II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

2013.10.16.

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban

1

Alapismeretek Ismétlés kiterjesztés

6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei

Dr. Juhász László PhD

2

6. Szálláshely szolgáltatás piaci elemei


1. Piac elemeinek ismertetése

„Piac elemei”

2. Szálláshely szolgáltatás kínálata

„Szobaszám”

3. Szálláshely szolgáltatás kereslete

„Vendégéjszaka”

4. Piaci részarány és pozíció

„Piaci pozíció”

5. Szállodák piaci céljai

„Piaci célok”

6. Inspiráció

„CBL”

7. Virtuális szálloda témaköre

„Piaci helyzetelemzések”

8. Ellenőrző kérdések

„Önértékelés”


1. Piac elemeinek ismertetése

„Piac elemei”

Szálláshely szolgáltatás piaci tevékenységei Koncepcióalkotás Marketingterv készítés Értékesítés Disztribúció Szobafoglalás Vendégkapcsolatok kezelése Minőségbiztosítás

3


1. Piac elemei - kínálat – szállodai szobák száma, kiadható szobák - kereslet – vendégéjszakák száma - két tényező által a piac által alakított ár - bevétel - szállásdíj, egyéb, összes, részarányok - indikátorok

1.1. Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Versenyképességi indikátorok Dr. Juhász László PhD

1

2013.10.16.

4

Piaci környezet elemei Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei”


Kereslet

Kínálat

vendégéjszaka

szobák száma

turizmus alanyai

Helyszín – Kategória

Vendégigény

Specializáció

Vételi szándék Vendég elégedettség

Piaci Pozíció (átlagár Ft, szobafoglaltság két dimenziós mátrix

Ár Kínálati Átlagár Revpar Trevpar Gespar

Szegmensek Utazási motiváció Utazás módja

Részarány Kínálati - Keresleti

Bevételek Szállás - F&B Specializáció egyéb

Nemzetiség

elemzés Nincs akkor nincs szállodavezetés

Indikátorok Dr. Juhász László PhD

2. Szálláshely szolgáltatás kínálata

5

„Szobaszám”


2.1. Kínálatelemzés

országos, régió, település kategória specializáció trendek, növekedés, eltérés, okok, indoklások 2.2. Szállodák piaci helyzete piaci részarány statikus - dinamikus piaci részarány nyertesek és vesztesek


Szállodaipar trendjei kereslet és kínálat Alapismeretek

Látható: olajválság1972 és 1981, rendszerváltás 1989, Balkán Háború 1992, pénzügyi válság Ismétlés 2009 kiterjesztés Látható: 1972 vadászati kiállítás, 1982 osztrák hitel, 1992 zárt szakszervezeti piacra lépésével rendszerváltás után 250,0

1987 +14%

200,0

1978 +12% 150,0

1993-94 +12-12%

2004-05 +8-8%

1984 +10%

1969 19% 1966 +22%

100,0

2009 -8% 1988 -6%

50,0

1972 -5%

0,0 1960

1965

1970

1975

1990-91 -13%

1980 -12% 1980

1985 kínálat

Keresleti piac 30 év

1990

1995

2000

2005

2012

kereslet

Kínálati piac 20 év -?


2

2013.10.16.


7

„Kereslet”


3.1. Vendégszegmensek 3.2. Szálláshely kereslet

A szálláshelyek iránt megjelenő kereslet az igénybe vételi szándék, a szállásra. Ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma. „Vendégéjszaka” Adott időszakban ténylegesen kiadott szobákban elszállásolt és regisztrált vendégek száma. Vendégéjszaka ÷ eladott szoba = Vendégéjszaka hányados (1.77 fő) Vendégéjszaka ÷ vendégszám = Átlagos tartózkodási idő (2.53 nap) Szálláshely szolgáltatás piaci árai Átlagárak alakulása Bevételek és Vendégéjszaka-bevétel Bevételek és részarányok változásai, trendjei Vendégéjszaka-bevétel, Gesper egy vendégéjszakára jutó összes szállodai bruttó bevétel. Csomagár alapú szállodák jól használható indikátora. Egy vendégre jutó csomagár. Dr. Juhász László PhD


