BESZÁMOLÓ EURÓPA TANÁCS HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOK KONGRESSZUSA 14. PLENÁRIS ÜLÉSÉR L Strasbourg, 2007. május 29-június 1.
A magyar delegáció résztvev tagjai voltak: A delegáció vezet je, és a Kongresszus alelnöke: Borbély István, Polgárdi polgármestere, Régiók Kamarájának tagja, Állandó Bizottság tagja Horváth Gézáné, Magyarmecske polgármestere, Helyi Önkormányzatok Kamarájának tagja, Intézményi Bizottság helyettes tagja, Szociális Kohézió Bizottság tagja Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, Helyi Önkormányzatok Kamarájának tagja, Állandó Bizottság tagja dr. Illés György, Pilisszentlászló polgármestere, Helyi Önkormányzatok Kamarájának helyettes küldöttként tagja, Fenntartható Fejl dés Bizottság tagja, Szociális Kohézió Bizottság helyettes tagja dr. Völner Pál, Komárom-Esztergom Megyei Közgy lés elnöke, helyettes küldött, a Régiók Kamarájának tagja, Fenntartható Fejl dés Bizottság helyettes tagja, Intézményi Bizottság helyettes tagja Sz cs Erika, Miskolc alpolgármestere, helyettes küldött, Helyi Önkormányzatok Kamarájának tagja, Állandó Bizottság helyettes tagja, Fenntartható Fejl dés Bizottság helyettes tagja Sabján Katalin, a delegáció titkára
Az alábbiakban rövid összefoglalót nyújtunk a tárgyalt témákról, a mellékletekben pedig csatoljuk a vonatkozó dokumentumokat, és az elfogadott határozatok szövegét angol nyelven. Kiemelt témák voltak a regionális charta, kisebbségi és regionális nyelvek oktatása és a településközi együttm ködés, amelyekben a delegáció illetékes tagjai kifejtették véleményüket a megfelel fórumokon. A jelentések összefoglalójában, az alábbiakban ezekre részleteiben kitérünk.
Borbély István
Sabján Katalin
Európa Tanács Helyi és Regionális
a delegáció titkára
Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációjának elnöke Polgárdi
Budapest, 2007. június 20.
ÖSSZEFOGLALÓ A JELENTÉSEKR L I. A KONGRESSZUS PLENÁRIS ÜLÉSÉN BENYÚJTOTT JELENTÉSEK 1. A Kongresszus helyzete CG(14)3 El adó : Halvdan SKARD (Norvégia, L, SOC) Beszámoló az elnökség és a kongresszus tevékenységér l, és 2007-2008 id szakra vonatkozó prioritásokról Az elmúlt évben, 2006-ban a 13. plenáris ülésszakán a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa megújította tagjait, és mint a területi demokrácia rz je azonosította magát, küldetésként megfogalmazott cél gyanánt. Mindezt szoros partnerségben a nemzeti kormányokkal és önkormányzati szövetségekkel kívánja elérni, úgy hogy olyan egyedülálló szervezetté váljon, amely az állam valamint kontinensünk helyi és regionális önkormányzatainak fejl désének ellen rzésére hivatott. A Kongresszus folytatta tevékenységét az Európai Helyi Önkormányzati Charta végrehajtásának tagországokban való végrehajtásáról, országjelentésekkel, kormányzati tisztvisel k csereprogramjával, és a helyi választások megfigyelésével. Legutóbb pedig elindult a vita a tagországok teljesítési hajlandóságáról a Kongresszus ajánlásainak tekintetében. A Kongresszus számos fontos tevékenysége mellett továbbra is prioritást élvez az interregionális és a határon átível együttm ködések, a területi önkormányzatok meger sítése, az önkormányzati szövetségek és hálózatok segítése és létrehozása, tanácsadás a kormányzatoknak az önkormányzatokkal kapcsolatos jogi ügyekben, a Miniszterek Tanácsa és a Parlamentáris Közgy lés részére a helyi demokráciával kapcsolatos tanácsadás, valamint az interkulturális valamint vallásközi párbeszéd támogatása. 2007-ben felülvizsgálatra került a Kongresszusi Charta. 2007. május 2-án elfogadták azokat a változtatásokat, amelyek a helyi és regionális önkormányzatok szerepének megszilárdítását és fejl dését célozzák meg az Európa Tanács intézményi keretein belül. Ezek az új dokumentumok a konzultatív szerep mellett elismerik a 2005. májusi állam és kormányközi varsói csúcs prioritásainak megfelel tevékenységeket. Az új alapszabály változtatások és a Kongresszus új chartája figyelembe veszi a kongresszus munkájának fejlesztését. A f változások közül az egyik, hogy elismeri a Kongresszus helyi és regionális választásokon való megfigyel i szerepét. Így rögzítik az önkormányzatokat képvisel i nemzeti önkormányzati szövetségek és más európai partnerek, különösen az EU Régiók Bizottsága közvetlen bevonását. A charta megújítása érzékelhet változásokat vezet be a Kongresszus gyakorlati m ködésébe. A Kongresszus eztán a költségvetési szempontokon belül évente két plenáris ülést tarthat. A Kongresszus kifejezés eztán az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok
Kongresszusának megjelölésére szolgál. 2008-tól kezdve bevezetik, hogy 30%-ban képviseltetniük kell magukat az alulreprezentált nemi csoportoknak, vagyis a jelenleg 29 delegációnak biztosítania kell a n k megfelel képviseletét a nemzeti delegációkban, különben szavazati és költségtérítési jogukat nem gyakorolhatják. A Kongresszus 2007-2008 közötti id szakra vonatkozó prioritásokat összefoglaló jelentés tartalmazza, hogy az EU Régiók Bizottságával szorosabb együttm ködést kezdeményez a Kongresszus, valamint, hogy a nemzeti önkormányzati szövetségekkel együtt bevonják azok képvisel it a választási megfigyel k munkájába. 2. A klímaváltozás kezelése: helyi és regionális szint megközelítés CG(14)5
El adó: Amrit MEDIRATTA (Egyesült Királyság, L, EPP/CD) A klímaváltozás már most hat a mindennapjainkra, amelynek következményeivel és hatásaival a helyi és regionális önkormányzatok közvetlenül szembesülnek. A területi önkormányzatok már alkottak és elfogadtak különböz stratégiákat arra vonatkozóan, hogyan kellene kezelni századunk legnagyobb fenyegetését. A tagállamokban a szén-dioxid kibocsátásra közvetlen hatással lehetnek az önkormányzatok. Akcióterveket kell készíteniük a klímaváltozás kezelésére, intézkedéseket, valós célokkal, id kerettel, és világos felel sségmegosztással. A klímaváltozásra kidolgozott politikának át kell fognia valamennyi területet, ahol felel ssége van az önkormányzatoknak, vagyis az energia ügyeket, a tömegközlekedést, a közlekedést, területhasználatot, épület-használatot, a tervezést, a víz- és szennyvíz ügyeket, erd gazdálkodást és a mez gazdaságot. A kormányzás valamennyi szintjének együtt kell m ködnie és össze kell fognia, közpolitikákat kell alkotniuk, standardokat meghatározni, és megosztani egymással a tudást és a tapasztalatokat. Részt kell venniük nemzeti és nemzetközi szint hálózatok munkájában, amelyeknek a klímaváltozás kezelése a céljuk.
3. Az Európa Tanács Fóruma a demokrácia jöv jér l: az emberi jogok és a demokrácia kapcsolatai CG(14)6
El adó: Keith WHITMORE (United Kingdom, R, ILDG) Az elkészült jelentés a Stockholmban és Sigtunában 2007. június 13-15 közötti hozzájárulása az Európa Tanács részér l, amely rendezvény témája Hatalom és felhatalmazás a demokrácia és az emberi jogok összefüggései .A jelentésben összehasonlításra kerülnek az európai, hazai és nemzetközi jogszabályok, politikai trendek, és ez alapján külön hangsúlyt nyernek az emberi jogok és a helyi és regionális demokrácia közötti kapcsolatok. A nemzetállamok önállóan nem lehetnek egyedüli védelmez i az emberi jogoknak, mivel a helyi és a regionális közösségi döntéshozatalnak van a legnagyobb hatása az emberek mindennapi életére, így ezen a szinten is nagyon fontos az emberi jogok érvényesülése. A
jelentés több nemzetközi példát említ, amely bizonyítja, hogy a döntéshozatalban ez már számos helyen elkezd dött. Ezentúl felsorolja azon átfogó elveket, amely valamennyi szerepl számára közös alapul kell szolgáljon az emberi jogok helyi és regionális védelme érdekében. 4. Önkormányzati rend rség: a helyi és a regionális önkormányzatok új partnerséget kínálnak CG(14)8
El adó: David LLOYD-WILLIAMS (United Kingdom, R, ILDG) A jelentés áttekinti a kialakult európai helyzetet, amelyben a rend rség helyzetét és feladatait újra kell gondolni, modernizálni kell annak érdekében, hogy visszanyerjék a közbizalmat, és a megváltozott igényekhez igazodni tudjanak. Számos európai országból összegy jtött tapasztalatot gy jtöttek össze, amely megoldást jelent a rend rség és a lakosság közelítéséhez. Ehhez veszi számba a feltételeket és a végrehajtás módjait. Annak érdekében, hogy konzisztens legyen a központi intézkedésekkel, a helyi önkormányzatoknak együtt kell m ködniük az állami rend rséggel, és egyéb rendfenntartó szervekkel.
II. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KAMARÁJA ÁLTAL ELFOGADOTT JELENTÉSEK 1. Monitoring jelentés a korábbi Jugoszláv Macedón Köztársaságról CPL(14)2
El adó : Jean-Claude FRECON (France, SOC) A jelentés a legutolsók közül való, amely az egykori Jugoszláv Macedón Köztársaságban az aktuális szituációt vizsgálják. A Kongresszus választási megfigyel inek és egyéb releváns módon gy jtött információk alapján készült az elemzés. A 2001-es Ohrid-i keretmegállapodás nyomán elindult decentralizációs folyamattal hangsúlyosan foglalkozik a jelentés, ugyanígy a 2005-ös választásokkal és a 2002-t követ jogszabályi változásokkal is. A helyi demokrácia alakulását, hiányosságokat, problémás területeket elemeznek a tanulmányban. 2. Az Európai Unió és a nem tag államok csatlakozás Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához CPL(14)3
El adó : Christopher NEWBURY (United Kingdom, EPP/CD) A magyarázó memorandum háttér-információkkal szolgál a charta módosításához, annak érdekében hogy nyitva álljon a csatlakozás lehet sége az EU és az ET-ben nem tag államok számára is. 3. A f városok státusza CPL(14) El adó : Emin YERITSYAN (Armenia, EPP/CD) A jelentés összefoglalja, hogy az Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában meghatározott elvek mentén milyen jogi helyzetben vannak az ország többi önkormányzatához képest a f városok az ET tagállamaiban. Külön figyelmet szentel az elemzés a f városok gazdasági helyzetének, tradicionálisan alakult jogi helyzetének, a végrehajtó és törvényhozó hatalom megosztásának, az intézményi rendszereknek, a kormányokhoz való kapcsolataiknak. A jelentés és a viták során elfogadásra került, hogy a charta alapján sem lehet uniformizálni a f városok helyzetét és státuszát, pl azt, hogy egy vagy kétszint önkormányzat legyen-e a f városokban, mert mindez gazdasági, társadalmi, kulturális faktoroktól is függ. 4. Felel s helyi tevékenységek környezeti elszámolása CPL(14)5 El adó: Simon JAMES (United Kingdom, ILDG) A beszámoló egy komplex eszközr l szólt, amely a környezeti tevékenységet átlátható és tervezhet módon kezeli a helyi önkormányzatok m ködésében. 5. Településközi együttm ködés CPL(14)6 El adó: Michel GUEGAN (France, NR) A jelentés az Európa Tanács tagállamainak önkormányzatok közötti együttm ködési formáit kutatja, amely a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 10.1-es cikkelye szerinti szempontokat követ. A modern technológiák és a globalizáció terjedésével számottev en megn tt az együttm ködések gyakorisága és tartalma is megváltozott. A problémát els sorban az alacsony lélekszámú településeken lehet kezelni ezekkel az együttm ködésekkel, ahol a közszolgáltatások színvonala a nagyságból ered költséghatékonyság, és a nem megfelel színvonalú humán-er források rendelkezésre állása befolyásolja. A jelentés a hagyományokból ered modellekkel és azok gazdasági, intézményi, jogi kereteivel foglalkozik. Összefoglalja a lehet ségeket és a bevált eszközöket a hatékonyság és a takarékosság jegyében megfelelve a 21. század kihívásainak. A magyar delegációból Szabó Gellért polgármester úr nyújtott be módosító javaslatot a jelentéshez, miszerint szükséges figyelembe venni a helyi önkormányzatiság és partnerség szempontjait, meg rizve Európa kultúrájának és tájképének sokszín ségét megóvandó. A
helyi önkormányzatok kamarája a módosítás tartalmával egyetértett, azonban a határozati szövegbe nem került átvezetésre. III. A RÉGIÓK KAMARÁJA ÁLTAL ELFOGADOTT JELENTÉSEK 1. Egyetemek és regionális fejlesztés CPR(14)2
