Tények és benyomások az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa (CLRAE) 11 plenáris ülésszakáról (Strasbourg, 2004 május 25-27) Mellékletek: 1.) Az Európa Tanács jelenlegi tagállamai 2.) A CLRAE magyar delegációjának tagjai és tagságuk a CLRAE bizottságaiban 3.) A CLRAE 11. ülésszak plénuma és kamarái üléseinek lefolyása 4.) A CLRAE 2004. évi további ülés- és konferencia-terve, valamint néhány késõbbi rendezvény elõrejelzése
1.) a.) A 200 000 európai helyi és regionális önkormányzatot képviselõ CLRAE plenáris ülésszakára évente kerül sor Strasbourgban, az Európa-Palotában. A 11. plenáris ülésszaknak több külsõ tényezõ adott kiemelkedõ jelentõséget és egyben sajátos tartalmat, így például: az Európai Unió 2004. május l.-én a korábbi tizenöt tagállamról huszonöt tagállamra történt bõvülése és folyamatban lévõ tartalmi és szervezeti reformja; a globális világfejlõdés Európa politikai, társadalmi és gazdasági életére gyakorolt hatásai; a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem a korábbi idõszakból ismert és új vonásokat is mutató kihívásai; a béke és biztonság megszilárdulása, a jogállamiság és a helyi demokrácia fejlõdése terén egyes kelet-, és dél-európai országokban meglévõ súlyos problémák. b.) Több, a CLRAE belsõ életével kapcsolatos kérdés megoldásának igénye is fontossá tette az ez évi tanácskozást, így például: Létrejöttének 10. évfordulóját ünnepelte a CLRAE Számot kellett adni a most lezárult, 2002 májusa és 2004 májusa közötti két éves idõszakról Tanácskozni és döntést hozni volt szükséges a 2004 júniusától 2006 májusáig tartó munka-periódus prioritásairól, valamint szervezeti és mûködési kérdéseirõl, amelyhez tartoztak a 2002 évinél jelentõsebb nagyobb méretû, bizonyos mértékben „generáció-váltást” jelentõ személyi változások a Kongresszus, a Helyi Hatóságok Kamarája, a Régiók Kamarája valamint az Állandó Bizottság és az Alapszabály szerint létrehozott állandó bizottságok vezetésében, összetételében.
2
Elõ kellett segíteni, hogy a közelmúltban Európa Tanács tagjává vált, több esetben még csak kialakulóban lévõ önkormányzati és érdekszövetségi rendszerrel bíró országokból delegált önkormányzati küldöttek harmonikusan beilleszkedhessenek a testület munkájába, a kongresszus résztvevõi megismerkedhessenek az általuk képviselt országok és önkormányzataik eredményeivel és gondjaival.
2.) a) A magyar helyi és területi (megyei) önkormányzatokat a CLRAE-ban a Helyi Hatóságok Kamarájában négy tagi és három helyettes tagi a Régiók Kamarájában három tagi és négy helyettes tagi, összesen tehát hét tagi és hét helyettes tagi mandátum illeti meg. A magyar delegációból (összetételét lásd a 2. számú mellékletben) a következõk vettek részt a 11. plenáris ülésszakon: Becker Leonóra, Palkonya polgármestere, a Helyi Hatóságok Kamarájának tagja; Borbély István, Polgárdi város polgármestere, a Fejér megyei Közgyûlés tagja, a Régiók Kamarájának tagja és a CLRAE Régiók Kamarája magyar küldöttségének vezetõje; Dr. Illés György, Pilisszentlászló polgármestere, a CLRAE Helyi Hatóságok Kamarájának helyettes tagja; Dr. Magyar Levente, Jászberény város polgármestere, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyûlés tagja, a CLRAE Helyi Hatóságok Kamarájának tagja és a Helyi Hatóságok Kamarája magyar küldöttségének vezetõje Dr. Nagy Imre, Eger megyei jogú város polgármestere, a Heves megyei Közgyûlés tagja, a CLRAE Helyi Önkormányzatok Kamarájának tagja és a magyar CLRAE küldöttség vezetõje; Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a CLRAE Helyi Hatóságok Kamarájának tagja; Varga Kristóf Zoltán, Budapest Fõváros Közgyûlésének tagja, a CLRAE Régiók Kamarájának tagja A delegációval együtt vett részt az ülésszakon Dr. Csalótzky György, a magyar CLRAE delegáció titkára. Az Európa Tanács helyi és regionális szervekért felelõs állami szervek Irányító Bizottsága (CDLR) vezetõjeként aktív