Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5 1.2.2. Alapelvek meghatározása 5 1.2.3. Értékek meghatározása 5 1.2.4. Szolgáltatástervezési koncepció célja 6 1.2.5. A szolgáltatástervezési koncepció feladata 6 1.2.7. Célcsoportok 7 2. A szociális ellátások megszervezésére köteles szervek 7 3. Szociális alapszolgáltatások 7 3.1. Étkeztetés 8 3.2. Házi segítségnyújtás 8 3.3. Családsegítés 8 3.4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 9 3.5. Közösségi ellátások 10 3.6.Támogató szolgáltatás 10 4. Szociális szakellátások 11 5. A település jellemzıi 12 5.1. A település földrajzi helyzete 12 5.2. Természeti adottságok 12 5.3. Beled belterülete 13 5.4. Beled infrastrukturális ellátottsága 13 5.4.1. Szociális infrastruktúra helyzete a településen 13 5.4.2. A mőszaki infrastruktúra jellemzıi 15 6. Demográfia 16 6.1. lakosságszám alakulása 16 6.2. A település statisztikai adatai 16 6.3. A település fogyatékkal élı népessége 16 6.4. Beled fogyatékkal élı népessége 16 7. Szociális feladatokat ellátó intézményfenntartó társulás 16 7.1. Közös feladat ellátására létrejött, több önkormányzatot érintı megállapodások 8. Szociális alapszolgáltatásokat ellátó intézmény bemutatása 19 8.1. Egyesített Szociális Központ Beled 19 8.1.1. Gyermekjóléti Szolgálat 19 8.1.2. Családsegítı Szolgálat 20 8.1.3. Közösségi pszichiátriai ellátás 22 8.1.4. Étkeztetés 23 8.1.5. Házi segítségnyújtás 24 8.1.6. Családi napközi 25 8.2. Egyesített Szociális Központ mutatói: 26 8.3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Irodája 33 8.3.1. Támogató szolgáltatás 33 8.3.2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Támogató Szolgálat 35 2
8.4. Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete 37 8.5. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kapuvári Kirendeltsége 37 9. Az önkormányzat szociális szolgáltatásainak fejlesztési szükségletei 39
3
1. Bevezetés 1.1.
A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
92. § (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (4) A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. (5) A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fıvárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fıvárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A kistérség koncepciójának illeszkednie kell a megyei önkormányzat által elkészített koncepcióhoz. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása kistérségi szinten. A koncepció olyan dokumentum, amelynek a kistérségi szociális szolgáltatásai stratégiájának, operatív tervezésének és az operatív tervekbıl származtatott fejlesztési projektek alapját kell képeznie. A koncepció tartalmazza az önkormányzatok önként vállalt és többlet feladatait, elsıdlegesen azonban a szociális törvénybeli szabályozás alapján mutatja be a mőködı intézményrendszert, a közeli és távolabbi jövı terveit.
1.2. Elvi alapok 1.2.1. Jövıkép (vízió) :
4
− Tradicionális értékek megırzésével a településen élık számára a minıségi élet feltételeinek biztosítása ; − A település demográfiai helyzetének elırevetítése: a település demográfiai adatai lassú csökkenést mutattak az elmúlt években. Az országos tendenciáknak megfelelıen a városról elmondható, hogy az idıs korosztály aránya folyamatosan növekszik. A romló tendenciát a település élhetıbbé tételével, munkahelyek letelepedésével, közösségi programok számának emelésével lehetne javítani, illetve a települést vonzóbbá tenni mind a letelepedni vágyók, mind a költözést fontolgató fiatalok számára. − A demográfiai adatok azt vetítik elıre, hogy az idıs lakosság növekedésével egyenes arányban romlik a település lakóinak egészségi állapota. − A munkaerı-piaci tendenciák javulása várható, hisz Beled központi szerepet tölt be a térség életében, fekvése ideális a munkahelyet letelepíteni kívánó cégek számára. A munkaerıpiaci helyzet javulása magával hozza a település lakosságának jövedelmei helyzetének javulását a szociális biztonság megteremtıdését. − Az önkormányzat fenntartásában mőködı szociális intézmény biztos hátteret nyújt a szociális alapszolgáltatások nyújtásának. Az intézmény folyamatos szükségletfelmérései, mindig naprakészek az új szolgáltatási formák bevezetésére. − Az önkormányzat kapcsolatrendszere, mind az intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházi szervezetekkel, vállalkozókkal megfelelı és a jövıre nézve is fenntartható. − Az állami források szőkülése miatt kevesebb támogatási lehetıséggel bír az önkormányzat, mely a jövıre nézve negatív hatással lehet a szociális rászoruló lakosságra nézve.
1.2.2. Alapelvek meghatározása − Jog az emberhez méltó életre és ennek elidegeníthetetlensége – a szociális minimum biztosítása mindenki számára; − Biztosítani a szociális jogok érvényesítésének lehetıségét; − Középpontban az ember, az egyének és a családok; − Mindennemő hátrányos megkülönböztetés, elıítélet elutasítása; − A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása, − Az egyén, családok védelme, a helyi társadalom zavartalan együttélése; − Nyitott szociálpolitika, az önkormányzat szerepének erısítése − Munkahelyteremtés lehetıségének megteremtése − Szociális intézmény szerepének további erısítése − Szükségleteken alapuló feladatellátás
1.2.3. Értékek meghatározása − Szükségleteken alapuló feladatellátás − Szociális biztonság (ne fordulhasson elı, hogy a szükséget szenvedık ellátás nélkül maradjanak) − Relatív biztonság (valamilyen „társadalmi kockázat” bekövetkezésekor az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot);
5
− Az ellátások és szolgáltatások alapvetıen a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak; − Az ellátások, szolgáltatások „kliensközeli” biztosítása; − Egyénre szóló ellátások; − Társadalmi integráció erısítése; − Szektorsemlegesség; − Innováció − Minıség a szolgáltatásokban; − Hatékonyság, hatásosság, stb.
1.2.4. Szolgáltatástervezési koncepció célja: − Meghatározni azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplıit; − A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a település ellátási kötelezettségének helyzetérıl, a szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken; − Megszüntetni azokat a hiányokat, melyet a szociális szolgáltató rendszer a településen jelenleg kezelni nem képes; − Elısegíteni a szociális törvény által bevezetésre került (kerülı) új típusú intézmények (pl. támogató szolgálatok, lakóotthonok, stb.) létesítését; − A településen a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minıségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll; − A településen olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan mőködik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket.
1.2.5. A szolgáltatástervezési koncepció feladata: − − − −
Világítson rá a településen mőködı szociális ellátórendszer hiányosságaira; Jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védıháló kialakításához a településen; Segítse elı egy egységes „szociális szolgáltató politika” kialakítását a településen; Biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok (pl. területfejlesztési koncepció, rekonstrukciós program, fogyatékosok ellátásának korszerősítése, rehabilitációs programok, stb.) tervek kidolgozásához és megvalósításához; − Segítse információkkal a döntéshozókat ,illetıleg a szolgáltatások biztosításában részt vevıket, adjon kellı alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz, stb.
6
1.2.7. Célcsoportok − − − − −
Gyermekek; Családok; Idıskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók; Marginalizálódott csoportok (pl.: krízishelyzetben lévı anyák, hajléktalanok stb.); Speciális csoportok, pl. fogyatékos személyek
2. A szociális ellátások megszervezésére köteles szervek A szociális ellátások megszervezése állami és önkormányzati feladat. Minden települési önkormányzatnak kötelezı biztosítania az étkeztetést és a házi segítségnyújtást. Azokon a településeken, ahol kétezer fınél több állandó lakos él, az alapszolgáltatásokon felül kötelezı biztosítania családsegítést, ahol háromezer fınél több állandó lakos él, ott az idısek nappali ellátását is. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2010 január 01-tıl, a támogató szolgáltatás és közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl nem kötelezı önkormányzati feladatok. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történı részvétellel, vagy szolgáltatót, intézményt mőködtetı fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerzıdés megkötésével tehet eleget. (Pl. Máltai Szeretetszolgálat,)
3. Szociális alapszolgáltatások A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szociális alapszolgáltatások:
7
− − − − − − − − −
Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítés, Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, Közösségi ellátások, Támogató szolgáltatás, Utcai szociális munka, Nappali ellátás.
3.1.Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. A feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 9 település részvételével.
