1
Befogadást az Információs Társadalomba - Most!! Az életminőség, digitális esélyegyenlőség és a társadalmi megújulás Magyarországa
Helyzetkép, legjobb gyakorlatok és akcióterv
A tanulmányt az Inforum, az IVSZ és a MATISZ megbízásából a BME-UNESCO ITTK és az ITTK Alapítvány készítette
Szerkesztette: Dombi Gábor, Kollányi Bence, Molnár Szilárd További szerzők: Csótó Mihály, Gyenes Fruzsina, Holczer Márton, Kurucz Erika, Oszóczki Réka, Rab Árpád, Székely Levente, Takács Johanna
2007. június
2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS................................................................................................................................................. 4 I. BEFOGADÓ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM – ELMÉLET ÉS POLITIKA ...................... 12 DEFINÍCIÓ, ELMÉLETEK ................................................................................................................................... 12 AZ EU TÁRSADALMI BEFOGADÁST CÉLZÓ DOKUMENTUMAI, TERVEI ........................................................... 14 A KIBONTAKOZÁS ÚTJA – AKCIÓTERV ........................................................................................................... 22 II. DIGITÁLIS TÖRÉSVONALAK MAGYARORSZÁGON – HELYZETKÉP AZ ADATOK TÜKRÉBEN ................................................................................................................................................ 27 A HASZNÁLAT TRENDJEI .................................................................................................................................. 38 A HOZZÁFÉRÉS ÁRA......................................................................................................................................... 47 DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS .................................................................................................................................... 55 INTERNETES TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................................ 59 III. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN . 62 IDŐSEK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ................................................................................................. 62 A VIDÉK MAGYARORSZÁGA ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM .................................................................. 76 FOGYATÉKKAL ÉLŐK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ............................................................................ 84 ROMÁK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ................................................................................................. 94 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ............................................................. 100 RÉSZKÉPESSÉG ZAVARRAL, FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETTEL KÜZDŐ GYEREKEK ........ 103 IV. ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A BEFOGADÓ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMÉRT . 107 FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA - KÖZHÁLÓ, EMAGYARORSZÁG, SULINET PROGRAMOK ................................ 107 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOKAT SEGÍTŐ ÁLLAMI PROGRAMOK........................................................ 123 V. FOGLALKOZTATÁS ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET.................................................................. 129 MAGYARORSZÁG ALAPVETŐ FOGLALKOZTATÁSI TRENDJEI ......................................................................... 129 A MAGYAR TÁRSADALOM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTJAI A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚAK KÖRÉBEN .. 133 MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK GYERMEKVÁLLALÁS UTÁN ............................................................................. 140 HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKET FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK ............................................................... 142 VI. MAGYARORSZÁGI LEGJOBB GYAKORLATOK ................................................................. 146 HOZZÁFÉRÉS ................................................................................................................................................. 146 OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI PROGRAMOK ............................................................................................................ 148 VII. AZ IT-MENTOR PROGRAM BEMUTATÁSA....................................................................... 161 IT-MENTORKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON, ÖSSZHANGBAN AZ UNIÓ IRÁNYELVEIVEL ................................ 162 ELTÉRŐ ÉRTELMEZÉSEK A MENTOR FOGALOMRA ......................................................................................... 165 HÁROM MENTOR MODELL .............................................................................................................................. 166 1. IT-MENTOR OKJ KÉPZÉS......................................................................................................................... 172 2. IT-MENTOR – AZ INFORMATIKAI SZEKTOR, MINT MUNKAADÓ ............................................................. 173 3. INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANÁCSADÓ KÉPZÉS ................................................................................ 179 VIII. KITEKINTÉS: NEMZETKÖZI LEGJOBB GYAKORLATOK .......................................... 182 BIBLIOGRÁFIA..................................................................................................................................... 210 MELLÉKLET 1. – MAGYARORSZÁGI TELEHÁZAK .................................................................. 214
3
MELLÉKLET 2. – TOVÁBBI FORRÁSOK...................................................................................... 229
4
Bevezetés Az Európai Unió globális információs gazdaságban betöltendő vezető szerepének megszerzéséhez elengedhetetlen a teljes foglalkoztatottságra való törekvés, valamint a társadalmi kohézió – és ennek részeként a szociális védelem és a társadalmi befogadás – minél magasabb szinten történő megvalósulása, amit az összes rendelkezésre álló eszközzel támogatni kíván az Unió. Tekintve, hogy a digitális megosztottság egy kumulatív társadalmi hátrány oka és egyben további egyenlőtlenségek okozója is, az eInclusion (digitális eszközvilággal segített társadalmi integráció, beilleszkedés, e-befogadás) kérdésének megoldására külön programok, dokumentumok, elemzések és nyilatkozatok születnek. Az eInclusion a széleskörű, társadalmi befogadást és egységet elősegítő politikai irányelveknek csak az egyik vonatkozása. Az információs társadalomból való kirekesztettség nem feltétlenül vezet társadalmi kirekesztettséghez, de az utóbbi csoportba tartozók jellemzően az IKTeszközökhöz is korlátozottan hozzáférnek hozzá. Az e-befogadás bizonyos csoportok számára azt az átjárót képezheti, ami a társadalmi befogadáshoz vezethet. A szociálpolitika új típusú funkcióinak kiterjesztése és egyben koncentrálása mutatja azt a szemléletváltozást, amely már döntő mértékben a társadalmi kirekesztés által fenyegetett csoportokra fókuszál. Ennek joggal tulajdoníthatunk különös jelentőséget, arra gondolva, hogy az informatika terjedése újabb társadalmi töréspontokat, újabb társadalmi különbséget generál, illetve felerősítheti a már meglévőket. A modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök elterjedése (illetve el nem terjedése) fontos társadalompolitikai kérdéseket vet fel. A számítógépek, mobiltelefonok, az internet társadalmi méretű fel(nem)használása az élet olyan fontos területein idéz elő változásokat, mint például az oktatás, a munka, az egészségügy, a kommunikáció, a mindennapi életben adódó ügyintézések világa. Egyre inkább az online alkalmazások válnak uralkodóvá, ezeken keresztül válik lehetővé a gyors információszerzés, kapcsolatfelvétel ügyintézőkkel, nyomtatványok beszerzése, kitöltése, adóbevallás, banki műveletek, tanulás, munka, és még hosszan lehetne folytatni. Éppen ezért komoly hátrányba kerül az, aki nem képes, nem tud, vagy nem akar hozzáférni az IKT eszközökhöz, aki nem rendelkezik azzal a digitális írástudással, amely lehetővé teszi az internet és a mobilkommunikáció rutinszerű használatát. Az IKT eszközök használatának elterjedése természetesen nem egyformán gyors a társadalom minden rétegében. Fontos kérdéssé vált, hogy kik számára biztosított az IKT eszközök elérése és használata, és kik azok, akik egyelőre ki vannak ebből zárva. Mindezt a digitális megosztottság fogalmával írják le, amely
5
„annak mértékét fejezi ki, hogy az eltérő társadalmi-gazdasági adottságok mentén mekkora távolság alakul ki az:
szintek,
egyének, háztartások, piaci szereplők, intézmények, földrajzi területek között, különös tekintettel arra, hogy milyen lehetőségeik vannak az információs és kommunikációs technológiai eszközök elérésére és az internet minél szélesebb körű alkalmazásainak használatára” (OECD 2001). A definícióból kitűnik: az új információs és kommunikációs technológiai eszközök birtoklása és használata a társadalmi távolság és megosztottság kifejezésének egyik fontos indikátorává vált napjainkban. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök társadalom(át)alakító szerepének korai felismerésével párhuzamosan megjelentek a veszélyekre, kockázatokra figyelmeztető gondolatok is, így a számítógépek és az információ hozzáférési esélyéből fakadó bizonytalan kérdéseket és duális (információ-szegények és -gazdagok) társadalomképet a ’90-es végén felváltja a digitális megosztottság árnyaltabb fogalma. A kifejezés alatt általában azt értjük, hogy az IKT eszközökhöz való hozzáférésben és a tényleges használatban jelentős különbségek figyelhetők meg földrészek, országok, régiók, intézmények, szervezetek, háztartások és egyének között. A fogalom egyik legfőbb érdeme, hogy a jelenség egyre pontosabb leírása mellett szociológiai magyarázatokkal és gyakorlati megoldási javaslatokkal is képes elősegíteni az információs társadalom fejlődését. Ennek révén állítjuk azt, hogy: 1. A digitális megosztottság egy kumulatív társadalmi hátrány oka és egyben további egyenlőtlenségek okozója is. Azaz a digitális megosztottság kumulatív módon erősíti fel a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Azaz nem egy új, csak az információs társadalomban felbukkanó jelenségről van szó (ezt a tényt fedi el a „digitális” jelző), hanem arról, hogy a gazdasági, képzettségi, életkori, nemi, lakhely szerinti – és bizonyára még folytathatnánk – adottságok miatt nem mindenki egyformán tud hozzáférni a modern infokommunikációs eszközökhöz, illetve a hozzáférők sem egyformán tudják használni/kihasználni ezek előnyeit. 2. A digitális megosztottság egy dinamikusan változó jelenségegyüttes. Az IKT eszközök társadalmi elterjedését egy elfektetett S-görbével lehet leginkább modellezni. Ennek első, azaz a korai elterjedés időszakában inkább a hozzáférés szerinti megosztottságot mérik/mérték, a jelenlegi nekirugaszkodás szakaszában a használók/nem használók közötti különbségeket
6
mutatják be, míg a görbe utolsó, azaz a telítődés szakaszában már a használók közötti különbségek bemutatására és a kiváltó okok magyarázatára esik majd a hangsúly. Mindez azt vonja maga után, hogy a megosztottságot áthidalni kívánó társadalompolitikának figyelembe kell vennie az elterjedés különböző szintjein jelentkező problémák sajátosságait. 3. Ilyen sajátosság például az, hogy a megosztottság csökkentése érdekében szükséges, de messze nem elégséges eszköz a hátrányos helyzetűek IKT eszközökhöz való hozzáférési esélyeinek növelése. Az infrastruktúra, a technika biztosítása elengedhetetlen, de ezek önmagukban nem fogják meggyőzni az információs társadalom vívmányai iránt közömbös, vagy elutasító attitűdökkel rendelkezőket. Először is meg kell győzni őket, hogy mindenkinek van helye a digitális világban (motiváció), majd segítséget kell nyújtani (felnőttképzés révén) a belépéshez. Számukra vonzó, érdekes online tartalomvilágot, a hétköznapi életben fontos szerepet játszó interaktív szolgáltatásokat kell kialakítani, ezek használatához, eléréséhez segítséget nyújtó ügysegédi szolgáltatásokat kell biztosítani. Létre kell hozni egy olyan digitális világot, amely számukra is haszonnal, értelemmel bír, és meg kell teremteni egy olyan humán infrastruktúrát, amely egyfajta adapterként, összekötőként funkcionál az ő elvárásaik, igényeik, valamint az IKT eszközök segítségével adható válaszok és megoldások között. 4. A digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem. Azaz sem a hozzáférés biztosítása, sem a használat általánossá válása nem csökkenti kellő mértékben a társadalmi megosztottságot, ugyanis érdekes módon a használók között is éles különbségek tapasztalhatók. Ezek egyik legfőbb kiváltó okát egyelőre abban látjuk, hogy ki milyen régóta használja a világhálót. A régi, vagyis legalább 4-5 éve internetezők (akik persze az ok-okozati láncolat miatt általában fiatalabbak, képzettebbek, és lehet, hogy éppen ezért) nagyobb valószínűséggel használnak nagy sávszélességű hálózatot, keresnek, és használnak olyan online szolgáltatásokat és tartalmakat, amelyek a képességeiket, társadalmi kapcsolatrendszerüket, erőforrásaikat gyarapítják. Úgy tűnik tehát, hogy a digitális írástudás/műveltség, az online önkifejező-képesség, a hálózatokban való gondolkodás és probléma-megoldási képesség, stb. mind olyan új tudás és készség, melyeknek elsajátítását minél előbb el kell érni nemtől, életkortól, iskolai végzettségtől, anyagi helyzettől, etnikai hovatartozástól, stb. függetlenül. 5. Éppen ezért az állam, a politikai döntéshozók, a véleményformálók szerepvállalása döntő lehet a digitális megosztottság csökkentésében. Nem arról van szó, hogy a területhez kapcsolódóan mindenben állami beavatkozás kell, hogy csak így érhető el a megosztottság áthidalása. Az is bőven elég lenne, ha ezek a szereplők proaktív módon cselekedve, példát mutatva bontanák le a digitális kultúra, a hálózat használata előtt tornyosuló elutasító, értetlen, vagy éppen közömbös attitűdöket. A
7
probléma megoldásához alapvető feltétel, hogy a közigazgatás résztvevői az e területen dolgozó a civil szervezeteket vonják be a programok kidolgozásába, döntés-előkészítésbe, a feladatok végrehajtásába. Erre azonban eddig nagyon alacsony (együttműködési) készség tapasztalható. A digitális megosztottság kutatásának fontosabb nemzetközi műhelyeinek és szerzőinek munkáit áttekintve kitűnik, hogy az információs egyenlőtlenségek leírását jellemzően a következő szociológiai dimenziók mentén teszik meg:
jövedelem,
foglalkozás,
iskolázottság,
nem,
kor,
etnikai hovatartozás
földrajzi elhelyezkedés
fogyatékkal élők1.
Jelenleg tehát azt látjuk, hogy a digitális megosztottság nem duális, hiszen ennél jóval több dimenzióban megfigyelhetők tartósnak bizonyuló különbségek, valamint nem digitális, hiszen a „kemény-infrastruktúra”, azaz a számítógépek, a világháló pusztán fizikai hozzáférésnek biztosításával nem csökkennek a társadalmi különbségek.2 Továbbá az is az utóbbi évek egyik fontos tapasztalata, hogy az IKT eszközök nem csak a megosztottság előidézői, hanem számos esetben a társadalmi integráció, az esélyegyenlőség növelésének hatékony eszközei is lehetnek. Nem véletlen tehát, hogy a digitális megosztottság statikus képet festő kifejezésének helyét egyre inkább az eInclusion3 fogalom veszi át. Az eInclusion kérdése és megoldása alapvetően kapcsolódik az EU Foglalkoztatási stratégiájához (Employment Strategy), a Szociális dimenzióhoz (Social Inclusion Strategy), az eEurope programokhoz és a Lisszaboni Stratégiához. Az új 1
Igaz, hogy ezeknek a változóknak a magyarázó ereje folyamatosan változik annak megfelelően, hogy az IKT eszközök társadalmi elterjedése milyen szinten áll. 2 Vietórisz Tamás hívja fel a figyelmet arra, hogy az információs társadalom fejlesztésének meghatározó eleme nem lehet a „kemény infrastruktúra”, mert az átalakulás sikere elsősorban a „puha infrastruktúrán” múlik, azaz az IKT eszközöket innovatív módon használni képes személyzeten, intézményeken (például teleházakon). Lásd bővebben: Vietórisz Tamás: Optikai kábel és regionális fejlesztés. Információs Társadalom, 2002/4. 63. old. 3 Igazán frappáns magyar megfelelője még nincs a kifejezésnek. A fogalom a társadalmi bennfoglaltságot, a társadalmi kohézió elősegítését fejezi ki az elektronikus, digitális eszközvilág segítségével.
8
kifejezés mögötti koncepció már nem elsősorban az újfajta egyenlőtlenségek bemutatására koncentrál, hanem sokkal inkább az okok feltárásával a megosztottság áthidalását elősegítő megoldások megfogalmazására. Nem arról van szó, hogy az IKT eszközök megoldják a szegénység, a diszkrimináció problémáját, a társadalmi struktúrából eredő egyenlőtlenségeket, hanem arról, hogy az IKT eszközök elérése, tényleges használata, valamint az online tartalmak és szolgáltatások elősegíthetik a társadalmi kizárás csökkentését, megteremthetik az információs társadalomban való részvétel esélyegyenlőségét. A szándékok ellenére azonban számos probléma hátráltatja a megosztottság csökkentését. Az újabb és újabb technológiák megjelenése (például nagy sávszélességű hálózatok, mobiltechnológiák), a régi felhasználók digitális műveltségben való jártasságának erőteljes növekedése az új belépőkkel szemben, a kulturális, gazdasági különbségek, a társadalom elöregedésének problémái, mind új típusú digitális megosztottsághoz vezetnek. 2004 augusztusában látott napvilágot a Rethinking the European ICT Agenda4 címet viselő dokumentum, amelyben 10 olyan terület került kiemelésre, ahol áttörést kell elérnie az Európai Uniónak annak érdekében, hogy a gazdasági, társadalmi fejlődés lépést tudjon tartani más földrészekkel, országokkal, valamint hogy megvalósíthatóak legyenek a lisszaboni célok. A tizedik, áttörést igénylő területet a következőkben határozza meg a dokumentum: „Az eInclusion politikának el kell mozdulnia az ’elérést mindenkinek’ céltól a ’képességet mindekinek’ cél felé.” Az ajánlás szerint az EU-nak be kell emelnie a stratégiákba az IKT eszközök használatához szükséges készségek (a digitális írástudás skilljeinek) javítását. Ez ugyanolyan fontos, mint a nagy sávszélesség elérésének biztosítása, hiszen enélkül ugyanúgy nem lehetséges az információs társadalomban való részvétel. Az IKT-eszközök használatához szükséges ismeretek hiánya igen gyakran az Internettel szembeni ellenállás attitűdjében jelenik meg. Felmérések szerint az EU lakosságának körülbelül egynegyede nincsen tisztában azzal az esetleges előnnyel, amelyet a világháló hozhat az életében. Ezeknek az akadályoknak a leküzdése magától nem oldódik meg, az információs társadalom piac diktálta terjeszkedése önmagában nem elég ahhoz, hogy a polgárok többsége számára vonzóvá váljon az internet használata. Az Európai Unióban új fogalomként jelent meg az „általános hozzáférés” biztosítása, amely magába foglalja az IKT-készségek biztosítását is: az alapműveltséghez hozzá kell tartozniuk azoknak a számítástechnikai, információs és kritikai készségeknek is, amelyek magasabb szintre emelik az információk közötti célirányos eligazodást, valamint a fellelt információk megfelelő összefüggésbe helyezésének képességét. Tágabb értelemben tehát az információs kultúrához való hozzáférés biztosításáról van szó, amely a megfizethetőség, elérhetőség és 4
Rethinking the European ICT Agenda. PricewaterhouseCoopers, Hága, 2004. augusztus
Ten
ICT-breakthroughs
for
reaching
Lisbon
goals.
9
használhatóság figyelmet:
kritériumain
túl további
három
összetevőre
is
felhívja
a
1. az értelmes módon hasznosítható hozzáférés biztosítására, 2. a felhasználók számára releváns tartalmak nyújtására, 3. az értelmes szolgáltatásokra és a hasznos segítségnyújtásra a rászorulók számára.
Európai Bizottság „eInclusion revisited: The Local Dimension of the Information Society”5 2005 februárjában kiadott munkaanyag szerint az Európai Unión belül még mindig nagy különbségek figyelhetőek meg az IKT eszközök használatában. A 2001-2003-as időszakban erőteljesen csökkent a nemek közötti szakadék, csökkent a munkanélküliek lemaradása, viszont nőtt a háztartásbeliek, idősek, nyugdíjasok és vidéken élők lemaradása. A digitális szakadék az iskolázottság, a jövedelem és az életkor dimenzióiban a legjelentősebbek. Az európai uniós dokumentumok szerint tehát a társadalmi kirekesztettség „súlyos probléma”, amit az információs társadalomban, illetve az ennek fejlődését elősegíteni kívánó nemzeti stratégiákban messze nem a megfelelő súllyal kezelnek. Az eddigi kutatási tapasztalatokból azt látjuk, hogy a digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem, így a társadalompolitika számára ez nem nyújthat egy kényelmes, kivárásra támaszkodó pozíciót. Ellenkezőleg, arra hívja fel a figyelmet, hogy sem a hozzáférés biztosítása, sem a használat általánossá válása nem csökkenti kellő mértékben ezt az új típusú társadalmi megosztottságot. Egy olyan ország számára, amelyik tisztában van azzal, hogy az internet elterjedése szempontjából még csak a korai adaptáció korszakában van, előnyei származhatnak a mai és a jövőbeni társadalompolitika alakításában. Ugyanis tudatosan készülhet arra, hogy az elterjedés későbbi szakaszaiban nem lenjellemzően milyen problémákkal, megosztottsági arányokkal és típusokkal találhatja magát szembe. A digitális megosztottság kumulatív módon termeli újra társadalmi egyenlőtlenségeket, így mielőbbi cselekvésre kell sarkallni a társadalompolitikát, illetve az azt alakító szereplőket, ha az információs társadalom nem a bennfoglaltak és a kiszorítottak társadalma akar lenni. Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó előnyökből. Az Európai Bizottság ezért biztosítani kívánja (például az i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért címet viselő stratégiáján keresztül), hogy az IKT nyújtotta előnyök mindenki számára egyformán elérhetővé váljanak, hogy az IKT valóban sokak életminőségén tudjon javítani, valamint hogy 2010-ig felére 5
Lásd bővebben: http://ec.europa.eu/employment_social/news/2005/feb/eincllocal_en.pdf
10
kell csökkenteni a digitális technológiák használatában fennálló társadalmi különbségeket, a digitális megosztottságot (lásd Rigai Nyilatkozat). A mai Magyarország információs társadalmának egyik legnagyobb gondja pontosan ezen a területen keresendő. A felnőtt népesség megközelítően kétharmada nem tekinthető a hálózati társadalom tagjának, amin belül ráadásul a többségnek szinte semmi kapcsolata nincs az információs társadalom jellegadó eszközeivel, így a PC-vel és az internettel. E nagyszámú népesség információs társadalommal kapcsolatos elvárásairól, igényeiről alig tudunk valamit. Az utóbbi két évben alig változott az internethasználók szociológiai összetétele, a háztartások PC- és internetellátottsága. A felnőtt magyar lakosság 53 százaléka nem használt számítógépet 2006-ban, valamint 64 százalék nem tekinthető internetezőnek a World Internet Project becslései szerint. Ennél is aggasztóbb az a jelenség, hogy a nem használókon belül túlsúlyban vannak azok, akiknek semmilyen közvetlen, személyes kapcsolata sincsen az információs táradalom jellegadó eszközeivel, továbbá olyan közeli személyekkel, akik például interneteznek, használnak e-közszolgáltatásokat. A magyar lakosság mindössze 32 százaléka vett részt olyan tanfolyamon az elmúlt néhány évben, amelyik számítógépes ismereteket is adott. Ez az arány a skandináv országokban 55-70 százalék között van, de még az uniós átlag is eléri a 40 százalékot. Nem sokkal jobb a helyzet a munkahelyi számítógéphasználatban sem, ugyanis a munkavállalóknak mindössze 29 százaléka használ számítógépet a munkája során, amivel az utolsó országok egyike vagyunk az Unióban, miközben ez a mutató 60 százalék felett van 6 európai országban. Az oktatási miniszter 2005-ben nem tudta elfogadtatni a pedagógusokkal, hogy 2009-től csak úgy lehessen felvenni oktatási intézménybe tanárt, oktatót, hogy azok rendelkezzenek valamilyen digitális írástudásról szóló papírral. Az Eurostat (európai statisztikai hivatal) egyik 2006-os jelentése megállapítja, hogy Unión belül a digitális írástudást tekintve legjobban a munkanélküliek, illetve a különböző kisebbségek vannak lemaradva. Sajnos hazánk kitűnik a munkanélküliek digitális írástudatlanságának magas arányában is. Az adatok tehát egyrészt arról tanúskodnak, hogy a digitális törésvonalak lassan két éve egyre mélyülnek a magyar társadalomban, a többség – azaz a felnőtt lakosság közel kétharmada – számára az internet- és a PC használata egyáltalán nem vált elfogadottá, igényelt, mindennapi tevékenységgé, másrészt, hogy a kormányzat infrastrukturális fejlesztései, beruházásai automatikusan nem generáltak kultúraváltást, azaz az ország határozottan megtorpant az információs társadalom kihívása előtt.
11
A magyar munkavállalók jelentős része olyan munkát végez, amelynél egyszerűen nincs szüksége írásra és olvasásra, míg a felnőtt lakosság egyharmada heti rendszerességnél ritkábban vesz kezébe könyvet6. Meglepő tapasztalat, ami nagymértékben alátámasztja a digitális- és tudásszakadék közötti párhuzamot, hogy a könyvet nem olvasók elsöprő többsége (95 százaléka) az internetet sem használja olvasásra. Az oktatásra fordított közkiadások az Európai Unió GDP-jének 5,23 százalékát teszik ki, azaz megközelítik az Egyesült Államok 5,35 százalékos arányát, azonban a ráfordítások ellenére sok fiatal nem tudja megszerezni a szükséges alapképességeket. A 15 éves európai fiatalok közel 20 százaléka csak igen szerény képességekkel rendelkezik az írás-olvasás terén, miközben a tanulmányok félbehagyásának jelensége – 2004-ben közel 16 százalék – is komoly aggodalmakat ébreszt. Számos hasonlóan aggasztó adatot lehetne még idézni, de ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk, jelentős azok aránya, akiknél az információs társadalomhoz való kulturális alkalmazkodás túl drasztikus változtatást jelent, folytonos megújulást igényelne részükről a tanulás, a munkavégzés, az emberi kapcsolatok terén. Nálunk pontosan azok a kulturális változást elősegítő puha infrastruktúrák, szolgáltatások hiányoznak, amelyek a nem felhasználók meggyőzésében döntő szerepet vállalhatnak. A kormányzat eddig döntő mértékben a kemény (fizikai) infrastruktúrára koncentrált – ami persze kell is – csak ez nagyon egyoldalú volt. Jó példa erre a Közháló programon belül az eMagyarország pontok hálózata. Kiépült egy fizikai infrastruktúra, amit jószerivel csak a már felhasználók használnak, és ez mindaddig így is lesz, amíg humánszolgáltatások nincsenek emellé rendelve. Egyszerűen kevés az olyan lehetőség, ahol a nem használó közvetlen élményt, tapasztalatot szerezhet a világháló előnyeiről, kevés az olyan szakember, szolgáltatás, ahonnan közvetlen segítséget kérhet. Ezen próbál segíteni az Inforum Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyek sorozata, ezen próbálnak segíteni az IT-mentorok, mely szakmának a története is elgondolkodtató: hiába szerepel több éve a bevezetésének szükségessége a Magyar Információs Társadalom Stratégiában, mégis civil szervezetek összefogásával indult el a képzés és a foglalkoztatás.
6
Találkozások a kultúrával 5., Olvasási szokások, MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2006
12
I. Befogadó információs társadalom – elmélet és politika
Definíció, elméletek
A digitális megosztottság fogalma viszonylag fiatal, maga a kifejezés 1995-ben, a techno-szkeptikus Cliff Stoll „Silicon Snakeoil” című könyvében fordult elő először, majd néhány hónappal később ismét megjelent Dinty Moore „The Emperor’s Virtual Clothes: The Naked Truth About Internet Culture” című könyvében. Ez után 1997-ig csak újságcikkekben és politikusi beszédekben fordul elő, jellemzően az Egyesült Államokban. (Molnár 2003) A digitális megosztottság azoknak különbségeknek a gyűjtőfogalma, amelyek az információs társadalom szempontjából a Manuel Castells (Castells, 2005), az legfontosabb erőforráshoz információs társadalom klasszikus való hozzáférés szűkösségét teoretikusa szerint az új gazdaságnak nem igyekeznek felmérni, illetve mindenki részese, nem mindenki vesz részt társadalmi különbségekké a globális termelési és befektetési transzformálni. Azok a rendszerben. Nincs mindenkinek hatása a társadalmi csoportok, amelyek folyamatokra, a folyamatok azonban nem képesek vagy nem áll mindenkire hatással vannak, azaz nincs módjukban az új eszközökkel mindenki benne a hálózatban, de akit élni, végleg leszakadnak, így kizártak a hálózatból, annak számára is jön létre Castells által olyan meghatározó a hálózathoz való viszonya. Így emelkedik ki az információs fejlődés plasztikusan negyedik hatására a „negyedik világ”, ami elsősorban világnak nevezett nem a hagyományos térben információtól elzárt közeg. szegmentálódik, hanem a virtuális hálózati tér negatív lenyomataként jön létre, mindazokat megjelenítve, akik nem részesei az értéket termelő cserehálózatoknak, hanem abból kizártak, így például a roma népesség is.
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elterjedése, elsősorban az internet fejlődése és széles körű használata, mára alapvető változásokat hozott a mindennapokban. A digitális megosztottsággal kapcsolatos irodalom a kezdetektől annak veszélyét hangsúlyozza, hogy az információs társadalom kiteljesedésével a digitálisan leszakadó csoportok kimaradnak az újonnan formálódó társadalmi rendből, egyre nagyobb hátrányba kerülnek. A digitális írástudás alakulása több szempontból is összefügg az egyes országok versenyképességével. A digitális eszközök használatától elzárt csoportok, (akár a fizikai hozzáférés hiánya, akár a használathoz
13
szükséges tudás hiánya áll a háttérben), rendszerint életük más területein is hátrányokat szenvednek el. A digitális törésvonal mentén tehát folyamatosan növekedik a meglévő társadalmi feszültség, amely hosszú távon nem tartható fenn. A munkaerő képzetlensége ráadásul rövidtávon is negatívan befolyásolhatja az adott ország versenyképességét, a (külföldi) tőkebefektetések alakulásakor egyre nagyobb jelentősége van a munkaerőpiacon jelen lévők számítástechnikai ismereteinek. A digitális megosztottsággal foglalkozó irodalomban jellemzően három szintet különítenek el, ezek egyben a fogalom fejlődésének mérföldköveit is kijelölik. A digitális megosztottság vizsgálatának első szakászának legfontosabb jellegzetessége, hogy az embereket az információs és kommunikációs technológiákkal rendelkezőkre és az azokkal nem rendelkezőkre osztotta (ezt a felosztást jól írják le az angol „have” és „have not” kifejezések). Az 1990-es évek második felét jellemző megközelítés már vizsgálta az egyszerűen értelmezett digitális megosztottság társadalmi meghatározottságát. A digitális megosztottsággal foglalkozó kutatások az ezredfordulót követően már nem csak a hozzáférést, hanem az eszközök használatához szükséges tudást is vizsgálják. Hargittai és DiMaggio tanulmánya óta második szintű digitális megosztottságnak nevezik a digitális skillek (a használathoz szükséges tudás és tapasztalat) egyenlőtlen társadalmi eloszlását. Az empirikus adatokon alapuló vizsgálat harmadik szintjét az IKT használata révén elérhető társadalmi és gazdasági hozadék kihasználásának elemzése adja. A rendelkezésre álló adatok alapján ezért meg kívánjuk vizsgálni, hogy a felhasználók körében milyen csoportok képezhetőek a használat módjában megnyilvánuló különbségek alapján, különös tekintettel az e-kormányzati lehetőségek használatára, az ekereskedelem és a számítógéppel támogatott tanulás igénybevételére. Az információs társadalommal foglalkozó kutatók, szociológusok és a területtel foglalkozó politikai döntéshozók úgy tűnik, mára túlléptek a digitális megosztottság dichotóm fogalmi keretén. A digitális szakadék elemzésére épülő diskurzust jelentős részben felváltotta a befogadó információs társadalom megvalósulásának vizsgálata. Az új információs és kommunikációs technológiák az esélyteremtés legfontosabb eszközei. A lehetőségek kihasználásához azonban nem elegendő az infrastruktúra biztosítása, a digitális írástudás elterjesztésére, megfelelő tartalmakra is szükség van. A befogadó információs társadalom valamennyi társadalmi csoport számára egyenlő hozzáférési esélyt kínál az információkhoz, valamint mozgósítja a lehetőségeket az egyéni felemelkedés és az esélyteremtés érdekében.
14
Az új társadalmi integráció megteremtésének eszközrendszere két alappillérre épül. Az információs társadalom szempontjából veszélyeztetett csoportok számára hozzáférést kell biztosítani az A hátrányos helyzetűek információs és kommunikációs technológiákhoz, számára segítséget nyújtó ennek érdekében el kell hárítani a használat speciális szoftverre jó példa útjában álló akadályokat. A XXI. század Szuhaj Mihály vezetésével legfontosabb IKT csatornáját jelentő internet fejlesztett vakok olvasását segítő szoftver. A maga is használatának egyaránt lehetnek fizikai és látássérült programozó a mentális gátjai. A használathoz szükséges Recognita nevű cég számra tudás hiánya mellett a fizikai hozzáférés tervezett optikai korlátait is fel kell számolni, ennek karakterfelismerő (OCR) megfelelően a képzés mellett a honlapok szoftvert, amelyet az Európai akadály-mentesítésére és megfelelő Unió is elismert. eszközökre (pl. látásukban korlátozottak internethasználatát segítő hardware) van szükség. A befogadó információs társadalom gondolatának része, hogy a hagyományosan hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok (idősek, kismamák, fogyatékkal élők, munkanélküliek) életminőségét javítsa, leszakadását mérsékelje az információs és kommunikációs technológiák segítségével. A társadalmi kapcsolatok erősítése, a képzéshez való hozzáférés biztosítása, a munkaerő-piaci pozíciók javítása lehet az információs társadalom kiépítésének igazi hozadéka. Ehhez azonban egyes területeken ösztönző programokra, megfelelő szabályozásra és a társadalom tagjainak elszántságára van szükség.
Az EU társadalmi befogadást célzó dokumentumai, tervei
Versenyképes Európától a befogadó információs társadalomig – az Európai Unió stratégiai dokumentumainak változása
Előzmények – az információs társadalom évtizede Az Európai Unió információs társadalommal foglalkozó stratégiai dokumentumaiban fokozatosan jelenik meg a társadalmi felelősségvállalás és az esélyteremetés gondolata. Az uniós programokban az információs technológiák elterjesztésének szükségessége kezdetben csupán versenyképességi kontextusban jelent meg, a stratégiai tervezést ebben az időszakban még kizárólag gazdasági szempontok uralták. Az 1990-es évek közepén jelent meg a „Fehér Könyv a Növekedésről, Versenyképességről és Foglalkoztatásról”. A dokumentumban az információs
15
technológiák terjedésének elősegítése még elsősorban az uniót érő külső kihívásokra adott stratégiai válaszként jelenik meg. A versenyképességi szempontok mellett, a környezetvédelem, a kontinens elöregedő társadalma és a munkaerő mobilitásának hiánya is szerepelt a Fehér Könyvben. A technológiai változások társadalomformáló ereje csupán az ezredfordulón jelenik meg hangsúlyosan. Maga az információs társadalom gondolata az úgynevezett eEurope programokkal került a fejlesztéspolitika homlokterébe. Az online Európa célkitűzése azonban még szorosan kapcsolódik a versenyképességi dimenzióhoz. A programokat megelőző Bangemann-jelentés, illetve a későbbi híres lisszaboni célkitűzések is ebből az irányból közelítenek. A Lisszaboni Stratégia tűzte ki azt az (egyébként mára már egyre kevésbé tartható) ambiciózus célt, hogy a kontinens 2010-re legyen a világ legversenyképesebb régiója. Ennek eléréséhez a tudás társadalmának megteremtését kínálta megoldási modellként. Ezzel párhuzamosan 1999 decemberében a Bizottság akkori elnöke, Romano Prodi beterjesztette az eEurope programot. A kezdeményezést alcímében a mindenki számára lehetőségeket nyújtó információs társadalomként határozták meg. A finom hangsúlyeltolódás a versenyképesség növelésének kizárólagos fejlesztési prioritásként való hangsúlyozása mellett nagyobb társadalmi érzékenységet is magával hozott. Az információs társadalommal kapcsolatban az életminőség javítása és a fenntartható fejlesztés szintén az eEurope programokkal jelenik meg az EU fejlesztéspolitikai dokumentumaiban. Ezzel összhangban be kell fektetni az emberekbe és az ismeretekbe, annak érdekében, hogy minden európai polgár rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az újonnan formálódó társadalmi környezetben sikeresen érvényesüljenek. A mindenki számára lehetőségeket nyújtó információs társadalom magában foglalja a hátrányos helyzetű csoportokat, az unió kiemeli a digitális esélyegyenlőtlenségek csökkentésének szükségességét. 2001-ben ennek jegyében külön dokumentumban foglalkoznak a fogyatékkal élők e-részvételével. Az akkor még csak társult tagországként jelenlévő Közép-Kelet-Európai poszt-szocialista országokra külön programot dolgoztak ki az Európai Unióban. Az eEurope+ program elsősorban a csatlakozásra váró országok felzárkózását, modernizációját támogatta. Az eEurope+ átvette a korabeli tagállamok számára kidolgozott, Lisszabonban elfogadott program célkitűzéseit és azokat lefordította az újonnan csatlakozó országok számára. Az eEurope+ program két szempontból is fontos. Egyrészt rávilágított az Európai Unió és a társult tagállamok közötti különbségekre, amelyek a bővítést követően a digitális szakadék egyik meghatározó törésvonalát jelölik. Magyarország számára pedig ez volt az elő összeurópai információs társadalom program, amelynek aktív résztvevője, alakítója volt.
16
Az eEurope 2005 két területen is változást hozott a korábbi évek információs politikájához képest. Egyrészt a korábbiakhoz viszonyítva még inkább technológia központú: a szélessávú internet elterjesztését, az IPV6 protokol kidolgozását, illetve a hálózatok és az információ biztonságának fokozását állította központba. Ugyanakkor – némileg ellentmondóan az előbbi megállapításnak - az információs társadalom ebben az akciótervben már nem elvont fogalom és jóval több, mint puszta technológiai változás. Az eEurope 2005 nevesíti az információs technológiák elterjedésével elérhető tartalmakat és szolgáltatásokat, beavatkozásokat sürget az e-közigazgatás, az eegészségügy vagy az e-oktatás előremozdításának érdekében. A hozzáférésben megjelenő különbségeken alapuló első szintű digitális megosztottságon túl lépve az úgynevezett második szintű digitális megosztottságot is figyelembe veszi, tehát a számítógép és az internet használatában jelentkező különbségekre is érzékeny. Emellett továbbra sem feledkezik el a fizikai hozzáférés különbségeit kiváltó okokról, amelyek közül az életkort, a gazdasági aktivitást, vagy a hátrányos helyzetű térségekben jelentkező infrastrukturális korlátokat érdemes kiemelni. Az Európai Tanács párhuzamosan külön dokumentumban hívja fel a tagállamok figyelmét arra, hogy vegyék figyelembe stratégiáikban és fontosabb dokumentumaikban a hátrányos helyzetű csoportok szempontjait. Ebben az időszakban szükségesnek látták a férfiak és nők internethasználatában megmutatkozó különbségeket is nevesíteni. A befogadó információs társadalom (az eInclusion fogalom köré szervezve) ettől az időszaktól kezdve központi célkitűzés az Unióban. A megoldás azonban nem kizárólag az információs társadalom akciótervek hatáskörébe tartozik, a terület már ebben az időben is szorosan kapcsolódott az EU Foglalkoztatáspolitikai stratégiájához (Employment Strategy) és a szociális programokhoz (Social Inclusion Strategy). Az európai információs társadalom fejlesztési koncepció újragondolására hív a 2004 augusztusában megjelent Rethinking the European ICT Agenda. A dokumentumban a kontinens versenyképességének növelése érdekében, a lisszaboni célok megvalósításáért 10 olyan területet jelöl meg, ahol áttörésre van szükség. Ezek közül utolsóként említi a befogadó információs társadalom elérését. „Az eInclusion politikának el kell mozdulnia az ’elérést mindenkinek’ céltól a ’képességet mindenkinek’ cél felé.” Az ajánlás szerint az EU-nak be kell emelnie a stratégiákba az IKT eszközök használatához szükséges készségek (a digitális írástudás) oktatását. Az eEurope programok azonban csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Annak ellenére nem beszélhetünk átütő eredményekről, hogy egyes észak-európai országok tartósan a világ információs társadalmait értékelő és rangsoroló e-felkészültségi vizsgálatok szerint jelenleg egyikei a világ három élenjáró régiójának az Egyesült Államok és a fejlett ázsiai államok mellett. Az unión belüli különbségek ugyanakkor gyakorlatilag állandósultak, az újonnan csatlakozó országok egy-két kivételt leszámítva – mint Észtország vagy
17
Szlovénia – nem voltak képesek felzárkóznia a fejlett nyugat-európai országok átlagához. A kontinens versenyképessége az elmúlt tíz év alatt nem változott jelentősen, Európa nem került közelebb az úgynevezett lisszaboni célokhoz, nem vált a világ legfejlettebb tudásalapú régiójává. A Lisszaboni Stratégia kudarcára a Wim Kok – egykori holland miniszterelnök által – vezetett magas szintű csoport 2004 novemberében nyilvánosságra hozott jelentése hívta fel az európai közvélemény és az uniós döntéshozók figyelmét. A sokkoló helyzetértékelés mellett a jelentés pozitív üzenetet kívánt közvetíteni. Az ambiciózus célokat nem nevezte eltúlzottnak, csupán a megfelelő lépések megtételének hiányáért kritizálta az uniót. Sőt a 2010-es határidő elhalasztását sem javasolta, mivel ez a dátum jelzi és hangsúlyozza kellő erővel a sürgős cselekvés szükségességét. A jelentés ezzel összhangban öt továbblépési irányt nevezett meg. Ezek olyan elérendő célok, amelyeknek együttes teljesülése a szerzők szerint elvezethet egy versenyképesebb Európához. Ezek a beavatkozási irányok – mint például a kutatás és fejlesztés előremozdítása, a vállalkozói klíma kedvezőbbé tétele, vagy a belső piac megerősítése – szorosan kapcsolódnak az információs és kommunikációs technológiák használatának előremozdításához. Ugyanakkor a társadalmi kohézió legfontosabb eszközét az egységes munkaerőpiac megteremtésében láttatja. A jelentés emellett kiemeli az élethosszig tartó tanulás szükségességét és megemlít azokat a társadalmi problémákat, amelyekre az információs társadalom fejlesztésével foglalkozó stratégiáknak is figyelemmel kell lennie, mint például azok a demográfiai folyamatok, amelyek az öregedő európai társadalmakhoz vezetnek. Az Európai Unió legújabb információs társadalom politikája a lisszaboni célokból és a Wim Kok jelentésből levezethetően a nyitott és versenyképes Európa elérését tűzi ki célul, ugyanakkor meghatározó szerepet tulajdonít az információs és kommunikációs technológiáknak a társadalmi integráció megteremtésében és az életminőség fokozásában. A 2005. június elsején elfogadott i2010 stratégia a gazdasági növekedést és az információs társadalomhoz és a médiához köthető munkahelyteremtést állította középpontjában. Ennek megfelelően a stratégiáért felelős Európai Bizottság három prioritás konzekvens követését tartja szükségesnek: 1. az egységes európai információs tér kialakítását, amely az információs társadalom és a média területén előmozdítja a nyitott és versenyképes belső piacot; 2. az IKT-kutatásokba történő befektetések és az innováció megerősítését, amely megalapozza a növekedést és a több és jobb munkahely megteremtését; 3. a befogadó európai információs társadalom elérését, amely oly módon teremt alapot a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, hogy közben kielégíti a fenntartható fejlődés követelményeit, és előnyben részesíti a jobb közszolgáltatást és az életminőséget.
18
Az i2010 programban hangsúlyos szerepet kapott a befogadó információs társadalom, azonban ez jól láthatóan a fenntartható fejlődés elvont gondolatához, illetve az életminőség javításához kapcsolódóan jelenik meg.
Új célkitűzés: a digitális szakadék megfelezése
A befogadó információs társadalom annak ellenére új terület az Európai Unióban, hogy a fentiekben számos előzményét megismerhettük. A technológiai fejlődést, a versenyképességet és a munkaerő-piaci folyamatokat középpontba állító stratégiákban a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának gondolata csak elnagyoltan jelent meg. Az „információs társadalmat mindenkinek” célkitűzés ugyanis ügyesen kikerüli az egyes csoportok bevonásához szükséges intézkedések mibenlétét. A területen igazi áttörést csak a 2006-os rigai nemzetközi miniszteri konferencia hozott. Az úgynevezett Rigai Nyilatkozat keretében tavaly 32 európai vezető foglalt állást a digitális szakadék csökkentésének szükségessége mellett. A 2010-ig elérendő lisszaboni célkitűzések így kiegészültek az esélyegyenlőség dimenziójában további célokkal. Az első és legfontosabb célkitűzés szerint (1.) meg kell felezni azt a szakadékot, amely a leszakadással fenyegetett csoportok (idősek, munkanélküliek, fogyatékkal élők) és a többségi társadalom között feszül. A további célok a (2.) szélessávú lefedettség növelése – alapvető cél a hátrányos helyzetű régiókban élő emberek információs társadalommal kapcsolatos esélyegyenlőségének megteremtéséhez – és a (3.) kormányzati weboldalak W3C által elfogadott teljes mértékű akadálymentesítésének elérése – ez elsősorban a leszakadással fenyegetett csoportok számára fontos. A Rigai Nyilatkozat ugyanakkor nem jelöli meg, hogy milyen forrásokból és milyen konkrét cselekvéseket kell a tagállamoknak megvalósítani. (Ez nem is feltétlen tartozik egy miniszteri nyilatkozat hatáskörébe, azonban ha a későbbiekben nem rendelnek konkrét forrásokat / intézkedéseket a nagyvonalú tervekhez, akkor azok nem valósulnak meg.) Egy közelmúltban rendezett ebefogadással kapcsolatos szakmai műhelykonferencián elhangzott előadás szerint az EU eszköztára három alapvető elemből áll, más politikai célkitűzésekhez hasonlóan ezek együttesen biztosíthatják a vonatkozó célkitűzések elérését. Az eszköztárban puha, ösztönző jellegű módszerek és keményebb kényszerítő eszközök egyaránt szerepelnek.
A Rigai Nyilatkozat
7
7
Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata, 2006. május 17.,
19
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-én úgy határozott, hogy 2007 a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai éve lesz. Az "Esélyegyenlőség mindenki számára" európai év az európai döntéshozók szándéka szerint támogatást és lendületet hivatott adni a tagállamoknak azzal, hogy támogatja az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtását célzó erőfeszítéseket.
A kezdeményezés fő célja a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők csoportjai társadalmi részvételének megerősítése azáltal, hogy a tagállamok, illetve egyéb érintett országok (csatlakozó országok, EGT/EFTA-államok, nyugat-balkáni országok) segítséget kapnak az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtásában. Ennek érdekében biztosítani kell a többi közösségi cselekvéssel való összeegyeztethetőséget és kölcsönösen kiegészítő jelleget, különösen a következő területeken: megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, az alapvető jogok, az oktatás és képzés, a kultúra és interkulturális párbeszéd, az ifjúság, a polgárság, a bevándorlás és menedékjog, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében.
Az európai év céljai a következők
Jogok - Figyelemfelhívás az egyenlőséghez és a megkülönböztetés-mentességhez való jogra, valamint a többszörös megkülönböztetés problémájára Minden ember egyenlő elbánásra jogosult, függetlenül nemétől, faji vagy etnikai származásától, vallásától vagy meggyőződésétől, fogyatékosságától, korától vagy szexuális irányultságától. A cél, hogy a megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok jobban megismerjék jogaikat, és felhívja a figyelmet a megkülönböztetés-mentesség terén meglévő európai jogszabályokra.
Képviselet - Vita indítása arról, hogy mily módon lehet a társadalomban a megkülönböztetést elszenvedők csoportjainak részvételét, valamint a férfiak és a nők kiegyensúlyozott részvételét biztosítani.
Elismerés - A sokféleség és az egyenlőség megkönnyítése, valamint társadalmi hozzájárulásuk ünneplése.
Tiszteletben tartás - Az összetartóbb társadalom támogatása A sztereotípiák, az előítéletek és az erőszak felszámolására, valamint a társadalom minden tagja különösen a fiatalok - közötti jó kapcsolatok előmozdításának, valamint a
az "Esélyegyenlőség mindenki számára" európai évéről (2007) - az igazságos társadalom irányában
20
megkülönböztetés elleni harcot megalapozó értékek előmozdításának és terjesztésének fontosságára irányítja a figyelmet.
Az uniós országok miniszterei a Rigában 2006. június 12-én aláírt Miniszteri Nyilatkozatban kötelezték el magukat a befogadó és korlátozásoktól mentes információs társadalom mellett. Ebben jóváhagyták a pán-európai kampányt a kirekesztés elleni harcot segítő információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának erősítéséért.
A dokumentum megerősíti, hogy az e-befogadás (e-Inclusion) prioritást kap a tagországok politikájában. A Nyilatkozat többek közt az alábbi specifikus célokat tartalmazza:
a kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok hátrányának felére csökkentése 2010-re;
a szélessávú lefedettség Európában 2010-re;
legkevesebb
90
internet
százalékra
használati
növelése
a közszféra összes honlapja elérhetőségének biztosítása 2010-re; közös álláspontok kialakítása, ajánlások kidolgozása az elérhetőségi szabványok tekintetében, ami kötelező lehet a közbeszerzés esetében 2010-re.
A Rigai Nyilatkozat olyan irányú hangsúlyeltolódást tükröz az Unió információs társadalommal kapcsolatos politikájában, ami az i2010 három prioritása közül a befogadó európai információs társadalom létrehozását emeli ki elsődleges prioritásként.
A politika megvalósulásának keretét az úgynevezett (1.) Nyílt Koordinációs Módszer jelöli ki. Eszerint a tagállamok megállapodnak a közös célokban, ezeket ország szintű programokra bontják le, megosztják a területen megvalósult jó gyakorlatokat, valamint a monitoring és kiértékelés eszközével segítik megvalósítani a célok eléréséhez vezető utat. A második csoportba tartoznak a (2.) nem kötelező erejű szabványok, valamint az erőteljesebb kényszert jelentő jogszabályok és az ajánlások. A harmadik lehetséges beavatkozási eszközt az (3.) unió közös pénzügyi forrásainak mozgósítása jelenti. Ez elsősorban a strukturális alapokból történő kifizetéseket jelent.
21
A célkitűzések megvalósulása: középpontban a mérhetőség
Az Európai Unió a rigai csúcstalálkozón ambiciózus célokat állított a tagállamok elé, ugyanakkor adós maradt a változások mérhetőségének kidolgozásával. A stratégiai gondolkodás alaptézise, hogy mérés és kiértékelés nélkül nem beszélhetünk változásról. A stratégia ugyan meghatároz kiemelt beavatkozási területeket, mint a széles sávú internettel lefedett területek arányának növelése, vagy a kormányzati honlapok aránya, ugyanakkor jelenleg még ezen dimenziók mérhetősége sem kellően megalapozott. Ráadásul az eredeti célkitűzéssel, a befogadó információs társadalommal kapcsolatos kiindulási állapot rögzítése elmaradt, így négy évvel később nehéz lesz erőteljes érveket felhozni az uniós célkitűzés beváltása mellett. Igaz, ellene sem lehet majd érvelni. Az Európai Unió nem először találkozik azzal, hogy a statisztikai rendszerének tehetetlensége, és a finanszírozás megoldatlansága miatt az információs társadalom vonatkozásában nem képes valamennyi tagállamban kellően megbízható adatokat előállítani. Az Eurostat információs társadalomra vonatkozó méréseinek megújítására tett átfogó kísérletet a 2001 januárjától 2003 szeptemberéig zajló SIBIS projekt. Az Empirica által vezetett konzorcium egy teljes indikátorrendszert dolgozott ki. A SIBIS mutatók előállításához szükséges adatokat az EU akkori tagállamai mellett több között 10 csatlakozásra váró országban is rögzítették egy pilot-felmérés keretében. A munka egyik legfontosabb eredménye a digitális megosztottságot egy érték segítségével kifejező, komplex mutató kidolgozása volt. A ma már kezdetlegesnek tekintett Digital Divide Index (DIDIX) az internet és a személyi számítógép használatát, valamint az otthoni hozzáférés arányát vizsgálta. Az e-befogadás azonban a digitális megosztottság dichotóm felosztásánál (hozzáfér - nem fér hozzá) lényegesen többről szól. A rigai nyilatkozat értelmében növelni kell a szélessávú internettel lefedett területeket (esélyegyenlőség) és hozzáférést kell biztosítani a kormányzati honlapokhoz minden internethasználó számára (akadálymenetesítés). Az Empirica még a Rigai Csúcshoz kapcsolódóan bemutatta egy új, a korábbihoz hasonló egyszerűen értelmezhető, komplex indikátor-elképzelését. Az eInclusion Index (eIIx) immár a szimpla hozzáférésen túllépve négy dimenziót vizsgál. Az index figyelembe veszi (1.) a tényleges használatot (internet alapú szolgáltatás igénybevétele legalább hetente egyszer), (2.) a használathoz szükséges tudást (e-késségek), valamint két kiemelt, az esélyegyenlőséggel és az akadálymentesítéssel összefüggő változót, (3.) a szélessávú internettel lefedett területek arányát és (4.) a teljes mértékben akadálymentesített kormányzati honlapok arányát.
22
Az információs társadalom szempontjából veszélyeztetett csoportok egy részével kapcsolatban a SIBIS elindítása óta sem születtek európai szinten mért, megbízható adatok. A kisebbségek vagy a fogyatékkal élők információs és kommunikáció szokásairól ma nagyon keveset tudunk, a mérések teljesen esetlegesek, így az országok összehasonlíthatósága nem biztosított.
A kibontakozás útja – akcióterv
A napjainkig Magyarországon elkészült kutatási anyagokból és az Európai Unió által felvázolt fejlődési irányokból látható, hogy a digitális társadalmi befogadás (eInclusion) kérdése sürgető kényszerekkel szembesít mindenkit Európában. A hazai tettek fényében általánosságban elmondható, hogy a hivatalos Magyarország eddig még nem fordított elég figyelmet az eInclusion, a digitális társadalmi befogadás szükségességére, és az EU javasolta irányokra. Napjainkig az eInclusion irányú szervezett akciók túlnyomó többsége civil kezdeményezések eredménye, amelyek vagy támogatásban részesültek a közigazgatás oldaláról (önkormányzatok, minisztériumok), vagy inkább nem. Az is látható, hogy a magyar gazdaság szereplői még nem ismerték fel, hogy az eInclusion problémáinak elhárítására tett lépések a piac nagyon jelentős bővülését hozzák maguk után. A társadalmi felelősségvállalási felbuzdulások inkább csak karitatív jellegűek, de azok általában nincsenek összhangban a piacitársadalmi igények változásával, s leggyakrabban a szociális és egészségügyi szféra hiátusait foldozzák. A kutatásokból és az elmúlt négy év tanulságaiból világosan és egyértelműen kiderül, hogy a kormányzati hálózatépítés, az ad hoc számítógép-akciók nem tekinthetőek megoldásnak olyan komplex életminőségi feladat esetén, mint a digitális esélyegyenlőség, a digitális (elektronikus) társadalmi befogadás megvalósítása. Olyan gazdaság-, társadalom-, egészségés szociálpolitikára lenne szükség, amelynek alkotói és végrehajtói túl tudnak lépni a szűken értelmezett jogszabályi, hatásköri kereteken, és sürgős, összetett életminőségi feladatként kezelik a mintegy 6 millió magyar állampolgár sorsát. Az eInclusion nem értelmezhető csak foglalkoztatási, csak felnőttképzési, csak mentálhigiénés, csak egészségügyi, csak szociális kérdésként. A modernitás és az információs társadalom igénye meghaladja a tárcakereteket és a hagyományos gondolkodási sablonokat. Természetes, hogy azt tapasztaljuk, hogy a civil kezdeményezések évekkel korábban indulnak el, mintsem a kormányzati döntéshozók egyáltalán a probléma megfogalmazásáig eljutnának. Mégsem triviális Magyarországon az, hogy a tenni vágyó szervezetekre partnerként tekintene kormányzat, általános a kapcsolathiány, a civil szervezetek egyszerű mellőzése, támogatásuk megvonása.
23
Ahhoz, hogy Magyarországon a digitális társadalmi befogadás kérdésében érdemi előrelépés történjen, nem csupán azokat kell e kérdés fontosságáról meggyőzni, akik kimaradtak az internetvilág fejlődéséből és napról-napra távolabb kerülnek attól, hogy az egyre bonyolultabb szolgáltatásokat igénybe vegyék, hanem azokat is, akik a hazai reformokat megvalósítani igyekszenek. Az ezen a területen az Európai Unió által szabott irányok, elvárások nem kerültek át a hazai köz(politikai) gondolkodásba, ezért az unióval párhuzamos fejlődés útja erősen kétséges. Magyarországon az utóbbi években az információs társadalom lassú fejlődési üteme mellett tovább mélyült a lakosság digitális megosztottsága. A folyamat az ország kulturális értelemben vett végleges kettészakadásának irányába tart. A felnőtt lakosság 60 százaléka digitálisan írástudatlan. A jelentős mértékű motiváció-hiány legfőbb okait abban látjuk, hogy a lakosság többsége nincs tisztában azzal, milyen előnyökkel is járhat számára a digitális világ illetve, hogy hiányoznak azok a társadalmi közvetítők, akik közvetlen módon mindezt képesek bemutatni. Szükség lenne olyan uniós és magyar, civil és kormányzati együttműködésre, amely a valós problémára hatékony választ kíván adni. A kooperáció hiánya a magyar társadalom minden szintjére kihat és akadályozza a készülő reformok eredményességét. A civil és tudományos szervezetek összefogásából létrejött szakértői anyag néhány olyan lépés szükségességre kívánja felhívni a figyelmet, amelyek nélkül a társadalmi modernizáció és a digitális társadalmi befogadás nem mehet végbe. Véleményünk szerint szükséges a döntéshozói, politikai és civil-társadalmi véleményvezérek körének tájékoztatása arról, milyen elvárásokat fogalmaz meg az Unió, milyen irányokat mutat és hol tart Magyarország e kérdésben. 2007 az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Éve”, ennek során természetes lenne, ha ebbe az eInclusion kérdésköre is beemelésre kerülne, hogy a 2008-as e-Befogadás évére Magyarország érdemben készülhessen fel. Szükségesnek látjuk a társadalom motivációjának erősítését, az internettel kapcsolatos ismeretterjesztés erősítését, a hátrányos helyzetű csoportok célzott tájékoztatását és felkészítését. Ezzel kapcsolatosan fejlesztésre szorul az informatikai és információs társadalmi felnőttoktatási és -képzési struktúra, támogatásra méltónak látjuk a központi és helyi, civil és privát oktatási kezdeményezéseket. Szükségesnek látszik olyan internetes tartalmak előállításának fejlesztése és a meglévők támogatása, amelyek az eInclusion problematikájához kínálnak megoldásokat, legjobb gyakorlatokat, és irányokat a hátrányos helyzetű csoportok számára. Végezetül megfontolandó, milyen ösztönzővel lehetne hatni az informatikai szállítókra és az internetszolgáltatókra, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknak olcsó és megbízható eszközöket kínáljanak.
24
A fentiekből következően a hazai eInclusion cselevések körének az alábbiakat javasoljuk.
1. javaslat A eInclusion eszme népszerűsítése – elméleti előkészítés a.) Írásos áttekintés az eInclusion helyzetéről az EU-ban a hazai döntéshozók, szociális intézmények, társadalmi és politikai szervezetek számára. Az európai uniós és hazai policy-k ismertetése. A kérdés folyamatos kommunikációt igényel a döntéshozók és megvalósítók felé; b.) EU tevékenységeket összeállítása;
bemutató
módszertanok,
legjobb
gyakorlatok
c.) A hazai „best practice” összeállítása és angol nyelvű kommunikációja az EU és intézményei felé. A hazai eseményekről, eredményekről rendszeres hírgyűjtés a témakört érintő EU benchmarking és indikátorok elvárásai szerint; d.) Rendszeres angol nyelvű, hírlevél publikálása az EU intézményei és a nemzetközi sajtó számára a hazai eInclusion kérdésről, amelyben számot lehet adni az információs társadalom tágabb kérdéseiről is; e.) E kérdéssel foglalkozó website felállítása angol és magyar nyelven (folyamatban). Kutatások, szakmai anyagok (oktatáshoz, civil szervezeti, önkormányzati tevékenységhez); f.) Az információs társadalomból kirekesztett csoportok igényeinek, motivációinak, attitűdjeinek jobb megértése érdekében rendszeres hazai kutatási programok indítása; g.) A hazai társadalmi, közösségi informatikai gondolkodás és gyakorlatok megerősítése, kiterjesztése.
2. Javaslat Motivációs programok a.) Motivációs, igény- és figyelemfelkeltő programok az 50 év feletti és idős emberek számára: Inforum Unoka-Nagyszülő IT Versenyek, roadshow-k, televíziós kampányok; b.) Az e-egészségügy fejlesztése az aktív időskor érdekében;
25
c.) Fogyatékkal élők (Civil szervezeteik bevonásával célzott DM programok); d.) Roma kisebbség (Kulturális és jogvédelmi szervezetek bevonásával indított speciális kampányok); e.) Halmozottan hátrányos helyzetű, szegény fiatalok csoportjainak elérése; f.) Helyi motivációs programok, melyek megvalósításában hozzáférési helyek és az iskolák kiemelt szerepet játszanak;
a
közösségi
b.) Könyvtár, teleház, iskola, idősklub bevonása, a létező intézmények megerősítése (pl., Kattints rá, Nagyi!);
non-profit
3. javaslat Oktatási programok a.) Országos eKépességek program indítása;
c.) IT-Mentor képzés beindítása, megerősítése; d.) A szociális gondozói hálózat felkészítése; e.) Szakmai tananyagok az oktatóknak (kidolgozva); f.) Speciális, nyomtatott és online tananyagok a célcsoportok tagjainak; g.) Az iskolák és diákjaik bevonása az idősek oktatásába (pl. Inforum: „csibe tanítja” program, kidolgozva); h.) Oktatási tananyagok, kiemelt online közszolgáltatások, elsősorban eközigazgatás és e-egészségügy terén.
4. javaslat Tartalomszolgáltatás a. Információs webhely az idősek IT oktatása céljából (pl. 50Plusz.Net, folyamatban); b. A kiemelt célcsoportok számára összegyűjtése és támogatása;
releváns
információszolgáltatások
c. Az oktatási, ismeretterjesztési programokhoz szükséges összefogások szervezése, partnerek felkutatása;
26
5. javaslat Hozzáférés és eszközök a.) Szélessávú internetelérés lehetősége az adott településen, körzetben (partnerségben a mobilcégekkel, wi-max szolgáltatókkal); b.) Olcsó számítógépek; c.) Speciális eszközök (infraegér, braille billentyűzet, - nyomtató, felolvasó szoftver);
Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum és tagszervezetei, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ és munkatársai együttműködést ajánlanak és kérnek a többi civil társadalmi szervezettől, az illetékes tárcáktól, hogy a digitális társadalmi befogadás (eInclusion), a digitális írástudás és készségek fejlesztése, az életminőség-politika terén lépjenek fel együtt, közösen -
6 millió honfitársunk leszakadásának megállítása érdekében és
-
3,5 millió, 50 évnél idősebb honfitársunk társadalmi hálózaton belül tartása érdekében.
Az ország lakosságának eme harmadát kevesebb, mint 1 km-nyi autópálya árából már a modern Magyarország polgárává lehetne tenni. Nem tudjuk, hogy ez megéri-e valakinek.
27
II. Digitális törésvonalak Magyarországon – helyzetkép az adatok tükrében A hazai IKT formálódásának, internetpenetrációs mutatóink alakulása az ezredfordulótól napjainkig
Lakossági hozzáférési trendek8
Ahogy azt a 2006-os Magyar Információs Társadalom Éves Jelentésben (ITTK 2007) is írtuk a KSH makroadatai9 szerint évek óta folyamatosan csökken a vezetékes előfizetések száma. A mobiltelefon hazai megjelenése után egy darabig még a vezetékes telefonvonalak száma is növekedett, de a mobil szolgáltatás elterjedésével és árának konszolidálódásával kezdtek visszaszorulni a vezetékes előfizetések. A vezetékes előfizetések száma 2000 óta folyamatosan csökken. Az előfizetések minden bizonnyal tovább szűkülnek majd, illetve az egész piac átalakulására utaló jelek is megfigyelhetők. Az előfizetések számának további csökkenése a vezetékes telefon + ADSL szétválasztásától várható, amely felveti a hagyományos vezetékes szolgáltatás értékének kérdését. Könnyen elképzelhető, hogy a nem túl távoli jövőben a vezetékes szolgáltatás csupán kiegészítő „bónusz” szolgáltatásként fog megjelenni a távközléssel foglalkozó cégek kínálatában. 8
Az alábbiakban felhasznált adatok többségének származási helye a World Internet Project. A World Internet Project (WIP) az internet társadalmi hatásainak vizsgálatára szerveződött széleskörű nemzetközi kutatási program, amelyet 1999-ben a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampuszának (UCLA) Kommunikáció-politikai Központja (Center of Communications Policy) és a szingapúri NTU Kommunikációs Kara (School of Communications Studies) kezdeményezett. Az internethasználat terjedése – bár eltérő mértékben – a világ minden tájára jellemző, hatásai a társadalmi élet különböző területein (a társas kapcsolatok, a kommunikációs formák, a politikai aktivitás, a szórakozás terén és a munka világában) egyre fontosabbá válnak. A WIP jelentősége számos szempontból egyedülálló. Először is, a szokásos internetes kutatások témakörén túlmutató attitűd-, érték- és viselkedés-változók szerepeltetésével mélyebb értelmezéseket tesz lehetővé. Másodszor, a vizsgálat kiterjed az internetet nem használó személyekre is, feltérképezve a távolmaradás okait. Harmadszor, a vizsgálat longitudinális, azaz a tíz éven keresztül évenként végrehajtott adatfelvétel lehetővé teszi az akár egy évtizedet átfogó kutatási tervek kidolgozását is. A kutatás emellett panel jellegű, vagyis tíz éven át ugyanazok a kérdezettek, s ezáltal az adatok változásai és a változások okai pontosabban dokumentálhatók. Végül, de nem utolsó sorban a WIP nagy előnye a nemzetközi összehasonlítás lehetősége, ugyanis jó néhány olyan közös blokk szerepel a kérdőívben (az ország-specifikus kérdéseken kívül), amelyek alapján a nagyszámú résztvevő ország adatai összehasonlíthatók, és az évenkénti konferenciákon az eredmények és tapasztalatok kicserélhetők. Magyarország 2001 óta vesz részt a WIP projektben. Az adatfelvételért és a gyorselemzésért felelős Tárki Rt.hez a kutatásban társintézetként közreműködő BME-ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) mellett 2002-ben csatlakoztak az ELTE Szociológiai Intézetében 2002 ősze óta működő Információs Társadalom és Hálózat Kutató Központ (ITHAKA) kutatói is. A 2001 óta eltelt időszakban eddig hat adatfelvételre került sor (jelen pillanatban folyik a hetedik adatfelvétel). 9 A KSH statisztikái az internet előfizetésekkel dolgoznak, így a lakossági adatokon kívül tartalmazza az üzleti és az intézményi előfizetéseket is. Az arányokat tekintve az előfizetések kétharmada üzleti, negyede lakossági, a maradék intézményi.