résztvevõje volt a Kongresszusnak - és egyben segítette a magyar delegáció munkáját, - Herczeg György úr, a Belügyminisztérium miniszteri biztosa. Külügyi szerveink részérõl a helyszínen Dr. Taubner Zoltán nagykövet úr, Magyarországnak az Európa Tanács mellett mûködõ állandó képviselõje és munkatársai, még a budapesti elõkészületi szakaszban pedig a Külügyminisztérium Emberi Jogi és Európai Szervezetek Fõosztálya –név szerint Pecze Zoltán fõosztályvezetõ úr és Dr. Benedek Katalin fõtanácsos asszony - nyújtott értékes támogatást e tevékenységhez. b.) A magyar CLRAE küldöttség személyi összetételének kialakítása - melyet az Európa Tanács Alapszabályában meghatározott rend szerint a Magyar Köztársaság belügyminisztere még ez év március hóban hivatalosan továbbított az
3
Európa Tanács fõtitkárához - az országos tevékenységi körû önkormányzati szövetségek javaslatait figyelembe véve akként történt, hogy a 2002. évi helyhatósági választások eredményeinek figyelembe vételével 2003-ban módosított összetételû magyar delegációban csak a Régiók Kamarája két helyettes tagjának személyében történt változtatás. Az is kizárólag a miatt, mert az egyébként az e tisztségre minden tekintetben megfelelõ és a CLRAE- ban végzendõ munkához lelkesedéssel hozzákezdõ két helyettes tag számára, miután nem tagjai megyei közgyûlésnek, a CLRAE nem biztosított szavazati jogot a Régiók Kamarájában. Az új összetételû magyar delegáció mandátumát a 11. plenáris ülés elismerte, de Magyarországot - és vele együtt Azerbajdzsánt és Lengyelországot is - felhívta arra, hogy a nõi önkormányzati képviselõk arányát a következõ 12. plenáris ülés megkezdéséig (2005. május közepéig) a nõk magyar önkormányzati választásokon elért képviseleti arányához igazodóan növelje. Ez legalább egy újabb magyar nõi delegáció-tagot igényel (A Kongresszus egyébként elérendõ célként tûzte ki, hogy 2006-ra minden delegációban a nõk aránya legalább 30 %-os legyen, ami viszont formális és irreális követelménynek tûnik.)
3.) A tisztségviselõk megválasztására a plenáris ülésszak elsõ napján került sor. A jelölések az egyes politikai csoportok részérõl történtek, melyeket elõzetesen a csoportok egymással és a Elnökség (Bureau) tagjaival is egyeztettek. Ahol csak egy jelölt volt, közfelkiáltással, ahol azonban több, titkos urnás szavazással történt a választás: a.) A CLRAE elnökévé - a leköszönõ osztrák DDr. Herwig van STAA, Tirol tartományfõnöke helyébe - aki több évtizede óta töltött be eredményesen vezetõ tisztségeket a CLRAE -ben, és aki mind ebbeli minõségében, mind pedig az Osztrák Városszövetség elnökségi tagjaként kezdettõl fogva sok értékes segítséget adott a magyar önkormányzati rendszer mûködéséhez - egyetlen jelöltként, közfelkiáltással az olasz Giovanni Di Stasi-t, az olaszországi MOLISE Régió elnökét választották meg. Õ eddig a Régiók Kamarájának elnöki és a CLRAE elsõ alelnöki tisztségét töltötte be. b.) A Helyi Hatóságok Kamarájának elnökévé ugyancsak egyedüli jelöltként, közfelkiáltással a korábbi elnököt, a norvég Halvard SKARD -ot választották. Alelnökök - titkos szavazással - a szlovák Statinslav BERNAT, a francia Jean-Claude FRECON, a svéd Anders KNAPE, az ukrán Ivan KULICHENKO, az egyesült királyság-beli Alan LLOYD, a máltai Dr. Ian MICALLEF és a horvát Dubravka SUICA lettek. c.) A Régiók Kamarájában az elnökválasztás a két jelölt - a török Yavuz MILDON és a cseh Frantisek DOHNAL - között, titkos szavazással, az elõbb említett javára dõlt el. Ugyancsak titkosan szavazott a Kamara az alelnökök személyérõl. Jelentõs elismerés mind a CLRAE-ban több mint egy évtizede eredményesen dolgozó jelölt, mind pedig a magyar önkormányzatok számára, hogy a magyar Borbély
4
