Bevezetés. Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka

Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás I. rész (2011. október 21.)

Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka tanszékvezető főiskolai docens Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék E-mail: [email protected]

Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2011-2012-es tanév I. félév

Természet – Társadalom- Gazdaság Ökológiai közgazdaságtan:

A természet rendszeréből és logikájából indul ki, megpróbál globális szinten hosszú távú választ adni a természet és társadalom alapkonfliktusára. Feltárja a természet és a gazdaság közötti alapvető konfliktusokat, cél a gazdaság és a bioszféra összhangja, a gazdaság nyílt folyamatainak – a természet mintájára való – zárása. Természet Æ Társadalom (gazdaság – nyílt folyamatok, természet – zárt rendszer)

Környezetgazdaságtan: A gazdaságból indul ki, és azt mondja, hogy a piaci viszonyokat átalakítva, érzékennyé lehet tenni a gazdaságot és a tágabb társadalmat a természeti problémákra. Cél a gazdasági és társadalmi hatások környezet-konform irányba való terelése, a gazdaság környezetbarát fejlesztése. Gazdaság Æ Érzékennyé tenni a társadalmat

• Föld eltartóképessége

(carrying capacity, az ökológiában egy adott terület eltartóképességén azt a populációt értjük, amelyet egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna)

Bevezetés Több anyagot és energiát használ az emberiség (a gazdaság és a társadalom), mint amennyi újratermelődni képes, és több hulladékot/szennyező anyagot „termel”, mint amennyit a Föld természetes hulladékasszimiláló kapacitása hatástalanítani képes, és amire a szükségletek azonos színvonalon való kielégítéséhez feltétlenül szükség volna. Fontos cél a környezetminőség iránti igény kialakítása a jobb jövőben való hit kialakítása Æ környezettudatosság Magyarországon a fenntartható fejlődés (SD) megvalósítása még nem a fogyasztás visszaszorítását/korlátozását jelenti, hanem a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodást és a kisebb környezetszennyezést.

Paradigma Dimenzió

Prériközgazdaságtan

Környezetgazdaságtan

Ökológiai gazdaságtan

Fő célkitűzés

végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás

az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagyvagy jellegű kapcsolat)

fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja

Ember/ természet kapcsolat

rendkívül antropocentrikus

erőteljesen antropocentrikus

enyhén antropocentrikus

A legfőbb fenyegetések

éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák

a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok

Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés

Fő témák

szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése

orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése

globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásrautaltság

Ki viseli a költségeket?

a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények)

a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség)

a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények)

Alapvető hiányosságok

kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével

a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni

alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol

A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere

• Hulladékasszimiláló képesség

(a környezet szennyezésbefogadó/elnyelő képességének mértéke)

• Termodinamika I. törvénye

(megmaradási törvény: minden termelésnövekedésnek két hatása van: 1. energiát és anyagot igényel, 2. növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését – mennyiségi korlát)

• Termodinamika II. törvénye

(entrópia törvény: az energia áramlásának a törvénye, a hasznosság negatív mértéke, a környezet degradálódása – minőségi korlát)

• THL-görbe (az anyagi javak növekedésével a környezeti javakban csökkenés következik be)

1

A gazdaság nyitott láncainak zárása

A környezet és természetvédelem történeti áttekintése (elméletek, nemzetközi gyakorlat)

A gyökerek XIX. Századig nyúlnak vissza (természetjáró turizmus, cserkészmozgalom), de társadalmi mozgalommá csak az 1960-as évek második felétől vált.

1.

Input mérséklése

2.

Tisztább termelési eljárások

3.

Fogyasztási intenzitás mérséklése

Elméletek, publikációk

4.

Újrahasználat (reuse)

5.

Újrahasznosítás (recycling)

6.

