenére illik némi pluszt adni.53

II. 3. 1. 11. Németország NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Az 1952. július 25-én hatályba lépett ESZAK alapító tagja – az akkor még a kettéosztott Németország miatt - Német Szövetségi Köztársaságként írta alá a szerződést. Az Európai Unió egyik legerősebb, az 1989-es egyesülést követően a legnagyobb lélekszámú tagja. Magyarországgal mindig is jó kapcsolatokat ápolt, a legfontosabb gazdasági partnerünk. Ha a németekről kérdezősködnek, először valószínűleg a német precizitást, a mentalitásukat és a „szabálymániájukat” nevezik meg. A turisták miatt –nemcsak Magyarországon- egy kicsit negatív kép is él róluk. A merevségük ellenére könnyen barátkozó emberek, bár a hatalmas ország déli, bajorok lakta részére ez inkább jellemző. A németül tanulóknak igen nagy gondot jelent, hogy habár létezik az ún. „Hochdeutsch”, az irodalmi német nyelv is, ám Németországban számos dialektus, tájszólás él, melyek nagyon különbözőek lehetnek, még az is előfordul, hogy maguk a németek alig értik meg egymást. Talán nem is annyira furcsa az a német szokás, hogy addig nem szabad ismeretleneket nyílt területen lefényképezni, amíg engedélyt nem adtak rá.54 Sajnálatos történelmi múltjukkal gyakran még ma is konfrontálódniuk kell.

53 54

Az etikett és protokoll kézikönyve, p. 206. Kommunikáció a tárgyalásban, p. 99.

37


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Érdekes a német ültetési rendben otthoni vendéglátásnál, hogy a háziasszonytól balra ültetik a fővendéget, a házaspárokat pedig egymással szembe. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS, NÉVJEGY 1718-ban alakult a Deutsche Tanzschule Lipcsében, mely már viselkedési szabályokkal is foglalkozott. Szinte hihetetlen, de 1200 oldalt írt tele Gottfried Taubert, táncmester. 1788-ban jelent meg Adolf Freiherr von Knigge „Umgang mit den Menschen” (Az emberekkel való bánásmódról) című könyve, melyben többek között a jó modorral és az illemmel foglakozott. Olyan témákat taglalt, mint például mikor kinek kell előre köszönnie, milyen az ültetési rend az asztalnál, milyen pohárból illik inni a fehér-, illetve a vörösbort, kinek mennyi rózsa jár.55 1956 óta működik Németországban a „Viselkedési formák szakbizottsága”, mely követi és irányítja a viselkedéskultúrát. Találkozáskor a németek a napszaknak megfelelően köszönnek. Érdekes, hogy mindeni mindenkivel kezet fog. A kézfogás vidéken többet ér az aláírt szerződésnél. Ha valakit megszólítanak, nőknél a Frau (asszony), férfiaknál a Herr (férfi) szócskát tesznek a vezetéknév elé. A vezetéknevet helyettesítheti a rang is. Ifjabb hölgyeknél szokás a Fräulein (kisasszony) formula, bár az utóbbi időben a feminizmus előretörésével egyre többen szólíttatják magukat Frau-nak. Érdekes viszont, hogy éttermekben, vendéglőkben a pincérnőket Fräulein-nak nevezik, akkor is, ha már nem fiatal. A tegeződés nem túl gyakori, a keresztnéven is csak bizonyos idő után szólítanak valakit. Kapcsolatok kialakításakor a célszerűség és a gyakorlatiasság is jellemző. A névjegyhasználat nem annyira elterjedt, mint például Franciaországban, vagy NagyBritanniában. A német névjegyen az összes titulus megtalálható. Ez azért hasznos, mert képet kapunk a végzettségről. Megszólításkor mindig a legmagasabb rangot kell alkalmazni, vagy azt, amit a környezet előnyben részesít. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA A németekről élő klisék szerint a németek fegyelmezettek, precízek, szabálytisztelők és konzervatívok. Az öltözködés tekintetében igényesek. A hagyományos formákat a haladó gondolatokkal kombinálják.

55

Európai illemtan avagy Mit tanulhatunk a Nyugattól, szerk. Pintér Emil, p. 13.

38


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A divatban a nők a franciákhoz hasonlóan a mennyiség helyett a minőséget keresik, bár a pazarlást és a pénzzel való hivalkodást elutasítják. Az is igaz, hogy jó minőségű ruhadarabokat nemcsak drága pénzen lehet venni, bár néha ki lehet fogni egy-egy „Schnäppchen”-t(kedvező vételt). Túl sok németnyelvű divatmárkával nem lehet találkozni. A hölgyek előnyben részesítik a bővebb, lazább ruhákat a testhezállókkal szemben. Üzleti ügyben célszerű hivatalosabbnak tűnő kosztümöt viselni. Javasolt kerülni a csillogó kiegészítőket, igaz, van érzékük az anyagok összekapcsolásához.56 A férfiak sem maradnak le, sőt Európa férfidivatjában igen előkelő helyet foglalnak el. Hivatalos alkalmak során a sötétebb szín az irányadó, bár ma már a „dunkler Anzug” kifejezés nem jelent szigorúan sötét színt, hanem elfogadott a kicsit világosabb tónus is. Estélyeken is elegendő a sötét öltöny, szmokingot, frakkot csak kivételes eseményeken öltenek magukra. Hölgyek esetében a hivatalos eseményeken a nagyestélyi kötelező. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Földrajzi és történelmi okok miatt a német konyha nagyban hasonlít a magyar konyhára. Nem főznek különlegességeket, viszont külföldön szívesen megkóstolnak mindenféle specialitást. Földrajzi különbségek megfigyelhetők az ételek terén is, északon gyakran készítik az ételeket sörrel. Sokszor használnak gyümölcsöket a húsok elkészítéséhez. Nem viszik túlzásba a fűszerezést, ám szószt szinte mindenhez esznek. A hamburger névadója Hamburg városa, és északon, a tenger közelsége miatt a halételek is keresettek. A déli részeken a húsokhoz tipikus köret a Knödel, a gombóc, emellett galuskát és tésztát esznek. Külföldieknek furcsa „jelenség” a Weißwurst, a hagyományos német kolbászféleség. Kedvelt italuk a sör, rengeteg sörfőzde működik Németországban. Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb rendezvénye az Oktoberfest, a Bajor Sörfesztivál, ahol hatalmas sátrakban élvezik a finom söröket, melyeket literes korsóban, az ún. Maß-ban szolgálnak fel. Érdekes, hogy a fesztivál nem októberben, hanem már szeptember közepén elkezdődik. Franciaország felé haladva azonban a bor veszi át a vezető szerepet. A Brandtwein (tipikus német rövidital) számos fajtájával találkozhatunk. Ha étterembe mennek, elvárják a tisztaságot és a magas szintű felszolgálást. Ha elégedettek, 10-15% borravalót adnak. Ne lepődjön meg senki, ha az ebéd során gyorsan a megtárgyalandó témára térnek, bár ezt a franciák civilizálatlanságnak tartják. 56

Stíluskalauz, p. 155.