István is - a cseh Frantisek DOHNAL, a német Günter KRUG a finn Helena PIHLAJASAARI, az orosz Anatoly SALTYKOV, a román Ludmilla SFARLOAGA és a svájci Hans Martin TSCHUDI mellett - elnyerte a Kamara alelnöki tisztségét. A magyar alelnök, Borbély István úr megválasztásához nagyban hozzájárult DDr. Hedvig VAN STAA úr, Dr. Michael HÄUPL úr, , Bécs fõpolgármestere , valamint az Európai Régiók Gyûlése részérõl megnyilvánult szimpátia , illetõleg lobby-tevékenység 4.) Az Európai Unióval kapcsolatos és az egész európai közvélemény által fokozott érdeklõdéssel kísért események (elsõsorban az Unió 2004. május l.-én történt eddigi legnagyobb méretû bõvülése és a Konvent által kidolgozott, az Unió szervezeti és mûködési reformjának tartalmi és szervezeti elemeit összefoglaló Alkotmány-tervezet közel egy éve folyó vitája) ismeretében magától értetõdõ volt, hogy mind a plénum, mind a két kamara tanácskozásain kiemelt hangsúlyt kaptak az Európai Unió és az Európa Tanács közötti munkamegosztásnak, e két átfogó európai szervezet egymással megvalósítandó együttmûködésének kérdései. E téma nemcsak Peter SCHIEDER, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése elnöke, Peter STRAUB, az Európai Unió Régiók Bizottságának elnöke és Walter SCHWIMMER, az Európa Tanács fõtitkára nagy figyelemmel kísért és számos kérdés-feltevéssel egybekötött elõadásaiban kapott elsõrendû szerepet. Számos vonatkozásban érintették e kérdéskört a leköszönõ elnökök beszámolói és az újonnan megválasztott tisztségviselõk „programnyilatkozatai” is, és a tanácskozáson megvitatott összesen mintegy 40 beszámoló, határozati, illetõleg ajánlási javaslat csaknem mindegyike is törekedett az adott témakör uniós vonatkozásainak a bemutatására. Mellõzve az e téren immár közhelynek számító és az üléseken is többször hangoztatott „alap-igazságok” ismertetését, a magyar delegáció néhány általánosítható megállapításának közreadására korlátozódunk: a.) Minden e témával kapcsolatos elõadás, illetõleg hozzászólás hangsúlyozta, hogy az Európai Unió bõvülése és átfogó belsõ reformja alapvetõ jelentõségû Európa jövõje és a globalizálódó világban betöltött szerepe szempontjából. Egyben új kihívásokat, de lehetõségeket is jelent az Európa Tanács számára is, amely a létrejötte (1949.) óta eltelt 55 esztendõ folyamán fontos feladatának tekintette az európai integráció szolgálatát, és az európai politikai és gazdasági helyzet, valamint a rendelkezésére álló eszközök és lehetõségek korlátai között sikeresen munkálkodott e cél érdekében. b.) Számos olyan tényrõl tájékozódhattak a plenáris ülésszak résztvevõi, amelyek a helyi és regionális önkormányzatok Európai Unióban betöltött szerepének erõsödésérõl, valamint a CLRAE és az Európai Unió szervei -elsõsorban a Régiók Bizottsága - közötti együttmûködés kezdeti eredményeirõl tanúskodnak. Ilyenek például, hogy a CLRAE befolyása is megnyilvánul az uniós Alkotmány-tervezet néhány, a helyi és regionális önkormányzatok Unión belüli szerepét erõsítõ tételének
5
megfogalmazásában (az Unió tiszteletben tartja a helyi és regionális önkormányzatokat, mint a tagállamok alapvetõ politikai és alkotmányi intézményeit; az Unión belül a döntéseket a lehetõ legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehetõ legközelebb esõ szinten kell meghozni; a szubszidiaritás elvének megfelelõen az Unió, kivéve kizárólagos hatásköreit, nem járhat el, ha a tervezett intézkedés helyi vagy regionális szinten megvalósítható; a Régiók Bizottsága a jövõben keresetindítási joggal rendelkezik, ha más uniós szervek mellõzik bizonyos törvényalkotások tekintetében a vele való kötelezõ konzultációt stb.). Tervszerûen és rendszeresen mûködik a CLRAE és a Régiók Bizottsága közös kapcsolattartó csoportja; megtárgyalja az európai önkormányzatiság szempontjából fontos, a két testületben napirendre kerülõ kérdéseket és közös vagy egymáshoz közelítõ álláspontok kialakítására törekszik. A kapcsolattartó csoport munkáját is könnyíti, de más irányú összeurópai önkormányzati érdekû lobby tevékenységre is lehetõséget nyújt, hogy a CLRAE tisztségviselõk közel fele a Régiók