3.2.Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Biztosítani kell az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelı idıtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. A települési önkormányzat a gondozási szükséglettel rendelkezı, házi segítségnyújtást igénylı személyek ellátásáról köteles gondoskodni. A feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 18 település részvételével.
3.3.Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás.
8
A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszer mőködik. A jegyzı, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. A családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élı szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdı családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja ıket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. A családsegítés szociális feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 18 település részvételével.
3.4.Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végzı szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzırendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttmőködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az egyedül élı 65 év feletti személy, az egyedül élı súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élı 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 18 település részvételével.
9
3.5.Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevı képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Biztosítani kell a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat, a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. A feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 18 település részvételével.
3.6.Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása. A támogató szolgáltatás feladata az információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása. A támogató szolgálat segítséget nyújt a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosításához, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítéséhez. A feladatellátást az önkormányzat ellátási szerzıdés keretében teljesíti, melyet a Máltai Szeretetszolgálattal kötött.
10
4. Szociális szakellátások A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon (tartós bentlakásos intézmény), az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (bentlakásos intézmény), az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. A szociális szakellátást nyújtó intézmény legalább tíz fı, legfeljebb azonban százötven fı ellátását biztosítja. A szociális szakellátások az önkormányzat településein nem elérhetık. Ennek oka egyrészt a törvényi szabályozás, amely csak nagyobb városok számára teszi kötelezıvé a szakellátások bevezetését, másrészt a szakellátások speciális szakképzettséget és infrastrukturális hátteret igényelnek.
11
5. A település jellemzıi 5.1. A település földrajzi helyzete Beled nagyközség a nyugat dunántúli régióban, azon belül Gyır- Moson-Sopron megye déli részén Vas megyével határos sávban fekszik. A megye városai közül legszorosabb kapcsolata Kapuvár várossal van amely 20 km-re található. A KSH kistérségi lehatárolás szerint a kapuvári statisztikai kistérség területéhez tartozik. A Kis-Rába menti Önkormányzati Területfejlesztési Társulásnak 1998-ban készült el a területfejlesztési koncepciója, amelyben Beled mint a kistérség bipólusa több prioritásban érintett. Megyeszékhelyünktıl, Gyırtıl 56 km távolságra fekszik, legközelebbi határátkelı, FertıdPamhagen mindössze 30 km. A nagyközség közlekedési, földrajzi helyzete kielégítı. A belterület határán fut a 86-os fıútvonal, amely nemzetközi útvonalnak számít (SzlovákiaHorvátország). A teher és személyszállításra alkalmas vasútállomása is van a településnek, mivel CsornaSzombathely irányú vasútvonal keresztülhalad rajta. A kedvezı összeköttetések ellenére a település periférikus fekvéső déli megyehatár menti kevésbé fejlett területén fekszik, városhiányos térségben. Ezért, a központi szerepkört maga Beled tölti be a környezı kistelepülések és falvak számára. A nagysága és funkciói mindezt lehetıvé is teszik.
5.2. Természeti adottságok A település a Magyarország kistáj katasztere alapján a Kapuvári-síkon helyezkedik el. A kistáj túlnyomó része magastéri helyzető medencesíkság. A felszín tengerszint feletti magassága délen, Beled térségében 130-135 m között van. Földtanilag a terület a Rába északnak lejtı, megsüllyedt, jelenkori folyóvízi üledékkel borított hordalékkúp lejtıje. Alatta mintegy 15-50 m vastag, jó víztározó homokos-kavicsos pleisztocén üledékréteg található. A kistáj nyersanyagai közül Beleden a néhány szomszédos településsel együtt betonkavics található, melyet ki is termelnek. A kistáj a Répce-Rábca vízrendszeréhez tartozik, Beled folyója a Kis-Rába, mely a Nicki-gát felett szakad ki a Rábából. Nagy esése miatt sok vízimalmot hajtott, vízét ma elsısorban öntözésre használják. A mélyebb rétegek termálvizekben gazdagok, éppen a vicai határ nyugati részén végeztek mélyfúrást. A kistáj talaja túlnyomórészt réti és réti öntés talajok, közös jellemzıik, hogy alluviális üledékeken képzıdnek, mechanikai összetételük vályogtói anyagos vályog is változik. A 86-os fököz1ekedési út mentén a vizsgált terület déli területegységének központi szerepkörő települése. 12
5.3. Beled belterülete A település közterületein a zöld felületek illetve parkok, játszóterek száma és állapota az elmúlt évek folyamán csökkent, romlott. A már részben felújított és rendbe tett közterületek állaga sem megfelelı. Ez részben a helyi vandalizmusnak és a nem szakszerő gondozásnak a következménye. Az utcafásítás részben ugyan megvalósult, de hiányosak, sokféle fafaj megtalálható, de egyik sem válik karakteradóvá. Értékes zöldfelületi zóna a Kis-Rába partszakaszát kísérı növényzet, amelyben megtalálható a jelenleg nem hasznosított természet közeli vegetációval borított szakaszok és a fasorokkal övezett partvonalak. Közparki funkciót tölt be a településközpontban az Ifjúsági Ház és az iskola elıtt elterülı rendezett zöldterület. Az elmúlt év során került felújításra az elöregedett Árpád-park, amely ma már modern színfoltja a falu azon részének. Játszóteret találunk még a családi házas beépítéső déli lakóterületen a Széchenyi és a Füzes utca keresztezıdésében. Ezeken felül a lakóterületeken található szabad, gyepes területek zöldfelület rendezése nem megoldott. A lakóterület délkeleti szegélyén a temetıben idıs, védendı vadgesztenyesor áll. Az Elıre Szövetkezet irodaháza és a Takarékszövetkezet között fákkal, tujákkal beültetett parkot alakítottunk ki. A park közepén a II. világháborús emlékmő helyezkedik el. A gondozás és tisztán tartás mellett szükség lenne a növényzet folyamatos frissítésére illetve után telepítésére. Ugyanez vonatkozik az iskola és a kastélyépület elıtti közterületekre. Az északi településterület Vica községgel csaknem egybeépült, a településszegély új házsorai takaratlanok, sivár képet mutatnak a szántóföldbıl ,,kinıtt" épületek. Ezen a területen még akadnak kihasználatlanul álló üres, de beépíthetı telkek, amelyeket kaszálóként használnak jelenleg. A sportpálya területén található régi öltözı lebontásával és a terület elrendezésével, parkosításával a falu egyik jelentıs színfoltjává válhatna. A falu központjában álló Egyesített Szociális Központ elıkertje és udvara teljesen kihasználatlan. A központ által szervezett szabadidıs programok helyszínéül szolgálhatna, ha a parkosítással rendezetté válna az épület környéke. Az önkormányzatnak kihasználatlanul álló telke és épülete nincs. A néhány üres telekre, amely magántulajdonban áll, beépítési kötelezettség vonatkozik.
5.4. Beled infrastrukturális ellátottsága 5.4.1. Szociális infrastruktúra helyzete a településen A.) Az egészségügyi ellátás Az embert legközvetlenebbül az egészsége érinti, így a lakosság számára ennek elérhetısége nagyon fontos körülmény. A beledi orvosi rendelık, mint házi és gyermekorvosi székhelyek fogadják a betegeket. Ezekhez a háziorvosi körzetekhez tartozik Cirák és Dénesfa lakossága is, illetve Edve, Rábakecöl és Vásárosfalu gyermekbetegeit is az itt mőködı szakorvos látja el. A védınıi szolgálat szintén Beledrıl indul a mindennapi munkájára.
