Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A beszállítói kapcsolatok természete és hatása a vállalati működésre az ipari szektorban
Készítette: Gém Erzsébet Mikesy Álmos Szabó Zsolt
2011. május
Tartalom Összefoglaló következtetések ................................................................................................................ 2 I.
BESZÁLLÍTÓK ÉS MEGRENDELŐK .................................................................................................... 5 Beszállítói kapcsolatok mélysége az ipari szektorban ......................................................................... 7 A beszállítói kapcsolatok támogatása ............................................................................................... 11 Beszállítói kapcsolatok kialakulását befolyásoló tényezők ............................................................... 14 Beszállítói kapcsolatok fejlesztésével, bővítésével kapcsolatos tervek és akadályok ....................... 15 A beszállítói kapcsolatok erősítését szolgáló eszközök ..................................................................... 19
II.
MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET .................................................................................................. 20
III.
IPARI KKV-K PIACI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI .............................................................................. 21
A vállalati eredmények alakulása ...................................................................................................... 22 A vállalati eredményeket befolyásoló tényezők ............................................................................... 27 Foglalkoztatás .................................................................................................................................... 29 Belföldi értékesítés ............................................................................................................................ 31 Külföldi értékesítés ............................................................................................................................ 35 IV.
BERUHÁZÁS ............................................................................................................................... 40
Vállalatok beruházási aktivitása a következő egy évben az ipari KKV-k között................................. 41 A beszállítói kapcsolatok beruházási tevékenységre gyakorolt hatása ............................................. 42 Aszimmetrikus feszültségek a megrendelő-beszállítói viszonyban................................................... 43 A beruházások mozgatórugói ............................................................................................................ 44 A tervezett beruházások céljai .......................................................................................................... 45 A beszállítói kapcsolatok bővítése beruházási tervek közötti kapcsolat ........................................... 46 A vállalati beruházások és fejlesztések akadályai ............................................................................. 47 V.
FORRÁSBEVONÁS ......................................................................................................................... 48 A vállalatok külső forrás iránti igénye ............................................................................................... 50 A vállalati forrásbevonás célja ........................................................................................................... 52 A különböző finanszírozási forrástípusok jelentősége ...................................................................... 53 A tervezett forrásbevonások csatornái ............................................................................................. 54 A hiteligénylés során mérlegelt szempontok .................................................................................... 55 A hitelfelvételi körülmények változásának megítélése ..................................................................... 56 A forrásbevonás előtt álló akadályok ................................................................................................ 57
VI.
IPARI BESZÁLLÍTÓ KKV-K TIPIKUS CSOPORTJAI ....................................................................... 59
MELLÉKLET: Az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi vállalati felmérésben szereplő vállalatok strukturális megoszlása a beszállítói kapcsolatok tükrében..................................................................................... 66
©
1
Összefoglaló következtetések Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg?
A beszállítói kapcsolatok kialakítása, bővítése a magyar gazdaság modernizációja, hosszú távú fejlődése szempontjából az egyik leginkább megkerülhetetlen kérdéskör. Ennek oka, hogy a vertikális vállalati kapcsolatok a beszállítást végző szereplők (pénzügyi) eredményeire gyakorolt közvetlen hatás mellett számos más csatornán keresztül (pl. tudás és technológia transzfer, demonstrációs hatás) képesek dinamizálni a hazai vállalkozói szektor piaci teljesítményét, javítani hatékonyságát, valamint a beszállítói láncban való részvétel fontos lépcsőfokot jelent az új piacok meghódítása, a nemzetközi tevékenység beindítása, bővítése szempontjából. A beszállítói láncok jelentősége egy-egy vállalat életében a legtöbb esetben túlmutat az egyszerű szerződéses viszonyon, hosszú távú szállítási megállapodáson, mivel a vállalkozás számára lehetőség nyílik egy vállalati hálózatban való részvételre, amely az üzleti tevékenység kiszámíthatóbbá tétele mellett olyan ismeretek, kapcsolatok és tudás elsajátítását is lehetővé teheti, amely meghatározó a vállalat további fejlődése szempontjából. Ugyanakkor az ilyen típusú vállalati kapcsolatokban a partnerek között érvényesülő erőteljes aszimmetria a hosszú távú szerződések jelentette kötöttségek, valamint a termelési kapacitások jelentős mértékű lekötésével korlátot is jelent a piaci folyamatokhoz való gyors és rugalmas alkalmazkodás szempontjából – miközben éppen ezek tekinthetők a KKV szektor versenyképességének fő elemeinek. A beszállítói kapcsolatok üzleti stratégiaként való fejlesztése kétélű fegyver, amelynek rövid, ill. hosszú távú hatásai jelentősen eltérhetnek egymástól. Ezt az ellentmondást a gazdaságpolitikai stratégia alakításánál is figyelembe kell venni: az adminisztratív előírások (pl. kötelező beszállítói hányad) önmagukban a beszállítók szempontjából sem jelentenek megoldást, a beszállítóvá válást komplex fejlődési pályának célszerű tekinteni, amely összetett (nem kizárólag finanszírozási) támogatási környezetet kíván. A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszi vállalati felmérésében (MFB-INDIKÁTOR) a megszokott kérdéskörök – a vállalatok makrogazdasági folyamatoktól alkotott képe, piaci működése, valamint beruházási és finanszírozási tevékenysége és korlátai – mellett az MFB a vállalkozások beszállítói tevékenységét kívánta feltérképezni. A beszállítói kapcsolatok elemzése során két eltérő irányt követtünk: 1. megvizsgáltuk a beszállítói hálózatok természetét, ezek bővítése előtt álló legfontosabb akadályokat mind a beszállítók, mind a megrendelők szemszögéből; 2. emellett arra kerestük a választ, hogy milyen különbség fedezhető fel a beszállító és nem beszállító hazai KKV-k között, a beszállítói kapcsolatok milyen irányban gyakorolnak hatást a vállalatok piaci teljesítményére, finanszírozási helyzetére, forrásbevonási és beruházási terveire. Az elemzésben az ipari szektorra fókuszáltunk elsősorban, mivel ebben az ágazatban vizsgálható legjobban a klasszikus beszállítói tevékenység, s itt lehet érdemi következtetéseket levonni a vertikális vállalati kapcsolatok hazai gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásairól, amely alapján megfogalmazhatóak univerzális, a többi ágazat esetében is alkalmazható konkrét gazdaságpolitikai eszközök és lépések. A méret a lényeg? A válságból való kilábalás első periódusában (az elmúlt kb. egy éves időszakban) a beszállítói kapcsolatok fontos szerepet játszottak az ipari vállalatok teljesítményében: a külső piacokon beinduló ©
2
konjunktúra a megrendelő nagyvállalatok közvetítésével hamarabb érte el a beszállítókat, mint a többi mikro-, kis- és középvállalkozást, ami az eredményeikben is megmutatkozott. A gyorsan változó külső feltételekhez való alkalmazkodás azonban nagyfokú rugalmasságot kíván meg a hazai KKV-któl, ill. alapfeltételévé vált a tartós beszállítói kapcsolatoknak, mivel a transznacionális (ipari) vállalati hálózatokban a beszállítói kör gyors változtatása egyre kevesebb akadályba ütközik. Ezek alapján az elmúlt 12 hónapban tovább nőtt a vállalati méret szerepe a beszállítói kapcsolatrendszerben: elsősorban a (50-249 főt foglalkoztató) középvállalati kör volt képes alkalmazkodni a gyorsan változó helyzethez és kihasználni a beszállítói kapcsolatok nyújtotta előnyöket, mivel ők képesek rugalmasan alakítani a gyártási, humán és finanszírozási kapacitásaikat, s forráshelyzetük is stabilabb. Szintén fontos szerepet játszik a beszállító és a megrendelő közötti kapcsolat stratégiai jellege, amely keretében az adott termék(ek) szállítása kiegészül a kapcsolódó szolgáltatások biztosításával, valamint bizonyos esetekben már közös üzleti (pl. K+F+I), valamint együttesen végzett külföldi tevékenységgel. A beszállítói kapcsolatokban meglévő jelentős aszimmetria azonban sok korlátot is jelent, különösen a jelenlegi gyorsan változó gazdasági és pénzügyi környezetben, mivel a hosszú távú szerződések (és az ezen keresztül érvényesített megrendelői érdekek) mérséklik a beszállító cégek reagálási képességét, valamint a nagyvállalatok igyekeznek saját veszteségeiket a beszállítókra „áthárítani”, növekedésnek induló eredményeiket pedig maximalizálni. Ez különösen a mikro- és kisméretű (0-9, ill. 10-49 főt foglalkoztató) vállalkozások esetében okoz gondot, mivel kapacitásaik jelentős hányada a megrendelések teljesítésére van lekötve, a termelési költségek változásának érvényesítése nehézségekbe ütközik, ami könnyebben áshatja alá a vállalatok eredményességét is. A megrendelőktől való függés a mikro- és kisvállalatok körében gyakran túlzott méretű beruházásokhoz, a kihasználatlan kapacitások magas szintjéhez vezet. Emellett növeli a külső forrásoktól való függést is ezen cégek körében, mivel a beruházásokhoz szükséges finanszírozás megteremtése mellett a beszállítói szerződéseknek való megfelelés jelentős forgóeszközfinanszírozási igényt támaszt – miközben a banki hitelezési aktivitás elmúlt 12 havi, jelenlegi, valamint következő egy évben várható helyzete alapján ez a vállalati kör jut legnehezebben külső forráshoz. Beszállítói kapcsolatok fejlesztése, bővítése A megrendelői válaszok alapján a hazai ipari KKV-kkal szemben – a minőségi kifogások mellett – legfontosabb problémaként az merül fel, hogy azok nem kínálnak kiegészítő szolgáltatásokat az általuk előállított termékekhez. A beszállítók ugyanakkor láthatóan ezzel nincsenek tisztában, ők elsősorban a beszállítói láncok zártságát, s a megrendelők által diktált kedvezőtlen feltételeket tekintik leginkább gátló tényezőknek. A beszállítói láncok zártságát a nagyvállalati válaszok is visszaigazolják, ugyanakkor ennek hátterében elsősorban nem a személyes kapcsolatok játszanak hangsúlyos szerepet (ahogy azt a beszállítók vélik), hanem a korábbi beszállítói tevékenységgel kapcsolatos referencia, így ennek megszerzése kulcskérdés. A megrendelők emellett a meglévő beszállítói körön belül is erősen szelektálnak, csak egy szűk körrel mélyítik el a kapcsolataikat, s alakítanak ki stratégiai viszonyt, míg a többségre erős (ár)versenyt kényszerítenek. Elsősorban a középvállalatoknak van hosszabb távon esélye a „stratégiai körbe” való bekerülésre, azonban világosan látszik, hogy nem létezik egy kizárólagos „fejlődési pálya”: a megrendelő nagyvállalatok számára nem a kapcsolat (években ©
3
mérhető) tartóssága fontos, hanem a beszállító által nyújtott kiegészítő szolgáltatások, a stratégiai üzleti együttműködéshez szükséges (technológiai, finanszírozási és humán) kapacitások megléte. A megrendelők és beszállítók ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a kapcsolatok kialakítását, elmélyítését nem szabályozási eszközökkel (pl. beszállítói hányad előírása), hanem piaci ösztönzőkkel (pl. adókedvezmény) kellene elérni. A beszállítók emellett kívánatosnak tartanák olyan támogatási eszközök, programok alkalmazását, amely a személyes kapcsolatokat erősíti, ill. megfelelő bemutatkozási lehetőséget (pl. szakmai kiállítás) biztosít a számukra. Sikeres és nehéz helyzetben lévő beszállítók A beszállítást végző hazai mikro-, kis- és középvállalatok négy nagyobb, egymástól eltérő strukturális jellemzőkkel rendelkező csoportra különíthetőek el: passzív nyertesek, sikeres feltörekvők, lelkes küzdők, kilátástalan helyzetben lévők. Az első és egyben legkisebb csoport a vállalati technológiára, horizontális és vertikális beszállítói kapcsolatokra támaszkodóan sikeres, stratégiai partnerséget is sok esetben felmutatni képes, de már viszonylag rugalmatlan (kevésbé beruházásorientált, forrásbevonást alig tervező) vállalatokat tartalmazza, amelyek közül minden második a gépgyártásba tartozik. A második klaszter a potenciális új gazdasági húzóerőt jelentő, a beszállítói kapcsolatokon át fejlődő és modernizálódó, azokat fejleszteni tervező, a munkaerő képzésére átlagot meghaladó mértékben hangsúlyt helyező, ám forráshiánnyal küzdő vállalati kört jelenti (itt a legoptimistábbak a makrogazdasági várakozások, s itt a legmagasabb a középvállalatok, az energetikai és vegyipari cégek aránya). A költségvetési források szűkösségének és a támogatások hatékony felhasználásának figyelembevételével ennek a vállalati körnek a beszállítói kapcsolatait lehetne a legeredményesebben bővíteni, szélesíteni. A harmadik és egyúttal legnépesebb vállalati csoport tagjai piacaikon lecsúszóban vannak, s egyszerre szembesülnek piaci és finanszírozási nehézségekkel, de saját elszántságuk és kitartásuk révén (kiemelkedően magas a beszállítói tevékenység bővítésében gondolkodók aránya közöttük, s jelentős a beruházást tervezők részaránya) gazdaságpolitikai támasz mellett viszonylag könnyen megmenthetőek a piacokról való kiszorulástól. Stratégiai szempontból azért is jelentős a csoport, mivel jelentős az építőipari cégek aránya. Az utolsó kategória vállalatainak piaci kilátásai többékevésbé reménytelenek: relatív túlsúlyban vannak a jelentős beszállítói hányaddal rendelkező mikrovállalatok, de méretükből és kiszolgáltatottságukból fakadóan kiemelkedően magas arányban küzdenek kapacitásfelesleggel és minimális támogatást kapnak megrendelőiktől, így viszonylag kis hányaduk tervezi a beszállítói tevékenység bővítését. Támogatásuk nehezen és lassan térülne meg.
©
4
I.
BESZÁLLÍTÓK ÉS MEGRENDELŐK Következtetések
1. A beszállítói kapcsolatok kialakításában (a megrendelő nagyvállalatok szemszögéből) kulcsszereppel bír a korábbi beszállítói tevékenységet igazoló referencia: referencia nélkül nehéz bekerülni a viszonylag zárt hazai beszállítói körbe.
2. Szorosabb és mélyebb beszállítói kapcsolatokat alapvetően a horizontális (ágazatokon átívelő) üzleti kapcsolatok ösztönzésével lehet a leghatékonyabban elősegíteni.
3. Elsősorban a középvállalatok számára kínálkozik lehetőség a kapcsolatok fokozatos elmélyítésére, mivel ezek a vállalatok érik el azt a kritikus méretet, amely elégséges (humán, tőke, technológiai stb.) kapacitással rendelkezik, hogy megfeleljen a piac támasztotta változó igényeknek (pl. ez az a vállalatcsoport, amely képes az általa gyártott termékekhez kiegészítő szolgáltatást is nyújtani). Világosan látszik, hogy nem létezik egy kizárólagos „fejlődési pálya”: a megrendelő nagyvállalatok számára nem a kapcsolat (években mérhető) tartóssága fontos, hanem – a referencián kívül – a beszállító által nyújtott kiegészítő szolgáltatások, a stratégiai üzleti együttműködéshez szükséges (technológiai, finanszírozási és humán) kapacitások megléte. Vagyis a magas hozzáadott értéket előállító külföldi vállalatok Magyarországra vonzása és a beszállítói kapcsolatok ösztönzése akár rövid idő alatt jelentős pozitív hozadékkal (spilloverrel) járhat a magyar gazdaság és a hazai vállalkozások számára.
4. A beszállítói kapcsolatok akadályainak eltérő megítélése o A hazai beszállítók alapvetően nincsenek tisztában az irányukba, ill. tevékenységükkel szemben megfogalmazott minőségi problémákkal, és elsősorban a beszállítói körök zártságát, illetve azt emelik ki beszállítói tevékenységet nehezítő problémaként, hogy a megrendelők elsősorban személyes, ill. üzleti kapcsolataikon keresztül bővítik beszállítói hálózatukat. o A megrendelői oldalról is érezhetően hiányzik az egyértelmű szándék az üzleti kapcsolatok stratégiaivá bővítéséhez: a hazai KKV-k folyamatos versenyeztetésével igyekeznek optimalizálni költségeiket, míg a mélyebb kapcsolatok kialakítását igénylő értéklánc elemeket jellemzően nem telepítik Magyarországra. Többek között azért, mert úgy vélik, ehhez nem találnak megfelelő minőséget garantálni képes hazai beszállítókat, valamint erősen hiányolják a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások hiányát. o Összességében emiatt döntenek amellett, hogy a tevékenységükhöz szükséges terméket, szolgáltatást inkább külföldi (nem magyar) beszállítóktól szerzik be, ill. vállalaton belül olcsóbban, egyszerűbben megoldják.
©
5
5. A beszállítói kapcsolatok bővítését akadályozza, hogy jelentős (20 százalékpontos) eltérés van a beszállítók és a megrendelők között a bővíteni szándékozók arányában, ill. a bővítés céljában. A beszállítók számára a jelenlegi piaci pozíciók megerősítése, valamint új piacok megszerzése a fő cél. Ez azonban abba az akadályba ütközhet, hogy a megrendelők elsősorban költségeik csökkentésére szeretnék a vállalati kapcsolataik bővítését felhasználni. Vagyis várhatóan a hazai KKV-k számára továbbra is a túl alacsony ár jelentheti majd a legfőbb akadályt a beszállítói kapcsolataik bővítése előtt.
6. A vállalatok (beszállítói és megrendelői oldalról egyaránt) egyetértenek abban, hogy piaci ösztönzőkkel (pl. adókedvezmények nyújtása) és nem pedig szabályozási eszközökkel (pl. beszállítói hányad előírása) kell a vállalati kapcsolatok elmélyítését, kialakulását támogatni. A beszállítók emellett fontosnak ítélik meg az olyan személyes kapcsolatokat erősítő eszközöket, mint a vezetők számára szervezett programok és szakmai kiállítások, valamint a kapcsolatok elmélyítése szempontjából szintén hasznos klaszterek kialakítását.
7. A megrendelők által a beszállítók számára nyújtott pénzügyi támogatás és egyéb segítség fontos elem a kapcsolatok (hosszú távú) elmélyítésében, ugyanakkor a nagyvállalatok gyakorlatában erős szelekciós mechanizmus érvényesül: egy szűk beszállítói kört preferálnak, de akár több típusú támogatást is nyújtanak számukra. o Különösen erősen érvényesül ez a szelekciós mechanizmus az ipari szektorban. o A beszállítók között elsősorban a középvállalatok részesülnek beszállítói támogatásban. o A támogatások valószínűsége nő az azonos ágazatban tevékenykedő beszállítók esetében, ill. amennyiben egy globális hálózatba kell integrálódnia a hazai vállalatnak. o A külföldi tulajdonú nagyvállalatok több típusú (szofisztikáltabb) eszközt is alkalmaznak a támogatásokon belül, és nem zárkóznak el a pénzügyi segítség nyújtásától sem.
©
6
Beszállítói kapcsolatok mélysége az ipari szektorban A hazai ipari beszállítói kapcsolatok Az ipari beszállítói kapcsolatok mélységének megítélése az egyes vállalati méretkategóriákban (válaszadók százalékában) mélysége a felmérés alapján alacsony, Kizárólag egy termék ill. közepes, 1 a vállalatok többsége olyan 31% beszállítói viszonyrendszerben vesz részt Több termék szállítóként, ill. megrendelőként, 48% amelyek kizárólag termék szállításáról Kiegészítő szolg. is 11% szólnak. Ez függ többek között a Stratégiai partnerség beszállító cégek méretétől is: a (K+F+I, közös pályázás stb.) 7% beszállító ipari mikrovállalatok Külföldi terjeszkedés legnagyobb arányban (45%) egy, míg a esetén is beszállítói kapcs. 3% Mikro Kis kis- és középvállalatok relatív többsége Közép Nagy 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Teljes minta (48, ill. 45%) kettő vagy több terméket szállít a megrendelőnek. A „harmadik lépcsőfokig” (termékekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatás nyújtása) jellemzően a középvállalatok jutnak el: a felmérésben 17%-uk számolt be erről.2 A mikrovállalatok között volt a legmagasabb azon vállalkozások aránya (9%), amelyek „stratégiainak” értékelték a beszállítói kapcsolataikat: ennek hátterében az állhat, hogy sok esetben ezek a cégek pont az adott nagyvállalat által generált beszállítói kereslet kiszolgálására jöttek létre (pl. egy korábbi üzlet/munkatárs révén) és valamely speciális igényt igyekeznek kielégíteni. A hazai beszállítói viszonyok ugyanakkor ezen a lépcsőfokon meg is rekednek általában: a hazai ipari vállalatok mindössze 11%-a nyújt, ill. szerződik a termékekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokra, alig 7% esetében terjed ki a kapcsolat a beszállításon túli tevékenységre (kutatás-fejlesztés, közös pályázás, beszerzési csatornák összehangolása stb.), és csak elenyésző arányban (3%) mutatnak túl az országhatáron ezek a kapcsolatok. A megrendelők beszállítói kapcsolataikat a beszállító KKV-khoz képest mélyebbnek értékelik, ami alapvetően arra utal, hogy egy-egy nagyvállalat kapcsolata a beszállítóival széles skálán mozog és a kapcsolat foka az egyes vállalatokkal egymástól teljesen eltérő is lehet: egy termék beszállításától a
1
A beszállítói kapcsolatok mélységét az alapján értékeltük, hogy a két vállalat (megrendelő és beszállító) között a kapcsolat mennyire összetett, s milyen szintű az egyik, ill. másik oldal függősége, kiszolgáltatottsága. A legalsó szintet az jelenti, amikor a kapcsolat kizárólag egy típusú termék szállítására korlátozódik, ilyenkor a beszállító KKV erősen függ a megrendelőtől. A második szint, amikor a két vállalat közötti kapcsolat kettő vagy több termékre is kiterjed – ilyenkor a kapcsolat összetettebbé válik, s a megrendelő érdekeltsége is nő a beszállítói kapcsolat fenntartására, elmélyítésére. A harmadik fázis az, amikor a beszállító az általa előállított termékhez kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt. A negyedik lépcsőfok akkor alakul ki, amikor a kölcsönös előnyök felismerésének eredményeként, azok kiaknázására a kapcsolatban megjelennek a közös stratégiai elemek (K+F+I, közös pályázás, beszerzési csatornák összehangolása). A legösszetettebb, legmélyebb beszállítói kapcsolatként pedig azt értékelhetjük, amikor a beszállítók a megrendelők (jellemzően transznacionális vállalatok) külföldi tevékenységében is részt vesz a beszállító. 2 A beszállítói kapcsolatok mélysége alapján az ipari beszállítók 35,0% az első, 44,5% a második, 13,1% a harmadik, 4,4% a negyedik, míg 2,9% az ötödik szintig jutott el a megrendelőkkel való kapcsolatában. A felmérésben szereplő összes beszállító KKV körében ez a megoszlás: 33,8, 41,7, 16,5, 5,8, ill. 2,2%. A beszállítói kapcsolatok mélysége alapján az ipari megrendelő nagyvállalatok 15,0%-a az első, 60,0%-a második, 5,0% a harmadik, 15,0% a negyedik és 5,0% az ötödik szintig jutott el a beszállítókkal való kapcsolatában. Ez a megoszlás a felmérésben szereplő összes megrendelő körében: 15,9, 56,5, 11,6, 13,0, ill. 2,9%.
©
7
stratégiai kapcsolatokon keresztül egészen a közös külföldi üzleti tevékenységig, így hajlamosabbak a válaszadásnál a mélyebb szintű beszállítói tevékenység említésére.
