Beszámoló az Internátusvezetők és nevelők szakmai napjáról Előzmények Az RPI 2014. éves munkaterve alapján előzetesen meghirdetett időpontban került sor Debrecenben 2015.február 19-én az Internátusvezetők és nevelők szakmai napjára. A rendezvénynek a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona adott otthont főgimnázium régi helyén, de felújított épületben a Péterfia u. 1-7. alatt az Auditorium Maximum 3.emeleti termében. A meghívót elektronikus úton küldte ki Vajas Klaudia pedagógiai ügyintéző a református középiskolák intézményvezetőinek, amelyben kértük, hogy részvételi szándékukat jelezzék vissza, szintén elektronikus formában, a megadott határidőig. A határidőig 18 fő jelzett vissza, és 18-an vettek részt a rendezvényünkön. Győri József a DRKG igazgatója köszöntötte a megjelenteket és kihangsúlyozta, létfontosságúnak tartja az intézmény életében az internátusok szerepét. Ő is nevelőtanár volt pályája elején és utána a fiúinternátus vezetője. Mennyire fontos, hogy tanulóinknak van internátusi - kollégiumi elhelyezésre lehetőség, mert a vidéki gyerekeknek otthont biztosít, igyekszik pótolni a családot. Segítséget nyújt a közösségé formálódásban, s felkarolja a beilleszkedési és elszakadási gondokkal küzdőket. A gimnáziumunk életében is sok változás történt az évek alatt, a régi gimnáziumi épületünket helyreállítva visszakaptuk 40 év után, és 1 év múlva pedig felújított épületben, koedukált lesz az internátus náluk is, a Kálvin tér 16. alatt. Értekezletünket áhítattal, közös elcsendesedéssel kezdtük. Ez alkalomból elcsendesedő közösségünknek Kurgyis András, a DRKG vallástanára szolgált a János evangéliuma 14,1 - 4. igei versekből. /Sok lakóhely - helyet készítek/ Most akkor van lakóhely, vagy nincsen?! Döntsük el! Jézus azt mondja, van, de mégis készíteni kell! Van, szám szerint elég, mindenkinek jut, mindenkinek van hely. Mégis készíteni kell, hogy jó legyen, hogy lakályos legyen, otthonos hajlék legyen. Be kell bútorozni, s ez Jézus közbenjáró, értünk való szüntelen imádsága. Olyan ez, hogy Jézus az igazgató, aki szervezi, vezeti, igazgatja az ügyet. Jézus a felügyelő, aki irányítja, felügyeli – igyekszik maradásra bírni a diákot (pl. bezárással). Jézus a szobafőnök, aki gondoskodik a rábízottakról, vezeti őket, segíti őket. Végül Jézus a kisdiák, aki szállást, otthont, lakást keres, akinek a talán riadt, az újtól való félelemmel teli tekintetében Jézus arcát ismerhetjük fel. A kör teljes és bezárult. Jézus lett minden mindenekben. Ez nem illúzió, hanem realitás. Mi hát a mi dolgunk, esélyünk? „Higgyetek Istenben, higgyetek énbennem!” Jézus a mennyben is és itt is, az internátusban is előttünk jár, hogy helyet készítsen. Nekünk hinni kell, Őt engedni kell és követni kell! Akkor nem csúsznak félre a dolgok, a dolgaink. Akkor lesz áldás és békesség. Áldás - velünk az Isten, eredményes lesz a mai munkánk is. Békesség - egyetértésre jutunk, juthatunk. Legyen hitünk, bátorságunk, alázatunk és engedelmességünk: hajlék van, készül. Mi is készítsük, mi is munkálkodjunk.
