Beszámoló. a Jogtörténeti Tanszék 1998 és 2003 közötti tevékenységérl. I. A tanszék általános bemutatása

Beszámoló a Jogtörténeti Tanszék 1998 és 2003 közötti tevékenységér l I. A tanszék általános bemutatása A Jogtörténeti Tanszék tevékenységér l legutóbb 1997. november 20-án adtam számot a kari tanács el tt. Akkor többnyire olyan helyzetr l, és olyan személyi konstellációról tájékoztattam a kar vezet testületét, amelynek kialakításában csak részben vehettem részt. Hat évvel ezel tt olyan munkatársakkal dolgoztam, akik az el z intézetigazgató javaslatára kerültek a tanszékre. Az elmúlt hat évben az oktatók kiválasztásában, oktatási tevékenységének meghatározásában és tudományos tevékenységük irányának kialakításában már meghatározó befolyásom volt. Az alkalmazások során az egyetem vezet i minden esetben elfogadták a tanszékvezet i el terjesztéseket, így a Jogtörténeti Tanszék személyi összetételéért, a munkatársak kiválasztásáért vállalom a rám es felel sséget is. A tanszék szervezeti statusa nem változott meg, változatlanul intézeti keretek között m ködik. Az a koncepció, amely egykor az intézeti rendszer kialakításához vezetett, létjogosultnak t nik ma is. A Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet keretében - a történeti és elméleti tudományszak természetes összetartozása révén - érdemi kérdésekben is kialakult a szükséges együttm ködés. A publikációs listából is kit nik, hogy több ízben segítettük egymást a tananyag összeállításában, a doktorképzésben és a tudományos kutatásban. A jogelméleti –jogszociológiai tanszék profitált a nemzetközi együttm ködés terén, mindenek el tt a TEMPUS-program keretében rendelkezésre álló utazási és publikációs lehet ségeket kihasználva. A jogtörténeti tantárgycsoport oktatásban betöltött formális szerepe a beszámolási id szakban er södött. Mindkét f tárgyunk szigorlattal (tavaly óta használatos elnevezés szerint: alapvizsgával) zárul, korábban csak a Magyar alkotmány- és jogtörténet vizsgajegye számított duplán. Tárgyankénti heti óraszámunk négy volt, ezt egy órával csökkentettük, így elértük, hogy a gyakorlataink óraszáma heti két órára n tt. Ezzel a változtatással biztosíthattuk valamennyi oktatónk kötelez óraszámát. A speciális kollégiumok, fakultatív tárgyak meghírdetését az elmúlt hat évben is erkölcsi kötelességünknek tekintettük, így nem kellett hírtelen tárgyakat kreálni a közelmúltban megállapított kötelez órakeret fedezésére. A történeti tárgyak alapozó jellege a kreditrendszer bevezetésével kérdésessé vált. Ma már nem természetes, hogy a hallgatók – a középiskolai történelmi tanulmányaikra építve – els éven propedeutikus tárgyakat hallgatnak. Ezen egyedül az el hallgatási kötelezettség átgondolt alkalmazásával lehetne segíteni. A jogtörténeti tárgyak érdemi presztizse azon is múlik, hogy a téleles stúdiumok felel sei milyen mértékben tartják fontosnak a jogi kultúra történeti értékeit, mennyire tartják színvonalasnak a jogtörténeti oktatást. Eddigi tapasztalataink kedvez tlenek. A jogtörténeti tudományszak nem rendelkezik szervezett akadémiai háttérrel, ezért a jogtörténeti tanszékek alapkutatási bázisok is. Az utóbbi id szak er söd prakticizmusa, tételes jogi szemlélete ellenére a miskolci jogtörténeti kutatás is figyelemre méltó eredményeket ért el. A kari és egyetemi vezetés számunkra is biztosította a részarányos lehet ségeket, a hazai és nemzetközi pályázatok lehet séget adtak az elmélyültebb szakmai munkára.

II. A tanszék oktatói A tanszéki utánpótlás szervezése során arra törekedtem, hogy emberileg korrekt, szakmailag elhivatott munkatársaim legyenek. A jogtörténeti tudományszak alapos elmélyülést, a gyakorlati szemlélett l való eltávolodást, huzamos külföldi kinttartózkodást és – csak hosszabb távon megtérül – komoly szellemi befektetést igényel. A tanszékre pályázók minden esetben tudomásul vették, hogy az oktatáson és kutatáson kívül nem foglalkozhatnak egyéb hasznot hajtó tevékenységgel, és nem létesítenek olyan állást, nem fogadnak el olyan megbízást, amely hátráltatná szakmai el menetelüket, korlátozná az oktatói szuverenitást, vagy egyéb módon összeférhetetlen helyzetet eredményezne. Ígéretet tettek, hogy nem vállalnak illegális felvételi el készít tevékenységet, annak ellenére, hogy ehhez – egyedül a karon – nekik lenne szakmai kompetenciájuk. Megállapodtunk, hogy el léptetésre csak abban az esetben számíthatnak, ha az oktatói követelményeket teljesítik. Ezt az ígéretet tartani tudtuk, egy esetben sem kellett a kari tanácstól kivételt, vagy az alkalmazási feltételek teljesítéséhez haladékot kérnünk. Az 1997 és 2002 között alkalmazott valamennyi jogtörténész karunkon végzett, kivétel nélkül demonstrátor, díjnyertes TDK-s volt. Hallgatói tudományos érdekl désükért és teljesítményükért valamennyien Szemere Emlékérmet kaptak. Jelenlegi munkatársaim (Babják Ildikó, Koncz Ibolya Katalin, Petrasovszky Anna, Szabó István, Takács Tibor) kivétel nélkül tudományos fokozattal rendelkeznek, vagy a fokozatszerzés közvetlen közelében vannak. Egyikük sem kötötte le magát a gyakorlattal, bár többségük rendelkezik az ehhez szükséges formális feltételekkel. A tanszék oktatóinak fele két diplomával rendelkezik, valamennyien megfelel idegen nyelvi vizsgákkal és jártassággal bírnak. Tanszékünkön csak teljes állású munkatársak vannak, egyedül Szabó István kötelezte el magát – akkreditációs f állást vállalva – a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán. A beszámolási id szak kezdetén Somogyiné Kecskés Katalin egyetemi adjunktus, Balogh Judit egyetemi tanársegéd, Stipta István egyetemi docens és Szabó István egyetemi adjunktus oktattak. Sík Ferenc egyetemi docens 1997. január 1-i nyugdíjba vonulása után - megtartva közalkalmazotti munkaviszonyát továbbra is ellátta a Magyar alkotmány- és jogtörténet gondozását. Balás István négy évig segítette a tanszék munkáját, kamatoztatva történelmi ismereteit és nagy közigazgatási gyakorlati tapasztalatát. Somogyiné Kecskés Katalin adjunktus f állását debrecenire váltva még 1998-ban is vállalt gyakorlatvezetést. A tanszék oktatási tevékenységét 1996 szeptemberét l segítette Koncz Ibolya Katalin nappali tagozatos doktoranda. Az utóbbi három munkatárs a jogi diplomán kívül bölcsészkari történelem szakos végzettséggel is rendelkezik. A tágabb értelemben vett tanszéki körhöz tartozott Sz csné Siska Katalin akkori levelez tagozatos doktorjelölt, aki id közben f állást kapott a debreceni Jog- és Államtudományi Intézet Nemzetközi Jogi Tanszékén. A korábbi beszámolási id szakban (1993-1997) küls munkatársunk volt még a közben szép nemzetközi szakmai karriert elért Gönczi Katalin és – a budapesti nyugdíjazása után rövid ideig – Horváth Pál professzor. Az egykori tanszéki demonstrátorok (Babják Ildikó, Takács Tibor) jól egészítették ki az oktatási egységünk tevékenységét. Fontos szerepük volt a könyvek katalogizálásában, az évfolyam- és szakdolgozatok nyilvántartásában. A tanszéki utánpótlás bázisai voltak; mindhárom mai f állású oktatónk demonstrátorként kezdte egyetemi pályafutását. A korábbi munkatársak közül Sik Ferenc 2002-ben végleges nyugdíjba ment, és nem kívánta folytatni oktatási tevékenységét. Balogh Judit a PhD fokozat megszerzése után a Debreceni Jog- és Államtudományi Intézetben vállalt f állást, Somogyiné Kecskés Katalin szintén az új intézményben kapott teljes állású kinevezést.

A tanszék véglegesített munkatársai közül Szabó István els sorban a német alkotmánytörténettel és a magyar 19-20. századi alkotmányfejl déssel foglalkozik. Petrasovszky Anna a joghallgatók számára jogászlatint tanít, de hosszabb távon a kései középkor alkotmánytörténeti kérdéseivel kíván foglalkozni. Reményünk szerint egyike lehet azon jogtörténészeknek, akik a klasszikus és középlatin nyelvismeretük révén folytatni tudják a jogtörténet terén fél évszázada megrekedt medievisztikai kutatásokat. Koncz Ibolya Katalin kora-újkori témát, a boszorkányság történetének összehasonlító-jogi vizsgálatát vállalta, 2

német irodalmi forrásokra épül disszertációját rövidesen munkahelyi vitára t zzük. Babják Ildikó germán és frank-kori jogtörténeti területen kutat, már most jelent s nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és publikációs tevékenysége is reményt kelt . Takács Tibor franciaországi ösztöndíjútján perfektuált nyelvtudását kíválóan hasznosítva, máris egyike azon jogtörténészeknek, akik Degré Alajos és Bónis György francia tárgyú összehasonlító kutatásait tovább vihetik. Ami engem illet, jogtörténészként – követve Ruszoly József módszerét – a levéltári források alapján törekszem választott témaköreim feldolgozására. Tanszékvezet ként fontosnak tartottam, hogy munkatársaim kutatási területei ne fedjék egymást, mindenki monográfiát irhasson választott témájából. Az el menetel mindenki számára adott, a szerencsés korösszetétel miatt sem támadhat közöttünk teljesítményrontó rivalizálás. A kari és egyetemi vezet k támogatása révén az idei el léptetések kialakították az eddigi teljesítménynek és életkornak megfelel fokozati rendet is. A vonatkozó országos bibliográfia összeállításakor megismerve a hazai jogtörténet m vel inek tudományos tevékenységét, állíthatom, a miskolci Jogtörténeti Tanszék munkatársai kiváló szakmai teljesítményt nyújtanak. Más kérdés, hogy ez a szellemi befolyás és máshol respektált szakmai és emberi tekintély nem tükröz dik a legutóbbi kari tanácsi tömegválasztás eredményeiben. A tanszék szellemiségét és tevékenységének min ségét – természetes módon – f állású alkalmazottainak teljesíténye határozza meg. Ezért ezen a helyen is szükségesnek tartom a Jogtörténeti Tanszék jelenlegi munkatársainak rövid bemutatását. * Babják Ildikó Miskolcon született 1976. április 25-én, általános és középiskolai tanulmányait is itt folytatta. A Földes Ferenc Gimnáziumban tanult, a harmadik és negyedik év folyamán német és angol nyelvb l "C" típusú középfokú állami nyelvvizsgát szerzett. 1994-ben érettségizett, majd felvételt nyert a Miskolci Egyetem Államés Jogtudományi Karára. Másodéves korától a Jogtörténeti Intézet Római Jogi Tanszékén demonstrátorként római jogi szemináriumokat vezetett, emellett a Szabó Béla által szervezett Franz Wieacker német nyelv jogtörténeti szemináriumon volt alkalma német jogi szaknyelvi ismereteit megszerezni. E kurzus keretében írta els német nyelv tanulmányait a római írásbeliség témájában. Harmadéven, évfolyamdolgozatában a római írásbeli szerz dések funkcióit vizsgálta, egy évvel kés bb dolgozata folytatásával az 1997-es TDK Római jogi szekciójában I. díjat nyert. 1998 tavaszán Ausztriában, a linzi Johannes Kepler Egyetem Római Jogi Intézetében töltött három hónapot. A pályázatot az Osztrák Akadémiai Bizottság (ÖAD) írta ki, a kutatói ösztöndíjat pedig az Osztrák - Magyar Akció Alapítvány ítélte oda. Linzi részképzése során - könyvtári kutatásainak köszönhet en a római jog írásbeli szerz déseit már a római könyvviteli szokásokkal összevetve vizsgálta, mely munka összefoglalásával az 1999-es OTDK-n, a Jogtörténeti szekcióban III. díjat nyert. 1999-ben szerzett jogi diplomát "cum laude" min sítéssel. 1999. szeptemberét l 2002. szeptemberéig nappali tagozatos PhD doktorjelöltként a Jogtörténeti Intézetben római jogi és jogtörténeti szemináriumokat vezetett, melyet római jogból és egyetemes jogtörténetb l alkalmanként el adások tartása egészített ki. 2002. szeptember 1-t l egyetemi tanársegédként dolgozik a Jogtörténeti Tanszéken, jogtörténeti szemináriumokat illetve alkalmanként el adásokat is tart Egyetemes államés jogtörténetb l, melyet az I. félévben „A frankok magánjoga a korabeli jogforrások tükrében” cím , a II. félévben „A frankok szerz dési joga” cím speciális kollégium vezetése egészít ki. 2002. szeptemberét l levelez tagozaton a „Jogtörténeti gyakorlat” cím tárgy jegyz je. Jelen tanév I. félévében Koncz Ibolya Katalint helyettesítve a Bölcsészettudományi Kar Politológia szakán Európai alkotmány- és parlamentarizmus történeti el adásokat tart heti rendszerességgel nappali és levelez tagozaton. 2002. szeptemberét l a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézetében (2003. szeptemberét l Jogi Karán) megbízott óraadóként római jogi szemináriumokat tart. 2002. októberében szerezte meg abszolutóriumát. Doktori disszertációjának tervezett címe: „Az adásvételre, kereskedelemre vonatkozó germán jogforrások és magánokirati szokások, különös tekintettel ezek római eredetére”. Tudományos vezet je Szabó Béla. A Stipta István irányításával m köd Tehetségért Mozgalom Miskolci Jogi Kari Tanfolyamának tevékenységében 1997 óta vesz részt. Kezdetben hallgatóként, el adások és szemináriumok tartásával segítette a tanfolyam által szervezett, a középiskolások jogi felvételire felkészít nyári és tavaszi oktatótáborainak

3

munkáját, 1999-t l pedig mint a tanszék oktatója vesz részt a levelezésben, a táborok megszervezésében és az el adások tartásában. Egy-egy kutatási témájával kapcsolatos el adással 1999-t l kezdve igyekszik minden, a Miskolci Egyetemen megrendezett Doktorandusz Fórumon és a Doktoranduszok Országos Konferenciáján részt venni. 2001. áprilisában a német nyelv jogtörténeti szeminárium, és a linzi Római Jogi Intézet által szervezett Gemeinsames Römischrechtliches Seminar (Linz) keretei között tartott német nyelv referátumot "Adtemptata pudicitia" címmel, majd ugyanezen év augusztusában a Doktoranduszok III. Nemzetközi Konferenciáján (Miskolc) az ókori római ügynökök és üzletemberek tevékenységér l angol nyelven, az Ókori Jogtörténet Nemzetközi Társasága (SIHDA) 2001. évi ülésén Rotterdamban "Der contractus litteris und die Bankbuchhaltung der Römer" címmel tartott el adást. 2003. augusztusában a Doktoranduszok IV. Nemzetközi Konferenciáján (Miskolc) angolul tartott rövid el adást a Vizigót Birodalomban érvényesül vulgárjogi szabályokról. 2000 telén és nyarán egy-egy hónapot töltött magánúton a linzi Római Jogi Intézetben, ahol doktori disszertációjához gy jtött német és angol nyelv szakirodalmat. 2001. szeptemberét l 2002. januárjáig a vesztfáliai Münsterben - egy rövid kutatói ösztöndíj segítségével - fejezte be a disszertációjához szükséges kora-középkori germán szokásjogi gy jtemények és magánokiratok szövegének valamint a kapcsolódó szakirodalom összegy jtését. A négy hónapos ösztöndíjat a Német Akadémiai Csereszolgálat (DAAD) biztosította. Németországi tartózkodása idején betekintést nyerhetett a münsteri Jogi Kar Római Jogi és Jogtörténeti Intézeteinek oktatói - kutatói tevékenységébe, amely hasznos tapasztalatként szolgált oktatói tevékenysége során. 2002 nyarán az Osztrák Akadémiai Bizottság megismételt ösztöndíjával egy hónapot töltött Linzben a Kepler Egyetem Római Jogi Tanszékén, amely segített abban, hogy minél hamarabb elkészüljön doktori dolgozatával. PhD disszertációjának munkahelyi vitáját 2004. szére tervezzük.

Koncz Ibolya Katalin 1971. május 28-án Egerben született. Általános iskolai tanulmányait a Ho Si Minh Tanárképz F iskola 2. számú Gyakorló Általános Iskolájában végezte. A középiskolát 1985-ben az egri Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumban kezdte el számítástechnikai programozó szakon. 1989-ben érettségizett. 1990-ben a Miskolci Bölcsész Egyesület történelem szakos hallgatója lett, majd 1992-t l a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetében folytatta történelemi tanulmányait. 1996-ban kapta meg kit n min sítés történelem szakos bölcsész és középiskolai tanári diplomáját. 1993-tól párhuzamos képzés keretében a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára is felvételt nyert, ahol 1997-ben "cum laude" min sítéssel végezett. 1997-ben részt vett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, harmadik helyezést ért el. Tudományos diákköri tevékenységét a Miskolci Egyetem Szemere Bertalan Emlékéremmel ismerte el. Egyetemi tanulmányai befejezése után 1996-tól nappali tagozatos doktorjelöltként a Jogtörténeti Tanszéken kezdett dolgozni. A kutatás mellett az oktatási tevékenységbe is bekapcsolódott, szemináriumok vezetésével és el adások tartásával segítette a tanszék munkáját. A Stipta István vezetése és irányítása alatt m köd Tehetségért Mozgalom Miskolci Jogi Karának tanfolyami tevékenységébe is bekapcsolódott. PhDtémája: A hiedelemvilág és a büntet jog kapcsolatának története. 1998. júniusában megpályázta a Socrates/Erasmus külföldi csereprogramot, amelynek keretében szeptembert l kilenc hónapot a münsteri Westfälische Wilhelms-Universitäten tölthetett el. Német nyelvtudását elmélyítve 1999-ben, Dortmundban eredményes vizsgát tett a Geothe-Intézetben, s megszerezte a Mittelstufe Sprachprüfung diplomát, melyet 2000. júniusában honosított. 1998. szeptember 1-t l egyéves megbízást kapott a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti tanszékére tanársegédként, amelyet 1999-ben újabb négy évvel meghosszabbítottak. A MÖB által hirdetett pályázatot elnyerve 1999 júliusában és augusztusában a Bécsi Collegium Hungaricumban végzett kutatómunkát. A DAAD által meghirdetett 10 hónapos kutatói ösztöndíj elnyerésével 2000. szeptember 1-t l 2001. július 31-ig ismét Németországban, a münsteri Westfälische Wilhelms-Universität Jogtörténeti Intézetében kutathatott, ahol betekintést nyerhetett az intézet oktatói- kutatói tevékenységébe is. 1998-tól folyamatosan részt vesz az Állam- és Jogtudományi Kar nulladik évfolyamán folyó oktatásban, ahol történelmet tanít. 2001. szeptembert l speciálkollégiumot hirdetett „Fejezetek a középkori büntet jog történetéb l” címmel. 2002 szeptemberét l még egy speciálkollégiumot indított „Boszorkányok pedig vannak” címmel. 2002 szeptembert l a Állam- és Jogtudományi Karon folyó nulladik évfolyam tanfolyamvezet je lett. Ugyancsak ez évt l a Bölcsészettudományi Kar felkérésére a Politikatudományi Tanszéken az I., és III. éves hallgatóknak „Európai alkotmány és parlamentarizmus története” cím el adást tart heti két órában. 2003. szeptembert l a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karának Jogtörténeti Tanszékére adjunktusi kinevezést kapott. Jelenleg féléves alkotói szabadságát tölti, PhD értekezésének munkahelyi vitája 2004. els félévében lesz. Petrasovszky Anna 1964. december 9-én született Miskolcon, alap és középfokú iskoláit is itt végezte.

