Bernard Shaw
GÁR GÁ RDONY NYI GÉ ÉZA SZÍNH SZÍN NHÁZ ÁZ
szatirikus tragédia
RENDEZĘ: BLASKÓ BALÁZS BEMUTATÓ: 2013. MÁRCIUS 1. NAGYSZÍNPAD
Marjai Virág
Bernard Shaw műve a Szent Johanna a hit erejéről szól. A független, a belülről, a felismert igazság erejéből táplálkozó hit tragikus diadaláról. Széttekintünk a világban, szűkebb, tágabb környezetünkben, és letaglóz a hit hiánya. A hit nélküli lét, a nihilizmus apoteózisát éljük. Shaw műve, világítótorony fényeként hasít a sötétségbe. Ezért jelent ma hatalmas és rendkívüli kihívást színésznek, rendezőnek, nézőnek, mint érintett közeg tagjainak e világítótorony közös megépítése az egri színpadon. Blaskó Balázs rendező
Marjai Virág Kovács-Tesléry Luca Kovács-Tesléry Luca
Bernard Shaw: SZENT JOHANNA „A „Szent Johanna” nem sorolható be egykönnyen a hagyományos műfaji kategóriákba. Főhőse kétségtelenül az új kor egyik legtisztább tragikus hőse, története a „koránjött új” tragédiájának típusa. Bernard Shaw Johanna alakjában a forradalmárt ábrázolja, aki vét a korabeli meggyőződés, erkölcs és jogi rend ellen. Témája valóban sajátos ellentmondást rejt magában, azt, hogy a tragikus hős, szinte teljesen magában áll, környezete nem képes felemelkedni a tragikai hangvételhez szükséges magaslatra. Shaw azt mondja, hogy az istenek nevetnek itt a gyilkosokon és ezt a nevetést is tolmácsolni kell. Ezért ábrázolja szatirikus módszerrel alakjainak nagy részét. Így áll elő az a helyzet, hogy Shaw drámájában a metszően ironikus nevetés a legmagasabb fokú tragikai pátosz lenyűgöző hatásával váltakozik. Tragédia hát a „Szent Johanna”, vagy melodráma, aminek a korabeli kritika minősítette? Ha figyelmesebben megnézzük a szatirikus ábrázolás funkcióját Shaw drámájában azt kell látnunk, hogy igenis tragédia. E tragédia azonban sajátos módon, a szatirikus ábrázolási elemeken keresztül valósul meg.” Fotók: Gál Gábor
Mészáros István hajdani kritikájából
Ha Johanna elég idős lett volna ahhoz, hogy megtanulja, milyen hatást vált ki az emberekből, akiket folyton meglázott azzal, hogy neki volt igaza és nem nekik, s ha megtanult volna hízelegni és bánni velük, akkor olyan hosszú életű lehetett volna, mint Erzsébet királynő. De hát túlságosan fiatal és tapasztalatlan, túlságosan egyszerű és csiszolatlan volt ahhoz, hogy ilyen ravaszkodással éljen. Ha olyanok keresztezték az útját, akiket ostobának tartott, egy pillanatig sem titkolta a róluk való véleményét s nem volt elnéző az esztelenségeik iránt. A magasabb rendű szellemnek mindig nagyon nehéz megértenie azt a dühöngő gyűlöletet, amit a korlátoltabb emberekből a butaságaik leleplezésével kivált.
Horváth Ferenc Kovács-Tesléry Ádám Káli Gergely Mákos Attila Portik Györffy András Marjai Virág
Tóth Levente Várhelyi Dénes
Bernard Shaw
Endrédy Gábor Nagy András
Rácz János Marjai Virág Tunyogi Péter Kelemen Csaba
Fotók: Gál Gábor
Egy napilapból Meg kell szokni, hogy olyan döntést nem lehet hozni, amit valaki másnap ne támadna meg. Ha az emberek egyszer végigolvasnák azokat a vitákat, amelyeket az ország büszkeségét adó, nagy tettek előtt és alatt folytattak, mondjuk, a Lánchíd vagy az Országház megépítésekor, igen csak meglepődnének a vehemencián, a hangnemen, a stíluson. Sokan írták már meg keserűen, de én nem keserűen, hanem derűvel mondom, hogy aki Magyarországon jót akar tenni, mielőtt belevág, tudnia kell, hogy annyi haragosa még sosem volt, mint amennyit ezzel szerezni fog. Az is igaz, hogy amikor már megvalósult valami, és eltelik némi idő, akkor mindenki úgy gondol rá, mint nagy tettre és bátor alkotóra, és úgy emlékszik, hogy ő maga is lelkes híve volt. Akik folyamatos pozitív visszajelzésre vágynak, akik szeretnék, ha időnként néhányan hálásak lennének azért, amit tesznek, akik azt akarják, hogy a jól végzett munkáért garantáltan elismerés legyen az osztályrészük, sürgősen hagyják abba a vágyakozást.