El adó : Farid MUKHAMETSHIN (Russian Federation, ILDG) and Alfons VOGTEL (Germany, EPP/CD) Az egyetemek növekv jelent ség szerepet töltenek be a regionális kulturális fejl désben, azonban további lépések szükségesek a bennük rejl potenciálok kihasználására. Az egyetemeknek már most nagy hatásuk van a kulturális életre. A regionális identitás meg rzésében és a kulturális fejl dés er sítésében stratégiai a szerepük. A tudás és a kompetencia fejlesztésben az egyetemeknek befolyásoló szerepük van az állampolgárok tekintetében. A jelentés lépéseket fogalmaz meg a a környez régióban betöltött innovatív szerep er sítéséért, kiemelve a határon átnyúló együttm ködésekben betöltend kulturális, gazdasági el nyöket. A Külügyminisztérium el zetes háttéranyaga, amely az elfogadott határozatot foglalja össze: Az egyetemek és a regionális fejl dés cím határozat-tervezetet az oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó CLRAE-bizottság 2007. március 29-i ülésén egyhangúlag elfogadta. A határozat-tervezetben a Kongresszus kifejezésre juttatja azt a meggy z dését, hogy egy régió kulturális fejl dése kulcskérdés az adott térség általános fejl dése szempontjából. Az egyetemek nagy lehet séget jelentenek az európai régiók kulturális fejl désére nézve, ami azonban még nem valósult meg teljes mértékben. Az egyetemek ösztönz leg hatnak a kulturális fejl désre, a regionális identitás meg rzésére, és ez által er sítik a regionális stabilitást, növelik az életmin séget egy adott régióban. Az egyetemek a tudás, a szakértelem generátorai, létrehozói és átadói. Az a régi modell azonban, amely szerint az egyetem kizárólag a diákokért és az egyetemi tanárokért létezik, kevés pozitív hatással van a regionális fejl désre. Ezért ezt egy olyan képnek kell felváltania, amely szerint az egyetem katalizátor szerepet tölt be a környez régióban, használja az együttm ködés új dinamikus formáit. Az említett fejl dés egyaránt vonatkozik az egy adott országon belüli régiók fejl désére, valamint a határokon átível , hasonló jelleg régiók közötti együttm ködésre. A tervezet mindkett t figyelembe veszi. Az egyetemek gyakorta kezdeményez i a határokon átível regionális együttm ködésnek, ugyanakkor az egyetemek többsége a nemzeti oktatási rendszer részeként a nemzeti politikákat hajtják végre. Ez által hozzájárulnak a régiók közötti különbségek csökkenéséhez. A regionális hatóságokra fontos szerep hárul az egyetemek közötti, illetve az egyetemek és más helyi (ipari, kereskedelmi) szerepl k közötti partnerség kialakításában. A Kongresszus az ET tagállamokban lév régiók számára különösen az alábbiakat javasolja: - ismerjék el az egyetemek hozzájárulását a régiók kulturális fejl déséhez, - törekedjenek arra, hogy felismerjék azokat a lehet ségeket, amelyeket az egyetemek jelentenek a környez régiók kultúrájának fenntartása szempontjából,
-
m ködjenek együtt az egyetemekkel a környez régiók múzeumainak, könyvtárainak és kulturális gy jteményeinek fejlesztése céljából, - ismerjék fel az egyetemek szerepét a határokon átível együttm ködésben azáltal, hogy növelik a diákok és tanárok mobilitását, valamint kulturális és gazdasági hasznot hajtanak a régió teljes lakossága számára, - járuljanak hozzá az egyetemek közötti kapcsolatokhoz azáltal, hogy együttm ködnek a környez régiókkal a diákok és tanárok mobilitásának el segítése érdekében, - törekedjenek új partneri kapcsolatok és új együttm ködési formák létrehozására, az egyetemek, regionális hatóságok, ipari és kereskedelmi szerepl k között - biztosítsák az egyetemek képviseletét a régiók kulturális fejlesztési tanácsában. A jelentéstev k az egyetemek keretében m köd múzeumok, könyvtárak és gy jtemények témakörében a Kazányi Állami Egyetem (Tatár Köztársaság) példáját írják le. Az egyetemek fontos szerepet töltenek be a regionális nyelvek, a határokon átível kultúrák