BESZÁMOLÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉRŐL. az érintett közigazgatási és társadalmi szervek véleményének kiegészítésével

BESZÁMOLÓ HELYI

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉRŐL

az érintett közigazgatási és társadalmi szervek véleményének kiegészítésével

A dokumentáció terjedelme: 69 oldal Mellékletek száma: 5

ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft. Mérnöki Iroda 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: 72/213–766; fax: 72/212–748; e-mail: [email protected] A dokumentációt összeállította: Bohák Enikő környezetmérnök (témafelelős) László Erika környezetmérnök

/Bartos Sándor/ ügyvezető igazgató környezetvédelmi műszaki szakértő Pécs, 2008. április 04.

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve - beszámoló

2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................................................................... 2

ELŐZMÉNYEK...................................................................................................................................................... 5 BEVEZETÉS........................................................................................................................................................... 9 1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI............................................................................................... 10 1.1 ÁLTALÁNOS ADATOK..........................................................................................................................................10 1.2 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA................................................................................................................................. 10 1.2.1 A vizsgált település infrastruktúrájának bemutatása............................................................................ 10 1.2.2 A vizsgált település területén folytatott ipari-szolgáltatási, kereskedelmi tevékenységek.................... 10 1.2.3 A vizsgált területen folytatott mezőgazdasági tevékenység................................................................... 11 1.2.4 Erdőgazdaság, zöldterületek kezelése................................................................................................... 11 1.2.5 Halgazdaság.......................................................................................................................................... 11 1.2.6 Bányászat.............................................................................................................................................. 11 1.2.7 Idegenforgalom..................................................................................................................................... 11 1.2.8 Domborzati viszonyok........................................................................................................................... 11 1.2.9 Hidrogeológiai jellemzők...................................................................................................................... 11 1.2.10 Néhány fontosabb környezeti jellemző................................................................................................ 11 1.2.11 Természetvédelem és tájvédelem......................................................................................................... 12 1.3 A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA................................................................................................................... 12 1.3.1 Levegőtisztaság-védelem....................................................................................................................... 13 1.3.2 Talajvédelem, felszín alatti vizek védelme............................................................................................ 13 1.3.3 Felszíni vizek állapota........................................................................................................................... 16 1.3.4 Zaj- és rezgésvédelem........................................................................................................................... 16 1.3.5. A főbb hulladékkezelő objektumok környezeti hatásai......................................................................... 16 ........................................................................................................................................................................... 18 1.4 A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI................................................................ 19 1.5 A TERVEZÉSBE BEVONT HATÓSÁGOK, ÖNKORMÁNYZATOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK....................................................... 19 2. A TERVEZÉS TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE............................................................................................. 22 2.1 A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE........................................................................................ 22 2.1.1 Nem veszélyes hulladékok..................................................................................................................... 24 2.1.2 Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok................................................................... 26 2.1.3 Csomagolási hulladékok....................................................................................................................... 29 2.2 A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE.......................................................................................... 30 2.3 A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE............................... 32 2.3.1 Nem veszélyes hulladékok..................................................................................................................... 32 2.3.2 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok......................... 33 2.3.3 Csomagolási hulladékok....................................................................................................................... 34 2.4 A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA............................................................................ 34 2.4.1 Nem veszélyes hulladékok..................................................................................................................... 35 2.4.2 Kiemelten kezelendő hulladékáramok................................................................................................... 35 2.4.3 Csomagolási hulladékok....................................................................................................................... 36 3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK.......37 3.1 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE.................................................................................................................................. 37 4. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK....................... 40 4.1 SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOK.................................................................................................................. 40 4.2 ÉPÍTÉSI-BONTÁSI ÉS EGYÉB INERT HULLADÉKOK......................................................................................................41 4.3 KOMPOSZTÁLHATÓ HULLADÉKOK......................................................................................................................... 42 4.4 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK...................................................................................................................... 43 4.5 AZBESZT HULLADÉK...........................................................................................................................................43 4.6 EGYÉB HULLADÉKOK.......................................................................................................................................... 44

ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

3


5. A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK................................................................................................... 45 5.1 SZILÁRD HULLADÉKOK GYŰJTÉSE, SZÁLLÍTÁSA, KEZELÉSE ........................................................................................ 45 5.1.1 A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. tevékenységének bemutatása.................................................... 45 5.1.2 Az Alcufer Kft. tevékenységének bemutatása........................................................................................ 46 5.1.3 Az Észak-dunántúli MÉH Zrt. tevékenységének ismertetése................................................................. 47 5.1.4 A Metalwest Kft. tevékenységének ismertetése......................................................................................48 5.1.5 Az Ereco Zrt. tevékenységének ismertetése........................................................................................... 49 5.1.6 A Fémker Kft. tevékenységének ismertetése.......................................................................................... 49 5.1.7 Az ASA-KISALFÖLD Kft. tevékenységének ismertetése....................................................................... 49 5.1.8 Az Arany Kentaur Kft. tevékenységének ismertetése.............................................................................50 5.1.9 A Lamba Rt. tevékenységének ismertetése............................................................................................ 50 5.1.10 BÜCHL Hungária Kft. tevékenységének ismertetése.......................................................................... 50 5.1.11 A tervezési területen folytatott egyéb szilárd hulladék begyűjtési, szállítási, ártalmatlanítási tevékenységek ismertetése.............................................................................................................................. 51 ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................

53 53 53 53 53

5.1.12 A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése........................ 54 5.2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK........ 55 5.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen................................. 55 5.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékmennyiség ........................................................................................................................................................................ 57 5.3 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE......................................................57 5.3.1 A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, gyűjtése....................................... 57 5.3.2 A települési folyékony hulladék kezelése............................................................................................... 57 5.4 A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE............................................................... 58 5.4.1 A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége............................................................. 58 5.4.2 A szennyvíziszap-kezelés jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya................................................... 58 6. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA..............................60 6.1 A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE................................................................................................. 61 6.1.1 A képződő hulladékok mennyiségének várható alakulása.................................................................... 61 6.1.2 Csökkentési célok.................................................................................................................................. 62 6.2 HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK TERVEZÉSE................................................................... 64 6.2.1 Zöld- és biohulladékok komposztálásával kapcsolatos célkitűzések..................................................... 64 6.2.2 Szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosításával kapcsolatos célkitűzések........................................... 64 6.2.3 Veszélyes hulladékok hasznosításával kapcsolatos célkitűzések...........................................................64 6.3 A FELHAGYÁSRA KERÜLŐ DEPÓNIÁK REKULTIVÁCIÓJÁVAL, AZ ILLEGÁLIS LERAKÓKKAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK.........64 6.4 AZ AZBESZTBEVONATOK ELTÁVOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK.................................................................. 65 7. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM............................................................................................................................................................ 66 7.1 MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK............................................................................................................................. 66 7.2 HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM................................................................................................... 67 7.2.1 A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási és csökkentési célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása............................................................................................................................................... 67 7.2.2 A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai.............................................................................................................................. 67 7.3 A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE.................................................................................... 67 8. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK.................................................................................................................................... 69 9. IRODALOMJEGYZÉK................................................................................................................................... 71 10. MELLÉKLETEK............................................................................................................................................72 ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764



4

Munkaszám:0707/764


5

Előzmények A Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz igazodva készített Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás rendszerét kulcsterületként jelöli meg a fenntartható fejlődés biztosításának alapvető feltételei közt, melyet hatékony eszközként tart számon a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a nem megújuló erőforrások kitermelésének mérséklésének, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználásnak, valamint a környezet minél kisebb mértékű terhelésének területein. Magyarország környezetpolitikája a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében: –támogatja a hulladékképződés megelőzését biztosító anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, –a veszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentő hulladékot eredményező anyagfelhasználást, másodsorban a képződő hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítását, –végül a nem hasznosuló hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítását, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás minimalizálását. [Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat melléklete, 1. fejezet] Magyarország számára az Európai Uniós tagság gazdasági és környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget, egyben lehetőséget is jelent. Az EU a környezetvédelmi vívmányok átvételét és megvalósítását, illetve betartásuk folyamatos ellenőrzését is kiemelten kezeli. Mindezek mellett az EU a tagországok környezetvédelmi háttériparának dinamikus fejlődéséhez, a környezetvédelmi fejlesztésekhez támogatási forrásokat is biztosít, mely Magyarország számára is komoly lehetőségeket nyújt többek közt, a környezetvédelem egyik kulcsterületeként a hulladékgazdálkodás korszerűsítéséhez. Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának irányát – az országos stratégiában foglaltakkal párhuzamosan – EU követelmények határozzák meg. A stratégiai célkitűzéseknél a környezetvédelmi alapelveket (az integrált szennyezés megelőzés, a szennyező fizet, az elérhető legjobb technika, az önellátás, a regionalitás, a költséghatékonyság elve), a hulladékgazdálkodási prioritásokat (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) és a vonatkozó szabályozási rendszer előírásait is figyelembe kellett venni. [1.] Az Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályozásában alkalmazott jogintézmények és az ideális prioritási sorrend alapján a helyi hulladékgazdálkodási tervezés a következő struktúrába ágyazható be [2.]: –A környezetvédelmi alapelvek és a szakmai prioritások egymással összhangban képezik a hulladékgazdálkodás általános követelményeit. E jogintézményi körből közvetlen kötelezettségek nem erednek, előírásaik mögöttes szabályként érvényesülnek. –Az általános követelmények alapján kell elkészíteni a hulladékgazdálkodási terveket, melyek elsősorban az adott földrajzi területre vonatkozó stratégiai célkitűzéseket foglalják össze, a célkitűzésekhez vezető cselekvési program, a szükséges eszközpark és létesítmények számbavételével. –A hulladékgazdálkodási tervek határozzák meg a hatóságok által általánosan követendő irányt. A terveknek megfelelően lehet a későbbiekben a hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket engedélyezni és végezni. A települési hulladékkezelő létesítmények helyét a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével, a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően kell kijelölni /2000:XLIII. tv. 22. §/. Az illetékes környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) csak ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


6

akkor engedélyezi új hulladéklerakó és egyéb létesítmény megvalósítását, működését, ha ezeknek a terveknek megfelelnek. Győr helyi hulladékgazdálkodási tervének 2004-ben történt előkészítése és 2005-ben történt véglegesítése idején a Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron Hulladékgazdálkodási Rendszer Projektcsoport Beruházás előkészítő tanulmányában foglaltak szerepeltek a terv célkitűzései közt. Időközben a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer konzorciuma átalakult társulássá, mely keretében 112 önkormányzat polgármestere aláírta a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás alapító okiratát. Ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Beruházást Előkészítő Igazgatóság, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság és a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás aláírta a GyőrMosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodási rendszerek tervezési-előkészítési munkáinak állami finanszírozására vonatkozó támogatási szerződést is. Magyarország 20072013-ra szóló települési szilárd hulladék fejlesztési stratégiája már az előkészítés alatt lévő önkormányzati társulási projektekhez való minél jobb illeszkedés jegyében készült. Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási tervének vonatkozásában a felülvizsgálat alapdokumentuma a Győr MJV Képviselő-testületének 28/2005. (VII.8.) sz. Ök. rendeletével elfogadott tervezési dokumentáció, a 2005. júniusban megtett kiegészítések figyelembevételével /Öko-Trade Kft. 0406/529 sz. dok./. A helyi hulladékgazdálkodási terv a magasabb szintű tervekkel (OHT, regionális terv) összhangban készült. Miként a terv összeállítását, úgy annak felülvizsgálatát is a meglévő magasabb szintű tervek és beszámolók figyelembevételével kell végezni. Tekintettel arra, hogy jelen felülvizsgálati kötelezettség elvégzésekor sem az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, sem a Nyugat-dunántúli területi hulladékgazdálkodási terv beszámolója nem áll rendelkezésre, ezért a jelenlegi munkában a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006 novemberében kibocsátott „A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája 2007-2013” című dokumentáció iránymutatásait vesszük figyelembe. A felülvizsgálat és a beszámoló elkészítésének illetve elfogadásának jogszabályi sarokpontjai, a felülvizsgálat célja: 1.A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesüléséről szóló beszámolókban teszik közzé a területükön keletkező hulladékok mennyiségét, a hulladékgazdálkodás helyzetét, a hulladékkezelő létesítmények állapotát, üzemeltetését és mindezek környezeti hatásait bemutató információikat /2000. évi XLIII. törvény 50.§ (2)/. 2.A települési önkormányzatok a helyi hulladékgazdálkodási tervet az OHT-vel és a regionális tervvel összhangban, 6 évre készítik, és kétévente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról /2000:XLIII. tv. 35. § (1) és 37.§ (1) bek./. A tervet a 37.§ (1) bekezdés szerinti beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. 3.A települési hulladékgazdálkodási tervezés során az érintettek tájékoztatását és a környezetvédelmi társadalmi szervezetek tervezésbe való bevonását a 2000. évi XLIII. törvény 34.§-ában foglaltak szerint kell megtenni. 4.A hulladékgazdálkodási terv és a kétévente készülő beszámoló a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben foglalt tartalmi követelmények szerint kell elkészíteni. Az érintett közigazgatási szervek listáját a jogszabály 2. számú melléklete tartalmazza. ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

7


5.A hat éves időtartamú tervet, a kétéves felülvizsgálat tapasztalatai alapján szükség esetén módosítani kell, melyet a települési önkormányzattal újra jóvá kell hagyatni. Két éven belüli tervmódosításra nincs lehetőség, ezt kizárólag a felülvizsgálatok során lehet megtenni [3.]. 6.Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve 2004-ben és 2005-ben készült, a tervezés a 2004-2008 közötti időszakra terjed ki. Az első beszámoló elkészítése 2007-ben esedékes. A beszámoló készítője: –Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft., a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megrendelésére, Győr város felhatalmazása alapján Adatszolgáltatók, közreműködők: –Győr MJV Polgármesteri Hivatal –Győri Kommunális Szolgáltató Kft. mint közszolgáltató; a Kft. biztosítja a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás munkaszervezetét –Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /126/2003. (VIII. 15.) Korm. r. 4.§/ –Egyéb, az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékot kezelő vállalkozások –Társadalmi szervezetek által együttesen delegált személyek Véleményezők: –Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2000:XLIII. tv. 24.§ (2) bek./ –Azok az intézmények, melyek véleményezési szándékukról nyilatkoztak /126/2003. (VIII. 15.) Korm. r. 2. számú melléklet, az Önkormányzat megkeresésére/ Tájékoztatót kapnak /2000:XLIII. tv. 24.§ (2) bek. és 126/2003. VIII. 15.) Korm. r. 11.§ (1)/: –Szomszédos és érintett települési önkormányzatok –Megyei önkormányzat A felülvizsgálati munka elvégzésének szakmai keretei: –Az értékelés során a terv készítése óta eltelt 2004., 2005. és 2006. évekre vonatkozó hulladékmennyiségek adatait számszerűsítjük, nagymértékben támaszkodva a többször módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer meglévő és a környezetvédelmi hatóság által feldolgozott adataira. –A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási terv készítéséhez” című, 2004. januárban megjelent kiadványában a 2004-2008. időszakra vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi előírásai közt a 2005. és 2008. tárgyévre prognosztizált adatokat kiemelten kezeli /VI.1. fejezet/. –A felülvizsgálatról szóló beszámoló tartalmilag a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján készített helyi hulladékgazdálkodási terv szerkezetét követi, fejezetenkénti bontásban. –A terv korábbi célkitűzéseit össze kell vetnünk a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás aktuális célkitűzéseivel, illetve fel kell térképeznünk a nem teljesült határidők elmulasztásának okait és körülményeit. A helyi hulladékgazdálkodási terv újonnan ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


8

beépülő célkitűzéseit az önkormányzati társulás már elfogadott terveihez kell igazítanunk, mely egyúttal a térség hulladékkezelési rendszerének EU normákhoz való igazodását és a finanszírozáshoz szükséges feltételeket is biztosítani hivatott. –Ki kell térnünk a terv esetleges módosításával kapcsolatban a módosítással egyidejűleg elvégzendő környezeti vizsgálat szükségességének eldöntésére, abban az esetben, amennyiben a városban létesítendő hulladékgazdálkodási építmények működésének várható környezeti hatása lényegesen eltér az eredeti tervben foglaltakhoz képest /2/2005. (I. 11.) Korm. r. 3.§/.


Munkaszám:0707/764


9

Bevezetés Jelen tanulmány összeállítása 2007 júniusában kezdődött és 2007. novemberben fejeződött be. Ezt követően kiegészítettük a hivatalos úton megkeresett közigazgatási és társadalmi szervezetek szakmai észrevételeivel. Az előző fejezetben meghatározott jogszabályi és szakmai szempontokat az alábbiak szerint sikerült kielégíteni: –A beszámoló részletesen a 2006. évi hulladékmennyiségek adatait tartalmazza, mert a legteljesebb körű, az elemzéshez leginkább felhasználható adatszolgáltatás erről az évről állt rendelkezésünkre. –Az Önkormányzat intézményei körében végzett felmérés adathiányos volt, de a kérdőívek segítségével nyert információkat minden olyan fejezetben, ahol lehetséges volt, megjelenítettük. –A beszámoló készítése tárgyában 2007. október 18-án munkamegbeszélést tartottunk, és az összejövetelen megbeszéltek szerint, külön kitérünk a kiemelten kezelendő hulladékáramok kérdéskörén belül a begyűjtésük, hasznosításuk érdekében országosan működő rendszer bemutatására. –A beszámolóban foglaltak alapján megállapítható, hogy Győr Megyei Jogú Város 20042005-ben készült helyi hulladékgazdálkodási tervének koncepcióján nem kell változtatni, a hulladékkezelési rendszer tervezett fejlesztése érdekében szükséges intézkedések jelenleg is folyamatban vannak. Az Öko-Trade Kft. 0707/764. számú, 2007 novemberében készült „Beszámoló Győr Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről” című dokumentációját a Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Csoportja megküldte a 126/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti, az 1.5. fejezetben felsorolt közigazgatási szerveknek és a társadalmi szerveknek véleményezésre, 30 napos határidővel. A 2008. január 25-ig beérkezett véleményeket külön mellékletekben csatoltuk, és a dokumentációban szürke kiemeléssel jelöltük az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség észrevételeire megtett pontosításokat (a Felügyelőség véleményét a 2. számú mellékletben csatoltuk). A társadalmi szervezetek közül a Reflex Egyesület és a Humusz levelére, illetve a ZöldErő Környezetvédő és Szépítő Egyesület észrevételeire (3. és 4. számú mellékletekben csatolva) az érintett fejezetekben és az 5. számú mellékletben térünk ki, mindenhol meghivatkozva (emellett szürke színnel kiemelve) a szóban forgó felvetés megfogalmazóját.


Munkaszám:0707/764


1.

A tervkészítés általános adatai

1.1

Általános adatok

10

A helyi szintű hulladékgazdálkodási terv készítéséért és a kétévenkénti felülvizsgálat elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős /2000. évi XLIII. törvény 33-37.§/. Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási tervében lévő adatok az alábbiakban módosultak: Polgármester 2006-tól: Borkai Zsolt Jegyző: Dr. Papp László A tervkészítő Öko-Trade Kft. adataiban történt változások: A cég székhelye: 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.

1.2

A település bemutatása

Győr városának nevében, rangjában 2004 óta változás nem történt. Győr Megyei Jogú Város Győr-Moson-Sopron megye székhelye, a Nyugat-dunántúli régió központja. Fontosabb adatok /2006/: Lakos szám: Lakások száma: Területe: 1.2.1

128 279 fő 54 045 db 17 474 hektár

A vizsgált település infrastruktúrájának bemutatása

A beszámolási időszakban, Győr úthálózatának fejlesztése tárgyában 2004-ben kezdődött meg a 81. számú főút győri átkelési szakasz tehermentesítésének II. üteme. A fűút bevezető szakaszát 2006 júniusában adták át. Az úthálózat fejlesztéséhez hozzátartozik a Nádor aluljáró és a Külső Bácsai út elkészülte is. 1.2.2 A vizsgált település területén folytatott ipari-szolgáltatási, kereskedelmi tevékenységek A helyi hulladékgazdálkodási tervben felsorolt, a város iparát meghatározó vállalkozások – az Arvit Hűtőipari Rt. kivételével - továbbra is működnek. Az Arvit Hűtőipari Rt. felszámolása 2004-ben kezdődött meg. Győr Városának ipari helyzete mindemellett magyarországi viszonylatban továbbra is igen kedvező. A Győri Ipari Park területe 2005. végén betelt, ezért 2006-ban további 32 hektárral bővítették. Az ipari vállalkozások közül Győr Megyei Jogú Város kiemelt partnerének tekinti az AUDI Hungária Motor Kft.-t. A cég győri telephelyén az elmúlt két évben a termelés volumene a motorgyártás és a járműgyártás területén is növekedett.


Munkaszám:0707/764

11


1.2.3

A vizsgált területen folytatott mezőgazdasági tevékenység

A mezőgazdaság területén a helyi hulladékgazdálkodási tervet érintően jelentősebb változások nem történtek az elmúlt két évben. A tervben nevesített győri mezőgazdasági vállalkozások továbbra is működnek. 1.2.4

Erdőgazdaság, zöldterületek kezelése

Győr város határában található 280 hektáros sétaerdő, illetve a Püspökerdő kezelője a Győri Erdészet, mely a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. területi egysége. Az Erdészet végzi az erdősítések és erdőfelújítások teendőit. A Püspökerdő jóléti használata folyamatosan bővül, ahol sétaút, tornapálya és tanösvény kialakítására is sor került. A város területén a közterületi zöldfelületek fenntartást a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi. A cég tevékenysége magába foglalja a koros, beteg, száraz és balesetveszélyes fák kivágását és a parkfák koronaalakító metszését, valamint faültetési programok lebonyolítását is. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 2004-ben 557 fakivágást, 360 fa koronaalakító metszését végezte, tavasszal és ősszel pedig összesen 394 fa ültetését valósították meg. 1.2.5

Halgazdaság

A fejezet kiegészítése az időközben történt események tükrében nem indokolt. 1.2.6

Bányászat


Idegenforgalom


Domborzati viszonyok

A hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervnek nem indokolt ezt a fejezetét kiegészíteni. 1.2.9

Hidrogeológiai jellemzők

A hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervnek nem indokolt ezt a fejezetét kiegészíteni. 1.2.10 Néhány fontosabb környezeti jellemző A hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervnek nem indokolt ezt a fejezetét kiegészíteni.


Munkaszám:0707/764

12


1.2.11 Természetvédelem és tájvédelem Győr Megyei Jogú Város 63/2003. (XII. 19.) sz. Ök. rendelete értelmében a város az alábbi helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló védett objektummal rendelkezik: Bácsai Szent Vid-domb és környéke, Győri Várkert, Rákóczi Ferenc utcai vadgesztenyefa és 2004től a Bécsi úti nádas /31/2004. (V. 28.) sz. Ök. rendelettel kihirdetve/. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet hatálya alá a következő helyrajzi számú győri ingatlanon tartoznak: KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK: 0351, 0352, 0390/3-4, 0392/3, 0393, 0394, 0395/1-2, 0396/-0398, 0400, 0401/1-2, 0407/1-2, 0556, 0564/3-4, 0564/7, 0611/3, 0619, 0620/1-4, 0621, 0622, 0623, 0624/3-4, 0625/2-3, 0625/9-88, 0627/2-37, 0628/1-3, 0629/2, 0629/4-6, 0630, 0644, 0647, 0648, 0655/1-3, 0655/3, 0681/6-7, 0681/9-10, 0683/-0686, 0687/1-2, 0688, 0689, 0690, 0712, 0713, 0714/12, 0718, 0719/2-4, 0724/1-2, 0725/ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK:

TERMÉSZET-MEGŐRZÉSI

TERÜLETNEK

JELÖLT

0747/7, 0748/67-70, 0748/73, 0748/75-76, 0977/4 098/3, 098/5-6, 099, 0100/9, 0100/32-35, 0121/1-2, 0122, 0132/2-5, 0133/2-4, 0134/2, 0134/4-6, 0135/2-18, 0136/-0139, 0140/1-3, 0141/1-2, 0142, 0143, 0144/1-3, 0145, 0147, 0148/1-2, 0149/-0154, 0155/3-8, 0156, 0157, 0158/1-4, 0159/3-5, 0159/7-11, 0160/1-15, 0161/-0164, 0165/1-7, 0166/1, 0166/4, 0167/1-4, 0168, 0169, 0170/1-2, 0171/3-9, 0173, 0174, 0176, 0177, 0178/1, 0178/3, 0179/1-2, 0180, 0182/1-2, 0183,0184/1, 0184/3-8, 0185, 0186/2-5, 0186/7-19, 0188/2, 0208, 0209, 0210/3-5, 0210/7, 0210/10-23, 0211/1-2, 0212/4-8, 0215, 0216/1, 0216/3-9, 0217/-0223, 0224/2-4, 0225/1-2, 0228/1-2, 0229/7, 0229/11-12, 0229/15, 0229/17-19, 0229/28-43, 0229/45, 0229/51-53, 0230/1-12, 0230/16-17, 0230/19-21, 01508, 01697, 01698/1, 01698/2, 01699, 01701/7-8, 01702, 01705/4-7, 01707/1-2, 01708, 01709, 01710/2, 01752/4, 01752/6-7, 01753, 01755/2, 01755/4, 01756/1-11, 01757, 01758/2-5, 01758/7, 01758/10-11, 01758/13-16, 01759/2-10, 01760, 01761/2-4, 01762/3-5, 01762/7-12, 01762/15, 01762/17-55, 01763, 01764, 01765/1-2, 01766/-01771, 01772/2, 01772/4-5, 01772/7-12, 01773, 01774, 01775/1-2, 01776, 01777/1-2, 01778, 01779/2-4, 01780, 01781/3, 01781/5-11, 01782, 01783, 01784/1-2, 01785, 01786, 01787/1-2, 01788, 01789, 01790, 01791/2-3, 01791/5-6, 01792, 01793, 01794/1-2, 01795/-01800, 01801/1-2, 01802, 01803, 01804, 01806/1-4, 01807, 01808/1-3, 01809/-01814, 01815/1-2, 01816/01820, 01821/1-3, 01836/1-4, 01837/1-2, 01838/-01842, 01843/1-9, 01844/1-4, 01845/1-3, 01846/ 0351, 0352, 0390/3-4, 0392/3, 0393, 0394, 0395/1-2, 0396/-0398, 0400, 0401/1-2, 0407/1-2, 0556, 0564/3-4, 0564/7, 0611/3, 0619, 0620/1-4, 0621, 0622, 0623, 0624/3-4, 0625/2-3, 0625/9-88, 0627/2-37, 0628/1-3, 0629/2, 0629/4-6, 0630, 0644, 0647, 0648, 0655/1-3, 0655/3, 0681/6-7, 0681/9-10, 0683/-0686, 0687/1-2, 0688, 0689, 0690, 0712, 0713, 0714/12, 0718, 0719/2-4, 0724/1-2, 0725/

1.3

A település környezeti állapota

Az önkormányzatoknak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettsége alapján a Környezetvédelmi Bizottság (2007-től a Városstratégiai Bizottság) évente Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése elé terjeszti a környezeti állapotról szóló tájékoztatóját. A tájékoztató elfogadásával a Közgyűlés biztosítja az anyag nyilvánosságát és lakosság elé terjesztését. A tájékoztatók tematikája érinti a környezetállapot vonatkozásában a levegő- és vízminőségi vizsgálatok eredményességét, a ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


13

talajállapot és zajhelyzet leírását, illetve a hulladékgazdálkodási és természetvédelmi kérdéseket is tartalmaznak. A 2004., 2005. és 2006. évi tájékoztatók hulladékgazdálkodási szempontból is lényeges vonatkozásait a következő alfejezetekben foglaljuk össze. A hulladékgazdálkodási tervnek nem szükséges, hogy részét képezzék a levegőtisztaságvédelemről, zaj- és rezgésvédelemről, talajvédelemről és felszín alatti vizek védelméről szóló fejezetek. Az 1.3.1. – 1.3.4. fejezetekben foglaltak túlnyomó része (alapvetően) külön eljárás szerint, évenkénti tájékoztatás formájában kerülnek nyilvánosságra. Az itt közölt adatok a helyi hulladékgazdálkodási tervezés szempontjából releváns információt nem jelentenek, közlésük csupán a teljesség kedvéért történik.

