Beaudine volt. AA fiatal lakosok azt szerették volna, ha egy többszörös platinalemezes

By: gmaccc konyvfanoknak













texasi Wynette-ben nem egy ember gondolta úgy, hogy Ted Beaudine rangján alul házasodik. Más lett volna, ha a menyasszony édesanyja még mindig az Egyesült Államok elnöke. De Cornelia Jorik több mint egy éve nem volt hivatalban. Ted Beaudine pedig mégiscsak Ted

Beaudine volt.

A

A fiatal lakosok azt szerették volna, ha egy többszörös platinalemezes

rocksztárt vesz el, de amikor ott lett volna a lehetőség, Ted kosarat adott. Egy uralkodó színész-divatdiktátornak dettó. A legtöbben mégis azok voltak, akik úgy vélték, hogy a profi sportolónők közül kellene választania, konkrétan az LPGA-bóL Ami azt illeti, Lucy Jorik még csak nem is tudott golfozni. A helyi boltosokat ez persze nem tántorította el attól, hogy néhány különleges kiadású golflabdára ne nyomják rá Lucy és Ted arcképét. A jegyespár kissé kancsalul festett a mélyedések miatt, ezért a turisták nagy része, akik elözönlötték a várost a hétvégi szertartásra, a sokkal bizalomgerjesztőbb golfos törülközőket kapkodták. A többi szuvenírt, többek között emléktányérokat és csészéket, a városi Golden Agers gyártotta tömegével, melyek bevételét Wynette leégett könyvtárának helyreállítására szánták. Mint a profi golf két legnagyobb játékosának szülővárosa, Wynette hozzá volt szokva az utcáin járó-kelő hírességekhez, na de nem az Egyesült Államok egykori elnökéhez. Ötven 1 By: gmaccc konyvfanoknak

mérföldes körzetben az összes szálloda és motel megtelt politikusokkal, sportolókkal, színészekkel és államfőkkel. A titkosszolgálat ügynökei strázsáltak minden bokorban, és túl sok újságíró foglalt el értékes székeket a Roustabout bárpultjánál. Mivel azonban a város, ahol a helyi ipar egy cégre korlátozódott, nehéz időket élt, Wynette polgárai örültek a bevételnek. A Kiwanis különösképp leleményesnek bizonyult, húsz dollárért bérbeadott ülőhelyeivel a presbiteriánus templommal szemben, az utca túloldalán. A közvéleményt sokkolta, hogy a menyasszony a kis texasi várost választotta a ceremóniára egy Beltway-esküvő helyett, de Ted ízigvérig Hill Country-i fiú volt, és a helyiek el sem tudták képzelni, hogy máshol nősüljön meg. A szemük láttára érett férfivá, és úgy ismerték, mint a saját gyereküket. Nem volt a városban egy árva lélek sem, aki rosszat tudott volna mondani rá. Még a volt barátnőitől sem telt többre bús sóhajtozásnál. Ilyen ember volt Ted Beaudine.

Lehet, hogy Meg Koranda hollywoodi híresség lánya volt, de emellett nincstelen, hajléktalan és kétségbeesett, ami miatt nem volt éppen olyan hangulatban, hogy koszorúslány legyen a legjobb barátnője esküvőjén. Különösképp, hogy azt gyanította, legjobb barátnője élete baklövését fogja elkövetni, ha hozzámegy Wynette üdvöskéjéhez. Lucy Jorik, a leendő menyasszony, fel-alá járkált a Wynette Country Inn lakosztályában, amit híres családja foglalt az ünnepségre. - Nem fogják a szemembe mondani, Meg, de a városban mindenki úgy gondolja, hogy Ted rangján alul házasodik! Lucy olyan izgatottnak látszott, hogy Meg legszívesebben megölelte volna, noha ő maga is vigaszra várt. Megesküdött azonban, hogy nem terheli a barátnőjét a saját gondjaival. - Érdekes következtetéseket tudnak levonni ezek a bugrisok, 2


tekintve, hogy az Egyesült Államok egykori elnökének legidősebb lánya vagy. Nem holmi senki. - Fogadott lánya. Komolyan beszélek, Meg. Ezek itt Wynette-ben vizsgáztatnak engem. Valahányszor kiteszem a lábam az utcára. Ez nem volt újdonság, Meg hetente többször beszélt Lucyvel telefonon, azt a feszült ráncot azonban, melynek úgy tűnt, állandó tartózkodási helye lett a Lucy ormyerge fölötti rész, nem láthatta. Meg az egyik ezüst fülbevalóját rángatta, ami vagy a Sung-dinasztiáé volt vagy nem, attól függően, hogy hitt-e a sanghaji riksahúzónak, akitől vette. Szerintem Wynette hű hazafiai nagyon is jó partinak tartanak. - Idegesítőek - mondta Lucy. - Nem tudok úgy végigmenni az utcán, hogy valaki meg ne állítson és meg ne kérdezze, nem tudom-e véletlenül, melyik évben nyerte meg Ted az Amerika Amatőr Golfbajnokságot, vagy hogy az egyetemi fokozata után mennyi időre szerezte meg a mesterit. Beug- ratós kérdés, mert egyszerre. Meg kimaradt a főiskoláról, mielőtt egy oklevelet is szerzett volna, így számára már a gondolat is tébolyító volt, hogy valaki kettőt is egyszerre. Mindazonáltal Lucy kissé rögeszmés volt. - Még új az élmény, ez minden. Még nem mindenki nyalizik neked. - Ez a veszély nem fenyeget, hidd el. - Lucy a füle mögé simított egy világosbarna hajtincset. - A múlt héten egy bulin valaki mellékesen azt kérdezte, mintha egy sajtgolyó felett mindenki ilyesmiről csevegne, nem tudom-e véletlenül, menynyi Ted IQ-ja, amiről fogalmam sincs, de úgy gondoltam, neki sem, ezért mondtam, hogy százharmincnyolc. De nem... Mint kiderült, óriásit tévedtem. Ted a legutóbbi alkalommal, amikor megírta a tesztet, százötvenegyet ért el. A bárpultos szerint influenzás volt, különben jobban sikerül neki. Meg szerette volna megkérdezni Lucyt, hogy jól meggondolta-e ezt az esküvő dolgot, de vele ellentétben Lucy semmit 3


nem csinált hirtelen ötlettől vezérelve. A főiskolán találkoztak, amikor

Meg lázadó gólya volt, Lucy pedig jó felfogású, de magányos másodéves. Mivel Meg is híres szülők gyermekeként nőtt fel, megértette, hogy Lucy gyanakvással fogadja az új barátokat, és eltérő személyiségük ellenére is fokozatosan összekovácsolódtak, Meg pedig hamar rájött arra, ami mások figyelmét elkerülte. Lucy Jorikban, dacára azon elszánt törekvésének, hogy ne hozzon szégyent a családjára, egy született bajkeverő lakozott. Nem mintha ez lerítt volna róla a külseje alapján. Tündérszerű vonásai és vastag, kislányos szempillái miatt sokkal fiatalabbnak látszott harmincegy évesnél. A főiskola után megnövesztette fényes barna haját, és néha bársony hajpántok gyűjteményével fogta hátra. Meg inkább meghalt volna, minthogy ilyent viseljen, ahogy Lucy elegáns, vízszínű zsákruháját is a fekete fél selyem övvel. Különböző hosszúságú, rubin tónusú selymet tekert hosszú, colos testére, amit megcsavart és megkötött az egyik vállán. Régies, fekete gladiátorsaru - negyvenkettes - fűzője fonódott a vádlijára, a melle között keleties ezüstmedál függött, amit egy szumátrai szabadtéri piacon vásárolt bételdió tartóból készített. Valószínűleg hamis Sung-dinasztiás fülbevalóját a T. J. Maxxben hat dollárért vett és afrikai törzsi gyöngyökkel díszített karperecekkel egészítette ki. Egy divatdiktátor veszett el benne. Jó mélyen, szokta mondtani híres New York-i couturier nagybátyja. Lucy a szerény gyöngysort csavargatta a nyakában. -Ted... nem a legtökéletesebb az univerzumban, de nagyon közel áll hozzá. Láttad az esküvői ajándékomat? Ki az a férfi, aki templomot ad a menyasszonyának? - Lenyűgöző, el kell ismernem. - Aznap délután Lucy elvitte Meget az elhagyatott fatemplomhoz, mely a város külső kerületében egy szűk utca végén áll. Ted azért vette meg, 4


hogy megmentse a pusztulástól, majd beköltözött pár hónapra, amíg a mostani háza felépült. Bár bútor nem volt benne, bájos régi épület volt, és Meg nagyon is meg tudta érteni, miért szerette Lucy. - Azt mondta, minden féijes asszonynak szüksége van egy helyre, ami csak az övé, hogy meg ne bolonduljon. Láttál már nála figyelmesebbet? Meg sokkal cinikusabban értelmezte a dolgot. Kell jobb stratégia egy gazdag nős férfinak, ha saját magánszférát akar kialakítani? De csak annyit mondott: - Hihetetlen. Már alig várom, hogy megismerjem. - Átkozta azt a személyes és pénzügyi pechsorozatot, ami megakadályozta abban, hogy hónapokkal ezelőtt felpattanjon egy gépre és találkozzon Lucy vőlegényével. Ami azt illeti, lemaradt Lucy leánybúcsújáról is, és kénytelen volt egy tragaccsal elzötykölődni Los Angelesből az esküvőre, amit a szülei kertészétől vett meg. Lucy sóhajtva leült mellé a kanapéra. - Amíg Ted és én Wynette-ben fogunk élni, soha nem leszek elég jó nekik.

Meg nem tudott tovább ellenállni a kísértésnek, hogy megölelje. - Te mindig jó vagy. Megakadályoztad, hogy nevelőotthonba kerüljetek a testvéreiddel. Úgy illeszkedtél be a Fehér Házba, mint a kisangyal. Ami az értelmi képességeidet illeti... mesteri fokozatod van. Lucy felugrott. - Amit csak az egyetemi után szereztem meg. Meg elengedte a füle mellett ezt az őrültséget. - Segítesz megváltoztatni a gyerekek életét, és véleményem szerint ez többet számít, mint egy csillagászati IQ. Lucy sóhajtott. - Szeretem, de.... - Mi? Lucy legyintett frissen manikűrözött kezével, melyen a körmök a leghalványabban voltak kilakkozva, szemben azzal a smaragdzölddel, amit ő mostanában kedvelt. 5


- Baromság. Begyulladtam az utolsó pillanatban. Ne törődj vele. Meg aggodalma nőtt. - Tiznekét éve vagyunk barátok, Lucy. Egymás legsötétebb titkait is tudjuk. Ha valami baj van... - Nincs semmi gond. Csak ideges vagyok az esküvő és emiatt az egész felhajtás miatt. A sajtó ott van mindenhol. - Leült az ágy szélére és magához szorított egy párnát, úgy mint főiskolás korában, amikor valami nyugtalanította. - Csak... Mi van, ha túl jó hozzám?okos vagyok, de ő okosabb. Szép vagyok, de ő káprázatos. Próbálok becsületes lenni, de ő gyakorlatilag egy szent. Meg visszafolytotta feltörő dühét. - Neked kimosták az agyad. - Mind a hármunknak híresek a szülei. Neked, és nekem és Tednek... De Ted saját maga csinálta meg a szerencséjét. - Nem tisztességess az összehasonlítás. Te nonprofit szervezetnél dolgozol, nem éppen ugródeszka a multimilliomossághoz. - Lucy ennek ellenére képes volt megállni a maga lábán, ami Megnek soha nem sikerült. Túlságosan lefoglalta, hogy távoli helyekre utazgasson azzal az ürüggyel, hogy s helyi környezeti kérdéseket tanulmányozza és az őshonos képzőművészetet kutassa, igazából azonban csak azért, hogy jól érezze magát. Szerette a szüleit, de azt nem szerette, hogy kisemmizték. És miért most? Talán ha huszonegy éves korában csinálják vele és nem harmincban, nem érezte volna magát vesztesnek. Lucy a párna oldalába mélyesztette állát. - A szüleim imádják és tudod, hogy viszonyulta a fiúkhoz akikkel eddig randiztam. - Majdnem annyira ellenségesen, mint az én szüleim azokhoz a fiúkhoz, akikkel én randiztam. - Csak mert első osztályú balekokkal randiztál. Meg nem tudott vitatkozni ezzel. A balekok közé mostanában tartozott egy tudathasadásos szörföz,akivel Indo6


néziában találkozott, és egy ausztrál vadvízi evezős tűravezető, aki komolyan dühterápiás kezelésre szorult volna. Vannak nők, akik

tanulnak a hibáikból. Ő nyilvánvalóan nem közülük való volt. Lucy félredobta a párnát. - Ted huszonhat éves korában szerezte a vagyonát, amikor egy olyan zseniális szoftverbe fektetett be, ami segít a társadalmaknak energiát spórolni. Innen már csak egy ugrás választotta el az országos hálózat kiépítésétől. Most úgy válogathat a tanácsadói állások között, ahogy akar. Amikor itthon van, egy hidrogénnel hajtott régi Forddal jár, amibe saját maga épített be napelemes légkondicionálót és minden egyebet, amiből én egy kukkot sem értek. Van fogalmad róla, hány szabadalma van Tednek? Nincs? Nos, nekem sem, bár biztos vagyok benne, hogy a városban minden zöldséges tudja. Ami a legrosszabb, semmi sem dühíti fel. Semmi! - Olyan, mintha ő lenne Jézus. Csak gazdag és szexis. - Vigyázz, Meg. Ebben a városban lelőhetnek, ha Jézussal tréfálkozol. Még soha nem láttál ennyi hívőt, akinek fegyvere van. Lucy aggodalmas arckifejezése azt sugallta, hogy ez a veszély őt magát is fenyegti. Hamarosan indulniuk kellett a próbára, és Megnek nem maradt ideje köntörfalazni. - Mi a helyzet a szexszel? Idegesítően fukarkodtál a részletekkel azon az elmebeteg három hónapos szexuális böjtön kívül, amihez ragaszkodsz. - Azt akarom, hogy különleges legyen a nászéjszakánk. - Lucy az alsó ajkát harapdálta a fogával. - A legcsodálatosabb szerető, akivel valaha dolgom volt. - Nem túl hosszú a lista. - Legendás. Ne kérdezd, honnan tudom. Minden nő ilyen szeretőről álmodik. Totálisan önzetlen. Romantikus. Mintha hamarabb tudná, mire vágysz, mint te magad. - Lucy nagyot sóhajtott. - És az enyém. Egy életre. 7


Nem hangzott olyan boldognak, mint kellett volna. Meg maga alá húzta a térdét. - Csak tudsz mondani róla valami rosszat. - Semmit. - Hátrafordított baseballsapka. Reggeli rossz lehelet. Titkos Kid Rock-rajongó. Kell lennie valaminek. - Nos... - Tehetetlenség suhant át Lucy arcán. - Tökéletes. Ez a baj. Ekkor Meg megértette. Lucy nem kockáztathatta, hogy csalódást okozzon azoknak, akiket szeret, s most leendő férjével lett még egy ember, akinek meg kell felelnie. Lucy anyja, az Egyesült Államok egykori elnöke ezt a pillanatot választotta arra, hogy bekukkantson a hálószobába. - Ideje indulni, lányok. Meg felpattant a kanapéról. Bár hírességek között nőtt fel, soha nem szűnt meg áhítatot érezni Cornelia Case Jorik elnök iránt. Nealy Jorik higgadt patríciusi vonásai, hangsúlyos mézbarna haja és

védjegyévé vált márkás kosztümjei ismerősek voltak fotók ezreiről, amiknek csupán töredéke mutatta azt az embert, aki az amerikai zászlós kitűző mögött valójában volt, azt a bonyolult asszonyt, aki egyszer elszökött a Fehér Házból, hogy keresztül-kasul bejárja az országot, mely kalandja során vezette a sors Lucyhoz és húgához, Tracyhez, csakúgy mint imádott férjéhez, az újságíró Mat Jorikhoz. Nealy rájuk nézett. - Ahogy így elnézlek benneteket... mintha csak tegnap lettetek volna főiskolások. - Szentimentális könnyfüggöny lágyította meg a szabad világ egykori vezetőjének acélkék szemét. - Jó barátja voltál Lucynek, Meg. - Valakinek muszáj volt. Az elnök elmosolyodott. - Sajnálom, hogy a szüleid nem lehetnek itt. - Nem bírják ki sokáig egymás nélkül. Apa Kínában forgat, anya pedig csak most tudott elszabadulni, hogy meglátogassa. 8


- Már alig várom, hogy lássam az új filmjét. Soha nem lehet tudni, mi lesz a vége. - Szívesen megnézték volna Lucyt az esküvőjén – felelte Meg. Anva különösen. Tudja, mit érez iranta. - Amit én irántad – mondta az elnök, túl kedvesen, mert Lucival szemben Meg nagy csalódásnak bizonyult. Most azonban nem a múlt hibáin és a sötét jövőn való merengésnek volt itt az ideje,. Egyre inkább meggyőződésévé vált, hogy legjobb barátnője élete legnagyobb hibáját készült elkövetni. Lucy csak négy koszorúslányt választott, három testvérét és Meget. Az oltárhoz gyűltek, míg várták a vőlegény és szülei megérkezését. Holly és Charoltte, Mat és Nealy vér szerinti lányai a szüleik mellett csoportosultak féltestvérükkel, Tracyvel, aki tizennyolc éves volt, valamint tizenhét éves örökbefogadott afroamerikai fivérükkel Andréval. Nagy olvasottságnak örvendő rovatában Mat így írt: „Ha a családoknak van pedigréjük, a miénk amerikai korcs.” Meg torka elszorult. Bármennyire is kevesebbnek érezte magát testvéreinél, most nagyon hiányoztak neki. A templomajtó egyszer csak kitárult. Ott állt ő, a lenyugvó napban kirajzolódott körvonala. Theodore Day Beaudine. Trombitaszó harsant. Tényleg a halleluját fújták. − Jézus – suttogta. − Tudom – suttogta vissza Lucy. - Mindig ilyenek történnek vele. Azt mondja véletlen. Mindannak ellenére, amit Lucy elmesélt neki, Meg nem volt felkészülve a Ted Beaudine-nal való első találkozásra. Tökéletesen metszett arccsont, hibátlanul egyenes orr és szögletes, filmszínészi áll. Mintha egy Times Square-i óriásplakátról lépett volna le, csak nem volt meg benne egy modell mesterkéltsége. 9


Hosszú, könnyed léptekkel haladt a főhajóban, sötétbarna haját vörös szálak ragyogták át. Az ólomüvegeken át beáramló rubinfény drágaköveket szórt elé, mintha egy egyszerű vörös szőnyeg nem lett volna elég jó talpalávaló egy ilyen férfinak. Meg észre sem vette híres szüleit, akik pár lépéssel lemaradva követték. Nem tudta levenni a szemét legjobb barátnője vőlegényéről. Ted mély, kellemes hangon köszöntötte menyasszonya családját. A trombitások, akik a karzaton gyakoroltak, crescendóhoz értek, Ted megfordult és Meget mintha gyomorszájon vágták volna. Az a szem... Aranyló borostyán méz beütéssel, kovakő karimával. Intelligenciától és érzékenységtől csillogó. Elevenbe vágó. Ahogy Meg ott állt előtte, úgy érezte, mintha Ted Beaudine belelátott volna és tudomást szerzett volna mindenről, amit Meg oly gondosan igyekezett eltitkolni - a céltalanságát, az alkalmatlanságát, teljes kudarcát annak, hogy méltó helyet szerezzen magának a világban. Mindketten tudjuk, hogy pancser vagy, mondta a tekintete, de biztos vagyok benne, hogy egy nap majd kinövöd. Ha nem... nos... Mit várhat az ember Hollywood elkényeztetett gyermekétől? Lucy bemutatta őket. - ...annyira örülök, hogy végre találkoztatok. A legjobb barátnőm és a leendő féljem. Meg büszke volt arra a társadalmi mázra, amit magára tudott ölteni, de most csak egy gépies bólintásra telt tőle. - Egy kis figyelmet kérnék - mondta a pap. Ted megszorította Lucy kezét és belemosolygott menyasszonya felfelé fordított arcába, kedves, elégedett mosollyal, mely egy pillanatra sem zavarta meg tigris kvarc szemének szenvtelenségét. Meg riadalma nőttön nőtt. Bármit érzett is Ted Lucy iránt, annak semmi köze nem volt ahhoz a tüzes szenvedélyhez, amit a barátnője megérdemelt volna.  10 


A vacsorát a vőlegény szülei adták, bőséges barbecue-t száz főre a helyi country klubban, mely hely képviselte mindazt, amit Meg megvetett élvhajhász gazdag fehéreket, akiket annyira leköt saját boldogságuk, hogy eszükbe sem jut, menynyi kárt okoz vegyszerrel mérgezett, vizet vedelő golfpályájuk a földnek. Még Lucy magyarázkodása, hogy ez csak egy félig magánklub és bárki játszhat, sem győzte meg. A titkosszolgálat tartotta távol a kapunál lebzselő nemzetközi sajtót és a kíváncsi nézelődők tömegeit, akik azt remélték, hogy megpillanthatnak egy-két hírességet. Híresség akadt bőven, és nem csak a násznépben. A vőlegény anyja és apja világhírű volt. Dallas Beaudine legendának számított a profi golfban, Ted anyja, Francesca a televíziós talkshow-k egyik első és legjobb műsorvezetője volt. Gazdagok és előkelők nyüzsögtek a polgárháború előtti stílusban épült klubház hátsó verandájától egészen az első elütőhelyig: politikusok, filmsztárok, a profigolf elit sportolói, különböző korú és etnikumú helyiek sokasága: tanárok és boltosok, autó- és vízvezeték-szerelők, a városi borbély és egy rémisztő külsejű

motoros. Meg nézte, ahogy Ted elvegyül a tömegben. Visszafogott volt és szerény, mégis mintha láthatatlan jupiterlámpa követte volna minden lépését. Lucy nem mozdult mellőle, gyakorlatilag remegett a feszültségtől, ahogy egymás után állították meg őket egy-egy szóra. Ted egész idő alatt higgadt maradt, és bár a terem vidám beszélgetéstől zsongott, Meg egyre nehezebben tudott mosolyt erőltetni az arcára. Sokkal inkább az volt a benyomása Tedről, hogy egy gondosan eltervezett küldetést hajt végre, mintsem hogy szerelmes vőlegény az esküvője előestéjén. Éppen befejezett egy kiszámítható beszélgetést egy egykori televíziós hírolvasóval arról, mennyire nem hasonlít hihetetlenül gyönyörű anyjára, amikor Ted és Lucy megjelent mellette.  11 


- Mit mondtam? - Lucy a harmadik pezsgős poharat kapta le egy

arra haladó pincér tálcájáról. - Hát nem isteni? Ted anélkül, hogy méltányolta volna a bókot, Meget tanulmányozta azzal a tekintetével, ami mindent látott, noha fele annyi helyen sem járt, mint Meg. Világpolgárnak nevezed magad, suttogta a tekintete, de ez csak azt jelenti, hogy sehová nem tartozol. Lucy szorult helyzetére kellett koncentrálnia, nem a magáéra, és gyorsan cselekednie. És akkor mi van, ha gorombának fogják tartani? Lucy már hozzászokott, hogy nyers, Ted Beaudine jó véleménye pedig nem ért semmit. Megérintette a ruhacsomót a vállán. - Lucy elmulasztotta megemlíteni, hogy Wynette polgármestere is vagy... azonkívül, hogy a védőszentje. Teden nem látszott sem megbántódás, sem önelégültség, sem megütközés jele Meg beszólására. - Lucy túloz. - Nem - mondta Lucy. - Esküszöm, hogy a trófeavitrinnél álló nők térdet hajtottak, amikor arra mentél. Ted elmosolyodott, Megnek pedig elállt a lélegzete. A lusta mosoly veszélyes kisfiús külsőt kölcsönzött neki, amit Meg egy pillanatig sem hitt. Támadásba lendült. - Lucy a legjobb barátnőm, a nővérem, akire mindig is vágytam, de van fogalmad róla, mennyi idegesítő szokása van? Lucy a homlokát ráncolta, de nem próbálta meg elterelni a beszélgetést, ami sokatmondó volt. - Az ő hibái elenyészőek az enyémekhez képest. - Ted szemöldöke sötétebb volt a hajánál, a szempillája azonban világos, arany végű, mintha csillagokba mártották volna. Meg közelebb húzódott. - Mik azok a hibák pontosan? Úgy tűnt, Lucyt éppannyira érdekli a válasz, mint őt. - Egy kicsit naiv vagyok. Például hagytam magam belerángatni a polgármesterségbe, pedig nem akartam.

- Szóval szeretsz mások kedvében járni.  12 


Meg nem próbált úgy tenni, mintha ez nem vád volna. Talán ki tudja hozni a sodrából. - Nem egészen - felelte Ted kedvesen. - Csak meglepetésként ért, amikor a nevem felmerült a választáson. Meg kellett volna előznöm. - Te szeretsz mások kedvében járni - mondta Lucy vonakodva. Nem tudok senkit, akinek ellentmondtál volna. Ted egy csókot nyomott az orrára. Mintha Lucy a házi kedvence lett volna. - Ha ezzel a kedvedre teszek. Meg hagyta az udvarias csevegés kereteit. - Szóval egy mások kedvében járó, naiv ember vagy. Mi még? Tednek arcizma sem rándult. - Próbálok nem untatni senkit, de néha belemelegszem olyan témákba, amik nem képezik általános érdeklődés tárgyát. - Okostojás - vonta le a következtetést Meg. - Pontosan. Lucy kiállt Ted mellett. - Engem nem zavar. Nagyon érdekes személyiség vagy. - Örülök, hogy így gondolod. Ted ivott egy korty sört, még mindig komoly megfontolás alá véve Meg tapintatlanságát. - Pocsékul főzök. - Ez igaz! - Lucy úgy festett, mint aki egy aranybányára bukkant. Öröme szórakoztatta Tedet, akinek az arcát ismét az a lusta mosoly foglalta el. - Nem fogok főzőleckéket venni, tehát így kell elfogadnod. Lucy tekintete ábrándossá vált, és Meg rájött, hogy Ted önvizsgálata még vonzóbbá tette, ezért módosította a támadását. - Lucynek olyan férfira van szüksége, aki hagyja, hogy önmaga legyen. -Nem hiszem, hogy Lucynek szüksége van egy férfira ahhoz, hogy bármi is legyen - vetette ellene Ted halkan. - A maga ura. Ami pontosan megmutatta, milyen kevéssé ismeri Ted  13 


a nőt, akit feleségül akart venni. - Lucy tizennégy éves kora óta, amikor megismerte a szüleit, nem a maga ura - tiltakozott Meg. - Lázadó. Született bajkeverő, de nem kavarja a szart, mert nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni azokat, akik fontosak neki. Felkészültél rá, hogy megbirkózz ezzel? Ted nem kerülgette a forró kását. - Úgy tűnik, hogy kételkedsz Lucyvel és velem kapcsolatban. Lucy béna gyöngysorát kezdte csavargatni ahelyett, hogy a házasságuk v édelmére kelt volna, s ez meggyőzte Meget, hogy minden aggodalma jogos. Belelovallta magát. - Nyilvánvalóan nagyszerű fickó vagy. Nem tudta úgy mondani, hogy azt bóknak lehessen érteni. - De mi van, ha túl nagyszerű? - Attól tartok, nem tudlak követni.

Biztosan újdonság egy ilyen nagy koponyának. - Mi van... - kérdezte Meg - ...ha túl jó vagy neki? Ahelyett, hogy tiltakozott volna, Lucy fehér házi mosolyát öltötte magára, és úgy morzsolta a gyöngysorát, mint egy olvasót. Ted nevetett. - Ha jobban ismernél, tudnád, milyen nevetséges ez. Most pedig, ha megbocsátasz, szeretném Lucyt bemutatni a régi cserkészvezetőmnek. - Átölelte Lucy vállát és elindultak. Megnek rendeznie kellett a sorait, így a női mosdóba menekült, csak hogy ott meg csapdába ejtette egy alacsony, tüsi cinóbervörös hajú, több réteg gondosan felvitt festéket viselő nő. - Birdie Kittle vagyok mondta, végigsöpörve Megen vastagon spirálozott szempilláival. - Te biztosan Lucy barátnője. Nem hasonlítasz az anyádra. Birdie a harmincas évei közepén-végén járhatott, minek következtében Fleur Savagar Koranda modellkarrierjének idején még gyerek volt, megállapítása azonban nem lepte meg Meget. Aki egy kicsit is ismerte a hírességeket, hallott az anyjáról. Fleur Koranda évekkel ezelőtt maga mögött hagyta a modellkedést, hogy az ország egyik legnagyobb tehetségku  14 


tató irodáját alapítsa meg, a nagyközönség számára azonban mindig is a Csillagvirág maradt. Meg felvillantotta Lucy fehér házi mosolyát. - Mert anyám az egyik legszebb asszony a világon, én pedig nem. - Ami igaz volt, noha Meg és az anyja több fizikai hasonlóságot is mutattak, főként az előnytelenek közül. Megan örökölte Csillagvirág vastag szemöldökét, lapát tenyerét, csónaklábát és anyja majd száznyolcvanöt centijének mindegyikét, öt kivételével. Olaj- barna bőre, barna haja és szabálytalan vonásai, amiket az apjától kapott, ugyan meggátolták abban, hogy anyja kivételes szépségét a magáénak mondhassa, ám szeme érdekes elegye volt zöldnek és kéknek, mely a fényviszonyok szerint változott. Sajnos nem örökölte szüleinek sem a tehetségét, sem a becsvágyát, melyekből azoknak bőven kijutott. - A magad módján te is vonzó vagy. - Birdie végighúzta manikűrözött hüvelykujját fekete retikülje kövekkel kirakott csatján. Egzotikus. Manapság mindenkire rámondják, hogy szupermodell, aki kamera elé áll. De Csillagvirág volt az igazi. S micsoda sikeres üzletasszonnyá vált. Én is üzletasszony vagyok, és nagyon csodálom érte. - Igen, anya figyelemre méltó. - Meg szerette az anyját, de ettől még szerette volna, ha néha Fleur Savagar Koranda is megbotlott volna - elvesztett volna egy top ügyfelet, elszúrt volna egy fontos tárgyalást, kijött volna rajta egy pattanás. De minden balszerencse, ami az anyját érte, élete korai szakaszában történt, amikor Meg még meg sem született, így maradt Meg a fekete bárány. - Szerintem inkább apádból van benned több - folytatta Birdie. Esküszöm, minden filmjét láttam. Kivéve a szomorúakat.

- Mint például az Oscar-díjast? - Ó, azt láttam.

Meg apja három lábon állt. Világhírű színész volt, Pultzer- díjas forgatókönyvíró és bestseller szerző. Ilyen megasikeres  15 


szülőkkel ki hibáztathatja, amiért jól elfuserálta az életét? Nincs gyerek, aki meg tudna feleim ennek az örökségnek. Kivéve a két öccsét... - Birdie szív alakú dekoltázsos fekete ruhája pántját igazgatta, mely kissé túl szorosan simult a derekára. - Lucy barátnőd csinos kis darab. - Nem elismerésként hangzott. - Remélem, értékeli, mit kapott Teddyvel. Meg igyekezett megőrizni a hidegvérét. - Biztos vagyok benne, hogy éppannyira értékeli, mint Ted őt. Lucy nagyon különleges. Birdie kapva kapott az alkalmon, hogy felfortyanjon. - Nem olyan különleges, mint Ted, de itt kellene élned ahhoz, hogy megértsd. Megnek nem állt szándékában köpködő versenyre kelni ezzel a nőszeméllyel, bármennyire is akart az, így egy fikarcnyit sem engedett a mosolyából. - Los Angelesben élek. Sok mindent megértek. - Csak azt mondom, hogy mert az elnök lánya, még nem csinálhat azt Teddel, amit akar, és nem fog mindenki kesztyűs kézzel bánni vele. Ted a legnagyszerűbb fickó az államban. Lucynek ki kell érdemelnie a tiszteletünket. Meg csak nagy üggyel-bajjal tudott uralkodni magán. - Lucynek nem kell kiérdemelnie senkitől a tiszteletet. Kedves, okos, művelt nő. Ted az, aki összeteheti a két kezét. - Azt akarod mondani, hogy Ted nem művelt? - Nem. Csak arra célzok, hogy... - Lehet, hogy Wynette nem tetszik neked, de történetesen egy nagyon művelt város, és nem szeretjük, ha idejönnek az idegenek és ítélkeznek felettünk, mert nem vagyunk washingtoni nagymenők. Összepattintotta a retiküljét. - Vagy hollywoodi hírességek. - Lucy nem... - Itt saját toliakkal szokás ékeskedni. Senki nem fogja kinyalni valakinek a fenekét a szülei miatt.  16 


Meg nem tudta, hogy Birdie róla vagy Lucyről beszél-e, és már nem is érdekelte. - Jártam kisvárosokban szerte a világon, és azok, amelyeknek nem kellett bizonyítaniuk semmit, mindig szívesen fogadták az idegeneket. Csak a porfészkek, azok a kisvárosok, amik elvesztették a fényüket, látnak minden új arcban fenyegetést. Birdie ceruzával rajzolt vörösesbarna szemöldöke a hajtövéig ugrott. Wynette nem porfészek. Csak nem annak tartja Lucy? - Nem, én tartom annak. Birdie arca megrándult. - Nos, ez sok mindent elárul.

Az ajtó kinyílt és egy hosszú, világosbarna hajú tini dugta be a fejét. Anya! Lady Emma és a többiek várnak a fotózáshoz. Egy utolsó ellenséges pillantást vetve Megre, Birdie kiviharzott a helyiségből, égve a vágytól, hogy megismételje beszélgetésüket mindenkinek, aki meghallgatja. Meg elhúzta a száját. Lucyt akarta védeni, de többet ártott, mint használt. Csak minél hamarabb érjen véget ez a hétvége. Újrakötötte a ruháját a vállán, végiggereblyézett ujjaival rövid bolondos frizuráján és visszaerőszakolta magát a partira. Miközben a tömeg a grillezett húsokat pusztította és nevetés áradt a verandáról, úgy tűnt, ő az egyetlen, aki nem érzi jól magát. Amikor egyedül találta magát Lucy mamájával, tudta, hogy mondania kell valamit, de, noha gondosan válogatta meg a szavait, a beszélgetés nem jól alakult. - Tényleg azt akarod mondani, hogy Lucynek nem kellene hozzámennie Tedhez? - kérdezte Nealy Jorik olyan hangon, amit az ellenzéki pártnak tartogatott. - Nem egészen. Csak azt, hogy... - Meg, tudom, hogy nehéz időszakban vagy és igazán sajnálom, de ne hagyd, hogy az érzelmi állapotod beárnyékolja Lucy boldogságát. Keresve sem találhatott volna jobbat Ted Beaudine-nál. ígérd meg, hogy a kétségeidet megtartod magadnak.  17 


- Milyen kétségek? - hallatszott egy hang enyhe brit akcentussal.

Meg megpördült és látta, hogy Ted anyja áll mellette. Francesca Beaudine úgy festett, mint Vivien Leigh modernkori hasonmása szívalakú arcával, mahagóni színű hajzuhatagával mocsárzöld ruhájában, mely örök-karcsú alakjára feszült. Három évtizede, amióta a Francesca Today adásban ment, versengett Barbara Waltersszel, a főműsoridős celeb-riporterek királynőjével. Amíg Walters kiváló újságíró volt, addig Francesca szórakoztatóbb műsorvezető. Nealy gyorsan elsimította a dolgot. - Koszorúslányi lámpaláz... Francesca, gyönyörű ez az este. El sem tudom mondani, mennyire remekül érezzük magunkat Mattel. Francesca Beaudine nem volt ostoba. Hűvös, kutató pillantást vetett Megre, majd elvezette Nealyt egy csoporthoz, amelyben benne volt a vöröshajú hordótestű a mosdóból és Emma Traveler, Ted tanújának, Kenny Travelernek, a profi golf egy másik szupersztáijának a felesége. Ezután Meg megkereste a parti legkirívóbb vendégét, akit csak találhatott, a motorost, aki azt állította magáról, hogy Ted egyik barátja, de az izomkötegek látványa sem tudta felvidítani. Helyette a motoros gondolkodóba ejtette, menynyire el lettek volna ragadtatva a szülei, ha egyszer is hazavisz egy Ted Beaudine-hoz csak egy kicsit is hasonlító fiút. Lucynek igaza van. Ted tökéletes. Éppen ezért rosszabbat ki sem foghatott volna.

••• Akárhogy is forgatta Lucy a párnáját, nem lett kényelmesebb. A húga, Tracy hangtalanul húzta a lóbőrt mellette, miután ragaszkodott hozzá, hogy Lucy ágyában aludjon. Az utolsó testvéri éjszakánk... Tracy ennek ellenére nem szomorkodott az esküvő miatt. Imádta Tedet, ahogy mindenki más.  18 


Lucy és Ted az édesanyáiknak köszönhették, hogy összejöttek. „Ted óriási, Luce”, mondta Nealy. „Válj csak, amíg megismered.” És óriási volt... Kár, hogy Meg bogarat ültetett a fülébe. Csak hogy hónapok óta voltak saját magának is kétségei, mégha el is űzte azokat sorban. Ki az az épeszű nő, aki nem szeretne bele Ted Beaudine-be? Ted elkápráztatta. Lerúgta a takarót. Az egész Meg hibája. Ez a baj Meggel. Mindent összezavar. Attól, hogy a legjobb barátja volt, még látta a hibáit. Elkényeztetett, vakmerő, felelőtlen volt, aki a következő hegycsúcsban kereste a célt, pedig önmagában kellett volna. Viszont tisztességes volt, gondoskodó, hűséges és az összes eddigi barátja közül a legjobb. Mindketten megtalálták a módját, hogyan éljenek híres szüleik árnyékában: Lucy alkalmazkodással, Meg világjárással, igyekezve kiutazni szüleit a vagyonukból. Meg nem volt tisztában saját erényeivel: a jelentős intelligenciával, amit a szüleitől örökölt, de soha nem jött rá, hogyan fordítsa a maga hasznára; nyúlánk, nem mindennapi külsejével, mely sokkal lebilincselőbb volt, mint a kiszámítható szépség. Annyi mindenben jó volt, hogy úgy érezte, semmiben sem jó. Belenyugodott abba, hogy nem elég rátermett és senki, sem a szülei, sem Lucy nem tudták meggyőződésében megingatni. A párnába fúrta a fejét, hogy elhessegesse annak a szörnyű ma esti pillanatnak az emlékét, amikor visszatérve a szállodába Meg megölelte. - Ted csodálatos, Luce - suttogta. - Minden igaz, amit mondtál róla. Ezért nem mehetsz hozzá feleségül semmi esetre sem. Meg figyelmeztetése közelről sem volt olyan ijesztő, mint saját válasza. - Tudom - hallotta saját suttogását. - Mégis hozzámegyek. Túl késő viszakozni. Meg hevesen megrázta. - Nincs túl késő. Segítek. Megteszek mindent, amit tudok.  19 


Lucy elhúzódott és a szobájába rohant. Meg csak bámult utána. Ő Hollywood gyermeke volt, ahol mindennaposak voltak a botrányok, Lucy azonban washingtoni lány, aki az ország konzervatív szívére hallgatott. A nagyközönség beruházott ebbe az esküvőbe. Látták felnőni a Jorik gyerekeket, és nem egy ifjúkori botlás alkalmával vették szárnyaik alá őket. A világ minden tájáról érkeztek hírcsatornák, hogy beszámoljanak az esküvőről, nem táncolhatott vissza valamiért, amit

maga sem tudott megnevezni. Különben is, ha Ted annyira nem való hozzá, miért nem vette észre más is? A szülei? Tracy? Ted, aki olyan tisztán látott mindent, miért nem jött rá? Ted Beaudine tévedhetetlen ítélőképessége megnyugtatta annyira, hogy éber, szorongó álomba merüljön. Másnap délutánra azonban ez a nyugalom elszállt.  20 


wynette-i prespiteriánus templom bejárata előtti oszlopos előcsarnokban ódon egyházi énekeskönyvek és rég elfeledett istentiszteletek utáni eszem-iszomok illata szállt. Kint szervezett káosz uralkodott. A sajtónak fenntartott különterületen riporterek tolongtak, a széksorokon nézők szorongtak, a mellékutcákat elárasztották a kiszorultak. Miközben a nászmenet felsorakozott, hogy belépjen a szentélybe, Meg Lucyre pillantott. Csipkeruhája, melyet mintha ráöntöttek volna, kiemelte remek alakját, de még a szakszerűen felvitt smink sem tudta leplezni idegességét. Olyan nyugtalan volt egész nap, hogy Meg egy szót sem mert többet szólni arról, hogy gondolja meg az esküvőt. Nem mintha lehetősége lett volna rá úgy, hogy Nealy Case Jorik minden lépését figyelte.

A A kamaraegyüttes abbahagyta az éneket és felharsantak a trombiták, jelezve a nászszertartás kezdetét. Lucy két húga állt elől, majd következett Meg, utána pedig a tizennyolc éves Tracy, Lucy koszorúslánya. Mindannyian egyszerű pezsgőszínű crepe de chine ruhát viseltek füstös topáz fülbevalókkal, amiket Lucy ajándékozott nekik. A tizenhárom éves Holly elindult a padsorok közti folyosón. Amikor félúton járt, Charlotte következett. Meg a válla felett Lucyre mosolygott, aki úgy határozott, hogy egyedül lép a templomba és félúton találkozik a szüleivel, mintegy annak szimbólumaként, ahogy az életükbe csöppent. Meg

elfoglalta helyét Tracy előtt a saját indulására készülve, mikor azonban  21 


az első lépést készült megtenni, suhogást hallott és egy kéz markolta meg a karját. - Azonnal beszélnem kell Teddel - hallotta Lucy pánikszerű suttogását. Tracynek, aki szőke haját bonyolult fonatba csavarta, elállt a lélegzete. - Mit művelsz, Luce? Lucy rá se hederített. - Hívd ide, Meg! Kérlek. Meg aligha volt a társadalmi szokások rabja, de ez még neki is meggondolatlannak tűnt. - Most? Nem gondolod, hogy elkéstél pár órát?

- Igazad volt. Mindenben, amit mondtál. Teljesen igazad volt. -

Lucy arca még a többrétegű fátyolon át is sápadtnak és űzöttnek látszott. - Segíts! Kérlek. Tracy Megre támadt. - Nem értem. Mit mondtál neki? - Nem várta meg a választ, megragadta nővére kezét. - Pánikrohamod van, Luce. Minden rendben lesz. - Nem. Beszélnem kell Teddel. - Most? - visszhangozta Tracy Meget. - Most nem tudsz beszélni vele. Pedig muszáj volt. Meg tudta, mégha Tracy nem is. Erősebben szorította a miniatűr kálacsokrot, mosolyt erőltetett az arcára és rálépett a patyolat fehér futószőnyegre. A templomot középen folyosó választotta ketté. Az Egyesült Államok egykori elnöke és férje ott vártak, párás szemmel és büszkén, hogy elkísérjék Lucyt utolsó, hajadonként tett útjára. Ted Beaudine az oltárnál állt tanújával és három násznagyával. Egy fénysugár vetődött egyenesen rá, hogy mi mást vonjon a feje fölé, mint glóriát. A tegnap esti próbán udvariasan megrótták Meget, amiért túl gyorsan ment a padsorok között, most azonban, miközben szokásos hosszú lépteit babatotyogássá fogta vissza, nem hibázott. Mit tett? A vendégek kíváncsian forogtak, várták, hogy felbukkanjon a menyasszony. Túl hamar ért az oltárhoz, és Tedhez lépett ahelyett, hogy elfoglalta volna a helyét Clharlotte mellett.  22 


Ted fürkészön nézett rá. Meg a homlokára szegezte a tekintetét, hogy ne kelljen belenéznie abba a nyugtalanító, kvarcos tigrisszembe. - Lucy beszélni szeretne veled - suttogta. Ted félrebillentette a fejét, miközben az információt dolgozta fel. Mindenki más kérdéseket tett volna fel, de Ted Beaudine nem. Céltudatos léptekkel, a zavarnak a legkisebb jele nélkül ment végig a folyosón. Az elnök és a first husband egymásra néztek, mikor elhaladt mellettük, majd azonnal utána eredtek. A tömeg felmorajlott. A vőlegény anyja felpattant, majd az apja is. Meg nem hagyhatta, hogy Lucy egyedül szálljon velük szembe, és visszasietett a padsorok között. Félelme minden egyes lépéssel egyre erősödött. Amikor az előcsarnokhoz ért, Lucy fátylának habos tetejét Ted vállán találta, miközben Tracy és a szülei Lucy köré csoportosultak. Az ajtónál két titkosszolgálatos állt teljes riadókészültségben. A vőlegény szülei épp akkor értek oda, amikor Ted elvonszolta Lucyt a kompániától. Karját határozottan megfogva, egy oldalsó kis ajtóhoz vezette. Lucy megfordult, keresett valakit. Meglátta Meget, és még a tüllzuhatag ellenére is egyértelmű volt a könyörgése. Segíts! Meg odarohant, de a békés természetű Ted Beaudine olyan tekintettel nyársalta fel, amitől földbe gyökerezett a lába, olyan pillantással, mely

éppolyan veszélyes volt, mint Meg apjáé szokott lenni a Szuperkopó filmszerepeiben. Lucy megrázta a fejét, Meg pedig megértette, hogy barátnője nem azért esedezett, hogy Tednél közbenjárjon az érdekében. Lucy azt akarta, hogy rendezze el a kinti felfordulást, mintha Megnek halvány fogalma is lett volna róla, hogyan. Mihelyt az ajtó becsukódott a menyasszony és a vőlegény mögött, az Egyesült Államok egykori first husbandje odalépett hozzá. - Mi folyik itt, Meg? Tracy azt mondta, te tudod. Meg a koszorúslány csokrot szorongatta. Miért csak most fedezte fel Lucy magában a lázadót?  23 


- Ööö... Lucy beszélni akart Teddel. - Ez nyilvánvaló. Miről?

Meg előtt megjelent Lucy űzött arca. - Kétségei támadtak. - Kétségei? - Francesca Beaudine rontott elő dühösen őzbarna Chanelben. - Ezért te vagy a felelős. Hallottalak tegnap este. Ez a te műved. - Átvágott a termen az ajtó felé, amely mögött a fia eltűnt, de férje az utolsó pillanatban visszatartotta. - Nyugalom, Francesca - mondta Dallas Beaudine, texasi lassú hanghordozása markáns ellentétben állt felesége pergő brit akcentusával. - Maguknak kell rendezniük a dolgot. A koszonrúslányok és a násznagyok kiözönlöttek a templomból az előcsarnokba. Lucy testvérei egy csomóba gyűltek: az öccse, Andre, Charlotte és Holly, Tracy, aki gyilkos pillantásokat lövelt Meg felé. A pap az elnökhöz lépett, futó párbeszédbe elegyedtek. Aztán a lelkész bólintott és visszatért a templomba, ahol, mint Meg hallotta, elnézést kért a „rövid fennakadás" miatt és megkért mindenkit, hogy maradjon a helyén. A kamaraegyüttes játszani kezdett. Az előcsarnok oldalajtaja zárva maradt. Meg kezdte rosszul érezni magát. Tracy otthagyta a családját és Megre förmedt, rózsabimbó ajkát felháborodottan biggyesztette. - Lucy boldog volt, amíg te meg nem érkeztél. A te hibád! Az apja lépett mellé és tette a vállára kezét, miközben hűvösen méregette Meget. - Nealy elmondta, hogy beszéltetek tegnap este. Mit tudsz? A vőlegény szülei meghallották a kérdést és csatlakoztak hozzájuk. Meg tudta, hogy Lucy számít rá, és ellenállt a kísértésnek, hogy meghátráljon. - Lucy... annyira igyekszik, hogy ne okozzon csalódást azoknak, akiket szeret. - Megnyalta száraz ajkát. - Közben pedig... elfelejt hűnek lenni önmagához. Mat Jorik az újságírás Hagyjuk a rizsát iskolájába járt. - Pontosan mit akarsz mondani? Bökd ki!  24 


Minden szem rátapadt. Meg ujjai a kálacsokorra fonódtak.

Bármennyire is szeretett volna elmenekülni, legalább egy kicsit meg kellett könnyítenie Lucy dolgát azzal, hogy előkészíti a talajt a rá váró nehéz beszélgetéshez. Megint megnyalta a száját. - Lucy nem annyira boldog, mint lennie kéne. Kétségek gyötrik. - Szamárság! - kiáltotta Ted édesanyja. - Nincsenek kétségei. Nem voltak, amíg te elé nem álltál velük. - Ez az első alkalom, hogy bármelyikünk is kétségekről hall jegyezte meg Dallas Beaduine. Megnek egy pillanatra megfordult a fejében, hogy arra hivatkozik, a törvény nem tudása nem mentesít a felelősség alól, de Lucy olyan volt neki, mint egy lánytestvér, akire mindig is vágyott, és ez volt a legkevesebb, amit tehetett érte. - Lucy esetleg rájött, hogy helytelen okból akar hozzámenni Tedhez. Hogy Ted... nem a megfelelő férfi a számára. - Ez ostobaság. - Francesca zöld szeme mérgezett nyilakat lövellt. - Van fogalmad róla, hány nő adna meg mindent azért, hogy Teddy felesége lehessen? - Sokan, biztos vagyok benne. Ted anyja nem békélt meg. - Szombaton együtt reggeliztem Lucyvel, és azt mondta, még soha nem volt ilyen boldog. De ez megváltozott, miután te megérkeztél. Mit mondtál neki? Meg próbálta megkerülni a választ. - Talán nem olyan boldog, mint amilyennek látszik. Lucy nagyon jó színész. - Szakértője vagyok a színészkedőknek - csattant fel Francesca. Lucy nem az. - Tényleg nagyon jó. - Hadd vázoljak egy másik forgatókönyvet. - A vőlegény filigrán édesanyja egy büntetőbíró hatalmával csapott le. - Lehetséges, hogy te, valamilyen oknál fogva, amit csak te ismersz, úgy döntöttél, hpgy tőkét kovácsolsz magadnak egy teljesen normális menyasszonyi lámpalázból?  25 


- Nem. Ez nem így van. - Meg a bronz csokorszalagot csavargatta.

A tenyere izzadni kezdett. - Lucy tudja, mennyire szeretné összeházasítani őket mindenki, ezért meggyőzte magát, hogy működni fog. De valójában nem ezt akarja. - Nem hiszek neked! - Tracy kék szemét könnyek öntötték el. Lucy szereti Tedet. Féltékeny vagy! Ezért csináltad. Tracy mindig gyűlölte, és a rosszindulata fájt Megnek. - Ez nem igaz. - Akkor ismételd el, mit mondtál neki - követelte Tracy. - Hadd hallja mindenki. Az egyik csokorszalag szétfoszlott Meg nyirkos ujjat közt. - Csak emlékeztettem, hogy ne hazudjon magának. - Lucy nem hazudik magának! - kiáltotta Tracy. - Tönkretettél mindent. - Azt akarom, hogy Lucy boldog legyen, mint mindenki. És nem

az. - Ezt egyetlen tegnap délutáni beszélgetésből szűrted le? — kérdezte Ted apja vészjóslóan halk hangon. - Elég jól ismerem. - Mi nem? - kérdezte Mat Jorik hűvösen. Tracy ajka megremegett. - Minden nagyszerű volt, amíg meg nem jelentél. - Nem volt nagyszerű. - Meg érezte, hogy izzadság csorog le a két melle között. - Lucy ezt csak el akarta hitetni veletek. Jorik elnök hosszú, kutató pillantásnak vetette alá Meget, és végül megtörte a csendet. - Meg - mondta halkan. - Mit tettél? Nealy gyengéd rosszallása elárulta, amit Megnek kezdettől fogva tudnia kellett volna. Őt hibáztatják. Talán igazuk is van. Senki más nem tartotta borzalmas ötletnek ezt a házasságot. Miért gondolja, hogy ő, aki bebizonyította, hogy egy nulla, okosabb a többieknél? Elsorvadt az elnök tengerkék szemének erejétől. - Én... nem akartam... Lucy nem...  26 


A csalódottságot látni egy olyan asszony arcán, akit nagyra becsült, rosszabb volt, mint elviselni, hogy a szülei levették róla a kezüket. De legalább hozzá volt szokva. - S-sajnálom. Jorik elnök a fejét rázta. A vőlegény anyja, aki híres volt arról, hogy felfuvalkodott sztárokat semmisített meg televíziós riport műsoraiban, már éppen Meggel készült ugyanezt tenni, amikor félje higgadtabb hangja megállította. - Lehet, hogy túlreagáljuk. Talán épp most simítják el a dolgot. De nem fognak elsimítani semmit. Meg tudta, ahogy Nealy Jorik is. Lucy anyja ismerte annyira a lányát, hogy tisztában legyen vele, nem tenné ki ilyen kellemetlenségnek a családot, ha már nem döntött volna. Egymás után fordítottak hátat Megnek. Mindkét öröm apa és örömanya. Lucy testvérei. A násznagyok és a tanú. Mintha nem létezett volna többé. Előbb a szülei és most ez. Mindenki, aki számított, mindenki, akit szeretett, leírta. Nem volt sírós, de könnyek feszegették a szemhéját, és tudta, hogy el kell menekülnie. Senki nem vette észre, hogy a bejárati ajtó felé araszol. Elfordította a gombot és kisurrant, túl későn ébredve rá, hogy nagy hibát követett el. Vakuk villantak. Televíziós kamerák indultak be. A koszorúslányváratlan megjenése abban a pillanatban, amikor a hűségeskünek kellett volna elhangzania, fejetlenséget teremtett. Az utca túloldalán a széksorok között néhányan felpattantak, hogy lássák, mi ez a zűrzavar. Riporterek nyomakodtak előre. Meg ledobta a csokrát, megfordult és megragadta két kézzel a nehéz vasgombot. Az nem engedett. Persze. Biztonsági zár volt. Csapdába esett. A riporterek rátámadtak, a biztonsági osztagot lökdösve a lépcső aljánál.

Mi történt? Valami baj van? Szerencsétlenség történt? Jorik elnök jól van?  27 


Meg az ajtónak lapult. A kérdések egyre hangosabbak, egyre követelőzőbbek lettek. Hol van a men yasszony és a vőlegény? Vége a szertartásnak? Mondja meg, mi történik! -Nem... nem érzem jól magam, ez minden... A kiáltások elnyelték erőtlen válaszát. Valaki azt üvöltötte: „Pofa be!". Volt dolga Thaiföldön csatákkal, Marokkóban zsebtolvajokkal, mégsem érezte soha magát ennyire elveszettnek. Ismét az ajtó felé fordult, sarkával eltiporva csokrát, de a zár nem engedett. Vagy senki nem vette észre bent kínos helyzetét, vagy odadobták a farkasoknak. A széksorokban ülők már talpon voltak. Kétségbeesetten nézett körül, s meglátott egy szűk lépcsőt, ami a templom körül futó járdához vezetett. Lerohant, közben majdnem elesett. Azok, akik nem kaptak ülőhelyet, a járdán szorongtak a templomkerítés mögött, egyesek babakocsival, mások hűtőtáskákkal. Meg felfogta a szoknyáját és a göröngyös téglaúton a parkoló felé rohant. A biztonsági őrök közül valaki majd csak visszaengedi hátulról a templomba. Szörnyű kilátás, de jobb, mint szembenézni a sajtóval. Mikor az aszfalthoz ért, észrevette, amint az egyik násznagy neki háttal épp kinyitja egy sötétszürke Benz ajtaját. A szertartást nyilvánvalóan lemondták. Ugyanabba a limuzinba nem ülhetett be, mint a többi vendég, hogy visszamenjen a szállodába, így megiramodott a Benz felé. Akkor rántotta fel az ajtót, amikor a motor beindult. - El tudna vinni a szállodába? - Nem. Benézett és Ted Beaudine hideg tekintetével találta szembe magát. Elég volt egyetlen pillantást vetnie makacs állára, hogy tudja, Ted soha nem hinné el neki, hogy semmi köze a történtekhez, különösen azok után, ahogy a próba utáni vacsorán faggatta. Már éppen el akarta mondani, mennyire  28 


sajnálja, hogy szenved, mikor meglátta, hogy Ted egyáltalán nem szenved. Inkább kényelmetlenül érzi magát. Egy robot. Lucynek igaza volt, hogy ejtette. Meg maga köré tekerte a szoknyáját és botladozva hátralépett. - Ö... semmi vész. Ted komótosan hagyta el a parkolót. Se csikorgó kerekek, se bőgő motor. Még integetett is néhány nézelődőnek a járdán. Épp most rúgta

ki az Egyesült Államok egykori elnökének lánya az egész világ szeme láttára, mégis úgy viselkedett, mintha a világon semmi rendkívüli nem történt volna. Meg a legközelebbi biztonsági őrhöz sompolygott, aki végül visszaengedte a templomba, ahol pontosan abban az ellenséges fogadtatásban részesült, amit várt. A templom előtt az elnök szóvivője sietős, részletektől mentes tájékoztatót tartott arról, hogy a szertartás elmarad. A kötelező felkérés után, hogy hagyják tiszteletben a pár magánéletét, visszament a templomba anélkül, hogy kérdéseket fogadott volna. Az ezután következő felfordulásban senki nem vette észre a királykék kórista köntösbe és fehér szaténcipőbe öltözött törékeny alakot, amint kisurran az oldalajtón és eltűnik a szomszédos mellékutcákban.  29 


mma Traveler még soha nem látta Francesca Beaudine-t ilyen zaklatottnak. Lucy Jorik négy napja tűnt el. Beaudine-éknál ültek a pergola alatt az árnyékos udvaron. A rózsák között fészkelő ezüst kristálygömb mellett Francesca még kisebbnek tűnt, mint valójában. Emma még soha nem látta sírni a barátnőjét, amióta ismerte, most azonban elmaszatolódott szempillafesték árulkodott Francesca zöld szeme alatt, gesztenyebarna haja kócos volt, szív alakú arcát fáradt ráncok barázdálták. Bár ötvennégy éves volt, majdnem tizenöt évvel idősebb, mint Emma, mély barátságuk a közös kötelélekben gyökerezett. Mindketten angolok voltak, mindketten híres profi golfozóhoz mentek hozzá és mindketten sokkal jobban szórakoztak egy jó könyv társaságában, mint a golfpálya környékén. De ami a legfontosabb, mindketten szerették Ted Beaudine-t - Francesca heves anyai szeretettel, Emma szilárd kitartással, ami aznap kezdődött, amikor megismerkedtek.

E - Az a szemét Meg Koranda valami borzalmas dolgot mondott Lucynek. Tudom. - Francesca üres tekintettel bámulta a liliomok között röpködő fecskefarkú pillangót. - Bár Lucy dicshimnuszokat zengett róla, nekem már azelőtt kétségeim voltak vele kapcsolatban, hogy találkoztunk. Ha Meg olyan jó barát, miért találkoztunk vele csupán az esküvő előtt egy nappal? Milyen barátnő az, aki nem tud eljönni Lucy leánybúcsújára?  30 


Emma ugyanezen törte a fejét. Hála a Google-nak, ahogy nyilvánosságra került a koszorúslányok listája, azonnal kellemetlen

pletyák kezdtek keringeni Meg Koranda céltalan életvitel éről. Emma ennek ellenére nem volt híve annak, hogy elegendő bizonyíték nélkül ítéletet mondjon valakiről, és nem volt hajlandó részt venni a rémhírteijesztésben. Sajnos ebben az esetben a szóbeszéd igaznak bizonyult. Emma férje, Kenny, aki Ted legjobb barátja volt, nem értette, miért Megre haragszanak a megszökött menyasszony helyett, de Emma igen. A helyiek szerették Lucyt, már amennyire egy kívülállót szeretni tudtak, aki behálózta az ő Tedjüket, és készek voltak elfogadni egészen a próba napján adott vacsoráig, amikor is Lucy a szemük láttára vetkőzött ki magából. Több időt töltött Meg Korandával sutyorogva, mint a saját vőlegényével. Kurtán-furcsán viselkedett a vendégekkel, zavarodott volt és alig mosolyogta el magát még a legviccesebb pohárköszönlőkön is. Francesca papírzsebkendő-labdacsot vett elő fehér halásznadrágja zsebéből, amit egy régi pólóval, olasz szandállal és elmaradhatatlan gyémántjaival viselt. - Túl sok elkényeztetett hollywoodi kölyköt láttam már ahhoz, hogy ne ismeijem fel őket. Az olyan lányoknak, mint Meg Koranda, soha életükben egy napot sem kellett dolgozniuk, és azt hiszik, hogy híres vezetéknevük feljogosítja őket arra, hogy bármit megtegyenek, amit akarnak. Pontosan ezért neveltük Tedet olyannak Dallie-vel, hogy tudja, meg kell dolgoznia, a megélhetéséért. Megtörölte az orrát. - Megmondom, mit gondolok. Szerintem Meg meglátta Teddyt és elhatározta, hogy megszerzi. Bár nem vitás, hogy a nők hajlamosak voltak elveszíteni a józan eszüket, ha meglátták Ted Beaudine-t, Emma szerint még Meg Koranda sem gondolhatta, hogy a legjobb stratégia Ted megkaparintására az esküvőjének a megtorpedózása. De kisebbségben volt a véleményével. Ő arra a nem túl széles körökben vallott teóriára hajlott, hogy Meg azért tette tönkre  31 


Lucy boldogságát, mert féltékeny volt arra, hogy a barátnőjének sikerült valami az életben. Csak azt nem értette, hogy tudott ilyen gyorsan célt émi. - Lucy olyan volt nekem, mint a lányom. - Francesca a kezét tördelte az ölében. - Már nem reméltem, hogy Ted valaha is találkozik olyannal, aki elég különleges lesz a számára. De Lucy tökéletes volt. Mindenki tudta, aki látta őket együtt. Meleg szellő suhogtatta meg a leveleket, amik beárnyékolták a pergolát. - Bárcsak Ted utána menne, de nem fog - folytatta. Megértem, hogy büszke. Isten a tudója, szorult belénk is bőven az apjával. De azt kívánom, bárcsak félre tudná tenni. - Könnycseppek csordultak ki a szeméből. - Látnod kellett volna Teddyt kiskorában. Olyan csendes és komoly volt. Olyan édes. Csodálatos gyerek. A legcsodálatosabb a világon. Emma a maga három gyermekét tartotta a legcsodálatosabbnak a

világon, de nem kekeckedett Francescával, aki szomorúan felnevetett. Tiszta setesuta volt. Alig tudott átmenni a szobán úgy, hogy fel ne bukjon. Hidd el, már nagy gyerek volt, amikor megmutatkozott, hogy tehetsége van a sporthoz. És hála istennek, kinőtte az allergiáját. Kifújta az orrát. - Csúnyácska is volt. Évekbe tellett, hogy kikupálódjon. Viszont okos, okosabb bárkinél, nálam okvetlenül, és soha nem bánt leereszkedően az emberekkel. - Könnyes mosolya összetörte Emma szívét. - Azt vallotta, hogy mindenkitől tud tanulni valamit. Emma örült, hogy Francesca és Dallie hamarosan New Yorkba utaznak. Francesca imádta a kemény munkát, és az új interjúsorozatának felvétele majd eltereli a figyelmét. Amint megérkeznek manhattani házukba, elmerülhetnek a nagyvárosi nyüzsgésben, egészségesebb, mintha itt maradnának Wynette-ben. Francesca felállt a padról és megtörölte az arcát.  32 


- Lucyvel meghallgatásra találtak a Teddyvel kapcsolatos imáim.

Azt gondoltam, végre találkozott egy hozzá méltó nővel. Aki intelligens és becsületes, aki megérti, milyen kiváltságosként felnőni, de nem elkényeztetett. Azt hittem, jellemes. - Megkeményedett az arckifejezése. - Tévedtem, nem igaz? - Mindannyian. A zsebkendő szétfoszlott az ujjai között, és olyan halkan beszélt, hogy Emma alig hallotta. - Olyan kétségbeesetten vágyom unokákra, Emma. Azt álmodom, hogy a karomban tartom őket, beszívom a hajuk illatát. Teddy gyerekei... Emma elég jól ismerte Dallie és Francesca történetét ahhoz, hogy tudja, Francescában nem egy ötvennégy éves nő unokák utáni egyszerű vágya tombol. Dallie és Francesca Ted életének első kilenc éve alatt nem éltek együtt, egészen addig, amíg Dallie tudomást nem szerzett róla, hogy van egy fia. Egy unoka be tudná tölteni ezt az űrt az életükben. Francesca mintha olvasott volna a gondolataiban. - Dallie- nek és nekem nem adatott meg, hogy együtt láthassuk az első lépteket, hallhassuk az első szavakat. - Egyre keserűbbé vált a hangja. - Meg Koranda elvette tőlünk Ted gyermekeit. Meglopta Lucyt és ellopta az unokáinkat. Emma nem bírta elviselni a szomorúságát. Felállt a padról és megölelte. - Még lehetnek unokáid, drágám. Lesz majd másik nő Ted életében. Egy sokkal jobb nő, mint Lucy Jorik. Francesca nem hitt neki. Emma látta. Ebben a pillanatban döntött úgy, hogy nem mondja el a legrosszabbat. Hogy Meg Koranda még a városban van. ••• - Van másik hitelkártyája, Miss Koranda? - kérdezte a gyönyörű szőke recepciós. - Ezt úgy tűnik, letiltották. - Letiltották? - Meg úgy tett, mintha nem értené, mit jelent a szó,

pedig nagyon is tisztában volt vele. Utolsó megmaradt  33 


hitelkártyája eltűnt a Wynette Country Inn recepciós pultjának középső fiókjában egy lágy zsupsszal. A recepciós meg sem próbálta palástolni örömét. Meg első számú közellenséggé vált Wynette-ben, amint az esküvő meghiúsulásában játszott abbéli szerepe, hogy nemzetközi megaláztatásnak tette ki a város szent polgármesterét, mint egy levegőben szaporodó vírus, terjedt szét a kisvárosban, ahol még mindig ott lebzselt a sajtó néhány tagja. Meg Birdie Kittle-lel támadt jelentősen felnagyított összetűzése az esküvő előtti vacsorán olaj volt a tűzre. Ha legalább azonnal elhagyhatta volna Wynette-et, ezt elkerülhette volna, de nem tehette. Lucy családja vasárnap távozott Wynette-ből, huszonnégy órával Lucy szökése után. Meg azt hitte, még maradnak, abban reménykedve, hogy Lucy visszatér, de az elnök kötelezettséget vállalt, hogy részt vesz az Egészségügyi Világszervezet barcelonai világtalálkozóján Lucy apjával, aki orvosújságírók nemzetközi csoportját látja majd vendégül. Megvolt az egyetlen, aki beszélt Lucyvel a szökése óta. Szombaton késő este kapta a hívást, körülbelül akkor, amikor a menyasszonynak és a vőlegénynek a mézesheteikre kellett volna indulniuk az esküvőről. A vonal rossz volt, alig ismerte meg Lucy hangját, mely erőtlennek és bizonytalannak tűnt. - Meg, én vagyok. - Luce? Jól vagy? Lucy elfojtott, hisztérikusba csapó nevetést hallatott. - Attól függ. Ismered a vad énemet, amiről mindig beszéltél. Azt hiszem, megtaláltam. - Ó, kicsim... - Én... én gyáva vagyok, Meg. Nem tudok a családom elé állni. - Szeretnek, Luce. Meg fogják érteni. - Mondd meg nekik, hogy sajnálom. - Elcsuklott a hangja. Mondd meg nekik, hogy szeretem őket és tudom, mekkora  34 


felfordulást okoztam és vissza fogok jönni, elrendezem, csak... nem most. Még képtelen vagyok rá. -Rendben. Megmondom. De... Lucy bontotta a vonalat, mielőtt Meg bármit is mondhatott volna. Meg megacélozta magát és beszámolt Lucy szüleinek a telefonhívásról. - Szabad akaratából cselekszik - mondta az elnök, talán egykori saját lázadó szökésére emlékezve. - Egyelőre nem tehetünk mást, mint hogy annyi időt adunk neki, amennyire szüksége van. - Megígértette Meggel, hogy pár napig még Wynette-ben marad, hátha Lucy visszajön. - Ez a legkevesebb, amit megtehetsz, azok után, hogy te okoztad ezt a kalamajkát. - Meget túl nagy súllyal nyomta a bűntudat ahhoz, hogy tiltakozzon. Sajnos mind az elnök, mind a férje elmulasztotta fedezni

meghosszabbodott tartózkodásának költségeit a szállodában. - Ez különös - mondta a recepciósnak. Természetes szépségén túl a recepciós szőkített haja, tökéletes sminkje, vakítóan fehér foga, karkötőinek és gyűrűinek gyűjteménye olyasvalaki benyomását keltette, aki sokkal több időt és pénzt áldoz a külsejére, mint Meg. Sajnos nincs nálam másik kártya. írok egy csekket. - Kizárt dolog, mivel három hónappal ezelőtt lenullázta a folyószámláját és azóta féltve őrzött utolsó hitelkártyájából élt. A pénztárcájában kutatott. - Ó, nem. Elfelejtettem berakni a csekkfüzetemet. - Nem probléma. Van egy bankautomata a sarkon. - Remek. - Meg megragadta a bőröndjét. - Ezt út közben bedobom a kocsiba. A recepciós kivágtatott a pult mögül és elmarta a bőröndöt. - Ez itt várja, amíg visszajön. Meg a leglesújtóbb pillantását vetette a recepciósra, és olyan szavakat mondott ki, amikről soha nem hitte, hogy el fogják hagyni a száját. - Tudja, ki vagyok én? - Ó, igen. Mindenki tudja. De megvannak az előírásaink.  35 


- Rendben. - Meg fogta a táskáját, az anyja levetett Pradáját, és

peckesen kivonult az előcsarnokból. Mire a parkolóba ért, hideg verítékben úszott. Benzinfaló tizenötéves Buick Centuryje, mint egy rozsdás bibircsók állt egy csillogó új Lexus és egy Cadillac CTS között. A tragacsban a többszöri porszívózás ellenére is még mindig cigaretta, izzadtság, gyorsétel és tőzegláp szaga terjengett. Le tekerte az ablakot, hogy friss levegőt engedjen be. Izzadtságréteg gyöngyözött géztopja alatt, amihez farmert, kovácsolt ezüst fülbevalót viselt, amit Laoszban talált csőbilincsekből készített, továbbá egy ódivatú, harang formájú, gesztenyebarna nemezkalapot, amit kedvenc Los Angeles-i használtruhaüzlete Ginger Rogers birtokáról származóként reklámozott. A kormányra hajtotta a homlokát, de akárhogy törte a fejét, nem látott kiutat. Kivette a mobilját a táskájából és azt tette, amit megfogadott, hogy soha nem fog. Felhívta a testvérét, Dylant. Bár Dylan három évvel fiatalabb volt, máris nagyon sikeres pénzügyi agymen. Meg gondolatai hajlamosak voltak elkalandozni, amikor öccse arról beszélt, mit csinál, de azt tudta, hogy irgalmatlanul jól. Mivel a testvére nem volt hajlandó megadni a munkahelyi számát, a mobilját tárcsázta. - Helló, Dylan, azonnal hívj vissza. Vészhelyzet van. Most rögtön vissza kell hívnod. Clayt, Dylan ikertestvérét felesleges volt próbálnia. Clay még mindig éhező színész volt, aki alig tudta fizetni az albérletét, bár ez nem lesz így sokáig, ugyanis rendelkezett a Yale dráma szakán szerzett diplomával, off-Broadway-sikerekkel egyre növekvő számban és a Koranda vezetéknévvel erősített tehetséggel. Meggel ellentétben egyik öccse sem fogadott el semmit a szüleitől, amióta elvégezték az egyetemet. Felkapta a telefont, ahogy megcsörrent.

- Csak azért hívlak vissza - mondta Dylan -, mert fúrja az

oldalamat a kíváncsiság.é Miért lépett meg Lucy az esküvő 36 


jéről? A titkárnőm azt mondta, egy internetes pletykaoldal szerint te beszélted le a házasságról. Mi folyik ott? - Semmi jó. Dyl. Kölcsönre van szükségem. - Anya megmondta. A válaszom nem. - Dyl, nem viccelek. Benne vagyok a pácban. Elvették a hitelkártyámat és... - Nőjj fel, Meg. Harmincéves vagy. Vagy elmerülsz, vagy úszol. - Tudom. Meg fogok változni. Csak... - Bármibe is keveredtél, neked kell kimásznod belőle. Sokkal okosabb vagy, mint hinnéd. Bízom benned, mégha te nem is. - Ezt nagyra értékelem, de nekem most van szükségem segítségre. Komolyan. Segítened kell. - Jézusom, Meg. Semmi büszkeség nincs benned? - Ez szemét dolog volt. - Akkor ne kényszeríts rá. Képes vagy irányítani a saját életedet. Keress munkát! Ugye tudod, mi az? - Dyl... - A nővérem vagy és szeretlek, és mert szeretlek, most leteszem. Meg a néma telefont bámulta, dühös volt, de cseppet sem meglepett a családi összeesküvés e fényes bizonyítékán. A szülei Kínába utaztak és a napnál világosabban közölték vele, hogy többször nem mentik meg. Belinda, az ő idegesítően kellemetlen nagyanyja sem működött jótékonysági intézményként. Kényszerítette Meget, hogy színi leckéket vegyen vagy valami hasonlóan alattomos dolgot csináljon. Ami a nagybátyját, Michelt illette... Amikor utoljára meglátogatták, csípős előadást tartott neki a személyes felelősségről. Mivel Lucy szökésben volt, maradt a három barátnője, valamennyien dúsgazdagok és bármelyikük hajlandó arra, hogy kölcsönadjon neki.  37 


Vagy nem? Georgie, April és Sasha, mindannyian független és kiszámíthatatlan nők voltak, akik évek óta szajkózták Megnek, hogy hagyja abba a ténfergést és kötelezze el magát valami mellett. De ha elmagyarázza, milyen kétségbeesett helyzetben van... Semmi büszkeség nincs benned? Tényleg újabb bizonyítékkal akar szolgálni talpraesett barátainak arról, mennyire élhetetlen? Másrészről mi más választása volna? Alig van száz dollár a pénztárcájában, nincs hitelkártyája, üres a bankszámlája, a tankja félig, a kocsija bármelyik pillanatban bekrepálhat. Dylannek igaza van. Bármennyire is utálja, munkát kell keresnie... és gyorsan. Átgondolta a dolgot. Mint a város fekete báránya, itt soha nem találna munkát, de San Antonio és Austin is alig két órányira vannak, többékevésbé elérhető távolságra fél tank benzinnel. Valamelyik városban

csak talál munkát. Ez azt jelenti, hogy fizetés nélkül meg kell lógnia, amit soha életében nem csinált, de nincs más lehetősége. Tenyere izzadt a kormány keréken, miközben lassan kihajtott a parkolóból. A kilukadt kipufogó bömbölése vágyat ébresztett benne hibrid Nissan Ultimája iránt, amiről le kellett mondania, mikor apja befagyasztotta az apanázsát. Minden vagyona a ruhája volt, amit viselt és a táskája tartalma. Dühítette, hogy ott kellett hagynia a bőröndjét, mivel azonban három éjszaka költségével tartozott a Wynette Countiy Inn- nek, ami jóval négyszáz dollár fölé rúgott, nem sok mindent tehetett. Kamatostól visszafizeti nekik, mihelyt talált munkát. Hogy milyet, fogalma sem volt. Valami átmenetit és remélhetőleg jól fizetőt, amíg ki nem találja, mit kezdjen az életével. Egy babakocsit tologató nő megállt megbámulni az olajos füstöt okádó, barna Buickot. Bőgő kipufogóval megspékelve aligha számított ideális menekülő járműnek, és Meg megpróbált lejjebb csúszni az ülésen. A városperem felé haladtában elhagyta a bírósági épületet és az elkerített könyvtárt.  38 


Végre megpillantotta városhatárt jelző táblát. Búcsúzik öntől Wynette, Texas Theodore Beaudine polgármester A templom parkolójában történt borzalmas találkozás óta nem látta Tedet, és most már nem is fogja. Bármibe lefogadott volna, hogy már sorban állnak a nők az egész országban, hogy átvegyék Lucy helyét. Sziréna vijjogott fel a háta mögött. A visszapillantóra kapta a tekintetét és egy rendőrautó villogó piros lámpáját pillantotta meg. Megszorította a kormányt. Lehúzódott a padkára, s imádkozott, hogy a hangos kipufogó miatt állítsák meg, és átkozta magát, amiért nem csináltatta meg, mielőtt elhagyta Los Angelest. Félelem öntötte el a gyomrát, miközben várta, hogy a két rendőrtiszt ellenőrizze a rendszámát. Végül a kormány mögött ülő kiszállt és elindult felé, sörhasa rálógott a nadrágszíjára. Pirospozsgás bőre, nagy orra és drótszőrű haja volt, mely kikandikált a sapka alól. Letekerte az ablakot és mosolyt tapasztott az ajkára. - Helló, biztos úr. Kérlek, istenem, add, hogy a kipufogó miatt állítsanak meg és nem azért, mert nem fizettem ki a számlát. Átnyújtotta a jogosítványát és a forgalmi engedélyét, mielőtt a rendőr elkérte volna. - Valami baj van? A férfi a jogosítványát tanulmányozta, majd szemügyre vette nemezkalapját. Megnek megfordult a fejében, hogy megemlíti, egykor Ginger Rogers viselte, de a rendőr nem tűnt a régi filmek rajongójának. - Bejelentést kaptunk, aszszonyom, hogy fizetés nélkül távozott a szállodából. Meg gyomra megremegett. - Én? Ez nevetséges. - A szeme sarkából mozgást látott a tükörben, a rendőr társa ugyanis úgy döntött, csatlakozik a társasághoz. Csak hogy a társa egyenruha helyett farmert és fekete pólót viselt. És a társa...  39 


Meg belebámult a tükörbe. Nem! Cipő csikorgott a kavicson. Árnyék vetődött a kocsi oldalára. Meg felemelte a tekintetét és azon kapta magát, hogy Ted Beaudine érzéketlen borostyán szemébe néz. - Helló, Meg.  40 


ed! - Meg próbált úgy tenni, mintha nem kívánta volna a háta közepére. - Felcsaptál rendőrnek? - Járőrszolgálatot teljesítek. - Ted felkönyökölt a kocsitetőre. Miközben Meg külsejét tanulmányozta, Megnek az az érzése támadt, hogy neki sem tetszik a kalapja, sem egyéb más rajta - Hirtelen változott a

terv az elkövetkezendő két hétre.

T

- Á.

- Szóval, hallom, fizetés nélkül távoztál a szállodából. - Én? Nem. Ez félreértés. Én nem... csak kocsikázom. Gyönyörű nap van. Meglógni? Nem. Ott a bőröndöm. Hogy lógnék meg? - Szerintem úgy, hogy beültél a kocsiba és elhajtottál - mondta Ted, mintha ő lenne a zsaru. - Hová indultál? - Sehová. Kirándulni. Szeretem bejárni a környéket, ha új helyen vagyok. - Jobb lenne, ha előbb kifizetnéd a számládat és csak utána kirándulnál. - Teljesen igazad van. Erre nem is gondoltam. Azonnal elintézem. Csak hogy nem tudja. Egy teherautó húzott el mellettük a város felé, és újabb izzadtságcsepp

csurgott le Meg mellei között. Kénytelen volt valakinek a kegyelmére bíznia magát, és nem tartott sokáig választania. - Beszélhetnék önnel négyszemközt, biztos úr?  41 


Ted vállat vont és a kocsi végébe ment. A rendőr a mellkasát vakarta. Meg az alsó ajkába harapott és lehalkította a hangját. - Nézze, a helyzet az... Elkövettem egy ostoba hibát. Annyit utazgattam, hogy a leveleim nem értek utól és emiatt gondok lettek a hitelkártyámmal. Meg fogom kérni a szállodát, hogy küldjék ki a számlát. Nem hiszem, hogy ez problémát okozna. - Elpirult a szégyentől és annyira elszorult a torka, hogy alig bírta kipréselni a szavakat. - Biztos vagyok benne, hogy tudja, kik a szüleim. - Igen, asszonyom, tudom. - A rendőr felemelte a fejét, mely rövid, zömök nyakán ült. - Úgy tűnik, van egy csövesünk, Ted. Egy csöves! Meg kipattant a kocsiból. - Várjunk egy kicsit! Én nem...

- Maradjon, ahol van, asszonyom. - A rendőr a pisztolytáskájához

kapott. Ted feltette a lábát a hátsó lökhárítóra és érdeklődéssel figyelte a jelenetet. Meg rátámadt. - Attól, hogy megkérem a szállodát, küldjék ki a számlát, még nem vagyok csöves! - Hallotta, mit mondtam, asszonyom? - üvöltötte a rendőr. - Vissza a kocsiba! Mielőtt megmozdulhatott volna, Ted ismét felé közeledett. - Nem működik együtt, Sheldon? Azt hiszem, le kell tartóztatnod. - Letartóztatni? Ted kissé zord képet vágott, ami Meget szadista hajlamokra engedte következtetni. Visszaugrott a kocsiba. Ted félrehúzódott. - Mit mondasz, Sheldon, visszakísérjük Miss Korandát a szállodába, hogy rendezhesse, amit elfelejtett? - Hogyne. - Surly rendőrtiszt előre mutatott az úton. - Forduljon meg azon a behajtón, asszonyom. Közvetlenül maga mögött leszünk. Tíz perc múlva Meg ismét a Wynette Countiy Inn recepciós pultja felé közeledett, csak ezúttal ott volt mellette Ted  42 


Beaudine, míg Surly rendőrtiszt az ajtó mellett állt és a hajtókájába tűzött mikrofonjába beszélt. A gyönyörű szőke recepciós azonnal vigyázállásba kapta magát, ahogy észrevette Tedet. Ajka széles mosolyra húzódott. Még a haja is mintha megdúsult volna. Ugyanakkor aggodalmasan ráncolta a homlokát. Helló, Ted. Hogy vagy? - Jól, Kayla. És te? - Tednek megvolt az a szokása, hogy leengedte az állát, amikor mosolygott. Akkor is, ha Lucyre. Meg látta a főpróba utáni vacsorán. Nem nagyon, alig pár centire, csak annyira, hogy mosolya a tisztességes szándékok és becsületes élet mintaképe legyen. Most ugyanazt a mosolyát, amit Lucyre vetett, kínálta a Wynette Inn recepciósának. Ennyit az összetört szívről. - Nem panaszkodom - mondta Kayla. - Mindannyian imádkoztunk érted. Távolról sem látszott úgy, mintha imádkozni kéne érte, de Ted bólintott. - Nagyra értékelem. Kayla úgy emelte a fejét, hogy fényes szőke haja a vállára hulljon. Vacsorázz velem és apával a klubban hétvégén. Tudod, mennyire jól kijötettetek mindig. - Talán. Fecsegtek pár percig apáról, az időjárásról és Ted polgármesteri kötelességeiről. Kayla kijátszott minden adut, dobálta a haját, rezegtette a szempilláját, Tyra Banks-szemeket meresztett, gyakorlatilag bedobta magát. - Arról a telefonhívásról beszélgettünk, amit tegnap kaptál. Mindannyian biztosra vettük, hogy Spencer Skipjack megfeledkezett rólunk. Alig tudjuk elhinni, hogy Wynette ismét esélyes. De én mindig

mondtam, hogy neked sikerülni fog. - Köszönöm a bizalmat, de még messze vagyunk a megvalósulástól. Ne felejtsd el, hogy múlt péntekig Spence-nek San Antone-ra fájt a foga. Ha van valaki, aki meg tudja győzni, hogy gondolja meg  43 


magát és Wynette-ben építkezzen, az te vagy. Szükségünk van új munkahelyekre. - Én ne tudnám? Meg reményei, hogy tovább folytatják a beszélgetést, kérészéletűnek bizonyultak, mikor Ted felé fordult. - Hallom, Miss Koranda tartozik nektek. Úgy tűnik, rendezni szeretné. - Remélem, tudja. A recepciós nem úgy tűnt, mintha bármi ilyesmit remélt volna, és a pánik vörös foltja kúszott Meg arcáról a mellkasára. Megnyalta száraz ajkát. - Talán... beszélhetnék az igazgatóval? Ted habozni látszott. - Nem hinném, hogy ez jó ötlet. - Muszáj - mondta Kayla. - Én csak helyettesítek. Nem az én hatásköröm. Ted mosolygott. - Az ördögbe is! Hadd legyen jó napunk. Surly rendőrtiszt szólalt meg az ajtónál. - Baleset történt a Cemeteiy Roadon, Ted. Elboldogulsz egyedül? - Persze, Sheldon. Megsérült valaki? - Nem hiszem. - Bólintott Meg felé. - Kísérd be az őrsre, ha végeztél. - Meglesz. Kísérje be az őrsre? Tényleg le akarják tartóztatni? A zsaru elment, Ted pedig a pultnak támaszkodott, kényelmesen, mint egy kiskirály. Meg a táskáját szorongatta. - Hogy érted azt, hogy nem jó ötlet beszélni az igazgatóval? Ted körülnézett a kicsi, otthonos előcsarnokban, és elégedett volt azzal, amit látott. - Csak azt, hogy nem tartozik a rajongóid közé. - De soha nem is láttam. - Ó, dehogynem. És ahogy hallottam, nem sikerült fényesen a találkozó. Úgy hírlik, nem tetszik neki a hozzáállásod Wynette-hez... és hozzám.  44 


A recepciós pult mögött kinyílt az ajtó és egy répavörös hajú, türkizkék kötött kosztümöt viselő nő lépett ki rajta. Birdie Kittié. - Üdv, Birdie - mondta Ted, miközben a szállodatulajdonos feléjük tartott. Rövid, tűzvörös haja lángolt a bézs falak semleges hátterében. Jól nézel ki. - Ó, Ted... - Birdie úgy festett, menten elsírja magát. - Annyira

sajnálom az esküvőt. Nem is tudom, mit mondjak. A legtöbb férfit sértette volna ez a rengeteg sajnálkozás, de Ted a legkevésbé sem látszott még csak zavartnak sem. - Előfordul. Köszönöm, hogy aggódtál. - Meg felé intett. - Sheldon az országúton állította meg Miss Korandát, hogy úgy mondjam, menekülés közben a tett helyszínéről. De baleset történt a Cemetery Roadon, ezért engem kért meg, hogy rendezzem az ügyet. Úgy tudja, senki nem sérült meg. - Túl sok baleset történik ott. Emlékszel Jinny Morris lányára? Le kéne vágnunk azt a kanyart. - Az jó lenne, de te is ugyanolyan jól tudod, mint bárki más, hogy áll a költségvetés. - Ha sikerül idehozatnod a golfkomplexumot, fellendülnek a dolgok. Annyira izgulok, hogy el sem tudom mondani. A vendégek, akik majd idejönnek játszani, versengeni fognak a szobákért, megnövelik a szálloda forgalmát. Ráadásul végre megnyithatom a teázót és a könyvesboltot a szomszédban, ahogy mindig is szerettem volna. Azt hiszem, úgy fogom elnevezni, Kortyolj a tudásból. - Jól hangzik. De a golfpálya tárgyalásai még messze vannak a sikeres befejezéstől. - Meg fog valósulni, Ted. Te gondoskodsz róla. Nagyon nagy szükségünk van azokra a munkahelyekre. Ted bólintott, mintha teljes mértékben bízott volna benne, hogy képes nekik új világot teremteni.  45 


Birdie végül Megre emelte karvalyszemét. Szemhéján árnyalatnyi hamvas rézszínű festék volt, és még barátságtalanabbnak tűnt, mint a mosdóbeli összeszólalkozásukkor. - Hallom, nem volt időd rendezni a számládat, mielőtt elmentél. - Előjött a pult mögül. - Lehet, hogy Los Angelesben a szállodák megengedik, hogy a vendégek ingyen lakjanak náluk, de mi itt Wynette-ben nem vagyunk ilyen bőkezűek. - Félreértés történt - mondta Meg. - Ostoba, tényleg. Azt hittem, hogy, hm, Jorikék rendezik. Úgy értem, gondoltam...én... - Csak még szerencsétlenebbnek állította be magát. Birdie karba tette a kezét. - Szándékában áll kifizetni a számlát, Miss Koranda? Meg emlékeztette magát, hogy a mai nap után soha többé nem kell látnia Ted Beaudine-t. - Nem tudtam nem észrevenni, milyen remekül öltözik. Van egy pár elképesztő fülbevaló a bőröndömben a Sungdinasztiától. Egyedülálló a maga nemében. Sanghajban vettem. Sokkal többet ér négyszáz dollárnál. - Legalábbis, ha azt a megoldást választja, hogy hisz a riksahúzónak. Azt választotta. - Mit szólna egy cseréhez? - Nem szokásom mások levetett holmijaiban járni. Azt hiszem, ez olyan Los Angeles-i módi. Ginger Rogers kalapjával az élen. Meg újra próbálkozott. - A fülbevaló nem levetett holmi. Értékes antik darab.

- Ki tudja fizetni a számlát, Miss Koranda, vagy sem?

