A SZIE-KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA A Doktori Iskola PhD programonként hirdet meg kutatási témákat és tantárgyakat. A képzésre jelentkezı hallgató kutatási programját és a hallgató képzési programját (kötelezıen teljesítendı képzési feltételek) egyedileg állítja össze, amely programokat a témavezetı és a PhD program vezetıjének közös elıterjesztése alapján hagy jóvá a Doktori Iskola Tanácsa, figyelembe véve az Egyetemi Kreditrendeletben rögzített feltételeket. A hallgatók szabadon választott tantárgyai részben a Doktori Iskola által meghirdetett, kötelezıen nem elıírt tantárgyak, valamint egyéb hazai vagy külföldi, akkreditált doktori iskolák tantárgyai lehetnek. Az egyes PhD programok a következık: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Talajtan, agrokémia, környezeti kémia Mezıgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talaj biotechnológia Agrobiodiverzitás, génmegırzés Ökológiai mezıgazdálkodás Környezetgazdálkodás Tájökológia, természet- és tájvédelem Környezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonság
AZ EGYES PROGRAMOK ÉS KUTATÁSI TÉMÁK 1.
Talajtan, agrokémia, környezeti kémia
A program lefedi a környezettudomány egyik nagymúltú ágától, a talajtantól kiindulva a mezıgazdaság alapvetı tevékenységével, a növényi tápanyagellátással foglalkozó agrokémián keresztül a természeti erıforrások kutatásában döntı fontosságú környezeti kémiát, amely magába foglalja a biogeokémiai ciklusok antropogén környezeti terhelésének fiziko-kémiai modellezését, s az ehhez szükséges környezetanalitikai és ökotoxikológiai metodikák fejlesztését is. Foglalkozik a talajok képzıdésével, területi elterjedésével, védelmével, osztályozásával, a talajban végbemenı kémiai és fizikai folyamatokkal, a talaj és környezete közötti víz- és anyagforgalommal és a folyamatok monitorozásával, a talaj termékenységével, a növények tápanyagellátásával, ezen belül a komposztálással, a talaj szennyezıdéssel és tisztítással. A program illetékességi köréhez tartozik a földértékelés talajtani vonatkozásainak vizsgálata, a régészeti talajtan (a talaj és környezete közötti egykori kölcsönhatások rekonstrukciója), a paleotalajok területe, a fenti szőkebb és tágabb tudományterületek történeti vonatkozásainak feltárása, valamint a talajok szerepe a környezetet érı terhelések kivédésében. A környezetkémia területén megkülönböztetett figyelmet fordítunk a mezıgazdasági termelést döntı módon meghatározó C/N biogeokémiai ciklusok elméleti és kísérleti modellezésére, a nehézfémek és peszticidek környezeti hatásainak értékelésére, s az ehhez szükséges környezetanalitikai és ökotoxikológiai módszerek fejlesztésére. A módszertani kutatások szorosan kapcsolódnak más programok és doktori iskolák hasonló problémáinak megoldásához, így az ökológiai gazdálkodás tápanyagellátásához, a precíziós növénytermesztés talajtérképeinek elkészítéséhez és a tápanyaggazdálkodásához, a talajban végbemenı biológiai és mikrobiológiai folyamatokhoz. Kutatási témák: - A talajok osztályozásának aktuális kérdései
1
2.
A talajok savanyodása A talaj mechanikai összetételének vizsgálata Toxikus nehézfémek és szerves vegyületek sorsa a talajban A talaj karbonát-tartalmának oldódása A nitrát-ionok sorsa a talajban A talaj humuszanyagainak vizsgálata A talaj pufferkapacitása Adszorpciós és deszorpciós folyamatok a talajban Szén-, és nitrogén elemforgalom a talajban A komposztálás során végbemenı folyamatok vizsgálata A forróvizes módszer alkalmazása a talajtani és agrokémiai kutatásokban A talaj víz- és sóforgalma A talaj tápelem-szolgáltató képességének vizsgálata kémiai és biológiai módszerekkel A talaj vízgazdálkodására ható tényezık vizsgálata A talaj oldható szén (DOC, TOC) vegyületeinek szerepe a makrobiális aktivtásra Makro-, mezo -és mikrokozmosz kísérleti rendszer optimálása a talaj/növény/légkör C/N ciklusainak modellezésére, matematikai modellek fejlesztése és verifikálása Folyadék és gázfázisú komplex transzportfolyamatok kísérleti és elméleti vizsgálata talajokban Környezeti minták (talaj, víz, üledék, biológiai) nehézfémtartalmának speciációs analízisére és frakcionálására alkalmas környezetanalitikai módszerek kifejlesztése Talajok, üledékek és vizek szennyezıdésének és a szennyezıdések mobilitásának vizsgálata. Talajvizsgálatok alkalmazása a környezetrekonstrukcióban Mezıgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológia
A mikrobiológia alkalmazott ágát képviselı mezıgazdasági mikrobiológia a környezeti-, környezetvédelmi mikrobiológia, valamint a talajbiotechnológia valójában széles spektrumát öleli fel azoknak a témaköröknek, amelyek az agrártudományokban és a mindennapi mezı-, kert- és erdıgazdálkodási gyakorlatban fontosak, megoldásra várnak, valamint ökológiai és környezetvédelmi szempontból halasztást nem tőrı elméleti megalapozást igényelnek. A mesterséges trágyaféleségek, egyéb kémiai anyagok, mezıgazdasági hulladékok, melléktermékek helyes alkalmazása és felhasználása, azok lebontása, transzformálása vagy detoxikálása fıként mikrobiális folyamatok révén történik. Ezen anyagok és más talaj- és vízszennyezı anyagok (pl. a nehézfémeknek, mérgezı anyagokkal, olaj káros hatásának, mellékhatásának), a talaj hasznos mikroba közösségeire, az ún. non-target mikroorganizmusokra gyakorolt negatív hatásának felmérése is a környezetvédelem egyik sarkalatos kérdése. Az elemek biogeokémia körforgalma, a természetes és mesterséges anyagok konverziója, nehezen bomló anyagok (pl. a szervetlen foszfát) mobilizálása, a különbözı (növénnyel és növényen élı) mikroorganizmusok növény-táplálást, növényvédelmet szolgáló társulásai (növény-mikroba kölcsönhatás: szimbionta N2-kötés, rizoszféra, filloplán mikorriza, kórokozók - antagonisták stb.) ma már a növénytermesztés egyre nagyobb figyelmet igénylı elméleti (és mesterségesen is befolyásolható: talajbiotechnológia, növényoltások) gyakorlati kérdései. A fermentált élelmiszerek az élelmiszerbiztonság és takarmányok, egysejt fehérje elıállítása és feldolgozása etc. ezen folyamatok elméleti és gyakorlati alapjainak tisztázása szintén a mezıgazdasági mikrobiológia feladatkörébe tartozó kérdés-komplexum. A jövıben is a mezıgazdaság, a kertészet és az erdıgazdaság, különbözı mikrobiológiai problémáit kísérletesen vizsgálni és megoldani, a mezıgazdasági és környezeti mikrobiológiát jólismerı, a talajbiotechnológiában, valamint környezet-tudományban jártas: mezıgazdasági
2
(általános-, talaj-, víz-, levegı-, élelmiszer-, növénykórtani), környezeti (mikrobiális ökológus, környezetvédelmi) mikrobiológus-ok, valamint talajbiotechnológiusok képzését tekinti feladatának. Programja magyar és angol nyelven is meghirdetésre kerül. Kiemelt feladatának tekinti a hazai mikrobiológus utánpótlás biztosítása mellett a Kárpát-medence hazánkkal szomszédos országaiban élı magyar ifjúság doktori képzését. Kutatási témák: A mezıgazdasági- (általános), talaj-, víz-, levegı-, élelmiszer-, ökológiai-, környezetvédelmi-, növénykórtani, mikrobiológia, valamint talajbiotechnológia, és biohidrometallurgia területérıl: 3.
Agrobiodiverzitás, génmegırzés
Az agrobiodiverzitás a termesztett növények sokféleségét jelenti. Fogalomkörébe tartoznak az agrobiocönózisok (mezıgazdasági mővelés alatt álló területek), az ott lévı kultúrflóra (a kultúrfajok fajtái, változatai), az ott élı egyéb növényfajok (gyomok, gombák, algák stb.) és a genetikai tartalékok. Genetikai tartalékok alatt a köztermesztésbıl kikerült fajtákat, tájfajtákat, ökotípusokat és a kultúrnövények vad rokonfajait értjük. A Kárpát-medencének a negyedidıszakban kialakult mozaikossága, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyai, a kultúrnövényeknek a termesztésben eltöltött hosszú ideje és az ezzel együtt járó népi szelekció következtében a kultúrnövényeknek igen magas fokú diverzitása jött létre. A folyamat nyomon kísérésében meghatározó szerepe van az archaeobotanikának (régészeti-növénytan). Az archaeobotanika a történeti agrobiodiverzitás megismerésének egyik fontos eszköze, a római korig az agrártörténet egyetlen forrása. A kultúrnövények mellet legalább ilyen érdekes a gyomnövények hazai története. A Kárpát-medence szinantropizációja a neolitikum óta folyamatosan tart. A tulajdonviszonyok megváltozása, a mezıgazdaságban végbement változások nálunk is végveszélybe sodorták a szórványként még meglévı ısi kultúrnövény tájfajtákat. A génerózió nyomon kísérésére, annak megállítására, a kutatások koordinálása, a génkészlet begyőjtése és fajtafenntartása, továbbá a fajtabélyegek és tulajdonságok leírása a génmegırzés feladata. A génbankokban, ill. a fajtagyőjteményekben található tájfajták és változatok, a nemesített fajták és a kultúrfajok vad rokonfajai, a különbözı nemesítéső vonalak, hibridek a nemesítıi munkát is segítik. A PhD program keretében egyrészrıl a Kárpát-medencébe, mint másodlagos génközpontba a különbözı kultúrák által a történelem elıtti és történelmi idıkben behozott kultúrnövények genetikai variabilitásának változásával, nyomon kísérésével, forrásainak feltárásával és dokumentálásával foglalkozunk. Másrészrıl a génetikai tartalékok megırzésének területén biztosítunk lehetıséget tudományos munka végzésére. 4.
Ökológiai mezıgazdálkodás
A múlt század elsı felében elkezdıdött a mezıgazdálkodás erıteljes kémiai és technikai intenzifikációja. Ezzel a fejlıdéssel a mezıgazdálkodás során jónéhány probléma is elıtérbe került, így a kemikáliák alkalmazása során fellépı szermaradvány szennyezıdések a környezetben és az elıállított élelmiszerekben, talajtömörödés, talajkimerülés, növényi és állati betegségek és kártevık fertızéseinek növekedése, növények és állatok természetes életfeltételeinek drasztikus megváltozás, csökkenı élelmiszer minıség a növekvı Nmőtrágyázás miatt, valamint a vidék elnéptelenedésének kezdeti jelei. A korábban felmerülı problémák közül számos mára bizonyítást nyert, így az is, hogy a mezıgazdasági termelés során felhasznált vegyszerek és az antibiotikumok indokolatlan alkalmazása szennyezi az
3
emberi környezetet, és egyben veszélyeztetheti az ember egészségét is. A helyzetet súlyosabbá teszi az a tény, hogy a vegyi anyagok már nemcsak növényi és állati eredető táplálékainkban fordulnak elı, hanem jelen vannak a talajban, vízben, levegıben, így környezetünk minden részében. Ezen problémákat felismerve, térben és idıben elkülönülve egymástól különbözı gazdálkodási rendszerek alakultak ki és nyertek létjogosultságot, melyek közös jellemzıje az egészségesebb élelmiszerek elıállítására történı törekvés, a mezıgazdaságból származó szennyezıanyagok kibocsátásának mérséklése mellett. Ezen gazdálkodási módokat összefoglaló néven ökológiai gazdálkodásnak (más néven biológiai, organikus, szervesbiológiai) nevezünk. Az ökológiai gazdálkodás jellegébıl és rendszerszemléletébıl adódóan kiemelt szerepet játszik a jó minıségő, egészséges élelmiszerek megteremtésében és az emberiség, valamint környezetének védelmében. Az ökológiai mezıgazdálkodás tudományági részterület olyan, a természeti erıforrásokat megırzı komplex mezıgazdálkodási rendszerek alapjainak és összetevıinek kutatásával, fejlesztésével foglalkozik, amelyekben a termelés alapvetıen a helyi erıforrásokra alapoz és minden tevékenységét a biológiai, ökológiai szemlélet határozza meg. Célja a kor követelményeinek megfelelı, de a gazdálkodási hagyományokra és tapasztalatokra építı korszerő ökológiai gazdálkodási rendszer fejlesztése a növénytermesztés és az állattartás különbözı területein. A tudományági részterület a növénytermesztés területén a gazdasági haszonnövények termesztésével, az ökológiai gazdálkodásban betöltött szerepével és tudományos alapjainak oktatásával, kutatásával foglalkozik, az alábbi fontosabb területeken: • a termıhelyhez illeszkedı növényszerkezet és vetésforgó kérdései, • talajtermékenység fenntartásának lehetıségei szerves anyagokkal, valamint a szerves anyag kezelés és felhasználás környezeti hatásai, • talajmővelési rendszerek lehetıségei és környezeti kihatásai az ökológiai gazdálkodásban, • a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás termékeinek, élelmiszereinek minıségi és szennyezettségi különbségei, • ökológiai gazdálkodás fajtakérdései, valamint a régi magyar ıshonos növényfajok és fajták szerepe és termesztésük lehetıségei az ökológiai termesztésben, • a gazdálkodás ökológiai és biológiai alapjai, valamint e területek kölcsönhatásai és üzemi szintő integrálásának módszertani kérdései. A tudományági részterület az állattenyésztés területén a gazdasági haszonállatok - kiemelten a régi magyar, ıshonos illetve honosult fajták - ökológiai típusú gazdálkodásban betöltött szerepét azok felhasználásával a nemesítési munkában, újabb ellenálló fajták és hibrid létrehozásával és azok tudományos hátterét oktatja és kutatja. Ezen belül több tudományág keretében végez elméleti és gyakorlati képzést és kutatást az alábbiak szerint: • a régi magyar haszonállatfajták hasznosítása az ökológia állattartásban, • az állattenyésztés etológiai és állatvédelmi vonatkozásai, • az informatika - állattenyésztéssel összefüggı - környezetgazdálkodási és minıségbiztosítási alkalmazása. A tudományági részterületen belüli témacsoportok: • Ökológiai növénytermesztés témacsoport • Ökológia állattartás, állatvédelmi és alkalmazott etológia témacsoport • Állattenyésztési minıséginformatika és környezet-módszertan témacsoport
4
5.
Környezetgazdálkodás
A környezetgazdálkodás témacsoport oktatási-kutatási programjai a természetes és az ember alkotta környezet - hosszabb távra szóló szabályozott hasznosításának, - tervszerő fejlesztésének, - hatékony védelmének céljait szolgálják. A hármas célkitőzésrendszerbıl fakadóan a környezetgazdálkodás diszciplínája szintetizáló jellegő, az analitikus környezettudományi eredményeket felhasználva a környezetünk egészére vonatkozó ökológiai, közgazdasági, társadalmi és fizikai tervezési módszerek, elemzések, operatív programok, tervek kidolgozására törekszik. A témacsoport a multifunkcionális mezıgazdaság hosszú távon fenntartható földhasználatának és egyéb környezeti erıforrásai felhasználásának problémaköreivel foglalkozik, vizsgálva azok ökológiai, agroökológiai, környezetgazdaságtani, környezetpolitikai és néprajzi, történeti összefüggéseit. A programon belüli témacsoportok: - Föld- és tájhasználat - Környezetgazdaságtan, környezetpolitika - Területi tervezés, térinformatika 6.
