EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
ECA/10/37
BESZÉD – CALDEIRA ÚR, AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKE
A 2009-ES ÉVES JELENTÉS BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS-ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGA ELŐTT BRÜSSZEL, 2010. NOVEMBER 9.
Eltérés esetén az elhangzott szöveg érvényes.
Tisztelt Elnök úr, tisztelt Képviselők, Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma bemutathatom az Önök bizottsága előtt az Európai Számvevőszéknek a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó uniós költségvetés végrehajtásáról szóló, valamint az Európai Fejlesztési Alapról szóló éves jelentését. Most van itt az alkalom, hogy komoly reformot vigyünk végbe. 2009-ben a Lisszaboni Szerződés indította el a folyamatot. A költségvetési rendelettervezet átdolgozása a reform irányát még idén meghatározza, jövőre pedig hosszú időre eldől, hogy milyen lesz a követendő uniós pénzügyi irányítás. Először is szeretném bemutatni az idei éves jelentésből leszűrhető négy fő megállapítást, majd felidézni a Számvevőszék legutóbbi véleményeinek a reform szempontjából különösen releváns általánosabb következtetéseit és ajánlásait. A fő megállapítások a következőkre vonatkoznak: a 2009-es beszámoló megbízhatósága, a tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, az idei eredmények összevetése a korábbi évek eredményeivel, valamint a hibák kijavításának többéves mechanizmusa. Először a beszámolót illetően: A Számvevőszék megállapítja, hogy az Európai Unió beszámolója megbízható és valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről, illetve a gazdasági események eredményeiről. Az idei már a harmadik olyan egymást követő év, amikor a Számvevőszék megállapítása szerint a beszámolók lényeges hibáktól mentesek, vagyis megbízhatóak voltak. Az azonban, hogy jelenleg nincsenek lényeges hibák, nem jelenti azt, hogy nem áll fenn a a jövőben előforduló hibák kockázata. Egyes bizottsági főigazgatóságokon a számviteli rendszerek továbbra is tökéletesítésre szorulnak, különösen az előfinanszírozások könyvelése és a kapcsolódó év végi időbeli elhatárolások, illetve a számlák/költségigénylések könyvelése tekintetében. A jogszerűséget és szabályszerűséget illetően a Számvevőszék megállapította, hogy – akárcsak az előző években – a bevételek ismét lényeges hibáktól mentesek voltak, és a felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesek voltak. Akárcsak az előző években, a kötelezettségvállalások is lényeges hibáktól mentesek voltak. Az éves jelentés második fő megállapítása azonban az, hogy a költségvetésből folyósított kifizetéseket két kiadási terület kivételével továbbra is lényeges hibaszint jellemzi. Ez a két kivétel: az igazgatási kiadások – itt a rendszerek már jó néhány éve a költségvetési rendeletnek megfelelően működnek – illetve a gazdasági és pénzügyek. A Számvevőszék minden egyéb kiadási területen – vagyis „szakpolitika-csoportban” – lényeges hibaszintet állapított meg.