Meg igyekezett előállni a felelettel, de nem tudott. - Azt hiszem, ebben benne van a válasz. - Ted a telefonra mutatott a pulton. - Van valaki, akit felhívhatsz? Tényleg utálnám, ha át kellene, hogy vezesselek az utcán. Meg egy percig sem hitt neki. Ted semmit nem szeretett volna jobban, mintha maga varrhatja be. Talán önként jelentkezett volna még a motozásra is. Hajolj le, Miss Koranda! Meg megborzongott, Ted pedig azzal a renyhe mosolyával  46 


mosolygott, mintha olvasott volna a gondolataiban. Birdie a lelkesedés első jelét mutatta. - Van egy ötletem. Boldogan beszélnék apáddal az érdekedben. Elmagyaráznám neki a helyzetet. Fogadni mernék. - Sajnos apám pillanatnyilag nem elérhető. - Talán Miss Koranda ledolgozhatná - mondta Ted. - Nem jól tudom, hogy nincs elég szobalányotok? - Szobalány? - kérdezte Birdie. - Ó, túl művelt ahhoz, hogy szobákat takarítson. Meg nagyot nyelt. - Én... szívesen segítek. - Inkább gondold meg - javasolta Ted. - Mit fizetsz, Birdie? Hét-hét ötvenet óránként? Beleszámítva Sam bácsi jussát, és feltételezve, hogy teljes munkaidőben dolgozik, ez jó pár hét munkát jelent. Kétlem, hogy Miss Koranda bírja ilyen sokáig a fürdőszobák takarítását. - Neked fogalmad sincs, mit bír Miss Koranda - felelte Meg, és igyekezett sokkal keményebbnek látszani, mint amilyennek érezte magát. - Hajtottam marhacsordát Ausztráliában és részt vettem az Annapuma-túrán Nepálban. - Csak tizenöt kilométeren, de akkor is... Birdie felvonta ceruzával rajzolt szemöldökét és olyan pillantást váltottak Teddel, amit úgy tűnt, mindketten jól értenek. - Nos... valóban szükségem van szobalányra - mondta Birdie. - De ha azt hiszed, hogy letudhatod a tartozásodat henyéléssel, kellemetlen meglepetésben lesz részed. - Egyáltalán nem hiszem. - Akkor jó. Végezd el a munkád és nem teszek feljelentést. De ha megpróbálsz meglógni, a Wynette-i városi börtönben találod magad. - Tisztességes ajánlat - mondta Ted. - Bárcsak minden vitás kérdés ilyen békésen megoldódna. Jobb lenne a világ, nem igaz?  47 


- De még mennyire - mondta Birdie. Visszafordult Meghez, és a

pult mögötti ajtóra mutatott. - Eviszlek Arlis Hooverhez, a szobaasszonyhoz. Neki fogsz dolgozni. - Arlis Hoover? A fenébe, ez eszembe sem jutott. - Már akkor is itt volt, amikor átvettem a szállodát - felelte Birdie. - Hogy feledkezhettél meg róla?

- Nem tudom. - Ted elővett egy kulcscsomót a farmernadrágja

zsebéből. - Azt hiszem, azon kevesek egyike, akiket megpróbálok kitörölni az emlékezetemből. - Nekem mondod? - mormolta Birdie. S ezekkel a vészjósló szavakkal kivezette Meget az előcsarnokból, be a vendéglátóipar gyomrába.  48 


mma Traveler szerette a krémszínű, mészkőből épült farmházat, amin férjével és három gyermekükkel osztoztak. A zöldellő tölgyek mögötti legelőn elégedetten legeltek a lovak, a frissen festett fehér kerítésre telepedve egy poszáta rikoltozott. A gyümölcsösben hamarosan

megérnek az első barackok a leszedésre.

E

A

medence köré gyűlt Wynette-i Városi Könyvtár Újjáépítési Bizottságának csak egy tagja hiányzott a rendes szombat délutáni gyűlésről. Kenny bevitte a gyerekeket a városba, hogy a bizottság zavartalanul végezhesse a dolgát, bár Emma hosszú évek tapasztalatából tudta, hogy addig, amíg minden bizottsági tag, akiknek életkora harminckeltőtől az ő aggastyán negyvenéig terjedt, el nem mondta, ami a begyében volt, semmilyen munkavégzés nem folyhatott. - Éveken át spóroltam, hogy Haley egyetemre mehessen, most meg nem akar. - Birdie Kittle új Tommy Bahama úszódresszének hasát elrejtő átlós fodrait rángatta. A lánya pár hete érettségizett kitűnőre a Wynette-i

Középiskolában. Birdie nem tudott belenyugodni, hogy Haley konokul kitartott elhatározása mellett, hogy ősszel a texasi helyett a megyei közösségi egyetemen kezdje meg a tanulmányait, ahogy közelgő negyvenedik születésnapjába se. - Azt reméltem, te a lelkére tudsz beszélni, Lady Emma. Mint a rég elhunyt ötödik Woodboume gróf egyetlen gyermeke, Emma jogosult volt a „lady” rangra, de soha nem  49 


használta. Ez azonban nem riasztotta vissza Wynette teljes lakosságát leszámítva Emma gyermekeit és Francescát - attól, hogy „lady"-nek szólítsák, bárhogy könyörgött is nekik Emma, hogy ne tegyék. Még a saját férje is beállt a sorba. Kivéve az ágyban persze, mely esetben... Emma igyekezett nem belemerülni egy korhatáros merengésbe. Egykori tanárként, az iskolaszék régi tagjaként, a város kulturális igazgatójaként és a Wynette-i Városi Könyvtár Baráti körének elnökeként hozzá volt szokva, hogy a szülők segítségért fordulnak hozzá a gyermekeikkel kapcsolatban. - Haley okos lány, Birdie. Bízz

benne. - Nem tudom, kitől örökölte az eszét, mert hogy nem az exférjemtől és tőlem, az biztos. - Birdie elpusztított egy szelet citromos tortát, amit Patrick, Travelerék régi házvezetője kínált a csapatnak. Shelby Traveler, Emma barátja, egyszersmind harminchét évével rendkívül fiatal anyósa lelógó karimájú szalmakalapot csúsztatott volt diáklányos szőke bubifrizurájára. - Nézd a jó oldalát. Otthon akar maradni. Én alig vártam, hogy megszabaduljak anyámtól. - Ennek semmi köze hozzám. - Birdie lesöpörte fürdőruhájáról a morzsákat. - Ha Kyle Bascom a Texasi Egyetemre menne a megyei közösségi helyett, Haley azonnal csomagolna Austinba. Pedig a srác azt sem tudja, hogy létezik. Nem bírom elviselni a gondolatot, hogy egy újabb Kittie nő mondjon le a jövőjéről egy férfi kedvéért. Próbáltam rávenni Tedet, hogy beszéljen vele. Tudjátok, Haley mennyire tiszteli, de Ted azt válaszolta, Haley elég idős ahhoz, hogy maga hozza meg a döntéseit, ami nem így van. Felnéztek, amikor Kayla Garvin fordult be a ház sarkán nagy sebbellobbal, kétrészes bikinijéből gazdagon fitogtatva az implantátumot, amit apja vásárolt neki pár éve abban a reményben, hogy vele becsalogathatja Tedet a Ganin családba. - Bocs, hogy késtem. Új áru érkezett a boltba. - Fintorgott,  50 


jelezve iszonyatát a használtruhaüzlet iránt, amit részmunkaidőben vezetett, hogy lefoglalja magát, de felragyogott az arca, mikor meglátta, hogy Torie nincs ott. Bár Torie jó barátja volt, Kayla nem szerette, ha más is van a társaságban, akinek legalább olyan jó teste van, mint neki, különösen fürdőruhában. Kayla ma divatos kócos konytba tornyozta szőke haját a feje búbjára, és egy fehér csipkeszarongot kötött mélyen a csípőjére. Mint mindig, most is teljes sminkben és új pavé gyémánt nyakláncában jelent meg. Letelepedett a nyugágyra Emma mellé. - Esküszöm, ha még valaki megpróbál egy öreg- asszonyos karácsonyi kardigánt elzálogosítani, bezárom azt a turkálót és elmegyek hozzád dolgozni, Birdie. - Még egyszer kösz a múlt heti segítséget. Maiy Alice másodjára jelent beteget ebben a hónapban. - Birdie behúzta szeplős lábát a napról. - Noha jól jön a reklám, nem bánom, hogy a sajtó elhagyta a várost. Mint egy csapat varjú, mindenbe beleütötték az orrukat és tréfát űztek a városunkból. Ted sehová nem tudott menni úgy, hogy ne kövessék. Kayla kedvenc MAC ajakfényéért nyúlt. - Én köszönöm, hogy segíthettem aznap. Bárcsak mindannyian ott lettetek volna, amikor Miss Hollywood négykézlábra ereszkedett, hogy kifizesse a számláját. „Tudja, ki vagyok én?", kérdezte, mintha meg kellett volna hajolnom előtte. - Kayla végighúzta száján a pálcát. - Nála önteltebb emberrel még soha nem találkoztam. - Zoey Daniels konzervatív egyrészes, a bőrénél pár árnyalattal sötétebb,

mogyoróbama fürdőruhát viselt. Abban a hitben, hogy az afroamerikai nőknek éppúgy őrizkedniük kell a nap káros sugaraitól mint fehér bőrű társainak, az egyik csíkos napernyő alatt ült. Harminckét évükkel Zoey és Kayla voltak a csapat legfiatalabb tagjai. Különbözőségük ellenére: egyikük divatmajom szőke szépség, másikuk a Sybil Chandler Általános iskola  51 


igyekvő igazgatója, gyermekkoruk óta a legjobb barátok. Zoey alig százötvenhárom centi, karcsú, rövid, természetes színű hajú, hatalmas aranybarna szemű, egyre látványosabban meggyötört az osztálylétszám emelkedésével és a költségvetés kurtításával. Tarka, gumis karkötőt húzogatott, amire mintha kiszáradt gyurmagöröngyöket fűztek volna. - Már ha csak meglátom azt a lányt, depressziós leszek. Alig várom, hogy elhagyja a várost. Szegény Ted. Shelby Traveler naptejet kent a lábára. - Ted olyan bátran viselte az eseményeket. Nekem a szívem szakadt volna meg. Ted mindannyiuknak fontos volt. Birdie imádta, Shelbyvel összejártak, amióta Shelby hozzáment Kenny apjához, Warrenhez. Kayla és Zoey mindketten szerelmesek voltak belé, mely komoly próba elé állította barátságukat. Kayla ma már úgy jellemezte, hogy az volt élete legszebb hat hónapja. Zoey sóhajtozott és elszontyolodott, ezért nem beszéltek róla. - Talán a féltékenység hajtotta. - Zoey felemelte a Társadalomtudományok az általános iskolában egy példányát, ami kiesett az aktatáskájából, és visszatette. - Vagy nem akarta, hogy a Lucyé legyen, vagy első pillantásra eldöntötte, hogy kell neki. - Mindannyian ismerünk olyan nőket, akik Ted megszállottjai lettek. - Shelby nem nézett sem Kaylára, sem Zoeyra, de nem is kellett. - Nagyon szeretném tudni, mivel győzte meg Lucyt, hogy lefújja az esküvőt. Kayla a nyakláncát babrálta. - Tudjátok, milyen Ted. Mindenkihez kedves. Csak Miss Híresek-a-szüleimhez nem. - Kayla megborzongott. - Ki gondolta volna, hogy Ted Beaudine-nak sötét oldala is van. - Ettől csak még szexisebb. - Zoey ismét felsóhajtott szívszaggatóan. Birdie önelégülten vigyorgott. - Jake Koranda lánya suvickolja a retyóimat...  52 


Emma feltette széles karimájú kalapját, egy hetyke kis szalmát. Felfoghatatlan számomra, miért nem segítenek neki a szülei. - Kitagadták - jelentette ki Kayla kerek perec. - És nem nehéz kitalálni, miért. Meg Koránda drogozik. - Ezt nem tudjuk biztosan - mondta Zoey. - Te mindenkiről a legjobbat feltételezed - vágott vissza Kayla. - De világos, mint a nap. Fogadni mernék, hogy a családja úgy döntött,

elegük van. Az ilyen pletykát gyűlölte Emma a legjobban. - Jobb lenne, ha nem kezdenénk el olyasmit terjeszteni, amit nem tudunk bizonyítani mondta, pedig tudta, hogy csak a száját koptatja. Kayla megigazította a bikini felsőjét. - Vigyázz, hogy a kasszád zárva legyen, Birdie. A drogosok kilopják az ember szemét. - Nem aggódom - felelte Birdie elégedetten. - Arlis Hoover rajta tartja a szemét. Shelby keresztet vetett, és mindannyian nevettek. - Talán szerencséd lesz, és Arlis munkát vállal az új golfparadicsomban. Emma viccnek szánta, de csend telepedett a társaságra, mikor mindenki azon kezdett el tűnődni, hogyan fogja megváltoztatni az életét a tervezett golfparadicsom és szállodaegyüttes. Birdie megnyithatja a könyvesboltját és teázóját, Kayla beindíthatja gazdagoknak szánt butikját, amiről álmodott, az iskola pedig hozzájut ahhoz az extrabevételhez, amire Zoey vágy ott. Emma Shelbyre pillantott. Fiatal anyósának nem kell tovább szenvedni látni férjét az alatt a teher alatt, hogy egyedüli nagy munkaadó egy olyan városban, ahol túl sok az állástalan. Ami Emmát illette... Volt elég pénzük Kennyvel, hogy kényelmesen eléldegéljenek függetlenül attól, mi lesz a golfparadicsommal, de túl sokaknak, akiket szerettek, nem,  53 


és a szülővárosuk virágzása mindennél fontosabb volt nekik. Emmának azonban nem volt kenyere a búslakodás. - Golfparadicsommal vagy anélkül - mondta hadarva - meg kell vitatnunk, honnan fogjuk előteremteni a pénzt a könyvtár helyreállítására és működésének újraindítására. Még a biztosítási csekkel sem áll rendelkezésünkre annyi, mint amennyire szükségünk van. Kayla újrakötötte szőke copfját. - Belepusztulok, ha mégegyszer süteményárusításból kell adományt gyűjtenünk. Egy életre megutáltuk Zoeyval a középiskolában. - Vagy árveréssel - mondta Shelby. - Vagy kocsimosással vagy tombolával. - Zoey lecsapott egy legyet. - Valami ütős kell - mondta Birdie. - Amire mindenki felkapja a fejét. Beszélgettek még egy órát, de senkinek nem támadt egveten épkézláb ötlete sem, hogy mi lehetne az. ••• Arlis Hoover a kádra mulatott tömpe ujjával, amit Meg most sikált ki másodjára. - Ez szerinted tiszta, Miss Filmcsillag? Szerintem nem. Meg már nem fárasztotta magát azzal, hogy tiltakozzék, nem filmcsillag. Arlis nagyon jól tudta. De akkor miért ismételgette mindig? Fekete haját festtette, alakja megrágott porcogóéra hasonlított.

Állandósult igazságtalanságérzet marcangolta, bizonyosra véve, hogy csak a balszerencse az oka, hogy nem gazdag, nem szép és nincsenek lehetőségei. Munka közben flúgos rádióműsorokat hallgatott, műsorokat, amikben bebizonyították, hogy Hillaiy Clinton egyszer újszülött csecsemőhúst evett és a PBS-t teljes egészében baloldali filmsztárok pénzelik, akik homoszexuálisok kezébe  54 


adnák a világ irányítását. Mintha azok erre vágynának. Arlis olyan gonosz volt, hogy Meg gyanította, még Birdie is fél tőle, noha Arlis mindent megtett, hogy munkaadója társaságában megzabolázza pszichotikus ösztöneit. Mindazonáltal pénzt spórolt Birdie-nek azzal, hogy a legtöbbet tudta kihozni a maroknyi takarítószemélyzetből, így Birdie békén hagyta. - Dominga, gyere ide és nézd meg ezt a kádat. Nálatok Mexikóban ez tiszta? Dominga feketemunkás volt, s nem volt abban a helyzetben, hogy ellentmondjon Arlisnak, tehát megrázta a fejét. - Nem. Muysucia. Meg jobban gyűlölte Arlis Hoovert, mint bárkit valaha is, talán Ted Beaudine kivételével. Mennyit fizetsz a takarítóknak, Birdie? Hetet, hét ötvenet óránként? Nem. Birdie tíz ötvenet fizetett óránként, ahogy azt Ted nagyon jól tudta. Mindenkinek, csak Megnek nem. A háta sajgott, a térde lüktetett, a hüvelykujját megvágta egy törött tükörrel és kopogott a szeme az éhségtől. Az elmúlt héten pámacsokikon és a reggeliből maradt fánkokon élt, amit Carlos, a karbantartó csempészett ki neki. De hiába spórolt, a hibát, amit az első este elkövetett, amikor kivett egy szobát egy olcsó motelben, csak másnap reggel ébredve a felfedezésre, hogy még az olcsó motelok is pénzbe kerülnek és a száz dollár a pénztárcájában egy éjszaka leforgása alatt ötvenre zsugorodott, nem tudta kiköszörülni. Azóta a kocsiban aludt a kőfejtőnél. Megvárta, amíg Arlis elmegy, akkor visszaosont egy üres szobába lezuhanyozni. Nyomorúságos élet volt, mégsem emelte fel a telefont. Nem próbálta meg újra elérni Dylant vagy felhívni Clayt. Nem telefonált Georgienak, Sashának vagy Aprilnek. Ami pedig a legfontosabb, meg sem említette a helyzetét a szüleinek, amikor azok felhívták. Megtartotta magának, valahányszor kitisztított egy eldugult/bűzös vécét vagy újabb habos haj  55 


csomót vett ki egy kád lefolyójából. Egy hét múlva eltűnik innen. És aztán? Fogalma sem volt. Mivel Arlisnak hamarosan nagy családi összejövetel szerepelt a programjában, csak pár percet tudott arra szánni, hogy kínozza Meget. Fordítsd meg a matracot, mielőtt ágyneműt cserélsz, Miss Filmcsillag,

és moss le minden tolóajtót ezen a szinten. Egy ujjlenyomatot se találjak. - Attól fél, hogy az FBI rájön, a magáé? - kérdezte Meg negédesen. - Mégis, mit akarhatnak magától? Arlis kis híján katatónikus állapotba került, amikor Meg visszafeleselt neki, és vörös kiütések jelentek meg az arcán. - Csak egy szavamba kerül, és rács mögé záratlak Birdie-vei. Talán, de most, hogy a szálloda kezdett megtelni hétvégére és kevés volt a takarító, Arlis aligha engedhette meg magának ebben a pillanatban, hogy elveszítse. Azért jobb volt nem feszíteni túl a húrt. Amikor végre magára maradt, vágyakozva nézte a csillogó kádat. Tegnap éjszaka Arlisnak túlóráznia kellett, hogy ellenőrizze a leltárt, így Meg nem tudott beosonni lezuhanyozni, és mivel minden szobát lefoglaltak a szállodában, mára sem ígérkezett jobb kilátás. Emlékeztette magát, hogy napokat töltött sáros ösvényeken anélkül, hogy eszébe jutott volna a vízvezeték. De heccből csinálta végig ezeket a felfedezóutakat, nem elhivatottságból, bár most visszatekintve úgy tűntf mintha a hecc lett volna az elhivatottsága. Éppen azzal küzdött, hogy megfordítsa a matracot, amikor megérezte, hogy van valaki a háta mögött. Felvértezte magát egy Arlisszal való újabb szóváltásra, de Ted Beaudine állt az ajtóban. Egyik vállaval az ajtófélfának támaszkodott, bokáját keresztbe tette, és tökéletesen otthon érezte magát a királyságban, ami fölött uralkodott. Az izzadság Meg testére tapasztotta a mentazöld szobalány-uniformist. Karjával megtörölte  56 


a homlokát. - Micsoda mázli. Meglátogatott a Kiválasztott. Leprást gyógyítottál mostanában? - Túlságosan lekötöttek az anyagi előnyök. Ted el sem mosolyodott. Gazember. A héten, miközben megigazította a függönyt vagy az ablakpárkányt mosta azzal a vegyszerrel, aminek a használatához a szálloda ragaszkodott, párszor megpillantotta kint. A városháza, mint kiderült, ugyanabban az épületben kapott helyet, mint a rendőrőrs. Ma reggel a második emeleti ablakban állt és nézte, ahogy Ted ténylegesen megállította a forgalmat, hogy átsegítsen az úton egy idős hölgyet. Azt is észrevette, hogy rengeteg fiatal lány lép az épületbe az oldalsó bejáraton át, mely egy enesen a helyhatósági irodákhoz vezetett. Talán közügyeket intéztek. De valószínűbb, hogy magánt. Ted a matrac felé intett. - Mintha elkelne egy kis segítség. Meg kimerült volt, a matrac nehéz és lenyelte a büszkeségét. - Kösz. Ted kinézett maga mögé a folyosóra. - Nem. Nincs itt senki. Az, hogy hagyta magát bepalizni, olyan akaraterővel ruházta fel, amivel sikerült beékelnie a vállát a matrac alsó sarka alá és megemelni. - Mit akarsz? - morrant fel. - Ellenőrizni téged. Mint polgármesternek kötelességem meggyőződni róla, hogy a csöveseink ne érintkezzenek ártatlan

polgárokkal. Meg mélyebbre sajtolta a vállát a matrac alá, és a legrohadtabb dologgal állt bosszút, ami eszébe juthatott. - Lucy sms-ezik velem. Eddig nem említett. - Sem semmi mást, csak egy-két mondatot arról, hogy jól van és nem akar beszélni. Magasabbra emelte a matracot. - Add át neki üdvözletemet - mondta Ted olyan közönyösen, mintha egy távoli unokátestvérről lett volna szó. - Ugye nem is érdekelj hol van? - Újabb centikkel tornázta feljebb a matracot. - Jól van-e vagy sem? Tőled akár terro  57 


risták is elrabolhatták. - Elképesztő, milyen könnyen gonosszá tud válni egy olyan alapvetően kedves ember is, mint ő. - Biztos vagyok benne, hogy valaki szólt volna. Meg levegő után kapkodott. - Úgy tűnik, nem jutott el az állítólagosán gigantikus agyadba, hogy nem én vagyok a hibás, amiért Lucy dobott téged, ezért csinálsz úgy, mintha a személyes bokszzsákod lennék. - Valakin ki kell töltenem éktelen haragomat. - Ted kinyújtotta keresztbe tett lábát. - Szánalmas vagy. - De alig hagyták el a száját a szavak, elvesztette az egyensúlyát és rázuhant az ágyrácsra. A matrac lecsapódott rá. Hűvös légáramlat legyintette meg csupasz combja hátsó felét. Az egyenruha szoknyája fellebbent a csípőjére, akadálytalan rálátást biztosítva Tednek élénksárga bugyijára, sőt, talán még a csípőjére tetovált sárkányra is. Isten megbüntette amiéit goromba volt az ő Tökéletes Teremtményével, és hatalmas epeda szendvicset csinált belőle. Hallotta Ted elfojtott hangját. - Történt veled valami? A matrac nem mozdult. Meg vonaglott, próbálta kiszabadítani magát segítség híján. A szoknyája a derekáig kúszott. Elhessegetve fejéből sárga bugyija és sárkánytetoválása képét, megesküdött, hogy nem teszi meg Tednek azt a szívességet, hogy legyőzze egy matrac. Zihált, lábujjait a szőnyegbe mélyesztette és egy utolsó grimasszal a földre tolta a teijedelmes terhet. Ted halkan füttyentett. - A fenébe, ez nehéz volt. Meg felállt és lesimította a szoknyáját. - Honnan tudod? Ted pillantása végigsiklott Meg lábán, és elmosolyodott. - A hasamra ütöttem. Meg rávetette magát a matrac sarkára és valahogy sikerült annyi erőt gyűjtenie, hogy felállítsa a szörnyeteget és visszarángassa az ágyrácsra.  58 


- Szép munka.

Meg kisimított egy hajtincset a szeméből. - Bosszúálló, hidegvérű pszichopata vagy. - Ez kemény.

- Én vagyok az egyetlen, aki átlát a te Szent Ted álarcodon?

- Kábé. - Nézz magadra. Nem egészen két hete még Lucy volt életed szerelme. Most alig emlékszel a nevére. - Meg beljebb rúgta a matracot pár centivel. - Az idő minden sebet begyógyít. - Tizenegy nap? Ted vállat vont és átvágott a szobán, hogy megvizsgálja az internetcsatlakozást. Meg utánatrappolt. - Ne engem hibáztass a történtekért. Nem az én hibám, hogy Lucy elmenekült. -Nem volt egészen igaz, de majdnem. Ted leguggolt, hogy szemügyre vegye a kábelcsatlakozót. - Minden jól ment, amíg te meg nem jöttél. - Te csak azt hiszed. Ted visszahelyezte a csatlakozódugót és felállt. - Én a következőképp látom. Valamilyen oknál fogva, amit csak te ismersz, bár van némi fogalmam róla, kimostad egy csodálatos nő agyát, hogy olyan hibát kövessen el, amivel egész hátralévő életében együtt kell élnie. - Lucy nem követett el hibát. Többet érdemel annál, mint amennyit te akartál adni neki. - Neked fogalmad sincs, mennyit akartam neki adni - mondta Ted az ajtó felé menet. - Féktelen szenvedélyt semmi esetben sem. - Ne csinálj úgy, mintha tudnád, mit beszélsz. - Ha úgy szeretted volna Lucyt, ahogy ő megérdemelte, minden tőled telhetőt meg kellene tenned, hogy megtaláld és meggyőzd, menjen vissza hozzád. És nincsenek hátsó szándékaim. Nekem csak Lucy boldogsága a fontos.  59 


Ted léptei lelassultak és megfordult. - Mindketten tudjuk, hogy ez nem teljesen így van. Ted úgy nézett rá, mintha olyasmit tudott volna róla, amit még ő sem. Meg keze ökölbe szorult. - Azt hiszed, féltékeny voltam? Ide akarsz kilyukadni? Hogy elhatároztam, meghiúsítom az esküvőjét? Sok hibám van, de nem verem át a barátaimat. Soha. - Akkor miért verted át Lucyt? Ted gyilkos, tisztességtelen vádja dühbe gurította. - Kifelé! Ted már majdnem elment, amikor egy utolsót döfött még belé. - Szép a sárkány. Mire letelt a műszakja, a szálloda minden szobája megtelt, megfosztva a lehetőségtől, hogy visszaosonjon letusolni. Carlos kicsempészett neki egy muffint, ez volt az egész napi betevője. Carloson kívül az egyetlen személy, aki nem gyűlölte, Birdie Kittle tizennyolc éves lánya, Haley volt, ami úgy szólván meglepetés, ugyanis Ted személyi asszisztensének titulálta magát. Meg azonban hamarosan rájött, hogy ez nem jelent mást, mint hogy egy-két ügyet elintéz neki.

Haley a countryklubban dolgozott nyári munkásként, így Meg nem találkozott vele sokat, de Haley néha meglátogatta takarítás közben. Tudom, hogy Lucy a barátod - mondta egyik délután, miközben segített Megnek betűrni a tiszta ágyneműt. - És szuper kedves volt mindenkihez. De nem tűnt boldognak Wynette-ben. Haley nem nagyon hasonlított az anyjára. Pár centivel magasabb volt nála, arca hosszúkás, haja világosbarna, egyenes, túl kicsi ruhákat hordott és sokkal több sminket, mint finom vonásai indokolták volna. Egy beszélgetésből, amit Meg kihallgatott Birdie és a lánya között, kiderült, hogy a tizennyolc éves meglehetősen újonc a züllésben.  60 


- Lucy könnyen alkalmazkodik - mondta Meg, miközben felhúzott

egy friss párnahuzatot. - Nekem mégis inkább tűnt nagyvárosi lánynak, és bár Ted körbeutazza a világot a munkája révén, ő itt él. Megnek jólesett, hogy volt még valaki ebben a városban, aki osztotta a kételyeit, de nem segített lerázni csüggedtségét. Tegnap este éhesen és mocskosan hagyta el a szállodát. Egy rozsdás Buickban élt, amivel minden éjjel a kőfejtőnél parkolt le egy elhagyatott cserjésben és azon imádkozott, hogy senki ne vegye észre. Üres gyomra ellenére mázsás súlyúnak érezte a testét, és ahogy az autó felé közeledett, ami az otthonává vált, léptei lelassultak- Valami nem stimmelt. Meresztette a szemét. A kocsi eleje a sofőr oldalon szinte észrevehetetlenül megroggyant. Defektet kapott. Mozdulatlanul állt és próbálta megemészteni a legújabb katasztrófát. Már csak a kocsija maradt. Régen, ha defektet kapott, egyszerűen hívott valakit, aki kicserélte a kereket és fizetett neki, de most alig húsz dollárja volt. És még ha rá is jönne, hogy cserélje ki maga, nem tudta, hogy a pótkerék fel van-e fújva. Ha volt egyáltalán pótkerék. Elszoruló torokkal nyitotta ki a csomagtartót és emelte fel az olajos, poros és még ki tudja milyen szőnyeget. Megtalálta a pótkereket, de lapos volt. Lapos kerékkel kell a város legközelebbi benzinkútjáig elgurulnia és imádkozhat, hogy közben ne menjen tönkre az abroncs. A tulajdonos ismerte, csakúgy mint mindenki a városban. Megeresztett egy csípős megjegyzést arra vonatkozóan, hogy csak egy lepukkant falusi kútja van, majd zavaros történetbe fogott szent Ted Beaudine tömjénezéséről, aki egyesegyedül mentette meg a megyei élelmiszerelosztót a bezárástól. Amikor levette a defektes gumit, előre elkért húsz dollárt, hogy feltegye a simára kopott pótkereket. - Tizenkilencen! van.  61 


- Adja ide!

Meg kiürítette a pénztárcáját és be viharzott a benzinkútra, míg a férfi kicserélte a kereket. Csak az aprója maradt, ami a tárcája alján lapult.

Miközben a csemegékkel teli automatát bámulta, amiket már nem engedhetett meg magának, Ted Beaudine öreg kobaltkék Ford platós teherautója gurult be a benzinkútra. Meg látta a városban a kocsival, és eszébe jutott, hogy Lucy említette, Ted beleépítette a találmányait, számára azonban továbbra is egy öreg szaladgálós kocsinak tűnt. Az anyósülésen hosszú barna hajú nő ült. Amikor Ted kiszállt, a nő olyan kecses mozdulattal vetette hátra a haját, mint egy balerina. Meg emlékezett rá a vacsoráról az esküvő előtti napon, de abban a tömegben senki nem mutatta be őket egymásnak. Ted visszaült, miután megtankolt. A nő a nyakára fonta a karját. Ted felé fordult, csókolóztak. Meg undorodva nézte. Ennyit Lucy bűntudatáról, hogy összetörte Ted szívét. Ted nem tankolhatott sokat - talán a hidrogéncellák miatt, amiket Lucy említett. Meg általában érdeklődött az újítások iránt, de pillanatnyilag csak az izgatta, hogy megszámolja, mennyi aprója maradt a pénztárcája alján. Egy dollár hat cent. Mikor kihajtott a benzínkútról, végre elfogadta a tényt, amivel a legkevésbé sem akart szembenézni. Padlóra került. Éhezett, koszos volt és egyetlen hajléka maradt, abból is mindjárt kifogy a benzin. Minden barátja közül Georgie York Shepard volt a leglágyszívűbb. A fáradhatatlan Georgie, aki gyermekkora óta a saját lábán állt. Én vagyok, Geoigie. A céltalan vadóc, és szükségem van rá, hogy gondoskodj rólam, mert én képtelen vagy ok. Egy lakókocsi pöfögött el mellette a város felé. Képtelen volt visszamenni a kőfejtőhöz és újabb éjszakát tölteni azzal, hogy meggyőzze magát, ez is csak egy újabb kalandos utazás. Korábban is aludt sötét, félelmetes helyeken, persze, de min  62 


dig csak pár napig, egy barátságos idegenvezető közelségében, azzal a tudattal, hogy az út végén négycsillagos szálloda várja. Most viszont hajléktalan volt. Egy lépés választotta el attól, hogy bevásárlókocsit toljon az utcán. Az apját akarta. Arra vágyott, hogy az apja megölelje és azt mondja, minden rendben lesz. Azt akarta, hogy az anyja simogassa a haját és megígérje, hogy nincsenek szörnyek a szekrényben. Szeretette volna bevackolni magát régi szobájába abban a házban, ahol sosem tudott megmaradni. De bármennyire is szerették a szülei, soha nem tisztelték. Sem Dylan, sem Clay, sem Michel bácsikája. S amint meg- pumpolja Georgie-t, a barátnője is csatlakozni fog a többiekhez. Sírni kezdett. Nagy, potyogó könnyekkel siratta, undorodva magától az éhes, hajléktalan Meg Korandát, akinek minden lehetősége megvolt az életben, mégsem vitte semmire. Lehúzódott az útról egy bezárt országúti fogadó málladozó parkolójába. Fel kell hívnia Georgie-t, mielőtt az apjának eszébe jut, hogy még mindig ő fizeti a

telefonszámláját és azt is lemondja. Végighúzta hüvelykujját a gombokon és azon gondolkodott, hogyan boldogulhat Lucy. Lucy sem ment haza. Hogy sikerült talpon maradnia, amire ő nem tudott rájönni? Egy harang hatot ütött, és eszébe jutott a templom, amit Ted nászajándékul adott Lucynek. Egy platós teherautó húzott el mellette, hátul egy kutyával, és a telefon kicsúszott az ujjai közül. Lucy temploma! Ami üres. Emlékezett rá, hogy elhajtottak a countryklub mellett, amikor odafelé mentek, mert Lucy megmutatta. Rémlett neki, hogy rengeteget kacskaringóztak, de Wynette tele volt mellékutakkal. Melyiken ment Lucy? Két órával később, már éppen mikor fel akarta adni, megtalálta, amit keresett.  63 


z ódon templom egy emelkedőn állt egy kavicsos út végén. Meg fényszórói megvilágították a zömök fehér tornyot a főbejárat fölött. A sötétben nem láthatta az elvadult kertet jobbra, de tudta, hogy ott van. Arra is emlékezett, hogy Lucy valahonnan a lépcső mellől vett elő egy rejtett kulcsot. Az épület elejére irányította a lámpája fényét és keresgélni kezdett a kövek és a bokrok között. A kavicsok a térdébe vájtak, a kézfejét lehorzsolta, de nem talált semmilyen kulcsot. Bezúzni egy ablakot szentségtörésnek tűnt, ám valahogy be kellett jutnia.

A A fénycsóvák Meg groteszk árnyát vetítették az egyszerű fahomlokzatra. Ahogy visszafordult a kocsijához, az egyik bokor aljában egy durván faragott kőbékát pillantott meg. Felemelte és megtalálta alatta a kulcsot. A biztonság kedvéért mélyen a zsebébe rejtette, leállította Rozsdást, kivette a bőröndjét és felment az öt falépcsőn. Lucy szerint a luteránusok valamikor az 1960-as években hagyták el a kis templomot. Két boltíves ablak fogta közre a duplaszámyú bejáratot. A

kulcs könnyen elfordult a zárban. Bent áporodott forróság uralkodott. Amikor utoljára itt járt, a templom belseje napfényben fürdött, a sötétség azonban most felidézte benne az összes horrorfilmet, amit valaha látott. Villanykapcsoló után tapogatózott abban a reményben, hogy nincs áramtalanítva az épület. Két fehér falikar kelt életre varázslatos módon. Nem hagyhatta sokáig égve, nehogy  64 


valaki észrevegye - csak annyi ideig, hogy tájékozódjon. Ledobta a bőröndjét és bezárta maga mögött az ajtót. A padokat kivették, üres, visszhangos tér maradt utánuk. Az alapító atyák nem hittek a díszítésben. Se festett üvegablakok, se szárnyaló boltívek, se kőoszlopok nem tetszelegtek a szigorú luteránusoknál. A helyiség keskeny, alig tíz méter széles volt kopott fenyőpadlóval, az egyszerű préselt fémmennyezetre két ventilátort erősítettek. Minden falon öt hosszú szellőzőablak sorakozott. Hátul puritán lépcső vezetett egy kis fa karzatra, ez volt az egyetlen luxus a templomban. Lucy mondta, hogy Ted pár hónapig a templomban élt, amíg a háza épült, de ha hozott is ide bútort, az mostanra eltűnt. Csak egy csúnya fotel maradt, a sarkainál barna kárpitozása alól kilógó tömőanyaggal, meg egy fekete fém futonágy, amit a karzaton fedezett fel. Lucy úgy tervezte, hogy kényelmes ülőalkalmatoságokkal rendezi be a teret, festett asztalokkal és kézműves termékekkel. Meget most csak az az egy dolog érdekelte, hogy van-e folyóvíz. Tornacipője csikorgott az öreg fenyődeszkán, miközben a valamikori oltár jobb oldalán elhelyezkedő ajtó felé lépdelt. Mögötte alig három méter hosszú helyiség nyílt, mely egyszerre szolgált konyhaként és tárolóként. Régi, néma hűtőszekrény, az a lekerekített fajta állt egy kis oldalablak mellett. A konyhában régimódi négy égős tűzhely, fém konyhaszekrény és egy porcelán mosogató kapott helyet. A hátsó ajtóra merőlegesen nyílt egy újabb ajtó a templom többi részénél sokkal modernebb fürdőszobába vécével, fehér lábas mosdóval és zuhanyfülkével. Meg nézte az X-alakú porceláncsapot és lassan, reménykedve elforgatta. Friss víz ömlött ki a kifolyócsőből. Milyen alapvető. Milyen pazar. Nem érdekelte, hogy nem meleg. Perceken belül behozta a bőröndjét, levetette a ruháit, megragadta a sampont és  65 


a szappant, amit a szállodából csórt. Belépett a zuhanyfülkébe. Elállt a lélegzete, mikor a hideg víz rázúdult. Soha többé nem veszi természetesnek ezt a luxust. Miután megtörölközött, a hónalja alá csavarta a selyemkendőt, amit a vacsorán viselt, az esküvő előestéjén. Éppen felfedezett a fém konyhaszekrényben egy bontatlan doboz sós kekszet és hat konzerv paradicsomlevest, amikor megcsörrent a telefonja. Felvette és ismerős hangot hallott. - Meg? Félretette a konzervlevest. - Luce? Jól vagy? - Majdnem két hét telt el azóta, hogy Lucy elszökött, akkor beszéltek utoljára. - Jól vagyok. - Miért suttogsz? - Mert... - Szünet. - Totálisan... züllött lennék, ha feküdnék egy másik fickóval? Mondjuk tíz perc múlva? Meg kiegyenesedett. - Nem tudom. Talán.

- Én is erre gondoltam. - Kedveled? - Úgy-valahogy. Nem egy Ted Beaudine, de...

- Akkor határozottan le kell vele feküdnöd. - Meg sokkal erélyesebben beszélt, mint akart, de Lucynek nem tűnt fel. - Szeretnék, de... - Rúgj ki a hámból, Luce. Jót fog tenni. - Azt hiszem, ha komolyan azt szerettem volna, hogy lebeszéljenek róla, valaki mást kellett volna hívnom. - Akkor ez sok mindent elárul. - Igazad van. - Meg hallotta, hogy a háttérben abbamarad a vízcsobogás. - Mennem kell - hadarta Lucy. - Hívlak, amint tudlak. Szeretlek. -Letette. Lucy úgy beszélt, mint aki teljesen kivan, ugyanakkor izgatott is. Meg a híváson töprengett, miközben megette a levest. Talán végül minden jóra fordul. Legalább Lucynek. Sóhajtva elmosta a serpenyőt, majd kiöblítette koszos ruháit egy kis zsíroldóval, amit a mosogató alatt talált némi  66 


egérürülék között. Minden reggel el kell tüntetni a nyomait annak, hogy itt járt, összepakolni a cuccait és berakni a kocsiba arra az esetre, ha Ted beugrana. De egyelőre van mit ennie, van hol laknia és van folyóvíz. Időt nyert. ••• A következő pár hét volt élete legrosszabb időszaka. Ahogy Arlis egyre nyomorúságosabbá tette a napjait, arról kezdett álmodozni, hogy visszatér Los Angelesbe, de ha el is jutna odáig, nem lenne hol laknia. A szüleinél semmiképpen, akiknek lelkifröccsei beleégtek az agyába. Sem a barátainál. Mindnek családja volt, amivel egy éjszaka nincs is gond, de elhúzódó látogatásra nem alkalmasak. Amikor Birdie kelletlenül tájékoztatta, hogy az adósságát végre ledolgozta, nem érzett mást, csak kétségbeesést. Nem hagyhatta ott a szállodát, amíg nincs másik bevételi forrása, és nem indulhatott útnak úgy, hogy az egyetlen hajléka Lucy temploma volt. Új állást kellett találnia, méghozzá Wynette-ben. Lehetőleg olyat, ahol jó a borravaló. Jelentkezett pincérnőnek a Roustaboutba, a lebujba, ami a város találkahelyéül szolgált. - Tönkretetted Ted esküvőjét - mondta a tulajdonos - és megpróbáltad átvágni Birdie-t. Miért vennélek fel? Ennyit a Roustaboutról. A következő pár napban bement minden bárba és étterembe a városban, de sehol nem volt felvétel. Vagy legalábbis őt nem alkalmazták. Nem volt mit ennie, három dolláronként tankolt és hamarosan tampont kellett vennie. Készpénzre volt szüksége és gyorsan. Miközben még mindig undorító hajdugókat szedett ki még mindig retkes kádakból, arra gondolt, hányszor nem adott borravalót a szobalányoknak, akik a hotelszobáját takarították. Eddig nyamvadt

huszonnyolc dollárt sikerült összeszednie borravalóból. Több is lehetett volna, de Arlisnak titokzatos  67 


képessége volt kiszúrni a bőkezűnek bizonyuló vendégeket, és gondoskodni róla, hogy először ő ellenőrizze a szobájukat. A közelgő hétvége talán jövedelmező lesz, ha Meg rájön, hogyan járjon túl az eszén. Ted tanúja golfbajnokságot szervezett a barátainak, akik az ország minden részéből érkeztek és a szállodában szálltak meg. Lehet, hogy Meg megvetette a sportot azért, amilyen módon bekebelezte a természetet, de pénzt lehetett keresni a híveiből, és csütörtökön egész nap azon törte a fejét, hogyan profitálhatna a hétvégéből. Estére volt egy terve. Pluszkiadással járt, amit nem nagyon engedhetett meg magának, de kénytelen volt megállni a boltban munka után, és egyre fogyatkozó fizetéséből húsz dollárt befektetni a jövőjébe. Másnap megvárta, amíg a golfozók szállingózni kezdtek péntek délutáni játékukról. Amikor Arlis nem figyelt, fogott néhány törülközőt és bekopogott az első ajtón. - Jó napot, Mr. Samuels. - Nagy mosolyt villantott az ősz hajú férfira, aki kinyitotta. - Arra gondoltam, talán szüksége lehet még törülközőre. Nagyon meleg van kint. - Egy értékes bonbont tett a tetejére, amit tegnap este vett. - Remélem, jól ment a játék, de ha mégsem, itt egy kis édesség vigaszdíjul. - Köszönöm, drágám. Igazán figyelmes. - Mr. Samuels elővette a pénzcsipeszét és kihúzott egy ötdolláros bankjegyet. Mire aznap este elhagyta a szállodát, negyven dollárt gyűjtött. Olyan büszke volt magára, mintha az első millióját kereste volna meg. De ha szombat délután is meg akarja ismételni, bele kell vinnie egy kis csavart, és ehhez újabb befektetésre volt szüksége. - A fenébe. Évek óta nem ettem ilyet - mondta Mr. Samuels, amikor ajtót nyitott szombat délután. - Házi. - Meg legszélesebb, legmegnyerőbb mosolyát vette fel és átnyújtotta a tiszta törölközőket az egyesével celofánozott Rice Krispies szeletek egyikével, amiknek a csomagolása 68 


val jóval éjfél után végzett előző este. Sütemény jobb lett volna, de a cukrásztudománya korlátozott volt. - Bárcsak hideg sörrel szolgálhatnék. Nagyon hálásak vagyunk, uram, hogy itt száll meg. A férfi ezúttal tízet adott. Arlis, aki már gyanakodott a láthatatlanná váló törülközőkészlet miatt, kétszer is majdnem elkapta, de Megnek sikerült kitérnie előle, és ahogy a harmadik emeleti lakosztály felé közeledett, ahová egy bizonyos Dexter O'Connor volt bejelentkezve, az egyenruhája zsebe megnyugtatóan dudorodott. Mr. O’Connor házon kívül volt, amikor tegnap bekopogott hozzá, ma azonban egy magas, lélegzetelállítóan gyönyörű nő nyitott ajtót a szálloda egyik fehér frottírköntösébe

burkolózva. Még a zuhany alól kilépve, lemosott sminkkel, nyakára tapadó koromfekete hajtincsekkel is hibátlan volt - magas és vékony, merész zöld szemmel és jéghegy nagyságú gyémánttal a fülében. Nem úgy festett, mint egy Dexter. Sem az a férfi, akit Meg a nő válla fölött pillantott meg. Ted Beaudine a szoba foteljében ült, cipője lerúgva, kezében sör. Megnek beugrott, hogy Ted ezt a nőt csókolta meg a benzinkúton pár hete. - Hű de jó. Tiszta törülköző. - A nő hivalkodó gyémánt jegygyűrűje megcsillant, ahogy elvette a csomagot a tetejéről. - Házi Rice Krispies keksz! Idenézz, Teddy! Mikor ettél utoljára Rice Krispies kekszet? - Nem is emlékszem - felelte Teddy. A nő a hóna alá csapta a törülközőt és kibontotta a celofáncsomagolást. - Imádom. Adj neki egy tízest. Ted nem mozdult. - Nincs tízesem. Nincs nálam készpénz. -Várj! - A nő megfordult, feltételezhetően a pénztárcájáért, de azonnal vissza is pördült. - Szent ég! - Leejtette a törülközőt. - Te vagy az esküvőrontó! Nem ismertelek meg egyenruhában. Ted felegyenesedett a fotelból és az ajtó felé közeledett.  69 


- Süteményt árulsz engedély nélkül, Meg? Ez a városi jogszabály

durva megsértése. - Ajándék, polgármester úr. - Birdie és Arlis tud az ajándékodról? A fekete hajú nő Ted elé nyomakodott. - Ne is törődj vele. - Zöld szeme izgatottan csillogott. - Az esküvőrontó. Nem hiszek a szememnek. Gyere be. Tele vagyok kérdéssel. - Teljes szélességében kitárta az ajtót és rángatni kezdte Meg karját. - Hallani akarom, pontosan miből is gondoltad, hogy Hogy-is- hívják nem Teddyhez való. Meg végre találkozott valakivel Haley Kittle-n kívül, aki nem gyűlölte azért, amit tett. Nem meglepő, hogy ez a személy Ted nyilvánvalóan házas szeretője volt. Ted a nő elé lépett és lefejtette a kezét Meg karjáról. - Az lesz a legjobb, Meg, ha folytatod a munkát. Gondoskodni fogok róla, hogy Birdie megtudja, milyen szorgalmas vagy. Meg a fogát csikorgatta, de Ted még nem végzett. - Ha legközelebb beszélsz Lucyvel, ne felejtsd el megemlíteni neki, mennyire hiányzik. Egy ujjmozdulattal kioldotta a laza csomót a nő köntösén, magához rántotta és szenvedélyesen megcsókolta. Pár pillanat múlva az ajtó becsukódott Meg orra előtt. Meg gyűlölte a képmutatást, és a tudat, hogy a városban mindenki a tisztesség szobrának hiszi Tedet, miközben férjes asszonyt döngöl, az őrületbe kergette. Bármibe le merte volna fogadni, hogy a viszonyuk már akkor is tartott, amikor Lucy a jegyese volt. Aznap este megállt a templom előtt és nekilátott a fáradtságos

feladatnak, hogy minden holmiját becipelje: a bőröndjét, a törülközőket, kaját, az ágyneműt, amit kölcsönvett a szállodából és minél hamarabb szándékában állt visszavinni. Nem volt hajlandó újabb gondolatokat vesztegetni Ted Beaudine-re. A pozitívra akart koncentrálni. Hála a golfozók  70 


nak, volt pénze benzinre, tamponra és ennivalóra. Nem nagy eredmény, de ahhoz elég, hogy elhalaszthassa a barátainak szóló újabb megalázó telefonhívásokat. Megkönnyebbülése azonban nem tartott sokáig. Vasárnap, rögtön másnap este, mikor éppen indult volna a munkából, megtudta, hogy az egyik golfozó - és nem kellett hozzá nagy nyomozói képesség, hogy kitalálja, ki - arról panaszkodott Birdie-nek, hogy az egyik szobalány borravalót tarhál. Birdie az irodájába hívatta Meget és nagy elégedettséggel ott helyben kirúgta. ••• A könyvtári újjáépítési bizottság Birdie nappalijában ült és a híres ananászos mojitóját élvezte. - Haley megint dühös rám. - A háziasszony hátradőlt áramvonalas, századközepi foteljában, amit épp most húzatott át vaníliaszínűre, mely vászon egy napot nem élt volna Emma házában. - Mindenekelőtt, mert kirúgtam Meg Korandát. Azt mondja, Meg nem fog tudni másik állást találni. Jól megfizetem a szobalányaimat, Miss Hollywoodnak nem kellett volna szándékosan kunyerálni borravalót. A nők összenéztek. Mindannyian tudták, hogy Birdie három dollárral kevesebb órabért adott Megnek, mint mindenki másnak, amivel Emma soha nem értett egyel, mégha Ted ötlete volt is. Zoey egy csillogó rózsaszín kagylóformával játszott, ami az ujjatlan fehér blúza gallérjára tűzött dísztűről esett le. - Haley-nek mindig is lágy szíve volt. Fogadni mernék, hogy Meg visszaélt vele. - Inkább agyalágyult - mondta Birdie. - Tudom, hogy mindannyian észrevettétek, hogy öltözik mostanában, és nagyra értékelem, hogy egyikőtök sem hozta szóba. Azt hiszi, ha kidobja a csöcseit, Kyle Bascom majd észreveszi.  71 


- Volt hozzá szerencsém, amikor a hatodikosokat tanítottam -

mondta Zoey. - Hadd mondjak annyit, hogy Haley túl okos hozzá. - Próbáld neki megmagyarázni. - Birdie a fotel karfáján dobolt az ujjaival. Kayla letelte a szájfényét és felemelte a mojitós poharát. - Haley-nek egyvalamiben igaza van Ebben a városban senki nem fogja alkalmazni Meg Korandát, ha nem akar Ted Beaudine-nel összetűzésbe kerülni. Emma világéletében elítélte a durvaságot és a város Meg iránt tanúsított bosszúszomjától kezdte rosszul érezni magát. Ugyanakkor nem tudta megbocsátani Megnek, milyen fájdalmat okozott az egyik legkedvesebb barátjának.

- Sokat gondolok Tedre az utóbbi időben. - Shelby a füle mögé

akasztotta szőke bubifrizurájának egy tincsét, és lenézett új, nyitott orrú balerinacipőjére. - Csakúgy, mint mi. - Kayla a homlokát ráncolta és megérintette gyémántköves nyakláncát. - Túl sokat. - Zoey rágni kezdte az alsó ajkát. Most, hogy Ted újból szingli lett, szikrára kaptak a reményeik. Emma azt kívánta, bárcsak elfogadnák a tényt, hogy Ted soha nem fogja elkötelezni magát egyikük mellett sem. Kayla fenntartása túl sokba került volna, Zoey pedig az elismerését ugyan kiváltotta, de a szeretetét nem. Ideje volt rátérni a témára, amit kerülgettek, hogy hogyan fogják előteremteni a hiányzó pénzt a könyvtár helyreállítására. A város szokásos pénzes zsákjai, beleértve Emmát és a férjét, Kennyt, még mindig nem heverték ki a csapást, amit értékpapírjaik szenvedtek a legutóbbi gazdasági válság idején, és már amúgy is féltucatnyi más létfontosságú, megmentésre váró helyi jótékonysági ügyet támogattak. - Van valakinek valamilyen új adománygyűjtő ötlete? - kérdezte Emma. Shelby a metszőfogához kocogtatta a-mutatóujját. - Nekem lehet.  72 


Birdie felnyögött. - Nincs több süteménysütés. Legutoljára négyen kaptak ételmérgezést Mollie Dodge kókuszpudingos pitéjétől. - A tombola rettenesetesen kínos volt - tette hozzá Emma kénytelen-kelletlen, pedig nem szeretett hozzájárulni az általános negatív hangulathoz. - Ki akarja, hogy egy döglött mókus bámuljon rá minden egyes alkalommal, amikor lefekszik? - mondta Kayla. - Egy kiscica volt, nem egy döglött mókus - jelentette ki Zoey. - Nekem határozottan döglött mókusnak tűnt - tiltakozott Kayla. - Se süteménysütés, se tombola. - Shelby álmodozó tekintettel mormogott. - Valami más kell. Valami... nagyobb. Valami izgalmas. Mindannyian kérdőn néztek rá, de Shelby megrázta a fejét. - Előbb át kell gondolnom. Bármennyire is faggatták, többet nem tudtak kihúzni belőle. ••• Senki nem alkalmazta Meget. Még az útmenti motel sem a város szélén. - Van fogalma róla, mennyi engedély kell ennek a helynek a működtetéséhez? - kérdezte tőle a pirospozsgás igazgató. - Nem fogom felbosszantani Ted Beaudine-t, amíg ő a polgármester. A pokolba, akkor sem, ha nem ő a polgár- mester... Így ment Meg egyik helyről a másikig, a kocsija úgy vedelte a benzint, mint építőmunkás nyári délután a vizet. Három nap telt el, majd négy. Az ötödikre, miközben a Windmill Creek Country Club frissen felvett értékesítési igazgatóját nézte az íróasztalán át, a kétségbeesése keserűségbe csapott át. Mihelyt vége ennek a meghallgatásnak, le kell

nyelnie büszkesége utolsó maradékát és felhívnia Geoigie-t.  73 


Az értékesítési igazgató fontoskodó típus volt, vézna, szemüveges, gondosan vágott szakállal, amit folyamatosan húzgált, miközben elmagyarázta, hogy dacára a klub szerény helyzetének, lévén csak félig-meddig magán és közel sem olyan nagy tekintélyű, mint a korábbi munkahelye, még mindig Windmill Creek az otthona Dallas Beaudinenek és Kenny Travelemek, a profi golf két legnagyobb legendájának. Mintha Meg nem tudná. Windmill Creek volt Ted Beaudine-nak és cimboráinak a törzsklubja, és Meg nem pazarolta volna a benzint, hogy idejöjjön, ha nem olvasott volna egy cikket a Wynette Weekly- ben arról, hogy a klub új értékesítési igazgatója korábban Wacóban dolgozott egy golfklubban, vagyis idegen a városban. Arra számítva, hogy még nem tudja Megről, hogy ő Wynette Voldemortja, azonnal telefont ragadott és legnagyobb meglepetésére időpontot kapott ma délutánra állásinterjúra. - A munka nyolctól ötig tart - mondta a férfi. - Hétfő szabadnap. Meg már annyira hozzászokott az elutasításhoz, hogy hagyta a gondolatait elkalandozni- Fogalma sem volt, milyen munkáról beszél a férfi vagy egyáltalán felajánlotta-e neki. - Ez... tökéletes - hebegte. Nyolctól ötig tökéletes. - A fizetés nem sok, de hajól végzi a munkáját, a borravaló nagy, különösen hétvégén. Borravaló! - Vállalom. A férfi Meg koholt önéletrajzát nézte, majd szemügyre vette az öltözékét, amit Meg kétségbeejtően korlátozott ruhatárából szedett össze - a géz sziromszoknyát, a fehér topot, a szegecses fekete övét, a gladiátor szandált és a Sung- dinasztiás fülbevalót. - Biztos? kételkedett a férfi. - Egy büfés kocsit vezetni nem álomszakma. Meg ellenállt a kísértésnek, hogy megmondja, ő meg nem álom munkaerő. - Épp nekem való. - A kétségbeesés vészesen  74 


könnyen feledtette vele, hogy a golfpályák tönkreteszik a környezetet. Miközben a férfi kivezette a büféhez, hogy bemutassa a főnökének, Meg alig tudta felfogni, hogy végre van munkája. - A zártkörű pályákon nincs büfékocsi - fintorgott a férfi. - A klubtagok azonban alig várják a fordulót, hogy megragadhassák a következő sörüket. Meg lovak között nőtt fel, és fogalma sem volt, mi az a „forduló". Nem is érdekelte. Volt állása. Amikor aznap délután hazaért, egy öreg pajta mögött állt le, amit a temetőt körülvevő kőkerítés mögött fedezett fel a bozótosban. Tető már rég nem volt rajta, düledező falait venyige, kaktuszfüge és száraz fű nőtte be. Miközben kivette a bőröndöt a csomagtartóból, kifújta izzadt homlokából tincseit. Legalább szerény élelmiszerkészletét el tudta

rejteni a hátrahagyott konyhagépek mögött, az állandó ki- bepakol ás azonban így is lefárasztotta. Átcipelve a bőröndjét a sírkerten, légkondicionálóról és olyan szálláshelyről ábrándozott, ahol nem kell eltüntetni a jelenléte nyomait minden reggel. Nemsokára július, és a templomban melegebb volt, mint valaha. Porszemek szálltak, ahogy bekapcsolta a mennyezeti ventilátort. Semmi másra nem volt jó, csak hogy megkeverje a levegőt, de nem merte megkockáztatni, hogy ablakot nyisson, ahogy igyekezett elkerülni sötétedés után a lámpagyújtást is. Emiatt nem maradt más választása, mint nyugovóra térni nagyjából akkor, amikor esténként szórakozni szokott indulni. Bugyira és topra vetkőzött, belebújt a flip-ftopjába és kiment a hátsó ajtón. Miközben a sírkertben bolyongott, a neveket nézte a fejfákon. DIETZEL. MEUSEBACH. ERNST. Azt a megpróbáltatást, amivel ő szembenézett, össze sem lehetett hasonlítani azzal, amit ezek a jó németek szenvedhettek el, amikor hátrahagyva a családjukat ebben az ellenséges országban telepedtek le.  75 


A temető mögött facsoport húzódott. A másik oldalon egy- egy a Pedemals folyó által táplált széles patak formált védett úszóárkot, amit nem sokkal a templomba költözése után fedezett fel. A tiszta víz középen mély volt, és szokásává vált minden délután lejárni ide felfrissülni. Miközben belemerült, azzal a szomorú tudattal birkózott, hogy Ted Beaudine rajongótábora megpróbálja majd kirúgatni, amint megpillantják. Vigyáznia kell, hogy az alapgyűlöleten kívül ne adjon rá nekik okot. Milyen élet az, amikor a leghőbb vágya, hogy jól vezessen egy büfékocsit. Aznap éjjel a karzaton különösen nagy forróság uralkodott, Meg pedig hánykolódott a göröngyös futonágyon. Korán kell a countryklubba érnie, ezért próbált alvást erőltetni magára, de amint végre elszenderedett, felriadt valami zajra. Pár másodpercig tartott, mire rájött, hogy a lent nyíló ajtó hangját hallja. Felpattant az ágyban, mikor fény gyúlt. Az úti vekkere éjfélt mutatott, a szíve majd kiugrott a helyéről. Arra felkészült, hogy Ted idejön napközben, amikor ő nincs itthon, de éjjeli látogatásra nem számított. Próbált visszaemlékezni, nem hagyott-e elöl valamit a főteremben. Felkelt az ágyból és kikukucskált a karzatkorlát fölött. A régi szentély közepén egy férfi állt, aki nem Ted Beaudine volt. Bár körülbelül egyforma magasak lehettek, ez sötétebb hajú volt, szinte kékesfekete és pár kilóval testesebb. Kenny Traveler, golflegenda és Ted Beaudine tanúja. Meg találkozott vele és brit feleségével, Emmával az esküvő előestéjének vacsoráján. A szíve még jobban rákapcsolt, mikor újabb kerékcsikorgást hallott. Kicsit magasabbra emelte a fejét, de nem látta jelét szétszórt ruhának vagy cipőnek. - Nyitva volt az ajtó - mondta Kenny pár másodperc múlva, mikor valaki belépett.

 76 


- Biztos Lucy felejtette el bezárni, amikor legutóbb itt volt -

felelte egy kellemetlenül ismerős férfihang. Alig egy hónap telt el elvetélt esküvői ceremóniája óta, mégis közönyösen ejtette ki Lucy nevét. Meg ismét kidugta a fejét. Ted a szentély közepére sétált és megállt ott, ahol régen az oltár lehetett. Farmer és póló volt rajta, nem palást és saru, Meg mégis azt várta, hogy felemelje a kaiját és az Úrhoz szóljon. Kenny negyvenes évei elején járt, magas volt, keménykötésű, a maga módján éppolyan kivételesen jóképű, mint Ted. Wynette-ben kétségtelenül túltengtek a klassz férfiak. Kenny elvette a sört, amit Ted nyújtott neki és a helyiség másik felébe vitte, ahol leült a fal mellett a második és harmadik ablak között. - Milyen város az, ahol el kell bújnunk ahhoz, hogy négyszemközt beszélhessünk? - mondta, miközben felpattintotta a doboz tetejét. - A feleséged az oka, aki mindenbe beleüti az orrát, nem a város. Ted leült mellé a saját sörével. - Lady Emma szereti tudni, mi zajlik körülötte. - Az, ahogy Kenny a felesége nevét becézte, többet mondott minden szónál az iránta táplált érzéseiről. - Az agyamra megy az esküvő óta azzal, hogy töltsek veled több minőségi időt. Azt hiszi, férfi vigaszra van szükséged. - Neked erre van ott Lady Emma. - Ted kortyolt a söréből. - Megkérdezted, mit ért minőségi időn? - Féltem a választól. - Kétségtelen, hogy mostanában vesszőparipája lett a könyvklub. - Nem lett volna szabad kinevezned a város kulturális igazgatójának. Tudod, mennyire komolyan veszi az ilyesmit. - Csinálj neki gyereket. Ha terhes lesz, nem marad ennyi energiája. - Három kölyök elég. Különösen a mieink. - Kenny szavaiból ismét sugárzott a büszkeség. A férfiak egy ideig némán iszogattak.  77 


Meg hagyta, hogy felcsillanjon benne a reménysugár. Amíg nem mennek hátra, ahol szanaszét hevernek a ruhái, nem lesz semmi baj. - Szerinted ezúttal megveszi a földet? - kérdezte Kenny. - Nehéz megmondani. Spencer Skipjack kiszámíthatatlan. Hat hete azt mondta, biztos, hogy San Antone mellett dönt, most meg itt van újra. Meg elég beszélgetést kihallgatott ahhoz, hogy tudja, Spencer Skipjack volt a Viceroy Industries, a fürdőszoba-berendezést gyártó óriásvállalat tulajdonosa és az a férfi, aki mindenki reménye szerint valamiféle helyi szuperduper golfparadicsomot és lakóparkot épít majd fel, ami egyszerre vonzza a turistákat és a nyugdíjasokat, s megmenti a várost a gazdasági hanyatlástól. Wynette egyetlen tisztességes méretű vállalata

egy elektronikai cég volt, ami részben Kenny apja, Warren Traveler tulajdonában állt. Egy vállalkozás azonban nem tudta fenntartani a helyi gazdaságot, és a városban sürgősen szükség volt új munkahelyekre és új bevételi forrásra. - Holnap le kell nyűgöznünk Spencert - mondta Ted. - Hadd lássa, milye jövő áll előtte, ha Wynette-et választja. Csak a vacsoránál térek rá az üzletre: lefektetetem az adókedvezményeket, emlékeztetem, milyen jó vásárt csinálhat a földdel. Ismered a dörgést. - Bárcsak lenne elég földterület Windmill Creeknél, hogy ledózerolhassuk a helyet és ott építsük fel a golfparadicsomot. - Kenny szavaiból kitűnt, hányszor megbeszélték már ezt a kérdést. - Sokkal olcsóbb lenne, az biztos. - Ted söre nagyot koppant, mikor félretette. - Torie velünk akart játszani holnap, ezért megmondtam neki, hogy ha meglátom a klub közelében, letartóztattatom. - Nem fogja visszatartani - mondta Kenny -, és más sem hiányzik nekünk, mint a húgom. Spence tudja, hogy minket  78 


nem tud megverni, de gyűlöl kikapni egy nőtől, Torie rövid ütései pedig gyakorlatilag ugyanolyan jók, mint az enyémek. - Dex szólt Shelbynek, hogy tartsa távol. Meg kíváncsi lett volna, hogy a Dex annak a Dexter névnek a rövidítése-e, amire Ted szerelmi fészkét lefoglalták a szállodában. Ted a falnak dőlt. - Mihelyt meghallottam Torie tervét, hogy négyesben játsszunk, szóltam apának, hogy repüljön ide New Yorkból. - Spencer egóját határozottan pumpálni fogja. Együtt játszani a nagy Dallas Beaudine-nel. - Meg ingerültséget vélt felfedezni Kenny hangjában, és nyilvánvalóan Ted is. - Ne csinálj úgy, mint egy kislány. Majdnem olyan híres vagy, mint apa. - Ted mosolya le hervadt, és behajlított térdei közé ejtette a kezét. - Ha ezt most elszúrjuk, nem is akarok arra gondolni, mennyire meg fogja sínyleni a város. - Ideje tudatni a lakossággal, milyen komoly a helyzet. - Már tudják. De egyelőre nem akarom, hogy bárki is hangosan kimondja. Újabb csend telepedett rájuk, miközben megitták a sörüket. Végül Kenny felállt, hogy induljon. - Nem a te hibád, Ted. Már akkor is szar volt a helyzet, amikor hagytad magad polgármesterré választani. - Tudom. - Csodák nincsenek. A legtöbb, amit tehetsz, hogy mindent beleadsz. - Túl régóta vagy Lady Emma férje - zsörtölődött Ted. - Pont úgy beszélsz, mint ő. A következő az lesz, hogy elhívsz abba az átkozott könyvklubba.

Így folytatták egy ideig, egymást szurkálgatva, miközben kifelé tartottak. A hangjuk elhalt. Felbőgött egy autó motorja. Meg lerogyott a sarkára és újra lélegzett. Aztán rájött, hogy még mindig ég a lámpa.  79 


Az ajtó ismét kinyílt és a fenyőpadlón magányos léptek visszhangoztak. Meg lefelé leskelődött. Ted a helyiség közepén állt, hüvelkyujját a farzsebébe dugva. Arra nézett, ahol valamikor az oltár volt, a válla azonban ezúttal, ha egy kicsit is, de meggörnyedt, és Meg bepillantást nyerhetett a hidegvérű külső alatt rejtőző védtelen férfiba. A pillanat gyorsan elszállt. Ted a konyhába vezető ajtó felé indult. Meg gyomra összerándult az ijedtségtől- A következő pillanatban nagyon hangos, nagyon mérges káromkodást hallott. Behúzta a nyakát és a kezébe temette az arcát. Dühös trappolás visszhangzott a templomban. Talán ha néma csendben marad... - Meg!  80 


eg a futonágyra vetette magát. - Én itt fent aludni próbálok - kiáltotta, felvértezve magát a harcra. - Nem zavar? - Ted felviharzott a lépcsőn az emeletre, a padló

remegett a lába alatt. - Mi a fenét csinálsz itt?

M

Meg az ágy szélén ült és

próbált úgy tenni, mintha most ébredt volna fel. - Nyilvánvaló, hogy aludni nem alszom. - Mégis mi ütött beléd? Betörsz ide éjnek idején... És nem kellene káromkodnod. Templomban vagy. - Mióta átjáróház ez? Meg nyújtózkodott és ásított, igyekezett pléhpofát vágni. Könnyebb lett volna, ha a halálfejes bugyijánál és a POÉNGYÁR feliratú pólójánál, amit egy vendég hagyott hátra, valami lenyűgözőbbet visel. - Muszáj így üvöltened? Felébreszted a szomszédokat. Még a holtakat is. - Mióta...? - Nem tudom pontosan. Egyes sírköveken még az 1840-es évek vannak. - Én rólad beszélek. - Ó. Egy ideje. Mit gondoltál, hol lakom? - Nem gondolkodtam rajta. És tudod miért? Mert nem érdekel.

Azt akarom, hogy tűnj el. - Elhiszem, de ez Lucy temploma, és ő azt mondta, addig maradhatok, ameddig akarok. - Legalábbis ezt mondta volna, ha Meg megkérdezte volna.  81 


- Tévedés. Ez az én templomom, és az első dolgod lesz eltűnni

innen holnap és vissza se jönni. - Álljon meg a menet. Lucynek adtad a templomot. - Nászajándékként. Nincs nász. Nincs ajándék. - Nem hiszem, hogy megállna a bíróság előtt. - Nem kötöttünk szerződést. - Vagy állod a szavad, vagy nem. Őszintén szólva kezdem azt hinni, hogy nem. Ted szemöldöke összeszaladt. - Ez az én templomom, és te magánlaksértést követsz el. - Te úgy látod. Én így. Ez Amerika. Jogunk van a véleményünkhöz. - Tévedés. Ez Texas. És csak az én véleményem számít. Meg nem akarta elismerni, hogy ez nagyon is igaz. - Lucy azt akarta, hogy itt maradjak, ezért maradok. - Naná, hogy azt akarná, ha tudna róla, Ted a karzatkorlátra tette a kezét. - Kezdetben jó móka volt kínozni téged, de beleuntam a játékba. - A zsebébe nyúlt és elővette a pénzcsipeszét. - Azt akarom, hogy holnap eltűnj a városból. Ez megadja a kezdő lökést. Kihúzta a bankjegyeket, visszacsúsztatta az üres pénzcsipeszt a zsebébe és legyező alakban szétterítette a bankókat a kezében, hogy Meg megszámolhassa. Öt százdolláros. Nagyot nyelt. - Nem kéne ennyi készpénzt hordanod magadnál. - Általában nem is hordok, de egy helyi ingatlantulajdonos a bankok zárása után tért be a Városházára kifizetni egy régi adótartozását. Nem örülsz, hogy nem hagytam szanaszét heverni? Ledobta az ágyra a bankjegyeket. - Ha visszakerültél apuci cukroskosarába, írass vele egy csekket. - A lépcső felé fordult. Meg nem engedhette, hogy Tedé legyen az utolsó szó. - Érdekes jelenet volt szombaton a szállodában. A jegyességetek alatt végig megcsaltad Lucyt, vagy csak időnként?  82 


Ted visszafordult és végigjártatta tekintetét Megen, szándékosan elidőzve a POÉNGYÁR feliraton a mellén. - Mindig is csaltam Lucyt. De ne aggódj. Sosem gyanította. Ted leszaladt a lépcsőn. Pár másodperc múlva a templomra sötétség borult, és a bejárati ajtó becsapódott mögötte. ••• Meg csipás szemmel hajtott másnap reggel a munkahelyére, a pénz radioaktív lyukat égetett visszataszítóan új, terepszínű bermudanadrágja zsebén. Ted ötszáz dolláljával visszamehetett volna Los Angelesbe, ahol meghúzhatta volna magát egy olcsó motelben, amíg nem talál munkát. Amint a szülei látnák, hogy képes keményen dolgozni, megenyhültek volna és segítettetek volna tiszta lappal indulni. De nem. Ahelyett, hogy a városhatár felé szelelt volna Ted pénzével, itt

maradt, hogy megkezdje büféslányi kilátástalan pályáját egy sportklubban. Legalább az egyenruhája nem volt olyan vacak, mint a szobalányi poliészter, de közel járt a második legrosszabbhoz. Az állás interjú végén az értékesítési igazgató átnyújtott egy egyetemi stílusú, sárga galléros, vadászzöld countryklub-emblémás pólót. A normál hosszúságú terepszínű térdnadrágot, egy olcsó fehér tornacipőt és pár förtelmes pomponos sportzoknit, amire rá sem bírt nézni, kénytelen volt becses borravalójából megvenni. Miközben befordult a klub szervizbehajtójára, dühös volt magára, amiért túl makacs ahhoz, hogy fogja Ted pénzét és kereket oldjon. Bárki mástól lett volna,talán megteszi, de Tedtől egy fityinget sem tudott elfogadni. A döntése annál inkább agyalágyult volt, hogy tudta, Ted úgyis mindent el fog követni, hogy kirúgassa, mihelyt rájön, hogy a klubban dolgozik. Tovább nem tudta mímelni, még maga előtt sem, hogy tudja, mit csinál.  83 


A személyzeti parkoló üresebb volt nyolc órakor, mint várta. Miközben belépett a klubba a személyzeti bejáraton át, emlékeztette magát, hogy Tednek és a cimboráinak nem szabad kiszúrniuk. Az értékesítési igazgató irodájába ment, de zárva volt, a szint üres. Kiment. A pályán volt néhány játékos, de az egyetlen alkalmazott, akit látott, egy munkás volt, aki a rózsákat öntözte. Amikor megkérdezte tőle, hol vannak a többiek, az spanyolul válaszolt, valami olyasmit, hogy betegek. Egy ajtóra mutatott, ami egy alsóbb szintre vezetett. A sportbolt régi angol kocsmának volt berendezve sötét fával, rézcsillárokkal és rövid szálú, tengerészkék és zöld kockás szőnyeggel. Golfütők piramisai álltak őrt takarosan rendezett ruhákkal, cipőkkel és a klub emblémájával ellátott napellenzőkkel teli polcok között. A boltban csak egy jó megjelenésű fiú volt, aki a pult mögött veszettül nyomkodta a mobiltelefonját. Meg közelebb lépett és elolvasta a névtábláját. MARK. Majdnem olyan magas volt, mint ő, huszonötharminc közötti, vékony testalkatú, csinosan vágott világosbarna hajjal és szép fogsorral - egykori cserkészfiú, aki Meggel ellentétben otthonosan érezte magát egy countryklub lógójával ellátott galléros pólóban. Felnézett, mikor Meg bemutatkozott. - Pokoli első napot választottál. Mondd, hogy voltál már ütőhordó vagy legalább tudsz golfozni. - Nem. Én az új büféslány vagyok. - Igen, tudom. De láttál már ütőket, ugye? - Láttam az Apádra ütőket. Az számít? Marknak nem volt humorérzéke. - Nézd, nincs időm szarakodni. Bármelyik percben itt lehet egy nagyon fontos négyes. - A tegnap esti beszélgetés után Megnek nem kellett túlságosan megerőltetnie az agyát, hogy kitalálja, kik lehetnek azok a nagyon fontos négyek. - Most tudtam meg, hogy egy kivételével minden ütőhordónk ágynak esett

ételmérgezéssel a személyzet nagy részével együtt. A konyha romlott káposz  84 


tasalátát szolgált fel tegnap a menühöz, és valakinek ez az állásába fog kerülni, elhiheted. Megnek nem volt ínyére a beszélgetés iránya. Egyáltalán nem. - Én majd viszem a VIP-vendégünk ütőit - folytatta Mark előjőve a pult mögül. - Lenny, az állandó labdaszedőnk utálja a káposztasalátát és már úton van. Dallie ütőhordója Skeet, mint mindig, nagy szerencse. De egy ütőhordóval még mindig kevesebb van, és nincs idő keresni valakit. Meg nyelt egyet. - Az a kedves ember, aki a rózsákat öntözi a zászlórúd mellett... - Nem beszél angolul. - Mark a bolt túlsó felében nyíló ajtó felé fordította. - Csak van valaki még a személyzetben, aki nem evett káposztasalátát. - Igen, a csapos, akinek el van törve a bokája és Jenny a könyvelésről, aki nyolcvanéves. - Miközben Mark kinyitotta az ajtót és befelé tessékelte, Meg érezte, hogy méricskéli. - Úgy látom, el fogod bírni a zsákot egy tizennyolc lyukú pályán. - De soha nem golfoztam és nem ismerem a szabályokat. Nem is szeretem. Kivágják azt a sok fát, a rovarirtó pedig rákot okoz. Kataszrófa lesz. - Mark el sem tudja képzelni, menynyire. Meg pár perce még azon tépelődött, hogy kerüljön ki Ted Beaudine látóköréből. És tessék. - Majd én irányítalak. Ha jól csinálod, sokkal többet kereshetsz vele, mint a büfékocsival. Egy kezdő ütőhordó bére huszonöt dollár, de ezek az emberek mind szórják a borravalót. Legalább negyvenet fogsz kapni. - Mark az ajtót tartotta. - Ez az ütőtároló. A zsúfolt helyiségben süppedős kanapé és pár összecsukható fémszék állt. Egy kártyapaklikkal és pókerzsetonokkal teli asztal fölött hirdetőtábla lógott A SZERENCSEJÁTÉK TILOS hirdetménnyel. Mark bekapcsolt egy kis tévét és levett egy DVD-t a polcról. - Ezt az oktatófilmet a junior ütőhordók 85 


nak szoktuk vetíteni. Nézd, amíg vissza nem jövök érted. Ne felejtsd el, tapadj szorosan a játékosodra, de ne annyira, hogy zavard. Legyen a szemed a labdán, és tartsd tisztán az ütőit. Mindig legyen nálad törülköző. Fixáld a gyeprögöt a fairwayen, a labdapecket a greenen, figyelj engem. És ne beszélj. Ha csak valamelyik játékos nem kérdez. - Nem vagyok jó hallgatásban. - Jobb lesz, ha ma az leszel, különösen a golfpályákkal kapcsolatos véleményedet illetően. - Mark megállt az ajtóban. - És soha ne szólíts másképp egy klubtagot, mint „uramnak". Semmi keresztnév. Soha.

Meg a süppedős kanapéra rogyott, mikor a fiú eltűnt. Az oktatófilm elindult. Nincs az az isten, hogy „uramnak” szólítsa Ted Beaudine-t. A világ minden borravalójáért sem. Fél óra múlva a bolt előtt állt egy undorító, csípőig érő, zöld ütőhordó mellényben, amit galléros pólója elé kötöttek. Mark mögé bújt és mindent elkövetett, hogy láthatatlanná váljon. Mivel legalább öt centivel magasabb volt nála, nem nagyon sikerült. Szerencsére a közeledő négyek annyira elmerültek az épp elfogyasztott reggelijükről és az elköltendő vacsorájukról folytatott társalgásban, hogy nem vették észre. Egy kivételével, akiről gyanította, hogy Spencer Skipjack, mindegyiküket ismerte: Tedet; az apját, Dallie-t; és Kenny Travelert. Spencer Skipjacket leszámítva nem emlékezett rá, hogy valaha is látott volna ilyen tökéletes hímbagázst, még a vörös szőnyegen sem. A három golfisten közül nyoma sem látszott egyiken sem hajbeültetésnek, sarokemelőnek vagy finom barnító foltoknak. Texasiak voltak: magasak, vékonyak, acélos tekintetűek és markáns arcvonásúak, férfias férfiak, akik soha nem hallottak férfiaknak gyártott hidratálókról, mellkasszőrtelenítésről vagy húsz dollárnál többe kerülő hajvágásról. Eredeti gyártmányok - őstípusú amerikai hősök, akik Winchester helyett egy golfütőszettel civilizálták a nyugatot.  86 


Egyforma magasságukon és testfelépítésükön kívül Ted és az apja nem hasonlítottak egymásra. Tednek borostyánbama szeme volt, Dallie-nek szikrázó kék, melyet nem tompítottak a múló évek. Ahol Ted szögletes volt, ott Dallie kerekded. Az ajka teltebb, mint a fiáé, szinte nőies, arcéle lágyabb, de mindketten döglesztőek, és könnyed járásukat, magabiztos fellépésüket látva senki sem nézhette volna őket másnak, mint apának és fiának. Őszes copfot viselő, apró szemű, nyomott orrú férfi lépett ki a poggyásztárolóból, ahogy arról Meg megtudta. Ez csak Skeet Cooper lehetett, akiről Mark azt mondta, hogy Dallie Beaudine legjobb barátja és hosszú évek óta az ütőhordója. Miközben Mark odaballagott a társasághoz, Meg lehajtotta a fejét, fél térdre ereszkedett és úgy tett, mintha a cipőjét kötné. - Jó reggelt, uraim - hallotta Markot. - Mr. Skipjack, én viszem ma az ütőit, uram. Hallottam, hogy egész jól játszik és már alig várom, hogy lássam. Egészen eddig a pillanatig Meg nem is gondolkodott előre, hogy Mark vajon melyik játékost szánja neki. Lenny, a káposztásaláta-gyűlölő labdaszedő, jelent meg. Alacsony volt, cserzett bőrű, fogazata kihívásokkal küzdött. Felkapta az egyik hatalmas golfzsákot, ami a zsáktartóban pihent, a vállára kanyarította, mintha csak egy nyári dzseki volna, és elindult egyenesen Kenny Traveler felé. Maradt... Hát persze, hogy az lett a vége, hogy neki kellett Ted ütőit

vinnie. Az élete olyan volt, mint egy szabadesésben való zuhanás. Mi mást várt? Ted még mindig nem vette észre, és Meg elkezdte kikötni a másik cipőjét. - Mr. Beaudine - mondta Mark -, egy új ütőhordót fog betörni ma... Meg összeszorította az állát, apja Szuperkopóként játszott legfenyegetőbb filmszerepét öltötte magára, és felegyenesedett  87 


- Biztos vagyok benne, hogy Meg remekül ki fogja szolgálni -

mondta Mark. Ted megdermedt. Kenny érdeklődéssel méregette Meget, Dallie leplezetlen ellenségességgel. Meg felemelte az állát, kihúzta magát és Szuperkopó-pillantását Ted Beaudine jeges borostyánszemébe fúrta. Egy ideg ugrált Ted álla sarkán. - Meg. Amíg Spencer Skipjack hallótávolságon belül van, jött rá Meg, Ted nem mondhatja azt, ami a szívén. Meg bólintott, mosolygott, de se egy kurta „helló”, se semmi nem hagyta el a száját, amihez hozzá kellett volna tennie, hogy „uram”. Inkább a zsáktartóhoz ment és felemelte az utolsó zsákot. Pont olyan nehéz volt, mint amilyennek látszott, s egy kissé megingott. Miközben a vállára emelte a széles pántot, azon tűnődött, hogy fogja egy dimbes-dombos ötmérföldes golfpályán végigcipelni ezt az izét a tűző texasi napon. Vissza fog menni az egyetemre. Lediplomázik és ügyvéd lesz. Vagy könyvelő. De nem akart sem ügyvéd, sem könyvelő lenni. Gazdag nő akart lenni korlátlan bankszámlával, hogy beutazhassa az egész világot, érdekes emberekkel találkozzon, megismerkedhessen a helyi népművészettel és találjon egy szeretőt, aki nem őrült és nem gazember. A csapat a gyakorlópályára ment melegíteni. Ted szeretett volna lemaradni, hogy kínozza, de nem szakadhatott el megbecsült vendégeitől. Meg utánuk poroszkált, máris lihegve a nehéz zsáktól. Mark mellé sompolygott és halkan azt mondta. - Ted a homokütőt fogja kérni a gyakorlópályán. Aztán a kilences vasat, a hetest, valószínűleg a hármast és végül az egyes faütőt. Ne felejtsd el a végén megtiszítani mindet. És ne veszítsd el az új fejvédőit. Kezdett összekuszálódni ennyi utasítás. Skeet Cooper, Dallie ütőhordója rápillantott, és mélyen ülő apró szemével őt tanulmányozta. Ősz copfja a válla alá ért baseballsapkája alól,  88 


a bőre Meget napszárította nyersbőrre emlékeztette. Ahogy elérték a gyakorlópályát, Meg letette Ted ütőit és előhúzott egy vasat, amin S betű volt. Ted majdnem kiszakította a karját, úgy tépte ki a kezéből. A férfiak elkezdtek bemelegíteni az elütőhelynél, így Megnek végre alkalma nyílt szemügyre venni Spencer Skipjacket, a csapóriást.

Ötvenes éveiben járt, girhes, Johnny Cash-szerű arca volt, derekán kezdett úszógumit növeszteni, de még nem pocakosodott. Bár frissen borotválkozott, állán sűrű szakáll árnyéka feketéllett. Kígyóbőr szalaggal díszített panama szalmakalap ült deresedő, vastag szálú sötét haján. Fekete kő csillogott kisujjára húzott ezüst pecsétgyűrűjén, méregdrága kronométer ölelte szőrös csuklóját. Erőteljes, zengő hangja volt és olyan modora, mely magabiztos egót tükrözött és figyelmet követelt. - A múlt héten Pebble-ön játszottam a srácokkal a bajnokságból jelentette be, miközben golfkesztyűt húzott. - Megérte a pályadíjat. A játék is átkozottul ment. - Attól tartok, hogy Pebble-lel nem versenyezhetünk - mondta Ted. - De mindent megteszünk, hogy jól szórakozzon. A férfiak nekikezdtek a bemelegítő ütéseknek. Skipjack kiváló játékosnak tűnt Meg szemében, de gyanította, hogy két profi golfjátékossal és Teddel versenyezni, aki megnyerte az Amerikai Amatőr Bajnokságot (Megnek már a könyökén jött ki), nem az ő területe volt. Meg leült az egyik padra, hogy onnan nézze őket. - Állj fel! - sziszegte Mark. - Az ütőhordó soha nem ül le. Persze hogy nem. Az túl logikus lett volna. Mikor végre elindultak a gyakorlópályáról, az ütőhordók a játékosok mögött kullogtak, miközben azok a közelgő meccset vitatták meg. Meg a mozaikokból összerakta, hogy „best ball" nevű csapatjátékot fognak játszani, amelyben Ted és Dallie párosa áll ki Kenny és Spencer Skipjack ellen. Minden lyuk végén az a játékos nyer egy pontot a csapatának, aki  89 


a legkevesebb ütésszámot érte el. A legtöbb pontot gyűjtő csapat lesz a győztes. - Mit szólnátok egy húszdolláros napijegyhez Nassau-ra, hogy izgalmassá tegyük a játékot? - kérdezte Kenny. - Basszus, fiúk - tiltakozott Skipjack én a barátaimmal ezer dollárért játszunk Nassau-n minden szombaton. - Ellenkezik a vallásunkkal - mondta vontatottan Dallie. Baptisták vagyunk. Kétséges, mivel Ted esküvője presbiteriánus templomban lett volna, Kenny Traveler pedig katolikus volt. Amikor megérkeztek az elütőhelyre, Ted odalépett Meghez, a kezét nyújtotta, szeme villámokat szórt. - Lágyfej. - Tizenhat éves koromban benőtt - felelte Meg. - Neked? Ted elnyúlt mellette, lekapta az egyik fejvédőt és kihúzta a leghosszabb ütőt. Skipjack kezdett. Mark odasúgta, hogy a többiek hét ütés előnyt adtak neki, hogy tiszta legyen a játék. A férfi ütése hatásosnak tűnt, de mivel senki nem szólt egy szót sem, valószínűleg nem volt az. Kenny következett, aztán Ted. Még Meg is látta gyakorló lendítésében az erőt

és a kecsességet, mikor azonban élesben került sor az ütésre, valami történt. A koppanás előtti pillanatban Ted elvesztette az egyensúlyát és a labda elkanyarodott balra. Mindannyian felé fordultak. Ted nyilvánvosságnak tartogatott Jézus mosolyát villantotta rá, de a pokol tüze égett a szemében. - Ha nem bánod, Meg... - Mit csináltam? Mark gyorsan félrevonta és elmagyarázta, hogy az ütőket zörgetni akkor, amikor egy játkos éppen lendít, az emberiség elleni óriási bűntett. Olyan, mint a folyómeder-szennyezés és a lápfeltöltés nem számítanak. Ezután Ted mindent megtett, hogy kettesben maradjon vele, de Megnek sikerült elkerülnie egészen a harmadik lyukig, amikor Ted elfuserált ütése egy homokcsapdában landolt  90 


- bunkerben, ahogy ők mondják. Mindaz a szolgaság, amit a férfi zsákjának cipelése és az utasítás jelentett, hogy szólítsa „uranm”-nak ami elől eddig eredményesen ki tudott térni - elkerülhetetlenné tette, hogy ő támadjon először. - Ez nem történt volna meg, ha nem rúgatsz ki a szállodából. Tednek volt képe megbotránkozni. - Nem én rúgattalak ki. Hanem Larry Stellman. Kétszer egymás után felébresztetted a szunyókálásából. - Az az ötszáz dollár, amit felkínáltál, a zsákod felső zsebében van. Elvárom, hogy egy nagyon bőkezű borravalót adj belőle. Ted összeszorította az állát. - Van fogalmad róla, milyen fontos a mai nap? - Kihallgattam a beszélgetéseteket tegnap éjjel, nem emlékszel? Szóval pontosan tudom, mi forog kockán és mennyire le akarod ma nyűgözni a nagyágyú vendégedet. - Mégis itt vagy. - Igen, nos, ezt a katasztrófát nem varrhatod az én nyakamba. Bár látom, hogy ez a szándékod. - Nem tudom, hogy dumáltad be magad ütóhordónak, de ha egy pillanatig is azt hiszed, hogy... - Ide figyelj, Theodore. - Meg a férfi zsákjára csapott. Kényszerítettek. Utálom a golfot és fogalmam sincs róla, mit csinálok. Abszolút, érted? Ezért azt javaslom, próbálj meg ne idegesíteni tovább. - Meg hátralépett. - Most pedig fogd be a szád és üsd a labdát! És nagyra értékelném, ha egyenesen ütnéd, hogy ne kelljen végigcaplatnom a pályát utánad. Ted gyilkos pillantást vetett rá, mely sehogy sem illett hozzá, tekintve szent hírnevét, és kirántott egy ütőt a zsákból, bizonyítva, hogy tökéletesen ért a saját felszereléséhez. - Amint ennek vége, eljön a végső leszámolás. Erővel, dühtüzelte lendítéssel ütötte meg a labdát, szállt a homok. A labda tíz méterre a green előtt pattant a földön, fel

 91 


gurult a dombon a zászlóhoz, megállt a lyuk száján, majd belepottyant. - Lenyűgöző - mondta Meg. - Nem is tudtam, hogy ilyen jó golf edző vagyok. Ted ledobta az ütőt a lábához és eldohogott, miközben a többiek kiabálva gratuláltak a fairwayen át. - Ha nekem ekkora mázlim lenne! - Skipjack texasi vontatott hanghordozása nem lehetett őszinte, hiszen Indianából származott, de nyilvánvalóan szeretett volna ezek közé a fiúk közé tartozni. A következő lyuknál Meg állt a legközelebb a zászlóhoz. Miközben Ted elhelyezkedett a gurításhoz, Mark lopva bólintott neki. Már megtanulta a leckét, hogy ne tegyen hirtelen mozdulatot, így bár mindenki kiabálni kezdett, megvárta, amíg Ted labdája nekimegy a lécnek és beleesik a lukba, mielőtt kivette a rudat a zászlótartóból. Dallie felnyögött. Kenny vigyorgott. Ted lehajtotta a fejét, Spences Skipjack ujjongott. - Úgy tűnik, az ütőhordója épp most fosztotta meg ettől a lyuktól, Ted. Meg megfeledkezett róla, hogy csendben kell maradnia - továbbá hasznosnak, vidámnak és alázatosnak. - Mit csináltam? Mark a homlokától a galléros pólója emblémájáig elsápadt. - Igazán nagyon sajnálom, Mr. Beaudine. - Dühös türelemmel fordult Meghez. - Nem hagyhatod nekiütközni a labdát a zászlórúdnak. Büntetés jár érte. - A játékos kap büntetést az ütőhordó hibájáért? Ez baromság. Úgyis belement volna a labda. - Ne legyen rossz érzése, drágám - mondta vidáman Skipjack. Bárkivel előfordulhat. A hendikepje miatt Skipjacknek két ütése volt, és meg sem próbálta leplezni diadalmámorát, miután mindannyian teljesítették a lyukat. Úgy tűnik, az én nettó birdie-m épp most hozott nekünk egy pontot, társam. - Hátbacsapta Kennyt.  92 


Arra emlékeztet, amikor Bill Murray-vel és Ray Romanóval játszottam Cypress Pointban. Ha már színészekről beszélünk... Ted és Dallie egy lyukkal már előrébb jártak, de Ted jó pofát vágott nem csoda. - Behozzuk a következő lyuknál. - Azt a privát pillantást, amit Megre vetett, nem okozott gondot megfejteni. - Nevetséges játék - mormolta Meg valamivel több mint húsz perc múlva, miután ismét kivette Tedet a versenyből azzal, hogy megszegett egy nevetséges szabályt. Megpróbálván jó ütőhordó lenni, felvette Ted egyik labdáját, hogy megtisztítsa a sártól, csakhogy rájött, addig nem lett volna szabad, amíg a labda a greenen van és nincs megjelölve a helye. Mintha nem lenne mindegy. - Jó, hogy ütöttél egy-két birdie-t, fiam - mondta Dallie. - Ránk jár a rúd.