Tájökológia, természet- és tájvédelem
Nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt nı az érdeklıdés a táj és az ember kapcsolatának tudományos elemzése iránt, a természetvédelem és a tájvédelem iránt. Ennek oka a környezetünk változása, a globális problémák kiterjedése és ezeknek hatása közvetlen környezetünkre. A fejlıdéssel párhuzamosan megnıtt az a környezet és természetkárosító tényezık köre is, amiket kutatni, követni és kezelni is kell. A tájjal, a körülvevı természeti környezetünkkel való tudományos igényő problémafeltárás, kutatás ezért nagy felelısséget ró ránk, fennmaradásunk, természeti értékeink megırzése érdekében is. Ez a terület ezért számos részterületet érint és mozgat meg az elméleti kutatástól a teljesen gyakorlat-orientált feladatukat ellátó kutatóig. A kutatási területek ezért meglehetısen tág területet ölelnek fel a táj elemein keresztül, bizonyos élettelen (pl. talaj) tényezıkön át az élı alkotók, a növény- és állatvilágig. Ezen túl a szintetizáló jellegő, a komplex szemlélet kialakítása is fontos. A módszerek alkalmazásában, a feldolgozásban és az értékelésben ez a megközelítés is lehetıséget kap. A program minden olyan kutatási témában fogad doktoranduszokat, amely a környezet élettelen és élı alkotó elemeinek vizsgálataival, védelmével, használatának tervezésével, illetve a természetes és az emberi tevékenység által befolyásolt folyamatok feltárásával kapcsolatos. Hangsúlyos szerepet kapnak a komplex, tájszintő (talajvédelmi és hidrológiai szempontú) tervezéssel, az élıhelyekre valamint a növény- és állatfajokra, illetve társulásokra kiterjedı és a biodiverzitás védelmével kapcsolatos konzervációbiológiai, restaurációs ökológiai kutatások. Kutatási témák: • Paleotalajtani és ıskörnyezeti (paleoökológiai) vizsgálatok a Kárpát-medencében • Természeti- és termesztıtáj-elemzések. Táj- és mezıgazdasági értékelés talajtani alapjai. • Kunhalmok komplex ökológiai vizsgálata • Tájrehabilitáció és rekultiváció 5
• • • • •
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 7.
Rekreációs célú tavak vízminıségi kérdéseinek és vízgyőjtıterületi kapcsolatainak elemzése Vízminıségi és élıhelyi vizsgálatok kis vízfolyásokon Természetes alapú eljárások, és természetes anyagok a szennyvíztisztításban Vízgazdálkodás és természetvédelem kérdéseinek összehangolása vizes élıhelyeken A különbözı emberi tevékenységek és hangsúlyozottan a mezıgazdálkodás tevékenységeinek hatása a természetes vízháztartásra, árvizekre, belvizekre, talajvízre, a talajok természetes vízellátottságára. A térszíni adottságok (domborzat, talaj, növényzet) területi változékonyságának hatása a vízháztartás és a hidrológiai folyamatok területi változékonyságára. Az éghajlatváltozás hatásai a hidrológiai adottságokra, a természetes vízellátottságra, a növények vízigényeire és öntözıvíz-igényeire. A vizes élıhelyek vízgazdálkodása, vízháztartásának fenntartása, szabályozása. Talajdegradáció helyzete és következményei Magyarországon. Földrajzi információs rendszer alkalmazása a belvízzel veszélyeztetett területek hasznosítási lehetıségeinek vizsgálatához. Szélsıséges hidrológiai események hatása a mezıgazdasági vízgazdálkodásra. Természetközeli vízrendezés lehetıségeinek vizsgálata térinformatikával. A belvízelvezetés és öntözés kapcsolatának vizsgálata. Eróziós vizsgálatok, talajvédelem. Talaj-növény összefüggés-vizsgálatok. Hazai és külföldi területek flórájának, vegetációjának kutatása. Tájökológia vizsgálatok gyepterületeken. kaszálók természetvédelmi, gyepgazdálkodási vizsgálatai Legelık, környezetgazdálkodási értékelésük és fenntarthatóságuk. Madárközösség-szerkezet elemzés. Környezeti faktorok (szél, fény, stb.), és fészekaljpredáció változása szegélyekben Szigetbiogeográfia és rezervátum tervezés. Védett és veszélyeztetett fajok természetvédelmi-biológiai vizsgálata. Agrárgazdálkodás hatása a biodiverzitásra. Az emberi tevékenység hatása a növény- és állatfajok állományaira. Vizes és száraz élıhelyek faunájának természetvédelmi célú kutatása. Az élıhelyfragmentáció hatása a növény- és állatfajok állományaira. A biodiverzitás-védelem lehetıségei adott faj vagy közösség szintjén. Növény- és állatfajok ökológiája, populációbiológiai vizsgálata, védelmének lehetıségei. A restauráció-ökológia botanikai és zoológiai vonatkozásai. Természetvédelmi kezelések tervezése és hatásának monitorozása. Élıhely-restaurációs vizsgálatok nemzeti parkokban. Környezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonság
A program alapfeladatának tekinti, hogy a hallgatói képessé váljanak természettudományos alapképzettségre épülı biológiai szemlélettel, ugyanakkor mérnöki igényességgel elméleti és gyakorlati környezetvédelmi és környezetbiztonsági problémák, feladatok megoldására. Kiemelten kezeli a környezeti ártalmak és az emberi egészség kapcsolatát, azaz a mezıgazdálkodás és vidékfejlesztés valamint az orvostudomány közös kutatási felületeinek kidolgozásával és vizsgálatával tárja fel, hogy a mai intenzív mezıgazdálkodás valamint a
6
környezet szennyezıdése, megváltozása milyen humán-egészségügyi veszélyeket hordoz, és ezeket hogyan lehet megelızni illetve elhárítani. Mindezek tükrében a képzésben döntıen - a környezetvédelem természettudományi, különösen biológiai továbbá társadalomtudományi, közgazdasági alapjainak, - a környezeti elemeket ért szennyezések esetén a detektálásban, a kockázat elemzésében és a megszőntetésben felhasználható biológiai, kémiai, fizikai módszerek alkalmazásának, fejlesztésének, technologizálásának, és biológiai, kémiai biztonságának - továbbá a környezet-környezet és a környezet-ember kölcsönhatások oktatása és kutatása kap szerepet. -
A környezetvédelmi és környezetbiztonsági témacsoport kutatási területei - Környezetvédelmi mikrobiológia, - Mikrobiális ökotoxikológia, bioindikáció, - Mikroszervezetek genotipizálása, identifikálása, - Szénhidrogének és származékaik biodegradációja, bioremediációja - Hormonhatású (EDC) vegyületek biodegradációja, detoxikálása, - Toxikus elem tőrı szénhidrogénbontó mikroszervezetek izolálása, identifikációja, fermentálása, - Környezetvédelemben felhasználandó mikroszervezetek fermentációjának optimalizálása, - Kármentesítések technologizálása, - Környezeti monitoring módszerek fejlesztése és optimalizálása - Biológiai ágensek a környezetben, - Környezetvédelmi technológiák biológiai biztonsága.
-
Környezetegészségügyi témacsoport kutatási területei - Környezeti ártalmak monitorozása Magyarországon, - Környezetegészségügyi biológiai markerek használata Magyarországon, - Passzív dohányzás hatásai, - Xenobiotikumok és a különbözı betegségek, - Onkológia és emberi környezet, - Környezeti neurológia, - Önként vállalt mérgezések hatásai az egészségre - Gyógyszerhatások, kölcsönhatások egyes tápanyagokkal, - A táplálkozás hatása az emésztırendszer intraluminaris flórájára, - Kardiovaszkuláris rendszer és a humán környezet - İssejtek és a környezeti tényezık
7
KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
A KÉPZÉSI PROGRAM FELÉPÍTÉSE, KÖTELEZİ TÁRGYAK LISTÁJA és TANTÁRGYLISTA (érvényes: 2009. szeptember 1-tıl)
Minden hallgatónak minimálisan 180 kreditet kell teljesíteni az alábbi részterületeken 1.Tantárgyak abszolválásával………………………………………………minimálisan 36 kredit Ebbıl egy a doktori iskolában általánosan kötelezı tárgyat, kettı programban elıírt tárgyat és változó számú, kutatási téma kidolgozását segítı választott tárgyat. (A kredit értékeket a mellékelt tárgylisták tartalmazzák) 2. A témavezetı által irányított kutatómunkával és publikációkkal ……. maximálisan 126 kredit Ebbıl publikációkkal kötelezı teljesíteni minimum10 kreditet. 3. Egyetemi oktatómunkával…………………………………………………maximálisan 45 kredit Költségtérítéses képzésben résztvevı hallgatók számára az oktatómunkában történı részvétel nem kötelezı, s így a 180 kredit eléréséhez több tanulmányi (tantárgy-teljesítési) kreditet kell megszerezniük. Az ajánlott képzési, kreditteljesítési ütemterveket a következı táblázat tartalmazza:
8
Ajánlott képzési (kreditteljesítési) ütemterv
Szemeszter 1. 2.
3. 4. 5. 6. Összes kredit 1.-6. szemeszter
Tantárgyak 8 (kötelezı) 8 (kötelezı+ választott) 8 (választott) 8 (választott) 4 (választott) 36
Ösztöndíjas hallgatóknak Kutatómunka Publikáció Oktatás 20 2
Összesen 30
20
-
2
30
20
-
2
30
20
2
-
30
20
4
2
30
16 116
4 10
10 18
30 180
9
Tantárgyak 12 (választott) 12 (kötelezı+ választott) 10 (választott) 10 (választott) 6 (választott) 4 54
Költségtérítéses hallgatóknak Kutatómunka Publikáció Oktatás 18 -
Összesen 30
18
-
-
30
20
-
-
30
20
-
-
30
20
4
-
30
20 116
6 10
-
30 180
KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZİ TÁRGY Környezettudomány (4 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Menyhért Zoltán PROGRAMOKBAN ELİÍRT KÖTELEZİ TÁRGYAK Talajtan, agrokémia, környezeti kémia PhD program • Kísérlettervezés és adatértékelés (8 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Tolner László • Mőszeres analitika (8 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Heltai György Mezıgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológia PhD program • Környezetvédelmi mikrobiológia (12 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Kecskés Mihály • Természetes és szennyvizek mikrobiológiája (12 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Bayoumi Hamuda Hosam Agrobiodiverzitás, génmegırzés PhD program • Archaeobotanika (4 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Gyulai Ferenc • Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében (4 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Gyulai Ferenc Ökológiai mezıgazdálkodás PhD program • Növénytermesztés és környezet (4 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Menyhért Zoltán • A környezetgazdálkodás alapjai (4 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Szabó Lajos Környezetgazdálkodás PhD program • Alkalmazott térinformatika (4 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr.Székely Zsuzsa • A világ mezıgazdaságának fejlıdési alternatívái (4 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr..Podmaniczky László
Tájökológia, természet- és tájvédelem PhD program • •
A tudományos közlés módszertani alapjai (3 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Sárospataki Miklós Természetvédelmi mintavételezés, eredményfeldolgozás és –kiértékelés (3 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Turccsányi Gábor
Környezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonság PhD program • Talajbiológia (4 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Anton Attila • Mezıgazdasági ökotoxikológia (8 kredit) Tantárgyfelelıs: Dr. Darvas Béla
10
TANTÁRGYI TEMATIKÁK PROGRAMOK SZERINT
1.Talajtan, agrokémia, környezeti kémia PhD program -
Mőszeres analitika
Tantárgyfelelıs: Dr. Heltai György Óraszám: 30 óra elıadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 Elemanalitika: spektrokémiai módszerek (ICP-AES,MIP-AES,AAS, ICP-MS) Elválasztási technikák: kromatográfiás módszerek (GC, HPLC, SFLC,GC-MS, LC-MS) Nyomjelzéses technikák: izotóptechnikai és analitikai módszerek. Agroökoszisztémák analitikai jellemzése. A talaj dinamikus tápanyagszolgáltató képességének jellemzése (extrakciós technikák, kinetikus modellek, biológiai modellek, biológiai kalibráció) Toxikus elemek dinamikája a talaj/víz/ levegı rendszerben, a formaazonosítás (speciation) problémái Xenobiotikumok hatásának és degradációjának nyomonkövetése agroöko-szisztémákban (peszticidek, hulladékok, szennyezések, stb)
-
Talajtermékenység, talajkémia
Tantárgyfelelıs: Dr. Füleky György Óraszám: 30 óra elıadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 A hallgatók megismerkednek a talajok tápelem-szolgáltatásának legfontosabb kémiai és mikrobiológiai folyamataival, illetve a folyamatok rendszerszemlélető kezelésével. Elsajátítják a talajok tápelemszolgáltató képességének tesztelésére szolgáló hagyományos és új kémiai és biológiai módszereket. Laboratóriumi gyakorlat során vizsgálatokat végeznek a tanszéken is használt, illetve ott kifejlesztett módszerekkel. Elsajátítják a tápelemek talajban történı adszorpciójával és deszorpciójának vizsgálatára szolgáló módszereket, és azok matematikai formában történı leírását és számítását.
-
Kísérlettervezés és adatértékelés
Tantárgyfelelıs: Dr. Tolner László Óraszám: 15 óra elıadás + 45 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 A tárgy a környezetvédelmi és mezıgazdasági kutatási gyakorlatban elterjedt matematikai statisztikai módszerek alkalmazásához ad segítséget. A módszerek olyan szintő ismeretét nyújtja, amely a kutatómunka során keletkezett mérési adatok kiértékeléséhez elengedhetetlen. Gyakorlati foglalkozásokon a hallgatók konkrét számítási feladatok megoldást végzik el Excel táblázatkezelı segítségével. A feladatok megoldása példát mutat arra, hogy a számítási eredmények alapján hogyan lehet tudományos következtetéseket levonni. Ezen kívül a tananyag felvázolja azokat a tervezési és elemzési lehetıségeket, amellyel a kutatómunka még hatékonyabbá tehetı. A tematika feldolgozása elıadások és gyakorlatok során történik.
-
Környezeti kémia
Tantárgyfelelıs: Dr. Heltai György Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A környezeti kémia alapfogalmai és kapcsolata a környezetvédelemmel. A környezeti elemek kialakulása és a kémiai evolúció. Elemek, szervetlen és szerves vegyületek fejlıdéstörténete. A kémiai elemek mozgása a természetben: biogeokémiai körfolyamatok. Az elemek környezeti kémiája. Szervetlen és szerves környezetszennyezı anyagok kémiai jellemzése. A környezeti elemek közötti anyagtranszport fizikai-kémiai feltételei, reakciótípusok a környezeti kémiában. A levegı, víz és talaj kémiájának elméleti alapjai, hulladékok kezelése és kémiája. A környezetvédelem szabályozásának törvényi elıírásai.
-
A talaj vízgazdálkodása és a környezet (Talajfizika)
Tantárgyfelelıs: Dr. Várallyay György Óraszám: 30 óra elıadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 A tárgy oktatása keretében a résztvevık áttekintést kapnak a talajról, mint háromfázisú polidiszperz rendszerrıl. Részletesen megismerik a talaj szilárd, folyadék és gázfázisának jellemzıit, azok kialakulását és szerepét a talaj anyagforgalmi folyamataiban, különbözı funkcióiban (biomasszatermelés alapvetı, pufferközeg, természetes szőrırendszer). Elsajátítják a fontosabb jellemzık helyszíni és laboratóriumi meghatározásának, mérési adatok
11
értékelésének és interpretációjának módszereit, azok felhasználási lehetıségeit a talaj vízháztartásának és anyagforgalmának szabályozására. Különös hangsúlyt kapnak a tárgy oktatása keretében a talaj szilárd fázisának és vízháztartásának környezetvédelmi összefüggései, azok kapcsolata a különbözı talajdegradációs folyamatokkal/víz és szél okozta erózió, szikesedés, savanyodás, szerkezet leromlás/, a talaj tápanyagforgalmával, a talajszennyezıdéssel, valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel (mennyiség, minıség).
-
Talajdegradációs folyamatok és szabályozási lehetıségeik (A talaj környezeti érzékenysége)
Tantárgyfelelıs: Dr. Várallyay György Óraszám: 20 óra elıadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A talaj környezeti érzékenységének definíciója, értelmezése. A talaj reagálása különbözı természeti és emberi tevékenység okozta stressz-hatásokra. A talaj sokoldalú funkcióképességét korlátozó tényezık és talajdegradációs folyamatok: víz- és szél okozta erózió; savanyodás; sófelhalmozódás és szikesedés; talajszerkezet leromlása, tömörödés; a talaj vízháztartásának szélsıségessé válása; biológiai degradáció, szervesanyag-tartalom csökkenése, a növényi tápanyagok és potenciális szennyezı anyagok biogeokémiai ciklusának kedvezıtlen irányú megváltozása. A talajdegradációs folyamatok megelızésének, kivédésének bizonyos tőrési határig történı mérséklésének lehetıségei, módszerei.
-
Talajbiológia
Tantárgyfelelıs: Dr. Anton Attila Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A szén és a nitrogén mikrobiális transzformációja a talajban, biológiai nitrogénkötés. A foszfor, a kén és a mikroelemek mikrobiális transzformációja a talajban. A mikrobiális biomassza mennyiségének, összetételének, közösségi anyagcserefolyamatainak vizsgálata. A környezetkímélı mezıgazdaság talajbiológiai alapjai: a hatékony tápanyagérvényesülést szolgáló biológiai szabályozás kérdései (szervesanyag-gazdálkodás, növényi maradványok hasznosítása, mőtrágyázás). Peszticidek sorsa és detoxifikációja a talajban. Toxikus anyagok (szénhidrogének, szintetikus szervesvegyületek, nehézfémek, stb.) kezelése és ártalmatlanítása. Talajbiológiai és biotechnológiai: rhizoszféra és mikroorganizmusok, mikrobiális oltóanyagok (szinbionta, asszociatív és szabadon élı nitrogénkötı mikroorganizmusok, mikorhizák, gyökérbetegségek biológiai kontrollja).
