Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába Piac az egészségügyben Ragány Károly SE-EMK 2014. január
Miért van szükség a közgazdaságtanra? 1.
Mit? (Mennyit?) – – –
2.
Pizzát vagy inget? Keveset de jót, vagy sokat de kevésbé jó minőségűt? Több fogyasztási javat, vagy több beruházási jószágot?
Hogyan? – –
3.
Milyen erőforrásokat használjon fel? Milyen technológiát használjon?
Kinek? – – –
Kik fogyaszthatják el a termékeket, szolgáltatásokat? Ki jusson magasabb jövedelemhez? Legyen sok szegény és kevés gazdag, vagy…?
Miért van szükség a közgazdaságtanra? 1. Szűkösség – A termékek, gazdasági javak szűkösen hozzáférhetőek – A szükségletek azonban jóval nagyobbak – Kivétel: szabad javak (levegő, tengervíz)
2. Hatékonyság – A társadalom a leghatásosabb módon használja fel erőforrásait az emberi igények és szükségletek kielégítésére
Hatékonyság (efficiency) fogalma Meghatározott cél elérése a legkisebb ráfordítással VAGY adott ráfordítással elérhető legnagyobb eredmény. • Technikai hatékonyság (Hogyan?) • Allokációs hatékonyság (Mit?)
Piacgazdaság vs. tervgazdaság 1. Piacgazdaság – Döntést az egyének és a vállalkozások többnyire szabadon hozzák – Magántulajdon, ár, piac, nyereség, költségminimalizálás – Szerződéses kapcsolatrendszer
2. Tervgazdaság (Utasításos gazdaság) – Gazdasági alapkérdéseket a kormányzat hozza meg – Erőforrások, hatalom
3. Vegyesgazdaság – Ellenőrzött piacgazdaság
Néhány alapvető fogalom 1. Ráfordítások – Olyan nyersanyagok, termékek és szolgáltatások, amelyeket további termékek és szolgáltatások előállításához hasznosítanak. – Termelési tényezők (erőforrások): • • •
Föld Munka Tőke
Néhány alapvető fogalom 2.
Kibocsátások –
–
3.
Azok a hasznos javak és szolgáltatások, amelyek a termelési folyamat eredményei, és fogyasztásra kerülnek, vagy a termelésben tovább alkalmazzák őket. Fogyasztási cikk, tartós fogyasztási javak, beruházási jószág
Termelési lehetőségek határa (tl-görbe) –
Azokat a maximális termelési mennyiségeket tűnteti fel, amelyekre a gazdaság szert tehet adott technológiai ismeretei és rendelkezésre álló termelési tényezői révén. – Trade-off – átváltási – kapcsolat – Gazdasági növekedés (?) • Összkibocsátás nő • Termelékenység (hatékonyság) nő – ráfordítás egységre eső kibocsátás
TL-görbe • Miért nem egyenes?
• Csökkenő hozadék elve
Néhány alapvető fogalom 4. Mi a különbség költség és kiadás között? – Költség (szűkebb értelemben) a gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. – Kiadás = Cash-flow (valós pénzáramlás)
5. Gazdasági költség (haszonáldozati költség) – –
Opportunity cost A szűkösség miatt elvetett alternatíva elmaradó haszna
A határhaszon fogalma Mit jelent a hasznosság? – Elégedettség – Szubjektív élvezet – Hasznosságérzet, amelyet egy termék elfogyasztásakor érzünk
Az emberek arra törekszenek, hogy maximalizálják hasznosságukat
A határhaszon fogalma Határhaszon – Marginal Utility – Mennyit ér az ötödik szelet torta? – Az utolsó elfogyasztott egységgel megszerzett többlethaszon – Csökkenő határhaszon elve
A határhaszon fogalma Összhaszon TU
Határhaszon MU
szelet torta
szelet torta
Az előnykiegyenlítődés elve • „A” vagy „B” termékkosár választása esetén leszek elégedettebb? • Az utolsó pénzegységre jutó határhaszon egyezzen meg minden terméknél • MU/P = MU/P = MU/P = 1 pénzegységnyi jövedelem határhaszna • Egy du. alatt kell felkészülnie 3 tárgyra. Hogy osztja meg a tanulási idejét a 3 tárgy között? • Mi történik, ha feljebb megy az egyik termék ára?
