BÖCSKEI ELVIRA* Támogatások a turizmusban: kihívások és lehetıségek The Role of Subsidies – Challenges and Opportunities Since about the middle of the 20th century, tourism has been one of the fastest developing sectors of the economy worldwide. Tourism is built on natural and cultural attractions, this is the reason why the future of tourism is dependent upon their sustainable utilisation. It is beyond doubt that the tourist industry is a driving force of the economy that can largely contribute to maintaining the competitiveness of the given region and can successfully support backward regions in catching up with their more developed environment. Parallel with the economic development, ever greater differences can be observed between the various regions of the country. However, it would be mistaken to explain this fact solely on the basis of geographical location, as there are significant differences within the individual regions as well. Besides regional differences, it is easing or eliminating the differences between the micro-regions that poses the most serious challenge to experts of regional development. In this way, building or reconstructing a hotel may generate new and new investments in the life of a settlement, provided these effects do not mutually extinguish, rather reinforce each other. All this requires prudent and well-structured intervention and subsidizing policy from the state. The publication titled ”Health Tourism; a Ten-year Development Programme” was targeting to help develop the tourist sector. The study deals with the efficiency of the major investment projects implemented within the framework of the above programme.
A XX. sz. második felétıl kezdıdıen a turizmus világméretekben az egyik legdinamikusabban fejlıdı gazdasági ágazat. 1999-ben a világon megtermelt GDP közel 12%-a a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmus további dinamikus fejlıdés elıtt áll, és 2010-re a bevételek (évi 4–5%-os növekedésre számítva) várhatóan 6800 Mrd USD-ra nınek. Az Európai Unió kiemelkedı feladatának tekinti a fenntarthatóság elımozdítását. A turizmus természeti és kulturális vonzerıkre épül, ezért azok fenntartható módon történı hasznosítása a turizmus jövıjének záloga. Vitathatatlan tény, hogy az egyik legjelentısebb húzóhatással rendelkezı ágazat, amely nagymértékben hozzájárulhat az adott térség versenyképességének megırzéséhez, az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózásához. A természeti és a kulturális értékek megırzése szintén felbecsülhetetlen jelentıséggel bír. Annak ellenére, hogy hazánk a Föld legkedveltebb célállomásai között a 14. helyen áll, addig a turisztikai bevételek nagysága szerint még csak a világ turizmusának középmezınyében a 38. helyet foglalja el. Magyarország a világturizmusból a látogatók száma alapján 3–4%-kal, a nemzetközi turisztikai bevételekbıl viszont csak 1,1%-kal részesedik. A számadatokból is érzékelhetı, hogy a magyar turizmus – a kedvezı természeti adottságok ellenére – jelenleg még nem kellıen versenyképes. Versenyképességünket nagymértékben javíthatja az egészségturizmus fejlesztése, azonban mindehhez forrásokat kell biztosítani. *
Általános Vállalkozási Fıiskola, Pénzügytani és Számviteli Tanszék, fıiskolai adjunktus, gazdasági igazgató.
257
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006
1. Pályázati feltételek, és lehetıségek A turisztikai ágazat fejlesztéséhez kívánt hozzájárulni a Széchenyi Terv részeként kidolgozott „Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program”. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy a támogatás olyan fejlesztésekhez volt igényelhetı, amely legalább 300 millió forint (áfa nélküli) beruházási költségbıl valósul meg (mőemlék fürdık esetén a beruházási költségnek nincs alsó összeghatára), valamint a támogatásban részesített pályázónak vállalni kellett, hogy a pályázatban megadott hasznosítási terv szerint a támogatásban részesült tárgyi eszközök 5, az ingatlanok 10 évi turisztikai célú hasznosítását. A pályázónak a pályázat benyújtását megelızıen már rendelkeznie kellett a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlannal, továbbá a megvalósítandó projektre vonatkozóan rendelkeznie kellett megvalósíthatósági tanulmánnyal. A támogatás célja a magas színvonalú, piacképes szolgáltatást nyújtó egészségturisztikai központok kialakításának ösztönzése. A célok között szerepelt, hogy Magyarország – az egyedülálló gyógy- és termálvízkincsére alapozva – az évtized végére vezetı helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán. Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Programja keretében meghirdetett pályázaton az elnyert támogatások összértéke meghaladta a 30 Mrd HUF értéket (30,202 Mrd HUF). A 90 db pályázat közül 52 db pályázó vissza nem térítendı (23 945 Mrd HUF), míg 38 db pályázó kamattámogatásban részesült (6,257 Mrd HUF). Az 52 db vissza nem térítendı támogatást elnyert pályázó közül 44 esetben fürdı építése, rekonstrukciója, míg 6 esetben szálloda építése, és további 1-1 esetben szálloda bıvítése, rekonstrukciója valósult meg. A 6 db új szálloda – melybıl 5 db 4 csillagos, és 1 db 5 csillagos – közül 4 db wellness, míg 2 db gyógyszállóként mőködik. Jelen tanulmányomban az új gyógyszállók és wellness szállodák építésére elnyert vissza nem térítendı támogatásokból megvalósult projektek hatásvizsgálatának tapasztalatait ismertetem.
