BESZÁMOLÓ A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT MUNKÁJÁRÓL

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD Népliget u. 2. sz. 5502 E-mail: [email protected]; www.rozsahegyiiskola.hu

BESZÁMOLÓ A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT MUNKÁJÁRÓL

FARKAS ZOLTÁNNÉ UHRINNÉ DARVAS ERZSÉBET GYETVAI JÁNOSNÉ KÓNYÁNÉ JAKAB IDA PARÓCZAI ZOLTÁN

2010

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD BESZÁMOLÓ A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT MUNKÁJÁRÓL

TARTALOM TARTALOM ...................................................................................................................................................... 1 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORT TAGJAI ................................................................. 2 A 2009/2010-ES TANÉV MINŐSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINAK RÖVID ÉRTÉKELÉSE ...................... 2 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORT ÉVES MUNKATERVE.......................................... 3 A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK 2009/2010. TANÉVI ÜTEMEZÉSE......................... 4 AZ IMIP FELÜLVIZSGÁLATA......................................................................................................................... 4 1. ELJÁRÁSJOGI VIZSGÁLAT .............................................................................................................................. 4 2. ANYAGI JOGI VIZSGÁLAT .............................................................................................................................. 5 DIFER MÉRÉS 2009 .......................................................................................................................................... 7 AZ OKM 2009. TELEPHELYI EREDMÉNYEI ................................................................................................ 10 AZ ISKOLÁNK IKT STRATÉGIÁJA............................................................................................................... 14 KÉRDŐÍVES VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDJÉRŐL ......................................................................................................................................................................... 19 VÉLEMÉNYEK A PEDAGÓGUSÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJÉVEL KAPCSOLATBAN .......................... 21 A KÖZVETLEN PARTNEREINKTŐL VISSZAÉRKEZŐ KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE, ELEMZÉSE............ 24 A TANULÓK VÉLEMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ............................................................................................ 24 A SZÜLŐK VÉLEMÉNYE ................................................................................................................................... 27 A PEDAGÓGUSOK VÉLEMÉNYE ........................................................................................................................ 32 A RÓZSAHEGYI-DÍJ ODAÍTÉLÉSE ............................................................................................................... 37 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TUDÁS, ATTITŰD ÉS HASZNÁLATI SZOKÁS VIZSGÁLATA ............................ 40

1


A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORT TAGJAI Igazgató: Oktatási igazgató helyettes: Minőségirányítási csoport vezetője: Minőségirányítási csoport tagjai:

Farkas Zoltánné Uhrinné Darvas Erzsébet Paróczai Zoltán Kónyáné Jakab Ida és Gyetvai Jánosné

A 2009/2010-ES TANÉV MINŐSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINAK RÖVID ÉRTÉKELÉSE

A munkatervünknek megfelelően a meghatározott operatív feladatainkon túl, folyamatosan nyomon kísértük a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési tevékenységek végrehajtását, szabályozását és hatékonyságát. Ennek keretében felülvizsgáltuk a Minőségügyi Kézikönyvet, áttekintettük a folyamatszabályozásokat, pótoltuk a lemaradásainkat, javítottuk a hibákat. Tanév elején igény- és elégedettségmérést szervezünk, az eredményeket az éves beszámolóban értékeljük. Az új ÖMIP-hez kapcsolódó új fenntartói elvárásokat folyamatosan beépítjük az IMIP-be. A tanév során bevezettük a pedagógusok teljesítményértékelésének új, a hatályos törvényi elvárásoknak megfelelő rendjét. Az eljárásrendet, a csatolt dokumentumokat és a minősítő-pontozólapot a tantestület megismerte, a kezdeti tapasztalatokat online kérdőívvel megmértük, az eredmények részét képezik a beszámolónak. Az intézményi önértékeléshez (2003-2007) kapcsolódva minden évben összehasonlító elemzést készítünk tanulóink kompetenciaméréseken nyújtott teljesítményéről. A 2009/2010-es tanévtől új kompetenciaalapú mérési-értékelési rendszert működtetünk. Rövid összefoglaló készült ennek keretében az elsősök DIFER méréséről és a 2009. évi OKM mérésről. A diákjaink fejlődését számítógépes adatbázis segítségével követjük nyomon. A minőségüggyel foglalkozó csoport vezetője pedagógiai értékelési szakértői képesítést szerzett, így a jövőben szakszerűbben megvalósítható lesz majd a mérésértékeléssel kapcsolatos iskolai feladatok ellátása. Megfogalmaztuk iskolánk rövid- és hosszútávú IKT stratégiáját. Újraszabályoztuk a Rózsahegyi-díj odaítélésének folyamatleírását. 6-8 osztályosaink résztvevői voltak egy városi szintű mérésnek, amelynek kettős célkitűzése volt. Feladata volt részben a pedagógiai tesztelés során használt papírlapú és online tesztformák használhatóságában rejlő összehasonlítás, részben pedig az adott korosztály számítógépezési, internethasználati szokásainak, attitűdjeinek feltérképezése. Nem került sor a tanulóink nyomon követésével kapcsolatos szabályozás megalkotására, a törvényi előírásokban rejlő ellentmondások tisztázása érdekében a következő tanévre halasztottuk ennek a feladatnak a megoldását. A Szülői Munkaközösséget, a törvényi előírásoknak megfelelően minden fontos kérdésben tájékoztatjuk. Az éves beszámolókat elküldjük a fenntartónak illetve megjelenttetjük a honlapunkon.

2


A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORT ÉVES MUNKATERVE SZEPT OKT . . A Minőségirányítási Kézikönyv felülvizsgálata A kompetenciamérések eredményeinek elemzése Partneri mérések megvalósítása (éves elégedettségi mérések) A tanulókkal kapcsolatos kompetenciaalapú mérések megvalósítása, az eredmények számítógépes feldolgozása A pedagógusok teljesítményértékelési rendjének megvalósítása A tanulók nyomon követésének szabályozása, bevezetése

3

NOV. DEC.

JAN .

FEBR .

MÁR C.

ÁPR.

MÁJU S

JÚNIU S


A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK 2009/2010. TANÉVI ÜTEMEZÉSE Ebben a tanévben a pedagógus teljesítményértékelésben értékeltként résztvevők névsora: Ajtai Andrea, Hegedűsné Szelei Beatrix, Gellainé Nagy Erzsébet, László Gabriella, Molnárné Klein Tünde, Nótári Józsefné, Kopcsekné Fülöp Mária, Rácz Orsolya, Dr. Ráczné Rauhoffer Erika, Vaszkán Gabriella, Vaszkán Gábor Az eljárásrend alapján minden tanév elején meg kell határozni azoknak a pedagógusoknak a körét, akik az értékelő csoport tagjai lesznek. Eszerint az értékelő csoport tagjai az iskolavezetés 1 tagja és 2 fő, az értékelt munkatárs által választott pedagógus a választhatósági listáról. A 2009/2010-es tanévben a jelentkezésük alapján a következő pedagógusok választhatóak az értékelő csoportba: Kónyáné Jakab Ida, Gyetvai Jánosné, Komóczi Attiláné, Takácsné Rojik Gizella, Kopcsekné Fülöp Mária, Szentpéteriné Uhrin Ildikó, Szentpéteri Boldizsár, R. Nagyné Baráth Éva, László Gabriella, Vaszkó András, Vaszkóné Dinya Erzsébet, Paróczai Zoltán

AZ IMIP FELÜLVIZSGÁLATA 1. ELJÁRÁSJOGI VIZSGÁLAT Az IMIP fenntartói jóváhagyásának feltétele a dokumentum törvényessége. A Kt. 103. § (1) értelmében a fenntartó az IMIP jóváhagyását az alábbi esetekben tagadhatja meg: -

ha az jogszabályt sért,

-

ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek meg,

-

ha nincsen összhangban a fenntartói minőségirányítási programmal. Kérdés

1. Megtörtént-e a kötelező véleménykérés (diákönkormányzat, szülői szervezet)?

Jogszabályi hivatkozás Kt. 40. § (10), Kt. 60-61. §, Kt. 63. §

Megfelel

X

Az IMIP elfogadása törvényes volt-e?

Kt. 40. § (10)

X

Fenntartóhoz történő benyújtás megfelelő-e?

Kt. 40. § (10), Kt. 129. § (6)

X

Megtörtént-e a fenntartói jóváhagyás?

Kt. 103. § (1), (4), (5)

X

Megállapítható-e az IMIP érvényessége?

Kt. 103. § (5)

X

A nyilvánosságra hozás rendje meghatározott-e?

Kt. 40. § (12)

X

4

Nem felel meg


2. ANYAGI JOGI VIZSGÁLAT Kérdés

Jogszabályi hivatkozás

Megfelel

Nem felel meg

Tartalmi elemek megléte Minőségpolitika

Kt. 40. § (10-11)

X

Minőségfejlesztési rendszer

Kt. 40. § (10), (11)

X

Az intézmény hosszú távra szóló elveinek és az ezek megvalósításhoz szolgáló elképzelések

Kt. 40. § (10),(11)

X

Az intézmény működésének folyamata

Kt. 40. § (10), (11)

X

Kt. 40. § (10), (11)

X

Kt. 40. § (11)

X

Kt. 40. § (10-11), Kt. 85. § (7)

X

Kérdés

Jogszabályi hivatkozás

Megfelel

Minőségfejlesztési rendszer működtetésére vonatkozó szabályok stb. szakszerűsége

3/2002. (II. 15.) OM rendelet 4. § (1) Kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés, Kjt. 138/1992. Korm.rend., Kt., 3/2002. 9§

X

Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje Tartalmazza-e az IMIP a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit? A fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatot rögzíti-e? (Fenntartói elvárásokkal kapcsolatos intézményi feladatok; szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendje)

A MIR kiépítését, működését biztosító szervezet, csoport működése

X

Értékelési rendszer törvényessége és szakmaisága Az IMIP végrehajtása értékelésének eljárásrendje meghatározott-e? A tanulók értékelésére vonatkozó részben az országos mérés-értékelés eredményeit figyelembe veszik-e? A vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése teljeskörű-e? (a rendszer működésének alapelvei, célja, a fenntartói elvárások teljesülése a teljesítményértékeléssel kapcsolatosan stb.)

Kt. 40. § (11) 3/2002. OM rend. 5. §

X

Kt. 40. § (11)

X

Kt. 40. § (11)

X

Az IMIP egészére vonatkozó szakszerűség A dokumentum szövegének megfogalmazása szakszerű-e?

X

A minőségpolitika szakszerű-e?

X

Biztosítja-e a belső és külső szabályozóknak megfelelő intézményi működést?

X 5

Nem felel meg


Kidolgozott-e a mérési-értékelési rendszer? A partnerkapcsolatok irányítása tartalmazza-e - partnerkapcsolatok minősítését? - A partnerekkel való kommunikáció módját és gyakoriságát? - Igény- és elégedettségmérés szabályozását? - Panaszkezelés rendjét? Az emberi erőforrással kapcsolatosan

X

tartalmazza-e a munkatársak szakmai

X

tudásának fejlesztését, munkatársak bevonását és irányítását

6


DIFER MÉRÉS 2009 A Difer egy mérőeszköz az optimális elsajátítás, használhatóság kritériumainak mérésére, alapvető készségterületeken. Alapvető készségterületek, a difer mérőeszköz szempontrendszere: Személyes kompetenciák: Írásmozgás koordináció Beszédhanghallás Relációszókincs Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés Feladatvégzéssel kapcsolatos magatartás - kitartás - érzelmi viszonyulás - koncentráció Társas feladathelyzetben tanúsított magatartás Kapcsolatfelvétel felnőttekkel Erkölcsi érzék Feladatvállalás 1. Írásmozgás koordináció: Előfeltétele: - A megfelelő idegrostokat a velőshüvely körbevegye. - Vonalkombinációk pontos észlelése - A szemmelkövetés képessége - Szem kéz koordinációja Értékelési szempontok: - Tartalom (alakzat) - Elhelyezés (tájékozódás a vonalrendszerben) - méret (mérethűség) Tanulságok: Az írásmozgás koordináció mérésekor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az 1. osztály első hónapjában végzett fejlesztő tevékenység (finommozgások fejlesztése, alapozó tevékenységek, írás előkészítés, betűelemek vázolása) hatást gyakorol az írásmozgás-koordináció fejlődésére. A 2002.-es mérési eredmények 1. osztály végén 86% átlagot mutattak. Az elsős osztályok mérése szeptember 1. hetében történt meg, s ekkor 71% átlagot mutatott, míg az októberi mérés eredménye 1%-al meghaladta az országos átlagot, amely azt bizonyítja, hogy az év eleji fejlesztő tevékenység 15%-nyi fejlődést idézett elő a gyermekek írásmozgás koordinációjának tekintetében. A gyermekek többsége elérte az optimális szintet, az írástanítás megkezdése tekintetében. A legfőbb tanulságokat az egyénre lebontott vizsgálatok hordozzák, mely egyértelmű irányt mutat az egyes tanulók fejlesztésének irányáról, módjáról. 7