1.3.1

Levegőtisztaság-védelem

A környezeti állapotról szóló tájékoztató szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (2005-től Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) 2004-ben 217, 2005-ben 538 győri telephelyet tartott nyilván, ahol helyhez kötött légszennyező források üzemelnek. A légszennyezők adatszolgáltatása szerint a hagyományos légszennyező anyagok emissziójának 2004-ben történő növekedése volt tapasztalható, mely 2005-ben valamelyest csökkent. Az ipari emisszió kis mértékben növekedett. Légszennyezési bírság kivetésére 2-2 alkalommal került sor mindkét évben. A fűtésből eredő légszennyezés szempontjából kedvező körülmény, hogy a lakások 92%-a az elérhető legjobb technológiának megfelelő, földgáz fűtéssel illetve távhővel ellátott. A légszennyezés legjelentősebb forrását nem a helyhez kötött létesítmények, hanem a közlekedés során kibocsátott kipufogógáz-komponensek képezik. A levegőimmissziós mérőhálózat adatai a környezetvédelmi hatóság honlapján hozzáférhetők. A 2006. évről összeállított tájékoztató kétfajta immissziós mérőhálózat adatait elemzi. A RIV mérőhálózatban az ülepedő por, az on-line méréseknél a szálló por koncentráció emelkedést figyelték meg.

1.3.2

Talajvédelem, felszín alatti vizek védelme

A vízbázisok vonatkozásában a révfalui és a Győr-Szőgyei vízbázis mellett két távlati ivóvízbázis került meghatározásra a beszámolási időszakban. Az egyik a Rába mentén, Gyirmót térségében, a másik pedig a Duna mentén, Vének térségében. Győr közigazgatási területén belül a talaj- és a felszín alatti vizek szennyeződése tekintetében potenciális szennyező források körét az ipari tevékenységek, a csatornahálózatra rákötések hiányából adódó szennyvízszikkasztás, az illegális hulladéklerakások és a külszíni bányaterületek teszik ki. Az ipari létesítmények talajra és talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzése, illetve a szennyezések megszüntetése, a szennyezett területek kármentesítése hatósági kötelezések alapján történik. Az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2004-2006 között kiadott kármentesítési kötelezéseit az alábbi táblázat foglalja össze:


Munkaszám:0707/764

14


Kötelezett szervezet

Szennyezőanyag

2004-2006. közötti kötelezés száma

hrsz.

Győr ÉDÁSZ Fűtőerőmű

ásványolaj

Győr GRABO Kft.

szerves oldószerek Győr 4651/5,6,7

Győr, ATEV Rt.

ammónia

Győr, Bán A. u-i benzinkút

TPH, BTEX, PAHok Győr, 4778/10

12492/2006, 48/2007

Győr, E.ON ÉDÁSZ Rt. Déli alállomás

ásványolaj

-

Győr, E.ON ÉDÁSZ Rt. Központi alállomás

ásványolaj

Győr, E.ON alállomás

ásványolaj

ÉDÁSZ

Rt.

Nádorvárosi

Győr 5789

Győr 0715

Győr 2855/6

Győr 4344 Győr 5788/8

Győr, É-D MÉH Rt.

Győr, 6376/1.

Győr, Gardénia Rt. Győr, GE Hungary Rt. (Tungsram)

ásványolaj, BTEX, PAH-ok, egyéb Győr 7661/1 alkilbenzolok ásványolaj, BTEX, PAH-ok, egyéb Győr 5474 alkilbenzolok

Győr, Győri Hulladékégető Kft.

szerves oldószerek Győr 0610/2

Győr, Győrlakk Rt. telephely

szerves oldószerek Győr 4740

Győr, KOMPLEX 2002. Kft.

foszfát, szulfát

Győr, KOMSZOL pápai úti lerakó

ammónia

ammónia,

14927/2004, 4944/2007 15119/2004, 629/2007

14782/2005,

876/2006,

10414/2005,

6017/2006,

18034/2005, 4604/2006, 1304/2007

Győr, E.ON ÉDÁSZ Rt. Transzformátorjavító ásványolaj ásványolaj

10860/2005, 4490/2006

Győr 8170

12069/2004, 1005/2007 14496/2004, 1777/2007

11705/2005,

3163/2006,

10903/2005,

154/2006,

614/2006 22400/2005, 4956/2006, 5420/2007 10155/2004, 298/2007

13264/2005,

10693/2004, 12418/2005, 988/2006 14927/2004, 4944/2007 10591/2004, 296/2007

14782/2005,

876/2006,

10946/2005,

169/2006,

Győr 20308, 091/1 10991/2004, 15571/2005

Zn, Cd, Ni, Pb, Győr, KOMSZOL pápai úti lerakó Győr 20308, 091/1 183/2006, 1765/2007 TPH 10351/2004, 10407/2005, Győr, MÁV Rt. ásványolaj Győr 7028/3 460/2007 Győr, Mészáros L.u. volt szovjet laktanya 10919/2004, 14376/2005, ásványolaj Győr 4558 PRO-MÉSZ Rt. 1608/2007 12317/2004, 16685/2005, Győr, MH 12. Légv. Rakétav. Ezred ásványolaj Győr 0748/44,48 1362/2007 18027/2005, 453/2006, Győr, RÁBA RT. Közúti jármű telephely ásványolaj, cianid Győr 5792/2 635/2007 Győr, Rába Rt. Reptéri telephelye öntöde Győr, Rába tartálypark

Rt.

1154/2006,

TPH, nehézfémek Győr 5454/6

3758/2006, 2049/2006, 2129/2006, 2943/2006,

317-8/2006

Reptéri

telephelye TPH, BTEX, PAH17886-5/2004, 3090-2/2007, 3090Győr 5454/1 ok 3/2007 ásványolaj, 10243-4/2004, 10243-13/2004, 1370Győr, RÁBA Rt. Vasúti Jármű th. 44 ha Győr 6393/1 nehézfém, fenol 6/2006, 2389-7/2007 PAH-ok, TPH, 10224-11/2004, 10428-5/2005, 745Győr, RÁBA Rt.volt Vasúti jármű öntöde Győr 6393/2 nehézfémek 5/2006 Győr 6385/4,6,9, Győr, Szeszgyár Rt. ammónia, foszfát 13294/2004, 10406/2005, 521/2006 6391/4 11706/2004, 14808/2005, 1540/2006, Győr, Tompa u. ÖMV töltőállomás ásványolaj 2130/2007 10114/2004, 22743/2004, 11483/2005, Győr-Bácsa BIOKOMPLEX ammónium Győr 0614/3 313/2006, 2940/2007 Győr 2390, 11082/2004, 13011/2005, 83/2006, Győr-Szabadhegy MOL bázistelep ásványolaj 2412/10 695/2007

A táblázatban szereplő szennyezések a földtani közeget és a felszín alatti vizet is érintik. A hulladékkezelő létesítmények közül elsősorban a lerakással történő ártalmatlanítás földtani közegre gyakorolt hatására, a talaj és a talajvíz szennyezésének megelőzésére tett intézkedésekre kell fókuszálni. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Sashegyi Inert Hulladéklerakó és Kavicsbánya telephelyén 2006. év végén az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-15162-2/2005. számú vízjogi létesítési engedélye alapján négy figyelőkútból és egy háttérkútból álló monitoring rendszert alakítottak ki. A mintavételezés, vizsgálat és kiértékelés megtörtént. ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


15

A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Pápai út kommunális hulladéklerakójának határterületén belül a talajvíz áramlásának szempontjából a hulladéklerakó feletti területen kettő, a hulladéklerakó alatti területen hét mérési pont van kialakítva, a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatás monitorozása céljából. A monitoring rendszer vízjogi üzemeltetési engedélyében előírt megfigyelési adatokat és a figyelőkutak vízminőségi adatait évente négy alkalommal vizsgálták. A talajvíz ammónium tartalmának megszüntetésére az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség H-22748-3/2003-I. számú határozatának megfelelően műszaki beavatkozási terv készült. A kármentesítés során kitermelt és tisztított, 4 mg/l ammónia alatti koncentrációjú szennyezett víz elhelyezhető a hulladéklerakó felületére, gyepgazdálkodás és pormentesítés céljából. A lerakó körül talajvédelmi monitoring pontokat is vizsgálnak, melyek kijelölése a hulladéklerakóval közvetlenül szomszédos termőföld területeken történt. A 2005. évi vizsgálatok szerint a talaj minőségi romlására talajszennyezésre utaló környezeti hatás nem volt kimutatható, és túlzott mértékű növényi tápanyag felhalmozódás sem történt. Hasonlóan a 2006-os évben, a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok a hulladéklerakó üzemeltetéséből származó szennyezésre visszavezethető, talajminőség romlására utaló körülményt, folyamatot nem tártak fel. A csatornahálózatra való rákötések hiánya miatt a talaj kommunális szennyvízkomponenseivel való terhelése miatt a szennyezőket a 2003. évi LXXXIX. törvény környezetterhelési díj befizetésével sújtja (talajterhelési díj). A talajterhelési díjat a helyi önkormányzat javára kell rendezni. A talajterhelési díj mértékét a törvény 2004 és 2009 között progresszív módon állapítja meg. Az elszivárgott szennyvíz mennyiségek adatait az Önkormányzat adóügyi osztálya tartja nyilván. A felszín alatti vizek és földtani közeg védelmének kérdésköréhez szorosan kapcsolódik az illegális hulladéklerakások megakadályozása, illetve visszaszorítása, mely érdekében az Önkormányzat és a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. is komoly erőfeszítéseket tesz. Az újra és újra felbukkanó illegális hulladéklerakó helyek felszámolásában a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. aktívan részt vesz, és évente több ezer köbméter illegálisan lerakott hulladékot szállít el az engedéllyel rendelkező lerakójába. A lerakóhelyeket az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel karöltve, közös erőfeszítéssel derítik fel. Az újonnan felfedezett lerakóhelyekre a tapasztalatok alapján 2-3 havonta újra vissza kell térni. A kihelyezett figyelmeztető táblák mellett körülárkolással igyekeznek megakadályozni az újabb lerakásokat. Az illegális hulladéklerakások felszámolásában a hatóságok közül a Közterület Felügyelet és az Önkormányzat is közreműködik, továbbá Győr városával kötött megállapodás alapján a Körzeti Földhivatal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága is. A települési önkormányzat jegyzője a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet értelmében az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény 30. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szerint jár el. Ez azt jelenti, hogy az elhagyott (illegálisan lerakott) hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a hulladék tulajdonosát, illetve az ingatlan tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg. A hulladékok tulajdonosát illetően sajnos rossz a felderítési statisztika, így a kötelezések jobbára az ingatlantulajdonosok kárára történnek. A Polgármesteri Hivatal eljárásai közt a fentieken kívül gyakori a nem hivatalos „hulladék-hasznosítók” által elhagyott hulladék is. A Hivatal folyamatosan igyekszik a hatósági reakciókon erősíteni.


Munkaszám:0707/764


1.3.3

16

Felszíni vizek állapota

A Város környezeti állapotáról évenként közzétett tájékoztatókban a jelentősebb területet elfoglaló felszíni vizek (Mosoni-Duna, Rába, Marcal-folyó, Rábca) minősítése az oxigén-, a N és P háztartás jellemzői, valamint a mikrobiológiai jellemzők és a mikroszennyezők (szerves és szervetlen) vonatkozásában egyaránt, 2004-ben is megtörtént. A 2004. évi vizsgálatok alapján a felsorolt felszíni vizek a tűrhető és erősen szennyezett minőségi osztályokba sorolást kapták. Erősen szennyezett minősítést kizárólag a Marcal folyó nitrogén és foszfor háztartás jellemzőire (eutrofizációs kockázat), valamint a Mosoni Duna kapott, a mikrobiológiai jellemzők vonatkozásában. A felszíni vizek minőségének vizsgálata 2005-ben és 2006-ban is rendszeresen megtörtént. A 2005. tárgyévi összeállításban a város jelentősebb felszíni vizeit különböző komponensekre, az előzetes mérések alapján történt minősítés során III. és V. közötti kategóriába sorolták („tűrhetőtől” a „szennyezettig”). Az évenkénti eredmények összehasonlító elemzéseiben szerepelnek a bekövetkezett változások mögött húzódó okok feltárása is. A beszámolási időszakot tekintve, a felszíni vizek közül a Mosoni Duna minőségének javulása összefügg a Pannon-Víz Zrt. üzemeltetésében működő Győri Szennyvíztelep korszerűsítésével. A Mosoni Duna Győr alatti folyószakaszán a szennyezőanyag-terhelés alakulását a Győr városi szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz kibocsátása határozza meg. 2005-ben új tisztítás-technológiai sort építettek, mely 2005. október 20-i kezdettel próbaüzemben működött. A beérkező szennyvíz tisztításának hatásfoka 40%-ról 95%-ra nőtt. A 2006 júliusától üzemszerűen működő győri szennyvíztisztító mechanikai-, biológiai és III. tisztítási fokozattal rendelkezik, a jelenkor legmagasabb szintű technológiai berendezéseivel. 1.3.4

Zaj- és rezgésvédelem

A jelentősebb zajkibocsátású üzemi létesítmények zajvizsgálatára a beszámolási időszakban több alkalommal is sor került. A környezeti állapot minőségét meghatározó tényezők között azonban a közúti közlekedés zaja válik egyre meghatározóbbá. 2004-ben a közlekedési eredetű zajvizsgálatokat több helyütt méréssel végezték, melyet követően a közlekedési zajhatás csökkentése ellen védelmi létesítmények épültek. Az ilyen utólagos, passzív védelem kiépítésére várhatóan a következő években is szükség lesz. 1.3.5. A főbb hulladékkezelő objektumok környezeti hatásai A hulladékkezeléssel, hulladékszállítással és begyűjtéssel, valamint hulladékkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások kizárólag a vonatkozó jogszabályok szerinti külön engedéllyel üzemelhetnek. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14.§ (2) bekezdése rendelkezik a hulladékkezelés (begyűjtésre a 15.§, szállításra a 16.§, hasznosításra a 18.§, ártalmatlanításra a 19.§ előírásai vonatkoznak) engedély szerinti végzéséről, melyek esetében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, és győri cégek vonatkozásában, illetékességi területe szerint az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el az engedélyező hatóság feladatait. Hulladékkezelő kapacitástól és a hulladék veszélyességétől függően a nagyobb létesítményeknél a fentieken túlmenően, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1-3. mellékletei szerinti eljárások lefolytatását követően, a környezetvédelmi követelmények ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


17

teljesítésével, a megfelelő engedély (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély) birtokában végezhető hulladékkezelés. Az engedélyek a létesítés, üzemelés és felhagyás követelményeit is megszabják. A környezetvédelmi követelményeket a működés során folyamatosan kell teljesíteni, ezek ellenőrzését és környezetvédelmi kérdésekben meghatározott szakmai konzultációkat a környezetvédelmi hatóság folytatja le, egységes környezethasználati engedély köteles környezethasználat esetén külön felügyeleti díj fejében /1995. évi LIII. törvény 96/B.§ és 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet/. Az engedélyekben minden esetben rögzítésre kerül, hogy környezeti károkozás, környezetszennyezés esetén a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, és az illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. A megelőzési és helyreállítási intézkedések költségeit annak kell viselnie, aki a környezeti kárt okozza, beleértve a kár és a kárveszély felmérésének költségeit is. Amennyiben a gazdálkodó helyett az illetékes hatóság jár el, a viselt költségek a rendelkezések szabályai szerint hajthatók be. Ezzel kapcsolatosan a „szennyező fizet” elve szerinti jogszabálymódosításokat, melyek az EU 2004/35/EK irányelv jogharmonizációja céljából születtek, az Országgyűlés 2007. április 16-i ülésnapján elfogadott 2007. évi XXXIX. törvény foganatosítja. Eszerint módosult a 1995. évi LIII. törvény (a környezet védelmének általános szabályairól), a 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről), a hulladékgazdálkodásról szóló törvény (2000: XLIII. tv.) és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény is. A jogszabályi fogalomrendszerben a környezetkárosodás fogalma minden környezeti elemre, így közösségi jelentőségű fajokra, élőhelyekre, védett és fokozottan védett élőlényekre, Natura 2000 területekre és országos jelentőségű védett területekre is kiterjed. A megelőzési és kárelhárítási tevékenységet egy 2007-ben elfogadott kormányrendelet - 90/2007. (IV. 26.) - taglalja, míg a tényleges helyreállítás – kármentesítés – környezeti elemenként került szabályozásra, a 2004-ben hatályba lépett 219/2004. és 220/2004. számú kormányrendeletek módosításával, és a természetben okozott károk kármentesítéséről szóló külön jogszabály megalkotásával. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott küszöbérték alatti kapacitással üzemelő hulladékkezelők (TEÁOR 90.02 Hulladékgyűjtés, -kezelés) a jegyző telepengedélye alapján működhetnek /80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet/. Telepengedély köteles tevékenység a hulladék előkezelési, begyűjtési tevékenység is. A telepengedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság mint szakhatóság határozza meg a működés környezetvédelmi követelményeit. A szállítási, begyűjtési, előkezelési, hasznosítási és/vagy ártalmatlanítási azonban a jogerős telepengedélytől függetlenül is meg kell szerezni. A 2000. évi XLIII. törvény 15.§ (4) bekezdése értelmében gazdálkodó szervezet tevékenységi körében nem veszélyes hulladék forgalmazást - amennyiben azt változatlan formában értékesíti - a kereskedelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezhet. A hulladékkereskedők működési engedélyét az Önkormányzat adja ki. A hulladékkereskedőknek a jegyző által kiadott működési engedélyen kívül – amennyiben a hulladék bekerül a telephelyükre – rendelkezni kell a környezetvédelmi hatóság által kiadott begyűjtési engedéllyel is. A fentiekben vázolt hatósági engedélyezési eljárások a helyi szintű hulladékgazdálkodási tervezést csak a közszolgáltatással, az önkormányzati felelősségű körbe tartozó hulladékok kezelésével kapcsolatban érintik. Tekintettel arra, hogy a települési környezet minőségét a környezetterhelő hulladékkezelő létesítmények működése és szennyezőanyag emissziója számottevően befolyásol(hat)ja, ezért az alábbiakban közzé tesszük a helyi hulladékgazdálkodási terv megfelelő fejezetében szereplő hulladékkezelőkre, a beszámolási időszakra vonatkozó információkat. A Győri Hulladékégető Kft. a telephely határában már 2000. évben védő nyárfasort ültetett, mely a telephelyet körülveszi. A hulladékégető környezeti kibocsátása 2004-ben megfelelt az ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

18


előírásoknak. A három laboratóriumi mérés alapján határérték alatti volt a füstgáz kibocsátás. A környezetvédelmi hatóság hét ellenőrzése során négy alkalommal mérést is végeztek. Tárgyévben közegészségügyi és összevont hatósági ellenőrzést is tartottak. A Biokomplex Kft. telephelyén lévő „gumitavak” hulladékának ártalmatlanítása a környezetvédelmi hatóság határozatában előírt határidőre, 2002 évben befejeződött. [Forrás: az Önkormányzat környezetállapotról szóló 2004. évi tájékoztatója] A Pannon-Víz Zrt. győri szennyvíztisztítójának korszerűsítéséről külön fejezetben szólunk. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. hulladékkezelő telephelyeinek, a tevékenységek végzésének feltételeinek fontosabb adatait az alábbiakban foglaljuk össze: Telephely neve

Címe

Engedély száma

Likócsi Komposztáló telep

Győr-Likócs 0680 hrsz.

H-50175/2007.

Likócsi Komposztáló telep

Győr-Likócs 0680 hrsz.

H-209324/2005.

Sashegyi inert hulladéklerakó

Győr, Sashegypuszta 01246/5, 6, 8 hrsz.

H-15039/2007.

Dísznövénytelep

Abda, 096 hrsz.

H-107810/2006.

Dísznövénytelep

Abda, 096 hrsz.

H-27949/2007.

Pápai úti hulladéklerakó

Győr, Pápai út 51.

H-117415/2004.

Pápai úti hulladéklerakó


H-1217511/2005.

Engedély tárgya

Kezelési Eng. kód hatóság

Technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői A bácsai szennyvíztisztítóból érkező kirothasztott szennyvíziszap komposztálható Szennyvíziszap része víztelenítést követően a komposztáló víztelenítési hulÉDUP0202 telepre kerül, a nem komposztálható rész ladék előkezelés KTVF pedig a pápai úti hulladéklerakóra kerül. A engedélye technológia során keletkező csurgalékvizet a szennyvíztelepre táplálják vissza. Víztelenített szennyvíziszapok, erdőgazdálkodási hulladék és szárított Komposztáló granulált iszap összekeverése, a ÉDUtelep hulladékkeD8 komposztáláshoz szükséges levegő és hő KTVF zelési engedélye biztosítása. Az elhasznált levegőt vizes mosóval és biofilterrel tisztítják. A faaprítékot többször visszaforgatják. A beérkező hulladékok válogatást követően Inert hulladékok kerülnek a kavicsbányában kialakított ÉDUelőkezelése és D5 lerakóba. A végleges lerakás dombépítéses KTVF ártalmatlanítása technológiával, célgépekkel való tömörítéssel történik. A lakosságtól és a bevásárló központokból Nem veszélyes származó szelektíven gyűjtött hulladékok haszÉDU- hulladékfrakciókat külön-külön válogatják és R12 nosítást megeKTVF bálázzák, az üveghulladékot a kezelő lőző előkezelése konténereiben gyűjtik. A másodlagos hulladékok a pápai úti lerakóra kerülnek. Nem veszélyes Tevékenység a H-1078-10/2006. számú hulladékok haszÉDU- engedélyben foglaltak szerint, az előkezelni R12 nosítást megeKTVF kívánt hulladék mennyiségének növekedése lőző előkezelése miatt kapacitásbővítés. A beérkező hulladék lerakását megelőzően Egységes körtörténő előkezelés során a veszélyes nyezethasználati hulladékfrakciókat kiválogatják, a és környezet- D1 és D8 ÉDU-KF dombépítéses technológiával lerakott védelmi működéhulladék felszínét naponta földtakarással si engedély látják el. EKHE és KME nem módosítása változott

ÉÉDUKTVF

Kezelhető hulladékok körének kiegészítése

A hulladéklerakók talaj- és talajvízre gyakorolt környezeti hatásait, a monitorozás jellemzőit az 1.3.2. fejezet tartalmazza. A meglévő hulladékkezelő objektumok működéséből adódó környezeti hatások feltárásán túlmenően a tervezés fázisában lévő létesítmények hatásvizsgálatának kötelezettségét is jogszabályi előírások rögzítik /314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet/. A környezeti hatások mellett a társadalmi hatások szempontjából sok esetben rendkívül fontos a lakosság várakozásainak, ellenvetéseinek vagy támogatásának feltérképezése. A beszámolási időszakban „A város és a környezetvédelem kapcsolata” címmel készült a lakosság körében kérdőíves felmérés, mely külön foglalkozik a környezetvédelmi beruházásokkal és az Európai Uniós támogatások elfogadottságának helyzetével is. A 600 fős, utólag is megfelelő nagyságúnak ítélt mintán történt felmérés során győri polgárokat, valamint ezen belül a nagyobb környezetvédelmi beruházások telepítési helye miatt érintett városrészek lakóit is ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

19


kérdezték (Likócs és Bácsa) a város és a környezetvédelem kapcsolatának vonatkozásában. A 600 fős minta alapján végzett felmérés az egész városra kiterjedt, de a környezetvédelmi beruházások miatt Bácsára és Likócsra vonatkozóan a reprezentáltság nagyobb volt az átlagosnál. A felmérés sikeresnek bizonyult, a kérdezettek részéről a felméréssel szembeni közömbösség rendkívül csekély mértékű volt. Az érintett városrészeken Győr többi részéhez viszonyítva csak ritkán fogalmazódott meg karakteresen eltérő vélemény. A 2005-ben készült, komplex szennyvíztisztító rendszer beruházás (mely 2006. július 20-án fejeződött be a próbaüzem lezárásával) a megkérdezettek szerint Győr általános fejlődésére, a város általános jobb megítélésére is jótékony hatást gyakorol. A szennyvíztisztítókomposztáló telep megvalósuló Európai Uniós támogatást az érintett városrészeken lakók fontosabbnak tartották Győr lakosságának egészéhez képest. A hulladékgazdálkodás tervezett, korszerű rendszerével kapcsolatban a megkérdezettek jó része fontosnak tartotta az Európai Uniós támogatást. A megkérdezettek közül azonban sokan nem rendelkeztek elég információval a korszerűsítési rendszerről. A kérdőíves felmérés a tervezett beruházásokon túlmenően foglalkozott a „szennyező fizet” elvének elfogadásával is, külön a hulladékártalmatlanítás és a szennyvíztisztítás területein belül. A felmérés egyik tanulsága, hogy általában az emberek önmagukkal szemben némileg elnézőbbek, mint az ipari létesítmények üzemeltetőivel. A „szennyező fizet” elvének érvényesítése céljából tehát tudatosítani kell az emberekben az anyagi felelősségüket a környezet megóvása, a károsodások megelőzése érdekében. A kérdőíves felmérés környezetvédelmi szervezetek működésével kapcsolatos kérdéseire kitérve, a válaszok egyfelől arra engednek következtetni az érintett városrészeken, hogy a lakosság fontosnak tartja tevékenységüket, mert az emberek legalább jobban odafigyelnek a környezetvédelemre. A megkérdezettek egy része szerint viszont a társadalmi szervezetek tevékenysége sok esetben nem kimondottan járul hozzá a környezetvédelmi beruházások támogatásához. A hulladékkezelés komplex rendszerének kiépítése érdekében alakult Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás külön honlapon, naprakész információkat szolgáltat az érdeklődőknek a www.hulladek.gyor.hu üzemeltetésével, ahol tájékoztatók (Mindennapi szemetünk, Téti és Öttevényi kiadvány, reflexió) és egyéb hasznos anyagok is elérhetők.