2. A kutatás módszertana A primer kutatás 2005. évben kezdıdött1, és az elérendı célok között szerepel, hogy a Széchenyi Terv pályázatain keresztül a jelenleg futó és jövıben megvalósuló Európai Uniós támogatások hatékonyságának méréséhez hozzájáruljon, elısegítve a turisztikai pályázatok reális értékelését. A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében a kiküldött hatásvizsgálati adatlap 5 területre terjedt ki: • gazdasági adatok, mutatók alakulása, • beruházásra vonatkozó adatok, • szállodára, vendégforgalomra vonatkozó adatok, • egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások, • jövıre vonatkozó kilátások. 1
A kutatás 2006. július 30-án zárult le. A kutatást a tanulmány szerzıje végezte.
258
BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK A gazdasági hatások elemzéséhez1 a visszaküldött adatlapokból nyert információk mellett, a mélyinterjúk során elhangzottak kerültek felhasználásra. A szállodaépítés munkálatai a 2002 és 2004 közötti idıintervallumban fejezıdtek be, így az adatok összehasonlíthatósága miatt az üzembe helyezés éve (ez volt a bázis idıszaki adat), és az azt követı év(ek) adatai kerültek elemzésre. Statisztikai adatok felhasználására az összehasonlíthatóság érdekében került sor, ahol a szőkebb mikrokörnyezet mellett célszerő volt az adott régió jellemzıinek ismertetése. A kutatás elején alapvetıen két hipotézis került felállításra: • A turisztikai fejlesztések, beruházások megtérülése évtizedekben mérhetı, az igen magas beruházási költségek miatt. • Magyarországon az egészségturizmus fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a támogatások.
3. Az új gyógy- és wellness szállodák építésére elnyert, vissza nem térítendı támogatásokból megvalósult projektek hatásvizsgálata. Az új gyógyszállók és wellness szállodák építésére elnyert vissza nem térítendı támogatásokra a szálloda tulajdonjogával rendelkezı, vagy a szállodát üzemeltetı belföldi székhelyő gazdasági társaságok nyújthattak be pályázatot. Azok a projektek voltak támogathatóak2, amelyek esetében: • szálloda fejlesztése, létesítése, • szálloda gyógyászati és/vagy wellness, fitness szolgáltatásainak fejlesztése, kialakítása (szauna, szépségszalon stb.) • vendéglátó helyiségek kialakítása, fejlesztése valósul meg. A program kiemelt céljai között szerepelt, hogy a szálláslehetıségek mellett a fürdık fejlesztésérıl is gondoskodjanak, ezzel is elısegítve a szállodák hatékony mőködését. A vizsgálati körbe bevont újonnan épült szállodák fele esetében szintén a Széchenyi Terv keretében finanszírozták a fürdıfejlesztést, fürdıépítést is.
3.1. Beruházások finanszírozása • • • •
A beruházások 4 fı forrásból valósultak meg: vissza nem térítendı fejlesztési támogatásból, bankhitelbıl, saját forrásból, egyéb forrásból
1 Jelen tanulmányban csak a közvetlen hatások ismertetésére kerül sor. A közvetett hatások továbbá a gerjesztett hatások vizsgálata kutatás alatt áll. 2 A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja keretében pályázatot hirdet az egészségturisztikai központokhoz kapcsolódó szálláskapacitás fejlesztésének támogatására Kódszám:SZT-2002-TU-2 [Széchenyi Terv 2002. évi pályázatai 9094. old.]