13
A fogszakorvosi ellátás is helyben elérhetı. Egyéb szakrendeléseket csak a 13 km-re fekvı Kapuváron lehet igénybe venni. A gyógyszerellátás a Rákóczi F. u. 154. szám alatt mőködı fiókgyógyszertárral megoldott. Az idıs emberekkel való törıdés az Egyesített Szociális Központ révén valósul meg. Az intézmény a családsegítı, és gyermekjólét feladatain kívül, a házi gondozást és a közösségi pszichiátriai gondozást is végzi a társulás 16 településén. 2005 ıszén indult be a jelzırendszeres segítségnyújtás. Az orvosi ügyelet kialakítása - a környék településeivel közösen- Kapuvár központtal jött létre, így csatlakozott települések orvosai könnyebben elérhetık lesznek. B.) Oktatás és kultúra Az oktatás és kulturális tevékenység egy intézményen belül valósul meg. A Mikrotérségi Általános Mővelıdési Központban a bölcsıdei nevelésen kívül, a gyermekek ellátása megoldott. Az intézmény iskolája fel tudja vállalni a beledi, illetve a környékbeli gyermekek képzését, hisz a tanintézmény jól felszerelt. Az iskola tanulói számára napközis ellátást nyújt, biztosítja számukra a szervezett étkezést. Mint körzetközpontú iskola ellátja az eltérı értelmi képességő tanulók oktatását. Az óvodában és iskolában fıállású logopédus segíti a pedagógusok munkáját. A Vásártér 6. szám alatt lévı óvoda a beledi és vicai gyermekeken kívül Edve, Vadosfa és Vásárosfalu óvodásait is fogadja. Tagintézményei vannak Dénesfa, Gyóró, Rábakecöl telephellyel. A Mővelıdési és Ifjúsági Ház a Vásártér u. 4. szám alatt várja az érdeklıdıket. Színes sokrétő programjaival minden korosztály számára kapcsolódási, szórakozási lehetıséget nyújt. Az Ifjúsági Ház ad helyet a 2006-ban megindult HEFOP pályázat által támogatott Felnıttképzési Centrumnak. Keretei közt lehetıség nyílik a falubeli, és környékbeli lakosoknak ismereteik bıvítésére (számítástechnika, nyelv), vagy esetlegesen egy új szakma elsajátításában. 2007 végén indult be az Egyesített Szociális Központ keretein belül mőködı családi napközi, ahol a már szobatiszta, de még 3. életévüket be nem töltött gyermekek ellátása biztosított, segítve ezzel a kisgyermekes anyukák esetleges munkavállalását. C) Kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató infrastruktúra Beleden számos kiskereskedelmi egységet találunk, amelyek a lakosság ellátását mind szélesebb körben igyekeznek kielégíteni. A fellelhetı egységek: vasáru, pékáru, játék, csemege, élelmiszer, cipı, ruházat, bútor, lakberendezés, virág, édesipari. Vendéglátó egységekben is bıvelkedik a település: számos italbolt, borozó, sörözı, valamint cukrászda, fagyizó várja a vendégeket. Vendéglı és panzió is megtalálható a településen. A szolgáltatások terén kerékpárjavítót, cipıjavítót, szabót, kölcsönzıt, videotékát, üvegest, kertészt, fuvarozót, autócentrumot és temetkezési vállalkozót is. A pénzügyi manıvereket a Kis-Rába menti Takarékszövetkezet és a Posta biztosítja. A munkanélküliekkel a Megyei Munkaügyi Központ beledi irodája foglalkozik.
14
5.4.2. A mőszaki infrastruktúra jellemzıi A.) Vízellátás A település vízellátását a Pannon- Víz Víz- és Csatornamő Rt. kapuvári üzemmérnöksége oldja meg. Beleden az Rt. Vízmő telepe mőködik. A közüzemi vízhá1ózatba kapcsolt lakások aránya 97%-os, az esetleges rákötések hiányát folyamatosan pótolni lehet. A csıhálózat korszerősítése folyamatos. B.) Szennyvízelvezetés és tisztítás Az 1991-94 közötti megyei csatornázási programban Beled és térsége (Edve, Vásárosfalu, Kisfalud, Mihályi,. Páli) is kiemelt figyelmet kapott, hiszen a településeken ezen infrastruktúra elem még addig nem épült ki - mint annyi más településen sem a megyébıl. A szennyvíztisztítás az 5 km-re levı Páli község szennyvíztisztító telepén történik. A csatornahálózatra rákötött házak száma növekedett. C.) Kommunikációs infrastruktúra A telefonhálózat fejlesztések következtében a megyében megnövekedtek a telefonnal ellátott lakások száma. Így történt ez Beleden is, ahol a 100 lakósra jutó fıvonalak száma 24, amely jelentıs mennyiségi javulást jelent. A településen a kábeltelevíziós vételi lehetıséget a helyi események bemutatására, valamint reklámcélokra is kívánják használni. Emellett havi rendszerességgel jelent meg a Beledi Hírmondó, mely a falu aktuális híreit juttatta el a lakósághoz. 2008 januárjától ezt az újságot felváltotta a Dél- Rábaköz, amely már szélesebb körben, több faluban is megjelenik. Falunkban az internet bekötések száma is ugrásszerően megnıtt. Több internet szolgáltató megjelenésével egészséges versenyhelyzet alakult ki. D.)Villamos energia ellátás A település ellátottnak tekinthetı, az esetleges villamos energia fogyasztás nem okoz gondot az ellátásban. E.) Gázellátás A kényelmesebb, tisztább főtési mód kialakítása számos anyagi nehézséget jelent a lakosságnak, de a végeredményt nem kárpótolhatja semmi. Beleden a gázzal főtött lakások aránya kb. 70%-os. F.) Hulladék Az elızı részhez szervesen kapcsolódik a hulladék témája, hisz amíg kazánnal főtöttek, addig sok mindent el lehetett tüzelni. A gáz bevezetése számos felhalmozódó szeméthalmot jelent, azonban ez a probléma is megoldott, mivel a községben az elıírásoknak megfelelı, hivatalos hulladékudvar, és törmeléklerakó hely mőködik.
15
6. Demográfia 6.1. lakosságszám alakulása
Település
1990. 01. 01. (fı)
2007. 01. 01. (fı)
2008. 01. 01. (fı)
2915
2889
2840
Beled
A település statisztikai adatai 1
6.2.
Terület, hektár2
Település
2
Lakónépesség
2 647
Beled
6.3.
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás, fogyás (–)
16
22
-6
2 840
Lakásállom ány az év végén
1 098
Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülı
Épített lakás
3
857
Lakosok száma /fı/
Fogyatékkal élık száma össze-sen
2 840
100
Beled
%
Autista
3,5%
Látássérült
2
23
Hallássérült
23
Mozgássérült
28
6.4. Beled fogyatékkal élı népessége Korosztály Fogyatékosság típusa 0-3
4-6
Autista
KSH 2006 évi adata 2008.01.01. állapot 3 2008. 01. 01. állapot szerint 2
16
87
Rendszeres szociális segélyben részesült
3
A település fogyatékkal élı népessége3
Település neve
1
Étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is részesülık száma
7-10
1
1118
1
1924
2534
3545
46-61
61 felett
Összes en
2
Értelmi fogyatékos
13
Halmozottan sérült
11
Nyilvántartott álláskeresık száma
52
Látássérült
1
Hallás- sérült
1
1
Halmozot- tan sérült Összesen:
0
1
1
1
Mozgássérült Értlelmi fogyatékos
3
1 1
1
3
2
2
2
16
23
7
14
23
1
1
4
22
28
3
2
3
3
13
9
11
64
100
8
4
16
17
7. Szociális feladatokat ellátó intézményfenntartó társulás
Társulás megnevezése
Beled Nagyközség Szociális és Gyermekjóléti Társulása
7.1.
Közös fenntartású intézmények megnevezése
Egyesített Szociális Központ (Beled, Vörösmarty u. 1.)
Fenntartó önkormányzatok megnevezése
Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Hövej, Rábakecöl, Vásárosfalu, Vitnyéd, Egyed, Farád, Rábapordány, Rábasebes, Sobor, Szilsárkány, Vág, Szany, Rábaszentandrás, Rábacsanak, Páli, Vadosfa
Ellátott feladat
Feladatellátás kezdete
gyermekjóléti és családsegítı feladatok, közösségi ellátás, házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, családi napközi
2006. 06. 01.
Közös feladat ellátására létrejött, több önkormányzatot érintı megállapodások
Megnevezés Támogató szolgálat (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Ellátási Szerzıdéssel végzi)
Résztvevık neve Beled, Agyagosszergény, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Himod, Hövej, Kisfalud, Mihályi, Rábakecöl, Vadosfa, Vásárosfalu, Vitnyéd
Ellátott feladat
Támogató szolgálat
Feladatellátás kezdete
2006. 01. 01.