Közömbösségi görbék Q1
U0 U1 U2 jobb kosarak
x1
rosszabb kosarak x2
Q2
A költségvetési egyenes 1: jövedelmünk nő 2: x2 termék ára nő
Q1
I1
x1 I0
I2
x2
Q2
Optimális választás Q1
U0 U1 U2
I0 I1 x1
x2
Q2
Az ár • A termék értéke pénzben kifejezve • Mit jelent az ár számomra, ha veszek egy autót a használtautó-piacon 300.000 Ft-ért? • Jelzés értékű mind a fogyasztóknak, mind a termelőknek • Hasonló a helyzet a munkaerő-piacon is (hiányszakmában a fizetés emelkedik) • Azok az árak eredményezik a kínálat és kereslet egyensúlyát, amelyek mellett a vásárlók pontosan ugyanannyit vennének, mint amennyit az eladók értékesíteni szeretnének.
Mi a piac? „A piacot olyan mechanizmusként kell elképzelni, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók és eladók meghatározzák az árat, a termékek és szolgáltatások pedig gazdát cseréljenek.” „A piacgazdaság olyan finoman csiszolt mechanizmus, amely összehangolja az embereket, tevékenységeket és a vállalkozásokat az árak és piacok rendszere révén.” Adam Smith: A nemzetek gazdasága (1776) – „a láthatatlan kéz” – minden egyén önösen saját céljait követi, cselekvéseik azonban mégis a közjót szolgálják
A piacok működése Cipő, Lakás, Pizza Termékpiacok Kínálat
Kereslet
Mit? Háztartások
Hogyan?
Vállalatok
Kinek?
Kínálat
Kereslet Tényezőpiacok Munka, Föld, Tőkejavak
A tökéletes piac (perfect market) feltételei [standard mikroökonómia] • A piaci szereplők racionális, önérdekkövető magatartása (pl. profitmaximalizálás) • Tökéletes informáltság a tranzakcióval kapcsolatban • Homogén jószág • Sok, egymástól független vevő és eladó van a piacon • A belépés és kilépés a piacra/piacról akadálytalan • Az ár magában foglalja a tranzakcióval kapcsolatos összes kiadást és hasznot (nincs külön tranzakciós költség)
Amikor a „láthatatlan kéz” nem működik jól… Piaci kudarcok: 1. 2. 3. 4.
Monopólium Külső gazdasági hatások – externáliák Közjavak Érdemes javak
Monopóliumok • • • • •
Túl nagy piaci befolyás egy kézben Az ár magasabb a piacinál Kibocsátás is alacsonyabb Extraprofit Kormányzati szerepvállalás szükségessége: 1. Árszabályzás 2. Tröszt- és kartell-ellenes törvények 3. Piacnyitás
Externáliák • Negatív (költség): környezetszennyezés, zajártalom
• Pozitív (haszon): kutatás-fejlesztés, védőoltások
• Kormányzati szabályozás
Közjavak • Pozitív externália szélsőséges esete • Olyan termékek, amelyek esetében a szolgáltatás kiterjesztése egy további személyre nem jár költséggel, továbbá az embereket nem lehet kizárni e javak fogyasztásából. • Hasznok túl nagy mértékben szóródnak és az ellenérték begyűjtése nehézkes • Világítótorony, nemzetvédelem • Állam, mint vásárló (adók!!!)
Érdemes javak • Olyan jószágok, amelyeket az egyéneknek érdemes lenne fogyasztaniuk, mégsem teszik • pl.: oktatás, biztonsági öv, szűrővizsgálatok • Ellentéte is értelmezhető: nem érdemes javak • pl.: alkohol, cigaretta
Méltányosság • Egy piacgazdságban a jövedelmek és a fogyasztás egyenlőtlenségének elfogadhatatlanul magas szintjei alakulhatnak ki • Tehát a jövedelemeloszlás nem feltétlen méltányos • Ellenben ez nem jelenti a piac kudarcát!!!