Meg nem látta értelmét kerülni a nyilvánvalót. - Én vagyok a rúd. Mark figyelmeztető pillantást lövellt felé, amiért megszegte a némasági szabályt és nem szólította „uram"-nak Dallie-t, de Spencer Skipjack kuncogott. - Legalább őszinte. Több, mint amit a legtöbb nőről elmondhatok. Teden volt a sor, hogy figyelmeztető pillantást vessen rá, most azért, nehogy kommentálja Skipjack egy egész nemet általánosító férfi idiotizmusát. Nem tetszett neki, hogy Ted olvasott a gondolataiban. És igazán nem kedvelte Spencer Skipjacket, aki felvágós volt és híres emberek nevével dobálózott. -Amikor legutóbb Vegasban voltam, összefutottam Michael Jordannel az egyik különteremben... Meg valahogy túlélte a hetedik lyukat anélkül, hogy szabályt szegett volna, de a válla sajgott, új tornacipője feltörte a kislábujját, a hőség kezdte megtenni a hatását és még tizenegy nyomorult lyuk várt rá. Egyre nevetségesebbnek tűnt, hogy ő  93 


cipeljen egy tizenöt kilós golfzsákot egy száznyolcvanöt centis sportbajnok helyett, aki maga is tökéletesen el tudta volna látni a feladatot. Ha ezek az egészségtől kicsattanó, acélos izmú férfiak túl lusták, hogy a saját golfütőiket vigyék, miért nem ültek kocsira? Az egész cipekedésnek semmi értelme. Kivéve ha... - Remek ütés, Mr. Skipjack. Ezt tényleg eltalálta - mondta Mark elismerő bólintással. - Így kell kihasználni a szelet, Mr. Traveler - áradozott Lenny. - Megnyested, mint egy profi - lelkesedett Skeet Cooper Ted apjának. Miközben Meg azt hallgatta, hogyan istenítik az ütőhordók játékosaikat, arra a következtetésre jutott, hogy ez az egész az egóról szól. Arról, hogy az embernek van egy saját buzdító tábora. Úgy döntött, teszteli az elméletét. - Váó! - kiáltotta, amikor Ted legközelebb ütött. - Klassz ütés. Jó messzire ütötted. Nagyon messzire. Egészen a... odáig. A férfiak rábámultak. Hosszú csend következett. Végül Kenny szólalt meg. - Bárcsak így tudnám megütni a labdát. - Újabb hosszú szünet. Ilyen messzire. Meg megesküdött, hogy egy szót sem szól többet, és talán be is tudta volna tartani, ha Spencer Skipjack nem szeret olyan sokat fecsegni. Figyeljen, Miss Meg. Egy kis trükköt alkalmazok, amit Phil Mickelsontól lestem el, hogy közvetlenül a zászló mellé jobbra üssek. Ted megfeszült, ahogy mindig is, valahányszor Skipjack Meghez szólt. Arra számított, hogy Meg keresztbe tesz neki, amit ő határozottan meg is tett volna, ha csak Ted boldogsága és jóléte lett volna a tét. De valami más is kockán forgott. Képtelen dilemmával nézett szembe. Más sem hiányzott a bolygónak, mint hogy egy újabb golfpálya szívja természeti erőforrásait, de még

számára is nyilvánvaló volt, hogy a város kínlódik. A helyi újság minden egyes száma egy kis üzlet  94 


bezárásáról adott hírt vagy arról, hogy egy újabb szorongatott helyzetben lévő jótékonysági szervezet képtelen lépést tartani a szolgálatai iránti egyre növekvő kereslettel. Hogyan ítélkezhet mások felett, amikor az az élet, amit ő folytatott, minden volt csak nem zöld, kezdve benzinfaló kocsijával? Bármit is tenne, képmutató lenne, így az ösztöneire hallgatott, újabb elveiről mondott le és játszotta a jó katonát a városnak, amelyik gyűlölte. - Csak nézni is élvezet, ahogy játszik, Mr. Skipjack. - Nem, én csak kontárkodom ezek mellett a fiúk mellett. - De ők teljes munkaidőben golfoznak - felelte Meg. - Magának van rendes munkája. Meg úgy hallotta, hogy Kenny Traveler felhorkantott. Skipjack nevetett és azt mondta neki, kár, hogy nem az ő ütőit viszi, mégha azt sem tudja a golfról, hogy eszik-e vagy isszák és hét ütésébe is kerülne, hogy helyrehozza a hibáit. Amikor a kilencedik és tizedik lyuk között megálltak a klubháznál, a meccs egyenlő volt - négy lyukat nyert Ted és Dallie, négyet Kenny és Spencer, egy döntetlen volt. Meg rövid szünetet kapott - nem annyit, hogy ledőljön, ahogy szeretett volna, de arra eleget, hogy megmossa az arcát hideg vízzel és leragassza a horzsolásait. Mark félrevonta és lehordta, amiért túl barátságos a klubtagokkal, túl zajos a pályán, nem ragad elég szorosan a játékosához és csúnyán néz Tedre. - Ted Beaudine a legkedvesebb fickó a klubban. Nem értem, mi van veled. Mindenkivel tisztelettel bánik a személyzet tagjai közül és nagy borravalót ad. Meg valahogy gyanította, hogy ez rá nem fog vonatkozni. Mikor Mark elment, hogy hízelegjen Kennynek, Meg utálkozva közeledett Ted hatalmas tengerészkék zsákja felé. Az aranyszínű fej védők ilettek a zsák varrásához. Két fejvédő. Nyilvánvaló, hogy máris elveszített egyet. Ted odalépett mögé, homlokláncolva nézte a hiányos fejvédöket, majd őt. - Túl kedves vagy Skipjackhez! Állítsd le magad!  95 


Ennyit arról, hogy a jó katonát játssza. Lehalkította a hangját. Hollywoodban nőttem fel, jobban ismerem az ilyen egohajtotta férfikat, mint te valaha is fogod. - Gondolod te. - Ted Meg fejére csapta a baseballsapkát, amit a kezében tartott. - Tedd fel! Itt igazi nap van, nem olyan híg szar, mint nálatok Kaliforniában. Kint a pályán a kilencedik lyuknál Meg ismét kiütötte a játékból Tedet és az apját, mert kirántott pár szál gazt, hogy Ted jobban hozzáférjen a labdához. De még azzal a három lyukkal is, amibe Meg került nekik és Ted alkalmi baklövéseivel, amikor túlságosan igyekezett leplezni,

mennyire dühös Megre - esélyesek voltak a győzelemre. - Fura játékot játszol ma, fiam - mondta Dallie. - Sziporkázó pillanatokkal párosuló észvesztően őrült játékot. Évek óta nem láttalak ilyen jól és ilyen rosszul játszani. - A szerelmi bánat teszi. - Kenny a green széléről gurított. - Egy kicsit megőijíti a férfiakat. - A labda pár centire állt meg a lyuktól. - Meg az a megaláztatás, hogy a városban még mindig sajnálja mindenki a háta mögött. - Skeet, az egyetlen ütőhordó, aki bizalmas hangot üthetett meg a játékosokkal, félresöpört néhány szemetet, ami a greenre hullott. Dallie állt be a gurításhoz. - Próbáltam példát mutatni, hogy kell kitartani egy nő mellett. De a gyerekek nem figyelnek. Úgy tűnt, nagyon élveznek tréfát űzni más sebezhetőségéből. Még Ted apja is. Férfiassági teszt vagy mi. Ha az ő barátnői piszkálták volna így egymást, annak sírás lett volna a vége. Ted azonban csak lustán mosolygott, várta a sorát, és három méterről begurította a labdát. Miközben lejöttek a greenről, Kenny Traveler Meg számára érthetetlen okból úgy döntött, közli Spencer Skipjackkel, kik a szülei. Skipjack szeme felcsillant. - Jake Koranda az apja? Ez már valami. Én meg azt hittem, hogy  96 


pénzért hordja az ütőket. - Ted és Meg között jártatta a tekintetét. Maguk most egy pár? - Nem! - mondta Meg. - Attól tartok nem - felelte Ted könnyedén. - Ahogy bizonyára rájött, próbálok kigyógyulni egy felbontott jegyességből. - Nem hiszem, hogy felbontott jegyességnek hívják, amikor faképnél hagynak az oltárnál - mutatott rá Kenny. - Közismertebb nevén katasztrófa. Miként lehet, hogy Ted azon aggódott, milyen kínos helyzetbe fogja Meg hozni, amikor a saját barátai is ilyen remek munkát tudtak végezni? Skipjack azonban úgy tűnt, remekül érzi magát, és Meg rájött, hogy a bennfentes beszélgetés azt az érzetet keltette benne, mintha közéjük tartozna. Meg híres szüleinek felfedése után Skipjack nem hagyta békén - Szóval milyen volt Jake Koranda gyerekeként felnőni? Ezerszer hallotta már ezt a kérdést és még mindig sértőnek találta, hogy az emberek nem ismerték el az anyját is, aki éppolyan sikeres volt, mint az apja. Talpraesett választ adott. - Számomra mindketten csak az anyám és az apám. Ted végre rájött, hogy talán értékes lehet a számára. - Meg édesanyja is híres. Egy nagy tehetségkutató ügynökséget vezet, de előtte híres modell és színésznő volt. Az anyja pontosan egy filmben szerepelt, a Vasárnap reggeli

napfogyatkozásban, aminek a forgatásán találkozott Meg apjával. - Várjunk egy percet! - kiáltotta Spencer. - A francba... Gyerekkoromban volt egy poszterem az édesanyjáról a hálószobaajtómon. Újabb megállapítás, amit kismilliószor hallott. - Képzelem. - Ted megint ferde szemmel nézett rá. Skipjack nem hagyta abba a szüleiről való faggatózást, amíg el nem érték a tizenhetedik lyukat. Néhány rossz gurí 97 


tásnak köszönhetően Kenny és Skipjck lemaradtak egy lyukkal, és Skipjack nem örült. Méginkább elkomorodott, amikor Kenny épp mielőtt ütött volna, hívást kapott a feleségétől és megtudta, hogy Emma elvágta a kezét kertészkedés közben és orvoshoz vitette magát összevarrni a sebet. Abból, ahogy Kenny elbúcsúzott a beszélgetés végén, kiderült, hogy a sérülés enyhe és a felesége hallani sem akar arról, hogy abbahagyja a mérkőzést, de Kenny onnantól fogva nem tudott koncentrálni. Meg látta, mennyire győzni akar Skipjack, ahogy azt is, hogy Tednek és Dallie-nek esze ágában sincs engedni, még a város jövője érdekében sem. Dallie kiegyensúlyozottan jól játszott, és Ted szeszélyes játéka is a múltté lett mostanra. Megnek kezdett az a fura érzése támadni, hogy Ted még élvezi is a kihívást, hogy három lyuk hátrányt kell ledolgozniuk Meg miatt. Skipjack Markra förmedt, amiért túl későn nyújtotta neki az ütőt. Valószínűleg érezhette, hogy kezd kicsúszni a kezéből a győzelen és vele együtt a lehetőség is, hogy elhenceghessen, Kenny Travelerrel hazai pályán verték meg Dallie és Ted Beaudine-t. Még Meg nyaggatását is abbahagyta. A Beaudine csapatnak csak el kellett volna vétenie néhány guntást és Spencer Skipjack nagylelkű hangulatba került volna a jövőről folytatandó tárgyaláshoz, de úgy tűnt, hogy ők ezt nem fogták fel. Meg képtelen volt megérteni. Inkább táplálniuk kellett volna vendégük hatalmas önbizalmát és nem úgy játszani, mintha csak a meccs kimenetele számított volna. Ők azonban kétségkívül úgy gondolták, hogy megereszteni pár tréfát és azt éreztetni Skipjackkel, hogy közéjük való, pont elég. Skipjack azonban durcás típus volt. Ha Ted azt akarta, hogy Skipjack fogékony legyen az ötletükre, el kellett volna veszíteniük az apjával ezt a meccset. Ehelyett minden erejüket megfeszítve igyekeztek megtartani egy lyukú előnyüket.  98 


Kenny szerencsére új erőre kapott a tizenhetedik greenen, és egy nyolcméteres gurítással kiegyenlített. Megnek nem tetszett az eltökélt csillogás Ted szemében, mikor az utolsó lyuk kezdőütéséhez készülődött. Bemérte az irányt, igazított az alapállásán és meglendítette az ütőt... ebben a pillanatban Meg véletlen szándékossággal elejtette Ted golftáskáját...

 99 


z ütők hangos csattanással landoltak. Mind a hét férfi, aki az elütőpontnál állt, megpördült és rábámult. Meg próbált zavart képet vágni. - Hoppá. Baing. Nagy hiba volt. - Ted ütése messze balra a magas fűben ért földet, Skipjack vigyorgott. - Miss Meg, határozottan örülök, hogy nem az

én ütóhordóm.

A

M

eg a földbe fúrta tornacipőjét. - Igazán nagyon sajnálom. - Majd ha fagy. És mit tett Ted válaszul az ügyetlenségére? Megköszönte, hogy emlékeztette, mi a legfontosabb ma? Éppen ellenkezőleg, odaviharzott hozzá és a nyakára tekerte az ütőt, ahogy Meg biztosra vette, hogy szeretne? Ó, nem. Mr. Tökéletes túl higgadt volt az ilyesmihez. Kóristafiú mosolyát villantotta rá, visszasétált hozzá a maga könnyed járásával és saját kezűleg állította fel a zsákot. - Ne izgasd magad miatta, Meg. Ettől csak még izgalmasabb a játék. Ted volt a legjobb színész, akit valaha látott, de ő akkor is tudta, hogy dühös rá, ha a többiek nem látták. Mindannyian elindultak a fairwayen. Skipjack arca kipirult, golfpólója hordómellkasára tapadt. Meg mostanra kiismerte annyira a játékot, hogy

tudja, minek kell történnie. Skipjacknek a hendikepje miatt plusz ütése volt a lyuknál, ezért ha mindenki part üt, Skipjack nyeri a lyukat a csapatának. De ha Dallie vagy Ted birdie-t ér el, Skipjacknek magának is birdie-re lesz szüksége a győzelemhez, amire nagyon  100 


esélytelennek tűnt. Máskülönben a mérkőzés döntetlennel zárul. Meg közbeavatkozásának köszönhetően Ted került legmesszebbre a zászlótól, így ő kezdte a második sorozatot. Mivel senki nem volt hallótávolságon belül, Meg azt mondhatta, amit gondolt. - Hagyd nyerni, te idióta! Nem látod, milyen fontos neki? Ahelyett, hogy hallgatott volna rá, Ted a négyes vassal kimentette magát a magas fűből, és még Meg előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy tökéletes pozícióba került. - Seggfej - mormolta. - Ha birdie-t ütsz, nagyjából garantálod, hogy a vendéged ne nyerjen. Tényleg azt hiszed, hogy így kedvet csinálsz neki a szégyenteljes tárgyalásotokhoz? Ted hozzá vágta az ütőjét. - Én tudom, hogy játszák ezt a játékot, Meg, és Skipjack is. Nem gyerek már. - Azzal elvonult. Dallie, Kenny és egy durcás Skipjack a harmadikat gurították a greenen, de Ted még csak a másodikat. Elment a józan esze. Ennek a két bálványnak minden kétséget kizáróan halálos bűn volt elveszíteni

egy játszmát a golf szent katedrálisában. Meg ért oda elsőnek Ted labdájához. Egy nagy fűcsomón gubbasztott a vegyszerrel kezelt pázsit tökéletes pontján egy könnyű birdie-re. Meg leeresztette a zsákot, ismét fontolóra vette az elveit, majd amilyen erősen csak tudott, rátaposott tornacipőjével a labdára. Mikor meghallotta, hogy Ted odaért mögé, szomorúan a fejét csóválta. - Milyen kár! Úgy látszik, egy mélyedésbe ütöttél. - Egy mélyedésbe? - Ted félre tolta és látta, hogy a labdája mélyen belesüppedt a földbe. Ahogy Meg hátralépett, észrevette, hogy Skeet Cooper a green széléről figyeli apró, naptól ráncos szemével. Ted a labdát bámulta. - Mi a...?  101 


- Valami rágcsáló. - Skeet úgy mondta ezt, hogy tudassa Meggel, pontosan látta, mit csinált. - Rágcsáló? Itt nincs semmiféle... - Ted Megre förmedt. - Azt ne mondd* hogy... - Később megköszönheted. - Valami baj van? - kiáltotta Skipjack a túlsó szélről. - Ted van bajban - kiáltott vissza Skeet. Tednek két ütésébe tellett, hogy kiszabaduljon a mélyedésből, amibe Meg ásta. Még így is parral végzett, de ez sem volt elég. Kenny és Skipjack nyert. Kennyt sokkal jobban izgatta, hogy hazamenjen a feleségéhez, mintsem győzelmi mámorban ússzon, de Spencer egész úton kacarászott a klubházig. - Ezt nevezem golfnak. Kár, hogy a végén vesztett, Ted. Balszerencse. - Miközben beszélt, egy köteg bankjegyet vett elő, hogy Marknak adja borravalóként. - Szép munka volt. Bármikor viheted az ütőmet. - Köszönöm, uram. Számomra volt élmény. Kenny átnyújtott pár húszast Lennynek, kezet rázott a játékostársaival és hazaindult. Ted is a zsebébe nyúlt, Meg kezébe nyomta a borravalót, majd rácsukta Meg ujjait. - Ne érezd rosszul magad, Meg. Te mindent megtettél. - Kösz. - Már elfelejtette, hogy egy szenttel van dolga. Spencer Skipjack odalépett mögé, megfogta a derekát és megsimogatta. Undorító volt. - Miss Meg, Ted és a barátai meghívtak ma este vacsorára. Megtisztelne, ha elkísérne. - Istenem, szívesen, de... - Örömmel, ugye, Meg? - szólt közbe Ted. - Normális esetben igen, de... - Ne szemérmeskedj. Hétre érted megyünk. Meg jelenlegi lakásához nehéz odatalálni, majd én vezetek. Ted szeme villanása azt üzente, ha Meg nem működik együtt, kereshet új otthont. Nagyot nyelt. - Hétköznapi öltözet? - Nagyon hétköznapi - felelte Ted.  102 


Miközben a férfiak távoztak, arra gondolt, micsoda gonoszság, hogy egy olyan egoista hetvenkedővel kénytelen vacsorázni, aki gyakorlatilag az apja lehetne. S ha ez nem lenne elég rossz, a tudat, hogy Ted minden lépését figyelni fogja, még jobban lehangolta. Megdörzsölte égő vállát, majd kinyitotta az ujjait, hogy lássa, mennyi borravalót kapott tizenöt kiló golfütő cipeléséért hegyre fel és hegyről le a texasi tűző napon négy és fél órán át. Egydolláros bankjegy nézett vissza rá. Neon sörreklámok, agancsok és sportrelikviák díszítették a szögletes fa bárpultot, mely a Roustabout közepén állt. A lebuj két falát bokszok szegélyezték, a másik kettőt billiárdasztalok és videojátékok. Hétvégente countryzenekar játszott, most azonban Toby Keit üvöltött egy zenegépből a karcos kis táncparkett mellől. Meg volt az egyetlen nő az asztalnál, amitől egy kicsit úgy érezte magát, mint egy férfiklubban dolgozó lány, bár örült, hogy sem Dallie, sem Kenny felesége nem jött el, hisz mindketten gyűlölték. Spencer és Kenny között ült, Ted az apjával és Dallie hűséges ütőhordójával, Skeet Cooperrel szemközt. - A Roustabout intézmény errefelé - mondta Ted, miközben Skipjack elpusztított egy tányér bordát. - Sok mindent megélt. Jót, rosszat és csúnyát. - A csúnyára emlékszem - mondta Skeet. - Dallie és Francie egymásnak estek a parkolóban. Harminc éve történt, jóval azelőtt, hogy összeházasodtak, de még most is emlegetik. - Ez igaz - helyeselt Ted. - Meg sem tudom mondani, hányszor hallottam. Anyám elfelejtette, hogy fele akkora, mint apám, és megpróbálta leütni. - Kis híján sikerült is. Én mondom, aznap este vadmacska volt merengett Skeet. - Alig tudtuk őket szétválasztani Dallie első feleségével.  103 


- Nem teljesen így volt, ahogy mondják - jegyezte meg Dallie.

- Pontosan így volt. - Kenny zsebre tette a mobilját, miután beszélt a feleségével. - Te honnan tudod? - morgott Dallie. - Kisgyerekként ott sem voltál. Különben is, neked is van egy Roustabout- parkolós sztorid. Amikor Lady Emma dühös lett rád és ellopta a kocsidat. Az országúton szaladtál utána. - Hamar elkaptam - mondta Kenny. - A feleségem nagyon rosszul vezetett. - Még most is - mondta Ted. - Ő a leglassabb a megyében. Éppen a múlt héten okozott hatalmas fennakadást a Stone Quarry Roadon. Hárman hívtak panaszkodva. Kenny vállat vont. - Hiába erőlködünk, nem tudjuk meggyőzni, hogy a sebességkorlátozó tábláink csak udvarias ajánlások.

Így ment egész este, öten szórakoztatták Skipjacket a maguk kisvárosi történeteivel, míg Spence, ahogy Megnek szólítania kellett, a legenyhébb fokú pökhendiséggel vegyes szórakozottsággal szívta magába azokat. Imádta, hogy körülrajongják ezek a híres emberek élvezte a helyzetet, hogy van valami, amit akarnak tőle, olyan dolog, amit hatalmában áll megtagadni. Végighúzta a szalvétát a száján, hogy letörölje a barbecue szószt. - Sok furcsaság van ebben a városban. Ted hátradőlt a székében, olyan nyugodtan, mint mindig. - Nem fojt meg a bürokrácia, annyi szent. Az itteniek nem látják értelmét az aktatologatásnak. Ha csinálni akarunk valamit, nekikezdünk és megcsináljuk. Spence Megre mosolygott. - Azt hiszem, fizetett politikai hirdetést hallottam. Nagyon későre járt. Meg elcsigázott volt, és semmire sem vágyott jobban, mint felkuporodni a karzatra és aludni. Katasztrofális ütőhordozása után a büfékocsiban töltötte a nap hátralévő részét. A közvetlen főnöke sajnos elfüvezte minden  104 


kommunikációs készségét és fogalmát arról, hogyan szolgálták fel Meg elődei a szeszes italokat. Honnan kellett volna tudnia, hogy a klub nőtagjai diétás Arizona jegestea-függők és ingerültekké válnak, ha nem várja őket a tizennégyes elütőhelynél? De ez semmi volt ahhoz képest, amikor elfogyott a Bud Light. A klub túlsúlyos férfi golfozói szokatlan formáját választották a tömeges önámításnak, midőn ama téves következetésre jutottak, hogy a light szó azt jelenti, kétszer annyit ihatnak- A pocakjukból rá kellett volna jönniük a hibás okfejtésre, de nyilvánvalóan nem így történt A legmeglepőbb azonban a mai napban az volt, hogy mennyire nem utálta. Meg kellett volna vetnie a munkát egy golfpályán, de imádta, hogy kint lehet a szabadban, mégha nem is járhatta be az egész parkot úgy, ahogy ő szerette volna, és ott kellett dekkolnia a büfékocsival vagy az ötös vagy a tizennégyes elütőhelynél. Az, hogy nem rúgták ki, már csak hab volt a tortán. Spence próbált lopott pillantásokat vetni a felsőjére, amit az esküvő előestéjén viselt selyem lepelből variált meg mostani farmeréhez. A férfi egész este fogdosta, a csuklócsontját rajzolta körül, a vállát simogatta, a derekát, kíváncsiságot színlelt a fülbevalója iránt, hogy ürügyet találjon a fülcimpája megérintésére. Ted minden becézést látott, és amióta találkoztak, most először örült Megnek. Spence túl közel hajolt hozzá. - Van egy dilemmám, Miss Meg. Meg közelebb araszolt Kennyhez, s mivel egész este ezt tette, elérte, hogy gyakorlatilag már az ölében ült. Kenny mintha észre sem vette volna, nyilvánvalóan annyira megszokta, hogy rámásszanak a nők, hogy fel sem tűnt neki. Tednek azonban igen, és azt szerette volna, ha Meg ott marad, ahol van, Skipjack taperolási hatókörén belül. Mivel Tedről soha nem fagyott le a

könnyed mosoly, Megnek fogalma sem volt róla, honnan tudja ezt, de tudta, és legközelebb amikor kettesben marad vele, szándékában állt közölni vele,  105 


hogy írja bele hosszú, lenyűgöző életrajzába azt is, hogy „strici”. Spence az ujjaival játszott. - Két cuki birtokot láttam: az egyiket San Antoniónak, annak a városnak a külkerületén, amely a kereskedelmi nyüzsgés fellegvára. A másikat a semmi közepén. Ted gyűlölte a macska-egér játékokat. Meg tudta, méghozzá onnan, hogy Ted hátrébb hajolt a székben olyan higgadtan, ahogy ember csak tud. - A leggyönyörűbb semmi közepén, amit valaha bárki is látott mondta. Amit hotelekkel, lakóparkkal, manikűrözött gyeppel és makulátlan greennel akartak elcsúfítani. - Ne felejtsük el, hogy a várostól nem egészen húsz mérföldre van egy leszállópálya. - Kenny a mobilját nyomkodta. - De semmi más említésre méltó - kontrázott Spence. - Nincsenek puccos butikok a hölgyeknek. Se éjszakai bárok, se jó éttermek. Skeet megvakarta az állát, körme reszelős hangot adott a szürkéllő borostán. - Én ezt nem látom hátránynak. Az embereknek több pénzük marad a maga szabadidőparkjában költeniük. - Ha csak nem azért jönnek Wynette-be, hogy belőjék magukat kisvárosi amerikaiassággal - mondta Ted. - Itt van például a Roustabout. Ez valódi: semmi álnemzeti franchise, tömegével gyártott tulokszarvakkal a falakon. Tudjuk, mennyire szeretik a gazdagok a hitelességet. Érdekes megfigyelés egy multimilliomostól. Megnek eszébejutott, hogy rajta kívül mindenki mocskosul gazdag az asztalnál. Még Skeet Coopernek is kellett lennie pár milliójának eldugva valahol a pénzdíjakból, amit Dallie ütőhordójaként keresett. Spence Meg csuklójára fonta a kezét. - Táncoljunk, Miss Meg. Le kell dolgoznom a vacsorát. Meg nem akart táncolni vele, és azzal az ürüggyel, hogy  106 


a szalvétájáért nyúlt, elhúzta a kezét. - Nem is értem, miért akar annyira szabadidőközpontot építeni. Már van egy hatalmas vállalata. Miért bonyolítja az életét? - Vannak dolgok, amire az ember rendeltetett. - Úgy hangzott, mint egy sor apja legrosszabb filmjéből. - Hallott már egy Herb Kohler nevű fickóról? - Nem hiszem. - Kohler Company. Fürdőszoba-csaptelepek. A legnagyobb riválisom. Meg nem nagyon követte a szerelvénypiacot, de még ő is hallott Kohlerről, és bólintott.

- Herbé az American Club Kohlerben, Wisconsin államban, továbbá a Középnyugat legjobb golfpályái. Az American Club minden szobája a legújabb csaptelepekkel felszerelt. Még csővezeték-múzeuma is van. Minden évben felújítják a legmagasabb színvonalon. - Herb Kohler fontos ember - mondta Ted olyannyira mentesen minden ármánykodástól, hogy Meg a szemét forgatta. Ő az egyetlen, aki átlát rajta? - Legenda a golf világában. Spencer Skipjack pedig le akarta pipáilni a riválisát. Ezért volt olyan fontos neki ennek a szabadidőközpontnak a felépítése. - Kár, hogy Herb nem ott építkezett, ahol az emberek egész évben játszhatnak - mondta Dallie. - Wisconsin átkozottul hideg állam. - Ezért választoltam én bölcsen Texast - dicsekedett Skipjack. Sokat utaztam ide kölyökkoromban Indianaból anyám családjához. Mindig otthon éreztem magam a Magányos Csillag államában. Inkább texasi vagyok, mint hoosieri. - Visszafordult Meghez. - Bárhol is építsek, mondja meg az apjának, hogy bármikor szívesen vendégül látom. - Meglesz.  107 


Sportos apja még mindig szerette a kosárlabdát, és hála az anyjának, most kedvtelésből lovagolt; de Meg azt nem tudta elképzelni, hogy golfozzon. Ma beszélt telefonon a szüleivel külön-külön, de ahelyett, hogy könyörgött volna nekik, hogy küldjenek pénzt, elmesélte, hogy nagyszerű munkát kapott a vendéglátásban egy fontos texasi sportházban. Bár nem mondta, hogy szervező lenne, nem is javította ki az anyját, amikor az erre a következtetésre jutott és örvendezett , milyen csodálatos, hogy Meg végre megtalálta, hogyan kamatoztassa veleszületett kreativitását. Az apja egyszerűen csak boldog volt, hogy van állása. Nem tudott sokáig hallgatni. - Megfordult valamelyiküknek is a fejében, hogy békén hagyja azt a földet? Úgy értem, tényleg szükség van egy újabb golfpályára, ami természeti erőforrást emészt fel? Ted homlokráncolása szinte észrevehetetlen volt. - A sportpályák egészséges életmódra nevelnek. - De még mennyire - mondta Spence, mielőtt Meg felhozhatta volna a golfozókat és a Bud Lightot. - Sokat beszéltünk erről Teddel. Hátratolta a székét. - Menjünk, Miss Meg. Szeretem ezt a számot. Lehet, hogy Spence fogta a karját, de Meg úgy érezte, Ted láthatatlan keze tolja a táncparkettre. Spence elég jó táncos volt, a szám ütemes, úgyhogy jól alakult a dolog. Mikor azonban lassú következett, a férfi olyan közel húzta, hogy az övcsatja Megbe fúródott, nem is beszélve valamiről, ami visszataszítóbb volt. - Nem tudom, mi történt, amiért most nehéz idők járnak magára. -

Spence a fülét cirógatta az orrával. - De úgy tűnik, jól jönne valaki, akire támaszkodhat, amíg talpra nem áll. Meg remélte, hogy Spencer nem úgy érti, ahogy gondolja, de az övcsatja alatti bizonyíték arra utalt, hogy igen.  108 


− Semmi olyasmire nem célzok, ami kellemetlen lehetne magának. Csak elütjük együtt az időt. Meg szándékosan megbotlott a férfi lábában. -Hoppá. Le kell ülnöm. Feltörte a cipó a lábamat. Spence-nek nem volt más választása, mint követni vissza az asztalhoz. - Nem bír velem lépest tartani. - zsörtölődött. − Lefogadom, hogy sokan nem – mondta talpnyaló polgármester. Spence közelebb húzta a székét és átölelte Meg vállát. - Támadt egy remek ötletem, Miss Meg. Repüljünk el ma este Vegasba. Maga is Ted. Szóljon egy barátnőjének és jöjjenek velünk. Hívom a pilótámat. Spencer annyira biztos volt a szolgálatkészségükben, hogy a mobilja után nyúlt, és mivel senki sem tántorította el az asztalnál, Meg rájött, hogy magára maradt. - Sajnálom Spence. Nekem holnap dolgoznom kell. Spencer Tedre kacsintott. - Nem nagy a golfpálya, ahol dolgozik, és fogadni merék, hogy Ted rá tudja beszélni a főnökét, hogy adjon pár nap kimenőt. Mit gondol Ted? − Ha ő nem, én igen - dobta a farkasok elé Dallie. Kenny rátett egy lapáttal. - Engedjétek át nekem. Örömmel elintézek egy telefont. Ted ránézett a pohara fölött, de nem szólt semmit. Meg állta a tekintetét, ám olyan dühös volt, hogy égett a bőre. Sok mindent eltűrt az utóbbi időben, de ezt nem fogja. - A helyzet az, hogy... - Elharapta a szótagokat. - Nem egészen vagyok szingli. Érzelmileg. - Hogyhogy? - kérdezte Spence. - Bonyolult. - Kezdett émelyegni. Miért nincs az életben szünet gomb? Most mindennél nagyobb szüksége lett volna rá, mert ha nincs ideje gondolkodni, azt fogja mondani, ami először eszébe jut, bármilyen ostobaság is, de nem volt szünet gomb. - Ted és én.  109 


Ted pohara a fogához koccant. Kenny felkapta a fejét. Spence zavart képet vágott. - Ma reggel azt mondta, nincsenek együtt. Meg mosolyra préselte a száját. - Nem vagyunk. Még. De reménykedem. - A szó úgy akadt meg a torkán, mint egy csont. Épp most szentesítette, amit mindenki is hitt az esküvőt meghiúsító indítékairól. Kenny azonban hátradőlt a széken, inkább szórakozottan, mint vádlón. - Ted mindig ezt váltja ki a nőkből. Senki nem érti, hogy csinálja. - Én biztosan nem. - Ted apja különös pillantást vetett Megre. - A

legcsúnyább kölyök volt, akit valaha láttam. Ted lusta mosolyán át őrölte a szavakat. - Sosem fog megtörténni, Meg. - Az idő majd eldönti. - Most, hogy látta, mennyire felbosszantotta Tedet, belemelegedett a témába, függetlenül a következményeitől. Híres vagyok arról, hogy a legrosszabbul választok. - Hagyta, hadd emésszék egy pillanatig. - Nem mintha Ted nem lenne tökéletes. Nyilvánvalóan egy kicsit túl tökéletes is, de... a szerelem vak. Spence sűrű sötét szemöldöke találkozott középen. - Nem a múlt hónapban akarta elvenni az elnök lányát? - Május végén - felelte Meg. - És Lucy a legjobb barátom. Kész őrület volt, ahogy a sajtóból bizonyára értesült róla. - Ted nézte, könnyed mosolya az arcára fagyott, a szeme sarkában egy önállósodott ideg ugrált. Meg kezdte jól érezni magát. - De Lucy nem illett hozzá. Hála nekem, Ted most már tudja, és őszintén szólva kínos lenne a hálálkodása, ha nem lennék fülig szerelmes belé. - A hálálkodásom? - Ted hangja olyan volt, mint a folyós acél. A pokolba vele. Meg légiesen legyintett, és színész-forgatókönyv író apjának minden szakértelmét latba vetette. - Játszhatnám a szemérmeset, hogy nem zúgtam bele töktotál,  110 


de soha nem voltam az a fajta nő, aki megjátsza magát. Én kiterítem a lapjaimat. Hosszú távon kifizetődőbb. - Az őszinteség csodálatra méltó tulajdonság - mondta Kenny, leplezetlenül jól szórakozva. - Tudom, mit gondolnak. Hogy ilyen gyorsan nem szerethettem bele, mert bármit mondjon is mindenki, nem én tettem tönkre az esküvőt. De... - Imádattal teli pillantást vetett Tedre. - Nekem ez most más. Teljesen más. - Nem tudott ellenállni annak, hogy ne öntsön olajat a tűzre. - És... Ted tegnap késő esti látogatásából ítélve... - Ti ketten találkoztatok késő este? - kérdezte Ted apja. - Nagyon romantikus, igaz? - Meg álmodozó mosolyt színlelt. Éjfélkor. A karzaton... Ted felugrott. - Táncoljunk! Meg egy fejdöntéssel a sajnálkozás mintaképe lett. - Vízhólyag. - Lassú tánc - mondta Ted selymesen. - Állhatsz a lábamon. Mielőtt Meg előhozakodhatott volna valami ürüggyel, Ted megfogta a kaiját és a zsúfolt táncparkett felé vonszolta. Magához szorította - egy hajszálnyira a fojtogatástól. Ő legalább nem viselt övet, így Megnek nem kellett megküzdenie a csattal vagy mással, ami a húsába váj. Az egyetlen kemény Ted Beaudine-ben a pillantása volt. - Valahányszor azt hiszem, hogy nem okozhatsz több gondot, mindig sikerül meglepned. - Mit kellett volna tennem? - vágott vissza. - Elrepülni vele Las Vegasba? És mióta szerepel a „futtatás" a munkaköri leírásodban? - Odáig nem fajult volna a dolog. Csak kedvesnek kellett volna lenned hozzá. - Miért? Gyűlölöm ezt a várost, nem emlékszel? És nem érdekel,

hogy megépül-e a hülye golfparadicsomod. Én nem akarom, hogy megépüljön. - Akkor miért mentél bele a játékba eddig?  111 


- Mert le vagyok égve. Hogy megtömhessem a hasam. - Ez az egyetlen oka?

- Nem tudom... Ez tűnt helyesnek. Isten tudja, miért. A közvéleménnyel ellentétben nem vagyok gonosz boszorka, aminek mindenki beállít. De ez nem jelenti azt, hogy kész vagyok kurvának állni a kedvetekért. - Soha nem mondtam, hogy gonosz vagy. - Tednek volt képe sértettnek lenni. - Tudod, hogy csak apám miatt érdeklem - sziszegte. - Pitiáner alak, óriási egóval. Attól érzi magát fontosnak, ha híres emberekkel lehet, még olyan tartalékossal is, mint én. Ha a szüleim nem lennének azok, akik, észre sem venne. - Ebben nem lennék olyan biztos. - Ugyan, Ted. Nem én vagyok a gazdag férfiak buta liba zsánere. - Ez igaz. - Szánalom lágyította el a hangját. - A buta libák általában jószívűek és kellemes a társaságuk. - Tapasztalatból beszélsz, biztos vagyok benne. Apropó, lehet, hogy te vagy az atyaúristen a golfpályán, de a táncparketten csapnivaló. Hadd vezessek én. Ted kiesett a ritmusból, aztán furán nézett rá, mintha meglepődött volna, bár Meg elképzelni sem tudta, miért, és újraindította a támadást. - Van egy ötletem. Miért nem repülsz te és a szeretőd Spencerrel Las Vegasba? Biztos vagyok benne, hogy el tudnátok szórakoztatni. - Nagyon piszkálja a csőrödet, igaz? - Hogy megcsaltad Lucyt? Ó, igen. Őt pillanatnyilag mardossa a bűntudat. És egy percig se hidd, hogy nem fogom tájékoztatni a fakultatív elfoglaltságod minden mocskos részletéről, mihelyt alkalmam nyílik vele egy hosszú beszélgetésre. - Kétlem, hogy hinne neked. - Nem is értem, miért kérted meg a kezét. - A nőtlenség kezdett visszahúzni. Kész voltam az élet  112 


következő szakaszába lépni, és ehhez szükségem volt egy feleségre. Látványosra. Az elnök lánya tökéletesen megfelelt e célra. - Szeretted egyáltalán? Csak egy kicsit is? - Megőrültél? Színjáték volt kezdettől fogva. Valami azt súgta, hogy Ted csak a bolondját járatja vele, de most nem tudott a gondolataiban olvasni, ahogy egész este. - Nehéz lehet neked mondta. - Kifelé Mr. Tökéletes. Befelé dr. Frankenstein. - Nem olyan nehéz. A világ nem olyan éleslátó, mint te. Ted könnyed mosolya végigsiklott rajta, és egy kis szikra, szinte

érzékelhetetlen, nulla, megrázta az idegvégződéseit. Nem mindet. Csak egy párat. A köldökétől délre helyezkedőket. - A francba! - kiáltotta Ted, kivéve Meg szájából a szót. Meg elfordította a fejét és meglátta, mi vonta magára Ted figyelmét. Az ő gyönyörű barna bőrű szeretője egyenesen Spencer felé tartott. Ted otthagyta Meget és visszanyargalt az asztalhoz, olyan céltudatos vágtával, hogy Meg csodálkozott, hogy nem hagyott nyomot a padlón. Szeretője éppen akkor nyújtott kezet a vendégüknek, amikor behúzta a féket. - Helló. Torie Traveler O'Connor vagyok.  113 


orie Traveler O'Connor? Megnek eszébe jutott a beszélgetés, amit tegnap éjjel hallgatott ki Kenny és Ted között. Ted férjes asszony szeretője Kenny testvére? Torie texasi vontatott hanghordozása folyékony dekadencia volt. - Hallom, tarolt ma az utolsó kilencen, Spence. Ugye nem bánja, ha Spence-nek szólítom? Találkoznom kellett azzal az emberrel, aki lemosta a pályáról

ezeket az öregfiúkat.

T

Spence természetesen le volt nyűgözve. Torie-nak nem volt nehéz dolga hibátlan vonásaival, hollófekete hajzuhatagával és méregdrága farmer ölelte hosszú lábával. Mélyen kivágott felsőjének dekoltázsában pici ezüst mütyürke triója lógott, bal kezéről hatalmas gyémánt kacsintgatott, két másik pedig, majdnem ugyanakkora, szikrázott a fülében. Kenny mogorván nézett rá. Most, hogy így egymás mellett álltak, szenzációs szépségük nyilvánvalóvá tette, hogy ikrek. - Miért nem az unokahúgaimat istápolod otthon? - Mert végre elaludtak. Okosan elrejtettem pár xanaxot a Twinkieszükbe... Szörnyetegek. - Hiányzik az apjuk - mondta Kenny. - Az egyetlen stabil dolog az életükben.

Torie vigyorgott. - Holnap érkezik. - Oldalba bökte a testvérét. - Most beszéltem Lady Emmával. Azt mondta, jól van a keze, és ha még egyszer felhívod, nem lesz szexuálisan aktív ma este. - Arcon csókolta Tedet. - Helló, polgánnester úr. Úgy hírlik, pocsékul játszottál ma.  114 


- Egy lyukba ütött eagle-ön és néhány birdie-n kívül - mondta

Kenny. - A legrosszabbul, amit valaha láttam. Torie körülnézett ülőhely után kutatva, és mivel üres széket nem talált, letelepedett Ted jobb combjára. - Fura. Általában egyenletes teljesítményt nyújtasz.

- Megijedtem Spence-től - felelte Ted halálosan komolyan. - A legjobb hét hendikeppes, akivel valaha játszottam.

Kenny hátradőlt. - Ma nagyon sok érdekes dolog történt, Torie. Meg épp most tájékoztatta Spence-t a Ted iránti viszonzatlan szerelméről. Ki gondolta volna, nem igaz? Torie szeme elkerekedett a csodálkozástól, amit szinte rögtön várakozás követett. Ekkor Meg rájött. Egyensúlyozhatott Torie Ted combján, mint egy férfifaló párduc, átölelve a vállát, Meg tudta, hogy nincs köztük semmi. Azzal pontosan nem volt tisztában, milyen kapcsolatban állnak, vagy mit keresett Ted a szálloda lakosztályában az egy szál törülközőbe csavart Torie-val, és miért csókolta meg Torie aznap este a kocsiban. Annak ellenére, hogy minden az ellenkezőjét bizonyította - még Ted saját szavai is -, teljes bizonyossággal tudta, hogy nem voltak szeretők. Torie ivott egy kortyot Ted söréből és Meghez fordult. - Soha nem unom meg a női sztorikat, különösen a férfiakkal kapcsolatosokat. Esküszöm, romantikus regényeket olvasnék mindennap, ha nem kellene a kölykeim után rohangálnom. Épp most kotyogtad ki... mondtad el Tednek, hogy mit érzel? Meg igyekezett komoly arcot vágni. - Hiszek az őszinteségben. - Egész biztos benne, hogy el tudja csavarni a fejét - mondta Kenny. Torie visszaadta Tednek a sörét anélkül, hogy levette volna a szemét Megről. - Csodálom az önbizalmadat. Meg széttárta a kezét, tenyerével felfelé. - Miért ne csavarnám el? Nézz rám! Meg kuncogásra számított, de elmaradt.  115 


- Érdekes lesz - jegy ezte meg Torie. - Nem lesz érdekes. - Ted elhúzta a sörét Torie elől, hogy ne élje

el. Torie szemügyre vette Meg Sung-dinasztiás fülbevalóját. - Jobb, ha nem tudod, mit talált ki a mostohaanyám, mivel gyűjtsünk pénzt a könyvtár újjáépítésére. - Shelby nem mondta, hogy van egy terve. Torie leintette. - Biztos vagyok benne, hogy valaki előbb- utóbb elmondja neked. A bizottság még nem dolgozta ki a részleteket. Ted Kennyt fürkészte. - Neked mondott valamit Lady Emma? - Egy szót sem. Torie küldetésben járt, és nem hagyta magát sokáig eltéríteni. - Üdítő az őszinteséged, Meg. Pontosan mikor jöttél rá, hogy szerelmes vagy Tedbe? Azelőtt vagy azután, hogy Lucy dobta? - Hagyjuk - mondta Ted kedvesen. Torie magasra emelte tökéletesen formázott orrát. - Nem hozzád beszéltem. Te mindig a legérdekesebb részt hagyod ki, ha nőkről van szó.

- Miután Lucy elment - felelte Meg, majd sokkal óvatosabban

folytatta. - Pilanatnyilag nincs miről beszélni. Reménykedem, hogy... megoldódnak Ted gondjai. - Emlékeztess, mik is pontosan ezek a gondok. Ted olyan tökéletes. - Torie szájfényes ajka között kicsúszott egy szisszenés. - Ó, istenem, Teddy... Csak nem arról van szól Azt mondtad, a Viagra segített. - Előrehajolt Spence-hez és tettetett suttogással azt mondta: Ted bátor harcot vív a merevedési zavara ellen. Skeet majd megfulladt a sörétől. Kenny nevetett. Dallie arca megrándult, Spence a homlokát ráncolta. Nem tudta biztosan, hogy Torie viccel-e vagy sem, és nem esett jól neki a kirekesztettség.  116 


Meg most először érzett együtt, nem Spence-szel, hanem Teddel, aki éppolyan higgadtnak tűnt, mint mindig, noha kétségtelenül nem volt az. - Torie tréfál, Spence. - Meg túlzásba vitte a szem folyatást. - Nagyon, nagyon tréfál. - Aztán műbűntudattal: - Legalábbis, ahogy hallottam. - Oké, most már elég. - Ted kis híján ledobta Torie-t, mikor felállt és elkapta a csuklóját. - Táncoljunk. - Ha táncolni akarok, szólok a testvéremnek - vágott vissza Torie. - Ő nem két ballábas. - Nem vagyok olyan rossz. - Elég rossz. Kenny Spence-hez fordult. - A testvérem az egyetlen nő Wynette-ben, valószínűleg az egész földkerekségen, aki megmondja az igazat Tednek hiányos tánctudásáról. A többiek a szempillájukat rebegtetik és úgy tesznek, mintha ő lenne Justin Timberlake. Pokoli vicces. Ted pillantása találkozott Megével, csak egy másodpercre, mielőtt elfordult és a zenegép felé húzta Torie-t. Spence nézte őket. - A testvére nem mindennapi nő. - Nekem mondja? - Úgy tűnik, közel állnak egymáshoz Teddel. - Torie Ted legjobb barátnője gyerekkora óta - mondta Kenny. Esküszöm ő az egyetlen nő hatvan alatt, aki soha nem volt szerelmes belé. - A férje nem nézi rossz szemmel a barátságukat? - Dex? - mosolygott Kenny. - Nem. Dex elég öntudatos. Úgy tűnt, Ted inkább korholja Torie-t, mint táncoltatja, és amikor visszatértek az asztalhoz, nyomatékosan egy üres székre ültette, amilyen messzire csak lehetett Spence-től. Ez azonban nem gátolta meg Torie-t abban, hogy agyba-főbe ne dicsérje Wynette-et, mint golfparadicsomnak való legtökéletesebb helyet, ne próbálja meg felmérni, milyen fából faragták Spence-t, ne hívja meg mostohaanyja hétfőre tervezett július negyedikei partijára és ne vegye rá egy szombat délutáni golfmeccsre.  117 


Ted meggyötört képet vágott és azonnal közölte, hogy ő és Kenny is csatlakoznak. Torie Megre pillantott, és a huncut csillogás a szemében megmagyarázta, miért akarta Ted távol tartam Skipjacktől. - Meg viszi majd megint az ütőidet, ugye? Ted és Meg egyszerre emeltek szót. - Nem! Kenny azonban valami felfoghatatlan okból úgy döntött, hogy ez remek ötlet, és mivel Spence kijelentette, hogy a meccs fele olyan szórakoztató sem lenne Meg nélkül, a kocka el volt vetve. Amikor Spence kiment a férfimosdóba, a beszélgetés sokkal komolyabbá vált. - Valamit nem értek - mondta Torie Tednek. - Tavaly tavasszal Spence emberei világossá tették, hogy ejtette Wynette-et és San Antonio mellett döntött. Aztán egy hónapja minden figyelmeztetés nélkül felbukkan és közli, hogy Wynette ismét játékban van. Szeretném tudni, mitől gondolta meg magát. - San Antonióban éppolyan meglepettek, mint mi vagyunk felelte Ted. - Azt hitték, nyélbe ütötték az üzletet. - Pech. - Torie intett valakinek a helyiségben. - Nekünk nagyobb szükségünk van rá. Amikor eljött az idő az indulásra, Dallie ragaszkodott hozzá, hogy elvigye Spence-t a szállodába, Meg így kettesben maradt Teddel a Benzben. Megvárta, amíg kiértek a főútra és megtörte a csendet. - Nincs viszonyod Kenny testvérével. - Meg kéne mondanom neki. - És soha nem csaltad meg Luce-t. - Ha te mondod. - És... - Ted kezét tanulmányozta, ahogy könnyedén fonódott a kormányra, és azon gondolkodott, görcsölt-e valamiért az életben ez a vonzó teremtmény - ...ha azt akarod, hogy továbbra is együttműködjek Spence-szel, amiről biztosíthatlak, hogy akarod, meg kell állapodnunk. - Ki mondta, hogy szükségém van az együttműködésedre?  118 


- De még mennyire, hogy szükséged van rá. - Meg a hajába túrt. -

Nem lenyűgöző, mennyire el van ragadtatva Spence az apámtól és tágabb értelemben tőlem? Anyámra nézve persze ez sértés, tekintve, hogy milyen befolyásos a szakmában, arról nem is beszélve, hogy az egyik leggyönyörűbb asszony a világon. Mindenesetre Spence említette, hogy volt egy posztere róla a hálószobája falán és határozottan tetszem neki, bármi bizarr okból is. Ez azt jelenti, hogy teherből vagyonná váltam a számodra, és neked, barátom, egy kicsit jobban kell igyekezned, hogy a kedvemre tégy. Kezdetnek mondjuk, megdobhatod a filléres borravalódat. Spence száz dollárt adott ma Marknak. - Mark nem került Spence-nek három lyukba és nem tudom hány rossz ütésbe. De rendben. Holnap kapsz száz dollár borravalót. Mínusz ötven dollár minden lyukért, amit miattad rontok el.

- Mínusz tíz dollár minden lyukért, amit miattam rontasz el és áll

az alku. Egyébként nem vagyok nagy gyémánt- és rózsarajongó, de egy korlátlan számla az élelmiszerboltban nem maradna méltánytalan. Ted egyik szenteskedő pillantását vetette rá. - Azt hittem, túl büszke vagy ahhoz, hogy elfogadd a pénzem. - Elfogadni igen. Megkeresni? Ki van zárva. - Spence nem azzal jutott odáig, ahol most van, hogy hülye. Kétlem, hogy bevette azt a komikus sztorit az irántam táplált viszonzatlan szenvedélyedről. - Jobb, ha beveszi, mert nem hagyom, hogy még egyszer összefogdosson, a világ összes golfpályáért sem, és te vagy a mentségem. Ted felvonta a szemöldökét, majd befordult a sötét, keskeny ösvényre, mely Meg ideiglenes szállásához vezetett. - Gondold át. Tűrhetően néz ki és gazdag. Őszintén szólva válasz az imáidra.  119 


- Ha árcédulát akarnék tenni a mellemre, ínycsiklandóbb vevőt

keresnék. Tednek ez tetszett, és még mindig mosolygott, amikor megálltak a templom előtt. Meg kinyitotta az ajtót, hogy kiszálljon. Ted az ülése háttámlájára tette a karját és úgy nézett rá, amit nem lehetett félreérteni. - Gondolom, most behívsz- mondta. - Hisz heves érzéseket táplálsz irántam. Ted borostyán szeme a feszült figyelem, a tökéletes megértés, a mély nagyrabecsülés és megbocsátás személyes elixirjét közvetítette. Teljes mértékben szórakozott vele. Meg tragikus sóhajt hallatott. - Még fel kell dolgoznom a túlvilági tökéletességedet, mielőtt fontolóra veszem, hogy kitegyelek-e a buja énemnek. - Mennyire buja? - Határtalanul. - Meg kisiklott a kocsiból. - Jó éjt, Theodore. Szép álmokat. Ted fényszóróinak sugarában, mely megvilágította az utat, ment fel a lépcsőn a templom ajtajához. Amikor felért, bedugta a kulcsot a zárba és belépett. A templom körülzárta. Sötéten, üresen, magányosan. ••• Sikerült a másnapot úgy el töltenie a büfékocsin, hogy nem rúgták ki, amit nagy teljesítménynek tartott, mivel nem tudta megállni, hogy ne figyelmeztessen pár golfozót, hogy ne a szemetesbe dobják a rohadt italos dobozukat, hanem a szelektív tárolóba. Bruce Garvin, Birdie barátnőjének, Kaylának az apja kifejezetten ellenséges volt, és Meg gyanította, hogy Spencer Skipjack iránta tanúsított érdeklődésének köszönheti folyamatos munkaviszonyát. Azért is nagyon hálás volt, hogy színlelt szerelmi vallomása híre nem terjedt el futótűzszerűen. A tegnap esti szemtanúk nyilván valóan úgy döntöttek, hogy tartják a

szájukat, ami csoda egy kisvárosban.  120 


Birdie lányával, Haley-vel találkozott, mikor bement a büfébe friss jégért és utánpótolni az italokat a kocsira. Haley vagy beszűkítette galléros munkapólóját vagy elcserélte egy kisebbel, mert teljesen kirajzolódott alatta a melle. - Mr. Collins játszik ma – mondta, nagy Gatorade-vedelő, legyen nálad elég. - Kösz a tippet. - Meg az édességes állványra mutatott. - Nem bánnád, ha vinnék belőlük? Rádobom a jégre, hátha kapós lesz. - Jó ötlet. És ha összefutsz Teddel, megmondanád neki, hogy beszélnem kell vele? Meg őszintén remélte, hogy nem fut össze Teddel. - Kikapcsolta a telefonját - mondta Haley -, és ma kellene bevásárolnom neki. - Te vásárolsz be neki? - El szoktam intézni neki egy-két dolgot. Csomagfeladás. Olyasmik, amikre neki nincs ideje. - Haley kivett néhány hot dogot a főzőből. - Szerintem mondtam, hogy a személyi asszisztense vagyok. - Ez igaz. Mondtad. - Meg palástolta jókedvét. Személyi asszisztensekkel körülvéve nőtt fel, és azok sokkál többet csináltak, mint intézkedtek. Amikor aznap este hazaért, kinyitotta az ablakokat, örült, hogy vége a titkolózásnak, majd gyorsan úszott egyet a patakban. Aztán leült a földre törökülésben és megvizsgált pár gazdátlan bizsut, amit megengedtek neki, hogy a countryklub talált tárgyak osztályáról elhozzon. Szeretett ékszerekkel dolgozni, és az elmúlt pár napban nem hagyta nyugodni egy ötlet. Fogta a hosszú csőrű fogót, amit a konyhafiókban talált és elkezdett szétszedni egy olcsó szerencsekarperecet. Egy autó állt meg kint, és pár perc múlva Ted ballagott be hanyagul és káprázatosán festve tengerészkék nadrágjában és egy gyűrött, szürke, galléros pólóban. - Hallottál már a kopogtatásról?  121 


- Hallottál már a birtokháborításról?

A póló nyitott gallérjában kilátszott Ted napbarnított nyakán az ádámcsutkája alatti mélyedés. Meg egy pillanattal tovább bámulta a kelleténél, majd ráütött a karkötő kapcsához erősített karikára. - Ma kaptam egy sms-t Lucytől. - Nem érdekel. - Ted beljebb lépett, a tömény jóság émelyítő illatát hozva magával. - Még mindig nem árulta el, mit csinál vagy hol van pontosan. - A fogó megcsúszott. Megrándult az arca, mikor becsípte az ujját. - Csak annyit mondott, hogy nem terroristák rabolták el, és ne aggódjak. - Megismétlem. Nem érdekel.

Meg bekapta az ujját. - De érdekel, csak nem úgy, ahogy a legtöbb elhagyott vőlegényt érdekelné. A büszkeséged csorbát szenvedett, de a szíved nemhogy összetört, de még meg sem karcolódott. - Nem tudsz semmit a szívemről. A vágy, hogy bosszantsa, nem szűnt, és miközben ismét elszakította pillantását Ted felháborító nyitott inggallérjáról, eszébe jutott a morzsa, amit Haley-től csipegetett fel. - Nem gondolod, hogy a te korodban kicsit kínos még mindig a szüleiddel lakni? - Nem lakom a szüleimmel. - Majdnem. Ugyanazon a telken van a házad. - Hatalmas a telek, és szeretik, hogy a közelükben vagyok. Ellentétben a saját szüleivel, akik kidobták az ajtón. - Milyen cuki. Ágyba is dug anyuci esténként? - Nem, csak ha kérem. És nem vagy abban a helyzetben, hogy anyucikról szellemeskedj. - Igaz. De én nem élek az enyémmel. - Nem tetszett neki, hogy Ted fölé tornyosul, ezért felállt a földről és az egyetlen nappali bútorához lépett, a ronda, barna kárpitozott fotelhez, amit Ted hagyott ott. - Mit akarsz? - Semmit. Csak lazítok.  122 


Ted az ablakhoz sétált és végighúzta hüvelykujját a keret egyik oldalán. Meg letelepedett a fotel karfájára. - Nagyon nehéz életed van. Dolgozol egyáltalán? Úgy értem, az állítólagos polgármesteri feladataidon kívül. Úgy tűnt, Tedet mulattatja a kérdés. - Persze hogy dolgozom. Van íróasztalom, ceruzahegyezőm, meg minden. - Hol? - Titkos helyen. - Hogy távol tartsd a nőket? - Hogy távol tartsak mindenkit. Meg átgondolta. - Tudom, hogy feltaláltál valami bombanagy szoftverrendszert, ami dollármilliókat hozott neked, de nem sokat hallottam róla. Mi a foglalkozásod? - Lukratív munka. - Ted kurtán, bocsánatkérően oldalra billentette a fejét. - Bocs. Idegen szó, nem érted. - Ez övön aluli volt. Ted elmosolyodott és felnézett a mennyezeti ventilátorra. - Hihetetlen, milyen meleg van itt, és még csak július eleje van. El se tudom képzelni, mi lesz később. - Megrázta a fejét, az arca olyan jámbor volt, mint egy szenté. - Be akartam építeni Lucynek egy légkondicionálót, de most már örülök, hogy nem tettem. Nem tudnál aludni attól a sok fluorocarbontól, ami a légkörbe távozik. Van egy söröd? Meg ráförmedt. - Tejet alig tudok venni a zabpelyhemhez. - Lakbérre nem kell költened - mutatott rá Ted. - A legkevesebb, hogy tartasz sört a hűtőszekrényben a vendégeknek. - Te nem vendég vagy. Hanem parazita. Mit akarsz?

- Ez az én házam, nem emlékszel? Nem kell, hogy bármit is

akarjak. - Ted kopott, de nagyon drága cipője orrával a földön heverő bizsura bökött. - Ez mi? - Divatékszer. - Meg letérdelt és elkezdte összeszedni. - Remélem, nem adtál érte pénzt. A szépség belülről fakad, szerintem.  123 


Meg felnézett rá. - Van ennek a helynek postacíme? - Persze hogy van. Miért akarod tudni? - Szeretném tudni, hol lakom, ez minden. - És mert szüksége volt néhány dologra az otthoni szekrényéből. Keresett egy papírfecnit és felírta a címet, amit Ted megadott. A templom eleje felé intett. - Ha már itt vagy, bekapcsolnád a meleg vizet? Kezdem unni a hideg zuhanyt. - Nekem mondod? Meg mosolygott. - Nem szenvedhetsz még mindig Lucy három hónapos szexmegvonásától. - A fenébe, ti nők tényleg szerettek dumálni. - Mondtam neki, hogy őrültség. - Meg azt kívánta, bárcsak tudna olyan gonosz lenni, hogy közölje a hírt, Lucynek már szeretője van. - Végül megegyeztünk valamiben. - Akkor is... - Meg elfordult, hogy elpakolja az ékszereket. - Mindenki tudja, hogy bármelyik üres fejű tyúkot megkaphatod Wynette-ben. Nem értem, mi a gondod egy szexpartnerrel. Ted úgy nézett rá, mintha most csatlakozott volna az idióták klubjához. - Jó - mondta Meg. - Ez Wynette, te meg Ted Beaudine vagy. Ha az egyiket elkapod, el kell kapnod az összeset. Ted vigyorgott. Meg szándéka a bosszantás volt, nem a szórakoztatás, és ismét lesújtott. - Kár, hogy tévedtem veled és Torie-val kapcsolatban. Egy titkos viszony egy fétjes asszonnyal megoldást jelentett volna a problémádra. Majdnem olyan lett volna, mint Lucy férjének lenni. - Hogy érted ezt? Meg kinyújtotta a lábát és hátratámaszkodott a kezére. - Semmi szennyes érzelem. Tudod. Mint igaz szerelem és őszinte szenvedély. Ted hosszan nézte, tigrisszeme kifürkészhetetlen volt.  124 


- Azt hiszed, Lucy és köztem nem volt szenvedély? - Ne vedd sértésnek, oké, egy kicsit vedd, de őszintén kétlem,

hogy van benned szenvedély. Egy hétköznapi halandó megsértődött volna, de nem Szent Theodore. Ő csak eltűnődött. - Lássuk, jól értem-e. Egy olyan lúzer analizál engem, mint te? - Új nézőpont. Ted bólintott. Fontolóra vette. Aztán valami nagyon nem- TedBeaudine-es dolgot tett. Leeresztette a szemhéját és sikamlósán

végiggereblyézte Meget a szemével. A feje tetején kezdte, siklott lefelé a testén, közben elidőzött imitt-amott. A száján. A mellén. A combjai találkozásán. Forró kis vágyörvényeket hagyva maga után. Az abszolút horror, hogy nem immunis Tedre, tettekre sarkallta Meget, és felugrott a földről. - Kár a gőzért, Mr. B. Kivéve persze, ha fizetsz érte. - Fizetni? - Tudod. Egy nagy köteg húszast utána az éjjeliszekrényre. Upsz... Nincs éjjeliszekrényem. Halva született ötlet volt. Végre sikerült felbosszantania. Ted be viharzott a hátsó szobába, vagy azért, hogy bekapcsolja a kazánt, vagy azért, hogy felrobbantsa az egész kócerájt. Meg őszintén remélte, hogy az első. Nem sokkal később hallotta, hogy csukódik a hátsó ajtó és pár pillanat múlva Ted kocsija elhúz. Furamód csalódott volt. ••• A négyes másnap játszott. Ted Torie-val Kenny és Spence ellen. - Tegnap Austinba kellett mennem - mondta Spence Megnek -, és valahányszor megláttam egy gyönyörű nőt, maga jutott eszembe. - Jézusom, miért?  125 


Ted suttyomban megbökte. Spence hátra vetette a fejét és hahotázott. Maga nem semmi, Miss Meg. Tudja, kire emlékeztet? - Remélem, a fiatal Júlia Robertsre. - Magamra. - Spence megigazította a fején a panamakalapját. Sok kihívással kellett szembenéznem életem során, de mindet legyőztem. Ted hátba vágta Meget. - Ez a mi Megünk. Mire elérték a harmadik greent, Meg kókadozott a hőségtől, de még mindig örült, hogy a szabadban lehet. Kényszerítette magát, hogy a tökéletes ütőhordozásra koncentráljon, és valahányszor Spence bizalmaskodni kezdett vele, imádattal teli pillantásokat lövellt Ted felé. - Nem hagynád abba? - kérdezte Ted, amikor hallótávolságon kívülre kerültek. - Mit izgat? - Idegesítő, ez minden - panaszkodott Ted. - Mintha csapdába estem volna egy alternatív valóságban. - Gondoltam, hozzá vagy szokva a rajongó pillantásokhoz. - Nem tőled. Hamarosan világossá vált, hogy Torie nagy versenyző, de a második kilencen hirtelen kezdett mellégurítani. Ted könnyed sármja soha nem omlott le, amíg kettesben nem maradt Meggel, ekkor megerősítette Meg gyanúját, hogy Torie szándékosan csinálja. - Alig egy méterre volt - morgott Ted és súrolta a lyukat. Spence lehet, hogy hetekig marad. Aki azt hiszi, hogy minden meccset át fogok neki engedni, annak elment az esze. - Ezért hagyta ki nyilvánvalóan Torie azt a gurítást. - Legalább

volt rajta kívül valaki, aki kiismerte Spence egóját. Körülnézett, a legújabb ütővédőt keresve, amit bizonyára rossz helyre tett. Koncentráljon a célra, polgármester úr. Ha eltökélte, hogy tönkreteszi a természetet ezzel a vállalkozással, azt kell csinálnia, amit Torie, és jobban igyekeznie Spence kedvében járni.  126 


Ted elengedte a füle mellett a szúrkálást. - Ni csak, ki beszél Spence boldogságáról. Nem halnál bele, ha kedvesebb lennél hozzá. Esküszöm nyilvános veszekedést fogok kirobbantani veled, hogy megtudja, mennyire viszonzatlan az irántam érzett vonzalmad. Ted ütött egy hosszú magasat a greenen, Meghez vágta az ütőjét és el viharzott. Torie-nak hála, Spence és Kenny egy lyukkal győzött. Meg a női öltözőbe sietett, amit jogilag az alkalmazottak nem használhattak, de mivel olyan kozmetikai szerek egész arzenáljával volt felszerelve, amik szánalmasan hiányoztak a saját gyűjteményéből, mégis megtette. Miközben hideg vizet locsolt nagy melegtől égő arcára, Torie lépett mellé a mosdóhoz. Meggel ellentétben, mintha rá egyáltalán nem hatott volna a hőség, és csak a napellenzőjét vette le, hogy újrakösse a lófarkát, majd körülnézett, hogy megbizonyosodjon, üres az öltöző. Szóval mi van valójában közted és Ted között? - Mire gondolsz? Nem hallottad a pletykát, hogy azért üldöztem el Lucyt, hogy megszerezzem magamnak? - Okosabb vagyok, mint amilyennek látszom. Te nem az a fajta nő vagy, aki beleszeret egy olyan férfiba, aki mélyen gyűlöli. - Nem hiszem, hogy annyira gyűlöl. Inkább átlagosan. - Érdekes. - Torie szétrázta hosszú tincseit, majd újra összefogta. Meg fogott egy kéztörlőt a mosdó melletti kupacból és a hideg víz alá tartotta. - Te sem tűnsz úgy, mintha gyűlölnél. Miért? Mindenki gyűlöl a városban. - Megvan rá az okom. - Torie visszahúzta a hajgumit. - Ami nem azt jelenti, hogy nem kaparnám ki a szemed, ha tényleg azt hinném, hogy fenyegetést jelentesz Tedre. - Meghiúsítottam a házasságát, nem emlékszel? Torie diplomatikusan vállat vont. Meg kutató pillantást vetett rá, de Torie nem árult el töb  127 


bet. Meg megdörzsölte a tarkóját a hideg kéztörlővel. - Ha már ilyen őszinték vagyunk, érdekelne, mit szólna a férjed, ha tudná, hogy gyakorlatilag meztelenül találtalak Teddel egy hotelszobában. - Ó, Dexet nem érdekelte, hogy meztelen voltam, épp akkor jöttem ki a zuhany alól. Annak nem örült, hogy Ted úgy csókolt meg, pedig fel is hívtam a figyelmét, hogy én csak ártatlan szemlélő voltam. - Eltűnt a legközelebbi fülkében, de folytatta. - Rossz néven vette és

közölte Teddel, hogy a csókkal túlment minden határon. Mondtam Dexnek, hogy máshol is meghúzhatta volna a határt, mert bár kétlem, hogy Ted mindent beleadott a csókba, mégis jó móka volt. Aztán Dex azt mondta, majd ő csinál olyan mókát, amilyet még nem láttam, amin, ha ismernéd a férjemet, jót nevetnél, de Dex azért nyűgösködött, mert pár hete behúztam a csőbe, hogy vigyázzon a lányokra, amíg én elmentem Teddel tesztelni az új GPS- ét, amit a teherautójába szerelt. Dex magának akarta a tesztvezetést. Ekkor este láthatta Meg őket Teddel. Kezdett kíváncsi lenni erre a Dexter O'Connorra. - Szóval a férjed tudta, hogy egyedül voltál Teddel a hotelszobában? - Felkapta a napellenzőt. - Nagyon megértő férjed van. Torie lehúzta a vécét. - Hogy érted azt, hogy egyedül? Dex a tusolóban volt. Az a mi szobánk. Ted csak beugrott. - A ti szobátok? Azt hittem, Wynette-ben laktok. Torie kijött a fülkéből és enyhe szánakozással nézett rá. - Gyerekeink vannak, Meg. Gye-re-ke-ink. Két mesés kislány akiket tiszta szívemből szeretek, de kétségtelenül rám vannak kattanva, ami azt jelenti, hogy Dex és én pár havonta megpróbálunk elszabadulni, csak mi ketten. Megmosta a kezét. - Néha sikerül egy hosszú hétvégét együtt töltenünk Dallasban vagy New Orleansban. Általában azonban csak egy éjszakát a szállodában. Meg tele volt kérdéssel, de el kellett pakolnia Ted ütőit és  128 


begyűjteni a borravalóját. A sport bolt mellett talált rá, amint Kennyvel beszélgetett. A zsebébe nyúlt, mikor meglátta Meget közeledni. Meg visszafojtotta a lélegzetét. Igaz, hogy elhagyta Ted két legújabb fejvédőjét, de egyetlen lyukat sem vesztett neki és ha ez a smucig... - Tessék, Meg. Egy egész száz dolláros. - Váó! - suttogta. - Azt hittem, vennem kell egy éjjeliszekrényt, hogy ennyit keressek. - Ne szokd meg. Az ütőhordozásnak vége. Éppen ekkor lépett ki a sportboltból Spence egy fiatal, ujjatlan fekete ingbe, gyöngysorba és sötétzöld Birkin táskába öltözött nővel. Magas volt, telt idomú, de közel sem kövér. Vonásai markánsak, hosszú arc, határozott, sötét szemöldök, tekintélyes orr és vastag, érzéki száj. Sötétbarna haját, mely hosszú, egyenes tincsekben keretezte arcát, világos csíkok élénkítették. Bár húszas évei végén járhatott, megvolt benne az idősebb nőkre jellemző magabiztosság és egy olyan fiatal szexuális önbizalma, aki hozzá van szokva, hogy megkapja, amit akar. Skipjack átölelte. - Ted, maga már találkozott Sunnyval, de nem hiszem, hogy a többiek ismerik az én gyönyörű lányomat. Sunny erélyesen kezet rázott mindenkivel, elismételve a neveket és elraktározva a memóriájába, kezdte Kennyvel, majd Torie-val, Meget végigmérte, és elmerengett, amikor Tedhez ért. - Örülök, hogy újra

látlak, Ted. - Úgy nézett rá, mint valami trófeára, ami bántotta Meget. - Én is örülök, Sunny. Spence megszorította a karját. - Torie meghívott mindkettőnket egy kis július negyedikei zsúrra. Jó alkalom megismerni a helyieket és felderíteni a terepet. Sunny Tedre mosolygott. - Remekül hangzik. - Akarja, hogy magáért menjünk, Meg? - kérdezte Spence. - Torie magát is meghívta. Sunnyval örömmel útba ejtjük.  129 


Meg savanyú képet vágóit. - Sajnos dolgoznom kell. Ted hátba vágta. Extra erősen. - Bárcsak a klub minden dolgozója ilyen elkötelezett volna. - A lapockája alá csúsztatta a hüvelykujját, megtalálva azt a pontot, ami egyike lehetett a kizárólag orgyilkosok által ismert halálos pontoknak. - Shelby partija szerencsére csak késő délután kezdődik. Átjöhetsz, amint végeztél. Megnek sikerült kicsikarnia egy erőtlen mosolyt, aztán úgy döntött, hogy az ingyen kaja, a Sunny Skipjack iránti kíváncsisága és a lehetőség, hogy bosszanthatja Tedet, fontosabb, mint egy újabb magányosan töltött éjszaka. - Rendben. De egyedül megyek. Sunnynak közben nehezére esett elszakítania a pillantását Tedről. Micsoda szolgálát készség. - Minden tőlem telhetőt megteszek. Sunny fogsora tökéletes volt, mikor mosolygott. - Azt hiszem, az a legkevesebb, ha licitálok. Ted oldalra biccentette a fejét. - Tessék? - Az árverésen. Mindenképpen megteszem a tétemet. - Lemaradtam valamiről, Sunny? Sunny kikapcsolta a Birkinjét és elővett egy rikító piros szórólapot. - A bérelt kocsim szélvédőlapátja alatt találtam, miután megálltam a városban. Ted lenézett a röpcédulára. Meg talán csak képzelődött, de mintha megrándult volna az arca. Kenny, Torie és Spence közelebb húzódtak, hogy elolvashassák a válla fölött. Spence tűnődve Megre pillantott. Kenny a fejét rázta. - Shelby nagy ötlete. Hallottam, hogy megemlíti Lady Emmának, de nem hittem volna, hogy meg is teszi. Torie huhogott. - Én tuti, hogy licitálok. Nem érdekel, mit mond Dex. Kenny felhúzta sötét szemöldökét. - Lady Emma biztos, hogy nem fog.  130 


- Gondolod te - torkollta le a testvére. Megnek nyújtotta a

szórólapot. - Ezt nézd. Milyen kár, hogy szegény vagy. A szórólapot egyszerű, fekete félkövér betűkkel nyomtatták: NYERJEN EGY HÉTVÉGÉT TED BEAUDINE-NEL Töltsön egy romantikus hétvégét San Franciscóban Wynette kedvenc

agglegényével Városnézés, jó éttermek, romantikus hajókázás, meg a többi. Sokkal több... Hölgyek, tegyék meg tétjeiket. (minimum 100 $) Fétjes asszonyok! Szinglik! Öregek! Fiatalok! Mindenkit szeretettel várunk. A hétvége olyan kellemes (vagy meghitt) lesz, amilyennek ön szeretné. www. hetvegeteddel.com Minden felajánlás a Wynette-i Városi Könyvtár felújítását támogatja. Ted kikapta a kezéből a szórólapot, nézte, aztán összegyűrte az öklében. - Ezt az ostoba szamárságot...! Meg megkopogtatta a vállát és odasúgta: - Én a helyedben vennék egy éjjeliszekrényt. Torie hátravetette a fejét, úgy nevetett. - Imádom ezt a várost!  131 


znap este hazafelé a munkából Meg elhaladt a város használtruhaboltja mellett. Szerette a régi jó üzleteket, és úgy döntött, hogy megáll. A kirakatban újabb piros szórólap hirdette a Nyerjen egy hétvégét Ted Beaudinenel árverést. Kinyitotta a nehéz, régimódi faajtót. A napsárga helyiségben enyhén dohos szag terjengett, ahogy a legtöbb használtruhaboltban, de az áruk rendszerezettek voltak, antik asztalok és ládák szolgáltak egyszerre bemutatóként és térelosztóként. Meg felismerte az eladóban Birdie barátnőjét, Kaylát, azt a szőkét, aki Meg megaláztatásának napján a szálloda recepciós pultja mögött állt.

A Kayla ujjatlan pink és szürke terepmintás ruhája határozottan nem használt volt. Tűsarkút és pomponos fekete zománc karperecet viselt hozzá. Bár majdnem záróra volt, a sminkje hibátlan - kihúzott szem, pirosított arccsontok, fényes mokka ajkak, egy texasi szépségkirálynő megtestesülése. Nem csinált úgy, mintha nem tudná, kicsoda Meg, és mint mindenki más ebben az ostoba városban, nem volt tekintettel a tényekre. - Hallom, Spencer Skipjack beléd van esve - mondta, miközben ellépett egy ékszerállvány

mellől. - Én nem vagyok beleesve. - Gyors pillantása az árukra unalmas preppy sportruházatot, pasztell, templomba járó kosztümöket, Halloween tökökkel

és rajzfilmfigurákkal díszített nagymama kardigánokat tárt fel - csupa nehezen összeegyeztethető holmit ezzel a trendi teremtéssel.

 132 


− Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetsz kedves hozzá - mondta Kayla. − Kedves vagyok hozzá. Kayla csípőre telte a kezét. - Van fogalmad arról, hány munnkahelyet ad az a golfpálya ennek a városnak? Vagy hány új üzlet nyílhat? Az ökoszisztéma, amit tönkre fog tenni, szóra sem érdemes. - Szép számmal, el tudom képzelni. Kayla felvett egy övet, ami leesett az állványról. - Tudom, hogy sokan nem terítettek vörös szőnyeget a lábad elé, amikor megérkeztél, de biztos vagyok benne, hogy mindenki nagyra értékelné, ha nem tennél nekünk keresztbe ennek ürügyén Spencer Skipjacknél. Vannak a csipcsup ügyek miatti haragtartásnál fontosabb dolgok is. - Észben fogom tartani. - Éppen ki akart fordulni a boltból, amikor megakadt a szeme egy próbababán - szürke férfiing volt rajta, hozzáillő csőtop és zsákszáj-derekú rövidnadrág. A ruhadarabok az 1950-es évek nyári divatjának félszeg modernizációi voltak, Meg pedig odament, hogy közelebbről megvizsgálja. Amikor megtalálta a címkét, nem akart hinni a szemének. - Ez Zac Posen. - Tudom. Pislogott az árcédulára pillantva. Negyven dollár? Egy háromrészes Zac Posenért? Pillanatnyilag nem volt negyven dollár megtakarított pénze még Ted borravalójával sem, de akkor is, ez hihetetlenül alkalmi vétel. Nem messze egy avantgarde ruha lógott gyönyörű zöld és dinnyeszínű fűzős felsővel, ami legalább kétszáz dollár lehetett újonnan, most százért megvehető. A címkén a bácsikája neve volt, Michel Savagar. Megnézte a többi holmit is az állványon, és talált egy selyem sartrőz ruhát, rajta egy Mo- digliani-féle hosszú nyakú női alak nyomatával, egy elképesztő origami blézert acélszürke csőnadrággal és egy feketefehér Miu Miu miniszoknyát. Levett egy kislányos, horgolt rózsás  133 _______


fukszia kardigánt az állványról, elképzelte egy pólóval, farmerrel és Chuck Taylorsszal. - Szép darabok, ugye? - kérdezte Kayla. - Nagyon szépek. - Meg visszarakta és megtapogatott egy Narciso Rodriguez blézert. Kayla szinte ravaszul nézte. - A legtöbb nőnek nincs hozzá teste, hogy viselje őket. Nagyon magasnak és vékonynak kell lenni. Kösz, anya! Meg gyors fejszámolást végzett, és tíz perccel később kisétált a boltból a Miu Miu miniszoknyával és a Modigliani ruhával. Másnap vasárnap volt. A legtöbb alkalmazott gyorsan bekapott valamit ebédre az ütőtárolóban vagy a konyha sarkában, de ő egyik helyet sem szerette. Inkább az úszómedencéhez vitte a kakaóvajas szendvicsét, amit reggel készített. Miközben elhaladt az étterem terasza mellett,

látta, hogy Spence, Sunny és Ted az egyik napernyővel árnyékolt asztalnál ülnek. Sunny Ted karján nyugtatta a kezét, és Tednek úgy tűnt, egyáltalán nincs ellenére. Csak ő beszélt, Spence figyelmesen hallgatta. Egyikük sem vette észre Meget. A medence tele volt az ünnepi hosszú hétvégét élvező családokkal. Tisztában alantas alkalmazotti státuszával, keresett magának egy helyet a fűben a büfé sarkánál, távol a klubtagoktól. Ahogy leült a földre törökülésben, Haley jelent meg kezében a golfpálya zöld lógójával ellátott pohárral. - Hoztam neked kólát. - Kösz. Haley kiszabadította haját a lófarokból, ami munkaköri követelmény volt, és leült Meg mellé. Kigombolta sárga galléros pólója összes gombját, de még így is ráfeszült a mellére. - Mr. Clements és a fia egy órakor játszanak. Dr. Pepper és Bud Light. Láttam. - Meg minden reggel ellenőrizte a pályabeosztást abban a reményben, hogy gyarapíthatja a borravalóját, ha  134 


memorizálja a neveket, arcokat és a klubtagok italválasztását. Nem részesült éppenséggel meleg fogadtatásban, de Kayla apján, Bruce-on kívül senki nem kérte, hogy rúgják ki, amit inkább tulajdonított Spencer Skipjack érdeklődésének, mint a szolgálatai minőségének. Haley a Meg pólójának nyitott nyakában lógó rövid láncot nézte. Neked vannak a legszebb ékszereid. - Kösz. Tegnap este csináltam. - Összeállított egy kicsi, csalafinta láncot a megmentett bizsudarabokból: egy törött Hello Kittys óra gyöngyház számlapjából, pár apró pink üveggyöngyből, amit egy fél pár fülbevalóból vett ki és egy ezüsthalból, ami úgy festett, mintha egy kulcstartó része lett volna. Egy kis ragasztóval meg dróttal izgalmas darabot hozott össze, tökéletesen illett a fekete selyemzsinórhoz, amit lerövidített. - Nagyon kreatív vagy - mondta Haley. - Szeretem az ékszereket. Venni, készíteni, viselni. Amikor utazom, felkeresek helyi művészeket és nézem, ahogy dolgoznak. Sokat tanultam. - A pillanat hatása alatt cselekedve kikapcsolta a zsinórt. - Tessék. Leld benne örömed. - Nekem adod? - Miért ne? - Haley nyakába akasztotta a függőt. Az egyedi medál ellensúlyozta túlzott sminkjét. - Annyira klassz. Köszönöm. Az ajándék oldott Haley zárkózottságán, és amíg Meg evett, arról beszélt, hogy ősszel közösségi egyetemre megy. - Anya azt akarja, hogy a U.T.-re menjek. Nagy hacacárét csapott, de nem engedek. - Meglep, hogy nem akarsz elmenekülni a nagyvárosba - mondta Meg. - Nem olyan rossz itt. Zoey és Kayla mindig arról beszélnek,

mennyire szeretnének Austinba vagy San Antonióba költözni, de soha nem tesznek érte semmit. - Ivott egy kortyot a kólájából.  135 


- Mindenki azt taglalja, hogy beléd habarodott Mr. Skipjack. - A celeb kapcsolataimba habarodott bele, és igazán állhatatos.

Köztünk szólva próbáltam lerázni, azt mondtam, Tedbe vagyok szerelmes. Haley nagy szeme még nagyobbra kerekedett. - Szerelmes vagy Tedbe? - Istenem, nem! Nem ettem meszet. Hirtelen csak ezt tudtam kitalálni. Haley egy fű csomót rángatott a bokájánál. Végül így szólt: - Voltál már szerelmes? - Párszor azt hittem, de tévedtem. Te? - Egy ideig egy srácba, akivel együtt érettségiztem. Kyle Bascom. Ő is a közösségi egyetemre fog járni jövőre. - Felnézett az órára a büfé falán. - Vissza kell mennem dolgozni. Köszönöm a nyakláncot. Meg befejezte a szendvicsét, beült egy üres golfkocsiba és visszahajtott a tizennégyes elütőhelyhez. Négyre a pálya kezdett kiürülni, nem maradt jobb dolga, mint a kudarcain töprengeni. Aznap este, amikor megállt Rozsdással a templom előtt, egy ismeretlen autót pillantott meg a lépcsőnél parkolni. Miközben kiszállt, Sunny Skipjack fordult be a sarkon a kertből. A gólyahírsárga ruhát, amit az ebédnél viselt, rövidnadrágra, fehér topra és cseresznyepiros napszemüvegre cserélte. - Nem félsz itt egyedül? - kérdezte. Meg a temető felé bökött a fejével. - Ártalmatlanok. Bár néhány fekete sírkőtől kiráz a hideg. Sunny közelebb lépett, szinuszritmusban mozogva, mely hangsúlyozta kerek csípőjét és telt keblét. Nem az a fajta nő volt, akit gyötör a gondolat, hogy nem harminckettes méret, és Megnek ez tetszett. Ami nem tetszett, az az agresszív magatartás volt, ami azt sugallta, lekaszál mindenkit, aki van olyan arcátlan, hogy szembeszálljon vele. .  136 


- Nem utasítanék vissza egy hideg sört - mondta Sunny. -

Apámmal és Teddel töltöttem az elmúlt két órát. Kutyagoltunk a birtokon, amit Spence gondolkodik, hogy megvegyen-e. - Sör nincs, de jeges tea igen. Sunnyt nem olyan fából faragták, hogy kevesebbel is beérje annál, amit akar, és inkább visszautasította. Mivel Meg már alig várta, hogy úszhasson egyet, úgy döntött, megsürgeti a dolgokat. - Mit tehetek érted? - Mintha nem tudta volna... Sunny figyelmeztetni akarja, hogy tartsa távol magát Apucitól. Sunny a kelleténél egy pillanattal tovább várt a válasszal. - Az... ajánlott viselet a holnapi partira? Azt gondoltam, te tudod. Sánta kifogás volt. Meg leült a lépcsőre. - Ez Texas. A nők szeretnek kiöltözni.

Sunny szinte oda sem figyelt. - Hogy kerül Koranda lánya egy ilyen isten háta mögötti városba, mint ez? Megnek minden oka volt, hogy gúnyt űzzön ebből az isten háta mögötti helyből, de Sunny egyszerűen csak sznob volt. - Kipihenem Los Angelest. - Éles váltás - mondta Sunny. - Néha váltani kell. Így új megközelítésből láthatjuk az életünket. - Csak nem lett bölcs filozófus? - Nincs semmi, amit változtatnék az életemen. - Sunny a feje tetejére tolta élénkpiros napszemüvegét, a szárak hátrafésülték hosszú barna haját az arcából és előtérbe helyezték Spence-hez való hasonlatosságát. Ugyanolyan erős orruk, telt ajkuk és jogosultságérzetük volt. - Szeretem a dolgokat úgy, ahogy vannak. Apám cégének igazgatótanácsában ülök. Tervezek. Remek életem van. - Lenyűgöző. - Gépészmérnöki és MBA diplomám van - tette hozzá, noha Meg nem kérdezte.  137 


- Remek. - Meg a diplomájára gondolt, amije semmiből nem volt. Sunny leült egy lépcsőfokkal fölé. - Megbolygattad a várost, amióta megérkeztél. - Kisváros, Nem nehéz megbolygatni. Sunny letörölt egy foltot a bokájáról, amit valószínűleg a terepszemlén szedett össze. - Apám sokat beszél rólad. Szereti a fiatalabb nőket. Sunny végre a jövetele céljára tért, és Meg boldogabb nem is lehetett volna. - Szemmel láthatóan ők is szeretik - folytatta Sunny. - Sikeres, nyílt, szeret szórakozni. Folyton rólad beszél, ebből tudom, hogy érdekled. Örülök nektek. - Tényleg? - Erre nem számítolt. Szövetségesre volt szüksége, nem kerítőre. Kikötötte a tornacipőjét, hogy húzza az időt. - Azt hiszem, meg vagyok lepve. Nem félsz, hogy... hozományvadász vagyok? Biztos hallottad, hogy egy vasam sincs. Sunny vállat vont. - Apám nagyfiú. Tud vigyázni magára. Attól, hogy kihívást jelentesz, csak még izgalmasabb vagy. A legutolsó, amire Meg vágyott, hogy izgalmas legyen. Kibújt a tornacipőjéből, lehúzta a zokniját és óvatosan így szólt: - Nem eseteim az idősebb pasik. - Talán ki kellene próbálnod egyet. - Sunny felállt a lépcsőről és leereszkedett Meg szintjére. - Őszinte leszek hozzád. Apám majdnem tíz éve elvált anyámtól. Egész életében keményen dolgozott és megérdemli, hogy jól érezze magát. Szóval ne aggódj, nem állok az utatokba. Nincs azzal bajom, hogy élvezzétek egymás társaságát. Ki tudja, mi lesz belőle? Soha nem volt garasos azokkal a nőkkel, akikkel randizott. - De...