8. Szociális alapszolgáltatásokat ellátó intézmény bemutatása 8.1. Egyesített Szociális Központ Beled Az intézmény szociális alapszolgáltatásokat és gyermekvédelmi feladatokat nyújtását végzi intézményfenntartó társulások keretében:
Felügyeleti szerve: Beled Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 9343 Beled, Vörösmarty u.1. Elérhetıség: Cím: 9343 Beled, Vörösmarty u.1. Tel: 96/594-013, 96/257-192 e-mail:
[email protected] Szakmai egységek: − családsegítı szolgálat − gyermekjóléti szolgálat − pszichiátriai betegek közösségi ellátása − házi segítségnyújtás − étkeztetés − családi napközi Ellátási terület: Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Hövej, Rábapordány, Rábakecöl, Rábasebes, Sobor, Szilsárkány, Vág, Vásárosfalu, Vitnyéd, Szany, Rábacsanak, Rábaszentandrás, Páli, Vadosfa, Az intézmény mőködését „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló többször módosított 1993. évi III. tv., valamint a „Gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. tv. és a kapcsolódó jogszabályok, helyi rendeletek elıírásainak megfelelıen végzi. 8.1.1. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Szakmai feladatai: − a gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése − a gyermek veszélyezettségének megelızése − a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése − a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése − gondozási feladatokat végezése A gyermekjóléti szolgáltatás tartalma:
19
A településhez való kapcsolódás. A település önkormányzatának, szakmai szervezeteinek nyújtott szolgáltatások, a velük való együttmőködés során feladata: − A lakosságnak nyújtott általános preventív szolgáltatások − Tájékoztatás nyújtása − Szabadidıs programok szervezése Gyermekjóléti munka módszerei: Gondozást nem igénylı alapszolgáltatások a megoldásra váró probléma egy, két alkalmat igénylı segítı beavatkozással kezelhetı, azaz nem indokolt a gondozási folyamat elindítása. A gondozást nem igénylı alapszolgáltatás formái: Információnyújtás Tájékoztatás Ügyintézési segítség Tanácsadás Egyszeri segítı beszélgetés Gondozást igénylı alapszolgáltatások: A gyermekjóléti szociális segítı munka során olyan segítı kapcsolatot kell létrehozni, mely a gyerek kedvezıtlen helyzetét oly módon változtatja meg, hogy az a gyerek fejlıdése szempontjából legalább elfogadható legyen. Alapellátás (Önkéntes együttmőködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítı munka) Védelembe vétel Utógondozás 8.1.2. Családsegítı Szolgálat A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás.Az általános segítı szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megırzése, valamint az egyén és a család életében jelentkezı probléma megszüntetése érdekében: − tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról; − szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; − segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében; − meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetıség szerint intézkedik annak orvoslás a érdekében; − családgondozással elısegíti a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását; 20
− ellátja az együttmőködési kötelezettségbıl fakadó feladatokat. − a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekő és meghatározott célú felajánlások összehangolása, − a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése, − a szociális válságkezelés ( krízisintervenció), − egészségügyi, jogi és ügyintézési tanácsadás, − A családsegítı tevékenységet az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, segítı kapcsolat keretében kell nyújtani. A családsegítı szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. − Együttmőködik a meghatározott intézményekkel, személyekkel, tevékenységét összehangolja a gyermekjóléti szolgálattal. A családsegítı az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújt: − elısegíti és ösztönzi a humán jellegő civil kezdeményezéseket; − kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelezı feladatának nem minısülı ellátás, szolgáltatás helyben történı megszervezését, − új szociális ellátások bevezetését, − egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek speciális ellátását. − a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, − a gyermekeket nevelı családok számára speciális programokat szervez. − tartós munkanélküliek, az aktív korú nem foglalkoztatottak, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdök, a fogyatékkal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdök és családtagjaik számára megszervezni a közösségi és szociális csoportmunka keretében biztosítható ellátásokat. Családsegítı Szolgálat munkamódszerei: Szociális esetkezelés Ügyintézés Adósságkezelési szolgáltatás: Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítı ellátás. Beilleszkedési program: Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttmőködési programjának szervezése, integráció biztosítása, munkahelyteremtés elısegítése. 8.1.3. Közösségi pszichiátriai ellátás A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik.A közösségi pszichiátriai ellátás a következı szolgáltatásokat biztosítja: problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezık feltárása, problémamegoldó beszélgetések,
21
készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendıirıl, pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidı szervezett eltöltésének segítése, szabadidıs, önsegítı csoportok, támogató hálózatok szervezıdésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetıségek igénybevételérıl. A szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások: Pszichés problémák megelızése mentálhigiénés módszerekkel. Megkeresı munka Életvezetési tanácsadás. Állásközvetítés. Foglalkoztatás. Pszicho-edukáció Pszichológiai, pszichiáteri konzultáció. Állapotrosszabbodás esetén megfelelı kezelı helyre juttatás. Gyógyszerbeadás. Intézményközi együttmőködés elısegítése Segítség a szociális ügyek intézésében. Szabadidıs programok. Munkamódszerek: Állapotfelmérés Problémafeltárás Személyes célok felmérése A személyes célokat akadályozó problémák, azok gyakoriságának, elızményeinek, következményeinek meghatározása A problémát, a jelenlegi helyzetet pozitívan, illetve negatívan befolyásoló tényezık meghatározása Jelenlegi problémamegoldó stratégiák meghatározása A változásra motiváló tényezık feltárása, motiváció meghatározása Problémakezelés Gondozási terv készítés Készségfejlesztés Stresszkezelés Kommunikációs készségfejlesztés A problémamegoldó készség és a célok eléréséhez kapcsolódó készség fejlesztése Életviteli készségek fejlesztése, önellátási képesség javítása Pszicho-szociális rehabilitáció Munkához való hozzájutás segítése Szabadidı szervezett eltöltése Egyéb klubtevékenységekhez való hozzájutás szervezése Társas kapcsolatok kialakításához készségfejlesztés Speciális feladatok Gyógyszerelés figyelemmel kísérése A napi tevékenység megszervezése
22
Agresszív viselkedés kezelése Öngyilkosság kockázatának kezelése Segítı beszélgetések lefolytatása Az ellátott személy családja számára tájékoztatás, felvilágosítás, kommunikáció fejlesztése
Ügyintézés: ellátások és szolgáltatások körérıl, feltételeirıl és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekrıl, nyújtott információ, adminisztráció Egyéni konzultáció: a pszichés gondok kialakulásának és az egyéni életút összefüggéseinek feltárása és az egyéni motiváció felmérése csoportfoglalkozások: kreatív csoport 8.1.4. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Ellátottak köre: Szociálisan rászorult lakosság: egészségi állapotra tekintet nélkül a 65 év feletti lakosság korhatárra tekintet nélkül azok, akik fogyatékossági támogatásban részesülnek, azok, akik munkaképességüket legalább 50%-ban elveszítették, azok, akiknek egészségi állapota miatti rászorultságát háziorvos vagy szakorvos igazolja. egészségi állapotra és korhatárra tekintet nélkül biztosítani kell az étkeztetést azok számára is, akik átmenetileg -maximum 3 hónapig- krízishelyzetbe kerülnek a társulás települési és azok közigazgatási területének lakosai. Feladatellátás módja:
Az ellátás igénybevétele önkéntes, kérelem alapján történik. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelıen, helyben fogyasztással elvitellel lakásra kiszállítással
Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, mely térítési díj kategóriákat az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
8.1.5. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevı önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelıen- lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.
23
A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevı fizikai, mentális, szociális szükséglete a saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelıen, meglévı képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A szolgáltatás szakmai tartalma A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen az ellátást igénybe vevıvel segítı kapcsolat kialakítása és fenntartása, az orvos elı írása szerinti alapvetı gondozási, ápolási feladatok ellátása, a segítségnyújtás a higiénia megtartásában, közremőködés az ellátást igénybe vevı háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), segítségnyújtás az ellátást igénybe vevınek a környezetével való kapcsolattartásában, segítségnyújtás az ellátást igénybe vevıt érintı veszélyhelyzet kialakulásának megelızésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, részvétel az egyéni és csoportos szabadidıs, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, az ellátást igénybe vevı segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, az elı gondozást végzı személlyel való együttmőködés, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történı beköltözés segítése. a házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttmőködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. Ellátottak köre A Társult település és közigazgatási területének lakosai, akiknek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Az egészségi állapot miatti rászorultságot a házi orvossal igazoltatni kell. A biztosított szolgáltatások köre: Fizikai ellátás: Célja: létfontosságú személyi szükségletek kielégítése. Az idıs, egészségi állapotuk miatt rászorult ember saját otthonában megnyugtató módon egyedül csak akkor maradhatnak, ha biztosítjuk számukra a megfelelı életfeltételeket, illetve a szükséges felügyeletet (pl.: lakás főtése, takarítás, a fogyatékosság jellegébıl adódó szükségletek kielégítése) Mentális gondozás: Célja: Az ellátott személyiségének, szokásainak, az esetleges lelki sérüléseinek megfelelı gondozása, segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, a krízishelyzet kialakulásának megelızése, az izoláció veszélyének elkerülése. Egészségügyi ellátás: Célja: Betegség esetén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, orvos utasítása alapján gyógyszeradagolás, fekvıbeteg esetén ápolási - gondozási feladatok ellátása, az ellátott állapotának figyelemmel kísérése, romlás esetén a szakorvosi vizsgálatok megszervezés, az ellátottaknak az egészséges életmód felé való irányítása rendszeres tanácsadással. Foglalkoztatás: Célja: a testi, lelki egészség érdekében a gondozott állapotának megfelelı elfoglaltság biztosítása. Gondoskodni kell az ellátott állapotától függıen fizikai, és érdeklıdésének megfelelı szellemi tevékenységérıl is.