Hulladékok semlegesítése

Nemzetközi gyakorlat

Magyar gyakorlat

Nemzetközi gyakorlat

Magyar gyakorlat

1984-87 Brundtland Bizottság működése (ENSZ)

1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz

1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) 1987- a fenntartható fejlődés módszertana

1968 A Római Klub megalakulása 1969 U-Thant kiáltványa 1970 USA Föld napja Nixon: EPA, Clean Air Act … 1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows „0 növekedés”

Elméletek, publikációk

1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetről UNEP létrehozása

1972 UNEP tagság

1973-92: EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram 1976 Leontief világmodell (ENSZ)

1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.) Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH)

1960-as évek ƒ Gyors technológiai fejlődés a II. vh. után (légiközlekedés, híradástechnika, tudományos vívmányok) ƒ Gyorsuló termelés: ƒ Nyersanyagkészletek feltárása (a nem újratermelődő nyersanyagok készlete egyre csökken) ƒ Fogy a termőtalaj ƒ Romlik a levegő és a vizek minősége ƒ Növekednek az ipartelepek és a városok ƒ Melléktermékül pedig hihetetlen mennyiségű hulladék keletkezik. Siedentopf (csillagász Æ MODELLÉV (Láng I. 2003 10.o.)

1987 Montreali Jegyzőkönyv

1987-2000 KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz

1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) 1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto

1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.)

2002 Johannesburg

2003-2008 NKP II.

1997-2000 NKP

2001-2010 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk)

1962 Rachel Carson: Néma tavasz Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára

A DDT felhalmozódása a táplálékláncban

2

1960-as évek ƒ 1962 „Néma tavasz” Rachel Carson – megkongatja a vészharangot, ennek hatására a környezetvédelem bevonul a társadalmi tudatba ƒ 1964 Nemzetközi Biológiai Program (IBP) – a környezetvédelem alapelveinek lefektetése: ƒ A növény- és élővilág produktivitásának megőrzése ƒ Kutatók összefogása, együttműködése ƒ Az élelmiszermennyiség növelése (az alultápláltság megszüntetése) ƒ Természeti erőforrások ésszerű felhasználása ƒ Intenzív kutatás, nemzetközi együttműködés Eredménye: felkeltette az érdeklődést a súlyos gondokkal szemben, nemzetközi tudományos összefogást hozott.

1960-as évek ƒ Népességnövekedés: demográfia robbanás ƒ 1950 – 2,5 mrd fő ƒ 1998 – 6 mrd fő ƒ 2003 – 6,3 mrd fő ƒ 2011 – 7 mrd fő ƒ 2050 – 8 mrd fő

(Probléma: 100-ból 95 a fejlődő országokban születik, a népességnövekedés sokkal gyorsabb a fejlődő országokban Æ a népesség arányai eltolódnak )

Következmények: egyre több vízre, energiára, élelemre, lakásra, munkára, egészségügyi ellátásra van szükség! ƒ A városokba költözés folyamata nem áll meg, sőt gyorsul (2050-re a 8 mrd földlakóból 6,5 mrd fog városokban élni, míg csak 1,5 mrd fő egyéb településeken)

1960-as évek ƒ 1960-as évektől az ENSZ egyre többet foglalkozik a környezetvédelemmel Æ a környezetvédelem átlépi az országhatárokat ƒ 1969: U Tant (burmai elnök) kiáltványa az egész emberiséget fenyegető környezeti válságról (Láng I., 2003 15. o.)

ƒ Az ENSZ kitűzi a Stockholmi ENSZ világkonferencia időpontját: 1972 (ide magyar delegáció is készült, de a szovjet állami nyomásra nem vettünk részt a tanácskozáson)

1970-es évek

1970-es évek ƒ 1970: az USA-ban először rendezik meg 1970 április 22-én a Föld napját – rendezvények, felvonulások a föld rombolása elleni tiltakozás jegyében – innen számítják a modern környezetvédelmi mozgalmak megjelenését. A Föld napját a mai napig ünneplik szerte a világon április 22-én. ƒ 1970: UNESCO: Ember és Bioszféra Program (MAB) – a természet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló komplex kormányközi egyezmény. ƒ 1972. az UNEP – Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (kp: Kenya, Nairobi) Segítségével sikerült a nemzeti kormányok környezetvédelmi politikáinak összehangolása és egységesítése.