Magyar beszállítók aránya a beszállítói láncon belül3 és a beszállítói kapcsolatok mélysége
Jelentős különbség fedezhető fel a vállalati kapcsolatok mélységében az alapján, hogy az adott megrendelő milyen arányban foglalkoztat magyar A magyar beszállítók aránya a beszállítói láncon beszállítókat a teljes beszállítói láncán belül. belül és a beszállítói kapcsolatok mélysége 100% Alapvetően három csoportba sorolhatjuk a 20% 60% 20% 90% megrendelő nagyvállalatokat aszerint, hogy milyen 80% jelentős a hazai KKV beszállítói szerepe a teljes 70% láncban: alacsony – kiegészítő (az összes beszállító 60% körében a magyar vállalkozások aránya: nem éri el 50% az 50%-ot); közepes – meghatározó (50-75%); magas 40% – versengő (75-100%).4 30% 50% 20%
33% Az első esetben, vagyis amikor a magyar beszállítók 10% 17% aránya alacsony (a felmérés alapján, ebben a 0% nagyvállalati körben a cégek 71%-a magyar, 29%-a 0-50% 50-75% 75-100% Első szint Második szint Harmadik vagy magasabb szint külföldi tulajdonban van) a beszállítói kapcsolatok jellemzően csak termékszállításra szorítkoznak, a kapcsolat többnyire nem mélyül tovább. Ennek hátterében az áll, hogy a megrendelők termelési értékláncának csak egy, vagy kevés eleme található Magyarországon, ill. kevés termelési, beszállítói egységet szerveznek ki magyar beszállítók számára (erre utal a hazai üzleti partnerek alacsony aránya).
A kapcsolatok mélysége szempontjából ugyanez a helyzet a harmadik esetben (magas - versengő) is, ha a megrendelő vállalat értékláncának nagy része Magyarországon van (az ilyen nagyvállalatok a felmérésben 70%-ban magyar tulajdonú, 30%-ban külföldi tulajdonú cégek) és a beszállítói körében jellemzően magyar KKV-k találhatóak. A beszállítói kapcsolatok ilyenkor is megrekednek a termékbeszállítás szintjén. Ennek hátterében az állhat, hogy költségoptimalizálás érdekében nem köteleződnek el hosszabb távra az egyes beszállítókkal (nem mélyítik el a kapcsolatokat), azokat versenyeztetik egymással, ezáltal alakítanak ki előnyösebb alkupozíciókat. A beszállítói kapcsolatok azokban az esetekben tudnak meghatározóvá válni, amikor a magyar beszállítók a vállalati értéklánc valamely fontos elemében vesznek részt. Vagyis ha egy nagyvállalat Magyarországra telepíti pl. a gyártási, fejlesztési, vagy kutatási központját. Ezek működésének eredményessége az egész vállalati értékláncra hatással van (ill. csak sok idő és magas költségek árán tudnak rajta változtatni), így a megrendelő is érdekelt a magasabb színvonalú beszállítói kapcsolatokban, a stratégiai partnerségben. Ez hosszabb távon azzal is jár(hat), hogy a magyar beszállítók a megrendelő Magyarországon kívüli tevékenységének is részesévé válnak. A felmérés alapján az ipari szektorban elsősorban a fémfeldolgozással, ill. gépgyártással foglalkozó 3
Az ipari megrendelő vállalatok 24,4%-ának beszállítói láncán belül a magyar beszállítók aránya 0-25%, 51,2% esetében 25-75%, míg 24,4% esetében 75-100%. Ez a megoszlás a felmérésben szereplő összes megrendelő körében: 18,8, 49,3, 31,9%. 4 A felmérésben szereplő ipari megrendelő nagyvállalatok beszállítói láncában résztvevő vállalatok átlagos száma 2011 tavaszán meghaladta a 400-at.
©
8
nagyvállalatok tartoznak ide, tulajdonosi szerkezetük alapján 47% külföldi, 53% magyar tulajdonban van.
A vállalati kapcsolatok mélysége és a beszállítói kapcsolatok tartóssága közötti összefüggés
A beszállítói válaszok alapján megfigyelhető egyfajta fejlődési út a kapcsolatrendszerben, ha ez nem is erősen szignifikáns: a beszállítói kapcsolatok az évek során mélyülnek, a megrendelők általában valamelyest szorosabbra fonják a kapcsolataikat azokkal a cégekkel, amelyek az évek alatt nem „rostálódtak ki”, hanem folyamatos és megbízható üzleti partnernek bizonyultak. Ez elsősorban a középvállalatok számára jelent valódi lehetőséget, aminek az a magyarázata, hogy ez az a vállalati méret, amely elégséges (humán, tőke, technológiai stb.) kapacitással rendelkezik, hogy megfeleljen a változó megrendelői igényeknek (pl. képes az általa gyártott termékekhez kiegészítő szolgáltatást is nyújtani, rugalmasabb termelőkapacitásokkal rendelkezik, stb.). A nagyvállalatok oldaláról ez az összefüggés nem ilyen egyértelmű. Vagyis a megrendelők (nagyvállalatok) szemszögéből a beszállítói kapcsolatok mélysége szempontjából nem az számít, hogy milyen régóta van jelen a hazai piacon, milyen régóta alkalmaz magyar beszállítókat, hanem a konkrét tevékenység, értéklánc elem határozza meg a gazdaságba való integráltság szintjét is. Mindez azt jelenti, hogy a magas hozzáadott értéket előállító külföldi vállalatok Magyarországra vonzása és a beszállítói kapcsolatok ösztönzése akár rövid idő alatt jelentős pozitív hozadékkal (spilloverrel) járhat a magyar gazdaság és a hazai vállalkozások számára. A beszállítói kapcsolatok mélysége és a kapcsolatok tartóssága (év) közötti kapcsolat a beszállítók szemszögéből
A beszállítói kapcsolatok mélysége és a kapcsolatok tartóssága (év) közötti kapcsolat a megrendelők szemszögéből Kizárólag egy termék
Kiegészítő szolg. is
Stratégiai partnerség*
Több termék
Több termék
Kizárólag egy termék Külföldi terjeszkedés esetén is
Kiegészítő szolg. is * közös K+F+I tevékenység, pályázás stb.
Stratégiai partnerség* Közép Kis Mikro
0
10
év
20
Külföldi terjeszkedés esetén is
30
50
40
30
év
20
10
0* közös K+F+I, pályázás stb.
A vállalati kapcsolatok iránya és mélysége
A mikro, kis- és középvállalatok5 oldaláról erősen meghatározza a beszállítói kapcsolatok mélységét, hogy az adott KKV vállalati integrációja milyen irányú:6 a „klasszikus”, vertikálisan integrált
5
A mikro-, kis- és középvállalati szegmenst együttesen KKV-jelöléssel használjuk az anyagban.
©
9
hálózatokban a beszállítói kapcsolatok is sokkal kötöttebbek, elsősorban az adott termék szállítására korlátozódnak.7 A horizontális ágazati kapcsolatokkal rendelkező KKV-k nagyobb eséllyel végeznek mélyebb beszállítói tevékenységet: nő az adott viszonyrendszerben leszállított termékek száma, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak stb. A vertikális és horizontális érdekeltséggel egyaránt rendelkező KKVk pedig a vállalati kapcsolataik diverzifikálása A vállalati integráció iránya és a beszállítói mellett azok elmélyítésével is stabilizálják, kapcsolatok közötti összefüggés erősítik tevékenységüket, bár ezzel együtt az új 100% 16% 90% 19% 22% 24% 25% piaci impulzusokon keresztüli kockázatok is 80% 50% 70% 39% megnőnek, ami a finanszírozási környezet iránti 60% 42% 48% 50% 56% 65% érzékenységre is visszahat. 40%
6
Beszállítók Kizárólag egy termék
15% Mindkettő
22% Horizontális
27%
Vertikális
50%
33%
Mindkettő
45%
Horizontális
30% 20% 10% 0%
Vertikális
A megrendelői oldalról nézve hasonló a helyzet. A nagyvállalatok az azonos ágazatban működő beszállítóikkal szorosabb, de elsősorban csak (több) termék beszállítására is vonatkozó kapcsolatra törekszenek, míg a különböző ágazatban működő KKV partnereikkel stratégiai viszonyt alakítanak ki – igaz ez utóbbi aránya az ipari beszállítói kapcsolatokon belül elmarad vertikális beszállítói kapcsolatokétól.
Megrendelők Több termék
Egyéb
A vállalati integráció irányait alapvetően három csoportba soroltuk: 1. vertikálisnak nevezzük azokat a vállalati kapcsolatokat, amikor az adott vállalat (megrendelő, ill. beszállító) kizárólag a vele azonos ágazatban működő egyéb cégekkel áll kapcsolatban; 2. horizontális kapcsolatrendszerről akkor beszélünk, ha a partner vállalatok eltérő ágazatba tartoznak; 3. a harmadik csoportba azok a vállalkozások tartoznak, amelyek mindkét irányban üzleti kapcsolatokat tartanak fent. 7 Az ipari beszállító KKV-k 40,8%-a a vállalattal azonos, 25,4%-a eltérő, míg 33,8%-a azonos és eltérő ágazatba is végez beszállítást. A felmérésben szereplő összes beszállító KKV körében ez a megoszlás: 39,9, 21,6, ill. 38,5%. Az ipari megrendelő nagyvállalatok 22,5%-ának a vállalattal azonos, 12,5%-ának eltérő és 65%-ának azonos és eltérő ágazatba tartozó beszállítói is vannak. Ez a megoszlás a felmérésben szereplő összes megrendelő körében: 20,3, 18,8, ill. 60,9%.
©
10
A beszállítói kapcsolatok támogatása A megrendelők által nyújtott, ill. a beszállítók által kapott támogatási típusok* a teljes mintában
A legtöbb felmérésben szereplő vállalat (mind a megrendelő nagyvállalatok, mind a beszállító KKV-k körében) semmilyen támogatást nem nyújt, ill. nem részesül ilyenben. A felmérésben résztvevő KKV-k valamennyi felsorolt támogatási típust alacsonyabb hányadban említették, mint a nagyvállalatok. Emögött egyrészt az áll, hogy a megrendelők egy kialakult, stabil beszállítói körnek nyújtanak segítséget, másrészt pszichológiai oldalról a beszállítók nem biztos, hogy támogatásnak ítélnek valamit, amit a nagyvállalatok igen.
Minőségbiztosítás Logisztikai Technológiai segítség Pénzügyi segítség Vezetési, szervezési tanácsok HR-fejlesztés Egyéb Nem nyújt/ kap támogatást
A három leggyakoribb (legjelentősebb) beszállítói támogatástípus (mind a megrendelők, mind a
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Megrendelők
beszállítók válaszai alapján) a minőségbiztosítási, logisztikai, valamint technológiai segítség.
Beszállítók
*a válaszadók százalékában
Beszállítói kapcsolatok támogatása az ipari vállalatok körében, az egyes méretkategóriák szerint 100%
Az ipari mikro-, kis- és középvállalkozások 90% 80% körében – a beszállító KKV-k idevonatkozó 70% válaszai alapján – a vállalati méret 60% növekedésével egyre inkább nő annak az 50% esélye, hogy az adott beszállító részesül 87% 83% 40% 68% valamilyen támogatásban: míg a 30% mikrovállalatok 87%-a semmilyen 20% 24% 10% segítséget nem kap a megrendelőktől, ez 0% az arány a kis-, ill. közepes cégek esetében Nagyvállalat Mikro Kis Közép 83, ill. 68%-ra csökken. Ez elsősorban a Nem kap/nyújt támogatást Egyféle támogatás beszállítói alkupozícióval áll Kétféle támogatás 3 vagy többféle támogatás összefüggésben: a mikro- és kisvállalatok kiszolgáltatottabbak, alacsonyabb hozzáadott értékű termékeket/szolgáltatásokat nyújtanak, az adott megrendelő beszállítói hálózatában kis súlyt képviselnek, ill. ezekkel a cégekkel több okból kifolyólag – minőségi, kapacitásbeli problémák, tőkehiány stb. – sem alakult ki, ill. alakulhatott ki stratégiai viszony. Emellett a mikro- és kisvállalatok körében a beszállítói szerződésekért folytatott nagy verseny az, ami lehetővé teszi a nagyvállalat számára, hogy ne alakítson ki szorosabb kapcsolatot egy-egy (kis) beszállítóval. Más a helyzet a középvállalatokkal, mivel egy részüknek sikerült túljutnia a vállalati kapcsolatok első szintjein, és tartós, stratégiai partnerség kialakításával szorosabbra fűzni a viszonyt a megrendelőkkel, ami már mindkét oldaltól (beszállító – megrendelő) megköveteli, hogy a hosszú távú (minőségi) üzleti kapcsolat érdekében erőforrásokat áldozzanak erre.
©
11
Erre vezethető vissza az is, hogy a megrendelő nagyvállalatok között az ipari ágazatban sok a kettő vagy többféle támogatást nyújtó vállalat, miközben – ahogy láttuk – a KKV-k többsége semmilyen támogatásban nem részesül. Ez arra vezethető vissza, hogy a megrendelők körében a beszállítói támogatásokkal kapcsolatban erőteljes szelekció érvényesül:8 azoknak a beszállítóknak (jellemzően középvállalatok), amelyekkel szorosabb kapcsolatot alakítanak ki, a kapcsolatból eredő szinergiák kiaknázására több támogatást is megadnak.
A megrendelők által nyújtott, ill. a beszállítók által kapott támogatási típusok* az ipari vállalatok körében Minőségbiztosítás Technológiai segítség Logisztikai Pénzügyi segítség Vezetési, szervezési tanácsok HR-fejlesztés Egyéb Nem nyújt/ kap támogatást Megrendelők
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
Beszállítók
*a válaszadók százalékában A támogatástípusok között a teljes mintához hasonlóan az ipari szektorban is a minőségbiztosítás, a technológiai segítség és a logisztika szerepel az első három helyen. Eltérés csak az utóbbi kettő sorrendjében tapasztalható, ill. a megrendelők körében 12 százalékponttal több a minőségbiztosítási, 10 százalékponttal a technológiai és 6 százalékponttal magasabb a logisztikai támogatást nyújtók aránya. Ezek azonban elsősorban az ágazati sajátosságokra vezethetők vissza.
Hazai vállalatok aránya a beszállítói láncon belül
A magyar vállalatok beszállítói láncon belüli súlya és a beszállítói támogatások között a következő összefüggés fedezhető fel: minél alacsonyabb a hazai beszállítók aránya, annál nagyobb arányban részesülnek valamilyen támogatásban a megrendelő részéről. Ez arra vezethető vissza, hogy ezekben az esetekben egy nagyobb, globális hálózatba kell a hazai vállalatnak beintegrálódnia (minőségi előírások átvétele, egységes és integrált vállalatirányítási rendszerek alkalmazása), amely nagyobb erőfeszítést igényel mindkét fél részéről.
A magyar vállalatok aránya a megrendelő beszállítói hálózatán belül és a beszállítói támogatások 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 50%
20% 24%
10% 0%
7% 0-50%
8
50-75%
75-100%
Nem nyújt támogatást
Egyféle támogatás
Kétféle támogatás
3 vagy többféle támogatás
Az ipari megrendelők mindössze 24%-a nem nyújt támogatást a beszállítóinak, sőt 44% kettő vagy annál is több típusú támogatással segíti a beszállítói kapcsolatainak tartósságát, elmélyülését, azonban ezekben az ipari beszállítók csak egy meghatározott köre részesül.
©
12
Beszállítói támogatások és a tulajdonosi szerkezet közötti kapcsolat
©
13
29%
18% 24% 41% 24% 24%
24% Magyar tulajdon
Külföldi tulajdon
Nem nyújt támogatást Kétféle támogatás
Egyféle támogatás 3 vagy többféle támogatás
A magyar, ill. külföldi tulajdonú nagyvállalatok által nyújtott beszállítói támogatások Minőségbiztosítás Logisztikai Technológiai segítség Pénzügyi segítség Vezetési, szervezési tanácsok HR-fejlesztés Egyéb Nem nyújt támogatást Külföldi tulajdon 0%
Magyar tulajdon
40%
60%
Beszállítók
Mindkettő
A vállalati integráció irányai és a beszállítói támogatások alakulása az ipari szektorban
Horizontális
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
20%
Vertikális
A vállalati integráció iránya, valamint a támogatások nyújtása, ill. az azokban való részesedés között gyenge kapcsolat mutatható ki. Jellemzően inkább az azonos ágazatokban működő vállalatoknak nyújtanak támogatást a
18%
Mindkettő
Beszállítói támogatások és a vállalati integráció iránya közötti kapcsolat
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Horizontális
A hazai ill. külföldi megrendelők által nyújtott beszállítói támogatásokon belül jelentősebb (5 százalékpontnál magasabb) eltérés három támogatási típusnál jelentkezett: 1. pénzügyi segítség; 2. vezetési, szervezési tanácsok; 3. minőségbiztosítás. Vagyis a külföldi nagyvállalatok a kapcsolatokra hosszabb távon is kiható (szofisztikáltabb) támogatási eszközöket is felhasználnak a megfelelő üzleti kapcsolatok kialakítására, ill. fenntartására, valamint jobban, tudatosabban odafigyelnek a hazai KKV beszállítók olyan belső, de a működésük egész területére kiható problémákra, mint a beszállítói szerephez nélkülözhetetlen stabil finanszírozási helyzet. Ennek különösen a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben van kiemelt szerepe, amikor a külső konjunktúra által dinamizált ipari nagyvállalatok rövid határidők mellett, jelentős mértékű keresletet támasztanak a hazai beszállítók termékei iránt, aminek sok esetben a finanszírozási problémák (pl. nem megfelelő forgóeszközhitel) miatt nem tudnak a hazai beszállítók (maradéktalanul) megfelelni.
Tulajdonosi szerkezet és a beszállítói támogatások közötti összefüggés
Vertikális
A beszállítói támogatások nyújtásában nincs jelentős eltérés a magyar, ill. külföldi tulajdonossal rendelkező nagyvállalatok között. A különbség abban figyelhető meg, hogy míg a magyar nagyvállalatok közel fele legfeljebb egy típusú támogatást nyújt, addig a külföldi tulajdonú vállalatok között hasonló arányban vannak a kettő, vagy akár háromnál is több támogatási típust biztosítók.
Megrendelők
Nem kap/nyújt támogatást
Egyféle támogatás
Kétféle támogatás
3 vagy többféle támogatás
megrendelők, igaz ez azzal is kapcsolatban van, hogy a leggyakrabban alkalmazott támogatási eszközök (minőségbiztosítás, technikai segítség, logisztika) erősen ágazatspecifikusak. Mivel a beszállítói kapcsolatok mélysége viszont általában alacsonyabb az ágazaton belüli vállalati kapcsolatok esetében, ez alapján a beszállítói támogatások nyújtása és a kapcsolat szorossága között nincs egyértelmű kapcsolat.
Beszállítói kapcsolatok kialakulását befolyásoló tényezők
Személyes ismertség
Magyar
Referencia Üzleti partnerek ajánlása Földrajzi távolság Kamarai ajánlás Személyes ismertség Referencia Külföldi
A beszállítói kapcsolatok létrejöttében a felmérésben szereplő ipari beszállító KKV-k és megrendelők válaszai alapján a három legfontosabb tényező: a személyes ismeretség (ill. korábbi üzleti kapcsolat), referencia korábbi beszállítói tevékenységről, valamint az üzleti partnerek ajánlása. Egyedül a kamarai (és egyéb érdekvédelmi szervezetek) ajánlásának, közreműködésének fontosságát értékelték a vállalatok az átlagosnál kevésbé fontosnak, vagyis a vállalatok megítélése szerint ezek az intézmények – a beszállítói hálózatok kialakításában, megerősítésében – nem töltik be küldetésüket.
A beszállítói kapcsolatok kialakulását meghatározó tényezők értékelése a magyar, ill. külföldi üzleti partnerek esetében az ipari vállalatok körében
Üzleti partnerek ajánlása Földrajzi távolság Kamarai ajánlás Megrendelők Beszállítók
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
(5 - kiemelkedő szempont, 3 - átlagos, 1 - kevésbé fontos
A beszállítói kapcsolatok kialakulását befolyásoló tényezők az ipari szektorban
A beszállítók és megrendelők között elsősorban a tényezők fontossági sorrendjében van eltérés: míg a hazai KKV-k a személyes ismertséget értékelik a legfontosabbnak, addig a nagyvállalatok számára mind a hazai, mind a külföldi üzleti partnerek esetében a korábbi beszállítói tevékenységgel kapcsolatos referencia az első számú kritérium a beszállítók kiválasztásakor. Ez tulajdonképpen egy öngerjesztő folyamat: a vállalatok újabb köreinek bekapcsolása a beszállítói hálózatokba, ill. ennek ösztönzése (amely későbbiekben referenciául is szolgál), újabb üzleti kapcsolatokat hoz létre. A külföldi és magyar üzleti partnerek esetében a beszállítói kapcsolatok kialakulását azonos tényezők befolyásolják, mind a beszállítói, mind a megrendelői válaszok alapján. A beszállító ipari KKV-k a magyar tulajdonú megrendelők esetében a személyes kapcsolatot értékelték érzékelhetően fontosabbnak. A megrendelők a hazai beszállítókkal való kapcsolat kialakításában (a más országokból származókkal szemben) a személyes ismertséget szintén fontosabbnak, ill. (ezzel összefüggésben) a korábbi beszállítói tevékenységgel kapcsolatos referenciát kevésbé meghatározónak értékelték. Emellett a kamarai ajánlás is valamelyest nagyobb szerepet kap a magyar beszállítókkal való kapcsolat kialakításában, mint a külföldiek esetében. ©
14
Jelentős eltérés a beszállítói kapcsolatok kialakulását befolyásoló tényezők megítélésében nem mérhető az egyes ipari alágazatok között. Egyedül a folyamatosan zsugorodó piaccal szembenéző építőipari vállalatok tartják az átlagosnál fontosabbnak a megrendeléseket befolyásoló, nem piaci faktorokat (pl. személyes ismeretség).
Beszállítói kapcsolatok fejlesztésével, bővítésével kapcsolatos tervek és akadályok A beszállítói kapcsolatok bővítésére vonatkozó tervek9
A felmérésben szereplő vállalatok többsége, a teljes minta alapján a cégek 78%-a, míg az ipari szektorban a vállalatok 79%-a (a beszállítók 83, míg a megrendelők 63%-a) tervezi beszállítói kapcsolatainak bővítését. Az ipari beszállítók körében legnagyobb arányban a kis (91%), ill. középvállalatok (84%) szeretnének újabb beszállítói szerződéseket kötni, míg a mikrovállalatok esetében ez az arány 64%. A legkisebb méretkategóriában alapvetően a meglévő kapacitások, ill. azok bővítése (pl. forrásoldalról) jelenthet problémát. A beszállítói terveknek ugyanakkor gátat szabhat, hogy a KKV-khoz képest a nagyvállalatok körében a kapcsolatok bővítését fontolgatók aránya 20 százalékponttal alacsonyabb, így a következő időszakban is erőteljes verseny várható a beszállítói szerződésekért. Az új beszállítói kapcsolatok kialakulását azonban nem csak a tervek kiforrottsága és határozottsága, hanem az azokkal elérni kívánt célok közötti különbségek is meghiúsíthatják. A beszállítók számára a jelenlegi piaci pozíciók megerősítése, valamint új piacok megszerzése a fő cél.
A beszállítói kapcsolatok bővítésével kapcsolatos tervek az egyes vállalati méretkategóriákban az ipari szektorban 100% 90% 80% 70% 60% 50%
91%
84%
40% 64%
30%
63%
20% 10% 0% Mikrovállalat Kisvállalat Tervezi
Középvállalat Nagyvállalat Nem tervezi
Az ipari válallatok célja a beszállítói kapcsolatok bővítésével Piaci pozíció erősítése
Terjeszkedés (új piacoK)
Költségcsökkentés Új technológiához való hozzáférés*/ váll-i tev. racionalizálása (kiszervezés)** *beszállítók; **megrendelők
Közös K+F+I
Beszállítók Megrendelők
9
0%
20%
40%
60%
80%
Az ipari beszállítók 83,1%-a tervezi, míg 16,9%-a nem tervezi beszállítói kapcsolatainak bővítését. A felmérésben szereplő összes beszállító KKV körében ez a megoszlás: 82,5, ill. 17,5%. Az ipari megrendelő vállalatok 63,4%-a tervezi, 36,6% nem tervezi a beszállítói láncának bővítését. Ugyanez a megoszlás a felmérésben szereplő összes megrendelő körében: 61,4, ill. 38,6%.
©
15
Ez azonban nincs összhangban azzal, hogy a megrendelők elsősorban költségeik csökkentésére szeretnék a vállalati kapcsolataik bővítését felhasználni. Vagyis várhatóan a hazai KKV-k számára továbbra is a túl alacsony ár jelentheti majd a legfőbb akadályt a beszállítói kapcsolataik bővítése előtt. Új stratégiai partnerségek kialakításának motivációja egyik oldalról sem határozott, de míg a nagyvállalatok 19%-a ezt (is) elérendő célnak jelölte, a beszállítók esetében ez az arány mindössze 4%.