1.4

A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai

A fejezetet módosítása vagy kiegészítése nem indokolt.

1.5

A tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek

A helyi hulladékgazdálkodási terv beszámolójának elkészítése tárgyában a Polgármesteri Hivatalban 2007. október 18-án tartott munkamegbeszélés meghívottjai az alábbiak voltak:

Győr MJV Polgármesteri Hivatal, Közigazgatási Osztály Környezetvédelmi csoport Győr MJV Polgármesteri Hivatal, Városépítési Osztály Üzemeltetési csoport


A munkamegbeszélés szervezője Közreműködik a komplex hulladékgazdálkodási rendszer beruházások lebonyolításában Munkaszám:0707/764

20

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve - beszámoló Győri Kommunális Szolgáltató Kft.

Közszolgáltató

Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Tervkészítő

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete és Hgt. 24.§ (2) bekezdése alapján;

ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott

Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal


Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság


GyMS Megyei Mezőgazdasági Skaigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság


Veszprémi Bányakapitányság


Hírközlési Területi Hivatal Soproni Iroda


Ménfőcsanaki Részönkormányzat


Reflex Környezetvédő Egyesület

2000. évi XLIII. törvény 34.-35. § alapján

Hulladék Munkaszövetség


ZöldErő Környezetvédő és –szépítő Egyesület


Nexus Környezetvédő Egyesület


Polgári Érdekvédelmi Egyesület


A Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Csoportja 2007. augusztus 31-én kelt, 70835/2007. ügyiratszámú hirdetményében értesítette a környezetvédelmi társadalmi szervezeteket a 28/2005. (VII.8.) sz. Ök. rendelettel elfogadott Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálatának megkezdéséről, melyben felhívta az érintettek figyelmét, hogy a hirdetmény megjelenését követő 15 napon belül jelentkező társadalmi szervezetek által együttesen delegált, legfeljebb öt személyt bevon a tervezésbe. A hirdetményre a megszabott határidőn belül sem a fentiekben felsorolt, sem egyéb társadalmi szervezetek nem jelentkeztek, azonban a munkamegbeszélésre való meghívásra a Reflex Környezetvédő Egyesület és a Hulladék Munkaszövetség levélben, a ZöldErő és a Nexus Környezetvédő Egyesület pedig személyesen tette meg a beszámolóval kapcsolatos észrevételeit (1. számú mellékletben csatolva). A ZöldErő nevében Dr. Fülöp Sándor 2007. részére a helyi hulladékgazdálkodási terv csatolva). A Győri Hulladékégető Kft. és észrevételeire a helyi hulladékgazdálkodási

november 13-án levelet intézett a Jegyző Úr tartalmát érintően (1. számú mellékletben a Biokomplex Kft. működésére vonatkozó tervben és a beszámolóban is kitértünk, az


Munkaszám:0707/764


21

1.3.5. fejezetben. A környezeti hatásvizsgálat más jogszabályok szerint, a hatósági engedélyezési eljárások során történik, ezért a helyi hulladékgazdálkodási tervezés tematikájában az említett objektumok környezeti hatását nem állt módunkban a jogszabályilag előírt mértéken felül kivizsgálni.


Munkaszám:0707/764

22


2. A tervezés területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete A fejezet kizárólag a település területén adott, önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékok bemutatását célozza. A beszámolóhoz az alábbi adatok állnak rendelkezésre: 1.Mennyiségi adatok a települési szilárd hulladék, a települési folyékony hulladék, a kommunális szennyvíziszap, továbbá az önkormányzati felelősségi körbe tartozó építésibontási hulladékok, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok, valamint a kiemelten kezelt hulladékáramok körébe tartozó hulladékokról, tételesen bontva. 2.A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. adatai és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kapott, a beszámolási időszak adatai a települési folyékony hulladék mennyiségekre is kiterjedően. 3.Az Önkormányzattól az elszikkasztott szennyvízmennyiségekre vonatkozó adatok. 4.Az Önkormányzat intézményeihez intézett kérdőívezési adatgyűjtés során információk (a felmérés során a kérdőíveket nem lehetett teljeskörűen feldolgozni).

nyert

5.Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől származó, Győrben átadott 2006. tárgyévi hulladékmennyiségek adatai, a lakossági eredetű hulladékok feltérképezése céljából. A felmérés az elmúlt három év legteljesebb körben feldolgozott, tehát a 2006. tárgyévi adatokat tartalmazza. 6.A városban működő hasznosítást koordináló szervezetek szerepe a csomagolási és elektronikai hulladékok, a különböző veszélyes hulladékok (gyógyszer maradványok, szárazelemek), kiselejtezett gépjárművek átvétele és hulladékaik hasznosítása terén. A hulladékok kategorizálása, a típusok és mennyiségek feltüntetése az eredeti terv tematikáját követi. A mennyiségek bemutatását táblázatokban, a magyarázatukra vonatkozó információkat szöveges formában jelenítjük meg.

2.1

A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

A 2004-től hatályos, többször módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti, a veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyiségeire is kiterjedő bejelentési kötelezettségnek köszönhetően a környezetvédelmi szerveknek lehetőségük nyílt a hulladékmennyiségek országos adatbázisban való rögzítésére. A Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) adatbázisa a beszámolási időszakban évről évre teljesebb körű tartalommal telt meg, a jogszabály bevezetését követő kezdeti nehézségek (pl. kódrendszer helytelen alkalmazásából eredő hibák) kiküszöbölésének köszönhetően. A HIR adatbázisban szereplő adatszolgáltatók köre azokra a cégekre terjed ki, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 10 főt, vagy ha tárgyévben birtokolt hulladék mennyisége meghaladja a jogszabályban előírt küszöb mennyiséget. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 13.§-a szerint a hulladékokra vonatkozó, az adatszolgáltatásból származó feldolgozott adatok nyilvánosak és az interneten keresztül térítésmentesen hozzáférhetőek. A Győrben keletkezett hulladékmennyiségek HIR adatbázisból lekérdezett, összesített táblázatát az alábbiakban, tájékoztató jelleggel közöljük: ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

23


Év

Veszélyes hulladékok (kg)

Nem veszélyes hulladékok (kg)

Összesen (kg)

2004

54 739 249

111 372 312

166 111 561

2005

38 070 321

90 085 043

128 155 364

2006

41 945 785

201 534 951

243 480 736

A fenti táblázatban az interneten nyilvánosságra hozott adatok közül (terkep.kvvm.hu/hirweb) a „Hulladékokról bejelentett adatok 2004-től”, „települések szerinti részletezés” menüpont „összes hulladékmennyiségek idősora”, ezen belül a „keletkezett elsődleges hulladék 20042006” mennyiségeket tartalmazza. A táblázatban szereplő mennyiségi értékek ingadozásaiból arra lehet következtetni, hogy az elmúlt időszakról rendelkezésre álló adatok elsősorban nem a tényleges mennyiségeket, hanem pusztán a hatóság adatbázisába bekerült hulladékmennyiségeket tükrözik. A 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 2006. január 1-től hatályos 313/2005. (XII. 25.) Korm. rendelettel történt módosítása értelében például változott a rendelet hatálya alá tartozó hulladékok köre. Ugyanezzel a jogszabállyal, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ösztönzésére, módosult a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamit kiszabásának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet is, mely a nyilvántartási, tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettséget megszegők büntetését 200 000 Forintos összegben teszi lehetővé. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre Győr városból 2005. márciusig összesen 526 db 2004. évi hulladékgazdálkodással kapcsolatos bejelentőlap érkezett. Ebből 86 db a hulladékkezelők által tett bejelentőlap (63 db negyedéves, 23 db éves) volt, és 440 db hulladékkeletkezés bejelentőlap. Ez év folyamán az adatbázis kiegészült még a hatóság által kért hiánypótlásokkal, javításokkal is. Győrből 2006-ban már 628 db 2005. évi hulladékgazdálkodással kapcsolatos bejelentőlap érkezett a Zöldhatósághoz, ebből 117 db a hulladékkezelők által tett bejelentőlap (80 db negyedéves, 37 db éves) és 511 db hulladékkeletkezés bejelentőlap volt. A legteljesebb körű adatokat, köszönhetően a hatósági intézkedéseknek és a jogszabályi kötelezettség érvényre juttatásának, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006. tárgyévi „Győrben átvett hulladékmennyiségek” összesítője tartalmazza. Feltételezhető, hogy a 2006. tárgyévi összesített mennyiségek tükrözik a valóságnak leginkább megfelelő hulladékáramokat. Ebben az adatbázisban az átadott hulladékmennyiség nem egyezik meg a ténylegesen keletkezett mennyiségekkel, hiszen a vonatkozó jogszabályok szerint a hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkező hulladéktermelőknek a keletkezett veszélyes hulladékokat egy éven belül (98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10.§ (1) bek.), a nem veszélyes hulladékokat pedig három éven belül (Hgt. 3.§ q.) pont: a hulladéktárolás fogalma) kell engedéllyel rendelkező kezelőnek átadniuk. A tárgyévi hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatásokban a ténylegesen keletkezett mennyiségek külön rovatban szerepelnek. Az adatbázisban szereplő „átadott hulladékmennyiség” nem egyenlő a ténylegesen kezelt mennyiséggel sem, mert a hulladéktermelő részéről ugyanannak a mennyiségnek az átadása történhet például előbb begyűjtőnek, majd előkezelőnek, és csak ezt követően a kezelőnek, ezen túlmenően pedig a tényleges kezelő telephely nem feltétlenül van Győr (vagy akár Magyarország) területén belül. A továbbiakban nem az internetes „HIR”-, hanem az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatbázisából lekérdezett adatokat jelenítjük meg, a 2.1.1. fejezet táblázataiban szereplő „EWC CSOPORT 1” (vagyis települési szilárd hulladék, települési folyékony hulladék stb.) csoportosítás szerint, mely nem tartalmazza az összes átadott hulladékot. Az említett csoportok alkalmazása megegyezik a KvVM „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” című dokumentációban foglaltakkal. ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

24


2.1.1

Nem veszélyes hulladékok

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartásában szereplő, 2006-ban Győrben átadott hulladékok mennyiségi adatait (a KvVM segédlete szerinti csoportosítással) az alábbi táblázat foglalja össze: Hulladék

Mennyiség (t/év)

Települési szilárd hulladék

95 011,184

Települési folyékony hulladék

46 778,000

Kommunális szennyvíziszap

69 342,460

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

132 754,220 20 742,246

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

106 363,390

Összesen

470 991,500

A táblázat adatai a Győrben átadott, termelési és lakossági, illetve egyéb településekről származó hulladékok összesítője. A helyi szintű hulladékgazdálkodási tervezés ezen belül a településen keletkező, közszolgáltató által begyűjtött mennyiségekre, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok, a kiemelten kezelendő hulladékáramok, valamint az illegálisan lerakott vagy felhalmozott hulladékok mennyiségeire kell, hogy kiterjedjen. A helyi hulladékgazdálkodási tervben a vegyesen gyűjtött hulladékok összes mennyiségén belül azokra az egyéb gazdálkodói hulladékokra is ki kell térni, amelyek kezelésére az önkormányzati létesítményekben kerül sor. A helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata során tehát a közszolgáltatást végző, Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által kezelt hulladékok mennyiségét kell számszerűsíteni: Hulladék

Mennyiség (t/év)


83 477,245


14 678,000

Kommunális szennyvíziszap*

69 342,460

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

7 347,035 883,240 49,355 175 777,335

*A győri szennyvíztisztító technológiájából keletkező, és a Likócsi Komposztáló telepre kerülő összes mennyiség a táblázatban szerepel.

A települési szilárd hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok kereteit a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény fekteti le. A törvény értelmében a települési önkormányzatok kötelesek közszolgáltatást szervezni, amelynek legalább a hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtésére és ártalmatlanítására kell kiterjednie. Az alapellátás biztosítása mellett az önkormányzat saját körben dönthet arról, hogy a közszolgáltatás a hulladék egyes összetevőinek elkülönített gyűjtésére is kiterjed-e, és ha igen, mely hulladék összetevőkre és milyen begyűjtési módszerekkel. A törvény előírja továbbá, hogy az ingatlan tulajdonosoknak a közszolgáltatást kötelező igénybe venniük, és a „szennyező fizet” elv alapján a szolgáltatás költségeit arányosan meg is kell fizetniük. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 21.§-a értelmében a Felügyelőség ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

25


által igazoltan, a közszolgáltatásnál lényegesen kedvezőbb megoldással lehet csak a települési hulladékot nem közszolgáltatás igénybevételével kezelni. A fenti táblázat a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. mint közszolgáltató által átvett összes települési szilárd hulladékmennyiséget tartalmazza, melyből 47 010,403 tonna származott Győrből, ezen belül 38 931,908 tonna lakossági eredetű volt. A Komszol közszolgáltatói tevékenysége révén nemcsak a Győri, hanem a térség többi településéről származó hulladékok kezelését is végzi. Az integrált, komplex hulladékgazdálkodási rendszer működtetése és fejlesztése a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás révén, Győr térségében 112 települést érint, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 22.§-ában foglaltaknak megfelelően. A mennyiségi adatok a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer adatbázisából származnak, mely a közszolgáltatók adatszolgáltatása alapján tartja nyilván a kezelt települési szilárd hulladék mennyiségét (Hgt. 51.§ (1) és (2) bek), amennyiben azt az ingatlantulajdonosoktól szerződés alapján veszi át. A települési folyékony hulladék mennyisége a Pannon-Víz Zrt. győri szennyvíztisztító telephelyén kezelt, a Győri Komszol által begyűjtött települési folyékony hulladékmennyiséget tükrözi. Ebből 3 294,000 tonna győri, ezen belül 1 477,000 tonna lakossági eredetű volt. Az „EWC 20 03 04 – emésztőgödörből származó iszap” hulladékáramának jellemzője, hogy gazdálkodásával kapcsolatban a Komszol szállítóként, előkezelőként és termelőként is jelen van. 2006-ban a Dísznövénytelepről 354,0 tonna hulladékot, a Pápai úti lerakóról 100 tonnát szállított a Központi telepére. A Dísznövénytelepről 128 tonna, Pápai úti lerakóról pedig 10 tonna (ezen a telephelyen gyűjtötték be a különböző településről származókat) került a Győri szennyvíztisztítóba, ahova Győrből így összesen 1 216,195 tonna származott. A Pannon-Víz Zrt. Győri szennyvíztisztító telepén a cég 2006. tárgyévi adatszolgáltatása szerint összesen 21 980,000 tonna lakossági eredetű emésztőgödörből származó iszapot kezeltek. A hulladék átadója nagyrészt a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. volt, emellett kisebb mennyiség (27 tonna) a budapesti székhelyű, WC kölcsönzéssel foglalkozó Mobiltoalett Kft.-től származott. Tekintettel arra, hogy a – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer látókörén kívülre eső – csatornázatlan területeken a szennyvízgyűjtőkből elszivárgó települési folyékony hulladékmennyiségek szintén Győrben keletkeznek, azok mennyiségét a talajterhelési díjfizetési rendszeren keresztül kell maghatároznunk. Az Önkormányzat adóügyi osztályának nyilvántartása szerint a beszedett talajterhelési díjak alapján az alábbi szennyvízmennyiségek vélelmezhetők: Adóév

Szennyvízmennyiség (m3)

Szennyvízmennyiség (t)

2004

26 663

29 329,3

2005

39 052

42 957,2

2006

45 819

50 400,9

A 2004. tárgyévi mennyiséget a féléves adat extrapolációjával adták meg, mivel a 2003. évi LXXXXIX. törvény talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései csak 2004. július 1-én léptek hatályba. A Pannon-Víz Zrt. adatszolgáltatása szerint a csatornázottság 2006-ban 98,74%os volt. Az építési és bontási hulladékok táblázatban feltüntetett mennyisége a Komszol által Győrben átvett, 17 főcsoportba tartozó hulladékok mennyiséggel egyezik meg. Ebből győri eredetű 6 809,985 tonna, mely tartalmazza a 5 180,135 tonna lakossági mennyiséget is. A Sashegyi lerakón ártalmatlanított összes építési-bontási, illetve egyéb inert hulladékok mennyisége 85 938 tonna volt.


Munkaszám:0707/764


26

Lakossági eredetű mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokat Győrben 2006-ben nem adtak át, az összesített mennyiség az ATEV Zrt., Atevszolg Zrt. és a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által átvett mennyiségeket tükrözi, ebből 883,24 tonnát a Komszol vett át (az összesítő táblázatban ezt a mennyiséget szerepeltettük). Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok közül 49,355 tonnát a Közszolgáltató vett át, melyből győri 41,955 tonna, győri lakosoktól származó 27,11 t volt. Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladéknak számít az Önkormányzat intézményeit üzemeltetők hulladéka is, ezért az intézmények (közfeladatot ellátó, egészségügyi, oktatási, kulturális szervezetek stb.) körében, az Önkormányzat Környezetvédelmi csoportjának közreműködésével, külön felmérést végeztünk a hulladékaik kezelésére vonatkozóan. Győr Város önkormányzati ingatlanvagyonának kezelőit és üzemeltetőit tartalmazó lista a helyi hulladékgazdálkodási terv 2. számú mellékletében található. A 2004., 2005 és 2006. tárgyévi hulladékmennyiségek teljes köre a beszámoló elkészítésekor nem állt rendelkezésünkre. A felmérés alapján levonható következtetéseket tájékoztató jelleggel, az alábbiakban közöljük: –A válaszadó szervezetek közül, települési szilárd hulladékra vonatkozóan, mindegyik rendelkezik a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-vel való, közszolgáltatói szerződéssel. Ezekre a hulladékmennyiségekre nem vonatkozik a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség a hulladék termelője részéről, éppen ezért csak hozzávetőleges, becsült adatokat kaptunk az éves hulladékmennyiségekről. –Az intézmények túlnyomó része csatornázott területen található, ezért a szennyvízmennyiségeket a hulladékok körében nem tartják nyilván. Néhány intézmény azonban becsült adatokat szolgáltatott a szippantott szennyvizek mennyiségéről, melyet 2006-ban a Komszolnak, a Biokomplex Kft.-nek és az Ökotop 2000 Kft.-nek adtak át a válaszadók. – Építés-bontási hulladékok az egyes intézmények között esetenként, nem állandó jelleggel keletkeztek, kezelésükről sok esetben a kivitelező gondoskodott. A veszélyes anyagokat tartalmazó építési-bontási hulladékok a Győri Hulladékégető Kft. telephelyére, a nem veszélyes anyagokat tartalmazók túlnyomó része a Sashegyi inert lerakóra, fém tartalmú hulladékok az Alcufer Kft.-hez kerültek. –Egyéb hulladékokat tekintve, a fentieken kívül elsősorban konyhai és zöldhulladékok keletkeztek nagyobb mennyiségben. A kiemelt hulladékáramok közé tartozó hulladékokat a következő fejezetekben tárgyaljuk. 2.1.2

Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A nagyrészt termékdíjas szabályozási körben szereplő, kiemelten kezelendő hulladékáramok vonatkozásában az alábbi táblázatban összefoglalt mennyiségekről számolhatunk be. A veszélyes hulladékok kapcsán a település területén a települési hulladékból szelektíven kikerülő lakossági veszélyes hulladékokra kell kitérni. Az egyéb veszélyes hulladékokra csak önkormányzati felelősségi körbe tartozóan (pl. egészségügyi hulladék) kell adatot feltüntetni. Az „Egyéb hulladék” sorokban a településen keletkező, a táblázatban föl nem sorolt, szelektíven gyűjtött hulladékokat kell megnevezni [3.] A KvVM útmutatója figyelembevételével, a táblázatban szereplő adatok a Pápai úti települési szilárd hulladéklerakó telephelyén szelektíven kiválogatott mennyiségeket és a győri hulladékkezelő cégeknél lakossági eredetű hulladékokként feltüntetett összesített mennyiségeket szerepeltettük.


Munkaszám:0707/764

27


Hulladék

Mennyiség (t/év) Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok

Veszélyes hulladékok

1 501,053 16,863

Kiselejtezett gépjárművek

912,378

Egészségügyi hulladékok

0,778

Állati eredetű hulladékok

15,579

Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék* Nem veszélyes hulladékok

1,653

Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék (lomtalanítási hulladék)

Összesen:

0 1,620 23,920 1 521,831 24,360 5 321,130 9 341,165

* Kiválogatott veszélyes hulladékok a Komszol telephelyein.

A táblázatban szereplő hulladékolajok mennyisége a Győrben átadott lakossági eredetű fáradt olaj (EWC 13 02 05*) mennyiségével egyezik meg, mely teljes egészében Győrből származott. Átvevője az Észak-Dunántúli Méh Zrt. volt. Az akkumulátorok és szárazelemekre vonatkozó adat a Győrben átadott lakossági eredetű mennyiséget tükrözi, melyből 1089,865 volt győri, és átvevője az Alcufer Kft., az Északdunántúli MÉH Zrt. és az Ereco Zrt. volt. A veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos és elektronikai hulladékok táblázatban feltüntetett, lakossági eredetű mennyiségéből 15,417 tonna Győrből származott, átvevője az Észak-dunántúli MÉH Zrt. és a Szinflex Plus Kft. volt. A kiselejtezett gépjárművek közt a szárazra fektetettek nem, csak az „EWC 16 01 04* Termékként tovább nem használható járművek” szerepelnek, melyből 614,684 tonna Győrből származott. Átvevője az Alcufer Kft., az Észak-dunántúli MÉH Zrt., az Ereco Zrt. és az Épfu-Tanoda Szakmunkásképzö És Szakmai Továbbképzö Kft. volt. Az egészségügyi hulladékok közt csak az emberi egészségügyi, veszélyes hulladékokat tüntettük fel, ez megegyezik a győri mennyiséggel. Átvevője a Wolf Orvosi Műszereket Forgalmazó Szolgáltató Kereskedelmi Kkt. És a Győri Hulladékégető Kft. volt. Az állati eredetű hulladékok kezelését Győrben az ATEV Zrt. végzi. Lakossági eredetű mennyiség az adatbázisban nem szerepel. Az állathullák azonosítására korábban az „EWC 18 02 02* - egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében” megnevezést, 2006-ban pedig az „EWC 02 02 02 - hulladékká vált állati szövetek” megnevezést is lehetett alkalmazni, attól függően, hogy a 71/2003. (VI. 21.) FVM rendelet szerinti 1-es vagy 2-es kategóriába tartozó állatfaj teteméről van szó. A kérődzők teteme továbbra is veszélyes, 18 02 02* kóddal azonosítandó, míg a kérődzőmentes (sertés, baromfi, kutya, macska stb.) állathullákat az EWC 02 01 02 kóddal kell ellátni. A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelettel történő módosítása értelmében a B - kiegészítő lista szerinti kódok nem alkalmazhatók. Megjegyezzük, hogy az EWC kód szerinti adatbázisból való lekérdezést tovább bonyolítja, hogy „a fertőzések elkerülése érdekében” az állatgyógyászati veszélyes hulladékokat is EWC 18 02 02* kód alá kell sorolni, így nem különíthető el egyértelműen az adatszolgáltatások alapján, hogy melyik hulladékról van szó. ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


28

Az állathullákat a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletben foglaltak szerint kell kezelni. Lakossági eredetű állathullákról további információk a dögkútban történő elhelyezés alapján lehetséges (a jogszabály szerint 2005. december 31-ig kellett megszüntetni a dögkutak üzemelését; legálisan ilyen létesítmény Győrben nem üzemelt). A táblázatban a Xantus János Állatkert Kht. ATEV Zrt.-nek átadott, EWC 18 02 02* kóddal jelzett hulladék mennyisége szerepel. A növényvédő szerek és csomagolóeszközeik körében értelmezhető hulladékokról az országban csaknem 100%-os lefedettséggel rendelkező Cseber Kht. szervezete gondoskodik. Ez a hulladékcsoport a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet hatálya alá tartozik, és a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint nyilvántartott hulladékok közt csak akkor szerepel, ha azt növényvédő szer maradványokkal együtt, EWC 15 01 10* kódú hulladékként kezelték. A jogszabályban meghatározott módon tisztított /4.§ (1)/ kiürült göngyölegeket a Cseber Kht. begyűjti és gondoskodik kezeléséről. Növényvédő szeres göngyölegek tisztított állapotban a 3.§ (3) bekezdés értelmében a települési szilárd hulladék közé is kerülhetnek (ez a 3.§ (1) bekezdés szerint nem veszélyes hulladéknak számít), mert a lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. Az azbeszthulladék (EWC 17 06 01* – azbeszttartalmú szigetelőanyagok) mennyisége az Önkormányzat „azbesztmentesítési programjának” keretén belül keletkezett, átvevője az Észak-dunántúli MÉH Zrt. volt. A táblázatban „egyéb hulladékként” feltüntetett adat a Komszol tevékenységi köréből származó kiemelt és veszélyes hulladékok mennyiségéből tevődik össze. A veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok, felitató anyagok a Győri Hulladékégető Kft.hez kerültek. A mennyiségből 3,1 tonna szárazelemet a Cirkont Kft., 17,1 tonna veszélyes anyagtól mentes, kiselejtezett elektronikus berendezést (az EWC 20 01 36 kód helyesen ezt a hulladékfrakciót takarja, nem pedig és nem szárazra fektetett gépjármű roncsot) pedig a Romákért Jóléti Alapítvány vett át. A táblázat nem veszélyes hulladékokra kiterjedő részében adatok közül a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-kez került csomagolási hulladékok, a lakossági eredetű EWC 16 01 03 – gumiabroncs hulladék (a teljes mennyiség Győrből származott) és lomtalanítási hulladék (EWC 20 03 07) szerepel, ez utóbbiból 3 814,645 tonna győriektől származott. A lomhulladékok szervezett gyűjtése jelentősen hozzájárul az illegális hulladéklerakók keletkezésének megfékezéséhez, ezért a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. az éves rendszerességű lomtalanítási akciókon kívül a hulladékgyűjtő pontokon is biztosítja a lomhulladékok elhelyezését, ennek mennyiségi kimutatását az alábbiakban közöljük: Városrész Bácsa

