Bérces Edit* PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX VIZSGÁLATA
I. BEVEZETÉS Az euró bevezetése is, mint minden változás – legyen az gazdasági, politikai, társadalmi, vagy éppen kulturális –, nyelvünkben, nyelvhasználatunkban és gondolkodásunkban is tükröződik. Már 1999-ben, amikor az eurót csak számlapénzként ismertük, gombamód szaporodott az új egységes valutával kapcsolatos tájékoztatók és optimista megnyilatkozások száma, mely az alkalmazott nyelvészek és a gyakorló szaknyelvtanárok eszköztárának és kutatási területeinek gazdagodásához is hozzájárult. Munkám születése és az euró bevezetése óta fényévekben mérhető előrelépések születtek a szövegtani kutatásokban is, melyek árnyékában az alábbi módszerek egyrészt történelmi értékként, másrészt tanulási modellként szolgálnak. Dolgozatom témájául három különböző műfajú pénzügyi írás szövegnyelvészeti vizsgálatát választottam: az Erste Bank Hungary Rt. reklám-tájékoztatóját, egy cikket a Világgazdasági szaklapból és egy tananyagot a főiskolai Pénzügytan jegyzetből. Mindhárom szöveg írója ismeretlen. Komplex szövegelemzésem szintaktikai, szemantikai és pragmatikai szempontból vizsgálja a pénzügyi szakszövegek rövid „szavatossági idejét”, illetve azt a tényt, hogy a szakszövegek üzenete kizárólag az adott korban és kontextusban érvényes. Ki gondolta volna 1999-ben, hogy 2002-ben a gazdag németek is „teuro-nak” (BBC 2002), azaz teuer Euro-nak (drága + euró = druró) fogják csúfolni a várva-várt közös valutát? A banki tájékoztató címe: Euró – az egyesült pénz [1] (361 szövegszó) – az osztrák főrészvényes ismertetőjének fordítása (továbbiakban Erste Bank szövege) . Az újságcikk címe: Euró még az EU felvétel előtt? [2] (359 szövegszó) - (munkatársunktól felirattal jelent meg - továbbiakban VG cikk), a harmadik szöveg az euróról szóló főiskolai tananyag lett volna, de az még nem szerepelt az 1999-ben forgalomban lévő jegyzetben. Így esett a választásom A Nemzetközi Valutaalap [3] című tananyagra (708 szövegszó) – (továbbiakban IMF tétel). A szövegeket szintaktikai, szemantikai és pragmatikai síkon elemzem. A pénzügyi szakszövegek sajátosságainak megismerése céljából kvantitatív vizsgálat során elvégzem a szövegek mennyiségi elemzését, különös tekintettel a szakszavakra, a három szöveg vizsgálati adatait összehasonlítom egymással és Nagy Ferencnek az Értelmező szótár alapján készült statisztikájával, egy értekező próza, egy napilap és a Rádiótechnika c. újság mutatóival. Kiemelten megvizsgálom a pénzügyi szakszavak előfordulási arányát, e szavak keletkezésének módjait, az idegen szavak eredetét és előfordulásuk gyakoriságát a három szövegben. Dolgozatomban a szakszövegek szintaktikai, szemantikai és pragmatikai szintjének vizsgálatához Balázs János: A szöveg című tanulmányát használtam fel. A számításokat, szövegvizsgálati *
BGF PSZFK, Zalaegerszeg, Ph. D-hallgató.
104
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … mintákat és képleteket Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet, valamint Rácz Endre és Szathmári István: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből című jegyzetéből vettem. II. A SZÖVEGEK SZEMANTIKAI, SZINTAKTIKAI ÉS PRAGMATIKAI SZINTJE A szövegek szemantikai szintje A szövegek címe A cím szemantikailag része a szövegnek. Nagymértékben hozzájárulhat a mű sikeréhez, hiszen érdeklődést kelthet, érzelmileg megindíthat, tájékoztatást nyújthat. A címek általában nem alkotnak mondatot, sőt gyakoriak az egyszavas címek is. Osztályozhatók hosszúságuk alapján, aszerint, hogy teljes értékű mondatok-e, vagy ellipszisek, esetleg egyszavas címek, továbbá milyen szófajok alkotják (Balázs: 92. oldal) [4]. Az általam vizsgált három korpusz mindegyikének van egy fő és egy kiegészítő címe is, s ez utóbbiak más-más funkciót töltenek be: egyik reklám célú, a másik a téma forrására utal, a harmadik egy fejezetet jelöl. Az első szöveg címe egy tökéletesen megszerkesztett reklám-prospektus fedőlapján, a 15 EU tagállam színes zászlajának képe felett jelenik meg. Euró – az egyesült pénz [1]. A belső oldalon pedig óriás betűkkel az alcím áll: Új egységes közös pénz az Euró [6]. Itt a téma-réma, réma-téma helye váltakozik. Mind a fő-, mind az alcím egy-egy mondat, az elsőben az euró a névszói alany, a másodikban a névszói állítmány szerepét játssza. A két megállapítás szemantikailag ugyanazt jelenti. A fő- és alcímen kívül van egy felcím is a borítólap felső szélén: Erste Bank szolgáltatások: Euró tájékoztató. A címek halmozása a kiadvány rendeltetéséből fakad: egy sokszorosan ismételt információt kell eljuttatni a közönséghez, a potenciális vevőhöz. A címoldalon további szövegen kívüli elemek is találhatók: a bank logoja látható, és a jelszava olvasható: Első a biztonság. Ez a bank napi gyakorlatában a különböző nyelvi eszközöket, így a jó címet is, mint a reklámhordozót használja fel. Pl. így hirdeti tájékoztatóiban a hitelkártya-szolgáltatásait: A világpolgár útlevele [7] (American Express Kártya) vagy Mellényzsebben nagyvilág [8] (Visa Elektron Kártya). A második szöveget egy szaklapban, a Világgazdaságban publikálták. Ez az újság rendszerint kettős címmel jelenteti meg cikkeit, amelyek mind tipográfiai, mind tartalmi szempontból eltérőek. A felnagyított vastag betűs főcím mindig egy konkrét megállapítást, az azt megelőző dőltbetűs felcím pedig vagy egy általános közlést tartalmaz (pl. Életszínvonal a világ nagyvárosaiban Budapest: kanadai árak, mexikói bérek [9] és Nem üzlet a nyelvvizsgáztatás Óvatos magániskolák [10] (VG 1999. aug. 17. 1-2. oldal), vagy a közlemény eredetére utal pl.: Nemzetközi egészségügyi körkép az OECD-től Átlag alatt a magyar kiadások [11] (VG 1999. aug. 11. 1. oldal) és OECDfelmérés a működő tőke áramlásáról Magyarország a régió éllovasa [12]. A cikkek többsége szerzőtípus szempontjából a személytelen kategóriába tartozik – Munkatársunktól – megjegyzéssel indul. A napilap címoldalán kezdődő: Az ING Barings a gyorsított bevezetés lehetőségéről felcím előzi meg az Euró még az EU-felvétel előtt? [13] című cikket. Mindkét cím hiányos, és önmagában nem egészen érthető. A főcím végén lévő kérdőjelnek szemantikai jelentősége lehet, hiszen a hírügynökségek nem kérdő mondatokban szokták továbbítani híreiket. Vagy a Világgazdaság szerkesztője, vagy a hírügynökség kérdőjelezi meg a meghökkentő tudósítást. A talányos hír egyébként nyilvánvalóan több olvasó érdeklődését kelti fel. A főiskolai jegyzet különböző fejezetekre és azon belül további témákra oszlik. A vizsgált esetben a fejezetcím: A nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézmények működése 1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF International Monetary Fund) [14]. A fejezetcím az általános fogalom, a cím pedig, amely az 1. ponttal van jelölve, az egyes fogalom megnevezésére szolgál. Szintaktikailag egyetlen összetett tulajdonnév. Zárójelben szerepel ennek angol mozaikszava, az IMF és a teljes angol neve. Az intézmény elnevezése többféleképpen szerepel a köztudatban, ez indokolja a cím kétnyelvűségét és a három tulajdonnév felsorolását a tananyag élén. 105
