2016.02.14.
Bevezetés • Az élőhelyek többsége ma már emberi hatás alatt áll
A vadkár jogi szabályozásának alapjai Dr. Heltai Miklós Egyetemi docens SZIE VMI
– Erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás, egyéb természeti erőforrás használat, egyéb emberi használat
• A hatások meghatározzák az egyes helyeken előforduló állat- és növényfajokat, valamint azok együtteseit, társulásait is. • Az általános hatás a természeti értékekre negatív. • Az általános közvélekedés pedig az, hogy természeti értékek csak azok protekcionista védelmével, az emberi hatásoktól való elválasztással védhetők meg. • A megalapozott ismereteken alapuló gazdálkodás, a különböző gazdálkodási célok összehangolása csak ritkán merül fel.
A vadgazdálkodás konfliktushelyzetei
A jogszabályi háttér
• Természetvédelem – védett területek zavarása, védett fajok lelövése • Erdőgazdálkodás - ˝túlszaporodott˝ szarvas állomány erdőfelújításokra gyakorolt negatív hatása; • Mezőgazdálkodás – vaddisznó és szarvas kártétel elsősorban a kapás kultúrákban • Vadfajok természetes állományainak megőrzése (vadásszon minél kevesebbet és kevesebb helyen) VS. Kártétel minimalizálása (vadásszon minél többet, minél több helyen)
• Vadászati törvény: tartamos gazdálkodás, nagy vadászterület, tervezés, ellenőrzés, szakmai munka – vadkárért való helytállás • Alaptörvény: ˝A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növényés állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége˝
A Vtv vadkár térítési szabályainak szakmai alapjai
Vitás helyzetek
• a vadászható fajok értékes természeti erőforrások, állományaikkal gazdálkodni kell; • a gazdálkodási feladatokat az állam, mint a vad tulajdonosa szigorú feltételek mellett adja át a vadászatra jogosultnak; • sikeres gazdálkodás esetén a gazdálkodás bevételt jelent a vadászatra jogosultnak; • a vadászatra jogosulthoz kerülő bevétel az alapja a vad által okozott károk megtérítésének; • a vad közös természeti erőforrásunk, amely fennmaradásához mindenkinek hozzá kell járulnia, ezért a mezőgazdasági és erdőgazdasági károk esetében is önrészt (természetes fenntartási értéket) (10%) határoz meg a károsult számára,
• Együttműködésre alapul, de sokszor hiányzik az együttműködés • Kárbecslés pontossága és megbízhatósága • Kármegosztás eltérése a törvényi minimumtól
1
2016.02.14.
A Vtv részletes szabályai
A Vtv részletes szabályai
• 2017. március 1-ig: A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár). • 2017. március 1. után: az okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási értéket) meghaladó részét kell megtéríteni, azzal a feltétellel, hogy ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli. • Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló természetes önfenntartási érték.
• A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetveőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott. • A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni. • A vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni
A Vtv részletes szabályai
A jogosult feladatai jelenleg
• A fentieken kívül a jogosult köteles megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a
• amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni; • a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni; • a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen; • szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani. • a jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.
– mezőgazdasági terményekben – termesztett növényállományokban betakarításig – erdőben – védett természeti értékekben – vizek halállományában – Szőlőben – gyümölcsösben másnak okozott kárt
a
vetéstől
a
A jogosult feladatai 2017. március 1 • a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni; • a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
A jogosult feladatai 2017. március 1 • a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni; • a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni; • fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
2
2016.02.14.
A jogosult feladatai 2017. március 1 • ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld haszná¬lójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik; • ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni; • a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
A föld használójának feladatai jelenleg
A jogosult feladatai 2017. március 1 • a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni; • a nagyvadállomány túlszaporodása esetén - a fokozott vadkárveszélyre tekintettel - a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.
A föld használójának feladatai 2017. március 1
• köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni; • köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni; • köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni; • jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
• a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni; • a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
A föld használójának feladatai 2017. március 1
A föld használójának feladatai 2017. március 1
• a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát; • az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
• nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében; • a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
3
2016.02.14.
A föld használójának feladatai 2017. március 1 • a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi; • apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
Eljárási szabályok • Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc (2017.03.01. után 15) napon belül írásban lehet igényelni. • Az okozott kár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. • A szakértőt a jegyző a bejelentést követően jelenleg 8, 2017.03.01. után pedig három napon belül rendeli ki.
A vadkár térítésének pénzügyi alapja • A 2017. március 1-vel életbelépő 81/B. § biztosítja a vadkár térítések pénzügyi alapját. • A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre. • A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkár alapban a vadászati év novemberének 1. napjáig biztosítja.
A föld használójának feladatai • A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. • Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó - a miniszter által rendeletben megállapított - bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével - az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban - köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.
Mezőgazdasági vadkár bejelentésének határidejei • • • • • • •
őszi gabona tavaszi gabona kukorica burgonya napraforgó, szója borsó szőlő, gyümölcsös
október 1-augusztus 15. április 1-augusztus 1. április 15-november 30. április 15-október 15. április 15-szeptember 30. március 1-augusztus 30. egész évben
Vadban okozott kár • A vadban okozott károk, valamint a vadászterületen illegálisan gyűjtött hullatott agancsok esetében a kárértéket a végrehajtási rendelet melléklete alapján kell meghatározni.
4
2016.02.14.
gímszarvas bika (trófea szerint) 5,00 kg-ig 5,01–10,00 kg-ig
600 1000
10,01 kg-tól tar fejű és agancsfejlesztő (barkás)
3750 1000
gímszarvas tehén, ünő
200
gímszarvas borjú dámszarvas, szikaszarvas (bika trófea sterint)
100
3,00 kg-ig 3,01 kg-tól
400 850
tar fejű és agancsfejlesztő (barkás)
600
tehén, ünő dámszarvas, szikaszarvas borjú
150 100
őzbak (trófea szerint) 350 g-ig
200
351 g-tól
600
tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) suta
350 100
gida muflon kos (trófea szerint)
50
70 cm-ig
350
70,01 cm-től juh, jerke
600 100
bárány vaddisznó kan (trófea szerint)
20 10 20 50 20 20 20 5 5
50
12–18 cm-ig
250
18,01 cm-től koca 50 kg-tól
600 250
süldő
100
malac (20 kg-ig)
mezei nyúl üregi nyúl, fácán kakas, tőkés réce, szárcsa, erdei szalonka, örvösgalamb, balkáni gerle fácán tyúk fogoly nyári lúd vetési lúd nagy lilik egyéb vadászható állatfajok hullott agancs (kg-ja)
50
5