24
Étkeztetés Célja: napi egyszeri meleg étel biztosítása Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, mely térítési díj kategóriákat az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
8.1.6. Családi napközi A családi napközi a családban nevelkedı gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelı nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Feladatok: A családban nevelkedı gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelı nappali ellátást, felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkozást. Gyermeknevelést segítı szolgáltatások nyújtásával segíti a családokat Együttmőködik gyermekjóléti tevékenységet végzı, szolgáltatást nyújtó intézményekkel Szabadidıs programok szervezése Lehetıség szerint egyéb szolgáltatások végzése: fejlesztı foglalkozások, gyermek kísérés, tanuláshoz segítségnyújtás, Az ellátottak száma, köre: Családi napközibe kettıtıl tizennégy éves korig vehetı fel gyermek aki: bölcsıdei és óvodai ellátásban nem részesül, iskolai oktatásban részesülı gyermek, az iskola nyitvatartási idején kívül, A családi napközibe csak olyan gyermek vehetı fel, aki életkorhoz kötött védıoltásban részesült, nem fejtetves, nem serkés, nem lázas, illetve nem fertızı beteg. A családi napközi szolgáltatásai: A családi napközi a következı szolgáltatásokat nyújtja a gyermekeknek: életkoruknak megfelelı nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást. Az alapellátásokon túli szolgáltatások: idıszakos gyermekfelügyelet- a nyitvatartási idın túl, elıre megbeszélt idıpont, közvetítés a gyermekvédelemmel foglalkozó intézmény felé, közvetítés speciális szolgáltatás felé, korrepetálás házi feladat elkészítésének figyelemmel kísérése, szabadidıs tevékenységek szervezése, lebonyolítása baba-mama klub létrehozása gyermekneveléssel, magatartással, gyermekkori zavarokkal kapcsolatos elıadások, egyéb feladatok, melyre igény mutatkozik A családi napköziben egy idıpontban max. 5 gyermek ellátása oldató meg. Szolgáltatásokat igénybe vevık száma ( nem halmozott adat)
25
600 500
Családsegítı Szolgálat
400
Gyermekjóléti Szolgálat
300
Közösségi ellátás Étkeztetés
200
Házi segítségnyújtás
100
családi napközi
0 2006
2007.12.31
8.2. Egyesített Szociális Központ mutatói: Az intézmény szakmai beszámolója Beled településre vonatkozik. Ezúton szeretném bemutatni az intézmény munkáját, minden településre vonatkozóan. Egyes intézményegységek tekintetében statisztikai összehasonlítást is végeztem, melyet ezúton szeretnék ismertetni.
Beled
9
A Gyermekjóléti Szolgálat ellátotti létszáma: Nem halmozott ( 1 fı 1*szerepel) Ellátottak Ellátottak Ellátottak száma – száma – száma – egyéb védelem és védelem és segítség, alapellátás, alapellátás, 2006év 2007 év utógondozás 2008 év 19 21 47
Rábakecöl
1
6
8
33
20
40
Farád
8
4
7
57
60
64
Sobor
0
8
3
26
30
37
Cirák
1
0
1
15
12
31
Dénesfa
5
8
4
8
18
10
Gyóró
1
1
1
31
27
30
Szilsárkány
0
1
5
13
15
18
Vásárosfalu
2
2
3
14
3
9
Vitnyéd
7
1
4
20
23
8
Edve
0
2
2
8
6
3
Egyed
10
13
4
33
50
40
Település
26
Ellátottak száma – védelem és alapellátás, 2006 év
Ellátottak száma – egyéb segítség, 2007 év
Ellátottak száma – egyéb segítség, 2008 év
99
119
Rábapordány
3
8
2
13
20
24
Hövej
1
1
1
12
17
9
Vág
8
5
11
7
20
21
Rábasebes
0
0
0
0
5
2
Összesen:
56 fı
79 fı
77 fı
425 fı
465 fı
337 fı
A táblázatból kitőnik, hogy szinte minden településen nıtt a segítséget igénylı, problémával együtt élı gyermekek, fiatalok száma. Az anyagi problémák mellett, egyre inkább hangsúlyt kap a magatartászavar, tanulási probléma, gyermeknevelési probléma, családi konfliktus. Véleményem szerint a növekedés egyrészt a hátrányos helyzetben élık számának a növekedésével, másrészt abból adódik, hogy az emberek nyitottabbá váltak a segítı szolgáltatások iránt. Mindemellett sajnálatos tény, hogy nagyon sokan nem rendelkeznek a problémájuk megoldásához megfelelı stratégiákkal, eszközökkel. Ezek elsajátítása tanulási folyamat. Az intézmény családgondozói folyamatosan törekszenek arra, hogy életviteli tanácsokkal, eszközökkel, stressz oldási technikákkal, megfelelı problémakezelés megtanításával segítsék a rászorulókat. A gyermekvédelembe nagy szerepe van a jelzırendszer tagjainak, hiszen a problémák korai felismerése az İ feladatuk. Egy probléma hatékony kezelésének, eredmények elérésének egyik feltétele- az mellett, hogy a család együttmőködjön és akarja a pozitív változást- , hogy a családgondozó minél elıbb értesüljön a fennálló helyzetrıl. Kapcsolatfelvétel módjára még mindig legjellemzıbb, hogy a gyermekjóléti szolgált kezdeményez. Évrıl évre nı a szülı által kezdeményezett esetek száma. Intézményi szinten 2 fı bántalmazott gyermeket tartunk nyílván, továbbá 4 fı bőncselekmény elkövetıt.