39



II. 3. 1. 12. Olaszország NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Nagyon kevés nő dolgozik vezető beosztásban, a társadalom – férfi tagjai - részéről érkező nyomás azt szeretné elérni, hogy a nők inkább a háztartással, illetve a gyermekneveléssel foglalkozzanak. Nagyon fontos a család, az összetartás természetes. Ha megkérdezik az embereket, milyennek tartják az olaszokat, minden bizonnyal szenvedélyesnek, kötetlennek, nyíltnak és temperamentumosnak. Ez azonban nem jellemző az üzleti életre. A katolikus vallás jelentős szerepet játszik, az Appennin-félszigeten helyezkedik el a pápai állam, Vatikán. Olaszország az ESZAK alapítója VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS Az olaszok, mint általában a mediterrán térség lakói, meglehetősen temperamentumosak. Beszéd közben kezeikkel hevesen gesztikulálnak, mutogatnak, gyakran hangoskodnak, még akkor is, ha nem veszekednek. Könnyen teremtenek kapcsolatot, érzelmeiket nyíltan kimutatják. Ez a viselkedés megnyilvánul a hivatalos életben is, anélkül, hogy a nemzetközi normákat megsértenék. Ilyenkor ügyelnek a pontosságra, a lezserséget is mellőzik. Az angol „understatement” viszont nem jellemző, de ez nem befolyásolja komolyságukat. Köszönéskor itt is érvényesülnek a napszaknak megfelelő fogalmak, annyi eltéréssel, hogy más az időbeosztásuk. Olasz földön a reggel alatt a délig tartó időszakot értik, az este kifejezést pedig akkor használják, amikor nálunk már éjszaka van. Ennek az az oka, hogy a rekkenő hőség miatt kora délután sziesztát tartanak, és csak öt-hat óra körül kezdődik újra az élet, ami aztán jócskán belenyúlik az éjszakába. Így az esti meghívás akár este tíz órát is jelenthet. Megszólításkor a Signore (asszonyom), Signor (uram) és Signorina (kisasszony) formulát gyakran helyettesítik rangokkal, címekkel. Férfiak köszönéskor mindig kezet szorítanak, hölgyeknél természetesen ők nyújtják először a kezüket. Barátok közt nem ritka a hangos üdvözlés, ölelés, vállveregetés. A nemesi titulusok Olaszországban is népszerűek, de nem mindig rejtőzik valódi „kék vér” a jól csengő cím mögött. 40



ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA A divat egyik fellegvára Olaszország. Az olasz nőket a legtermészetesebbek között említik. Nem kényeskednek, viszont szenvedélyesek a divattal kapcsolatban. Általános az elegancia, a modern stílus, a merész, de mértéktartó színek használata. A smink kevésbé jellemző Olaszországban, ellenben a hajápolás és az öltözködés a legfontosabbak a hölgyek életében. Ez a fajta igényesség a hétköznapokra is jellemző. A titkaikat szívesen osztják meg másokkal. Ruhatáruk összeállításában befolyásolják őket a divatdiktátorok, a filmek szereplői és a zenei élet prominensei. A túlzást viszont „molto inglese”-nek (nagyon angolosnak) nevezik és elutasítják.57 Hivatalban a sötét színek dominálnak. Ünnepélyes alkalmak során a férfiak sötét színű öltönyt, a hölgyek nagyestélyit viselnek. A kiegészítők nagy szerepet játszanak, a cipők, a táskák elengedhetetlen kellékei az olaszok divatos öltözködésének. Az ékszereket tekintve Itáliában kerüljük a bizsut, lehetőleg csak nemesfémből készült gyűrűket, láncokat, fülbevalókat hordjunk. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Az olasz konyha remekei az egész világon megtalálhatók, pizzát, lasagne-t és egyéb tésztafélét szinte minden civilizált városban ehetünk. Zsír helyett olívaolajjal vagy vajjal főznek. A meleg miatt a könnyű ételeket kedvelik, a levesek nem játszanak fontos szerepet, az előételek annál inkább. Ezek tészták, hihetetlen kombinációban elkészítve. A tenger adta lehetőségeket kihasználva sok halat, rákot, polipot esznek. A húsok közül mindent fogyasztanak, de a zöldséget csak főzve vagy párolva. Desszertként ki kell próbálni a fagylaltkelyheiket! A kávét erősen szeretik. Az italok között a bor az abszolút favorit. Söreik is finomak, tömény alkoholt ritkábban, aperitifként isznak. Mivel az idegenforgalom Olaszországban is fontos bevételi forrás, igen fejlett a vendéglátókultúrájuk. Ezt a magas szintet külföldön is elvárják. Temperamentumuk miatt nehezen viselik a várakozást. A borravaló a megszokott 10-15%, és a számla itt is tartalmazza.58

57 58

Stíluskalauz, p. 156. Protokollkódex, p. 66.

