DÉL-BÉKÉS MEGYEI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS TERVEZET

DÉL-BÉKÉS MEGYEI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS TERVEZET

OROSHÁZA

Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat Alapszabály módosítás tervezet

BEVEZETŐRÉSZBŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: BEVEZETŐRÉSZ A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat - jogelődjei az 1960. április 16-án alakult Csorvási, az 1961. március 30-án alakult Mezőkovácsházi és az 1961. március 31-én alakult Orosháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat - a vízgazdálkodási társulatok egyedi törzskönyvében 13649 6114 37 68 04 33 statisztikai számon megnyitott, jelenleg 10136496 4520 133 04 KSH jelzőszámon nyilvántartott és működő társulat az 1995. évi LVII. Törvény és a végrehajtására kiadott 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet alapján alkotja meg az új alapszabályát.

HELYÉBE LÉP:

BEVEZETŐRÉSZ A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat - jogelődei az 1960. április 16-án alakult Csorvási, az 1961. március 30-án alakult Mezőkovácsházi és az 1961. március 31-én alakult Orosháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat - a vízgazdálkodási társulatok egyedi törzskönyvében 13649 6114 37 68 04 33 statisztikai számon megnyitott, jelenleg 10136496 4291 133 04 KSH statisztikai számjelen nyilvántartott, a 04-16-000007 cégjegyzékszámon bejegyzett működő társulat a hatályos jogszabályok előírásait figyelembe véve módosítja Alapszabályát. „1. § A TÁRSULAT ELNEVEZÉSE ÉS SZÉKHELYE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 1.§ A TÁRSULAT ELNEVEZÉSE ÉS SZÉKHELYE (1) A társulat elnevezése: Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat Rövidített neve: DVGT Orosháza (2) A társulat székhelye: 5900. Orosháza, Luther u. 29. (3) A társulat megalakulásának időpontja: 1960. április 16. (4) A társulat bélyegzője: körirat alakjában a társulat elnevezését, középen "Orosháza" feliratot tünteti fel. (5) A társulat adószáma: 10136496 2 04 (6) A társulat társadalombiztosítási törzsszáma: 1726-8 (7) törölve

HELYÉBE LÉP:

1.§ A társulat elnevezése és székhelye 1.1 A társulat elnevezése: Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat 1.2 Rövidített elnevezése: DVGT Orosháza 1.3 A társulat székhelye: 5900 Orosháza, Luther u. 29. 1.4 A társulat megalakulásának időpontja: 1960. április 16. 1.5 A társulat bélyegzője: körirat alakjában a társulat elnevezését, középen "Orosháza" feliratot tünteti fel. 1.6 A társulat adószáma: 10136496 2 04 1.7 A társulat társadalombiztosítási törzsszáma: 1726-8 1.8 A társulat szervezeti formája: vízitársulat, jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet.

- 1 -


„2. § A TÁRSULAT CÉLJA ÉS FELADATAI” -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 2. §. A TÁRSULAT CÉLJA ÉS FELADATAI (1) Működésének célja: az érdekeltek igényeinek figyelembevételével a területén jelentkező helyi, közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása, illetve az ezekkel összefüggő vízpótlási, vízrendezési, vízkár elhárítási és talajvédelmi feladatait elősegítő vállalkozási tevékenység folytatása. (2) Szervezeti formája: "VIZITÁRSULAT" jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. (3) Közfeladata: Helyi vízrendezés és vízkárelhárítás. (4) Feladata: Vízi létesítmények tervezése, megvalósítása a kezelésében lévő létesítmények üzemeltetése, fenntartása, hasznosítása, a vízkormányzás, valamint vízkárelhárítás és védekezés kialakítása. (5) Tevékenységek köre:  42.91 Vízilétesítmények építése: főtevékenységi kör  01.61 Növénytermelési szolgáltatás.  36.00 Víztermelés, - kezelés, - ellátás.  43.11 Bontás  43.12. Építési terület előkészítése  42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése.  68.20 Saját, tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.  43.99 Egyéb speciális szaképítés m.s.n.  69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység.  71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás.

HELYÉBE LÉP:

2.§ A társulat célja, feladatai és tevékenységi köre 2.1 A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat (Továbbiakban: társulat) alapvető célja, hogy tagjai érdekében a működési területén a hatályos jogszabályokban és a jelen alapszabályban meghatározott közfeladatait ellássa. 2.2 A társulat közfeladatként a működési területén lévő társulati műveken a vonatkozó jogszabályok szerinti állami és önkormányzati közfeladatok átvállalásával az ár és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó területi vízrendezési, vízkárelhárítási, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hozhat létre. Működési területén közfeladatként környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet. 2.3 A társulat, vállalkozási tevékenységet folytathat az Alapszabály 27.§ szabályozása alapján. 2.4 A társulat fő tevékenysége: 42.91 Vízi létesítmény építés A társulat további tevékenységi körei:  01.61 Növénytermelési szolgáltatás.  36.00 Víztermelés, - kezelés, - ellátás.  43.11 Bontás  43.12. Építési terület előkészítése  42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése.  68.20 Saját, tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.  43.99 Egyéb speciális szaképítés m.s.n.  69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység.  71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás.

- 2 -


„3. § A TÁRSULAT ÉRDEKELTSÉGI TERÜLETE ÉS A TÁRSULATI ÉRDEKELTSÉGI EGYSÉG”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 3. §. A TÁRSULAT ÉRDEKELTSÉGI TERÜLETE ÉS A TÁRSULATI ÉRDEKELTSÉGI EGYSÉG (1) Az érdekeltségi területet az alapszabály részét képező térkép tünteti fel. (1. sz. melléklet) Az érdekeltségi terület határai: - Délen: a Magyar, Román országhatár - Keleten: Körösi Vízgazdálkodási Társulat - Északon és Nyugaton: Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat - Nyugaton és Délen: Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat (2) A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét és székhelyét az alapszabály tagi lista melléklete tartalmazza. (2. sz. melléklet) (3) A társulatnál az érdekeltségi egység: egy ha. (4) Az érdekeltségi terület nagysága: 175 929 ha

HELYÉBE LÉP:

3.§ A társulat működési területe 3.1 A társulat működési területe Almáskamarás, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Csorvás, Dombegyház, Dombiratos, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Telekgerendás, Tótkomlós, Végegyháza települések zártkert, kül- és belterületét magába foglaló földrajzi egység. 3.2 A társulat működési területét ezen Alapszabály mellékletét képező helyszínrajz tünteti fel. (1. sz. melléklet) 3.3 A működési terület nagysága: 175 937 ha 3.4 A működési terület természetbeli határai:  Délen: a Magyar, Román országhatár  Keleten: Körösi Vízgazdálkodási Társulat  Északon és Nyugaton: Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat  Nyugaton és Délen: Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat 3.5 A küldöttek száma: 78 fő 3.6 A működési területet településenként, azok közigazgatási területével az alábbi területi egységek alkotják: TERÜLETI EGYSÉG TELEPÜLÉS MEGNEVEZÉSE KÜLDÖTTEK SZÁMA Megnevezése

1. sz. térség 2. sz. térség 3. sz. térség 4. sz. térség 5. sz. térség 6. sz. térség 7. sz. térség 8. sz. térség 9. sz. térség 10. sz. térség 11. sz. térség 12. sz. térség 13. sz. térség

Terület (ha)

1 476 14 578 7 125 5 131 9 018 5 796 1 831 3 813 4 078 7 658 3 328 4 336 1 262

ALMÁSKAMARÁS BATTONYA BÉKÉSSÁMSON CSANÁDAPÁCA CSORVÁS DOMBEGYHÁZ DOMBIRATOS GÁDOROS GERENDÁS KARDOSKÚT KASZAPER KEVERMES KISDOMBEGYHÁZ - 3 -

2 fő 4 fő 3 fő 3 fő 3 fő 3 fő 2 fő 2 fő 2 fő 3 fő 2 fő 2 fő 2 fő


TERÜLETI EGYSÉG Megnevezése

Terület (ha)

14. sz. térség 15. sz. térség 16. sz. térség 17. sz. térség 18. sz. térség 19. sz. térség 20. sz. térség 21. sz. térség 22. sz. térség 23. sz. térség 24. sz. térség 25. sz. térség 26. sz. térség 27. sz. térség 28. sz. térség

6 399 3 656 764 3 168 6 432 15 550 6 259 4 226 9 556 20 222 5 715 1 888 7 237 12 540 2 895

TELEPÜLÉS MEGNEVEZÉSE

KÜLDÖTTEK SZÁMA

KUNÁGOTA MAGYABÁNHEGYES MAGYARDOMBEGYHÁZ MEDGYESBODZÁS MEDGYESEGYHÁZA MEZŐHEGYES MEZŐKOVÁCSHÁZA NAGYBÁNHEGYES NAGYSZÉNÁS OROSHÁZA PUSZTAFÖLDVÁR PUSZTAOTTLAKA TELEKGERENDÁS TÓTKOMLÓS VÉGEGYHÁZA