„Kereslet”

8


3.3. Szállodák kereslete

Vendégszegmensek Vendégszegmensek olyan vendégkategóriák, amelyekbe azok a vendégek tartoznak, akik a szállodai szobákat hasonló okokból veszik igénybe, valamint fogyasztó szokásaik többé-kevésbé azonosak. Így az elvárásaik is azonosak ezért a az igények kielégítése szegmens szinten történik. A kategóriák megkülönböztetése, valamint elvárásaik kielégítése érdekében a vendégeket két fő szempont alapján csoportosítják, utazásuk célja (üzleti út, kikapcsolódás), illetve utazásuk módja (egyénileg vagy csoportosan) szerint. Szálloda összes Üzleti szegmens Egyéni üzleti Csoportos üzleti

Turista szegmens (szabadidős) Egyéni turista Csoportos turista


9

vendégI.és„Szálloda-piac ár szegmentációja SzállodavezetésSzállodák és gazdálkodás elemei” 35 %

Alapismeretek 65 % Ismétlés kiterjesztés

Utazási célok - motivációk - szegmens Üzleti

Egyéni üzleti

Csoport üzleti

Rack Rate

Légitársaság

Egyéni utazó

Incentive

Vállalati

Találkozók

global-local

Konferencia

Akciós

Tréning

Egyéb

Kiállítás

Márka -Brand

Turista

14 % 7% Prioritás 5-7

Egyéni turista

Csoport turista

Rack Rate

Egyedi

Család

Széria

Párok

Sport

Utazási iroda

Diák

Specializáció Hétvége

szállodalánc - franchise cég - management cég – szállodavezetés formalizált - szabályzatban Dr. Juhász László PhD

3

2013.10.16.

10

4. Piaci részarány és pozíció


4.1. Piaci részarány

Egy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínálati vagy keresleti piacon. Kínálati részarány (statikus) a szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány (dinamikus) a vendégéjszaka szám osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti nagyobb, mint a kínálati akkor a szálloda piaci pozíciója kedvező (piaci nyertes) illetve a vezetés sikeres.

4.2. Piaci pozíció A szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező figyelembe vételével a versenytársakhoz vagy benchmarkhoz, szakágazathoz vagy kijelölt csoporthoz valamilyen szintjelzőhöz viszonyítva. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek átlagár, kínálati ár, kategória, piaci részarány, revpar, gespar, a szobafoglaltság, a létszám vagy vendégéjszaka bevétel felhelyezve a tengelyekre.

4.3. Szállodavezetést befolyásoló tényező, a piaci helyzet Piaci részarány és piaci pozíció hatása Keresleti és kínálati piac hatása Növekvő vagy csökkenő trend hatása Dr. Juhász László PhD

11

Piaci pozícionálás


48% Magyarország

5

48%

Átlagárak 5

14.676 Ft 14.372 Ft 14.223 Ft

HU

14.676

4

14.944 Ft 15.000 Ft

4 HU

14.900 Ft

12.000

3

15.000 Ft

3

13.000 Ft 12.000 Ft

1 2

2

1 Magyarország

Magyarország szobafoglaltság

2004 – 2012

48 - 47 – 48 – 50 - 49 - 43 – 45 – 47 - 48%

Boston Matrix Dr. Juhász László PhD

12

Szállodák keresleti és kínálati részaránya KSH 2012. július hónap piaci szoba % szállo % átl diff éjsza % diff szálloda 57 877 45 990 31 58 14 16 584 77 32 *****

5

1 614 10

3

52 723

12,7

****

23 578 41

249 25

95

16

8 492 51

10

128 726

5,5

***

22 196 38

486 49

46 -11

5 335 32

-6

50 572

2,3

107 11

28

-6

468

3

-2

2 860

0,9

39

-1

89

1

-1

418

0,6

270 336

2,1

** * szallas gyogy

4 165

7

3 018

5

740

1

128 833 4 640

21

19

11 076 19

panzio

11 961

9

2

3 157

41

30

3 155

8

wellness

2 198

Alapismeretek Ismétlés bevétel bev /sz kiterjesztés 242 291 4,2

164 17 1 092 35

68

21 609 5

2 248 14

6

36 291

7,8

3

3 476 21

2

56 889

5,1

-3

16 728

1,4

11 -25

1 349

6

KSH 2012.07.31. Dr. Juhász László PhD

4

2013.10.16.


