Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése

Békéscsaba Megyei Jogú Város

Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése Városfejlesztési Koncepció

2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció

A VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Felelős tervezők: szakképesítés: okl. táj- és kertépítész mérnök, okl. városépítési- városgazdasági Schuchmann Péter területrendező vezető tervező szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5068 tervezői jogosultság: TR, TK szakképesítés: okl. geográfus, okl. szociológus Károlyi János területrendező vezető tervező építészkamarai névjegyzéki szám: 13-1017 tervezői jogosultság: TR Közreműködtek: Tóth Anett Krisztina (okl. közgazdász), Molnár László (okl. terület- és településfejlesztő geográfus), Fercsák Ágnes (településmérnök) Békéscsaba MJV Önkormányzata részéről: Opauszki Zoltán (Kabinetvezető), Wittmann László (osztályvezető, Stratégiai-Fejlesztési Osztály), Lukácsi László Kornél (Városi Főépítész), Dr. Sódar Anita (Közbeszerzési és Projektmenedzsment Csoportvezető, Stratégiai-Fejlesztési Osztály), Marik Tibor Márk (Pályázati-Gazdasági Ügyintéző, Stratégiai-Fejlesztési Osztály) A Városfejlesztési Koncepció elkészítésében szóbeli javaslatokkal közreműködtek a Gazdasági, a Humán és a Városfejlesztési Munkacsoport tagjai, valamint az Egyházi illetve a Gazdasági Fórum résztvevői.

2014. szeptember

2 2014. szeptember


Tartalom Bevezetés, előzmények ............................................................................................................. 4 Előzmények ............................................................................................................................ 4 A városfejlesztési koncepció megújítása 2014-ben................................................................ 8 Településfejlesztési elvek ......................................................................................................... 9 A városfejlesztés alapelvei ..................................................................................................... 9 Horizontális fejlesztési célok ............................................................................................... 12 Békéscsaba jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan ............................................................................................................................ 13 Békéscsaba jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan ....................................................... 14 A város átfogó fejlesztését szolgáló célok ............................................................................. 15 Átfogó cél ............................................................................................................................. 15 A városfejlesztés stratégiai céljai ......................................................................................... 15 A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a stratégiai célok kapcsolata ...... 16 Részcélok meghatározása ...................................................................................................... 17 A stratégiai célok megvalósítását szolgáló részcélok, fejlesztési irányok ........................... 17 A fejlesztési célok tartalma .................................................................................................... 22 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre .................................................. 35 A fejlesztéspolitikától elvárt eredmények ............................................................................ 35 A továbbtervezéshez, a stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása ............................ 36 Társadalmi adatok ................................................................................................................ 36 Gazdasági jellemzők ............................................................................................................ 38 Környezeti adatok ................................................................................................................ 40 Javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére ...................................... 45 Értékvédelem, értékfejlesztés ................................................................................................ 46 Természeti környezeti értékek ............................................................................................. 46 Épített környezet értékei ....................................................................................................... 51 Továbbtervezés keretében javasolt feladatok meghatározása ........................................... 53

3 2014. szeptember


Bevezetés, előzmények Előzmények Békéscsaba Megyei Jogú Város korábbi városfejlesztési koncepcióját (a megalapozó helyzetértékeléssel együtt) a Város Önkormányzata megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete készítette 2004-ben. Az összefoglaló dokumentációt a munka vezető kutatói Dr. Nagy Erika és Dr. Timár Judit szerkesztették. A tudományos igényességű és részletezettségű vizsgálat és értékelés szerzői Bajmóczy Péter, Bakti Mária, Dr. Baukó Tamás, Dr. Borgula Ilona, Dénes Attila, Duray Balázs, Herczeg Tamás, Kiss János, Dr. Kiss József, Dr. Kugler József, Dr. Nagy Erika, Dr. Nagy Gábor, Dr. Nagy Imre, Nagy Terézia, Pádi Zoltán, Pál Viktor, Pocsajiné Fábián Magdolna, Dr. Simon Imre, Dr. Simon Sándor, és Dr. Timár Judit voltak.

Ez az igényes munka átfogó képet adott Békéscsaba múltjáról, adottságairól, potenciáljairól, a város térségi szerepéről és annak változásáról, a városi társadalom és a helyi gazdaság fejlődéséről, e fejlődést befolyásoló okokról. A helyzetértékelés kiemelten foglalkozik az 1989-90-es rendszerváltozás utáni folyamatokkal és számszerűen és sokoldalúan jellemzi aváros helyzetétét az ezredforduló utáni években. Ezen a helyzetértékelésen - illetve annak 2007 évi részleges aktualizálásán - alapult 2004-ben Békéscsaba több vonatkozásában és fő fejlesztési célkitűzéseiben még ma is helytálló hosszú távú városfejlesztési koncepciója, illetve 2007-ben az az Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely megalapozta és keretbe foglalta az előző (2007-2013 közötti) fejlesztési időszak programjait. Békéscsaba megyei jogú város korábbi városfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatát és módosítását az alábbi tényezők indokolják: 1. A világgazdasági válsággal is összefüggésben a magyar gazdaságban, társadalomban, azon belül Békéscsaba pozícióiban és lehetőségeiben bekövetkezett változások:  a város helyzetének korábban tervezett pozíciójavulásának elmaradása,  a helyi és a térségi gazdaság megtorpanása,  a meglévő kedvező potenciálok hatékony kihasználásának elmaradása,  ezzel a város népességmegtartó képességének gyengülése. Ezen kedvezőtlen változások egy határozottabb prioritások mentén végiggondolt, a megváltozott helyzet kezelésére alkalmasabb fejlesztési cél- és prioritás rendszer megfogalmazását és következetes érvényesítését igénylik. 2. Szükségessé teszi a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatát és módosítását az „EURÓPA 2020” közösségi stratégiához való erőteljesebb kapcsolódás igénye, a „NEMZETI FEJLESZTÉS 2030” fejlesztési és területfejlesztési stratégia térségi és városi érvényesítésének szükségessége, a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakot megalapozó új helyi és várostérségi fejlesztéspolitikai dokumentumok megalapozásának szükségessége. A városfejlesztési koncepció szükségessé váló felülvizsgálatát és módosítását 2013-ban egy széleskörű és átfogó helyzetfeltárás és helyzetértékelés alapozta meg.

4 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Ez a helyzetelemzés és helyzetértékelés több módszert alkalmazott: 1./ Felhasználta a korábbi helyzetfeltárás és helyzetértékelés eredményeit, röviden beidézte annak még ma is helytállónak minősülő megállapításait és részleteit, de a változások bemutatására, a változások trendjeinek értékelésére koncentrált. 2./ A KSH és a TEIR adatbázisokban rendelkezésre álló legújabb statisztikai adatok felhasználásával aktualizálta a korábbi helyzetértékelés tényszámait, ahol a változások szükségessé teszik új megállapítások megfogalmazását, ott azt megtette, ahol nem, ott a korábbi helyzetértékelés megállapításait használta fel. 3./ Az aktuális, reális és pontos helyzetkép felrajzolásához a felülvizsgálati munka helyzetértékelése épített arra a széleskörű adatgyűjtésre, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a város ellátásáért felelős szervezetek bevonásával 2013-ban készített. Az összegyűjtött adatok és információk egy a későbbiekben kiépítendő városi információs rendszer részeként is alkalmasak lesznek a folyamatok és a változások rendszeres figyelemmel kísérésére, a változások monitoringozására. 4./ A helyzetértékelés aktualizálásába bevonásra kerültek a partnerségi terv szerint megszólított célcsoportok, szervezetek és szakemberek. E munka során a partnerek szembesítésre kerültek a korábbi városfejlesztési dokumentumok (kiemelten a legutóbbi ilyen munka, az IVS-t megalapozó helyzetértékelés) fő megállapításaival annak érdekében, hogy azok helytállósága, vagy megváltoztatásának szükségessége tételesen és egyértelműen megfogalmazásra kerülhessen. A munkacsoportok (kiemelten a humán munkacsoport) szakértői számos naprakész, hasznos információval segítették a munkát. A szakértői szintű egyéni rész-helyzetértékeléseket a munkacsoportok megvitatták és ennek alapján kerültek megfogalmazásra a jelenlegi helyzetet rögzítő megállapítások. Ennek eredményeként úgy a városfejlesztés potenciáljainak reális bemutatását, mint a városfejlesztést akadályozó, nehezítő tényezők értékelését nagymértékben segítette az a széleskörű partnerség, amely a városfejlesztési dokumentumok megújítása kapcsán kialakult. 5./ A helyzetértékelés aktualizálása érdekében a felülvizsgálati munka során felhasználásra kerültek mindazok az ágazati (pld. közlekedésfejlesztési-, környezetvédelmi) fejlesztési dokumentumok, amelyek a szakértők és a munkacsoportok egyöntetű megítélése szerint ma is helytállóak. A város önkormányzata megbízásából, különböző szakértői csoportok által az elmúlt években készített szakértői anyagoknak az új városfejlesztési dokumentumok megalapozásához való felhasználása lehetőségét az önkormányzat biztosította.

A helyzetértékelés része az a SWOT elemzés, amely alapján a városfejlesztés hosszú távú és a következő fejlesztési időszakra szóló célkitűzései megfogalmazásra kerültek. BÉKÉSCSABA SWOT 2013 Erősségek           

Határmentiség a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia csatlakozása közeli a schengeni övezethez.) Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasút-logisztikai adottságok Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és a megye többi településéről. Kedvező természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, országos szinten is kiváló termőhelyi adottságú termőföldek, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok Kiváló infrastruktúrával rendelkező barnamezős ipari területek a városban, az É-i és a D-i ipari területen Barnamezős és zöldmezős beruházásra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. Szabad, képzett munkaerő azonnali rendelkezésre állása A közoktatási rendszer fejlett, a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás Meghatározó az egyházak szerepe a városban, a lakosság kétharmada tartozik valamely valláshoz, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős.

5 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció               

Egyedülálló, feltárt termálvízkincs kihasználásának lehetősége (pl.: termálvíz-fűtésen alapuló melegházas növénytermesztés; gyógy-és termálturizmus) Élelmiszeripari szabad kapacitás Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya Kellemes, élhető városi épített környezet, javuló zöldfelületi arány A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna. Alternatív területhasználati lehetőségek (megújuló energia) A város közlekedési kultúrájának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években Ivóvízminőség javító intézkedések elkezdődtek Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak Jól működő ösztöndíjrendszer Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is. A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják Város imázst javító intézkedések megindultak A 2007-2013-as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani döntően külső források bevonásával.

Gyengeségek                      

Békés megye, így Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg. Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában. A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Keveredő építészeti stílusok és épülettípusok A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás A településperemek a város legsérülékenyebb elemei: a funkciók viszonylag gyakran változnak, a tulajdoni viszonyok keverednek A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek A peremi falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még tapasztalhatók zöldfelületi hiányosságok is A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és „tájsebek" találhatók Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága. Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán. A közintézmények - ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja Húzóágazatnak számító gazdasági fejlődés hiánya, kedvezőtlen gazdasági összetétel Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége, csökkenő önkormányzati bevételek.

6 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció         

A korábban sikeres Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása csökkent és a korábbinál kevesebb területre korlátozódik A város erdősültsége rendkívül szegényes, az erdők aránya a teljes közigazgatási területből mindössze 5 százalékos. Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya Kevés a színvonalas vendéglátóhely Magas színvonalú felső kategóriás szálláshelykapacitás teljes hiánya (a folyamatban lévő fejlesztések ezt a helyzetet a közeljövőben várhatóan oldani fogják) Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak Gyakori belvízborítottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek Tanyavilág speciális problémái: az épületek átlagosan 90 évesek közúti megközelítésük nehézkes, több mint 80%-át földúton lehet megközelíteni kerékpárút nincs alacsony komfort fokozatú lakóépületek az ingatlanok fogyasztási javakkal való ellátottsága alacsony magas a rezsire fordítandó pénz aránya alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet potenciális munkahely túl nagy távolságban van közszolgáltatások nagy távolságban találhatóak a tanyán élők felének nincs gépkocsija

Lehetőségek                       

Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es út, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén javulhat a térség elérhetősége Az elérhetőség javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál erősödhet Fiatalok helyben tartása bérlakással, helyi munkalehetőséggel A térségben több jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel A jól működő vállalatok újra-befektetései. A jelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körűen ellátott ipari területek Városi átlagban fejlett a közmű hálózat, a szennyvízcsatornahálózat és az ivóvízhálózat is komoly fejlesztésen esett át a közelmúltban A Szent István Egyetem kihelyezett tagozatában rejlő K+F potenciál kihasználása, innovációs projektek A már működő Budapest Bank Bankműveleti Központ, a MondiPackaging, Kner Packaging, a Csaba Metál és a Tondach mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása Az egykori malom és környezetének hasznosítása Egészséges ivóvíz előállítása és biztosítása, hosszú távú fenntartása Termálvíz, biomassza, földhő és napenergia jelentette potenciál többirányú kihasználása Aktív és gasztronómiához kapcsolódó turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra mint húzónévre épülő attrakcióbővítés (CsabaPark projekt az infrastruktúrát és a marketinget biztosítja majd) Kistérségi identitás erősítésével a települések közötti együttműködés erősítése, egységes várostérségi fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása Nagyobb hozzáadott érték termelése: feldolgozóipar, hűtőház, gépipar Munkanélküliek számának csökkentése távmunkaprogrammal, részmunkaidős foglalkoztatással. Biotermékek értékesítése, biopiac Vállalkozásösztönzés, kistérségek innovációs képességének javítása. A térség elérhetőségének javulásával felértékelődő telephelyek a befektetések szempontjából Idegenforgalmi potenciál erősítése (rendezvény-, gasztro, kulturális-, egyházi-, vadász-, lovasturizmus). Bányatavak hasznosítása Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése. Területi diszparitások növekedése.

7 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció  

Tanyán élők életminőségének és infrastrukturális helyzetének javítása programokkal, támogatással Élővíz csatorna életre keltése, környezetének javítása, városszövetbe vonása

Veszélyek                

Nem változtatható meg a térség periférikus helyzete, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége lecsökken. A tanyán élő mintegy 3 ezer főnyi népesség ellátási nehézségei és szociális problémái fokozódnak Egyre több új zöldmezős beruházás indul, miközben a barnamezős területek egyre jobban degradálódnak és az értékes mezőgazdasági területek csökkennek A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézményi szereplők elveszítik hitüket abban, hogy jelentősebb tőkebefektetések jöhetnek létre a térségben. A működő tőkebefektetések elmaradása Több település nem érzi hasznát a kistérségi együttműködésnek, törpének érzik magukat a város mellett. Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől. A vásárlóerő tovább csökken. Nem alakul ki helyi építészeti arculat Peremterületek még nagyobb leszakadása A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken. Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg forráshiány miatt Ár- és belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik. Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét

A városfejlesztési koncepció megújítása 2014-ben A helyzetfeltárás és értékelés 2014 év elejei lezárását, illetve elfogadását követően megkezdődtek a városfejlesztési koncepció célrendszere felülvizsgálatának és módosításának - Békéscsaba városfejlesztési koncepciója megújításának - munkálatai szintén a partnerségi tervben rögzített keretek között. A munkacsoportmunka folytatása elősegítésére a tervezők táblázatos formában is feldolgozták Békéscsaba fejlesztésére a megelőző fejlesztési időszakokban kidolgozott és elfogadott (országos-, regionális-, megyei és helyi, városi) célkitűzéseket, lehetőséget adva a munkacsoportok tagjainak azok átfogó és részletes értékelésére, aktualitásuk megállapítására. A munkacsoportokban részt vevők először külön-külön, majd a munkacsoporti keretek között értékelték a korábbi célkitűzéseket. A csoportmunka során megállapításra került, hogy a helyzetfeltárásban és a helyzetértékelésben rögzített jelentős eredmények ellenére a városfejlesztés hosszú távú célkitűzéseinek többsége változatlanul aktuális, ugyanakkor a megváltozott helyzet miatt a fejlesztési prioritások átgondolása és módosítása indokolt. Az értékeléseket, javaslatokat a tervezők összesítették és elkészítették a városfejlesztési koncepció megújított célrendszerére vonatkozó első tervezetet, amelyet 2014. január 30-án a munkacsoportok összevont ülés keretében megvitattak, értékeltek, kiegészítettek, majd a 2014. március 18-i ülésen véglegesítettek. Ez a célrendszer képezi a felülvizsgált városfejlesztési koncepció gerincét.