Tanulmányait 1987 és 1991 között a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 4

folytatta, ahol orosz valamint latin nyelv és irodalomból középiskolai tanári diplomát szerezett. 1991-t l a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium rendes tanáraként, mellette óraadóként a Miskolci Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központjában tanított. 1992-ben a Miskolci Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központjában nyelvtanári kinevezést kapott, s ett l kezdve a latin mellett rövid ideig az orosz nyelvet is oktatta. A joghallgatók részére 1991 - t l máig tanítja a latin nyelvet Tanári gyakorlatot folytatott - a fentieken túl - tíz osztályos gimnáziumi évfolyamokban a Fráter György Katolikus és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban. 1995. januárjától fél évet nyelvtanulás céljából Angliában töltött, ahol sikeres nemzetközi középfokú nyelvvizsgát tett angol nyelvb l. A nyelvvizsga bizonyítványát a „University of Cambridge Local Examinations Syndicate International Examinations” adta ki. Ezt kés bb a budapesti Idegennyelvi Továbbképz Központ Állami Nyelvvizsga Bizottsága el tt középfokú C típusú állami nyelvvizsgává honosította. 1995. szeptemberével áthelyezték a Miskolci Egyetem újonnan megalakult Bölcsészettudományi Intézetének Történelem Segédtudományai Tanszékére, tanársegédi kinevezéssel. 1997-t l a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán Textológia szakon PhD hallgató lett, mely kurzust abszolutóriummal zárta le. Témája: Istvánffy Miklós „Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV.” latin nyelven írott történeti munkájának fordítása és kritikai feldolgozása. 1996-tól a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának hallgatója volt, jogi tanulmányait 2001-ben fejezte be. 2000. évi megalakulása óta a Bölcsészettudományi Kar Klasszika-Filológia Tanszékének oktatója volt. A joghallgatók mellett így a bölcsészhallgatók latin nyelvi oktatását is ellátta. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti Tanszékére 2002. január 1-t l tanársegéddé, majd 2003. július 1-t l adjunktussá nevezték ki. 2003. szeptember 1-én felvételt nyert a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Deák Ferenc Doktori Iskolájára, ahol jelenleg egyéni felkészülés keretében PhD hallgató.

Stipta István Budapesten, 1952. március 9-én született. Középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson fejezte be, majd sikeres el felvételi vizsga után került a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Egy éves kötelez katonai szolgálat után 1971. szeptember 1-én kezdte meg graduális egyetemi tanulmányait. Egyetemi évei alatt az állam- és jogtörténeti diákkör tagja volt; a joghallgatóként választott tárgykörb l írta doktori, majd kandidátusi disszertációját. Ruszoly József szakmai felügyelete alatt készített tanulmányaival az 1973-as pécsi Országos Tudományos Diákköri Konferencián kiemelt f díjat, 1975-ben ugyanezen fórumon Budapesten els díjat szerezett. Els publikációja ezen utóbbi dolgozat rövidített változata volt. Állam- és jogtudományi tanulmányait 1976. január 31-én summa cum laude min sítéssel fejezte be. A miskolci jogászképzés indulásakor egykori témavezet tanára, Ruszoly József meghívására került oktatói pályára. A tanszéken kezdetben tanársegédi, majd adjunktusi állásban tanított, 1991. július 1-t l tanszékvezet docensként, 1994. július 1-t l a Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet igazgatójaként dolgozik. 1997-ben habilitált, ebben az évben a Miskolci Egyetemre egyetemi tanári kinevezést kapott. Második diplomáját - levelez hallgatóként - a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte. Itt történelmet és pedagógiát tanult, 1987-ben kapott kiváló min sítés diplomát. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Intézetének 1991. évi megalakítása óta oktat. A vidéki jogi oktatás gyakorlatának megfelel en mindkét jogtörténeti jelleg tárgyat tanítja, Általános (Egyetemes) jogtörténetb l a miskolci nappali tagozaton, Magyar alkotmány- és jogtörténethez kapcsolódó kérdésekr l másodállású munkahelyén, a JATE Állam- és Jogtudományi Karán tart el adásokat. Mindkét egyetemen hirdet speciális kollégiumot Magyar közigazgatástörténet és Az európai integráció története címmel. Az oktatási anyagok kidolgozásában részt vett, az országos tananyagok közül társszerz je az Általános jogtörténet (Bp., 1991., 1993., 1995., 1999.) Az összehasonlító jogtörténet II. (Bp., 1993, 1995.), a Magyar állam- és jogtörténet (Bp. 1995., 1999.) cím könyveknek. Közrem ködött két helyi tansegédlet összeállításában. Közrem ködik az ELTE Állam- és Jogtörténeti Tanszékén Mezey Barna által koordinált tananyagfejlesztési programban. A Nemzeti Tankönyvkiadó megbízásából, a doktorképzés céljára készíti „Az európai integráció intézmény- és eszmetörténete” cím könyvét. Egyetemi alkalmazása óta másfél évet töltött el külföldi egyetemeken és kutatóintézetekben. Sz kebb kutatási területei közül els helyen áll a magyar közigazgatás-történet XIX. századi fejl désének vizsgálata. E tárgykörben publikált a legtöbbet, ebb l írta kandidátusi disszertációját, ezt kutatta 2001-ig az OTKA és TEMPUS támogatásával. A tárgykört érint részmonográfiája "Törekvések a vármegyék polgári átalakítására" címmel 1995-ben jelent meg. A XIX. századi államfejl dés összehasonlító vizsgálata során els sorban németországi és osztrák párhuzamokat vizsgálta. Kutatta és feldolgozta a porosz önkormányzati rendszer el zményeit, a német állam- és jogfejl dést 1789-t l 1944-ig, foglalkozott az 1848 utáni osztrák alkotmánytörténettel. Az utóbbi két évben a magyar közigazgatási bíráskodás és az európai integráció történetének kérdéseit kutatja. A Miskolc-monográfia negyedik kötetének egyik szerz je, a városi közigazgatás történetének 1750 és 1847 közötti anyagát dolgozta fel. A negyedik kötet társszerkeszt jeként a város legújabb kori históriájának megírásában is részt vesz. Karunk doktori képzésében programvezet ként oktatja az „Európai 5

közös jog történeti, társadalmi gyökerei” cím kötelez tárgyat, emellett szakszemináriumot vezet. A magyar közigazgatási bíráskodás történetér l készíti akadémiai doktori disszertációját.

Szabó István 1967. november 16-án született Miskolcon. Az általános iskolát lakóhelyén végezte, majd a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Tanulmányait 1988 szét l a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta. Már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott a Jogtörténeti Tanszék munkájába, három évig a tanszék Tudományos Diákkörének titkára volt. Egyetemi tanulmányait "summa cum laude" min sítéssel, 1993 februárjában fejezte be, diákköri munkájáért Szemere Bertalan Emlékéremmel tüntették ki. Diplomája megszerzése után doktori ösztöndíjat nyert el, s megkezdte a felkészülését a "PhD" fokozat megszerzésére. 1993 májusától kilenc hónapot töltött a heidelbergi Ruprecht-Karl Egyetemen, ahol Reinhardt Mußgnug, az egyetem közjogprofesszorának irányítása mellett a Weimari Köztársaság államszervezetét, s ezen belül különösen az államf jogállását, valamint az európai államok 1848 és 1945 közötti alkotmányait tanulmányozta. 1993. májusában tanársegédi, majd 1998 júliusában adjunktusi, s ezzel együtt tanszékvezet helyettesi kinevezést nyert a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti Tanszékére. A doktori cím elnyerésére megkezdett felkészülését azonban tovább folytatta. 1995 júniusában és júliusában hat hetet töltött a Trieri Egyetem jogi karán, ahol az 1848-at követ európai alkotmányfejl dés terén már megkezdett kutatásait folytatta tovább. 1996. augusztus 1 és november 30 között a DAAD-tól elnyert ösztöndíjjal újabb négy hónapot töltött a heidelbergi egyetemen. Ezalatt végleges formájába öntötte PhD értekezését, amelyet 1999 tavaszán sikeresen megvédett. A dolgozat - a doktori mestermunkák sorozatban - az Osiris Kiadónál múlt év decemberében könyv formájában is megjelent. Szintén a tavaly nyerte el az Állami Eötvös Ösztöndíjat, amellyel újabb három hónapot töltött Heidelbergben. A pályázat által megjelenésre szánt könyv részben ennek a kutatómunkának az eredménye. Mindezek mellett hazai kutatásait is folytatta. A magyar államf i intézmény 1848 utáni fejl désére vonatkozóan 1997 és 1999 között egy három éves OTKA programot teljesített, s a tavalytól egy új, négy éves programot ítélt meg számára az OTKA zs ri, a parlamentáris kormányzati rendszer hazai történeti fejl désének kutatására. 2000. szeptember 1-t l - három éves id tartamara - elnyerte a Bólyai János Kutatási Ösztöndíjat, 2001-t l pedig a polgári típusú államszervezet magyarországi kiépítésének kutatására kapott egy szintén három éves FKFP támogatást. 1995 óta részt vesz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának munkájában is, 2001 óta a Kar dékánhelyettese, 2002 óta a Jogtörténeti Tanszék vezet je. Takács Tibor 1974. október 26-án született Miskolcon. Általános iskolai tanulmányokat követ en, 1989-ben felvételizett és nyert felvételt a Földes Ferenc Gimnázium általános tagozatú osztályába. Gimnáziumi tanulmányai harmadik évében francia nyelvb l középfokú, „C” típusú állami nyelvvizsgát tett, majd a negyedik évben francia nyelvb l az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny dönt jébe jutott. 1991-ben „Diplôme supérieur d’études françaises” diplomát szerezett az Avignon-i Egyetemen, ahol a külföldi diákok részére szervezett, francia nyelvre, irodalomra és történelemre specializált nyári tanfolyamon vett részt. 1993-ban, jeles eredménnyel érettségizett a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. Ugyanezen évben, sikeres felvételi vizsgát tett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1993. szén, nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait. Jogi tanulmányai els évében – els sorban – jogtörténeti tárgyú speciálkollégiumokat hallgatott (Római közjog, Római büntet jog, Fejezetek a magyar adójog történetéb l). Évfolyamdolgozatát „Szerencseszerz dések szabályozása a századforduló francia és magyar magánjogában” címmel írta. Témaválasztását nyelvismerete és a jogtörténeti tárgyak iránti érdekl dése indokolta, továbbá az, hogy els sorban magánjogi témájú dolgozatot kívánt készíteni. A dolgozathoz magyar nyelv irodalmat az Országgy lés könyvtárában kutatta, míg a francia vonatkozású részhez francia nyelv irodalmat használt. Az évfolyamdolgozat tovább b vített változatával a XXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Szegeden megrendezett ülésén különdíjat kapott. 1998. tavaszán a Miskolci Egyetem képviseletében vett részt a francia nyelv Concours Jean-Pictet humanitárius jogi jogesetmegoldó versenyen Málta szigetén. 1998-ban – az államvizsgák sikeres letételét követ en – 4,47-es átlageredménnyel „cum laude” min sítés jogi diplomát szerzett. Szakdolgozatát – amely az évfolyamdolgozata b vített változata volt – jeles eredménnyel védte meg. Joghallgatói tudományos munkája elismeréseként Szemere Bertalan emlékérmet kapott. A hároméves doktoranduszi képzést 1998. szeptemberében kezdte meg a Jogtörténeti Tanszéken. A képzéshez tartozó óralátogatási és vizsgakötelezettségek teljesítése mellett, jogtörténeti tárgyból tartott szemináriumok vezetésével vett részt a tanszék munkájában, valamint a Tehetségért Mozgalom Miskolci Jogi Kari Tanfolyama által, középiskolás diákok felvételi vizsgára történ felkészítésére szervezett mozgalomban. Doktori dolgozata felöleli a középkori Franciaország magánjogi széttagoltságának részletes bemutatása mellett, a magánjogi kodifikációs tevékenység ismertetését és az 1804-ben létrejött Code civil el készületi munkáit egyaránt. Szakdolgozata b vített változatával az 1999. áprilisában Miskolcon megrendezett XXIV. OTDK

6

Jogtörténeti Szekciójában második helyezést ért el. 1999. áprilisában Tempus-ösztöndíjjal két hetet töltött az Aix-Marseilles III. Egyetem Jogi Karán. 2000-ben a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó felkérésére részt vett az Európai Integráció Alapszerzõdései cím kiadvány elkészítésében, amely magában foglalja az Európai Gazdasági Közösség Alapító Szerz désének – az 1957-es Római Szerz désnek – és az Európai Unióról szóló Szerz désnek – az 1992-es Maastrichti Szerz désnek – az 1995-ös csatlakozási szerz désekkel és az azt követõen 1997-ben aláírt és 1999. május elsején hatályba lépett Amszterdami Szerz déssel módosított és kiadványunkban tükrös szerkezetbe foglalt változatát. A munka – melyet Fazekas Judit irányítása mellett végzett – sikere alapján, a kiadó 2002. évben ismételten felkérte a 2001-ben aláírt Nizzai Szerz déssel módosított részeknek a kiadványunkba történ beillesztésére, a Nizzai Szerz déshez csatolt nyilatkozatok és jegyz könyvek fordítására. A 2000/2001. tanévet – doktorképzése harmadik évét – Franciaországban, Nancy városában töltötte, mint a francia kormány ösztöndíjasa. A Centre Européen Universitaire intézménye keretében közösségi jogra specializált posztgraduális diplomát szerzett, melyet a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Doktori Iskolája doktorképzésre harmadik évének ismert el. Az ösztöndíj nemcsak a közösségi jogra specializált D.E.A. diploma megszerzését tette lehet vé számára, hanem a doktori témája tárgyául választott francia magánjog fejl déseire vonatkozó tudományos munkák elérését, a vonatkozó szakirodalom feltárását, az egyes kérdésekhez kapcsolódó történeti és jogelméleti vonatkozású irodalom megismerését is. 2001. januárjától tanársegédként dolgozik a Jogtörténeti Tanszéken. 2002. januárjában, a Miskolci Egyetem keretén belül, a PhD fokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát tett orosz nyelvb l. 2002. áprilisában abszolutóriumot szerzett. Doktori dolgozata elkészítését 2004-re tervezi.

III. A tanszék oktatási tevékenysége A Jogtörténeti Tanszék oktatói részt vállaltak az egyetemi el készít tevékenységben, oktatnak graduális és posztgraduális tagozaton továbbá a doktori képzésben. (Részletesen 12. számú melléklet) A „pregraduális” oktatás két változatában játszottunk meghatározó szerepet. Az egyik a Tehetségért Mozgalom keretében végzett (önkéntes, ingyenes) el készít tevékenység, a másik a (költségtérítéses) nulladik évfolyam. A Jogtörténeti Tanszék keretei között m köd TM 1990 óta segítette a jogi karra felvételizni szándékozó középiskolások felvételi el készítését. A TM el dje a FEB (Felvételeket El készít Bizottság) volt, amelynek miskolci tevékenysége az 1981-ben indult jogi oktatással együtt kezd dött. Az egyetemi felkészítést újjászervezett formában - a TM Miskolci Jogi Kari Tanfolyama folytatta, azzal a céllal, hogy a javítsa a tehetséges, de hátrányos helyzet középiskolások továbbtanulási esélyeit. Átfogó jelleg felkészít képzéssel igyekeztünk csökkenteni azon továbbtanulási hátrányokat, amelyek a középiskolások szüleinek eltér anyagi, szociális helyzetéb l, és lakóhelyük településtípusából adódnak. A középiskolások felkészítése levelezés útján, továbbá a nyári és tavaszi oktatótábor keretében történt. A levelezés olyan folyamatos kapcsolattartás volt, amelynek során tanévenként tíz feladatsort küldtünk ki az el készítésre regisztrált diákoknak történelem és/vagy magyar irodalom tárgyakból. A teszteket a Jogtörténeti Tanszék oktatói és doktorjelöltjei állították össze, különös figyelemmel a jogi felvételi feladatsorok jellegére és módszerére. A felvételi felkészítés célja volt, hogy a középiskolások megismerjék azokat a feladat-típusokat, tartalmi és formai követelményeket, amelyek elsajátítása megkönnyíthette felkészülésüket a jogi felvételire. Minden teszt legalább két esszé-kérdést tartalmazott, amelyek a középiskolások tömörít és fogalmazó készségének fejlesztésére és mérésére irányultak. A hozzánk visszaérkez , kitöltött feladatsorokat kijavítva, tanácsainkkal ellátva, a soron következ feladatsorral együtt 2-3 napon belül visszaküldtük a levelezésben résztvev knek. A tesztek beérkezésének id pontját és eredményeit folyamatosan regisztráltuk, nyomon követve a középiskolások felkészülésének intenzitását. A beszámolási id szakban évente 50-60 III. oszályos, és 30-40 olyan IV. osztályos középiskolással leveleztünk, akik mind történelem, mind pedig irodalom tárgyakból kérték felkészítésüket. Egész évben folyó levelez oktatást nyári és tavaszi felvételi el készít táborok egészítették ki, melyek a levelezésben részt vev diákok tudásának elmélyítését célozták, de részt vehettek olyanok is, akik nem, vagy csak kés bb kapcsolódtak be Tanfolyamunk levelezési programjába. Nyári táborainkat minden év augusztusának els felében szerveztük meg a III. osztályt (11. osztályt) befejezett középiskolások számára, akikkel a 10 napos kurzus alatt 20-25 el adás keretében az I., II., és III. éves középiskolai történelem tananyagot dolgoztuk fel. Az el adásokat délutánonként szemináriumi foglalkozások követték, ahol az anyag gyakorlati problémáit kiscsoportos keretek között oldottuk meg a középiskolások aktív 7

közrem ködésével. Az el z napi el adásokból minden reggel tesztet írattunk, ösztönözve a folyamatos felkészülést és el segítve a kés bbi önellen rzést, ismétlést. A Tehetségért Mozgalom elveszítette felvételi el készít jellegét. A tanszék közrem köd munkatársai (Babják Ildikó, Takács Tibor, Stipta István) javaslatára a TM Országos Intéz bizottsága egyetemre el készít programmal életben tartja a szervezetet.

A nulladik évfolyam megszervezésére a kar akkori dákánjától, Kalas Tibortól 1997. szeptemberében kaptam megbízást. A tanfolyamok célja országszerte az volt, hogy a szellemi pályára készül , frissen érettségizett fiatalok egyetemre való felkészítését segítse, az érdekl d hallgatókat az adott intézményhez kösse. A tananyag kimunkálásában, a tanfolyam megszervezésében és az oktatásban tanszékünknek meghatározó szerepe volt. A tanfolyamindítást els sorban a vonzáskörzetünkben lakók szorgalmazták, hiszen a sikertelen felvételi után többen a már m köd budapesti, vagy pécsi el készít re kényszerültek, noha a jogi tanulmányaikat Miskolcon akarták megkezdeni. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara erre tekintettel 1997. szeptember 22-t l új képzési keretben nulladik évfolyamot indított. A nulladik évfolyam - céljával egyez en napirendszer felkészülési programot biztosított azon érettségizetteknek, akik bármilyen okból nem kerültek be az egyetemre. A társkarok m köd tanfolyamainak tapasztalatait felhasználva a II. félévre is olyan képzési tervet állítottunk össze, amely segítette az egyetemi felvételire való felkészülést és megalapozta a kés bbi egyetemi tanulmányokat. A két félév alatt általános társadalmi ismereteket nyújtó, kiegészít , vagy a jogi képzéshez szükséges tárgyak oktatását vállaltuk fel. Ezek mellett különös figyelmet fordítunk a felvételi tárgyak oktatására. A kar vezetését a tanfolyam tapasztalatai meggy zték arról, hogy a szakmai programmal kib vített felvételi el készít segítette a leend joghallgatók megalapozottabb kiválasztását, egyetemi érdekkörbe vonta, ellen rizhet vé és szakszer bbé tette a felvételi el készít tevékenységet. Azzal, hogy a tanfolyamot karunkon szerveztük, segítettük a jelöltek egyetemi beilleszkedését, felvételük esetén könnyebbé tettük a tanulmányaik megkezdését. Az oktatásban közrem köd kt l elvártuk, hogy a felvételi vizsgán eredménytelenül szerepl középiskolásoknak hatékony, az egyetemi követelményrendszert figyelembe vev anyagot adjanak át és a jelölteket objektív módon min sítsék. A nulladik évfolyam eredményes volt, m ködésének eddigi szakaszában közel kétszáz hallgatója tett sikeres felvételi vizsgát karunkon.