A költségvetés közel felét kitevő mezőgazdaság és természeti erőforrások terén a Számvevőszék a hibaszintet 2–5%-ra becsülte. Ez a tavalyinál valamivel magasabb arány. Az eredmény azonban összhangban áll azzal, hogy a Számvevőszék értékelése mindkét évben csak részben találta eredményesnek a rendszereket. A legtöbb hiba abból eredt, hogy az egységes támogatási rendszer és az egységes területalapú támogatási rendszer egyes kedvezményezettjei a ténylegesnél nagyobb támogatható földterületet jelentettek be. A Számvevőszék a hibakockázat csökkentése céljából azt javasolja, hogy a jogosultságok megállapításához és a kifizetések kiszámításához használt adatbázisokban javítsák az információ minőségét, valamint tegyék egyértelműbbé a földhasználati és környezetmegőrzési szabályokat, és szerezzenek érvényt nekik. A második legnagyobb szakpolitika-csoport, a költségvetés közel egyharmadát kitevő kohézió továbbra is az egyetlen költségvetési terület, ahol a becsült hibaarány meghaladja az 5%-ot. Ennek a becsült hibaaránynak mintegy háromnegyede a közbeszerzési szabályokat rosszul alkalmazó nemzeti hatóságok súlyos mulasztásaihoz kötődik. A fennmaradó rész nagyrészt azzal kapcsolatos, hogy a kedvezményezetteknek sok esetben nem támogatható költségeket térítettek meg. A Számvevőszék becslése szerint a tagállamok a vizsgált közbenső és záró kifizetéseknél feltárt hibák közel egyharmadát fel tudták volna tárni és korrigálni tudták volna még mielőtt a Bizottság felé igazolták a kiadásokat, ugyanis az ellenőrzés szerint megvolt hozzá minden szükséges információ. Összességében a Számvevőszék a kohézió terén működő rendszereket csak részben ítéli eredményesnek, és a következő négy ajánlást teszi a Bizottság számára: •
Először: ösztönözze a nemzeti hatóságokat, hogy a kifizetési igénylések benyújtása előtt alkalmazzák szigorúan a korrekciós mechanizmusokat;
•
Másodszor: ha nem támogatható kiadást észlel, akkor ügyeljen rá, hogy a nemzeti hatóságok ne olyan új kiadásokkal váltsák fel ezeket, amelyek maguk is szabálytalanok;
•
Harmadszor: felügyeleti szerepkörében biztosítsa, hogy a nemzeti irányítási és kontrollrendszerek a 2007–2013-as időszakban eredményesen működjenek;
•
Végül: fokozottan kísérje figyelemmmel a közbeszerzésre vonatkozó uniós irányelvek tagállami alkalmazását.
A kutatás, energia és közlekedés terén a kifizetéseket továbbra is lényeges hibaszint jellemzi, és a rendszerek még mindig csak részben eredményesek. A Számvevőszék 2008hoz hasonlóan 2–5%-ra becsüli a hibaarányt.
Ebben a szakpolitika-csoportban a legtöbb hiba abból ered, hogy a ténylegesnél magasabb személyi költségeket, illetve kutatási projektekkel kapcsolatos közvetett költségeket térítettek meg a kedvezményezetteknek. A külső segélyek, fejlesztés és bővítés szakpolitika-csoportot illetően a helyzet a tavalyihoz hasonló: a kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi, és a kontrollrendszerek csak részben eredményesek. A becsült hibaarány 2% és 5% között maradt. Ezek a hibák nagyrészt a kiadások támogathatóságával kapcsolatosak, bár több esetben a Számvevőszék a közbeszerzési szabályok be nem tartását állapította meg. A Számvevőszék több ajánlást is megfogalmaz az ezen a területen érintett egyes főigazgatóságok számára belső kontrollrendszereik konkrét hiányosságait illetően. Külső támogatást az Európai Fejlesztési Alapon keresztül is nyújt a EuropeAid; a Számvevőszék erről külön éves jelentést készít. 2009-re a Számvevőszék hitelesítő véleményt ad a beszámoló megbízhatóságáról, illetve a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Megjegyzendő azonban, hogy a rendszerek csak részben eredményesek. Végül, az oktatás és állampolgárság uniós költségvetési területén a Számvevőszék megállapította, hogy a bizottsági rendszerek a korábbi programozási időszakokra vonatkozó, 2009-ben lezárt programokban és projektekben lényeges szintű hibákat hagytak feltáratlanul, illetve korrigálatlanul. Ha az idei eredményeket elemezve összevetjük őket az előző évek eredményeivel, a legjelentősebb változásokat a kohézió terén