28
A KSH legfrissebb adatai szerint 2006 végén száz lakosra mindössze 33,4 vezetékes telefonvonal jutott. A vezetékes vonalak csökkenése a mobiltelefon további terjedésével jár együtt, 2006 IV. negyedévében száz lakosra számítva 99,1 mobil-előfizetés volt Magyarországon, a dinamikus növekedés hatására mára a mobilpenetráció átlépte a 100 százalékos határt.
Vezetékes és mobiltelefon előfizetések száma (100 lakosra) 100
99,1
80
60
40
33,4 20
0 2001
2002
2003
Vezetékes fővonalak száma
2004
2005
2006 III. negyedév
Mobilelőfizetések száma
Vezetékes és mobiltelefon előfizetések száma Forrás: KSH2006
A WIP legfrissebb adatai is azt mutatják, hogy a vezetékes telefon visszaszorulóban van, jellemzően főként a kevésbé tehetős területeken. Míg a kedvező helyzetben lévő régiók háztartásaiban a mobiltelefon mellett még megtalálni a vezetékes telefont, addig az elmaradottabb régiók háztartásait inkább jellemzi a mobiltelefon kizárólagossága, aminek negatív hatása lehet az otthoni internet hozzáférésre is (sok helyen – és főleg az elmaradottabb régiókban – csak vonalas telefonnal lehetne csatlakozni a világhálóhoz). Az alábbi táblázaton látható, hogy vezetékes és mobiltelefont együtt a kedvező helyzetben lévő régiókban találni, a legnagyobb arányban, így leginkább a központi, illetve a nyugati régió háztartásaiban.
Vezetékes
Mobiltelefon
29
telefon Régiók
2002
2004
2006
2002
2004
2006
KözépMagyarország
83%
79%
73%
66%
69%
74%
KözépDunántúl
75%
71%
71%
68%
65%
78%
NyugatDunántúl
82%
73%
72%
66%
64%
82%
Dél-Dunántúl
73%
62%
63%
57%
69%
80%
ÉszakMagyarország
76%
67%
58%
54%
51%
72%
Észak-Alföld
68%
57%
60%
62%
60%
70%
Dél-Alföld
62%
53%
55%
64%
65%
80%
Vezetékes és mobiltelefonnal rendelkező háztartások aránya régiós bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006
A településtípus szerinti megoszlást vizsgálva arra lehetünk figyelmesek, hogy a községek fejlettsége a mobiltelefon esetében már elérte a főváros szintjét, a vezetékes telefon esetében azonban az egyenlőtlenségek nem sokat változtak. Mindez annak fényében fontos, hogy a mobiltelefon csak korlátozott mértékben alkalmas az internet hozzáférés biztosítására.
Vezetékes telefon
Mobiltelefon
Településtípus
2002
2004
2006
2002
2004
2006
Budapest
85%
82%
78%
64%
68%
73%
Város
75%
66%
63%
65%
67%
79%
Falu
68%
61%
60%
58%
57%
73%
Vezetékes-, illetve mobiltelefonnal rendelkező háztartások aránya településtípus szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006
30
Ami az egyéni adatokat illeti, a WIP 2006-os adatai szerint a 14 évnél idősebbek háromnegyede rendelkezik mobiltelefonnal, amelyek többségét (90 százalék) saját maguk tartják fenn – a kérdezettek 10 százalékának céges mobiltelefonja (is) van – az összes mobiltelefon harmada előfizetéses, kétharmada pedig kártyás.
Az otthoni számítógép és internetpenetráció az elmúlt években jelentősen növekedett. A WIP adatai szerint magyar háztartásoknak ma már több mint harmadában (38 százalék) van számítógép és valamivel több, mint ötödében (21 százalék) van internetkapcsolat is. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon mintegy másfél millió háztartásban található számítógép és mintegy 800 ezer háztartás csatlakozik otthonról a világhálóhoz is. Ha a háztartásokban található PC-k számát vetjük össze az otthoni internet hozzáféréssel, akkor azt láthatjuk, hogy az internet kapcsolatok számaránya az összes háztartáson belül 1998-ban 1 százalék körüli értéken mozgott és 1999-től 2001-ig 2 százalékról egyenletesen nőtt 6 százalékra. A 2001-2003-as években 6 százalékról 12 százalékra ugrott, és 2004-ben is 2 százalékos növekedést produkált, a 2005-ös „megtorpanás”10 után a legújabb 2006-os adatok további látványos bővülésről számolnak be. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire együtt mozog a két adatsor: miközben nő az internet kapcsolattal rendelkező háztartások száma, lényegében továbbra is jelentős, és nem csökken – 10-15 százalék – azon háztartások aránya, ahol ugyan van PC, de valamiért mégsem csatlakoztatják őket a világhálóra.
10
A 2005-ös adatfelvétel némileg más módszertan szerint készült, mint az addigi gyakorlat. A 2006-os adatfelvétel újra a WIP klasszikus módszertanával dolgozott, ezért ennek a megtorpanásnak feltehetően módszertani, mérésbeli okai is lehetnek.
31
Számítógép és internet a háztartásokban 38%
40% 35% 30% 25%
21%
20% 15% 10% 5% 0% 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
PC
Internet
Háztartások számítógép- és internetellátottsága Forrás: TÁRKI Háztartásvizsgálatok; WIP
A hozzáférés esetében nem mindig érvényesülnek hasonlóan erőteljesen a más fejlettségi mutatók mentén felrajzolható „klasszikus” egyenlőtlenségek. Régiós bontásban például, látszik a centrum-periféria, a kelet-nyugat megosztottság, de az észak-dél már sokkal kevésbé meghatározó. A települési lejtő mentén kialakult (digitális) egyenlőtlenségek sem konzerválódtak, a községek kezdik behozni lemaradásukat: ma már minden harmadik községi háztartásban van számítógép, míg két évvel korábban csak minden negyedikben volt. Az internet penetráció növekedésével együtt gyökeresen megváltozott az internet kapcsolat jellege is. A korábbi évekhez képest – a WIP eredményei szerint – 2006-ra már az internettel rendelkező háztartások háromnegyede szélessávon kapcsolódott az internetre. A WIP alapján összességében a háztartások internetkapcsolatainak nagyjából kéttizede modemes és ISDN, több mint kétötöde (42 százalék) DSL, harmada kábeles, ezen kívül a felhasználók mintegy 5 százaléka mobiltelefon segítségével kapcsolódik az internethez. A 2004-es eredményekhez képest, ahol 43 százalék volt a szélessáv (ADSL és kábeles együttesen) részesedése ez mindenképpen kimagasló eredmény. A sávszélesség összetételének megváltozásához
32
hozzájárult, hogy az utóbbi időben a szélessávú hozzáférések ára tovább csökkent. A 2005-ös Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés már beszámol arról, hogy minőségi ugrás történt az elmúlt években, azaz gyökeresen megváltozott az internethasználat belső struktúrája. Már 2005-ben a magyar háztartások közel kétharmada szélessávon csatlakozott az internethez, ami azóta tovább növekedett.
Az internetkapcsolat típusa
2006
2005
16%
5%
32%
22%
12%
42%
29%
5%
30%
9% Analóg modem ISDN
2004
40%
12%
19%
22%
7%
Kábel ADSL Egyéb(mobil)
2003
50%
55%
2002
0%
14%
20%
15%
14%
22%
40%
60%
16%
80%
7%
3%4%
100%
Az internetkapcsolat típusa Forrás: WIP 2002-2006
A szélessáv térnyerése jól követhető a fenti ábrán, 2002-ben a DSL és a kábeles hozzáférések aránya összesen nem éri el a kapcsolatok ötödét (19 százalék). Ez négy év alatt az összes kapcsolat háromnegyedére (74 százalék) növekedett. Természetesen az alatt az idő alatt az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya is növekedett; a 2002-es állapothoz képest közel megháromszorozódott.
33
A KSH makroadatai is erről a változásról tanúskodnak, az összes (több mint 1 millió) előfizetés11 közel fele (46 százalék) valamilyen DSL kapcsolat, háromtizede (29 százalék) kábeltelevízió segítségével kapcsolódik az internetre, ami a kapcsolatok háromnegyedét jelenti, ezen kívül a vezeték nélküli és egyéb kapcsolatok12 szintén jelentős arányban (18 százalék) szerepelnek. Mind a KSH makroadatai, mind a WIP lakossági felmérése szerint a többségbe kerültek szélessávú kapcsolatok. Az idei év során tovább folytatódott a szélessávú kapcsolatok terjedése olyannyira, hogy a KSH 2006-os év végi gyorstájékoztatója szerint az összes előfizetés kevesebb, mint egytizede (6 százalék!) dial-up vagy ISDN. Mindez azt jelenti, hogy meg vannak számlálva a keskenysávú előfizetés napjai, várhatóan egy-két éven belül egészen eltűnik a statisztikákból. Ez azonban nagy valószínűséggel nem jelenti azt, hogy teljesen megszűnik a betárcsázós internet, hiszen a dial-up kapcsolatot használók jó része az előfizetéshez nem kötött „nyílt internetet”, vagy az úgynevezett „ingyenes internetet” használja. Jelentőségüket azonban nem lehet pontosan meghatározni, csak becslések léteznek, amelyek számukat nagyjából százötszázezer főre teszik.
Kapcso lt vonal
ISDN
2001
265 190
28 192
2002
327 480
34 549
2003
355 874
2004 2005
11
xDSL
Kábeltév é
Bérel t vona l
17 571 32 054
35 524
284 376 210 662
Vezeté k nélküli
Egyé b
Összese n
3 108
7 592
321 674
31 190
4 487
16 103
445 863
114 813
77 189
4 631
24 055
18 023
630 109
36 118
235 969
135 803
4 384
35 015
10 105
741 771
30 949
372 523
212 145
4 507
62 514
13 963
907 263
Üzleti és költségvetési előfizetéseket is beleértve. Az „egyéb” megnevezés a KSH tájékoztatása szerint azokra a kapcsolatokra vonatkozik, ahol technológiák kombinációjával kerül a felhasználóhoz az internet (pl.: kábel+mikrohullám) vagy olyan kapcsolat, amely nem fér bele a többi típusba (pl.: PLC). 12
34
2006
70969
1490 9
59733 1
374647
4749
214215
1524 6
1292066
Internetelőfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint Forrás: KSH2006
Kapcso lt vonal
ISDN
xDSL
Kábeltév é
Bérel t vona l
Vezeté k nélküli
Egyé b
Összese n
2001
82%
9%
0%
5%
1%
0%
2%
100%
2002
73%
8%
7%
7%
1%
0%
4%
100%
2003
56%
6%
18%
12%
1%
4%
3%
100%
2004
38%
5%
32%
18%
1%
5%
1%
100%
2005
23%
3%
41%
23%
0%
7%
2%
100%
2006
5%
1%
46%
29%
0%
17%
1%
100%
Internetelőfizetések aránya hozzáférési szolgáltatások szerint Forrás: KSH2006
A hozzáférés összefüggéseit jellemezhetjük a régiós hatás szerint. A számítógéppel rendelkező háztartások régiós arányszámaira pillantva az első, amit észreveszünk, hogy nem minden esetben érvényesülnek hasonlóan erőteljesen a más fejlettségi mutatók mentén felrajzolható „klasszikus” egyenlőtlenségek. A magyarországi háztartásokat vizsgálva, legnagyobb arányban a nyugati régióban találunk számítógéppel felszerelt otthonokat, ahol majd minden második (46 százalék) háztartás rendelkezik számítógéppel. Majd a központi régió következik, amely eddig vezető szerepet játszott, azonban 20022004 közötti időszakban nem hozta az átlagos növekedés ütemét, 2004-2006ban pedig a leglassabb növekedést produkálta. Ezzel szemben ÉszakMagyarország, hazánk egyik legelmaradottabb régiója, öles léptekkel dolgozza le hátrányát az elmúlt években a többi régióhoz képest számítógép-hozzáférésben.
35
Számítógéppel rendelkez ő háztartások aránya régiónként
Dél-Alföld
Észak-Alföld
19% 18%
25% 25%
26% 22%
Észak-Magyarország
28% 25%
Dél-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
27%
Közép-Dunántúl
27%
Közép-Magyarország
33% 33% 37%
34%
20%
2004 2002
46%
37%
36% 0%
2006
38%
40% 42% 40%
40%
60%
Háztartások számítógép-ellátottsága régiós bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006
Az internethozzáférés összességében a 2002-2004 közötti relatíve lassú emelkedés után mintegy 50 százalékkal (14 százalékról 21 százalékra) növekedett a 2004-2006 közötti időszakban.
36
Internettel rendelkező háztartások aránya
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
4% 4%
14%
7%
Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
20%
11%
3%
Dél-Dunántúl
17%
9%
10%
7%
Közép-Magyarország
25%
14% 0%
10%
2002
22%
12%
6%
2004 21%
15%
8%
2006
17%
20%
29%
30%
40%
Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya regionális bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006
A növekedés a legnagyobb ütemet az észak-alföldi régióban produkálta, ahol megduplázódott (7 százalékról 14 százalékra növekedett) az internetkapcsolattal rendelkező háztartások száma. További hasonlóan kedvező növekedés tapasztalható a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon, azonban a növekedés, összességében is (minden régióban) látványos volt. A háztartások számítógép-ellátottságát a régiós elhelyezkedésen kívül magyarázza a település típusa is. A vizsgált időszakban egyrészt folyamatos növekedés tapasztalható, másrész megfigyelhetjük, hogy az egyenlőtlenségek nem konzerválódtak, ugyanis a községek kezdik behozni a lemaradásukat: ma már minden harmadik községi háztartásban van számítógép, míg két évvel korábban csak minden negyedikben volt.
37
Számítógéppel rendelkez ő háztartások aránya településtípusonként
33% 24%
Falu
18%
39%
2006
34%
Város
2004 2002
27%
45% 40%
Budapest
36% 0%
20%
40%
60%
Számítógéppel rendelkező háztartások településtípus szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006
Magyarország településeinek több mint fele (55 százaléka) törpefalu vagy kisközség, azaz 500 főnél kevesebben lakják. A törpefalvak száma 1042 darab, míg a kisközségek (501-1000 lakos között) száma 678 darab. Infrastrukturális szempontból és kiemelten az internethozzáférés szempontjából ezek a települések jelentősen kedvezőtlen helyzetben vannak, aminek oka a hálózat kiépítettségének „lukacsossága” mellett a kellő számú szolgáltató hiányának köszönhető az elégtelen verseny is.
38
Internettel rendelkező háztartások aránya településtípusonként
14% 6%
Falu
3%
21%
2006
15%
Város
2004 2002
7%
33% 27%
Budapest
16% 0%
10%
20%
30%
40%
Internetes kapcsolattal rendelkező háztartások településtípus szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006
A 2004-2006-os fellendülés nem hagyta érintetlenül ezt a területet sem. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a községek komoly fejlődést mondhatnak magukénak az elmúlt években. A 2002-2004-es időszakban megduplázódott, a 2004-2006-os időszakban pedig ennél is jelentősebben növekedett az internettel ellátott községi háztartások aránya, míg a városokban és a fővárosban lassult a növekedés az utóbbi két évben.
A használat trendjei A Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés (ITTK 2007) szerint az ezredforduló óta bővült a számítógép-használók köre, elsősorban azokban a társadalmi csoportokban, amelyek az információs társadalom fejlődése szempontjából hátrányos helyzetűnek tekinthetők. 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47 százalék) használt rendszeresen, vagy alkalmanként számítógépet. A számítógép-használók arányának növekedéséhez hasonlóan az internethasználók száma is jelentősen
39
nőtt a vizsgált évek során. A WIP 2006-os adatfelvétele szerint Magyarországon a 14 év felettiek 36 százaléka használta az internetet valamilyen gyakorisággal. A klasszikus egyenlőtlenségek (életkor, iskolai végzettség, településtípus) még ma is éreztetik hatásukat, de az utóbbi években a hátrányos helyzetű csoportok helyzete gyorsabb ütemben javult, ezáltal sikerült valamelyest lefaragniuk hátrányukból. Jellemzően a középkorúak, a kistelepüléseken lakók esetében számolhatunk be jelentős, az átlagot meghaladó növekedésről. Fontos továbbá, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az otthoni internethasználat, ezzel párhuzamosan az iskolai internethasználat relatív mértéke (aránya a teljes internetező táborban) visszaesett. Az adatok alapján az otthoni internethasználat nagymértékben együtt jár a gyakori internetezéssel, vagyis az otthonaikban itnernethozzáféréssel rendelkezők jelentős arányban ki is használják lehetőségeiket. A leggyakoribb internetes tevékenység az e-mailezés, amit a felhasználók túlnyomó többsége (84 százalék) használ rendszeresen. Az internethasználók jelentős része (70-80 százalék) használja információkeresésre az internetet, valamint közel kétharmadnyian (65 százalék) szórakozás és játék céljából is interneteznek. A kommunikáció újszerűbb formái közül az IP-telefont csak kevesen (15 százalék) használják, ugyanakkor csevegni minden második internetező szokott.
Internetes tevékenységek 84%
E-mail
80%
Információ - munka v. tanulmány
77%
Termék információ
73%
Információ - személyes
65%
Szórakozás, játék
50%
Chatelés, csevegés, fórum
42%
EÜ-információ
36%
Állást keresni
19%
Bankügyek
15%
IP-telefon 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
40
Jellemző internetes tevékenységek Forrás: WIP2006
„A digitális jövő térképe – Gyorsjelentés a World Internet Project 2006. évi magyarországi kutatásának eredményeiről” (ITHAKA, 2006) című jelentésben részletes képet kaphatunk a számítógép- és internethasználat szociodemográfiai jellegzetességeiről. Jellemzően találunk különbségeket a számítógép- és internethasználat jellegzetességeiben a szociodemográfiai jellemzők alapján. Ezeket a jellegzetességeket az alábbiakban lehet összefoglalni:
A nem hatása: A nem számítógép-használatra gyakorolt hatása nem mondható erősnek, de továbbra is szerepet játszik. A vizsgált években (2002-2004-2006) mindvégig megmarad néhány százaléknyi különbség a férfiak és a nők között, azzal együtt, hogy a számítógéphasználók aránya a társadalom egészét tekintve egyre növekszik. Jellemzően a férfiak számítógép-használati arányát a nők két év elteltével képesek produkálni. Amennyiben ez a jellegzetesség a jövőben is megmarad, akkor 2008-ra minden második nő is számítógép-használó lesz Magyarországon. A nemek szerinti különbség az internethasználat esetében is hasonló, mint amit a számítógéphasználattal kapcsolatban tapasztaltunk, azaz a folyamatos növekedés mellett továbbra is jelen vannak a korábban meglévő különbségek. A vizsgált három év eredményei azt mutatják, hogy a férfiak között továbbra is nagyobb arányban találunk internetezőket, mint a nők között.
Az életkor hatása: Az életkor az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) mutató, amelyik az infokommunikációs eszközök, így a számítógép használatát is erősen befolyásolja. Ezt a megállapítást igazolhatjuk egy nagyon egyszerű „mutatóval” is, 2006-ban a számítógépezők átlagéletkora 32 év volt, míg a nem használók átlagosan 20 évvel(!) voltak idősebbek. Korcsoportok szerint vizsgálva a számítógép-használat elterjedtségét egyrészt láthatjuk, hogy a legfiatalabb korcsoport (középiskolások) szinte teljes egészében a használók táborát erősíti, míg az életkor emelkedésével egyre csökken a használat, és a nyugdíjas kort elérve már alig találunk számítógép-használókat. Ezzel együtt igaznak tűnik az a megállapítás is, hogy az utóbbi két évben a használók arányának növekedése elsősorban a középkorúak, valamint a 60 év felettiek csoportját érintette. (A 30-39 évesek, akiknek ma már közel háromnegyede (64
41
százalék) használ számítógépet, a 40-49 évesek esetében az utóbbi két évben 15 százalékos növekedést regisztrálhatunk, miközben a legidősebb 60 év feletti korcsoport esetében a vizsgált időszakban megnégyszereződött13 a használók aránya.) Mindez azt jelenti, hogy az életkor képezte digitális megosztottság visszaszorulóban van Magyarországon. Az internethasználatot változatlanul az életkor befolyásolja a leginkább, hiszen a számítógéphez hasonlóan az átlagos internethasználó is húsz évvel fiatalabb (32 éves) mint az átlagos internetet nem használó. Már ebből is arra következtethetünk, hogy a kor az internethasználat fontos magyarázója. A tapasztalatok szerint a tizenévesek túlnyomó többsége (89 százalék) internetezik valamilyen gyakorisággal. A huszonévesek körében is többen (65 százalék) vannak az internetezők, azonban a harmincasok esetében már kevesebben (46 százalék), a negyvenesek esetében még kevesebben (38 százalék), míg az ötveneseknek csupán ötöde (21 százalék) internetezik, az ennél idősebbek között pedig már alig (4 százalék) találunk internethasználót. A 2002-2004-2006-os évek eredményeinek összehasonlítása során megfigyelhetjük azonban, hogy a korcsoportok közötti megosztottság valamelyest csökkent, az átlaghoz képest nagyobb volt az internethasználat arányának növekedése a „fiatalok” (14-29 évesek) korcsoportjában a 2002-2004 között, ugyanakkor az elmúlt két évben a középkorúak körében volt nagyobb az internetezők arányának növekedése, mint az átlagos bővülés, tehát elindult egyfajta kiegyenlítődés az idősebbek javára.
13
A foglalkozás hatása: A gazdasági aktivitás vizsgálata tovább részletezi a fenti állításokat. Az adatok alapján megfigyelhetjük ugyanis, hogy leginkább a diákok (95 százalék) illetve a kereső tevékenységet folytatók (63-68 százalék) használnak számítógépet, szemben a nyugdíjasokkal, akik közül csak minden tizenegyedik szokott számítógépet használni (9 százalék). Az életkor esetében megfigyelteket erősíti, hogy a nyugdíjasok csoportjában megháromszorozódott a számítógépet használók aránya. (A tanulók esetében láthatjuk, hogy a teljes lefedettséget gyakorlatilag már 2004ben elértük.) Átlagon felüli növekedést tapasztalhatunk még az önálló vállalkozók csoportjában, és ez a növekedés várhatóan tovább fog erősödni köszönhetően részben az elektronikus ügyintézés fejlődésének, amely a vállalkozókat arra kényszeríti, hogy használják a számítógépet adóbevallásuk és egyéb ügyeik intézése során. A gazdasági aktivitás és az internethasználat kapcsolata hasonló a számítógép-használat esetén tapasztalthoz. Az internethasználók
Persze ennek az is az oka, hogy a kiindulási alap igen alacsony volt (2% internetező 2002-ben), így volt „honnan” megnégyszereződnie ennek a csoportnak.
42
aránya szerint három nagy foglalkozási csoportot különböztethetünk meg: a diákokat; az aktívakat; és inaktívakat. A diákok túlnyomó többsége használja az internetet (89 százalék), a kereső tevékenységet folytatók közül az önálló vállalkozók több mint fele (54 százalék) szokott internetezni, az alkalmazottak között már kisebb a használók aránya (46 százalék). Az inaktívak használják legkevésbé az internetet, a nyugdíjasok körében például, 5 százalék alatt van a használók aránya.
14
Az anyagi helyzet hatása: A „vélt vagy valós”14 anyagi helyzet szerinti egyenlőtlenségek továbbra is meghatározóak a számítógép-használat tekintetében. Az egyéni jövedelmet vizsgálva csupán a legfelső két jövedelmi ötödbe tartozók többsége számítógéphasználó (76, illetve 55 százalék). Az alacsonyabb jövedelműek között már kevesebb számítógépezőt találunk, kivéve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében, ahol többségében fiatalok, foglalkozásukat tekintve tanulók vannak, akik körében az átlagnál magasabb a használók aránya. A szubjektív anyagi helyzet – az „objektív” jövedelemmegoszláshoz hasonlóan – is arról tanúskodik, hogy számítógépet a kedvezőbb helyzetben lévők használják igazán, az anyagi gondokkal küszködök közül legfeljebb, ha négy emberből egy használót találunk. Az anyagi helyzet az internethasználat szempontjából is meghatározó. Ha az egyéni jövedelem szerint vizsgáljuk meg az internethasználatot, akkor csupán a legmagasabb jövedelmi ötödben találjuk többségben az internetezőket (64 százalék). A szubjektív anyagi helyzet és az internethasználat összefüggésében markánsabban jelennek meg a számítógép-használatnál tapasztalt egyenlőtlenségek. Az anyagi helyzetüket kifejezetten pozitívnak értékelők többsége (70 százalék), használja az internetet, míg a rendszeres anyagi gondokkal küszködök kevesebb, mint ötöde (19 százalék) netezik, a legkedvezőtlenebb „nélkülözések között élők” között pedig már alig van internethasználó (5 százalék). A trendek tekintetében ugyanaz mondható el, mint a számítógép-használat esetében, azaz a legtehetősebb csoport kivételével a többi csoportban 2006-ban is tovább folytatódott a növekedés, bár ez a legtöbb esetben elmaradt a 2002-2004 között tapasztalttól.
Az anyagi helyzetet kétféleképpen vizsgáltuk, egyrészt a jövedelemre kérdeztünk rá, másrészt az észlelt, tehát a szubjektív anyagi helyzetre. A két módszer nagyrészt konzisztens anyagi helyzet meghatározást tesz lehetővé. Mi most a szubjektív anyagi helyzet szerinti megoszlást mutatjuk be részletesebben, amely kiküszöböli az „objektív” anyagi helyzet adathiányát, ugyanis a jövedelemre vonatkozó kérdést csak a 18 éves vagy idősebb kérdezetteknek tették fel és ott sem mindenki válaszolt a kérdésre.
43
Az iskolai végzettség hatása: A digitális megosztottság másik kiemelkedően fontos tényezője az iskolai végzettség. Ezzel kapcsolatban megfigyelhetjük, hogy míg a közép és felsőfokú végzettségűek többsége használ számítógépet (69-82 százalék), addig a szakmunkások csupán 31 százaléka, illetve a legfeljebb általános iskolát végzők mindössze 28 százaléka. A korábbi évek állapotához viszonyítva a kornál tapasztalthoz hasonló következtetést vonhatunk le, egyrészt megfigyelhetjük, hogy minden csoportban növekedett a használók aránya, másrészt a leszakadó csoportok esetében nagyobb mértékű volt a növekedés, ebből adódóan az iskolai végzettség hatása is gyengült valamelyest az elmúlt években. Az internethasználók aránya minden iskolai végzettség szerinti csoportban növekedett a vizsgált években, a szakmunkásképzőt végzettek esetében ez az arány megduplázódott 2002 óta (8 százalékról 17 százalékra változott), de nagymértékű növekedést találunk a többi középfokú végzettséggel rendelkezők között is.
A lakóhely hatása: Településtípus szerint vizsgálódva megállapíthatjuk, hogy a települési lejtő gyengébben bár, de továbbra is érezteti hatását, a fővárosban és a megyeszékhelyeken a kérdezettek többsége (56 százalék) használ számítógépet, míg a kisebb városok és községek lakóinak csupán 38-44 százaléka. A vizsgált évek (2002, 2004 és 2006) eredményeinek összehasonlítása során megfigyelhetjük, hogy a megyeszékhelyeken lakók felzárkóztak a fővárosiakhoz, a községek lakói pedig megkezdték a felzárkózást az átlaghoz. Mindez azt jelenti, hogy a települési lejtő meredeksége csökkent a vizsgált időszakban. Az internethasználók számának bővülése minden településtípuson egyaránt növekedést hozott, a vizsgált időszakban. Természetesen a számítógép-használathoz hasonlóan ebben az esetben is érvényesül a települési lejtő hatása, azaz minél „nagyobb” települést vizsgálunk, annál nagyobb arányban találunk internetezőket. Ennek számos oka lehet. Az egyik mindenképpen az a sajátosság, hogy a digitális egyenlőtlenség a hagyományos egyenlőtlenségek mentén szerveződik (aki szegény, valószínűleg nem lesz pénze internetre sem, aki alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, valószínűleg kevésbé találkozott tanulmányai folyamán, vagy igényel a munkájához internetet, stb.). Másik ok a hozzáférhetőségben keresendő, a nagyobb településeken az embereknek több esélyük van internetet használni, ideális esetben válogathatnak az otthoni szolgáltatók közül is, ugyanakkor közel a könyvtár, internet kávézó is, míg a kisebb településeken sokkal kevesebb ilyen lehetőség van.
44
Az internetezéssel kapcsolatos elmúlt évekre vonatkozó adatokból három egyértelmű tendencia rajzolódik ki. A legfontosabb, hogy az otthoni internetezés aránya jelentősen emelkedett, az internetezés legfontosabb helyévé vált, megelőzve a munkahelyi nethasználatot. Négy év alatt 33 százalékról csaknem duplájára, 63 százalékra nőtt az internetezőkön belül azok aránya, akik megnevezték otthonukat a rendszeres internetezés helyszínei között.
Az internethasználat helyszínei Máshol
2006
Barát
2004 2002
NetCafe Teleház Könyvtár Iskola Munkahely Otthon
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Otthon
Munkahely
Iskola
Könyvtár
Teleház
NetCafe
Barát
Máshol
2006
63%
37%
24%
9%
4%
7%
23%
2%
2004
51%
34%
29%
10%
5%
10%
24%
3%
2002
33%
37%
32%
11%
4%
8%
21%
4%
Internethasználat helyszínei Forrás: WIP 2002-2004-2006
A fenti trenddel párhuzamosan az iskolai internethasználat aránya csaknem harmadával csökkent, ma már csak minden negyedik internező használja iskolában (is) a világhálót, míg a 2002-es adatok szerint minden harmadik internetező vette igénybe az oktatási intézmények géptermeit. Ez a változás részben az internetező szociodemográfiai tényezőinek változásával
45
magyarázható. Az új csatlakozók jelentős része a középkorúak közül került ki, illetve az idősebb korosztály is relatív dinamikusan bővült, ennek primer következménye az internetezők átlagéletkorának emelkedése, illetve a felhasználók között az iskolai tanulmányokat folytatók arányának csökkenése. 2006-ban az internetezők döntő többsége (63,1 százalék) a legfrissebb adatok szerint megjelölte otthonát az internetezés egyik helyszíneként. Mivel a válaszadók több lehetőséget is kiválaszthattak, így a munkahelyi internetezést további 36,8 százalék nevezte meg, míg 24,2 százalék számolt be arról, hogy iskolájában használja rendszeresen a világhálót. Utóbbival csaknem azonos arányban (22,7 százalék) barátoknál is interneteznek a felhasználók. Mivel az internetezők több helyszínt is megjelölhettek, az adatokból kiolvasható, hogy hány helyszínen használják a világhálót – döntő többségük vagy 1 vagy 2-3 helyszínen csatlakozik az internetre. 2006-ban a válaszadók közel fele (48,7 százaléka) egy helyszínen internetezik, közel ugyanennyien (további 48,5 százalék) két vagy három helyszínen is rendszeresen használják a világhálót. Az internetezés jellemző helyszíneinek gyarapodása nagymértékben együtt járt a világháló mindennapi életben jelentkező fontosságának növekedésével is. Köztudott, hogy Magyarországon az infokommunikációs eszközhasználattól leginkább a kognitív korlátok tartanak távol, amit jól jelez, hogy a lakosság fele – az utóbbi időben tapasztalható egyértelmű fejlődés ellenére – még mindig nem használja a számítógépet, kétharmada nem használja az internetet. A World Internet Project kutatássorozat kiterjed a távolmaradók csoportjára is, így alkalmas feltárni az internetet nem használók indokait, az érvek között két nagy csoportot hozhatunk létre: A materiális okokat hangsúlyozók csoportját, akik elsősorban az anyagi természetű indokokat említenek. Elképzelhető, hogy az internetezésre alkalmas modern számítógép beszerzése jelent túl nagy terhet a családnak, vagy a hozzáférést tartják költségesnek, bonyolultnak, esetleg lassúnak. Ez utóbbi szempont nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy még mindig több száz olyan apró település található az országban, ahol a szélessávú internet nem érhető el megfizethető áron, vagy egyáltalán nincs is ilyen szolgáltatás helyben. Megfigyelhető, hogy amióta a WIP kutatás folyik a kognitív szempontok (nincs rá szüksége, nem érdekli, stb.) szerepe évről-évre növekszik, materiális szempontok csökkennek. A materiális szempontok csökkenése több tényezővel is magyarázható. Az internet költségei az elmúlt négy évben jelentősen csökkentek, valamint meghatározóvá vált az átalánydíjas szélessávú internethozzáférés. A kognitív gátak erősödése elsősorban az érdeklődés hiányával magyarázható. A legfrissebb adatok szerint a nem használók közül csaknem minden második azért marad távol az internettől, mert úgy
46
érzi, hogy nincsen rá szüksége. A válaszok gyakorisága alapján a következő indok az érdektelenség, míg a harmadik leggyakoribb ok, a számítógép hiánya.
A távolmaradás kognitív és materiális indokai
34% 34%
Materialis
47% 2006 2004 2002 77% 72%
Kognitiv
41%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
A nem internetezés indokai Forrás: WIP 2002-2004-2006
Nem véletlen, hogy a kormányzat a közelmúltban éppen pont az információs társadalom kiépítésének kognitív korlátaival kezdett foglalkozni. A Hétköznapi Internet Program (HIP) a modern kommunikációs eszközök használatával kapcsolatos motivációs gátak letörését tűzte ki célul. Ahogy a program bemutató dokumentumában fogalmaznak: „A motivációs program célja az infokommunikációs eszközök, alkalmazások és tartalmak iránti társadalmi nyitottság célcsoportonkénti növelése, az internetellátottság és -használat bővítése, az infokommunikációs termékek és szolgáltatások piacának élénkítése a piaci szereplők és a kormányzat összehangolt fellépésével…” Vajon mennyien terveznek egy év múlva internetezni azok közül, akik ma még nem használják a világhálót? Biztosat nem tudhatunk, de a WIP kérdőív rákérdezett a nem használók terveire is. Csaknem egytizedük úgy látja, hogy egy év múlva már rendszeres internethasználó lesz – 2 százaléknyian ebben nagyon bíznak, ők jelölték meg a nagyon valószínű választ, míg 6,8 százalék esetében gyengébb az elhatározás, ők csak a valószínű választ
47
adták a kérdésre. A bizonytalankodók aránya 2,7 százalék volt, de a túlnyomó többség szinte teljesen biztos abban, hogy egy év múlva sem lesz rendszeres internethasználó.
Mennyire valószínű, hogy egy év múlva internetet használ?
Korábban már használta rendszeresen
Nem használta korábban rendszeresen
Nagyon valószínű
18%
1%
Valószínű
18%
6%
Nem valószínű
56%
90%
9%
2%
100%
100%
Nem tudja Összesen
Az internethasználatra vonatkozó tervek a nem használók körében Forrás: WIP
A hozzáférés ára A hozzáférés ára gyorsan változik és, mint az előbb láthattuk már egyre kevésbé oka a távolmaradásnak. A legfrissebb (2006-os) Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés (MITJ) szerint gyakorlatilag pont került a „drága-e az internet” tíz éves vitájának a végére 2006-ban, a hozzáférések átlagos ára jelentősen csökkent. A MITJ megállapítja, hogy a szélessávú internetezés havidíja több lélektani határt is áttört, bár a szolgáltatás sajnos egyelőre nem mindenhol elérhető az országban. Füzesi Péter, Pintér Róbert és Székely Levente által jegyzett „Internetes ÁRadat: a magyar internet az árak tükrében” című munka foglalkozik átfogóan az internetezés árával. A 2005-ben készült írás azt állapítja meg, hogy bár folyamatosan csökkenek az árak, azok mégis magasak maradtak a szerényebb anyagi erőforrásokkal rendelkező társadalmi csoportok számára. A rendszerváltástól napjainkig eltelt idő a gazdaság szempontjából három jól elkülöníthető periódusra osztható (Tóth 2003). Az első 1992-ig tartott, ahol a magyar gazdaság története egyik legnagyobb visszaesését szenvedte el, majd a
48
második periódus 1992 és 1996 közé tehető, amire leginkább a stagnálás volt jellemző, 1996 után pedig növekedésről beszélhetünk, ami reálkereset növekedéssel és csökkenő munkanélküliséggel járt együtt. A reálkeresetekben a kilencvenes évek közepén bekövetkező mélypont után lassú, de folyamatos emelkedés volt tapasztalható, ezután évenként 1,5-3 százalékkal nőttek a reálkeresetek. Az infláció is folyamatosan csökkent, az ezredfordulótól már sikerült 10 százalék alá szorítani, az utóbbi néhány évben azonban újra növekedésnek indult. A fogyasztóiár-indexek használata a gazdasági befolyásoló tényezők szempontjából azért nagyon praktikus, mert tartalmazza a háztartások által vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását, valamint jelzi az infláció mértékét. Az alábbi grafikon az elmúlt 15 év fogyasztói árainak változásait jelzi. A grafikonra rápillantva látható, hogy az ezredforduló körül mérséklődés látszik az árak emelkedésében, a tartós fogyasztási cikkek (köztük pl. a számítógép) árai egyenesen csökkentek, nem így azonban a szolgáltatások árai (köztük pl. a telefon, és az internet tarifák).15
Fogyasztóiár - indexek visszatekintő idősorai (1990 = 100,0) 1200
1084
1000
864,8 800
600
320,7
400
200
0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Tartós fogysztási cikkek
Szolgáltatások
Összes kiadás
Fogyasztóiár – indexek változásai Forrás: KSH Fogyasztóiár-index füzetek 2006. október-december és 2006. év
15
Természetesen a tartós fogyasztási cikkek, illetve a szolgáltatások árai több összetevőből állnak, ezért pl. nem biztos, hogy az index emelkedése jól reprezentál minden összetevőt.
49
Az árindexek, és bennük az internet árai még inkább informatívak, ha a tisztában vagyunk azzal, hogy hogyan változtak a fogyasztók bevételei, azaz a bérek. A reálkeresetekről az előbbiekben megállapítottuk, hogy a kilencvenes évek közepétől folyamatosan emelkedtek, hasonló a helyzet a bérek esetében is. Az átlagbérek 1995-től az ezredfordulóig abszolút értékben szinte egyenletesen emelkedtek, a magyarok minden évben kb. tízezer forinttal kerestek többet az előző évhez viszonyítva. Ennek ellenére az ezredforduló környékén az otthoni internethozzáférés még igencsak fehér hollónak számított, 2000-ig gyakorlatilag 5 százalék alatt maradt. Az ekkoriban technológiájában egyeduralkodónak számító betárcsázós internetszolgáltatás ára legolcsóbb esetben is 1500 – 3500 Ft körül alakult (nem számítva a rárakódó telefonos percdíjakat). A korlátlan internethozzáférésért azonban már 10000 forint körüli összeget kellett fizetni. 1999-ben a bruttó átlagbér 77187 Ft volt, ez mintegy 50000 forintot jelentett készpénzben, amely azonnal érezteti, hogy a korlátlan hozzáférés lehetősége nem volt reális még a két átlagfizetéssel rendelkező család számára sem. Ha pedig az ekkoriban érvényben lévő 22500 forintos minimálbérhez hasonlítjuk a korlátlan hozzáférést, akkor könnyen belátható, hogy a szegényebb háztartások számára luxus jellegű kiadásról beszélhetünk. Az 1500 Ft-os ár tizenötször kisebb, mint a minimálbér, azonban ebben az árban az említett módon telefonköltség nem szerepel, tehát a tényleges költségek ettől jóval magasabbak – nem említve, hogy az otthoni netezéshez saját számítógépnek is rendelkezésre kell állnia. Az ezredforduló után két év alatt duplájára emelt minimálbér alaposan megemelte az átlagbér értékét is. A Szonda-Ipsos egy 2002-ből származó kutatása a kommunikációs szolgáltatástípusokat külön vizsgálta, és megkísérelt egy átfogó költségelemzést bemutatni tarifaátlag szerint. Eredményeik szerint 2002-ben a háztartások számára – csak a kommunikációs szolgáltatásokat alapul véve – a legköltségesebb tétel a telefon volt. A mobilra elköltött összeg vezetett havi közel 10000 Ft-tal, a vezetékes telefon havi költsége az internet árához hasonlóan havi 6000 Ft körül mozgott (együttesen tehát 12 ezret adnak ki). Az ekkoriban megszabott minimálbérnek csak a vezetékes telefonköltség majdnem a tizedét kiteszi, az internet pedig további 10 százalék (telefon nélkül ugye nem lehet betárcsázós internetet használni). A bruttó átlagbérnek a kettő együtt pedig az egytizedét adta. 2002-ben egy átlagos 20 órás (napi 40 perc internetezés az egész háztartásra vetítve), modemes hozzáférés nettó 2300 forint körüli áron mozgott, ISDN vonalon ugyanez 2400 Ft, egy 384 kbs. letöltési sebességgel rendelkező xDSL átlagosan 10400 Ft, míg egy kábeles kapcsolat 8 600 Ft-ot kóstált (már ahol hozzáférhető volt). A szélessávú hozzáférés tehát igencsak borsosnak bizonyult, különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a feltüntetett árak nettó árak. 2002 nemcsak az új technológiák felfuttatásának éve, hanem a fentebb említett módon fontos tarifaátalakulásoknak is a színtere. A Matáv (Magyar Telekom) által ekkor kerül megszüntetésre a Mindenkinek csomag és a 150 Ft-os
50
éjszakai kedvezmény. Az új díjcsomagok, amelyek 15-40 órás hozzáférést biztosítottak 1550 – 4000 Ft-ba kerültek havonta, ez telefonköltséggel együtt 3500-8500 forintot jelentett. Ugyanakkor kitűnő versenytársak is adódtak a FreeNet-es szolgáltatók jóvoltából, ahol hozzáférési díj nélkül internetezhettek a fogyasztók. Tehát, aki képes volt a kedvezményes, délután hat óra utáni időszakra és a hétvégékre korlátozni az internetezést, az az ingyenes szolgáltatók 2000 végi megjelenésétől számítva 2002 augusztusig (a Mindenkinek csomag eltörléséig) havi 4000 forintból „megúszhatta” az otthoni internetezést.16 2005-re már mindenképpen a szélessáv számít a legjobb megoldásnak (ha elérhető) az internetezésre. Egy átlagos ADSL, vagy kábelmodemes kapcsolat egy éves szerződés esetén nettó 5600 és 9000 Ft között alakult, de hosszabb távú elköteleződés mellett kedvezőbb havidíjak is lehetségesek voltak. Az egy éves előfizetésnél maradva, havonta legalább 7000 forintba került egy 512 kbs-mal „száguldó” kapcsolat. Ez az összeg egy négytagú, egyetlen átlagbérből (és nem minimálbérből vagy munkanélküli segélyből) megélni kénytelen család esetében továbbra sem lekicsinyelendő. 2006-ban újabb csökkenéséhez vezetett az úgynevezett csupasz hozzáférések, azaz a telefon-előfizetési díj nélküli kapcsolatok megjelenése. 2006-ban a szélessávú internetezés havidíja több lélektani határt is áttört, a legolcsóbb – korlátozott – hozzáférés ötezer forintról háromezer forint körüli összegre csökkent. (Az ország jelentős részén azonban továbbra sem érhetőek el ezek a kedvező előfizetési formák.) Az „árcsökkenés” abban is tetten érhető, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb sávszélességű csomagokat kínálnak azonos árért, így bár sokan nem fizetnek kevesebbet, mint korábban, jobb minőségű szolgáltatáshoz jutnak azonos árért. Szintén újdonság, hogy a forgalmi korláttal ellátott előfizetés mellett megjelent az egyes napszakokra, illetve meghatározott időre csökkentett hozzáférés is. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) tanácsa a kedvező változások megtartása mellett hazai és uniós konzultációk után meghozott ármegállapító határozatával igyekszik élénkíteni a széles sávú internethozzáférések piacán a versenyt, és ezzel csökkenteni az ADSLszolgáltatás kiskereskedelmi árát. A határozat segítségével az öt jelentős piaci erejű szolgáltatót – Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom (T-Com) és Monortel – kiskereskedelmi árakon alapuló nagykereskedelmi árszabályozásra kötelezi. A fentiekben az otthoni internet havi költségeit vizsgáltuk a gazdasági helyzet tükrében, nem említettünk meg azonban egy nagyon fontos szempontot, ami egyes háztartások esetében jelentős pluszköltségeket jelent. A személyi 16
A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy a fogyasztó egyáltalán nem kapott garanciát arra, hogy délután hatkor a zsúfolt ingyenes szolgáltatói vonalakra sikeresen be tud csatlakozni, és nem kell akár órákat is várakoznia a kapcsolat megteremtéséhez.
51
számítógépről van szó, amely mindeddig a legadekvátabb kapcsolódási lehetőséget biztosítja az internethez. Napjainkban egy komplett modern, multimédiás, internetes kapcsolódási lehetőséggel rendelkező számítógép minimum bruttó 100 ezer Forintba kerül, amelynek birtoklásához már nem járul hozzá az adó-visszaigénylés sem (Sulinet Expressz), a legrászorultabb rétegeknek továbbra is kevés az esélyük a beszerzésére. Kitekintve a nemzetközi színtérre azt mondhatjuk, hogy a csökkenő árak és az élénkülő verseny ellenére Magyarország továbbra is drágább országok közé sorolható, bár az áresés mértéke biztató. Magyarország jelen állapot szerint előnyös helyzetben van az információs technológiai ráfordítások tekintetében. Az ilyen célú ráfordítások 2001-ben a GDP 2,7 százalékát tették ki, szemben a mai 7,8 százalékkal, amellyel Magyarország nem csupán az európai átlag, hanem a volt szocialista országok – a kelet-középeurópai régió országai a GDP arányos IKT (infokommunikációs technológiák) költése meglehetősen magas – élmezőnyébe tartozik. Bár az IKT-ra fordított GDP-arányos összkiadásait tekintve az európai élmezőnybe tartozunk, ugyanakkor összegszerűen ez nem jelent kiemelkedő teljesítményt. Amennyiben a fontosabb egy főre jutó IKT kiadásokat tekintjük azok hagyományosan az észak-európai országokban a legmagasabbak. Magyarország 2005-ben egy főre vetítve 680 eurót fordított információs és kommunikációs technológiákra, mintegy harmadát annak, amit Finnország, vagy a szomszédos Ausztria. Ebben az összevetésben hazánk jócskán elmarad az Unió átlagától, de még így is megelőzi – Csehország és Szlovénia kivételével – a 2004-ben csatlakozott országokat. A szektor kiemelt szerepét jelzi, hogy az alacsonyabb jövedelmi helyzet mellett is csaknem annyit költünk IKT-ra, mint Portugália.
52
IKT kiadások/fő 2500
2000
1818
1930
1585 1599 1500
1000
630 500
186
268
366
414
439
457
SK
LV
PL
680
715
HU
CZ
810
889
0 RO
BG
LT
EE
SI
PT
EU-15
IE
AT
FI
IKT kiadások/fő Európában Forrás: Eurostat 2005
A kelet-közép-európai országok, és egyben hazánk IKT piaca is az ezredforduló óta eltelt időszakban végig dinamikusan fejlődött. Összességében a 2007-es előrejelzések szerint Magyarországon az összes információs technológiára vonatkozó költés 2,2 milliárd euróra tehető, amiből a szoftver és ehhez kapcsolódó szolgáltatások aránya teszi ki a nagyobb részt (57 százalék). A becsült éves növekedési ráta 2006-2010 között 7,6 százalékot tesz majd ki. A tartós fogyasztási cikkek és ezen belül az infokommunikációs eszközök fogyasztói ára folyamatosan csökken, hasonlóan a távközlés és internetszolgáltatás díjaihoz. A GKI 2006-os Versenyképességi Évkönyve az International Telecommunication Union felmérését idézi miszerint a mobilhívások átlagos percdíja Magyarországon legmagasabb a vizsgált országok közül, ehhez képest sok az egy főre eső mobiltelefon-előfizetések száma. Tágabb kontextusban megfigyelhető, hogy a magyar IKT-költés relatív magas, ami mentalitásbeli-kulturális okokra is visszavezethető. A magyar lakosság kedveli, és presztízst tulajdonít a (szórakoztató)elektronikai eszközöknek, amelyet jól mutat a mobiltelefonok mellett az asztali DVD lejátszók és házimozi berendezések gyors „karrierje” a háztartásokban.
53
Telefonköltségek (mobil) a különböz ő országokban (USD) 0,99
1,0
0,92
0,93
0,93
GR
SK
PT
0,87 0,8 0,7 0,57
0,6 0,5
0,52
CZ
AT
0,59
0,4
0,2
0,0 BG
IE
EE
FI
HU
Telefonköltségek (mobil) a különböző országokban Forrás: IMD World Competitiveness Report 2006
Az árak letörésének érdekében folyó küzdelemben jelentős szerep hárul a 2004-ben megalapított Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szabályozó tevékenységére. Az utóbbi néhány évben részben az NHH-nak köszönhetően alakult ki az előfizetőkért folyó igazi verseny a mobilpiac után az internetszolgáltatás területén is. Mindezt jól mutatják a felére, harmadára csökkentett szélessávú hozzáférés árai (miközben a sávszélesség többszörösére nőtt). Ez az árszint (internet ára) ugyanakkor a társadalom egy részének még mindig magas, illetve jó részük számára fizikailag nem elérhető. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2000-es jelentése már felemás helyzetet tárt fel. Egyrészt USD-re átszámolva, abszolút értékben a hozzáférési konstrukciótól függően, de a tagországok átlaga körül mozogtak a magyar árak is, ott is inkább az alacsonyabb szegmensben. De ha az egyes országok vásárlóerejéhez igazított értékekből indulunk ki, akkor egyértelműen látszik, hogy Csehország mellett hazánkban fizettek a felhasználók a legtöbbet az internetért. Ha az OECD összehasonlító elemzését nézzük, ami a 2002 szeptemberi, és 2004 novemberi állapotokat veti össze, azt látjuk, hogy
54
2002-ben Magyarország a szélessávú intenet hozzáférés árában, abszolút összegben 59,39 USD-vel a negyedik helyen áll, amivel azonban reálértékén a harmadik legrosszabb helyen található Törökország és Lengyelország után. A 2004-es állapotokat nézve már biztatóbb a helyzet. Ekkorra mi lettünk a hatodikak, ha az abszolút összeget nézzük, hiszen nálunk már 42,58 USD-vel kisebb a szélessávú internet ára, mint Törökországban, Dániában, Norvégiában és Izlandon. A vásárlóerő paritást nézve azonban nálunk a második legmagasabb az ár, csak Lengyelország „előz” meg minket. Magyarországon tehát 16,82 USD-vel csökkent a szélessávú internet ára, ami önmagában szép eredmény – de ha figyelembe vesszük, hogy eközben Írországban 60,06, Mexikóban 21,09 Lengyelországban 28,23 Törökországban pedig 58,82 USD-vel fizettek kevesebbet, akkor már nem örülhetünk maradéktalanul. A már idézett International Telecommunication Union legutóbbi felmérése szerint 100 kbit/s sebességű szélessávú hozzáférés havi díja a vizsgált országok közül (még mindig) Magyarországon a legmagasabb.
ADSL ára a különböző országokban (USD/100 kbit/s/hó) 25
22,41 20
18,61
13,87
15
12,05 10
7,74
5
4,86
5,89
0 EE
AT
PT
IE
PL
FI
ADSL ára a különböző országokban Forrás: IMD World Competitiveness Report 2006
HU
55
Digitális írástudás Magyarország az unió sereghajtói között
Magyarországon – nemzetközi összehasonlításban is – nagyon alacsonynak tekinthető a digitálisan írástudók száma – egy 2006-os európai felmérés szerint a népesség közel 57 százaléka még sosem használt számítógépet, 66 százalékuk pedig nem él az internet adta lehetőségekkel. Ezzel az eredménnyel a jelenlegi 25-ök Európájának utolsó öt helyezettje közé került be Magyarország, többek között Lengyelország, Olaszország társaságában. Az EU 25 tagországában a számítógépet még sohasem használók aránya 34 százalék, míg a nem rendszeresen internetezők aránya 57 százalék. Az Európai Unió központi statisztikai hivatala, az Eurostat a tagországok teljesítményét értékelve kiemelte a legfejlettebb államokat is. A listavezető skandináv országokban mindössze a lakosság 8-10 százaléka nem használ számítógépet, és „csak” 19–27 százalék az internetet nem használók aránya.
Digitálisan írástudatlanok aránya az Európai Unióban 2006-ban Forrás: Eurostat
56
A táblázatból az is jól látszik, hogy a fejlett országokban jelentős különbség van a számítógép és az internet befogadása között. Akik ma még nem interneteznek, jó eséllyel rendelkeznek számítógéppel kapcsolatos tapasztalatokkal, hiszen a top 5 ország mindegyikében a megkérdezettek közel 90 százaléka használt már élete során számítógépet. Ezzel szemben a számítógép-használat és az internet mutatóinak tükrében elmaradottnak tekinthető országok esetében egy masszív, csaknem kétharmados digitálisan írástudatlan csoporttal találkozunk. Magyarország esetében a 2006-os adatok szerint a nem (vagy nem rendszeresen) internetezők aránya eléri a megkérdezettek kétharmadát, míg a digitális analfabéták aránya is jóval meghaladja az 50 százalékot (ebbe a csoportba sorolhatjuk azokat, akik még számítógépet sem használtak).
A digitális írástudatlanok magas aránya régi probléma
Az ország elmaradottsága nem új keletű, már az uniós csatlakozást megelőzően napvilágot láttak olyan elemzések, amelyek szerint Magyarország a régió országaihoz viszonyítva is elszomorítóan teljesít a digitális írástudástalanság mutatót tekintve. Európai léptékben, a témában a legátfogóbb és legmélyebb vizsgálat 2001 és 2003 között zajlott. A SIBIS (Statistical Indicators Benchmarking the Information Society) néven ismert projekt az egyik átfogó kísérletet jelentette az Európai Unió információs társadalommal foglalkozó indikátorrendszerének megújítására. A programban a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (ma Corvinus Egyetetm) is részt vett. A vizsgálat Magyarországon csak kismintás felmérés keretében zajlott, illetve 2003-ban abbamaradt, ennek ellenére izgalmasak az eredmények. A digitális írástudást érintő kutatások közül még a korábban is említett World Internet Project emelhető ki. A SIBIS digitális írástudás indikátora négy összetevőből épül fel. Elsőként az (1.) internetes kommunikációban való jártasságot vizsgálták. Az email és egyéb online eszközök használata mellett a (2.) számítógépes programok letöltését és telepítését, a (3.) webes információk forrásának megkérdőjelezését és a (4.) célzott keresési képességeket vették számba, a négy mutatót nulla és három között értékelve. Az indexet az összetevők angol elnevezéseiből készített mozaikszóval COQS indexnek nevezték el. Az ábrán láthatjuk, hogy Magyarország az összetett index alapján a tíz új tagországnál is rosszabbul teljesít, a mutató értéke az unió fejlettebb államaiban pedig akár háromszor-négyszer is nagyobb.
57
Digitális írástudás: a COQS index értéke a teljes népesség körében Forrás: SIBIS 2002-2003
Tudáskülönbségek a felhasználók körében – második szintű digitális megosztottság
A World Internet Projekt a számítógépet és internetet használó megkérdezettek digitális írástudását is vizsgálja. Így az ország kétharmadát kitevő digitálisan írástudatlan népesség mellett a rendszeres használókról is rendelkezünk részletes adatokkal. Az adatok elemzésével képet kaphatunk az úgynevezett második szintű (felhasználók közötti tudáskülönbségen alapuló) digitális szakadékról. A 2006-os WIP felmérés szerint az internetezők túlnyomó többsége, mintegy négyötöde, hetente legalább két alkalommal használja a világhálót. A válaszadók 80,2 százaléka állította, hogy naponta vagy hetente többször internetezik - a szakirodalomban ezt a csoportot gyakori felhasználónak (heavy usereknek) nevezik. Ez az érték nem változott jelentősen a 2004-es felmérés óta, akkor az internetezők 80,8 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Az internetezők tudását kérdőíves módszerrel többféleképpen is lehet vizsgálni. Az egyes tevékenységek gyakoriságára vonatkozó adatokból a felhasználók tapasztaltságára, így közvetve a felhasználói tudásukra következtethetünk. Egy másik lehetőség, hogy az internetezőket magukat kérjük meg, hogy értékeljék a felhasználói tudásukat.
58
A WIP 2006-os felmérésében mindkét megközelítésre találunk példát. A válaszadók internetes felhasználói tudásukat négy jelző segítségével jellemezhették. A megkérdezettek több mint fele, 57 százaléka jónak vagy kiválónak ítélte meg saját tudását. Az internetezők 43 százaléka viszonyult tudásához kritikusabban, azt nem rosszként vagy egyenesen gyengeként minősítve.
Az internethasználói tudás értékelése 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
38,1 36,1 31,6
45,6 41,0 36,4 2006 2004
18,5 14,4 12,4
gyenge
2002 10,4 8,6
nem rossz
jó
7,1
kiváló
Az internethasználói tudás értékelése Forrás: WIP 2002, 2004, 2006
A három vizsgált év eredményeit nézve egyértelmű javuló tendenciát láthatunk. Az internetezők az elmúlt négy évben magabiztosabbá váltak: a jó és a kiváló válaszok aránya rendre növekedett, miközben a gyenge és nem rossz válaszok aránya hasonló ütemben csökkent.
59
Internethazsnálói tudás életkorral 60 évesek és idősebbek
nem tudja
50-59 évesek
kiváló
40-49 évesel
jó
30-39 évesek
nem rossz
18-29 évesek gyenge 14-17 évesek 0
20
40
60
Internethasználói tudás változása az életkorral Forrás: WIP 2006
Valamennyi korcsoportban a válaszadók döntő többsége jónak vagy nem rossznak ítéli meg tudását, azonban a fiatalok gyakrabban jelölték meg a jó választ. Kiváló internetes tudással legnagyobb arányban (17,8 százalékban) a 18 - 29 év közötti válaszadók rendelkeznek saját értékelésük szerint. A 40 év feletti internetezők körében rendre 20 százalékot meghaladja a gyenge internhasználói tudással rendelkezők aránya, míg a 30 – 39 év közötti válaszadók 13,2 százaléka értékelte tudását a legrosszabb kategória segítségével, a fiatalabb körében a rossz tudás aránya egyaránt csupán 4,1 százalék. A megkérdezettek 65 százaléka osztja meg figyelmét, tévézik, rádiózik, vagy éppen telefonál internetezés közben. A felkínált tevékenységek közül leggyakrabban a zenehallgatás jelölték meg, a felhasználók 47,4 százaléka hallgat zenét, míg rádiót csak fele annyian 21,7 százalék, tévét nézni pedig csak 15,1 százalék szokott. A válaszadók körülbelül harmada chatel (32,4 százalék), míg negyedük (25,3) telefonál rendszeresen internetezés közben.
Internetes tevékenységek Egyes tipikus internethez kötődő tevékenység rendszerességére is kíváncsiak voltak a WIP 2006 kérdőívének készítői. Az eredményekből kiderül, hogy míg az internetezők 77 százaléka keres termékekről információkat
60
több-kevesebb rendszerességgel, addig IP-alapú telefonhívásokat csupán 15 százalékuk bonyolít. Egészségügyi információt 58 százalék, álláshirdetéseket pedig 36 százalék böngész rendszeresen.
IPalapú telefon
Eüinformáció
Információ termékről
Naponta, naponta többször
2,5
1,1
5,7
2,2
Majdnem minden nap
1,7
0,5
4,6
1,5
Hetente többször
3,6
5,5
20,6
5,3
Havonta többször
3,3
10,9
25,3
9,7
Havonta egyszer, vagy ritkábban
3,8
24,4
20,8
17
85,1
57,6
23
64,4
0,1
0,1
0,1
0,1
Internetes tevékenység
Soha Nem tudja
Állás
Érdemes megfigyelni, hogy az IP-alapú telefonhívások gyakorisága négy hasonló csoportot képez, az új típusú kommunikációs forma így a felhasználók közel felének jelenti a mindennapok részét, addig egészségügyi információt és álláshirdetést elsősorban „szükség estén” keresnek. Az utóbbi két szolgáltatást nem csak kevésbé gyakran veszik igénybe a felhasználók, hanem alacsonyabb számban is számoltak be ilyen rendszeresen végzett tevékenységről, mint például termékinformációk iránti tájékozódásról, arra ugyanis a felhasználók harmada használja legalább hetenként az internetet.
Elektronikus levelezés
Az internet egyik legfontosabb alkalmazása az elektronikus levelek küldése. A felhasználók 42 százaléka azonban nem szokott e-maileket küldeni vagy fogadni. Az e-mailezés jellemzően aszinkron kommunikációs forma, tehát nem kívánja a felelek egyidejű jelenlétét. Ennek ellenére úgy tűnik, rendszeres tevékenységet igényel, a felhasználók döntő többséges legalábbis hetente vagy gyakrabban ellenőrzi leveleit. A havonta néhányszor, esetleg ritkábban postaládájukat ellenőriző válaszadók aránya alig haladja meg a 16 százalékot az emailezők körében.
61
Míg saját email címmel a felhasználók 90,1 százaléka rendelkezett, addig honlapot vagy internetes napló (blogot) mindössze 5,5 százalékuk üzemeltetett. Az e-mail-lel rendelkező internetezők 86 százalékának egy vagy két email címe van. A válaszadók 87 százaléka küldött az elmúlt hónapban e-mailt, míg ez idő alatt majdnem minden második e-mailező (46 százalék) munkaügyben is használta ezt a kommunikációs formát.
Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? 70 60 50 40 30 20 10 0
egyáltalán nem 2 Az e-mailekkel való foglalkozás sok időbe telik
Sokkal Az e-mail Zavarja Önt, ha valószínűbb, lehetőséget valakinek nincs hogy Ön nyújt arra, hogy e-mailje. fenntartja olyan valakivel a emberekkel is kapcsolatot, ha kommunikáljon, az illetőnek van akikkel
Manapság a rengeteg kéretlen levél szinte ellehetetleníti az e-mail használatát.
E-mailezéssel kapcsolatos attitűdök Forrás: WIP 2006
3 4 teljes mértékben
62
III. Hátrányos helyzetű csoportok az információs társadalomban
Mára a legtöbb európai ország kormányprogramjában prioritásként, kiemelt területként jelenik meg az információs társadalom építése, fejlesztése. Ennek oka, hogy a döntéshozók számára egyre világosabbá válik, hogy az infokommunikációs eszközöknek nagy hatásuk van a társadalom szerveződésére és működésére. Több információs szektorral kapcsolatos felismerés bizonyította, hogy a technológia komoly hatással lehet egyes, hátrányos helyzetben lévő csoportok felemelkedésére, hátrányaik leküzdésére (Falling through the NET, WIP, SIBIS). Az adatok azonban azt mutatják, hogy az új kommunikációs eszközök használata pont azon társadalmi rétegek körében marad el az átlagostól, amelyek a leginkább rászorulnának azok előnyeire. Így fordulhat ez a hatás épp ellenkezőjére: a digitális megosztottság a már egyébként is jellemző társadalmi megosztottsági dimenziókra épülve tovább növelheti az egyes társadalmi rétegek közti különbségeket17. A következő részfejezetekben speciális társadalmi csoportokat mutatunk be, a kiválasztás során kettős szempontrendszer vezérelt. Az összeállításban szereplő társadalmi csoportok vannak a leginkább kitéve a leszakadás veszélyének az információs társadalom szempontjából, illetve ezzel összhangban olyan csoportokról beszélünk, amelyeknek tagjai számára az új információs és kommunikációs technológiák korábban nem remélt társadalmi felemelkedést, egyenlő esélyeket, életminőségük tartós javulását hozhatja.
Idősek az információs társadalomban
A társadalmi csoport bemutatása
Az Európai Unió tagországaiban a csökkenő születési arány és a növekvő várható élettartam drámai változásokat hoz az elkövetkező években. Egyes országokban a lakosság 40 százalékát a 65 év felettiek fogják alkotni 2020-ban, míg a távolibb előrejelzések szerint 2050-re a dolgozó korú népesség (15–64 év) nagysága várhatóan 18 százalékkal kisebb lesz a jelenleginél, a 65 éven felüliek száma pedig 60 százalékkal fog növekedni. Ennek eredményeképpen a nyugdíjasok és az Európában a
17
MITS- eErnyő – Társadalmi integráció az információs társadalomban, IHM, 2003
63
jelenlegi dolgozó kornak megfelelő lakosok átlag aránya 2050-re megkétszereződik, a jelenlegi 24 százalékról megközelítőleg 50 százalékra nő.18 A potenciális gazdasági növekedés már 2015-re megközelítőleg 1,5 százalékra csökkenhet, ha a munkaerő-potenciál jelenlegi felhasználása változatlan marad – hívja fel a figyelmet a Wim Kok jelentés19. Éppen ezért kiemelik az Európai Unió stratégiái, hogy az eInclusion politikának nemzeti, regionális és helyi szinten kell érvényre jutnia. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. A mintegy 10 milliós létszámú népességben folyamatosan, az utóbbi években, pedig gyorsuló ütemben csökkent a 14 éves és ennél fiatalabb korcsoport aránya és emelkedett az idősebb aktív korúaké, de még inkább a 60 éven felülieké. Ezek az arányok a születések és a halálozások trendjeiből erednek; a külső vándorlások szerepe Magyarországon nem volt meghatározó. Ötven esztendőre visszatekintve a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportok arányai azonban markánsan elmozdultak, az ún. öregedési index (a 65 éves és idősebb, valamint a 14 éves és fiatalabb népesség egymáshoz viszonyított aránya) pedig jelentősen növekedett.
