BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2004

Belvárosi Tanoda Alapítvány 1083 Budapest, Szigony u. 37. tel.: 303/674 www.btabp.hu; [email protected]

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2004.

-

1

-


Tartalom: 1. Célok, feladatok, filozófiánk 2. A szakmai munka 2.1.

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola (BTAG) 2.1.1. Cél, feladatok 2.1.2. A célcsoport 2.1.3. A BTAG módszere

2.2.

BTA Megálló Csoport 2.2.1. Cél, küldetés 2.2.2. Célcsoport 2.2.3. A Megálló Házban ellátott feladatok: 2.2.4. A program során tapasztalt szakmai eredmények

3. A menedzsment munkája 3.1.

Az Alapítvány módszereinek terjesztése és PR tevékenység

3.2.

Pályázati projektek lebonyolítása

4. Az alapítvány szerkezete, szervezete 5. A 2005. év kiemelt szakmai feladatai

-

2

-


1. Célok, feladatok, filozófiánk A Belvárosi Tanoda Alapítvány feladata és tevékenysége mindazoknak az intézményes ellátásból kihullott, deviáns, veszélyeztetett, középiskolából kimaradt, kallódó fiataloknak a komplex - gondozást, személyiségfejlesztést, oktatást, reintegrációt magába foglaló - ellátása, akik magányosak, összezavarodtak, önpusztító viselkedésformák felé sodródtak, akiket kezd elveszíteni az élet. Minthogy a deviancia alapvetően életforma, feladatunk hogy a különböző szolgáltatásokon keresztül egy új, pozitívabb életformát mutassunk, s biztosítsuk a lehetőséget arra, hogy azt ki lehessen próbálni az általunk kínált tevékenységekben. Ezért alakítjuk programjainkat úgy, hogy a fiatalok igényeire reagálva komplex ellátási rendszert valósítsunk meg, melyen belül az egyes programok, ellátó egységek, munkacsoportok vagy intézmények egymás munkájára építve, de önálló arculattal, speciális szakmai feladatrendszerrel dolgoznak, s a fiatalok számára lehetővé teszik az átjárást, a személyes kontaktusok által. A BTA olyan komplex befogadó program és hely, amelyhez konkrétan megfogalmazott célok nélkül is, a személyes támogatás, a közösségi lét és az egyéni fejlődés reményében lehet fordulni. Alapítványunk teljes tevékenységrendszerében egyfajta reszocializációs folyamatot, a személyt teljes körűen befolyásoló hatásrendszert igyekszünk megvalósítani. Nem módszert alkalmazunk, hanem az egyénnel kialakított mély kapcsolatban olyan új hatásokat szeretnénk elérni, melyek egy pozitívabb viselkedésmintát tükröznek és kínálnak. Nem megváltoztatni szeretnénk a fiatalokat, hanem megmutatni egy másik, új, választható utat; a választás döntését rájuk bízzuk. Mert ahogy a deviáns életvitel belső döntés, úgy annak felhagyása is az kell, hogy legyen. Csak ebben az esetben lehet a gondozás, a segítő munka hatásos. A segítés tehát értelmezésünkben olyan légkör megteremtése, mely biztonságos terepet, hátteret kínál a személy változásaihoz. A segítő szakmában, intézményrendszerben elhelyezve magunkat úgy látjuk, hiányt pótol ez a komplexitás, a segítés felfogásának tekintetében a hangsúlyozott önsegítés, a személyközpontúság, a módszer vagy módszerek hangsúlyozása, alkalmazása helyett az emberi erőforrások kiaknázásának előtérbe helyezése. 2. A szakmai munka A fenntartó Belvárosi Tanoda Alapítvány két egymástól függetlenül működő, de feladatában egymást kiegészítő szakmai egységben - Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola (1056 Bp. Irányi u. 19.) és Megálló Csoport (1083 Bp. Szigony u. 37.) – valósítja meg vállalt küldetését. Az középiskolákból kimaradt deviáns fiatalok oktatását végző gimnáziumunk és a szenvedélybetegeket nappali terápiás rendszerben gondozó szociális programunk saját helyszínen, stábbal, szakmai és gazdasági függetlenséggel végzi munkáját az Alapítvány által meghatározott célrendszer, filozófia és működési elvek betartásával. A szakmai munka kivitelezését az Alapítvány menedzsment csapata fogja össze és támogatja. Kiemelt szakmai tevékenységi területek: • • • • • •

a gimnázium folyamatos működtetése; egyénre szabott oktatási program megvalósítása; személyközpontú gondozás, segítő munka; egyéni fejlesztés, felzárkóztatás; a BTAG stábon belüli szakmai műhelymunka és belső képzés; szenvedélybetegek komplex gondozása a motiválás szintjétől a rehabilitáción keresztül a reintegrációig; -

3

-


• • • • •

szenvedélybetegek terápiás folyamatba ágyazott középfokú oktatása; önsegítő és alkotó-önsegítő csoportok működtetése; gyógyult szenvedélybetegek foglalkoztatása; módszereink terjesztése, átadása; hazai és nemzetközi pályázati projectek lebonyolítása.