A koncepció helyzetértékelésben feltárt erősségek, potenciálok és lehetőségek mind teljesebb - de hosszú távon is fenntartható - kihasználására törekszik a feltárt korlátok keretei között a lehetséges veszélyek figyelembevételével. 8 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A felülvizsgálat eredményei alapján módosuló koncepcióban még a korábbinál is nagyobb súlyt (és kiemelt prioritást) kap a városfejlesztés gazdasági alapjainak megerősítése, a városi (és várostérségi) gazdaság bővítésének, a helyi potenciálokat erőteljesebben kihasználó gazdaságfejlesztésnek egész kérdésköre, amely a foglalkoztatás és a jövedelmek növelésén keresztül járul hozzá Békéscsabán a megélhetés stabil feltételei biztosításához, a népesség (azon belül pedig kiemelten a fiatal, képzett aktív népesség) helyben tartásához, az itt élők jobb életminősége biztosításához. A városfejlesztés prioritásai között jelentősen erősödött az élelmiszergazdaság, a hagyományos ipari termelő ágazatok, valamint a turizmus jelentősége és súlya és olyan új prioritások jelentek meg, mint a fenntartható és takarékos energiagazdálkodás az alternatív lehetőségek kihasználásával. Békéscsaba megújított városfejlesztési koncepciójának célrendszere tehát a korábbi városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatával, az országos (nemzeti) és a megyei hosszú és középtávú területfejlesztési célkitűzések ismeretében, a releváns hazai stratégiákban rögzített célok és irányok figyelembevételével került meghatározásra Békéscsabán is elsődleges szempont a fejlesztési források felhasználásában mind a tervezés, mind a végrehajtás szintjén, hogy a támogatásból megvalósított fejlesztések közösségi szinten jelentkező hasznokat eredményezzenek, a támogatás mértékének megfelelő arányban. A fejlesztésekkel összefüggő tervezésben és végrehajtásban érvényesíteni kell a partnerséget, és lehetőség szerint a közösségi részvételt.

Településfejlesztési elvek A városfejlesztés alapelvei A városfejlesztés szakmai alapelvei - fentiek miatt - megegyeznek az országosan meghatározott prioritásokkal: A foglalkoztatás javításához való hozzájárulás. A fejlesztési források felhasználása során elsődleges szempont, hogy a támogatások a foglalkoztatás növelését, de legalább szinten tartását eredményezzék. A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának, fő értékeinek megőrzése javítása. A fejlesztési források felhasználása nem eredményezheti a környezet állapotának, a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások mennyiségének vagy minőségének romlását, azok megőrzését minden fejlesztés esetében biztosítani szükséges, a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok betartásával. A gazdaságosan előállítható és kitermelhető hazai erőforrások óvó felhasználása szükséges. A megtermelt értékek hasznosítása a helyi közösség javára. A fejlesztési források felhasználásával a támogatások révén előállított értékeknek a lehető legnagyobb mértékben a helyi és nemzeti közösség javára kell hasznosulnia.

9 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Az Országgyűlés 1/2014.(I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Ez a koncepció Békéscsaba (mint a „külső városgyűrű” tagja) vonatkozásában az alábbiakban fogalmazza meg a fejlesztés fő irányait: Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés és feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az építőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkciók megerősítése. A megyeszékhely szorosabb vonzáskörzetébe esik: Békés, Sarkad, Gyula és az általuk körbezárt Körös-menti vidék. A külső városgyűrű (melynek Békéscsaba is tagja) és várostérségeinek fejlesztési irányai (az OFTK szerint) (Ezek megvalósulása a megyei-, térségi és helyi fejlesztési elhatározásokon túl országos szintű beavatkozásokat is igényel): Innováció alapú gazdaságfejlesztés, a kereskedelmi és szolgáltatási potenciál minőségi fejlesztése, regionális (esetenként országos és nemzetközi) gazdasági kapcsolatokkal és hatással, megyei, esetenként regionális foglalkoztatási vonzással. A gazdaságpolitikában e térségek kiemelt kezelése, a befektetési környezet javítása. Az egyes városok kialakult termelési lehetőségeihez, erőforrásaihoz igazodó ágazati szakosodás és a városok közötti munkamegosztás támogatása, összehangolt városi gazdasági profilok kialakítása. A térségközpont nemzetközi (nagyvárosi) hálózatokba való intenzívebb bekapcsolódásának ösztönzése a gazdaság, a kutatás-fejlesztés, az oktatás (egyetemi központok nemzetközi oktatási-kutatási együttműködéseinek és képzési formáinak ösztönzése), fejlesztési-tervezési információcsere területén. Nemzetközi szinten a központi település imázsának erősítése, sajátos arculat kialakítása, fokozott térségi és települési marketing- és márkaépítési tevékenység ösztönzése. Minőségi munkahelyek biztosítása a magasan kvalifikált munkaerő megtartása érdekében a központban. A központi és a térséget dinamizáló funkciók ellátásához szükséges többszintű elérhetőségi rendszer fejlesztése a gyűrű mentén (infrastruktúra-fejlesztéssel) és a főváros irányában (elsősorban közösségi közlekedésszervezéssel). Indokolt esetben a közszolgáltatási és foglalkoztatási centrum szerepkör szerinti funkcionális alközpontok erősítése szükséges a nagyvárosok vonzáskörzetén belül. Magyarország területi rendszere az európai térbe ágyazódva, számos gazdasági és társadalmi kapcsolattal kötődik a határon túli magyarlakta térségekhez, továbbá szoros kulturális, gazdasági és környezeti együttműködésben áll a Kárpát-medence és Közép-Európa országaival. Az OFTK megfogalmazása Békés megye és Békéscsaba vonatkozásában is releváns célkitűzés, mely szerint a „gazdaság megújulásával, az elérhetőség és a közlekedési kapcsolatrendszer javulásával, valamint a hatékony és célirányos térségi beavatkozásokkal az

10 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció ország területi különbségei nem nőnek tovább. A versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolja az ország vérkeringésébe” Az OFTK szerint Békés megyének 2030-ra el kell érnie, hogy értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje legyen. Békés megye (melynek Békéscsaba meghatározó központja) fejlesztési irányait az OFTK az alábbiak szerint határozza meg:

Az infrastruktúra fejlesztése: a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával, térségi kohézió erősítésével, minőségi környezet kialakítása mellett.

Gazdaság- és vidékfejlesztés: munkahelyteremtés ösztönzésével a hozzáadott érték növelése, hungarikumok támogatása, környezetkímélő energiatermelés, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése.

Társadalmi megújulás: a szakképzés gazdasági igényekhez alakításával, a civil együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével.

Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által.

Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával.

Békéscsaba fejlesztése különös tekintettel az élelmiszer alapanyag előállítására és feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra.

A jóváhagyott országos fejlesztési dokumentumok figyelembevételével kerültek meghatározásra (Békés megye területfejlesztési koncepciójában) a megye és térségei fejlesztésének 2020-ig szóló átfogó célja: A megyében élők életkörülményeinek és környezeti feltételeinek javítása, a megye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése. A foglalkoztatás javítása. Fentiek figyelembevételével kerültek meghatározásra Békés megye fejlesztésének (2020-ig szóló) stratégiai céljai is:

versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfejlesztés;

térségspecifikus brandek fejlesztése a megye perifériális helyzetű településein;

társadalmi- és gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális települései között;

természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív és fenntartható tovább-fejlesztése.

A megye fejlesztésének átfogó- és stratégiai céljai egymásra épülő koherens-, multiplikatív rendszert alkotnak. E célkitűzések egyaránt szolgálják a megyeszékhely Békéscsaba fejlesztését, mint a megye más városias és vidéki térségeiét. A fejlesztési koncepcióban előirányzott fejlesztések eredményeként a megye fejlettségét jellemző indikátorok 2020-ra jelentősen javulnak: 11 2014. szeptember


demográfia vonatkozásában: a lakónépesség csökkenése és öregedése megáll, a megye népesség megtartó képessége erősödik;

gazdasági aktivitás vonatkozásában: az aktivitás nő, evvel egyidejűleg bővül a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 % alá csökken; a foglalkoztatottság javulását segíti a helyi gazdaság igényeivel konform szakképzés;

gazdaság szerkezete vonatkozásában: a XXI. század követelményeivel konform módon Békés megye, a hazai agrárium meghatározó térsége lesz, az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő; jól működő szabad vállalkozási zónák a gazdaság fejlődésének motorjaivá válnak a békési, mezőkovácsházi, sarkadi és szeghalmi térségekben.

az alacsony végzettségűek foglalkoztatását szociális integrációk biztosítják; jelentős foglalkoztatást és hozzáadott értéket biztosít a megye innovatív energiaforrás hasznosító hálózata, valamint az egészségturisztikai ágazata.

természeti: szén-dioxid kibocsátás 6%-os csökkentése, megújuló energiaforrások legalább 12%-ban történő használata.

műszaki infrastruktúra vonatkozásában: a megye térségeinek elérhetősége az M44-es út átadásával jelentősen javul; a határmenti települések térségi integrációját négy új közúti átkelő segíti.

megye térstruktúrája javul: a megyét kiegyensúlyozott foglalkoztatási szint jellemzi.

Mivel fenti országos és megyei célkitűzések a békéscsabai városfejlesztés hosszú távú céljait is szolgálják, ezért a városi fejlesztési célkitűzések az országos és megyei célokhoz illeszkedően a megyei jogú város sajátosságai figyelembe vételével bővítik és specifikálják ezt a célrendszert.

Horizontális fejlesztési célok Távlatosság (a hosszú távú célok szem előtt tartása a közép és rövid távú fejlesztési döntések meghozatalánál) Térségi szemlélet (a térségi érdeket érvényesítő megoldások a helyi fejlesztéseknél) Stratégiai megközelítés (a versenyképesség növelése, a helyi gazdaság fejlesztése valamint a város lakossága „jól léte” biztosítása prioritásainak érvényesítésére.) Integrált szemlélet (ágazati beavatkozások helyett integrált megoldások alkalmazása a fejlesztési célok szolgálatában) Helyi erőforrásokra való építkezés (a térségi természeti-, gazdasági és emberi erőforrások sajátosságainak figyelembevétele és fenntartható módon való érvényesítése a város és térsége fejlesztése során) 12 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Hatékonyságra való törekvés (a területi adottságok és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználása) Az értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása (úgy a táji-, természeti mint az épített környezet értékek és a társadalom értékeinek védelme és kihasználása a gazdaság, a környezet és a helyi társadalom fejlesztése során.) A társadalmi igazságosság érvényre juttatása (a társadalmilag indokolatlan területi különbségek csökkentése) A társadalmi kohézió szolgálata (a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása, az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás erősítése) Partnerség (a fejlesztési célok országos, megyei a helyi szinten történő megfogalmazásától a feladatok széleskörű társadalmi együttműködéssel történő megvalósításáig)

Békéscsaba jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan Társadalmi jövőkép

Békéscsaba népességét megtartani képes, a fiatal népesség számára is vonzó élettér, ahol az itt élők képzettségének megfelelő munkalehetőség, a családok jó színvonalú megélhetése, ellátási és szolgáltatási feltételei és tartalmas kikapcsolódási, sportolási, szórakozási és művelődési lehetősége egyaránt biztosított.

Oktatási, egészségügyi és intézményi közép- és felsőfokú központ, a megye és egyes szegmensekben a tágabb térségre kiterjedő ellátási szerepkörökkel.

Színes és nívós kulturális és közösségi élettel rendelkező vonzó szellemi központ.

Kiemelkedő szlovák nemzetiségi tradícióira büszke, azt ápoló, és nagy múltú egyházi szerepét tiszteletben tartó, az egyházak és az itt élők szoros kapcsolatát megtartó, erősítő város.

Gazdasági jövőkép

A helyben fellelhető sokrétű szaktudásra és elhivatottságra alapozva, a párhuzamosan megvalósuló, a város elérhetőségét javító fejlesztéseknek köszönhető növekvő tőkevonzó képesség eredményeképp Békéscsaba gazdasági központi szerepköre kimagasló a régióban.

Az infrastrukturálisan előkészített, jó területi és műszaki adottságokkal rendelkező barnamezőit újrahasznosító gazdaságpolitika nyomán a város gazdasága újabb jelentős területigénybevétel nélkül növeli gazdasági teljesítményét.

Gazdaságának erősségét az itt megtalálható iparágak sokszínűsége adja, ami a város gazdasági, ezen felül üzemeltetési, fenntartási stabilitásának biztos alapjait is megteremti. 13

2014. szeptember


A sorra megvalósuló célzott idegenforgalmi eredményeznek a turizmus ágazatban.

fejlesztések növekvő bevételeket

Bővülő és differenciált szálláshelykínálatának köszönhetően lényegesen nő a városban eltöltött vendégéjszakák száma, a multiplikátor hatásra az idegenforgalom gazdasági súlyának növekedése látványos.

Környezeti jövőkép

A környezeti elemek állapota stabilan kedvező, a szennyező források, és az értékeket veszélyeztető hatások mérséklése, kiiktatása nyomán a város természeti értékeinek megőrzése biztosított.

A kiterjedt közigazgatási területen fellelhető egyedi tájképi értékek védelem alá helyezése megtörténik, biztosítva ezzel az alföldi táj eredeti arculatának és hasznosításának megmaradását.

A tájhasználatban a megélhetést és jövedelemtermelést valamint a megőrzést egyaránt lehetővé tevő tájgazdálkodási módok válnak uralkodóvá.

A városi zöldfelületek száma és nagysága nő, és amellett, hogy ezáltal a közösségi terek száma is nő Békéscsabán, a városi térszerkezet is kedvezőbb és a városi klímaadottságok is javulnak.

A vízpartok, vizes élőhelyek és maguk a víztestek, a felszíni és a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és vízminőségi kedvező állapotának megőrzése megnyugtatóan biztosított.

A város kiemelkedően gazdag épített öröksége folyamatos állagmegóvása, bemutatása biztosított. Ez a tevékenység olyan városmarketinggel egészül ki, amely az országosan kevésbé középpontban lévő kulturális és építészeti örökség idegenforgalmi vonzerővé válását segíti elő.

Békéscsaba jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

Megyeszékhelyi szerepkörénél kiterjedtebb vonzáskörzettel rendelkező gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi központ.

A Dél-Alföldre kiterjedő vonzáskörzete mellett növekvő határon átnyúló gazdasági, szolgáltatási, ellátási kapcsolatokkal és térszervező erővel is rendelkezik.

Együttműködik várostérsége településeivel és a térség városaival, de népességi súlya, gazdasági teljesítménye és funkciógazdagsága a térség központi településévé teszik.

Ipari beszállítói kapacitásait fejleszti, ezáltal országos és európai nagyvállalatokkal is szoros gazdasági kapcsolatokat épít ki, melyek más területeken újabb együttműködéseket eredményeznek.

14 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Mindezek alapján Békéscsaba jövőképe: Békéscsaba a Körös-mente központja, a nemzetközi és a magyar gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központ, vonzó és élhető város.

A város átfogó fejlesztését szolgáló célok Átfogó cél Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés és feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az építőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkciók megerősítése.

A városfejlesztés stratégiai céljai 

Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása.



A városi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciálokra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése.



A gazdaság versenyképességét erősítő - a XXI. századi színvonalnak megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása.



A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása.



A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása.

15 2014. szeptember


A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a stratégiai célok kapcsolata JÖVŐKÉP Békéscsaba a Körös-mente központja, a nemzetközi és a magyar gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központ, vonzó és élhető város. ÁTFOGÓ CÉL Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés és -feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az építőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkciók megerősítése.

STRATÉGIAI CÉLOK 1. Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása

2. A városi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciálokra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése

3. A gazdaság versenyképességét erősítő – a XXI. századi színvonalnak megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása

4. A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása

5. A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása

A FEJLESZTÉS ALAPELVEI A foglalkoztatás javításához való hozzájárulás

A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának, fő értékeinek megőrzése javítása

A megtermelt értékek hasznosítása a helyi közösség javára

16 2014. szeptember


Részcélok meghatározása A stratégiai célok megvalósítását szolgáló részcélok, fejlesztési irányok 1. Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása -

Békéscsaba szerepének és lehetőségeinek tisztázása a Békéscsaba-Békés-MezőberényGyula várostérségben, a Kőrösök völgye térség közös pozicionálását segítő programok támogatása, az együttműködés tématerületeinek bővítése

-

A Békéscsaba-Szeged, illetve Békéscsaba-Debrecen kapcsolatrendszerben lévő lehetőségek feltárása, az együttműködések bővítése

-

Békéscsaba megyeszékhelyi és térségközponti szerepének erősítése az önkormányzati és a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködéssel

-

Békéscsaba határon átnyúló kapcsolatrendszerének bővítése és erősítése elsősorban Arad, Temesvár és Nagyvárad városi és térségi önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági szereplőivel.

