Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának
Lakáskoncepciója 2008-2013 - tervezet -
I. Bevezetés Magyarországon az 1990. évi rendszerváltással egy idıben a - korábban az élet számos területén jelen lévı - „gondoskodó állam” az addig kialakított és mőködtetett támogatási rendszerét átalakította, több területrıl „kivonult”, illetve jelenlétét csökkentette azokon a területeken, amelyek mőködésének alapja az állami támogatás volt. A folyamat különösen fájdalmasan érintette a lakosság azon részét, amely korábbi életszakaszában az állam intenzív segítségére szocializálódott.
A szociálpolitikában az elmúlt években a szubszidiaritás elvének alkalmazása hazánkban is elıtérbe került, mely szerint az egyes emberekrıl történı gondoskodás elsısorban az egyén önmagáért és családjáért, valamint a helyi közösségnek a tagjaiért viselt felelıssége. Ezen túl van feladata az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak. Az egyén, a kisebb-nagyobb közösségek és a társadalmi csoportok életében adódhatnak olyan helyzetek, melyek következtében önmagukról elfogadható szinten – átmenetileg vagy tartósan - nem tudnak gondoskodni. Ezek az egyének vagy csoportok olyan zavarokkal küzdenek, amelyek akadályozzák a normális életvitelüket, megélhetésüket, a társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket. A szociálpolitika, a szociális gondoskodás egyik legfıbb feladata, hogy a társadalmilag tipikusnak tekinthetı, de az egyének életében jelentkezı speciális élethelyzeteket feltárja, és azokra minél hamarabb reagáljon. Ennek során meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetık, biztosítva egyidejőleg az egyén szabadságát, tiszteletben tartva személyi jogait és a közösség védelmét.
„A lakáskérdést a kelet-európai országok többségében a rendszerváltás elıtt sajátos modell jellemezte, aminek a lényege az volt, hogy az állam kezében tartotta a lakásszektor keresleti és kínálati oldalát is, és nem engedte, hogy a piaci mechanizmusok kialakuljanak, és integráló mechanizmusként mőködjenek.”1 Napjainkban a lakás is áru, s így rá is érvényesek piaci mechanizmusok. Magyarországon a társadalmi struktúrát viszonylag pontosan tükrözı tényezık közé sorolandók a lakhatási körülmények. Idetartozik a lakással kapcsolatos anyagi terhek viselése csakúgy, mint az otthon teremtés módja és esélye. Az emberhez méltó lakáskörülmények biztosítása ma a társadalom tagjainak jelentıs részétıl komoly erıfeszítést
1
Hegedős József-Várhegyi Éva: A lakásfinanszírozás válsága a kilencvenes években
2
követel. A lakás fenntartása, a lakhatás hónapról-hónapra, esetleg napról-napra történı biztosítása egyre növekvı tételként jelenik meg az egyén vagy a családok költségvetésében.
A lakáspolitika kiinduló pontja a lakásprobléma meghatározása, társadalmi súlyának és az érintett társadalmi csoportok nagyságrendjének leírása és mindezek alapján a prioritások kijelölése. Ennek megfelelıen a koncepció bemutatja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakáshoz jutással kapcsolatos, valamint a mindennapos lakhatással járó - az egyes társadalmi rétegekre és demográfiai csoportokra nehezedı - terheket milyen szociálpolitikai eszközökkel mérsékli annak érdekében, hogy az igényeket és lehetıségeket figyelembe véve a település polgárai olyan lakáskörülmények között éljenek, mely a szó legnemesebb értelmében otthonul szolgál, de legalább hajlékot nyújt.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatai között kezeli a lakásgazdálkodást, a helyi lakásstratégia kialakítását és annak továbbfejlesztését. A koncepció az általános helyzetkép bemutatásán túl tartalmazza az elmúlt években végbement folyamatokat, a meglévı problémákat, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a lakáshoz, lakhatáshoz kapcsolódó támogatási rendszert érintı kérdések átalakítására.
A közelmúlt történéseinek elemzése, az adatsorok vizsgálata alapvetıen a 2000-2006/2007. idıszakra vonatkozóan történik, illetve felhasználásra kerülnek a Változó Életkörülmények Adatfelvétel (továbbiakban: VÉKA) program keretében „Társadalmi és térbeli kirekesztettség Békés megyében” címő 2004. évi kérdıív idevonatkozó adatai is. A VÉKA kutatás célja a társadalmi kirekesztettség lehetséges okainak feltárása volt, többek között olyan határvonalak megtalálása, amelyek utalnak azokra az élethelyzetekre, ahol a hátrányok már olyan mélyek vagy olyan összetettek, hogy abból már nehéz „visszajutni” a társadalomba. A vizsgálat fıként a helyi életkörülmények változására fókuszált, kiemelve a gazdasági, térbeli kirekesztıdés, valamint a társadalom intézményeibıl, a kulturális javakból, a szabadidıs aktivitásból való kirekesztıdés helyben megmutatkozó formáit. Vizsgálati egysége a háztartás (N= 666 békéscsabai háztartás). A kérdéssor a háztartások élet- és lakókörülményeire, a megélhetési problémák okaira, a munkaerı-piaci és szociális helyzetre, valamint az egészségi állapotra koncentrált. A koncepció elkészítésekor a VÉKA kutatás anyagain túl felhasználásra kerültek a lakáskérdéssel összefüggı hatályos központi jogszabályok és helyi rendeletek:
3
1.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.)
2.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv)
3.
A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.)
4.
6/1994. (IV. 30.) HM rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. végrehajtásáról
5.
41/2000. (XII.12.) BM rendelet a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévı lakások és helyiségek bérletérıl, elidegenítésérıl, valamint a lakhatások támogatásáról
6.
1107/2004. (X.26.) Kormány határozat az utcán élı hajléktalan emberek számának csökkentésérıl, ellátáshoz juttatásáról és az utcai léttel kapcsolatos társadalmi konfliktusok kezelésérıl
7.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 32/1994. (VII.7.) önk. rendelete, az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek elidegenítésérıl
8.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 6/2008. (II.29.) önk. rendelete, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról
9.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 7/2008. (II.29.) önk. rendelete, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
10. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 29/2000. (VI. 8.) önk. rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. tv.-bıl adódó egyes feladatok szabályozásáról 11. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 33/2003. (XII.11.) rendelete a szociálisan hátrányos helyzetben lévık lakhatását segítı adósságkezelési szolgáltatás mőködtetésérıl
önk.
12. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 5/2005. (III.24.) önk. rendelete, a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszerérıl 13. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 7/2007.(II.15.) önk. rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról (továbbiakban: Lakásrendelet)
4
II. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsabán
A Dél-Alföld keleti részén lévı Békés megye legnagyobb települése a közel 64 000 lakosú Békéscsaba.
A
település
1950-ben
nyerte
el
a
megyeszékhely rangot. A várost a dél-kelet kapujaként is említi több szakirodalom, mivel fontos közúti és vasúti csomópont is.
Munkácsy Mihály, a csabai
kolbász és a cserép mellett a város nevét népszerősítik a hagyományos
élelmiszeripari
és
mezıgazdasági
feldolgozó vállalkozások, valamint az egyre erısödı számítógép- és mőszeripari tevékenység. A termelı ágazat nagy erıfeszítéseket tesz azért, hogy piacképes termékekkel tudjon megjelenni az egyre szigorúbb feltételeket támasztó nemzetközi piacon.2 Bizonyos - gazdaságra vonatkozó - adatsorok csak megyei bontásban állnak rendelkezésre. Az ezekbıl összeállított mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Békés megyében elért eredmények a Dél-alföldi és az országos átlag alatt vannak, egyes értékei azoktól nagyságrendekkel lemaradnak. 1. sz. ábra
Összehasonlító gazdasági adatok 2006. évben
Békés Megye Egy lakosra jutó GDP (ezer Ft)
Dél-alföldi régió
Országos
1 301
1 482
2 186
32 647
131 078
1 118 953
166
1 274
24 176
Külföldi befektetés (millió Ft)
46 803
308 334
13 911 258
Gazdasági szervezetek beruházásai (millió Ft)
80 783
317 175
3 735 731
210 362
235 860
370 926
Regisztrált vállalkozás (db) Külföldi érdekeltségő vállalkozás
Egy lakosra jutó beruházás (Ft)
A gazdasági élet hatással van a térség jövedelmi helyzetére, a fizetıképes kereslet alakulására. A havi bruttó átlagkeresetet tekintve a Dél-Alföld az Észak-alföldi Régiót megelızve a
2
Internet: www.bekescsaba.hu
5
magyarországi régiók sorában az utolsó elıtti helyet foglalja el. A megyei adatsorokban rendszerint csak Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepel Békés megye mögött. A békéscsabai teljes foglalkoztatási létszám
kb.
34
%-a
iparban,
kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezıgazdaságban
dolgozik.
Az
önkormányzat is rendelkezik ipari munkahelyteremtésre
alkalmas
területekkel, de nagymértékben ez a lehetıség sem gyorsította fel az iparosodást és fejlıdést. Az okok
2. sz. ábra
elsısorban a közlekedési infrastruktúra korszerőtlenségére, a tıkehiányra, az alacsony szintő nyereség elérhetıségére és a piaci problémákra vezethetık vissza. A megfelelı infrastruktúra kialakítása segítene a jelenlegi fejlettségi szint javításán, ehhez kellene autópálya, de legalább egy gyorsforgalmi út. A vasút és a repülıtér kihasználtságát is meg lehetne erısíteni, melybıl az idegenforgalom, az ipar és a kereskedelem is profitálhatna. Békéscsabán a 2007. évi foglalkoztatási, munkanélküliségi adatok alapján a területi mutató3 6,7%. Megyei szintő adat áll rendelkezésre a munkanélküliségi ráta4, (15,9%) a foglakoztatási arány5 (46,2%) és az aktivitási arány6 (50,7%) tekintetében. 1234 fı azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nı). İk tartós álláskeresınek (munkanélkülinek) tekinthetık. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nık nehezebben tudnak elhelyezkedni,
Nyilvántartott állás k e r e s ık s zám a Bé k é s cs abán 2000-2007. é vbe n
mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik több mint egy éve (365 napot
3500 3000
meghaladóan)
2500 2000
keresnek
nyilvántartott
1500
növekedését
1000
munkát.
álláskeresık 2003
óta
nem
A
számának sikerült
500
megállítani a megyeszékhelyen.
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
3. sz. ábra
3
A nyilvántartott álláskeresık a munkavállaló korú népesség százalékában Regisztrált álláskeresık száma a gazdaságilag aktív keresık számához viszonyítottan 5 A foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 6 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül 4
6
A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása Békéscsabán 2007. június
Egyetem Fıiskola 2% 6% Gimnázium 12%
8 általánosnál kevesebb 1% 8 általános 19%
Technikum 5% Szakközépiskola 19% Szakiskola 2%
Szakmunkásképzı 34%
4. sz. ábra
Iskolai végzettségüket tekintve a regisztrált álláskeresık egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık, illetve a szakiskolát végzettek aránya. Közel hasonló nagyságrendő az érettségizettek aránya, míg az egyetemi vagy fıiskolai végzettséggel rendelkezık aránya a legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt. Jelentıs változás a 2004. évi szociális szolgáltatástervezési koncepcióban szereplı adatokhoz képest, hogy a munkanélküliek körében a szakközépiskolánál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezık aránya növekszik. Foglalkoztatottak megoszlása Békéscsabán
5. sz. ábra
7
Békéscsabán még mindig a feldolgozóipar és a kereskedelem a legjelentısebb ágazat, de számottevı a közszférában dolgozók aránya is. A turizmus terén és vendéglátó iparban foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 1000 fıt.
Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2006. évben
Az állását vesztett aktív korú népesség jelentıs része nem munkanélkülivé válik, hanem a
Hozzátartozói egyéb
nyugdíjak
munkaerıpiacról
7%
6%
való
kivonulás
legális
formájaként igénybe veszi a korkedvezményes Megváltozott munkaképes-
Öregségi és
ségőek járadéka
öregségi jellegő
10%
nyugdíjellátás
vagy a rokkant nyugdíjazás lehetıségét. Ezáltal relatíve széles társadalmi réteg jut
57%
viszonylag
alacsony,
de
rendszeres
jövedelemhez. Békéscsaba teljes lakosságának
Korhatár alatti rokkantsági
közel
nyugdíjak
egyharmada
részesül
nyugdíjban,
20%
járadékban vagy nyugdíjszerő ellátásban. Az 6. sz. ábra
ilyen ellátásban részesülı 21 919 békéscsabai lakos 2006. évben átlag 61 372 Ft ellátást kapott. Az összes ellátott 57 %-a részesül öregségi, öregségi jellegő nyugellátásban, 20 % korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, és közel 10 %-uk megváltozott munkaképességőek járadékára jogosult. Hozzátartozói nyugdíjban 6 %, egyéb ellátási formában az ellátottak 7 %-a részesül.
Békéscsabát sajnálatos módon az állandó népesség folyamatos csökkenése jellemzi. Az egykoron 70 ezer fıs megyeszékhelyen a 2006. évi adatok szerint alig 64 ezer fı él állandó lakosként. A vizsgált idıszakban mintegy Békéscsaba város állandó lakosainak szám a 2000 - 2006
2000 fıvel csökkent a megyeszékhelyen élı állandó lakosok száma. A lakónépesség
66500 66000
66026
(állandó
65555
65500
65141
65000
64626
64500
és
ideiglenesen
bejelentkezett
lakosok együtt) száma 65295 fı, ez az adat 64338 64327
64000
64034
is csökkenı tendenciát mutat.