2.1. Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola (BTAG) 2.1.1. Cél, feladatok Az Alapítvány által fenntartott gimnázium olyan állami feladatot ellátó, tan- és térítési díjmentes iskola, amely a középiskolákból kimaradt, súlyos problémákkal küszködő, kallódó, olykor deviáns fiatalok személyközpontú gondozását, oktatását, érettségiztetését tekinti szakmai feladatának. Ezt a feladatot egyénre szabott tanítási-tanulási és személyiségfejlesztő program keretében látja el. A Tanoda alapfilozófiája szerint segítő iskola, melynek feladata, hogy a hozzánk forduló fiatalok számára lehetőséget biztosítson életproblémáik megoldásához, a középiskola elvégzéséhez és az érettségi vizsga letételéhez. Fő elvünk, hogy nem a tanulni vágyó fiataloknak kell az intézményhez igazodniuk; megpróbáljuk az intézményi kereteket rugalmasan, a törvényes lehetőségeken belül, az aktuális szükségletek szellemében formálni. A Tanoda-módszer legfontosabb elemei: • elfogadó, biztonságos, támogató iskolai légkör kialakítása, • egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségének biztosítása, • segítő párrendszer, • segítő munka és a Tanoda stábszerű működtetése, • személyre szabott tanulási program és módszerek. A fentiekre épülő személyközpontú, támogató légkörben az itt eltöltött idő alatt a fiatalok megerősödött önbizalomra és tartalmas emberi kapcsolatokra tesznek szert, s nem utolsó sorban a tanulásban is sikereket érnek el. 2.1.2. A célcsoport A Tanodába mentálhigiénés szempontból elhanyagolt fiatalokat veszünk fel. Diákjaink képzetlen, szakképzetlen, veszélyeztetett, jórészt szociálisan is hátrányos helyzetű, jövőkép nélküli deviáns fiatalok. Olyan fiatalokat is ellátunk, akikkel a hagyományos intézményi keretek között működő segítő rendszerek (Pályaválasztási Tanácsadók, Nevelési Tanácsadók, Családgondozók, Drogambulanciák, Ifjúsági Irodák, stb.). egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba. A Tanodába járó fiatalok mentális, pszichés állapota mögött meghúzódó okok igen változatosak: • depresszió és egyéb pszichés problémák, zavarok • csonka család vagy bizonytalan családi háttér, az önellátás, önfenntartás szükségessége; • állami gondozottság; ebből adódó hátrányok, életvezetési nehézségek; • saját gyerek eltartása, nevelése; • tanulási részképesség hiánya: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia; • deviáns karrier; • rendszeres drog-, alkohol-, gyógyszerhasználat utáni állapot; • mentális és biológiai kor közötti nagy különbség; • testi fogyatékosság; • nyelvi problémák.

-

4

-


A Tanoda - mint ifjúsági segítő intézmény - a deviancia összes részjelenségére, tünetére egy helyen reagál. A gimnáziumi tanulmányok folytatása, az érettségi megszerzésének valós lehetősége, a reszocializálás, a konkrét segítség, amit nyújt. A Tanodában szerzett érettségi a hagyományos ismeretanyagon túl, a bekerülési állapothoz viszonyított tartós, egészségesebb állapotot, konkrét életesélyeket jelent. Ez a „gyógyulás” a társadalomnak - pénzben is jól kifejezhető - nyeresége. 2.1.3. A BTAG módszere A Tanoda-módszer, mint az egyedi problémák iskolai keretek között történő kezelésének eszköze, folyamatos hazai műhelymunka eredménye. Olyan segítő-pedagógiai módszer, amely alkalmas a Tanodába járó fiatalokra általában véve jellemző a labilis pszichés állapot - mint a nem reális önértékelés, az önbizalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya, a koncentráció zavarából, a rövid ideig tartó, kelleténél kisebb mélységű, szaggatott, szakaszos figyelemből adódó tanulásmódszertani, tanulástechnikai hiányosságok okozta kudarcélmények, tanulási nehézségek – kezelésére. Legfontosabb összetevői: • Az iskolai légkör Olyan légkört alakítunk ki és biztosítunk folyamatosan, ahol a fiatalok személyük elfogadását, nyílt, hiteles, őszinte emberi kapcsolatokat (tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár) személyes törődést élhetnek meg mindennapjaikban. A diákok által megfogalmazott célokat (középiskola elvégzése, érettségi vizsga letétele, struktúrált, rendezett életmód, szociális kapcsolatok, egészséges élet kialakítása) közös célként értelmezzük. A szabályokat a diákok és a segítő-oktatók közösen alakítják, így mindenki számára elfogadottak és egyértelműek az elvárások, követelmények, következmények. • Az egész napos strukturált elfoglaltság Arra törekszünk, hogy a tanórák, a közös és egyéni tanulás mellett sport-, művészeti alkotó-, kulturális- és egyéb szabadidős tevékenységek, gyakran spontán szerveződő beszélgetések töltsék ki a Tanoda hétköznapjait. A programokat a fiatalok igénye szerint szervezzük, illetve hagyjuk szerveződni, s inspiráljuk őket arra, hogy maguk is szervezzenek ilyeneket, kezdeményezéseiket támogatjuk. • A segítő munka és párrendszer A Tanodában magát a tanítást is segítő munkaként értelmezzük. A segítő munka legfontosabb terepe a mindennapok közös együttléte. Ez az együttélés valóságos, a munkatársak és a diákok térben sem különülnek el egymástól, az iroda („a tanári szoba") egyben a közösségi élet helye is, szabad bejárása van mindenkinek. Fontos, hogy a tanári stáb a fiatalok számára egy inspiráló segítői közeget alakítson ki, amelyben a célok megfogalmazása mellett érték a tevékenység, a tanulás, az alkotó munka, a tiszta kommunikáció, a változtatni akarás, törekvés a problémák megoldására, a továbblépésre. A segítő párrendszer a fiatalok számára a személyes törődést, odafigyelést, biztosítja. Segítő párjukat a fiatalok a tanárok közül választják minden tanév elején. A pár alapvető legfontosabb funkciója a fiatal támogatása, életének figyelemmel kísérése. Fontos a napi kapcsolattartás, hogy a segítő pár ismerje a fiatal életmódját, élethelyzetét, időbeosztását, aktuális problémáit. •