Forrás: Népszámlálás, 2001
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 60 éves és idősebb korosztály 2/5-e (38,7 százalék) férfi, 3/5-e (61,3 százalék) nő. A férfiak 16,6 százaléka, a nők 23,9 százaléka (a teljes népesség 20,4 százaléka) volt ekkor időskorú. A 18
Ez a folyamat már megkezdődött, és 2015-re az EU átlag függőségi aránya 30 százalékra nő majd. Ezek az események mélyreható következményekkel fognak járni az európai gazdaság számára, és kihatnak arra, hogyan tudja Európa anyagilag támogatni jóléti rendszereit. Az elöregedés növelni fogja a nyugdíj és egészségbiztosítás iránti igényt, ugyanakkor csökkenti a dolgozó korban levő emberek számát, akik az ehhez szükséges jólétet elő tudják teremteni. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint a népesség elöregedésének elődleges hatása az lesz, hogy 2040-re az EU potenciális növekedési rátája a jelenlegi 2–2,25 százalékos arányról a megközelítőleg 1,25 százalékra csökken. Egy ilyen csökkenés kumulatív hatása fejenként 20 százalékkal alacsonyabb GDP lesz, mint amennyi különben várható lenne – áll a Wim Kok vezette bizottság 2004 novemberi jelentésében. 19 Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment jelentés. High Level Group Wim Kok vezetésével, 2004. november
64
nemek arányának mutatója – az 1000 férfira jutó nők száma – ami a népesség egészét tekintve 1102 –, a 15 év alattiaknál 954, a 15–59 éveseknél 1020, a 60 éves és idősebb korúaknál pedig már 1587.
A Magyarországon élő idősek élethelyzetének megismeréséhez jó kiindulási pontot jelent a KSH gondozásában 2004-ben megjelent „Az időskorú népesség főbb jellemzői és életkörülményei” című kiadvány. Eszerint a korcsoport életkörülményei kifejezetten rosszak. Az idősek átlagosan nehezebb anyagi körülmények között, romló fizikai állapottal élnek. A Népességtudományi Kutatóintézet 2002-es adataira hivatkozva a tanulmány szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy 60 éves kortól többségbe kerülnek azok, akik rossz egészségi állapotuk miatt mindennapi tevékenységeiket csak nehezebben tudják ellátni. Az is elgondolkodtató, hogy a KSH időmérleg kutatásai alapján a hatvan éven felüliek ugyan szabadidős tevékenységekre (és médiafogyasztásra) valamivel többet fordítanak mint a fiatalabbak, de a társas szabadidőtöltés aránya csökken. A magyarországi idősek helyzete még elszomorítóbb, ha európai összehasonlításban vizsgáljuk. Az Eurobarometer felmérése (2006) alapján, az unión belül Magyarországon a legmagasabb azon megkérdezettek száma, akik szerint hátrányt jelent a fogyatékosság (89 százalék szemben az EU szinten mért 79 százalékkal), illetve az 50 év feletti életkor (87 százalék
65
szemben a 69 százalékkal). Szintén nehézséget okoz a megkérdezettek szerint a népesség többi részétől eltérő etnikai csoporthoz tartozás (71 százalék szemben az EU szinten mért 62 százalékkal), különös tekintettel a roma származásra (86 százalék kontra 77 százalék). Az európai polgárok összességével összehasonlítva (33 százalék) 15 százalékponttal többen gondolják a magyarok közül (48 százalék), hogy nőnek lenni hátrányt jelent a társadalomban. Csupán 6 százalék gondolja, hogy férfinak lenni hátrányos.
Forrás: Eurobarometer
A kutatás további eredményei alapján a magyarok 63 százaléka érzékeli úgy, hogy a koralapú diszkrimináció elterjedtebb, a nemen alapuló megkülönböztetés erősebb, mint 5 évvel ezelőtt. 45 százalékuk hiszi azt, hogy ez a jelenség elterjedtebb a társadalomban, mint korábban. A magyarok 71 százaléka gondolja úgy, hogy a cégeknek több 50 év feletti dolgozót kellene alkalmazniuk. Ez az eredmény nagyjából megfelel az e téren mért EU átlagnak (72 százalék).
66
Uniós akcióterv az idősek IKT használatáért Az i2010 stratégia részeként önálló kezdeményezés foglalkozik az idősek helyzetével az információs társadalomban. Az Európai Bizottság által jegyzett akcióterv bevezetőjében alapvető demográfiai összefüggésekre világít rá. Míg 1920-ban csupán 55 év volt a várható élettartam, addig napjainkban elérte a 80 évet. Az úgynevezett „baby boom” generáció mostanra vonul nyugdíjba, a 65 és 80 év közötti népesség 40 százalékkal fog nőni 2010 és 2030 között. Ezek a demográfiai változások súlyos társadalmi és gazdasági kihívások elé állítják Európát. Az információs és kommunikációs technológiáknak jelentős szerepe lehet a helyzet kezelésében. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nem csak abban segítenek, hogy az idősebb emberek aktívabb, függetlenebb és egészségesebb életet éljenek, de számos IKT a tartalmas időskorért: esetben meghosszabbíthatják a társadalmi szükségszerűség munkaerőpiacon töltött éveket, ezáltal és gazdasági lehetőség tehermentesítve a nagy ellátó rendszereket. Az Az információs társadalom az idősebb, tapasztaltabb munkaerő tudása idős emberek számára lehetővé ráadásul a gyorsan változó világ ellenére teheti, hogy amikor és ahol csak kiemelt jelentőséggel bír a szeretnék, a társadalom és a tudástársadalomban. El kell fogadnunk, hogy gazdaság teljes jogú tagjai az idősebb emberekre fontos tudás legyenek. Ez a folyamat hordozójaként kell, hogy tekintsünk. Ez ugyanakkor előnyökkel szolgál egyszerre jelenthet versenyelőnyt a az üzlet, a gazdaság egésze és a kontinens számára, valamint adhat identitást teljes társadalom számára – foglalja össze az akcióterv. az idősebb nemzedék tagjai számára. Hasonlóan jelentős kihívások előtt áll az egészségügyi ellátórendszer - 2050-re a 80 éven felüliek száma közel kétszeresére nő. Az IKT használatával hatékonyabb szociális ellátást, fenntartható rendszereket hozhatunk létre, a technológia teremti meg az öngondoskodás és a közösségi gondviselés alapjait. A fejlett Európai gondviselésre építve az idősek ellátását, támogatását tehát továbbra is fenn kell tartani, kihasználva az IKT-ben rejlő új lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy egyik esetben sem pusztán technológiai kérdésről van szó. Az idősekről alkotott társadalmi képnek kell alapvetően megváltozni, az aktív időskor csak teljes társadalmi támogatással érhető el. Mindebben nem elhanyagolható a piaci szereplők jelentősége. A vállalatok mára egyre inkább célzott termékkel igyekeznek az idős embereket kiszolgálni. A tanulmány szerint az IKT piacokon is egyre nagyobb jelentősége van az idősebb korcsoportnak. A Bizottság akcióterve a 2006-ban megrendezett Rigai Konferencia ajánlásainak értelmében megfogalmazott első cselekvési program, összhangban a felülvizsgált Lisszaboni Stratégiával. A 2007 júniusában kiadott akcióterv
67
támogatja a fogyatékkal élők helyzetének javítását célzó dokumentumot, amit a 2003 és 2010 közötti időszakra fogadtak el.
bizottsági
Az akcióterv az idősek társadalmi helyzetének javítását célzó stratégia, legfőbb célja, hogy összehangolja a stratégiai cselekvéseket, hozzájáruljon a technológiai és szabályozási korlátok megszüntetéséhez, valamint támogassa a célcsoporttal kapcsolatos innovációt. A dokumentum három kiemelt beavatkozási területet jelöl meg. Tartalmas időskor a munka területén (Ageing well at work): a célkitűzés szerint a hozzáférés, az innovatív gyakorlatok, a rugalmas munkavégzés és az IKT használatához szükséges tudás, valamint az új tudások megszerzése az IKT segítségével (e-learning) együttesen hozzájárulnak az aktívabb, termelékenyebb időskorhoz, jobb munkakörülményeket biztosítanak, valamint javítják a munkavégzés és a szabadidő közötti egyensúlyt. Tartalmas időskor a közösség részeként (Ageing well in the community): az IKT hozzájárul az aktív társas élethez, részben szociális hálózatokat biztosít, részben a kereskedelmi és állami szolgáltatásokhoz segíti a hozzáférést. Ezáltal az IKT javítja az élet minőségét, csökkenti az izoláció, az elszigetelődés veszélyét. Tartalmas időskor az otthonban (Ageing well at home): a mindennapokban az IKT egészséges és tartalmas (minőségi) életet biztosít, miközben támogatja a függetlenséget és önállóságot. A dokumentum is felhívja a figyelmet arra, hogy az európai IKT iparnak jelentős szerepe lehet az idősek tartalmas életének alakításában. Ez egyaránt megvalósulhat tisztán piaci modellben és egyes állami feladatok esetében Public Private Partnership (PPP), azaz a közszféra és a vállalkozások együttműködésén alapuló üzleti modellben. Az akcióterv szerint, ha Európa képes megteremteni az aktív öregkor feltételeit, az nagyban elősegítheti új munkahelyek teremetését, illetve közvetve hozzájárulhat a kontinens versenyképességének növeléséhez. A Bizottság 2007 második felében és 2008-ban további lépéseket tervez a piaci korlátok eltörlésének érdekében. Ezzel kapcsolatban kiemeli az RFID technológia elterjesztésének potenciális lehetőségeit. Ezen kívül a Rigai Nyilatkozattal összhangban céldátumot jelöl ki, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagországok számára az idősinformatika fejlődését hátráltató jogi és technológiai akadályok csökkentésének érdekében. További fontos lépés lehet a 2007-ben benyújtott e-egészségügyi interoperabilitási ajánlások elfogadása. Számítógép- és internethasználat az idősek körében Magyarországon az idősebb korosztály internet- és számítógéphasználata jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól. A 60 évesnél idősebb emberekről a korábban idézett KSH kiadványból azt is megtudhatjuk, hogy míg a tartós
68
fogyasztási cikkek többségével (hűtőszekrény, színes televízió, mosógép) a fiatalabb korcsoporthoz hasonló arányban rendelkeznek a korcsoport tagjai, addig a számítógépekkel való ellátottság az idősebbek körében egyik településtípus esetében nem éri el a fiatalabbak PC-ellátottságának harmadát sem. (Egyes helyeken ez az arány 1:6-hoz.) Az otthoni számítógépek előfordulásában egyébként hasonlóan a fiatalabbakhoz érvényesül a települési leejtő hatása, azaz a településméret csökkenésével romlanak a mutatók.
Budapest
Megyei jogú város
Város (egyéb)
Község
60 éves és idősebb
12,2%
7,5%
3,7%
5,2%
Fiatalabb
43,1%
37,4%
24,1%
21,8%
Számítógéppel való ellátottság korcsoport szerinti bontásban Forrás: KSH, 2004 A számítógép és különösen az internet használatának idős korban több szempontból is kiemelt jelentősége van. A világháló valamennyi korosztály számára elősegítheti a társadalmi integrációt. Az idősebb korosztály tagjai fizikai állapotukból adódóan jellemzően sokkal inkább otthonukhoz kötöttek, mint fiatalabb Kína, 2004-es tudósítás: Az ázsiai társaik. Az idősebbek számára ezért országban felismerték, hogy az különösen nagy jelentősége van az internet idősek számára az IKT-nek használatának, fiatalabb családtagjaikkal, kiemelt jelentősége lehet, ezért például unokáikkal így könnyebben tarthatják az internet használatának a kapcsolatot.
megkönnyítése
érdekében
a
Az internet a szellemi frissesség jelentősebb nagyvárosok iskolái megőrzésében is fontos szerepet tölthet hozzáférési lehetőséget és be. Az idősek egy szűkebb csoportja ezt már számítástechnikai tanfolyamokat felismerte – ahogy arra Dombi Gábor és is szerveznek a korcsoport Faragó Judit „Kortalanul” című írásukban tagjainak. felhívják a figyelmet. Jellemzően az idősebbeken belül egy fiatalabb korosztályra jellemző ez az attitűd. Ők sok esetben munkahelyükön szokták meg az internet használatát, és erről később sem akarnak lemondani. Ez az ambíció a számítógép vásárlásokban is megmutatkozik, ez a mutató ugyanis az idősebbek csoportjában növekedett az elmúlt években a
69
legdinamikusabban. Sőt már-már az otthoni internethozzáférést tekintve is azt tapasztaljuk, hogy a korosztály igyekszik felzárkózni a fiatalabbakhoz. Dombiék véleményét erősíti meg a World Internet Project legújabb, számos összehasonlító elemzést tartalmazó gyorsjelentése. A jelentésben a számítógéphasználat és az internet használatának korcsoportos bontását három vizsgált évben vetik össze. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a 60 évesnél idősebbek számítógéphasználati mutatói növekedtek a leggyorsabban. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ebben a szegmensben volt a legalacsonyabb a kiindulási érték. Továbbá a legfrissebb 8 százalékos mutató is azt jelenti, hogy nem egészen minden tizedik időskorú használ többkevesebb rendszerséggel számítógépet. Az ötvenes éveikben lévőknél pedig mindössze minden harmadik válaszoló használt számítógépet szemben a fiatalabbak, a harminc éven aluliak 76-94 százalékos mutatójával.
Számítógép-használók aránya az egyes korcsoportokban 8% 5% 2%
60 évesek és idősebbek
31% 27% 24%
50-59 évesek
55%
40% 39%
40-49 évesek
2006
30-39 évesek
43% 18-29 évesek
53%
49%
2004
64%
2002
68%
76%
94% 96% 90%
14-17 évesek
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
Számítógéphasználat korcsoport szerinti bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006 Ugyan hasonlóan rossz mutatókat tapasztalunk az internethasználattal kapcsolatosan, mégis ígéretes, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közelítő 50-59 éves korcsoport körében az elmúlt négy évben megkétszereződött az internetezők aránya. Igaz, Magyarországon így is csak minden ötödik 50 évesnél idősebb ember használta a világhálót tavaly, ami az Uniós átlagtól jelentősen elmarad.
70
Internethasználók aránya az egyes korcsoportokban
60 évesek és idősebbek
50-59 évesek
40-49 évesek
4% 2% 1% 21% 17% 11% 24% 19%
30-39 évesek
24% 18-29 évesek
38% 2006 2004
46%
33%
39%
2002
54%
65%
14-17 évesek
75% 0%
20%
40%
60%
80%
89% 89% 100%
Internethasználat korcsoport szerinti bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006
Internethasználati szokások a célcsoportban
Az idősebb internetezőkkel kapcsolatos statisztikák több szempontból is hiányosak. A kérdőíves vizsgálatok esetében gyakran szándékosan levágják (kihagyják a mintából, illetve később az elemzésből) a legidősebb korosztályt, így jellemzően nincsenek megbízható adatok a 64 évesnél idősebb korosztállyal kapcsolatosan. Ebben a korcsoportban ugyanis nagyon alacsony a számítógép- és internethasználat, így a legidősebbek jelentősen torzítanák az eredményeket. További hiányossága az internetes kutatásoknak, hogy nem tartalmaznak az idős felhasználók különleges igényeinek megfelelő kérdéseket. Az idősebb internetezőkről ma nem tudjuk, hogy milyen speciális hardveres illetve szoftveres megoldásokat használnak az internetezés megkönnyítésére, illetve arra vonatkozólag sincsenek megbízható adatok, hogy mennyire elégedettek a célcsoport számára kínált internetes tartalmakkal.
71
Az internetet rendszeresen használó idősebb felhasználók között az Inforum 2005-ös „III: Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny” nevű rendezvénye kapcsán készítettek felmérést. A Izgalmas összehasonlítani a magyar vizsgálat feltérképezte a elemzést egy szélesebb körű németországi résztvevők információs és kutatás eredményeivel. A D21 kezdeményezés megvizsgálta az 50 évesnél kommunikációs eszközökkel idősebb internetezők fontosabb jellemzőit. A kapcsolatos attitűdjeit, valamint a kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a nők 50 PC-vel és az internettel való százaléka, illetve a férfiak 30 százaléka felszereltségét; további elvégzett valamilyen számítástechnikai kérdésként szerepeltek: van-e tanfolyamot. Az internetezés pozitív hatással otthonán kívüli hozzáférése az volt a kutatásban résztvevők kapcsolataira. infokommunikációs eszközökhöz; Az ezüstkorú internetezők 79 százaléka tervezi-e a jövőben eszközök naponta internetezik, 93 százalékuk beszerzését vagy korszerűsítését, egyszerűen csak szörföl, 91 százalékuk például áttérne-e szélessávú gyakran ír fórumokba, chatel vagy cserél gondolatot másokkal, 86 százalékuk internetre a modemes helyett; rendszeresen küld és fogad e-maileket, 72 milyen oldalakat böngésznek, százalékuk pedig gyakran használja a melyek a kedvenc oldalaik; számítógépet és az internetet képek milyen szolgáltatásokat vesznek, szerkesztésére. A szakemberek szerint illetve vennének igénybe; egyértelműen megfordultak a korábbi mennyire bíznak az online banki folyamatok, és ma már egyáltalán nem igaz, ügyintézésben vagy hogy a nyugdíjasok begubóznak vásárlásban20. magányukba, vagy viszolyogva nézik a PC-n játszó, internetező családtagjukat. A A megkérdezettek 53 megkérdezett 1120 férfi és nő többsége százaléka budapesti, 47 százaléka szerint bekövetkezett az, amire még vidéki, főleg városi volt. A évekkel ezelőtt gondolni sem mertek válaszadók átlagéletkora 64 év volna: teljesen a mindennapi életük (55-84), iskolai végzettségüket részévé vált a böngészés, a chatelés, az tekintve magasan online információkeresés. felülreprezentáltak a felsőfokú végezettséggel rendelkezők (62 százalék); középfokú végzettségűek 35 százalékot, és a 8 áltanos végzettek 3 százalékot tettek ki.
A versenyen résztvevő 50 év felettiekről tudni lehet, hogy Magyarországon a teljes népességből 3.538.000 fő haladta meg ezt az életkort. Döntő többségük nem használja ki az internet előnyeit, annak ellenére, hogy az segítené a munkaerőpiacon való megmaradást, a pszichoszomatikus (lelki eredetű) betegségek megelőzését, az elmagányosodás csökkentését, a társadalmi közéletben való megmaradást, a legolcsóbb informálódási, kulturális és 20
Inforum, Faragó Judit, 2005.nov-dec. Az idősek infokommunikácós eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
72
szórakozási módok kihasználását és az életminőség fenntartását, sőt emelését. Az versenyen részt vett versenyzők – tehát a legaktívabb nagyszülők – közül is csak mintegy kétharmaduk rendelkezik saját internethozzáféréssel [36 százalék ADSL, 34 százalék modem, 30 százalék semmi]. Látható, hogy az internet terjedése ebben a korosztályban is hasonlóan Az Egyesült Államokban 2003megy végbe, mint a fiatalabbak esetében és ez ban több olyan iskolát látszik a végzettségek arányaiban [62 százalék nyitottak, amelyek kifejezetten felsőfokú, 35 százalék középfokú, 3 százalék alapfokú]. az idős korosztály számára nyújtanak számítástechnikai
A megkérdezett nagyszülők átlagosan napi 100 percet töltenek el az elektronikus levelezési és internetezéssel. A szórás nagy, van, aki csak napi 15 percet, de mások 6 órát is eltöltenek a más kommunikációs programok világhálón szörfözéssel. Leggyakrabban a oktatása. Az idősek oktatásának kultúra, a politika és a tudomány témakörében megvalósítása szempontjából érdeklődnek, ezután a közérdekű információk azért kiemelkedő fontosságú, szerzése következik a népszerűségi listán. mert az oktatásuk itt már nem Ritkábban tervezik az utazásaikat a világháló segítségével, és még ritkábban gondolnak arra, alkalomszerű, hanem hogy egészségük megőrzésében is segítséget szervezett, állandó, kaphatnak onnan. A legtöbbet látogatott folytonosságot biztosít az honlapok között megemlítették a Startlap, az iskolai keretek által. Origo, a Google, a Yahoo és az Index oldalakat. A rendszeres online újságolvasók aránya 62 százalék volt. A verseny résztvevőinek válaszaiból kiderült, hogy 43 százalékuk pénzügyeit és/vagy egyes vásárlásait az interneten keresztül bonyolítja. Mindössze 23 százalékuk teljesen bizalmatlan pénzügyei intézésében az internettel. ismereteket. A legnépszerűbb
Az időskori internethasználat támogatása
Az Eurostat e-társadalomról készült 2005-ös adatai szerint az Európai Unió 25 tagországában a 16-74 év közöttiek 37 százaléka nem rendelkezik alapvető számítógépes ismeretekkel, s nagy különbségek vannak a korcsoportok között. A lakosság több mint fele nem tud komputert kezelni, például Görögországban 65 százalék, Olaszországban 59 százalék, Magyarországon 56 százalék, Cipruson, Portugáliában 54 és Litvániában 53
73
százalék ez az arány. Az 55-74 év közöttiek körében 65 százalékra, Magyarországon 84 százalékra nő ez a mérték21. Hazánkban a korcsoportok között messze itt a legmagasabb az arány, míg a fiatalok ma már a közoktatásban elsajátíthatják ezeket az ismereteket, az időseknek sem motivációjuk, sem igazi lehetőségük nincs a szükséges infokommunikációs készségek megszerzésére. Az időskori PC- és internetoktatás széleskörűen még nem megoldott. Az idősek reménytelenül elszakadhatnak a társadalomtól az IKT-eszközök használata nélkül, az internet előnyei viszont nagymértékben segíthetik ezt a csoportot az ismerősökkel való kapcsolattartásban, az egészségügyi szolgáltatások elérésében, a mindennapi ügyintézésben és az elszigeteltség érzésének leküzdésében. Ugyanakkor az amerikai és Nyugat-Európában élő idősek mára felismerték a világháló jelentette új lehetőségeket, például az egyszerűbb kapcsolattartást és ismerkedést, és igyekeznek ezeket rendszeresen kihasználni. Az internet az idősebb korosztály életét is gazdagíthatja, azonban a honlapok többsége figyelmen kívül hagyva a szerkesztési szabályokat, bonyolulttá teszi részükre a felhasználást. A honlapon való eligazodás egyébként is kétszer annyira nehéz az idősebbek számára, mint a fiatalabb korosztályoknak. A honlapok látogatói közül manapság éppen az idősebb látogatók száma növekszik a leggyorsabban. Valójában minden ipari államban arányaiban nagy számú idős ember él, akik között ráadásul sokan tehetősek. Habár nyugdíjasok, mégis nagyon aktív életet élnek és nyitottak a modern vívmányokra, az internettel a kommunikáció és információszerzés új módja kínálkozik fel számukra. Az idősebb látogatók elérésére és megszólítására a legeredményesebb módszer az e-mail/hírlevél alkalmazása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a leggyakoribb felhasználási területek a kutatás, hírek, befektetések nyomon követése, gyógykezelések és orvosiegészségügyi információk, és a legkisebb hányadban online vásárlás és online banking. Mindezek felett áll, azaz a leggyakrabban keresett tartalom a speciális érdeklődésüket szolgálja ki, amit a különféle hobbik jelentenek – zene, könyv, konyhaművészet, lakberendezés, technika stb. Összességében elmondható az internet felhasználási szokásaikról, hogy az érdeklődésük középpontjában a hobbi áll, így a speciális tartalmú honlapok legalább annyira fontosak az idősebbek számára, mint általában a többieknek.
21
Egy információt megtalálni az interneten a fiatalabbaknál emberből háromnak, míg idősebbeknél 2-nek sikerül.
Mindez dupla annyi időbe kerül az idősebbeknek
Miközben nyolcszor több hibát vétenek a keresgélés közben
Megjelenés: sg.hu, 2006. 09. 21.
4
74
A honlapok akadálymentesítéséhez néhány alapvető szempontot kell végiggondolni, amelyeket alább összesítettünk.22 Olvashatóság és egyszerű menük A legszélesebb körben ismert törvényszerűség a nagyobb betűméretek alkalmazása. Ennek ellenére a sok honlapon nem lehet a betűméret változtatni. Legalább a 12-es betűméret az ajánlott és meg kell hagyni a változtatás további lehetőségét. A legördülő menük és más mozgó aktív elemek szintén problémát okozhatnak az időseknek, akik nehezebben kezelik az átlagnál az egeret. Jobb statikus eszközöket és felületeket használni, amik nem igényelnek pixelszintű találatot.
Látogatóbarát megjelenés A honlapok sokszor használnak különböző színeket arra, hogy megkülönböztessék a látogatott és a nem látogatott linkeket. Ebben az esetben az öreget nehezen tudják követni, hogy hol is jártak eddig, de ezt a többi korosztálynál is felmerülhet. Az idősek sok időt vesztegetnek a keresőmotoroknál is. Gyakran használnak kötőjeleket és zárójeleket. Hiba üzeneteket gyakran nehéz nekik elolvasni, homályos vagy pontatlan megfogalmazása miatt.
22
Mára elkészültek olyan egységes ajánlások, amelyek mindenki számára megkönnyítik a honlapok böngészését, ebben a szabványosítási munkában élenjár az internet kezdeti lépéseiben kiemelt szerephez jutott Tim Barners-Lee vezette World Wide Web Consortium. Az ajánlások magyarul ma még nem olvashatóak, a fordítás azonban a magyar iroda szerint a közeljövőben megjelenik.
75
A könnyű felhasználhatóság Az idősebbek erősen előnybe részesítik a számukra könnyen használható honlapokat. Intraneteknél szintén figyelembe kell venni ezeket a szempontokat, mivel sok helyen nagy számban dolgoznak idősebbek és nem ritka az sem, hogy a nyugdíjasok is bedolgoznak otthonról a cégüknek. Cégek néha külön oldalt készítenek számukra.
Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) szerepe a különbségek felszámolásában
Az IKT eszközök terjedése az idősebb korosztály életét is átalakítja, közvetlenül vagy közvetve hatással van a korcsoport tagjaira. Az IKT lehetővé teszi az idős emberek számára, hogy minél tovább aktív, integráns részesei lehessenek a társadalomnak. A technológia segítségével csökkenek a távolságok, azonban ez alatt nem csak a térbeli, fizikai távolságokat kell érteni, hanem a generációk közötti szakadék betemetését is. Az új eszközök ismerete és használata ugyanis egy (kommunikációs) hidat teremt a korosztályok között; különösen a nagyszülők és az unokák generációját köti össze hatékonyan. A fentiek eléréséhez azonban szükség van a digitális kultúra megismerésére. Mindennek előfeltétele, hogy a (1.) megfelelő technikai eszközök és szolgáltatások könnyen és olcsón elérhetőek legyenek ennek a korosztálynak a számára is. Másrészről fontos a használathoz szükséges (2.) készségek és képességek fejlesztése – a digitális írástudás elsajátítása. Harmadrészről, és talán ez az egyik legfontosabb mindezekhez elengedhetetlen egy (3.) attitűdbeli változás mind az idősek, mind az egész társadalom részéről, ami serkenti, segíti és támogatja ezeket a folyamatokat. A szemléletváltás közvetett hatása, hogy az élethossziglan tartó tanulás paradigmáját kiterjeszthetjük a mai idősebb korosztályra (ennek a csoportnak a tagjai egy másfajta társadalomban szocializálódtak). Ez a változás lehetővé teszi az idősek szellemi frissességének megőrzése mellett azt is, hogy a világuk kitáguljon, vagy jobb esetbe be se szűküljön. Ez pedig sok esetben nem csak azt jelenti, hogy kinyílik számukra egy digitális világ, hanem a digitális térből könnyebben ki is tudnak lépni egy offline létbe, illetve az offline létük tovább tud élni a digitálisban. Az IKT technológiák használata így az
76
idősebb korosztály számára is esélyt teremt arra, hogy társadalmi pozíciókat, státuszokat szerezzenek, ill. tartsanak meg. Összességében a fentiek jelentősége abban is tetten érhető, hogy egy megváltozott időskép kialakulását teszik lehetővé. Az idős emberek már nem a társadalom passzív, fölösleges tagjaiként jelennek meg, hanem egyre inkább tevékeny, fontos, szereplőivé vállnak, különösen helyi szinten. Ez pedig az idős emberek számára az önbecsülésüket, és önértékelésüket erősíti, ami természetesen visszahat a mindennapi tevékenységeik elvégzésére is. Végezetül, bár Magyarországon még ritka, de a digitális eszközök és rendszerek által támogatott egészségügyi szolgáltatások azoknak az idős embereknek is szabadabb és függetlenebb életet tudnak biztosítani, akik már rászorulnak a szociális szolgáltató rendszerre. Ilyen eszközök lehetnek a speciális videotelefonok, kamerák, amelyek figyelik a rászorulók mozgását, szokásait, így veszély esetén jelezni tudnak.
A vidék Magyarországa és az információs társadalom
A társadalmi csoport bemutatása
Magyarország jelentős vidéki térséggel rendelkezik, ezt a 2004-2006 között érvényben lévő Nemzeti Vidékfejlesztési Terv is megállapítja: az Európai Unióban használt kritériumok szerint Magyarország területének 96 százaléka vidéki térségnek minősül, ahol a népesség 74,5 százaléka él. Az alapvetően vidéki területek részaránya 58,3 százalék, az össznépességből való részesedésük 31,3 százalék, mely 3,2-szer magasabb az EU (9,7 százalék) átlagánál. Az összlakosság 35,9 százaléka él községekben. Az összes település 54,3 százalékának lakossága nem éri el az 1000 főt: az 1000 lakosnál kevesebbel bíró települések száma meghaladja az 1700-at, azonban még ezen belül is kiemelkedő az 500 főnél kisebbek száma: körülbelül 1040 van belőlük, azaz Magyarország minden 3. településén 500-nál kevesebben élnek. Ilyen aránytalan településszerkezettel alig találkozni Európában, amit alátámaszt az is, hogy a kistelepüléseken élők aránya nálunk háromszorosa az európai átlagnak.
77
Magyarország kistérségeinek beosztása az OECD kritériumai alapján Forrás: NVT, 2004
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a korábbi programokból nyert tapasztalatok alapján némileg másként igyekeznek lehatárolni a „vidékies” térségeket, illetve azt, hogy mely területek esnek a Program hatása alá. Általánosságban a 120 fő/km² népsűrűséget meg nem haladó, vagy 10.000-nél kevesebb állandó lakossal rendelkező települések alkotják ezeket a területeket. Ez alapján elmondható, hogy az ország 168 kistérségéből 165 rendelkezik a Vidékfejlesztési Alap támogatására jogosult területtel (településsel). Magyarországon a települési leejtő mentén jelentős egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg. A vidéki térségekben főleg a kistelepülések (Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon) és a tanyák (az Alföld északi és déli részén) vannak a rossz helyzetben. A közműellátás, az infrastruktúra és szolgáltatási szint általában rosszabb, mint a nagyobb településeken, a közlekedési lehetőségek, a települések hozzáférhetősége pedig különösen rossz. Ennek következményeképpen a gazdasági fejlődés lehetőségei korlátozottak. Az ország térségei és települései közötti fejlettségbeli különbség figyelhető meg, a vidékies térségek lemaradása az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedett.
78
A szolgáltató intézményrendszerben is komoly deficitet találunk, a jelenlegi racionalizálási folyamatok pedig fokozzák az egyébként is meglévő nyomást ezekre a szervezetekre. A kisközségek alacsony lakosságszáma sokszor nem teszi lehetővé az alapvető szolgáltatások és intézmények fenntartását, pedig az iskola, a posta, a közösségi ház mind az innovációk színterei. Mivel a különböző funkciók, illetve intézmények tárcaszinten sok „illetékest” tudhattak mindig is magukénak, megfelelő koordináció és stratégiai nyomás híján nem alakult ki sem igény, sem elképzelés a gondok integratív kezelésére. Pedig több mint feltűnő, hogy minden esetben az információs- és tudásfolyamatok deficitjéről van szó, és a strukturális okok minden esetben azonosak:
mérethatékonysági gondok, üzleti/piaci/költségvetési,
fenntarthatatlanság,
forráshiány az ingatlanteremtésben és/vagy fenntartásban,
közvetlenül mozgósítható emberi erőforrások állandó hiánya,
az infrastruktúra (telefon, kábelTV, internet) hiánya,
a csatlakozás nehézségei az országos alaprendszerekhez.
A vidéki térségek lakosságának jellemzői
A fentebb leírtakkal már utaltunk rá, hogy a vidéken élők (különösen a kistelepüléseken élők) - akik elsősorban idősebbek, kevésbé iskolázottak, nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, inaktívak - lehetőségei jelentősen kisebbek, mint a városban élőké. A vidéki térségekben az átlagos egy főre jutó jövedelem a nemzeti átlag 71,45 százalék, amely növekvő szakadékot jelez a vidéki és városi térségek között. A munkanélküliek aránya az aktív korú lakosság (15-59 év) körében lényegesen magasabb (9,2 százalék, 2005) az országos átlagnál (6,3 százalék, 2005) és a 2000-es 8,04 százalékhoz képes gyorsabb növekedést mutat, mint országosan. A foglalkoztatottak aránya a vidéki térségekben 49,9 százalék szemben az országos 56,8 százalékkal. A vidéki térségekben a regisztrált munkanélküliek csaknem fele (48,76 százalék) tartós munkanélküli. A szűkös helyi foglalkoztatási lehetőségek következtében a falvakban a foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka talál helyben munkát, míg 61 százaléka naponta ingázik. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliek
79
aránya a vidéki térségekben a nők körében nagyobb. Ezeken a területeken a munkalehetőség hiánya kedvezőtlenebbül érinti a nőket, mint a férfiakat. Az iskolai végzettség alapján a képzettségi szint a vidéki térségekben jóval kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. A községekben a 8 osztályt vagy azt sem végzett lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, ők semmilyen képesítéssel nem rendelkezik. A középiskolai végzettség mutatóiban nincs eltérés (51 százalék), a községekben azonban több az érettségivel nem rendelkező, szakmunkás képesítésű ember. A felsőfokú végzettségűek aránya (5 százalék) a községekben fele az országos (12 százalék) és harmada a városi átlagnak (15 százalék), ami azt mutatja, hogy a szakképzett munkaerő megfelelő munkalehetőségek hiányában elvándorol a falvakból. A vidéki területeken az egyéni vállalkozások dominálnak, arányuk az összes vállalkozás 66 százaléka, szemben az országos átlag 52 százalékkal. A mikrovállalkozások aránya 74 százalék, szemben az országos átlagot jelentő 70 százalékos szinttel. A primer és szekunder ágazatba tartozó vállalkozások aránya is magasabb a vidéki területeken (11 százalék illetve 22 százalék), mint az országos átlag (4 százalék illetve 18 százalék). Ez azt jelenti, hogy a tercier szektor részesedése a vidéki vállalkozásokban jelentősen alacsonyabb (67 százalék), mint az országos hányad (78 százalék) (az adatok 2004-re vonatkoznak). A vidéki vállalkozások innovációs képessége alacsony. Az új vállalkozások létrehozását nehezíti a tőke-, a szaktudás- és a vállalkozási készségek hiánya. Mivel a gazdasági (pénzügyi, vállalkozásfejlesztési, logisztikai, információs) szolgáltatások a városokba koncentrálódnak, a periférikus vagy alacsony népességű vidéki településeken ezek elérhetősége nehezebb. A vidéki térségekre általában a gyengébb jövedelemtermelő képességű tevékenységek, az alacsony gazdasági aktivitás, a kevésbé képzett, főként fizikai munkát végzők nagyobb hányada a jellemző. A vidéki lakosság jelentős hányada, különösen a kistelepülések lakói nem vagy nem kellő mértékben érik el az alapvető szolgáltatásokat. Hiányoznak a vidéki térségekben a rekreációs és kulturális szolgáltatások, részben ez magyarázza a fiatalabb generáció elvándorlását a vidéki térségekből.
Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) szerepe a különbségek felszámolásában
A modern IKT eszközök és a távközlés fejlődése a földrajzi távolságok leértékelődését hozza magával. Használatuk tehát a vidéki térségek egyenlőtlenségének felszámolásában, az ott élő lakosság integrálásában kiemelt fontosságú lehet: kik férnek hozzá, kik mire és hogyan tudják, akarják
80
használni a számítógépet, internetet, mobiltelefont és az ezek által elérhető szolgáltatásokat, illetve kik azok, akik nem akarnak, vagy tudnak élni ezekkel a lehetőségekkel? A digitális megosztottság/egyenlőtlenség fogalma ezt az új és gyorsan változó jelenséget próbálja bemutatni, miközben a terminológia jelentéstartalma is folyamatosan átalakul, ugyanis ma már nem csak úgy tekintünk ezekre az eszközökre, mint a társadalmi egyenlőtlenségek újabb dimenziójának okozójára, hanem pontosan ellenkezőleg, mint a hátrányos helyzetűek esélyteremtésének lehetséges eszközeire, az eInclusion politika megtestesítőire. Manapság úgy tűnik, hogy az infokommunikációs eszközök vidéki ellátottsági szintjéből arra következtethetünk Több magyarországi kistelepülésen (mint ahogy azt Everett M. Rogers az innovációk önerőből, vezeték nélküli terjedésről szóló munkájában írta), hogy az IKT technológiák segítségével eszközök nem feltétlenül jutnak el azokhoz, akik biztosítanak az ott élőknek nagy számára egyébként a legtöbb előnyt tudná sávszélességű internethozzáférést. nyújtani az adott innováció. Országszerte indultak hasonló Az alábbi ábrán jól látható, hogy a kezdeményezések, többek között települési lejtő hatása igen jelentős Aparhanton, Csákberényben és hazánkban, mind a számítógép, mind az Abán építettek ki ilyen hálózatokat. internethasználat terén látványos különbségek vannak a főváros, a városok és a falvak között (miközben nem árt szem előtt tartanunk, hogy Magyarország IKT-használati mutatói európai viszonylatban összességében is gyengének mondhatóak). A szélessávú elérést mutató oszlop az összes internethozzáférés között mutatja a szélessávú (ADSL, kábel stb.) kapcsolatok arányát, mely gyakorlatilag az egyetlen olyan mutató, melyben nemzetközi szintű eredményeket mutathatunk fel, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy számos kistelepülésen (ahol a lakosság kb. 5 százaléka él) jelenleg nem elérhető a megfelelő infrastruktúra.
81
90%
82% 81%
80%
71%
70% 60% 50% 40%
Főváros
45%
Városok
39% 33%
32%
30%
Falvak 21%
20%
14% 5% 4% 2%
10% 0% Számítógép
PDA
Internet
Szélessáv
Alapvető IKT-eszközök ellátottsága, településtípus szerint, a háztartások arányában Forrás: WIP 2006
Az előzőekben már említésre került, hogy a vidéki térségek lakossága idősebb és kevésbé iskolázott, mint a városi lakosság. Ezek a tényezők azért is fontosak, mert ez a két tényező alakítja leginkább az IKT eszközök használatában lévő különbségeket. Ha tehát vidéken többségben vannak azok a társadalmi csoportok, akik egyébként is kevésbé használják ezeket az eszközöket, akkor a negatív hatás összeadódik. A következő két ábrán az iskolai végzettség és a korcsoportok szerinti megoszlásban láthatók ezek a különbségek, vagyis hogy az idősebbek és az alacsonyabb végzettségűek kevésbé aktív használói ezeknek a technológiáknak. A településtípus szerinti bontás viszont azt is megmutatja, hogy az azonos korcsoportban lévők, illetve azonos iskolai végzettséggel rendelkezők csoportjaiban a falvakban élők jelentős lemaradásban vannak a városokban és a fővárosban élőkhöz képest. Egyedüli kivételt a tanköteles korúak jelentik, ahol nincs érdemi különbség, vélhetően azért, mert az iskolákban már mindenki számára biztosított a hozzáférés (3. ábra).
82
100%
91% 86% 85%
80%
79% 69%
71% 59%
60%
49%
Főváros
48% 42%
40%
30%
44%
Városok Falvak
24%
20%
19% 13%
12% 4%1%
0% 14-17 év
18-29 év
30-39 év
40-49 év
50-59 év
60+ év
Internethasználók korcsoport és településtípus szerint Forrás: WIP 2006
Az iskolai végzettség alapján képzett kategóriákban nagyjából megegyező különbségek alakultak ki (4. ábra).
83
75%
80% 70%
67%
63%
60%
72%
54%
51%
50%
Főváros
40%
Városok 30%
30%
Falvak
27% 20% 18%
17%
20%
13%
10% 0% Általános iskola
Szakmunkásképző
Érettségi
Felsőfokú vgzettség
Internethasználók iskolai végzettség és településtípus szerint Forrás: WIP 2006
Németország,
2000-es
tudósítás: Egy kis falu lakói egy olyan kísérleti projektben vesznek annak
részt,
melynek
kiderítése,
virtuális
vajon
hálózat
célja egy
képes-e
újrakovácsolni egy elszigetelten élő,
javarészt
idős
emberek
lakta falu közösségi életét. A projekt keretében a 279 fős lélekszámú
Oberhambach
csaknem valamennyi lakosának ingyenes
számítógépet
és
internetelérést
biztosítanak,
létrehozva
Németország
ezzel
első internetközösségét. A kis települések teljes felszerelésére nem csak hazánkban, de szerte a világon nagyon kevés példa akad, ezért figyelemre méltó a kezdeményezés.
Zárásként érdemes megemlíteni, hogy míg országos szinten a World Internet Project 2006 a nem használat okait feltáró kérdései alapján a kognitív okok tekinthetők a legfontosabb visszatartó tényezőnek („nincs rá szükségem”), addig egy hasonló települési felbontásból az is kiderül, hogy ezek mellett a tényezők mellett a falvakban továbbra is jelentős az anyagi lehetőségek korlátozó ereje. Számos gyakorlati példa és tudományos kutatási eredmény támasztja alá azt a nézetet, hogy az IKT eszközök esélyteremtő technológiák tudnak lenni, szerepet játszanak a társadalmi státuszmegszerzés folyamatában, a társadalmi és a kulturális tőke növelésében. Azonban ehhez számos feltétel szükséges: napjainkra bebizonyosodott, nem elégséges feltétel az IKT eszközökhöz való fizikai hozzáférés biztosítása. A kemény infrastruktúrán túl elengedhetetlen az ezek „értelmes”, gyakorlati használatában segítséget nyújtani képes
84
humáninfrastruktúra fejlesztése is. Napjaink társadalomszociálpolitikájának egyik központi kérdésévé ennek kell válnia.
vagy
Csak így érhető el jelentősebb eredmény az információs társadalomból való kirekesztettség csökkentése terén a vidéki lakosságot illetően is. Kulcsfontosságú, hogy az 1-2 ezer lakosnál kisebb települések lakói – akik elsősorban idősebbek, kevésbé iskolázottak, nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, inaktívak – miként tudnak bekapcsolódni az információs társadalom által nyújtotta lehetőségek kihasználásába.
Fogyatékkal élők az információs társadalomban A társadalmi csoport bemutatása
A fogyatékos személyek létszámáról a legújabb adatokat az 1990. évi és a 2001. évi népszámláláskor rögzítették, ez utóbbi szerint 577 ezer fő volt a fogyatékosok száma, másként fogalmazva a népesség 5,7 százalékát tette ki. Az adatfelvétel – a KSH szerint is – alulbecsüli a fogyatékos népesség adatait, így a létszám 600 ezer felettire becsülhető. A fogyatékkal élők demográfiai összetételére jellemző, hogy jelentősebb számban fordulnak elő időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 44,8 százalék, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő (53,8 százalék). A fogyatékos személyek 17 százaléka születése óta szenved fogyatékosságban.
85
Forrás: KSH, 2001-2003
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 13,2 százaléka valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. Az általános iskolánál magasabb fokú végzettséggel általában a mozgássérültek rendelkeznek, ennél kisebb arányban a vakok és a hallássérültek, az értelmi fogyatékos tanulók pedig ebből szinte teljesen kirekesztődnek. A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók a 2004/2005. évi statisztikai adatok szerint 126 speciális szakiskolában tanulhatnak, létszámuk 8369 fő. Ez a létszám duplája az 1991. évinek. A fogyatékos személyek iskolai végzettsége összességében alacsonyabb, mint a népesség egészéé. A népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 32 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, s befejezett alapfokú iskolázottsággal csak 39 százalékuk rendelkezett. Ez ugyan jelentős, 9 százalékos emelkedés, mégis a nem fogyatékos személyek iskolai végzettségének arányától messze elmarad. Szakképesítéssel, illetve érettségivel 25 százalékuk rendelkezik, míg egyetemi, főiskolai végzettsége a fogyatékos személyek 5 százalékának van. A 2001. évi népszámlálási adatokat kiegészítették a fogyatékossággal élők foglalkoztatási adataival. A fogyatékos személyek minél teljesebb társadalmi integrációjához elengedhetetlenül szükséges az integrált, illetve védett munkaerőpiacon való növekvő jelenlétük. A 2001. évi népszámlálás szerint a fogyatékos személyek foglalkoztatási mutatója 9 százalékos volt az 1990. évi 16,6 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan a munkanélküli fogyatékos személyek 0,7 százalékos aránya „csak” 2 százalékra emelkedett. Ez azzal magyarázható, hogy az érintettek inaktív keresővé (57,5 százalékról 76,7 százalékra) váltak. 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban az érintettek 1/3-át sikerült a munkaerőpiacon elhelyezni.
86
Annak ellenére, hogy az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról rendelkezik a fogyatékkal élőket megillető jogokról, (kommunikáció, közlekedés, támogató szolgálat, segédeszköz, foglalkoztatás, lakóhely, kultúra, sport), a fogyatékkal élők jelentős része számára mindez elérhetetlen; az élet szinte minden területén hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. A fogyatékkal élőkről a legfrissebb elemzés a Mozgó Világ folyóiratban jelent meg. Csereklei Gábor és File Szabolcs elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyatékosok aránya a teljes lakosságon belül eléri a 7 százalékot, az elmúlt években ennek ellenére helyzetükben nem történt számottevő változás. A hazánkban élő fogyatékosoknak ma is komoly problémákkal és nehézségekkel kell szembe nézniük. A legjelentősebb problémák:
A fogyatékosokat elkülönítik, diszkriminálják
Hiányoznak a megfelelő, speciális segédeszközök
Hiányzik a megfelelően képzett segítőszemélyzet
Nem jutnak hozzá az információkhoz javíthatnának a helyzetükön
Anyagi problémák
arról,
hogy
hogyan
A szerzőpáros elsősorban, az állam felelősségét látja a problémákban, mindenekelőtt a pénzbeli gondok megoldatlanságában, ugyanis Magyarországon nem megfelelő a juttatási rendszer: „A pénzbeli juttatások rendszerében a fogyatékosok esetében nem különülnek el a megélhetés alapjául szolgáló jövedelemhelyettesítők ellátások a fogyatékos állapotból eredő többletköltségek fedezésére szolgáló juttatásoktól”. A juttatások, vagyis az állam által biztosított források ráadásul nem is fedezik teljes egészében a fogyatékosságból eredő többletkiadásokat. Tovább nehezíti a családok helyzetét, hogy azokban a családokban, ahol fogyatékos gyerek van, egy családtag kényszerűen kiesik a munkaerőpiacról, valamint erős fizikai és/vagy pszichés megterhelésnek is ki van téve. A tanulmány két területen elemzi a problémákat; az egyik az oktatás, a másik a munkavállalás. Nézzük meg először az oktatást. Magyarországon az 1993-as LXXXIX törvény szabályozza fogyatékos gyerekek oktatását. Ez előírta, hogy a fogyatékos gyerekeket speciális nevelésben és oktatásban kell részesíteni. Az integrált oktatás megteremtéséhez azonban hiányoznak a fent már említett tárgyi és személyi feltételek. A törvényi szabályozás ellenére tehát a fogyatékosok 31 százaléknak továbbra sincs semmilyen iskolai végzettsége, 38 százalékuk pedig csak az általános iskolát végzi el. Ebben a területi megoszlás is egy jelentős befolyásoló tényező; a
87
fogyatékos emberek magasabb arányban élnek a községekben és kevésbé a nagyvárosokban, mint a nem fogyatékos népesség. Ráadásul az iskolai végzettség és a település típus szoros összefüggésben van egymással; a községekben élők nem annyira iskolázottak, mint a városiak, ill. azok, akik tanulnak, elsősorban szakmát szereznek, és nem felsőoktatásba mennek. Ezek a hátrányok a cigánygyerekeket még jobban sújtják; ők nagyobb arányban vannak a fogyatékosok között, mint a teljes népességben. Összességében tehát megállapítható, hogy hiába van az oktatás törvényileg szabályozva az egészséges és a fogyatékos gyerekek között hatalmas a szakadék. Következőkben vizsgáljuk meg a munkavállalást. A fogyatékos emberek mindig nehezebben találnak munkát – sokoldalúan hátrányos helyzetűek –, mint az egészséges társaik, mivel irántuk a munkaerő piaci kereslet nagyon alacsony. Ennek okai:
Képességeik korlátozottsága,
Alacsony iskolai végzettségük,
Munkaadó és a társadalom előítéletei,
A munkaadók informálatlansága a fogyatékosokkal kapcsolatban – azért félelmeik vannak a munkavégzésükkel kapcsolatban.
Ezek következménye, hogy a fogyatékosok alacsony beosztású, rosszul fizetett, instabil állásokhoz jutnak csak. Többségük fizikai, betanított vagy segédmunkát végez, sokan pedig mindössze háztartási munkát, A fogyatékos foglalkoztatottak száma így mindössze 1,5 százalék, míg arányuk a teljes lakosságon belül 7 százalék. A vállalatok ezen belül is elsősorban a mozgásszervi fogyatékosokat alkalmazzák, az értelmi fogyatékosokat szinte alig. A képet tovább rontja, a nemi egyenlőtlenség, ami területi egyenlőtlenséggel is párosul. Ez természetesen párhuzamos tendencia a kereseti viszonyokkal. A képzettség tekintetében a munkavállalásnál a felsőfokú végzettségűek alulreprezentáltak, a középfokú végzettségűek arány nagyjából azonos, az alapfokú végzettségűek pedig felül reprezentáltak a teljes foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva. A vállalatok tulajdonosi szerkezetét megnézve pedig az látszik, hogy bár mindegyik fent felsorolt probléma megfigyelhető, a külföldi tulajdonú vállalatoknál dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete relatív és abszolút értelemben is jobb, mint a magyar tulajdonú vállalatoknál dolgozóké. A relatív hátrány a legkevésbé a külföldi tulajdonú vállalatoknál érzékelhető. A külföldi cégek emellett nagyobb arányban is foglalkoztatnak szellemi munkát végző megváltozott munkaképességű embereket.
88
Információs- és kommunikációs technológia (IKT) -használat a célcsoportban
A fogyatékkal élők képzettségi és foglalkoztatási adatai alapján nyilvánvaló, hogy támogatni kell az infokommunikációs akadálymentesítést, a fogyatékos személyek digitális írástudatlanságának felszámolását, ami az infokommunikációs eszközök, és megoldások alkalmazásával kínált közszolgáltatásokat teszi elérhetővé. Ehhez biztosítani kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A fogyatékkal élők körében az internethasználatról semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre, azonban ez a technológia lehetőséget teremtene: - a meglehetősen izoláltan élő, fogyatékos gyermekeket nevelő szülőknek a kapcsolatteremtésre - fórumokba való bekapcsolódásra, a levelezőlistákon és chat-csatornákon keresztüli online tapasztalatcserére - Az informatika a fogyatékos emberek komplex rehabilitációjának hasznos eszköze lehetne, hozzájárulhatna az önállóbb élet megteremtéséhez. Szükség van az IKT eszközök alkalmazására az oktatásban, hiszen a segítséggel élők jelentős része alacsony végzettséggel rendelkezik; a távoktatás lehetőségeinek kibővülése akadálymentesítené számukra az oktatás bármely fokán való részvételt. Szükség van az IKT eszközök alkalmazására a munka területén, mert a fogyatékossággal élők jóval kisebb hányada tud hagyományos munkát végezni; a látássérültek számára választható szakmák száma például elenyésző. Kis nemzetközi kitekintéssel láthatjuk, hogy a PC-használat és az internet révén ezen problémák jelentős része kiküszöbölhető: az Egyesült Államokban a fogyatékkal élők nagy része használ számítógépet és internetet, így nem meglepő, hogy az USA-ban az egyes hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottsági aránya megközelíti az országos átlagot. Szükség van az IKT eszközök alkalmazására az információhoz való hozzáférés tekintetében, hiszen a fogyatékkal élők jelentős része azért nem rendelkezik megfelelő segédeszközzel, vagy azért nem vesz igénybe fontos szolgáltatásokat, mert nem jut el hozzá a kellő információ.
89
Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) szerepe a különbségek felszámolásában
A fogyatékossággal élőket támogató technológiák említésekor a szakirodalomban legtöbbször a következő három csoportot különböztetik meg: Az asszisztív vagy segítő technológiák közé tartozik minden olyan eszköz, amely segít úrrá lenni a fogyatékosságok okozta korlátozott élethelyzeteken. Ebbe a kategóriába számos modern és korábbi fejlesztésű technológiai eszköz tartozik, az elektronikus kerekes széktől, a vakok számára készített, pontos időt felolvasó hangos óráig. Egy most zajló belga kutatás esetleges sikere az EU 25 tagállamában élő mintegy 300 ezer vak életében jelenthetne alapvető változást. Az uniós támogatással finanszírozott kutatás célja, hogy a látóideghez csatlakoztassanak egy szemüvegre erősített kamerát, és így újra láthatnának azok, akik szemük optikai rendszerének sérülése miatt szenvednek vakságban. Szintén bíztató lehet a Sony által nemrégiben szabadalmaztatott eljárás is, amelynek segítségével az agyat ultrahangokkal lehet ingerelni, és érzékszervi információkat lehet eljuttatni hozzá. A módszer (mely egyelőre csak elméletben létezik, egyelőre még nem tesztelték azt) segítségével a fejlesztők szerint a vakok láthatnak, a süketek pedig hallhatnak majd. Az adaptív technológia kifejezést abban az esetben használják, amikor azt vizsgálják, hogy a már meglévő technológiákon milyen változtatásokat szükséges alkalmazni ahhoz, hogy azok a fogyatékkal élők számára is felhasználóbarát módon rendelkezésre álljanak. Ebbe a kategóriába sorolják a tanulási rendellenességgel küszködők számára kifejlesztett színes billentyűzetet, vagy éppen a billentyűzetet helyettesítő hangvezérlést, és ide tartoznak a W3 Konzorcium online akadálymentességre vonatkozó irányelvei (Web Accessibility Initiative - WAI) is. A jelenleg zajló kezdeményezések közül példaként egy brit, holland és svéd kutatók által a rosszul vagy egyáltalán nem halló felhasználóknak kifejlesztett, telefonáláshoz szükséges segédeszközt említhetjük. A Synface nevű szoftver beszédfelismerő modulja digitalizálja a telefonbeszélgetés szövegét, majd egy mesterséges, számítógéppel generált arccal valós időben felolvastatja azt. A harmadik kategóriába az anyagi függetlenséget biztosító eszközöket soroljuk, így például a távmunkához szükséges eszközöket; valamint az ismereteket, tudást nyújtó forrásokat is. Ide magyarországi példát is felhozhatunk az elmúlt időszakból: az IHM pályázatán például 411 látássérült jutott (akár távmunkához is használható) informatikai eszközökhöz – számítógépekhez, szkennerekhez és szövegdigitalizáló, képernyőolvasó, képernyőnagyító szoftverekhez, összesen 131,1 millió forint értékben.
90
Civil és kormányzati programok a fogyatékkal élők ebeágyazottságának elősegítésére
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) határozatot adott ki a mozgássérültek információs társadalomban való részvételéről. Az állásfoglalás szerint pozitív diszkriminációra van szükség az internet elérése és az ehhez kapcsolódó távközlési díjak területén. Előtérbe kell, hogy kerüljenek az elektronikusan is végezhető munkák ill. támogatást kell nyújtani az ehhez szükséges számítástechnikai eszközök és internethozzáférés igénybevételéhez. A határozat továbbá kimondja, hogy a kormánynak támogatnia kell azokat az oktatási formákat, intézményeket és oktatási eszközöket, melyek a mozgáskorlátozottaknak az információs társadalomban való részvételéhez szükséges felzárkóztatását segítik elő. A fogyatékkal élők képzésének hazánkban szinte az egyetlen, de mindenképp a legkiemelkedőbb színtere a MEOSZ Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézete (OTTI), mely egyszerre regisztrált felnőttképzési intézet, ECDL-vizsgaközpont és CISCO-Akadémia. Az intézet messze túlszárnyalta a kezdeti HAPINET program terveit; jól átgondolt moduláris oktatási rendszert alakított ki, mely 3 alapozó témakörön (számítógépes ismeretek; távmunka, munkavállalás; vállalkozói ismeretek) felül komplett szakmai-, ill. nyelvtanfolyamokat kínál. Mindezeken felül tájékoztató távtanfolyamokat is készített, például mozgáskorlátozott gyermekek szülei számára. Az OTTI-nál foglalkoznak távmunka-közvetítéssel, részben interneten keresztül (www.tavmunkas.hu). Az intézet arra törekszik, hogy az alapoktól a konkrét szakmai képzésekig komplett távoktatási palettát kínáljon. Vagyis, hogy első lépésként az alapvető számítástechnikai, nyelvi ismeretekkel, majd ezekre alapozva konkrét szakmai tanfolyamokkal lássa el távhallgatóit. Működési lehetőségük rendkívül limitált. Felméréseik szerint hallgatóik átlagos jövedelme 36600 forint; ilyen szerény jövedelemből viszont nem lehet egy ilyen színvonalú képzést megfizetni. A távoktatási központnak is komoly működési költségei vannak: a tananyagok kifejlesztése csak a kezdet, az igazi távoktatás folyamatos költségeihez tartozik az oktatók bére, telefon- és hálózati díjak, a hallgatók utazása, a termek fenntartása, a tananyagok aktualizálása (hiszen az IKT-szektor rendkívül gyorsan fejlődik). A működés finanszírozására azonban igen nehezen kapnak támogatást. Ráadásul természetesen nem lehet minden tudást távoktatás formájában átadni. A CISCO-Akadémián például, az elméleti anyag elsajátítása történhet távoktatásos formában, azonban ahhoz, hogy a résztvevők a kábelezés és a hálózati eszközök fizikai összekapcsolásának módjait megtanulják, megfelelően felszerelt labor és a hallgatók személyes jelenléte, utazása szükséges. Mozgássérültek esetében mindennek ráadásul akadálymentes környezetben kell
91
rendelkezésre állnia. A MEOSZ-OTTI számára a legnagyobb probléma, hogy az üzemeltetésre és fenntartásra nem lehet támogatást szerezni. Pedig a fogyatékkal élők távoktatása nem rentábilis tevékenység. Hatalmas kereslet lenne iránta, de az oktatás árát a fogyatékkal élők nem tudják megfizetni. Több tanfolyamot is beindíthatnának, s többre is lenne igény, de az üzemeltetésre, működtetésre nem tudnak kellő támogatást szerezni. A MEOSZ OTTI együttműködési megállapodást kötött a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal. A megállapodás legfontosabb elemei:
A távmunkások integrált képzése tapasztalatainak felhasználásával
a
MEOSZ
OTTI
speciális
Távmunkások és munkáltatók támogatása call center létrehozásával (a távmunkában dolgozó mozgássérültek ingyenesen hívható telefonszámon adnak tanácsot a munkát keresőknek és a cégeknek: milyen képzést vehetnek igénybe azok, akik el akarnak helyezkedni távmunkásként; mit kell tudniuk a gyakorlatban azoknak a munkaadóknak, akik munkatársaikat távmunkásként alkalmazzák)
Távmunkahelyek megteremtése, kísérleti modellek felkészítő projektek fejlesztése
Folyamatos együttműködés, információcsere.
létrehozása,
A Magyar Vakok-és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGyOSZ), Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának támogatásával 2003. májusában nyitotta meg közösségi számítógép-hozzáférési központját, ahol számítógép-használati, szkennelési, sík- és Braille-nyomtatási, valamint internethasználati lehetőséget biztosítanak a látássérültek számára. A számítógépeken magyar nyelvű professzionális képernyőolvasó program található, a gépekhez kapcsoltak egy-egy lapolvasót is. A székházban működő számítógépes laborban számítógépes tanfolyamokat szerveznek a vakok számára, és e mellett az Informatikai Csoport révén informatikai tanácsadó szolgálatot működtetnek. Szintén az Informatikai Csoporton keresztül lehet hozzáférni a Vakok Elektronikus Archívumához, amely a Magyar Elektronikus Könyvtár első verziójából tartalmaz köteteket egységes .txt formátumban. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) Európai Unió PHARE-programjának támogatásával jogsegélyszolgálatot működtet tagjai számára a www.sinosz.hu oldalain keresztül. A portálon rendelkezésre áll a lehetőség az online társkeresésre, chatelésre és számos fontos letöltési lehetőség is található a honlapon. A Szövetség SMS- ügyfélszolgálatot működtet, melynek révén a tagok internet és számítógép használata nélkül tudnak kommunikálni a SINOSZ-szal.
92
Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) képzést, jogsegélyt nyújt tagjainak, védőotthont, korai fejlesztő, és tanulást segítő központot, személyi segítő és szállító szolgálatot tart fenn. Webhelyén a rászorulók számára egyszerűen érthető oldalakat is működtet, a társadalom ép tagjainak pedig online fogalomtár segítségével mutatja be az értelmi akadályozottság témaköréhez tartozó legfontosabb fogalmakat. Korábban az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is foglalkozott a hátrányos helyzetű csoportok helyzetével. A célcsoport helyzetének javulásáért a minisztérium megalakulásának kezdetétől fogyatékosügyi referens volt a felelős. 2005-ben megalakult a Fogyatékosügyi informatikai kollégium. Később a minisztérium kezdeményezte, hogy az Esélyegyenlőségi törvénybe kerüljön be a fogyatékossággal élő emberek információs társadalom nyújtotta lehetőségekhez való hozzáférésének joga. Az Egységes hírközlési törvény szabályozása alapján, a kommunikáció megkönnyítése érdekében a rászorulók (köztük a fogyatékkal élő emberek) telefonköltségeiket csökkentve támogatáshoz juthatnak. A készülő Elektronikus információszabadság törvény külön foglalkozik a fogyatékossággal élő emberek információhoz való hozzáférésének speciális kérdéseivel. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) legfontosabb funkcióját a kormányzati programok összehangolása jelenti. A stratégiához kapcsolódóan egyes kiemelt beavatkozási területeken külön részstratégiák készültek, ennek keretében a célcsoport igényeit, a szükséges beavatkozásokat az Esély részstratégia fogta össze. A kormányzat 2007 és 2013 közötti időszakra alkotott Országos Fogyatékosügyi Programjának kiemelt célja a fogyatékkal élők társadalmi integrációjának elősegítése. Az integráció elve ugyanis azt feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás), a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés, egyenlően hozzáférhető fizikai környezet), a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. vak- és gyengénlátó-barát honlapok, jelnyelvi tolmácsolás, könnyen érthető nyelvezet és piktogramok használata). A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának hagyományos, személyes jellegű módszere mellett az integráció elvének megvalósulását korszerű technikai eszközökön keresztül (internethozzáférés, elektronikus levelezés, mobiltelefon használata), korszerű módszerekkel (távmunka, távoktatás) is elérhetjük. Különös figyelemmel kísérendő és támogatandó – az egészségügyi, oktatási, szociális és
93
gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételekor – az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal. A társadalmi integráció erősítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétele szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. Minden, a társadalmi kapcsolatok megszakításához és a kirekesztéshez vezető lépés elkerülendő és – indokolt esetben – szankcionálandó. Minden indokolatlanul szegregáló intézkedés, szakmai elv felülvizsgálatra szorul. Az idén elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai között szerepel „A társadalom megújulása”, amely a társadalmi befogadás és részvétel tervezett eszközei között említi a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációját is. A dokumentum kimondja, hogy „Magyarországon esélyegyenlőségi szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal élő emberek szempontjainak figyelembe vételére és társadalmi hátrányainak felszámolására”. Továbbá, hogy „segíteni kell aktív társadalmi részvételüket, és biztosítani kell számukra az egyenlő esélyű hozzáférést (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, valamint a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítésével).” Említés szintjén szerepel az ÚMFT szövegében az információhoz való hozzáférés biztosításának fontossága is: „Fogyatékossággal élő embertársaink társadalmi részvételének egyik alapvető feltétele a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés.”. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 szintén tartalmaz a fogyatékossággal élő emberek élethelyzetének javításával kapcsolatos pontokat. A dokumentum kiemeli a legfontosabb problémákat: hogy a hátrányos helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének biztosítását a társadalom nem az integrációval (fizikai és kommunikációs akadálymentesítéssel és rehabilitációval), hanem passzív eszközökkel (járadékokkal és egyéb pénzbeli juttatásokkal) igyekszik megoldani; hogy a középületek elhanyagolható hányada akadálymentes és lassan halad a közlekedés akadálymentesítése is. Hiányzik egy átfogó, komplex rehabilitációs terv, az ágazati rehabilitációs szolgáltatások közötti koordináció és azok egymáshoz illeszkedése stb., így aztán nem meglepő, hogy az állam ma közel kétszer akkora összeget fordít rokkantsági kiadásokra, mint a fogyatékossággal élő emberek rehabilitációjára. Az OP-ban megjelennek olyan kulcsszavak is, mint az eEsélyegyenlőség: „az infokommunikációs akadálymentesítés (e-Esélyegyenlőség) a fizikai akadálymentesítésnél még szélesebb körűen növelheti a fogyatékossággal élő emberek társadalmi és munkaerőpiaci részvételét, és az információs társadalom követelményeit és lehetőségeit is figyelembe vevő fejlesztéseket garantál”. Fontos, hogy a dokumentumban említésre kerül a Design-for-All fogalma is: „az integrációt szem előtt tartó „egyetemes tervezés” (design-for-all) módszereinek általános elterjedése révén a fogyatékossággal élő emberek mellett a társadalom számos más célcsoportja számára javul a szolgáltatásokhoz való hozzáférés”.