A beszállítói kapcsolatok fejlesztése, bővítése előtt álló akadályok
Jelentősen eltérnek a beszállítói és megrendelői vélemények a beszállítói kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a ill. bővítést akadályozó legjelentősebb tényezőkről. A megrendelők válaszai A beszállítói kapcsolatok fejlesztése, bővítése előtt álló akadáklyok megítélése a beszállítók és megrendelők körében a teljes mintában alapján egyedül a hazai Bizalomhiány beszállítók minőségi 4,0 követelményeknek való Nincs platform 3,5 alacsony megfelelési a kapcsolatépítésre képessége számít jelentős 3,0 akadálynak.10 A főbb 2,5 Beszállítói láncok hátráltató tényezők közé merevsége/ Minőségi sorolták ezen kívül még, hogy Váll-on belül 2,0 követelmények olcsóbb, kevés a termékekhez egyszerűbb kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtani képes magyar Túl alacsony ár/ beszállító, ill. hogy a szállítási Szűk szállítási Olcsóbb külföldi beszállítók határidők határidők betartása is érhetők el nehézségekbe ütközik. Ezzel Kapcsolt szemben alig érzik szolgáltatások elvárása problémának, hogy Megrendelők hiányoznak a megfelelő (1 - legkevésbé visszatartó erő, 5 - legjelentősebb akadály) Beszállítók fórumok a kapcsolatépítésre, ami azzal is összefüggésben áll(hat), hogy a magyar beszállítók kiválasztásakor a már meglévő kapcsolati hálójukat használják. A hazai beszállítók ezzel szemben (a nyelvi problémák mellett) a legkevésbé visszatartó erők közé sorolták a megrendelők által támasztott legjelentősebb korlátként értékelt tényezőket. A hazai KKV-k szerint a legfőbb nehézség a megrendelők által kínált ár túl alacsony szintje, ill. a meglévő beszállítói kapcsolatok túlzott merevsége. A hazai beszállítók még a közepesnél fontosabb tényezők közé sorolták a beszállítóvá váláshoz szükséges beruházások, fejlesztések forrásigényét, amihez a nagyvállalatok jellemzően nem nyújtanak pénzügyi, legfeljebb technikai segítséget. 10
Egyedül a minőségi követelményeket értékelték az 1-5-ig skálán 3-nál erősebb visszatartó erőnek 3,3), míg a szállítási határidők betartása, valamint a kapcsolt szolgáltatások megítélése közepes (3,0) volt a teljes mintában szereplő megrendelők körében.
©
16
A legsúlyosabb probléma a felmérés szerint összességében az, hogy a két fél (megrendelők és beszállítók) nem ugyanazokat a tényezőket tartják a legfontosabb akadályoknak, így a beszállítói kapcsolatok elmélyítése, tovább bővítése nehézségekbe ütközik.
Beszállítói kapcsolatok fejlesztése és bővítése az ipari szektorban
Az ipari szektorban némileg árnyaltabb a kép a beszállítói kapcsolatokat nehezítő tényezők megítélésében. A megrendelők (a teljes mintához képest) komolyabb visszatartó erőként értékelték elsősorban a minőségi követelményeknek megfelelni tudó magyar beszállítók alacsony számát, valamint a potenciálisan elérhető olcsóbb külföldi beszállítókat. Mindez azt jelenti, hogy a globális termelési láncokon belül a hazai beszállítókat az ipari nagyvállalatok erős minőségi és árversenyre kényszerítik. A beszállító ipari KKV-k alapvetően a többi szektorhoz hasonlóan értékelik a kapcsolatok bővítését gátló tényezőket, így a három legfontosabb akadály az ő megítélésük szerint: a megrendelők által kínált túl alacsony ár, a meglévő beszállítói hálózatok merevsége, valamint a kapcsolatok bővítéséhez szükséges többletberuházások magas forrásigénye. Az egyes akadályok megítélésében a megrendelők és beszállítók közt meglévő különbség is a teljes mintához hasonlóan alakul az ipari szektorban: azonban míg a minőség, a szállítási határidők, valamint a kapcsolt szolgáltatások ©
A beszállítói kapcsolatok fejlesztése, bővítése előtt álló akadáklyok megítélése a beszállítók és megrendelők körében az ipari szektorban
Bizalomhiány 4,0 Nyelvi problémák
Nincs platform a kapcsolatépítésre
3,5 3,0 2,5
Beszállítói láncok merevsége/ Váll-on belül olcsóbb, egyszerűbb
Minőségi követelmények
2,0
Túl alacsony ár/ Olcsóbb külföldi beszállítók érhetők el
Megrendelő Beszállító
Szűk szállítási határidők Kapcsolt szolgáltatások elvárása
(1 - legkevésbé visszatartó erő, 5 - legjelentősebb akadály)
A beszállítói kapcsolatok bővítése előtt álló akadályok eltérő megítélése* a beszállítók és megrendelők körében az ipari szektorban, ill. a teljes mintában Minőségi követelmények Túl alacsony ár/ Olcsóbb külföldi beszállítók érhetők el Szűk szállítási határidők Kapcsolt szolgáltatások elvárása Beszállítói láncok merevsége/ Váll-on belül olcsóbb, egyszerűbb Bizalomhiány Nincs platform a kapcsolatépítésre Nyelvi problémák
Teljes minta Ipar
17
-1,5
-1
-0,5
0
0,5
1
1,5
* a megrendelők szemszögéből , vagyis nullánál nagyobb érték esetén a adott tényezőt a megrendelők, nullánál kisebb érték esetében a
akadályozó tényezőként való megítélésében az olló tovább nyílik a megrendelők és beszállítók között, az alacsony ár, a beszállítói láncok merevsége, ill. a (találkozási) platformok hiányának értékelésében csökkent. Vagyis a megrendelők számára fontos akadályok megítélésében nőtt, a beszállítók számára fontos tényezők esetében pedig csökkent a két fél közötti különbség. Mindez arra utal, hogy az ipari szektorban a beszállítói kapcsolatokban a gazdaság más szegmenseihez képest jobban működnek a piaci mechanizmusok: a beszállítói körbe való bekerülés első számú feltételei a magas minőségű termék, az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása és a szállítási határidők betartása. Amennyiben a nagyvállalatok által alkalmazott erős (minőségi) szelekciónak meg tud felelni egy KKV, a beszállítói láncok már kevésbé tűnnek merevnek, ill. a megrendelő által kínált ár alacsonynak. ez teljesül, a beszállítók is kevésbé érzik kiszolgáltatva a megrendelő által diktált túl alacsony árnak.
Beszállítói tevékenységgel kapcsolatos tervek és azok akadályai A beszállítói kapcsolatok bővítésének terve*, Azok a hazai beszállítók, ill. az az előtt álló akadályok közötti összefüggés amelyek tervezik a Túl alacsony ár/ jelenlegi üzleti Olcsóbb külföldi beszáálítók kapcsolataikat bővítését, a Beszállítói kapcs. merevsége/ következő akadályokat Váll-on belüli megoldás egyszerűbb ítélték jelentősebbnek:11 a Nincs platform megrendelők által diktált a kapcsolatépítésre túl alacsony ár, a Kapcsolt szolgáltatások nyújtása beszállítói kapcsolatok merevsége, valamint a Nyelvi problémák kapcsolatépítésre megfelelő platformok Bizalomhiány hiánya. Ezzel szemben a beszállítói hálózatukat -0,75 -0,5 -0,25 0 0,25 0,5 0,75 1 bővíteni tervező * az adott tényező megítélésében meglévő különbség a beszállítói kapcsolatok megrendelők egyedül a bővítését tervező, ill. nem tervező ipari vállalatok körében: nullánál nagyobb érték Megrendelők bizalomhiányt ítélték meg = a kapcsolatok bővítéséttervező vállalatok értékelték fontosabbnak, Beszállítók nullánál kisebb = a nem tervezők értékelték fontosabbnak. fontosabbnak, mint a kapcsolatokat bővíteni nem szándékozó cégek (miközben a KKV-k körében ezt a kapcsolatokat bővíteni nem szándékozók emelték ki).
Az üzleti kapcsolataik bővítését tervező nagyvállalatok körében egyedül a bizalomhiány akadályként való megítélése hangsúlyosabb a beszállítói láncukat szélesíteni nem tervezőkhöz képest. Utóbbiak számára viszont fontos akadályozó tényező a beszállítói kapcsolatok bővítése előtt, hogy elsősorban a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások hiánya miatt azt egyszerűbb, olcsóbb a vállalaton belül megszervezni.
11
A beszállítói kapcsolatok bővítése előtt álló akadályok megítélésében meglévő különbség (min 0,25 pont) a kapcsolatokat bővíteni tervezők, ill. nem tervezők között.
©
18
Vállalati integráció iránya és a beszállítói kapcsolatok bővítése
A hazai ipari KKV-k a beszállítói kapcsolatok bővítése előtt álló akadályokat hasonlóan értékelték, függetlenül a vállalati integráció irányától.
A beszállítói kapcsolatok bővítése előtt álló akadályok megítélése a megrendelők körében a vállalati kapcsolatok iránya alapján* Szállítási határidők Kapcsolt szolgáltatások nyújtása
1
0,75
0,5
0,25
0
-0,25
-0,5
-0,75
-1
-1,25
Beszállítói kapcs. merevsége/ A nagyvállalati, megrendelői oldalon Váll-on belüli megoldás egyszerűbb azonban a horizontális vállalati Nyelvi problémák kapcsolatok esetében (vagyis amikor Nincs platform a megrendelő és a beszállító eltérő a kapcsolatépítésre ágazatban működik, az értékláncban Minőségi követelmények egymás tevékenységét kiegészítve) Bizalomhiány valamennyi akadály megítélése enyhébb volt: kevesebb problémát Ár jelent a kapcsolatok bővítésében a bizalomhiány, a minőségi Vertikális * az akadályok ipari megrendelők általi átlagos Horizontális követelményeknek való megfelelés, a megítéléséhez képest mért különbség Mindkettő nyelvi problémák, valamint hogy nincs, ill. kevés a platform a személyes találkozókra, kapcsolatépítésre.
A beszállítói kapcsolatok erősítését szolgáló eszközök Egyetértés van a vállalatok között abban, hogy piaci ösztönzőkkel (pl. adókedvezmények nyújtása) és nem pedig szabályozási eszközökkel (pl. beszállítói hányad előírása) kell a vállalati kapcsolatok elmélyítését, kialakulását támogatni. A megrendelő nagyvállalatok a többi eszközt mind közepesnél kevésbé fontosságúnak ítélték meg. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a piaci mechanizmusok (minőség, termékhez kapcsolt szolgáltatások stb.) révén lehetne bővíteni a kapcsolatokat az ő megítélésük szerint.
A beszállítói kapcsolatok bővítését, szorosabbá válását elősegítő eszközök megítélése (5 - nagy mértékben segítene, 3- közepesen, 1 - kismértékben) Gazdasági ösztönzés Állami szabályozás Érdekvédelmi szervek erősítése Iparági klaszterek Szakmai kiállítások Vezetők közötti személyes kapcs. erősítése Megrendelők Beszállítók
2,25 2,5 2,75
3
3,25 3,5 3,75
4
4,25 4,5
A beszállítók ehhez nagyon hasonlóan vélekednek azzal a különbséggel, hogy relatíve fontosabbnak ítélik meg az olyan személyes kapcsolatokat erősítő eszközöket, mint a vezetők számára szervezett programok és szakmai kiállítások, valamint a kapcsolatok elmélyítése szempontjából szintén hasznos klaszterek kialakítását. ©
19
II. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET A beszállítói kapcsolatok léte, illetve hiánya a makrogazdaság jelenlegi helyzetének megítélésében, valamint az elmúlt egy éves folyamatok értékelésében sem jelent választóvonalat az ipari KKV-k12 között.
A makrogazdasági helyzet megítélése 100% 90% 80%
4%
6% 18% 19%
70% 60%
35%
16% 21%
39%
50% A két vállalati kör GDP-növekedéssel 40% 75% 75% kapcsolatos várakozásai (2,2, ill. 2,3%) is 30% megegyeznek, azonban a beszállító ipari KKV-k 46% 46% 20% inflációs várakozásai valamelyest magasabbak 10% (5,4%, míg a nem beszállítóké 5,0%). Ezt a 0% beszállítók nagyobb árérzékenysége Jelenleg Elmúlt 1 év Jelenleg Elmúlt 1 év magyarázza, amely abból fakad, hogy a hosszú Beszállító Nem beszállító távú megrendelői szerződések miatt csak késve, Kedvezőtlen/romlott Átlagos/nem változott Kedvező/javult ill. részlegesen tudják értékesítési áraikban érvényesíteni saját költségeik emelkedését. (A beszállítók árérzékenységéről bővebben „A vállalati eredményeket befolyásoló tényezők” című részben a 27. oldalon olvashat.)
Működési környezetet befolyásoló tényezők
Működési környezetet befolyásoló tényezők A vállalatok működési környezetét alakító (1-5-ig skálán, 1 - nagymértékben romlott, 3 - változatlan, tényezőkben sincs eltérés a vállalatok 5 - nagymértékben javult) között az alapján, hogy az adott ipari KKV Belföldi kereslet rendelkezik-e beszállítói kapcsolatokkal, 3,5 Külföldi vagy sem. Minimális eltérés (1-5-ig skálán Piaci verseny 3,0 kereslet 0,1 – 0,2 pont) a belföldi kereslet, az 2,5 árfolyam, ill. az adózás, adózási szabályok Ált. Árfolyamváltozásának megítélésében volt a szabályozási 2,0 változás körny. vállalatok között az elmúlt 12 hónap vonatkozásában. Míg a belföldi kereslet Finanszírozási Adózás alakulását az elmúlt évben a beszállítók környezet* értékelték kevésbé kedvezőtlennek (2,6Munkaerő*források ára, forrásokhoz való ra, szemben a 2,4-gyel), addig az hozzáférés költség Beszállító Nem beszállító árfolyamváltozást (2,6, ill. 2,8) és az adózási környezetet (2,9, ill. 3,0) a nem beszállító ipari vállalatok. A forint árfolyam elmúlt egy éves alakulásának negatívabb megítélése a beszállító KKV-k körében azzal áll összefüggésben, hogy a beszállítói szerződések merevsége miatt nehezen tudják az (inputoldalról erős költségtényezőnek számító) árfolyamváltozást érvényesíteni értékesítési áraikban, így érzékenyebbek is erre. Az adózás, adózási környezet értékelésében a változások (új adójogszabályok) okozta bizonytalanság melletti a nagyvállalatokat (azaz megrendelőket) sújtó külön-, ill. ágazati adók hatását tükröződik. 12
Az elemzésben a „KKV” gyűjtőfogalommal jelöljük a mikro-, kis- és középvállalatokat.
©
20
III. IPARI KKV-K PIACI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI Következtetések 1. Az ipari mikro-, kis- és középvállalatok körében a vállalatok adózás előtti eredményének alakulásában a beszállítói kapcsolatok sem az elmúlt 12 hónap, sem a következő egy év tekintetében nem játszottak, ill. játszanak szignifikáns szerepet. Ez annak köszönhető, hogy a külső piacok felől érkező konjunkturális hatásokból a válságot túlélt ipari cégek többsége profitálni tud, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e egy vállalat beszállítói kapcsolatokkal vagy sem.
2. A beszállító ipari KKV-k között az elmúlt egy évben a két lábon álló középvállalatok (a beszállítói tevékenységből származó bevétel a teljes árbevétel 50-75%-a) teljesítettek a legjobban, kizárólag a külföldi értékesítésben elért sikereiknek köszönhetően. o Ezek a vállalatok a szoros beszállítói kapcsolataik által hamar rá tudtak csatlakozni a külső konjunktúrára, ugyanakkor rendelkeztek olyan szabad kapacitásokkal is, amelyeket – a beszállítói hálózatokon kívüli – külső piaci pozícióik erősítésére használtak. o Szintén az átlagosnál jobb eredményekről számoltak be az elmúlt egy év viszonylatában az ágazaton átnyúló, ill. stratégiai beszállítói kapcsolatokkal rendelkező cégek. o A következő egy évben viszont a külső konjunktúra vállalati eredményekre gyakorolt pozitív hatása eléri a termelési láncok alján szereplő vállalatokat is.
3. A beszállító vállalatok költségérzékenysége magasabb, mint a nem beszállítóké, amit elsősorban a merev (és gyakran aszimmetrikus alkupozíciókat tükröző) hosszú távú megrendelői szerződések magyaráznak, és ez kihatással van (elsősorban a belföldi) piaci eredményeikre is. o A mikro- és kisméretű ipari KKV-k belföldi piaci teljesítményének, ill. eredményeinek egyik komoly akadálya, hogy a nagyvállalatok (megrendelők) saját veszteségeiket igyekeztek beszállítóikra áthárítani (ill. a beinduló ipari konjunktúra révén növekedésnek induló eredményeiket maximalizálni) elsősorban a hosszú távú szerződések (alacsonyan tartott árak) és a beszállítók között generált erős verseny révén. o A beszállítói szerződésekkel nem rendelkező ipari KKV-k belföldi piaci kilátásai annyiban kedvezőbbek, hogy a kereslet mérsékelt emelkedését, ill. az emelkedő termelési költségeket (nyersanyag-, energiaárak stb.) nagyobb valószínűséggel tudják majd az értékesítési áraikban érvényesíteni.
4. A beszállítói kapcsolatok ösztönzésével már rövidtávon (egy éven belül) növekedést lehet elérni a foglalkoztatottak számában, az ipari szektorban. A következő 12 hónapban elsősorban a beszállító kisvállalatok részéről várható jelentősebb mértékű munkahelyteremtés miután a javuló piaci kilátások és a növekvő megrendelések együttesen az alkalmazottak számának bővítésére sarkallja ezeket a cégeket.
©
21
A vállalati eredmények alakulása Az ipari KKV-k felének (50,4%) csökkent az adózás előtti eredménye, több mint harmadának 36,5%nak 5%-nál is nagyobb mértékben az elmúlt egy évben, emellett 11,5% változatlan, míg 38,1% növekvő eredményekről számolt be.13 A következő egy évre vonatkozó piaci kilátások azonban éles fordulatot jeleznek: a szekunder szektorban működő KKV-k relatív többsége (39,3%) már az (adózás előtti) eredményeinek növekedését várja, sőt több mint egytizedük (13,1%) 5%-nál gyorsabb növekedéssel számol. Ipari kkv-k (adózás előtti) eredményének alakulása 100% 90%
24%
13%
40% 30%
25%
18% 15%
60% 50%
14%
27%
80% 70%
18%
11%
13%
29%
30%
16%
13% 38%
35%
16%
20% 10%
16%
16%
16%
0% Elmúlt 12 hónap
Következő 12 hónap
Beszállító
Elmúlt 12 hónap
Következő 12 hónap
Nem beszállító
5%-nál nagyobb mértékben csökken(t) Nem változott/változik 5%-nál nagyobb ütemben nő(tt)
0-5% között csökken(t) 0-5% között nő(tt)
Önmagában a beszállítói kapcsolatok azonban az eredmények alakulásában sem az elmúlt, sem a következő 12 hónapban nem játszottak, ill. nem játszanak meghatározó szerepet. Ennek hátterében többek között az áll, hogy a szektor azon vállalatai, amelyek „túlélték” az ágazat 2009-es mélyrepülését, valamennyien profitálni tudnak a jelenlegi külső konjunktúrából, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e beszállítói szerződéssel vagy sem.
13
A vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az elmúlt egy évben, és várható alakulása a következő 12 hónapban Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt)
Teljes minta Összes ipari vállalat Összes KKV Ipari KKV-k
©
Elmúlt 1 év 47,0%
Következő 1 év 29,6%
Elmúlt 1 év 13,1%
Következő 1 év 27,6%
Elmúlt 1 év 40,0%
Következő 1 év 42,8%
47,2%
29,3%
12,4%
29,0%
40,3%
41,7%
47,7%
28,9%
12,7%
28,4%
39,6%
42,6%
50,4%
31,1%
11,5%
29,5%
38,1%
39,3%
22
Vállalati méret
Nem beszállító
Beszállító
Nem beszállító
Beszállító
Nem beszállító
Beszállító
A hosszú távú beszállítói szerződések – a Az (adózás előtti) eredmények alakulása az elmúlt vállalatok előző egy éves eredményei alapján – 1 évben és a vállalati méret 100% elsősorban a mikrovállalatok számára 90% 22% 24% 33% jelentettek, mivel ezen vállalkozói kör 38% 80% 45% 47% 70% kapacitásainak jelentős lekötésével akadályozták 60% a piaci változásokhoz való rugalmasabb 50% alkalmazkodást. A kisvállalatok körében 40% 30% ugyanakkor már előnyt jelentett, ha az adott cég 20% rendelkezett beszállítói kapcsolattal (ezek 10% körében 14 százalékponttal magasabb volt a 0% vállalati eredmények növekedéséről és 11 százalékponttal alacsonyabb azok csökkenéséről beszámoló vállalkozások aránya): vagyis a Mikro Kis Közép mikrovállalatokkal szemben ebben a vállalati Csökkent Nem változott Nőtt méretkategóriában már az eredményekben is meglátszott a megrendelők által közvetített külső konjunktúra dinamizáló hatása. A középvállalatok elmúlt egy éves eredményeinek alakulásában ugyanakkor a beszállítói kapcsolatok nem játszottak döntő szerepet, ami azt jelzi, hogy ezek a vállalatok önállóan és egy beszállítói lánc tagjaként egyaránt képesek voltak profitálni az elmúlt 12 hónapban bővülő (külső) keresletből. A következő 12 hónap során a beszállító és nem Az (adózás előtti) eredmények várható alakulása a beszállító mikrocégek között tovább nő a következő 1 évben és a vállalati méret 100% különbség (utóbbiak javára), amely arra utal, 90% 26% 33% hogy a megrendelői (nagyvállalati) oldal a 80% 40% 40% 44% 70% következő hónapokban is igyekszik majd 60% 83% költségcsökkentési és eredmény-optimalizációs 50% célokból kihasználni a hazai (legkisebb) 40% beszállítók függőségét, ill. az aszimmetrikus 30% alkupozícióit érvényesíteni. Ezzel szemben a 20% beszállító középvállalatok relatív többsége (44%) 10% 0% sikeresen alkalmazkodva az új piaci helyzethez Beszállító Nem Beszállító Nem Beszállító Nem várhatóan növelni tudja majd vállalati beszállító beszállító beszállító eredményeit (15 százalékuk 5%-nál magasabb Mikro Kis Közép ütemű növekedést sem zár ki). A kisvállalatok Csökken Nem változik Nő adózás előtt eredményekkel kapcsolatos várakozásaiban nem mérhető különbség a beszállító, ill. nem beszállító cégek között.
©
23
Beszállítói kapcsolatoktól való függés és a vállalati eredmények alakulása
A beszállítók vállalati eredményeinek alakulását erősen befolyásolta az elmúlt egy évben, hogy a beszállításból származó árbevétel mekkora hányadát teszi ki a vállalat teljes árbevételének. Legjobban a két lábon álló vállalatok teljesítettek, amelyek a meghatározó mértékű beszállítói megrendeléseiken (árbevétel 50-75%) kívül is végeznek jelentősebb értékesítési tevékenységet.14 Ezeket a cégeket követték – a vállalati eredmények alakulása alapján – a beszállítói kapcsolatoktól erősen függő vállalkozások, amelyek már részben profitálni tudtak az elmúlt egy évben elinduló és a nagyvállalati közvetítéssel a hazai gazdaságba is
Beszállításból származó árbevétel aránya és a vállalati eredmények alakulása az elmúlt 1 évben 100% 90%
29%
42%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0-25%
100% 90% 40%
70%
44%
35%
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 25-50%
50-75% 75-100% Nem változik
50-75%
75-100%
Nem változott
100% Nőtt
A következő egy évben az eredmények várható alakulásában azonban már kisebb mértékben játszanak szerepet a beszállítói kapcsolatok: habár ezek az elmúlt időszakban jelentősen felgyorsították a külső konjunktúra begyűrűzését, s így a magasabb beszállítói hányaddal rendelkező cégek hamarabb tudtak ebből profitálni, önmagában ezek a vállalati kapcsolatok nem nyújtanak garanciát a jövőbeni jobb vállalati eredményekhez.