1972-Római Klub „ A növekedés határai”

ƒ 1972: Növekedés határai – Római Klub jelentése Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egy konkrét világprobléma felvázolásával, tanulmányozásával

Vizsgálat (1900-1970):

Eredmény:

• népesedés

Ha a gazdaság növekedési üteme követi a tendenciákat, akkor a jövő évszázad végére elérjük a növekedés határát

• iparosodás • élelmiszertermelés • környezetterhelés • nyersanyagkészletek csökkenése

Ajánlat: „ Zéró gazdasági növekedés”

3

1970-es évek

1970-es évek

Növekedés határai – Római Klub jelentése Æ Hiányosságok: ƒ Alábecsülték az emberiség beavatkozásának várható hatékonyságát ƒ A fejlődő országokban a záró növekedés koncepció egyet jelentett volna a szegénység és az elmaradottság konzerválásával Minden kritika ellenére azonban felrázta a világ lelkiismeretét! ƒ 1972 június 5-16. Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia – ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről (113 ország)

A Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia dokumentumai: ƒ Nyilatkozat az emberi környezetről (problémák) ƒ Nyilatkozat az irányelvekről (26 irányelv) ƒ Akcióprogram javaslatok ƒ Szervezeti intézkedések ƒ1976: Leontief Világmodell (ENSZ) ƒ1973- tól (1992-ig): az EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogramok

Azóta június 5. Környezetvédelmi Világnap.

Leontief féle világmodell

1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésben állnak egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezeti problémák Vizsgálat: • ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést • mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák

Hipotézis: A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges.

Elméletek, publikációk

Nemzetközi gyakorlat

Magyar gyakorlat

1984-87 Brundtland Bizottság működése (ENSZ) 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) 1987- a fenntartható fejlődés módszertana

1987 Montreali Jegyzőkönyv

1987-2000 KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz

1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) 1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto

1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.)

2002 Johannesburg

2003-2008 NKP II.

1997-2000 NKP

1970-es évek 1974 és 1981 között az ENSZ egy sor szakmai konferenciát rendezett: az élelmezés, népességnövekedés, településfejlesztés, elsivatagosodás, az egészségügy, az agrárreform, és az új és megújuló energiaforrások kérdésében.

1980-es évek GLOBÁLIS SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A nemzetközi szervezetek felismerték, hogy: ƒ a környezetvédelem globális, ƒ hosszú időhorizontban kell gondolkodni és cselekedni ƒ a környezet- és gazdaságpolitikát át kell hangolni

2001-2010 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk)

4

Fenntartható Fejlődés – Sustainable Development

A fenntartható fejlődés fogalma

Környezet és Fejlesztés Világbizottság

Brundtald Bizottság (1983) – (22 tag, Magyarországról: Láng István akadémikus) Cél:

•

A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti.

•

Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: “amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét.” (Meadows [2000] 271. o.)

• a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre • javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra • környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése

Eredmény: Közös Jövőnk (1987) Our Common Future Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása.

A fenntartható fejlődés kilenc alapelve: 1.Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2.Az ember életminőségének javítása 3.A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése • Az életet támogató rendszerek megőrzése • A biodiverzitás megőrzése • A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4.A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5.A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni 6.Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7.Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről 8.Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9.Globális szövetséget kell létrehozni

A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: • megújuló természeti erőforrások /víz, szél, nap, biomassza stb./, • nem megújulók /ásványok, fosszilis energiahordozók, hidrológia folyamatok/, • részben megújulóak /talajtermékenység, hulladékasszimiláló kapacitás, geotermikus energia, sztratoszférikus ózon/.

A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: •

•

•

a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

A fenti elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet, feltéve, hogy: • • •

a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára; léteznek nem kielégítő helyettesítési lehetőségek az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között; a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli.

5

A fenntartható fejlődés értelmezései

Természeti tőke: Olyan felhalmozott természeti erőforrás, amely valamilyen szolgáltatást (hasznos áramot) biztosít, tart fenn. A természeti tőke elemei a következők:

Gyenge fenntarthatóság Weak Sustainability A természeti tőke felváltható művi tőkével

Szigorú fenntarthatóság Strong Sustainability A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével

Bioszféra

Bioszféra

• • •

Nem megújuló, ökoszisztémából kitermelt erőforrások Megújuló, ökoszisztémák által előállított illetve fenntartott erőforrások Környezeti szolgáltatások

Társadalom Gazdaság

Gazdaság

Társadalom

Környezeti fenntarthatóság Environmental Sustainability Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni. A természeti tőke hozadékát, a természeti tőke által nyújtott javakat és szolgáltatásokat kell szinten tartani és nem csak a tőke értékét.