94
Romák az információs társadalomban
A társadalmi csoport bemutatása
Magyarországon a 2001. évi hivatalos népszámlálás szerint 190 046 fő nyilvánította magát romának. Ezzel szemben a társadalomtudósok, szociológusok becslése szerint megközelítőleg 520 000 – 650 000 főre tehető a roma népesség létszáma hazánkban (Kemény-Janky, 2004). A jelentős eltérés rámutat arra, hogy milyen A társadalomtudósok között hosszas ellenérzés van ma sok emberben aziránt, vita folyik arról (ld. Ladányi-Szelényi, hogy identitásukat szabadon 1998, Havas-Kemény-Kertesi, 1998), kinyilvánítsák. Amióta 1992-ben hogy a kutatásokban a megkérdezettek Magyarországon jogerőssé vált az etnikai ön-azonosítását kell-e alapul adatvédelmi törvény23, az venni (miszerint a megkérdezett intézményeknek tilos nyilvántartaniuk az személy romának vallja-e magát vagy etnikai hovatartozást, ami tovább sem), vagy a kérdezőbiztos, „külső nehezíti, hogy tényleges képet kaphassuk szakember” belátására és szubjektív megítélésére kell bízni a döntést. Az a roma kisebbség helyzetéről.
Társadalomtudományi kutatások szerint (Kemény-Janky, 2004; Kertesi, 2000; Speder, 1997) Magyarországon a rendszerváltás óta elindult társadalmi és gazdasági átalakulások egyik legnagyobb vesztes társadalmi csoportja a roma népesség. A magyarországi romák helyzetére jellemző, hogy komoly szociális és gazdasági nehézségekkel küzdenek, amelyet a többségi társadalom előítéletei és diszkriminációja is súlyosbít. A ’90-es évek elején a foglalkoztatási struktúrába már éppen integrálódott, szakképzetlen roma népesség nagy tömege vált egyik napról a másikra munkanélkülivé.
első típus mellett szól a szabad identitásválasztás eszménye, a második mellett viszont éppen a korábban említett probléma, miszerint a romáknak megközelítőleg csak kis százaléka vállalja hovatartozását, így az adatok nem mutatnának reális képet. Ezért a romák IKT használatát tekintve a kutatások az adatfelvételek módszereinek különbözősége (a romának tekintettek eltérő definíciója) miatt gyakran eltérő eredményeket tárnak elénk. Ezért ezeknél a kutatásoknál az alkalmazott módszertan különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon és ezt figyelembe kell vennünk az eredmények értelmezésekor is.
Ma a roma népesség felülreprezentált majdnem mindegyik hátrányos helyzetet erősítő kategóriában: az alacsony iskolai 23
1992. évi LXIII. Tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
95
végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők, a munkanélküliek, a kistelepülésen élők, a nagycsaládosok és a szegregált telepeken élők között.
Romák és IKT használat
A World Internet Project 2006-os24 felmérésének adataiból valószínűsíthető, hogy a roma társadalom és az információs társadalom között jelenleg igen mély szakadék húzódik. Felzárkózásuk tendenciáját tekintve meglehetősen lassúnak mondható: míg Magyarországon a teljes lakosság körében 2004 és 2006 között 7 százalékkal emelkedett az internet használók aránya, addig a roma népesség esetében csak 1 százalékos emelkedést állapíthatunk meg (MITJ, 2006). Számítógép használat tekintetében is alulreprezentáltak. A hátrányos helyzetű csoportokra kiszámított számítógép- és internethozzáférést jelző index szerint az előző évekhez viszonyítva 2006-ban is meghatározó volt az iskolai végzettség, a település és a származás befolyása, amelyek szerepe halmozottan jelentkezik a roma népesség esetén.
Digitális megosztottság változása
24
www.worldinternetproject.net
96
Forrás: WIP 2002-2004-2006
A BME-ITTK kutatói (Kollányi-Székely, 2006) által létrehozott IKT használati index az alábbi eszközök, illetve funkciók használatát tükrözi: számítógép, internet, mobiltelefon, WAP, e-mail. A megkérdezettek a fentiek közül átlagosan kevesebb, mint két IKT eszközt használnak. A hozzáférésnél megfigyeltek a használatot tekintve is részben igaznak bizonyultak. A hozzáféréshez hasonlóan a használat tekintetében is elmondható, hogy az általuk vizsgált csoportok kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Az adatok tükrében itt is jól látható, hogy a romák erősen alul reprezentáltak az IKT eszközökhöz való hozzáférés tekintetében. A kistelepülésen élők felzárkózása 70 százalékos, a romáké megközelítőleg 50 százalékos, az idősek azonban még csak 20 százalékos szinten van.
Hátrányos helyzetű csoportok
Hozzáférés Használat (db) (db)
Roma
1,3
0,9
Idős
1,8
0,4
Kistelepülésen 2 lakó
1,3
Főátlag
1,7
2,5
Forrás: WIP 2004
Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) szerepe a különbségek felszámolásában
Az Európai Unióban felismerték azt a folyamatot, melyben a szociálisan leszakadt csoportok hátrányos helyzetük következtében „információban szegényekké” válnak. Az információs társadalomból való kirekesztettség pedig egy sor további fontos társadalmi aktivitásból zárja ki őket, ami pedig tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségüket. Az IKT használat ma már elengedhetetlen az érvényesüléshez, így meg kell találnunk azokat az eszközöket, tudás-közvetítő elemeket, amellyel a roma népességet is be lehet
97
vonni az információs társadalomba. Ferge kiemeli (Ferge, 2000), hogy az exclusion nemcsak anyagi szegénységről, hanem más forrásokból, lehetőségekből, cselekvésekből, jogokból való kirekesztettséget is jelent. A fogalom utal a társadalom felelősségére, az integráció fontosságára, illetve az integráltság ellen ható folyamatra, a kirekesztésre.
Az oktatáshoz való hozzáférés
Az oktatás az integrációnak az elsődleges színtere, egyben a felfelé való mobilizációnak is előfeltétele. Ezért a roma gyerekek iskolai oktatása, annak minősége és eredményessége rendkívül fontos a későbbi társadalmi integráció szempontjából. Az utóbbi évek nagy szociológia kutatásai (KertesiKézdi, 1996; Havas-Kemény-Liskó 2002; 2004) megállapították, hogy a roma tanulók kevés iskolai sikereit és magas iskolaelhagyásának okait több egymással összefüggő, és egymás hatását felerősítő tényező okozza. A tanulmányok összegyűjtötték és elemezték az összes ezzel kapcsolatos lényeges faktort: az óvoda kiemelkedő szerepét; a település hatását a minőségi oktatásra; az iskola negatív elvárásait, rejtett tantervét, szelektív, sok esetben szegregáló mechanizmusait; a szülők alacsony iskolai végzettségének hatását; a megfelelő motiváció hiányát; a család és az iskola gyakran feszültségekkel teli viszonyát valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés következményeit. Az Oktatási Minisztérium viszonylag jól reagált a problémára, hiszen az elmúlt években az új integrációs politika jogi és intézményi hátterét is kialakította, és megváltoztatta normatív finanszírozási rendszerét. Ez utóbbit az Országos Oktatási Integrációs Központ és Hálózat biztosítja, mely 2003. évben kezdte meg működését. A Hálózat a budapesti koordináló iroda mellett három regionális irodával (Észak-Magyarország, Észak-alföld és Dél-Dunántúl régiójában) és számos bázisintézménnyel működik. Az oktatásban résztvevő roma tanulók számát az adatvédelmi törvény következtében hiányzó hiteles adatok hiányában nem lehet pontosan megmondani. Pontos adatok hiányában legfeljebb trendekre lehet következtetni a roma kisebbség részvételét illetően. Ezek szerint a középiskolát végzettek aránya a roma népesség körében is emelkedett, azonban ez a számarány még mindig rendkívül alacsony. Még mindig túl magas körükben a középiskolát végzettség nélkül elhagyók aránya, és túlságosan alacsony a felsőfokú oktatási rendszerbe bejutó, illetve azt elvégző fiatalok száma. Ennek következtében arra is csak közelítő adatok szolgálnak, hogy megbecsüljük azoknak a roma diákoknak és felnőtteknek a számát, akiket az információs társadalom tagjainak tekinthetünk, illetve akik kimaradnak az információs társadalom nyújtotta előnyökből.
98
Országos kutatások kimutatták (Stigmata, A roma diákok áldatlan 2004; Havas-kemény-Liskó, 2004), hogy sok helyzete kapcsán két – településen a lakóhelyi szegregáció következtében informatikai eszközökre épülő homogén roma iskolák (spontán, önszándékán program is elindult Északkívül szegregálódott iskolák) alakultak ki. Más Magyarország elmaradott iskolákban, ahol jelentős arányban tanultak nem térségeiben. A Sityipe (Nyitott roma diákok egymással párhuzamosan roma és Kapuk) program általános nem roma osztályok (szegregált osztályok) jönnek iskolások számára, míg a létre különböző oktatási formákra (pl. nem Digitális Középiskola a romákat megcélzó emeltszintű nyelvoktatás, vagy középfokú oktatásból kieső etnikai, romákat megcélzó felzárkóztató oktatás) roma gyerekek számára nyújt való hivatkozással. Magyarországon 2004-ben a támogatást. kutatások szerint közel 700 szegregált roma osztály volt. Ráadásul a korszerű számítógépek alacsony száma, az internet és a tanulást segítő szoftverek használatának hiánya is leginkább a vidéken, szegregált iskolákban és osztályokban tanuló roma diákokat érinti. Azok a roma diákok, akikkel a normál oktatási rendszer eltérő szocializációjuk vagy másságuk miatt nem tud mit kezdeni, gyakran magántanulói státuszba25 kényszerülnek, amelyből rendszerint már nincs visszaút az integrált oktatásba, így végleg kiszorultak az oktatási rendszerből, és ezáltal rendszerint a lehetőségből is, hogy az információs társadalom tagjává váljanak. Mint az alábbi táblázatból kiderül, különösen a kistelepüléseken élnek ezzel a „megoldással” az iskolák, ennek eredményeképpen a roma diákok erősen felülreprezentáltak a vidéki magántanulók között.
Az iskola jellemzői
Cigány
Nem Cigány/ cigány Nem cigány
%
%
Index
Budapest
4.7
2.5
1.9
Megyeszékhely
2.3
0.6
3.8
Település
25
Habár eredendően a magántanuló státusz létrehozása egy liberális oktatási törekvés eredménye volt, hogy lehetőséget teremtsen a kiemelkedő képességű diákok számára egy rugalmasabb tanmenet követésére, azonban vidéki iskolák gyakran alkalmazzák ezt a formát a problémásnak vélt roma diák eltávolítására.
99
Város
3.3
0.2
16.5
Község
3.1
0.2
15.5
Kisközség
2.1
0.0
Dunántúl
1.0
0.1
10.0
Alföld
4.0
0.3
13.3
Észak
2.4
0.1
14.0
192
187
Régió
N
A felmentett tanulók az összes tanuló százalékában régiókat és településeket tekintve Forrás: Havas-Kemény-Liskó, 2002
A vidéki roma diákok családja rendszerint nem rendelkezik számítógéppel, és ha még rendelkezne is, nincsenek ott a szakképzett tanárok, akik ezt a tanulási folyamatot segíteni, stimulálni tudnák. Ez alapján elmondhatjuk, ma Magyarországon a roma magántanulók azok, akik leginkább ki vannak zárva az információs társadalomból. Hasonló problémát jelent a roma tanulók magas száma a speciális igényű diákok számára létrehozott oktatási intézményekben és osztályokban.
IKT eszközök az oktatásban
A magyar oktatási rendszer általános gyengeségét a legújabb PISA 2003 (Programme for International Student Assesment) vizsgálatok is jól mutatják (OECD, 2004)26. A 15 éves korosztályra vonatkozó olvasási, szövegmegértési, matematikai, számítástechnikai és természettudományos képességeket és készségeket tesztelő feladatokban a magyar diákok az OECD átlagánál messze gyengébben teljesítettek. A nemzetközi összehasonlítás szocio-ökonomiai státusz indexe27 szerint a szülői háttér nagymértékben befolyásolja a tanuló 26 27
Http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2005-01-vt-Felvegi-Gyorsjelentes.html OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176
100
teljesítményét, de nem feltétlenül vezet gyenge eredményhez más országokban. Hazánkban ennek ellenére ez az OECD átlagához képest is kiemelkedően meghatározó a származásból eredő esélyegyenlőtlenség, amely az iskolai tanulmányok végzésével párhuzamosan nő, és nagymértékben meghatározza a tanuló teljesítményét. Ennek kiküszöbölésében sokat segíthetne az IKT eszközökhöz és internethez való hozzáférés, amelynek az önálló tanulásban is nagy szerepe lehet, valamint a hatékony eInclusion programok. A magyar oktatási rendszerben folyamatosan változó szemléletnek megfelelően, míg a kilencvenes években az iskolák infrastrukturális ellátottságának a növelését helyezték a középpontba, utána hamar szükségessé vált a tanárok felkészítése, képzése, hogy legalább alapszinten ismereteket szerezzenek az IKT eszközök használatától. Ezt követően 2000 elején irányelvek szintjén már kívánalom lett az oktatási rendszerben, hogy egyre szélesebb körben építsék be az oktatók az IKT eszközök alkalmazását az oktatásba, ezáltal is modernizálva annak tartalmát és módszereit. 2002-től kezdődően már központilag is követelménnyé vált az IKT alapú oktatás a különböző tantárgyak esetén. Azonban a forráshiánnyal küzdő települések vidéki, falusi iskoláiban, ahol különösen magas arányban találunk hátrányos helyzetű roma gyerekeket, rendszerint minden szempontból az átlagosnál jóval rosszabbak az oktatás feltételei. Ezekben az alapfokú oktatási intézményekben a tartalmi, módszertani megújulás még mindig komoly akadályokba ütközik (Kárpáti, 2006).
Alacsony képzettségűek az információs társadalomban
A lakosság képzettségi színvonala – legalábbis az iskolai végzettség mutatói szerint – javuló tendenciát mutat – állítja az Oktatási Minisztérium (OM) anyaga az egész életen át tartó tanulásról. „A munkaerő-piaci szempontból legfontosabb 25-64 éves népesség körében 1998 és 2002 között 8%-kal csökkent a legfeljebb általános iskolát (8 osztályt) végzettek aránya (37 százalékról 29 százalékra), miközben kb. ugyanilyen mértékben emelkedett a középfokú végzettségűek aránya (50-ről 57 százalékra). A munkaképes korú lakosság képzettség szerinti összetétele az OECD mutatók szerint a középfokú és annál alacsonyabb iskolai végzettség tekintetében jónak mondható. A középfokúnál alacsonyabb végzettségűek aránya 29%, míg az OECD átlag 32, a középfokú végzettségűek aránya 57 százalék, míg az OECD átlag 44 százalék.” Az, hogy a társadalom egy jelentős csoportja nem volt képes elsajátítani az informatikai kompetenciákat megmutatkozik a munkaerőpiacról való távollét arányaiban is. Magyarországon alacsonynak tekinthető más országokhoz képest a legfeljebb általános iskolát végzettek foglalkoztatottsági
101
aránya is. (A 25-64 év közötti legfeljebb általános iskolát végzettek közül csak minden harmadik foglalkoztatott.) A digitális megosztottság szorosan összefügg az iskolai végzettséggel. Ezt nemzetközi és hazai kutatások egyaránt kiemelik. Az Eurostat adatai szerint Magyarország elmaradottabb mind a számítógép, mind az internethasználat számarányaiban az európai átlagtól. A legalacsonyabb végzettségűek, és a munkanélküliek körében hazánk a huszonöt európai ország közül az utolsó helyen van. Míg átlagosan a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezők 61 százaléka nem rendelkezik semmilyen informatikai ismerettel, addig Magyarországon ez az arány 83 százalék. A World Internet Project adatai szerint a közép és felsőfokú végzettségűek többsége használ számítógépet (69-82 százalék), addig a szakmunkások csupán 31 százaléka, illetve a legfeljebb általános iskolát végzők mindössze 28 százaléka. A korábbi évek állapotához viszonyítva megállapítható, hogy az iskolai végzettség hatása is gyengült valamelyest az elmúlt években.
Számítógép-használók aránya az iskolai végzettség szerint 81% 79%
Felsőfokú
66% 69% 64%
Középfokú
52%
2006 2004
31%
2002
26%
Szakmunkásképző
16% 28% 24%
Legfeljebb nyolc általános
20% 0%
20%
40%
60%
80%
Számítógép-használók aránya az iskolai végzettség szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006
100%
102
Az internethasználók aránya minden iskolai végzettség szerinti csoportban növekedett a vizsgált években, a szakmunkásképzőt végzettek esetében ez az arány megduplázódott 2002 óta (8 százalékról 17 százalékra változott), de nagymértékű növekedést találunk a középfokú végzettséggel rendelkezők között is.
Internethasználók aránya az iskolai végzettség szerint 73% 68%
Felsőfokú
51% 55% 46%
Középfokú
30%
2006 2004
17% Szakmunkásképző
2002
11% 8% 23% 19%
Legfeljebb nyolc általános
16% 0%
20%
40%
60%
80%
Internethasználók aránya iskolai végzettség szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006
Az fenti ábrán az iskolai végzettség mentén szerveződő egyenlőtlenségek is jól láthatóak, a felsőfokú és a középfokú végzettségűek többségükben (73-55 százalék) már használnak internetet, a szakmunkásképzőt végzetteknek ugyanakkor kevesebb, mint ötöde (17 százalék) szokott internetezni. (A legfeljebb általános iskolát végzettek magas internethasználati arányai abból adódnak, hogy vannak tizenévesek is a mintában, akik most járnak középiskolába, de a befejezett legmagasabb végzetségük az általános iskola.)
103
Részképesség zavarral, fogyatékossággal és hátrányos helyzettel küzdő gyerekek
Az olyan diákok, akik az átlagosnál lassabban tudnak haladni, külön odafigyelést igényelnek egy olyan rendszerben, ahol az egyénre szabott képzés még nem jellemző. A közoktatás, mint tömegoktatás kényszerűen szembesül azzal, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeket támasztanak a jelenleg létező oktatási rendszerrel szemben. Ráadásul az információs társadalom ifjú polgárai az írás, olvasás, számolás alapkészségei mellett a korábbinál is sokrétűbb médiakompetenciát igényelnek. „A sajátos nevelési igényű tanulói csoportok meghatározása a nemzetközi szakirodalomban elsősorban az OECD ún. 3D kategóriarendszere alapján tagozódik. Eszerint sajátos nevelési igényű tanuló az, aki fogyatékos (disability), akinek tanulási nehézségei vannak (difficulty in learning) és/vagy hátrányos helyzetű (disadvantaged).”28 A sajátos nevelési igényű tanulói csoportok esetében a magyar definíció laza és könnyen átjárható definíciós alapot biztosít a fogyatékosság, a hátrányos helyzet és a tanulási nehézségek fogalmai között. A hazai kategóriarendszer az OECD kategorizálása szerinti „tanulási nehézségekkel küzdő” és „hátrányos helyzetű” tanulókat egy kalap alá veszi29. Magyarországon sajátos nevelési igényű tanulónak számít a testi, mozgásszervi, az érzékszervi, az értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos, az autista, a halmozottan fogyatékos, valamint a tanulásban súlyosan és tartósan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkakulia, mutizmus, hiperkinetikus, hiperaktív) tanuló. Az „enyhe fokban értelmi fogyatékos” kategória lehetőséget nyújt az organikus értelmi fogyatékosság és a hátrányos családi, illetve szociális helyzetből adódó, tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek kategóriájának az összemosására. Az enyhe fokban értelmi fogyatékossá minősítést szakértői bizottságok végzik, és bár az 1999-ben módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szigorított szabályokat ír elő a minősítési eljárásra nézve, a szakmai vizsgálati protokoll nem egységes. A szakértői bizottságokban 86 IQ-pont mellett már fogyatékosnak minősítenek valakit, holott a nemzetközileg elfogadott határérték 70 IQ-pont. Míg Európában az általános iskolások 2,5-3 százaléka regisztrált fogyatékos (testi és szellemi), addig Magyarországon 2003/04-es tanévben az 28
Keller Judit-Mártonfi György: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. In: Halász Gábor (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Jelentes2006-19_egyenlotlenseg. A fejezet alapját ez a tanulmány adja. 29
Többlettámogatást rendel az oktatásukhoz és nevelésükhöz.
104
iskolások 5,8 százaléka tanult speciális tantervű intézményekben vagy osztályokban. A teljes általános iskoláskorú népességhez viszonyítva, 3,3 százalékuk enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősítve a populáció számára létrehozott kisegítő/speciális tantervű iskolákban tanult. Az elmúlt évtizedekben ez az arány egészen a legutóbbi évekig folyamatosan nőtt. Míg 1988/89-ben még mintegy 32 500 enyhe értelmi fogyatékosnak minősülő gyereket képeztek a speciális alapfokú iskolák, 1990 és 1999 között a kétszázezerrel csökkenő általános iskolai populációhoz képest a kisegítő tagozatokon tanulók száma 1700-zal nőtt. Az elmúlt 4 tanév során a teljes általános iskolás népességen belül évről évre több fogyatékost regisztráltak: 2001/02-ben a tanulók közel 4,8 százalék, 2002/03-ban 5,3 százalék, 2003/04-ben 5,9 százalék és 2004/05-ben 6,3 százalék rendelkezett valamilyen fokú és formájú fogyatékossággal. Az értelmi fogyatékosnak nyilvánított tanulók számának 4 év alatti 9 százalékos csökkenése mellett ugyanis két kategóriában – diszlexia és egyéb részképesség-zavar, súlyos magatartási, tanulási zavar – ugyanezen idő alatt nagyjából háromszorosára emelkedett a diákok száma. Megnevezés
febr.01
márc.02
ápr.03
máj.04
31 765
31 332
30 515
28 450
3 834
3 850
3 695
3 863
Nagyothalló
364
569
563
597
Siket
402
386
359
358
Gyengénlátó
308
227
272
296
Vak
102
111
109
104
Mozgássérült
392
387
504
481
1 143
1 121
1 345
1 291
151
130
188
118
30
36
32
38
167
67
133
133
75
67
53
45
275
317
263
271
51
35
37
34
Enyhén értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos
Beszédfogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos, gyengénlátó Enyhén értelmi fogyatékos, vak Enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló Enyhén értelmi fogyatékos, siket Enyhén értelmi fogyatékos, mozgássérült Középsúlyos értelmi fogyatékos,
105
vak Középsúlyos értelmi fogyatékos, siket
33
29
34
30
Középsúlyos értelmi fogyatékos, mozgássérült
83
131
121
124
5
5
10
13
420
514
564
597
Diszlexia, egyéb részképességzavar
5 319
8 745
12 079
16 550
Súlyos magatartási, tanulási zavar
1 262
1 923
3 181
3 529
46 181
49 982
54 057
56 922
944 244
930 386
909 769
887 785
4,9
5,4
5,9
6,4
Siket-vak Autista
Összesen Összes tanuló száma
Összes tanulón belül a fogyatékosok aránya (%)
A tanulók fogyatékosság szerinti nyitó adatai az általános iskolai feladat ellátási helyeken,* nappali tagozaton, 2001/02–2004/05 Forrás: OM 2001/02, 2002/03, 2003/2004, valamint 2004/2005-ös oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Mind a gyógypedagógiai tanterv szerint oktatott, mind az integráltan nevelt gyerekeket beleértve. A helyi önkormányzatoktól a szülők szociális támogatást igényelhetnek, ha a család fogyatékos gyereket tart el. A fogyatékos gyerekeket nevelő családok támogatása szükséges és fontos feladat, de a támogatási rendszer elszámoltathatóságának hiánya miatt a szülők olykor ragaszkodnak ahhoz, hogy gyerekük a fogyatékosok között tanulhasson, mint enyhén értelmi fogyatékos. Ez ördögi kör, amely kioltja a szakmapolitikai törekvéseket. Sajátosan magyar jelenség a roma kisebbség igen erőteljes szegregációja a közoktatásban. A nyílt elkülönítési módok mellett burkolt eszközökkel szegregálják a cigány tanulók jelentős hányadát. A roma kisgyerekeket a nem romákhoz képest nagyjából tízszeres arányban iskolázza be speciális tantervű, régi nevén kisegítő általános iskolákba, holott az értelmi fogyatékosság előfordulási gyakorisága nyilván nem különbözik ilyen mértékben a roma és nem roma lakosság között.
106
A legújabb becslések szerint a tanköteles korúak 15 százaléka roma származású lesz. Ehhez képest a roma gyerekek aránya a speciális tantervű (kisegítő) osztályokban országos szinten 80 százalék fölöttire becsülhető. A roma gyerekek enyhe fokban értelmi fogyatékosnak bélyegezve reménytelenül indulnak a munkaerőpiacra, és a továbbtanulásuk is csodaszámba megy. Európában a fogyatékosok aránya az oktatási rendszerben 2,5-3 százalék, ezzel szemben Magyarországon az enyhe értelmi fogyatékos kategóriába soroltak aránya is meghaladja a 3 százalékot, a teljes fogyatékos népesség pedig 5-6 százalékot tesz ki. Ez akár százezer olyan embert is kivon a magyar foglalkoztatottak köréből, aki valójában szellemileg teljesen ép. A hazai közoktatási rendszer több szempontból sem biztosítja a különböző típusú fogyatékossággal élők képesség- és készségfejlesztési, oktatási méltányosságát. A fogyatékosokat elkülönítve, specializált intézményekben képzik, ahol igen magas színvonalú pedagógiai eszköztárral nevelik őket. Az elmúlt évtizedekben végzett empirikus kutatások viszont azt mutatták, hogy ez még így sem hatékony: az izolált iskolák hátráltatják a fogyatékos gyerekek későbbi társadalmi beilleszkedését. A társadalmi működés „normál hétköznapjaitól” elkülönítetten nevelt tanulók nehezen igazodnak el a fogyatékos szubkultúra határain kívül. Ez meghatározó hátrányokat eredményez számukra a munkaerőpiacon és a társadalmi interakcióban. A fogyatékosok közoktatása nem terjed ki az összes fogyatékosra. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyerekek számára nem biztosított az iskolarendszerű szolgáltatás egyetlen változata sem. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek nem kerülnek kortárs közösségbe, hanem a szakszerű felügyelet teljes hiányát. Kutatók és szakértők azt a fajta integrációt, amely csak statisztikailag valósul meg, és nem jelenti a fogyatékos személyek integrált keretek között történő adekvát ellátását, „rideg integrációnak” nevezik. Az ún. integrált intézményekben gyakran hiányoznak az integrált nevelés tárgyi és személyi feltételei. Az integrált nevelés sikerét és megvalósítását tovább nehezíti, hogy az ép tanulók szülei nem támogatják az integrált oktatás folyamatát, és a gyakorló pedagógusok többsége sem szimpatizál az integráció eszméjével. A befogadás csak akkor valósulhat meg, ha az egész intézmény felvállalja az integrált nevelés-oktatást, és ezzel az iskola alkalmassá válik a normáktól eltérő, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, illetve a bármilyen területeken tehetséges tanulókkal való bánásmódra is.
107
IV. Állami szerepvállalás a befogadó információs társadalomért
Fizikai infrastruktúra - Közháló, eMagyarország, Sulinet programok
A Közhálót az egykori Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) gondozta, az internetes infrastruktúra kiépítése a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) kiemelt programja, mivel olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyek az ország társadalmi, gazdasági és szociális fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak. A program megfogalmazói kiemelt szerepet szánnak a kistelepülések és az ott lévő közintézmények modernizációjának, az esélyegyenlőség biztosításának, az aprófalvak lakosságmegtartó képességének, az információs társadalom kiszélesítésének. A feladat megoldása két fő programelemen keresztül valósul meg. Egyrészt a már 1996-ban elindult, de a kistelepüléseket kevésbé elérő (1.) Sulinet integrálása és továbbfejlesztése, másrészt a (2.) nyilvános közösségi hozzáférési pontok hálózatának – Köznet – kialakítása révén. Az utóbbi célkitűzés értelmében az e-Magyarország pontok program keretében Magyarország településein nyilvános közösségi hozzáférési pontoknak kell a felhasználók rendelkezésére állni, amelyek (alap)szolgáltatásaik egy részét tekintve egységesek és innovatívak, ugyanakkor a lehetséges plusz feladatokat és szolgáltatásokat (ezen keresztül fenntarthatóságukat) tekintve sokszínűek. Fontos újításként fogalmazódik meg a hozzáférési pontokon az ITmentorok, a szakképzett segítők biztosítása, akiknek az a feladata, hogy az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutásban, a lehetőségek megismerésében, megértésében és birtokbavételében személyes jelenléttel és segítséggel támogassák az internet használatában kevésbé gyakorlott polgárokat.
Közháló program Az informatikai Közháló az információs társadalom kialakításának egyik legfontosabb infrastrukturális alapeleme. A Közháló olyan központilag ellenőrzött infokommunikációs hálózat, amely esélyt biztosít arra, hogy az állampolgárok hozzáférhessenek az interneten keresztül elérhető információkhoz és szolgáltatásokhoz. Az informatikai Közhálóra kapcsolt közösségi elérési pontokon a magánszemélyek is használhatják az internethálózaton elérhető szolgáltatások által nyújtott előnyöket. A Közháló program elősegíti a szélessávú internetelérés kiterjesztését az ország
108
településeinek túlnyomó többségére; a Közháló révén, a településeken megjelenő elérési többlet kapacitást a szolgáltatók a vállalkozások és az egyéni felhasználók részére is értékesíthetik, ezzel többlet esélyhez juttatva a településeket, és az ott élő polgárokat. Az Informatikai Közháló program célja az 1188/2002. (XI.7.) kormányhatározatban meghatározott közintézmények és szervezetek, úgymint: 1
az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatba be nem vont, a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek,
2
közintézmények,
3
közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek
által nyújtott, nem elsősorban a belső működést, sokkal inkább a „köz” felé nyújtott és a „köz” által élvezett informatikai szolgáltatások igényeinek kielégítése. Felépítését tekintve többszintű, piaci szereplők által versenyalapon nyújtott, minőségi és költséghatékony infokommunikációs hálózatokon biztosított, a kormányzat által létrehozott vagy megbízott szervezetek által felügyelt szolgáltatások összessége. Olyan többszintű hálózatok, amelyek a lehetséges mértékig a piaci szereplők szolgáltatásaira épülnek, a méretgazdaságosság követelményének megfelelően tudnak működni, és beruházás-élénkítő hatással bírnak. Fontos szempont, hogy a Közháló nem állami beruházásként, hanem piaci szereplők szolgáltatásainak igénybevételével valósul meg. A Közháló program célja az Elektronikus Kormányzat Gerinchálózatba be nem kapcsolt helyi közigazgatási szervek, közintézmények, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek szélessávú infrastruktúrájának fejlesztése. A Közháló olyan informatikai hálózat, amely egymással összekapcsolt önálló egységekből, ún. alhálókból áll, ahol az egyes alhálók egymástól függetlenül valósíthatók meg. 2005 szeptemberéig 7300 végpontot tervezett átadni az IHM. 2006 tavaszáig az átadott, működő 6550 végpont
76 százaléka (4981 db) a Sulinet alháló,
24 százaléka (1569 db) a Köznet alháló része.
A 2500 fő alatti településekből 1844 településen egy vagy több végpont van, de 678 faluban egyáltalán nem volt internetcsatlakozás. Összességében a szélessáv biztosítása a Közháló program révén az iskolák tekintetében sikeresnek tekinthető, a hátrányos helyzetű illetve kistelepülések felzárkóztatásában, vagy a hátrányos helyzetű csoportok által látogatott intézmények esetében - a szociális intézmények részesedése a programból 0,8 százalék – azonban kevésbé sikeres.
109
Az eMagyarország pályázat elődjének tekinthető a kifejezetten kistelepülésekre koncentráló, közösségi hozzáférési pontok létrehozását célzó ITP-3 program. A program jóvoltából 5000 főnél kisebb településen működő 250 intézmény (könyvtárak, művelődési házak, non-profit szervezetek) és 1000 főnél kisebb település 500 intézménye nyert számítógépeket és internethozzáférést.
eMagyarország program és értékelése
Az IHM 2003-ban két pályázatot hirdetett meg eMagyarország pontok létrehozása céljából. Az első pályázat az ország egész területén létrehozandó közösségi hozzáférési helyekre vonatkozott, költségvetési kerete 1,6 milliárd forint volt. A második pályázat azokra a kistelepülésekre koncentrált, amelyek a postai szolgáltatással egybekötött internet szolgáltatást kívánták bevezetni, erre 300 milllió forint állt rendelkezésre. A majdnem 2200 sikeres pályázat és egyedi elbírálások alapján összesen 2800 eMagyarország pont jött létre (ezek egy része már korábban is hasonló funkciót töltött be) 2005 végéig, 1,8 milliárd forint támogatással. Az eMagyarország pontok egyik gyengesége, hogy a nyertes pályázók kevés (általában kettő) számítógépet kaptak, így tömeges igényeket nem tudtak kielégíteni. Az eMagyarország pontok „tudásközpontként” való működése sem minden esetben valósult meg. Egyrészt számos helyen nem engedik az adathordozó eszközök: floppy, cd, pen-drive használatát, azaz hosszabb ideig tartó munkára, információ lementésére nem szolgálnak e helyek, csak gyors kapcsolattartásra vagy játékra. Az álló terminálok és kioszkok pedig elvben sem alkalmasak pár percnél tovább tartó informálódásra, inkább csak az internet fontosságának reklámozására jók, nem tényleges használatra. További probléma, hogy e közösségi hozzáférési helyeket a segítő személyzet hiánya miatt a már használók, elsősorban fiatalok veszik igénybe. Mind a technológiai újítások, mind a hazai információs társadalom elterjesztésében jelentős előrelépést jelent, hogy az e-Magyarország pontok szélessávú hozzáférést biztosítanak, azaz a közösségi elérés lehetősége mellett az IHM célja volt az is, hogy azokon a területeken is kiépüljön a nagy sávszélességű internetszolgáltatás, ahol piaci okok miatt eddig nem valósult meg. Ezt a célt több eszköz is szolgálta: a szélessávú fejlesztéseket a 2003. évtől kezdve adókedvezmény segíti, 2003-ban magyar forrásból, 2004-ben uniós forrásból került kiírásra olyan pályázat, amely résztámogatást biztosított a fejlesztésekhez. Végül fontos hatása van a Közháló Programnak is, melynek keretében 2006-ig többek között minden magyar település önkormányzata szélessávú internetkapcsolathoz jutott.
110
A már meglévő hozzáférési pontok – teleházak, könyvtárak, internetkávézók, telepostaházak, nyitott iskolák, stb. – integrálása, szolgáltatásbővítése révén, valamint az e-Magyarország pont speciális feltétel- és szolgáltatási rendszerének követelményei szerint létrehozott új teleszolgálati helyek egységes hálózatot alkotnak, amelyeknek közös jellemzői az alábbiak: 1
szélessávon érik el a hálózatot,
2
nyilvános hozzáférést és számítógép-használatot biztosítanak,
3
a közcélú felhasználást helyi közösségi, ill. állami kontroll garantálja,
4
egységesen nyújtanak egy meghatározott – „szabványosított” – szolgáltatási kört,
5
hálózati szolgáltatási rendszerben működnek,
6
szakképzett segítő, szolgáltatás-közvetítő áll rendelkezésre.
A Köznet részét képező eMagyarország pontok egységes minimális szolgáltatásai: meghatározott időben rendelkezésre álló, önköltségi áron biztosított internethozzáférés, regisztrált látogatók számára freemail címen keresztül történő levelezés lehetőségének biztosítása, az IHM által biztosított anyagokhoz (egységes eMagyarország információs nyitólap, EU információs adatbázis, ECDL tananyag, stb.) történő hozzáférés.
111
A Közháló végpontjainak megoszlása településtípusonként A Közháló programot, de szélesebb értelemben véve a magyar információs társadalom erősödésének lehetőségeit erőteljesen befolyásolja a hazai települési struktúra, amit a nagymértékű szétaprózottság, a kistelepülések magas aránya jellemez. A magyarországi települések méret szerinti kategorizálását, illetve a lakosság ezen besorolás szerinti megoszlását az alábbi táblázatok, illetve diagram mutatja.
Méretkategória
Település ek száma (db)
Település ek számarán ya
Lakosság száma (fő)
Lakosság aránya
1.000.000 fölött
1
0,00%
1.749.389
17,20%
100.001-1.000.000
8
0,30%
1.175.041
11,50%
50.001-100.000
12
0,40%
768.375
7,50%
25.001-50.000
25
0,80%
830.314
8,20%
20.001-25.000
17
0,50%
380.645
3,70%
15.001-20.000
28
0,90%
487.459
4,80%
10.001-15.000
51
1,60%
618.273
6,10%
7.001-10.000
46
1,50%
397.763
3,90%
5.001-7.500
90
2,90%
549.986
5,40%
2.501-5.000
335
10,70%
1.141.463
11,20%
2.500 és alatta
2.522
80,40%
2.088.870
20,50%
Összesen
3.135
100,00%
10.187.57 8
100,00%
112
A lakosság megoszlása a méret szerinti településtípusonként Forrás: Szélessáv Magyarországon – Stratégia a szélessávú elektronikus kommunikációról. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2004. június
Ha a bontást a 2500 főnél tesszük meg, akkor érdekes példáját kapjuk a Pareto-féle „nyolcvan-huszas” szabálynak. Elmondhatjuk, hogy a települések 20 százalékéban él a lakosság 80 százaléka, és a 80 százalékában él a 20 százaléka.
Méretkategóri a
Települések száma (db)
2.500 fő fölött 2.500 fő alatt
Települések aránya
Lakosság száma (fő)
Lakosság aránya
613
19,6%
8.098.708
79,5%
2.522
80,4%
2.088.870
20,5%
A lakosság megoszlása a méret szerinti, csoportosított településtípusonként Forrás: Szélessáv Magyarországon – Stratégia a szélessávú elektronikus kommunikációról. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2004. június
A lakosság megoszlása településtípusonként 2,50
1,75 1,50
1,18
1,14
1,00
0,77
0,83
0,50
0,38
0,49
0,62 0,40
0,55
Település méretke te gória (fő)
2500 és alatta
2.501- 5.000
5.001- 7.500
7.501-10.000
10.001-15.000
15.001-20.000
20.001-25.000
25.001-50.000
50.001-100.000
100.001-1.000.000
0,00 1.000.000 fölött
Lakosság száma (millió fő)
2,09 2,00
113
A lakosság megoszlása méret szerint csoportosított településtípusonként
A 2500 fő alatti településeket tovább bonthatjuk. Szociológiai megközelítésben a kistelepülések alatt elsősorban a kisközségeket és törpefalvakat értjük, bár a nemzetközi szakirodalom alapján a hazai városok többsége is a kistelepülések közé tartozna. Az 1000 fő alatti települések száma nagyon magas Magyarországon, arányuk meghaladja az 50 százalékot. A Közháló program első fázisának legfontosabb elemeként a távközlési cégek által eddig el nem ért kistelepülések nagy sávszélességű internetes elérésének, behálózásának célja jelölhető meg. Ennek tükrében a Közháló várhatóan valóban fontos társadalmi, gazdasági célkitűzéseket, hatásokat generáló programmá válik/válhat. Ezt mutatják azok az általános adatok is, melyek szerint az internetelérés szolgáltatás fejlődését az jellemzi, hogy az idén az internetes cégek már a lakosság 80 százalékát érik el potenciálisan, míg tavaly ez az arány csak 58 százalék volt. (Internet Hungary konferencián (2005 október) elhangzott adat).
Településtípus
Törpefalu
Közh áló elem szá m
%os ará ny
Telep ülés szám a
%os arán y
Lakos ság arány szám a (Bp. nélkül )
484
6%
1.042
33%
10%
1.25 8
15 %
678
22%
3.23 0
38 %
1.279
41%
40%
1.96 6
23 %
127
4%
36%
(0-500 fő) Község (501-1.000 fő) Nagyközség, kisváros (1.001-10.000 fő) Város (10.001-100.000 fő)
114
Nagyváros
656
8%
8
0%
14%
853
10 %
1
0%
0%
8.44 7
100 %
3.135
100 %
100%
(100.000 fő felett) Főváros Összesen
Elemszám település-típusonként
A törpefalvak száma Magyarországon 1042 darab, míg a kisközségek (501-1000 lakos között) száma 678 darab. E két típus adja a hazai települések 55 százalékát, míg a Közháló program által támogatott végpontoknak mindössze 21 százaléka jutott ide. Ugyanakkor lakosság szerint a törpefalvak és a községek mindösszesen 10 százalékkal részesednek az összlakosságból. A legnagyobb elemszámú kategória a nagyközség, kisváros kategóriája, ahol a népesség négytizede, a kapcsolatok 38 százaléka található. A 127 városban közel 2000 kapcsolódási pont van jelen, az arány 23 százalék. Magyarország 8 nagyvárosa képviseli a lakosság 14 százalékát, a kapcsolódási pontok százalékos aránya 8 százalék.
A Közháló végpontok területi megoszlása Az adatbázist régió, megye, településméret és településtípus alapján elemeztük, ezáltal kívántunk egy átfogó képet nyújtani a közháló fajtáiról, a kapcsolat sebességéről stb.
Régió
Elemszám
Százalékos arány
Közép-Magyarország
1.386
16%
Nyugat-Dunántúl
1.141
13%
933
11%
1.301
15%
Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl
115
Észak-Magyarország
1.394
16%
Dél-Alföld
1.048
12%
Észak-Alföld
1.443
17%
Összesen
8.646
100%
Elemek regionális megoszlása
A mellékelt táblázatban látszik, hogy a legtöbb értékelhető eset ÉszakAlföldről, majd fej-fej mellett haladva Közép-Magyarországról és ÉszakMagyarországról érkezett. Megyénként vizsgálódva, egyetlen esetben tűnik fel furcsaság Pest megyében a többit teljesen megelőzve, mintegy 16 százalékos szeletet vág ki a kapcsolódási pontok tortájából. Ez a súlyeltolódás egyrészt Budapest szerepéből adódik, amelyet a továbbiakban részletesebben is bemutatunk.
Megye
Elemszám
Százalékos arány
Bács-Kiskun megye
417
5%
Baranya megye
500
6%
Békés megye
306
4%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
755
9%
Csongrád megye
325
4%
Fejér megye
294
3%
Győr-Moson-Sopron megye
412
5%
Hajdú-Bihar megye
408
5%
Heves megye
325
4%
Jász-Nagykun-Szolnok megye
388
4%
Komárom-Esztergom megye
238
3%
116
Nógrád megye
314
Pest megye
4%
1.386
16%
Somogy megye
553
6%
Szabolcs-SzatmárBereg megye
647
7%
Tolna megye
248
3%
Vas megye
329
4%
Veszprém megye
401
5%
Zala megye
400
5%
Összesen
8.646
100%
Elemek megoszlása megyénk
Összes kapcsolat
Működő kapcsolatok
Elemszám
Százalékos arány
Köznet
2.711
Sulinet
6.008
Ideiglenes Összesen
31% 69% 43
8.762
Elemszám
1.289
22%
4.705
78%
0% 100%
Százalékos arány
0 5.994
0% 100%
Az egyes alhálók elemei
A táblázat adatai alapján látható, hogy összesen 2711 településre jutott el a Közháló, ami 8762 kapcsolódási pontot jelent. Ebből működő kapcsolat 5994 van, ezeknek több mint háromnegyede (78 százalék) sulinetes, a maradék köznetes. A 12. táblázatból kiolvasható, hogy a köznetes kapcsolatok közül alulreprezentáltak azok, amelyek jelenleg is működnek. A működő kapcsolatoknak az összes elemszámhoz viszonyított, viszonylag alacsony számát a törölt kapcsolatok magas száma okozza. A törölt kapcsolatok
117
mögött legtöbb esetben a kisposták megszüntetése állt, amelyeknél a tervbe vett létesítés kivitelezés az intézmények megszüntetése miatt elmaradt.
Az alhálók területi eloszlása Az alábbiakban az alháló típusának megoszlását vizsgáljuk Magyarország 7 régiójában, 19 megyéjében, valamint településeinek méretéhez, és típusához viszonyítva. Régiós bontásban azt találjuk, hogy mindegyik régióban nagyobb arányban található sulinetes alháló, mint köznetes, azonban az eloszlások nem egyformák. A két alháló megoszlása az egyes régiókban a Dél-Dunántúlon a legegyenletesebb, míg máshol jellemzően inkább jelentős különbségeket találunk a Sulinet javára. Ez különösen igaz a közép-magyarország-i régióra. Magától adódik a kérdés, hogy Budapest milyen szerepet játszik ebben az összefüggésben. Településtípusra lebontva azt találjuk, hogy Budapesten sulinetes alháló van 92 százalékban, 6 százalékban Közháló, a maradék ideiglenes. Összesen Közép-Magyarország régióban 1386 kapcsolódási pont van, amelyből 844 budapesti. Az alháló településtípus szerinti bontása azonban ennél többet is megmutathat.
Az alhálók típusa régiónként
118
Régiók
Köznet
Sulinet
Ideiglenes
KözépMagyarország
12%
87%
1%
NyugatDunántúl
38%
62%
0%
KözépDunántúl
31%
69%
0%
Dél-Dunántúl
43%
57%
0%
ÉszakMagyarország
36%
64%
0%
Dél-Alföld
26%
74%
0%
Észak-Alföld
32%
68%
0%
Az alhálók típusa régiónként
Az adatokból jól látszik, hogy a kisebb településeket leginkább a Köznet látja el, míg a városokban egyértelműen a Sulinet az egyeduralkodó, természetesen a több oktatási intézmény miatt. Ezt támasztja alá az is, amikor az átlagos lakosságszámmal vetjük össze a közháló altípusokat: egy átlagos sulinetes pont hatszor nagyobb lakosságszámmal rendelkező településen található, mit egy átlagos közhálós.
Alháló típusa
Átlagos lakosságszám
Köznet
6813 fő
Sulinet
41040 fő
Átlagos lakosságszám az alháló típusa szerint
Megyék szerinti bontásban is találunk különbségeket. Nem meglepően azokban a megyékben, ahol sok kistelepülés található – az előbbi tanulságok megfontolása után – ott viszonylag nagyobb a Köznet szerepe, mint azokban a megyékben, ahol sok város található, vagy olyan nagyváros, ahol sok befogadó intézmény van. Azokban a megyékben, ahol a törpetelepülések
119
aránya magasabb, mint 70 százalék (Vas, Somogy, Veszprém, Baranya, Zala), illetve azon megyék körében, ahol az 500 fő alatti települések aránya magasabb mint 50 százalék (B.A.Z., Tolna, Nógrád) viszonylag nagy a Köznet szerepe, szemben azokkal a megyékkel, ahol alacsony az 500 alatti települések száma (Heves, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok). Ebbe az összefüggésbe, rosszul illeszkedik Győr-Moson-Sopron megye, ahol a törpefalvak aránya meghaladja az 50 százalékot ugyanakkor a Köznet szerepe nem magas, illetve SzabolcsSzatmár-Bereg, ahol viszont alacsony az 500 fő alatti települések száma, mégis a többihez képet jelentős Köznetet találunk. Az egyes alháló típusok megyénkénti megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy a Köznet legtöbb kapcsolati pontját, számszerűen 258-at Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk. Jelentősebb még szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Somogy megyében és Baranya megyében. Kevés köznetes kapcsolódási pont jutott leginkább Komárom-Esztergom megyére, de Csongrád, Fejér, Tolna, Békés sem büszkélkedhet magas számmal. A Sulinet esetében egyértelműen Pest megye a legjelentősebb terület az összes sulinetes kapcsolódási pont 20 százaléka itt található, amiből tulajdonképp kétharmada Budapesten van.
Sulinet hálózat A Sulinet program a “Középiskolai Internet Program” meghirdetésével indult 1996. szeptember 1-én a Művelődési és Oktatási Minisztérium támogatásával. A program célja a decentralizált közoktatás támogatása volt, amely akkor Európában egyedülálló módon, központi költségvetésből, átfogó technikai-tartalmi fejlesztést valósított meg a közoktatás egészére, azaz körülbelül 980 intézményben mintegy 360 ezer diákra, valamint a közoktatás szereplőire (iskolák, fenntartók, minisztériumok, szülők, önkormányzatok, kutatóintézetek, pedagógiai intézetek) nézve. Két év múlva, 1998. szeptember 1-re valamennyi magyarországi középiskola és kollégium, azaz körülbelül 1.200 intézmény bekapcsolódott az internet hálózatba (egy 64 kbit/sec szélességű kapcsolaton keresztül, korlátozásmentesen). A dinamikus indulás után az általános iskolák behálózását, illetve a már elért intézmények további támogatását tűzte ki célul a minisztérium. A program második része valamennyi középiskola számára biztosított egy olyan, helyi hálózatba kapcsolt számítógépes kabinetet, ami átlagban 8 gépből állt (7 munkaállomás és egy nagyteljesítményű szerver), és ami közvetlenül kapcsolódik az internetre. Az újabb támogatás révén nagyjából 12.000 gép került a hazai oktatási rendszerbe, amely az akkori hazai piac mintegy 10 százalékát tette ki. Az általános iskolák igen nagy száma miatt csak az internetes hozzáférés biztosítását tudta felvállalni a minisztérium, szerverek és PC-k biztosítását nem.
120
1999 év elejére a Sulinet program folytatása átmenetileg kétségessé vált (például, a Népszabadság Kiadó felmondta a minisztériummal kötött szerződést a 340 ezer példányban megjelenő Sulinet Magazin kiadására), azonban még ebben az évben újraindult a program, Írisz elnevezéssel. Az új név mögött új stratégiai irány is meghúzódott a fejlesztésben: az új minisztérium inkább a tartalom-szolgáltatásra helyezte a fő hangsúlyt. Ez megmutatkozik a Sulinetre fordított összeg felhasználásában is, hiszen az egyik legnagyobb tételt 1999-ben a tartalom-fejlesztésre fordították, mintegy 700 millió Ft-ot. Viszont, mint ahogy a Sulinet történetének első szakaszára sem volt igaz, hogy nem folyt tartalomfejlesztés, úgy az OM nevével fémjelzett korszakra sem igaz, hogy nem lett volna technikai fejlesztés. Ugyanis a körzeti feladatokat is ellátó nagyobb általános iskolákat internetes laboratóriumokkal bővítették ki, valamint közel 1.000 kisebb alsófokú oktatási intézmény kapott egy-egy számítógépet és nyomtatót központi forrásból. A programnak köszönhetően már 1999 évben elérte a 100 százalékot a behálózott középiskolák aránya, míg a hálózatot elérni képes általános iskolák aránya jelenleg is csak 20 százalék körül mozog. A program első mérlegének megvonására 2000 elején került sor. A program alapvető gondjai az alábbiakban foglalhatók össze:
A rendszer technikai működtetésével kapcsolatos magasak.
költségek igen
Sok településen (számukat 50 körül jelölik meg) nincs megfelelő telefonvonal az internet használatához, ami érinti az ott lévő iskolákat is. Ezek fejlesztése nem megoldott, hiszen a minisztérium nem finanszírozhat Matáv-fejlesztéseket, ugyanakkor a Sulinet program mögött meghúzódó cél szerint pontosan az ilyen hátrányos településen élő közösségek információhoz való jutásának esélyegyenlőségét kellene elősegíteni.
A technikai eszközök, a géppark fejlesztése ellenére is magas az egy számítógépre jutó tanulók száma
Nem állnak rendelkezésre a tanárok, oktatók munkáját segítő, illetve a tanulók ismeretszerzését könnyítő, kiegészítő tudás-tartalmak. Mondhatni, hiába van hálózat, ha az nem a célnak, azaz az oktatásnak megfelelően van kihasználva.
Hiányosnak mondható a pedagógusok felkészültsége az IKT eszközök oktatásban való hasznosítása terén.
Sok ezek közül még ma is megoldásra váró feladat, mint az kiderült a 2003 elején történt országos közoktatási informatikai felmérés – amely
121
összesen 4.200 közoktatási (az óvodákon és a pedagógiai szakszolgálatokon kívüli) intézmény érintésével folyt – eredményeiből. Az oktatási intézmények 98 százalékában találhatók asztali számítógépek, amelyeknek döntő többségét (mintegy 58 százalékát) kizárólag tanulók használják. Abszolút számban kifejezve az iskolákban használt munkaállomások száma meghaladja a 123 ezret, vagyis azokban az iskolákban, ahol vannak számítógépek, átlagosan 30 darab található. A kutatás eredményei szerint a magyar oktatási intézmények mintegy 2 százalékában nem található egyetlen asztali számítógép sem. A hozzáférési, ellátottsági mutatók kedvező aránya mögött azonban az a kép rajzolódik ki, hogy az informatikai eszközök közvetlen megjelenése csak az informatikai tárgyakkal kötődik össze az oktatásban. Szinte egyáltalán nem jelennek meg sem a különböző oktató programok, sem az internet használata a humán tárgyaknál. A válaszadó iskolák közel háromnegyedében soha nem használtak még az elmúlt két esztendőben oktatói szoftvereket magyar nyelv és irodalom, kémia, történelem, földrajz, stb. órákon, míg az internet esetében még ennél is magasabb (80 százalékot meghaladó) arányokat találtunk. Elenyésző azoknak a pedagógusoknak a száma, akik rendszeresen használnak az oktatás során olyan anyagokat, információkat, amelyek az internetről származnak. Azoknak a száma, akik legalább heti gyakorisággal használják erre a világhálót, körülbelül 25.000 körül van. Vagyis a válaszadó intézményekben dolgozó pedagógusokon belül, becslések szerint körülbelül 19 százalék. A jövőben fő cél az eszközök hatékony felhasználásának elősegítése, és annak a szemléletváltásnak az elősegítése, melynek eredményképpen a tanárok és az oktatás egyéb szereplői is felismerik ezen eszközök jelentőségét. Míg három évvel ezelőtt az ország 2530 iskolával rendelkező települése közül mindössze 595 helységben használhattak internetet a tanulók, és a 14 éves korosztály 20 százaléka nem rendelkezett az alapfokú digitális írástudással, mára gyakorlatilag az iskolák teljes köre csatlakozott a Közhálóhoz.
Sulinet program értékelése
Az EU-ban a középiskolások és egyetemisták 85 százaléka használta az internetet 2004 első negyedévében. Ugyanez a munkavállalók körében 60 százalék, a nyugdíjasok között 13 százalék volt. Az EU teljes, 16 és 74 év közötti népességében az internethasználat 47 százalékos volt, áll az Eurostat jelentésében. Hazánkban a 14-17 éves „Sulinet-generáció” 89 százaléka használja az internetet – míg a 60 éves vagy ennél idősebb korosztálynak
122
mindössze 2 százaléka –, így a magyar fiatalok ezzel a használati mutatóval Európa élmezőnyébe tartoznak. A fiatalok személyiszámítógép-használatában látványos növekedés történt: 2000-ben a 15–29 évesek 46 százaléka használt személyi számítógépet, 2004-ben pedig már 70 százalékuk. Régiónként azonban itt is nagy eltéréseket találunk. Legnagyobb arányban a középmagyarországiak használnak számítógépet (78 százalék), de átlagon felüli a Nyugat-Dunántúl számítógép használóinak aránya is (73 százalék). Jóval alacsonyabb ugyanakkor ez az arány Észak-Magyarországon (62 százalék) és Dél-Alföldön (63 százalék). A számítógép-használat terén nem tapasztaltunk olyan nagy mértékű különbségeket az egyes régiók között, mint a számítógéppel való ellátottság terén (Ifjúságkutatás 2000 és 2004). Némiképpen kisebbek az eltérések a számítógép-penetráció és -használat között akkor, ha településtípus szerint vizsgálódunk, bár így is hatalmasnak mondható a budapesti és vidéki számítógép-használó fiatalok arányának 20 százalékos eltérése. Budapest felől a községek felé haladva folyamatosan csökken a számítógép-használók aránya a fiatalok között. Budapesten a fiatalok több mint négyötöde számítógép-használó, a községekben azonban csak a 15– 29 évesek háromötöde. A fiatalok 59 százaléka legalább havonta egyszer szokott internetezni. A legmagasabb az internetező fiatalok aránya KözépMagyarországon (70 százalék), a legalacsonyabb pedig az észak-keleti országrészben – Észak-Magyarország (51 százalék) és Észak-Alföldön (49 százalék). A településtípust vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a budapesti fiatalok 74 százaléka használ internetet, míg a községekben élő fiataloknak csak a 47 százaléka (Ifjúságkutatás 2000 és 2004). Talán meglepő módon, de a kistelepüléseken élők hátrányait egyelőre még az olyan projektek sem tudták hatékonyan csökkenteni, mint például a Sulinet program. Egy hazai kutatás során a gyermekek által végezhető néhány tevékenységet (olvasás, moziba járás, számítógép-használat) vizsgáltak, amelyek jelentősen befolyásolhatják a gyermekek életesélyeit. Az eredmények szerint a gyermekek igen jelentős hányada ki van zárva ezekből az esélyteremtő tevékenységekből: 45,1 százalékuk soha nem olvas a kötelező olvasmányokon kívül más könyvet, nem forgat újságokat, folyóiratokat, nem jár moziba, és nem használ számítógépet. Ezzel összefüggésben a tanulmány egyik megállapítása szerint, „ha a gyermekek, illetve az őket nevelő családok a fogyasztási javak hiányán túl egyfajta civilizációs deficittel is terheltek, az károsan hathat a gyermekek életére is”. Ez azonban már inkább a Sulinet program közvetett hatásának értékelését érinti, magát a Közhálóhoz tartozó infrastrukturális fejlesztés értékelését nem. Utóbbi esetben elmondható, mára gyakorlatilag az iskolák teljes köre csatlakozott a Közhálóhoz.
123
Hátrányos helyzetű csoportokat segítő állami programok
A kormányok célja az információs politikával általában kettős: egyrészt minél szélesebb körű diffúzió (1.) általános versenyképességi és gazdasági célok érdekében, másrészt a (2.) digitális megosztottság csökkentése és az IKT-eszközök használata a hátrányos helyzetű csoportok segítése érdekében. A programok komplexitásuk szerint két csoportba oszthatók: vagy egy-két dimenziót megcélozva törekednek a megosztottság egy bizonyos fajtájának csökkentésére (közösségi hozzáférés fejlesztése, tartalomfejlesztések, jellemző módon a kormányzati szolgáltatások bővítésével), vagy komplex programok, amelyekben lehetőség szerint az összes fontos dimenzió szerinti hátrány csökkentésére találhatók elemek. Külön csoportot alkotnak azok a programok, amelyek speciális, hátrányos helyzetben lévőnek tekintett csoport (idősek, fogyatékkal élők, kisebbségek) „felemelését” célozzák meg30. Ezek a hátrányos helyzetű csoportok általában nem csak az IKT-használat szempontjából vannak lemaradva a társadalom egészéhez képest, hanem a hagyományos egyenlőtlenségi dimenziókban is. Ha általános helyzetképet akarunk vázolni, elmondható, hogy hazánkban számos jó kezdeményezés történt a területen, ám ezek legtöbbször csak az érintettek igen csekély százalékához jutottak el. A hátrányos helyzetű célcsoportok számára még mindig drága a számítógépes és egyéb infrastruktúra. Sokba kerül az internethozzáférés, főként a napi 4-6 órában végzendő távmunkához igen hasznos szélessávú internet. Magyarországon sokakat egyszerűen nem vonz az internet, tehát sokan megengedhetnék maguknak, hogy internethozzáférésre költsenek, de nem érdekli őket, idegenkednek tőle, stb. Sokan nincsenek tisztában, milyen lehetőségeket kínál a világháló, milyen előnyük származhat az internethozzáférésből. A hátrányos helyzetű állampolgárokkal tudatni kell, hogy milyen lehetőséget nyújt nekik a világháló. Egyre égetőbb szükség van a nemzetközi gyakorlatban egyre elterjedtebb, hazánkban azonban egyelőre még gyermekcipőben járó elektronikus ügyintézési lehetőségek, az állampolgárok és
30
Angelus Róbert, Fábián Zoltán, Tardos Róbert (2004): Digitális egyenlőtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai, in: Társadalmi riport 2004, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest, TÁRKI, 309-331.
124
az (ön)kormányzat közti online kialakítására.
kommunikációs
csatornák és
tranzakciók
Az infrastruktúra persze mit sem ér, ha az érintettek nem rendelkeznek a technológia használatához szükséges ismeretekkel, így elsőrangú feladat lenne a megfelelő ismeretekkel még nem rendelkező személyek képzése, a szakirányú oktatással foglalkozó szervezetek, cégek állami támogatása. Mivel a gyermekek fogékonyabbak a technológia újdonságai iránt, könnyebben elsajátítják a gépekkel való bánásmódot, a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekeket mindenképpen kiskoruktól be kell vonni a számítástechnika rejtelmeibe, hogy felnőttként ez már ne okozzon számukra gondot. Rendkívül fontos hangsúlyt népszerűsítésére: az érintetteket a lehető legtöbb fórumon és csatornán keresztül meg kell ismertetni azzal, hogy, milyen előnyeik származhatnak az egyes technológiai eszközök, alkalmazások használatából; mely ismeretek szerezhetők meg távoktatás formájában, mely munkatípusokat lehet távmunkában végezni stb. A rászorulóknak tisztában kell lennie azzal, hogy melyek azok a szervezetek, alapítványok, klubok, sportegyesületek, amelyekhez fordulhatnak, milyen törvények vonatkoznak rájuk. Fontos, hogy az interneten minden számukra fontos információ meglelhető legyen: rendelhessenek gyógyszert, gyógyászati eszközt, és itt jelenthessék be, hogy segítőkre, szociális munkásokra van szükségük ("szociális munkásközvetítő hálózat"). Az online tartalom természetesen a háttérintézmények számára is fontos: az orvosoknak, a hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek, az esetleges szponzoroknak, akik így megtudhatják, hogy pontosan
fektetni
az
IKT-nyújtotta
lehetőségek
Kulcskompetenciák A TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) "A tudás -- esély" elnevezésű zászlóshajó projektje alapvetően a felnőtt lakosságnak azt a részét tekinti célcsoportjának, amely a kulcskompetenciák terén súlyos elmaradásokkal küzd. Ennek széles a spektruma az írás-olvasás hiányosságaitól a digitális írástudás alapjainak deficitjéig. A projekt emellett a szakképesítéssel nem rendelkezőknek és nagyon alacsony iskolázottságúaknak is figyelmet szentel, valamint előnyben részesíti a gazdaságilag leszakadó rurális térségek lakóit. Ugyan nem tekinthető kimondottan az e-inclusiont célzó programnak, de kiemelten támogatja azokat a (részben digitális írástudás) képzéseket, amelyeket a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékkal élő személyek speciális készségfejlesztési igényeihez illeszkedően alakítanak ki. Ebben az esetben a majdani pályázati támogatás intenzitása nagyobb, néhány esetben elérheti a 100%-ot. A "Lépj egyet előre!", a "Munkaerőpiaci kulcskompetencia-fejlesztés" és a "Munkahelyi képzések" alprogramok a tervek szerint 2013-ig 737.700 résztvevőt érintenek, és az ő támogatásukra nyújtott 96.400 millió Ft részben az e-befogadás ügyét fogja szolgálni.
125
milyen alapítványnak adakoznak és, hogy pénzük hogyan kerül felhasználásra; amely természetesen növelhetné a további „adakozó kedvet”. Magyarországon jelenleg nincs olyan középfokú távoktatás, melyre a mozgáskorlátozottaknak, az alulképzett munkanélkülieknek szüksége lenne. A MEOSZ OTTI-hoz hasonló intézmények létrehozása szükséges, amelyeknek elsődleges feladata a rászoruló állampolgárok távoktatása (esetleg felkészítése a távmunkára). A kezdeményezések támogatása gyakran koncepció nélküli. Új projektek beindítására léteznek pályázati lehetőségek, de szükség lenne arra is, hogy a már működő szervezetek is könnyebben tudjanak támogatást szerezni üzemeltetésre, fenntartásra. Állami szerepvállalás, az üzleti szféra komoly támogatása szükséges ahhoz is, hogy új elképzelések szülessenek és valósulhassanak meg. A nyugaton már bevált projektek magyarországi alkalmazására van szükség; kormányzati és uniós források bevonásával hazánkban is megvalósítható lenne számos példa értékű kezdeményezés. Számos olyan kezdeményezésről tudunk, amely jó ötletek alapján, segítő szándékkal születtek, de összességükben mégsem működőképesek. A projektek által megcélzott célcsoportok nem voltak beavatva a programba, így a kialakításkor nem is vették figyelembe igényeiket, elképzeléseiket, és végül éppen számukra nem lett használható, működő a kezdeményezés. A hátrányos helyzetű állampolgárok életminőségén, foglalkoztatottsági helyzetén javító programok minden szakaszában: azok eltervezésekor, megalkotásakor, a projektek tesztelése és elindítása során is az érintettek és az érdekvédelmi szervezetek bevonására van szükség. A számukra készítendő eszközök, alkalmazások előállításában is támaszkodni kell a segítségükre, hiszen ők tudják a legjobban, hogy milyen eszközökre van szükségük.
Pályázatok az IHM korszakban
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) több olyan pályázatot kezdeményezett, amelynek célja a fogyatékkal élők életkörülményeinek és esélyeinek javítása volt. Ezen programok keretében 55 fogyatékkal élő gyermeket oktató és integrált intézmény jutott számítógépekhez, speciális informatikai eszközökhöz és szoftverekhez. Közösségi internethozzáférési pontok nyíltak fogyatékossággal élők civil szervezeteinél, illetve oktatási intézményeiben. A Minisztérium a terültet képviselő civil szervezetek hatékonyabb működése érdekében több, mint 50 szervezet számára digitális írástudás és pályázatmenedzsment tanfolyamot hirdetett a Tempus Közalapítvánnyal együttműködve. A nem speciálisan e területen indított pályázatok közül ki kell emelni az ún. távmunka pályázatot, ahol a nyertesek jelentős része fogyatékkal
126
élők
számára
biztosít
új
munkalehetőséget.