-
Talajgenetika és talajosztályozás
Tantárgyfelelıs: Csákiné dr. Micheli Erika Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy az általános talajtan anyagára építve nyújt ismereteket a talajok képzıdésérıl és osztályozásáról. A talajok képzıdését meghatározó tényezık és folyamatok tárgyalása után bemutatja a kialakult genetikai talajszinteket és azok morfológiai, fizikai, kémiai tulajdonságait. A talajok sokféleségének és osztályba sorolásának klasszikus és modern megközelítésének ismertetése után részletesen kerülnek bemutatásra a magyar genetikus talajosztályozás egységei, megfeleltetve a nemzetközi fórumokon és a szakirodalomban leggyakrabban használatos FAO talajosztályozás egységeivel. Az egyes talajok ismertetése kiegészül azok földrajzi elterjedésének és ökológiai funkcióinak bemutatásával.
-
Globális talajföldrajz
Tantárgyfelelıs: Csákiné dr. Micheli Erika Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy célja a Föld talajtakarójának megismertetése, az egyes talajok elterjedésében mutatkozó törvényszerőségek bemutatása. A tárgy feltételezi az általános talajtani és talajgenetikai ismereteket, erre építve kerül bemutatásra a FAO talajosztályozási rendszere. A diagnosztikai szintek és tulajdonságok tárgyalása után a Föld talajviszonyai a FAO osztályozás szerint, földrajzi övezetenként kerülnek bemutatásra. A foglalkozások során digitális adatbázisok, térképek és dia felvételek segítik talajföldrajzi és földhasználati összefüggések elsajátítását.
-
Talajpusztulás - talajvédelem
Tantárgyfelelıs: Dr. Kerényi Attila Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy az általános talajtani ismeretekre alapozva gyakorlati szempontból tárgyalja a talajpusztulás folyamatát, és foglalkozik a talajvédelem módszereivel. A feldolgozandó témák: A geológia és a gyorsított talajeróziót kiváltó és befolyásoló tényezık. A talajerózió folyamata, lassításának lehetıségei. Az erózió elleni védelem
12
módszerei: mőszaki, agrotechnikai, biológiai erdészeti módszerek. A defláció folyamata. Védekezés a defláció ellen: idıleges és tartós védekezési eljárások.
-
Agrogeológia
Tantárgyfelelıs: Dr. Kuti László Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Az agrogeológia a talaj-alapkızet-talajvíz rendszerei összefüggéseit, a rendszert és elemeit ért hatásokat, a rendszer elemeinek egymásra gyakorolt hatását vizsgálja. Feladata a rendszer és a növényzet, mint biológiai rendszer közötti kapcsolatok keresése a geológia eszközeivel, a geológia oldaláról. Az agrogeológiai kutatás kiterjed a talajerı utánpótlásra, a makro- és mikroelem forgalomra, és a természetes anyagok mezıgazdasági felhasználhatóságára irányuló kutatásokra, hozzájárul a földtani ökológiai egyensúly megállapításához.
-
Környezetkímélı növénytáplálás
Tantárgyfelelıs: Dr. Csathó Péter Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A hallgatók a tantárgy keretében megismerkednek a hosszú távon fenntartható, költségtakarékos növénytáplálási gyakorlat megalapozását szolgáló kísérletes háttérrel: a talaj- és a növényvizsgálatok, a tápelem-mérlegek, a szerves-, és mőtrágyázási, valamint a meszezési tartamkísérletek szerepével a környezetkímélı trágyázási szaktanácsadási rendszer felépítésében. Betekintést nyernek az intenzív, és a környezetkímélı rendszerek filozófiájában meglevı különbségekre, és konkrét, üzemi példákon ismerik meg a két rendszer ajánlásaiban meglevı eltéréseket.
-
Reakciókinetika és transzportfolyamatok a talajban
Tantárgyfelelıs: Mészárosné dr. Bálint Ágnes Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A talajban lezajló transzportfolyamatok leírását taglalja a tantárgy. Egyben figyelembe vesszük a talajban lezajló kémiai folyamatok rekciókinetikáját. Részletesen áttekintjük a kémiai reakciók kinetikáját. jelentõs teret szentelünk az elsõ és másodrendû kémiai reakcióknak. A folyamatokat leíró modelleket áttekintjük. Részletesen tárgyaljuk a természetben legfontosabb elemek körforgását (pl. N-ciklus).
-
Komposztálás elmélete és gyakorlata
Tantárgyfelelıs: Dr. Aleksza László Óraszám: 20 óra elıadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a biológiai hulladékkezelés hazai és nemzetközi jogi hátterével, a komposztálás kémiai és mikrobiológiai folyamataival. Elméleti és gyakorlati képzést kapnak a biológiai bontható hulladékokról, a komposztálási technológiákról és rendszerekrıl, a komposztfelhasználás higiéniai követelményeirıl. A hulladékok és a komposztok legfontosabb kémiai, fizikai és biológiai paramétereinek mérését és a mérési eredmények kiértékelését laboratóriumi gyakorlatok során sajátítják el. A hallgatók megismerik a komposztálás minıségbiztosításának, valamint a komposztáló telepek üzemeltetésének elméleti és gyakorlati alapjait is.
-
Környezeti talajkémia
Tantárgyfelelıs: Dr. Czinkota Imre Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A talajkémia alapösszefüggései, azok alkalmazása a környezetkárosító folyamatokra. A talajban lejátszódó kémiai folyamatok, egyensúlyok befolyásolása a szennyezés elkerülése illetve a meglévı káros állapot javítása érdekében. A talajok összetétele, ezek változása az idıvel és a környezeti feltételek változásával., illetve emberi beavatkozás hatására. A talajok savanyodásának okai, megelızésének lehetıségei. talaj szerves anyagai, azok változása a környezet hatására. Talajok redox tulajdonságai, folyamatai, azokat befolyásoló környezeti tényezık. Adszorpciós folyamatok, pufferképesség, ezek hatása a talajba került szennyezı anyagok sorsára, mozgására. A talajkémiai paraméterek és folyamatok hatása a szennyezıanyagok viselkedésére a talajban. Néhány lényeges vizsgálati módszer a fent említett tulajdonságok és folyamatok elemzésére.
-
Környezeti transzportfolyamatok szimulációja
Tantárgyfelelıs: Dr. Mészáros Csaba Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4
13
A tárgy célja a környezeti változások szempontjából alapvetıen fontos átviteli jelenségek fizikai leírásainak ismertetése a korszerő nemegyensúlyi termodinamika és matematikai fizika módszerei alapján. Az elıadások követéséhez teljesen elegendı a szokásos egyetemi matematika-, és fizikatantárgyak által biztosított tananyag ismerete. A tantárgy keretein belül az általában csatolt transzportfolyamatokat leíró parciális differenciálegyenlet-rendszerek levezetése után az alapvetı feladatok megoldásait mutatjuk be. Az egyes fejezetek tananyagát megfelelı feladatok analitikus és számítógépes szimulációval történı megoldásainak begyakoroltatása követi, amelynél kiemelten fontos szerepet szánunk a szimbolikus számítások elvégzésére is alkalmas korszerő számítógépes szoftvercsomagok felhasználásának.
-
Növényi méreganyagok kémiája
Tantárgyfelelıs: Dr. Scheiber Pál Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 Az elıadás azoknak a természetes eredető mérgezı anyagoknak a kémiájával foglalkozik, amelyeket döntıen növényi szervezetek termelnek, és elıfordulásuk a környezet-ember, ill. a környezet-állat (haszonállat, kedvtelésbıl társállat) kapcsolatban jelenthetnek környezet-egészségügyi ártalmat. Az elıadásban hangsúlyt kapnak a toxikus vegyületek szerkezeti tulajdonságai, stabilitása, de emellett tárgyalja elıfordulásukat, toxikus hatásuk fontosabb tüneteit és adott esetekben a terápiás beavatkozások alapjait is. A növényi mérgek mellett az elıadás ismerteti a gombák (nagygombák, ill. penészgombák) és az algák által termelt toxikus anyagokat is, amelyek elıfordulása egyes ember által fogyasztott készítményekben, ill. takarmányokban súlyos egészségkárosodást okoz. Megjegyzés:Az elıadás a 2008/09. tanév 1. félévétıl kerülhet meghirdetésre.
-
Laboratóriumi mérımódszerek
Tantárgyfelelıs: Dr. Scheiber Pál Óraszám: 15 óra elıadás + 5 óra demonstráció óra elıadás, Kreditérték: 3 Optikai módszerek: ultraibolya, látható, infravörös, röntgen, NMR- és EPR rezonancia spektroszkópia, és alkalmazásaik az anyagvizsgálatban, a folyamatok kinetikájának tanulmányozásában és a diagnosztikában. Elektrokémiai mérımódszerek: speciális pH-mérések az élettudományokban, ionszelektív elektródok, kémiai szenzorok és alkalmazásaik, elektroforézisen alapuló elválasztások Kromatográfiás mérımódszerek: gázkromatográfia, nagynyomású folyadék-kromatográfia, affinitáskromatográfia Az oktatási programban szereplı módszerek többségét a résztvevı hallgatók demonstrációs szinten a gyakorlatban is megismerik.
-
Mezıgazdasági környezetanalitika
Tantárgyfelelıs: Dr. Székács András Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Növényvédı szerek és a környezetünk A hozamnövelı agrokemikáliák (növényvédı szerek, mőtrágyák) gazdasagi szerepe, a fenntarthato gazdaság – fenntartható mezıgazdaság fogalma, a növényvédı szerek környezeti és ökológiai szerepe. Vegyi környezetszennyezık az élemiszerekben (áttekintés, csoportosítás, toxikológiai alapfogalmak, az élemiszerek kémiai összetevıinek toxikológiai vizsgálati stratégiái, élelmiszerbiztonság). A növényvédı szerek tematikus ismertetése kémiai, hatástani és toxikológiai szempontból. Fungicidek, inszekticidek, herbicidek. Új növényvédelmi stratégiák: biológiai növényvédı szerek, géntechnológiai úton módosított növények. A növényvédıszer-maradékok vizsgálati módszereinek fı fázisai: mintavétel, minta-elıkészítés, detektálási módszerek. Innovatív kimutatási technológiák (ELISA, CE, szenzorika). A tankönyv Darvas B. és Székács A. szerk.: ’Mezıgazdasági ökotoxikológia’ (l’Harmattan, Budapest) könyve.
-
Térbeli talajinformációs rendszerek
Tantárgyfelelıs: Dr. Pásztor László Óraszám: 15 óra elıadás+ 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A képzésben résztvevı hallgatók bevezetést kapnak a talajokkal kapcsolatos adatok korszerő kezelésének módszereibe, térbeli problémák kezelésébe. Áttekintést kapnak a klasszikus és a digitális talajtérképezésrıl, a térképezés során felgyülemlett adatok használatáról, alkalmazhatóságáról, megjeleníthetıségérıl. Térbeli talajtani adatbázisokkal és azok alkalmazásaival ismerkednek meg elméletben és gyakorlatban.
14
-
Paleotalajtan
Tárgyfelelıs: Dr. Mindszenty Andrea Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Definíciók, történeti áttekintés. Paleotalajok felismerésének fıbb kritériumai. Paleotalajok osztályozása. A talajképzıdést meghatározó fı tényezık hatása a talaj szerkezetére, ásványos összetételére, mikromorfológiájára. A fosszilizáció feltételei és következményei. Recens és fosszilis talajok jellemzıinek tételes összehasonlítása. A paleotalajokban rejlı ıskörnyezeti információ kinyerésének lehetıségei és korlátai. Paleotalajok szerepe a rétegtani korrelációban, a nyersanyagtelepek lokalizációjában és a régészeti geológiában. Paleotalajok, mint potenciális környezeti veszélyforrások.
-
Környezetrekonstrukció
Tárgyfelelıs: Dr. Vicze Magdolna Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tantárgy lehallgatása során a hallgatók megismerkednek azokkal a fontosabb természet- és társadalomtudományi módszerekkel, amelyek segítséget nyújtanak az egykori környezeti viszonyok feltárásához: Régészeti talajtan, talajmikromorfológia, pollenanalízis, malakológia, dendrokrinológia, mag- és csontmaradványok elemzése, kémiai, fizikai és geofizikai módszerek, vízügyi és klímarekonstrukció, térképek, dőlınevek, festmények és grafikák elemzése, történeti források felhasználása. A hallgatók megismerkednek néhány megvalósult környezeti rekonstrukcióval: egykor termesztett növények ismételt termesztésbe vonásával, épületek és tevékenységek rekonstrukciójával, ıshonos növények tájrendszerezésében történı felhasználásával.
-
Környezetszennyezı anyagok kémiája
Tantárgyfelelıs: Dr. Nemes Péter Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 Az elıadás azoknak az antropogén eredető szervetlen és szerves anyagoknak a kémiájával foglalkozik, amelyek döntıen ipari tevékenység során kerülnek a környezetbe, és így potenciális veszélyt jelentenek az egész ökoszisztéma számára. Az elıadás tárgyalja ezeknek a vegyületeknek a tulajdonságait, transzport transzfer és transzformációs folyamataikat a környezetben, biológiai hozzáférhetıségüket metabolizmusukat, valamint azokat a lehetıségeket (zöld kémiai módszerek, helyettesítı anyagok alkalmazása), amelyek alkalmazásával a súlyos környezetszennyezıdések elkerülhetık.
-
Talajmonitoring rendszerek
Tantárgyfelelıs: Dr. Simon Barbara Óraszám: 15 óra elıadás, Kreditérték: 2 A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a talajmonitoring szükségességét, feltételeit és lehetıségeit. A kurzus során foglalkozunk a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) kialakulásával, célkitőzéseivel, a mintavételezéssel (gyakoriság, mélység, helyszín), a vizsgált paraméterekkel, az adatbázis hozzáférhetıségével. Tárgyaljuk a különbözı országok talajmonitoring rendszereit (USA és egyes európai országok talajmonitoring rendszereit). A kurzus során kitérünk a talajmonitoringgal kapcsolatos kutatásokra, valamint a kialakulóban lévı talajmonitoring rendszerekre.
-
Klímaváltozás és a talajok szervesanyag gazdálkodása
Tantárgyfelelıs: Dr. Gál Anita Óraszám: 15 óra elıadás, Kreditérték: 2 A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a talajok, a talajok szervesanyag gazdálkodása és a klímaváltozás oda-vissza ható kapcsolatát és összefüggéseit. Az elıadások során elıször kitérünk a talajok szerepére a globális anyag körforgalomban, a talajok funkcióira. Majd bıvebben tárgyaljuk a talaj szervesanyag gazdálkodását és kapcsolatát a klímaváltozással, a talajhasználat hatását a klímaváltozásra (pl. üvegházhatású gázok kibocsátása, szénbefogás és gázkibocsátás csökkentés alternatívái), valamint a klímaváltozás lehetséges hatásait a talajokra, a talajok szervesanyag gazdálkodására, figyelemmel kísérve az aktuális kutatási eredményeket.
-
Magyarország klimatológiája
Tantárgyfelelıs: Dr. Szalai Sándor Óraszám: 15 óra elıadás, Kreditérték: 2 Az éghajlat és annak lehetséges változása nagy figyelmet kapott az elmúlt idıszakban. Sajnos, egyrészt a nem kellı irodalom, másrészt az oktatás hiányosságai miatt sok, nem kellı tudományos szintő kijelentés is elhangzik Ez különösen problematikus Magyarország éghajlatával kapcsolatban, illetve azért, mert az éghajlat életünk
15
minden területén megjelenik és egyre jelentısebb hatással bír. A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal egyrészt Magyarország éghajlatát, másrészt a hazai éghajlat jelenlegi tendenciáit, kapcsolatukat a nagytérségő változásokkal. Külön figyelmet fordítunk a szélsıséges események változásaira. Kitérünk az éghajlat jövıbeli alakulásának becslési módszereire és ezek bizonytalanságaira.
-
Antropogén geomorfológia
Tantárgyfelelıs: Dr. Dávid Lóránt Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Az antropogén geomorfológia elsı megközelítésben azt a nagy, és egyre növekvı számú, konkrét kialakítási módja és célja szerint rendkívül változatos felszíni forma-együttest vizsgálja, amelyet a társadalom mőködése során létrehoz(ott). Ilyen értelemben besorolható a dinamikus geomorfológia ágai közé, hiszen az emberi tevékenység más geomorfológiai tényezıkhöz hasonlóan maga is egy sajátos formai következményekkel járó felszínformáló erı. Az antropogén geomorfológia vizsgálati körébe tehát nemcsak a létrehozott formák vizsgálata, hanem az általuk kiváltott (felszíni) változások tanulmányozása és a természeti egyensúly felborulásával járó következményeik prognosztizálása, valamint a káros hatások kivédését szolgáló javaslatok megfogalmazása is beletartozik. Ez a téma- és feladatkör az antropogén geomorfológiának alkalmazott jelleget is kell, hogy kölcsönözzön, de úgy, hogy eredményei a gazdasági-társadalmi feladatok megoldásának segítésén túl a környezet- és természetvédelmet is szolgálják.
