Beszámoló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium őszi tanulmányútjáról A SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium szervezésében a TÁMOP4.2.2/B-10/1-2010-0011 azonosító számú, „A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen” pályázat keretein belül részt vehettünk egy több napos hazai tanulmányúton 2012november.2. és 2012.november.4.között Győrben, Varsádon valamint Rétimajorban. A PLP Seafood Hungary Kft. budaörsi telephelyére pénteken a kora délelőtti órákban érkeztünk, mely Európai Uniós engedélyezett halfeldolgozó üzem. Naponta érkezik friss hal szállítmány a világ minden pontjáról teherautóval, illetve repülővel. A legszigorúbb élelmiszer biztonsági követelményeknek is megfelelnek. Tizenhat fős csoportunkkal körbejártuk a cég telephelyét valamint mélyhűtő kamráit és halfeldolgozó részlegeit. Minden egyes lépést megfigyelhettünk és nyomon követhettünk a hal beérkezésétől egészen a feldolgozás a és csomagolás pillanatáig. Nagykereskedelmi tevékenységük mellett 2011. decemberében megnyitották,
1. ábra A friss áru szemrevételezése a hűtőkamrában lakossági vásárlókat is kiszolgáló halboltjukat, a Budaörsi Halpiacot. 2012. tavaszától nyitva tartó Dokk büfében a Budaörsi Halpiacon kapható friss tengeri halakból
összeállított gazdag kínálat alapján olasz séf készít pompás falatokat. A kikötői hangulatú Dokk büfé családi és baráti ebédek mellett üzleti és céges rendezvények helyszíneként is kitűnő választás. Gondosan megválogatott szállítók képviselik a céget a legtöbb friss hal árverésen Norvégiától Dánián, Franciaországon át Spanyolországig. Friss hal választékukat gyorsfagyasztott termékekkel tudják kiegészíteni. Magyarországon egyedülálló módon, a cég
-70 C fokos, ultra
mélyfagyasztó hűtőkapacitással is rendelkezik, így kínálatukban a legfrissebb tengeri termékek mellett megtalálhatóak a különböző gyorsfagyasztott halak, rákok, kagylók épp úgy, mint a legkifinomultabb Japán sashimi követelményeknek is megfelelő ultramélyfagyasztott termékek. Élő homár Kanadából, élő tarisznyarák Bretagne-ból, élő languszta Dél-Afrikából, élő garnélarák a Földközi Tengerből? Mi lehetne ennél frissebb? Tengervizes tárolómedencénk lehetőséget biztosít rá, hogy folyamatos ellátást biztosítsanak élő rákokból. A látogatás végén friss lazacból készült steakkel vendégelt meg minket Palotás Péter házigazda, szemléltetve a páratlan minőségű halat.
Utunkat
folytattuk
tovább
Győrbe,
ahol
a
Győri
„Előre”
Halászati
Termelőszövetkezet telepét tekintettük meg. A telephelyet gondosan körbejárva és tanulmányozva megtudtuk, hogy
a cégük 1945-ben alakult, és ma is a
legjelentősebb halászati tevékenységet folytató vállalkozások között tartják számon. Az 1980-as évek végéig fő tevékenysége a természetesvízi halászat volt. Ezután a piaci igények változásával lépést tartva, elsők között indította el a feldolgozott haltermékek gyártását. Jelenleg Magyarországon az édesvízi halak palettáján a legszínesebb termékkörrel rendelkeznek, amelyben a konyhakész élelmiszerek is megtalálhatóak.(halászlé,pástétomok,füstölt haltermékek, valamint fekete kaviár (Caviar Danubius ). A gyártási technológiák az Európai Uniós szabványoknak is megfelelnek Telephelyükön a téli csúcsszezon lebonyolításához tározótavainkban akár 500 tonna élő halat is biztonságosan tudnak tárolni. Választékukban megtalálható a ponty, a pisztráng, a busa, a kárász, a szürke harcsa egész évben. Szezonálisan csuka, süllő, compó, és amur kapható. A betárolt élőhal egyrészt saját feldolgozójuk számára folyamatos alapanyag, másrészt ebből tudják kiszolgálni az egyre bővülő horgászegyesületi partnereket. A telephely jelenleg a legkorszerűbb napkollektor technológiával rendelkezik a hazai halgazdaságok között. A gazdaság látogatása után elfoglaltuk esti szálláshelyünket Győrben a Széchenyi István Egyetem Kollégiumában.