A személyre szabott tanulási program és módszerek A Tanodát megkereső fiatalok többszörös iskolai kudarccal, tanulási problémákkal érkeznek, nincs önbizalmuk, szoronganak minden tanulási helyzettől. Valóban komoly tanulási problémákkal küzdenek, melynek azonban okai nem az értelmi képességeik gyengeségében, hanem éppen személyes problémáikban rejlenek. • A személyközpontú oktatás A diákok és tanulási gondjaik mögött meghúzódó problémáik is igen különbözők, nincsenek mindenkire érvényes, minden diák esetében működő megoldások, ezért nem a rutin, hanem a -

5

-


kreativitás és a rugalmasság kell, hogy jellemezze munkánkat. Célunk, hogy végső soron diákjaink megszerezzék az önálló tanulás, és egyáltalán a tanulás örömének képességét. Az egyéni haladási ütem A Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok; minden diák minden tantárgyból a számára épp megfelelő tanulócsoportban tanul. A különböző tantárgyakból különböző szinteken állhat, tanulhat, vizsgázhat. Ha megszerezte a 12 évfolyam valamennyi zárójegyét, azokból a tantárgyakból előrehozott érettségi vizsgát tehet. A tanulócsoportok létszáma 10-15 fő, így a tanárnak mindig mindenkire van figyelme és türelme. A tanórákra nem a frontális oktatási forma, hanem a beszélgetés, a differenciált és csoport-, olykor kooperatív tanulásszervezés jellemző. A szerződéses rendszer Bekerüléskor minden diák számára - vele közösen - személyre szabott tanulási programot készítünk és azt az alapszerződésben rögzítjük. Ebben megtervezzük az érettségi tárgyakat, az érettségi várható időpontját, vagy időpontjait. A tanulás ütemezését, majd az órarendet és a vizsgaidőszak elején a vizsgarendet is közösen készítjük el. Ez alapján kötjük minden tanulmányi időszak elején a harmadéves szerződést. A szerződéseket a tanulmányi időszak végén közösen értékeljük, a siker és az esetleges sikertelenség okait a fiatallal közösen tárjuk fel, majd megbeszéljük a továbblépés lehetőségeit. A szerződéses rendszer mindenki számára követhetővé és tisztává teszik a diák céljait, vállalásait, eredményeit, fejlődését. Világos, hogy a siker a saját sikere, és a sikertelenségért is ő a felelős. A vizsgarendszer A tanévet harmadévekre osztjuk, a harmadéveket műhelymunka-időszakra (ekkor tanórákon közösen dolgozzuk fel a tananyagot) és vizsgaidőszakra (ekkor a diákok vizsgákon adnak számot tudásukról). A vizsgarendszer egyrészt megszabadítja a fiatalokat a napi számonkérés szorongásaitól, másrészt rutint ad az érettségi vizsgához. A kurzusrendszer Ennek lényege, hogy a középiskolás tananyagot nem feltétlenül a kerettantervben meghatározott sorrendben és összeállításban, évfolyami bontásban tanítjuk, hanem az általunk kialakított kurzusrendszerben. A tananyagok így rugalmasabban kezelhetők. Célunk, hogy az érettségi vizsga anyaga mellett praktikus, a mindennapokban is hasznosítható tudást adjunk a fiataloknak. Az érettségi vizsga Az érettségi vizsgát évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) független vizsgabizottság előtt rendezzük. Az évi két alkalomba jól illeszthetők az osztott, előrehozott érettségi vizsgák. A fiatalok ekkor szembesülnek igazán azzal, hogy a Tanodában eltöltött idő alatt mennyit változtak, képességeik, tudásuk mennyit fejlődött. Ekkor mérettetik meg magukat először ismeretlenek előtt is. 2.2. BTA Megálló Csoport 2.2.1. Cél, küldetés A Megálló Ház komplex, egész napos gondozást, fejlesztést nyújt az önsegítés elvei alapján szenvedélybeteg fiataloknak. A program specialitása, hogy működtetésében is meghatározó szerepet kapnak a célcsoport tagjai, elsősorban gyógyult szenvedélybetegek. A program jelmondata: Ebben a körben van helyed! - azt kívánja jelezni, hogy a naponta 921 óráig nyitva tartó ház tevékenységet, munkát, emberi kapcsolatokat, tanulási lehetőséget kínál az erre igényt tartó kallódó, szenvedélybeteg, magányos, deviáns fiataloknak. A szenvedélybeteg magatartás egyfajta szocializáció eredménye, s ezért megváltoztatása is egy teljes szocializációs folyamatot igényel. Programunkban ezt a szocializációs folyamatot, komplexitást és a személyt teljes körűen befolyásoló hatásrendszert igyekszünk megvalósítani.