- Holnap találkozunk a partin. - Sunny letárgyalta az üzletet, s

bérelt kocsijához indult. Miközben elhajtott, Meg összerakta a mozaikokat. Sunny  138 


nyilvánvalóan hallott Meg állítólagos vonzalmáról Ted iránt, és nem tetszett neki. Azt akarta, hogy Meg foglalja el magát az apjával és engedjen neki szabad utat Mr. Szexi becserkészésére. Ha tudná az igazat, nem vesztegette volna az idejét. Nem volt nehéz, megtalálta a mór kúriát, ahol Shelby és Warren Traveler élnek. A pletykák szerint Kenny és Torie nem örültek, amikor apjuk egy harminc évvel fiatalabb nőt vett el, aki történetesen Torie évfolyamtársa volt a főiskolán. Még a féltestvérük születése sem enyhítette meg őket, de azóta eltelt tizenegy év, Kenny és Torie mindketten megházasodtak és minden megbocsáttatott. A ház előtt, ami rózsaszínű stukkóval és egyenesen az ezer- egy éjszaka meséiből vett csipkézett tetővel épült, lenyűgöző mozaikszökőkút állt. Az ételszállító személyzet egy tagja engedte be Meget a faragott fa ajtón át, amit boltíves ablakok fogtak közre. Az angol vidékies stílus és a hangsúlyozott mór építészet meglepő kettősséget alkotott a házban, de a festett vászon, a vadászmetszetek és a Hepple-fehér bútorok, amiket Shelby Traveler összeválogatott, valahogy működtek. Mozaikberakásos ajtó vezetett a magas, stukkós falú teraszra, melyen gyöngyházszínű, mintás vászonpárnákkal borított hosszú padok és kőasztalok álltak, rajtuk rézvödrökben kis amerikai zászlókkal hangsúlyozott piros, fehér, kék virágkompozíciók. A késő délutáni hőségben árnyékot adó fák és kültéri párásító hűtőberendezések gondoskodtak a vendégek kényelméről. Meg észrevette Birdie Kittle-t és Kaylát, Kayla BFF-jét, Zoey Danielst, a helyi általános iskola igazgatóját, egy kupacban. A golfpálya pár dolgozója szolgált fel, Meg intett Haleynek, aki Jiors d'oevures-t hordott körbe. Kenny Traveler egy babaarcú vonzó nő mellett állt, mézbarna fürtökkel. Meg felismerte az esküvő előtti vacsoráról, Emma volt, a felesége.  139 


Meg letusolt a női öltözőben, szétkent némi hajformázót rakoncátlan tincsein, rúzst és szemhéjfestéket tett fel, majd belebújt a sartróz ruhába, amit a használtruhaboltban vett. A ruha az elejére nyomott hosszított Modigliani női fej miatt nyakláncot nem igényelt, Meg azonban nem tudta megállni, hogy ne akasszon pár lila, negyeddoláros nagyságú műanyag korongot Sung-dinasztiás fülbevalójára. Az új és a régi drámai egymás mellé helyezése kiegészítette a Modiglianinyomatot és megteremtette a „sikk találkozása a giccsel” összhangját. Michel bácsikája elismerését fejezte volna ki. Fejek fordultak felé a megérkezésére, de gyanította, hogy nem kitűnő fülbevalója miatt. Ellenségességet várt a nőktől, de a szórakozott

pillantásokra, amiket egyesek váltottak, mikor meglátták a ruháját, nem számított. Úgy állt rajta, mintha ráöntötték volna, ezért nem foglalkozott velük. - Hozhatok valamit inni? Megfordult és egy magas, sudár férfit látott a negyvenes évei elején, egyenes, kissé kócos barna hajjal, távol ülő szürke szemmel drótkeretes szemüvegének lencséi mögött. Egyetemi irodalom professzorra emlékeztette Meget. - Arzénnal? - Nem hiszem, hogy arra szükség lenne. - Ha maga mondja. - Dexter O'Connor vagyok. - Nem, az nem lehet! - Kicsúsztak a száján a szavak, mielőtt megállíthatta volna őket, de nem tudta elhinni, hogy ez a könyvmoly pasi a csodás Torie Traveler O'Connor félje. Az évszázad ellentétpárja. Dex mosolygott. - Kétségtelenül találkozott a feleségemmel. Meg nyelt egyet. - Ö... csak... - Torie az Torie, én meg... nem? - Felvonta a szemöldökét. - Nos, úgy értem... ez jó is lehet, nem? Attól függ, honnan nézzük. - Akaratlanul is épp most sértette meg a feleségét. A férfi várt, türelmes mosollyal az arcán. - Nem úgy értem,  140 


hogy Torie nem káprázatos... - Dadogott. - Torie gyakorlatilag az egyetlen kedves ember, akivel ebben a városban találkoztam, de nagyon... - Egyre mélyebbre ásta magát, és végül feladta. - A francba! Sajnálom. Los Angelesből jöttem, nem tudok viselkedni. Meg Koranda, ahogy bizonyára már kitalálta, és kedvelem a feleségét. A férfi derűje Meg kínján sokkal inkább dicsérő volt, mint gonoszlelkű. - Akárcsak én. Éppen ebben a pillanatban csatlakozott hozzájuk Torie. Elképesztően gyönyörű volt ujjatlan, hímzett kínai felsőjében és királykék miniszoknyájában, mely közszemlére tette hosszú, napbarnított lábát. Hogy mehetett hozzá egy ilyen bombázó egy ilyen csendes, tudósforma fickóhoz? Torie belekarolt a férjébe. - Tessék, Dex. Most, hogy találkoztál Meggel, a saját szemeddel láthatod, hogy nem olyan ringyó, mint amilyennek mindenki beállítja. Legalábbis én nem hiszem. Dex elnéző mosolyt vetett a feleségére, Megre együttérzőt. - Bocsásson meg Torie-nak. Ami a szívén, az a száján. Nem tehet róla. Hihetetlenül elkényeztették. Torie mosolygott, és olyan szeretettel nézett entellektüel férjére, hogy Megnek meglepő módon gombóc nőtt tőle a torkában. - Nem értem, szerinted ez miért baj, Dex. A férfi megpaskolta a kezét. - Tudom, hogy nem érted. Meg rájött, hogy az első benyomása Dexter O’Connorról, mint könnyen rászedhető entellektüel, talán nem pontos. Csendes volt, de

nem ostoba. Torie leejtette férje karját és megfogta Meg csuklóját. - Kezdem unni magam. Ideje, hogy bemutassalak pár embernek. Az majd feldobja a hangulatot. - Nem hiszem, hogy... De Torie már Kenny Traveler felesége felé húzta, aki narancssárgáspiros, szélein szirom formájú lyukakkal díszített  141 


ingruhát választott mára. A meleg szín kiemelte barna szemét és tejkaramella fürtjeit. - Lady Emma, szerintem hivatalosan még nem találkoztál Meg Korandával - mondta Torie. Aztán Megnek: - Csak hogy tudd... Lady Emma egyik legjobb barátja, Ted anyja, Francesca. Az enyém is, de én felvilágosultabb gondolkodású vagyok. Lady Emma éppúgy utál, mint mindenki más. Lady Emmának a szeme sem rebbent Torie gorombaságára. - Nagy fájdalmat okoztál Francescának - mondta Megnek halk brit akcentussal. - De nem ismerem az összes körülményt, így az, hogy utállak, kicsit erős. Torie szeret drámázni. - Nem imádni való, ahogy beszél? - Torie ragyogó mosolyt vetett az alacsonyabbikukra. - Lady Emma az igazság bajnoka. Meg úgy döntött, itt az ideje megitatni ezeket a szókimondó nőszemélyek a saját orvosságukkal. - Ha túl nagy gondot okoz igazságosnak lenni velem, megengedem, hogy félretegye az elveit, Lady Emma. Egy arc izma sem rándult. - Szólíts Emmának. A lady nem rang, csak udvariassági formula, ahogy azt itt mindenki tudja. Torie béketűrően mosolygott. - Fogalmazzunk úgy. Ha az én apám lett volna ötödik Woodboume gróf, ahogy a tiéd, én hétszentség, hogy ladynek szólíttatnám magam. - Ahogy azt minduntalan világossá is teszed. - Visszafordult Meghez. - Hallom, Mr. Skipjack érdeklődik irántad. Megkérdezhetem, hogy szándékodban áll-e felhasználni ellenünk? - Ó, nagyon csábító a kísértés - felelte Meg. Ted lépett ki a teraszra Spence-szel és Sunnyval. Unalmas sárgásbarna rövid nadrágot és ugyanolyan unalmas fehér pólót viselt, mellén a Kereskedelmi Kamara emblémájával. Ahogy azt előre sejteni lehetett, egy fénysugár épp ezt a pillanatot választotta ki, hogy áttörjön a fák levelein és elöntse, azt  142 


a látszatot keltve, mintha villádzó fényfűzér ragyogásába lépett volna. Zavarba kellett volna jönnie. Haley komolyan vette a munkáját, mint Ted személyi asszisztense. Faképnél hagyta a korosodó urat, aki éppen egy csirkeszárnyért nyúlt a tányérján és Tedhez rohant, hogy kiszolgálja.

- Ó, istenem - mondta Emma. - Itt van Ted. Jobb, ha megnézem a

gyerekeket a medencénél. - Shelby három életmentőt állított szolgálatba - mondta Torie. - Nem akarsz találkozni vele. Emma szipákolt. - Az árverés a Teddel töltendő hétvégére teljes egészében Shelby ötlete volt, de tudod, hogy engem fog hibáztatni. - Te vagy a könyvbarátok elnöke. - Én akartam beszélni vele először. Hidd el, fogalmam sem volt, hogy ilyen hamar kirakják a szórólapot. - Hallom, hogy a licit már háromezer dollárnál jár - mondta Torie. - Háromezer négyszáz - felelte Emma kissé kábán. - Több, mint amennyit tucatnyi süteménysütéssel össze tudnánk szedni. És tegnap éjjel gond volt a weboldallal, különben a licit magasabb lenne. Torie fintorgott. - Talán jobb lenne nem említeni Tednek az oldalt. Kényes pont. Emma a foga közé vette telt alsó ajkát, majd elengedte. - Mindannyian kihasználjuk. - Nem bánja. - De bánja - mondta Meg. - Nem értem, miért tűri. Torie leintette. - Te kívülálló vagy. Itt kell élned, hogy megértsd. Sunny Skipjackre nézett a teraszon, aki hűvös és szexi volt fehér nadrágjában és kobaltkék tunikájában annak kulcslyuk formájú nyakkivágásával, mely ínycsiklandó mennyiségű dekoltázst hagyott szabadon. - Jól megtáncoltatja Tedet. Azt nézd. A karjához dörzsöli a cickóját.  143 


- Úgy tűnik, Ted élvezi - mondta Emma.

Tényleg? Tednél soha nem lehetett tudni. Még csak harminckét éves volt, de már nemcsak Sunny Skipjack mellének a súlyát cipelte a karján, hanem egy egész város terhét. Ted a tömeget pásztázta, és szinte azonnal megtalálta Meget. Meg úgy érezte, mintha villódzni kezdett volna a saját kis belső fényfüzére. Torie felemelte hosszú haját a tarkójáról. - Dilemma előtt állsz, Meg. Spence dúl-fúl magában, hogy rád tegye a kezét. A lánya ugyanakkor reflektorfénybe állította szerelmed tárgyát. Nehéz helyzet. - Aztán, ha Emma lemaradt volna a lényegről. - Meg megmondta Spence-nek, hogy Tedbe szerelmes. - Ki nem? - Emma sima homlokára barázda vésődött. - Jobb, ha beszélek vele. Ted azonban már Shelby Travelerre bízta Skipjackéket és nyílegyenesen tartott Kenny felesége felé. Előbb azonban lassú fejcsóválássál szemügyre vette Meget. - Mi van? Ted Torie-ra és Emmára nézett. - Megmondtátok már neki? Torie meglibbentette a haját. - Én nem. - Én sem - mondta Emma.

Ted vállat vont és mielőtt Meg megkérdezhette volna, hogy miről van szó, felnyársalta tigrisszemével. - Spence látni akar és jobb, ha együtt működsz. Mosolyogj és érdeklődj a fürdőszoba-felszerelések felől. Nagyra van az új Cleaner You vécéjével. Miközben Meg felvonta a szemöldökét, Ted Emmához fordult. - Ami téged illet... - Tudom. Szörnyen sajnálom. Tényleg. Szándékomban állt elsőként beszélni veled az árverésről. Torie megbökte Ted vállát egyik manikűrözött körmével. - Ne merj panaszkodni. A tét máris háromezer négyszáz dollárnál jár. Mivel nincsenek gyerekeid, el sem tudod képzelni,  144 


mit jelent a könyvtár a mi édes kicsi csemetéinknek, akik sírva alszanak el minden este, mert nincs új könyvük. Ted nem kapta be a horgot. - A költségeitek fel fogják emészteni a háromezer négyszázat az utolsó fillérig. Számításba vette ezt valaki? - Ó, kiszámoltuk a költségeket - felelte Emma. - Kenny egyik barátja felajánlotta a magángépét, és állja az útiköltséget San Franciscoig. Anyád a kapcsolatai révén nagy mértékű hotel- és étteremkedvezményeket szerezhet nekünk. Mielőtt szólunk neki, hiszen szükségünk van rá. - Én nem vennék rá mérget. - Épp ellenkezőleg. Tetszeni fog neki az ötlet... miután rámutatok, milyen remekül elvonja majd ez az aukció a figyelmedet nem régi... Miközben Emma a megfelelő szót kereste, Meg a segítségére sietett. Országos megaláztatás? Nyilvános megszégyenítés? Pojácának való beállítás? - Ez szükségtelen - tiltakozott Torie. - Figyelembe véve, hogy te vagy a felelős érte. - Nem én rúgtam seggbe. Miért nem vagytok képesek felfogni azzal a tompa agyatokkal? Várta az elkerülhetetlen letorkolást. Hogy minden rendben volt, amíg ő meg nem jelent. Hogy kegyetlenül kihasználta Lucy esküvő előtti lámpalázát. Hogy féltékeny volt és magának akarta Tedet. Ehelyett Ted legyintett és Emmára koncentrált. - Több eszed is lehetett volna, mint belemenni ebbe a hajmeresztő árverésbe. - Ne nézz így rám! Tudod, milyen nyomorultul érzem magam, amikor a szemöldöködet ráncolod. Shelbyt okold. - Emma az anyósát kereste a teraszon. - Aki úgy látszik, eltűnt. Gyáva kukac. Torie bordán vágta Tedet. - Ó! A legújabb hódítás éppen erre tart. Az apjával. Meg esküdni mert volna, hogy elkomorodni látta Tedet,  145 


pedig az csak az egyik unalmasan kiszámítható mosolyára görbítette ajkát. Mielőtt azonban Skipjackék odaértek volna hozzá, sikoltás

harsogta túl a parti zaját. -Te jó ég! Mindenki elhallgatott és a hang irányába fordult. Kayla metálpiros okostelefonja kis képernyőjét nézte, miközben Zoey lábujjhegyre állva kukucskált a válla fölött. Hanyagul fejtetőre fésült frizurájából leomlott egy hajtincs, mikor felnézett. - Valaki épp most emelte meg a tétet ezer dollárral! Sunny Skipjack karmazsin vörös ajka elégedett mosolyra húzódott, és Meg látta, amint a tunikája zsebébe csúsztatja a maga telefonját. - A fenébe - zsörtölődött Torie. - Ha ezt felül akarom múlni, az komoly érvágás lesz a szabadfelhasználású jövedelmemre. - Apa! - Kayla aggodalmas kiáltással otthagyta Zoeyt, és keresztülrontott a tömegen az apjához. Meg épp ma reggel szolgált fel Bruce Garvinnak egy szénsavas narancsot, és kapott érte cserébe nulla borravalót. Kayla karon ragadta és dühös szóváltásba keveredett vele. Ted lusta mosolya megremegett. - Nézd a jó oldalát - suttogta Meg. - Wynette édes kicsi csemetéi sokkal közelebb jutottak ahhoz, hogy bevackolják magukat az új John Grishammel. Ted rá se hederített, hanem Torie-hoz fordult. - Mondd, hogy nem is licitálsz. - Naná, hogy licitálok. Azt hiszed, lemondok egy hétvégéről San Franciscóban, távol a kölykeimtől? De Dexnek is velünk kell jönnie. Túlfűtött kar telepedett Meg derekára, tömény parfüm fojtogató illatának kíséretében. - Még nincs itala, Miss Meg. Orvosoljuk. A szerelvény király úgy festett, mint Johnny Cash, cirka 1985-ben. Sűrű fekete hajában ezüst csillogott, csuklója szőr 146 


fészkében drága óra szikrázott. Bár a legtöbb férfi rövidnadrágot viselt, ő fekete hosszút és márkás pólót, melynek nyitott nyakából szőrcsomó kandikált ki. Miközben elkormányozta Meget a többiektől, kezével a derekát simogatta. - Ma maga is úgy fest, mint egy filmcsillag. Gyönyörű ez a ruha. Találkozott már Tom Cruise-zal? - Még nem volt szerencsém. - Hazudott, de Spencer nem fogja lépre csalni, hogy minden sztárt kibeszéljen, akivel találkozott. A szeme sarkából látta, hogy Sunny a maga merész módján Tedre mosolyog, és nézte, ahogy Ted is visszamosolyog rá. Beszédfoszlányok jutottak el hozzá. - ...és a szoftveremmel - mondta Ted - a közösségek javíthatják a hasznos teljesítményüket. Dinamikus töltés-kiegyenlítés. Attól, ahogy Sunny megnyalta a száját, a válasza olyan pornós lett. - A meglévő infrastruktúra optimalizálása. Ez ragyogó, Ted. Hamarosan csatlakoztak hozzájuk és négyesben folytatták. Sunny, gondolta Meg, volt a csomagolás. Szexi, okos, sikeres. Az apja szemmel láthatóan imádta, és hányingert lehetett kapni tőle, ahogy a teljesítményeiről áradozott, a GRE tesztpontjaitól kezdve a tervezői

díjig, amit a cégnek nyert. Ted bemutatta őket mindenkinek, ami meglepően szórakoztatónak bizonyult, mert még Birdie-nek, Kaylának és Zoeynak is udvariasnak kellett lennie Meggel Skipjackék előtt. Meg ennyi nyalást életében nem látott, még Hollywoodban sem. - Wynette a legféltetebb kincs Texasban - trillázta Birdie. - Isten országa, annyi szent. - Az ember csak sétál az utcán és belebotlik Dallie Beaudine-be vagy Kenny Travelerbe - mondta Kayla apja. - Mondjanak egy másik várost, ahol ez megtörténhet. - Semmi nem veheti fel a versenyt ezzel a tájjal - nyilvánította ki Zoey -, Wynette-ben tudják, hogyan fogadják az idegeneket.  147 


Meg ezzel az utolsó érvvel tudott volna vitatkozni, de egy kéz, ami nem Spence-é volt, figyelmeztetően megszorította a könyökét. Mire a grillezett húsokat felszolgálták, Sunny úgy viselkedett Tedd el, mintha régóta a fiúja lett volna. - El kell jönnöd Indiánapolisba, ugye, apa? Imádnád. A legmegbecsültebb város középnyugaton. - Én is így hallottam - felelte a polgármester rajongással. - Sunnynak igaza van. - Spence gyengéden nézett a lányára. - Úgy érezzük Sunnyval, mintha már mindenkit ismernénk a városban. Kayla lépett oda Tedhez, hogy flörtöljön vele és közölje, a licit újabb ötszáz dollárt emelkedett. Mivel boldognak látszott, Meg gyanította, hogy „apuci” keze van a dologban. Sunny úgy tűnt, nem ijedt meg sem a magasabb téttől, sem Kayla szőke káprázatától. Amikor Zoey csatlakozott hozzájuk, Ted bemutatta Skipjackéknek. Bár az ő pillantásai Ted felé nem voltak olyan szembetűnőek, mint a Kayláéi, nem hagytak kétséget a Ted iránti érzései felől. Meg szerette volna odakiáltani mindkettőjüknek, hogy nyissák ki a szemüket. Nyilvánvaló volt, hogy Ted kedveli őket, és ugyanilyen nyilvánvaló, hogy az érzései nem terjednek tovább. Meg sajnálta őket. Ted mint határtalanul kívánatos teremtésekkel viselkedett minden nővel - Meg kizárólagos kivételével -, nem csoda, ha folyamatosan reménykedtek. Sunny unni kezdte magát. - Hallottam, hogy gyönyörű a medence. Megmutatod, Ted? - Remek ötlet. Meg is meg akarta nézni. Menjünk mindannyian. Meg hálás lett volna, hogy Ted nem hagyta kettesben Spence-szel, ha nem ismerte volna igazi szándékát. Nem akart egyedül maradni Sunnyval. Mindannyian a medencéhez sétáltak. Meg találkozott a há  148 


zigazdával, Kenny apjával, Warren Travelerrel, aki fia idősebb, pallérozatlanabb kiadása volt. A felesége üresfejű teremtésnek látszott, mely benyomás Wynette-ben, Meg tudta, csalóka is lehet, és lám, hamarosan kiderült, hogy Shelby Traveler annak az angol bentlakásos iskola igazgató- tanácsának a vezetője, ahol egykor Emma Traveler volt

az igazgató. - Mielőtt ordítani kezdesz velem - mondta Shelby Tednek -, tudnod kell, hogy Margo Ledbetter készített rólad egy bemutatkozó filmet és beküldte a Nagy Ő-be. Ha akarod, elkezdheted gyakorolni a rózsaceremóniát. Ted arca megrándult, a szeme szikrákat szórt, és Meg odahajolt hozzá, hogy a fülébe súgja: - Tényleg el kell tűnnöd ebből a városból. Az icipici ideg, ami egyre ismerősebb lett Megnek, ugrálni kezdett Ted álla sarkában, de ő úgy tett, mintha nem hallotta volna, és csak mosolygott.  149 


eg nézte, ahogy Torie törülközőbe csavar két leendő szépségkirálynőt a medencénél. A boldog csókok, amiket mindkettőjük orrára nyomott, bizonyították, hogy csak ágálkodott, amikor a gyerekeire panaszkodott. Kenny közben két, az övéhez hasonló fekete hajú kissrác közötti vitában döntőbíráskodott, míg egy kislány, anyja tejkaramella tincseivel, ellopta a vita tárgyát képező gumitutajt a hátuk mögül és befutott vele a

medencébe.

M

Végül Megnek sikerült kimentenie magát, hogy használhassa a mosdót, de Spence várta a folyosón, kezében egy újabb borospohárral, amikor kijött. Úgy emlékszem, sauvignon blancot ivott. - Spence megnyomta az utolsó mássalhangzót, mint az a fajta férfi, aki más nyelvet az angolon kínül nem tűr el, majd bekukucskált a fürdőszobába. - Koliler mosdó - mondta. - De a csap az enyém. Matt nikkel. A Chesterfield család része. - Csodás. - Sunny tervezte. Ez a lány egy boszorkány. - Igazán nagyon sikeres. - Meg próbált elhúzódni, de Spence tagbaszakadt férfi volt és elzárta a folyosót. Keze a jól megismert pontra telepedett Meg derekán. - Pár napra vissza kell repülnöm Indybe. Aztán rövid látogatásra Londonba utazom, hogy megnézzek egy mosdószekrényeket gyártó céget. Tudom, hogy dolgozik, de - kacsintott ne intézzem el, hogy

kapjon pár szabadnapot és, velem jöhessen?  150 


Meg kezdett émelyegni. - Spence, maga nagyszerű fickó... - Nagyszerű fickó a metszőfoga közé szorult grillcsirke-maradvánnyal. - Nagyon hízelgő, de... - Igyekezett úgy tenni, mintha megkótyagosodott volna. Tudja, hogy Tedbe vagyok szerelmes. Spence elnézően mosolygott rá. - Meg, drágám, olyan férfi után futni, aki nem érdeklődik maga iránt, megtépázza az önbecsülését. Jobb, ha

most szembenéz a tényekkel, mert minél tovább halogatja, annál nehezebb lesz. Nem adta fel ilyen könnyen. - Igazából nem biztos, hogy Ted nem érdeklődik utánam. Spence keze átnyergelt a vállára, és megszorította. - Látta Tedet Sunnyval. Szikrázott körülöttük a levegő. Még a vak is láthatja, hogy egymásnak vannak teremtve. Spence tévedett. Az egyedüli őszinte szikrák csak Sunnyból pattogtak. A többi a Beaudine vudugépből. Nem tudta hajszál pontosan megnevezni, milyen nőre volt szüksége Tednek, de Spence lányára nem jobban, mint Lucyre. Persze mit tudhatja ő? Talán Sunny a magas tudományos fokozatával és mérnöki agyával volt Ted zsákjának a foltja. - Tudom, hogy most bontott fel egy eljegyzést - mondta Spence, de Sunny okos. Várni fog. Ted máris úgy bánik vele, mintha ő lenne az egyetlen nő a földön. Spence nyilvánvalóan nem vette észre, hogy Ted minden nővel így bánt. - Ted és Sunny együtt. - Spence kuncogott. - Ez végképp eldönti a kérdést. Meg ekkor jött rá a válaszra, amit a városban mindenki kutatott: Miért gondolta meg magát Spence Wynette-tel kapcsolatban? Tavaly tavasszal elutasította Wynette-et San Antonióval szemben, de alig egy hónappal ezelőtt ismét feltűnt és közölte, hogy Wynette újra versenyben van. És Meg most már tudta, hogy Sunny miatt. Spence lánya először akkor találkozott Teddel, amikor még Lucy jegyese volt. Most azonban szingli,  151 


és amit Sunny akart, arról Spence gondoskodott, hogy meg is kapja. - Meséljen az új Cleaner Toiletjéről. Majd meghalok a részletekért. Spence mohón belevetette magát az előadásba egy olyan vécéülőkéről, amelyik automatikusan megmossa használója popóját. Innen egyenes út vezetett kedvenc témájához, a hollywoodi élethez. - Az a sok ház, amit híres emberek laknak... Fogadni mernék, hogy látott egy-két fürdőszobát. - Főként Connecticutban nőttem fel és sokat utaztam. Spence-t ez nem akadályozta meg abban, hogy meg ne kérdezze, ismeri-e Meg a kedvenc színészeit, mely lista magába foglalta Cameron Diazt, Brad Pittet, George Clooney-t és felfoghatatlanul Tori Spellinget. Mihelyt besötétedett, kezdődött a tűzijáték. Amíg a vendégek a hátsó udvaron gyülekeztek, a tizenegy éves Peter Traveler, Shelby és Warren fia, a barátaival rohangált, az álmos kisebbek pedig óriás fürdőlepedőkre heveredtek le a szüleik mellé. Torie egyik lánya édesanyja hajába fúrta ujjait. Kenny és Emma három csemetéje elnyúltak szüleiken, a legkisebb apja karja alá fészkelte be magát. Meg, Spence, Ted és Sunny egy takarón ültek, amit Shelby bocsátott rendelkezésükre. Spence túl közel húzódott, Meg leszorult a fűre. Ted a

könyökére támaszkodott és hallgatta, amint Sunny részletesen elmagyarázza, milyen kémiai összetevőket használnak a tűzijáték különleges színeinek előállítására. Úgy tűnt, le van nyűgözve, de Meg gyanította, hogy máshol jár az esze. A vendégek éljeneztek, amikor az első forgókerekek felrobbantak az égen. Spence Meg kezére ejtette forró, szőrös mancsát. A párás esti levegő még fojtogatóbbá tette parfümjének bűzét, és ahogy egy rakéta a levegőbe lőtt, kisujján a gyűrű fekete köve, mint a sátán szeme kacsintott Megre. Parfüm... hőség... túl sok bor... - Elnézést - suttogta. Kimentette magát, és a takarók meg a strandtörülközők között  152 


kacsázva a tágas családi szobába nyíló erkélyajtóhoz sietett. Puha párnás kanapék és fotelek hangsúlyozták az otthonos, angol vidékies stílust; magazinokkal és ezüstkeretes családi képekkel teli lerakó asztalok; repülőgépmodelleket, társasjátékokat és a Harry Potter teljes sorozatát kínáló könyvespolcok. Kinyílt a háta mögött az ajtó. Spence utána jött, összerándult a gyomra. Fáradt volt, idegennek érezte magát és nem bírta tovább. - Ted Beaudine-ba vagyok szerelmes. Szenvedélyesen. - Furcsán mutatod ki. A francba! Nem Spence volt az. Megpördült és látta, hogy Ted áll az erkélyajtóban, magas, tökéletes alakja kirajzolódik az éjszaka hátterében. A feje mögött egy rakéta aranyló csillagrobbanást formált az égen. Olyan dühítően kiszámítható volt, hogy Meg legszívesebben sikított volna. - Hagyj békén! - A szenvedély meglehetősen zsémbessé tesz. - Miközben Ted elindult az ajtótól, az aranycsillagok légi vízesésben enyésztek el. Csak tudni akartam, hogy jól vagy-e. Kissé nyúzottnak látszol. - A túl sok parfüm émelyítő szagától van. El akartál szabadulni Sunnytól. - Nem tudom, miért mondod ezt. Nagyon okos lány. Tüzes is. - És tökéletes lenne, ha tetszene neked, nem mintha elismernéd, hogy rajtam kívül bárkit is rühellsz. Ám ha bele tudnál szeretni, gyorsabban megépülne a golfpályád, mint gondolnád. Spence maga mondta nekem, hogy egy frigy Sunnyval megpecsételné az üzletet. Ezért jött vissza Wynette-be. - Komor pillantást vetett Tedre. - Biztos vagyok benne, hogy már te is rájöttél. Ted nem fárasztotta magát azzal, hogy tagadja. -Wynette-nek szüksége van a golfpályára és nem fogok bocsánatot kérni azért, hogy mindent megteszek, amit tudok,  153 


hogy létrejöjjön. Alig van ember a városban, akinek ne tenne jót. - Akkor elveszed. Mit ér egy ember boldogsága a sokaság boldogulásával szemben?

- Alig ismerjük egymást. - Ne aggódj. Sunny az a fajta nő, aki megszerzi, amit akar.

Ted megdörzsölte az ormyergét. - Csak szórakozik. - Au contraire. Te vagy az egyszeri és megismételhetetlen Ted Beaudine és a nők egyetlen pillantásodtól... - Hallgass! - Gorombaság, gyengéden. - Csak hallgass, oké? Ted olyan fáradtnak tűnt, amilyennek ő is érezte magát. Meg lerogyott a párnás kanapéra, a térdére támasztotta a könyökét és a tenyerébe hajtotta az állát. - Gyűlölöm ezt a várost. - Lehet. De szereted a kihívást, amit eléd állít. Meg felkapta a fejét. - Kihívást? Egy forró, búlorozatlan templomban lakom és Bud Lightot árulok golfozóknak, akiknek ki van nyalva a seggük és arra sem képesek, hogy a szelektívbe dobják a sörösdobozukat. Ó, igen, imádom a kihívást, nagyon. Ted mintha átlátott volna rajta. - Ettől csak még izgalmasabb, nem? Végre egy lehetőség, hogy kipróbáld magad. - Végre? - Felugrott a kanapéról. - Kajakoztam a Mekong-folyón és nagy fehér cápákkal merültem Cape Tovvnnál. Ne beszélj nekem a próbákról. - Azok nem próbák voltak. Csak a te elképzelésed a szórakozásról. De ami itt történik Wynette-ben, az más. Végre kiderülhet, mire vagy képes apuci és anyuci pénze nélkül. Túl tudod-e élni egy olyan helyen, ahol Spence Skipjack az egyetlen ember, aki el van ragadtatva a vezetéknevedtől és ahol, nézzünk szembe a tényekkel, mindenki gyűlöl? - Torie kedvel. És Haley Kittle is. - Kényelmetlenül érezte magát attól, ahogy Ted fürkészte, így inkább a könyvespolchoz lépett és úgy tett, mintha a címeket olvasná.  154 


Ted odalépett mögé. - Izgalmas adás. Talpon tud maradni Meg Koranda csupán a józan eszére támaszkodva? Ez igazi kihívás, nemdebár? Tednek nem mindenben volt igaza, de nem is tévedett mindenben. - Mit tudsz te? Te vagy az amerikai sikertörténet fordítottja. Gazdag szülők neveltek a gazdagság minden előnyével. Ugyanolyan elkényeztetetté kellett volna válnod, mint nekem, de nem. - Te nem vagy elkényeztetett, Meg. Ezt ne mondd. Ted ismét kimozdította az egyensúlyából. Egy sor kézikönyvet bámult. - Honnan tudod? Te soha semmit nem csesztél el az életben. - Ebben tévedsz. Gyerekkoromban megrongáltam a Szabadságszobrot. - Te meg a világítós toll. Nagy dolog. - Meg végighúzta hüvelykujját egy szótár gerincén. - Annál többről volt szó. Bemásztam a koronába, kitörtem az ablakot és leeresztettem egy Atomerőművek? Köszönöm nem! transzparenst. Ez annyira meglepte, hogy végre szembefordult Teddel. - Ezt Lucy

soha nem mondta. - Valóban? - Ted elfordította a fejét annyira, hogy ne tudjon a szemébe nézni. - Szerintem soha nem beszéltünk róla. - Hogyhogy nem beszéltetek egy ilyen fontos dologról? Ted vállat vont. - Mással voltunk elfoglalva. - Nagy trauma lehetett. Ted arca ellazult és elmosolyodott. - Gyerekkorom legrosszabb pillanata. És a legjobb. - Hogy lehetett a legjobb? Biztos elkaptak. - Ó, igen. - Ted a kandalló felett lógó angol tájképre nézett. - Kilencéves koromig nem találkoztam apámmal, hosszú történet, és amikor megismerkedtünk, nem jöttünk ki jól. Másfajta gyerekre számított, én másfajta apára. Sokat szenvedtünk mindketten. A Szabadság-szoborig.  155 


- Mi történt?

Ted megint mosolygott. - Rájöttem, hogy számíthatok rá. Ez megváltoztatta mindkettőnk életét, és attól fogva semmi nem olyan volt, mint rég. Talán a bor volt az oka. A hosszú nap, amitől mindketten elfáradtak, a feszültség, amit Sunny és Spencer kénye-kedvének keresése okozott. Meg csak azt tudta, hogy az egyik pillanatban még egymás szemébe néztek, a következőben érthetetlen okból mindketten megmozdultak és a testük összeért. Felemelte az állát, Ted lehajtotta a fejét, szeme lecsukódott és csókolóztak, ilyen egyszerűen. Meg annyira megdöbbent, hogy felemelte a karját, és bár közben könyéken vágta Tedet, az ügyetlensége egyiküket sem állította meg. Ted két tenyerébe fogta az arcát és pontosan a megfelelő szögbe döntötte a fejét. Túl kíváncsi és túl fel aj zott volt ahhoz, hogy elhúzódjon. Tednek jó íze volt, sör és rágógumi. Hüvelykujja a fülcimpája mögötti érzékeny pontra siklott, másik keze a fürtjei közé. Nincs mese. Meg élete egyik legjobb csókjában részesült. Se túl kemény nem volt, se túl puha. Lassú és tökéletes. Hát persze hogy tökéletes. Ted Beaudine-nal volt dolga, és ő mindent kifogástalanul csinált. Nem emlékezett rá, mikor ölelte át a vállát, pedig átölelte, és miközben Ted nyelve csodát művelt az övével, elolvadt. Ted húzódott el először. Meg szemhéja megrebbent és mikor felnézett, olyan döbbent pillantással nézett szembe, mely méltó párja volt az övének. Valami történt. Valami váratlan. És egyikük sem örült neki. Ted lassan elengedte. Meg zajt hallott. Ted kiegyenesedett. Visszatért a szent. Meg a füle mögé simított egy tincset, megfordult és látta, hogy Sunny Skipjack áll az erkély ajtóban torkára szorított kézzel, megszokott önbizalma összeomlóban. Nem tudta, hogy a csók Ted részéről is olyan hirtelen ötlet volt-e, mint a maga részéről, vagy Ted egész idő alatt tudta, hogy

Sunny ott van és  156 


vakmerően kezdeményezett, hogy eltántorítsa. Akárhogy is, megbánta, s ez olyan nyilvánvaló volt, mint a remegés az ő térdében. Ted fáradt volt, most az egyszer nem volt résen és tudta, hogy királyul elszúrta. Sunny igyekezett összeszedni magát. - Az élet kínos pillanatainak egyike - mondta. Ha Sunny emiatt ugrik ki, Wynette lakói holtbiztos, hogy Meget fogják vádolni, és neki volt elég gondja enélkül is. Miközben felnézett Tedre, vonásait a bajbajutott kislány képmására rendezte. - Sajnálom, Ted. Tudom, hogy nem kellett volna így rád vetnem magam. Megértem, milyen kínos ez neked. De olyan... átkozottul ellenállhatatlan vagy. Egy sötét szemöldök felszaladt. Sunnyra nézett, barátnő a barátnőre. - A túl sok bor. Esküszöm, hogy nem fog előfordulni többé. - Aztán, mert mégiscsak emberből volt: Most sebezhető. Bájos és tehetetlen a Lucyvel való szakítás miatt. Kihasználtam. - Nem vagyok sebezhető és tehetetlen - mondta Ted. Meg a szájára tapasztotta mutatóujját. - Nyílt seb. - Egy viszonzatlan szerelemtől szenvedő bátor nő méltóságával oldalazott ki Sunny mellett a teraszra, ahol fogta a táskáját és elindult oda, amit jóváhagytak jelenlegi otthonának. Éppen megmosta az arcát és belebújt POÉNGYÁR feliratos pólójába, amikor meghallotta az autót kint. Lehetett volna módszertelen texasi sorozatgyilkos is, de ő Sunny Skipjackre tette le a voksát. Komótosan berakta a Modigliani ruhát a karzat régi rózsafa szekrényébe, majd az oltár melletti ajtón át kilépett a templom főhajójába. Tévedett, nem Sunny volt. - Ott felejtetted a parti ajándékod - mondta Ted. Megnek nem tetszett a részegítő érzés, ami elárasztotta, megpillantván Tedet a szentély végében egy amerika zászlós fallabdaütővel a kezében. - Shelbynek volt egy kosár hazafias  157 


jojója is, de azt gondoltam, jobban szeretnéd az ütőt. Vagy csak kivetítettem rád, amire úgy gondoltam, hogy szükséged van. Keményen a tenyeréhez csapta az ütőt. Bár Meg POÉNGYÁR pólója a csípője alá ért, alatta csak egy elefántcsont színű tangát viselt. Több ruhára volt szüksége, páncélingre és erényövre. Ted suhintott néhányat az ütővel a gumilabdára és előrébb lépett, tekintete bejárta Meg testét. - Kösz, hogy kisegítettél Sunnynál, bár a fejtegetésed nélkül is meg tudtam volna oldani. Meg az ütőt vizsgálta, majd Tedet. - Magadnak köszönd. Nem kellett volna megcsókolnod. Ted mű felháborodással ráncolta a homlokát. - Miről beszélsz? Te csókoltál meg engem.

- Én nem. Te rohantál le. - Álmodban. - Ted extrakeményet csapott az ütővel. Meg oldalra

biccentette a fejét. - Ha kitöröd az ablakot, megmondalak a főbérlőnek. Ted elkapta a labdát, nézte, amit Meg fenekéből láthatott és végighúzta hüvelykujját az ütő ívén. - Fura ötletem támadt. A mennyezeti ventilátor borzolta a haját. Megint a tenyerébe csapott az ütővel. Elmondom, de dühös leszel. A szex ott lógott a levegőben köztük, olyan robbanásveszélyesen, mint az esti tűzijáték. Bárki kezdeményezte is a csókot, valami visszafordíthatatlanul megváltozott, és ezt mindketten tudták. Ennyit a játszadozásról. Bár semmi sem volt undorítóbb a számára, minthogy Ted Beaudine újabb szexuális hódítása legyen, az ötlet, hogy Ted váljon az ő szexuális hódításává, megfontolandó volt. - Bárkit megkaphatsz ebben a városban. Talán az egész államban. Hagyj békén. - Miért? - Hogy érted azt, hogy miért? Mert szemét vagy velem, amióta megérkeztem. - Tévedés. Tökéletesén kedves voltam hozzád az esküvő  158 


előtti vacsorán. Nem szemétkedtem veled addig, amíg Lucy meg nem szökött. - Ami nem az én hibám. Ismerd el. - Nem akarom. Akkor magamat kellene okolnom, és ki akarja azt? - Te. Bár, legyünk igazságosak, Lucynek rá kellett volna jönnie, mielőtt a dolgok idáig fajultak. Ted a labdát ütögette. - Mi nyomja még a begyedet? - Kényszerítettél, hogy Birdie Kittle-nek dolgozzam. Ted a barna fotelba dobta az ütőt, mintha túl nagy lett volna a kísértés, hogy használja. - Megmentettelek a börtöntől, nem? - Gondoskodtál róla, hogy kevesebbet kapjak, mint a többi szobalány. Ted hülyének tettette magát. - Erre nem emlékszem. Érlelte magában az összes sérelmet. - Aznap a szállodában, amikor takarítottam... Álltál az ajtóban és nézted, ahogy majdnem belehaltam a matracforgatásba. Ted vigyorgott. - El kell ismernem, az mulatságos volt. - Aztán azok után, hogy tizennyolc lyukon át hurcoltam az ütőidet, egy dollár borravalót adtál. Ezt nem kellett volna felhoznia, mert Ted még mindig neheztelt miatta. - Három lyukat vesztettem miattad. És ne hidd, hogy nem vettem észre, hogy az összes új ütővédőm hiányzik. - A legjobb barátnőm vőlegénye voltál! És ha ez nem elég, ne felejtsd el, hogy tökre gyűlöllek. Ted teljes erőből beléfúrta aranybama szemét. - Tökre kedvelsz is. Nem a te hibád. Megesik. - Nem fogom hagyni, hogy megtörténjen.

Ted hangja füstössé vált. - Miért, amikor mindketten készek állunk a következő lépésre? Amit melegen ajánlok, hogy meztelenül lépjünk meg. Meg nagyot nyelt.  159 


- Biztosan szeretnéd, de én még nem vagyok rá kész. - A szemérmesség nem volt az erőssége, és Ted olyan képet vágott, mintha csalódott volna benne, amiért megpróbált az lenni. Meg a levegőbe emelte a kaiját. - Oké, elismerem, hogy kíváncsi vagyok. Nagy dolog. Mindketten tudjuk, mi lesz. Pünkösdi királyság. Ted mosolygott. - Vagy hosszú hadjárat. Meg gyűlölte, hogy képes volt komolyan elgondolkodni rajta. - Nem áll szándékomban belemenni - mondta -, de ha mégis, tonnányi feltételem van. - Mint például? - Csak szex, semmi cuki állatnevek, éjszakai lelki élet. Se fintorgott a gondolatra - barátság. - Már barátok vagyunk valamilyen szinten. - Csak a te hülye fejedben, mert nem bírod elviselni a gondolatot, hogy nem vagy mindenki barátja a földön. - Nem tudom, mi rossz van ebben. - Lehetetlen, az a rossz benne. Ha továbblépünk, soha nem beszélhetsz rólunk másoknak. Komolyan mondom. Wynette a világ pletykafővárosa, és van elég bajom így is. Bújkálnunk kell. Nyilvánosan fenn kell tartanod a látszatot, hogy gyűlölsz. Ted összehúzta a szemét. - Ez könnyű. - És eszedbe se jusson arra használni, hogy elijeszd Sunny Skipjacket. - Vitatéma. Az a nő halálra rémít. - Egyáltalán nem félsz tőle. Csak nem akarsz vele foglalkozni. - Ez minden? - Nem, előbb beszélnem kell Lucyvel. Ez meglepte. - Miért? - Kérdés, ami ismét csak azt bizonyítja, milyen kevéssé ismersz.  160 


Ted a zsebébe nyúlt, elővette a mobilját és odadobta Megnek. - Rajta. Meg azonnal visszadobta. - Majd az enyémről. Ted eltette a telefonját és várt. - Nem most - mondta Meg és kezdett sokkal jobban berezelni, mint szeretett volna. - Most. Te mondtad, hogy előfeltétel. Ki kellett volna rúgnia, de túlságosan akarta, és az volt a sorsa, hogy rosszul válasszon, ha férfiakról van szó, ezért voltak olyan fontosak

számára mindig a barátnők. Rosszalló pillantást vetett rá, a presztízsmentőhöz legjobban hasonlító képet vágva, amit ki tudott csikarni magából, és a konyhába rontott, ahol bevágta maga mögött az ajtót. Miközben felemelte a telefont, megfogadta, hogy ha Lucy nem veszi fel, azt jelnek tekinti. De Lucy felvette. - Meg? Ml történt? Meg lerogyott a linóleumra és a hűtőszekrénynek támasztotta a hátát. Szia, Luce. Remélem, nem ébresztettelek fel. - Felcsippentett egy Cheeriót, amit aznap reggel ejtett el, vagy talán a múlt héten és szétmorzsoha az ujjai között. - Hogy vagy? - Hajnali egy óra van. Szerinted hogy vagyok? - Tényleg? Itt még csak éjfél, de mivel fogalmam sincs, hol vagy, kicsit nehéz tekintettel lenni az időeltolódásra. Megbánta az ingerlékenységét, mikor Lucy felsóhajtott. - Már nem tart sokáig. Én... elmondom, amint lehet. Pillanatnyilag minden egy kicsit... zavaros. Valami baj van? Fura a hangod. - Igen, valami baj van. - Nem volt könnyű kimondani. - Mit szólnál hozzá, ha... - Feljebb húzta a térdét és nagy levegőt vett. - Mit gondolnál rólam, ha összeszűmém a levet Teddel? Hosszú csend. - Összeszűrnéd? Úgy érted...? - Igen.  161 


- Teddel? - A volt vőlegényeddel. - Tudom, kicsoda. Te meg Ted... együtt vagytok? - Nem! - Meg leejtette a térdeit a földre. - Nem, nem vagyunk

együtt. Dehogy. Ez csak szex. És felejtsd el Nem vagyok teljesen beszámítható. Nem kellett volna felhívjalak - istenem, mit hittem? Ez a barátságunk totális elárulása. Nem... - Nem! Nem, örülök, hogy felhívtál. - Lucy igazából izgatottnak tűnt. - Ó, Meg, ez tökéletes. Minden nőnek szeretkeznie kellene Ted Beaudine-nel. - Ezt nem tudom, de... - Ismét felhúzta a térdét. - Tényleg? Nem bánod? - Viccelsz? - Lucy szinte megmámorosodott. - Tudod milyen lelkiismeret-furdalásom van még mindig? Ha lefekszik veled... Te vagy a legjobb barátom. A legjobb barátommal fog lefeküdni! Ez olyan lenne, mint feloldozást nyerni a pápától! - Nem lenne szabad ennyire örvendezned. Az ajtó kinyílt. Meg gyorsan leengedte a térdét, mikor Ted besétált. Mondd meg Lucynek, hogy csókoltatom. - Nem vagyok üzenetközvetítő. - Ott van? - kérdezte Lucy. - Naná. - Akkor add át neki üdvözletemet. - Lucy hangja ismét elvékonyodott, bűntudattal teli. - És hogy sajnálom.

Meg befogta a telefont és felnézett Tedre. - Azt mondta, még életében nem érezte magát ilyen jól, mint most, minden férfival szexel, akivel találkozik, és téged dobni volt a legjobb húzás, amit valaha tett. - Hallottam - mondta Lucy. - És tudni fogja, hogy hazudsz. Rájön. Ted tenyere élével a felső szekrénynek támaszkodott és felsőbbrendű pillantásával nézett rá. - Hazug. Meg ráförmedt. - Tűnj el! Hányingerem van tőled.  162 


Lucynek elakadt a lélegzete. - Épp most mondtad Ted Beaudine-nek, hogy hányingered van tőle? - Lehet. Lucy hosszan kifújta a levegőt. - Váo... - Kicsit elképedtnek tűnt. - Erre nem számítottam. Meg a homlokát ráncolta. - Mire? Miről beszélsz? - Semmiről. Szeretlek. Jó mulatást! - Letette. Meg összecsukta a telefonját. - Azt hiszem, biztonsággal kijelenthetjük, hogy Lucy kigyógyult a bűntudatból. - Ez azt jelenti, hogy áldását adta? - Rám. Rám adta áldását. Ted révedező pillantáshoz folyamodott. - Hiányzik. Okos. Szórakoztató. Kedves. Soha nem cseszegetett. - Istenem, annyira sajnálom. Tudtam, hogy unalmas volt a kapcsolatotok, de azt nem, hogy ennyire. Ted mosolygott és kinyújtotta a kezét. Meg hagyta, hogy felhúzza, de Ted nem állt meg itt. Egyetlen laza mozdulattal magához rántotta és fulladásig csókolta. Mivel mindketten magasak voltak, a testük meglepő módon kényelmesen passzolt egymáshoz, de ez volt az egyetlen kényelmes ebben a mohó, csontolvasztó csókban. Olyan jó volt beszívni az illatát, megkóstolni az ízét, megérinteni a testét. Forró bőrét, keménykötésű izmait, feszes inait. Olyan rég volt. Ted nem markolta meg a fenekét és nem nyúlt be a pólója alá, ahol gyorsan talált volna rengeteg csupasz, csupán a vékony elefántcsont tanga által kettévágott bőrt. Ehelyett a szájára koncentrált, az arcára, a hajára - simogatott és felfedezett, ujjaival a tincsei közé túrt, hüvelykujjával megkereste a fülcimpáit. Mintha a női test nem evidens erogénzónáiról idézett volna vissza a fejében egy ábrát. Mámorító, borzongató és nagyon izgató volt. Ajkuk szétvált. Ted az övéhez nyomta a homlokát és gyengéden megszólalt. - Szívesen hazavinnélek, de nem kockáz 163 


tatom meg, hogy közben meggondold magad, szóval itt kell megtörténnie. - Egy harapás az alsó ajkára. - Kétlem, hogy ez lesz az első alkalom, amikor két ember egy karzaton szeretkezik, pedig már azt hittem, kinőttem abból, hogy egy kihúzhatós ágyon izzadjak, amikor elvégeztem az egyetemet.

Meg igyekezett levegőt kapni, miközben Ted megfogta a csuklóját és visszavonszolta a templomba. - Állj! - Sarka megcsúszott az öreg fenyődeszkán. - Egy lépést sem teszünk afelé a futon felé, amíg el nem beszélgettünk. Ted nem volt ostoba. Felnyögött, de megállt. - Betegségmentes vagyok. Lucy óta nem volt senkim, és mivel annak már négy rohadt hónapja, meg kell értened, ha egy kicsit türelmetlen vagyok. - Lucy óta senki? Komolyan? - Melyik szót nem érted abból, hogy négy rohadt hónapja? - Ted makacsul nézett rá, mintha veszekedést várt volna. - És nem megyek sehova óvszer nélkül. Azt vonsz le belőle, amit akarsz. Ezek a tények. - A Ted Beaudine-ség már csak ilyen. - Ahogy mondtam. - Négy hónap? Én nem bírtam ilyen sokáig. - Hazugság. Kataszrofális viszonya Daniellel, az ausztrál vadvízi túravezetővel nyolc hónapja ért véget. Soha nem engedett az egy éjszakás kalandoknak, amit az anyja kezdeményezte beszélgetéseknek tulajdonított a szexről. Ezek a beszélgetések sajnos nem védték meg pár rossz döntéstől. Nem egy barátja mondta róla, hogy szándékosan választ olyan férfiakat, akikről tudja, hogy soha nem fogják elkötelezni magukat, mert ő maga sem hajlandó felnőni. - Én is egészséges vagyok - mondta gőgösen -, és gyógyszert szedek. De ez ne gátoljon meg abban, hogy használd a nagy tételben vásárolt óvszereid egyikét. Mivel ez Texas, az alig álcázott fegyverek földje, ha teherbe esek, keresek egy  164 


ilyen fegyvert és kiloccsantom az agyad. Ne mondd, hogy nem figyelmeztettelek. - Helyes. Ezt tisztáztuk. - Ted elkapta a csuklóját és fel vonszolta a kacskaringós karzatlépcsőn, nem mintha nagyon vonszolnia kellett volna. - Nem megyek bele egy éjszakás kalandba - mondta Meg, amikor felértek. - Szóval tekintsd ezt egy rövid életű szexuális elkötezettség kezdetének. - Annál jobb. - Ted lerántotta a pólóját. - És nem rúgathatsz ki a klubból. Ted megállt. - Váljunk csak. Ki akarlak rúgatni. - Tudom, de jobban akarsz egy sima szexet. - Jó érv. - Ted ledobta a pólóját. Mielőtt Meg észbe kaphatott volna, a göröngyös futon- ágyon feküdtek és Ted ismét csókolta. Keze Meg csupasz popsijára simult, hüvelykujja becsúszott a hernyóselyem alá, mely a hasadékában húzódott. - Én mindent szeretek, ha szexről van szó. - Erekciója keményen neki

nyomódott Meg lábának. - Szólj, ha olyasmit teszek, amitől félsz. A véráram, amely normális esetben az agyát táplálta, egyéb testrészeibe özönlött, ezért nem tudta, hogy Ted tréfál-e vagy sem. - Te csak magad miatt aggódj - volt a legtöbb, ami tőle telt. Ted sokáig játszott a hemyóselyemmel, izzította a pillanatot, majd elvette a kezét, hogy lehúzza a sárkánytetováláson át. Bár Meg szeretett arról fantáziálni, hogy egy férfi lassan vetkőzteti le, még soha nem találkozott eggyel sem, aki igazán jól csinálta volna, és nem akarta megadni Tednek az esélyt, hogy ő legyen az első. Felült mellette a szűk helyen, leereszkedett a sarkára és áthúzta a fején a pólóját. A szilikon emelte mellek korában az övé nem különösebben volt emlékezetes, de Ted túl úriember volt ahhoz, hogy kritizálja. Megnézte, de nem markolászta otrombán. Inkább átfogta a bordáit, felhúzta magát pusztán látványos hasizmát  165 


használva, és lassú csókok sorát helyezte el a hasán. Meg libabőrös lett. Ideje volt komolyra fogni a dolgot. A tangát leszámítva meztelen volt, Ted azonban még mindig rövidnadrágban és abban, ami alatta volt vagy sem. Megrántotta a patentot, hogy kiderítse. - Még ne - suttogta Ted, lehúzva maga mellé. - Előbb melegedj be. Bemelegedni? Mindjárt elég. Ted az oldalára fordult és teljes figyelmét Meg testének szentelte. Pillantása elidőzött a nyaka tövénél. A melle hajlatán. A mellbimbója ráncán. Az elefántcsont csipkén a hasa alatt. De nem érintette meg egyiket sem. Semmijét. Meg homorított, buzdítva, hogy tegye meg, mielőtt lángra lobban. Ted feje a melle felé közelített. Várakozásteljesen behunyta a szemét, de azt kellett éreznie, hogy Ted fogai a vállát harapják. Sosem tanult női anatómiát? Így ment ez egy ideig. Ted megvizsgálta az érzékeny pontot a könyöke hajlatában, a pulzusát a csuklóján, a melle alsó ívét. De csak az alsó ívét. Mire megérintette a combja belső felét, Meg reszketett a vágytól és elege lett a kínzásból. Mikor azonban átfordult, hogy átvegye az irányítást, Ted áthelyezte a testsúlyát, elmélyítette a csókját és Meg valahogy ismét az alárendeltje lett. Hogy lehet egy férfi ilyen visszafogott, aki négy hónapja nem szexelt? Mintha nem is ember volna. Mintha géniuszi feltaláló agyát arra használta volna, hogy egyfajta szexuális istenséget csináljon magából. A világ legnagyobb erekciójával. A csodás kínzás tovább folytatódott, Ted simogatásai soha nem érték el azt a pontot, amire Meg olyan kétségbeesetten vágyott. Igyekezett nem nyögni, de a hang kicsúszott. Ez volt Ted bosszúja. Halálra fogja pettingelni. Észre sem vette, hogy magához nyúlt, amíg Ted meg nem fogta a kezét. - Attól tartok, ezt nem engedhetem.

- Engedni? - Meg vágyfűtötte lendülettel kiszabadult Ted  166 


alól, átvetette a csípőjén az egyik lábát és szétrántotta a patentot Ted rövidnadrágján - Te csináld, vagy pofa be! Ted összeszorította a csuklóit. - Rajtam marad, amíg én le nem vetem. - Miért? Attól félsz, hogy kinevetlek? Ted sűrű haja kócos volt ott, ahol Meg beletúrhatott, alsó ajka kissé duzzadt olt, ahol Meg beleharaphatott, arckifejezése kissé szánakozó. Még nem akartam, de nem hagysz más választást. - Maga alá teperte, leszorította a testével, ajkát a mellbimbójára tapasztotta és sikerre vitte a tökéletes szívást, a fájdalomküszöb alattit. Ugyanakkor becsúsztatta egy ujját a Meg lába közötti vékony csipkecsík alá, majd belé. Meg felnyögött, felhúzta a térdét és elérte a beteljesülést. Miközben tehetetlenül feküdt az utórezgések alatt, Ted ajka a fülét cirógatta. - Azt hittem, nagyobb önuralmad van. De gondolom, mindent elkövettél. - Meg félig-meddig érzékelte, hogy Ted lehúzza róla a csipke erényövet, majd hogy lejjebb siklik a testén. Ted megfogta a lábát és széttárta. Borostája combja belső felét érintette. Aztán elborította a szája. Elragadta egy második kataklizmás robbanás, de Ted még ekkor sem hatolt belé. Kínozta, vigasztalta, kínozta ismét. Mire a harmadik orgazmust elérte, Ted szexuális rongybabájává vált. Ted végre levetkőzött és amikor beléhatolt, lassan csinálta, időt hagyva neki, hogy befogadja, megkeresve a legjobb szöget, semmi ügyetlenkedés, semmi puhatolózás, semmi véletlen karcolás vagy belékönyökölés. Egyenletes szögben való kivonulást kemény döfés követett, hibátlanul előadott, arra tervezett, hogy maximális élvezetet nyújtson. Meg még soha nem élt át ilyet. Mintha csak az ő öröme számított volna. Ted még amikor elélvezett is, tartotta a súlyát, hogy ne nehezedjen Megre. Elaludt. Felébredtek, ismét szeretkeztek és még egyszer. Valamikor éjjel Ted betakarta, egy csókot nyomott az ajkára  167 


és elment. Meg nem aludt vissza azonnal. Arra gondolt, amit Lucy mondott- Minden nőnek szexelnie kéne Ted Beaudine- nel. Nem tudott vitatkozni ezzel. Még soha nem szerették ilyen teljesen, ilyen önzetlenül- Mintha Ted bevágta volna az összes szexkönyvet, amit valaha írtak - amire, jött rá Meg, meg is volt minden képessége. Nem csoda, hogy legenda. Pontosan tudta, hogyan kell egy nőt a legteljesebb szexuális gyönyörig hajszolni. De akkor miért érzett csalódottságot?  168 


ásnap a klub zárva volt az ünnep miatt, így Meg elintézte a mosást, majd kiment a temetőbe, hogy támadást intézzen pár rozsdás kerti szerszámmal, amit a fáskamra roncsai között

talált, a gyom ellen. Miközben kigazolta a legrégebbi sírhelyeket, igyekezett nem mélázni túl sokat Teden, és amikor megcsörrent a telefonja, fel sem vette a hívását, bár annak nem tudott ellenállni, hogy ne hallgassa le az üzenetét. Vacsorameghívás péntek estére a Roustaboutba. Mivel kétségtelenül Sunny és Spence is tagjai lesznek a vacsorapartinak, vissza sem hívta Tedet.

M Tudhatta volna, hogy nem lesz egyszerű lerázni. Három óra körül megérkezett kobaltkék teherautójával. Figyelembe véve, hogy a nők hogy ki szokták csípni magukat a városban a kedvéért, Meg örült maszatos karjának, csupasz lábának és a testhez álló Longhoms pólónak, amit a női öltöző szemeteskosarából mentett ki, majd átalakított olyan formában, hogy levágta az ujjait és a gallérját. Mindent egybevetve pont úgy festett, ahogy szeretett volna. Mikor Ted kiszállt a vezetőfülkéből, pár indigókék sármány, ami a puszpángon gubbasztott, örömteli trillzásba kezdett. Meg hitetlenkedve rázta a fejét. Ted baseballsapkát és viseltes rövidnadrágjainak, úgy látszik, kifogyhatatlan készletéből egy újabbat - ezúttal cserszínű vászont -,

valamint egy hasonlóan elnyűtt, napszítta hawaii-mintás, zöld pólót viselt. Hogy si  169 


került aznap reggel bármilyen vaktában magára kapott szar cuccokban a legdivatosabban kinéznie? Megrohanták a múlt éjszaka emlékei, minden kínos nyögdécselés és megalázó könyörgés. Hogy kompenzálja, lengőütéssel indított. - Ha nem tervezted, hogy meztelenre vetkőzöl, mintha itt se lennél. - Ti kaliforniai nők túl agresszívek vagytok. - Ted a temető felé intett. - Ideküldök minden hónapban egy kertészbrigádot, hogy rendet rakjon. Ne te csináld. - Szeretek kint lenni a levegőn. - Ahhoz képest, hogy elkényeztetett hollywoodi kölyök vagy, szokatlan formáit kedveled az időtöltésnek. - Jobb, mint az ütőidet hurcolni. - Meg levette a baseballsapkáját és koszos karjával megtörölte izzadt homlokát. Csatakos tincsei a szemébe hullottak és a tarkójára tapadtak. Ráfért volna egy hajvágás, de nem akart megválni az árától. - Nem megyek veled pénteken a Roustaboutba. Túl sok a Skipjack. - Visszacsapta a sapkáját. Különben is, minél kevesebbet mutatkozunk nyilvánosan, annál jobb. - Nem mondtam, hogy ők is ott lesznek. - Azt sem, hogy nem, és már elegem van mindkettőjükből. Izzadt volt, ingerlékeny és eltökélten kellemetlenkedő. - Légy őszinte,

Ted. Ez az egész golfpálya... Tényleg hagyni akarod, hogy Skipjackék tönkretegyenek a természetből egy újabb területet, csakhogy néhány idióta hülye fehér labdákat ütögethessen? Van már golfpálya. Nem elég? Tudom, hogy fellendítené a helyi gazdaságot, de nem gondolod, hogy valakinek, mondjuk, a polgármesternek törődnie kellene a hosszú távú következményekkel is? - Kezdesz igazi seggfej lenni. - Szemben a seggnyalóval? Komolyan felbőszítette Tedet, aki visszaviharzott a teherautójához. De ahelyett, hogy hirtelen haragjában elporzott volna, felrántotta az utasoldali ajtót. - Szállj be!  170 


- Nem vagyok úgy öltözve. - Csak velem fogsz találkozni, ami nem is baj, mert pocsékul

nézel ki, a szagod pedig, gondolom, még rosszabb. Meg örült, hogy Ted észrevette. - Légkondis? - Találd ki. Nem akart kihagyni egy titokzatos kirándulást azért, hogy gazt húzogasson. Ennek ellenére lomhán ballagott a teherautó felé. Miközben beszállt; észrevette, hogy hiányzik a műszerfal, fura kapcsolók vannak beépítve és ott egy áramkörpanel a kesztyűtartó helyén. - Ne nyúlj a drótokhoz - mondta Ted, miközben becsusszant a kormány mögé -, ha nem akarod, hogy megcsapjon az áram. Persze hogy hozzányúlt, amitől Ted goromba lett. - Igazam is lehetett volna. Nem tudhattad. - Szeretem az izgalmakat. Kaliforniai beidegződés. Egyébként észrevettem, hogy az „igazság" errefelé rugalmas dolog. Miközben Ted becsukta az ajtót, Meg koszos körmével egy sor számlapra mutatott a kormány mellett. - Ezek mik? - Vezérlők a napenergiával működtetett légkondicionálóhoz, ami nem úgy működik, mint szeretném. - Remek - füstölgött Meg. - Ez egyszerűen remek. - Miközben Ted elhajtott a templomtól. Meg egy kis képernyőt tanulmányozott az ülések között. - Ez mi? - Egy új navigációs rendszer prototípusa. Pillanatnyilag ez sem működik, szóval el a praclikkal attól is. - Van valami ebben a teherautóban, ami működik? - Egész elégedett vagyok a legújabb hidrogén-meghajtásommal. - Napenergiával működő légkondicionáló, navigációs rendszer, hidrogén meghajtás... Te tényleg megdolgoztál a kockafej címért. - Féltékeny vagy az eredményes emberekre.  171 


- Csak mert halandó vagyok, és ennélfogva ki vagyok téve a

normális emberi érzéseknek. Mindegy. Úgysem értenéd. Ted mosolygott és ráfordult az országútra. Tednek igaza volt. A napenergiás légkondicionáló nem működött túl jól, de annyira igen, hogy a teherautó vezetőfülkéjében hűvösebb levegőt teremtsen a kinti perzselő hőmérsékletnél. Némán hajtottak a folyó mellett pár mérföldön át. A szőlőskert teret engedett egy levendulamezőnek. Meg próbált nem gondolni arra, hogyan változtatta őt Ted vágytól nyöszörgő ragacsos lekvárrá. Ted éles bal kanyart vett egy szűk, málladozó betonútra. Elzötykölődtek pár vadbokor mellett és megkerültek egy mészkőfalat, majd a táj kiterjedt, fátlan fennsíkká alakult, mely természetellenes módon tíz emelet magasan emelkedett ki a környező vidékből. Ted leállította a motort és kiszállt. Meg követte. - Mi ez? Kísérteties. Ted a farzsebébe akasztotta hüvelykujját. - Látnod kellett volna öt évvel ezelőtt, amikor még nem húztak rá sapkát. - Hogy érted azt, hogy sapkát húztak rá? Ted egy rozsdás táblára mutatott, amit Meg nem vett észre. Féloldalasan lógott két viharvert fémpózna között, nem messze pár kidobott kerékgumitól. INDIÁN GRASS SZILÁRD HULLADÉKLERAKÓ. Meg a gazt és a bokrokat nézte. Ez volt a város szeméttelepe? - Más néven az érintetlen természet, amit oly aggodalmasan védesz a fejlődéstől. És nem szeméttelep. Hulladéklerakó. - Ugyanaz. - Egyáltalán nem. - Ted tömör, de lenyűgöző előadásba kezdett tömörített agyagrétegekről, geotextil fóliákról, csurga- lékvízgyűjtőrendszerekről és minden más olyan sajátosságról, ami megkülönbözteti a régimódi szeméttelepeket a modem hulladéklerakóktól. Unalmasnak kellett volna lennie, és a legtöbb ember számára valószínűleg az is lett volna, de Meg pont ezt tanulta az egyetemen, amikor az utolsó évben ott 172 


hagyta. Vagy talán csak nézni akarta Ted arcjátékát és ahogy barna fürtjei a baseballsapkája körül kunkorodtak. Ted a fennsíkra mutatott. - A megye évtizedeken át bérelte a várostól ezt a földet. Aztán két évvel ezelőtt a hulladéklerakó elérte teljesítőképessége határát, és végleg be kellett zárni. Itt maradtunk bevételkieséssel, hatvan hektár elértéktelenedett földdel, plussz újabb negyven hektár közbenső tárolóval. Az elértéktelenedett föld, ha nem jöttél volna rá, olyan föld, ami nem jó semmire. - Kivéve golfpályának? - Vagy síparadicsomnak, ami nem túl praktikus Közép- Texasban. Ha jól építik meg a golfpályát, számos természeti előnnyel járhat. Vadmenedék, védi az őshonos növényeket és javítja a levegő minőségét. Még a hőmérsékletet is csökkentheti. A golf több, mint idióták labdakergetése.

Tudhatta volna, hogy egy olyan ember, mint Ted, mindent átgondol, és kissé ostobán érezte magát, amiért ilyen álszent volt. Ted néhány földből kiálló csőre mutatott. - A hulladék- lerakók metánt bocsátanak ki, ezt ellenőrizni kell. De a metánt össze is lehet gyűjteni és felhasználni elektromos áram termelésére, ahogy mi tervezzük. Meg felnézett rá baseballsapkája sildje alól. - Túl jól hangzik. - Ez a jövő golfpályája. Nem engedhetjük meg, hogy több Augusta Nationals Golfklub épüljön, annyi szent. Az ilyen pályák fölött, túlgondozott pázsitjaikkal, amikről enni lehet és víznyelő magas füveikkel, eljárt az idő. - Spence belemegy? - Mondjuk úgy, hogy amint elkezdtem körvonalazni egy, a környezetvédelemre igazán érzékeny golfpálya publicitásának az előnyeit, hogy ettől ő milyen fontos ember lesz és nemcsak a golf világában, nagyon érdekődő lett. Megnek el kellett ismernie, hogy a stratégia ragyogó. Úgy  173 


beharangozni, mint a környezetvédelem úttörőjét, Spence hatalmas egoját trágyázni fogja. - De Spence egy szóval sem említette ezeket. - Túlságosan lefoglalta, hogy a melledet bámulja. Ami egyébként határozottan figyelemreméltó. - Igen? - Meg a teherautó lökhárítójának dőlt, a csípőjét kissé előretolta, rövidnadrágja lecsúszott a derekán és örült, hogy nyert egy kis időt átgondolkodni mindazt, amit épp most tudott meg Ted Beaudine-ról. - Igen. - Ted a legjobb ferde mosolyát villantotta rá, ami majdnem őszintének hatott. - Izzadt vagyok. - Nem érdekel. - Tökéletes. - Meg szét akarta zúzni ezt a hűvös magabiztosságot, zavarba hozni Tedet, ahogy Ted zavarba hozta őt, így levette a sapkáját, megfogta szétkaszabolt, túl szűk pólója csippkézett alját és áthúzta a fején. - Én vagyok a válasz vadászkutyás álmaidra, nagyfiú. Szex, mentesen mindattól a zavaró érzelemtől, amit annyira gyűlölsz. Ted a tengerészkék félkosaras melltartót nézte, mely nyirkosan tapadt Meg testére. - Melyik férfi nem? - De te nagyon. - Meg hagyta, hogy a pólója a földre hulljon. - Te egy érzelmi-kispados fickó vagy. Nem mintha lenne okom panaszra a tegnap estét illetően. Egyáltalán nincs. - Pofa be, mondta magának. Hallgass! Egy szemöldök, ha kicsit is, de felszaladt. - Akkor miért hangzott úgy? - Úgy hangzott? Bocs. Az vagy, aki vagy. Vedd le a nadrágod! - Nem. Mellékvágányra terelte a nagy szájával. És tényleg, miért kellene panaszkodnia? - Még soha nem ismertem egy fickót sem, aki ennyire ragaszkodott volna a ruháihoz. Mégis, mi ez az egész?

 174 


A férfi, aki soha nem védekezett, kifakadt. - Van valami problémád a tegnap estével kapcsolatban, amiről nem tudok? Nem elégültél ki? - Hogyne elégültem volna ki? Piacra kéne dobnod, amit a női testről tudsz. Esküszöm, legalább háromszor lőttél fel a csillagokba. - Hatszor. Számolta. Meg nem lepődött meg. De az eszét elvesztette. Mi másért sértegette volna az egyetlen olyan szeretőjét, akit az ő élvezete jobban érdekelt, mint a sajátja? Fel kell keresnie egy terapeutát. - Hatszor? - Meg gyorsan hátranyúlt és kikapcsolta a melltartóját. A kosarakra rakta a tenyerét és hagyta, hogy a pántok lecsússzanak a válláról. - Akkor jobb, ha kímélsz ma. A vágy kiütötte a nyeregből Ted felháborodását. - Vagy talán csak több időt kell rád szánnom. - Jaj, istenem, ne! - nyögte. Meg provokálta Ted legendás szexuális teljesítményét, és szilárd eltökéltség telepedett annak vonásaira. Egyetlen hosszú lépéssel átszelte a köztük lévő távolságot. A következő pillanatban Meg már csak arra eszmélt, hogy a melltartója a földön, melle Ted kezében. Ott a hulladéklerakó peremsávján, több évtizede tömörített cellákban rothadó szemét, levegőt szimatoló metán mérőeszközök és föld alatti csöveken csordogáló mérgező csurgalékvíz tőszomszédságában Ted Beaudine apait-anyait beleadott. Még a tegnap esti lassú kínzás sem tudta felkészíteni Meget a mai aprólékosan kiszámított gyötrésre. Több esze lehetett volna annál, hogy akárcsak céloz rá, nem elégült ki tegnap este teljes mértékben, mert Ted elhatározta, hogy megeteti vele, amit főzött. Miközben lehajolt, hogy lehúzza Meg rövidnadrágját és bugyiját, beleharapott a sárkányba a fenekén. Simogatott és becézett, felfedezett ügyes kiváncsi ujjaival. Meg ismét a markábán volt. Bilincsre és láncra lesz szüksége,  175 


ha valaha is át akarja venni ettől a férfitól az irányítást. Miközben a texasi nap teljes erővel tűzött le rájuk, Ted ruhái eltűntek. Izzadtság síkosította a hátát, ikerráncok barázdálták a homlokát, s ő rá se hederítelt saját teste sürgető követelésére, hogy a Megé felizgatásában csillagos ötösre teljesítsen. Meg szeretett volna rákiáltani, engedd el magad és élvezd, de túlságosan elmerült egyéb kívánságainak kiabálásában. Ted felrántotta a teherautó ajtaját, az ülésre emelte Meg meztelen testét és szélesre tárta térdeit. Továbbra is a földön állva játszott és kínzott, ujjait az invázió édes fegyvereként használva. Egy orgazmussal természetesen nem érte be, és amikor Meg feljutott a csúcsra, kihúzta a vezetőfülkéből és arccal a teherautó oldalához nyomta. A forró fém szexuális játékszerként hatott Meg már amúgy is felizgatott mellbimbóira, miközben Ted hátulról játszott vele. Végül megfordította és kezdte az egészet elölről.

Mire beléhatolt, Meg már belezavarodott orgazmusainak számolásába, bár biztosra vette, hogy Ted nem. Látszólag könnyedén tartotta a teherautó oldalának döntve, a fenekénél fogva, miközben ő lábával átkulcsolta a csípőjét. Nem lehetett kényelmes így tartani a súlyát, mégsem mutatta erőlködésnek semmi jelét. Lökései mélyek és irányítottak voltak, Meg öröme mindenekfelett való, még akkor is, amikor hátrahajtotta a fejét arcát a napba fordítva, és elérte önnön beteljesülését. ••• -

Mit kívánhat még nő egy szeretőtől? Egész úton hazafelé ezt kérdezgette magától. Ted spontán volt, nagylelkű, találékony. A teste remek, az illata fantasztikus. Tökéletes. Az érzelmi űrt leszámítva a lelkében. Kész volt elvenni Lucyt és leélni vele a hátralévő életét, de Lucy dezertálása még csak fel sem kavarta napi rutinjának  176 


állóvizét. Emlékeztető arra az esetre, ha azon kapná magát, hogy egy sokkal állandóbb jövő halvány elképzelését dédelgeti. Az egyetlen, amit Ted mélyen érzett, a felelősségtudat volt. Mikor befordultak a templomhoz vezető mellékútra, Ted a teherautó egyik titokzatos műszerét kezdte babrálni. Meg feltételezte, hogy szexuális teljesítményének bizonyítványát várja tőle, és hogyan is adhatna neki mást, mint csillagos ötöst? Hosszúra nyúló csalódottsága az ő problémája volt, nem Tedé. Csak egy totálisan hülye tyúk dobna egy olyan fiút, aki mindent - szinte mindent - jól csinált. - Remek szerető vagy, Ted. Tényleg. - Meg mosolygott, komolyan gondolt minden szót. Ted ránézett, arckifejezése merev. - Miért mondod ezt? - Nem akarom, hogy azt hidd, hálátlan vagyok. Tartania kellett volna a száját, mert Ted szemében arany viharfelhők gyülekeztek. - Nincs szükségem az istenverte háládra. - Csak úgy értettem... Csodálatos volt. - De csak rontott a helyzeten, és az, ahogy Ted ujjai elfehéredtek az elnyűtt kormánykeréken, azt bizonyította, hogy az a sok ember, aki az állította, hogy Ted Beaudine-t semmivel nem lehet kihozni a sodrából, nyilvánvalóan nem tudja, mit beszél. - Ott voltam, nem emlékszel? - Szavai fémreszelékek voltak. - Abszolút. Hogy is felejthetném el? Ted beletaposott a fékbe. - Mi a franc bajod van? - Csak fáradt vagyok. Felejtsd el, hogy bármit is mondtam. - De még mennyire, hogy elfelejtem. - Ted átnyúlt előtte és kinyitotta az ajtót. Mivel kísérlete a békülésre gyászos kudarcot vallott, visszatért igazi énje. - Lezuhanyozom és nem kérem, hogy csatlakozz. Ami azt illeti, soha többé ne nyúlj hozzám egy ujjal sem.

 177 


- Miért akarnék? - ordított vissza Ted. - Vannak nők, akik túl sok

bajt okoznak. Meg sóhajtott, sokkal jobban undorodott magától, mint Tedtől. Tudom. Ted mutatóujjával Meg felé bökött. - Kész legyél hétre pénteken, mert érted jövök. És addig ne várj, mert Santa Fében van dolgom. Hívni sem foglak. Fontosabb dolgom is van annál, minthogy egy őrült nővel vitatkozzam. - Felejtsd el a pénteket. Megmondtam, hogy belefáradtam Skipjackékbe... és beléd. - Kiugrott a teherautóból, de még mindig roskatag lábai miatt sutára sikeredett a leérkezés. - Baromságokat beszélsz. De nem vagyok köteles meghallgatni. Ted becsukta az orra előtt az ajtót, a motor felbőgött és a teherautó eltűnt a porfelhőben. Meg visszanyerte az egyensúlyát és a lépcső felé fordult. Mindketten tudták, hogy inkább tölt egy estét Skipjackékkel, minthogy a túl csendes templom falait bámulja. És bármit mondtak is most mindketten, azt is tudták, ennek a viszonynak még messze nincs vége. A következő két nap mozgalmas volt a klubban. Shelby partija óta futótűzként terjedt el a hír, hogy Spence belehabarodott és a borravalói megugrottak, amint a golfozók rájöttek, hogy befolyással lehet a szaniterkirályra. Még Kayla apja, Bruce is odacsúsztatott neki egy dollárt. Meg megköszönte a bőkezűségüket és figyelmeztette őket, hogy a szelektívbe dobják a sörösdobozukat és -üvegüket. Mondták neki, hogy szívesen és emlékeztették, hogy minden lépését figyelik. Csütörtökön megérkezett a csomag Los Angelesből, amit szülei házvezetőnőjével pakoltatott össze. Túl sokat utazott ahhoz, hogy kifinomult ízlésre valló ruhatára legyen, és hajlamos volt elosztogatni a holmijait, a cipőire azonban szüksége volt. Még jobban arra a hatalmas műanyagrekeszre, ami  178 


utazásai zsákmányát tartalmazta - gyöngyöket, amuletteket, érmeket, többségükben antikokat, a világ minden tájáról. Ted nem hívta fel Santa Féből, de nem is várta. Azért hiányzott neki, és a szíve őrült kis csuklásba kezdett, amikor péntek délután Ted és Kenny megálltak a büfékocsijánál a játszma felénél. Kenny közölte, hogy Spence és Sunny épp most érkeztek meg Indianapolisból és ott lesznek a Rousta- boutban ma este a vacsorán. Meg közölte Teddel, hogy egyedül megy és nem kell érte mennie. Tednek nem tetszett, de vitatkozni sem akart Kenny előtt, ezért a labdamosóhoz ballagott, belenyomta eredeti Titleist Pro Vl-ját és a kelleténél jóval nagyobb erővel pumpálta a kart. Miközben elütött, a nap aranyfényben fürdette, de legalább a madarak csendben maradtak. Soha nem veszti el az önuralmát? Meg próbált

elképzelni egy sötét örvényt, mely Ted könnyed simasága mögött kavarog. Hébe-hóba még felfedezni vélt némi sebezhetőséget, amikor renyhe mosolyát egy illanattal tovább tartott megformálni, vagy a fáradtság egy rezzenése árnyékolta be tekintetét. Ezek a benyomások azonban éppolyan gyorsan eltűntek, ahogy megjelentek, sértetlenül hagyva Ted ragyogó zománcát. ••• Meg érkezett utolsóként a Roustaboutba. A Miu Miu miniszoknyát választotta a használtruhaboltból savsárga pántos felsővel és az egyik kedvenc cipőjével, lapos, rafináltan gyöngyözött és hímzett rózsaszín vászonszandállal. Mikor azonban az asztalhoz ment, turkálós szoknyája több figyelmet kapott, mint mesés lábbelije. Teden és Skipjackéken kívül az összes Traveler és azok hitvesei a nagy faasztal köré gyűltek: Torie és Dexter, Emma és Kenny, Warren Traveler és Shelby. Sunny Ted jobbjára helyezkedett, ahol jobban magának követelhette osztatlan figyelmét. Miközben Meg közeledett, Ted a szoknyáját nézte,  179 


majd szúrós pillantást vetett rá, amit Meg parancsnak értelmezett, hogy a másik oldalára üljön. Világosan megmondta, hogy titkolni akarja a viszonyukat, és be tuszkolt egy széket Shelby és Torie közé, Emmával szemben. A fesztelen szeretetről Torie, Emma és Shelby között eszébe jutott, mennyire hiányoznak a barátai. Hol van vajon Lucy és mi lehet vele? Ami a többieket illette... Hetek óta bujkált Georgie, April és Sasha telefonhívásai elől, nehogy sikeres barátai megtudják, milyen veszélyes helyzetben van, de mivel hozzászoktak már, hogy lelép a térképről, hallgatása nem keltett riadalmat. Az agyafúrt Traveler család felháborítóan hízelgett Skipjackéknek. Shelby részletesen kérdezősködött az új Viceroy termékcsaládról, Torie elárasztotta Sunnyt dicséretekkel fényes fekete hajáról és klasszikus ruhaválasztásáról, Kenny Spence gurítójátékának erősségét magasztalta. A hangulat kellemes, szinte fesztelen volt, egészen addig a pillanatig, amíg Meg el nem követte azt a hibát, hogy Kenny feleségét „Emmának” szólította. Egymás után hallgattak el az asztalnál. - Mit tettem? - kérdezte, mikor rábámultak. - Ő mondta, hogy szólítsam Emmának. Emma megfogta a borospoharát és kiitta. - Egyszerűen nem csináljuk - felelte Shelby Traveler, rosszallóan összeszorított szájjal. Emma félje a fejét rázta. - Soha. Még én sem. Legalábbis ha van rajta ruha. - Neveletlenség - tette hozzá Torie, hosszú fekete haját hátradobva. - Tiszteletlenség - értett egyet apja, Warren. Ted hátradőlt a széken és komolyan nézett rá. - Azt hittem, már

megtanultad, hogy ne sértegess olyat, akit alig ismersz. Emma lassan lehajtotta a fejét és háromszor beleverte a homlokát az asztalba.  180 


Kenny a felesége hátát simogatta és mosolygott. Derültség csillogott Ted szemében. Meg tisztán hallotta, hogy Sunny és Spence Emmának szólítják Kenny feleségét, de tudta, hogy felesleges volna rámutatnia. - Ezer bocsánat, Lady Emma - mondta vontatottan. - Remélem, egy utolsó falatot még ehetek, mielőtt lefejeznek. Torie szipákolt. - Szükségtelen gúnyolódni. Emma Megre nézett az asztalon át. - Nem tehetnek róla. Tényleg. Férje elégedett csókot nyomott felesége ajkaira, majd folytatta az eszmecserét Spence új Callaway vasairól. Ted próbált bekapcsolódni, de Sunny teljes figyelmet követelt és tudta, hogyan szerezze meg. - Mi a tank-kormánymű hatékonysága az új üzemanyagcelládnak? Megnek arról sem volt fogalma, hogy ez mit jelent, de Ted normál, szolgálatkész önmagát nyújtolta. - A terheléstől függően harmincnyolcnegyvenkét százalék. Sunny, csupafül, közelebb hajolt. Spence táncolni hívta Meget, és mielőtt tiltakozhatott volna, két nő ragadta meg a kaiját és állította talpra. - Azt hitte, már sosem kérdezi meg - mondta Shelby mézesmázosan. - Bárcsak Dex is ilyen táncoslábú lenne, mint maga Spence búgta Torie. Emma az asztal másik oldalán éppolyan aggodalmas arcot vágott, mint amilyet napraforgóval fröcsögtetett sárga felsőben csak lehet, és Meg esküdni mert volna, hogy egy komor árnyék suhant át Ted arcán. Az első szám szerencsére gyors volt, és Spence nem tett kísérletet, hogy beszélgetésbe elegyedjenek. Kenny Chesney azonban túl hamar kezdte dúdolni az All I Need to Know-t, és Spence magához húzta. Túl öreg volt ahhoz a parfümhöz, amit használt, és Meg úgy érezte, mintha egy Abercrombie & Fitch üzlet szakadt volna rá. Megőrülök magáért, Miss Meg.  181 


-Nem akarok senkit megőrjíteni - felelte óvatosan. Ted Beaudine-t kivéve. A szeme sarkából látta, hogy Birdie, Kayla és Zoey telepednek le egy asztalhoz a bár közelében. Kayla szexis volt szűk, féloldalas fehér topjában, mely a feslettség látszata nélkül tapadt a mellére, és formás lábát szabadon hagyó trópusi mintás miniszoknyájában. Birdie és Zoey sokkal lezserebben ölteztek, és mind a hárman feszülten figyelték. Meget. Spence a tenyerébe vette a kezét és a mellkasára vonta. - Shelby és Torie említette, hogy maga és Ted.

Megben megszólalt a vészesengö. - Pontosan mit mondtak? - Hogy végre rátalált a méltóságára és elfogadta a tényt, hogy Ted nem magához való. Büszke vagyok magára. Meg elrontott egy lépést, miközben magában elátkozta a két nőszemélyt. Spence megszorította az ujjait, mely gesztus, feltételezte Meg, vigasztaló hívatott lenni. - Sunnynak és nekem nincsenek titkaink. Mesélte, hogy rávetette magát Tedre Shelby partiján. Gondolom azután, hogy Ted elutasította, ráébredt az igazságra és csak azt akarom mondani, hogy büszke vagyok magára, amiért szembenéz vele. Sokkal jobban fogja magát érezni a bőrében most, hogy már nem fut utána. Shelby is így gondolja, és Torie azt mondta... Nos, mindegy, Torie mit mondott. - Nem. Árulja el! Biztos vagyok benne, hogy jót fog tenni a... személyiségfejlődésemnek. - Nos... - Spence a gerincét simogatta. - Torie azt mondta, hogy ha egy nő olyan férfi bolondja lesz, aki nem érdeklődik utána, az megmételyezi a lelkét. - Igazi filozófus. - Magam is meglepődtem. Kissé hevesnek látszik. Azt is mondta, hogy maga azt tervezi, a bokájára tetováltatja a nevemet, de ezt nem hittem el neki. - Spence habozott. - Ugye nem igaz?  182 


Amikor Meg a fejét rázta, csalódottnak tűnt. - Furák az emberek ebben a városban - mondta Spence. - Észrevette? Egyáltalán nem furák. Ravaszak, mint a róka és kétszer olyan okosak. Most, hogy mondja. Torie a táncparkettre vonszolta a férjét és olyan közel manőverezte Spence-hez és Meghez, amennyire csak tudta, kétségtelenül abban a reményben, hogy kihallgathatja őket. Meg halálsugarat küldött felé és elhúzódott Spence-től. - Bocsásson meg. Használnom kell a mosdót. Alig jutott be, Torie, Emma és Shelby rontottak utána, hogy kérdőre vonják. Emma a legközelebbi fülkére mutatott. - Menj csak. Megvárunk. - Miattam ne fájjon a fejed. - Meg Shelby és Torie felé fordult. Miért mondtátok Spence-nek, hogy már nem vagyok szerelmes Tedbe? - Mert soha nem voltál. - Shelby tarkabarka zománcozott karkötői csilingeltek a csuklóján. - Legalábbis nem hiszem. Bár Ted az Ted... - Te meg nő vagy... - Torie karba tette a kezét. - Akkor is nyilvánvaló volt, hogy azért találtad ki az egész történetet, hogy lerázd Spence-t és mindannyian belementünk volna, ha nem tűnik fel Sunny. A mosdó ajtaja ki vágódott és Birdie lépett be, Kaylával és Zoey-val a nyomában. Meg a levegőbe emelte a karját. - Remek. Csoportos erőszak áldozata leszek. - Nem kellene ilyen komoly ügyekben viccelődnöd - mondta

Zoey. Fehér, levágott szárú nadrágot, tengerészkék, a WYNETTE ÁLTALÁNOS ISKOLA HŐSI HALOTTJA feliratú pólót és olyan fülbevalót viselt, amit mintha szívószálakból készítettek volna. - Ilyenek a hollywoodiak - mondta Birdie. - Nem ugyanaz az erkölcsi iránytűjük, mint nekünk. - Aztán Shelbynek: - Megmondtad neki, hogy hagyja békén Tedet most, hogy Sunny beleesett?  183 


- Éppen ott tartunk.