Bizottságában - egy részük ezen felül még az Európai Települések és Régiók Bizottságában (CEMR) avagy más európai nemzetközi önkormányzati testületekben is - fontos tisztséget tölt be, így személyük is az e testületek közötti jó kapcsolat biztosítéka. c.) A 11. Plenáris ülésszakon számos figyelemreméltó kívánság, javaslat is elhangzott az Európai Unió és általában az Európa Tanács és közelebbrõl a CLRAE közötti együttmûködés hatékonyabbá tételére: Többen minden további ilyen kapcsolat elengedhetetlen elõfeltételének mondották az uniós Alkotmány-tervezettel kapcsolatos viták lezárását és az Európa Unió Alkotmányának mind a 25 uniós tagország által történõ aláírását és megerõsítését. ( Az Alkotmány-tervezetben foglaltakkal idõközben a júniusi Európa- Csúcs résztvevõi - kisebb módosításokkal - egyetértésüket nyilvánítottk Kölcsönösen és konkrétan meg kellene határozni az Európa Tanács és az Európai Unió jelenlegi és jövõbeni, egymást kiegészítõ szerepét. Ezt nemzetközi egyezménybe kellene foglalni és e tekintetben az Európa Tanács tagállamai 2005ben Varsóban megtartandó 3. Csúcsértekezletén minden résztvevõre kötelezõ érvényû politikai állásfoglalást kellene kialakítani. Ez segítene megakadályozni azt, hogy az Európai Unióhoz tartozó 25 állam és a csaknem ugyanannyi más európai ország között - mely utóbbiak, kevés kivétellel, már tagjai az Európa Tanácsnak - valamiféle újabb „vasfüggöny” jöjjön létre, ugyanakkor megszüntethetné az EU és az Európa Tanács tevékenységei között ma még meglévõ párhuzamosságokat, a szellemi erõk és eszközök szétforgácsolását. Hangot kapott a tanácskozáson, hogy két európa-tanácsi nemzetközi egyezmény: az Európai Emberi jogi Konvenció, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája az Európai Unió által nemzetközi szerzõdéssel történõ elfogadása teljesebbé tenné a két szervezet ez irányú tevékenységének nemzetközi jogi megalapozását.
6
Többen közös érdekû feladatnak tekintik - a régiók Európában betöltött szerepének egyértelmûvé tétele, erõsítése érdekében a Regionális Önkormányzatok Európai Chartája tervezete végleges szövegének elkészítését, majd annak kötelezõ erejû nemzetközi szerzõdés formájában minden európai állam által történõ elfogadtatását. 5.) A Regionális Charta kérdése a plenáris ülésszakon - és nemcsak a Régiók Kamarájában - kiemelt hangsúlyt kapott. a.) Általános vélemény szerint a Regionális Charta kidolgozása és az Európa Tanács tagállamai által nemzetközi egyezményként történõ elfogadtatásáért 1997 óta tartó küzdelemben az elmúlt évben, néhány, az európai közéletben jelentõs szerepet játszó tagország bizonytalankodása vagy kifejezett ellenállása folytán számottevõ elõrehaladás nem történt. Annak ellenére, hogy a Helyi és Regionális Szervek Irányító Bizottsága (CDLR) a CLRAE-val karöltve minden lehetõt megtett a dokumentummal kapcsolatosan egyes országok részérõl felvetett aggályok eloszlatására, és ma már bármelyik európai ország által szuverenitásának sérelme nélkül elfogadható megoldási javaslatok állnak rendelkezésre, valamint az Európa Tanács valamennyi vezetõ testülete tagjainak túlnyomó többsége a Regionális Chartát, mégpedig annak kötelezõ nemzetközi szerzõdés változatát támogatja. b.) A CLRAE-n belül - amint az a Régiók Kamarájának ülésén hozott egyhangú határozatból és fentebb már említett Európa tanácsi vezetõ tisztségviselõk megnyilatkozásaiból nyilvánvaló - a Regionális Charta szükségességét és legcélszerûbb megjelenési formáját illetõen az álláspont nem változott. További tervezett lépések e téren, hogy a CLRAE : támogatja egy olyan informális miniszteri konferencia megtartását, amelynek keretében lehetõség nyílik a Regionális Charta tervezetében foglaltak céljának, politikai alapjainak, jogi mechanizmusának a jobb megvilágítására, amely megkönnyítheti a közigazgatásért felelõs európai miniszterek jövõ év elsõ félévében Budapesten tartandó konferenciájának, és