3 fő 2 fő 2 fő 2 fő 3 fő 5 fő 3 fő 2 fő 3 fő 6 fő 3 fő 2 fő 3 fő 4 fő 2 fő

„4. § A TAG” -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 4.§ A tag A társulat tagjai a társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen ténylegesen használó természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

HELYÉBE LÉP:

4.§ A tag 4.1 A társulat tagja a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet. 4.2 A települési önkormányzatok a település teljes zártkert és belterületével tagjai a társulatnak. „5. § TAGSÁGI JOGOK GYAKORLÁSA”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 5.§. TAGSÁGI JOGOK GYAKORLÁSA (1) A társulat tagjai tagsági jogukat személyesen, vagy képviselőjük útján gyakorolhatják. A szerzett jogok és kötelezettségek a tagot illetik, illetve terhelik. (2) A tag képviselőjének joga, hogy: - szavazati joggal részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, - megválasztása esetén társulati tisztséget töltsön be, - a tisztségviselőktől, illetve a társulat ügyvezetőjétől (továbbiakban ügyvezető igazgatójától) felvilágosítást kérjen a társulat, vagy saját érdekeltségét érintő bármely ügyben, - rendkívüli küldöttgyűlés összehívását kezdeményezheti, - a jogszabályt, alapszabályt, más belső szabályzatot, vagy a társulat érdekeit sértő küldöttgyűlési, intéző bizottsági határozat megsemmisítését indítványozhatja, - a társulat működésével kapcsolatos észrevételeit a küldöttgyűlésnek, intéző és ellenőrző bizottságnak jelezni és annak elintézéséről tájékoztatást kérni, - a jogszabályban biztosított egyéb jogokat gyakorolni. (3) A tag, illetve képviselője csak azzal a társulati érdekeltségi feladattal kapcsolatban gyakorolhatja jogait amelyikben érdekelt.

- 4 -


HELYÉBE LÉP:

5.§ Törlésre került. „6. § A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 6.§ A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI (1) A tag jogai: - személyesen, vagy képviselője útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, - a társulatban személyesen - ha kizáró ok, vagy összeférhetetlenség nem áll fenn megválasztása esetén tisztséget viseljen, - a tisztségviselőktől a képviselőjétől a társulatot, vagy saját érdekeltségét, egyéb jogait, vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen. (2) A tag kötelezettségei: - a küldöttgyűlés által megállapított érdekeltségi hozzájárulást a megadott határidőig teljesíteni, - a megadott határidőig meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot fizetni, - megtartani a jogszabályok és az alapszabály előírásait, valamint a társulat reá nézve kötelező határozatait, - a társulati feladatok megvalósításában a tőle elvárható módon részt venni, - ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik köteles a társulat Intéző Bizottságának írásban bejelenteni és közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét, székhelyét. (3) A tag a társulat kötelezettségeiért a saját vagyonával nem felel.

HELYÉBE LÉP:

6.§ A tagok jogai és kötelességei 6.1 A társulat tagjának joga, hogy 6.1.1 az Alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon; 6.1.2 képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában; 6.1.3 a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn jelen Alapszabályban meghatározottak szerint tisztséget viseljen; 6.1.4 a tisztségviselőktől, küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen; 6.1.5 a hozzájárulás mértékének mérséklésére vagy a megfizetés meghatározott időre történő felfüggesztésére vagy részletfizetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet az intézőbizottsághoz; 6.1.6 a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott és jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző határozat felülvizsgálatát a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje a bíróságtól; 6.1.7 a társulati hozzájárulást megállapító küldöttgyűlési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérje a vele szemben megállapított társulati hozzájárulás felülvizsgálatát; 6.1.8 rendkívüli küldöttgyűlés összehívását indítványozni; 6.1.9 a társulat működésével kapcsolatos észrevételeit a küldöttgyűlésnek vagy az intéző bizottságnak, vagy az ellenőrző bizottságnak jelezni, és annak elintézéséről tájékoztatást kérni;

- 5 -


6.1.10 a küldöttgyűlések jegyzőkönyvébe betekinteni, a jegyzőkönyvről, vagy annak részleteiről térítés ellenében másolatot készíteni. 6.2 A tagok kötelességei 6.2.1 személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta; 6.2.2 a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez a küldöttgyűlés által megállapított a társulati hozzájárulást határidőre megfizesse; 6.2.3 a határidőre meg nem fizetett társulati hozzájárulás után 31.§ 31.9.1 bekezdése alapján számított késedelmi pótlékot és a behajtás költségeit is megfizesse; 6.2.4 megtartani az Alapszabály előírásait, valamint a küldöttgyűlés reá nézve kötelező határozatait; 6.2.5 amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét. 6.3 A tag a társulat kötelezettségeiért a saját vagyonával nem felel.

„7. § TAGSÁGI VISZONY MEGSZÜNÉSE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 7.§. TAGSÁGI VISZONY MEGSZÜNÉSE (1) A tagsági viszony megszűnik: - a tagsági viszony alapjául szolgáló feltétel megszűnésével, - a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével, - a természetes személy, tag halálával, - a társulat jogutód nélküli megszűnésével. (2) A társulat más társulattal való egyesülése esetén a tag a jogutód tagjává válik.

HELYÉBE LÉP:

7.§. Tagsági viszony megszűnése 7.1

A tag társulati tagsága megszűnik, ha a) a természetes személy meghal, b) a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélkül megszűnik, c) tagsági viszonya alapjául szolgáló ingatlantulajdon vagy használat megszűnik, és a tag azt a 6.2.5 bekezdésben előírt formában bejelenti a társulathoz, d) a társulat jogutód nélkül megszűnik. 7.2 A társulat jogutódlással történő megszűnése, egyesülés, szétválás és kiválás esetén a tag a jogutód társulat tagjává válik. „8. § A TÁRSULAT SZERVEI” -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 8.§ A TÁRSULAT SZERVEI (1) küldöttet delegáló, küldött választó fórum (2) küldöttgyűlés (3) intéző bizottság (4) ellenőrző bizottság

- 6 -


HELYÉBE LÉP:

8.§ A társulat szervei 8.1 8.2 8.3

Küldöttgyűlés; Intézőbizottság; Felügyelőbizottság.

„8./A.§ KÜLDÖTTET DELEGÁLÓ, KÜLDÖTTET VÁLASZTÓ FÓRUM”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 8./A.§. KÜLDÖTTET DELEGÁLÓ, KÜLDÖTTET VÁLASZTÓ FÓRUM (1) Közigazgatási területenként a település polgármestere , jegyzője vagy az általuk delegált személy képviseli a belterületet . Ha a külterületről delegált , vagy választott küldött nem vesz részt a küldöttgyűlésen vagy nem delegálnak vagy választanak küldöttet akkor a közigazgatás külterületét is képviseli./ árvíz, belvíz, környezeti katasztrófa megelőzése érdekében / (2) A társulat területén minden 500 hektárt meghaladó területtel rendelkező földhasználó jogi vagy természetes személy delegálhat egy küldöttet. (3) Közigazgatási területenként minden 500 hektárt meghaladó egybefüggő területtel rendelkező földhasználók, földtulajdonosok választhatnak egy küldöttet, akiknél egyenként nem éri el az 500 ha-t a terület.

HELYÉBE LÉP:

8./A. § Küldöttválasztás 8.4 A küldöttválasztó fórum 8.4.1 A küldöttválasztó fórum összehívásáról és lebonyolításáról a társulat intézőbizottságának elnöke a társulat honlapján (www.dvgt.hu), a területi egység önkormányzatának hirdető tábláján, és a Szuperinfó hirdetőújságban közzétett felhívással gondoskodik. 8.4.2 A küldöttválasztó fórumot az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. 8.4.3 A küldöttválasztó fórumon jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:  a küldöttválasztó gyűlés helyét, idejét;  a jelenlevő, illetőleg a képviselt tagok számát,  a küldöttválasztó gyűlésen hozott jelöltválasztó határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) tagok milyen arányban szavazták meg;  a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét. 8.4.4 A jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve a tagok képviseletére adott meghatalmazásokat is. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttválasztó fórum által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. 8.5 A küldöttek választása 8.5.1 A küldöttválasztó fórumon megjelent tagok  amennyiben a közigazgatási terület nagysága 5.000 ha alatti, úgy abban a térségben 2 fő küldöttet választanak,  amennyiben a közigazgatási terület nagysága 5.000 – 10.000 ha közötti, úgy abban a térségben 3 fő küldöttet választanak,  amennyiben a közigazgatási terület nagysága 10.000 – 15.000 ha közötti, úgy abban a térségben 4 fő küldöttet választanak,  amennyiben a közigazgatási terület nagysága 15.000 – 20.000 ha közötti, úgy - 7 -