A fenntarthatóság szintjei

ƒ ƒ ƒ ƒ

globális szint nagyregionális (pl. EU) szint nemzeti szint helyi (lokális) és kisregionális szint Æ Agenda 21 – Feladatok a 21. századra

1990-es évek 1992 június 3-11, Rió: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (Bergeni előkészítő konferencia 1990-ben, ahol 5 szakmai érdekcsoport ülésezett: ipar, tudomány, szakszervezetek, társadalmi mozgalmak és ifjúsági szervezetek) A konferencia dokumentumai: ƒ Miniszteri Nyilatkozat: 1. 2. 3. 4.

ƒ

Fenntartható gazdaság Fenntartható ipari tevékenység és energiahasználat Környezettudatosság Elővigyázatosság

„Közös feladatok a cselekvésre”

1980-es évek 1987: Montreáli jegyzőkönyv A montreali jegyzőkönyv az ózont bontó halogénezett szénhidrogén halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) emisszióját volt hivatott korlátozni. A CFC-k és az ózon ritkulása közti kapcsolatot 1987-re sikerült bizonyossá tenni, a jegyzőkönyvet 1987 szeptember 16-án bocsátották aláírásra, 1989 január 1-jével lépett életbe.

1990-es évek A Riói konferencia (172 állam) Célja: olyan stratégiák és megoldások kidolgozása, amelyek révén a világ minden részében megállítható és megfordítható a környezet pusztulása úgy, hogy nagyobb nemzetközi erőfeszítések történjenek a fenntartható környezettudatos fejlődés érdekében. Egyezmények: ƒ„Föld Charta” (kötelezettségvállalások) Æ Feladatok a 21. századra (Agenda 21) – a SD átfogó programja és a Riói Nyilatkozat – a SD alapelvei ƒÉghajlatváltozási keretegyezmény (Riói egyezmény az üvegházhatású gázok kibocsátásnak visszaszorításáról)

ƒBiológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény ƒErdők védelméről szóló egyezmény

6

1990-es évek

1990-es évek

Agenda 21 - Biblia (4 rész, 40 fejezet):

1997: Rió+5 New York:

ƒA fenntartható fejlődés alapvető társadalmi és gazdasági témakörei ƒKörnyezeti és természeti problémák ƒTársadalmi csoportok szerepe, feladatai, igényei ƒA fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges eszközök: oktatás, nevelés, pénzügyi formák, intézményrendszer, tudomány, jogi eszközök, technológiák

A riói világkonferencia után öt évvel az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka értékelte a Riói Konferencia programjának megvalósítását a világkonferencia óta eltelt időszakban. Az ENSZ és szakosított szervei és más nemzetközi szervezetek is elkészítették saját fenntartható fejlődési programjukat, az OECD ajánlásokat fogadott el 2001-ben. Az Európai Unió is elkészítette Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet a 2001. júniusi göteborgi ülésen fogadtak el.

1990-es évek A kiotói jegyzőkönyv, az 1992 májusában véglegesített szövegezésű, 1992 júniusában, Rio de Janeiroban aláírt ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve (más néven protokollja), amelyet 1997 december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv 2005 február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának (köztük a Magyar Köztársaság) támogatásával. 2007 december 3-án Ausztrália is ratifikálta a jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a 2008-2012es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. (Magyarország 6%-os csökkentést vállalt.)

KÖRNYEZETI, JÓLÉTI, FENNTARTHATÓSÁGI INDIKÁTOROK Zöldülő nemzetgazdasági elszámolások – a valódi jólét mértékét kifejező mutatók 1. Mit mérünk és hogyan? 2. A GDP – GNP korlátai 3. Új típusú makromutatók: NEW, ISEW,GPI 4. Ökológiai lábnyom, a Humán fejlődés indexe (HDI) 5. Komplex környezeti indikátor (PSR- és DPSIR modellek, ECO-21)

21. század 2002 Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia – III. ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia (Rió+10, Stockholm+30) Cél: áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait.