látjuk. Ezzel elérkeztem éves jelentésünk harmadik fő megállapításához: a Számvevőszék által becsült legvalószínűbb hibaarány a kohéziós kiadások területén jelentősen alacsonyabb volt, mint a korábbi években; és a Számvevőszék becslése szerint a hibaarány az utóbbi években a költségvetés egészére nézve is csökkent. A kohézió terén azonban a tendenciákra nézve csak bizonyos óvatossággal vonhatunk le következtetéseket, mivel a kifizetési tendenciák sokfélesége miatt a kifizetések alapsokasága évről évre jelentősen eltérhet, így 2009 nagymértékben eltérhet 2008-tól. A kohézióra vonatkozó becsült hibaarány mindemellett jelentősen csökkent, ami jelentőségét és a szabályszerűség általános szintjére gyakorolt hatását tekintve felülmúlta a mezőgazdaság és természeti erőforrások terén a becsült hibaarányban bekövetkezett növekedést. A költségvetés egészére nézve a becsült hibaszint 2009-ben tehát alacsonyabb a 2008-asnál, ami megerősíti a már tavaly is tapasztalt csökkenő tendenciát. Ez a tendencia azonban nem biztos, hogy folytatódik. Mint már az imént is hangsúlyoztam, az igazgatási kiadásokat kivéve a rendszerek továbbra is valamennyi szakpolitika-csoportban csak részben eredményesek. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk az irányítási és kontrollrendszerek többéves jellegét is. A 2009-es hibás kifizetéseket ugyanis még az elkövetkező években is lehet észlelni és
helyesbíteni, hiszen a korrekciós mechanizmusok működése is többéves jellegű. A Számvevőszék ezért újra alaposan megvizsgálta a Bizottság által a visszatérítésekről és a pénzügyi korrekciókról rendelkezésre bocsátott információkat. Noha a Bizottság 2009-ben pozítv lépéseket tett a beszámolókban szereplő, korrekciókról szóló információk bővítése és javítása terén, ezek az információk nem teljesen megbízhatóak, ugyanis olyan területeken, mint pl. a kohézió, hiányosságok tapasztalhatók azon tagállami rendszerekben, amelyekkel ezekről a korrekciókról a Bizottság felé jelentést tesznek. Az érték szerinti korrekciók túlnyomó többsége ezenkívül olyan „pénzügyi korrekció”, amelyre a Bizottság rendszerhiányosságaik miatt kötelezi a tagállamokat. Míg ez a fajta korrekció a rendszerek fejlesztésének ösztönzőjeként hat, és védi az uniós költségvetést, nem korrigálja a Számvevőszék által észlelt hibákat, amelyek elsősorban a kedvezményezettek által helytelenül igényelt, vagy számukra helytelenül kifizett összegekkel állnak összefüggésben. A Számvevőszék azt javasolja, hogy a tagállamok javítsák a korrekciókról történő beszámolásra szolgáló rendszereiket, és a Bizottság vegye figyelembe a pénzügyi beszámolókészítési iránymutatások finomításának lehetőségét annak biztosítására, hogy a többéves korrekciós mechanizmusok működéséről szóló beszámolóban minden releváns információ megfelelően legyen közzétéve. Ezzel elérkeztem utolsó fő megállapításunkhoz: A Bizottság jobb tájékoztatást nyújt a szabálytalanul kifizetett összegek visszafizettetéséről és más korrekciókról. Ez a tájékoztatás azonban egyelőre nem teljesen megbízható. A korrekciókra vonatkozó bizottsági adatokat még nem lehet érdemben összevetni a Számvevőszék által becsült hibaaránnyal. Tisztelt Elnök úr, tisztelt Képviselők! Jó néhány olyan kezdeményezés áll előttünk, amely fontos lehetőséget kínál az EU pénzügyi irányításának hosszú távú javítására. A Bizottság már előterjesztette a költségvetési rendelet átdolgozott változatának tervezetét, és közzétette az Unió költségvetésének felülvizsgálatát. Az utóbbi előirányozza, hogy 2011 során bemutatásra kerül egy új többéves pénzügyi keretre vonatkozó rendelettervezet, egy határozat a saját forrásokról, valamint jogalkotási javaslatok a következő programozási időszak fő kiadási területeinek szakpolitikáiról és programjairól. Az idei éves jelentés legfontosabb megállapításai megerősítik azokat a következtetéseket és ajánlásokat, amelyeket a Számvevőszék az év elején fogalmazott meg az Unió pénzügyi irányításának javításával kapcsolatos fő kockázatokról és kihívásokról szóló véleményében. Az akkor elmondottak továbbra is érvényesek.