63500 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
7. sz. ábra
A népességszám fogyásának egyik oka az a nyolcvanas évek óta tartó folyamat, mely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évrıl évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak. A népességszám változásnak másik eleme a vándorlási egyenleg, ami az adott településre
8
költözık, illetve onnan elvándorlók különbsége. Ez a mutató összességében Békéscsabán szintén negatív, azzal együtt, hogy az egymást követı években a mértékét illetıen hullámzás figyelhetı meg. Az országos ütemnél nagyobb arányú lakosságszám csökkenésére magyarázat lehet a vázolt gazdasági, társadalmi helyzetkép, azaz a régió kedvezıtlen fekvése a tıkebeáramlás, és munkahelyteremtés szempontjából, az infrastruktúra hiánya, az alacsony jövedelem, aminek további következménye a fiatalok, különösen a magasabb iskolai végzettségőek elvándorlása. A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, illetve település korfája szemléletesen mutatja be az egyes korcsoportokat, nemenkénti bontásban. A „fa” karcsúsodó töve azt jelzi, hogy egyre kevesebb gyermek születik városunkban, annak ellenére, hogy a Ratkó-korszak gyermekei még szülıképes korban vannak. A gyermekvállalási szokások az elmúlt idıszakban megváltoztak. A fiatalok késıbbi életkorban alapítanak családot, mint 1520 évvel ezelıtt, és így kitolódik a szülık életkora az elsı gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve is radikális csökkenés figyelhetı meg. Békéscsaba város lakosságának korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya a népességen belül az elmúlt 5-6 évet tekintve 1000 fınél is nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma – bár nem ilyen ütemben – nı. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létezı probléma Békéscsabán. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idısebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma jelenleg már nem éri el a 8.500 fıt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 14.000 fı. Békéscsaba népessége nem és korcsoport szerint 2007. január 1. éves 90– X 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 0– 4
Férfi
Férfitöbblet
3200 2800 2400 2000 1600 1200 800 400
0
ezer fı
Nı
Nıtöbblet
0
400
800 1200 1600 2000 2400 2800 3200 ezer fı
8. sz. ábra
III. Békéscsaba lakásállományának bemutatása
9
Az egyes települések fejlıdésének
Eladott OTP beruházású társasház lakások és tanácsi kiutalású eladott OTP lakások Békéscsabán 1986-1991
fontos mutatója a lakásállomány, s 450
ezen belül az évente megépült és
400 350
használatba vett új lakások száma. A
300 250
Eladott OTP beruházású társasház lakások Eladott Tanácsi kiutalású OTP lakások
200 150 100 50
nyolcvanas évektıl Békéscsabán sem épültek állami lakások, leállt az OTP beruházású
társasházlakások,
és
a
0 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
tanácsi
9. sz. ábra
kiutalású
OTP
lakások
értékesítése. Azokban a társadalmakban, ahol a piacgazdaság mőködik a lakás eredendıen a piaci javak része, melynek elosztását is döntıen a piac végzi. Ez azt feltételezi, hogy a lakáspiacon a kereslet-kínálat egyensúlya érvényesül. A piacgazdaságban a lakáshoz jutás elsıdleges, alapvetı formája a lakásvásárlás. Magyarországon általában erıs hagyományai vannak a lakástulajdonlásnak. Békéscsabára ez fokozottan igaz. A városban a lakástulajdon jelentıs része mindig is magántulajdonban volt. A lakástulajdonlás, a lakhatási körülmények fontos meghatározói a társadalmi hierarchiában elfoglalt helynek. A békéscsabai lakásállományt részletesebben a 2001. évi népszámláláskor győjtött adatokra támaszkodva lehet vizsgálni. E szerint Békéscsabán a lakóövezet jellege szerint a lakóingatlanok 47,8%-a családi házas területen lévı, 28,1%-a lakótelepi lakás, 19,2%-a városias beépítéső területen fekvı. 3,6 %-a külterületen van., falusias területen található 0,7% és villanegyedben lévı 0,5%.
A történelmi hagyományokban mélyen élı magánerıs
(kalákában készített házak) építkezés a 90-es éveket követıen fokozatosan visszaszorult. Az új családi házakat elsısorban a városból kivezetı utak mentén és általuk körül zárt területeken, valamint az Erzsébet lakópark és a Nyugati kertváros folytatásaként kiosztott városi értékesítéső közmővesített telkeken
Épített lakások Békéscsabán 2000-2006 350
327
építettek a tulajdonosok. A lakásállomány
300
területi változásaira jellemzı, hogy a város
256
lakások száma
250
belterületén lebontott ingatlanok helyén 2-4
205 200
földszintjén
üzleteket,
emeletein
148
137
150
100
szintes,
171
különbözı alapterülető lakásokat magába
88
foglaló lakóépületek - fıleg vállalkozói
50
szektor által - épülnek. A szorosan vett üzleti
0 2000
10. sz. ábra
2001
2002
2003 év szám
2004
2005
2006
negyeden kívül az újonnan épült lakások általában 4-8 lakásos sorházak, családi házas
10
jellegő társasházak, melyeket szintén jellemzıen a vállalkozói szektor készít, értékesítési céllal. Az ilyen típusú lakásokból az utóbbi idıben folyamatos a kínálat a piacon, az elkészült ingatlanok értékesítése több hónapig is eltarthat, amibıl az a következtetés vonható le, hogy ebbıl a lakástípusból túlkínálat van a piacon. Az építkezések számának alakulására hatással vannak központi és helyi lakásépítési, vásárlási támogatási rendszerek.
Befolyásolják a magánerıs építkezéseket és az önkormányzati
tulajdonú lakásállomány növelését is. A vizsgált idıszakban a Békéscsabán épített lakások száma az elsı öt évben növekedett, majd csökkent. A táblázat az önkormányzati tulajdonú lakásokat is tartalmazza. A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással és önkormányzati hozzájárulással megvalósult beruházások keretében 2003-ban 57 költségelvő bérlakás építése fejezıdött be, 2005-ben további 33 garzonlakás készült el a Fövenyes utcában. A békéscsabai lakások m egoszlása kom fort fokozat szerint
A
békéscsabai
összkomfortos,
lakások több
több mint
mint
fele
egyharmada
komfortos. A lakások 93,7%-ában van hálózati vezetékes víz,
13,80%
91,3%-ában WC, és 88,5%-
ában a vezetékes gáz is bevezetésre került. 51,40% 35,80%
Közcsatorna
van
a
lakások
60%-ában.
Központi főtés van a lakások több mint összkomfortos
11. sz. ábra
komfortos
nem komfortos
felében. Békéscsabán nincs távfőtéses lakás. A 2000 óta épített lakások paramétereit
áttekintve azt láthatjuk, hogy ma már ritkábban épülnek egy-, vagy kétszobás lakások. Ezen lakások közel egy negyede három szobával készült, míg négy és több szobás az újonnan épített lakások mintegy 60%-a. Ez az adatsor utal az életvitel minıségében bekövetkezett változásokra, tükrözi az új építési szokásokat, illetve az építtetık anyagi helyzetére enged következtetni. A városban 1960 és1989 között 18 406 új lakás épült, így nem meglepı, hogy a békéscsabai lakások mintegy fele (49%) kétszobás. A teljes lakásállomány 11%-a egyszobás, és 27%-a háromszobás. 13% fölött van a négy és több szobás lakások száma, ez a jövıben várhatóan tovább fog emelkedni. A lakások alapterületének átlaga 74,6 m2. A családi házas építési formánál már a ’70-es években is tömegével épültek a 90-100 m2 alapterülető, vagy a fölötti kockaházak, majd a - szintén nagy alapterülető - tetıtér beépítéses lakások terjedtek el.
11
Valamennyi
Lakásállomány Békéscsabán 2000-2006 években 29000
lakásállománya
28735
28800
település,
28605
is
így
Békéscsaba folyamatosan
„mozgásban van”, azaz változik. Ennek
28600 28371 28400
csak egyik oka az új építéső lakások
28200
28085
megjelenése
27954
28000 27800
a
lakáspiacon.
A
27810
27738
lakásállomány közel 30 %-a 1960 elıtt
27600
épült, egy részük teljes vagy részleges
27400 27200 2000
2001
2002
2003
2004
2005
felújítása
2006
12. sz. ábra agram
nem
gazdaságos.
Meglévı
lakóingatlanok felszámolására sor kerülhet
avulás, elemi csapás, területrendezés (pl. elkerülı út építése), vagy éppen lakásépítés miatt. A megszőnı lakások száma évente 20-30 között mozog a városban, ami nem tekinthetı számottevınek. Békéscsaba lakásállománya az elmúlt hét évben összesen közel 1000 darabbal nıtt. A lakásállomány alakulásában és a város Az egy lakásra jutó lakosok szám a Békéscsabán 2000 - 2006
állandó lakosságszámában bekövetkezett változások vizsgálatakor látható, hogy
2,400 2,380 2,360 2,340
2,380
az egy lakásra jutó lakosok száma évrıl-
2,357
évre csökken. Egy-egy lakásban egyre
2,330
2,320 2,300
2,300
2,280
2,267
2,260 2,240 2,220 2000
2001
2002
13. sz. ábra
2003
2004
kisebb létszámú családok élnek. A 2,248 2005
2,230 2006
népszámlálási adatok alapján a lakások 2007
63 %-ában nem él eltartott tanuló
gyermek, egyharmadában van 1-2, és 3,2 %-ában 3 vagy több gyermek. Figyelemre méltó, hogy a lakott lakások 42,2 %-ában 60 éves vagy idısebb háztartásfı élt már 2001-ben is.
A békéscsabai lakásállomány nagy része – a lakás építésének éve, szobaszáma, alapterülete, felszereltsége alapján - jó minıségőnek mondható. A 2001. évi népszámlálási adatok és a VÉKA eredményei e tekintetben azonosak. Megállapítható, hogy a háztartások méretének növekedésével arányosan csökken a lakásokban az egy fıre jutó alapterület. Az egyedülállóak esetében 75 m2, míg a hat-, vagy többfıs háztartásoknál 12-14 m2 jut egy fıre. A laksőrőség a háztartásokban élı gyermekek számának növekedésével párhuzamosan még erıteljesebb növekedést mutat.
12
A VÉKA kutatás során a megkérdezett háztartások arra is választ adtak, hogy rendelkeznek-e bizonyos - a mai viszonyok között alapvetı szükségletnek tekinthetı - tartós fogyasztási cikkel, mint pl. hőtıszekrény, színes tv vagy mosógép. Ezeknek a javaknak a hiánya általában a háztartások egy szőkebb, anyagi gondokkal küzdı rétegét érinti. A megkérdezett háztartások 1 %-ának mosógépe nincs, 2 %-a nem rendelkezik hőtıgéppel, és 5 %-nak nincs színes tévéje. A vizsgált háztartások 46, illetve 63 %-ának van otthon hagyományos, illetve automata mosógépe. A
háztartások
tartós
fogyasztási
cikkel
való
ellátottsága
jelentısen
összefügg
a
lakáskörülményekkel. Minél kevesebb ingó vagyontárggyal rendelkezik egy család, annál inkább valószínő, hogy lakásának kisebb az alapterülete, rosszabb a minısége. A vagyoni helyzet a jövedelmi helyzetnél nagyobb mértékben differenciálhatja a háztartások lakáskörülményeit.
A lakásban, illetve a környezetében elıforduló negatív tényezıket tartalmazó adatsort is érdemes áttanulmányozni. Az elsı négy tényezıt a lakásban lakók anyagi helyzete befolyásolja, míg a második négy tényezı jelenléte a városi lét esetleges negatív elemeit jelenti.
14. sz. ábra
Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A negatív tényezık elıfordulása a háztartások lakókörnyezetében Békéscsabán A lakás túl sötét, nincs elég fény Beázik a tetı Nedvesek a falak vagy a padlózat A lakás elavult, rosszul záródnak az ajtók, ablakok Zajos szomszédok vagy zajos utca Büdös, kellemetlen levegı A lakókörnyezet szennyezett, szemetes A lakókörnyezetben bőnözés, erıszak, vandalizmus van
% 7,1 % 5,9 % 8,8 % 23,9 % 19,2 % 11,9 % 8,1 % 9,8 %
IV. Önkormányzati tulajdonú lakásállomány Békéscsabán a rendszerváltás idıpontjában 3 482 állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakás volt, melyekben 7 656 fı, a település akkori lakosságának 11,3 %-a lakott. Az önkormányzatok 1990 után tulajdonosként szembesültek az alacsony lakbérek és magas költségek mellett mőködı bérlakás-vagyon negatív hozadékának problémájával. A lakásvagyon
megtartása
lakbéremelést
igényelt
volna.
A
bérlakások
értékesítése
önkormányzati bevételt jelent, helyi lakossági politikai támogatás mellett.7 Az Ltv. alapján az önkormányzat is értékesítette a bérlakások nagy részét. 2000 évben az önkormányzati tulajdonú lakások száma nem érte el az 500-t. 7
Dániel Zsuzsa: A bérlakás-privatizáció paradoxona Nemzeti ajándék vagy ráfizetés
13
Békéscsabai lakásállomány jogcím szerinti megoszlása
Önkormányzati tulajdonú bérlakásállomány Békéscsabán 2000-2007 években
szociális helyzet alapján
600
lakások száma
500
490
511
506
544
537
530
12%
476
önkormányzati intézmények számára biztosított
446
31%
10%
400
bérlıkijelölési jogú HM BM szolgálati lakás
300
9%
200
átmeneti elhelyezést biztosító lakás
100
költségelvő bérlakások
11% 27%
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
garzonház lakóegységei
évszám
15. sz. ábra
16. sz. ábra
Az önkormányzati bérlakás állomány öszetétele (db)
szociális
61 164
58
intézmények bérlıkijel. átmeneti
51
költségelvő 59
137
ifj. gazon
17. sz. ábra
A bérlakások száma folyamatosan változik, aminek több oka is van. A lakások értékesítése 2000 novemberében leállt. A lakásszám ettıl függetlenül mozgásban van. 2003-ban 57, 2005ben 33 nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakás épült a városban pályázati támogatással. Az önkormányzat további néhány megüresedett, funkcióját vesztett ingatlan saját erıbıl történı átalakítása révén növelni tudta a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások számát. A lakott bérlakások egy része ugyanakkor olyan mőszaki állapotban van, hogy felújításuk nem lenne gazdaságos, ezért egy részük bontásra, a telkek pedig értékesítésre kerülnek. A vázolt folyamatok hatásaként 2007. év végén 530 önkormányzati tulajdonú bérlakással rendelkezett Békéscsaba.
Az önkormányzati tulajdonú lakásállományt két nagy csoportra lehet osztani, a szociális helyzet (31 %), és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokra (69 %). Ez utóbbi csoportba tartoznak az önkormányzati intézmények számára biztosított (27 %), a bérlıkijelölési jogú - HM, BM -, szolgálati lakások (11 %), az átmeneti elhelyezést biztosító lakások (9 %), a költségelvő bérlakások (10 %) és az ifjúsági garzonház lakóegységei (12 %).
