BELSŐ PERIFÉRIÁK JELENE ÉS JÖVŐJE A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉRSZERKEZETBEN MAGYARORSZÁGON Szerző: Dr. Veres Lajos1 A periféria kifejezést az emberek általában távoli országok, vagy távoli települések viszonylatában alkalmazzák. Ez az első reakció általában meg is felel a hagyományos gondolkodásnak, és tegyük hozzá a hagyományos térszerkezetnek. A központtól (központoktól) távolodva általában növekszik a társadalmi-gazdasági elmaradottság, ezért a távolság értelmezésében gyakran egybeesnek a földrajzi távolság, valamint a fejlett és fejletlen közötti különbségben megjelenő távolság fogalmak. Fontos annak hangsúlyozása, hogy bármely periféria csak valamely központhoz való viszonyításban értelmezhető. A centrum-periféria fogalompár ún. duális elméleti modellként – térségi szinttől függetlenül – legalább háromféle jelentésben értelmezi a távolságot: A helyzeti (földrajzi) centrum-periféria kettőség alapján földrajzi távolság; A társadalmi-gazdasági fejlettség centrum-periféria különbségei vizsgálatakor az értéke egyenlőtlenség; Hatalmi jelentésben pedig a periféria centrumtól való függése képezi a minősítés tárgyát. A periférikusság értelmezése a témakör kényes volta, nehezen megfoghatósága ellenére folyamatosan fellelhető a regionális kutatásokban. Az Európai Unió 10 új taggal való bővítése pedig még inkább előtérbe helyezte a kérdéskört, hiszen tovább szaporodik a perifériába, félperifériába sorolható térségek száma. Nem véletlen, hogy a London székhelyű Regionális Tudományok Társasága „Európa peremén: perifériák - vidékek” címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát 2004. április 15-16-án a franciaországi Angers városban. A különféle megközelítések figyelembe vételével megállapítható, hogy a centrumperiféria viszony különféle térségi szinteken vizsgálható annak figyelembe vételével, hogy nemcsak maga a duális viszony igényli a rendszerelvű megközelítést, hanem a centrumon és a periférián belüli kapcsolatok is, hiszen ezek a relációk is tovább taglalhatók. A nemzetközi szintű összehasonlításokban az elemzők Magyarország esetében általában a félperiféria kifejezést használják. A legtöbb kutató a centrum-periféria viszony a vizsgálathoz az EU NUTS 3 szintjét veszi alapul (a kimutatható agglomerációs hatások miatt). Magyarországon nagyszámú és megbízható statisztikai adat áll rendelkezésre a NUTS 4 (kistérségek) szinteken, ezért célszerű ezen a szinten elvégezni a centrum-periféria viszony értékelő elemzését. A jelenleg érvényes lehatárolás szerinti 168 kistérségből 53-at az MTA RKK-ban végzett kutatások során (fejlődő és/vagy magas státuszúnak) minősítettek, 42 pedig az ún. leghátrányosabb helyzetben lévő kistérség (a vonatkozó Országgyűlési határozat alapján). Fejlettségi értelmezésben tehát a 42 kistérség tekinthető perifériának a magyarországi társadalmi-gazdasági térszerkezetben. Ugyanakkor ezek a kistérségek helyzeti értelmezésben feloszthatók belső perifériára és külső perifériára. A külső perifériák a földrajzi távolság tekintetében is távol esnek a centrumoktól (országos és regionális), így általában az országhatár menti, vagy ahhoz közeli térségekről van szó. A belső perifériák fejlettség tekintetében távol esnek a centrumoktól, földrajzi távolságuk azonban nem meghatározó, gyakran a centrumokhoz közel helyezkednek el. Nagyszámú statisztikai adat elemzését követően a belső perifériára 25 kistérség került besorolásra (lásd 1. ábra). 1
regionális politika- és gazdaságtan Ph.D. elnök-vezérigazgató, Hazai Térségfejlesztő Rt. 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Tel: 216-5948, Fax: 216-6307 e-mail:
[email protected]
1
A belső perifériát alkotó kistérségek
1. ábra Forrás: A Szerző saját szerkesztése Ezek a kistérségek több helyen összefüggő belső periférikus zónát képezve megyehatárokon, régióhatárokon, folyók mentén helyezkednek el. A belső perifériák átfogó vizsgálatának főbb megállapításait a SWOT analízis szerkezetében foglaltam össze. BELSŐ PERIFÉRIÁK SWOT ANALÍZISE
BELSŐ PERIFÉRIÁK SWOT ANALÍZISE
Gyengeségek (Weaknesses)
Erősségek (Strengths)
•
Társadalmi-gazdasági elmaradottság Alacsony jövedelmek, Magas munkanélküliség, Elöregedő és fogyó népesség, Elmaradt infrastruktúrák • Nem versenyképes térségek Gazdasági szerkezetben domináns a mezőgazdaság, az ipar hiánya és a tercer szektor alacsony súlya, Kedvezőtlen megközelíthetőség Innováció-hiányos kisvárosok • Funkcióhiányos térségközpontok • Alacsony tőkeabszorpciós képesség
2
• Természeti értékek • Kulturális értékek • Egészséges környezet Tiszta levegő, Csend, Nem szennyezett talaj, Kisebb balesetveszély, • Egészségesebb étel, • Emberközpontúbb életvitel, Nyugodtabb élet/tempó, Család nagyobb szerepe, Szomszédság, Helyi közösségek összetartása, • (Nagyobb) biztonság
A lehetőségek áttekintése során kiemelt figyelem irányult a belső perifériák közlekedési megközelíthetőségének jelenlegi és jövőbeni vizsgálatára. Segítette a „lehetőség-vizsgálatot” az a tény, hogy a kormány közlekedésfejlesztési koncepciója részletesen bemutatja a 2015-ig tervezett gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési elképzelést (lásd 2. ábra). A gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége 2015-ben
2. ábra Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2004) A lehetőségek további összetevői a hazai és nemzetközi tapasztalatok, valamint a területfejlesztési célú források igénybevételét meghatározó prioritások, intézkedések (Nemzeti Fejlesztési Terv) figyelembe vételével lettek megfogalmazva.