abban a térségben 5 fő küldöttet választanak,  amennyiben a közigazgatási terület nagysága 20.000 ha fölötti, úgy abban a térségben 6 fő küldöttet választanak. 8.5.2 Az adott területi egység a küldöttek létszámával egyező számú körzetre kerül felosztásra (2.sz. mellékletek) és a megválasztott küldött az adott körzet területén lévő tagokat képviseli a küldöttgyűlésben, a körzet teljes terület nagyságával, melyre megválasztották. 8.5.3 A küldöttválasztó fórumon a tagot magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy is képviselheti. 8.5.4 A küldöttválasztó fórum napirendje a küldött vagy küldöttek megválasztása. 8.5.5 A szabályszerűen összehívott küldöttválasztó fórum az azon megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 8.5.6 A küldöttet vagy küldötteket a küldöttválasztó fórumon jelen lévő tagok egyszerű többséggel, nyílt szavazással határozatlan időre választják meg. 8.5.7 Amennyiben az Alapszabályban meghatározott létszámnál több küldöttet jelölnek, a küldöttekről jelölésük sorrendjében kell szavazni és a legtöbb szavazatot elnyert küldött vagy küldöttek kerülnek megválasztásra. 8.5.8 Eredménytelen küldöttválasztás esetén a megismételt küldöttválasztó fórumot az intéző bizottság elnöke legkésőbb a következő gazdasági évben megtartásra kerülő küldöttgyűlés előtt összehívja. 8.6 Ha a küldött tisztsége bármely okból megszűnik, a tagok a küldött által képviselt területi egységben megtartásra kerülő küldöttválasztó fórumon a 8./A.§ értelemszerű alkalmazásával a soron következő küldöttgyűlés előtt új küldöttet választanak. „9. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 9.§ A KÜLDÖTTGYŰLÉS (1) A társulat legfőbb testületi szerve a küldöttgyűlés, amely lehet rendes, vagy rendkívüli. (2) A küldöttgyűlés a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályok keretei között jogosult a társulatot érintő bármely kérdésben dönteni. (3) A társulat tagjai személyesen, vagy képviselőjük útján vesznek részt a küldöttgyűlésben. A képviselt tagok nevét és az érdekeltségi egységeiknek számát a tagi képviseleti meghatalmazásban fel kell tüntetni.

HELYÉBE LÉP:

9.§ A küldöttgyűlés 9.1 A küldöttgyűlés a társulat legfőbb szerve, amely lehet rendes, vagy rendkívüli. Az ülés nyilvános. 9.2 A küldöttgyűlés a társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni. 9.3 A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők. A küldöttgyűlés tagjai a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek. A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt. A küldöttgyűlés tagjainak nyilvántartása az Alapszabály 4. számú melléklete. 9.4 A küldöttgyűlésben a küldöttet akadályoztatása esetén két tanú által aláírt, írásbeli meghatalmazással rendelkező tag is helyettesítheti. A meghatalmazott személy az akadályoztatott küldöttel egy területi egységben nyilvántartott társulati tag lehet.

- 8 -


„10. § A RENDES ÜLDÖTTGYŰLÉS”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 10.§ A RENDES KÜLDÖTTGYŰLÉS (1) Rendes küldöttgyűlést évente egyszer kell tartani. (2) Az évi rendes küldöttgyűlésnek az előző évi terv teljesítését, mérleg beszámolót, illetve a következő évi gazdasági és pénzügyi tervet kell megtárgyalni.

HELYÉBE LÉP:

10.§ A rendes küldöttgyűlés 10.1 A küldöttgyűlést évente legalább egyszer, a tárgyév május 31. napjáig meg kell tartani. 10.2 Az évi rendes küldöttgyűlésnek az előző évi terv teljesítését, mérlegbeszámolót, illetve a következő évi gazdasági és pénzügyi tervét kell megtárgyalni. „11. § RENDKÍVÜLI KÜLDÖTTGYŰLÉS”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 11.§ RENDKÍVÜLI KÜLDÖTTGYŰLÉS (1) Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha: - az intéző bizottság tagjainak száma a póttagok behívása után öt fő alá csökken, vagy az ellenőrző bizottság tagjainak száma a póttagok behívása után három fő alá csökken - az intéző bizottság, vagy ellenőrző bizottság elnökének tisztsége bármely okból megszűnik, - összehívását: = az intéző bizottság, vagy a társulat elnöke a társulat érdekében szükségesnek tartja, = a tagok érdekeltségi egységként számított legalább 1/3-a azt az ok megjelölésével kéri, - ellenőrző bizottság, vagy a cégbíróság az összehívását kezdeményezi. (2) A rendkívüli küldöttgyűlést 15 napon belül össze kell hívni.

HELYÉBE LÉP:

11.§ Rendkívüli küldöttgyűlés 11.1 Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha 11.1.1 az intéző- vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma a póttagok behívása után az Alapszabályban meghatározott szükséges létszám alá csökken; 11.1.2 az intézőbizottság vagy felügyelőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik; 11.1.3 az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja; 11.1.4 a társulat tagjainak több mint 10%-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri; 11.1.5 az felügyelőbizottság vagy a cégbíróság indítványozza; 11.1.6 ha a társulat feladatainak, érdekeltségi területének változása indokolja; 11.1.7 a rendkívüli küldöttgyűlést a bekövetkezett tény, továbbá az indítvány megtételét követő 30 napon belül össze kell hívni. „12. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 12.§ A KÜLDÖTTGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA (1) A küldöttgyűlést az intéző bizottság, ha pedig az intéző bizottság e kötelezettségének nem tesz eleget az ellenőrző bizottság a napirend közlésével hívja össze. (2) A küldöttgyűlésre meg kell hívni minden tagi terület képviselőjét. (3) A küldöttgyűlésre meg kell hívni: - a közfeladat illetékes vízügyi igazgatóság képviselőjét, - a Földművelésügyi Minisztérium megyei Földművelésügyi Hivatalának képviselőjét, - az érdekképviseleti szervet,

- 9 -


- a társulat ügyvezető igazgatóját. (4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni.

HELYÉBE LÉP:

12.§ A küldöttgyűlés összehívása 12.1 A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult a napirend közlésével. 12.2 Össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 10%-a, vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri. 12.3 A küldöttgyűlésre meg kell hívni: a) a társulat igazgatóját; b) a társulat könyvvizsgálóját; c) illetékes vízügyi igazgatóság képviselőjét; d) mezőgazdasági szakigazgatási szerv képviselőjét; e) társulat érdekképviseleti szerv képviselőjét; f) a küldöttgyűlést kezdeményező tagokat (ha volt). 12.4 A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak és a 12.3 bekezdésben felsorolt meghívottaknak, ki kell küldeni, és a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában is közzé kell tenni. „13. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS MEGTARTÁSA”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 13.§ A KÜLDÖTTGYŰLÉS MEGTARTÁSA (1) A küldöttgyűlést a társulat elnöke akadályoztatása esetén az intéző bizottság korelnöke vezeti le. (2) Szavazati joggal csak a tagok képviselője rendelkezik.

HELYÉBE LÉP:

13.§ A küldöttgyűlés megtartása 13.1 A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelőbizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé. 13.2 Szavazati joggal csak a küldött rendelkezik. „14. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE ÉS A HATÁROZATHOZATAL”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 14.§ A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE ÉS A HATÁROZATHOZATAL (1) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok, képviselőik érdekeltségi egység arányában számított több mint 2/3-a jelen van, akik egyben az érdekeltségi területnek legalább 51 %-át képviselik. (2) A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttek érdekeltségük, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak. (3) Az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához legalább 2/3-os többségű küldöttgyűlési határozatra van szükség. (4) A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. (5) Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés, az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.

- 10 -


HELYÉBE LÉP:

14.§ A küldöttgyűlés határozatképessége és a határozathozatal 14.1 A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele személyesen megjelenik, és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több mint felét képviselik. 14.2 Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes. 14.3 A küldöttgyűlés határozatait - ha a küldöttgyűlés másként nem határoz - nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg. 14.4 A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület nagysága arányában, minden egyéb ügyben, egyenlő arányban szavaznak. 14.5 Az Alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának szavazata szükséges. 14.6 A társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75%-ának a szavazatára van szükség. „15. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁSKÖRE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 15.§ A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁSKÖRE (1) Kizárólag a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: - alapszabály módosítása, kivéve a 18.§ (8) bekezdésében felsoroltakat - a társulat megszüntetésének, szétválásának, illetőleg egyesülésének elhatározása, - a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, - a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása, - a társulat közfeladatainak éves és ezen belüli ütemezése, területi sorrendjének, valamint az árés belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása, - a közfeladatok ellátásához szükséges a törvényben meghatározott mértékű elkülönített vagyon meghatározása, - az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása, - az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való belépés elhatározása, - gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása, - amit jogszabály, vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. - a könnyvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása (2) A küldöttgyűlés társulat szervezetét, testületi működését és gazdálkodását érintő bármely kérdés megtárgyalását hatáskörébe vonhatja.