-

6

-


Életteret kívánunk biztosítani azoknak, akik marginalizálódott helyzetükön, kallódó életformájukon változtatni szeretnének. Egy támogató, segítő légkörben a Megálló Ház működtetésének felelősségteljes feladatát és ezáltal saját és társaik sorsának formálását a saját kezükbe adjuk, olyan feladatot kínálva ezzel, mely eddig életükből hiányzott, mellyel megmutathatják értékeiket, képességeiket, visszaszerezhetik elvesztett, és/vagy lerombolt önbizalmukat, életbe vetett hitüket. Úgy érezzük, sikerült megvalósítanunk, s megmutatnunk, hogy a szenvedélybetegek képesek visszailleszkedni a társadalomba, s mi több – megfelelő körülmények között –, jelentős szerepet tudnak vállalni sorstársaik segítésében. Alapvető célunkat elértük: a Megálló az anyagosoké, általuk és értük létezik és működik. Olyan hely, ahová mindig betérhetnek, ahol támogatást találhatnak. Olyan hely, ahová elhozhatják bánataikat és örömeiket; ahol munkálkodhatnak saját felépülésükön, s ami talán minta arra, hogy érdemes, van miért. 2.2.2. Célcsoport Azt tapasztaljuk, hogy nagy igény van munkánkra. Igazi hiányterületre tapintottunk. Nagyon sok, és csoportjaink bővülésével mindig több és több bajban lévő fiatal kér tőlünk segítséget: • • • • • • • • •

kábítószer- vagy alkoholfogyasztók-, és függők; bentlakásos rehabilitációt félbehagyott szenvedélybetegek; kórházi- vagy más elvonáson átesettek; többszörösen visszaeső szerhasználók; józanságukat megtartani kívánó felépült szenvedélybetegek; középiskolából kimaradt, képzetlen, deviáns életvezetésű fiatalok; életvezetési- és beilleszkedési zavarokkal küszködők; marginalizálódottak, társas kapcsolatokat és elfoglaltságot keresők; elkeresnek minket ugyanakkor az érintett hozzátartozók, valamint a segítő szándékú szakemberek és érdeklődők is.

2.2.3. A Megálló Házban ellátott feladatok: •

Nyitott házunkban folyamatosan információt szolgáltattunk, tanácsadást biztosítottunk drogrehabilitációs ügyekben és egyéb életvezetési problémák esetében; a Megálló Házat naponta 9-21 óráig tartjuk nyitva, a napi látogatók száma 50-70 fő.

•

Működtettük elő- és utó-rehabilitációs funkcióval bíró Nappali Rehabilitációs Programunkat, a terápiás gondozásba vont szerhasználók száma a 2004-es évben 36 fő.

•

A Megálló Ház napi ritmusát megadó önsegítő és alkotó-önsegítő csoportok száma a 2004. évben gyarapodott: 11 csoportot működtettünk, melyek hetente; 1-3 foglalkozást tartottak, csoportonként 8-20 fő résztvevővel. Különösen fontos tény és eredmény, hogy a rehabilitációs program alapját képező heti 3 alkalommal megrendezésre kerülő terápiás önsegítő csoportunk stabilan, szünet nélkül, nagy látogatottsággal és megtartó erővel működött.

•

Oktatási programunkban, melynek célja a szenvedélybeteg fiatalok megszakított középiskolai tanulmányainak befejezése, az érettségi megszerzése 65 fő vett részt. Az év során két felvételi beszélgetést rendeztünk a Megálló Házban, s összesen 26 fiatalt vettünk fel e programba. A 2004-es évben 6 diákunk fejezte be nálunk folytatott tanulmányait sikeres érettségi vizsgákkal. A fiatalok a tanulás mellett kiegészítő programokban - kiállítás, múzeum, állatkert, tanulmányi kirándulások, stb. - is részesültek.

