2012.11.16.
Bevezetés a szállodák világába I.Szállodaipar, története és piaci elemei 1. Szállodaipar és története 2. Szálloda piaci elemei 3. Minőség szerepe a szállodákban 4. Szállodai jogszabályok
(History of Accommodation) (History of Accommodation) (Elements of Hospitality Market) (The role of quality in hotels) (Legal requirements of Hotel Operation)
II. Szállodák koncepciója 5. Szállodák tevékenységei 6. Szállodák csoportosítása 7. Szállodák szolgáltatásai 8. Szállodák épülete és berendezései
(Concept of Hotels) (Facilities of Hotels) (Grouping of Hotels) (Hotel Service) (Hotel Building and equipments)
III. Szállodák bevételképző részlegei 9. Szálloda földszinti üzlet 10. Szálloda emeleti üzlet 11. Szállodai vendéglátás 12. Szállodai specializációk
(Revenue generating departments) (Front Office) (House Keeping) (Hotel Food and Beverage) (Specialization of Hotels)
IV. Szállodák funkcionális részlegei 13. Piaci-gazdálkodás részlegei 14. Szállodák támogató részlegei 15. Bevezetés a szállodákba összegzés
(Functional departments) (Market Management) (Support departments to hotels) (Introduction to the word of hotels)
1
Dr. Juhász László PhD
Szállodaipar piaci elemei
2
I. Szállodaipar története és piaci elemei 2. Szállodák piaci elemei Turizmus Szatellit Számla Kereslet Kínálat Átlagár Bevételek Indikátorok
Dr. Juhász László PhD
TOP 15 COMPANIES BY HOTELS
3
Dr. Juhász László PhD
1
2012.11.16.
TOP 10 Managed Hotels
4
Dr. Juhász László PhD
5
Top 10 Franchised Hotels
Dr. Juhász László PhD
Top 5 Countries Hotels & Top 15 Brands
6
Dr. Juhász László PhD
2
2012.11.16.
Világ szállodai szobái
7
Rooms
2 009
%
Africa
1 318 016
S&C America
1 383 351
7
Asia Oceania
5 115 514
26
N America
5 608 170
28
Europe
6 262 333
32
19 687 384
100
World
7
7
Dr. Juhász László PhD
8
Szállodaipar piaci elemei Accommodation in Tourism
Tourism Satellite Accounts (TSA) TSA a complex demand – supply balance system 1. Short and long term profitability of the Tourism Sector 2. Simply and clear comparison with other sector indicators 3. Impact on the Gross Domestic Product 4. Tourism sector in a Government Balance of Payment 5. Tourism Consumption in a domestic market 8
Dr. Juhász László PhD
9
Resident and Visitors Tourist Consumption Typical tourism products and supplies (A)
Tourism related Products and supplies (B
1. Accommodation supply 2. Second home
1. Food, drinks
3. Catering 55.30–55.40
3. Articles of clothing
2. Tobaccos
4. Railway transportation (personal) 5. Road transportation 6. Passenger transportation on water 7. Transportation by plane 8. Supplying passenger transportation 9. Rent any vehicle
4. Fuel trade 5. Retail Trade 6. Finance and insurance activity 7. Other supplies
10. Tour organization 11. Cultural supplying 12. Leisure time and sport activity
Margins Products Supplies
A + B = consumption in milliard HUF
Dr. Juhász László PhD
9
3
2012.11.16.