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. A három korpusz további elemzése Az Erste Bank reklám-tájékoztatója olyan tipikus szöveg, amelyben könnyedén nyomon követhető mind a szövegen belüli, mind a globális kohézió. Ez utóbbit a három cím is markánsan kifejezésre juttatja, ahogy erről már szó volt. Maga a szöveg három egymást kiegészítő gondolati egységre osztható: az első az új pénz történetét ismerteti, a második pedig e fizetőeszközzel kapcsolatos banki szolgáltatásokat, a harmadik pedig az ügyfél teendőit.. A reklámszövegben a kulcsszavak gyakoriságának gyakorlati funkciója van: a szuggesztió, a tudatalattiba való behatolás. Az euró szó egy új fogalom jelölésére szolgál, amely alig tizenegy éve egy eszmei pénznem neveként tűnt föl, az idei évtől konkrét fogalomként – számlapénzként szerepel és 2002-ben fizikai formájában is megjelenik. A kettős cím az eurót mint fogalmat jellemzi. Mindazok a mondatok, amelyekben tehát az euró ismétlődik, kohéziós láncolatot képeznek – tematikusan és szemantikailag is összefüggenek. Az euró főnév tizenháromszor ismétlődik a szövegben, pedig a szerző egyéb kohéziós eszközöket is alkalmaz: olyan lexikai eszközt, amely az egyest az általánossal jelöli, például egységes fizetőeszköz, vagy a jelölendőt annak fő jellemzőjével helyettesíti: közös európai pénz. A teljes szövegrész tartalmára utal vissza a mutató névmás az „Ez természetesen azt is jelenti…” kezdetű mondatban. Ez utóbbi és a következő megnyilatkozás szemantikai szempontból az elhangzottak magyarázatául szolgálnak. A tájékoztató második része újabb címet kap: Az Erste Bank Hungary Rt. és az euró [15]. Ez az alcím is előre mutat és kifejezi, hogy második mikroszerkezetben a bank tevékenységén van a hangsúly. Olyan kérdő mondattal indul a szöveg, amely azt érzékelteti, hogy a kérdésre a választ az olvasó nem tudja, csak a bank - illetve a szöveg írója. A mondatok közötti kohéziót itt is a tematikus szó ismétlődése jelenti. Az Erste Bank Rt. hatszor ismétlődik, az euró szó ötször, az eurószámla pedig hatszor. Később az Ertse Bank tulajdonnevet köznevekkel – anaforaként helyettesíti: a bank, a fiók – ezek olyan köznevek, amelyek olyan halmazt jelentenek, amelybe a tulajdonnév beletartozik. Majd többes szám harmadik személyű igével kerüli ki a szóismétlést, például: konvertálják át. A harmadik részben az ügyfél teendőiről van szó, így a kohéziót jelentő szó az ügyfél, az euró, és az eurószámla. Tartalmilag elgondolkodtató a bank ajánlata, hogy az ügyfél meglévő tartozásait készséggel euróra konvertálja, illetve további hiteltermékeit euróban is kínálja. Erre bővebben a pragmatikai szint elemzésénél visszatérünk. A Világgazdaság című lap cikkének felcíme – ING Barings a gyorsított bevezetés lehetőségéről 16 ellipszis – önmagában érthetetlen és csak a főcímének fogalomszava, az euró visszautalása teszi érthetővé: Euró még az EU-felvétel előtt? Itt az a különös eset áll fenn, amikor a főcím egyik szava, az euró nemcsak előre, hanem vissza is utal. A lap szerkesztősége feltételezi, hogy olvasója először a fölnagyított betűs címet olvassa el és a dőlt betűset csak utána. A befogadó így is csak előismeretei alapján érti meg a cikk témáját. A szöveg három, egymással szemantikailag összefüggő résztémára osztható: 1. Néhány olyan államban lehetne az eurót bevezetni, amelyek EU csatlakozás 1999-ben a még szóba sem került. 2. E gyorsított bevezetés lehetséges előnyei. 3. Hátrányai. A lap szerkesztője tipográfiai eszközökkel is kifejezi a téma fontosságát: a címoldalon indítja a közleményt, amely az ING Barings-tól származik. Az új hírt, fölnagyított betűkkel nyomtatja. Három rövid hasáb található az első oldalon, egy hosszú hasáb a másodikon. A szemantikai összefüggést olyan úgynevezett tartalomváró igék erősítik, mint jósolja, nyilatkozott, említi, vagy az első helyen kell említeni kifejezés. A tartalmilag összefüggő cikk első részében meg is nevezi a két jelölt országot, Horvátországot és Litvániát, amelyek bevezethetnék az eurót.
106
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … A második tartalmi egység alapjai az előnyöket kifejező szóismétlések, illetve rokon értelmű kifejezések: kamatlábak eurzónabeli esése, kamatlábak jelentős csökkenése, ... növelheti a beruházásokat, a tőkebefektetéseket, valamint a -hat, -het képzős igék: növelheti, nőhetnek, feltételes módú igék: erősödne, csökkenne. A harmadik rész logikusan kapcsolódik az előzőhöz, amelynek kulcsszavát, az előnyt annak ellentétes párja, a hátrány váltja föl, és az a márpedig kötőszóval egészül ki. A szöveg kohéziós egységét újabb bizonytalanságot kifejező igék biztosítják: lenne, hatna, lehet, nézne stb. A szöveg globális kohézióját egyrészt a fent ismertetett szemantikai eszközök fejezik ki, másrészt a téma hármas tagolása és objektív kifejtése. A kvantitatív vizsgálatok során elvégeztem e korpusz nehézségi elemzését is, és ezt a cikket viszonylag könnyűnek találtam, de mint minden szakmai szöveg, ez is egy meghatározott szakmai ismeretet feltételez. Az IMF tétel szemantikai szintjét a nemzetközi pénzintézet ismertetésének témája határozza meg. Két nagyobb egységre oszlik, amelyen belül az első rész további mikroszerkezetekből áll: 1) az IMF keletkezésének történetét, 2) alapvető céljait, 3) tagságának összetételét, 4) majd legfőbb irányító és döntéshozó szervét mutatja be, s végül rátér az IMF tagok jogaira és kötelezettségeire. A második rész címe: Az IMF hitelezési tevékenysége [17]. A szakszövegekre jellemzően a tematikus névszók a tartalmi összefüggést biztosítják és a szöveg kohézióját adják meg. Az adott korpuszban huszonegyszer ismétlődik az IMF elnevezés és a rokon értelmű megfelelők: Nemzetközi Valuta Alap, Valuta Alap, vagy csak Alap elnevezés. Mindhárom elnevezésnek ugyanaz a jelentése. Számtalanszor fordul elő rokonértelmű szavak használata, például tagállam, tagország és egyéb szavak ismétlése a kölcsön és a kvóta szavakból származó szóöszszetételek: kölcsönforrás, kölcsönmegállapodás, -nyújtás, felvétel, vagy kvóta – rendezés-, emelés-, meghatározás-, befizetésnagyság valamint a valuta-, a kormányzótanács szavak ismétlése. Mindezek a mondatok közötti kohéziót biztosítják. Egyébként nem bővelkedik a szöveg szemantikai eszközökben, a tulajdonnevekre csak ritkán utalnak vissza köznévvel, például IMF pénzügyi intézmény, és teljes mértékben hiányoznak a tartalomváró igék. Összességében mégis koherens szövegről van szó, amelynek összefüggését a benne lévő gondolatok logikai kapcsolódása adja. A két nagyobb és három kisebb mikroszerkezet tartalmilag összefügg egymással, a szöveg feletti globális kohéziót pedig a közös téma adja. Maga a tétel megfelel az értekező szakszövegek, de kisebb mértékben az oktatószövegek műfaji sajátosságának is. Az IMF tételben különösen gyakori az idegen szavak használata, amely mindenképpen összefügg a szöveg jelentésével, érthetőségével, tehát szemantikai szintjével. Vannak országok, ahol törvényes úton védik az anyanyelvet az idegen eredetű szavak özönétől, nálunk ez csak néhány lelkes nyelvész egyéni próbálkozásában nyilvánul meg. A gazdaság, a komputer, a NATO stb. nyelve az angol, s ezen szakmák szókincse erősen amerikanizálódik. Nemcsak nyelvhasználatunkban, időnként hivatalos szövegek helyesírásában is érezhető az idegen hatás. Például külföldi bankok rendszeresen nagy kezdőbetűvel írják a pénznemek előtt álló nemzetiségi jelzőket, például „Osztrák schilling”, „Olasz líra”, de láthatjuk a hét napjait is nagy kezdőbetűvel megjelenni. Az Erste Bank Hungary Rt. elnevezés két német, egy angol névszóból és egy magyar rövidítésből áll. A magyar félnek nyilván nem volt beleszólása a névválasztásba, hiszen arra a főrészvényes osztrák bank jogosult. Talán a részesedésünk arányát jelzi a kis rövidítés a bank nevének végén?