•

Félutas lakás programunk célja rehabilitációs programot befejezett, gyógyult szenvedélybeteg fiatalok reintegrációjának segítése; félutas lakásunkban ebben a évben 6 fő lakott, 35 hétzáró és 12 hózáró csoport volt, a csoportokon összesen 20 fő vett részt. -

7

-


•

Prevenciós programunk a drogmegelőzés mellett a 2004. évtől kiterjedt a HIV/AIDS prevencióra is, ugyanakkor elvégeztük a spanyol partnerünknél sikerrel működő „Időben” elnevezésű családi prevenciós program adaptálását; összesen 30 alkalommal tartottak segítőink és terápiásaink prevenciós foglalkozást középiskolás diákoknak, pedagógusoknak, főiskolai, egyetemi hallgatóknak, rendőröknek, börtönlakóknak, szakembereknek az ország egész területén az esetek zömében a beszélgetéseket a színház- és/vagy zeneterápiás csoportunk fellépése előzte meg. A foglalkozásokon összesen kb.1500-2000 résztvevő volt.

•

10 fő gyógyult szenvedélybetegeket foglalkoztatunk segítőként a Megállóban, akik munkájukat igen nagy hatékonysággal végzik; közülük 3-an középfokú, 4-en felsőfokú szakirányú képzésben vesznek részt.

•

Közösségi szolgáltatásokat, eseményeket – sport rendezvények (foci, ping-pong, sziklamászás) kulturális rendezvények, Megálló estek, ünnepségek, józansági évfordulók szerveztünk és bonyolítottunk le az év során összesen 19 alkalommal, kb. 600 fő részvételével.

•

Tevékenységünket, módszereinket 18 alkalommal mutattuk be a Megálló Házban ill. külső helyszíneken érdeklődő szakembereknek és leendő szakembereknek kb.400-450 érdeklődő részvételével, ugyanezen célból 10 alkalommal kb. 120 külföldi szakember látogatását szerveztük meg és bonyolítottuk le.

•

18 terepgyakornokot és szakdolgozót fogadtunk hosszabb (fél ill. 1 éves) ill. rövidebb szakmai gyakorlatra, konzultációra, tréningre.

•

Szervezzük és fogadjuk szakmai fórumok, találkozók lebonyolítását a Megálló Házban. Ilyen jellegű rendezvényre 14 alkalommal került sor az éve során kb. 170 szakember részvételével. Köztük állami intézmények, irányítő hatóságok és civil szervezetek munkatársai egyaránt jelen voltak.

Tevékenységeinkkel arra törekedtünk, s törekszünk a jövőben is, hogy: • • • • • • • • • •

segítséget adjunk a szerhasználat abbahagyására vonatkozó döntés meghozatalában; terepet és támogatást kínáljunk e döntés végrehajtásához, feladatokkal, célokkal és támogató környezettel, terápiás programmal; motiváljuk a kezelés megkezdését, ill. annak ideje alatt is fenntartjuk a segítő kapcsolatot, mely a kezelés megszakítása, vagy abbahagyása esetén is további kapaszkodót jelent; információkat és életvezetési tanácsadást biztosítsunk; a felépülés idején ill. az azt követő időszakban az egész napos elfoglaltsággal, a támogató és őszinte visszajelzésekkel teli környezettel, az intenzív segítő kapcsolatokkal erősítsük a józanságot, megelőzzük a visszaesést; teret és terepet biztosítsunk ahhoz, hogy a droghasználók naponta támogató, megértő, előítéletektől mentes házba térhessenek be; aktív tevékenységi lehetőséget kínáljunk a marginalizálódott fiataloknak; reintegrációs terepet és programot kínáljunk gyógyult szenvedélybetegek számára; a segítő szándékú emberek számára a segítségnyújtás konkrét lehetőségeit kínáljuk; formáljuk a közvélemény gondolkodásmódját a kábítószer-kérdésben.

2.2.4. A program során tapasztalt szakmai eredmények A Megálló Ház nagy ismertségre tett szert a szakmai köztudatban és a kliensek körében is. Sok más szervezet, az ország egész területéről irányítja hozzánk az érintetteket. Rengeteg érdeklődő vendég fordult meg házunkban. Helyet adtunk több olyan rendezvénynek, ahol a témában dolgozó civil szervezetek találkoztak egymással különféle célokból. Házunkat, programunkat arra is használjuk, hogy e széttöredezett szakmában is Megállót jelentsen, ahová -

8

-


mindenki szívesen jön, az ügy érdekében kommunikál, s összefog. A program igénybe vétele: • • • • • • • • • • •

segítséget ad az abbahagyásra vonatkozó döntés meghozatalában; terepet és támogatást kínál e döntés végrehajtásához, feladatokkal, célokkal és támogató környezettel, terápiás programmal; motiválja a kezelés megkezdését, ill. annak ideje alatt is fenntartja a segítő kapcsolatot, mely a kezelés megszakítása, vagy abbahagyása esetén is további kapaszkodót jelent; információkat és életvezetési tanácsadást biztosít; a felépülés idején ill. az azutáni időszakban az egész napos elfoglaltság, a támogató és őszinte visszajelzésekkel teli környezet és intenzív segítő kapcsolatok erősítik a józanságot, megelőzhetik a visszaesést; biztosít egy helyet és terepet ahhoz, hogy a droghasználók naponta egy támogató, megértő, előítéletektől mentes helyre térhessenek be; aktív tevékenységi lehetőséget kínál a marginalizálódott fiataloknak; reintegrációs terepet és programot kínál talpra állt szenvedélybetegek számára; a segítő szándékú emberek számára ennek konkrét lehetőségeit kínálja; formálja a közvélemény gondolkodásmódját a kábítószer-kérdésben. biztosítja a középfokú képzés lehetőségét.