2. Beszédhanghallás fejlődése Előfeltétele. - A beszédhangok megkülönböztetése - Beszédészlelés fejlődése - Hangsorok differenciálása SPONTÁN FEJLŐDIK! A beszédhanghallás és az ejtés összefüggései: A rossz ejtést (beszédhibát) okozhatja: A rossz, gyenge érzékelés. A beszédszervek működésének renyhesége, hibája.(logopédia) Értékelési szempontok: Hangtévesztés a képzés helye: (k,t) miatt.(beszédszervi okok) Zöngésség szerint: (sz,z) miatt, (beszédszervi okok) Időtartam: ö, ő, (ritmusérzék hiánya)- saját tapasztalat. Képzés módja: l, r (beszédszervi okok) Hangkihallás:(beszédészlelés) Elsőseink mérési eredménye 5 % ponttal magasabb teljesítményt mutat az országos átlagnál. Mindazonáltal itt is igaz, hogy a legfontosabb információkat az egyénre lebontott vizsgálatok hordozzák, mely egyértelmű irányt mutat az egyes tanulók fejlesztésének irányáról, módjáról. 3. Relációszókincs fejlődése Előfeltétele: Az agy fejlődése (időrend, térbeli viszonyok?) A mérőeszközben szereplő négy tesztváltozat viszonyokat kifejező szavainak, fogalmainak ismerete, használata. Értékelési szempontok: - térbeli viszonyok szókincse - időbeli viszonyok szókincse - mennyiségi viszonyok szókincse - hasonlósági viszonyok szókincse A relációszókincs fejlettsége 4%-al elmarad a 2002-ben mért országos átlagnál, tudatos fejlesztést igényel, az első osztály végére cél lehet az országos átlag elérése. 4. Elemi számolási készség Előfeltétele: Számlálás 1-től… Manipulatív számolási készség Számkép felismerés 8


Értékelési szempontok: - 20 alatti számlálás rutinja, 20 feletti átlépések, visszafelé számlálás, számolvasás - Elsőseinknél 1% elmaradást mértünk az országos átlagtól. Ezen a képességterületen mutatkozik, és elvárható a legnagyobb fejlődési ütem. 5. Tapasztalati következtetés Tartalma: logikai fogalmak tapasztalati szintű ismerete és a nyelvi eszközeinek használata Értékelési szempontok: Kijelentés logikai - lépés - visszalépés - választás - lánc Predikátumlogikai - lépés - visszalépés - sémák Az elsőseink átlaga 53% volt. 6. Tapasztalati összefüggés –megértés Fejlődés előfeltételei: az elemi összefüggések tapasztalati elsajátításának képessége. A 2002-es mérésekhez viszonyítva a tapasztalati következtetés ill. összefüggés megértés tekintetében van a legnagyobb lemaradása az elsőseinknek. A megoldást a rendszeres történetmesélés (különféle módokon), illetve a tudatos fejlesztés jelenti módszertani segítségek igénybevételével. 7. Szocialitás Beszokáshoz szükséges alapvető kompetenciák: Kapcsolatfelvétel, társakhoz feladatvállalás, feladattartás

való

viszony,

pedagógusokhoz

való

viszony,

A képességmérések legkevésbé egzakt, és legvitatottabb területe a szociabilitás mérése. A mérés elsősorban megfigyelésen alapul, ráadásul vitatható, hogy a fenti szempontok mennyiben érintik a szociabilitást, és hogy egy iskolába lépő gyermekkel szemben milyen elvárások támaszthatók ebben a tekintetben. A mérésmetodika is erősen megkérdőjelezhető, hiszen a vizsgálatok többsége nem csoportban, hanem a pedagógussal négyszemközt zajlik. A társas feladathelyzetnek elnevezett mérés is csupán egyéni feladatmegoldást jelent, s véleményem szerint az önfegyelmet méri. A szociális kompetenciaterület mérésmetodikáját továbbgondolásra ajánlom iskolai szinten.

9


AZ OKM 2009. TELEPHELYI EREDMÉNYEI A várható értéknél jobb volt a 6. osztályosok átlagteljesítménye (a CSH-index alapján) matematika-logika területen (535 képességpont).

A képességszintek szerinti tagozódás is elfogadható képet mutat. Az országos átlaghoz képest jóval kevesebben teljesítettek az elvárható szint alatt és a legjobban teljesítők aránya is magasabb az átlagnál. Az éppen elégséges teljesítményt nyújtók aránya valamivel az optimális szint felett található.

10


Olvasás-szövegértés terén is hasonlóak az eredmények, a várható értéknél jobb volt a 6. osztályosok átlagteljesítménye (541 képességpont).

A képességstruktúra szerint minden tanulónk legalább közepes szinten teljesített, nincsenek leszakadó tanulók egyik osztályban sem.

11


A nyolcadikosaink eredményei sajnos valamivel gyengébbek az országos átlagnál. A CSH-index hiányát az okozza, hogy a telephely CSH-indexe és eredménye közötti kapcsolat torzított, a családiháttér-indexszel rendelkező tanulók átlageredménye lényegesen eltér az összes tanuló átlageredményétől. Ennek sokféle oka lehet, de a telephelyi jelentés nem részletezi a további lehetséges okokat. Végzős tanulóink átlagteljesítménye matematikából gyakorlatilag megegyezik az országos átlaggal. (482 képességpont, az országos átlag 484 kp.). A képességstruktúra eloszlása is tükrözi az országos eloszlást, ugyanakkor a meglevő problémák a három osztály igen heterogén összetételéből adódnak.

12


Igazán a nyolcadikosaink olvasás-szövegértés területen elért 467 képességpontos eredményével lehetünk elégedetlenek (országos átlag 502 kp.). A gyenge eredményt az is bizonyítja, hogy tanulóink több mint 40 %-a alig rendelkezik a tanulás egyik alapvető feltételével, a hatékony, szövegértelmező olvasás képességével.

13


AZ ISKOLÁNK IKT STRATÉGIÁJA Az információs-kommunikációs technológiák alkalmazására a nevelési-oktatási folyamatban és az iskola mindennapi életében Iskolánk pedagógusai a nyolcvanas évektől kezdődően a modern módszertani eljárások, a korszerű oktatástechnikai megoldások alkalmazására törekszenek. Örömmel csatlakoztak a „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” című projekt megvalósításához. Ebben a munkában való részvétel kihívás számunkra, különös tekintettel a korszerű technológiák alkalmazására. Úgy érezzük, ezen a területen is hozzá tudunk járulni a 21. század nemzedékének sikeres felkészüléséhez. Stratégiánkban az alábbi területeket érintjük: -

Helyzetelemzés Az iskola technikai felkészültsége, a fejlesztés lehetséges irányai Az IKT alkalmazása az oktatásban Az iskolai információs rendszer Az IKT szerepe az iskolairányításban és az adminisztrációban

Helyzetelemzés Iskolánk partnerei körében, az elmúlt tanévben szakértő bevonásával mérést végeztünk az informatikai szokásaikkal, attitűdjeikkel kapcsolatban. Az eredmények legfontosabb tanulsága az volt, hogy a tanulóink informatikai eszközökhöz való viszonyát még ma is inkább az otthoni környezet határozza meg és csak kisebb részben befolyásoló erő az iskola. A reprezentatív mérés eredménye alapján megállapítottuk, hogy tanulóink átlagosan 46 percet, a szülők 41 percet, a pedagógusok pedig 72 percet töltenek el naponta a monitorok előtt. A válaszokban tapasztalt nagy szórás a jelentős társadalmiszociális különbségekkel magyarázható. A nemek közötti különbséget vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a lányok átlagosan 20 %-al többet „gépeznek” a fiúkhoz képest és a válaszaik szórása is kisebb. A tanulóink a saját számítógépes tudásukat többségében elfogadhatónak értékelik. Ez összecseng az iskola 3,4-es tantárgyi átlagával (szórás 0,84). A lányok eredménye itt is jobb, kisebb szórás mellett. Az otthoni számítógépezési szokásokat vizsgálva, jellemző a nem legális szoftverek használata, ugyanakkor a vírusirtó programokat is sokan ismerik és használják. Az órai tanulás során a tanulóink csak ritkán és csak néhány tantárgy kapcsán használnak számítógépet, azaz megállapítható, hogy a multimédiás eszközök használata erősen pedagógusfüggő és esetleges az iskolánkban. A tanulóink a visszajelzések alapján gyakrabban is használnák a multimédiás eszközöket, de ennek elsősorban személyi, másodsorban módszertani és technikai akadályai vannak jelenleg. A tanulók által felsorolt, multimédiás eszközökkel segített tantárgyak órái a médiamozgóképkultúra, magyar nyelvtan, kémia és természetesen a számítástechnika órák voltak. Az alsó tagozatos diákok rendszeresen használják a Manó szoftvercsaládot matematika és magyar nyelvi órákon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a számítógépet 14


azon tantárgyak esetében lehet a leghatékonyabban alkalmazni, amelyek többszöri ismétlést, sok esetben egyénre szabott gyakorlást igényelnek. Az elsődlegesen vizsgált korosztályban (felső tagozat) a legnépszerűbb időtöltések a számítógép mellett: a játék és a csevegés, a programok letöltése, kisebb szerepet kap azonban a számítógéppel végzett tanulás. A gyerekek tanulási munkájába ma még nem épült be a számítógép, mint feladatvégző munkaeszköz, információforrás. A világháló sem vált még nálunk a problémamegoldás, a széles körű információszerzés eszközévé. Az Internet a tanulóink számára leginkább a passzív kapcsolatépítés eszköze, melynek előnye az online kapcsolatokban rejlő az anonimitás, passzív nézelődés. Szövegszerkesztésre (ábrát, szöveget, esetleg képet tartalmazó házi feladatok, tanulási segédanyagok készítésére) már egyre többen használnak rendszeresen számítógépet. Az erősebb tanulási motivációjú tanulók gyakrabban használják a számítógépet és az internetet információszerzés, tanulás céljából. A tanulók, zömében a lányok által leggyakrabban látogatott oldalak a közösségi portálok. Sokan használják a legismertebb kereső- és kezdőlapokat, de a legtöbben, főleg a fiúk online játékoldalakat részesítenek előnyben. Néhány fiú érdeklődése speciálisabb; kisebb, 2-3 fős baráti körök együtt tájékozódnak nap, mint nap a motorboltok, a sporthírek, a filmek és egyes középiskolák oldalain. Megállapítható tehát, hogy bár a tanulóink számára nyitott a számítógép használat és az internetezés lehetősége, a lányok és a fiúk jó részének az érdeklődése és a felkeresett web-oldalak választéka igen csak szűk körű. Az iskolánk honlapjának látogatottsága kisebb, véleményezése jobb a vártnál. Arra a kérdésre, hogy mivel bővítenék a Web-lapunk tartalmát, a legtöbben az osztályokról készült képeket, videókat hiányolták. Sokan szeretnének még aktuálisabb napi információkat és olyan linkeket, amelyekkel középiskolákat, illetve más hasznos oldalakat tudnának könnyebben elérni. Tanulságként leszűrhető, hogy valószínűleg a jövőben valami újat, a tanulóink számára még vonzóbbat kellene kitalálnunk… Technikai háttér Iskolánk hazai összehasonlításban a közepesen felszerelt iskolák közé tartozik. Eszközparkunk jelentős részét saját forrásokból szereztük be. A továbbiakban a pályázati források felkutatása és kiaknázása kiemelkedően fontos feladatunk lesz. Sajnos az informatikai eszközök elévülése igen gyors, ezzel semmiképpen nem tudunk lépést tartani, mégis igyekszünk folyamatosan kielégíteni a felmerülő igényeket. Az iskola informatikai eszközparkja 

    

2 db számítástechnikai szaktanterem (13/14 db, Internet eléréssel, korszerű/7 db adminisztrátori, internetes, korszerű, 6 db laptop/4 adminisztrátori laptop/7 db pályázati laptop) helyi számítógépes hálózat van, Internet van, Windows XP, OFFICE 2003 4 db fix projektor (kihasználtsága nem maximális) 2 db aktív tábla (hordozható) 4 db TV 6 db DVD van

15


Az iskola összes számítógépe hálózatba van kötve, és állandó Internet kapcsolattal rendelkezik. (ADSL1 és Mikrohullámú1 hozzáférés) Az iskola nem üzemeltet saját WEB szervert. Az iskolának van rendszergazdája. Az iskola WEB-lapját megbízott pedagógus tartja karban. Fejlesztési elképzelések  

 





 





Az órai on-line munka lehetőségét teremti meg az iskolai hálózat bővítése. A tanórai alkalmazás lehetőségének bővítése érdekében egy vagy több mobil multimédiás eszköz együttes beszerzésére van szükség. Ez tartalmazna egy nagyteljesítményű multimédiás számítógépet, CD, DVD meghajtóval, jó minőségű hang megszólaltatására alkalmas audio kiegészítőkkel és egy projektort. Ezzel lehetőség nyílna bármelyik órán számítógépes demonstrációra, hang- és filmlejátszásra, órai kísérletek vezérlésére, szemléltetésre. Mindemellett szükséges további interaktív táblák beszerzése (ami a TIOP 1.1.1 miatt lehetővé válik remélhetőleg nem túl soká) Az intézményben célszerű az Internetes elérési lehetőségek kibővítése (ennek tervezése már elkezdődött). Mind a vezetékes mind a vezeték nélküli kiépítés alkalmazása javasolt. Az iskolai kommunikációs rendszer minél jobb kihasználása érdekében cél lenne, hogy minden tanárunk és diákunk rendelkezzen otthon is számítógéppel és Internet hozzáféréssel. Ennek érdekében megragadunk minden olyan lehetőséget, amelynek keretében ezek kedvezményesen elérhetők, az iskola minden eszközével támogatja az erre irányuló pályázatokat. Az oktatás, az önálló ismeretszerzés és az adminisztráció, iskolairányítás területén alkalmazható programok, CD-rom-ok beszerzése, a könyvtár digitális állományának folyamatos fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy lépést tarthassunk világ információs fejlődésével. Az elavuló gépek folyamatos cseréje, e fejlesztések érdekében pályázatfigyelés és pályázás szintén célkitűzéseink között szerepel. Csoport és intézményi szintű mérési-értékelési feladatok ellátását, órai számonkéréseket, véleménynyilvánítást lehetővé tevő szavazócsomagok beszerzésével az értékelési eljárásainkat szeretnénk hatékonyabbá tenni. A sajátos nevelési igényű tanulók – különösen a gyengénlátók, hallássérültek, mozgássérültek, tanulási nehézséggel küzdők- integrált oktatását segítő speciális IKT eszközök beszerzését a TIOP 1.1.1. pályázat keretében kívánjuk megvalósítani. Távolabbi célunk nyelvi labor kialakítása, a megfelelő eszköz- illetve szoftverállománnyal

Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. A kommunikáció korának iskolája szükségszerűen alkalmazza e kor eszközeit, él annak lehetőségeivel. Az információk korlátlan elérhetősége új feladatot ró az iskolára: segíteni a tanulókat az információ végeláthatatlan áradatában való eligazodásban, tájékozódási pontokat adni, megfelelő értékszemléletet kialakítani, fejleszteni műveletvégző képességeiket, hogy választhassanak, szelektálhassanak, 16


képesek legyenek strukturálni, rendszerezni és célirányosan felhasználni ismereteiket. Mindez csak ezen új módszerek napi alkalmazása útján valósulhat meg. Ezért fontos, hogy minél sokoldalúbb módon jelenjenek meg ezek az iskolai oktatásban. Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában        



  

Anyaggyűjtés az Internet és multimédiás eszközök segítségével tanórán és otthon On-line, vagy offline órai munka a módszerek gyakorlására, alkalmazására Linkgyűjtemény készítése szaktárgyanként és általános témákban, ennek megjelenítése az iskolai honlapon Az internetes tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés Demonstrációs anyagok alkalmazása a tanórákon: képek, filmek, animációk, hangfelvételek a rendelkezésre álló on-line és multimédiás eszközökkel Előadások szemléltetése, vázlatok készítése számítógépes programok alkalmazásával Otthoni feladatok: házi dolgozatok, házi feladatok szerkesztése, anyaggyűjtés, feladatok kiadása, begyűjtése, értékelése - számítógép és Internet felhasználásával A technikai eszközök (digitális fényképezőgép, szkenner, Internet, grafikai eszközök, kép- és hangszerkesztés stb.) megismertetése és használatuk gyakorlása Felmérések, értékelések készítése megfelelő programok alkalmazásával Laboratóriumi, könyvtári nyilvántartások vezetése, katalogizálás, ezek közzétételével pedig a keresés és elérhetőség könnyebbé tétele. Feladat-, módszer és adatbank létrehozása, karbantartása, bővítése

Ezeket a módszereket sajnos még kevesen használják rendszeresen kollégáink közül. Ezért különös gondot fordítunk a jövőben a tanárok informatikai továbbképzésére, hogy az alkalmazásban naprakészek lehessenek, és tudásukat folyamatosan szinten tartva alkalmassá váljanak ezen ismeretek, képességek továbbadására. Az IKT alkalmazásával kapcsolatban a pedagógusoktól elvárt követelmények     



a pedagógus ismerje az iskolai oktatásban használt informatikai eszközöket és ezek főbb alkalmazási területeit képes legyen önállóan kezelni a legelterjedtebb eszközöket (pl. nyomtató, szkenner, digitális kamera, fényképezőgép, projektor) képes legyen választani a szakterületén kínált szoftverekből (pl. szövegszerkesztő, táblázat-kezelő, multimédiás oktatási tananyagok) ismerje és használja az ezekről szóló információs forrásokat, lehetőség szerint próbálja ki az újdonságokat képes legyen információkeresési és kommunikációs céllal használni az Internetet és iskolája belső hálózatát, magabiztosan használni a saját levelező programját legyen képes egyszerű hardver és szoftver hibák felismerésére 17


IKT az iskolai kommunikációban Az iskola belső és külső kommunikációs kapcsolatait már most meghatározza az IKT alkalmazása. A meglévő elemeket folyamatosan karbantartva, bővítve igyekszünk elérni, hogy mindenki számára természetes legyen használatuk, hatékonyabbá, gyorsabbá és nem utolsósorban olcsóbbá váljon az információk célba juttatása. Az iskola információs rendszere Az iskola tanárainak és diákjainak nagy része rendelkezik saját e-mail elérhetőséggel, és a többség rendelkezik is otthoni Internet-hozzáféréssel. A tanulók otthon nem használják az email nyújtotta szolgáltatásokat, számukra a csevegőcsatornák jelentenek megfelelő közeget. A tapasztalok alapján ennek az információs csatornának a működése a pedagógusok körében sem eléggé hatékony. Ezért talán hatásosabb lenne egy olyan egyéni azonosítóval és jelszóval védett fórum létrehozása, amely külön kezelné a mindenkinek szóló napi információkat azoktól, amelyek csak egyes csoportoknak vagy személyeknek szólnak. Az online kommunikáció a kollégák aktivitását, a jelzések célba érkezését feltehetően pozitívan befolyásolná. Az iskolai honlapot célszerű átgondolni a következők szerint: öt célcsoport igényeinek megfelelően kínálni információkat. E célcsoportok: a tanárok, a diákok, a szülők, az öregdiákok és az iskola iránt érdeklődő külső személyek. A honlapot úgy szeretnénk fejleszteni a továbbiakban, hogy diákjaink és tanáraink számára a világhálón való kalandozásra alkalmas kiindulópont lehessen és látványvilágában is modernebb legyen. A szülők számára a gyors információszerzés a cél, azaz az aktualitások, a lényeg kiemelésére és még egyértelműbb bemutatására kell törekednünk. A fentiek miatt fontosnak tartjuk egy linkgyűjtemény kibővítését, és az iskolai élet minden területét lefedő infomációs bázis létrehozását. Az egyes szakterületek témáit kijelölt felelősök gondozzák a jövőben. Részben a folyamatos visszacsatolás lehetősége érdekében, részben hogy vonzóbbá, tartalmasabbá tegyük, interaktív eszközök beépítésével szeretnénk kiegészíteni a honlapot. A későbbiekben szeretnénk létrehozni/alkalmazni egy olyan web-felületet, amelyen tanáraink, megfelelő védelem mellett, az iskola adatbázisához kapcsolódva Interneten keresztül végezhetnék adminisztratív munkájuk egy részét, kezelhetnék saját adataikat. Alkalmazások az iskolai adminisztrációban Az IKT iskolai alkalmazásának fontos területe lehet az iskolai adminisztrációs munka. Az iskolában felmerülő tanulói, munkavállalói, gazdasági adatok tárolására, nyilvántartására, naprakész kezelésére kézenfekvő megoldást jelent egy iskolai adatbázis, amely megfelelő program alkalmazása esetén gyors, pontos, rugalmas adatkezelést biztosít. Az iskolai adatbázisban kezelhető adatok    

Tanárok munkavállalói adatai A diákok iskolai adatai A felvételivel kapcsolatos adatok Statisztikai adatok 18


   

Pénzügyi adatok Iskolai leltár Órarend, terembeosztás Osztályzatok

Az adatok tárolásán kívül lehetőség van azok feldolgozására, kimutatások, felmérések készítésére. Mindezzel sok papír- és nyomtatási költséget és munkaidőt lehet megtakarítani. Ehhez megfelelő programokra van szükség, és fontos az adminisztrációval foglalkozó munkatársak megfelelő továbbképzése is.

KÉRDŐÍVES VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDJÉRŐL Az eddigi tapasztalatok összegyűjtése A pedagógusértékelésünk legfontosabb célja a szakmai munka fejlesztése és a pedagógusok személyiségfejlődésének elősegítése annak érdekében, hogy munkájukat a leghatékonyabban, és a legjobb közérzettel végezhessék. Túl az első lépéseken, az óralátogatásokon és az órák megbeszélésén, szeretnénk a véleményetek kérni az eddigiekről és az előttetek álló feladatokról 2009. december 13. Paróczai Zoltán Minőségügyi csoport vezetője

Farkas Zoltánné Igazgató

Milyen szerepben vettél részt az eddigi munkában? A megfelelő választ karikázd be!  értékelt pedagógus  értékelő csoport tagja  mindkettő Értékeld az alábbi kijelentéseket 1-től 5-ig, aszerint, hogy mennyire találod őket rád jellemzőnek. Teljes mértékben egyetértek Inkább egyetértek Néha egyetértek, néha nem Általában nem értek ezzel egyet Egyáltalában nem értek egyet

5 4 3 2 1

Iskolánkban szakmailag felkészült pedagógusok dolgoznak

1 2 3 4 5

A pedagógusok munkája az általunk preferált értékeket közvetíti

1 2 3 4 5

A pedagógiai munkánk a stratégiai céljaink megvalósulását szolgálja

1 2 3 4 5

Megfelelőnek tartom a pedagógusértékelési rendszerünk alapelveit

1 2 3 4 5

Az óralátogatási jegyzőkönyv alkalmas az értékelés előkészítésére

1 2 3 4 5

A munka elismerése és az értékelés rendszere egymásra épül

1 2 3 4 5

Az oktatás-nevelés szervezeti keretei biztosítják az eredményességet

1 2 3 4 5

Tisztában vagyok a pedagógusértékelés során a feladataimmal

1 2 3 4 5

19


Szívesen veszek részt a pedagógusértékelésben.

1 2 3 4 5

Kivitelezhetőnek tartom a pedagógusértékelési rendszerünk folyamattervét.

1 2 3 4 5

Átláthatóak a minősítés szempontjai.

1 2 3 4 5

Szívesen vállalkoznék a későbbiekben (is) az értékelőcsoport tagjának

1 2 3 4 5

Zavar, hogy én is benne vagyok az „első körben”

1 2 3 4 5

A pedagógusértékelési rendszerünk tervezett módszerei alkalmasak a mérésre

1 2 3 4 5

Az értékelés segíthet a későbbi munkámban.

1 2 3 4 5

20


VÉLEMÉNYEK A PEDAGÓGUSÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJÉVEL KAPCSOLATBAN

21


95,0 Is kolánkban s zakmailag felkés zült pedagógusok dolgoznak

86,7

A pedagógus ok munkája az általunk preferált értékeket közvetíti

83,3

A pedagógiai munkánk a s tratégiai céljaink megvalósulását s zolgálja

91,7

Megfelelőnek tartom a pedagógus értékelési rends zerünk alapelveit

75,0

Az óralátogatási jegyzőkönyv alkalmas az értékelés előkés zítés ére

80,0

A munka elismerés e és az értékelés rends zere egymásra épül

78,3

Az oktatás-nevelés s zervezeti keretei biztosítják az eredményess éget

91,7

Tis ztában vagyok a pedagógusértékelés során a feladataimmal

71,7

Szíves en ves zek rés zt a pedagógus értékelés ben

83,3

Kivitelezhetőnek tartom a pedagógusértékelési rendszerünk folyamattervét

86,7

Átláthatóak a minősítés s zempontjai

66,7

Szívesen vállalkoznék a kés őbbiekben (is) az értékelőcs oport tagjának

31,7

Zavar, hogy én is benne vagyok az „első körben”

88,3

A pedagógus értékelési rends zerünk tervezett módszerei alkalmas ak a mérésre

90,0

Az értékelés s egíthet a kés őbbi munkámban

22


PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS 2009. Partnerek

mintavétel

pedagógusok

teljes körű

tanulók

2-8. osztályban minden 3. tanuló (osztálynévsorok alapján)

szülők

minden 4. szülő, osztálynévsor alapján

nyilvánosságra hozás (mit, milyen körben) Az értékelőcsoport megbeszélésén a mérés tapasztalatait, a bővebb iskolavezetés előtt osztályfőnöki órán az iskolai szintű összesítést a tanulóknak, munkaértekezleten a nevelőknek a minőségirányítási csoport tagjai tagoktól Szmk értekezleten iskolai szintű tájékoztatás a munkaértekezleten a nevelő-közösség a minőségirányítási csoport vezetőjétől

Kimeneti dokumentum Értékelő elemzés az év végi értékelésben

Mérőeszköz

a felmérést végzők/ felelőse

az elemzést végzők

elfogadási kritérium

Kérdőív

A minőség-irányítási csoport tagjai/ vezetője

A minőség-irányítási csoport tagjai

80%

A 2009/2010. évi partneri elégedettségmérés október-november hónapokban 189 fő iskolahasználó véleménye alapján készült el (ez 82,5 %-os átlagos visszajelzési arányt jelent). A pozitív irányú (illetve az ilyenre visszaszámolt) kérdésekre adott válaszok alapján az átlagos elégedettség mértéke 79,3 % lett, amely a tavalyihoz képest újra 0,6 %-kal jobb. A szülők elégedettsége kevéssel csökkent, a tanulók véleménye kicsivel jobb, mint tavaly, a pedagógusoknak elégedettsége pedig 1 %-kal javult tavaly óta.. A grafikon az egyes kérdésekre adott válaszolók számát és az egyetértésük %-os arányát jelzik. Számítás módja: az 5-ös válasz 100%-os, 4-es 75%-os, 3-as 50 %-os, 2-es 25 %-os, 1-es 0 %-os elégedettséget jelent.