HELYÉBE LÉP:

15.§ A küldöttgyűlés hatásköre 15.1 Alapszabály módosítása. 15.2 A társulat működési területének megállapítása. 15.3 A társulati művek körének megállapítása. 15.4 A társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és a belépés engedélyezése. 15.5 A tagok fizetési kötelezettségének megállapítása. 15.6 A differenciált társulati hozzájárulás elveinek kialakítása, mértékének megállapítása. 15.7 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása. - 11 -


15.8 A társulat belvízvédelmi terveinek elfogadása, módosítása. 15.9 A tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, költségtérítésének és díjazásának megállapítása. 15.10 A könyvvizsgáló megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, díjazásának megállapítása. 15.11 A társulat közfeladatainak éves ütemezése, valamint az ár- és belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása, mely jogát indokolt esetben, a tárgyévben részben vagy egészben az intézőbizottságra átruházhatja. 15.12 A közfeladatok ellátásához szükséges - a törvényben meghatározott mértékű elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése. 15.13 Az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása. 15.14 A küldöttgyűlés a zárszámadást csak akkor veheti tárgyalás alá, ha már meghallgatta az ellenőrző bizottság jelentését. Érvényesen csak akkor határozhat a zárszámadás elfogadása felől, ha az ellenőrző bizottság erre nézve megfelelő ajánlást tett. 15.15 Gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása. 15.16 Jegyzőkönyvvezető és két fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása. 15.17 Amit jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. „16. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 16.§ A KÜLDÖTTGYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVE (1) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - a küldöttgyűlés helyét, idejét, - a jelenlévő, illetve a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát, - a hozott határozatokat, annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent, illetve képviselt érdekeltek milyen érdekeltségi arányban hozták, - a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő nevét. (2) A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. Ideértve az érdekeltek képviseletére adott meghatalmazásokat is. (3) A küldöttgyűlés jegyzőkönyvének másolata a tagok, illetve képviselőjük részére nem kerül megküldésre, azt a társulat székházában megtekinthetik.

HELYÉBE LÉP:

16.§ A küldöttgyűlés jegyzőkönyve 16.1 A küldöttgyűlésen jelenléti ívet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés tagjának nevét, aláírását és az által képviselt terület nagyságát egész ha-ban, továbbá jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:  az küldöttgyűlés helyét, idejét;  a jelenlevő küldöttgyűlési tagok számát, az általuk képviselt területet egész ha-ban;  a napirendet;  a küldöttgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a küldöttgyűlés megjelent tagjai milyen arányban szavazták meg;  a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét. 16.2 A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. A jegyzőkönyvet a társulat honlapjára fel kell tenni. 16.3 A jegyzőkönyvet a tagok, a küldöttek és a küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meghívottak a társulat székhelyén tekinthetik meg.

- 12 -


„17. § A KÜLDÖTTGYŰLÉSI HATÁROZAT NYILVÁNTARTÁS”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 17.§ A KÜLDÖTTGYŰLÉSI HATÁROZAT NYILVÁNTARTÁSA (1) A küldöttgyűlések határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő határozatokkal kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.

HELYÉBE LÉP:

17.§ A küldöttgyűlési határozat nyilvántartása 17.1 A küldöttgyűlések határozatairól évente újra induló folyamatos sorszámozással nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. „18. § AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 18.§ AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG (1) Az intéző bizottság a társulat irányító szerve. Tagjai vezető tisztségviselők, akik újra választhatók. (2) Az intéző bizottság az elnökkel együtt öt tagból áll. Három póttag is megválasztásra kerül. Az intéző bizottság elnökét és tagjait, valamint póttagjait a küldöttgyűlés 2/3-os többséggel 4 éves időtartamra választ a tagok, illetve képviselőik közül. (3) Az intéző bizottsági tag helyére, ha annak tisztsége bármely okból megszűnik, újbóli választás mellőzésével a soros póttag lép. Ez a szabály nem alkalmazható az elnöki tisztség betöltésére. (4) Az intéző bizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulat, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. (5) Az intéző bizottság elnöke az ügyrendben, illetőleg az alapszabályban meghatározott módon, de legalább 1/4 évenként a bizottságot összehívja. (6) Az intéző bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak 2/3-a jelen van. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az intéző bizottság üléseire az ügyvezető igazgatót és az ellenőrző bizottság elnökét meg kell hívni. (7) Az intéző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. (8) Az alapszabály – az 1995. évi LVII. Törvény 34.§ (2), és a 2006. évi IV. törvény 18.§ (3) bekezdése alapján – felhatalmazza a Társulat Intéző Bizottságát a Társulat cégnevével, székhelyével, telephelyeivel és fióktelepével – kapcsolatos döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására.

HELYÉBE LÉP:

18.§ Az intéző bizottság 18.1 A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnökből és 4 fő tagból áll. 18.2 Az intézőbizottság elnökét és 4 fő tagját és 3 fő póttagját a küldöttgyűlés a társulat tagjai közül egyszerű többséggel öt évre választja meg. Az intézőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak. 18.3 Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulatot, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az Alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését. 18.4 Az intézőbizottság feladata: 18.4.1 Gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására. - 13 -


18.4.2 Gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről. 18.4.3 Gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról. 18.4.4 Gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről. 18.4.5 Biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit. 18.4.6 Biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését. 18.4.7 Figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását. 18.4.8 Előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat. 18.4.9 Beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről. 18.4.10 Dönt az éves feladattervben jóváhagyott közfeladatok év közbeni teljesítésének elfogadásáról. 18.4.11 Alapos és valós ok alapján a társulati hozzájárulást mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, részletfizetést engedélyezhet, ha ez a társulat közfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. Ezt a jogát az igazgatóra átruházhatja. 18.5 Az intézőbizottság működése 18.5.1 Ügyrendjét maga állapítja meg. 18.5.2 Üléseire a felügyelőbizottság elnökét és az igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 18.5.3 Elnöke az ügyrendben, illetőleg az Alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. 18.5.4 Az intéző bizottság az ülést az ellenőrző bizottság elnökének, vagy az intéző bizottság bármely tagjának az okot megjelölő kívánságára 15 napon belül össze kell hívni. 18.5.5 Az intéző bizottság ülésének meghívóját a napirend közlésével, és - az elnök által indokolt esetben - az előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal együtt úgy kell postázni, illetve kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal kézhez kapják. „19. § AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 19.§ AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE (1) Az intéző bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozat képességre vonatkozó megállapítást, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényeges tartalmát. A hozott határozatokat folyamatos sorszámozással kell ellátni, továbbá a határozatok végrehajtási határidejét, a felelősök nevét meg kell jelölni. Az ülés jegyzőkönyvét az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (2) Az intéző bizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. (4) Az intéző bizottság határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtás érdekében mikor és milyen intézkedések történtek.

- 14 -


HELYÉBE LÉP:

19.§ Az intéző bizottsági ülés jegyzőkönyve 19.1 Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá. 19.2 Üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát, az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a meghozott határozatokat évenkénti folyamatos sorszámozással megjelölve, és ha azok jellege megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével. 19.3 Üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni. 19.4 Üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. 19.5 Határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek. „20. § AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS JOGKÖRE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 20.§ AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS JOGKÖRE (1) Az intéző bizottság elnöke a társulat elnöke. (2) A társulat elnöke ezen alapszabályban, valamint a társulat szervezeti és működési szabályzatában megállapított jogkörében eljárva, a jogszabályok, az alapszabály és az egyéb szabályzatok, a küldöttgyűlés és az intéző bizottság határozatainak megtartásával irányítja a társulatot. Ennek megfelelően az elnök különösen a következő feladatokat látja el: - ellenőrzi a terv végrehajtását, - gondoskodik a tagok érdekeltségi hozzájárulásának kivetéséről, a társulat elnöke közli az egyes tagokkal az őket terhelő fizetési kötelezettségek jogalapját, az érdekeltségük tényét, az annak alapján fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, a teljesítés módját és határidejét, továbbá a közlés ellen igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, - gondoskodik a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások behajtásáról, - gondoskodik a küldöttgyűlés és az intéző bizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intéző bizottsági határozatok végrehajtásáról, - összehívja a küldöttgyűlést és az intéző bizottsági ülést, - tájékoztatja az ellenőrző bizottságot a társulat működéséről. (3) Az elnököt akadályoztatása esetén a kijelölt intéző bizottsági tag helyettesíti.

HELYÉBE LÉP:

20.§ Az intéző bizottság elnöke és jogköre 20.1 Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke, képviseli a társulatot harmadik személyek felé. 20.2 Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Akadályoztatása esetén feladatait - a munkáltatói jog gyakorlásán kívül - a rangidős intézőbizottsági tag látja el. 20.3 Az intézőbizottság elnökének feladatai - 15 -


20.3.1 Irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését. 20.3.2 Gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását. 20.3.3 Gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat. 20.3.4 Gondoskodik a társulati hozzájárulás tagok felé történő kiértesítéséről. 20.3.5 Gondoskodik a határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulások behajtásáról 20.3.6 Gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról. 20.3.7 Gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról. 20.3.8 Gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást, az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák. 20.3.9 Összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést, a küldöttválasztó fórumot; 20.3.10 Beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről; 20.3.11 Rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a társulat működéséről; 20.3.12 A felügyelőbizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint, intézkedik; 20.3.13 Ha az intéző-, illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az Alapszabályban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni; 20.3.14 Tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol; 20.3.15 Levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket. „21. § AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁG”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 21.§. AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁG (1) Az ellenőrző bizottság a társulat ellenőrző szerve. Elnökét és tagjait a küldöttgyűlés legalább 2/3-os többséggel, 4 évre választja meg, akik újra választhatók. (2) Az ellenőrző bizottság az elnökkel együtt három tagból áll. Két póttag megválasztására is sor kerül. A társulat elnökét, az intéző bizottság tagjait, valamint a társulattal munkaviszonyban álló személyeket az ellenőrző bizottságba beválasztani nem lehet. (3) A választott ellenőrző bizottsági tag helyébe, ha tisztsége bármely okból megszűnik a soros póttag lép. Ez a szabály nem alkalmazható az elnöki tisztség betöltésére. Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ellenőrző bizottság a társulat tevékenységéről szóló megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol. A küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság megállapításainak ismeretében határozhat. (4) Az ellenőrző bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az elnök által megbízott tagja az intéző bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. (5) Ügyrendjét maga állapítja meg. Évente négy ülést tartanak.