A szakmai nap első témája „Illúziók és realitások a magyarországi középfokú református internátusi nevelésben” előadó Dr. Hodossi Sándor a Debreceni Református Hittudományi Egyetem főiskolai docense a „Gyakorlati Teológiai Tanszék” kollégiumi nevelés és lelki gondozás területének kutatója, szakértője és gyakorló oktatója volt. Illúziók: Az iskola az egyház veteményeskertje. A folyamatosan bővülő egyházi intézményrendszerben egyre nagyobb a hitre jutó fiatalok száma. Az iskola, jelentős missziói feladatokat lát el. A református iskolák (és internátusok) értékrendje, a nevelésről vallott nézeteik lényegében megegyeznek. Iskoláink, internátusaink befogadó és elfogadó intézmények. Az internátusi nevelés területén a stratégia tisztázott, a feladatok egyértelműek, a pedagógusok elkötelezettek a keresztyén nevelés területén. Az egyházi iskolákhoz kapcsolódó internátusokban hatékonyabb a nevelés, mint a világi kollégiumokban. Realitások: Az iskola alig tudja pótolni az elsődleges, családi vallási szocializáció hiányát. Az egyházi internátus lehetőségei valóban nagyobbak a nevelés területén, de csak akkor, ha a diákok által hitelesnek tartott nevelők egységes értékrendet képviselnek. Ezzel példát, vonzó mintát is adnak a Krisztus - követés megélésére. Másik fontos feltétele a nevelés hatékonyságának a kortárs hívő közösség léte. A református iskolák nem egységesek identitásuk, önmagukról, feladataikról alkotott véleményük alapján. Az egyházi iskolákban tanuló diákok csupán egyharmada jön egyházias családi környezetből, a tanárok egyháziassága megkérdőjelezhető. A református internátusok diákjai kevésbé tartják megértőnek nevelőiket, mint a világi kollégiumokban élő társaik, átlagosan kevésbé tartják igazságosnak a kollégium szabályait, és kevésbé érzik jól magukat az internátusban. Lehetőségek, tennivalók: Az internátusi nevelő kivételes lehetősége: bizalmi viszonyba kerülhet tanítványaival, példát, mintát adva eléjük alakíthatja gondolkodásukat, segítheti személyiségük fejlődést. Az internátusban kialakuló életközösség évtizedekre meghatározó lehet. A magyarországi, felekezeti fenntartású középiskolába járó diákok magasabbra értékelik a rájuk való tanári odafigyelés mértékét, mint önkormányzati iskolákba járó társaik. Ugyanez a helyzet a magánéleti problémák vagy a jövőre vonatkozó tervek megbeszélésének gyakoriságával kapcsolatban is. A nem felekezeti iskolások elsősorban a tanulást tartják az iskola meghatározó feladatának, míg az egyházi intézményekben a közösséghez való tartozás, a társas kapcsolatok is magas értékeket kaptak a felmérés során. Az egyházi iskola internátusában általában nagyobb a kötöttség, a fegyelem, négy évig jobban egymásra utalt a közösség. Több időt töltenek el együtt közösségben és szabályozottabb feltételek mellett, mint önkormányzati kollégiumokban élő társaik. Az együtt eltöltött idő, a kialakuló életközösség, a közös élmények meghatározóak a kamaszkorban. Ez teszi az internátusi nevelőket kitüntetett
szereplővé a tizenévesek életében. Pozitív példájuk megerősít, negatív példájuk elbizonytalanít, megbotránkoztat, eltávolít. Fontos feladat megtalálni a hagyományokhoz való ragaszkodás és a változó körülményekhez való alkalmazkodás egyensúlyát. Minden keresztyén iskola és internátus kiemelt, elsőrendű céljának a fiatalok Krisztushoz segítését, a gyülekezetbe való beépülésük támogatását tartja. Ugyanakkor az elsősök „betörését” az internátusi hierarchiában elfoglalt helyük tudatosítását szolgáló hagyományokat engedik, sőt támogatják. Annak ellenére tekintik a kollégiumi élet velejárójának az alsóbb évesek megszégyenítésével, néhol megalázásával járó „hagyományok” ápolását, hogy ez szöges ellentétben áll az egymást különbnek tartó krisztusi szeretettel. (Mt.20, 