107
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. Az idegen eredetű pénzügyi szakszavak megoszlása A szaknyelvbe olyan erőteljesen vonulnak be az idegen szavak, hogy időszerűnek éreztem megvizsgálni, milyen eredetű idegen szavakat használ a pénzügyi szakma. A közvéleménnyel ellentétben még ma is a latin dominál, bár erős a legújabb banki szakkifejezések amerikanizálódása. Az 1. táblázat mutatja a három szöveg idegen szavainak származását, s ebben megfigyelhető az a tény is, hogy a bank alapszókincsében nincs is angol eredetű szó, hiszen Európában már működött a kereskedelem és léteztek bankok Amerika fölfedezése előtt is. Az 1944-ben létesített IMF-ről szóló tételben viszont az idegen szavak többségét a globalizálódó bankrendszerből származó angol szakszavak teszik ki. Az idegen eredetű, pénzügyi szakszavak csoportosításához Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótárát [18], valamint A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát [19] használtam föl.
Világgazdaság cikk
1. táblázat Az idegen eredetű pénzügyi szakszavak megoszlása görög Európa eurózóna zóna fizika euró
IMF-tétel
Erste Bank szöveg
görög
108
görög-latin latin politika unió EU stabil evidens potenciális prémium negatív reagál multilaterális görög-latin latin EU-csatla- konvertál kozás konverzió automatikus koefficiens unió régió
francia frank
német
angol INGBarings
egyéb olasz: valuta líra
francia deviza devizaszámla
német bank márka schilling font cég
angol
egyéb portugál: escudo spanyol: pezeta holland: gulden
görög görög-latin latin összetett angol probléma kritérium kvóta magyar-latin: GAB (General eurószámla pozíció tőketranszfer Arrangements to funkció Interim Bizottság (ideig- Borrow) demonetizálás lenes bizottság) EAR (enlarged access fórum kvótameghatározás resources) konferencia összkvóta Hitelranche konzultáció görög-latin: (hitelrészlet) SDR-allokáció EU IBRD, USA, ECU, SDR latin eredetű angol jövevényszó: IMF (International Monetary Fund)
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … 2. Szintaktikai szint Kísérletet teszek a szövegek szintaktikai szintjének megragadására, bár meggyőződésem, hogy a három szintet a szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szempontoknak megfelelően nem lehet egymástól egészen függetleníteni. „Bármely szöveg csak úgy jöhet létre, ha annak nyelvi jelei a szintaxis szabályai szerint kapcsolódnak össze. A mondatokat tehát úgy kell megfogalmaznunk, hogy azok mindegyike lineárisan haladva kapcsolódjék az előzőhöz.” [20] (Balázs:109). A mondatoknak viszont jelentésük alapján is összefüggőeknek kell lenniük. Mivel a szöveg bevezetésében a figyelem fölkeltése a cél, ezért az első mondatoknak feltétlenül előre kell utalniuk, ezt a terminust Bühler nyomán kataforának nevezzük, a szöveg belsejében előforduló visszautalást pedig a görög anafora szóval jelöljük [21]. (Balázs: 109.) Rendszerint előremutatás, tehát katafora nyilvánul meg a művek címében, így a banktájékoztatóban is: EURÓ - az egyesült pénz. Ugyancsak az euró szó mint anafora szerepel a belső címben: Új egységes, közös pénz – az euró. Anaforikus szerepben ismétlődő névszók vagy a mutató némások szoktak szerepelni. A banktájékoztatóban az eurószámla, az Erste Bank Rt. és az ügyfél főnevek ismétlődnek. Az utóbbiak melléknév, a Montetáris Unióban szereplő 11 államra utal vissza, az ez mutató névmás pedig az első mikroszerkezet teljes egészére. Vannak szavak, amelyek a mondatokban előforduló tárgyak azonosítására alkalmasak – vagyis más-más módon jelölik ugyanazt a dolgot. Ezeket Palek indikátoroknak nevezi. Azok a szavak viszont, amelyek a dolgok megkülönböztetésére szolgálnak – az alterátorok Palek elmélete szerint. [22] (Balázs: 125.). Az Erste Bank tájékoztatójában ilyen indikátorok a jelzős szerkezetek, például egységes fizetőeszköz az euró, közös európai pénz az euró, sőt egy mondat is lehet indikátor: Egyetlen olyan pénz, amelynek… valódi árfolyama lesz. Alterátorként jelenik meg: az euró, mint számlapénz, sőt, egy mondat is lehet alterátor: Egyetlen olyan pénz, amelynek valódi árfolyama lesz... Mondatbeli hiányosság egyáltalán nem fordul elő a szövegben, melynek oka, hogy a szerkesztő a megértést minél könnyebbé kívánta tenni. A mondatok többsége szerkezetileg egyszerű, de az összetettek sem bonyolultak. Lásd: Mondatszerkezeti vizsgálatok. A Világgazdaság cikkének címe viszont két ellipszis, amelyek egymásra utalnak, de együtt kataforaként szerepelnek. Euró még az EU felvétel előtt? Szintaktikai szempontból a felcím egy hiányos szerkezetű utalás: Az ING Barings a gyorsított bevezetés lehetőségéről. A főcím egy kérdő mondat, amely mindig a figyelemfelkeltés eszköze. Ez a kérdés is ráadásul egy ellipszis - szerkezetileg hiányos mondat, amelyből a lesz igét hagyta el a szerző. A cikkben a kérdés elemzése következik, tehát nem a válaszadás. Fölnagyított betűs, kiemelt szakasz összegzi az új pénzügypolitikai döntést. Ebben a cikkben az euró bevezetése lesz az egyik – a témát meghatározó fogalom, a másik pedig egy bank, az ING Barings, amelytől a hír származik. Az első mondatban Az euró bevezetése kifejezés előre, a következőben az erre mutató névmás ragozott alakja anaforaként visszautal. A tartalmilag összefüggő szöveg első bekezdésében ugyan van egy homályos visszautalás: „…az euró valutaként való bevezetése Horvátország és Litvánia számára jöhet szóba néhány év múlva – véli az ING Barings. Előbbi jegybank elnöke nyilatkozott.” Nem világos, mire utal az előbbi melléknév. Az ING Barings-ra? Horvátországra? Litvániára? Ha az olvasó tudja, hogy az ING Barings nem jegybank, akkor sejtheti, hogy Horvátországra hivatkozik az előbbi anafora. A következő bekezdésben a befektetési bank egyértelműen az Ing Barings tulajdonnévnek az indikátora. Zárójelbe tett hivatkozás után a téma változik. Magyarországról lesz szó, de az euró bevezetése szóismétlés kapcsolja ezt össze az előzőekkel, majd az euró szót az egységes valuta indikátorral helyettesíti. Végül újra az euró bevezetése, következik mint szóismétlés. Az újság címlapján elkezdett mikroszerkezet így zárul: folytatás a 2. oldalon. A szerkesztő lerövidítve, az újság tördelésének megfelelően ismétli meg a címet, kihagyva a már időhatározót és közbeékelve a (folytatás az első oldalról) utalást. A cikk második mikroszerkezete az euró EU-n kívüli 109