tanulók szülők pedagógusok

elégedettség 2004 % 77 79 82

elégedettség 2005 % 81 79 82

elégedettség 2006 % 77,1 81,5 80,9 23

elégedettség 2007 % 77,0 81,1 76,4

elégedettség 2008 % 77,4 81,7 78,6

elégedettség 2009 % 78,8 79,8 79,6


összesen

79

81

79,9

78,1

78,7

79,3

A KÖZVETLEN PARTNEREINKTŐL VISSZAÉRKEZŐ KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE, ELEMZÉSE A TANULÓK VÉLEMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Hasznosnak tartom, hogy minden félévet a tanulás tanítása programmal kezdünk A rózsahegyis gyerekek bármilyen a versenyeken megállják a helyüket Ünnepségeink és rendezvények színvonalasak, érdekesek A rózsahegyis tanárok jól tanítanak Minden pedagógus egyformán betartatja velünk a házirendet A továbbtanuláshoz elegendő segítséget kapunk A tehetséges tanulók lehetőséget kapnak az iskolánkban a fejlődésre Az iskolai Diákönkormányzat eredményesen végzi a feladatát Mindig a képességeimhez és a tudásomhoz mérten értékelnek Ha nem értünk valamit, akkor azt a pedagógusok újra elmagyarázzák Az iskolánk technikai eszközei korszerűek, jól használhatóak Szívesen járok ebbe az iskolába A pedagógusok által elvárt követelményeket teljesíthetőnek tartom Délutánonként sok program közül választhatok Rokonaimnak, ismerőseimnek jó véleménye van az iskolánkról Az iskola által hirdetett értékek fontosak az én számomra is A folyosók tiszták, szépen díszítettek Biztonságban érzem magamat az iskolában A Rózsahegyiben jó a pedagógusok és a gyerekek kapcsolata Tiszta, rendezett az iskolánk környezete Az iskolánk termei szépen díszítettek, otthonosak 24

2005

2006

2007

2008

2009

88,8 85,8 89,0 93,5 87,9 86,3 85,4 84,7 84,1 86,9 76,7 89,2 80,1 87,1 85,8 79,7 84,4 80,7 85,4 79,2 77,8

85,5 84,4 83,9 87,0 84,8 85,8 87,2 84,8 80,6 84,7 85,9 88,6 78,5 82 87,1 77,2 86,6 81,1 81,9 77,7 81,6

84,5 80,1 88,7 93,1 89,6 84,3 89,3 85,3 84,0 89,1 86,9 88,2 80,4 80,7 85,9 83,5 93,5 85,0 82,0 82,6 87,4

83,4 85,2 82,8 89,1 84,6 83,5 84,6 83,0 78,2 82,4 79,1 84,0 78,5 78,5 81,5 82,9 83,6 75,3 78,2 76,6 79,9

92,9 90,8 90,5 89,8 87,5 87,3 86,3 86,2 85,2 85,0 84,6 83,7 83,4 82,9 82,6 82,5 81,5 81,5 81,4 81,2 79,7


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Az itt elérhető eredmények elegendőek a továbbtanuláshoz Ha szomorú vagyok, mindig megkérdezi valaki, hogy mi a problémám Ha valami problémám adódik, az iskola dolgozói erre időben reagálnak Nem csak a barátaimmal, hanem a többi diáktársammal is jó a kapcsolatom A szöveges értékelés sokat segít nekem önmagam megítélésében Nem szívesen hiányzok, mert nehezen tudom pótolni a lemaradásomat Van olyan osztálytársam, akinek a viselkedése zavar a tanulásban A javaslataimat a legtöbbször figyelembe veszik a pedagógusok A délelőtti tanítási időn túl is szívesen jövök vissza az iskolába Sok a szándékos rongálás az iskolánkban Nem kedvelem a csoportokban való tanulást, szívesebben dolgoznék más módon A délutáni szabadidős programok közül egyik sem érdekel igazán

80,8 85,1 79,1 79,8 75,8 82,0 75,6 63,2 73,6 62,7 39,3 39,1

82,5 78,8 73,3 79,0 77,2 78,5 63,2 65,4 72,8 56,3 48,9 37,5

84,7 80,6 79,3 79,8 79,2 78,2 71,0 69,1 62,4 43,3 42,2 28,4

78,4 76,6 73,4 78,3 76,6 77,4 72,2 70,1 62,6 61,8 39,9 33,0

77,6 77,4 75,3 75,0 73,3 72,4 71,5 67,1 67,1 60,6 41,3 28,9

elégedettség (%):

81,0

77,1

77,0

77,4

78,8

40

60

A tanulók egyéni elégedettségi mutatói: 120 100 80 60 40 20 0 0

10

20

30

50

25

70

80

90


A tanulóktól visszaérkező válaszok szerint a diákjaink egyre inkább elégedettek az iskolánkban folyó tartalmi munkával. A legtöbben úgy ítélik meg, hogy a tanulmányi munkájukhoz differenciáltan megkapják az elvárt segítséget, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás során egyaránt, továbbá sikeresek lehetnek a versenyeken és a továbbtanulásban is. Csak néhány kérdésnél mértünk gyengébb véleményt a tavalyinál, de ez a statisztikai hibahatáron belül van, így nem tekintjük szignifikánsnak az eltérést. Ezzel együtt is azonban van néhány olyan terület, amelynek a relatívan gyengébb véleményezése miatt tantestületi szinten is foglalkoznunk kell.

26


A SZÜLŐK VÉLEMÉNYE 1. 2. 3.

Elégedett vagyok a gyermekem osztályfőnökének munkájával Szép az iskolánk természeti környezete A rózsahegyis gyerekek a versenyeken megállják a helyüket

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

A tanulóktól elvárt ismeretek fontosak a mindennapi életben is A pedagógusok fontosnak tartják az iskolai munka folyamatos fejlesztését A pedagógusok szívesen beszélgetnek a szülőkkel A szülők beleszólhatnak az őket érintő kérdésekbe A szülőket érintő kérdésekben megfelelő tájékoztatást kapok Az iskolában sokféle szabadidős program van Az iskola szervezetten, jól átgondoltan működik Az iskolában a pedagógusok fontosnak tartják az önismeret fejlesztését A panaszaimat megfelelően orvosolják az iskolában Gyermekem személyiségi jogait az iskola tiszteletben tartja Az iskola jól reklámozza a rendezvényeit és az eredményeit A pedagógusok egymás tiszteletére és elfogadására nevelnek Biztonságban tudom a gyermekemet az iskolában Fontos, hogy a gyerekek használják az iskolában az Internetet

18. 19. 20. 21. 22. 23.

Az iskola folyosói tiszták, szépen díszítettek A továbbtanuláshoz elegendő segítséget kapunk A pedagógusok reálisan értékelik a gyermekemet Az iskola egész működése a kinyilvánított értékeit tükrözi Az iskola házirendje megfelel a gyerekek igényeinek Az iskola folyamatosan ápolja a kapcsolatait a szülőkkel 27

2005

2006

2007

2008

2009

94 92

88 85

91 92 92 91 83 89 86 91 87 83 86 85 86 86

90 88 91 86 87 87 81 84 87 82 83 85 84 77

91 91 86

88 89 92

92,7 91,8 89,6

94 89 82 81 83 83 85

88 86 74 78 83 82 81

90 92 87 87 86 82 90 89 83 85 87 90 86 88

92 92 86 89 88 85 88 86 81 87 88 86 81 88

89,5 89,1 88,5 87,7 87,3 86,9 86,2 86,0 84,4 84,4 83,9 83,8 83,5 83,2

88 82 80 86 85 83

89 76 79 85 86 87

82,9 82,8 82,8 82,4 82,4 82,0


24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Jónak tartom a szöveges értékelést A pedagógusok kitartásra, szorgalomra nevelnek. A pedagógusok szívesen vállalnak közszereplést és közfeladatokat A tanulásban lemaradó tanulók sok segítséget kapnak A tanórákon kívül több ismeretszerzési lehetőséget is kínál az iskola A Rózsahegyi elismert a szülők körében Értékesek számomra az iskola hagyományai Az iskola termei szépen díszítettek, otthonosak A pedagógusok gondot fordítanak a tehetségek gondozására is A gyermekem sokféle sportolási lehetőség közül választhat Elégedett vagyok a gyermekem fejlődésével Az iskola épülete korszerű, modern Az osztályok, csoportok szervezésekor figyelembe veszik az egyéni kéréseket is A tanulás tanítása program sokat segít a gyermekemnek a tanulásban A konyhán finoman és változatosan főznek Gyermekem megfelelő biztatást, elismerést kap az iskolában A napköziben a gyermekem jól felkészülhet a másnapi órákra Az iskolában barátságos a légkör a pedagógusok és a gyerekek között Az új pedagógiai módszerek alkalmazása segíti a gyerekek fejlődését Gyermekem jól ki tudja magát fejezni szóban Gyermekem szívesen vesz részt a diákönkormányzat rendezvényein A ebédlői adagok bőségesek A gyerekek között gyakran vannak összezördülések az iskolában A tanulók elmarasztalásának módjai megfelelőek az iskolánkban A tanulók segítséget kapnak a későbbi életvitelük kialakításához is Gyermekem szeret tanulni A tanulók jól ismerik önmagukat, fejlett az önkritikájuk 28

93 84 90 79 82 86 86 82 85 82 77 84 81 74 77 77 82 83 83 72 72 76 69 74 78 68 72

88 81 82 69 83 85 86 85 80 79 72 73 81 79 84 77 79 78 81 69 79 79 63 75 71 67 67

89 85 86 77 91 88 86 86 85 83 74 84 82 83 81 82 80 81 85 72 75 81 70 81 78 66 71

86 79 86 75 89 88 88 87 84 85 74 78 84 79 89 81 75 76 80 72 74 82 72 70 77 66 71

82,0 82,0 81,7 81,5 81,0 80,2 80,2 80,2 79,3 78,6 78,5 78,1 78,0 77,5 76,6 76,6 76,4 75,8 74,6 73,8 73,6 71,7 70,3 69,6 69,2 67,7 65,9


51.

A rózsahegyis gyerekek rendesen viselkednek az iskolán kívül is elégedettség (%):

29

57

49

56

54

46,0

79

81,5

81,1

81,7

79,8


Alapdokumentumok ismerete Pedagógiai program Házirend

2009 66,2 89,2

2008 63 92

2007 60 95

2006 60 93

2005 58 80

2004 59 91

Iskolába járás kedvelése

80,7

81

80

79

80

74

Iskolai rendezvények, programok látogatottsága (aláhúzások %-os aránya) Tanévnyitó fogadóóra szülői értekezlet nyílt napok Rózsahegyi Napok tanévzáró

77,2 25,9 71,1 52,7 46,0 74,6

85 29 69 49 41 83

76 20 68 54 38 75

76 35 70 50 45 74

81 25 76 46 43 78

n.a. 29 n.a. 54 54 n.a.

Fejlesztendő területek a szülők szerint (aláhúzások %-os aránya) alapkészségek fejlesztése kommunikáció segítése emelt óraszámú oktatás művészeti nevelés mindennapos testmozgás több szabadidős program tisztaság rend barátságos légkör több szakkör ügyeleti rend tanulás tanítása étkezetés napközi a tanulók értékelése tehetséggondozás felzárkóztatás taneszközeink A tanulók viselkedése

9 17 5 2 12 12 15 9 17 2 15 8 8 2 6 11 15 12 58

13 13 4 1 17 14 8 7 18 1 10 4 4 6 4 10 23 4 44

8 16 1 6 27 30 14 8 10 6 5 10 5 4 5 12 9 12 45

A szülők egyéni elégedettségi mutatói:

30

12 12 3 4 22 16 13 10 10 3 7 15 7 4 6 9 16 4 47

2 13 6 5 18 24 21 15 10 5 13 21 2 2 0 10 19 10 35

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 28 20 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 53


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

31

50

60

70


A PEDAGÓGUSOK VÉLEMÉNYE

2009.

2008.

2007.

2006.