Emma vette át az irányítást. Figyelemre méltó, mennyi tekintély szorulhat egy viszonylag alacsony, babaarcú, vidám tejkaramella haj koronával megáldott nőbe. - Ne gondold, hogy senki nem érti meg a helyzetedet. Magam is kívülálló voltam egykor Wynette-ben és... - Még mindig az vagy - állapította meg Torie hangos suttogással. Emma rá se hederített. - ...ezért együtt érzek veled. Azt is tudom, milyen érzés lehet egy olyan férfi közeledése, akihez nem vonzódsz, bár Beddington herceg sokkal utálatosabb volt, mint Mr. Skipjack. Mindazonáltal az én keresetlen udvarlóm nem tartotta a kezében ennek a városnak a sorsát. De én nem is használtam volna fel Tedet arra, hogy eltérítsem a szándékától. - Gyakorlatilag megtetted - mondta Torie. - Csak Ted akkor huszonkét éves volt, és Kenny átlátott rajtad. Emma széles szája sarka megfeszült, dundi alsó ajka még hangsúlyosabbá vált. - A jelentléted, Meg, duplán túlbonyolít egy már amúgy is válságos helyzetet. Nyilvánvalóan visszataszítónak találod Spence vonzalmát, és megértjük. - Én nem. - Kayla megigazította keret nélküli Burbeny napszemüvegét, amit feltolt szőke hajára. - Van fogalmad róla, milyen gazdag ez a pasi? És szuper haja van. - Az elutasításra sajnos olyan módszert választottál, ami érinti Tedet folytatta Emma -, de elfogadható lett volna, ha nem tűnik fel Sunny. Birdie paradicsompiros selyemtopja szélét rángtatta, amit vászonszoknvával viselt. - Akinek két szeme van, láthatja, menynyire bolondul Spence a lányáért. Azt lehet, hogy megengedheted magadnak, hogy kikosarazd Spence-t, de nem vetheted rá magad arra a féfira, akibe beleszeretett az ő kicsi lánya. Torie bólintott. - Ha Sunny akar valamit, azt megkapja. - Tedet nem fogja megkapni - tiltakozott Meg.  184 


- Amiről Ted gondoskodni fog, hogy ne tudja meg, amíg a tinta

meg nem szálad a szerződésen - hadarta Emma. Meg eleget hallott. - Van egy ijesztő gondolatom. Mi van, ha a ti szent polgármesteretek úgy dönt, odadob benneteket a farkasoknak és magát védi? Zoey az igazgatónők figyelmeztetésével emelte rá ujját, mely figyelemreméltóan hatásos gesztusnak bizonyult egy olyan nőtől, aki

alig egy évvel volt idősebb nála. - Neked ez jó móka, de nem az a gyerekeknek az iskolámban, akik túlzsúfolt osztálytermekben szoronganak. Vagy a tanároknak, akiknek elavult könyvekkel kell beérniük és nincs segítségük. - Nekem sem móka. - Kayla lopva megnézte magát a tükörben. Gyűlölök egy használtruhaüzletet vezetni tele öregasszonyos göncökkel, de pillanatnyilag csak egy maroknyi nő engedheti meg magának a városban, hogy olyan ruhákat vásároljon, amilyeneket szívesen árulnék. - Tekintete végigsiklott Meg turkálós szoknyáján. - Én azóta szeretnék teázót és könyvesboltot nyitni a szálloda mellett, amióta átvettem - mondta Birdie. Shelby a füle mögé simította szőke bubifrizuráját, láthatóvá téve kis arany karikafülbevalóját. - A férjem álmatlanul forgolódik éjszakánként a bűntudattól, hogy a cége nem tud annyi munkahelyet adni, mint amennyi el tudná tartani a várost. - Ugyanezt érzi Dex - csatlakozott Torie. - Egy ekkora méretű város nem tud megélni egy cégből. Meg Emmára förmedt. - Mi a helyzet veled? Te mi okból várod el tőlem, hogy áruba bocsássam a testem Spencer Skipjacknek? - Ha ez a város meghal - mondta Emma halkan Kennynek és nekem van elég pénzünk, hogy tisztességesen megéljünk. A legtöbb barátunknak nincs. Torie a padlón dobolt T-pántos, szegecselt bórszandáljának orrával. Túlbonyólítod Spence, Sunny és Ted dolgát,  185 


Meg. El kell menned Wynette-ből. És a többiekkel ellentétben én kedvellek, szóval ez nem személyes ügy. - Én sem gyűlöllek - mondta Emma. - Én igen - mondta Birdie. - Én szintén nem - mondta Shelby. - Szép a nevetésed. Kayla a díszes álkulcs nyakláncra mutatott, amit Meg pár órával ezelőtt készített. - Zoey-val imádjuk az ékszereidet. Birdie úgy puffogott, mint egy dühös arapapagáj. - Hogy kedveskedhettek neki? Már elfelejtettétek Lucyt? Hála Megnek, Tednek összetört a szíve. - Úgy tűnik, kiheverte - mondta Emma - úgyhogy efelett kész vagyok szemet hunyni. Shelby kinyitotta a táskáját, egy rózsaszín-barna, kasmírmintás kis Juicy retikült, és elővett egy összehajtott papírlapot, amiről Meg azonnal felismerte, hogy egy csekk. - Tudjuk, hogy nincs sok pénzed, szóval van itt valami, aminek a segítségével új életet kezdhetsz valahol máshol. Amióta megismerte, Torie most először volt zavarban. - Tekintheted kölcsönnek, ha kényelmetlenül érint. - Nagyon hálásak lennénk, ha elfogadnád - mondta Emma kedvesen. - így lenne jó mindenkinek.

Mielőtt megmondhatta volna mindegyikőjüknek, hogy menjenek a pokolba, a mosdó ajtó kivágódott és Sunny lejtett be. - Buli van? Shelby gyorsan visszacsúsztatta a csekket a táskájába. - Nem annak indult, de beszélnünk kellett. - Jó, hogy jöttél, szükségünk van a véleményedre. - Torie szándékosan fordult a tükör felé és tett úgy, mintha elmosódott szemfesték után kutatott volna. - Charlize Theron vagy Angelina Jolie? Melyiknek a kedvéért lennél leszbi? - Én Angelina Jolie-t mondom. - Kayla elővette a szájfényét. Komolyan. Bárki, aki azt mondja, hogy nem, az vagy hazudik vagy mélyen tagad. Abból a nőből sugárzik a szex. - Mondod te.  186 


Zoey, aki korábban az erkölcscsősz szerepét játszotta, a haját kezdte babrálni. - Én Kerry Washingtont választom. Erős fekete nő. Vagy Anne Hathaway-t. De csak mert a Vassarra járt. - Nem lehetsz leszbi Anne Hathaway kedvéért - tiltakozott Birdie. - Anne Hathaway remek színésznő, de nem a te szex- zsánered. - Mivel nem vagyok leszbi, nem az én szexzsánerem a téma. Zoey elvette Kaylától a szájfényét. - Csak megjegyeztem, hogy ha leszbi lennék, olyan partnert szeretnék, aki okos és tehetséges, nem csak szép. Emma lesimította napraforgós blúzát. - El kell ismernem, hogy Keira Knightley-t különös módon ellenállhatatlannak tartom. Kayla visszavette a szájfényét. - Te mindig az angolokra buksz. - Legalább Emma Thompsonról leakadt. - Torie kirántott egy papírtörlőt az adagolóból. - Te, Meg? Megnek kissé kezdett elege lenni abból, hogy manipulálják. - Én a férfiakra bukom. Különösen a kanos texasi férfiakra. Van ötletetek? Mindenhonnan kattogó fogaskerekek hangját hallotta maga körül, ahogy Wynette flúgos nőszemélyei megpróbálták kitalálni, mit válaszoljanak. Meg az ajtóhoz lépett és otthagyta őket, hadd morfondírozzanak. Mire visszament az asztalukhoz, három következtetésre jutott: a Sunnyval való problémáját Tednek magának kell megoldania. Spenceszel úgy fog viselkedni, ahogy a helyzet megkívánja. És senki sem fogja elüldözni ebből a borzalmas városból, amíg ő úgy nem érzi, hogy távoznia kell.  187 


eg látta Tedet másnap a pályán, Spence-szel és Sunnyval játszott, elkerülte a büfékocsit. Amikor aznap este hazaért, egy teherautó várta a lépcsőnél. Tíz perccel később útjára bocsátotta

a bútorokkal együtt, ami a rakománya volt.

M

Beviharzott a fullasztó, levegőtlen

templomba. Folyamatosan olyasmit próbáltak neki adni, amire nem volt szüksége. Tegnap este Shelby a táskájába csúsztatta a lelépő csekket, Megre hagyva, hogy széttépje. Most meg ez. Szó mi szó, szüksége volt bútorokra, és amikor meglátta a hordozható légkondicionálót, majdnem feladta az elveit. Majdnem, de nem egészen. Kitárta a templom ablakait, bekapcsolta a ventilátort és töltött egy pohár jeges teát a hűtőből. Ezen a héten ez volt a második eset, hogy valaki meg akarta vesztegetni, hogy elhagyja a várost. Ha megengedte volna magának, hogy eltöprengjen rajta, elkedvetlenedett volna, és nem akart elkedvetlenedni. Dühös akart lenni. Gyors tusolás után rövidnadrágot, pántos felsőt, flipflopot húzott és távozott. Kőoszlopok jelezték a Beaudine-birtok bejáratát. Az út facsoportok között kacskaringózott és átment egy régi kőhídon, mielőtt kígyózó ösvények sorává ágazott szét. A főépületet könnyű volt azonosítani: alacsony volt és hosszan elnyúló, stukkóval díszített mészkőből épült texasi hacienda stílusú,

boltíves ablakaival és sötét fával keretezett ajtóival. Meg egy alacsony fal mögött tágas medencét, nyárilakot, udvart, kertet  188 


és két kisebb, ugyanilyen hacienda stílusú épületet, valószínűleg vendégházakat látott. Nem annyira birtok, mint inkább uradalom volt, döbbent rá, és bármerre nézett, lélegzetelállító látkép tárult elé. Amikor az út visszakanyarodott önmagába, egy másik ösvényt választott, de csak gurító greent és karbantartó épületeket talált. Újra próbálkozott, és rábukkant egy kis kőből és téglából épült farm házra, amelynek nyitott garázskapuján át Skeet Cooper pickupját pillantotta meg. Az ütőhordód a közelben mindennél többet ér. Az utolsó ösvény felfelé kanyargott, ahol egy sziklás szirtre nyílt. Ott állt, egy tökéletesen harmonizáló, krémszínű stukkóval díszített, pillangótetős kockaház. Hatalmas kiteijedésű üvegtáblák néztek délre éles szögű túlnyúlásókkal a belső tér árnyékolására. Meg a tetőre szerelt mini, fényes szélturbina nélkül is tudta volna, hogy itt lakik Ted. A szépsége, ötletessége és funkcionalitása árulkodott tulajdonosáról. Mielőtt csengethetett volna, kinyílt a bejárati ajtó és ott állt előtte Ted mezítláb, fekete pólóban és szürke rövidnadrágban. - Tetszett a túra? Vagy valaki bizalmasan értesítette vagy biztonsági kamerák figyelték a birtokot. Ted kütyük iránti szenvedélyét ismerve, az utóbbit gyanította. - A Beaudine Királyság hatalmas kormányzója valóban mindent tud. - Megteszem, ami tőlem telik. - Ted hátrálépett, hogy beengedje. A ház tágas és szellős volt, a szürke halvány árnyalatával és fehérrel berendezve - hűvös, megnyugtató menedék a tikkasztó nyári hőségtől és a Ted Beaudine-lét hasonlóan tikkasztó terhétől. A bútorok alacsonyak,

minden darab megfontoltan választott kényelmi és visszafogott, szépészeti szempontból egyszerű. A legmeglepőbb egy üvegfalú, négyszög alakú helyiség volt, a nappali fölé lógatva. A ház szinte kolostoriasan szerény volt. Se szobrok a sarok 189 


ban; se festmények a falon. A művészet kint volt a folyópartok, gránit hegyek és távoli, árnyékos völgyek panorámájában. Meg nagy házakban nőtt fel - a családja zegzúgos connecticuti farmházában, Bel Air-i otthonukban, a hétvégi házban MOITO Bayben de ez valami egészen különleges volt. - Szép kis lyuk. Miközben Ted átvágott a bambuszparkettán, az előszobai világítás, ami égett, amikor Ted beengedte, automatikusan lekapcsolódott. - Ha a szex miatt jöttél, torkig vagyok veled. - Ez megmagyarázza a hatalmas ágyat a teherautón és a kényelmes, embernagyságú foteleket. - És a kanapét. Ne felejtsd el a kanapét. Ne vedd sértésnek, de a te lakásod nem túl kényelmes. És a telefonhívásból ítélve, amit most kaptam, hallom, nem is akarsz rajta változtatni. Miért küldted el a szállítót? - Tényleg azt hitted, hogy elfogadok tőled ajándékot? - A bútorok nekem mentek, nem neked. Legyek átkozott, ha még egy éjszakát azon a futonágyon töltök. - Még jó, hogy torkig vagy velem. - Lehet, hogy meggondolom magam. Ami azt illeti... - Nem a te dolgod berendezni az otthonomat. Majd megcsinálom, ha lesz rá időm. Bár el kell ismernem, a légkondicionálóval majdnem rászedtél. Sajnos én már csak ilyen hülye büszke vagyok. - A te bajod. - Vannak elegen, akikről gondoskodj, polgármester úr. Rólam nem kell. Meg végre meglepte. Ted furán nézett rá. - Nem azt csinálom. - Ó, dehogynem. - Mindent megtett, hogy elfojtsa magában kibontakozásnak indult gyengédségét. - Azért jöttem, hogy letépjem a fejedet, de ez a ház elnyelte jogos felháborodásomat. Tudsz adni valamit enni?  190 


Ted intett a fejével. - Arra. Az elképesztő rozsdamentes acél konyha nem volt nagy, de félelmetesen hatékony. Egy limuzin hosszúságú sziget előkészítőként indult, majd toldás nélkül terjedt ki magas fényű asztallá, akkorává, hogy vacsorapartit lehetett adni mellette, mindkét oldalon négy-négy alátolt, drót támlás székkel. - Nem kedvelem az étkezőket. Szeretek a konyhában enni. - Azt hiszem, tudsz valamit. Megfeledkezve az éhségről, Meg odasétált a helyiség legfeltűnőbb jelenségéhez, egy újabb kolosszális üvegtáblához, mely a Pedemalesvölgyre

nézett, ahol a folyó kékeszöld szalagként rohant a csippkézett mészkőpárkányokon. A völgy mögött a lemenő nap narancssárga izzással rajzolta körül a bíbor hegyeket. - Bámulatos. Ugye te tervezted ezt a házat? - Kísérlet egy nulla energiájú házra. - Komolyan? - A ház több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Pillanatnyilag körülbelül negyven százalékkal. Fény- és napelemek vannak a tetőn, csakúgy, mint esővízgyűjtő. Van szürkevíz-tartályom, geotermikus hűtő- és fűtőberendezésem, készülékek megszakítókkal, hogy kikapcsolt állapotban ne fogyasszanak áramot. Gyakorlatilag hálózaton kívül élek. Ted azzal kereste a vagyonát, hogy városoknak segített optimalizálni a villamosenergia-felhasználásukat, így a ház a munkája természetes kiterjesztése volt, ennek ellenére rendkívüli. - Túlságosan sok áramot fogyasztunk ebben a megyében. - Ted kinyitotta a hűtőajtót. - Maradt marhasültem. Vagy van fagyasztott kaja. Meg képtelen volt palástolni hangjában a csodálatot. - Van valami, amihez nem értesz? Ted becsapta az ajtót és megpördült. - Nem tudok szeretkezni a te előírásaid szerint, bármik legyenek is azok. Véletlenül ismét háborús övezetbe merészkedett.  191 


- Nem akartalak megbántani. - Persze. Garantáltan jó érzés azt hallani, hogy megbuktál az ágyban. - Nem buktál meg. Tökéletes vagy. Még én is tudom. - Akkor mi a fenéért panaszkodsz? - Miért foglalkozol vele? Arra nem gondoltál még, hogy talán az

én problémám és nem a tiéd? - Igazad van, a te problémád. És nem vagyok tökéletes. Ne mondd ezt többet. - Igaz. Túlfejlett a felelősségérzeted, és annyira jól leplezed az igazi érzéseidet, hogy kétlem, hogy még tudod, mik azok. Idevágó eset. A menyasszonyod faképnél hagy az oltárnál, te meg mintha észre sem vetted volna. - Tisztázzunk valamit. - Ted felé bökött az ujjával. - Egy olyan nő, aki soha nem dolgozott, és a saját családja lemondott róla... - Nem mondtak le rólam. Csak... nem tudom... szünetet tartanak. Meg széttárta a kezét. - Igazad van. Féltékeny vagyok, mert az vagy, aki én nem. Ted vitorláiból kiszökött a szél. - Nem vagy féltékeny, és ezt te is tudod. - Egy kicsit. Te nem mutatod ki senkinek, mit érzel. Én mindent mindenkinek. - Túl sokat. Meg nem tudta benntartani. - Csak lehetnél annyival több. Tednek tátva maradt a szája. - Te vezetsz büfékocsit!

- Tudom. És az a szomorú, hogy nem is utálom annyira.

Ted méltatlankodó horkantással ismét a hűtőajtó után nyúlt. Megnek elállt a lélegzete. Előrelendüit, megragadta Ted kezét és a tenyerébe bámult. - Jézusom. Stigma. Ted elkapta a kezét. - Jelölő filc, baleset. Meg a szívére szorította a kezét. - Adj egy percet, hogy magamhoz térjek, aztán mutasd meg a ház többi részét.  192 


Ted a piros foltot dörzsölte a tenyerén és durcásnak látszott. - Ki kellene, hogy dobjalak. - Nem vagy bosszúálló. Ted peckes léptekkel kimasírozott a konyhából, és Meg arra gondolt, hogy talán mégis megteszi, de amikor Ted a nappaliba ért, elfordult a bejárati ajtótól egy lebegő lépcső felé, mely a felfüggesztett, üvegfalú szobába vezetett. Meg követte és belépett Ted könyvtárába. Kicsit olyan volt, mint egy jól felszerelt lombház. A kényelmes ülőgarnitúrát könyvszekrények vették körül. A hátsó falon egy nyitott boltíves átjáró vezetett egy zárt üveg folyosóra, mely a ház ezen részét egy különálló, a hegyoldalba épített kis helyiséggel kötötte össze. - Bunker? kérdezte Meg. - Vagy búvóhely a hölgyek elől? - Az irodám. - Klassz. - Nem várt Ted engedélyére, hanem elindult a folyosón. Mennyezetilámpa-panelek gyulladtak fel automatikusan kettesével, mikor lement két lépcsőfokot egy tágas helyiségbe. Magas ablakok, temperált üvegből és fekete acélból készült masszív számítógépes munkaállomás; több ergonómikus szék; néhány csillogó, beépített tároló bútor. Az iroda szerény volt, szinte steril. Nem árult el mást gazdájáról, csak hogy eredményes. - Semmi nudi naptár vagy Szeretem Wynette-et bögre? - Dolgozni járok ide. Meg azon az úton, amin jött, visszament a könyvtárba. - Naraia krónikái - mondta, szemügyre véve egy polcot tele sokat olvasott gyerekkönyvekkel. - Szerettem azt a sorozatot. - Egy negyedikes senki meséi. Tucatszor olvashattam. - Peter és Fudge - lépett a könyvtárba Ted mögötte. - Nem hiszem el, hogy megtartottad. - A régi barátoktól nehéz búcsút venni. Minden baráttól, ha már itt tartunk. Az egész világ Tedhez akart tartozni. De mennyire állt közel ő bármelyikükhöz is?  193 


Megvizsgálta a gyűjteményt, és talált irodalmi és ponyvaregényt, életrajzi műveket, ismeretterjesztő könyveket szédítő választékban és szakirodalmat: légszennyezésről és globális felmelegedésről, növénybiológiáról, rovarirtó szerekről, közegészségről, talaj

konzerválásról és tiszta vízről, természetes környezet megteremtéséről és a mocsarak megvédéséről. Nevetségesnek érezte magát. - Még én sopánkodtam, hogy a golfpálya tönkreteszi a világot. Te kezdettől fogva osztályelső vagy a témában. Levett egy Új ökológia című kötetet a polcról. - Emlékszem rá az egyetemi kötelezőolvasmánylistámról. Kölcsön vehetem? - Rajta. - Ted leült egy alacsony kanapéra, bokáját keresztbe tette a térdén. - Lucy mondta, hogy kimaradtál az utolsó évben, de azt nem, hogy miért. - Túl nehéz volt. - Ne akard beadni nekem. Meg végighúzta a kezét a könyv borítóján. - Nem tudtam megülni a fenekem. Ostoba voltam. Alig vártam, hogy elkezdődjön az életem, és az egyetem időpocsékol ásnak tűnt. - Nem tetszett neki a keserű felhang. Az elkényeztett kölyök, akiről beszéltél. - Én nem egészen erről beszéltem. Megnek nem volt ínyére, ahogy Ted nézett rá. - De az voltam. Az vagyok. - Hé, én is gazdag szülők gy ereke vagyok, nem emlékszel? - Igen. Te meg Lucy. Ugyanazok az übersikeres szülők, ugyanazok a lehetőségek, és nézd meg, ti ketten vittétek valamire. - Csak mert mind a ketten hamar megtaláltuk a szenvedélyünket felelte Ted igazságosan. - Azt én is. Körbebumlizni a világot és jól érezni magam. Ted egy tollal játszott, amit a földről vett fel. - Sok fiatal csinálja ezt, amíg tisztába nem jön magával. Az olyanokra, mint mi, akik sokat elért szülők gyerekeiként nőttünk fel,  194 


nincs recept. Mindenki azt szeretné, ha a családja büszke lenne rá, de amikor a szüleid a legjobbak a világon abban, amit csinálnak, azt egy kicsit nehéz túlszárnyalni. - Neked és Lucynek sikerült. A fivéreimnek is. Még Claynek is. Eddig nem keresett sokat, de elképesztően tehetséges, tehát fog. Ted a tollat kattogtatta. - Minden sikertörténettel felveszi a versenyt az, hogy mint céltalan, szeleburdi, léha életet élő elkényeztett gyerek, elkerülted az elvonót. - Igaz, de... - A szavak, amikor végre kimondta, erőtlennek és törékenynek tűntek. - Én is meg akarom találni a szenvedélyemet. - Talán rossz helyen keresed - felelte Ted halkan. - Elfelejted, hogy már mindenhol jártam. - A világkörüli utazás sokkal szórakoztatóbb, mint a koponyádon belül. - Ted letette a tollat és felállt a kanapéról. - Mi boldogít, Meg? Ez az a kérdés, amire meg kell találnod a választ. Te boldogítasz. Ha rád nézek. Ha hallgatlak. Ha látom, hogy dolgozik az agyad. Ha megcsókollak. Ha megérintelek. Ha hagyom,

hogy megérints. - Ha kint lehetek a szabadban - replikázott. - Ha különc ruhákat hordhatok. Ha régi gyöngyöket és érméket gyűjt hetek. Ha veszekedhetek a testvéreimmel. Ha hallgathatom a madarakat. Ha beszívhatom a levegő illatát. Csupa ilyen haszontalan dolog. Jézus nem gúnyolódott volna, és Ted sem. - Nos. Akkor ez a válasz. A beszélgetés túl mélyenszántó lett. Ő akarta Tedet pszichoanalizálni, nem fordítva. Lehuppant a kanapéra, ahonnan Ted az előbb felállt. - Szóval, hogy áll a mesés árverés? Ted arca elkomorult. - Nem tudom és nem is érdekel. - Amikor utoljára hallottam, a licit a szolgálataidért elérte a hétezret. - Nem tudom. Nem érdekel.  195 


Meg sikeresen elterelte a társalgást a saját hibáiról, és feltette a lábát a lábtartóra. - Láttam a tegnapi US Todayt a klubban. El sem hiszem, mekkora országos figyelmet kezd kapni a dolog. Ted felkapott pár könyvet egy keskeny asztalról és feldobálta a polcra. - Szalagcím vagy az Életmód rovatban. - Meg felvázolta a levegőbe. - ,Jorik faképnél hagyott vőlegényét a legnagyobb licit viszi." Filantrópnak írnak le. - Ejtenéd a témát? - Ted tényleg vicsorgott. Meg mosolygott. - Jól fogjátok magatokat érezni San Franciscóban Sunnyval. Azt javaslom, vidd el a de Young Museumba. - Aztán, mielőtt Ted ordításban tölt volna ki: - Láthatom a ház többi részét? Megint a vicsorgás. - Fogdosni is fogsz? Meg csak ember volt, és miközben felállt, tetőtől talpig végigmérte Tedet. - A leghatározottabban. Ez az egy szó elfújta Ted tekintetéből a nyári viharfelhőket. Félrebillentette a fejét. - Akkor mi lenne, ha először a hálószobát mutatnám meg? - Rendben. Ted elindult az ajtó felé, majd hirtelen megállt és visszafordult, hogy Megre bámuljon. - Kritizálni? - Csak olyan kedvem volt, ez minden. Felejtsd el. - Szándékomban áll - mondta Ted egészséges adag rosszindulattal. A hálószobában két puha, egyszerű fotel állt olvasásra; hajlított fémbúrás lámpák; hosszú ablakok, amik beengedték a fényt, de kilátást, mint a ház többi része, nem nyújtott, a zavartalanság érzetét biztosítva a helyiségnek. A dobogós ágyat jégszürke ágytakaró borította - ágytakaró, mely a csiszolt bambuszparkettára gyorsabban ért le, mint a ruháik. Meg azonnal rájött, hogy Ted eltökélt múltbéli hibái helyrehozását illetően, mégha fogalma sem volt róla, mik azok.

 196 


Még soha nem csókolták ilyen szenvedéllyel, simogatták ilyen lelkiismeretesen, izgatták ilyen különlegesen. Mintha Ted biztos lett volna benne, hogy csak jobban kell igyekeznie. Még Meg kísérleteit is eltűrte, hogy átvegye az irányítást. De az a fajta férfi volt, aki másokat szolgált és nem tette bele a szívét. Csak Meg beteljesülése számított és elhalasztotta saját kielégülését, hogy újabb tök-totál teljesítményt nyújtson Meg testén. Gondosan begyaroltat. Mesterien kivitelezettet. Olyat, amilyen a nagy könyvben meg van írva. Pontosan ugyanúgy, ahogy minden más nővel szeretkezett az életben. De kicsoda ő, hogy krizáljon, amikor olyan keveset tesz hozzá az élményhez? Ezúttal megfogadta, hogy megtartja magának a véleményét, és amikor végre össze tudta szedni a gondolatait, fel támaszkodott a könyökére és szembefordult vele. Ted még mindig zihálva lélegzett, ki ne lélegzett volna azok után, amiket művelt? Meg megsimogatta izzadt, elragadóan nem gyantázott mellkasát és megnyalta a száját. - Ó, istenem, csillagokat láttam! Tednek összeszaladt a szemöldöke. - Még mindig nem vagy boldog? Ted gondolatolvasási trükkjei egyre óriásibb méreteket öltöttek. Meg felháborodást színlelt. - Viccelsz? Örömmámorban úszom. Én vagyok a világon a legszerencsésebb nő. Ted csak nézte. Meg visszahanyatlolt a párnára és felnyögött. - Ha el tudnálak adni, egy vagyont keresnék veled. Ezt kéne kezdenem az életemmel. Ennek kellene az életcélomnak lenni, hogy... Ted kipattant az ágyból. - Jézus, Meg! Mi a fenét akarsz? Azt akarom, hogy akarj, ne csak magadat akartasd velem. De hogy fogalmazza meg ezt anélkül, hogy ne egy újabb Beaudinerajongónak tűnjék? - Kezdesz paranoiássá válni. És még mindig nem adtál enni. - Egyiket sem fogom.  197 


- Dehogynem. Mert ilyen vagy. Gondoskodó. - Mióta bűn? - Sosem volt. - Meg bizonytalan mosolyt vetett rá.

Ted bevonult a fürdőbe, Meg lefeküdt a párnára. Ted nem csak törődött másokkal, hanem a törődését tettek is követték. Fürge, tehetséges agya ahelyett, hogy felruházta volna jogosultságérzettel, kötelességtudattal átkozta meg, hogy mindenről és mindenkiről gondoskodjon, akit szeret. Ő volt a legjobb ember, akivel Meg valaha találkozott. És talán a legmagányosabb. Kimerítő lehetett ilyen nehéz terhet cipelni. Nem csoda, hogy annyi érzést elrejtett. Vagy talán csak magyarázatot keresett az érzelmi távolságra,

amit Ted tartott köztük. Nem örült annak, hogy Ted úgy bánik vele, mint minden más hódításával, bár nem tudta elképzelni, hogy olyan durva lett volna Lucyvel, mint vele. Ledobta a takarót és felkelt. Ted mindenkivel azt éreztette, hogy különleges kapcsolatot ápol vele. Ez volt a legnagyobb nyúl a bűvészkalapjában. ••• Spence és Sunny úgy hagyták el Wynette-et, hogy semmit sem fikszáltak le. A város őrlődött a megkönnyebbülés, hogy végre elmentek, és az aggodalom között, hogy nem jönnek vissza, de Meg nem aggódott. Amíg Sunny úgy gondolja, hogy van esélye Tednél, vissza fog jönni. Spence naponta hívta. Küldött egy pazar zsebkendőtartót is, egy szappantálat és a Viceroy cég legjobb törülközőrúdját. - A hétvégén elviszem Los Angelesbe - mondta. - Maga körbevezet, bemutat a szüleinek, pár barátjának. Remekül fogunk mulatni. Spence egója túl nagy volt ahhoz, hogy megértse az elutasítást, és az igyekvés Meg számára, hogy megtalálja a szüntelenül keskenyedő arany középutat aközött, hogy távol tartsa  198 


magától, de ne ugrassza el, minden egyes nappal egyre nehezebbé vált. - Te jó ég, Spence, ez remekül hangzik, de most mindenki elutazott a városból. Talán a jövő hónapban. Ted is üzleti úton volt, és Meg nem repesett az érzéstől, hogy mennyire hiányzik neki. Kényszerítette magát, hogy az érzelmi átrendeződésére és a bankszámlája hizlalására koncentráljon, tőkét kovácsolva a büfékocsi állásidejéből, amikor arra várt, hogy a golfozók átérjenek a pályán. Talált egy bizsucéget az interneten, amelyik ingyen szállított. A szerszámokkal és anyagokkal, amiket megvett, a műtárgyakból a műanyagládában tartott gyűjteményéből, nyakláncot, fülbevalót állított össze két vendég között. Rögtön azután, hogy készen lett egy darabbal, másnap felvette, s a délelőtt első női négyese észrevette. - Még soha nem láttam ilyen fülbevalót - mondta a csapat egyetlen diétás Pepsi fogyasztója. - Kösz. Épp most lett kész. - Meg kivette a füléből és feltartotta. - A gyöngyök tibeti serpa koraiak. Nagyon régiek. Imádom, ahogy a színeken látszik az idő. - És a nyaklánc? - kérdezte egy másik nő. - Nagyon szokatlan. - Kínai körkötőtű-tok a dél-ázsiai chin néptől. Több mint százéves. - Gondold el, ilyet viselni. Árulja is? - Istenem, ez eszembe sem jutott. - Nekem kell a fülbevaló - mondta Diétás Pepsi. - Mennyi a nyaklánc? - kérdezte a másik golfozó. Ilyen egyszerűen lett kereskedő.

A nők imádták, hogy egy gyönyörű ékszerük van, ami ráadásul még történelmi műkincs is, és a következő hétvégéig Meg újabb három darabot adott el. Aggályosán őszinte volt a valódiságukról, és minden modellhez csatolt egy kártyát, amely dokumentálta az eredetét. Feljegyezte, melyik anyag igazi antik, melyik lehet hamisít 199 


vánv, és ennek megfelelően alakította az árat. Kayla meghallotta, mivel foglalkozik, és rendelt néhány ékszert bizományba a használtruhaboltba. Szinte túl jól mentek a dolgok. Két hosszú hét után Ted feltűnt a templomban. Alighogy beért az ajtón, már rángatták le egymásról a ruhát. Egyiküknek sem volt türelme leküzdeni a lépcsőt fel a fullasztó karzatra. Inkább a kanapéra zuhantak, amit Meg nemrég kukázott a konténerből a klubban. Ted káromkodott, amikor ráesett a fonott karfára, de nem tartott soká, hogy megfeledkezzen a kényelmetlenségéről és minden agyi kapacitásával arra koncentráljon, hogyan orvosolja szeretkezési technikája titokzatos hiányosságait. Meg átadta magát neki, mint mindig. Legurultak a kanapéról a kemény földre. A ventilátor a levegőt kavarta meztelen testük felett, miközben Ted lépésről lépésre követte a szexvideó utasításait, amit a fejében játszhatott. Fények gyúltak, egy száguldó csóva a bádogmennyezeten. Tedbe kapaszkodott. Könvörgött. Parancsolt. Behódolt. Amikor vége volt, Ted kifacsartnak és kissé nyűgösnek tűnt. - Ez már elég jó volt? - Édes istenem, persze. - Azért. Öt volt! Ne is tagadd. - Ne számold az orgazmusaimat. - Mérnök vagyok. Szeretem a statiszlikát. Meg mosolygott és oldalba bökte. - Segíts lehozni az ágyat. Fent túl meleg van, nem tudok aludni. Nem kellett volna felhoznia a témát, mert Ted felugrott a kanapéról. - Itt mindenhol meleg van. És az nem ágy, hanem egy átkozott futon, ami tizenkilenc évesen még elmegy, de nem annyik vagyunk. Meg kiiktatta nagyon nem tedes szónoklatát, hogy élvezze testének zavartalan látványát. - Végre van bútorom, ne panaszkodj  200 


Nemrégen újították fel a női öltözőt, Meg pedig képes volt kikukázni a kiselejtezett dolgokat. A viseltes fonott darabok és a régi lámpa jól mutattak a templomban, de Ted nem volt lenyűgözve. Egy emlékfoszlány terelte el Meg figyelmét vizuális tanulmányáról, és felkelt a földről. - Fényeket láttam. - Örömmel hallom. - Nem. Amikor beleadtunk apait-anyait... - Amikor te beleadtál

apait-anyait. - Fényszóró volt. Azt hiszem, valaki járt a templomnál. - Nem hallottam semmit. - Ted azért felhúzta a rövidnadrágját és kiment, hogy körülnézzen. Meg követte, de csak a kocsiját és Ted teherautóját látta. - Ha járt is itt valaki - mondta Ted - volt annyi esze, hogy elmenjen. A gondolat, hogy valaki megláthatta őket, nyugtalanította Meget. Hagyták, hogy úgy tegyen, mintha szerelmes lenne Tedbe. De nem akarta, hogy bárki is megtudja, talán nem is színlel. Egy legendás szeretővel való szeretkezés nem hozta azt a kielégülést, amire vágyott, de két nappal később eladta a legdrágább ékszerét, egy kék színű római csiszolt drágakövet, amit ezüstfoglalatba rakott; a technikát egy ezüstművestől tanulta Nepálban. Az élete túl jól alakult, és szinte megkönnyebbült, amikor másnap este elhagyta a klubot és felfedezte, hogy valaki végighúzta a kulcsot Rozsdás oldalán. A karc hosszú és mély volt, az első lökhárítótól a tankig futott, de tekintve a kocsi általános pusztulatát, aligha katasztrófa. Aztán a többi autós ok nélkül dudálni kezdett rá. Csak akkor jött rá miért, amikor meglátta a hátsó lökhárítóra ragasztott otromba matricát. Nem vagy ok szabad, viszont nincstelen. A rosszak megszívják. Én lenyelem.  201 


Ted a személyzeti parkolóban talált rá, amint guggolva próbálja letépni az undorító matricát. Meg nem akart kiabálni, de nem tudta visszafogni magát. - Miért csinálta? - Mert egy féreg. Engedj. Majd én. Meg majdnem összeomlott attól a gyengédségtől, ahogy Ted félretolta. Fogott egy zsebkendőt a táskájából és kifújta az orrát. Szerintem ez nem vicces. - Szerintem sem. Elfordult, mikor Ted módszeresen elkezdte felkaparni a matrica szélét. - Az emberek rosszak ebben a városban. - Kölykök. Bár ez nem mentesít. Meg összekulcsolta a karjait, és igyekezett elfordulni. Az öntözőberendezés működött a virágágyásokban. Másodszor is kifújta az orrát. - Hé, te sírsz? Még nem, de közel állt hozzá. - Nem vagyok sírós. Soha nem voltam. Soha nem leszek. - Eddig az elmúlt pár hónapig olyan kevésszer sírt. Ted valószínűleg nem hitt neki, mert felállt és a vállára tette a kezét. - Kijöttél Arlis Hooverrel és most kijössz velem. Ezzel is megbirkózol. - Csak olyan... mocskos. Ted a hajához simította az ajkát. - Azt a kölyköt minősíti, aki csinálta. - Lehet, hogy nem kölyök volt. Nagyon sokan vannak, akik

nem kedvelnek. - Egyre kevesebben - mondta Ted halkan. - Kiállsz magadért bárkivel szemben, és ez tiszteletet érdemel. . - Nem is értem, miért foglalkozom vele. Ted arckifejezése olyan gyengéd lett, hogy Meg kis híján elbőgte magát. - Mert próbálsz talpra állni. Segítség nélkül. - Te segítesz. - Hogyan? - Ted leejtette a kezét. Meg ismét csalódást okozott neki.  202 


- Nem engeded. Azt sem hagyod, hogy elvigyelek vacsorázni. - Félretéve, hogy Sunny Skipjack epekedik utánad, nem akarom, hogy bárki is megtudja ebben a városban, hogy egy olyan bűnöző, mint én, behálózta az ő szent polgármesterüket. - Üldözési mániád van. Csak azért tűrtem el, mert az elmúlt pár hétben nem voltam a városban. - Most, hogy visszajöttél, sem lesz másképp. A viszonyunk titkos, és az is marad. Ted ideiglenesen ejtette a témát és vacsorára hívta magához aznap estére. Meg elfogadta, de amint odaért, Ted felrángatta az emeletre és játszani kezdte a maga precíz, kiszámított szexuális játékát. A végére kielégítette Meg testének minden porcikáját, de a lelkének egy szegletét sem. Pont, ahogy kell, mondta magában Meg. - Varázslatos vagy. Soha semmilyen férfi nem lesz elég jó nekem utánad. Ted felhajtotta a takarót, nagyot dobbantva kiszállt az ágyból és eltűnt. Meg nem sokkal később a konyhában talált rá. Felvette Ted ledobott fekete pólóját a bugyijára, de a többi ruháját hagyta belegabalyodva az ágytakaróba a hálószoba padlóján. Ted sötétbarna haja kócos volt, ő kócolta össze, félmeztelenül, mezítláb állt egy szál rövidnadrágban. A boxeralsója, Meg történetesen tudta, ott volt valahol az ágynemű között. Ted kezében sör volt, egy másik Meget várta a pulton. - Nem vagyok jó a konyhában - mondta Ted. Jóképű volt és morcos. Meg elszakította a pillantását a mellkasáról. - Nem hiszek neked. Mindenben jó vagy. - Kirívóan nézte Ted ágyékát, gyenge kísérletként arra, hogy kárpótolja magát a csalódottságáért. - Úgy értem, mindenben. Ted olvasott a gondolataiban és csúfondárosan felnevetett.  203 


- Ha nem ütöm meg a mércédet, elnézésedet kérem. - Hallucinálsz, és éhes vagyok.

Ted a mosogatónak támasztotta a csípőjét, még nem duzzogta ki magát. - Válassz valamit a fagyasztóból, és talán kiolvasztom.

Soha egyetlen nővel sem bánt ilyen durván, és Meg jobb kedvre derült. Miközben a sziget mögé lépett, fontolóra vette, hogy felhozza az árverést, mivel azonban az országos hírverés épp most verte fel a licitet kilencezer dollár fölé, nem lehetett ilyen kegyetlen. Mutasd a hűtőszekrényedet, és megmondom ki vagy. Meg kinyitotta az ajtót és csillogó üvegpolcokat látott, rajtuk biotej, sör, sajt, szendvicshús és pár takarosan felcímkézett tárolódoboz. Egy kukkantás a fagyasztóba még több tárolóedényt tárt fel, drága fagyasztott biokajákat és csokoládés jégkrémet. Tedre pillantott. Ez egy teljesen lányos hűtő. - Így néz ki a te hűtőd? - Nos, nem. De ha jobb háziasszony lennék, akkor igen. | Ted szája sarka megrándult. - Ugye tudod, hogy nem én takarítom és pakolom be? - Tudom, hogy Haley vásárol be neked, és én is akarok egy személyi asszisztenst. - Nem a személyi asszisztensem. - Meg ne mondd neki. - Kivett két felcímkézett és megdátumozott edényt, sonkát és édes krumplit. Bár nem volt nagy konyhatündér, sokkal jobb, mint a szülei, hála a házvezetőnőknek, akik eltűrték, hogy a Koranda gyerekek a konyhában garázdálkodjanak. Lehajolt az alsó frissentanó rekeszhez zöldsalátáért. A bejárati ajtó kinyílt és hallotta, ahogy végigkopog egy sarok a bambuszparkettán. Aggodalom futott végig rajta. Gyorsan kiegyenesedett. Francesca Day Beaudine libegett be a helyiségbe és tárta ki a karját. - Teddy!  204 


ed anyja fekete cicanadrágot és rikító ciklámen, fűzős felsőt viselt, aminek nem kellett volna olyan jól állnia egy, az ötvenes évei közepéhez közeledő nőn. Fényes gesztenyebarna haja ősz szálaknak jelét sem mutatta, szóval vagy szerencsés volt, vagy ügyes a fodrásza. A fülcimpáján, a nyakában és az ujjain gyémánt csillogott, de semmi sem volt túlzás rajta. Sőt, egy önerejéből lett sikeres nő eleganciáját tükrözte, aki birtokában van szépségnek, erőnek és egyéni stílusnak. Nő, aki az imádott fia mellkasára való nagy borulásban még nem vette észre.

T - Hiányoztál! - Hórihorgas fiának karjában nagyon kicsinek látszott, nehéz volt elhinni, hogy ő szülte. - Őszintén szólva csengettem, de elromlott a csengőd. - Kikapcsoltam. Egy ujjlenyomat-leolvasó beléptetőrendszeren dolgozom.

- Ted viszonozta az ölelést, majd elengedte. - Hogy ment az interjú a hős rendőrökkel? - Isteniek voltak. Minden beszélgetés jól sikerült, kivéve azzal a bes tiális színésszel, akinek a nevét soha többé nem ejtem ki. - Csapkodott a karjával. Ekkor vette észre Meget. Látnia kellett kint Rozsdást, de a döbbenet, amitől zöld macskaszeme elkerekedett, azt sugallta, hogy vagy egy szerelőnek tulajdonította, vagy Ted liberális gondolkodású barátai közül egy egyszerűbb származásúnak. Meg és Ted zilált megjelenése még nyilvánvalóbbá tette, mit csináltak, és Francesca kieresztette minden tüskéjét. - Anya, biztosan emlékszel Megre.  205  By: gmaccc konyvfanoknak

Ha Francesca tigris lett volna, kieresztette volna a karmait. - Ó, igen. Francesca ellenségessége még akár komikus is lehetett volna, ha Meg nem érezte volna úgy, hogy mindjárt okádnia kell. - Mrs. Beaudine. Francesca elfordult Megtől és imádott fiára koncentrált. Meg már hozzászokott a szülői haragos tekintetekhez, de nem bírta elviselni, hogy Ted legyen az, akinek állnia kelljen, így közbevágott, mielőtt Francesca bármit is mondhatott volna. - Én vetettem rá magam, mint minden más nő az univerzumban. Ted nem tehet róla. Biztos vagyok benne, hogy már százszor látott hasonló szituációt. Francesca és Ted mindketten őt bámulták, Francesca nyílt rosszindulattal, Ted hitetlenkedve. Igyekezett lejjebb rángatni Ted pólóját a fenekére. - Bocs, Ted. Ö... nem fog előfordulni többet. Most... megyek. - Csakhogy a kocsikulcsa a rövidnadrágja zsebében volt, és ahhoz, hogy megszerezze, vissza kellett mennie a hálószobába. - Nem mész sehova, Meg - mondta Ted nyugodtan. - Anya, nem Meg vetette rám magát. Alig kedvel. És ez nem a te dolgod. Meg felemelte a kezét. - Ted, igazán nincs szükség rá, hogy így beszélj édesanyáddal. - Meg ne próbálj nyalni neki. Semmi értelme. De Meg még tett egy utolsó kísérletet. - Miattam van - mondta Francescának. - Rossz hatással vagyok rá. - Fejezd már be! - Ted az ételtárolókra mutatott a pulton. - Éppen enni készültünk, anya. Csatlakozol? Ez az, ami biztosan nem fog megtörténni. - Nem, kösz. - Pattogós angol akcentusa miatt a szavak még ridegebben hangzottak. Francesca hátrahúzta pántos magas sarkúját és felnézett a fiára. - Majd később beszélünk. Kilőtt a konyhából, cipője dühös staccatót vert a padlón. Az ajtó becsapódott, de a parfümillat, enyhe kanadai fenyő  206 


fedéssel, maradt. Meg savanyú képpel nézett Tedre. - A jó hír, hogy túl öreg vagy ahhoz, hogy a térdére fektessen.

- Ami nem fogja megakadályozni abban, hogy meg ne próbálja.

- Ted mosolygott és felemelte a sörösüvegét. - Nem mondom, kemény a város legnépszerűtlenebb nőjével viszonyt folytatni. - Lefeküdt vele! - kiabálta Francesca. - Te tudtad? Tudtad, hogy lefekszik vele? Emma éppen leült Kennyvel és a gyerekekkel reggelizni, amikor csengettek. Kenny egyetlen pillantást vetett Francesca arcára, fogta a muffinos kosarat, felkapta a gyerekeket és elmenekült. Emma a verandára kísérte Francescát, remélve, hogy kedvenc helye a házban majd lecsillapítja barátnőjét, de egy illatos reggeli szellő és egy legelő csodás látványa nem volt elég hozzá. Francesca felugrott a fényes fekete rattan székről, amibe épp csak belerogyott. Sminkkel nem vesződött, nem mintha nagy szüksége lett volna rá, apró lábait műanyag klumpába dugta, amit, Emma véletlenül tudta, csak kertészkedéshez használt. - Kezdettől fogva ez volt a terve. - Francesca pici kezével hadonászott. - Pontosan ezt mondtam Dallie-nek. Előbb megszabadult Lucytől, aztán rástartolt Tedre. Pedig Ted annyira ismeri az embereket. Egy pillanatig sem hittem volna, hogy bedől neki. Hogy lehet ilyen vak? Átlépett a Luxusmókus és a fess kölyökkutya egy ütött-kopott példányán. - Vagy még mindig sokkban van, vagy átlát rajta. Az a nő egy boszorkány, Emma. Bármit megtesz, hogy megszerezze Tedet. Dallie-nek meg semmi hasznát nem veszem. Azt mondja, Ted felnőtt ember és ne avatkozzak bele, de hogy ne avatkozzak bele, amikor a fiam súlyos beteg? Nem, nem fogok leszállni róla. - Felkapta a Luxusmókust és felmutatta Emma előtt. - Tudnod kellett. Miért nem hívnál fel? - Fogalmam sem volt, hogy idáig mentek. Hadd hozzak neked egy muffint, Francesca. Kérsz teát?  207 


Francesca ledobta a könyvet a fotelba. - Valakinek tudnia kellett. - Nem voltál itt, úgyhogy fogalmad sincs, milyen bonyolult helyzet alakult ki Skipjackékkel. Spence belehabarodott Megbe, Sunny Tedet akarja. Biztosak vagyunk benne, hogy ezért nyergelt vissza Spence Wynette-re, amikor az esküvő meghiúsult. Francescát nem érdekelték Skipjackék. - Torie mesélte Sunnyt, Ted tudja kezelni. - Fájdalom árnyékolta be a tekintetét. - Nem értem, miért nem hívnál fel te vagy Torie. - Zavaros az egész. Meg elmondta bizonyos embereknek, hogy szerelmes Tedbe, ez igaz. De mi azt hittük, hogy csak az a célja, hogy távol tartsa magától Spence-t. Francesca zöld szeme nagyra nyílt a döbbenettől. - Miért ne hitted volna el, hogy szerelmes belé? - Mert nem úgy viselkedett - magyarázta Emma türelmesen. - Még nem láttam nőt, Torie-n kívül, aki így szekírozza. Nem nézett

rá ábrándokat kergető szemmel és nem csüggött minden szaván. Nyíltan ellenkezik vele. - Okosabb, mint gondoltam. - Francesca már amúgy is zilált hajába szántott a kezével. - Még soha nem volt olyan nő, aki froclizza. Az újdonság az, ami vonzza. - Lehuppant a kanapéra. - Remélem, nem drogozik. Nem lennék meglepve. Hollywoodban nagy kultúrája van a drognak. - Nem hiszem, hogy drogozik, Francesca. És megpróbáltuk meggyőzni, hogy hagyja el a várost. Sunny Skipjack nem tűr versenytársat a Tedért folyó küzdelemben, és Spence majomszeretettel csüng a lányán. Kezd zűrös lenni. Tudtuk, hogy Megnek nincs pénze, ezért felajánlottunk neki egy csekket. Nem a legkellemesebb pillanat volt, biztosíthatlak. Akárhogy is, visszautasította. - Persze hogy visszautasította. Minek kellene neki a vacak csekketek, amikor a láthatáron ott van Ted és az ő pénze?  208 


- Talán nem ilyen egyszerű. - Biztos vagyok benne, hogy igen! - vágott vissza Francesca hevesen. - Kitagadta a saját családja, és nem mondhatod, hogy az ember könnyelműen tesz ilyesmit. Emma tudta, hogy körültekintően kell eljárnia. Francesca okos, értelmes asszony volt, kivéve, amikor a fiáról vagy a férjéről volt szó. Mindkettőjüket anyatigrisként szerette, és egy hadsereggel szembeszállt volna, hogy megvédje őket, mégha ők nem is kérték rá. - Tudom, hogy nehéz, de ha megismered... Francesca megragadott egy Star Wars-figurát, ami a csípőjébe vágott és félredobta. - Ha bárki, és ez a férjemre is vonatkozik, azt hiszi, hogy ölbe tett kézzel fogok ülni és nézni, ahogy ez a nő behálózza a fiamat... - Pislogott. Mintha minden erő elszállt volna belőle. - Miért kell ennek megtörténnie? - kérdezte lágyan. Emma odament és leült mellé a kanapéra. - Ugye még mindig azt hiszed, hogy Lucy vissza fog jönni? Francesca megdörzsölte a szemét. Alatta az árnyékokból nyilvánvalóan látszott, hogy nem aludt jól. - Lucy nem ment vissza Washingtonba, miután elszökött. - Nem? - Beszéltem Nealyvel. Mindketten úgy gondoljuk, hogy ez jó jel. Távol az otthonától, a munkájától, a barátaitól lehetősége lesz tisztába jönni magával és azzal, hogy mit adott fel. Láttad Teddel. Szerették egymást. Szeretik egymást. De Ted nem hajlandó beszélni róla. Ez elárul valamit, nem? - Két hónap - mondta Emma óvatosan. - Szörnyen hosszú idő. Francesca hallani sem akart erről. - Szeretném megállítani az időt. - Megint felkelt a kanapéról, járkálni kezdett. - Csak addig, hogy Lucynek legyen esélye meggondolni magát. Mi van, ha

végül visszajön Wynette-be és azt találja, hogy Tednek viszonya van azzal a nővel, akit a legjobb barátjának hitt? Be  209 


le se merek gondolni. - Emma felé fordult, makacs elhatározás ráncai jelentek meg a szája körül. - És nem is fogom hagyni. Emma megpróbálta újra. - Ted tud törődni magával. Nem szabad, tényleg nem szabad semmilyen elhamarkodott dolgot tenned. - Aggódó pillantást vetett a barátnőjére, majd a konyhába ment teát főzni. Miközben megtöltötte a kannát, Wynette leggyakrabban felemlegetett legendájára gondolt. A helyi szóbeszéd szerint Francesca egyszer egy négykarátos gyémántot dobott a kőfejtőbe, hogy bizonyítsa, meddig képes elmenni, hogy megvédje a fiát. Meg jobban teszi, ha vigyáz. ••• Egy nappal a Francesca Beaudine-nel való találkozás után Meget behívatták az irodába. Miközben elhajtott a büfékocsival a sportbolt mellett, Ted és Sunny léptek ki. Sunny rövid, kék-sárga harlekinmintás golfszoknyát és ujjatlan pólót viselt, nyitott nyakában gyémánt négylevelű lóherével. Összeszedettnek látszott, magabiztosnak, fegyelmezettnek és tökéletesen alkalmasnak arra, hogy reggel megszüljön Tednek egy zseni babát, majd kimenjen a pályára egy gyors kilenc lyukas játszmára. Ted halványkék pólója összhangban volt a Sunnyéval. Mindketten csúcs technológiás golfcipőt viseltek, Teden baseballsapka volt, míg Sunny sárga napellenzőt tűzött sötét hajába. Megnek önkéntelenül is az jutott eszébe, milyen fesztelennek tűnik Ted a nő mellett, aki egy golfparadicsom és ingatlanberuházás váltságdíjáért tartja fogva. Meg leparkolta a kocsit, átvágott a klubon és az értékesítési igazgató irodájába ment. Egy perc múlva áthajolt az íróasztalán és igyekezett nem kiabálni. - Hogy rúghat ki? Két hete maga ajánlott előléptetést büfévezetővé. - Előléptetést, amit csak azért utasított vissza,  210 


mert nem akart bezárva lenni a négy fal közé. A férfi buta ciklámen nyakkendőjét rángatta. - Magánkereskedelmet folytat a büfékocsiból. - Kezdettől fogva szóltam róla. Karperecet csináltam az édesanyjának! - Ellenkezik a klub elveivel. - A múlt héten még nem ellenkezett. Mi történt azóta? A férfi nem nézett a szemébe. - Sajnálom... Meg van kötve a kezem. Felsőbb utasítás. Meg gondolatai száguldottak. Meg akarta kérdezni a férfitól, ki fogja megmondani Spence-nek, hogy kirúgták. Vagy Tednek. És

mi lesz a nyugdíjasokkal, akik kedd reggelente játszottak és úgy szerették a kávét, ahogy ő szolgálta fel nekik a kocsin? Vagy a golfozókkal, akiknek feltűnt, hogy soha nem keveri össze a rendelésüket? De nem tette fel egyik kérdést sem. Amikor a kocsijához ért, látta, hogy valaki megpróbálta letörni az ablaktörlőt. Az üléshuzat égette a combját, ahogy becsúszott a kormány mögé. A bizsueladásoknak hála, volt elég pénze, hogy visszamenjen Los Angelesbe. Mit foglalkozik ezzel a vacak állással? Mert szerette a vacak állását és szerette a templomot vacak, hányaveti bútoraival. És szerette ezt a vacak várost a nagy gondjaival és a fura lakóival. Tednek igaza volt, mert legfőképpen azt szerette, hogy kénytelen kemény munkából és ügyeskedésből megélni. Hazahajtott, lezuhanyozott, farmert húzott, fehér bohém felsőt és a rózsaszín lapos vászonszandálját. Tizenöt perc múlva átszáguldott a Beaudine-birtok kőoszlopai között, de nem Ted házát vette célba. Helyette a kocsifelhajtóra irányította Rozsdást, a terjedelmes, stukkóval díszített mészkőépület elé, ahol a szülők laktak. Dallie nyitott ajtót. - Meg? - Itthon van a felesége?  211 


- A dolgozószobában. - Nem látszott meglepettnek, hogy itt

látja, és hátralépett, hogy beengedje. - A legkönnyebben úgy találsz oda, ha elmész a folyosó végéig, kilépsz az ajtón és átvágsz az udvaron. Nagy boltívek a jobb szárnyban. - Kösz. A ház falait durván vakolták, a mennyezeten Látszódtak a gerendák, a padló hűvös, csempézett volt. Az udvaron szökőkút csobogott, s faszén enyhe illata jelezte, hogy valaki begyújtotta a grillt vacsorára. Boltíves oszlopcsarnok árnyékolta Francesca irodáját. Meg az ajtón át látta, hogy az íróasztalánál ül, pici orrán olvasószemüveg, miközben az előtte lévő iratot tanulmányozza figyelmesen. Meg kopogott. Francesca felnézett. Amikor meglátta, ki kér bebocsátást, hátradőlt, hogy átgondolja. A faragott fabútorok, népművészeti munkák, keretezett fényképek és keleti szőnyegek ellenére a kőpadlón, a helyiség mégiscsak munkahely volt két számítógéppel, egy síkképernyős tévével és papnőktől, mappáktól és iratrendezőktől roskadozó könyvszekrényekkel. Francesca végre felállt és átvágott a helyiségen egy szivárvány flipflopban. Egy pár ezüst szívcsattal fogta hátra haját az arcából, melyek ellensúlyozták sokkal korosabb olvasószemüvegét. Paszszos pólója a texasi Aggies iránti hűségét hirdette, farmer rövidnadragja még mindig csinos lábakat fitogtatott. De hétköznapi viselete sem késztette arra, hogy lemondjon gyémántjairól. Csillogtak a fülcimpáján, keskeny csuklóján és ujján. Kinyitotta az ajtót. - Igen?

- Tudom, miért csinálta. Arra kérem, hogy vonja vissza. Francesca levette az olvasószemüvegét, de egy lépést sem hátrált. Meg egy múló pillanatra eljátszott a gondolattal, hogy Sunny a tettes, de ez érzelmi húzás volt, nem számító. - Dolgoznom kell mondta Francesca. - Hála magának, nekem nem. - Meg állta a Francesca sze  212 


méből lövellő zöld jégcsapokat. - Szeretem a munkámat. Kínos beismerni, mivel nem nagy karrier, de jól csinálom. - Érdekes, de mint már mondtam, ki sem látszom a munkából. Meg nem mozdult. - A helyzet a következő. Vissza akarom kapni a munkámat. Cserébe nem mártom be a fiánál. Francesca most először mutatta az óvatosság jeleit. Rövid szünet után oldalra lépett, csak annyira, hogy Meg beférjen mellette. Alkut akarsz kötni? Rendben, állok elébe. Családi képek borították a helyiséget. Az egyik legszembetűnőbb a fiatalkori Dallie Beaudine-t ábrázolta, aki karjába kapva Francescát ünnepelt egy tornagyőzelmet. Francesca Dallie fölé magasodott, egy hajtincs az arcába hullott, ezüst fülbevaló súrolta az állát, mezítláb volt és egy nagyon nőies piros szandál egyensúlyozott Dallie golfcipőjén. Volt ott fotó Francescáról Dallie első feleségével, a színésznő Holly Grace Jaffe-fel. De a legtöbb fénykép a fiatal Tedről készült. Vézna, csúnyácska kisfiút örökítettek meg hatalmas szemüveggel, majdnem hónaljig felhúzott nadrággal és komoly, tudós arckifejezéssel, miközben rakéta modellekkel, tudományos kiállítási darabokkal és az apjával pózol. - Lucy szerette ezeket a képeket. - Francesca elhelyezkedett az íróasztala mögött. - Fogadni mernék. - Meg úgy döntött, sokkterápiát alkalmaz. - Engedélyt kaptam tőle, mielőtt lefeküdtem a fiával. És az áldását. A legjobb barátnőm. Soha nem csinálnék ilyet a háta mögött. Francesca erre nem számított. Egy pillanatra mintha összeomlott volna az arca, aztán felvetette az állát. Meg támadásba lendült. - Megkímélem a további részletektől a fia szexuális életéről, de azt közlöm, hogy mellettem biztonságban van. Nem kergetek ábrándokat házasságról, gyerekekről Wynetteben való letelepedésről. Francesca mogorván nézett rá, nem könnyebbült meg a ki 213 


jelentéstől annyira, mint kellett volna. - Persze hogy nem. Te a mának élsz, nem igaz? - Bizonyos szempontból. Nem tudom. Nem annyira, mint régen. - Ted eleget szenvedett. Nem kell, hogy most mégjobban öszszezavarják az életét.

- Észrevettem, hogy ebben a városban sokan vannak határozott

véleménnyel arról, mire van szüksége Tednek és mire nincs. - Az anyja vagyok. Tisztán látok a témában. Most jött a trükkös rész, nem mintha eddig sima ügy lett volna. Szerintem egy kívülálló, akinek nincsenek előítéletei, egy kicsit másképp látja, mint azok, akik régóta ismerik. - Felkapott egy képet a nagyon fiatal Tedrő3l, háttérben a Szabadság-szoborral. Ted nagyszerű ember - folytatta. - Mindenki tudja. És agyafúrt. Ezt is sokan tudják. Túl fejlett kötelességérzettel. Nem tehet róla. De van valami, amit a legtöbb ember, különösen azok, akik beleszeretnek, nem látnak. Ted intellektualizálja, amit a legtöbb ember emocionálisan fog fel. - Fogalmam sincs, miről beszélsz. Meg letette a fényképet. - Nem ragadtatja el magát romantikus kapcsolatokban, mint mindenki más. Kiértékeli a pró és kontrákat egy egyfajta szellemi főkönyvben, és annak megfelelően cselekszik. Ez történt Lucyvel. Passzoltak egymáshoz a főkönyvében. Felháborodás űzte ki Francescát a székből. - Azt akarod mondani, hogy Ted nem szerette Lucyt? Hogy nem tud mélyen érezni? - Nagyon mélyen tud érezni. Igazságot. Hűséget. Felelősséget. A maga fia a legokosabb és erkölcsileg legegyenesebb ember, akivel valaha találkoztam. De teljesen gyakorlatias az érzelmi kapcsolatokban. - Minél tovább beszélt, annál csüggedtebb lett. - Ezt nem látják a nők. Le akarják nyűgözni, de ő nem lenyűgözhető. Lucy döntése jobban letaglózta magát, mint őt.  214 


Francesca kirohant az íróasztal mögül. - Ezt akarod hinni. Nagyobbat nem is tévedhetnél. - Én nem jelentek veszélyt Tedre, Mrs. Beaudine - mondta Meg még halkabban. - Nem fogom összetörni a szívét vagy belerángatni egy házasságba. Nem fogok ráakaszkodni. Egy biztonságos hely vagyok, ahová eldughatja a fiát, amíg egy sokkal megfelelőbb nő fel nem bukkan. - Sokkal jobban fájt, mint szerette volna, de valahogy sikerült kierőszakolnia egy gondtalan vállrándítást, - Én vagyok álmai asszonya. És vissza akarom kapni a munkámat. Francesca ismét uralkodott magán. - Nem láthatsz jövőt egy kisváros golfklubjának cselédi állásában. - Szeretem. Ki gondolta volna, nem igaz? Francesca felkapott egy noteszt az íróasztaláról. - Szerzek neked állást Los Angelesben. New Yorkban. San Franciscóban. Ahol akarod. Jó állást. Hogy mit kezdesz vele, rajtad áll. - Kösz, de magam szoktam megszerezni, amit akarok. Francesca letette a noteszt és a jegygyűrűjét csavargatta, végre úgy tűnt, zavarban van. Másodpercek teltek el. - Miért nem egyből Tedhez mentél panaszkodni?

- Szeretem megvívni magam a csatáimat.

Francesca sebezhetőségének pillanata elszállt, és acélosság váltotta fel a helyét. - Eleget szenvedett. Nem akarom, hogy újabb fájdalmakat okozzanak neki. - Higgye el, nem vagyok olyan fontos, hogy ez megtörténhessen. - Újabb fájdalomnyíl. - Én vagyok a szamár, aki akkor jó, ha nincs ló. És az egyetlen nő Torie-n kívül, akivel Ted megengedheti magának, hogy zsémbes legyen. Pihentető a számára. Ami engem illet... Nagy változás azokhoz a lúzerekhez képest, akikkel lógni szoktam. - Nagyon gyakorlatias vagy. - Mint mondtam. Én vagyok álmai asszonya. - Sikerült pimaszul mosolyognia, de amint elhagyta az irodát és ment  215 


vissza az udvaron át, bátorsága inába szállt. Elege volt abból, hogy nem méltó semmire. Amikor másnap reggel munkába állt, senki nem emlékezett rá, hogy kirúgták. Ted megállt a büfékocsinál. Híven az ígéretéhez, Meg nem említette, hogy mi történt vagy hogy az anyjának milyen szerepe volt benne. Tikkasztó hőség lett, és mire aznap este házért, izzadt, ragacsos szutyoknak érezte magát. Alig várta, hogy belemerülhessen a patakba. Miközben elment az ütött-kopott régi asztal mellett, ahol a bizsu alkatrészeket tartotta, áthúzta a fején a pólóját. A viseltes kanapén ott feküdt a Tedtól kölcsönvett ökológiai könyv kinyitva. A konyhában egy halom piszkos edény várta a mosogatóban. Lerúgta a tornacipőjét és kinyitotta a fíirdőszobaajtót. Minden vér kiszaladt az arcából, mikor meglátta, mi van felírva karmazsin vörös rúzzsal a tükörre dühös macskakaparással: TŰNJ EL!  216 


emegett a keze miközben megpróbálta lemosni a szavakat, és fura hang tört fel a torkából.

R

TŰNJ EL! Rúzsüzenetet hagyni egy tükrön a világ legnagyobb kliséje, olyan valami, amit csak szegényes fantáziájú ember csinál. Önuralmat kellett erőltetnie magára. De tudva, hogy egy betolakodó osont be a templomba, amikor ő nem volt otthon és fogdosta a holmijait, hányingerkeltő volt. Addig nem szűnt meg a remegése, amíg le nem törölte a szörnyű szavakat, majd a behatolás további jeleit kezdte kutatni a templomban. Nem talált semmit. Ahogy a rémület alábbhagyott benne, próbált rájönni, ki csinálhatta, de annyi potenciális jelölt volt, hogy nem tudta mindet sorra venni. A bejárati ajtó zárva volt. A hátsó ajtó most zárva, de nem ellenőrizte, amikor elment. Legjobb tudomása szerint a behatoló itt jött be, majd

utána bezárta. Visszavette izzadt pólóját, kiment és körbejárta a templomot, de semmi gyanúsat nem talált.

Végül lezuhanyozott, ideges pillantásokat vetve a nyitott ajtóra mosakodás közben. Gyűlölt rettegni. Még jobban gyűlölte, amikor Ted minden figyelmeztetés nélkül besétált a nyitott ajtón. Felsikoltott.  217 


- Jézus! Mi van veled? - A szívbajt hozod ram! - Kopogtam. - Hogy halljam? - Meg mérgesen elzárta a csapot. - Mióta vagy ilyen ijedős? - Megleptél, ez minden. - Nem mondhatja meg neki. Ezt

rögtön tudta. Ted, a szuperhős nem hagyná, hogy tovább maradjon a templomban. Más szállást nem engedhetett meg magának, és nem akarta, hogy Ted albérletet vegyen ki neki. Különben is, szerette a templomot. Talán nem ebben a szent minutumban, de majd később, amint túl lesz azon, hogy kilesték. Ted levett egy törülközőt az új Viceroy tartóról, Edinburgh család, amit Meg nemrég tett fel. De ahelyett, hogy odaadta volna neki, a maga vállára terítette. Meg a kezét nyújtotta, noha volt elképzelése, mi fog következni. Add ide. - Gyere és vedd el. Nem volt abban a hangulatban. Ha nem Ted lett volna az, aki előtte áll, a komoly, a szexi és a legokosabb ember, akivel valaha találkozott. Kell jobb egy szeretkezésnél, ami oly keveset követelt tőle, hogy lerázza magáról maradék idegességét? Kilépett a zuhanyfülkéből és nedves testével Tedhez simult. Húzzál bele, fiúka. Ted vigyorgott és pontosan azt tette, amire Meg kérte. Annál többet is. Minden egyes alkalommal egyre figyelmesebb lett és egyre tovább halasztotta saját kielégülését. Amikor vége lett, Meg egy szarongot kötött magára azzal a selyemdarabbal, amit az esküvő előtti vacsorán viselt, aztán kivett mindkettőjüknek egy-egy sört abból a tizenkettes csomagból, amit Ted betárazott a hűtőszekrénybe. Ted már felvette a rövidnadrágját, és most elővett egy összehajtogatott papírt a zsebéből. - A postával kaptam ma. - Leült a kanapéra, egyik karját a háttámlára fektette és feltette a bokáit keresztben a do 218 


hányzóasztalként szolgáló megfordított fa borosládára. Meg elvette tőle és lenézett a fejlécre. TEXASI EÉGZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM. Ted általában nem szokta beavatni polgármesteri munkájának evilágibb megnyilatkozásaiba, s leült a kifakult trópusi mintás párnákkal díszített fonott szék karfájára,

hogy elolvassa. Két másodperc múlva felugrott, de csak hogy rájöjjön, a térde túl kocsonyás ahhoz, hogy elbírja a súlyát. Visszarogyott a párnára és újra elolvasta a vonatkozó paragrafust. Texas törvénye kimondja, hogy bárki, aki pozitív teszttel rendelkezik szexuálisan terjedő betegségben, a teljesség igénye nélkül, ideértve a chlamydiát, gomorrheát, HPVt és AIDSet, meg kell neveznie új szexuális partnereit. Értesítjük, hogy Meg Koranda megnevezte önt ilyen partnerének. Felszólítjuk, hogy haladéktalanul keresse fel kezelőonosát. Továbbá felszólítjuk, hogy szüntessen meg mindenféle szexuális kontaktust a fent nevezett fertőzött személlyel. Meg felnézett rá, émelygett. - Fertőzött személy? - A gonorrheát rosszul írták - mutatott rá Ted. - És a fejléc hamis. Meg összegyűrte a levelet. - Miért nem mutattad meg rögtön, ahogy ideértél? - Attól féltem, elvenné a kedvedet. - Ted... Ted figyelmesen nézte. - Van valami ötleted, ki állhat emögött? Meg az üzenetre gondolt a fürdőszobai tükrön. - Bárki, abból a milliónyi nőből, aki epekedik utánad. Ted elengedte a füle mellett. - A levelet Austinból küldték, persze, ez nem jelent semmit. Ez volt az a pillanat, amikor el kellett volna mondania, hogy az anyja megpróbálta kirúgatni, de nem tudta elképzel  219 


ni, hogy Francesca Beaudine képes lett volna ilyen aljasságra, mint ez a levél. Különben is, Francesca szinte biztos, hogy ellenőrizte volna a helyesírást. Kételkedett benne, hogy Sunny eleve elkövette volna a hibát, ha csak nem szándékosan tette, hogy elterelje magáról a gyanút. Ami Kaylát, Zoey-t és a többi nőt illette, akik ábrándokat kergettek Tedról... Aligha vádolhatta meg őket azon az alapon, hogy csúnyán néztek rá. A földre dobta a papírt. - Miért nem Lucynek kell megbirkóznia ezzel a szarral? - Sok időt töltöttünk Washingtonban, és őszintén szólva Lucy nem heccelte úgy az embereket, mint te. Meg felállt a fotelből. - Senki nem tud rólunk anyádon és azokon kívül, akiknek ő elmondhatta. - Apa és Emma, aki valószínűleg továbbadta Kennynek. - Aki, biztos vagyok benne, hogy beavatta Torie-t. És ha nagyszájú Torie tudja... - Ha Torie tudná, már hívott volna. - Akkor marad a három nappal ezelőtti titokzatos látogatónk - mondta Meg. Ted elkóborló pillantása jelezte, hogy a szarongja lecsúszott, szorosabbra húzta. - A gondolat, hogy valaki megleshetett

az ablakon át... - Pontosan. - Ted letette a sörösüvegét a faládára. - Kezdem azt hinni, hogy a matrica a lökhárítódon nem gyerekek műve volt. - Valaki megpróbálta letömi az ablaktörlőmet. Ted a homlokát ráncolta és Meg ismét fontolóra vette, hogy megemlíti neki a firkát a tükrön, de nem akarta kizáratni magát otthonról, ami ez esetben történt volna. - Hány embernek van kulcsa a templomhoz? - Miért? - Kíváncsi vagyok, hogy idegeskedjem-e. - Kicseréltem a zárat, amikor megvettem. Nálad van a kulcs, amit kint tartottam. Nálam van egy. Lucynek is lehet egy és van egy tartalék otthon.  220 


Ami azt jelenti, hogy a betolakodó valószínűleg a hátsó ajtón át jött be, ami nem volt bezárva. Hiba volt nyitva hagyni, amire vigyázni fog, hogy soha többé ne ismételje meg. Ideje volt feltenni a nagy kérdést, és megbökte csupasz lábujjával az összegyűrt papírlabdát. - A fejléc eredetinek látszik. Rengeteg közalkalmazott nem tud helyesen írni. - Megnyalta a száját. Akár igaz is lehetne. - Végre Ted szemébe nézett. - Szóval miért nem vontál kérdőre rögtön? Úgy tűnt, a kérdés hihetetlen módon felzaklatta Tedet. - Hogy érted? Ha valami gond lenne, már rég szóltál volna. Meg úgy érezte, mintha kirántották volna alóla a deszkalapokat. Ez a mérhetetlen bizalom... a tisztességében. Azonnal tudta, hogy a legrosszabb történt. A gyomra kavargóit. Beleszeretett. Szerette volna kitépni a haját. Persze hogy beleszeretett. Ki nem? Tedbe beleszeretni rítus volt Wynette-ben, ő pedig épp most csatlakozott a rendhez. Zihálva lélegzett, ezért azt tette, amit mindig, amikor sarokba szorítva érezte magát. - Most el kell menned. Ted pillantása a vékony selyemszarongra esett. - Ha megteszem, nem jöttem másért csak szexért. - Pontosan. Épp ezt akarom. A csodás testedet olyan kevés beszélgetéssel, amennyire lehet. - Kezdem csajnak érezni magam ebben a kapcsolatban. - Tekintsd fejlődési tapasztalatnak. Ted mosolygott, felállt a kanapéról, a karjába vonta és eszméletlenre csókolta. Mikor Meg már éppen beleesett volna egy újabb Beaudine-kábító szexuális kómába, Ted előadta legendás önuralmát és elhúzódott. - Sajnálom, bébi. Ha többet akarsz abból, amim van, velem kell jönnöd. Öltözz! Ted visszarángatta a valóságba. - Ez az a szó, amit soha többé nem akar ok hallani a szádból. Mi jött rád, egyébként?

- El akarok menni vacsorázni - mondta Ted közönyösen. -

Kettesben. Mint a normális emberek. Egy igazi étterembe.  221 


- Nagyon rossz ötlet. - Spence-t és Sunnyt elszólítja a megyéből egy időre egy közelgő

szakkiállítás, és amíg távol vannak, utol akarom érni magam siralmasan elhanyagolt üzleti ügyeimben. - Egy tincset simított Meg füle mögé. - Majdnem két hétre elmegy ek. Mielőtt elutazom, ki akarok kapcsolódni, és elegem van a bujkálásból. - Pech! Mindig ez az önzőség. Gondolj a drágalátos városodra, aztán képzeld el, milyen arcot vágna Sunny, ha kiderülne, hogy mi kelten... Ted nyugalma elszállt. - A város és Sunny az én dolgom, nem a tiéd. - Ezzel az egocentrikus hozzáállással, polgármester úr, soha nem fogják újraválasztani. - Először sem akartam, hogy megválasszanak! Meg végül beleegyezett egy Tex-Mex étterembe Fredericksburgben, de amint odaértek, Tedet egy fallal szemközti székbe ültette, hogy ő őrködhessen. Ez annyira felbosszantotta Tedet, hogy rendelt mindkettőjüknek anélkül, hogy őt megkérdezte volna. - Soha nem szoktál mérges lenni - mondta Meg, amikor a felszolgáló elment az asztaluktól. - Csak rám. - Ez nem igaz - felelte Ted feszülten. - Torie ki tud hozni a sodromból. - Torie nem számít. Nyilvánvalóan az anyja voltál egy előző életedben. Ted azzal torolta meg, hogy elhappolta a csipszes kosarat. - Soha nem gondoltam volna, hogy durcás is tudsz lenni mondta Meg hosszú, kínos csend után. - És tessék. Ted a legerősebb salsaszószba mártott egy csipszet. - Gyűlölök bujkálni, és nem is fogok többé. Ez a viszony napvilágra kerül. Ted makacs eltökéltsége megrémítette. - Álljon meg a menet! Spence hozzá van szokva, hogy ö is és Sunny is megkap 222 


ja, amit akarnak. Ha nem így gondolnád, nem bátorítottál volna, hogy legyek a puszipajtása. Ted kettéharapta a csipszet. - Ennek is vége. Mostantól. - Nem. Majd én gondoskodom Spence-ről. Te foglalkozz Sunnyval. Ami kettőnket illeti... Megmondtam a kezdet kezdetén, hogyan lesz. - Én meg azt mondom... - Ted bekapta a letört csipszet. Soha életemben nem bujkáltam és most sem fogok. Meg nem akarta elhinni. - Nem kockáztathatsz egy ilyen fontos dolgot pár jelentéktelen hempergésért a szénakazalban. Ez egy ideiglenes kapcsolat, Ted. Ideiglenes. Bármelyik nap foghatom a

sátorfámat és visszamehetek Los Angelesbe. Meg vagyok lepve, hogy nem tettem meg eddig. Ha azt remélte, hogy Ted majd ragaszkodni fog hozzá, hogy a kapcsolatuk nem jelentéktelen, csalódásnak tette ki magát. Ted áthajolt az asztalon. - Ennek semmi köze az ideiglenességhez. Hanem ahhoz, hogy milyen ember vagyok. - Mi a helyzet azzal, hogy én milyen ember vagy ok? Aki jól érzi magát bujkálva. - Hallottad, amit mondtam. Meg aggodalmasan nézett rá. Ez volt a kellemetlen következménye annak, ha az embernek a tisztesség volt a szeretője. Vagy legalábbis az, amit Ted tisztességnek tartott. A lány pedig választásnak katasztrófa és összetört szív között. Miközben próbált nem gondolni arra, hogy beleszeretett Tedbe, és túl sokat gondolt arra, hogy titokzatos betolakodója esetleg újra felbukkanhat, nem sok ideje maradt alvásra. Átvirrasztott éjszakáit arra használta fel, hogy ékszereket készítsen. A csecsebecsék egyre bonyolultabbak lettek, amint kis számú vevői határozott szimpátiát kezdtek mutatni azok iránt a darabok iránt, amik eredeti ereklyéket tartalmaztak másolatok helyett. Felkutatott olyan internetes kereskedőket, akik azokra az ősi képzőművészeti tárgyakra specializálódtak,  223 


amiket ő használt, és aggasztó darabot gyalult le a megtakarításaiból egy bostoni antropológiaprofesszomak leadott rendelése, aki tisztességes hírében állt és aki részletes eredetiségi bizonylattal látott el mindent, amit árult. Miközben kelet-európai érméket, római csiszolt drágaköveket és három kisebb, a második századból származó, értékes mozaikarcot ábrázoló gyöngysort pakolt ki, azon tanakodott, hogy az ékszerkészítés számára üzlet vagy figyel emelterés arról, hogy kitalálja, mit kezdjen az életével. Egy héttel azután, hogy Ted elhagyta a várost, Torie felhívta és egy órával korábbra rendelte be dolgozni másnap reggelre. Amikor Meg megkérdezte, miért, Torie úgy tett, mintha Meg épp most bukott volna meg az intelligenciateszten. - Mert akkor lesz otthon Dex, hogy vigy ázzon a gyerekre. Jézus. Mihelyt Meg másnap reggel megérkezett a klubba, Torie a gyakorlópályára rángatta. - Nem mehetsz el Wynette-ből úgy, hogy nem vettél egyetlen golfleckét sem. Városi rendelet. - Odaadta neki az ötös vasát. - Lendítsd. - Nem maradok sokáig, úgyhogy felesleges. - Meg figyelmen kívül hagyta a nyilallást, ami a szívébe szúrt. - Különben sem vagy ok elég gazdag ahhoz, hogy golfozzak. - Csak lendítsd meg azt az átkozott ütőt. Megtette és elvétette a labdát. Újra próbálta és újra elvétette, de

pár újabb lendítés után valahogy tökéletes ívben küldte a labdát a gyakorlópálya közepére. Örömujjongásban tört ki. - Szerencsés ütés - mondta Torie -, pontosan így fertőz a golf. Visszavette az ütőjét, adott Megnek pár tippet, majd elrendelte, hogy gyakoroljon tovább. A következő fél órában Meg követte Torie utasításait, és mivel örökölte szülei természetes sportosságát, kezdett ráérezni a labdára. - Jó lehetnél, ha gy akorolnál - mondta Torie. - Az alkalma  224 


zottak hétfőnként ingyen játszhatnak. Használd ki a szabadnapod. Vannak pótütőim a tárolóban, kölcsönveheted őket. - Köszönöm a felajánlást, de nem akarom. - Ó, dehogynem. Igaz. Látni, hogy mennyien játszanak, felcsigázta Meg érdeklődését. - Miért csinálod? - kérdezte, miközben visszavitte Torie zsákját a klubházba. - Mert rajtam kívül te vagy az egyetlen, aki megmondta Tednek, hogy nem tud táncolni. - Nem értem. - De még mennyire, hogy érted. Azt is észrevettem, hogy Ted furcsán hallgatag lesz, ha a telefonbeszélgetéseink alkalmával megemlítettem a nevedet a héten. Nem tudom, van-e jövőtök, feltéve, hogy nem kell feleségül vennie Sunnyt, de én nem kockáztatok. Akármit is jelentsen ez. Meg mégis azon kapta magát, hogy Torie O’Connort is felírja arra a listára, ami hiányozni fog neki, ha végre elhagyja Wynette-et. Lecsúsztatta a válláról a zsákot. - Hogy lehetne nekünk jövőnk Teddel, még ha Sunnyt le is számítjuk? Én vagyok a város fekete báránya, míg ő az Úré. - Tudom - felelte Torie vidáman. Aznap este, miközben Meg az aznapi port slagozta le éppen a büfékocsiról, odament hozzá a büfévezető és közölte vele, hogy az egyik klubtag felszolgálónak alkamazná a házában tartandó másnapi ebéden. Az a kevés városlakó, aki ezt megengedhette, rendszeresen vett fel kisegítőket a személyzetből magánpartikra, de soha senki nem kérte őt, neki pedig szüksége volt minden pénzre, hogy pótolja a kiadást, amiből anyagot vett. - Persze - mondta. - Vegyél magadhoz egy fehér felszolgáló blúzt az irodából, mielőtt elmész. Fekete szoknya kell hozzá. Ami a legközelebb állt hozzá, az fekete-fehér Miu Miu  225 


miniszoknyája volt a használtruhaboltból. Megteszi. A büfévezető átnyújtott egy darab papírt az útbaigazítással. - Duncan séf fog főzni, te Haley Kittle-lel dolgozol együtt. Majd beavat. Tízre legyél ott. Ez nagy lehetőség, ne szúrd el. Miután aznap este visszament a pataktól, végre megnézte az útbaigazítást,

amit a büfévezető adott át neki. Valahogy ismerős volt. Pillantása a lap aljára siklott, ahová annak a nevét gépelték, akinek dolgozni fog. Francesca Beaudine Összegyűrte a papírt. Miféle játékot űz vele Francesca? Tényleg azt hitte, hogy el fogja vállalni a munkát? Csakhogy már megtette. Felkapta POÉNGYÁR feliratos pólóját, egy ideig a konyhában dohogott, felváltva átkozva Francescát és magát, amiért nem olvasta el az információt hamarabb, amikor még visszakozhatott volna. De vajon visszakozott volna-e? Valószínűleg nem. Nem engedte volna az az ostoba büszkesége. A kísértés, hogy telefont ragadjon és felhívja Tedet, szinte ellenállhatatlan volt. Helyette csinált egy szendvicset, kivitte a temetőbe és meg is ette volna, ha közben nem megy el az étvágya. Nem véletlen, hogy ez akkor történik, amikor Ted nincs itthon. Francesca titkos támadást intéz ellene, hogy helyretegye. Valószínűleg mindegy is neki, hogy Meg elfogadja-e vagy sem a felkérést. Világossá akart tenni valamit. Meg kívülálló, egy vándormadár a lejtőn, aki kénytelen vacak órabérért dolgozni. Egy kívülálló, aki csak felszolgálóként léphet be a házába. Meg a gazba dobta a szendvicsét. A rohadt életbe! Másnap reggel valamivel tíz előtt ért a Beaudine-birtokra. Rikító ciklámen szandálját választotta a fehér pincérblúzhoz és a Miu Miu miniszoknyájához. Nem a legkényelmesebb  226 


a munkához, de Francesca ellen a legjobb védekezés a támadás, s azt üzeni, hogy nem áll szándékában láthatatlan maradni. Magasra fogja emelni a fejét, addig mosolyog, amíg arc izmai bele fájdulnak, és olyan jól dolgozik, hogy Francesca ne tudjon belekötni. Haley parkolt le mellette piros Ford Focusával. Alig szólalt meg, míg bementek a házba, és olyan sápadtnak tűnt, hogy Meg aggódni kezdett. - Jól érzed magad? - Nagyon... görcsölök. - Tudsz szerezni magad helyett valakit? - Már próbáltam, de senki nem ér rá. A Beaudine konyha egyszerre volt pazar és otthonos sáfrányszínű falaival, terrakottapadlójával és kobaltkék kézműves csempéivel. A helyiség közepén hatalmas kovácsoltvas csillár függött különböző színű üvegbúrákkal, egy nyitott polcon réz- és kézi korongozású cserépedények sorakoztak. Duncan séf kipakolta az ételeket, amiket az eseményre előkészített. Alacsony férfi volt a negyvenes évei elején, orra nagy, szakácssapkája alól drótszálú vörösesbarna haj ószülő bozótja kandikált ki. A homlokát ráncolta, mikor Haley eltűnt a fürdőszobában, majd Megre ugatott, hogy lásson munkához. Amíg kirakta a

poharakat és elkezdte rendezni a tálalóedényeket, a férfi részletezte a menüt: olvasztott Brie-vel és narancslekvárral töltött falatnyi kelt tészta hoi's d’ocuvres, illatos mentával fűszerezett friss zöldborsóleves azokban a csészében, amiket még el kell mosni, ánizskaporral ízesített saláta, meleg sósperec, és a főfogás, spárgás frittata és füstölt lazac, a konyhában szervírozva tányérokra. Az est fénypontja a desszert volt, egyesével sütött csokoládészuflé, aminek a receptjén a séf egész nyáron dolgozott, hogy tökéletes legyen és mindén-minden-mindenféleképpen azonnal fel kellett szolgálni, ahogy a sütőből kijött és nagyon-nagyon-nagyon óvatosan letenni a vendégek elé. Meg bólintott, majd kivitte a zöld vizespoharakat az ebéd  227 


lőbe. A sarkakba elhelyezett Old World urnákban pálma- és citromfák nőttek, egy csempézett falba épített szökőkútból víz csordogált. Két ideiglenes asztalt állítottak fel az állandó és megviselt faasztal mellett. Az előírásos abrosz helyett Francesca kézzel font tányéralátéteket választott. Minden asztal közepén egy réztálca állt oreganóval, majorannával, zsályával és kakukkfűvel teli agyag fuszertartókkal, továbbá arany sárga virágokkal szegélyezett mázas korsók. A hatalmas ebédlőablakokon át látni lehetett az udvar egy részét és egy árnyékos pergolát, ahol egy könyv hevert elhagyottan a fapadon. Nehéz volt nem szimpatizálni egy olyan nővel, aki ilyen gyönyörű díszletet teremtett barátnői vendégül látására, de Meg minden igy ekezetével azon volt. Haley még mindig nem jött elő a fürdőszobából, amikor Meg visszament a konyhába. Éppen elkezdte elmosni az agyagcsészéket, amikor sarkak kop-kop-kopja a kövezeten a házigazda közeledését jelezte. - Köszönöm a segítséget, Duncan séf - mondta Francesca. - Remélem, mindent megtalál, amire szüksége van. Meg elöblített egy csészét, elfordult a mosogatótól és legragyogóbb mosolyát villantotta Francescára. - Helló, Mrs. Beaudine. Fiával ellentétben Francescának pocsék pókerarca volt, és az érzelmek játékát, amik átsuhantak rajta, könnyű volt dekódolni. Először meglepődés. (Nem számított rá, hogy Meg elfogadja az állást.) Aztán a zavarodottság. (Pontosan miért jött el Meg?) A következő a kényelmetlenség volt. (Mit fognak gondolni a vendégek?) Aztán a kétség. (Talán jobban át kellett volna gondolnia.) Majd a nyugtalanság. (Borzalmas ötlet volt.) S mindennek a végén... eltökéletség. - Meg, beszélhetnék veled az étkezőben? - Természetesen. Követte a kopogó sarkakat ki a konyhából. Francesca olyan kicsi volt, hogy Meg szinte a keblére tudta volna vonni, bár el  228 


nem tudta képzelni, hogy ilyesmire vetemedjen. Stílusosan volt öltözve, mint mindig - smaragdzöld felső és hűvös fehér vászonszoknya, amit papagájkék övvel fogott össze. Megállt a kőszökőkútnál és a jegygyűrűjét csavargatta. - Attól tartok, tévedés történt. A részemről természetesen. Még sincs szükségem rád. Persze ki fogom fizetni a fáradozásodat. Biztos vagyok benne, hogy nagy szükséged van a pénzre, különben nem jöttél volna ide ma. - Nem annyira, mint szokott - felelte Meg vidáman. - Az ékszerüzlet sokkal jobban megy, mint ahogy álmodni mertem. - Igen, hallottam. - Francesca szemmel láthatóan ideges volt és majdnem ugyanannyira eltökélt. - Nem gondoltam, hogy el fogod fogadni az állást. - Néha magamat is meglepem. - Az én hibám, természetesen. Hajlamos vagyok pillanatnyi ösztöntől vezérelve cselekedni. El sem tudod képzelni, hányszor kerültem bajba miatta. Ismerős volt. Francesca kihúzta magát teljes jelentéktelen nagyságában és merev méltósággal szólalt meg. - Hozom a csekkfüzetemet. Hihetetlenül csábító volt, de Meg nem hagyhatta. - Húsz vendéget vár, és Haley nem érzi jól magát. Nem hagyhatom cserben a séfet. - Biztos vagyok benne, hogy valahogy megoldjuk. - Francesca egy gyémánt karkötőt babrált. - Kínos lenne. Nem akarom, hogy a vendégeim kellemetlenül érezzék magukat. Vagy te, természetesen. - Ha azok a vendégei, akiket gondolok, ők élvezni fogják. Ami engem illett... két és fél hónapja vagyok Wynette-ben, minden semmiséggel már nem lehet zavarba hozni. - Igazán, Meg... Az egy dolog, hogy a klubban dolgozol, de ez teljesen más. Tudom, hogy... - Elnézést. Be kell fejeznem a mosogatást.  229 


Meg csillogó ciklámen telitalpúja a maga elégedett kop-kopkopját csattogta visszafelé a konyhába. Haley jelent meg a fürdőszobából, de nem nézett ki jobban, ahogy ott állt a pultnál, és a séf kezdett zaklatott lenni. Meg kikapta Haley kezéből az őszibaracklés üveget, és követve a séf utasításait, minden hosszú nyakú pohárba töltött egy kicsit. Tett hozzá pezsgőt, belecsúsztatott egy friss gyümölcsszeletet és Haleynek nyújtotta a tálcát, remélve a legjobbakat. Miközben Haley elvitte, Meg fogta a tálcát a megpirult tészta puffancsokkal, amiket a séf kivett a sütőből, felkapott egy köteg koktélszalvétát és követte. Haley lecövekelt a bejárati ajtónál, hogy ne kelljen járkálnia. A vendégek pontosan érkeztek. Tarka vászon- és pamutöltözékeket

viseltek, elegánsabbakat, mint kaliforniai hasonmásaik egy ilyen alkalomra választottak volna, de Texasban alulöltözöttnek lenni halálos bűn volt még a fiatalok körében is. Meg felismert néhány golfozót a klubból. Torie az egyetlen tiszta feketébe öltözött nővel beszélt a helyiségben, akit Meg nem ismert. Torie pezsgőspohara megállt félúton a szája felé, mikor megpillantotta Meget a kínálót állal közeledni. - Mi a fenét keresel te itt? Meg pukedlizett. - A nevem Meg, és én fogok ma felszolgálni. - Miért? - Miért ne? - Mert... - Torie legyintett. - Nem tudom, miért ne. Csak azt tudom, hogy nem helyes. - Mrs. Beaudine-nak szüksége volt segítségre, én pedig szabadnapos vagyok. Torie a homlokát ráncolta, majd a vékony nőhöz fordult maga mellett, aki borzalmas fekete bubifrizurát viselt és piros műanyagkeretes szemüveget. Fittyet hányva, hogy megsérti-e a protokollt vagy sem, bemutatta őket egymásnak. - Lisa, ő Meg. Lisa Francesca ügynöke. Meg pedig...  230 


- Tudom ajánlani a felfújtat. - Meg nem lehetett biztos benne, hogy Torie épp nem azt akarta-e mondani, hogy a nagy Fleur Savagar Koranda, a tehetségkutató ügynökségek szupersztárjának a lánya, de elég jól ismerte már annyira, hogy ne kockáztasson. - Hagyjanak helyet a desszertnek. Nem akarom elárulni mi az, hogy ne rontsam el a meglepetést, de nem lesznek csalódottak. - Meg? - Emma jelent meg összehúzott szemöldökkel, fülében fityegő fülbevalóval, amit Meg készített színes tizenkilencedik századi kalcedon gyöngyökből. - Ó, istenem... - Lady Emma - nyújtotta felé a tálcát. - Csak Emma. Mindegy. Nem tudom, miért töröm magam. - Én sem - mondta Torie. - Lisa, Francesca biztosan mindent elmesélt már neked a brit királyi család itt élő tagjáról, de nem hiszem, hogy találkoztatok volna is. A sógornőm, Lady Emma Wells-Finch Traveler. Emma sóhajtott és a kezét nyújtotta. Meg elosont és Francesca éber, aggódó tekintetének tüzében tovább kínálgatta a helyi maffiát. Birdie, Kayla, Zoey és Shelby Traveler az ablaknál csoportosultak. Amint Meg közelebb ért, hallotta, hogy Birdie azt mondja: - Haley megint azzal a Kyle Bascommal volt tegnap este. Esküszöm az égre, ha teherbe ejti... Megnek eszébe jutott Haley sápadt arca, és imádkozott, hogy még ne legyen késő. Kayla meglátta Meget és úgy oldalba bökte Zoey-t, hogy az kiöntötte a pezsgőt a kezére. Mindenki Meg szoknyáját

bámulta. Shelby kérdő pillantást vetett Kaylára. Meg Birdie felé nyújtotta a szalvétaköteget. Zoey egy nyakláncot birizgált, ami úgy festett, mintha sellakkal bevont színes gabonapehely-karikákból készült volna. - Meglep, hogy még mindig partikon kell dolgoznod, Meg. Kayla mondta, hogy jól viszik az ékszereidet. Kayla szétrázta a haját. - Nem olyan jól. Kétszer is leáraztam már a majom nyakláncot, de még mindig nem kelt el.  231 


- Mondtam, hogy átalakítom. - Megnek el kellett ismernie,

hogy a majom-nyaklánc nem a legsikeresebb darabja volt, de szinte minden mást, amit Kaylának adott, gyorsan megvettek. Birdie harkályvörös hajának egy tüskéjét húzogatta és gőgösen nézett Megre. - Ha én felszolgáló személyzetet bérelek, megnevezem, kire tartok igényt. Francesca túl hanyagul veszi az ilyesmit. Zoey körbenézett. - Remélem, Sunny még nem jött vissza. Képzeljétek el, ha Franceca meghívta úgy, hogy itt van Meg. Egyikünknek sincs szükségünk ilyen stresszre. Legalábbis nekem nincs, most hogy heteken belül kezdődik az iskola és egy óvodapedagógussal kevesebb van. Shelby Traveler Kaylához fordult. - Én szeretem a majmokat. Megveszem a nyakláncot. Torie siklott be a körbe. - Mióta szereted a majmokat? Petey tízéves születésnapja előtt hallottam, hogy azt mondtad, mocskos kis bestiák. - Csak mert éppen arról beszélt Kennynek, hogy vegyen neki egyet a születésnapjára. Torie bólintott. - Kenny meg is tenné. Úgy szereti Petey-t, mint a saját gyerekét. Kayla a haját rázta. - Ted francia barátnőjének, a modellnek volt olyan majómképe. A foga miatt. Wynette őrült női elszabadultak. Meg továbbállt. Amikor visszament a konyhába, Haley-t sehol nem látta, a séf pedig füstölögve lépte át a törött pezsgőspoharakat. - Hasznavehetetlen ma! Hazaküldtem. Hagyd a kurva poharakat és kezd tálalni a salátát. Meg minden tőle telhetőt megtett, hogy kövesse a férfi gyorstüzelésű parancsait. Fel-alá rohangált a konyhában, kerülgetve az üvegszilánkokat és átkozva ciklámen szandálját, mikor azonban visszatért a nappaliba egy új tálca innivalóval, szándékosan lelassította a lépteit, mintha ráérne. Lehet, hogy nincs tapasztalata  232 


a felszolgálásban, de nem kell, hogy látszódjék rajta. A konyhában előásott három kis kancsót a salátaöntetnek, miközben a séf a sütőhöz vágtatott, hogy ellenőrizze a frittatákat. - Forrón

kell tálalni. A következő óra gyorsan elrepült, miközben Meg próbált két ember helyett helytállni, amíg a séf a csokoládészuflé miatt aggódott. Torie és Emma úgy tűnt, a fejükbe vették, hogy bevonják a beszélgetésbe, valahányszor megjelent az étkezőben, mintha Meg is vendég lett volna. Meg értékelte a jószándékukat, de azt kívánta, bárcsak hagynák, hadd koncentráljon a munkájára. Kayla elásta a csatabárdot arra az időre, míg elmondta Megnek, hogy szüksége van még egy prekolumbiánus kőnyakláncra és fülbevalóra egy barátnőjének, akinek Austinban van boltja. Még Francesca ügynöke is diskuralni akart, nem Meg szüleiről - nyilvánvalóan senki nem világosította fel - hanem a frittatáról és arról, hogy vajon van-e benne curry. - Maga egy ínyenc - mondta Meg. - A séf csak egy csipetnyit telt bele. Hihetetlen, hogy megérezte. Francesca rajöhetett, hogy Megnek fogalma sincs, van-e curry a frittatában, mert gyorsan elterelte Lisa figyelmét. Miközben felszolgált, beszélgetésfoszlányokat csípett el. A vendégek kíváncsiak voltak, mikor jön vissza Ted és mit szándékozik tenni különböző helyi ügyekben, kezdve valaki hangos kakasától Skipjackék visszatéréséig Wynette-be. Miközben Meg újratöltötte Birdie poharat jeges teával, Torie Zoey-t korholta a gabonapehelykarika nyaklánc miatt. - Nem tudnál egyszer egy normális ékszert felvenni? - Szerinted nekem élvezet egy fél élelmiszerbolttal a nyakamon sétafikálni? - suttogta Zoey, kikapva egy zsemlét a kosárból és ketté szakítva. - De Hunter Gray anyja ott ül a szomszéd asztalnál és szükségem van rá, hogy megszervezze az idei könyvvásárt. Torie felnézett Megre,  233 


- Én Zoey helyében erősebb határt szabnék a munkám és a

magánéletem között. - Ezt mondod most - vágott vissza Zoev de emlékezz csak vissza, milyen izgatott voltál, amikor azt a makaróni fülbevalót viseltem, amit Sophie csinált nekem. - Az más. A lányom egy művész. - Persze. - Zoey önelégülten tetszelgett. - És te még aznap felállítottad az iskolában a telefonos riadóláncot. Megnek valahogy sikerült leszednie a tányérokat anélkül, hogy valaki ölébe borította volna a maradékot. A golfozók azt kérdezték, van-e Arizonia jeges teája. A konyhában a séf arca síkos volt az izzadtságtól, mikor kivette a sütőből a tökéletesen megemelkedett csokoládészuflékat. - Siess! Vidd az asztalra, mielőtt összeesik. Óvatosan! Ne feledd, mit mondtam. Meg becipelte a súlyos tálcát az étkezőbe. A szuflé felszolgálása kétemberes feladat volt, de a csípőjére támasztotta a tálca szélét

és az első tálkáért nyúlt. - Ted! - kiáltotta Torie. - Idenézzetek, ki van itt! Meg szíve a torkába ugrott, felkapta a fejét és megingott ciklámen telitalpúján, mikor meglátta Tedet az ajtóban. A szuflék egy pillanat alatt csúszni kezdtek... Ő meg nem tudott másra gondolni, csak a babakocsira. Az apja hívta fel a figyelmét a jelenségre kiskorában. Ha nézel egy filmet és látsz egy babakocsit, biztos, hogy egy száguldó autó fog jönni. Ugyanez vonatkozik a virágos kocsira, az esküvői tortára vagy egy üvegtáblára, amit át akarnak vinni az úton. Ülj vissza a helyedre, gyerek, és maradj nyugton, mert jön a száguldó autó. Pont így volt a csokoládészuflékkal is. Alig tartotta a tálcát. Elveszítette az egyensúlyát. A szuflék elindultak. Az autó felé száguldott. Az élet azonban nem mozifilm, és előbb eszi fel a konyhakőről az üvegszilánkokat, mint hogy hagyja lepotyogni a fehér  234 


tálkákat. Tántorgás közben áthelyezte a testsúlyát, igazított a csípőjén és minden akaraterejével arra koncentrált, hogy visszanyerje az egy ensúlyát. A tálkák megálltak. Francesca felegyenesedett. - Teddy, drágám, éppen időben érkeztél a desszertre. Gyere, csatlakozz hozzánk. Meg felvetette az állát. A férfi, akit szeretett, őt bámulta. Az a tigrisszem, ami olyan füstössé vált, amikor szeretkeztek, most tiszta és árgus volt. Ted pillantása a tálcára siklott Meg kezében. Vissza rá. Meg lehorgasztotta a fejét. A szuflék lohadni kezdtek. Egymás után. Pfff... Pfff...Pfff...  235 


Hölgyeim. - Ted Meg fehér felszolgálókötényéről az anyjára villantotta a szemét, aki hirtelen forgószéllé változott: - Keress egy széket, drágám. Szoríts magadnak helyet Shelby mellett. - Apró keze a hajáról a karkötőire, onnan a szalvétára rebbent, mint egy paradicsommadár, amelyik biztonságos helyet keres a leszállásra. - Szerencsére a fiam otthon van női társaságban. Torie felhorkant. - Nem mondod. A fél ebédlővel randizott. Ted a gyülekezet felé fordult. - És élveztem minden pillanatát. - Nem minden pillanatát - mondta Zoey. - Emlékszel, amikor Bennie Hanks eltömítette az összes vécét közvetlenül az énekkar koncertje előtt? Aznap este nem jutottunk el vacsorázni. - De megismertem egy elkötelezett ifjú nevelőt munka közben - mondta Ted gálánsán és Bennie megtanulta a leckét. Pillanatnyi sóvárgás lágyította el Zoey vonásait, amikor elmerült az emlékben, hogy mi lehetett volna, ha. Becsületére legyen mondva, kirángatta magát belőle. - Bennie űrhajós táborban van Huntsville-ben. Reméljük, ők jobban védik a vécéiket.