A tanszék a graduális tagozaton két f kollégiumi tárgyat (Magyar alkotmány- és jogtörténet, Egyetemes Állam-és jogtörténet) oktat és a hozzájuk kapcsolódó kötelez gyakorlatokat tart. A f tárgyak óraszáma nappali tagozaton korábban heti négy-négy volt, ezt a gyakorlatok javára egy-egy órával csökkentettük. Ezzel lehet vé vált a heti gyakorlatok óraszámának emelése. A gyakorlati foglalkozáshoz mindvégig ragaszkodtunk. Úgy véljük, hogy a heti két órás jogtörténeti gyakorlat az egyetemi éveiket kezd nappali tagozatos hallgatóknak olyan kisközösségi keretet biztosít, amelyben az átmeneti, beilleszkedési nehézségeik jobban feloldhatóak. A f kollégiumi tárgyakat vezet oktatók jegyzik, az el adások dönt többségét k tartják, és k vizsgáztatnak. A vizsgáztatás alapvet en szóbeli, a levelez és nappali tagozaton azonos követelmények szerint történik. A nagy hallgatói létszám miatt már gyakoriak a vasárnapi számonkérések is. A tanszék minden oktatója teljesíti az el írt óraszámot. A levelez oktatással járó feladatok elosztása terén tekintettel kellett lennünk a tagozat jellegére és a képzés azon sajátosságára, hogy ezért a közrem köd knek külön juttatás jár. A feladatok elosztásánál érvényesíteni kívántam azt az elvet, hogy a levelez tagozattal szembeni követelmények nem lehetnek alacsonyabbak, mint amit a nappali hallgatókkal szemben támasztunk. Ezért azonosak a tárgyvezet k, a kollokviumi, szigorlati tételek és a számon kérend írásbeli tananyag. Az egyenl elbírálás elvét azzal is er síteni kívánjuk, hogy egységes vizsgakérdéseket adunk, és az adott vizsganapon vegyesen vizsgáztatjuk a különböz tagozathoz tartozó hallgatókat. Ezen elv mellett figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a levelez tagozatért járó külön juttatásból ne csupán a vezet oktatók részesüljenek. Eddig a lehetséges felosztás egyikét választottam: minden oktató azonos feladatot és ennek megfelel en egyenl juttatást kapott. A kari elveknek megfelel en a doktorjelöltek a levelez tagozaton csak kivételesen vizsgáztattak és dékáni engedéllyel tartottak el adást. Munkatársaimmal szemben követelményként támasztottam évenként legalább egy 8

speciális kollégium meghirdetését. Minden f állású oktató olyan tárgykört választott, amelyet hosszabb ideje kutat, amely területr l az átlagot meghaladó ismeretei vannak. A meghirdetett tárgyakra hallgatóink minden évben kell számban jelentkeztek, valamennyi tervezett kurzust meg tudtuk indítani. A kari tanács által jóváhagyott tematikájú, jelenleg meghirdetett speciális kollégiumok listája a 2. számú mellékletben található. A tanszék oktatási tevékenységét összegz táblázat mellett elkészítettük az oktatók miskolci, és más oktatási intézményben végzett tevékenységér l szóló összeállítást is. Ebb l kiderül, hogy a tanszék munkatársai minden képzési formában szerepet vállalnak, és tevékenységük súlypontja f állású munkahelyükre esik. Az oktatói létszám ma már lehet vé teszi, hogy - tervezett ütemben – minden fokozatszerzés el tt álló javára alkotói szabadságot tervezzünk. A tanszék megfelel mértékben vesz részt az évfolyam és szakdolgozatok konzultálásában. Hallgatóink jó néven veszik, hogy hétvégi konzultációkat is vállalunk, és részletes segédanyagot készítünk a dolgozatírás segítésére. Az egész beszámolási id szakra jellemz utolsó két év (2002-2003) adatát átlagolva az évi dolgozatszámok és ezek megoszlása a következ : Oktató Stipta István Szabó István Koncz Ibolya Takács Tibor összesen

Évfolyamdolgozat 47 4 3 3 57

Szakdolgozat 58 10 3 3 74

Évfolyamdolgozatok

Stipta István 83%

Takács Tibor Koncz Ibolya 5% 5%

Szabó István 7%

A szakdolgozatok témájának megválasztásában a hallgatóknak szabadságot adunk. Gyakori, hogy szakdolgozóink más tanszéken írt évfolyamdolgozataikat b vítik ki, írják tovább nálunk. Vannak olyanok is, akik csak a történeti bevezet rész megírásához kérnek t lünk segítséget. Az évfolyamdolgozatot írók dönt többsége tanszékünkön írja szakdolgozatát is, általános gyakorlat, hogy témájukat b vítve készítik diplomamunkájukat. A szakdolgozatok egyre növekv hányada készül levéltári források alapján. Általános tendencia, hogy a hallgatói érdekl dés eléri a jelenkortörténeti kérdéseket.

9

Szakdolgozatok

Stipta István 78%

Takács Tibor 4%

Koncz Ibolya 4%

Szabó István 14%

Ami a tanszék tananyagellátottságát illeti, megállapíthatjuk, hogy részben országos tankönyvekb l, részben helyi tansegédletekb l oktatunk. A központi tananyagok összeállításában ebben az id szakban is szerepet vállaltunk. A más jogi karokon is használt országos jegyzetek, tankönyvek listája és szerz ségi közrem ködésünk a következ kben foglalható össze. A latin nyelv jogtörténeti tanszéki keretek közötti oktatása új szakmai feladatot jelentett számunkra. Ennek nincsenek hazai el zményei, azokon a karokon, ahol kötelez maradt a latin, nyelvtanárok oktatnak. Petrasovszky Anna személyében a jogtörténeti (és nem a római jogi!) tanszék jogvégzett és kutatási tevékenységet is végz latinost nyert. Már az els évben összeállította tansegédleteit, amit a levelez oktatás gyakorlati óráinál használ. (Latin nyelvi segédanyag I. Levelez tagozatos joghallgatók számára. Miskolc, 2002. 21.p.; Latin nyelvi segédanyag II. Levelez tagozatos joghallgatók számára. Miskolc, 2003. 17.p.) Egyetemes állam- és jogtörténetb l a közrem ködésemmel készített országos tananyagokat használjuk. Az els félévi törzsanyagot a Gönczi-Horváth-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.: Horváth Pál) Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002. cím könyv képezi. A tankönyvben a következ fejezeteket írtam: Az ókori görög állam-és jogfejl dés; Az igazságszolgáltatás szerepe a görög poliszok korszakában; A középkori német állam-és jogfejl dés; A modern állam és jog kialakulása; A német államszervezet és jogrendszer (1789-1918). A második félév tankönyvi vizsgaanyaga az Egyetemes jogtörténet II. (Szerk.: Horváth Pál) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Ebben A fasiszta állam jellegzetességei; A jogállamiság felszámolása; Az európai integráció intézmény- és eszmetörténeti el zményei, továbbá az Európai integrációs koncepciók a XX. században cím fejezeteket állítottam össze. A Magyar alkotmány-és jogtörténet tankönyi anyaga a Nemzeti Tankönyvkiadónál megjelent Magyar állam- és jogtörténet (Szerk. Csizmadia Andor) Budapest, 1978. c. tankönyv. Ennek kib vítésére és átdolgozására – két ütemben - én is megbízást kaptam. A tankönyv kötelez anyag a szegedi, debreceni, gy ri tagozaton és a református jogi oktatásban, ajánlott irodalom a pécsi karon. Miskolcon kötelez anyagként egészíti ki a három kiadásban megjelent, A magyar bírósági rendszer története. Multiplex Media-Debrecen University Press. Debrecen, 1997, 1998, 2002. cím – általam írt - tananyag. Ez a munka szintén kötelez tananyag a debreceni jogi oktatásban, a vonatkozó speciális kollégiumnál az ELTÉ-n és Szegeden képezi még a jogtörténeti számonkérés anyagát. A tantárgy írott anyagának továbbfejlesztése folyamatban van. Ennek érdekében Mezey Barna szerkeszt t l felkérést kaptam az ELTE tananyagának összeállításában való 10

részvételre. (Magyar alkotmánytörténet 4., átdolgozott kiadás. Szerk.: Mezey Barna. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. A vármegyék és a kiváltságos kerületek; A területi önkormányzat szervei Magyarországon cím fejezetek). A szükséges átmeneti id biztosítása és a hallgatói érdekek figyelembe vétele mellett a következ tanévt l, ezt a legszélesebb körben használt Osiris – kiadású tankönyvet vesszük át. Ennek alapvet indoka, hogy a kézikönyv-funkciót is betölt tananyag tartalmazza a legújabb kutatási eredményeket, és érinti az 1945 utáni alkotmány- és jogtörténet legfontosabb kérdéseit is. A jogi asszisztensek oktatása a Takács Tibor által összeállított, A modern állam és jog történeti alapjai. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. cím tananyag alapján történik. A politológusok oktatásához saját tananyagainkat használjuk. Fiatal munkatársaink lehet séget kaptak olyan tansegédletek összeállítására, amelyben jobban érvényesíthet a politológiai szak követelményrendszere. A tanszék a beszámolási id szakban az alábbi kiegészít jelleg tananyagokat használta: Stipta István: A felvilágosult abszolutizmus id szakának államszervezeti jellemz i Magyarországon. Segédanyag a Magyar alkotmány- és jogtörténet oktatásához II. Miskolc, 1995. 8-20.p.; Horváth Pál (Szerk.): Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. Tankönyvkiadó. Budapest, 1989.; Szabó István: Segédanyag a Magyar alkotmány és jogtörténet c. tantárgyhoz I. (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének kiadványa) Miskolc 1995 11-14.p., 22-25.p.; Segédanyag a Magyar alkotmány és jogtörténet c. tantárgyhoz II. (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének kiadványa) Miskolc 1995 2130.p., 30-37.p.; Az igazságszolgáltatás rendszere a polgári Magyarországon. Miskolc 1997. (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének gondozásában megjelent önálló kiadvány). 83 p.; Adalékok Közép-Európa polgári alkotmánytörténetéhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának gondozásában megjelent önálló kiadvány (Szent István Társulat, Budapest, 2000.) 109 p. IV. Tudományos tevékenység A tanszék közös pályázatokkal is igyekezett támogatást szerezni kutatási tevékenységéhez. A beszámolási id szakra az OTKA-keretében sikeresen pályázott „A magyar közigazgatási bíráskodás története” cím kollektív kutatómunka esik. Ebben minden tanszéki munkatárs vállalt feladatot, és közel arányosan teljesítette is kötelezettségét. A kutatás els évében (1997) rendszerbe szedtük a közigazgatási bíróság létrejöttére, a korabeli külföldi változataira vonatkozó nyomtatott forrásokat. Összeállítottuk azt a bibliográfiát, amely a további kutatások publikált forrásbázisát képezte. Az irodalomjegyzék elkészítése után els sorban hazai közgy jteményekben kutattunk, ezt – az els két évben – németországi anyagokkal egészítettük ki. A kutatás során – bevonva szakképzett levéltárost is – feltártuk az Országos Levéltár – közigazgatási bíráskodás el történetét és kialakítását érint – teljes anyagát, ide értve a bíróság m ködésének els évtizedére vonatkozó bels iratokat is. A kutatás harmadik évében f leg a nemzetközi összehasonlító anyagok feltárására és publikálására került sor. A kutatási tervben külön hangsúlyt kapott a 19. századi közigazgatási jogvédelem európai mintáinak kutatása és a kialakult modellek hatásának elemzése. Ennek megfelel en került sor az 1875. évi osztrák közigazgatási bíróság létrejöttének, szervezetének, m ködésének és magyarországi hatásának vizsgálatára. Összegy jtöttük az Országos Levéltárban fellelhet közigazgatás bírósági ítéleteket, elemeztük a döntvénytárakban közzétett bírósági határozatokat. Sort kerítettünk a „Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gy jteménye” és a „Közigazgatási bírósági törvény magyarázata” cím kiadványok analízisére is. A kutatást kiegészítettük a közigazgatási bíráskodás helyi vonatkozásaival, a gyakorlatra vonatkozó

11

anyagot kib vítettük a Csongrád, Borsod és Heves megye levéltáraiban talált helyi anyagokkal. A tanszék kutatási eredményeit az OTKA-zs ri „kiválóra“ értékelte. A tanszék sikerrel pályázta az FKFP infrastrukturális fejlesztésre szóló támogatási programját. Ennek eredményeképp 2001-ben beszerezhettük azt a kiadványszerkeszt programot, amely lehet vé teszi kiadványaink nyomdai színvonalú szerkesztését és megjelentetését. A nemzetközi konferenciákon való részvétel alapelve volt, hogy ezekre a fórumokra minden munkatársunk eljusson. Így közösen vettünk részt az 1998-as bécsi, az 1999-es regensburgi, és a 2003-as würzburgi Rechtshistorikertagon. A fiatal oktatók lehet séget kaptak a bécsi (2001), osnabrücki (2002), és budapesti (2003) Fórum Junger Rechtshistoriker/innen tanácskozásain való részvételre. Ezzel a lehet séggel els sorban Babják Ildikó élt. Pályázati keretekb l finanszírozni tudtuk kiutazásaink költségét. Egyedül a 2003-as jogtörténeti napokra kértünk és kaptunk – kiadásainkat részben fedez – kari támogatást. Ami az oktatók hazai kutatási pályázatait illeti, Stipta István a beszámolási id szakban két alkalommal nyert OTKA-pályázatot, egy ízben a DAAD-tól kapott négy hónapos kutatási lehet séget. Ezen túl – a doktorandusz tananyagfejlesztés érdekében – TEMPUS – pályázati ösztöndíjban részesült, és egy alkalommal élt az ERASMUS oktatói mobilitást lehet vé tev tíz napos kiutazási lehet séggel. Tagja volt az APERTUS tananyagfejlesztési pályázatot elnyert ELTE-koordinálta pályázati csoportnak. Szabó István pályázai eredményessége országos mércével mérve is figyelemre méltó. Az OTKA- keretb l két alkalommal részesült (1997-1999: Az államf i intézmény fejl dése a polgári korban.; 2000-2003: A parlamentáris kormányzati rendszer történeti fejl dése). „A polgári típusú államszervezet kiépítése és fejl dése hazánkban, az európai alkotmánytörténet tükrében” cím programmal megnyerte az FKFP pályázatát, és három évig Bólyai János Kutatási Ösztöndíjban is részesült. A tanszék rendkívül fontosnak tartotta és tartja a tudományos diákköri tevékenység támogatását. Minden f állású tanszéki oktató végzett tudományos diákköri tevékenységet, valamennyien szerepeltek az OTDK szakmai versenyein. Valamennyi f állású (fiatal) oktató egykor Szemere Bertalan emlékérmet kapott diákköri tevékenységéért. Az Államigazgatási F iskolán 1993-ban rendezett konferencián Szabó István: „Az államf i jogkör fejl dése Magyarországon (1848-1944)”, cím dolgozatával els helyezést ért el. Balogh Judit „A magyar magánjogi kodifikáció el zményei” címmel írt tanulmánya ugyancsak els helyezett lett az 1995-ös XXII. OTDK-n, a Rend rtiszti F iskolán. Kiemelked teljesítményéért 1999-ben Pro Scientia érmet kapott, ma az egykori kitüntetett hallgatókat tömörít társaság országos elnöke. A szegedi, 1997-es XXIII. OTDK-n Lakatos Beáta: „Kötött tulajdoni formák Magyarországon” cím tanulmányáért I. díjat, Koncz Ibolya Katalin: „A Lex Apponyi el zményei és nemzetiségi jogi vonatkozásai” cím m véért III. díjat, Takács Tibor: „Szerencsejáték szerz dések összehasonlító elemzése” cím TDK dolgozatáért különdíjat kapott. A Miskolcon rendezett, 1999-es XXIV. OTDK eredményei: Takács Tibor: Játék és fogadás a századforduló magyar magánjogában: II. díj, Vas Péter: „Polgári demokratikus rendszerváltás Debrecen szabad királyi város törvényhatóságában (1918/19)” különdíj. A 2001-es Pázmány Péter Tudományegyetem által szervezett OTDK-n Rákosi Tibor: A helytartóság és a helytartótanács m ködése, különös tekintettel a Borsod vármegyei f ispáni helytartó tevékenységére” cím dolgozatával III. helyezést ért el. A 2003as debreceni OTDK-n Keczán Barbara I. helyezett lett. Dolgozatának címe: „Kiváltságolt hajdútelepülések a derecskei uradalomban”. Ugyanitt Szép Árpád III. helyet kapott „Az inkvizíció a XI-XIII. században” cím tanulmányával. Vásár Szilvia doktoranda szekciójában a legjobb opponens címet nyerte el.

12

A tanszék vezet je tehetségtámogató tevékenységéért 1999-ben Mestertanár kitüntetést kapott. A tanszéki beszámoló, és természetesen a tudományos aktivitás egyik legfontosabb területe a munkatársak publikációs tevékenysége. Mint említettem, tanszéki munkatársaim kiválasztásában és min sítésében ez volt számomra az egyik legfontosabb tényez . A tudomány-m velés számszer síthet területein természetesen különböz eredményeket értük el, de mások a kutatási körülmények és eltér ek a lehet ségeik is. Nyilvánvaló, hogy a latin nyelv (Petrasovszky Anna) és ófelnémet (Babják Ildikó) irodalom, vagy a német levéltárakban fellelhet kéziratos anyag (Koncz Ibolya Katalin) feldolgozása jóval nehezebb, mint a modernkori magyar forrásokon alapuló kutatás. A kutatási szabadság elvét tiszteletben tartva arra törekedtem, hogy a tanszék munkatársai ne csupán másodlagos források feldolgozására, ezek továbbírására vállalkozzanak, hanem használják az archivált forrásokat is. Ezen törekvésem csupán részleges eredménnyel járt. A beszámolóhoz csatoltuk a teljes publikációs listát, és a teljes kör hivatkozási adatokat is. A publikációkat nem „m fajuk” szerint, hanem id rendben soroltuk fel. Ebb l egyaránt megállapítható a régebben alkalmazott munkatársak – el z id szakhoz viszonyított – teljesítménye, és a beszámolási id szak tényleges produktuma. A teljes listából ezen a helyen a beszámolási id szakra (1998-2003) es szakirodalmi tevékenység néhány jellegzetességét emeljük ki. Az adatok hazai összehasonlítására lehet séget kínál azon tanulmány, amelyet az MTA Jogtörténeti Albizottsága megbízásából a jogtörténészek tudományos tevékenységér l készítettem (A hazai jogtörténet-tudomány helyzetének áttekintése 1975-2000. Jogtörténeti Szemle. 2003/1. sz. 24-29.p). Ha a hat év alatt megjelent tudományos közlemények tantárgy szerinti bontását vizsgáljuk az országosnál nagyobb mérték kiegyenlítettséget állapíthatunk meg. Ennek egyik oka, hogy a tanszék mindkét jogtörténeti tárgyat oktatja, mindkét stúdium oktatási anyagának kidolgozásában szerepet vállaltunk. Az egyéni kutatási tervek összeállításakor is törekedtünk arra, hogy a választott tárgykört nemzetközi összehasonlításban is kutathassuk. Az egyetemes jogtörténet javára történt szerény arányeltolódás oka, hogy minden tanszéki munkatárs kutatott külföldön, és összegy jtött anyagának nagy részét megjelentette. Bizonyos mértékig kényszerülünk is idegen tematika feldolgozására, hiszen másként kevés esélyünk lenne a fontosabb – külföldi szakért k által zs rizett – pályázatokon. Tárgya Magyar jogtörténet Egyetemes jogtörténet Összesen

darabszám 77 89 166

Magyar jogtörténet 46%

arányszám 46 % 54 % 100 %

Egyetemes jogtörténet 54%

13

Hasonló jelleg kiegyensúlyozottság tapasztalható a tanszéki publikációk alkotmány- és jogtörténet közötti megoszlásában. Országosan ez az arány 60:40 %, az alkotmánytörténet javára. A tanszéken három fiatal munkatárs (Koncz Ibolya Katalin, Babják Ildikó, Takács Tibor) jogtörténeti témát választott, ebb l publikálnak, ebb l írják PhD disszertációjukat is. A további három tanszéki oktató alkotmánytörténeti irányultságú, de tanulmányaik egy része a szorosabb értelemben vett jogtörténet kérdéseit érinti. Megjegyzem, hogy Takács Tibor esetében feladtuk a tervbe vett kés -középkori tematikát, mert a Code civil történeti feldolgozásához nagyobb eséllyel pályázhattunk külföldi ösztöndíjat. Tárgya Alkotmánytörténet Jogtörténet Összesen

darabszám 82 84 166

arányszám 49 % 51 % 100 %

Alkotmánytörténet 49%

Jogtörténet 51%

A jogtörténeti tárgyú publikációk megoszlását tekintve rendkívül fontos a feldolgozott témakör kronológikus bontása. Ebben a tekintetben f leg a középkori tárgyú tanulmányok viszonylag magas aránya érdemel említést. Babják Ildikó és Petrasovszky Anna révén esélyünk van arra, hogy tanszékünk e fontos és hosszú ideje háttérbe szorult kutatási területen képviselteti magát. Korszak Ókor Középkor Újkor Legújabbkor Összesen

darabszám 17 32 51 66 166

Ókor 10%

Legújabbkor 40%

Újkor 31%

14

arányszám 10 % 19 % 31 % 40 % 100 %

Középkor 19%

A publikációk m faj szerinti megoszlását vizsgálva szembeötl , hogy az utóbbi hat év alatt született meg a monográfiák háromnegyed része. A szakcikkek aránya nálunk is magas, ezek dönt többségét lektorált szakmai folyóíratokban jelentettük meg. Nagy számban publikáltunk kari aktákban. Reméljük, hogy az akadémia illetékes bizottsága – a tudományos min sítés szempontjából – ezeket is teljes érték nek ismeri el. Egyébként általában elmondható, hogy tanulmányaink megjelentetéséhez elegend fórum áll rendelkezésre. Ebben a tekintetben segítséget jelent az újraindított Jogtörténeti Szemle is, amely a három kar (a budapest állami, a gy ri és a miskolci) jogtörténeti tanszékének összefogása révén kínál – széles publicitással járó – megjelenési lehet séget. Típusa Monográfia Szakcikk Oktatási anyag Recenzió Egyéb Összesen

darabszám 3 112 10 15 26 166

arányszám 2% 67 % 6% 9% 16 % 100 %

Egyéb 16% Monográfia 2% Recenzió 9% Oktatási anyag 6%

Szakcikk 67%

A publikációk terjedelme és a m faj szerinti megoszlás együttes elemzése világossá teszi, hogy a tudományos célú publikációk jelent sebb arányt képviselnek, mint az oktatás céljára készült, ismeretátadó jelleg összefoglalások. A recenziók szerz k szerinti megoszlása is egyfajta arányosságot tükröz, a vezet oktatók is kell számban jelentetnek meg könyvismertetéseket. Az „egyéb” kategóriába soroltuk az állam- és jogtörténett l távolabb es tárgyú publikációkat, a konferenciák megjelent el adásait.