25-28) Sürgős feladat a kollégiumi nevelés és a kollégiumi nevelő tekintélyének emelése. Kevés egyetemre jelentkező fiatal álmaiban szerepel, hogy internátusi nevelő legyen. Még ma is sokfelé él az a több évtizedes beidegződés, hogy azok dolgoznak a kollégiumokban, akik nem alkalmasak iskolai oktatásra, a pálya perifériájára szorultak. Sok keserű, frusztrált pedagógus hogyan lesz só és világosság? Az internátus nem gyermekmegőrző, hanem „a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye.” (KNOA) A következő előadás témája az Internátusi élet sajátosságai előadó Rozgonyi Zoltán internátusi nevelőtanár (DRKG)- pedagógiai szakértőtől (RPI) - halhattunk előadást. Az internátus, mint példaértékű nevelési intézmény - A kollégiumi nevelés funkciói Gondok és problémák - A tanulók viselkedése, és ami mögötte van Annak érdekében, hogy minden egyes tanulónak segíteni tudjon a kollégiumi nevelő, mindenekelőtt meg kell tanulnia „megérteni” őket. Zavaró magatartások mögött pusztán megfigyeléssel is meg lehet állapítani a tanuló viselkedésének célját. Ehhez meg kell néznünk, mi a célja a diáknak a magatartásával. Viselkedése következményéből rendszerint következtetni lehet szándékára és céljára. Amíg nem ismerjük fel a tanuló zavaró magatartásának motivációját, hajlamosak vagyunk rá, hogy a magatartásokat címkézzük. Sok tanuló azért viselkedik rosszul, mert így akarja bizonyítani függetlenségét a büntető tekintélytől. Tegyen egy pedagógus a tanítványával bármit, befolyása, hatása attól fog függeni, hogy a tanulót bátorította-e, önbizalmát növelte-e, vagy pedig elbátortalanította. Fontos és döntő pedagógiai elv, a tanulók bátorítása, amelynek több eleme is jelentős.
megbecsülni a tanulót úgy, ahogy van bizalmat mutatni iránta hinni képességeiben elismerni a jó teljesítményt, vagy igyekezetet
felhasználni a csoportot az egyén fejlesztéséhez a csoportot úgy tagolni, hogy minden gyerek megtalálja a helyét benne fokozatosan haladni a fejlesztésben, terhelésben felismerni a tanuló erős oldalait, és arra építeni a tanuló érdeklődését figyelembe venni.
A megoldásokhoz vezető út egyike... A kollégium, mint tudjuk sajátos - az iskoláktól - eltérő pedagógiai feltételrendszer között működik. Ez számos kedvező lehetőséget teremt, különösen a nevelés terén. Mindenekelőtt az együttes közös élmények, a foglalkozások viszonylagos kötetlensége, az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás, a diákok között kialakítható, közvetlen, bizalmi kapcsolaton alapuló együttműködés lehetősége. A kollégiumi együttlét minden mozzanata hatással van a személyiség alakulására.(a keresztyén szellem, a hit, a szeretet, a bizalom) Elengedhetetlen azonban, hogy a tanár ezek fejlődését elősegítse időről-időre helyeslésével vagy helytelenítésével, tanácsaival, a következmények bemutatásával. Néhány segítő alaptétel Aki a tanulók iskolai vagy szociális gyengéit, téves beállítottságait korrigálni akarja, annak elsősorban a motívumokat és a magatartás céljait kell felismerni. A tanuló bátorításának vezérgondolatai Minden olyan nevelői ráhatás, amellyel a fejlődést kívánjuk elősegíteni vagy valamilyen tanulási folyamatot elindítani, szerepet játszik a bátorítás. Nem várhatunk el haladást, ha nem értjük meg, hogy egy tanulónak bátorító támogatásra is szüksége van. A tanulóknak szükségük van saját értékeik tudatára. Sokan ezt az érzést „biztonságnak” nevezik. Hogyan adhatunk biztonságot? Te azokhoz tartozol, akik ezt meg tudják tenni. Egy kísérlet nem árt. Ha valami nem sikerül, az még nem bűn. Sok olyan alkalmat kellene biztosítani, ahol sikeres teljesítményt lehetne elérni. A mércék ne legyenek olyan magasak, hogy a tanulók semmiképpen ne tudjanak ezeknek megfelelni. Minden valamennyire is sikeres kísérletet el kell ismerni. A tanulónak ugyanis bíznia kell abban, hogy valamit véghez tud vinni és valamilyen eredményt tud felmutatni. A tanulót olyannak kell elfogadni, amilyen, és úgy szeretni azért, hogy ő saját magát is szeretni tudja. Az ezen elveken alapuló hozzáállás már önmagában bátorítást jelent és elősegíti a tanulni, a fejlődni akarást. Jelzi a tanulónak, hogy a nevelő bízik benne, olyannak fogadja el amilyen, nem pedig olyannak, amilyennek lennie kellene. A bátorítás a nevelés nagyon komoly része. A