13

„Piaci célok”


Jellemző és gyakran használt objektív piaci célok Objektív Szubjektív Speciális 5.1. Közvetlen piaci környezet A szállodák környezeti szintjeinek száma elérheti a kilencet, - kozmosz, - föld, - kontinensek, - célállomások, - ország, - régió, - kistérség, - település, - közvetlen szűk piaci környezet „lokális környezet”. Dr. Juhász László PhD


14

„Piaci célok”


5.2. Versenytárselemzés a gyakorlatban 5.3. Versenytárs kiválasztás módszertana Közvetlen környezet minden egyes szálláshelye Versenytársak, szűk piaci környezet hasonló szállodái Magyarországi benchmark szállodák, „példakép”

5.4. Versenytárselemzés módszertana 5.4.1. Pozicionálóelemzés, Boston mátrix 5.4.2. Rangsoroló elemzés - Piaci tényezők - Felszereltség - Szolgáltatások 5.4.3. SWOT elemzés használta a versenytárselemzésben 5.4.4. Objektív adatok alapján - például PEST


15

versenytárs elemzése elemei” Szállodavezetés ésSzállodák gazdálkodás I. „Szálloda-piac


Átlagolás és eltérés, differencia átlag 3,4 3,8 4,0 3,8 3,2 3,7 3,5 3,5 2,7

szempont megközelités nagyság szoba minőség wellness rendezvény étterem ár - termék termál viz kezelések

31,5 3,5

diff

Saját

VT1

VT2

VT3

VT4

VT5

1,6 0,8 1,0 0,2 -1,2 0,3 0,5 1,5 1,3

5,0 4,5 5,0 4,0 2,0 4,0 4,0 5,0 4,0

4,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 4,0 3,0

3,0 3,0 3,0 2,0 5,0 3,0 3,0 2,0 2,0

2,0 5,0 4,0 4,0 2,0 3,0 4,0 4,0 3,0

3,5 4,0 4,0 5,0 4,0 4,0 4,0 3,0 2,0

3,0 3,0 5,0 5,0 3,0 5,0 3,0 3,0 2,0

6,0 0,7

37,5 4,2

29,0 3,2

26,0 2,9

31,0 3,4

33,5 3,7

32,0 3,6

Szempont lehet Parkoló, buszparkoló, fizető parkoló Szobákhoz erkély fekvés, nagyság Vízfelület per vendégszám, konferencia – szekció – vendéglátó helyek aránya Dr. Juhász László PhD

5

2013.10.16.

16

Piaci pozícionálás hazaiI.4 „Szálloda-piac * és wellness szállodák Szállodavezetés és gazdálkodás elemei” 15.400 15.700 15.700 15.800 Mo 4*


15.000 14.700 14.500 13.200 Wellness

Adatok 2009 2008 2007 2006

15.700 Ft 14.700 Ft

OC % 50

47%

55%

ADR 14.400 Ft Saját szálloda

41 55 57 55 Wellness

49 47 51 50 M 4*


6. Inspiráció

„CBL”

6.1. Piaci részarány, piaci pozíció és piaci helyzetelemzés (elemzések, trendek, okozatok, okok, e nélkül nincs szállodavezetés)

17


6.2. Versenytárselemzés Kiválasztás Elemzés Módszerei, alkalmazásai


7. Virtuális szálloda témaköre I. „Szálloda-piac elemei” Szállodavezetés és gazdálkodás 7.1. Piac helyzetelemzés, áttekintése, elkészítése

18


7.2. Szállodai tevékenységek ismertetése 7.3. Virtuális szálloda tervfejezete „I. fejezet . Szállodák piaci helyzete az elmúlt öt évben” 1. Bevezetés 2. Kínálat 3. Kereslet 4. Piaci árak 5. Bevételek 6. Egyéb indikátorok önálló kiválasztás alapján Revpar, Travpar, Gesper, egy épített szobára, 7. Összegzés


6

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

Recommend Documents