44%
0-25% Csökken
25-50%
„beszivárgó” külső konjunktúrából. A leggyengébb vállalati eredményeket a beszállító ipari KKV-k körében a teljes árbevételhez viszonyítva kevés megrendelői szerződéssel rendelkező cégek tudták felmutatni.
Beszállításból származó árbevétel aránya és a vállalati eredmények várható alakulása a következő 1 évben
33%
42%
56%
Csökkent
80%
25%
80%
100% Nő
14
Az ipari beszállítók 15,6%-ának a beszállításból származó jövedelme a vállalat teljes árbevételén belül 0-25%ot tesz ki, 28,1%-ának 25-75%-ot, míg 56,3% esetében 75-100%. A felmérésben szereplő összes beszállító KKV körében ez a megoszlás: 17,3, 27,8, ill. 54,9%.
©
24
A vállalati kapcsolatok iránya és a vállalati eredmények alakulása
Az elmúlt 12 hónapban azoknak a hazai ipari beszállítóknak alakultak az átlagosnál jobban az eredményei, amelyek eltérő ágazatba (horizontális vállalati kapcsolatok) tartozó megrendelőknek végeztek beszállítást (elsősorban energetikai, vegyipari és könnyűipari cégek). Ezzel szemben a következő 12 hónapban a vállalati válaszok alapján várhatóan az ágazaton belüli (azaz vertikális) kapcsolatok hatnak dinamizálóan az eredményekre, amely arról árulkodik, hogy a külső konjunktúra hatása elért a legalsóbb szintekre. A vállalati kapcsolatok iránya és a válallati eredmények alakulása a következő 1 évben
A vállalati kapcsolatok iránya és a válallati eredmények alakulása az elmúlt 1 évben
100%
100%
90%
90% 80%
36%
45%
80%
41%
70%
70%
60%
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20%
10%
10%
0%
0% Vertikális Csökkent
Horizontális Nem változott
Mindkettő Nőtt
40%
Vertikális Csökken
33% 45%
Horizontális Nem változik
Mindkettő Nő
A vállalati kapcsolatok mélysége és a vállalati eredmények alakulása
Recesszió idején a stratégiai beszállítói kapcsolat fontos alakító tényezője lehet a vállalati eredmények alakulásának, ilyenkor a megrendelő és beszállító között meglévő szorosabb kapcsolat az utóbbi számára is védőhálót jelenthet: ennek megfelelően az elmúlt 12 hónapban a mélyebb beszállítói kapcsolatokkal rendelkező cégek közel fele (46%) már az eredményeinek növekedéséről Vállalati kapcsolatok mélysége és a vállalati eredmények alakulása az elmúlt 1 évben
Vállalati kapcsolatok mélysége és a vállalati eredmények alakulása a következő 1 évben 100%
100%
90%
90% 80%
38%
80%
46%
70%
70%
60%
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20%
10%
10%
0%
0% Egy termék Csökkent
©
36%
Kettő vagy több termék Nem változott
31% 48%
Egy termék
Stratégiai
Csökken
Nőtt
25
Kettő vagy több termék Nem változik
36%
Stratégiai Nő
számolt be. Fellendülés idején azonban önmagában a vállalati eredmények alakulásában a kapcsolat stratégiai jellege nem játszik fontos szerepet, igaz ebben a vállalati körben a legalacsonyabb (mindössze 25%) azon vállalkozások aránya, amely az eredményeinek csökkenését várja. A következő egy évben várhatóan azok a hazai beszállító ipari KKV-k lesznek képesek igazán profitálni a beszállítói kapcsolataikból, amelyek több szálon (több terméken keresztül) is kötődnek a megrendelőkhöz.
A vállalati eredmények alakulása és a beszállítói kapcsolatok tervezett bővítése Beszállítói kapcsolatok bővítésével kapcsolatos tervek és a vállalati eredmények alakulása
A vállalati eredmények alapján (mind az elmúlt 12 hónap, mind a következő egy év viszonylatában) a beszállítói kapcsolatok bővítése menekülő útvonalként szolgál sok ipari beszállító KKV számára (ezt megerősíti „A beszállítói kapcsolatok bővítésére vonatkozó tervekről” szóló rész a 15. oldalon). Azonban a kapcsolatok bővítése a vállalati várakozások alapján is legfeljebb az eredmények további csökkenésének megállítására lesz elégséges, valamint számos nehézségekbe ütközhet.
100% 80%
36%
38%
43%
39%
43%
39%
Elmúlt 12 hónap
Következő 12 hónap
60% 40% 20%
53% 30%
0% Elmúlt 12 hónap
Következő 12 hónap
Tervezi Csökkent
©
26
Nem tervezi Nem változott
Nőtt
A vállalati eredményeket befolyásoló tényezők Az MFB-INDIKÁTOR felmérésben a vállalati (adózás előtti) eredményeket befolyásoló tényezőket (összesen tizennégy faktor) két csoportba soroltuk: költségeket, ill. árbevételt befolyásoló tényezők.
A költségeket befolyásoló tényezők
A beszállítók valamennyi költségalakító tényezőt erőteljesebbnek értékelték, mint a beszállítói kapcsolatokkal nem rendelkező ipari KKV-k, vagyis összességében kijelenthető, hogy a beszállító vállalatok költség-érzékenysége magasabb, mint a nem beszállítóké. Ennek hátterében az áll, hogy a megkötött beszállítói szerződések hosszabb távon rögzítik az árakat, így saját költségeik emelkedését a beszállító cégek csak később képesek érvényesíteni az áraikban. Sőt a megrendelők és beszállítók között fennálló aszimmetriából fakadóan a költségváltozás érvényesítése még hosszabb távon is kérdéses lehet. Az egyes költségtényezők megítélésének fontossági sorrendjében is különbség tapasztalható a beszállítók és a nem beszállítók között. A beszállító ipari KKV-k esetében a három legfontosabb költségtényező az energiaköltség, az árfolyam és a szérianagyság. A beszállítói kapcsolatokkal nem rendelkező hazai ipari mikro-, kis- és középvállalatok számára a tőkeköltség, a technológiai színvonal megelőzi az energiaköltség szerepet a költségek alakulásában.
Vállalati költségeket befolyásoló tényezők (1-5-ig skála, 1 - kismértékben, 5 - nagymértékben) Alkalmazottak képessége 4,5 Energiaktg.
Munkabérek
4 3,5
Árfolyam
Tőkeköltség
3
Szérianagyság
Járulékok Technológiai színvonal
Nem beszállítók Beszállítók
Relatív költségérzékenység* a beszállítók és nem beszállítók körében Energiaktg. Árfolyam Szérianagyság Technológiai színvonal Járulékok Tőkeköltség Munkabérek Alkalmazottak képzettsége
Beszállítók
-0,6
-0,4
-0,2
0
0,2
0,4
* Az adott költségtényező átlagos megítéléséhez viszonyított eltérés
Nem beszállítók A két vállalkozói kör relatív költségérzékenységének15 vizsgálata alapján a humánerőforrás számít a legkevésbé jelentős költségtényezőnek (mindkét csoportban): a járulékok költségalakító-hatásának megítélése átlagos, míg a munkabérek és az alkalmazottak képzettsége a kevésbé lényeges tényezők közé tartozik. Ez utóbbi megítélése a beszállítók körében különösen kedvező. A beszállítói kapcsolatok emellett
15
Az egyes költségtényezők megítélésének eltérése a költségelemek átlagos megítélésétől az adott vállalati csoporton belül.
©
27
jótékony hatást gyakorolnak az ipari KKV-k technológiai szintjére, valamint a kiszámíthatóbb üzleti kapcsolatok révén a vállalat finanszírozása is alacsonyabb költségekkel jár.
Az árbevételt befolyásoló tényezők
Az árbevételt befolyásoló valamennyi tényező megítélésében a költségeket befolyásoló faktorokhoz hasonló tendencia figyelhető meg: a beszállítók mindegyiket markánsabbnak ítélik, mint a nem beszállítók. A beszállítók körében a három legfontosabb vállalati eredményt alakító faktor: a termék ára, az árfolyam alakulása és a belföldi kereslet. A nem beszállító ipari KKV-k körében ezzel szemben a termék árát a belföldi kereslet követi és a harmadik legfontosabb a termék minősége. Ez utóbbi a beszállítók körében relatíve kevésbé fontos, mivel ez előfeltétele a beszállítói kapcsolataiknak.
Vállalati költségeket befolyásoló tényezők (1-5-ig skála, 1 - kismértékben, 5 - nagymértékben) Termék/szolg. ismertség 4,5
Termék/szolg. ára
4 3,5
Külföldi kereslet
3 Termék/szolg. minőség
Árfolyam
Nem beszállítók
Belföldi kereslet
Beszállítók
Az árbevételt befolyásoló tényezők relatív megítélése* A legnagyobb különbség a külföldi kereslet és az árfolyam értékelésében figyelhető Termék/szolg. ára meg: a beszállító ipari KKV-k egyrészt nagyobb arányban folytatnak külpiaci Árfolyam tevékenységet,16 másrészt a nagy ipari (megrendelő) vállalatokon keresztül Belföldi kereslet közvetetten is jelentős mértékben függnek Termék/szolg. minőség a külső konjunkturális folyamatoktól. Az árfolyam (hangsúlyosabb) megítélése Külföldi kereslet ebben a vállalati körben szintén a külföldi tevékenységgel, valamint a – költségeket Termék/szolg. ismertség befolyásoló tényezőkhöz hasonlóan – a Beszállítók -0,6 -0,4 -0,2 0 0,2 0,4 0,6 hosszabb távú szerződésekkel * Az adott költségtényező átlagos megítéléséhez Nem beszállítók viszonyított eltérés összefüggésben fejt ki erőteljesebb hatást a beszállító vállalatok eredményeire. A termék ismertségének megítélésében meglévő (mérsékelt) különbség arra vezethető vissza, hogy a beszállítóknak alapvetően a tartós vállalati kapcsolataik révén kevésbé van szükségük termékeik piacon való pozícionálására (marketingjére).
16
Az ipari beszállítók mindössze 26%-ának nincs semmilyen külföldi tevékenysége (külföldi értékesítés a teljes árbevétel 0%-a), míg a nem beszállítók esetében ez az arány 42%. A beszállítók 33%-ának a teljes árbevétel 025%, 13-13%-ának 25-50, ill. 50-75%, míg 14%-ának 75-100%-át adja a külföldi értékesítés. A nem beszállítók esetében ezek az arányok: 27, 12, 10, ill. 10%.
©
28
Foglalkoztatás Az alkalmazottak számának elmúlt egy éves alakulásában mérsékelt különbség tapasztalható az ipari beszállító, ill. nem beszállító KKV-k körében: a beszállítói szerződéssel rendelkező cégek körében mindössze 6 százalékponttal volt magasabb az aránya azoknak, amelyek növelték a munkaerő létszámát (ill. 6 százalékponttal alacsonyabb azon vállalakozások aránya, amelyek csökkentették).17 A következő 12 hónapra vonatkozó foglalkoztatási tervekben azonban ennél markánsabb eltérés tapasztalható: a beszállító vállalatok körében kétszer akkora az aránya az alkalmazotti létszám bővítését tervező cégeknek, mint a nem A beszállítói kapcsolatok bővítésével kapcsolatos tervek és a foglalkoztatás alakulása 100% 90% 80% 70%
27%
31%
26%
17%
60% 50% 40% 30% 20% 10%
25% 10%
0%
22%
22%
Elmúlt 1 év Következő 1 Elmúlt 1 év Következő 1 év év Trevezi Csökken(t)
Nem tervezi
Nem változott/változik
Nő(tt)
Az alkalmazottak számának alakulása az elmúlt 1 évben és a foglalkoztatással kapcsolatos tervek
100% 90% 80%
24%
30%
24%
12%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
30%
24% 11%
0% Elmúlt 1 év
Következő 1 év
Beszállító Csökken(t)
Elmúlt 1 év
19% Következő 1 év
Nem beszállító Nem változott/változik
Nő(tt)
beszállítók között. Szintén jelentős különbség, hogy előbbi csoportban mindössze minden tizedik cég (11%) számol azzal, hogy várhatóan elbocsátásokat kell végrehajtania a következő egy évben, míg a nem beszállítók körében minden ötödik (19%). Összességében megállapítható, hogy a beszállítói kapcsolatok ösztönzése az ipari szektorban már rövidtávon is pozitív hatást tud kifejteni a foglalkoztatásra. Ez azt is jelenti, hogy a beszállítók körében az üzleti kapcsolataikat bővíteni szándékozók magasabb arányban (27%) tervezik a foglalkoztatottak számának növelését is, ill. mindössze 10 százalékuk gondol elbocsátásokra a következő egy évben.
Foglalkoztatáspolitikai megfontolások alapján elsősorban a fémfeldolgozó és gépgyártó hazai KKV-k beszállítói kapcsolatainak bővítését célszerű ösztönözni, támogatni, mivel ezekben az alágazatokban 17
A vállalatok által foglalkoztatottak létszámának alakulása az elmúlt egy évben, és várható alakulása a következő 12 hónapban Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) Elmúlt Következő Elmúlt Következő Elmúlt Következő 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év Teljes minta 28,7% 16,5% 45,6% 61,3% 25,7% 22,2% Összes ipari 26,7% 15,4% 41,4% 61,4% 31,9% 23,2% vállalat Összes KKV 27,0% 15,0% 49,2% 64,3% 23,8% 20,6% Ipari KKV-k 26,7% 14,6% 45,8% 66,3% 27,5% 19,2%
©
29
várható leginkább a munkaerő állomány bővítése – amennyiben sikerül új beszállítói kapcsolatokat kiépíteniük.
A vállalati méret szerepe
A foglalkoztatottak számak tervezett alakulása a beszállítói kapcsolataikat bővíteni szándékozó ipari vállalatok körében 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
17%
25%
20%
22%
17%
30% 54%
Mikro Csökkent
©
Mikro
Közép Nőtt
Csökken
30
Nem beszállító Kis
Nem változik
Építőipar
Gépgyártás
Beszállító
25%
33%
11%
Nem beszállító
10% 33%
Beszállító
Nem beszállító
Beszállító
4%
Beszállító
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
25% 39%
Kis Nem változott
Fémfeldolgozás
Foglalkoztatottak számának várható alakulása az következő 1 évben az egyes vállalati méretkategóriákban
Nem beszállító
24%
Nem beszállító
27%
Beszállító
17%
Nem beszállító
9%
Beszállító
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Könnyűipar
Élelmiszer
Energetika
Foglalkoztatottak számának alakulása az elmúlt 1 évben az egyes vállalati méretkategóriákban
Vegyianyag
A foglalkoztatás terén – a vállalati eredményekhez hasonlóan – a beszállítói kapcsolatok az elmúlt 12 hónapban elsősorban a középvállalatok körében eredményeztek pozitív fordulatot: ebben a méretkategóriában Csökken Nem változik Nő a beszállítók között 14 százalékponttal volt magasabb az aránya azon cégeknek, melyek az elmúlt egy évben bővítették alkalmazottaik számát. A következő 12 hónapban azonban elsősorban a beszállító kisvállalatok részéről várható jelentősebb mértékű munkahelyteremtés, miután a javuló piaci kilátások és a növekvő megrendelések együttesen az alkalmazottak számának bővítésére sarkallja ezeket a cégeket.
Közép Nő
Belföldi értékesítés Belföldi piaci pozíció18
100%
A beszállítói kapcsolatok az elmúlt egy évben nem befolyásolták döntően az ipari mikro-, kis, ill. középvállalatok piaci helyzetét sem belföldön, sem külföldön. A hazai, ill. exportpiacok közötti különbség abban áll, hogy míg a külpiaci helyzetükkel kapcsolatban a beszállítók valamelyest nagyobb arányban számoltak be javulásról (43%, szemben a 37%-kal), a belföldi piacokon ennek ellenkezője figyelhető meg (19%, szemben a 25%-kal). Vagyis azok a vállalatok tudtak sikeresek lenni, amelyek a belföldi tevékenységükön kívül (idetartoznak a beszállítói kapcsolatok is) külföldi piacokon is értékesítették termékeiket.
Belföldi és külföldi piaci pozíció alakulása az elmúlt 1 évben 19%
90%
25%
80%
37%
43%
70% 60% 50% 40% 30% 20%
34%
10%
27%
21%
Belföldi
Külföldi
17%
0% Belföldi
Külföldi
Beszállító Romlott
A belföldi piaci pozíció romlásáról beszámolók aránya a két lábon álló cégek19 körében volt a legmagasabb (56%) – miközben összességében ez a vállalati csoport számolt be a legnagyobb arányban növekvő vállalati eredményekről.20 A beszállítói szerződésektől erősen (75-100%), ill. kismértékben (0-50%) függők körében ennél alacsonyabb volt a piaci pozíció romlását elszenvedő vállalatok aránya. Előbbiek esetében (mivel tevékenységük szinte kizárólag a megrendelő keresletének kielégítésére irányul) nem is értelmezhető ugyanolyan a kontextusban a „belföldi pozíció” mint a többi ipari KKV esetében, míg utóbbiak egyéb belföldi tevékenységeik révén igyekeztek „megkapaszkodni” az elmúlt egy évben.
Nem beszállító Nem változott
A belföldi piaci pozíció alakulása elmúlt 1 éves alakulása és a beszállítói kapcsolatoktól való függőség
100% 90%
15%
11%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
56% 32%
31%
0% 0-50% Romlott
50-75% Nem változott
A vállalat belföldi pozíciójának változása az elmúlt egy évben Romlott
Nem változott
Teljes minta
30,5%
43,3%
26,1%
Összes ipari vállalat
29,1%
50,0%
20,9%
Összes KKV
31,9%
41,6%
26,5%
Ipari KKV-k
31,0%
47,4%
21,6%
20
Javult
Ebben a vállalati körben a teljes árbevétel 50-75%-a származik a beszállítói tevékenységből. A két lábon álló vállalatok hazai piacvesztését eredményes külföldi tevékenységük kompenzálta.
©
31
23%
80%
18
19
Javult
75-100% Javult
A romló piaci pozíciókról beszámoló cégek negyedének (24%) kiábrándultságát jelzi, hogy nem is tervezik beszállítói kapcsolataik bővítését.
A belföldi piaci pozíció elmúlt 1 éves alakulása és a beszállítói kapcsolatok bővítésének szándéka 100% 12%
90%
12%
24%
80%
Belföldi értékesítés alakulása
70%
21
60% 50%
40% Az ipari KKV-k belföldi értékesítése – függetlenül a 30% beszállítói kapcsolataiktól – hasonlóan alakult az 20% elmúlt 12 hónapban: a vállalatok kevesebb mint 10% egyharmada (32%) volt képes termékeinek 0% értékesítési árát emelni (5%-nál nagyobb Romlott Nem változott Javult Tervezi Nem tervezi mértékben alig 9%-uk), míg az értékesített mennyiség emelkedéséről 30% számolt be. A következő egy év hazai piaci kilátásai a beszállítói szerződésekkel nem rendelkező ipari KKV-k számára annyiban kedvezőbbek, hogy a kereslet
Belföldi értékesítés várhattó alakulása a következő 1 évben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
48%
14%
41%
54%
26%
Belföldi értékesítés alakulása az elmúlt 1 évben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
40%
26% 10%
Értékesítési ár Értékesítési Értékesítési ár Értékesítési volumen volumen Beszállító Csökken
Nem változik
31%
33%
31%
46%
42% 28%
26%
Értékesítési ár Értékesítési Értékesítési ár Értékesítési volumen volumen Beszállító
Nem beszállító Nő
30%
Csökkent
Nem beszállító Nem változott
Nőtt
22
mérsékelt emelkedését, ill. az emelkedő termelési költségeket (nyersanyag-, energiaárak stb.) nagyobb valószínűséggel tudják majd az értékesítési áraikban érvényesíteni. A beszállítói kapcsolatokkal nem rendelkező ipari KKV-k 54%-a tervezi az értékesítési ár emelését a következő egy évben, igaz mindössze 6% azon cégek aránya, amely akár 5%-nál is nagyobb mértékű áremelést tart elképzelhetőnek. Vagyis a vállalatok többsége továbbra is legfeljebb a belső kereslet alacsony bővülésével számol.
21
A belföldi értékesítés alakulásáról az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi felmérésben lásd a 34. oldalon „A belföldi értékesítés alakulása a felmérésben” c. részt. 22 Az ipari mikro-, kis- és középvállalatok 40%-a várja a hazai értékesítési volumenének emelkedését, s mindössze 10% tart elképzelhetőnek egy 5%-nál magasabb ütemű bővülést.
©
32
Vállalati méret
Ipari mikrovállalatok belföldi értékesítésének alakulása
A beszállítói kapcsolatok a vállalati méret tekintetében elsősorban a mikrocégek esetében játszanak kiemelt szerepet: míg az elmúlt egy évben a beszállítói szerepkör alapvetően hozzájárult ezen cégek talpon maradásához, a következő 12 hónap során a hosszú távú szerződések (a megrendelők által diktált alacsony ár, intenzív verseny) akadályt jelentenek ezen cégek számára az értékesített mennyiség további bővítésében.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
20%
32%
39%
60%
Beszállító
Nem beszállító
Beszállító
Elmúlt 1 év Csökken(t)
Nem beszállító
Következő 1 év
Nem változott/változik
Nő(tt)
Beszállítói kapcsolatok előnye, ill. hátránya az ipari szektor alágazataiban Az elmúlt egy évben a fémfeldolgozó és könnyűipari vállalatok profitáltak a beszállítói kapcsolataikkal: a fémfeldolgozó beszállító cégek közt a belföldön növekvő értékesítési mennyiséget elérő vállalkozások aránya 18 százalékponttal magasabb volt, mint a nem beszállítók körében, míg a könnyűiparban ez a különbség elérte a 22 százalékpontot. A könnyűipar elmúlt egy éves teljesítményében a beszállítói hálózatokban való részvétel döntő tényezőnek bizonyult a belföldi értékesítési tevékenységet illetően: a beszállítói hálózatokon kívüli cégek mindössze 7%-a tudta növelni az értékesítés mennyiségét, míg 60% csökkenésről számolt be (közöttük is minden második vállalkozás 5%-nál is súlyosabb visszaesést szenvedett el). A gépgyártással foglalkozó és élelmiszeripari vállalatok számára viszont ezzel szemben kedvezőnek bizonyult a beszállítói szerződések jelentette kötöttségek hiánya:23 előbbi esetében 15, utóbbi esetében 41 százalékpontos eltérés volt a növekvő értékesítési volumenről beszámolók aránya között a beszállítók, ill. nem beszállítók között (utóbbiak javára).
Csökkent
Nem változott
Nőtt
40%
33%
26%
Gépgyártás
Építőipar
63%
Csökkent
23
36%
Fémfeldolgozás
7% 33%
Vegyianyaggyártás
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Könnyűipar
Építőipar
Gépgyártás
58%
Fémfeldolgozás
44%
29%
Energetika
18%
Vegyianyaggyártás
29%
Könnyűipar
22%
Élelmiszeripar
31%
Energetika
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Nem beszállító vállalatok belföldi értékesítési volumenének elmúlt 1 éves alakulása az egyes alágazatokban
Élelmiszeripar
Beszállító vállalatok belföldi értékesítési volumenének elmúlt 1 éves alakulása az egyes alágazatokban
Nem változott
Nőtt
A képet árnyalja, hogy az ipari szektorban ez a két leginkább „beszállító-intenzív” alágazat: a gépgyártó cégek 76, míg az élelmiszeripari KKV-k 67%-a rendelkezik beszállítói kapcsolatokkal.
©
33
A hazai eladások mennyiségének várható alakulása alapján a következő egy évben is hasonló tendenciák valószínűsíthetőek: a fémfeldolgozó cégek (különbség: 25 százalékpont) mellett a vegyipari KKV-k (különbség: 10 százalékpont) profitálnak majd elsősorban a beszállítói kapcsolataikból szektortársaikhoz képest. Ezzel szemben a gépgyártás (különbség: 20 százalékpont) és élelmiszeripar (különbség: 24 százalékpont) területén továbbra is van mozgástere a KKV-knak a beszállítói hálózatokon kívül.