14
Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása szobaszám szerint Békéscsabán 2007. évben
Önkormányzati tulajdonú lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint 2007. évben 8% 5%
3% 3% 31%
45% 26%
61%
18% egy szobás lakás
másfél szobás lakás
két szobás lakás
két és fél szobás lakás
három szobás lakás
komfortos
félkomfortos
komfort nélküli
19. sz. ábra
18. sz. ábra
A lakások átlag alapterülete 52 m2.
összkomfortos
Több mint kétharmaduk egy vagy kétszobás. Ez
összhangban van a valós kereslettel, hiszen elsısorban a kisebb alapterülető lakásokat keresik a majdani bérlık, remélve, hogy ezeknek a lakásoknak a havi fenntartásuk is kisebb költséggel jár. A lakások nagyobb része rendelkezik valamilyen komfort fokozattal is, de jelenleg 40 db komfort nélküli lakásra van érvényes bérleti szerzıdés.
Az önkormányzati bérlakás állomány mőszaki állapotát meghatározza az építés éve, és az építéskor alkalmazott építési technológia, a
határoló falak, nyílászárók hıszigetelése, a
gépészeti berendezések minısége és állapota, másrészt a lakás belsı karbantartottsága, berendezéseinek, szerelvényeinek minısége és állapota. 20. sz. ábra
Az önkormányzat tulajdonában álló 530 bérlakás építés módja szerint 2007. évben Építés módja Lakások darabszáma Ipari technológiával készült épületek 188 lakás Hagyományos építéső több szintes épületek 137 lakás Egyedi építéső bérlakások 158 lakás Kisházas ingatlanok 47 lakás
A lakások több mint 60 %-a (324 db) 30 éves, vagy azt meghaladó korú. Az alacsony komfortfokozatú lakások többsége 1960 elıtt épült lakóházak átalakításával létesült. A lakások 40 %-a a ’70-es években épült, többségében ún. ipari technológiával – vasbeton vázszerkezető és panel épületek – illetve középblokkos tégla felhasználásával. Ebbıl az idıszakból az Irányi u. 4-6. szám alatti épület szinte egyedül képviseli a hagyományos építési módot.
15
A lakásállomány 22 %-a (118 db) 10 évnél fiatalabb (Erzsébet lakópark, Fövenyes u. 1/2., Dózsa Gy. út 7.).
Az elmúlt három évben jelentısen felgyorsult az állami és önkormányzati támogatással megvalósult lakóépület-felújítások üteme. A Csabai Üzemeltetı és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: CsÜSz. Kft.)
közremőködésével a Derkovits sor 8-13. (önkormányzati
tulajdonú lakások és pincék), a Derkovits sor 14-16. (pincék), a Lepény Pál u. 1-3. szám alatti társasházi épületek korszerősítése mellett 2007. évben a Vagyonkezelı Zrt. lebonyolításában elkészült az Andrássy út 55-57. szám alatti 82 lakásos épület külsı hıszigetelése és gépészeti rendszerének modernizálása.
Az Andrássy út 55-57. szám alatti épület külsı felújításával párhuzamosan a Békés Megyei Önkormányzat finanszírozásában az itt lévı 42 lakás belsı felújítására is sor került. Az elmúlt három évben megkezdıdött az Irányi u. 4-6. szám alatti épület elavult lakásainak korszerősítése. Az 51 lakásban mintegy 130 gázkészülék cseréje, 5 lakásnak pedig a teljes körő felújítása történt meg.
V. Az önkormányzati lakásgazdálkodás alapstratégiája, 2000-2005.
Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzat
korábbi
Lakáskoncepciója
2000.
novemberében készült és az akkori demográfiai, gazdasági, jogszabályi háttér elemzésére épült. A város lakáspolitikájának fı irányvonalait – a 2000. és 2005. év közötti idıintervallumban - a 625/2000. (XI. 16.) közgyőlési határozattal elfogadott Lakáskoncepció adta meg.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 2000-2005. évre szóló lakáskoncepciójában az alábbi stratégiai célkitőzéseket határozta meg: a) gazdálkodás a meglévı bérlakásokkal, b) alacsony komfortfokozatú lakások kialakítása, c) fiatalok elsı lakáshoz jutásának elısegítése, népességmegtartás, d) idıskorúak lakhatási lehetıségeinek biztosítása, e) magántulajdonú lakások felújításának, korszerősítésének segítése, f) új típusú támogatás és vegyes finanszírozású lakásszám növelés, g) pénzügyi alapok biztosítása a lakáskoncepció végrehajtására. 16
Megvalósult programok, beruházások 1999-tıl az önkormányzat a tízemeletes panel épületben lakó nagy összegő díjhátralékot felhalmozó bérlıket (12) alacsony komfortfokozatú lakásban helyezte el (Czuczor u. 14., Mikszáth u. 21., Tavasz u. 69., Kápolna u. 2., Gorkij u. 55.) és kamatmentes kölcsönt nyújtott részükre a díjhátralékuk megfizetésére, melynek havi részlete a család havi nettó jövedelme alapján került megállapításra (2.000-5.000,- Ft). A Közgyőlés döntése alapján két nem lakás céljára szolgáló ingatlan került átalakításra (Aradi u. 12., Könyves u. 66.), ahol hét alacsony komfortfokozatú lakás lett kialakítva.
2003. évben került átadásra a Teleki u. 3. szám alatt három szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás.
A fiatal házaspárok (30 év alattiak) lakáshoz jutását segítette az 1999-ben átadásra került Ifjúsági Garzonház (Dózsa Gy. u. 7.), amelyben 28 lakóegység került kialakításra. Ez a lakhatási forma a fiatalok késıbbi lakásvásárlását, illetve -építését segíti. A lakóegységekben lakóknak nem kell bérleti díjat fizetni, csak 2.300 Ft összegő lakóegység hozzájárulást. A lakások kis alapterületőek, így azok fenntartási költsége is alacsony. A pályázat útján bekerülı házaspárok legfeljebb 51 hónapig lakhatnak a lakásban. A bentlakás idıtartama alatt takarékoskodnak (10.000,- Ft/hó/fı összegő, négyéves futamidıre szóló lakás elıtakarékosság megfizetését vállalják), hogy megkönnyítsék a késıbbi lakásvásárlást vagy építést. Hasonló feltételekkel vehetı igénybe a 2005-ben átadott „Felkelı Nap Háza” (Fövenyes 1/2.), amely szintén a fiatalok lakáshoz jutását segíti.
Szintén a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében valósult meg 2003. évben az Erzsébet Lakópark (57 lakással), amely a kvalifikált szakemberek városban tartását, letelepedését segíti. A Békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezı házaspárok, gyermeküket egyedül nevelık és élettársi kapcsolatban élık elsı lakásuk megvásárlásához, illetve építéséhez lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatást kérhetnek az önkormányzattól.
17
Az önkormányzat 1999-2004-ig a magánlakás korszerősítéséhez - négyemeletes panel épületben lakó tulajdonosok részére az egyedi főtés kialakításához - kamatmentes kölcsönt (50.000-100.000,- Ft) biztosított.
Az idıskorúak lakhatási lehetıségét az önkormányzat a „Csabai Életfa” Nyugdíjasház I.-II.III. ütemének felépítésével segítette (99 férıhely) a 2000-2003 között megvalósult beruházás során. Szintén jelentıs lépés volt az Egyesített Szociális Intézmény Körgát sori Idısek Otthonának rekonstrukciója és férıhely bıvítése, melynek kivitelezése 2005. májusban fejezıdött
be.
A
telephelyen
30-30
fıs
részlegek
kerültek
kialakításra
idısek,
szenvedélybetegek illetve demensek részére.
A Gyvt. alapján a gyermekek átmeneti ellátása keretében elıször a családok átmeneti otthona kezdte meg mőködését 2001. évben, majd a helyettes szülıi hálózat került megszervezésre 2003-ban. A gyermekek átmeneti otthona 2007. február óta tudja fogadni az ellátást igénybe vevı kiskorú gyermekeket. Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány karbantartására, felújítására felújítási terv nem készült, mindig csak a megüresedı lakások felújítására került sor. 21. sz. ábra
Az önkormányzati bérlakások felújítására fordított költségek 2000-2007. évben Évszám Felhasznált összeg 20.239 eFt 2000. 21.846 eFt 2001. 19.028 eFt 2002. 4.620 eFt 2003. 4.342 eFt 2004. 6.153 eFt 2005. 11.148 eFt 2006. 14.067 e Ft 2007. Összesen: 101.443 eFt A felújítási költségek tartalmazzák a vegyes tulajdonú társasházakban lévı önkormányzati bérlakások egyedi központi főtési rendszerének kialakítási költségeit is. A 2000-2005. évi lakáskoncepció pénzügyi alapját a lakásprivatizációból befolyt bevételek biztosították.
18
22. sz. ábra
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérbevételének/ üzemelési díjbevételének alakulása 2000-2007 évben Év Lakbér Üzemelés Összesen 29 875 139 550 500 2000. 30 425 639 27 032 738 718 429 2001. 27 751 167 26 127 179 786 348 2002. 26 913 527 28 498 017 952 920 2003. 29 450 937 49 623 061 1 076 473 2004. 50 699 534 54 528 228 1 156 156 2005. 55 684 384 57 794 887 2 563 834 2006. 60 358 721 45 621 654 2 177 478 2007. 1-9.hó 47 799 132 14 363 599 690 607 2007.10-12. hó 15 054 206 Összesen 333 464 502 10 672 745 344 137 247 23. sz. ábra Önkormányzati lakáshasznosítás bevételei 2000-2007. évben (lakásalap) Év Összeg E/Ft 2000. 133 680 2001. 105 740 2002. 93 935 2003. 83 525 2004. 55 461 2005. 57 222 2006. 39 891 2007. 41 093 Összesen: 609 547
Az új koncepció kialakításánál a jelenlegi szükséglethez, gazdasági helyzethez, jogi szabályozáshoz igazodó koncepció elkészítését teszik szükségessé a korábbi lakáskoncepció felhasználásával.
VI. A lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái Békéscsabán VI.1. A lakástulajdon megszerzésének, felújításának segítése - Lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszere
Békéscsaba Város Tanácsa 1985-ben vezette be az elsı lakáshoz jutók pénzbeli támogatását azzal a céllal, hogy a Békéscsabán élık építési és vásárlási terheit enyhítse. Kezdetben szociális helyzetüktıl függıen vissza nem térítendı, illetve kamatmentes kölcsön támogatás volt adható. A támogatás induló összege 50 ezer és 100 ezer forint között mozgott. 1994-tıl megszőnt a vissza nem térítendı támogatás, ezt követıen csak kamatmentes kölcsön támogatás igényelhetı. A lakásvásárláshoz és építéshez nyújtott támogatások mellett 1999-tıl
19
2004-ig a négyemeletes panel épületek tulajdonosai az egyedi főtés kialakításához 50 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedı kamatmentes kölcsönt igényelhettek. Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerősítéséhez nyújtható támogatások összegét évente felülvizsgálja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése. Jelenleg a magánszemélyek részére nyújtható támogatásokról szóló rendelet 2 fordulós eljárás keretében várhatóan a 2008. évi júliusi Közgyőlésen kerül elfogadásra.
24. sz. ábra
A felújított lakások száma, költségmegoszlása Békéscsabán Felújított lakások Lakások Tulajdonosi Állami Összes költség szám hozzájárulás támogatás Lepény P.u. 1-3 19 db 19345114 Ft 7600000 Ft 26945114 Ft Wlassich sétány 9-11. 25 db 9427713 Ft 4530312 Ft 13958025 Ft Petıfi u. 12-14. 30 db 8999397 Ft 3900444 Ft 12894419 Ft Wlassich sétány 12-14. 25 db 10357998 Ft 4928844 Ft 15286842 Ft Petıfi u. 8-10. 30 db 8771482 Ft 3809680 Ft 12581162 Ft Bartók u.67-69. 84 db 16067490 Ft 6619933 Ft 22687423 Ft Andrássy u. 55-57. 82 db 70565370 Ft 32374630 Ft 102940000 Ft Penza ltp. 1. 38 db 22 960491 Ft 6101986 Ft 29062477 Ft Összesen: 333 db 166489633 Ft 69865829 Ft 236355462 Ft A Békéscsaba, Andrássy u. 55-57. szám alatti lakás tisztán önkormányzati tulajdonú lakás, és a Lepény P.u. 1-3. lakásban is vannak önkormányzati tulajdonú lakások. A listában nem szereplı Wlassich sétány 17-23. szám alatti épület felújítása most van folyamatban, 48,5 M Ft kivitelezési költséggel, ahol 55 lakás felújítására kerül sor. A lakásvásárláshoz, építéshez igényelhetı támogatás minimális összege 100 ezer forint, maximális összege 800 ezer forint. Az igénylıknek 5 év alatt kell visszafizetniük a támogatást. Az elmúlt három évben csökkent a támogatást igénylık száma. A támogatást igénylık számát és a támogatás összegét 2001 évtıl az alábbi ábra részletezi. 25. sz. ábra
Kamatmentes kölcsön támogatás 2001-2007. év között Év
Támogatott családok száma
Folyósított összeg Ft/év
Maximális támogatás Ft
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.
83 73 50 60 55 49 30
29.829.500 Ft 31.900.000 Ft 24.370.000 Ft 36.800.000 Ft 41.075.000 Ft 38.450.000 Ft 24.000.000 Ft
400 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 700 000 Ft 800 000 Ft 800 000 Ft 800 000 Ft
20
VI.2. Lakásbérlemények önkormányzati formái Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakás állományát a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások képezik. A bérlakás állomány összetételét az alábbi táblázat mutatja. 26. sz. ábra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakás állománya 2008. évben
Lakásállomány összesen
530 530
Szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások száma
164 164
Nem szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások száma Önkormányzati intézmények számára biztosított
Bérlıkijelölési jogú, szolgálati lakások (HM, BM)
137
59
Átmeneti elhelyezést biztosító lakások
51 366
Költségelvő bérlakások
Ifjúsági Garzonházak lakóegységei
58
61
27. sz. ábra
Önkormányzati bérlakások iránti igények Békéscsaba városában 2007. évben Lakások száma
Megüresedett lakások száma
Beérkezett pályázatok/kérelmek száma
Szociális rászorultság alapján bérbe adható Önkormányzati intézmények számára biztosított Bérlıkijelölési jogú, szolgálati lakások Átmeneti elhelyezést biztosító lakások (Irányi u. 4-6.)
164
9
214 pályázat
137
4
4 kérelem
59
4
4 kijelölés
51
14
17 kérelem
Költségelvő bérlakások (Erzsébet lakópark) Ifjúsági Garzonházak lakóegységei - Dózsa György út 7. - Fövenyes u. 1/2.