Piaci környezet elemei
10
Kereslet
Kínálat
Vendégigény vételi szándék
Felajánlott szolgáltatások
Motiváció szállodák illetve Szobák száma
Utazási mód Nemzetiség Ár Vendégéjszaka
helyszín
vendégszám
szolgáltatások ellenértéke
Specializáció
turizmus alanyai
Kínálati ár
Kategória
tényleges Átlagár Bevételek Szállás, egyéb, vendéglátás Dr. Juhász László PhD
11
Szálláshely szolgáltatás piaci elemi Szálláshely kereslet Szálláshelyek iránt megjelenő kereslet az igénybe vételi szándék, szállásra. Ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma fejezi a szálláshelyek keresletét. Vendégéjszaka Adott időszakban ténylegesen kiadott szobákban elszállásolt és regisztrált vendégek száma. Vendégéjszaka eladott szoba = Vendégéjszaka hányados (1.8 fő) Átlagos tartózkodási idő Vendégéjszaka vendégszám = Átlagos tartózkodási idő (2.5 nap) Vendég Szálláshely szolgáltatást (7.600.000 fő)
igénybe
vevő
regisztrált
turista
Dr. Juhász László PhD
Szállodaipar trendjei kereslet és kínálat
12
Látható: olajválság1972 és 1981, rendszerváltás 1989, Balkán Háború 1992, pénzügyi válság 2009 Látható: 1972 vadászati kiállítás, 1982 osztrák hitel, 1992 zárt szakszervezeti piacra lépésével rendszerváltás után 250,0
1978 +12% 150,0
100,0
1984 +10%
1969 19% 1966 +22%
2009 -8% 1988 -6%
50,0
0,0 1960
2004-05 +8-8%
1993-94 +12-12%
1987 +14%
200,0
1972 -5% 1965
1970
1975
1990-91 -13%
1980 -12% 1980
1985
kínálat
Aranykor = keresleti piac 30 év
1990
1995
2000
2005
2010
kereslet
Kínálati piac 20 év -?
Dr. Juhász László PhD
4
2012.11.16.
13
Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Szálláshely szolgáltatás piaci átlagára (ADR) Átlagárak alakulása, bruttó szállásdíj és kiadott szobák hányadosa Magyarországon 2009 14.900 Ft 2010 14.200 Ft 2011 14.300 Ft Kereskedelmi szálláshelyek bevétel alakulása (Revenue) Bevételek 245.100 (+3% -237.800) Szállásdíj bevétel 135.600 Vendéglátás 57.900 Egyéb 51.600 Vendégéjszaka-bevétel (Gesper) Vendégéjszaka-bevétel, Gesper egy vendégéjszakára jutó összes szállodai bruttó bevétel. Csomagár alapú szállodák jól használható indikátora. Egy vendégre jutó csomagár 245.100 / 19.485 = 12.580 Ft (+1% -12.500 Ft). Bevételek és részarányok változásai, trendjei Dr. Juhász László PhD
14
Piac pozícionálás 48% Magyarország
5
47%
Átlagárak
5
14.372 Ft 14.223 Ft 4
14.944 Ft HU
15.000 Ft
4
14.372
14.900 Ft HU
15.000 Ft 13.000 Ft
3
12.000 Ft
85%
12.000
3
2
1
2 1
Magyarország 2004 – 2011 Boston Matrix
Magyarország szobafoglaltság 48 - 47 – 48 – 50 - 49 - 43 – 45 - 47%
Dr. Juhász László PhD
15
Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Szálláshely szolgáltatás kínálati ára (Rack Rate) Szálloda legmagasabb ára, amelyet piac elfogad. Versenytárselemzés alapján objektív tényezők alapján állapítjuk meg árpozicionálással. Értékét nem változtatjuk csak a szálloda adottságainak változásakor. BAR, Best Available Rate Legjobb elérhető ár, lehet a kereslet – kínálat alakulásától függően a Rack Rate vagy akár annak ötven százalékkal diszkontált értéke. Árszegmens A szállodai szegmensek kínálati ára, a kínálati árból adott kedvezmények meghatározása.
Dr. Juhász László PhD
5
2012.11.16.