bátorítás kissé leegyszerűsítve pedig azt jelenti: bizalmat mutatni a tanuló iránt. Ennek célja nem más, mint segíteni a tanulót, hogy bátorságát, felelősségérzetét és szorgalmát fejlessze. A tanuló bátorításának módszerei Elsőként a tanuló megbecsülése, amely abból a mély meggyőződésből kell, hogy táplálkozzon, hogy mindenkiben lakozik valami jó, hogy magában hordozza a képességet a fejlődésre, léteznek pozitívumai. A tanulónak éreznie kell, hogy megérdemli törődésünket, mielőtt hinni tudna önmagában. A következő a bizalom, amelyet oly módon kell demonstrálni, hogy a tanulónak tényleg megjöjjön az önbizalma. Szükség van a jó teljesítmények és az őszinte igyekezet elismerésére. Minden magatartásnak szociális jelentősége van, és azt is tudjuk, hogy a diákok egyik legfőbb célja a csoporthoz való tartozás. Ha ezt az álláspontot magunkévá tudjuk tenni, fel fogjuk tudni használni a csoport segítségét az optimális egyéni fejlődés érdekében. Mi pedagógusok gyakran hajlunk arra, hogy a hibák megtalálásában, annak kijavítása érdekében munkálkodjunk. Ha viszont a tanulókkal létesített kapcsolat főként azon alapul, hogy rámutassunk a hibákra, a pedagógiai ráhatás - legyen az bármennyire jó szándékú nem vezet túl nagy eredményre. Az erős oldalak és a jó adottságok hangsúlyozásán van a lényeg. “Kollégiumi tanárnak lenni nem könnyű. Csak igazi pedagógus elszántsággal, optimizmussal, tanári hittel végezhető hivatás” (Simon István) Az elfogyasztott finom szendvics ebéd és felüdülés után, Intézményi önértékelés kollégiumok esetén következett, Kelemen Gabriella pedagógiai szakértőtől (RPI) halhattunk tartalmas előadást. (A köznevelés megújítása) Az önértékelés: „az ember kritikai megítélése és minősítése önmagáról, képességeiről, tevékenységéről, magatartásáról. A folyamatos önmegfigyelésen és önellenőrzésen alapuló önértékelés lehetővé teszi az egészséges, személyiségre jellemző önismeret és önbizalom kialakulását, az önirányítás képességének fejlődését.” A szervezet vagy az egyén - vezető és pedagógus - tevékenységeinek, képességeinek, tudásainak, viselkedésének, eredményeinek kritikai megítélése önmaga által, ebben az esetben a standardban foglalt és intézményi elvárásokkal bővített elvárásoknak való megfelelés vizsgálata és kritikai megítélése. Önértékelési tartalmak - Értékelés-önértékelés eljárásrendje kollégiumban Az önértékelés egy-egy pedagógus esetében a következő módon zajlik: - Elkészülnek a saját intézményi elvárások - A pedagógus kolléga kitölti az önértékelő kérdőívet - Kitöltik az őt értékelő kérőívet (ahol van: munkatársak, tanulók) - Dokumentumok áttekintése; korábbi pedagógus értékelés dokumentumainak áttekintése