Csökken
Nem változik
Csökken
Nő
33%
50%
58%
Nem változik
Építőipar
36%
63%
Energetika
Építőipar
Gépgyártás
Fémfeldolgozás
Vegyianyaggyártás
Könnyűipar
Élelmiszeripar
83%
31%
33%
Gépgyártás
29%
38%
46%
Fémfeldolgozás
38%
Vegyianyaggyártás
39%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Könnyűipar
23%
Energetika
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Nem beszállító vállalatok belföldi értékesítési volumenének várható alakulása következő 1 évben az egyes alágazatokban
Élelmiszeripar
Beszállító vállalatok belföldi értékesítési volumenének várható alakulása a következő 1 évben az egyes alágazatokban
Nő
A belföldi értékesítés alakulása a felmérésben
A vállalatok belföldi értékesítési árainak és volumenének alakulása az elmúlt egy évben Csökkent
Teljes minta Összes ipari vállalat Összes KKV Ipari KKV-k
Nem változott
Nőtt
Értékesítési ár 29,6%
Értékesítési mennyiség 42,8%
Értékesítési ár 37,3%
Értékesítési mennyiség 24,5%
Értékesítési ár 33,2%
Értékesítési mennyiség 32,8%
27,1%
41,6%
40,2%
25,5%
32,7%
33,0%
30,1%
44,0%
37,9%
24,7%
32,0%
31,3%
27,0%
44,2%
40,9%
25,5%
32,2%
30,3%
A vállalatok belföldi értékesítési árainak és volumenének várható alakulása a következő egy évben Csökken
Teljes minta Összes ipari vállalat Összes KKV Ipari KKV-k
©
Nem változik
Nő
Értékesítési ár 12,5%
Értékesítési mennyiség 23,9%
Értékesítési ár 39,2%
Értékesítési mennyiség 32,0%
Értékesítési ár 48,3%
Értékesítési mennyiség 44,1%
12,8%
24,5%
37,0%
34,2%
50,2%
41,3%
12,3%
23,7%
39,5%
32,2%
48,1%
44,1%
12,7%
25,8%
36,7%
33,9%
50,7%
40,3%
34
Külföldi értékesítés A külföldi értékesítés legfontosabb célországai A külföldi értékesítés legfontosabb célországai
Az exportpiacok bővítésével kapcsolatos tervek valamelyest céltudatosabbak a beszállítók körében: 57%-uk tervezi az exportpiacok bővítését, míg a nem beszállító (exportőr) ipari KKV-k esetében a piacbővítést tervező, ill. nem tervező cégek aránya 50-50%.
Egyéb
Észak-Amerika
Távol-Kelet
Szovjet utódállamok
Nem beszállító
Nem Eu-tag balkáni országok
Beszállító
Egyéb Európa**
EU-15
Új EU tagok*
Nincs érdemi különbség az exportreláció szerint a beszállítók és nem beszállítók között, és a célpiacok koncentráltságában sem fedezhető fel lényeges eltérés. Ez utóbbi alapján az exportőr beszállítók 45%-a egy, 40%-a kettő, míg 15%-a kettőnél több külföldi piacon van jelen. Ezek az arányok a nem beszállító ipari exportőr KKV-k körében: 47, 42, ill. 11%.
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
*kiv. Málta, Ciprus **Máltával és Ciprussal kiegészülve
Külföldi értékesítés célpiacainak* bővítésével kapcsolatos tervek Nem tervezi Tervezi EU-15 Egyéb Európa**
További különbség, hogy a Szovjet utódállamok beszállítói tevékenységet nem Nem Eu-tag balkáni végző KKV-k elsősorban az „egyéb országok európai országokat”24 tervezik célba Távol-Kelet venni, míg a beszállítók a „régi” EUEgyéb tagokban kívánják a piaci * Azon vállalatok arányában, akik jelenlétüket erősíteni. A beszállítói tervezik az exportpiacaik bővítését Észak-Amerika **Máltával és Ciprussal kiegészülve kapcsolatokkal nem rendelkező Beszállító cégek körében emellett magas 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Nem beszállító (29%) azon cégek aránya, amelyek a (nem EU-tag) balkáni országok piacain tervezik a megjelenést termékeikkel.
A külföldi értékesítés előtt álló akadályok
A beszállító ipari mikro-, kis- és középvállalatok negyede (26%), míg a nem beszállítók közel fele (42%) egyáltalán nem értékesíti termékeit külföldön. A külföldi eladások hiánya mögött meghúzódó 24
Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus
©
35
legfontosabb tényezők (a vállalat terméke nem exportképes, hiányoznak a külpiaci ismeretek stb.) azonosak a két vállalkozói körben, a A külföldi értékesítés előtt álló legfontosabb akadályok fontossági sorrend azonban eltérő. A Nem exportképes termék csak belföldre értékesítő beszállítók Külpiaci ismeretek hiánya legnagyobb arányban (29%) az általuk gyártott termék(ek) alacsony Túl magas szállítási költség exportképességét jelölték meg Nyelvi problémák legfőbb akadályként (a nem Exportgarancia beszállítók között ez az arány 18%), míg a beszállítói kapcsolatokkal nem Nincs exporthitel rendelkező vállalkozások a hiányos Exportlehetőségekről szóló tájékoztataás külpiaci ismereteiket tartják a Beszállító 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% legjelentősebb visszatartó erőnek Nem beszállító (33% szemben a 23%-kal). Vagyis a beszállítók valószínűleg reálisabban látják (kül)piaci lehetőségeiket, így jobban meg tudják ítélni termékeik exportképességét.
Exportpiaci pozíció25
A felmérésben szereplő ipari KKV-k körében az exportpozíció elmúlt egy éves alakulását tekintve semleges hatású az, hogy az adott vállalat rendelkezik-e vagy sem beszállítói megrendelésekkel: előbbiek 43%-ának, míg utóbbiak 37%-ának javultak a külföldi pozíciói, 41, ill. 42% azok változatlanságáról, míg 17, ill. 21% azok romlásáról számolt be.
A külföldi piaci pozíció alakulása a beszállítói kapcsolatoktól való függőség alapján
100%
90% 80%
38%
14% 48%
70% 60% 50% 40% 30% 20%
10% A beszállító ipari KKV-k között – szemben a 0% belföldi piaci pozícióval – a két lábon álló Romlott Nem változott Javult vállalatok (a teljes árbevétel 50-75%-a származik 0-50% 50-75% 75-100% beszállításból) tudtak a legjobban alkalmazkodni a külső kereslet növekedéséhez. Ez az a vállalati kör, amelyik – élve a beszállítói kapcsolatok nyújtotta előnyökkel, ill. azok felhasználásával – a szabad kapacitásait magas arányban (48%) tudta külföldi piacszerzésre fordítani.
25
A vállalat külföldi pozíciójának változása az elmúlt egy évben Romlott 18,1%
Nem változott 45,0%
Javult 36,9%
Összes ipari vállalat
16,9%
38,8%
44,3%
Összes KKV
18,8%
47,2%
34,0%
Ipari KKV-k
18,1%
41,3%
40,6%
Teljes minta
©
36
Külföldi értékesítés alakulása26
Külföldi értékesítés alakulása az elmúlt 1 évben
A külföldi piaci pozícióhoz hasonlóan az elmúlt 12 hónap exporteladásaiban (sem az értékesítési ár, sem a volumen területén) nem fedezhető fel jelentős differencia a két vállalkozói kör között. Ezzel szemben a beszállító ipari KKV-k következő egy év exportlehetőségeit sokkal optimistábban ítélik meg: közel kétharmaduk várja az értékesített mennyiség növekedését, közel egynegyedük (23%) 5%-nál is nagyobb mértékben. ,Emellett a cégek majdnem fele véli úgy, hogy az értékesítési ár emelésére is sor kerülhet (17%-uk 5%-nál is nagyobb mértékű áremeléssel számol). A beszállítói kapcsolatokkal nem rendelkező ipari KKV-k exportkilátásai ennél visszafogottabbak: az értékesítési ár és a volumen esetében is az elmúlt egy évhez hasonló arányokban várnak növekedést, ill. csökkenést. Ez szintén azzal áll összefüggésben, hogy a beszállítók a megrendelő nagyvállalatok révén gyorsabban, ill. hatékonyabban képesek a külső konjunktúrára rácsatlakozni, a külső impulzusokat jobban képesek piaci eredményekre „lefordítani”.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
30%
37%
46%
53%
18%
15%
21%
12%
Értékesítési ár Értékesítési Értékesítési ár Értékesítési volumen volumen Beszállító Nem beszállító Csökkent Nem változott Nőtt
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Külföldi értékesítés várható alakulása a következő 1 évben 39%
47%
43%
62%
17%
9%
8%
6%
Értékesítési ár Értékesítési Értékesítési ár Értékesítési volumen volumen Beszállító Csökken
Nem beszállító Nem változik
Nő
A vállalati méret szerepe a külföldi értékesítés alakulásában
26
Mikro Romlott
Nem beszállító
Beszállító Kis
Nem változott
40%
43%
Nem beszállító
28%
45%
57%
Beszállító
25%
Nem beszállító
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Beszállító
A beszállítói kapcsolatok jelentős hatással vannak a kisebb ipari cégek külföldi piaci pozícióinak, ill. az exportértékesítés mennyiségének alakulására. A beszállító mikrocégek több mint felének javultak a külpiaci pozíciói, ami annak volt köszönhető, hogy közülük közel minden második (43%) növelni tudta a külföldi értékesítés mennyiségét. A legkisebb ipari cégek körében a következő egy évre vonatkozó kilátások is biztatóak.27 A kisvállalatok között is azok teljesítettek jobban az elmúlt egy évben, ill. azok külpiaci kilátásai jobbak, amelyek beszállítói kapcsolatokkal
A külföldi piaci pozíció alakulása az elmúlt 1 évben az egyes vállalati méretkategóriák szerint
Közép Javult
A külföldi értékesítés alakulásáról az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi felmérésben lásd a 39. oldalon „A külföldi értékesítés alakulása a felmérésben” c. részt. 27 Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy az ipari mikrovállalatok 59, ill. azon belül a beszállító ipari mikrovállalatok 66%-a nem folytat exporttevékenységet.
©
37
rendelkeznek, míg a középvállalati kategóriában ez az összefüggés már nem ilyen egyértelmű: igaz, a külföldi értékesítés következő egy éves alakulásával kapcsolatban ebben a vállalati kategóriában is a beszállítók optimistábbak.
Csökkent
Kis
Közép
Nem változott
38%
50% 71%
Kis
Csökken
44%
Nem beszállító
Beszállító
Nem beszállító Mikro
Nőtt
55%
74%
Nem beszállító
51%
Beszállító
Nem beszállító
Nem beszállító Mikro
54%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Nem beszállító
39%
55%
Beszállító
25%
Beszállító
43%
Beszállító
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
A külföldi értékesítés volumenének várható alakulása a következő 1 évben
Beszállító
A külföldi értékesítés volumenének alakulása az elmúlt 1 évben
Közép
Nem változik
Nő
Ipari KKV-k ágazati bontásban
A beszállító ipari KKV-k között a vegyipari cégek várják legnagyobb arányban az exportvolumen növekedését, míg a nem beszállítók között elsősorban a fémfeldolgozó- és gépgyártó KKV-k emelkednek ki. Ez utóbbiak (különösen a fémfeldolgozással foglalkozó cégek) a külső konjunktúra második hullámába kapaszkodnak bele, mivel ezekben az ágazatokban a beszállítók már az elmúlt 12 hónap viszonylatában is jelentős arányban számoltak be a külföldi értékesítési volumen növekedéséről. Beszállító vállalatok külföldi értékesítési volumenének elmúlt 1 éves alakulása az egyes alágazatokban
100% 0% 33%
80% 70%
67%
50%
40%
50%
45%
56%
60%
67%
50% 40% 30% 20% 10%
Csökkent
38
Nem változott
Építőipar
Gépgyártás
Fémfeldolgozás
Könnyűipar
Élelmiszeripar
Energetika
Építőipar Nőtt
Vegyianyaggyártás
Nem változott
Gépgyártás
Fémfeldolgozás
Vegyianyaggyártás
Könnyűipar
Élelmiszeripar
0%
Csökkent
©
62%
0%
90%
42%
46% 73%
Energetika
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Nem beszállító vállalatok külföldi értékesítési volumenének elmúlt 1 éves alakulása az egyes alágazatokban
Nőtt
Beszállító vállalatok külföldi értékesítési volumenének várható alakulása a következő 1 évben az egyes alágazatokban
Nem beszállító vállalatok külföldi értékesítési volumenének várható alakulása a következő 1 évben az egyes alágazatokban
100%
100%
90%
90% 55%
58%
58%
50%
70%
50%
63%
0%
Nem változik
Építőipar Nő
Csökken
Nem változik
Építőipar
10%
0%
Gépgyártás
20%
10% Könnyűipar
29%
36%
Fémfeldolgozás
30%
20%
Energetika
30%
Gépgyártás
40%
Fémfeldolgozás
40%
Vegyianyaggyártás
50%
Élelmiszeripar
50%
Energetika
42%
50%
60%
84%
Csökken
25%
Vegyianyaggyártás
60%
67%
80%
Könnyűipar
70%
46%
Élelmiszeripar
80%
Nő
A külföldi értékesítés alakulása a felmérésben
A vállalatok külföldi értékesítési árainak és volumenének alakulása az elmúlt egy évben
Teljes minta
Csökkent Értékesítési Értékesítési ár mennyiség 15,9% 21,7%
Nem változott Értékesítési Értékesítési ár mennyiség 52,5% 31,2%
Nőtt Értékesítési Értékesítési ár mennyiség 31,6% 47,1%
Összes ipari vállalat Összes KKV
17,6%
19,4%
49,2%
27,4%
33,2%
53,2%
13,9%
21,5%
53,6%
34,1%
32,5%
44,4%
Ipari KKV-k
13,8%
19,4%
51,6%
30,0%
34,6%
50,6%
A vállalatok külföldi értékesítési árainak és volumenének várható alakulása a következő egy évben Csökken
Teljes minta Összes ipari vállalat Összes KKV Ipari KKV-k
©
Nem változik
Nő
Értékesítési ár 7,5%
Értékesítési mennyiség 11,3%
Értékesítési ár 51,1%
Értékesítési mennyiség 38,0%
Értékesítési ár 41,4%
Értékesítési mennyiség 50,7%
8,0%
10,2%
48,5%
33,5%
43,5%
56,3%
7,3%
11,7%
52,5%
38,9%
40,3%
49,3%
6,9%
10,9%
49,1%
34,0%
44,0%
55,1%
39
IV.
BERUHÁZÁS
Következtetések
1. A beszállítói kapcsolatok kedvezően befolyásolják az ipari KKV szektor beruházásait, de a kapcsolat aszimmetriájából adódóan kockázatokat is rejtenek a mikro-, kis- és középvállalatok számára o A beszállítói kapcsolatok ösztönzőleg hatnak az iparban a vállalati beruházásokra, különösen a kis- és középvállalati körben, továbbá – a gazdaságtörténeti hagyományok révén is – a könnyű- és vegyiparban, illetve az exportorientált szektorban. o A beszállítói kapcsolatok a megrendelő-beszállító fél közti szerződéses kapcsolaton keresztül lényegében piacstabilizáló szerepet játszanak az ipari KKV-k számára. o A megrendelővel való kapcsolat mélyülése a beszállító fél számára javítja a kiszámíthatóságot, csökkenti a piaci bizonytalanságot, lehetővé teszi a technológia lejjebb szintre történő áramlását (spillover), s ösztönzőleg hat a vállalati beruházásokra. o Ugyanakkor a beszállítói kapcsolatok megnövelik a megrendelőktől való aszimmetrikus függést, ami túlzott mértékű beruházásokhoz, a kihasználatlan kapacitások szintjének emelkedéséhez vezethet, különösen a mikro- és kisvállalati szegmensben. 2. A több lábon álló beszállítói kapcsolatok kedveznek legjobban a vállalati fejlesztéseknek o A vállalattal azonos és eltérő ágazatba is beszállítást nyújtó vállalatok beruházás oirentáltsága kifejezetten magas, azaz az horizontális és vertikális irányú kapcsolatok együttesen kedvezően hat a fejlesztésekre. o A teljes vállalati árbevétel 50-75%-a közé eső beszállítói árbevétel mellett a legnagyobb a beruházási kedv az ipari KKV-k között. A beruházási hajlandóságot tovább növeli a magas (az árbevétel 50-75%-át elérő) exportarány. o A horizontális és vertikális beszállítói kapcsolatok révén realizált technológiai spillover és a dinamikusan bővülő külföldi kereslet szívó ereje együttesen teremt kedvező környezetet a beruházásokhoz. 3. A beszállító ipari KKV szektor a modernizáció egyik motorja lehet a jövőben o A beszállító ipari KKV-k körében a többi KKV-hoz képest relatíve erős szándék és képesség mutatkozik a modernizálás, átalakulás, bővülés, azaz az expanzív vállalati fejlődés irányába történő elmozdulásra. o A felmérésből leszűrhető egyik fő gazdaságpolitikai tanulság: a több lábon álló, jelentős beszállító hátterű ipari KKV-któl remélhető a leghatékonyabb technológiai megújulás mikrogazdasági szinten. o A még nem teljesen kikristályosodott beruházási tervekkel rendelkező, de attól nem elzárkózó vállalatok fejlesztéseinek adhat legnagyobb lendületet a beszállítói kapcsolatok mélyítése.
©
40
Vállalatok beruházási aktivitása a következő egy évben az ipari KKV-k között A teljes vállalati mintában leginkább a kis- és a mikrovállalatok között mutatható ki a beszállítói kapcsolatoknak a beruházási aktivitásra gyakorolt pozitív hatása. Az ipari vállalatokon belül a beszállítói tevékenység elsősorban a kisvállalatok között ösztönzi a beruházási kedvet.28 A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a beszállító és nem beszállító vállalatok között
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
72,6% 71,2%
68,9% 57,4% 52,4% 46,2%
Mikrovállalat Beszállító
Kisvállalat
Középvállalat
A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a beszállító és nem beszállító ipari vállalatok között
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
73,5%
71,8%
71,7%
62,5%
60,9% 50,0%
Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Beszállító Nem beszállító
Nem beszállító
Az ipari vállalatok a szektor sajátosságaiból adódóan beruházás-orientáltabbak, mint az agrár- és szolgáltatócégek. Az iparba tartozó kisvállalatok körében és a középvállalatokon belül fontos választóvonal a beszállítói kapcsolatok léte: a beszállítói tevékenységet folytató vállalatok beruházásorientáltabbak. A mikrocégek fejlesztéseit inkább visszavetik a beszállítói kapcsolatok (a jelentős méretbeli különbségek az aszimmetrikus kapcsolatot csak felerősítik), míg a már nagyobb, tapasztaltabb kis- és középvállalatok jobban tudják kiaknázni a beszállítói lét előnyeit saját modernizálódásuk szempontjából.
2
3
4
5
6
7
A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a beszállító és nem beszállító ipari vállalatok között
1
Az iparon belül a könnyűiparban, illetve a vegyianyag-gyártásban (beleértve a gyógyszergyártást is) van nagyobb beruházásgeneráló szerepe a beszállítói kapcsolatoknak (mindkét ágazatban a beszállítók között magasabb a biztos beruházók aránya), a többi iparágban a beszállítói tevékenység vállalati fejlesztésekre gyakorolt hatása kisebb. A történelmi gyökerek hatása is szerepet játszhat, hogy ezekben a több évtizede, adott esetben évszázada meglévő iparágakban fedezhető fel a magyar vállalati szektorban a beszállítói lánc beruházásokra kifejtett tovagyűrűző hatása.
Nem sz. Beszállít Nem sz. Beszállít Nem sz. Beszállít Nem sz. Beszállít Nem sz. Beszállít Nem sz. Beszállít Nem sz. Beszállít
0% 20% 40% 60% 80% 100% Biztosan beruház 1 - Energetika, 2 - Élelmiszeripar, 3 - Könnyűipar,, 4 - Vegyianyaggyártás, 5 - Fémfeldolgozás, 6 - Gépgyártás, 7 - Építőipar Talán beruház
28
A teljes mintában a vállalatok 66,5%-a, az ipari cégek 72,1%-a, a KKV-k 63,4%-a, s az ipari KKV-k 63,4%-a tervez beruházást a következő 12 hónapban.
©
41
Az exportarányt tekintve leginkább az árbevétel 50-75%-át külföldi piacokon realizáló vállalati körben haladja meg a beszállító vállalatok beruházási hajlandósága a többi vállalatét. Mindez azt jelzi, hogy a gyenge belső kereslet miatt az élénk exporttevékenységet folytató vállalatoknak ad igazi beruházási ösztönzést a beszállítói létforma, mivel ők tudják kiaknázni legjobban a beszállítói kapcsolatok nyújtotta technológiai megújulás, és a külső piacok jelentette erősödő kereslet lehetőségét.
A különböző exportarányú ipari KKV-k körében a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0-25%
25-50% Beszállító
50-75%
75-100%
Nem beszállító
A beszállítói kapcsolatok beruházási tevékenységre gyakorolt hatása Azoknál a beszállítói tevékenységet végző ipari mikro-, kis- és középvállalatoknál tapasztalható átlagnál nagyobb beruházási hajlandóság, ahol ágazaton belüli és azon túlnyúló (vertikális és horizontális) beszállítói kapcsolat is kiépült, azaz diverzifikáltabb vállalati integrációval rendelkeznek. A legkisebb beruházási aktivitásról azok a beszállítók számoltak be, ahol csak ágazaton átnyúló beszállítói láncok épültek ki.
A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási elképzelések a beszállítói kapcsolatok iránya szerinti bontásban az ipari KKV-k között
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
22,7%
17,0% 12,1% 52,8%
Azonos ágazat
Eltérő ágazat
Biztosan beruház
A beszállítói kapcsolatok mértékét tekintve abban a vállalati csoportban várható a legmagasabb beruházási aktivitás a következő 12 hónapban, ahol a beszállításból származó árbevétel a vállalat teljes árbevételének 5075%-a közé esik. Ennek az a magyarázata, hogy a beszállítói kapcsolatok fontos, de nem kizárólagos ösztönzői a fejlesztéseknek, sőt a beszállítási megrendeléseknek túlzottan és aránytalanul (azaz aszimmetrikusan) kiszolgáltatott vállalatok egyoldalú függésbe kerülhetnek, ami visszaveti a beruházási kedvet és képességet. Az ebből leszűrhető gazdaságpolitikai tanulság: a több lábon álló, de jelentős beszállító hátterű ipari KKV-tól várható igazán a technológiai spillover felszívása.
©
56,8%
45,5%
Talán
Azonos és eltérő ágazat is Kivár
A beszállítói kapcsolatok súlya* és az ipari KKV-k következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervei
80% 70% 60%
16,7%
18,2%
14,7%
30,0%
50% 40% 30%
61,1%
54,5%
20%
40,0%
52,0%
10% 0% 0-25%
25-50%
* Beszálllításból származó árbevétel a teljes árbevétel százalékában
42
50-75%
75-100% Biztosan Valószínűleg
A beszállítói kapcsolatok mélysége alapján a A beszállítói kapcsolatok mélysége és a megrendelő-beszállító kapcsolat szorosabbra következő 12 hónapra vonatkozó beruházási fonódása a beruházási aktivitás erősödését elképzelések a beszállítást végző ipari KKV-k indukálja. A következő egy évre tervezett között Közös külföldi beruházási kedv (biztos + valószínűsített 75,0% 0,0% terjeszkedés beruházások) ott a legerősebb, ahol stratégiai Stratégiai 50,0% 33,3% partnerség alakult ki a megrendelő és a beszállító partnerség között, míg ott a legintenzívebb a biztos beruházási Kiegészítő 33,3% 38,9% szolgáltatás is hajlandóság, ahol a külföldi terjeszkedés idején is együttműködés figyelhető meg a partnerek között. Több termék 55,7% 14,8% Mivel a Magyarországra érkező transznacionális Egy termék 47,9% 14,6% vállalatok (transnational corporations - TNC-k) számos esetben magukkal hozzák külföldi 0% 50% 100% Biztosan beruház Talán Kivár beszállítóikat is, így azok fölözik le a technológiai Valószínűleg nem Nem ruház be spillover (rugalmassá válás, technológiai megújulás) pozitív hatásait a magyarországi, sok esetben versenyhátránnyal induló társaikkal szemben.
