Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel.)
2010/2011. % 2011/2012. % Tanulói létszám 457 442 Bejáró tanulók 93 95 20 21 létszáma HH tanuló 299 313 65 70 HHH tanuló 132 143 28 32 Veszélyeztetett 37 36 8 8 tanuló Védelembe vett 7 6 tanuló (5 család) (5 család) Napközis tanuló 69 81 15 18 (i. 54) (i. 63) Menzás tanuló 192 185 42 41 (i. 147) (i. 170) Mulasztási átlag 5,8 nap 5,4 nap (alsó tagozat) 5,4 nap 5,2 nap (felső tagozat) 6,2 nap 6 nap
2012/2013. 415 98
%
281 130 26
67 31 6
Igazolatlanul mulasztó tanuló
30
27 (alsó 6 fő, felső 21 fő)
Igazolatlan napok száma SNI tanuló BTMN tanuló Felszólítás Jelzőlap Feljelentés Tanulmányi átlag Bukottak száma (egy tárgyból) (két tárgyból) (három v. több)
57 nap (1,9 nap) 31 39 4 14 2 3,5 46 14 9 23
32 (alsó 7 fő, felső 25 fő) 70 nap (2,1 nap) 29 38 12 8 4 3,7 10
40 13 7 20
9 (5 család) 101 (i. 77) 189 (i. 162) 5,7 nap 5,3 nap 6 nap
23
24 45
112 nap (4,1 nap) 22 45 20 14 3,7 9
47 25 6 15
11
Legnagyobb probléma a hiányzás: Az igazolt mulasztás évek óta szinte azonos szinten állandósult. Az igazolatlan mulasztás esetén viszont azt tapasztaljuk, hogy kevesebb tanuló jóval többet hiányzott. Jellemző, hogy bizonyos tanulók az utolsó órákról egyszerűen elmennek, illetve a délutáni fejlesztő órákra nem jönnek vissza. Az ebben a tanévben életbe lépett törvényi változás még nem érezteti hatását, de remélhetőleg észre téríti ezeket a gyerekeket és családokat. - 1 óra után jelzés a szülőnek - 10 óra után jelzés a szülőnek, gyejó-nak, gyámügynek - 30 óra után jelzés a szülőnek, gyejó-nak - 50 óra után jelzés a szülőnek, gyejó-nak, gyámügynek - rögtön utána menni a gyereknek, behozni az iskolába - naponta ellenőrizni iskolai jelenlétüket - szoros kapcsolattartás a szülővel - családlátogatás - felszólítás, jelzőlap, feljelentés - munkaértekezlet, esetmegbeszélés Gyermekek étkeztetése: A tanulók 69%-a vesz részt iskolai étkeztetésben. Minden rászorultnak lehetősége van és igénybe is veszi azt. Emellett a gyerekek naponta iskolatejet és almát kapnak. Ezeknek nagy sikere van, bár nagy odafigyelést igényel, hogy ne legyen pocséklás. Tanulási tevékenység: Sajnos az igazolatlan hiányzás növekedésével összefüggésben van a bukások számának növekedése. Az a tanuló, aki nem jár rendszeresen iskolába, nem készíti el a házi feladatát, nem hozza el a felszerelését, esetleg még zavarja az órai munkát is, nem valószínű, hogy teljesíteni tudja a követelményeket. Pedig az IPR program keretén belül a HHH-s tanulók, külön korrepetálást is kapnak.
Szabadidős tevékenység: A tanulók egy része alulmotivált, érdektelen, nagyon nehéz értelmes, hasznos tevékenységbe bevonni őket. Újból problémaként jelentkezett a buszpályaudvar. A céltalanság meggondolatlan cselekedetekre sarkallja a tanulók egy részét. Ez jelenti a szándékos iskolai rongálásokat, az önrontó magatartás megjelenését is.
A tanulók több esetben szándékosan megszegték a házirendet. Egyre gyakrabban kell fegyelmező intézkedést alkalmazni. Ebben a tanévben többször kellett a tanulót szüleivel az igazgatói irodába hívatni, fegyelmi tárgyalást kezdeményezni. Néhány nem tanköteles tanuló már iskolát is váltott. - nagy tömegeket megmozgató, a gyerekekhez közel álló programok szervezése - Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügy, rendőrség, védőnők, gyermekorvos segítségének igénybevétele - Erzsébet -tábor Összegzés: A társadalmi környezet romlása, a családban meglevő munkanélküliség, a pénztelenség, a céltalanság, a kilátástalanság rányomja a bélyegét tanulóinkra is. Így érkeznek iskolába, ingerlékenyek, unottak. A pedagógusok egyre nehezebb körülmények között próbálják a hivatásukat gyakorolni. Minden tanuló más és más, egyedi problémái vannak, amit nekünk külön-külön kell kezelni. Egyre kevesebb siker reményében vagyunk kénytelenek végezni a gyermekvédelmi munkát. A szülők, a tanulók egy része megbízhatatlan, ígéreteiket nem tartja be. A pedagógusokra egyre nagyobb nyomás, elvárás nehezedik, aminek egyre kevésbé tudnak megfelelni.
Erősségek: a szülők többségével jó a kapcsolat, az iskolai programokban részt vesznek, beleszólásuk van az iskola életébe családlátogatás: az első évfolyamon, új tanulók esetében, probléma esetén új pedagógiai módszerek alkalmazása (kompetencia alapú oktatás, IPR, interaktív tábla, internet) pályázati lehetőségek kihasználása az esélyegyenlőségi terv célkitűzéseinek megvalósítása munkánkat segíti gyógypedagógus, 2 fejlesztő pedagógus, ped. asszisztens, részmunkaidős logopédus, ped. szaksz. pszichológusa esetmegbeszélések, a problémák megoldásának közös keresése Gyengeségek: az iskolai problémák kezelése, a konfliktusok megoldása kevés eredményt hoz, hatása rövid ideig tart tolerancia a pedagógus és szülő, pedagógus és diák, diák és diák között a nem tanórai foglalkozásokról való hiányzások (korrepetálás fejlesztő foglalkozás), az utolsó óráról való hiányzások, késések a HHH-s tanulók egy részét szinte lehetetlen bevonni bármilyen tevékenységbe Lehetőségek: külső kapcsolatok fejlesztése (IPR) kapcsolattartás javítása a szülőkkel, iskolai programokba fokozott bevonásuk órai fegyelem javítása tanulási zavarral küzdők felzárkóztatása (SNI, BTMN, logopédia) IPR folytatása TÁMOP fenntartása a meglevő infrastruktúra, eszközállomány kiaknázása differenciált foglalkozások, felzárkóztatás, csoportmunka a mentori rendszer sokat segíthet a hátrányok enyhítésében a gyermekvédelemmel foglalkozók együttműködése együttműködés a jelzőrendszer tagjaival az igazolatlan hiányzások törvényi kezelése, a jelzőrendszer változása
Veszélyek: egyre több az ún. „problémás” gyerek tanulói motiválatlanság, érdektelenség, ami párosulhat szülői érdektelenséggel, ellenséges magatartással, hárítással kisebbségi probléma kezelése fegyelem hanyatlása, új problémák megjelenése (szándékos károkozás, önbíráskodás, öntörvényűség, gyógyszerezés) egyre súlyosabb szabályszegések, azok kezelése, megoldása túlkoros tanulók