típusa Monográfia Szakcikk Oktatási anyag Recenzió Egyéb Összesen

oldalszám 964 1084 394 35 421 2888

15

arányszám 33 % 37 % 14 % 1% 15 % 100 %

Monográfia 33%

Recenzió 1%

Egyéb 15%

Szakcikk 37%

Oktatási anyag 14%

A publikációk száma szerinti oktatói aktivitást szintén az elmúlt hat év megjelent munkái alapján vizsgáltuk. Hangsúlyozni kell ezen összehasonlítási mód relatív értékét, hiszen a publikációk nagy száma önmagában még nem jelent feltétlen el nyt. Persze a tudományos közlemények mennyiségi mutatói nem elhanyagolhatóak, ezek minden pályázatnál, el léptetésnél jelent séggel bírnak. A kimutatásból nyilvánvaló, hogy a tanszéki munkatársak publikációs tevékenysége eltér , de természetesnek kell vennünk azt is, hogy a középkori tárgyaknál és az idegen nyelvi igény témáknál nehezebb mennyiségi szempontokat érvényesíteni. oktató Babják Ildikó Koncz Ibolya Katalin Petrasovszky Anna Stipta István Szabó István Takács Tibor Összesen

darabszám 31 9 10 58 23 35 166

arányszám 19 % 5% 6% 35 % 14 % 21 % 100 %

Koncz Ibolya 5%

Babják Ildikó 19%

Stipta István 35%

Szabó István 14%

Petrasovszky Anna 6%

Takács Tibor 21%

A publikációk terjedelme szerinti elemzés nyilvánvalóvá teszi Szabó István kivételes teljesítményét. Takács Tibor esetében, mivel nagy mennyiség fordítással összefügg publikációt adott közre, csak olyan anyagokat számoltunk, amelyek a fordítást meghaladó szint szellemi munkát igényeltek. Ebben az esetben is hangsúlyonunk kell a min ségi szempont szerepét, és azt a körülményt, hogy a kutatási témakörök feldolgozhatósága és id igénye lényegesen eltér . Tegyük hozzá azt is, hogy nem minden munkatárs rendelkezik hat év oktatói viszonnyal. Babják Ildikó érdemi aktivitása ebb l a szempontból is örvendetes.

16

oktató Babják Ildikó Koncz Ibolya Katalin Petrasovszky Anna Stipta István Szabó István Takács Tibor Összesen

terjedelem (oldalszám) 230 64 60 818 1042 674 2888

Stipta István 28%

Koncz Ibolya 2%

Babják Ildikó 8%

arányszám 8% 2% 2% 28 % 37 % 23 % 100 %

Szabó István 37%

Petrasovszky Anna 2%

Takács Tibor 23%

A tudományos képzés és utánpótlás egyik legfontosabb eszközei a szakmai célú külföldi tanulmányutak. Újabb kelet tapasztalatunk, hogy jelent sebb ösztöndíjakat egyre nehezebb csupán jogtörténeti tematikával megnyerni. A sikerrel pályázott nyelvterületek közül a német vezet, de jó tapasztalataink vannak a francia elbírálással is. A jogtörténet látóköre f leg a kontinentális kérdésekre terjed ki, az utóbbi id ben merült fel az angol nyelv összehasonlítás igénye. Nyilvánvaló feladatunk Petrasovszky Anna külföldi szakmai kapcsolatainak kiépítése. A kiutazások gyakoriságát és id tartamát nem befolyásolták munkateherrel összefügg vagy hivatali szempontok. Az alkalmazáskor mindenkivel megállapodtam, hogy legalább egy hosszabb ideig tartó szakmai tanulmányutat vállal. Különböz módokon és id szakban minden korábban alkalmazott munkatárs volt szakmai tanulmányúton, Petrasovszky Anna esetében is tervezzük. A hat év alábbi táblázatban megjelenített adatait tekintve Koncz Ibolya Katalin volt legtovább külföldi kutatóúton, t Babják Ildikó követi. Esetében említeni kell, hogy több ízben vállalt saját költségén is külföldi kutatást. A vezet oktatók egyike sem használta ki valamennyi kínálkozó kiutazási lehet ségeket. Az életrajzokban szerepeltetjük a külföldi kiutazásokt, itt csupán felsoroljuk, mely egyetemeken, illetve kutatóintézetekben voltunk az elmúlt hat évben. Babják Ildikó Linz, Münster, Rotterdam; Koncz Ibolya Katalin: Münster, Bécs; Stipta István: München, Münster; Szabó István: Heidelberg, Gundelsheim am Neckar, Trier, Bécs, Prága.

17

Külföldi kutatómunkák id tartama 1998-2003 között (hónap)

25 21 20

15 id tartam (hónap)

10

9

10 5,5

5

5 0 0

1

Babják Ildikó

10

Koncz Ibolya Katalin

21 0

Petrasovszky Anna Stipta István

5,5

Szabó István

5 9

Takács Tibor

név

A tudományos tevékenység fontos mutatója a szakmai tárgyú konferenciákon való részvétel. Ebben a tekintetben Babják Ildikó nyújtott kiemelked teljesítményt, aki alkalmazása óta 14 konferencián vett részt. Ezek között volt két rangos nemzetközi konferencia is.(Lásd 4. sz. melléklet) A tanszék az 1993-ban megindult doktorképzésben önálló tárggyal és saját alprogrammal indult. Akkori megállapodás szerint a tudományos alprogram átfogta a római jogi tematikát és lehet vé tette a nem jogász történész-kutatók részvételét is. A doktori iskolák megalakulása után a helyzet nem változott, „A közös jog történeti, társadalmi gyökerei” cím tárgy a PhDképzésben ma is egyedül kínál históriai jelleg felkészülési lehet séget. A tanszék minden alkalmazott munkatársa részt vett, vagy részt vesz a helyi doktorképzésben. Egykori nappali doktoranduszaink kivétel nélkül állást kaptak tanszékünkön. A jogtörténeti programja ezután jelentkez hallgatóknak már nem ígérhetünk állást, ezért az utóbbi két évben – kivéve a két debreceni kollégét - csak levelez hallgatóink vannak. Jelent s azok száma, akik egyéni képzés keretében kapcsolódnak tanszékünkhöz. Tudományos vetetést a tanszéken Stipta István lát el. Eddig négy PhD fokozatot adtunk ki jogtörténeti tárgyú disszertáció alapján. 1999-ben Szabó István: „Az államf jogállása a Weimari Köztársaságban” címmel írt dolgozatát, két év múlva Balogh Judit: „A nyugat-európai kodifikációk hatása a magyar magánjog polgári kori fejl désére” cím disszertációját védte meg. Még ebben az évben Sz csné Siska Katalin: „Az

18

árvaszékek története és jogi szabályozása Szabolcs megyében 1848-1880 között” cím tanulmányával, Kardos Sándor: 2003-ban „A magyar katonai büntet jog múltja és jelene” cím disszertációjával nyert doktori címet. Öt, abszolutóriummal rendelkez doktorjelölt a következ tárgykörb l készíti disszertációját: Erik Stenpien: Az újkori helyi igazgatás története Magyarországon; Szendi Attila: Ingatlanjogi ügyletek a 19. századi magyar mez városokban; Tóth Zoltán: A harmadik „Szent Korona vita”; Koncz Ibolya Katalin: A hiedelemvilág és büntet jog kapcsolata a boszorkányperek tükrében; Takács Tibor: A francia magánjog fejl désének története. Egyéni tagozaton Bíró Gyula: A közlekedési b ncselekmények nyomozásának története; Petrasovszky Anna: A kés középkori és koraújkori magyar történetírók m veinek alkotmány- és jogtörténeti elemei; Holopcev Péter: „Az internálás alkalmazásának története a magyar jogrendszerben” cím disszertációval készül a fokozatszerzésre. Nappali tagozaton Varga Norbert és Szabó Szilárd, levelez n Gyulai Katalin, Vásár Szilvia, Rákosi Tibor, Teschmayer Gábor, Illés Viktor és Maday Sándor választott történeti jelleg disszertációtémát. V. Nemzetközi kapcsolatok A tanszéknek két díszdoktora van, Reiner Schulze münsteri, és Végh Zoltán salzburgi professzorok személyében. Nemzetközi kapcsolataink egy része személyes támogatásukra épül. A tanszék ERASMUS programja keretében eddig a következ hallgatók utaztak Münsterbe: Koncz Ibolya Katalin, Rátkai Ildikó, Tara Beáta, Nagy Erzsébet, Újvári Emese, Magyar Zsanett, Kósa Teodóra, Sivák Emese, Juhász Ágnes. Szakmailag korrekt kapcsolatokat alakítottunk ki a kassai jogi kar jogtörténeti tanszékével, az újvidéki jogtörténész kollégákkal, a bécsi jogi kar egyik, Brauneder professzor vezette intézetével, a trieri jogtörténész kollégákkal és a müncheni Landau-intézettel. A német nyelv speciális kollégium és egyéb vendégel adás keretében vendégül láthattuk Ansgar Staudinger, Christoph Görisch, Reiner Schulze, Végh Zoltán, Olaf Meyer, Sasa Beljin, Matthias Casper, Peter Mosny, Wilhelm Brauneder, Gerhard Dilcher, Heinz Mohnhaupt, Srdan Sarkic kollégákat. VI. Tanszék m ködésének személyi, dologi feltételei A tanszéki adminisztrációt intézeti szinten koordináljuk. Munkatársn ink megfelel színvonalon látják el munkájukat, tevékenységüket a hallgatók is elimerik. A tanszék minden munkatársának van önálló számítógépe, mindenki rendelkezik Internet kapcsolattal. Elhelyezésük lehet vé teszi, hogy munkahelyükön (is) kutathassanak. Határozati javaslat A kari tanács - megállapítja, hogy a jogtörténeti tanszék megfelel színvonalon látja el tevékenységét - elismeri, hogy a tanszéki utánpótlás kiválasztásánál megfelel módon érvényesültek a szakmai szempontok

19

- elismeri a tananyagformálás terén elért eredményeket, de javasolja, hogy a követelményeknek megfelel tananyag készüljön a nappali tagozatos hallgatók részére latin nyelvb l és a doktoranduszoknak a speciális PhD-képzés céljára.

Miskolc, 2003. december 10

-

Dr. Stipta István egyetemi tanár, tanszékvezet

20

FÜGGELÉK 1. sz. melléklet A Jogtörténeti Tanszék oktatási tevékenysége

„0”. Évfolyam

Graduális tagozat: -El adás

-Gyakorlat -Alternatív tantárgy Posztgraduális képzés PhD. képzés

Igazságügyi ügyintéz Jogi asszisztens

Nappali -

Stipta István Levelez Tanfolyamvezet Történelem 1997-2001

Egyetemes állam- és jogtörténet 1991-

Egyetemes államés jogtörténet 1981-

1981-1991 1983-

-

Európai Európai integráció integráció története I.1993története I.1993Európai jog Európai jog középkori középkori történeti történeti társadalmi gyökerei társadalmi 1993gyökerei 19932001-

-

-

Nappali -

Szabó István Levelez Alkotmánytörténet 1997-1999

Koncz Ibolya Katalin Nappali Levelez Tanfolyamvezet Történelem 2001-2003

Petrasovszky Anna Nappali Levelez Latin nyelv 19971999 Latin nyelv 2001-

Takács Tibor Nappali Levelez

Babják Ildikó Nappali Levelez

-

-

-

-

-

-

-

-

Magyar alkotmányés jogtörténet 200119931993-

Magyar alkotmányés jogtörténet 2001-

-

-

-

19972000-

-

1991-

-

19982001-

19992002-

2002-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Modern jog történeti alapjai 2002-

-

-

Modern jog történeti alapjai 2001-2002

-

-

-

-

-

2. sz. melléklet Babják Ildikó

Koncz Ibolya Katalin

Tagozat

„0”. évfolyam (csak lev.)

Nappali

-

Levelez Nappali

-

Levelez

Tanfolyamvezet : 2001Történelem: 19972003

Petrasovszky Anna

Nappali Levelez

Stipta István

Nappali

Latin nyelv: 19971999 -

Levelez

Szabó István

Takács Tibor

Nappali

Tanfolyamvezet : 1997-2001 Történelem: 19972001 -

Levelez

Alkotmánytörténet: 1997-1999

Nappali

-

Levelez

-

A jogtörténeti tanszék oktatóinak tevékenysége (Miskolcon és más egyetemeken) Graduális tagozat

Gyakorlat vezet 1999Alternatív tárgy – Frankok magán- és szerz dési joga a korabeli jogforrások tükrében 2002Gyakorlat vezet 2002Gyakorlat vezet 1997Alternatív tárgy 1. Fejezetek középkori és koraújkori büntet jog történetéb l 20002. Boszorkányok pedig voltak !? 2001-

Gyakorlat – Latin nyelv 1991El adás – Latin nyelv 2001El adás –Egyetemes állam- és jogtörténet 1991Gyakorlat vezet 1999Alternatív tárgy Európai közjog története I-II. 1983El adás –Egyetemes állam- és jogtörténet 1981El adás – Magyar állam- és jogtörténet 2001Gyakorlat vezet 1999Alternatív tárgy 1. Államf i jogkör fejl dése 19932. Német alk. történet 1806-1945. 20023. Magyar jogtörténetei repetitórium 2002El adás – Magyar állam- és jogtörténet 2001-

Gyakorlat vezet 1999Alternatív tárgy 1. Francia magánjog története (magyar nyelven) 20012. Francia magánjog története (francia nyelven) 2001-

Posztgraduális képzés

PhD .képzés

Igazságügyi ügyintéz

Jogi asszisztens

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Európai integráció történet I. 1993-

Európai jog középkori történeti társadalmi gyökerei 1993-

-

-

Magyar igazságszolgáltatás története 2001-

-

Európai integráció történet I. 1993-

Európai jog középkori történeti társadalmi gyökerei 1993-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Modern jog történeti alapjai 2002-

-

-

-

-

22

Modern jog történeti alapjai 2001-2002

Más egyetemeken végzett oktatási tevékenység DE-ÁJK Római jogi gyakorlat 2002ME-BTK Politika tudományi tanszék Európai alk.- és parl. történet el adás 2002ME-BTK Politika tudományi tanszék Európai alk.- és parl. történet el adás 2002JATE-ÁJK Magyar közigazgatási jog története 1981Integráció történet 1996-

PPKE-ÁJK Egyetemes és magyar állam- és jogtörténet el adás 2002PPKE-ÁJK Egyetemes és magyar állam- és jogtörténet el adás 1995ME-BTK Politika tudományi tanszék Magyar állam- és jogtörténet el adás 2002ME-BTK Politika tudományi tanszék Magyar állam- és jogtörténet el adás 2002-

3. számú melléklet A jogtörténeti tanszék f állású oktatóinak publikációi és idézettsége Babják Ildikó 1. Dr. Jobbágyi Gábor- Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea: Családjog cím tankönyvéhez írt német nyelv rezümé. In: Családjog, Novotni Kiadó, Miskolc 1997. 380- 382.p. 2. Veszélyviselés a római borkereskedelemben. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 1999. november 4-5. pp. 8-13 3. Bankügyletek és banki könyvvitel a római jogban - röviden a római bankárokról. In: Collega (Accursius Jogászegylet Folyóirata) Budapest, 2000. február, IV. évf. 2. szám, pp. 60-65 4. A kockázatmegosztás mint befektetési tényez a római agrárgazdaságben. In: Jogtörténeti tanulmányok VII, Pécs, 2001. pp. 17-28. 5. Vulgárlatin viaszostáblák a pompeji és dáciai feltárások tükrében. In: Ünnepi Tanulmányok VI. “Dum spiro doceo” Huszti Vilmos 85. születésnapjára, Bíbor Kiadó Miskolc, 2000. pp. 109-134. Ism: Dr. Varga NorbertMadai Sándor: Recenzió a Huszti Emlékkönyvr l. In: Magyar Jog, 2002. évi 1. szám, pp. 60-63. 6. A letét, mint a római bankárok hitelügylete. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2000. október 30., pp. 814. 7. A könyvviteli szokások és a litterálszerz dések kapcsolata a Római Köztársaság korában. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XVII. Miskolc 2000. pp. 60-65. 8. A mez gazdaság és a jogászok az ókori Rómában. (Recenzió Dennis P. Kehoe: Investment, Profit and Tenancy: The Jurist and the Roman agrarian Economy cím munkájáról - Michigan 1998.). In: Klio (Történelmi Szemléz Folyóirat), Debrecen, 2000/3. szám, pp. 48-52 9. Dr. Bíró György: Vertragstypen - der Grundtyp dare im neuen Bürgerliches Gesetzbuch cím tanulmányához írt német nyelv rezümé. In: Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Juridica et Politika, Tomus LVIII., Tanulmánykötet dr. Bérczi Imre születésének 70. évfordulójára, Szeged 2000. 48-49.p. 10. Dr. Csécsy György: Das Warenzeichen als Mittel des Verbraucherschutzes cím tanulmányához írt német nyelv rezümé. In: Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Juridica et Politika, Tomus LVIII., Tanulmánykötet dr. Bérczi Imre születésének 70. évfordulójára, Szeged 2000. pp. 127-128. 11. Röviden a római elit birtokigazgatási stratégiáiról. In: Collega (Accursius Jogászegylet folyóirata), Budapest, 2001. március, V. évf. 1. szám, pp. 43- 46 12. Agents and managers of the ancient Roman business community. In: 3rd International Conference of PhD Students, 13-19 August 2001, Miskolc (konferencia kiadvány) pp. 17-21 13. Contractus litteris et les livres des banquiers romains. In: Résumés des communications, 55e session de la SIHDA, 18-22 septembre 2001 Rotterdam (konferencia kiadvány) pp. 3-4 14. Röviden a koraközépkori magánokiratokról, különös tekintettel a germán adóslevelekre. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2001. november 6. pp. 16-22 15. Die Wirkung der Buchhaltung, besonders der Bankbuchführung auf das Vertragssystem im klassischen römischen Recht. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, Tomus XIX. (Jubileumi tanulmánykötet), Miskolc 2001, pp. 39-58 16. Contractus litteris und die Bankbuchhaltung der Römer. In: RIDA (Revue International des droits de l'antiquité), Bruxelles 2001, pp. 11-17 17. A család, mint személyi és gazdasági kötelékek hordozója a római jogban. (Recenzió Jane F. Gardner: Family and Familia in Roman Law and Life cím munkájáról - Oxford, 1999.) in: Klio (Történelmi Szemléz Folyóirat), Debrecen, 2002/1. szám, pp. 53-56. 18. Az értékpapírjog gyökerei a germán magánjog szerz dési szimbolikájában. in: Collega (Accursius Jogászegylet folyóirata), Budapest 2002. május, VI. évf. 2. szám, pp. 48-51. 19. Bemutatóra szóló értékpapírok a frank-római magánokirati világban. In: Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai (A Deák Ferenc Doktori Iskola Kiadványsorozata), Tomus 1/1., Fasciculus 1-20., Miskolc 2002. pp. 25-44. 20. A meroving és karoling kori formulák, mint a kereskedelmi jog forrásai. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, Tomus XX/1., Miskolc 2002. pp.7-30 21. Lopott dolgok vásárlására vonatkozó szabályok néhány barbár törvényben. In: Collega (Accursius Jogászegylet folyóirata), Budapest 2002. március, VII. évf. 1. szám, pp. 108-111.