58
5
10 pályázat
11
Össz: 51 pályázat
9 2
38 pályázat 13 pályázat
Bérlakás típusa
Össz.:
61 28 33
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról – átruházott hatáskörben – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága dönt.
21
VI.2.1. Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások
A szociális célú bérlakás állomány a szociálisan rászoruló személyek, családok elhelyezésére szolgál. A rászorultság kritériumait a Lakásrendelet szabályozza.
Jelenleg az 530 önkormányzati bérlakásból 164 db szociális rászorultság alapján bérbe adható. Ezek között található szükséglakás, komfort nélküli, félkomfortos, komfortos és összkomfortos lakás is. A szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások a város teljes terültén szétszórtan helyezkednek el. 28. sz. ábra
A szociális rászorultság alapján bérbe adott lakások lakbére 2008. május 1-tıl (bruttó) Komfortfokozat Lakbérövezet/lakbér Ft/m2 /hó Kiemelt
I. övezet
Összkomfortos és komfortos
467
292
II. övezet 251
III. övezet
Félkomfortos
362
209
184
157
Komfort nélküli
274
157
136
115
Szükséglakás
136
92
49
24
212
A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlıi a Szociális rendelet alapján nyújtható lakásfenntartási támogatást lakbértámogatásra is fordíthatják. A jelenlegi szabályozás szerint kötelezı a pályáztatás az önkormányzati bérlakások vonatkozásában, ez alól csak az átmeneti lakások és a szükséglakások jelentenek kivételt. A meghirdetett pályázatokra jelentkezık magas száma azt bizonyítja, hogy nem elegendı a bérlakások száma a városban. 2007. év december 31. napjáig a megüresedett 9 szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásra 214-en nyújtottak be pályázatot. Nehezíti a lakáshoz jutást, hogy a megüresedett lakások száma rendkívül alacsony, a korábbi évek gyakorlata alapján, éves szinten körülbelül 10-12 szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás üresedésére lehet számítani.
22
2007. évben a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokra benyújtott pályázatok 17
Baross u. 6.
10
Szent István tér 16. fsz. 1.
11
Szent István tér 16. fsz. 3.
22
Szent István tér 16. fsz.5
31
Franklin u. 269.
56
Vécsey u. 38. I. 4.
46
0
Franklin u. 205
6
Gorkij u. 55. fsz. 2.
15
Aradi u. 12. fsz. 3. 0
10
20
30
40
50
60
29. sz. ábra
További problémát jelent, hogy a szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások közül több lakás bontása idıszerő lenne a lakások gazdaságtalan mőködtetése és a mőszaki állapota miatt.
VI. 2. 2. Nem szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások Átmeneti lakások - Békéscsaba, Irányi u. 4-6. Az átmeneti lakások frekventált helyen, a város központjában vannak. Lakói elsısorban önkormányzati intézmények dolgozói (tanár, orvos, mővész, stb.), illetve korábban szociális rászorultság alapján bérleményhez nem jutott családok. Az Irányi utca 4-6. szám alatt, három lépcsıházban összesen 51 komfortos lakás van, alapterületük 34 m2-tıl 75 m2-ig tejed.
Az Ltv. 23. § (4) bekezdésében foglaltak szerint: „Ha a lakás elemi kár vagy más ok következtében megsemmisült, illetıleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlı (használó) elhelyezésérıl maga vagy a lakással rendelkezı szerv nem tud gondoskodni, az ideiglenes elhelyezés az említett lakás fekvése szerint illetékes települési, fıvárosban a kerületi önkormányzat feladata.” Az önkormányzatnak bármely lakosa számára átmeneti elhelyezést kell biztosítania a természeti csapás (földrengés, árvíz, belvíz) vagy más káresemény (pl.: lakástőz) miatt átmenetileg lakhatatlanná vált otthonuk rendbetételéig vagy újjáépítéséig, illetve az önkormányzati bérlakások bérlıinek a lakás tervszerő felújításának idıtartamára. 23
A tulajdonost terhelı épület felújítási kötelezettség teljesítésének idejére a szociális rászorultság alapján bérbe adott lakások bérlıi is ezekben a lakásokban kapnak elhelyezést.
A bérbeadási feltételek a költségelvő bérlakások feltételeivel megegyeznek (a beköltözı/k nettó jövedelme legalább ötszöröse a lakbérnek), de a lakbér a szociális rászorultság alapján bérbe adható, kiemelt övezetben lévı, komfortos lakás lakbérével egyezik meg (15 411 Ft 35 025 Ft).
Önkormányzati intézmények által használt lakások Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 137 lakást biztosít a településen dolgozó Önkorm ányzati intézm ények szám ára biztosított lakások
intézményi
segítésére.
Ezek
alkalmazottak
az
lakhatásának
önkormányzati
tulajdonú
bérlakások – az illetékes szakbizottságok bevonásával - az oktatásban, közmővelıdésben, egészségügyben Békéscsaba város 69%
Békés megye 31%
dolgozók,
sportolók,
mővészek
biztosítják.
Békéscsaba
városban
elhelyezését önkormányzati
tulajdonú lakással csak a települési önkormányzat rendelkezik. 30. sz. ábra
Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat
1994-ben kötött megállapodást,8 mely szerint a város tulajdonában lévı Békéscsaba, Andrássy u. 55-57. szám alatti ingatlanban - összesen 42 lakóegységben - megyei fenntartású békéscsabai intézményekben dolgozók is elhelyezhetıek a városi önkormányzati intézményi alkalmazottakkal azonos feltételrendszer szerint. A Békés Megyei Jókai Színház (Békéscsaba, Andrássy u. 1.) részére 27, a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ (Békéscsaba, Degré u. 59. ) részére 15 lakóegység biztosított. A bérbeadás során kikötésként szerepel, hogy: a) a lakásbérleti szerzıdés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetıleg határozott idıtartamra szól, b) a bérlı a lakásba mást a munkaadó elızetes hozzájárulásával fogadhat be, c) a lakáscsere-szerzıdés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes. Az önkormányzati intézmények számára biztosított lakásokban a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbér rendszerét kell alkalmazni, melynek differenciált mértéke függ a
8
489/1994. (IX.29.) sz. közgy. határozat
24
komfortfokozattól és a lakás lakbérövezet szerinti elhelyezkedésétıl. A lakásbérleti szerzıdés idıtartama nem haladhatja meg az 5 évet.
Bérlıkijelölési jogú szolgálati lakások Az e tárgykörbe tartozó bérlakásokat a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Békés Megyei Rendır-fıkapitányság, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezıvásárhely Helyırségparancsnokság, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda, a Békés Megyei Tőzoltóparancsnokság szakemberei használják. Bérbeadásukra a 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletben, 41/2000. (XII. 12.) BM rendeletben, és az Ltv.-ben foglaltak az irányadók.
Költségelvő bérlakások Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással valósította meg két ütemben (2003-ban) a jelenlegi egyetlen költségelvő, családi ház jellegő lakóparkot, 58 60m2 alapterülető önkormányzati bérlakásból álló Erzsébet lakóparkot. Az önkormányzat célja a lakópark megépítésével a képzett, kvalifikált fiatalok Békéscsabán való letelepedése, az elvándorlás csökkentése. A bérlakásokban maximum 8 évig lakhatnak a bérlık, az önkormányzati bérlakások közül e lakások lakásbérleti díja a legmagasabb (445 Ft/hó/m2). A bérbeadás további feltétele a négy éves futamidıre szóló, havi 10.000,- Ft összegő lakás elı-takarékosság, valamint 150.000,- Ft összegő óvadék megfizetése, amelyet a lakásból történı kiköltözéskor visszakapnak a bérlık. Az Erzsébet lakópark lakóházainak átadásakor, illetve bérbe adásakor az önkormányzat gazdaságélénkítı, gazdaságfejlesztı céllal hosszú távú (10-20 év) keret-megállapodásokat kötött a város életében jelentıs gazdasági szerepet játszó, munkahelyteremtı beruházásokat végrehajtó gazdasági társaságokkal (Csaba Metál Zrt., Linemar Hungary Zrt.), valamint a Réthy Pál Kórház-Rendelıintézettel, mely szerint az általuk megjelölt személyek a pályázati feltételrendszerrel összhangban jogosultak a lakáshasználatra. A beruházás megvalósulását követıen, a lakóházakban jelentkezı folyamatos mőszaki problémák (a falak vizesedése, penészesedése, repedése és süllyedése) negatív módon befolyásolják a bérlakások utáni érdeklıdést. Az igények alakulását 2004-2007. év között (megüresedett lakás bérletére benyújtott pályázatok számának tükrében) az alábbi ábra mutatja.
25
páyázatok darabszáma
Kötségelvő bérlakásokra beadott pályázatok száma Békéscsabán 2004-2007 évben 40 35 30 25 20 15 10 5 0
35 26 16
10 6
2004
2005
2006
2007
évszám
31. sz. ábra
Ifjúsági Garzonházak 1999-ben került átadásra a Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház, amelyben 28 lakóegység került kialakításra és a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással 2005-ben építette meg a Fövenyes u. 1/2. szám alatti „Felkelı Nap Házát”. Itt 33 lakóegység lett kialakítva. A 61 lakóegység a munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkezı fiatal (35 év alatti) házaspárok, élettársak elhelyezését, otthonteremtését biztosítja. Az ifjúsági garzonházakban történı elhelyezés célja, hogy - a bérlık számára - elısegítse a késıbbi lakásvásárláshoz, illetve -építéshez szükséges anyagi háttér megteremtését. A lakóegységek bérbeadása pályázat útján történik. A bérlık minimális összegő lakásbérleti díjat (5.088,- Ft/hó/lakás) fizetnek, a lakóegységben maximum 51 hónapig lakhatnak. A bérbeadás további feltétele a négy éves futamidıre szóló, havi 10.000-10.000,- Ft összegő lakás-elıtakarékosság, valamint 70.000,Ft összegő óvadék megfizetése, amelyet a lakásból történı kiköltözéskor visszakapnak a bérlık. A munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkezı fiatal házaspárok, élettársak elhelyezésére, otthonteremtésének biztosítására a 61 lakóegység szolgál.
VI. 3. Pénzbeli és természetbeni ellátások, a lakhatás segítése Normatív lakásfenntartási támogatás Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. 1 m2 elismert havi
26
költsége – mely a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel évente kerül meghatározásra - 2004. évben 400 Ft volt, 2005-2008. években 425 Ft. 32. sz. ábra
Normatív lakásfenntartási támogatás elismerhetı lakásméret komfortfokozatra tekintet nélkül 1 fı
35 m2
2 fı
45 m2
3 fı
55 m2
4 fı
65 m2
Ha négy személynél több lakik a háztartásban, akkor 65 m2 fölött minden további személy után 5-5 m2
A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó - 100 Ft-ra kerekített - összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem Normatív lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2000-2007. évben
haladja meg az öregségi nyugdíj 1800-F ı
70 Ft
mindenkori legkisebb összegének
1600-F ı
60 Ft
1400-F ı
millió
50 Ft
1200-F ı
40 Ft
1000-F ı
30 Ft
800-F ı 600-F ı
20 Ft
50 %-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy fıre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás
400-F ı 10 Ft
200-F ı
f orint
támogatás
mértékének
(TM)
07 20
06 20
05 20
04 20
03 20
02 20
20
20
33. sz. ábra
01
-F ı 00
Ft
elismert havi költségének és a
szorzata, de nem kevesebb, mint
támogatott személyek száma
2500 forint.
A TM kiszámítása a következı: TM = 0,3 -
J-0,5 NYM
x 0,15
NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy fıre jutó havi jövedelmet,az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
Adósságkezelési szolgáltatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. január óta nyújt adósságkezelési szolgáltatást Békéscsaba rászoruló lakosainak. Kezdetben a víz és az önkormányzati 27
lakbérhátralék esetén nyújtott támogatást az önkormányzat. 2007 ıszétıl további adósságtípusokra terjesztette ki az önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatását. Így az áram-, a gáz- és a lakásszövetkezeti lakbértartozás esetén is igénybe vehetı a szolgáltatás. 2008-ban további két szolgáltató bevonására került sor, melynek keretében a CsÜSz Kft. és a társasházközösségek
felé
fennálló
tartozásokra
kiterjesztettük
az
adósságkezelési
szolgáltatást. Fentiek alapján Békéscsaba lakossága az Szt-ben szabályozott szinte valamennyi adósságkezelési szolgáltatást igénybe veheti. A szolgáltatásban részesíthetı az a család vagy személy a) akinek az adóssága meghaladja az 50 000 forintot, és b) a fennálló tartozása legalább 6 havi, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, c) akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 -át, egyedül élı esetén 200 -át, és d) akinek vagyona nincsen, és e) aki elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és f) aki vállalja a kezelt adósság legalább 25 %-ának – önrész – megfizetését egy összegben, vagy a hitelezıkkel kötött szerzıdés alapján legfeljebb 18 havi részletben, és g) aki vállalja a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ adósságkezelési
tanácsadójával
való
együttmőködést,
és
abban
az
adósságkezelési megállapodásban foglalt módon részt vesz.
Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendı szociális támogatásnak minısül. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át és összege legfeljebb 150 000 forint lehet. A támogatás nyújtható egy összegben, vagy az adós vállalásától függıen havi részletekben. Ha az adós egyidejőleg többféle adósságtípus kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatás a kezelt adósságtípusok arányában felosztva kerül meghatározásra. Amennyiben a kezelendı adósságtípusok együttes összege a 200 000 Ft-ot meghaladja, az adósságcsökkentési támogatást ahhoz az adósságtípushoz kell nyújtani, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személy a szolgáltatás idıtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Ennek nyilvánvaló célja, hogy a további adósságok
28
felhalmozása elkerülhetı legyen. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A lakásfenntartási támogatást közvetlenül a szolgáltatóhoz kell folyósítani. Az adósságkezelési tanácsadást a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ munkatársai végzik. Az adósnak az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem benyújtásától követıen együtt kell mőködnie a tanácsadóval, akivel az adósság rendezésének feltételeirıl adósságkezelési megállapodást köt. Adósságcsökkentési támogatás Békéscsabán 2004-2007. évben Évszám 2004. 2005. 2006. 2007.