41



II. 3. 1. 13. Portugália NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK A középkorban Portugália fontos szerepet játszott a világ sorsának alakításában. Nagy részt vállalt Dél-Amerika meghódításában, 1494-ben a tordesillasi szerződésben megosztoztak Spanyolországgal a kontinens déli részén, Brazíliában most is spanyolul beszélnek. 1910-ben kikiáltották a köztársaságot, azonban 1932 júliusában az addigi pénzügyminiszter, António de Oliveira Salasar diktatúrát hoz létre. 1974-ben megdöntik a rendszert, és megkezdődik a demokrácia kiépítése. Egy újabb, sikertelen puccs után tanúbizonyságot tesznek arról, hogy elutasítják az erőszakot, helyette a békét és a szabadságot választják annak ellenére, hogy ekkoriban sokan térnek vissza Portugáliába a függetlenné vált gyarmatokról, ami feszültséget gerjesztett.59 Portugáliában számos festat (ünnepet), romariat (vallási felvonulást) és feirat (vásárt), tartanak. Ilyenkor szünetet tart az egész város. Jelentős részük vallási menet. Ha észak felé haladunk, egyre inkább hagyományosabbak és egyre kevésbé jelentenek turisztikai látványosságot. A legnagyobb esemény a Karnevál, ilyenkor kifestik az arcukat, táncolnak a Húsvét elõtt hat héttel tartott ünnepen. Húsvétkor vagy a Szent Heti Fesztiválkor óriási és tarka felvonulást tartanak. A júniusi Festa de Sao Juao a legnagyobb Portóban, ahol az a szokás, hogy az emberek táncolnak és barátságosan fejbe ütögetik egymást póréhagymával. Novemberben Golegában tartják a Feira de Sao Martinho-t, amit lovas mutatványok, és természetesen bikaviadal kísér.60 Annyiban különböznek a spanyol szokásoktól, hogy itt nem döfik le a bikát az arénában. A cukrászdákban, éttermekben, a házak, a kolostorok külső és belső burkolatán is láthatók a mélykék lazúrporral művészi ízléssel festett csempék. A csempefestészetet a mórok honosították meg. A spanyolok kezdeményezésére vallási okokból kiűzték őket, ám a csempefestészet megmaradt, és virágzik a mai napig is. Az épségben megmaradt, eredeti berendezéssel ellátott kastélyokban csodálatos csempeéletképeket, gobelineket és antik bútorokat látni. A gazdagság itt hihetetlen eleganciával és jó ízléssel párosul. Sok kastélyban 59

http://de.encarta.msn.com/encnet/refpages/RefArticle.aspx?refid=761558260&pn=4&s=29#s29 2004. 03. 19. 16.56 60 http://www.vilaglato.hu/Europa/portugal_home.html 2004. 03. 919. 16.48

42


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius kézzel festett, lélegzetelállítóan szép virágmintákkal díszítették a nappalit. Aki egyszer eljön ide, az mindig visszavágyik. Ki a több száz kilométer hosszan elnyúló, déli homokos tengerpart miatt, ki pedig a kulináris gyönyörökért. Itt van Cabo da Roca, Európa legnyugatibb pontja. Portugália 1986-ban lett Spanyolországgal egyetemben az EK tagja, miután bebizonyították elhivatottságukat a demokrácia mellett. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS, Az Ibériai-félszigeten Spanyolország mellett nem tudta kivonni magát a nagy szomszéd hatása alól, ezért azt lehet megállapítani, hogy Portugáliára általában azok a jellemzők, amik Spanyolországra is. Talán annyi a különbség, hogy a portugálok nem annyira közvetlenek, nyitottak, és ügyelni kell arra, hogy ne keverjük össze őket a spanyolokkal. Konzervativizmusuk ellenére igen toleránsak. Ha valaki kedveli az egyszerű és régimódi életet, de jól és modern körülmények között szeretne lakni, erre is kiváló lehetőséget nyújt a sok szálloda, a pousada, amelyek szerte az országban - akár régi várakban, kastélyokban és palotákban is - megtalálhatók. Legjobban étkezni persze azokban a kis portugál vendéglőkben lehet, amelyekbe a helybeliek is járnak. Ezekben talán még a fado, ez a mindig kissé mélabús énekszó is felhangzik, amely éppúgy jellemző Portugáliára, mint a flamenco Spanyolországra. „A fado, ez az édesbús, nosztalgikus dal, talán mindennél hívebben tükrözi vissza a portugálok melankóliára hajlamos lelkivilágát. A latin fatum – azaz a sors, a végzet szóból származik. Talán ezért is találó e műfaj fenti leírása: a végzet, dalban elbeszélve.”61 Amalia Rodrigues, a portugálok nemrég elhunyt művésze tett világhíressé. Ha portugál férfiak találkoznak, kezet fognak, és ahányszor csak találkoznak, ezt megismétlik. A nők jobbról-balról arcon puszilják egymást. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Az öltözködés területén is megegyeznek a szokások a később tárgyalt spanyolokéval, tehát a polgárok körében előírás a fehér, vagy világos színű ing, nyakkendő és az öltöny. A nőknél a diszkrét, zárt ruhák az elfogadottak. A visszafogottabb öltözködésű portugálok nem kifejezetten kedvelik a lengébb öltözetű turistákat, ezért udvariasabb lenne, ha ezt az

61

http://www.musicmagazin.hu/?topic=3&article=1534 2004. 03.31. 18.36

43


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius érintettek figyelembe vennék, és nem járnának strandra való viseletben múzeumokba, éttermekbe, templomokba. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS A portugál konyha nem a felfedezések hajósainak ételeit adja - sózott hús, kétszersült, szárított hal stb. -, hanem érdekes, ízekben bővelkedő ételek sorát. A tengeri halak, rákok, kagylók, polipok alkalmazása széleskörű. A hagymát, paradicsomot, gombát még bővebben használja, mint a spanyol konyha. A spanyolokhoz hasonlóan gyakran használnak bort a főzéshez. Az angoloktól átvették a pudingok készítését Ma is szigorúan titkos recept alapján készül a pastel de nata - egy nagyon finom, kosárka formájú, vaníliás krémmel töltött, fahéjjal megszórt sütemény. Délben nemcsak a cukrászdák, hanem az éttermek is tele vannak, mert megengedhetik maguknak, hogy rendszeresen beüljenek egy vendéglőbe, és jókat egyenek. Fantasztikus konyhájuk van! Titka az olívaolaj, a fokhagyma, a hagyma, és az egyéb keleti fűszerek, amelyekkel valósággal megbolondítják a legegyszerűbb halételeket is.

Előtte rendszerint sajtokat, olajbogyót, szárított tengeri

herkentyűket, friss kenyeret és egyéb előételeket szolgálnak fel, kérés nélkül. Külön számolják fel az italt is, a vörös-, a fehér-, sőt, a zöldbor ezernyi változatát. Testesek és zamatosak. Ha meghívnak házukba, nem igazán mutatják ki vendégszeretetüket. Ugyan bőséges étel- és italválasztékot tesznek elénk, de ők maguk nem fogyasztanak sokat és nem elegyednek közvetlen beszélgetésbe, mert nem szokás, már ami a külföldieket érinti.