Terület Kalapács út – Szitásdomb út kereszteződésében

Győr

Homoksori út végén Egressy utca /Temetőnél/ Pápai úti hulladéklerakó telepen

Kismegyer

Ötház utca

Újváros

Nép utca

Gyárváros

Reptéri út

Győrszentiván

Mindösszesen:


Begyűjtött mennyiség (m3) 2.211 1.526 169 11.570 602 1.791 541 18.410

Munkaszám:0707/764

29


Az önkormányzati intézmények körében végzett felmérés alapján, a kiemelt hulladékáramok tárgykörében az alábbi megállapítások tehetők: –A hulladékolajok keletkezéséről beszámoló válaszadók a mérlegelt mennyiségi adatokat tételesen, anyagmérleg bemutatásával közölték (98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet írja elő), egyúttal a Felügyelőség felé történő az adatszolgáltatási kötelezettségüknek is eleget tettek. –Akkumulátorok és szárazelemek vonatkozásában nemcsak a tevékenységi körük szerint, hanem az elemgyűjtést végző oktatási intézmények körében is adatokat nyertünk. Több iskolában kihelyezett elemgyűjtők révén a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-vel való megállapodás, illetve az Észak-dunántúli MÉH Zrt. és az országos hálózattal rendelkező hasznosítást koordináló szervezet, a Re’lem Kht.-vel karöltve végzik a szárazelemgyűjtést. –Elektromos és elektronikai berendezések, alkatrészek ártalmatlanításában a Győri Hulladékégető Kft.-t, hasznosítás céljából pedig az Észak-dunántúli MÉH Zrt.-t bízták meg a válaszadók. –Kiselejtezett gépjármű, növényvédő szeres göngyölegek valamint azbeszthulladék a válaszadók körében nem keletkeztek. –Egészségügyi hulladékok tekintetében Győr MJV Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménye és az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat szolgáltatott mennyiségi adatokat. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény az egészségügyi veszélyes hulladékokról a Felügyelőség és az ÁNTSZ felé is adatszolgáltatást készít, az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet alapján. Az „EWC 18 01 03* -egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében” megnevezésű hulladékok ártalmatlanítását a Győri Hulladékégető Kft. végezte, 2006. tárgyévi mennyisége 240 kg volt. Az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat 67 256 kg mennyiségű egészségügyi hulladékról becsült adatot (kötszerek, rongyok, pelenka stb.; nem veszélyes hulladékok), melyet a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-nek adott át. –Gumiabroncs hulladékról a válaszadók közül egy intézmény szolgáltatott adatot (280 kg). A kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelésének szabályait a termékdíjról szóló jogszabályok és egyedi, miniszteri rendeletek fektetik le. A termékdíjas rendszerhez fűződő hasznosítási kötelezettségek szabályait EU direktívák alapján ültették a hazai jogrendbe. A kezelésükkel kapcsolatos alapvető célkitűzéseket a 3. számú fejezetben tárgyaljuk, a begyűjtésükre és hasznosításukra szakosodott koordináló szervezetek listáját a 3.1. fejezetben mutatjuk be. 2.1.3

Csomagolási hulladékok

Az előző táblázatban szereplő csomagolási hulladék mennyisége tételesen az alábbiak szerint alakult: Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék

777,461

Műanyag csomagolási hulladék

317,660

Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék

0 16,6

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

0

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

0

Üveg csomagolási hulladék

410,110

Textil csomagolási hulladék

0

Összesen: ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

1 521,831 Munkaszám:0707/764


30

A táblázatban a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. közszolgáltatói tevékenysége körében, 2006-ban begyűjtött hulladékmennyiségeket részleteztük. A hulladékmennyiségek a gyűjtőszigetes rendszerből és a nagyobb áruházak gyűjtéséből adódnak össze. A csomagolási hulladékok hasznosítását végző vállalkozások jó része elsősorban a termelőktől való begyűjtésre szakosodott (gyűjtő- vagy másodlagos, ill. szállítási- vagy harmadlagos csomagolás a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerint), azonban kisebb mennyiségben lakossági eredetű csomagolási hulladékot is átvesznek. Ezeket a hulladékokat a táblázatban nem vettük számításba (tájékoztató adatokat az 5. fejezetben tüntettük fel), mert nem a közszolgáltató tevékenysége révén kerültek begyűjtésre. A Győri Kommunális Szolgáltató kft. lakosságtól begyűjtött, hasznosítható csomagolási hulladék mennyisége évről évre növekedett. 2004-ben a 130 gyűjtőszigetről 260 tonna műanyag, 227 tonna vegyes üveg, 430 tonna papír és 4,4 tonna fém hulladék került begyűjtésre. A Komszol 2005-ben 827 tonna papírt, 318 tonna műanyagot, 308 tonna üveget és 20,3 tonna fémet gyűjtött be. Megjegyezzük, hogy a gyűjtőszigeteken a papírhulladék jó része nem csomagolási eredetű, hanem újságpapír és reklámhordozó szórólap. Mivel a helyi hulladékgazdálkodási tervezésben erre külön nem kell kitérni, ezért ennek mennyiségét a táblázatban nem tüntettük fel. A csomagolási eredetű papírhulladékhoz hasonlóan, a Komszol ezt a frakciót is hasznosításra adja át. A hasznosítás arányáról az. 5.2.1. fejezetben szót ejtünk. Az önkormányzati intézmények kérdőíves megkeresésére több intézmény (különösen iskolák, óvodák, illetve a Győrhő Kft.) nyújtott részletes tájékoztatást a csomagolási és egyéb szelektíven gyűjthető hulladékok köréről. A beszámolási időszakban az egyes oktatási intézményekben, jellemzően tavasszal és ősszel rendeztek papír, műanyag, üveg, illetve textil gyűjtési akciókat, melyeket (különösen a papírgyűjtést) általában sikerrel zártak. A hulladék elszállításában, átvételében az esetek döntő többségében a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. közreműködött.

2.2

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

Felhalmozott hulladékok közt az alábbi hulladékok körét (amennyiben felhalmozott hulladéknak tekinthetők) és a kezelésük érdekében megtett intézkedéseket taglaljuk: 1.Illegálisan lerakott hulladékok mennyisége 2.Lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyisége 3.Szelektíven gyűjtött hulladékmennyiségek felhalmozása, kezelése 4.Kommunális szennyvíziszap kezelésének kérdésköre Az illegálisan lerakott hulladékok felderítése és felszámolása terén az Önkormányzat és a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. egyaránt részt vesznek /lásd 1.3.2. fejezet/. A tapasztalatok alapján az illegális hulladéklerakás azokon a területeken fordul elő nagyobb számban, ahol a hulladékszállítás járatsűrűsége ritkább. Az itt élő lakosok egy része olykor szabálytalanul válik meg a hulladéktól. Az elhagyottabb területeken (folyók hullámterei, városszéli erdők) jelentkező hulladéklerakás nemcsak természetvédelmi és tájképi szempontból jelent gondot, hanem a környezeti elemek veszélyeztetése és szennyezése (kockázatos anyagok talajba való bemosódása) is fennáll, nem utolsó sorban pedig a felhalmozódó hulladéktömeg a folyók hullámterein a védelmi biztonság helyzetét is rontja. Tekintettel arra, hogy az elkövetők személye javarészt felderíthetetlennek bizonyult, így a törvény szerint az ingatlanok tulajdonosát, illetve kezelőjét kellett felelősségre vonni. A probléma összetettségét növeli, hogy a lerakóhelyek felszámolását követően, sokszor igen rövid időn belül a hulladéklerakást újra folytatják. ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

31


Az illegális lerakóhelyeken található hulladékok jellemző frakciói: kevert települési hulladékok, műanyagok, gumiabroncsok és építési-bontási hulladékok. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a helyzet megoldása érdekében lehetőség szerint a járatsűrítést foganatosít, illetve a kritikus helyeken figyelmeztető táblákat helyezett ki. A Kft. üzemeltetése alatti hulladékgyűjtő pontokon biztosítja a különböző hulladékfrakciók elhelyezését és a lakosság körében lomtalanítási akciókat is szervez. A lomtalanítások során minden évben jelentős mennyiségű hulladék gyűlik össze, mely nagyban hozzájárul az illegális lerakás megelőzéséhez. A beszámolási időszakban felszámolt zugszeméttelepekről és a hulladékmennyiségekről nyilvántartott adatokat az alábbiakban közöljük: 2004-ben felszámolt zugszeméttelepek Poós-domb Rabkert

2004. évi mennyiség (m3) 21 78

Sárás

96

Sashegy

66

Fehérvári úti kertek

21

Tatai úti kertek

15

Gyirmót buszforduló

10

Kismegyer, Ötház utca

65

Szabadhegy

5

Újváros

50

Kihelyezett konténerek mellett

130

Összesen

557

A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 2006. évben a 331 m3 illegálisan lerakott hulladékot szállított el a Pápai úti lerakó területére. A hulladékgyűjtő pontokon begyűjtött mennyiségeket külön fejezetben tárgyaljuk. Ebben a fejezetben tesszük közzé a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező, a területen üzemelő hulladéklerakók területén lerakott hulladékok mennyiségi adatait. Az alábbiakban a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Pápai úti települési szilárd hulladéklerakóján és a Sashegyi inert hulladéklerakó területén lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyiségét részletezzük. A hulladékkezelési tevékenység (lerakással történő ártalmatlanítás) mindkét esetben a környezetvédelmi hatóság engedélyével történik. A tevékenység felhagyását követően szükséges teendőket (lezárás, utógondozás, rekultiváció) is a Zöldhatóság engedélye alapján kell végezni. Mindezek alapján e két létesítmény területén deponált hulladékok mennyisége nem tartozik a „területen felhalmozott és nem megfelelően kezelt hulladékok” közé. A Pápai úti hulladéklerakó adatai: A hulladéklerakó területe:

Hrsz. 091/1

22 ha 4434 m2

Hrsz. 20308

8 ha 2810 m2

Összesen:

30 ha 7244 m2

Az ingatlanokból lerakásra használt és használandó terület nagysága: 30 3376 m2


Munkaszám:0707/764

32


A lerakó jellemző magassági értékei 2006-ban: Legmagasabb pont: 137,23 mBf (ürítőhelyre vezető aszfaltút) Legalacsonyabb pont: 113,05 mBf (síkosság mentesítő anyag tároló mellett) Jellemző feltöltési magasság: 134-135,5 mBf A 2006-ban lerakott hulladék mennyisége: 128 029 638 kg A Sashegyi lerakó adatai: A lerakott hulladék által elfoglalt hulladéklerakó terület:

2,3 ha.

A lerakó befogadóképessége:

1 052 015 m3

A szabad befogadó képesség korrigálva a 2006. év végégig lerakott hulladék mennyiségével megadja a rendelkezésre álló befogadó képességet, amely 964 000 m3. A lerakott hulladék típusai: –építési és bontási hulladék – kő, törmelék és hulladék kavics –hulladék homok, beton A 2006-ban lerakott hulladék mennyisége 85 938 tonna. A szelektív hulladékgyűjtési rendszerről a 4.1. fejezetben, a kommunális szennyvíziszap kezeléséről pedig a 4.3. fejezetben szólunk bővebben. Megjegyezzük, hogy a beszámoló készítésekor felhalmozott hulladékmennyiségekről sem a szelektíven gyűjtött hulladékfrakciók, sem a kommunális szennyvíziszap esetén nem beszélhetünk, kezelésükről ugyanis a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a hatósági engedélyekben foglaltak alapján megfelelően gondoskodik.

2.3 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 2.3.1


Hulladék

Településre beszállított (t/év)

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert hulladék

36 466,84

0

11 384

0

0

0

537,05

0

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

0

Ipari és egyéb vállalkozói nem veszélyes hulladékok

7,4

Összesen


Településről kiszállított (t/év)

48 395,29

0 0 0

Munkaszám:0707/764

33


A táblázatban szereplő, településre beszállított 2006. tárgyévi hulladékmennyiségek az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győrben átadott hulladékmennyiségek adatbázisából származnak, meghatározásuk a 2.1.1. fejezetben leírtak alapján történt. A Győrben keletkező települési szilárd hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a Pápai úti települési szilárd hulladéklerakón ártalmatlanítja, így a településről kommunális hulladékot nem szállítanak ki. A települési folyékony hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a Pannon-Víz Zrt. Győri szennyvíztelepén ártalmatlanítják. A kommunális szennyvíziszap kezelését a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Győr-Likócsi Komposztáló telepén kezelik, így a településről kommunális szennyvíziszapot nem szállítanak ki. A komposztáló megépítését megelőzően a szennyvíziszapot korábban a településen kívüli depónián ártalmatlanították. Az építési-bontási hulladékokat a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a Sashegyi inert hulladéklerakón ártalmatlanította. Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot, illetve ipari és egyéb vállalkozói hulladékot az önkormányzati intézmények közt végzett felmérésünk alapján győri vállalkozások kezelték.

2.3.2 A településre hulladékáramok

beszállított

és

onnan

kiszállított,

kiemelten

kezelendő

A 2.1.2. fejezetben részletezett hulladékmennyiségek közül a településre beszállított hulladékmennyiségeket tételesen az alábbi táblázat mutatja be. A településről kiszállított hulladékmennyiségek meghatározását nem az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől rendelkezésünkre bocsátott adatbázisból végeztük el. Ebben a kimutatásban csak az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékmennyiségeket kell számszerűsíteni, vagyis a lakossági hulladékokon túlmenően az önkormányzati intézmények veszélyes és kiemelt hulladékáramait, amennyiben azokat Győr területén kívül kezelték. A kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a lakosságtól származó mennyiségek a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. gyűjtőpontjain kerültek begyűjtésre. Az önkormányzati intézmények közül, az adatszolgáltató szervezetek nagy része helyi cégeket bízott meg a keletkező hulladékok kezelésére. Az alábbi táblázatban csak azokat a tételeket szerepeltetjük a településről kiszállított mennyiségek közt, amelyekről az adott önkormányzati szervezet adatot szolgáltatott. A mennyiségi adatok nagy része mérlegelt, szabályosan kitöltött „SZ” jegy kíséretében szállították el és az átvevőnél mérleggel mért tömeget tüntették fel a kérdőíven, míg más részéről csak becsült mennyiségek állnak rendelkezésünkre (pl. Re’lem kihelyezett elemgyűjtőjében lévő szárazelemek tömege).


Munkaszám:0707/764

34


Hulladék Veszélyes hulladékok


Településre beszállított (t/év) Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok* Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

Összesen:

Településről kiszállított (t/év) 2,05 0,196 0 0 0,458 0 0

0 411,188 1,446 297,694 0 3 534,454 0 0 0 0 0 1 506,485 5 766,613

0 0 0 0,28 0 2,984

*Állati eredetű hulladékok közt konzekvensen a 2.1.2. fejezettel, az EWC 18 02 02* kódú, ATEV Zrt. által átvett mennyiségeket szerepeltettük.

A fenti táblázat nem tartalmazza sem a Győrbe kezelésre szállított hulladékok összes mennyiségét, sem a Győrből máshova szállított hulladékok összes mennyiségét, csupán az önkormányzati felelősségű hulladékok körében értelmezhető hulladékokról nyújt tájékoztatást. [3.]. 2.3.3


Hulladék

Településre beszállított (t/év)

Településről kiszállított (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék

0

777,461

Műanyag csomagolási hulladék

0

317,66

Fa csomagolási hulladék

0

0

Fém csomagolási hulladék

0

16,6

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

0

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

0

0

Üveg csomagolási hulladék

0

410,11


0

0

Összesen

0

1 521,831

0

A táblázatban a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Abda, bécsi úti Dísznövénytelepén történő begyűjtésből és válogatásból származó mennyiségeket szerepeltettük.

2.4

A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

A következő fejezetben bemutatott hulladékmérlegek a 2006. évi hulladékkezelésről ad tájékoztatást, mely a 2004. és 2005. tárgyévi hulladékmérlegekhez képest – a Hgt. 3. számú melléklete szerinti kezelési kódok alapján - lényegesen nem változott.


Munkaszám:0707/764

35


2.4.1


Hasznosítás

Hulladék

t/év


%

—

Égetés t/év

Lerakás

%

—

t/év 83477,275

Egyéb kezelt %

t/év

100

—

%


—

—

—

Kommunális szennyvíziszap

—

—

—

69342,46

Építési-bontási és egyéb inert hulladék

—

—

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

—

—

—

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

—

—

17,645 35,75

Összesen

0

0

0

0

100

100

—

100

—

—

100

31,71 64,25

51,7

%

—

883,355

90841,96

t/év —

14678

7347,035

Nem kezelt

84935,5

48,3

—

—

0

0

Tekintettel arra, hogy a komposztálás a 2000. évi XLIII. törvény 3. számú mellékletében ártalmatlanítási kóddal szerepel, ezért a komposztált mennyiségeket az „Egyéb kezelt” kategóriában tüntettük fel. A szennyvíztisztítási technológiával ártalmatlanított „települési folyékony hulladék” szintén az „Egyéb kezelt” hulladékok közé került. A kezelési arányokat a hulladékkezelési engedélyben megadott kódok alapján határoztuk meg. 2.4.2

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A 2.1.2. fejezetben szereplő hulladékmennyiségek kezelése a hatósági engedélyben szereplő kezelési kódok figyelembe vételével: Hulladék Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek

Hasznosítás t/év %

Égetés t/év %

Lerakás t/év %

Egyéb kezelt* t/év %

Nem kezelt t/év %

—

—

—

1,653

100

—

—

—

—

1501,05

100

—

—

—

—

16,863

100

—

—

912,378

100

—

—

0,458

59

—

100

—

—

—

Egészségügyi hulladékok

—

0,32

Állati eredetű hulladékok

—

—

—

15,579

Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik

—

—

—

—

Azbeszt

—

—

—

1,62

100

—

—

3,72

—

20,2

84

—

Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék Összesen

1521,83

16

—

—

—

—

—

—

—

5321,13

100

5321,13

56,96

1521,83

100

41

16,29

4,04

0,04

—

— 24,36

100

— —

2494,16

26,70

0,00

*Az „egyéb kezelt” kategóriába került a begyűjtési engedély szerint átadott, kezelési kód nélküli mennyiség és az R12 előkezelési kóddal jelzett mennyiség is.


Munkaszám:0707/764

0,00

36


2.4.3


A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. az Abda, Bécsi úton üzemelő válogatóüzem területén begyűjtött csomagolási hulladékok mindegyikét hasznosító hulladékkezelő cégeknek adta át. A válogatás során nyert másodlagos hulladékok kezelési aránya az alábbiak szerint alakult. Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék

Hasznosítás t/év % 777,461

100

276,726

87,11

410,110


—

Összesen

7,491

—

Lerakás t/év % — 40,934

—

—

Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

Égetés T/év %

12,89

—

45,13

Egyéb kezelt t/év %

Nem kezelt t/év %

—

—

—

—

—

—

9,109

54,87

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

1471,79

100

96,71

0


0

40,934

2,69

9,109

0,60

0

Munkaszám:0707/764

0

37


3. A hulladékkezeléssel követelmények

kapcsolatos

alapvető

műszaki

3.1 A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése A települési hulladékgazdálkodást érintően, a beszámolási időszakban az alábbi Kormányés miniszteri rendeletek léptek hatályba: Jogszabály száma 15/2004. (X. 8.) KvVM r. 22/2004. (XII. 11.) KvVM r. 85/2004. (X. 1.) ESzCsM r. 224/2004. (VII. 22.) Korm. r. 264/2004. (IX. 23.) Korm. r. 267/2004. (IX. 23.) Korm. r. 364/2004. (XII. 26.) Korm. r.

13/2005. (VI. 23.) KvVM r.

Jogszabály címe

Megj.

Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet módosításáról Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet módosításáról A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről A hulladékká vált gépjárművekről A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet módosításáról

20/2005. (VI. 10.) EüM r.

A humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről

109/2005. (VI. 23.) Korm. r.

Az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

209/2005. (X. 5.) Korm. r.

A betétdíj alkalmazásának szabályairól

313/2005. (XII. 25.) Korm. r. 20/2006. (IV. 5.) KvVM r.

26/2006. (IV. 28.) KvVM r.

39/2006. (IX. 15.) KvVM r. 91/2006. (XII. 26.) GKM r. 99/2006. (IV. 25.) Korm. r. 188/2006. (IX. 5.) Korm. r. 286/2006. (XII. 23.) Korm. r. 169/2007. (VI. 28.) Korm. r.

206/2007. (VIII. 7.) Korm. r.

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint ezzel összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004.(X. 8.) KvVM rendelet, valamint az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról A csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelősége igazolásának részletes szabályairól Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról A csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002.(V.5.) Korm. rendelet módosításáról A hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról


legutóbbi módosítás

legutóbbi módosítás legutóbbi módosítás legutóbbi módosítás legutóbbi módosítás legutóbbi módosítás

Munkaszám:0707/764

38


A kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelésének rendszere: A termékdíj köteles áru gyártóinak, forgalmazóinak hulladékhasznosítási kötelezettsége is van. Ez azt jelenti, hogy az általuk gyártott és forgalmazott termékekből keletkezett hulladék meghatározott részét kötelesek a fogyasztóktól visszavenni, begyűjteni, újrahasznosítani és ártalmatlanítani. A hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeket kézenfekvő koordináló szervezettel történő megállapodás útján teljesíteni, aki a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja. A koordinálók az átvállalt hasznosítási kötelezettséget szerződéses kapcsolataik segítségével teljesítik. A jogszabályokban rögzített hasznosítási arány teljesítése érdekében szerződést kötnek a begyűjtőkkel, illetve a hulladékhasznosítókkal. A lakosság körében történő begyűjtés egyrészt a termékdíj köteles termékek kereskedelmi hálózata segítségével (a feleslegessé vált berendezések visszavétele az eladóhelyen), másfelől pedig a komplex szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetésével teljesíthető. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás egyik fontos célja a 112 településre kiterjedő, integrált, komplex hulladékgazdálkodási rendszer keretében megvalósuló szelektív hulladékgyűjtési, kezelési és újrahasznosítás, valamint az újrahasznosítás előfeltételének megteremtése. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában szereplő koordináló szervezetek listáját tájékoztatásul, az alábbiakban közöljük: Név

Hulladék

ÖKO-Pannon Kht.

csomagolási

Öko-Pack Kht.

csomagolási

Öko-Ferr Kht.

csomagolási

Cseber Kht. Recyclomed Hungakku Kht. Hungarohab Kht.

Növ. védőszer csomagolási Lakoss. gyógyszerhulladék ólom-sav akkumulátor ólom-sav akkumulátor

Cím 1146 Budapest, Hungária krt. 179-187. Tel.: 1/383-9305 1066 Budapest, Teréz krt. 54. 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3. Tel.: 25/584-353 1136 Budapest Pannónia u. 11. 1/340-5411 1134 Budapest, Lehel u.11 Tel: 1/288-1417 1143 Budapest, Stefánia út 75. fsz. 1 1-422-1904 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 4 Tel: 1/336 0740 1024 Budapest, Rómer F. u. 4. Tel.: 1/336-1529, 1/336-1530 1089 Budapest, Gaál Mózes u. 5-7. Tel.:1/323 3310 1138 Budapest, Váci út 184. 1/411 1473, 1/411 1474 1012 Budapest, Márvány utca 18. Tel.: 1/224-7730, 1055 Budapest, Szalay u. 4. Tel.: 1/373-0491 1138, Budapest, Váci út 184. 061/236-050, 061/236-0507 9028 Győr, Régi Veszprémi út 14-16.

Internet www.okopannon.hu www.okopack.hu www.oko-ferr.hu www.cseber.hu www.recyclomed.hu www.hungakku.hu www.hungarohab.hu

ÖKOGUM Kht.

gumiabroncs

HUREC Kht.

gumiabroncs

Körkoor Kht.

gumiabroncs

ELECTRO-COORD Magyarország Kht.

elektronikai hulladék

ELEKTRO-WASTE Kht.


Ökomat Kht.


Re-Elektro Elektromos és Elektronikai Hulladékok Hasznosítást Koordináló Kht.


Tel.: 96/516-843

www.re-elektro.hu

COMP-CORD Kht


1033 Budapest, Vörösvári út 103-105. Tel.: 1/436-31-61

www.compcord.hu

1133 Budapest, Tutaj u. 6/a Tel.: 1/801 2910

www.relem.hu

Re-Bat Kht. 6728 Szeged, Budapesti út 4. Tel.: 62/555-117

www.rebat.hu

Re’lem Kht. Re-Bat Kht. Car-Rec Gépjárműroncskezelő Kht.

hordozható elemek/akkumulátor ok hordozható elemek/akkumulátor ok hulladékká vált gépjárművek

9023 Győr, Mészáros Lőrinc. u. 13.

www.okogum.hu www.hurec.hu www.korkoor.hu www.electro-coord.hu www.elektrowaste.hu www.okomat.hu

www.carrec.hu

Tel.: 0696/518-895


Munkaszám:0707/764


39

A beszámolási időszakban Győrben az alábbi, környezetvédelmet érintő önkormányzati jogszabályok léptek életbe: –Győr Megyei jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 18/2007. (V. 25.) rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet módosításáról és kiegészítéséről –Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 23/2007. (VII. 10.) rendelete a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendelet módosításáról –Győr Megyei jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 24/2007. (VII. 10.) R. az állatok tartásáról A hulladékkezelésre előírt követelményeket a hatósági hulladékkezelői engedélyekben foglaltak szerint kell teljesíteni. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok szállítása, begyűjtése, előkezelése és kezelése (hasznosítás, ártalmatlanítás) a területileg illetékes felügyelőség (Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség), illetékességi területénél nagyobb körzetben az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség engedélyezéséhez kötött tevékenység. Ezen felül, a tevékenység környezetvédelmi feltételeit a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint a területileg illetékes Zöldhatóság által kiadott környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedélyben (meglévő létesítményeknél a környezetvédelmi működési engedélyben) foglaltak szerint kell teljesíteni, a rendelet hatálya alá nem tartozó (kisebb volumenű) esetekben pedig a többször módosított 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendelet szerinti telepengedély alapján, TEÁOR kód szerint 90.01 - Szennyvíz gyűjtése kezelése, valamint 90.02 Hulladékgyűjtés és kezelés tevékenységekre. Ez utóbbi engedély kiadásánál a Felügyelőség mint szakhatóság működik közre. A környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozásokat az 5. fejezetben mutatjuk be.


Munkaszám:0707/764

40


4.