ez által az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az ügyben való kedvezõ döntéshozatalát; felhívással fordult az Európa Tanács tagállamainak régióihoz, a CLRAE nemzeti delegációihoz, az Európai Unió Régiók Bizottságához és annak nemzeti delegációihoz, valamint a régiókat és helyi hatóságok érdekképviseletét európai és nemzeti szinten ellátó szövetségekhez, hogy jogosítványaikat és lehetõségeiket felhasználva törekedjenek a tagországok kormányait rábírni arra, hogy támogassák az Európa Tanácsban egy, a CDLR által készített tervezeten alapuló Regionális Charta (egyezmény) tetõ alá hozását 6.) A 11. Plenáris ülésszakon folytatódott a CLRAE által az egyes tagországokban érvényesülõ helyi és regionális demokrácia helyzetérõl immár „hagyományosan” végzett vizsgálódási (monitoring) tevékenység. Ezúttal a plénumon a helyi és regionális demokrácia oroszországi és grúziai, a Helyi Hatóságok Kamarájában az
7
örményországi helyi demokrácia, a Régiók Kamarájában pedig a norvégiai regionális demokrácia helyzetét tárgyalták meg a küldöttek; közülük az alábbiakban a plenáris ülésen megvitatott országok helyzetérõl rögzítünk néhány gondolatot: a.) A CLRAE monitoring bizottság helyszíni tájékozódásának megállapításai és a Kongresszus ezekre alapozott állásfoglalása szerint az Orosz Föderációban négy évvel ezelõtt kezdõdött reform-folyamat most lezárult elsõ szakaszában a szövetségi törvényhozás számottevõ eredményeket ért el az oroszországi föderalizmus és regionális demokrácia erõsítése, alkotmányi és törvényi alapjainak egyértelmûvé tétele terén. Jelentõs lépések történtek a Föderáció és abban részes jogi személyek (területek, tartományok) alkotmányi és törvényi szabályozásai között korábban fennállott súlyos ellentmondások felszámolása, a szintek közötti egyértelmû feladat- és hatáskör-megosztás terén. Oroszország mintegy 12000 helyi és területi egységében választott önkormányzati testületek jöttek létre. Az elért eredményekben jelentõs szerepet játszott, hogy az illetékes oroszországi szervek amelyek együttmûködési készségérõl a jelenlegi monitoringot végzõ Európa tanácsi szakértõk is elismeréssel szóltak - figyelembe vették a CLRAE- nek a helyi és regionális demokrácia fejlesztésével kapcsolatos 30(1997) számú ajánlását. Oroszország fenntartás nélkül csatlakozott a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához és annak érvényre juttatására egészen a bírósági ítéletekig bezárólag számos eszközt alkalmaznak. A CLRAE mostani határozata és ajánlása ugyanakkor számos még megoldásra váró problémára, hiányosságra hívja fel a az orosz hatóságok figyelmét. Így például arra, hogy az államszerkezetre és a közigazgatásra vonatkozó törvényekhez kell igazítani a költségvetési és az adójogszabályokat is; önkormányzatokhoz új feladatokat csak a megfelelõ anyagi feltételek egyidejû biztosításával szabad leadni; meg kell alkotni, illetõleg megfelelõen módosítani kell az önkormányzatok kategóriákba történõ besorolására, az önkormányzati vagyongazdálkodásra, valamint az önkormányzati apparátusokban dolgozók szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat; szabályozni szükséges az 2önkormányzatok szövetségeinek célját, létrejövetelük és mûködésük fõbb kérdéseit, és így tovább. b.) Jóval kedvezõtlenebb kép alakult ki a 11. Plenáris ülésszak résztvevõiben a grúziai helyi és regionális demokráciáról. A 2003 márciusában és szeptemberében a három európa tanácsi szakértõbõl álló és a helyszínen vizsgálatot folytatott monitoringcsoport azt állapította meg, hogy Grúziában a reform-folyamat rendkívül lassan halad elõre, és mind újabb nehézségekbe ütközik. Ez részben az abháziai és a déloszétiai térségben végbemenõ regionális konfliktusok számlájára írható, de jelentõs szerepet játszik benne az ország belpolitikai instabilitása, a politikai élet szétesése és a különbözõ vezetõi csoportok közötti rivalizálás is.