2005

98,9 96,9 94,8 94,8 93,8 91,7 91,3 90,6 90,6 90,6 89,6 89,1 88,5 88,5 88,5 87,5 87,5 86,9 85,4 85,4 85,4 84,4 84,4 83,3 83,3 83,3 82,3 81,5

95,5 70,5 80,4 97,3 97,3 91,1 73,2 89,3 88,4 85,2 90,2 89,3 93,5 75,9 94,6 84,8 82,4 88,0 76,8 84,8 81,3 78,6 75,9 86,6 85,7 75,9 85,2 72,3

92 77 90 86 94 92 75 91 88 84 70 88 93 74 90 78 83 84 81 81 80 80 81 86 85 79 91 76

96 78 86 84 94 96 88 90 89 96 70 93 94 77 92 89 87 90 83 80 80 83 85 88 91 80 96 73

95 77 91 83 93 95 85 91 86 93 77 87 86 77 97 86 88 84 80 81 90 86 86 87 91 81 95 80

(Konfidencia-intervallum: ± 5,6 % ) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A vezető az iskolai munka egészét évente értékeli Az ügyeletellátás feladatait minden pedagógus megfelelő gondossággal oldja meg Iskolánk pályázati tevékenysége sikeres. Az iskolai étkeztetés megfelelő színvonalú Tanítványainknak színes programválasztékot kínálunk. A vezetés a munkavégzésben jó példával jár elől A pedagógusok munkájának értékelése elfogadott eljárásrend alapján történik Pontosan tudom a feladataimat és a hatáskörömet Az éves feladataink a stratégiai céljaink megvalósulását szolgálják A vezetés jól menedzseli az iskolát Iskolánkban szakmailag felkészült pedagógusok dolgoznak A tantestületünk innovatív, a problémák megoldása érdekében … Partnereink elégedettsége kiemelten fontos a számunkra Iskolai rendezvényeink látogatottságával elégedettek lehetünk A vezetés tagjai a dolgozók számára személyesen bármikor elérhetőek A vezetés a döntési folyamatokban a kollégák széleskörű bevonására törekszik A partnereinkkel való kapcsolattartás formái szervezetten működnek. A vezetés önértékelést is végez Az iskola munkavédelmi szempontból biztonságot nyújt A vezetés ösztönöz a társadalmi szerepvállalásra A tanítási tartalom meghatározásában konszenzus alapján közösen döntöttünk Az iskolai fejlesztőmunka szakszerűen irányított A tantestületünk együttműködésre képes Az iskola lehetőséget biztosít a szakmai fejlődésre A vezetés a személyes problémák megoldásában segítőkész A team munka különböző formái gyakorlattá váltak Az iskolai tevékenységek jól szervezettek A módszertani kultúra fejlesztése a munkaközösségekben megfelelően irányított 32


29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.

Az iskolai folyamatok jól átgondoltak, tervezettek és szervezettek A továbbképzések tervezésekor figyelembe veszik az igényeimet is. A tanulók értékelését a közösen meghatározott szempontrendszer szerint végezzük A vezetés ellenőrző és értékelő munkája következetes Nálunk jól szervezett az információátadás és visszajelzés A tanár-diák kapcsolatban a személyesség dominál. A szaktantárgyaim tanításához szükséges eszközök a rendelkezésemre állnak A szakmai munkánk eredményessége elismert Endrőd lakossága körében Az iskolai élet egésze az általunk preferált értékeket közvetíti. Az iskola dekorációja igényes A pedagógusaink elhivatottak a munkájuk iránt. A munka szervezésekor a vezetés a személyes kérések teljesítésére törekszik A tehetséggondozásra megfelelő figyelmet fordítunk A munka elismerése és az értékelés rendszere egymásra épül A kitűzött céljaink reálisak Iskolánk eredményes reklámtevékenységet folytat. A taneszközök védelmére minden pedagógus gondosan ügyel A munka elismerése nyilvános A képességfejlesztésben hozzáadott pedagógiai érték megfelel az országos átlagnak Az intézmény biztosítja a dolgozói egészségének védelmét A munka erkölcsi elismerésére is figyelmet fordít a vezetés A külső tudásszint-mérések eredményei összhangban vannak a tanulók minősítésével A tanulók szöveges értékelése a személyes pedagógiai befolyást erősíti. Az oktatómunka eredményességét megfelelőnek tartom A feladatok elosztásakor a vezetés egyenletes leterhelésre törekszik Jól érvényesül a tanulói önkormányzatiság Az iskola belső higiéniája megfelel az igényeimnek. A pedagógusok módszerei hatékonyak A felzárkóztatás szervezeti keretei biztosítják az eredményességet Nevelőmunkánk hatásossága számomra bizonyított A belső és a külső tudásszint-mérések eredményei egymással is összhangban vannak Fontos számomra, hogy iskolánk kivételesen szép természeti környezetben fekszik 33

81,3 81,3 81,3 80,4 80,2 80,2 80,2 79,5 79,2 79,2 78,4 78,3 78,1 77,3 76,0 74,0 74,0 72,8 72,6 71,9 71,9 71,9 71,7 69,8 69,8 68,8 67,7 67,7 67,7 65,6 64,6 62,5

81,3 86,6 77,7 75,0 70,5 80,6 77,7 75,0 83,0 88,9 77,7 75,9 75,0 73,1 83,9 64,3 69,6 73,2 77,8 79,5 74,1 67,0 70,5 60,7 71,4 67,3 75,0 70,5 68,8 65,2 66,1 96,4

82 77 81 74 61 83 76 71 93 91 80 78 69 71 83 59 75 76 72 76 76 66 78 60 69 73 70 69 71 66 66 94

88 90 83 80 67 79 72 74 92 92 74 86 74 84 85 76 71 82 76 79 81 67 74 62 68 72 65 70 66 69 63 97

87 84 84 83 70 80 72 70 87 91 71 83 78 85 92 74 79 85 78 78 83 69 78 67 73 73 63 73 72 72 66 92


61. A tanulás tanítása projekt eredményei meggyőzőek 62. A költségvetésünk biztonságos működést tesz lehetővé 63. A pluszmunka anyagilag is elismert

55,7 55,7 52,1

34

64,4 67,0 51,8

70 61 51

71 79 68

70 80 63


A partnereink visszajelzési és elégedettségi mutatói 100 visszajelzés

elégedettség 84,9

81,1

78,8

81,2

79,8

79,6

50

0 tanulók

szülők

A pedagógusok egyéni elégedettségi mutatói

35

pedagógusok


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

5

10

15

20

36

25

30

35


A RÓZSAHEGYI-DÍJ ODAÍTÉLÉSE A munkaközösségek és a Közalkalmazotti Tanács javaslatai alapján az iskola Minőségfejlesztő csoportja, az iskolavezetéssel egyeztetve az alábbi szabályozás bevezetését javasolja a Rózsahegyi-díj odaítélésével kapcsolatban 2009/2010-es tanévtől kezdve: Rózsahegyi-díjra jelölhető intézményünk azon pedagógus dolgozója, aki több éven keresztül tartósan kiemelkedő munkát végez, azaz:   



  





Munkakörével kapcsolatos feladatát mindig megbízhatóan és színvonalasan teljesíti. Munkájának és képesítésének köszönhetően az iskola számára nehezen pótolható. Oktatómunkájával elismerést szerez az iskolának (versenyek eredményei, felmérések szintje, az adott osztályzatok megtartása magasabb osztályokban, v. középiskolában, nyilvános szereplés, felvételi eredmények... stb.) Osztálya (napközis csoportja) magatartása, neveltségi szintje, tanuláshoz való viszonya nyilvánvalóan tükrözi az osztályfőnök (csoportvezető) törődését, következetes követelménytámasztását (fegyelmezettség, házirend betartása, tanulmányi tendenciája: a pedagógiailag hozzáadott érték alapján.). Osztálya összefogott közösség. Ennek érdekében időt és energiát fordít kirándulások szervezésére, szabadidős programokra. Mint osztályfőnök, v. napközis csoportvezető törekszik a szülői házzal való szoros kapcsolat kialakítására, az egészséges együttműködés biztosítására. Szakmai munkájára igényesség jellemző. Gondot fordít saját szakmai önképzésére. Továbbképzésre - lehetőségeihez mérten - nem sajnálja az időt, az energiát és szükség esetén az anyagi áldozatot sem. Szakmai hozzáértésével segíti az iskolafejlesztést (szervezéssel, team munkában való részvétellel, továbbképzésekkel, bemutató órák vállalásával, tantervfejlesztő munkával, közösségi programok szervezésével, véleményének, meglátásainak nyílt közlésével). Óratervi óráin túl is szívesen van a gyerekek között: munkáját hivatásának érzi.

A Rózsahegyi-díj odaítélésével kapcsolatos szabályok:   



 

Az egyik díjazottat az igazgató a teljes munkatársi körből választja, a másik díjazottat a tantestület jelölés után, szavazással választja meg a pedagógusok köréből. Az odaítélés szempontjai évenként, nevelőtestületi kezdeményezésre módosíthatóak A szavazatszedő bizottság feladatainak ellátására a korábbi 3-5 év díjazottjai közül olyan 3 főt kér fel a Közalkalmazotti Tanács vezetője, akik nem jelöltek az adott tanévben a Rózsahegyi-díjra. Ők a tantestületi díj átadásában is szerepet kapnak A választási listára kerülőket írásban (a mellékelt jelölőlapon) kell jelölni. Intézményünk bármelyik főállású pedagógus dolgozója önállóan és csoportban is jelölhet egy személyt . A jelölőlapok nyilvánosak Egy személy jelölése esetén egyszeri szavazás dönt a támogatásról. (50 % +1 támogató szavazat szükséges) Több jelölt esetén az 1. szavazáson mindegyik jelöltre lehet szavazni. Minden szavazó 1 jelöltre adhatja le a voksát. Több személy vagy nem jelölt személy választása esetén a szavazólap érvénytelen. Az 1. szavazás több fordulós lehet, ha azonos szavazatot kapnak 37






jelöltek. Egészen addig szavaz a tantestület, amíg 2 főre nem csökken a jelöltek száma a „holtversenyben” levők közül. A 2. szavazáson már csak az 1. szavazáson legtöbb szavazatot kapott 2 jelölt indulhat. Ha a 2. szavazás során egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok 50 %-át + 1 szavazatot, akkor a díjat abban az évben nem adjuk ki. Az igazgatói díj minden évben kiosztásra kerül. A Rózsahegyi-díj tulajdonosai emlékplakettet és bruttó 50.000 Ft pénzjutalmat kapnak.

38


Elvégezendő feladat

Módszerek, eljárások

A szempontrendszer és a Tantestület javaslatára a választási folyamat felülvizsgálata minőségfejlesztési csoport elkészíti a módosítást A szempontrendszernek, a választás módjának és az eredményes szavazás feltételeinek a tudatosítása A korábban díjazottak névsorának a publikálása

Közzététel a tanáriban

Jelölés, előterjesztés írásban

Jelölőlapon közzététel a tanáriban Titkos, egyéni szavazással a jelöltekre

1. szavazás A szavazás eredményének megállapítása Új lista összeállítása 2. szavazás A szavazás eredményességének megállapítása

Az eredmény publikálása

Szavazatok értékelése, az érvényesség megállapítása

A Rózsahegyi napon a díj átadása

Siker-kritériumok

Határidők

Tantestület elfogadja a módosításokat

A díj átadása előtt 4 héttel

A megvalósítás felelősei A minőségfejlesztéssel foglalkozó csoport vezetője

A szavazásra jogosultak ismerik a szempontokat, a választás folyamatát A korábban díjazottak névsora olvasható a tanáriban Legalább 1 személy kapjon jelölést A jogosultak legalább 80 %-a szavazzon érvényesen.

A 2. szavazáson a legtöbb szavazatot kapó elérje a szavazatok 50 %-át+1 szavazatot A díj átadásra kerül A weblapunkon és legalább 2 városi lapban megjelenik a hír

39

Szavazatszedő bizottság

A szavazás napján

Rózsahegyi napon

A szavazatszedő bizottság tagjai

Igazgató A szavazatszedő bizottság tagjai


SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TUDÁS, ATTITŰD ÉS HASZNÁLATI SZOKÁS VIZSGÁLATA A szakdolgozat alapjául szolgáló mérés helyszíne Gyomaendrőd város két önkormányzati fenntartású általános iskolája volt. A gyomai városrészen a Kis Bálint Általános Iskola, az endrődi részen pedig a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola 6., 7. és 8. osztályosai írták meg a tesztet. A Szent Gellért Általános Iskolában, a kollégák túlterheltségére hivatkozva az iskola igazgatója nem járult hozzá a méréshez. A mérésnek egyik fő célja az volt, hogy a vizsgált korosztály informatikai tudásáról, tájékozottságáról, attitűdjeiről információkkal szolgáljon a mérés-értékelés iránt érdeklődők számára, másrészben pedig az online és papíralapú tesztelési formák összehasonlítása révén kutatás módszertani problémát próbáld megvizsgálni. A papíralapú kérdőívet 140 tanuló, az online kérdőívet pedig 136 tanuló töltötte ki. Az évfolyamokon és a nemeken belül megvizsgálva a kitöltési mód véletlenszerűségét az állapítható meg, hogy a két tesztforma alkalmazása között véletlenszerű volt a kapcsolat, azaz az adatfelvétel az elvártnak megfelelő módon történt. A tesztformák használata sem a mintában levő tanulók évfolyamával (χ²-próba p=0,837, Spearman korreláció r=-0,006), sem a nemekkel (χ²-próba p=0,072, r=0,108) nem áll összefüggésben. A kétfajta tesztforma kitöltősének aránya az évfolyamokon (%) Papír

Online

6.

48,7

51,3

7.

53,0

47,0

8.