- Az önértékelési csoport egyeztet arról, hogy kinél ki fog órát látogatni, elvégzi a szükséges felkéréseket - Az önértékelési csoport egyeztet az értékelt kollégával, hogy mikor, milyen óráit fogja megnézni - Óralátogatás, kérdések összegyűjtése az interjúra - Interjú az értékelt kolléga vezetőjével - Interjú a pedagógussal A Kézikönyv szerint az interjúkon csak az érintett személyek és csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. - A pedagógus értékelésének elkészítése (77, erősségek, fejleszthetők) - Visszajelzés a kollégának, egyeztetés a fejlesztési területek kiválasztásáról és a fejlesztési célokról Gyakoriság: A pedagógus belső értékelésének az intézményi önértékelés keretében a pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzését megelőzően, legalább kétévente meg kell történnie. Keletkezett dokumentum: - Minden pedagógus esetében készül egy Értékelő lap. Az önértékelés a vezető esetében a következő módon zajlik: - Elkészülnek a saját intézményi elvárások -A vezető kitölti az önértékelési kérdőívet - A pedagógusok kitöltik az elégedettségi kérdőívet (vezetőre vonatkozó információkat tartalmaz) - A szülők kitöltik az elégedettségi kérdőívet (vezetőre vonatkozó információkat tartalmaz) - Az értékelők áttekintik a dokumentumokat, elsősorban a vezetői pályázatra, portfólióra fókuszálva, korábbi vezetőértékelés dokumentumai - Interjú készül a vezetőtársakkal, a vezetés tagjaival (a vezető jelenléte nélkül), jelen van az önértékelési csoport legalább kettő tagja - Ha lehetséges, interjú készül a fenntartóval (ez a tanfelügyeletben is feladat), jelen van az önértékelési csoport legalább két tagja - Sor kerül a vezetői interjúra, amelyen jelen van az önértékelési csoport legalább két tagja - A Kézikönyv szerint az interjúkon csak az érintett személyek és csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem - Az önértékelési csoport együtt megbeszéli és kitölti a vezetői önértékelő lapot - Visszajelzés a vezetőnek, egyeztetés a fejlesztési területek kiválasztásáról és a fejlesztési célokról
Gyakoriság: A vezető belső értékelésének az intézményi önértékelés keretében a vezető tanfelügyeleti ellenőrzését megelőzően, legalább a vezetői megbízás második és negyedik évében meg kell történnie. Keletkezett dokumentum: Értékelő lap. Az intézményi önértékelés a következő módon zajlik: - Elkészülnek a saját intézményi elvárások - Kitöltik az érintettek a kérdőíveket
Pedagógus elégedettség – már a vezetőértékelésnél sor került rá
Szülői elégedettség – már a vezetőértékelésnél sor került rá
Gimnázium és szakközépiskola: tanulói elégedettség
- Elégedettségi kérdőívek feldolgozása - Dokumentumok elemzése (lehetőleg olyan kolléga végezze, aki nem vett részt az elkészítésben) - Adatok összegyűjtése az adatgazdáktól - „Intézménybejárás” - Interjúk lebonyolítása
A fenntartó képviselőjével (ha belefér); ha készül fenntartói interjú a vezetőre és az intézményre is, ezt célszerű egyszerre lebonyolítani
A pedagógusok csoportjával
A szülők képviselőivel
A vezetővel
- Az interjúkon legalább két tagja legyen jelen az önértékelési csoportnak - A Kézikönyv szerint az interjúkon csak az érintett személyek és csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem - Az értékelő csoport elkészíti az önértékelési jelentést, ezen belül a pedagógusellenőrzés eredményének összegzését - Az önértékelés eredményét bemutatja a nevelőtestületnek, a kollégáknak Gyakoriság: A teljes körű intézményi önértékelést a tanfelügyeleti 5 éves ellenőrzési értékelési ciklus során legalább egy alkalommal el kell végezni. Keletkezett dokumentum: Önértékelési jelentés Az intézkedési tervekben gyakran megfogalmazott fejlesztési irányok A szakmai napot kerekasztal beszélgetés és egyeztetés zárta.
A résztvevői elégedettségi kérdőívet, 18 fő kapta meg, az értekezlet elején és 17 főtől érkezett vissza, az értekezlet végén. A szakmai nap programja a résztvevői elégedettségmérés eredményeivel a következő: 17 db kitöltött kérdőív adatai alapján Mennyire tartotta megfelelőnek a szakmai nap célkitűzéseit? 4,82 Mennyire tartotta intenzívnek a szakmai napot? 4,82
4(3 db)
4(3 db)
5(14 db)
5(14 db)
Kérjük, értékelje az előadást a megadott szempontok szerint (1-5-ig)!
Előadás címe
Mennyire tartja hasznosnak a témát személyes / szakmai fejlődése szempontjából?