Hátrányos helyzetű településeken élők és romák
A hátrányos helyzetű társadalmi csoportokon belül két további kiemelt célcsoport jelent meg a minisztérium politikájában: a hátrányos helyzetű településeken élők és a romák csoportja. Mindkét területen hangsúlyos volt a támogatáspolitikában az informatika és oktatás kapcsolatának erősítése, hiszen mindkét csoport estén kimutathatóan jelentős a lemaradás iskolai végzettség és iskolai mobilitás lehetőségeinek terén. Az oktatás területén az információs társadalom olyan lehetőségeket tesz elérhetővé, amelyekhez eddig csak a többségi társadalom szerencsésebb tagjai fértek hozzá. A regionális esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a minisztérium a szükséges alapfeltételként jelentkező hozzáférés és a legjelentősebb mobilitási tényező, a tudás-ismeret és oktatás területén indított további programokat.
Közösségi internethozzáférési programok
Az IHM működésének első pályázati sorozatából a közösségi hozzáférések létesítését támogatta az eEsély nevű program IHM-ITP-3 jelű pályázata, melynek keretében közösségi internetelérési pontok létrehozására nyerhettek el támogatást az önkormányzatok, könyvtárak, közösségi házak illetve non-profit szervezetek. A pályázat eredményeként 250 nonprofit szervezet, könyvtár, illetve művelődési ház - melyek többsége 5000 főnél kisebb településen működik - nyert el 3-10 darab számítógépet és internethozzáférést, és ezáltal biztosítja a közösségi internethozzáférési pontok üzemeltetését. További, több mint 500, jórészt 1000 főnél kisebb település önkormányzata nyert szintén ezen pályázat keretében 1-3 darab asztali számítógépet és internethozzáférést. A pályázat folytatásának tekinthető az eMagyarország Program. A magyarországi települések infrastrukturális helyzetének javítását szolgálta a Közháló Program, ennek keretében a települési önkormányzatok jutottak szélessávú internetkapcsolathoz.
Oktatás
A regionális esélyegyenlőtlenségek csökkentésének másik fő eszköze az oktatás. E cél megvalósítása azonban nem választható el a digitális írástudás céljaitól. Azok a programok, amelyek a digitális írástudáshoz hozzájárulnak, egyúttal megalapozzák az informatikai eszközök használatát az oktatásban és a készségfejlesztésben. Ezen a területen a tárca -
127
az Oktatási Minisztériummal szoros együttműködésben valamennyi szintjét érintő programokat indított.
-,
a
közoktatás
Óvodák számára indult az ún. Brunszvik Teréz program, melynek keretében első lépésben 269 hátrányos helyzetű településen működő óvoda jutott a nevelést és a készségfejlesztést támogató eszközökhöz. Az általános iskolák számára a minisztérium informatikai eszközparkjuk bővítése és az oktatásban felhasználható szoftverek beszerzése érdekében írt ki pályázatot, melynek keretében 52 nyertes pályázó jutott összesen 260 számítógéphez, illetve szoftverbeszerzést segítő pénztámogatáshoz. A pályázaton előnyt élveztek a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák. A középiskolák számára több programot hirdetett meg a tárca, melyek szorosan kapcsolódnak az Oktatási Minisztérium Sulinet Digitális Tudásbázis programjához, annak infrastrukturális alapját képezik. A pályázatok keretében több mint 1200 középiskola jutott az oktatást segítő prezentációs eszközökhöz, illetve nagy mennyiségű adattovábbítást biztosító szolgáltatáshoz.
Roma programok
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003-2004-ben több mint 450 millió forintot fordított különböző roma programok támogatására. A tárca célja olyan projektek támogatása volt, amelyekben az információs társadalom lehetőségei segítik a romákat törekvéseik jobb megvalósításában. A társadalmi igény nagyságát jól jelzi, hogy a kisebbségi önkormányzatok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése elnevezésű program kiírására 1083 pályázat érkezett be. A program révén 2003-ban és idén 1005 kisebbségi önkormányzat jutott számítógéphez, melyek közül 488 cigány kisebbségi önkormányzat volt. A minisztérium 2003 szeptemberében Északkelet-Magyarországon indította el a Digitális Középiskola program pilot projektjét roma származású, érettségivel nem rendelkező felnőttek számára. Jelenleg két évfolyamon összesen mintegy 350 roma felnőtt hallgató tanul. A programra első lépcsőben roma kisebbségi önkormányzatok képviselői jelentkezhettek az érintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. A képzés a hagyományos levelező gimnáziumi képzést egészíti ki, és teszi hatékonyabbá az informatika és az eLearning eszközeivel. A roma kultúra digitális megőrzését és az interneten való elérhetőségét is szolgálta az IHM által meghirdetett „24. óra - Kulturális kincseink digitalizálása” című pályázata. A jelentkezők közül négy nyertes
128
pályázat valósít meg a hagyományos roma kultúra megőrzésével kapcsolatos feladatot.
eMagyarország ifjúsági program
A felnövő generációra a tárca jelentős hangsúlyt fektet. Elsősorban a közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő diákok számára indította el a minisztérium az eMagyarország Ifjúsági Programot, amelynek célja, hogy az informatikára leginkább fogékony korban lévő fiatalokat felkészítse a XXI. század egyik nagy kihívására, az információtechnológia mentén szerveződő társadalom új típusú problémáira. E program fontos részét képezi eMagyarország táborsorozat, amelynek táboraiban a legutóbbi adatok szerint mintegy 180 roma középiskolás térítésmentesen vehetett részt.
Távmunkapályázati programok
2004 júliusában indult el a távmunkapályázat, amely a következő évben is tovább működött. Ezen programok általános célja a távmunka és általában az elektronikus munkavégzés elterjesztése, valamint a korszerű, rugalmas atipikus munkavégzési formák széles körű alkalmazásának elősegítése. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő bértámogatási és képzési támogatási pályázat olyan konzorciumokat támogat, amelyek az alkalmazásra kiválasztott hátrányos helyzetű munkavállalók távmunkára való felkészítő képzését és foglalkoztatását vállalja. A rendelkezésre álló keret 258,5 millió forint. Míg a közszolgálati e-munka (távmunka) célprogramok a munkahely megőrzését és hagyományos munkahely átszervezését távmunkahellyé szolgáló pályázatra szánt forrás 300 millió forint. Ez a program szorosan kapcsolódik az e-közigazgatás fejlesztési programhoz is. Az e-learning (távoktatás) módszerű felnőttképzés a távmunkaadók és távmunkások számára nyújt támogatást. Az elektronikus tanulás elterjesztését és módszereinek fejlesztését célzó felnőttképzési, távoktatási pályázati program feladata a távmunkások és a munkaadók e-learning módszerű felnőttképzéséhez szükséges képzés tananyagainak kidolgozása és az informatikai program fejlesztése.
129
V. Foglalkoztatás és hátrányos helyzet Magyarország alapvető foglalkoztatási trendjei A foglalkoztatás terén az újonnan csatlakozott 10 EU-s tagállam, valamint a frissen belépett Románia és Bulgária nagyon hasonló problémákkal küzdenek. Kellemetlen tény, hogy a munkaerőpiaci mutatóik az elmúlt években romlottak: 1997-ben az aktív korúak 60 százaléka dolgozott, azonban 2002-ben ez az arányszám lecsökkent 56 százalékra. A foglalkoztatási szintre vonatkozóan az európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célkitűzésekhez képest (2005-ig 67 százalékos, 2010-ig 70 százalékos foglalkoztatási szint elérése) Magyarország elmaradása igen jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, növeli az államháztartás terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Mint a továbbiakban látni fogjuk, az EU-célok elérése és az állam kényszerűen magas szociális kiadásainak mérséklése nehezen képzelhető el a hátrányos helyzetű csoportok körében markánsan növekvő foglalkoztatás, illetve az atipikus munkavégzés terjedése nélkül.
Foglalkoztatási ráta
EU átlag
Uniós célkitűzések
Tény (2003)
EU-15 Összesen
EU-25
2005
EU-25
Magyarország
2010
Tény (2003)
Nemzeti célkitűzések 2006
2010
EU-25
64,3
6290%
67
70
57
59
63
56
5500%
57
60
50,9
53
57
Férfiak
72,5
7080%
-
63,4
64
69
55+
41,7
4020%
-
29
33
37
Nők
50
Foglalkoztatási ráta Európában Forrás: Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért, 2005-2008
2004-ben a munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője továbbra is az alacsony munkaerő-piaci részvétel volt. Az alacsony foglalkoztatási szint (56,8
130
százalék) viszont viszonylag alacsony munkanélküliséggel (6,1 százalék) párosul. Az utóbbi években a gazdasági szerkezet és a foglakoztatás átalakulása volt megfigyelhető. A foglakoztatás stagnált, majd a legutóbbi időkben kissé bővült. Ugyanakkor kismértékben növekedett a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta. A legsúlyosabb problémát a munkavállalási korú inaktívak magas aránya jelenti. 2004-ben a munkavállalási korú inaktív népesség mintegy 42 százaléka részesült nyugdíjban vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátásban, 27,5 százaléka nappali tagozatos tanuló, 10,5 százalék gyermekgondozási ellátásban, 3,8 százalék pedig munkanélküli ellátásban részesül, 1,2 százalék nem nappali tagozatos tanuló. Az egyéb okból inaktívak aránya 14,4 százalék. Az uniós átlaghoz viszonyítva különösen alacsony az idősek és a férfiak foglalkoztatottsága. Noha a nők foglalkoztatottsága alacsonyabb a férfiakénál és a közösségi átlagnál, e téren kisebb az EU-átlagtól való eltérés. Az 55–64 évesek foglalkoztatottsága nemcsak az uniós, de a hazai átlagtól is jelentősen elmarad, bár az utóbbi években – elsősorban az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt – az idősek foglalkoztatása növekedni kezdett. A fiatalok munkaerőpiacra való belépése is nehézségekbe ütközik; a 15–24 éves korosztály foglalkoztatási szintje 2004-ben 23,6 százalék volt. E korosztály esetében az alacsony foglalkoztatás részben természetes következménye a növekvő tanulási kedvnek. Ugyanakkor megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje, sőt a munkanélküliként eltöltött idő nagysága is. A demográfiai tendenciák csak nehezítik a helyzetet: a népesség korösszetételét leíró korfa öregedő népességé, ahol a 35 éves korig meglevő férfitöbblet a 35–39 évesek között kiegyenlítődik, és 40 év felett – az eltérő életesélyekkel összefüggésben – növekvő nőtöbbletbe megy át. A nők több mint fele, a férfiak 45 százaléka 40 éves vagy idősebb. A gyermekkorúak népességen belüli arányát (15,4 százalék) 2005-ben első ízben haladta meg a 65 éves és idősebbeké (15,6 százalék). A demográfiai prognózisok szerint az 1980 óta tartó természetes fogyás - a lakosság számának évi 30-40 ezer fős csökkenését előrevetítve - a következő évtizedekben is folytatódik. Az EU tagállamok többségéhez hasonlóan Magyarországnak is szembe kell néznie a népesség, s azon belül az aktív korúak öregedésének problémájával. Egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, ezzel egyidejűleg az idősebb, 50-64 éves korcsoport aránya jelentősen nő. Az öregedési folyamat 2010 után várhatóan felgyorsul, a munkavállalási korúak száma jelentősen csökken, és az időskorúak (a 64 éven felüliek) eltartottsági rátája 2030-ra 31 százalékra nő. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátás költségei is gyorsan emelkednek. Mindez egyre nagyobb terhet ró a társadalomra, és egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal szemben.
131
A természetes fogyást az utóbbi évtizedben némileg ellensúlyozta a nemzetközi vándorlási nyereség. A bevándorlók évi 14-16 ezer fős száma magasan felülmúlja a kivándorlókét. Az országon belüli migrációban sem járnak élen a magyarok31, amely megnehezíti a növekedési gócpontjainkban történő erőteljesebb foglalkoztatás-bővülést. Az elkövetkező években reálisan (vagy inkább optimistán) átlagosan évi fél százalék foglalkoztatás-bővülésre lehet számítani. Az EU által kitűzött foglalkoztatási arányok elérése a munkaerőpiac olyan átalakulását igényelné, amelyben az atipikus foglalkoztatás tömegesen elterjedtté válik, de egyelőre erre nem látszik affinitás a magyar gazdaságban számos ok, de elsődlegesen talán a keresetek alacsony, a járulékok magas színvonala miatt.
2005
2006
2007
2008
Foglalkoztatottak száma
~0
0-1
0,5-1
0,5-1
Munkanélküliségi ráta, %
6,5-7
6,3-6,8
6,2-6,4
6,16,3
Aktivitási arány, %
60,5-61
Kb. 61
61-61,5
61,562
GDP növekedése
3,5-4
Kb. 4
4-4,5
4-4,5
F
A foglalkoztatás és növekedés várt változása százalékban Forrás: Nemzeti akcióterv a növekedésért és foglalkoztatásért. Második munkaváltozat
A szükséges beavatkozások nehézségét jelzi, hogy a foglalkoztatottak körében is komoly strukturális problémákat fedezhetünk fel a háttérben:
31
még ma is (részben-egészben) a mezőgazdaságból él a magyar lakosságból 3,5 millió ember, ugyanakkor ez a szektor csak a GDP 4 százalékát adja.
a több mint egymillió vállalkozó többsége nem a húzóágazatokban tevékenykedik, azaz a „kényszervállalkozó” minősítés többnyire indokolt.
Bár a hivatalos statisztikák vajmi kevéssé képesek felmutatni az idegen városokban, elsősorban Budapesten, albérletben élők vélhetően széles rétegét, mivel az ehhez tartozó üzletág inkább a fekete gazdasághoz tartozik.
132
A KSH 1999 és 2003 közötti időszakban áttekintette az egyes gazdasági ágazatok foglalkoztatási mutatóit. Ezek alapján az alábbi trendeket látjuk a szolgáltató szektoron belül:
A kereskedelemben folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma.
A turizmusban elég nagy hullámzás tapasztalható az egyes évek között, de ha a 4 éves ciklust nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy összességében ugyanannyian dolgoznak a szektorban.
Érdekesség, hogy a nagy növekedési potenciált magában rejtő logisztika, távközlés szektorban dolgozók száma nem változott.
A pénzügyi szektorban 2001-től egy határozott foglalkoztatási növekedés figyelhető meg.
A közigazgatás, társadalombiztosítás szektorban módon, növekedést mutatnak az adatok.
Az oktatási ágazatban nem tapasztalható jelentős elmozdulás.
Utóbbi két ágazatban a jelenlegi foglalkoztatás csökkentését célozzák.
kormányzati
2001-től,
meglepő
beavatkozások
a
A kereseteket vizsgálva jól látható, hogy egy felemás, nehezen fenntartható szerkezet alakult ki a magyar gazdaságban:
a nettó és bruttó bérek egyaránt lényegesen magasabbak a leginkább alacsony hozzáadott-értékű bérmunkát használó, főleg ázsiai (Kína, India) béreknél. Ebben a szektorban egyre kevésbé vagyunk versenyképesek, ráadásul az EU-ba frissen belépő Románia és Bulgária, valamint Ukrajna felé tolódik e munkák végzése Európában.
a keresetek adó- és járulékterhei a régión belül is rendkívül magasnak számít, és egyelőre nem látszik a csökkenés jele.
a legnagyobb hozzáadott értékű munkák esetében Magyarországon kevesebbet lehet keresni, mint az erősebb nemzetgazdaságú országokban: félő, hogy az agyelszívás főleg a kevésbé pörgő ágazatokat32 súlyosan érinti.
Magyarország esetében minden jel szerint strukturális munkanélküliségről beszélhetünk. Sürgős feladat lenne a magasabb hozzáadott-értékű termékek és szolgáltatások hazai előállításának a növekedése, a versenyképesség növelése. Hiányoznak az országos vagy regionális húzóágazatok, a versenyképes aktorok kevéssé tudnak ösztönző hatással lenni a környezetükre. A strukturális változások irányát eddig nem sikerült befolyásolni 32
A pénzügyi és informatikai-távközlési szektor és talán a gyógyszergyárak kínálnak a magyarországi megélhetési költségek mellett „versenyképes” jövedelmeket.
133
társadalom-, foglalkoztatáscsomagokkal Magyarországon.
vagy
éppen
oktatáspolitikai
beavatkozási
A magyar társadalom hátrányos helyzetű csoportjai a munkavállalási korúak körében
Az előző részben az idősek egyre növekvő számáról már szót ejtettünk, most elsődlegesen a munkavállalási korúakra fókuszálunk. Az ő számuk a magyarországi népességen belül 6,96 millió fő volt a 2001. évi népszámláláskor. Ebből több mint 280 ezer főnek nem volt alapfokú végzettsége, 2,3 millió fő rendelkezett csak alapfokú végzettséggel, szakképzettség nélkül. 1,58 millió szakmunkást és közel 2 millió középfokú végzettségű számoltak össze, 829 ezren felsőfokú végzettségűek voltak. Egyes munkaerőpiaci csoportok különösen hátrányos helyzetben vannak, ill. esetükben fokozott a veszélye annak, hogy kiszorulnak a foglalkoztatásból, és ez körükben magas inaktivitási szinthez vezethet. A nők foglalkoztatási rátája 13,7%-kal marad el a férfiakétól (2001-ben 49,6 százalék ill. 63,3 százalék), és ez a különbség nagyobb mérvű annál, mint amit a gyermeknevelés és az alacsonyabb nyugdíjkorhatár indokol. Bár a fiatalok körében a munkanélküliség az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent, még mindig nagyobb mértékben érinti őket az átlagnál, ráadásul az elhelyezkedés egyre jelentősebb gondot jelent a friss diplomások számára is. Az utóbbi évtizedben megnövekedtek az idősebbek munkavállalási nehézségei: ezekre a változásokra kevésbé rugalmasan reagáló, nyugdíjaskor előtt álló személyek nagyon nehezen jutnak munkához. A társadalmi kirekesztés legnagyobb mértékben a fogyatékosokat és a súlyos egészségi problémákkal küzdőket érinti. Mindössze 10 százalékuk talál munkát (az EU-ban ez az arány 40 százalék), átlagos képzettségi szintjük alacsony, gazdasági aktivitásuk pedig csupán hatoda a teljes népességre jellemző átlagnak. Magyarországon hosszú évtizedek után a 2001-es népszámlálás során készült olyan teljes körű adatfelvétel, amely képet adhat a fogyatékos emberek helyzetéről is. Ezek szerint 577.005 fogyatékos ember került a népszámlálás során összeírásra.
A fogyatékosság típusa
N
%
Mozgássérült
209.931
36,4
134
Alsó, felső végtag hiánya
15.051
2,6
Egyéb testi fogyatékosság
26.578
4,6
Együtt
251.560
43,6
Gyengénlátó
55.115
9,6
Egyik szemére nem lát
18.482
3,2
Vak
9.443
1,6
Együtt
83.040
14,4
Értelmi fogyatékos
56.963
9,9
Nagyothalló
44.679
7,7
Siket, siketnéma, néma
8.886
1,5
Beszédhibás
7.300
1,3
Egyéb
124.578
21,6
ÖSSZESEN
577.005
100
A fogyatékossággal élők a fogyatékosság típusa szerint (%)
Nincsenek pontos adataink arról, hogy hány olyan fogyatékkal élő van ma Magyarországon, aki használ számítógépet, internetet. A nemzetközi példák alapján viszont egyértelmű, hogy az ő foglalkoztatásuk szintje radikálisan növelhető az IKT-eszközök intenzív és szervezett bevonásával. A kommunikáció online formái a felhasználók otthonába hozhatja a közösséget, lehetővé teheti, hogy számos különböző minőségű társas kapcsolatot alakítsanak ki. Az internet a szociális készségeikben problémás embereknek egy nyugodtabb, de mégis impulzív közeget jelent, de a közvetlen környezetüknek is segíthet. A meglehetősen izoláltan élő, fogyatékos gyermeket nevelő szülőknek a kapcsolatteremtésre, self-help csoportok szervezésére, fórumokba való bekapcsolódásra, a levelezőlistákon és chat-csatornákon keresztüli online tapasztalatcserére ad lehetőséget. Hallássérült és beszédfogyatékos emberek számára a másokkal való kommunikáció okoz nehézséget. Jeltolmács szolgáltatásait kell igénybe venniük a munka, az ügyintézés, a vásárlás vagy kulturális szolgáltatások során. Esetükben az e-mail és a web a faxnál és az SMS-nél hatékonyabb eszköz a kommunikációs nehézségek áthidalásában. A hallás és beszédfogyatékos emberek számára az interneten keresztül lehetővé válik a telefon helyettesítése a „chat” különböző formái által.
135
A mozgássérült emberek számára az internet a távolságot csökkenti, a pánikbeteget mentesíti a tömegközlekedés stresszétől. Már az elektronikus levelezés egyszerű, bejáratott formái is teljesen használhatóan segítik és dokumentálják a kapcsolattartást, és rengeteg szoftver képes támogatni a vállalatokat abban, hogy a távoli helyszíneken bedolgozó munkatársak teljesítményét „real-time” integrálják a szervezet működésébe. A távmunka ma elsődlegesen „e-munka”, hiszen a feladat kiosztására és elvégzéséra rengeteg online lehetőséget nyújt. A látássérült emberek számára nehézkes az írás. Segítőre van szükségük az ismeretlen környezetben való tájékozódáshoz, ami éppenséggel nem előny a hagyományos munkavégzési formák esetében. Számukra az informatika és az internet az olvasást teszi lehetővé a digitalizált szövegek hallhatóvá tételével. Az értelmi fogyatékos emberek esetében főként fejlesztésükben nyújthat sok segítséget a számítógép. Főként az enyhe fokban sérült, tanulásban akadályozott emberek szerezhetnek hasznos ismereteket a különböző programok használata során, illetve ők bizonyos egyszerűbb elektronikus munkafajták elvégzésére (például adatrögzítés) is képessé tehetők. Ebből a rövid áttekintésből is kitűnik, hogy az informatika a fogyatékos emberek komplex rehabilitációjának hasznos eszköze lehetne, hozzájárulhatna az önállóbb élet megteremtéséhez. Egyszerre segít a mindennapos nehézségek kiküszöbölésében és a munkavégzésben. A több százezer aktív korú fogyatékos közül a 10 százalék helyett viszonylag gyorsan elérhető lenne egy 20-30 százalékos szint, ami 50-80 ezer új foglalkoztatottat jelenthet, amelynek nemzetgazdasági hatása cseppet sem lenne elenyésző. A cigány lakosság többsége halmozottan hátrányos helyzetű. Társadalmi-demográfiai jellemzőiknek a meghatározására négy módszert alkalmaznak. Lehet szólni 1) cigány anyanyelvű népességcsoportról, 2) cigány nemzetiségű résznépességről. Ezek az információk általában csak önbevallásból származhatnak. Lehet – de csak szigorúan statisztikai célokra, egyének (hátrányos, pejoratív) megkülönböztetésére nem – valakiket cigánynak minősíteni: 3) statisztikai adatfelvétel során a kérdezőbiztos véleménye alapján, vagy 4) az illető egyének, háztartások lakókörnyezetének véleménye alapján.
Év
Népszámlálás szerint Anyanyelv
Nemzetiség
Minősítés szerint
Forrás
136
1971
320.000
Reprezentatív adatfelvétel. MTA Szociológiai Kut. Csop
197778
325.000
Megyei Tanácsok becslései Minisztertanács Tanácsi Hivatal.
1980 27.915
6.404
Népszámlálás
1990 48.072
142.683
Népszámlálás
1993
394.000
Reprezentatív adatfelvétel. Központi Statisztikai Hivatal
19931994
482.000
Reprezentatív adatfelvétel MTA Szociológiai Kutatóintézet.
A cigányság lélekszáma Magyarországon, 1971–1993
Mindezek alapján a roma népesség számát kb. félmillióra becsülhetjük a mai Magyarországon. A roma népesség iskolázottságát, munkaerőpiaci helyzetét és más társadalmi jellemzőit tekintve is a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportja. Számukra az internethez való hozzáférés és használat igen korlátozott lehetőségei szinte kizárólag csak a nyilvános hozzáférési pontokon, kisebbségi önkormányzati irodákban, iskolákban adottak. Infokommunikációs eszközökkel folytatott távmunka, esetleg munkaerőtoborzás esetén talán a hozzájuk kapcsolódó sztereotípiák hatása mérsékelhető. Az iskolarendszerű képzésekben való részvétel mellett a felnőttképzésben is igen kevéssé aktívak, ami megnehezíti a foglalkoztatásukat. Az IKT-eszközökhöz való hozzáférési lehetőségük inkább csak a telefonra szorítkozik. A munkaerő-kínálatot jelentősen befolyásolja az egészségi állapot, a megfelelő munkavégző képesség. A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint azt az ország gazdasági-társadalmi fejlettsége indokolná. A születéskor várható élettartam 6-8 évvel marad el az uniós átlagtól, és rosszak a halálozási mutatók, különösen a 65 év alatti népesség körében. Ezzel is összefügg, hogy magas a betegség miatt kieső munkanapok száma (2004-ben az összes munkanap 4,2 százalékát tették ki). A
137
fenti értékek az elvesztett munkaerőpiaci potenciálon kívül az államháztartás kiadási oldalát is terhelik. A magyar emberek átlagosan életéveik 13 százalékát betegen élik . Társadalmi szinten növekszik a krónikus betegek aránya, s minden ötödik ember tartósan beteg vagy fogyatékos. A gazdaság számára is veszteség mindez, hiszen a munkaerőpiacon termeléskiesést, az egészségügyi ellátórendszerben kiadásnövekedést okoz. 33
Jelenleg Magyarországon a lakosság rossz egészségi állapota az egyik fő gátja versenyképesség növekedésének. A rossz egészségi mutatók mögött alapvetően három tényező áll: az egészségtelen életmód, az egészségtelen életfeltételek és az egészségügyi ellátás hiányosságai, hibái. Ez magyarázza az alacsony az aktivitási rátát, amelynek következménye, hogy kevés dolgozónak kell eltartani az időseket és a megromlott egészségi állapotúakat. Az idős népesség emelkedő aránya az egészségüggyel szemben növekvő mértékben támaszt sajátos ellátási igényt. Mindezek azon egészségügyi fejlesztések szükségességét indokolják, amelyek az életmód előmozdítására, az egészséges életfeltételek biztosítására és az ellátó rendszer javítására irányulnak. Így bővülhet a foglalkoztathatók körét, csökkenhet a kiesett munkaidő, emelkedik a munkaerő produktivitása és költséghatékonysága. A képzettség és jövedelem mentén a társadalom egyre inkább szétválik folyamatosan javuló és továbbra is romló egészségű csoportokra. A hátrányos helyzetűek (romák, kistelepülésen élők) egészségi állapotát jellemző mutatók jelentősen rosszabbak, mint az átlag, ami többek között az ellátáshoz való hozzájutás különbségeivel is magyarázható. A lakosság iskolázottsági szintje fokozatosan javul, de a népesség egy jelentős csoportja még mindig csak az általános iskola 8 osztályát végezte el. Ezzel együtt a 18 éven felüli népességen belül a középiskola 12. évfolyamát elvégzők aránya jelentősen nőtt, míg 1990-ben arányuk nem érte el a 30 százalékot, addig ez 2001-ben 39,5 százalék körül alakult. A legalább középfokú végzettséggel rendelkező 22 évesek arányának (84,0 százalék) tekintetében 2004-ben már megközelítettük a 2010-es uniós célkitűzést (85 százalék).
33
NFH, EüM, Egészséges társadalom komplex program, 2006. március 16.
138
A népesség iskolázottsága 1960-2001
100%
Felsőfok
80%
Érettségi
60%
Szakmai oklevél érettségi nélkül 8 évfolyam
40% 20%
8 évfolyamnál kevesebb
0% 1960
1970
1980
1990
2001
A népesség iskolázottsága Forrás: Népszámlálás 2001.
A lakosság képzettségi szintjének számottevő növekedése mellett az elmúlt néhány évben a népesség tudásszintjével, alapkészségeivel, kulcs- és alapkompetenciáival kapcsolatos nemzetközi összehasonlító felmérések bizonyos területeken a hazai teljesítmények stagnálásáról, illetve romlásáról, és az oktatás minőségének az intézmények közötti különbségeiről tanúskodnak. Az intézmények eltérő teljesítményei mögött pedig egy, különösen a magyar közoktatás számára kínos tényező húzódik meg: az ottani iskolai teljesítmény elsődlegesen a diák szocioökonómiai hátterével korrelál. Az iskola Magyarországon határozottan növeli az esélyegyenlőtlenséget. Ez egyrészt újratermel egy reménytelenségben élő réteget, másrészt jelzi, hogy hazánkban a hátrányos helyzetű csoportokkal való foglalkozásnak mennyire kevéssé találjuk a jó példáit, hiszen a professzionális pedagógusok sem járnak élen ez ügyben. Az iskolázottság sem jelent garanciát a munkaerőpiaci rátermettségre. A „felnőtt írásbeliség” vizsgálata (IALS) feltárta, hogy az iskolából kikerülők jelentős része, mivel mindennapi tevékenysége és munkája során nem használja rendszeresen az elsajátított tudást, középszintű vagy magas szintű iskolázottsága ellenére is csak gyenge hatásfokkal képes a hétköznapi életben szükséges információ-feldolgozási műveleteket elvégezni. Az első, kísérleti jellegű hazai adatfelvétel a magyar felnőtt lakosság 60-80 százalékát az alacsony teljesítményszint kategóriájába sorolta.34
34
Hasonlóan aggasztó a kép az iskolából kikerülő fiatalokat illetően: a PISA vizsgálatok adatai szerint a magyar 15 évesek 48 százaléka tartozik abba a csoportba, amelyről a jelenté azt prognosztizálja, hogy tagjai az iskolarendszerből kikerülve nem lesznek képesek új ismereteket elsajátítani.
139
A felsőoktatásban tanulók, és a főiskolán-egyetemen végzettek arányszámának dinamikus bővülése mellett immár terjed a diplomás munkanélküliség jelensége. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatása esetében azonban több lehetőséget rejt magában az egyes kistérségekben jelentkező szakmunkáshiány. Magyarországon a felnőttkori képzésben való részvétel mértéke – nemzetközi összehasonlításban – alacsony, és számottevő egyenlőtlenségek tapasztalhatók a képzésben való részvételt tekintve is. Minél idősebb és minél alacsonyabban képzett valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy bekerüljön a felnőttkori képzésbe. A kötelező iskolázás szakaszában kialakult képzettségi egyenlőtlenségek hosszú távon és döntően befolyásolják a munkaerőpiaci esélyeket, és ezt a felnőttkori képzés sem tudja ellensúlyozni. Ez korlátozza a munkavállalók szakmai mobilitását és a változásokhoz való alkalmazkodást.
25-54
55-64
25-64
2002
3,7
0,2
2,9
2003
5,7
0,7
4,6
2004
5,4
0,8
4,4
Képzésben résztvevő népesség aránya korcsoportok szerint Forrás: KSH – Munkaerő-felmérés 2006
Sok tekintetben egy merev, nehézkes embertípust érzékelhetünk Magyarországon, amely nem szívesen vesz részt tovább- és átképzésen, és földrajzilag sem mobilis. Talán nem drámai az eltérés a nyugat-európai helyzethez képest, talán az okok nem valamiféle személyiségtípusban keresendőek, de mindenképpen alaposan átgondolt programoktól várhatunk eredményeket. Mindezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert az adatokból az tűnik ki, hogy a foglalkoztatottak sem egy rugalmas munkaerőt jelentenek, ezért egyegy nagyobb cég telephelyének elköltözése az indokoltnál is súlyosabb következményekkel járhat. Ezen a helyzeten többek között éppen az segíthetne, ha kistérségi szinten egyrészt a meglévő fő munkáltatókat célirányosan, atipikus formában is mozgósítható munkaerőhöz segítjük hozzá. A profitorientált aktor helyi üzleti partnereinek humán erőforrás fejlesztése is kedvezőbb klímát jelent a kiemelt vállalatoknak. Ilyen programok sikere vélhetően nagyban növelné a bizalmat a képzési programok hasznosságának érzékeltetésével.
140
A kistérségi-regionális szintű stratégiai cselekvésnél jeleznünk kell a Magyarországon igen markáns települési lejtőt, a kistelepülésen élők a nagyobb városokban élőkkel szembeni markáns versenyhátrányát. Őket a mindennapos ügyeik intézéstől kezdve a munkakeresésig és munkavállalásig nagyban segítené, ha az egyéb hátrányok mellett nem járna együtt helyzetük a digitális megosztottság okozta lemaradással. Az IKT-eszközellátottság terén immár többféle közösségi hozzáférési ponttal igyekeznek segíteni a helyzeten (teleház-mozgalom, E-Magyarország Pontok). Az otthoni hozzáférés mellett azért is van szükség közösségi pontokra, mert az ott dolgozó emberek bátoríthatják, tájékoztathatják az oda fordulókat. Mivel magyar népesség nem aktív résztvevője a felnőttképzésnek, az aktív korú népesség esetében képzéssel, tanácsadással, tájékoztatással, ösztönzéssel szükséges segíteni a hátrányos helyzetűeket a foglalkoztatás érdekében. Ez az adott településen magas bizalmat élvező közösségi pontokban valósulhat meg legszerencsésebben. Az Európai Unió döntéshozói körében konszenzus övezi azt a meglátást, mely szerint a digitális megosztottság egy kumulatív társadalmi hátrány oka és egyben további egyenlőtlenségek okozója is, éppen ezért fokozott figyelmet kell rá fordítani. Ugyan a digitális megosztottság egy viszonylag új egyenlőtlenségi dimenzió, mégis hangsúlyoznunk kell, hogy az infokommunikációs eszközök éppenséggel sok hátrányos helyzetű személy foglalkoztatását tehetik lehetővé. Magyarországon is számos példát látunk arra, hogy megfelelő hozzáállással és infrastruktúrával jó eredmények érhetőek el. Számos civil honlap indult fogyatékkal élő embereknek, fiataloknak, az ország számos településén vannak már olyan roma közösségi házak, amelyek képesek IKThozzáférést biztosítani, képzéseket nyújtani, a könyvtárakban nagy sikerrel folynak az idős emberek és a fogyatékosok internetes képzései. A non-profit szférában van affinitás arra, hogy segítsék a hátrányos helyzetűek munkához való jutását.
Munkaerőpiaci kihívások gyermekvállalás után
A nők gyermekvállalás utáni gazdasági aktivitásának visszaesése ma már köztudott, a 90-es évek óta zajlanak a munkaerőpiacon azok a folyamatok, amelyeknek fő jellemzői a következők:
a foglalkoztatottak számának drasztikus visszaesése
a megnőtt és egyre tartósabbá váló munkanélküliség
az inaktívvá válás erősödő tendenciája
141
a visszailleszkedés problémájának erősödése.
A munkavállaló nők szempontjából a fentiekhez társuló, legelterjedtebb hátráltató tényezők az alábbiak:
részmunka, távmunka kultúrájának hiánya
a cégek kevésbé szeretik alkalmazni a kisgyermekeseket (amiből gyakorta gyermek-elhelyezési problémák fakadnak)
a képzettség, a szaktudás elévülése
gyakorlati IT ismeretek hiánya, eszköz hiánya
nyelvtudás hiánya
megrendült önbizalom, kiszolgáltatottság
A munkaerőpiaci helyzet romlásának egyik eredményeképpen és a vállalati „nyomás” hatására a nők gyermekvállalása ambivalens érzelmekhez vezet. Alapdilemmává válik a „karrier vagy család” kérdése. A munkáltató a törvény adta kényszerből a kötelező egy hónapra visszaveszi a női munkaerőt, de a letelt egy hónap után általában megválik régi munkavállalójától. A munkakeresés hosszabb és nehézkesebb folyamattá válik, ha nincs megfelelő képzettség, készségek, nincs nyelvtudás, nincsenek számítógépes alkalmazói ismeretek, hiányoznak azok a friss szaktudások, amelyek vonzóvá tennék a szakmai életből jóidőre kiesett kismamát. Jelentős segítséget jelentene, ha lenne egy központ, egy koordináló és segítő szervezet, amely tanácsokkal, képzéssel, foglalkoztatási csomaggal látja el a hozzá fordulókat – de sajnos Magyarországon nem alakultak ki az intézményes keretei a re-integráció effajta segítésének. 1993-ban vezette be a Szociális Törvény a gyermeknevelési támogatást a legalább három kisgyermeket nevelő anyák számára. Ezt 1996 elején 45 ezren vették igénybe. Egyfelől emiatt, másfelől a születésszámok visszaesése következtében a gyesen, gyeden lévő nők száma egyidejűleg 7 százalékkal csökkent. Ez a tendencia tükröződik a 1999-2001-ben is. A nők előfordulása sokkal nagyobb a munkaerőpiaci képzésben résztvevők körében, mint a regisztrált munkanélküliek összességén belül. Azok az empirikus kutatások pedig, amelyek azt vizsgálták, hogy a képzés javította-e az abban résztvevők munkaerőpiaci esélyeit azokhoz képest, akiket semmilyen aktív programba nem vontak be, azt mutatták, hogy az átképzés elhelyezkedést segítő hatása a korral arányosan nő és a 40 év feletti nők körében a legeredményesebb. Sok családanya a második-harmadik gyermek kihordása és óvodáskorba jutása után éppen a kritikus korosztályba lép bele.
A fenti nehézségek halmozottan jelentkeznek hátrányként, ha
142
a család kereső férfitagja alacsony jövedelmű
a család fogyatékos gyermeket gondoz
ha nagycsaládos anyáról van szó, több szülés után
ha a kismama gyorsan elavuló diplomával vagy végzettséggel rendelkezik
ha az otthon távol van azoktól a közösségi színhelyektől, amelyek kapcsolatokat, esélyt, támogató környezetet jelenthetnek
Ma Magyarországon nincs olyan intézmény, amely egyidejűleg és egy fizikai térben valósítana meg családvédelmi, mentálhigiénés, továbbképzési, foglalkoztatási és gyermekmegőrzési feladatokat. A KSH felmérése alapján a korábban alkalmazásban álló kismamák kevesebb, mint felének van lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához, pedig szülés után a kismamák alig 7 százaléka szeretne háztartásban maradni. A munkavállalást hátráltatja a leépült intézményrendszer, az elmúlt másfél évtizedben megszűntek a vállalati óvodák, bölcsődék. A megmaradt önkormányzati gyerekintézmények, pedig a nyitva tartás ideje miatt – különösen az ingázók vagy a szolgáltatási szférában dolgozók számára – nem minden esetben nyújtanak megoldást. További problémát jelent, hogy a felsőfokú elméleti megszerzéséhez nem kapcsolódik szervesen tapasztalatszerzési időszak. Ezért a fiatal, pályakezdő gyakorlatilag nem tudnak munkához jutni a családalapítási illetve a kisgyerek óvodába helyezése után.
képzettség gyakorlati, kismamák időszakban,
Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató vállalkozások
A hátrányos helyzetűeket megcélzó ajánlatok alapján a vállalkozások két nagyobb csoportba sorolhatóak. A vállalkozások egy része (1.) kifejezetten a hátrányos helyzetűek megsegítésére jött létre, ilyenkor jellemzően személyes motivációk is közrejátszanak. Egyre több vállalkozás azonban a (2.) társadalmi felelősségvállalást hirdetve részterületeken előnyben részesíti a hátrányos helyzetű csoportokat. Mindkét csoportban gyakori motivációs tényező, ha a cégek támogatást kapnak (jellemzően állami támogatás, Európai uniós forrásokból). Sajnos ma még az is általánosnak tekinthető, hogy a vállalkozások a hátrányos helyzetű dolgozókat, általában jóval alacsonyabb bérrel
143
tudják alkalmazni, mert noha sokszor a képesítésük megfelelő, a hátrányos megkülönböztetés miatt sokkal kevesebb munkalehetőséghez jutnak.
Ma Magyarországon többek között az alább szervezetek és vállalkozások nyújtanak célzottan hátrányos helyzetűeknek munkalehetőséget:
Cég neve
Tevékenység
Betölthető munkakör
bauMax Magyarország ZRt.
Barkács-szektor
Telefonos ügyfélszolgálati munkatárs
Crown Cool Kft.
hűtőipari és vendéglátó ipari berendezések gyártása
Diszpécseri munkakör
Önkéntes Központ Alapítvány
Pénzügyi vezető
SzondaPhone
Call center
Telefonos ügyfélszolgálat
Alfa Ipari Zrt.
faipar
Betanított munkás
faipar
TB - ügyintéző bérszámfejtő
Gazdasági és mérnöki tanácsadó
Webgrafikus
Internetes CMS és ügyviteli rendszerek fejlesztésével
Webtemplate-programozó
Traduco Bt.
Internetprogramozó MONTANA Információtechnológiai és Kommunikációs Zrt.
Szövegbányászati szakértő
Mobil Távközlési cég INTERWARE INTERNET SZOLGÁLTATÓ ZRT.
Internet szolgáltatók
Mmd Corporate, Public Affairs & Public Relations Consultants
Nemzetközi informatikai vállalat
Telefonos operátor
adminisztrátor
144
Transelektro Csoport
Energetika és környezetvédelem
Telefonos kapcsolattartó
IBM Hungary Ltd.
számítástechnikai ipar
Internet communications specialist
Magyar Telefonkönyvkiadó Kft.
ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kht.
Értékesítési munkatárs online termékek Nyomda és papírkötészet, Textilüzem, Bőrdíszmű üzem, Felkészítő műhelyek, Közétkeztetés, Cirokfeldolgozó és –seprűgyártó üzem, Asztalos üzem.
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
További távmunka ajánlatok a MEOSZ honlapján regisztrálók részére: Ügyfélszolgálati munkatárs Honlap-monitoring Közönségmérés szervezés Otthonról végezhető munka Grafikai munka Leading translation and localization services provider Üzleti tervkészítő Telefonos értékesítő Call Center operátor MicroStation és CAD felhasználó Éjszakai telefonügyeletes Online Értékesítő Web fejlesztő programozó Tolmács Távmunka pedagógus
145
Cikkíró Újságíró
146
VI. Magyarországi legjobb gyakorlatok Hozzáférés Mennyiben beszélhetünk e-befogadásról, ha nincsen fizikai infrastruktúra, ha nincsen számítógép és nincsen internetkapcsolat? A magyar jövedelmi viszonyok és az infrastruktúra állapota miatt a kilencvenes években bizonyosnak tűnt, hogy a korszerű IKT-eszköztár a háztartásokba viszonylag lassan jut el, ezért a közösségi hozzáférési pontok létrehozásának igénye hamar megfogalmazódott. Az e-befogadást célzó kezdeményezések esetében azt látjuk, hogy többségükben a központi kormányzat vagy a civil szféra kezdeményezései. Kevés példa van arra, hogy az önkormányzatok, netán az egyház támogatásával valósulnának meg programok.
A teleházak szerepe a digitális egyenlőtlenségek csökkentésében Magyarországon a digitális szakadék csökkentésének és az e-befogadás növelésének első zászlóhordozójaként tekinthetünk a teleház mozgalomra. A számba vehető projektek jelentős részében nagy szerepet vállalnak a teleházak. A Magyar Teleház Szövetség révén még az állami beavatkozás előtt szervezett formát öltött a falusias térségek hozzáférési lehetőségének javítása. A teleházak az e-befogadás alapkövét jelentik, jelenthetik Magyarország kistelepüléseinek egész sorában. Legjobb gyakorlatnak azonban elsősorban azért tekinthetőek, mert sikeresen képesek arra, hogy az új információs technológiák segítségével a társadalom marginalizálódott csoportjainak széles rétegét beintegrálják az információs társadalomba. A vidéken élők, és ezen belül is elsősorban a munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek, a fogyatékkal élők, a romák és az idősek, és minden olyan csoport számára, aki nem engedheti meg magának, hogy otthonában számítógép vagy internet hozzáférése legyen, lehetővé teszik, hogy közvetlen, akár napi kapcsolatba kerüljenek ezekkel az eszközökkel. Ennek biztosítása mindig közösségi helyszíneken valósul meg, ahol ingyen, vagy alacsony árért lehet használni az eszközöket. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a közösségi pontok sok más, technikai szolgáltatást is nyújtanak, mint például fénymásolás, szkennelés, és új jelenségként – bár még csak kevés helyen – a videótelefonálás. Az eszközök megléte azonban magukban nem elegendőek ahhoz, hogy a digitális szakadék kisebb legyen, a valóban sikeres teleházak ennél tovább léptek. Szükség van arra is, hogy tanfolyamok által a fent felsorolt célcsoportok digitális írástudását növelni lehessen. Így tehát elengedhetetlen, hogy az eszközök biztosítása összekapcsolódjon számítógép-, és
147
internethasználói képzésekkel. Több magyar teleház szervez ilyen kurzusokat meghatározott célcsoportoknak, pl. nőknek vagy időseknek. Gyakoriak továbbá a nyelvi képzések35, de szép számmal akadnak a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékkal élők számára indított (Országos Képzési Jegyzékben szereplő) OKJ-s képzések is. Ezáltal a teleházak kilépnek az eredeti kereteik közül, és felvállalnak más, „hagyományos” funkciókat is. A teleházak hagyományos szerepvállalására hazánkban több példa is található. Különösen érdekesek a kimondottan többfunkciós teleházak. Ezek az intézmények postaként, könyvtárként, klubhelységként, sőt van, hogy turisztikai irodaként, tájházként, emlékházként stb. is funkcionálnak. Ennek alapján megállapítható tehát, nem pusztán minél szélesebb rétegek és csoportok igényeit igyekeznek kielégíteni, hanem törekednek arra is, hogy költséghatékony megoldásokkal fellendítsék vidéki települések életét. Ezt erősíti, hogy sok esetben különböző programokat is szerveznek, közöttük kiemeltek a fiataloknak szólók. A már ismerős funkciók ellátására azért van nagy szükség, mert a nyitottság és érdeklődés kiváltása érdekében szükség van arra, hogy az infokommunikációs technológiák és a hozzájuk kapcsolódó újdonságok kevéssé különálló és idegen objektumként jelenjen meg az emberek kognitív térképén, hanem inkább ismerős, szükséges dolgok természetes kapcsolatát lássák bennük. A teleházak egy részében ügysegédeket, IT-mentorokat foglalkoztatnak, akik segítséget nyújtanak a betérőknek az e-ügyintézésben – űrlapok le-, és kitöltése, elektronikus adóbevallás elkészítése –, valamint emellett a munkahelykeresésben, mi több, sok esetben még az önéletrajzírásban is. Nagy jelentősége lenne, ha általánossá válna az IT-mentorok jelenléte a teleházakban, ennek azonban ma még nem biztosítottak a feltételei. A teleházak esetenként tartalomszolgáltatást is kínálnak, információkat terjesztenek, települési honlapokat szerkesztenek. A teleházak összességében mindenek előtt az elmaradott térségek és csoportok technikai felszerelésére irányulnak. Másodlagos szempontként ezen eszközök használatának megtanítása fogalmazódik meg, amelyet sok esetben más készségek elsajátítására irányuló képzések is kiegészítenek. A tartalmak, az információk átadása, valamint az ezekhez való hozzájutás segítése pedig a harmadik fontos része annak, hogy a digitális szakadékot csökkenteni lehessen. Meg kell továbbá említeni, hogy ezek a tendenciák az esetek nagy százalékában összefonódnak a munka világából kikerültek, vagy éppen még be sem kerültek be-, illetve visszaintegrálásával. Érdekes jelenség, hogy akad arra példa, hogy maguk a teleházak teremtenek munkahelyet hátrányos helyzetűek számára.
35
Elsősorban természetesen az angol.
148
Oktatási és képzési programok Az élethosszig tartó tanulás (LLL) ma versenyképességi követelmény mind az egyén mind pedig egy adott ország számára. Az információs társadalomban nem engedhető meg, hogy bármely állampolgár az önálló tanuláshoz szükséges kompetenciák híján maradjon, és képtelen legyen a folytonosan változó munkaerőpiaci igények esetén változtatni a sorsán. Míg korábban a tömegoktatás diszfunkciói rejtve maradtak, mára több nemzetközi (IALS36, PISA37) és hazai mérés világossá tette számunkra, hogy a helyzet nem éppen rózsás. A magyar közoktatás közismerten nem képes megfelelni esélyteremtő, esélykiegyenlítő feladatának. Akik szociokulturális hátránnyal érkeznek a magyar iskolákba, azok óriási valószínűséggel minden évben egyre nagyobb hátrányt halmoznak fel azokkal a gyerekekkel szemben, akik jobb háttérrel érkeztek a közoktatásba. Elengedhetetlenül szükséges, hogy felnőtt korban segítséget kapjanak azok a rétegek, amelyek a felsőoktatásba és posztgraduális képzésbe nem tudtak bejutni. Az úgynevezett „OKJ-képzések” a tanulási képességek, általános műveltség, kommunikációs kompetenciák terén nem célozzák meg a felzárkóztatást, holott az oda bekerültek zöménél ez a gátja a szakma elégséges elsajátításának. A közoktatásból funkcionális analfabétaként kikerült széles rétegnek esélyt kell teremteni a hiányosságok pótlására. Szükségük van a formális oktatásba való felnőttkori belépési lehetőségekre, de az egyéni tanulást, önképzést elősegítő lehetőségekre is. A mai magyar általános- és középiskolák nem tanítják meg tanulni a diákokat, sem anyagokat rendszerezni, ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat megkeresni. Legtöbbször csak ismereteket közöl, amelyeket a hallgatók jó esetben bebifláznak. Nem motiválják a gyerekeket arra, hogy az ismereteket legalább részben aktív kereséssel, önálló felfedezéssel szerezzék meg. Ezzel pedig nem csak a tanulás válna számukra élvezetesebbé, hanem ezáltal az ismeretek is jobban elmélyülnének, sajátjukká válnának, alkalmazható, mélyen rögzült tudáshoz juthatnának. Elsajátítanák továbbá azokat a készségeket, hogy a szükséges információk, adatok begyűjtésével önállóan megismerjenek, feldolgozzanak egy-egy témát, problémakört. Önmagában a probléma felismerésének képessége jelzi az adott tudásterületen megszerzett kompetenciát. A diákoknak meg kell találniuk a forrásokat, és kritikus szemmel kell számba venni, értékelni és rendszerezni azokat, illetve a belőlük kinyerhető 36
OECD, Canada Statistics (2000): Literacy in the Information Age. Final Report of the International Adult Literacy Survey. 37
OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003
149
információkat. Ezzel együtt felvennék azt a szükséges attitűd-rendszert, amely révén az egyén hisz a saját feladatmegoldó képességében, pozitív megerősítéseket kap a kezdeményező tanulói-felfedezői magatartása. A felnőttek esetében önmagában az informatikai eszköztár használatának elsajátítása az első lépés azon az úton, amellyel egyáltalán esélyt teremthetnek maguknak a megváltozott viszonyok közötti boldogulásra. Informatikai tanfolyam természetesen rengeteg van az országban, olyan azonban, amelyik valamilyen igazán hatékony formában, a hátrányos helyzetű célcsoport tényleges szükségleteit figyelembe véve, a kulcskompetenciák elsajátítását lehetővé téve, nem piaci alapú tanfolyamok keretében próbálja átadni ezeket az ismereteket, rendkívül kevés van. Pedig ezeknek a nethez való fizikai hozzáférésnél sokkal nagyobb szerepük lenne abban, hogy a célcsoport motivációját elősegítsék, megteremtsék, érdeklődésüket növeljék, és hosszútávon biztosítsák, hogy a jelenleg kimaradók is részt fognak venni az információs társadalomban.
Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyek Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) évek óta küzd azért, hogy az idősebbek is egyenrangú polgárok legyenek az információs társadalomban. A 2003 óta hagyománnyá vált Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny története során már bebizonyosodott, hogy a két generáció együttműködése hozzájárul az időseknek az információs társadalomba való bevonódásához. A verseny azt szolgálja, hogy felhívja az idősek figyelmét az internetben rejlő óriási lehetőségre, amellyel fenntarthatják idősebb korban is az aktivitásukat. A szervezők célja, hogy a döntéshozók – megismerve a programot - az időskérdést ne csupán szociális, hanem életminőségi kérdésként kezeljék. A versenyben 50 év feletti nagyszülők és 4-14 év közötti unokák együtt mérhetik összes különböző kérdésekben erejüket - az internetet használva segítségül - a többi párossal. A versenyen a gyerekek segítenek abban, hogy a nagyszülők átlépjenek az információs társadalom küszöbén. A verseny egy sikeres propaganda-sorozat, amelynek üzenete: az intergenerációs programok jelenthetik az eInclusion egyik útját Magyarországon, lévén a fiatalok már az iskolában, otthon és másutt megismerkednek az informatikai eszközök használatával, így az idősebbek bevonásának először a családokon belül, és a fiatalokon keresztül kell teret biztosítani. Az Inforum által az Unoka–Nagyszülő Informatikai Versenyeken elkészített felmérések szerint az idősebb generáció tagjai évről-évre erősebben igénylik, hogy ők is a világháló használóivá válhassanak, egyre gyakrabban emlegetik az „idős Sulinet” szükségességét, oktatási helyeket, kedvezményes internet- és
150
számítógép-vásárlási lehetőségeket kérve. Az Inforum megkérdezte a versengő idősek véleményét, hogyan lehetne szélesebb körben elterjeszteni az idősebb korosztály körében az internet használatot. A legtöbben (59 százalék) a szolgáltatás árának csökkentésében látták a megoldást, sokan a PC használat oktatását, és az internet népszerűsítését említették megoldásként. A felmérés válaszadói szerint ez a verseny a legjobb megoldás az internet, az információs társadalom népszerűsítésére.
Az eddig megrendezett versenyek
2003. december, Budapest 64 páros
2004. október, Budapest 120 páros
2005. november, Budapest 125 páros
2006. március, Kecskemét 40 páros
2006. március, Miskolc 40 páros
2006. április, Budapest 120 páros
2006. november, Budapest 122 páros
A résztvevők több száz kilométert is hajlandóak megtenni az indulásért. A távolsági versenyben Lenti (246 km) és Levelek (248 km) maga mögé utasította Siklóst (230 km) és Debrecent (226 km). A legifjabb versenyző 4, a legidősebb 84 éves volt eddig. A versenyen induló nagyszülők között több a bátor nagymama, a gyerekek között több a kisfiú. A versenyzők mintegy fele budapesti, Kelet- és NyugatMagyarország egyenlő számban képviselteti magát. Az internet használatának elterjedését jelzi, hogy a versenyzők harmada az interneten találkozott az Inforum felhívásával, őket szorosan követik azok, akik a nyomtatott sajtó közleményei között, illetve a televízióban látták a versenyre buzdító információt. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum Unoka–Nagyszülő Informatikai Versenye már nemcsak egy családi program lett, nemcsak egy érdekesség a rendezvények sorában, hanem egy társadalmi mozgalom elindulásának alapkövévé vált. A versenyek eddig mintegy 1200 családot mozgósítottak, de a társadalom széles köre értesült e kezdeményezésről. Idősek számítógéphasználatának és életminőségének kérdése nem elhanyagolható mértékben e verseny jóvoltából került reflektorfénybe, ugyanis a versenyeket széles körű médiafigyelem kísérte. A versenyek létrejöttéhez nélkülözhetetlen (nyeremények, díjak formájában) támogatást nyújtottak a hazai informatikai cégek is.
151
„Kattints rá, Nagyi!” Program Az UPC Magyarország szponzorálásával évek óta tartanak tanfolyamot nyugdíjas, idős embereknek, ahol megtanulhatják a számítógépek kezelésével kapcsolatos legfontosabb alapismereteket. Az országban jelenleg 12 településen (Budaörs, Budapest, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém), folyik a hathetes, 25 órás „Kattints rá, Nagyi!” alaptanfolyam (http://nagyi.bmknet.hu/). A tanfolyam végeztével a részvevők képessé válnak internetes műsorújságok, receptek, hírek, rendezvény-adatbázisok, térképek, keresők használata mellett az elektronikus levelezés, esetleg a videótelefonálás alapjainak elsajátítására. Az idősek speciális célcsoportot képeznek, hiszen ebben a korban az emberek rendszerint jóval rugalmatlanabbak, nehezebben fogadnak be új ismereteket, nehezebben szánják rá magukat az újdonságok használatára, kevésbé nyitottak, és jelentős félelemeik vannak a technikai újdonságok iránt. Így ezeknek a programoknak gyakran ezeket a félelmeket és problémákat is le kell győzniük, ha eredményesen be szeretnék vonni ezt a korosztályt.
Angoltanfolyam az interneten keresztül a kismamáknak A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium információja szerint Magyarországon megközelítőleg 250 ezer kismama van, akik számára komoly problémát jelent, hogy az otthon töltött több év után visszatérjenek a munkaerőpiacra. A Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint a korábban alkalmazásban álló kismamák egy harmadának van lehetősége arra, hogy gyermeke 6 éves koráig visszatérjen korábbi munkáltatójához, pedig szülés után a kismamák alig 7%-a szeretne háztartásban maradni, tehát 93% szeretne valamilyen munkát vállalni vagy képzésen részt venni. Megfigyelhető, hogy fiatal, pályakezdő kismamák a családalapítási időszakban, illetve a kisgyerek óvodába helyezése után, sokan (kényszer) vállalkozóvá vállnak. Azonban nincs megfelelő tudásuk vállalkozásuk működtetéséhez, fejlesztéséhez, így megrendül önbizalmuk, kiszolgáltatottság érzésük lesz, elszigetelődnek, elmagányosodnak. A teljes idős munkába állásig tartó átmeneti szakaszban különösen nagy szerepe lehet az önálló tanulást segítő, mindenki számára hozzáférhető programoknak. Későbbi munkaerő-piaci visszatérésüket is nagymértékben segíthetik az egyén tudását, kompetenciáit, nyelvismeretét támogató lehetőségek. Ez különösen fontos, hiszen az Európai Unióhoz csatlakozó országok között hazánkban beszélnek a legkevesebben valamilyen idegen nyelvet. Ennek megoldásaként indult az ingyenes angoltanfolyam kismamáknak az interneten.
152
Ennek segítségével az érdeklődők kényelmesen tanulhatnak angolul.
számítógép
használatával
otthonról,
A valaha eFestival elnevezésű rangos online és multimédia pályázaton harmadik helyezett díjat nyert oldal (http://www.kismamaweb.hu/kismama_index/) ma már egy angol nyelvtanfolyamokat összegyűjtő oldalra (http://www.drapp.hu/angolnyelvoktatas.php) kalauzol el bennünket, amely bár biztosan nagyon hasznos az angolul tanulni vágyó kismamák számára, azonban az ingyenes kismama nyelvtanfolyam immár nem lelhető fel rajta.
Szociális Informatika Segítő Foglalkozásúaknak - Képzési Központ Az Infonia Alapítvány HEFOP támogatással hozta létre a „Szociális Informatika Segítő Foglalkozásúaknak Képzési Központot” ahol, képzett szakemberek segítségével másfél év alatt 100 segítő jut:
napi munkavégzésében, valamint általános segítő, és munkaerőpiaci segítő tevékenységében felhasználható számítógépes, internetes és információs társadalmi ismeretekhez;
a hátrányos helyzetűeket bekapcsoló humán interface funkció sikeres betöltéséhez szükséges ismeretekhez;
a hátrányos helyzetűeknek átadható általános információs társadalmi, ezen belül távtanulási ismeretekhez;
a hátrányos helyzetűek segítésében felhasználható, illetve nekik átadható munkaerőpiaci, Európai uniós és más hasznos ismeretekhez;
olyan pedagógiai és pszichológiai készségfejlesztéshez és tudáshoz, mely módszertanilag megalapozza a hátrányos helyzetűek oktatását, a tudás átadását;
egyes kiemelt hátrányos helyzetű csoportokkal (romák, mozgáskorlátozottak, nők) kapcsolatos ismeretekhez, melyek a kapcsolatteremtést, bizalomépítést támogatják.
informatikai és és távoktatási
A projekt közvetett, rövidtávú célja a kiképzett szociális segítőkkel kapcsolatba kerülő hátrányos helyzetűek - ezen belül nagyobb valószínűséggel romák, mozgáskorlátozottak, nők társadalmi befogadásának növelése, elsősorban információs társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációjukkal.
153
A közvetlen célcsoport a szociális ellátórendszerben s a szociális igazgatásban dolgozó szakemberek és önkéntesek. A program keretében elsősorban olyan romákkal, hátrányos helyzetű nőkkel és mozgáskorlátozottakkal közvetlenül foglalkozó segítőket képeznek, akik középiskolát végeztek, s kezdő (minimális szintű) számítógépes- internetes ismeretekkel rendelkeznek; ezen belül az önkéntesek - támogató partnerek közreműködésével - részben a hátrányos helyzetű célcsoportokból kerülnek ki.
Kismama Reintegrációs Centrum modellintézmény Az informatikai technológia fejlődésével egyre szélesebb lehetőség nyílik új, nem helyhez kötött munkavégzési formák, illetve az információs társadalomra jellemző új foglalkozási körök megjelenésére. Ezek elterjedése kedvező a munkáltatók számára is. Az új foglalkozási körök speciális felkészülést igényelnek. Az Infonia Alapítvány által vezetett „Kismama Reintegrációs Centrum”-projekt általános célja olyan modellintézmény létrehozása, ahol a gyermekükkel otthon lévő nők eltölthetik szabad idejüket, lelki egészségvédelmükkel, gyermekneveléssel, életvezetéssel és anya-gyermek vagy férj-feleség kapcsolati kérdésekkel szakemberekhez fordulhatnak, ha szükségük van rá terápiás-, illetve fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt, illetve társadalmi reintegrációjuk elősegítése érdekében személyre szabottan választhatnak szakképzéseket. Ez a szolgáltatás együttes sok kismamát mozgósít, közülük sokan választják majd a lehetőségeiket kitágító képzési és foglalkoztatási formákat. A projektet összetettsége okán némileg hosszasabban ismertetjük a továbbiakban. A képzési program a hiányzó információs írástudás (a digitális környezetben végzett kommunikáció, szórakozás és munka feltételét jelentő készség-együttes) felépítését célozza meg. Az internetés számítógéphasználatot magasabb szinten megtanuló, a programba bevont 15 kismamát olyan korszerű, szintén interneten végezhető tevékenységekre képzi ki, amelyek iránt növekvő kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon. A reintegráció tehát ebben az esetben nem „követést”, kényszermegoldásokat jelent, hanem versenyképességet. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a reintegrációs centrum egyúttal munkahely is legyen, hiszen otthonról vagy a megszokott számítógépes laborból távmunkában is végezhetik feladataikat. A program során létrehozott adatbank a foglalkoztathatóság növelését kívánja lehetővé tenni, mindenki számára, aki abban regisztrálja magát. A program első körben a Budapesten és vonzáskörzetében élő, a Gyes és a Gyed időszakát éppen befejező, illetve Gyeten lévő, felsőfokú végzettséggel rendelkező, magasan kvalifikált, a munkaerő piactól tartósan távol levő anyák számára biztosít részmunkaidős távmunkás foglalkoztatást, úgy, hogy létrehoz egy olyan integrált teret, ahol egyszerre van mód a munkavégzésre, személyre
154
szabott, a foglalkoztatók igényeivel összehangolt képzésre, és ezzel egy időben, kísérő szolgáltatásként a gyermekek felügyeletére, ellátására. A projekt az esélyegyenlőség további biztosítását a nők foglalkoztathatóságának javítása és a családi élet összeegyeztetése segítségével kívánja elérni. A kismamák bevonásának kulcseleme, a program „kapuja” a játszóház, ahol kedvesen fogadják őket, személyes kapcsolatot alakítanak ki velük, és amennyiben van igényük többre, mint a gyermekükkel való közös játék, azonnal lehetőségük nyílik a teljes szolgáltatás-kínálattal való megismerkedésre. Amennyiben részt kívánnak venni valamelyik képzési vagy terápiás formában, vagy csak az internetet szeretnék használni, a játszóház azonnal gyermekmegőrzővé is válik, így biztosítva azt, hogy az anyák aggódásmentesen, közlekedési nehézségek nélkül „szakadjanak el” gyermeküktől, immár saját magukra, majdani vagy éppen újrakezdett munkájukra, társadalmi kapcsolatépítésükre koncentráljanak. Ma Magyarországon szinte teljesen reménytelen részmunkaidős, illetve otthonról vagy távmunka-központból végezhető állást vállalni. A programba először éppen ezért azok közül a nők közül toboroztak résztvevőket, akik viszonylag képzettek, és akiknek igénye, hogy gyermekükkel egy esztétikus, elvárásoktól mentes közegben tölthessék el szabadidejüket. Felismerik, hogy a munkába való visszatéréshez segítségre szorulnak, jó alapképzettségeik vannak, sok irányba fejleszthetőek tovább. A projekt később a szándékok szerint ugyanúgy képes lesz az alacsonyabb végzettségűeknek is képzéseket, foglalkoztatást és más szolgáltatásokat kínálni (részben szintén az információtechnológia, részben a szociális szféra körüli feladatokkal és munkakörökkel). A családi játszóház a programba való bekerülést biztosító alapszolgáltatás, amely kötetlen szabadidős játékprogramokkal, irányított, interaktív baba-mama programokkal (baba-mama torna, baba-masszázs, zenei, kézműves, bábfoglalkozások) vár minden kismamát, és konzultációs lehetőséget biztosít gyermeknevelési, kapcsolati, életvezetési kérdésekben. Mindazokkal, akik jelzik képzési/foglalkoztatási szándékaikat, elkezdődik a program „második köre”. Létrehozásra kerül egy folyamatosan épülő adatbázist, majd egy integrációt segítő portált, mely tartalmazza a jelentkezők korát, tanulmányait, készségeit, elvárásait, munkavállalási elképzeléseit. A mentorok a végzettek elhelyezkedési statisztikáját vezetik, utókövetést, hatékonyságvizsgálatot végeznek, mellyel az oktatási programok fejlesztését is szolgálják. Mivel sok kismama tudja megoldani saját, gyermekfelügyelettel, háztartás-vezetéssel kapcsolatos gondjait úgy, hogy másik kismama-társának nyújt evvel lehetőséget, az adatbázis egyik szolgáltatása a kismamák közti közvetítést és kommunikációt támogatja.