3
BELSŐ PERIFÉRIÁK SWOT ANALÍZISE
BELSŐ PERIFÉRIÁK SWOT ANALÍZISE
Lehetőségek (Opportunities)
Veszélyek (Threats)
• Telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése, • Centrum települések gazdaságiinnovációs potenciáljának fejlesztése, • A centrum város és vonzáskörzetébe tartozó települések hatékonyabb együttműködése, • Endogén források mélyreható feltárása, azokra épített komplex programok megvalósítása, • Hatékony technikai segítségnyújtás a projektfejlesztéshez, a helyi intézményi struktúra fejlesztéséhez, • Hazai és EU vidékfejlesztési források intenzív felhasználása.
• Ha a közlekedés fejlesztési programok nem veszik figyelembe a belső perifériák sajátos igényeit hosszú távon sem alakul ki a felzárkózás alapfeltétele, • A mezőgazdaság egyoldalú fejlesztése konzerválja a helyi gazdaság szerkezetét, • A tartósan magas munkanélküliség és az alacsony jövedelmek tovább rontják a lakosság életminőségét.
A stratégiai szemléletű megközelítési mód elősegíti az elemzések eredményeinek szintetizálását és arra építve a belső perifériák felzárkóztatását elősegítő fejlesztési koncepció főbb összetevőinek megfogalmazását. Jelen tanulmányban vázolt ajánlások alkalmazhatók, felhasználhatók mind a készülő országos átfogó területfejlesztési terv dokumentumok, mind a regionális és kistérségi programok továbbfejlesztése, aktualizálása során, emellett elősegíthetik az ágazati koncepciók területi vonatkozásának finomítását is. A perifériák fejlesztési koncepciójában három különösen fontos intézkedéscsoport emelhető ki: 1. A közlekedési megközelíthetőség és a telekommunikációs elérhetőség javítása. Mint a bemutatott ábrákból látható a közlekedési hálózatok fejlesztése terv a gyorsforgalmi úthálózat bővítése már 2006-ban is érzékelhető, 2015-ben pedig már csak néhány „felér folt” marad a megközelíthetőséget is bemutató térképeken. Az összességében pozitív változásokat indikáló tervek arra is felhívják a figyelmet, hogy a közlekedési hálózatok jövőbeni tervezésekor nagyobb súllyal szükséges számításba venni a belső perifériák közlekedési feltárását. A légi forgalom infrastruktúráját alapvetően a Budapest nemzetközi repülőtér, valamint 2015-ben már két regionális repülőtér állandó és menetrend szerinti charter járatokkal üzemelő működésével Debrecen és Sármellék esetében. A nemzetközi szakirodalomban is használatos 50 km-es közeli és 100 km-es távoli vonzáskörzetek bemutatásával (lásd 3. ábra) jól látható, hogy különösen az ország déli térségeiben szükséges további repülőterek üzembe helyezése. Az Európai Unió országaiban korábban kialakult fejlesztések eredményeképpen mintegy 200 km-enként találunk regionális repülőtereket. A perifériák jövőjét alapvetően meghatározó „kemény” infrastruktúrális feltétel a nagysebességű, szélessávú infokommunikációs közművek (IKK) kiépítése. Annak ellenére, hogy - mint minden más közmű esetében - a fejlesztések ütemezését számottevően befolyásolhatják a meglévő felhasználói igények, az esélyek megteremtése,
4
valamint a gyorsabb felzárkóztatás érdekében a periférikus térségeket is indokolt szerepeltetni a közeljövőben kiépítendő IKK hálózatában. A repülőterek vonzáskörzete 2015-ben
3. ábra Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai alapján a Szerző saját szerkesztése 2. Strukturális változások, melyek általában a szolgáltatások arányának növekedését és (ha van) egyidejűleg a nehézipar, valamint az alapanyag-termelés csökkentését irányozzák elő. A magyarországi társadalmi-gazdasági térszerkezetben kialakult belső perifériák erősségeire alapozva kiemelt koncepcionális elemek lehetnek: a belső perifériák üdülési, pihenési, rekreációs és gyógyászati funkciónak sokoldalú megalapozása és az ilyen irányú projektek támogatott fejlesztései; a belső periféria kistérségeiben található városok közigazgatási, szolgáltatási és innovációs funkciók erősítése; a régiókon belüli falu-város település-hálózatok harmonikus, egymással szimbiózisban megvalósuló fejlesztései (lásd 4. ábra)