A Családsegítı Szolgálat ellátotti létszáma: Nem halmozott ( 1 fı 1*szerepel) Település
Ellátottak száma
Ellátottak száma
Ellátottak száma
2006
2007
2008
Beled*
189
187
187
Rábakecöl*
59
50
59
Farád*
49
66
51
Sobor*
24
38
45
Cirák
22
38
46
Dénesfa
20
21
27
Gyóró
18
20
22
27
Szilsárkány
17
24
24
Vásárosfalu
12
13
15
Vitnyéd
12
18
19
Edve
10
17
16
Egyed
10
20
13
Rábapordány*
10
14
13
Hövej
9
16
23
Vág
7
18
32
Rábasebes
0
10
15
Összesen:
468 fı
570 fı
607 Fı
A családsegítı szolgálatnál kisebb mértékő a növekedés, inkább stagnálásról beszélnék. Bár a 2009 év elsı negyedévi adatai már itt is nagymértékő növekedésrıl árulkodnak. A gyermeket érintı problémák legnagyobb része a családok életvitelébıl, helyzetébıl adódik. Amennyiben 18 év alatti gyermek él a problémás családban és a probléma nagyban érinti, veszélyezteti a gyermek életét, úgy a gyermekjóléti szolgálat statisztikájában jelenik meg adatként. Tehát a családsegítı szolgálta adatai csak 18 éven felüli ellátott lakosság adatait mutatják. Az igénybe vevık korcsoporti megoszlására jellemzı, hogy többnyire az aktív korúak keresik fel a szolgálatot, de magas a 62 év felettiek száma is. Az igénybe vevık gazdasági aktivitását tekintve legmagasabb az aktív korú, inaktív keresık aránya. Családi összetétel szerint arányosan osztódik el a családban élık és az egyedül állók száma. Iskolai végzettség szerint legjellemzıbb a 8 általánost illetve a szakmunkás képzıt végzettek aránya. ( 607 fıbıl 62 fı a 8 ált.nál kevesebb iskolai végzettségő)
Forgalmi napló adatai: (ahány esetben a szolgálatok szakmai segítségnyújtást végeztek) (Halmozott adatok) Település
2006
2007
2008
2006
2007
2008
gyermekjól
gyermekjól
gyermekjólét
családsegítı
családsegítı
családsegítı
ét
ét
Beled
311
415
500
339
714
914
Rábakecöl
42
83
155
113
150
214
Farád
78
83
337
182
248
193
Sobor
203
241
414
106
244
159
Cirák
40
46
113
61
144
191
Dénesfa
60
93
63
58
80
102
Gyóró
123
130
140
84
78
75
Szilsárkány
106
142
411
43
42
55
28
Vásárosfalu
63
34
75
72
65
71
Vitnyéd
96
84
102
123
93
100
Edve
4
0
29
40
44
41
Egyed
265
335
470
102
90
89
Rábapordány
78
78
361
64
53
42
Hövej
40
41
87
36
41
67
Vág
125
131
152
72
125
109
0
0
2
20
40
50
2251
2472
Rábasebes Összesen:
1634
1936
3411
1515
A forgalmi napló minden olyan adatot, eseményt rögzít, amely alkalmakkor a családgondozó kapcsolatba került az ellátottal. Tehát 2008 évben a családsegítı szolgálat Beleden a 187 fı klienssel 914 esetben foglalkozott. Gondozási folyamatok ( amikor egy találkozással nem zárható le az eset, illetve nem oldható meg a probléma) során a kezdeti idıszakot nagyfokú intenzitás jellemzi, a családgondozó heti ( esetleg napi) szinten tart kapcsolatot az érintettekkel. Amennyiben a probléma kezelés pozitív változásokat hoz, illetve a krízishelyzet megszőnik, a kapcsolattartások száma csökken, majd végül a gondozó kivonul a család életébıl. Amennyiben a probléma megoldható egyszeri információ nyújtással, ügyintézéssel, úgy nem kerül a kliens gondozás alá. Házi segítségnyújtás: település Beled Vásárosfalu Rábakecöl Edve Dénesfa Vitnyéd Szilsárkány Hövej Szany Rábacsanak Rábaszentandrás Rábapordány Egyed Rábasebes Vág Páli Összesen:
2007 dec.31. 46 8 17 5 21 97 fı
2008 dec 31. 38 13 19 3 20 13 8 4 118 fı
2009 36 13 17 5 18 13 9 3 11 10 5 5 5 9 18 10 187 fı
Beleden a csökkenés a 2008 évben történt jogszabályi elıírások változásából adódik, illetve abból, hogy a képviselı testület a helyi rendeletben bevezette és szabályozta a kiszállítási díj
29
fogalmát. Ennek hatására, aki a házi gondozótól csak az ebéd szállítását kérte, az kikerült a rendszerbıl. A házi segítségnyújtásban részesülık önkiszolgálása minden esetben korlátokba ütközik. Életkoruk, egészségi állapotuk, mentális állapotuk miatt segítségre, támogatásra van szükségük. Az ellátottak 42% -a csak segítséggel tudja elhagyni lakókörnyezetét. Nagy arányt képviselnek a orvosi segédeszközt használók. A házi gondozottak 11% ágyhoz kötött. A Házi segítségnyújtásban részsülık átlag életkora 78 év. A fiatalabb korosztályt képviselı gondozottak fogyatékosságuk, súlyos betegségük miatt kerültek be az ellátási rendszerbe. Az ellátottakról elmondható, hogy szükségleteik kielégítésében szinte napi segítséget igényelnek. Az igénybevétel oka a rossz egészségi, mentális, szociális állapoton kívül, hogy vagy egyedül élnek, vagy hozzátartozóik nem tudják megoldani felügyeletüket, problémáikat. A házi segítségnyújtásban részesülık 86%-a étkeztetésben is részesül. A 80 év feletti korosztályban nagyon jellemzı a nık aránya, az országos statisztikáknak megfelelıen.
Étkeztetés: település Beled Vásárosfalu Rábakecöl Edve Dénesfa Vitnyéd Szilsárkány Hövej Rábapordány Összesen:
2007 dec.31. 72 14 28 9 21 -
2008 dec.31. 89 10 31 3 19 36 6 -
144 fı
194 fı
88 10 30 5 17 31 7 14 29 231 fı
Az étkezést igénybe vevık száma a 2008 évben történt jogszabályi elıírások változása miatt emelkedett. A jogszabály érelmében, jövedelmi helyzet miatt senki nem eshet el a szolgáltatástól. Az szolgáltatásban résztvevık átlag életkora férfiak esetében73, nık esetzében75 év. Tehát elsısorban az idısebb korosztály igényeit elégítjük ki. Az ellátottak túlnyomó többsége egyedül él, sokszor közeli hozzátartozóitól távol. Általában elmondható, hogy mozgásukban korlátozott, egészségileg hátrányos helyzetben lévı lakosságról van szó. Az igénybevevık közül, akinek életkora nem éri el az öregségi nyugdíj korhatárt, beteg, fogyatékos, illetve jövedelme az öregségi nyugdíjminimum alatt van. A szolgáltatást kérık között nagy arányban fordulnak elı az egyedülálló férfiak. Az ellátottak átlag nyugdíja 66.300 Ft. Az igénybevevık közül mindenkire elmondató, hogy valós szükségletet elégít ki az étkezetés, hisz önellátási képességük megváltozott. Gyakori, hogy higiéniás szükségletek hiányt szenvednek. Az idıskori betegségekhez gyakran társul demencia, hallás és látás károsodás. Az ellátottak 67 %-a egyedülálló. Jelzırendszeres házi segítségnyújtásban letelepített készülékek száma: 523 db A jelzırendszeres házi segítségnyújtást 2009 január 01-tıl végzi az intézmény.
30
A segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, a segélyhívó készülékeket, a jelzés fogadására alkalmas vevıberendezést, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftvert, külön megállapodás alapján a Megmentı KHT-tól bérli az intézmény. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben mőködik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérı nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével - értesíti a készenlétben levı gondozót és az İt szállító söfırt, akik késlekedés nélkül a helyszínre indulnak. A kiérkezı gondozónı megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fennálló probléma megszőnjön és az ellátottat megnyugtató körülmények között hagyja ott. Amennyiben a gondozott egészségügyi illetve egyéb helyre szállítására van szükség, úgy a gondozónı gondoskodik a lakás zárásáról, kapcsolattartó személy értesítésérıl. A rendszer ellenırzése folyamatos. Az ellátottakra jellemzı, hogy egyedülállóak és súlyos egészségi problémákkal élnek együtt. Az igénybe vevık 90 %-a 65 év feletti. Pszichiátriai betegek közösségi ellátás: Település
2008 évben ellátást kértek
Beled
16
Rábakecöl
4
Farád
3
Sobor
3
Cirák
0
Dénesfa
3
Gyóró
0
Szilsárkány
2
Vásárosfalu
1
Vitnyéd
3
Edve
1
Egyed
3
Rábapordány
0
Hövej
0
Vág
3
Rábasebes
6
Összesen:
60
Az igénybe vevık betegségeit tekintve 30 %-ban fordul elı Schizophrenia, 25 %-ban hangulatzavar ( depresszió, mánia) és 45 %-ban fóbia, szorongás, pánikzavar. Az igénybe vevık életkora szerinti megoszlásban jellemzıen magas a 18-39 éves és a 40-59 éves igénybe vevık száma.