HELYÉBE LÉP:

21.§ A felügyelőbizottság - 16 -


21.1 A társulat ellenőrző szerve a felügyelőbizottság. Az ellenőrző bizottság az elnökkel együtt három tagból áll. 21.2 A felügyelőbizottság elnökét és 2 fő tagját és 2 fő póttagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel öt évre. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak. 21.3 A felügyelőbizottság hatásköre a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok, az Alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását. 21.4 A felügyelőbizottság feladata 21.4.1 Rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban - a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a társulat elnökével. 21.4.2 Testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként egy alkalommal pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít. 21.4.3 A felügyelőbizottság a zárszámadást köteles - szükség esetén szakértő igénybevételével –felülvizsgálni, és a felülvizsgálat megállapításairól a küldöttgyűlésnek jelentést készíteni. 21.4.4 Szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására. 21.4.5 Indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást kezdeményezhet. 21.4.6 Véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket. 21.4.7 Jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki. 21.5 A felügyelőbizottság működése: 21.5.1 ügyrendjét maga állapítja meg; 21.5.2 a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol; a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat; 21.5.3 az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti; 21.5.4 akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

ÚJ § FELVÉTELÉRE KERÜLT SOR: 21./A.§ A felügyelőbizottság elnöke 21.6 A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. Ezen belül a felügyelőbizottság elnöke: 21.6.1 rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít; 21.6.2 a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez; 21.6.3 megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek; 21.6.4 összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására. 21.7 A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. - 17 -


21.8 Feladatai ellátásának felügyelőbizottsági tag látja el.

akadályoztatása

esetére

helyettesítését

a

korelnök

„22. § AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS ÉS A VIZSGÁLATOK JEGYZŐKÖNYVE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 22.§. AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS ÉS A VIZSGÁLATOK JEGYZŐKÖNYVE (1) Az ellenőrző bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat, a határozatok végrehajtásának határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá. (2) Az ellenőrző bizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrző bizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek. (3) Az ellenőrző bizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. HELYÉBE LÉP:

22.§ A felügyelőbizottsági ülés és a vizsgálatok jegyzőkönyve 22.1 A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos évenkénti sorszámozással megjelölve, és - ha azok jellege megkívánja - a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelőbizottság elnöke (levezető elnök) írja alá. 22.2 A felügyelőbizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek. 22.3 A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők. 22.4 Az ellenőrző bizottság a különös szakértelmet igénylő vizsgálatokhoz szakértőket vehet igénybe. 22.5 A társulat küldöttgyűlése, illetve az intéző bizottság köteles az ellenőrző bizottság javaslatait és indítványait megtárgyalni majd ezek tárgyában határozni. „23. § A TÁRSULAT TISZTSÉGVISELŐI”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 23.§ A TÁRSULAT TISZTSÉGVISELŐI (1) Tisztségviselők: - az intéző bizottság elnöke, tagjai, - az ellenőrző bizottság elnöke, tagjai. (2) Tisztségviselő csak a társulat tagja, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén annak képviselője lehet. Egy tag, vagy egy képviselő két tisztségre nem választható.

HELYÉBE LÉP:

23.§ A társulat tisztségviselői 23.1

A társulat tisztségviselői: - 18 -


23.1.1 intézőbizottság elnöke, tagjai (vezető tisztségviselők); 23.1.2 felügyelőbizottság elnöke (vezető tisztségviselő), tagjai. 23.2 Tisztségviselő választhatóságának feltételei: 23.2.1 a társulat nagykorú, cselekvőképes tagja - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv esetén annak képviselője - lehet, aki nem áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt; 23.2.2 egy tag két tisztségre nem választható; 23.2.3 a tisztségviselők korlátlan számban újraválaszthatók; 23.2.4 a tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, a jelen Alapszabályban, a társulat belső szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és a felügyelőbizottság határozataiban foglaltak szerint kötelesek ellátni; 23.2.5 a tisztségviselők a társulat küldöttgyűlése által az éves költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek. „23/A.§ A KÖNYVVIZSGÁLÓ”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 23./A.§ A KÖNYVVIZSGÁLÓ A Társulat könyvvizsgálóját a küldöttgyűlés választja meg 4 éves időtartamra. A könyvvizsgáló visszahívása és díjazásának megállapítása szintén a küldöttgyűlés hatásköre. A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a Társulat számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a Társulat munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társulat bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja.

HELYÉBE LÉP:

23./A.§ A könyvvizsgáló 23.3 A társulat könyvvizsgálóját a küldöttgyűlés választja meg 5 éves időtartamra. 23.4 A könyvvizsgáló visszahívása és díjazásának megállapítása szintén a küldöttgyűlés hatásköre. 23.5 A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a társulat számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. 23.6 A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a Társulat munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társulat bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. 23.7 Megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek. „24. § TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 24.§ TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE (1) Nem választható társulati tisztségre a kis korú, a gondnokság alatt álló, az aki jogerős bírói döntés alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, továbbá aki a társulatnak nem tagja, illetve a tagnak nem képviselője. (2) A társulat ügyvezető igazgatója tisztségviselő nem lehet és a tagok képviseletét nem láthatja el. - 19 -


(3) A tisztségviselők és az ügyvezető igazgató nem lehetnek egymásnak a PTK. szerinti közeli hozzátartozói. (4) Az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság tagjai a társulattal munkaviszonyt nem létesíthetnek.

HELYÉBE LÉP:

24.§ Tisztségviselők összeférhetetlensége 24.1 Nem választható társulati tisztségre a kis korú, a gondnokság alatt álló, az aki jogerős bírói döntés alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, továbbá aki a társulatnak nem tagja, illetve a tagnak nem képviselője. 24.2 A társulat igazgatója tisztségviselő nem lehet és a tagok képviseletét nem láthatja el. 24.3 A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, valamint a tisztségviselő nem lehet a társulat igazgatója. 24.4 A társulat tisztségviselői a társulattal munkaviszonyt nem létesíthetnek. „25. § A TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGEI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 25.§ A TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGEI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE (1) A társulat intéző bizottsága és ellenőrző bizottsága a társulat küldöttgyűlésének tartozik felelősséggel. (2) A tisztségviselők a jogszabályban, az alapszabályban, egyéb belső szabályzatban, vagy a küldöttgyűlési határozatokba ütköző cselekményeikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. (3) Nem tartozik felelősséggel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában, vagy ilyen intézkedés megtételében nem vett részt, ellene szavazott, vagy tiltakozott.

HELYÉBE LÉP:

25.§ A tisztségviselők felelősségei és kártérítési kötelezettsége 25.1 A tisztségviselők a társulat küldöttgyűlésének tartoznak felelősséggel, felelősségre vonásuk a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. 25.2 A tisztségviselők a tőlük elvárható gondossággal kötelesek feladataik teljesítése során eljárni, a társulat üzleti ügyeiről szerzett ismereteiket üzleti titokként megőrizni. Kötelezettségeik megszegésével a társulatnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek. 25.3 A tisztségviselők jogszabályba, Alapszabályba, a társulat belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző cselekedeteikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. 25.4 A tisztségviselők felelőssége egyetemleges. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a felelősségre vonásra okot adó határozat vagy intézkedés ellen szavazott, illetve lépett fel, és ellenvéleményét bizonyíthatóan az ellenőrző bizottság, illetve annak elnöke tudomására hozta. A tartózkodó vélemény nem minősül ellenvéleménynek. „26. § TISZTSÉGVISELŐK LEMONDÁSA, FELMENTÉSE, VISSZAHÍVÁSA”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 26.§ TISZTSÉGVISELŐ LEMONDÁSA, FELMENTÉSE, VISSZAHÍVÁSA (1) A társulat választott tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. (2) A társulat elnöke a lemondást az ellenőrző bizottság elnökének is köteles bejelenteni. A többi

- 20 -


tisztségviselő a társulat elnökének jelenti be lemondását, a lemondást a küldöttgyűlés elé kell terjeszteni. (3) A társulat tisztségviselőit fel kell menteni, ha: - tisztségéről lemondott, - a tisztség betöltését kizáró személyi változás következik be, - összeférhetetlenséget előidéző ok merül fel. (4) A tisztségviselőt vissza kell hívni, ha: - a tagi képviseletre adott megbízást visszavonták, - a tisztségétől való elmozdító kimondó határozatot, vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítéletet hoztak ellene.