Ozsgyáni Mihály Szívós Győző Marjai Virág
Rácz János Balogh András Tunyogi Péter Venczel Valentin Fehér István Portik Györffy András Marjai Virág Mákos Attila Sata Árpád Nagy András
Radvánszki Szabolcs Marjai Virág Várhelyi Dénes
Balogh András Lisztóczki Péter Szívós Győző Venczel Valentin Marjai Virág
Sata Árpád Szívós Győző Portik Györffy András Horváth Ferenc Káli Gergely
Marjai Virág Vókó János Venczel Valentin
Kelemen Csaba Venczel Valentin Balogh András
Nagy András Marjai Virág
Portik Györffy András Marjai Virág
Fotók: Gál Gábor
Bernard Shaw
SZENT JOHANNA Fordította: Ottlik Géza
JOHANNA ROBERT DE BAUDRICOURT INTÉZŐ POULEANGEY LA TRÉMOUILLE/HÓHÉR ÉRSEK LA HIRE KÉKSZAKÁLL DUNOIS KÁROLY WARWICK KÁPLÁN CAUCHON INKVIZÍTOR COURCELLES LADVENU D’ESTIVET EGY ÚR A XX. SZÁZADBÓL SZÁRNYSEGÉD APRÓDOK KATONA A GYERMEK
szatirikus tragédia
MARJAI VIRÁG VÁRHELYI DÉNES TÓTH LEVENTE RADVÁNSZKI SZABOLCS SZÍVÓS GYŐZŐ SATA ÁRPÁD HORVÁTH FERENC KÁLI GERGELY NAGY ANDRÁS PORTIK GYÖRFFY ANDRÁS KELEMEN CSABA BALOGH ANDRÁS VENCZEL VALENTIN TUNYOGI PÉTER RÁCZ JÁNOS OZSGYÁNI MIHÁLY FEHÉR ISTVÁN LISZTÓCZKI PÉTER ENDRÉDY GÁBOR MÁKOS ATTILA KOVÁCS-TESLÉRY ÁDÁM VÓKÓ JÁNOS KOVÁCS-TESLÉRY LUCA
Rendező: BLASKÓ BALÁZS Díszlet: SZÉKELY LÁSZLÓ Jelmez: PILINYI MÁRTA Zeneszerző: ALDOBOLYI NAGY GYÖRGY Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA Súgó: SZECSKÓ ANDREA Rendezőasszisztens: KATONA MÁRIA A produkció díszleteinek megvalósítását, az színházművészeti szekciójának I. féléves programja segítette. JEGYEK VÁLTHATÓK A SZERVEZŐIRODÁBAN! JEGYEK A BÉRLETES ELŐADÁSOKRA IS VÁLTHATÓK! Eger, Széchenyi u. 5. (tel.: +36-36/518-347, tel/fax: +36-36/518-348) hétköznapokon 9-17.30 óráig, szombaton 9-13 óráig és az előadások előtt 1 órával a JEGYPÉNZTÁRBAN (Eger, Hatvani kapu tér 4., tel.: +36-36/510-732), interneten az I országos jegyirodai hálózatán, a www.gardonyiszinhaz.hu címen, valamint a www.jegy.hu címeken online bankkártyás és mobil-telefonos fizetéssel. Mobiltelefonra letölthető iziSHOP üzletben online bankkártyás fizetéssel (letöltés: „izishop” kódszó küldése a +36-70/7060-500 telefonszámra).