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

4.1

Szelektíven gyűjtött hulladékok

A települési szilárd hulladékok hasznosítható frakcióinak szelektív gyűjtése Magyarországon széles körben néhány éves, Győrben évtizedes tapasztalatokkal bír. A szelektív gyűjtés évről évre lakossági körökben is egyre elterjedtebb. Győrben a szelektíven gyűjthető hulladékfrakciók gyűjtését és előkezelését a Győri Kommunális Szolgáltató Kft., hasznosítását pedig erre szakosodott vállalkozások végzik. Győrben a gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött hulladékok begyűjtésére a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. meghatározott gyűjtési rend szerint gyűjtőjáratokat üzemeltet. A gyűjtőszigeteken papír, műanyag, üveg és fém hulladékok gyűjtésére van lehetőség. A jelenleg aktuális gyűjtési rend: Papír

Hétfő-szerda-péntek-szombat

Műanyag

Hétfő-csütörtök-szombat

Üveg

Páros hét hétfő

Fém

Páratlan hét hétfő

A napi járat minden nap 16 Kapacitáskihasználtsága 100%-os.

órán

keresztül,

100-130

kilométert

tesz

meg.

Győrben a 130 gyűjtőszigetből a vizsgálatok alapján átlagosan 125 áll rendelkezésére a lakosságnak. Építkezések és egyedi bejelentések alapján évente hármat áthelyeznek, illetve néhányat megszüntetnek a gyújtogatások miatt. A gyújtogatás hiányai sajnos nehezen pótolhatók. 2005-ben 3, 2006-ban 8 sziget égett le, mely több mint 2 millió forintos kárt jelentett 2006-ban. A szelektív gyűjtés céljából üzemelő gyűjtőszigetek a lakosság körében közkedveltek, a lakosok egyre szélesebb körben használják. Az edények éppúgy telítettnek bizonyulnak a belvárosban, mint a város külső peremein. A szigetek üzemelésével kapcsolatosan problémaként merül fel, hogy környékükön évente növekedő mennyiségben különféle hulladékokat helyeznek el, melyet éjjeli műszakban a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. járműve takarít, járatterv szerint. Erős szél esetén további gondot okoz, hogy a szél esetenként több méterre sodorja a gyűjtőedényzetet. Az edények tetejét ugyan alumínium csövekkel rögzítik, azonban az alumíniumot gyakran ellopják, így a rögzítetlen elemek könnyűszerrel eltulajdoníthatók. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a lakosságnál keletkező hulladék szelektíven és térítésmentesen törtnő begyűjtését gyűjtőpontokon is lehetővé teszi. Ezeken a gyűjtőhelyen 2004-ben kilenc különböző frakcióban történt gyűjtés: papír, fém, zöldhulladék, műanyag, üveg, építési hulladék, gumiabroncsok és veszélyes hulladékok körében. 2004ben három új hulladékgyűjtő pont került kialakításra Újvárosban a Nép utcában, Kismegyeren az Ötház utcában és Gyárvárosban a Reptéri úton. Az évben május elejétől az üveghulladékot „vegyes üveg” feliratú edényekben gyűjtötték, nem pedig különálló edényekben. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. beszámolási időszakra vonatkozó tapasztalatait, hulladékfrakciónként, a következőkben foglaljuk össze: A műanyag flakonok gyűjtése területén időszakos ingadozások figyelhetők meg, június és szeptember vége közt ugyanis nagyobb mennyiségben keletkeznek, egyrészt a nyári szünidő, másrészt a nyári meleg, az italfogyasztás növekedése miatt. A folyamatos ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


41

válogatás eredményeként bálázógéppel készített műanyag bálákat a Loacker Kft. és a Zalai Huke részére értékesítették. A legutóbbi időszakban történt jó piackutatásnak köszönhetően minden frakciót értékesítettek. A műanyaghulladék 2-3 %-a a válogatás során a lerakóra került. Mivel a műanyag hulladék mennyisége évről évre nőtt, a növekedéssel emelni kellett a szigeteken elhelyezett edények számát és űrtartalmát. 2004-ben 13 edényt, 2005-ben 20 db edényt helyeztek ki, és 16 edény űrtartalmát növelték 1100 literről 1500 és 2000 literre. 2006-ban 15 db edény és 5 új szigetet alakítottak ki. Az új szigetek helyének kijelölése sokszor gondot okoz, sűrűn lakott területeken ugyanis nehéz olyan alkalmas helyet találni, ahol az edények kihelyezése és megközelíthetősége is megoldható. A begyűjtött papírhulladék 20%-a karton, 30%-a egyéb csomagoló anyag, 50%-a újságpapír, reklámanyag és egyéb papírtartalmú hulladék. A begyűjtött papírhulladékot a Győri Komszol válogatja és bálázza, majd hasznosítónak értékesíti. Mennyisége az elmúlt időszakban évről évre növekvő tendenciát mutatott, ezért növelni kellett a kihelyezett edények számát és az ürítések gyakoriságát. Az összegyűlt papírt több helyütt eltulajdonították, melyre a lehetséges megoldást a nyitható edényzet típus lecserélése jelentheti. Mennyiségének éves ingadozása szintén az időjárással függ össze, télen általában kevesebb mennyiséget sikerül begyűjteni. A Győri Komszol az üveghulladékot közvetlenül az átvevőnek értékesíti. Mennyiségének ingadozása az ünnepek körüli többletfogyasztással és a visszaváltható üvegek fokozatos megszüntetésével magyarázható. Az ünnepeket követően ezért járatés edényzetbővítésekkel igyekeznek az elszállítást megoldani. Az üveghulladék 80-85%-ban újrahasznosítható, gyűjtésénél elsősorban az üvegek tisztaságára kell fokozott gondot fordítani. A gyűjtés tisztaságának növelését oktatási programok, figyelem felhívások és reklám anyagok sugárzása révén érték el. A Komszol az Öko-Pannon Kht. és a lakosság ösztönzésére elsőként 30 gyűjtőszigetet létesített a fémhulladékok begyűjtésére. A gyűjtőszigeteken konzerves dobozok, sörös és üdítő italos dobozok gyűjtésére nyílt lehetőség. A kezdetekben ürítését csak darus gépjárművel, költséges módszerrel tudták megoldani, ezért 2004-edényzet típust váltottak, és a fémhulladékok részére is 1100 literes edényeket helyeztek ki. A gyűjtést a lakosság igényének növekedése miatt 2005-ben 5, 2006-ban újabb 4 újabb szigettel bővítették. A válogatás a Dísznövénytelepen történik, értékesítése az Észak-dunántúli MÉH Zrt., illetve alumíniumhulladékok esetén ez Alu-Bock Kft. felé történt. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség több, a szelektíven gyűjthető hulladékok begyűjtésére, előkezelésére és kezelésére szakosodott győri vállalkozást tart nyilván, melyek összesítését az 5.1. fejezetben mutatjuk be.

4.2

Építési-bontási és egyéb inert hulladékok

Győrben az inert hulladékok szállítására, begyűjtésére több engedéllyel rendelkező vállalkozást tartanak nyilván (Bazso 2000 Bt., Németh Károly e.v., Németh Károly László e. v., Szasabo Kft., Zsidi’2002 Bt.), engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményt egyedül a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. üzemeltet, a Sashegyi Inerthulladék-lerakó telepen. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 12538002/2005., 13179-004/2003. és 20204-015/2005. számú engedélyei alapján a telephelyre beérkező inert hulladékok előkezelést követően kerülnek lerakásra (R12 és D5 kezelési kódok). A lerakási technológia során bányagödröt inert hulladékkal (építési és bontási hulladékokkal, kövekkel, törmelékkel és hulladék kaviccsal, illetve hulladék homokkal, betonnal töltik fel. A hulladék telephelyre való beérkezését követően a veszélyes és hasznosítható anyagokat kiválogatják, az inert hulladékokat a lerakón elterítik és kompaktorral tömörítik a tervezett felső szintig, mely felületet a technológiai folyamat végén humuszos talajterítéssel és fásítással rendeznek. A beszámolási időszakban a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (20042006) prioritásai közt a környezetvédelmen belül az egészségügyi és építési-bontási ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


42

hulladékok kezelése is szerepelt. Az építési-bontási hulladékokra vonatkozó pályázati ablakot 2005. január 31-én függesztették fel. A program keretén belül Győrben a panelos épületek azbesztmentesítésére került sor 2006-ban, melyet a 4.5. fejezetben tárgyalunk. A Környezeti és Energia Operatív Program (2007-2013) prioritásai közt már csak a települési hulladékgazdálkodási rendszerek támogatását teszik lehetővé (8,9%), illetve a települési szilárd hulladéklerakók rekultivációjára nyújt támogatást (7,6%). Ennek szellemében készült 2006 novemberében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „A települési szilárd hulladékgazdálkodási fejlesztési stratégiája 2007-2013” című kiadványa, mely ezért az építési-bontási hulladékok kezelésére már nem tér ki [1.]. Győr Megyei Jogú Város jelenleg hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervét illetően, a tervezési időszak végéig nem változik jelentősen az építési-bontási hulladékok kezelési koncepciója, a Sashegyi Inerthulladéklerakó-telep működése az engedélyek alapján változatlanul fog üzemelni.

4.3

Komposztálható hulladékok

A Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett bácsai szennyvíztisztító telep kommunális és ipari szennyvizének tisztításából keletkező kommunális szennyvíziszap előkezelésére és komposztálására a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a jogerős hulladékkezelési engedélyt megszerezte. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-5017-5/2007. számú előkezelési engedélye szerint a Győr-Likócs 0680 helyrajzi számon lévő komposztáló telepen a szennyvíztisztítóból a Mosoni Dunát keresztező nyomócső-páron keresztül érkezik a kirothasztott szennyvíziszap. Az iszaptároló aknába áttáplált iszapot a beérkezés napján víztelenítik a cellás komposztáló épületben, ahol 3 db centrifugából álló dekanter centrifugás iszapvíztelenítő állomás működik. A víztelenítéshez kondicionáló szerként polielektrolitot használnak. A víztelenített iszap csigasoron átkerül a komposztálóba, ahol a H-20932-4/2005. számú engedély szerint történik a kezelés. A nem komposztálható rész a Pápai úti lerakóra kerül deponálásra (H-1053-2/2006. és H-1217511/2005. számú engedélyeknek megfelelően). A víztelenítés során kinyert vizet visszatáplálják a szennyvíztelepi technológiába. A Komposztáló telep H-20932-4/2005. számú kezelési engedélye alapján a víztelenített szennyvíziszap kezelési kódja a hulladékgazdálkodásról szóló törvény 3. számú melléklete szerint D8 – a mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek. A komposztálás egy zárt, csarnokszerű épületben történik. Az iszapfogadó területről a szennyvíziszapot keverőgépbe helyezik, melyet szárított iszap granulátummal és faaprítékkal kevernek. A kész keveréket halmokba rakják, és ezt követően zárt, hőszigelelt cellákba helyezik. A folyamathoz szükséges levegőt szakaszos légellátással biztosítják, az elhasznált levegőt vizes mosóval és biofilterrel tisztítják. A kész komposztból a faaprítékot rostálással eltávolítják, és a technológiában újra felhasználják. Egyéb, komposztálható hulladékok kezelését a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Pápai úti lerakó telephelyén végzi, D8 – hulladékkezelés biológiai eljárással. A technológiában veszélyes és nem veszélyes hulladékokat egyaránt kezelnek. Ide tartoznak például a jellemzően háztartásokban és a konyhát üzemeltető önkormányzati intézményeknél is keletkező EWC 20 01 25 kódú étolaj és zsír, illetve a kertes házakban, közterületeken és számos intézménynél keletkező, EWC 20 02 01 kódú biológiailag lebomló zöldhulladékok. Az EWC 20 01 08 kódú biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok kezelése vonatkozásában az érintett önkormányzati intézmények több, különböző vállalkozásnak adták át (a Győri Komszolnak, az országos hálózattal rendelkező Biofilter Zrt.-nek, a győrbácsai telephelyű Biokomplex Környezetvédelmi Kft.-nek stb.) A hulladék kezelésére vonatkozóan hatósági engedéllyel a Győri telephellyel rendelkező cégek közül az Atev Fehérjefeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (D9 – fiziko-kémiai kezelés) rendelkezik. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a Pápai úti telephelyén működő D8 – ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

43


biológiai kezelésű veszélyes és nem veszélyes hulladékok körében ártalmatlanítja a nem veszélyes konyhai és étkezdei hulladékokat, valamint étolajat és konyhai zsírt. A konyhai és étkezdei hulladékok takarmányként való hasznosítása során figyelemmel kell lenni a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 19.§ (3) bekezdésére, miszerint a feldolgozott állati hulladékok felhasználása során tilos egy állatfaj etetése az ugyanazon fajba tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével. A klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet 28.§-a értelmében tilos az élelmiszer-hulladékok (az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki) feletetése sertésekkel.

4.4


A tervezési területen a települési folyékony hulladék begyűjtését nagyrészt a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi. A Győri Komszol az EWC 20 03 04 kódú „emésztőgödörből származó iszapot” 2006-ban az AQUA Kft., a Pannon-Víz Zrt. és a Biokomplex Kft. telephelyére szállította. A Győri Komszol a települési folyékony hulladék szállítását a lakosság és a vállalkozások körében is végzi. A Győri szennyvíztisztító telep üzemeltetését végző Pannon-Víz Zrt. a 2006. tárgyévi adatszolgáltatás szerint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-tól és a Mobiltoalett Kft.-től is átvett települési folyékony hulladékot. A 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet szerinti adatszolgáltatási rendszerben a szállító nem szerepel (a hulladék elszállítás bejelentő lap a 2007. augusztus 2-től hatályos módosítás értelmében, az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet életbe lépésével került a jogszabályba), de a hulladékszállítás, így a települési folyékony hulladék szállítása is engedély köteles tevékenység, ezért a győri székhelyű szállítók jegyzékét az országos adatbázis alapján az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Cég neve

Címe

Engedély száma

Asa-Kertics Szállító, Gazdálkodási Kft

9028 Győr Serfözö Dombi Dülö 3.

03420-006/2006

Büchl Hungaria Kft.

9027 Győr Csörgőfa Sor 8

03350-013/2005

Győri Kommunális Szolgáltató Kft

9024 Győr Kálvária út 4-10.

00466-004/2006

4.5

Engedélyező hatóság

Engedély érvényessége 2009.08.02.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

2008.07.30. 2009.06.10.

Azbeszt hulladék

Magyarországon a szórt azbeszt használatát 1982-ben betiltották. Az 1990-es években felmérés készült az azbeszthulladékok előfordulásáról, mennyiségéről, mely során 1999 és 2002 közt országosan nyilvántartásba vették a szórt azbeszt szigetelésű épületeket. A felmérés elsősorban a paneles lakóépületek vonalán bizonyult eredményesnek. Győrben mintegy 76 000 m2 szórt azbeszt szigetelésről szereztek tudomást. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett és a KvVM-mel közösen kidolgozott, EU forrásokat is felhasználó Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


44

(KIOP) „Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása” (KIOP-2004-1.3.0) című fejezete kiterjedt az épületek azbesztmentesítésére és az azbeszthulladék-kezelésre is. Az EU a projekteket az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a teljes beruházás elszámolható költségeinek a pályázati kiírás szerint maximum 75%-kal támogatta. Az azbesztmentesítéshez az önkormányzatok nyújthattak be támogatási szerződés-javaslatot. A pályázati kiírás szerint az azbesztes házak mentesítését a központi költségvetés a teljes beruházás elszámolható költségeinek maximum 20%-ával támogatta, a fennmaradó 5%-ot az Önkormányzat biztosította. Győr megyei Jogú Város Önkormányzata 2004 júniusában nyújtotta be anyagát a KIOP 2004. 1.3.0. pályázatra, melyet 570 millió Forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A mintegy 76 ezer m2 szórt azbeszt szigetelésből ily módon 22 ezer m2 mentesítése vált lehetővé. Az azbesztmentesítés körülményeit a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet szerint kell biztosítani. A program során ezért a biztonsági előírások betartására és a környezet terhelésének ellenőrzésére fokozottan ügyeltek. A kijelölt munkaterületeket lezárták, elkerítették, figyelmeztető feliratokat helyeztek ki. A helyiségeket légmentesen lezárták. A munkatér levegőjének elszívását biztosították, és háromfokozatú szűrőberendezéssel tisztították. A 2006. tárgyévi adatok szerint a keletkező azbeszthulladékot (EWC 17 06 01*) mint veszélyes hulladékot az Észak-dunántúli MÉH Zrt. vette át, mennyisége 1620 kg volt.

4.6

Egyéb hulladékok

A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 4.5. fejezete tesz említést a kármentesítési kötelezések és az ezzel kapcsolatos szennyezett föld kezelésének kérdésköréről. A szennyezett föld in situ vagy ex situ kezelésével együtt járó kármentesítések során, a győri telephelyű vállalkozások felelősségi körében nem állt módunkban mennyiségi adatokat nyernünk, azonban az önkormányzat felelősségi körén kívül eső vállalkozások hulladékainak kezelése nem is tartozik a helyi hulladékgazdálkodási tervezés körébe. Az 1.3.2. fejezetben szereplő kármentesítési kötelezett gazdálkodók közül egyik szervezet kármentesítési hulladéka (EWC 17 05 03* - veszélyes anyagokat tartalmazó szennyezett föld) sem szerepel az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Felügyelőségnél nyilvántartott, Győrben átadott hulladékok közt (2006). Ennek oka lehet, hogy a szennyezés feltárása még nem fejeződött be, vagy már korábbi évben megtörtént a szennyezés megszüntetése, és a záródokumentáció elbírálása tárgyévben folyamatban volt még a Felügyelőségnél. Az is lehetséges, hogy a szennyezett föld egyes esetekben más EWC kódszámon szerepelt a hulladék bevallásokban. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. minden évben, a hulladékszállítási közszolgáltatásért járó számla mellé csatolja tárgyévi hulladéknaptárját, mely a hulladékgyűjtés, edénymosás, lomtalanítás és a kerti hulladékgyűjtés legfontosabb információit tartalmazza. A háztartásokban feleslegessé vált nagyobb méretű berendezési tárgyak – lom – szervezett begyűjtését a Kft. évenként egyszer végzi. Az akción kívül eső időpontokban a kisebb mennyiségben keletkező lomhulladékot a hulladékgyűjtő pontokon lehet térítésmentesen elhelyezni. Őrzött gyűjtőhely található a Pápai úti szeméttelepen, Bácsán a Kalapács utca és a Szitásdomb sarkánál, Győrszentivánon a Homoksori úton, Kismegyeren az Ötház utcában, Újvárosban a Nép utcában, valamint a Reptéri úton, ezek munkanapokon 8-16 óra között vannak nyitva (www.komszol.hu).


Munkaszám:0707/764

45


5. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a települési szilárd hulladék gyűjtésével, elhelyezésével, valamint a köztisztasággal kapcsolatos feladatait a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-n keresztül gyakorolja. A hulladékok szelektív gyűjtéséhez kapcsolódó tevékenységet Győrben több cég is végez, ezekről a következő fejezetekben teszünk említést. A települési folyékony hulladékok szállítását a tervezési területen a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi, az ártalmatlanítás Győr város szennyvíztelepén, a Pannon-Víz Zrt. telephelyén történik.

5.1

Szilárd hulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése

A fejezetben szereplő hulladékkezelők hatósági engedélyeiről szóló adatok (engedély száma, érvényessége, engedélyezett kapacitás, kezelési kód) az országos adatbázisból származnak, melyek a kezelo.kvvm.hu Internetes oldalon megtekinthetők. Külön fejezetben szerepel azoknak a hulladékkezelőknek a bemutatása, amelyek már a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervben is ugyanígy szerepeltek. A kezelők engedélyeiről szóló táblázatokat kiegészítettük az engedélyes telephely beazonosításával. 5.1.1

A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. tevékenységének bemutatása

A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. hulladékgazdálkodási tevékenysége köztisztasági szolgáltatások, kommunális hulladékok szállítására, kommunális hulladékok kezelésére, építési-bontási törmelékek és egyéb inert hulladékok kezelésére terjed ki. A Kft. a beszámolási időszakban a következő beruházásokat, fejlesztéseket vitte véghez a hulladékgazdálkodási és köztisztasági feladatainak elvégzéséhez fűződően: Gépek, berendezések: 2004:

1 db fűnyíró, 1 db seprűgépjármű 2 db új szállító gépjármű (konténeres szállítás) beszerzése.

2005:

1 db seprűgépjármű, 3 db kukás gépjármű felépítményének felújítása, 1 db kompaktor beszerzése.

2006:

3 db kukás gépjármű felépítményének felújítása, 1 db új hulladékszállító és 2 db konténerszállító gépjármű beszerzése.

Létesítmények: A Reptéri úton újabb 1 db gyűjtőpontot helyeztek üzembe, így összesen 6 db működik a városban. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-nek Győr város hulladékgazdálkodásában betöltött szerepe alapvetően a közszolgáltatás keretein belül, speciális előírásokhoz igazodva zajlik, és a komposztálható hulladékok, az építési-bontási hulladékok kezelése, illetve a szelektív gyűjtés megvalósítása terén folytatott tevékenységeit a 4. fejezetben már részleteztük. Az alábbiakban a Pápai úti telephelyen folytatott tevékenységeket részletezzük. A Győri Komszol ezen a telephelyen végzi a települési szilárd hulladék lerakással történő ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764


46

ártalmatlanítását. A lerakási eljárás dombépítéses, egy méteres szeletekben, homlokdöntéses prizmaalakítással, kompaktoros terítéssel és tömörítéssel történik. A terítési front megközelítőleg 50 méteres hosszúságú, az egyes szeletek lefedésére 10-30 cm vastag földréteg terítés szolgál. A lerakás műveleti fázisai: ürítés, gépi egyengetés és tömörítés, prizma felület napi takarása. A kezelés kódja a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. számú melléklete szerint: D1 – lerakás műszaki védelem nélkül. A lerakott hulladék összetételét évente négy alkalommal vizsgálják, 3 alkalommal 13 frakcióra, az őszi időszakban pedig további részfrakciókra is. Az őszi vizsgálat során 20 mmnél kisebb hulladékból mintát vesznek és a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szerint meghatározott kioldási vizsgálatot végeztetik el. A telephelyen ezen kívül bio-konverziós eljárással olajtartalmú hulladékokat is ártalmatlanítanak (kezelési kód: D8). A technológiában szénhidrogén tartalmú iszapok és felitató anyagok olajtartalmát szerves anyag, agyagásványok bekeverésével legfeljebb 5%os értékre állítják be, és az anyagot 8-10 hónapos folyamat során komposztálják. A technológia folyamatában első lépésként komposztáló medencét alakítanak ki, ebben helyezik el a bekevert anyagot, melyet baktériumos beoltással kezelnek. A folyamathoz optimális esetben 50-60%-os víztartalom és megfelelő levegőztetés szükséges, ez utóbbit gallyakból és temetői hulladékból álló levegőztető kúpokkal biztosítják. Az érlelési idő lejártát követően, a további kezelés előtt mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal bizonyosodnak meg arról, hogy az így kezelt hulladék a hulladékgazdálkodási törvényben foglalt veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik. Ez után a komposztot kitermelik és földdel takarják, vagy beillesztik a biogáz termelő rendszerbe. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Likócsi Komposztáló telepén folytatott tevékenységet a 4.5. fejezetben mutattuk be. A komposztáló telepi beruházást Győr Megyei Jogú Város az AQUINNO Kft. tervei alapján, a BETONÚT (Délviép) Rt. és az ALTERRA Kft. közös fővállalkozásban valósította meg. A telep az EU ISPA és a Magyar Állam pénzügyi támogatása mellett épült. A komposztáló telep feladata a Győri Szennyvíztisztító Telepen keletkező, egy nyomócsövön (DN200) a szennyvíztisztító telepről a Mosoni Duna túlpartján lévő komposztáló telepre táplált rothasztott szennyvíziszap víztelenítése, majd komposztálása. A telep közel öthónapos próbaüzeme 2006. februártól 2006. júliusig tartott. A technológia üzemelése során a szennyvíztisztító telepről kitáplált rothasztott és kigázosított szennyvíz iszapot centrifugálással víztelenítik, majd faaprítékkal és szárított rothasztott iszappal összekeverik és komposztálják, a komposztálódás folyamatához szükséges mikroklimatikus tényezőket biztosítják. A technológiában elhasznált levegőt vizes mosóval (ammónia leválasztása), második lépcsőben pedig biofilterrel tisztítják. A technológiában keletkező szennyvizeket visszatáplálják a szennyvíztisztítóba. 5.1.2

Az Alcufer Kft. tevékenységének bemutatása

A győri székhelyű Alcufer Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az országos nyilvántartás szerint Magyarország különböző városaiban található telephelyeire 15 hulladékkezelésre, szállításra vonatkozó engedéllyel rendelkezik, ebből ötöt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adott ki. A cég győri telephelyét a beszámolási időszakban a Felügyelőség rendszeresen ellenőrizte. Az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott engedélyek az alábbi tevékenységekre vonatkoznak:


Munkaszám:0707/764

47


Engedély száma

Telephely

Hulladékok köre

Kezelési kód

Kapacitás

Engedély érvényessége

R12

Előkezelés 1750 25 tonna/év

2009.05.12.

02419008/2006

II.sz. Műanyag, fém, üveg, hulladékgyűjtő veszélyes és nem és feldolgozó hulladékok egyaránt telephely

06520009/2006

Győri I. számú hulladékgyűjtő Különféle fémek és feldolgozó telephelye

R12

Előkezelés 1170 tonna/év

2009.09.01.

07030003/2006

(az engedély érvényessége Különféle fémek lejárt)

R12


2007.10.03.

19275009/2005

Soproni hull. Műanyag, fém, üveg, gyűjtő és veszélyes és nem feldolgozó hulladékok egyaránt telephely

R12


2009.02.03.