A Megálló Ház működtetése és szakmai kapcsolatai tekintetében a teljes nyitottságra törekszünk. Nyitottak vagyunk minden olyan együttműködésre, amelye eredményesebbé teheti az érintettek gondozását. Programunk hiánypótló jellegét elsősorban funkcionális összetettsége, a különféle gondozási szintek egy helyen történő alkalmazása, a kiemelten önsegítő jelleg, a személyközpontúság, az emberi erőforrások hangsúlyozása, valamint eklektikussága adja. Olyan intézményt működtetünk, mely hiányzik az ellátó rendszerből: A „drop in” típusú intézmény Magyarországon nem bevezetett. 3. A menedzsment munkája A menedzsment egy 6 fős munkacsoport. 3 fő foglalkozik az alapítvány gazdasági munkájával, 3 fő pedig ellátja a szakmai vezetés, a fenntartói feladatok, hazai, nemzetközi és szervezeten belüli kapcsolat alakítás- és tartás, az adminisztráció, a PR, valamint fő finanszírozási formánk a pályázati projectek lebonyolításának teljes körű feladatait. 3.1. Az Alapítvány módszereinek terjesztése és PR tevékenység Rendszeresen fogadjuk az érdeklődő szakembereket, egyszeri látogatások, módszercsere programok, intézménylátogatások, konzultációk, rövidebb-hosszabb terepgyakorlatok formájában. Nem csak hazai, de sok külföldi csoport és szakember látogatott meg bennünket az elmúlt évben is. Szakmai munkánk fontos része tevékenységünk, módszereink terjesztése átadása az érdeklődő szakembereknek, szervezeteknek. Erre mindig nagy az igény. Folyamatosan fogadjuk a felsőoktatási intézmények csoportjait, a szakdolgozókat, hospitálókat, terepgyakornokokat. Számos szakmai rendezvényre, konferenciára, műhelymunkára és táborokba kapunk meghívást itthon és külföldön egyaránt, hogy bemutassuk tevékenységünket, módszereinket. E meghívásoknak energiánkhoz mérten mindig próbálunk eleget tenni, gyakorlatilag átlagban heti egy ilyen találkozót bonyolítottunk le. Ezek haszna és funkciója sokoldalú: • tevékenységünk így nyitottan zajlik és folyamatos visszajelzést kapunk a szakemberektől; • találkozhatunk fiatal, energikus szakemberekkel, akik utánpótlást jelenthetnek; • folyamatosan át kell gondolnunk munkánkat tudatosan; • terjeszteni tudjuk módszereinket, gondolkodásmódunkat; • magunk is sokat tanulunk a kérdésekből és máshol látottakból; -