259
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 1. táblázat Beruházások forrásigénye (adatok forintban)1 Szálloda építése
Megnevezés
4 csillagos (5 db)
Támogatás
2 340 142 000 %
Bankhitel
6 862 244 000
Saját forrás
1 884 795 000
2 985 213 000
Egyéb forrás
8 747 039 000
910 599 000
116 876 000
56 3 895 812 000
29 114 267 000
1 12 304 475 000
17
58
24
%
2 670 142 000 10
56
%
Összesen
330 000 000 19
%
Összesen
5 csillagos (1 db)
25 231 143 000
3 3 239 661 000
2 15 544 136 000
A támogatás mértéke átlagosan a beruházás összköltségének a 17%-át tette ki. A vissza nem térítendı támogatásból történı finanszírozása mellett, a beruházás megvalósításában nélkülözhetetlen szerepet játszottak a banki hitelek. Mind a hat pályázónak ahhoz, hogy a beruházást megvalósítsa, banki hitelt kellett igénybe vennie. A hitelek összege a beruházás összköltségének 56–58 százalékát tették ki, amely összeg igen magasnak mondható. Ennek tudható be, hogy a hitelek futamideje 120–191 hónap közötti idıintervallumban helyezkedik el. A banki hitelek átlagosan 12 évet meghaladó lejárata viszonylag hosszú idıtartamnak tőnik, azonban – a magas hitelösszegek mellett – nem szabad megfeledkezni arról, hogy igen nehéz megbecsülni a befektetések megtérülését.
3.2. Szállodák bevételeinek alakulása A szállodák bevételeinek vizsgálatakor az összehasonlíthatóság érdekében a szállodák átlagos havi bevételeinek vizsgálatára került sor az üzembe helyezés évében, és az azt követı egy évben. Az árbevétel az üzembe helyezést követı évben átlagosan 26%-kal növekedett. Az üzembe helyezés évében és az azt követı évben is a legmagasabb átlagos havi árbevételt közép-magyarországi régióhoz tartozó (05 K-M) négy csillagos és nyugat-dunántúli régióhoz tartozó (06 NY-D) öt csillagos szálloda érte el. A nyugat-dunántúli régióban elhelyezkedı szálloda több mint 40%-os növekedésének eredményeként az üzembe helyezést követı évben, a havi átlagos árbevétele megközelítette a fıváros közelségének elınyét élvezı közép-magyarországi régióban elhelyezkedı szálloda bevételét. Érdemes az árbevétel megoszlására is 1
Forrás: Hatásvizsgálati adatlap, 2006. év.
260
BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK figyelmet fordítani, mivel az egyes régiókban eltérı az összetételük. Az ország nyugati és keleti részén elhelyezkedı szállodák bevételében jelentıs arányt képviselnek a szálláshelybıl származó bevételek mellett a vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból (pl. terápia, szépségfarm stb.) származó tételek, míg az ország középsı részén az egyéb szolgáltatásokból származó bevételek aránya igen kismértékő. A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében az észak-alföldi régióban elhelyezkedı szálloda (04 É-A) rendelkezik a legalacsonyabb árbevétellel, azonban ez nem jelent negatív teljesítményt, mivel a legkisebb férıhelyszámmal rendelkezik (szálláshelybıl származik 35%, vendéglátásból 52%, egyéb 2%, turisztikai szolgáltatás 11%).
1. ábra Havi átlagos árbevétel alakulása (adatok M Ft-ban)1
1 A szállodák kódszámokkal kerülnek megkülönböztetésre, azonban az elemzés szükségessé tette az adott régió megnevezését is. NY-D = Nyugat-Dunántúl, K-D = KözépDunavidék, É-A = Észak-Alföld, K-M = Közép-Magyarország. Forrás: Hatásvizsgálati adatlap 2006. év.
261
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006
3.3. Szállodák költségeinek alakulása A költségek közül az anyagjellegő ráfordítások1 értéke átlagosan 7,5%-kal csökkent. Ez a kedvezı tendencia a további években is megfigyelhetı, azon esetekben, ahol már három év szolgált viszonyítási alapul. A legmagasabb értékkel a nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régióban elhelyezkedı szállodák rendelkeznek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezen szállodák rendelkeznek a legmagasabb árbevétellel, és emellett a legnagyobb férıhelyszámmal. Kedvezı, hogy az üzembe helyezést követı évben sikerült csökkenteniük az anyagjellegő ráfordítások értékét, úgy hogy ezzel szemben bevételük növekedett.