meg rzésében és fejlesztésében. Ezzel kapcsolatban a raport rök többek között a norvégiai számi nyelv oktatásának példáját említik meg. Az egyetemek közötti együttm ködés pozitív példájaként pedig a három ország- Németország, Franciaország és Luxemburg találkozásánál, 1948-ban alapított Saarvidéki Egyetemet ismertetik a raport rök. A határozat-tervezet végén a Kongresszus felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot, hogy terjesszék ki a vitát a 2008-ban Kazányban, az egyetemek és a régiók kulturális fejl dése témakörben tartandó konferencia keretében.
2. Regionális és kisebbségi nyelvek oktatása CPR(14)3
El adó : Farid MUKHAMETSHIN (Russian Federation, ILDG) and Alfons VOGTEL (Germany, EPP/CD) A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának életbelépése óta egyre inkább úgy ismerik azt el, mint a terület kulcsfontosságú jogi intézményét. A Charta Szakért i Bizottsága a nyelvi oktatásra figyelemmel megvilágította az oktatási intézmények számára jelentkez el nyöket, részletes leírást nyújtva a regionális és kisebbségi nyelvek oktatásának módszereir l, annak érdekében, hogy a Charta végrehajtása minél konzisztensebb módon kerüljön végrehajtásra, és további eszközöket javasol a régiókban a kisebbségi nyelvek oktatásának konszolidálására és fejlesztésére. Így folytatható a megkezdett folyamat, amely biztosítja a kisebbségi nyelvek oktatásának koherens módját. Borbély István, a magyar delegáció vezet je hozzászólásában kifejtette, hogy a kisebbségi nyelvek oktatása és használata a megváltozott Európában kulcsfontosságú, hiszen számos népcsoport él más ország területén kisebbségben. A plenáris ülésen a Kongresszus által elfogadott határozat is ennek szellemében született, amelynek el zetes összefoglalóját a Külügyminisztérium készítette el az alábbiak szerint: Nyelvoktatás regionális vagy kisebbségi nyelven
Az ajánlás-tervezetet a CLRAE Kulturális és Oktatási Bizottsága 2007. március 29-én egyhangúlag elfogadta. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának (Nyelvi Charta) kidolgozását a Kongresszus kezdeményezte még 1984-ben. Azóta hatályba lépett és számos európai állam (Magyarország is) csatlakozott a Nyelvi Chartához, amely a nemzeti kisebbségek védelme szempontjából, és ezen belül a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása szempontjából is egy fontos dokumentum. A Kongresszus kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozó bizottsága 2006-os szi ülésszakán elhatározta, hogy megvizsgálják a részes államok által a Nyelvi Charta végrehajtásról készített jelentéseket és a Charta Szakért i Bizottságának jelentéseit, annak érdekében, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatására és elsajátítására közös célokat és ún. minimum standard-okat fogalmazzanak meg. Elemzésük alapján a jelentéstev k arra a következtetésre jutottak, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatási modelljeinek részletes leírása, a Charta el írásainak következetes végrehajtása és e nyelvek oktatásának er sítését és fejlesztését célzó intézkedések bevezetése igen hasznos az oktatási intézmények számára. Az ajánlás-tervezet magyarázó jelentésében a raport rök összefoglalják a nyelvoktatásra vonatkozó minimum standard-ek megállapításához szükséges feltételeket, intézkedéseket. Ezek a feltételek, intézkedések egyaránt érintik a nyelven és a nyelvre történ oktatást, és magukban foglalják a befektetett id , a tankönyvek, a tanári képzettség, az oktatási modellek és a felülvizsgálat kérdését. Az elkészített tanulmány a Nyelvi Chartának a regionális vagy kisebbségi nyelv oktatására vonatkozó 8. cikkében megjelölt ratifikációs szintek részletesebb elemzésének is tekinthet . A jelentéstev k összehasonlították a kisebbségi nyelvoktatás helyzetét néhány olyan államban, amely ratifikálta a Nyelvi Chartát. A magyar nyelv oktatásának körülményeit Szlovákia viszonylatában tekintették át. A raport rök vizsgálata kiterjedt a Nyelvi Charta ratifikálásnak szintjére, a kisebbségi nyelvet beszél k számára, az oktatási célokra, oktatási modellekre, a befektetett id re, a tankönyvekre, a tanárok képzettségére, továbbképzésére, a felülvizsgálatra. A raport rök minden egyes említett kérdés kapcsán ajánlásokat fogalmaztak meg az ET tagállamok számára. Ezeket az ajánlásokat összegezi a Régiók Kamarájában el készítend ajánlás-tervezet, melyben a Kongresszus azt javasolja az ET Miniszteri Bizottságának, hogy ösztönözze a kormányokat a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatásával kapcsolatban a fenti témakörök mentén, számos intézkedés megtételére. A Kongresszus mindenek el tt azt javasolja, hogy az ET - azon kormányok esetében, amelyek még nem tették meg - szorgalmazza a Nyelvi Charta meger sítését.
3. Az egészségügyi szolgáltatások kiegyensúlyozott elosztása a vidéki régiókban CPR(14)4
El adó : Natalia EVDOKIMOVA (Russian Federation, NR) and Patrizia MURATORE (Italy, NR) Számos európai régióban szembesülnek az egészségügyi ellátások kiegyenlítetlenségével: a városi központokban koncentrálódnak, míg a vidékies területek hátrányt szenvednek.
Ez a jelenség nemcsak a szolgáltatásokat igénybe vev k részére hátrányos, hanem a vidék szolgáltatóinak is. Nem jutnak hozzá a vidéki orvosok a megfelel továbbképzéshez, információkhoz, ett l elszigetel dnek. A jelentés kívánatosnak tartja, hogy nemzeti és régiós szinten foglalkozzanak a helyzet rendezésével, a szociális kohézió er sítéséért, figyelembe véve a vidéki területek népességének korösszetételét és igényeit.
4. Szociális ellátások: a védéki régiókban a területi folytonosság biztosítása CPR(14)5
El adó : Stefan BERGER (Germany, EPP/CD) Európa vidékies régiói sokkal nagyobb mértékben szembesülnek a szociális kirekeszt déssel, mint a városias jelleg területek (öreged népesség, nehézkes közlekedés, képzett munkaer hiánya, nehéz elérhet ség, magas költségek), amely gyakran az alacsonyabb színvonalú ám drágább szociális ellátások rendszerével párosul. Amióta a szociális ellátások a társadalmi kohézió alapkövét jelentik, azóta vált elengedhetetlenül fontossá, hogy a vidék is ugyanolyan színvonalú szociális közszolgáltatásokban részesüljön mint más területek (foglalkoztatottság, lakhatás, képzés, oktatás, szociális biztonság és ellátás). A Régiók Kamarája hangsúlyozza, hogy biztosítani kell ezeken a területeken a szociális ellátások fenntarthatóságát, és a régióknak maguknak kell a kiegyenlített fejl dést biztosítaniuk. Ezzel kapcsolatosan szükségessé vált a feltételek közös meghatározása mind nemzeti, mind regionális és helyi szinten. 5. Regionális demokrácia Európában CPR(14)6 El adó : Jean-Claude Van Cauwenberge, Belgium, (R, SOC) A jelentés a Kongresszus regionalizációval foglalkozó csoportja munkájának eredménye. Széles szakért i réteg vett részt a vizsgálatban, beleértve a regionális chartát el készít munkacsoportot is. A jelentés bemutatja azokat a politikai megfontolásokat, amelyek arra ösztönözték a Kongresszust, hogy újra napirendre vegyék a regionalizációval kapcsolatos jogi intézményrendszerekr l szóló vitát, annak ellenére hogy kétszer elutasították már azt. Elemzi az európai regionalizációs folyamatokat, aláhúzva a nagyobb regionalizáció hozzáadott értékét. 10 évvel ezel tt az államok tartottak attól, hogy túlzott er t és hatalmat kapnak a régiók, mára ezen országok példái is bizonyítják, hogy a régiók képesek a települések közötti feszültséget oldani, képesek modern és hatékony válaszokat adni a modern kor kihívásaira, és az EU gyakorlata is ket er síti a határon átível együttm ködések egyre növekv