5
OPTIMÁLIS FUNKCIÓMEGOSZTÁS A CENTRUM-PERIFÉRIA TELEPÜLÉSEI KÖZÖTT
PERIFÉRIA
vidék
külső ipari öv
agglomeráció - szuburbán terület
külső lakóöv
Tömeges ellátás
Üzlet
belső ipari öv
belső lakóöv
CENTRUM
Képzés
Szabadidő Minőségi rekreáció, gyógyászat
Üzlet
LAKÁS Minőségi szolgáltatás
Minőségi szolgáltatás Üdülés
Jelmagyarázat:
Primer , szekunder szektor
Funkció meglévő optimális helye Funkció későbbi optimális helye Elmozdulás az optimális irányba A népesség mozgási „folyosói”, és azok forgalma (arányos a vonalvastagsággal)
4. ábra 6
Tercier, quaterner szektor
3. Az intézkedések harmadik csoportja az ún. „soft” tényezőket tartalmazza, amelyek összehangolt fejlesztése nélkül az elindított kedvező irányú folyamatok fenntarthatósága csupán illúzió marad: a humán erőforrások jelenlegi felkészültségének javítása, a képzett munkaerő arányának növelése; a szétaprózódott kisvállalkozói körből kis- és középvállalkozói (KKV) helyi hálózatok kialakítása; a helyi intézmények fejlesztése; a helyi és külső (egészen a globálisig) kapcsolatok kiépítése és hatékony működtetése; a széthúzó helyi társadalmi struktúrák felől elmozdulás a helyi társadalmi kohézió felé. A vázolt fejlesztési irányok és a hozzájuk kapcsolódó tennivalók nem rövid távúak, ezért az elindított intézkedések hatása is csak közép, illetve hosszú távon mérhető, értékelhető. A kedvező irányú folyamatok azonban csak akkor tudnak kibontakozni, hogy a célirányos EU-s, valamint a kapcsolódó, illetve komplementer hazai források elérésére kellő helyi összefogás és kezdeményezés irányul. A kezdeményező-készséget nagymértékben felerősítheti a külső támogatásokat közvetítő technikai segítségnyújtás hatékony rendszerének kiépítése és tartós működtetése a belső periféria kistérségeiben. Bízom abban, sikerült e rövid tanulmány keretében is érzékeltetnem, hogy a belső perifériák jövője – annak ellenére, hogy fejlesztésük több ponton is egyező intézkedéseket tartalmazhat a külső perifériákkal – várhatóan más módon, sajátos fejlődési pályán bontakozhat ki. Az ajánlott célrendszer csúcsán az élettér megőrzése, felértékelése áll. Irodalomjegyzék • Nemes Nagy József (1993) Adalékok a térbeliség társadalmi magyarázó erejéhez (lokalitás, regionalizmus, centrum-periféria). Társadalmi területi egyenlőtlenségek Magyarországon - Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1993: 23-37. • Rechnitzer János (1993) Innovációs pontok és zónák, változási irányok a térszerkezetben. Társadalmi területi egyenlőtlenségek Magyarországon - Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1993: 75-101. • Enyedi György (1996) Regionális folyamatok Magyarországon (az átmenet időszakában). - Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest 1996. • Becsei József (1999) Érdemes-e alföldi városnak lenni? Az Alföld a XXI. század küszöbén, - Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba 1999: 229-242. • Baranyi Béla (1999) A „periféria perifériáin” – A határmentiség kérdőjelei egy vizsgálat tükrében az Északkelet-Alföldön. Tér és Társadalom XIII. évf. 1999. 4. szám: 17-44. • KTM (1992) Jelentés a területi folyamatokról. - Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest 1992. december. • Tóth József (1995) A terület- és településfejlesztés kapcsolatának egy lehetséges értelmezése. Válogatott fejezetek a társadalomföldrajz köréből, - JPTE TTK Pécs, 1995: 297-307. • Dobosi Emilia (2003) A komplex regionális fejlettség matematikai-statisztikai elemzése. - Területi statisztika VI. (43.) évfolyam 1. szám, 2000. január: 15-33. • Ács J. Zoltán – Varga Attila (2000) Térbeliség, endogén növekedés és innováció. - Tér és Társadalom, XIV. évf. 2000. 4. szám, MTA RKK, Pécs: 23-39. • KSH (2003) Társadalom és Gazdaság 2003/3. KSH jelenti: A hátrányos és leghátrányosabb kistérségek. • Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2004): www.gkm.hu 7