2.Mezıgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológia PhD program -
Környezetvédelmi mikrobiológia (Environmental Microbiology)
Tantárgyfelelıs: Dr. Kecskés Mihály Óraszám: 30 óra elıadás + 60 óra gyakorlat, Kreditérték: 12 A mikroorganizmusok helye a talaj- és környezetvédelemben. A környezeti biotikus és abiotikus tényezık mikrobákra gyakorolt hatása és azok mérési, meghatározási lehetıségei. A levegı, a víz és a talaj mikroorganizmus-közösségei, az ökoszisztémák szerkezete, fejlıdése, szukcessziója szerint. Populációk közötti interakciók. A hulladékok (mezıgazdasági maradványok) felhasználásának mikrobiológiai aspektusai. Szerves és szervetlen szennyezı anyagok és folyamatok (szintetikus polimerek, olaj, peszticid, savas bányavíz, NO3 és nehézfémek stb.) mikrobiológiája. Mikroorganizmusok a fém-visszanyerési, a biomassza és az energiatermelı folyamatokban. Mikroorganizmusok felhasználása a mezıgazdasági, és ipari környezetvédelemben.
-
Talajmikrobiológia és talajbiotechnológia (Soil Microbiology and Soil Biotechnology)
Tantárgyfelelıs: Dr. Kecskés Mihály Óraszám: 30 óra elıadás + 60 óra gyakorlat, Kreditérték: 12 Talajmikroba asszociációk. A talajmikroorganizmusok fıbb csoportjainak fiziológiai jellemzése. Biogeokémiai folyamatok a talajban és a folyamtokban résztvevı mikroorganizmusok. Haszonnövényeink oltása talajmikroorganizmusokkal, terméshozamuk fokozása céljából. Talajmikroorganizmusok és anyagcseretermékeik felhasználása a növények védelmében. A biomassza megnövelhetı hasznosításának, mezıgazdasági alkalmazhatóságának, káros szerves anyagok lebontásának, szervetlen anyagok detoxikálásának mikroorganizmusokkal, manipulált mikroba és enzimpreparátumokkal való meggyorsítása. Talajtoxinok, allokemikáliák, regulátorok, egysejt protein, stb. termelése talaj, és rizoszféra mikrobákkal.
-
A mikroorganizmusok anyagcseréje és rendszerezése (Metabolism and Regulation of Microorganisms)
Tantárgyfelelıs: Dr. Szabó István Mihály Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A prokarióta sejt felépítése. Anyagcsere a citoplazmában, energiatermelı és bioszintézises folyamatok. A citoplazmamembrán és a transzport folyamatok, kemotaxis a pro-kariótáknál. Az eukarióta sejt felépítése és anyagcseréje. Mikroorganizmusok szaporodása és növekedése. A klasszikus kulcsbélyegekre alkalmazott taxonómia elméleti és gyakorlati szempontok szerinti értékelése. A prokarióták rendszerezésének Sneath által bevezetett numerikus taxonómiai módszere: a csoportanalízis alkalmazása a modern ökotaxonómiában. Kemotaxonómiai markerek felhasználása a taxonómiában a természetes miliık faji diverzitásának felmérésében.
16
-
Természetes és szennyvizek mikrobiológiája (Microbiology of Natural and Polluted Water)
Tantárgyfelelıs: Dr. Bayoumi Hamuda Hosam Óraszám: 30 óra elıadás + 60 óra gyakorlat, Kreditérték: 12 A felszíni folyó és állóvizek, valamint szubhidrikus talajok mikrobiális anyagcsere dinamikájának elemzése és populációdinamikájának analízise. Felszín alatti vizek és termál-vizek, mint speciális élıhelyek. Aerob eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárások és a szennyvíz mikrobiális populációdinamikájának összefüggései. Anaerob környezetek baktériumközösségei (szulfátredukálók, metanogének). Biogáz elıállítási technológiák. Bakteriológiai immobilizációs rendszerek nehézfémekkel szennyezett vizek tisztításában. A biológiai foszforeltávolítás biokémiai alapjai. Szerves szennyezıanyagok biodegradációja. Szennyvizek, szennyvíziszapok mezıgazdasági területekre való elhelyezésének problematikája. Extrém vizek mikrobiológiája (szikes vizek alkalofil, halofil mikrobiótája, termofil mikróbaközösségek elemzése). Élıvizek biológiai rehabilitációja (a természet csodái, napjaink módszerei, bioremediáció, biomanipuláció, biológiai üledékcsökkentés).
-
Rizoszféra hasznos mikroorganizmusok (Rhizospheric Benefit Microorganisms)
Tantárgyfelelıs: Dr. Bayoumi Hamuda Hosam Óraszám: 30 óra elıadás + 60 óra gyakorlat, Kreditérték: 12 Rizoszféra és rizoszféra effektus kialakulása. Rizoszféra mőködése. Rizoszféra hasznos mikroorganizmusok típusa. Nitrogénkötık. Foszfor felvehetıségének javítása. Vaskeát-képzés, antagonizmus, gyors szaporodóképesség. A növényi hormont termelı mikroorganizmusok. Talajsavanyítás, mikroelem felvehetıségének javítása. A mikorrhiza gombák és a növények makro-, és mikroelem felvétele. A mikroorganizmusok stratégiája a növény környezetében. Az endofiták növénynövekedést befolyásoló PGPR szerepe és típusaik. A hasznos mikroorganizmusok aktivitását befolyásoló tényezık. A környezeti tényezık hatástartama. Az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák segítségével, talajok nehézfém szennyezésének következtében fellépı környezeti ártalmak hatásnak csökkentése, AM gombák felhasználási lehetıségei a bioindikációban, a növények stressztőrı képességének növelése AM gombák segítségével. Környezetkímélı biológiai technológiák kidolgozásának lehetıségei. Mikrobiális transzformáció a környezetszennyezésben.
-
Mikroorganizmusok genetikája (Genetics of Microorganisms)
Tantárgyfelelıs: Dr. Bayoumi Hamuda Hosam Óraszám: 30 óra elıadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 Molekuláris genetikája (DNS, RNS, gén, a genom szervezıdése. DNS-replikáció. DNS-átírás. Különbözı gén expresszió.stb.). A bakteriális genom, mutáció, transzformáció, konjugáció, transzdukció (újabb kutatási eredmények). Vírusgenomok. Egyéb mikroorganizmusok (eukarióták) genetikai analízise. A plazmidok nagyobb csoportjai. Génkontroll a prokariótákban. A biológiai védekezésben alkalmazható baktériumok rizoszférában történı megtelepedés-ének vizsgálatához és manipulációjához szükséges genetikai ismeretek. Genetikai mérnıkség. Új módszerek összehasonlító kritikai értékelése: PCR-, RFLP-analízis, stb. A genetikai tesztmódszerek haszna és hasznosíthatósága.
-
Mikrobiális biokémia a talaj rendszerben (Microbial Biochemistry in Soil System)
Tantárgyfelelıs: Dr. Bayoumi Hamuda Hosam Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A talajok és talaj-növény-klíma rendszerek biológiailag ellenızött és spontán biokémiai folyamatai. A szaporodás és a metabolizmus biokémiája. Mikrobiális anyagcsere-termékek. A mikrobiológiai folyamatok kinetikája. Mikrobiális biomassza. A talaj élıvilágának rövid áttekintése. Mikroorganizmusok a jelentısebb geokémiai (pl. a szén-, a nitrogén, a foszfór és kén) ciklusokban. A dekompozíció intenzitását meghatározó ökológiai feltételek és azok változási tendenciái napjainkban. A növényi tápelemek mobilizációja és immobilizációja a dekompozíció során. A talajtermékenység és a növényi maradványok transzformációja a talajban. A dekompozícióban résztvevı makro- és mikroszervezetek jellemzése. A dekompozíció, mint a talajbiológiai aktivitás egyik paramétere. A környezeti problémák biológiai kezelése. A mikroorganizmusok ökofiziológiai tulajdonságai és azok alkalmazási lehetıségei. Bioremediációs folyamatok és technológiák. A bioremediáció környezeti- és egészségkockázatai.
17
-
Mikrobiális oltóanyagok (Microbial Inocula)
Tantárgyfelelıs: Dr. Biró Borbála Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 A mikroorganizmusok helye, szerepe a talaj-növény-klíma rendszerekben. Mikrobás törzsgyőjtemények és az autentikus törzsek felhasználási lehetıségei. A törzsek alkalmazásának jogi kérdései. Homológ és heterológ mikroorganizmusok és hasznosságuk. A mikrobák tolerancia-határai és a mikrobiális adaptáció folyamata, lehetıségei. A mikroba-tulajdonságok stabilitása, és lehetséges változások az alkalmazás során. Az oltóanyagok vivıanyagai és szerepük. A lehetséges mikroba-kombinációk az oltóanyagokban. Az oltóanyagok termékfejlesztésének lépései. Az oltóanyagok szabványosítása és a szabvány-keresık használata. Az oltóanyagok formulázása. Az oltóanyagok minıségi követelményei. A minıségváltozás és kezelhetısége a felszaporítás, a tárolás és az alkalmazás során. Az eredményes felhasználás kritériumai, szabványok és direktívák.
-
A biológiai védekezés mikrobiológiai alapjai (Microbiological Bases of Biological Protection)
Tantárgyfelelıs: Dr. Naár Zoltán Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Mikroorganizmusok „biopeszticid” hatásainak mechanizmusa. A biológiai védekezésre alkalmas mikroszervezetek. A biológiai védekezési stratégiák nekrotróf gombás levélbetegségekkel és szkleróciumos növénybetegségekkel szemben. Biológiai növényvédelem Trichoderma fajok felhasználásával. Biológiai védekezési stratégiák szkleróciumos növénybetegségekkel szemben. Gyümölcsök betakarítás utáni betegségeivel szembeni biológiai védekezés céljai és feladatai. Gyomnövények elleni biológiai védekezésben alkalmazható mikroorganizmus-készítmények. A gombák kitin-bontó enzimei és szerepük a növényi betegségekkel szembeni biológiai védekezésben. A folyadékkultúrás fiziológia, a környezet és anyagcseretermékek befolyásoló hatása a biológiai védekezésben felhasználható Pseudomonas fajok teljesítıképességére, „minıségére”. A biopeszticidek felhasználási módjai és az eredményességet befolyásoló tényezık.
-
Az élelmiszerbiztonság mikrobiológiai aspektusai (Microbiological Aspects of Food Safety)
Tantárgyfelelıs: Dr. Bánáti Diána Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 Élelmiszermikrobiológia, élelmiszer biztonság, kockázat-elemzés. Az élelmiszer-lánc egyes lépéseinek mikrobiológiája. Az élelmiszerek szennyezıdéseinek forrásai. Potenciális kórokozók az élelmiszerláncban. A mikrobás szennyezıdés eliminációjának technológiai lehetıségei. Az élelmiszer tartósítási eljárások. A mikrobás szennyezettség kockázata, félelmek és téveszmék az élelmiszerláncban.
-
Talajbiológia (Soil Biology)
Tantárgyfelelıs: Zsuposné Dr. Oláh Ágnes Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 A mikroorganizmusok elterjedése a talajtulajdonságok függvényében. A talaj, mint háromfázisú rendszer hatása a talajbiológiai folyamatokra. A fizikai kémiai talajtényezık befolyásolhatósága. A talajbiológiai tulajdonságok kimutathatósága. A talajmintázás módszerei. Klasszikus egyedi és egyéb biokémiai vizsgáló eljárások. A talajbiológiai tulajdonságok szezonális és évjárati dinamikája. A talajminıség javítása szerves és szervetlen adalékokkal. Az alternatív tápanyagvisszapótlás kérdései. A kommunális, emissziós eredető és egyéb talajszennyezıdések hatása a talajok anyagcsere folyamataira. A talajbiológiai aktivitás és talajtermékenység közötti összefüggések.
-
A gombák biotranszformációs aktivitása (Biotransformation Activity of Fungi)
Tantárgyfelelıs: Dr. Vereczkey Gábor Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 Egy-sejtfehérje (SCP) termelésének optimalizálása. Élelmiszeripari szennyvizek tisztítása. Biokonverzió: parciális oxidáció Glükonobacter-törzsekkel. A „diétás rost” fıbb komponensei és enzimes lebontásuk. Levegıztetés hatékonyságának mérése fermentorban. A pektinliáz aktivitásának meghatározási módszere. Pektinbontó enzimek elı-állítása fermentációval, kinyerésük, alkalmazásuk. Glükózoxidáz (GOD) endoenzim kinyerése és tisztítása. Amilolitikus enzimek jellemzése különös tekintettel a glükoamiláz enzimre.
18
-
Mezıgazdasági mikológia (Agricultural Mycology)
Tantárgyfelelıs: Dr. Oros Gyula Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 A gombák anyagcseréje, szaporodása és nagyobb csoportjai. Gombák kölcsönhatása élı és élettelen ökológiai tényezıkkel. Gombák jelenléte és szerepe a talajban. A komposztálás gombás folyamatai. Gombák, mint növényi kórokozók és szimbionták. A takarmányozás mikológiai problémái, a mikotoxinok. Gombák szerepe élelmiszerek elıállításában és károsodásában. Gombák alkalmazása a fermentációs iparban. A környezetvédelem és a biokorrózió mikológiai vonatkozásai.
3.Agrobiodiverzitás, génmegırzés PhD program -
Archaeobotanika
Tantárgyfelelıs: Dr. Gyulai Ferenc Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 Az archaeobotanika – régészeti növénytan – fı vizsgálati területe a növénytermesztés és a vegetáció története növényleletek, növényi eredető termékek alapján. Figyeli az ember és a növényvilág kapcsolatát, az egykori gazdaságot. Nyomon kíséri a vad fajok kultúrfajokká válását, a növénytermesztés és földmővelés elterjedését. A képzés célja, hogy a jelölt történeti-ökológiai szemléletet nyerjen, megismerje az archaeobotanika adta lehetıségeket, mindenekelıtt pedig felismerje a növényi leleteket. A képzés során az archaeobotanikai leletanyagra támaszkodva következtetünk az adott korszak a növénytermesztésének történetére, a gyomtársulások fejlıdésére és a vegetációban végbement változásokra.
-
Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében
Tantárgyfelelıs: Dr. Gyulai Ferenc Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Bemutatjuk, hogy milyen okok miatt alakult ki, és hogyan változott az agrobotanikai diverzitás a Kárpátmedencében a kezdetektıl napjainkig. Ennek során sorra vesszünk valamennyi óvilági gabonafélét, gyümölcs, szılı és zöldségnövényt, kialakulásuktól a keresztezéssel történı nemesítésig. Ebben a legújabb kutatási eredményekre támaszkodunk. Elsısorban az elmúlt ezer év változásait mutatjuk be. Nem csak a termesztett növények, de a hozzájuk tartozó gyomnövények változatosságát is megvizsgáljuk. Foglalkozunk a kultúrnövények vad rokonfajaival, hiszen számos ún. szekunder haszonnövény tartozik ide.
-
Domesztikációs sajátságok a termesztett növények körében
Tantárgyfelelıs: Dr. Surányi Dezsı Óraszám: 30, Kreditérték: 4 Vavilov – Zsukovszkij-féle géncentrumok. A nagy ökológiai változások (szeizmikus, exogén, civilizációs) hatása – a környezeti állapotra. Győjtögetéstıl a termesztésig. A nemesítési módszerektıl független változások a kultúrflórában és faunában
-
Természetes és kultúrvegetáció összefüggéseinek vizsgálata és értékelése
Tantárgyfelelıs: Dr. Surányi Dezsı Óraszám: 30 , Kreditérték: 4 A világ (és benne fıleg Eurázsia) természetes vegetációja. A kultúrvegetáció kialakulásának fázisai. Európai és ázsiai sajátságok, tekintettel a magyar ıstörténetre. A Kárpát-medence kérdései, különös tekintettel a magyarok elıtörténetére
-
A háziállatfajták génmegırzése
Tantárgyfelelıs: Dr. Szalay István Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tantárgy keretében elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében ismertetésre kerülnek azok a magyar ıshonos vagy honosult állatfajták, melyek a nemzeti génmegırzési programban szerepelnek, illetve melyek kiszorultak a köztenyésztésbıl és génmegırzés keretében megmentésük szükségessé vált (vagy válik a közeljövıben). Az ismertetés kiterjed a fajták eredetére, történetére, jellemzı, egyedi tulajdonságaira, hasznosíthatóságára, az egyes fajokban és fajtákban alkalmazott és alkalmazható génmegırzési módszerekre.