HELYÉBE LÉP:

26.§ Tisztségviselő lemondása, felmentése, visszahívása 26.1 A társulat tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. Ez esetben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel a tisztségviselőt. 26.2 Az intézőbizottság elnöke lemondását a felügyelőbizottság elnökének köteles bejelenteni, a többi tisztségviselő az intézőbizottság elnökének jelenti be a lemondását. 26.3 Minden lemondást a soron következő küldöttgyűlés elé kell terjeszteni. 26.4 Ha a tisztségviselő tisztsége bármilyen okból megüresedik a soron következő póttag lép a megüresedett tisztségbe. Amennyiben nincs póttag, aki a megüresedett tisztséget betöltse, a küldöttgyűlésnek gondoskodni kell, a tisztségviselők Alapszabály szerinti számának választással történő helyreállításáról, a soron következő küldöttgyűlésen. 26.5 Az intézőbizottság és a felügyelőbizottság elnökének lemondása esetén, a 90 napon belül összehívott küldöttgyűlésen kell az új elnököt megválasztani. 26.6 A tisztségviselőt fel kell menteni, ha 26.6.1 tisztségéről lemondott; 26.6.2 a tisztség betöltését kizáró ok következett be; 26.6.3 a jogszabályban, illetőleg az Alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg; 26.6.4 a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált. 26.6.5 ha a 26.6.4 pontban meghatározott alkalmatlanság a tisztségviselő tisztségének ellátásával vagy magatartásával függ össze, jelen Alapszabályban szabályozott módon a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a küldöttgyűléstől nem várható el. 26.7 A tisztségviselő tisztsége megszűnik, ha 26.7.1 tisztségéről lemondott, 26.7.2 a küldöttgyűlés visszahívta vagy felmentette, 26.7.3 a tisztségviselő személy elhalálozott, 26.7.4 tisztségét a társulati tag képviselőjeként töltötte be, és a képviseletre adott megbízásnak visszavonását a tag a társulatnak írásban bejelentette. 26.8 A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltották, és visszahívhatja, ha más súlyos kifogás merül fel ellene. „27. § A TÁRSULAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSA”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 27.§ A TÁRSULAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSA (1) A társulat az alapszabályában meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.

- 21 -


(2) A társulat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (3) A társulat vállalkozási tevékenységének szabályozását a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. (4) A vállalkozói tevékenységet egyszemélyi felelősséggel az ügyvezető igazgató irányítja, képviseli.

HELYÉBE LÉP:

27.§ A társulat gazdálkodásának általános előírása 27.1 A társulat a tevékenységi körébe illő, az Alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő, azokat nem veszélyeztető vállalkozási tevékenységet is folytathat. 27.2 A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 27.3 A társulat vállalkozási tevékenységének szabályozását a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. 27.4 A vállalkozói tevékenységet egyszemélyi felelősséggel a társulati igazgató irányítja, képviseli. 27.5 A társulat a vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét közfeladatainak ellátására fordíthatja. „28. § A TÁRSULAT ÜGYVEZETÉSE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 28.§ A TÁRSULAT ÜGYVEZETÉSE (1) A társulat ügyvezetését az alapszabályban, szervezeti és működési szabályzatban részletesen meghatározott módon a társulat ügyvezető igazgatója irányítja. (2) A társulat ügyvezető igazgatója felett a munkáltatói jogokat az intéző bizottság elnöke gyakorolja.

HELYÉBE LÉP:

28.§ A társulat ügyvezetése 28.1 A társulat szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását igazgató látja el. 28.2 Az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat az intézőbizottság elnöke gyakorolja. 28.3 Tevékenységét a jelen Alapszabályban és a társulat belső szabályzataiban meghatározottak szerint, határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján végzi. 28.4 A társulat munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. 28.5 A munkaszerződéssel alkalmazott igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak. 28.6 Az igazgató önálló hatáskörben képviseli a társulatot harmadik személyek felé. 28.7 A társulathoz beérkezett ügyiratokra tett intézkedések, valamint a társulat által kezdeményezett intézkedések aláírására (kiadmányozására) az elnök és az igazgató vagy az általuk írásban megbízott személy jogosult. 28.8 Pénzforgalommal kapcsolatos utalványozásokra az igazgató és az SZMSZ-ben megjelöltek jogosultak. 28.9 Olyan intézkedést, amely később a társulat feladataihoz szükséges pénzeszközökből kifizetést tesz szükségessé, kizárólag az utalványozásra jogosultak tehetnek. 28.10 Bankszámláról történő kifizetéseknél, vagy átutalásoknál a banki előírások irányadók. 28.11 A társulatnál a belső ellenőrzést az felügyelőbizottság, a vezetői ellenőrzést - a hatáskörüknek megfelelő munkamegosztással - az elnök és az igazgató látja el. 28.12 A társulat a tisztségviselőkről, a küldöttekről, valamint az érdekképviseleti szervbe megválasztott küldöttről, napra kész nyilvántartást vezet. - 22 -


28.13 A küldöttekről vezetett nyilvántartásnak a személyazonosságuk megállapításához szükséges adatokat, az általuk képviselt tagok létszámát és a társulati területet kell tartalmazni. 28.14 A társulat a tagokról olyan kimutatást vezet, amely tartalmazza a társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó ingatlan(ok) jellemző adatait. 28.15 A társulat ügyvitelének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. „29. § A TÁRSULAT KÉPVISELETE CÉGJEGYZÉSE ÉS A TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 29.§ A TÁRSULAT KÉPVISELETE, CÉGJEGYZÉSE ÉS A TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA (1) A társulat képviseletét a társulat elnöke, vagy az ügyvezető igazgatója önállóan látja el. Az érdekképviseleti szervekben a társulat elnöke és az ügyvezető igazgató együttesen képviseli a társulatot. (2) A társulat cégjegyzése akként történik, hogy az írógéppel, sornyomtatóval előírt, vagy bélyegzővel előnyomott, illetve nyomdai úton előállított cégnév alá az elnök, vagy az ügyvezető igazgató önállóan írja nevét az aláírási címpéldány szerint. (3) A társulat köteles a tisztségviselőkről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a személyi adatokon és a lakcímen túl fel kell tüntetni a megválasztás keltét és lejárati időpontját.

HELYÉBE LÉP:

29.§ A társulat képviselete, cégjegyzése és a tisztségviselők nyilvántartása 29.1 A társulat képviseletét a társulat elnöke, vagy az igazgatója önállóan látja el. Az érdekképviseleti szervekben a társulat elnöke és az igazgató együttesen képviseli a társulatot. 29.2 A társulat cégjegyzése akként történik, hogy az írógéppel, sornyomtatóval előírt, vagy bélyegzővel előnyomott, illetve nyomdai úton előállított cégnév alá az elnök, vagy az igazgató önállóan írja nevét az aláírási címpéldány szerint. 29.3 A társulat köteles a tisztségviselőkről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a személyi adatokon és a lakcímen túl fel kell tüntetni a társulatnál betöltött tisztségét, a megválasztás keltét és lejárati időpontját. „30. § MUNKAÜGYI RENDELKEZÉSEK”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 30.§ MUNKAÜGYI RENDELKEZÉSEK (1) A társulat a közfeladataival összefüggő tevékenységét szűk körű ügyviteli szervezettel végzi, szervezeti és működési szabályzatban rögzítettek szerint. (2) A tisztségviselők, a társulat küldöttgyűlése által jóváhagyott keret erejéig díjazásban, tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülnek.