05457013/2005

veszélyes hulladék gyűjtő Veszélyes hulladék gyűjtése telep

45475 tonna/év

2008.10.01

papír, fa, veszélyes

papír, fa, veszélyes

Az Alcufer Kft. ügyfelei elsősorban a termelői szféra képviselői, de a cég az elmúlt években lakossági eredetű hulladékokat is vett át. Tevékenységének volumenére jellemző adat, hogy az előkezelt hulladékmennyiség alapján a Felügyelőség adatbázisában a beszámolási időszak mindhárom tárgyévében listavezető, és a hulladékkezelésből keletkező másodlagos hulladékmennyiség alapján is Győr legnagyobb nem veszélyes hulladék termelője volt. Az alábbi táblázatban megjelenítettük az Alcufer Kft. 2006. tárgyévi hulladék adatait, a Győrben történt hulladékátvételek vonatkozásában. A táblázatban a kiemelt hulladékáramok közé tartozó hulladékok tételesen szerepelnek. EWC

Megnevezés

Eredet

Mennyiség (t)

15 01 02

Műanyag csomagolási hulladékok

Győr, lakossági

1,24

15 01 01

Papír csomagolási hulladékok

Győr, lakossági

11,842

16 06 01*

Ólomakkumulátorok Termékként tovább nem használható járművek

Győr, lakossági

305,554

Győr, lakossági

311,026

16 01 04*

Átvett lakossági eredetű hulladék összesen: Átvett hulladék összesen:

27 101,496 203 558,599

5.1.3 Az Észak-dunántúli MÉH Zrt. tevékenységének ismertetése Az Észak-dunántúli MÉH Zártkörűen működő Részvénytársaság a csomagolás hasznosító koordináló szervezetek közül az Öko-Pack Kht. tagja, de az akkumulátorok és kiselejtezett gépjárművek visszavételében is részt vállal. Regisztrált gépjármű bontóhelye a Győr, Sashegy-puszta 1. szám alatt üzemel. Győri telephelyén fa csomagolási hulladék, illetve egyutas és EU raklapok begyűjtését is végzik. A Zrt. ezenkívül fémhulladékokat gyűjt, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 04382009/2006. számú engedélyével. ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

48


A Zrt. a 2006. tárgyévi hulladék adatai a Győrben történt hulladékátvételről (a kiemelt hulladékáramok közé tartozó hulladékokat tételesen megjelenítettük): EWC

Megnevezés

Eredet

Mennyiség (t)

13 02 05*

Fáradt olaj

Győr, lakossági

1,653

15 01 04

Fém csomagolási hulladékok

Győr, lakossági

0,019

15 01 02

Műanyag csomagolási hulladékok

Győr, lakossági

70,433

15 01 01

Papír csomagolási hulladékok

Győr, lakossági

178,135

20 01 21*

Győr, lakossági

3,862

Győr, lakossági

9,555

Győr, lakossági

0,67

16 06 01*

Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Ólomakkumulátorok

Győr, lakossági

209,141

16 01 04*

Termékként tovább nem használható járművek

Győr, lakossági

148,536

20 01 35* 20 01 36

Átvett lakossági eredetű hulladék összesen:

5 760,620

Átvett hulladék összesen:

19 120,830

5.1.4 A Metalwest Kft. tevékenységének ismertetése A Metalwest Fémkereskedelmi Kft. elsősorban különféle fémek begyűjtésére és szállítására szakosodott. Emellett Győr, 01284/1 helyrajzi számon lévő telephelyén (Sashegy) nemvas fémek (alumínium és sárgaréz) olvasztását, ötvözését végzi, a hulladékok kezelése során fém visszanyerése is történik (R4). A Metalwest Kft. 2006-ban, Győrben 8 263,997 tonna hulladékot vett át, ennek 17%-a győri cégektől származott. Kiemelt hulladékáramok közül a Kft. fém csomagolási hulladékot (2,8 tonna), műanyag csomagolási hulladékot (1,4 tonna) és elektronikai hulladékot vett át. A Metalwest Kft. hulladékkezelésre és szállításra vonatkozó engedélyei: Engedély száma 00619005/2006

Telephely Győr Sashegy


Hulladékok köre

Kezelési kód

Kapacitás

Engedély érv.

Észak-dunántúli KTVF

Elsődleges és másodlagos termelés sósalakja (veszélyes)

D9


2009.04.03.

00847002/2006

Győr Sashegy


Kül. Fémek (nem veszélyes)

R12

Hasznosítás 6020 tonna/év

visszavonásig

00241007/2004

-

OKTVF (Főfelügyelőség)

Feketesalak, sósalak (veszélyes)

-

Szállítás, begyűjtés

2007.12.25.


Feketesalak, sósalak, elektronikai (veszélyes)

-


2008.07.15.


Nem veszélyes hulladékok (fém, papír, műanyag, salak)

-


2008.03.09.


Kül. Nem veszélyes hulaldékok

-


2007.10.22.


Elsődleges és másodlagos termelés sósalakja (veszélyes)

-

Szállítás

2007.12.31.


Szilárd részecskék és por (nem veszélyes)

-

Szállítás

2007.12.31.

02876008/2005 03365002/2004 04073003/2004 06489008/2006 06595007/2006

-

-

-

-


Munkaszám:0707/764

49


5.1.5 Az Ereco Zrt. tevékenységének ismertetése Az ERECO Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Zrt. vas-, lemez-, színesfém-, papír-, fólia-, akkumulátor hulladék, valamint roncsautók begyűjtésével és kezelésével foglalkozik. Az ERECO országszerte közel húsz, saját üzemelésű és franchise telephelyet üzemeltet, a Hulladékgazdálkodási Információs rendszerben 14 különböző engedélyét tartják nyilván. Az acélhulladékok szelektálására korszerű, shreddezési eljárást alkalmaznak, melynek a kiselejtezett gépjárművek hasznosításában komoly szerepe van. A színesfémhulladékok felvásárlása főként alumínium-, és a rézszármazékokra terjed ki. A papír gyűjtése a budapesti, pécsi és debreceni telephelyére terjed ki. A cég az akkumulátor hulladékok átvételére Győrben is lehetőséget biztosít (feldolgozása Magyarországon kívül történik). Az Ereco Zrt. 2006-ban, Győrben 49 076,257 tonna hulladékot vett át, ebből 5 813,709 tonnát győri lakosoktól. Kiemelt hulladékáramok közül az alábbi hulladékmennyiségeket vette át: EWC

Megnevezés

Eredet

Mennyiség (t)

16 06 01

Ólomakkumulátorok

Győr, lakossági

575,17

20 01 01

Papír és karton

Győr, lakossági

13,414

16 01 04*

Termékként tovább nem használható járművek

Győr, lakossági

59,6

16 01 06

Termékként tovább nem használható járművek (szárazra fektetett)

Győr, lakossági

8,57

5.1.6 A Fémker Kft. tevékenységének ismertetése A Fémker Fémkereskedelmi És Másodlagos Anyagokat Hasznosító Kft. alaptevékenysége a hulladékok, ipari alapanyagok átvétele, feldolgozása és értékesítése. Különféle összetételű és minőségű színesfém hulladékok, ipari másodnyersanyagok, kohászati alapanyagok átvételét, feldolgozását és feldolgozó műhöz történő kiszállítását végzik. Győri telephelye az Ipari Parkban található. A Fémker Kft. 2006-ban 3 147,454 tonna nem veszélyes hulladékot vett át győri cégektől. Engedély száma

Telephely


03801006/2007

9027 Győr Hűtőház u. 6.

veszélyes Észak-dunántúli Nem hulladékok (fém, KTVF műanyag, papír, üveg)

R12

06744007/2006

-

OKTVF Nem veszélyes (Főfelügyelőség hulladékok, többféle )

Begyűjtés

Hulladékok köre

Kezelési kód

Kapacitás

Engedély érv.

Előkezelés 347 2010.05.29. 50 tonna/év -

2010.02.28.

5.1.7 Az ASA-KISALFÖLD Kft. tevékenységének ismertetése Az A.S.A. vállalatcsoport győri székhelyű egysége, az A.S.A. – Kertics Kft., 2004-től A.S.A. Kisalföld Kft. nem veszélyes hulladékok elszállítását végzi. 2006-ban összesen 13 155,392 tonna hulladékot vett át Győrben, ebből 5 048,475 tonna győri lakossági eredetű.


Munkaszám:0707/764

50

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve - beszámoló Engedély száma 03420006/2006

Telephely


Hulladékok köre

Kezelési kód

Kapacitás

Engedély érv.

-

OKTVF (Főfelügyelőség )

Nem veszélyes hulladékok, többféle

szállítás

-

2009.08.02.

5.1.8 Az Arany Kentaur Kft. tevékenységének ismertetése Az Arany Kentaur Kft. a csomagolóanyag-hasznosítás koordináló szervezetek közül az ÖkoPack Kht. egyik alapító tagja volt, felszámolása 2004-ben kezdődött meg. 5.1.9 A Lamba Rt. tevékenységének ismertetése A Lamba Rt. műanyag hulladék hasznosítóként volt jelen a piacon, azonban a cég felszámolási eljárását a cég tartozásai miatt még 2004-ben megindították. 5.1.10 BÜCHL Hungária Kft. tevékenységének ismertetése A győri székhelyű BÜCHL HUNGARIA Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. a győri Nemzetközi Ipari Park területén üzemel. Elsősorban a termelői szektor hulladékgazdálkodásban betöltött szerepe az alábbi tevékenységekre terjed ki: –Folyékony veszélyes hulladékok (olajtartalmú szennyvizek, emulziók és mosólúgok) kezelése bepárlással. Technológiai lépések: kémiai-fizikai előkezelés, aktív szenes utótisztítás, a technológiából tisztított víz és olajmaradvány lép ki. A tisztított víz (amennyiben komponensei megfelelnek az előírásoknak) csatornába vezethető, az olajmaradvány energiatartalma pedig meghatározott technológiákban hasznosítható. –Ipari és termelői hulladékok szállítása, válogatása, előkészítése és értékesítése (papírhulladékok válogatása és kezelése). –Veszélyes és nem veszélyes hulladékok darálása (méretcsökkentés, termikus hasznosítás hatékonyságának növelése) –Brikettálás (fémpogácsák préselése acélgyári, öntödei használatra; iszapok és emulziók fémtartalmának visszanyerése). A Büchl Hungária Kft. hatósági engedélyei:

Engedély száma 00983002/2006

Telephely Központi telephely


Hulladékok köre


Nem veszélyes csomagolási (fém, vegyes összetételű kompozit, egyéb kevert)

Kezelési kód

Kapacitás

Engedély érv.

R12

Szállítás 11000 tonna/év Begyűjtés 11000 tonna/év Előkezelés 11000 tonna/év

2009.03.16.

01596013/2007

Reptéri úti telephely

Észak-dunántúli Fém és olajtartalmú iszapok , forgács KTVF

R12


2010.05.31.

10619019/2006

Reptéri úti telephely

Észak-dunántúli Veszélyes és nem veszélyes hulladékok, KTVF többféle

R12


2009.12.18.

00544-

-

OKTVF

Veszélyes, többféle


Begyűjtés

-

2009.03.24.

Munkaszám:0707/764

51

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve - beszámoló 004/2006

(Főfelügyelőség)

Engedély száma

Telephely

01170008/2007

-

01171005/2007


Kezelési kód

Kapacitás

Engedély érv.

OKTVF 190207* (Főfelügyelőség

Szállítás

-

2008.04.01.

-

OKTVF 140603* (Főfelügyelőség)

Szállítás

-

2008.04.01.

02152004/2007

-


Szállítás

-

2008.04.01.

02323004/2007

-


Szállítás

-

2008.04.01.

02324005/2007

-


Szállítás

-

2008.04.01.

03350013/2005

-

OKTVF Nem veszélyes (Főfelügyelőség) hulladékok, többféle

Szállítás

-

2008.07.30.

Hulladékok köre

A BÜCHL Hungária Kft. győri lakossági eredetű hulladékok közül 2006-ban az alábbi mennyiségeket vette át Győrben: EWC kód

Megnevezés

20 01 39

Műanyagok

15 01 01

Papír és karton csomagolási hulladékok

Mennyiség (t) 3,474 712,864

5.1.11 A tervezési területen folytatott egyéb szilárd hulladék begyűjtési, szállítási, ártalmatlanítási tevékenységek ismertetése A Győri Hulladékégető Kft. 1990 óta működik Győr határában. A hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása forgódob kemencével, utóégető kamrával, hőhasznosító kazánnal, turbinával és száraz elven működő füstgáz tisztítóval és dioxin szűrővel felszerelt berendezéssel történik. Az égethető hulladékok köre: –olajok, olajiszapok, olajfelszívató anyagok, szűrők, flakonok –halogénmentes és halogéntartalmú oldószerek, iszapok –festékmaradékok, iszapok, göngyölegek –gyógyszergyártási hulladékok –növényvédőszer maradékok, göngyölegek –gyanták, ragasztók, kittek –finomvegyszerek, laboratóriumi vegyszermaradékok –szennyvíziszapok –műanyag, papírhulladékok, irodatechnikai berendezések patronjai, termelési selejtek, iratok –egészségügyi hulladékok [Forrás: KSZGySZ Környezetvédelmi tájékoztató, 2007.] A Győri Hulladékégető Kft. lakossági eredetű hulladékok közül 2006-ban az alábbi mennyiségeket vette át Győrben: EWC kód

Megnevezés


Mennyiség (kg)

Eredet

Munkaszám:0707/764

52

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve - beszámoló 20 01 33

Elemek és akkumulátorok

51

Nagyatád

A Győri Hulladékégető Kft. 2004-ben 8000 t hulladékot vett át, ebből 7300 tonnát ártalmatlanított. Az átvett hulladékból 1000 tonna volt a közvetlen győri telephelyű cégektől beszállított hulladék. A hulladékégetőben 2005. évben 7331.005 tonna hulladékot ártalmatlanítottak, a 2006. tárgyévi adatszolgáltatás szerint pedig a Hulladékégető 7164,302 tonna hulladékot ártalmatlanított. 1339,14 tonna hulladékot a cég Győrből vett át. A Győri Hulladékégető Kft. a Felügyelőség illetékességi területe szerint a 100 legnagyobb hulladékkezelő, egyben a város öt legnagyobb hulladéktermelője közé tartozik. Tevékenységéből 2005-ben 2 128 414 kg, 2006-ban 2 265 940 kg EWC 19 01 11* veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak keletkezett. A Győri Hulladékégető Kft. működésének további engedélyezése és kapacitás-bővítése ügyét a városban működő társadalmi szervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik. Az engedélyezési eljárások során a nyilvánosságot az érvényes jogszabályok szerint szükséges biztosítani. A Győri Hulladékégető Kft. hulladékkezelési tevékenysége során közszolgáltatói szerepet nem tölt be, és a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elkövetkező évekre vonatkozó fejlesztési beruházásaiban közvetlenül sem szerepel. A jelenlegi állapotok szerint a Kft. tervezett beruházásainak hatósági engedélyezése nem függ a helyi hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott céloktól, előirányzatoktól. A győr-bácsai telephelyű Biokomplex Kft. ipari szennyvizek kezelésével foglalkozik, és a beszámoló készítésekor hulladékkezelőként nem szerepelt a KvVM adatbázisában. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján a Kft.-nek jelenleg érvényes, az Északdunántúli KTVF H-5172-7/2007. számú engedélye a Győr 0614/8. hrsz.-ú telephelyére, nem veszélyes hulladékok komposztálására vonatkozik. Az engedélyezett kezelés kódja R12. A cég telephelyét az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen ellenőrzi. A tervezett fejlesztések, beruházások engedélyezések vonatkozásában a nyilvánosság biztosítását a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint végzik. A jelenlegi állapotok szerint a Kft. tervezett beruházásainak hatósági engedélyezése nem függ a helyi hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott céloktól, előirányzatoktól. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartásában további, engedéllyel rendelkező győri hulladékkezelő vállalkozások is szerepelnek, melyek listáját az alábbiakban közöljük: Név Bazso 2000 Bt. Dr. Szakál Pál Épfu-Tanoda Kft Ferrocup Vas Szinesfémöntöde Kft Gerab Kft. Hartl & Máté Kft. Hzs Bt. Ifg Metal Ipari Kereskedelmi Kft Kis Zoltán

Cím 9151 Abda Radnóti Lakótelep 6/4 9023 Győr Szigethy A. út 78/A.1.Em.01. 9028 Győr Fehérvári út 80 És 9027 Győr Puskás Tivadar u 33 9023 Győr Álmos u. 7 9025 Győr Kossuth Lajos u. 22. 9025 Győr Kossuth Lajos u. 28. I.17. És 9028 Győr Török Ignác u 35 9028 Győr, Szent Imre út 122.


Engedély száma 02405-008/2006 11429-008/2006 01690-004/2007 01106-010/2006 11927-005/2004

Engedélyezett hulladékok Inert és települési szilárd hulladék szállítás, begyűjtés Kül. veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítása (R4) Hulladékká vált gépjárművek kezelése (R4) Nem veszélyes hulladékok hasznosítása (R4) Nem veszélyes hulladékok hasznosítása (R5)

15293-002/2004

Települési szilárd hulladék begyűjtés

17577-003/2005

Fémek begyűjtése

19517-002/2004

Fémek hasznosítása (R5)

05401-008/2006

Műanyag előkezelés (R12)

Munkaszám:0707/764

53

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve - beszámoló Kismegyer Erga Kft. Németh Károly

9028 Győr Kalász u. 25 9081 Győrújbarát Széchenyi Körút 15.

Név Németh Károly László Pannon-Viz Rt. Raabmetal Másodnyersanyag Kereskedelmi Kft Szabó Gábor Szasabo Kft. Szekunder Kkt. Szélmed Kft

Szinflex Plus Kft

Cím

20175-001/2005

Papír, műanyag előkezelés (R12)

17546-007/2004

Építési-bontási hulladék begyűjtés

Engedély száma

9081 Győrújbarát Széchenyi Körút 15. 9025 Győr Országút út 4. 9027 Győr Németh Lászlo János u 34 9121 Győrszemere Koroncói út 17. 9028 Győr Fehérvári u 75 9024 Győr Táncsics M. u. 36. 9062 Kisbajcs Árpád út 13.

17545-007/2004


00072-007/2006

Nádorvárosi szennyvízátemelő engedélye (R5, R12)

13230-008/2005

Fémek, papírhulladék begyűjtése

13268-005/2005

Szennyvíz szállítás

20006-013/2005


02436-009/2006 19725-001/2003

9028 Győr Banai u. 40.

Engedélyezett hulladékok

Elektromos és berendezések (R12) Egészségügyi ártalmatlanítása (D9)

elektronikus

00835-013/2006

fénycsövek kezelése (R12)

00835-021/2006

fénycsövek kezelése (R12)

11993-006/2005

Műanyag kezelése (R3)

hulladékok

22715-010/2005

Fénycsövek kezelése (R12)

Vasker 2000 Kft.

9027 Győr, Puskás T. u. 33.

03971-014/2006

Fémhulladék begyűjtés

Zsidi'2002 Bt.

9022 Győr Stelczer Lajos u. 3.

15703-006/2004

Építés-bontási hulladék begyűjtés

A 2.1.1. fejezetben említett Ökotop 2000 Kft. miskolci székhelyű. Győri telephelyére, nem veszélyes hulladékok begyűjtésére az Észak-dunántúli KTVF 02034-008/2007. és 02034020/2007. számon adott engedélyt. Az egészségügyi hulladékok szállítását végző Wolf Kkt. (2.1.2. fejezet) A Főfelügyelőség 03179-011/2004. számú engedélyével rendelkezik. A Zöldhatóságoknál a hulladékkezelési engedélyek kiadása folyamatosan, a beérkezett kérelmek alapján történik, ezért a hulladékkezelői lista időről időre változhat. A hulladéktermelőknek a hulladék átadását megelőzően tájékozódniuk kell az átvevő zöldhatósági engedélyének érvényességéről. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos honlapján ugyan megtalálható a hulladékkezelők engedélyének száma és érvényessége, az internetes tájékozódás azonban nem helyettesíti az engedély meglétének tényleges igazolását. Konkrét hulladékátadás alkalmával az engedélyek további adatait is be kell szerezni. Az 1.3.5. fejezetben kitértünk arra, hogy a 2000. évi XLIII. törvény 15.§ (4) bekezdése értelmében gazdálkodó szervezet tevékenységi körében nem veszélyes hulladék forgalmazását - amennyiben azt változatlan formában értékesíti - a kereskedelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezhet. A hulladékkereskedők működési engedélyét az Önkormányzat adja ki. Az aktuálisan nyilvántartott hulladékkereskedők listáját az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Üzemeltető neve

Székhelye

Alcufer Kft.

Győr, Mészáros Lőrinc u. 13.

Az üzlet elnevezése Az üzlet címe Hulladék és melléktermék felvásárló Győr, Mészáros Lőrinc u. 13. telep Hulladékgyűjtő és feldolgozó Győr, Reptéri út 2. telephely

Alu-Vid Metál Kft.

Győr, Lehár Ferenc út 123.

Vas és színesfém felvásárlás


Arany Kentaur Bt.

Győr, Fő u. 80.

Hulladékfelvásárló telep

Győr, Sashegypuszta 01239 hrsz.

Cz-Ker Kft.

Győr, Pengős út 4.

Hulladék felvásárló telep



Munkaszám:0707/764

54

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve - beszámoló Dupondius Bt.

Győr, Gyümölcs u. 27.

É-D. MÉH Zrt.

Győr, Bartók Béla út 4.

Fémfelvásárló telep


MÉH Telep

Győr, Szeszgyár 6.

MÉH Telep Üzemeltető neve

Székhelye

Az üzlet elnevezése

Győr, Sashegypuszta 01290/1. hrsz. Az üzlet címe

Egri Sándor

Győré, Festő u. 21.

Hulladék és melléktermék felvásárlás Győr, Festő utca 15. ERECO Győri hulladékfelvásárló Győr, Reptéri út 5. telep

Ereco Zrt.

Budapest, Gránátos u. 1-3.

Eszting Kft.


Hulladék és melléktermék felvásárlás Győr, Lehár Ferenc út 121.

Fémker Junior Kft.

Győr, Hűtőház u. 6.

Hulladékfelvásárlás

Győr, Hűtőház 6.

Fémker Kft.

Győr, Szentiváni út 30.

Vas és színesfém hulladék felvásárlás

Győr, Szentiváni út 30.

Fer-Biznisz Kft.

Győr, Soproni út 27/b.

Fémhulladék nagykereskedelem

Győr, Fehérvári út 80.

Hammerfall Kft.


Fémfelvásárló telep


H-Metal Kft.

Tapolca, Csorbánc u. 43.



Hor-Ker Metal kft.

Tapolca, Kölcsey F. u. 8.

Fémfelvásárló telep-ratár


H-Vasépker 2006 Kft.

Tapolca, Csorbánc u. 43.

Színesfém felvásárló telep

I.F.G. Metal Kft.

Győr, Török Ignác u. 35.

Fémhulladék felvásárlás

Jávó 60 Bt.

Győr, Bercsényi liget 31.


Győr, Viola u. 75.

Karika Gyuláné

Győr, Kossuth Lajos u. 48.


Győr, Viola u. 75.

Kays Kft.

Győr, Fehérvári út 153/A.

Műanyag melléktermék-granulátum raktár

Győr, Kismegyeri út 01367/1.

Kevin-Kol 2003 Kft.

Székesfehérvár, Prohászka O. utca 30/b.


Győr, Koroncói út 26.

Kevin-Kol Kft.

Budapest, Rózsa út 36.

Hulladékgyűjtő telep

Győr, Váci Mihály u. 128.

Kolkevin Kft.

Győr, Kör tér 14/D.

Színesfém felvásárló telep

Győr, Váci Mihály u. 128.

Kovács Metal Kft.

Győr, Puskás Tivadar u. 33.

Fémhulladék felvásárló telep


Luciano Kft.

Győr, Homoksori út 2/b.

Színesfém hulladék felvásárló

Győr, Homoksori út 2/b.

Mé-Mé Bt.

Győrújbarát, Erzsébet u. 56.



Mozol Bt.

Győr, Bercsényi liget 43.

Hulladék telep

Győr, Viola u. 75.

Németh Ferenc

Győr, Örkény István u. 1.


Győr, Aba Sámuel út 22.

Győr, Sashegypuszta 01284/2. Győr, Koroncói út Major 01628/8 hrsz.

Preven-Team 2004 Kft. Bőny, Ottómajor 1.

Hulladékgyűjtő telep

Raabmetal Kft.

Győr, Németh László János utca 34.

Raabmetál Másodnyersanyag hasznosító telep

Győr, Hűtőház 6. (5437/6. Hrsz.) Győr, Orgona u. 3182/7. Hrsz.

Szaka 2003 Kft.

Győr, Ikva u. 19.

Hulladék telep

Győr, Viola u. 75.

Vasker 2000 Kft.


Fémhulladék telep

Győr, Puskás Tivadar u. 33. 5795 hrsz.

Vidák és Vidák Kft.



Győr, Lehár Ferenc út. 121.

5.1.12 A felhalmozott ismertetése

hulladékok

tárolásának,

helyzetének

(problémakörének)

Az illegálisan lerakott, elhagyott hulladékok problémájának kezelése érdekében a Győri Kommunális Szolgáltató Kft., a Közterület Felügyelet és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve az Önkormányzat is együttműködik, aki egyben a hatósági feladatokat is ellátja. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket az 1.3.2. és a 2.2. fejezetben tárgyaltuk. Az illegális hulladék ügyek intézése a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Környezetvédelmi Csoportjánál folyik. Amennyiben bárki a város területén illegálisan elhelyezett hulladéklerakást észlel, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével megteheti panaszát. Az ügyről az ügyintéző helyszíni szemlén készít jegyzőkönyvet. Abban ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

55


az esetben, ha az illegálisan lerakott (elhagyott) hulladék tulajdonosa ismert, illetve az illegális hulladéklerakás bizonyítható, akkor az elkövetőt a hulladékok ártalmatlanítására kötelezi a hatóság. Amennyiben az elhagyott hulladékok tulajdonosa nem ismert, akkor az érintett ingatlan tulajdonosát kötelezi a hatóság az ártalmatlanításra. A közterületen elhagyott hulladékok ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül az Önkormányzat gondoskodik. A város területén aktívan működő társadalmi szervezetek közül a Reflex Környezetvédő Egyesület és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Zöld Pont Irodája 2006. november 16-án aláírt együttműködési megállapodása értelmében a két szervezet közös szerepet vállal többek közt a lakossági panaszok, bejelentések megoldásánál is, mely az illegális lerakók felszámolásánál is hasznos kapcsolódási pontnak bizonyulhat. A Hulladék Munkaszövetség az illegálisan lerakott hulladékok felszámolásában az elmúlt években több alkalommal részt vett.

5.2 A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők 5.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Magyarország Települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája (2007-2016)”; [1.] című tanulmánya alapján a települési szilárd hulladék összetétele az elmúlt egy évtizedben nem változott lényegesen. Az alábbi táblázatban foglalt elemzést az összetétel 2004. évi alakulása alapján végeztük. Az egyes frakciók számított mennyiségét a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által 2006-ban átvett települési szilárd, csomagolási, szelektíven gyűjtött csomagolási és szelektíven gyűjtött papír, valamint a Pápai úti telepen biológiai eljárással kezelt nem veszélyes hulladékok mennyiségekből számítással határoztuk meg. Frakciók

m/m%

Papír

14,5

12 520

1 197,85

9,57

Műanyag

12,1

10 448

317,66

3,04

Üveg

3,6

3 108

410,11

13,19

Fém

3,7

3 195

16,6

0,52

37,5

32 379

21,94

0,07

Textil

3,1

2 677

0

0,00

Egyéb

25,5

22 018

0

0,00

Összesen

100

86 344

1 964,16

2,27

Szerves

Számított mennyiségük (t) Begyűjtött (t)

Begyűjtési arány (%)

A számítás alapján megállapítható, hogy a begyűjtési arány a helyi hulladékgazdálkodási terv bázisévéhez képest növekedett. A Reflex Egyesület és a Humusz elnökének „Vélemény Győr város felülvizsgált Hulladékgazdálkodási Tervéhez” című levelére való hivatkozással, az alábbiakban közzé tesszük a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 2006. október 31-én kelt mintavételi jegyzőkönyvében rögzítetteket, mely a kevert szilárd települési hulladék összetételének meghatározásakor készült. A négy, 1 m3 térfogatú minta térfogatszázalékos összetétele a következő volt: Kategória

Alkategória


1. minta

2. minta

3. minta

Munkaszám:0707/764

4. minta

56

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási terve - beszámoló Biológiailag lebomló hulladék

ételhulladék (csontok kivételével)

10

12

10

13

udvari és kerti hulladék (virágok, falevelek, sövénynyesedék stb.)