Aszimmetrikus feszültségek a megrendelő-beszállítói viszonyban Az ipari KKV-k közel fele (49,2%-a) jelzett kapacitásfelesleget 2011 elején.29 Az átlagnál nagyobb arányban számolnak be azok a mikroés kisvállalatok kihasználatlan termelési kapacitásokról, melyek beszállítói tevékenységet is végeznek.
A vállalatok termelői kapacitásainak kihasználtsága a beszállító és nem beszállító ipari vállalatok között 100% 80% 60% 40% 20%
28,3%
8,7%
22,5%
0,0% 60,9%
50,0%
56,5%
50,0%
16,9% 43,7%
27,8% 44,4%
Ennek oka abban keresendő, hogy a beszállítói 0% lánc kiépítésével a megrendelő vállalatoktól Beszállító Nem Beszállító Nem Beszállító Nem lényegében a kisebb vállalatok veszik át a régi beszállító beszállító beszállító termelőkapacitások egy részét, illetve az újak Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat bizonyos hányadát, azonban utóbbiak Kapacitásfelesleg Megfelelő szűkösebb piaci lehetőségeik révén Kapacitáshiány van Szezonálisan hiány és felesleg is van nehezebben boldogulnak azok gazdaságos kihasználásával, s emiatt gyakrabban szenvednek kapacitásfeleslegben. Így lényegében a kihasználatlan kapacitásokkal járó nehézségek egy része a vállalati struktúra alsóbb szegmenseiben kumulálódik, tehermentesítve a megrendelői oldal nagyobb vállalatait. Habár nincsenek válság előtti adataink, de a kilábalás során a nagyobb ipari vállalatok a kisebbekkel szemben korábbi kapcsolataik, tőkeerejük és termelőstruktúrájuk révén könnyebben és gyorsabban juthattak megrendeléshez, tovább csökkentve a szabad termelőkapacitások arányát.
29
A teljes mintában 40,7% az ipari cégek között 47,8%, míg a KKV-k között 41,5% ugyanez az arány.
©
43
Az ipari KKV-kon belül a beszállító cégek között alapvetően kisebb arányban elégedettek előző évi beruházásaikkal. Ennek az egyik oka az, hogy esetükben a beszállító vállalatok csoportjában relatíve magas a tervezettet meghaladó fejlesztést jelző, túlméretezett kapacitásokhoz vezető fejlesztést végrehajtó vállalatok aránya, azaz túlberuházások (overinevestment) történtek, adott esetben akár beszállítói ösztönzésre vagy nyomásra, ami szintén a beszállító-megrendelő közti aszimmetrikus viszonyokat jelzi.
Az előző 12 hónapban végrehajtott vállalati beruházások a beszállító és nem beszállító vállalatok között 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
20,0%
13,8%
4,0%
13,0%
4,7%
61,1%
76,7%
25,9%
18,6%
33,3% 55,2%
60,0%
60,0%
66,7% 31,0%
20,0%
36,0%
0,0% Beszállító
Nem Beszállító Nem Beszállító Nem beszállító beszállító beszállító
Mikrovállalat Tervezettől elmaradt
Kisvállalat Tervezettnek megfelelt
Középvállalat Tervezettet meghaladta
A beruházások mozgatórugói A beszállítást végző ipari KKV-k között a beszállítói kötelezettségeknek való megfelelés (3,66) és az erős piaci verseny kikényszerítő ereje (3,65 pont) a legfontosabb beruházásgeneráló tényező, a nem beszállító cégeknél pedig ugyancsak az erős verseny (3,79), továbbá a régóta esedékesség (3,41) a legmarkánsabb beruházásösztönző.30 Tervezett beruházás oka a beszállító és nem beszállító ipari KKV-k körében* Olcsóbbak, könnyebben hozzáférhetőek a források 4,0 A beszállítói kötelezettségeknek A bevételek növekedése tette 3,5 való megfelelés érdekében lehetővé 3,0 2,5 Az erős piaci verseny kikényszeríti Régóta esedékes 2,0 1,5 1,0 A piaci igények szerkezete Külső piaci bővülést vár megváltozott Belső kereslet növekedése várható Beszállítói tevékenységet létesített/bővített
Környezetvédelmi, ill. egyéb előírásoknak való megfelelés…érdekében Jelentős technológiai változások mentek végbe az ágazatban
* 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont
Beszállító Nem beszállító
A külső és belső piaci keresletet a beszállító KKV-k a többi vállalathoz képest lényegesen erőteljesebb ösztönzőnek ítélik meg, akárcsak a környezetvédelmi és egyéb előírásokat. A nem beszállító cégek a fejlesztések régóta esedékes jellegét hangsúlyozzák jobban. (Méretkategóriánként bontva a mikro-, kis- és középvállalatokon belül is ugyanezek a tendenciák bontakoznak ki, azaz nincs eltérés az ipari KKV csoporton belül.) 30
A teljes mintában, az ipari és a KKV csoportban, sőt az ipari KKV-k körében is az erős verseny a legfőbb beruházásösztönző, annak megítélése lényegében azonos az egyes vállalati csoportokon belül.
©
44
Összességében tehát a beszállítói kapcsolatok erőteljesebb beruházási aktivitáshoz vezetnek, egyúttal a beszállítást végző cégek – a külső piacok élénkülését tapasztaló megrendelőkön keresztül – viszonylag jobban ki tudják használni az erősödő belső és külső keresletet, azaz rugalmasabbnak, ellenállóbbnak bizonyulnak a válság során. A beszállítói kapcsolatok beruházásokra gyakorolt pozitív hatását tükrözi továbbá az is, hogy azok a beszállító vállalatok beruházás-orientáltabbak, melyek tervezik a beszállítói kapcsolatok bővítését.
Vállalati beruházási tervek a következő 12 hónapban a beszállítói kapcsolatok bővítésének függvényében az ipari KKV-k körében Nem tervezi a beszállítói kapcsolatok bővítését
39,1%
Tervezi a beszállítói kapcsolatok bővítését
17,4%
54,0%
0% Biztosan beruház
20% Talán
16,8%
40% Kivár
21,7%
60%
10,6%
80%
Valószínűleg nem
100%
Nem ruház be
A tervezett beruházások céljai A beruházást tervező ipari KKV-k közül a beszállítói tevékenységet folytató és nem végző vállalatok is a technológiai korszerűsítést célozzák elsősorban a fejlesztésekkel,31 eltérés viszont, hogy a beruházásoktól várt másodlagos cél előbbi vállalatcsoportban a piaci helyzet stabilizálása, utóbbiban pedig a költségek csökkentése. (Ez részben árnyalja a 27. oldalon található „A költségeket befolyásoló tényezők” című rész következtetéseit.)
Beruházási célok említése a következő 12 hónapban beruházást tervező ipari KKV-k körében Technológia korszerűsítése Piaci helyzet stabilizálása Termelésbővítés Költségek csökkentése Energiaköltség csökkentése Profilváltás, profilszélesítés Beszállítást akar vállalni Anyagköltség csökkentése Logisztikai költségcsökkentés Bérköltség csökkentése Vállalatirányítási k. csökkentés Váll-i tevékenység átszervezése Nem beszállító Beszállító
0%
25%
50%
75%
A beszállítók a különböző költségek csökkentését kevésbé hangsúlyozták ki, mint a nem beszállítók, míg több egyéb tényezőt (technológiai korszerűsítés, piaci helyzet stabilitása, termelésbővítés, profilváltás/szélesítés, beszállítást akar vállalni) lényegesen nagyobb arányban említettek. Összességében a beszállító ipari KKV-k körében a nem beszállító cégekhez képest erősebb szándék és képesség mutatkozik a modernizálás, átalakulás, bővülés, azaz expanzív jellegű vállalati fejlődés irányába történő elmozdulásnak, míg a beszállítást nem folytató cégek költségcsökkentésre koncentráló fejlesztési tervei inkább a defenzív típusú vállalati stratégia jelei.
31
Technológiai korszerűsítésre a beruházások révén a teljes mintában a vállalatok 51,9%-a, az ipari cégek 60%a, a KKV-k 48,2%-a, az ipari KKV-k 56,1%-a a technológiai korszerűsítésre – valamennyi vállalatcsoportban ez a kiemelt beruházási cél.
©
45
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
Beszállító
10%
Nem beszállító
0%
Beszállítást akar vállalni Profilváltás, profilszélesítés Technológia korszerűsítése Termelés/szolgáltatás bővítés Piaci helyzet stabilizálása Vállalatirányítási k. csökkentés Logisztikai költségcsökkentés Anyagköltség csökkentése Energiaköltség csökkentése Bérköltség csökkentése Költségek csökkentése Váll-i tevékenység átszervezése
Beruházási célok említése a következő 12 hónapban beruházást tervező ipari középvállalatok körében
80%
70%
60%
50%
40%
Beszállító
30%
Nem beszállító
20%
Beszállítást akar vállalni Profilváltás, profilszélesítés Technológia korszerűsítése Termelés/szolgáltatás bővítés Piaci helyzet stabilizálása Vállalatirányítási k.… Logisztikai költségcsökkentés Anyagköltség csökkentése Energiaköltség csökkentése Bérköltség csökkentése Költségek csökkentése Váll-i tevékenység átszervezése 10%
Mindez a beruházási célok oldaláról azt is felveti, hogy a kisvállalatok beszállítói kapcsolatainak állami ösztönzése (pl. adókedvezmény, vásárok szervezése stb.) kedvezőbb mikro- és makrogazdasági hatású lehet a középvállalatok beszállítói kapcsolataink ösztönzéséhez képest. (Ez némileg árnyalja a középvállalatok célszerű támogatásáról és fejlesztéséről az 5. oldalon írt következtetésünket.)
Beruházási célok említése a következő 12 hónapban beruházást tervező ipari kisvállalatok körében
0%
A beszállítói kapcsolatokkal rendelkező kisvállalatok az expanzív és defenzív típusú beruházási célokat is lényegesen nagyobb arányban említik, mint a beszállítói tevékenységet nem folytató kisvállalkozások (ugyanez a középvállalatok körében csak az expanzív célokra igaz). A kisvállalatok között tehát a beszállítói kapcsolatok mellett végrehajtott beruházások szélesebb, komplexebb vállalati célok megfogalmazásához vezet, mint a középvállalatokon belül.
A beszállítói kapcsolatok bővítése beruházási tervek közötti kapcsolat A beszállítói kapcsolatok bővítésének célja a beszállító ipari KKV-k körében a következő 12 hónapra irányuló beruházási tervek szerinti bontásban Technológiához való hozzáférés Piaci pozíció erősítése Nem ruház be
Közös K+F
Talán Beruház
Piacbővítés
* említések aránya, többszörös választás lehetséges
©
46
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
Költségcsökkentés 0%
A beszállítói tevékenység kiterjesztése alapvetően a vállalatok piaci pozíciójának megerősítését és a piacok bővítését szolgálja az KKV-k megítélése alapján, ugyanakkor a beruházást többé-kevésbé fontolgató vállalatok körében a technológiai hozzáférés is kiemelkedő cél. Ebben rejlik a beszállítói kapcsolatok fontosságának kulcsa: a beszállító vállalatok beruházásainak dinamizálása mellett a technológiai megújulásnak is ösztönzője.
A vállalati beruházások és fejlesztések akadályai Jelentős differencia nem tapasztalható a beruházási akadályok megítélése tekintetében a beszállító, ill. nem beszállító ipari KKV-k között: a saját forrás hiánya és a magas hitelkamat szerepel az első helyen.32 Beruházási folyamatokat hátráltató tényezők a beszállító és nem beszállító ipari KKV vállalatok körében* Nem áll rendelkezésre saját forrás 4,0 Legkorábban egy év múlva lesz Az idegen források magas ára 3,5 időszerű (magas hitelkamat) 3,0 2,5 2,0 A tervezett, ill. szükséges Készletek magas szintje beruházás (gép, technológia stb.) 1,5 magas ára 1,0 Beszállító Nem beszállító
Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés
Szűkös a hitelkínálat A fejlesztett kapacitásokkal történő termelésnövekedésre nincs kereslet
Termék/szolgáltatás iránti kereslet alacsony szintje
* 1-5 skála, 5: legmeghatározóbb tényező, 1: legkevésbé meghatározó tényező
A beszállító ipari KKV vállalatok a költség- és ártényezőket (saját forrás hiánya, drága beruházási cikkek), illetve korábbi beruházások révén szükségtelen fejlesztéseket (nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás, készletek magas szintje) nagyobb korlátnak tekintik, beruházásaikat ugyanakkor kevésbé lassítja a gyenge kereslet és a szűkös hitelkínálat. Ez azt jelzi, hogy a beszállítói kapcsolatok piacstabilizáló szerepet játszanak az ipari KKV-k körében, amely különösen fontos tényező volt a kereslet szűkülése során, ugyanakkor a saját forrás hiánya körükben jobban lassítja a fejlesztéseket. A beszállítói kapcsolatok jelentette pluszkereslet és az ezzel járó megnövekedett forráshiány a legkisebb vállalatokat sújtja leginkább: a mikro- és kisvállalatok között a beszállító vállalatok a nem beszállítókkal szemben nagyobb arányban jelzik a saját forrás elégtelenségét. A készletek magas szintje csak a mikro- és a kisvállalatok között jelent az átlagnál nagyobb féket a beszállító cégeknek, a középvállalatok között nem, azaz a beszállítói kapcsolatok negatív hatása révén a készletezés kockázatának aránytalanul nagy hányada a legkisebb vállalatokra nehezedik. A beszállítást végző ipari KKV-k között a beszállítóvá váláshoz szükséges beruházások forrásigénye a harmadik legjelentősebb akadály a megrendelők árajánlata és a beszállítói lánc merevsége után, azaz a finanszírozási korlátokhoz képest a megrendelői oldal magatartása súlyosabb korlátot jelent az ipari KKV-k véleménye szerint.
32
A teljes vállalati minta, a KKV-k, ipari cégek és ipari KKV-k körében is ez a két legfontosabb visszatartó tényező.
©
47
V.
FORRÁSBEVONÁS Következtetések
1. A beszállítói kapcsolatokkal rendelkező vállalatok forrásbevonási elképzelései valamivel jobban fókuszálnak a fejlesztésekre, mint a nem beszállító vállalatoké…. o A beszállító vállalatoknál egyrészt a beruházást fontolgató vállalatok körében intenzív a forrásbevonási szándék (a fejlesztések forrásigényéből adódóan), másrészt a beruházást nem tervezők között is viszonylag magas (a megnehezedett napi működés forrásigénye következtében). 2. … ugyanakkor a finanszírozási klíma javulása a vállalati beruházások növekedésének és a KKV-k beszállítói szerepének erősödésének is előfeltétele. o A viszonylag kedvezőtlen finanszírozási környezet javulása a vállalati beruházások bővítésének, a KKV-k beszállítóvá válásának és a beszállítói kapcsolatok bővülésének is elengedhetetlen feltétele. o A beszállítást nem végző vállalatok körében a forgóeszközhitelezés nehézségei akadályozzák mind a beruházási folyamatokat, mind a beszállítóvá válást. o A beszállítói tevékenység mélyítése alacsony forrásbevonási aktivitás mellett a KKV-k piaci pozíciójának megőrzéséhez elegendő 2011 elején, ugyanakkor a piacok bővítése alapvetően pótlólagos forrásbevonás mellett realizálódhat csupán. 3. A mikrovállalatok számára a beszállítói kapcsolatok gyökeresen új finanszírozási környezetet teremtenek o A mikrocégek számára a beszállítói kapcsolatok nemcsak a beruházásra hatnak ösztönzőleg, hanem a finanszírozás körüli dilemmát is csökkentik: alacsonyabb körükben a forrásbevonással kapcsolatos bizonytalanság, hezitálás, s letisztultabb, világosabb a forrásbevonással kapcsolatos elképzelésük. o A hazai mikrovállalatok általános forrásszűkösségére világít rá azonban, hogy a beszállítói kapcsolatok nemcsak a fejlesztési források iránti igényt, hanem a késleltetett fizetések révén a forgóeszközhitelek iránti keresletet is növelik, ezenkívül a legtöbb finanszírozási csatornára nagyobb mértékben szorulnak rá ezek a vállalatok, mint a nem beszállító mikrovállalkozások. 4. A beszállítói tevékenységet végző ipari KKV-k némileg érzékenyebbek a hitelezési feltételekre és azok változására o A beszállítást nem végző vállalatokhoz képest a saját erő nagyságának, a devizaárfolyamok változásának is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, és különösen a kamatok mértékére érzékenyebbek. o A beszállítói kapcsolatok bővítését azok a vállalatok tervezik nagyobb arányban, melyek a hitelezések költségeinek kisebb mértékű romlásával szembesültek az elmúlt 12 hónapban. o Ebből adódik, hogy a beszállítói kapcsolatok nyújtotta piaci biztonságot is alááshatja, felőrölheti a hitelezési feltételek további romlása.
©
48
o
Az ágazaton túlnyúló, horizontális beszállítói kapcsolatok kiépülése révén némileg nagyobb forrásbevonási korlátokba ütköznek a vállalatok – a vállalattól eltérő piacok révén megnő az importált kockázat, ami a forrásbevonás kapcsán is megköveteli a nagyobb körültekintést, s növeli a finanszírozási feltételek változásával szembeni érzékenységet.
5. A hitelezési klíma általános romlását tapasztalták a KKV-szektor vállalatai az elmúlt egy évben o A beszállító és nem beszállító vállalati kör azonban némileg eltérő mértékű romlást tapasztaltak a különböző tényezőket tekintve. o A beszállítói vállalati kör tapasztalatai alapján a hitelkínálatban, a beszállítást nem végző vállalatok szerint pedig a devizaárfolyamok alakulásában ment végbe a leginkább kedvezőtlen irányú és mértékű változás. o A beszállítók általában nagyobb nehézségekkel szembesülnek a külső forrásbevonás során, elsősorban a piaci bizonytalanság és a hitelköltségek megítélése tekintetében.
©
49
A vállalatok külső forrás iránti igénye Az ipari KKV-k 59,8%-a, az ipari cégek 61,4%-a, a KKV-k 58,5%-a, s a teljes vállalati mintában a vállalatok 60,5%-a tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban, azaz nincs jelentős eltérés az egyes vállalatcsoportok között. A következő 12 hónap forrásbevonási tervei a A beszállítói lét önmagában szintén nem jelent választóvonalat a vállalatok forrásbevonási hajlandóságára nézve sem a mikro-, sem a kis-, sem a középvállalatok között (minimális eltérés van a forrásbevonás tervezésében).
beszállító és nem beszállító ipari vállalatok között
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
16,7%
28,3%
30,0%
29,6%
23,6%
33,3%
15,2%
10,0%
8,5%
12,7%
50,0%
56,5%
60,0%
62,0%
63,6%
39,1% 8,7% 52,2%
A mikrovállalatok között tapasztalható némi Beszállító Nem Beszállító Nem Beszállító Nem differencia: a szállítói kapcsolatokkal nem beszállító beszállító beszállító rendelkező mikrovállalkozások között Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat lényegesen nagyobb (33,3%) a következő 12 Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást hónapra vonatkozó forrásbevonás tervezésében a kivárók aránya, mint a beszállítók (8,7%) között. Ennek oka vélhetően az, hogy a beszállítást nem végző mikrocégek kiemelkedően nagy hányada jelez kapacitáshiányt (50%), míg a beszállítók között kiugróan magas arányú (60,9%) a kapacitásfeleslegtől szenvedők, azaz a beszállítói kapcsolatok – a túlberuházásokon keresztül – rontják a mikrovállalkozások kapacitáskihasználtságának mértékét, viszont emiatt kevésbé bizonytalanok a forrásbevonással kapcsolatban. A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező KKV-k aránya
Az ipari ágazatok közül a fémfeldolgozásban és a vegyianyag-gyártásban a beszállítást nem végző cégek forrásbevonási hajlandósága emelkedik ki, míg az élelmiszeripari cégeken belül fordított a helyzet, s a beszállító KKV-k terveznek nagyobb arányban pótlólagos forrás bevonását.
Építőipar
Beruházási magas költsége Készletek magas szintje
3,00
Alacsony piaci kereslet Termelésnövelésre nincs kereslet Beszállító
(EU-s) pályázati önrész
Forgóeszköz finansz. 80% 60%
0%
Szűkös hitel-kínálat Magas hitelkamat
Kutatásfejlesztés Techn. korszerűsítés * többszörös választás is lehetséges
Nem beszállító
50
Beszállító Nem beszállító Fejlesztés
40% 20%
Képzés, oktatás
* 5 - meghatározó tényező, 1 - legkevésbé fontos tényező
©
Vegyianyag gyártás
Következő 12 hónapra tervezett forrásbevonás célja az élelmiszeripari KKV-k között
Saját forrás hiány
1,00
Könnyűipar
Fémfeldolgozás
Legkorábban egy év múlva időszerű
2,00
Élelmiszeripar Beszállító Nem beszállító
Gépgyártás
Beruházásfékező tényezők az élelmiszeripari KKV-k között* Nemrég fejeződött be egy korábbi 4,00
Energetika 100% 80% 60% 40% 20% 0%
Termelésbővítés új gépekkel
Ingatlan beruházás
Az élelmiszeripari KKV-kon belül az eltérés a beszállító vállalatokra jellemző nagyobb mértékű beruházásorientáltságból és a finanszírozási helyzet relatíve kedvező megítéléséből ered: közöttük magasabb a következő 12 hónapban biztosan beruházást tervezők aránya (40% a többi élelmiszeripari cég 33%-val szemben); a fejlesztéseket kevésbé blokkolja a források ára és mennyisége, s nagyobb hányaduk tervez fejlesztési források bevonását és kisebb arányuk igényel forgóeszközhiteleket. Beruházásfékező tényezők az vegyipari KKV-k között*
Beruházási magas költsége Készletek magas szintje
Nemrég fejeződött be egy korábbi 4,00 3,00
(EU-s) pályázati önrész
Saját forrás hiány
1,00
Alacsony piaci kereslet
Beszállító
Forgóeszköz finansz. 80%
Legkorábban egy év múlva időszerű
2,00
Termelésnövelésre nincs kereslet
Következő 12 hónapra tervezett forrásbevonás célja az vegyipari KKV-k között Beszállító Nem beszállító
60%
Fejlesztés
40% 20%
Képzés, oktatás
Termelésbővítés új gépekkel
0%
Szűkös hitel-kínálat Magas hitelkamat
Kutatásfejlesztés
Ingatlan beruházás
Techn. korszerűsítés * többszörös választás is lehetséges
Nem beszállító
* 5- meghatározó tényező, 1 - legkevésbé fontos tényező
A vegyipari cégeknél a viszonylag szerencsés beszállítói kapcsolatok magyarázzák a beszállító cégek visszafogott forráskeresletét. A beszállítók-nem beszállító vegyipari vállalatok hasonló mértékű beruházásblokkoló tényezőkkel szembesülnek, viszont a beszállító vegyipari cégek relatíve jelentős aránya (28,6%-a) számolt be arról, hogy technológiai segítséget kap a megrendelőtől, s a 75,2%-os ipari átlaghoz képest kisebb arányban (64,3%) jelezték, hogy semmilyen támogatást nem kapnak a megrendelőktől, így a technológiai támogatás révén a külső forrásokra támaszkodó forrásbevonás egy része kiváltható lett, ami relatíve mérsékelt forrásigényt generál az iparágban. A beszállítói kapcsolatok bővítése valamelyest növeli a forrásbevonási aktivitást, körülbelül hasonló mértékben, mint ahogy a beruházási hajlandóságot (lásd 45. oldal). Ez azt jelzi, hogy a beszállítói kapcsolatok mélyítése feltételezi a vállalatok forráshelyzetének erősödését, azaz a finanszírozási környezet javulása a növekvő vállalati beruházások és a KKVk beszállítóvá válásának is előfeltétele.
Vállalati forrásbevonási tervek a következő 12 hónapban a beszállítói kapcsolatok bővítésének függvényében az ipari KKV vállalatok körében Nem tervezi a beszállítói kapcsolatok bővítését
Tervezi a beszállítói kapcsolatok bővítését
35,4%
0% Biztosan bevon forrást Valószínűleg nem
©
17,4%
51
20%
34,8%
21,7%
26,5%
40%
Talán Nem von be forrást
15,0%
60% Kivár
80%
100%
A vállalati forrásbevonás célja A beszállítói kapcsolatokkal rendelkező vállalatok forrásbevonási tervei valamivel jobban fókuszálnak a fejlesztésekre, mint a nem beszállító vállalatoké.33 Előbbiek között kisebb arányú a forgóeszközhitelek iránti kereslet, s erősebb a fejlesztési források iránti (ezen belül is az ingatlan beruházási, gépbeszerzésre irányuló) igény.