8
Az eredetileg a CLRAE 2003. évi ülésszakán elõterjesztett, számos kritikai megjegyzést, valamint határozati és ajánlási javaslatot tartalmazó raportõri jelentés tárgyában - miután röviddel azt megelõzõen Grúziában jelentõs politikai változások következtek be, és grúz önkormányzati képviselõk sem voltak jelen - a döntést a CLRAE elnöksége a 2004. õszi ülésre halasztotta el. Mindamellett a plenáris ülésszak meghallgatta és megvitatta Vano KHUKHUNAISHVILLI, a helyi és regionális ügyekért felelõs grúz parlamenti bizottság alelnökének az elõadását, aki egy éven belüli idõre ígérte a következõ grúziai problémák rendezését: az ország területi rendszerének kialakítását, a helyi demokrácia különbözõ alapegységei státusának a szociális-gazdasági valamint a történelmi elõfeltételeket figyelembe vevõ rendezését, a helyi önkormányzati managementrendszer létrehozását, e rendszer saját és delegált feladatainak a helyi költségvetési és vagyongazdálkodási jogkörön alapuló törvényi meghatározását.
7.) A három napos strasbourgi tanácskozáson - miként az a 11. Plenáris ülés lefolyásáról jelentésünk 3. számú mellékletében adott teljes körû felsorolásból is kitûnik - a legkülönbözõbb olyan kérdésekrõl is hangzottak el raportõri jelentések illetõleg tájékoztatók, amelyek nem elsõsorban egy meghatározott európa tanácsi tagállamra vonatkoztak, hanem mind a 45 tagország helyi és regionális önkormányzatait, avagy egyes sajátos vonásokkal jellemezhetõ önkormányzatcsoportokat érintettek. Önkényesen kiragadható példák említése helyett jelezzük, hogy róluk a közeljövõben külön összeállítást készítünk, elsõsorban azzal a céllal, hogy e tapasztalatokat a magyar önkormányzati szövetségek és maguk az önkormányzatok munkájukban felhasználhassák. Kivételt csak egy kérdéskörrel teszünk: A plenáris ülésen - a Fenntartható Fejlõdés Bizottsága megbízásából Becker Leonóra, aki a magyar önkormányzatokat a Helyi Hatóságok Kamarájában hosszabb idõ óta eredményesen képviseli, volt sikeres raportõre „A települések és községek hozzájárulása a tájképvédelem tárgykörében elfogadott európa-tanácsi egyezmény megvalósításához” címû elõterjesztésnek. 8.) Néhány további információ a 11. Plenáris ülésszakról: a) A CLRAE az Alapszabálynak megfelelõen megalakított bizottságai - múlt év õszi és ez év tavaszi üléseiken - tematikailag és tartalmilag készítették elõ a CLRAE plénumán és a kamarák ülésein tárgyalt témákat: Az Intézményi Bizottság hét monitoring jelentést valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának érvényesülésérõl beszámolót készített és tárgyalt meg, úgyszintén az Európában végbemenõ regionalizáció elemzésével, valamint a Regionális Önkormányzatok Európai elõkészítésével foglalkozott. A Kulturális és Oktatási Bizottság elsõsorban a fiatalok helyi és regionális közéletben való részvételét elõsegíteni hivatott Európa Charta érvényesülésével, a városi külsõ kerületek kulturális identitásának megõrzésével, az európai kulturális
9