• Méltányosság
Állami beavatkozás
– Redisztribúció – Progresszív adózás, transzferek
(Fiskális politika; fiscus – kosár) (Monetáris politika; money)
A kereslet • Kereslet vizsgálata az ár függvényében (minden egyéb tényező változatlansága mellett) • Kereslet csökkenése emelkedő ár mellett: – Helyettesítési hatás – Jövedelmi hatás
Mi befolyásolja a keresletet? 1. 2. 3. 4. 5.
Átlagjövedelem Piac nagysága Összefüggő keresletű termékek árai Ízlés, preferenciák Sajátos hatások
Kereslet változása ≠ keresett mennyiség változása
A kínálat • Csökkenő hozadék elve (bor és szőlő) • Termelési költségek árai: – Ráfordítások árai (költségminimalizálás) – Technikai fejlődés (gőzgép)
• Rokon termékek (H1N1 vs. szezonális vakcina) • Kormányzati politika (minimálbér,adók) • Sajátos hatások (időjárás szerepe a mezőgazdaságban)
Kereslet és kínálat egyensúlya „Piaci egyensúly azon az áron alakul ki, amely mellett a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel.” • Piactisztító ár • A vásárlók és az eladók is elégedettek
„Marshall-kereszt”
Kereslet és kínálat változásai
Árrugalmasság • Kereslet – Ár változásának függvényében miként változik a keresett mennyiség – Autó? – Gyógyszer? – Helyettesíthetőség – Idődimenzió (gáz-fűtés) – Rekordtermés paradoxona
• Kínálat – Ár változásának függvényében miként változik a kínált (termelt) mennyiség – Textilipar? – Aranybánya? – Termelési tényezők beszerezhetősége a piacokon – Idődimenzió
Összefoglalva „ Az összes ráfordítás és kibocsátás egyensúlyi árának és mennyiségének meghatározásával a piac elosztja vagy adagolja a társadalom szűkös erőforrásait és javait a lehetséges felhasználási módok között.”
A piaci mechanizmus következményei – A piacról kiszorulnak azok a termelők, akiknek csak az egyensúlyi árnál magasabb áron éri meg eladni a termékeiket
– Nem jutnak hozzá a termékhez azok a potenciális vásárlók, akik csak az egyensúlyi árnál kisebb árat hajlandók, illetve tudnak megfizetni a termékért A piac nem méltányos!
Egészségügy, ahol a piac törvényei más színt öltenek Mi a közgazdaságtani optimum? – Az erőforrások leghatékonyabb kihasználása – Társadalmi szinten az összhaszon maximális
Mikor maximális a társadalmi összhaszon? – Ha az egyének hasznai külön-külön maximálisak
Ez hogy érhető el? –
A piac biztosítja a források legoptimálisabb elosztását Szubjektív haszonelvűség
Egészségügy, ahol a piac törvényei más színt öltenek Az egészségügyben azonban ez nem működik – Piac kudarca – Fogyasztó nem tud helyesen dönteni – A szakember segít Objektív haszonelvűség Össztársadalmi szinten eredményez maximális hasznosságot (pl.: kötelező védőoltás) Állam kiemelt szerepe!!!
Az egészségügyi szektor sajátosságai
Származtatott kereslet: A fogyasztó az egészségnek, illetve az egészségi állapot javulásának tulajdonít hasznosságot, azonban a piacon nem az „egészség” jelenik meg, mint a csere tárgya, hanem az egészségügyi ellátás/szolgáltatás.
Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Bizonytalanság • Az egészségügyi ellátás iránti kereslet nehezen jelezhető előre. • Az egyén maga is bizonytalan, hogy a jövőben mikor és milyen egészségügyi ellátásra lesz szüksége. • A jövőbeli kockázat csökkentésének, megosztásának lehetősége a biztosítás!
Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Externáliák • Az externália olyan külső hatás, amely abból ered, hogy egyes piaci szereplők tevékenysége negatív vagy pozitív hatással van más szereplőkre anélkül, hogy kontrollálni tudnák ezt a hatást. • „Egészségügyi” externáliák: fertőző betegségek ellátása (pl. védőoltás), dohányzásmentes életmód terjesztése
Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Információs aszimmetria • A tranzakcióban résztvevők egyike több információval rendelkezik, mint a másik, és így lehetősége van előnyre szert tenni.
• Például: szolgáltató és páciens között, a szolgáltató és a biztosító között
Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Az információs aszimmetriából származó további sajátosságok:
– Az orvos képviseleti / ügynöki szerepe: Az orvosnak több információja van a szükséges ellátásról, ezért a legtöbbször dönt/választ a páciens helyett.
– Szolgáltató által indukált kereslet (SID) A szolgáltató „ügynöki” szerepe révén hatással lehet a kereslet mértékére, jellegére.
– A beteg kiszolgáltatottsága A fogyasztó szuverenitása a fentiek miatt sérül.
Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) • Monopolhelyzet, céhszerű szerveződés A kínálati oldalon kialakuló szerveződések, például: – méretgazdaságossági okok miatt, – a korszerű technológia miatti nagy beruházások stb. Az ellátás minőségének védelme érdekében pl. kamarák szerveződnek.
• Költségek emelkedése (relatív mértékben is) – Összetételhatás (technológiai fejlődés) – Volumenhatás (öregedő társadalom) – Árhatás (infláció+kereslet növekedés)
Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Szolgáltatások általános jellemzői: – – – – –
megfoghatatlanság, tárolhatatlanság, elválaszthatatlanság, komplexitás, sokféleség, nehezen helyettesíthetőség
Az egészségügyi szektor sajátosságai (összefoglalás) • Származtatott kereslet • Bizonytalanság → egészségbiztosítás piaca • Externáliák • Információs aszimmetria • Az orvos képviseleti / ügynöki szerepe • Szolgáltató által keltett igény (SID) • A beteg kiszolgáltatottsága • Monopolhelyzet, céhszerű szerveződés • Költségek emelkedése • Szolgáltatások általános jellemzői
Egy kis biztosításelmélet… Feldobok egy pénzt… – Zéró összegű játék – Az emberek általában kockázatkerülők Egy ember akkor kockázatkerülő, ha számára bizonyos nagyságú jövedelem elvesztésének lehetőségéből fakadó rossz érzés (félelem) nagyobb, mint ugyanakkora jövedelem megszerzésének lehetőségéből fakadó öröm.
– Jövedelem csökkenő határhaszna
Egy kis biztosításelmélet… Mit csinál valójában a biztosító? – Teríti a kockázatot – Összegyűjti sok ember kockázatát… – …és a negatív eseményre fogad: • • • • •
1 ház leégésének esélye 1:1000 A kár összege: 10.000.000 Ft Tehát 0,001 x 10.000.000 = 10.000 Ft + 10.000 Ft adminisztrációs költség + 2.000 Ft profit Biztosítás díja: 22.000 Ft
– A fogyasztó mérlegelhet…
Egy kis biztosításelmélet… Mi szükséges egy piaci biztosító hatékony működéséhez? 1. Nagy számú eset 2. Egymástól független esetek 3. Tapasztalat a bekövetkezés valószínűségének megítéléséhez
…és amikor az egész mégsem működik – Erkölcsi kockázat (moral hazard) – Kontraszelekció
A biztosítási piacból eredő sajátosságok: szelekció I. Káros szelekció az átlagosnál alacsonyabb kockázati szinttel rendelkező egyének a közösségi díjszabáson alapuló biztosítási díjat magasnak érzékelik, így nem kötnek egészségbiztosítást →
→ a biztosító növeli a díjat (hogy a kevesebb ügyfél befizetéseiből is tudja fedezni költségeit) → → még többen lépnek ki → → a legnagyobb kockázatú egyének maradnak.