16
Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Vendégszegmensek olyan vendégkategóriák, amelyekbe azok a vendégek tartoznak, akik a szállodai szobákat hasonló okokból veszik igénybe, valamint fogyasztó szokásaik többé-kevésbé azonosak. Így az elvárásaik is azonosak ezért a az igények kielégítése szegmens szinten történik. Kategóriák megkülönböztetése, valamint elvárásaik kielégítése érdekében a vendégeket két fő szempont alapján csoportosítják, utazásuk célja (üzleti út, kikapcsolódás), illetve utazásuk módja (egyénileg vagy csoportosan) szerint. Szálloda összes Üzleti szegmens Szabadidős szegmens Egyéni utazó Vállalati RR
Egyéni turista Párok, Család, Specializáció
Csoportos üzleti MICE
Csoportos turista egyedi, széria, diák, sport
Egyéni üzleti
Dr. Juhász László PhD
17
Piaci kereslet a turizmus alanyai Üzleti turizmus M - megbeszélés, I - inszentiv, C - konferencia, E - kiállítás, vásár, egyéni üzleti utazó és egyéni vállalati
Szabadidős turizmus üdülés, körutazás városnézés természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása, gyógykezelés, rekreáció, kulturális és sportrendezvény meglátogatása; vadászat; vallás
2009
% szabad egesz konfer üzleti
szálloda 5 4 3 2 1
69 51 71 72 66 64
13 10 15 12 4 3
9 17 10 6 9 7
22 31 19 21 25 29
gogy wellness apartman
85 79 66
43 19 7
9 11 11
6 10 23
panzió
64
7
4
32
ÖSSZESEN
72
12
8
21
Turista 69% 5 * üzleti 53 %
Wellness 11 % üzleti Apartman 23% üzleti, 66% turista
Helyszín – időszak - színvonal
Dr. Juhász László PhD
Piaci részarány és pozíció
18
Piaci részarány Egy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínálati vagy keresleti piacon. Kínálati részarány (statikus) a szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány (dinamikus) a vendégéjszaka szám osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti nagyobb, mint a kínálati akkor a szálloda piaci pozíciója kedvező (piaci nyertes) illetve a vezetés sikeres. Piaci pozíció A szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező figyelembe vételével a versenytársakhoz vagy benchmarkhoz, szakágazathoz vagy kijelölt csoporthoz valamilyen szintjelzőhöz viszonyítva. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek átlagár, kínálati ár, kategória, piaci részarány, revpar, gesper, a szobafoglaltság, a létszám vagy vendégéjszaka bevétel felhelyezve a tengelyekre.
Dr. Juhász László PhD
6
2012.11.16.
19
Szállodák vendég és ár szegmentációja Utazási célok - motivációk - szegmens
35 %
Üzleti Egyéni üzleti
Csoport üzleti
Rack Rate
Légitársaság
Egyéni utazó
Incentive
Vállalati
Találkozók
global-local
Konferencia
Akciós
Tréning
Egyéb
Kiállítás
Turista
14 %
Egyéni turista
Csoport turista
Rack Rate
Egyedi
Család
Széria
Párok
Sport
Utazási iroda 7%
Egészség
Prioritás 5-7
Márka -Brand
65 %
Hétvége
szállodalánc - franchise cég - management cég – szállodavezetés formalizált - szabályzatban Dr. Juhász László PhD
Szálláshely szolgáltatás piaci elemei
20
Szálláshely kínálat Egy adott ország, régió vagy település szálláshely kínálata a turizmus piacán. A szálláshely kínálat a ténylegesen regisztrált és működő szálláshelyek szobaszámával (48.828) (egység-, férőhely) fejezhető ki. Revpar Egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj. Az átlagár ADR és foglaltság szorzata (14.300 48 = 6.860 Ft) Kiadható szoba Kapacitás, az épített szobák és üzemeltetési napok szorzata. Kiadott szoba Az adott időszakban szállásdíj ellenében ténylegesen igénybevett szobák száma.
Dr. Juhász László PhD
21
Piaci kereslet a turizmus alanyai Üzleti turizmus megbeszélés, inszentiv, konferencia, kiállítás, vásár, üzleti utazó és vállalati
Szabadidős turizmus üdülés, körutazás városnézés természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása, gyógykezelés, rekreáció, kulturális és sportrendezvény meglátogatása; vadászat; vallás
Szabadidős turizmus Rekreációs Kulturális Egészség (Gyógy – Wellness) Sport Aktív Alternatív Bor Lovas Falusi Örökség
Dr. Juhász László PhD
7
2012.11.16.