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. országokba való bevezetésének előnyeit, majd a harmadikban az ezzel kapcsolatos kételyeit tárgyalja. Ennek megfelelően ismétlődik két egymással összefüggő mondatban is az előny szó, aztán pedig grammatikai eszközök jelzik a kijelentések bizonytalanságát, mégpedig az igék, amelyek -hat, -het képzőt kapnak, vagy feltételes módúak: nőhetnek, erősödne, csökkenne. A harmadik mikroszerkezeti egység az euró bevezetésének hátrányait emlegeti. Önálló árfolyam-politika elvesztése, feltételes módú igék, negatívan hatna, nem nézne, akadály lehet stb. újra bizonytalanságra utalnak. A birtokos személyragok biztosítják a szöveg további szintaktikai összefüggését: romlása, elvesztése, kötőszók használata, ha, hiszen, márpedig, mivel, és a sem – sem módosítószók. Előfordulnak birtokos jelzői szerkezetek: ennek esélye nagy … a reálbérek csökkentésére kevés a lehetőség... nagy az elrettentő hatása, ... az euró bevezetésének feltétele… A szövegben négy olyan ellipszis fordul elő, amely azt az előfeltételezést jelenti, hogy az olvasó tudja, mit jelentenek a tájékoztatást szolgáló utalások vagy a hivatkozás (VG 1999. június 18. 1. oldal); (folytatás a 2. oldalon). Az újság rendszeres olvasója azon sem csodálkozik, hogy a címlapon megkezdett cikk folytatását nem ugyanazzal a címmel találja az újság belsejében. Az előbbi utalások az újságszövegek jellemzői, a sajtóban való tájékozódást szolgálják, az olvasó rendszerint gyorsolvasással továbbhalad rajtuk, agyában pedig nem raktározza el, mint a tényleges híreket. Az IMF tétel címe három formában is megjelenik. Nemzetközi Valuta Alap (IMF, International Monetary Fund), ez ugyanannak a fogalomnak különböző jelölése. A szakirodalom ezt a szintaktikai eszközt indikátornak nevezi. Ezúttal ezek az indikátorok oktatási célból kerültek egymás mellé – a diáknak ugyanis az IMF nevének összes előfordulását ismernie kell. A címet adó három név kataforaként előre mutat és az érdeklődés felébresztését célozza. A szöveg összefüggését egy meghatározott időrendi sorrend és tartalmi azonosság teszi teljessé. E szemantikai szinthez a szintaktikai szabályoknak megfelelő mondatszerkesztés járul. Oktatószövegről lévén szó a szerző újra és újra ismétli a tematikus névszókat, és azok mindegyike előre mutat. Ellipszisként hét ige nélküli állítmányi mellékmondat sorolja fel az IMF alapításának céljait. Ezt a szakszöveget az teszi különössé, hogy a szintaktikai összefüggést meghatározó igék helyett az adott igék -ás, -és képzős főnévi változatai vagy a belőlük származó melléknévi igenevek jelennek meg. Ennek egyrészt az is oka lehet, hogy a szöveget angolból fordították, tehát nem eredeti magyar szerkesztésről van szó. A tétel írója a szintaktikai szint tipikus eszköztárából alig-alig használ föl valamit. Nincsenek benne alterátorok, hiányoznak a névmások, a kötőszók. Az IMF megnevezésére a Nemzetközi Valuta Alap és Valuta Alap elnevezést használja, a teljes angol név csak egyszer (a címben) fordul elő. Nehezíti a szöveg megértését a sok ellipszis, amelyek teljességéhez az olvasónak kell a hiányzó igéket odaképzelnie, illetve a mondatokat gondolatilag átalakítani. Például: ...alapításának céljaival függenek össze, nevezetesen: a nemzetközi kereskedelem növekedésének biztosítása, az árfolyamstabilitás elősegítése… a nemzetközi monetáris problémákkal kapcsolatos együttműködés és konzultációs fórum biztosítása, stb. A főszöveghez egy alcímmel kapcsolódik Az IMF hitelezési tevékenysége című rész. Elképzelhető, hogy más szerző tollából származik ez az írás, mert utóbbi az IMF indikátoraként csakis az Alapok szót használja, az előző részben ez viszont csak egyszer fordult elő. A szintaktikai eszközök közül fontos megemlíteni még a birtokos személyragok funkcióját: például az IMF … alapokmányát … működését … alapokmányának módosítására … székhelye… politikáját… céljaival… Ezek a birtokos személyragok is a szintaktikai kapcsolódás elemei. A szöveg tartalmilag, logikailag jól felépített, de a sok idegen szakszó és az igék ritka használata miatt meglehetősen nehezen tanulható és adható elő. Ezúton szeretném a nagyszámú névszóhasználattal kapcsolatos jellegzetességet külön is megvizsgálni.
110
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … A pénzügyi szakszövegek tipikus szintaktikai vonásai A három szakszöveget szintaktikai szinten Nagy Ferenc kutatási eredményeivel hasonlítottam össze. (Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet. Akadémia Kiadó1980.) [23]. A szófajok megoszlása és szöveggyakorisági mutatóinak összehasonlításánál azt állapítottam meg, hogy az Erste Bank tájékoztatója és a VG cikkének mutatói korrelálnak egymással, a Nagy Ferenctől vett minták közül pedig a napilapéval (igék, főnevek, melléknévi igenevek, valóságos határozók tekintetében), és gyakorlatilag a sajtónyelv jellemzőit hordozzák. A Pénzügytan jegyzet pedig a Rádiótechnikai szaklap eredményeihez hasonló. E két utóbbi szakszöveg – tehát jellemző – az igék csekély előfordulása (5,8–5,2%), a főnevek gyakorisága (32,8–43,3%), a melléknévi igenevek viszonylag magas száma (18,7–13,06%) stb. (Lásd: 6. táblázat) Az eddigiekben a szövegek tipizálhatók, van azonban egy jelenség, amellyel külön is foglalkozom. Az IMF tételben kiugróan magas a főnevek száma (43,3%), sok a melléknévi igenév (8,3%), és kevés az igék előfordulása (5,2%). Hová lettek az igék, a nyelvünk szívét-lelkét adó szófajok? A szöveget elolvasván kiderül, hogy átmentek -ás, -és képzős főnevekbe, illetve melléknévi igenévként jelennek meg. Kisebb mértékben ez a főnév- és igenévképzési tendencia figyelhető meg a másik két korpuszban is. Ami a kis számú igét illeti, azok is csak ritkán fordulnak elő önállóan, ehelyett szakszókkal együtt szintagmákban szerepelnek, és szemantikai változáson esnek át (pl. számlát vezet, számlát nyit, tart, eurószámlává alakít, jóváír). Sok melléknévi igenév kap szakmai jelentést: pl. lehívható (hitel), folyó(számla), csatlakozó (állam), kinevezett (igazgató), lejárt (hitel), felhasználható (keret). Akadnak továbbá főnévként használatos melléknévi igenevek, amelyek ugyancsak másodlagos jelentésükkel szerepelnek a szövegben. Ilyenek: tanácsadó, ügyvezető, döntéshozó, befizetendő, együttható. Az IMF tételben előforduló főnevek közül – de a másik két pénzügyi szövegben is – gyakori az -ás, -és képzős főnevek száma. A modern magyar leíró nyelvtanban mind az -ás, -és, mind az igenévképzőket szintaktikai szerepű képzőként tartják számon, mert az alapszó és általuk képzett szó között csak szófaji különbség van, ennek következtében változik a szintaktikai szerepük. „Ezeknek a szótárban külön jelentést nem kell adni.” (Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában, in: Rácz E. – Szathmári: Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana köréből 111. old.) [24]. Ezzel szemben a szaknyelvben használatos -ás -és képzős főnevek jelentős része új szemantikai jelentéssel szerepel: pl. forrás, lehívás, korlátozás, rendelkezés, részesedés, jóváhagyás, beruházás. Többségük egyszerű szó, de akad köztük szóösszetétellel keletkezett is: együttható, jóváhagyás, újjáépítés; idegen eredetű előtaggal képzett: kvótarendezés, kvótaemelés, EU-csatlakozás; sőt idegen igéből képzett főnév is: demonetizálás. Többször előfordulnak a melléknévi igenevek: folyószámla, lejárt hitel, rögzített árfolyam, lehívható kölcsön stb. – ezen szakszavak képzésbeni szintaktikai változást szakmai szerepben szemantikai követte. (Lásd 2–3. táblázatok.) Megállapítható az is, hogy minél kisebb egy pénzügyi szakszövegben az igék aránya, annál nagyobb az -ás -és képzős főneveké és melléknévi igeneveké. (Lásd: 2., 3. és 6. táblázat.)