19
Bemutatjuk a génmegırzéssel kapcsolatos törvényi szabályozást, a munka javát végzı tenyésztı egyesületeket és tenyésztıket (ez utóbbi gyakorlati foglalkozás keretében, génbanki teleplátogatással egybekötve).
-
Az ökológiai kisállattenyésztés alapjai
Tantárgyfelelıs: Dr. Szalay István Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Ökológiai tartásra javasolt baromfi- és egyéb kisállatfajták ismertetése, kialakulásuk története, jellemzı tulajdonságaik; tenyésztési eljárások, fajtakeresztezések kialakítása az ökológiai gazdálkodás céljára; baromfitartás, takarmányozás és elhelyezés az ökológiai gazdálkodásban; egyéb kisállatfajok (házinyúl, galamb, japánfürj, méh) ökológiai tartása; ökológiai termékek, hungarikumok. Ökológiai gazdálkodást folytató kisállattartó telepek bemutatása gyakorlai foglalkozások keretében.
-
Alkalmazott szaprorodásbiológia a hagyományos és ökológiai baromfitenyésztésben
Tantárgy felelıs: Kisné, dr. Do thi Dong Xuan Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A madarak természetes szaporodási ciklusa. A domesztikáció hatása a madarak szaporodására. Az ovuláció fiziológiája, ritmusa, különbözı baromfifajok természetes költési ciklusa. A természetes fény vátozásának hatása a termelési ciklusra. Természetes vedlés és tolltépés élettani hatása és alkalmazása a hagyományos baromfitartásban. A kotlás szaporodásendokrinológiai karaktere és szerepe a hagyományos baromfitartásában. Szaporodásbiológiai módszerek alkalmazása az ökológiai baromfitenyésztésben Környezeti tényezık hatása a hagyományos baromfifélék szaporodására és termelésére.
-
Az ökológiai állattartás és állategészségügy alapjai
Tantárgyfelelıs: Dr. Barna Judit Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Az ökológia alapjai. Ökoszisztéma fogalma. Az emberi tevékenység hatásai (mezıgazdaság, ipar, települések, közlekedés). Problémakörök, megoldási lehetıségek. Az ökológiai gazdálkodás általános kérdései (fogalma, fıbb alapelvei, helyzete világviszonylatban és hazánkban, piaci lehetıségek, minısítés). Az ökológiai gazdálkodás elızményei, szervezetei. Állattenyésztés a fenntartható mezıgazdaságban. Áttérés az ökológiai gazdálkodásra. Ökológiai állattartásra alkalmas fajták. Ökológiai állattartás állatfajonként (szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske, baromfi, egyéb állatfajok). Új megközelítési módok az állategészségügyben (környezeti tényezık és azok hatása az állati szervezetre, az ellenálló képesség szerepe a prevencióban). Alternatív állatgyógyászati lehetıségek (homeopátia, akupunktúra, fitoterápia, probiotikumok, ayurvédikus gyógyászat, fizioterápia, stb.)
-
Alkalmazott szaporodásbiológia a baromfi génmegırzésben
Tantárgyfelelıs: Dr. Barna Judit Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Természetes és mesterséges szaporítási módok, azok elterjedése világviszonylatban és hazai viszonyok között az egyes baromfifajokban. A madárondó fizikai és kémiai jellemzıi. A madár-hímivarsejtek fertilitásának, az ondó minıségének in vitro vizsgálati lehetıségei (ondóvételi technikák és azok hatása az ondó minıségére, koncentráció, motilitás, vitális festési módok, spermium-morfológiai vizsgálatok). In vivo spermium-transzport és -tárolás élettana, spermium-pete interakció (újabb in vitro technikák, mint spermium-penetrációs teszt, a tojás külsı- illetve belsı perivitellin membránjának vizsgálati módjai). Az in situ és ex situ génmegırzés fogalma, elınyei és hátrányai a háziállatok génmegırzésében. Ex situ génmegırzés madarakban (ondósejtek mélyhőtéses tárolásának módjai, blasztodermális sejtek, illetve az ıscsírasejtek mélyhőtéses tárolásának lehetıségei, jelenlegi kutatási eredmények)
4.Ökológiai mezıgazdálkodás PhD program -
Környezettudomány
Tantárgyfelelıs: Dr. Menyhért Zoltán Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy a DI összes hallgatói számára kötelezı. A tantárgy bemutatja a Környezettudomány kialakulásának történetét, önálló tudományágként való meghatározásának szükségességét. Tárgyalja a környezettudomány
20
különbözı megközelítéseinek, meghatározásainak irányzatait, különös tekintettel a DI tudományági részterületeinek tartalmára, célkitőzéseire.
-
Növénytermesztés és környezet
Tantárgyfelelıs: Dr. Menyhért Zoltán Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A biomassza elıállításához szükséges természeti erıforrások szerepe, állapota, minıségének megtartása és javítása. Mőtrágyák és a környezet, peszticidek és a környezet, talajmővelés és a környezet, a betakarítás, raktározás környezeti vonatkozásai. A fajták és a környezet. Az EU növénytermesztéshez kapcsolódó szabályozása. A racionális földhasználat és a növénytermesztés. A növénytermesztés egyes elemeinek hatása az egészséges élelmiszerek elıállítása. A mezıgazdálkodás talaj-, növény-, humán egészségügyi interakciói. Élelmiszerminıség és biztonság függése az alkalmazott mezıgazdálkodási módoktól. A mezıgazdasági kemikáliák környezetterhelı szerepe, biodiverzitás védelme.
-
Ökológiai mezıgazdálkodás
Tantárgyfelelıs: Dr. Tirczka Imre Óraszám: 30 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 6 Ökológiai gazdálkodás szerepe a környezetgazdálkodásban és hatása a környezetre. Ökogazdálkodás részletes feltételrendszere a növénytermesztés és állattartás területén (vetésforgó, talajmővelés, talajtermékenység fenntartás, gyomszabályozás, növényvédelem; takarmányozás, állatorvosi kezelés, átállás, termékjelölés, raktározás, értékesítés). Különbözı növénycsoportok ökológiai körülmények között történı termesztési módszereinek tervezése, a felmerülı problémák és azok megoldási lehetıségeinek vizsgálata. Terepgyakorlatok az ökogazdálkodás gyakorlati nehézségeinek megismerésére és az ebbıl adódó fejlesztési és kutatási területeinek feltérképezése.
-
A környezetgazdálkodás alapjai
Tantárgyfelelıs: Dr. Szabó Lajos Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A környezetvédelem fogalma, a természeti erıforrások állapota, védelme, (talaj, víz, levegı, élıvilág)., a mőtrágyázás, a mőtrágyák hatásai a környezetre, hígtrágyák és a környezet, a riói Környezet és Fejlıdés Konferencia dokumentumai, a környezetvédelem ágazati irányítási rendszere, környezetvédelmi mérı, ellenırzı, és információs rendszerek.
-
Biogyepgazdálkodás
Tantárgyfelelıs: Dr. Szemán László Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A biogyepgazdálkodás az ökológiai alapú gyepgazdálkodást jelenti. A konvencionális intenzív és a fenntartható ökológiai félintenzív vagy extenzifikált gyepgazdálkodás elvárásait különbözıségét, az egészséges élelmiszer elıállítást szolgáló gyepgazdálkodás lehetıségeit, megvalósítási céljait, tervezhetıségét tárgyalja a tudomány és a gyakorlat egységének figyelembe vételével.
-
Legeltetéses és kaszálásos gyephasználat
Tantárgyfelelıs: Dr. Szemán László Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A gyepgazdálkodást a gyepalkotó növények termesztése és hasznosítási módszereinek egysége jelenti. A növény állomány tervezhetıségét a hasznosítási cél szabja meg. A gyep faji összetételére, a fajgazdagság alakulására a termesztés technológián és az ökológiai adottságokon kívül a döntıen meghatározó tényezı a legelı állat legelési szokása, a legeltetés módszeres szakszerősége, és a kaszálásos gyephasználat. Ennek ismeretében érthetı meg a konvencionális és a fenntartható gyepgazdálkodás összefüggése és különbözıségének alapja.
-
Az ökológiai mezıgazdaság talajtani alapjai
Tantárgyfelelıs: Dr. Murányi Attila Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 Talajkémiai-talajfizikai-talajbiológiai folyamatok együttes vizsgálata, a talaj, mint élettér mőködése, a hasznos mikroorganizmusok tevékenysége, a talaj vitalitása, a mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazása, a környezetkímélı tápanyagutánpótlás (szerves anyagok, természetes ásványi nyersanyagok és trágyák alkalmazása).
21
-
A gazdasági állatok jóléte (jólléte)
Tantárgyfelelıs: Dr. Janbaz Janan Óraszám: 20 óra elıadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 Az emberek figyelme egyre inkább az állatok kíméletes tartása, az állatvédelem felé terelıdik. Különösen fontos a gazdasági érdekbıl tartott haszonállatok védelme, hiszen ezeknél elıfordulhat, hogy az állatjóléti szempontok szemben állnak a gazdasági érdekekkel. Oktatandó témák: állatvédelmi követelmények a szabadtartásban; állatvédelmi követelmények a zárttartási rendszerekkel szemben; a technológiai elemek tervezésekor, kialakításakor figyelembe veendı állatvédelmi szempontok; alternatív tojótyúktartási rendszerek; az állatok kíméletes szállítása; állatok kezelése a vágóhídon.
-
Alternatív állattartási módok
Tantárgyfelelıs: Dr. Bódi László Óraszám: 20 óra elıadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A „hagyományos” – nagyüzemi – állattartás egyre több problémával küzd, mind gazdasági, mind állatvédelmi szempontokból. Éppen ezért, szerte a világon igen komoly kutatások folynak az alternatív állattartással kapcsolatban. Alternatív állattartás alatt nem csak az ökológiai állattartás értendı, hanem minden olyan módszer, ami az állatok környezeti igényeit fokozottan figyelembe veszi. Oktatandó témák: az alternatív tartási-tenyésztési rendszerek jelentısége; a tenyésztéssel, nemesítéssel szembeni követelmények (ellenálló-képesség, termékminıség, stb.); új irányzatok a sertéstartásban; a baromfiak (elsısorban tyúk, pulyka) szabadtartásos rendszerei; alternatív tojóketrecek; alternatív állatgyógyászati, betegségmegelızési módszerek.
-
A viselkedés biológiai alapjai
Tantárgyfelelıs: Dr. Bódi László, Dr. Janbaz Janan Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A külsı vagy belsı ingerek a központi idegrendszerben való feldolgozás után egy bizonyos viselkedési reakciót váltanak ki. A gerincesek minden tevékenysége az agyvelı mőködését tükrözi. Az élılény az ingerekhez a feltétlen és feltételes reflexek segítségével alkalmazkodik. Ily módon megváltozik az állatok viselkedése is. A fenti összefüggések megértéséhez a következı témák tanulmányozása szükségesek: kölcsönhatás az állatok viselkedése és a környezet között; az állatok alkalmazkodása; az ösztönös és a motivált viselkedés; fázisos motoros jelenségek; a helyváltozatás biológiája; alvás és ébrenlét; a tanulás és az emlékezés (memória) biológiája; viselkedés és hormonok.
-
A társas magatartás, kommunikáció, agresszivitás, szexuális magatartás
Tantárgyfelelıs: Dr. Janbaz Janan Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tantárgy keretében az emlısök és a madarak, elsısorban a legfontosabb baromfi- és emlıs haszonállat fajok társas és azzal összefüggı magatartási formáival ismerkedhetnek meg a hallgatók. A kurzusban tárgyalásra kerülnek az egyes háziállatfajok jellegzetességei, illetve azoknak a vad alakokhoz viszonyított megváltozásai – a háziasítás hosszú története során, illetve az utóbbi évszázad „intenzív”, „nagyüzemi” körülményei között –, valamint a különbözı tartásmódok hatásai állatfajonként.
-
A stressz és fájdalom biológiája
Tantárgyfelelıs: Dr. Janbaz Janan, Dr. Bódi László Óraszám: 20 óra elıadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 Az állatok és a környezetük egységet alkotnak, szoros kölcsönhatásban egymással. Az állatok sokszor szembetőnı környezeti változásokkal találkoznak, amelyek már stresszként hatnak az állatok szervezetétre. A környezeti változások és egyes munkafolyamatok sokszor fájdalmat is okozhatnak az állatokban. A tantárgy célja az, hogy a hallgatókkal megismertesse ennek a két fogalomnak, a stressznek és a fájdalomnak, a biológiai alapjait és hatásuk révén létrejövı változásokat az állati szervezetben, a stressz-válaszok vizsgálatának módszereit, a stressz-rezisztencia növelését és alkalmazását az állattenyésztésben.
22
5. Környezetgazdálkodás PhD program -
Környezetgazdaságtan
Tantárgyfelelıs: Puskásné dr. Jancsovszka Paulina Óraszám: 45 óra elıadás, Kreditérték: 6 Az emberi szükségletekbıl kiindulva tárgyalja a természeti erıforrások ökonómiai sajátosságait, szőkösségének problémáit. Részletesen foglalkozik az externális hatások gazdasági kérdéseinek, a környezetszennyezéssel, mint externális hatással, kiküszöbölésének lehetıségeivel. Hangsúlyt helyez a természeti erıforrások gazdasági értékelésének módszereire, tárgyalja a környezeti gazdaságpolitika eszközeit, a gazdasági eredmény mérésének és a fenntarthatóság gazdasági összefüggéseit, a vállalati környezeti menedzsment alapproblémáit. Kitér a globális környezeti problémák, a hulladékgazdálkodás és az egyes erıforrástípusokkal való gazdálkodás fıbb gazdasági kérdéseire.
-
A világ mezıgazdaságának fejlıdési alternatívái (Development alternatives of world agriculture)
Tantárgyfelelıs: Dr. Podmaniczky László Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy áttekinti a világ mezıgazdaságának fejlıdési folyamatát, hangsúlyt helyezve azokra a tényezıkre, melyek elvezettek a “fejlett” és “fejletlen” világ közötti konfliktusokhoz. Foglalkozunk a fejlett országok agrárpolitikájával és ennek hatásaival a fejlıdı országokra. Részletesen elemezzük a nemzetközi agrárkereskedelmi szabályozás reformjára vonatkozó alternatívákat, melyek keretében kitérünk az élelmiszerönrendelkezés és az agrár-liberalizáció problémáira is. Hangsúlyt helyezünk a világ és Európa (ezen belül Magyarország) agrárfejlıdési folyamataiban megnyilvánuló hasonlóságok és különbözıségek feltárására. A tárgy oktatása alapvetıen a hallgatók egyéni munkájára épül, melynek keretében a kiadott – fıként angol nyelvő – szakirodalom feldolgozásával egy összegzı tanulmány elkészítése és annak szóbeli megvédése a feladat. A tárgy jól kapcsolódik az “Alternatív mezıgazdasági rendszerek ökonómiája” címő tárgyhoz.
-
Alternatív mezıgazdasági rendszerek ökonómiája (Economics of alternative agricultural systems)
Tantárgyfelelıs: Dr. Podmaniczky László Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy keretében – a mezıgazdasági rendszerek általános törvényszerőségeire építve – elemezzük a mezıgazdaság negatív és pozitív externális hatásait és azok ökonómiai értékelési lehetıségeit. Részletesen tárgyaljuk azokat az ún. alternatív mezıgazdasági rendszereket (organikus, biodinamikus, permakultura, amish farming, lovas gazdálkodás, tanyasi gazdálkodás stb), melyek a mezıgazdaság “fıáramába” tartozó árutermelı módokhoz képest több lehetıséggel bírnak a fenntarthatóság megvalósítása terén. Számítógépes modelleket használva elemezzük az egyes rendszerek ökológiai, ökonómiai és társadalmi teljesítményeit. A tárgy oktatása alapvetıen a hallgatók egyéni munkájára épül, melynek keretében a kiadott – fıként angol nyelvő – szakirodalom feldolgozásával egy összegzı tanulmány elkészítése és annak szóbeli megvédése a feladat. A tárgy jól kapcsolódik az “A világ mezıgazdaságának fejlıdési alternatívái” címő tárgyhoz.
-
Az Európai Unió környezetpolitikája
Tantárgyfelelıs: Puskásné dr. Jancsovszka Paulina Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Áttekinti és kritikailag értékeli az EU környezetpolitikájának célkitőzéseit, a közös környezetpolitika területeit, elért színvonalát, a vonatkozó legfontosabb jogi eszközöket és a megvalósítás nehézségeit. Világosan tisztázza, hogy az EU-ban milyen szerepet játszik a közös (EU szintő) szabályozás és az egyes tagállamok szintjén megvalósuló környezeti politika. Röviden kitér az egyéb nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD) környezetpolitikai tevékenységére és törekvéseire is. Elemzi az EU környezetpolitikájának hatásait a magyar környezetpolitikára.