50,0

50,0

összesen

50,7

49,3

A papíralapú és az online tesztet megírók teljesítményét kétmintás t-próbával összehasonlítva az F értéke 0,487-nek adódott p=0,488 mellett, azaz a két részminta szórása szignifikánsan nem tér el egymástól és t=-0,056 p=0,955 miatt a részminták átlaga sem különbözik. Mindkét teszforma esetén a módusz 22, a részmintán a kvartilisek értékei megegyeznek, az alsó értéke 17, a felsőé 26. Külön megvizsgálva a tesztformák különbözőségének a nemekre gyakorolt hatását is. A fiúknál adódó értékek kétmintás t-próbával (F=0,079, p=0,779, t=-0,076 és p=0,939) alátámasztják az előbbieket, a lányoknál pedig még egyértelműbb a tesztformák használatában való funkcionális azonosság (F=1,278, p=0,260, t=-0,001 és p=0,999). Varianciaanalízissel vizsgálva az egyes tesztformák alkalmazása során kapott eredményeket az évfolyamokon között az alábbi eltérések voltak kimutathatóak. A papíralapú kérdőívet kitöltők közül a nyolcadikosok különálló csoportot alkotnak a többiekétől jobb teljesítményükkel (Levene-homogenitás p=0,216, F=6,056, p=0,003). 40


Az online tesztformát használók esetében már a hatodikosok teljesítménye szignifikánsan a gyengébb (Levene-homogenitás p=0,277, F=8,939, p=0,000) a nagyobbakhoz, azaz a hetedikesekhez és a nyolcadikosokhoz képest. Mindenképpen feltűnő az online tesztet kitöltő nyolcadikosok elvárthoz képest gyengébb teljesítménye. A kétfajta tesztforma alkalmazásával kapott átlageredmények Papír

Online

Összesen

6.

19,76

18,87

19,30

7.

20,77

23,77

22,04

8

23,60

21,84

22,72

átlag

21,51

21,55

21,53

szórás

31,964

28,560

30,177

Az online tesztforma legkevésbé a hatodikosok számára kedvezett. Nincs ugyan szignifikáns eltérés a tesztformák alkalmazása alapján az évfolyamon belül (kétmintás tpróba F=0,028, p=0,868, t=0,680, p=0,499), de jól megfigyelhető a jobb teljesítményekben mutatkozó eltérés a papíralapú teszt javára. Az online teszten alig teljesítettek néhányan kiemelkedően, addig ez az intervallum papíralapon újabb móduszt eredményezett. A következő ábrán a hatodikosok teljesítménygörbéje látható, ahol a vízszintes tengelyen, az átláthatóság miatt, a teljesítményeket hat kategóriaosztályba soroltuk. 12

papír (6.)

10

online (6.)

8

6

4

2

0 1

2

3

4

5

6

7

A hatodikosok teljesítményének eloszlása a két tesztforma esetében Szignifikáns eltérés mutatható ki a tesztformák alkalmazása szerint a hetedikesek évfolyamán belül (kétmintás t-próba F=5,532, p=0,021, t=-2,529, p=0,012). Itt is a jobb teljesítményekben figyelhető meg eltérés a papíralapú teszt javára. Amíg ugyanis papíralapú teszten szinte egyenletesen teljesítettek, balra eltolódó, nagyon lapos normál 41


eloszlást figyelhető meg, addig az online teszttel dolgozóknál a differenciáló hatást erőteljesen jelzi a bimodális eloszlás. 25

papír (7.)

20

online (7.)

15

10

5

0 1

2

3

4

5

6

7

A hetedikesek teljesítményének eloszlása a két tesztforma esetében Nincs szignifikáns különbség a tesztformák alkalmazása alapján a nyolcadikosoknál (F=0,138, p=0,712, t=1,780, p=0,078). Az online teszt itt is bimodális eloszlást mutat. Két maximum érték van, vagyis a hetedikesek részmintája erősen heterogén. Ebben az évfolyamban a legnagyobbak az egyéni különbségek (s=33,563) és erre az online teszt különösen érzékeny mérőeszköznek bizonyult. Feltehetően a gyengébb képességekkel és kisebb tudással rendelkezőknek több problémát okozott a szokatlan módszerű adatfelvétel, mint a társaiknak. A papíralapú teszt normál eloszlást mutat, de erősen lapos, kissé balra, a gyengébb teljesítmények irányába tolódik. Az eloszlás homogénebb mintát sejtet, amit igazol a szórás értéke (s=20,807). 16 14

papír (8.) online (8.)

12 10 8 6 4 2 0 1

2

3

4

5

6

7

A nyolcadikosok teljesítményének eloszlása a két tesztforma esetében

42


Az informatika osztályzatnak és a teszten nyújtott teljesítménynek a korrelációja közepes erősségű. Varianciaanalízissel külön megvizsgálva a tesztformákat, a papíralapú teszt tükrözi a globális helyzetet (Levene-homogenitás p=0,674, F=12,170, p=0,000), azaz szignifikánsan elkülönülő csoportot alkotnak az elégséges, külön a közepes osztályzatúak, míg a jó és jeles jegyűek. Online teszt esetén az elkülönülés annyiban kevésbé differenciált (Levene-homogenitás p=0,497, F=13,426, p=0,000), hogy az elégséges és a közepes jegyűek egy csoportban vannak. Nincs elkülönülő csoport a számítástechnika kedveltségét illetően sem globálisan, sem a papíralapú tesztet kitöltők esetében. Az online tesztet megoldók közül azonban, akik „kevesebb mint 30 percet” számítógépeznek az iskolán kívül, azok számára a feladatok megoldása szignifikánsan gyengébben sikerült, mint a társaiké (Levene-homogenitás p=0,220, F=2,662, p=0,035). A számítógépezési szokásokra, attitűdökre vonatkozó kérdések megválaszolását, néhány eset kivételével nem befolyásolta a tesztformák különbözősége. Korrelációs számításokkal csak két itemnél lehetett szignifikáns különbséget lehet felfedezni, amelyből következtetni lehet a megkérdezettek megbízhatóságára, hitelességére, következetességére és a válaszadás őszinteségére, körülményeire, az adatfelvételt befolyásoló tényezőkre. Az alábbi táblázat által bemutatott adatok közötti eltérés nehezen indokolható. A következetlenség, mint ok azért zárható ki, mert ennek a két kérdésnek szignifikánsan közepes a korrelációja (r=0,476), azaz a válaszolók válaszai egymásra épülnek, együttállnak. Az évfolyamok, majd a nemek között keresve sem találtam okot, azt tapasztaltam, hogy mindenhol hasonlóak az eltérések. „Az internet segít a tanulásban” (%)

egyetértek

Egyszer egyetértek, egyszer nem

Nem értek egyet

Egyáltalán nem értek egyet

5,1

11,6

29,0

24,6

29,7

22,1

41,9

26,5

5,1

4,4

teljesen egyetértek papír online

Mindkét kérdésnél az indokolhatta az online tesztet kitöltőknél a pozitívabb hozzáállást, hogy ők éppen ezt az eszközt használhatták a teszt kitöltésénél. Nekik az éppen akkor használt információs eszközről kellett nyilatkozniuk, valószínűleg ez felnagyította a jelentőségét, javított a megítélésén. A papíralapú teszttel dolgozókat nem motiválta hasonló tényező, sőt mivel nekik jutott a talán kevésbé izgalmasnak, modernek tartható mérőeszköz, a megítélést, a hozzáállást ez erősen lerontotta. „Fontosnak tartom, hogy naponta használjam az internetet” (%) Egyáltalán Egyszer teljesen Nem értek egyetértek egyetértek, nem értek egyetértek egyet egyet egyszer 43


nem papír

10,1

15,9

31,2

21,7

21,0

online

25,0

22,8

29,4

17,6

5,1

44


A számítógép-használat előfeltétele azoknak az ismereteknek a megszerzése és az elmélyítése, amelyek ennek az eszköznek a későbbi rendeltetésszerű és célszerű használatát lehetővé teszik. Ezeknek az ismereteknek a forrásai részben a családtagok, a kortársi csoportok, a barátok, ismerősök, másrészben az iskolai számítástechnika órák, a multimédiás foglalkozások. A tanulók a meglevő tudásuknak az iskolának tulajdonított részét a következő táblázat adatai alapján határozták meg. Az adatokból látható, hogy minden évfolyamon a tanulók, legalábbis a saját véleményük szerint, az ismereteik jelentős részét még a szüleiktől, testvéreiktől, barátaiktól szerzik. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a heti egy informatika óra csak részben hagy nyomot a gyakori otthoni és baráti körben végzett számítógépezéshez képest. Az iskolában szerzett informatikai ismeretek jelentősége az évfolyamokon felfelé haladva ha nem is szignifikánsan, de azért lecsökken. (χ²-próba p=0,066) Az iskolában megszerzett tudás válaszolók által becsült aránya (%)

< 25 %

25 – 50 %

50 – 75 %

> 75 %

6.

18,8

35,9

34,4

10,9

7.

19,0

48,0

30,0

3,0

8.

25,8

44,9

21,3

7,9

Az iskolában illetve az iskolán kívül elsajátított tudáselemek teljesítésével kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy a két irányból érkező tudáselemek erősen korrelálnak egymással és az összpontszámmal. Az 15. táblázat tartalmazza az ezzel kapcsolatos korrelációs együtthatókat. Az otthon és az iskolában megszerzett tudás kapcsolata az összteljesítménnyel (p<0,01) Nem

otthonról

iskolában

összpont

otthonról iskolában

0,633(**)

összpont

0,896(**)

0,911(**)

A tanulók által az iskolának tulajdonított tudás mértékét a teljesítményhez viszonyítva, a vizsgált kategóriák közül csak a legkisebben és a legnagyobban jeleznek normál eloszlást. A fele részben az iskolában illetve más forrásból származó tudással bírók teljesítménye pedig bimodális eloszlást mutat. A nem normális eloszlás mögött a közepesen teljesítők bizonytalan értékelése és ezzel együtt két részminta egyébként normális eloszlása bújhat meg.

45


35 <25 %

30

25-50 % 50-75 %

25

> 75 %

20 15 10 5 0 1

2

3

4

5

6

7

-5

Az iskolának tulajdonított tudáshoz kapcsolódó teljesítménygörbék Az iskolai szintű alkalmazások közül néhány területen megítélték a tanulók a saját tudásukat. A területek egymással való összefüggését megvizsgálva kiderül, hogy a legerősebb az együttjárása a hálózati és hardverismeretek megítélésének. A részterületek közötti összefüggésrendszer (p<0,01) Gépi részek ismerete

Operációs rendszer szintű műveletek

Gépi részek ismerete

Számítógépes hálózatok

Gépi részek ismerete Operációs rendszer szintű műveletek

0,512(**)

Szövegszerkesztés

0,418(**)

0,527(**)

Számítógépes hálózatok

0,402(**)

0,330(**)

0,536(**)

A tudásteszten nyújtott globális teljesítménnyel csak a multimédiás alkalmazások előzetes megítélése mutatott szignifikáns kapcsolatot, itt a korrelációs együttható értéke 0,249-re adódott. Az egyes részterületek előzetes megítélését az azon a területen ténylegesen nyújtott teljesítménnyel korreláltatva az alábbi, általában gyenge összefüggések adódtak. A részterületekhez kapcsolódó becslés és teljesítés korrelációi (p<0,01) hardverismeret korreláció

0,013

operációs

multi-

rendszer

média

0,173(**)

0,193(**)

46

hálózatok

teljes teszt

0,057

0,440(**)


Az otthonról érkező (átlag: 83,1%, szórás=0,195) illetve az iskolában megszerzett tudáselemek (átlag: 60,5, szórás=0,210) százalékolt eredményeivel páros t-próbát végezve szignifikáns különbséget találtam az eredmények között (t=-21,583, p=0,000). Az iskolán kívül elsajátított ismeretek jobban elmélyültek a tanulók tudásában, mint azok, amelyeket az iskolában tanítottunk a számukra. Ennek okait a számítástechnika tantárgy kis óraszámában és a multimédiás eszközök és módszerek kevésbé általános és hatékony felhasználásában kereshetjük. A tanulók a teszt megoldása után megbecsülték a saját eredményüket, amelyet a tényleges teljesítményükhöz viszonyítottam. Az alábbi táblázat rovatfejében a valódi teljesítményekhez kötődő kategóriák, soraiban pedig a az előzetesen megbecsült tudás kategóriái, látszanak. Az adatok és a szignifikáns, közepes erősségű (r=0,44) korrelációs érték alapján a tanulók általában jól becsülték meg a saját tudásukat. A becsült és a tényleges teszteredmény teljesítménykategóriái (%) < 25 %

25 – 50 %

50 – 75 %

> 75 %

< 25 %

4,0

48,0

44,0

4,0

25 – 50 %

0,0

46,0

43,7

10,3

50 – 75 %

0,0

15,6

46,7

37,7

> 75 %

0,0

2,4

54,8

42,9

A tanulók teljesítményét a tanév végi tanulmányi átlagukhoz viszonyítva szembetűnő a 3,6 és 4,6 közötti átlageredményű tanulók teszten nyújtott teljesítményének bimodális eloszlása. A nem szimmetrikus eloszlás hátterében feltehetően az azonos osztályzatok mögötti tudáskülönbség, azaz a szummatív értékelésben rejlő eltérő követelmények, eljárások, módszerek sejthetők. A gyengébb tanulók (2,6-nél kisebb átlagúak) teljesítményének eloszlásgörbéje erősen balra eltolódó, a vártnak megfelelő, összességében a gyenge eredmények többségét jelzi. A közepesen teljesítő, vagy legalábbis így értékelt tanulók eredményei a vártnak megfelelően enyhén balra eltolódó eloszlásgörbét mutatnak. A legjobbak teljesítményének eloszlása szimmetrikus, több ugyan a jobb eredmény, de a görbe nem tolódik el annyira jobbra, míg azt talán várni lehetett volna. Ennek hátterében itt is a nagyon differenciált társadalmi háttér és az értékelés bizonytalansága sejthető.