Ted bólintott, de már ismét az anyját figyelte. A tekintete rezzenéstelen, ajka mosolytalan volt. Francesca a vizespohara után kapott. Emma aggódó pillantásokkal nézte őket, majd gyorsan közbelépett. - Sikeres volt az üzleti utad, Ted?  236 


- Igen. - Ted lassan lefejtette anyjáról a tekintetét és Megre

szegezte. Meg úgy tett, mintha nem vette volna észre, és felszolgálta az első szuflét nagy csinnadrattával, mintha a desszertnek úgy kellene kinéznie, hogy egy óriási kráter van a közepén. Ted odament hozzá, makacsul összeszorította az állát. - Hadd segítsek, Meg. Sárga vészjelzés villant fel Meg fejében. - Nem szükséges.- Nagyot nyelt. - Uram. Ted összehúzta a szemét. Meg fogta a következő tálkát. Francesca és Emma mindketten tudták, hogy szeretők, akárcsak a titokzatos éjjeli látogató, aki talán egy és ugyanaz a személy a betolakodóval. Vajon most is itt van és figyeli őket? A lehetőség egyre növekvő balsejtelmére csak félig volt magyarázat. Ted elvette tőle a tálkát, majd könnyed mosollyal és kikinek tökéletesen megválasztott bókokkal elkezdte felszolgálni a desszertet. Úgy tűnt, Meg az egyetlen, aki észrevette, hogy feszültség bújkált ennek a mosolynak a sarkában. Francesca vidám beszélgetést folytatott a vendégeivel és úgy tett, mintha a fia mindig segíteni szokott volna a kiszolgáló személyzetnek. Ted szeme elsötétült, mikor Shelby bejelentette, hogy a licit a Nyerjen egy hétvégét Ted Beaudine-nel árverésen elérte a tizenegyezer dollárt. - Az ország minden részéből érkezik tét, hála a nagy nyilvánosságnak, amit kapunk. Kayla nem tűnt olyan boldognak, mint a többiek, ami azt sejtette, hogy apuci nem ígért rá többet. Az egyik nő integetett, hogy magára vonja Ted figy elmét. - Igaz a hír, Ted, hogy a Nagy Ő stábja Wynette-be jön háttéranyagot forgatni? - Nem igaz - felelte Torie. - Ted nem elég hülye hozzá. A tálca végre kiürült, és Meg megpróbált elmenekülni, de amint megiramodott a konyha felé, Ted utána sietett.  237 


A séf fülig érő szájjal mosolygott, mikor meglátta, ki rontott be. Mr. Beaudine. Örülök, hogy látom. - Otthagyta a kávéskancsót, amit épp megtöltött. - Hallottam, elutazott. - Épp most érkeztem vissza. - Ted fesztelen jókedve eltűnt, mikor Megre pillantott. - Mi az, hogy felszolgálsz anyám partiján? - Kisegítek és útban vagy. - Fogta a plussz desszertet a pultról és Ted elé tolta. - Ülj le és egyél! A séf kiugrott a konyhasziget mögül. - Nem adhatod oda neki azt. Már összeesett.

A többi húszról, amelyik hasonló sorsra jutott, szerencsére nem tudott. - Ted nem fogja észrevenni. Üvegből eszi a pillecukrot. Az ő volt, de az élet Wynette-ben megtanította a kohol mánygyártás erényére. Ted visszatette a pultra a desszertet, a szája zord volt. - Anyám választott, ugye? - Választott? Anyád? - Meg a kávéskancsóért ugrott, de nem volt elég gyors és Ted megkaparintotta előle. - Add vissza. Nincs szükségem a segítségedre. Arra van szükségem, hogy állj el az utamból és hadd végezzem a munkámat. - Meg! - A séf amúgy is pirospozsgás arca lila árnylalatot öltött. - Elnézést, Mr. Beaudine. Meg most szolgál fel először, és még sokat kell tanulnia arról, hogyan kell viselkedni. - Nekem mondja? - Ted eltűnt az ajtón át a kávéval. Ted mindent tönkre fog tenni. Azt nem tudta, hogyan. Csak azt, hogy valami szörnyűséget fog csinálni, és meg kell állítania. Fogta a jeges teás kancsót és utána vetette magát. Ted már töltögetni kezdte a csészéket anélkül, hogy megkérdezte volna, ki mit kér, de még a teakedvelők sem tiltakoztak. Túlságosan lefoglalta őket, hogy körbeudvarolják. Ted nem nézett az anyjára, amitől két ránc jelent meg Francesca egyébként sima homlokán. Meg az ebédlő másik végébe ment és nekilátott újratölteni a teáspoharakat. A nő, akit Zoey Hunter Gray anyjaként em 238 


legetett, Meg felé bökött. - Torie, ez pont olyan, mint a te Miu Miu szoknyád. Az, amit azon a vámpíros hétvégén viseltél Austinban, ahol mindannyian ott voltunk. Ted félbeszakította a beszélgetést Francesca ügynökével. Torie lusta, lenéző pillantást vetett Meg szoknyájára. - Manapság mindent hamisítanak. Ne vedd sértésnek, Meg. Elég jó hamisítvány. De ez nem hamisítvány volt, és Meg hirtelen megértette a burkolt pillantásokat, amiket akkor kapott, ha valamelyik, Kayla használtruhaboltjából származó darabot viselte. Egész idő alatt Torie O’Connor levetetett gönceit hordta, olyan kapásból azonosíthatóakat, hogy a városban senki más nem vette volna meg. Mindenki tréfát űzött belőle, beleértve Tedet is. Birdie önelégült pillantással nézett rá, mikor átnyújtotta a jeges teás poharát. - Mi túl büszkék vagyunk ahhoz, hogy Torie régi ruháit hordjuk. - Arról nem is beszélve, hogy nincs meg hozzá az alakunk mondta Zoey. Kayla a haját borzolta. - Mindig mondom Torie-nak, hogy sokkal több pénzt kaphatna értük, ha Austinba küldené egy bizományi boltba, de azt mondja, túl nagy macera. Meg érkezése előtt csak idegeneknek tudtam belőlük árulni.

Marhattak is volna ezek a megjegyzések, csakhogy. Mindenki, még Birdie is olyan halkan beszélt, hogy csak ő hallhassa a fullánkos kritikát. Nem volt ideje eltöprengeni rajta, miért csinálták, mert Ted letette a kávéskancsót és elindult felé. Noha könnyed mosolya most sem hervadt le az arcáról, elszánt tekintete fenyegetővé vált. Egy autó száguldott Meg felé, és nem tudta, hogyan kerülje ki. Ted megállt előtte, kivette a kezéből a teáskancsót és odaadta Torie-nak. Egy lépést hátrált, amikor érezte, hogy Ted ujjai a nyakszirtjére fonódnak, mozdulatlanságra kényszerít  239 


ve. - Menj, segíts a séfnek a konyhában, drágám. Én majd leszedem a tányérokat. Drágám? A motor bőgött, a gumik csikorogtak, a fék füstölt és a száguldó autó elütötte a babakocsit. Ott, Wynette legnagyobb pletykafészkei előtt, Ted lehajtotta a fejét, a szájára tapasztotta legendás ajkait és ország-világ előtt világossá tette, hogy vége a bujkálásnak. Meg Koranda az új barátnője. A dühös Kayla kipattant a székből. Shelby felnyögött. Birdie felborította a jeges teáját. Emma a kezébe temette az arcát és Zoey, aki olyan zavarodott volt, mint egy másodikos, felkiáltott: - Azt hittem, kitalálta, hogy megszabaduljon Spence-től. - Ted és Meg? - óbégatta Hunter Gray anyja. Francesca hátrarogy ott a székén. - Teddy... Mit tettél? Talán az ügynöke kivételével a helyiségben mindenki megértette a történtek fontosságát. Kayla látta, ahogy a butikja elúszik. Birdie látta, ahogy a teázója és könyvesboltja füstbe megy. Zoey gyászolta az iskolai fejlesztéseket, amik soha nem fognak megvalósulni. Shelby és Torie újabb álmatlan, bűntudattól terhes éjszakákat jósolt a férjeiknek. Francesca pedig látta, ahogy egyletlen fia egy cselszövő, semmirekellő lány markába kerül. Meg szeretett volna felkiáltani attól a puszta, szívderítő örömtől, hogy Ted egy ilyen kolosszális ostobaságot tett érte. Ted megsimogatta az arcát mindkét kezével. - Most menj, drágám. Anya hálás, hogy beugrottál segíteni, de mostantól átveszem. - Igen, Meg - mondta Francesca halkan. - Innentől elintézzük. Fontosabb volt Tednek, mint a város. A szíve dagadt a szédítő mámortól, kóválygott a feje, de az a nő, akivé vált, nem engedte, hogy sokáig élvezze a pillanatot. A tenyerébe vájta a körmeit és szembefordult Ted anyjának vendégeivel.  240 


- Én... sajnálom, hogy ezt látniuk kellett. - Megköszörülte a

torkát. - Ted, ö..., nehéz időszakon megy át. Próbálok kedves lenni, de... - Reszkető, ziháló levegőt vett. - Nem tudja elfogadni, hogy... én nem estem bele.

Ted felkapta Torie maradék szufléját, beleharapott és türelmesen hallgatta, hogyan próbál Meg kimászni abból a gyönyörű slamasztikából, amibe magukat keverte. - Az én hibám, nem a tiéd. - Meg Ted felé fordult, s a tekintetével bíztatta, hogy működjön együtt. - Mindenki más szerint remek fickó vagy, úgyhogy csak velem lehet a gond, nem igaz? Senki más nem gondol egy picit sem... kísértetiesnek. Ted felvonta a szemöldökét. Francesca felfújta magát a székben. - „Kísértetiesnek” nevezted a fiamat? Ted ismét kanalazott egyet a csokoládéból, majd kifúrta az oldalát a kíváncsiság, mivel fog előállni Meg. Esze ágában sem volt segíteni neki. Meg szerette volna megcsókolni, rákiabálni. Helyette visszafordult a vendégekhez. - Legyünk őszinték. - Hangja erőre kapott attól, hogy helyesen cselekszik. - Mindannyian tudják, mire gondolok. A madarak énekelni kezdenek, amikor kilép a szabadba. Kísérteties, nem? Na meg a dicsfény, ami megjelenik a feje körül. Senki nem mozdult. Senki nem szólt egy szót sem. Meg szája kiszáradt, de tovább vágta maga alatt a fát. - Mi van a stigmával? - Stigma? - kérdezte Torie. - Ez új. - Jelölőfilc-baleset. - Ted felfalta az utolsó kanál csokoládészuflét és félretette a tálat. - Meg, édesem, azért mondom, mert nagyon fontos vagy nekem, furán viselkedsz. Remélem nem vagy terhes. Edénycsörömpölés hallatszott a konyhából, megtörve Meg elszántságát. Ted igazi pléhpofa volt. Meg csak az akart lenni, és soha nem lesz képes legyőzni Tedet a saját játékában. Ez az ő váro 241 


sa, az ő problémája, amit neki kell megoldania. Fogta a jeges teás kancsót és kimenekült a konyhába. - Este találkozunk - kiáltott utána Ted. - Ugyanabban az időben. És Torie ruhája legyen rajtad. Sokkal jobban áll neked, mint neki valaha is. Bocs, Torie, de tudod, hogy ez az igazság. Miközben Meg kisurrant az ajtón, hallotta Shelby jajveszékelését. - De mi lesz a versennyel? Ez mindent tönkretesz! - A francba a versennyel! - mondta Torie. - Nagyobb bajunk is van. A mi polgármesterünk épp most adott Sunny Skipjacknek kosarat, San Antone-nak pedig egy új golfpályát. Ted bölcsen nem tért vissza a konyhába. Miközben Meg segített a séfnek össze- takarítani, gondolatai tucatnyi különböző irányba kalandoztak. Hallotta, hogy a vendégek távoznak, és nem sokkal később Francesca belépett a konyhába. Az arca sápadt volt. Mezítláb állt, partiöltözékét rövidnadrágra és pólóra cserélte. Megköszönte a séfnek és kifizette, aztán egy csekket nyújtott Megnek.

Kétszer annyi volt, mint amennyit ígértek neki. - Két ember helyett dolgoztál - mondta Francesca. Meg bólintott és visszaadta. - A hozzájárulásom a könyvtár újjáépítéséhez. Csak addig állta Francesca tekintetét, hogy egy kis méltóságot mutasson, aztán folytatta a munkát. Majdnem vacsoraidő volt, mire az utolsó tányért is elpakolták és Meg távozhatott, kiadós mennyiségű maradékkal, amit a séf adott neki. Egészen a templomig nem tudta abbahagyni a mosolygást. Ted teherautója a lépcsőnél parkolt. Bármilyen fáradt is volt, semmi másra nem tudott gondolni, csak arra, hogy letépje róla a ruhát. Fogta a maradékot és berohant, hogy bent sikoltva megtorpanjon. A templomot feldúlták. Felfordított bútorok, felhasított párnák, szanaszét dobált ruhák... Narancslét és ketchupöt kentek a futonágyra, ékszerdarabok hevertek mindenfelé – az  242 


értékes gyöngyei, a szerszámok, amiket most vett, összekuszált damilok. Ted a rendetlenség közepén állt. - A seriff úton van. A seriff nem talált erőszakos behatolásra utaló nyomokat. Amikor a kulcskérdés felvetődött, Ted mondta, hogy már intézkedett a zárcsere ügyében. Miközben a seriff azzal az elmélettel állt elő, hogy egy csavargó okozta a garázdaságot, Meg tudta, hogy ki kell rukkolnia az igazsággal a fürdőszobai tükörre mázolt üzenetről. Ted kifakadt. - Csak most mondod? Mi a fenét gondoltál? Egy napig sem maradhatsz itt tovább. Meg csak nézett rá. Ted morcosan vissza - nem volt dicsfény. A seriff komoly arccal tette fel a kérdést, hogy van-e haragosaMeg azt hitte, csak megjátsza magát, amíg eszébe nem jutott, hogy egy megyének dolgozik és talán nem foglalkozik helyi pletykákkal. - Meg összetűzésbe keveredett néhány emberrel - mondta Ted de nem tudom elképzelni, hogy bárki közülük tette volna. A seriff elővette a noteszét - Kikkel? Meg igyekezett összeszedni magát. - Gyakorlatilag mindenki, aki szereti Tedet, engem gyűlöl. A seriff a fejét csóválta. - Az rengeteg ember. Le tudná szűkíteni a kört? - Nincs értelme vaktában dobálózni a nevekkel. - Nem vádol senkit. Ad egy listát azokról, akik haragszanak magára. Szükségem van az együttműködésére, Miss Koranda. Meg értette az álláspontját, de nem érezte helyesnek. - Miss Koranda? Próbálta nekiduralni magát.  243 


- Nos, ott van... - Azt sem tudta, hol kezdje. - Sunny Skipjack

magának akarja Tedet. - Szétnézett a pusztításon maga körül és nagy levegőt vett. - Aztán ott van Birdie Kittle, Zoey Daniels, Shelby Traveler, Kayla Garvin. Kayla apja, Bruce. Talán Emma Traveler, bár úgy gondolom, hogy ő megváltozott. - Egyikük sem verné szét ezt a helyet így - mondta Ted. - Valaki megtette - felelte a seriff, új oldalra lapozva a noteszében. - Folytassa, Miss Koranda. - Ted minden régi barátnője, különösen a mai ebédnél történtek után. - Ez rövid magyarázatra szorult, amit Ted előzékenyen megadott, megjegyezve, hogy gyáva, aki bujkálni akar ahelyett, hogy felvállalná a kapcsolatát. - Még valaki? - A seriff ismét lapozott. - Skeet Cooper látta, hogy belenyomtam Ted egyik golflabdáját a földbe, hogy Ted ne győzhessen Spencer Skipjack ellen. Látnia kellett volna, hogy nézett ram. - Látnod kellett volna, hogy néztem rád én - mondta Ted méltatlankodva. Meg egy körömszálkát piszkált. - És még? - A seriff a tollat kattogtatta. Meg úgy- tett, mintha kinézne az ablakon. - Francesca Beaudine. - Na lassan a testtel! - kiáltotta Ted. - A seriff egy- listát akar - vágott vissza Meg. - Én listát adok, nem vádaskodok. - Visszafordult a seriffhez. - Láttam Mrs. Beaudinet egy órával ezelőtt a házában, szóval neki elég nehéz lett volna megtennie. - Nehéz, de nem lehetetlen - válaszolta a seriff. - Nem anyám verte szét ezt a helyet - jelentette ki Ted. - Ted apját nem tudom - mondta Meg. - Őt nehéz kiismerni. Most a seriffen volt a sor, hogy puffogjon a felháborodástól. - A nagy Dallas Beaudine nem vandál.  244 


- Talán nem. És azt hiszem, biztonsággal kizárhatjuk Cornelia Jorikot is. Az Egyesült Államok egykori elnöke bajosan lopózhatna be Wynette-be úgy, hogy ne vegyék észre. - Elküldhette a bérenceit - jegyezte meg Ted vontatottan. - Ha nem tetszik a listám, készíts egyet te - ellenkezett Meg. - Te jobban ismered a gyanúsítottakat, mint én. Száz szónak is egy a vége: valaki világosan üzent, hogy tűnjek el Wynette-bői. A seriff Tedre nézett. - Nos, Ted? Ted a hajába túrt. - Egyikükről sem tudom elhinni, hogy ilyen szörnyűségre képes. Mi van, ha olyasvalaki tette, akivel együtt dolgozol a klubban? - Ők az egyetlenek, akikkel jó kapcsolatban vagyok. A seriff becsukta a noteszét. - Miss Koranda, nem maradhat itt egyedül. Amíg le nem zárult az ügy. - Higgye el, nem fog itt maradni - mondta Ted.

A seriff megígérte, hogy beszél a rendőrfőnökkel. Ted kikísérte a járőrkocsihoz, Meg telefonja megcsörrent a táskájában. Amikor megnézte a kijelzőt, látta, hogy az anyja az, az utolsó, akivel pillanathyilag beszélni akart és akinek a hangját hallani a legjobban vágyott. Átvágott a felforduláson a konyhában és kiment a hátsó ajtón. Szia, anya. - Szia, drágám. Milyen az állás? - Remek. Igazán remek. - Lerogyott a lépcsőre. A beton még őrizte a nap melegét, érezte Torie O'Connor levetett szoknyáján át. - Apáddal olyan büszkék vagyunk rád. Az anyja még mindig abban az illúzióban élt, hogy sportszervező a klubban, amit Megnek hamarosan le kell rombolnia. - Őszintén szólva, nem nagy meló. - Hé, én aztán mindenkinél jobban tudom, milyen felfuvalkodott hólyagokkal dolgozni, és neked sok ilyennel kell találkoznod a klubban. Ezért is hívtalak. Remek híreim vannak.  245 


- Belinda meghalt, és minden pénzét rám hagyta. - Álmodik a nyomor. Nem, a nagyanyád örökké fog élni.

Egyike a halhatatlanoknak. A jó hír az, hogy... apáddal meglátogatunk. Jézus!... Meg felugrott a lépcsőről. Tucatnyi kellemetlen kép ugrott be. A felszaggatott kanapé párnák... Törött üveg... A büfékocsi... Haragosai arcai. - Hiányzol és látni szeretnénk - mondta az anyja. - Meg akarjuk ismerni az új barátaidat. Annyira büszkék vagyunk arra, hogy' fordítottál a sorsodon. - Ez... ez nagyszerű. - Még meg kell szerveznünk, de hamarosan kiderül. Rövid látogatás lesz. Csak egy nap vagy kettő. Hiányzol. - Te is hiányzol, anya. - Arra lesz ideje, hogy bent rendet tegyen, de ez csak a jéghegy csúcsa. Mi lesz az állásával? Felmérte az esélyét annak, hogy előléptetik sportszervezővé a szülei látogatása előtt, és arra a következtetésre jutott, hogy hamarabb hívja meg Birdie a házába egy pizsamapartira. Megborzongott a gondolatra, hogy' bemutassa a szüleinek Tedet. Nem kellett hozzá nagy fantázia, hogy elképzelje, ahogy az anyja térdre borul Ted előtt és könyörög neki, hogy ne jöjjön meg az esze. A leglényegesebbet választotta a bajai közül. - Csak egy dolog, anya... A munkám. Nem olyan nagy szám. - Meg, ne legyél kishitű. Nem változtathatok a tényen, hogy befutott különcök családjában nőttél fel. Mi vagyunk mások. Te normális, értelmes, gyönyörű nő vagy, aki hagyta, hogy mellékvágányra terelje a körülötte folyó őrület. De ez most már a múlt. Új életet kezdtél, és büszkébbek nem is lehetnénk. Rohannom kell.

Szeretlek. - Én is szeretlek - mondta Meg erőtlenül. Aztán miután az anyja már letette: - Anya, büféslány vagyok, nem sportszervező. De az ékszerkereskedelem jól megy. A hátsó ajtó kinyílt és Ted jelent meg.  246 


- Küldök valakit holnap rendet tenni. - Nem - tiltakozott fáradtan. - Nem akarom, hogy lássák.

Ted megértette. - Akkor maradj itt kint és pihenj. Én majd elintézem. Semmire másra nem vágyott, csak hogy összegömbölyödjön és a történteken gondolkozzon, de túl sok évig hagyta, hogy mások végezzék el helyette a piszkos munkát. - Jól vagyok. Csak hadd öltözzem át előbb. - Nem muszáj. - Neked sem. - Fájt a szíve ezért a kedves, szép arcért. Pár hete megkérdezte volna magától, mit keres egy Ted-féle férfi, egy olyan nő mellett, mint ő, de valami megváltozott, bizonyítási vágy lobbant benne, amitől kezdte egy kicsit méltóbbnak érezni magát. Ted kirángatta a tönkretett futonágyat, utána a szétkaszabolt kanapét és foteleket, amiket Meg a klubból szerzett. Elsütött néhány poént, miközben dolgozott, hogy felvidítsa Meget. Meg öszszesöpörte a törött üvegeket, megvizsgálta, nehogy véletlenül kidobjon velük egy értékes gyöngyöt. Amikor végzett, a konyhába ment, hogy ott is összetakarítson, de Ted már megelőzte. Mire kész lettek, majdnem sötét volt, mindketten megéheztek. Kivitték az ebéd maradékát és két üveg sört a sírkertbe, és megterítettek egy fürdőlepedőre. Dobozból ettek, a villájuk néha összeért. Meg szeretett volna beszélni a Francescánál történtekről, de megvárta, amíg befejezik és csak utána hozta szóba. - Nem kellett volna azt tenned az ebédnél. Ted Horace Emst sírkövének dőlt. - Mit is? - Ne játszd meg magad. Megcsókolni. - Küszködött, hogy elnyomja a lelkesedést, mely még mindig bugyogott benne. - Mostanra az egész város tudja, hogy egy pár vagyunk. Spence és Sunny öt percet sem fognak eltölteni és a fülükbe jut. - Spence és Sunny miatt hadd fájjon az én fejem. - Hogy tehettél ilyen ostobaságot?  247 


Ilyen csodálatos dolgot. Ted kinyújtotta a lábát a Müller-parcella felé. - Szeretném, ha beköltöznél hozzám egy időre. - Figyelsz te egyáltalán arra, amit mondok? - Már mindenki tud rólunk. Nincs okod ellenkezni. Azok után, amiket Ted érte tett, nem vitatkozhatott volna vele. Felkapott egy botot és lekaparta a háncsot a körmével. - Nagyra

értékelem az ajánlatodat, de beköltözni hozzád olyan lenne, mintha fityiszt mutatnék anyádnak. - Anyámat bízd rám - mondta Ted mogorván. - Szeretem, de nem ő irányítja az életem. - Igen, mindannyian ezt mondjuk. Te. Én. Lucy. - Beledugta a botot a földbe. - Erős asszonyok. Józanok, okosak, irányítóak, és anyatigrisként szeretnek minket. Hatékony kombináció, ami megnehezíti, hogy úgy tegyünk, mintha hétköznapi anyákkal lenne dolgunk. - Nem maradhatsz itt egyedül. Nincs is min aludnod. Meg a fákon át a szemétkupacra pillantott, ahol most a futonágya hevert. Bárki is tette, nem fogja abbahagyni, addig nem, amíg ő Wynette-ben van. - Rendben. De csak ma éjszaka. Követte Tedet Rozsdással. Alig léptek be, Ted magához vonta és egy kézzel tárcsázott. - Anya, valaki betört a templomba és szétverte a berendezést, így Meg nálam fog lakni pár napig. Ráijesztettél, dühös vagy ok rád, most nem szívesen látnálak, úgyhogy hagyj minket békén. - Letette. - Nem ijesztett rám - tiltakozott Meg. - Nem nagyon, mindenesetre. Ted egy csókot nyomott az orrára, a lépcső felé fordította és a fenekére csapott egyet, elidőzve a sárkányon. - Nem szívesen mondom ezt, de alig állsz a lábadon. Feküdj le. Én majd megyek később. - Randi? Annál is jobb. Felszerelek egy biztonsági kamerát a temp  248 


lomhoz. - Ted hangja élessé vált. - Amit már rég megtettem volna, ha szólsz az első betörésről. Meg nem volt olyan ostoba, hogy védeni próbálja magát. Inkább átölelte Tedet és lehúzta a bambuszparkettára. Annyi minden történt aznap, hogy most másnak kell következnie. Ezúttal Ted nem csak a testét fogja megérinteni. Ráfeküdt, két keze közé fogta az arcát és szenvedélyesen megcsókolta. Ted a szokásos hozzáértésével csókolta vissza. Felizgatta részegítő leleményességével. Megizzasztotta, kifullasztotta és majdnem... kielégítette.  249 


em volt hozzászokva a légkondicionálóhoz, és mivel csak egy lepedővel takarózott, felébredt az éjszaka közepén arra, hogy fázik. Tedhez bújt, és amikor kinyitotta a szemét, már reggel volt. Az oldalára fordult, hogy tanulmányozza. Ted ugyanolyan ellenállhatatlan volt álmában, mint ébren. Neki volt a legjobb ébredős frizurája, itt lapos, ott tüskés, Megnek viszketett a tenyere, hogy belefésüljön. A határozott elválasztó csíkot nézte a bicepszén. Minden valamirevaló dél-kaliforniai szépfiú meghalt volna szégyenében, ha ilyen foltosan barnul, de Tednek eszébe sem jutott foglalkozni vele. Odanyomta az ajkát.

N Ted a hátára gördült, magával húzta a takarót és felkavarta alvó testük pézsmaillatát. Meg egyből izgalomba jött, de nemsokára indulnia kellett a klubba és kiparancsolta magát az ágyból. Mostanra mindenki tudni fogja, mi történt tegnap az ebéden, és fel sem merül majd senkiben, hogy Tedet hibáztassa a csókért. Rázós napnak nézett elébe. A büfékocsit tankolta fel a kedd reggeli golfozónőknek, amikor Torie lépett ki az öltözőből. Himbálózó lófarokkal vonult Meg felé, és a rá jellemző módon a tárgyra tért. - Nyilvánvaló, hogy a történtek után nem maradhatsz a templomban és semmi esetre sem maradhatsz Tednél, ezért mindannyian úgy határoztunk, a legjobb lesz, ha Shelby vendégházába költözöl. Laktam ott az első két szerencsétlen házasságom között. Elszigetelt és kényelmes, plussz van saját konyhája,  250 


amiben nem lehetne részed, ha nálam vagy Emmánál szállásolnánk el. - Elindult a sportbolt felé, lófarka ugrált, aztán visszaszólt a válla fölött. - Shelby hatra vár. Idegesíti, ha valaki késik. - Várj! - Meg utánairamodott. - Nem költözöm be a gyerekkori otthonodba. Torie csípőre tette a kezét, Meg még soha nem látta ilyen komolynak. - Nem maradhatsz Tednél. Meg is tudta, csak nem szerette, ha parancsolgatnak neki. - A közhiedelemmel ellentétben egyikőtök sem kapott szavazatot. És visszamegyek a templomba. Torie felhorkant. - Tényleg azt hiszed, hogy hagyni fogja azok után, ami történt? - Nem kell Ted jóváhagyása. - Meg vissza viharzott a büfékocsihoz. - Köszönöm Shelbynek a nagylelkűségét, de van saját tervem. Torie követte. - Meg, nem költözhetsz be Tedhez. Tényleg nem. Meg úgy tett, mintha nem hallotta volna, és elhajtott. Nem volt képes dolgozni az ékszereken, míg várt a vendégekre, ezért elővette az American Earth egyik kötetét, amit kölcsönvett Tedtől, de még az ország legokosabb környezetvédőjének a szavai sem tudták lekötni a figyelmét. Félretette a könyvet, mikor megjelent az első női négyes. - Hallottuk, hogy betörtek magához, Meg. - Halálra rémülhetett. - Mit gondol, ki tette? - Fogadni mernék, hogy az ékszerek kellettek nekik.

Jeget kanalazott papírpohárba, italokat töltött és olyan kurtán válaszolt, amennyire csak tudott. Igen, félelmetes volt. Nem, fogalma sincs, ki tehette. Igen, sokkal óvatosabbnak szándékozik lenni a jövőben. Amikor a következő négyes felbukkant, ugyanez folytatódott, de még akkor sem esett le azonnal. Csak amikor mind  251 


annyian visszamentek a fairwayre, ütött szöget a fejében, hogy nyolcuk közül egyikük sem említette Ted csókját az ebédnél vagy a kijelentését, hogy ő és Meg egy- pár. Nem értette. Ezek a nők a városban semmit nem élveztek jobban, mint beleütni az orrukat mások dolgába, különösen Tedébe, ergo az udvariasság nem fogta vissza őket. Mi folyik itt? Nem rakta össze a mozaikokat, amíg a következő négyes el nem kezdte húzni a golfkocsiját az elütőhelyhez. Akkor rájött. Akikkel beszélt, egyikük sem volt ott az ebédnél, és nem tudták. A húsz vendég, aki szemtanúja volt az eseményeknek, némasági fogadalmat tett. Belerogyott az ülésbe és elképzelte, ahogy tegnap este égtek a telefonvonalakHallotta, ahogy Francesca valamennyi vendége megesküszik a Bibliára vagy az InStyle magazin legutolsó számára, hogy egy szót sem szól senkinek. Húsz Wynette-i pletykafészek fogadott hallgatást. Nem működhetett volna, normális körülmények között nem. De ha Tedről volt szó, talán. Kiszolgálta a következő csoportot, és naná, hogy csak a betörésről esett szó, Tedet meg sem említették. Fél óra múlva azonban ez megváltozott, amikor az utolsó csapat, egy kettes, befutott. Amint meglátta kiszállni a golfkocsiból a nőket, tudta, hogy ez a beszélgetés más lesz. Mindketten ott voltak az ebédnél. Mindketten látták, ami történt. És mindketten határozottan barátságtalan grimasszal az arcukon közeledtek felé. Kettejük közül az alacsonyabbik, egy inas barna, akit mindenki Cookie-nak szólított, rögtön a tárgyra tért. - Mindnyájan tudjuk, hogy te állsz a betörés mögött és azt is, hogy miért. Megnek előre kellett volna látnia, hogy ez fog következni, de nem látta. A magasabbik a golfkesztyűjét rángatta. - Be akartál költözni hozzá, ő meg nem akarta, ezért elintézted, hogy Ted ne  252 


mondhasson ellent. Te verted szét a saját otthonodat, mielőtt elindultál aznap reggel Francescához. - Ezt nem gondolhatjátok komolyan - mondta Meg. Cookie kirántott egy ütőt a zsákjából anélkül, hogy megitta volna a szokásos italát. - Ugye nem hiszed, hogy ezt megúszhatod? Miután elmentek, Meg egy ideig az elütőpont körül járkált fel-alá, majd leroskadt a fapadra a jelző mellett. Még tizenegy óra sem

volt, és már remegett a levegő a hőségtől. Mennie kellene. Itt nincs számára jövő. Nincsenek barátai. Nincs állás, amit érdemes lenne megtartania. Mégis marad. Marad, mert a férfi, akibe olyan ostoba módon beleszeretett, a jövőjét kockáztatta ennek a városnak, amit annyira imádott, azért, hogy megmutassa a világnak, mennyire fontos neki. Szívébe zárta a gondolatot. Nem sokkal később a telefonja belekezdett a csörgésbe. Az első hívás Tedtől jött. -Hallom, hogy a helyi női maffia megpróbál kiebrudalni a házamból - mondta. - Ne is törődj velük! Nálam maradsz, és remélem, valami finomat tervezel vacsorára. - Hosszú csend. - A desszertről én gondoskodom. A következő hívó Spence volt, ezért nem vette fel, de a férfi üzenetet hagyott, hogy két nap múlva érkezik és érte küld egy limuzint vacsora előtt. Utána Haley kereste, hogy Meg találkozzon vele a sportboltban kettőkor, az ebédszünetben. Amikor Meg odaért, kellemetlen meglepetés fogadta Birdie Kittle személyében, aki a lányával szemben ült az egyik zöld acélasztalnál. Birdie padlizsán kötött kosztümjében munkához volt öltözve. Blézerét a szék támlájára borította, láthatóvá téve fehér trikóját és dundi, kissé szeplős karját. Haley nem bíbelődött smikkel, ami ha nem lett volna olyan sápadt és feszült, még jól is állt volna neki. Úgy ugrott fel a székről, mint egy bohóc a dobozból. - Anyának mondania kell valamit.  253 


Meg semmit nem akart hallani Birdie Kittle szájából, de azért helyet foglalt az üres széken. - Hogy érzed magad? - kérdezte Haley-től. - Remélem, jobban, mint tegnap. - Minden rendben. - Haley leült és a csokidarabos süteményt kezdte piszkálni, ami előtte hevert egy zsírpapíron. Megnek eszébe jutott a beszélgetés, amit az ebédnél hallott. „Haley megint azzal a Kyle Bascommal volt tegnap este", mondta Birdie. „Esküszöm az égre, hogy ha teherbe ejti..." Meg látta Haley-t az előző héten a parkolóban egy magakorabelinek tűnő langaléta sráccal, mikor azonban megemlítette, Haley elterelte a szót. Letört egy darab sütit. Meg is próbált ilyen süteményt árulni a büfékocsiból, de a csoki megolvadt. - Gyerünk, anya - mondta Haley. - Kérdezd meg! Birdie ajka megrándult, arany karperece az asztal szélének koccant. - Hallottam, hogy betörtek a templomba. - Igen, úgy tűnik, mindenki hallotta. Birdie letépte a szívószál papírját és beleeresztette az üdítőjébe. Beszéltem Shelbyvel pár órája. Kedves tőle, hogy meghívott a házába. Nem lett volna muszáj, tudod. Meg semleges választ adott. - Rájöttem.

Birdie átnyomta a szívószálat a jégen. - Mivel úgy tűnik, hogy nem nagyon akaródzik elfogadni, Haley arra gondolt... - Anya! - Haley gyilkos pillantást vetett az anyjára. - Nos, elnézést. Én gondoltam arra, hogy kellemesebben éreznéd magad a szállodában. Közelebb van a klubhoz, mint Shelby háza, így nem kell annyit vezetned, és pillanatnyilag nincs is annyi foglalásunk. - Birdie akkorát döfött a papírpohár aljára, hogy akár ki is lyukadhatott volna. - Megszállhatnál a Jasmine lakosztályban. Van benne egy kis teakonyha, ha emlékszel a takarítói időszakodból. - Anya! - Haley sápadt arcát elöntötte a pír. Volt benne valami eszelősség, ami aggasztotta Meget. - Anya is akarja, hogy odagyere. Nem csak én.  254 


Meg ezt őszintén kétségbe vonta, de sokat jelentett, hogy Haley értékeli olyan nagyra a barátságukat, hogy szembeszálljon az anyjával. Vett egy darabot a süliből, ami Haley-nek nem fogyott. - Értékelem az ajánlatot, de más terveim vannak. - Milyen tervek? - kérdezte Haley. - Visszaköltözöm a templomba. - Ted soha nem fogja hagyni - mondta Birdie. - Kicserélte a zárat, én pedig vissza akarok menni a saját otthonomba. - Meg nem említette a biztonsági kamerát, aminek a felszerelését Ted ma akarta befejezni. Minél kevesebben tudtak róla, annál jobb. - Igen, nos, nem mindig kaphatjuk meg, amire vágyunk mondta Birdie, Mick Jagger után szabadon. - Tervezted valaha, hogy másra is gondolsz magadon kívül? - Anya! Ez jó, hogy visszamegy. Miért vagy ilyen negatív? - Sajnálom, Haley, de te nem akarod felfogni, hogy Meg milyen zűrzavart teremtett. Tegnap Francescánál... Nem voltál ott, lehet, hogy... - Nem vagyok süket. Hallottam, hogy mit beszéltél Shelbyvel telefonon. A némasági pajzson nyilvánvalóan néhány rés támadt. Birdie majdnem felborította az italát, amikor felállt. - Mindanynyian azon fáradozunk, hogy rendbehozzuk, amit tönkretettél, Meg Koranda, de egyedül nem vagyunk rá képesek. Elkelne egy kis együttműködés. - Fogta a blézerét és elmasírozott, vörös haja lángolt a napon. Haley szétmorzsolta a süteményt a zsírpapírban. - Szerintem vissza kell menned a templomba. -Te vagy az egyetlen. - Miközben Haley a messzeségbe bámult, Meg aggódva figyelte. - Nyilvánvaló, hogy a saját problémáim is a fejemre nőnek, de látom, hogy bánt valami. Ha akarsz róla beszélni, meghallgatom.

- Nincs mit mondanom. Vissza kell mennem dolgozni.  255 


Haley fogta anyja otthagyott üdítős poharát, a szétmálott süteményt és elsietett. Meg elindult a klubházba, hogy felvegye a büfékocsit. Az ivókút mellett hagyta, s éppen odaért, amikor egy nagy on ismerős, nagyon kellemetlen alak lépett ki a klubház sarkán. Márkás nyári ruhája és Louboutin tűsarkúja azt sejtette, nem egy golfjátszmára jött. Céltudatos utat tört Meg felé, magas sarkúja kop-kop-kopogott az aszfalton, majd elhalt, mikor rálépett a fűre. Meg ellenállt a kísértésnek, hogy keresztbe rakja az ujját, de mihelyt Francesca megállt előtte, nem tudta visszafojtani, hogy fel ne nyögjön. - Kérem, ne mondja, hogy azt fogja mondani, amit gondolok, hogy mondani fog. - Igen, nos, én sem ugrok ki a bőrömből örömömben. - Egy gyors kézrándítással a feje tetejére tolta Cavalli napszemüvegét, megmutatva sugárzó zöld szemét, bronzzal ecsetelt szemhéját és selymes, sötét festékkel bevont amúgy is sűrű szempilláját. Azt a kevés sminket, amivel Meg kezdte a napot, már órákkal ezelőtt leizzadta, és amíg Francesca Quelques Fleurs illatát árasztotta, addig Meg a kiömlött sörét. Lenézett Ted pici anyjára. - Tudna adni legalább egy pisztolyt, hogy főbe lőhessem magamat előbb? - Ne légy ostoba - vágott vissza Francesca. - Ha volna fegyverem, már használtam volna. - Elhessegetett egy legyet, ami volt olyan szemtelen, hogy túl közel zümmögjön az ő csodás arcához. - A vendégházunk különálló épület. A tiéd lehet az egész. - Szólítsam is mamának? - Isten őrizz! - Valami volt a szája sarkán. Egy grimasz? Vagy gúny? Nem lehetett megállapítani. - Szólíts Francescának, mint mindenki más. - Oké. - Meg zsebre dugta a kezét. - Csak kíváncsiságból, van valaki ebben a városban, aki képes a saját dolgával törődni?  256 


- Nincs. Ezért ragaszkodtam hozzá kezdettől fogva, hogy

Dallie-vel tartsunk fenn egy lakást Manhattanben. Tudtad, hogy Ted kilencéves volt, amikor először Wynette-ben járt? El tudod képzelni, hány helyi sajátosságot vett volna fel, ha születésétől fogva itt él? - Szipákolt egyet. - Bele se merek gondolni. - Hálás vagyok az ajánlatárt, ahogy a Shelbyéért és Birdie Kittle-éért, de közölnéd a boszorkányok gyülekezével, hogy viszszamegyek a templomba? - Ted nem fogja hagyni. - Tednek nincs beleszólása - csattant fel Meg. Francesca elégedett huhogást hallatott. - Ami csak azt bizonyítja, hogy közel sem ismered annyira a fiamat, mint gondolod. A vendégház

nyitva, a hűtőszekrény feltöltve. Meg se forduljon a fejedben, hogy ellenkezz velem. - Azzal elment. A fűben. A kocsiúton. Kop... kop... Kop... kop... Kop... kop. Meg újraélte nyomorúságos napját, miközben kihajtott a személyzeti parkolóból aznap este és a szervizúton az országút felé robogott. Nem állt szándékában beköltözni sem Francesca Beaudine, sem Sheiby Traveler vendégházába, sem a Wynette Countiy Innbe. De Tednél sem akart maradni. Bármennyire is dühös volt a város minden lében kanál nőszemélyeire, fittyet sem hányhatott rájuk. Bármennyire is rettenetesek voltak, bármennyire is alkalmatlankodóak és ítélkezőek, azt tették, amit helyesnek gondoltak. Sok más amerikaival ellentétben Wynette lakói nem ismerték a mi közöm nekem ahhoz? fogalmát. A realitás is az ő oldalukon állt. Meg nem lakhat Tednél, amíg Skipjackék itt lebzselnek. Hirtelen valami az autója felé repült a semmiből. Elállt a lélegzete és beletaposott a fékbe, de elkésett. A kő kitörte a  257 


szélvédőjét. A fák között mozgást érzékelt, parkolóállásba lökte a sebváltót és kiugrott. Megcsúszott egy billegő kavicson, de visszanyerte az egyensúlyát és a szervizutat szegélyező facsorport felé rohant. Bogáncs kapkodott a rövidnadrágja után és ejtett karcolást a lábán, mikor belevetette magát az aljnövényzetbe. Megint felvillant előtte valami, de azt sem tudta megmondani, hogy egyáltalán ember-e. Csak azt tudta, hogy valaki megint megtámadta, és elege volt abból, hogy áldozat legyen. Mélyebbre hatolt az erdőben, de fogalma sem volt, merre menjen. Megállt, a fülét hegyezte ám saját ráspolyos lélegzetvételén kívül semmit nem hallott. Végül feladta. Bárki dobta is azt a követ, már elmenekült. Még mindig remegett, mikor visszaért a kocsihoz. A szélvédő közepéről pókhálószerűen teijedt szét a törés, de nyújtogatva a nyakát eleget látott ahhoz, hogy vezetni tudjon. Mire a templomhoz ért, a düh állandósult benne. Kétségbeesetten vágyott rá, hogy megpillantsa Ted teherautóját, de az nem volt ott. Próbált bejutni a kulcsával, de a zárat kicserélték, ahogy számított rá. Lerohant a lépcsőn és benézett a kőbéka alá, már akkor tudva, hogy Ted nem hagyott ott kulcsot neki, amikor felemelte. Összevissza rohangált, egyszercsak észrevéve a biztonsági kamerát, mely ott gubbasztott azon a pekandiófán, ami egykor a híveknek nyújtott árnyékot kijővén a miséről. Felé rázta az öklét. - Theodore Beaudine, ha nem jössz ide azonnal és engedsz be, betöröm az ablakot! - Leroskadt az alsó lépcsőre, hogy ott várjon, de aztán felugrott és átvágott a temetőn a patakhoz.

Az úszóárok várta. Melltartóra és bugyira vetkőzött, majd belemerült. A víz, hűvösen és kellemesen csapott össze a feje felett. Leúszott a kavicsos mederig, felrúgta magát és a felszínre bukkant. Megint lemerült, azt kívánva, bárcsak elmosná a víz ezt a szörnyű,napot. Amikor végre lehűlt, vizes  258 


lábára felhúzta a tornacipőjét, felnyalábolta koszos munkaruháját és átázott fehérneműben elindult vissza a templomhoz. Ahogy kilépett azonban a fák közül, földbe gyökerezett a lába. A nagy Dallas Beaudine ült egy fekete gránittömbön, hűséges ütőhordója, Skeet Cooper mellette állt. Meg szitkozódva az orra alatt visszamenekült a fák közé és felvette a rövidnadrágját meg izzadt pólóját. Ted apjával szembenézni teljesen más labdajátékot igényelt, mint a nőkkel. Ujjaival végigszántott nedves haján és magára parancsolt, hogy ne mutasson félelmet, majd kisétált a temetőbe. - A leendő nyughelyét keresi? - Még nem - mondta Dallie. Kényelmesen a fej fának dőlt, hosszú, farmerba bújtatott lábát kinyújtotta maga előtt, sötétszőke hajának ezüst szálain fényfoltok táncoltak. Ötvenkilenc évesen is jóképű férfi volt, mellette Skeet szívós csúfsága még markánsabbnak tűnt. Meg lába cuppogott a tornacipőben, ahogy előrébb lépett. - Okosabban is ellökhetné az idejét. - Gondolom. - Dallie keresztbe tette a bokáját. - A földmérők megjelentek kora reggel, Ted kint van velük a hulladéklerakónál. Ez a golfpálya talán végül mégis sikerül. Megígértük neki, hogy segítünk átköltöztetni a holmidat hozzá. - Úgy döntöttem, hogy itt maradok. Dallie bólintott, mintha átgondolná. - Nem tűnik túl biztonságosnak. - Legalább egy biztonsági kamerát feltett Dallie ismét bólintott. - Az igazság az, hogy Skeet és én már átvittük a holmidat. - Nem volt joguk! - Nézőpont kérdése. - Dallie a szél felé fordította az arcát, mintha ellenőrizni akarta volna az irányát, mielőtt a következő golfütést elvégzi. - Skeetnél fogsz lakni. - Skeetnél?  259 


- Nem beszél sokat. Gondoltam, szívesebben költözöl hozzá,

mint hogy a feleségemmel huzakodj. Úgy is mondhatnám, nem szeretem, amikor ideges, te pedig határozottan idegesíted. - Ostobaságok miatt idegeskedik. - Skeet a szája egyik sarkából a másikba lökte a fogpiszkálót. - Még te sem tehetsz sokat, hogy lebeszéld, Francie az Francie. - Minden tiszteletem az önöké... - Meg úgy beszélt, mint egy ügyvéd, Dallie csendes magabiztossága ugyanis zavarba hozta,

amire a boszorkányok soha nem voltak képesek. - De nem akarok Skeettel lakni. - Nem értem, miért nem. - Skeet kiköpte a fogpiszkálóját. - Lesz saját tévéje, és nem fogom zavarni. Viszont szeretem, ha rend van. Dallie felállt a sírkőről. - Vagy követsz minket, vagy Skeet hozza a kocsidat, te pedig jöhetsz velem. Rezzenéstelen tekintete annak bizonyítéka volt, hogy a döntés megszületett, és semmi, amit Meg mond, nem változtathatja meg. Meg mérlegelte a lehetőségeit. A templomba visszamenni pillantnyilag nem volt az. Tedhez nem fog költözni. Maradt Shelby és Warren Traveler háza, a szálloda, Francesca vendégháza vagy Skeet Cooper. Nap aszalta arcával és a lapockái közé hulló Willie Nelson lófarkával inkább tűnt züllött csavargónak, mint olyan embernek, aki pár millió dollárt besöpört azzal, hogy egy golflegendának hurcolta az ütőit. Meg összeszedte megtépázott büszkeségét és gőgösen nézett rá. - Nem adok kölcsön ruhát a szobatársaimnak, de péntek esténként nem vetnék meg egy kis spa-partit. Manikűrpedikűr. Maga az enyémet. Én a magáét. Ilyesmi. Skeet megcsóválta a fejét és Dallie-re nézett. - Úgy tűnik, megint kikaptunk egyet. Úgy tűnik. - Dallie kivette a zsebéből a kocsikulcsot. - De még korai nyilatkozni.  260 


Megnek fogalma sem volt miről beszélnek- Elindultak előtte és hallotta, hogy Skeet kuncog. - Emlékszel arra az estére, amikor majdnem hagytuk Francie-t belefulladni a medencébe? - Isten bizony nagy volt a kísértés - felelte Francie szerető férje. - Jó, hogy nem tettük. - Isten kifürkészhetetlen utakon jár. Skeet a kulcsait zörgette. - Mostanában az az érzésem, sokat túlórázik. Látta Skeet pici, kőből épült farmházát, amikor először fedezte fel a Beaudine-birtokot. Kétrészes függőleges tolóablakok szegélyeztek egy meghatározhatatlan nyers színűvé festett bejárati ajtót. A járda mellett egy amerikai zászló, az egyetlen dekoráció lógott egy rúdról, élettelenül. - Igyekeztünk nem nagyon összekeverni a dolgaidat, amikor áthoztuk - mondta Dallie, mikor kitárta előtte a bejárati ajtót. - Figyelmes. - Meg belépett a makulátlanul tiszta nappaliba, amit a bejárati ajtó nyers színétől egy árnyalattal világosabbra festettek és két magas támlás, kivételesen csúnya, barna fotel uralt, szemben egy hatalmas, falra függesztett, síkképernyős televízióval. Fölötte pontosan középen tarka sombrero lógott. A helyiség egyetlen esztétikus jellemzőjéül egy gyönyörű földszínű

szőnyeg szolgált, hasonló, mint amilyet Francesca irodájában látott, szőnyeg, amiről Meg gyanította, hogy nem maga választotta. Skeet felkapta a távirányítót és belőtte a golfcsatornát. A széles átjáró a bejárati ajtóval szemben a folyosó egy részét és funkcionális konyhát láttatott faszekrényekkel, fehér pulttal és angol víkendházakat formáló kerámiadobozokkal. Egy kisebb síkképemyós tévé függött a kerek fa étkezőasztal és négy párnázott hintaszék fölött.  261 


Követte Dallie-t a folyosón. - Skeet hálószobája hátul van. Úgy horkol, mint egy vadkan, szóval lehet, hogy jobb, ha veszel füldugót. - Egyre jobb, nem igaz? - Átmeneti. Amíg a dolgok rendeződnek. Meg szívesen rákérdezett volna, hogy pontosan mikorra várja ezt Dallie, de megjött az esze. Dallie egy tömegével gyártott kom amerikai stílusban bútorozott hálószobába vezette: steppelt, geometriai mintás ágytakaróval borított duplaágy, egy komód, egy kárpitozott szék és egy újabb lapos tévé. A szoba ugyanolyan nyersszínű volt, mint a ház többi része, Meg bőröndje a pár kartondobozzal a puszta kövön hevert. A nyitott szekrényajtón át látta, hogy ruhái egy farúdon lógnak, cipői rendben sorakoznak alatta. - Francie többször felajánlotta, hogy berendezi a házat mondta Dallie -, de Skeet szereti az egyszerűséget. Van saját fürdőd. - Hurrá! - Skeet dolgozószobája a háló mellett van. Amennyire én tudom, nem használja az égvilágon semmire, úgyhogy készítheted ott az ékszereidet. Nem fogja észrevenni, ha csak el nem veszted a távirányítót, amit az iratszekrény tetején tart. A bejárati ajtó becsapódott és még a golfcsatorna sem tudta elnyomni a dühös léptek zaját, melyet Wynette kedvenc fiának szigorú üvöltése kísért. - Hol van? Dallie a folyosó felé fordult. - Mondtam Francie-nek, hogy New Yorkban kellett volna maradnunk.  262 


keet felhangosította a tévét, válaszul Ted erőszakos bevonulására. Meg megacélozta magát és bedugta a fejét a nappaliba. - Meglepetés. - Ted baseballsapkája beárnyékolta a szemét,

de feszült álla vihart ígért. - Mit keresel itt? mutatott. - Új szeretőt találtam. Sajnálom,

S

Meg nagy taglejtéssel a fotelre

hogy így kellett megtudnod. - A Golf Central megy - berzenkedett Skeet és egy átkozott hangot sem hallok. Dallie megjelent Meg mögött a folyosóról. - Azért, mert süket vagy. Hónapok óta mondom, hogy vegyél magadnak hallókészüléket. Helló, fiam. Hogy mentek a dolgok a hulladéklerakónál? Ted keze indulatosan a csípőjén maradt. - Mit keres itt? Nálam kellene laknia. Dallie visszafordult Meghez, kék szeme olyan tiszta volt, mint Hill County felett az ég. - Mondtam, hogy nem fog örülni neki, Meg. Legközelebb hallgass rám. - Szomorúan csóválta a fejét. - Mindent megpróbáltam, hogy lebeszéljem, fiam, de Megnek megvan a saját akarata. Választhatott. Azt, amivel senkinek sem ártott. - Jobb ez így. - Kinek? Nekem biztosan nem. És neked sem. - Ami azt illeti, nekem igen. Fogalmad sincs...  263 


- Jobb, ha kettesben beszélitek meg. - Dallie zavartnak látszott,

pedig nem volt az. - Ma este a klubban vacsorázunk anyáddal. Normális körülmények között mindkettőtöket meghívnálak, de túl sok feszültséggel járna. - Rohadtul igazad van - mondta Ted. - Egy őrült vadászik rá odakint, és azt akarom, hogy Meg ott legyen, ahol szemmel tarthatom. - Kétlem, hogy itt bármi baja esne. - Dallie a bejárati ajtó felé indult. - Kivéve a dobhártyáját. Az ajtó becsukódott mögötte. Meg borsódzott nyirkos ruhában és tapadós fehérneműben, plusz Ted bíráló tekintetétől. A hálószobájába sietett a folyosón és letérdelt a bőröndje elé. - Nehéz napom volt - mondta, mikor Ted belépett mögötte a helyiségbe. Te is elmehetsz. - Nem hiszem el, hogy beadtad nekik a derekad! - kiabálta Ted. - Azt hittem, gerincesebb vagy. Meg nem lepődött meg, hogy Ted átlátott apja komédiáján. Kivett a bőröndből egy táskát, amiben a tisztálkodószerei voltak szépen összepakolva. - Éhes vagyok és le kell tusolnom. Ted abbahagyta a járkálást. A matrac sóhajtott, mikor leült a szélére. Másodpercek teltek el, mire megszólalt, olyan erőtlenül, hogy Meg alig hallotta. - Néha olyan kétségbeesetten itt akarom hagyni ezt a várost, hogy már fáj. Meget gyengédség árasztotta el. Félretette a táskát és lépett hozzá. Miközben egy viagrareklám hangjai visszhangoztak a nappaliból, elmosolyodott és levette Ted sapkáját. - Te vagy ez a város suttogta. És megcsókolta. Két nappal később, miközben az ötödik elütőhelynél üldögélt az árnyékban és a nagyüzemi komposztálásról olvasott, egy ifi ütőhordó zúgott felé a golfkocsin. -Hívatnak a sportboltba - mondta. - Én majd helyettesítelek.  264 


Meg visszament a fiú kocsijával a klubházhoz, s rossz elöérzete beigazolódott. Alig lépett be a boltba, mikor két hatalmas, izzadt kéz takarta el a szemét. - Ki vagyok? Visszafogta magát, hogy fel ne nyögjön, aztán önuralmat gyakorolt. - A férfias, vontatott hanghordozás alapján Matt Damon, de valami mégis azt súgja... Leonardo DiCaprio, igaz? A kacaj szívből jött, a kéz lehullott és Spencer Skipjack maga felé fordította. Panama szalmakalapot viselt, sportmezt és sötét nadrágot. Hatalmas vigyor húzta szét hatalmas száját hatalmas fehér koronáin. - Határozottan hiányzott, Miss Meg. Maga egy a millióból. Plusz ultrahíresek a szülei, húsz évvel fiatalabb nála, ellenállhatatlan kombináció egy mániákus egoistának. - Helló, Spence. Köszönöm az ajándékokat. - A szappantartó az új termékcsaládunkból való. Kiskereskedelemben száznyolcvanöt dollár. Megkapta az üzenetemet? Meg hülyének tettette magát. - Üzenetet? - A ma estéről. Hogy elhanyagoltam magát a sok üzleti ügyem miatt, de ez mostantól megváltozik. - Spence bizonytalan mozdulatot tett az irodák felé. - Megszöktettem a munkából mára. Dallasba repülünk. - Megfogta a karját. - Először egy kis bevásárlókörút Neiman’snál, aztán ital Adolphusnál és vacsora a Mansionban. A gépem vár bennünket. A férfi az ajtóhoz vonszolta, és ezúttal nem akarta hagyni, hogy Meg megszabaduljon tőle, ahogy eddig. A legvonzóbb a lehetőségei közül az volt, hogy megmondja neki, menjen a pokolba, de a földmérők még a városban voltak, a szerződést már csak alá kellett írni, nem lehet ő, aki végül tönkretesz mindent. - Maga a legfigyelmesebb férfi. - A Neiman's Sunny ötlete volt. - Csodálatos. - Teddel tölti a napot. Sok bepótolni valójuk van.  265 


Lehet, hogy Sunny nem hallott az ebédnél elcsattant csókról, de szinte biztos, hogy hallott Ted legendás lepedővirtuózitásáról, és Meg gyanította, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy első kézből tapasztalja meg, igaz-e a hír. Azt is tudta, hogy Ted hozzá sem fog nyúlni. Nyugtalanította ez a nagy bizalom. Nem bízott már éppen eleget a férfiakban? De egyikük sem Ted volt. Ted... aki elkötelezte magát mellette egy város előtt és fütyült a következményekre. Ostoba, csökönyös gesztus, ami mindennél többet jelentett neki. Az alsó ajkát rángatta a fogaival. - Ismerjük annyira egymást, hogy őszinte lehetek, ugye? Spence összehúzott szemének látványa nem volt bátorító, ezért dobta a méltóságát és megpróbálkozott egy ajakbiggyesztéssel. Amit igazán szeretnék, az egy golflecke.

- Egy golflecke? - Olyan gyönyörű a lendítése. Kennyére emlékeztet, de mégsem

kérhetem meg, hogy tanítson, és én a legjobbtól akarok tanulni. Kérem, Spence. Maga olyan nagyszerű játékos. Sokkal többet jelentene nekem, mint egy újabb dallasi út, ahol már ezerszer jártam. - Valójában egyszer, de ezt Spence nem tudta, és húsz perc múlva a gyakorlópályán voltak. Torie-val ellentétben Spence pocsék oktató volt, sokkal inkább attól vezérelt, hogy elkápráztassa Meget a saját lendítésével, minthogy segítsen javítani az övén, de Meg úgy tett, mintha Spence lett volna a golfedzők királya. Miközben a férfi ott legyeskedett körülötte, azon morfondírozott, vajon olyan elkötezett-e egy környezettudatos golfpálya építése iránt, mint azt Ted gondolja. Amikor végre leültek egy padra pihenni, úgy döntött, nyomozási eljárást indít. - Maga olyan jó. Esküszöm, Spence, a játék iránti szenvedélye megmutatkozik mindenben, amit csinál. - Kölyökkorom óta játszom. - Ezért tiszteli annyira a sportot. Nézzen magára. Golf  266 


pályát bárki tud építeni, akinek pénze van, de hány férfi dédelgeti magában azt az álmot, hogy olyan golfpályát építsen, ami mérföldkő lesz a jövő generációja számára? - Hiszek abban, hogy azt kell tenni, ami helyes. Ez biztató. Rátett még egy lapáttal. - Tudom, hogy azt fogja mondani, nem a környezetvédelmi díjak, amiket biztos, hogy meg fog nyerni, a legfontosabbak, de megérdemel minden ünneplést, amiben része lesz. Azt hitte, túl messzire ment, de ismét alábecsülte a férfi feneketlen egóját. - Valakinek úttörőnek kell lennie - mondta, azokat a szavakat visszhangozva, amiket Tedtől hallott. Tovább erőltette a dolgot. - Ne felejtsen el felbérelni egy fotóst, hogy fényképeket készítsen a terület mostani állapotáról. Nem vagyok újságíró, de sejtem, hogy a különböző díjkiosztó bizottságok igazán jó előtte-utána fotókat akarnak. - Ne igyunk előre a medve bőrére, Miss Meg. Még semmit nem írtam alá. Igazából nem várta, hogy Spence felfedje a végső döntését, de remélte. Egy sólyom repült a fejük felett és Spence-nek kezdett becsípődni egy romantikus vacsora valamelyik helyi szőlőskertben. Ha már vele kell ennie, ott akart, ahol sokan vannak, ezért ragaszkodott hozzá, hogy csak a Roustabout grillje enyhítheti az étvágyát. És persze alig ültek le, érkezett is az erősítés. Előbb Dallie őgyelgett be, majd Shelby Traveler, aki arra sem vesztegette az időt, hogy kifesse a szempilláját. Kayla apja, Bruce a munkásnadrágjában rohant be, viharos pillantásokat vetve Meg felé, miközben rendelt. Nem állt szándékukban egyedül hagyni Spence-

szel, és kilenc órára a társaság három asztalnyira duzzadt, Ted és Sunny feltűnő távolmaradásával. Meg le tusolt az öltözőben, mielőtt elhagyták a klubot és átvette a tartalék ruháját: egy jelentéktelen tölcsérnyakú szürke felsőt, pörgős szoknyát és szandált, de alulöltözöttsége nem vette el Spence kedvét, aki nem bírta fékezni a kezét.  267 


Minden ürügyet kihasznált, hogy hozzáérhessen. Végighúzta az ujját a csuklóján, megigazította a szalvétát az ölében és hozzáért a karjával a melléhez, miközben egy üveg Tabascóért nyúlt. Lady Emma mindent megtett, hogy elterelje a figyelmét, de Spencenek szándékában állt az este folyamán mindent megszerezni, amit csak akar. Így jutott Meg odáig, hogy ott állt a parkolóban a ROUSTABOUT piros és kék neonfényei alatt fülére szorított telefonnal. - Apa, itt van az egyik legnagyobb rajongód - mondta, mikor az apja felvette. - Tudom, hogy hallottál már Spencer Skipjackról, a Viceroy Industries alapítójáról. Ők gyártják a legfényűzóbb fürdőszobafelszereléseket. Gyakorlatilag egy zseni. Spence vigyorgott, mellkasa úgy pöffeszkedett a neonfényben, mint a séf szufléja Ted érkezése előtt. Vagy ősi Smith Corona írógépe, vagy az anyja mellől rángatta el az apját. Akárhogy is, nem örült. - Mi ez az egész, Meg? - El tudod hinni? Golfleckét adott ma nekem, ő, aki olyan elfoglalt. Apja bosszúsága aggodalomba csapott át. - Bajba kerültél? - Egyáltalán nem. A golf a legnagyszerűbb sport. De ezt te is tudod. - Remélem, nyomós okod van rá. - Igen. Adom. Odatolta Spence-nek a telefont és bizakodott a legjóbbakban. Spence azonnal zavarba ejtő bizalmaskodásba kezdett az apjával, filmkritikát fűszerezve fürdőszoba-berendezési tanácsokkal, felajánlva a magángépét és Jake Korandának megmondva, hol egyen Los Angelesben. Meg apja kétségtelenül semmi sértőt nem mondhatott, mert Spence sugárzott, amikor végre visszaadta a telefont.  268 


Jake már korántsem volt ilyen boldog. - Ez a fickó egy idióta. - Tudtam, hogy le leszel nyűgözve. Szeretlek. - Meg összecsukta a telefonját és felmutatta a hüvelykujját Spence-nek. Apám általában nem zárja ilyen gyorsan a szívébe az embereket. Egyetlen pillantás Spence ragyogó arcába elég volt, hogy tudja, a beszélgetés csak elmélyítette az iránta való komplexusát. A karjára fonta ujjait és elkezdte magához húzni, éppen akkor, amikor a Roustabout ajtaja kivágódott és Torie, akinek végre-valahára feltűnt,

hogy leléptek, a megmentésére sietett. - Siessetek. Kenny most rendelt minden desszertből hármat az étlapról. Spence nem vette le ragadozó szemét Megről. - Más terveink vannak. - Csokoládé lávacsoda? - kiáltotta Meg. - És fűszeres barackos bólé! - ujjongott Torie. Sikerült visszaterelniük Spence-t, de Menek elege volt belőle, hogy túsz legyen. Szerencsére ragaszkodott hozzá, hogy maga vezessen, és négy harapás lávasüti után felállt az asztaltól. - Hosszú napom volt és holnap dolgoznom kell. Dallie azonnal talpra ugrott. - Kikísérlek a kocsihoz. Kenny egy sört nyomott Spence kezébe, megállítva, mielőtt csatlakozhatott volna. - Szükségem lenne egy kis üzleti tanácsra, Spence, és jobbat el sem tudok képzelni, akihez forduljak. Meg kimenekült. Tegnap, amikor végzett, felfedezte, hogy valaki kicseréltette Rozsdás törött szélvédőjét. Ted tagadta, de Meg tudta, hogy ő volt. Eddig semmi mást nem rongáltak meg, de még nem volt vége. Bárki is gyűlölte, nem fogja feladni, addig nem, amíg Wynetteben van. Amikor hazaért, Skeet a fotelban aludt. Belábujjhegyezett mellette a hálószobába. Miközben lerúgta a szandálját, az  269 


ablak kinyílt és Ted hórihorgas alakja préselődött át rajta. Apró örömörvények kavarogtak Megben. Oldalra biccentette a fejét. Még jó, hogy nem kell többet bujkálnunk. - Nem akartam beszélgetni Skeettel, és még te sem tudsz felidegesíteni ma este. - Sunny végre lefeküdt veled? - Még annál is jobb. - Ted vigyorgott. - Holnap bejelentik. Spence Wynette-et választotta. Meg mosolygott, - Gratulálok, polgármester úr. - Meg akarta ölelni Tedet, de félúton megállt. - Tudd, hogy az ördöggel paktáltál le. - Spence-nek a büszkeség a gyengesége. Amíg azt irányítani tudjuk, irányítani tudjuk őt is. - Kegyetlen, de igaz. Még mindig nem tudom elhinni, hogy mindenki lakatot tett a szájára. - Mivel kapcsolatban? - A pillanatnyi elmezavarodról anyád ebédjén. Húsz nő! Huszonegy, ha beleszámoljuk mamit is. Tednek azonban valami sokkal sürgetőbb járt a fejében. - Készenlétbe állítottam egy reklámcéget. Amint a tinta megszárad a szerződésen, sajtótájékoztató adunk a zöld golfmozgalom koronázatlan királyának kiáltva ki Spence-t. Gondoskodni fogok róla, hogy túlságosan bent legyen az erdőben ahhoz, hogy kiugorjon.

- Szeretem, amikor csúnyán beszélsz.

Bár heccelődött, nyugtalanság támadt benne, egy érzés, hogy elsiklott valami felett, de kiment a fejéből, mikor vetkőztetni kezdte Tedet. Ted gyönyörűen együttműködött, és hamarosan meztelenül voltak az ágyban, a nyitott ablakon át beáramló szellő átbukott a testükön. Most nem fogja hagyni, hogy Ted átvegye az irányítást. - Hunyd be a szemed - suttogta. - Szorosan. Ted engedelmeskedett, ő pedig kinyalogatta az utat egy apró, feszes mellbimbóhoz. Ott csellengett egy ideig, majd  270 


Ted lába közé csúsztatta a kezét. Megcsókolta, a tenyerébe fogta, simogatta. Ted elnehezült szemhéja résnyire nyílt. Meg után nyúlt, de ő ráfeküdt, mielőtt Ted átvehette volna a kezdeményezést. Lassan bevezette Tedet a testébe - a testbe, ami nem teljesen volt felkészülve egy ilyen teijedelmes behatolásra. De a vonakodó tágulás és fájdalom felizgatta. Ted szeme már egészen nyitva volt. Meg éppen leereszkedni kívánt erőteljesen, amikor érezte, hogy Ted megragadja a combját és visszatartja. Ted a homlokát ráncolta. Meg nem akart aggodalmat látni. Transzot akart. De Ted túlságosan úriember volt. Kihomorított és Meg mellére szorította a száját. A mozdulattal megemelkedett a combja és feltolta Meget magáról. - Ne olyan gyorsan - suttogta Meg nedves mellbimbójára. De igen, gyorsan, akarta kiáltani Meg. Gyorsan és ügyetlenül és őrülten és szenvedélyesen. De Ted érezte, hogy szűk, és nem nyugodott bele. Nem engedhette, hogy Meg akár csak egy pillanatnyi kellemetlenséget is érezzen azért, mert ő a saját kielégülését hajtja. Miközben Meg mellbimbóját becézte, a testük közé nyúlt és varázslatos trükkjeibe kezdett, addig izgatva Meget, míg eszét nem vesztette. Újabb csillagos ötös teljesítmény. Meg tért magához elsőként és kigördült alóla. Ted szeme csukva volt, ő pedig próbált megnyugvást keresni zihálva emelkedő és süllyedő mellkasában, izzadtságsíkos bőrében. De kócos haja és az enyhe duzzanat ellenére, amit az alsó ajkára szívott, nem áltathatta magát azzal, hogy igazán meghatotta, tartósan semmi esetre sem. Csak annak a vakmerő nyilvános csóknak az emléke biztosította, hogy nem ő a hülye. A városban bombaként robbant a hír, hogy Spence Wynette-et választotta. A következő három napban az emberek összeölelkeztek az utcán, a Roustaboutban folyt az ingyen  271 


sör, a fodrászműhely régi Queen-himnuszokat játszott egy őskori

táskarádióból. Ted egy lépést sem tudott tenni anélkül, hogy hátba ne veregették volna és a nők a nyakába ne ugrottak volna, nem mintha ezt máskülönben ne tették volna. A jó hír még Kayla bejelentését is elhomályosította, hogy az árverés licitje elérte a tizenkétezer dollárt. Meg alig látta Tedet. Vagy telefonon tárgyalt Spencer ügyvédjeivel, akiknek bármelyik nap meg kellett érkezniük, hogy véglegesítsék a szerződést, vagy a Sunny-elkerülő hadműveletben vett részt. Rettenetesen hiányzott neki, csakúgy mint már-már kielégítő szexuális életük. Ő Spence kiküszöbölésére folytatott elkerülő manővert. Szerencsére a helyiek támogatták az erőfeszítéseit, hogy távol tartsa magától. A nyugtalanság, ami napok óta marcangolta, mégsem múlt el. Vasárnap munka után kitérőt tett a patakhoz, hogy lehűtse magát. Mély vonzalom ébredt benne a patak és az azt tápláló Pedemales folyó iránt. Bár látott fotókat arról, hogyan képes egy hirtelen felhőszakadás a folyót a pusztítás dühöngő folyosójává változtatni, a víz mindig gyengéd volt hozzá. A patakparton ciprus- és kőrisfák nőttek, néha látott fehér- farkú szarvast vagy tatut. Egyszer egy prérikulya jött elő egy gombcserje mögül és lepődött meg Megtől éppannyira, mint ő tőle. Ma azonban a hűvös víz varázsa nem működött. Nem tudott szabadulni attól az aggasztó érzéstől, hogy valami fontosat szalasztott el. Ott fityegett előtte, mint egy elérhetetlen gyümölcs. Egy felhő úszott az égen, a közeli májusfa ágáról egy szajkó perelt vele. Kirázta a vizet a hajából és alámerült. Amikor feljött, nem volt egyedül. Spence a partról magasodott fölé, Meg levetett ruhái ott lógtak hatalmas kezében. - Nem lenne szabad egyedül úszkálnia, Miss Meg. Nem biztonságos. Meg lábujjai az iszapba méiyedtek, víz nyaldosta a vállát.  272 


Spence bizonyára követte, de túlságosan elmerült a gondolataiban ahhoz, hogy észrevegye. Ostoba hiba, amit annak, akinek ennyi ellensége van, tilos elkövetnie. Görcsbe rándult a gyomra a látványtól, hogy Spence-nél vannak a ruhái. - Ne vegye sértésnek, Spence, de most nem vagyok abban a hangulatban, hogy társaságot fogadjak. - Talán belefáradtam abba, hogy arra várjak. - Spence még mindig Meg ruháival a kezében leült egy nagy kőre a patak szélén a törülköző mellett, amit Meg odadobott, és őt tanulmányozta. Üzleti tárgyaláshoz volt öltözve tengerészkék nadrágban és hoszszú ujjú kék oxford ingben, amit kezdett átizzadni. - Úgy tűnik, valahányszor komoly beszélgetésbe elegyednék magával, sikerül kibújnia.

Meg vizes bugyijától eltekintve anyaszült meztelen volt, és bármennyire is szerette volna azt hinni, hogy Spence egy pojáca, nem volt az. Felhő takarta el a napot. Ökölbe szorította a kezét a víz alatt. - Én egy hajrá-boldogság-lány vagyok. Nem szeretem a komoly beszélgetéseket. - Eljön az idő, amikor mindenkinek komolynak kell lennie. Megnek a hideg futkározott a hátán attól, ahogy Spence a melltartóját birizgálja, és nem tetszett neki, hogy meg akarják félemlíteni. - Menjen el, Spence! Nem hívta senki. - Vagy maga jön ki vagy én megyek be. - Én ott maradok, ahol vagyok. Nem tetszik ez nekem, és azt akarom, hogy elmenjen. - Átkozottul csábító ez a víz. - Spence letette maga mellé a ruhákat a kőre. - Említettem már, hogy versenyszerűen úsztam az egyetemen? - Elkezdte levenni a cipőjét. - Még az is megfordult a fejemben, hogy indulok az olimpián, de annyi minden mással kellett foglalkoznom. Meg mélyebbre ereszkedett a vízben. - Ha komolyan érdeklem, Spence, rosszul közeledik hozzám. Spencer lehúzta a zokniját. - Már korábban tiszta vizet kellett volna öntenem a.pohárba, de Sunny azt mondja, túl nyers  273 


tudok lenni. Az agyam gyorsabban dolgozik, mint másoké. Azt mondja, nem adok elég időt az embereknek, hogy megismerjenek. - Igaza van. Hallgatnia kellene a lányára. - Elég a rizsából, Meg. Rengeteg ideje volt. - Spence keze kék oxford ingének gombjain dolgozott. - Azt hiszi, hogy csak hemperegni akarok. Pedig többet akarok, csak nincs velem annyi ideig, hogy végighallgasson. - Bocsásson meg. Találkozunk vacsoránál a városban, és elmondhat mindent, amit akar. - Négyszemközt kell megvitatnunk, és a városban, erre nincs lehetőség, - Kikapcsolta a mandzsettáját. - Nagy jövő áll előttünk. Talán házasság nem, de nagy jövő. Együttélés. Tudtam az első pillanatban, mikor találkoztunk. - Nincs jövőnk. Lásson tisztán. Csak az apám miatt vonzódik hozzám. Nem is ismer engem. Csak azt hiszi. - Ebben téved. - Spencer levette az ingét, láthatóvá vált ijesztően szőrös mellkasa. - Idősebb vagyok, mint maga, sokkal jobban ismerem az emberi természetet. - Felállt. - Nézzen magára. Egy rohadt büfékocsit vezet egy harmadosztályú nyilvános klubban, ami countryklubnak nevezi magát. Vannak nők, akik megállnak a maguk lábán, de maga nem közéjük tartozik. Magának szüksége van valakire, aki fizeti a csekkeket. - Téved. - Tényleg? - Spencer a patak felé sétált. - A szülei burokban

nevelték. Ez hiba volt, amit én nem követtem el Sunnyval. Tizennégy éves kora óta az üzemben dolgozik, így hamar megtanulta, honnan jön a pénz. A maga esetében azonban ez másképp van. Magának megvan minden lehetősége és nincs semmi felelőssége. Volt elég igazság a férfi szavaiban, hogy fájjon. Spencer megállt a patakparton. Egy holló rikoltott fel. Meg körül örvénylett a víz. Megborzongott a hidegtől és a félelem  274 


tői. Spencer keze az övcsatjára hullott. Megnek elállt a lélegzete, mikor kioldotta. - Azonnal hagyja abba! - Melegem van, és a víz kellemesnek tűnik. - Komolyan beszélek, Spence. Nem akarom, hogy itt legyen. - Csak hiszi, hogy nem akarja. - Spence levette a nadrágját, félredobta és odaállt Meg elé. Szőrös hasa fehér boxeralsóra lógott, pépes láb nyúlt ki alóla. - Spence, nekem ez nem tetszik. - Magának köszönheti, Miss Meg. Ha eljött volna velem Dallasba tegnap, ahogy szerettem volna, a gépemen került volna sor erre a beszélgetésre. - Spence alámerült. A csobbanás Meg szemébe fröcskölte a vizet. Pislogott, a következő pillanatban a férfi felbukkant mellette, haja a fejére tapadt, a víz patakokban folyt le kékes fekete szakállán. - Mi a gond, Meg? Azt hiszi, nem gondoskodnék magáról? - Nem akarom, hogy gondoskodjon rólam. - Meg nem tudta, hogy Spencer arra készül-e, hogy megerőszakolja vagy egyszerűen csak azt akarja, hogy behódoljon a hatalmának. Csak azt tudta, hogy el kell menekülnie, de ahogy a part felé hátrált, Spence kinyújtotta a karját és megragadta a csuklóját. - Gyere ide! - Engedjen el! A férfi hüvelykujja a felkarjába vájt. Erős volt, felemelte a kavicsos fenékről, felszínre hozva a mellét. Látta, ahogy Spence szája felé közelít, ahogy azok a hatalmas, szögletes fogak célba veszik a száját. - Meg! Egy alak ugrott ki a fák közül. Karcsú volt, sötéthajú, csípőderekú rövidnadrágban és retro Haight-Ashbury pólóban. - Haley! - kiáltotta Meg. Spence hátraugrott, mintha megütötték volna. Haley közelebbjött, aztán megállt. Keresztbe fonta a karját a mellkasán, megmarkolva a-könyökét, nem tudván, mitévő legyen.  275 


Megnek fogalma sem volt, miért jött Haley, de még soha nem örült így senkinek. Spence sűrű, összehúzott szemöldöke vészjóslóan kiszögellt apró szeme fölött. Meg kényszert tette magát, hogy ránézzen. - Spence épp menni készült, igaz, Spence?

A düh a tekintetében elárulta, hogy szerelmi viszonyuknak vége. Azzal, hogy lyukat ütött az egóján, Spence első számú ellenségévé lépett elő. Spence kikecmergett a vízből. Fehér alsónadrágja a fenekére tapadt, Meg elfordította a tekintetét. Haley dermedten állt az árnyékban, Spence pillantásra sem méltatta, miközben felrángatta a nadrágját és zokni nélkül belebújt a cipőjébe. - Azt hiszitek, legyőztetek, de nem. - Szinte morgott, miközben felkapta az ingét. Semmi nem történt, és ne merészeljetek mást mondani. Eltűnt az ösvényen. Meg foga vacogott, a térde annyira elgémberedett, hogy moccanni sem tudott. Haley végre a hangjára talált. - Nekem... mennem kell. - Még ne. Segíts. Egy kicsit remegek. Haley a part felé indult. - Nem kellene egyedül úszkálnod. - Hidd el, soha többé nem fogok. Őrültség volt. - Éles kő vájt a talpába és megrándult az arca. - Add a kezed! Haley segítségével kimászott a partra. Csuromvíz volt és meztelen a bugyit leszámítva, s a foga nem akarta abbahagyni a vacogást. Felkapta a törülközőt, amit magával hozott és leült a napmelengette kőre. - Nem tudom, mit csináltam volna, ha nem jössz. Haley az ösvény felé nézett. - Hívod a rendőrséget? - Tényleg azt hiszed, hogy bárki is összetűzésbe akar keveredni most Spence-szel? Haley a könyökét dörzsölte. - Mi lesz Teddel? Elmondod neki?  276 


Meg elképzelte a következményeit, ha megteszi, és nem tetszett, amit látott. De magában sem tarthatta. Megtörölte a haját a törülközőbe, majd feltekerte. - Pár napra beteget jelentek és gondoskodom róla, hogy Spence ne találjon meg. De mihelyt leteszi a gazember a foglalót, elmondom Tednek, mi történt. És még egy pár embernek. Tudniuk kell, milyen kegyetlen. Megragadta a törülközőt. - Egyelőre ne szólj róla, rendben? - Kíváncsi lennék, mit tett volna Spence, ha nem bukkanok fel. - Én bele sem akarok gondolni. - Meg felkapta a pólóját a földről és felvette, de a melltartót, amihez Spence hozzáért, meg sem bírta fogni. - Nem tudom, mi szél hozott ma ide, de örülök neki. Miért jöttél? Haley összerándult, mintha a kérdés váratlanul érte volna. - Én... nem is tudom. - Elpirult a smink alatt. - Kocsikáztam, és gondoltam talán... elmehetnénk hamburgerezni vagy ilyesmi. Meg keze megállt a pólója szélén. - Mindenki tudja, hogy Skeetnél lakom. Hogy találtál rám?