155
A „harmadik kör” az alapképzési programoké. Minden érdeklődő bevezetést kap a munkaerőpiacon szinte nélkülözhetetlen digitális írástudásba (számítógép-és internethasználat, alkalmazói programok), ami után, ha igénylik, haladó kurzusokig is eljuthatnak. A „negyedik körben” a ráépülő speciális képzési formák már a foglalkoztatást készítik elő, olyan ismereteket átadva, amelyek az új munkába állás feltételét jelentik. A képzésekben részt vevők tudása aktualizálódik, közösségbe kerülnek. A szervezők tanfolyamokat indítanak
pályázatírás;
digitális tartalommenedzsment (online projektmenedzsment, közösségi portálok tartalommenedzsmentje, online hírvadászat, online hirdetésszervezés, online kutatási asszisztencia)
tárgyakban. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek számára külön tanfolyamot tervez az Infonia Alapítvány. Ebben az általuk szintén távmunkában végezhető tevékenységeket (adatbevitel és digitalizálás) oktatnak. Az „ötödik kör” a foglalkoztatásé: a képzés után a szerződött partnerek megkezdik a kismamák foglalkoztatását, akik távmunkahelyként használják a központ infrastruktúráját. Olyan munkaköröket és partnereket választotanak a foglalkoztatáshoz, amelyek maximálisan igazodnak a távmunka-lehetőséghez: kötetlen időszervezéssel, kiépített távmunkahelyen, előjegyzés alapján „lefoglalt” gépekkel és irodai infrastruktúrával végezhetők. A reintegrációs centrum minden mással összehasonlíthatatlan előnye az, hogy a gyermekfelügyelet ugyanúgy biztosított, mint korábban, a kiképzési szakaszban.
Tanfolyam és önképzést segítő könyv a budaörsi nyugdíjasoknak 2005. májusától Budaörsön (http://eselykozosseg.telekucko.hu/) minden rászoruló alanyi jogon kap képzést, személyes IT-mentorálást és ingyenes internethasználati, gyakorlási, lehetőséget az önkormányzat digitális esélyegyenlőségi rendelete alapján38. Lehetőség van egy tanfolyam elvégzésére is, amiről a résztvevők számítógép- és internet alkalmazói, IT-mentor felhasználói oklevelet kapnak. A hozzáférést segítendő 2006. végéig újabb 7 telekuckó nyílt önkormányzati támogatással, így minden lakókörzetben könnyen elérhetővé válik a számítógép és internet használat. Az egyik résztvevő, a 79 éves Markoth Imréné előszavával jelent meg Fülöp Hajnalka időseknek szóló könyve, a Lépésről lépésre sorozatban 38
http://eselykozosseg.telekucko.hu/service.php?act=irattar&did=17&fv=544&)
156
a Panem Könyvkiadónál. Felépítése, könnyen érthető nyelvezete biztosítja, hogy a könyv használatával az idős emberek is barátságos, könnyen megérthető eszközként tekintenek az információs társadalom új lehetőségeire, eszközeire.
Ingyenes tanfolyam romáknak és mozgássérülteknek A mozgássérültek fizikailag vannak korlátozva abban, hogy eljussanak a számukra fontos helyekre, szolgáltatásokhoz. A roma kisebbség bizonyos szempontból hasonló problémákkal küzd. E társadalmi csoport tagjai gyakran marginalizált, szegregált helyzetbe kerülnek, az információkhoz való szűkös hozzáférési esélyei miatt nem érik el azokat a lehetőségeket, amelyeket a többségi társadalom tagjai számára magától értetődők. Ezért a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Mediátor Alapítvány Roma Centrum tanfolyamain a résztvevők számára elméleti és gyakorlati alapismeretek átadásával csinálnak kedvet az internet használatához39. Az oktatás teljesen ingyenes, a négyórás tanfolyamon a résztvevők 10-15 fős csoportokban ismerkedhetnek meg az internettel, minden jelentkező külön számítógépen gyakorolhat. A programon a szervezők becslése szerint 650-en vehetnek részt. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen típusú tanfolyamoknak mi értelmük van. A négy órás képzés valószínűleg nem elégséges ahhoz, hogy tényleges motivációt jelentsen a résztvevők számára, hogy felhasználói ismereteket sikerüljön átadni, és önálló tanulásra motiváló attitűdöt érhessünk el. A képzettek magas száma ebben az esetben semmilyen garanciát nem jelent arra, hogy tényleges változást sikerült létrehozni a célcsoport életében. Szükség lenne ezért olyan programokra, melyek ténylegesen képesek pozitív felhasználó élményt és ezáltal hosszú távú motivációt kialakítani a résztvevőkben, melyek garantálják, hogy később is élni fognak ezekkel a lehetőségekkel.
Oszkói „ráébresztő training” Az oszkói ráébresztő tréning40 elsődleges célja, hogy teljesen kezdők is megismerjék az internet nyújtotta lehetőségeket. A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Közhasznú Társaság szervezésében elindult program első lépéseként összegyűjtötték azokat a legfontosabb kérdéseket, érdeklődési köröket, ami a célcsoport számára motivációt jelenthet, hogy ezzel kapcsolatban többet megtudjon. A válaszok alapján ezek az egészség, munka, kapcsolattartás, tanulás, gyermek, család, pénz, barátok, társ, 39
http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/szocialiscivil/netoktatas20031016.html?highlight http://www.telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1507
40
157
rokonok, tájékozódás címszavak voltak. Összesen megközelítőleg 40 kérdéskör gyűlt össze. Ezután a résztvevőket IT-mentor segítette abban, hogy a számukra érdekes kérdésekkel kapcsolatban információkat gyűjtsenek. A ráébresztő tréningnek igen kedvező fogadtatása volt az érintettek körében.
A foglalkoztató for profit szervezetek legjobb gyakorlatai Magyarországon az esélyegyenlőség, illetve az e-esélyegyenlőség megteremtése sajnos még sok helyen gyerekcipőben jár. Az esélyegyenlőségért lépéseket tett cégek vállalati humánpolitikai értékei, elvei és módszerei segítségként szolgálhatnak más vállalatoknak és talán jó példával is szolgálhatnak arra, hogy más munkáltatók figyelmét ráirányítsa a munkahelyi esélyegyenlőség, a sokszínűség megvalósításának fontosságára. A sokszínűség - így pl. a gondolkodásmódbeli különbségek, az eltérő iskolai végzettség, az egyes korosztályok valamint a nők és férfiak eltérő látásmódja – nélkülözhetetlen egyrészt a kellemes, egészséges munkakörnyezet fenntartásához, másrészt az üzleti életben szükséges újszerű, versenyképes megoldások kialakításához. Magyarországon még mindig kevés az olyan vállalat, cég, ahol szívesen alkalmaznak fogyatékos embereket. Éppen ezért fontos a munkáltatók figyelmét felhívni a fogyatékos emberek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának előnyeire, a munkahelyi sokszínűség pozitív oldalaira, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód szabályaira. Az esélyegyenlőség területén kiemelhetjük a for-profit szervezetek esélyegyenlőségi törekvéseit jutalmazó „Befogadó Munkahely” pályázatot és díjat, melyet a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda (FEMI) hirdette meg, 2005-ben első ízben. Az elismerésre azok a foglalkoztatók pályázhattak, akik figyelmet fordítanak a munkahelyi esélyegyenlőség elősegítésére, a hátrányos helyzetű csoportok védelmére. A kitüntetés célja, hogy a főváros megbecsülését fejezze ki a munkahelyi esélyegyenlőség megerősítéséért aktívan cselekvő, példamutató munkáltatók számára illetve, hogy felhívja a figyelmet azokra a vállalkozásokra, amelyek humánpolitikájában fontos szempont a munkahelyi esélyegyenlőség. 2005-ben a HP Magyarország nyerte el a Befogadó Munkahely díjat. HP EMEA regionális szinten és országonként is meghirdette a 2005-re vonatkozó Diverzitás Programját, mely elsősorban a nők munkahelyi helyzetére fordítja a hangsúlyt, de kiemelt figyelmet kap a HP-s átlagéletkornál fiatalabb, illetve idősebb kollégák helyzetének segítése is.
158
2006-ban a Magyar Telekom Nyrt. lett az első. A díjat odaítélő zsűri elismerte a cég esélymegerősítő intézkedéseit: a munkatársaknak nyújtott elsőbbséget a munkaerő felvételnél: minden új állás nyilvános meghirdetése előtt harminc napig csak a belső céges rendszerben látható. Méltatták a vállalat "Rajtkő gyakornoki program"-ját, mellyel évente 15-20 frissen végzett fiatal munkába állását teszik lehetővé. A családos munkatársaknak jelentenek könnyebbséget az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák: a rugalmas munkaidő, a távmunka és a részmunkaidő. A vállalat szervezett formában foglalkoztat csökkent munkaképességű embereket is. Példa értékű és sajnos sok helyen aktuális a távozókról való gondoskodás gyakorlata is. A Társaság több olyan megoldást is alkalmaz a „gondoskodó leépítés” során, amelyek csökkentik az egyoldalú elbocsátások számát. A különböző atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása mellett a távozók elhelyezkedésének támogatására képzéseket biztosít, és segíti álláskeresésüket. További kiemelt figyelmet érdemelt a for-profit kategóriában pályázó Magyar Posta Zrt. és az SZRT Rt. esélyerősítő, befogadó aktivitása is. A Grafológiai Intézet Kft. a kismamák munkaerő-piacra való visszakerülését segítő Főnix program során egy német mintát adaptált. A program érdekessége, hogy egy for-profit szervezet indította el, a résztvevőknek fizetniük kellett a részvételért. 2000-ben indult a program. Eddig több mint 100 résztvevő volt benne, közöttük a fiatalokon kívül 40 felettiek is. A leggyakoribb kérdés azt firtatta, hogyan lehet az anyaságot és a karriert összehangolni. Gyakran, az otthon töltött évek során a nők elveszítik azt a hitüket, hogy jól tudnak teljesíteni a megváltozott körülmények között. Jól érzékelik a változásokat, és azt is, hogy a nem működtetett készségek szintje csökken, így a nyelvtudás és a számítógép kezelés is. A munkaközvetítéssel is próbálkoznak a részmunkaidőben elhelyezkedni kívánók részére. Fél év alatt, a már 200 fős adatbázisból 15 fő részére nyújtottak eredményes segítséget. Ez azért nehéz, mert a részmunkaidő lehetőségei nálunk még korlátozottak. Az adatbázisba lévő nyilvántartottak közül kb. 150 fő felsőfokú végzettségű, 50 középfokú végzettségű. Az e-esélyegyenlőség növelési területén a for profit szervezetek részvételi gyakorisága nagyon alacsony. Ugyanakkor a társadalmi felelősség-vállalás webes kommunikációja sem megfelelő, a top100 magyarországi nagyvállalat közül a telekommunikációs szolgáltatók tesznek a legtöbbet, közülük is kiemelkedő a Magyar Telekom tevékenysége, a Terra Idea Kutató Csoport májusi-júniusi felmérése alapján. Az egykori Matáv „Telefonnal a rászorultakért Alapítvány”-a 2006. évben 2.555 darab pályázatot bírált el a vakok és gyengénlátók, a súlyos mozgáskorlátozottak, a siketek és nagyothallók, valamint az egyéb rendkívül súlyos betegek részére a telefonbeszélgetési díj támogatásáért és internetelőfizetés támogatására.
159
Karitatív szolgáltatásuk keretében működteti a „T-Com Jelmondó”-t, mely segítség mindazoknak, akiknek a személyközi kommunikáció testi hibájukból adódóan problémát jelent, azaz a beszédhibásoknak és hallássérülteknek nyújt segítséget ahhoz, hogy a kommunikációs folyamatok teljes értékű szereplői lehessenek. A szolgáltatáshoz egy speciális szóvivő készülékre vagy egy modemmel rendelkező számítógépre van szükség. A szolgáltatást igénybe vevők támogatásaként kezelői díjat nem számítanak fel. A felmérés további eredményei alapján a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kommunikáció erősítésére mindössze 10 honlapon alkalmaztak különféle video és flash eszközöket és az információátadást-átvételt segítő alkalmazásokat, ugyanakkor egyik sem alkalmas a vélemények kifejtésére, az oldalak nem interaktívak. A Top100 cég közül mindössze két honlap kialakításakor gondoltak a gyengénlátókra, a többi vállalati honlapon nincs lehetőség a betűméret növelésére, vagy a gyengénlátó-verzió alkalmazására. Vannak olyan kiemelkedő kezdeményezések, mint az Elender 2003-as projektje (1000 ingyenes betárcsázós internetelérést biztosított a fogyatékossággal élő személyek információs esélyegyenlőségének megteremtése érdekében), vagy a Matáv és az Axelero szakképzett előadói által megrendezett ingyenes „internetes ismerkedés”, melynek során a fogyatékkal élők számára kis létszámú kurzusokon az internet nyújtotta lehetőségeket mutatták be, speciálisan összeállított multimédiás tananyag segítségével. A Microsoft Magyarország Kft. pedig 50.000 dollárt ajánlott fel a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző, Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma számára. A felajánlás révén az iskola számára lehetővé vált a számítógéppark korszerűsítése, 60 db számítógép lecserélése, és szkennerek és hálózati eszközök is beszerzésre kerültek. Az IBM üzleti tevékenységének ellátása kapcsán számos olyan pozíció – telefonnal, számítógéppel végezhető munkakörök – nyílik, amelyek jó esélyeket kínálnak mozgássérült emberek számára is. Az IBM megállapodott a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetségével, hogy minden olyan állásajánlatot közvetít számára, amelyet jó eséllyel tölthet be mozgásában korlátozott ember is. Az IBM a MEOSZ oktatási tevékenységét több millió forint értékű hardvereszközzel támogatta. Az utóbbi időben egyre többen hívják fel a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás fontosságára, a szakma részéről több kezdeményezés is indult. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és az ARC Kft. idei közös ügynökségi pályázatán a társadalmi felelősségvállalás témakörében nyújthatnak be óriásplakát- és citylight kreatívokat a jelentkezők. A Pannon június 1-ére meghirdette a Társadalmi Felelősségvállalás Napját. A kezdeményezéshez a McCann-Erickson, az Ericsson, a HP, a Nokia, a Richtern, a United Way, a Tesco, az ATV, a Danubius, a Hír TV, a Klub Rádió, a Sláger Rádió és a Tv2 csatlakozott. A vállalatok és a médiumok arra kívánják
160
felhívni a figyelmet: a versenyszféra jelentős szerepet játszik Magyarországon a társadalom életében, közterhei megfizetésén messze túlmenően részt vállal a kultúra működtetésében, a civil szféra segítésében, a szociális gondok enyhítésében - miközben a médiajog a jelenlegi gyakorlat szerint megnehezíti, vagy akár bünteti is, hogy a cégek ilyen irányú erőfeszítéseiről hírt kapjon a nyilvánosság.
Speciális szoftver és honlapok a vakok számára A vakok és látássérültek számára a számítógép használatot és az internetezést ma már a legkülönfélébb szoftverek segítik, viszont ezek elérhetősége a hátrányos helyzetű, gyakran csak korlátozott munkavállalásra képes (így szintén szűkös anyagi forrásokkal rendelkező) emberek számára nem egyszerű. Ezt a problémát próbálja megoldani az Axelero, a Speech Technology Kft. és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kifejlesztett és ingyenesen letölthető szoftver, amely a letöltött weboldalak tartalmát beszédhanggá alakítja, így olvasási képességre tulajdonképpen nincsen szükség41. A szoftver már a telepítés során is hangosan olvassa fel a képernyőn megjelenő utasításokat, így a látássérültek külső segítség nélkül, billentyűparancsokkal önállóan tölthetik le és használhatják a szolgáltatást az első lépésektől kezdve. A rendszer alapvetően a portál híreit alakítja át beszédhanggá. A Fájl/Megnyitás opcióval más weboldalak szövegeit is élőszóvá lehet alakítani. A program lehetőségeit az korlátozza, hogy a legtöbb weboldalon számtalan grafikus információ és szöveg nehezíti a hang alapú böngészést, navigálást. Fontos lenne, hogy több olyan tartalomszolgáltató legyen, amely vállalja, hogy saját oldalukat szöveges, látássérültek számára is egyszerűen használható változatban is elkészítik. A fenti lehetőségen kívül Magyarországon már több kezdeményezés is volt a vakok és gyengénlátok internetezésének elősegítésére. A Média az Emberekért Alapítvány vakok számára is olvashatóvá alakított át több közhasznú internetes honlapot 2003. év elején. Jelenleg többek között a vonat- és a budapesti buszmenetrend információi olvashatók a vakok által használt BraiLab rendszerrel. Vak emberek számára Vakinfó címmel indított információs és közéleti honlapot a Látó-tér Alapítvány szeptemberben (http://www.vakinfo.hu). A portál teljesen "akadálymentesített", tehát az oldalakon egy úgynevezett beszélő szoftver segítségével böngészhetnek az érdeklődők. Azonban sajnos ezek a lehetőségek még mindig nem biztosítják teljes körűen, hogy a vakok és 41
http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/szocialiscivil/netoktatas20031016.html?highlight
161
látássérültek saját érdeklődésüknek megfelelően, illetve az esetleges továbbképzésük szempontjából hasznos információhoz hozzájussanak.
VII. Az IT-Mentor Program bemutatása A magyarországi IT-Mentor program egyedi kezdeményezés. A közelmúltban a MATISZ felkérésére egy Európai uniós pályázat előkészítéséhez az Infónia Alapítvány kutatói áttekintettek egy több száz dokumentumból álló gyűjteményt, azonban a magyar megoldáshoz hasonló gyakorlatban is működő példával nem találkoztak. A hazai megoldás sajátossága elsősorban abban áll, hogy az IT-mentor személyében az eredeti elképzelés szerint olyan szakembert képeznek, aki az informatikai eszközök használata mellett a célcsoport szociális helyzetét, problémáit is ismeri. A mentor közösségi hozzáférési pontokon segít az IKT eszközök által nyújtott lehetőségek kihasználásában, illetve a felmerülő élethelyzetek kezelésében. Ennek megfelelően komplex támogatást nyújt, az egyének és a közösségek társadalmi-gazdasági folyamatait segíti, lehetővé téve a hátrányos helyzetű egyének és térségek esélyegyenlőségének fokozását. Az IT-mentor legfontosabb feladatának a digitális írástudás elterjesztését tekinti. Ő hidalná át az IKT eszközök és a segítségükkel elérhető tartalmak, elektronikus szolgáltatások, valamint a (hagyományos és a digitális értelembe vett) hátrányos helyzetűek hozzáférése és használata közötti távolságot. A mentorok feladata elsőrendűen az, hogy azokat az embereket segítsék, akik önállóan nem képesek igénybe venni az információs társadalom nyújtotta szolgáltatásokat, nem tudják (ki)használni az információs és kommunikációs technológia kínálta lehetőségeket. Jelen tanulmányban is több helyen is foglalkoztunk az internet nem használatának okaival. Az elmúlt években több kutatás is megerősítette, hogy a világháló használatától sokan az érdeklődés hiánya miatt maradnak távol, ráadásul a nem használók többsége nem is rendelkezik ismeretekkel az internet nyújtotta lehetőségekről (szolgáltatások, tartalmak). Így nem is meglepő, hogy a legfrissebb World Internet Project felmérés szerint Magyarországon a nem internetezők közel fele nyilatkozott úgy, hogy aki nem használja a világhálót, azt nem érik az élet különböző területein hátrányok. Az úgynevezett kognitív gátak42 egy részét motivációs korlátoknak tekinthetjük, az internethasználat iránti igény felkeltésében az IT-mentor szolgáltatnak kiemelt szerephez kell jutnia. Egyes célcsoportok elérésének szinte 42
A WIP kutatás során az internetet nem használóktól szabadon megválaszolható, nyílt kérdésben tudakolják döntésük vagy egyszerűen távolmaradásuk okát. Az elemzés során elkülönítik az úgynevezett materiális, elsősorban pénzbeli tényezőkre visszavezethető okokat és a mentális vagy kognitív tényezőket. Előbbire az internethozzáférés magas költsége, a számítógép hiánya, illetve a rossz minőségű kapcsolat lehet jó példa. Utóbbi esetében az érdeklődés hiányára mellett megjelenhet az alacsony felhasználó tudás, az internetes tartalmak vélt vagy valós fejletlensége.
162
egyetlen módja a közösség tagjainak képzése, ezáltal az informatikai eszközök használatának formái a közösség igényeihez igazítva, hitelesebben válaszhatóak meg. A példák sokkal kézzelfoghatóbbá válnak, ha a közösség egy másik tagja mutatja azt be. Az IT-mentor szolgáltatás többféle modellben is elképzelhető. Ahhoz, hogy jól működő rendszer legyen a mentorálás, egyszerre számos tényezőnek kell teljesülnie. A lehetséges szempontok közül néhányat sorolunk fel a következőkben: -
hivatalosan akkreditált képzés, általánosan elfogadott végzettséggel,
-
magas szintű számítógéphasználati tudás,
-
a mentor ismerje a célcsoport igényeit – akár a célcsoport tagjaként, akár a közösséget ismerő szociális munkásként,
-
a modell legyen finanszírozható, hosszabb távon önfenntartó,
-
a
-
a mentorálás illeszkedjen a kiépült közösségi hozzáférési pontok működési módjához,
-
az IT-mentor ismerje az online elérhető kormányzati és önkormányzati szolgáltatásokat, legyen az e-kormányzat hírnöke.
mentor képes legyen segítséget nyújtani,
minél
több
felmerülő
élethelyzetben
Az IT-mentor gondolata ugyan egyedinek tekinthető, Magyarországon azonban mégis három különböző megvalósulási formával találkozunk. A fejezet második felében látni fogjuk, hogy a mentorálás hazai gyakorlatai között milyen eltérések vannak. A fentebb említett szempontokat ugyanis mindhárom modell eltérő mértékben veszi figyelembe. Az összehasonlítás előtt azonban tekintsük át az IT-mentor szakma és szolgáltatás kialakulásának hátterét.
IT-mentorképzés Magyarországon, összhangban az Unió irányelveivel Az Európai Unió információs társadalom stratégiáiban (eEurope programok, i2010) a kontinens versenyképességének növelése mellett mindvégig megjelenik az IKT-re alapuló társadalmi integráció (eInclusion) célkitűzése. Mára az európai polgárok jelentős hányada napi szinten használja az információs és kommunikációs technológiákat. A távolmaradók számára azonban nem csak a fizikai hozzáférés jelent korlátot, hanem sok esetben az eszközök használatához szükséges alapvető tudás is hiányzik. Ezért a hozzáférésen túl egyre növekvő szerephez
163
jut a digitális írástudatlanság csökkentése, önhibájukon kívül maradók támogatása.
az
információs
társadalomból
Az Unió 2010-ig szóló információs társadalom stratégiája az i2010. Három prioritása közül az egyik a Befogadó Információs Társadalom (Inclusive Information Society) címet kapta. Ebben azon közszolgáltatások elérésének fontosságát emelik ki, amelyek az állampolgárok számára az egészségügy, az oktatás területén jelentenek közvetlen előnyöket, vagy tágabb értelemben hozzájárulnak az életminőségük javításához. Az unió döntéshozói hitet tesznek amellett, hogy Európa nem engedheti meg, hogy társadalmait digitális törésvonalak tagolják. Ennek további megerősítéseként 2006-ban az úgynevezett Rigai Nyilatkozat keretében 32 európai vezető foglalt állást a digitális szakadék csökkentésének szükségessége mellett. A Befogadó Információs Társadalom prioritáshoz kiemelt akcióterv kapcsolódik, amelynek keretében az Európai Bizottság többek között támogatja az idős és elesett emberekhez szóló különleges szolgáltatásokat, amelyek révén teljes értékű életet élhetnek saját otthonaikban. A programhoz kapcsolódóan 2008-tól új kezdeményezéseket indít az e-hozzáférés és szélessávú elérés területén. Magyarországon fokozottan jelentkezik a társadalmi beágyazottság igénye, mind az Unió általános információs társadalom célkitűzéseivel, mind az elektronikus kormányzati szolgáltatások elterjesztésével összefüggésben. A digitális megosztottság ugyanis elsősorban és jellemzően a meglévő társadalmi törésvonalakra épül rá. Magyarország társadalma több szempontból is tagolt – szegénységgel, elmaradott vidéki térségekkel és jelentős számú roma kisebbséggel találkozhatunk. Az információs társadalommal kapcsolatban hamar megfogalmazódtak azon elvárások, amelyeknek megfelelően állami támogatással kell segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű csoportoknak, hogy képesek legyenek az információs és kommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek kihasználására. Ez annál is fontosabb, mert csak így akadályozható meg hosszú távon a társadalom tartós kettészakadása. A kormányzat megrendelésére elkészülő Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) már 2003-ban foglalkozott a társadalmi integráció kérdésével. Az eErnyő programként meghirdetett önálló cselekvési terv felhívta a figyelmet arra, hogy nem elegendő ingyenes hozzáférési lehetőséget biztosítani a hátrányos helyzetű csoportok számára, hanem szakképzett személyeknek kell segítséget nyújtani az úgynevezett közösségi hozzáférési pontokon. Az IT-mentorként bevezetett segítő kiemelt feladata a programfüzet szerint azok támogatása, „akik önállóan nem képesek igénybe venni az
164
információs társadalom nyújtotta szolgáltatásokat, nem tudják (ki)használni az információs és kommunikációs technológia kínálta lehetőségeket. A segítség szükségessé válhat egyszerűen ismeret- vagy képességhiány miatt, vagy adódhat fogyatékosságból.” Tehát olyan komplex munkát ellátó, hivatásos segítségnyújtókra van szükség, akik magas szintű felhasználói tudással rendelkeznek, gyakorlati ismereteiket képesek átadni, illetve a rászorulóknak segítséget nyújtanak. A támogatás jellemzően az elektronikus ügyintézésre, a kommunikációra és az információkeresésre terjed ki. A MITS ajánlást fogalmaz meg az IT-mentori képzés tematikájának kidolgozására, valamint a képzés hivatalos akkreditációját tartja szükségesnek. Az IT-mentor képzések így illeszkedhetnek a felnőttoktatási és továbbképzési rendszerekbe. Az előkészületek már 2004 decemberében megkezdődtek. Ezt követően 2005-ben indult el hivatalosan az IT-mentor szakma kialakítása. Az informatikáért felelős szakminisztérium ebben az évben hozta létre az ITmentor Programirodát és közel háromszáz mentor-gyakornok kezdte meg a szolgáltatást. 2006 januárjában fejeződött be az IT-mentori tevékenység hivatalos elfogadása, így államilag elismert szakmaként került be az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ). A képzés magyarországi akkreditációját a Budapesti Gazdasági Főiskola végezte el, a képzés még ez évben 20 helyen kezdődött meg. Az előrejelzések szerint minimálisan 3000 IT-mentorra lesz szükség, de a képzett segítők száma országosan elérheti a 10-15 ezer főt. A képzéshez kapcsolódóan komplex tananyagot dolgoztak ki, amely elérhető elektronikus formában, e-learning tananyagként. Az IT-mentori foglalkozás szorosan kapcsolódik a Magyarországon korán beindult teleház civil mozgalomhoz. Az évek során a kezdeményezés keretében 440 intézményt jött létre (a gyakorlatban a teljes körűen működő teleházak száma ennél lényegesen alacsonyabb). E mellett a kormányzati támogatással alakultak, illetve egységes elvárásoknak megfelelően, a meglévő intézményeket integrálva formálódtak az eMagyarország Pontok is, amelyek ingyenes vagy költségtérítéses hozzáférést nyújtanak.
Az IT-mentor mint szakma sajátosan magyar specialitás. Több párhuzam is vonható a teleházakkal: -
Mindkét modell kialakulását hasonló okok szülték (alacsony digitális írástudatlanság, melyet leginkább kulturális tényezők – pl. az érdeklődés hiánya, a motiváció hiánya – tartanak hosszabb távon alacsony szinten).
165
-
A Teleházak terén Magyarország sokáig a világon második volt az Egyesült-Államok mögött; több európai és kontinensen kívüli országból (pl. Dél-Afrika) jártak ide tanulmányozni a jelenséget. A modellt átvették, és működőképessé tették, ma már mi követünk más országokat a sikeres Teleházak implementálása terén
-
Ugyanez a jelenség (pozitív értelemben is) ismétlődhet az ITmentorsággal: adott egy sajátos modell, amit ebben a formában Magyarországon fogalmaztak meg először. Adott a magyar szakembergárda, akik ezt a modellt más nemzetek körében is elterjeszthetik. Figyelni kell arra, hogy a modellt és elképzelést ne külföldi kutatók saját termékükként vegyék át, és értékesítsék, hanem maradjon a magyar innováció terméke. A disszemináció maradjon a magyar innovátorok „kezében”, így a magyar információs társadalom szakemberei szakmai reputációhoz jutnak, elfogadott, működő és használható hálózat részesei lehetnek – és munkájukkal stratégiailag fontos éveket takaríthatnak meg az adaptáló ország számára.
Eltérő értelmezések a mentor fogalomra Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke és a Teleház Szövetségek Európai Uniójának első embere az IT-mentor fogalmával kapcsolatban az információs társadalom irányába megtett kezdeti lépéseket, a számítógép használatában rejlő lehetőségek bemutatását emeli ki. Ennek megfelelően az alábbi meghatározást használja: „Az IT-mentor a digitális esélyegyenlőség szociális munkása, egy új hivatás képviselője. Feladata, hogy személyre szólóan, élethelyzet függően segítse megtenni az első lépéseket az információs társadalomban azoknak is, akik talán nem is sejtik, mire lehet jó számukra a számítógép és az internet, és egyedül nem boldogulnak vele.” Déri Tamás, a témával foglalkozó szaktanácsadó hasonló megközelítéssel él, ugyanakkor a közösségbeágyazottságot és a személyes kapcsolatot emeli ki. Meghatározásában szintén a szociális gondoskodás és a tanítás dominál: „Az IT-mentor egy új foglalkozás, a szociális segítő, a népművelő és az informatika oktató sajátos keveréke. Ismeri a kisközösség és egyes tagjainak helyzetét, igényeit, problémáit, a közösségi és személyes megoldások érdekében összeköti azokat a hálózaton elérhető szolgáltatásokkal, betanítja, segíti önálló használatukat.”
166
Az EQUAL IT-mentor projekt tapasztalatainak felhasználásával a definíció több célcsoport (mint a fogyatékkal élők és az idős korúak) megnevezésével egészült ki. A mentor feladatkörébe megjelenik a tágabb értelembe vett oktatás, az ismeretterjesztés és az elektronikus szolgáltatások használatának támogatása. A projekt alapján Információs Társadalom Mentornak, azt a személyt nevezhetjük: „…akit a hátrányos helyzetű célcsoportból (45 éven felüliek, fogyatékkal élők, munkanélküliek stb.) választunk ki (és az egész életen át tartó tanulást támogató) képzéssel, hálózati kapcsolattal, az üzleti, civil és kormányzati szféra együttműködésével alkalmassá tesszük, a munkavállalásra, a digitális írástudás, az információs társadalom új szolgáltatásainak (eKormányzat, eTanulás stb.) terjesztésére, a befogadó információs társadalom (eInclusion) helyi megvalósítására. ” Létezik az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó mentor fogalmának ennél is tágabban értelmezett változata is. Neil Selwyn, a hazai gyakorlattal szemben nem a formális, hanem az informális tudásátadáshoz kapcsolja a mentor, vagy ahogy gyakran nevezi „segítségnyújtó”, illetve „warm expret” fogalmát. A segítő ebben a felállásban a számítógép-használatot tanulók hálózatszerűen felépülő, informális közösségéből kerül ki. Kutatásai szerint a tanulás ezen formáját választók elsősorban az alsóbb társadalmi osztályokból (szegényebb, iskolázatlan) és az idősebb korcsoport köréből kerülnek ki. Ugyanakkor Magyarországon az informális segítségnyújtás ezen formájának aránya lényegesen szélesebb körű. A számítógép használat tanulása során az informális csatornák szerepét Loges és Jung is kimutatta.43 Tapasztalataik szerint az IKT sikeres és hatékony használata – a technológiához és a formális tanuláshoz való hozzáférés mellett – jelentős mértékben függ a technológiához és a segítségével elvégezhető feladatokhoz kapcsolódó emberi kapcsolatok kiterjedtségétől és intenzitásától is. Amennyiben a mentorprogramok kihasználják a helyi közösségekben meglévő erőt, az állami programok felülről szerveződő, formalizált megközelítésénél sikeresebben tudják az IKT használatára motiválni a célcsoport tagjait, továbbá az eszközök használathoz szükséges tudást is hatékonyabban tudják átadni.
Három mentor modell
43
Loges, W., & Jung, J. (2001). Exploring the digital divide. Communication Research,
28(4), 536-562.
167
Hogyan jutottunk el az IT-mentor szükségességéig? A 2007-es friss adatfelvételek tanúsága szerint továbbra sem beszélhetünk dinamikus, jó ütemű fejlődésről a hazai információs társadalom terén, hiszen a felnőtt lakosság 60 százaléka még soha nem internetezett (NRC 2007). Ennél is aggasztóbb az a jelenség, hogy a nem használókon belül túlsúlyban vannak azok, akiknek semmilyen közvetlen, személyes kapcsolatuk sincsen az információs táradalom jellegadó eszközeivel, továbbá olyan közeli személyekkel, akik például interneteznek, használnak e-közszolgáltatásokat. Tíz internetet nem használó közül hatot még soha senki nem akart személyesen meggyőzni arról, hogy a világháló használata előnnyel járna a számára. Mindez vissza is tükröződik abban, hogy ma már egyértelműen a motivációbeli korlátok (nem érdekli, nincs rá szüksége) játsszák a főszerepet az anyagi akadályokkal szemben (WIP 2006). Ennek pedig nagyon súlyos társadalmi-gazdasági következményei lehetnek. Már most azt tapasztaljuk, hogy az információs társadalom lassú fejlődési üteme mellett egyre mélyül a lakosság digitális megosztottsága Magyarországon. Sajnos jó esélyünk van arra, hogy az ország kulturális értelemben véglegesen kettészakadjon: a társadalom körülbelül egyharmada követi az információs társadalom változásainak trendjeit, jellemző rájuk a folyamatos technológiaváltás – például mobil eszközök, vezeték nélküli szélessávú internet hozzáférés használata, stb. –, valamint az online szolgáltatások kiterjedt használata, míg a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada inkább elutasító, közömbös magatartást mutat az információs társadalom jellegadó eszközeivel szemben. A megosztottság főbb törésvonalai az életkor, az iskolai végzettség és a településtípus mentén rajzolódnak ki. Az életkor előrehaladtával drámaian csökken az internet használat valószínűsége: a harminc évnél fiatalabb korosztályhoz képest a 60 év felettiek esélye erre 94, de a 30-39 éveseké is több mint 50 százalékkal alacsonyabb44. Már 2000-ben érzékelhető volt – még, ha akkor nem is látszott olyan világosan, mint ma –, hogy az ország kulturális értelembe vett megosztottságához fog vezetni az információs társadalom fejlesztése, ha nem fogunk odafigyelni alapvető társadalmi folyamatokra. Ha magunkon nem is vettük észre, de a fejlett országokban tapasztalható digitális megosztottságnak a vizsgálatakor világossá vált, hogy hosszútávú, az állami beavatkozást nem nélkülözhető társadalompolitikára van szükség. Az IT-mentor szolgáltatás, szakma csíráit már a 2001-ben elfogadásra kerülő Nemzeti Információs Társadalom Stratégiában is megtalálhatjuk: a társadalompolitikai fejezet kiemelte, hogy „az intézményekbe olyan 44
Lásd Albert Fruzsina - Dávid Bea - Molnár Szilárd (2006): Az Internethasználat és a társadalmi tőke időbeni alakulása Magyarországon. Egy longitudinális vizsgálat eredményei. Innen: Internet.hu 3. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 3., TÁRKI, 2006., 69-110. old.
168
szakembereknek kellenek, akik képzettségük és attitűdjeik révén interfészként képesek közvetíteni” a felhasználók és nem felhasználók között. A 2004 év elején megjelenő eKormányzat 2005 stratégiában már „IT mentornak” nevezik ezt a közvetítő szakembert, akinek a részvétele nélkül elképzelhetetlen az elektronikus közszolgáltatások társadalmasítása. A Magyar Információs Társadalom Stratégia programfüzeteinek megfogalmazásakor viszont már világosan látható volt, hogy a magyar társadalom jelentősebb része nem fog segítség nélkül a digitális kultúrának a részévé válni. A Társadalmi integráció (e-inclusion) program kiemelt célcsoportjai: az idősek, a valamilyen fogyatékkal élők, a romák, a digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők. A program kiemelt célja volt, hogy a fizikai infrastruktúra (jellemzően az eMagyarország pontok) mellett a humán infrastruktúra is kiépüljön az IT-mentori hálózaton keresztül: azaz olyan közösségi hozzáférési pontok hálózata, ahol nemcsak az IKT eszközök speciális használatának igényei elégíthetők ki, hanem a kiemelt célcsoportokat és a segítségül hívható infokommunikációs technológiát is jól ismerő IT-mentor („szociális munkásba oltott informatikus”) szakember is elérhetővé válik. Világossá vált, hogy a technológiai eszközök lehelyezése, elérhetővé tétele nyilvános helyeken csak akkor ér bármit is, ha az kivált valamilyen kedvező társadalmi-gazdasági hatást. Az egyik ilyen legfontosabb hatás, hogy a meggyengült, erőtlenné váló kistelepülések közösségeit megerősítse. Ha egy ilyen közösség-építő, erősítő, regeneráló hatást nem tud kiváltani az, hogy egy eMagyarország ponton, könyvtárban, kispostán, vagy teleházban elérhető a fénymásoló, a számítógép és a szélessávú internet, akkor az kidobott pénz, mert csak azok fogják igénybe venni, akik eddig is (azaz diákok, fiatalok, képzettek). A legnagyobb gond a kistelepüléseken (kb. 2500) van, ahol alig van már olyan humánerőforrás, akire alapozni lehetne, így a közösségek megtartó ereje rohamosan csökken Magyarországon. Szociológiai alapművek tucatjai szólnak arról, hogy mennyire káros, ha a társadalomnak ezek az alapszövetei rosszul kezdenek működni, ha nem töltik be funkcióikat, például normák, viselkedési minták, értékek átadását. Ennek ellenére évekig nem történt semmi érdemi előrelépés az IT-mentori szakma meghonosításával kapcsolatban. Igaz, 2006-ban az OKJ-ben rögzítésre került az IT-mentor középfokú képzés. Becslések szerint néhány éven belül mintegy 3000 IT-mentorra van szükség, különösen a kisebb településeken. Itt a közösségi internethozzáférési pontokon egy felkészült szakember kell, hogy álljon a lakosság szolgálatában, aki:
segít az elektronikus szolgáltatás igénybevételekor felmerülő technikai nehézségek megoldásában, és oktató és ismeretterjesztő szerepében az internet szépségeit is bemutatja az érdeklődőknek.
169
segít megtanulni a számítógép és az internet kezelését, felhasználókat érintő információ megtalálásának módjait
a
ami még lényeges: a mentor közvetítő szerepet is betölthet a központi, vagy önkormányzati elektronikus közszolgáltatás igénybevételekor.
2006 év végén indult az Információs Társadalmi Tanácsadó (ITT) képzés, melynek célja az volt, hogy az információs társadalmi területen működő (vagy a terület iránt érdeklődő) diplomás szakemberek speciális, tanácsadói szakoktatásban részesüljenek, amelyet mindennapi tevékenységük során hasznosítani tudnak. A képzés a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával került elindításra, összesen körülbelül 200 könyvtáros, informatikus képzésével. A két koncepció között lényegi különbségek fedezhetők fel. Az ITtanácsadókat arra képezik, hogy egyfajta társadalmi közvetítőként meggyőzze az embereket arról, hogy az internet nem az ördögtől való, vannak olyan szolgáltatásai, amelyek fontosak lehetnek a hétköznapokban. Ezt valóban el tudja látni egy tanácsadó egy könyvtárban, de ez ettől még nem közösségfejlesztés, ez ettől még nem szolgálja a társadalmi integrációt. Ez inkább egy reflektív szolgáltatás: ha bejön valaki – jellemzően az ügyfélszolgálatra –, akkor az ott elhangzott kérdésre keres választ, amiben segítségül hívja az IKT eszközöket. Az IT-mentor ezzel szemben proaktív: az inputokat ő gyűjti be, ő azonosítja a közösségre jellemző problémacsoportokat, ezeket pedig egy más eszközvilággal, más megközelítésmóddal próbálja kezelni. IT-mentor mindebből adódóan egy közösségi szolgáltatás, egy közösség szintjén gondolkodik, még ha természetesen segítséget nyújt egyéneknek is. Az IT-tanácsadó ezzel szemben csak perszonalizált segítséget nyújt, tanácsadással. Az IT-tanácsadó alkalmas arra, hogy támogassa azokat, akik nyitottak az IKT eszközök használatára, ugyanakkor nem ismerik annak lehetőségeit, mivel senki nem mondta el érthetőn számukra, hogy mindez alkalmas például ügyintézésre, kommunikációra, banki szolgáltatások igénybevételére, stb.. Kérdés, hogy mekkora ez a (nyitott attitűddel, de korlátos hozzáféréssel, hozzáértéssel bíró) réteg Magyarországon? Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de egyéb kutatások szegmentációs próbálkozásaiból a felnőtt magyar lakosság 15 százalékára lehet következtetni. Ez jóval kisebb réteg, mint azok, akiknek csak egy IT-mentori szolgáltatás tud hatékony segítséget adni. Az IT-mentor mindezzel szemben elsősorban – ráépülve a tanácsadói szerepkörre – a teljes mértékben távolmaradókat, elutasítókat, kirekesztetteket próbálja elérni, ami elsősorban nem az ”e” betűvel összefüggő jelenség, hanem szociális, szociálpolitikai, közösségfejlesztési, oktatási probléma, azaz elsősorban ilyen irányú kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. Kiket tekinthetünk a magyar társadalomból ide tartozónak (távolmaradók,
170
kirekesztettek)? A kutatások során a sem hozzáféréssel, sem motivációval, sem hozzáértő tudással nem rendelkezőket soroljuk ide. Egy e-közigazgatási kutatás eredményeire (eUser) hivatkozva a magyar társadalom mintegy 50 százaléka sorolható ide. Jól látható, az IT-mentor és az IT-tanácsadó nem egymást kizáró folyamatokra reflektálnak! Az egyik ezért jó, a másik azért, de azt vegyük észre, ezek merőben különböző dolgok, és az semmiképp nem állja meg a helyét, hogy csak az IT-tanácsadóban gondolkodjunk.
Három program, három megközelítés, amelyek ki is egészíthetik egymást
Mint látható, az IT-mentor mára gyűjtőkifejezéssé alakult: három hasonló, mégis számos alapvető ponton eltérő programot takar. Az első változatban a hangsúly az akkreditált (1.) képzésen és hivatásszerű működésen van: az IT-mentor olyan közösségi hozzáférési pontokon dolgozó szakember, aki teljes mértékben megfelel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai követelményeknek. Az EQUAL program keretében a (2.) foglalkoztatás került előtérbe, egy eltérő tananyagra építve a kísérleti program nyomán a képzést hozzáigazították az informatikai iparág igényeihez. Eközben a gazdasági minisztérium Információs Társadalmi Tanácsadó néven saját programot indított, amely egy korlátozott tananyag alapján csak továbbképzést nyújt a szociális / könyvtáros szakmából kikerül leendő mentoroknak. Az eltérések ellenére a GKM a program leírásakor szintén az IT-mentor kifejezést használja, a tervek szerint a minisztériumi program fókuszában az (3.) ügyintézés támogatása áll. Ez egyaránt jelentheti egy e-kormányzati szolgáltatás használatát, illetve az információs és kommunikációs technológiák segítségével megoldható élethelyzetet. A három program tehát eltérő tananyagra épít (a fejezet második felében ezeket részletesen bemutatjuk), részben ebből következően az intézményesültség és a fenntarthatóság különböző szintjeit jelenítik meg. A Felnőttképzési Akkreditációs Tanács 2005. december 15-én jóváhagyta az IT-mentor szakma akkreditációs képzési tananyagát. Ez által beépülhet a képzés a megújult OKJ-be, az akkreditációs folyamat azonban elhúzódott. Több oktatási intézmény is belekezdett az IT-mentor képzés kidolgozásába, többek között a Budapesti Gazdasági Főiskolán fejlesztettek tananyagot, a képzések azonban sokáig nem indultak el. Az eredeti IT-mentor koncepció értelmében több szintű (közép- és felsőfokú) képzés valósulna meg, a felsőfokú képzés azonban jelenleg még hiányzik. Az EQUAL program szakmai szervezetekből (IVSZ, MATISZ), civil érdekvédelmi csoportokból – ezen belül kifejezetten informatikai (Inforum) és a
171
hátrányos helyzetű csoportokat képviselő (Napraforgó, HARKE) – álló konzorciuma egy pályázat keretében limitált ideig tevékenykedik. Az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány által támogatott program a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyegyenlőségéért küzd, a fenntarthatóság oldaláról közelítve előnyként értelmezhető, hogy a privát szektort érdekeltté teszi az IT-mentor program támogatásában. Így az EQUAL program kettős funkciót tölt be: egy részt a gyakorlatban bizonyítja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásában óriási jelentősége van az IKT használatának, másrészt a befogadó információs társadalom szempontjából meghatározó IT-mentor foglalkozást igyekszik piacosítani, megteremtve annak lehetőségét, hogy az informatikai iparág a jövőben is részt vegyen az IT-mentor szolgálat finanszírozásában. Az Információs Társadalom Tanácsadó önmagában nézve hasznos kezdeményezés, a kormányzati forrásokból kiépített, támogatott közösségi hozzáférési hálózatra épülve teljes körű támogatást tud nyújtani az állampolgároknak. A fizikai hozzáférés mellett az internetes tartalmak használatához is elérést (támogatást) biztosít, így az IKT nyújtotta lehetőségeket azok is teljes egészében ki tudják használni, akik ma még nem teheti meg, vagy nem akarják otthonukba bevezetni a világhálót. A program további előnye, hogy az e-kormányzati ügyintézés mellett más kormányzati intézményrendszerhez kötődő kezdeményezéssel összekapcsolható, mint például a falugazdák hálózata. A magyarországi IT-mentor képzés és foglalkoztatás áldatlan helyzetére jellemző, hogy annak ellenére, hogy a szociális szférához kötődő információs társadalom mentor gondolata majd tíz éve megjelent, több szakértői és politikai anyag felhívta a figyelmet a sajátos támogatói rendszer kiépítésének szükségességére, nem indult el a teljes képzés, nem alakult ki országosan működő hálózat. Az információs társadalom építéséért leginkább felelős tárca a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007 és 2010 közötti teendőit felvázoló stratégiájában egyáltalán nem szerepel az IT-mentor fogalma. A minisztérium ennek ellenére saját mentorelképzelését több helyen is kommunikálta. Jól látszik azonban, hogy valamennyi mentorálási kezdeményezésnek van létjogosultsága, az eltérő elképzeléseknek egyaránt vannak jó oldalai és korlátai. Félő, hogy az egyes kezdeményezések kioltják egymást, illetve lobbiharcok terepévé teszik az IT-mentor képzés ügyét. A kormányzati program esetében különösen veszélyes, hogy egy alacsonyabb követelményekkel párosuló, olcsóbb, de azért jól kommunikálható programmal letudják az ITmentor ügyét. A programok áttekintésének konklúziója tehát a programok erősségeit egyesítő közös kezdeményezés megvalósítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti,
172
hogy az IT-mentor hálózat kiépítésében a civil szereplők mellett a kormányzatnak és az informatikai, illetve a teljes vállalati szférának vannak teendői. További fontos tanulság, hogy az eredeti koncepcióhoz visszatérve meg kell teremteni a többszintű, teljes vertikumra kiterjedő szakmai képzést, egyaránt szükség van középfokú végzettséggel rendelkező mentorokra és szakirányú végzettségre épülő felsőfokú képzést kapott tanácsadókra is.
1. IT-mentor OKJ képzés Az IT-mentor a képzéshez kapcsolódó tájékoztatás szerint képes komplex folyamatok követésére, támogatására. „Felismeri és modellezi a problémás élethelyzeteket. Feltárja a kielégítetlen szükségleteket, a kielégítés akadályait. Megállapítja a helyzet kialakulásának objektív és szubjektív okait. Meghatározza a helyzet megoldásához szükséges kompetenciákat. Meghatározza a segítséget kérők hiányzó kompetenciáit. Kidolgozza a segítés tervét. Kommunikál a tanítvánnyal, fenntartja a kapcsolatot. Mentorszerződést köt. Adminisztrálja a mentorálási folyamatot. Értékeli a mentorálás eredményét. Meghatározza az általános eszközöket és szolgáltatásokat. Meghatározza a szakterület-specifikus eszközöket és szolgáltatásokat. Megállapítja a szükséges eszközök és szolgáltatások rendelkezésre állását. Felhasználja az IT mentor támogató rendszereket. Felhasználja az Internet kereső rendszereit.” Valamint: „Elemzi és értékeli a speciális célcsoportok szükségleteit és kielégítésük módját. Alkalmazza a szakterület jogi eszközeit a speciális élethelyzetek kezelésében. Alkalmazza a szakterület-specifikus megoldásokat, módszereket az élethelyzetek kezelésében. Alkalmazza a célcsoport élethelyzeteinek megoldását kínáló hálózati szolgáltatásokat. Elősegíti a célcsoport helyzetének javítását az információs társadalomban, a digitális esélyegyenlőség megteremtésében.”. Az IT-mentor azonban nem önállóan, hanem más képzésekkel együtt került be az Országos Képzési Jegyzékbe. A szakmacsoport az alábbi szakmákból áll:
IT mentor
Közösségi informatikai szolgáltató
Oktatási kommunikációtechnikus
A fenti szakmák részletes ismertetése: IT kommunikációs szolgáltató (elágazás) Óraszám: 1400
173
Iskolai előképzettség: érettségi
IT mentor elágazás szakmai követelménymoduljai: Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Helyzetelemzés, felkészülés a szolgáltatásra IT mentor
Közösségi informatikai szolgáltató elágazás szakmai követelménymoduljai: Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Helyzetelemzés, felkészülés a szolgáltatásra Közösségi informatikai szolgáltató
Oktatási kommunikációtechnikus elágazás szakmai követelménymoduljai: Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Helyzetelemzés, felkészülés a szolgáltatásra Oktatási kommunikációtechnikus
2. IT-mentor – az informatikai szektor, mint munkaadó Az EQUAL IT-mentor céljai szorosan illeszkednek az Európai Foglalkoztatási Stratégiához, a programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány egyaránt támogatta. Az IT-mentor program legfontosabb célja, hogy egy olyan megoldást próbáljon ki, amely csökkentheti a munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenségeket. Egyúttal a résztvevő informatikai és tartalomipari szervezetek, a programhoz csatlakozó vállalkozások és civil szervezetek segítségével felhívja a figyelmet arra, hogy az informatikai
174
szektor két szempontból is hozzájárulhat a befogadó információs társadalom kiépítéséhez. Közvetlen munkáltatóként hátrányos helyzetű csoportokat támogat, valamint a program révén az IT-mentorok működésének megfelelően hozzájárulhat ahhoz, hogy az információs társadalom a hátrányos helyzetű csoportok további tagjai számára is elérhetővé váljon.
Mentális képzések: 1. Mentális alapképzések A mentális alapképzések célja a személyiség erősítése, fejlesztése és a jövőbeli foglalkoztatás motivációs megalapozása. A képzések strukturált csoportfoglalkozás formájában valósultak meg. A kettéosztott célcsoport a szakmai tanfolyamokat megelőzően két-két, háromnapos bentlakásos, majd a képzések közé beillesztve több „bejárós” alaptréningen vett részt. A személyiségfejlesztő tréningek által fejlesztett területek: ön- és társismeret, motiváció, célkitűzés, érzelmi intelligencia, kommunikáció, önérvényesítés, konfliktuskezelés, kreativitás, viselkedéskultúra. 2. Munka-, pálya- és rehabilitációs tanácsadás: A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. A pályatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása, értelemszerűen pályamódosítási tanácsadásról van szó. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességeinek valamint a munkaerő-piaci keresletnek nem felel meg. A rehabilitációs tanácsadás mindezen formákat ötvözi az álláskeresési tanácsadással és pszichológiai tanácsadással kiegészítve. A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy a munkatanácsadás, pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás nyújtásával elősegítse a foglalkoztatási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörökbe nem közvetíthetők. 3. Kiegészítő speciális képzések A mentális speciális képzések egy része készség és ismeretfejlesztő tréningeket jelent különböző területeken, melyek a programban való sikeres részvétel valószínűségét növelik. Összesen 3 képzésfajta tartozik ide:
175
Tanulási technikák: a tanulás pszichológiai vonatkozásai: emlékezet, tanulás, gondolkodás, beszéd, észlelés, érzékelés, figyelem; a tanulást segítő külső feltételek; tanulási motiváció és tanulási stílus; tanulási módszerek, technikák Időgazdálkodás: tervezés hasznossága, célkitűzés; prioritástechnikák; döntési készségek és technikák; időgazdálkodási módszerek; halogatás és időrablók Jogi képzés, jogi ismeretek: alapvető általános jogi ismeretek; alapvető emberi jogok; esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogi szabályozás; egyéb szociális és kapcsolódó jogok; munkajog, munkanélküliek ellátása, vállalkozás; cd jogtár gyakorlati használata; egyéb jogágak átfogó ismertetése További képzések: Hallássérült személyek speciális képzése A képzés a hallássérüléssel együtt járó nehezített kommunikációs állapottal való együttélés fejlesztéséhez kapcsolódik. Az első képzés megelőzte a felvételi vizsgát is. A foglalkozások témája: beszédértés és beszédképzés fejlesztése, kommunikációs önismeret, fül- és hallástechnika ismerete, mozgás- és testbeszéd kultúra fejlesztése, számítástechnikai alapismeretek, jogi ismeret. Beszédértés és beszédképzés fejlesztése A képzést 2 szurdopedagógus-logopédus szakértő vezette egyénekre bontott fejlesztési terv alapján. A tematika tartalma: a hallásállapot és a beszéd sajátosságainak felmérése, hangadás tudatosítása, hangzók képzésének javítása, grammatikai fejlesztés, beszéd- és szövegértés fejlesztése, olvasás és írás fejlesztése, szöveges helyzetgyakorlatok.
Kommunikációs önismeret A képzés célja tréner vezetésével a kiválasztott résztvevők önismeretének, kommunikációs készségeinek erősítése, fejlesztése önmaguk jobb megismerésével, meglévő – személyes – eszköztár tudatosításával, bővítésével, a változások lehetőségeinek felismerésével. Az alkalmazott módszerek: ismeretközlések, prezentáció, kérdőívek, tesztek, készségfejlesztő gyakorlatok, önkifejező, lazító mozgás gyakorlatok, saját élményű esetfeldolgozások. Fül- és hallástechnika ismerete Az előadás, majd személyes konzultáció témái, melyet szakorvos tartott a füllel és a hallással kapcsolatos fejlődési rendellenességek, nagyothallás okai, terápiás lehetőségek, hallókészülékek, audiológiai vizsgálatok típusai. Mozgás és testbeszéd kultúra fejlesztése
176
Neves, ismert színész vezetésével a társalgási és előadás technikák fejlesztése, a beszéd közbeni testkultúra tudatosítása, javítása. A beszélgetések alatti helyzet videóra vétele, ennek a felvételnek közös megtekintése, elemzése. Interjú helyzetek kipróbálása. Számítástechnikai alapismeretek Az informatikai képzés kiegészítéseképpen konzultációs jelleggel a kommunikációs nehézségek miatt meg nem értett fogalmak, felhasználói ismeretek elmélyítése számítástechnikát jól ismerő, hallássérült informatikus segítségével. Jogi ismeret Beszélgetés, fórum 2 csoportban szakjogász vezetésével a teljes csoport jogi képzését kiegészítve. Témája: általános jogi ismeretek, emberi jogok, esélyegyenlőségi- és szociális jogok. Ezekhez kapcsolódó személyes élmények, események és következményei életünkben. Szakmai képzések: Az IT-mentor elnevezés valójában egy új szakma-csoportot takar, hiszen a társadalomban hátrányos helyzetben lévő embereknek sokféle (szak)területen lehet/kell segítséget nyújtani az igényeiknek megfelelően. (Pl. egyszerű számítógép-használat, felnőttképzés, szolgáltatás elérés, elektronikus ügyintézés, stb.) Ennek megfelelően az IT-mentorok többféle szakterületre specifikálódhatnak, s így különböző IT-(szak)mentorokká válhatnak. A program keretében megvalósuló IT-mentor képzés alapvetően két-szintű: alapképzésből és szakképzésből áll, mely egymásra épülő, távoktatással megvalósuló moduláris képzést jelent. A szakmai képzések 2006. januártól májusig, öthónapos intenzív tanulással zajlottak le. Informatikai alapképzés A célcsoport tagjai tudásszint felmérés alapján négy csoportra osztva ECDL Start vizsgát tettek le a képzés első hónapjában. A képzés egy országosan elismert informatikai oktató központ tartotta. Az alapképzésen minden jelölt – elenyésző számban ismétléssel - sikeres vizsgát tett. Ez volt a feltétele a további szakképzéseken való részvételnek. IT-mentor szakképzés A képzésben résztvevők előképzettségük, képességük és érdeklődési körük szerinti differenciáltan vettek részt az IT-mentor szakmák elsajátításában. Az oktatás moduláris formában zajlott le, és minden modul írásbeli és/vagy szóbeli vizsgával zárult. A képzés 2006. május 31-én fejeződött be, minden célcsoporttag legalább három IT-mentor szakmából szerzett képesítést. IT-mentor képzés eszköztámogatása
177
A projekt megvalósítása során azon résztvevők számára, akik nem rendelkeztek számítógéppel, biztosítotanak számítógépet (notebookot), mint munkaeszközt, valamint az otthoni szélessávú internet hozzáférést azok számára, akik azzal nem rendelkeztek. Közösségi hálózat üzemeltető Művelődési házban, közösségi házban, iskolában, teleházban, a helyi közösség számára fenntartott bármely helyen, ún. közösségi „elérési ponton” meglévő szabad számítógép-kapacitás(ok) hatékonyabb kihasználására alkalmazzák az IT-mentort, aki tevékenységével a megfogalmazott gazdasági célt úgy éri el, hogy közben terjeszti, népszerűsíti a számítógépes kultúrát, környezetével megismerteti az interneten elérhető lehetőségeket, az információs társadalom, az eKormányzat szolgáltatásait, így hatva az egyén és a közösség, a környezet fejlődésére. Felnőttképzési konzulens A „Felnőttképzési konzulens” feladata a művelődi házban, közösségi házban, iskolában, teleházban, önkormányzatnál, stb. az internet segítségével a felnőttképzési pályázatok feltérképezése, megismertetése és felhasználása a környezete humánerőforrásainak fejlesztésére, a helyi közösség (és a munkaerőpiac) ismeretében. Kis és közepes vállalkozási (KKV) környezetben is működik a modell: ilyenkor több vállalkozás munkatársainak továbbképzési igényét és szükségességét térképezi fel és tesz javaslatot, szervez közös tanfolyamot. A távoktatási képzésekben való részvételt népszerűsíti a környezetében az „élethosszig tartó tanulás” szemléletének és lehetőségének terjesztésével. Az ügyfelek (lakosság, munkatársak, stb.) számára egyéni tanácsadást is végez a továbbképzésükre és azok állami és/vagy Európai uniós támogatására vonatkozóan. Távoktatási Tutor A Tutor a felnőttképzések (elsősorban távoktatási lehetőségek) feltérképezése és megismertetése, népszerűsítése mellett ügyféltoborzással is foglalkozik a felnőttképzési (távoktatási) tanfolyamokra a helyi közösség (munkatársak, KKV-k, ügyfelek, stb.) köréből. A Tutor legfontosabb feladata, „fő profilja” a tanfolyam során a hallgatók személyre szabott támogatása, végigkísérése a képzési folyamaton a toborzástól, a kiválasztáson át egészen a vizsgáig. Az „élethosszig tartó tanulás” szemléletét és lehetőségét terjeszti a munkája során. Innovátor Az Innovátor feladata a helyi környezet (munkáltató, kisvállalkozások, település, térség) fejlesztési igényeinek feltérképezése, a pályázati lehetőségek (fejlesztési források) felkutatása, megismertetése és felhasználása a környezet gazdasági-, kulturális-, munkahely-teremtési fejlesztésére, javaslattétel a
178
munkáltató (és/vagy az ügyfelek) számára. Foglakozik pályázatírással és projektmenedzsmenttel, ahogy ezt az adott munkakör szükségessé teszi. Az Innovátor dolgozhat a helyi önkormányzatnál, kis- és közepes vállalkozásnál, civil szervezetnél, a szaktudását mindenütt tudja kamatoztatni a közösség javára. Bármely munkáltatónál rendkívül értékes munkaerő lehet, szakismerete iránt napjainkban egyre nagyobb a kereslet. Honlap karbantartó, képszerkesztő Egyszerű honlap készítése HTML-ben, meglévő honlap karbantartása, aktuális tartalmak felvitele a honlapra, egyszerű tartalmak szerkesztése, felvitele, digitális fényképek számítógépes feldolgozása. Hálózati rendszerüzemeltető, Office rendszer adminisztrátor Kisvállalati környezetben Microsoft Windows Server hálózati operációs rendszeren alapuló hálózatok konfigurálása, adminisztrálása, üzemeltetése. Hardverüzemeltetés, karbantartás, hiba felderítés, multifunkciós eszközök kezelése. A képzés célja az volt, hogy az IT mentorok megtanulják, hogyan lehet kialakítani, konfigurálni és felügyelni olyan informatikai környezetet, ahol a felhasználók az általuk megszokott felületen keresztül, az eddiginél mégis hatékonyabb módon tudnak együttműködni munkatársaikkal. Vezetői asszisztens A vezetők támogatása egyrészt az irodai szoftverek által nyújtott lehetőségek felhasználásával, valamint a speciális vezetői asszisztens feladatok, pl. protokoll ismeretek megszerzése. Az öt hónapos tanfolyam végén a sikeres vizsgát tett mentor-jelöltek az adott szakterületre vonatkozó IT-mentor, és a fenti szakmák valamelyikére szóló szakmentori képesítést kaptak, amelynek megfelelő munkakörben nyernek „kísérleti” elhelyezést, ahol a gyakorlatban 1 év alatt kipróbálják és bizonyíthatják felkészültségüket. (A modell szerint az e program keretében szerzett egyes szakmentori képesítések lehetőséget adnak – valós karrier-utat biztosítva – a szakmai továbbfejlődésre és további specializálódásra, akkreditált felsőfokú IT-mentor végzettség megszerzésére a Budapesti Gazdasági Főiskolán, mihelyst ott beindul a képzés.) A programban – a körülményektől függően, munkáltatói igény esetén – további munkakörökre történhet képzés: digitalizátor, call-center üzemeltető, chat-forum üzemeltető, európai üzleti asszisztens, stb., de minden résztvevő alapvetően egy - a készségeit és képességeit is figyelembevevő – képzésben részesül. Az IT mentor EQUAL projekt hatása, fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hány helyen jelenik meg az ITmentor tevékenység az elszámolható költségek között.
179
3. Információs Társadalmi Tanácsadó Képzés A 2007 nyarának elején megrendezett „Befogadó információs társadalom” című konferencián Csókay Ákos, a GKM szakértője a társadalmi közvetítők egyik formájáról, az Információs Társadalmi Tanácsadóról beszélt, illetve ismertette a kormányzat tervét, amely szerint országos tanácsadó hálózatot építenek ki. A kormányzati elképzelés szerint a már létrehozott infrastruktúra (lényegében az eMagyarország pontokból álló hálózat) és az ITmentor kezdeményezés házasítása segítheti legnagyobb mértékben a befogadó információs társadalom elérését. Így ugyanis olyan komplex információs pontok jönnének létre, ahol a hozzáférésen túl szakképzett segítséget is kaphatnának a digitális eszközök használatából ma még kimaradó polgárok. Ez a támogatás a koncepció értelmében nem korlátozódna a számítógép használatára, a képzett segítők az IKT használatával a felmerülő élethelyzetek, problémák megoldásához igyekeznének támogatást nyújtani. Ez egyaránt jelenthet interneten pályázott mezőgazdasági forrásokat, kiutat a tartós munkanélküliségből vagy akár internetes partnerkeresést is. A képzést több helyszínen (egyetemek, főiskolák, és megyei könyvtárintézmények részvételével), az eredeti IT-mentor képzéshez képest csökkentett tananyaggal, egy négy hétig tartó kurzus során bonyolítanák. Egy korábbi GKM prezentáció során a képzéssel kapcsolatban a következő tartalomjegyzéket ismertették: Bevezetés az információs társadalomba, digitális megosztottság, esélyegyenlőség az Európai Unióban és Magyarországon, közösségi informatika:
Az Európai Unió és Magyarország Információs Társadalma
Mi az információs társadalom?