II. 3. 1. 14. Spanyolország NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK

44


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A spanyolok életük jelentős részét kávéházakban, éttermekben, bárokban, esetleg kártyázva, kaszinókban és bikaviadalokon töltik. Ez a kiváltság régen a férfiakat illette meg, ma már közel annyi nő jár el szórakozni, mint férfi. Ha egy spanyol szórakozni akar, nem várja meg a hétvégét, elébe megy a dolgoknak, és hét közben is akkor jár el, ha kedve tartja. A családhoz való kötődése a spanyol embereknek – ellentétben a közhiedelemmel – nem a legszorosabb. Előnyben részesítik az azonos korú barátok, ismerősök társaságát, akikkel „sülve-főve” együtt vannak, velük járnak el, illetve szerveznek bulikat; ily módon nagyobb hatással vannak ők a személyiségükre, mint a családtagjaik. Gyakori, hogy már reggel munka előtt betérnek egy kávéra, „cortadora”, „carajillo”-ra, azaz szinte minden napjukat a társasági érintkezés valamilyen formájával kezdik. Ha valaki a kávézóban, bárban fogyaszt, még ha egyedül is megy, rendszerint meghívja ott lévő ismerősét, esetleg olyan idegent, akit éppen akkor ismert meg, aki azonban adandó alkalommal viszonozza a meghívást. A spanyolok mentalitását, azt, hogy minden adandó alkalmat kihasználnak a pihenésre, ha kell, teremtenek ilyet, híven tükrözi az a szokásuk is, hogy ha egy ünnep keddi, vagy csütörtöki napra esik, akkor a hétvégéhez közbeeső munkanapot is munkaszüneti nappá nyilvánítják; mintegy hidat képeznek. Szeretnek ünnepelni, vannak általános, és helyi jellegű rendezvények. Fel sem lehetne sorolni őket, most csak kettőt ragadnék ki, az egyik a legismertebb, a másik nem annyira. A már külföldiek körében is egyre népszerűbb fiestának számító „sanfermines”-t a navarrai Pamplonában rendezik meg július 6.-17. között. A mintegy tíz napig tartó mulatozás fő látványossága a bikafuttatás, amely fa palánkkal övezett kordonok között a város ó részéből a Plaza de Torosig bonyolítanak le. A fiatal férfiak fehér ruhába bújnak és élénk piros kendőt kötnek a nyakukba. Természetesen a bátorság próbája ez a furcsa hagyomány. Az a férfi, aki esetleg sérülést szerez, és ezt túléli, méltán lehet büszke egész életében. Délután ötkor a bikaviadalok zajlanak, ilyenkor a körülbelül 200.000 fős település létszáma megháromszorozódik. A másik rendezvény időpontja október 12. a Hispánság napja, Kolumbusz Amerika földjére lépésének dátuma, melyet érdekes módon minden spanyol anyanyelvű országban megünnepelnek.

VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS, NÉVJEGY

45


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Azt is megfigyelhetjük, amikor spanyol emberek között mozgunk, hogy a férfiak általában kézfogással köszöntik egymást, míg a nők többnyire két puszit adnak, de ha családtagról van szó, akkor csak egy jár. A „sötét középkorból” ered az a szokás, hogy ha valaki tüsszent, akkor azt mondják neki, hogy Jesus, azaz Jézus. Régen azt hitték, ha tüsszent valaki, akkor az ördög bújik ki belőle, és mintegy védekezésként azonnal Jézus nevét említették. A spanyol emberek, főleg a férfiak rengeteget dohányoznak, így gyakran előfordul, hogy egy étterembe betérve nem találunk elkülönített nemdohányzó részt. Ha egy bárba lépünk, kicsit furcsán érezhetjük magunkat a kiabálások közepette. A terem egyik végéből hallani lehet, hogy mit beszélnek a másik végében levő asztalnál. A hangos, harsogó beszéd mellett hirtelen indulatok is tipikusan jellemzők a spanyol mentalitásra, azaz hirtelen haragra gerjednek és veszekednek, de a vihar amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen el is vonul, tehát fél óra múlva már nem is biztos, hogy emlékeznek a vita okára, vagy összeölelkezve egy pohár bor vagy sör mellett csevegnek. A tegezés-magázás kérdése az utóbbi időben átalakult, egyre gyakrabban tegeződnek, különösen, ha azonos korúak közt zajlik a társalgás. Új ismeretség esetén viszont kerüljük a tegezés felajánlását, majd a partnerünk szófordulataiból kiderül, hogy ő melyik formát választja. Egy nagyon ismert spanyol mondás a „manana”, azaz „majd holnap elintézem, megteszem...”. Nem a kötelezettségekről vezérelt, túlhajszolt életstílus, hanem a nyugodt, kiegyensúlyozott ember életélvezete jellemző. Kis túlzással azt lehetne mondani, hogy nem mindig szabad elhinni, hogy holnap valóban megteszik azt, amit kértünk, vagy mondunk, persze itt is, mint mindenhol embere válogatja. Az is igaz, hogy a spanyol ember gyakran elkésik egy találkozóról, de náluk a kb. 15 perces késés tulajdonképpen az illem része, több azonban ugyanúgy illetlenségnek minősül. A tömegközlekedés ugyan jó és elég olcsó, még a magyar viszonyokhoz hasonlítva is, sok ember autóval jár, ezért gyakoriak a forgalmi dugók, persze főként a nagyvárosokban. Nem ritka a többórás várakozás sem, s ezt képzeljük el egy forró júliusi napon, közel 45-50 fokban. A spanyolok szeretik a névjegyeket, mivel az sokat elmond a gazdájáról. Igen díszesek, megjelölik a foglalkozást, és a beosztást. Ezek alapján következtetni lehet a rangokra. Zsúfoltnak tűnhetnek, mert gyakran feltüntetik az egész nevüket, ami akár négy, öt, esetleg hat tagból is állhat. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA 46