111
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. 2. táblázat Igéből képzett főnevek és melléknévi igenevek Erste Bank szöveg átutalás számlanyitás rendelkezés működés útmutatás alkalmazás bevezetés felkészülés
112
VG cikk csökkenés esés Euró bevezetése bevezetés beruházás foglalkoztatás EU-csatlakozás fizetés hitelezés csökkenés eltűnés
IMF tétel forrás (saját, rendes, likvid) kölcsönforrás hitelnyújtás (igénybevétel) lehívás módosítás létrehozás biztosítás működés egyesítés megszüntetés elősegítés korlátozás elemzés részesedés fizetés, befizetés teljesítés tanulmányozás változás rendelkezés együttműködés alaptőke-részesedés jóváhagyás újjáépítés fejlesztés hitel-megállapodás árfolyam-szabályozás kvótarendezés demonetizálás kvótabefizetés kvótaemelés kvótameghatározás
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX …
Főnévként használt melléknévi igenévek
Melléknévi igenevek
Igék
3. táblázat Igék és melléknévi igenevek szaknyelvi szerepben Erste Bank szöveg
VG cikk
IMF tétel
eurószámlát vezet számlát vezet eurószámlává alakítja át számlát nyit, tart jóváír átkonvertál, átvált feltüntet rendelkezésre áll
kiegyenlítődik kamatláb csökkenne beruházást növelne tőkebefektetés nőhetne munkanélküliség nőne
átváltható önálló fennálló meglévő történő felmerülő rögzített vezetett leendő
rögzített gyorsított ismert előírt folytatott érintett közismert önálló történő érkező elrettentő használó való számottevő várható sorolható jövő bevezető érintett
kerül sor aláír megkezd létrehoz bevezet emelkedik határoz meg elősegít megszüntet jóváhagy folyamodhat alakít előír dönt igénybe vesz hajt végre kifejezésre juttat(ás) megállapodást köt hitelt nyújt lehívható, lejárt, befizetendő (hitel) igénybevehető, felhasználható, kibővített (hitellehetőség) fennmaradó rész meghatározott kvóta létrehozott, fenntartott, fennmaradó kinevezett folyó, csatlakozó, rendelkező fenntartott képesített választott alapított hajlandó egyedülálló kiterjesztett képviselt ügyvezető döntéshozó tanácsadó befizetendő vagy: kormányzótanács együttható fizetőeszköz
113
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. 3. A szövegek pragmatikai szintje Erste Bank tájékoztató A reklámról tudni kell, hogy az mindig a reklám küldőjének céljait szolgálja. A címzettnek nem szabad azt feltételeznie, hogy a reklám küldője egy Grál-lovag, és tudjon a címzett sorok között olvasni: vajon megbízható-e az ajánlat? Tényleg azt jelenti-e amit ígér? Egy konkrét személynek, egy adott időben megfelelő-e? Nagyobb jelentőségű döntéseknél oda kell figyelni a garanciákra is. Az Erste Bank tájékoztatójának első része, az Európai Monetáris Unió, 1999-es helyzetét tárgyalja. Megállapításai igazak. Némelyik kifejezése azonban csak pillanatnyilag igaz, de 2002-ben már érvényét veszti, például az euró váltópénzei, az euró, mint számlapénz stb. A második részben ismerteti, hogy a bank az ügyfelek devizaszámláit a jövőben jutalékmenetesen eurószámlává alakítja át. Ez az igaz állítás a bank ügyfelei iránti gondoskodását kívánja érzékeltetni. A harmadik oldalon van egy olyan ajánlat, amely szerint a bank valamennyi hiteltermékét euróban is kínálja, és az ügyfelek fennálló hiteltartozásait is átválthatja euróra. A szövegösszefüggés azt sugallja, hogy a gondoskodó bank ezzel a szolgáltatással is ügyfelei boldogulását támogatja. Ha Bánréti Zoltán azon megállapításából indulunk ki, hogy „A szöveg kontextusa olyan propozíciók halmaza, amely a beszélőnek a szöveghez rendelt háttérfeltételezéseiből áll” (Bánréti In: Balázs:177.) [25], azt kell gondolnunk, hogy a bank ajánlatai igazak – legalábbis az eurózónabeli bankok szempontjából. A magyar ügyfélben azonban megfogalmazódik az „értünk, vagy ellenünk?” kérdés. Vajon igaz-e 1999ben Magyarországon, hogy érdemes a hiteltartozásainkat euróban vezetni – ezt nehéz megmondani. A szövegkontextus mindenesetre azt sugallja, hogy igen. Az ügyfél, aki olvasott arról az esetről, amikor olasz kisemberek sokasága ment tönkre, mert rávették őket, hogy euróban kérjék lakáskölcsöneiket és azt erősen inflálódó lírában kellett törleszteniük – nem érzi elfogadhatónak az ajánlatot. Gyakorlatilag egy-egy szöveg igaz vagy hamis volta számtalan körülménytől: időtől, helytől és a befogadó kultúrától is függ – a pénzügyi világ változásai különösen kiszámíthatatlanok. Az Erste Banknak van egy másik reklámanyaga, amely azt a – Bánrétinél is megfogalmazott – tanítást igazolja, hogy az egy szövegrészből levonható következtetés nem biztos, hogy megfelel az egész szövegből levonható következtetésnek. Tehát előfordul, hogy az újabb tények és megállapítások hatálytalanítják az előzőekből kialakított álláspontunkat (Bánréti In: Balázs:177) [26]. Továbbá az a szöveg, amely a világ egyik felén érvényes, az nem biztos, hogy mindenütt az. A bank a Világpolgár útlevele címmel reklámozza az American Express Kártyát és tudatja: „Az Erste Bank Hungary Rt. azok közé a hazai bankok közé tartozik, amelyek az American Express Dollár kártyát forgalmazzák. …Szabad költés... Ön, mint kártyabirtokos élvezheti a szabad pénzköltés előnyeit, a devizaszámláján elhelyezett összegtől függetlenül…” Még mielőtt arra a következtetésre jutna az adott propozíciókból a magyar átlagpolgár, hogy „pénze van, devizája van, miért ne váltana AMEX kártyát”…- el kell olvasnia a reklám utolsó oldalán levő tájékoztatót is: Kártyák egyéni igénylőknek: American Express Kártya 7 millió forintot elérő éves jövedelem esetében: egyszeri belépési díj 80 US dollár, éves díj 100 US dollár… American Express Arany Kártya 10 millió forintot elérő éves jövedelem esetében: egyszeri belépési díj 80 US dollár, éves díj : 200 US dollár. Ez a reklám pragmatikai szinten igaz, létezik a világon sokfelé az American Express Kártya. Amerikában a középosztálybeli vállalkozók, mérnökök, orvosok, kereskedők számára is elérhető, magyarországi szituacionális érvényessége viszont alig 1-2 százalékos.
114
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … Euró – még az EU felvétel előtt? A szövegek nemcsak a való világ tényeiről, hanem egy elképzelt világról is szólhatnak. 1999. augusztus 11-én jelent meg a Világgazdaság című napilapban az Euró még az EU-felvétel előtt? című cikk, amely nemcsak a jelen gazdasági élet egy adott kérdéséről ad tájékoztatót, hanem egy - a jövőben megvalósulható pénzügyi döntést is elemez, vagyis egy elképzelt jövőről szól. A legújabb logikai és szemantikai elméletek ezt egy lehetséges világ megnyilvánulásainak nevezik (Balázs: 176) [27]. Már a közlemény kiemelt vastag betűs bevezetőjében feltűnik a jósol ige, amelyet a sajtónyelv a köznyelvből vett át, és ezzel a bizonytalanságot sugalló szóval jellemzi a szerkesztő az ING Barings tanulmányát. Közli, hogy Horvátország és Litvánia elnyerhetné azt a lehetőséget, hogy az EU csatlakozás előtt áttérjen az euró használatára. A szerző a befektetési bankra hivatkozva objektíven elemzi ennek a lehetséges előnyeit és hátrányait. A gazdasági kérdésekben jártas olvasóban felmerül a kérdés: kinek jó ez? Az említett két államnak, mert csökkennének mind a rövidtávú, mind a hosszú távú kamatlábak? Vagy a másik félnek, ugyanis Horvátország és Litvánia kereskedelme az eurózónával megnőne? Az ugyanis közismert, hogy az EU-val kereskedelmi kapcsolatban álló eurózónán kívüli országok kereskedelmi mérlege mindig negatív szokott lenni. Kinek lenne jó az, ha nőne az eurózónából származó befektetők száma, mert kockázatuk csökkenne, és a különböző vagyontárgyakat felvásárló eurózónabeliek kockázata szintén csökkenne? Az újságíró objektív marad, az itt felsorolt megnyilatkozásai csupán feltevések egy lehetséges világról, de e feltevések is állásfoglalásra késztetik az olvasót. Az euró bevezetésének volnának hátrányai is – ezeket is megemlíti a szerző: az ország elvesztené önálló árfolyam-politikáját, ha az árszínvonal gyorsabban nőne, mint az euró-zónában, csökkenne a versenyképesség, és nőne a munkanélküliség. Sem az Európai Központi Bank, sem az Európai Bizottság nem helyeselné ezt a lépést. Végül, az euró fizikai formában való megjelenéséig erről úgysem lehet dönteni. Az elhangzott állítások az olvasót mindenesetre – tapasztalatai, világnézete, előismeretei alapján – állásfoglalásra késztetik. Fölmerülhetnek további kérdések: Mi a több, az előny, vagy a hátrány? Minek van nagyobb súlya, az előnyöknek, vagy a hátrányoknak? Kitől származik az ötlet? Az említett két országot gazdaggá, vagy tönkre akarják-e tenni? Esetleg az ötletadók akarnak ezáltal még gazdagabbak lenni? Természetesen ugyanez a szöveg sokféle állásfoglalásra késztetheti az olvasót világnézete, élettapasztalata, műveltsége, vagy empátiás készsége alapján. Az IMF tétel Gazdasági témájú jegyzeteknél fennáll az a veszély, hogy mire kiadásra kerülnek, aktualitását veszti egyik-másik tananyag. Így történt, hogy az 1997-ben kiadott Pénzügytan jegyzetben az euró helyett csak az ecu szerepel. E dolgozatban egy tankönyvi szöveg elemzését is célul tűztem ki, de az ecu-ről szóló részt már nem tartottam aktuálisnak, ezért esett a választásom az IMF ismertetésére. A tétel reális és minden szempontból megbízható ismereteket közöl az IMF-ről, annak történetéről 1944-től, 1996-ig, valamint tevékenységéről. Amikor a főiskolai vagy egyetemi hallgatók leckeként találkoznak ezzel az anyaggal, akkor már vannak ismereteik e nemzetközi pénzintézetről. A gazdasági főiskolák és egyetemek hallgatóinak érdeklődése szakmai kérdések iránt erős, van megfelelő szakmai műveltségük a téma megértéséhez. Így az IMF-ről szóló előadás részben már meglévő ismereteiket szintetizálja, illetve kiegészíti. A gazdasági intézmények hallgatói számára ez a tétel a könnyűek közé tartozik – nemcsak pénzügytanban, hanem az idegennyelvi órák keretében is tanulják.