-
Környezetpolitikai elemzések
Tantárgyfelelıs: Dr. Kohlheb Norbert Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A környezet védelmére, a célszerő környezetgazdálkodás elérésére szolgáló gazdaságpolitikai intézkedések és intézményrendszer, valamint az egyes környezetpolitikai eszközök elvi és módszertani kérdéseivel foglalkozik.
23
Értékeli az egyes eszközök alkalmazásának lehetıségeit, célszerőségét és rámutat azok gazdasági hatásaira. Lehetıséget ad a hallgatóknak, hogy az egyes környezetpolitikai eszközök alkalmazását esettanulmányokon keresztül részleteiben is tanulmányozhassák.
-
Természeti erıforrások ökonómiája
Tantárgyfelelıs: Dr. Kohlheb Norbert Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A kurzus tárgyalja a természeti erıforrások alapvetı típusait és a velük való gazdálkodás legfontosabb összefüggéseit. Az ökonómiai elemzésen túl az intézményi és jogi háttér sajátosságainak elemzése is a kurzus feladata. A természeti erıforrások nemzetközi összefüggéseire vonatkozó ökonómiai és intézményi ismeretek nemzetközi szakirodalmakon alapulnak, a hazai gazdasági, intézményi és jogi jellemzıket pedig esettanulmányok keretében dolgozzuk fel. Az esettanulmányok elkészítését a hallgatók végzik a kurzus keretében, ahol hazai irodalmak, adatbázisok és jogszabályok segítségével elemzik az egyes természeti erıforrások helyzetét.
-
Ökológiai közgazdaságtan
Tantárgyfelelıs: Dr. Pataki György Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 Az ökológiai közgazdaságtan (ecological economics) olyan transz-diszciplináris környezettudományi kutatási irány, mely a fenntarthatóság kérdéseit a konvencionális tudományágakon túllépı elméleti modellek révén igyekszik konceptualizálni, illetve plurális módszertanok segítségével empirikusan kutatni. Jelen kurzusban földolgozzuk az ökológiai közgazdaságtan klasszikus, angol nyelvő írásait. A doktoranduszoknak mindegyik olvasmányról rövid, kritikai írásbeli összefoglalást kell készíteniük a kurzus során. A kurzus zárásaként pedig doktori témájukhoz kapcsolódva készítenek egy ökológiai közgazdaságtani szakcikket.
-
Környezetszociológia
Tantárgyfelelıs: Dr. Pataki György Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A környezetszociológia (environmental sociology) a környezettudományon belül olyan környezeti társadalomtudományi kutatási terület (environmental social science research), mely a környezet- és természetvédelem társadalmi összefüggésrendszerét vizsgálja, valamint a természeti környezetet, illetve természet és társadalom egymásra utaltságát és interakcióit magába foglaló társadalomelméletet épít föl. A kurzusban tárgyaljuk a környezetszociológia különbözı elméleti irányait (angol nyelvő írásokon keresztül). A doktoranduszok rövid, kritikai összefoglalót készítenek mindegyik olvasmányról. A kurzus zárásaként pedig doktori témájukhoz kapcsolódó társadalmi jelenségrıl készítenek környezetszociológiai elemzést.
-
Fenntartható vállalati gazdálkodás
Tantárgyfelelıs: Dr. Pataki György Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A vállalatok a piaci társadalom legfıbb gazdasági szereplıi. Tevékenységük alapvetı iránya és mőködésük módja egyaránt jelentısen befolyásolja a természeti környezet integritását és az emberi egészséget, jól-létet. A kurzusban olyan (angol és/vagy magyar nyelvő) szakirodalmat dolgozunk föl, amelyek szervezetelméleti igényességgel mutatnak rá a vállalatok mőködésének fenntarthatóságára (a lehetıségekre és a korlátokra). A doktoranduszok rövid, kritikai összefoglalást készítenek mindegyik olvasmányról. A kurzus zárásaként a doktori témájuk szempontjából releváns vállalati mőködés fenntarthatósági szempontú értékelését készítik el tudományos cikk terjedelemben.
-
A Kárpát-medencei nedvesgazdálkodási hagyomány
Tantárgyfelelıs: Dr. Lábadi Károly Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy népünk vízben gazdag Kárpát-medencei tájához való viszonyát taglalja. A hiedelemvilág mellett a folyók, tavak, lápok s a környékükön élı emberek kapcsolatát ismerteti. Az ilyen vidékeken a környezeti alkalmazkodás sajátos formái fejlıdtek ki. A gyékény, a sás, a nád, a vízparti erdıség, a népi rét- és fokgazdálkodás tájat és lakói életét Európában egyedi módon határozta meg.
24
-
Kárpát-medencei népcsoportok és kultúráik
Tantárgyfelelıs: Dr. Lábadi Károly Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy a határon túlra szakadt, erodálódó magyar népcsoportokat ismerteti, melyek az eurorégiós szervezıdések keretében felértékelıdıben vannak. Egyfajta elınyük ugyanis bepótolhatatlan: két kultúra tökéletes ismerıi. Így az együttmőködés követei lehetnek anyaországuk és a lakhelyük szerinti ország kapcsolatában. Ezért is célszerő kultúrájukat megismernünk.
-
Tervezéselmélet
Tantárgyfelelıs: Dr. Ónodi Gábor Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A tantárgy rendszerelméleti megalapozással tárgyalja a tervezési problémák megoldáshoz szükséges lépéseket, vázolja a területi rendszerek értelmezésének lehetıségeit, a rendszerelemek közti kapcsolatok meghatározásával megmutatja a szinergikus hatások értékelésének lehetıségeit.
-
Földhasználat, földminısítés
Tantárgyfelelıs: Dr. Szalai Tamás, Dr. Dömsödi János Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A földhasználat kialakulása, fejlıdése Európában; a mezıgazdasági, erdészeti és természetvédelmi földhasználati adottságok; a mővelési ág, a földrészlet és a talajtípus kapcsolata; a szántó mővelési ág termıhely kategóriái, talajai; a szılı, gyümölcsös mővelési ág talajai; a gyep mővelési ágú földrészletek és talajaik; az erdı mővelési ágú földrészletek és talajaik; a mezıgazdasági, erdészeti üzemek, természetvédelmi kezelı szervezetek rendszere; a földhasználat nyilvántartása.
-
Agrár-környezetgazdálkodás
Tantárgyfelelıs: Dr. Ángyán József Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy a konvencionális gazdálkodási stratégia jellemzıit, eredményeit, válságtüneteit, a növekedés alapkérdéseit, a világban ma fellelhetı alternatív gazdasági stratégiák térhasználat szerinti és a termelés inputoutput összetételének értékelését, használata szerinti szétválasztását, rendszerezését, azok válaszait az alapkérdésekre, majd az integrált és biológiai stratégiák alapelveit, elemeit, fı jellemzıit mutatja be áttekintı jelleggel. Következetesen alkalmazza a környezet- és tájgazdálkodás megközelítési módját, rámutatva a környezet védelmi-stabilitási, termelési és fogyasztási-szolgáltatási funkcióira, kölcsönhatásaik belsı törvényszerőségeire.
-
Tájkataszteri ismeretek
Tantárgyfelelıs: Dr. Dömsödi János Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A földkészlet-gazdálkodás területi egységei, tényezı. A mezıgazdasági- és erdıterületek hasznosítására, összehasonlítására, a termelési feltételek (tájpotenciálok) értékelésére az ún. kistájak (összesen 230) a legalkalmasabbak. Ehhez a nagytájak, középtájak és fıként a kistájak rendszerét kell megismerni, ill. az ismereteket (a klíma, talaj, növényzet, földtani viszonyok, nyersanyagok, infrastruktúra stb.) az adott kutatási vizsgálati helyre alkalmazni.
-
Ingatlan-kataszteri ismeretek
Tantárgyfelelıs: Dr. Dömsödi János Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Az ingatlan-nyilvántartás rendszere, közigazgatási tagolódása; a külterület, belterület, zártkert helyrajzi számozása; a földhasználathoz kapcsolódó közérdekő szolgalmi jogok (földmérési jelek; villamos energia, vízvezetés létesítményei; bányaszolgalmi jog); az ingatlan-nyilvántartás közhiteles munkarészei (tulajdoni lap, kataszteri térkép) Az oktatás módja, idıkeretei: egy félév, konzultációk. Gyakorlati kreditpontos feladat: mezıgazdasági terület ingatlan-nyilvántartási adatainak földhivatali beszerzése, új földrészlet földminıségének kiszámítása. - Alkalmazott térinformatika Tantárgyfelelıs: Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A térinformatikai kutatások eredményeinek a gyakorlatba való átültetését célzó kutatói és mőszaki tevékenységgel kapcsolatos törvényszerőségekkel foglalkozó tárgy a térinformatikai ismereteknek,
25
eredményeinek alkalmazásával, konkrét társadalmi vagy technikai problémák megoldásával foglalkozik. Közvetít az elmélet és a gyakorlat között.
-
Számítógépes térképészet
Tantárgyfelelıs: Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A személyi számítógépek rendkívül gyors elterjedése hazánkban néhány év alatt teljesen átalakította a térképkészítést. 1990 végén jelent meg az elsı olyan térkép, amelynek nyomdakész filmjei számítógéppel készültek és mára szinte egyeduralkodóvá vált ez a módszer. A tárgy segít az alapvetı térképészeti ismeretekkel rendelkezıknek abban, hogy a számítógép szakszerő alkalmazásával a teljes technológiai folyamatot kézben tartsák, valamint a számítástechnikai alapismeretek közül összefoglalja mindazokat, amelyek egy térképkészítı számára fontosak lehetnek. Ezeket az ismereteket egyszerőbb elsajátítani, mint a számítógép-használatban jártas szakembereknek komoly térképészeti ismereteket szerezni. A számítógépes térképészettel tökéletes technológiai minıség érhetı el.
-
Távérzékelés a környezetgazdálkodásban
Tantárgyfelelıs: Dr. Belényesi Márta Óraszám: 15 óra elıadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 A tantárgy célja a hogy olyan tudományt, technológiát ismertessünk meg a hallgatókkal, amellyel megfigyelhetjük a földfelszín jellegzetes objektumait, és nyomon követhetjük az állapotukban bekövetkezı változásokat anélkül, hogy a megfigyelés tárgyával közvetlen fizikai érintkezésbe kerülnénk. A félév során szeretnénk bemutatni a hallgatóknak a távérzékelés elméleti alapjait, a távérzékelés eszközeit, a mőholdas és a légifelvétel segítségével történı adatgyőjtés és az adatfeldolgozás folyamatát. A hallgatók a gyakorlatokon az ERDAS Imagine szoftver segítségével mélyíthetik el tudásukat.
-
Az ESPON Program folyamata és tudományos eredményei
Tantárgyfelelıs: Vajdovichné dr. Visy Erzsébet Óraszám: 15 óra elıadás, Kreditérték: 2 Az ESDP (European Spatial Development Perspective), az Európai Területi Fejlıdés Perspektívája (ESDP) általános szinten rögzíti az alapvetı területi fejlesztéspolitikai célokat és kezdeményezéseket a tagországok számára. Végsı változatát 1999 májusában, Potsdamban fogadta el az európai területi tervezési miniszterek tanácsa tíz éves elıkészítési folyamat után, hogy javaslatokkal szolgáljon a közösségi, az országos és térségi irányítás számára. Az ESDP alapvetı célja, hogy az EU fejlıdése kiegyensúlyozott és fenntartható legyen, és erısödjön a gazdasági és társadalmi kohézió. Az Európai Bizottság számára ez azt jelenti, hogy össze kell egyeztetni a területfejlesztés társadalmi és gazdasági céljait a térségek ökológiai és kulturális adottságaival. Ezáltal érvényesül a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlıdés, és lehetıvé válik, hogy az Európai Unió gazdasági unióból társadalmi és környezeti unióvá váljon. Az ESDP hangsúlyozza, hogy szükség van az ágazati keretekbıl való kilépésre, az egész európai térségre való kitekintésre és ez egyes térségek sajátos fejlıdési lehetıségeinek figyelembe vételére.
-
A tudományos módszer néhány gyakorlati eleme
Tantárgyfelelıs: Dr. Somogyi Zoltán Óraszám: 30, Kreditérték: 4 A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertessen és tudatosítson néhány olyan elvet és módszert, amelyet – a kutatási témától függetlenül –mindenkinek ismernie kell, aki aktív kutatással foglalkozik annak érdekében, hogy kutatási tevékenysége korrekt és hatékony legyen. A kutatási pályájuk elején lévı fiataloknak – de késıbb is minden kutatónak – folyamatosan kell fejleszteniük készségeiket, a kurzus ezért mindenekelıtt azokat a szempontokat és témaköröket akarja felvillantani, amikre a hallgatóknak a jövıben is mindig figyelniük kell. A kurzusban tárgyalandó témák a következık: a tudományos kutatás mint megismerési tevékenység; a megismerés fokozatai; a kutatás folyamata és fıbb lépései; tervezés és kivitelezés; írott publikációk készítése; elıadások készítése; a lektorálás jelentısége és módja; networking; a tudományos vita; tudományos elismertség, elismerés, impakt faktorok; a kutatás felelıssége. A hangsúlyt a kutatás folyamatának megértésére és a kommunikációs technikák fontosságának felismerésére helyezzük. Bár az oktatás során a hagyományos típusú elıadásokra is sor kerül, a hangsúly a gyakorlatokon van. A hallgatók a saját, a doktori iskolában végzett kutatómunkáikat közösen elemzik, s ennek során figyelhetnek fel a fenti témakörökben megemlítendı legfontosabb alapelvekre, és ezen keresztül fejleszthetik tovább vagy kijavíthatják eddig alkalmazott módszereiket.
26
6. Tájökológia, természet- és tájvédelem PhD program -
A tudományos közlés módszertani alapjai
Tantárgyfelelıs: Dr. Sárospataki Miklós Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 A tudományos irodalommal kapcsolatos alapismeretek (szerkezet, cél, közlési fórumok). Tudományos cikk írása: kezdés (mit, hová, hogyan érdemes megírni); a cikk fıbb részei, azok megírásának módja; a csatolt részek fontossága; ábrák, táblázatok, egyéb szemléltetı részek; a kézirat elküldése és további sorsa. Más közleménytípusok: poszterkészítés, tudományos elıadás, konferencia részvétel, tudományos dolgozat, disszertáció.
-
Az információkeresés és a szakfordítás technikája
Tantárgyfelelıs: Dr. Turcsányi Gábor Óraszám: 10 óra elıadás, + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3 A tantárgy 2 részre oszlik. Az elsı részben a szakirodalmi és egyéb információkeresés könyvtári és számítógépes lehetıségeivel ismertetjük meg a hallgatókat, kiterjesztve a tananyagot pl. a citációk felkutatásának és az impaktfaktorok összeszámlálásának módszereire is. A második részben az idegen nyelvő szakmai szövegek megértésének és korrekt fordításának, illetve a magyar szakmai szöveg idegen nyelvbe való átültetésének buktatóit vesszük át, kiemelten az angol nyelvre koncentrálva.
-
Természetvédelmi mintavételezés, eredmény-feldolgozás és -kiértékelés
Tantárgyfelelıs: Dr. Turcsányi Gábor Óraszám: 10 óra elıadás, 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3 A PhD-hallgatók kutatómunkájának sarkalatos pontja a mintavételezés, illetve az azzal összekapcsolódó eredményfeldolgozás és -kiértékelés. Ezért meg kell ismerkedniük a mintavétel gyakoriságára, idızítésére, a minták számára, méretére, a mintavételi eszközökre stb. vonatkozó minden lényeges tudományos követelménnyel. Az eredményfeldolgozás és -kiértékelés tanulása során elıtérbe kerülnek a máshol nem hangsúlyosan tanított módszerek, mint pl. a multivariációs analízis, valamint a diverzitáselemzés.
-
Magyarország természeti tájai, tájhasználata, tájvédelmi kérdései
Tantárgyfelelıs: Dr. Barczi Attila Óraszám: 22 óra elıadás, 8 óra gyakorlat Kreditérték: 4 A tájfogalom kialakulása, valamint a hazai tájbeosztási rendszerek fejlıdésének bemutatása mellett a tárgy elsısorban Magyarország természetföldrajzi középtájait mutatja be. A tájak bemutatása során a tájak kialakulása és földtani felépítése, a domborzat és vízrajz, a természetes növénytakaró, a talajtakaró, a táj jelenlegi arculata, valamint a tájvédelem és a tájhasználat fıbb kérdései kerülnek tárgyalásra. Bemutatjuk a magyar tájvédelmi gyakorlatot, a törvényi szabályozás jelenlegi rendszerét. Az elméleti órákat egy napos terepgyakorlat követi, ahol az elméletben tanultak gyakorlati megvalósíthatóságára mutatunk példákat. A tárgy kollokviummal zárul.