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A spanyolok szeretnek csinosan, divatosan öltözködni. Gyakran látni fiatal nőket kosztümben, elegáns ruhákban, és a férfiak is igyekeznek lépést tartani a hölgyekkel. Ez azonban nemcsak a fiatalokra jellemző, idősebbek is adnak magukra, sokan sétálnak az utcákon igényesen felöltözve. Nagyon ápoltak. Akár elegáns, akár sportos jellegű ruha van rajtuk, biztosan hibátlan minőségű és tisztaságú. Odafigyelnek a külsőségekre, a ruházatukkal együtt a testápolás is elsőrendű. A férfiak sem maradnak le a hölgyek mögött ezen a téren. A hajukra különös gondot fordítanak, és általános a parfüm, dezodor használata. A cipőjükre nagyon odafigyelnek. A tengerparton a turisták számára megengedett a lezserebb viselet, de a kiszolgáló személyzet ezt nem teheti meg, nekik bizony kötelező az egyenruha, vagy a diszkrétebb öltözködés. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS A spanyol konyhának évszázados hagyományai vannak, annak ellenére nem konzervatív, ötletes újításokra mindig kész. Az Ibériai-félsziget nagy része terméketlen terület, a tengerparti részeken viszont kiváló zöldségeket és gyümölcsöket termelnek. Fontos termékük a zöld olívabogyó, ami szüret után keserű, a napon fermentálva kapja savanykás ízét, aromáját, majd töltve és különféle páclevekben tartósítva forgalmazzák. Felhasználják koktélokhoz, hideg és meleg ételekhez. Leveseik a gazpacho és a cocido, ennek a két levesfajtának sok száz változata létezik. A gazpachok hideg levesek, elterjedésüket, népszerűségüket az éghajlat magyarázza. A forró spanyol nyárban hűsítenek és étvágyat gerjesztenek. Ezeket a leveseket már akkor is fogyasztották, mikor az Ibériai félszigetet a rómaiak tartották megszállva. A fokhagymát, ami egyik fontos kelléke, a rómaiak hozták magukkal, a többi hozzávalót az őslakók - ibérek és kelták - termelték. Alapvetően vöröshagymát, zöldpaprikát, paradicsomot és uborkát kevernek össze, felöntik, sózzák, fűszerezik, behűtve és átszűrve tálalják. Van olyan változata is, amihez kenyeret adnak, és napokig erjesztik. A cocidok a meleg levesek, gyakran a mi bográcsgulyásunkhoz hasonló egytálételek. Ilyen a leves cadizi módra, amit sonkával készítenek, a torrero leves marhahússal készül, de vannak más jellegűek is, pl. dióleves, baszk fokhagymaleves stb. A paella lényegében egy jó minőségű rizs, sáfránnyal fűszerezve, amihez a különböző zöldségeket, halakat, rákokat, kagylókat és húsokat kevernek. 47


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius Fűszerként a már említett fokhagymából sokat használnak, de vöröshagymát, borsot, sáfrányt és sok fűszerpaprikát is tesznek ételeikbe. A pimenton csípős, jó íz- és színhatású spanyol paprika. Főzéshez ízesítőnek gyakran használnak bort. A húsok közül a birkát, a bárányt kedvelik, ezeket gyakran egészben, nyárson sütik, de felhasználnak marha-, borjú- és sertéshúst, a szárnyasok közül pedig csirkét. Saláta sok mindenből készül, a zöldsalátán, a paprikán, a paradicsomon, uborkán kívül

rizsből,

karfiolból és gyümölcsökből. Olajos, hagymás dresszingeket készítenek, de sokszor rögtönöznek, az ánizs, a rozmaring, a kapri, a sherry alkalmazásával teszik változatosabbá a salátákat. Befejező fogásként gyümölcsöt, gyümölcssalátákat, krémeket, fagylaltokat fogyasztanak, de vannak a "fiestákra", az ünnepekre hagyományos diós, mandulás süteményeik is. Boraik kellemes, könnyű száraz, kissé fanyar ízhatásúak. A spanyolok hozzánk magyarokhoz hasonlóan borívó nép. A jerez - nálunk sherry néven ismerik - hasonló a tokaji borokhoz, ennek is van édes és száraz változata, és hosszú, évekig tartó érlelés alatt kapja meg azt a kellemes, kissé dióra emlékeztető ízét. Aperitifként is fogyasztják a száraz változatát, de sokféle húsételhez és halhoz is illik. Főzéshez használva pedig érdekes ízt ad egy-egy ételnek. A sangria a bóléhoz hasonló, jellegzetes italuk, az idénynek megfelelő gyümölcsökkel és fanyar vörösborral készítik, bár a recept nagyon eltérő lehet, sokan „rögtönöznek”. A spanyolok viszonylag korán reggeliznek, de nem túl bőségesen. Az ebéd és a vacsora különösen nyáron a nagy meleg miatt későbbre tolódik. 62

II. 3. 1. 15. Svédország NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK A svédek nagyon szeretik a természetet, vigyáznak is rá keményen. Stockholm körül sok sziget van, szívesen pihennek itt. A hétvégére szinte mindig elvonulnak a nagyváros zajától. Ezeket a szigeteket séreknek nevezik. Szabadidejükben szeretnek vitorlázni, horgászni, gombászni, jávorszarvasra vadászni. Ez is mutatja, hogy békés, nyugodt, az ellenségeskedést nem ismerő emberek. A halálbüntetés náluk nem létezik, és az euthanáziát is elutasítják. Ez az 62

A spanyol viselkedéstechnikáról, megszólításról és étkezésről, vendéglátásról szóló rész Priger Tamarával készült beszélgetés alapján született, aki két évig élt ott.