ƒAgenda 21 megvalósításának értékelése ƒÚj kihívások számbavétele, amelyek hatással vannak a fenntartható fejlődésre ƒSpecifikus intézkedések, finanszírozási lehetőségek számbavétele ƒIntézményi keretek erősítésének vizsgálata

2009 Koppenhágai Klímacsúcs: a globális átlaghőmérséklet emelkedés veszélyei

Makromutatók hiányosságai: A GDP (hazai) és a GNP (nemzeti) korlátai - A jólét mértéke = az áruk összértéke (monetarizált értékösszeg) -A nemzeti elszámolások nem tükrözik a környezeti minőségben és a természeti erőforrás készletekben bekövetkezett változásokat - A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt - GDP növelőként jelenik meg a számos környezetvédelmi kiadás (end-of-pipe) - A megelőző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re

7

Új típusú makromutatók Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare, NEW) W. Nordhaus - J. Tobin, 1970 GNP +

szabadidő, háziasszonyok által otthon elvégzett munka

-

Új típusú makromutatók Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW Herman Daly, John Cob

„csináld magad” tevékenységek

A NEW-hoz hasonlóan flow típusú

környezetszennyezésnek,

Fontos előrelépés a NEW mutatóhoz képest:

a modern urbanizáció más hátrányainak ki nem fizetett költségeit és egyéb korrekciós tényezők Növekvő, de a GNP-nél lassabb ütemben

Az egy főre jutó GDP és az ISEW Ausztriában

Az új mutatóknak is vannak hiányosságai Nem veszik figyelembe a következőket: ƒ Biológia diverzitás csökkenése ƒ A munkahelyi környezet értéke (az ott megjelenő előnyök és hátrányok) ƒ Fekete gazdaság ƒ Vízügyi beruházásokkal okozott károk ƒ + Szabadalmi problémák is adódnak (adatszerzés nehézségei, becslések, a károk pénzben való kifejezésének nehézségei)

- fogyasztási egyenlőtlenségek jólétre gyak. hatása - hosszú távú környezeti károsodások jelenértéke GNP 1950-1988 között az USA-ban látványos növekedést mutat, az ISEW pedig 1950-hez képest szinte semmit sem változott, 1976 óta csökkent

A GPI kiszámítása Genuine Progress Indicator, 1995

(ISEW - (+) társadalmi és ökológia költségek (és hasznok)

Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató

1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv Mathis Wackernagel és William E. Rees Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át

8

Az ökológiai lábnyom összetevői Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató Energiatermelés fosszilis tüzelőkből

Épített környezet

Élelmiszertermelés

Erdőterület faipari termékekhez

Definíció: Az a föld (és víz) terület, melyre egy meghatározott emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség. Annak értéke, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szüksége egy személynek, városnak, országnak vagy az emberiségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az uralkodó technológia használatával. Ez a föld bárhol lehetne a világon. Az Ökológiai lábnyomot „területegységekben” mérik.

Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató kritikái Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.) Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban.

HDI – Human Development Index

HDI – Human Development Index

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által 1990ben kidolgozott mutatószám A HDI komponensei: - az egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva - az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma is egyharmados súllyal) -születéskor várható élettartam További fejlesztési lehetőségek: hajléktalanság, kábítószerfüggés, öngyilkosság, bűnözés, vagyoni helyzet.

9

HDI – Human Development Index

Komplex környezet indikátorok

- PSR-modell - DPSIR- modell - ECO-21 indikátor D – Driving force (hajtóerő) P – Pressure (terhelés) S – State (állapot) I – Impact (hatás) R – Response (válasz)