20

21

13

13

Papírok

csomagolóanyagok (papírzsákok, csomagolópapír) újságok, brosúrák (újságok, papírra nyomott hirdetések) magazinok és fényes papírra nyomott hirdetések egyéb papírféleség: borítékok, cégjelzések, számítógépes nyomtatványok sima csomagolókartonok: tésztás és tojásdobozok, joghurtos kartonok hullámos csomagolókartonok egyéb kartonok csomagolóanyagok: különféle anyagok (papír, műanyag, üveg) kompozitjai, tetrabrik, teás zacskók stb. egyéb kompozitok csomagolóanyagok: hálók gyümölcsök és zöldségek számára egyéb textíliák, ruhák, rongyok, természetes és műszálas anyagúak poliolefinfilmek (PE + PP): szupermarketes zsákok, szemeteszsákok átlátszó PVC palackok ásványvíz, növényi olaj, ecet, tisztítószerek stb. átlátszó PET palackok ásványvíz, üdítőitalok poliolefin palackok: tej, mosószerek, palackkupakok átlátszatlan PVC palackok: növényi olaj, háztartási termékek átlátszatlan PET palackok polisztirolhab csomagolóanyagok (PS): tojásdobozok, tálcák, készülékek csomagolása egyéb műanyag csomagolóanyagok: foglalatok, tokok, tejtermékek dobozai stb. egyéb műanyag hulladék: kerti öntözőcsövek, telefonkártya, játékok stb. csomagolóanyagok: rekeszek, kartonok, sajtos dobozok, gyümölcsös tálcák

1 1,5 2,5 0 0 10 2,5

1 2 2 0 1,5 5 1

2 2 1,5 0,5 0,5 11 1

1 1,5 2 0 0 15 1

5

6

4

6

0 0 2,5 2,5 1,5 12 1 1 1

0 0 3 1 2,5 13 1 1,5 1

0,5 0 2 1,5 2 16,5 1,5 1 1

0 0,5 2 2,5 1,5 10 1,5 1,5 1

Kartonok

Kompozitok Textíliák

Műanyagok

Nem osztá-lyozott éghető hulladékok Üveg

Fémek

Nem osztályozott éghetetlen hulladékok Veszélyes hulladékok

Kis szemcseméretű hulladékok

egyéb osztályozatlan éghető hulladék: fa, bőr, gumi, csont zöld üveg csomagolóanyagok átlátszó üveg csomagolóanyagok barna üveg csomagolóanyagok más színű csomagolóanyagok egyéb üveghulladék: villanykörte, sima üveg vasfém csomagolóanyagok: bádogdobozok, burkolatok, üdítőitalok egyéb vasfém hulladékok alumínium csomagolóanyagok: italkonzervek, fólia, joghurt sapkák, tálcák egyéb alumínium hulladék egyéb fém csomagolóanyagok egyéb fém hulladékok: öntött tárgyak (csapok, lábasok, rézdrótok) osztályozatlan éghetetlen csomagolóanyagok egyéb osztályozatlan éghetetlen hulladék: más kategóriába nem sorolt inert anyagok (törmelék, kő, kerámia) elemek (lúgos, elektrolit, újratölthető, gomb-) aeroszol palackok növényvédő szerekkel szennyezett csomagolóanyagok festékkel, lakkokkal vagy oldószerekkel szennyezett csomagolóanyagok gyógyszeripari csomagolás motorolajjal szennyezett csomagolóanyagok egyéb speciális hulladékkal szennyezett csomagolóanyagok egyéb speciális hulladék egészségügyi tevékenységből származó speciális hulladékok (fecskendők, fúziós zacskók) nagyméretű finom hulladék (8-20 mm) kisméretű finom hulladék (<8 mm)

Összesen

1

1,5

1

1

1,5 0,5 4

1 0 4

1 1,5 4

1,5 0,5 1

1

1,5

1

1,5

1,5 0 0 0 1 1,5 0,5 5 2 0,5 0,5 0,5

1,5 0,5 0 0 0,5 1 0,5 4,5 3 1 0 0

1 1 0 0,5 2 1,5 0,5 4 2 1 0,5 1

1 1,5 0 1,5 0,5 1,5 1,5 5,5 1,5 0,5 0,5 0

2

1,5

2

2,5

0,1 0,8 0,2 0,6 0,05 0 0,15 0

0,05 0,5 0,5 0,2 0,1 0 0 0,3

0 1 1 0,2 0 0,1 0,2 0

0,1 0,5 0 1 0 0 0,2 0,1

0

0,05

0

0

0,1

0,8

0,5

1,6

0

0

0

0

99

99

100

100

A térfogatszázalékos adatokból a tömegszázalékos arányokra való átváltás fajlagos ill. becsült értékekkel végezhető el, mely számítástól jelen esetben eltekintünk. A táblázat ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

57


adataiból látszik, hogy mindegyik minta 1,9…2,5 térfogatszázaléknyi veszélyes hulladékot tartalmazott. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv a települési szilárd hulladék veszélyes hulladék tartalmát 0,7…1,0 %-ra (m/m%) teszi. A két érték pontos összevetését az eltérő összetételi egységek alkalmazása miatt nem végezzük el. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint „a veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtéséről és külön kezeléséről, egyrészt a közszolgáltatás keretein belül, másrészt a gyártói felelősségen alapuló visszavételi kötelezettségek bevezetésével, külön átvételi rendszerekkel kell gondoskodni. A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakításakor a fokozatosan bővülő komplex megoldásokat kell előnyben részesíteni.” Az itt megfogalmazott követelményekkel összhangban, a Győr Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítása és működtetése révén a veszélyes komponensek aránya a települési szilárd hulladékban tovább csökkenthető. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által üzemeltetett hulladékgyűjtő pontokon átvett, szelektíven gyűjtött veszélyes hulladékokat természetesen nem a hulladéklerakó területén ártalmatlanítják. A Pápai úti telephelyen külön technológiával, bio-konverziós eljárással olajtartalmú hulladékokat ártalmatlanítanak (5.1.1. fejezet), a technológiában nem kezelhető hulladékokat pedig engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak adják át (2.1.2. fejezet „Egyéb hulladékok”). 5.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékmennyiség A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Pápai úti hulladéklerakó területén kezelt települési szilárd hulladék összetételének vizsgálatára évente négy alkalommal sor kerül. A 2006. tárgyévi vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a kevert települési hulladék átlagos szerves anyag tartalma mintegy 27-28%. Az összes lerakásra került hulladék viszonylatában a szerves anyag tartalom 18,6%, mely 1,5%-os csökkenést jelent a 2005. évi adathoz képest.

5.3

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

5.3.1 A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, gyűjtése A Győrben keletkező települési folyékony hulladékot továbbra is a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. gyűjti be és szállítja a Pannon-Víz Zrt. telephelyére. A talajban elszikkadt mennyiségekről csak közvetve, az Önkormányzat Adóügyi Osztályán befizetett környezetterhelési díjak alapján nyertünk adatot. A terven és jelen beszámolóban szereplő, települési folyékony hulladékok kezelésére feljogosított vállalkozások rendelkeznek a szükséges hatósági engedélyekkel. 5.3.2 A települési folyékony hulladék kezelése A Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett Győri szennyvíztisztító telepen a szennyvíz tisztítását 2006-ban már a korszerűsített technológia szerint üzemeltették. A szennyvíztisztító technológiai sor: rács, homokfogó, előülepítő medence, denitrifikáló medence, levegőztető medence (nitrát recirkuláció és iszap recirkuláció), utóülepítő és fertőtlenítő (klórozó). Napi kapacitás: 60 000 m3. Tisztítási hatásfok: 95%


Munkaszám:0707/764

58


5.4

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

5.4.1

A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége

A Pannon-Víz Zrt. Győri szennyvíztisztító telepén keletkező szennyvíziszapot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a Likócsi komposztáló telepen víztelenítéssel előkezeli, majd komposztálja. Az előkezelés próbaüzeme 2006. február és július között működött. Az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006. évi nyilvántartása szerint a Pannon-Víz Zrt. 2006-ban 649 734,43 tonna szennyvíziszapot (szárazanyag-tartalom 6-10%) adott át a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-nek, ahol 4369,03 tonna szennyvíziszap ( sz. a. ≥ 46% ) keletkezett. 5.4.2 A szennyvíziszap-kezelés jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Likócsi Komposztáló telepén megvalósult szennyvíziszap-víztelenítési technológia leírását a 4.3. fejezet tartalmazza. Az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-5017-5/2007. számú előkezelés engedély értelmében a technológia alkalmazásával az üzemeltető évi 100 000 tonna szennyvíziszap (ipari és települési együtt) mennyiséget kezelhet. A Likócsi komposztáló telep 2006. évi próbaüzemének tapasztalatai: Megnevezés

Próbaüzemi adat

Feldolgozott szennyvíziszap mennyisége (március-június)

20 628 m3

Víztelenített szennyvíziszap szárazanyag tartalma

25-26%

Víztelenített szennyvíziszap mennyisége

1 800 m3

Előállított iszap komposzt mennyisége

353 m3

Víztelenített iszap mennyiségére eső fajlagos komposzt képződés

19,61%

Az iszap nem komposztálható része a Pápai úti lerakóra kerül deponálásra, a víztelenítés során keletkező vizet pedig visszatáplálják a szennyvíztelepi technológiába. A tényleges anyagforgalmi adatok a későbbiekben a 2007. tárgyévi adatszolgáltatás alapján számszerűsíthetők.


Munkaszám:0707/764



59

Munkaszám:0707/764

60


6.

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok megfogalmazása

A Győr Megyei Jogú Város 28/2005. (VII. 8.) sz. Ök. rendelettel kihirdetett helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célok felülvizsgálatát az alábbi előírások tükrében végezzük el: Az Európai Uniós jogszabályok hulladékcsökkentési, visszagyűjtési, hasznosítási előírásainak bemutatása, a 2004-2006. évekre vonatkozó előirányzatok teljesítése a következő alfejezetekben kerül terítékre. Az állati hullák kezelésével és ártalmatlanításával kapcsolatban a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásai szerint kell eljárni. A rendelet hatálya alá tartozó állati hulladék temetőket, dögkutakat 2005. december 31-ig lehetett üzemeltetni. Győrben önkormányzati tulajdonú dögkút a beszámolási időszakban nem üzemelt. A városban az ATEV Zrt. vállalkozói tevékenységeként végzi az állati hulladékok kezelését. A jogszabály szerint az 50 kg össztömeget meg nem haladó, kedvtelésből tartott állatok tetemei, speciális feltételek mellett saját telken belül elföldelhetők. Győrben az állatok tartásáról szóló 24/2007. (VII. 10.) számú Ök. rendelet értelmében a Gyepszél utcában Gyepmesteri Telep üzemel, ahol az elhullott állati tetemek ártalmatlanításáról a gyepmesternek kell gondoskodnia. Ebtartókra vonatkozó további előírás, hogy az állat elhullását a jegyzőnek be kell jelenteni (4.§ (1) bek. B.) pont). Győr közigazgatási területén az Ikrényi út és a Győrt elkerülő autópálya mellett kisállat temető üzemel, ahol sírhelyek 5 évig bérelhetők. Kegyeleti temető létesítését állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével az építési hatóság engedélyezi a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2. számú melléklet III. fejezet feltételei szerint / a hivatkozott jogszabály 17.§-a alapján/. A fentiek figyelembevételével, a helyi szintű hulladékgazdálkodási tervben nem indokolt az állati hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatban külön célkitűzéseket tenni és vizsgálni. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. és a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, összhangban Magyarország települési szilárd hulladékgazdálkodásának 2007-2013 közötti fejlesztési stratégiájával, a KEOP pályázati rendszerének segítségével Győr-Sashegypusztán regionális komplex hulladékkezelő központot valamint hulladéklerakót tervez létesíteni, melynek építési és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásait 2007-ben folytatták le. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-247-18/2007. számú egységes környezethasználati engedélye a jelenleg hatályos, EU hulladéklerakókról szóló 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek, valamint a hulladékok hulladéklerakóban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv 16. cikke, II. melléklete alapján című, 2002. december 19-i 2003/33/EK tanácsi határozatnak megfelelően, Magyarországon 2006. április 13-tól hatályba lépett 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásait kielégítő lerakó létesítésére szól. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a Győr-sashegyi regionális hulladékkezelő központ megvalósítására a jogerős egységes környezethasználati engedélyen kívül jogerős építési és vízjogi létesítési engedéllyel is rendelkezik. Az érintett kommunális hulladéklerakók vonatkozásában a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás a Környezetvédelmi és Önkormányzati Társulás a Környezet és Energia Operatív programra 2007. november 9-én nyújtotta be a 2.3.0 „ A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” pályázatát.


Munkaszám:0707/764

61


6.1 A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele 6.1.1

A képződő hulladékok mennyiségének várható alakulása

A képződő hulladékok várható mennyiségével, a Győr Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer 2005. májusban véglegesített megvalósíthatósági tanulmánya 2005 és 2025 között számol. A megvalósíthatósági tanulmány és a helyi hulladékgazdálkodási terv egymással összhangban készültek, a 2005-2025 között várható tendenciákat a 2005. májusban véglegesített tanulmány változatlanul kezeli. A megvalósult mennyiségeket a 2006. évi adatok alapján mutatjuk be, mivel a 2005. évi adatok sem a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerből, sem az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatbázisából nem állnak rendelkezésünkre. A 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a 20042006. évek között eleinte számos hiányossággal volt terhelt, főleg a hibás hulladékkódok alkalmazása miatt. A ténylegesen keletkezett hulladékmennyiségek egy része eleve nem biztos, hogy szerepel a Felügyelőségi nyilvántartásban, mivel a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 7.§-a értelmében csak a 10 fősnél nagyobb cégek, illetve meghatározott hulladékmennyiséget meghaladóan termelő illetve kezelő gazdálkodó szervezetek kötelesek adatot szolgáltatni. Győrben 2006. évben 95 011,184 tonna települési szilárd hulladékot vettek át (2.1.1. fejezet, első táblázat; az adat az összes TSZH átadás lekérdezése útján jött ki, benn e foglaltatik a Komszol által átvett mennyiség is), ebből 54 447,837 tonna Győrből (beleértve a győri cégeket) származott. Ez a mennyiség megfelel a 2005. évre tervezett mennyiségnek. Az építési-bontási hulladékok közül Győrben győriek 60 005,601 tonnát adtak át (a 2.1.1. fejezet első táblázatában nemcsak a győri átadók hulladéka szerepel, míg a második táblázatában csak a Komszol által átvett mennyiség szerepel), de a mennyiségben ugyanaz a hulladék kétszer szerepelhet, mivel az átvételről a begyűjtő és a kezelő is szolgáltat adatot. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Sashegyi inert lerakóján 2006-ban 85 938 tonna hulladékot ártalmatlanítottak, ebből 51 714 tonna Győrből származott (Inert hulladék nem csak a 17-es főcsoportba tartozó építési-bontási hulladék lehet). Ez a mennyiség 4%-kal haladja meg a 2005-re prognosztizált mennyiséget. A lakossági, ipari eredetű nem veszélyes hulladékok közül 1248,8 tonna Győrből származott. (Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006. évi „átadott hulladékok” adatbázisából a lekérdezés kritériumai: Győrben átadott, győri lakossági eredetű, ipari és egyéb hulladékok. A 2.1.1. fejezetben lévő táblázatokban az adatokat más kritériumok szerint csoportosítottuk.) A többi hulladékcsoport keletkezésére vonatkozóan a helyi hulladékgazdálkodási terv 23. számú táblázatában nem számszerűsítettünk várható mennyiségeket. A keletkező mennyiségeket a 2.1.1. fejezetben szerepeltettük. A csomagolási hulladékok mennyiségét a 2.1.2. és 2.1.3. fejezetek tartalmazzák. A Győr Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósíthatósági tanulmányában és a helyi hulladékgazdálkodási tervben foglalt mennyiségi adatokat, a fentiek figyelembevételével, nem szükséges módosítani.


Munkaszám:0707/764


6.1.2

62

Csökkentési célok

Győr Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási tervében foglalt csökkentési célok módosítása nem indokolt. Magyarország 2007-2013-ra szóló települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája a jogszabályi előírások, elérendő célok és intézkedések közt, a megelőzés, hasznosítás és ártalmatlanítás prioritási sorrendjében, lefekteti az ország egészére szóló célokat és követelményeket. A megelőzés elvének elsődlegességét kell biztosítani a KEOP hulladékgazdálkodási eszközeinek alkalmazása révén is, továbbá a települési szilárd hulladék képződés mennyiségi szinten tartásának igénye mellett minimum követelmény, hogy a települési szilárd hulladék képződésének a növekedés a GDP növekedési rátájának felét ne érje el. A megelőzés további célkitűzése még a házi komposztálás elterjesztése, illetve az újrahasználat ösztönzése. A hasznosítási célok közt, 2008-ig szólóan lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmára vonatkozó előírás, hogy az 1995. évi szinthez képest a lerakott hulladék szerves anyag tartalma 2006.-ra 25%-kal csökkenjen. A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2008-ra, ebből legalább 15% a lakossági közszolgáltatás keretében történjen, a gyártói felelősség alapján működő rendszerekkel és a gyártók (vagy forgalmazók) termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekkel integrálva. A stratégia a kiemelten kezelendő hulladékáramok begyűjtésére és hasznosítására vonatkozó jogszabályi előírások teljesítését nagyrészt a gyártói felelősség elve alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségre építve tűzi ki célul. A biztonságos ártalmatlanítási követelmények közt a lerakási arány folyamatos csökkentése, a jogszabályi követelményeket ki nem elégítő hulladéklerakók bezárására és rekultiválására, a korszerűtlen állati hulladék kezelő létesítmények felszámolására és az egyéb, lakossági veszélyes hulladékok elkülönített begyűjtésére terjed ki. A felsorolt célok teljesítésében érdekében, országosan egyszerre több program halad. A célkitűzések Magyarország egészére vonatkoznak, és az egyes régiók közt lehetnek eltérések. A 2008-ig szóló célok közül a csomagolási hulladékokra vonatkozó kötelezettség teljesült. A biológiailag bomló hulladékok jó részét komposztálással (40%-ban házi komposztálással), illetve mechanikai-biológiai előkezeléssel kezelték. A 2004. év végi biohulladék kezelő kapacitás 200 ezer tonna volt Magyarországon. Győrben a hulladékgazdálkodás fejlesztése a Győr Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer keretén belül kerül megvalósításra. A tervezett létesítmények és azok költségei az érintett lakosság számával arányosan, mintegy 50%-ban a várost érintik. A fejlesztés műszaki tartalmát az alábbiakban a nagytérség egészére mutatjuk be. A Győr Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer tervezett működési területe kiterjed a Kisalföld keleti részén és a Bakonyalján lévő 112 településére, annak 260 ezer lakosára. Cél, hogy a térségben az Európai Unió direktíváiban és a hazai törvényekben, jogszabályokban foglalt előírásoknak maradéktalanul megfelelő települési hulladékgazdálkodási rendszer valósuljon meg. Ennek érdekében a műszaki tartalom összeállításakor különös figyelmet fordítottak a gyűjtési rendszer, a szállítási rendszer fejlesztésére, a hulladékkezelés új technológiájának kialakítására. Az új technológia elemei:


Munkaszám:0707/764

63


–A hulladék beszállítás, mennyiségi és minőségi átvétele –Válogatás –Vegyes hulladék mechanikai-biológiai előkezelése –Komposztálás –Maradékanyagok elhelyezése nem veszélyes hulladék-lerakó –Építési hulladék feldolgozása és a maradékanyag elhelyezése inert hulladéklerakón A hulladékgazdálkodás eszközei, célgépei, létesítményei: Gyűjtés eszközei, edényzetei

db

Kétkannás gyűjtés edényzete, Egyéb gyűjtőedény

90.000

Gyűjtés, szállítás célgépei

37

Hulladékgyűjtő sziget

344

Hulladékgyűjtő udvar

76

Hulladékátrakó állomás, zöldhulladék komposztáló és átmeneti inert hulladék tároló

3

Komplex kezelő és lerakó telep: Válogatómű Mechanikai-biológiai előkezelő Komposztálómű Nem veszélyes hulladéklerakó Építési törmelék feldolgozó Inerthulladék lerakó

1

A 2004. évben készült megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 6.1.2. fejezetben lévő műszaki tartalom beruházási költségei a 2005 évben elvégzett költségelemzés alapján 12.170 millió Ft-ot tettek ki. Az eredeti koncepció alapvető elveinek sérülése nélkül a hulladékkezelő mű technológiai berendezéseinek, gépeinek módosítása, számának csökkentése terén, a műszaki tartalmat érintően felmerült felvetések miatt módosult a rendszer új elemeinek száma. A mechanikaibiológiai előkezelő kapacitását 1/3-ra redukálni, az inert hulladék feldolgozót pedig – a támogatottsági bizonytalanságok miatt is - a létesítményjegyzékből törölni kellett. Ezek alapján a rendszer elemei: Gyűjtés eszközei, edényzetei

db

Kétkannás gyűjtés edényzete, Egyéb gyűjtőedény

90.000

Gyűjtés, szállítás célgépei

30

Hulladékgyűjtő sziget

339

Hulladékgyűjtő udvar

42

Hulladékátrakó állomás, zöldhulladék komposztáló és átmeneti inert hulladék tároló

2

Komplex kezelő és lerakó telep: Válogatómű Mechanikai-biológiai előkezelő 1/3 kapacitással Komposztálómű Nem veszélyes hulladéklerakó


1

Munkaszám:0707/764

64


A Környezet és Energia Programra 2007. december 20-án benyújtott, az 1.1.1. „ A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című pályázat prognosztizált nettó bekerülési költsége 9,5 milliárd Ft. A csomagolási hulladékok hasznosításának érdekében, a beszámolási időszakban a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. együttműködési és hulladékkezelési szerződést írt alá az ÖkoPannon Kht.-vel. A csomagolási hulladékok szelektív begyűjtése és a válogatása útján nyert másodnyersanyagért a Kht. hulladékkezelői szolgáltatási díjat fizet, ami azonban nem áll egyenes arányban a ráfordításokkal, a felvásárlási ár is jelenleg nagyon alacsony. A csomagolási hulladék gyűjtése és bálázása jelenleg veszteséges. Megoldásként a gépek kapacitásbővítése, a válogatás további automatizálása merül fel. Ösztönözni kell a környezettudatos magatartást is a hatékonyság növelésére, tovább kell népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést az iskolák bevonása révén is, valamint több tájékoztató füzetre és reklámanyagra lesz szükség. Az országos és regionális szintű hatóságok az adatszolgáltatásokon keresztül folyamatosan figyelemmel kísérik és ellenőrzik a szelektív gyűjtés helyzetét, amit szakmai folyóiratokban és Internetes honlapjukon is közzé tesznek.

6.2

Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

Helyi hulladékgazdálkodási terv szintű célkitűzésekkel kapcsolatos, 2008-ig terjedő kiegészítő célkitűzések nem merültek fel.

6.2.1 Zöld- és biohulladékok komposztálásával kapcsolatos célkitűzések Helyi hulladékgazdálkodási terv szintű célkitűzésekkel kapcsolatos, 2008-ig terjedő kiegészítő célkitűzések nem merültek fel. 6.2.2

Szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosításával kapcsolatos célkitűzések

Helyi hulladékgazdálkodási terv szintű célkitűzésekkel kapcsolatos, 2008-ig terjedő kiegészítő célkitűzések nem merültek fel. 6.2.3

Veszélyes hulladékok hasznosításával kapcsolatos célkitűzések

Helyi hulladékgazdálkodási terv szintű célkitűzésekkel kapcsolatos, 2008-ig terjedő kiegészítő célkitűzések nem merültek fel.

6.3 A felhagyásra kerülő depóniák rekultivációjával, az illegális lerakókkal kapcsolatos célkitűzések A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. (az országban elsőként) a Környezet és Energia Operatív Program - KEOP 2.3.0 - "A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése" című pályázati felhívásra, a térség 44 hulladéklerakójának rekultivációjára készült pályázati anyag benyújtását 2007. november 9én tette meg. A régi hulladéklerakók felhagyásra és rekultivációjára vonatkozó terveket a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás az illetékes hatóságokhoz benyújtotta, és az engedélyezési eljárások lefolytatása e beszámoló elkészítésének idején lezárultak. A térség 44 hulladéklerakójának rekultivációjában 13 engedélyt, illetékességi területe szerint a KözépÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

65


dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adott ki, a többi az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez tartozott. Az illegális hulladéklerakás témakörében a korábbi gyakorlatnak megfelelően, az Önkormányzat továbbra is megteszi a szükséges intézkedéseket, és lehetőség szerint igyekszik a hatósági reakciókat erősíteni.

6.4

Az azbesztbevonatok eltávolításával kapcsolatos célkitűzések

Az Önkormányzat panelos épületek azbesztmentesítésére a KIOP 2004. 1.3.0. pályázaton 570 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert, így a program keretében 22 ezer m2 szórt azbeszt szigetelés mentesítés valósulhatott meg. A program folyamatának mérföldkövei: Esemény

Időpont

Támogatási szerződés létrejötte

2004. 12. 23.

Támogatási szerződés I. számú módosítása

2005. 08. 25.

Támogatási szerződés II. számú módosítása

2006. 09. 26.

Projekt előkészítése, szerződések létrehozása

2005. 06. 03.

Azbesztmentesítés teljes körű végrehajtása

2006. 08. 17.

Projekt teljes körű lezárása

2007. 06. 04.

A projekt megvalósítása a támogatási szerződésnek megfelelően kezdődött, és a megjelölt határidő előtt befejeződött. A kivitelezés során egyes épületek sorrendje eltért az előzetes programtól a közösség, illetőleg a tulajdonostársak speciális igényei miatt, ez azonban a munkavégzés folyamatosságát nem akadályozta. Érintett városrészek: Városrész

Épületek száma

Lakások száma

Felület (m2)

Adyváros

24

1 434

7 374,54

Dél-Nádorváros

16

906

6 439,55

József Attila ltp.