Támogatásban részesítettek száma 8 fı 13 fı 8 fı 26 fı
34. sz. ábra
Támogatásra fordított összeg 288 000 Ft 492 000 Ft 329 000 Ft 337 000 Ft
Kiegészítı lakásfenntartási támogatás A közgyőlés döntése értelmében Békéscsabán kiegészítı lakásfenntartási támogatás nyújtható
millió
35. sz. ábra diagram
25 20 15 10 5
Kiegészítı lakásfenntartási tá mogatás Békéscsabán 2004-2007. évbe n 1800-Fı Ft 1600-Fı Ft 1400-Fı 1200-Fı Ft 1000-Fı 800-Fı Ft 600-Fı 400-Fı Ft 200-Fı -Fı Ft 2004 2005 2006 2007 Fı
Millió Ft
a
normatív,
illetve
az
adósságkezelési szolgáltatáshoz
kapcsolódó
lakásfenntartási támogatásra jogosult családnak,
személynek amennyiben
normatív,
illetve
és a az
adósságkezelési szolgáltatáshoz
kapcsolódó
lakásfenntartási
támogatás
összege nem éri el a helyi lakásfenntartási
támogatás
szerint meghatározott mértéket. Ha a kiegészítı lakásfenntartási támogatás összege nem éri el a havi 500 Ft-ot, akkor a jogosult részére 500 Ft összegő ellátást kell megállapítani. Ezen kiegészítı szabály alkalmazásával a lakásfenntartási támogatásban részesülık azonos ellátásban részesülnek.
29
Helyi lakásfenntartási támogatás Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a békéscsabai bejelentett lakóhellyel rendelkezı személynek, akinek a háztartásában együtt élı személyek az elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben - tulajdonosként, haszonélvezıként
békéscsabai
önkormányzati
tulajdonú
lakásban
bérlıként
vagy
lakáshasználóként, továbbá magántulajdonú lakásban (al)bérlıként - laknak, és a lakásfenntartás költségei ezt indokolttá teszik. 36. sz. ábra
A helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismerhetı lakásméret diagram Elismerhetı lakásméret komfortfokozatra tekintet nélkül
A lakásfenntartási támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában
1-2 fı
legfeljebb 68 m2
20%
3-4 fı
legfeljebb 80 m
2
25%
legfeljebb 90 m
2
30%
5 vagy több fı
A lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában költség a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztés, a közös költség, a villanyáram-, a gáz-, a víz- és csatornahasználati, továbbá szemétszállítási díj, valamint a tüzelıanyag-költség egésze. A kérelmezı háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a)
10%-át meghaladja az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élı személyek több mint fele gyermek, vagy fogyatékos személy,
b)15%-át meghaladja az a) pontba nem tartozó háztartás esetén.
millió
A helyi Helyi lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2004-2007. évben 30 Ft 1600-Fı 1400-Fı 25 Ft 1200-Fı 20 Ft 1000-Fı 15 Ft 800-Fı 600-Fı 10 Ft 400-Fı 5 Ft 200-Fı Ft -Fı 2004 2005 2006 2007
lakásfenntartási
megállapítását
támogatás
megelızıen
az
életkörülmények és szociális helyzet feltárása céljából környezet-tanulmányt kell készíteni. Helyi
lakásfenntartási
támogatás
igénybevételének kizáró oka, ha a kérelmezı és a háztartásában együtt élı személy a támogatott lakáson kívül az
37. sz. ábra diagram
Millió Ft
Fı
Szt. szerinti vagyonnal rendelkezik. A
30
normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek és családnak önállóan helyi lakásfenntartási támogatás nem nyújtható.
Szemétszállítási díj átvállalás A szemétszállítási díj átvállalását kérheti az a díjfizetésre kötelezett, akinek: a)
az egy fıre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, gyermekét egyedül nevelı személy esetében 120%-át, egyedül élı személy esetében 150%-át, 60 év feletti egyedül élı személy esetében 170%-át, 70 év feletti egyedül élı személy esetében 200%-át és
b)
nem rendelkezik az Szt-ben körülírt vagyonnal.
A szemétszállítási díj átvállalására vonatkozó ellátást a lakásfenntartási támogatás mintegy „negyedik pilléreként”-ként vezette be Sze m é ts zállítás i díj átvállalás a Bé k é s cs abán 2000-2007. é ve k be n 3,5
Jogú
Város
Önkormányzat Közgyőlése. A cél az volt,
350 2,5
300
2
250
1,5
200 150
1
100 0,5
Millió Ft
38. sz. ábra diagram
06
05
07 20
20
20
04 20
03 20
02 20
20
20
00
01
0
hogy a nagy alapterülető, elsısorban személyek száma
forint
Megyei
400
3
millió
Békéscsaba 450
kertes
házakban
kommunális
lakó,
hulladékot
idıs,
kevés
„termelı”
családokat tehermentesítse ily módon az önkormányzat.
Lakásfenntartási
50
támogatásban
részesülı
kérelmezı
0
szemétszállítási díj átvállalásban nem részesülhet.
Fı
Az évek során a szemétszállítási díjban
részesülık száma és a kifizetett összegek nagysága is csökken, aminek az az oka, hogy az ellátásra szorulók elsısorban lakásfenntartási támogatást igényelnek - amennyiben a jövedelmük alapján erre az ellátásra jogosultak -, tekintettel arra, hogy ezen ellátás magasabb összegő.
VI. 4. Lakhatáshoz kapcsolódó intézményi ellátási formák Az ember élete során többször változtathat lakóhelyet. Ezt befolyásolhatja kezdetben szülei helyzete, tanulmányai helyszíne, majd a munkahely és a családalapítás, valamint a nyugdíjas évekre kialakított lakáskörülmények. Krízishelyzetbe került egyének intézményi keretek 31
között biztosított lakhatása több évszázados hagyományra tekint vissza kultúránkban. Békéscsaba Megyei Jogú Város részére e tekintetben a Gyvt. és az Szt. is tartalmaz feladatokat. Mindkét jogszabály elemei horizontálisan és vertikálisan is egymásra, illetve egymás mellé épülnek, különválasztva ezáltal a hatósági munkát, a pénzbeli és természetbeni ellátásokat és a szolgáltatásokat, ezen belül az alapellátás és a szakellátás rendszerét. Az ellátandó feladatok alapvetıen a települések állandó lakosság számától függnek. A feladatellátás címzettjei a települési önkormányzatok. A jogszabályok elıírják továbbá, hogy az egyes ellátási típusok férıhelyszámát a lakosság részérıl jelentkezı ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A Gyvt. a gyermekek, az Szt. az idısek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátria betegek, és a hajléktalanok csoportját nevezi meg. A Gyvt. szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat kötelezı feladata valamennyi személyes gondoskodást nyújtó alapellátás biztosítása, így a bentlakásos ellátás tekintetében a gyermekek átmeneti gondozásának megszervezése a helyettes szülıi hálózat, a gyermekek átmeneti otthona és a családok átmeneti otthona mőködtetése. Az Szt. szerint a megyei jogú város címmel rendelkezı település saját területén köteles az alap-, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettségei körébe tartozó feladatok közül9 az idısellátás, továbbá – elızetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. Az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások tehát valamennyi ellátotti csoportra vonatkoznak, míg a tartós bentlakásos ellátás már szőkebb kört ölel fel. Békéscsabán a törvény által elıírt átmeneti ellátási formák biztosítását a gyermekek vonatkozásában maradéktalanul teljesíti az önkormányzat, míg a felnıttek tekintetében az átmeneti ellátásoknál az elıírt öt ellátási forma helyett kettı, a tartós elhelyezési formáknál pedig a törvényben szabályozott három ellátási forma helyett kettı biztosított.
9
ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok
32
Átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó intézményi formák Békéscsabán Gyvt. szerinti ellátások Gyermekek átmeneti elhelyezése
Szt. szerinti ellátások
Felnıttek átmeneti elhelyezése
Helyettes szülıi hálózat Gyermekek átmeneti otthona
Felnıttek tartós elhelyezése
Idıskorúak gondozóháza
Idısek otthona
Hajléktalanok átmeneti otthona
Szenvedélybetegek otthona
Családok átmeneti otthona
39. sz. ábra
Békéscsaba város korcsoportos bontásban készült adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város lakosságának korstruktúráját tekintve a 18 éven aluliak aránya a népességen belül a vizsgált idıszak alatt (2000. év: 12134 fı, 2006. év: 10737 fı) az elmúlt 7 évet tekintve 1000 fınél is nagyobb csökkenést mutat. A 60 év felettiek száma ugyanakkor – bár nem ilyen ütemben – nı (2000. év: 13118 fı, 2006. év: 13982 fı). Békéscsaba Megyei Jogú Városban a lakosság 17%-a tartozik a 18 év alatti korosztályhoz, míg közel 22% a 60 év feletti korcsoporthoz. A bentlakásos intézményrendszer igénybevételének szándéka lehet egy nagyon tudatos és önkéntes elhatározás, de terelheti az egyént a helyzete adta bizonyos értelemben vett kényszerszituáció az ilyen típusú intézmények felé átmenetileg vagy véglegesen is. A bentlakásos intézmény választásánál figyelembe kell venni az egyéni szükséglet mellett, hogy milyen jellegő intézmények állnak rendelkezésre típusuk szerint, melyik fenntartó önkormányzati, egyházi, magán - iránt érez bizalmat a rászorult, másrészt tekintettel kell lenni az egyén, illetve családja anyagi tehervállalási képességeinek határaira is.
Bentlakásos intézménybe történı elhelyezés általános feltételei Békéscsaba Megyei Jogú Város Gyvt-ben és az Szt-ben meghatározott kötelezı feladatait kistérségi fenntartású intézményekkel látja el. A Békéscsaba közigazgatási területén lévı telephelyeket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése vagyonkezelési szerzıdés keretében adta át mőködtetésre a kistérség részére. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás három bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményt tart fent.
33
40. sz. ábra
Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott bentlakásos ellátást nyújtó intézmények Intézmény neve Bentlakásos ellátási forma Férıhelyszám Békéscsabai Kistérségi Egyesített
Idıskorúak gondozóháza
59 fı
Szociális Intézmény (KESZI)
Idısek otthona
Békéscsaba, Ady E.u. 30-34.
Szenvedélybetegek otthona
31 fı
Békéscsabai Kistérségi „Életfa”
Idısek otthona
93 fı
171 fı
Idısek Otthona Békéscsaba Lencsési u. 85. Békéscsabai Kistérségi
Helyettes szülıi hálózat
Gyermekjóléti és Családsegítı Központ
Gyermekek átmeneti otthona
12 fı
Családok átmeneti otthona
16 fı
Hajléktalanok átmeneti szállása
30 fı
Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Összesen:
9 fı
421 fı
Valamennyi intézmény ellátási területe a Békéscsabai Kistérség teljes közigazgatási területére terjed ki. A feladatellátásra az intézmények önálló, 24 órás munkarendben mőködı szakmai egységeket alakított ki. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetıjénél kell benyújtani. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat – a jogszabályokban meghatározott módon -, és az esetleges kedvezmények mértékét minden évben a fenntartó állapítja meg. Az intézményvezetı ez alapján számítja ki az ellátott által fizetendı személyi térítési díjat.
A bentlakásos ellátást nyújtó intézmények minden telephelyén érdekképviseleti fórum mőködik. A fórumba a fenntartó képviselıjét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javaslatára a Társulási Tanács nevezi ki. Az érdekképviseleti fórum mőködésének részletes szabályait a házirend tartalmazza.
34
Gyermekek átmeneti gondozásának általános feltételei A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek teljes körő ellátásáról kell gondoskodni. Ez magába foglalja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítı, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelı ellátást és tartalmazza az étkeztetésérıl, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, nevelésérıl, lakhatásáról történı gondoskodást is. A gyermekek átmeneti gondozását - a szülıi felügyeletet gyakorló szülı vagy más törvényes képviselı kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körő ellátással akkor kell biztosítani, ha a szülı egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. A gyermekek átmeneti gondozása ideje az átmeneti gondozás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettı hónapig tart. A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermeknek az otthontalanná vált szülıje is elhelyezhetı. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitıl elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülınek gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt kell vennie. A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatása sem szakadhat meg, ugyanakkor célszerő, ha ebben az idıszakban nem következik be iskolaváltás. A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülı kéri, vagy ha annak okai már nem állnak fenn, vagy ha a gondozás idıtartama lejárt.
A gyermek átmeneti gondozása megszervezhetı a mőködtetı által kijelölt helyettes szülınél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. Az elsı esetben családi körülmények között, lakáson történik a gyermek ellátása, a második és harmadik esetben intézményi keretek között szervezik meg a gyermek ideiglenes ellátását, felügyeletét a szakemberek. A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülı kérelmére a gyermek saját otthonában történı ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása elsısorban helyettes szülınél történı elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a típusú gondozás a gyermek érdekét szolgálja.
35
VI. 4. 1. Gyermekek átmeneti gondozása lakáson
A helyettes szülıi hálózat mőködtetése és irányítása a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ által (Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.) történik. A helyettes szülı a családban élı gyermek átmeneti gondozását - a mőködtetı által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja. A gyermek ellátásához szükséges - életkornak megfelelı - tárgyi feltételek biztosítása a helyettes szülı feladata.
Helyettes szülıi hálózat A helyettes szülıi szolgáltatás ellátását 2000 évben 9 fı ellátására szervezte meg Békéscsaba. A helyettes szülı egyidejőleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. Helyettes szülıkhöz azok a gyermekek kerülhetnek, akiket a szülei - egészségi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte miatt átmenetileg nem tudnak nevelni. A helyettes szülıi hálózat mőködtetıjének és a helyettes szülıi feladatot vállalónak megállapodást kell kötnie - határozatlan vagy határozott idıre -, ez jelenti a helyettes szülıi jogviszony létrejöttét. A megállapodásban rögzíteni kell a helyettes szülı feladatainak ellátásával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket. A helyettes
Helyettes szülıi ellátás igénybev étele Békéscsabán 2003 - 2006. év ben
szülıi jogviszony akkor lép életbe, amikor a helyettes szülıhöz beköltözik
741
800 700
a
gondozásra
bízott
gyermek.
A
600
megállapodásba
500
299
400 300
134
200
4
2
2
2003
2004
2005
2006
0
gyerekek száma
gondozási napok száma
41 sz. ábra
jogok
és
kötelezettségek a gondozás tényleges idıszakára érvényesek. Minden újabb
122
9
100
foglalt
gyermek
elhelyezésekor
meg
kell
újítani és személyre szabottá kell tenni a
megállapodást.
megváltoztatását
A
megállapodás
kezdeményezheti
a
vérszerinti szülı, a helyettes szülı, a helyettes szülıi tanácsadó, a mőködtetı intézmény, illetve az illetékes gyámhivatal.