115
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. A szakszövegek érthetőségi foka A szakszövegek érthetőségi fokát az elemek súlyozásával nyert indexek mutatják. A mérés módszerét Nagy Ferenctől vettem át. (Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet, Akadémia Kiadó Bp. 1980. 28. oldal) [28] A magyar szakszavak súlyozására 1-2-3 értékeket használtam, az idegenekre pedig a 4-est. A szakmai érthetőségi index (Iész)≥0, ha nincs a szövegben szakszó, s minél nagyobb az Iész érték, annál nehezebben érthető szakmailag a szöveg.
Ié sz =
n
n
n
n
(k = 1)
(m = 1)
(p = 1)
(s = 1)
∑ x' k + ∑ x' ' m + ∑ x' ' ' p + ∑ x' ' ' 's N
(k=1) = súlyozott előfordulás N = szövegszavak száma n = szakszavak száma
4. táblázat Súlyozási értékek a szövegben Szakszavak csoportjai köznyelvi szakszó (1 pont) közbülső szakszó (2 pont) szűk körben ismert szakszó (3 pont) idegen szakszó (4 pont)
Erste Bank szöveg db pont
44 + 24 + 36 + 100 = 0,56 361
VG cikk pont
db
IMF tétel pont
44
44
16
16
88
88
12
24
14
28
57
94
12
36
3
9
50
150
25
100
31
124
67
268
Erste Bank
Iész =
db
VG cikk
Iész =
16 + 28 + 9 + 124 = 0,49 359
IMF tétel
Iész =
88 + 94 + 150 + 268 = 0,74 807
A fenti számítások egyértelműen bizonyítják, hogy a három szöveg közül a legnehezebben érthető az IMF tétel, kevésbé nehéz az Erste Bank tájékoztatója, legkönnyebben érthető a Világgazdaság cikke. A feladó – címzett és a szakszöveg nehézségi fokának viszonya
A szakszövegek nehézségi foka nagymértékben függhet a feladó – befogadó viszonyától is. A tudományos kutatásban a „nehéz szöveg” természetes, hiszen maga az „üzenet” is magas szintű, és a címzett egy szűk szakmai réteg. Amikor egy szakember nem a bennfenteseket akarja tájékoztatni vagy oktatni, mind szemantikai, mind szintaktikai szempontból úgy kell a szövegét megfogalmaznia, hogy az a befogadó számára is érthető legyen. Esetünkben az Erste Bank célozta meg a legnagyobb olvasóközönséget. Hogy az üzenete eljusson a befogadóhoz, azt egy szép, a reklámpszichológia minden követelményének megfelelő, ingyenes tájékoztató füzetben fogalmazta meg, és gyakorlatilag minden írni - olvasni tudó emberhez szól, akinek pénze van. Közepes nehézségű szövegének teljes megértéséhez legalább középfokú iskolázottság szükséges, és mivel a megcélzottak nem mindegyike éri ezt el, a szerző felhasználja a reklámpszichológia különböző eszközeit: a képi anyagot, expresszív címeket, a tematikus szavak halmozását (euró, Erste Bank) és fölajánlja, hogy az érdeklődő ügyfél kérdéseire az alkalmazottai szí116
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … vesen válaszolnak. Az sem utolsó szempont, hogy a reklámanyag látványos és ingyenes. Pillanatnyi eredményesség szempontjából mégis a legkisebb hatásfokú ez a szöveg, hiszen a potenciális ügyfelek közül sokan el sem olvassák, vagy nincs pénzük a szolgáltatások igénybevételére. A reklám küldője azt is tudja, hogy tájékoztatóját olyan pazarlóan nagy mennyiségben kell eljuttatni a potenciális ügyfeleihez, ahogy a fészkes virágzatú növények is ezrével eresztik szélnek magvaikat a megújulás és továbbélés reményében. A Világgazdaság olvasótábora egy szűkebb réteg: gazdasági vezetők, politikusok, vállalkozók, értelmiségiek, diákok. A gazdasági életben játszott szerepük alapján érdeklődők és érdekeltek – többségükben motiváltak az új ismeretek befogadásában. A lap szerkesztősége egy konkrét olvasógárdára az előfizetőkre építhet, így az adott írás csaknem teljes mértékben célba érhet. Az Euró még az EU felvétel előtt? c. cikk az adott közönség számára a viszonylag könnyű szövegek közé tartozik. Szófaji arányai egy átlag napilapéval korrelálnak. Ez a cikk a befogadók számára érthető, nem okoz nehézséget. Az IMF-tétel a legszűkebb közönség számára készült: egyetemeken, gazdasági főiskolákon tanuló hallgatóknak, érdeklődő gazdasági szakembereknek. A befogadók erősen motiváltak és megfelelő alapismeretekkel rendelkeznek. Az új idegen szavak magyar jelentését is tartalmazza a tananyag, amely nehéz szakmai szövegnek számít. Az előforduló szakszavak száma 262. Valószínűleg egy angol nyelvű ismertető magyar fordítása. Mondattani szerkesztettsége is bonyolult, így megtanulását mind szókincsbeli, mind szerkesztettségi okok nehezítik. Ez a szöveg, mint kötelező tananyag, 100%-ban eljut a befogadókhoz. Az 1. ábra ábrázolja, hogyan jutnak el a szakszövegben levő információk a közönséghez. Ennek kritériumai a következők: 1) a közönség, befogadók előismeretei és érdeklődőse. 2) a szakszöveg érthetőségi és szerkesztettségi foka, (lásd: 4. táblázat) 3) a szöveg ismereteinek gyakorlati haszna (például: vizsga, banki műveletek elvégzése) III. A HÁROM PÉNZÜGYI SZÖVEG KVANTITATÍV VIZSGÁLATA
Dolgozatomban a számításokat, szövegvizsgálati mintákat és képleteket Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet (Akadémia Kiadó Budapest, 1980.) valamint Rácz Endre és Szatmári István: Tanulmányok a magyar nyelv szövegtana köréből c. jegyzetéből (TK Bp. 1983.) vettem [29]. A szöveg gazdaságosságának indexe
Elvégeztem a szövegek gazdaságossági számítását, amelynek képletét szintén Nagy Ferenc tanulmányában találtam P. Guiard nyomán. [30] ∑ f (x 〉15 ) leggyakrabban előforduló 15 szó tartalmas összege Ig = N szövegszavak száma
sőt ennek analógjára a szakszavak gazdaságossági értékét is kiszámítottam.
117
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13.
1. ábra A szöveg útja a feladótól a befogadóhoz
118
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX …
119
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. Gazdaságossági értékek a vizsgált szövegek egészére és szakszókincsére vonatkozóan: ∑ f (x 〉15 ) Ig = (x〉15) – leggyakrabban előforduló szavak N
6. táblázat Forrás
Általában
Erste Bank VG cikk IMF tétel
Szakszavakra vonatkozóan
Ig =
79 = 0,2188 631
I g sz =
57 = 01578 , 631
Ig =
59 = 016 , 359
I g sz =
44 = 012 , 359
Ig =
140 = 01734 , 807
I g sz =
113 = 014 , 807
A számítások azt mutatják, hogy: az Erste Bank szövegének illetve
21,88%-át gyakran ismétlődő szavak, 15,78%-át gyakran ismétlődő szakszavak adják.