A PSR modell elvi felépítése

Az ECO-21 indikátormátrix elvi felépítése

DPSIR modell elvi felépítése

Az ECO-21 mutató jellemzői - Aggregált mutató: a „PSR” model mindhárom összetevőjének megfelelő egy-egy aggregált érték, egyszerűen számítható, a jelenlegi statisztikai adatok birtokában megbízhatóan lehet becsülni - Környezeti jellemzőség: Egyaránt jellemző az ágazatok környezetterhelésére, a környezeti elemek állapotára és a válaszintézkedésekre - Időbeni homogenitás: Adatsora legalább 10 évre visszamenőleg előállítható és a – legalább 10 évre előretekintő – jövőképe is viszonylag egyszerűen számítható - Térbeni reprezentativitás: Mind nemzetközi, mind hazai, mind regionális léptékben összehasonlíthatóvá tehető - Értelmezhetőség: Jól kommunikálható, egyszerűen magyarázható, megjegyezhető

10

A KÖRNYEZET GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE

A természeti tőke sajátos mérésének okai

(a házidolgozat elkészítéséhez nyújt elméleti hátteret) 1. A természeti tőke mérésének sajátosságai 2. A teljes gazdasági érték (!) 3. Környezetértékelési módszerek

A piac zavartalan működésének egyik alapfeltétele, hogy a piac valamennyi résztvevője teljes mértékben tájékozott az árúk mennyiségi és minőségi jellemzőiről, valamint adás-vételük feltételeiről. Kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a környezeti javak válnak a gazdasági értékelés tárgyává.

4. Környezeti kárértékelés 5. Költség-haszon, költség-hatékonyság elemzés 6. Környezeti hatásvizsgálat (KHV) 7. Környezeti szempontú technológia- és termékértékelés

„Sok probléma abból adódik, hogy számos természeti erőforrásnak nincs reális ára, s az emberek nem fizetik meg a szennyezésük által okozott károkat. Ha az embereknek meg kellene fizetni azokat a károkat, amelyek az általuk okozott kellemetlenségek miatt következnek be, sokkal több erőforrást lehetne ezeknek a kellemetlenségeknek a megelőzésére fordítani” (K. Boulding, 1993)

A természeti tőke sajátos mérésének okai

A természeti tőke sajátos mérésének okai

A környezet értékelésekor ugyanakkor nem használhatók a közgazdasági elemzések során széles körben alkalmazott értékelési módszerek. Ennek okai a környezeti javak sajátos közgazdasági természetével függenek össze:

Szabad javak – közjavak (Free Goods)

Okok:

ƒ „Közrosszak” (CO2 kibocsátás, fajok pusztulása, savas esők)

• szabad javak, közjavak • diszkontálási sajátosságok

Ár = 0 Haszonáldozat kts = 0 Si (1+r)

i

S i = összeg r = diszkontláb i = évek száma

• externáliák

ƒ Fogyasztásuk oszthatatlan, mindenki számára hozzáférhetők, használatukból senki nem zárható ki. (oszthatatlanság: egy valaki által történő fogyasztás nem csökkenti érzékelhetően a mások számára rendelkezésre álló mennyiséget) ƒ Például: szép táj, tiszta levegő, biodiverzitás

ƒ Közlegelő tragédiája ƒ Közjavak tragédiája ƒ Potyautas magatartás (a kizárás lehetőségének a hiányából fakad)

A természeti tőke sajátos mérésének okai A diszkontláb megválasztásánál javasolt figyelembe venni:

a

következőket

ƒ Nem használható az aktuális kamatlábbal szinkronban lévő, egyéb gazdasági beruházásoknál alkalmazott kamatláb ƒ Rövidebb távú beruházási döntéseknél alkalmazható a normál diszkontláb ƒ Hosszú távú környezeti döntéseknél javasolt csökkentett (nullához közeli) diszkontlábat használni. ƒ A természeti tőkét jelentős mértékben befolyásoló fejlesztési döntéseknél célszerű nulla, esetleg negatív diszkontlábat alkalmazni.

A természeti tőke sajátos mérésének okai Az externáliás hatásokra a következők jellemzők: ƒ

Pozitív és negatív hatások (nem fizet és nem térítik meg a kárát)

ƒ

A negatív externális hatások növelik a közrosszat

ƒ

A negatív externális hatások által okozott kárt a termelők nem térítik meg, a vállalat profitjából nem vonják le az externális költségeket

ƒ

Előfordulhat, hogy olyan tevékenységeket folytatók vállalkozási tűnnek profitábilisnak (és hasznosnak) amelyek tevékenysége társadalmi hatásaikat tekintve károsak.