Másnap az utunk Varsádra vezetett, ahol a Czikkhalas Halastavai Kft. tógazdaságát tekintettük meg. Czikk László vezetésével bemutatásra került a tógazdaság. Napjainkban a gazdaság 10 völgyzárógátas termelő tóval és 17 tároló telelő tóval rendelkezik közel 230ha-ron. Részüzemű tógazdaságként működik, ami azt jelenti , hogy nem rendelkezik halkeltetővel és az előnevelés illetve az egynyaras halnevelés volumene is igen alacsony. A cég fő tevékenysége a piaci haltermelés, ebből is a ponty. Ez jelenleg 90%, 6% ragadozó halak 4% pedig amur. A gazdaság nagy szerepet játszik a hazai ponty termelésben és forgalmazásban. A cég haltermelésen kívül foglalkozik még haleladással is, horgászegyesületek valamit hipermarketek részére. A Czikkhalas Halastavai Kft. új tevékenységei közé sorolja az erdő és vadgazdálkodást. A tolnai hegyháton erdeikben a hazai nagyvadak közül az összes fellelhető, három éve jól működő vadásztársaságot is irányítanak. A látogatás végeztével szakkollégiumunk korábbi elnöke, a telep tógazdaságvezető- helyettese Fodor Ferenc várt minket fenséges harcsapaprikással és túrós csuszával. A kései ebéd mindenki számára felüdülés volt, a harcsapaprikás elfogyasztása közben a tógazdával beszélgettünk a jövőbeni tervekről,célokról. Zárásként megtekintettük az egyik kilátót a tolnai dombok között. Este Szekszárdon elfoglaltuk szállásunkat a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Kollégiumában. Az este folyamán közös vacsorával és társalgással zártuk a tartalmas napot.
2. ábra: A Czikkhalas Halastavai Kft.-nél
Kirándulásunk utolsó napján az Aranyponty ZRt. rétimajori gazdaságát tekintettük meg. Kora délelőtt érkeztünk a tavakhoz. Megtekintettük az ország egyetlen Halászati múzeumát, amit az egykori Zichy gróf család építtetett. Az épület jelenleg közel 100 éves. A terület 1994-ben megkapta a természetvédelmi minősítést, jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A terület Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, mellyel a vonuló vízi madarakat védik. Az Aranyponty Halászati ZRt. jogelődje 1989-ben - első magyar magán halászcégként – Aranyponty Kistermelők Szövetkezete néven kezdte meg működését. Lévai Ferenc a cég tulajdonosa. 1972-1988-ig végigjárva a szakmai ranglétrát, a százhalombattai TEHAG-ban dolgozott. Ez idő alatt részese lehetett a magyarországi modern halszaporítási és nevelési technológiák kialakításának és elterjedésének. Ezek az eredmények nemcsak Magyarországon bírtak nagy jelentőséggel, hiszen 1975-1985 között Irakban, Szudánban, Görögországban, Algériában és számos más országban működhetett közre szakértőként, halkeltető állomások létesítése, vagy akár komplett országfejlesztési tervek, pl.: Algéria édesvízi halászati fejlesztésének kidolgozójaként. Az ottani igazgató helyettesi állást adta fel és alapította meg az új céget. Az első tevékenység főleg kül-, és belföldi halkereskedelemből, szaktanácsadásból és ivadéknevelésből állt. A központi iroda Százhalombattán, a kereskedelmi telep Gödöllőn működött. Az Örspusztai halastórendszer és benne Rétimajor 1993-ban bérleményként került a cég kezelésébe, tulajdonosa a Mezőfalvai Mezőgazdasági Kombinát volt. Az 1994-ben kiírt privatizációs eljárás során a rétimajori telephely és az Örspusztai és Rétszilasi halastórendszer közel 1000 hektár területtel a cég tulajdonába került. Az évek során az ország más pontjain is kialakítottunk telephelyeket. A központi iroda Százhalombattán maradt.
Telephelyek • Az Örspusztai és Rétszilasi halastórendszeren a haltermelés 760 vízfelületen
folyik
• A Hortobágyi Borsos-tározó 114 hektár, • A Soponyai-tározó és tórendszer 210
hektár,
• Nagyatádon egy 106 hektáros tavon folyik
a
haltermelés
• Gödöllőn egy 7 hektáros területen halkereskedelmet és horgásztatást folytatunk. •
Százhalombattán,
bejegyzett
központi címünkön az iroda és a könyvelési
tevékenység
zajlik.
• Páty-Telki mellet Dolomit bányát üzemeltetünk.
3. ábra Halászati Múzeum
A tórendszer jelenleg 12 (10–70 ha-os) nagy tóból, 16 (1–5 ha-os) kis tóból és 21 telelő tóból áll. A tavak elsősorban a Nádor-csatornából „táplálkoznak” (a magasabb vízállása miatt) és a Malom-csatornába történik a lecsapolás. Az Örspusztai duzzasztó zsilip megfelelő vízminőség esetén mindkét oldal táplálására alkalmas. .A rétimajori telepen teljes vertikumú halgazdálkodás folyik. A tenyésztett halfajok: ponty, fehér és pettyes busa, amur, csuka, harcsa, süllő, compó, a díszhalak közül a koi és az aranyhal különböző változatai. Nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos, Kárpát-medencei halak szaporítására – így compót, sárga kárászt, dévér és jászkeszeget, sügért és balint jelentős számban szaporítunk és nevelünk elő.
4. ábra Szakkollégisták A keltetőházban a februártól kezdődő és júniusban végződő szezonban, mintegy 100 millió hallárva születik meg. Ennek jó része tükrös és pikkelyes ponty. Az előnevelés kb. 15 ha területen folyik, az előnevelt mennyiség 8–12 millió db/év. A területhasználat a klasszikus tógazdasági elvet követi; 10% körüli egynyaras, 20– 22% kétnyaras, míg a fennmaradó rész árutermelő terület. A terület bemutatása után a
csárdában
elfogyasztottuk
ebédünket.
Nem
mindennapi
gazdagodva hazafelé indultunk vissza Gödöllőre.
Kaczkó Dániel alelnök
tudásanyaggal