-

A vasútvonal rekonstrukció eredményeként javuló logisztikai potenciál kihasználása a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében.

-

A korábban megfogalmazott marketingstratégia mentén a nyitottság és együttműködés erősítése a város térségi pozícióinak erősítése érdekében.

2. A városi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciálokra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése Az élelmiszergazdaság átfogó fejlesztése

A helyi és térségi potenciálok (az agroökopotenciál valamint a termelési és a gazdálkodási ismeretek) kihasználása A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt integrált fejlesztése Zárt láncú - magas igényt kiszolgálni képes - termelési rendszerek kiépítésének támogatása A minőségi termékek előállításának ösztönzése Az értékesítési hálózat bővítése, piacfejlesztés (biopiac, „Csabai piac”) A kolbászklaszter kiépítésének támogatása (a gazdálkodási együttműködések bővítése) A vállalkozási ismeretek fejlesztése az élelmiszergazdaság kis és középgazdálkodói körében Az innovációs készség javítása, új módszerek alkalmazása a hozzáadott érték növelése A szövetkezésben meglévő lehetőségek kihasználása Komplex mintaprogramok támogatása, a jó gyakorlatok elterjesztése A fiatal helyi gazdálkodók támogatása A gazdálkodáshoz szükséges képzett és aktív helyi munkaerő biztosítása

Mindezek annak érdekében, hogy a helyi potenciálra alapozó gazdálkodás haszna mind teljesebben szolgálja az itt gazdálkodók és az itt élők megélhetését, a térség fejlődését.

17 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A húzóágazatok (az épitőanyagipar, az élelmiszeripar, a gépipar és a nyomdaipar) átfogó fejlesztése Speciális képzési és továbbképzési formák széleskörű alkalmazása és bővítése a húzóágazatok megújításához szükséges szakértelem fenntartása érdekében Vállalkozásösztönzés - versenyképesség erősítése a helyi gazdasági szereplők körében. Befektetésösztönzés - a külső működőtőke bevonása a városi gazdaság bővítése, strukturális átalakítása, a barnamezős területek újrahasznosítása, illetve az új gazdaságfejlesztési területek hasznosítása érdekében A turizmus további fejlesztése

A turisztikai attrakciók gazdagítása A szálláshelyek bővítése, szolgáltatási színvonaluk emelése A vendéglátás, a szálláshely- és szabadidős szolgáltatások területén az elmúlt években indult önkormányzati (pld. Csabapark) és magánerős fejlesztések (pld. minőségi szálláshely bővítések) további támogatása, a térségi kínálatba ágyazott további fejlesztése, a város image javítását szolgáló turisztikai nagyrendezvények támogatása Az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése Örökségturizmus fejlesztése (a Munkácsy örökségre alapozottan) A sportturizmus fejlesztése A turisztikai marketing javítása.

Vállalkozóbarát önkormányzat - a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzleti-, szolgáltató szerepeinek további fejlesztése 3. A gazdaság növekedését segítő, versenyképességét erősítő - a XXI. századi színvonalnak megfelelő - infrastrukturális feltételek biztosítása A város és térsége közúti elérhetősége javítása, az M44-es autóút (gyorsforgalmi út) mielőbbi kiépítésének támogatásával A repülőtér jelentette potenciál kihasználása a térség javításában, a repülőtér működése rentábilissá tétele érdekében

megközelíthetősége

Békéscsaba kapuszerepének erősítése az infrastrukturális feltételek bővítésével (a Békéscsaba - Arad közötti kapcsolat javításával), a határokon átnyúló kapcsolatok bővítésével Békéscsaba közlekedési csomóponti és logisztikai szerepének erősítése a folyamatban lévő vasútfejlesztés eredményeként várható potenciál növekedés kihasználásával. A város belső közlekedésének fejlesztése

A várost elkerülő főúthálózat teljessé tétele, a déli elkerülés kiépítése a várost terhelő átmenő forgalom csökkenthetősége érdekében.

18 2014. szeptember


Az M44-es gyorsforgalmi út megvalósításával egyidejűleg a városi kapcsolatok kiépítése A városon átmenő két és három számjegyű utak belterületi szakaszainak racionalizálása A helyi munkahelyek elérhetőségének javítása.

A környezet terhelő és a közvetlen környezetére sem zavaró tevékenységek szétválasztása, a helykiválasztás tudatos irányítása, differenciált területi kínálat biztosítása a gazdaság fejlesztésére

Az élelmiszergazdaság fejlesztésének szolgálatában a korábbi mezőgazdasági majorok újrahasznosítása (megközelítésük lehetőségei és infrastrukturális ellátottságuk javításával) Új gazdasági területek, ipari park kijelölése (a relatív alacsonyabb termőhelyi értékű vagy az átlagosnál gyengébb minőségű mezőgazdasági területek igénybe vételével).

A jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott, hasznosítható épületállománnyal bíró barnamezős területek újrahasznosításának elősegítése

A lehetséges hasznosítási lehetőségek feltárása A területi kínálat piacra juttatása A betelepülést segítő gazdasági ösztönzők alkalmazása A betelepülést elősegítő műszaki fejlesztések támogatása

A fejlesztésre alkalmas alulhasznosított területek fejlesztése 4. A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása, a „jól lét” szolgálatában A városi intézmények fejlesztése

A városi népesség korstruktúrájához, sajátos igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat fejlesztés. Az intézmények komplex felújítása a támogatási források összehangolásával A városi intézményhálózat magas színvonalú működését biztosító értelmiségiek és alkalmazottak megbecsülése, helyben tartása a szolgáltatási színvonal megőrzése és emelése érdekében A városi intézményhálózatnak helyet adó épületállomány megőrző fejlesztése  a helyi és a műszaki feltételek biztosítása a változó igények figyelembevételével (pld. a mindennapos testnevelésórák lehetőségét biztosító fejlesztése)  az intézményhálózatnak helyt adó épületek állagmegóvása, felújítása, energiahatékonysága növelése. Az egészségügyi szakellátásban a Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet fejlesztése, az alapellátás területén a szolgáltatások biztosítását célzó feltételrendszer javítása,illetve az egészségfejlesztési, egészségnevelési programok megvalósítását biztosító feltételek biztosítása, Az időközben állami irányítás alá került szakképzési, átképzési rendszer fejlesztésének ösztönzése, támogatása, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő igények megfogalmazása A felsőfokú oktatás megőrzése, a képzés minőségi fejlesztése 19

2014. szeptember


A kultúra helyi bázisainak (Múzeum, Könyvtár, Színház) fejlesztése a megyeszékhely funkció erősítése érdekében.

A város lakásállományának fejlesztése, bővítése a lakossági szükségleteknek megfelelő bérbeadási jogcímek alapján, a panelprogram és a szociális bérlakás program keretében megindult fejlesztések folytatása, a lakásállomány minőségének és a lakásmobilitás feltételeinek javítása érdekében A városi közterületek további fejlesztése, rendezése, a belvárosi térek (újra) hasznosítására kidolgozott komplex stratégia megvalósításának folytatása A zöldterületek fejlesztése

Az értékes zöldfelületek és a fasorok védelme és fejlesztése A zöldterületek kiterjedésének növelése, biológiai aktivitásának és használati értékének növelése A városi zöldhálózat (zöldövezet) rendszerének fejlesztése belterületen, erdősávrendszer a külterületen. Tájfásítás, a termőhelyi adottságok megőrzése, illetve a turisztikai potenciál bővítése, javítása érdekében.

A városon belüli mobilitás feltételeinek javítása

A belső úthálózat műszaki színvonalának javítása A parkolási lehetőségek további bővítése a belvárosban és a szolgáltató-, ellátó intézmények környezetében A városi közösségi közlekedés továbbfejlesztése a belső áramlási irányok optimalizálásával, a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségének javításával. A kerékpározás feltételeinek javítása az egész város területén  A kerékpárút hálózat teljessé tétele, -

 

a szomszédos települések irányába, a városon belül a napi szintű „hivatásforgalmi” kerékpáros közlekedés szolgálatába,

- a turisztikai célpontok kerékpáron való megközelíthetősége érdekében. A kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelése a város alacsony forgalmú közútjain, lakóutcáiban (forgalomszervezéssel, forgalomszabályozással) a kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

5. A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása Energiagazdálkodás, megújuló energiák hasznosítása

Átfogó települési energiapolitika érvényesítése a hagyományos fosszilis energiahordozók arányának csökkentésével,a megújuló energiaforrások arányának növelésével A város kedvező geotermikus adottságainak kihasználása

20 2014. szeptember


Az önkormányzattulajdonában és működtetésében lévő épületek felújítása, korszerűsítése, komfortfokozatának növelése energiatakarékos technológiák használatával Környezettudatos magatartásra nevelés az oktatásban

A helyi társadalom fejlesztése

A helyi társadalom sokszínűségének, a város lakossága identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megőrzése A lakossági részvétel és a „városlakó tudat” további erősítése A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében.

Az életminőség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével

A népesség elöregedési folyamatának mérséklése. Az időskorúak ellátásának javítása. Külterületi lakosok életminőségének javítása, A tanyák tájfenntartó szerepének megőrzése, a kistérségi tanyafejlesztési programban megfogalmazottak érvényesítése Tanyafejlődési minták és jó gyakorlatok megismertetése A tanyagazdálkodás támogatása, a tudás és a tapasztalat átadás elősegítése látogatható mintatanyák fejlesztésének támogatása A fiatal gazdálkodók támogatása A perifériák társadalmi-, környezeti konfliktusainak kezelése A városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, szegregáció megelőzése és a különböző városrészek differenciált fejlesztése

A társadalmi konfliktusok kezelése

Esélyegyenlőség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, a társadalmi elfogadás elősegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának csökkentésével

A sport és szabadidő tevékenység lehetőségeinek növelése, sportakadémia létrejöttének támogatása A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése Az ökológiai fenntarthatóságot szolgáló célok

A kedvező környezeti állapot és környezetminőség megőrzése. A környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdaságfejlesztés. A természeti potenciálok hosszú távon fenntartható kihasználása. A talaj állapotának megőrzése, javítása, a szennyezések felszámolása. Védett és védelemre tervezett területek felmérése, a védelem feltételei biztosítása. Az Élővíz-csatorna vízminőségének és környezetének javítása. Vízbázis védelem. Levegőminőség javítása. A korszerű hulladékkezelés bővítése

21 2014. szeptember


A fejlesztési célok tartalma 1. Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása Békéscsaba országos városhálózatban betöltött szerepének tisztázása, regionális alközponti funkcióinak erősítése, illetve a városok fejlettségi rangsorában való további lecsúszás megelőzése érdekében kiemelkedő jelentősége van a városfejlesztési koncepcióban annak a célkitűzésnek, amely a megyeszékhely térségi pozíciónak erősítésére irányul, mert ennek lehet eredménye a gazdasági potenciál növekedése, a népességvesztés lassítása, a népességmegtartó és népességvonzó képesség erősítése. Békéscsaba határon átnyúló kapcsolatrendszerének bővítése és erősítése elsősorban Arad, Temesvár illetve Nagyvárad városi és térségi önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági szereplőivel indokolt. A kapcsolatok erősítése egyaránt eredményekkel járhat úgy a gazdaság összehangolt fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése, a közlekedési hálózatok fejlesztése, mint a társadalmi kapcsolatok erősítése, illetve a környezet közös felelősségű fejlesztése vonatkozásában. Országon belül kiemelten a Békéscsaba-(Hódmezővásárhely)-Szeged, illetve a BékéscsabaDebrecen kapcsolatrendszerben lévő lehetőségek feltárása, az együttműködések bővítése rejt további lehetőségeket a délkelet magyarországi térség fejlődésében való szerepvállalásban. Helyzeténél fogva Békéscsabának lehetősége és potenciálja van arra, hogy kezdeményező és szervező szerepet töltsön be a Békéscsaba - Békés - Mezőberény -Gyula várostérségben. A városok közötti versenyhelyzetek kezelésére való koncentrálás helyett a kölcsönös előnyön alapuló aktív együttműködésekre célszerű helyezni a hangsúlyt annak érdekében, hogy az együttműködés tématerületeinek bővítésével az előző ciklusokban rögzítetteknél több eredményt lehessen elérni elsősorban Kőrösök völgye térség közös pozicionálásában, a térség egésze fejlesztésében. Békéscsaba megyeszékhelyi és térségközponti szerepének erősítése az önkormányzati és a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködéssel. A folyamatban lévő vasútfejlesztés erősíti a város és térsége logisztikai potenciálját, ami ennek kihasználásával hozzájárulhat a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.

22 2014. szeptember


Forrás: Szántó Katalin: Policentrikus városhálózati csomópontok, többpólusú funkcionális várostérségek (MUT konferencia 2013)

A korábban megfogalmazott marketingstratégia mentén a nyitottság és együttműködés erősítése a város térségi pozícióinak erősítése érdekében.

2. A városi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciálokra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése A város és térsége gazdaságának fejlesztése (a helyzetértékelés a SWOT analízis és az OFTKban is rögzített célkitűzések szerint is)három fő pillérre kell, hogy támaszkodjon. Az egyik az élelmiszergazdaság, a másik a Békéscsaba gazdaságában eddig is kiemelt szerepet játszó húzóágazatok (az épitőanyagipar, a textilipar, a gépipar és a nyomdaipar), a harmadik pedig a turizmus átfogó fejlesztése. Ezekben az ágazatokban van a legnagyobb potenciál a foglalkoztatás bővítésére, a munkaerő helyben tartására. Ugyanakkor - mint arra a Csaba Metál letelepedése és gyors fejlődése jó példát mutatott - a helyi hagyományokkal nem rendelkező ágazatok megjelenése és fejlődése is erősítheti, sokszínűbbé teheti a város gazdaságát. Erre a határon átnyúló kapcsolatok erősödése kapcsán elsősorban a logisztikához kapcsolódó ágazatokban lesz lehetőség. A városi gazdaság bővítése, strukturális átalakítása, de a barnamezős területek újrahasznosítása, illetve az új gazdaságfejlesztési területek hasznosítása érdekében is indokolt valamennyi ágazatban az befektetések ösztönzése, a külső működőtőke bevonása. Az élelmiszergazdaság fejlesztése Az országos célkitűzés, amely szerint Békés megye (annak részeként a megyeszékhely várostérsége is) a hazai agrárium meghatározó térsége legyen - tehát olyan hely, ahol a helyi és térségi potenciálok úgy az agroökopotenciál, mint a termelési és a gazdálkodási potenciálok fenntartható módon kerülnek kihasználásra, illetve ahol az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő - akkor 23 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció teljesülhet, ha az élelmiszergazdaságban megvalósul a termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt integrált fejlesztése. Ezt az átfogó célt szolgálják a zárt láncú - magas igényt kiszolgálni képes - termelési rendszerek kiépítésére, a minőségi termékek előállításának ösztönzésére, az értékesítési hálózat bővítésére, illetve a helyi piacok fejlesztésére vonatkozó koncepcionális célkitűzések. Ezek együttes célja az, hogy a helyi potenciálra alapozó gazdálkodás haszna mind teljesebben az itt gazdálkodók és az itt élők megélhetését, a térség fejlődését szolgálja. Az élelmiszergazdaság fejlődésének feltételi közé tartozik a gazdálkodáshoz szükséges képzett és aktívmunkaerő biztosítása, a szövetkezésben lévő lehetőségek kihasználása, az innovációs készség javítása, új módszerek alkalmazásával a hozzáadott érték növelése, a fiatal helyi gazdálkodók támogatása, valamint a vállalkozási ismeretek fejlesztése az élelmiszergazdaság kis és középgazdálkodói körében. E koncepcionális célkitűzések mentén fogalmazhatók meg azok a középtávú programok, amelyek megvalósítása közelebb visz majd a kitűzött hosszú távú célok eléréséhez. Az élelmiszergazdaság fejlesztésén belül kiemelt jelentőségű a kolbászklaszter támogatása(a gazdálkodási együttműködések bővítése az alapanyag termelésétől, a feldolgozáson, az értékesítésen át a kapcsolódó turisztikai programokig). A hagyományos és a lehetséges húzóágazatok - az épitőanyagipar, a gépipar és a nyomdaipar - fejlesztése, fejlődésének támogatása Békéscsaba további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű a város (és térsége) gazdaságának, a helyi gazdaság nyújtotta munkahelyek és megélhetés feltételeinek alakulása. Ezért a város meghatározó vállalkozásai, azok reprezentánsai legyenek a városi társadalom mindenkor megbecsült tagjai. A vállalkozóbarát önkormányzat - a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzleti-, szolgáltató szerepeinek további fejlesztése A húzóágazatok fejlesztéséhez, megújításához elengedhetetlen a meglévő szakértelem fenntartása, bővítése. Ez speciális képzési és továbbképzési formák széleskörű alkalmazását igényli a városban. Kiemelkedő fontosságú az érintett ágazatokhoz tartozó vállalkozások működési feltételeinek javítása, a piaci helyzetük javítását, innovációs képességük és versenyképességük erősödését segítő fejlesztések támogatása. Támogatandók a kis és középvállalkozói együttműködések részben a helyi gazdasági szereplők körében, részben pedig e gazdasági szereplők térségi (regionális és határokon is átnyúló) gazdasági együttműködésekbe való erőteljesebb integrálásának érdekében. A turizmus további fejlesztése A turizmus Békéscsaba gazdaságának korábban elhanyagolt, mára erősödő szegmense, amely- a helyzetfeltárásban is bemutatott - jelentős - és sajátos táji-, természeti-, kulturális potenciálok miatt - további, ma még kihasználatlan lehetőségekkel bír. E potenciálok erősítése, illetve fenntartható módon történő kihasználása segíti a város országon és térségen belüli pozicionálását, javítja ismertségét és vonzását, ugyanakkor bővíti a helyi gazdaságát, új munkahelyeket és új - a megélhetést segítő - foglalkoztatási lehetőségeket teremt. A turisztikai ágazat fejlesztése érdekében a városfejlesztési koncepció legfontosabb célokként a turisztikai attrakciók gazdagítását, a szálláshelyek bővítését, szolgáltatási színvonaluk 24 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció emelését, a vendéglátás, a szálláshely- és szabadidős szolgáltatások területén az elmúlt években indult önkormányzati (pld. Csabapark) és magánerős fejlesztések (pld. minőségi szálláshely bővítések) további támogatását, a térségi kínálatba ágyazott további fejlesztéseket, valamint a város image javítását szolgáló turisztikai nagyrendezvények támogatását jelöli meg. A turizmus fejlesztése vonatkozásban Békéscsaba lehetőségeit gazdagítja, hogy a város sokszínű adottságai révén egyszerre jelent lehetőséget a turizmus alágazatai között a Munkácsi örökségre alapozó örökségturizmus, az öko-, a horgász-, a vadász-, a kerékpár- és az egészség és a sportturizmus fejlesztése számára. A turisztikai marketing javítása is e célokat kell, hogy szolgálja. (A békéscsabai helyi - és térségi - gazdaságfejlesztés 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó középtávú elemeit a hosszú távú városfejlesztési koncepcióval párhuzamosan, azzal összehangoltan készített középtávú gazdaságfejlesztési program, a turisztikai fejlesztés fő elemeit pedig a városfejlesztési koncepció által meghatározott célok figyelembevételével készített középtávú turizmus fejlesztési program tartalmazza.)