Digitális megosztottság
A digitális megosztottság típusai, kialakulásának okai
A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon és az Európai Unióban
Tervek, programok az EU-ban a digitális esélyegyenlőtlenség kezelésére
Közösségi informatika, társadalmi tőke
Hiányzó láncszem: közösségi informatika
180
Információs írástudás, információbróker, tudásmenedzsment, motiváció, tartalomkínálat:
Az információs írástudás
Az információs írástudás modellje, fogalmai, készségei
Az internet, mint információforrás a magyar társadalomban
Az internet segít a pénzmegtakarításban
E-kereskedelem, online vásárlás
Az internet, mint a kapcsolattartás legkényelmesebb eszköze
Közösségi oldalak, társkeresés
Elektronikus levelezés
Szociális és állami alapú szolgáltatások, tartalmak:
Ügyfélkapu és adóbevallás
Az állam az interneten
Az Ügyfélkapu
Adó- és járulékbevallás
Egészségügyi és szociális ellátás
Távoktatás, nyelvtanulás
Álláskeresés
E-felvételi, adatbázisok
Oktatási adatbázisok, lehetőségek
Az internet, lehetőségek, megoldások, szolgáltatások és az elektronikus banki ügyintézés:
Az internetezés feltételei
Az internet nyújtotta alapvető lehetőségek
Információ keresés
181
Kiegészítő szoftverek
A számítógép biztonsága
Az elektronikus bankolás
Szolgáltatások bemutatása
182
VIII. Kitekintés: nemzetközi legjobb gyakorlatok Áttekintve az e-befogadásra irányuló nemzetközi programokat és törekvéseket, természetesen a hazaitól részben eltérő képet kapunk, aminek egyik oka egyszerűen az időtényező lehet. A fejlett országokban az IKT eszközök társadalmi telítődésének szakaszához közelítve már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy csak célzott támogató programokkal lehet bizonyos társadalmi csoportokat, rétegeket bevonni az információs társadalomba. A legfejlettebb országokban is küzdenek a digitális egyenlőtlenség problémájával, igaz itt már nem elsősorban az eszközökhöz való fizikai hozzáférés a kérdés, hanem a másodszintű digitális egyenlőtlenségek csökkentésére kell programokat kidolgozniuk. A fejlett országok fő törekvése a teljes lefedettség mellett a digitális írástudás 100 százalékossá tétele. Közvetlenül a határon túli területeken azonban még Magyarországhoz hasonló kép fogad, amelynek elsődleges oka, hogy hazánk nagyban segíti ezeket a területeket abban, hogy a digitális írástudást minél szélesebb körben meg tudják teremteni, pl. eMagyar pontok létrehozásával. A nemzetközi legjobb gyakorlatokat áttanulmányozva azt tapasztalhatjuk, hogy a számítógéphez való hozzáférés önmagában már nem elégséges. Nyugatabbra már nem pusztán az internethozzáférés a cél, hanem a szélessáv, sőt egyre inkább a vezeték nélküli hálózatok kialakítása. A másik fontos különbség, hogy a közösségi hozzáférési pontok sok országban alternatív helyeken találnak otthonra, vagyis nem elsősorban a közösségi házak, a könyvtárak fogadják be a számítógép parkokat, hanem például, iskolák, oktatási központok, vagy éppen különböző mobil teleházak. Az eszközhozzáférés másik, a hazaitól eltérő gyakorlata, hogy megpróbálják az emberek otthonaiba elvinni a modern technikát, vagyis számítógéphez juttatni a családokat. Ezek a törekvések elsődlegesen a fogyatékkal élőket célozzák meg, akiket igyekeznek olyan eszközökkel ellátni, amelyet használni tudnak, pl. Lengyelországban végtag hiányban szenvedő személyek számára biztosítanak olyan felszereléseket, amellyel használhatják a számítógépeket, csatlakozhatnak az internetre. A legjobb gyakorlatok áttekintéséből következik, hogy a programok jó része – nem csak a fejlett országokban – képzések szervezésére irányul, amelyeken a résztvevők elsajátíthatják az IKT eszközök használatát. Ezek a programok két fő célcsoportot céloznak meg: a diákokat, és a tanárokat. Az előbbieket azért fontosnak, mert a kutatások azt bizonyítják, hogy ezen eszközök minél korábbi elsajátítása több egyéb képesség fejlesztésében is hatékony szerepet játszik. Ezért igyekeznek az iskoláskorú gyerekeket minél korábban, akár már az általános iskolában is megismertetni ezekkel. A tanároknak szervezett képzések pedig azt a célt szolgálják, hogy ez a célcsoport
183
segítség kapjon abban, hogy a multimédiás eszközöket minél hatékonyabban be tudja építeni a mindennapi iskolai oktatásba. Így a képzések információkat, tanítási segédleteket és módszertani segítséget nyújtanak a tanároknak. Természetesen a két csoport mellett a munkaerő piacról kiszorultak és az idősek oktatása is jelentős a világ különböző részein. Ez utóbbi szorosan összefonódik az egész életen át tartó tanulás gondolatával is. Az egyes országok programjainak további elengedhetetlen részét alkotja a tartalomszolgáltatás. Ennek két fő gócpontja van: az egyik a szoftverfejlesztés, és az ehhez kapcsolódó digitális tananyagfejlesztés, a másik az e-gazdaság, az e-kereskedelem, az e-kormányzat, és az e-egészségügy minél szélesebb körben való elterjesztése. Az első esetben a cél az élethosszig tartó tanulás megvalósítása az e-learning által. A második esetben egyrészről lényeges az információkhoz való minél könnyebb és gyorsabb hozzáférés, másrészről a minél hatékonyabb ügyintézés. Érdemes megemlíteni, hogy az információhoz való könnyű és egyszerű hozzáférést szolgálják az egyre több országba megjelenő digitális-, és mobilkönyvtárak is. Eltérést jelent hazánktól, hogy a személyes segítés, és a személyes tanácsadás szerepe a programok tanúsága szerint lényegesen kisebb, mint nálunk, elsősorban a hátrányos helyzetűekre, és a munkanélküliekre korlátozódik. Az e-kormányzatra irányuló legjobb gyakorlatoknak van még egy fontos szerepe. Az e-kormányzat különböző törekvései révén megvalósulhat, hogy az emberek közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek az állammal, valamint ez segíti is a kommunikációt az állam és állampolgárai között. Ez pedig egyértelműen az államról való másfajta gondolkodásmódot, és az államhoz való másfajta hozzáállást és eredményez. Ennek természetesen fontos része a bizalom az, hogy az emberek jobban megbíznak ez eszolgáltatásokban. Fontos tehát látni, hogy az e-kormányzati szolgáltatások és a megbízható egyéb e-szolgáltatások kialakítása egy másik életmód, az e-életmód kialakítását ösztönzi. Összességében tehát elmondható, hogy a nemzetközi e-befogadást ösztönző programok nagy része már túllép az IKT eszközök, valamint az azok által nyújtott elsődleges tartalmak megismerésén; hosszabb távon gondolkodik. Céljuk már nem elsősorban az, hogy megmutassák az embereknek, hogy a számítógép egyre inkább mindennapjaink részévé válik, hanem hogy az emberek mentalitását, jól-létét, életminőségét magasabb szintre emeljék. Ezekben a programokban ugyanis a társadalmi integráció igénye az állampolgárok életminőségének javulásával párosul, természetesen az infokommunikációs eszközök használata által. Ezen eszközök segítségével mutatnak fel egy alternatív életmódot, egy lehetőséget az általában kilátástalan helyzetekből való kilábaláshoz.
184
A fejezet második részében áttekintjük a legismertebb nemzetközi jó gyakorlatokat.
Igényfelkeltés, motiváció, érdekeltté tétel
„Internet for All”, Németország: Célja azok bevonása, akik kevésbé tájékozottak az internettel és a használati lehetőségekkel kapcsolatban.
Nagyrészt felvilágosító kampányok és sajtókampányok általában egy-egy speciális célcsoportnak, pl. felvilágosító program 6-12 éves gyerekeknek (Kids to the Maus), fogyatékkal élő embereknek (Internet without barriers) és kisvárosban vagy falun élőknek (Mission Internet).
Kiemelten kezelt három csoport felzárkóztatása: nők, idősebbek, hátrányos helyzetű fiatalok számára több program is indult. Ezek a kezdeményezések általában már túlléptek az egyszerű figyelemfelhívó, érdeklődést-keltő kampányokon.
„Frauen ans Netz”, Németország, (www.faruen-ans-netz.de): A Szövetségi Kormányzat mellett az Országos Munkaügyi Központ valamint a Deutsche Telekom AG. és a Brigitte című női magazin finanszírozott.
a nők internethasználati tudásának növelése,
rövid tanfolyamokon elsajátítsák az internethasználat alapjait,
számos kezdeményezés a nők IT-képzését munkavállalását promotálta és segítette elő.
és
IT
szektorban
való
Seniors in the Knowledge Society, Németország: Idősek, általában az 50 év felettiek számára. A program 1998-ban egy nagyszabású felvilágosító kampánnyal kezdődött.
A Senior-Info-Mobile, Németország (www.uni-ulm.de/LiLL/senior-infomobil/flyer-english.htm): A projekt keretében egy megfelelő technológiával felszerelt busz járta az országot, ami lehetőséget adott az idősebbek számára, hogy megismerkedjenek az internet technológiájával és használatának lehetőségeivel, előnyeivel. A kormányzat továbbá programot indított az idős emberek számára létrehozott intézmények és a tartalomfejlesztés támogatására.
185
Seniors on the Net, Németország: A tanfolyamokon diákok segítettek az idősebbeknek megtanulni az internethasználatot. Kiemelt fontosságú a megfelelő tartalom és a tanulási lehetőségek biztosítása. A gazdasági minisztérium és számos piaci cég támogatásával működő www.50-plus-ans-netz.de például oktató és szolgáltató site egyszerre, míg a www.elterntalk.de elsősorban kommunikációs lehetőségeket biztosít az idősek számára.
Senioren Online, Németország (www.senioren-online.net/): Egyszerre tartalomszolgáltató és oktatóoldal is. Ennek egyik alprogramja a senior@s, ami kifejezetten a 60 év fölötti nőknek kínál tartalmat (www.senioras-online.net).
eSzlovákia program: Ennek keretében indultak (indulnak) el azok a programok is, amelyek például, a felnőttek számára hoznak létre „internet-iskolákat”, vagy információs pultokat.
Nemzeti Számítástechnikai Írástudás Program (National Computer Literacy Program), Csehország: Megmutassák az embereknek azt, hogy a számítógép egyre inkább mindennapjaink részévé válik. A programot a lehető legtöbb ember számára elérhetővé kívánták tenni, ezért elsősorban az olcsóságra és arra törekedtek, hogy az ország számos pontján elérhető legyen.
„Computer for Homer”, Lengyelország: A program legfőbb célja, hogy a vakok és siketek olyan berendezések és eszközök birtokosaivá váljanak, amelyek lehetővé teszik számukra az otthonukban való munkát. A program keretében 2000-ben 246 ember részesülhetett a speciális eszközök használatát ismertető oktatásban, akiket 500 ezer PLN összegű felszereléssel is támogattak. További 1551 ember számára számítástechnikai eszközöket és programcsomagokat biztosítottak.
Teleházak, Észtország: A széleskörű hozzáférést segítik elő. Főleg kisvárosokban és falusi környezetben központi és helyi kormányzati támogatással létesült, sokrétű szolgáltatásokat nyújtó intézmények elsősorban a vidéken élő, gazdálkodással foglalkozó rétegek számára. Ezek között szerepel a PC-, e-mail- és internethasználat is, elsősorban a gazdasági fejlesztés az érdekelt szereplők egymás közti kommunikációjának elősegítése érdekében.
186
Tiger Leap, Észtország: Támogatta a Teacher’s NetGate portál felállítását, amely a napi munkájuk során számítógépet használó tanárok kommunikációját és kooperációját segíti. Tiger Leap Plusz, Észtország:
A program alkalmas arra, hogy széles körben elterjessze az infokommunikációs technológiák mindennapi használatának és alkalmazásának gondolatát, csökkentse az ezekkel kapcsolatos esetleges félelmeket és megismertesse azok hasznos oldalát.
Különböző, észt nyelvű oktatási szoftverek és elektronikus képzési anyagok elkészítése, a tanárok elektronikus kommunikációjának és tapasztalatcseréjének bátorítása és elősegítése, és a virtuális tanulás engedélyeztetése (Virtual Learning).
Tiger Tour, Észtország: Hétvégén megtartott eseményeken mutatták be az infokommunikációs eszközök használatát. A használatban önkéntesek segítették a számítógéppel, internettel ismerkedőket, miközben szakértők tartottak előadásokat az infokommunikációs eszközök felhasználási lehetőségeiről. A Tiger Tour program legnagyobb erénye az internettel, számítógéppel kapcsolatos ismeretek terjesztése, a különféle technológiai eszközökhöz fűződő félelmek eloszlatása.
Számítógépet Mindenkinek, Portugália: Adókedvezmények személyek PC-, szoftvervásárlása és internet bekötése esetén.
biztosítása
ACESSO, Portugália: Fogyatékkal Élők és Idősek internethozzáférésének biztosítása, különös tekintettel arra a javulásra, amit ezeknek az állampolgároknak az életminőségében és társadalmi integrációjában az infokommunikációs eszközök hozhatnak.
„Medborgarterminalen”, Svédország (Nyilvános Internet Monitor): A „Medborgarterminalen” egy nyilvános terminál, amely az állam és az állampolgár közti kommunikációt segíti elő. A terminálon keresztül az állami hivatalok egyébként interneten is megjelenő oldalait lehet elérni. A rengeteg hasznos információ mellett, on-line szolgáltatások is a felhasználók rendelkezésére állnak. A terminál egyszerűen kezelhető felülettel rendelkezik, így számítógépes ismeretekkel nem rendelkezők is könnyen tudják használni.
187
SeniorNet, Svédország: A kezdeményezés igazi célja az időskorúak segítése teljesebb és gazdagabb életük megszervezésében, az IT tudás átadása, illetve az információs társadalomba való befogadásuk révén. Az állandóan fejlődő weboldallal és az ahhoz kapcsolódó virtuális közösséggel párhuzamosan ma már országszerte több mint ötven aktív SeniorNet klub működik, ahol az idősek fizikailag is találkoznak, információkat cserélnek. Az évente megrendezett SeniorNet nap, amelyet könyvtárakban, nyilvános épületekben, iskolákban rendeznek, hivatott bemutatni az internetet a lehetséges új felhasználók számára.
„Információs és Kommunikációs Technológiák az Iskolákban” (ITiS), Svédország:
különleges kezelést igénylő gyermekekre szabott oktatás lehetőségének megteremtése,
a kiváló pedagógiai teljesítmények díjazása.
„Egy Információs Társadalom Mindenkiért”, Svédország: használatába vetett bizalom növelése a nagyobb biztonság által.
Az
IT
Got to Be Connected, Szingapúr: Folyamatos támogatást ad az új felhasználóknak és elősegíti a bizalom kialakulását az online tranzakciók során.
Növeli az infokommunikációs írástudást Technology Literacy Program keretében,
a
National
Infocomm
E-kormányzati szolgáltatások és megbízható egyéb e-szolgáltatások kialakítása által ösztönzi az e-életmód kialakítását.
Celebrations 2003, Szingapúr: Állandó e-életmód kampány segít felhívni a figyelmet az „e-életmód” előnyeire az élet minden területén, többek között a munkában és a szórakozásban is. A különböző nemzeti programok segítségével igyekeznek minden szingapúrit felvértezni az infokommunikációval kapcsolatos alapvető tudással, információt nyújtanak a technológia megfizethető módjáról, az elérhető eszközökről és szolgáltatásokról illetve a nyilvános kapcsolódási pontokról.
Connected Homes, Szingapúr: A program célja egy olyan tesztkörnyezet létrehozása, ahol egyrészt az IT szektor különböző résztvevőinek (például üzleti,
188
kormányzati) az integrált end-to-end megoldások fejlesztésére és bevetésére nyílik módja a szingapúri otthonokban, másrészt a programban részt vevők közvetlenül is megtapasztalhatják a „csatlakozott életmódot”. A program két fő irányvonala a következő:
„Connecting the Home”: olyan hálózati megoldásokat fejlesztenek, amelyek az otthoni „intelligens” berendezéseket és kommunikációs eszközöket kapcsolják össze. Ennek eredményeképpen az otthonokban elérhető e-szolgáltatások sokasága jön létre.
„Connecting the Community”: olyan szolgáltatások amelyek a különböző szolgáltatók direkt összekapcsolását egymással és a társadalom többi tagjával, (például az szolgáltatók, az oktatási intézmények és egyéb civil csoportok).
kifejlesztése, célozzák meg egészségügyi illetve üzleti
CanConnect (http://canconnect.ic.gc.ca), Kanada: A kezdeményezés a web-es tartalomra és szolgáltatásokra összpontosít. Célja, hogy a segítségre szorulók (például szegény gyerekek) és a segíteni akarók könnyen egymásra találjanak. Ennek az online eszköztárnak a lényege, hogy az erőforrások (legyen szó pénzről, tudásról, szoftverről, stb.) hatékony felhasználását a legjobb webes megoldásokkal segítsék.
Bhoomi ("föld") projekt, India, 2004-es tudósítás: Karnatakában a gazdálkodók segítése érdekében 20 millió földnyilvántartással kapcsolatos dokumentum került digitálisan elérhetővé egy adatbázisban, így több millió gazda juthat hozzá hivatalos dokumentumaihoz, amelyek elengedhetetlenül fontosak többek között a bankkölcsönök megszerzéséhez. A projekt keretében több mint 200 faluban hoztak létre olyan e-pontokat, ahol digitális formában váltak hozzáférhetővé az adatok egy szakértőn keresztül, jelentősen javítva a hozzáférhetőséget és az adatok pontosságát - csökkentve a manipulálhatóságot. Ezeken a pontokon másolatok is vásárolhatók a tulajdoni lapokról, amelyek ráadásul jóval olcsóbban hozzáférhetők így, mintha a gazdáknak azokért a városokba kellene utazniuk. Az e-pontokon mindezeken kívül alapvető számítógépes ismereteket is elsajátíthatnak az érdeklődők. A vidéki lakosság megismertetés a digitális technológiákkal egy olyan dolgon keresztül, hogy érdekeltek is abban, hogy megismerjék,és használják az új lehetőségeket. Az elterjesztés szempontjából követendő példa.
189
Oktatás (szervezett, magán)
„IT in education – connection not exlusion”, Németország: Iskolák modernizálása.
Schule ans Németország:
Netz
(SaN,
http://en.schulen-ans-netz.de/index.php),
Minél több iskolát szereljenek fel megfelelő telekommunikációs infrastruktúrával és internethozzáféréssel. A program megvalósításához piaci partnerként nagy segítséget nyújtott a Deutsche Telekom AG. A programon keresztül 2000-ig 13000 iskola jutott számítógépekhez és internethozzáféréshez, így 2001 őszétől Németország összes iskolájában van internetelérés.
Segítséget nyújtson a tanároknak abban, hogy a multimédiás eszközöket minél hatékonyabban építhessék be a mindennapi iskolai oktatásba.
Lehrer-online program: információkat, módszertani segítséget nyújt a tanároknak.
LeaNet program: kifejezetten tanárnőknek szól.
WebLotsen: mobil oktatócsoport, amely a németországi iskolákat járva vezeti be a tanárokat a multimédiás tanítási módszerek használatába.
tanítási
segédleteket
és
„New Media in education”, Németország: A kezdeményezésen keresztül elsősorban tanítást és tanulást támogató szoftverek fejlesztését támogatták, külön program indult a szakképző iskolák és a felsőfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének érdekében.
Infovek (InfoAge) projekt, Szlovákia: Eredeti célkitűzése az „információs társadalomra való felkészülés”, az alap- és középfokú oktatási intézményekben a számítógép- és internethasználat kormányzati támogatása. A cél:
a lehető legtöbb általános- és középiskola számítógéptermekkel és interneteléréssel,
ellátása
multimédiás
a tanárok felkészítése arra, hogy a digitális technológiákat alkalmazni tudják a tanításban. Ennek érdekében például nyári képzéseket szerveztek (InfoAga).
190
Olyan digitális tananyagok kifejlesztése, amelyek letölthetők az Infovek honlapjáról. Ebben támogatják és bátorítják az egyes oktatási intézményeket is arra, hogy „lokális innovációs központokként” működjenek, azaz a helyi tapasztalatokra építve fejlesszenek tananyagokat, nem csak a saját intézményük, hanem a teljes hálózat számára. A program egyik elemeként megkezdődött az együttműködés a tanárképző felsőoktatási intézményekkel is. A cél ez esetben az, hogy az innen kikerülő tanárok a „digitális írástudás” olyan fokára jussanak el, ami lehetővé teszi azt, hogy az informatikát az oktatás szerves részeként vegyék igénybe.
Az iskolák helyi információs-internet központokká alakítása, ahol igénybe vehetőek a helyi önkormányzatok információs szolgáltatásai, így az iskolák közösségi internet hozzáférési pontként is funkcionálnak.
eSzlovákia program, Szlovákia: Az iskolák internetcsatlakozással való ellátása. A szlovák kormány és a legnagyobb távközlési vállalat megállapodása nyomán.
Nemzeti Számítástechnikai Írástudás Program (National Computer Literacy Program), Csehország: Képzési programok, amelyek alapfokon ismertetik meg a lakosságot a számítógépek és az internet használatával, illetve megtanítják az e-mail és a szövegszerkesztés „alapfogásait”.
Intercl@ssroom Lengyelország:
projekt
(http://www.informatyzacja.gov.pl/),
Az iskolák mindegyikét legalább dial-up jellegű internethozzáféréssel lássák el 2004-re. A program hosszú távú célja, hogy a számítógépes foglalkozásoknál minden diák saját komputernél önállóan dolgozhasson. Speciális tantermek felszerelésével azt is biztosítani kívánják, hogy a diákok a tanórán kívül (után) is számítógép közelbe kerülhessenek, ha házi feladataik megoldásához erre szükségük lenne.
Tanárok képzése. A minisztérium az Intel és a Microsoft közreműködésével 20 ezer tanárt készít fel az irodai programcsomagok használatára, prezentációk készítésére és publikálására alkalmas szoftverek alkalmazására és arra, hogy hogyan használják ezeket az interneten.
„Computer for Homer”, Lengyelország: A program keretében 2000-ben 246 ember részesülhetett a speciális eszközök használatát ismertető oktatásban.
191
Tiger Leap, Észtország:
segítségnyújtás a tanároknak a megfelelő számítástechnikai tudás elsajátításában és az információs és kommunikációs technológiák tanításba való felhasználásában,
172 fejlesztési és képzési programot támogattak,
a program eredményeként 17 000 tanár közül csaknem 11 000 vett részt alapvető ismereteket tanító számítástechnikai képzésben,
képzéseket ajánl a szaktanároknak, amelyek az infokommunikációs eszközök különböző tárgyak oktatásában való felhasználási lehetőségeit mutatják be.
Tiger Leap Plusz, Észtország: Az infokommunikációs technológiák használatához szükséges tudások fejlesztése, mind a tanárok, mind a diákok, mind pedig az iskolai adminisztrációban dolgozók esetében (IKTkompetenciák).
Internet az Iskolákban, Portugália: A program része a képzés biztosítása a tanárok számára
21. Századi NONIUS Program, Portugália: Képességfejlesztő központok létrehozása középiskolákban.
SeniorNet, Svédország: Az 55. életévüket betöltöttek számára a SeniorNet szervez IT és internet tanfolyamokat. Eddig körülbelül 35 000 időskorú vett részt, tett szert internetes böngészési tapasztalatokra.
„Információs és Kommunikációs Technológiák az Iskolákban” (ITiS), Svédország:
Célja a tanárok széleskörű megismertetése és bevonása az informatikai eszközök használatába, és az azok nyújtotta lehetőségek maximális kihasználása az oktatás területén.
Iskolai fejlesztő tréningek tanárokból álló csoportoknak.
192
„Egy Információs Társadalom Mindenkiért”, Svédország: Kompetencia az IT használatában; nagyobb know-how, IT alapképzés biztosítása mindenki számára.
Got to Be Connected, Szingapúr:
alapoktatást nyújt.
e-kormányzati szolgáltatások és megbízható egyéb kialakítása által ösztönzik az e-életmód kialakítását.
e-szolgáltatások
National Infocomm Technology Literacy Program (NITLP), Szingapúr: Nemzeti oktatási keretprogram, amelynek célkitűzése, hogy általános számítástechnikai és internet tudással ruházza fel a részt vevőket, ezzel elősegítve a foglalkoztatás illetve az életminőség növelését. További célja az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, a munkaerő fejlesztése. Prioritást kapott, hogy a digitális írástudást csak alacsony szinten művelőket az infokommunikációs eszközök és alkalmazások használatára egyaránt megtanítsa.
Singapore ONE, Szingapúr:
Az újonnan elérhető ill. kifejlesztett alkalmazásoknak a bemutatásával, tanításával a felhasználókkal vagy a nem használókkal az internet újbóli felfedezését lehet elérni.
A Singapore ONEhoz kapcsolódó FastTrack@School program keretén belül a tanárok és diákok egyaránt az interaktív multimédiás órákkal, projektekkel ismerkedhetnek meg. A FastTrack@School célja, hogy az iskoláknak mind a tanítás mind a tanulás terén egy kezdőlökést adjon a multimédiás tartalmakkal és alkalmazásokkal való kibővítésére.
Community Technology Centers (CTC) program (http://www.ctcnet.org/), USA:
az 1980-asévekben oktatási céllal létrejött központok nagyszerűen alkalmasak az internettel kapcsolatos készségek elsajátítására,
a hátrányos helyzetű családból származó fiatalok minden támogatást megkapnak ahhoz, hogy elsajátítsák a legfontosabb internetes készségeket.
193
Access Programja (CAP -http://cap.ic.gc.ca), Kanada:
a hatékony internetezéshez szükséges készségeket szeretné könnyen elsajátíthatóvá tenni,
könnyen elérhetővé és megtanulhatóvá teszi az internetet.
VolNet. (http://www.volnet.org), Kanada: A civil társadalom segítésére létrejött program a fizikai hozzáérés mellett különféle képzési lehetőségeket is kínál.
Student Connection Program (http://www.scp-ebb.com), Kanada: A program a kis- és középvállalkozások segítésére jött létre. Lényege, hogy egyetemi hallgatók e-kereskedelmi tréningeket tartanak a vállalkozóknak. A szolgáltatás országszerte 85 városban érhető el, az indulás (1996) óta 3500 fiatal vett részt a programban.
Eszköz - hozzáférés
Az iskolai és Németország esetében a hátrányos helyzetűeket célzó programok zöme mind eszközhozzáférés is. E-schools, Szlovénia (21 darab Szlovénia egész területén egyenletesen elosztva): Mindenkinek szól, aki érdeklődik az ingyenes internet hozzáférési lehetőségek iránt. Minden osztályteremben segítségre lel az arra rászoruló a „mentor” személyében, akinek a segítségnyújtáson túl feladata az alapvető számítástechnikai tanítás is. Nem egy esetben polgári szolgálatos illetve tanulók a mentorok, akit a helyi önkormányzat fizet. Az osztálytermek – amelyek főleg általános iskolákban kaptak helyet- az internethasználaton kívül a különböző munkacsoportok, előadások és képzések számára is nyitottak. Tanítási időn kívül teljesen nyilvánosak, bárki használhatja őket. A programért az Információs Társadalom Minisztériuma, és az Oktatási- Tudományos- és Sport Minisztérium fogott össze.
Nemzeti Számítástechnikai Írástudás Program (National Computer Literacy Program), Csehország: 2003 januárjától kezdődően 10 regionális központot hoztak létre. Ezek többnyire könyvtárakban és iskolákban jöttek létre. Néhány kisebb településen a helyi önkormányzat, illetve vállalkozások biztosították a helyszínt. Jelenleg közel 156 képzési helyszín üzemel az ország 105 településén. Számuk 2003 végére várhatóan eléri a 230-at.
194
ePoland, Lengyelország (http://www.kbn.gov.pl/cele/epolska/epoland.doc):
A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése. A területen a piaci verseny élénkítése és a modern telekommunikációs hálózatok fejlesztése a cél, amelynek a program főként jogi megalapozását helyezi előtérbe.
Az akcióterv másik fontos célja az univerzális, gyors, olcsó és biztonságos internetcsatlakozás lehetőségének megteremtése.
Egyik legfontosabb fejlesztési területe a vidéki területek IT telecenterek telepítése és a modern telekommunikációs szolgáltatások bemutatása.
Intercl@ssroom projekt (http://www.informatyzacja.gov.pl/), Lengyelország:
Az iskolák mindegyikét legalább dial-up jellegű internethozzáféréssel lássák el 2004-re. A program hosszú távú célja, hogy a számítógépes foglalkozásoknál minden diák saját komputernél önállóan dolgozhasson. Speciális tantermek felszerelésével azt is biztosítani kívánják, hogy a diákok a tanórán kívül (után) is számítógép közelbe kerülhessenek, ha házi feladataik megoldásához erre szükségük lenne.
„Vidéki területek Komputerizációs Programja”, Lengyelország:
Gimnáziumi Telecenter a középfokú oktatási intézményekben alapított közösségi hozzáférési pontok, amelyek szolgáltatásai között az internethozzáférés biztosításán túl, számítástechnikai továbbképzések, multimédiás programok, sőt adótanácsadó szolgáltatás is megtalálható, a szolgáltatás-formákat a helyi szükségletek szerint határozzák meg. A telecentereket üzemeltető személyzetet a központ feladataitól függően képezik ki. Az idelátogatók miközben megtanulhatják az internethasználat alapjait, számos olyan információ birtokába is juthatnak, amely segíthet mindennapi életükben, életszínvonaluk emelésében. Elsősorban a vidéki lakosságot segíti.
Olyan internethálózat létrehozása, amelyen keresztül a vidéki területek oktatási intézményei a nap 24 órájában csatlakozhatnak a világhálóra.
Community Pointok a postán, Anglia, 2004-es tudósítás: A British Telecom (BT) Leicestershireben egy pilot projekt keretében 50 postahivatalban alakít ki közösségi hozzáférési helyeket, ún. "Community Point"-okat. A Post Office és a BT közös közleménye szerint a cél a posta hagyományos központi funkciójának megőrzése. A felhasználók a pontoknál helyi információkhoz juthatnak, többek között az oktatásról és a kormányzati szolgáltatásokról, online vásárolhatnak,
195
valamint számos nyomtatványhoz (pl. jogosítvány-igénylőlap) is hozzáférhetnek. Bár a kezdeményezés hazánkban is gyakori, mégis különlegessége, ami átvételre érdemes a helyi információkhoz való hozzájutás, a mindent egy helyen elv megvalósulása (ld. Nyomtatványokhoz lehet hozzáférni), és az online vásárlás lehetősége.
e-Trikala, Görögország, 2005-ös tudósítás: Az első „digitális város” létrehozása, amely röviden azt jelenti, hogy a hálózatok kiépítésével, új elektronikus szolgáltatások létrehozásával jelentősen könnyebbé válhat a helyi lakosok és vállalkozások számára az ügyintézés, csökkenhetnek a távközlési díjak; az önkormányzatok, közhivatalok munkatársai pedig a település irányításának új formáival ismerkedhetnek meg. Az e-Trikala program hatással lesz:
az infrastruktúrára (a Digitális Várost érintő IKT fejlesztések: hálózatok kiépítése, hozzáférési pontok kialakítása, stb.); a szolgáltatásokra (a magánszemélyek és a cégek ügyintézési lehetőségeinek számítógépesítése); a végfelhasználókra (különös tekintettel egyes speciális célcsoportokra, pl. diákok, önkormányzati testületek tagjai); a back-office folyamatokra (a végfelhasználóknak információkat és szolgáltatásokat nyújtó hivatalok, vállalkozások munkafolyamataira).
A program tulajdonképpen számos különálló IKT projektből áll, mint például:
A szélessávú internet használatának népszerűsítése: tulajdonképpen ez az alapja az egész programnak, hiszen digitális városról akkor beszélhetünk, ha annak polgárai valóban használják is a technológiát. Az "alprojekt" részeként két hozzáférési kioszkot alakítanak ki egy-egy középületben, ahol a helyi lakosság 10 hónapon át ismerkedhet a szélessávú internet elérés kínálta lehetőségekkel. Emellett speciális rendezvényeken mutatják majd be egyes célcsoportoknak (ügyvédek, diákok, stb.) az ezen a technológián alapuló, számukra hasznos alkalmazásokat. Könyvtár-projekt: a trikalai könyvtárat rákapcsolják a Közkönyvtárak Nemzeti Hálózatára. Digitális könyvek gyűjteménye: Trikalában írt vagy kiadott könyvek, a helyi történelmet, kultúrát bemutató írások digitalizálása és gyűjtése.
A projekt sok szempontból kiemelkedő. Számunkra talán a legfontosabbak az új technológiákkal való megismertetés, a rendezvényeken keresztüli elterjesztésének módszere, a szolgáltatások és a back-office folyamatok.
196
Ikonka, Lengyelország (http://www.informatyzacja.gov.pl/scripts/detail.asp?id=219): A helyi könyvtárakban és közösségi központokban nyilvános hozzáférési pontok jöjjenek létre. Ennek érdekében vezeték nélküli hálózat kialakítását kezdték meg, amit az egyes közösségi helyszínek ingyen vehetnek igénybe. A program indítása óta több ezer könyvtárban létesült hozzáférési pont. A program keretében létrehozott hozzáférési pontokon az ingyenes internethasználat mellett számítástechnikai képzéseken való részvételre is van lehetőség.
„Computer for Homer”, Lengyelország: A program legfőbb célja, hogy a vakok és siketek olyan berendezések és eszközök birtokosaivá váljanak, amelyek lehetővé teszik számukra az otthonukban való munkát. A program keretében 2000-ben 246 ember részesülhetett a speciális eszközök használatát ismertető oktatásban, akiket 500 ezer PLN összegű felszereléssel is támogattak. További 1551 ember számára számítástechnikai eszközöket és programcsomagokat biztosítottak.
„Signpost”, Lengyelország: A fogyatékkal élők segítésére létrehozott program. A program részeként felső végtag hiányban szenvedő személyek számára biztosítottak olyan felszereléseket, amellyel használhatják a számítógépeket, csatlakozhatnak az internetre.
Közösségi hozzáférési pontok, Észtország: Ezekben bárki ingyen használhatja az internetre kötött számítógépeket, így a fizikai hozzáférés széleskörű biztosításában fontos szerepet játszanak. 2002-ig 487 ilyen közösségi hozzáférési pont kialakítására került sor általában könyvtárakban, önkormányzati épületekben és egyéb közintézményekben. Az eddigi hozzáférési pontok nem állami támogatással, hanem nemzetközi szervezetek segítségével jöttek létre.
JJ's Cybernet, a nyugdíjas internet kávézó, Wales, 2004-es tudósítás: Egy idősek otthonában létrehozott webkamerákkal felszerelt számítógépek nagy sikert arattak Wales-szerte, annyira, hogy a kezdeményezést ki is tűntették. Az internet kávézót azoknak az idős internethasználóknak a kérésére nyitották meg, akik távol élő családtagjaikkal szerették volna tartani a kapcsolatot. Ez a kezdeményezés két szempontból is kiemelkedő jelentőségű hazánk számára. Egyrészt abból a szempontból, hogy az idősek maguk kérték a kávézó megnyitását, vagyis a társadalom tagjainak hozzáállás, szemléletmódjának a szempontjából. Másrészt, mivel egy nyugdíjas otthonban valósították meg a projektet.
197
Teleházak, Észtország: A széleskörű hozzáférést segítik elő. Főleg kisvárosokban és falusi környezetben központi és helyi kormányzati támogatással létesült, sokrétű szolgáltatásokat nyújtó intézmények elsősorban a vidéken élő, gazdálkodással foglalkozó rétegek számára. Ezek között szerepel a PC-, e-mail- és internethasználat is, elsősorban a gazdasági fejlesztés az érdekelt szereplők egymás közti kommunikációjának elősegítése érdekében.
Tiger Leap, Észtország: Segítségnyújtás a helyi hatóságoknak abban, hogy az iskolák kiépíthessék információs infrastruktúrájukat, különös tekintettel az internetkapcsolatra
Tiger Leap Plus, Észtország: Az iskolai hardware és software anyag folyamatos fejlesztése, jó minőségű internetkapcsolat kiépítése és technikai segítségnyújtás az iskoláknak.
STSN (Science Technology and Society Network), Portugália: Hálózat kiépítése egyetemek, politechnikai intézmények, kutató-fejlesztő intézetek összekapcsolására és szélessávú kapcsolattal ellátására.
Internet az Iskolákban, Portugália: Az összes általános- és középiskola ellátása multimédiás felszereléssel és internethozzáféréssel.
Számítógépet Mindenkinek, Portugália: Adókedvezmények személyek PC-, szoftvervásárlása és internet bekötése esetén
biztosítása
ACESSO, Portugália: Fogyatékkal Élők és Idősek internethozzáférésének biztosítása a cél, különös tekintettel arra a javulásra, amit ezeknek az állampolgároknak az életminőségében és társadalmi integrációjában az infokommunikációs eszközök hozhatnak.
„Számítógépet mindenkinek”, Svédország: A számítógépek otthoni használatának elterjedését elősegítendő, a számítógépek magánszemélyek általi megvásárlásához az állam jelentős anyagi segítséget nyújtott a munkaadókon keresztül. A program lényege, hogy úgy módosították az adótörvényeket, hogy a munkaadók adóteher nélkül juttathattak számítógépet a munkavállalóiknak A körbe az összes munkavállalót bevonták, függetlenül a betöltött pozíciójától,
198
illetve attól, hogy a munkájához szüksége van-e számítógépre vagy nincs. Ezen „juttatást” nem terhelte társadalombiztosítási járulékfizetési-, illetve jövedelemadó fizetési kötelezettség sem a munkaadó, sem a munkavállaló részéről, ami azt eredményezte, hogy a munkaadók általában meghitelezték munkavállalóiknak a számítógép megvásárlását, hároméves futamidejű részletfizetési megállapodással. A program eredményeképpen az akkori 48 százalékos otthoni számítógéppel való ellátottság mutatója egy év alatt 67 százalékosra nőtt.
„Medborgarterminalen” (Nyilvános Internet Monitor), Svédország: A „Medborgarterminalen” egy nyilvános terminál, amely az állam és az állampolgár közti kommunikációt segíti elő. A terminálon keresztül állami hivatalok egyébként interneten is megjelenő oldalait lehet elérni. A rengeteg hasznos információ mellett, on-line szolgáltatások is a felhasználók rendelkezésére állnak. A terminál egyszerűen kezelhető felülettel rendelkezik, így számítógépes ismeretekkel nem rendelkezők is könnyen tudják használni.
„Információs és Kommunikációs Technológiák az Iskolákban” (ITiS), Svédország:
fejlesztő tréningeken résztvevő tanárok számítógépekkel való ellátása,
az iskola internet kapcsolatának megteremtése állami támogatással,
a svéd „sulinet”, illetve az európai „sulinet” programok fejlesztésének támogatása.
Got to Be Connected, Szingapúr:
megteremti a PC és internethozzáférés lehetőségét az alacsony jövedelmű családok részére,
növeli az elérhetőség szintjét kifizethető kapcsolódási keretében és nyilvános internetelérési pontok felállításával,
e-kormányzati szolgáltatások és megbízható egyéb kialakítása által ösztönzik az e-életmód kialakítását.
programok
e-szolgáltatások
NEU PC Program, Szingapúr: Lehetőséget biztosít alacsony jövedelmű családok számára használt, felújított vagy akár új PC-hez való hozzájutáshoz. Az
199
új PC-hez rendkívül kedvezményes áron, a használt PC-hez pedig ingyenesen lehet hozzájutni. Itt már nem az általános PC-vel való ellátottsági mutató növelése a cél, hanem azoknak a csoportoknak a megsegítése, akik maguktól nem jutottak hozzá otthoni számítógéphez. A program további érdekessége, hogy az alacsony jövedelmű illetve hátrányos helyzetű emberekhez megpróbál „házhoz menni”; a PC-k iránti igényt nem csupán egy központi helyen lehet elintézni, hanem pl. a muszlim közösségek vagy a fogyatékkal élők különböző szerveinél is lehetőség van erre.
100 dolláros laptop, Uruguay, 2006: Villa Cardalban, egy 1300 lakosú faluban 160 kisiskolás már hozzájutott az OLPC programja által kifejlesztett százdolláros laptopok első kiszállított példányaihoz. E gyerekeknek ez az első találkozása a számítástechnikával, korábban soha nem használtak még számítógépeket. Az eszközök könnyen és egyszerűen használhatóak, így kezelésük hamar megtanulható. Talán a legfontosabb – már Magyarországon is alkalmazott módszer – az eszközökhöz való hozzájutásnak az olcsó, de nem ingyenes módja, amely a használók számára is értéket ad a gépeknek, érdekelté teszi őket.
Egész városra kiterjedő Wi-Fi hálózat, Philadelphia, 2007: A szolgáltatás ára 22 dollárba kerül majd, illetve a rászorulóknak 10 dollárba, ha támogatásért is folyamodnak. A 2000 leginkább rászoruló lakos számára ingyenes újrahasznosított laptopot és előfizetést is tervez a városvezetés.
Singapore ONE, Szingapúr: Az IDA és több más szervezet közös szélessávú internetelérést biztosító, infrastruktúra-fejlesztő programja.
E-rate program (http://www.sl.universalservice.org/), USA: Az állam támogatta iskolák, könyvtárak és közösségek internetre csatlakoztatott számítógéppel való ellátottságát. Így az iskoláknak több mint 80, a könyvtáraknak több mint 50 százaléka volt már behálózva. Az 1996-os Távközlési Törvény pedig tovább növelte az ingyen hozzáférések számát.
Technology Opportunities Program (TOP, http://www.ntia.doc.gov/otiahome/top/), USA: Célja a rurális és elmaradott térségek és közösségek fejlesztése. A pályázható összeg felső határa 700 000 dollár, amihez ugyanennyi önrészt kell biztosítania a pályázónak. Sok, különböző pályázatot támogat a program; pl. online oktatás, foglalkoztatás-ösztönző programok kiterjesztése.
200
Community Technology Centers (CTC) program (http://www.ctcnet.org/), USA: A sokáig intenzíven támogatott közösségi technológiai központok iskolákban, művelődési házakban, könyvtárakban találhatók. Ma már több mint ezer található belőlük országszerte.
Access Programja (CAP -http://cap.ic.gc.ca), Kanada:
olcsó internet hozzáférést kíván biztosítani a kanadaiaknak,
főként iskolákba, könyvtárakba telepít közösségi hozzáférési pontokat,
már a 10 000 főnél kevesebb lakosú településeken is telepítenek ilyen központokat.
Schoolnet (http://www.schoolnet.ca/), Kanada: Szélessávú internet hozzáféréssel látja el az iskolákat – ma már több mint 80 százalékuk érintett a programban. A hozzáférés mellett „help desk” is üzemel az iskolákban.
LibraryNet. (http://ln-rb.ic.gc.ca/), Kanada: Hasonló szélessávú internet hozzáféréssel látja el a könyvtárakat.
a
Schoolnethez;
VolNet. (http://www.volnet.org), Kanada: Célja a kanadai egyesületek számítógéppel, internethozzáféréssel való felszerelése.
önkéntes
201
Tartalomszolgáltatás
„New Media in education” (Németország): Kezdeményezésen keresztül elsősorban tanítást és tanulást támogató szoftverek fejlesztését támogatták.
LizzyNet projekt (SaN kooordinálja), Németország: Lányoknak és fiatal nőknek biztosít online kurzusokat és oktatóanyagokat internethasználat, programozás, honlapkészítés stb. területén.
WebLotsen, Németország: Egy mobil oktatócsoport, ami a németországi iskolákat járva vezeti be a tanárokat a multimédiás tanítási módszerek használatába.
BundOnline 2005, Németország, (http://www.bund.de/Service/english.6118.htm): Célja, hogy összes internetkompatibilis szolgáltatás elérhetővé váljék a világhálón keresztül. A www.bund.de, vagyis a 2001 tavaszán elindított kormányzati, központi szolgáltatói portál az egyik kulcseleme, mivel hozzáférést biztosít az állampolgároknak és a cégeknek az online elérhető kormányzati szolgáltatásokhoz; pl. elektronikus adóbevallás. A Szövetségi Kormányzat erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy a helyi közigazgatási szervek is kiépíthessék elektronikus közszolgáltatói rendszereiket. A projekt (www.mediakomm.net) keretében három modell-régióban fejlesztik ki a helyi közszolgáltatások online megoldásainak rendszerét.
A német 2004-es akcióterv stratégiai pontjai:
E-gazdaság: Elektronikus gazdaság fejlesztése, egyrészt a versenyképesség javítása, másrészt a munkaerőpiac modernizálása érdekében. A szélessávú technológiák terjesztése, az elektronikus kereskedelem fejlesztése és az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése illetve a kutatás-fejlesztés területeinek fontosságára hívja fel a figyelmet. Szélessávú elérés váljon az általános kapcsolódási formává. Szintén a tervek között szerepel a digitális televíziós és rádiós sugárzás kialakítása 2010-re, illetve 2015-re. A törvényhozói munkában a médiaszabályozás egyszerűsítését és a szerzői jogi törvények modernizációját tűzték ki célul.
E-kormányzat és biztonság: Mind a 440 internetkompatibilis szolgáltatást elérhetővé kívánják tenni, a Media@Komm-Transfer
202
projekt keretében pedig újabb 20 modell helyi kormányzati kezdeményezést támogatnak. A terv a virtuális munkaerőpiac kialakítása. Fontos kezdeményezés az elektronikus személyi azonosító kártya bevezetése is (digital identity card).
E-egészségügy: A modern technológiák használatának elterjesztése révén az ellátás minőségének javítása; fő kezdeményezés az elektronikus egészségügyi kártya (e-health card), és az elektronikus recept lehetőségének kialakítása.
Infovek (InfoAge) projekt, Szlovákia:
A tanárok felkészítése arra, hogy a digitális technológiákat alkalmazni tudják a tanításban. Ennek érdekében például nyári képzéseket szerveztek (InfoAga).
Olyan digitális tananyagok kifejlesztése, amelyek letölthetők az Infovek honlapjáról. Ebben támogatják és bátorítják az egyes oktatási intézményeket is arra, hogy „lokális innovációs központokként” működjenek, azaz a helyi tapasztalatokra építve fejlesszenek tananyagokat, nem csak a saját intézményük, hanem a teljes hálózat számára. A program egyik elemeként megkezdődött az együttműködés a tanárképző felsőoktatási intézményekkel is. A cél ez esetben az, hogy az innen kikerülő tanárok a „digitális írástudás” olyan fokára jussanak el, ami lehetővé teszi azt, hogy az informatikát az oktatás szerves részeként vegyék igénybe.
MESTO.SK projekt (eSzlovákia egyik legsikeresebb programja), Szlovákia: Olyan internetes tartalmak létrehozása, amelyek valóságos vonzerővel bírnak a lakosság számára. A mesto.sk összefogja 138 szlovák település elektronikus (ön)kormányzati, elektronikus tartalom és turizmusfejlesztési szolgáltatásait. Ezen kívül hálózati csomópontja ezen települések saját weblapjainak is. A rendszer eredménye az, hogy az összes települési weblap azonos funkciókat, struktúrát és dizájnt követ. Szolgáltatásai közé tartozik egy igen tekintélyes EU hírportál, szabadidős információk, a 138 település virtuális térképe, 50 szlovák sajtóorgánum rendszeres szemlézése, 1800 helyi önkormányzati rendelet, 35 000 intézmény és vállalat adata, illetve „helyi” chat lehetőség, amelynek jelenleg közel 25 000 regisztrált felhasználója van.
E-government, Szlovénia:
adminisztratív gátak lebontása, ember közelibb ügyintézés,
203
egyes részei már megvalósulni látszanak, elindult például az állami portál (e-uprava.gov.si), ahol az állampolgárok számos problémával közvetlenül fordulhatnak az állami szervek felé. Azok, akiknek nincs otthoni vagy egyéb helyen internethozzáférési lehetőségük, ezt megtehetik a nyilvános hozzáférési pontokon keresztül, ilyen az ún. „e-point”, az „info-kiosk”, „telepoints”, és az „infomats”.
Megoldott az elektronikus aláírás hitelesítése, kiadása.
A kormányüléseket elektronikus formában tartják, ami konkrétan azt is jelenti, hogy a háttérben a minisztériumok és az egyéb hivatalok között egy erre a célra létrehozott egységesített elektronikus dokumentum kezelési szabályzat segíti a munkát.
Nemzeti Számítástechnikai Írástudás Program (National Computer Literacy Program), Csehország: A program szervezői elkezdték fejleszteni az elektronikus, e-learning tananyagot.
A Lengyel Oktatási és Sport Minisztérium a National Agency of Youth Programme-al közösen továbbá olyan program fejlesztésébe kezdett, amely egy nyílt információs hálózat létrehozását tűzte ki célul az iskolák számára. A hálózat a tervek szerint nemzetközi programokhoz és leírásukhoz nyújt hozzáférést, ily módon biztosítva információszerzési lehetőséget képzésekről, nemzetközi programokról, kulturális eseményekről.
Lengyel Internetes Könyvtár (Polish Internetet Library, PIL), www.pbi.edu.pl, Lengyelország: Az ingyenesen használható könyvtár több mint 9000 címszót tartalmaz: a közoktatásban szereplő összes könyv valamint a lengyel klasszikus irodalom hozzáférhető a portálon keresztül. Az újonnan megjelenő publikációk automatikusan bekerülnek a könyvtárba. A PIL katalógus tartalmaz akadémiai publikációkat, vakok számára készített dokumentumokat, zeneműveket, festményeket, fényképeket, tudományos- és oktatófilmeket. A PIL létrehozásának egyik legfőbb célja a lengyel nyelvű tartalomállomány bővítése mellett, hogy egyenlő hozzáférést biztosítson a tudományos és más publikációkhoz a vidéki kisvárosok, falvak és városok lakóinak egyaránt.
Tiger Leap, Észtország: • a nemzeti tantervbe illő észt nyelvű, az észt kultúrával, történelemmel foglalkozó szoftverek elkészítésének bátorítása,
204
• a program 61 különféle oktató szoftverrel látta el az iskolákat, valamint támogatta 39 eredeti, észt nyelvű oktatási szoftvercsomag kifejlesztését.
Tiger Leap Plusz, Észtország:
Az infokommunikációs technológiák használatához szükséges tudások fejlesztése, mind a tanárok, mind a diákok, mind pedig az iskolai adminisztrációban dolgozók esetében (ICT-kompetenciák).
Különböző, észt nyelvű oktatási szoftverek és elektronikus képzési anyagok elkészítése, a tanárok elektronikus kommunikációjának és tapasztalatcseréjének bátorítása és elősegítése, és a virtuális tanulás engedélyeztetése (Virtual Learning).
E-government portál, Észtország (http://www.riik.ee/en/): Közösségi elérési pont az állampolgárok és különböző vállalkozások számára. A portálról közvetlenül elérhetők a különböző állami, kormányzati szervek, hivatalok, politikai intézmények. A portál egyik legfontosabb szolgáltatása, hogy a polgárok a különböző hivatalos okmányokat és nyomtatványokat letölthetik az internetről A teljessé tételt szolgálja az elektronikus aláírásról szóló jogszabály, illetve az új típusú személyi azonosító kártya bevezetése (ID-card). Az elektronikus aláírás és azonosítás lehetősége hosszú távon lehetővé teszi az elektronikus állami szolgáltatások bővítését.
X-road, Észtország (http://www.riso.ee/en/): Az állami működés átláthatóságát szolgálja. Célja, hogy a különböző hivatalok, jogi és természetes személyek az interneten keresztül hozzáférjenek az egyes nemzeti adatbázisokhoz, és abban az őket érdeklő adatokra kereshessenek a megfelelő jogosultságok szerint.
E-Citizen projekt, Észtország (http://www.riik.ee/ekodanik/ecitizen.rtf): Olyan egységesített szolgáltató portált, amelyet az állampolgárok napi 24 órában elérhetnek PC-n, mobiltelefonon és interaktív televízión keresztül. Azokat a szolgáltatásokat bővíti és teszi könnyen elérhetővé, amelyek a tapasztalat szerint igen keresettek, valamint használatuk egyszerű: • Oktatás: a tanárok, diákok és szülők kommunikációjának segítése a portálon keresztül • Tervezés - szervezés: a különböző engedélyszerzési procedúrák felgyorsítása
205
• Egészségügy: a családorvosok és a kórházak kommunikációjának segítése, valamint az állampolgárok számára az orvosi adataik és kórtörténetük elérhetősége a különböző egészségügyi adatbázisokból • Demokrácia: olyan információs rendszer kiépítése, amely az egyes állampolgárokat személyes érdeklődésüknek megfelelően tájékoztatja a különböző kormányzati döntésekről
TOM (Today I Decide) Portál, Észtország: A kormányzati sajtóiroda működteti. A portál célja, hogy az állampolgárokat nagyobb részvételre bátorítsa az állami döntéshozatalban. A portálon regisztrált állampolgárok véleményezhetik a kialakítás alatt lévő törvénytervezeteket és felvethetik saját elgondolásaikat a törvénykezéssel kapcsolatban. Ha a különböző javaslatok a szavazásnál 51 százaléknál nagyobb támogatottságot érnek el, akkor azt hivatalosan benyújtják a kormánynak, ahol az illetékes kormányhivatalhoz kerül.
Internet az Iskolákban, Portugália: Tudományos és technológiai tartalomfejlesztés, fórumok létrehozása, iskolák weboldalainak elkészítése.
21. Századi NONIUS Program, Portugália: Oktatási szoftverek kidolgozására, a multimédiás felhasználások elősegítésére.
Digital Cities, Portugália: Összehangolt projektek, melyek a digitális szolgáltatások integrált fejlesztésére törekednek a településeken, a közhivatalokhoz való hozzáférés megteremtése, a bürokratikus folyamatok megkönnyítése, a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem a fő céljuk.
Digitális gazdaság fejlesztése, Portugália: Elsősorban törvényhozási, szabályozási intézkedéscsoport, mely tartalmazza a digitális aláírás és az elektronikus számlázás hivatalossá tételét, a tranzakciók biztonságát, a személyi adatok, a fogyasztók és a szellemi tulajdon védelmét célzó intézkedéseket (együttműködésben üzleti szervezetekkel).
Nyelvi szoftver készítése, Portugália: Kutatási-fejlesztési program létrehozása az írott és beszélt portugál nyelvet kezelni képes szoftver tervezésére és terjesztésére
206
TERRAVISTA Projekt, Portugália: Világszerte élő portugál közösségek összekapcsolása ingyenes webhosting szolgáltatás és egy ’portugálul-beszélők virtuális közössége’ létrehozása által a portugál tartalmak fejlesztésére és az internethasználat fellendítésére.
INFOCID, Portugália: Közhasznú szolgáltatásokat online nyújtó kormányzati oldal létrehozása.
Minisztériumok információs szolgáltatásainak létrehozása, Portugália: Az Oktatási Minisztérium és az Igazságügyi Minisztériumban pályázatok, ügyintézés menetének elérhetősége az interneten (folyó bírósági ügyekről információ).
„Egy Információs Társadalom Mindenkiért”, Svédország: biztosítása az információs társadalom szolgáltatásaihoz.
Hozzáférés
Singapore ONE, Szingapúr: Az újonnan elérhető illetve kifejlesztett alkalmazásoknak a bemutatásával, tanításával a felhasználókkal vagy az éppen nem használókkal az internet újbóli felfedezését lehet elérni. A Singapore ONEhoz kapcsolódó FastTrack@School program célja, hogy az iskoláknak mind a tanítás mind a tanulás terén egy kezdőlökést adjon a multimédiás tartalmakkal és alkalmazásokkal való kibővítésére. Tudományos és technológiai tartalomfejlesztés, fórumok létrehozása, iskolák weboldalainak elkészítése.
Community Technology Centers (CTC) program (http://www.ctcnet.org/), USA:
technikai segítségnyújtás,
tartalomszolgáltatás,
partnerszintű együttműködés erősítése.
207
FirstGov.net, USA: Az Egyesült Államok kormányzati portálja a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony szorosabbá tételét célozza meg. A 2000benindult FirstGov.net (http://www.firstgov.net) a szövetségi intézmények és államigazgatási szervek dokumentumaihoz és szolgáltatásaihoz vezető központi oldal. Rajta keresztül több mint 31 millió weboldal érhető el! Az e-kormányzati portál gyakorlatilag az e-business modellt követi, azaz úgy tekinti az oldalra látogatókat, mint ügyfeleket. Az igénybe vehető szolgáltatások –, mint például az online adózás lehetősége – már most komoly költségcsökkenést, növekedő eredményességet jelentenek.
LibraryNet. (http://ln-rb.ic.gc.ca/), Kanada: A könyvtárak szolgáltatásaik egy részét felteszik az internetre, ezzel is támogatva az élethosszig tartó tanulást.
CanConnect (http://canconnect.ic.gc.ca), Kanada: A kezdeményezés a web-es tartalomra és szolgáltatásokra összpontosít. Célja, hogy a segítségre szorulók (például szegény gyerekek) és a segíteni akarók könnyen egymásra találjanak. Ennek az online eszköztárnak a lényege, hogy az erőforrások (legyen szó pénzről, tudásról, szoftverről, stb.) hatékony felhasználását a legjobb webes megoldásokkal segítsék.
Student Connection Program (http://www.scp-ebb.com), Kanada: A program a kis- és középvállalkozások segítésére jött létre. Lényege, hogy egyetemi hallgatók e-kereskedelmi tréningeket tartanak a vállalkozóknak. A szolgáltatás országszerte 85 városban érhető el, az indulás (1996) óta 3500 fiatal vett részt a programban.
canada.ca, Kanada: A kanadai kormányzat központi oldala, a kormányzati portál a http://canada.gc.ca/. A portál franciául és angolul egyaránt olvasható, de vannak olyan részek (például a külföldi turisták részére), amelyek 5-7 nyelven is elérhetők. A nyitólapon rögtön szembetűnik az adatvédelmi nyilatkozat (privacy policy), valamint a fontosabb kapcsolat-felvételi lehetőségek. „A Canada Site az elsődleges információs internet portál a kanadai kormányzatról, annak programjairól, szolgáltatásairól, új kezdeményezéseiről, illetve egész Kanadáról.”
208
Önszervezés, csoportok, testületek, kiutak a hátrányos helyzetből
Forum Info 2000, Németország elnevezésű testületet. 180 tag, különböző társadalmi szervezetek képviselőiből, folyamatos eszmecsere egyes, az információs társadalom fejlődését illető kérdésekről.
Information Society Forum, Németország: A Forum kezdeményezés folytatásának tekinthető; tanácsadó testület.
Info
2000
Inititative D21, Németország: A legnagyobb public-private partnerségi hálózat, egyesület Németországban (http://www.initiatived21.de/english/index.php). Fő célja, hogy felgyorsítsa Németország információs társadalommá alakulását. Négy területen („eKormányzat/Biztonság és bizalom", "IT az Egészségügyben", "Növekedés és versenyképesség" és "Oktatás és egyenlő esélyek”) működik. Mind a négy területet az üzleti és politikai életből delegált képviselőtestület koordinálja. Az Initiative D21 számos projektet indított el és támogatott a fenti területeken, sok program szponzorálásában is részt vett.
Infovek (InfoAge) projekt, Szlovákia:
Az iskolák helyi információs-internet központokká alakítása, ahol igénybe vehetőek a helyi önkormányzatok információs szolgáltatásai, így az iskolák közösségi internet hozzáférési pontként is funkcionálnak.
A program menedzselésére külön szervezetet hoztak létre, különböző szakterületeken tevékenykedő – így más-más nézőponttal rendelkező – szakemberek részvételével.
eSzlovákia program, Szlovákia: keretet biztosít olyan projektek megvalósítására, amelyekben a kormányzat, az egyetemek, a magánszektor és a nem-kormányzati szervezetek működnek együtt. Ennek egyik állomása volt a 2002 júniusában létrejött eSzlovákia Szövetség (eSlovakia Association).
Vidéki Komputerizációs Társaság, Lenygelország: A miniszterelnök 2001. áprilisában hívta életre. A társaság feladata volt, hogy felvázolja a „Vidéki területek Komputerizációs Programját”, amit a 2001-2004 időszakra hoztak létre.
209
Look@World alapítvány, Észtország: Az alapítványt több piaci cég hozta létre, abból a célból, hogy a digitális megosztottság csökkentésének megoldásában segítséget nyújtsanak. Az alapítvány segíti az eddig hozzáférési problémák miatt távolmaradók bekapcsolását, képzéseket és tanfolyamokat szervez, valamint a pozitív attitűdök kialakításán dolgozik. Az alapítvány tevékenységéhez a kormányzat nem nyújt anyagi segítséget.
KOKUDANT, Észtország: 1995-ben alapította meg a vidékfejlesztési szervezet az Észtország Vidéki Teleházainak szövetségét. A non-profit, nem állami szervezet célja, hogy összefogja azokat a társadalmi szereplőket, aki szervezik és finanszírozzák a teleházakat.
Tiger Leap Alapítványt (http://www.tiigrihype.ee/eng/), Észtország: A Tiger Leap program céljainak elérése érdekében a kormányzat 1997-ben hozta létre; a nemzeti költségvetésből kapott összegen kívül nagyobb cégek és magánszemélyek adományaiból is gazdálkodhat.
IT-Testületet, Svédország: A testület különböző szakterületeket képviselő tanácsadókból áll. A kormány hozta létre azzal a céllal, hogy mérje fel azokat a információs technológiák adta lehetőségeket, amelyeket kihasználva Svédország vezető szerepet tölthet be az információs társadalom kialakítása terén, egyszerre növelve az ország nemzetközi versenyképességét, illetve emelve a lakosság életminőségét.
SeniorNet, Svédország: A szervezetet állami segítséggel, non-profit formában hozták létre 1997-ben, számítógépes ismeretterjesztés, azon belül is főleg internet alkalmazások megismertetése céljából minden 55 éves kort betöltött ember számára. Az első évben állami támogatással működő, ám azóta önfinanszírozóvá vált.
210
Bibliográfia 1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról A munkaerőpiac jogszabályi és intézményi környezetének változásai http://econ.core.hu/doc/mt/2004/hun/Frey_II.pdf Ageing Well in the Information Society http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/policy/ageing/launc h/index_en.htm Angelus Róbert, Fábián Zoltán, Tardos Róbert (2004): Digitális egyenlőtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai, in: Társadalmi riport 2004, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest, TÁRKI, 309-331. Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata, 2006. május 17 Benda K. (2007). A digitális középiskola (kézirat). Borovitz Tamás (2005). Egyes hátrányos helyzetű csoportok információs társadalmi helyzete, informatikai felkészültsége (publikálatlan tanulmány) Castells, M. (2005). A hálózati társadalom kialakulása. Infonia-Gondolat Kiadó, Budapest. Csereklei Gábor-File Szabolcs (2007) Egyenlő jogok, egyenlőtlen esélyek Gyorsjelentés a magyarországi fogyatékosok helyzetéről Mozgó Világ, Május DiMaggio, Paul - Hargittai Eszter – Neuman, W. Russel – Robinson, John P. (2001): Social Implications of the Internet Annual Reviews Sociology, 2001 Dombi Gábor: Új értelmet az éveknek!, Népszabadság, 2004. szeptember 30. Dombi Gábor - Faragó Judit: Kortalanul, határtalanul. Új és nagy generációk az interneten. 2006. http://www.infopoly.info/itc/ittk.htm Egészségügyi Minisztérium-Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2006): Egészséges társadalom komplex program. 2.0 verzió. Letöltve: 2006. 05.25. http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=5007562360&l=&d=&mf=&p=6938 Esélyegyenlőség mindenki számára" európai évéről (2007) - az igazságos társadalom irányában Európai Bizottság (2005): eInclusion revisited: The Local Dimension of the Information Society http://ec.europa.eu/employment_social/news/2005/feb/eincllocal_en.pdf
211
Európai Bizottság (2006-2007): The Social Protection And Social Inclusion Process (http://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/index_en.htm) Eurostat (2006): The e-society in 2005. More than a third of EU25 population have no basic computer skills (Innen: http://epp.eurostat.ec.europa.eu) Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment jelentés. High Level Group Wim Kok vezetésével, 2004. november Ferge Zs. (2000). Elszabaduló egyenlőtlenségek. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest. Halász Gábor (szerk.): Közoktatási Jelentés 2006. Letöltve: 2007. 02.03. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=hirek-20070300JKA Havas G. & Kemény I. & Kertesi G. (1983). A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren. Kritika, (3). Havas G. & Kemény I. & Liskó I. (2002). Cigány gyerekek az általános iskolában, Oktatáskutató Intézet, Új Mandátum Kiadó, Budapest. Havas G. & Kemény I. & Liskó I. (2004). Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet, Új Mandátum Kiadó, Budapest. http://www.felsziget.ro/mcti/mcti_news.php?id=20 Hüsing, T., Selhofer, H.(2002): The Digital Divide Index – A measure of social inequalities in the adoption of ICT (empirica GmbH, Bonn) i2010 – Stratégiai keret a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításáért Inforum, Faragó Judit, 2005.nov-dec. Az idősek infokommunikácós eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Kárpáti A.(2006). Travellers is cyberspace: ICT in Hungarian Romani (Gypsy) schools. 2007.05.31.http://edutech.elte.hu/roip/publikaciok.htm. Ladányi J. & Szelényi I. (1988). Ki a cigány? Kritika, (3). Keller Judit-Mártonfi György: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. In: Halász Gábor (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Jelentes2006-19_egyenlotlenseg. Kemény I. & Janky B. & Lengyel G. (2004). A magyarországi cigányság, 19712003. Gondolat Kiadó - MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. Kertesi G. & Kézdi G (1996). Cigány tanulók az általános iskolában. Educatio Füzetek, (3). Kertesi G. (2000). A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között. Közgazdasági Szemle, XLVII.