36
42 sz. ábra A helyettes szülıi ellátás igénybe vételéért fizetendı személyi térítési díjak Békéscsaba városban 2008. évben Egy fıre jutó Személyi térítési díj Jövedelem Ft/nap Ft/hó/fı 0-10.000,-Ft/hó térítésmentes 10.001,-12.500,-Ft/hó 70,-Ft 2. 100,-Ft 12.501,-15.000,-Ft/hó 90,-Ft 2. 700,-Ft 15.001,-17.500,-Ft/hó 120,-Ft 3. 600,-Ft 17.501,-20.000,-Ft/hó 140,-Ft 4. 200,-Ft 20.001,-22.500,-Ft/hó 160,-Ft 4. 800,-Ft 22.501,-30.000,-Ft/hó 180,-Ft 5. 400,-Ft 30.001,240,-Ft 7. 200,-Ft
A helyettes szülıi hálózat mőködtetıjének feladata nyilvántartás vezetése a férıhelyekrıl az elhelyezett gyermekek részére egyéni gondozásinevelési terv készítése, a helyettes szülık képzésnek, továbbképzésének a megszervezése, munkájuk segítése, tevékenységük ellenırzése. A helyettes szülıi hálózat igénybe vétele változó, évente jellemzıen 1-2 család veszi igénybe, több gyermekkel. Az ellátásért díjat kell fizetni.
Gyermekek átmeneti gondozása intézményben A városközpontban elhelyezkedı, Bartók Béla u. 24. szám alatti, régi polgári házból átalakított ingatlan egyik szárnyában mőködik a gyermekek átmeneti otthona ellátás, míg a másik szárnyban a családok átmeneti otthona helyezkedik el. Az épület részben akadálymentesített. A lakók - amennyiben családdal érkeznek - külön szobában kerülnek elhelyezésre, ami esztétikus, kényelmes, otthonszerő tartózkodást biztosít. A családtagok számára külön fekvıhelyet, ágynemőt és textíliát biztosít az intézmény. Az intézményben rendelkezésre állnak fızéshez, mosáshoz, tisztálkodáshoz, szabadidı eltöltéséhez szükséges eszközök. Nemenkénti zuhanyzó és WC található az épületben. A közösségi helyiségek tvnézésre, olvasásra, beszélgetésre alkalmasak. A lakóknak látogató fogadására is van lehetıségük a házirendben meghatározottak szerint.
Gyermekek átmeneti otthona A gyermekek átmeneti otthona ellátást 2007. februártól lehet igénybe venni Békéscsaba városban 12 férıhelyen. Ebben az ellátási típusban az a családban élı gyermek helyezhetı el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az Otthon segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttmőködve - a gyermek családjába történı visszatéréséhez.
Az intézményben 4 szobában lehet a gyermekeket elhelyezni, melyek korosztályok szerint vannak kialakítva. A testvérek mindig egy szobába kerülnek. A gyermekek átmeneti
37
otthonában elhelyezett gyermekek után az arra kötelezettnek térítési díjat kell fizetni, melynek mértéke megegyezik a helyettes szülıi ellátás igénybe vételéért fizetendı térítési díjjal. Nyilvánvalóan idıbe kerül az is, amíg az intézmény lakosság részérıl történı megismerése, elfogadása megtörténik. Tény, hogy az itt elhelyezett gyermekek nagyobb része hosszabb idıt tölt az intézményben, vannak akik közel egy évet is eltöltöttek itt. Szabad férıhely mindig rendelkezésre áll. Az intézmény kihasználtsága 50-90% között van.
Családok átmeneti otthona 2001. októberében nyílt családok átmeneti otthona 16 fı befogadására alkalmas, 4 lakószoba van kialakítva. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. 43 sz. ábra A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendı térítési díjak Békéscsaba városban 2008. évben Egy fıre jutó Személyi térítési díj jövedelem Felnıtt Gyermek Ft/hó/fı Ft/nap Ft/hó/fı Ft/nap Ft/hó/fı 0-10.000,-Ft/hó térítésmentes 10.001,-12.500,-Ft/hó 100,-Ft 3.000,-Ft 50,- Ft 1.500,-Ft 12.501,-15.000,-Ft/hó 120,-Ft 3.600,-Ft 70,- Ft 2.100,-Ft 15.001,-17.500,-Ft/hó 140,-Ft 4.200,-Ft 90,- Ft 2.700,-Ft 17.501,-20.000,-Ft/hó 160,-Ft 4.800,-Ft 110,- Ft 3.300,-Ft 20.001,-22.500,-Ft/hó 180,-Ft 5.400,-Ft 110, -Ft 3.300,-Ft 22.501,-30.000,-Ft/hó 200,-Ft 6.000,-Ft 120, -Ft 3.600,-Ft
Az otthontalanná vált szülı kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhetı el a gyermek és szülıje, ha az elhelyezés
hiányában
lakha-
tásuk nem lenne biztosított,
és a gyermeket emiatt el kellene választani szülıjétıl.
A családok átmeneti otthona a felnıtt és a gyermek együttes ellátása során - befogadja a krízis miatt otthontalan, védelmet keresı szülıt és gyermekét - befogadja a bántalmazott vagy válsághelyzetben lévı várandós anyákat, illetve a szülészetrıl kikerülı anyát és gyermekét, biztosítja a gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalan szüleit, - segítséget nyújt a szülınek gyermeke ellátásához, gondozásához, neveléséhez, - biztosítja a szülı számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükséges ellátást, - a szülıknek jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, - közremőködik a gyermekjóléti szolgálattal együttmőködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevı okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében.
38
Családok átmeneti otthona igénybevétel Békéscsabán 2000 - 2007 II.
Cs aládok átm e ne ti otthona igé nybe vé te l Bé k é s cs abán 2000 - 2007 I.
2007
2007
2006
2006
2005
2005 2004
2004 2003
2003 2002
2002
2001
2001
0
10
családok száma
20
felnıt tek száma
44 sz. ábra
30
40
0
500
1000
1500
gondozási napok száma - gyerek
gyerekek száma
2000
2500
3000
gondozási napok száma - felnıtt
45 sz. ábra
VI. 4. 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények felnıttek részére
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi idıtartamra, teljes körő ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlı esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.10 Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az átmeneti ellátásban részesülık ellátásáért fizetendı személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 60%-át. 46 sz. ábra
Átmeneti ellátásban részesülık intézményi térítési díjai 2008. évben Ellátási típus Férıhely Intézményi térítési díj Ft/nap Ft/hó Idıskorúak gondozóháza 59 1.700 Ft/nap 54.900 Ft/hó Hajléktalanok átmeneti szállása 30 100 Ft/fı/nap 3.000 Ft/fı/hó
Férıhely hiányában az ellátást biztosító várólistát vezet az elhelyezésre várakozókról. Az idıskorúak gondozóházába átlag 5-10 fı várakozik elhelyezésre. Többen „rátartással”, vagy családi krízis alkalmával nyújtanak be kérelmet, mely néhány hét után már nem takar vallós elhelyezési igényt. A hajléktalanok átmeneti szállásán történı elhelyezésre nem kell 10
1993. évi III. tv. 80. §
39
várakozni. Az intézménybıl senkit nem utasítanak el férıhely hiány miatt. Téli idıszakban pótágyakkal is felkészülnek. A VÉKA kérdıíve nem tesz különbséget az egyes speciális átmeneti elhelyezést nyújtó intézménytípusok között. A lakosság megközelítıleg 50 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri az átmeneti ellátási formát. A háztartások valamivel több mint 9 %-a rászorultság esetén elképzelhetınek tartja, hogy éljen az átmeneti elhelyezés lehetıségével. 47 sz. ábra
Az átmeneti elhelyezést igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.
Korcsoport 18-39 év 40-59 év 60-79 év 80-
%-os megoszlás 22,0 % 42,0 % 34,2 % 1,8 %
Az átmeneti elhelyezést igénybe venni szándékozók legnagyobb arányban (64%) a 60 év alatti korosztályból kerülnek ki. Valószínősíthetjük, hogy az ı igényük az olyan átmeneti elhelyezési formák igénybe vétele lenne, amelyek jelenleg nem elérhetık Békéscsabán (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezése).
Idıskorúak gondozóháza Az idıskorúak bentlakásos ellátásának egyik típusa az idıskorúak gondozóháza. Ez a szakosított ellátási forma az idısek átmeneti elhelyezésére szolgál. Az ellátási forma - bár nem a jelenlegi telephelyeken - 1965 óta mőködik a városban. Az idısek gondozóházába azok az idıskorúak, valamint 18. életévüket betöltött személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni11. Békéscsaba az 59 férıhely három telephelyen mőködik. Az idıskorúak gondozóházai kis létszámú intézményekben mőködnek. A szobák 70%-a 1-3 ágyas, és 1-1 lakószobában van 5, illetve 6 ágy. A helyiségek kialakításnál meghatározó volt az épület eredeti funkciója, mely behatárolja az ellátható gondozottak számát, és az egyéb helyiségek kialakíthatóságát is. Az épületek teljes akadálymenetesítése nem megoldott. Az idıskorúak gondozóháza fekvıbeteg ellátást nem végez, de az intézményben dolgozók természetesen közremőködnek a háziorvosokkal való kapcsolattartásban, az általuk elıírt utasítások betartásában. 11
1993. évi III. tv. 82. §
40
Telephelyek férıhelyszámai az idıskorúak gondozóházaiban
Szobák megosztása az idıskorúak gondozóházában Békéscsabán
4-esHonvéd Utcai Idıskorúak Gondozóháza Orosházi Úti Idıskorúak Gondozóháza Urszinyi Utcai Idıskorúak Gondozóháza
48. sz. ábra
1 ágyas szoba
2 ágyas szoba
3 ágyas szoba
4 ágyas szoba
5 ágyas szoba
6 ágyas szoba
49. sz. ábra
A bentlakók napi tevékenységeikhez (étkezés, tisztálkodás) általában csak kismértékben igénylik a gondozók segítségét. Az intézmény jellegébıl adódóan kiemelt feladat a lakók mentális gondozása, valamint szabadidejük hasznos eltöltésének segítése. A lakók átlagéletkora 74 év, a legfiatalabb lakó 51, a legidısebb 94 éves. Nagy probléma, hogy a mobilitás nehezen szervezhetı az ellátottak körében. Az intézménybıl a saját lakókörnyezetbe történı visszaköltözés nem jellemzı, ezért is fordulhat elı, hogy néhány lakó már több, mint 10 éve él az átmeneti ellátást nyújtó idıskorúak gondozóházában.
Hajléktalanok átmeneti szállása Szegénység a magyar társadalomban már a rendszerváltás elıtt is volt. 1989. évtıl a változások hatásaként a korábbiakhoz képest felgyorsult bizonyos társadalmi rétegek elszegényedésének üteme, és jelentısen nıtt a szegények száma. Az elszegényedésnek az a foka, amikor már a legfıbb életfunkciókhoz szükséges javak is hiányoznak - fedél a fej fölé, ruha a testre, étel a gyomorba, - a hajléktalanságban csúcsosodik ki. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra12. Békéscsaba az elsık között, még 1989-ben megnyitotta a Hajléktalanok Átmeneti Szállását, melyben 30 fı számára biztosítható férıhely. 8 ágy van a külön bejáratú nıi, 22 ágy a férfi részlegen. Az épület nem akadálymentesített. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása naponta 16 órát (16-08 óráig) van nyitva. A szállásra az a nagykorú személy vehetı fel, aki egyéni szerzıdésben vállalja, hogy kész együttmőködni a szociális munkással és írásban tudomásul veszi a házirendben foglaltakat.
12
1993. évi III. tv. 84. § (2) bek.
41
A beköltözést követı elsı 30
8000
100
6000
80 60
4000
40
2000
napra ennél az ellátási formánál nem kell térítési díjat fizetni. Fontos, hogy minden lakónak fı
napok száma
Hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevétele Békéscsabán, 2000-2007. évben.
20
0
0 2000
2001 2002
2003
2004 2005
Igénybevett napok
2006
Igénybevevık száma
50 sz. ábra
tekintettel kell lennie a közösségi együttélés
szabályaira.
A
Hajléktalanok Átmeneti Szállását elfoglalni csak józan állapotban lehet,
azaz
olyan
állapotban,
amellyel a lakó nem veszélyezteti a saját és lakótársai nyugalmát és testi épségét. Probléma, hogy a szálló a városközponttól messze van, és csak földúton közelíthetı meg. Az épület mőszaki állapota rendkívül leromlott, felújítása nem gazdaságos, csak új építéső épületben lehet hosszabb távon gondolkodni. Ennek a megépítése - a fenntartó és a feladatellátásra kötelezett települési önkormányzat együttmőködésével - külsı forrás bevonásával valósulhat meg. Az adatsorokból jól látható, hogy a hajléktalanság a vidéki nagyvárosban sem tekinthetı átmeneti jelenségnek.