támogatásával. Körvonalazzák a tagállamok fenntartásait, amelyek a 97es folyamatot megakadályozták, hogy megszülessen a regionális charta, és el revetítik, hogy a megoldás valószín leg abban rejlik, hogy új, innovatív szemléletmódot kell a folyamatban elsajátítani. Vagyis az új jogintézmények létrehozásakor a regionális demokrácia rendszerében fontos a lojalitás elvét érvényesíteni, ugyanúgy, mint az állam területi integritásának tiszteletét, a jó kormányzás elvét, az állampolgári részvételt, és a bizalom helyreállítását a helyi önkormányzatok iránt. Az így keletkezett charta tervezete ezekre a f elvekre koncentrál. A javaslat szerint indokolt egy alaposabb tervezetet ajánlás szinten eljuttatni a Miniszteri Bizottsághoz és a 2008. évi plenáris ülésre. Addig pedig további konzultációkat kell folytatni a CDLR képvisel ivel, a parlamenti közgy léssel, a Régiók Bizottságával, és a régiók kormányközi szervezeteivel, mint amilyen az AER, CEMR, RegLeg és mások. A charta tervezetének címébe a regionális önkormányzatok helyett regionális demokrácia elnevezés kerülne. Az eddigi tervezetekhez képest az újban sokkal inkább a kötelezettségek is kifejtésre kerülnek, nemcsak a jogok, mint az eddigiekben. A helyi önkormányzatok chartájához hasonlóan a mostani tervezetébe is bekerülne egy kötelez és egy opcionális lista a régiók m ködésér l, hatásköreiknek kereteir l, alkalmat nyújtva az államnak, hogy válogasson azok közül. A charta elfogadására azért van nagy szükség a mostani raport r szerint, mert a politika számos alkalommal bizonyította, hogy olyan, mint egy örökké mozgó inga, ugyan most a regionalizáció és decentralizáció irányába hat, de kilendülhet még a túlzott centralizáció irányába is, ami azt jelenti, hogy ez el l védekezni kell, mégpedig egy ilyen chartához való csatlakozással. Európa különböz országaiban és az Európa Tanács 47 tagállamában különböz tartalmat takarnak a régiók tevékenysége, nagyon er sek Belgiumban vagy például Spanyolországban, de Németországban és Ausztriában is: er s és pénzügyileg független szervezetrendszerrel rendelkeznek. Vannak azonban olyan országok is, ahol most kezd dtek el csupán ezek a folyamatok. Az új regionális demokráciáról szóló charta egy közös európai víziót fogalmazna meg, amely segítene Európa intézményeinek egy irányba haladását, továbbá hidat építene az EU-n kívüli országokkal is. A charta négy fejezetb l fog állni. Az els ben a regionális demokrácia 19 kötelez érvény alapelvét határozzák meg, beleértve a szubszidaritást, az állampolgári részvételt, az állam területi integritásának tiszteletben tartását, valamint a regionális önkormányzatok alapítását és jogát az önálló és független m ködésre. A második és a harmadik fejezet fogja tartalmazni a kötelez és opcionális részeket, amelyekb l az államok saját regionális felépítésüknek megfelel en válogathatnak és fejleszthetik ez alapján a régióikat. A negyedik fejezet pedig azokat az intézkedéseket foglalja magában, amelyet a nemzetközi egyezményeknek tartalmaznia kell. A frakcióüléseken és a bizottsági üléseken számos vita folyt a charta további sorsáról, leginkább a dilemmát az jelentette, hogy a valenciai értekezleten, a tagállamok önkormányzatokért felel s minisztereinek találkozóján érdemes-e kockáztatni egy újabb elutasítást, amely azt jelentené, hogy évekkel kés bbre tolódik az ügy. A magyar delegáció vezet je hangsúlyozta a viták során, hogy minden tagállamnak világosan ki kellene mondania a regionális chartával kapcsolatos álláspontját, úgy lehetne továbblépni.