2. ábra Havi átlagos anyagjellegő ráfordítás alakulása (adatok M Ft-ban)2
1 2
Anyagjellegő ráfordítások értéke ELÁBÉ és Eladott közvetített szolgáltatások nélkül. Forrás: Hatásvizsgálati adatlap 2006. év.
262
BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK A költségek vizsgálata során külön elemzést igényel a személyi jellegő ráfordítások alakulása. Az üzembe helyezést követı években növekedtek a havi átlagos értékek. A növekedés okai között mutathatjuk ki a létszám növekedésbıl adódó többletkiadásokat, továbbá az inflációval lépést tartó bérnövekedést.
3. ábra Havi átlagos személyi jellegő ráfordítás alakulása (adatok M Ft-ban)1 A 6 új szálloda az üzembe helyezés évében összesen 594 fı részére teremtett új munkalehetıséget. A létszámadatok az üzembe helyezést követı évben átlagosan 28%-kal növekedtek, így a létszám 761 fıre emelkedett. A tervezetthez képest összesen 151 fı munkaerıvel foglalkoztattak többet. Az elkövetkezı években a foglalkoztatott létszám stabilitása figyelhetı meg, újabb jelentıs létszámnövekedés már nem várható, ugyanis a létszámnövekedésbıl adódó plusz terheket igen nehezen tudják finanszírozni. Jelenleg igen magas adó- és járulékterhek nehezítik a vállalkozások mőködését. Az újonnan épült szállodáknál 1
Forrás: Hatásvizsgálati adatlap 2006. év.
263
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 minden esetben negatív mérleg szerinti eredménnyel találkozhatunk, vagyis a szállodák veszteségesen mőködnek. A veszteséges gazdálkodás egyik fı tényezıjeként említhetjük meg a magas adóterheket, amelynek mérséklése rövidtávon illúziónak tőnik, ugyanis az államháztartás bevételeit nagymértékben csökkentené. 2. táblázat Megtérülési idı (adatok forintban)1 Megnevezés
Üzembe helyezést követı év adatai
Bérjárulékok2
424 177 000
Központi adófizetési kötelezettség2 Helyi adófizetési
kötelezettség2
Adó- és járulékbefizetési kötelezettség összesen Megtérülési idı (beruházás/államháztartás bevételei)
22 815 000 145 661 000 592 653 000 15 544 136 000 592 653 000
= 26,2 év
A foglalkoztatott létszám következtében befizetett járulékok mellett jelentıs nagyságrendet képviselnek az adóbefizetési kötelezettségek. Az adóbefizetési kötelezettség (központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek), továbbá a bérjárulékok alakulását vizsgálva az újonnan épült szállodák beruházási költségei több mint 26 év alatt térülnek meg, abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 17%-át kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettség alapján. Az elırejelzések csak a közvetlen hatások számszerősítésén alapulnak, nem számolva a többletfoglalkoztatottság kedvezı hatásaival, a beszállítói kör, továbbá a szolgáltatást nyújtó vállalkozások többletbevételébıl származó adóbevételekkel, az adott térség fejlıdését elısegítı hatásokkal.