ƒ

A káros, de profitot hozó tevékenység (a pozitív gazdasági tevékenységből fakadóan) a banki és a tőzsdei szférából is vonzza a forrásokat, ennek megfelelően a tevékenység fokozódik, aminek következtében a társadalmi jólét egyre csökken.

11

A természeti tőke sajátos mérése

A természeti erőforrások értékösszetevői

A környezet gazdasági értékelésének az eredményei az alábbi területek alkalmazhatók: ƒ

A környezetet elemzése során

érintő

beruházások

költség-haszon

ƒ

A döntéshozók részéről környezetvédelmi szabályzók kidolgozása során, a szabályozás módjának és mértékének a meghatározásához

ƒ

Különböző hatásokra a természeti erőforrásokban bekövetkezett értékváltozások becslésére

ƒ

A környezetszennyezés hatására költségek meghatározására

ƒ

A természeti vagyon értékének a meghatározására a nemzetgazdasági elszámolások készítése során

felmerülő

externális

A környezetértékelési módszerek típusai

Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési módszerek

Megfigyelt piac - Költségalapú értékelési módszerek

Kinyilvánított egyéni preferenciák: - Utazási költség módszer - Hedonikus értékelés

Feltárt egyéni preferenciákon alapuló közgazdasági értékelési módszerek

- Feltételes rangsorolás - Feltételes választás - Feltételes értékelés : -WTP -WTA

Haszonátvitel

A környezetértékelési módszerek típusai A kinyilvánított preferenciák esetében a szakértők megfigyelt magatartás alapján értékelnek. Az emberek piaci döntéseik során sok esetben kifejezik a környezeti javakkal kapcsolatos preferenciáikat. (Inkább csak a használati értéket veszik számba.) ƒ Utazásiköltség-módszer: leginkább olyan környezeti javak értékének a meghatározására alkalmas, amelyek esetében a rekreációs tőke meghatározó. Pl. parkok és természeti látványosságok. A terület értékét az odalátogatók utazásra fordított költségeinek alapján mérik (ide tartozik az utazásra fordított és ott eltöltött idő haszonáldozat-költsége, az odajutás költsége, a helyszínen fizetett díjak). ƒ Hedonikus ármódszer: a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja megragadni, hogy azok hogyan befolyásolják bizonyos piaci javak, legfőképpen a környéken lévő ingatlanok értékét. A környezeti minőségben bekövetkezett változások hatással vannak az ingatlanárakra. Az ingatlanok ára különféle komponensekből áll, amelyek különféle súllyal szerepelnek. A módszertani problémák mellett szükséges a vásárlók környezeti tájékozottsága is. A leginkább tengerparti ingatlanok, vagy repülőterek közelében lévő ingatlanok esetében használják.

A környezetértékelési módszerek típusai A költség alapú értékelés esetén a környezeti változások hatásainak figyelembe vételére valamely termék piaci árát ill. korrigált piaci árát használjuk: ƒHelyettesítési költség-módszer (degradáció utáni helyettesítés költsége) ƒÁrnyékberuházás, vagy árnyékprojekt-módszer (árnyékberuházás – egy a természeti erőforrások rombolását előidéző beruházáshoz kapcsolódó helyreállító beruházás költségeinek becslése) ƒHelyreállítási költség-módszer (a leromlott környezeti állapot helyreállításának költsége – ex post értékelés) ƒVédekezési költségek módszere (a kedvezőtlen környezeti hatás bekövetkezésének csökkentése, illetve a bekövetkezéskor a károk enyhítése többletköltségekkel jár) ƒTermelékenységváltozás alapú módszer (a környezeti hatások befolyásolhatják a termékek előállítási költségeit, ezen költségek változásai alapján számítható a változások pénzbeli értéke – pl. a levegőminőség romlása és mg-i termelékenységcsökkenés)

A környezetértékelési módszerek típusai A feltárt preferenciákon alapuló módszerek esetében különféle láthatóvá tett előnyök és hátrányok értékelése történik. A módszerrel nem az emberek valós piaci viselkedését vizsgálják, hanem egy feltételezett, hipotetikus helyzet alapján történik a becslés. (Jobban figyelembe veszik a nem használattal összefüggő értékeket is.) ƒ Feltételes rangsorolás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriókat rangsorolni kell. Egymással ütköző célok esetében alkalmas a kompromisszum megtalálására. ƒ Feltételes választás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriók estében egyszerre mindig két-két alternatíva közül kell választani. ƒ Feltételes értékelés módszere: kérdőíves felmérésen alapul, egy bizonyos haszonért mennyit hajlandóak fizetni (WTP) , vagy mekkora kompenzációt igényelnének (WTA) a környezetromlásért cserébe.