47


40 2,6 alatt

35

2,6 és 3,6 között 3,6 és 4,6 között

30

4,6 fölött

25 20 15 10 5 0 1

2

3

4

5

6

7

A tanulmányi átlag és teszten nyújtott eredmény eloszlásgörbéi Az évfolyamok közötti eredményeket összehasonlítva, a hetedikesek esetében megfigyelhető meg az eloszlás bimodalitása. Az eloszlásgörbe minimuma pont ott van, ahol a módusznak kellene lennie. Ennek oka valószínűleg az évfolyam iskolánkénti és városrészek közötti heterogén összetétele és a kamaszkori érdeklődés, tanulási motiváció erős differenciáltsága. A nyolcadikosok teljesítménye szabályosabb, de gyengén jobbra tolódik, kissé torzult az eloszlásgörbe a jobb teljesítmények irányába. A hatodikosoknál gyakoribbak a gyengébb teljesítmények, a legtöbben ugyan közepesen teljesítettek, de az eloszlásgörbe itt is balra tolódik. A minta legfiatalabbjai közül sokan csak a minimumot teljesítették, az eredmények lassan növekednek és igazán kiemelkedően is csak kevesen teljesítettek. 35 6.

30

7. 8.

25

20

15

10

5

0 1

2

3

4

5

6

Az évfolyamokra jellemző teljesítménygörbék 48

7


Varianciaanalízissel vizsgálva az évfolyamok és az elért eredménynek kapcsolatát megállapítható, hogy a hatodikosok elkülönülő csoportot alkotnak a mintán belül (Levene-próba p=0,435, homogén a minta, F=9,588, p=0,000), átlageredményük szignifikánsan különbözik a nagyobbakétól. A nyolcadikosok és a hetedikesek eredménye szignifikánsan nem tér el egymástól. Feltételezhető, hogy a hatodikosok számára még nem volt elegendő az idő a fogalmak és a legfontosabb felhasználói ismeretek alapos megtanulására, elmélyítésére. Az évfolyamokon belül a szóródási mutatók közül a kvartiliseket megvizsgálva az állapítható meg, hogy a legnagyobb terjedelem a hatodikosokhoz, a legszűkebb pedig a nyolcadikosokhoz kötődik. Az első és a harmadik kvartilis közötti távolság mindhárom évfolyam esetén azonos, a hetedikeseknél sűrűbb a medián fölött teljesítők intervalluma. A nyolcadikosok közül legjobban teljesítők esetén a legkisebb a pontok közötti differencia. 40

30

Összpontszám

20

10

0 N=

76

100

100

6.

7.

8.

Évf olyam

A tanulói teljesítmények évfolyamszintű boxplot grafikonja Az egyik legfontosabb alapmutatónak a családok számítógéppel való ellátottságát tekinthetjük, annak ellenére, hogy ez a számítógépek minőségét, teljesítőképességét nem ismerve, releváns módon csak fenntartásokkal használható bemeneti paraméterként (Sós, 2005). A vizsgálatban szereplő tanulóknak átlag 9,5 %-a nem rendelkezik otthon számítógéppel, többségük a családtagjaival közösen használják a számítógépet, azonban önállóan, a család többi tagjától függetlenül csak 23 %-a jut hozzá a használatához. A saját számítógéppel rendelkezők száma az évfolyamokban felfelé haladva folyamatosan növekszik. Az alábbi ábra az évfolyamokon belül mutatja a számítógéppel rendelkezők illetve azt a családtagjaikkal közösen vagy önállóan használók számát.

49


80

6. 7.

70

8. 60 50 40 30 20 10 0 nincs

közös

saját

.

A tanulók otthoni számítógépezésének lehetősége Elvégezve a χ²-próbát (p=0,021), ennek eredményeként összefüggés mutatható ki a számítógépes ellátottság és az évfolyamok között. Minél nagyobbak a tanulók, annál többen rendelkeznek önállóan számítógéppel. A folyamatot feltehetően az önállóságra törekvés, a továbbtanulás igénye és a magánszférára kialakításának, elszigetelésének igénye indokolja. Nincs szignifikáns eltérés azonban a lányok és a fiúk számítógépes ellátottsága között, bár ezt az eltérő pszichés fejlődésük talán ezt indokolhatná is (χ²-próba, p=0,080). A nemek és a számítógép-ellátottság kapcsolata (%) nincs

közös

saját

fiú.

17

56

27

lány

8

55

37

összesen

11

55

34

A szülők iskolai végzettsége között 0,699-es korreláció adódott, azaz szoros összefüggés van a településünkön az anyák és az apák képzettsége között. A szülők iskolázottsága egyrészt a családi hátteret jól leképező mutató, másrészt a hátrányos helyzet egyik meghatározó tényezője. A következő ábra a tanulók szüleinek és saját iskolázottsági tervüknek a kapcsolatát mutatja, jól érzékelhető a balra tolódás a kisebb végzettségek irányába, ugyanakkor a törekvés is az érettségit adó, majd később a felsőfok irányába. Az évvégi tanulmányi eredmény és a továbbtanulási terv korrelációja r=0,362, közepes összefüggést mutat a tanulmányi teljesítés és a továbbtanulási terv között. A szülők végzettségével a továbbtanulási terv gyengén korrelál, az anyéval számolt érték 0,169, az apáéval pedig 0,171.

50


40 35

anya végzettsége apa végzettsége

30

terv

25 20 15 10 5 0 általános

szakmunkásképző

érettségi

érettségi szakképzettséggel

f őiskola

egyetem

A szülők végzettségének és a továbbtanulási terv kapcsolata A számítógép családtagok általi közös használata megosztja az erre fordítható időt, de az információk, ismeretek megosztásának a lehetőségét is megteremti. A családtagok közül nem ritkán pont a legfiatalabb a legtájékozottabb, a család többi tagja a segítségét igényli. „Gyakran segítek a családtagjaimnak a számítógép kezelésében” (%) teljesen egyetértek

egyetértek


Nem értek egyet


4,7

8,3

23,9

34,1

28,6

A családtagok egymáshoz viszonyított számítógépezéssel eltöltött idejét a folyamatos működéssel együtt vizsgálva a válaszok között az alábbi korrelációs együtthatói adódtak. A korrelációs együtthatók alapján megállapítható, hogy a szülők és a testvér(ek) számítógépezéssel eltöltött ideje közepesen függ össze egymással, de ezeknek a tényezőknek nincs kapcsolata a számítógép folyamatos működésével. A számítógép használata a nyári időszakban erősen (r=0,658), a szorgalmi időszakban gyengébben (r=0,256) kötődik a megkérdezett tanulóhoz. A számítógép-használat gyakoriságának összefüggései a családtagok körében (p<0,01) folyamatos

apa

működés

anya

testvér(ek)

számítógépezésének időtartama

folyamatos működés apa ideje

-,026

anya ideje

-,007

,443(**)

testvér(ek) ideje

,022

,287(**)

51

,289(**)


A teszten mutatott teljesítmény kis mértékben, gyengén korrelál a szülői háttérrel és elsősorban az anya végzettségének hatása a jelentősebb (29. táblázat). Az anya és az apa iskolázottsága szerinti bontásban elvégzett varianciaanalízis mindkét esetben azt mutatta, hogy a legkisebb végzettségű, tehát csak általános iskolával rendelkező szülők gyermekei teljesítettek szignifikánsan a leggyengébben (Varienciaanalízis: Levenehomogenitás p=0,318, F=7,776, p=0,000 illetve Levene-homogenitás p=0,754, F=4,746, p=0,000). A szülők végzettségének összefüggése az összteljesítménnyel (p<0,01)

Nem

anya végzettsége

apa végzettsége

összes pont

anya végzettsége apa végzettsége

0,699(**)

összes pont

0,274(**)

0,182(**)

Az otthoni számítógép hiánya kevésbé jelent hátrányt a tanulók véleménye szerint, válaszaik aránya normál eloszlást tükröz. „Akinek nincs számítógépe, komoly hátrányba kerül a többiekhez képest” (%) teljesen egyetértek

egyetértek


Nem értek egyet


12,0

25,2

31,0

21,5

10,2

A tanítási órákon alkalmazott számítástechnikai eszközöknek és módszereknek az eredményekre gyakorolt hatását Kruskal-Wallis próbával (p=0,363) megvizsgálva azt kaptam, hogy nincs elkülönülő csoport aszerint, hogy a tanulóink ritkán vagy gyakran, több vagy kevesebb órán használnak-e ilyen eszközöket. 80 70 60 50 40 30 20 10

több órán, gyakran

több órán, ritkán

néhány órán, gyakran

néhány órán, ritkán

0 csak számítástechnika órákon

19. ábra. A tanulók számítógép-használatának gyakorisága az iskolában

52


Az iskolákban a számítógéppel segített órák gyakorisága és a teszten nyújtott teljesítmény korrelációs együtthatója r=-0,070 lett, azaz nincs kapcsolat a két változó között. Tantárgyi mérések 8. évfolyam Osztály 8. a 8. b

Létszám 21 25

SNI 3 2

HHH 6 6

Integrált 7 6

MATEMATIKA 2010 1. feladat a) Írd le számokkal a következő értéket! „hat egész hetvenkét ezred” Osztály 8.a 8.b

Teljesítmény (%) 68 84

Évfolyam átlag (%) 77,6

b) Határozd meg az abszolút értékét! Osztály 8.a 8.b


Évfolyam átlag (%)







75,6

c) Írd le az ellentettjét! osztály 8.a 8.b

77,6

d) Számold ki a 38%-át! osztály 8.a 8.b e) Határozd meg a osztály 8.a 8.b

46,8

2 részét! 3

40

f) Az előző feladatokban kapott értékeket add össze! osztály 8.a 8.b


53



2. feladat Alapműveletek racionális számokkal a) 3

1 + 2,3 = 4

osztály 8.a 8.b











42,4

b) 7,06 · (-0,9) = osztály 8.a 8.b

59,4

c) (-10,6) : (-0,25) = osztály 8.a 8.b d) (-

46,8

11 5 ): = 3 3

osztály 8.a 8.b

44,4

e) 2³ - 5 :4 = osztály 8.a 8.b

57

3. feladat Oldd meg a következő egyenletet és ellenőrizz! 5 + 2(4 – 3x) = 3x – (11 + x) osztály 8.a 8.b


4. feladat Mértékváltások 0,8 kg = 15,3 dl =

dkg l 54



468 m = 10 perc = osztály 8.a 8.b

km óra Teljesítmény (%) 62 61


5. feladat Egy egyenlő szárú háromszög alapja 8 dm a hozzátartozó magassága 3 dm. a) Készíts vázlatrajzot a háromszögről! osztály 8.a 8.b





84,4

b) Számold ki a területét! osztály 8.a 8.b

44,4

c) Számítás útján határozd meg a szárának hosszát! osztály 8.a 8.b





26,4

d) Mennyi a kerülete? osztály 8.a 8.b

30,2

e) Mekkora annak az egyenes hasábnak a térfogata, melynek az alaplapja ez a háromszög és a test magassága 1 m ? osztály 8.a 8.b



f) Mennyi hl víz fér egy ilyen formájú tartályba? osztály 8.a 8.b


6. feladat Arányossági feladatok A szilvalekvárt 5 dl-es üvegekbe töltöttük, így 29 üveg lett tele. a) Mennyi lekvárunk van? 55



osztály 8.a 8.b



b) Mennyi üvegre lenne szükség, ha ugyanezt a lekvármennyiséget 7dl-es üvegekbe töltenénk? osztály 8.a 8.b



c) Mennyi %-kal nőtt az üvegek űrtartalma? osztály 8.a 8.b



7. feladat Síkidomok jellemzőinek (oldalak, szögek, szimmetria, kerület, terület) halmazokba (téglalap, paralelogramma, rombusz, deltoid, húrtrapéz) történő rendezése. osztály 8.a 8.b



Összesítés: osztály

Teljesítmény

Évfolyam átlaga

8.a 8.b

43,8 % 48,7 %

46,74 %

100-90 (%) 89-75 (%) 74-60 (%) 59-40 (%) 39- (%)

8. a 0 4 1 6 5

8. b 0 5 4 6 9

(25%) (6,25%) (37,5%) (31,25%)

(20,8%) (16,7%) (25%) (37,5%)

Évfolyam év végi átlag 3,12 3,00 Együtt 0 9 5 12 14

(22,5%) (12,5%) (30%) (35%)

Vaszkó András

56


Szövegértés Örkény István: Kenyér Kérdések 1. Hol és mikor játszódhat a történet? 2. Értelmezd a következő szavakat: Barakk Priccs Lovacska Részrehajló 3. A foglyok miért csoportosan és fegyverrel jártak kenyérért? 4. Ki kapott felmentést a kenyérhordás alól? 5. Igénybe vették-e a felmentést? Miért? 6. Hányan laktak egy barakkban? 7. Mit használtak súly helyett méréskor? Karikázd be! 8/a. Milyen volt a kenyér? 8/b. Számold ki a súlyát! 9. Mennyi ideig tartott kidolgozni a megfelelő mérési módszert? 10. Ki kapott kenyérvéget? 11. Milyen sorrendben osztották ki az adagokat? 12. Miért nem tartott senki igényt a kimaradt kenyérmorzsára? 13. Mi lehetett az író –Örkény István- célja a novellával? Összesen: 8. a