3.4. A megtérülési idı csökkentésének lehetıségei A kutatás során szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy a költségtakarékos gazdálkodás érvényesítése elengedhetetlen a hatékony, sikeres mőködtetés érdekében. A szállodák által foglalkoztatott kontrolling szakemberek jelentik (jelenthetik!) a garanciát, hogy a költségtakarékos elvet szem elıtt tartva, a minıségi színvonalat megırizve mőködjenek. Így talán nem alaptalan az a fel1
Forrás: Hatásvizsgálati adatlap 2006. év. Bérjárulékok: TBJ, EHO, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, egyéb bérjárulékok. Központi adófizetési kötelezettség: társasági adófizetési kötelezettség, osztalékadó fizetési kötelezettség, ÁFA (fizetendı és levonható egyenlege). Helyi adófizetési kötelezettség: iparőzési adó, idegenforgalmi adó, egyéb kommunális adó. 2
264
BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK tételezés, hogy elsısorban a bevétel növekedése jelentheti a lehetıséget a megtérülési idı csökkentésére vonatkozóan. A szállodák bevételét meghatározza: • a vendégek száma, • az eltöltött vendégéjszakák száma, • az alkalmazott árstratégia. 3.4.1. A vendégek számának alakulása Az elmúlt években a vendégek számának dinamikus növekedése figyelhetı meg. A négycsillagos szállodák esetében a legdinamikusabb a növekedés, 2005ben 78%-kal több vendég érkezett, mint 2000-ben. A háromcsillagos szállodákba érkeznek a legtöbben, azonban évrıl évre a növekedés üteme csökkenı tendenciát mutat. Ugyanakkor a kétcsillagos szállodák esetében a vendégszám 40%kal csökkent, míg az egycsillagos szállodák esetében közel a felére esett vissza. 3. táblázat A vendégek számának alakulása a 2000 és 2005 közötti idıszakban1 Kategória
Évek→ belföldi külföldi belföldi külföldi belföldi külföldi belföldi külföldi belföldi külföldi
2000
2001
2002
2003
2004
2005
28 706 283 324 222 262 799 183 795 022 992 768 366 821 253 761 152 909 53 133
120,19 103,85 113,03 101,24 100,80 106,61 98,14 86,34 71,41 96,00
106,46 103,6 120,15 106,98 105,45 96,89 97,96 87,04 88,94 78,87
93,51 108,81 127,27 102,56 99,26 94,16 99,70 81,29 111,31 85,75
124,21 130,35 131,47 125,49 107,96 106,12 80,66 91,20 82,39 93,14
138,20 118,17 127,12 107,31 113,60 101,18 90,08 85,06 95,74 86,90
A minıségi turizmus irányába való elmozdulás ténye vitathatatlan. Mindez a belföldi és a külföldi vendégforgalomra egyaránt jellemzı. A külföldi vendégek elsısorban a magas komfortfokozatú szálláshelyeket részesítik elınyben. Amíg 2000-ben a hazánkba érkezı külföldi vendégek 45%-a 4 és 5 csillagos szállodában tartózkodott, addig 2005-ben már a vendégek közel 60%-a választotta a magasabb színvonalú ellátást. A 15 százalékpontos növekedés kedvezınek mondható. Az országos adatokból kiindulva, régiókra levetítve is elemzésre kerültek a szállodák bevételét meghatározó tényezık.
1
Forrás: Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH, és a Magyar Turizmus Rt. belsı adatbázisa alapján.
265
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006
4. ábra A vendégek számának alakulása az újonnan épített szállodák esetében, 2004. év1 Az újonnan épült szállodák esetében a vizsgálat elsısorban arra irányult, hogy mennyiben követik az országos átlag alakulását, továbbá az adott régióra jellemzı tendenciákat. A hat újonnan épült szállodából öt szálloda négycsillagos, míg egy szálloda ötcsillagos minısítéső. Mindebbıl következtethetı, hogy a vendégszám tekintetében kedvezı lehetıségek kínálkoznak. Az ország nyugati részén elhelyezkedı wellness szálloda könyvelhette el a legmagasabb külföldi vendégforgalmat. Elsısorban a német és az osztrák turisták paradicsomaként tartják nyílván, a legmagasabb igényeket igyekeznek kielégíteni. Jelenleg 33%os kapacitáskihasználással mőködik, de terveik szerint már a következı fél évben elérik az 50%-os kihasználtságot. A térségben igen erıs a konkurencia, mivel ugyancsak Széchényi támogatásból épült egy 4 csillagos wellness szálloda. Ezen szálloda esetében a külföldi vendégek száma az országos átlaggal megegyezı. A jövıben elsısorban a belföldi vendégszám növekedésére számítanak. Ez a szálloda rendelkezik a legkisebb vendégszámmal, így megkérdıjelezhetı, hogy az adott településen ugyanazon szolgáltatásokat kínáló létesítmények esetében megvalósítható-e gazdaságos mőködtetésük?
1
Forrás: Hatásvizsgálati adatlap 2006. év.
266
BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK 3.4.2. A vendégéjszakák számának alakulása A támogatásban részesült szállodák esetében, a vendégek átlagos tartózkodási idejére vonatkozóan, a 2004. évre történt a vizsgálat. Annak ellenére, hogy csak egy-két éve üzemelnek, a vendégek átlagos tartózkodási ideje meghaladja az adott régió és az országos átlag adatát is. Mindebbıl arra következtethetünk, hogy a kiváló marketingmunka eredményeként mára már ismertté váltak. Mindezen tényezık mellett a tartózkodási idı meghosszabbodását jelentısen befolyásolta, hogy a vizsgálati körbe bevont szállodák gyógy- vagy wellness szállodaként üzemelnek.