12

A környezetértékelési módszerek típusai A haszonátvitel módszere nem tekinthető önálló módszernek, lényege, hogy valamely korábbi, hasonló problémára végzett környezetértékelés eredményeiből következtetünk a vizsgált jószág értékére. Fontos, hogy olyan kiinduló értékelést találjunk, ami hasonló problématerületre irányul , hasonló jószágot vizsgál, és amely megfelelő módon lett végrehajtva. Az értékelés lépései: 1. Hasonló témájú kiinduló tanulmányok keresése 2. A kiinduló tanulmányok közül a legalkalmasabb(ak) kiválasztása 3. A kiválasztott tanulmány(ok) minőségének az értékelése 4. A szükséges korrekciók elvégzése, számítások készítése

Költség-haszon elemzés (CBA) Olyan fejlesztések elemzésére szolgál, amelyeket közpénzből, közösségi céllal valósítanak meg. (döntéselőkészítés) "Ha valami a gazdaság egyik része - egy vagy több személy illetve csoport - számára hasznot vagy veszteséget jelent, az a gazdaság egészére nem feltétlenül jelent hasznot vagy veszteséget. Márpedig a költség-haszon elemzés során a gazdaság egésze, egy meghatározott társadalom jóléte érdekel bennünket, nem pedig ennek valamely kisebb része." (A. Mishan) A teljes társadalom számára jelentkező költségeket és hasznokat figyelembe kell venni.

Költség-hatékonyság elemzés (CEA)

A környezeti kárértékelés A negatív externális hatások értékének becslése Környezeti károk: • Emberi egészségre gyakorolt hatás • Élő természetben okozott károk • Az épített környezetben keletkezett károk A kár nagyságának becsléséhez: • meg kell határozni az érintett kategóriákat; • meg kell becsülni a szennyező emissziók és az érintett kategóriáknak okozott kár közötti fizikai kapcsolatot; • meg kell becsülni az érintett felek reakcióit a károkozás mérséklésére; és • gazdasági, pénzbeni értéket kell adni a fizikai, biológiai károknak

Költség-haszon elemzés

A költséghaszon elemzés lépései: 1. A projekt meghatározása 2. A projekt hatásainak az azonosítása 3. A gazdaságilag releváns hatások meghatározása 4. A releváns hatások fizikai mennyiségekben történő kifejezése 5. A hatások pénzbeli kifejezése 6. Diszkontálás (jelenérték meghatározása) 7. A nettó jelenérték kiszámítása 8. Érzékenységelemzés

A költség-haszon és a költséghatékonyság elemzés összehasonlítása

A költség-hatékonyság elemzés leggyakrabban optimalizálási eljárást jelent, a legköltséghatékonyabb megoldás megkeresését. Az optimalizálási eljárás ebben az összefüggésben egy szisztematikus módszer a cél teljesítésének legalacsonyabb költségű eszköze megtalálására.

13

A környezeti hatástanulmány (KHT) készítés alapfolyamata

KHV hatásmátrix

Nagy mennyiségű információt bocsát a döntéshozók rendelkezésére, amelyek fontosságát nekik kell mérlegelni és figyelembevételükről nekik kell dönteni.

Környezeti szempontú technológia és termékértékelés

A termékértékelés – életciklus-elemzés szakaszai

Technológiaértékelés: választás technológiák között, ha az új technológia csökkentett keresletet jelent a természeti javak és szolgáltatások iránt. Termékértékelés – életciklus-elemzés: termékek, folyamatok és szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja azok környezeti hatásait az egyes környezeti tényezőkre.

14