Ö

1 1

2a 1

2b 1

2c 1

8. a 39% 53% 83% 44% 67% 17%

8. b 21% 43% 42% 54% 71% 4%

Összesen 28,5% 47% 59% 49,8 % 69,3% 9,4 %

67%

71%

69,3%

50% 78% 61%

71% 83% 79%

62,3 % 81 % 71,5%

89%

92%

90.7%

72% 28%

83% 46%

78,4% 38,5%

89%

96%

93,1%

28% 31%

57% 54%

45 % 44,5%

44%

48%

46,3 %

31%

19%

24%

54%

58%

56,3 %

2d 1

3 1

4 2

5 1

6 1

7 1

8a 2

8b 1

9 1

10 3

11 2

12 2

13 2

Pontszámok

7

15

8

12

3

12

18

14

11

16

26

5

16

15

11

16

11

% Elért eredmény (%)

39

83

4 4

67

17

6 7

5 0

7 8

6 1

8 9

7 2

2 8

8 9

2 8

3 1

4 4

3 1

2a 1 10 42

2b 1 13 54

4 2 34 71

5 1 20 83

6 1 19 79

7 1 22 92

8a 2 40 83

8b 1 11 46

9 1 23 96

10 3 41 57

11 2 26 54

12 2 23 48

13 2 9 19

8. b Ö %

Pontszámok Elért eredmény (%)

1 1 5 21

2c 1 17 71

2d 1 1 4

3 1 17 71

egyes típusú feladatok 8. a 8. b Összesen

66% 74% 70,7%

57

kettes típusú feladatok 59% 70% 65,4%

hármas típusú feladatok 38% 31% 33,9%

Ö 24

Ö 2 4

% 100 54%

% 100 58%


100-90 (%) 89-75 (%) 74-60 (%) 59-40 (%) 39- (%)

3 5 6 3

8. a 0 (17,6%) (29,6%) (35,2%) (17,6%)

8. b (4,2%) (16,7%) (33,3%) (25%) (20,8%)

1 4 8 6 5

1 7 13 12 8

Együtt (2,4%) (17%) (31,8%) (29,3%) (19,5%)

A feladatok három nehézségi fokba sorolhatók. (Csak a teljesen jó válaszokat fogadtam el.) Első: (egyes típusú feladatok) a szövegből egyszavas válaszokat kellett kikeresni (3, 4, 6, 7-es feladatok). Ezek voltak a legkönnyebbek. A 8. a 66 %-ra; a 8. b osztály 74 %-ra teljesített. (1. számú táblázat.) Második: (kettes típusú feladatok) a szövegből több adatot kellett kikeresni, vagy mondatokat, szövegrészeket kellett összefoglalni, és saját szavaikkal leírni: (5, 8/a, 9, 10, 11-es feladatok). A 8. a osztály 59 %-ra; a 8. b osztály 70 %-ra teljesített. Harmadik: (hármas típusú feladatok) a szövegből, szövegösszefüggésből kellett kikövetkeztetni a választ. Ez volt a legnehezebb feladat. Ide tartoznak az 1, 2, 8/b, 12, 13-as feladatok. A 8. a osztály 38 %-ra; a 8. b osztály 31 %-ra teljesített. Mint az várható volt, mindkét osztályban az első típusú feladatokat oldották meg a legsikeresebben, és a harmadik típusú feladatok okozták a legnagyobb problémát. Az osztályok összeredménye: 8. a osztály 54%; 8. b 58% . Mindkét osztály teljesítménye közepes szintű. Összességében elmondható, hogy az osztályok eredményei (8. a 54%; év végi átlag irodalomból 3.00; 8. b 58%; év végi átlag irodalomból 3.16) tükrözik az év végi jegyek átlagait. Az osztályok a továbbhaladáshoz szükséges minimumszintet teljesítették (kivéve a 8. b osztályból egy fő). Molnárné Klein Tünde 4. évfolyam MATEMATIKA Osztály 4. a 4. b

Létszám 15 24

SNI 1 0

Feladatok 1. Számok írása (számmal, betűvel). A megadott két érték összegének becslése, összeadása. 2. Alapművelet (kivonás, osztás) elvégzése és ellenőrzése. 3. Műveletsor eredményének meghatározása. 58

HHH 2 2

Integrált 2 3

4. a (%)

4. b (%)

Együtt (%)

85

78

80,7

75

82

79,2

66

74

70,8


4. Kombinatorikai feladat. (3 tanuló futóversenye) 5. Mértékváltás (igaz állítás kiválasztása) 6. Kislabdahajítás eredménye nyilakkal ábrázolva. 7. Grafikonelemzés (két tanuló tanóráinak számát mutatja a grafikon napi lebontásban) 8. Összetett szöveges feladat megoldása Összesen Év végi átlag

100-90 (%) 89-75 (%) 74-60 (%) 59-40 (%) 39- (%)

4. a (47%) (19,9%) (19,9%) (6,6%) (6,6%)

7 3 3 1 1

10 8 4 1

86 96 94

88 89 93

87,2 91,7 93,4

88

75

80,1

62 80 3,73

69 80 4,13

66,2 80 3,97

4. b (43%) (35%) (17,5%) (4,5 %)

17 11 7 2 1

Együtt (44,8%) (28,9%) (18,5%) (5,6%) (2,6%)

MAGYAR NYELV Feladat 1. Hiányzó írásjel pótlása, mondatfajta megnevezése. 2. Szövegből a főnevek kiválasztása. 3. Példa a szövegből igékre, főnevekre. 4. Igekötős igék keresése 5. Melléknevek kikeresése a szövegből- egyik melléknév fokozott alakjának leírása. 6. Szótő megjelölése és a toldalék megnevezése. 7. A tesz ige megfelelő alakjának táblázatba írása. 8. Hiányzó betűk pótlása. 9. Határozott, határozatlan számnév csoportosítása. 10. A j hang megfelelő betűjelének pótlása. Összesen Év végi átlag

100-90 (%) 89-75 (%) 74-60 (%) 59-40 (%) 39- (%)

2 4 4 4 1

4. a (13,6%) (26,6%) (26,6%) (26,6%) (6,6%)

8 13 2

Magyar nyelv 59

4. a (%) 4. b (%) 79 97 63 94 58 83 51 68

Együtt 89,9 81,7 73,1 61,3

62

85

75,9

51 61 87 70 85 68 3,57

86 79 85 91 89 87,25 4,04

72,2 71,9 85,7 82,7 87,4 79,6 3,87

4. b (35%) (56%) (9%) -

10 17 6 4 1

Együtt (26,5%) (44,7%) (15,8%) (10,4%) (2,6%)


Nagyon jól sikerült felmérés, elégedett vagyok! Igaz, hogy egyetlen teljesen hibátlan munka sincs, valami apróságon mindenki megcsúszott. Leggyengébben az igekötős igék feladata sikerült. Vagy nem találták meg az összes igekötős igét, vagy a két utasítás közül csak az egyiket oldották meg. A másik „gyengébben” megoldott feladat az igék átalakítása igemódok és igeidők meghatározásával. A tévesztések a helyesírási hibákból, vagy a szám/személy megváltoztatásából adódtak. Sose legyen gyengébb! 4. a Képességüknek megfelelően teljesítettek. MAGYAR IRODALOM Szépirodalmi szöveg Fekete István: Nevelés Feladat

4. a (%)

1. A) Hogyan jellemzi az író a fiát? B) Mi történik a fiúval, amikor az előszobába ér? C) Mit kérdezett tőle az édesapja? D) Mit kért az író gyerekként az öreg Görbictől? E) Mi vette le a lábáról az öreget? F) Mit tett Fokos, amikor hosszabb szárra eresztette a gyereket? G) Hogyan viselkedett a lovon a gyerek a faluban? H) Hogyan „érkezett mag” a fiú a lovaglás végén? 2. A) Hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján. B) Kifejezések magyarázata. 3. A) Vázlatpontok kiegészítése. B) A történet üzenetének megfogalmazása. C)Két regény címének leírása, melyet Fekete István írt. Összesen Év végi átlag

100-90 (%) 89-75 (%) 74-60 (%) 59-40 (%) 39- (%)

4. a 2 1 2 2 7

(14,3%) (7,1%) (14,3%) (14,3%) (50%)

4. b 6 12 1 4

4. a

60

4. b (%) 96 98 100 78 100

Együtt

74

58 66

87 74 88,7 96

77,8 94,6

35 54 54 39

64 72 71 84

63 65,2 64,5 66,9

52 3,73

80 4,00

69,4 3,90

(26%) (52%) (4,5%) (17,5%)

Együtt 8 (21,6%) 13 (35,1%) 3 (8,1%) 6 (16,2%) 7 (19%)


Ilyen hosszú szövegből ennyire aprólékos, részletes válaszokat nem képesek adni, elfáradnak, a végére már nem tudnak figyelni, és az idő is kevés nekik. 3 rövidebb szöveg célravezetőbb lett volna. 4. b A felmérés megfelelően sikerült, bár néhány helyen elégedetlen vagyok. Először kérdésekre kellett a szövegből választ keresni. Jól megbirkóztak a feladattal. A megoldás 88%-os lett A második feladat első része szöveg kiegészítés volt, ami nem jelentett különösebb problémát. A második része kifejezések magyarázata. A „leeszi a fene” kifejezés magyarázata jelentett legnagyobb gondot. Változatos megoldások születtek./ pl. nem érdekel, unatkozik, kárba vész, meghal, jól érzi magát…./, vagyis többen nem étették meg a jelentését. Volt, aki megkereste a kifejezést a szövegben, és leírta a mondat folytatását. Vagyis nem értette meg az utasítást. Végül a vázlatot kellett kiegészíteni. Két tanuló nem is kezdett ebbe a feladatba. Négyen rosszul osztották fel a szöveget, így a vázlatcímek sem lettek pontosak. 12 fő viszont tökéletesen oldotta meg. A tanulságot, - hogy meg kell tanulni egyedül is megbirkózni a problémákkal, hogy nem várhatjuk mindig a segítséget, és vállalnunk kell a tetteinkért, döntéseinkért a felelősséget – nehéz volt megfogalmazni, hisz ezek mögött a gyerekek mögött mindig ott állnak támogatólag az anyukák, akik minden esetben, néha a kelleténél jobban is segítik őket. Nem is számítottam arra, hogy 2/3–uk ilyen tisztán, pontosan megfogalmazza ezeket a gondolatokat. Az utolsó pont, - két Fekete István regény címe - nem hittem, hogy bárkinek is gond lehet, hisz a Tüskevár kötelező olvasmányunk volt, a Vuk mindenki által ismert, Lutráról órán olvastunk. Mégis 3 tanuló is volt, aki semmit sem írt ehhez a feladathoz. /Igaz, már az előzőhöz sem./ Miért hoz szerencsét? /ismeretterjesztő szöveg/ Feladat 1. a) Hová helyezik a lópatkót a magyarok, az algírok és Az angolok? b) Milyen állatnak tartották régen a lovat? c) Hova és mit helyeztek régen, amikor lovat áldoztak? d) Mit helyettesített a lópatkó? e) A hiedelem szerint miért hoz szerencsét a lópatkó?

4. a (%)

61

Együtt

97 91 85 69 63 68

2. a) Mire emlékeztet a négylevelű lóhere alakja? Milyen hírben áll ez a szimbólum?

4. b (%)

82,8 74

77,2


b) Mi a másik oka a négylevelű lóhere népszerűségének? c) Melyik az igazi szerencsehozó négylevelű lóhere? d) Milyen az a lóhere, amely újév táján kapható a virágüzletben?

78 95 82

Összesen: 3. a) Mit jelentett régen a családi tűzhely? b) Milyen házakra szállt fel gyakran a „vörös kakas”? c) Mit jelentett a tűzhely a rómaiaknál, a sztyeppei népeknél, Nyugat-Európában? d) Mi az azonos a kéményseprő és az ördög között? e) Hogyan ját az, aki az ördöggel paktál? Összesen

100-90 (%) 89-75 (%) 74-60 (%) 59-40 (%) 39- (%)

4. a 4 3 1 3 3

(28,5%) (21,4%) (7,3 %) (21,4%) (21,4%)

4. b 5 12 5 1

59 65 -

(22,5%) (50,5%) (22,5%) (4,5%)

79,3 81,5 85 97

71,6 75,3 -

90

-

67 100 83,56

-

Együtt 9 15 6 4 3

(24,3%) (40,6%) (16,2%) (10,8%) (8,1%)

4. a Az idő rövidsége miatt az utolsó feladatsort nem oldották meg. 4. b Ismeretterjesztő szöveg /Miért hoz szerencsét?/ Minden feladatnál pontos megfogalmazást vártam tőlük, ami történhetett saját szavakkal is, vagy a szöveg szavaival. Legtöbben a szöveget használták. A megadott szöveg nem volt hosszú, de nagyon figyelni kellett a megértéséhez. A pontos válaszok feltételezik a szövegben való jó tájékozódást. Az ejtett hibák a pontatlanságból adódtak. Pl. ha az ajtó fölé válasz helyett ajtóra szót válaszolt, vagy 4 elemet kellett a teljes válaszhoz felsorolni, ehelyett csak 2-3-at írtak le. Összességében éves munkájuknak megfelelően teljesítettek, kirívó eltérés negatív irányban 1 tanulónál volt.

62

BESZÁMOLÓ A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT MUNKÁJÁRÓL

Recommend Documents