5. ábra A vendégek átlagos tartózkodási ideje az újonnan épített szállodák esetében, 2004. év1 A régiók közül kiemelkedik Nyugat-Dunántúl, mind az országos átlag, mind pedig a régió átlagát messze meghaladó tartózkodási idejével. Németországból, Nagy-Britanniából és Ausztriából érkeznek a legtöbben2. Németországból és Ausztriából érkezı vendégek hazánk nyugati részének kedvezı természeti adottságait igyekeznek kihasználni. (Németországból érkezı vendégek tartózkodási ideje 4 nap). Az országos átlaghoz hasonlóan (2,9 nap) a vizsgálati körbe bevont szállodák esetében is megfigyelhetı, hogy a külföldi vendégek átlagosan fél nappal meghosszabbítják tartózkodási idejüket. 1 Forrás: Hatásvizsgálati adatlap 2006. év, és Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH. 2 Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH.
267
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 3.4.3. A szobakihasználtság alakulása Az országos szobakapacitás kihasználtságot1 vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjobb eredményeket felmutató Közép-Magyarország is csak 57,6%-os kihasználtsággal rendelkezik. A térség vonzerejéhez nagymértékben hozzájárul, hogy itt található a fıváros. Ezen tényt támasztja alá az éves szinten egyenletes vendégforgalom alakulása, a téli hónapok kivétel. A rangsorban a második helyet elfoglaló Nyugat-Dunántúl (49,1%) több mint 9 százalékponttal kevesebb értékkel rendelkezik. Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld esetében csak kismértékben figyelhetı meg a szezonalítás hatása, a többi régióhoz viszonyítva egyenletes teljesítményt mutat. Az egyenletes szobakapacitás-kihasználtság oka, hogy a fent említett két régióban található2 a gyógyszállók több mint 70%-a, továbbá a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák közel 50%-a. Kiváló természeti adottságainkat felismerve 2005-ben már 10%-kal több szálloda mőködött gyógyszállóként, illetve a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák száma megduplázódott. 4. táblázat A szobakihasználtság alakulása régiónként3 Megnevezés
2002
2003
2004
Közép-Magyarország
51,5
50,3
57,6
Közép-Dunántúl
35,0
34,7
34,0
Nyugat-Dunántúl
50,0
48,4
49,1
Dél-Dunántúl
36,8
34,8
32,4
Észak-Magyarország
34,2
32,6
32,4
Észak-Alföld
47,3
42,7
42,7
Dél-Alföld
32,8
32,2
32,2
Az újonnan épült szállodák mindegyike a legmagasabb igényeket is kielégíti, a szállodafejlesztéshez kapcsolódóan a fürdıfejlesztés is megtörtént ennek ellenére igen jelentıs a szezonális ingadozás. Elsısorban a nyári hónapok kedvezı lehetıségeit igyekeznek kihasználni, két szálloda – az észak-alföldi régióban elhelyezkedı gyógyszálló és a nyugat-dunántúli régióban elhelyezkedı wellness szálloda – esetében az országos átlagot meghaladó szobakihasználtságot sikerült elérni. Jelenleg elsısorban a földrajzi elhelyezkedés, ismertség, kulturális programok gazdagsága dominál a pihenni vágyó turista számára. A tapasztalatok szerint – kivételt az ötcsillagos szálloda képez – a szobaárak tekintetében 1
Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH. 2004. évi adatok alapján (Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH). 3 Forrás: Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH és a Magyar Turizmus Rt. belsı adatbázisa alapján. 2
268
BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK nem tapasztalható jelentıs eltérés, így a szobakihasználtság ingadozását nem befolyásolták az árak alakulása. A szállodák saját bevallásuk szerint nem alakították ki árstratégiájukat, elsısorban a versenytársak áraihoz igazodnak, illetve egy-egy akciós ajánlataikkal szeretnének versenyelınyhöz jutni. Véleményem szerint egy átgondolt árstratégiával javítható lenne a szobakihasználtság, és természetesen ezen keresztül a szállodák jövedelmezısége.
6. ábra A szobakihasználtság alakulása az újonnan épített szállodák esetében1
1
Forrás: Hatásvizsgálati adatlap 2006. év.