3. A gazdaság növekedését segítő, versenyképességét erősítő - a XXI. századi színvonalnak megfelelő - infrastrukturális feltételek biztosítása Békéscsaba nemzetközi és országos műszaki infrastruktúra hálózatokba való bekapcsolása a megyei jogú város döntési kompetenciáit (és mindenkori fejlesztési forrásait) meghaladó feladat. Ugyanakkor ezen hálózatok hiánya rontja a város elérhetőségét, gazdasági versenyképességét, amely a város és a városi gazdaság fejlesztésének egyik fontos akadálya. Ezért a városfejlesztési koncepcióban megkerülhetetlen a helyi gazdaság növekedését segítő, versenyképességét erősítő - a XXI. századi színvonalnak megfelelő - infrastrukturális feltételek biztosításának célkitűzése. A helyi és térségi konszenzuson alapuló célkitűzések rögzítésén túl fontos a város részvétele és érdekérvényesítése a megvalósulást elősegítő lobbycsoportokban, az ezen műszaki infrastruktúrák megvalósításában hasonlóan érdekelt városokkal és térségekkel való együttműködés. A város és térsége közúti elérhetősége javítása, az M44-es gyorsforgalmi út (autópálya) mielőbbi kiépítése Az M44-es gyorsforgalmi út építése (M5 - Kecskemét - Kunszentmárton - Szarvas Békéscsaba - Románia országhatár útvonalon) javítja Békéscsaba nemzetközi és országoselérhetőséget és a határmenti együttműködés feltételeit, ezáltal fellendíti a gazdaságfejlődését, emiatt Békéscsaba számára stratégiai jelentőségű ez aközúti fejlesztés. Ezért a folyamatban lévő - és a Békéscsaba logisztikai potenciálja növelésének egyik alapját képező - vasúti rekonstrukció mellett úgy a gazdasági versenyképesség javításában, mint a népességmegtartás erősítésében kiemelkedő jelentősége van a hiányzó M44-es gyorsforgalmi út ütemezett megvalósításának. A város alapvető érdeke a tervezett beruházás felgyorsítása. Ennek érdekében már középtávon konszenzusra kell jutni azokban a ma még nyitott kérdésekben, amelyek a tervezett gyorsforgalmi út műszaki megvalósításával és környezeti hatásával kapcsolatosak annak érdekében, hogy a kapcsolódások lehetőségei térben és időben kiszámíthatóvá váljanak.

25 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció M44 várost elkerülő tervezett nyomvonala

A repülőtér jelentette potenciál kihasználása a térség megközelíthetősége javításában A békéscsabai repülőtér országos tervekben rögzített besorolása, illetve az elmúlt időszakokban elvégzett fejlesztések megteremtették annak lehetőségét, hogy ez a létesítmény a sportrepülésen túl gazdasági potenciált növelő hatású lehessen a térségben. A városfejlesztési koncepció nagy távú célként a repülőtérnek a térség elérhetősége javításában betölthető funkcióját, illetve a logisztikai központi funkciót erősítő lehetőségét emeli ki. Cél a városi önkormányzat tulajdonában lévő repülőtér működése rentábilissá tétele. Békéscsaba kapuszerepének erősítése az infrastrukturális feltételek bővítésével (a Békéscsaba - Arad közötti kapcsolat javításával), a határokon átnyúló kapcsolatok bővítésével A határon átnyúló kapcsolatok erősítése, illetve a Békéscsaba és Arad közötti kapcsolatok erősítése feltételrendszerének javítása érdekében fontos városi és várostérségi cél a Békéscsaba - Arad közvetlenebb közúti kapcsolat kiépítése, a két város közötti tervezett térségi főúton való eljutási idő lényeges csökkentése érdekében.

26 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Békéscsaba – Arad közúti kapcsolat fejlesztése

Békéscsaba közlekedési csomóponti és logisztikai szerepének erősítése a folyamatban lévő vasútfejlesztés eredményeként várható potenciál növekedés kihasználásával. A nemzetközi törzshálózat részét képező Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal (villamosított fővonal) folyamatban lévő rekonstrukciója és pályarehabilitációja eredményeként a közeljövőben lehetővé válik a 120 km/h - 160 km/h általános pályasebesség elérése, így rövidül az eljutási idő. (Az állomások és megállóhelyek is átépülnek, de ennek elsősorban az utazás komfortja növekedése szempontjából van jelentősége.) A vasúti rekonstrukció eredményeként nő a vasút szerepvállalási lehetősége az áruszállításban, a logisztikában, amelynek itt a magyar-román határ menti térségben kiemelkedő jelentősége lehet, hiszen e vonal a román határ túloldalán a 200-as vasúti fővonal részeként folytatódik Arad felé. Békéscsaba és térsége logisztikai potenciálját tovább javítják majd a közúti gyorsforgalmi hálózat és a kapcsolódó térségi és helyi érdekű újabb közúti hálózati elemei (elsősorban hosszú távon). A város belső közlekedésének fejlesztése A város belső közlekedési fejlesztésének legfontosabb elemeit - máig helytálló módon - a HB.C.E. Kft. - T7 Mérnökiroda Kft. Konzorcium által kidolgozott közlekedésfejlesztési koncepció(és közlekedésfejlesztési terv) tartalmazza azzal, hogy az ott előirányzott fejlesztések egy része a városközpont rehabilitáció részeként időközben megvalósult, másik részlete pedig - a vasútvonal rehabilitáció részeként- megvalósítás alatt áll (vasúti felüljáró és a kapcsolódó útfejlesztések.) A városszerkezet fejlesztése és a várost terhelő átmenő forgalom további csökkenthetősége érdekében szükséges a várost elkerülő főúthálózat teljessé tétele, a déli elkerülés kiépítése,

27 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció illetve az M44-es gyorsforgalmi út megvalósításával egyidejűleg az új városi kapcsolatok kiépítése. A helyi közösségi közlekedés továbbfejlesztése során cél a megváltozott (és várhatóan tovább változó) utazási igények mindenkori figyelembevétele elsősorban a munkahelyek elérhetőségének javítása érdekében. Cél a közösségi közlekedés vonzerejének további növelése a közlekedés biztonsága, kiszámíthatósága és kényelme javításával. A városon belüli mobilitás feltételeinek javítása A városon belüli mobilitás feltételeinek javítása a városfejlesztési koncepció széles körben támogatott célkitűzése, amelyhez szükséges a belső úthálózat műszaki színvonalának javítása, a parkolási lehetőségek további bővítése elsősorban a belvárosban valamint a szolgáltató- és ellátó intézmények környezetében. A városi közösségi közlekedés továbbfejlesztése a belső áramlási irányok optimalizálásával, a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségének javításával kívánatos. A városon belüli közlekedés fontos eszköze a kerékpár, ezért a városfejlesztési koncepció célul tűzi ki a kerékpározás feltételeinek javítása az egész város területén részben a kerékpárút hálózat teljessé tételével a városon belül a napi szintű „hivatásforgalmi” kerékpáros közlekedés szolgálatában, a turisztikai célpontok kerékpáron való megközelíthetősége érdekében, illetve a szomszédos települések irányába, elsősorban a városi munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének javítása érdekében. A kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelése az egész városban cél, ezért a fejlesztések ne korlátozódjanak a kerékpárút hálózat fejlesztésére, a forgalomszervezéssel és forgalomszabályozással együtt járó beavatkozások terjedjenek ki a város alacsony forgalmú közútjaira, lakóutcáira is. A környezet terhelő és a közvetlen környezetére sem zavaró tevékenységek szétválasztása, a helykiválasztás tudatos irányítása, differenciált területi kínálat biztosítása a gazdaság fejlesztésére A városfejlesztési koncepció a városi környezet javítása érdekében célul tűzi ki a városfejlesztés és a gazdaságfejlesztés során megvalósuló fejlesztések (cégközpontok és telephelyek) helykijelölésének tudatos befolyásolását (irányítását). Cél, hogy a helyi gazdaságfejlesztés számára mindenkor megfelelő kiterjedésű, jól megközelíthető és műszaki infrastruktúrával vagy már ellátott, vagy gazdaságosan ellátható területek álljanak rendelkezésre. (A város hatályos településrendezési eszközei tartalmazzák a területi kínálat szempontjából előnyös területeket.) Az új fejlesztések telephelye kiválasztása során előnybe kell részesíteni a már korábban műszakilag igénybe vett barnamezős területek újrahasznosítását. Fontos szempont az élelmiszergazdaság fejlesztésének szolgálatában a korábbi mezőgazdasági majorok újrahasznosítása (megközelítésük lehetőségei és infrastrukturális ellátottságuk javításával). Amennyiben azt a gazdaságfejlesztés érdeke megköveteli jelenleg mezőgazdasági területen az új gazdasági területek, illetve új ipari park, logisztikai központ kijelölését, az elsősorban a relatív alacsonyabb termőhelyi értékű vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföld és mezőgazdasági területek igénybe vételével támogatott.

28 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott, hasznosítható épületállománnyal bíró barnamezős területek újrahasznosításának elősegítése Békéscsaba nagy területi tartalékokkal és jelentős - jelenleg kihasználatlan épületállománnyal rendelkezik a barnamezős területeken. Ezért a városfejlesztési fontos - a gazdaságfejlesztéssel is összefüggő - célkitűzése e területek lehetséges hasznosítási lehetőségeinek feltárása, azok alternatív felhasználási lehetőségeinek kidolgozása e területek újrahasznosítása előkészítése érdekében. A város ezzel támogathatja e területek ingatlanpiacra juttatását, hasznosítását. A hasznosítás lehetőségei feltárásán túl cél olyan műszaki fejlesztések támogatása, amely elősegíti a betelepülést. A gazdaságfejlesztési operatív programmal összehangoltan cél olyan speciális gazdasági ösztönzők helyi alkalmazása, amely közgazdasági előnyt biztosít azon fejlesztők számára, akik barnamezős területek hasznosításával oldják meg beruházásaikat. Barnamezős fejlesztések kiemelt célterületei

4. A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása, a „jól lét” szolgálatában A városi intézmények fejlesztése Mivel a város versenyképességét egyértelműen befolyásolja a népesség képzettsége, (képessége), kultúrája, valamint egészségi állapotával összefüggő munkaképessége, a városfejlesztés kiemelt cél azoknak az intézményeknek a fejlesztése, amelyek képesek biztosítani a ma relatív kedvező helyzet megőrzését, illetve javítását, a XXI. századi követelmények figyelembevételével. A város fejlesztése során ezért kiemelt célkitűzés az intézményhálózat fejlesztése, eredményes és hatékony működtetése és fenntartása olyan módon, hogy az képes legyen rugalmasan alkalmazkodni a városi népesség korstruktúrájához, sajátos igényeihez. 29 2014. szeptember


Az intézmények fejlesztése - a fejlesztési célok megfogalmazásától a megvalósításig - úgy közép, mint hosszú távon az Önkormányzat, az intézményfenntartók (oktatás, nevelés vonatkozásában a KLIK), a kamarák, a társadalmi és szakmai szervezetek valamint az érintett intézmények hatékony együttműködését igényli. Az intézmények működési költségeinek csökkentése érdekében kiemelt feladat a szükségessé váló energetikai és környezetvédelmi korszerűsítések megvalósítása. A nevelés, oktatás vonatkozásában cél az intézményi szolgáltatások színvonala megőrzése és fejlesztése. Kiemelt feladat az intézményhálózatnak helyet adó épületállomány állagmegóvása, felújítása, a hiányzó műszaki feltételek pótlása (pld. a mindennapos testnevelésórák lehetőségét biztosító fejlesztés, vagy a hiányzó szabadtéri sportlétesítmények pótlása többek között az úszásoktatás feltételeinek biztosítása), összességében az intézmények működése feltételeinek biztosítása érdekében. Az intézmények infrastrukturális fejlesztéseinek ki kell terjedni egyrészt az esélyegyenlőség feltételei biztosítására, a teljes körű akadálymentesítésre, másrészt a sajátos nevelési igényű tanulók ne legyenek egyik intézmény és képzési forma esetében sem kizárva az infrastrukturális és eszközellátottság hiányosságai miatt. A szakképzés és a gazdaság fejlesztése szempontjából is fontos a Békéscsaba területén található állami fenntartású szakképző intézmények tanműhelyeinek vagy a tanműhelyek egy részének átalakítása inkubátorházzá, ahová a helyi érdekeltségű gazdasági szereplők be tudnának kapcsolódni, ezzel is a duális képzéshez igazodva, elősegítik a fiatalok vállalkozóvá válását, közvetve elősegítve a térség gazdasági felzárkózását. Az oktatást-, nevelést szolgáló intézményrendszer tartalmi fejlesztése során cél a nevelőoktató munka hatékonysága növelése. Ehhez kapcsolódó kiemelt feladatok: - az alapkészségek kialakítása, kompetenciák fejlesztése: kiemelt fontosságú terület a tanulók sikeres munkaerő-piaci beilleszkedéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, amely már az óvodában elkezdődik és a köznevelés teljes vertikumában folytatódik. - az idegennyelv-oktatás - a IKT kompetenciák fejlesztése, digitális tudatosság - a pedagógiai értékelés fejlesztése, - az integráltan nevelhető sajátos igényű tanulók ellátásának javítása, fejlesztése, - és a pedagógus kompetenciák fejlesztése. A Békéscsabán hagyományosan magas színvonalú általános és a középfokú képzés további fejlesztése, feltételeinek javítása mellett kiemelt feladat a szakképzés átalakítása, fejlesztése, a szakiskolai képzés, a gyógypedagógiai ellátás, valamint a közoktatási intézményrendszer szerves részét képező kollégiumi nevelés további fejlesztése. E feladatok között a városi önkormányzat feladata az időközben állami irányítás alá került szakképzési, átképzési rendszerek fejlesztésének ösztönzése, támogatása, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő igények megfogalmazása. Békéscsaba regionális alközponti szerepe megőrzéséhez kiemelt cél a felsőfokú oktatás megőrzése, a képzés minőségi fejlesztése és a képzési irányok erőteljesebb integrálása a térség gazdaságfejlesztésébe.