22. Bankok és pénzügyi válságok az ókori Rómában. (Recenzió Jean Andreau: Banking and Business in the Roman World cím munkájáról - Cambridge, 1999.). In: Aetas (Történettudományi Folyóirat), Szeged 2002/2-3. pp. 314-320. 23. Szerz déskötés a koraközépkori bajor népjogban. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2002. november 6. pp.14-19 24. Újabb jogász életrajzok (Recenzió a „Debreceni Tudományegyetem jogász rektorai (1915-47)” gy jteményr l, Debrecen 2002. - Társszerz ként dr. Helmeczi Andrással). In: Collega (Accursius Jogászegylet folyóirata) Budapest 2002. november, VI. évf. 5. szám, pp. 54-57 25. A kereskedelmi tevékenység szabályozása a száli és ripuári frankok népjogában. In: Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai (A Deák Ferenc Doktori Iskola Kiadványsorozata), Tomus 3., Fasciculus 1-20., Miskolc 2003. pp. 5-22. 26. Ruténia autonómiájának kérdése 1918 és 1945 között (Recenzió Peter Mosny: Ruthenia as the Part of the Legal Resolution of Minority Issue in Czechoslovakia cím munkájáról - Uzhgorod, 2001.). In: Klio (Történelmi Szemléz Folyóirat), Debrecen 2003/1. szám, 154-158.p. 27. A Leges Langobardorum adásvételre vonatkozó szabályai. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, Tomus XXI/1., Miskolc 2003. pp. 7-20 28. The Role of the West Roman Vulgar Law in the Early Middle Ages. 4th International Conference of PhD Students, University of Miskolc, 11-17 August 2003., pp. 7-12. 29. Az adásvétel sajátos esetei a vizigótok üzleti gyakorlatában. In: Jogtörténeti Szemle, Budapest- Gy rMiskolc 2003/3. pp. 26-31. 30. A kereskedelmi tevékenység nyomai a koraközépkori római jogforrásokban. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2003. november 6. - megjelenés alatt 31. A reneszánsz Firenze m vészeinek szerz dései és szerz désszegései. In: Klio (Történelmi Szemléz Folyóirat), Debrecen - megjelenés alatt

Koncz Ibolya Katalin 1. A hiedelmvilág megjelenése a középkori büntet jogban. Miskolci Egyetem kiadványa az 1997. november 6-i doktoranduszi konferencia el adásaiból – Miskolc, 1997. 52-70. p. 2. Halálbüntetés tükröz dése a boszorkányperekben. Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica – Miskolc, 1997. 103-119. p. 3. Boszorkányperek a Német-Római Birodalomban. Könyvismertetés – Klió 10.évf. 2001/3.szám 21-23.p. 4. Boszorkányperek a német középkori büntet jogban. 1999. november 4-re doktoranduszi konferenciára készített el adás – Doktoranduszok Fóruma, Állam- és Jogtudományi Kar Szekciókiadványa Miskolc, 1999. 4549. p. 5. Adalékok a magyarországi boszorkány fogalom jogtörténeti meghatározásához. Emlékkönyv Dr. Huszti Vilmos 80. születésnapjára – Miskolc, 2000. 231-238. p. 6. Bajorországi boszorkányperek jogtörténeti aspektusai. 2001. november 6-i doktoranduszi konferencia el adása – Doktoranduszok fóruma, Állam- és Jogtudományi Kar Szekciókiadványa Miskolc, 2001. 164-170. p. 7. Kepler anyjának boszorkánypere (avagy Johannes Kepler, mint kora babonája ellen fellép ügyvéd). Jogtörténeti tanulmányok VII. Pécs, 2001. 253-257. p. 8. Boszorkányüldözések elleni harc a koraújkori Európa középs területein. Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai Miskolc, 2002. 419-429.p. 9. Boszorkányperek ideológiai háttere (A keresztényvallások szerepvállalása a boszorkányperekben). Megjelenés alatt – Néprajzi Kutató Intézet által szervezett konferencia kötet Budapest. 10. Adalékok a boszorkányperek eljárási kérdéséhez a Heves és Küls -Szolnok megyei periratok nyomán. Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai Miskolc, 2003. 191-210.p. 11. Boszorkányperek a koraújkori Német Birodalomban. Megjelenés alatt - Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányaiban.

Petrasovszky Anna 1. Adalékok Isthvánffy Miklós „Historiarum de rebus Ungaricis” cím munkájával kapcsolatban. Megjelent az „Észak-Magyarországi Gazdaság-Kultúra-Tudomány cím Társadalompolitikai folyóirat 1998/1. számának 3738.p. 2. Civilizáció-római jog-latin nyelv. „Dum spiro doceo” Ünnepi Tanulmányok VI. kötet, Bíbor Kiadó Miskolc, 2000. 487-497.p. 3. Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis cím történeti munkájának néhány vonatkozása. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 1997. november 6. Bölcsészettudományi Kar Szekciókiadványa, 49-51.p.

24

4. Istvánffy Miklós és Pázmány Péter levelezése. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 1998. November Bölcsészettudományi Kar Szekciókiadványa, 59-61.p. 5. A királyi jogállás a Mohács el tti Magyarországon Istvánffy Miklós De rebus Ungaricis Libri XXXIV cím történeti m vének tükrében. Megjelent: Publicationes Universitatis Miscolcinensis, Sectio Juridica Et Politica c. folyóirat, Tomus XX/1.2002. 119-136.p. 6. Szemelvények a királyi jogállás történetéhez 1490-t l Mohácsig Istvánffy Miklós: De rebus Ungaricis cím m ve alapján. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2002. november 6. Állam- és Jogtudományi Kar Szekciókiadványa 171-176.p. 7. Latin nyelvi segédanyag I. (Levelez tagozatos joghallgatók számára.) Miskolc, 2002. 21.p. 8. Latin nyelvi segédanyag II. (Levelez tagozatos joghallgatók számára.) Miskolc, 2003. 17.p. 9. Dinasztikus kapcsolatok alakulása II. Ulászló uralkodásának utolsó éveiben Istvánffy Miklós: „Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV…” cím m ve alapján. Jogtörténeti Szemle 2003 3. szám, Budapest, Gy r, Miskolc. 20-26.p. 10. Istvánffy Miklós „Historiarum de rebus Ungaricis …” cím m ve Pázmány Péterrel történ levelezése kapcsán. Megjelenés alatt. 11. Adalékok a királyi jogállás történetéhez 1490 és 1515 között (Istvánffy Miklós De rebus Ungaricis cím m ve alapján). Megjelenés alatt. 13. A királyi jogállás a Mohács el tti Magyarországon Istvánffy Miklós: De rebus Ungaricis Libri XXXIV cím történeti m vének tükrében (I./2.). Megjelenés alatt. 14. A trónbetöltés joga Mátyás halála után a dinasztiák közti örökösödési szerz dések és a rendek törekvései szemszögéb l Istvánffy Miklós: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. c. m ve alapján. Megjelenés alatt.

Stipta István 1. A törvényhatóságok egységesítésére irányuló reformmunkálatok 1873-1874-ben. Acta Iuvenum (Sectio Juridica et Politica, Series Nova, Tom.I.) Szeged, 1976. 111-150. p. Ism.: Joghallgatók dolgozatai - Délmagyarország, 1976. november 5. (66. évf. 267. sz.) 5. p.; Nagy Ferenc- Szegedi Egyetem 1976. okt. 26. 2.p.; Kajtár István: A szegedi "Acta Iuvenum" új sorozatának els kötete. Jogtudományi Közlöny, 1978. július 439-440. p., Szegedi joghallgatók államtudományi dolgozatai. Állam és Igazgatás XXXI. évf. 2. szám 1981. február. 189 -190. p.; Degré Alajos: Levéltári Szemle, 1977. 1. sz. 198-199. p. Hiv.: István Tóth: Die Komitatsreform 1876 und die Sachsische Nation In: Siebenbürgische Semesterblatter 5. Jahr. Heft 2. München, 1991. 103.,105. p.; Ruszoly József: Szeged megyét l Nagy Szegedig. Szeged, 1987. 53. p. 2. Einige Fragen der Umorganisierung des Hajdú-Bezirkes zu einem Komitat 1848-1876. In: Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in den letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa. Budapest, 1979. III. köt. 291-317. p. Ism.: Dr. Rothermel Erika: A városi és regionális közigazgatás fejl dése az utóbbi 100 évben Közép és Kelet-Európában. Állam és Igazgatás XXVIII. évf. 7. szám 1978. július. 657. p.; Degré Alajos: Nemzetközi Jogtörténeti Konferencia Budapesten. Századok, 112. évf. 1978. 4. szám 769-770.p. Hiv.: Jogtörténeti Szemle 1986/1. szám 121. p. 3. A szegedi Acta Iuvenum II. kötete (recenzió) Jogtudományi Közlöny 1981. 5. szám 435-436. p. 4. Megyei elképzelések a törvényhatóságok rendezésér l (1867-1868). Jogtörténeti tanulmányok. V. köt. (Szerk.: Csizmadia Andor) Tankönyvkiadó. Budapest, 1983. 305-319.p. Ism.: Trócsányi László: Jogtörténeti Tanulmányok V. Jogtudományi Közlöny1984. augusztus (34. évf. 8. szám) 481. p. Hiv.: Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. (Szerk.: Mezey Barna.) Osiris Kiadó. Budapest, 2000. 403. p.; Magyar alkotmánytörténet. 4., átdolgozott kiadás. Szerk.: Mezey Barna. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 376.p. 5. Felvilágosodás és közigazgatás. Napjaink 1985. (XXIV. évf.) 6. szám. 32-35. p. 6. A miskolci jogakadémia m ködésének els évtizede (1919-1929). Borsodi Szemle 1985. (XXX. évf.) 2. szám 49-58. p. Hiv.: Ruszoly József: Három borsodi örökhagyó. Fels magyarország Kiadó Miskolc, 1992. 205. p. 7. Függetlenség és demokratikus kiútkeresés. Herman Ottó politikai pályája. Napjaink 1985. (XXIX. évf.) 11. szám 28-29. p. 8. A miskolci jogakadémia m ködésének második évtizede (1929-1939). Borsodi Szemle 1985. (XXX. évf.) 3. szám 59-68. p. Hiv.: Ruszoly József: Három borsodi örökhagyó. Fels magyarország Kiadó Miskolc, 1992. 205. p.; P. Szabó Béla: Szepesváraljai Haendel Vilmos. A vitatott politika-professzor. In: A Debreceni

25

Tudományegyetem Rektorai (1915-1947). Szerk.: P. Szabó Béla - Madai Sándor. Debrecen, 2002. 250. p. 9. Vármegyei reformkoncepciók az 1870:XLII. tc. képvisel házi vitájában. Állam és Igazgatás 1985. (XXXV. évf.) 10. szám. 910-917. p. 10. Vármegyék a politikai publicisztikában (1860-1861). Publ. Jur. et Pol. Miskolc Tom. I. Fasc. 1985. 223-279. p. Hiv.: Ruszoly József: Osztróvszky József: Reform, forradalom, kiegyezés.; Összegy jtött írások és beszédek. Szeged, 1993. 113. p. 11. Egy bölcsészettudományi kiadványról - jogtörténeti néz pontból. Fiatal oktatók m helytanulmányai. 8. (Szerk.: Dunai Pál, Mezey Barna) Budapest, 1985. 392-396.p. 12. A miskolci jogi kar els tudományos ülésszaka. Jogtudományi Közlöny 1986. június (XLI. évf. 6. szám.) 307-309.p. 13. Provizóriumi reformtervek és viták a vármegyék átalakításáról. Jogtörténeti tanulmányok VI. kötet (Szerk.: Benedek Ferenc és Szita János) Tankönyvkiadó Budapest, 1986. 355-366.p. Hiv.: Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. (Szerk.: Mezey Barna.) Osiris Kiadó. Budapest, 2000. 402.p.; Magyar alkotmánytörténet. 4., átdolgozott kiadás. Szerk.: Mezey Barna. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 376.p. 14. Beiträge zur Regelungsgeschichte des Verwaltungsstrafrechts im Dualismus. In: Entwicklung der Verwaltungsstrafgerichtsbarkeit in den vergangenen 100 Jahren (Szerk.: Csalótzky György) Budapest, 1986. 186-195.p. Ism.: Kajtár István: Nemzetközi Közigazgatás- és Jogtörténeti Konferencia. Állam- és Igazgatás, 1984. 6. sz. 278.p. 15. Ijjas József kandidátusi értekezésének vitája. Jogtudományi Közlöny 1987. október (XLII. évf. 10.sz.) 578579.p. 16. A második miskolci jogtörténész nap (Wenzel Gusztáv emlékülés és tankönyvvita) Jogtudományi Közlöny 1987. november (XLII. évf. 11. szám.) 623-625.p. 17. Ein Historikerband aus rechtsgeschichtlicher Sicht. Jogtörténeti Szemle 1987. 2. szám. 136-138.p. 18. Stefania Mertanova: Ius Tavernicale. Pozsony 1985. (recenzió) Állam és Igazgatás 1987. (XXXVII. évf.) 3. szám 286-287.p. 19. A miskolci jogakadémia harmadik évtizede (1939-1949) Borsodi Szemle 1987. (XXXII. évf.) 2. szám 4858.p. Hiv.: Ruszoly József: Három borsodi örökhagyó. Fels magyarország Kiadó. Miskolc, 1992. 205.p. 20. A porosz városi önkormányzat a XIX. században (Az 1808-as Stein-féle városi rendelet.) Jogtörténeti el adások I. (Szerk.: Mezey Barna) Budapest, 1988. 73-84.p. Hiv.: Salamon Gergely: Út a modern porosz polgári önkormányzatok kifejl dése felé és a városok 1808-as reformja. In: Tanulmányok Horváth Pál tiszteletére (Szerk.: Kertész Gábor) Budapest, 1998. 110.p. 21. Eötvös József önkormányzatvéd centralizmusa. Napjaink 1988. (XXVII. évf.) 9. szám. 3-7.p. Hiv.: Katalin Gönczi: Die historische Rechtsschule in Ungarn und ihre geistesgeschichtlichen Hintergründe. In: A bonis bona discere. Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag. Herausgegeben von Orsolya Márta Péter und Béla Szabó. Miskolc, 1998. 433.p.; Thomas Henne: Leipziger Verlage, ’liaisonmen’ und die Anfänge der modernen Rechtswissenschaft in Ungarn. Eine Studie zum juristischen Wissenstransfer zischen Deutschland und Ungarn im 19. Jahrhundert. In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. 118. Band. Germanistische Abteilung. Böhlau Verlag, Wien-Köln-Weimar. 2001. 267.p. 22. Az eperjesi evangélikus jogakadémia áttelepülése 1918/1919-ben. Napjaink 1989. (XXVIII. évf.) 3. szám 1114.p. 23. Rendelet a porosz királyság összes városa részére (1808). In: Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Tankönyvkiadó Budapest, 1989. 121-144.p. 24. Hajdu Lajos: B ntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. (recenzió) Levéltári Közlemények 1989. (LIX. évf.) 1. szám 187-190.p. 25. Borsod vármegye 1848 tavaszán. Borsodi Szemle 1989. (XXXIV. évf.) 1. szám 40-48.p. Hiv.: Pap József: „Én is a passzív ellenállók egyike voltam…!?” A vármegye és hivatalnokai a reformkor végét l a Bach-rendszer bukásáig (Borsod, Csanád és Somogy vármegye) AETAS, 2000. 12. szám. 12. p (http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/2000-1-2-06.htm) Fazekas Csaba: Várospolitika és közélet. In: Miskolc története IV/1. 1848-tól 1918-ig. Szerk.: Veres László. Miskolc, 2003. 21. p. 26. Der zweite Rechtshistorikertag in Miskolc. (Gedenksitzung in memoriam Gusztáv Wenzel und Lehrbuchdiskussion) Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Separatum Sectio Iuridica Tom. XXX. 1989. 123-127.p.

26

27. Törekvések a vármegyék polgári átalakítására (Javaslatok, tervezetek, törvények 1844-1877). Kandidátusi disszertáció tézisei. Miskolc, 1990. 12.p. Hiv.: István Tóth: Die Komitatsreform 1876 und die Sachsische Nation. In: Siebenbürgische Semesterblatter 5. Jahr. Heft 2. München, 1991. 106.p. Ruszoly József: Önkormányzat és hagyomány. Hitel. 1990. 12. szám, 5.p. 28. Konfliktquelle oder Konfliktlösung? (Über den österreichisch-ungarischen Ausgleich). In: Bericht über den achtzehnten österreichischen Historikertag in Linz veranstaltet vom Verband Österreichischer Geschichtsvereine in der Zeit vom 24. bis 29. September 1990. Veröffentlichungen des Verbandes Österreichischer Geschichtsvereine 27. Linz 1991. 179-181.p. Hiv.: Kajtár István: Egyetemes jogtörténet. I. Dialóg Campus Kiadó. Pécs, 1997. 175.p. 29. Az ókori görög állam- és jogfejl dés; A német állam- és jog fejl dése a porosz-osztrák háborúig terjed id szakban; A német állam és jog fejl dése 1866-ot követ id szakban. In: Általános jogtörténet (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Tankönyvkiadó Budapest, 1991. 63-73.; 269-290.; 448-454.p. Hiv.: Zlinszky János: Állam és jog az si Rómában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.224.p.; Dr. Mezey Barna: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. I. Miskolc, 1994. 159.p.; M. Antalóczy Ildikó: B nözés és büntetés Debrecenben a XVIII. század közepén. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2001. 11, 247.p. 30. Szemere Bertalan és a vármegyék 1848-ban. In: Szemere Bertalan és kora I. Borsod-Abaúj-Zempléni Történeti Évkönyv 7/1., 2. (Szerk.: Ruszoly József) Miskolc, 1991. 201-221.p. Ism.: Biernacki Karol: Szemere Bertalan és kora. Századok, 1993, 127. évf. 5-6. szám 860.p.; Dr. Novák István: Szemere Bertalan és kora. Magyar Jog 39. évf. 1992. november 11. szám 704.p. Hiv.: Dr. Kajtár István: Szemere Bertalan és a városok reformja. In: Szemere Bertalan és kora I. Borsod-Abaúj-Zempléni Történeti Évkönyv 7/1., 2. (Szerk.: Ruszoly József) Miskolc, 1991. 190.p.; Fazekas Csaba: Várospolitika és közélet. In: Miskolc története IV/1. 1848-tól 1918-ig. Szerk.: Veres László. Miskolc, 2003. 21. p. 31. Vármegyei reform a törvényhozás el tt (1844-1848). In: Kovács István Emlékkönyv Acta Jur. et Pol. Tom. XL. Fasc. 19. Szeged, 1991. 315-331.p. Hiv.: Ruszoly József: Reggeli Délvilág 1992. június 27. (151.sz.) 4.p., Alkotmány és képviselet. U .: Kossuth Lajos a közjogi reformokról (1841-1843). Magyar Tudomány, CI. köt. Új folyam, XXXIX. köt. 9. szám 1994. szeptember 1038.p. 32. Ruszoly József doktori értekezésének vitája. Jogtörténeti Szemle 3. szám. (Szerk.: Révész T. Mihály) 108110.p. 33. A jogászi hivatás kialakulása, a jogi oktatás története. In: Bevezetés a jogi ismeretekbe (Szerk.: Szabó Miklós) Miskolc, 1991. 155-170.p. 34. Intézménytörténeti adalékok az 1870:XLII. tc. végrehajtásához. Cséka Ervin Emlékkönyv Acta Jur. et Pol. Tom. XLI. Fasc. 30. Szeged, 1992. 481-494.p. Hiv.: Farkas Ákos: Egy tudósi életút dicsérete. Jogtudományi Közlöny XLVIII. évf. (1993. december) 12. 492.p. 35. Az els polgári kori vármegyetörvény (1848:XVI. tc.) Acta Jur. et Pol. Tom. XLII. Fasc. 5. Szeged, 1992. 34.p. Hiv.: Ruszoly József: „Egy új alkotmány Magyarországnak” (Az 1848:III. tc. létrejötte) Jogtudományi Közlöny, 1997. február (LII. évf. 2. sz.) 57.p.; u : Alkotmány és hagyomány. Újabb jog-és alkotmánytörténeti tanulmányok. JATEPress, Szeged, 1997. 26.p. Ruszoly József: Újabb magyar alkotmánytörténet 1848-1949. Válogatott tanulmányok. Püski. Budapest, 2002. 8.p. 36. Jogászi hivatás és jogászképzés története. In: Jog- és államtudományi alaptan. (Szerk.: Szabó Miklós) Miskolc, 1992. 168-181.p. Hiv.: Szabó Béla: A jogászság és jogászképzés története In: Bevezetés a jog- és államtudományokba. Miskolc, 1995. 197.p. 37. A modern jogrendszerek válsága. In: Összehasonlító jogtörténet II. (Az újabbkori jogfejl dés) Szerk.: Dr. Horváth Pál. Budapest, 1993. 209-220.p. 38. A magyar bírósági szervezet története a reformkorig. In: Bírósági épületek Magyarországon (Szerk.: Dercsényi Balázs). Budapest, 1993. 9-17.p. Hiv.: Kajtár István: A büntet igazságszolgáltatás modernizációja a XX. században. In: Tanulmányok Földvári József tiszteletére. Pécs, 1996. 93.p. 39. Európai jogtörténet - magyar szemmel. Klió III. évf. 1994/2. szám 5-7.p. 40. Osztrák és német állam - és jog fejl dése 1867-1919 között. In: Általános jogtörténet I. Nemzeti Tankönyvkiadó (Szerk.: Horváth Pál) Budapest, 1994. 437-445.p. 41. Kossuth Lajos 1859-es alkotmánykoncepciója. Jogtudományi Közlöny. 1995. január (L. évf. 1. szám) 4953.p. 42. Magyar városi önkormányzatok. (recenzió) Századok 129. évf. 1995. 1. szám 232-233.p.