269
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006
Összefoglalás A tanulmány elején megfogalmazott hipotézisünkre, amely szerint az egészségturizmus fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a támogatások, egyértelmően igennel tudunk válaszolni. A munkahelyteremtés mellett elsısorban a térség idegenforgalmának növekedésében, az adott település infrastrukturális fejlesztésében játszott kiemelkedı szerepet. A szállodák felépítésével valamint szolgáltatásaikkal való elégedettség következtében már nem csak az adott város, de a környezı települések is ismertté váltak, így vendégkörük folyamatosan bıvül. A megvalósított beruházások közül két esetben nem került volna sor szállodaépítésre állami támogatás nélkül. A fennmaradó négy esetben viszont ugyanúgy megvalósították volna a beruházást, de ehhez jelentıs külsı forrás (banki hitel) igénybevételére lett volna szükség. Pozitív tényként emelhetı ki, hogy a fejlesztés színvonalán nem változtattak volna, hiszen versenyképességük zálogaként tekintik a minıségi turizmus melletti elkötelezettséget. A jövıre vonatkozóan elsısorban a belföldi vendégszám növekedésére látnak esélyt, melynek meghatározó eleme az üdülési csekkel való fizetés mellett az úthálózat bıvítése. A világháló térhódításának köszönhetıen mind a beutazó, mind pedig a belföldi turizmust nagymértékben fogja befolyásolni az internetes foglalás lehetısége. Így a rövid távú célok között szerepel az internetes megjelenés fejlesztése, a munkaerı továbbképzése és konferenciahely kialakítása. Mindezekhez szükséges forrásokat önerıbıl, továbbá támogatásokból kívánják elıteremteni, többek között a regionális fejlesztési keretekre, és az európai uniós támogatásokra szeretnének pályázni.
Felhasznált irodalom CADOUIN M-E. (2000) Spas in Asia spas.about.com. Gesundheit & Fitness, Beauty, Wellness Kuren (2001) FIT-Reisen, Németország. Golden Lotus Village. An Investment Opportunity. The Market; www.goldenlotus-village.com/index.html. KANLIAN S. (2000) The Spa Market in South East Asia, spas.about.com. KISS KORNÉLIA – TÖRÖK PÉTER (2001) Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei, Turizmus Bulletin, V. évfolyam 3. szám 7-14. oldal. LENGYEL IMRE (2005) A regionális versenyképesség értelmezése és piramismodellje, Visegrádi konferencia, 2005. december 14. MATOLCSY GYÖRGY (2002) Élı emlékeink. A Széchenyi Terv világa, Budapest, Válasz Kiadó. MUELLER H. – E. LANZ KAUFMANN (2001) Wellness Tourism, Market Analysis of a Special Tourism Segment and Implications for the Hotel Industry, Journal of Vacation Marketing VII./1. 5-17 p.
270
BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK MUNDRUCZÓ GYÖRGYNÉ – SZENNYESSY JUDIT (2005) A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai, Turizmus Bulletin, IX. évfolyam 3. szám 30-48. oldal. PARASURAMAN A. – V. ZEITHAML – L. BERRY (1990) Delivering Quality Service, Free Press, New York, US. POLGÁR JUDIT (2005) A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2004ben, Turizmus Bulletin, IX. évfolyam 1.szám 54-62. oldal. POLGÁR JUDIT – SULYOK JUDIT – KISS KORNÉLIA (2006) A belföldi turizmus alakulása 1990-tıl napjainkig, Turizmus Bulletin, X. évfolyam 1.szám 3-15. oldal. RÉVÉSZ TAMÁS (2001) A turizmus költség-hatás elemzése SAM- modellel, Statisztikai Szemle, 79. évfolyam 10-11. szám. SZEGVÁRI PÉTER (2005): Versenyképesség az új Országos területfejlesztési koncepcióban, Visegrádi konferencia, 2005. december 14. THORNTON F. – H. BRUTSCHER (2001): What is a Spa? Historical Background and Modern Influences, Spafinder Magazine, www.spafinder.com. TRIBE J. (1999) The Economics of Leisure and Tourism, Butterworth-Heinemann, 2nd Edition. Turisztikai Statisztikai Évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005. WITT-MOUTHINO (1989) Tourism Marketing and Management Handbook, Prentice Hall. WTO (2001): Tourism Highlights 2001, WTO, Madrid, Spanyolország. WTO World Tourism Barometer, Volume 2, No 1, January 2004.
271