Következő 12 hónapra tervezett forrásbevonás célja az ipari KKV-k között
(EU-s) pályázati önrész
Képzés, oktatás
Kutatás-fejlesztés
Forgóeszköz finanszírozás 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Fejlesztés
Termelésbővítés új gépekkel
Ingatlan beruházás
A mikro-, kis- és középvállalatok között Beszállító Technológia is azonos vonás, hogy a beszállító Nem beszállító korszerűsítése vállalatok jóval nagyobb arányban terveznek ingatlan- és gépberuházás céljából fejlesztési forrást bevonni, mint a többi KKV. A magyarországi mikrovállalatok általános forrásszűkösségére világít rá azonban, hogy a beszállítói kapcsolatokkal a forgóeszközhitelek iránti kereslet is megnő (késleltetett fizetések), míg a kis- és középvállalatok között a beszállítói hálózatok révén viszonylag mérsékeltebb arányú a forgóeszközhitelek iránti igény. A beszállító vállalatokon belül a forrásbevonási szándék a beruházást tervező vállalatok körében a legintenzívebb (a fejlesztések forrásigénye miatt), de a nem beruházók között is viszonylag magas (a válság révén megnövekedett a napi Vállalati beruházási és forrásbevonási tervek a beszállító működés forrásigénye). A magyar ipari KKV-k körében a következő 12 hónapban gazdaságpolitika előtt álló kérdés, hogy Nem ruház be 17,6% 17,6% melyik vállalati kör forrásbevonásának ösztönzésére helyez nagyobb hangsúlyt, s Valószínűleg nem 22,2% 22,2% melyik esetében nyújt megfelelő finanszírozási forrást a bankrendszer: a Kivár 5,9% 5,9% vállalati szektor fejlődését szolgáló és hosszú távú versenyképességet javító Talán 4,0% 60,0% beruházó vállalati csoportnak, vagy pedig a leszakadóban lévő, foglalkoztatási Biztosan beruház 50,7% 24,7% szerepe miatt nem elhanyagolható súlyú, de modernizációra kevésbé képes vállalati 0% 25% 50% 75% 100% Bevon forrást Valószínűleg Kivár körnek. 33
A forrásbevonás célja a válaszadók százalékában (többszörös választás lehetséges) Forgóeszköz finanszírozás Fejlesztés Teljes minta 40,1% 59,3% Összes KKV 39,4% 59,7% Ipari vállalatok 37,9% 60,7% Ipari KKV-k 37,7% 63,1%
©
52
A beruházási szándék erősödése a fejlesztési források iránti igény erősödésével jár, míg a forgóeszközhitelek iránti kereslet gyakorlatilag független a beruházási szándék erősségétől a beszállítói vállalatcsoporton belül. A beszállítást nem végző vállalatok körében azonban a forgóeszközhitelek iránti kereslet is jelentős (meghaladva a beszállítói csoportét), így vélhetően a forgóeszközhitelezés bővülése nélkül sem a beruházási hajlandóság, sem a beszállítóvá történő előrelépés nehezen képzelhető el.
A következő 12 hónapban forgóeszközhitelt, ill. fejlesztési forrást igénylő* vállalatak aránya a beruházási aktivitás függvényében Fejlesztési hitel (nem beszállító)
Nem ruház be Valószínűleg nem
Fejlesztési hitel (beszállító)
Kivár
Forgóeszközhitel (nem beszállító)
Talán Beruház
Forgóeszközhitel (beszállító) * többszörös választás lehetséges
A beszállítói kapcsolatok bővítését fontolgató ipari KKV-kat tekintve a piaci pozíció erősítése és a piacok bővítése a legfőbb szempont, előbbi azonban a vállalatok meglátása szerint független új finanszírozási források igénybevételétől, míg utóbbi a forrásbevonási tervek erősödését vonja maga után. Így a beszállítói kapcsolatok mélyítése alacsony forrásbevonási aktivitás mellett a piaci pozíció megőrzéséhez elegendő lehet, ám a vállalatok megítélése alapján 2011 elején csak forrásbevonás mellett realizálódhat a piacok bővítése.
0%
20%
40%
60%
80%
A beszállítói kapcsolatok bővítésének célja különböző forrásbevonási aktivitás mellett a beszállító ipari KKV-k körében Technológiához való hozzáférés Piaci pozíció erősítése Nem von be forrást Kivár Biztosan bevon forrást
Közös K+F Piacbővítés Költségcsökkentés 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A különböző finanszírozási forrástípusok jelentősége Az ipari KKV-k közül a beszállító cégek állnak valamivel stabilabb lábakon: magasabb a saját erő és alacsonyabb az idegen tőke jelentősége a vállalati működés finanszírozásához szóba jöhető forrástípusok között, a különbség azonban minimális. Finanszírozási forrástípusok jelentősége ipari KKV-k körében* Saját forrás Kereskedelmi bankok hiteltermékei EU-s forrásokból megvalósuló támogatások Állami támogatások MFB hiteltermékek Tulajdonostól/anyavállalattól kapott hitel Vevői vagy szállítói hitel Egyéb befektetői források (pl. társtulajdonosi finanszírozás) Egyéb pénzintézetek (pl. takarékszövetkezet) hiteltermékei Kockázati tőke Nem beszállító Vállalati kötvénykibocsátás Beszállító 1 - legfontosabb, 5 - legkevésbé fontos típus
©
1,0
53
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
Méretkategória alapján a mikrovállalatok közül a beszállítók több forrástípust is hangsúlyosabbnak jelöltek be (azaz náluk a beszállítói tevékenység pótlólagos forrásigényt generál), míg a kis- és középvállalatok sorában a vállalati bevételek emelkedése vélhetően csökkenti a külső forrásoktól való függést. Az egyes finanszírozási forrástípusokat markánsabban* megjelelő vállalatcsoport az ipari vállalatokon belül Mikrovállalat Kisvállalat Saját forrás beszállító Állami támogatások beszállító nem beszállító EU-s forrásokból megvalósuló támogatások beszállító nem beszállító Kereskedelmi bankok hiteltermékei beszállító nem beszállító MFB hiteltermékek nem beszállító Vevői vagy szállítói hitel beszállító Tulajdonostól/anyavállalattól kapott hitel beszállító beszállító Vállalati kötvénykibocsátás
Középvállalat
beszállító nem beszállító nem beszállító nem beszállító
* legalább 0,2 pont különbség 1-5 skálán
A tervezett forrásbevonások csatornái A beszállító és nem beszállító ipari KKV-k között is a különböző banki források (azaz hitelfelvétel) minősül a legnépszerűbb finanszírozási formának a következő 12 hónapban.34 A beszállítók relatíve nagyobb arányban említették a hitelfelvételt, tulajdonostól kapott forrást, az MFB és egyéb pénzintézetek hiteltermékeit, míg a nem beszállítók az állami támogatást, valamint a külső tőkebefektető és kockázati tőkét.
A következő 12 hónapra az ipari KKV-k körében tervezett forrásbevonáscsatornája a válaszadók arányában* Hitelfelvétel EU-s források Kereskedelmi bankok… Állami támogatás MFB hiteltermékek Tulajdonosi hitel Vevői vagy szállítói hitel Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Külső tőkebefektető bevonása
Nem beszállító Beszállító
Egyéb (pl. társtulajd. finanszírozás) Kockázati tőke Vállalati kötvénykibocsátás
Méretkategória alapján a * többszörös választás lehetséges 0% 20% 40% 60% mikrovállalatok közül a beszállítók több forrástípust is kiemeltek, mint a beszállítást nem végző mikrovállalkozások (azaz esetükben a korábban megfogalmazottakat alátámasztva a beszállítói tevékenység intenzívebb, de legalábbis szélesebb forrásigénnyel párosul), míg a középvállalatok között a beszállítók tőkepozíciója némileg erősebbnek tűnik (mivel a kötvénykibocsátást és a külső tőkebefektető bevonását is a beszállítást nem végző vállalatok jelölik meg nagyobb arányban).
34
A hitelfelvétel említése a teljes mintában 50,7%, a KKV-k között 49,6%, az ipari cégek között 51,7% és az ipari mikro-, kis- és középvállalatok között pedig 53,3%.
©
54
A következő 12 hónapra tervezett forrásbevonás formáját markánsabban* megjelelő vállalatcsoport az ipari vállalatokon belül méretkategóriánként Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Vállalati kötvénykibocsátás beszállító nem beszállító Kockázati tőke nem beszállító Egyéb befektetői forrás (pl. társtulajdonosi finanszírozás) beszállító Külső tőkebefektető bevonása beszállító nem beszállító Egyéb pénzintézetek hiteltermékei beszállító Vevői vagy szállítói hitel beszállító Állami támogatás beszállító Kereskedelmi bankok hiteltermékei beszállító * legalább 8 százalékpontos különbség a megjelölés között
Az azonos ágazatba beszállítók az állami forrásokat (43,4%), a más ágazatba beszállítók a kereskedelmi banki és vevői/szállítói hiteleket (48,5%, ill. 18,2%), míg a mindkét irányba beszállítói kapcsolatokkal rendelkező vállalatok az MFB-hiteltermékeket (36,4%) említették relatíve nagy arányban, ugyanakkor a legnépszerűbb valamennyi esetben több mint 50%-os említés mellett a hitelfelvétel. A beszállítói tevékenységet bővíteni tervező vállalatok a kereskedelmi banki termékek és a kockázati tőke kivételével valamennyi csatornát nagyobb arányban nevesítették, mint jövőbeli potenciális finanszírozási csatornát, azaz a beszállítói hálózat mélyülése a forrásbevonás mélyülése nélkül nem képzelhető el.
A hiteligénylés során mérlegelt szempontok A beszállító és nem beszállító ipari KKV-k is a kamat mértékét fontolják meg leginkább hiteligénylés során, ami összhangban áll azzal, hogy a hitelfelvétel számít a legnépszerűbb forrásbevonási formának a vállalatok között.35
Tényleges vagy lehetséges hiteligénylésnél mérlegelt szempontok az ipari KKV-k körében Kamat mértéke Egyéb forrásköltségek Saját erő nagysága
A beszállítói tevékenységet végző ipari KKV-k három területnek tulajdonítanak az átlagnál nagyobb jelentőséget: saját erő nagysága, devizaárfolyamok változása és a kamat mértéke.
Devizaárfolyamok változása Hitel fedezete Hitel futamideje Forint-devizahitel kamatdiff. Hitelelbírálás gyorsasága Türelmi idő
A felmérés szerint van némi eltérés az azonos vállalatméreten belül a beszállítók és a nem beszállító vállalatok között:
Nem beszállító Beszállító
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
5 - nagyon fontos szempont, 1 - egyáltalán nem szempont
35
A kamat mértékének értékelése 1-5-ig tartó skálán a teljes mintában, KKV-k és ipari cégek, valamint az ipari KKV-k között is 4,5 pontot kapott, s mindenhol ez a legfontosabb saroktényező hiteligénylésnél.
©
55
a mikrovállalatokon belül a beszállítók kamatérzékenyebbek; a kisvállalatokon belül a beszállítói kapcsolatokkal rendelkező vállalatok a devizaárfolyamokra és a saját erő nagyságára vannak relatíve nagyobb figyelemmel; a középvállalatokon belül a beszállítói tevékenységet végző vállalatok a devizaárfolyamokra érzékenyebbek.
A hitelfelvételi körülmények változásának megítélése A hitelezési klíma általános romlása tapasztalható az elmúlt 12 hónapban mind a beszállító, mind a nem beszállító ipari KKV-k véleménye szerint. A beszállítói vállalati kör tapasztalatai alapján a hitelkínálat, a nem beszállítói körben a devizaárfolyamok alakulása jelentette a leginkább kedvezőtlen tendenciát (a beszállító cégek egy részét a külföldi megrendelések révén kevésbé érinti negatívan a devizaárfolyamok változása, mivel bevételeik relatíve nagyobb része keletkezik devizában, így a két hatás a hitelterheikre mérsékelt, adott esetben semleges hatású).
A hitelfelvétel feltételeinek módosulása az elmúlt 12 hónapban az ipari KKV-k megítélése alapján* Hitelelbírálás gyorsasága Hitel futamideje Nem beszállít Beszállít
Türelmi idő Hitel fedezete
Saját erő nagysága Forint-devizahitel kamatdiff. Egyéb forrásköltségek mértéke Devizaárfolyamok változása Kamat mértéke A bankok hitelkínálata * 5 - javult, 3 - nem változott, 1 - romlott
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
A mikrovállalatok közül a beszállítók a hitelkamatokban, a kisvállalati beszállítók pedig a hitelek futamidejében és türelmi idejében tapasztaltak átlagnál nagyobb romlást, ami azt jelzi, hogy az egyes hitezési körülmények változása eltérően javítja vagy rontja a beszállítók helyzetét.
A hitelfelvételi körülményekben az elmúlt 12 hónapban kisebb* romlást tapasztalt vállalatok Mikrovállalat nem beszállító nem beszállító beszállító beszállító beszállító
Kamat mértéke Forint és deviza hitelek kamatkülönbsége Hitel futamideje Türelmi idő Hitelelbírálás gyorsasága, tanácsadás minősége Devizaárfolyamok változása Hitel fedezete
Középvállalat
beszállító beszállító
* legalább 0,2 ponttal kedvezőbb megítélés 1-5 skálán
©
Kisvállalat beszállító beszállító nem beszállító nem beszállító
56
A beszállítói kapcsolatok bővítését fontolgató vállalatok jóval kisebb mértékű romlást tapasztalnak a különböző forrásköltségek és az árfolyamváltozások tekintetében, mint a bővítést nem tervezők. A válaszok arra engednek következtetni, hogy a finanszírozási helyzet további javulása önmagában is lendületet adhat a beszállítói kapcsolatok mélyülésének beszállítói oldalról. A hitelfelvétel feltételeinek módosulása az elmúlt 12 hónapban az ipari KKV-k megítélése alapján* A bankok * 5 - javult, 3 - nem változott, 1 - romlott hitelkínálata/hitelnyújtási hajlandósága 3,5 Hitelelbírálás gyorsasága, Kamat mértéke 3,0 tanácsadás minősége 2,5 2,0 Hitel futamideje Devizaárfolyamok változása 1,5 1,0 Türelmi idő
Egyéb forrásköltségek mértéke Forint- és devizahitelek kamatkülönbsége
Hitel fedezete Saját erő nagysága Tervezi a beszállítói kapcsolatok bővítését
Nem tervezi
A forrásbevonás előtt álló akadályok Az ipari KKV-k – beszállító és nem beszállító vállalatok egyaránt – a forrásbevonás előtti legjelentősebb korlátnak a magas kamatokat és a piaci bizonytalanságot tekintik, míg a legkevesebb problémát a vállalat megromlott hitelképessége okoz számukra. A beszállító cégek forrásérzékenységét mutatja, hogy minimálisan ugyan, de legtöbb említett akadályt relatíve súlyosabbnak tekintik. Külső forrásbevonás előtt álló akadályok (1 - legkevésbé visszatartó erő, 5 - leginkább visszatartó erő) Beszállító
Nem beszállító
A bevételek/egyéb források nem teszik szükségessé
2,64
2,37
Piaci bizonytalanság
3,67
3,44
A hitelek magas költségei (magas kamatok)
4,21
3,90
Korábban felvett hitelek terhei
3,18
3,18
Megszűntek a kedvező kamatozású és olcsó devizahitelek
3,28
3,04
A vállalat romló/megromlott hitelképessége
2,17
2,27
Nem tartja elképzelhetőnek külső befektetők bevonását a tulajdonosi körbe
3,09
3,21
A külső befektetők túl nagy hozamelvárásokat támasztanak
3,28
3,05
Jelenleg nincs a vállalat számára megfelelő állami támogatás
3,21
3,05
Jelenleg nincs a vállalat számára megfelelő EU-s támogatási program
3,12
3,05
HITELFELVÉTEL
KÜLSŐ TŐKEBEFEKTETŐ
ÁLLAMI TÁMOGATÁS ÉS EU-S FORRÁS
©
57
Az ágazaton túlnyúló, horizontális beszállítói kapcsolatok némileg növelik a finanszírozási környezettel szembeni érzékenységet: vertikális és horizontális beszállítói tevékenységet egyaránt végző vállalatok a külső tőkebefektetőt, míg a kizárólag más ágazatba beszállító vállalatok ezenfelül a piaci bizonytalanságot is említik, mint forrásbevonást fékező tényezőt. A magyarázat abban rejlik, hogy a más iparág felé nyitó beszállító cégek az ágazaton belüli mozgás nyújtotta stabilitás mérséklődésével, és más iparágba tartozó megrendelő jelentette újfajta kockázatok (ismeretlen környezet, eltérő üzleti ciklusok stb.) felmerülésével szembesülnek, ami szükségszerűen a forráshelyzet irányába való érzékenységet is megnöveli. A beszállítói kapcsolatok mélyítésére, növelésére vonatkozó elképzelésekre a finanszírozási környezet megítélése komoly hatással van: azok az ipari KKV-k tervezik a beszállítói lánc bővítését, melyek kisebb mértékű finanszírozási problémákkal szembesülnek. Külső forrásbevonás előtti akadályok értékelése az beszállítói kapcsolatokal rendelkező ipari KKV-k véleménye szerint* Megfelelő EU-s program hiánya Megfelelő állami támogatás hiánya Külső befektető hozamelvárásai Külső befektetők bevonása kizárt
Bevételek alakulása 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0
Vállalat hitelképessége
Beszállítói kapcsolatok bővítése
Külső forrásbevonás előtti akadályok értékelése az beszállítói kapcsolatokkal rendelkező ipari KKV-k véleménye szerint* Megfelelő EU-s program hiánya Megfelelő állami támogatás hiánya
Piaci bizonytalanság Magas kamatok
Külső befektető hozamelvárásai Külső befektetők bevonása kizárt
Korábban felvett hitelek terhei Kedvező devizahitelek megszűnte
Nem tervez bővítést
* 1 - legkevésbé visszatartó erő, 5 - leginkább visszatartó erő
©
58
Bevételek alakulása 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0
Piaci bizonytalanság Magas kamatok Korábban felvett hitelek terhei Kedvező devizahitelek megszűnte
Vállalat hitelképessége Azonos ágazatba szállít be Más ágazatba szállít be * 1 - legkevésbé visszatartó erő, Mindkét irányba 5 - leginkább visszatartó erő Beszállítói kapcsolatok bővítése
VI. IPARI BESZÁLLÍTÓ KKV-K TIPIKUS CSOPORTJAI
A beszállítói tevékenységet végző magyarországi ipari mikro-, kis- és középvállalatok (röviden KKV-k) felmérésben szereplő 141 vállalata közül 129 cég (a 794 elemű teljes kérdőíves minta 16,2%-a, az ipari beszállító KKV-k 91,5%-a) négy nagyobb csoportba, klaszterbe sorolható az előző egy év piaci teljesítménye, a makrogazdasági folyamatok megítélése, a vállalatok beruházási és forrásbevonási tervei, valamint a beszállítói részarány tekintetében. A klaszterezési eljárással kapott négy csoportnak az összefoglaló jellemzők alapján a következő neveket adtuk:
passzív nyertesek, sikeres feltörekvők, lelkes küzdők, kilátástalanok.
Az első és egyben legkisebb csoport a vállalati technológiára, horizontális és vertikális beszállítói kapcsolatokra támaszkodóan sikeres, stratégiai partnerséget is sok esetben felmutatni képes, de már viszonylag rugalmatlan (kevésbé beruházásorientált, forrásbevonást alig tervező) vállalatokat tartalmazza, amelyek közül minden második a gépgyártásba tartozik. A második klaszter a potenciális új gazdasági húzóerőt jelentő, a beszállítói kapcsolatokon át fejlődő és modernizálódó, azokat fejleszteni tervező, a munkaerő képzésére átlagot meghaladó mértékben hangsúlyt helyező, ám forráshiánnyal küzdő vállalati kört jelenti (itt a legoptimistábbak a makrogazdasági várakozások, s itt a legmagasabb a középvállalatok, az energetikai és vegyipari cégek aránya). A költségvetési források szűkösségének és a támogatások hatékony felhasználásának figyelembevételével ennek a vállalati körnek a beszállítói kapcsolatait lehet a legeredményesebben bővíteni, szélesíteni. A harmadik és egyúttal legnépesebb vállalati csoport tagjai piacaikon lecsúszóban vannak, s egyszerre szembesülnek piaci és finanszírozási nehézségekkel, de saját elszántságuk és kitartásuk révén (kiemelkedően magas a beszállítói tevékenység bővítésében gondolkodók aránya közöttük, s jelentős a beruházást tervezők részaránya) gazdaságpolitikai támasz mellett viszonylag könnyen megmenthetőek a piacokról való kiszorulástól. Stratégiai szempontból azért is jelentős a csoport, mivel jelentős az építőipari cégek aránya. Az utolsó kategória vállalatainak piaci kilátásai többékevésbé reménytelenek: relatív túlsúlyban vannak a jelentős beszállítói hányaddal rendelkező mikrovállalatok, de méretükből és kiszolgáltatottságukból fakadóan kiemelkedően magas arányban küzdenek kapacitásfelesleggel és minimális támogatást kapnak megrendelőiktől, így viszonylag kis hányaduk tervezi a beszállítói tevékenység bővítését. Esetleges támogatásuk nehezen és lassan térülne meg. Gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai szempontból, a szűkös költségvetési források hatékony felhasználásának figyelembe vételével alapvetően a második csoportot (sikeres feltörekvőket) nehezítő akadályok oldása és a harmadik kategóriába tartozó vállalatokat (lelkes küzdőket) sújtó korlátok csökkentése tűnik leginkább optimálisnak. Ezekre a vállalatokra azért érdemes koncentrálni a fejlesztéspolitikának, mivel viszonylag rugalmas, motivált vállalati kört ölelnek fel, támogatásuk nem emésztene fel oly jelentős erőforrásokat és erőfeszítést, mint az utolsó, reménytelen ©
59
helyzetűnek tűnő vállalati klaszteré, ugyanakkor nagyobb nehézségekkel szembesülnek, mint az első csoport sikeres vállalatai, azaz külső támogatásra jobban rászorulnak. Az egyes klaszterek jellemző tulajdonságait foglalja össze az alábbi táblázat. Vállalati klaszterek és főbb jellemzőik Passzív nyertesek
Sikeres feltörekvők
Lelkes küzdők
Kilátástalanok
kedvező
inkább kedvező
átlagos
rossz
Vállalati eredmény alakulása az elmúlt egy évben
sokat nőtt
nőtt
csökkent
csökkent
Beruházási tervek következő 12 hónapra
nem tervez beruházást
beruházást tervez
beruházást tervez
nem tervez beruházást
biztosan nem von be forrást
biztosan bevon forrást
várhatóan bevon forrást
várhatóan nem von be
alacsony
magas
alacsony
magas
19
37
43
30
14,7%
28,7%
33,3%
23,3%
Magyar gazdaság jelenlegi makrogazdasági helyzetének megítélése
Forrásbevonási tervek a következő 12 hónapra Beszállítói részarány Vállalatok száma Vállalatok az ipari beszállítók arányában
Beruházási tervek a beszállító ipari KKV vállalatok körében a következő 12 hónapban
Forrásbevonási tervek a beszállító ipari KKV vállalatok körében a következő 12 hónapban Ipari beszállító KKV-k*
31,2%
Ipari beszállító KKV-k*
Kilátástalanok 13,3%
Kilátástalanok
Lelkes küzdők
Lelkes küzdők
30,2%
Sikeres feltörekvők Passzív nyertesek
67,6%
Valószínűleg igen
67,4% 83,8%
Passzív nyertesek 50% Kivár
Valószínűleg nem
100% Nem
31,6% 0%
Igen
Valószínűleg igen
50% Kivár
Valószínűleg nem
* a négy klaszter együttesen
* a négy klaszter együttesen
©
3,3%
Sikeres feltörekvők
0,0% 0%
Igen
51,8%
60
100% Nem
Szerkezeti jellemzők A sikeresebb vállalatok (első két csoport) között felülreprezentált arányban szerepelnek a gépgyártásban, vegyianyag-gyártásban tevékenykedő cégek, a középvállalatok, valamint a kedvező külső konjunktúrát földrajzi helyzetük révén jobban kihasználni képes nyugat-magyarországi vállalatok. A középvállalatok felülreprezentáltsága a második csoportban megerősíti azt a mások által is jelzett empirikus tapasztalatot,36 hogy kisebb méretkategóriák mellett kétséges a beszállítói tevékenység valódi sikere (lásd 5. oldal). Vállalati klaszterekben felülreprezentált strukturális vonások Passzív nyertesek
Sikeres feltörekvők
Felülreprezentált iparág
37
Lelkes küzdők
Kilátástalanok
gépgyártás (42,1% vs. 26,2%)
vegyianyag-gyártás (29,7% vs. 19,9%), energetika (16,2% vs. 9,2%)
építőipar (9,3% vs. 5%)
élelmiszer-, ital-, dohánygyártás (26,7% vs. 12,8%); energetika (16,2% vs. 9,2%)
Felülreprezentált vállalati méret
-
középvállalat (23,3% vs. 16,3%)
-
mikrovállalat (59,5% vs. 50,4%)
Felülreprezentált tulajdonosi szerkezet
-
-
Nyugat-Magyaro. (31,6% vs. 28,4%)
Nyugat-Magyaro. (32,4 vs. 28,4%)
100%-ban belföldi magánszemély (88,4% vs. 76,6%) Kelet-Magyaro. (44,2% vs. 40,4%)
van külföldi tulajdonos (33,3% vs. 21,3%) Közép-Magyaro. (43,3% vs. 31,2%)
Felülreprezentált régió
Makrogazdasági környezet A sikeres feltörekvők ítélik meg a legoptimistábban a következő 12 hónap várható tendenciáit: az átlagosnál magasabb (2,7%-os) gazdasági növekedést, s alacsonyabb (4,7%-os) inflációt várnak), míg a sikertelen feltörekvők a leginkább pesszimisták mindkét tekintetben. Makrogazdasági keretek változása a következő 12 hónapban a vállalatok várakozásai alapján
Következő 12 hónapban várható gazdasági növekedés (%) Következő 12 hónapban várható infláció (%)
Passzív nyertesek
Sikeres feltörekvők
Lelkes küzdők
Kilátástalanok
2,5
2,7
2,4
1,4
5,7
4,7
5,6
5,7
36
pl. Kopint – Commerzbank – Noerr (2011): A magyar kis és középvállalatok beszállítói szerepének erősítéséről szóló stratégia kidolgozása a gép- és gépjárműipari ágazatban: a jelenlegi helyzet tanulságai és a lehetőségek kihasználásának eszközei. http://www.kopintalapitvany.hu/kutatas/Commerz_beszall/amagyarkkv_beszallitoi.pdf 37 Az adott klaszterben és a beszállítást végző ipari KKV-szektorban lévő vállalati arányt tüntettük fel az összehasonlíthatóság érdekében hagyományos, ill. dőlten szedett számokkal.