A biztosítási piacból eredő sajátosságok: szelekció II. Kockázati szelekció („lefölözés”): szabadpiaci környezetben az üzleti biztosítók arra törekedhetnek, hogy ügyfélkörüket csak az alacsony kockázatú egyének alkossák.
eszközök pl.: – bizonyos magas költségű szolgáltatások kizárása a termékkörből, – az alacsony kockázatúak számára vonzó szolgáltatási csomag kialakítása stb.
→ társadalombiztosítás
A biztosítási piacból eredő sajátosságok Morális kockázat: A biztosított nem érzi közvetlenül az ellátással kapcsolatos költségek terhét, ezért kevésbé jellemzi magatartását a takarékosság, ezt a szolgáltató költségtudatosságának hiánya is erősítheti.
Az egészségügy tehát egy különleges piac… Piaci kudarcok tömkelege: 1. Objektív haszonelvűség • • •
Externáliák Információs aszimmetria Kínálat keltette kereslet
2. Társadalombiztosítás • •
Moral hazard Kontraszelekció
3. Méltányosság (Equity, Access)
Elkerülhető halálozás (megelőzhető)
Forrás: Figueras and McKee, 2012
Elkerülhető halálozás (kezelhető)
Forrás: Figueras and McKee, 2012
Új kihívások az egészségügy előtt • A krónikus, nem-fertőző betegségek gyakoriságának növekedése • A történelem folyamán sosem látott mértékben nőtt a születéskor várható élettartam és csökkent a csecsemőhalálozás • Gyorsabban nőnek a egészségügyre fordított kiadások, mint a GDP • Az egészségügyi kiadások egyenetlenül oszlanak meg a lakosság különböző csoportjai között.
Születéskor várható élettartam és az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2007-ben
Egy főre jutó egészségügyi kiadások 2010. évben (vásárlóerő paritáson)
Forrás: OECD Health Data, 2010
Egy főre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás (2003) 250.000 Férfi
Nő
Összesen
150.000 100.000 50.000
Összesen
81 -
71 - 80
61 - 70
51 - 60
35 - 50
15 - 34
5 - 14
0
0- 4
Ft/fő/év
200.000
Születés vs. halálozás
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI JÖVŐKÉPE Születések arányszáma 2012-ben: 9,1 ezrelék! 1980: 13,9 ezrelék, 1950: 20,9 ezrelék! Halálozások száma: 13,0 ezrelék 1980: 13,6 ezrelék, 1950: 11,4 ezrelék! Teljes termékenységi ráta: 1,32!!! 1980: 1,92, 1949: 2,54! 50 ÉV MÚLVA Pesszimista verzió: Kevesebb mint 8,0 millió lakos az 50 év alattiak és az 50 év felettiek aránya 1:1
Demográfiai kilátások
A jövő?
Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok
A jövő?
Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok
Következtetések 1.
Az idősödő népesség egyre több betegséget mutat fel (kieső aktív prevenciós politika hiányában még hatványozottabban). 2. Az elszegényedés, a gazdasági problémák a legfontosabb betegséget okozó faktorok 1+2 = növekvő morbiditással kell számolni Magyarországon! 3. 4.
Az orvostudomány innovatív eredményei folyamatosan, évről-évre több forrást igényelnek. A lakosság iskolázottsági színvonalának növelésével javul a népesség általános egészség-tudatossága
A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK
KÖVETKEZMÉNYEI • • • •
Növekvő egészségügyi ellátási igények Növekvő szociális kiadások Generációk közötti konfliktusok Növekvő feszültségek a munkaerőpiacon - harc a munkahelyekért • Növekvő halálozás és elszegényedés a fejlődő régiókban • Feszültségek a szociális rendszerben és a munkaerőpiacon a migráció következtében
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK • • • • • •
Levegőszennyezés Savas esők Ózonréteg csökkenése Globális felmelegedés Erdőirtás, csökkenő zöldfelület Hulladékkezelés következményei/ talajszennyezés ivóvízbázisok • Kémiai biztonság
Világméretű tendenciák • Egyéni szinten: növekvő egészségi ártalmak – – – – – –
daganatos megbetegedések légzőszervi megbetegedések allergia/aszma bőrbetegségek táplálkozási betegségek stressz, lelki zavarok