6. Kihívások és lehet ségek a periferiális helyzet , ritkán lakott régiók számára CPR(14)7
El adó : Inger LINGE (Sweden, EPP/CD) A periferiális helyzet régiók és a ritkán lakott területek, a hegyvidéki zónákkal és szigetekkel együtt különösen nagy hátránnyal szembesülnek a távolság, a nehéz elérhet ség, és gyakran a földrajzi és éghajlati nehézségek miatt. A különbségek ellenére a hátrányok leküzdése egy érdekcsoportba sorolja ket, és hasonló lépéseket kell tenniük, hogy kulturális, gazdasági és társadalmi szempontból teljes mértékben bekapcsolódhassanak a nemzeti és európai folyamatokba. A szubszidiaritás és a helyi önkormányzatiság koncepciója nélkülözhetetlen ezekben a térségekben, hogy hatékony szolgáltatásokat és integrált infrastruktúrát tudjanak teremteni. Társadalmi és kulturális szempontból ugyanilyen fontosak ahhoz, hogy ezek a viszonylag elszigetel dött csoportok kell védelemben részesüljenek különböz értékeik meg rzésére. A hálózati m ködés és a határokon átnyúló programok kell er t szolgáltathatnak a gazdasági függetlenedés irányába a központok és központi kormányzattal szemben. A többközpontú fejl dés például el segítheti a versenyképesség megteremtését, és a területi kohézió er sítését.
Helyi Demokrácia Hete projekt A Kongresszus 2007. június 1-én tárgyalta a plenáris ülésen a Helyi Demokrácia Hete elnevezés kezdeményezést, amely az Európai Helyi Önkormányzatok Chartájának 1985-ös elfogadása napján október 15-én kerülne megrendezésre minden arra vállalkozó országban. A projekt szerepl i európai szinten az Európa Tanács, nemzeti szinten az országos önkormányzati szövetségek, lehet leg bizottságot m ködtetve a koordináció ellátására, és a helyi önkormányzatok, akik hivatalaikat megnyitva az állampolgárok el tt bemutatnák mindenféle rendezvények kíséretében az önkormányzati m ködést. Néhány országban már m ködik hasonló rendezvény, ezeket a tapasztalatokat is összegy jti az erre létrehozott munkacsoport a CDLR-on belül. A kongresszus ülését megel z magyar egyeztet tárgyaláson az ÖTM képvisel i jelezték, hogy az ÖTM Társadalmi Kapcsolatok F osztályának pályázati keretéb l némi segítséget nyújthatna a kormányzat az önkormányzatok számára, azonban ezek a keretek sz kösek. Másik érv a Helyi Önkormányzatok Napja amely szeptember 30-án kerül megünneplésre minden évben, amely jó alkalmat nyújthatna hogy egyben az európai chartát is megismerjék a helyi lakosok is. Az Európa Tanács külön levélben fordult ezügyben az országos önkormányzati szövetségekhez. A Kongresszus Bureau jának döntéseir l A 2007-es szi ülésszakra vonatkozóan véglegesítették a koszovói helyi választások megfigyel inek névsorát. 2007 októberében Belgrádban konferenciát szerveznek Helyi és regionális demokrácia a szövetségek szerepe címmel, amelyet összekapcsolnak a hasonló témájú jelentéssel. Döntöttek személyi kérdésekr l a különböz szervezetekben a Kongresszus képviseletében. A Kongresszus érdemrendjének adományozásáról 2005-ben döntöttek, ebben az évben Farid Mukhametshin a várományosa, aki a Régiók Kamarája Oktatási és Kulturális Bizottságának elnöke. A díj odaítélésér l kés bbi alkalommal döntenek.
2007-ben és 2008-ban a következ Bureau ülésekre kerül sor: 2007. július 2. Tromso (NO), 2007. szeptember 17 Párizs, 2007. november 19 ( szi ülésszak), 2007. december 17. Strasbourg, 2008. február 11, március 12. (tavaszi ülésszak), 2008. május 26, 28, 29 15. plenáris ülés.
Mellékletek: 1. számú melléklet: a plenáris ülés részletes napirendje 2. számú melléklet: elfogadott határozatok szövege angol nyelven 3. számú melléklet: képek a kongresszusról
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