9

-


• •

szakmai munkánk folyamatos mozgásban, fejlődésben képes változni, széleskörű kapcsolatrendszerre tudunk szert tenni, ami mind szakmai mind finanszírozási tekintetben fontos és elengedhetetlen; • a látogatók fogadása a terápiás munka része, a fiatalok is egy szélesebb visszajelzésrendszerben fejlődhetnek; • szakmai együttműködéseket tudunk kezdeményezni; • imagénk építésének legjobb módja ez; • tevékenységünk nem válik zárttá, önmagát emésztővé. E tevékenységünket eseménynaplóban rögzítjük. A PR tevékenység alapítványunk fenntartásának egyik kulcskérdése. A szakmai, társadalmi és finanszírozási környezet a civil szervezetektől professzionális PR tevékenységet követel meg. Ma egy civil szervezet, melyet ráadásul oly kevéssé támogat az állami szféra, mint bennünket nem maradhat fenn professzionális szervezeti külső kommunikáció nélkül. A hosszú futamidejű és bonyolult tevékenységrendszert megvalósító Európai Uniós projektek nem bonyolíthatók le fejlett PR munka és adminisztráció nélkül. A menedzsment személyi összetétele és belső feladatmegosztása alkalmazkodni igyekszik ehhez az elváráshoz. A fentebb részletezett módszertani terjesztő munka PR tevékenységünk alapvető formája, eszköze. Hisszük és tapasztalataink is azt igazolják, hogy a legfontosabb a személyes találkozás e területen is. Semmi nem hatékonyabb annál, mint amikor a tevékenységeinket igénybevevő fiatalok mutatják be munkánkat. Ennek szervezése, előkészítése és megvalósítása a BTA –nál bármely területen dolgozó munkatársak alapvető feladata. 2004-ben tovább fejlesztettük az elektronikus kommunikáció eszközeit e területen. Honlapunk kétnyelvű, magas színvonalú és valóban naprakész. Ez komoly, a szakmai személyzet energiáit is igénybevevő rendszeres háttérmunkát is igényel. A honlapon megjelenő új információkról elektronikus hírlevélben havonta legalább egyszer értesítjük mintegy kétszáz hazai és százötven külföldi ismerősünket, támogatónkat, barátunkat. A visszajelzésekből érzékeljük, hogy az érdeklődők használják és szeretik az információszerzés e korszerű és egyszerű módját; a személyes jelentkezést sokszor előzi meg internetes tájékozódás, így az alapinformációk közlése helyett rögtön elmélyültebb tájékoztatásra, ismerkedésre nyílik mód. A szakmai tevékenység változásaihoz igazodva folyamatosan készítjük a különféle célokra szánt szóróanyagainkat ill. módszertani anyagainkat az Alapítvány imagéhez igazodó formában. Egységes arculatra és egyszerű kommunikációra törekszünk. Szóróanyagainkra is elmondható a naprakészség és a célhoz rendelés elvének alkalmazása. 3.2 Pályázati projektek lebonyolítása Pályázati munkánkat külön összesítő táblázatban foglaljuk össze. Az Alapítvány fő bevételi forrása e projektek megvalósítása. A 2004-es évben összesen 42 projekttel foglalkoztunk. Rémisztő szám, különösen ha belegondolunk, hogy ezek között olyan hatalmas projektek szerepeltek, mint a HEFOP vagy az Equal programok, s ezek mellett több Phare projekt párhuzamos lebonyolításán is dolgoztunk. A pályázatok lebonyolítását végző 3 fős team egy szünet nélküli felkutat-kigondol-megír-összarak-szervez-lebonyolít-adminisztrál-monitort fogadbeszámol-elszámol folyamatot valósít még csak lassan közeledve a kiégés felé. E feladatokat gyakorta párhuzamosan végzi. Munkánkat és életünket alapvetően pályázati határidők szabályozzák. Ki kell mondanunk ez a csapat magas színvonalú, professzionális munkát végez, gyakorta erőn felül. S ennek ellenére forrásaink hiányosak, nem elegendők, s a pályáztatók gyakorta felelőtlen hozzáállása miatt a programok lebonyolítása tervezhetetlen úgy anyagilag, mint szakmailag. Különösen a 2004-es év második felében vált jellemzővé, hogy az elnyert pályázati források nem érkeztek meg, előfinanszírozó projektek időközben utófinanszírozóvá alakultak, a szerződésben rögzített határidőket a hatóságok nem tartották be. Ez komoly finanszírozási krízist -

10

-


idézett elő Alapítványunk működésében. De a legrosszabb mégis e tekintetben a tervezhetetlenség, a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság. Ezzel párhuzamosan a pályázati projektek ellenőrzése – az előző évekhez képest – sokkal rendszeresebb (gyakori a 3 havi beszámolók rendszere) és alaposabb. Ez persze pozitív tendencia, de mindenképpen sokkal több és alaposabb munkát kíván meg, s csak akkor méltányolható, ha a szabályokat, szerződéseket a pályáztató fél is betartja. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a jövőben egy egyenrangúbb viszony alakul ki pályáztató és pályázó fél között. Pályázati munkánk a problémák ellenére sikeresnek mondható, aminek alapja természetesen a BTA által működtetett szakmai programok színvonala, valamint a munkatársak együttműködése e területen is. A pályázati projektek működtetéséből minden munkatárs a maga területén kiveszi részét. Vágyunk a pályázati projektek számának csökkentése, de ez alapvetően finanszírozási kérdés. Amíg alapvető bevételi forrásunk ez, a projektkészítés mennyiségét a tervezett kiadások mértéke határozza meg. Sajnálatos tény és tendencia, hogy alaptevékenységeink finanszírozására egyre kevesebb pályázati kiírást találunk. Különösen jellemző ez az oktatási területen. Hiába egyedi és speciális az a munka és az a módszer, amit a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium végez, gyakorlatilag ennek finanszírozására nincs pályázati kiírás. Sajnos az Európa Uniós és ezáltal a hazai EU-s forrásokból létrehozott (pl. Struktúrális Alapok, Humán Erőforrás Operatív Fejlesztési Program) szakmai trendek sem kedveznek tevékenységeinknek. Az Európai Unióban megfogalmazott fő szakmai irányvonalak nem helyezik előtérbe az oktatást, még akkor sem, ha azt a hátrányos helyzetű rétegeknek biztosítja a szervezet. Ez a helyzet kritikussá teszi a Gimnázium fenntartásának lehetőségeit. Az oktatás területén kiírt pályázati projektek jelentős pluszmunkát követelnének meg nem túl sok pénzért. Az, hogy egy szervezet nem folyton fejleszteni akar, „csak” magas színvonalú stabil munkát végezni nem támogatandó tendencia az EU-ban, sem pedig a hazai oktatási jellegű pályázati kiírásokban. Szociális területen kicsit kedvezőbb a helyzet, de ott is nagy fokú rugalmasságra, nagyon széleskörű hazai és nemzetközi együttműködésre van szükség a források eléréséhez. 4. Az alapítvány szerkezete, szervezete A legfontosabb eredménynek továbbra is azt tarjuk, hogy 1990 óta folyamatosan működünk, a hozzánk forduló fiatalok száma egyre nő, szolgáltatásainkat maximálisan igénybe veszik mindazok, akikért alakultak és működnek: az életteret, értelmes feladatokat, tevékenységet és emberi kapcsolatokat kereső bajban lévő, marginalizálódott, gyakorta szélsőséges életvezetésű fiatalok. A 2004-es évben tovább erősödött az Alapítvány két fő tevékenységi területe, valamint azok az elkötelezett stábok, melyek e tevékenységeket választották és hittel végzik. Mindkét területen szakmai és személyzeti stabilizálódás valósult meg. Az erősödés és fejlődés erre az évre egy az eredeti méreteinkhez képest már óriásnak mondható szervezetet hozott létre, ennek természeténél fogva természetes óriási szakmai és anyagi igényekkel. Az év végére megszületett az a döntés, hogy minden tekintetben nagyobb perspektíva van abban, ha ez a két markáns tevékenység fenntartásában is külön válik. 2004 decemberében megkezdődött a Megálló Csoportot fenntartó Alapítvány létrehozása, a Belvárosi Tanoda Alapítvány pedig továbbra is a Gimnázium és Szakközépiskola fenntartója marad. Természetesen a teljes körű szétválás egy hosszabb folyamatot igényel, amelyre 3 évet szánunk.