48


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius életvidámság azonban megkopik, ha beköszönt a tél és minden sötétségbe borul Európa utolsó őserdeje is itt található, Svédország északi részén, Norrlandon.63 A skandináv emberek könnyen felismerhetők, magasak, világos a bőrük és a hajuk színe. Szinte mindenki nagyon jól beszél angolul, az idősebbek pedig németül. Itt készülnek a Föld legbiztonságosabb autói, a Volvo és a Saab. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS A svédek szinte mindig kézfogással üdvözlik egymást. A megszólításkor a keresztnevet használják, a tisztséget csak formálisabb alkalmakkor nevezik meg. Bevett köszöntési formula a God dag ("Jó napot"), a God morgon ("Jó reggelt"), a Hej ("Szia") és az Adjö ("Viszlát"). A svédek szívesen szórakoznak otthon, a pontosság pedig alapvető követelmény. Eső, vagy havazás esetén elvárják, hogy a vendégek a cipőt levegyék, és váltócipőt húzzanak fel. A fiatalok a diszkóban gyakran cipő nélkül táncolnak, esetleg lányok a lányokkal, fiúk a fiúkkal.64 ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Kissé furcsa a fiatalok öltözködése. Előfordul, hogy a farmerhez narancssárga sportcipőt választanak, a lányok pedig képesek zöld-piros kockás, hosszú rakottszoknyát felvenni. Hűvösebb időben természetesen rétegesen öltözködnek. Ruházatukra jellemző, hogy előnyben részesítik a márkás, jó nevű, darabokat. Adnak a megjelenésükre, igyekeznek ruházatukat összhangba hozni. A férfiak körében népszerűek a kockás ingek, pulóverek, kabátok. Nem mindig ragaszkodnak az öltönyhöz, gyakran elég a szövetnadrág inggel, nyakkendővel, de nem zakóval, hanem pulóverrel. Ennek ellenére mégis elegáns a megjelenésük. A már nem egészen fiatalok sem riadnak vissza attól, hogy citromsárga, rózsaszín és egyéb más „tini” színekben pompázzanak. Nemcsak a ruházatukra ügyelnek, hanem a testápolást sem hanyagolják el. A hölgyek gyakran járnak kozmetikushoz, fodrászhoz, és a férfiak is nagy szerepet tulajdonítanak a kinézetüknek.

63 64

http://www.nagyutazas.hu/iranytu/1stCountry.asp?ID=80 2004.04.02. 17.58 http://www.toldi-kap.sulinet.hu/html/sved.html 2004.03.17. 15.36

49



ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS Svédországban jellegzetes étkezési forma a "smörgasbord", amit svédasztalnak szokás fordítani. Az éttermekben kiteszik a teljes választékot. A vendég egy bizonyos összeg kifizetése mellett annyit és annyiszor vehet, amennyit tud. A smörgasbordon hideg, meleg ételek sorakoznak, köztük halak, rákok, kagylók, különféle húsok, desszertek, gyümölcsök. Természetesen ez nem a hétköznapok ebédje, vacsorája, otthon ezeket csak ünnepi alkalomra készítik. Leveseik a savanykás ízű káposztaleves, a különféle hallevesek, pl. heringleves, lazacleves, dévérleves, de egyéb érdekes leveseket is készítenek: barnahabos kolbászleves, kelbimbóleves, hideg krumplileves, hideg rénszarvas leves kaviárral stb. A húsokból a sertéstől a rénszarvasig sokfélét használnak, többek között fajdot, jávorszarvast, medvét, őzet, nyulat. Ezekből fasírtot, húsgombócokat, párolt és sült ételeket készítenek, csak rénszarvashúsból több száz receptjük van. A halételek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne. Sok, gyümölccsel készült desszertjük van, például: áfonyakrém, áfonyás és málnás pite, kuglóf törpemálnával, alma vörösáfonyadzsemmel, karamellás körte, rebarbara pástétom, túrótorta. 65

III. Az újonnan csatlakozó tagállamok sajátosságai Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a nyugat-európai illetve kelet-európai viselkedésés gondolkodásmód között komoly különbségek fedezhetők fel. Nagyon sok nyugat-európai érzi úgy, hogy a keleti régió fejletlen, elmaradott terület. Ezért igyekeznek "ráerőltetni" véleményüket, felfogásukat a többiekre. Ez tűnhet arroganciának is, a keleti részről való pontos ismereteik hiánya bizonyítékának. Viszont így negatív kép kialakítására "kényszerítik" az újonnan csatlakozó polgárokat, akik ezt a gondolkodásmódot nem szívesen fogadják. Bízzunk benne, hogy a felhők elvonulnak, és mindenki békében, nyugodtan élhet ott, ahol akar.

65

A svéd szokásokról édesapám nagybátyja, Puskás Antal mesélt, aki 1959 óta ott él.

50


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius A dolgozat témájának kiválasztásakor az Európai Uniónak még csak 15 tagja volt, leadáskor viszont már tízzel több, hiszen 2004. május 1-jén az EU legnagyobb bővülése történt Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta és Ciprus csatlakozásával. Ezen új belépőkkel külön dolgozatban lehetne foglalkozni, ezért szeretném inkább Lengyelországot és Szlovéniát kiragadni, és néhány szót ejteni róluk.

III. 1. LENGYELORSZÁG NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK A lengyel-magyar barátság történelmi előzményekre vezethető vissza. A középkorban, Nagy Lajos idején perszonáluniós kapcsolat volt a két ország között, ami röviden annyit jelent, hogy a két országnak közös volt az uralkodója, de önállóan intézték ügyeiket. Szerencsétlen történelmük volt, hiszen hol az orosz, majd később a szovjet birodalom, hol Németország vetette ki rá hálóját. Élen járt a függetlenedési mozgalomban. Lengyelország a legnagyobb létszámú, és területű ország az új tagok között. Hihetetlenül megnehezítette a csatlakozási tárgyalásokat, hogy a mezőgazdaság rengeteg embernek ad kenyeret, és mindenki tudja, hogy az agrártámogatások elosztása a legsarkalatosabb probléma az Európai Unióban. A lengyel tárgyaló delegáció azonban nem engedett, és sikerrel jártak, mert többi újonnan csatlakozók szerint jobb lehetőségeket harcolt ki, mint bárki a jelöltek közül. VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS A hagyományaik kialakulásában fontos szerepet játszott a földrajzi helyzetük, Lengyelország összekötő kapocs volt Kelet és Nyugat között. A közép-európai normák állnak legközelebb hozzájuk. Üdvözléskor a felnőttek kezet ráznak, mint a többi európai országban. A napszaknak megfelelően köszöntik egymást. Egy férfi bemutatásakor a „Pan” (úr), a nőknél pedig a „Pani” (nő, asszony) megszólítást alkalmazzák. A vezetéknév előtt szokták megnevezni a címeket, rangokat, titulusokat. Formális vagy üzleti tárgyalásokon a címet önállóan is használják. Hivatalos alkalmakkor könnyen barátkoznak. Baráti kapcsolatban lévő felnőttek csak megegyezés után szólítják egymást a keresztnevükön. Jó barátnők megpuszilják egymást üdvözlésként. Gyakori köszönés a „Dzien dobry” (“Hallo” vagy ”Jó reggelt”), a Dobry 51