örökség védelmével, a külföldiek beilleszkedésével, valamint a nyelvjárások, regionális és kisebbségi nyelvek támogatásával foglalkozott. A Fenntartható Fejlõdés Bizottsága tevékenységének középpontjában az Európai Tájképvédelmi Egyezmény realizálása állt. További súlyponti témái voltak: a strandok olajszennyezése elleni küzdelem, az ivóvízellátás, valamint a Dunamedence formálása. A Szociális Kohézió Bizottsága mûködésének homlokterében a romák integrációja, a férfiak és nõk egyenjogúsága, valamint a városoknak és falvaknak a délkeleteurópai menekültek ellátásában betöltött szerepköre állt. b) A Kongresszus az elõzõ évekhez hasonlóan nagy figyelmet szentelt DélkeletEurópa kérdéseinek. 2003 szeptemberében Prijedorban sor került a Délkelet európai Városok és Régiók 4. Konferenciájára, amelyen létrehozták a DélkeletEurópai Önkormányzati Szövetségek Hálózatát (NALAs). E téren a munka még a kezdetén tart, miután az érintett országok jelentõs részében még nincsenek „európai értelemben vett” önkormányzatok és önkormányzati szövetségek. Sikeresebbnek mondható viszont az olasz kezdeményezésre létrejött Helyi Demokrácia Ügynökségek tevékenysége, amelyek a demokratikus önkormányzati rendszer megteremtését, a népek, népcsoportok közötti feszültségek enyhítését hivatottak elõmozdítani. A délkelet-európai térség közismert, és az ENSZ, illetõleg az Európai Unió által is alig kezelhetõ alapproblémái (nemzetiségi villongások, a balkáni háború súlyos politikai és gazdasági következményei, tõkehiány stb.) mindazonáltal az Európa Tanács által e térségnek nyújtható hathatós segítségnyújtást is akadályozzák. c) A ciprusi török közösségnek az egységes ciprusi államba és ezáltal az Európai Unióba való bekerülést is fontos kérdésnek nyilvánította a Plenáris ülésszak. Állást foglalt az e közösséget sújtó gazdasági szankciók eltörlése mellett, és intézkedéseket helyezett kilátásba az e közösséghez tartozó önkormányzatok képviselõinek a CLRAE munkájába történõ bevonására. d) A CLRAE más nemzetközi tárgyú akcióit illetõen izraeli és palesztin polgármesterek találkozójának az elõkészítésérõl, Monaco és az Európa Tanács kapcsolatainak szorosabbra fûzésérõl, valamint - éppen a magyar Borbély istvánt részérõl elhangzottvéleménnyilvánítás kapcsán - a munkácsi önkormányzati választásokon elkövetett törvénysértésekrõl is értesült a Kongresszus.
9. ) A beszámoló befejezéseként szólnunk szükséges azokról a 11. Plenáris ülésszak napközi szüneteiben, és tanácskozásait követõen megtartott és nagy sikert aratott kulturális rendezvényekrõl, amelyeken egy-egy európai város vagy régió mutatkozott be a 45 tagországból érkezett küldötteknek (több görögországi szervezet közös rendezésében fénykép-, makett- és könyvkiállítás az athéni Pantheon épületének rekonstrukciójáról; az olaszországi Molise Régió turisztikai és termékbemutatója; az Orosz Föderációban lévõ Khanty-Manssiisk Autonóm Terület zenei és népi tánc produkcióval egybekötött bemutatkozása).
10
Budapest - Eger, 2004. június 22
Dr. Csalótzky György Dr. Nagy Imre a Magyar CLRAE delegáció titkára a magyar CLRAE delegáció vezetõje
11
.
1 sz melléklet
Az Európa Tanács jelenlegi tagállamai
.1. Albánia 17. Hollandia
32. Olaszország
18. Horvátország
33. Oroszország
19. Írország
34. Örményország
20. Izland
35. Portugália
21. Lengyelország 6. Bosznia és Hercegovina
36. Románia
22. Lettország
37. San Marino
7 .Bulgária
23. Liechtenstein
38. Spanyolország
8. Ciprus
24. Litvánia
39. Svájc
9. Cseh Köztársaság
25. Luxemburg
40. Svédország
10. Dánia
41. Szerbia-Mont
11. Egyesült Királyság
26. Macedónia (korábbi. Jugoszláv Köztársaság.)
12. Észtország
27. Magyarország
43. Szlovénia
13. Finnország
28. Málta
44. Törökország
14. Franciaország
29. Moldávia
45. Ukrajna
15. Görögország
30. Németország
16. Grúzia
31. Norvégia
2. Andorra 3. Ausztria 4. Azerbajdzsán 5. Belgium
.
42. Szlovák Közt.
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