-

11

-


5. A 2005. év kiemelt szakmai feladatai BTAG: • a középiskolából kimaradó, súlyos problémákkal küszködő, kallódó fiatalok számára életproblémáik megoldásához, a középiskola elvégzéséhez és az érettségi vizsga letételéhez lehetőséget biztosító, a személyközpontú oktatásra és gondozásra épülő Tanoda-módszerrel dolgozó segítő iskola folyamatos működtetése; • érettségi utáni szakképzés kísérleti működtetése a „Tanoda-módszerrel”; Megálló Csoport: • szenvedélybeteg fiatalok számára az önsegítés elvein alapuló tevékenységrendszerre épített komplex szocializációs közeget biztosító rehabilitációs program működtetése; • az elért eredmények megőrzése, programjaink kiegyensúlyozott működtetése; • rendszerünk átláthatóbbá tétele, szervezeti és adminisztrációs rendszerünk stabilizálása; • a segítséget kérő fiatalok rehabilitációját és reintegrációját elősegítő módszertani repertoár bővítése, s nem utolsósorban a folyamatos forrásteremtés érdekében a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok további szélesítése; hálózatépítés Magyarország határain belül és azon túl, az európai integráció szellemében, az EU-s támogatások igénybe vételével. Menedzsment: • az Equal project véglegesítése és lebonyolítása; • a két szakmai egység önálló menedzsmentjének kialakítása. 6. Pályázati támogatóink voltak a 2004-as évben Gyermek-, Ifjúsági- és Sport Minisztérium Kábítószerügyi Koordináció Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Phare Access Macro Project Phare Networking Project Phare Program a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi integrációjának támogatásaára Egészségügyi-, Szociális- és Családügyi Minisztérium Fővárosi Önkormányzat Európai Unió Matáv Nemzeti Civil Alap Országos Bűnmegelőzési Bizottság NesSt 7. Együttműködő partnereink voltak a 2004-es évben Magyarországról: Alternatív Pedagógusképző Műhely BTSSZ Csepali Családsegítő Szolgálat Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány Drámatéka Nyelviskola Drogprevenciós Alapítvány ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Kar ELTE Pszichológia és Pedagógia Kar Fióka Gyermekjóléti Szolgálat -

12

-


Gilvánfai Közösségi Ház GYISM Kábítószerügyi Koordináció Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárso Családsegítő Szolgálat Kék Pont Drogkonzultációs Központ és AMbulancia Leo Amici Alapítvány Magyar Drogrehabilitációs és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége Mobilitás Ifjúsági Szolgálat Ness’t Öt Kenyér Közösség Sziget Droginformációs Központ Szigony Alapítvány Vargabetű Egyesület XXI. Színház a Nevelésért Egyesület Külföldről: Fundacja „DOMIN” (Varsó, Pl) Asociación Proycto Hombre (Madrid, E) Projecte Jove (Palma, E) Mlodziezowy Centrum Profilaktyki (Leszno, Pl) Praventionszentrum (Bremen, D) Ashoka (USA) Liga az Emberi Jogok és a Magántulajfon Védelméért (Trebinje, BIH)

Budapest, 2005. május 17.

Készítették: Győrik Edit BTA szakmai vezető

Szebényi Csilla BTAG iskolavezető helyettes

Olaszy Csaba Megálló Csoport programvezető

Megj.: a BTA szakmai beszámolóját kiegészítő anyagok az interneten olvashatók: A Megálló Csoport részletes szakmai beszámolója: http://web.interware.hu/icemaci/besz_04/index.htm A BTAG részletes szakmai beszámolója a 2003-2004. tanévről: http://www.beltanoda.hu/besz0304_short_vers.pdf 2004. évi pályázati összesítő és eseménynapló: http://web.interware.hu/icemaci/konyvt.htm A BTA közhasznúsági jelentése: http://btabp.hu/pdf/beszamol/kozhasz_04.pdf -

13

-

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2004

Recommend Documents