HELYÉBE LÉP:

30.§ Munkaügyi rendelkezések 30.1 A társulat a feladataival összefüggő beruházói-, ügyviteli - és vagyon-hasznosítási feladatok ellátására a feladatokhoz igazodó létszámú és szakmai összetételű munkaszervezetet tart fenn, egyes esetekben feladatok elvégzésével vállalkozót, illetve a feladatokra szakosodott szervezetet bízhat meg. - 23 -


30.2 A munkaszervezet tagozódását és működési rendjét Szervezeti és Működési Szabályzatban kell megállapítani. 30.3 A munkaszervezet létszámát és összetételét a társulat igazgatója határozza meg az igényeknek megfelelően. 30.4 A munkaszervezet tagjai (munkavállalók) felett a munkáltatói jogokat a társulat igazgatója gyakorolja. „31. § AZ ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 31.§. AZ ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK (1) A társulat által végrehajtandó feladatok költségeit a tagok érdekeltségi hozzájárulásából kell fedezni az állami és egyéb támogatások mellett. Az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A társulat közcélú feladataiban érdekelt, az érdekeltségi területen ingatlant ténylegesen használó minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A tagok a társulat közcélú feladatainak megvalósításához érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni. (3) Ha az érdekeltségi területen lévő ingatlannak több jogcímen van tényleges használata, a társulati érdekeltség arányát minden jogcím után külön-külön meg kell állapítani. (4) Az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét a küldöttgyűlés differenciálhatja. (5) Az érdekeltségi hozzájárulás összegét és annak évenkénti fizetendő részleteit a társulat tervének meghatározásakor úgy kell megállapítani, hogy az a társulat részére nyújtott különböző támogatásokat is figyelembe véve fedezze a működési költségeket, így különösen: - a társulat közcélú feladataihoz szükséges valamennyi költséget, ideértve a hitelek törlesztéséhez és a kamatok fizetéséhez szükséges összegeket is. - a működési kiadásokat, - a rendkívüli feladatokra és költségekre tartalékolható összeget. (6) A társulat köteles a tagokkal és érdekeltekkel az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulást megállapító küldöttgyűlési határozat számát, teljes összegét, továbbá a fizetés, illetőleg a teljesítés határidejét, a részletekben történő fizetés feltételeit és jogorvoslati lehetőséget írásban közölni. (7) Az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének határideje az az időpont, amelyet a küldöttgyűlés az éves érdekeltségi hozzájárulás befizetésére megállapított. (8) A határidőre meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás után késedelmi kamatot kell fizetni, ha az érdekeltségi hozzájárulást a befizetési határidőn túl fizetik be és a társulat a behajtás iránt még nem intézkedett a késedelmi kamat érvényesíthető. (9) A társulat az érdekeltségi hozzájárulás beszedéséért ösztönző jutalmat adhat. (10) A társulat az éves érdekeltségi hozzájárulás megállapítására vonatkozó értesítést a fizetési határidő előtt legalább 30 nappal köteles kiküldeni. (11) Ha a tag az érdekeltségi hozzájárulást határidőre nem fizeti meg akkor a társulat: - a beszedési rendszerbe tartozó jogi személyek esetében azonnali beszedési megbízás kibocsátása útján intézkedik, - egyéb tagok és érdekeltek esetében a jegyző útján a követelés adók módjára történő beszedése végett intézkedik. (12) A számlázás rendje: - a Társulat alapszabálya szerint a Társulat szolgáltatása és a tagok érdekeltségi hozzájárulásának befizetése szerződésnek tekinthető - a Társulat küldöttgyűlése által elfogadott és kivetett, a tag által befizetett érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke, amelynek mértékét és befizetésének időpontját a küldöttgyűlés határoz meg

- 24 -


- a kivetett majd befizetett érdekeltségi hozzájárulás összege tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is - A tárgy évben be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás pótlásáról, vagy az éves terv módosításáról az Intéző-bizottság határoz - a befizetett érdekeltségi hozzájárulásról a befizetést követő hó 15. napjáig számlát kell a tag részére kibocsátani - A társulat szolgáltatásának tárgya: közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása - A társulat szolgáltatásának teljesítését az évzáró küldöttgyűlés igazolja az éves beszámoló elfogadásával.

HELYÉBE LÉP:

31.§ Társulati hozzájárulás 31.1 A társulat küldöttgyűlése által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás megelőlegezett ellenértéke, melyet a tagnak kell megfizetni. 31.2 A társulati hozzájárulás alap- és differenciált hozzájárulásból (a továbbiakban: hozzájárulás) áll. A hozzájárulás összegét a küldöttgyűlés a tárgyévet követő évre állapítja meg. 31.3 Társulati alaphozzájárulás 31.3.1 Az esedékes társulati alaphozzájárulást úgy kell megállapítani, hogy az - figyelembe véve a társulati közfeladatokhoz rendelkezésre álló saját pénzügyi erőforrásokat, valamint az állami - és egyéb támogatásokat, továbbá a biztonságos működéshez, a vízkárelhárításhoz szükséges tartalékokat - fedezze a társulat közfeladatainak költségeit és az éves működési kiadásokat. 31.3.2 A zártkerti és belterületi földterületek összessége utáni hozzájárulás megfizetésének kötelezettje a települési önkormányzat. 31.3.3 A tag társulati alaphozzájárulásának összegét úgy kell kiszámítani, hogy a működési terület adott közigazgatási területén a tag tagsági viszonyát megalapozó összes ingatlan, vagy ingatlanrész egész hektárra kerekített területét meg kell szorozni a küldöttgyűlés által a tárgyévre megállapított társulati alaphozzájárulás egy ha-ra megállapított összegével, figyelemmel a küldöttgyűlés által megállapított alaphozzájárulást csökkentő tényezőkre. 31.3.4 Ha a tag tagsági viszonyát megalapozó összes ingatlan, vagy ingatlanrész mértéke külterületen nem éri el a fél hektárt, a tagnak a társulati alaphozzájárulást nem kell megfizetni. 31.3.5 Ha a társulat működési területén lévő ingatlannak több tulajdonosa, illetve több tényleges használója van, akkor az alaphozzájárulás mértékét mindegyik társulati tag terhére tulajdoni/használati arányuk szerint külön-külön kell megállapítani kivéve, ha az ingatlan valamelyik résztulajdonosa, illetve részbeni használója az ingatlan egésze vagy szerződésben, nyilatkozatban vállalt része után megállapított alaphozzájárulás megfizetését írásban magára vállalta. 31.3.6 Az alaphozzájárulás évente esedékes pénzben fizetendő összegét minden évben, küldöttgyűlés határozatában megjelölt időpontig kell megfizetni. Az intéző bizottság (igazgató) a tag írásban előterjesztett és méltányolható kérelmére engedélyezheti, hogy a tag két- illetve több részletben, legkésőbb december 31-ig fizesse meg a terhére megállapított alaphozzájárulást. 31.3.7 Ha az alaphozzájárulás megfizetése a természetes személy tagot annak szociális körülményei, vagy egyéb ok miatt súlyosan hátrányos helyzetbe hoznák, akkor az alaphozzájárulás összegét az intéző bizottság (igazgató) a tag kérelmére mérsékelheti, vagy megfizetését határozott időre felfüggesztheti. 31.3.8 Az alaphozzájárulás egysége az egy ha, amelynek összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző naptári évre megállapított közcélú érdekeltségi hozzájárulás alsó értékének fele. - 25 -


31.3.9 Az alaphozzájárulás mértéke a) Az alaphozzájárulás 100%-át kell fizetni: belterület, zártkert, szántó, gyümölcsös, kert, szőlő, és kivett (kivétel: mocsár, vízállás) művelési ágú területekért; b) Az alaphozzájárulás 50%-át kell fizetni: gyep, legelő, rét, erdő, nádas, kivett mocsár, és kivett vízállás területekért. c) Ha a tag tagsági viszonyát megalapozó összes ingatlan, vagy ingatlanrész mértéke külterületen a 0,5-1,5 ha közötti, akkor az alaphozzájárulás mértékét a társulat küldöttgyűlése határozatával differenciálhatja. 31.4 A differenciált hozzájárulás elvei, jellege, mértéke 31.4.1 A küldöttgyűlés külön határozatával  az ingatlan fekvése,  művelési ága,  használatának módja,  melioráltságának mértéke,  vízkárérzékenysége,  a védett érték,  a többlet fenntartási igény alapján differenciált társulati hozzájárulást határozhat meg. 31.4.2 A differenciált hozzájárulás jellege szerint lehet egyszeri alkalomra szóló, vagy évente fizetendő. 31.4.3 A differenciált hozzájárulás mértékeit a küldöttgyűlés külön határozatokban állapítja meg. 31.5 A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, amelyet a tag a költségei között számolhat el. A hozzájárulás mértékét, jellegét, a befizetés időpontját és az ellátandó éves közfeladatok körét a küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a tagok a közfeladatok elvégzését megelőzően kötelesek megfizetni. Alapos és valós indok alapján az intézőbizottság a hozzájárulás mértékét csak abban az esetben mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre csak akkor függesztheti fel, ha ez nem veszélyezteti a közfeladatok ellátását. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. 31.6 A hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni  a fizetési kötelezettség jogalapját;  a küldöttgyűlési határozat számát;  a társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységre eső hozzájárulás mértékét;  a tag társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét;  a hozzájárulás összegét;  a befizetés módját;  a befizetés határidejét;  a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit;  a jogorvoslati lehetőséget. 31.7 A befizetett hozzájárulásról a társulat a befizetést követő hónap 10. napjáig számlát bocsát ki a tag részére. 31.8 Jogorvoslat: A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a küldöttgyűlési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. 31.9 Be nem fizetett társulati hozzájárulás 31.9.1 A késedelmes befizetés esetén a társulat késedelmi pótlék felszámítására jogosult, ennek mértéke megegyezik a tárgyév január elsején érvényes banki alapkamat kétszeresével. 31.9.2 A határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulást és a megállapított késedelmi pótlékot az intézőbizottság elnökének megkeresésére az illetékes állami vagy helyi adóhatóság - 26 -


költségátalány megelőlegezése nélküli eljárásában, az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint a behajtás költségeivel növelten hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át. 31.9.3 A megkeresésben közölni kell a végrehajtáshoz szükséges alábbi adatokat  a tag nevét;  lakóhelyét, székhelyét;  a tag hozzájárulásának alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét;  a hozzájárulás összegét, a követelést megalapozó küldöttgyűlési határozat számát és az abban foglalt határidőt;  a természetes személy tag részére költségvetési támogatást folyósító és ismert szervezet nevét, címét. „32. § A TAGOK NYILVÁNTARTÁSA”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 32.§ A TAGOK NYILVÁNTARTÁSA (1) A társulat köteles a tagjairól részletes és összesített nyilvántartást vezetni. (2) A nyilvántartás a társulatoknál rendszeresített, olyan okmány, amely közigazgatási egységenként tartalmazza a tagok érdekeltségét megalapozó valamennyi adatot, továbbá az ezekben bekövetkező változásokat.