27

43. Az 1794-es porosz Általános Polgári Törvénykönyv. Klió IV. évf. 1995/1 szám 100-103.p. 44. Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Tervezetek, javaslatok, törvények. Osiris Kiadó, Budapest, 1995. 196 p. Ism.: Homoki-Nagy Mária: Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására (Tervezetek, javaslatok, törvények) Jogtudományi Közlöny 1999. május (LIV. évf. 5. sz.) 240-241.p. Hiv.: Magyar alkotmánytörténet. (Szerk.: Mezey Barna) Budapest, 1995. 3.p.; Béla Szabó: Polizei in Ungarn und Siebenbürgen im 16-18. Jahrhundert. In Polizey im Europa der Frühen Neuzeit. Herausgegeben von Michael Stolleis. Frankfurt am Main, 1996. 382.p.; Magyar állam- és jogtörténet (szerk.: Csizmadia Andor) Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1995. 211., 368.p.; Kajtár István: A modern állam infrastruktúrájának kiépülése a XIX. században.(A dél-dunántúli régió és Pécs példáján.) Tanulmányok Pécs történetéb l. Pécs, 1996. 2.p.; u .: A magyar állam modernizációs folyamatai a XIX. században. Jogtudományi Közlöny 1997. március (LII. évf. 3. szám) 126.p.; A „Konzervatív” és a „modern” a XIX. századi magyar jogtörténetben. Gy ri tanulmányok. 20/1998. 52.p.; Az önkormányzatok története és kultúrtörténete. Jogi beszélgetések. (Szerk.: Kéki Zoltán) Kaposvár. 19931996. 29.p.; Feny István: A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon. Budapest, 1997. 215, 401.p.; Ruszoly József: Alkotmány és hagyomány. Újabb jog-és alkotmánytörténeti tanulmányok. JATEPress, Szeged, 1997. 26.p.; u : „Egy új alkotmány Magyarországnak” (Az 1848:III. tc. létrejötte) Jogtudományi Közlöny, 1997. február (LII. évf. 2. sz.) 57, 281.p. u .: Alkotmány és jogtudomány. Tanulmányok. Acta Jur. et Pol. Szeged Tom. Szeged, 1996. (Klny.: Fasc.8.) 20.p.; Egy kései követjelentés. Ihász Rezs soproni képvisel beszámolója választóinak a köztörvényhatósági törvény vitáiról. In: A bonis bona discere. Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag. Herausgegeben von Orsolya Márta Péter und Béla Szabó. Miskolc, 1998. 489, 494.p.; Katalin Gönczi: Die historische Rechtsschule in Ungarn und ihre geistesgeschichtlichen Hintergründe. In: A bonis bona discere. Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag. Herausgegeben von Orsolya Márta Péter und Béla Szabó. Miskolc, 1998. 447.p.; Cieger András: A hatalomra jutott liberalizmus és az állam a dualizmus els felének magyar politikai gondolkodásában. Századvég. Új folyam, 20. szám Historizáló politika. 5p.(http://www.szazadveg.hu/kiado/szv/archivum/20/cieger.htm); Kajtár István: 1848-1849 és a XIX. századi modernizációnk. Jogtudományi Közlöny 1999. május (LIV. évf. 5. sz.) 196.p.; Ruszoly József: Országgy lési képvisel -választások Magyarországon 1861-1868. Püski Kiadó, Budapest, 1999. 374.p.; Miru György: Kísérlet az állam körül. AETAS 1992. 1-2. szám. 108.p.; Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. (Szerk.: Mezey Barna.) Osiris Kiadó. Budapest, 2000. 403.p. Nagy Janka Teodóra: A tradicionális népi önkormányzatok jogtörténeti vizsgálata a Dél-Dunántúlonkülönös tekintettel a föld- és faluközösségek felbomlásának id szakára. (PhD - értekezés tézisei) Pécs, 2000. 8.p. ; Pap József: „Én is a passzív ellenállók egyike voltam…!?” A vármegye és hivatalnokai a reformkor végét l a Bach-rendszer bukásáig (Borsod, Csanád és Somogy vármegye) AETAS, 2000. 12. szám. 1.,2.,3. p. (http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/2000-1-2-06 ); Néma Sándor: Adalékok a polgári Gy r vármegye közigazgatási szerveinek kialakulásához. In: Fejezetek Gy r, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéb l. (Szerk.: Dr. Horváth József) Gy r, 2000. 107. p.; Teodóra Janka Nagy: Die Rechtshistorische Erforschung der Traditionellen Völkischen Selbstverwaltungen. In: The Scientific Publications of Illyés Gyula College of Pedagogy. International Volume. Szekszárd, 1999. 42. p.; Ruszoly József: Újabb magyar alkotmánytörténet 1848-1949. Válogatott tanulmányok. Püski. Budapest, 2002. 8.p.; Cieger András: Kormány a mérlegen-a múlt században. A kormány helye és szerepe a dualizmus politikairendszerében. Századvég. 15.p.; (http://c3.hu/scripta/szazadveg/14/cieger.htm). Heka László: A délszláv államok alkotmánytörténete. Szeged, 2002. 247.p.; Ruszoly József: Máig ér alkotmánytörténelem. Írások és interjúk. Bába Kiadó. Szeged, 2002. 56, 67,119, 120.p.; István Kajtár: Tradition und Reform. (Politische Argumentation in den Jahrzehnten des ungarischen Reformzeitalters) In: Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 1920. Jahrhunderten. Heraugeber Dr. Gábor Máthé, Dr. Barna Mezey. Würzburg-Budapest, 2002. 25. p.; József Ruszoly: Verfassung und Volksvertretung. Lajos Kossuth über die öffentlich-rechtlichen Reformen auf den Kolumen der Pesti Hírlap (1841-1843). In: Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten. Heraugeber Dr.Gábor Máthé, Dr. Barna Mezey. WürzburgBudapest, 2002. 98. p.; Takács Tibor: A modern állam- és jog történeti alapjai. Assistentia Iuris.1. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2002. 151.p.; Magyar alkotmánytörténet. 4., átdolgozott kiadás. Szerk.: Mezey Barna. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 194.p.; Varga Norbert: A köztörvényhatóságok létrehozásának el zményei az 1870:XLII. tc. alapján Debrecen szabad királyi városban. Collega, VI. évf. 2. szám. 63.p. Cieger András: A számok szorításában. Lónyay Menyhért pénzügyminisztersége. Századok. 2002. 136. évf. 6. szám.1306, 1308.p.

28

45.A felvilágosult abszolutizmus id szakának államszervezeti jellemz i Magyarországon In: Segédanyag a Magyar alkotmány- és jogtörténet oktatásához II. Miskolc, 1995. 8-20.p. 46. Die Versuche zur bürgerlichen Umgestaltung der Komitate. Vorschläge, Entwürfe, Gesetze 1844-1877. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Separatum Sectio Iuridica Tom. 35. 1995. 167-176.p. 47. A f ispáni hatáskör törvényi szabályozása (1870, 1886) In: Degré Alajos Emlékkönyv. (Szerk.: Máthé Gábor, Zlinszky János) Budapest, 1995. 299-312.p. Ism.: Szabó István: Századok 1996. (130. évf. 3. szám) Hiv.: Péter Kovács: La Hongrie et ses instances de droit public similaires aux prefets francais. In: Pierré-Caps, Stéphane (ed): Le préfet 1800-2000: (Gouverneur, Administrateur, Animateur) Presses Universitaires de Nancy 2001 Nancy. 77. p. 48. A vármegyei szervezet átalakítása Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politica. Tomus XLVI. Fasciculus 5. Szeged, 1995. 64 p. Hiv.: Ruszoly József: „Egy új alkotmány Magyarországnak” (Az 1848:III. tc. létrejötte) Jogtudományi Közlöny, 1997. február (LII. évf. 2. sz.) 57.p.; u : Alkotmány és hagyomány. Újabb jog-és alkotmánytörténeti tanulmányok. JATEPress, Szeged, 1997. 26.p.; Ruszoly József: Újabb magyar alkotmánytörténet 1848-1949. Válogatott tanulmányok. Püski. Budapest, 2002. 8.p. 49. Szilágyi Dezs és a magyar igazságszolgáltatás reformja. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica Tomus XI. Miskolc, 1995. 111-115.p. Hiv.: Balogh Judit: A nyugat-európai kodifikációk hatása a magyar magánjog polgári kori fejl désére.(PhD értekezés) Miskolc, 2000. 164.p. 50. Az európai közösségi jog. Klio 5. évf. 1996/1. szám 46-49.p. 51. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei. (recenzió) Századok, 1996 (130. évf.) 2. szám. 453455.p. 52. Zsedényi Béla alkotmányjogi nézetei. In: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére. Miskolci Herman Ottó Múzeum kiadványa. Szerk.: Csiki Tamás. Miskolc, 1995. [1996] 1723.p. Hiv.: Csiki Tamás: Zsedényi liberalizmusának alakulása, problémái. Up., 33.p. 53. A Magyar állam- és jogtörténet. (Szerk. Csizmadia Andor) Budapest, 1978. c. tankönyv XI-XVI. fejezeteinek (Az államrendszer 1918-as modernizációjának kísérlete, Az els Népköztársaság id szakának jogrendszere; Kísérlet a szovjet típusú alkotmány bevezetésére; A tanácsköztársaság jogrendszere; A két világháború közötti id szak állama; A Horthy- korszak jogrendszere) kib vítése és átdolgozása. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1996. 471-554.p. Hiv.: Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. (Szerk.: Mezey Barna.) Osiris Kiadó. Budapest, 2000. 370.p.; Takács Péter: A személyes és a rendbe öltöztetett igazság. Budapesti Könyvszemle. 8. évf. 4. sz. 420.p.; Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 1999. 153.p.; Judit Balogh: Österreichisches Recht in Ungarn und in Siebenbürgen-Westeuropäische Einflüsse auf das ungarische Zivilrecht im 19. Jahrhundert. In: Martin F. Polascek/Anita Ziegelhofer (Hrsg.) Recht ohne Grenzen- Grenzen des Rechts. Peter Lang. Frankfurt am Main- Berlin-Bern-New York-Paris- Wien. 1998. 125.p.; M. Antalóczy Ildikó: B nözés és büntetés Debrecenben a XVIII. század közepén. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2001. 11.p.; Takács Tibor: A modern állam- és jog történeti alapjai. Assistentia Iuris.1. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2002. 149.p. 54. A m vel dési jog fejl dése. M vel dés, Népf iskola, Társadalom. 1996. III. évf. 2. szám. 2.p. 55. Hudi József: Pápa város önkormányzata a kés feudalizmus id szakában (1730- 1848) Fejezetek Pápa város történetéb l 2. Pápa. 1995. (recenzió) Századok, 1996. 130. évf. 4. szám. 1029-1030.p. 56. Bruckner Gy z , a miskolci jogakadémia dékánja. In: A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága. Miskolc, 1996. 10-45.p. Ism.: Dr.Boleratzky Loránd: Evangelikus élet. 1996 december 29. sz. 3.p. Dr. Dobrossy István: Miskolc a millecentenárium évében. 1. kötet. Miskolc, 1997. 69-70.p.; u : Miskolc írásban és képekben 1848-1989. Miskolc, 1998. 261.p.; Üveges István: A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949. Gesta. II. évf. 1998. 1. szám 84-85.p. Hiv.:Mezey Barna: Egyetemek és jogakadémiák. Gy ri tanulmányok 20/1998. 16.p.; Balogh Judit: Vázlatok a Miskolci Ügyvédi Kamara történetéhez. In: Emlékkönyv az ügyvédi kamarák fennállásának 125. évfordulójára. F szerkeszt : Dr. Cserba Lajos. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara, Miskolc, 2000. 51. p. 57. A közigazgatási bíráskodás el zményei Magyarországon. Jogtudományi Közlöny 1997. március. (LII. évf. 3. sz.) 117-125.p. Hiv.: Schweitzer Gábor: Közigazgatás – igazságszolgáltatás - jogállamiság, avagy a közigazgatási bíráskodás kezdetei Magyarországon. Állam- és Jogtudomány XXXVIII/1-2. 1996-1997. 23.p.; Szabó István: Adalékok Közép-Európa polgári alkotmánytörténetéhez. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

29

Jogtörténeti Tanszék. Budapest,2000. 75. p.; Dr. Patyi András: Hatáskör és eljárás a magyar közigazgatási bíráskodás történelmi modelljében. In: Magyar Közigazgatás. 2001. november, LI. évf. 11. sz. 655. p.; u .: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei. Tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodásról. Logod. Bt. Budapest, 2002. 16.p. 58. Miskolc igazgatásának jellegváltozásai 1755 -1871 között. Miskolc a millecentenárium évében. 1. kötet. (Szerk.: Dobrossy István) Miskolc, 1997. 203-211.p. Hiv.: Miskolc története III/2. 1702-1847-ig. F szerkeszt : Dobrossy István. Miskolc, 2000. 8.,524, 1016.p. 59. A miskolci jogakadémia szerepe a régió jogászképzésében. Miskolc a millecentenárium évében. 2. kötet. (Szerk.: Dobrossy István) Miskolc, 1997. 383-391.p. Hiv.: Kajtár István: Jog és iskola. Iskolakultúra. 2000. II. 16. p. (http://tki.jpte.hu/IKULTURA/2000/2/tanulm.pdf) 60. Horváth Pál: A tudomány szabadságának történelmi szerepváltásai. (recenzió). Jogtudományi Közlöny 1997. június. (LII. évf. 6. sz.) 291-292.p. 61. Az ókori görög állam-és jogfejl dés; Az igazságszolgáltatás szerepe a görög poliszok korszakában; A középkori német állam-és jogfejl dés; A modern állam és jog kialakulása; A német államszervezet és jogrendszer (1789-1918); A fasiszta állam jellegzetességei; A jogállamiság felszámolása. In: Egyetemes jogtörténet. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. 42-55.; 60-64.; 162176.; 245-248.; 362-388.; 534-545.p. Kisida Erzsébet:Egyetemes jogtörténet. http://www.magyarfelsooktatas.hu/21.8/59.html Hiv.: Katalin Gönczi: Die historische Rechtsschule in Ungarn und ihre geistesgeschichtlichen Hintergründe. In: A bonis bona discere. Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag. Herausgegeben von Orsolya Márta Péter und Béla Szabó. Miskolc, 1998. 447.p. 62. Magyar Nagylexikon V. kötetének (F szerkeszt : Éleszt s László) Budapest, 1997. alábbi jogtörténeti címszavai: Carolina Resolutio (126.p.); céhszabályzat, céhlevél (202.p.); cirkálás (443.p.); compendium (558.p.); compositio (559.p.); congregatio generalis (571.p.); consuetudo (582.p.); corpus statutorum (612.p.); csalárd bukás (714.p.); császár (751.p.); cselédtörvény (819.p.) 63. Az abszolutizmus állama. Rubicon, 1997/8. szám. 30-33.p. Hiv.: Kovacsevics Réka: Mozgástér és kényszerpálya a XVII. századi rendi Magyarországon. Zrínyi Miklós, a politikus. http://www.ferences-sze.sulinet.hu/Tori/POLI-ZM1.htm. 3.p. 64. A magyar bírósági rendszer története. Multiplex Media-Debrecen University Press. Debrecen, 1997. 204 p. Ism.: Dr. Gáspárdy László: Gyorsjelentés egy miskolci professzor jogtörténeti monográfiájáról. Közjegyz k közlönye. 1998. június. 5-6.p. Hiv.: Kajtár István: 1848-1849 és a XIX. századi modernizációnk. Jogtudományi Közlöny 1999. május (LIV. évf. 5. sz.) 196.p.; Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 1999. 153.p.; Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. (Szerk.: Mezey Barna.) Osiris Kiadó. Budapest,, 2000. 393., 399.p.; M. Antalóczy Ildikó: B nözés és büntetés Debrecenben a XVIII. század közepén. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2001. 11, 48, 49, 51, 53, 247, 250.p.; Szabó Miklós: A modern állam megszervez dése. In: Bevezetés a jog-és államtudományokba. (Szerk.: Szabó Miklós). 3., átdolgozott kiadás. Prudentia Iuris. 2. Miskolc, 2001. 258. p.; Föglein Gizella: Államforma és államf i jogkör Magyarországon 1944-1949. Osiris Kiadó. Budapest, 2001. 243. p.; Heka László: A délszláv államok alkotmánytörténete. Szeged, 2002. 247.p.; István Szabó: Die Rechtsstellung des siebenbürgischen Fürsten zur Zeit der Eigenstaatlichkeit Siebenbürgens. In: Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 25 (96.) Jahrgang (2002), Böhlau Verlag Köln, Weimar, Wien. Heft 1. 61. p.; Földi András: A jóhiszem ség és tisztesség elve. Intézménytörténeti vázlat a római jogtól napjainkig. Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestiensis. Redigit: Prof. Gábor Hamza. Fasc. IX. Budapest, 2001. 76.p.; Badó Attila-Bóka János: Európa kapujában. Reform, Igazság, Szolgáltatás. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2002. 251.p.; Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. Prudentia Iuris. Miskolc, 2002. 124., 185. p.; Kardos Sándor: A magyar katonai igazságszolgáltatás a Mohács el tti Magyarországon. In: Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis II. Multiplex Media – Debrecen University Press. 2002. 60.,62., 66-67.p.; Holopcev Péter: A város jogállásával összefügg események és intézkedések. In: Miskolc története IV/1. 1848-tól 1918-ig. Szerk.: Veres László. Miskolc, 2003. 86. p. 65. A pénzügyi közigazgatási bíráskodás hazai el története. Acta Jur. et Pol. Szeged. (Szek.: Tóth Károly) Tomus LII. Fasc. 9 Szeged, 1997. 35 p. Hiv.: Dr. Patyi András: Hatáskör és eljárás a magyar közigazgatási bíráskodás történelmi modelljében. In: Magyar Közigazgatás. 2001. november, LI. évf. 11. sz. 655. p.; u .: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei. Tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodásról. Logod Bt. Budapest, 2002. 16.p. 66. Péch Antal országgy lési képvisel i tevékenysége. In: Péch Antal és kora. Bányászat és kohászat a 19. század második felében. (Szerk.: Zsámboki László) Miskolc-Rudabánya, 1997. 139-146.p.