30 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Egészségügy vonatkozásában: A népesség egészségi állapota megőrzése és javítása érdekében kiemelt cél a jelenleg is jó színvonalú egészségi ellátás színvonalának megőrzése és a népesség korösszetételének változását is figyelembe vevő további fejlesztése. Egészségügyi alapellátásban cél a szolgáltatások biztosítását célzó feltételrendszer javítása, a felnőtt és a gyerek háziorvosi ellátást biztosító rendelők, valamint a rendelőknek helyet adó épületállomány fejlesztése (függetlenül a kialakult tulajdonviszonyoktól), valamint az egészségfejlesztési, egészségnevelési programok megvalósítását biztosító feltételek biztosítása. Az egészségügyi szakellátásban városi és térségi érdek a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet szolgáltatási színvonalának megőrzése és fejlesztése. Kultúra vonatkozásában a városfejlesztés - a népesség megtartása (az itt élők elégedettsége) illetve a népességvonzás szempontjából is - kiemelt célja a kulturális szolgáltatások bővítése, a meglévő és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó kulturális létesítmények további fejlesztése. Ez városi érdek függetlenül attól, hogy mikor, ki ezen intézmények fenntartója. Ezen intézmények között meghatározó jelentőségű a Békéscsabai Jókai Színház, a Munkácsi Mihály Múzeum valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ (utóbbi teljes intézménybázisával együtt). A kultúra helyi bázisainak fejlesztése hozzájárul a megyeszékhely funkció erősítéséhez is. Fontos cél az intézményeknek helyet adó épületállomány értékőrző megújítása, átfogó rekonstrukciója, a korszerű működés feltételeinek megteremtése (ahol ez jelenleg nem biztosított). Sport vonatkozásában a további fejlesztések fő bázisai a Városi Sportcsarnok a kapcsolódó vívóteremmel, az Előre SE sporttelepe, valamint a Kórház utcai stadion. A városi intézményhálózat magas színvonalú működéséhez elengedhetetlen, a működtetés szellemi bázisát biztosító értelmiségiek és alkalmazottak megbecsülése, helyben tartása, mert nélkülük (szakismereteik elkötelezett munkájuk nélkül) nem lehetséges sem a szolgáltatási színvonal megőrzése sem emelése (sem az oktatás, sem az egészségügy vonatkozásában). Ezért a városfejlesztés fontos feltétele (az anyagi feltételek mellett) a humán erőforrások rendelkezésre állása, megőrzése és fejlesztése. A város lakásállományának fejlesztése, bővítése Cél a lakossági szükségleteknek megfelelő bérbeadási jogcímek alapján, a panelprogram és a szociális bérlakás program keretében megindult fejlesztések folytatása, a lakásállomány minőségének és a lakásmobilitás feltételeinek javítása. A városfejlesztés fontos célja - a településrendezési tervben meghatározott keretek és szabályok figyelembevételével - a lakásállomány minőségi megújulása. A minőségi megújítás egyik célterülete a panel technológiával épült épületek és lakások (energetikai, a funkcionális és esztétikai) megújítása, teljes körű rehabilitációja, a lakások, az épületek és a lakókörnyezet összehangolt értéknövelő fejlesztése. A lakásállomány fejlesztésének másik célterülete a korábban épült (jellemzően vályog anyagú) házak megújítása, a mai minőségi követelmények szerinti átépítése. Mindkét irányú fejlesztés hozzájárul a lakásokkal való elégedettség növeléséhez, a komfortérzet javításához, illetve a lakásmobilitás növeléséhez. A lakások és a lakóépületek minőségi megújítása a városkép alakításának is fontos eszköze.

31 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A városi közterületek további fejlesztése, rendezése, a belvárosi térek (újra) hasznosítására kidolgozott komplex stratégia megvalósításának folytatása A városközpontban megvalósult sikeres fejlesztés folytatása, a funkcióbővítő városrekonstrukció területi kiterjesztése, a városi közterületek átfogó megújítása kiemelt fontosságú úgy e közterületek használati értékének, mind esztétikai minősége növelése szempontjából. Kedvező, ha e megújítás együtt jár a kapcsolódó zöldfelületek és zöldfelületeknek a biológiai aktivitásérték növelésével is, mivel az hozzájárul a városi klíma javításához, az éghajlatváltozással együtt járó kedvezőtlen hatások csökkentéséhez. A zöldterületek fejlesztése Békéscsaba „zöld város”, egyes minősítések szerint a „fák városa”, ahol hagyománya és a lakosság szerint is komoly értéke van a zöldfelületeknek, a növényzetnek. E hagyományokra építve a városfejlesztés fontos célja a meglévő értékes zöldfelületek és a fasorok védelme és fejlesztése. A városi zöldhálózat (zöldövezet) rendszerének fejlesztése, a zöldterületek kiterjedésének növelése, azok biológiai aktivitásának és használati értékének növelése fontos feladat elsősorban a belterületen és az ahhoz kapcsolódó - elsősorban a rekreációt, a turizmust szolgáló - területeken. Külterületeken részben a termőhelyi adottságok megőrzését szolgáló tájfásítás (védősávok), részben pedig a turisztikai potenciál bővítését szolgáló tájfásítások járulhatnak hozzá a zöldhálózati rendszer bővítéséhez, a komfortérzet javításához. A fejlesztések mindegyikénél és a mezőgazdaság segítőjeként és környezet- és egészségvédelmi szempontból is hasznos egy gazdasági, védelmi és közjóléti funkcióknak is megfelelő erdősáv-rendszer. Békéscsaba határában is léteznek olyan mezőgazdasági területek, melyeket legcélszerűbben erdősítéssel lehet hasznosítani, de figyelemmel arra, hogy az átlagos és átlagosnál jobb minőségű területeken továbbra is a szántóföldi növénytermesztés folytatása javasolt. 5. A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása Energiagazdálkodás, megújuló energiák hasznosítása Az energiagazdálkodás új szemléletű megújítása nélkül nem lehetséges elérni azokat a célkitűzéseket, amelyeket az Európai Unióhoz kapcsolatba hazánk is megfogadott kiemelten az éghajlatváltozással kapcsolatos kedvezőtlen hatások csökkentése, illetve az energiafelhasználás racionalizálása, az energiafelhasználás költségei csökkentése érdekében. Ezért átfogó települési energiapolitika kidolgozására és érvényesítésére van szükség (melynek legfontosabb elemeit Békéscsaba önálló energetikai koncepcióban határozta meg). Az ott megfogalmazott célok és tervezett beavatkozások a városfejlesztésnek is kiemelt elemei. Ezek: a hagyományos fosszilis energiahordozók arányának csökkentésével, a megújuló energiaforrások arányának növelésével a város kedvező geotermikus adottságainak kihasználása, az önkormányzat tulajdonában és működtetésében lévő épületek felújítása, korszerűsítése, komfortfokozatának növelése az energiatakarékos technológiák használatával, valamint a környezettudatos magatartásra nevelés az oktatásban.

32 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A helyi társadalom fejlesztése A városfejlesztés alapvető célja a helyi társadalom (megőrizve) fejlesztése, életminőségének („jól létének”) emelése, maguk és gyermekeik életkilátásainak növelése, ezzel a várossal való elégedettségük javítása. Ezt szolgálják városfejlesztési koncepcióban a városi gazdaság erősítésére, a helyi foglalkoztatás bővítésére, közvetve a megélhetés lehetőségei javítására vonatkozó célkitűzések valamint az e célok elérését szolgáló (szükséges) változások. A realitásokat és az országos környezetet is figyelembe véve ezek a tervezett változtatások kisebb mértékben közép-, erőteljesebb mértékben pedig hosszú távon járulhatnak hozzá a városfejlesztésnek és városüzemeltetésnek legnagyobb kihívást jelentő népességcsökkenés lassításához, az országosan is jelentős problémát jelentő elöregedési folyamat helyi kezeléséhez. A városfejlesztés alapjait jelentő helyi és térségi gazdaság fejlesztése mellett kiemelkedő jelentőségű a helyi társadalom fejlesztése, sokszínűségének megőrzése, a város lakossága identitástudatának erősítése, a helyi hagyományok megőrzése és beépítése a mai életbe. Mivel a lakóhelyükhöz, családi, munkahelyi és baráti kapcsolatrendszerükhöz kötődő polgárok éreznek erőteljesebb felelősséget környezetükért, ezért a „békéscsabai városlakó tudat” további erősítése a „lakossági részvétel” erősítésének is fontos feltétele. Ebben kiemelkedő szerepe van a civil szervezeteknek (ezért fontos célkitűzés szerepük növelése a város életében), valamint a város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztésének, az interaktivitás kialakításának. Az életminőség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével A városrészek között kialakult különbségek, a szegregáció mutatkozó jelei miatt fontos fejlesztési célkitűzés a városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, a szegregáció megelőzése és a különböző városrészek differenciált fejlesztése A környezettudatos és egészséges életmód elterjedése feltételeinek biztosítása a lakosság egészségét és közérzetét is befolyásoló feladat valamennyi városrészben (a helyi sajátosságok figyelembevételével). A népesség elöregedési folyamatának mérséklése, illetve az életkörülmények, az életminőség és az életszínvonal javítása az előző városfejlesztési célkitűzéshez - a helyi társadalom fejlesztéséhez, a város népességmegtartó képessége emeléséhez - is kapcsolódó célkitűzés. E célkitűzés szolgálatában kiemelkedő szerepe van - az előző célhoz kapcsolódva kifejtetett gazdasági szempontokon túl - azoknak a városi szinten már kidolgozott programoknak, amelyek részben az időskorúak jobb ellátását, részben pedig a külterületi lakosok életminőségének javítását szolgálják. Tekintettel a Békéscsaba külterületén - döntően tanyán élők magas számára, fontos városfejlesztési célkitűzés a tanyáknak a tájfenntartásában, a sajátos tájgazdálkodásban kialakult szerepe megőrzése és megújítása a változó gazdasági és társadalmi környezet mindenkori figyelembevételével, valamint a perifériák társadalmi-, környezeti konfliktusainak kezelése. Fontos feladat ehhez kapcsolódóan a Békéscsaba kistérségi tanyafejlesztési programban megfogalmazottak széleskörű érvényesítése, a gazdálkodási feltételeket és az életkörülményeket egyaránt javító sajátos infrastrukturális feltételek biztosítása, a pozitív tanyafejlődési minták és jó gyakorlatok megismertetése, valamint olyan gazdasági érdekeltségi rendszer kialakításának támogatása, amely a 33 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció generációk váltása esetén is hozzájárul a tanyagazdálkodás fenntartásához. A vidékfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódóan ezért fontos cél a fiatal gazdák, illetve a mezőgazdasági kis és középvállalkozások sokoldalú támogatása. A társadalmi konfliktusok kezelése Esélyegyenlőség növelése - amely célkitűzése - a szolgáltatásokhoz elfogadás elősegítésével, az csökkentésével támogatható. Ezért fejlesztési szakpolitikát.

úgy az európai, mint a hazai fejlesztéspolitika kiemelt való egyenlő hozzáférés biztosításával, a társadalmi egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának ez a célkitűzés át kell, hogy hassa valamennyi helyi

Az ökológiai fenntarthatóságot szolgáló célok A hosszú távon való környezeti (gazdasági és társadalmi célokkal összehangolt) fenntarthatóság úgy az európai, mint a hazai fejlesztéspolitikáknak meghatározó horizontális célkitűzése. Ezért a városfejlesztési koncepcióban is megfogalmazásra kerültek azok a a fenntarthatóságot szolgáló célkitűzéseket, amelyek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából legfontosabbak: - az egészséges lakókörnyezethez elengedhetetlen kedvező környezeti állapot (a jó környezetminőség) megőrzése, - a természeti potenciálok sokoldalú, de mindenkor fenntartható módon történő hasznosítása, - komplex tájgazdálkodási, valamint átfogó (térségi) vízgazdálkodási programok kidolgozása és megvalósítása, - a védett és védelemre tervezett területek felmérése, a védelem feltételeinek hosszú távú biztosítása, - a vízbázisok védelme, - az Élővíz-csatorna vízminőségének és környezetének javítása, - az ár- és belvízi veszélyeztetettség csökkentése, - a talaj állapotának megőrzése, javítása, - valamint a szennyezések felszámolása, - Békéscsaba stratégiai zajtérképének elkészítése és az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása. A város környezeti elemek veszélyeztetettségének csökkentése érdekében kiemelkedő jelentőségű volt a most záruló fejlesztési időszakban a kommunális szennyvizek gyűjtését környezetkímélő megoldással lehetővé tevő csatornarendszer kiépítése. Ehhez kapcsolódó fejlesztési célkitűzés a hálózatra rákapcsolt lakások arányának jelentős mértékű bővítése valamint az összegyűjtött - növekvő mennyiségű - szennyvíz környezetkímélő tisztítása, ártalmatlanítása. Békéscsaba környezetminősége országos összehasonlítási rendszerben ma is kedvező, ezért fő cél e kedvező állapot (és az alacsony környezeti veszélyeztetettség) fenntartása, amely a környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdaságfejlesztéssel, a városszerkezet környezettudatos továbbfejlesztésével, ezáltal a zaj- és a levegőszennyezés által érintett népesség arányának csökkentésével, valamint a korszerű hulladékkezelési rendszerekhez való kapcsolódás bővítésével érhető el.

34 2014. szeptember


A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre A városrészekre szóló fejlesztési célok a városfejlesztési koncepció célrendszere figyelembe vételével az azt követően kidolgozásra kerülő integrált városfejlesztési stratégia keretében kerülnek meghatározásra és kidolgozásra.

A fejlesztéspolitikától elvárt eredmények (Az Európa 2020 stratégiai dokumentumban rögzített kötelezettségek figyelembevételével az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció szerint) „Magyarország számára az elkövetkező két évtizedben a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország és térségei gazdasági teljesítményének (GDP) és a foglalkoztatás szintjének és minőségének jelentős növelése, melyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. 2020 időtávlatában a Nemzeti Reform Programban rögzített célértékek adják meg a fejlesztéspolitikától elvárt eredményeket. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60 %-ról legalább 75 %-ra növelése. A kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése, Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; 10 százalékos energia megtakarítás elérése. A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentése a 18-24 éves népességen belül. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának csökkentése 450.000 fővel, ez 5 százalékpontos csökkentést jelent”.