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius wieczór (“Jó estét!”) illetve a Do widzenia (“Viszontlátásra!”). Barátok és rokonok között megszokottak a be nem jelentett látogatások, különösen vidéken. Formális vagy hosszabb látogatásokat terveznek. A hölgyek bátran számíthatnak kézcsókra. A lengyelek nagy része vallásos, a katolikus vallás hívei vannak többségben. A jelenlegi pápa, II. János Pál pápa is innen származik. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Lengyelországban a szláv hatás érvényesült. A 90-es évek előtt megszabták, hogy kinek miben kell járnia, az uniformizálódás ellen hiába próbáltak meg tenni, az erő győzedelmeskedett a lengyelek felett, kénytelenek voltak elfogadni a rájuk kényszerített „egyenruhákat”. Kötelező volt politikai okok miatt. Függetlenné válása óta viszont szabaddá vált az út a divat, az öltözködés területén is. A fiatalok mertek váltani, a középkorúakba viszont annyira beleivódott a „szürkeség”, az átlagosság, hogy ők nehezebben veszik át az újabb trendeket. A fiatalok követik a divat változásait, természetesen az anyagi lehetőségek gátat szabnak a teljes átalakulásnak. Ami viszont nem igazán változott, az a nők sminkeléshez való viszonya. Könnyen felismerhetőek a szláv metódus miatt, ugyanis erős színeket, vastag vonalakat használnak. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS A lengyelek gyakran meginvitálják barátaikat vacsorára, vagy egyszerűen csak süteményre és teára, és szívesen ünnepelnek meg különleges alkalmakat. Bármiféle meghívás esetén a szokásoknak megfelelően páratlan számú virágot kell vinni, melyeket ki kell csomagolni. Alkalmanként a vendégeket több órára is elcsábítják egy Kawiarnia-ba, ami egyfajta kávéház, mely a helyi különlegességek mellett francia péksüteményt is kínál. De legtöbbször, részben anyagi okok miatt is, a vendégeket otthon fogadják A korai munkakezdés miatt a látogatások munkanapokon általában nem tartanak 23 óra utánig, a hétvégén viszont annál tovább.66 Azt gondolhatnánk, hogy az orosz hatás a konyhaművészetüket is befolyásolta, de ez nem igaz, mert nekik is évszázados hagyományaik vannak, például „a lengyel borscs leves kacsával, ponty kapormártással”67. Magyar gyomornak egy kissé pikáns ételeik is vannak, 66 67

http://www.topreiseinfos.com/polen.html 2004.04.17. 21.36 Protokollkódex, p.58.

52


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius mint a tejfölös uborkaleves, vagy a szilvás szárazbableves. Kevesebb fűszert használnak. Számos fogást készítenek folyami halakból. Desszertként gyakran szolgálnak fel különböző gyümölcsökkel ízesített tésztákat. A borok nem túl jó minőségűek, ezért inkább a töményebb szeszeket kedvelik, például a vodkát. Ehhez mindig adnak kísérőt, ami lehet aprósütemény vagy uborka. A tea népszerűbb a kávénál. Ha étterembe mennek, és elégedettek voltak mindennel, 10% körüli borravalót szoktak adni.68

SZLOVÉNIA NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK Szlovénia csatlakozók közül a legfejlettebb, misem bizonyítja ezt jobban, mint az hogy feltételezhetően az Unió nettó befizetője lesz. Az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül csak Szlovéniát hívták meg a NATO-ba és az EU-ba. Ennek egyik oka, hogy Szlovénia gazdasága jóval fejlettebb a többi új csatlakozónál. Várakozások szerint egy éven belül a szlovén GDP elérheti az uniós átlag 75%-át. Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországnak ehhez tíz évvel hosszabb időre lesz szüksége. Szlovéniában kevesen élnek mezőgazdaságból, és ez a támogatások várhatóan alacsony mértékének másik oka, viszont a legnagyobb támogatást a gazdaság ezen szegmense kapja. Mégis az egy főre jutó EUtámogatás magasabb lesz még így is, mint a cseheké. Miért? Mert a szlovénok különlegesen jó eredménnyel célozzák meg és dolgozzák ki pályázatokat Brüsszelben, jóval felülmúlva a többiek eredményeit. Például a SAPARD pályázatokon 80 % volt sikeres, míg a magyar részről csupán csak 60 %. A szlovén lakosság 60 %-a egyértelműen kiállt az EU-csatlakozás mellett, itt is tartották az első népszavazást a jelöltek közül. Természetesen nagy arányban a csatlakozás mellett döntöttek. Az egykori jugoszláv tagállam gyorsan talpra állt a háború okozta sokkból. A nemzetiségi ellentétek is elkerülték ezt a területet. A déli részekkel ellentétben nem cirillbetűs írást alkalmaznak, hanem latint. Jelentősen éreztették és éreztetik magukat Ausztrián át a nyugat-európai hatások. A mediterrán hangulat Szlovéniát kellemes éghajlatúvá teszi. A tengerhez számos náció képviselője érkezik, akik mind hozzák magukkal tájegységük „fényképét” azzal, ahogy viselkednek. Az országnak jelentős bevétele van a turizmusból. 68

Protokollkódex, p.58.