Előadó
Az előadás megvalósítása, az alkalmazott módszer megfelelősége
Illúziók és realitások a magyarországi középfokú református internátusi nevelésben
17 db kérdőív alapján 3(1 db)+4(3 db)+5(13 db)= 4,71
Dr. Hodossi Sándor
17 db kérdőív alapján 4(4 db)+5(13 db)= 4,76
Internátusi élet sajátosságai
17 db kérdőív alapján 3(1 db)+4(5 db)+5(11 db)= 4,59
Rozgonyi Zoltán
17 db kérdőív alapján 3(2 db)+4(5 db)+5(10 db)= 4,47
Intézményi önértékelés kollégiumok esetén
17 db kérdőív alapján 3(2 db)+4(5 db)+5(10 db)= 4,47
Kelemen Gabriella
17 db kérdőív alapján 4(11 db)+5(6 db)= 4,35
Mi volt, ami a leginkább tetszett?
Illúziók és realitások a magyarországi középfokú református internátusi nevelésben, személyes beszélgetések. A diákotthonra való odafigyelés. Az előadók közvetlen hangvétele, szakmai hozzáértésük. Gyakorlati dolgokat fogalmaztak meg. Lényegre törő volt az előadás, tetszett a kötetlen beszélgetés. Az internátusi élet sajátosságai megvilágították a kollégiumi nevelőtanár munkáját.
Mi az, amin feltétlenül változtatna?
Egy témát részletesebben megvitatni. A helyszín megválasztása miatt, a távoli kollégák nem tudtak eljönni.
Egyéb megjegyzés:
A helyszínmegválasztása jó volt, patinás, szép új épületbe költözött a gimnázium. Az ellátás jó volt. Az RPI honlapján elérhetővé tenni az előadók anyagait. Jó volt a helyszínválasztás, a büfé színvonalas volt. A technikai felszereltség megfelelő volt.
Összegzés, tanulságok Második alkalommal vettem részt szervezőként és moderátori feladat végzésében a szakmai nap keretében lebonyolított rendezvényen, mint RPI szakértő. Az előadások, az aktuális témák, a fórumbeszélgetés magas szakmai színvonala abban is megmutatkozott, hogy sikerült az a széleskörű tájékoztatás és ismeretátadás, amely a napi programba beterveztünk, és meg is tudtuk valósítani, a résztvevők számára. Beszélgetés formájában lehetőséget biztosítottam arra, hogy felvethessék azokat a problémákat, amelyek a leginkább gondot okozhatnak, a mindennapi munka során. Az internátusi feladatrendszer megfelelő szabályozásáról - 2015.évi törvényes ellenőrzés - dokumentumok fontosságáról. A vezetők továbbképzéséről és minősítési eljárásáról - közösen gondolkodtunk a megoldásokon. A résztvevők megelégedettségüknek adtak hangot és már megfogalmazták igényüket a tavaszi szakmai napra, amit 2015. április 2425-én rendeznénk meg Kecskeméten. A Kecskeméti Református Kollégium intézményei a 450 éves református oktatást ünneplik ebben a tanévben! Ebből az alkalomból intézménylátogatást is szervezünk az internátusban a szakmai nap keretében. Az RPI munkatársak részvétele az értekezlet szervezésében: Szontagh Pál: kapcsolattartás az RPI szakembereivel, prezentáció közzététele az RPI honlapján. Moncz Anikó: rendezvényszervezés; kapcsolattartás az RPI szakértőivel, kommunikáció, konferencia anyagok összeállítása, büfé költségeinek elszámolása az RPI felé. Kelemen Gabriella - előadás tartása. Molnár Ferenc: regisztráció, teremrendezés, Szabadi Edit: regisztráció, catering, teremrendezés, konferencia helyszínének biztosítása. Rozgonyi Zoltán: regisztráció, teremrendezés, szervezés, kapcsolattartás a vezetőkkel, előadás tartása, kommunikáció, moderálás, beszámoló elkészítése. Vajas Klaudia: szakmai találkozó anyagok - programtervezetének nyomtatása, másolása, elégedettségi kérdőívek kiértékelése. Debrecen, 2015. március 27. Rozgonyi Zoltán Pedagógiai szakértő