31
A pszichiátriai betegek ellátása folyamatos gondozást igényel. Célunk, hogy minél tovább tudjanak saját otthonukban maradni, ne szoruljanak bentlakásos intézménybe való költözésre. Gyakori, hogy számottevı eredményeket nem tudunk elérni, de esetükben legfontosabb a betegségük szinten tartása, kapcsolatrendszerük erısítése és a társadalomba való visszaintegrálásuk. Az intézmény dolgozói létszáma: intézményegység Alkalmazotti 2008 Családsegítı szolgálat 3 Gyermekjóléti szolgálat 4 Házi segítségnyújtás 13 étkezés 1 Közösségi ellátás 3 Családi napközi 3 Jelzırendszeres házi segítségny. 0 Összesen: 27 fı
létszám Alkalmazotti létszám 2009 4 5 23 2 3 3 1 41 fı
8.3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Irodája 8.3.1. Támogató szolgáltatás A támogató szolgálat az alább szolgáltatási körbe tartozó ellátásokat biztosítja: − Az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása − Az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyi szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységekhez való hozzájutás biztosítása. − Jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása − Segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez, önsegítı csoportokban való részvételükhöz. − Segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, közösségi, kulturális, szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása. − A fogyatékos személy továbbtanulását, munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése. A Szolgálatnál dolgozó személyi segítık a hétköznapok során felmerülı problémák megoldását hivatottak elısegíteni. A segítségnyújtás tervszerően, személyre szabottan, célirányosan történik. Segítségnyújtás keretében számos feladatot látnak el. Fizikai ellátás keretében biztosítják a megfelelı életfeltételeket (pl.: bevásárlás, takarítás, segítségnyújtás
32
hivatali ügyek intézésében, gyógyászati segédeszközök használatának bemutatása) Mentális gondozás a fogyatékkal élık személyiségének gondozása, a kialakult szokások fenntartása. (pl.: segítségnyújtás a kapcsolattartásban, az izoláció veszélyének elkerülése). Egészségügyi ellátás az egészségi állapot folyamatos figyelemmel kísérése, szükség estén a megfelelı lépések megtétele. (pl.: orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás, ápolási feladatok ellátása, vizsgálatokra való eljutás megszervezése) Foglalkoztatás biztosítása a gondozott egészségi állapotának figyelembe vételével (pl.: beszélgetés, felolvasás, sétáltatás ). Szállító szolgálat Az alapvetı szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetıségét biztosítja a fogyatékkal élı személyek számára. A támogató szolgálat a kliensek szállítását akadálymentesített gépjármővel látja el. Tanácsadás, információs szolgáltatás: Amennyiben az aktuális kérdéshez nem áll módjukban segítséget nyújtani az ügyfél részére, elérhetıvé teszik az illetékes hatóságot vagy szakembert. Rehabilitációs segédeszközök kölcsönzés A raktárhelységben tárolt segédeszközöket az ügyfelek részére térítésmentesen tudják biztosítani 3 hónapos használatra, ami indokolt esetben meghosszabbítható.
33
8.3.2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Támogató Szolgálat A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Támogató Szolgálat Kapuvár város közigazgatási területén 2004. március 3.-óta, míg Babót, Osli, Szárföld, Veszkény községekben 2006 január 1-óta nyújt szolgáltatást a fogyatékkal élık számára. Igényelt ellátási típusuk s zázalékos m egoszlása
91%
100%
72% 80%
47%
60%
30%
40% 20% 0% Fizikai
Mentális
Egészs égügyi
Foglalkoztatás
A Kapuvári Támogató Szolgálat ügyfélkörének megoszlása:
sik etek és nagyothallok ;
19%
1%
6%
1%
6%
vak ok és gyengénlátók ; értelm i fogyaték osok ; m ozgásszervi fogyaték osok ;
67%
autista; halm ozottan sérültek
A személyi segítık havonta átlag 50 –60 gondozási látogatást tesznek, melyek során 200 – 250 gondozási órát teljesítenek. Havonta 30-35 órát tesz ki a kliensek szállítására fordított idı. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Kistérségi Támogató Szolgálat A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Kistérségi Támogató Szolgálat 2006. december 20-án kapott mőködési engedélyt. Agyagosszerény, Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró,
34
Himod, Hövej, Kisfalud, Mihályi, Rábakecöl, Vadosfa, Vásárosfalu, és Vitnyéd területén látja el a támogató szolgáltatás keretébe tartozó feladatokat. A Kapuvári Kistérségi Támogató Szolgálat ügyfélkörének fogyatékossági típus szerinti megoszlása:
3% 7% 0%
10% 3%
Autista Látássérült Hallássérült Mozgás-sérült Értlelmi fogyatékos
78%
Halmozottan sérült
A Kapuvári Kistérségi Támogató Szolgálat ügyfelei által igényelt szolgáltatások százalékos megoszlása:
100%
83%
80% szállítás
60%
személyi segítés
40% 20%
információnyújtás
16% 1%
0% 1
A személyi segítık havonta átlag 50 –60 gondozási látogatást tesznek, melyek során 200 – 250 gondozási órát teljesítenek. Havonta 40-50 órát tesz ki a kliensek szállítására fordított idı.
35
8.4.
Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete
Jelenleg területi szervezet, kistérségi feladatokat lát el Kapuváron és a vonzáskörzetében lévı 18 településen. Alaptevékenységében igazodik a Nemzetközi és a Magyar Vöröskereszt alapelveihez és tevékenységeihez. Fı feladataik: Véradások szervezése, elsısegélynyújtó tanfolyamok és vizsgák szervezése, szociális tevékenység: adományok győjtése-osztása, akciók szervezése, szociális árusítás, munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése, egészségmegırzés, szőrıvizsgálatokra mozgósítás, segítségnyújtás az Magyar Vöröskereszt keresıszolgálata révén eltőnt személyek felkutatásában, az önkéntesek számára képzések szervezése, együttmőködés az állami és társadalmi szervezetekkel az országos és helyi egyéb feladatok megoldásában. A szervezet egyéni tagokból és alapszervezetekbıl áll. Jelenleg 27 felnıtt és 9 ifjúsági alapszervezet van. A szervezetet 2004. szeptember 6-tól 5 fıs társadalmi vezetıség irányítja, 3 fıs ellenırzı bizottság van. Átlagosan naponta 4-5 fı keresi fel a szervezetet különbözı ügyekben, pl.: támogatás kérés, álláskeresés, vöröskereszt tagsági ügyekkel, elsısegélynyújtással, véradással kapcsolatban, adományozók /általában használt ruha/, alapszervezeti titkárok, véradószervezık, intézmények /iskolák, tanulók, tanárok stb./, jármővezetı képzı iskolák, iskolai terepgyakorlat miatt. Hozzájárulnak a Nyugdíjasklub, a Nagycsaládos Egyesület, a TINITanács stb. rendezvényeihez. Győjtéseket szerveznek (természetben, illetve csekken).
8.5.