- Mit számít? - Haley sarkon fordult és megiramodott az ösvényen.

- Várj! De Haley nem várta meg, és a reakciója olyan különös volt, olyan ellentétes a beszélgetésükkel, hogy Meg ledöbbent. Aztán minden a helyére billent. Összeszorult a gyomra. Beledugta a lábát a flipflopjába és futásnak eredt Haley után. Nem az ösvényt követte, hanem levágta az utat a temetőn át. Flipflopja a sarkán csattogott, gaz karmolászta még mindig vizes lábát. Éppen akkor ért a templom bejáratához, amikor Haley előrohant hátulról, elzárta az útját. - Azonnal állj meg! Beszélni akarok veled. - Tűnj az utamból!  277 


Haley megpróbált elmenni mellette, de Meg nem hagyta. Onnan tudtad, hogy itt vagyok, hogy követtél. Csakúgy, mint Spence. - Te nem tudod, mit beszélsz. Engedj! Meg megszorította a kaiját. - Te voltál! - Hagyd abba! Haley igyekezett kiszabadulni, de Meg erősen tartotta, miközben jeges borzongás futkározott a tarkóján. - Mindegyik. Te törtél be a templomba. Te küldted a levelet és dobtál követ a kocsimra. Mindet te tetted. Te voltál. Haley mellkasa zihált. - Nem tudom... miről beszélsz. Meg nedves pólója a testére tapadt, a karja libabőrös lett. Rosszul volt. - Azt hittem, barátok vagyunk. Szavai valamit el szabadítottak Haley-ben. Kirántotta a karját, vicsorgása eltorzította a száját. - Barátok! Te meg a barátság! Feltámadt a szél. Egy állat menedéket keresett a bokorban. Meg végre megértette. - Ted miatt van... Haley arcát elcsúfította a düh. - Azt mondtad, nem vagy szerelmes belé. Azt mondtad, csak kitaláltad, hogy megszabadulj Spencetől. Én pedig hittem neked. Ostoba módon. Hittem neked, amíg meg nem láttalak benneteket egy este. Aznap este, amikor Meg és Ted a templomban szeretkeztek és Meg azt a fényszórócsóvát látta. Rángatózott a gyomra. - Meglestél minket. - Nem lestelek meg! - kiáltotta Haley. - Nem úgy volt! Összevissza furikáztam, és megláttam Ted teherautóját elhúzni. Nem volt a városban és beszélni akartam vele. - Ezért követted ide. Haley megrázta a fejét, a mozdulat szaggatott volt. - Nem tudtam, hová megy. Csak beszélni akartam vele. - És beváltottad arra, hogy meglestél bennünket az ablakon át. Az indulat könnyei kicsordultak Haley szeméből.

 278 


- Hazudtál! Azt mondtad, csak tetteted magad! - Nem hazudtam. Úgy indult. De megváltoztak a dolgok, és

nem fogom nagydobra verni. - Meg undorral nézett rá. - Nem hiszem el, hogy ezt tetted velem. Van fogalmad róla, milyen érzés volt? Haley megtörölte az orrát a kezefejével. - Nem bántottalak. Csak azt akartam, hogy menj el. - Mi van Kyle-lal? Nem értem. Azt hittem, őrülten szerelmes vagy belé. Láttalak benneteket együtt. - Megmondtam neki, hogy hagyjon békén, de nem érti meg. - Szempillafestékes könnyek maszatolták be Haley arcát. - Tavaly, amikor kedveltem, szóba sem akart állni velem. Aztán amikor már nem kedveltem, hirtelen udvarolni kezdett. A kép összeállt. - Nem Kyle miatt gondoltad meg magad az egyetemmel kapcsolatban. Ted miatt volt az egész. Mert Lucy- vel nem házasodtak össze. - És akkor mi van? - Haley orra vörös volt, a bőre piros foltokkal tarkított. - Vele is ezt csináltad? Zaklattad, ahogy engem zaklattál? - Lucy más volt. - Hozzá akart menni! Őt mégis békén hagytad, engem pedig megtámadtál. Miért? Nem értem. - Akkor nem szerettem Tedet - mondta Haley megszállottan. - Nem úgy, ahogy most. Minden megváltozott, miután Lucy faképnél hagyta. Azelőtt... fülig szerelmes voltam belé, mint mindenki, de az gyerekes dolog volt. Miután Lucy elment, mintha láttam volna minden fájdalmat a szívében és meg akartam gyógyítani. Mintha én megértettem volna és senki más nem. Még egy nő, aki azt hitte, érti Ted Beaudine-t. Haley szeme parázslott. - Akkor rájöttem, hogy még senkit nem szerettem úgy, mint őt. És ha ennyire szeretsz valakit, annak viszonzásra kell találtaia, nem igaz? Azt akartam, hogy  279 


olyannak lásson, amilyen vagyok. Működött is. Csak időre volt szükségem. Aztán jöttél te. Haley a fellegekbe rugaszkodott el a valóságtól, és Meg volt olyan mérges, hogy visszarántsa. - Csak a képzeletedben működött. Ted soha nem fog beléd szeretni. Te túl fiatal vagy, ő meg túl nehéz eset. - Nem nehéz eset! Hogy mondhatsz ilyet? - Mert ez az igazság. - Meg iszonyodva lépett el Haley-től. - Gyerek vagy. Egy tizennyolc éves bőrébe bújt tizenkettő. Az igazi szerelem jobbá teszi az embert. Nem változtatja besurranóvá és vandállá. Tényleg azt hiszed, hogy Ted szeretni tudna valakit, aki úgy bántott egy másik embert, ahogy te engem?

Szavai célba találtak, és Haley arca eltorzult. - Nem akartalak bántani. Csak azt, hogy menj el. - Nyilvánvaló. Mára mit terveztél? - Semmit. - Ne hazudj nekem! - Nem tudom! - sírta Haley. - Én... amikor megláttalak úszni, arra gondoltam, elveszem a ruháidat. Talán elégetem. - Nagyon felnőttes. - Meg elhallgatott és megdörzsölte a csuklóját, ahol Spence megszorította. - Helyette előbújtál a rejtekhelyedről, hogy megments. - Azt akartam, hogy elmenj, nem azt hogy megerőszakoljanak! Meg nem gondolta, hogy Spencer megerőszakolta volna, de hajlamos volt az optimizmusra. Kavicscsikorgás szakította félbe drámájukat. Mindketten megfordultak és látták, hogy egy kobaltkék pickup száguld feléjük az úton.  280 


eg megfeledkezett a biztonsági kameráról, Haley pedig nem is tudott róla. Rémülten kapta fel a fejét. - Megmondod neki,

mit tettem?

M

-Nem. Te fogod megmondani. - Haley rosszindulatú és

veszedelmes volt, ugyanakkor megvédte Spence-től, és Meg ezért tartozott neki. Megfogta a vállát. - Ide figyelj, Haley! Itt a lehetőség, hogy változtass az életeden. Hogy ne egy besurranó, pusztító, szerelemtől elvakult gyerek legyél, hanem jellemes nő. - Haley arca megrándult, mikor Meg a karjába mélyesztette az ujjait és nem eresztette. - Ha most nem állsz ki és nem nézel szembe a következményeivel annak, amit tettél, árnyékban, mindig szégyenben, mindig azzal a tudattal fogod élni az életedet, hogy egy aljas kis patkány vagy, aki elárulta egy barátját. Haley arca összegyűrődött. - Nem tudom megtenni. - Bármit megtehetsz, csak elhatározás kérdése. Az élet nem sok ilyen lehetőséget kínál, és tudod, mit gondolok? Azt hiszem, hogy az, ahogy az elkövetkező pár percben viselkedni fogsz, meghatározza, hogy mostantól milyen ember leszel. - Nem, én... Ted kiugrott a teherautóból és Meg felé rohant. - A biztonsági szolgálattól hívlak. Azt mondták, felbukkant Spence. Jöttem, ahogy tudtam. - Spence elment - mondta Meg. - Elment, amikor meglátta Haleyt.  281 


Ted egyetlen szempillantással végigmérte Meg csupasz lábát és nedves pólóját, ami alig takarta vizes bugyiját. - Mi történt? Bántani akart, igaz?

- Mondjuk azt, hogy nem volt kenyérre kenhető. De nem

szúrtam el a nagy üzletet, ha ezt akarod tudni. - Persze hogy ezt akarta tudni. - Legalábbis azt hiszem - tette hozzá. A megkönnyebbülés, amit Ted arcán látott, vajon az érte vagy a városért való aggodalmát tükrözte? Mindennél jobban vágyott rá, hogy elmondja Tednek, ami történt, de lehetetlen helyzetbe hozná vele. Bármilyen nehéz legyen is, kivárja az alkalmas pillanatot, csak pár napot. Ted végre észrevette Haley piros szemét és foltos arcát. - Mi történt veled? Haley Megre nézett, várta, hogy Meg bemártsa, de Meg csak nézett vissza rá. Haley lehorgasztotta a fejét. - Megcsípett egy méh. - Megcsípett egy méh? Haley ismét Megre pillantott, provokálta, hogy mondjon valamit. Vagy talán könyörgött, hogy tegye meg, amit Haley magától nem tudott. Másodpercek teltek el, és amikor Meg nem szólt egy szót sem, Haley az alsó ajkába harapott. - Mennem kell - suttogta végül a gyávák vékony hangján. Ted tudta, hogy több történt egy méhcsípésnél. Megre nézett magyarázatra várva, de Meg Haley-re szegezte a tekintetét. Haley mikroszkopikus nagyságú rövidnadrágja zsebébe nyúlt a kocsikulcsért. Arccal az ösvény felé parkolta le a Focusát, számítva rá, hogy gyorsan kell menekülnie, miután elégette Meg ruháit. Elővette a kulcsát, egy pillanatig nézte, még mindig arra várva, hogy Meg leleplezze. Amikor nem történt meg, rövid, tapogatózó lépéseket tett az autója felé. - Isten hozott a hátralévő életedben - kiáltotta utána Meg. Ted kíváncsian méregette. Haley megbotlott, aztán megállt. Amikor végül megfordult, a tekintete sivár, könyörgő volt.  282 


Meg megrázta a fejét. Haley ádámcsutkája fel-le mozgott. Meg visszatartotta a lélegzeté t. Haley visszafordult a kocsija felé. Lépett egyet. Megállt és szembenézett Teddel. - Én voltam - hadarta. - Én csináltam azokat a dolgokat Meggel. Ted rámeredt. - Miről beszélsz? - Én... én dúltam fel a templomot. Ted Beaudine-nak nem sokszor akadt el a szava, de ez azon kevés alkalmak egyike volt. Haley a kulcsot forgatta a kezében. - Én küldtem a levelet. Én ragasztottam a matricát a lökhárítóra, próbáltam letörni az ablaktörlőjét és dobtam a követ a szélvédőjére. Ted a fejét csóválta, próbálta felfogni. Aztán Megre förmedt. - Te azt mondtad, hogy egy teherautóról esett le a kő. - Nem akartam, hogy aggódj - felelte Meg. Vagy hogy a kötelességednek érezd, hogy kicseréld Rozsdást egy Hummerre, ami

meg se kottyant volna neked. Ted szembefordult Haley-vel. - Miért? Miért csináltad? - Hogy... hogy elmenjen. S-sajnálom. Ahhoz képest, hogy zseni volt, lassú felfogású. - Mit vétett ellened? Haley lába ismét megrogyott. Ez lehetett a legnehezebb, és Megre pillantott, segítséget várva. De Meg nem segített. Haley megszorította a kulcsot a markában. - Féltékeny voltam rá. - Féltékeny? Miért? Meg azt kívánta, bárcsak Ted ne tűnt volna olyan hitetlennek. Haley hangja suttogássá halkult. - Miattad. - Miattam? - Még nagyobb kételkedés. - Mert beléd szerettem - mondta Haley, minden szót nyomorúságba csomagolva. - Ez a legostobább dolog amit valaha hallottam.  283 


Ted undora olyan kézzelfogható volt, hogy Meg szinte megsajnálta Haley-t. - Meg kínzásával akartad kimutatni az állítólagos szeretetedet? - A szó fogvicsorgató dühös morgás volt, és lerombolta Haley álomvilágát. A hasára szorította a kezét. - Sajnálom. - Sírni kezdett. - Nem akartam, hogy idáig fajuljon. Én... sajnálom. - A sajnálattal nincs elintézve - röffent rá Ted. Aztán megadta a végső bizonyítékát annak, mennyire viszonzatlanok voltak Haley érzései iránta. - Szállj be a kocsiba! Megyünk a rendőrségre. Útközben jobb, ha felhívod anyádat, mert minden támogatásra szükséged lesz. Könnyek csorogtak Haley arcán, elfojtott zokogás szorította a torkát, de magasra tartotta a fejét. Elfogadta a sorsát és nem vitatkozott Teddel. - Várj. - Meg felfújta az arcát, majd kieresztette a levegőt. - Nemmel kell szavaznom a rendőrségre. Haley rábámult. Ted legyintett. - Nem vitatkozom veled erről. - Mivel én vagyok az áldozat, enyém az utolsó szó. - Egy frászt! Terrorizált, és most megfizet érte. - Amennyibe az új szélvédőm került neked, mindenképpen. Ted olyan dühös volt, hogy elsápadt napbarnított bőre ellenére. Annál többet. Tucatnyi törvényt szegett meg. Birtokháborítás, zaklatás, vandalizmus... - Hány törvényt szegtél meg - kérdezte Meg -, amikor megrongáltad a Szabadság-szobrot? - Kilenc voltam. - És zseni - mutatott rá Meg, miközben Haley a szemét meresztette, nem igazán értve, mi folyik most, vagy hogy fogja ez őt érinteni. - Azt jelenti, hogy az intelligenciaszinted szerint legalább

tizenkilenc éves. Egy évvel idősebb, mint Haley. - Meg, gondolj arra, mit tett veled.  284 


- Nekem nem kell. Haley-nek kell elgondolkodnia, és lehet,

hogy tévedek, de van egy olyan érzésem, hogy megteszi. Kérlek, Ted. Mindenki megérdemel egy második esélyt. Haley sorsa Ted kezében volt, de ő Megre nézett olyan arckifejezéssel, ami elegye volt szégyennek és a csodálatnak. Ted szigorúan fordult Haley-hez. - Nem érdemled meg. Haley megtörölte az arcát a kezével és Megre pillantott. - Köszönöm - suttogta. - Soha nem fogom elfelejteni. És megígérem. Valahogy kárpótollak. - Ne aggódj az én kárpótlásomért - mondta Meg. - Kárpótold magad. Haley értelmezte. Végül bólintott, kurtán, tétován, aztán sokkal határozottabban. Miközben Haley a kocsijához ment, Megnek eszébe jutott a marcangoló érzés, hogy valami mellett elsiklott. Biztosan ez volt. Valahol a tudatalattijában gyanakodnia kellett volna Haley-re, bár nem tudta miért. Haley elhajtott. Ted a kavicsokat rúgdosta a sarkával. - Túl vajszívű vagy, ugye tudod? Átkozottul vaj szívű. - Elkényeztetett celebgyerek vagyok, nem emlékszel? Csak vajszívűséget ismerek. - Ez most nem a tréfa ideje. - Hé, ha tudsz annál nagyobb viccet, mint hogy Ted Beaudine egy olyan halandóval jön össze, mint Meg... - Hagyd abba! A feszültség kezdte megtenni a hatását, de Meg nem akarta, hogy Ted lássa rajta, mennyire sebezhetőnek érzi magát. - Nem szeretem, amikor házsártos vagy. Ellenkezik a természet törvényével. Ha mogorvává tudsz válni, ki tudja, mi lesz a következő. Felrobbanhat az egész univerzum. Ted ügyet sem vetett rá. Inkább Meg füle mögé simított egy nedves tincset. - Mit akart Spence? A feszült figyelmeden és a híres barátaidnak való bemutatásán kívül? - Ez... nagyjából fedi. - Ted tenyerébe hajtotta az arcát.  285 


-Van valami, amit nem mondasz el. Meg szexi dorombolásra váltott. - Bébi, sok minden van, amit nem mondok el. Ted mosolygott és hüvelykujjával megérintette az alsó ajkát. Nem mászkálhatsz egyedül. Mindenki azon igyekszik, hogy ne maradj vele egyedül, de neked is hozzá kéne tenned valamit. - Tudom. És hidd el, nem fog még egyszer előfordulni. Bár el sem tudom mondani, mennyire zavar, hogy nekem kell bújkálnom,

csak mert egy kanos milliárdos... - Tudom. Nincs rendjén. - Ted a homlokára szorította az ajkát. - Csak maradj távol tőle még pár napig, aztán megmondhatod neki, hogy menjen a pokolba. Ami azt illeti, megteszem helyetted én. Már nagyon elegem van belőle, hogy ez a bohóc irányítsa az életemet. Az érzés minden figyelmeztetés nélkül tért vissza. Az érzés, hogy valami leselkedik rá. Valami, aminek semmi köze Haley Kittlehöz. Az ég egyre jobban beborult, a szél a testére tapasztotta pólóját. - Nem gondolod... nem gondolod, hogy fura, hogy Spence nem hallott rólunk? Vagy Sunny? Annyi ember tud róla, de... ők nem. Ugye nem tudja Sunny? Ted felnézett a felhőkre. - Úgy tűnik, nem. Meg nem tudott elég levegőt szívni a tüdejébe. - Húsz nő látta, hogy megcsókoltál az ebédnél. Valamelyiknek el kellett mondania a féijének, a barátjának. Birdie elmondta Haley- nek. - Ez logikus. A rohanó felhők árnyékba vonták Ted arcát, és a gyümölcs, amit oly kétségbeesetten próbált elérni, közelebb került. Mély levegőt vett. - Ez a sok ember mind tudja, hogy egy pár vagyunk. Csak Spence és Sunny nem. - Ez Wynette. Összetartunk.  286 


A gyümölcs olyan közel volt, hogy megcsapta a szaga, már nem az édes, hanem a bűzös, undorító. - Milyen kitartóak. - Jobbat keresve sem találhatnánk. És ekkor a mérgezett gyümölcs hirtelen a tenyerébe pottyant. Te mindvégig tudtad, hogy senki nem fog szólni Spence-nek és Sunnynak. A távolban dörgött az ég... Ted a biztonsági kamera felé nézett, mintha meg akart volna bizonyosodni arról, hogy az rendben működik. - Nem tudom, hova akarsz kilyukadni. - Ó, dehogynem, pontosan tudod. - A többit egyetlen, fájdalmas sóhajjal mondta végig. - Amikor megcsókoltál... Amikor megmondtad mindenkinek, hogy egy pár vágjunk... Tudtad, hogy titokban fogják tartani. Ted vállat vont. - Az ember megteszi, amit meg kell tennie. A gyümölcs szétnyílt a markában, feltárva férges, rothadó húsát. - Az a sok duma a nyíltságról és az őszinteségről, arról, hogy mennyire gyűlölsz bújkálni. Én meg bevettem. - Gyűlölök bújkálni. A felhők hömpölyögtek a fejük felett, mennydörgés hallatszott, Meget pedig a düh hulláma ragadta el - Annyira meghatódtam, amikor megcsókoltál mindenki előtt. Beleszédültem, hogy hajlandó voltál erre az áldozatra. Értem! De te... semmit nem kockáztattál.

- Várj egy kicsit! - Ted szemében jogos felháborodás villant.

- Rám támadtál aznap este. Te mondtad, hogy amit tettem, ostobaság volt. - Az eszemmel ezt gondoltam. De a szívem... az én hülye szívem... - Elcsuklott a hangja. - Repesett az örömtől. Tednek megrándult az arca. - Meg... Annak a férfinak az arcán, aki szándékosan senkinek sem okozott volna fájdalmat, túl könnyen kiolvasható volt az érzelmek játéka. Az ijedelem. Az aggodalom. A szánalom. Meg gyűlölte Tedet. Fájdalmat akart okozni, ahogy Ted fájdalmat  287 


okozott neki, és pontosan tudta, hogyan büntesse meg. Őszinteséggel. - Beléd szerettem. Ahogy a többiek. Ted nem tudta leplezni félelmét. - Meg... - De nem jelentettem neked többet, mint mások. Semmivel sem többet, mint Lucy. - Itt fejezd be! - Én marha! Mennyi mindent képzeltem bele abba a csókba. Mekkora jelentőséget tulajdonítottam neki! - Harsány nevetést hallatott, ami többnyire zokogás volt, és már nem tudta, kire dühös a legjobban. - Annyira akartad, hogy nálad maradjak... Mindenki tiszta ideg volt miatta, de ha maradok is, inkább belehaltak volna, de fedeztek volna. És te tudtad. - Elefántot csinálsz a bolhából. - De Ted nem nézett a szemébe. Ted markáns, tiszta arcélét nézte. - Ha csak rád nézek, legszívesebben táncra perdülnék - suttogta. - Soha nem szerettem úgy férfit, mint téged. Soha nem hittem volna, hogy képes leszek ilyesmit érezni irántad. Ted ajka megrándult, tekintete elsötétült a fájdalomtól. - Meg, fontos vagy nekem. Ne gondold, hogy nem... Te csodálatos vagy. Te... Elhallgatott, kereste a szót, Meg pedig gúnyosan kinevette a könnyein át. - Megdobbantom a szívedet? Táncra perdítelek? - Ideges vagy. - Az én szerelmem tüzes! - Kibuktak belőle a szavak. - Éget. Forr és bugyorog, mély és erős. De neked minden érzelmed hűvös és sótlan. A kispadon ülsz, ahol nem kell megizzadnod. Ezért akartad elvenni Lucyt. Mert ő ildomos. Mert ő józan. Nos, én nem vagyok ildomos. Én zűrös vagyok, vad, bomlasztó, és összetörted a szívem. Villám csattant, eleredt az eső. Ted arca eltorzult. - Ne mondd ezt. Feldúlt vagy.  288 


Megpróbálta megérinteni Meget, de ő elrántotta a karját. - Tűnj el innen! Hagyj békén! - Nem így.

- Pontosan így. Mert azt akarod, ami a legjobb nekem. Most az a legjobb nekem, ha egyedül hagysz. Az eső már szakadt. Meg látta, ahogy Ted belső fokmérője szüntelenül dolgozik. Mérlegeli az érveket és ellenérveket. Próbálja kiválasztani azt, ami helyes. Mindig azt teszi, ami helyes. Így működött. És azzal, hogy Meg látni hagyta, milyen fájdalmat okozott neki, nagyobb fájdalmat nem is okozhatott volna. Villám cikázott át az égen. Ted felrángatta a lépcsőn a templom bejárata fölötti védőtető alá. Meg kitépte magát. - Hagyjál! Nem tudsz legalább ennyit megtenni? - Kérlek, Meg. Tisztázzuk. Csak egy kis időre van szükségünk. - Ted megpróbálta megsimogatni az arcát, mikor azonban Meg összerándult tőle, leejtette a karját. - Zaklatott vagy. Megértem. Este.. - Nem. Nincs este. - Nincs holnap. Nincs többé. - Figyelj rám. Kérlek... Holnap egész nap Spence-szel és az embereivel tárgyalok, de este... Vacsorázzunk nálam, ahol nem zavar senki. Csak mi kelten. Mindkettőnknek lesz ideje átgondolni a dolgokat, és megbeszéljük. - Hát hogyne. Gondolkodási idő. Az mindent megold. - Légy tisztességes, Meg. Ez olyan hirtelen jött. Ígérd meg! mondta nyersen. - Addig nem megyek sehová, amíg meg nem ígéred, hogy találkozunk holnap este. - Rendben - felete Meg fásultan. - Megígérem. - Meg... Ted ismét megpróbálta megérinteni, ő pedig ismét ellenállt. Csak menj. Kérlek. Holnap megbeszéljük. Ted olyan soká fürkészte, hogy Meg azt hitte, nem fog elmenni. De végül megtette, ő pedig ott állt a templom legfelső lépcsőfokán és nézte, ahogy elhajt az esőben.  289 


Amikor eltűnt a szeme elől, megtette, amit addig nem tudott. Megkerülte a templomot és betört egy ablakot. Egyetlen táblát, hogy benyúlhásson és kinyithassa a reteszt. Aztán kitárta az ablakot és bemászott poros, üres szentélyébe. Ted arra számít, hogy találkozik vele holnap egy nyugodt, ésszerű beszélgetésre érzéseinek viszonzatlanságáról. Megígérte neki. Miközben mennydörgés rázta meg a templomot, arra gondolt, milyen könnyen meg lehet szegni egy ilyen ígéretet. A karzaton talált egy farmert, amit Dallie és Skeet nem vettek észre, amikor összepakolták a holmiját. A konyhában volt még ennivaló, de elment az étvágya. A fenyőpadlót rótta és arra gondolt, hogyan jutott idáig. Ted nem változott. Tényleg azt hitte, hogy majd belé fog szeretni? Miért gondolhatta egy percig is, hogy más, mint a többiek? Mert Ted mutatott magából valamit, amit még soha senkinek és

ettől különbnek hitte magát. De mindez csak illúzió volt, és most el kell mennie, mert nem maradhat. A gondolattól, hogy soha többé nem láthatja, kis híján hétrét görnyedt, ezért inkább a teendőire koncentrált. A régi, felelőtlen Meg bepattant volna a kocsijába még ezen az estén és elmenekült volna. Új, tökéletesedett énjének azonban kötelességei voltak. Holnap szabadnapos, így senki nem fogja hiányolni a munkahelyén, lesz ideje megtenni, amit kell. Megvárta, hogy Skeep biztosan elaludjon, csak ekkor tért vissza a házba. Miközben a férfi horkolása a folyosón dübörgött, leült az íróasztalához a dolgozószobában, ahol az ékszerein dolgozott és elővett egy sárga papírlapot. Annak üzent, aki majd átveszi a büfékocsit, elmagyarázta, hogy lehet a legjobban feltölteni, felsorolta, mit szeretnek a törzsvendég játékosok, s hozzáfűzött néhány sort a papíroharak és fémdobozok szelektív hulládékgyűjtéséről. Lehet, hogy nem volt agy- sebész, de több mint megduplázta a büfékocsi forgalmát, és  290 


büszke volt rá. A végére ezt írta: Egy hivatás annyi, amilyen lelkesedéssel csinálod. De ostobán érezte magát, és áthúzta. Miközben befejezte a karkötőt, amit Torie-nak ígért, igyekezett nem gondolni Tedre, de nem tudta megtenni, így reggel, amikor betette a karkötőt egy bélelt borítékba, kimerült volt, szomorúbb, mint valaha, a szeme kisírt. Skeet Cap'n Crunchot evett a konyhaasztalnál, a sportoldal kihajtva állt előtte, mikor Meg kilépett a dolgozószobából. - Jó hír mondta mosolyt erőltetve magára. - A vadász felfedve és semlegesítve. Részleteket ne kérdezzen. Skeet felnézett a zabpehelyből. - Ted tud róla? Küzdött a fájdalomhullám ellen, mely fojtogatta, valahányszor arra gondolt, hogy soha többé nem látja Tedet. - Igen. Visszaköltözöm a templomba. - Nem örült, hogy hazudnia kell Skeetnek, de szüksége volt valami ürügyre, hogy összecsomagolhasson, és nem akarta felébreszteni a gyanakvását. - Nem értem, mire ez a nagy sietség - dörmögött Skeet. Miközben visszafordult a Cap’n Crunchhoz, Meg rájött, hogy hiányozni fog neki az öreg pokróc, csakúgy, mint sokan mások ebben az őrült városban. A virrasztás és a túl sok fájdalom lestrapálták, alig kezdett el csomagolni, feladta és ledőlt. Zord álma ellenére csak kora délután ébredt fel. Gyorsan befejezte a pakolást, de így is csak háromra ért a bankhoz. Húsz dollár kivételével minden megtakarított pénzét kivette a számláról. Ha megszüntette volna, minden pénztáros fürkészően mustrálta volna, és öt perccel azután, hogy kisétál az ajtón, Ted már tudta volna, hogy elmegy. Nem bírt volna elviselni egy újabb vitát.

A város egyetlen postaládája a kis postahivatal bejárati lépcsője mellett állt. Feladta a büfékocsira vonatkozó feljegyzéseket és a felmondását Banynek, az üzletvezetőnek. Miközben bepottyantotta a borítékot Torie karkötőjével, egy autó állt meg a tilosban. A sofőroldali ablak leereszkedett, és  291 


Sunny Skipjack dugta ki a fejét. - Téged kereslek. Elfelejtettem, hogy a klub ma zárva lesz. Igyunk meg valamit, és beszélgethessünk. Sunny maga volt az olajozott hatékonyság csillogó hajával és platina ékszereivel. Meg még soha nem érezte magát ilyen törékenynek. - Attól tartok, nem jó az időzítés. Millió dolgom van. - Mint például beülni a kocsimba és hátat fordítani a pasinak, akit annyira szeretek. - Halaszd el! Fontos. - Apádról van szó? Sunny értetlenül nézett rá. - Mi van apámmal? - Semmi. Páran megálltak a járdán és őket nézték, meg sem próbálva tapintatosnak lenni. Sunny, az elfoglalt igazgató, türelmetlenül dobolt ujjaival a kormány keréken. - Biztos vagy benne, hogy nem tudsz pár percet szakítani a sürgős teendőid között egy lehetséges üzleti vállalkozás megvitatására? - Üzleti vállalkozás? - Láttam az ékszereidet. Beszélni akarok veled. Szállj be! Meg jövőbeni tervei a legjobb indulattal is ködösek voltak. Mérlegre állította, mit kockáztat az indulása egy órával való elhalasztásával és mit nyer azzal, ha meghallgatja Sunnyt. Lehet, hogy Sunny púp volt az ember hátán, de okos üzletasszony. Legyőzte vonakodását attól, hogy zárt légtérbe kerüljön egy Skipjackkel, és beült a kocsiba. - Hallottad, hogy nem máshol, mint a Wall Street Journalban jelent meg cikk Ted árveréséről? - kérdezte Sunny, miközben elindult. - A jótékonysági célokra való adománygyűjtés kreatív megközelítéséről szóló sorozatban. - Nem, nem hallottam. Sunny fél kézzel vezetett. - Valahányszor írnak róla, a licit emelkedik. Ez az országos érdeklődés kezd egy kicsit sokba kerülni nekem, de már régóta nem szórtam a pénzt semmire.  292 


Sunny mobilja megcsörrent. Selymes hajának fülére lógó sarlója alá csúsztatta. - Szia, apa. Meg kővé dermedt. - Igen, olvastam a jelentést és beszéltem Wolfburggal. Ma este hívom Tenyt.

Pár percig még beszélgettek az ügyvédekről és a földvásárlásról. Meg gondolatai elkalandoztak Tedhez, hogy kisvártatva Sunny visszarántsa: - Később ellenőriznem kell. Most Meggel vagyok. Megre pillantott és a szemét forgatta. - Nem, téged nem hívunk. Majd beszélünk. - Sunny hallgatta egy ideig, a homlokát ráncolta, aztán letette. - Mérgesnek tűnt. Mi történt köztelek? Meget elragadta a düh. - Apád nem tudja elfogadni a nemleges választ. - Ezért sikeres. Okos és tántoríthatatlan. Nem értem, miért nehezíted meg a dolgát. Vagy talán igen. Meg nem akarta ezt a beszélgetést, és megbánta, hogy beült a kocsiba. - Az ékszereimről akartál beszélni - mondta, miközben ráfordultak az országúira. - Olcsó vagy. Az ékszereid jellegzetesek és vonzzák a sznobokat. Át kell helyezkedned zsírosabb piacra. Menj New Yorkba. Használd a kapcsolataidat, hogy a megfelelő vevőkkel találkozz. És ne pazarold tovább az árucikkeidet a helyiekre. Komoly tervezői hírnevet nem tudsz kivívni magadnak Kukutyinban. - Jó tanács - felelte Meg, miközben elhajtottak a Roustabout mellett. - Azt hittem, iszunk valamit. - Rövid kitérőt teszünk a hulladéklerakóhoz. - Már láttam, és tényleg nem akarok visszamenni. - Csinálnom kell pár fotót. Nem maradunk sokáig. Különben is, ott négyszemközt beszélhetünk. - Nem vagyok benne biztos, hogy kell négyszemközt beszélnünk. - Kell.  293 


Sunny az ösvényre fordult, ami a hulladéklerakóhoz vitt. A terület friss kavicsréteget kapott, amióta Meg utoljára itt járt, akkor, amikor Teddel a teherautó oldalának dőlve szeretkeztek. Újabb fájdalomhullám vágta mellbe. Sunny megállt a rozsdás tábla mellett, fogott egy fényképezőgépet a táskájából és kiszállt, minden mozdulata, minden gesztusa céltudatos volt. Meg soha nem találkozott senkivel, aki ilyen magabiztos volt. Nem akart a kocsiban lapulni, ő is kiszállt. Sunny a szeméhez emelte a gépet és a hulladéklerakóra fókuszált. - Wynette jövője. - Kattant a zár. - Először elleneztem, hogy itt építkezzünk, de mihelyt jobban megismertem a várost és az itteni embereket, meggondoltam magam. Miután megismerted Ted Beaudine-t, gondolta Meg. Sunny újabb pillanatfelvételeket készített, különböző szögből. Tényleg kivételes hely. Amerika alapja meg minden. Apa általában nincs oda a kisvárosokért, de itt mindenki olyan kedves volt hozzá, és szeret olyan fickókkal játszani, mint Dallie, Ted és Kenny. - Leengedte a fényképezőgépet. - Ami engem illet... Nem

titok, hogy érdeklődöm Ted iránt. - Te és a maradék női univerzum. Sunny mosolygott. - Igen, de a többiekkel ellentétben én mérnök is vagyok. Tudok az intellektuális társa lenni, és hány nő mondhatja el ezt magáról? Én nem, gondolta Meg. Sunny a hulladéklerakó táblája mögé sétált és a metáncsövek felé fordította a lencsét. - Ismerem a technológiát, ami érdekli. - Kattintott. - Értékelem a szenvedélyét az ökológia iránt mind tudományos, mind gyakorlati szinten. Csodálatos elme, és nem sokan tudnak lépést tartani egy ilyen intelligenciával. Még egy nő, aki azt hiszi, tudja, mire van szüksége Tednek. Meg képtelen volt türtőztetni magát. - És Ted viszonozza az érzéseidet?  294 


- Alakul. - Sunny megint leengedte a fényképezőgépet. - Legalábbis

remélem. Realista vagyok. Talán nem úgy fog történni, ahogy szeretném, de apám lánya vagyok. Nem hátrálok meg egy kihívás elől. Hiszem, hogy Tednek és nekem van jövőnk, és mindent meg akarok tenni, hogy valóra váltsam. - Egyenesen Meg szemébe nézett. - Kiteregetem a kártyáimat. Azt akarom, hogy elhagyd Wynette-et. - Azt? - Nem látta okát, hogy Sunny orrára kösse, már úton lenne, ha nem állította volna meg. - És miért? - Ne vedd személyeskedésnek. Szerintem jó hatással vagy apámra. Az utóbbi időben depressziós volt. Öregszik meg minden. Elterelted róla a figyelmét. A baj az, hogy visszahúzod Tedet. Soha nem vallaná be, hogy támaszkodik rád, de nyilvánvaló. - Szerinted Ted támaszkodik rám? - Látom abból, ahogy rád néz, ahogy beszél rólad. Tudom, hogy Lucy Jorik a legjobb barátod. Rá emlékezteted, és amíg itt vagy, addig nagyon nehéz lesz továbblépnie. Nagyon okos, mégis milyen ostoba. - Annak is nagy híve vagyok, hogy nő a nővel fogjon össze mondta Sunny. - Nem jó neked, ha sokat vagy vele. Meg sem tudom számolni, hány embertől hallottam, hogy túl vagy rajta, de mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz. Nézz szembe a tényekkel, Meg. Ted soha nem fog udvarolni neked. Semmi közös nincs bennetek. Kivéve a híres szülőket, a kivételezett neveltetést, a környezetvédelem szeretetét, a nagyfokú toleranciát az abszurditás iránt, amit Sunny soha nem értene meg. - Ted azért érzi jól magát veled, mert Lucyre emlékezteted folytatta Sunny. - De ez minden, ami valaha lehet köztetek. Ha itt ragadsz, háttérben maradsz és egyre inkább túlbonyolítod a kapcsolatomat Teddel. - Kendőzetlenül őszinte vagy, meg kell hagyni.

Sunny vállat vont. - Hiszek az őszinteségben.  295 


Amit azonban Sunny őszinteségnek nevezett, nem volt más, mint érzéketlenség minden olyan érzésre vagy véleményre, ami nem az övé volt. - A ravaszkodás soha nem jött be nekem - mondta Sunny, büszkén lobogtatva önhittségének zászlaját. - Ha hajlandó vagy eltűnni, hajlandó vagyok segíteni neked beindítani az ékszerüzletet. - Kenőpénz? - Miért ne? Nem vagy rossz befektetés. Eredeti ereklyék beolvasztásával a csecsebecséidbe jó kis réspiacra bukkanhatsz, ami nagyon jövedelmező lehet. - Csakhogy nem biztos, hogy ékszerkereskedő akarok lenni. Sunny nem tudta megérteni azokat, akik hátat fordítanak egy életképes üzletnek, és alig leplezte megvetését. - Mi mást tehetnél? Már éppen meg akarta mondani Sunnynak, hogy van neki elképzelése a jövőjéről, amikor gumicsikorgást hallott a kavicson. Mindketten megfordultak, ahogy egy ismeretlen kocsi fékezett le mögöttük. A nap Meg szemébe sütött, így nem látta, ki vezet, de nem lepődött meg, hogy megzavarták őket. Wynette jó polgárai nem sokáig hagynák egyedül egy Skipjackkel. Mikor azonban a kocsiajtó kinyílt, a gyomra liftezni kezdett. Spencer szállt ki a sötét színű szedánból. Meg Sunny hoz fordult. - Vigyél vissza a városba! Sunny azonban az apjára szegezte a tekintetét. A férfi panamakalapja árnyékba vonta arcának felső részét. - Apa, mit keresel itt? - Te mondtad, hogy fotókat készítesz. Megnek nem maradt más választása, mint felvenni a kesztyűt. Vissza akarok menni a városba, most. - Hagyj magunkra - mondta Spence a lányának. - Pár dolgot meg kell beszélnem négyszemközt Meggel.  296 


-Nem! Ne menj el! Meg riadalma összezavarta Sunnyt, akinek lefagyott arcáról a meleg mosoly, amivel az apját fogadta. - Mi folyik itt? Spence a lánya autója felé bökött a fejével. - Találkozunk a városban. Indulj! - Maradj ott, ahol vagy, Sunny! - mondta Meg. - Nem akarok egyedül maradni vele. Sunny úgy nézett rá, mint akire rájött a rapli. - Mi van veled? - Meg gyáva. Az van vele. Meg nem akart ismét a férfi tehetetlen áldozatává válni. - Sunny, az apád rám támadt tegnap.  297 


ád támadtam? - Spence gúnyosan felnevetett. - Ez jó. Mutass egy sérülést, és adok egymillió dollárt. - Sunny szokásos lelki nyugalma elszállt, és hirtelen fordulattal nézett Megre. - Hogy mondhatsz ilyen aljasságot? — Újabb autók zötykölődtek a kavicsos ösvényén, nem egy, hanem egy egész konvoj. Mindenki megérezte a bajt. - A francba! - kiáltotta Spence. - Az ember szarni sem tud ebben a

városban anélkül, hogy oda ne csődülne mindenki megnézni.

R

Kayla

ugrott ki az anyósülésről egy piros Kiából, amit a Roustabout egyik pincérnője vezetett. - Mit csináltok itt, emberek? - csiripelte feléjük rohanva, mintha csak egy útmenti piknikbe botlott volna. Mielőtt bárki válaszolhatott volna, Torie, Dexter és Kenny özönlöttek ki egy ezüst Range Roverből. Torie hawaii-mintás szarongja és kockás bikinifelsője ütötte egymást. A haja vizes volt, smink nuku. Férje sötétkék öltönyt viselt, Kenny kezén pókemberes ragtapasz virított. - Jó napot, Spence. Sunny. Szép idő lett mára a tegnapi után. Nem mintha nem jött volna jól az eső. Zoey szökkent ki egy tengerészkék Camryból. - Tantestületi értekezletre siettem éppen - mondta úgy általában mindenkinek.

Újabb autók érkeztek mögé. Mintha az egész város egy küszöbön álló katasztrófát sejtett volna, és mindannyian fejükbe vették volna, hogy megakadályozzák.  298 


Dexter O'Connor a hulladéklerakó felé intett. - Szerencsés fickó vagy, Spence. Micsoda lehetőség. Spence ahelyett, hogy odanézett volna, nem vette le dühös tekintetét Megről, akiből elpárolgott a megkönnyebbülés a sok ember láttán. Igyekezett azzal nyugtatni magát, hogy téved. Spence ejteni fogja a témát. Csak nem fogja ennyi ember előtt erőltetni. De kezdettől fogva tudta, hogy Spence nem tűri, ha nem ő győz. - A szerződés még nincs aláírva - mondta vészjóslóan. A pánik kollektív kifejezése ült ki minden bámészkodó arcra. Apa... - Sunny az apja karjára tette a kezét. Torie támadásba lendült. Megszorította a kötést a szarongján és Spence felé csörtetett. - Dexszel dobunk egy kis steaket a grillre ma este. Csatlakozzanak hozzánk Sunnyval, ha nincsenek ellenükre a gyerekek, vagy átmehetünk apámékhoz is. Sunny, láttál már közelről emut? Nekünk Dexszel van egy egész farmunk. Lényegében azért mentem hozzá, hogy tudjam fizetni a kajájukat.

Dex nincs annyira megőrülve értük, mint én, de ők a legédesebb teremtmények, amikkel valaha találkoztál. Torie folytatta a lázas és nagyon hosszú monológot az emuk etetéséről, gondozásáról és az emberiségre gyakorolt pozitív hatásairól. Húzta az időt, és mivel mindenki az ösvény felé pillantgatott, Megnek nem esett nehezére kitalálni, miért. A herceget várták a kobaltkék pickuppal, hogy megmentse a várost a pusztulástól. Újabb járművek tódultak az ösvényre. Torie miután kivesézte az emu-témát, könyörgő pillantást vetett a többiekre. A bátyja kapcsolt elsőként, átölelte Spence vállát, a másik kezév el a hulladéklerakóra mutatott. - Sokat gondolkodtam a szállító vágaton. De Spence elfordult tőle és az egyre hízó tömeget fürkészte. Pillantása visszatért Megre, aki összehúzott szeméből látta, hogy eljött a törlesztés ideje. - Úgy tűnik, kicsit korán,  299 


Kenny. Híres vagyok arról, hogy könnyen meggondolom magam, és Meg épp az imént mondott valami meglehetősen megrázó dolgot a lányomnak. Félelem rugdosta Meg gyomrát. Spence bosszút akart állni és pontosan tudta, hogyan. Ha Meg kitart az állítása mellett, rengeteg embert megbánt, de a gondolat, hogy meghátráljon, undorító volt. Hogy lehet ilyen rossz érzés helyesen cselekedni? A tenyerébe vájta az ujjait. - Felejtse el! De Spence minden sebért, amit Meg a büszkeségén ejtett, teljes elégtételt követelt és tovább forszírozta a dolgot. -Ó, azt nem tehetem. Vannak dolgok, amik túl komolyak ahhoz, hogy elfelejtsük. Meg azt mondja... milyen szót is használtál? - Hagyjuk - mondta Meg, pedig tudta, hogy Spence nem fogja. A férfi csettintett az ujjával. - Emlékszem. Azt mondtad, rád támadtam. Jól értettem, Meg? A tömeg felmorajlott. Kayla szájfényes ajka megereszkedett. Zoey a torkához kapta a kezét. Több telefon kinyílt és Meg az émelygéssel küzdött. - Nem, Spence, nem jól értette - mondta fásultan. - De úgy hallottam, ezt mondtad. A lányom is ezt hallotta. - Spence előretolta az állát. - Arra emlékszem, hogy együtt úsztunk tegnap, de támadásra nem. Meg álla nem akart megmozdulni. - Igaza van - mormolta. - Én értettem félre. Spence megrázta a fejét. - Hogy tévedhetsz egy ilyen komoly dologban? Bele akarta döngölni a földbe. Meg csak úgy győzhetett, ha hagyta Spence-t győzni és igyekezett összeszedni magát. - Könnyen. Ideges voltam. - Üdv mindenkinek. - A tömeg egyöntetűen fordult meg, mikor megmentője előreballagott. Észrevétlenül érkezett, mert a sötétszürke Benzzel jött, amiről hajlamosak voltak mindannyian megfeledkezni. Fáradtnak tűnt.

 300 


- Mi folyik itt? Elfelejtettem, hogy buli van? - Attól tartok nem. - Bár Spence a homlokát ráncolta, Meg

még így is látta rajta, mennyire élvezi, hogy a hatalmában tartja mindannyiukat. - Nagyon örülök, hogy felbukkant, Ted. Úgy tűnik, nem várt problémánk adódott. - Ó? És mi lenne az? Spence megdörzsölte az állát ott, ahol egynapos borostája kékesfekete árnyékot vetett. - Nehéz lesz üzletet kötnöm egy olyan várossal, ahol hamis vádakat terjeszthetnek rólam büntetlenül. Nem mondhatja vissza az üzletet. Meg nem akarta elhinni. Mikor Sunny olyan könyörgő szemekkel nézett rá. Amikor az egész város felsorakozott, hogy a lába előtt csússzon. Spence macska-egér játékot űzött, és Meg megaláztatásával fitogtatta az erejét. - Sajnálattal hallom, Spence - mondta Ted. - De úgy vélem, mindenhol előfordulhat félreértés. Wynette-ben az a jó, hogy mi azelőtt igyekszünk megoldani a problémákat, hogy elhatalmasodnának. Lássuk, segíthetek-e a magáét rendezni. - Nem tudom, Ted. - Spence az üres hulladéklerakóra pillantott. - Az ilyesmin nem egyszerű túllépni. Mindenki arra számít, hogy holnap aláírom a szerződést, de amíg hamis vádak terjengenek rólam, nem hiszem, hogy megtehetem. Feszült zúgolódás hullámzott végig a tömegen. Sunny nem látott át az apja játékán, az arcára volt írva a félelem, amint elképzelte, hogyan úszik el közös jövője Teddel. - Apa, beszéljük ezt meg négyszemközt. Mr. Hidegvér levette baseballsapkáját és megvakarta a fejét. Csak Meg látta, milyen fáradt? - Azt kell tennie, amit helyesnek tart, ez biztos, Spence. De fogadni mernék, hogy meg tudnám oldani, ha elmondaná, mi a probléma. Meg nem bírta tovább. - Én vagyok a probléma - jelentette ki. Sértegettem Spence-t, és most meg akarja büntetni a várost. De nem kell, hogy ezt tegye, Spence, mert elhagyom  301 


Wynette-et. Már úton lennék ha Sunny nem állított volna meg. Ted visszatette a sapkáját a fejére, a hangja még akkor is higgadt volt, amikor mogorva tekintettel nézett Megre. - Miért nem hagyod, hogy elintézzem én? Spence azonban vért kívánt. - Azt hiszed, csak úgy elhajthatsz büntetlenül azok után, hogy ilyen komoly váddal illettél a lányom előtt? Ez nem így működik. - Lassan a testtel - mondta Ted. - Mi lenne, ha az elején kezdenénk? - Igen, Meg - mosolygott Spence csúfondárosán. - Miért ne? Meg nem tudott Tedre nézni, ezért Spence-t bámulta. - Elismertem, hogy hazudtam. Maga tökéletes úriember volt. Nem történt tettlegesség. Én... találtam ki az egészet.

Ted Meghez fordult. - Spence rád támadt? - Ezt mondta a lányomnak. - Spence szavai csöpögtek a megvetéstől. - Hazug. - Te rátámadtál? - Ted szeme lángolt. - Te gazember! - Azzal Mr. Hidegvér minden további figyelmeztetés nélkül a város utolsó reménységére vetette magát. Döbbent hitetlenkedés moraja szállt fel a tömegből. A csapkirály elterült a földön, panamakalapja elgurult a porba. Meg annyira elképedt, hogy mocanni sem bírt. Sunny elfojtott kiáltást hallatott, és mindenki dermedt rémülettel állt, miközben nyugalmából ki nem zökkenthető polgármesterük - az ő saját Békesség Fejedelmük - megragadta Spencer Skipjacket az inggalléránál fogva és talpra rángatja. - Mi a francot képzelsz magadról? - kiáltotta Ted az arcába, vonásai eltorzultak a dühtől. Spence rúgott egyet, eltalálta Ted lábát és mindketten visszazuhantak a porba. Mint egy rossz álom.  302 


Rossz álom, ami kész rémálommá vált, amikor két ismerős alak vált ki a tömegből. Csak képzelődik. Ez nem lehet igaz. Meg pislogott, de a szörnyű kép nem tűnt el. A szülei. Fleur és Jake Koranda. Néznek rá elborzadt arccal. Nem lehetnek itt. Nem szóltak neki, hogy jönnek. Nem lehetnek itt a hulladéklerakónál, hogy élete legnagyobb személyes katasztrófájának szemtanúi legyenek. Megint pislogott, de még mindig ott álltak, Francesca és Dallie Beaudine-nel maguk mögött. Az anyja sugárzóan gyönyörű. Az apja - magas, csontos, ugrásra kész. A verekedők feltápászkodtak, aztán elestek. Spence jó huszonöt kilóval több volt Tednél, de Ted erősebb, fürgébb, és tüzelte a düh, amitől kifürkészhetetlenné vált. Torie összefogta a szarongját. Kenny eleresztett egy trágárságot. Kayla sírni kezdett. Francesca megpróbált az ő drága kicsi fia segítségére sietni, csakhogy a férje visszarántotta. Viszont egyikük sem gondolt arra, hogy visszafogja Sunnyt, aki nem engedte senkinek, még annak sem, akibe szerelmesnek hitte magát, hogy rárontson imádott apjára. - Apa! - Ted hátára vetette magát egy kiáltással. Megnél elszakadt a cérna. - Szállj le róla! Rohanvást, hogy közbelépjen, megcsúszott a kavicson és ráesett Sunnyra, mindkettőjük alá szorítva Tedet. Spence kihasználta Ted pillanatnyi fogságát és talpra ugrott. Meg rémülten nézte, ahogy hátrahúzza a lábát, hogy fejbe rúgja Tedet. Saját dühkiáltásával

az oldalára tekergett és behúzott neki egyet, kibillentve az egyensúlyából. Spence esés közben belekapaszkodott Sunny márkás blúzának hátába. Ted soha nem ütött volna meg nőt, de Megnek nem voltak ilyen lelkiismereti aggályai. Torie és Shelby Traveler végre lehúzta Meget a zokogó Sunnyról, de a város békeszerető polgármestere vérszomjassá  303 


vált és három embernek kellett lefognia. Nem ő volt az egyetlen, akit türtőztettek. Meg anyja, Skeet, Francesca és a tűzoltóparancsnok együttes erejére volt szükség, hogy megfékezzék az apját. Egy ér lüktetett Ted nyakán, miközben megpróbálta kiszabadítani magát, hogy befejezze, amit elkezdett. - Ha csak rágondolsz, hogy a közelébe mész, megbánod. - Te őrült vagy! - ordította Spence. - Itt mindenki megőrült! Ted ajka elvékonyodott a megvetéstől. - Tűnj el innen! Spence felkapta a kalapját a földről. Olajos fekete hajtincsek hullottak a homlokába. Az egyik szeme kezdett annyira bedagadni, hogy alig bírta kinyitni, az orra vérzett. - Ennek a városnak mindig is nagyobb szüksége volt rám, mint nekem rá. - A lábához verte a kalapját. - Miközben majd végignézed, ahogy ez a hely elrohad, Beaudine, gondolj arra, mit adtál fel érte. - A fejébe csapta a kalapját és Megre pillantott epés arckifejezéssel. - Gondolj arra, mennyibe került neked ez a senki. - Apa... - Sunny blúza elszakadt, a karján horzsolás, az arcán karmolás húzódott, de Spence-t túlságosan elragadta a düh ahhoz, hogy megadja neki azt a vigaszt, amire vágyott. - A tiéd lehetett volna minden - mondta Spence vértől csöpögő orrai. - És lemondtál róla egy hazug szukáért. Csak az, hogy Meg anyja rávetette magát, akadályozta meg Meg apját abban, hogy Spence-re támadjon, miközben a férfiak, akik Tedet fogták le, kis híján elveszítették a küzdelmet, hogy féken tartsák. Dallie előrelépett, a szeme acélkék jégcsap volt. - Azt ajánlom, hordja el az irháját, Spence, amíg még tudja, mert csak egy intésembe kerül, hogy azok a fickók, akik Tedet visszatartják attól, hogy befejezze, amit elkezdett, elengedjék. Spence nézte az ellenséges arcok tengerét és hátrálni kezdett a kocsija felé.  304 


- Gyere, Sunny - mondta hamisan csengő nyugalommal. -

Tűnjünk el ebből a porfészekből. - Te vagy a vesztes, seggfej! - kiáltotta Torie. - Középiskolás koromban jobbat ütöttem ötös vassal. És Sunny, te egy felfuvalkodott ringyó vagy. Apa és lánya, érezve, hogy dühös csőcselék van a sarkában, a kocsijukhoz

rohantak és beugrottak. Miközben elhajtottak, egyik szempár a másik után állapodott meg Megen. Meg érezte haragjukat, látta kétségbeesésüket. Ez nem történt volna meg, ha elhagyja a várost, amikor mondják. Valahogy sikerült tartania magát, még miközben a könnyeit nyelte. Nagyszerű anyja mind a száznyolcvan centis magasságával közeledett felé, olyan tekintéllyel mozogva, ami egykor a világ leghíresebb kifutóira jogosította. A sokadalom figyelme annyira a kibontakozó szerencsétlenségre összpontosult, hogy senki sem vette észre az idegeneket közöttük, de a csíkos szőke haj, a vastag szemöldök és széles száj azonnal felismerhetővé tette harminc fölött mindenki számára Csillagvirágot, és zsongás támadt. Aztán Meg apja odalépett az anyjához, és a zsongás elhalt, mikor a tömeg felfogni igyekezett a döbbenetes tényt, hogy a legendás Jake Koranda lépett le hozzájuk a vetítővászonról. Meg szeretet és kétségbeesés boldogtalan elegyével nézte őket. Hogy születhetett két ilyen csodálatos teremtményből egy olyan hétköznapi utód, mint ő? De a szülei nem jutottak közelebb hozzá, mert Tednél betelt a pohár. - Mindenki menjen a pokolba! - kiabálta. - Mindenki! - Valami érthetetlen okból a szüleire is értette a száműzést. - Ti is! Meg semmire sem vágyott jobban, mint hogy eltűnjön és soha ne jöjjön vissza, de nem volt autója, a szüleivel pedig addig nem akart beszélni, amíg össze nem szedte magát. Torie tűnt a legjobb választásnak és könyörgő pillantást vetett felé, de Ted kinyújtotta a karját.  305 


- Te itt maradsz, ahol vagy!

Minden szónak csipkézett széle és jeges csúcsa volt. Ted utolsó leszámolásra készült, és mindezek után Meg ki is érdemelte. Jake végigmérte Tedet, majd a lányához fordult. - Itt a kocsid? Amikor Meg megrázta a fejét, elővette a kulcsát és odadobta neki. - Visszavitetjük magunkat a városba, és a szállodában várunk. Egyik ember a másik után indult el. Senki nem akart ellenkezni Teddel, még az anyja sem. Francesca és Dallie a Cadillacjükhöz vezették Meg szüleit. Ahogy a kocsik elhajtottak, Ted a rozsdás tábla felé lépkedett, ahol kinézett a hatalmas kiterjedésű szenynyezett földre, immáron megfosztva minden jövőbeni ígérettől. A válla meggörnyedt. Ő tette ezt vele. Nem szándékosan, mégis ő tette azzal, hogy Wynette- ben maradt, amikor minden jel annak az abszolút szükség- szerűségére mutatott, hogy távozzon. Aztán azzal tetézte az ostobaságát, hogy képtelen módon beleszeretett, amikor a legcsekélyebb valószínűsége sem volt annak, hogy Ted viszonozni fogja az érzelmeit. A saját vágyainak hajszolása vezetett ehhez a pillanathoz, amikor minden összeomlott. A nap alacsonyan járt az égbolton, tüzesre festve Ted arcélét. Eltűnt

az utolsó kocsi is, de Meg mintha megszűnt volna létezni. Ted nem mozdult. Amikor Meg nem bírta tovább, kényszeritette magát, hogy odamenjen hozzá. - Sajnálom - suttogta. Felemelte a kezét, hogy letörölje a vért Ted szája sarkából, de Ted elkapta a csuklóját, mielőtt hozzáért volna. - Ez elég forró volt neked? - Tessék? - Azt hiszed, nincsenek érzéseim. - Ted hangja rekedt volt az érzelmektől. - Hogy valamiféle robot vagyok. - Ó, Ted... Nem így gondoltam.  306 


- Mert te szívkirálynő vagy, az egyetlen, akinek érzései lehetnek,

igaz? Nem erre a beszélgetésre volt szükségük. - Ted, soha nem kívántam, hogy ilyesmibe keveredj Spence-szel. - Mit kellett volna tennem? Hagyni, hogy megússza, hogy rád támadt? - Gyakorlatilag nem támadt rám. Őszintén szólva nem tudom, mi történt volna, ha Haley nem jön. - Izzadok! - kiáltotta Ted, aminek semmi értelme nem volt.Azt mondtad, soha nem izzadok meg. Miről beszél? Meg újra próbálkozott, - Egyedül voltam a patakban, amikor megjelent. Megkértem, hogy menjen el és ő nem tette. Durva lett. - És a gazember megfizetett érte. - Ted elkapta a karját. - Két hónappal ezelőtt kész voltam elvenni egy másik nőt. Miért nem tudsz egy kicsit lazítani a gyeplőn? Csak mert te a mély vízbe ugrottál, még nem jelenti azt, hogy nekem is egyből oda kell. Meg hozzászokott, hogy olvas Ted fejében, de most nem. - Pontosan mit értesz az alatt, hogy „mély vízbe ugrani”? Ted szája gúnyosan megrándult. - Szerelmesnek lenni. Olyan megvetően ejtette ki a szavakat, hogy fel kellett volna hólyagosodnia a szájának. Meg elhúzódott és egy lépést hátrált. Aligha nevezném „mély vízbe ugrásnak” a szerelmet. - Akkor minek neveznéd? Kész voltam Lucyvel leélni az egész hátralévő életemet. Az életemet. Miért nem tudod ezt megérteni? - Megértem. Csak azt nem értem, miért most beszélünk róla, azok után, ami történt. - Persze hogy nem érted. - Ted arca elsápadt. - Te semmit nem tudsz az ésszerű viselkedésről. Azt hiszed, olyan jól ismersz, pedig nem tudsz rólam semmit. Még egy nő, aki azt hiszi, hogy ismeri Ted Beaudine-t... Mielőtt Meg meghátrálásra késztethette volna, Ted folytat  307 


ta a támadást. - Azzal hencegsz, hogy tele vagy érzelemmel. Nos, nagy tapsot érdemelsz. Én nem vagyok ilyen. Én szeretem az

értelmes dolgokat, és ha a te szemedben ez bűn, akkor pech. Olyan volt, mintha Ted hirtelen idegen nyelven kezdett volna el beszélni. Meg értette a szavakat, de a szövegösszefüggést nem. Miért nem arról beszélnek, milyen szerepet játszott Spence kiugrásában? Ted a kézfejével letörölte a csordogáló vért a szája sarkáról. - Azt mondod, szeretsz. Mit jelent ez egyáltalán? Szerettem Lucyt, de nézd meg, mi értelme volt. - Szeretted Lucyt? - Nem hitt neki. Nem akart hinni. - Öt perccel azután, hogy megismertem, tudtam, hogy ő az. Okos. Kellemes. Segítőkész, és tudja, milyen egy akváriumban élni. A barátaim szerették. A szüleim szerették. Mindketten ugyanazt akartuk az élettől. És még soha nem tévedtem ekkorát semmiben. - Ted hangja elcsuklott. - Azt várod tőlem, hogy felejtsem el? Azt várod tőlem, hogy csettintsek az ujjammal és verjem ki a fejemből? - Ez nem tisztességes. Úgy viselkedtél, mintha hidegen hagyott volna. Mintha fütyültél volna rá. - Dehogy fütyültem rá! Csak mert nem kürtölöm szét minden érzelmemet, még nem jelenti azt, hogy nincs is. Azt mondtad, összetörtem a szívedet. Lucy meg az enyémet. Egy ér lüktetett Ted nyakán. Meg úgy érezte, mintha Ted pofon vágta volna. Hogyhogy nem tudta? Meg volt róla győződve, hogy Ted nem szerette Lucyt, de épp ellenkezőleg. - Bárcsak rájöttem volna - hallotta saját magát. - Nem tudtam. Ted elutasítóan legyintett. - Aztán jöttél te. A zűrjeiddel és a követeléseiddel. - Soha nem követeltem semmit! - kiáltotta Meg. - Te vagy, aki követelőzik, kezdettől fogva. Aki megmondja, mit tehetek és mit nem. Hol dolgozhatom. Hol élhetek. - Viccelsz? - kérdezte Ted gorombán. - Nálad minden a  308 


követelésről szól. Az a nagy szemed: az egyik pillanatban kék, a másikban zöld. Ahogy nevetsz. A tested. Még a sárkány is, amit a fenekedre tetováltattál. Mindent kiköveteltél belőlem. Aztán kritizáltad, amit kaptál. - Én soha nem... - Frászt nem. - Ted olyan gyorsan mozdult, hogy Meg azt hitte, meg fogja ütni. De Ted csak magához rántotta és rövid vászonszoknyája alá nyúlt, felhajtva a derekára, megmarkolva a fenekét. - Szerinted ez nem követelés? - Remélem - felelte Meg olyan erőtlenül, hogy alig ismert rá a saját hangjára. De Ted már a kavicsos ösvény mellé ráncigálta. Annyi előzékenységre sem telt tőle, mint a kocsi hátsó ülése. Lehúzta a homokos talajra. Csak a tűző nap volt felettük, Ted bele markolt a bugyijába, letépte és a csípője két oldalára feszítette szét Meg lábát. Miközben

hátraült a sarkára, a nap Meg combjának sebezhető belső felét égette. Ted nem vette le a szemét a nedves puhaságról, amit feltárt, még akkor sem, amikor a cipzárjához nyúlt. Elvesztette az önuralmát, ez a logikus és gondolkodó férfi. Levetkőzte úriember álarcát. Testének árnyéka eltakarta a napot. Kicipzározta a farmerjét. Meg rákiálthatott volna, hogy állj - lelökhette volna fejbe verhette volna és megmondhatta volna neki, hogy hagyja abba. Ted engedelmeskedett volna. Tudta. De nem tette. Ted megvadult, ő pedig száguldani akart vele az ismeretlenbe. Ted alá nyúlt és olyan szögbe emelte a csípőjét, hogy Megnek egészen be kelljen fogadnia. Semmi elhúzott előjáték, semmi fájdalmas kínzás és kivételes izgatás. Csak a saját vágya. Valami éles horzsolta fel Meg lábát... Egy kő a hátába vájt... Ted egy mély nyögéssel beléhatolt. Miközben a földhöz nyomta, felhajtotta a felsőjét és lemeztelenítette a mellét. Borostája a bársonyos bőrt kaparta. Rettenetes gyengédség  309 


árasztotta el Meget, miközben Ted a testét használta. Udvariasság, visszafogottság és előzékenység nélkül. Bukott angyal volt, akit hatalmába kerített a sötétség, és nem törődött Meggel. Meg behunyta a szemét a vakító nap miatt, miközben Ted benne mozgott. A vadság, ami elragadta Tedet, fokozatosan elragadta őt is, de túl későn. Ted rekedten felkiáltott és a fogát csikorgatta. Aztán elárasztotta. Ted éles zihálása recsegett a fülében. A súlya kinyomta belőle a szuszt. Végül Ted fel nyögött és legördült róla. Aztán minden mozdulatlanná vált. Ezt akarta azóta, hogy első alkalommal szeretkeztek. Áttörni Ted gátján. De az ár túl nagy volt, és ahogy Ted kezdett magához térni, pontosan azt látta, amire számított. Egy bűntudattól gyötört jó embert. - Ki ne mondd! - Ted duzzadt ajkára szorította a kezét. ÖSzszefogta az állát. - Ki ne mondd! - Jézus... - Ted feltápászkodott. - Én... sajnálom. Olyan rohadtul sajnálom. Jézusom, Meg... Miközben megigazította a ruháját, Meg felugrott, lesimította a szoknyáját. Ted arca eltorzult, kínlódott. Meg nem bírta hallgatni a gyötrelmes bocsánatkérést, hogy ember volt félisten helyett. Valamit gyorsan kellett csinálnia, ezért jól mellbe vágta. - Na, erről beszéltem egész idő alatt. De Ted elsápadt, és Meg kísérlete, hogy letérítse a pályájáról, kudarcba fulladt. - Nem... nem hiszem el, hogy ezt tettem veled. Meg nem adta fel ilyen könnyen. - Meg tudnád ismételni? Talán ezúttal egy kicsit lassabban, de nem nagyon. Ted mintha nem is hallotta volna. - Soha nem fogom megbocsátani

magamnak. Meg színlelt harciasság mögé rejtőzött. - Untatsz, Theodore, és dolgom van. - Először is visszaadni Tednek az önbecsülését. Utána szembenézni a szüleivel. És aztán? Hátat  310 


fordítani ennek a városnak örökre. Fogta a bugyiját és olyan pimasz ábrázatot öltött, amilyennek közel sem érezte magát. - Látom sikerült tönkre tennem Wynette jövőjét, úgyhogy ne sürögj-forogj itt, hanem tedd, amiben a legjobb vagy. Hozd rendbe, amit mások elpuskáztak. Keresd meg Spence-t, amíg nincs messze. Mondd meg neki, hogy elment az eszed. Mondd, hogy mindenki tudja a városban, milyen szavahihetetlen vagyok, te mégis hagytad magad lóvá tenni. Aztán kérj bocsánatot, amiért megverted. - Egy cseppet sem érdekel Spence - mondta Ted közönyösen. Szavai félelmet szítottak Meg szívében. - Fog. Nagyon, nagyon fog. Kérlek. Tedd, amit mondtam. - Te csak erre a seggfejre tudsz gondolni? Azok után, ami történt? - Igen. És azt akarom, hogy te is csak rá gondolj. A helyzet a következő... Én szerelmi vallomásra vágyom tőled, és ezt soha nem fogod tudni megadni nekem. Kiábrándultság, sajnálat, türelmetlenség - látta mindet Ted szemében. - Túl gyors, Meg. Átkozottul... - Világosan beszéltél. - Meg félbeszakította, mielőtt tovább mondhatta volna. - Ne legyen lelkiismeret-furdalásod, miután elmentem. Az igazat megvallva, elég gyorsan tudok ki-be esni a szerelembe. Hamar túl leszek rajtad. - Hadart. - Volt ez a Buzz nevű fickó. Jó hat hétig sajnáltam magam, persze őszintén szólva, te nem Buzz vagy. - Hogy érted azt, hogy miután elmentél? Nagyot nyelt. - Fura, de Wynette elvesztette a vonzerejét. Elmegyek, mihelyt beszéltem a szüleimmel. Hát nem örülsz, hogy nem kell ott lenned és végighallgatnod? - Nem akarom, hogy elmenj. Még nem. - Miért? - Tedet fürkészte, egy jelet keresett, amit talán nem vett észre. - Miért maradjak? Ted különös, tehetetlen kézmozdulatot tett.  311 


- Nem... nem tudom. Csak maradj!

Az, hogy Ted nem nézett a szemébe, mindent elárult. - Nem lehet, cimbi. Nem tehetem. Fura volt sebezhetőnek látni Ted Beaudine-t. Ép szája- sarkára szorította az ajkát és a kocsihoz sietett, amit mindig figyelmes szülei hagytak hátra. Miközben elhajtott, megengedett magának egy utolsó pillantást a tükörbe.

Ted ott állt az út közepén és nézte, ahogy elmegy. Mögötte a hulladéklerakó hatalmas pusztasága terült el, ameddig a szem ellátott.  312 


egmosakodott a Chevron benzinkút mellékhelyiségében a sztrádán, nagyjából lemosta magáról az út porát és eltüntette a könnypatakok nyomait. Feltúrta a bőröndjét, amit betuszkolt a kis mosdóba a bohém felsőjéért, tiszta farmerért, hogy eltakarja a karcolásokat a lábán és egy zöld gézkendőért, hogy leplezze a borosta kidörzsölte foltot a nyakán. Azóta kívánta, hogy Tedet így elragadja a szenvedély és elveszítse az önuralmát, amióta először szeretkeztek. Végre megtörtént, de nem úgy, ahogy megálmodta.

M A személyzeti bejáraton át lépett a szállodába. Birdie olyan híres vendégeknek, mint a szülei, soha nem adott volna más szállást, csakis a nemrégiben átnevezett Elnöki Lakosztályt, így Meg felment a hátsó lépcsőn a legfelső emeletre. Minden fok az akaratereje próbája volt. Kezdettől fogva rosszul ítélte meg Tedet. Nem gondolta, hogy szerette Lucyt, pedig szereti, még most is. Vele csak vigasztalódott, átmenetileg belekóstolt a vad oldalba. Nem adhatta át magát a fájdalomnak, hisz szembe kellett néznie a szüleivel való pokoli találkozással. Nem gondolhatott Tedre, sem bizonytalan jövőjére, sem a romhalmazra, amit maga mögött hagy majd, ha elhagyja Wynette-et. Az anyja nyitott ajtót a lakosztályban. Még mindig ugyanazt a jól szabott platina tunikát és csőszárú nadrágot viselte, amit a hulladéklerakónál. Az élet iróniája, hogy divatmodell anyja sosem foglalkozott túlságosan az öltözködéssel,  313  By: gmaccc konyvfanoknak

de kötelességtudóan hordta azokat a különleges darabokat, amiket Michel fivére tervezett neki. A háttérben az apja abbahagyta a járkálást. Meg bizonytalanul rájuk mosolygott. - Szólhattatok volna, hogy jöttök. - Meg akartunk lepni - mondta az apja szárazon. Anyja megfogta a könyökét, hosszú, zord pillantást vetett rá, majd magához húzta. Miközben Meg elmerült az ismerős ölelésben, egy pillanatra elfelejtette, hogy felnőtt nő. Bárcsak ostoba, rossz szülei lettek volna, akkor nem kellett volna a bűntudat ekkora terhét cipelnie az életben, és nem kellett volna ennyi energiát fektetnie abba, hogy úgy tegyen, mintha nem vágyna az elismerésükre. A haján érezte anyja simogató kezét. - Jól vagy, kicsim? Meg a könnyeit nyeldeste. - Voltam már jobban is, de tekintve azt a katasztrófát, aminek szemtanúi voltatok, nem panaszkodhatok. Az apja vette át az ölelést, erősen megszorította, aztán megpaskolta

a fenekét, ahogy gyerekkora óta mindig. - Mondj el mindent - szólalt meg az anyja, mikor az apja végre elengedte. - Hogy kerültél össze ezzel a rettenetes emberrel? - Apa a hibás - sikerült kinyögnie Megnek. - Spencer Skipjack celebmániás, és általam kerülhetett a legközelebb a nagy Jakehez. - Fogalmad sincs, milyen nagy kedvem lett volna szétverni azt a gazembert - mondta a nagy Jake. Ijesztő gondolat, figyelembe véve, hogy az apja vietnami veterán, és amit nem tanult meg a Mekong-deltában, azt összeszedte a forgatásokon, ahol a szamuráj kardtól kezdve az AK-47-ig mindenféle fegyvert használtak. Anyja bizonytalan mozdulatot tett a szuperduper telefon felé. Már nyomozok utána. Még nem jutottam semmire, de fogok. Az ilyen kígyók mindig hagynak maguk után nyálkás nyomot.  314 


Meget nem lepte meg, hogy dühösek, de hol volt a csalódottságuk, hogy a legidősebb lányukat ismét egy csetepaté kellős közepén kellett látniuk? Az apja folytatta a járkálást a szőnyegen. - Ezt nem ússza meg. - Csak idő kérdése, hogy a büntetése utolérje - mondta az anyja. Nem értették a lényegét annak, amit láttak. Fogalmuk sem volt, milyen fontos volt a golfpálya a városnak, s arról, milyen szerepet játszott Meg ennek az ígéretnek a lerombolásában. Csak azt látták, hogy egy bájgúnár sértegette az ő imádott lányukat, és egy lovagias fiatalember megvédte a becsületét. Isteni ajándékot kapott. Dallie és Francesca tehát nem világosították fel a szüleit visszafelé a szállodába. Ha elég gyorsan ki tudja paterolni őket a városból, soha nem fogják megtudni, mekkora része volt ebben az egészben. Aztán eszébe jutottak a szavak, amiket Haley-nek mondott... ahogy az elkövetkező pár percben viselkedni fogsz, határozza meg, hogy milyen ember leszel mostantól kezdve. A körülmények mások voltak, mint Haley-nél, de az alapigazság ugyanaz. Milyen ember akar lenni? Fura érzés - nem béke, mert békét nem fog találni sehol, nagyon sokáig. Inkább felelősségérzet telepedett rá. Az elmúlt három hónap tapasztalásai megszabadították azoktól a téveszméktől, melyekkel együtt élt. Annyira meg volt győződve róla, hogy soha nem érhet el olyan sikereket, mint a család többi tagja, hogy soha nem is tett tisztességes kísérletet semmire azon kívül, hogy a fekete bárány szerepét játssza. Ha megkockáztatta volna, hogy legyen valaki, egyúttal azt is kockáztatta volna, hogy kudarcot vall előttük. Azzal, hogy nem kockáztatott semmit, nem tehette ki magát a kudarcnak. Ezt hitte, így végül nem vitte semmire.

Itt volt az ideje, hogy jogot formáljon arra a nőre, aki lenni akart - aki a maga módján a maga útját járja, nem aggódva  315 


azon, ítélkeznek-e felette a sikerei vagy a kudarcai alapján, még azok is, akiket szeret. Meg kellett alkotnia a saját képét arról az életről, amit élni szeretne, és aszerint cselekedni a végsőkig. Bujkálással ezt nem lehet. - Van valami... - kezdte. - Ami ma történt... Bonyolultabb, mint amilyennek látszik. - Nekem elég egyértelmű - mondta az apja. - Az a fickó egy felfuvalkodott hólyag. - Ez igaz. Sajnos még más is... Elmondott nekik mindent, attól a naptól kezdve, ahogy megérkezett. A történet felénél az apja dézsmálni kezdte a minibárt és pár perc múlva az anyja is csatlakozott hozzá, de Meg folytatta. Mindent elmondott nekik, azt az egyet kivéve, hogy beleszeretett Tedbe. Ezt neki kellett rendeznie magában. Amikor a végére ért, az ablaknál állt, háttal a Városházának, a szülei egymás mellett ültek az alacsony kanapén. Erőnek erejével tartotta magasra a fejét. - Most már tudjátok, hogy Ted miattam veszítette el az önuralmát most először az életben és keveredett verekedésbe. A város miattam veszített el egy több milliós beruházást és munkahelyeket. Szülei össze-összenéztek, egymás számára sokatmondó pillantásokkal, számára kifürkészhetetlenekkel. Mindig így kommunikáltak. Talán épp ezért nem házasodtak meg sem ő, sem a testvérei. Ugyanazt akarták, ami a szüleiknek megadatott, és nem voltak hajlandók kevesebbel beérni. Fura, kezdte azt hinni, hogy köztük is megvolt ez Teddel. Jól megtanultak egymás fejébe látni. Kár, hogy pont azt az információt nem tudta kiolvasni a gondolataiból, amire a legnagyobb szüksége lett volna. Hogy Ted mennyire szerette Lucyt. Az apja felállt a kanapéról. - Tisztázzuk... Megmentetted Lucyt attól, hogy egy rossz párválasztással tönkretegye az életét. Megálltad a helyed egy olyan városban, ahol félcédulások gátlástalanul törtek arra, hogy téged tegyenek meg bűn  316 


baknak minden bajukért. Nem sportszervező voltál abban a klubban, de keményen dolgoztál. És mellékesen sikerült elindítanod a saját üzletedet. Jól értettem? Az anyja felvonta egyik szemöldökét. - Elfelejtetted megemlíteni, hogy milyen sokáig képes volt távol tartani magától ezt a perverz hetvenkedőt. - Mégis Meg az, akinek bocsánatot kell kérnie? - Az apja kérdőjelet tett a mondat végére, a Csiliagvirág pedig a lányába fúrta híres aranypettyes szemét.

- Miért, Meg? Pontosan miért is kérsz bocsánatot?

Megnek elakadt a szava. Hát nem figyelnek? A modell és a filmsztár türelmesen vártak a válaszára. Egy szőke hajtincs az anyja nyakára kunkorodott. Az apja megdörzsölte a csípőjét, mintha gyöngyházberakásos Colt revolverét ellenőrizné, amit Szuperkopó filmjeiben viselt. Meg nekifogott. Még a száját is kinyitotta. De egy szó sem jött ki rajta, mert nem tudott előállni jó válasszal. Az anyja hátradobta a haját. - Ezek a texasiak nyilvánvalóan kimosták az agyadat. Igazuk volt. Az egyetlen ember, akitől bocsánatot kellett kérnie, az saját maga volt, amiért nem volt olyan bölcs, hogy védje a szívét. - Nem maradhatsz itt - mondta az apja. - Ez nem jó hely neked. Sok szempontból nagyon jó hely volt, de csak bólintott. - Már bepakoltam a kocsiba. Sajnálom, hogy máris el kell válnunk azután, hogy ekkora utat tettetek meg, de igazatok van. Mennem kell, és azonnal indulok. Anyja ellentmondást nem tűrő hangra váltott. - Azt akarjuk, hogy hazagyere. Legyél velünk egy kicsit. Az apja a vállára tette a kezét. - Hiányoztál, kicsim. Erre várt, amióta kirúgták. Egy kis biztonságra, egy helyre, ahol meghúzza magát, amíg tisztáz magában mindent. A szíve megtelt szeretettel.  317 


- Ti vagytok a legjobbak. Mindketten. De egyedül kell elintéznem.

Vitatkoztak, de Meg nem engedett, és egy érzelmes búcsú után elindult vissza a hátsó lépcsőn a kocsijához. Még valamit meg kellett tennie, mielőtt elment. Az autók a Roustabout parkolójából a főútig értek. Meg a padkán állt egy Honda Civic mögött. Ahogy elindult az út mentén, nem fáradt azzal, hogy Ted Benzét vagy a teherautóját keresse. Tudta, hogy nem lesz itt, ahogy azt is, hogy mindenki más igen, hogy a délutáni katasztrófán csámcsogjanak. Nagy levegőt vett és kinyitotta az ajtót. Olaj-, sör- és grill- szag csapta meg, ahogy körülnézett. A hatalmas helyiség zsúfolásig megtelt. Emberek álltak a fal mellett, az asztalok között, a mosdókhoz vezető folyosón. Torie, Dex és az összes Traveler ott szorongott egy négyszemélyes asztalnál. Kayla, az apja, Zoey és Birdie nem messze ültek. Nem látta sem Dallie-t, sem Francescát, bár Skeet és néhány öreg ütóhordó a videojátékok mellett támasztotta a falat és sörözött. Beletelt egy időbe, míg észrevették a tömegből, aztán elkezdődött. A kis zsebcsendek nőttön-nőttek minden másodperccel. Először a bárhoz jutottak el, majd elbontották az egész helyiséget, míg csupán a poharak koccanását és Carrie Undenvood hangját lehetett hallani a zenegépből.

Mennyivel könnyebb lett volna meglógni, de ez a pár hónap megtanította arra, hogy nem olyan vesztes, mint amilyennek hitte magát. Okos, tudja, hogyan kell keményen dolgozni, és végre van egy terve a jövőre, bármilyen rozoga is. Ezért jóllehet kezdett szédülni és émelyegni az ételszagtól, kényszerítette magát, hogy odamenjen Pete Laramanhez, aki mindig öt dollár borravalót adott neki a fagyasztott Milky Wayekért, amiket csak az ő kedvéért tartott. - Kölcsön vehetem a székét?  318 


A férfi átadta a székét, még fel is segítette rá Meget, mely gesztust, gyanította Meg, a kíváncsiság és nem az udvariasság motiválta. Valaki kihúzta a zenegépet és Canie-be fojtotta a szót a dal közepén. Talán nem a legjobb ötlet volt felállni a székre, hisz remegett a térde, de ha egyszer csinálja, csinálja jól, és ez azt jelentette, hogy a helyiségben mindenkinek látnia kellett. Megtörte a csendet. - Tudom, hogy mindannyian gyűlölnek, és ez ellen nem tehetek semmit. - Eltűnhetsz a pokolba! - kiáltotta az egyik kocsmatöltelék. Torie talpra ugrott. - Pofa be, Leroy! Hadd beszéljen. A barna, akiben Meg Hunter Gray mamáját ismerte fel Francesca ebédjéről, volt a következő, aki rázendített. - Már eleget jártattad a szádat, annak a levél isszuk most mindannyian. Egy nő állt fel mellette a székről. - A gyerekeink is megkeserülték. Búcsút mondhatunk az iskolai fejlesztéseknek. - A pokolba az iskolával - jelentette ki egy másik kocsmatöltelék. - Mi lesz a munkahelyekkel, amit nem fogunk megkapni, hála neki? - Hála Tednek - tette hozzá egy cimborája. - Bíztunk benne, és nézzétek meg, mi történt. A dühös moraj, ami Ted nevét övezte, meggyőzte Meget, hogy jól tette, hogy kiállt. Lady Emma a polgármesterük védelmére akart kelni, de Kenny visszahúzta a székbe. Meg a tömeget fürkészte. Ezért vagyok itt. Hogy Tedről beszéljek. - Nem tudsz olyasmit mondani róla, amit már ne tudnánk gúnyolódott az első fickó. - Valóban? Nos, mit szólnak ehhez? Ted Beaudine nem tökéletes. - Már mi is tudjuk - kiáltotta az előbbi, s körülnézett megerősítést várva. És kapott is minden gond nélkül. - Mindvégig tudniuk kellett volna - vágott vissza Meg, de őt mindig magasabb mércével mérték, mint saját magukat. Ő  319 


annyira jól csinál mindent, hogy megfeledkeztek a tényről, ugyanolyan ember, mint mi, és nem mindig tud csodát tenni. - Ez nem történt volna meg, ha te nem vagy! - kiabálta be valaki hátulról.

- Ez így van. Ti ostoba parasztok. Hát nem értitek? Attól a

pillanattól kezdve, hogy Lucy elhagyta, Tednek nem volt esélye. Meg hagyta, hadd emésszék egy pillanatig. - Lehetőséget láttam és léptem. Az ujjam köré csavartam. - Próbálta utánozni a kocsmatöltelék csúfondárosságát. - Mindannyian azt hiszitek, hogy egy nő nem irányíthatja Tedet, de én filmsztárokon és rockereken edződtem, szóval higgyétek el, könnyű préda volt. Aztán, amikor meguntam a játékot, dobtam. Ted nincs hozzászokva, és egy kicsit begőzölt. Szóval engem hibáztassatok mindenért. De őt ne merjétek, mert nem érdemli meg. - Érezte, hogy kezdi elveszíteni hepciás felhangját. - Ted közületek való. A legjobb, akit kaphattok. És ha ezt nem mutatjátok ki neki, megérdemlitek a sorsotokat. A lába annyira remegett, hogy alig bírt leugrani a székről. Nem nézett szét, nem kereste Torie-t és a többi Travelert, hogy legalább tőlük, az egyetlenektől, akik fontosak voltak neki, elbúcsúzzon. Nyílegyenesen sietett az ajtó felé. Az utolsó, amit ebből az imádott és gyűlölt városból látott, a Pedemales folyó távoli csíllanása volt és a tábla a visszapillantó tükörben. BÚCSÚZIK WYNETTE, TEXAS Theodore Beaudine, polgármester Engedett a sírásnak, a zokogásnak, mely rázta, és a könnyeknek, amik elhomályosították a látását. Átadta magát a bánatnak, mert a szíve összetört és mert mihelyt ennek az útnak vége, soha többé nem fog sírni.  320 


ötét felhő telepedett Wynette-re. Trópusi vihar csapott le az öbölből, a folyó megdagadt, elsodorta a hidat a Comanche Roadon. Az influenzaszezon túl korán kezdődött, minden gyerek megbetegedett. A Roustabout kénytelen volt bezárni három hétre egy konyhatűz miatt, a város mindössze két szemétszállító teherautója ugyanazon a napon robbant le. Még fel sem ocsúdtak, Kenny Traveler labdája erősen balra ívelt a tizennyolcadik lyuknál Whistling Straitsben, és nem nyerte meg a PGA-bajnokságot. De a legrosszabb az volt, hogy Ted Beaudine lemondott a polgármesteri címéről. Amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá, ő lemondott. Az egyik héten Denverben volt, a másikban Albuquerque-ben. Összevissza rohangált, hogy segítsen a városoknak kilépni az országos áramhálózatból, ahelyett, hogy Wynette-ben maradt volna, ahová tartozott.