-
Európa gyom pázsitfüveinek ismerete
Tantárgyfelelıs: Dr. Penksza Károly Óraszám: 10 óra elıadás + 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A természetes és az urbanizált környezetünk zöld szint adó vegetációjának elengedhetetlen, és sok szempontból nélkülözhetetlen alkotói a pázsitfüvek fajai vagy fajtái. Ezért csoportjainak, fajainak, legfontosabb nemzetségeinek és magának a családnak az ismerete minden a táj, a környezet fenntartását, építését és a benne folyó gazdálkodást folytató szakember számára fontos. Ezen túl mikroszisztematikai módszerek és az új növényhatározó kulcsok bemutatása is megtörténik.
-
Vegetáció- és élıhely-térképezés elmélete és gyakorlata
Tantárgyfelelıs: Dr. Penksza Károly Óraszám: 20 óra elıadás + 40 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 A vetációtérkép és az élıhelytérkép célja és a készítése eltérı, bár mindkét esetben a területek növényzetének térképi ábrázolása a végeredmény. A vegetációtérképek a társulások vagy komplexek ábrázolását jelenti, és lehet aktuális, potenciális. Az élıhelytérképek az élıhelyek vagy komplexeket mutatja be NBmR elvárásai szerint ÁNÉR kategóriák lapján. A kurzus bemutatja a térképek készítésének módszereit, a potenciális információtartalmukat és alkalmazhatóságukat. A kurzus terepi munkával is kiegészül.
27
-
Többváltozós adtafeldolgozás alkalmazása környezettudományi kutatásokban
Tantárgyfelelıs: Dr. Csontos Péter Óraszám: 10 óra elıadás + 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A környezettudomány vizsgálati objektumai legtöbbször sok komponensbıl összetett bonyolult rendszerek. Ilyen esetekben megoldást kell találnunk a sok és sokféle adat egzakt értékelésére. Ebben nyújtanak segítséget a többváltozós matematikai módszerek. A kurzus során bemutatásra kerülnek a különféle osztályozó eljárások (nem hierarchikus módszerek, agglomeratív és divizív klasszifikációs módszerek), ordinációs elemzések és az adat-transzformálás lehetıségei. A szükséges elméleti háttér megismerése mellett az órákon hangsúlyt kap a valós adatokkal végzett tényleges elemzési lehetıségek bemutatása is.
-
A magbank ökológia alapjai
Tantárgyfelelıs: Dr. Csontos Péter Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A kurzus célja a természetes magbank kutatási módszereinek, valamint legfontosabb eredményeinek áttekintése. Ennek megfelelıen tárgyaljuk az alapfogalmakat, a mintavételi és mintaelemzı módszereket, valamint a magtúlélési vizsgálatok kölönbözı eseteit. Ezután kerül sor a magbank típusok megismerésére, rendszerezésére, és ezek ökológiai jelentıségének megtárgyalására. Végül részletesen foglalkozunk a magbankra vonatkozó mindazon összefüggésekkel, amelyek a vegetációdinamikai folyamatokhoz kapcsolódnak, és részben ezek predikálására is alkalmasak, tehát közvetve, vagy közvetlenül felhasználhatóak a természetvédelmi és tájrekonstrukciós gyakorlatban.
-
Magyarország hidrológiai adottságai
Tantárgyfelelıs: Dr. Nováky Béla Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tárgy bemutatja a hazai felszíni és felszín alatti vizek fejlıdéstörténetét. Ismerteti a vízfolyások és tavak vízrajzát, vízjárását, hı- és jégviszonyait, hordalékjárását, vízminıségét, vízháztartási adottságaikat, a legfontosabb felszín alatti víztípusokat (karsztos és porózus kızetek vizei, talajvíz, parti szőréső vizek). Áttekintést a hazai vizek jelenlegi állapotáról, az emberi tevékenységek hatására bekövetkezett állapotváltozásokról.
-
Tájökológiai vízgazdálkodás
Tantárgyfelelıs: Bardóczyné dr. Székely Emıke Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítanak egy olyan szemléletet, amelynek segítségével képesek lesznek arra, hogy a vízgazdálkodás hagyományos feladatait, pl. árvízvédelem, folyó és patakszabályozás, belvízrendezés, vizes élıhelyek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok, erózióvédelem természetbe illesztett megoldásai, barlangok vízvédelmi kérdései stb. a természet és tájvédelem, valamint a vízgazdálkodás céljait egyaránt figyelembe véve kezeljék.
-
Természetes vízrendszerek és épített környezet
Tantárgyfelelıs: Bardóczyné dr. Székely Emıke Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A tantárgy nevében rejlı látszólagos ellentmondás utal a feladat jellegére, amelyet a tárgy felvállal. A települések ivóvízigényét ki kell elégíteni, de a kivett vízkészletek nagyságát úgy kell megállapítani, hogy a felszíni és felszín alatti vízkészleteket ne veszélyeztesse, az ivóvíztisztítás és a tározás egyaránt tájbaillesztett megoldást kíván, a beszivárgás-lefolyás nagyságának szabályozásához, a víz és szennyvíztisztításnál keletkezı melléktermékek hasznosításához egyaránt hozzájárulnak a tárgy által nyújtott ismeretek.
-
Az algák szerepe a vizek ökológiai állapotának a megítélésében
Tantárgyfelelıs: Dr. Ács Éva Óraszám: 10 óra elıadás, 5 óra gyakorlat (a gyakorlat helyszíne: MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás Göd) Kreditérték: 4 A kurzus során a hallgatók megismerkednek az alapvetı algológiai fogalmakkal, módszerekkel, az algák jelentıségével és a vízi környezetben betöltött szerepükkel. Áttekintjük a biológiai vízminısítés fogalomkörét, valamint az algák szerepét az EU Víz Keretirányelv által elıírt ökológiai állapotbecslésben. Emellett kitérünk természetvédelmi jelentıségükre, a vörös könyves és invázív fajokon keresztül. A gyakorlaton a vízminısítés során használt fontosabb módszereket sajátíthatják el a hallgatók (kovamoszat preparálás, klorofill mérés).
28
-
Élıhelyfragmentáció és hatásai
Tantárgyfelelıs: Dr. Báldi András Óraszám: 30 óra elıadás, õszi félévében, Kreditérték: 4 A tárgy keretében a hallgatók olyan célirányos elméleti tudáshoz jutnak, amely segítségével megismerik az élıhelyek fragmentációjának következményeit, így a kis populációkat veszélyeztetı genetikai, demográfiai és ökológiai sztochasztikus folyamatokat, a biotikus homogenizációt és a szegélyhatást. Emellett a maradványfoltok (fragmentumok) minısége, mérete, alakja, száma, térbeli elrendezıdése is elemzésre kerül, a fajszám-terület összefüggés, metapopulációs és forrás-süllyesztı elméletek révén, amelyek végül is a védett területek, folyosók és hálózatok tervezését segítik elı.
-
A biodiverzitás monitorozás zoológiai szempontjai
Tantárgyfelelıs: Dr. Kiss István, Dr. Sárospataki Miklós Óraszám: 10 óra elıadás, + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3 A tárgy keretében bemutatásra kerül Magyarország faunájának kialakulása, változása, jellemzése állatföldrajzi alapon, a monitorozás szükségessége, feltételei és lehetıségei. Részletesen tárgyalja a biodiverzitás monitorozás általános zoológiai szempontjait (faj, objektum, attributum, lépték kiválasztásának szempontjai, minimálisoptimális-maximális programok, felvételezési és győjtési módszerek és ezek nehézségei, taxonómiai bonyolultság), valamint ismerteti a NBdMR gerinctelen és gerinces állatok protokolljait (csigák, talajon aktív ízeltlábúak, egyenesszárnyúak, lepkék, szitakötık, méhek, halak, kétéltőek és hüllık). A tárgy része egy terepi bemutató foglalkozás.
-
Bevezetés a restaurációs ökológiába
Tantárgyfelelıs: Dr. Török Katalin Óraszám: 10 óra elıadás, + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3 A restaurációs ökológia alapfogalmainak bemutatása, definiálása: rekultiváció, rekonstrukció, rehabilitáció, kreáció, restauráció. A struktúra és a funkció helyreállítása. Élıhely és fajközpontú beavatkozások. Kutatási és természetvédelmi projektek. A kutatások fıbb eredményei, nehézségei, kudarcai. Természetvédelmi beavatkozások, ezek eredményessége, a dokumentálás hiányosságai. Hazai tapasztalatok. Terepgyakorlat: restaurációs kísérleti területek bemutatása.
-
Vadméhek védelme, biológiája és monitorozása
Tárgyfelelıs: dr. Sárospataki Miklós, egyetemi docens Óraszám: 20 óra elıadás, Kreditérték: 3 A méhek (Apoidea) családsorozat általános jellemzése, morfológia, anatómia, rendszertan. A megporzásbiológia alapjai, a méhek jelentısége a természetes- és agrárélıhelyeken. méhek konzervációbiológiájának ökológiai alapjai. Habitat optimalizálás a méhek igényei szerint. Antropogén élıhelyek méhfaunája. Rovardiverzitás és a ritka növényfajok megporzása. Telepített ill. tenyésztett méhek hatása az ıshonos megporzó-együttesekre.
-
A herpetofauna védelme és monitorozása
Tantárgyfelelıs: Dr. Kiss István Óraszám: 10 óra elıadás, 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3 A tárgy keretében bemutatásra kerülnek a hazai herpetofauna védelmének aktualitásai, az elszigetelıdött, visszaszoruló, kipusztulás szélén álló, terjeszkedı fajok és állományok kérdései, a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Program Kétéltő- hüllı Protokoll megvalósításának eddigi tapasztalatai, a fejlesztés lehetıségei. Tárgyalásra kerülnek a hazai kétéltőek és hüllık konzervációbiológiai szempontból fontos populációbiológiai és közösségszerkezeti jellemzıi, a vizsgálatok módszertani elvei. Bemutatásra kerül a hazai fajok státusza, biológiája, elterjedése, védelmük lehetısége, a lezárult, illetve folyamatban lévı kutatási programok eredményei.
-
Talajzoológia
Tantárgyfelelıs: Dr. Bakonyi Gábor Óraszám: 15 óra elıadás, 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A megújuló erıforrások jelentısége a jövıben egyre nı. Modern növénytermesztés elképzelhetetlen a talajállatok szerepének ismerete nélkül. A tárgy keretében ezért megismertetjük a hallgatókat a talajban élı egysejtőek és állatok legfontosabb csoportjaival, azok biológiai jellemzıivel. A gyakorlatok során különös hangsúlyt helyezünk a győjtési módszerek ismertetésére, azok alkalmazására és a vizsgált csoportok felismerését segítı ismeretek átadására. Legfontosabb célkitőzés az, hogy a hallgatók a gyakorlatban is képesek legyenek a különbözı talajállat csoportok szakszerő győjtésére, felismerjék az egyes taxonok képviselıit és tisztában legyenek azok talajban betöltött szerepével, mezıgazdasági jelentıségükkel.
29
-
Talajállatok ökotoxikológiája
Tantárgyfelelıs: Dr. Bakonyi Gábor Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Az egészséges talaj, mint az egyik legfontosabb megújuló erıforrás fenntartása elemi érdekünk. Az állatok fontos jelzıi a talaj egészségének. Ökotoxikológiai szerepük tisztázása az utóbbi években dinamikusan fejlıdik, a módszertani fejlesztés ugrásszerően nıtt. A tantárgy tisztázza az alapfogalmakat és alkalmazásukat készség szintjére fejleszti. Bemutatja a legfontosabb vizsgálati módszerek általános elvi alapjait és megvalósításuk módjait. A kérdéskört a modern környezetvédelmi problémák kontextusába helyezi.
-
A Magyarországon használatos eróziós modellek ismertetése
Tantárgyfelelıs: Dr. Centeri Csaba Óraszám: 15 óra elıadás, Kreditérték: 2 A tárgy célja, hogy áttekintést adjon az eróziós modellek születésérıl, valamint az eddig Magyarországon használt modellekrıl. A hazánkban eddig alkalmazott modelleket konkrét példákon keresztül ismertetjük. A Wischmeier-Smith-féle talajveszteség becslı modellt részletesen is bemutatjuk. A hallgatók a kurzus során megtanulják a modell alkalmazását, így képesek lesznek az USLE modell futtatására, az eredmények értékelésére.
-
Természeti világörökségek a természetvédelem tükrében
Tantárgyfelelıs: Dr. Centeri Csaba Óraszám: 15 óra elıadás, Kreditérték: 2 A tárgy célja, hogy megismertesse a természeti világörökségek helyzetét a világban. Az egyes országokkal kontinensek szerinti bontásban ismerkedünk meg. Az elıadások során kitérünk a természeti világörökségek alapadatain túl azok alapítási körülményeire, rövid történeti áttekintést nyújtunk a természeti világörökségek helyzetérıl, így az egyes országok természetvédelme is terítékre kerül.
-
Globális környezeti-társadalmi problémák (Global environmental and social problems)
Tantárgyfelelıs: Dr. Malatinszky Ákos Óraszám: 30 óra elıadás,+15 óra egyéni munka, felkészülés Kreditérték: 6 A tantárgy oktatásának célja felhívni a hallgatók figyelmét a globális környezeti, társadalmi problémákra, azok ok-okozati feltárására és lokális leképezıdésére, valamint az integrált megközelítés, a holisztikus szemlélet mibenlétére és fontosságára. A környezettudatos gondolkodásmód vezethet a fenntartható társadalom kialakításához, amelynek során a gazdaság eszköz, a környezet pedig feltétel. A közösségi részvétel szerepe és a fenntarthatóság kérdései egyaránt tárgyalásra kerülnek.
-
Poláros fényszennyezés: A környezetszennyezés egy új formája
Tantárgyfelelıs: Dr. Kriska György, Dr. Horváth Gábor Óraszám: 10 óra elıadás + 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 Nemcsak kémiai vagy radioaktív anyagokkal károsíthatjuk a környezetünket, hanem a fény is környezetszennyezı lehet. Az ökológiai fényszennyezés körébe azonban nemcsak az ég felé irányuló mesterséges fény hatása tartozik, hanem minden olyan antropogén eredető optikai jelenség is, amely az ökoszisztémát kedvezıtlenül befolyásolja. Nemrég mutattunk rá a fényszennyezés egy új formájára, a "fénypolarizációs környezetszennyezésre". A "poláros fényszennyezés" forrása lehet minden olyan emberalkotta tárgy vagy felület, ami erısen és vízszintesen poláros fényt ver vissza. Áttekintjük a vízirovarok polarizációlátását és viselkedését. Bemutatjuk az aszfaltutakról visszavert vízszintesen poláros fény miként vonzza a kérészeket. Ugyanilyen hatása van a mőanyag fóliáknak, a temetıkbeli fekete sírköveknek is. Ökológiai csapdának számít minden olyan antropogén eredető hatás, ami egy élılénypopulációt megtéveszt és az utódgenerációra nézve káros döntésre késztet. (A tárgy meghirdetésére tavaszi félévben kerül sor.)
30
7. Környezetvédelemi, környzetegészségügyi és környezetbiztonsági PhD program -
Környezeti állapot felmérések (tényfeltárások) tervezése és kivitelezése
Tantárgyfelelıs: Dr. Kriszt Balázs Óraszám: 30 óra elıadás+ 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 A 219/2004 Korm. Rendelet szerinti tényfeltárás fogalma, szakaszai, elıkészítés menete. Tényleges és potenciális szennyezıforrások ill. kapcsolatuk a szennyezı anyagokkal. A szennyezı anyagok környezetegészségügyi áttekintése. Az A, B, D, E határértékek értelmezése, kapcsolatuk, település soros ill. lokális vizsgálatok alapján történı besorolás. Humánegészségügyi, környezeti és ökológiai kockázatokon, területhasználaton és költség-haszon elemzésen alapuló „D” kármentesítési célállapot határérték meghatározás és menete. A szennyezı anyagok és a mőszeres analitikai vizsgálatok ill. ökotoxikológiai tesztek kapcsolata, használatuk.