HELYÉBE LÉP:

32.§ A tagok nyilvántartása 32.1 A nyilvántartás a társulatoknál rendszeresített, olyan program, amely területi egységenként tartalmazza a tagok érdekeltségét megalapozó valamennyi adatot, továbbá az ezekben bekövetkező változásokat. 32.2 A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát első alkalommal az Alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy alkalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. 32.3 A tagnyilvántartás ezen Alapszabály melléklete. (3. sz. melléklet) „33. § A TÁRSULAT VAGYONA”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 33.§. A TÁRSULAT VAGYONA (1) A társulat által a feladatkörében, akár saját anyagi erőforrásból, akár saját erőforrásból és állami támogatásból újonnan létrehozott, vagy a meglévők bővítésével, átalakításával, felújításával létrejött művek, az ezekbe tartósan beépített berendezések, szerkezetek, anyagok társulati tulajdonba kerülnek. (2) A vízi társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. (3) A vízi társulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek. (4) A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból, valamint a vállalkozásból származó eredményéből látja el a közcélú feladatait.

HELYÉBE LÉP:

33.§ A társulat gazdálkodása, vagyona 33.1 A társulat a tagok társulati hozzájárulásából, az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét. - 27 -


33.2 A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül. 33.3 A társulat a közfeladatainak megvalósítására középtávú terveket dolgoz ki, és ezek alapján készíti el az éves üzemterveket. 33.4 A társulat gazdálkodási éve azonos a naptári évvel. 33.5 A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyon és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. 33.6 Elkülönített vagyon: a társulat nyilvántartásában kimutatott társulati művek, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a társulati művek értékének 8%-a. 33.7 A társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon nem terhelhető meg, nem vonható végrehajtás alá, azt a társulat mértékének és értékének csökkenése nélkül használhatja. A tárgyévben a közfeladat ellátásához juttatott pénzeszközt közfeladatai ellátására fordítja. 33.8 A társulat elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott, tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni. 33.9 A társulat a tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati) visszatérítendő támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére az éves társulati hozzájárulás legfeljebb felét fedezetként felajánlhatja. 33.10 A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek. A társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés vagy az intézőbizottság döntései szerint használja fel. 33.11 A társulati művek körébe tartozó állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízilétesítményekre vagyonkezelői, illetve használati (üzemeltetői) szerződést köt a tulajdonossal. 33.12 A tagok társulati hozzájárulása és a helyi önkormányzati támogatás a társulat tulajdonába kerül, mint társulati vagyon. Az EU-s és nemzeti támogatás is a társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha jogszabály szerint arról más intézmény vagy szervezet számol el. 33.13 Állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizeket és vízilétesítményeket csak akkor lehet a társulati művek körébe felvenni, ha az adott műre már megkötésre került a vagyonkezelői, használati, illetve üzemeltetői szerződések, amelyben rendelkezni kell többek között a tulajdonosi hozzájárulás jellegéről, mértékéről. 33.14 A társulati jegyzet tőkéjét a társulat saját vagyona képezi. 33.15 A társulat ezen Alapszabálya a társulat szolgáltatása és a tagok társulati hozzájárulása befizetése tekintetében szerződésnek tekintendő. 33.16 A küldöttgyűlése által elfogadott és a tag által befizetett társulati hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke, amelynek mértékét és befizetésének időpontját a küldöttgyűlés határozza meg. A tárgyévben be nem fizetett társulati hozzájárulás pótlásáról vagy az éves terv módosításáról az intézőbizottság határoz. 33.17 A társulat szolgáltatásának tárgya: közcélú társulati tevékenység ellátása. 33.18 A társulat a gazdálkodási év lezárását követően - a vonatkozó pénzügyi és számviteli előírások szerint - éves beszámolót készít. 33.19 A társulat szolgáltatásának éves teljesítését a zárszámadó küldöttgyűlés igazolja az éves beszámoló elfogadásával. 33.20 A társulat az előteljesítés jogát tagjaival szemben fenntartja. 33.21 A társulat felelőssége: - 28 -


33.21.1 A társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés vagy az intézőbizottság döntései szerint használja fel. 33.21.2 Nem állapítható meg a társulat felelőssége azzal a taggal szemben, akinek a kár keletkezésekor a társulati hozzájárulás megfizetése tekintetében hátraléka van. „34. § A TÁRSULAT MEGSZÜNÉSE”-BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 34.§. A TÁRSULAT MEGSZÜNÉSE (1) A társulat megszűnik, ha: - elhatározza jogutód nélküli megszűnését, - másik társulattal egyesül, vagy több társulatra szétválik, - a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, - cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

HELYÉBE LÉP:

34.§ A társulat megszűnése, működési terület változásai 34.1 A társulat megszűnése jogutódlással: kettő vagy több társulat egyesülésénél, valamint egy társulat két- vagy több társulatra történő szétválására a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni. 34.2 A társulat jogutód nélkül megszűnik, ha  elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);  a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;  a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;  a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését. 34.3 Csatlakozás a társulathoz: csatlakozáskor a társulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az érdekeltek több mint kétharmada az alakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban nyilvánítja ki, hogy az adott társulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a társulat küldöttgyűlése az Alapszabály egyidejű módosításával határoz. A működési terület kibővítésénél a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervezet véleményét figyelembe kell venni. 34.4 Belépés a társulatba: amennyiben új ingatlantulajdonos természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek lépnek be a már működő társulatba, a társulat működési területe a belépő tagok által képviselt területtel bővül ki. A belépésről a társulat küldöttgyűlése az Alapszabály egyidejű módosításával határoz. 34.5 Kiválás a társulatból: kiválás esetében a jelen társulat, az érvényes Alapszabály módosítását követően változatlan formában működik tovább. A kivált tagok részvételével pedig új társulat vagy társulatok az alakulás szabályai szerint jönnek létre. 34.6 Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társulattól megváló tagok a társulati vagyon egy részével más, már működő társulathoz, mint átvevő társulathoz csatlakoznak. A kiválásról szóló küldöttgyűlési határozat megalkotásában ilyenkor az átvevő társulat is részt vesz. „35. § A TÁRSULAT FELÜGYELETI SZERVE”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 35.§ A TÁRSULAT FELÜGYELETI SZERVE (1) A társulat törvényességi felügyeletét a Békés megy Bíróság, mint Cégbíróság látja el.

HELYÉBE LÉP:

35.§ A társulat felügyeleti szerve - 29 -


35.1 A társulat felett a törvényességi felügyeletet a Békés Megyei Bíróság, mint cégbíróság látja el. 35.2 A társulat cégjegyzése 35.2.1 A társulat cégjegyzése akként történik, hogy társulat képviseletére a 35.2.2 bekezdésben meghatározott jogosultak a társulat géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott nevéhez saját aláírásukat csatolják. 35.2.2 Önálló cégjegyzési joga az elnöknek és az igazgatónak van. 35.3 A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a mezőgazdasági vízgazdálkodásért felelős miniszter látja el. „36. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK”-BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 36.§ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Ezen alapszabályban nem érintett kérdések tekintetében a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályok és a társulat belső szabályzataiban rögzített rendelkezések az irányadók (2) Ezen alapszabályt Orosházán, 1996.május hónap 14. napján megtartott társulati taggyűlés I/11/1996. sz. határozatával jóváhagyta. A 2001. január 31-i alapszabály módosítást a küldöttgyűlést a 2001. január 31-i küldöttgyűlésén megtárgyalta a I/13/2001. sz. küldöttgyűlési határozatával elfogadta. Az alapszabály módosítást az egységes szerkezetben jellel jelöltük meg.

HELYÉBE LÉP:

36.§ Záró rendelkezések 36.1 Ezen alapszabályban nem érintett kérdések tekintetében a vízitársulatokra vonatkozó jogszabályok és a társulat belső szabályzataiban rögzített rendelkezések az irányadók.

ÚJ § FELVÉTELÉRE KERÜLT SOR: 37.§ Az Alapszabály mellékletei a következők 1. sz. melléklet: A társulati területet feltüntető helyszínrajz 2. sz. melléklet: A területi egységek körzeteit feltüntető helyszínrajzok 3. sz. melléklet: Tagnyilvántartás 4. sz. melléklet: Küldöttgyűlés tagjainak nyilvántartása

- 30 -

DÉL-BÉKÉS MEGYEI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS TERVEZET

Recommend Documents