VI. 4. 3. Tartós bentlakásos ellátást nyújtóintézmények felnıttek részére Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körő ellátásáról, ezen belül napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg13. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. 51 sz. ábra
Tartós bentlakásos ellátásban részesülık intézményi térítési díjai 2008. évben Férıhely Ellátási típus Intézményi térítési díj Ft/fı/nap Ft/fı/hó Idısek KESZI Általános szint 171 1.630-1950 48.900-58.950 otthona Életfa Általános szint 15 2.342-2.549 70.249-76.460 Emelt szint 78 Szenvedélybetegek otthona 31 1.950 58.950
13
1993. évi III. tv. 67.§
42
Az Szt. 117. § (2) bekezdése szerint a tartós elhelyezésért fizetendı személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi rendszeres jövedelmének 80 %- át. A tartós elhelyezést nyújtó intézménybe várokozókról a kérelmek beérkezésének sorrendjében vezetnek nyilvántartást az intézmények. A soron kívüli elhelyezési kérelmek elbírálására mőködik a Soronkívüliséget Elbíráló Bizottság, mely havonta, illetve szükség szerint ülésezik az idısek otthonaiban. A tartós elhelyezési formáknál a megkérdezett háztartások 88,5 %-a nyilatkozta azt a VÉKA kérdıívben,
hogy ismeri az idısek otthoni intézményi szolgáltatást. Az igénybe vételi
szándék felmérése során a lakosság 18,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén szeretné igénybe venni az idısotthoni szolgáltatást. Az ezt nyilatkozók 2/3-ada nı volt. 52 sz. ábra
Idısek otthoni elhelyezési formát igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. Korcsoport %-os megoszlás 1. 18-39 év 18,2 % 2. 40-59 év 39,2 % 3. 60-79 év 36,2 % 4. 806,4 %
Az idısotthoni elhelyezésben részesülık magas számban kerülnek ki a 80 év feletti korosztályból is, mégis kevesen nyilatkozták azt, hogy szeretnék igénybe venni ezt az elhelyezési formát. Valószínősíthetjük, hogy az egyes intézményi elhelyezések mögött az érintett egyén szándéka és az a tény feszül egymásnak, hogy a családok nem tudják vállalni hozzátartozójuk 12, adott esetben 24 órás felügyeletét. A 60-79 évesek több mint 1/3-ada nyilatkozta, hogy szükség esetén igénybe venné ezt a szolgáltatást. A szolgáltatást leginkább elfogadó korosztály a 40-59 éveseké, akik még életkoruknál fogva távol állnak ennek az ellátási formának az igénybe vételétıl. A szenvedélybetegek tartós elhelyezésére szolgáló intézmény, a szenvedélybetegek otthona gyakorlatilag 2006. januárjában kezdte meg mőködését Békéscsabán. A megkérdezettek 7,4 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a szenvedélybetegek otthona szolgáltatást. Az igen válaszolók 32 % férfi, 68 % nı volt. 53 sz. ábra
A szenvedélybetegek otthona ellátást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. Korcsoport %-os megoszlás 1. 18-39 év 25,0 % 2. 40-59 év 47,6 % 3. 60-79 év 25,0 % 4. 802,2 %
43
Idısek Otthona Az idısek otthonaiban azoknak az ápolását, gondozását végzik elsısorban, akik a nyugdíjkorhatárukat betöltötték, és egészségi állapotuk rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Felvehetı az is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni, ha betöltötte a 18. életévét és ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Idısek ápolását biztosító tartós bentlakásos intézményt elıször egyházi fenntartók mőködtettek Békéscsabán. Az állami fenntartó csak az ’50-es évek végén kapcsolódott az ellátásba és jelenleg 5 telephelyet mőködtet eltérı létszámmal (25-90 fı). Telephelyek férıhelyszámai az idısek otthonában Ady Utcai Idısek Otthona 60 fı Életfa Idısek Otthona 90 fı
Bartók Béla Úti Idısek Otthona 44 fı
54. sz. ábra
Csaba Utca Idısek Otthona 42 fı
Bankó Utcai Idısek Otthona 25 fı
Szobák férıhely szerinti megosztása az idısek otthonaiban 4 ágyas szoba
5 ágyas szoba
3 ágyas szoba
1 ágyas szoba
2 ágyas szoba
55. sz. ábra
Két idısek otthona viszonylag új építéső, magas színvonalúak a tárgyi feltételek. Három idısek otthona ellátást nyújtó épület nem felel meg tárgyi feltételeit tekintve a hatályos jogszabályi elıírásoknak. Többek között a lakószobák alapterülete (30%) kisebb, mint az elıírás (6 m2/fı). Ezeknek az épületeknek az akadálymentesítése is hiányos. Az idısek otthonában lakók átlagéletkora 77 év. A legfiatalabb lakó 36, a legidısebb 98 éves. A legrégibb lakó 1965-ben költözött az intézménybe. Éves szinten összesen 30-50 új beköltözıt tudnak fogadni az intézmények, illetve telephelyeik. A mentális gondozás fontos feladat, s ennek részeként, illetve kiegészítéseként többféle munkafolyamatba, vagy kulturális tevékenységbe kapcsolódhatnak be a lakók. Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. Jelenleg egy 30 fős demens részleg működik, de ennél magasabb számú demencia kórképpel rendelkező ellátott van az idősek otthonában. Ellátásuk, felügyeletük fokozott figyelmet igényel ápolóik részéről. Az „Életfa Idısek Otthonában” emelt szintő szolgáltatás igénybe vételére is lehetıségük van az ott lakóknak. Ebben az intézményben valamennyi lakóegység egy, vagy másfél szobás, 44
teakonyhával és fürdıszobával ellátott, 19-30 m2-es apartmanok, és mindegyikhez önálló terasz tartozik. A megváltozott finanszírozási feltételek miatt a fenntartó döntése értelmében az emeltszintő megüresedett férıhelyeket 2007. júniusától folyamatosan általános szintő ellátást biztosító férıhelyekké kell átminısíttetni.
Szenvedélybetegek Otthona A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre idılegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelezı intézeti gyógykezelésre nem szorul. A szenvedélybetegek otthonába történı elhelyezéshez a területileg illetékes fekvıbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának - intézménybe történı felvételt megelızı -, három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.14 Szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona 2005. második félében kezdte meg a mőködését Békéscsabán. A 31 fı részére kialakított részlegben korszerő, kultúrált körülmények között folyik az ellátás. Az épület akadálymentesített, több amputált végtagú, mozgáskorlátozott ellátott is él itt. Az intézményen belül a nemenkénti arányok rugalmasan igazodnak a szükségletekhez. A mőködés kezdetekor a rendelkezésre álló szakorvosi dokumentumok, a tényleges életmód és egészségi állapot alapján az idısek otthonaiból átirányítással kerültek ebbe a részlegbe az ellátottak. Az ellátottak egy része korábban békéscsabai hajléktalanként élt a város utcáin, közterületein, vagy a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának lakója volt. A közösségi együttélés szabályinak betartása néhányuk számára nehézséget okoz. Emiatt van, aki a tavaszi idıszak kezdetekor elhagyja az intézményt, és már az is elıfordult, hogy a házirend megszegése miatt az Érdekképviseleti Fórum javaslatára kizárásra került a lakó. Nem jellemzı, hogy sorban állás alakuljon ki a szabad férıhelyekért. Az elhelyezési kérelmek viszont gyakran krízishelyzethez kapcsolódva, sürgısséggel jelentkeznek. A szenvedélybetegek otthonában lakók átlagéletkora 64 év. A legfiatalabb lakó 47 éves, a legidısebb 82. Éves szinten kb. 5 férıhely üresedik meg.
14
1993. évi III. tv. 71/A §.
45
Az ellátottak foglalkoztatása kiemelt feladat. Néhányuk az intézményen belül portási feladatokat lát el, de egyéb munkafolyamatba is szívesen kapcsolódnak be, mint pl. a virágoskert gondozása. Jelentıs a kulturális élet is a részlegen. VII. Törvényben nem szabályozott ellátási formák Ebben a fejezetben azoknak a lakhatáshoz kapcsoló újszerő, innovatív ellátási formák bemutatására kerül sor, amelyek megtalálhatók Békéscsabán, és mint jó gyakorlat, a közeljövıben is célszerőnek látszik alkalmazni, vagy az elérhetıségét még több ember számára biztosítani.
VII. 1. Elırefizetıs fogyasztásmérı készülékek
Az
Ifjúsági,
Családügyi,
Szociális
és
Esélyegyenlıségi
Minisztérium
elırefizetıs
áramfogyasztást mérı órák tekintetében 2005. évben elindított egy modellkísérleti programot, melynek célja a jövedelmi helyzetük miatt lakásfenntartási költségeiket fedezni nem, vagy nehezen
tudó,
adósságterhekkel
küzdı
lakossági
rétegek
számára
a
folyamatos
villamosenergia-fogyasztás biztosítása, valamint a hátralékok keletkezésének elkerülése. A 2006. októberéig tartó program keretében az – akkori nevén még – Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 1.310.976,-Ft-ot nyert. Ebbıl az összegbıl 15 családnál kerülhetett felszerelésre az elırefizetıs fogyasztásmérı készülék. A program három fı eleme: a) az új mérıkészülék felszerelése az áramszolgáltatókkal közös finanszírozásban, b) hozzájárulás a család villamos energiafogyasztáshoz, c) bizonyos esetekben áramdíj-tartozást csökkentı támogatás nyújtása. A családok nagysága eltérı volt, jellemzıen 3-5 fıbıl állt. A háztartások havonta 110 kw/h áramot (3.600 Ft értékben) kaptak térítésmentesen, egy éven át. A pályázati összegbıl a korábban felhalmozott tartozások rendezéséhez is hozzájárult az intézmény. Az elırefizetıs Tám ogatáson felüli vásárlási érték a m érıóráknál 12 hónap alatt
áramfogyasztást mérı órák rendszere gyakorlatilag ugyanúgy mőködik, mint a feltöltıkártyás telefon. A támogatott családok havonta, a családsegítıkön
nem vásárolt 0-10000 Ft 10001-20000 Ft 20001-30000 Ft 30000-40001 Ft 40000-50001 Ft 50001-60000 Ft
56. sz. ábra
keresztül juthattak hozzá azokhoz a kódokhoz, amelyek biztosították számukra lakásuk áramellátását. Ezen felül a családoknak lehetıségük volt saját költségük terhére
áramot
vásárolni.
A
postán
befizetett
pénzösszeg ellenértékének megfelelı árammennyiségre külön kódot kaptak – szintén a 46
családsegítıtıl – a családok. 5 család nem vásárolt plusz áramot az egy év alatt. 10 család összesen 297.150 Ft-ot költött a támogatáson felül áramdíjra. Az elırefizetıs fogyasztásmérı alkalmazása egy egészen új gyakorlatot jelent a háztartások villamos energia ellátásában. Az elırefizetıs fogyasztásmérıt igénybe vett klienseknél a program befejezésekor lejárt esedékességő tartozást nem tartottak nyilván. A kliensek számára átláthatóbbá és közvetlenebbé vált a fogyasztás és a fizetés közötti kapcsolat. Mivel a rendszer nem engedi, hogy a fogyasztónak hátraléka keletkezzen, elkerülhetı az eladósodás, a ki- és visszakapcsolás költsége. A programba bevont klienseknél egyfajta látásmódváltás figyelhetı meg. A családok kivétel nélkül jobban, tudatosabban figyelnek a fogyasztásra, folyamatosan ellenırizték az áramfogyasztásukat. Ezt a hozzáállást gyermekeiknek is megtanítják a családok. A hosszú távú haszon nyilvánvalóan az lesz, ha ez a szemlélet, magatartás idıvel, megfelelı segítséggel és támogatással az élet egyéb területein, cselekvéseiben is megjelenik. A program lejárta után 12 család döntött úgy, hogy megtartja a mérıórát. Valamennyien normatív lakásfenntartási támogatásra is jogosultak voltak.
VII. 2. Hajléktalanok lakhatásának támogatása Az utcán élı hajléktalan emberek számának csökkentésérıl, ellátáshoz juttatásáról és az utcai léttel
kapcsolatos
társadalmi
konfliktusok
kezelésérıl
szóló
1107/2004.
(X.26.)
Kormányhatározatban foglaltak alapján a hajléktalan emberek önálló lakhatásának támogatását a hajléktalanellátó intézményeken kívüli elhelyezéssel segítette egy pályázati projekt. A program célja a hajléktalan lét felszámolása volt az új, szállást nyújtó férıhelyek kialakítása helyett. A pályázat tehát a hajléktalanok elsısorban albérletbe vagy más, külsı férıhelyre költözését célozta meg a költségekhez történı jelentıs hozzájárulással. A program célcsoportjai: a) Átmeneti szállások és éjjeli menedékhelyek lakói, akik képesek az önálló életvitel fenntartására, és pusztán azért vannak a hajléktalan-ellátásban, mert a lakáspiacon nem jutnak megfizethetı lakhatáshoz b) Hajléktalan házaspárok, élettársi viszonyban élık, akiknek elhelyezését a jelenlegi szállásrendszer nem képes biztosítani. c) Utcán élı hajléktalan emberek, akik a tömegszállás körülményeihez és követelményeihez nem tudnak alkalmazkodni, bizalmatlanok a hajléktalan-ellátó rendszer iránt. A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ a pályázati program keretében elıször 21 fı hajléktalan személy lakhatási költségeire nyert támogatást 2005. év 47
végén. A támogatás egy fınek 12 hónapon át volt adható, maximum 20.000 Ft/hó erejéig, azaz évi 240.000 Ft/fı fordítható lakhatási támogatására (albérleti díjra, rezsiköltségekre, kaucióra). A szociális munkások segítettek az albérletkeresésben, a szerzıdéses albérleti viszony kialakításában, nyomon követték a kliensek életét az albérletben, az albérlet megtartását, a munkakeresést, stb. Az albérletkeresés idıszakában sok kudarc érte a hajléktalanokat. A fıbérlık elıítéletével, elutasításával többen szembesültek. Nehezítette a helyzetet, hogy Békéscsabán igen magasak az albérleti díjak, amiket a hajléktalanok inkább csak ketten vagy többen együtt tudták fizetni. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás, a mindennapi együttélés szabályainak betartása legtöbbjüknek nehézséget okozott, sok volt a konfliktus és a kudarcélmény. Az ilyen jellegő problémák feloldására, megoldására egyéni és csoportos megbeszéléseket is tartottak a családgondozó munkatársak. Próbálták motiválni a program szereplıit, hogy akinek a jövedelme megengedi, az takarékoskodjon, hogy a támogatás lejárta után is tudjon fizetni lakhatásáért. A program befejezését követıen országos szinten hozzávetıleg a résztvevık 30%-a képes albérletét önerejébıl megtartani Kisebb számban tudtak önállóvá válni azok, akik korábban már intézményekben éltek. Békéscsabán a program résztvevıinek közel 50%-a tudott támogatás nélkül is lakhatásáról gondoskodni. A jelenleg futó programtól is hasonló eredményeket várnak a helyi szakemberek.
VII. 3. Hétpróba Ház – a védett szállás Az országban 1958-ban elsıként alakult meg civil kezdeményezésre a békéscsabai AE (Alkohol Ellenes) Klub, gyógyulni vágyó szenvedélybetegek részvételével. A civil szervezıdés késıbb Névtelen Alkoholisták, ma Egyensúly Szabadidı Klub Egyesület néven mőködik. Az egyesület tagjai gyógyult szenvedélybetegek, illetve szenvedélybetegekkel foglalkozó szakemberek. Az egyesület a régióban is egyedülálló módon 2006. júliusában elindította a Hétpróba Ház nevő védett szállás mőködtetését. A védett szállás közösségi jellegő elhelyezés, mely biztosítja az életvitelhez szükséges feltételeket, s mellette rendszeres mentális segítséget is nyújt. A szállón azokat a gyógyulni kívánó szenvedélybetegeket fogadják, akik elhatározták, hogy szeretnének szenvedélybetegségükbıl kigyógyulni, és részt vettek valamilyen rehabilitációs kezelésen.