35 2014. szeptember


A továbbtervezéshez, a stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása Társadalmi adatok Népességszám változások Békéscsaba lakónépessége 2013. év elején 61046 fő. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyei jogú városhoz viszonyítva kedvezőtlenebbek. Békéscsaba népessége 1870 és 2001 között összességében 224,6%-os növekedést jelent, mely a legkisebb érték a megyeszékhelyek között. A 2000-es évektől lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost, melynek mértéke évente 100-500 fő közötti. Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, amely a megyeszékhelyek közül csak Miskolc és Budapest esetében kedvezőtlenebb. A születési arány vonatkozásában kedvezőbb a helyzet, a többi megyeszékhelyhez viszonyítva ebből a szempontból Békéscsaba már a középmezőnyben foglal helyet. A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek oka, hogy a kiköltözések elsősorban a város magjától távolabb eső, azonban a város belterületéhez tartozó városrészekre (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A külterületen, tanyákon élők száma mintegy 3000 fő, ami Békéscsaba lakosságának közel 5 százaléka. A népességcsökkenés a természetes fogyásból és az elvándorlásból adódik. Utóbbi trend a 90es években még pozitív volt, azonban a 2000-es évek első évtizedében komoly fordulat következett be és az elköltözések száma tartósan felülmúlja a beköltözésekét. A városból elköltözők indítéka elsősorban a képzettségnek megfelelő helyi munkalehetőségek szűkössége. Leginkább a felsőfokú végzettségűek és a szakmunkások számára nem áll rendelkezésre a megfelelő számú és differenciált munkahely. Az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatal pályakezdők nem tudnak visszatérni a városba, mivel nem találnak képzettségüknek megfelelő álláshelyeket. Az elköltözők nem Békéscsabát mint életteret nem kedvelik, hanem a munkalehetőség okán költöznek a Dunántúlra illetve külföldre is. Mindemellett a város rossz elérhetőségi viszonyai, a gyorsforgalmi útkapcsolat hiánya is az okok között szerepel. Az elvándorlás megállításának egyik kulcstényezője a munkahelyteremtés lehet, amelyre a fejlesztési stratégia meghatározása során kiemelt figyelmet indokolt fordítani. Korösszetétel Békéscsaba népessége idősebb, mint a legtöbb megyei jogú városé. Az öregedési index, azaz az egy gyermekkorúra jutó öregkorúak száma 2001-ben még csak 1,31 volt, ez a 2011-es népszámlálás idejére 1,91-re nőtt. A megyei jogú városok esetében is jelentősen romlott a helyzet, de Békéscsaba lakosságának elöregedése meghaladja az országos átlagot és a megyei jogú városok átlagát is. A gyermekkorúak (0-14 évesek) és az aktív korúak (15-59 évesek) aránya 2001-hez képest csökkent a teljes lakosságon belül, az időskorúak (60 év felettiek) aránya jelentősen, 5 százalékponttal romlott 2001 és 2011 között. Békéscsabán 25 százalékos ez az arány, azaz minden 4. lakos 60 évnél idősebb! A megyei jogú városok átlagához képest 36 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció is az idősek arányában van a legnagyobb eltérés. A magas öregkorú és az átlagosnál rosszabb gyermekkorú-aránynak megfelelően az aktív korúak aránya alacsony (61,7%). Ennek következtében már csak demográfiai okok miatt is az aktív keresőkre háruló terhek Békéscsabán is magasnak mondhatóak, amit a fejlesztési stratégia kidolgozásakor messzemenően figyelembe indokolt venni. Nemzetiség, vallás A 10 évvel korábbi népszámlálási adathoz képest bár csökkent, de a városban ma is jelentős a szlovák nemzetiség létszáma (mintegy 2 és fél ezer) és nemzetiségi, kulturális szerepe. A statisztikai adatokban kimutathatóhoz képest nagyobb a roma népesség jelenléte a városban. Számuk nagyobb, mint azok száma, akik ténylegesen roma nemzetiségűnek is vallják magukat. A városban ez számos - szociális, foglalkoztatási, stb. - probléma forrása,melynek kezelésére a stratégia keretei között is fel kell készülni. A városban az egyházak szerepe hangsúlyos, amit az is mutat, hogy a lakosság hozzávetőleg kétharmada valamelyik valláshoz, felekezethez kötődőnek tartja magát. A legrégebbi helyi egyházközségek az evangélikus, a római katolikus és a görögkeleti voltak. Azonban az elmúlt évtizedek politikája és migrációja átformálta a város felekezeti összetételét, így Békéscsaba mára elvesztette evangélikus többségét és a római katolikus közösség mellett a református gyülekezet is megerősödött. Képzettség és foglalkoztatottság Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében lévő többi középvárossal való összehasonlításban kedvezőtlen helyet foglal el. Mind az érettségivel, mind pedig a diplomával rendelkezők arányát tekintve az utolsók között szerepel a város a megyeszékhelyek között és a régióban is, csak Hódmezővásárhely rendelkezik rosszabb mutatókkal. Az országos tendenciával összhangban Békéscsabán is jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. A 18 éves és idősebb népességnek több mint fele (57,3%) rendelkezik középfokú végzettséggel, a 25 éven felüliekből pedig minden ötödik békéscsabainak (21,7%) van főiskolai, egyetemi diplomája. 2011-re a középfokú végzettség terén 11,6, a diplomásoknál 7,2 százalékpontos javulás történt 2001-hez képest. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. 2011-re a 10 évvel korábbihoz képest 45%-ra nőtt a gazdaságilag aktívak aránya (igaz, a munkanélküliek aránya is nőtt 5,5%-ra). Az inaktív keresők aránya gyakorlatilag évek óta stagnáló, 31 százalék. A népesség 23,7 százaléka eltartott, ami csökkenés 2001-hez képest. A megyeszékhelyen észlelhető gazdasági aktivitás az ezredfordulón még 6 százalékponttal volt magasabb a megyei átlagnál, mára 2,7 százalékpontra mérséklődött Békéscsaba előnye. A gazdaságilag aktív népességből a legnagyobb arányú munkanélküliség a 15-19 év közötti szakképzetlen munkaerőt sújtja (30,6%), míg sajátos, hogy a város 40-49 év közötti, aktív lakosai között a legkisebb a munkanélküliség (az idős korosztályokat nem számítva). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2013. szeptemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 3162 fő. Közülük majdnem minden harmadik, 1114 fő, tartósan (1 évnél 37 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció hosszabb ideje) nem talál munkát. A gazdaságilag aktív (munkavállalási korú) népességen belül a nyilvántartott álláskeresők 7,68%-os arányt tesznek ki. A megelőző 6 év hasonló időszakaiban mért adatokat összevetve évről-évre nőtt (vagy stagnált) a regisztrált munkanélküliek száma, egyedül 2013 szeptemberében látszik csökkenés az előző év hasonló időszakához képest.

Gazdasági jellemzők A város gazdasági súlya, szerepköre A helyi gazdasági fejlettséget tekintve, a bruttó hazai termék egy lakosra jutó értékében mérve 2001-ben Békéscsaba az országos átlag 31%-át érte el. Ez az arány 2011-re lassan tovább csökkent, mértéke 29% volt. 2001-2011 között szerény, de növekvő tendenciát mutatott a bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodásban szemben az országban tapasztalt jelentős mértékű csökkenéssel. Ugyanebben az időszakban dinamikusan, 45%-kal nőtt, de még így is elmaradt az országos átlagtól a szolgáltató szektor GDP-je és nagymértékben lemaradt a város ipara, építőipara az országos átlagos teljesítménytől. A hazai és nemzetközi trendekkel összhangban a foglalkoztatottak száma a hagyományos ágazatokban csökkent, és egyedül a szolgáltató szektorban növekedett. A fenti adatok fényében Békéscsaba az uniós kohéziós támogatások tipikus célterületének tekinthető. Miközben felzárkózásához jelentős uniós forrásokra van szüksége, adottságai és egyes kiemelt ágazatok dinamizmusa, a célzott beruházások, fejlesztések ezek abszorpcióját is lehetővé teszik. Jelentős lendületet adna a város további fejlődésének, ha sikerülne külföldi tőkebefektetőket idevonzani. Ennek pillanatnyi legfőbb korlátozó tényezője a közlekedés, első helyen az autópálya összeköttetés hiánya. A KSH adatai szerint a működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 2001-ben 6600 volt. 2011-ben a regisztrált vállalkozások száma (GFO11) elérte a 11103-at. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) 2001-ben 542, 2011-ben 703 volt. A vendéglátóhelyek és a kiskereskedelmi üzletek száma tíz év alatt, 2001-ről 2011-re megduplázódott. A jelentős helyi vállalkozások véleménye szerint a beruházásokat, jövőbeli fejlesztési elképzeléseket befolyásoló tényezők közül első helyen a szállítási akadályokat kell említeni. A városipari parkja betelt, az északi iparterület kialakítása folyamatban van. Békéscsaba inkubátorházzal is rendelkezik. Turizmus A turizmus pozíciójában jelentős fordulatot hozott a 2012. év. Míg 2001-2011 között csak szerény mértékben, 995-ről 1013-ra nőtt az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma és jelentősen, 19791-ről 14193-re csökkent a vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2012-ben a vendégek száma már megközelítette a 16 ezer főt. A korábbi, az ország egészében és a megye más városaiban tapasztalt növekvő trenddel ellentétes csökkenés tavaly Békéscsabán is. Fontos megjegyezni, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. 38 2014. szeptember


A gazdasági válság utáni kilábalás jeleként 2012-ben Békéscsaba vendégforgalma már jelentős növekedést mutatott. A korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása kezd megmutatkozni a megyeszékhelyen. A beindult pozitív folyamat várhatóan tovább folytatódik, hiszen 2014-ben számos attrakció- és szálláshely beruházás valósul meg Európai Uniós források segítségével a megyeszékhelyen. Békéscsaba rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják. A város legértékesebb turisztikai terméke, mely a helység imázsát is meghatározza Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Csabai Kolbászfesztivál. A turizmus fejlődését azonban gátolja a rossz közlekedési helyzet, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek hiánya. Erősítésre szorul Békéscsaba idegenforgalmi marketingje és turisztikai imázsa is. A vendégforgalom jóval a kívánt szint alatt marad, a turizmusból származó jövedelmek mértéke nem megfelelő. Egyéb turisztikai termékek a városban Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájakban melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus példaértékű összekapcsolására. A páratlan természeti értékek és a Körősök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben kilenc békésmegyei önkormányzat összefogásával megalakult a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként célul tűzte ki a környezetvédelem mellett az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztését. A lovas turizmus szerelmesei is megtalálhatják Békéscsabán a számításaikat, hiszen a város területén számtalan lovas tanya is várja vendégeit számos lovas túraútvonal kínálattal. A horgász turizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen a város déli határában egy 160 hektáros területen 22 bánya tó terül el, nagyon szép érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is kedvelt horgász helyek. Vadász turizmus szempontjából Békéscsaba térsége kedvező lehetőségeket nyújt, annak ellenére, hogy a vadállomány az utóbbi években gyengült, de a környező mezőkön a fácán, nyúl, vaddisznó, a nagyvadak közül pedig az őz állomány jelentős vonzerőt képvisel a vadászok számára. Békéscsaba az egészség- és gyógyturizmus szempontjából még számos kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, hiszen a városban található egy gyógyfürdő, amely nyáron egy 1200 m2-es élményfürdővel is kiegészül. Az Árpád Fürdő összesen 9 medencéjéből 4 medence gyógyvizes. Turisztikai infrastruktúra Békéscsabán jelenleg kevés a szálláslehetőségek száma, magasabb kategóriájú szállás lehetőség (négycsillagos vagy annál magasabb minősítésű hotel) pedig teljesen hiányzik a szálláshelyek palettájáról. A megyeszékhelyen 9 db háromcsillagos szálloda vagy panzió 39 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció található. Kollégiumok és ifjúsági szállások széles választékát találjuk a városban, hiszen 11 ehhez a kategóriához tartozó egység kínálatából lehet választani. Magánszálláshelyek tekintetében egyre több szálláslehetőség is rendelkezésre áll. A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, több mint egy tucat étterem működik a városban. Főbb turisztikai fejlesztések Az elmúlt évek turisztikai jellegű beruházásai közül a Belváros rehabilitáció - Szent István tér (főtér) felújítása, az Agóra projekt: Csabagyöngye Kulturális Központ kialakítása és a Kerékpárút hálózat fejlesztése emelkedik ki. A városban számos nagyszabású turisztikai beruházás van jelenleg is folyamatban.

Környezeti adatok Természeti adottságok Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye és a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik. A város a Békési-sík elnevezésű kistáj délkeleti peremén helyezkedik el. A város átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész. Békéscsaba természeti környezetét elsősorban a mezőgazdasági területek és a véderdők alkotják. Élővíz-csatorna A térség nagy jelentőségű vízgazdálkodási létesítménye, a vízgazdálkodási, esztétikai, városképi és térszerkezeti jelentőséggel bíró Élővíz-csatorna, mindezek mellett a várost átszelő csatorna jelenti a városi zöldövezet gerincét. A csatorna vízminőségét alapvetően a Fehér-Körös tápvíz minősége, a vízutánpótlás mértéke, valamint a csatornát érő diffúz és pontszerű szennyeződések mennyisége határozza meg. Szárazság esetén, kisvízi időszakban a csatorna vízpótlásának hiánya korábban jelentős problémákat okozott, azonban a vízpótlás hiánya 2008-ban megoldódott. A fentiek mellett a vízmennyiségre és annak minőségére jelentős hatást gyakorolt az öntözés céljából történő vízkivétel, illetve az ipari szennyvízkibocsátás csökkenése. Zöldterületek Békéscsaba országos átlagban kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik az erdős területek és zöldterületi ellátottság szempontjából, annak ellenére is, hogy az utóbbi 10 évben megkétszereződött a zöldterületek nagysága a városban. A fásítási munkálatokban Békéscsaba élen jár a környező városokhoz képest. Mindezek ellenére a zöldterületek nagysága a KSH nyilvántartása szerint csökkenő tendenciát mutat. 2013-ban 2426 hektár volt a nyilvántartott zöldfelület nagysága, amelyből a gondozott zöldfelület 97 hektárt tett ki. A város fákban gazdag, azonban kevés az összefüggő, városi szintű közpark, a meglévők közül a legtöbb pedig a lakótelepek közötti lakóterületi szintű park, melyek gyakran elhanyagoltak, alulhasznosítottak. Hiányoznak továbbá a várostestet övező, védelmi és kondicionáló erdősávok és a lakóterületet az ipari övezetektől izoláló erdősávok.

40 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A város legnagyobb parkja a Széchenyi liget, illetve a Gyulai út melletti Parkerdő (44 ha). Ez utóbbi, illetve a település környéki erdők a jó megközelíthetőségük miatt a lakosság mindennapos rekreációs igényét jól szolgálhatják. A külterületen lévő jelentős zöldterületek közül kiemelendő Póstelek. Tájhasználat A táj uralkodó jellege az agrárjelleg. Síkvidéki szántók és legelők a jellemző tájhasználati forma. Erdősültsége rendkívül szegényes. Összefüggő erdőket csak város keleti külterületén, a Körösök és mellékvizei, holtágai (Élővíz-csatorna, Gerlai-holtág) térségében találni, amelyeket kíséri keskeny galériaerdősáv. A tanyák, birtokközpontok környékén, illetve utak mentén találunk facsoportokat, fasorokat. A táj képéhez tartoznak a külterületi tanyák, birtokközpontok is. A földhivatali nyilvántartás szerint is a szántó az uralkodó tájhasznosítási forma. A szántók a teljes terület 66 százalékát foglalják el. A közigazgatási terület pontosan 25 százaléka pedig kivett, azaz műszakilag igénybe vett terület. Az erdők aránya a földhivatali nyilvántartás szerint is 5 százalékos. Művelési ágak megoszlása, 2013 Művelési ág erdő fásított terület

terület (hektár) 10424,9 30,1

gyep (legelő)

3926,8

gyep (rét)

662,6

gyümölcsös

1208,9

kert

1251,3

kivett

48169,6

nádas

206,2

szántó

128048,0

szőlő ÖSSZESEN

4,4 193932,7

Forrás: Takarnet A város környezeti elemeinek állapota Talajok Lehetséges felszíni, nagy területre kiterjedő talajszennyező forrásként jöhetnek számításba a város közigazgatási határán belül tevékenykedő, több 10-100 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzemek az esetenként nem megfelelő szerves- és műtrágyázási gyakorlat miatt. Helytelen talajművelési szokások talajszerkezet-romláshoz vezethetnek: tömörödés (eketalp-réteg kialakulása), porosodás (defláció-érzékenység). A nagyméretű táblák kialakításakor sok fasor, erdőfolt megszűnt, pótlása nincs megoldva. Ennek következtében jelentősen megnőtt a defláció veszélye.