S Senki nem volt boldog. Mielőtt Haley Kittle megkezdte volna első évfolyamát a U.T.-n, e-maileket küldött szét, amelyben részletesen beszámolt arról, mit látott azon a napon, amikor tetten érte Spencer

Skipjacket, amint megfenyegette Meg Korandát a régi lutheránus templom mögötti pataknál. Miután mindenki megtudta az igazságot a történtekről, nyugodt lelki ismerettel senki sem hibáztathatta Tedet, hogy behúzott Spencernek. Persze azt kívánták, bárcsak ne történt volna meg, de Ted nem fordíthatott hátat a sértéseknek, amiket Spence vágott Meg fejéhez. Egyikük a másik után  321  By: gmaccc konyvfanoknak

próbálta elmagyarázni neki azon ritka alkalmakkor, amikor Ted visszatért a városba, csakhogy Ted udvariasan bólintott és másnap újra gépre szállt. A Roustabout végre újra megnyitott, de Ted akkor sem mutatkozott, ha otthon volt. Helyette néhányan Cracker John’snál látták, egy határ melletti lepukkant bárban. - Szakított velünk - nyögte Kayla Zoey-nak. - Szakított az egész várossal. - A mi hibánk - mondta Torie. - Túl sokat vártunk tőle. Különböző megbízható forrásokból az a hír járta, hogy Spence és Sunny visszatért Indianapolisba, ahol Sunny a munkába temetkezett, Spence pedig övsömört kapott. Mindenki legnagyobb meglepetésére Spence megszakította a tárgyalásokat San Antoneval. A pletykák szerint azok után, hogy Wynette-ben úgy körüludvarolták, elvesztette az érdeklődését az iránt, hogy kis hal legyen egy nagy tóban, és lemondott a tervéről, hogy golfpályát építsen bárhol is. A nagy kavarodás közepette az emberek majdnem megfeledkeztek a Nyerjen egy hétvégét Ted Beaudinenel aukcióról, amíg a könyvtár újjáépítési bizottsága nem emlékeztetett mindenkit, hogy a licit szeptember harmincadikán éjfélkor zárul. Aznap este a bizottság Kayla otthoni irodájában ült össze, hogy megünnepeljék az eseményt és hogy kimutassák hálájukat Kaylának, amiért azután is folytatta az online árverés irányítását, hogy az apja nem licitált tovább. - Nélküled nem sikerült volna - mondta Zoey a Hepplewhite szófáról Kayla íróasztalával szemben. - Ha újra megnyitjuk a könyvtárt, egy emléktáblát helyezünk el a tiszteletedre. Kayla nemrégiben újította fel a dolgozószobáját Liberty mintás szővettapétával és neoklasszikus bútorokkal, de Torie úgy döntött, a földre ül. - Zoey a gyermekrészlegen akarta felakasztani a táblát - mondta de megszavaztuk, hogy a divat  322 


témakör mellett legyen. Arra gondoltunk, úgyis itt fogod tölteni az időd nagy részét. A többiek zord pillantást vetettek rá, amiért emlékeztette Kaylát, hogy a divatról olvas ahelyett, hogy lehetőséget teremtene az új butikjához, amiről mindig is álmodott. Torie nem akart tapintatlan lenni, ezért felált, hogy újratöltsön Kayla mojitójából és megcsodálja

a bőrét a kémiai hámlasztás után. - Egy perc múlva éjfél - csiripelte Shelby hamis lelkesedéssel. Az igazi izgalom egy hónapja elmúlt, amikor Sunny Skipjack abbahagyta a licitálást. Az elmúlt két hétben az aukció nyertese tizennégy ezer ötszáz dollárral egy televíziós valóság- show-sztár volt, akiről csak a tinédzserek hallottak. A bizottság Lady Emmát jelölte ki a feladatra, hogy közölje Teddel a hírt, nagyon úgy néz ki, hogy egy egykori sztiptíztáncos nővel fogja tölteni a hétvégét San Franciscóban, aki arra specializálódott, hogy a farpofájával fordítgatja a tarot kártyalapokat. Ted csak bólintott és megjegyezte, hogy kiváló záróizmai lehetnek, de Lady Emma szerint a tekintete üres volt és még soha nem látta ilyen szomorúnak. - Számoljunk vissza, mint szilveszterkor - mondta Zoey vidáman. Így is tettek. Nézték a számítógép képernyőjét. Számoltak visszafelé. Pontban éjfélkor Kayla leütötte a frissítés gombot és mindannyian kinyitották a szájukat, hogy bekiabálják a győztes nevét, csakhogy elnémultak, mikor meglátták, hogy egyáltalán nem a popótehetség az, hanem... - Meg Koranda? - Kollektív légzéskihagyás következett, majd mindenki egyszerre kezdett beszélni. - Meg nyerte az árverést? - Frissíts újra, Kayla. Ez nem lehet igaz. - Meg? Hogy nyerhette Meg? De Meg volt az, igen, ők pedig paffok lettek.  323 


Egy órát beszélgettek, próbálták megfejteni. Mindegyiküknek hiányzott. Shelby mindig csodálta, milyen izgatottan tudta várni Meg, hogy aznap mit fognak inni a női golfozók. Kaylának hiányzott a bevétel, amit Meg ékszerei hoztak, csakúgy mint bohó divatirányzata és a tény, hogy senki más nem nyúlt Torie levetett cuccaihoz. Zoey-nak hiányzott Meg humorérzéke és a pletykák, amiket gerjesztett. Torie-nak és Lady Emmának egyazerűen a lénye. Annak ellenére, hogy milyen felfordulást okozott, mindannyian egyetértettek abban, hogy Meg illik a városhoz. De Birdie Kittle volt az, aki Meg leghangosabb védőügyvédjévé vált. - Letartóztathatta volna Haley-t, ahogy Ted akarta, de kiállt érte. Ezt senki nem merte volna. Haley mindent elmesélt az anyjának és Birdie barátnőinek. - Tanácsadásra fogok járni az egyetemen - mondta. - Meg akarom tanulni, hogy an becsüljem magam jobban, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyesmi. Haley annyira őszintén vallott a történtekről és annyira szégyellte a tettét, hogy senki nem bírt sokáig haragudni rá. Shelby, aki mojitóról diétás Pepsire váltott, levetette legújabb fémszürke lapos sarkúját. - Kellett hozzá kurázsi, hogy szembenézzen

mindenkivel a Roustaboutban. Mégha senki sem hitt el egy szót sem abból, amit mondott. Torie felhorkant. - Ha nem lettünk volna annyira lesújtva, leestünk volna a székről a nevetéstől, amikor arról beszélt, hogyan csavarta az ujja köré Tedet és hogyan dobta, mint valami nagy férfifaló. - Meg tisztességes és van szíve - mondta Birdie. - Ritka kombináció. - És a legszorgalmasabb szobalány, aki valaha nálam dolgozott. - És a legrosszabbul fizetett - mutatott rá Torie. Birdie azonnal védekező állásba vonult. - Tudjátok, hogy megpróbáltam kárpótolni. Küldtem egy csekket a szülei címére, de egy szót sem hallottam felőle.  324 


Lady Emma aggodalmas képet vágott. - Egyikünk sem. Legalább a számát meghagyhatta volna, hogy fel tudjuk hívni. Nem tetszik nekem, hogy így eltűnt. Kayla a monitorra mutatott. - Ördögi utat választott a visszatérésre. Kétségbeesett lépés. Egy utolsó kísérlet, hogy megszerezze Tedet. Shelby túl szűk farmerja derékpántját rángatta. - Biztos a szüleitől kért kölcsön. Torie nem vette be. - Meg ahhoz túl büszke. És nem az a fajta nő, aki olyan férfi után koslat, aki nem akarja elkötelezni magát. - Nem hiszem, hogy Meg licitált - mondta Zoey. - Szerintem a szülei. Elgondolkodtak az ötleten. - Igazad lehet - mondta végül Birdie. Melyik szülő ne akarná, hogy a lánya összejöjjön Teddel? Lady Emma éles esze azonban más úton járt. - Mindannyian tévedtek - jelentette ki. - Nem Meg tette meg a licitet, és nem is a szülei. - Hosszú pillantást váltott Torie-val. - Mi van? - kérdezte Kayla. - Mondjad már. Torie félretette a harmadik mojitóját. - Ted licitált Meg nevében. Vissza akarja kapni és így meghódítani. Mindannyian látni akarták a reakcióját, így a bizottság tagjai a következő fél órában arról vitatkoztak, ki mondja meg Tednek, hogy Meg nyerte az árverést. Vajon meglepetést fog színlelni vagy előrukkol a csellel? Végül Lady Emma magasabb rangjára hivatkozva kijelentette, hogy ő lesz az. Ted vasárnap érkezett vissza Wynette-be, és Lady Emma hétfőn korán reggel megjelent nála. Nem igazán volt meglepve, amikor Ted nem nyitott ajtót, de nem olyan fából faragták, aki hagyja magát lerázni, ezért leállította országúti terepjáróját, az aktatáskájából elővett egy gazdagon illusztrált életrajzi művet Beatrix Potterről és felkészült rá, hogy kivárja.  325 


Kevesebb mint fél óra múlva a garázsajtó kinyílt. Ted szemügyre vette, ahogy Emma eltorlaszolta az utat mind a Benz, mind a teherautó előtt, majd odament hozzá. Öltöny és repülős napszemüveg volt rajta, egy fekete börtáskában laptopot cipelt. Lehajolt, hogy beszóljon hozzá a nyitott ablakon. - Tűnés. Emma összecsapta a könyvét. - Hivatalos ügyben jöttem. Amit közöltem volna, ha kinyitod az ajtót. - Már nem vagyok polgármester. Nincs hivatalos ügyem. - Távollévő polgármester vagy. Mindannyian így döntöttünk. És nem olyan természetű az ügy. Ted kiegyenesedett. - Elviszed a kocsidat, vagy csináljam helyetted én? - Kennynek nem fog tetszeni, hogy erőszakoskodsz velem. - Kenny biztatni fog. - Ted levette a napszemüvegét. A szeme fáradtnak látszott. - Mit akarsz, Emma? Az, hogy nem „Lady Emmának” szólította, éppúgy megrémítette Emmát, mint a sápadtsága, de leplezte, mennyire aggódik. - Az árverés véget ért és megvan a győztes. - Felvillanyoztál. - Meg az. - Meg? Emma bólintott és várta, mi lesz Ted reakciója. Elégedettség? Megdöbbenés? Igazolja az elméletét? Ted felrakta a szemüvegét és közölte, hogy harminc másodperce van, hogy elálljon az útból az átkozott kocsijával. Francesca hatalmas gardróbszobája volt Dallie egyik kedvenc helye, talán mert a felesége ellentmondásosságát tükrözte. A helyiség egyszerre volt pazar és otthonos, kaotikus és rendszerezett. Az illata édes fűszeres. A mértékleten túlzás és kőkemény gyakorlatiasság bizonyítéka. Amiről a gardrób nem árulkodott, az Francesca harcossága, nagylelkűsége és ragaszkodása volt azokhoz, akiket szeretett.  326 


- Nem fog működni, Francie - mondta Dallie, miközben az

ajtóban állt és nézte, ahogy Francesca elővesz egy különlegesen vonzó csipke melltartót az egyik beépített fiókból. - Badarság. De még mennyire, hogy működni fog. - Francesca visszadobta a melltartót a fiókba, mintha személyes sértésnek tekintette volna. Dallie cseppet sem bánta, mert így tovább bámulhatta egy szál lilás csípőbugyiban. Aki azt állítja, hogy egy nő ötven fölött nem lehet szexi, nem látta Francesca Serritella Day Beaudine-t meztelenül. Amit ő igen. Sokszor. Például alig fél órával ezelőtt is, amikor belegabalyodtak gyűrött ágyneműjükbe. Francesca elővett egy másik melltartót, ami nagyon hasonlít az előzőre. - Tennem kellett valamit, Dallie. Sorvad. - Dehogy sorvad. Újraértékel. Már gyerekkorában is szerette

alaposan átgondolni a dolgokat. - Szamárság. - Újabb melltartó találkozott Francesca nemtetszésével. - Volt egy hónapja. Ennyi elég. Amikor először látta Francie-t, egy texasi országút mentén kutyagolt déli szépségkirálynőnek öltözve, pokoli dühösen és eltökélve, hogy lestoppolja őket Skeettel. Mint kiderült, élete legszerencsésebb napja volt. Mindazontál nem szerette túl messzire engedni Francie-t, és úgy tett, mintha egy csorbát tanulmányozna a kilincsen. - Mit szólt Lady Emma a kis tervedhez? Francie hirtelen elragadtatása egy élénkpiros melltartó iránt, ami közel sem passzolt a bugyijához, elárulta, hogy meg sem említette Lady Emmának a tervét. Belebújt. - Mondtam már, hogy Emma rá akarja beszélni Kennyt, hogy béreljenek egy lakókocsit és pár hónap alatt körbeutazzák az országot? A gyerekek magántanulók lesznek, amíg úton vannak. - Nem hiszem - felelte Dallie. - Ahogy azt sem hiszem, hogy neki megmondtad, e-mail postafiókot nyitsz Meg nevében és megteszed a legmagasabb licitet azon a hülye árverésen. Tudtad, hogy megpróbálna lebeszélni.  327 


Francesca levett egy, a szeme színével megegyező ruhát a vállfáról. - Emma túl óvatos. - Baromság. Lady Emma az egyetlen gondolkodó lény ebben a városban, beleértve téged, engem és a fiúnkat is. - Ezt rossz néven veszem. Nekem nagyon is sok eszem van. - Amikor üzletről van szó. Francesca hátat fordított neki, hogy Dallie felhúzhassa a cipzárját. - Rendben... Neked sok eszed van. Dallie kisimította Francesca haját a tarkójából és megcsókolta alatta a puha bőrt. - Nem akkor, ha a feleségemről van szó. Kivéve azt a napot, amikor felvettelek az országúton. Francesca megfordult és felnézett rá, ajka szétnyílt, tekintete harmatossá vált. Dallie bele tudott fulladni a szemébe. És a fenébe is, Francesca tudta ezt. - Ne akarj eltéríteni. - Kérlek, Dallie... szükségem van a támogatásodra. Tudod, mi a véleményem Megről. - Nem, nem tudom. - Dallie felhúzta a cipzárt. - Három hónapja gyűlölted. Arra az esetre, ha elfelejtetted volna, el akartad üldözni a városból, és amikor nem sikerült, mindent megtettél, hogy megalázd azzal, hogy kiszolgáltattad vele a barátaidat. - Nem volt a legjobb húzásom. - Francesca fintorgott, majd elgondolkodott. - Meg csodálatos volt, Dallie. Látnod kellett volna. Egy centit sem hajlott meg. Meg... egész remek teremtés. - Igen, nos, Lucyről is azt gondoltad, hogy egészen remek teremtés, és mi lett a vége? - Lucy nagyszerű lány. De nem Tedhez való. Túlságosan egyformák.

Meglep, hogy Meg egyből látta, mi pedig nem. Már a kezdet kezdetén beilleszkedett közénk, úgy, ahogy Lucynek soha nem sikerült. - Mert Lucy túlságosan megfontolt. És mindketten tudjuk, hogy a „beilleszkedés nem feltétlenül bók, ha Wynette-ről van szó.  328 


- De ha a fiunkról beszélünk, életbevágó.

Talán Francescának igaza volt. Lehet, hogy Ted szerelmes volt Megbe. Dallie is így gondolta, de aztán megváltozott a véleménye, amikor Ted éppolyan könnyen elengedte, mint Lucyt. Francie biztosnak látszott a dolgában, de ő olyan kétségbeesetten vágyott unokákra, hogy nem volt beszámítható. - Egyszerűen csak oda kellett volna adnod azt a pénzt a könyvtár bizottságnak már az elején - mondta Dallie. - Ezt már megbeszéltük. - Igen. - Tapasztalatból tudták, hogy néhány család, bármilyen jómódúak is, nem tudnak fenntartani egy várost. Megtanulták, hogy megválogassák, mire adományoznak, és ebben az évben az ingyenes klinika kibővítése nyert a könyvtár felújításával szemben. - Ez csak pénz - mondta az a nő, aki valamikor kakaóvajon élt és egy ötszáz wattos rádióállomás kanapéján aludt a semmi közepén. - Igazából nincs is szükségem új téli ruhatárra. Amire szükségem van, az az, hogy visszakapjam a fiam. - Nem ment sehova. - Ne csinálj úgy, mintha nem értenéd. Nem csupán a golfpálya elvesztése bántja Tedet. - Ezt nem tudhatjuk pontosan, mivel egyikőnkkel sem hajlandó beszélni róla. Még Lady Emma sem tudta elérni, hogy megnyíljon neki. És felejtsd el Torie-t. Ted hetek óta kerüli. - Felnőtt ember. - Pontosan. És ha rájön, hogy mit tettél, egyedül leszel, mert én úgy intézem, hogy ne legyek a városban. - Vállalom a kockázatot. Nem ez volt az első kockázat, amit Francesca a fiukért vállalt, és mivel könnyebb volt megcsókolni, mint meggyőzni, Dallie feladta. Francesca azonnal egy problémával találta szembe magát. A bizottság azt az e-mail címet használta fel, hogy értesítse  329 


Meget, ő nyert, amit Francesca hozott létre Meg nevében, így Francescára maradt a feladat, hogy felkutassa Meget és leszállítsa a hírt. Mivel azonban Meget mintha a föld nyelte volna el, Francesca kénytelen volt kapcsolatba lépni Korandáékkal. Az elmúlt tizenöt évben kétszer is készített interjút Jakekel, ami rekordnak számít, tekintve, hogy a férfi megszállottan védte a

magán étét. Zárkózottsága nehéz interjúalannyá tette, kamerán kívül azonban szellemes volt és kellemes beszélgetőpartner. Francesca nem ismerte jól a feleségét, de Fleur Koranda hajthatatlan, okos és tökéletesen erkölcsös nő hírében állt. Sajnos Korandáék rövid, szerencsétlen látogatása Wynette-ben nem adott lehetőséget Francescának és Dallie-nek arra, hogy elmélyítsék az ismerettségiiket. Fleur szívélyes, de óvatos volt, amikor Francesca felhívta az irodájában. Francesca egy foldozott változatot adott elő a hozzávetőleges igazságról, csak pár kínos részletet hagyva ki, mint például a saját szerepét. Beszélt a csodálatáról Meg iránt és a meggyőződéséről, hogy Meg és Ted mélyen éreznek egymás iránt. - Teljesen biztos vagyok benne, Fleur, hogy ha együtt töltenének egy hétvégét San Franciscóban, mindkettőjüknek lehetőségük lenne felmelegíteni és rendbehozni a kapcsolatukat. Fleur nem volt ostoba és rátapintott a lényegre. - Megnek közel sincs annyi pénze, hogy ekkora tétet tegyen. - Amitől még szívfájdítóbb a helyzet, nem igaz? Rövid szünet állt be. Végül Fleur szólalt meg: - Szerinted Ted volt az? Francesca nem akart hazudni, de azt sem akarta bevallani, mit tett. - Sok találgatás folyt erről a városban. El sem tudod képzelni, mennyi elméletet hallottam. - Sietve folytatta. - Nem akarlak nyaggatni Meg telefonszámáért... - Elhallgatott, remélve, hogy Fleur önként megadja. Amikor nem így történt,  330 


tovább erősködött. - Csináljuk a következőt. Gondoskodom róla, hogy közvetlenül te kapd meg a hétvége útiprogramját Meg repülőjegyével együtt Los Angelesből San Franciscóba és vissza. A bizottság úgy tervezte, hogy magángéppel repíti el őket Wynette-ből, de tekintettel a körülményekre, jobb lesz így. Egyetértesz? Visszatartotta a lélegzetét, de ahelyett, hogy válaszolt volna, Fleur azt mondta: - Mesélj a fiadról. Francesa hátradőlt a székében és a pillanatfelvételeket nézte, amik Teddy kilencéves korában készültek. Túl nagy feje volt apró, vézna testéhez képest. A nadrágját túl magasan fogta össze az öv a derekán. A komoly kifejezés az arcán ellentétben állt viseltes pólójával, melyen a SZÜLETETT BAJKEVERŐ felirat állt. Francesca a kezébe vette a fényképet. - Aznap, amikor Meg elhagyta Wynette-et, elment a helyi bárba és kijelentette mindenki előtt, hogy Ted nem tökéletes. - Szeme megtelt könnyel, nem is akarta visszanyelni őket. - Nem értek egyet vele. Fleur az íróasztalánál ült és a Francesca Beaudine-nel folytatott beszélgetést pörgette vissza a fejében, de nehéz volt tisztán gondolkodnia, amikor egyetlen lányának ekkora gyötrelemben kellett

élnie. Nem mintha Meg elismerte volna, hogy valami baj van. A Texasban töltött idő megedzette, érett lett, szokatlan önmérséklettel ruházta fel, amihez Fleur még nem tudott alkalmazkodni. És bár Meg nyilvánvalóvá tette, hogy a Ted Beaudine-téma tabu, Fleur tudta, hogy Meg beleszeretett és mélyen megbántódott. Minden női ösztöne azt súgta, hogy védje meg Meget a további fájdalomtól. A fekete lyukakra gondolt az imént hallott történetben. Francesca ragyogó külseje borotvaéles elmét takart, és csak annyit fedett fel, amennyit akart. Fleurnek semmi oka nem volt rá, hogy bízzon benne, különösen, hogy kiderült, Francescának a fia volt az első. Ugyanaz a fiú, akitől az új szo 331 


morúság költözött Meg szemébe. De Meg már nem volt gyerek, és Fleumek nem volt joga, hogy helyette hozzon meg egy ilyen döntést. A telefon után nyúlt és felhívta a lányát. A szék, amit Ted a San Franciscó-i Four Season Hotel előcsarnokában rekvirált, zavartalan rálátást biztosított a bejáratra anélkül, hogy bárki azonnal észrevette volna, amint belép. Valahányszor az ajtó kinyílt, a gyomra összerándult. Nem tudta elhinni, hogy ennyire kikészült. Szerette könnyedén venni az életet, szerette a társaságot, ha körülötte mindenki jól érezte magát. De semmi nem volt könnyű az esküvő előestéje óta, amikor megismerte Meg Korandát. Selyembe csavarva, mely szabadon hagyta egyik vállát és ráfeszült kerek csípőjére. Haja harciasan kócos volt, füléből ezüstérmék lógtak. Bosszantotta, hogy Meg provokálta, de korántsem vette olyan komolyan, mint kellett volna. Már az első pillanattól fogva, amikor a szeme színe tiszta kékről egy viharos égbolt zöldjére változott, komolyan kellett volna vennie mindent vele kapcsolatban. Miután Lady Emma közölte, hogy Meg tette meg a nyertes tétet azon az ütődött árverésen, elárasztotta az öröm, de szinte rögtön utána halálos koppanással ért vissza a valóságba. Sem Meg büszkesége, sem a bankszámlája nem engedte volna, hogy ekkora tétet tegyen, és nem tartott soká rájönnie, ki volt az. Őt minden szülő kedvelte, és ez alól Koiandáék sem voltak kivételek. Noha Meg apjával pár összenézésen kívül szót alig váltottak, szavak nélkül is megértették egymást. A portás egy idős vendéget segített be az előcsarnokba. Ted visszadőlt a székén. Meg gépe több mint egy órája leszállt, bármelyik pillanatban besétálhat. Még mindig nem tudta, mit fog mondani neki, de legyen átkozott, ha hagyja, hogy Meg észrevegye akárcsak a szikráját is annak a dühnek, ami még mindig forrongott benne. A düh egy hatékonyságot csökkentő  332 


érzelem volt, és hidegvérre volt szüksége, hogy megbirkózzon Meggel. Hidegvér a forrófejőséggel szemben. Fegyelmezettség kontra zűrzavar. De sem hidegvérűnek, sem fegyelmezettnek nem érezte magát, és minél tovább várt, annál idegesebb lett. Alig tudta követni a sok baromságot, amit Meg a fejéhez vágott. Először kibukott amiatt, ami az ebédnél történt. És akkor mi van, ha tudta, hogy a nők nem fognak elárulni semmit? Akkor is nyilvános szerelmi vallomást tett, nem igaz? Aztán közölte, hogy beleszeretett, mikor azonban ő megpróbálta elmondani, milyen fontos a számára, Meg rá se hederített, mi több, vonakodott bármiféle jelentőséget tulajdonítani a ténynek, hogy három hónappal korábban az oltár előtt állt, készen arra, hogy elvegyen egy másik nőt. Ehelyett valamiféle örökké tartó ígéretet akart, és milyen jellemző: beleugrani valamibe anélkül, hogy bármiféle összefüggésben megvizsgálta volna a helyzetet. Felkapta a fejét, amikor az előcsarnok ajtaja ismét kinyílt, és ezúttal egy idősebb férfi meg egy sokkal fiatalabb nő lépett be rajta. Bár az előcsarnokban hűvös volt, Ted nyirkosra izzadta az ingét. Ennyit Meg vádaskodásáról, hogy a kispadon ül, ahol nem kell megizzadni. Ismét az órájára nézett, aztán elővette a telefonját, nem küldött-e Meg üzenetet, amit gyakorta ellenőrzött azóta, hogy Meg eltűnt, de soha nem jött tőle semmi. Visszalökte a telefont a zsebébe, miközben újabb emlékek árasztották el. Köztük az is, amit nem szívesen látott. Ahogy aznap bánt vele a hulladéklerakónál... El sem akarta hinni, hogy így elveszítette a fejét. Megpróbálta elbagatellizálni, de ő soha nem bocsátotta meg magának. Igyekezett elterelni a gondolatait, végül odajutott, hogy Wynette gondjain emésztette magát. A város nem fogadta el a lemondását, így a széke üresen állt a Városházán, de nem lesz  333 


olyan hülye, hogy visszaüljön. Az igazság az, hogy mindenkit cserben hagyott, és bármilyen megértőek is próbáltak lenni, nem volt egyetlen ember sem a városban, aki ne tudta volna, hogy kudarcot vallott. Az előcsarnok ajtaja nyílt és záródott. Ted kényelmes élete egyetlen nyár leforgása alatt tönkrement. „Én zűrös vagyok, féktelen, bomlasztó, és összetörted a szívem.” Az az elviselhetetlen fájdalom a kékeszöld szemben letaglózta. De mi van az ő szívével? Az ő fájdalmával? Mit gondolt Meg, mit érzett, amikor az az ember, akiben a legjobban bízott, cserbenhagyta, amikor a legnagyobb szüksége lett volna rá? „Az én hülye szívem... - mondta Meg repesett az örömtől.” Egész délután ott várt az előcsarnokban, de Meg nem jött el. Aznap este a kínai negyedben sétált és egy Mission District bárban

lerészegedett. Másnap felhajtotta a dzsekije gallérját és várost nézett szakadó esőben. Felült a siklóra, csatangolt a teakertben a Golden Gate Parkban, benézett pár szuvenírboltba a Fisherman’s Wharfon. Próbált enni egy tányér kagylólevest a Cliff House-ban, hogy felmelegedjen, de pár kanál után félretolta. „Ha csak meglátlak, legszívesebben táncra perdülnék." Reggel túl korán ébredt, másnaposan és nyomorultul. Hideg, sűrű köd telepedett a városra, de ő csak rótta az üres utcákat és fekaplatott a Telegraph Hill tetejére. A Colt Tower még nem volt nyitva, ezért sétált egyet a parkban, nézte az alatta elterülő várost és az öblöt, miközben a köd kezdett felszállni. Azt kívánta, bárcsak átbeszélhetné ezt az egész zűrzavart Lucyvel, de aligha hívhatja fel ennyi idő után és mondhatja neki, hogy a legjobb barátnője egy éretlen,  334 


követelőző, érzelgős, esztelen hülye, és mi a fészkes fenét kezdjen vele? Hiányzott neki Lucy. Minden olyan könnyű volt vele. Hiányzott neki... de nem akarta kitekerni a nyakát, ahogy Megnek. Nem akart szeretkezni vele, amíg füstös nem lesz a tekintete. Nem vágyott hallani a hangját, vidám nevetését. Nem sóvárgott Lucy után. Nem álmodott róla. Nem bolondult érte. Nem volt szerelmes belé. A szél megzörgette a leveleket és egy dermesztő fuvallattal kifújta a ködöt a tengerre.  335 


éhány óra múlva egy Chevy Trailblazerrel hajtott az I-5ön dél felé. Túl gy orsan ment és csak egyszer állt meg, hogy magához vegyen egy csésze keserű kávét. Imádkozott, hogy Meg, miután Wynette-et elhagyta, Los Angelesbe menjen a szüleihez és ne Jaipurba vagy Ulánbátorba vagy oda, ahol nem találhatja meg és nem mondhatja meg neki, mennyire szereti. A szél, ami elsöpörte a San Franciscó-i ködöt, elsöpörte az utolsó kétségeit is. Maradt a vakító tisztaság, mely átvágott régi menyasszonyok és kútba esett esküvők örvényén, világosság, mely megmutatta, milyen ügyesen használta a logikát, hogy leplezze attól való félelmét, hogy könnyű életét kaotikus érzelmek dúlják fel.

N Neki mindenkinél jobban kellett volna tudnia, hogy a szerelem nem fegyelmezett és nem ésszerű. Hát nem győzött le árulást, különválást és

több mint három évtizedes konokságot a szülei szenvedélyes, esztelen szerelme? Ezt a mélyreható szerelmet érezte Meg iránt - a bonyolult, szétszakító, mindent elsöprő szerelmet, amit tagadott, hogy hiányzott volna a Lucyvel való kapcsolatukból. A fejében ő és Lucy olyan tökéletesen illettek egymáshoz. A fejében... de nem a szívében. Rá kellett volna jönnie hamarabb. A fogát csikorgatta a kiábrándultságtól, mikor megérkezett a Los Angelesi forgalomba. Meg szenvedélyes, ösztönösen cselekvő lány volt, és egy hónapja nem látta. Mi van, ha az idő  336 


és a távolság meggyőzte, hogy jobbat érdemel egy keményfejű texasinál, aki maga sem tudja, mit akar? Nem szabad erre gondolnia. Nem engedheti meg magának, hogy azon agyaljon, mit fog tenni, ha Meg torkig lett azzal az egésszel, hogy valaha is szerette. Bárcsak ne kapcsolta volna ki a telefonját. Mi van, ha felült egy gépre és a bolygó legtávolabbi részébe utazott, ahogy mondta? Azt akarta, hogy maradjon a fenekén, de Meg nem az a fajta volt. Esteledett, mire megérkezett Korandáék brentwoodi birtokára. Kíváncsi lett volna, tudják-e, hogy Meg nem ment el San Franciscóba. Bár nem lehetett teljesen biztos benne, hogy ők tették meg a nyerő licitet, de ki más? A kétely nem eresztette. Amit a lányok szülei a legjobban szerettek benne, az a megingathatatlanság volt, de még soha életében nem érezte magát ilyen ingatagnak. Bemutatkozott a kaputelefonban. Miközben a kapu kinyílt, eszébe jutott, hogy két napja nem borotválkozott. Előbb meg kellett volna állnia egy szállodában, hogy rendbe hozza magát. A ruhája gyűrött volt, a szeme véreres, kellemetlen lámpaláz gyötörte, de nem fog most visszafordulni. Leparkolt az angol Tudor-ház mellett, ami Korandáék első számú kaliforniai otthona volt. A legjobb esetben Meg itthon van. A legrosszabban... Nem akart legrosszabb esetekre gondolni. Korandáék a szövetségesei, nem az ellenségei. Ha Meg nincs itt, segíteni fognak neki megtalálni. A rideg ellenségesség azonban, amit Fleur Koranda mutatott, amikor kinyitotta a bejárati ajtót, cseppet sem használt megingott önbizalmának. - Igen? Ez volt minden. Se mosoly. Se kézfogás. Ölelés pláne nem. A nők korra való tekintet nélkül hajlamosak voltak olvadozni, mikor meglátták. Annyiszor történt meg, hogy Ted szinte már észre sem vette, most viszont elmaradt, és az újdonság ereje kibillentette az egyensúlyából. - Látnom kell Meget - vágta ki, majd ostobán:  337 


- Én... még nem is ismerjük egymást hivatalosan. Ted Beaudine vagyok. - Ó, igen. Mr. Ellenállhatatlan.

Nem bóknak szánta. - Meg itt van? Fleur Koranda pontosan úgy nézett rá, ahogy az ő anyja Megre. Fleur száznyolcvan centis gyönyörű amazon volt Meg ugyanolyan merészen ívelt szemöldökével, de sem az ő bőrszínével, sem finomabb vonásaival nem rendelkezett. - Amikor utoljára láttalak mondta Fleur, a porban hemperegtél és próbáltál agyonütni egy férfit. Ha Megnek volt annyi vér a pucájában, hogy szembeszálljon az anyjával, benne is van annyi, hogy dacoljon az övével. - Igen, aszszonyom. És újra megtenném. Most pedig nagyra értékelném, ha megmondaná, merre találom. - Miért? Ha a kisujjad nyújtod az efféle anyáknak, az egész karod kell nekik. - Ez rá és rám tartozik. - Nem egészen. - A mély hang Meg apjáé volt, aki megjelent a felesége mellett. - Engedjük be, Fleur. Ted bólintott, belépett a hatalmas előcsarnokba és követte őket egy kényelmes családi szobába, ahol már volt két magas fiatalember, ugyanolyan gesztenyebama hajúak, mint Meg. Egyikük a kandalló alsó párkányán ült, bokáját a térdére támasztotta és egy gitárt pengetett. A másikuk egy Macen pötyögtetett. Csak Meg ikertestvérei lehettek. A laptopos, Rolexes és olasz cipős Dylan, a pénzügyes agytröszt, míg a gitáros, New York-i színész bozontos hajjal, szakadt farmerban, mezítláb, Clay. Mindketten kivételesen jóképűek voltak és kiköpött másai egy idős mozibálványnak, bár most nem jutott Ted eszébe, hogy melyiknek. Egyikük sem hasonlított Megre, aki az apja lánya volt. És egyikük sem tűnt barátságosabbnak, mint az idősebb Korandák. Vagy tudták, hogy Meg nem jelent meg San Franciscóban és őt okolták, vagy  338 


kezdettől fogva súlyos tévedésben élt, és nem ők voltak azok, akik megnyerték az átverést Megnek. Akárhogy is, szüksége volt rájuk. Jake elvégezte az unott bemutatást. Mindkét testvér felegyenesedett saját ülőhelyéről, nem azért, hogy kezet rázzanak vele, mint gyorsan kiderült, hanem hogy egy magasságba kerüljenek vele. - Szóval te vagy a nagy Ted Beaudine - mondta Clay azzal a vontatottsággal, ami szinte megegyezett az apja által használttal a filmvásznon. Dylan úgy nézett rá, mintha ellenséges felvásárlást szimatolt volna. - Nem vagy a nővérem zsánere. Ennyit az együttműködés reményéről. Bár Tednek semmilyen gyakorlata nem volt a rosszindulat kezelésében, az meg sem fordult a fejében, hogy meghátráljon előle, és metsző pillantást vetett hol az egyik, hol a másik testvéne. - Meget keresem.

- Feltételezem, Meg nem jelent meg a partidon San Franciscóban

- mondta Dylan. - Nagy csapás lehetett a büszkeségednek. - A büszkeségemnek ehhez semmi köze - tiltakozott Ted. Beszélnem kell vele. Clay a gitárja nyakát babrálta. - Igen, de a helyzet a következő, Beaudine... Ha a nővérünk beszélni akarna veled, már megtette volna. A szobában sistergett a levegő a rosszindulattól, amiben Ted felismerte ugyanazt az ellenségességet, amivel Megnek kellett szembenéznie Wynette-ben mindennap. - Ez nem feltétlenül így van mondta. Az anyamedve gyönyörű, szőke bundája felborzolódott. - Megvolt a lehetőséged, Ted, és amennyire tudom, elpuskáztad. - Nagyon - mondta medvepapa. - De ha hagysz üzenetet, mindenképpen átadjuk neki. Legyen átkozott, ha kiönti a lelkét nekik.  339 


- Minden tiszteletem az öné, Mr. Koranda, de amit mondani

akarok Megnek, az csak rá tartozik. Jake vállat vont. - Akkor sok szerencsét. Clay letette a gitárját és ellépett a testvérétől. Mintha elpárolgott volna belőle némi ellenszenv, és a tekintet, amellyel Tedre nézett, együttérzőnek tűnt. - Senki nem akarja megmondani neked, hát megmondom én. Elhagyta az országot. Meg ismét a világot járja. Ted gyomra görcsbe rándult. Pontosan ettől félt. - Semmi vész hallotta a saját hangját. - Szeretek repülni. Dylan nem osztotta fivére együttérző hozzáállását. - Ahhoz képest, hogy állítólag zseni vagy, kissé lassú a felfogásod. Nem mondunk neked semmit. - Egy család vagyunk - mondta Medvepapa. - Talán nem érted, mit jelent ez, de mi mindannyian igen. Ted pontosan tudta, mit jelent. Azt jelenti, hogy ezek a hórihorgas, jóképű Korandák védőgátat emeltek ellene, ahogy az ő barátai Meg ellen. A kialvatlanságtól, a kiábrándultságtól és az önutálattól, amit páni félelem színezett, kifakadt. - Összezavarodtam. Ez ugyanaz a család, amelyik négy hónappal ezelőtt megtagadta? Az elevenükre tapintott. Látta a bűntudatot a szemükben. Eddig a pillanatig nem is hitte volna, hogy van benne bosszúvágy, de az ember mindennap új dolgot tanul meg magáról. - Fogadni mernék, hogy Meg nem mondott el mindent arról, amin keresztülment. - Tartottuk a kapcsolatot. - Meg anyjának merev ajka alig mozgott. - Valóban? Akkor tudnak mindent arról, ahogy élt. - Ted fütyült rá, hogy valami nagy tisztességtelenséget készül tenni. - Biztosan tudják, hogy vécét pucolt, hogy ennivalót tudjon venni. Biztos elmondta, hogy a kocsijában kellett aludnia. Említette,

hogy majdnem börtönbe került csavargás vádjával? - Azt nem árulta el, ki akarta odaküldeni. - Végül egy elhagya 340 


tott épületben húzta meg magát, ahol nem voltak bútorok. És van fogalmuk arról, milyen forró egy Hill County-i nyár? Egy vízisiklóktól hemzsegő patakban hűtötte le magát. - Látta, hogy bűntudat csöpög minden pórusukból, és megadta nekik a kegyelemdöfést. - Nem voltak barátai, viszont egy városnyi ellensége, tehát bocsássák meg nekem, ha nem vagyok elájulva attól, hogy maguk szerint hogy kell megvédem. Meg szülei hamuszürkévé váltak, a fivérei nem mertek ránézni, és Ted hiába parancsolt megálljt magának, a szavak kibuktak belőle. - Ha nem akarják megmondani, hol van, akkor a pokolba magukkal! Majd megtalálom egyedül. Ki viharzott a házból, forrt benne a düh, az érzelem, mely olyan új volt neki, hogy alig ismerte fel. Mire azonban a kocsijához ért, megbánta, amit tett. Annak a családja volt ez, akit szeretett, még akkor is, ha Meg úgy gondolta, helyesen cselekedtek, amikor levették róla a kezüket. Semmi mást nem ért el, csak Meg családján töltötte ki a haragját. Most hogy a pokolba találja meg Meget? A következő pár napban őrlő kétségbeesés ellen küzdött. Az internetes keresés nem adott semmilyen támpontot Meg hollétét illetően, azok pedig, akiknek a legnagyobb valószínűséggel volt információjuk, megtagadták, hogy beszéljenek vele. Meg bárhol lehetett, és mivel az egész világot át kellett kutatnia, fogalma sem volt, hol kezdje. Mihelyt nyilvánvalóvá vált, hogy nem Korandák voltak a legmagasabb licit megtevői, kerítője kilétének azonnal világossá kellett volna válnia a számára, mégsem jött rá rögtön. Amikor végre öszszeállt a kép, berontott a szülei házába és az irodája vackába üldözte az anyját. - Pokollá tetted az életét! - kiabálta, alig bírván uralkodni magán. Francesca megpróbálta elhessegetni egy kézmozdulattal. - Erős túlzás.  341 


Jó érzés volt, hogy rázúdíthatta a dühét valakire. - Pokollá tetted az életét, aztán hirtelen, minden figyelmeztetés nélkül a védelmezőjévé váltál? Francesca sértett méltósággal nézett rá, kedvenc trükkje volt, amikor sarokba szorították. - Biztos olvastad Joseph Campbellt. A hősnőnek minden mitikus utazás során nehéz próbák sorozatát kell kiállnia, mielőtt érdemes lesz arra, hogy elnyerje a gyönyörű herceg kezét. Az apja felhorkant a helyiség túlsó feléből. Ted kirohant a házból, félt ettől az új haragtól, mely egyre nőtt benne. Szeretett volna felülni egy gépre, bele temetkezni a munkába,

kibújni a bőréből, melyben egykor olyan jól érezte magát. Ehelyett a templomhoz hajtott és leült Meg patak- partján. Elképzelte, mennyire undorodna tőle Meg, ha így látná - ha látná, mi történik a várossal. Most, hogy a polgármesteri szék üresen állt, a számlákat nem fizették, a vitás kérdések megoldatlanok maradtak. Senki sem tudta engedélyezni az utolsó felújításokat a könyvtáron, mely az anyja csekkjével valóra válhatna. Elárulta a várost. Elárulta Meget. Elárulta önmagát. Meg gyűlölte volna, hogy összeomlott, és Ted még képzeletben sem szívesen okozott nagyobb csalódást neki annál, mint már eddig is. Behajtott a városba, leparkolt a teherautójával és be kényszerítette magát a Városháza ajtaján. Mihelyt belépett, mindenki megindult felé. Feltartotta a kezét, szigorúan rájuk nézett és bezárkózott az irodájába. Ott maradt egész nap, nem vette fel sem a telefont, sem ajtót nem nyitott az ismételt kopogtatásokra, miközben papírokat lapozgatott, a költségvetést tanulmányozta és a meghiúsult golfpályán töprengett. Hetek óta próbált áttömi egy szikra a tudatalattiján, hogy elsorvadjon bűntudatának, dühének és nyomorúságának keserű talajában. Most ahelyett, hogy a hulladéklerakónál történt csúnya jeleneten rágódott volna, latba vetette hűvös, kemény logikáját, ami számára  342 


rutin volt. Eltelt egy nap, majd még egy. Házi sütemények kezdtek felhalmozódni az irodája előtt. Torie bekiabált az ajtón, próbálta rávenni, hogy menjen el a Roustaboutba. Lady E. David McCullough komplett munkásságát hagyta a teherautója anyósülésén - Tednek fogalma sem volt, miért. Ügyet sem vetett rájuk, és három nap után előállt egy tervvel. Egy tervvel, ami minden bizonnyal túl fogja bonyolítani az életét, de egy tervvel. Előbújt elszigeteltségéből és telefonálgatni kezdett. Újabb három nap telt el. Talált egy jó ügyvédet és még többet telefonált. Sajnos a nagyobbik problémát, hogy megtalálja Meget, ez nem oldotta meg. Kétségbeesés mardosta. Hova a pokolba mehetett? Mivel Meg szülei továbbra sem fogadták a hívásait, Torie-t és Lady E.-t is rávette a próbálkozásra. Korándáék azonban nem törtek meg. Maga elé képzelte, hogy Meg vérhastól szenvedve fekszik Kambodzsa dzsungelében vagy halálra fagy felfelé a K2-n. Az idegei pattanásig feszültek. Nem tudott aludni. Alig evett. Eltévesztette a napirendet az első közgyűlésen, amit összehívott. Kenny megjelent nála egyik este egy pizzával. - Kezdek komolyan aggódni érted. Itt az ideje, hogy talpra állj. - Bagoly mondja a verébnek - vágott vissza Ted. - Te megtébolyodtál, amikor Lady E. elhagyott. Kenny emlékezetkiesésre hivatkozott. Aznap este Ted ismét ébren találta magát az ágyban. Milyen fura,

hogy Meg Mr. Hidegvérnek hírta. Miközben a plafont bámulta, elképzelte, hogy Meget felökleli egy bika vagy megharapja egy királykobra, amikor azonban arról kezdett fantáziálni, hogy csoportos nemi erőszakot követ el rajta egy gerilla harcosokból álló banda, nem bírta tovább. Kipattant az ágyból, beugrott a teherautójába és a hulladéklerakóhoz hajtott. Az éjszaka hideg és nyugodt volt. Égve hagyta a lámpát és beállt a fény csóvák közé, onnan bámulta az üres,  343 


szennyezett földet. Kennynek igaza volt. Össze kell szednie magát. De hogyan? Most sem volt közelebb Meg megtalálásához, mint mikor nekikezdett, és az élete romokban hevert. Talán a pusztaság volt az oka, vagy a sötét, üres föld, annyi kiaknázatlan ígérettel teli. Bármi legyen is, érezte, hogy kezdi kihúzni magát. S végre megpillantotta, ami fölött elsiklott - hogy minden kísérletében, amit Meg megtalálására tett, átugrotta a legszembetűnőbbet. Megnek pénzre volt szüksége ahhoz, hogy elhagyja az országot. Kezdettől fogva azt gyanította, hogy a szülei adtak neki, kárpótlásul azért, amin keresztülment. Ezt diktálta a logika. Az ő logikája. De nem ő volt az, aki az eseményeket irányította, és egyszer sem próbált meg Meg fejével gondolkodni. Elképzelte az arcát minden hangulatában. Vidáman és dühösen, pimaszul és kedvesen. Úgy ismerte, mint önmagát, és mikor kitárta az elméjét, az, amit az elejétől fogva tudnia kellett volna, világossá vált, mint a nap. Meg egy vasat sem fogadott volna el a szüleitől. Szállásra nem. Utazásra nem. Semmire sem. Clay Koranda hazudott neki.  344 


eg hallotta, hogy követi egy autó. Bár még tíz óra sem volt, a hideg októberi eső kiürítette Manhattan Lower East Side-i utcáit. Megszaporázta lépteit a vizes fekete szemeteszsák mellett, ami a járdaszegélynek rogyott. Eső csöpögött fentről a tűzlétráról, az elöntött csatornákban úszott a szemét. Clay háztömbjében néhány régi vörös téglás épületet felújítottak, de a legtöbbet nem, és a környék a legjobb indulattal is veszélyes volt. Mégsem tántorította el attól, hogy a kedvenc olcsó delijében tett sétával és egy hamburgerrel ki ne szellőztesse a fejét. De arra nem számított, hogy visszafelé az eső mindenkit hazazavar.

M A lift nélküli épület, mely Clay szűkös, ötödik emeleti lakásának adott

otthont, két tömbnyire volt. Kivette albérletbe a sivár zugot, amíg Clay Los Angelesben forgatott egy komoly indiai filmben, ami talán meghozza számára a várva várt áttörést. A kégli kicsi és lehangoló volt, mindössze két apró ablakkal, melyeken vékony sugárban szivárgott át a napfény, de olcsó volt, és amint megszabadult Clay zsíros régi kanapéjától és a porfogóktól, amiket különböző barátnői hagytak hátra, lett elég helye az ékszerkészítéshez. A kocsi nem tágított. Egy hátravetett gyors pillantásból megállapította, hogy fekete hosszított limuzin az, semmi olyasmi, ami miatt izgulnia kéne, de nehéz hete volt. Nehéz hat hete. Agya kásás volt a kimerültségtől, ujjai annyira sajogtak az ékszergyártástól, hogy csak az akaraterejének köszön 345 


hette, hogy tovább csinálta. A kemény munkának azonban ára volt. Nem próbálta meggyőzni magát, hogy boldog, de tudta, hogy a legjobb döntést hozta meg a jövőjéről. Sunny Skipjack fején találta a szöget, mikor azt mondta, hogy Megnek át kell helyezkednie egy réspiacra. Az üzletvezetők, akiknek megmutatta a mintadarabjait, imádták egymás mellett a modem dizájnt és az ősi emléktárgyakat, a megrendelések pedig gyorsabban jöttek, mint álmodni merte. Ha az lett volna az életcélja, hogy ékszerkészítő legyen, örömmámorban úszott volna, de nem az volt. Most nem. Végig tudta, mit akar. Az autó még mindig közvetlenül mögötte csordogált, lámpái sárga maszatok voltak a vizes aszfalton. Vászon tornacipője átázott, és szorosabbra húzta a lila viharkabátot, amit egy használtruhaboltban talált. Biztonsági rácsok védték a száriboltot, a házias koreai diszkontot, még a tésztafalók kirakatát is - mind bezártak. Még gyorsabban szedte a lábát, de a motor állhatatos zümmögése nem halkult. Nem képzelődött. A kocsi határozottan követte, és még egy háztömböt meg kellett tennie. A merőleges utcán egy rendőrautó húzott el vijjogó szirénával, piros lámpája lüktetett az esőben. Zihálni kezdett, mikor a limuzin felzárkózott mellé, fekete ablakai fenyegetőnek tűntek az éjszakában. Futásnak eredt, de a kocsi nem maradt le. A szeme sarkából látta, hogy az egyik fekete ablak leereszkedik. - Elvigyelek? Az az arc bámult rá kifelé, amelyikre a legkevésbé sem számított. Megbotlott a göröngyös járdán, annyira szédült, hogy majdnem elesett. Azok után, hogy mennyit fáradozott a nyomai eltüntetésével, itt volt a nyitott ablakkeretben, sötétségbe borult vonásokkal. Heteken át robotolt éjszakába nyúlóan kizárólag a munkájára összpontosítva, megtagadva magától, hogy gondolkod 346 


jon, lemondva alvásról egészen addig, amíg túl elcsigázott nem lett ahhoz, hogy folytassa. Kiürült és elrongxolódott, nem volt

abban az állapotban, hogy bárkivel is beszéljen, legfőképpen vele nem. - Nem, kösz - sikerült válaszolnia. - Mindjárt otthon vagy ok. - Kicsit vizesnek tűnsz. - Egy utcai lámpa fénye a faragott arccsontra vetült. Ted nem teheti ezt vele. Nem fogja hagyni. Azok után, ami történt. Ismét elindult, de a limuzin lépést tartott. - Tényleg nem kellene egyedül mászkálnod. Meg nagyon jól ismerte ahhoz, hogy tudja, mi áll a váratlan felbukkanás mögött. Lelki ismeret-furdalás. Ted gyűlölt fájdalmat okozni, és meg akart bizonyosodni róla, hogy nem érte maradandó károsodás. - Ne aggódj. - Beszállnál? - Szükségtelen. Mindjárt hazaérek. - Meg magára parancsolt, hogy ne mondjon többet, a kíváncsisága azonban legyőzte. - Hogy találtál meg? - Hidd el, nem volt könnyű. Egyenesen előre nézett és nem lassított. - Valamelyik testvérem. Elmentél hozzájuk. Tudnia kellett volna, hogy beadják a derekukat. Dylan a múlthéten útba ejtette, hogy elmondja, Ted telefonhívásai az őrületbe kergetik mindannyiukat és Megnek beszélnie kell vele. Clay egy sor sms-t küldött neki. Kétségbeesettnek tűnik a pasas, szólt az utolsó. Ki tudja, mire képes? Legrosszabb eset? - kérdezett vissza. Hiányozni fog neki a négy lábas gurítás. Ted megvárta a válasszal, hogy egy taxi elmenjen. - A testvéreidtől nem kaptam semmit, csak bosszúságot. Clay még azt is mondta, hogy elhagytad az országot. Elfelejtettem, hogy színész. - Mondtam, hogy jó. - Beletellett egy időbe, de végül rájöttem, hogy már nem  347 


fogadnál el pénzt a szüleidtől. Abból pedig, amit a számládról levettél, nem juthattál ki külföldre. - Honnan tudod, mit vettem le a számlámról? Még a félhomályban is ki tudta venni, hogy Ted felvonta a szemöldökét. Méltatlankodó horkantással tovább ment. - Tudtam, hogy az interneten rendeled az ékszereid alkatrészeit. Készítettem egy listát a lehetséges beszállítókról, és felhívattam őket Kaylával. Meg kikerült egy törött whiskysüveget. - Biztos vagyok benne, hogy szíves-örömest segített. - Mindenkinek azt mondta, hogy butikja van Phoenixben és egy tervezőt keres, akinek az ékszereit Texasban látta. Leírt néhány darabot, azt mondta, be akarja vinni a boltjába. Tegnap megkapta a címedet.

- S most itt vagy. Tartoztál az ördögnek egy úttal.

Tednek volt képe mérgesnek lenni. - Mit gondolsz, nem tudnánk ezt a beszélgetést a limuzinban folytatni? - Nem. - Ted bánjon el egyedül a lelkiismeret-furdalásával. Bűntudatból nem lesz szerelem, az érzelem, mellyel Meg örökre leszámolt. - Tényleg be kell szállnod - morrant oda Ted. - Tényleg el kell menned a pokolba. - Épp most jöttem vissza, és hidd el, nem olyan szellemes, mint a mondás. - Sajnálom. - A fenébe! - Az ajtó kivágódott és Ted kiugrott menet közben. Mielőtt Meg reagálhatott volna, Ted a kocsi felé vonszolta. - Hé! Mit csinálsz? A limuzin végre megállt. Ted betuszkolta, bemászott utána és becsapta az ajtót. A zár kattant. - Tekintsd magad hivatalosan túsznak. A kocsi elindult, sofőrje rejtve maradt a zárt válaszfal mögött. Meg megragadta a kilincset, de az nem engedett.  348 


- Eressz ki! Nem hiszem el, hogy ezt teszed. Mi van veled? Megőrültél? - Kissé. Meg halogatta, ameddig tudta, hogy ránézzen. Ha még tovább húzza, Ted a gyengeség jelének tudná be. Lassan felé fordult. Káprázatos volt, mint mindig, tigrisszemével és gyalult arccsontjával, egyenes orrával és filmsztár állával. Szénszürke öltönyt viselt fehér inggel és tengerészkék nyakkendővel. Az esküvő óta nem látta ilyen hivatalos öltözékben, és igyekezett legyőzni érzelmei sötét áramát. - Komolyan beszélek - mondta. - Azonnal engedj ki! - Addig nem, amíg nem beszéltünk. - Nem akarok veled beszélni. Nem akarok beszélni senkivel. - Hogy érted ezt? Szeretsz beszélni. - Már nem. - A kocsi tágas belsejében hosszú ülések futottak oldalt, a tetőt kék fények szegélyezték. Hatalmas vörös rózsacsokor hevert a beépített bár előtti ülésen. Meg a kabátzsebébe nyúlt a telefonjáért. - Hívom a rendőrséget és megmondom nekik, hogy elraboltak. - Én a helyedben nem tenném. - Ez Manhattan. Itt nem te vagy Isten. A Rikers Islandre fognak küldeni. - Kétlem, de nincs értelme kockáztatni. - Ted kikapta a kezéből a telefont és az öltönye zsebébe rejtette. Meg színészcsemete volt és előadott egy unott vállrándítást. Rendben. Beszéljünk. Csak gyorsan. A vőlegényem a lakásban vár. - Az ajtóhoz préselte a csípőjét, olyan messzire húzódva Tedtől,

amennyire csak tudott. - Mondtam, hogy hamar el foglak felejteni. Ted pislogott, majd a bűntudat csokráért nyúlt és Meg ölébe helyezte. - Gondoltam, tetszeni fog. - Tévedtél. - Meg hozzávágta.  349 


Miközben a csokor fejbe találta, elfogadta a tényt, hogy a találkozás nem fog jobban sikerülni, mint ahogy megérdemli. Megint elszámította magát Meg elrablásával. Nem mintha így tervezte volna. Az ajtóban akart megjelenni a rózsával és egy örökké tartó szerelem szívből jövő vallomásával, majd beültetni Meget a limóba. De ahogy az autó befordult Meg utcájába, megpillantotta és elvesztette a fejét. Még hátulról is felismerte hosszú lila viharkabátba burkolózva, előregörnyedt vállakkal védekezve az eső ellen. Másoknak is volt ilyen hosszú lépte, ugyanilyen határozott karlengetése, de egyikük látványától sem érezte, hogy behorpad a mellkasa. A limuzin belsejében égő kék lámpák gyér fényében ugyanazt az árnyékot fedezte fel Meg szeme alatt, mint ami a sajátja alá telepedett. A rusztikus gyöngyök és ősi érmék, amiket már hozzászokott, hogy Meg fülében lógnak, hiányoztak, és az icipici lyuktól a fülcimpáján olyan sebezhetővé vált, hogy szinte fájt. Meg farmerja kilógott a vizes lila viharkabát alól, vászon tornacipője átázott. A haja hosszabb volt, mint mikor utoljára látta, esőcseppekkel flitterezett és élénkpiros. Olyannak akarta, amilyen volt. Szerette volna lecsókolni arccsontjának újfajta beesettségét és visszaadni tekintetének melegségét. Azt akarta, hogy mosolyogjon. Nevessen. Újra szeresse olyan mélyen, ahogy ő szerette Meget. Miközben Meg a válaszfalat bámulta, amely Francesca régi manhattani sofőrjét rejtette, Ted nem volt hajlandó azon töprengeni, mi van, ha elkésett. Megnek hazudnia kellett a vőlegényéről. De hogy tudna ellenállni neki bármelyik férfi is, hogy belészeressen? Meg kellett bizonyosodnia. - Mesélj a te vőlegényedről. - Ki van zárva. Nem akarom, hogy még annál is rosszabbul érezd magad, mint most. Hazudott. Legalábbis remélte. - Szóval azt hiszed, tudod, mit érzek?  350 


- Határozottan. Bűntudatot.

- Igaz. - Őszintén szólva, pillanatnyilag nincs hozzá energiám, hogy vigasztaljalak. Amint látod, jól vagyok. Most pedig éld az életed, engem pedig hagyj békén. Nem úgy tűnt, mintha jól lenne. Kimerültnek látszott. Mi több, volt benne valami közöny - komorság ami ellentétben állt azzal a mókás, fesztelen nővel, akivel tudta, hogy nem passzolnak. - Hiányoztál - mondta. - Örömmel hallom - felelte Meg olyan távoli hangon, mint

azok a hegyek, melyekről Ted rémálmában Meg lezuhant. - Viszszavinnél, kérlek, a lakásomhoz? - Később. - Ted, komolyan mondom. Nincs miről beszélnünk. - Lehet, hogy neked nincs, de nekem van. - Meg eltökéltsége, hogy elmeneküljön előle, megijesztette. Első kézből tapasztalta meg, milyen makacs tudott lenni, és gyűlölte, hogy ez a megátalkodottság ellene fordult. Valahogy át kellett törnie a jeget. - Arra gondoltam... hajókázhatnánk. - Hajókázni? Nem hiszem. - Tudtam, hogy hülye ötlet, de az újjáépítési bizottság állította, hogy nálad működni fog. Felejtsd el, hogy említettem. Meg felkapta a fejét. - Te megbeszélted ezt az újjáépítési bizottsággal? A fellobbanó indulat reménnyel töltötte el Tedet. - Lehet, hogy szóba hoztam nekik. Futólag. Kíváncsi voltam a női szemszögre, és meggyőztek, hogy minden nő nagyra értékeli a romantikus gesztusokat. Még te is. Meg szeme szikrákat szórt! - Nem hiszem el, hogy megbeszélted azokkal a nőszemélyekkel a mi magánügyünket. A mi magánügyünket, így mondta. Nem csak a te magánügyedet. Ted tovább forszírozta a dolgot. - Torie nagyon mérges rád. - Nem érdekel.  351 


-Lady E. is, csak ő sokkal udvariasabb. Megbántottad őket, amikor megváltoztattad a telefonszámodat. Ezt igazán nem kellett volna. - Mondd meg nekik, hogy bocs - gúnyolódott Meg. - A hajó Birdie ötlete volt. A védőügyvédeddé vált Haley miatt. Igazad volt, hogy nem kell bevonni a rendőrséget. Haley az utóbbi időben érettebb lett, és én nem tartozom azok közé a férfiak közé, akik nem ismerik el, ha tévednek. Ted reményei egyre nőttek, mikor Meg ökölbe szorította a kezét. - Hány embernek beszéltél még a magánügyünkről? - Párnak. - Húzta az időt, kétségbeesetten igyekezve kitalálni, milyen stratégiát alkalmazzon. - Kennynek nem sok hasznát vettem. Skeet még mindig dühös rám. Ki gondolta volna, hogy a szívébe zár? Buddy Ray Baker azt mondta, vennem kéne neked egy Harley-t. - Nem is ismerem Buddy Ray Bakert! - Dehogynem. Éjszakás a Food and Fuelnél. Üdvözletét küldi. A felháborodás visszaadott némi színt annak a gyönyörű arcnak. - Van valaki, akivel nem beszéltél? Ted a szalvétáért nyúlt a pezsgős vödör mellett, amibe idő előtti optimista fellángolással behűtött egy üveget. - Hadd szárítsalak meg. Meg kikapta a kezéből a szalvétát és eldobta. Ted hátradőlt és

próbált úgy tenni, mintha mindent kézben tartana. - San Francisco nem volt szórakoztató nélküled. - Sajnálom, hogy kidobott pénz volt, de biztos vagyok benne, hogy az újjáépítési bizottság hálás volt a nagylelkű hozzájárulásodért. Aligha tűnt a legjobb módszernek arra, hogy biztosítsa a szerelméről, ha bevallja, hogy nem ő tette meg a csillagászati utolsó tétet. - Egész délután az előcsarnokban ültem és vártalak. - A bűntudat a te dolgod. Rám nem tudsz hatni vele.  352 


- Nem bűntudat. - A limuzin a járdaszegélyhez húzódott és a

sofőr Ted korábbi utasításainak megfelelően megállt a State Streeten, az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeumával szemben. Még mindig esett, és másik úticélt kellett volna választania, de soha nem tudta volna felcipelni Meget a szülei Greenwich Villagei lakásába, arról pedig hallani sem akart, hogy egy étteremben vagy egy bárban öntse ki neki a szívét. Egy szót sem mond többet ebben a limuzinban, ahol az anyja sofőrje a válaszfal túlsó oldalán hallgatózik. A pokolba! Eső ide vagy oda, ez az a hely. Meg kinézett az ablakon. - Miért álltunk meg itt? - Hogy sétáljunk egyet a parkban. - Ted megnyomta a nyitó gombot, felkapta a földről az esernyőt és kinyitotta az ajtót. - Nem akarok sétálni. Vizes vagyok, fázik a lábam és haza akarok menni. - Nemsokára. - Ted megfogta a karját és valahogy sikerült Meggel és az esernyővel együtt kiszállnia az utcára. - Esik! - kiáltotta Meg. - Már nem nagyon. Különben is, már amúgy is vizes vagy, ez a piros haj biztosan melegít, és van esernyőm. - Felnyitotta, és megkerülve a limuzin hátulját a járdára vonszolta Meget. - Rengeteg hajó horgonyoz itt. - A Battery Park bejárata felé tuszkolta. - Mondtam, hogy nem megyek hajókázni. - Rendben. Nincs hajókázás. - Nem mintha tervezte volna. Az olyan fokú szervezett gondolkodást igényelt volna, amire nem volt képes. - Csak azt mondtam, hogy itt van a kikötő. És remek a kilátás a Szabadság-szoborra. Meg lemaradt a célzásról. - A fenébe, Ted! Meg odapördült és a csalafinta humorának, amely valaha vetekedett az övével, nyomát sem lehetett felfedezni rajta. Ted gyűlölte, hogy így kell látnia, a nevetés szikrájának nyoma nélkül, és tudta, hogy csak saját magát okolhatja.  353 


- Rendben, essünk túl rajta. - Meg zordan nézett egy biciklisre.

- Mondd, amit el kell mondanod, aztán megyek haza. Metróval. Majd ha fagy! - Áll az alku. - A Battery Park felé fordította Meget, a korzóhoz vezető legközelebbi ösvényre.

Ketten egy ernyő alatt - romantikusnak kellett volna lennie, de nem volt az, ha az egyik közülük távolságot akart tartani a másiktól. Mire a sétányhoz értek, az eső eláztatta Ted öltönyzakóját, a cipője pedig majdnem olyan vizes volt, mint Megé. Az édességárusok eltűntek, csak néhány edzett ember csipkedte magát a nedves burkolaton. A szél megélénkült, és a víz felől szálló hideg szitálás Ted arcába vágott. A távolban a Szabadság-szobor örködött a kikötő felett. Ki volt világítva éjszakára, Ted épphogy csak ki tudta venni a koronája ablakain át ragyogó fényeket. Egy réges-régi nyári napon ezek közül az ablakok közül tört ki egyet, engedte le az ATOMERŐMŰ? KÖSZ NEM! transzparenst és talált rá végre az apjára. A szobor most itt állt, hogy lelket öntsön belé, ő pedig remélte, hogy rátalál a jövőjére. Összeszedte a bátorságát. - Szeretlek, Meg. - Ahogy akarod. Most már mehetek? A szobor felé intett. - Gyermekkorom legfontosabb eseménye ott történt. - Igen, emlékszem. Fiatalkori vandalizmusod. - Igen. - Ted nagyot nyelt. - Illőnek látszik, hogy felnőttkorom legfontosabb eseménye is ott történjen. - Az nem akkor volt, amikor elvesztetted a szüzességed? Mennyi is voltál? Tizenkettő? - Figyelj rám, Meg. Szeretlek. Hidegebben nem is hagyhatta volna. - Terápiára kellene járnod. Komolyan. A felelősségérzeted kezelhetetlen lett. - Megpaskolta Ted karját.  354 


- Vége, Ted. Szabadulj meg a bűntudattól! Továbbléptem, és őszintén szólva, kezdesz egy kissé szánalmasnak tűnni. Ted nem hagyta, hogy kedvét szegjék. - Az igazság az, hogy a Liberty Islanden akartam ezt a beszélgetést lefolytatni. Sajnos egy életre kitiltottak, így ez nem lehetséges. Kilencéves koromban nem tűnt nagy dolognak, de most nagyon is az. - Gondolod, hogy tudsz egy kicsit gyorsítani? Van egy kis papírmunkám ma estére. - Miféle papírmunka? - A jelentkezési lapom kitöltése. Januártól a NYU-ra fogok járni. Tednek égett a gyomra. Ezt kétségtelenül nem szívesen hallotta. Visszamész tanulni? Meg bólintott. - Végre rájöttem, mit akarok kezdeni az életemmel. - Azt hittem, ékszereket tervezel. - Az fedezi a számlákat. A többségét mindenesetre. De nem elégít ki. Ted akart az lenni, aki kielégíti.

Megből végre ömlött a szó anélkül, hogy harapófogóval kellett volna kihúzni. Sajnos nem kettejükről. - Nyárra elnyerhetem az egyetemi fokozatot környezettanból, és indulhatok egyből a mesteriért. - Ez... nagyszerű. - Egyáltalán nem nagyszerű. - És aztán? - Talán elmegyek dolgozni a Nemzeti Parkba vagy a Környezet Felügyelőséghez. Talán részt veszek egy tájvédelmi programban. Sok lehetőség van. Hulladékgazdálkodás például. Sokan nem tartják ragyogó területnek, de a hulladéklerakó kezdettől fogva lenyűgözött. Az álmom, hogy... - Azzal hirtelen elhallgatott. - Kezdek fázni. Menjünk vissza. - Mi az álmod? - Ted imádkozott, hogy valami olyasmit mondjon, a feleségének és a gyermekei anyjának lenni, de ez nem tűnt valószerűnek.  355 


Gyors tempóban beszélt, mint idegen az idegenhez. - A megműveletlen földeket rekreációs parkokká átalakítani az, amit igazán szeretnék csinálni, és tekintsd magad az ihletadónak. Most pedig, egy élmény volt, de hazamegyek. És ezúttal ne próbálj megállítani. Meg hátat fordított és elindult, egy zord, kedélytelen, vörös hajú nő aki olyan kemény volt, mint a kő, és soha többé nem akarta látni az életben. Ted pánikba esett. - Meg! Szeretlek! Feleségül akarlak venni! - Fura - felelte Meg anélkül, hogy megállt volna. - Alig hat héttel ezelőtt még arról beszéltél, hogy Lucy összetörte a szívedet. - Tévedtem. Lucy az agyamat törte össze. Erre végre megállt. - Az agyadat? - Meg visszanézett. - Igen - felelte sokkal halkabban. - Amikor Lucy elhagyott, összetörte az agyamat. Mikor azonban te elhagytál... - Legnagyobb megdöbbenésére, a hangja elcsuklott. - Amikor elhagytál, te a szívemet törted össze. Végre elérte, hogy Meg teljes figyelmet szenteljen neki, nem mintha ábrándos tekintettel nézett volna rá, vagy akárcsak közel állt volna ahhoz, hogy a karjaiba vesse magát, de legalább figyelt. Ted összecsukta az esernyőt, egy lépést tett előre, majd megállt. Lucy és én a fejemben tökéletesen passzoltunk egymáshoz. Minden közös volt bennünk, és amit tett, annak semmi értelme nem volt. Az egész város engem sajnált és inkább elsüllyedtem volna, mint hagyjam, hogy bárki is meglássa rajtam, milyen nyomorultul érzem magam. Alig ismertem magamra. Melletted pedig, aki minden lében kanál voltál, egy gyönyörű púp a hátamon, ismét önmagam lehettem. Csakhogy... A válla előregörnyedt, egy vízcsepp folyt le a nyakán.  356 


- A logika néha ellenség is lehet. Ha tévedtem Lucyvel kapcsolatban,

hogy bízhatok meg abban, amit irántad érzek?

Meg állt, egy szót sem szólt, csak hallgatott. - Bárcsak azt mondhatnám, hogy abban a pillanatban rádöbbentem, mennyire szeretlek, ahogy elhagytad a várost, de túlságosan haragudtam rád, amiért megtagadtál. Nem szoktam haragot érezni, így eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy az, akire haragszom, én magam vagyok. Konok voltam és ostoba. És féltem. Nekem mindig minden könnyű volt, de veled kapcsolatban semmi. Sem az érzések, amiket kiváltottál bennem. Sem az, ahogy kényszerítettél, hogy magamba nézzek. - Alig bírt lélegezni. - Szeretlek, Meg. Feleségül akarlak venni. Minden este veled aludni, szeretkezni, gyerekeket nemzeni. Veled együtt harcolni, veled együtt dolgozni és... egyszerűen veled lenni. Most pedig állsz még ott és csak bámulsz rám, vagy véget vetsz a szenvedésemnek és kimondod, hogy még mindig szeretsz, legalább egy kicsit? Meg nézte. Rezzenéstelen tekintettel. Mosolytalanul. - Gondolkodom rajta és majd szólok. Elsétált és otthagyta Tedet egyedül az esőben. Ted ledobta az esernyőt, a nedves korláthoz bukdácsolt és megmarkolta a hideg fémet. Szúrt a szeme. Még soha nem érezte magát ilyen üresnek és magányosnak. Miközben a kikötőt bámulta, azon gondolkodott, mit mondhatna, amivel meggyőzhetné Meget. Semmit. Elkésett. Meg nem tűrte a halogatást. Időben kiszállt a buliból és továbblépett. - Oké, átgondoltam - hallatszott mögüle. - Mi az ajánlatod? Ted megpördült, a szíve a torkában dobogott, eső mosta az arcát. - Ö... szerelem? - Azt már megkaptam. Még? Meg indulatos, erős és teljességgel elbűvölő volt. Nedves, hosszú szempillák keretezték a szemét, ami most sem kék,  357 


sem zöld nem volt, hanem esővízszürke. Az arca kipirult, a haja lángolt, az ajka beteljesülést ígért. Ted szíve zakatolt. - Mit akarsz? - A templomot. - Megint ott akarsz lakni? - Talán. - Akkor nem, nem lehet a tiéd. Meg mintha eltöprengett volna. Ted várt, a vér zúgott a fülében. - A többi földi javad? - A tied. - Nem kell. - Tudom. - Valami kivirult Ted mellkasában, valami meleg és reménnyel teli. Meg felhunyorgott rá, eső csöpögött az orra hegyéről. - Csak egyszer egy évben kell találkoznom anyáddal. Halloweenkor. - Lehet, hogy ezt majd átértékeled. Ő adta titokban a pénzt

ahhoz, hogy megnyerd az árverést. Ted végre meghökkentette. - Anyád? Nem te? Karba kellett tennie a kezét, nehogy megölelje Meget. - Én akkor még a dühös korszakomat éltem. Úgy gondolja... idézem. Úgy gondolja, „nagyszerű teremtés" vagy. - Érdekes. Rendben, mi van, ha ez kizáró ok? - Nincs kizáró ok. - Gondolod te. - Meg most először tűnt bizonytalannak. Hajlandó vagy... Wynette-en kívül máshol is lakni? Látnia kellett volna előre, de nem látta. Persze hogy Meg nem akart visszaköltözni Wynette-be azok után, ami ott történt vele. De mi lesz a családjával, a barátaival, a gyökereivel, amik olyan mélyre nyúltak abba a sziklás földbe, hogy a részévé vált? Felnézett ennek a nőnek az arcába, aki birtokába vette a lelkét. - Rendben. Feladom Wynette-et. Odaköltözünk, ahova akarod.  358 


Meg a homlokát ráncolta. - Miről beszélsz? Nem úgy értettem, hogy örökre. Jézusom, megőrültél? Wynette az otthonunk. De komolyan meg akarom szerezni a fokozatomat, ezért szükségünk lesz egy lakásra Austinban, feltéve, hogy bekerülök a U.T.-ra. - Ó, istenem, persze hogy bekerülsz. - Ted hangja ismét elcsuklott. - Palotát építek neked. Amit csak akarsz. Meg végre ugyanolyan harmatos szemmel nézett, mint Ted. - Tényleg feladnád Wynette-et miattam? - Az életemet adnám érted. - Oké, kezdesz komolyan megijeszteni. - De nem úgy mondta, mintha meg lenne ijedve. Hanem mint aki nagyon boldog. Ted mélyen a szemébe nézett, azt akarta, hogy Meg tudja, menynyire komolyan beszél. - Nálad nincs semmi, ami fontosabb. - Szeretlek, Teddy Beaudine. - Végre kimondta a szavakat, amiket Ted hallani akart. Aztán egy örömkiáltással a nyakába borult, hozzápréselve vizes, hideg testét; nyakába temetve vizes, hideg arcát; a füléhez szorítva vizes, meleg ajkát. - A szexuális problémánkat majd később oldjuk meg - suttogta. Ó, nem. Ilyen könnyen nem kerekedik rajta felül. - A fenét, most oldjuk meg. - Benne vagyok. Ezúttal Meg volt az, aki húzta magával. Visszarohantak a limuzinhoz. Ted gyorsan útbaigazítást adott a sofőrnek, majd kifulladásig csókolta Meget, miközben megtették a pár háztömböt a Batteiy Park Ritzig. Beviharzottak az előcsarnokba csomagok nélkül, csöpögő ruhában. Hamarosan egy meleg, száraz szoba zárt ajtaja mögött voltak, ami a sötét, esős kikötőre nézett. - Hozzám jössz feleségül, Meg Koranda? - kérdezte Ted, miközben a fürdőszobába húzta.

 359 


- Mindenképpen. De megtartom a vezetéknevemet, csak

hogy bosszantsam anyádat. - Remek. Most vetkőzz! Egyszerre dobálták le a ruháikat, fél lábon ugrálva, egymásba kapaszkodva, ingujjakba és nedves fanmer nadrágszárakba gabalyodva. Ted megnyitotta a vizet a tágas zuhanyfülkében. Meg beugrott előtte, a márványcsempének dőlt és széttárta a lábát. Hadd lássam, az isteni erőd helyett az ördögit is tudod-e használni. Ted nevetett és csatlakozott hozzá. A karjába vette, csókolta, szerette, kívánta, ahogy még soha senkit. Azok után, ami azon a csúnya napon történt a hulladéklerakónál, megígérte magának, hogy soha többé nem fogja elveszíteni a fejét, de Meg látványa, az érintése elfeledtetett vele mindent, amit arról tudott, hogyan kell helyesen szeretkezni egy nővel. Mert ő nem akármilyen nő volt. Ő Meg volt. Az ő szellemes, gyönyörű, ellenállhatatlan szerelme. És, ó istenem, majdnem elveszítette. Az agya végre kitisztult. Még mindig benne volt, Meg a zuhanyfülke padlójáról nézett fel rá, fülig érő, napfényesen sugárzó mosollyal. - Gyerünk, kérj bocsánatot. Tudom, hogy azt akarsz. Száz év alatt sem fogja tudni megérteni. Meg lelökte magáról, kinyújtotta a kezét, hogy tenyerével elzárja a csapot és olyan pillantással nézett rá, ami tele volt bűnnel. Most én jövök. Tednek nem volt ereje ellenállni. Amikor végre kikerültek a zuhany fülkéből, köntösbe bugyolálták egymást, megszárították egymás haját és rohantak az ágyba. Mielőtt odaértek volna, Ted az ablakhoz lépett, hogy összehúzza a függönyt. Az eső elállt, a kikötő asszonya visszanézett rá a távolból. Érezte, hogy mosolyog.  360 


eg nem volt hajlandó hozzámenni Tedhez, amíg meg nem szerezte az egyetemi fokozatot. - A zseni fiúk megérdemlik, hogy

diplomás lányokat vegyenek el - mondta.

M

- Ez a zseni fiú megérdemelné, hogy

azonnal elvegye a nőt, akit szeret ahelyett, hogy meg kelljen várnia, hogy lediplomázzon. - De annak ellenére, hogy zsörtölődött, Ted megértette, milyen fontos ez Megnek. Az élet Wynette-ben unalmas volt Meg nélkül, és mindenki azt akarta, visszamenjen, de hiába a sok telefon és alkalmi látogatás a város különböző lakóitól a kis austini lakásban, Meg nem tette be a lábát a város határán belülre az esküvőig. - Kísértene a sors, ha hamarabb visszajönnék, mint kéne - mondta a

könyvtár újjáépítési bizottság tagjainak, amikor megjelentek az ajtajában egy Rubbermaid kancsó Bridie-féle mojitóval és egy fél zacskó tortilla csipsszel. - Tudjátok, hogy azonnal bajba kerülnék, amint beérnék a városba. Kayla, aki azzal csökkentette a kalóriát, hogy csak a törött szirmokat ette, a zacskóba túrt. - Fogalmam sincs, miről beszélsz. Az emberek kezdettől foga kezüket-lábukat törték igy ekezetükben, hogy otthon érezd magad. Lady Emma sóhajtott. Shelby oldalba bökte Zoey-t. - Azért van, mert Meg egy jenki. A jenkik nem értékelik a déli vendégszeretetet. - Az biztos. - Torie lenyalta a sót az ujjairól. - És elcsábítják a férfiainkat, amikor nem figyelünk.  361  By: gmaccc konyvfanoknak

Meg a szemét forgatta, megitta a mojitóját, aztán kirúgta mindannyiukat, hogy be tudja fejezni a dolgozatát eutrofiából. Utána rohant, hogy ellenőrizze a művészet szakos egyetemistát, akit azért vett fel, hogy segítsen teljesíteni a rendeléseket, amik folyamatosan jöttek New Yorkból. Ted, Ted szülei, a saját szülei, a fivérei, a könyvtárbizottság és a maradék wynette-iek felháborodott tiltakozása ellenére még mindig ő fizette a saját költségeit, bár annyit lazított az elvein, hogy elfogadta Ted eljegyzési ajándékát, egy tűzpiros Priust. -Te egy kocsit adtál nekem - mondta Tednek -, én meg csak egy vacak pénzcsipeszt. Ted azonban szerette a pénzcsipeszét, amit Meg Geát, a földanyát ábrázoló ritka görög medalionból készített. Nem tudott annyi időt Austinban tölteni, mint eredetileg tervezte, és bár naponta töbször beszéltek, kétségbeesetten vágytak egymásra. Tednek azonban Wynette közelében kellett maradnia. Végre összeállt a csapat, amit befektetőkből válogatott gondosan a golfpálya megépítésére. A tagok között volt az apja, Kenny, Skeet, Dex O’Connor, néhány jól ismert profi és pár texasi üzletember, nem fürdőszoba-berendezésekben utazók. Csodák csodájára Spencer Skipjack azt hangoztatva, hogy hagyják maguk mögött a „félreértéseket", ismét felbukkant. Ted közölte vele, hogy nem történt félreértés és a vécékészítésnél kellene maradnia. Ted ellenőrző részesedést szerzett a szabadidőközpontban, hogy pontosan úgy építhesse meg, ahogy eltervezte. A vállalkozás felvillanyozta, de agyon is hajszolta, és mivel úgy tervezték, hogy az építkezés nem sokkal az esküvő után kezdődik, a helyzet egyre csak rosszabb lett. Bár gyakran beszélt Megnek arról, mennyire szüksége lenne valakire, aki osztja az elképzeléseit és élvezi a bizalmát a vele való munkában, csak amikor Kenny Austinba ment és sarokba szorította egy magánbeszélgetésre, döbbent rá Meg, hogy az, akivel Ted együtt akar dolgozni, az ő maga.  362 


- Tudja, milyen sokat jelent neked, hogy folytatod a tanulást

a mesteri fokozatért - mondta Kenny. - Ezért nem fog felkérni.

Megnek nem kellett hozzá öt másodperc, hogy eldöntse, a mesteri várhat. Együtt dolgozni a férfival, akit szeret egy ilyen vállalkozásban, volt az az állás, amiről álmodott. Ted örömmámorban úszott, mikor megkérdezte tőle, dolgozhatnae vele. Órákon át beszélgettek a jövőjükről és az örökségről, amit együtt fognak építeni. Szennyezett föld helyett olyan területet alakítanak ki, ahol minden család, nem csak gazdagok, gyűlhetnek össze piknikezni vagy labdázni - olyan helyet, ahol a gyerekek szentjánosbogarakat foghatnak, hallgathatják a madarak énekét és tiszta, szennyezetlen vízben horgászhatnak. Meg egy nap híján pontosan egy évre arra a napra, hogy Tednek az oltár elé kellett volna vezetnie Lucyt, jelölte ki végül az esküvő dátumát, mely döntés ellen Francesca hevesen tiltakozott. Még akkor is, amikor Meg - kezében a diplomájával - visszatért Wynettebe három nappal a ceremónia előtt. Amíg Ted berohant a városba, hogy megnyisson egy kiállítást az új könyvtárban, Meg lehuppant egy bárszékre leendő anyósa konyhájában, hogy megreggelizzen. Francesca áttolta a bagelpirítóst a pulton. - Mintha nem lenne elég hely a naptárban, amiből választhattál volna - mondta. - Az igazat megvallva, Meg, ha nem lenne több eszem, esküszöm, azt hinném, hogy el akarod átkozni az esküvődet. - Épp ellenkezőleg. - Meg bevakolta áfonyalekvárral a bagelt. - Szeretem a múlt tragikus hamujából emelkedő fényes új élet szimbólumát. - Ugyanolyan flúgos vagy, mint Teddy- mondta Francesca elkeseredetten. - Nem akarom elhinni, hogy ilyen sokáig tartott rájönnöm, ti kelten egymásnak vagytok teremtve. Meg mosolygott.  363 


Dallie felnézett a kávéscsészéjéből. - Az emberek itt szeretik, ha valaki egy kicsit flúgos. Jobban közéjük illik. - Több mint kicsit - jegyezte meg Skeet az újságja mögül. - Tegnap minden ok nélkül megölelt. Majdnem szívinfarktust kaptam. Dallie bólintott. - Tényleg flúgos. - Itt ülök - emlékeztette őket Meg. Skeet és Dallie azonban már rátértek arra, ki a megfelelőbb személy, hogy golfleckéket adjon neki, függetlenül attól, hogy ő már Torie-t választotta. Francesca ismét megpróbálta kiszedni belőle a menvasszonyi ruhája részleteit, de Meg lakatot tett a szájára. - Meglátod, amikor mindenki más. - Nem értem, miért Kaylának engedted meg megnézni és nem nekem. - Mert ő a divatanácsadóm, te meg csak a jövendőbeli anyósom,

aki folyton zaklat. Francesca a második résszel nem fáradt vitába szállni, csak az elsővel. - Tudok annyit a divatról, mint Kayla Garvin. - Biztos vagy ok benne, hogy többet. De akkor sem fogod látni, csak a templomban. - Ragacsos puszit nyomott Francesca arcára, aztán rohant a szállodába, hogy találkozzon a szüleivel. Nem sokkal később megérkezett Lucy. - Biztosan azt akarod, hogy ott legyek? - kérdezte Lucy a telefonban, amikor Meg meghívta a lakodalomra. - Nélküled nem mehetek férjhez. Nagyon sok megbeszélnivalójuk volt, és a templomhoz hajtottak, ahol behozhatták a lemaradásukat anélkül, hogy kihallgatták volna őket. Ted végül a patak partján talált rájuk. A kezdeti feszélyezeltség a régi szerelmesek között már rég eltűnt, és úgy beszélgettek, mint jó öreg barátok, akik mindig is lenni akarlak. Az esküvő előestéjén a countryklubban adtak vacsorát, mint az első alkalommal. - Úgy érzem, mintha megállt volna  364 


az idő - suttogta Lucy Megnek nem sokkal azután, hogy megérkeztek. - Azt az egyet kivéve, hogy most lazíthatsz és jól él ezheted magad - felelte Meg. - Szórakoztató lesz, megígérhetem. És szórakoztató volt, ahogy a helyiek sarokba szorították Jake-et és Fleurt, hogy dicshimnuszokat zengjenek Megről. - A lányotok volt a legjobb alkalmazott, aki valaha a szállodában dolgozott mondta nekik Birdie a legnagyobb komolysággal. - Gyakorlatilag ő vezette. Nekem alig kellett csinálnom valamit. - Okos lány - mondta Meg anyja rezzenéstelen arccal. Zoey egy különleges egyiptomi fülbevalót rángatott. - Fogalmatok sincs, mennyire feldobta a ruhatáramat. - A zsebébe nyúlt, ahová Meg történetesen tudta, hogy egy csillogó üvegkupakláncot rejtett, amit majd feltesz, ha Hunter Gray mamája megérkezik. - A countryklub nem ugyanaz azóta a nap óta, hogy elment ömlengett Shelby. - El se hinnétek, milyen nehézségekbe ütközik egyeseknek megkülönböztetni a rendes Arizona jeges teát a diétástól. Kayla következett, de Birdie-nek oldalba kellett vágnia, hogy ne bámulja a jóképű Koranda fivéreket. Kayla pislogott és kötelességtudóan kivette a részét Meg hírének öregbítéséből. - Esküszöm, három kilót híztam, amikor elment, olyan depis lettem. Az ékszerei tartották fenn a boltomat. Ráadásul ő az egyetlen nő rajtam és Torie-n kívül, aki értékeli a levágott szárú cuccokat. - Annyira drágák vagytok - nyávogta Meg. Aztán hangosan a szüleinek: - Együtt járnak elektrosokk-terápiára. Így csoportos kedvezményt kapnak.

- Semmi hála nincs ebben a lányban - szipogta Shelby Lady Emmának. Torie megfogott egy rákfelfújtat.  365 


-Még mindig megbízhatjuk a városi játszótér-bizottság vezetésével. Ott majd megtanulja, hogy ne tiszteljen bennünket. Meg felnyögött, Lady Emma mosolygott, Lucy összezavarodott. Mi történt? - kérdezte, mikor egyedül maradt Meggel. - Te beálltál közéjük. És ezt nem bóknak szántam. - Tudom - mondta Meg. - Engem is meglepetésként ért. De Lucy kissé megsértődött. - Velem mindig csak udvariasak voltak, persze én nem voltam elég jó nekik. Én, az Egyesült Államok elnökének a lánya. Téged viszont, Miss ünneprontó, téged szeretnek. Meg mosolygott és Wynette őrült asszonyaira emelte a poharát. Megértjük egymást. Fleur félrevonta Lucyt, Ted csatlakozott Meghez és együtt nézték, ahogy Kayla és Zoey rámozdulnak Meg fivéreire. Ted ivott egy kortyot a borospoharából. - Shelby közölte a szüleiddel, hogy egészen biztosan terhes vagy. - Még nem. - Gondoltam, hogy először nekem mondod el. - Ted a nőket nézte. - Vagy talán nem. Teljesen biztos vagy benne, hogy itt akarsz élni? Meg mosolygott. - Máshol nem is tudnék. Ted összekulcsolta az ujjaikat. - Még egy éjszaka, és vége a te hülye szexuális böjtödnek. Hogy engedhettem, hogy rábeszélj, nem értem. - Nem tudom, hogy nevezhetsz böjtnek négy napot. - Annak érzem. Meg nevetett és megcsókolta. Másnap délutánra azonban tiszta ideg volt, és sem Lucy, sem a másik öt koszorúslány nem tudta megnyugtatni. Georgie és April Los Angelesből repültek ide híres férjeikkel, Sasha Chicagóból érkezett. Nem érezte helyesnek, hogy Torie és Lady Emma nélkül menjen férjhez, s mindannyian káp 366 


rázatosan festettek egyszerű szabású, ujjatlan, galambszürke selyemruhájukban, valamennyi hátán egy kicsit különböző strasszgombokkal. - Kayla felteszi mindet az eBayre, ha vége a cécónak - jelentette be Torie Megnek, miközben a szertartásra gyülekeztek a templom előszobájában. - Azt mondja, egy vagyont fogunk keresni. - Amit jótékonysági célokra fordítunk - állította határozottan Lady Emma. Ahogy az előre látható volt, Fleur szemébe könnyek szöktek, amikor meglátta Meget a ruhájában. Akárcsak Torie-nak és Lady

Emmának, bár más okból. - Biztos vagy benne? - suttogta Torie Megnek, ahogy a nászmenet a templom előtti oszlopcsarnok felé indult. - Vannak dolgok, amiket meg kell tenni. - Meg megszorította a csokrát, miközben Lucy megigazította a rövid uszályt. A ruha fűzős felsőrészével, csipkés vállpántjával és karcsú, finoman díszített derékvonalával, hátul mély V-alakban volt kivágva. Anyja ujjhosszig érő menyasszonyi fátylát és osztrák kristályokból készült fejdíszt viselt hozzá. A trombiták felharsantak jelt adva Tednek, hogy lépjen a templom bejáratához Kennyvel és a tanúival. Bár Meg nem láthatta vőlegényét, gyanította, hogy egy méltó fénysugár ezt a pillanatot fogja választani arra, hogy áttöijön a festett üvegablakokon és újabb nevetséges glóriát vonjon a feje köré. Meg minden perccel egyre émelygősebb lett. Lady Emma felsorakoztatta a koszorúslányokat. Meg növekvő pánikkal nézte, ahogy April megkezdi a vonulást, majd Torie és Sasha következik. A tenyere izzadt, a szíve túl gyorsan vert. Georgie is elindult. Már csak Lady Emma és Lucy maradt. Lucy a fülébe súgta: - Gyönyörű vagy. Kösz, hogy a barátom vagy. - Meg próbált mosolyogni. Tényleg próbált. De  367 


Lady Emma előrelépett és már csak Lucy volt ott, ő pedig minden ízében reszketett. Lucy megmozdult. Meg előrekapott és megfogta a karját. - Várj! Lucy hátranézett a válla fölött. - Hívd ide! - mondta Meg félelemtől zihálva. Lucy levegő után kapkodott. - Ugye csak viccelsz? - Nem. - Meg hápogott. - Látnom kell. Most. - Nem csinálhatod ezt, Meg. - Tudom. Rettenetes. De... Csak hívd ide, kérlek. - Tudtam, hogy rossz ötlet volt idejönni - mormolta Lucy. Aztán nagy levegőt vett, magára öltötte fehér házi mosolyát és elindult a folyosón. Eltökélten mosolygott egészen addig a pillanatig, amíg meg nem állt Ted előtt. Ted Lucyt nézte. Lucy őt. - O-ó! - mondta Kenny. Lucy megnyalta a száját. - Ö... Bocs, Ted. Megint. Bocs megint. De... Meg látni akar. - Melegen ajánlom, hogy ne menj - suttogta Kenny. Ted Harris Smithwell tiszteleteshez fordult. - Bocsásson meg egy pillanatra. A tömeg fezúgott, mikor elindult a folyosón, nem nézve se jobbra, se balra, csak egyenesen a nő felé, aki a szentély mögött várt

rá. Először csak az imádott arcot látta fehér habkeretben. Meg sápadt volt, ujjai elfehéredtek a menyasszonyi csokron. Megállt előtte. - Nehéz nap? - kérdezte. Meg az állóra hajtotta a homlokát, kis híján belebökve a szemébe a fejdíszt, ami a fátyolt tartotta. - Tudod mennyire szeretlek? - Majdnem annyira, mint én - felelte Ted, finoman megcsókolva az orrát, hogy ne maszatolja el a sminkjét. - Egyéb  368 


ként gyönyörű vagy. Bár... esküdni mernék rá, hogy már láttam ezt a menyasszonyi ruhát. - Torie-é. - Torie-é? - Használt. Várható volt, nem? Ted mosolygott. - Nagyon remélem, hogy a Dexszel kötött esküvőjén viselte és nem a korábbi balszerencséseken. - Ühüm. - Meg bólintott és szipogott. - Biztos... teljesen biztos vagy magadban? Nagyon zűrös vagy ok. Ted itta a tekintetével. - Van olyan, hogy túl rendes, drágám. - Csakhogy... nézzünk szembe a tényekkel. Okos vagyok, de nem olyan okos, mint te. Úgy értem... aligha van olyan okos, mint te, de akkor is... Előfordulhat, hogy hülye gyerekeink lesznek. Nem teljesen hülyék, csak... relatív. - Értem, drágám. Az első esküvő mindenkinek idegtépő, még egy olyan bátor embernek is, mint te. Szerencsére nekem van tapasztalatom az esküvőkben, így segíthetek. - Ezúttal megkockáztatta, hogy tönkre fogja tenni Meg sminkjét és gyengéden szájon csókolta. - Minél hamarabb túl vagyunk rajta, annál hamarabb levetkőztethetlek, elveszthetem az önuralmamat és alázhatom meg magamat újra. - Ez igaz. - A szín kezdett végre visszatérni Meg arcába. Hülye vagyok. De nagy nyomás nehezedik rám. És stresszhelyzetben néha elfelejtem, hogy elég jó vagyok-e neked. Vagy túl jó? Még mindig pancser vagy, tudod, ha nemet kell mondani. - Te majd megvédesz magamtól. - És mindenki mástól, mondta Ted. - Teljes munkaidős állás lesz. - Felkészültél? Meg végre mosolygott. - Fel. Ted újabb csókot lopott. - Ugye tudod, mennyire szeretlek? - Tudom.  369 


- Helyes. Kapaszkodj ebbe a gondolatba. - Ted a karjába vette,

és mielőtt Meg szólhatott volna, hogy szükségtelen - hogy már összeszedte magát és azonnal tegye le, mielőtt bármit mondhatott

volna, Ted elindult vele a padsorok között. - Ez - jelentette ki a násznépnek - nem fog megszökni. VÉGE  370 

Beaudine volt. AA fiatal lakosok azt szerették volna, ha egy többszörös platinalemezes

Recommend Documents