53



VISELKEDÉSTECHNIKA, MEGSZÓLÍTÁS Az emberek jóval kedvesebbek az egykori tagállamokban élőknél, nem is tehetnének mást, a turisták különben nem jönnének. Kedves, könnyen barátkozó emberek élnek itt. Találkozáskor a férfiak kezet fognak, bár a gesztikuláció nem olyan erős, mint a többi országban a Földközi-tenger mentén. A napszakhoz igazodva köszönnek. Az előző időszakban az elvtárs szóval üdvözölték egymást, ma már az asszonyom, uram kitételt használják, esetenként a rang megnevezésével. A kapcsolatok felvételekor ajánlott a nyugateurópai normák szerint cselekedni. ELEGANCIA, AZ ÖLTÖZKÖDÉS TUDOMÁNYA Egykoron a közép-európai divat volt a meghatározó, ma pedig főként az olasz, illetve a többi nyugat-európai stílusirányzat. Igyekeznek azért megőrizni saját hagyományaikat is. Mint minden mediterrán országban, a tengerparton itt is enyhébbek a szabályok, de az igazán civilizáltan viselkedő embereket nem kell figyelmeztetni az öltözködési szabályokra. Kár, hogy a nyaralás során sokan megfeledkeznek ezekről a normákról. ÉTKEZÉS, VENDÉGLÁTÁS A szlovén konyha igen sokszínű. Keverednek a tengeri és a szárazföldi hagyományok. Megtalálhatók az olaszos, a közép-európai és a keleti ízek egyaránt. Hozzánk, magyarokhoz képest kevesebb fűszert használnak, de ez nem ritkaság. Nagyon kedveltek a könnyű ételek, a roston sült húsok, a halak és a tésztafélék. Az egyik, ha nem a legismertebb délszláv étel a csevapcsicsa. A főzés helyett a párolás illetve a roston sütés a népszerű elkészítési mód, és a húsukhoz nem is mindig esznek köretet, csak zöldséget, salátát. Az édességet a keleti régióból vették át. Az italok közül a szilvapálinkájukat említeném (slivovica), illetve egy keleti származású pálinkát, a rakiját. Ha valaki a konyakot szereti, kedvére válogathat. A dalmát tengerparton jó

54


„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások” Konfucius minőségű bort lehet inni, de a söreik is finomak. Az italokhoz apró falatkákat esznek, akár sajtot, akár szardíniát, akár mandulát. Törökös kávét főznek, jórészt cukorral. Ha valaki olaszosan szeretné inni, a tengerparton megteheti. Zárásként a vendéglőkben, éttermekben is utolsó momentumot említeném, a borravalót. Itt is a már megszokott 10-15 % között mozog.

IV. Összegzés Dolgozatomban megpróbáltam bemutatni az Európai Unió 15 tagjának viselkedési sajátosságait. Az első fejezetben általánosságban írtam az emberek közötti zökkenőmentes kapcsolatok kialakulásának

és

megmaradásának

feltételeiről.

Megállapítottam,

hogy

kölcsönös

kompromisszumok, az egymás iránti tisztelet megadása nélkül nem lehet emberi módon élni. Ehhez bizony alkalmazkodni kell bizonyos szabályokhoz, szokásokhoz, melyek hosszú időszak alatt fejlődtek ki, és nem véletlenül maradtak meg. Arról is írtam, hogy türelmesnek kell lennünk más nemzetek, a mienktől talán eltérő hagyományai iránt, ha azok megfelelnek az általános erkölcsi normáknak. Előkerült három alapvető fogalom, a protokoll, az etikett és az illem. Írtam a történelmi fejlődésükről, egészen a Bécsi szerződésig tartó útról, mely összekapcsolta, összehangolta az államok, és képviselőik közötti kapcsolattartást. A harmadik részben sorra vettem a nagy bővülés előtti Európai Unió tagjait, különböző szempontok alapján összehasonlítottam őket, illetve, megpróbáltam a különbségekre is rávilágítani. Problémát az okozott, hogy a nagyobb országokról volt elegendő anyag, a kisebbekről viszont alig. Szerencsémre sikerült néhány emberrel beszélgetnem, akik az adott országban éltek huzamosabb ideig, és személyes élményeiket tudták átadni. Néha saját élményeket, tapasztalatokat is beleszőttem, ezért néha szubjektív vélemények is vannak. A harmadik fejezetben pedig írtam néhány sort az új tagokról, gondolataikról, félelmeikről, reményeikről. Végkövetkeztetésként Goethe szavait hívnám segítségül: „Az udvariasság minden külső megnyilvánulásának erkölcsi alapja van” Goethe

55



FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE: BGF KKF órai jegyzet 2004.02.20. BGF KKF órai jegyzet 2004.03.19. Hidasi Judit szerk.: Kommunikáció idegen kultúrákban Külkereskedelmi Főiskola, Budapest, 1989 Interjú Priger Tamarával Interjú Puskás Antallal Kepes Ágnes: Hostessek Kézikönyve Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993 Mária Ballendux-Bogyay: Magyar-holland találkozások AduPrint Kiadó, 2001 Máté János szerk.: Protokoll-kézikönyv Osiris Kiadó, Budapest, 2000 Neményiné Gyimesi Ilona szerk.: Kommunikáció a tárgyalásban Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990 Ottlik Károly: Protokollkódex Dinasztia Kiadó, Budapest Pálfy József: Benelux Államok Panoráma Kiadó, Budapest, 1980 Pintér Emil: Európai illemtan avagy Mit tanulhatunk a Nyugattól Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998 Sille István: Az etikett és a protokoll kézikönyve Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1988 56



Spillane, Mary: Stíluskalauz Park Kiadó, 1991 Verzár István: Írország Panoráma Kiadó, Budapest, 1987 http://www.austria.info/hu/ http://de.encarta.msn.com/encnet/refpages/RefArticle.aspx?refid=761558260&pn=4&s=29#s 29 2004. 03. 19. 16.56 http://de.wikipedia.org/wiki/Tourismus_in_D%E4nemark#Essen_und_Trinken 2004.04.27. 19.27

http://www.imc-ag.com/newsletter/index/1033941600.html 2004.04.09. 21.46 http://www.musicmagazin.hu/?topic=3&article=1534 2004.03.31.18.36 http://www.nagyutazas.hu/iranytu/1stCountry.asp?ID=80 2004.04.02. 17.58 http://www.startutazas.hu/Europa/dan_home.html 2004.04.29.21.17 http://www.startutazas.hu/Europa/gorog_home.html 2004.03.06. 10.12 http://www.startutazas.hu/Europa/irorszag_home.html 2004. 04.19. 18.49 www.sulinet.hu/panorama/vilagpolgar/protkoll/protokoll.4htm 2004.03.13.17.50 http://www.toldi-kap.sulinet.hu/html/sved.html 2004.03.17. 15.36 http://www.topreiseinfos.com/belgien.html 2004.04.29.20.3 http://www.topreiseinfos.com/irland.html 2004.04.19. 19.34 http://www.topreiseinfos.com/polen.html 2004.04.17. 21.36 http://www.vilaglato.hu/Europa/portugal_home.html 2004. 03. 919. 16.48

57

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést

Recommend Documents