41 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Hosszú távon is jelentkező talajvédelmi kérdés a másodlagos szikesedés. Fő okozói a kedvezőtlen minőségű talajvíznek a helytelen öntözésből, a vízelvezetés megoldatlanságából eredő tartós megemelkedése, így a talajrétegekre gyakorolt szikesedést előidéző hatása, és a szakszerűtlenül végzett hígtrágya-elhelyezés. A város talajaiban mért nehézfémtartalom vonatkozásában már a korábbi talajvizsgálati eredmények alapján megállapítható volt, hogy a parkok, zöldterületek talajában mért értékek a Magyarországi talajokra jellemző háttérértéket a minták nagy számában meghaladják. A szennyezettségi határ („B” érték) átlépés azonban csak három fém esetében (Cd, Cr, Pb) két, illetve három mérőponton történt. Összességében azonban elmondható, hogy a város vizsgált talajai nehézfémmel csak mérsékelten szennyezettek, a lakosságra nézve jelentős környezeti kockázatot nem jelentenek. Felszíni és a felszín alatti vizek A megvalósult szennyvízprogram eredményeként jelentősen záródott (záródik) a közműolló, megteremtődött a lehetőség a keletkezett kommunális szennyvíz elvezetésének és tisztításának, a talajt és a felszíni vizeket ért szennyezés fokozatos csökkentésének szinte az egész város területén. A tényleges csökkenés olyan ütemben fog megvalósulni, amilyen ütemű a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötések számának emelkedése lesz. (A rákötéseket ösztönzi a környezetterhelési díj fizetésének kötelezettsége). Békéscsaba a 2.94. Békési árvízvédelmi öblözetben található. A települést a Fehér-, és a Kettős-Körös folyók árvizeitől közvetlenül a folyók árvízvédelmi töltései, illetve a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizeitől közvetve a Kisdelta, a Mályvádi és a Mérgesi árvízvédelmi szükségtározók védik. A Fehér- vagy a Kettős-Körös baloldali fővédvonali töltésszakadása esetén a település árvízvédelmét a települési körtöltések – a Békéscsabai 88,30-88,60 mBf. szintig, míg a Gerlai 88,32 mBf. szintig – megfelelő intézkedések megtétele esetén biztosítják, melyeket a település mindenkori árvízvédelmi vízkárelhárítási terve tartalmaz. A város keleti részén azonban egyes településrészek (Kisrét, Nagyrét, Felsőnyomás, stb.) a körtöltésen kívül vannak, így a fővédvonal szakadása esetén közvetlenül árvízveszélynek vannak kitéve. A felgyorsult urbanizáció következtében a városszerkezet egyre kevésbé alkalmazkodott a természetföldrajzi, vízrajzi viszonyokhoz. A felszíni vizek kártételei egyaránt fokozott gondot jelentenek a csapadékvíz-elvezető rendszereket üzemeltető és a védekezést is ellátó önkormányzatnak, valamint a belvíz kártételeit elszenvedő lakosság és üzemek számára. Békéscsaba mindennapi életének meghatározó tényezője az Élővíz-csatorna, amelynek esztétikai, városképi, és térszerkezeti jelentősége van. A város környezeti állapotát meghatározó üzemi helyzet elsősorban nyáron, az ún. kisvízi időszakban következik be. A Fehér-Körös felől a betáplálás a gyulai tápzsilipnél ilyen esetben a normál 2-3,5 m3/s értékhez képest nem éri el a 0,800 m3/s sem. Békéscsaba belterületén a Békéscsaba és Gyula közti vízhasználatok következtében a vízszállítás nem haladja meg a 100-200 l/s értéket, ami gyakorlatilag szemmel érzékeltető vízmozgást már nem eredményez. Az Élővíz-csatorna vízminősége a kommunális és ipari szennyvízterhelés mértékétől függően alakul. Egy korábbi tanulmányterv szerint az Élővíz-csatorna működését javító és szennyezését csökkentő beruházások és fenntartási munkák 1972 és 1999 között milliárdos nagyságrendű összeget tettek ki. Ezek közül kiemelkedők azok, amelyek bár Békéscsaba közigazgatási 42 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció területén kívül valósultak meg kifejezetten a békéscsabai vízállapotok javítását is szolgálták. Ilyenek voltak a gyulai szennyvíztisztító telep fejlesztése, a tápzsilip átépítése, gyulai duzzasztómű átépítése, és a Gyula-Veszely közti kotrás. Mesterséges vízterek A természet alakította vízterek legtöbb helyen beépítésre kerültek, csak néhány helyen találhatók meg az eredeti medrek: az Élővíz-csatorna belterületi szakasza, Darányi sor. Jamina déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található a város legkiválóbb agyaglelőhelye. A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere, megközelíti a 100 ha-t. A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert. A vízszint kiegyenlítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfalú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz. A degradáció következtében a bányatavak „tájsebekké” váltak, majd egy részük feltöltéssel meg is szűnt. Az anyaggödrök értékeinek védelme az elmúlt évtizedben nőtt, javult a működtetésükkel, védelmükkel kapcsolatos közfelfogás és megnövekedett a jóléti hasznosítással kapcsolatos igény is. Termálvizek A kedvező termálvíz-beszerzési lehetőség Békéscsabára is jellemző. Az Alföld területén fő hévíztartónak tekintett felső pannon korú üledékek Békéscsaba térségében jelentős vastagságot érnek el. Fekümélységüket, és a 18m/şC-os „geotermikus gradienst” figyelembe véve, a hévízbeszerzés lehetőségeit igen jónak tekinthetnénk a város környezetében, azonban a porózus rétegek kifejődése a Békési süllyedek területén nem mindenütt kedvező. A fürdőüzemi felhasználáson túl - egyelőre - nincs érdemi előrehaladás az energiahasznosítás a területén. Ennek oka elsősorban az, hogy a földgáz, mint energiahordozó 100%-os hálózati kiépítettségű, így igénybevétele kézenfekvő, beruházási költsége relatíve alacsony. A távfűtés a magas talajvízszint miatt költséges, üzemeltetése problematikus, mivel jelentős korróziós és hőveszteségi problémákkal kell szembe nézni. A fentieken túl komoly gondot okoz az a körülmény, hogy az energiahasznosításra elsősorban alkalmas 1500-2500 m mély fúrások vize olyan magas összsótartalmú, hogy a lehűlt víz élővízi befogadókba csak sótalanítás, vagy nagyfokú hígítás után vezethető be. Az ehhez szükséges járulékos beruházások miatt a hasznosítás hatékonysága erősen lecsökken. A város környezetére jellemző befogadók vízminőségi helyzete miatt a környezetvédelmi szakhatóság kizárólag az elhasznált víz visszasajtolását engedélyezi. A visszasajtolás költséges és tartós üzemére nem állnak rendelkezésre üzemi tapasztalatok. Érdemi termálvízhasznosítás az Árpád fürdőnél folyik, ahol a potenciális vízkészletnek kb. 60%-át hasznosítják. A nagyobb hőmérsékletű víz hőtartalmával temperálják az uszoda vízét. Az így lehűtött vizet hálózati vízzel keverve a töltő-ürítő rendszerű medencék feltöltésére és vízfrissítésére használják. Ebből a vízből fedezik a használati melegvíz-igényeket is. Az Árpád fürdőben a vízbeszerzés két kútból történik. A 800 m-es, 42şC-os vizet szolgáltató kútból, mintegy 257 ezer m3/év vízmennyiséget termelnek, míg a 2000 m-es 73şC-os vizet 43 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció adó kútból kb. 105 ezer m3/év mennyiséget. A használt (lehűlt, bizonyos mértékben hígított) víz az Élővíz-csatornán kerül levezetésre. Levegőtisztaság és levegővédelem A levegő minősége ma is a város térszerkezetének, gazdasági jellegének, valamint topográfiai helyzetének sajátosan ötvöződő körülményeitől függ. Békéscsaba nem volt (és ma sem) tipikusan légszennyezett város, bár az ilyen jellegű ártalmak az agrárkörnyezet (porszennyezés), a feldolgozóipar, valamint az egyre intenzívebb helyi és átmenő forgalom következtében mégis jelen vannak. Az országos környezetvédelmi információs rendszerben feldolgozott adatok szerint a szénmonoxid mért mennyisége 2007-től, a nitrogén oxidok mért mennyisége pedig 2009 óta folyamatosan és jelentősen csökken, a kénoxidok mennyisége 2010-ig tartó jelentős növekedés után az elmúlt két évben stagnált. A város közlekedési csomópontjaiban a szállópor-koncentráció esetenként határérték felett van. Ugyancsak kisebb-nagyobb gyakoriságú határérték-túllépések mérhetők az ülepedő pornál is. Ezek alapján a légtér kissé szennyezettnek ítélhető. Sajátos, hogy a fűtés és a járműforgalom során a levegőbe kerülő szállópor-koncentráció korábban, s elsősorban a téli időszakban a mérési helyeken magasan a határérték fölé emelkedett. A fűtési idényben a légszennyező anyagok levegőben mért átlagos koncentrációi - az ülepedő por kivételével - megemelkednek. Ekkor mérhetők magasabb csúcskoncentrációk is, noha az átlagos értékek lényegében az éves határértékeken belül maradnak (pl. SO2, NO2). A szálló por ólomkoncentrációja határérték alatti; sőt, - az ólommentes benzin elterjedése óta - az ólom kismérvű csökkenése is megfigyelhető. A város légterébe kerülő légszennyező anyagok döntően a fűtésből, az üzemi, technológiai tevékenységekből és a közlekedésből erednek. Ezek pont-, diffúz-, és vonalforrásként terhelik a levegőt. A fűtési, ill. üzemi-technológiai eredetű kibocsátások éves mennyiségei alapján megállapítható, hogy mintegy 800 ezer t/év légszennyező légtérbe jutásával kell számolni. Figyelembe kell venni, hogy a szennyezők jelentős része a város légterének alsó 0-20 m-es rétegében kerül kibocsátásra. Ezért a levegő minőségét ezek az alacsony források döntően befolyásolják, de elsősorban a tényleges kibocsátások környezetében. Zaj- és rezgésterhelés A közúti forgalom által okozott zajterhelés elsősorban a várost átszelő 44-es, 47-es főutak mentén jelentős. A közlekedési zaj terhelés meghatározására a 44-es, 47-es főutak várost átszelő szakaszai mentén korábban történtek zajmérések. A mérések azt mutatták, hogy korábban mind a nappali, mind az éjszakai időszakban határérték feletti terhelés érte az út menti lakóházakat, ezen belül az éjszakai túllépés volt a nagyobb mértékű. A várost elkerülő út megépítését követően a zajterhelés - elsősorban az átmenő teherforgalom mérséklődése miatt - jelentős mértékben csökkent. Ennek alátámasztására ugyanakkor újabb részletes mérési adatok még nem állnak rendelkezésre. A vasúti zaj által érintett lakóterületek közé a Szabolcs u., Őr u., Kazinczy lakótelep és a Jamina városrészen: a Szerdahelyi u., Vasút u., Darányi u., Táncsics u., Kertész u., Tompa u., Ludvigh u. tartoznak. Mérési információk hiányában a zajterhelés pontos értéke nem határozható meg, azonban az éjszakai időszakban jelentkező nagyobb terhelés meghatározó.

44 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció A repülőtér 2006-ban megvalósult fejlesztése környezeti hatástanulmány alapján, illetve az előzetesen meghatározott zajgátló védőövezet figyelembe vételével történt, így a létesítmény zajvédelmi szempontból is az előírásoknak megfelelően működik. Ma már mindössze két olyan ipari telephely van, mely a környezetét határérték feletti zajjal terheli: a Jamina Cserép és Téglagyártó Zrt. Orosházi út 88. alatti téglagyára a Vásárhelyi u., Lugosi u., Temesvári u., Cserepes u.-i lakóházakat terheli. A KNER Nyomda Zrt. Központi üzeme pedig az Áchim L.u.-i és a Csokonai u.-i lakóházakat terheli. Jelenleg a szolgáltató létesítmények egyike sem okoz tartósan határérték feletti zajterhelést. Az önkormányzati zajvédelmi hatáskör ellátása és a helyi zajvédelmi rendelet 1994. év során történt életbelépése azt eredményezte, hogy ezek a problémák jórészt megoldottá váltak. A piacterületén működő nagybani piac zajára vonatkozóan nem történtek eddig vizsgálatok; ez valószínűsíthetően az éjszakai határérték feletti terhelést okoz a szomszédos tömbházak lakásain.

Javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére A műszaki infrastruktúra hálózat alapvetően a közlekedés és a közmű hálózatait foglalja magába. Az infrastruktúra nagyrendszerei a városban alapvetően kiépültek. Közmű infrastruktúra vonatkozásában a közelmúlt legnagyobb beruházása a szennyvízcsatorna hálózat bővítése volt. Az elkövetkező időszak a közlekedésfejlesztés terén hozhat néhány olyan fejlesztést, amely a város megközelíthetőségi viszonyai javítása érdekében kiemelt fontosságú. Ezek az elemek a városfejlesztési célok sorában is megjelennek, illetve a településrendezési terv is számol szükségességükkel. A „Fejlesztési célok tartalma” c. fejezet részletesen ismerteti az új és megvalósítani javasolt közlekedéshálózati elemeket, indokolja azok szükségességét. Ehelyütt ezen megállapítások megismétlése nem szükséges, viszont összefoglaljuk a fejlesztéssel érintett elemeket: -

Az M44-es gyorsforgalmi út építése (M5 - Kecskemét - Kunszentmárton - Szarvas Békéscsaba - Románia országhatár útvonalon), és ennek várost délről elkerülő nyomvonalon történő megépítése. A javasolt nyomvonalsávot Békés megye területrendezési terve, a várost érintő szakasz tervezett nyomvonalát Békéscsaba településszerkezeti terve rögzíti.

-

Az M44-hez kapcsolódóan középtávon a várost délről elkerülő szakasz befejezése a feladat. Hosszú távon az M44 kiépítésével összefüggésben a kapcsolódó városi közlekedési hálózati elemek, új városi kapcsolatok megerősítse válik indokolttá.

-

A városfejlesztési koncepció javasolja a város nagytérségi szerepköreinek erősítése és kapcsolatrendszere elmélyítése érdekében a Békéscsaba-Arad közötti közúti kapcsolat fejlesztését. Ez nagyobb részt a meglévő úthálózat korszerűsítésével, egyes hiányzó szakaszok pótlásával, fejlesztésével valósítható meg. A koncepció javaslata szerint a közvetlenebb közúti kapcsolat kiépítése a két város közötti tervezett térségi főúton valósuljon meg. 45

2014. szeptember


-

A vasútkorszerűsítés és a járulékos városi beruházások a jelenlegi és az elkövetkező néhány éves időszak kiemelkedő jelentőségű infrastrukturális fejlesztései. Vasúttechnikai korszerűsítés az elsődleges cél, új vasúti nyomvonal nem tervezett. A kapcsolódó belső városi közlekedési hálózat (vasúti felüljáró, útfejlesztések) módosulását a településrendezési terv tartalmazza.

-

Békéscsaba repülőterének fejlesztése mind a műszaki paraméterek, mind a területi helyigény biztosítása terén. Cél, hogy a repülőtér a térség elérhetőségének javításában, illetve az üzleti-gazdasági kapcsolatok erősítésében, a város befektetésvonzó képessége erősítése tekintetében a jelenleginél komolyabb szerepet tudjon betölteni. A repülőtér északi irányú fejlesztése számára szükséges a településrendezési tervben a helybiztosítás.

-

A városrehabilitáció újabb ütemeinek belső városrészeket érintő kisebb, a közlekedési rendszert érintő, vagy arra kihatással lévő átalakításai, forgalomszervezési megoldásai az elkészült tervekben már rögzítésre kerültek.