30

Ism.: Gergely Ern : Péch Antal (1822-1895) és kora. Századok 1999. 133. évf. 2. szám. 455.p. 67. A vármegyék alkotmánybiztosító szerepköre. Gy ri Tanulmányok. (F szerkeszt : Bana József) 20/1998. szám, 85-89.p. 68. Zlinszky János, a tudós. In: Iustum, Aequum, Salutare. Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. 1. (Szerk.: Varga Csaba) Budapest, 1998. 22-27.p. 69. Az 1875-ös osztrák közigazgatási bíróság hatása a magyar közigazgatási jogvédelemre. Emlékkönyv Dr. Szabó András egyetemi tanár 70. születésnapjára. Acta Jur. et. Pol. Szeged (Szerk.:Tóth Károly) Tomus LIII. Szeged, 1998. 353-362.p. Hiv.: Dr. Patyi András: Hatáskör és eljárás a magyar közigazgatási bíráskodás történelmi modelljében. In: Magyar Közigazgatás. 2001. november, LI. évf. 11. sz. 655. p. u .: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei. Tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodásról. Logod. Bt. Budapest, 2002. 16., 252.p. 70. Bestrebungen zur Veränderung der ständischen Komitatsverfassung im ungarischen Vormärz. In: A bonis bona discere. Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag. Herausgegeben von Orsolya Márta Péter und Béla Szabó. Miskolc, 1998. 473-484.p. 71. A Magyar Nagylexikon VI. kötetének (F szerkeszt : Berényi Gábor) Budapest, 1998. alábbi jogtörténeti címszavai: csendestársaság (7.p.); Decretum Maius (374.p.); decretum (402.p.); delegációk (432.p.); delegált bíráskodás (432-433.p.); dikasztérium (590-591.p.); Diploma Leopoldinum (632.p.); dukátus (827.p.) 72. Az igazságszolgáltatás szervezetének átalakítása 1848-1849-ben. In: Tanulmányok és források az 18481849- i forradalom és szabadságharc történetéhez. (Szerk.: Dobrossy István) Miskolc, 1998. 7-24.p. 73. A magyar bírósági rendszer története. Multiplex Media-Debrecen University Press. (Második, javított kiadás) Debrecen, 19982. 215 p. Hiv.: Szabó István: Adalékok Közép-Európa polgári alkotmánytörténetéhez. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtörténeti Tanszék. Budapest, 2000. 75. p.; Kardos Sándor: „Perújítás”, avagy : in integrum restitutio Simonyi óbester büntet ügyében. In: Az óbester ébresztése. Tanulmányok Simonyi Józsefr l. (Szerk.: Kun András) Debrecen, 2001. 90.p.; Heka László: A délszláv államok alkotmánytörténete. Szeged, 2002. 247.p.; Kardos Sándor: A magyar katonai büntet jog rövid története. Debreceni Egyetem Jog-és Államtudományi Intézet. Tananyagok. (Szerk.: Szabó Béla, Szabó Krisztián) Debrecen, 2002. 149.p.; Antal Tamás: A sajtóesküdtszékek és m ködésük szabályozása Magyarországon (1867-1896). Acta Universitatis Szegediensis Publicationis Doctorandorum Juridicorum Tomus II. Fasc.1. 7.p. 74 Parlamenti viták a területi önkormányzatról /1870-1886/. In: Hatalommegosztás és jogállamiság. Jogtörténeti Értekezések (Szerk.: Mezey Barna) Budapest, 1998. 77- 93.p. 75. Magyar Nagylexikon VII. kötetének (F szerkeszt : Glatz Ferenc) Budapest, 1998 alábbi jogtörténeti címszavai: eljegyzés (229.p.); ellenállási jog (231.p.); el zés (repulsio) (268.p.); falubíró (676.p.); fels ház (804.p.); fels tábla (824.p.) 76. A forradalmi önvédelem igazságszolgáltatási rendszere 1848-49-ben. Jogtudományi Közlöny 1999. április. (LIV. évf. 4. sz.) 145-152.p. 77. Az európai jogállamiság válsága a XX. században. In: Egyetemes jogtörténet II. Egyetemi tankönyv. (Szerk: Horváth Pál) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 45-56.p. 78. Európai integrációs koncepciók a XX. században. In: Egyetemes jogtörténet II. Egyetemi tankönyv. (Szerk.: Horváth Pál) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 297-310.p. 79. Magyar Nagylexikon VIII. kötetének (F szerkeszt : Glatz Ferenc) Budapest, 1999. alábbi jogtörténeti címszavai: f ispán (204.p.); f rendi ház (241.p.); F udvarnagyi Bíróság (242-243.p.); F udvarnagyi Hivatal (243.p.); f ügyész (243.p.); F városi Közmunkák Tanácsa (243.p.) 80. A miskolci állam- és jogtudományi oktatás története (1981-1999). In: 50 éve Miskolcon. Fejezetek a Miskolci Egyetem történetéb l. (Szerk.: Zsámboki László) Miskolc, 1999. 176-195.p. 81. Az európai integráció intézmény- és eszmetörténeti el zményei. In: Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.: Horváth Pál) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 513-558.p. Hiv.: Takács Tibor: A modern állam- és jog történeti alapjai. Assistentia Iuris.1. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2002. 151.p. 82. Jogi Lexikon (F szerkeszt : Lamm Vanda, Peschka Vilmos) KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Budapest, 1999. alábbi címszavai: f ispán, (213-214.p.), f jegyz , (214. p.) f magánvád, (216. p.) f polgármester, (216.p.) f szolgabíró, (216.p.) járás, (290.p.) jegyz , (291.p.) Neoacquistica Comissio (451.p.) oppidum (465.p.) parasztvármegye (482.p.) polgármester (499. p.) sedria (532.p.) statútum (539.p.) szabad királyi város (543.p.) szolgabíró (562.p.) törvényhatóság (598.p.) törvényhatósági bizottság (598.p.) vármegye (622-623.p.) virilizmus (635.p.) 83. Magyar Nagylexikon IX. kötetének (F szerkeszt : Glatz Ferenc) Budapest, 1999 alábbi címszavai: hajadoni jog, (108.p.) Hatásköri Bíróság, (274.p.) helyhatóságok, (366.p.) helyhatósági szabályrendelet

31

(statútum), (366.p.) helytartó, (368.p.) Helytartótanács, (368.p.) hétszemélyes tábla, (428.p.) Honvédelmi Bizottmány, (607.p.) ifjabb király, (766.p.) immunitás, (804.p.) 84. Adalékok a pénzügyi közigazgatási bíróság m ködésének történetéhez. (1884-1885) Acta Jur. et. Pol. Szeged (Szerk.: Tóth Károly) Tomus. LVII. Fasciculus 9. Szeged, 1999. 22 p. 85. A miskolci jogakadémia és az evangélikus egyházjog. In: Ünnepi Tanulmányok VI. „Dum spiro doceo” Huszti Vilmos 85. születésnapjára. (Szerk.: Szabó Béla és Sáry Pál) Bíbor Kiadó, 2000. 265-279.p. Ism.: Dr. Varga Norbert - Madai Sándor: Recenzió a Huszti Vilmos emlékkönyvr l. Magyar Jog XLIX. évf. 2002. január 61. p. 86. Die Rolle ausländischer Vorbilder in der bürgerlichen Umgestaltung der ungarischen Komitate. Pravnická fakulta Univerzity P. J. Safarika v Kosiciach Fakultas Iuridica Universitatis Safarikiensis Cassoviensis. Acta Iuridica Cassoviensia. 23. Kosice, 2000. 5-43.p. 87. Magyar Nagylexikon X. kötetének (F szerkeszt : Glatz Ferenc) Budapest, 2000 alábbi címszavai: ispán (52.p.) ítél mester (79.p.) ítél tábla (79. p.) járásbíróság, (213. p.) jegyz (250-251.p.) katonai bíróságok (662.p) katonai becsületbíróság, (662.p) kereskedelmi bíróság (800. p.) kerületi táblák (831.p.) kerületi ülések (831.p.). 88. A magyar bírósági rendszer története. Multiplex Media-Debrecen University Press. (Harmadik, javított kiadás) Debrecen, 2000. 215 p. Hiv.: Szabó Miklós: A jog alkalmazása. In: Bevezetés a jog-és államtudományokba. (Szerk.: Szabó Miklós). 3., átdolgozott kiadás. Prudentia Iuris. 2. Miskolc, 2001. 145. p.; Heka László: A délszláv államok alkotmánytörténete. Szeged, 2002. 247.p. Takács Tibor: A modern állam- és jog történeti alapjai. Assistentia Iuris.1. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2002. 151.p. 89. Magyar Nagylexikon XI. kötetének (F szerkeszt : Glatz Ferenc) Budapest, 2000 alábbi címszavai: királybíró (3.p.); királyi jelenlét bírósága (7.p.); királyi tábla (8.); királyi vármegye (9); követutasítás (479.p.); Közigazgatási Bíróság (504.p.); közigazgatási és igazságszolgáltatási reformok (504.p.); Kúria (646.p.). 90. Miskolc igazgatásának és jogéletének jellegzetességei 1755-1847 között. In: Miskolc története III/2. 17021847-ig. F szerkeszt : Dobrossy István. Miskolc, 2000. 679-695, 706-736.p. 91. Bevezetés „Az ügyvédség története” cím kiadványhoz. Emlékkönyv az ügyvédi kamarák fennállásának 125. évfordulójára. F szerkeszt : Dr. Cserba Lajos. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara, Miskolc, 2000. 4-9.p. 92. Korai elképzelések az európai államok összefogásáról. In: Ius Humanum. Ember alkotta jog. (M helytanulmányok) Prudentia Iuris 15. (Szerk.: Szabó Miklós) Bíbor Kiadó Miskolc, 2001. 157170.p. Hiv.: Hegyi Szabolcs: Az autoritás-probléma történeti vázlata. In: Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai 1/1. (Szerk.: Stipta István) Miskolc, 2002. 383. p. 93. Magyar Nagylexikon XIII. kötetének (Szerkeszt bizottság elnöke: Glatz Ferenc) Budapest, 2001 alábbi címszavai: miniszteri ellenjegyzés (163-164.p.) mufti (351.p.) munkásbíróság (369.p.) nádori közgy lés(437.p.) népbíróság (708.p.) 94. Az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus államszervezeti jellegzetességei. In: Facultas nascitur. 20 éves a jogászképzés Miskolcon. (Szerk.: Szabadfalvi József) Miskolc, 2001. 401-415.p. Hiv.: Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. Prudentia Iuris. Miskolc, 2002. 151.p. 95. Vertikale Gewaltentrennung: Die Rolle zum Verfassungsschutz der ungarischen Komitate. In: Von den Ständeversammlungen bis zum parlamentarischen Regierungssystem in Ungarn. Studien zur Parlamentarismusgeschichte. Herausgeber Dr. Gábor Máthé, Dr. Barna Mezey. Budapest-Graz, 2001. 101-128. p. 96. Magyar Nagylexikon XIV. kötetének (Szerkeszt bizottság elnöke: Glatz Ferenc) Budapest, 2002 alábbi címszavai: oktáva (74.p.) országbíró (258.p.) országnagyok (260.p.) Országos Földbirtokrendez Bíróság (261.p.) pallosjog (451.p.) parasztvármegye (530.p.). 97. Der Kampf von Lajos Kossuth für das Selbstverwaltungssystem im Jahre 1848. In: Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten. Herausgeber Dr. Gábor Máthé, Dr. Barna Mezey. WürzburgBudapest, 2002. 100-111. p. 98. A vármegyék és a kiváltságos kerületek. In: Magyar alkotmánytörténet. 4., átdolgozott kiadás. Szerk.: Mezey Barna. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 123-131.p. 99. A területi önkormányzat szervei Magyarországon. In: Magyar alkotmánytörténet. 4., átdolgozott kiadás. Szerk.: Mezey Barna. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 349-353.p. 100. Snahy o integráciu stredovekej Európy . In: Internetový asopis pre pôvodné, teoretické a výskumné štúdie z oblasti spolo enských vied. www.saske.sk/cas Ro ník 5, íslo 2, 2002. 1-12.p. 101. Magyar Nagylexikon XV. kötet Pon-Sek. (Szerkeszt bizottság elnöke: Vizy E. Szilveszter) Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest, 2002. alábbi címszavai: poroszló (27.p.), privilegium fori (123.p.),

32

proclamata congregatio (126.p.), prókátor (134.p.), provizórium (156.p.), pugil (179.p.), rögtönítél eljárás (650.p.). 102. Magyar Nagylexikon XVI. kötet. Sel-Szö. (Szerkeszt bizottság elnöke: Vizy E. Szilveszter) Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest, 2003. alábbi címszavai: Semmít szék (11.p.); statutum (263.p.) Szabadalmi Bíróság (386.p.); székesfehérvári törvénynapok (585.p.); személynök (620.p.); személynöki szék (620.p.); szóbeli per (850.p.); szolgabíró (875.p.); szolgabírói szék (875.p.). 102. Az igazságszolgáltatás szervezete 1848-1871. In: Miskolc története IV/1. 1848-tól 1918-ig. (Szerk.: Veres László) Miskolc, 2003. 67-85. p. 103. Ranné teorie o zjednoteni európskych štatov. In: Aktuálne teoretické a legislatívne otázky slovenského práva. Zborník vedeck ch príspevkov z II. vedeckej konferencie uskuto nenej v rámci Vedeckopedagogick ch dní Právnickej fakulty v Košiciach, konanej v d och 10-11. septembra 2002. Košice, 2002. [2003] 77-94.p. 104. Jogtörténet-tudomány. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk.: Bódy Zsombor - Ö. Kovács József. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 622-637. p. Hiv.: Mezey Barna: A jogtörténet oktatása a jogi karon. In: A jogászképzés múltja, jelene és jöv je. Ünnepi tanulmányok, konferencia-el adások, kerekasztal beszélgetések. Bibliotheca Iuridica. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványai. Acta Congressuum 10. (Szerk.: Takács Péter) Budapest, 2003. 90.p. 105. Die Verfassungskonzeption von Lajos Kossuth aus dem Jahre 1959, mit besonderer Hinsicht auf den Parlamentarismus. In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten. Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments. Herausgeber Dr. Gábor Máthé, Dr. Barna Mezey. Barcelona-Budapest, 2003. 92-99.p. 106. A miskolci jogászképzés története 1919-1999. In: Teoretické a legislatívne otázky prava II. Zborník príspevkov z vedeckej konferencie konanej pri prilezitosti 30. Vyrocia Pravnickej fakulty. Kosice, 2003. 266-279.p. 107. Magyar Nagylexikon XVII. kötet. Szp-Ung. (Szerkeszt bizottság elnöke: Vizy E. Szilveszter) Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest, 2003. táblabíró (83.p.); tárnoki szék (200.p.); tárnokmester (200.p.); törvénykezés (681.p.); törvényszék (681.p.); T zsdebíróság (687-688.p.); udvarbíró (854.p.). 108. A hazai jogtörténet-tudomány helyzetének áttekintése 1975-2000. Jogtörténeti Szemle. 2003/1. sz. 24-29.p. Hiv.: Mezey Barna: A jogtörténet oktatása a jogi karon. In: A jogászképzés múltja, jelene és jöv je. Ünnepi tanulmányok, konferencia-el adások, kerekasztal beszélgetések. Bibliotheca Iuridica. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványai. Acta Congressuum 10. (Szerk.: Takács Péter) Budapest, 2003. 90.p. 109. A miskolci állam- és jogtudományi oktatás története (1981-2002). In: A jogászképzés múltja, jelene és jöv je. Ünnepi tanulmányok, konferencia-el adások, kerekasztal beszélgetések. Bibliotheca Iuridica. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványai. Acta Congressuum 10. (Szerk.: Takács Péter) Budapest, 2003. 231-249.p. 110. Deák Ferenc nézetei a jogról, igazságról és a hatalomról. Jogtörténeti Szemle, 2003/3. sz. 1-4.p. Megjelenés alatt 111. A vármegye közjogi szerepe (1870-1886). Megjelenés alatt a F városi Levéltár kiadványában. 112. Magyarországi bíráskodás története a XI-XVIII. században. Szócikk a Magyar M vel déstörténeti Lexikonban. 113. Magyar Nagylexikon XVIII. kötet: úriszék, ügyészség, ügyvédség, választási bíráskodás, Váltófeltörvényszék, várispánság, vármegye, vármegyei törvényszék, városbíró, vásári bíráskodás, virilizmus, vizsgálóbíró, zsinati törvénykezés. 114. A magyar törvénykezési jog története. APERTUS-CD-tananyag. 115. Deák Ferenc önkormányzat-koncepciója (MTA) 116. Deák Ferenc önkormányzat-koncepciója (MTA Jogtörténeti Albizottság) 117. Kossuth Lajos önkormányzat-koncepciója (Debrecen JÁK) 118. Szilágyi Dezs és az igazságügyi modernizáció (Pécsi Történész Céh) Szerkesztés Bruckner Gy z : A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949. Miskolc, 1996. 288.p. (Társszerkeszt Dr. Dobrossy Istvánnal) A Miskolc-monográfia III. kötetének társszerkesztése "Segédanyagok a Magyar alkotmány és jogtörténet oktatásához" szerkesztése Jogtörténeti Tanulmányok

33

Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai (I-III. köt.) Jogtörténeti Szemle 1-3. sz.

Szabó István 1. Önkormányzatok és hagyomány In.: Dimenziók. Fels -Magyarországi Szemle 1994/4. szám. 127-129. p. (recenzió) 2. Az államf i jogkör alkotmányos kérdései 1848 és 1946 között. In.: A köztársasági elnök az új alkotmányban .KJK 1995. (szerk.: Holló András) 145-195. p. (könyvrészlet) Hiv.: Nagy László: Kossuth Lajos kormányzó-elnöki jogköre In.: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejl désér l; A Pázmány Pódium Kiadványai I. (szerk.: Horváth Attila), Szent István Társulat Budapest, 1999. 107. p. 3. Az 1933-as lipcsei nemzetiszocialista német jogásznapok. In.: Klió 95/1.szám 133-135. p. (recenzió) 4. Segédanyag a Magyar alkotmány és jogtörténet c. tantárgyhoz I. (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének kiadványa) Miskolc 1995 11-14. p., 22-25. p. (tansegédlet) 5. Segédanyag a Magyar alkotmány és jogtörténet c. tantárgyhoz II. (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének kiadványa) Miskolc 1995 21-30. p., 30-37. p. (tansegédlet) 6. Az államf szerepe a törvényhozásban a Weimari Köztársaság idején. In.: Publicationes Univarsitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus X. 1995 157-175. p. 7. A kormányzó jogállása 1920-1944. In:Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XII. Miskolc 1996. 117-172. p. 8. Birodalmi adópolitika a Weimari Köztársaságban. In.: KLIO 96/2. szám 109-117. p. (recenzió) 9. Betekintés Közép-Európa 1945 el tti polgári államrendszereibe. Miskolc 1996 (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének gondozásában megjelent önálló kiadvány) 76 p. (tansegédlet) 10. Degré Alajos emlékkönyv. In.: Századok 130. évfolyam (1996.) 5. szám 1331-1333. p. (recenzió) 11. A polgári igazságszolgáltatás kiépítése Miskolcon. In.: MC. Miskolc a millecentenárium évében 2.kötet Miskolc 1997. 361-366. p. 12. Birodalmi végrehajtás (Reichsexekution) a Weimari Köztársaságban. In:Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XIV. Miskolc 1997 145-199. p. 13. Az igazságszolgáltatás rendszere a polgári Magyarországon. Miskolc 1997 (a Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének gondozásában megjelent önálló kiadvány) 83 p. (tansegédlet) Hiv.: Stipta István: A magyar bírósági rendszer története Debrecen University Press. 1997. 157. p. 14. Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban. In.: Gy ri tanulmányok 1998 (20. szám) 90-96. p. 15. A Weimari Alkotmány módosítása. in.: KLIO 98/1. szám 133-137. p. (recenzió) 16. Egy államjogász a forradalmi átalakulások idején: Gerhard Anschütz (1867-1948) In.: KLIO 98/3. szám 148-150. p. (recenzió) 17. A parlament államf általi feloszlatásának történeti fejl dése 1848-tól napjainkig. In: Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fóruma (Miskolc, 1997. november 6.) az Állam- és Jogtudományi Kar szekciókiadványa 128133. p. Hiv.: Nagy László: Kossuth Lajos kormányzó-elnöki jogköre In.: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejl désér l; A Pázmány Pódium Kiadványai I. (szerk.: Horváth Attila), Szent István Társulat Budapest, 1999. 107. p. 18. A kormányzó-elnök jogállásának alkotmányos kérdései In.: Debreceni Szemle 1998/3. szám 496-503. p. Hiv.: Nagy László: Kossuth Lajos kormányzó-elnöki jogköre In.: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejl désér l; A Pázmány Pódium Kiadványai I. (szerk.: Horváth Attila), Szent István Társulat Budapest, 1999. 107. p. 19. Az államf külügyi felségjogai a Német Birodalomban és Magyarországon a két világháború közötti id szakban. In.: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XV. 245-258. p. 20. Az államf i intézmény a Függetlenségi Nyilatkozat után. In.: Jogtudományi Közlöny (LIV. évfolyam, 5. szám; 1999. május) 200-206. p. 21. Az Országos Honvédelmi Bizottmány. In.: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejl désér l; A Pázmány Pódium Kiadványai I. (szerk.: Horváth Attila), Szent István Társulat Budapest, 1999. 83-94. p. 22. Az ügyvédség történetének áttekintése. In: Emlékkönyv az ügyvédi kamarák fennállásának 125. évfordulójára [Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara]. Miskolc 2000. 8-30. p. 23. Az államf jogállása a Weimari Köztárságban. Osiris Kiadó Budapest 2000. 489 p. (önálló kismonográfia) Ism.: Sáry Pál: Monográfia a Weimari Köztársaság elnökének jogállásáról. In: Jogtudományi Közlöny LVI. Évfolyam 7-8. szám (2001. július-augusztus) 329-331. p.; Dr. Varga Norbert – Madai Sándor: Szabó István: Az államf jogállása a Weimari Köztársaságban. In: Magyar Jog, 2002/4. 254-255.p.