212
Kollányi B. & Székely L. (2006). Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok az információs társadalomban. Információs Társadalom, 2. KSH (2006): A munkaerő-felmérés idősorai 1992-2005. Letöltve: 2007.03.21. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/merofelm/merofelm05.pdf Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés, 2006. 2007.05.31.http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_MITJ_2006.pdf MITS – eErnyő – ársadalmi integráció az információs társadalomban IHM, 2003 http://www.portalbin.njszt.hu/miujsag/2004/2004_08/03.pdf Molnár Szilárd – Székely Levente – Z. Karvalics László: Mobilposta Magyarországon – szakmai és stratégiai elemzés Molnár Szilárd (2004): Öt tétel a digitális megosztottságról (Egyenlítő, Társadalomkritikai és kulturális folyóirat, 2004. február) Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2005): Nemzeti akcióterv a növekedésért és foglalkoztatásért. Letöltve: 2007.05.23. www.itktb.hu/resource.aspx?ResourceID=nemz_akc_tars Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 NFH, EüM, Egészséges társadalom komplex program, 2006. március 16 OECD (2001): Understanding the Digital Divide (OECD Publications, Paris) OECD (2004): A tanulói teljesítményt meghatározó tényezők – PISA 2003. Új Pedagógiai Szemle, 2005/2. Fordította és válogatta: Felvégi Emese. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-02-vt-felvegi-tanuloi Rethinking the European ICT Agenda. Ten ICT-breakthroughs for reaching Lisbon goals. PricewaterhouseCoopers, Hága, 2004. augusztus Speder Zs. & Habich R. (1998). Vesztesek és nyertesek: a társadalmi változás következményei három országban. In: Kolosi T. & Tóth I. & Vukovics Gy. (szerk.) Társadalmi riport 1998. TÁRKI, Budapest. STIGMATA (2004) Segregated Schooling of Roma in Central and Eastern Europe, a survey of patterns of segregated education of Roma in Bulgaria, the Czech Republic, Hungary, Romania and Slovakia. „Roma gyerekek szegregált oktatása Közép és Kelet Európában, a szegregált oktatás mintái Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.” ERRC, Budapest. Tóth István György: Jövedelemösszetétel és egyenlőtlenségek 2000-2003 – Társadalmi Riport 2004 Budapest Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013
213
World Internet Project, 2001-2006. URL: http://www.worldinternetproject.net/
214
MELLÉKLET 1. – Magyarországi Teleházak
Igényfelkeltés, motiváció, érdekeltté tétel
Máriapócsi Teleház: Cél a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális élet fellendítése volt; roma és gyermekprogramok, sportprogramok, rehabilitáció, szociális segítés, nemzetközi együttműködés.
A Közép-Magyarországi Teleház Régió szolgáltató honlapja: A szolgáltatások: a felhasználó által is beküldhető hírek, szakmai hírek, hírarchívum, toplista, fórum, naptár, képgaléria, tematikus és kulcsszó szerinti keresés, saját beállítások lehetősége, letöltések, szavazás, linkgyűjtemény, saját napló készítés és megjelenítés lehetősége. Mód van továbbá belső - személyes – kommunikációra is.
Aparhant: Minden harmadik házba bekötötték a szélessávú internetet.
Telemanó Álom pályázat: Szerény körülmények tehetséges teleházas gyerekek jutnak számítógéphez.
között
élő,
Bakonysárkányi Teleház: Szinte minden elintézhető, távoli vidékre elektronikus levelezés bonyolítható, segítenek nyomtatványok kitöltésében, kérvények, kérelmek írásában, a gyerekek szívesen élnek a számítógépes lehetőséggel.
7határ Teleház: A Teleházban működő állásinformációs klub keretében a településen lakó munkanélküliek ingyenesen megtekinthetik az Interneten a Munkaügyi Központ aktuális állásajánlatait.
„Tanító teleházak” - az új teleház film: A "Mi teleházunk" nagysikerű, több nyelvre lefordított és tananyagként használt film alkotói készítették az új, 3x25 perces mozit a Nemzeti Felnőttképzési Intézet megbízásából.
215
Sátoraljaújhelyi Teleház: A szociális minisztériumtól elnyert pályázat segítségével működtetik azt az ügyfélszolgálatot, amely megváltozott munkaképességű embereknek nyújt segítséget, elsősorban a munkahelykeresésben és a képzésben.
Szociális teleház Somogyban: Egy rehabilitációs munkatársat alkalmaznak, aki a megváltozott munkaképességű emberek számára ad tanácsot. Feladatai közé tartozik, hogy feltérképezze azokat a munkahelyeket, ahol nem csak egészséges munkavállalókat alkalmaznak. Emellett segítséget nyújt a későbbi munkába állásban is.
Internet hozzáférés a hajléktalan szállókon: A hajléktalanok egy része számára a számítógép és az Internet kitörési lehetőséget teremthet.
"Mi házunk" teleház, Esztergom: Három spanyol szerzetes által létrehozott intézmény; benne tanulószobák, zene- és könyvtárszoba, számítógépes terem, óvodai csoportszoba.
Csongrád Megyei Agrár Információs Rendszer: A főpályázója a Csongrád Megyei Agrárkamara volt. A rendszer célja, hogy számítógépek segítségével tartsák a kapcsolatot tagságukkal, a termelőkkel, interneten juttassák el hozzájuk az információkat, miközben a személyes kontaktus felvételére is lehetőséget biztosítanak.
Oktatás (szervezett, magán)
Teleházas távoktatási honlap és képzési rendszer: PHARE Leonardo Da Vinci program keretében - a Mimóza Kft koordinációjában, a Magyar Teleház Szövetség szakembereinek részvételével, s további angol, spanyol, dán és észt partnerek közreműködésével - jött létre. Más, átfogó távoktatási rendszer még nem létezik. Így e tekintetben egyedülálló szolgáltatás jött most létre Magyarországon. A weboldalról letölthető a távoktatási tananyag és on-line megnézhető az angol nyelvű teleház film.
216
Máriapócsi Teleház: Felnőttképzés, munkanélkülieknek foglalkoztatási és kezdő vállalkozókat segítő programok.
Szentpéterszegi Teleház: pályázatíró, projektszervező, felnőttoktatási, idősinformatikai egyéb szakmai képzési, foglalkoztatási programokat, képzéseket szerveznek
Kondorosi Teleház: Teleház menedzserképzés (15 fő, 2004-ben).
Alsómocsolád teleház: Itt indult be elsőként civil egyetem.
Kistérségi teleház hálózati program zárult Hajdú-Biharban: 23 településre kiterjedő kistérségi teleház hálózati program keretében a Bihar Közösségeiért Alapítvány megszervezte a teleházasok akkreditált képzését és szolgáltatási programjait. A programok több területet érintenek, pl. esélyegyenlőség, szociális ügyintézés és szolgáltatás-szervezés, munkaügyi ügyintézés és foglalkoztatási programszervezés, kulturális és oktatási programok, informatikai képzés és szolgáltatások, falugazdászok kiszolgálása és agrárkamarai tanácsadás, rehabilitációs mentorálás, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek kiszolgálása, távmunka-szervezés.
Bakonysárkányi Teleház: A teleházban rendezik meg a családügyi minisztérium nőképviseleti titkárságaának támogatásával azt a 30 órás internetes tanfolyamot, amelyen a faluból csak a nők vehetnek részt.
Csákberény Teleház: Gyerekek informatikai képzése.
Teleház és eMagyarország pont Borjádon: A felnőttképzés mellett az iskolai informatikai oktatást is segíti a teleház.
Budai Teleház: Nyelvi és számítástechnikai tanfolyamokat szerveznek.
217
"Kattints rá, Nagyi!": A "Kattints rá, Nagymama!" képzés az elektronikus kommunikáció elsajátítására ad módot a harmadik életkorban lévők számára 25 órás tanfolyam keretében, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a számítástechnikai eszközök használatával, az új típusú ismeretszerzés és kommunikáció lehetőségeivel.
Idősek oktatása több teleházban pl. Pécsvárad, Magyarkeszi, Budaörs, Szada.
Vasutas nyugdíjas teleház, Pécs: Az elmúlt 3 év alatt a Művelődési Házban 200-an végeztek el számítástechnikai tanfolyamokat.
Budaörsi Telekuckó: Nyugdíjasokat és segítséggel élőket képeznek ki számítógép- és Internet alkalmazó, és IT-mentor felhasználóvá, így a megváltozott munkaképességűeket felkészítik a közhasznú távmunkára. Budaörsön minden rászoruló alanyi jogon kap képzést, személyes ITmentorálást, és ingyenes Internethasználati, gyakorlási, lehetőséget.
Györköny Teleház: Falusi vendéglátó képzés megváltozott munkaképességűek számára.
Internet hozzáférés a hajléktalan szállókon: A hajléktalanok a létrejövő informatikai pontokon számítástechnikai ismereteket sajátíthatnak el.
Teleház Kaposkeresztúron: Szombatonként felügyelik gyerekeket, akiknek ha kell, korrepetáló tanárt is segít.
az
itt
tanuló
Roma távmunkások Bátonyterenyén: A dolgozók képzésben is részesülnek.
Digitális középiskola Borsodban: 2003 szeptemberétől kezdődően hátrányos helyzetű roma közösséghez tartozók számítógéppel támogatott levelező tagozatos gimnáziumi képzése indult. A 4 éves képzés után érettségi vizsga tehető. A bizonyítvány megszerzésével lehetősége van tanulóinknak egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatására, valamint érettségihez kötött akár felsőfokú szakmai képzettség megszerzésére is. A tanulók a tanárokkal interneten
218
keresztül tartják a kapcsolatot, és modulonként három alkalommal konzultációs és vizsgaórákon vesznek részt a konzultációs központokban.
Roma teleház, Nyíregyháza: Informatikán, Internethasználaton túl idegen nyelvi oktatás is folyik.
számítógép-,
és
Teleház, Sárszentlőrinc: Megváltozott munkaképességű környékbeli lakosok szereztek 6 hónapos tanfolyam elvégzése és sikeres vizsga után gyékény-csuhészalmatárgy készítő OKJ-s szakképzettséget.
Távmunka a Jászszentlászlói Teleházban: Két kurzusból álló tréning programot szervezett a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány a Jászszentlászlói Teleházban. A képzésen 30 főt tudnak fogadni a szervezők, ezért előnyt élveznek a munkanélküliek közül azok, akik kisgyermeket nevelnek, idős hozzátartozót gondoznak vagy mozgásukban korlátozottak.
Eszközhozzáférés
Telemanó Álom pályázat: Szerény körülmények tehetséges teleházas gyerekek jutnak számítógéphez.
között
élő,
"Ne dobd el, másnak még hasznos lehet!": Öntevékeny szerveződés formálódik az interneten a használt számítógépek sorsának leginkább költség- és környezetkímélő rendezésére, vagyis az újrahasználat segítése érdekében. Civilek kezdték kicsiben, de úgy vélik, a mozgalom országossá is válhat. Az internetes HWSW fórum indította el. A világhálón közösségi életet élő fórumtagok felajánlották, hogy a mások által már használhatatlannak minősített számítógépeket és számítógép-alkatrészeket díjmentesen eljuttatják a rászorulókhoz. Az önkéntesek a számítógépeket, -perifériákat és -alkatrészeket összegyűjtik, tesztelik, szükség esetén meg is javítják, és működőképes állapotban adják tovább. A véglegesen leállt gépek használható alkatrészeiből komplett gépeket állítanak össze. A gépek új tulajdonosait elsősorban a családsegítők, illetve az önkormányzatok révén találják meg, a legtöbb használt gépről pedig internetes felajánlások útján szereznek tudomást.
219
Videokonferenciás tanácsadás a Tolna megyei teleházakban: A teleházakban videokamerás munkahelyeket létesítenek, amelyek a szekszárdi Rehabilitációs Információs Centrummal lesznek összeköttetésben. Meghatározott időpontokban a segítséggel élők úgy konzultálhatnak szaktanácsadókkal foglalkoztatási ügyekben a teleházakból, hogy nem kell ezért elutazniuk.
Wi-fi Internetet szolgáltat a Budaörsi Telekuckó: Felszerelték a wi-fi Internet sugárzáshoz szükséges D-link-es eszközöket a Budaörsi Telekuckó műemlék épületének tetejére. Ez lehetővé teszi a Templom tér besugárzását. A téren és a körülötte lévő lakásokban, nyilvános helyeken lesz elérhető az Internet, így a rászorultak kedvezményesen, vagy ingyenesen juthatnak internethez.
Aparhant: Minden harmadik házba bekötötték a szélessávú internetet. A falu saját, mikrohullámú hálózatának köszönhetően Aparhant lakói havi 3000 Ft-ért használhatják a szélessávú internetet. Aparhant példája azt mutatja, hogy saját erőből is lehet világszínvonalú, vagy akár annál még magasabb szintű megoldásokat találni a legkisebb településeken.
Bakonysárkányi Teleház: Ifjúsági és Sportminisztériumtól kapott egy 280 ezer forint értékű számítógépet, amelyet ingyen lehet használni.
Csákberény Teleház: Ez volt az egyik első teleház.
Teleház és eMagyarország pont Borjádon: eMagyarország pont-rendszerben működik; heti 33 órában, várhatóan szombat-vasárnapi nyitva tartással is. Másfél éven át a helyiek mellett a turisták is ingyen vehetik igénybe a szolgáltatást. Pályázat útján két gépet nyertek internetlehetőséggel.
Bordányi Teleház Információs és Szolgáltató Központ: eMagyarország pontként működik. A teleház előterében egy ingyenes internet böngészést biztosító számítógépet üzemelnek be.
220
7határ Teleház: A Teleházban működő állásinformációs klub keretében a településen lakó munkanélküliek ingyenesen megtekinthetik az interneten a Munkaügyi Központ aktuális állásajánlatait. Teleházban eMagyarország pont is üzemel.
eMagyarország pontok: A projekt célja nyilvános internet hozzáférési pontok létrehozása Magyarország egész területén, hogy mindazok hozzáférjenek az interneten közzétett információkhoz, akiknek nincsen otthoni (vagy munkahelyi, iskolai) hozzáférésük. A pontok jellemzője, hogy meghatározott időben rendelkezésre állnak, önköltséges áron biztosítanak internethozzáférést, és regisztrált látogatók számára a freemail címen keresztül történő levelezés lehetőségét.
Református eMagyarország: Azokon a kistelepüléseken, ahol nincs nyilvános internethozzáférés, sem eMagyarország pont, sem teleház nem működik, az egyházközség kezdeményezheti eMagyarország pont létrehozását. Ennek nyomán a Verebi Református Egyházközség megállapodott a Baracskai Országos Büntetésvégrehajtási Intézettel, hogy az intézet biztosít helyet a posta helyiségében az eMagyarország pont számára, az együttműködésnek köszönhetően jöhetett létre a bv dolgozók és családtagjaik számára internethozzáférést biztosító eMagyarország pont.
Vasutas nyugdíjas teleház, Pécs: A NETnagyi pályázat segítségével létrehozott internetes közöségi tér, tíz számítógéppel felszerelve, amely ingyenes internethozzáférést biztosít a város lakóinak.
Budaörsi Telekuckó: Célja az ingyenes eszköz és internethasználat, az Óváros és a lakótelep támogatott internet ellátása, városi közösségi hozzáférési pontok (eMagyarország pontok) hálózata, és egy térségi mobil teleház (mobil telekuckó: elviszi az Internet első élményét a hátrányos helyzetű kistelepülésekre, kisközösségekbe, intézményekbe, itthon és a határon túl. A rendszer ingyenesen hozzáférhető mindenkinek).
Ingyenes internet és számítógép-használat látás- és mozgássérülteknek a Petőfi Csarnokban: 16 korszerű multimédiás számítógép és két vakoknak kialakított munkaállomás nagy sávszélességű internetezésre, irodai, szövegszerkesztési munkák elvégzésére (Microsoft Office), adatok mentésére, másolására, színes és fekete-fehér nyomtatásra, szkennelésre alkalmas.
221
Internet hozzáférés a hajléktalan szállókon: Mobiltelefonok, korszerű számítógéppark és internet hozzáférés teszi lehetővé a hajléktalanoknak szállást nyújtó intézmények hatékonyabb működését.
Roma teleház, Nyíregyháza: Tíz számítógéppel, felújított épületben, korszerű berendezéssel átadásra került egy újabb roma teleház. A város más részeiből érkezőket, és nem csak a romákat fogja kiszolgálni az iskola udvarán lévő épületben kialakított új intézmény.
"Mi házunk" teleház, Esztergom: Három spanyol szerzetes által létrehozott intézmény; benne tanulószobák, zene- és könyvtárszoba, számítógépes terem, óvodai csoportszoba.
Teleház, Sárszentlőrinc: Egy magán ember hozta létre az evangélikus egyház támogatásával. A teleház túl a speciális, informatikával közvetlenül támogatott programokon, lehetővé tette a hatékony tájékozódást, szervezést, kommunikációt és irányítást a számítógéptől és internettől független tevékenységekhez is. Ilyen pl. foglalkoztatás, fogyatékosok segítése, képzés, könyvtár működtetése, zeneklub és hangszerkölcsönzés, beszélgető kör, idősek klubja, pályázati tanácsadás és segítségnyújtás, szociális és foglalkoztatási tájékoztatás, lelki gondozás, ruhagyűjtés és osztás, roma programok, hittan táborok szervezése gyermekeknek.
Munkaerő-piaci Információs Pont (MIP), Csongrád megye: A megye három kis településén – Ásotthalom, Ambrózfalva, Zákányszék – a teleházakban alakították ki ezeket. Informatikai eszközök telepítésével, illetve a helyszínen található eszközök megfelelő programmal történő ellátásával, és nyilvános, térítésmentes hozzáférés biztosításával valósulnak meg a végponti szolgáltatások.
Foglalkoztatási Információs Pont: Az Információs Pontok keretében a településeken működő teleházak, eMagyarország pontok interenet kapcsolattal rendelkező számítógépein lehetőséget biztosítanak az álláskereséssel, pályaválasztással illetve a munkaviszonnyal kapcsolatos hasznos információkat tartalmazó oldalak felkereséséhre. Az érdeklődők belepillanthatnak a munkaügyi központ www.nogradmmk.hu honlapján áttekinthető a megyei munkáltatók aktuális álláskínálatába, illetve az aktuális munkaerőpiaci képzésekbe. Más
222
megyék munkalehetőségeit, valamint az uniós keresletet szintén elérhetik az Foglalkoztatási Információs Pontokon.
Az első teleházas kistérség, a tanyavilág: A homokháti tanyavilágban széles sávú internet köti össze a tanyákat és településeket. Így a minden településen működő teleházak hálózata teszi lehetővé, hogy az emberek mindenhol élni tudjanak nem csak az elektronikus ügyintézés, hanem a számítógép és az internet minden lehetőségével.
Tartalomszolgáltatás
Jó megoldások gyűjtemény: A Csurgói Teleház honlapján közzétett egy teleházas jó megoldás dokumentum gyűjteményt.
Máriapócsi Teleház: Teleházas jó megoldások terjesztését segítő módszertani anyagok - multimédiás CD-k, dokumentációs, oktatási segédletek - készítése és terjesztése.
A Közép-Magyarországi Teleház Régió szolgáltató honlapja: Szolgáltatások: a felhasználó által is beküldhető hírek, szakmai hírek, hírarchívum, toplista, fórum, naptár, képgaléria, tematikus és kulcsszó szerinti keresés, saját beállítások lehetősége, letöltések, szavazás, linkgyűjtemény, saját naplókészítés és megjelenítés lehetősége. Mód van továbbá belső - személyes – kommunikációra is.
Teleház TudásPortál: A teleházak munkatársainak tevékenységének eredményeképpen felhalmozódott komoly szellemi értékeket tették közkinccsé, vagyis tágabb körben is elérhetővé.
Jó teleházas megoldások tára: A Teleház Szövetség készítette el. Egy szép kiállítású csatos könyvben, laminált oldalakon olvasható, terjeszthető mindaz, ami egy-egy teleházban bevált, az esélyegyenlőséget, foglalkoztatást, oktatást, helyi gazdaságfejlesztést, ügyintézést, stb. segíti. A terv szerint egyelőre minden teleházas régióban lesz egy-egy továbbvezethető, bővíthető példány.
223
Győr Wi-Fi köpenyben: Vezeték nélküli (Wi-Fi) hálózattal fedik le a város egyes részeit. A cél elsősorban, hogy segítsék a közlekedést, és növeljék a közbiztonságot.
„A könyvtár a jövő” c. program: A teleházak is betölthetnek könyvtári szolgáltató, szolgáltatás-közvetítő szerepet.
Virtuális egészségház: A teleházak jelenleg egészségtérkép készítéssel, ill. annak segítésével, közhasznú tájékoztatással, az egészségügyi hálózati szolgáltatások (tanácsadás) közvetítésével, a körzeti orvosok informatikai kiszolgálásával és szervezőmunkával (pl. szűrés) vesznek részt az egészségügyben.
Gyermekjóléti szolgálatok és a teleházak kapcsolata (CD ROM): A csurgói teleház állította össze.
Kollektív emlékezet a Vaskúti Teleházban: A Vaskúti Teleház munkatársai eldöntötték, hogy településük történetét megőrzik az utókor számára, ezért elsőként felkutatták azokat a régen készült fényképeket, amelyek főként az idős vaskútiak birtokában voltak és aztán a teleházban – az ott lévő eszközök segítségével – digitalizálták a már-már sárguló fotókat. Így ma már szép és értékes anyag gyűlt össze a Vaskúti Teleházban.
Bakonysárkányi Teleház: Segítenek nyomtatványok kitöltésében, kérvények, kérelmek írásában.
Csákberény Teleház: A helyi információs társadalom fejlesztése; pl. falu honlapjának létrehozása.
7határ Teleház: A teleház végez médiatevékenységet: weboldalak szerkesztése, frissítése (telehazmagazin.hu, csongrad.index.hu, civilhalo.hu, 7hatar.hu), újság szerkesztés, videofilm készítés valamint üzemelteti a helyi (kisközösségi) rádiót. Továbbá a teleház segítséget nyújt az önéletrajz írásában is.
224
Erdőkertesi Teleház: Számos lehetőséget kínál a község lakóinak, hogy a weboldalon megjelenjenek; anyagokat helyezzenek el, beszélgessenek, naplókat írjanak, véleményt nyilvánítsanak (szavazás), híreket küldjenek be, közösségi naptárt működtessenek. Emellett a teleház helyi rádiót (Zöld Rádió) is működteti.
eMagyarország pontok: Az eMagyarország pontokon elérhetővé válnak az Európai Unióval, az EU pályázataival kapcsolatos olyan információk, melyek köre bővebb az interneten általában elérhető adatok körénél, valamint az IHM által biztosított anyagokhoz (egységes eMagyarország információs nyitólap, EU információs adatbázis, ECDL tananyag, stb.) ia hozzáférést biztosítanak.
Fordítóprogram minden teleházban: Angol-magyar fordítóprogramot telepítettek több mint 500 kistelepülésen működő teleházba a Szerencsejáték Rt. és a programot fejlesztő Morphologic Kft. támogatásából.
Sátoraljaújhelyi Teleház: A szociális minisztériumtól elnyert pályázat segítségével működtetik azt az ügyfélszolgálatot, amely megváltozott munkaképességű embereknek nyújt segítséget, elsősorban a munkahelykeresésben és a képzésben.
Internet hozzáférés a hajléktalan szállókon Az internetet a hajléktalanok felhasználhatják a hatékony munka, lakhatás és egyéb információkeresésre.
Teleház Kaposkeresztúron: Újságot készítenek, kulturális rendezvényeket szerveznek.
Információ-szolgáltatási projekt: A projekt megvalósításával egy központi információs adatbázis jön létre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalon belül, amelyhez nyolc Roma Közösségi Ház fog közvetlenül kapcsolódni. A projekt célja az állampolgárok folyamatos és naprakész tájékoztatása, valamint a cigány kisebbségi önkormányzatok, roma szervezetek, kormányzati és társadalmi szervezetek közötti folyamatos és kölcsönös információáramlás kialakítása. A projekt a meglévő információk összegyűjtése mellett további célzott információgyűjtésre, rendszerezésre kíván ösztönözni. A projekt nyolc jól működő Roma Közösségi Ház kapacitását fejleszti úgy, hogy azok alkalmassá
225
váljanak információs és képzési szolgáltatások nyújtására minél szélesebb felhasználói körben.
Munkaerő-piaci Információs Pont (MIP), Csongrád megye: Önkiszolgáló rendszerek elterjesztésével válik lehetővé számos szolgáltatás elérése, amelyek nem kötődnek kirendeltségi helyszínekhez, így kevesebb időráfordítással érhetőek el az ügyfelek számára.
E-Bolt a Szilasligeti Teleházban: A teleházak, egyéb közösségi hozzáférési helyek egyik legígéretesebb bevételi forrása az e-bolt szolgáltatás. Egyik esetben saját árukat kínálnak a helyi, kistérségi virtuális piacon saját virtuális áruházban, a másik esetben pedig közvetítőként kapcsolódnak be nagy elektronikus áruházakba, ahol közvetítői jutalékot kapnak a helyi e-bolt üzemeltetők az eladások után automatikusan. Ilyen módon a teleházban egy nagy árukínálat jelenhet meg, olcsóbb áron, házhozszállítással.
"Gazdapontok": A Magyar Agrárkamara az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával olyan eMagyarország pontokat, azaz közösségi internethozzáférési helyeket működtet, ahol a tanácsadók nem csupán az internetezés kezdő lépéseiben segítetik a gazdákat, hanem többek között a támogatási igénylőlapok kitöltésében is.
Veleméri Teleház: A Teleház honlapja a falu honlapja is egyben. Önkéntes munkában fejleszti a webmester, Bakos György, aki igyekszik a falusiakat ia bevonni a tartalom szerkesztésébe. Igazi közösségi fórumként keresi, várja a cikkírókat, szerkesztőket.
Csongrád Megyei Agrár Információs Rendszer: A főpályázója a Csongrád Megyei Agrárkamara volt. A rendszer célja, hogy számítógépek segítségével tartsák a kapcsolatot tagságukkal, a termelőkkel, interneten juttassák el hozzájuk az információkat, miközben a személyes kontaktus felvételére is lehetőséget biztosítanak. Ezért, hogy az agrárkamara ezeket a feladatokat elláthassa, az agrárinformációs rendszeren belül 17 információs és tanácsadó központot telepített a kistérségi felosztásnak megfelelő struktúrában a kistérségi egyesülésekhez. Ezekben a központokban - a kitelepített számítógép mellett képzett, az agrárkamara alkalmazásában álló szaktanácsadó segít a termelőknek, ügyfélszolgálati időn kívül, pedig a teleház munkatársa. A termelők, amikor a végpontokon csatlakoznak a számukra ingyenes rendszerhez, az aktuális dokumentumokon, híreken, pályázatokon, agrármeteorológiai
226
előrejelzéseken kívül hozzáférhetnek a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerhez is (MEPAR), amely a mezőgazdasági támogatások elérésének alapja. interneten keresztül kérdéseket is fel lehet tenni, ezekre a termelő rövid időn belül választ kap.
Önszervezés, csoportok, testületek, kiutak a hátrányos helyzetből
Máriapócsi Teleház: Kovács János vállalkozó az elsők között hozott létre Magyarországon teleházat, egyszerre hármat – Máriapócs, Pócspetri és Kisléta –, amelyhez a Gazdasági Iránytű elnevezésű civil szervezet adta a jogi kereteket.
"Ne dobd el, másnak még hasznos lehet!": Öntevékeny szerveződés formálódik az interneten a használt számítógépek sorsának leginkább költség- és környezetkímélő rendezése, vagyis az újrahasználat segítése érdekében. Civilek kicsiben kezdték, de úgy vélik, a mozgalom országossá is válhat. Az internetes HWSW fórum indította el. A világhálón közösségi életet élő fórumtagok felajánlották, hogy a mások által már használhatatlannak minősített számítógépeket és számítógép-alkatrészeket díjmentesen eljuttatják a rászorulókhoz.
Bakonysárkányi Teleház: A teleház egyik termében az ÁMK szervezi és bonyolítja a szövőszakkört, amelynek már volt látványos kiállítása, és emellett használati tárgyakat készítenek.
Bordányi Teleház Információs és Szolgáltató Központ: Itt működik az egyetlen teleházas közösségi önsegítő rendszer (KÖR), más szóval szívességbank, ahol az emberek egymásnak, ill. a közösségnek nyújtott szolgáltatásait virtuális pénzben tartják nyilván.
TeleCity virtuális település, Bordány: Jelenleg 10 - a valós térben, földrajzilag egymástól egészen távoli - teleházas község van benne, 304 négyzetkilóméter és közel 25.000 ember él virtuális, hálózati közösségben. Bordány jó példa arra, hogyan lehet az eMagyarország pontokat a helyi társadalomba beágyazott intézményi keretek között, fenntartható módon működtetni.
227
Erdőkertesi Teleház: Találkozóhely, a valóságost kiegészítő virtuális közösség, falu egyfajta aurája. Igazi közösségi portált működtetnek. Számos lehetőséget kínál a község lakóinak, hogy a weboldalon megjelenjenek; beszélgessenek, naplókat írjanak, véleményt nyilvánítsanak (szavazás), híreket küldjenek be, közösségi naptárt működtessenek.
A határok nélküli magyarság, Magyarország virtuális kiterjesztése: A határainkon túl mintegy 100 "magyar ajkú" teleházról tudunk a világban
Teleház, Sárszentlőrinc: A teleházat működtető "Zsivora György" Népfőiskolai Alapítvány a Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központtal együttműködve szervezett tanfolyamot 19 megváltozott munkaképességű környékbeli lakosnak a teleházban.
Csongrád Megyei Agrár Információs Rendszer: A főpályázója a Csongrád Megyei Agrárkamara volt. A rendszer célja, hogy számítógépek segítségével tartsák a kapcsolatot tagságukkal, a termelőkkel, interneten juttassák el hozzájuk az információkat, miközben a személyes kontaktus felvételére is lehetőséget biztosítanak.
Más kiemelt funkciók
Kisposta-helyettesítő teleház: Több településen – Kereki, Bátaapáti, Sárszentlőrinc – a posta bezárása után a teleházak postaként is elkezdtek működni.
Tököli Teleház: Egy korszerű, modern felfogású, az önkormányzat által támogatott, s mégis civil szellemben működtetett többfunkciós intézmény. Így a teleházat önként vállalt feladataként - minimálisan szükséges szinten - az Önkormányzat finanszírozza. A modell példaértékű, különösen, ha meghagyja a megfelelő mozgásteret a teleház önállóságához, civil kontrolljának, jellegének megőrzéséhez.
228
Többfunkciós teleházak pl. Kazáron: Teleház, Tájház, Bányász emlékház, Kézművesház, Kulcsosház és a Tourinform Iroda, Alsómocsoládon polgármesteri hivatal, könyvtár, orvosi rendelő, kultúrház, teleház, falugondnok, idősek napközi otthonát konyhával és étkezővel. Kelevíz (Tudás Háza): könyvtár, gyermek- és ifjúsági klub, teleház.
Hagyományőrzés a Felsőegerszegi közösségi élet központja a teleház.
Teleházban:
A
hagyományélesztő
Budai Teleház: A Budai Teleház megnyitása felveti a városi teleházak létjogosultságának kérdését. Több – egyelőre sikertelen – kísérlet történt a városi teleházak összefogására. Számuk mintegy 50-60-ra tehető.
Internet 200 nyugdíjas klubban: Eddig 200 nyugdíjas klub kapott támogatást pályázaton. Ez a program áttörést hozhat az idősinformatika magyarországi kibontakozásában. Egy-egy ilyen hely átlag 50-60 embert szolgál ki, így mintegy 10.000 idős embernek lesz módja az információs társadalom lehetőségeit birtokba venni.
Budaörsi telekuckó: A tervek szerint helyi távmunka-szervező és inkubátor iroda kezdi meg a működését a Telekuckóban. Az elképzelés az, hogy közhasznú információkezelési feladatokat hoznak ide közigazgatási szervektől, a városi önkormányzatot is beleértve. Ez segíti a digitális esélyegyenlőségi program megvalósulását.
Roma távmunkások Bátonyterenyén: Bátonyterenyén egy 15 munkahelyes számítógépes adatrögzítő központot hoz létre a FreeSoft Kft, ami cigány, munkanélküli fiatalok foglalkoztatásával távmunkahelyként működik.
A teleház új munkahelyeket teremt: Számos teleház – pl. Györkönyben, Kajdacson, Sárszentlőrincen, Páriban és Magyarkeszin – megváltozott munkaképességűeknek segít az ügyintézésben, az elhelyezkedésben, és egyes esetekben maga is teremt munkahelyeket számukra.
229
MELLÉKLET 2. – További források
Idősek Honlapok: http://www.50plusz.net/ http://szeniorok.hu/ - linktára http://nyugdijas.lap.hu/ http://idosbarat.hu/ http://www.orvosnet.hu/index.php?c=select&which=age&id=16 http://www.patikamagazin.hu/index.php?rovat=3_12_0 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13706
Kiadványok, könyvek, dokumentumok: E-világ folyóirat 2006 áprilisi tematikus száma Adler Judit-Butt László-Gyenes Edina-Timár Szabolcs: Kutatás az idősödő munkavállalók helyzetével kapcsolatban Magyarországon. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Felmérése. Budapest, 2005. november Reformok után: Kelet-Európai nyugdíjaskörkép 2007. április 16 HVG.hu S. Molnár Edit: Az időskorú népesség főbb jellemzői és életkörülményei, Budapest, 2004.
Tv műsorok: Ablak benne: Évgyűrűk, Közéleti szolgáltató műsor. Péntek délutánonként, m1 Teázzon a Kor Kontrollal. Szerda reggelente, DUNA Televízió
A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek: Szenior Foglalkoztatási Szövetség 1068 Budapest, Városligeti fasor 46-48.
230
Telefon: 413-7861 Fax: 413-7863 Internet: www.szeniorfoglalkoztatas.hu Alapító szervezetek Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) www.mgyosz.hu Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) www.iposz.hu Mezőgazdasági Szövetkezők www.mosz.agrar.hu
és
Termelők
Országos
Szövetsége
(MOSZ)
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) www.autonom.hu Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) www.mszosz.hu Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) www.szef.hu MSZOSZ Nyugdíjas Választmánya www.mszosz.hu Megállapodás Egészséges Öregedésért Tudományos Egyesület székhelye: 1135 Budapest, Csata utca 8., képviseli: Dr. Marton István elnök (továbbiakban: EÖTE), Foglalkoztatási és Szociális Hivatal székhelye: 1089 Budapest, Kálvária tér 7., képviseli: Pirisi Károly főigazgató http://www.szeniorfoglalkoztatas.hu/
Fogyatékkal élők Honlapok: http://www.drahu.org.hu/ - jogi segítség http://eplelek.freeweb.hu/ http://www.latoter.hu/ - segíti a látássérült embereket mind az informatika, mind a sport, mind a művelődés terén. http://www.vizus.hu/vizus.html - látássérültek
231
http://serultek.hu/ http://www.meosz.hu/ http://www.orvosnet.hu/index.php?c=select&which=articles&id=43 http://hwi.osha.europa.eu/topic_integration_disabilities/hungary/national_provid ers_html http://segit.itmentor.hu/ http://www.segiteni.hu/ http://www.te-is.hu/
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13706
http://www.ofa.hu/ http://www.amarodrom.hu/ - Amaro Drom c. újság online változat
Kiadványok, könyvek, dokumentumok: Az elfogadott Országos Fogyatékosügyi Program 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól Dr. Chikán Csaba: Esélyegyenlőség, fogyatékosság http://www.fogyatekosugy.hu/main.php?folderID=1447 „Megkülönböztetés Európában — Eurobarometer 57.0 — összefoglaló” (2003) http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2005:0604:FIN:HU:HTML – dokumentum: A fogyatékkal élők helyzete a kibővült Európai Unióban : az Európai Akcióterv 2006-2007
232
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=78292 http://en.afsz.hu/sysres/ofa/hungary/eloadasok-index.htm http://www.fn.hu/cikk/00120000/127805/meg_illuzio_fogyatekkal_elok.php http://www.epp-ed.eu/Policies/pkeynotes/18disabilities_hu.asp http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=48304 European Agency for Safety and Health at Work: Fogyatékos munkavállalókMagyarország “State of Play”. 2006 http://hwi.osha.europa.eu/topic_integration_disabilities/hungary/state_of_play.p df 10/2006. (ii. 16.) ogy határozat az új országos fogyatékosügyi programról http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=1540 http://oktatas.mcorp.hu/cikk.php?article=472&pat=3
A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek: Mozgássérültek Budapesti Egyesülete A szervezet céljai közé tartoznak az egészség megőrzési, betegség-megelőzési, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenyég szervezése, ilyen ellátásokhoz való hozzájutás támogatása, segítése, illetve ilyen tevékenységek végzése. Valamint a rászoruló emberek körében szociális tevékenység végzése, ellátásokhoz való hozzájutás segítése, kulturális tevékenység végzése és elősegítése, programszervezés, programok működtetése, gyermek és ifjúsági érdekképviselet fogyatékossággal élő emberek számára, sport és szabadidős tevékenységek szervezése, a mozgásfogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. Védi a fogyatékosok emberi és állampolgári jogait. Ismeretterjesztő, ismeretbővítő képzéseket, előadásokat, programokat, oktatási tevékenységeket szervez fogyatékossággal élő emberek, családtagjaik és a velük együttműködő személyek számára. Ezen célok elérése érdekében, vállalkozási tevékenységet folytat. Hogy a célok megvalósuljanak, ösztönzi és támogatja az önaktivitást, az önálló életre nevelést. Figyelemmel kíséri a mozgássérült emberek egészségügyi, közlekedési, építészeti, műszaki, oktatási, foglalkoztatási, szemléletbeli, kulturális, sport, anyagi-pénzügyi, intézményi, jogi és egyéb életfeltételeit, a társadalmi részvételükre és esélyegyenlőségükre vonatkozó állami és önkormányzati tevékenységet, és ezek kialakításában segítséget nyújt a MEOSZ
233
tevékenységéhez. Együttműködik helyi önkormányzatokkal, és civil szervezetekkel, országos szinten pedig a MEOSZ-on keresztül érvényesíti érdekeit. Együttműködik a mozgáskorlátozott és más egészségkárosodott, fogyatékos emberek hazai és egyes külföldi szervezeteivel. A tömegkommunikáció, a kultúra és a művészetek képviselőivel együttműködve és eszközeiket felhasználva részt vesz a rokkantakat befogadó, számukra kedvező társadalmi tudat formálásában. Sajtótermékeket, egyéb kiadványokat jelentet meg és terjeszt. Saját eszközeit és lehetőségeit felhasználva elősegíti a munkaképesség fejlesztését, lehetőségeket keres és teremt a fogyatékos emberek újbóli munkába állítására. Elnök: Szöllősiné Földesi Erzsébet
[email protected]
1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 43. Tel:(1)329-5299
(1) 349-8172
[email protected]
1116 Budapest, Keveháza u. 19-21. Tel: (1)205-3174
(1)205-3175
[email protected] Forrás: Az egyesület alapszabályai: II. AZ MBE célja és feladatai http://www.mbe2003.hu/
Hallássérültek Tanintézete
A szervezet 1991-ben alakult, még az integrációs társadalmi törekvések elején. Egyik alapvető célkitűzése azóta is ez maradt. A beszéd megtanulásához elengedhetetlen szempont az ép hallás. Az alapítvány szülői önsegítő szervezetként működik. Eddig a szülőkkel hírlevelek és az Együtt működés újság,
234
szakmai napok és nyári táborok útján tartották fenn a kapcsolatot. Most, az internet korában már szükségét érezték egy honlap megnyitásának is, melynek segítségével az általában egyoldalú információáramlást, felváltja egy interaktívabb kapcsolattartás. Tapasztalatokat, véleményeket kívánnak cserélni közös okulás érdekében. Idővel minden szülő autodidakta szurdopedagógussá válik, sok tapasztalata halmozódik fel, s most ezt a tapasztalatot a honlapon megoszthatják egymással.
Az alapítvány céljai közé tartozik: a hallássérült gyermekek és fiatalok, továbbá családjuk érdekképviselete, különös tekintettel az esélyegyenlőség megteremtésére, a lehető legkorábbi időpontban elkezdett hallás-, beszédnevelés, ennek segítségével pedig az integrált óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban való részvétel előmozdítása. Elősegíteni a legkorszerűbb, és leghatékonyabb speciális neveltetést. Támogatják az olyan kezdeményezést, kutatást, oktatást, amelyek a hallássérült gyermekek fejlődése, fejlesztése számára optimális lehetőségeket biztosítanak. Aktív szülőközösségeket kívánnak létrehozni, valamint felhívják a társadalom figyelmét a hallássérülés korai felfedezésének és szakszerű kezelésének fontosságára.
Alapítvány elérhetőségei: Postai cím: 1094 Budapest, Mihálkovics utca 16. lll/24.Telefon:06-1-219-52-76 (18 órától)Fax: 06-1-219-52-77 (0-24h)E-mail cím:
[email protected] Az Egyesület elérhetőségei:Postai cím: 1221 Budapest, Gerinc utca 116 Telefon: 06-1-226-23-52Fax: 06-1-226-23-52 http://www.hallokasok.hu/home.html
SINOSZ
Siketek és nagyothallók foglalkoztatási lehetőségei A világ népességének 10 százaléka mentálisan, vagy fizikálisan fogyatékos és ez a szám egyre nő. Ez az arány elmondható a siketekre és nagyothallókra, együttesen hallássérültekre is, azaz a népesség megközelítően 10 százaléka valamilyen mértékben károsodott hallásának tekintetében. Azonban a hallássérültek előnyösebb helyzetben vannak a munkavégzés tekintetében: szellemi és testi képességeik azonosak az átlagos népességével, kommunikációs készségeik azonban korlátozottak. Tehát alkalmasak bármely olyan munkakör betöltésére, amely nem személyes kommunikáción alapul.
235
Munkavállalás szempontjából több problémára is felhívják figyelmünket. Egyrészt több hallássérülteket foglalkoztató vállalat nem tudja megőrizni piaci versenyképességét, így a hallássérültek utcára kerültek. Másrészt többször előfordul, hogy orvosi alkalmassági vizsgálaton indokolatlan korlátozásokat állítanak eléjük, amivel megnehezítik az amúgy korlátozott mennyiségű munkahelyen való elhelyezkedést. Sokszor előfordul, hogy a hallássérült munkavállalóra esik egy cég leépítésénél a választás, mondván, hogy ő úgyis kap segélyt. Az is probléma, hogy a nagy többségben magánvállalkozó fél siket munkaerőt alkalmazni, hiába a szakképzettség. A fő gond, hogy nem tudnának velük kommunikálni. Nem jobb a helyzet a számítógép kezelő és szoftverüzemeltető munkakör területén sem, pedig ezek a munkakörök ideálisak lennének a siketeknek és a nagyothallóknak is. A probléma ismét a kommunikációs nehézségeken van. Pedig ezen a területen igazán ott lennének az internetes kommunikáció lehetőségei. Korra, nemre, szakképzettségre tekintet nélkül csak a szociális foglalkoztatókba vesznek fel siketeket és nagyothallókat, elég alacsony fizetéssel. Ezen kívül probléma még ezen a területen, hogy a munkahelyek telítettek, és sokan csődbe mennek a cégek közül. Nem mindenki mehet rokkant nyugdíjba, hiszen csak kis részük éri el a 67 százalékos munkaképesség csökkenését. A többiek azonban nem dolgozhatnak zajos munkahelyeken, hiszen az tovább rontaná halláskárosodásukat. Állandó kapcsolata van a SINOSZ Nagyothallók Fővárosi Szervezetének a fővárosi és kerületi munkaügyi központokkal, a MOTIVÁCIÓ Alapítvánnyal és tőlük kapnak néha segítséget egy-egy nagyothalló munkába helyezésénél. A munkaügyi központokkal az a probléma, hogy nem naprakészek, nem törlik a már betöltött állásokat, és keresnek helyükbe újakat. A szakképesítést, és a megszerzett tudást kellene figyelembe venni, nem pedig azt, hogy valaki hallássérült. A helyzet javítása érdekében felül kell vizsgálni a foglalkozás egészségügyben a tiltási szempontokat, egyértelműen meg kéne határozni, melyek azok a munkahelyek, amelyekben tilos a siketeket és nagyothallókat alkalmazni. Szorosabb, és hatékonyabb kapcsolatot kell kiépíteni a Munkaügyi Központokkal. Ezen a téren már megvalósult előrelépés, hogy igyekeznek elgördíteni az akadályokat a hallássérültek ügyintézésének útjából, sőt, olyan munkatársakat is alkalmaznak helyenként, akik jelnyelvvel tudnak kommunikálni. Valamint az egyik legfontosabb munkahelyteremtő eszköz lenne, ha sikerülne érdekeltté tenni a gazdálkodó szervezeteket abban, hogy hallássérülteket is foglalkoztassanak.
236
KÖZPONT: Cím: 1068 Budapest, Benczúr u. 21 Postacím: 1388 Budapest, Postafiók 80 Telefon: 06 1 351-0434 Fax/SMS: 06 1 342-1989 http://www.sinosz.hu/index.wcs?data=allap&id=2691
Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete A hallók és a hallásukban sérült emberek közti szakadékot kívánja a szervezet megszüntetni, valamint arra törekszenek, hogy sorstársaik beilleszkedését segítsék a társadalomba. Az egyesület úgy véli, hogy a hallássérültek szellemileg teljes értékű emberek, esetenként több diplomával rendelkeznek. Saját szakmájukban kiemelkedő teljesítményekre lennének képesek, de hallásuk hiányában képtelenek akaratuk ellenére beilleszkedni a társadalom általános menetébe. Komoly falakba ütköznek a munkavállalás színterein is. Nem tudnak versenybe szállni képességeiket, ha esélyt sem kapnak rá.
a
hallókkal,
hogy
bebizonyítsák
Szolgáltatásaik:
kommunikációs tanfolyamok;
beszédszoftverek kipróbálása, használata;
személyes segítő háló kiépítése a jelentkezők személyes igényeinek megfelelően;
rendezvényeinken írótolmács használata;
jogsegélyszolgálat;
hallókészülék ellátáshoz ajánlások teljes körű orvosi ellátással. Elérhetőségeük: Levélcím: 1078 Budapest, Hernád u.5 Telefon/Fax: (1) 351-3167 Mobil SMS: (20) 524-6269 E-mail: onrendelkezé
[email protected] Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges Iroda: 1078 Budapest, Baross tér 19. II.em.9. http://www.harke.hu/
237
Egalitás Alapítvány ”Az 1980-as éveket az ENSZ a fogyatékosok évtizedének nyilvánította. Ebből az alkalomból, egy friss diplomás fiatalember kezdeményezésére, indult el a Magyarországon addig páratlan projekt. Lakások építésével az önálló élet lehetőségéhez juttattak olyan súlyosan mozgássérült, kerekesszékes fiatalokat, akik megfelelő otthon hiányában, intézetben, minden perspektíva nélkül éltek addig. A 80-as évek elején úttörő vállalkozás volt ez a külföldi mintára épített, 54 lakásos mini lakótelep. Németországban, Münchenben és Ausztriában Altenhofban találhatunk ehhez hasonló megoldásokat, hogy a lakások és a munkahelyek egy adott helyre vannak koncentrálva.” A projekt megvalósításához, egy lakótelep felépítéséhez Pesthidegkúton, szükség volt nagyfokú politikai, állami, társadalmi és magánerős támogatásra is. Az 54 lakás finanszírozása így több forrásból jött létre. Az Egalitás Mozgássérültek Létbiztonságát Elősegítő Alapítványt 1992-ben jegyezte be a Bíróság, 1998.évben az alapítvány tevékenységét közhasznúnak ítélte meg. A legfontosabb alapítói cél a mozgássérült emberek foglalkoztatásának, és ez által megélhetésüknek elősegítése. Ennek a célnak a megvalósítása évekig két olyan Kft-ben történt, amelyeknek az Alapítvány többségi tulajdonosa. Ezek a Kft-k, amiért adott létszámú fogyatékost foglalkoztatnak, kedvezményekben részesülnek. Az egyik Kft, LAVORANDO Kft, melynek profiljába bármilyen munka beletartozik, amelyet kerekesszékben ülve el lehet végezni. A másik a SÁRGA VONAL SZAKTUDAKOZÓ, amely egy telefonos információ szolgálat. Az alapítvány ezen kívül még több olyan feladatot is felvállal, amellyel a lakótelepen illetve a tágabb környezetében élő rászorulók problémáin tud segíteni Ezek a szolgáltatások a személyi segítő alkalmazása, segédeszköz kölcsönző létesítése, akadálymentesítési törekvések, Önálló Élet tréningek, szállító szolgálat, támogató szolgálat. Cím: 1028, Budapest, Len u. 17/A. Telefonszám: +36 (30) 225-20-73 http://www.egalitas.hu/egalitas_alapitvany_1.shtml
Nagyothallók Iskolája
http://www.nagyothallo.info.hu/
238
http://www.hallasserult.lap.hu/
Romák Honlapok: http://www.romamagazin.hu/ http://romaweb.hu/ http://www.romnet.hu/ http://www.romapage.hu/ http://civilhalo.hu/ - roma rovata http://www.te-is.hu/ http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13706 http://www.ofa.hu/
Kiadványok, könyvek, dokumentumok: http://telehazmagazin.hu/cikk.php?cid=1010 http://www.romnet.hu/hirek/hir07051007.html http://oktatas.mcorp.hu/cikk.php?article=472&pat=3 CEMI tanulmány: Makro egyensúly és gazdasági növekedés. A romák helyzete. www.romaweb.hu/doc/foglalkoztatas/fmi/cemijelentes_2006_romak.pdf Kovai Melinda – Zombory Máté: a magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága. www.delphoi.hu/download-pdf/roma-fogl-monogr.pdf Babusik Ferenc: Roma vállalkozások Magyarországon, http://www.delphoi.hu/download-pdf/roma-vallalk-2.pdf
2004
Babusik Ferenc (szerk.): A romák esélyei Magyarországon. Kávé Kiadó, Bp. 2002. Babusik Ferenc: Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon. L'Harmattan, Bp. 2005. Dr. Adler Judit, Babusik Ferenc: Romákat foglalkoztató vállalkozások kutatása. 2001 http://www.delphoi.hu/download-pdf/roma-vallalk-1.pdf
239
Lux Judit: "Hátrányos helyzetű csoportok integrációjának támogatása" c. - összefoglaló Zádori Zsolt: Szociális www.romaweb.hu/doc/konyvtar/zsadany.pdf
és
egyének
munkaerő-piaci
földprogram
Zádori Zsolt: Roma foglalkoztatási www.romaweb.hu/doc/konyvtar/nagykanizsa.pdf
Zsadányban
programok
Nagykanizsán.
Zolnay János: Közhasznú foglalkoztatás, munkapiaci és lakáspiaci reintegráció Pécsett www.romaweb.hu/doc/konyvtar/pecs.pdf Forray R. Katalin: Pályakezdő cigány fiatalok. A munkavállalás lehetőségei Baranya Megyében. In: Iskolakultúra 2000/12 http://epa.oszk.hu/00000/00011/00044/pdf/t200012.pdf Blaha Márta: Farmgazdálkodási program Gyomaendrődön. www.romaweb.hu/dok/cikk/vilagunk/2001/06/farmgazdalkodasi_program_gyom aendrod.pdf Kertesi gábor: A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között. In: Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. május (406–443. o.) Kertesi G.: A társadalom peremén : Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Budapest, 2005, Osiris Kiadó. Kertesi G.: Roma foglalkozatatás az ezredfordulón : A rendszerváltás maradandó sokkja. Szociológiai Szemle, 15. 2005. 2. sz. pp. 57-87. Kertesi G Közgazdasági
Varga
J.:
Foglalkoztatás
és
iskolázottság
Magyarországon.
Szemle, 52. 2005. 7-8.sz. pp. 633-662.
Tv műsorok: Roma magazin, m1, hétfőnként délben Roma magazin, m2, kedden délelőttönként Cigányzene (ismeretterjesztő filmsorozat), szombat délelőttönként Rádió C rádióadó - http://www.radioc.hu/
A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek:
240
Magyarországi Roma Parlamnet
A Magyarországi Roma Parlamentet 1990-ben alapították civil cigány szervezetek. Ez az az első nem állami szervezet, mely összefogja a legtöbb, nagyobb roma kezdeményezést, melyek közül alább megemlítek néhányat. A Roma Parlament 1991-ben alapította az Amaro Drom - Ember az Emberért Roma Alapítványt azzal a céllal, hogy a cigányság emberi, politikai és kisebbségi jogainak megteremtésében és megvédésében szakmai programjain keresztül közreműködjön, s hogy kiadja a cigányság informálásáért alapított Amaro Drom roma lapot, mely a legjelentősebb hazai roma lap. A Roma Parlament Konfliktusmegelőző és Jogvédő Irodájában évente több százan kapnak az állandó jogi tanácsadástól a peres képviseltig jogsegélyt. A jogászok és szociális munkatársak tanácsadással, ügyintézéssel, közhasznú és konfliktusmegelőző programokhoz kapcsolódó információkkal szolgálnak. 1996-ban, a VIII. kerületben átadták a mintegy 200 főt befogadó Roma Civil Központot, mely színház- és tanácskozóteremként is funkcionál. A Roma Akadémia az ott lebonyolított közéleti képzéssorozat mellett fontos vitafórumként is szolgál. Működik egy könyvtár részleg is, mely folyamatosan gyűjti a cigány szépirodalmi kiadványokat, és egyéb dokumentumokat. A 2000-ben megnyílt Fiatal Művészek Háza irodalmi, zenei és színházi rendezvényeknek ad otthont. 1084 Budapest, Tavaszmező
[email protected]
utca
6.Tel/fax:
210
4798E-mail:
Faág Baráti Kör Egyesület A Faág Baráti Kör Egyesület megalakulásához egy 1998-ban Pécs egyik gyermekotthonában elindított kezdeményezés vezetett, Amrita Egyesület klubprogramjain és egyéb rendezvényein. Jelenleg az egyesület tagjai között elsősorban cigány és nem cigány származású állami gondoskodásban lévő fiatalok vannak, és más, az állami gondozásból már kikerült fiatalok, akiknek azonban ugyanolyan szükségük van egy szilárd érzelmi és szociális háttérrel bíró közösségre. Az egyesület céljai az állami gondoskodásban élők, és az onnan kilépett fiatalok, beilleszkedésének elősegítése, hátrányos helyzetük megszüntetése, valamint az önálló, felnőtt életre való felkészítésük. Klubot, alkotóműhelyt működtetnek, segítenek hasznos szabadidős tevékenységek találásában. A
241
továbbtanulás és a munkahelyhez konferenciákat, táborokat szerveznek.
való
jutás
elősegítésére
képzéseket,
Az egyesületnek több programja közé tartozik a Tanoda megalapítása, melyben idegennyelv oktatás, személyre szabott tantárgyi fejlesztés, felső fokú felvételi előkészítő, és számítástechnikai képzés is zajlik. Az informatika tagozatos középiskolákba számítástechnikai órákat szerveznek, illetve kis csoportos szakköröket tartanak. Ezek szervezését és lebonyolítását külső helyszíneken is vállalják adott technikai feltételek mellett. A képzésben részt vevők "ECDL Start" vizsgaanyagát sajátítják el, intenzív, 100 órás kurzus keretein belül. Egy e-learning program kidolgozása is folyamatban van, melynek keretein belül az érettségihez jutást kívánják elősegíteni, akár távoktatási formában. Első lépésként beindítottak egy interaktív honlapot és egy levelezőlistát. Fontos hálózati pont a Fagyöngy Közösségi Ház, melyben 6 számítógépen korlátlan internethozzáférés érhető el. Következő programjuk a Közösségi Tér, melyben könyvtárszoba, beszélgetésre, teázásra alkalmas helység és számítógépek internethozzáféréssel találhatók. Ez utóbbi szolgáltatásra egy külön helység áll rendelkezésre, ahol jelenleg 6 korszerű számítógép található. A számítógép használathoz egyéb segítségeket is adnak, valamint segítik az ezzel kapcsolatos ismeretek bővítését: internetes tanfolyamok, ECDL képzések rendszeres szervezésével A szabadidős programok keretein belül szakköröket, klubfoglalkozásokat, kirándulásokat, nyári táborokat szerveznek. Az Életsegítési Projektekben otthonteremtési segítség, foglalkoztatási program, jogsegélyszolgálat és szociális ügyintézés működik. Faodú Hálózat Pécsett indult 1998-ban, azóta kiterjesztették működésüket Baranya megyére, Dél-Dunántúli Régióra: Tolna- és Somogy megyére. A Faodú Hálózat hasonlóan működik, mint a Faág Baráti Kör. A különböző tevékenységekbe kapcsolódnak be más szervezetek intézmények is, úgymint: gyermekvédelmi és más szociális ellátó intézmények, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek, települési önkormányzatok, munkaügyi kirendeltségek, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma kulturális egyesületek, hagyományőrző közösségek. Nyilvánosságot a szakmai kiadványok, fórumok és írott sajtón keresztül érnek el. Valamint folyamatosan törekednek a szakmai anyagok publikálására, hogy azok szélesebb szakmai réteg számára is elérhetőek legyenek
http://www.faagbk.hu 7625 Pécs, Hunyadi út 54. Tel: 72/534-506; 72/534-507 Web: www.faagbk.hu
242
E-mail:
[email protected]
http://www.romnet.hu/bemutat/faag.html
Újpesti Értelmiségi Romák Egyesülete
Az egyesület hivatalosan 2003-ban alakult, Újpesten roma értelmiségi aktivisták által. Céljaik közé sorolják az élethosszig tartó tanulás elősegítését és az időskorral kapcsolatos speciális ismeretek átadását. Fő programjukként az idősek informatikai képzését jelölték meg. Valamint az időskori munkakultúra szakmai feltételrendszerének fejlesztése, illetve a nonformális képzésekbe való bekapcsolódás elősegítése, támogató, új információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló felnőttképzési program kidolgozásával. Ezen kívül tartanak pályaorientációs tréningeket. A cél a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkoztatottság, továbbá a versenyképesség növelése. Szeretnék az állami szervezetek által el nem érhető társadalmi rétegeket mozgósítani, képzésbe bekapcsolni, elősegíteni társadalmi integrációt, olyan programokkal, amelyek a civil szféra sajátosságainak megfelelően speciális csoportokat érnek el illetve a felnőttképzésbe való mielőbbi bekapcsolást segítik elő. Állandó programjaik közé sorolható az évente többször megrendezett ingyenes játszóház; tanfolyamok, előadások, táborok szervezése; tanulási nehézségekkel, részképesség zavarral küszködő, ép értelmű gyermekek megsegítése, érdekvédelem tanácsadás biztosítása szülők, nevelők, pedagógusok, gyógypedagógusok munkájának összefogása, valamint közérdekű konferenciák szervezése a különböző korosztályok életmódjáról, közéleti szerepéről.
Elérhetőség:
[email protected] Vezető:
243
Balogh István elnök (szociálpolitikus, szociálpedagógus)
ROMNET
A Romnet politikai és közéleti internetes lapot roma fiatalok alapították 2002ben. A honlap fő céljaként az információátadáson kívül, a magyarországi romák és szegény emberek élethelyzetének bemutatása, és ezzel a közvélemény figyelmének felhívása erre a tarthatatlan helyzetre. Szeretnék megtalálni az ország különböző területein azokat az aktivistákat, akik eljuttatják ezen hátrányos helyzetű csoportok üzenetét és segítségkérését a társadalom felé. Fontosnak tartják továbbá a célok elérése érdekében az anyagi-, ideológiai- és politikai függetlenségük megőrzését. A szerkesztők segítik továbbá a különböző szervezetek egymás közti kommunikációját és együttműködését. http://www.romnet.hu/bemutat/romnet.html
Közéleti Roma Nők Egyesülete
Az 1995-ben alakult egyesület fő céljaként a roma nők jogainak és társadalmi érdekeinek képviseletét látja el. Fontosnak tartja még a nők közéleti szerepvállalásának elősegítését, a roma önkormányzatokon dolgozó nők összefogását. AZ egyesület tagjai szeretnék a cigányság társadalmi felemelkedését elősegíteni, valamint roma gyermek- és ifjúságvédelmi jogvédő irodák létrehozni (Budapest, Erdély). Képzéseket, tanfolyamokat, találkozókat szerveznek olyan politikusokkal, parlamenti és helyhatósági képviselőkkel, akik védelmezői és támogatói a nőügyeknek és kisebbségi ügyeknek. Ezen kívül segítenek az állami gondozott gyerekeknek, jogi tanácsadást, és ügyvédi képviseletet biztosítanak, a kiskorúaknak, a nőknek és a többi rászorulónak, a roma ügyet támogató szakemberek bevonásával. Az egyesület külföldi alapítványok, egyesületek támogatásából él. A szervezet szolgáltatásai nyilvánosak, azokat bárki igénybe veheti.
1053. Budapest, Magyar u. 3.
244
Tel/fax: 2665615, 2669779.
http://www.romnet.hu/bemutat/romanok.html
Vidéken élők Honlapok: http://www.fvm.hu/ http://7hatar.hu/ http://7hatar.7hatar.hu http://telehazmagazin.hu/ http://www.telefalu.hu/ http://www.ofa.hu/
Kiadványok, könyvek, dokumentumok: Zádori Zsolt: Szociális www.romaweb.hu/doc/konyvtar/zsadany.pdf
földprogram
Zsadányban.
Kertesi Gábor: Ingázás a falusi Magyarországon. Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. október (775–798. o.) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=962&articleID=6761&ctag=articlelist&iid =1 http://www.forrasertesito.hu/gss_feweb/alpha?do=2&st=1&pg=1&m1_doc=132 &m62_curr=1 http://www.onga.hu/rendeletek/pdf/gazdprogram.pdf
Tv műsorok: Gazdakör: magazinműsor gazdálkodóknak. A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó tevékenységek időszerű kérdéseivel, technikai és technológiai
245
újdonságaival, az árutőzsdei helyzettel foglalkozó magazin elsősorban a gazdálkodókhoz, a vidéken élőkhöz szól. Minden hétköznap kora reggel, Duna TV Híróra, benne Váltó. Gazdasági magazin. Minden hétköznap este, Duna TV
Alacsony képzettségűek Honlapok: http://www.afsz.hu/Engine.aspx http://www.ofa.hu/ http://www.szmm.gov.hu/ http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=10009
Kiadványok, könyvek, dokumentumok: http://www.bp18.hu/kerulet/hirek/?newswf2_id=4508&newswf2_action= http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=155481
Tv műsorok: Segítünk - Munkaügyi körkép. Mit tehetünk ha elvesztettük állásunkat? Hogyan lehetünk sikeres munkavállalók? Műsorunk egyedi esetek bemutatásával, információkkal, praktikus tanácsokkal ad segítséget. Csütörtök délutánonként, m2 Mentés másként. Szórakoztató kalandozás a tudás világában. Ma már mindenki által elfogadott tény, hogy az iskola befejezésével egyáltalán nem ér véget az új ismeretek megszerzésének folyamata. Bele kell törődünk, hogy életünk végéig tanulnunk kell. Viszonylag új fogalommal, az "élethosszig tartó tanulással" kezdünk meg barátkozni. Hogyan tudja a közszolgálati televízió az embereket ebben segíteni? Új, hetente négyszer jelentkező műsorunk részben bizonyos alapkészségek elsajátítását segíti, nyelvet oktat, bevezet az informatika különböző szintjeibe, eligazít az európai uniós csatlakozás során felmerülő kérdések megválaszolásában. Hétköznap és szombat délutánonként, m2 Munka-TÁRS, Magazin. Hétvégén kora délutánonként, m1
246
Nők Tv műsorok: EVA: Közép-kelet-európai női magazin. Nőknek, közreműködésével. Hétfőnként kora délután, m2
nőkről
-
négy
ország
A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek:
NANE
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület 1994 januárjában alakult azzal a céllal, hogy képzett női önkéntesek munkájával segélyvonalat indítson bántalmazott nők részére. A családon belüli erőszak nem magánügy. Számos nemzetközi egyezmény és javaslat kimondja, hogy a családon belüli nők és gyerekek elleni erőszak a nőkkel szembeni diszkrimináció egyik formája, és ezért ennek megszűntetése állami feladat. A szervezet azzal segít, hogy meghallgatja a rászorulókat, valamint publikációk, képzések és kampányok formájában felhívja ezekre a problémákra a társadalom figyelmét. Az elmúlt évek során tevékenysége jelentősen kibővült http://www.nane.hu
MINŐK
A MINőK 2001-ben alakult civil nőszervezet, ma mintegy 30 fõs tagsággal rendelkezik, akiknek fele nagyon aktív, és jelentős önkéntes munkát végez. Tevékenységünk a nők körében a hatékony internethasználat elterjesztése, illetve a civil nőszervezetek, esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetek közti információcserét és kapcsolatépítést elősegítése. Eddig elért legfontosabb eredményeink a MINők-webhely, mintegy 15 rovattal a nők netes megjelenésével kapcsolatban; a MINők-pályázat "Nők és a net internetező nők történetei" címmel 2002-ben; a MINők-klub, ahol a nőtársakkal való beszélgetésen kívül az internethasználattal is megismerkedhetnek az oda látogatók. Eredményként könyvelik még el a MINők/NőTárs heti hírlevelet, mely
247
2001 szeptembere óta működik, jelenleg közel 1300 megrendelővel, NőTárslevelezőlistát, mely 2002 óta biztosít kapcsolatot a női civil szervezetek számára, jelenleg 120 tagja van, akik mintegy 90 szervezetet képviselnek. Foglalkozik még a következő honlapok: http://gender.bkae.hu internetes menedzselésével; http://nokellenieroszak.minok.hu médiakampányához kapcsolódó tematikus honlap elkészítésével, tartalmi szerkesztésével és internetes menedzselésével, http://noimedialobby.minok.hu honlapjának arculattervezésével, internetes menedzselésével és online szerkesztésével. Az évek során több fontos, profiljukba vágó konferencián vettek részt, a többi nőszervezettel kapcsolatépítő tevékenységet folytattak országos címlista-, nőszervezeti adatbázis létrehozásával, valamint különböző szervezetekben való részvétellel. Oktatási és publikálási tevékenységet folytatnak tagjainkon keresztül. Céljaik a nők segítése a számítógép és más infokommunikációs eszköz használatában. Biztosítani szeretnék a nők esélyegyenlőségét a legkorszerűbb infokommunikációs eszközök használata révén. Szeretnék, ha képesek lennének a hálózatépítésre, a hálózatokban való hatékony részvételre. Céljaik elérése érdekében tekintettel vannak a tudásalapú társadalomra, az EU-tagságra és az élethossziglan tartó tanulásra. A MiNők, nőknek szervezett internetes tanfolyamain alkalmazzák az IT-mentor rendszert. Ennek során a kezdő internetező nők képesek szinte azonnal, a személyes élethelyzetüknek megfelelő legjobb alkalmazási lehetőségeket megtalálni, megismerni, kipróbálni. http://www.minok.hu/