Először is: az uniós költségvetés egyes területein, különösen a kohézió terén, továbbra is magas a hibaarány. Másodszor: a Számvevőszék által feltárt hibák zöme vagy a kedvezményezettektől származó pontatlan kifizetési kérelmekkel, vagy közbeszerzéssel kapcsolatos hiba. Harmadszor: a helyzet javítása két módon képzelhető el: egyrészt jobb irányítási rendszerek révén, ideértve a visszatérítési és pénzügyi korrekciós intézkedések javítását, másrészt a szabályok és előírások egyszerűsítésével. Negyedszer: az egyes kiadási programokról szóló különjelentéseiben a Számvevőszék számos visszatérő problémára mutat rá. Ezen problémák orvoslásához a Számvevőszék azt javasolja, hogy az egyes kiadási programok vizsgálata során mindig keressék a választ a következő alapkérdésekre: •
Várható-e a programtól európai szintű értéknövelő hatás?
•
Világosak-e a kitűzött célok? Realista elveken alapul-e a rendszer?
•
Olyan egyszerű-e a rendszer, amint az ésszerűen lehetséges?
•
Világos-e az elszámoltathatóság kérdése?
Röviden: a pénzfelhasználás minőségének javítása elsődleges prioritás kell, hogy legyen. E cél elérését közelebb hozná a jogszabályi keretek egyszerűsítése, illetve a hibakockázat csökkentését szolgáló költséghatékonyabb kontrollrendszerek bevezetése. A Számvevőszék nemrégiben juttatta el a költségvetési rendelet átdolgozott változatának tervezetéről szóló véleményét az Európai Parlamenthez. Az ebben szereplő javaslatok alkalmat adnak a Bizottságnak arra, hogy javítsa az átláthatóságot és a pénzügyi irányítást. Az ágazati jogszabályok egyszerűsítése azonban továbbra is fontos követendő út a teljesítmény jelentős fokozásához. A Számvevőszék javaslatai és ajánlásai éppen az ágazati jogszabályokra vonatkozó javaslatok kidolgozásánál bizonyulnak a leginkább relevánsnak – nem utolsósorban azért, mert megszabják a költségvetési kifizetések feltételeit meghatározó jogosultsági szabályokat, valamint az irányítás, ellenőrzés és pénzügyek terén alkalmazandó ellenőrzési szabályrendszert. Tisztelt Elnök úr, tisztelt Képviselők! Annak biztosítása, hogy az európai adófizetők által befizetett összegek az uniós költségvetésen keresztül optimálisan legyenek elköltve, mindannyiuk közös és komoly felelőssége: a Bizottságé, amikor jogszabályokat javasol és végrehajtja a költségvetést, a tagállamoké, amikor a hétköznapokban az uniós költségvetés közel 80%-át kezelik, a Tanácsé és a Parlamenté mint jogalkotóké és mint a zárszámadási eljárás résztevőié, valamint a Számvevőszéké mint az Unió külső ellenőréé. A Számvevőszék örömmel várja, hogy véleményei és jelentései rendelkezésre bocsátásával és ezek alkalmazása révén teljes erőbedobással részt vehessen abban a
törekvésben, hogy az uniós pénzek helyesen és jól legyenek elköltve. Ebben játszik szerepet az éves jelentés is, amelyet ma bemutathattam Önöknek. Köszönöm szíves figyelmüket.