A VG-ben 16%, illetve 12%. Az IMF tételben 17,34%, illetve 14% ez az arány. Végül, mivel a vizsgálat egyrészt a szakszavakra általában és a szakszavakra külön is elkészült, és a különbség csekély, ez azt erősíti meg, hogy a szöveg gazdaságosságát épp a szakszavak határozzák meg. Összehasonlításként: Az Ig érték Tamási Áron: Szép Domonkos Anna c. novellájában 0,176, a Népszakértők c. elbeszélésében 0,142, ami azt jelenti, hogy az előbbi szöveg 17,6%-át gyakran ismétlődő szavak alkotják. (Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet. Akadémia Kiadó Bp.1980. 25. oldal) A szöveg szókincsbeli gazdagsága Iterációs index — ismétlődési index
Képlete:
Ii = N/L
Az index az általános jel-jeltípus arányának felel meg. Ez a képlet azt mutatja, hogy átlagosan milyen gyakran fordul elő a szövegben egy-egy szótári szó.
7. táblázat A 3 szakszöveg iterációs indexe N (szövegszó)
L (szótári szó) Lf1 (egyszer előforduló szó)
Ii=
Erste Bank
361
203
157
361/203=1,77
VG
359
238
196
359/238=1,50
IMF
807
532
466
807/532=1,51
120
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … Összehasonlításképp: Zsilka Tibor Kosztolányi, Juhász Ferenc és Cselényi költeményeinek vizsgálata alapján a következő számokat kapta: 1,54; 1,97; 3,11. Nagy Ferenc egy szlovák gyermekújság egyik számának mutatóját Ii = 3, és egy szlovák matematikai szöveg iterációs értékét (Ii = 29) közli. A szaknyelvi szövegben való gyakori szóismétlést maga a téma és a tartalom követeli meg. (Rácz E – Szathmári: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből, TK Bp. 1983. 179. oldal) [31] Különlegességi index Szókiválasztás minősítése
I g sz =
57 = 01578 , 631
Lf1 = egyszer előforduló szó N = szövegszavak száma Erste Bank
Ie =
VG
20 × 157 = 8,6 361
Ie =
20 × 196 = 10,9 359
IMF
Ie =
20 × 466 = 11,54 807
Minél nagyobb az Ie, azaz minél több az egyszer előforduló szó, annál kisebb az egyes lexikális elemek előfordulásának valószínűsége, s nagyobb a szöveg információs értéke. „...Annál elmélyültebb a szókiválasztás, annál inkább él a szerző a rokonértelműség lehetőségeivel” (Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet 26. oldal) [32] Simpson – Yule index — Diversitas index
A Simpson-Yule-féle indexet ma a természettudományokban a sokféleség mérésére alkalmazzák. Yule eredetileg az írók szókincsét vizsgálta ezzel a módszerrel, hogy több modern mű közül megállapítsa, hogy melyik a legjobb –vagyis melyik műben fordul elő a legtöbbféle szó. E vizsgálat a következő problémahelyzetből indul ki: Mi a valószínűsége annak, hogy ha egy szövegből teljesen véletlenül kiemelünk egy szót, aztán egy következőt, a második szó különbözik az elsőtől. Ezt a vizsgálatot az érdekesség kedvéért végeztem el a Világgazdaság cikkének szókincséről. [33]
D=
∑ [ n ( n − 1)] i
i
N ( N − 1)
N = összes szavak száma ni = i-dik szó Szövege = 2 Hasonlítjuk = 4
2×(2-1) = 1 4×(4-1) = 12 1×(1-1) = 0 . . ——————— ∑=x
121
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13.
D= n1 n2 n3 n4 . . . . . ni . . .
12 → 2→ 4→ 2→ 2→ 7→ 2→ 2→ 2→ 2→ 2→ 6→ 3→ 2→ 6→ 2→ 2→ 2→ 2→ 5→ 2→ 6→ 3→
12×(12-1) = 2×(2-1) = 4×(4-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 7×(7-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 6×(6-1) = 3×(3-1) = 2×(2-1) = 6×(6-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 5×(5-1) = 2×(2-1) = 6×(6-1) = 3×(3-1) =
132 2 12 2 2 42 2 2 2 2 2 30 6 2 30 2 2 2 2 20 2 30 6
x 478 478 = = = 0,00368 N (n − 1) 361(361 − 1) 129960 . . . . . nk . . .
n 38
2→ 4→ 3→ 2→ 2→ 3→ 5→ 2→ 2→ 2→ 2→ 8→ 3→ 5→ 2→
2×(2-1) = 4×(4-1) = 3×(3-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 3×(3-1) = 5×(5-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 2×(2-1) = 8×(8-1) = 3×(3-1) = 5×(5-1) = 2×(2-1) =
2 12 6 2 2 6 20 2 2 2 2 56 6 20 2
∑ 478
Mondathosszúság vizsgálata és szerkesztettségi mutató keresése
A mondathosszúsági vizsgálatban és a szerkesztettségi mutató keresésben Deme László módszertani elveit Keszler Borbála közvetítésével használtam fel, aki Közvetlen beszélgetések mondatés szövegtani vizsgálata című tanulmányában [34] (Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből Szerk.: Rácz Endre és Szathmári István) ismerteti Deme László módszerét. Ennek megfelelően számoltam meg az egyszerű, a két- háromtagú stb. összetett mondatokat. Teljes mondategésznek azt a közlési egységet vettem, amely ponttól pontig tart, mondategységnek pedig egy-egy predikatív mozzanatot. mondategység A szerkesztettségi mutató = mondat egész Szimbólumok:
1/1: egy mondategységből álló egyszerű mondat, 2/2 ... 3/3 ... 4/4 ... kettő, három, illetve többtagú összetett mondat a maga egészében, 7/7: hét és/vagy több mondategység.
Egyetlen problémám maradt, hogy a címek, alcímek, utalások (pl. folytatás a 2. oldalon) mondategységnek számíthatók-e. Ezért a szerkesztettségi indexet ezekkel együtt és nélkülük is kiszámítottam.
122
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … 8. táblázat A 3 korpusz mondathosszúsági és szerkesztettségi vizsgálata Százalék MondatPlusz mondategészek Mondategységek Mondatösszesen egység száma címekkel, alcíegészek mekkel száma 1/1 4 23,52 4 4+4 8 2/2 8 47,05 16 8 16 3/3 3 17,64 9 3 9 4/4 2 11,76 8 2 8 Összesen: 17 100,00 37 21 41 Szerkesztettségi mutató = 37/17 = 2,17 Címekkel együtt = 41/21 = 1,95 1/1 4 18,18 4 4+6 10 2/2 11 50,00 22 11 22 3/3 3 13,63 9 3 9 4/4 4 18,18 16 4 16 Összesen: 22 100,00 51 28 57 Szerkesztettségi mutató = 51/22 = 2,31 Címekkel együtt = 57/28 = 2,03 1/1 21 48,83 21 21+3 24 2/2 9 20,93 8 9 8 3/3 5 11,62 15 5 15 4/4 5 11,62 20 5 20 5/5 2 4,65 10 2 10 6/6 0,00 0 0 7/7 1 2,23 9 1 9 Összesen: 43 100,00 93 46 96 Szerkesztettségi mutató = 93/43 = 2,16 Címekkel együtt = 96/46 = 2,09 Címekkel + 3 predikatív mozzanat = 99/49 = 2,02
IMF tétel
VG cikk
Erste Bank
Mondathosszúság
9. táblázat Táblázat a 3 korpusz mondathosszúságáról címeket nem beszámítva és azokkal együtt Mondategység/predikatív mozzanat
1/1
17
4
21
-
22
6
28
-
1
43
3
46
-
1
82
13
95
1/1
2/2
3/3
4/4
5/5
6/6
7/7
Erste Bank
4
8
3
2
-
-
-
VG
4
11
3
4
-
-
IMF
21
9
5
5
2
Összesen: mondat egészek száma
29
28
11
11
2
Forrás
Címekkel együtt
Össz. utalásokkal
Összesen
123
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. Mondategységek száma
29
56
33
44
10
-
9
181
13
%
16,02 30,93 18,23
24,3
5,52
-
4,97
100%
Mondategységek aránya%
35,36 34,14 13,41 13,41
2,43
-
1,21
100%
Szerkesztettségi mutató
194
mondategységek (predikatív mozzanatok) 181 = = 2,20 mondategészek 82 194 = 2,04 95
Címeket, alcímeket is figyelembe véve
10. táblázat A 3 korpusz összesített adatainak és az élő nyelvben mért adatok százalékos összehasonlítása (Keszler Borbála mérései alapján) Mondategység
1/1
2/2
3/3
4/4
5/5
6/6
7/7
Összesen
2,46
0
1,23
100,0
2,16
1,21
1,84
100,0
Előfordulási arány (%-ban): a szaknyelvben
35,80 34,56 13,58 13,58
a beszélt nyelvben 57,40 24,63 7,43 A szaknyelv szerkesztettségi mutatója: 2,20 me/m. A beszélt nyelv szerkesztettségi mutatója: 1,86 me/m. A Deme által vizsgált közlő próza mutatója: 2,0 me/m.