22
Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Szobakapacitás kihasználtság százalékban Szobafoglaltság, Egy adott ország, régió vagy település szálláshely kínálata a turizmus piacán. A szálláshely kínálat a ténylegesen regisztrált és működő szálláshelyek szobaszámával (48.828) (egység-, férőhely) fejezhető ki. (2011 évi benchmark 48%) Árkapacitás százalékban Átlagár (ADR) és Kínálati ár (RR) hányadosa. Benchmark értéke 70%. Az értékesítés hatékonyságát fejezi ki. Megmutatja az összesen adott kedvezmények mértékét. Ötven százalék alatti érték estén a rossz a szálloda árpozíciója. Bevétel-kapacitás A tényleges bevétel és a maximális bevétel százaléka. Benchmark értéke 30%
Dr. Juhász László PhD
23
Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Maximális bevétel A legmagasabb Rack Rate, kínálati áron kiadott összes kiadható szoba. Elérése még egy napra is szinte lehetetlen. Szálláshely-szolgáltatás üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; Szálloda 239/ 2009 rendelet szerint az a kizárólag szálláshelyszolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy
Dr. Juhász László PhD
24
Szálláshely szolgáltatás piaci elemei „Kategória” Valóságot kifejező fogalom, azonos jellegűk lapján azonos osztályba (csoportba) sorolható halmazok. Szállodáknál 1-5* Hotestars alapján. „Színvonal” Kategóriához viszonyított állapot azonos halmazon belüli fejlettség mértéke. „Minőség = Megfelelés” A szálloda által felállított követelményekhez, színvonalhoz való alkalmazkodás mértéke, a minőség. A szálloda missziójában, célkitűzéseiben, helyszínében, kategóriájában, kínálati áraiban vállaltak vagy sugalltak betartása. A disztribúciós eszközökön közzétett ígéretek betartása. A színvonal és ár által sugallt elvárások betartása. A minőség a felszereltség, a szolgáltatások és munkafolyamatok homogén, egyenletes, állandó zökkenőmentes megjelenítését jelenti. „Megfelelés” A szálloda az ígéreteknek és sugallatoknak megfelel. Dr. Juhász László PhD
24
8
2012.11.16.
25
Szállodák keresleti és kínálati részaránya
szálloda *****
2011 szoba 48 828 68
3 201
bevétel bev /sz Gesper 219 600 4,5 14 801
6
1 524 10
1
50 000
11,3 32 808
214 26
97
16
7 084 48
5
109 500
5,3 15 457
***
18 203 37
390 48
47 -10
4 900 33
-4
47 300
szallas
22
diff éjsza % diff 28 14 837 76 9
20 677 42
*
9
60
****
**
4 423
szállo 817 40
2,6
9 653
2 402
5
84 10
29
-5
617
4
-1
3 900
1,6
6 321
298
1
15
20
-1
52
0
0
400
1,3
7 692
72 193
2
2 051
35
55
7 117
19 485
gyogy
6 438 13
wellness
8 794 18
123 15
71
panzio
8 842 12
816 40
11 -28
245 100
3,4 12 579
6
2 183 15
2
32 800
5,1 15 025
3
2 783 19
1
44 000
5,0 15 810
-5
15 800
1,8 11 686
1 352
7
KSH 2011.12.31.
Dr. Juhász László PhD
Szálláshely szolgáltatás piaci elemei
26
Indikátorok, egyedi kiemelések Tartózkodási idő, Szállodák nagyság szerinti összetétele Fejlődő és csökkenők tendenciák kiemelése kategória szerint Infláció - Árfolyam változás hatásai az átlagárakra Kínálati és programárak összehasonlítása Régiók foglaltságainak és átlagárainak eltérései és okai Kereslet és kínálat fejlődésének összevetése, ütem, mérték, korreláció Átlagárak eltérései az átlagostól árpozíciók Tartózkodási idő külföldi és belföld eltérő típusokban és színvonalban
Dr. Juhász László PhD
Piaci kereslet - Turizmus alanyai
27
Látogató / utazó minden olyan személy, aki valamilyen okból és célból, egy évnél nem hosszabb időre szokásos lakókörnyezetén kívül tartózkodik. A látogatók állandó lakhelye alapján megkülönböztethetők belföldi és külföldi látogatók. A látogatók összessége az utasforgalomnak, illetve idegenforgalomnak. Turizmus olyan személyek tevékenységei, akik saját, szokásos környezetükből más helyre utaznak Többnapos látogatók más néven turisták. a látogatók azon csoportja, akik legalább 24 órát, azaz egy éjszakát szokásos lakóhelyén kívül tölt, és utazásának célja nem jövedelemszerzés (1 éjszaka) - (3 éjszaka „rövid”) - (4 vagy több éjjel „tartós”) Vendég szálláshely igénybevételekor regisztrált turista. Dr. Juhász László PhD
9