A
Hétpróba
Ház
mőködésének
a
célja,
hogy
azoknak
a
gyógyult
szenvedélybetegeknek segítsen a lakhatási problémáiknak a megoldásában, akiknek betegségük alatt leépültek a családi, baráti kapcsolataik, és a lakhatásuk nem megoldott. Az 48
ellátást igénybe vevık nem kényszerülnek sem az utcán, sem hajléktalan ellátó intézményben élni. A védı, támogató környezet, az elı, pozitív példák (sorstársak) és a folyamatos megerısítés hatványozottan ad erıt a teljes gyógyuláshoz. A szállón lakás feltételeként szerzıdésben kell vállalni a lakónak, hogy absztinens marad, a közösségi együttélés szabályait betartja, elıtakarékoskodik és megfizeti a szállásért a havi 15000 Ft-os hozzájárulást. Egyéni elbírálás alapján, rendkívüli élethelyzet esetén a szállás díja csökkenthetı. Bár a szállóra beköltözık egy része rendelkezik rendszeres jövedelemmel (pl.: rokkantsági járadék), a Hétpróba Házban lakóknak egészségi állapotuknak megfelelı munkát kell vállalniuk. Ebben segíti ıket az egyesület, és a Regionális Munkaügyi Központ kirendeltsége is. Folyamatosan igénybe vehetnek életvezetési, életmód tanácsadást.
A civil szervezet tagsága önkéntes munkával segíti az itt lakók családi kapcsolatainak újraépítését, társadalmi reintegrációját, és támogatást nyújt az önálló életvitelre való felkészülésben. A Hétpróba Házban maximum két évig lehet lakni. Több lakót kellett már elbocsátani a szerzıdésben vállalt kötelezettségek megszegésért. Jellemzıen az absztinencia tartása a legnagyobb probléma, de volt, aki nem akart munkát vállalni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 280/2007. (V.31.) sz.. közgy. határozatában döntött arról, hogy a Békéscsaba, Kolozsvári u. 62. sz. alatti ingatlant térítésmentesen, határozatlan idıre az Egyensúly Szabadidı Klub Egyesületnek átadja. Itt mőködik az Egyensúly Háza, melynek része a Hétpróba Ház is. Az Egyesület négy férfi és négy nıi lakót tud fogadni, jelenleg a szolgáltatást hatan veszik igénybe.
VIII. Célok, javaslatok, feladatok A jelenlegi szükségletek, a gazdasági helyzet valamint a jogi szabályozás által nyújtott lehetıségek alapján jelen fejezetben olyan elképzelések megfogalmazására kerül sor, amelyek megvalósítása a koncepció során feltárt problémák megoldását szolgálják. Az ajánlások arra irányulnak, az egyének, családok lakáshoz jutással kapcsolatos és lakhatással járó terheit az önkormányzat képes legyen csökkenteni. A koncepcióban megfogalmazott javaslatok alapján lehet elkészíteni a lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái mőködését szolgáló cselekvési tervet.
49
Javaslatok:
1.
Az elsı lakáshoz jutók támogatásának (lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás) maximális összegét célszerő felemelni I)
a jelenlegi 800 0000 Ft-ról 1 000 000 Ft-ra,
II) kettı illetve több gyermekes családok esetében 1 300 000 Ft-ra.
2.
A 2008. december 31. után megépülı és felújítandó szociális alapon bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakásokba célszerő kizárólag elırefizetıs villany- és gázórákat felszerelni.
3.
Törekedni kell a társasházak ösztönzésére, hogy minél több lakótömb vegyen részt az iparosított technológiájú épületek részére meghirdetett felújítási programban. Támogatni kell a lakóközösségek pályázaton való részvételét azzal, hogy az önkormányzat nyújtson segítséget a pályázati lehetıségek felkutatásában és a pályázat elkészítésében. Az elıkészületek során az elkészült épületek tapasztalatait lehessen felhasználni.
4.
Meg kell vizsgálni, hogy az adósságkezelési szolgáltatás keretében együttmőködı szolgáltatók körét szélesebb körre ki lehet-e terjeszteni, különös tekintettel a pénzintézetekre.
5.
Az ifjúsági garzonházakba (Békéscsaba, Dózsa Gy.u.7. és Fövenyes u. 1/2.) történı felvétel felsı korhatárát célszerő negyven évre megemelni.
6.
Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a Békéscsaba, Irányi utcai átmeneti lakások elsısorban a helyi szakemberek elhelyezését szolgálják, valóban átmeneti jelleggel.
7.
A bérlakás állomány iránti keresletet folyamatosan figyelemmel kell kísérni a beérkezett pályázatok alapján. A lakástípusonkénti igények alakulásáról minden év márciusában beszámolót kell készíteni a pályázatokat elbíráló szakbizottságnak. A szakbizottság a beszámoló alapján javaslatokat készíthet a közgyőlésnek.
50
8.
El kell végezni a bérlakás állomány mőszaki felmérését, valamint az eddig készült felmérés elemzését. A felmérés alapján meg kell határozni és rangsorolni a felújítási igényeket, és a kivitelezésére ütemtervet kell készíteni.
9.
Fokozottan figyelemmel kell kísérni a lakással, lakhatással kapcsolatos pályázati kiírásokat (pl. a pszichiátriai betegek, hajléktalanok, fogyatékkal élık, idısek, az ifjúsági korosztály tekintetében). A pályázatokról évente tájékoztatni kell a szakbizottságot a 7. pontban foglalt beszámoló keretében.
10.
A jelenleg szükséglakásként nyilvántartott önkormányzati tulajdonú bérlakásokat fel kell számolni, illetve, ha a mőszaki paraméterek lehetıvé teszik, meg kell vizsgálni, hogy átminısíthetık-e magasabb kategóriába.
11.
Lépéseket kell tenni az önkormányzati tulajdonú lakásokban keletkezett kintlévıségek csökkentésére, a díjhátralékok behajtására.
12.
El kell készíteni a bentlakásos intézmények (idısellátást nyújtó intézményhálózat, hajléktalan szálló) felújítási és fejlesztési igényét, a mőködtetés racionalizálására tett javaslattal együtt.
13.
Minden esetben meg kell vizsgálni a kisajátítási eljárás keretében önkormányzati tulajdonba kerülı ingatlanok bérlakásként történı hasznosításának lehetıségét.
14.
Meg kell vizsgálni az önkormányzati tulajdonú építési telkek kedvezményes értékesítésének lehetıségét - „1 Ft-os program” keretében.
15.
A szociális alapon bérbe adható bérlakás állomány növelése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a 136/2008. (II.28.) közgy. határozat végrehajtására. Ennek keretében
a) biztosítani kell a beruházás évenkénti költségvetési forrás fedezetét, b) fel kell térképezni Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévı azon beépítetlen ingatlanokat, amelyek alkalmasak a szociális alapon bérbe adható lakások építésére. 51
c) az új építéső ingatlanok esetén figyelemmel kell lenni a területi megoszlás arányosságára.
16.
Ki kell dolgozni a szociális alapon bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakások lakóinak mobilitását segítı intézkedéseket, ennek keretében
I) zárt pályázati rendszer keretében elısegítendı a lakásmobilitás, II) célszerő bérleti díj kedvezménnyel összekötött támogatási konstrukció bevezetése, melynek végsı célja, hogy a bérlık piaci viszonyok között képesek legyenek a lakhatásuk megoldására. a) A minimum 4 évre megkötött 10 000 Ft/hó/ háztartás lakás elıtakarékossági szerzıdés megkötését követı 3. hónap után minden 10 000 Ft után 3 000 Ft bérleti díj kedvezmény adható a lakás elıtakarékosság idejére. b)
17.
20 000 Ft /hó esetében a kedvezmény mértéke 5 000 Ft/hó lehet.
Át kell tekinteni az önkormányzati rendeletben szabályozott lakáshoz jutás pályázati szempontrendszerét.
18.
Át kell tekinteni az önkormányzati intézmények által használt bérlakások egyes ágazatok közötti megosztását.
52
53
Az ábrák forrásmegjelölése Ssz. 1.
Az ábra címe Összehasonlító gazdasági adatok 2006. évben
2.
Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete
3.
Nyilvántartott álláskeresık száma Békéscsabán 2000-2006. évben A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása Békéscsaba 2007. július Foglalkoztatottak megoszlása Békéscsabán
4.
5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
20. 21. 22.
Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2006. évben Békéscsaba város állandó lakosainak száma 2000-2006. Békéscsaba népessége nem és korcsoport szerint 2007. január 1. Eladott OTP beruházású társasház lakások és tanácsi kiutalású eladott OTP lakások Békéscsabán 1986-1991. Épített lakások Békéscsabán 2000-2006. Békéscsabai lakások megoszlása komfort fokozat szerint Lakásállomány Békéscsabán 2000-2006. Az egy lakásra jutó lakosok száma Békéscsabán 2000-2006. A negatív tényezık elıfordulása a háztartások lakókörnyezetében Békéscsabán Önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány Békéscsabán 2000-2007. években Békéscsabai lakásállomány jogcím szerinti megoszlása Az önkormányzati bérlakás állomány összetétele Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása szobaszám szerint Békéscsabán 2007. évben Önkormányzati tulajdonú lakásállomány megoszlása komfort fokozat szerint 2007. évben Az önkormányzat tulajdonában álló 530 bérlakás építés módja szerint 2007. évben A bérlakások felújítására fordított költségek 2000-2005. évben Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérbevételének/ üzemelési díjbevételének
Az ábra forrása Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztály Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt
54
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
32.
33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.
41. 42.
43.
alakulása 2000-2007 évben Önkormányzati lakáshasznosítás bevételei A felújított lakások száma, költségmegoszlása Békéscsabán Kamatmentes kölcsön támogatás 2001-2007. év között Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakás állománya, 2008 Önkormányzati bérlakások iránti igények Békéscsaba városában 2007. évben A szociális rászorultság alapján bérbe adott lakások lakbére 2007. évben a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokra benyújtott pályázatok Önkormányzati intézmények számára biztosított lakások A költségelvő bérlakásokra benyújtott pályázatok száma Békéscsabán 2004-2007. évben Normatív lakásfenntartási támogatás elismerhetı lakásméret - komfortfokozatra tekintet nélkül Normatív lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2000-2007. évben Adósságcsökkentési támogatás Békéscsabán 2004-2006. évben Kiegészítı lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2004-2007. A helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismerhetı lakásméret Helyi lakásfenntartási támogatás Békéscsabán 2004-2007. évben Szemétszállítási díj átvállalása Békéscsabán 2000-2007. években Átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó intézményi formák Békéscsabán Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott bentlakásos ellátást nyújtó intézmények Helyettes szülıi ellátás igénybevétele Békéscsabán 2003-2007. évben A helyettes szülıi ellátás igénybe vételéért fizetendı személyi térítési díjak Békéscsaba városban 2008. évben A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendı térítési díjak Békéscsaba városban 2008. évben
Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály
Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ
55
44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.
51.
52. 53. 54.
55.
56.
Családok átmeneti otthona igénybevétel Békéscsabán 2000-2007. I. Családok átmeneti otthona igénybevétel Békéscsabán 2000-2007. II. Átmeneti ellátásban részesülık intézményi térítési díjai 2008. évben Az átmeneti elhelyezést igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Telephelyek férıhelyszámai az idıskorúak gondozóházaiban Szobák megoszlása az idıskorúak gondozóházában Békéscsabán Hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevétele Békéscsabán, 2000-2007. évben Tartós bentlakásos ellátásban részesülık intézményi térítési díjai 2008 évben
Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ
Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idısek Otthona Idısek otthoni elhelyezési formát igénybe Központi Statisztikai Hivatal Szegedi venni szándékozók %-os megoszlása Igazgatósága Békéscsaba Képviselet A szenvedélybetegek otthona ellátást igénybe Központi Statisztikai Hivatal Szegedi venni szándékozók %-os megoszlása Igazgatósága Békéscsaba Képviselet Telephelyek férıhelyszámai az idısek Békéscsabai Kistérségi Egyesített otthonaiban Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idısek Otthona Szobák férıhely szerinti megosztása az idısek Békéscsabai Kistérségi Egyesített otthonaiban Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Életfa Idısek Otthona Támogatáson felüli vásárlási érték a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti mérıóráknál 12 hónap alatt. és Családsegítı Központ
56
TARTALOM
I. Bevezetés…………………………………………………………………………...……2. II. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsabán…………………………………........5. III. Békéscsaba lakásállományának bemutatása………………………………………..10. IV. Önkormányzati lakásállomány…………………………………………………........13. V. Önkormányzati lakásgazdálkodás alapstratégiája 2000-2005 …………………........16. VI. A lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái Békéscsabán......19. VI.1. A lakástulajdon megszerzésének, felújításának segítése - Lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszere……………………………………………………....19. VI.2. Lakásbérlemények önkormányzati formái…………………………………....….21. VI.2.1. Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások…………………….….…22. VI. 2. 2. Nem szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások………………...….23. VI. 3. Pénzbeli és természetbeni ellátások, a lakhatás segítése.…………………….…....26. VI. 4. Lakhatáshoz kapcsolódó intézményi ellátási formák……………………….…...31. VI. 4. 1. Gyermekek átmeneti gondozása lakáson....……………………………………36. VI. 4. 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények felnıttek részére……………...…...39. VI. 4. 3. Tartós bentlakásos ellátást nyújtóintézmények felnıttek részére………..……..42. VII. Törvényben nem szabályozott ellátási formák ….. ……………………………..…..….46. VII. 1. Elırefizetıs fogyasztásmérı készülékek………………………………………....46. VII. 2. Hajléktalanok lakhatásának támogatása………………………………………..47. VII. 3. Hétpróba Ház – a védett szállás………………………………………………….48. VIII. Célok, javaslatok, feladatok…………………………………...……………..…...…49.
Mellékletek: Békéscsaba Megyei Jogú Város lakbérövezetei………………………………….…….....53. Az ábrák forrásmegjelölése………………………………………………………..……....54.
57