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kapuvári Kirendeltsége
Az elızıekben is utaltunk arra, hogy Kapuvár és vonzáskörzetében is jelentkeztek a foglalkoztatási feszültségek, a munkanélküliség. Ez a folyamat, változó jelleggel, tartalommal és intenzitással hatást gyakorol hétköznapjainkra. A Munkaügyi Központ Kirendeltségének fı feladatát 2006-ig a munkanélküliség hatékony, akár segélyezés formájában történı kezelése, majd az évek során a passzív támogatások, visszaszorítása képezte. Napjainkban az alapfeladat viszont az esetleges, további munkahelybezárások megakadályozása, új munkahelyek létrehozásának segítése, valamint a hiányszakmák területén jelentkezı szakember utánpótlás biztosítása képezi. A kirendeltség éves ügyfélforgalma, az elmúl években 34-37 ezer/ év körül mozgott, ami rávilágít a munkanélküliséggel érintett kör magas számára. Az elmúlt években e térség és ezen belül Kapuvár városa és vonzáskörzetének gazdasági és munkaerı piaci helyzete az országos átlagtól eltérıen jobb, de megyei összehasonlításban rosszabb helyzetet mutatott. Az új munka-helyteremtési beruházások csak kis mértékben érintették városunk és környéke munkaerıpiacát, ami a 2003-2005-ös gyárbezárásokat
36
követıen munkanélkülivé vált 950 fı ismételt munkába helyezését nagymértékben megnehezítette. Munkahelyek hiányában nıtt a tartós munkanélküliek, illetve a Munkaügyi Központ ellátási rendszerébıl kikerült ügyfelek száma, mely helyzet megoldása napjainkban is, komoly feladat. Napjainkban a munkaerıpiaci helyzetben jelentıs javulás tapasztalható. Sajnos e tény nem a helyi munkalehetıségek bıvülésének, hanem az ügyfeleknek a területrıl más régióba történı eljárásának, munkalehetıséghez való jutásának tudható be. A felmérések alapján a kistérségben 1200-1300 fı az ingázók száma. A megváltozott munkaképességő ügyfelek a helyi Szociális Foglalkoztatóban jutottak munkalehetıséghez, ahol az alkalmazott létszám jelentıs része a kirendeltségen keresztül került közvetítésre. A hátrányos helyzető munkanélküliek, álláskeresık (egészségügyi, családi, etnikai és egyéb probléma, képzetlenség vagy nem megfelelı képzettség, szakmai és társadalmi kapcsolatok hiánya stb.) visszajuttatása a munkaerıpiacra napjainkban is nehezen valósítható meg. A Munkaügyi Központ kirendeltségének közvetítıi munkájának hatékonyságát nehezíti, hogy a regisztrált munkanélküli állomány, illetve a munkaerı igény struktúrája jelentısen eltér egymástól. Egy idıben tapasztalható a kielégítetlen állásajánlat és munkaerı túlkínálat. Jelentıs probléma, hogy a nyilvántartottak kétharmada képzetlen, tartós munkanélküli, egészségügyi és szociális gondokkal terheltek. A Munkaügyi Központ a tartós munkanélküliek sorsát fokozott figyelemmel kíséri, képzésekkel, bértámogatásokkal, az aktív munkaerı piaci támogatások odaítélésével, szolgáltatásaik bıvítésével - pl.: mentori-pártfogói rendszer bevezetése - igyekeznek helyzetükre megoldást találni. Fentiek eredményeként, a kirendeltségen a sikeres közvetítések száma éves átlagban 950-1000 fı körül alakul. A településen a közhasznú foglalkoztatásra nagy az igény. Ezzel munkalehetıséghez, ezáltal megélhetést biztosító jövedelemhez jutnak az ellátottak. Feladataik között szerepel a város közigazgatási területén többek között útjavításokhoz felhasznált murva, zúzalék kiszállítása, közterületek karbantartása, takarítása, szemétgyőjtık kihelyezése, közterületi facsemeték öntözése, hulladékgyőjtés stb. A kirendeltség munkáját a jövıben nagymértékben meghatározza a TÁMOP keretében munkaügyi szervezetre testált feladatok teljes körő és eredményes kivitelezése, a hiányszakmák munkaerıigényének kielégítése, képzéseken, átképzéseken keresztül. Kiemelt feladat az új rehabilitációs járadékra való jogosultsággal kapcsolatos munka elvégzése, a pályakezdık, tartós munkanélküliek munkahelyhez juttatatása, az intézményi és civil szféra összefogására építve.
37
9. Az önkormányzat szociális szolgáltatásainak fejlesztési szükségletei Az önkormányzat nem tervezi új szociális szolgáltatás bevezetését. A bizonytalan jogszabály háttérnek köszönhetıen nehéz több évre elıre tervezni. A szociális intézmények fenntartása, új alapítása vagy átalakítása nagyon magas költségekkel jár, sem az önkormányzatok, sem a kistérség forrásai ezt nem teszik lehetıvé. Továbbá nem elsıdleges cél a szociális feladatellátás minél több településre való kiterjesztése, mivel ez a szakmai munka rovására mehet. Szakmai szempont a szolgáltatások színvonalának emelése, ami az intézmények, intézményvezetık feladata. A közösségi ellátás és támogató szolgáltatás 2009. 01. 01-tıl, a jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2010.01,01-tıl nem kötelezı önkormányzati feladat. A fenntartó döntése alapján a szolgáltatást nyújtó intézmény pályázatot nyújtott be a feladatok további ellátása érdekében. A pályázatok sikeresek voltak, így a feladatellátást az állam 3 évre kötött finanszírozási szerzıdéssel tovább tudja mőködtetni. Az alapszolgáltatást nyújtó intézmény és az önkormányzat folyamatos szükségletvizsgálatokat végez az esetleges új szolgáltatások bevezetése érdekében. Ilyen például az idısek nappali ellátása. A jelen felmérések értelmében a településen nem jelentkezik igény az ilyen jellegő ellátás bevezetésére. A családi napközi bevezetésével, illetve a csoportszám esetleges bıvítésével a gyermekek napközbeni ellátása mellett a szülık szociális szükségleteire is építünk. Hisz a szülık munkába állásának egyik feltétele – ezzel a család jövedelmi viszonyainak javítása- a gyermek megfelelı elhelyezése. Az önkormányzat részérıl felmerült a szociális földprogramban való részvétel lehetıségének kihasználása. A program célja, hogy az önkormányzat által biztosított termıföld területen megtermelt zöldség, gyümölcs rászorulók részére történı kiosztása. Jelenleg folyik a program feltérképezése. Az Egyesített Szociális Központ 18 település részvételével megállapodást kötött a Magyar Élelmiszerbank egyesülettel, élelmiszercsomagok biztosításáról és azok rászorulók közötti kiosztásáról. További cél a megállapodás betartása és további élelmiszercsomagokhoz való hozzáférés biztosítása. Az alapszolgáltatást nyújtó intézmény minden év április hónapjában beszámolót készít az intézmény mőködésérıl, a szakfeladatok kihasználtságáról, melyet a Képviselı-testület fele felterjeszt. A Képviselı-testület a beszámoló elfogadásáról határozatban dönt, illetve új elképzeléseirıl az intézményvezetıt tájékoztatja, illetve utasítja a szükséges intézkedések megtételére. Fontos fejlesztési cél az Egyesített Szociális Központ infrastrukturális fejlesztése, kliensközpontubbá tétele, akadálymentesítése. A fejlesztés hatására az intézmény szakmai egységei elkülönülnek, ezzel hatékonyabbá válik a munkavégzés. A térség, szociális szempontból központi településeként az együttmőködés különbözı intézményekkel, szervekkel fontos szerepet játszik. Az intézmény fejlesztésével lehetıség nyílna térségi konferenciák, szakmai mőhelyek tartására, melyek a szociális szféra minıségi javítását eredményezik. A szociális ellátórendszer finanszírozása az elmúlt években sokat változott, ellátások kerültek ki az állami finanszírozás alól, a normatívák csökkennek, illetve nem változtak. A dolgozói elıírások folyamatos szigorítása, a közalkalmazotti lépések, jutalmak, energia költségek, dologi kiadások növekedése, évrıl évre növelik az intézményi költségvetést. Ezzel egyre nagyobb teher hárul a fenntartó önkormányzatokra a mőködtetés kapcsán.
38
A település szociális szakellátásokkal nem rendelkezik, a jövıben sem tervezzük ezen feladatok bevezetését. A településen történı szociális ellátás során nem csak a szociálpolitikai kérdésekre helyezzük a hangsúlyt, hanem kiemelt szerepet élvez a prevenció is. Ennek kapcsán a település két nagy intézménye ( ESZK, MÁMK,) kiemelt hangsúlyt helyez az egészségmegırzésre, szabadidı hasznos eltöltésére, felzárkóztató programok szervezésére, hátrányos helyzet enyhítésére. További cél ezen feladatok körének emelése, minél több lakos elérése és becsatlakoztatása a programokba. Jelen koncepciót a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§. (3) bekezdése alapján.)
Fejlesztési idıtábla Fejlesztési cél feladat Közösségi ellátás, pályázat elkészítése jelzırendszeres házi (jelzırendszer) segítségnyújtás-mint nem pályázatok elszámolása kötelezı önkormányzati feladat- negyedéves statisztika feldolgozása mőködtetése A feladatok elıírás szerinti mőködtetése Idısek nappali ellátása szükségletfelmérés Szociális földprogram Program feltérképezése, költségkalkuláció, humánerıforrás biztosítása Családi napközi ellátás Szükségletfelmérés, csoport fejlesztése kialakítása, Élelmiszeradomány folytatása Megállapodás betartása, szállítás szervezése, osztási folyamat bonyolítása Egyesített Szociális Központ NYDOP 5.1.1. pályázat infrastrukturális fejlesztése elkészítése Térség szociális Épület alkalmassá tétele, ellátórendszereinek szakmai mőhelyek, együttmőködése, kapcsolatok konferenciák szervezése, fejlesztése lebonyolítása prevenció Szükségletfelmérésre épülı programok szervezése, lebonyolítása Munkaerıpiaci helyzet javítása A település alkalmassá tétele a munkahelyek fogadására
határidı 2009 2010-2013 200920092010 2010
2010 2009-
2009 2010
2009-
2009-
Beled, 2009.12.10. Tompáné Balogh Mária polgármester
39
ZÁRADÉK: Jelen Koncepciót a Képviselı-testület az alábbi határozatokkal fogadta el: Beled Város Önkormányzata Képviselı-testülete
40