Értékvédelem, értékfejlesztés Természeti környezeti értékek Védett természeti területek Országos jelentőségű védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) Békéscsaba területén nem találhatók. A város területén található viszont 2 db kunhalom: - Veszei-halom EOV: X 812675 Y: 150941 - Pósteleki-halom EOV: X 813600 Y: 151119 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint országos jelentőségű védelem alatt áll valamennyi kunhalom, valamint 31. §-a szerint tilos a védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Fentiek értelmében a kunhalmok megőrzéséről gondoskodni szükséges, azt építkezés, bányászati tevékenység, stb. nem érintheti. Kívánatos a kunhalmok esetleges mezőgazdasági művelésének felhagyása. Natura 2000 hálózat területei Békéscsaba közigazgatási területén három Natura 2000 terület található, melyek mozaikosak, több területből tevődnek össze. A város külterületén található Natura 2000 területek: Körösközi erdők (különleges természet-megőrzési terület) Gyula-Szabadkígyósi gyepek (különleges természet-megőrzési terület)

46 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Natura 2000 területek Békéscsabán

Békéscsaba helyi védettségű természeti területei A város bel- és külterületének védett tájrészletei, tájmaradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerű erdőfoltok, gyepek, rétek, parkerdők, temetőkertek, csatornapartok, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élővilág megőrzése szempontjából. A helyi védettségű területek közül ki kell emelni az Élővíz-csatornát, a Széchenyi ligetet, a Gabona múzeum környezetét, a Deák utcai fasort és a Gyulai út déli oldalán lévő erdőket. Helyi védettségű természeti területek: - 35 db öreg fűz az Élővíz-csatorna partján

természeti emlék

- Árpád-sor fái

természeti emlék

- 'Bandikafa' fehérnyár facsoport

természeti emlék természetvédelmi terület

- Békéscsabai-parkerdő - 'Cimborafa' fehérnyár a Nagyrét Élővíz csatorna mellett - Deák utcai hársfasor (51 db faegyed) - Dr. Becsey O. utcai (korábban: Micsurin utcai) 32 db nyírfa - Élővíz-csatorna sétány vadgesztenye- és tölgyfái - Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó és környéke - Fényes tanya kocsányos tölgye - Fiala Tölgyfa-Csárda melletti kocsányos tölgyek

természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék

- Fürjesi vadkörtés ősgyepmaradvány - Gerlai kastélypark idős fái

természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék

- Gerlai platánfasor - Gerlai védgát és kubikja

természeti emlék természetvédelmi terület

- Gyóni Géza úti ezüstjuhar fasor

természeti emlék

47 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció - Híd- és Vízmű Technikum kertjének idős fái

természeti emlék

- I. Világháborús hősi temető fái

természeti emlék természeti emlék

-

Kinizsi úti japánakác fasor Kórházkert fái Lencsés úti kocsányostölgy fasor Nagyréti tanya kocsányos tölgye

- Negyedik kerületi (Kisréti) belvíztározó és környéke - Ó-gerlai Kovácsi erdő - Öntözött rét - Pósteleki-kastélypark - Széchenyi-liget és Izraelita temető fái

természeti emlék természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék

Érzékeny természeti területek (ÉTT) Kiemelten fontos ÉTT, valamint Tervezett ÉTT Békéscsaba területén nem található. A város területét kettő „fontos ÉTT” érinti:  Gyula-Dobozi ártér (9.2.1.) A terület kategóriája: fontos ÉTT. Az érintett Békés megyei települések: Békéscsaba, Doboz, Gyula, Sarkad, Tarhos  Kígyósi területek (9.2.3.) A terület kategóriája: fontos ÉTT. Az érintett Békés megyei települések: Békéscsaba, Elek, Gyula, Újkígyós, Kétegyháza, Szabadkígyós Körösök Völgye Natúrpark Természet-, táj- és környezetvédelmi szempontból, illetve idegenforgalmilag is jelentős előrelépésnek tekinthető a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002-es megalakulása. A Körösök Völgye Natúrpark hazánk kevés natúrparkjainak egyike, melynek békéscsabai látogatóközpontját 2007-ben adták át, amely a térség növény- és állatvilágát, folklórját és általában véve a tájegység hagyományait kívánja bemutatni. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület fő célja, a sérülékeny ökoszisztéma stabilitásának megőrzése, a fenntarthatóság elvén alapuló társadalom - környezet - gazdaság rendszer optimális kialakítása, továbbá a területfejlesztés, vidékfejlesztés, értékvédelem, a környezeti nevelés, turizmus fejlesztés és a térség szervezetinek integrált támogatása. A környezettel harmonikus fenntartható fejlődés a társadalom egészének és közösségeinek modernizációja, amely a térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezetinek összefogásával valósítható meg. Az egyesület további települései a következők: Békés, Gyula, Mezőberény, Doboz, Köröstarcsa, Vésztő, Bélmegyer, Tarhos és Körösladány. A natúrpark területe Romániára is átnyúlik, és kiterjed a Király-erdőre, a Bihar- és Béli-hegységekre. Ökológiai hálózat Az ökológiai (zöld) folyosók az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket kötik össze. Az országos ökológiai hálózat lehatárolásának pontosítása, illetve három kategóriára bontása a megyei területrendezési terv feladata, amelyet figyelembe véve kell a településszerkezeti tervben is lehatárolni az ökológiai hálózat elemeit.

48 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Magterület, ökológiai folyosó és puffer terület Békéscsabán

Tájképvédelmi szempontból értékes területek és fejlesztésük A hazai jogi szabályozás a nem védett táj számára nem biztosít direkt védelmet. A tájképvédelmi szempontból figyelmet érdemlő és kiemelten kezelendő területeket az OTrT törvény és Békés megye területrendezési terve vonatkozó övezetei tartalmazzák. A megyei területrendezési terv országos jelentőségű tájképvédelmi területeket lehatárol a város területén, viszont térségi jelentőségű tájképvédelmi területeket nem határolt le, mivel a megyei jogú város területére ezt a jogosítványát a területrendezési jogszabályok nem biztosítják. Fentiekből következő feladat a stratégiakészítés, majd a településrendezési felülvizsgálat számára az értékvédelem táji aspektusához kapcsolódóan a város közigazgatási területén a táji, tájképi szempontból védelemre érdemes területi egységek meghatározása, kijelölésük. Ezeken a területeken a védelem prioritásainak meghatározása és a városi, térségi jelentőségű táji értékek megőrzését, fennmaradását és fenntartható hasznosítását lehetővé tevő szempontok illetve szabályozás kidolgozása.

49 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Békéscsabán, melynek kiegészítése javasolt térségi, városi szintű területekkel

A tájképvédelmi szempontból lehatárolásra kerülő területekre vonatkozó előírások megfogalmazásánál javasolt figyelembe venni a Békés megye területrendezési tervében a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetekre vonatkozóan a településfejlesztési és -rendezési tervezés során érvényesítendő komplex ajánlásokat is. A tájképvédelmi értékek meghatározása már csak azért is lényeges feladat, mivel a védett területek kijelölése nagyobbrészt florisztikai, kisebbrészt faunisztikai megközelítésű. A természetes-természetközeli tájak, tájrészletek, a növényfajok és állatok élőhelyének fennmaradását célzó védetté nyilvánítási gyakorlat viszont elmaradt a modern kutatási eredmények által is támogatott eljárástól. A város bel- és külterületének védett tájrészletei, tájmaradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerű erdőfoltok, gyepek, rétek, parkerdők, temetőkertek, csatornapartok, nedves élőhelyek, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élővilág számára. A városkörnyék mezőgazdasági kultúrtáj-jellege, az egyre beszántott, sőt az elbontott csatornamenti földhányásokon élő gyepmaradványok feltörése, a magántulajdon irányába eltolódott viszonyok, a tulajdonosi és a természetvédelmi (kezelői) érdekek között keletkezett alapvető ellenérdek miatt további területek védelem alá helyezése azonban nem várható. További probléma még, hogy a város továbbra sem rendelkezik átfogó tájrendezésitájhasznosítási tervvel, a védett és védelemre javasolt területek feltárása, bemutatása nem megoldott, és az egyes szigetszerű védett objektumok fejlesztésére nem készült rekonstrukciós terv. Békés megye országos átlagban a legrosszabb mutatókkal rendelkezik erdősültség terén. Békéscsaba zöldterületi ellátottsága ezzel szemben javuló. A helyenként magas porimmissziós értékek csökkentésére az uralkodó szélirányba véderdők telepítése javasolt. A település környéki erdők a jó megközelíthetőség miatt a lakosság mindennapos rekreációs igényét jól szolgálhatják. Cél a közép-békési településegyüttes településeit összefogó, illetve övező ún. „zöld gyűrű" kialakítása minőségi, multifunkcionális zöld területek megteremtésével.

50 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Békéscsaba és környezetének kiemelkedő táji értéke az Élővíz-csatorna. Reális cél, hogy ez a sokfunkciójú, mesterséges ökológiai zöldfolyosó a város, de a szűkebb térség számára is egy mindenki által, elsősorban rekreációs célból használható, egészséges ökológiai rendszer legyen. A csatorna vízminőségének, mennyiségének és környezetének megőrzése, valamint ésszerű használata ezért csak a három település együttes, koordinált szerepével képzelhető el. Békéscsaba ökológiai térszerkezetét alapvetően meghatározzák a feszín alatti és felszíni adottságok, valamint az ezeken kialakult tájhasználat. Az átalakított természeti táj emlékei és emlékezete a fennmaradt eredeti, őshonos illetve ezekhez közelálló tájalakulatai, és élőhelyei. Ezek közül a legértékesebbek, legérintetlenebbek a város területén természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az ökológiai hálózat ezeken kívül magában foglalja az ezeket összekötő zöldfolyosókat, védett területeken kívüli jelentősebb erdő és nedves-vizes területeket, természetközeli területeket és extenzív hasznosítású mezőgazdasági területeket. A város külterületén meglévő ökológiai hálózatának alappilléreit a Körösök völgyéhez, a Gerlai-holtághoz és az Élővíz-csatornához kapcsolódó vízparti területek, erdősávok és ártéri erdőterületek alkotják. A Kettős-Körös folyóvölgye és oldalágai, a kapcsolódó mélyebben fekvő területekkel a külterület legkevésbé terhelhető tájai, ahol a megőrzés és az értékek védelme az elsődleges. Ezt egészítik ki intenzív mezőgazdasági területek zárványában lévő extenzív gyepes területek vagy kisebb erdőfoltok. A tájterhelésre leginkább érzékeny területek az ökohálózat legértékesebb területei, magterületei. Ezek a város területén nem állnak országos szintű védettség alatt, de az országos ökológiai hálózat (OÖH) és a Natura2000 hálózat jóval nagyobb és kontinuusabb területei közé tartoznak. Agronómiai szempontból a legterhelhetőbb térségek a domborzati és terepadottságok szempontjából is legkedvezőbb, legjobb termőképességű, csernozjom típusú talajadottságokkal rendelkező szántóként hasznosított területek. A külterjes tájgazdálkodásra kijelölt kevésbé terhelhető területek - elsősorban mélyebben fekvő, erősebb közvetlen vízhatású, öntés típusú talajjal fedett területek,- a nád- és gyepgazdálkodás, az extenziv vegyszermentes szántóföldi gazdálkodás, valamint a biogazdálkodás elsődleges területei.

Épített környezet értékei Építészeti értékek Hagyományos építészet: podsztyenás házak, sikonyi lábasházak Polgári építészet: Városháza, Fiume Szálló, István-malom, Jókai Színház, Önkormányzati bérpalota, Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, Árpád Fürdő épülete, Evangélikus Gimnázium, Nemzeti Bank épülete, Petőfi utcai Általános Iskola épülete, Vasútállomás, Városi Bíróság, volt Beliczay Kúria, volt Sörház épülete, Wenckheim kastélyrom (Póstelek), Körösök Völgye Látogatóközpont épülete, Phaedra Rendezvényközpont, Kazinczy Általános Iskola épülete, Új beruházások: Csabagyöngye Kulturális Központ, Főtér rekonstrukció, Ibsen Palota

51 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Templomok: Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Jézus Szíve Római Katolikus Templom, Páduai Szent Antal belvárosi római katolikus templom, Református templom, Görögkeleti-Ortodox-Román Templom, Erzsébethelyi Evangélikus Templom Gyűjtemények Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Szlovák Tájház, Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely, Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény , Meseház - Schénergyűjtemény, Babamúzeum Köztéri alkotások A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút és szobor díszíti a város köztereit. Szoborsétány /Áchim L. András szobra (Marton László alkotása), Lipták András (Kampf József), Haán Lajos (Kiss Kovács Gyula), Gyóni Géza (Pátzay Pál), Móricz Zsigmond (Martsa István), Munkácsy Mihály (Vilt Tibor), József Attila (Borsos Miklós), Bartók Béla (Vígh Tamás), Kodály Zoltán (Schaár Erzsébet)/ II. világháborús emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Trianon emlékmű Alkotó: Mészáros Attila I. Világháborús Hősi Emlékmű Alkotó: Pop Vilhelm és Pap László 101-es Honvéd gyalogezred I. világháborús emlékműve Alkotó: Belanka Pál A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve Alkotó: Széri-Varga Géza A nagy csabai árvíz emlékére állított faoszlop Alkotó: Szelekovszki László Pápai tizedjegyzék Alkotó: Prisztavok Tibor Emlékmű a 1831-es kolerajárvány áldozatai emlékére A 13 Aradi Vértanú kopjafája Alkotó: Miklós József Mártír emlékmű Alkotó: Varga Imre Penza-Békéscsaba barátság emlékműve Alkotó: Szabó István Kossuth szobor Alkotó: Horvay János A gondolkodó nő Alkotó: Nagy Sándor A bőség szobra Alkotó: Vitroel Emil A harmónia (lantos nő) Alkotó: Garányi József A kenyérvivő szobra Kis Nagy András A magvető Alkotó: Kis Nagy András A napimádó szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla. A tornászlány Alkotó: Varga Géza Áchim L. András egészalakos kőszobra Alkotó: Markolt György Az integető nő Alkotó: Nagy Sándor Bartoss Ferenc mellszobra Alkotó: Vollmuth Krisztián Boczkó Dániel mellszobra Alkotó: Udvardy Anikó Fürdőző nő Alkotó: Rajki László Ifjú mérnökök Alkotó: Ifj. Győri Dezső József Attila egészalakos szobra Alkotó: Kliegl Sándor Justicia Alkotó: Mészáros Attila Kemény Gábor mellszobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Kentaurok Alkotó: Varga Géza Kirándulók Alkotó: Kligl Sándor Luther Márton mellszobra Alkotó: Széri-Varga Géza A magvető szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla 52 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció Mohácsy Mátyás portrészobra Alkotó: Varga Géza Munkácsy Mihály mellszobra Alkotó: Borsos Miklós Munkáslány szobra Alkotó: Makrisz Agamennon Nagy Imre mellszobra Alkotó: Borbás Tibor Szeberényi emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Szent László szobra Alkotó: Széri-Varga Géza Szobor-csoport az Árpád Fürdő főbejárata felett Alkotó: Filipinyi Sámuel Zene Alkotó: Mladonyiczki Béla Trefort Ágoston mellszobra Alkotó: Takács Győző Obeliszk Alkotó: Széri-Varga Géza Memento Alkotó: Serbán Dimitru Játszótéri faplasztika Alkotó: Udvardy Anikó 18 méteres üveg és márvány mozaik Alkotó: Rác András Tulipánfa, Csibecsók, Bagolyfa Alkotó: Schéner Mihály Térplasztika Alkotó: Kass János Szabó Pál emlékkő Alkotó: Mladonyiczki Béla Plasztika a Megyeháza Körösparti homlokzatán Alkotó: Makrisz Agamennon Angyalos kút Alkotó: Mészáros Attila Halászlányos kút Alkotó: Mészáros Attila Ivókút „részeges angyalkával” Alkotó: Varga Éva

Továbbtervezés keretében javasolt feladatok meghatározása -

Javasolt az ár- és belvízgondok enyhítésére vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, illetve a város vízkár típusú veszélyeztetettségének csökkentését elősegítő koncepció és cselekvési terv kidolgozása. A tervben célszerű összefoglalni az ár- és belvízgondok csökkentését szolgáló lehetséges intézkedéseket. Szorgalmazni kell a periodikusan visszatérő elöntésekkel fenyegetett területek csapadékelvezető rendszereinek fejlesztését és kiépítését. A terv foglalja magában az ár- és belvíz veszélyeztetettséget, valamint az ahhoz kapcsolódó védelmi infrastruktúrákat, a védműveket, az előrejelző rendszereket, a veszélyeztetettségből adódó döntési modellek elkészítését.

-

Célszerű Békéscsaba stratégiai zajtérképének elkészítése és az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása. Ez segítené a zajos jellegű ipari (vendéglátó) tevékenységek helyszínének kiválasztását, illetve engedélyezését, valamint a megfelelő tájékoztatást.

-

A város közlekedésfejlesztési tervének aktualizálása. A városközpontban időközben megvalósult illetve a következő ütemben még tervezett fejlesztések figyelembe vétele, továbbá az M44 gyorsforgalmi út tervezett megvalósításához való illesztés, valamint a lakó- és munkahelyek elérésének racionalizálása érdekében.

-

A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program környezetvédelmi program kidolgozása.

-

Békéscsaba átfogó veszélyelhárítási koncepciójának elkészítése. A koncepció foglalja magában az egészséges ivóvízellátás fejlesztési feladatait. Javasolt fejleszteni a város

célkitűzéseihez

illeszkedő

városi

53 2014. szeptember

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció közúti és vasúti szállításának infrastruktúráját, ezzel elérve a lakosságtól, az egyéb védendő területektől, a belterületektől a veszélyforrások (veszélyes anyagok szállítása) távolabbra helyezését (elkerülő utak, gyorsforgalmi utak létesítése, vasúti pályák és a vasúti szállítást kiszolgáló infrastruktúrák, csomópontok, átrakóhelyek fejlesztése). Valamennyi állampolgár ingatlanához biztosítani kell a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére alkalmas utakat. Ki kell dolgozni a város területén található veszélyes ipari üzem vonatkozásában a monitoring és lakossági riasztó rendszerek telepítésének javaslatát. El kell érni a katasztrófavédelmi rendszer hatékonyságának növelését, valamint a város és a járás reagálóképességének és biztonságának érdekében a már megalakult megyei és járási mentőcsoport (Körös Mentőcsoport) fejlesztését szem előtt kell tartani.

54 2014. szeptember

Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése

Recommend Documents