19

786

8 477,85

Összesen

59

3 126

22 291,94

A sikeres projekt tapasztalatai alapján, ismételt pályázati lehetőségek révén a város teljes területén megtörténhet a szórt azbeszt mentesítése. A tervezési időszak végéig nincs ilyen lehetőség a mentesítés megvalósulására. Helyi hulladékgazdálkodási terv szintű célkitűzésekkel kapcsolatban ezért 2008-ig terjedően kiegészítő célkitűzések nem merültek fel.


Munkaszám:0707/764

66


7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a helyi hulladékgazdálkodási tervben szereplő cselekvési programban foglaltak teljesítése és a teljesítésre irányuló intézkedések, eredmények felmutatása.

7.1 Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, formáló, tájékoztató, oktatási és kutatás-fejlesztési programok

szemlélet-

1.Tájékoztató anyagok, lakosság informálása. 2.Társadalmi szervezetek által szervezett programok eredményei. 3.Önkormányzati intézmények ilyen irányú tevékenységének bemutatása, a beérkező kérdőívek elemzése alapján. A hulladékgazdálkodás célkitűzéseinek eléréséhez a lakosság informálása nemcsak helyi, hanem országos szinten is működik. A beszámolási időszakban a KvVM a „Dobja be mindenki a magáét” című programmal népszerűsítette a szelektív hulladékgyűjtést, országos médiumokon keresztül, társadalmi célú hirdetések révén. Győrben a www.hulladek.gyor.hu és a www.gyor.hu Internetes portálokon keresztül naprakészen lehet tájékozódni a tervezett hulladékgazdálkodási rendszer fejleményeiről és a szelektív gyűjtésről („Mindennapi szemetünk”). A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás kiemelten kezeli a lakosság tájékoztatását és a fiatalok szemléletformálását a hulladékgazdálkodással kapcsolatban, hiszen hatékony környezeti nevelés, és a környezettudatos magatartás kialakítása nélkül, a létesítendő hulladékudvarok és gyűjtőszigetek sem láthatják el megfelelően a feladatukat. Ennek keretében indította útjára 2004. május 12-én a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. mozgó környezetvédelmi kiállítását, az „ÖKOBUSZ”-t, amely a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. ezen kívül, a beszámolási időszakban több oktatási intézmény hulladékgyűjtési akciójában részt vett, iskolások részére biztosították a Pápai úti hulladéklerakó meglátogatását. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a Közgyűlés 243/2005. (VII. 7.) Kgy. Határozatában a Civil szervezetek részére ellenőrzési lehetőséget biztosított a város nagyobb beruházásaival (szennyvíztisztítás és hulladékgazdálkodás) kapcsolatosan. A helyi társadalmi szervezetek közül a Reflex Környezetvédő Egyesület információs portált működtet (www.reflex.gyor.hu), és környezetvédelmi akcióit a lakosság bevonásával igyekszik népszerűsíteni. A Hulladék Munkaszövetség (www.humusz.hu) kampányai közül a komposztálás, az intézményi szelektív hulladékgyűjtés, a tájsebészet program kapcsolódik, elsősorban a megelőzés elvének gyakorlatba ültetéséhez. A beszámoló elkészítéséhez, a Győri Önkormányzat intézményei körében végzett felmérésünk tapasztalatait, a tájékoztatás, szemléletformálás vonatkozásában elsősorban az iskolák és óvodák szemléletformáló tevékenységéről számolhatunk be. Egyéb gazdálkodó szervezeteknél, cégen belül a szelektív hulladékgyűjtés általában működik, a dolgozók környezetvédelmi oktatáson vesznek részt, melyeket többnyire a környezetvédelmi megbízott tart.


Munkaszám:0707/764


67

A válaszadó oktatási intézmények 46%-a számolt be valamilyen oktatási, szemléletformálási program szervezéséről a beszámolási időszakra vonatkozóan, melyeknél alkalmanként a Győri Kommunális Szolgáltató Kft., az Öko-Pannon Kht. is közreműködött, illetve némelyik akció az Ökobusz Program keretében zajlott. Sok iskolában azonban saját, évente megrendezett, vetélkedőkkel és előadásokkal tarkított programsorozata van. A szelektív gyűjtést nemcsak elméleti oktatások útján, hanem gyakorlati szinten is sok helyütt megvalósítják, kihelyezett szárazelemgyűjtők, műanyag, üveg és papír hulladékgyűjtők alkalmazásával, papírgyűjtési akciók szervezésével. A megelőzés elvének érvényesítése az anyagforgalom racionalizálásával érhető el, a bevált módszerek közül legtöbben a nyomtatópatronok újratöltését, az energiatakarékos izzók alkalmazását és a selejt papírok újrahasználatát jelölték meg.

7.2

Hulladékgazdálkodási cselekvési program

7.2.1 A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási és csökkentési célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A helyi hulladékgazdálkodási terv oktatás, képzés, szemléletformálás programjának elemeit összefoglaló, 26. számú táblázatában foglaltak továbbra is érvényesek, a programot módosítani nem szükséges. A Győrbe tervezett hulladékkezelést szolgáló vagy elősegítő létesítmények jegyzéke a 6.1.2. fejezetben található. A beszámolási időszakban megvalósult a Győri szennyvíztisztító telep korszerűsítése, melynek eredményeként immár 95%-os tisztítási hatásfokú technológia üzemel. A keletkező szennyvíziszapot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Likócsi Komposztáló telepén vízteleníti és komposztálja. Az új technológia beüzemelését a beszámolási időszakban hajtották végre, a próbaüzem 2006-ban zajlott. Zöldhulladékokat a Komszol részben a komposztálási technológiában, részben a Pápai úton megvalósuló biológiai eljárással kezeli.

7.2.2 A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A győri Pápai úti hulladéklerakó 2009. július 16-ig üzemelhet, azt követően a területét rekultiválni kell. A rekultiváció megvalósulásával kapcsolatos intézkedéseket a 6.3. fejezet mutatja be. Az illegális lerakók helyzetéről és felszámolásáról az 1.3.2. és 2.2. fejezetekben, érintőlegesen a 6.3. fejezetben szóltunk.

7.3

A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje

A hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításához az Önkormányzat testületi döntést hozott a rendszer kialakításáról. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 2003-ban alakult, 112 település részvételével nagytérségi hulladékgazdálkodási konzorciumot. A Konzorcium 2005. április 20-án Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás néven jogi személyiségű társasággá alakult át. A Társulás megalakulása előtt a Projekthez 2004. szeptember 30-án benyújtott támogatási kérelem még a Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodási projektcsoportra vonatkozott. Az EU javaslat alapján a ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.

Munkaszám:0707/764

68


Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azonban szétválasztotta a projekt-csoportot három különálló projektre. A helyi hulladékgazdálkodási terv készítése óta a pályáztatási rendszer alapjaiban megváltozott. Ezek közül az egyik leglényegesebb változás például, hogy az inert hulladékok lerakása már nem szerepel a támogathatósági körben szereplő lehetőségek közt. A rekultivációs pályázatoknál nincs szükség a Társulás saját forrásaira, a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésénél viszont igen, ez 30%-ot tesz ki, így a költségek az Önkormányzatokat is számottevően terhelik. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázatának KvVM felé történő benyújtása két részre oszlik. Az egyik a rekultiváció, amellyel kapcsolatosan 2007. szeptember 19-én nyílt meg KEOP pályázat. A másik rész pedig a hulladékgazdálkodási rendszer, melyre a pályázati lehetőség KEOP-1.1.1. kódszámon, „Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése” címmel 2007 novemberében jelent meg. A Társulás részéről a pályázat benyújtása 2007. decemberben várhatóan meg is fog történni. Mindkettőre új pályázati anyagot kellett készíteni a KvVM Fejlesztési Igazgatósága felé. Az alábbiakban felvázolt, a pályázás ütemtervét érintő időpontok csúszásai a Társulás hibáján kívüli, külső – a pályázati feltételeket meghatározó – körülményekre vezethetők vissza. Dokumentáció, feladat

A HHT*-ban tervezett időpont

Megvalósulás

2005. május

2005. május

2005. június2006. május

2008. I. negyedévre várható

2006. június

2008. júliusra várható

2006. szeptember2007. január

2008. II. negyedév

2007. január

Várható időpont 2008. III. negyedév

Benyújtott támogatási kérelem szakmai felülvizsgálata Szolgáltatási és kiviteli tender dokumentumok elkészítése Támogatási kérelem benyújtása az Európai Bizottság elé Építési szerződések közbeszerzésének lebonyolítása Európai Bizottsági döntés, Megvalósítás kezdete A hulladékgazdálkodási rendszer működésének megkezdése, szemléletformálás és ismeretterjesztés

A kiépített elemek átadását követően

* HHT = helyi hulladékgazdálkodási terv

Az összefoglaló táblázatból látható, hogy a folyamat főbb eseménypontjai a helyi hulladékgazdálkodási terv érvényességi idejéig megvalósulni látszanak.


Munkaszám:0707/764

69


8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek A lakosság körében történő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a minél nagyobb arányú hasznosítás egyik legfontosabb eszköze. A tevékenység logisztikailag, eszközökben és módszerekben sokrétű, mindemellett komoly gépjármű- és konténer állományt igényel, ahol a visszagyűjtésnek el kell jutnia egészen a háztartásokig. Ezeket a komplex feladatokat csak olyan cégek tudják elvégezni, melyek nagy mennyiségű hulladék kezelésével foglalkoznak, mert a gazdaságos működtetés kizárólag akkor biztosítható, ha az általuk kezelt hulladék mennyisége egy bizonyos kritériumot elér. [4.] A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás célja a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához, hazai és nemzetközi támogatás igénybevételével, 112 település részére integrált, komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására. A komplex hulladékgazdálkodási magába foglalja a szelektív hulladékgyűjtést, kezelést és újrahasznosítást, illetve az újrahasznosítás előfeltételének megteremtését, valamint a nem hasznosítható hulladékok számára környezetvédelmi szempontból kifogástalan ártalmatlanítását, biztonságos lerakóhelyek kialakítását illetve bővítését. A megvalósítás költségeit – aktualizálva – az alábbi táblázat mutatja be, melyben külön rovatban szerepelnek a várost érintő beruházások költségei:

Sorsz .

1.

2.

3. 4. 5.

6.

Műszaki tartalom, beruházási költségek

Győr város területét érintő beruházások

111 települést érintő beruházások

Összesen

Sashegyi beruházás Építési Technológia Átrakók Tét építés gépészet Veszprémvarsány építés gépészet Hulladékudvarok 6+38 db Építési költség Szelektív szigetek Győr 160 db Vidék 179 db Edénybeszerzés 120 literes kuka 1100 literes Bobr 1500 – 2500 literes szelektív hulladékudvar edénykészlete (6+38 db ) Járműbeszerzés (30 db)

3.620,-MFt 1.522,-MFt

Összesen

3.620,-MFt 1.522,-MFt 338,5 MFt 150,-MFt

338,5 MFt 150,-MFt

261,-MFt 150 MFt

261,-MFt 150 MFt

959,-MFt

1.133,-MFt

29,-MFt

54,-MFt

325,-MFt

490,-MFt

815,-MFt

47,-MFt 634,-MFt

307,-MFt 513,5MFt

354,-MFt 1.147,5 MFt

6.347,-MFt

3.198,-MFt

9.545,-MFt

174,-MFt 25,-MFt


Munkaszám:0707/764


70

A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a Környezeti és Energia Operatív Programra 2007. december 20-án nyújtotta be pályázati dokumentációját a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságnak a KEOP-1.1.1 „A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukciójának keretében megvalósítandó projektek támogatásáról szóló pályázati kiíráshoz. A pályázat prognosztizált nettó bekerülési költsége 9,5 milliárd Ft.


Munkaszám:0707/764

71


9.

Irodalomjegyzék

[1.]

Magyarország TSZH stratégia 2007-2013 (KvVM, 2006. november)

[2.]

Bándi-Erdey-Horváth-Pomázi: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása – KIR-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2001.

[3.]

KvVM Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez, 2004. január

[4.]

Nagy György szerk. Hulladékgazdálkodási kézikönyv II., KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Bp., 2005


Munkaszám:0707/764

10.

Mellékletek

1. számú melléklet:

Társadalmi szervezetek észrevételei a beszámolóval kapcsolatban


Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleménye a beszámolóról


A Reflex Egyesület és a Humusz véleménye a beszámolóról


A ZöldErő Egyesület véleménye a beszámolóról


Válasz a társadalmi szervezetek észrevételeire

1. számú melléklet Társadalmi szervezetek észrevételei a beszámolóval kapcsolatban

2. számú melléklet Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleménye a beszámolóról

3. számú melléklet A Reflex Egyesület és a Humusz véleménye a beszámolóról

4. számú melléklet A ZöldErő Egyesület véleménye a beszámolóról

5. számú melléklet Válasz a társadalmi szervezetek észrevételeire

Tisztelt Zöld Szervezetek! Köszönjük észrevételeiket és felvetéseiket Győr városának helyi hulladékgazdálkodási tervéről készült beszámoló anyagunk kapcsán. Levelünk legelején utalni szeretnénk a beszámoló 1.5. számú fejezetében foglaltakra, miszerint a beszámoló elkészítésénél a társadalmi szervezetek részvételének lehetőségét az Önkormányzat hirdetményben való felhívás útján biztosította, azonban a felhívásra a megadott határidőn belül egy társadalmi szerv sem jelentkezett. Ennek ellenére a 2008. október 18-án tartott munkamegbeszélésre (Ennek fő célja a beszámoló tartalmának körvonalazása volt; az általunk felvázolt metodikán a megbeszélés csak minimálisan változtatott.) a tervkészítéskor résztvevő társadalmi szervezetek is meghívást kaptak, akiknek a véleményezési fázisban is szót adtunk. A munkamegbeszélést legfőképpen éppen ezért, a társadalmi szervezetektől várt érdemi gondolatok megbeszélése kedvéért tartottuk. A beérkezett vélemények alapján a beszámoló anyagát kiegészítettük. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a társadalmi szervezetek véleményét pontról pontra igyekeztünk megválaszolni az anyagban, ez utóbbi kiegészítéseként jelen válaszlevéllel szeretnénk pótolni a felvetett észrevételek maradéktalan megválaszolását. Válaszlevelünkben elsőként a Reflex Egyesület és a Humusz közös levelére, ezt követően pedig a ZöldErő Környezetvédő és Szépítő Egyesület levelére reflektálunk. A felvetések közül elsősorban a konstruktív, vagyis a hulladékgazdálkodás ügyét előremozdító gondolatokra térünk ki. Feladatunk csak a város helyi szintű hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálatára terjed ki, az OHT és a regionális terv beszámolóját érintő kérdések nem tárgya a mi munkánknak. A felülvizsgálat kiindulási alapja a hatályos, helyi jogszabállyal kihirdetett hulladékgazdálkodási terv volt. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladat az, hogy fejezetről fejezetre vizsgáljuk felül a terv megállapításait, összegyűjtsük és értékeljük az elmúlt kétéves időszak hulladékgazdálkodást érintő adatait. Mivel Győr város hulladékgazdálkodásának koncepciója a helyi hulladékgazdálkodási terv összeállítása előtt is a helyi közszolgáltató és a város, valamint további 111 település összefogásával, a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése volt, ezért a tervben és a beszámolóban is az ezzel kapcsolatos fejleményeket vizsgáltuk. A tervezett rendszer működésével nemcsak a hasznosítást szolgáló szelektív gyűjtés, hanem a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtési rendszere is meg fog valósulni, mely ezáltal is hozzájárul majd a környezeti károk mérsékléséhez. A rendszer kiépítését az EU és a központi költségvetés egyaránt támogatja. A beszámoló kiegészítésénél igyekeztünk kiemelni a projekt Győrre eső létesítményeinek és költségeinek vonatkozó elemeit is. A képződött hulladékmennyiségekről szóló adatokon kívül ezért elsősorban az új rendszer kiépítésének fejleményeit kísértük nyomon. A beszámoló elkészítésekor, a minimális követelményeken túlmenően is, áttanulmányoztuk és felvázoltuk az ide vonatkozó jogszabályi rendszer hatályos előírásait, konzultáltunk a Zöldhatóság illetékes szakembereivel és a beszámolót lehető legkörültekintőbben igyekeztünk közérthető és az érintettek kívánalmait kielégítő adattartalommal „feltölteni”. Levelük általános megjegyzési közt található a hulladék megelőzés problémaköre. A megelőzéssel nemcsak a tervben, hanem a beszámolóban is külön foglalkoztunk. „Amíg a hulladékra mint problémára tekintünk, nem láthatjuk, hogy az csak egy következmény, mindössze egy tünet.” - írja Zalatnay László, az E-Misszió Egyesület 2008. január 23-án kelt publikációjában, mely megállapítással mélyen egyetértünk, és véleményünk szerint is (hasonlóan a cikk írójának véleményéhez) a hulladékgazdálkodási eszközökkel való orvoslásra tett erőfeszítések csak részben lehet eredményesek. Az emberek fogyasztási szokásainak csak végterméke a képződött hulladék, ami ha már megvan, célszerű a lehető legszakszerűbb hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésével kezelni A tervezésnél olyan

reális célkitűzéseket kell tenni, amelyek teljesíthetők, számon kérhetők, amelyekkel kapcsolatban valódi eredményeket lehet elérni. A győri példához hasonlóan, általában a magasabb szintű hulladékgazdálkodási tervek (az egyedi szintű kivétel lehet) sem tartalmaznak előírásokat a fogyasztói szokások és a pazarlás visszafogására, mérséklésére nézve. A fogyasztói szokások kedvezőbb alakulásában egyébként a civil szféra segíthet a legtöbbet. Elismeréssel szólunk ezért a megelozes.humusz.hu honlap tartalmáról és az elmúlt években megjelent, megelőzést szorgalmazó kiadványokról (pl. Az a kincs, ami nincs című könyv vonatkozó fejezetei) is. A lakosság környezeti tudatának emelése, a fogyasztói kultúra fejlesztése, a környezetbarát termék minősítés megfelelő érvényesítése, a hulladékszegény technológiák és az újrahasználati rendszerek elterjesztése, a hulladékcsökkentésre és környezettudatos vásárlási szokásokra ösztönző hulladékdíjrendszer kialakítása területén minden bizonnyal lehetne eredményeket elérni, azonban az ilyen programok hatásának nyomon követése – különösen a helyi hulladékgazdálkodás keretén belül - egyelőre nehézkesen kivitelezhető. A Helyzetelemző – bemutató részt érintően hangsúlyozzuk, hogy a megjelenített adatokat a hivatalos hatósági adatbázisból nyertük, a hulladékmennyiségek vonatkozásában (a begyűjtési arány számításának kivételével) nincsenek becsült vagy számított adatok. A Komszol hulladékanalízis vizsgálatait pedig – kérésükre – külön megjelenítettük a beszámoló átdolgozott, a véleményeket is magában foglaló változatában. A célok, prioritások – cselekvési program tekintetében a kitűzött célok teljesülését vizsgáltuk, a meglévőtől eltérő koncepció kialakításához érdemi információkat senkitől sem kaptunk (a civil szervezetektől lehetett volna), így az ezzel kapcsolatos parttalan vitát nem kívánjuk továbbszőni. A tervben megfogalmazott célok egyébként, szerintünk igenis megalapozottak voltak. A tervezett hulladékudvarok megépítése a Komszol és az Önkormányzat hibáján kívüli okból csúsznak. A lakosság folyamatos tájékoztatásának kérdésében pedig a szinte naprakészen aktualizált honlap működését (hulladek.gyor.hu) jónak tartjuk. A komplex kezelő és lerakó telep tervezett helyszínével kapcsolatban a közelség elvének érvényesítését (Hgt. 4.§ h., pont) hangsúlyozzuk, vagyis a lerakót oda kell építeni, ahol sok hulladék képződik, az ésszerűség és a szállítási útvonalak minimalizálása is ezt kívánja. Nemcsak Győrből, hanem más települések példájából is ismeretesek előttünk a helykiválasztás szakmai szempontjaiból és a a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásaiból való nehézségek. A lehetséges megoldásokat a hatásvizsgálati eljárás során, az erről szóló tanulmányban vizsgálják. A sashegyi komplexum engedélyezésénél tudomásunk szerint az engedélyes Komszol, az engedélyező Zöldhatóság és a szakhatóságok az aktuális jogszabályi előírásoknak megfelelően vizsgálták a védőtávolság kérdéskörét is. Mi Önökkel ellentétben bízunk benne, hogy műszaki szempontból a lehető legjobb kompromisszum született a helykiválasztás során, a társadalmi hatásról és az érintett lakosokkal való konfrontálódásról pedig az ő közvetlen megkeresésükkel tudnának véleményt formálni. A ZöldErő Egyesület felvetéseire megfogalmazott válaszainkat elsőként Dr. Fülöp Sándor észrevételeivel kezdjük, majd az elkészült beszámolóra érkezett véleménnyel folytatjuk. A Dr. Fülöp Sándor észrevételeiről szóló levél 2007. november 5-én kelt, melyet az Öko-Trade Kft.-nek november 19-én továbbítottak. Akkorra a beszámolónak az eredeti változata nem volt még kész. A levélben felvetődik a Győri Hulladékégető és a Biokomplex Kft. környezeti hatásának kérdése, melyet a 2005-ben átdolgozott tervben bemutattunk, az erről készült vizsgálatok eredményeinek rövid összefoglalása útján (VITUKI Innosystem Kft. - GyőrBácsa, Győrszentiván, Likócs területét érintő „Környezet- és egészségvédelmi egyesített vizsgálat” javított változat). A beszámolóban is – noha szorosabb értelemben véve mindez nem szerepel a tartalmi követelmények közt – a rendelkezésünkre álló környezeti adatokat az 1.3. fejezetben megjelenítettük. A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmi követelményeire vonatkozó előírásaival kapcsolatban is, pontról pontra (legtöbb esetben a

fejezetek számozása és címe teljes egészében megegyezik a jogszabályi előíráséval) teljesítettük. Környezetvédelmi szakértő cégként mi magunk is elhivatottan támogatjuk a jogszabályok mind tökéletesebb érvényre juttatását, tiszteletben tartását. Ennek érdekében a mostani beszámoló összeállításakor az előírások minimumkövetelményeit meghaladó mennyiségű jogszabályt és szakmai dokumentációt néztünk át, melyekből a gyakorlatban realizálható elemeket helyeztük előtérbe. A ZöldErő Környezetvédő és Szépítő Egyesület 2008. január 9-én kelt levelére, Dr. Ferenczi Zoltánné kérdéseire tételesen, az alábbiakban válaszolunk: Az Öko-Trade Kft. által 2007 novemberében készült dokumentáció nem terv, hanem a helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatáról készül beszámoló, melyet a jogszabályi előírások szerint, minden szintű hulladékgazdálkodási tervre nézve, kétévente kell elkészíteni. Az anyag hulladékgazdálkodási kérdésekkel (szűkebb értelemben tehát nem minden környezeti problémával) foglalkozik, a 2005. évben véglegesített helyi hulladékgazdálkodási tervben foglaltak alapján. A vezérfonalként használt, 2004. januárban megjelent KvVM segédlet rögzíti, hogy mivel kell a helyi hulladékgazdálkodási tervekben foglalkozni, ezek közül a győri koncepció a 2004-2008 közötti időszakra a nagytérségi kezelési rendszer kiépítését tűzte ki legfontosabb célul. A helyi hulladékgazdálkodási tervnek nem kell foglalkoznia a veszélyes hulladék szállításának kérdésével, ennek kereteit külön jogszabályok és a hatósági engedélyekben foglaltak érvényre juttatása útján fektetik le (a 98/2001. (VI. 15.) Korm. r. 14.§ szerint veszélyes hulladék szállítása a Főfelügyelőség engedélyével történhet). A bácsai hulladékégető működési engedélyezése pedig – mivel nem közszolgáltatóként szerepel a hulladékgazdálkodási rendszerben – nem függ a helyi hulladékgazdálkodási tervben foglaltaktól. A kibocsátási határértékek betartatása, a kármentesítési kötelezettségek és más környezetvédelmi intézkedések a Zöldhatóság intézkedései útján érvényesíthetők. Tévedés, hogy az égető jelenleg engedély nélkül üzemelne. Dr. Ferenczi Zoltánnénak a beszámolóban lévő mennyiségi adatokkal kapcsolatos kérdései vélhetően a 2.3. fejezetben szereplő táblázatokról szólnak. A 2.3.1. fejezetben az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékokkal foglalkozunk (ez kell hogy a tervben szerepeljen; itt a beszállított mennyiség nem 0, hanem 48 395,29 tonna volt 2006-ban), míg a 2.3.2. fejezetben a kiemelt hulladékáramokkal, a 2.3.3.-ban pedig a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékokkal foglalkozunk. Ez utóbbi beszállított mennyisége valóban 0, ugyanis a válogatás helyileg nem Győrben, hanem Abdán történik. A 96,71%-os hasznosítási arány pedig a szelektíven gyűjtött, válogatást követően maradó hulladékmennyiség kezelési arányát takarja. (A szelektív gyűjtésnek éppen ez a célja, hogy a begyűjtött mennyiség lehető legnagyobb része hasznosításra kerüljön.) Az építési-bontási hulladékok kezelése tekintetében, Magyarország TSZH stratégiájában már nem szerepel az inert hulladéklerakók pénzügyi támogatása. Kezelésükre számos hasznosítást elősegítő, gazdaságos és ígéretes technológia létezik, melyet nem önkormányzati felelősségi körben kell majd megoldani. Az azbeszthulladék kezelésére vonatkozó kérdésére nem áll módunkban pontos választ adni, a dokumentációban csak az átadott hulladékok szerepelnek, azok nyomon követése több lépcsőből is állhat, Győr vagy akár az ország határain is túlnyúlhat. Mindezt a hatóságok a Hulladék Információs Rendszerben nyomon tudják követni. A komposztált szennyvíziszap kezelésére vonatkozó kérdésére azt a választ tudjuk adni, hogy a beszámoló időszakában csak a 2006-os próbaidős adatok állnak rendelkezésre, a kész komposzt hasznosítása csak ez után valósul meg. A háztartási biohulladékok komposztálására pedig külön technológia létesül majd, amely lehetővé teszi ennek kétkannás szelektív gyűjtését a győri háztartásokban. Pécs, 2008. február 6. Üdvözlettel: Bartos Sándor, ügyvezető igazgató Öko-Trade Kft.

BESZÁMOLÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉRŐL. az érintett közigazgatási és társadalmi szervek véleményének kiegészítésével

Recommend Documents