34

24. Adalékok Közép-Európa polgári alkotmánytörténetéhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának gondozásában megjelent önálló kiadvány (Szent István Társulat, Budapest 2000) 109 p. (tansegédlet) 25. Az állam és az egyházak viszonya a polgári Magyarországon. In: „Dum spiro doceo”, Huszti Vilmos 85. Születésnapjára, Ünnepi Tanulmányok VI. (szerk: Dr. Szabó Béla és Dr. Sáry Pál), Bíbor Kiadó, Miskolc 2000. 279-291. p. Ism.: Varga Norbert – Mogyoró András: Recenzió a Huszti Vilmos emlékkönyvr l. Magyar Jog 49. évfolyam 1. szám (2002. január) 60-63 p. 26. Az államf i hatalom ideiglenes rendezése (1920-1944). In: Rubicon 2001/1-2. 52-58. p. Hiv.: Murányi Gábor: Trónra kormányzó (A Horthy-dinasztia ambíciói) In: HVG XXIII. évfolyam 13. (1140.) szám, 2001. március 31. 83. p. 27. Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. In.: Magyar Jog 2001/3. szám, 189-190. p. (recenzió) 28. Törekvések az egységes német államszervezet megteremtésére 1848/49-ben (1920-1944). In: Facultas nascitur (20 éves a jogászképzés Miskolcon) Miskolc 2001. 449-469. p. 29. Poroszország jogállása a német egység létrejötte után és az 1932. július 20-i birodalmi végrehajtás. In.: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XX/1. (2002) 191-211. p. 30. Német alkotmányfejl dés 1806-1945. Szent István Társulat Budapest 2002. 260 p. (önálló kismonográfia) 31. Die Rechtsstellung des siebenbürgerischen Fürsten zur Zeit der Eigenstaatlichkeit In: Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde [Böhlau Verlag Köln Weimar Wien] 25. (96.) Jahrgang (2002), Heft 1. 54-61. p. 32. A miniszteriális kormányzat kialakulása Németországban (1848-1933). In.: Ünnepi kötet Boytha Györgyné tiszteletére [a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának kiadványa] Budapest 2002 90-107. p. 33. Munkaügyi igazgatás, munkaügyi bíráskodás. (Ünnepi tanulmányok Radnay József 75. születésnapjára) Miskolc, Bíbor Kiadó 2002. 523. p. [szerkesztés, társszerkeszt ként] 34. Die Auflösung des Parlaments in der Verfassungsentwicklung Ungarns in der Zeit nach 1848. In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten (Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments) Barcelona-Budapest 2003. 100-111. p. 35. Az államf és a kormány kapcsolata a közép-európai államokban az els világháború végét l napjainkig. In: Jogtörténeti Szemle 2003/3. szám 4-11. p. 36. Az országgy lés m ködését befolyásoló intézkedések történeti fejl dése hazánkban 1848-tól napjainkig. In.: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXI/1. (2003). 265-284. p. 37. Deák Ferenc elképzelései a nemzetiségi kérdés rendezésére. (Megjelenés alatt az MTA gondozásában a 38. publikáció magyar nyelv változata) 38. Die Vorstellungen von Ferenc Deák von der Regelung der Nationalitäten. (Megjelenés alatt az MTA gondozásában a 37. publikáció német nyelv változata) 39. Kossuth Lajos 1848 utáni alkotmánytervezetei. (Megjelenés alatt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának gondozásában) 40. Zárszó egy konferenciához: Deák Ferenc politikai pályájának értékelése (Megjelenés alatt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának gondozásában)

Takács Tibor 1. A játék és fogadás a századforduló magyar és francia magánjogában. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolci Egyetem, 1998, 91-96. p. 2. Középkori francia jogi gondolkodók. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolci Egyetem, 1999, 119-124. p. 3. Magyarország története az államalapítástól a kiegyezésig. In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, francia nyelv fordítása megtalálható: http://www3.europole.unancy.fr 4. Frédéric Rouvillois (Red.): Le droit. Textes choisis et présentés. Corpus. GF Flammarion, Paris, 1999, (recenzió). In: Klió 1999/3, 18-21. p. 5. Histoire de la Hongrie de la conquête hongroise au compromis austro–hongrois (szakfordítás). In: Projet– Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.unancy.fr 6. Histoire de la politique (szakfordítás). In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.u-nancy.fr 7. La société civile (szakfordítás). In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.u-nancy.fr 8. Les partis politiques et le systéme du parti (szakfordítás). In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.u-nancy.fr 9. Le systéme constitutionnel de la Hongrie (szakfordítás). In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.u-nancy.fr

35

10. Le systéme des contrats, les contrats commerciaux (szakfordítás). In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.u-nancy.fr 11. La réglementation relative aux sociétés économiques (szakfordítás). In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.u-nancy.fr 12. Le droit de travail et celui du Service Publique de la République Hongroise aujourd’hui et pour l’avenir (szakfordítás). In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.u-nancy.fr 13. Le droit pénal économique (szakfordítás). In: Projet–Socrates PECO, Association Université Entreprise pour la Formation Lorraine, 1999, http://www3.europole.u-nancy.fr 14. A játékadósság peresíthet sége a XIX.–XX. századforduló francia és magyar magánjogában. In: „Dum spiro doceo”, Ünnepi tanulmányok VI. Huszti Vilmos 85. születésnapjára. Red: Szabó Béla, Sáry Pál. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2000. 313-333. p. 15. Bruno Bernardi (Red.): La Démocratie. Textes choisis et présentés. Corpus, GF Flammarion, Paris, 1999, (recenzió). In: Klió 2000/3, 19-22. p. 16. Az európai integráció alapszerz dései (szakfordítás). KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000, 1-367. p. (társfordító) 17. A játékadósság és a játék céljára nyújtott kölcsön megítélése a századforduló francia magánjogában. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XVII, 2000, 245–258. p. 18. Az „Európa-terv”. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolci Egyetem, 2000, 211-215. p. 19. Jacques Julliard (Red.): La mort du roi, Éditions Gallimard, Paris, 1999, (recenzió). In: Klió 2001/1, 129131. p. 20. La relation entre l’applicabilité directe, la primauté du droit communautaire et l’ordre juridique hongrois. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XIX, 2001, 361–385. p. 21. A játékadósság és a játék céljára nyújtott kölcsön peresíthet sége a századforduló francia magánjogában. In: Jogtörténeti tanulmányok VII, Pécs, 2001, 393-406. p. 22. Patrick Cabanel: Les Protestants et la République, Édition Complexe, Paris, 2000, (recenzió). In: Klió 2001/2, 14-19. p. 23. Portalis és a Code civil. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XX/1, 2001, 229-243. p. 24. Philippe Nivet – Yvan Combeau: Histoire politique de Paris au XIX.é siécle, Presses Universitaires de France, Paris, 2000, (recenzió). In: Klió 2001/2, 99-106. p. 25. La citoyenneté européenne. In: Collectio iuridica Universitatis Debreceniensis III, 2002, 35-54. p. 26. Le terrorisme international peut-il déclencher une guerre mondiale? (L’assassinat de François Ferdinand á Sarajevo). In: European integraton studies, L’hyperterrorisme et le droit international/Hyperterrorisme and international law, P. Kovács (ed), 2002, 129-139. p. 27. Jean-Pierre Gross: Egalitarisme jacobin et droit de l’homme, Arcantères éditions, Paris, 2000, (recenzió). In: Klió 2002/1, 76-82. p. 28. A francia Code civil „épít i”. In: Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium, Tomus 1/2, 2002, 401-415. p. 29. A modern állam és jog történeti alapjai. (Oktatási segédanyag a jogi asszisztens képzés résztvev i számára). Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002, 1-151. p. 30. Az európai integráció alapszerz dései II. (szakfordítás). KJK-KERSZÖV, Budapest, 2002, 1-325. p. (társfordító) 31. A Code civil magyarázata és az Exégèse iskola id szaka. In: Doktoranduszok Fóruma, Miskolci Egyetem, 2002, 229-235. p. 32. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sért cselekmények. In: Magyar jog, 2002/12. szám, 44-56. p. 33. Hazafi Zoltán – Kovács Ákos – Németh Réka – Szász Eleonóra – Takács Tibor – Tóth Réka: Négynyelv közigazgatási és európai uniós szótár (szakfordítás). KJK-KERSZÖV, Budapest, 2003, 1-246. p. (társszerz ) 34. A francia Code civil „épít i”. In: Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium, Tomus 1/3, 2003, 389-410. p. 35. A Code civil exegetikai magyarázata. In: Jogtörténeti Szemle 2003. 3. szám, 31-35. p.

36

4.sz. melléklet A jogtörténeti tanszék munkatársainak konferenciael adásai. Babják Ildikó 1. Veszélyviselés a római borkereskedelemben. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 1999. november 4-5. 2. Bankügyletek és banki könyvvitel az ókori Rómában. Jogász Doktoranduszok Els Országos Konferenciája, Csillebérc, 1999. December. 3. A kockázatmegosztás mint befektetési tényez a római agrárgazdaságban. Hazai jogtörténészek Országos Találkozója, Pécs, 2000. május 4. A letét, mint a római bankárok hitelügylete. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2000. október 30. 5. Veszélyviselési kérdések a római mez gazdaságban. Jogász Doktoranduszok Második Országos Konferenciája, Pilisborosjen , 2000. december 8-10. 6. Adtemptata pudicitia. Gemeinsames Römischrechtliches Seminar, Linz, 2001. április 25-28. 7. Agents and managers of the ancient Roman business community. Doktoranduszok III. Nemzetközi Konferenciája, Miskolc, 2001. augusztus 13-19. 8. Contractus litteris und die Bankbuchhaltung der Römer. Ókori Jogtörténet Nemzetkozi Társasága (SIHDA) 2001. évi ülése, Rotterdam, 2001. szeptember 18-22. 9.Röviden a koraközépkori magánokiratokról, különös tekintettel a germán adóslevelekre. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2001. november 6. 10. In integrum restitutio wegen metus. Gemeinsames Römischrechtliches Seminar, Debrecen 2002. április 2426. 11. Szerz déskötés a koraközépkori bajor népjogban. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2002. november 6. 12. Lopott dolgok vásárlására vonatkozó szabályok néhány barbár törvényben. Jogász Doktoranduszok Harmadik Országos Konferenciája, Budapest (ELTE ÁJK), 2002. december 14. 13. The Role of the West Roman Vulgar Law in the Early Middle Ages. Doktoranduszok III. Nemzetközi Konferenciája, Miskolc, 11-17 August 2003. 14. A kereskedelmi tevékenység nyomai a koraközépkori római jogforrásokban. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2002. november 6.

Petrasovszky Anna 1. Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis cím történeti munkájának néhány vonatkozása. El adva a Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fórumán, Bölcsészettudományi Kar Szekcióján, 1997. november 6-án. 2. Istvánffy Miklós és Pázmány Péter levelezése. El adva a Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fórumán, Bölcsészettudományi Kar Szekcióján, 1998. november 6-án. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 1998. november 6. Bölcsészettudományi Kar Szekciókiadványa, 59.-61. oldal 3. Szemelvények a királyi jogállás történetéhez 1490-t l Mohácsig Istvánffy Miklós: De rebus Ungaricis cím m ve alapján. El adva a Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fórumán, 2002. november 6-án. Állam-és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti és Jogelméleti Szekció. 4. A trónbetöltés joga Mátyás halála után a dinasztiák közti örökösödési szerz dések és a rendek törekvései szemszögéb l Istvánffy Miklós: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. c. m ve alapján. El adva a Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fórumán, 2003. november 6-án, az Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti és Jogelméleti Szekcióján.

Stipta István 1. Einige Fragen der Umorganisierung des Bezierks "Hajdú" zum Komitat. Internationale Rechtshistorische Konferenz. Budapest, 12-15. September 1977. 2. Die Verwaltungsstrafgerichtsbarkeit in Miskolc (1880-1900). Internationale Verwaltungs-RechtsgeschichtsWissentschaftliche Konferenz. Veszprém, 23-26. Augustus 1983. 3. A miskolci jogakadémia rövid története. El adás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek Budapesti Baráti Köre 1986. október 28-án, Budapesten tartott emlékez ülésén.

37

4. Szemere Bertalan és a megyék átalakulása 1848-ban. El adás a „Szemere Bertalan és kora” cím , a Magyar Történelmi Társulat által szervezett tudományos emlékülésen, Miskolcon, 1987. augusztus 29-én. 5. Der Ausgleich Österreich-Ungarn als Friede oder Konfliktquelle. 18. Österreichischer Historikertag und Österreichischer Archivtag. Linz, 24. bis 29. September 1990. Hiv.: Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet. Dialóg Campus Kiadó. Bp-Pécs, 1997. 175. old. 6. Egyetemes jogtörténet-európai jogrendszer. A miskolci Állam- és Jogtudományi Kar alapításának 10. évfordulójára rendezett tudományos ülésszak 1991. szeptember 13-án. 7. Allgemeine Rechtsgeschichte als Unterrichtsgegenstand an den ungarischen Rechtsfakultäten. El adás a frankfurti Max-Planck-Institut für Europäische Rechtsgeschichte tudományos tanácsának 1994. október 5-i ülésén. 8. Zsedényi Béla alkotmányjogi munkássága. Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére Miskolcon rendezett tudományos konferencia 1994. április 29-én. 9. Kossuth Lajos alkotmányreform-terve. El adás a Magyar Tudományos Akadémia 1994. évi közgy lésének keretében tartott „Kossuth Lajos az újabb kutatások tükrében” cím ülésszakán, Budapesten1994. május 10-én. 10. Vármegyei szervezet és változásai. „A (vár) megye az igazgatásban” cím tudományos konferencia az Országos Levéltári Napok keretében. Budapest 1994. október 7-8. 11. Szilágyi Dezs és a magyar igazságszolgáltatás reformja. A Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tudományos konferencia. Miskolc, 1995. szeptember 8. 12. Péch Antal az országgy lési képvisel . A Péch Antal és kora cím tudományos ülésszak. MiskolcEgyetemváros, 1995. december 1. 13. Közgazgatás-történeti alapkérdések a Miskolc-monográfia II. kötete kapcsán. El adás a „Város és vidéke a történelemben” c. konferencián. Miskolc, 1996. március 29. 14. A vármegyék alkotmánybiztosító szerepköre. El adás „Az 1000 esztend s magyar jogalkotás” címmel Gy rben, 1996. május 12-én tartott jogtörténet-tudományi konferencián. 15. Miskolc város igazgatásának jellegváltozásai 1755-1871 között. El adás a „Miskolci Évszázadok” elnevezés millecentenáriumi konferencián 1996. május 14-én. 16. A miskolci jogakadémia jelent sége a régió jogászképzésében. El adás a „Miskolci Évszázadok” elnevezés millecentenáriumi konferencián 1996. május 29-én. 17. Az európai jog közös gyökerei. El adás a Miskolci Állam- és Jogtudományi Kar 15. éves jubileumára szervezett tudományos tanácskozáson. Miskolc, 1996. szeptember 18. 18. A közigazgatási bíróságról szóló 1896:XXVI. tc. létrejöttének el zményei. El adás a Magyar Tudományos Akadémia Állam-és Jogtudományi Bizottsága és Jogtörténeti Albizottsága által szervezett 1996. november 6-i konferencián, Budapesten. 19. A felvilágosult abszolutizmus és a közigazgatás. Tudományos el adás a habilitációs eljárás keretében 1997. február 26-án, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 20. A jogakadémiák szerepe a magyar jogi oktatásban. El adás a Miskolci Öregjogászok Körében Miskolcon a TIT. BAZ. megyei szervezetének Kazinczy-klubjában 1997. szeptember 26-án. 21. A Hajdú kerületr l szóló 1848:XXVI. tc. létrejötte. El adás „A magyar polgári alkotmány- és jogfejl dés kezdetei európai kitekintéssel” cím , a KLTE Jog- és Államtudományi Intézete és a MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága Jogtörténeti Albizottsága szervezésében 1998. március 6-án, az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére a Debreceni Református Kollégium oratóriumában tartott konferencián. 22. Az igazságszolgáltatás szervezete 1848-1849-ben. El adás az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága által 1998. május 12-én rendezett, „A szabadságharc Fels - Magyarországon” cím konferencián, Miskolcon. 23. Vármegyék a XIX. századi Magyarországon. El adás a Rubicon cím szakfolyóirat Mesterkurzusán, Budapesten, 1999. március 26-án. 24. A miskolci jogakadémia és az evangélikus egyházjog oktatása. El adás az „50 éve Miskolcon” cím jubileumi konferencián, Miskolcon 1999. szeptember 9-én. 25. A német közigazgatási bíráskodás hatása a magyarországi közigazgatási jogvédelemre. El adás a Somogyi Könyvtár, a Dugonics Társaság, Az MTA AJB Jogtörténeti Albizottsága és a Szegedi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszéke által, Ruszoly József egyetemi tanár 60. születésnapja tiszteletére szervezett fölolvasó ülésen 2000. március 22-én. 26. A hazai jogtörténeti kutatások legfontosabb eredményei. 1975-2000. El adás az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottságának 2002. május 8-án Szegeden tartott tudományos ülésén. 27. Deák Ferenc önkormányzat-koncepciója. El adás a Magyar Tudományos Akadémia 2003. évi akadémiai közgy lésének keretében tartott „A haza bölcse. Deák Ferenc élete és munkássága” cím ülésszakán, Budapesten, 2003. május 8-án.

38

28. A tiszaeszlári per a korabeli eljárásjog tükrében. El adás „A nagy per, Tiszaeszlár” cím tudományos Konferencián Nyíregyházán, 2003. szeptember 11-én. 29. Die Kurze Geschichte der Fakultät für Staats und Rechtswissentschaften in Miskolc (1919-1999). El adás a Kassai Állam-és Jogtudományi Kar 30. éves jubileumára szervezett tudományos konferencián, 2003. szeptember 17-én. 30. Deák Ferenc nézetei a jogról, igazságról és hatalomról. El adás a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem által szervezett „Az adott szó embere” cím Deák – konferencián, 2003. október 21-én. 31. Deák Ferenc jogfilozófiai nézetei. El adás a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága által 2003. november 5-én tartott „A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása” címmel megtartott emlékülésen. 32. Szilágyi Dezs és az igazságügyi modernizáció. El adás a Pécsi Történész Céh által szervezett „Deák Ferenc és utódai” cím konferencián, 2003. november 20-án.

Szabó István 1. Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban. Gy r, 1996. Jubileumi Emlékünnepség. 2. A polgári igazságszolgáltatás kiépítése Miskolcon. 1997. Miskolci Akadémiai Bizottság 3. A parlament államf általi feloszlatásának történeti fejl dése 1848-tól napjainkig. Doktoranduszok fóruma, Miskolci Egyetem, 1997. 4. Az Országos Honvédelmi Bizottmány. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest. 1998. március 13, 1848as emlékkonferencia 5. A kormányzó-elnök jogállásának alkotmányos kérdései. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1848-as emlékkonferencia 6. Az államf i hatalom ideiglenes rendezése (1920-1944). Eötvös Lóránd Tudományegyetem, ÁJK. 7. A kisebbségek jogi helyzete a dualizmus kori Magyarországon. 1999. augusztus 13. Gödöll i Agrártudományi Egyetem. Pázmány Napok 1999. 8. Az állam és az egyházak viszonya a polgári Magyarországon. 1999. szeptember 12. Miskolci Egyetem, a Miskolci Jogakadémia évfordulójára emlékkonferencia 9. A család jogi védelmének történeti fejl dése.1999. szeptember 24. Heves Megyei Bíróság. VII. Óriás Nándor Jogásznapok, Eger 1999. 10. Csehszlovákia és Magyarország államszervezeti sajátosságai 1920 után. 2000. november 30. Kassai Egyetem Jogi Kara. A Kassai, a Miskolci és az Ungvári Egyetem Jogtörténeti Tanszékeinek közös szimpóziuma. 11. Die Rechtsstellung des siebenbürgerischen Fürsten zur Zeit der Eigenstaatlichkeit. 2000. szeptember 30. Gundelsheim am Neckar. Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde 12. Kossuth Lajos szabadságharc utáni alkotmánytervezetei. 2002. október 3. Debreceni Akadémiai Bizottság. Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából, a DE. JÁTI. Által szervezett konferencia 13. Deák Ferenc elképzelései a nemzetiségi kérdés rendezésére. 2003. május 8. Magyar Tudományos Akadémia 14. Deák Ferenc politikai pályájának értékelése. 2003. május 26. Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Takács Tibor 1. Középkori francia jogi gondolkodók. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 1999. november 4-5. 2. Az „Európa-terv”. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2000. október 30. 3. Szerencseszerz dések jogi szabályozása a századforduló francia magánjogában. Hazai jogtörténészek Országos Találkozója, Pécs, 2000. Május 4. A francia Code civil el története. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2001. november 6. 5. A Code civil magyarázata és az exegetikai iskola. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2002. november 6. 6. Adhésion hongroise á l’Union européenne. Université de Nancy II, Centre européen universitaire, Nancy, Franciaország, 2002. november 26. 7. Politique régionale en Hongrie en vertu de son adhésion á l’UE. Université de Nancy II, Centre européen universitaire, Nancy, Franciaország, 2002. november 29. 8. A Code civil kodifikációja. Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2003. november 6.

39