5,33
ÖSSZEFOGLALÁS
Dolgozatomban különböző szintű és nehézségű pénzügyi szakszövegek szemantikai, szintaktikai és pragmatikai szintű kutatását tűztem célul és a következő megállapításokra jutottam: Szemantikai szempontból a szövegek logikus felépítésűek, a koherenciát a tematikus szavak ismétlődése valamint, a tulajdonnevek gyakori, köznevekkel történő helyettesítése adja.
A szakszövegek kettős címei nagymértékben hozzájárulnak az érdeklődés felkeltéséhez, a hatás növeléséhez.. (Pl.: V: Főcím: Életszínvonal a világ nagyvárosaiban. Alcím: Budapest: Kanadai árak, mexikói bérek. Ugyanazt a célt szolgálják a metaforikus kifejezések pl.: Euró – az egyesült pénz. Vagy Mellényzsebben a nagyvilág az ellentétes értelmű szavak: előny-hátrány. A reklámszövegekben és az újságcikkekben egyaránt nagyszámú idegen eredetű szó fordul elő. Ezek többsége közismert, a pénzügyi jegyzetben viszont jóval nagyobb a köztudatban kevésbé ismert, úgynevezett „nehéz” jövevényszavak száma. Ezek többsége latin eredetű, de előfordul görög, francia, német, olasz is. Az angol szakkifejezések erősen terjednek a pénzügyi szaknyelvben. (1. táblázat) Szintaktikai szinten jellemző, hogy tipikus szintaktikai eszközök a pénzügyi szövegekben viszonylag ritkán fordulnak elő, kevés az indikátorok, alterátorok száma, ritkábban építenek az úgynevezett tudati tartalékokra., inkább szóismétlések, az igei és birtokos személyragok viszonykeltő funkciói bizonyítják a szövegösszefüggést. A pénzügyi reklámszövegek és újságcikkek szófajai korrelálnak az újságnyelv szókincsével, a tudományos szintű szöveggyakorisági mutatók azonban az utóbbiaktól eltérően az igék ritka előfordulására utalnak. Különösen az IMF tételben nagyon alacsony az igék aránya: csupán 5,2%, az értelmező próza a napilapok 10,2%-os és a Rádiótechnika szaklap 5,87%-os arányával szemben.
124
BÉRCES E.: PÉNZÜGYI SZAKSZÖVEGEK KOMPLEX … Kimagasló a főnevek előfordulása 43,37% az előzők 27%-os, 35,55%-os, illetve 32,89%-os használatával szemben. A szaknyelvi főnévi többletet általában igékből -ás, -és képzős új szemantikai jelentésekkel bíró szavak alkotják. (lehívás, korlátozás, forrás stb.) Lásd 6. melléklet. Pragmatikai szinten a pénzügyi írások tipikus szövegtani jellemzői nyilvánulnak meg: viszonylag rövid életűek, és egy szűkebb körű közönséghez szólnak. Szerzőik többnyire a valós világ tényeit tárják fel, de ábrázolhatnak egy „lehetséges” világot is. A világ pénzügyi szférájában bekövetkező változások olyan gyorsak, hogy a pénzügytani jegyzeteket szinte évről évre újra kellene írni.
A pragmatikai szint elemzésénél a „feladó és címzett”, valamint a szakszövegek nehézségi fokának összefüggését külön vizsgáltam. (4. táblázat). A befogadók motiváltsága és műveltségi foka egyenes arányban áll a szöveg befogadásával. Az aktualitás egy további tényező, amely a téma iráni érdeklődést nagymértékben fokozhatja. (Pl. Euró – az egyesült pénz). Alapvetően egy szöveg nehézségi fokát annak megfelelően kell meghatározni, hogy a címzettek milyen szellemi szinten állnak, mennyire érdeklődőek és motiváltak. (4. táblázat) FORRÁSOK
[1] Euró – az egyesült pénz. Az Erste Bank reklámtájékoztatója 1999. [2] Euró még az EU felvétel előtt. Világgazdaság 1999. augusztus 11. 1-2.oldal [3] Nemzetközi Valuta Alap. Pénzügytan II. Szerk. Baka Istvánné, Bánfi Tamás, Sulyok Pap Márta. Saldo, Budapest, 1997.84-86. oldal [4] Balázs János: A szöveg. Gondolat, Budapest 1985. [5] Euró-az egyesült pénz. Az Erste Bank reklámtájékoztatója 1999. [6] Új, egységes pénz az Euró. Az Erste Bank reklámtájékoztatója 1999 [7] A világpolgár útlevele Az Erste Bank reklámtájékoztatója 1999 [8] Mellényzsebben a nagyvilág. Az Erste Bank reklámtájékoztatója 1999 [9] Világgazdaság 1999. augusztus 17. 1-2. oldal [10] Világgazdaság 1999. augusztus 17. 1-2. oldal [11] Világgazdaság 1999. augusztus 11. 1. oldal [12] Világgazdaság 1999. augusztus 11. 1. oldal [13] Pénzügytan II. szerk. Baka Istvánné, Bánfi Tamás, Sulyok Pap Márta. Saldo, Budapest, 1997. 84-86. oldal [14] Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémia Kiadó, Budapest 1967. [15] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV., Akadémia Kiadó, Budapest 1967. [16] Balázs János: A szöveg, Gondolat, Budapest, 1985. 109. oldal [17] Balázs János: A szöveg, Gondolat, Budapest, 1985. 109. oldal [18] Balázs János: A szöveg, Gondolat, Budapest, 1985. 125. oldal [19] Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában. In: Rácz E. Szathmári: Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. 111. o. [20] Bánréti Zoltán. In: Balázs János: A szöveg, Gondolat, Budapest, 1985.177. oldal
125
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. [21] Bánréti Zoltán. In: Balázs János: A szöveg, Gondolat, Budapest, 1985.177. oldal [22] Balázs János: A szöveg, Gondolat, Budapest, 1985.176. oldal [23] Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet, Akadémia Kiadó, Budapest 1980. 28. oldal [24] Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet, Akadémia Kiadó, Budapest 1980. 25. oldal [25] Rácz Endre-Szathmári István: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Tankönyvkiadó Budapest, 1983. 179. oldal [26] Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet, Akadémia Kiadó, Budapest 1980. 26. oldal [27] Mayer József: Az ökológia alapjai. Szaktudás Kiadó, Budapest. 1994. [28] Keszler Borbála: In: Rácz Endre-Szathmári István: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Tankönyvkiadó Budapest, 1983. 179. oldal IRODALOM
Békési Imre: Szövegszerkezeti alapvizsgálatok (Magyar újság híranyag alapján). Bp., Akadémiai Kiadó, 1982. Dobi Edit–Petőfi S. János (szerk.): OFFICINA TEXTOLOGICA 4. Konferáló elemekkonferenciarelációk. Magyar nyelvű szövegek elemzése. Diszkusszió. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000 Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája: tanulmánykötet a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke által 1999. október 11– 12-én rendezett konferencia előadásaiból. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. Budapest, Tinta, 2001. Petőfi S. János (sorozatszerkesztő): Egy poliglott szövegtani-szövegnyelvészeti kutatóprogram. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997. Petőfi S. János -Békési Imre - Vass László (szerk.): SZEMIOTIKAI SZÖVEGTAN. Szeged, JGYTKF, 1997. Petőfi S. János–Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések – Válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba. Iskolakultúra, Budapest. 1998. 167 lap. Petőfi S. János – Nemes Magdolna – Boda I. Károly – H. Schröder: Szaknyelvi szövegek. In: Szemiotikai Szövegtan. 12. 11-16. Petőfi S. János és Szikszainé Nagy Irma (szerk.) : A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai. Linearizáció: tematikus progresszió. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 2003. VILÁGHÁLÓ
http://www.manye.pte.hu http://mek.oszk.hu/00500/00564/ http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/szigma/ http://mnytud.arts.klte.hu/off_text/1/ot1_2.htm http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125102.htm
126