-
Környezeti elemeket ért szennyezések, hulladékok kármentesítése, mőszaki beavatkozások
Tantárgyfelelıs: Dr. Kriszt Balázs Óraszám: 30 óra elıadás+ 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 A környezeti elemeket (felszín alatti víz, földtani közeg, felszíni víz, levegı) ért szennyezések ill. (veszélyes) hulladékok kármentesítésének ill. ártalmatlanításának tervezése, technologizálása, kivitelezése (biológiai, fizikai, kémiai módszerek), figyelembe véve a természeti, gazdasági, jogi környezetet, felhasználva és szintetizálva a különbözı „analitikus” tudományágak ismereteit. A mőszaki beavatkozások hatása a környezeti elemekre, nyomon követés, ellenırzés, monitoring és utóellenırzés. - Környezetvédelmi ökotoxikológia Tantárgyfelelıs: Dr. Szoboszlay Sándor Óraszám: 30 óra elıadás+ 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 A tárgy célja a környezeti kockázat és az ökotoxikológiai vizsgálatok összefüggés rendszerének tárgyalása, a vegyi anyagok toxikus hatásainak, a toxicitási tesztek osztályozásának, a tesztorganizmusoknak, a vizi és a szárazföldi ökoszisztémák modellvizsgálati lehetıségeinek bemutatása, a környezetszennyezı anyagok biológiai lebontásának és átalakításának toxikológiai értékelése. - Környezet- és katasztrófabiológia Tantárgyfelelıs: Dr. Szoboszlay Sándor Óraszám: 30 óra elıadás+ 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 6 A tárgy környezetbiológiai fejezetében olyan biológiai rendszerek („biokonzorciumok”) kerülnek bemutatásra, amelyek képesek a különbözı környezeti elemeket szennyezı anyagok koncentrációjának, veszélyességének csökkentésére, megszüntetésére, ill. különbözı mezıgazdasági, élelmiszer- és környezetipari felhasználásra kerülnek. A katasztrófabiológiai részben az egyes katasztrófa-típusoknak a helyi ökoszisztémákra, valamint a globális környezetre gyakorolt hatását mutatjuk be, tárgyaljuk a bio- és ökoterrorizmus mezıgazdasági, élelmiszeripari és környezeti vonatkozásait.
-
Növényi poliszacharidok mikrobiológiai transzformációján alapuló biotechnikák és biotechnológiák
Tantárgyfelelıs: Dr. Kukolya József Óraszám: 20 óra elıadás + 20 óra gyakorlat Kreditérték: 6 A növényi poliszacharidok szerkezete, fizikai, kémiai és biokémiai tulajdonságaik. A poliszacharidok transzformálását végzı mikrobák és enzimrendszereik ismertetése. A celluláz, hemicelluláz és amiláz rendszerek molekuláris jellemzése. A sör-és szeszgyártás, bioetanol termelés, izocukorgyártás, papírgyártás, komposztálás és biogáz termelés részletes ismertetése és a kapcsolt mikrobás folyamatok bemutatása. Biotechnológiai, ipari célra alkalmas termofil hidrolázok izolálása, klónozása és felhasználása. Biomérnökség alkalmazása speciális igényeknek megfelelı hidrolázok elıállítására: termostabilizálás, aktivitás növelés, funkció módosítás. Az enzimek túltermeltetésének lehetıségei, mikrobás expressziós rendszerek kialakítása. A legújabb trendek a hidrolázok, poliszacharid bontó mikrobák gyakorlati alkalmazásában.
31
-
Peszticidek mikrobiológiai lebontása
Tantárgyfelelıs: Dr. Nagy István Óraszám: 20 óra elıadás Kreditérték: 3 -Peszticidek típusai, hatásmechanizmusa, perzisztenciája. A túlzott stabilitás környezeti kockázatai. A peszticidek hatástartamának növelése illetve csökkentése: extenderek és bioantidótumok szerepe és alkalmazása. A herbicid-forgó szerepe a környezetkímélı mezıgazdaságban. -A peszticidek bomlása. A talajmikrobák szerepe a peszticidek biodegradációjában. -Peszticid bontó mikrobák izolálása és azonosítása. Peszticid-bontó mikrobák izolálásának technikái. Klasszikus és molekuláris taxonómiai módszerek az izolátumok azonosítására. -A peszticid bontásért felelıs gének és géntermékek azonosítása, klónozása és biokémiai funkciójuk vizsgálata. -Molekuláris biológiai módszerek használata a peszticidek lebontásában. High-throughput módszerek (genom szekvenálás, proteomics, microarray) a talajtani kutatásban. -A kurzus összegzése egy gyakorlati példán szemléltetve. A Rhodococcus erythropolis NI86/21 tiokarbamát lebontásáért felelıs génjeinek izolálásától a peszticidbontó immobilizált mikrobát tartalmazó készítmény szabadföldi kipróbálásáig vezetı út bemutatása.
-
Környezet- és egészségkockázat felmérése
Tantárgyfelelıs: Dr. Dura Gyula Óraszám: 20 óra elıadás+ 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A Magyarországi viszonyokra adaptált kockázatbecslési modellek ismertetése: A környezet- és az egészségkockázatbecslési módszerek alkalmazásának áttekintése. A kockázatok ok-okozati láncolatának, a kockázat értékelésben szerepet játszó tényezık jelentıségének elemzése. A vegyi szennyezettségbıl eredı környezeti- és egészségkockázat becslés folyamatának összehasonlítása a káros hatások súlyosságának, tér- és idıbeli kiterjedésének, valamint a reverzibilitás alapján. - Expozíciós és kockázatbecslési modellek alkalmazása szennyezett talajok értékelésére (felkészítés több-lépcsıs kvantitatív kockázatbecslési modellek alkalmazására).
-
Környezetvédelmi geotechnika
Tantárgyfelelıs: Dr. Kovács Balázs Óraszám: 10 óra elıadás+ 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A tárgy feladata a környezetvédelmi feladatok megoldása szempontjából fontos, eltérı viselkedéső, felszínközeli képzıdmények földtani, vízföldtani, geotechnikai és szennyezıdés terjedési jellemzıi meghatározási módjainak a megismertetése. Ennek alapján válik lehetıvé a földtani rendszerek - mérnöki feladatok megoldási igényeinek megfelelı – sémainak felírása. A sematizálás következtében válik lehetıvé a vizsgált rendszerek tulajdonságainak térfüggvényekkel való jellemzése, illetve a lényeges fizikai és kémiai folyamatok differenciálegyenletekkel történı leírása. A függvényekkel és egyenletekkel definiált vízföldtani-geotechnikai rendszerek viselkedését - numerikus matematikai módszerek felhasználásával – vizsgálva mind a felszín alatti vizek, mind a lehetséges konzervatív és nem konzervatív szennyezıanyagok mozgását határozzuk meg, aminek eredményeképpen ismert szennyezıdések elırehaladását vagy éppen egy kármentesítés hatékonyságát szimulálhatjuk.
-
Talajmikológia
Tantárgyfelelıs: Dr. Dobolyi Csaba Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Gombák jelenléte és szerepe természetes ökoszisztémákban. A gombák ökológiája, elıfordulásuk és szerepük a talajban, a vízben, a levegıben és a magasabbrendő szervezetekben. Gombák kölcsönhatásokban, a legfontosabb gomba-részvételes szimbiózisok. A gombák, mint állati és növényi betegségek okozói. Gombák alkalmazása az élelmiszeriparban és a biotechnológiában. A bioremediáció gombás folyamatai. Gombaközösségek szervezıdésének törvényszerőségei.
-
Környezettudatos mezıgazdasági technológiafejlesztés
Tantárgyfelelıs: Dr. Fenyvesi László Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 1. A környezettudatos technológiafejlesztés a mezıgazdaságban: Környezeti tényezık, kritériumok; Gépesítési hatások a környezetre (környezetkímélı gépi mőveletek); Géprendszer és technológiafejlesztés módszerei (MGI módszere, Environmental Technology Validation (ETV), Integrated Crop Management, Ecological Crop Management). 2. Környezettudatos gépi mőveletek; A gépek használati értéke; Mérési és vizsgálati módszerek; Precíziós mőveletek. 3. A környezetgazdálkodás mőszaki vonatkozásai; Térinformatikai rendszerek mőszaki kapcsolódásai; Távérzékelési módszerek. 4. Környezettudatos mezıgazdasági technológiai irányok:
32
„Energiafarm” koncepció; mezıgazdaságban.
-
Alternatív
mezıgazdasági
termelés;
Energiatermelés
és
hasznosítás
a
A környezeti tényezık szerepe korunk népbetegségeiben
Tantárgyfelelıs: Dr. Bedros J. Róbert Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 Az elhízás, mozgásszervi megbetegedések, szív-és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek és allergiás megbetegedések kialakulása, élettani változások, diagnosztikája, megelızése és gyógyításának lehetséges módjai.
-
Onkológia és Emberi Környezet
Tantárgyfelelıs: Dr. Kásler Miklós Óraszám: 15 óra elıadás, Kreditérték: 2 Az onkológia témacsoport keretén belül ismertetésre kerül a daganatos megbetegedések epidemiológiai helyzete: a daganatos megbetegedések elıfordulási gyakorisága a daganatos megbetegedések miatti halálozás korcsoport szerinti eloszlása, a daganat kialakulására hajlamosító genetikai és környezeti rizikó faktorok jelentısége; életmód, táplálkozás és pszichés tényezık szerepe a daganatok kialakulásában; a daganatok kialakulásának és megelızési lehetıségeinek áttekintése; az átlagos kockázati és magas kockázati csoportba tartozó személyek szőrési algoritmusa, a szőrési módszerek hazai és nemzetközi ajánlásai; a daganatterápia mellékhatásainak áttekintése.
-
Reproduktív medicina, Genetika és Humán Környezet
Tantárgyfelelıs: Dr. Drávucz Sándor Óraszám: 90 óra elıadás (2 félév alatt), Kreditérték: 12 Hazánk morbiditási és mortalitási mutatóival nemzetközi igen kedvezıtlen pozíciót foglal el. WHO tanulmányok szerint ezek hátterében elsısorban a táplálkozási szokások, környezeti és szociális tényezık játszanak szerepet. A születések alacsony száma, a magzati veszteségek magas aránya tovább rontja a demográfiai adatokat. Az ezen témakörökkel kapcsolatos kutatások és alkalmazásuk gyors javulást ígér a lakosság egészségi állapotában és az ország gazdasági helyzetében is. A kóros terhesség kialakulásában és a terhességi trofoblaszt betegségek biológiai viselkedésében meghatározó a genetikai háttér. A terhesség elırehaladásával az ökológiai tényezık mind nagyobb hatással bírnak a magzat fejlıdésére és az anyai szervezetre. Az esszenciális aminosavak, az esszenciális többszörösen telítetlen zsírsavak, a szénhidrát-metabolizmus, az antioxidáns vitaminok, ásványi anyagok, a peri- és probiotikumok szerepe meghatározó. Ezen tényezık korszerő módszerekkel történı vizsgálata elısegíti a meddıség, a kóros terhesség mélyebb megismerését. Az élı és élettelen környezetbıl érkezı ingerekkel szemben az anyai szabályzó rendszerek nem elégségesek. Ilyen a mezıgazdasági kemikáliák, genetikailag módosított élemiszerek és élelmiszeradalékok kérdése. Hasonló, a jövı generációt veszélyeztetı probléma a genetikai hibák halmozódása, annak eredményeképpen, hogy számos kórképben a fertilitast normalizáltuk. Így olyan tulajdonságok dúsulhatnak fel a jövı generációkban amelyek korábban szelektálódtak. Mindez igen nagy kihívás a társadalomnak, és az orvostudománynak is.
-
Gasztroenterológia, Táplálkozástudomány és Humán Környezet
Tantárgyfelelıs: Dr. Banai János Óraszám: 30 óra elıadás, Kreditérték: 4 A táplálkozás szerepe az egészség megırzésében ismert, de a mindennapi életben nem kap kellı hangsúlyt. Az életmódra, ezen beül az étkezésre sokkal inkább a beteg ember figyel, ami rendkívül lényeges, de hasznosabb lenne, ha erre már korábban sor kerülne. Az ember a külsı környezettel, így a szájon át bevitt tápanyagokkal is legnagyobb felületen az emésztırendszerben érintkezik. Itt történik meg fehérjék, szénhidrátok, zsírok lebontása, majd ezek felszívása a vitaminokkal, sókkal, nyomelemekkel együtt. A vékonybél központi szerepet játszik a környezettel való kapcsolatban nemcsak felszívó, motilitási és endokrin, de immunfunkciója révén is. Több betegség oki kapcsolata mutatható ki a táplálkozással. Ilyenek például a liszt-, tejfehérje-, tejcukor-, konzerválószer-, ételfesték-érzékenység. Más betegségekben a kapcsolat közvetett, a kórfolyamatra hatást gyakorol a bevitt étel és ital minısége, mennyisége, rost-, kalóriatartalma. A táplálkozás tudománya tehát az egészség megırzésében, a betegségek gyógyításában központi szerepet játszik. Az ismereteknek hatást kell gyakorolniuk a mezıgazdaságra, állattartásra, élelmiszeriparra, tápszergyártásra, tekintettel ezek népegészségügyi vonatkozásaira.
33
-
Kardiovaszkuláris Rendszer és Humán Környezet
Tantárgyfelelıs: Dr. Bıhm Ádám Óraszám: 45 óra elıadás, Kreditérték: 6 Ismert statisztikai adat, hogy a kardiovaszkuláris rendszer megbetegedései a halálozás és a rokkantság kialakulásának elsıdleges tényezıi. Magyarországon az össz-halálozás 51%-a kardiovaszkuláris eredető (szívbetegség és stroke). E betegségek kezelésében az elmúlt évtizedekben jelentıs fejlıdés volt tapasztalható (koronáriabetegségek katéteres és szívsebészeti kezelése, beültethetı defibrillátorok, pacemakerek, stb), ennek következtében mind a mortalitási, mind a morbiditási mutatók egyértelmően javultak. A kardiovaszkuláris „pandémia” leküzdésében azonban a megelızésnek lesz a legnagyobb szerepe: az elhízás, magasvérnyomás, a zsírsav-eltérések, a cukorbetegség megfelelı kezelése, az egészséges életmód a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulását egyértelmően csökkentik. A gyógyszeres és nem gyógyszeres megelızési programok szoros kapcsolatban állnak a környezetegészségügyi feladatokkal. A helyes táplálkozás ismerete, a környezeti károsító tényezık eliminálása, a megfelelı életmód kialakítása komplex környezetvédelmikörnyezetegészségügyi feladatokat is jelentenek. A gyógyító kardiológusoknak ki kell lépniük tradicionális szerepükbıl és tudásukkal a preventív medicina szolgálatába kell állniuk, hogy hazánk kardiovaszkuláris megbetegedési rátáját a nyugati országokhoz hasonlóan csökkenteni tudjuk.
-
Élelmiszerbiztonság és táplálkozástudomány. Ahol a tudomány találkozik a jogszabályokkal
Tantárgyfelelıs: Dr. Lugasi Andrea Óraszám: 20 óra elıadás + 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 5 Táplálkozási ajánlások, a korszerő táplálkozás alapjai. Táplálkozással összefüggı megbetegedések, kockázati tényezık. Táplálkozási politika - Táplálkozási intervenció. Divatdiéták. Antioxidánsok, vitaminok, és az ásványi anyagok, mikroelemek szerepe az egészséges táplálkozásban. Az élelmi rostok táplálkozás-élettani szerepe. Kémiai-toxikológiai kockázatelemzés. Kémiai szennyezıanyagok az élelmiszerekben: környezeti eredető szennyezıanyagok, természetes tartalomként elıforduló illetve biológiai eredető kémiai anyagok. Adalékanyagok, technológiai segédanyagok biztonságos felhasználása. GMO élelmiszerek elınyei, veszélyek, jogi szabályozás, ellenırzés. Élelmiszer-mikrobiológiai elıírások, élelmiszerekben elıforduló gyakoribb kórokozók jellemzıi, közvetítı élelmiszerek.
-
Mezıgazdasági ökotoxikológia
Tantárgyfelelıs: Dr. Darvas Béla Óraszám: 30 óra elıadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8 Peszticidek és genetikailag módosított növények környezettudományi mellékhatásainak tárgyalása. E tárgy felvételéhez a ’Környezetanalitika’ tárgyból (Dr. Székács András) tett vizsga kötelezı. A tankönyv Darvas B. és Székács A. szerk.: ’Mezıgazdasági ökotoxikológia’ (l’Harmattan, Budapest) könyve. A gyakorlatok írásbeli feladatok megoldásából tevıdnek össze. Ehhez számítógépes jártasság és angol nyelvismeret szükséges. A tárgy mellett a ’ A GM-növényeken alapuló élelmiszerek dietétikai és egészségügyi hatásai’ (Dr. Pusztai Árpád) párhuzamos hallgatása kifejezetten javasolt.
-
A GM-növényeken alapuló élelmiszerek dietétikai és egészségügyi hatásai
Tantárgyfelelıs: Dr. Pusztai Árpád Óraszám: 20 óra elıadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4 A kurzuson a rekombináns DNS technikával készült növények fıbb csoportjai és a rekombináns metodikából adódó elméleti és gyakorlati problémák kerülnek ismertetésre. Részletes bemutatásra kerülnek a transzgén és a megfelelı plazmidok kiválasztásának elvi ismérvei, a transzgén inzerciójának esetleges következményei, mint például az inzerciós mutációnak különbözı lehetséges következményei, a GM növényben a transzgén pontos kifejezésének nehézségei (alternatív "splicing", stb.), és a horizontális géntranszfer egészségügyi veszélyei. Javaslatokat teszünk a lehetséges egészségügyi kockázat-becslési módszereket a GM élelmiszerek tesztelésére és ezeken alapuló engedélyezés lehetıségeire.
34