©
61
Piaci környezet A jobban teljesítő beszállítók (első két csoport) piaci sikere inkább a termelési technológia és az előállított áru minőségének függvénye, mintsem a költségeké. Az első két klaszter vállalatainak célpiaca is eltér a többi vállalatétól: exportpiacaik regionálisan diverzifikáltabbak, azaz több lábon állnak, illetve európai uniós és észak-amerikai piaci kapcsolataik erősebbek, mint a többi cég esetében. A kevésbé sikeres (azaz a lelkes küzdő valamint a kilátástalan helyzetben lévő) vállalatoknál relatíve nagyobb súllyal rendelkezik a dél-kelet-európai térség, ami hosszú távon a vállalati sikerek egyik kulcsa lehet a földrajzi közelség, bővülő piacok révén, viszont a válságból való kilábalás során ezek a piacok – a jelenlegi élénk távol-keleti és német kereslettel szemben – még nem tudják kellően dinamizálni a magyarországi vállalatokat. Vállalati klaszterekben felülreprezentált piaci sajátosságok
A vállalati eredményt relatíve nagymértékben befolyásoló tényezők
Jelentősebb exportpiacok
Passzív nyertesek
Sikeres feltörekvők
Lelkes küzdők
Kilátástalanok
technológia
technológia, szérianagyság, termék minősége, külföldi kereslet
-
energiaköltség
Európai Unió, Észak-Amerika, Kínán kívüli Távol-Kelet
Európai Unió, Észak-Amerika, Kína
Balkán, Kína
Balkán
Beszállítói kapcsolatok A sikeresebb beszállítók körében (első két csoport) jellemzőbb az ágazatokon átnyúló beszállítói kapcsolat, jelentősebb a technológiai jellegű megrendelői segítségnyújtás, a beszállítói kapcsolatok mélyebbek, azok előtt kevés akadály tornyosul, s legfeljebb az iparági klaszterek erősítése tudja a beszállítói kapcsolatokat tovább mélyíteni. A sikertelenebb vállalatok két alcsoportja közül a leginkább hátrányosan érintettek abban térnek el a többi beszállítótól, hogy esetükben egyrészt gyengébb a beszállítói láncon keresztül kapott segítség, másrészt körükben nagyobb fokú érdektelenség tapasztalható a beszállítói láncok fejleszthetősége tekintetében. A kilátástalan cégeknél az aszimmetrikus viszonyok konzerválódásához vezethet a válaszok alapján, ha csak egy termékre korlátozódik a beszállítói tevékenység. Ebből leszűrhető, hogy ösztönözni célszerű a beszállítók több lábon állását mind piacok, mind termékek vonatkozásában, ennek kulcsa pedig sok esetben a technológiai fejlesztések, beruházások támogatása lehet, hiszen ez biztosíthatja a megfelelő rugalmasságot.
©
62
Vállalati klaszterek beszállítói jellemzői Passzív nyertesek
Sikeres feltörekvők
Lelkes küzdők
Kilátástalanok
azonos és eltérő ágazatok
azonos ágazat
azonos ágazat
azonos ágazat
Milyen átlagot meghaladó mértékű segítséget kap
technológiai segítség, logisztikai támogatás, pénzügyi segítség
technológiai segítség, K+F segítség
vezetési és szervezési segítség, pénzügyi segítség
nem kap
Beszállító kapcsolatok jellemző mélysége
stratégiai partnerség
több termék szállítása
termék mellé kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt
kizárólag egy termék beszállítása
nincs kiemelt korlát
találkozási fórum hiánya, beruházások forrásigénye, egyéb megrendelői elvárások
egyéb ok
iparági klaszterek fejlesztése
nincs kiemelt javaslat
személyes kapcsolatok bővítése, több szakmai kiállítás, erősebb érdekvédelmi szervezetek
nincs kiemelt javaslat
66,7%
89,2%
93%
72,4%
Általában megcélzott beszállítói ágazatok
Beszállító kapcsolatok bővítésében relatíve jelentős korlátok megnevezése
Beszállító kapcsolatok bővülését mely tényezők segíthetik átlagot meghaladóan Beszállítói kapcsolatok bővítését tervezők aránya
©
nyelvi problémák
63
Vállalati beruházások A sikeresebb vállalatok viszonylag nagy arányban jeleznek jelentősebb kapacitáshiányt, kisebb arányban kapacitásfelesleget, jövőbeli beruházásaik fejlesztésorientáltabbak, s kisebbek a beruházások előtt észlelt akadályok. A sikeres feltörekvők által megjelölt fejlesztési irányok (a munkaerő kiemelt képzése) ugyancsak összecsengenek más felmérések38 eredményeivel. A költségcsökkentésre koncentráló fejlesztések legfeljebb átmeneti sikereket hozhatnak, tartós eredményt a technológiai jellegű beruházások biztosíthatnak, így azok állami támogatása, ösztönzése kecsegtet leginkább mikro- és makrogazdasági hatékonyságnövekedéssel. Vállalati klaszterek beruházási jellemzői Passzív nyertesek
Sikeres feltörekvők
Lelkes küzdők
Kilátástalanok
költségcsökkent és; profilváltás/ szélesítés
-
beszállítói tevékenységnek való megfelelés
profilváltás/ szélesítés
gép
munkaerő képzése
épület, technológia
informatika
Kapacitásfelesleg
42,1%
35,1%
48,8%
73,3%
Kapacitáshiány
21,1%
37,8%
16,3%
0,0%
Tervezett beruházás kiemelkedő oka
bevételek növekedése tette lehetővé
külső piaci bővülést vár, belső piaci bővülést vár, olcsóbb források lehetővé teszik, beszállítói kötelezettség
régóta esedékes
megváltozott piaci igények, erős piaci verseny kikényszeríti
Tervezett beruházás kiemelkedő célja
vállalati tevékenység átszervezése
termelésbővítés, korszerűsítés, beszállítást akar vállalni
költségcsökkentés, piaci stabilizáció, profilváltás/ szélesítés
anyagköltség csökkentés
Tervezett beruházás típusa
technológia
épület, gép, munkaerő képzése
informatika
technológia
saját forrás korlát, hitelszűkösség, magas hitelkamat
közelmúlt beruházásai, legkorábban 1 év múlva időszerű, saját forrás korlát, alacsony kereslet, beruházási cikkek magas ára
Előző évi fejlesztések átlagot meghaladó beruházási irányai, ösztönzői Előző év átlagot meghaladó beruházásai
Átlagot meghaladó beruházásgátló tényezők
38
fejlesztett kapacitásokkal történő termelés növekedésre nincs kereslet
-
pl. Kopint – Commerzbank – Noerr (2011)
©
64
Vállalati forráshelyzet A passzív nyertesek és a kilátástalan vállalatok sem terveznek igazán forrásbevonást a következő egy évben, ám eltérő okokból – előbbiek kereskedelmi banki korlátokat említettek, utóbbiak piaci bizonytalanságot, általános finanszírozási gondokat soroltak fel. A sikeres feltörekvő és a lelkes küzdők cégcsoportban nem jeleznek kiugró mértékű akadályokat, közülük utóbbiak esetében a forrásbevonási aktivitás erősebbnek tűnik, így a beruházási tendenciákkal összevetve a forgóeszköz finanszírozás helyett elsősorban a fejlesztési források felé tűnik célszerű terelni ezeket a vállalatokat. Vállalati klaszterek forrásbevonásának jellemzői Passzív nyertesek Forrásbevonásnál kiemelt súlyú csatorna
Forrásbevonás célja
©
Sikeres feltörekvők
Lelkes küzdők
Kilátástalanok
-
EU-s forrás, keresk. bank, MFB
állami, egyéb pénzintézet, MFB, külső tőkebefektető, vevői hitel, tulajdonosi hitel
-
-
forgóeszköz finanszírozás, fejlesztés (ingatlan, K+F), EU-s pályázati önrész
forgóeszköz finanszírozás, fejlesztés (gép, épület, techn., K+F, képzés), marketing
-
-
piaci bizonytalanság, a vállalat romló hitelképessége, megfelelő állami és EU-s forrás hiánya
-
bankok hitelezési hajlandósága, kamatok mértéke, egyéb forrásköltségek mértéke
Forrásbevonás átlagot meghaladó akadályai
korábbi hitelek terhei, olcsó devizahitelek megszűnte, külső tőkebefektető bevonása előtti akadályok
Hitelfeltételek átlagnál nagyobb romlása
forint és devizahitel kamatok különbsége, devizaárfolyamok változása
-
-
65
MELLÉKLET: Az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi vállalati felmérésben szereplő vállalatok strukturális megoszlása a beszállítói kapcsolatok tükrében A 2009-ben indult MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésre negyedik alkalommal 2011. január 31. és február 18. között került sor. A 16 oldalas kérdőívet összesen 794 vállalat küldte vissza (ez 18,6%os válaszadási hajlandóságnak felel meg). Az elemzés – a válaszok tisztítása után – 673 vállalkozás válaszai alapján történt. A felmérésbe bevont vállalkozói kör mind szektorális bontásban, mind földrajzi elhelyezkedés és méret alapján megfelel a nemzetgazdasági arányoknak. A kérdőívet visszaküldő vállalatok 52,9%-a érdekelt beszállítói kapcsolatokban – beszállítóként, ill. megrendelőként: a felmérésben szereplő KKV-k 48,4%-a végez beszállítást,39 míg a nagyvállalatok 85,4%-a alkalmaz beszállítókat. Az elemzés alapjául szolgáló teljes mintában a vállalatok 8,8%-a a mezőgazdasági szektorban, 43,1%-a az ipari, míg 48,1%-a a szolgáltató ágazatban működik. Ez azt jelenti, hogy a primer és szekunder szektor az ágazatok GDP-hez való hozzájárulása alapján felül, míg a tercier szektor alul van reprezentálva.40 A beszállító KKV-k szektorális megoszlása az elemzésbe bevont összes vállalathoz képest is erőteljesebben mutatja a primer és szekunder ágazat dominanciáját: a felmérésben szereplő beszállítók 10,8%-a agrár, 49,3%-a ipari, míg 39,9%-a szolgáltató vállalat. A megrendelő nagyvállalatok Beszállító kkv-k szektorális megoszlása 10,8% 39,9%
49,3%
Mezőgazdaság
Ipar
Beszállítók és megrendelők az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésben Az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés keretein belül a Magyar Fejlesztési Bank a hazai gazdaság szereplőinek beszállítói kapcsolatait abból az irányból kívánta feltérképezni 2011 elején (első alkalommal), hogy a beszállítói kapcsolatok milyen hatást gyakorolnak a vállalati működésre, valamint melyek a beszállítói kapcsolatok bővítése, elmélyülése előtt álló legkomolyabb akadályok. Ennek érdekében a vállalatokat a foglalkoztatottak száma alapján két csoportra osztottuk: a mikro-, kis- és középvállalatokat beszállítóként, a nagyvállalatokat pedig megrendelőként vizsgáltuk – természetesen kizárólag akkor, ha a vállalati válaszok alapján folytattak ilyen irányú tevékenységet. Ez a leegyszerűsítés többek között azt is jelenti, hogy ebben az elemzésben nem vettük figyelembe, hogy a hazai KKV-k egy része nem csak beszállítóként, hanem megrendelőként is jelen van a piacon, s ehhez hasonlóan a nagyvállalatok is részt vehetnek beszállítóként egy másik vállalat (vagy vállalatcsoport) termelési láncában.
körében az ipari cégek túlsúlya tovább emelkedik: 58,6%, szemben a mezőgazdasági és szolgáltató cégek 4,3 és 37,1%-ával. A mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalatok között legnagyobb arányban (75%) azok a cégek rendelkeznek beszállítói érdekeltségekkel, amelyek mind növénytermesztési, mind állattenyésztési (ill. halgazdálkodási) tevékenységet folytatnak. A kizárólag
Szolgáltató szektor
39
Ez az arány magasabb, mint a hasonló európai felmérések alapján valószínűsíthető. Az EU SMEs and subcontracting felmérés alapján az Európai Unióban a KKV-k 16%-a végez beszállítást, míg ez az arány az újonnan csatlakozó tagállamokban valamelyest magasabb (20%). 40 A három ágazat GDP-hez való hozzájárulása 2009-ben: mezőgazdaság (3,3%), ipar (29,4%), szolgáltatató szektor (67,3%). (Forrás: KSH)
©
66
állattenyésztő vállalkozások 57,7, míg a növénytermesztő vállalatok 45,5%-a számolt be beszállítói tevékenységről. A szekunder szektorban működő KKV-k között a gépgyártással41 foglalkozó cégek több mint háromnegyede (75,5%) folytat beszállítói tevékenységet, majd az élelmiszeripari és vegyianyaggyártó42 (66,7-66,7%), ill. az energetikai és fémfeldolgozó cégek (56,5-56,5%) következnek. A könnyűipari vállalatok többsége (51,4%) szintén végez beszállítást. Az ipari alágazatok közül az építőipari vállalatok számoltak be kiugróan alacsony arányban (18,9%) beszállítói tevékenységről: ez egyrészt a szektor specialitásából, másrészt abból fakad, hogy az építőipari cégek többsége az alvállalkozói tevékenységét nem sorolja a beszállítások körébe, harmadrészt az építőiparban a körbetartozások kiterjedt foka következtében jelentős arányban csökkent a válság során a talpon maradt szereplők száma, s a beszállítói kapcsolataikat ma már óvatosabban választják meg a vállalatok .43 100%
Beszállító kkv-k aránya néhány meghatározó nemzetgazdasági alágazatban
90% 80% 70% 60% 50% 76%
75%
30%
58%
20%
67% 67%
45%
57% 57% 51%
10%
53% 52%
42%
36% 21% 18%
19%
Mezőgazdaság
Ipar Beszállító
Pü-i szolg.
Gépjárműker. és javítás
IKT szolg.
Szállítás, raktározás
Kereskedelem
Építőipar
Könnyűipar
Fémfeldolgozás
Energetika
VegyianyagGYÁRTÁS
Élelmiszeripar
Gépipar
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Vegyes
0%
9%
Gazd-i szolg., ingatlanügyletek Turizmus, vendéglátás
40%
Szolgáltató szektor Nem beszállító
A tercier szektorban a kereskedelemmel (elsősorban nagykereskedelemmel) foglalkozó KKV-k végeznek legnagyobb arányban beszállítói tevékenységet (53,4%), emellett magas a beszállítók aránya a szállítással, raktározással foglalkozó cégek körében (52,4%), ill. az IKT szektorban (42,4%). A gépjármű-kereskedelemmel, javítással, gazdasági szolgáltatással (és ingatlanügyletekkel), ill. pénzügyi közvetítéssel foglalkozó cégek körében 36, 27,3, ill. 21,1% a beszállító KKV-k aránya. A turizmussal és vendéglátással foglalkozó KKV-k között pedig minden tizedik (9,1%) végez valamilyen beszállítói tevékenységet. Az elemzésbe bevont 673 vállalat 32,2%-ának Közép-Magyarországon, 29,0%-nak NyugatMagyarországon, míg 38,8%-nak Kelet-Magyarországon található a (tevékenysége szerinti)
41
Ebbe a vállalati csoportba tartoznak: számítógép és elektronikai műszereket, villamosgépet és egyéb gépi berendezéseket, közúti járműveket gyártó vállalatok, valamint az orvosi és gyógyászati eszközöket előállító cégek. 42 A gyógyszeripari vállalatokkal kiegészülve. 43 Ez utóbbit igazolja, hogy az EU SMEs and subcontracting felmérés alapján az építőiparban a legmagasabb a beszállító KKV-k aránya (26%) az EU-ban.
©
67
központja.44 A beszállító KKV-k a teljes mintához képest nagyobb arányban működnek Pest megyében, ill. Budapesten, míg a nyugati és keleti országrészben kevesebb beszállító található. Ugyanakkor a megrendelők jelentős része (40%) tevékenységének fő helyszíne alapján a Dunántúlon található, míg 31,4%-uk Közép-Magyarországon, s mindössze 28,6%-uk Kelet-Magyarországon. Ez elsősorban az ipari nagyvállalatok megrendelők közötti túlsúlyának köszönhető, amelyek jellemzően a nyugati országrészben folytatják tevékenységüket. Vállalati méret alapján45 közép- és kisvállalatok adják a minta egy-egy harmadát (34,9%-át, ill. 31,8%át), a mikrocégek részaránya 21,1%, s minden tizedik vállalat nagyvállalat (12,2%). A mikro-, kis- és középvállalatok között a mikrovállalkozások 44,4, a kisvállalatok 49,5, míg a középvállalkozások 49,8%-a folytat beszállítói tevékenységet. A nagyvállalatok döntő többsége (85,4%) alkalmaz megrendelőként beszállítókat. A teljes mintában szereplő vállalatok 34,6%-ának az éves árbevétele tavaly nem érte el az 500 millió forintot, míg 25,5% esetében meghaladta a2,5 milliárd forintot. Emellett 12,9% számolt be 500 millió és 1 milliárd közötti, míg 27,0% 1 és 2,5 milliárd forint közötti árbevételről. A beszállítók körében az árbevétel szerinti megoszlás alapján valamelyest kevesebb a legalacsonyabb, s nagyobb a legmagasabb kategóriába tartozó cégek aránya: 29,6 (0 – 500 millió forint), 12,1 (500 millió – 1 milliárd forint), 25,9 (1 – 2,5 milliárd), ill. 32,5% (2,5 milliárdnál több). A KKV-k körében az árbevétel növekedésével nő az aránya a beszállítói tevékenységet végző vállalatoknak: míg az 500 milliónál alacsonyabb árbevételű cégek között 45,2% rendelkezett beszállítói szerződéssel, a 2,5 milliárdnál nagyobb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások közt ez arány már 53,2%. A külföldi értékesítés aránya a teljes árbevételen belül a beszállítók, a megrendelők és a teljes mintában szereplő válallatok körében 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
41%
37% 24%
A beszállítói kapcsolatok és a külföldi értékesítés teljes árbevételen belül aránya közötti megfigyelhető kapcsolat: a teljes mintában a vállalatok 41%-a egyáltalán nem értékesíti termékeit, szolgáltatásait külföldön, ez az arány a beszállítók között 37%, míg a megrendelők körében 24%. A megrendelők 39%-ának esetében az exportból származó bevétel meghaladja a teljes árbevétel 50%-át.
Az elemzés alapjául szolgáló 673 vállalat Beszállítók Megrendelők Teljes minta 74,1%-a 100%-ban belföldi természetes, 0% 0-10% 10-25% 25-50% 50-75% 75-100% 100% vagy jogi személyek tulajdonában áll, emellett 6,4% állami tulajdonban van. A vállalkozások közel ötödének (19,4%) tulajdonosai között – kisebbségi, ill. többségi tulajdonosként – megtalálhatóak külföldi magán, ill. jogi személyek. A külföldi tulajdonossal (is) rendelkező KKV-k körében nagyobb arányban (55,6%) találunk beszállítókat, mint a belföldi (47,9%), ill. állami tulajdonban lévők (33,3%) között. 0%
44
A hét magyarországi régió: Közép-Magyarország, Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld. Az elemzésben a régiókat három nagyobb földrajzi egységbe csoportosítottuk: KözépMagyarország (Budapest és Pest megye), Nyugat-Magyarország (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl) és KeletMagyarország (Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld). 45 A vállalati méret kategóriák az Európai Unió besorolását követi a foglalkoztatottak száma alapján: mikrováll. (a foglalkoztatottak száma 0-9 fő), kisváll. (9-49 fő), középváll. (50-249 fő), nagyváll. (250 főnél több).
©
68
Az MFB-INDIKÁTOR 4 (2011. téli) vállalati felmérésben 46 szereplő vállalatok strukturális megoszlása a beszállítói kapcsolatok fényében
Mezőgazdaság
10,8%
Megrendelők 4,3%
Ipar
49,3%
58,6%
41,3%
56,1%
Szolgáltató szektor
39,9%
37,1%
49,2%
40,2%
Közép-Magyarország
Beszállítók Szektorális bontás Regionális bontás
Éves árbevétel alapján
Tulajdonosi szerkezet
Összes KKV 9,5%
Összes nagyvállalat 3,7%
36,0%
31,4%
32,1%
32,9%
Nyugat-Magyarország
27,3%
40,0%
27,6%
39,0%
Kelet-Magyarország
36,7%
28,6%
40,3%
28,0%
<0,5 milliárd
37,1%
-
39,5%
0,0%
0,5-1 milliárd
14,4%
2,9%
14,4%
2,4%
1-2,5 milliárd
30,6%
7,1%
29,8%
7,3%
>2,5 milliárd
18,0%
90,0%
16,3%
90,2%
100%-ban belföldi tulajdon
77,5%
44,3%
78,5%
42,7%
3,2%
18,6%
4,6%
19,5%
19,3%
37,1%
16,9%
37,8%
Állami/önkormányzati tulajdon Külföldi tulajdon (is)
46
A beszállítók (mikro,-, kis- és középvállalatok) és megrendelők (nagyvállalat) körében kékkel jelöltük azokat a strukturális jellemzőket, amelyek felül (min. +2 százalékpont), ill. pirossal, amelyek alul (min. -2 százalékpont) vannak reprezentálva a teljes mintához viszonyítva. A beszállítókat az elemzésbe bevont összes KKV, míg a megrendelőket az összes nagyvállalat strukturális megoszlásához viszonyítottuk.
©
69
