BARTA KÁROLY
MEZŐVÁRI
2009
Felelős szerkesztő: Barta Károly Lektorálta: Beregszászi Anikó
2
BEVEZETÉS Napjainkban mind Ukrajnában, mind Kárpátalján igen időszerű a falvak változásának és összetételének tanulmányozása. A könyv Mezővári földrajzáról, történelméről, intézményeiről, népességéről mutat összefogó képet. A kutatás fontosságát abban látom, hogy igen időszerű egy ilyen vizsgálat készítése, mivel még eddig ilyen jellegű tanulmány nem készült a faluról. A könyv négy nagy fejezetből áll. Az első lehetővé teszi, hogy az olvasó megismerje a település természetföldrajzát. Szó esik a falu földrajzi elhelyezkedéséről, amely lehetővé teszi a község behatárolását Kárpátalján. Tárgyalja még a település geológiai felépítését, melyből megtudhatjuk, hogy milyen felépítésű az a terület, ahol a falu elhelyezkedik. A fejezet utolsó alpontjában tárgyalja a talaj összetételét. Ezen kívül szó esik
a
község
éghajlati
sajátosságairól,
valamint
a
leggyakrabban előforduló növény- és állatfajokról. A második fejezet a község történelmével ismerteti meg az olvasót. Ebben a részben szeretném bemutatni a Mezővári legfontosabb történelmi momentumait, amelyek kihatottak annak egész fejlődésére. A történelmi eseményeken kívül szeretnék képet adni a falu jelenéről is, bemutatva a falu társadalomföldrajzát. 3
A
harmadik
fejezet
lehetővé
teszi
Mezővári
intézményeinek és emlékhelyeinek megismerését. A fejezet tárgyalja a középiskola és az óvoda történelmi áttekintését és kialakulását. A fejezet utolsó alpontjában az olvasó elé tárul Mezővári református temploma és az egykori Borsava vári történelmi emlékei. A negyedik fejezetben tárgyaljuk a település demográfiai sajátosságaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. A falu népességének
tanulmányozásakor
megtudjuk,
hogyan
is
változott a lakosság száma az idő múlásával, és azt, hogy milyen tényezők hatása alatt történt mindez. A fejezet második része képet ad Mezővári népességének kor és nem szerinti összetételéről, valamint a lakosság nemzeti és a vallási megoszlásáról.
4
1. Mezővári földrajzi jellemzése 1.1. Földrajzi fekvés Várinak vagy Mezővárinak is nevezett község Kárpátalján, a Beregszászi járás déli részén, az ukrán-magyar határ közelében helyezkedik el, 15 kilométerre a járási központtól, a Borzsa tiszai torkolatánál. A községet a Borzsa két nem egyenlő részre osztja, amelyeket kőből készült híd köt össze. A nagyobbik része a folyó jobb oldalán helyezkedik el, a másik, „Palaj”-nak is nevezett rész a folyó bal oldalán található. Vári a Beregszászi járás legnagyobb lélekszámú községe (3144 fő, 2005). Szomszédos
községek:
északon
Borzsova,
délnyugaton
Halábor, keleten Csetfalva, nyugaton pedig Mezőgecse. Vári földrajzi
koordinátái:
É.
sz.
48°40’,
K.
h.
(http://www.google.earth).
1. ábra. Mezővári és környéke (http://www.karpatalja.org.ua/modules.php) 5
22°43’
1.2. Geológiai felépítés Vári területe az úgynevezett Gelénesi Megakaldera fölött fekszik. A kalderának csak egy kis része van Kárpátalján, a többi Magyarország területén található, ahol nagy mélységbe süllyed. A kaldera mentén gazdag ásványkincs-lelőhelyek találhatók. A kaldera savanyú vulkanitokat szolgáltatott. Az aljzatát mezozoikumi mészkövek alkotják. A szerkezete több helyen megtört. E törésvonalak mentén a kréta és más vulkanitok törtek a felszínre (Bulla, Mendöl, 1999.). 1.3. Domborzat és felszíni vizek Vári alluviális síkságon fekszik, amelyet eleinte a Borzsa, majd a Tisza irányváltoztatása után (kb. 100 ezer év), a két folyó együttesen töltött fel. A területén folyó Borzsa és Tisza síksági jellegűek, teraszos völgyben futnak. A Borzsa az Ukrán-Kárpátokban ered. A folyó méretei szerint (106 km hosszú) a negyedik legnagyobb Kárpátalja területén. Kezdetét a Borzsa havasokon veszi (Sztoj-csúcs, 1681 m), déli és délnyugati irányba folyik, felső szakaszán hegyvidéki jellege van. Dolha közelében mély szurdokvölgyben halad, majd délebbre, egészen Bilke faluig meredek, erdőkkel borított völgye van. A medre köves, a folyása gyors (D. Nagy, Tüskés, 1987.). Salánktól lejjebb a Borzsa kilép a Tiszamelléki-alföldre. Itt már a folyási sebessége lassú, esési szöge kicsi és a völgye kiszélesedik, 6
majd Vári mellett beleömlik a Tiszába. A Borzsa mélysége alig éri el az egy-két métert. Vízgyűjtő medencéjében gyakran hullik nagyobb mennyiségű eső, ami rövid idejű áradásokat is okozhat. A tavaszi hóolvadáskor, a csapadékos időszak beköszöntét
követően
a
folyó
vízszintje
rohamosan
megnövekszik. A folyó télen rövid időre befagy, vékony jégréteg boríthatja, de vannak erős telek, amikor az egész folyót egymásra torlódott, vastag jégtáblák borítják. A kertek és lakóházak árvízvédelmére a Tisza és a Borzsa partvonala mentén védőgátakat építettek a XIX. század végén és a XX. század elején, amelyek most felújításra, emelésre szorulnak, hisz az 1998-as és 2001-es árvíz óriási károkat okozott bennük. Már kisebb vízszintemelkedésnél, amikor a folyó elönti a hullámteret, szivárgások, buzgárok is megjelennek (Bulla, Mendöl, 1999.). 1.4. Éghajlat Mezővári és a környező területek éghajlata mérsékelten kontinentális. Jellemző a rövid, enyhe tél, a nyár mérsékelten forró, az ősz hosszú és meleg, a tavasz pedig hűvös és csapadékos. A falu évi átlaghőmérséklete +9°–+11°C között váltakozik. A tavasz február harmadik negyedében érkezik meg és május első feléig tart. Tavasszal az időjárása változékony, gyakoriak a lehűlések. Éjszakai fagyok áprilisban és májusban 7
is előfordulhatnak, ami visszatartja a növények fejlődését, és néha a háztáji növénykultúrák pusztulását is okozhatja. A Legmelegebb hónap a július, átlaghőmérséklete +20,7°C. A nyár általában változatlanul meleg, időnként forró, május második felétől kezdődik és szeptember végéig tart. A leghidegebb téli hónap a január, amelynek havi átlaghőmérséklete –2,7Co. A tél december második felében kezdődik és harminc-negyven napig tart. A tél igen változó időjárású. Összefüggő hótakaró minden évben keletkezik, de ritkán tart tovább egy hónapnál. Vastagsága nem több 20 cmnél, a fagynélküli napok száma 240–250. A vegetációs időszak 170–180 napig tart. Az első korai fagy már szeptember 24-én előfordulhat, az utolsó korai fagy pedig november 16-án. A csapadék mennyisége évente átlagosan 600–700 mm. A legtöbb csapadék a nyári hónapokban hullik, főként júliusban, a legkevesebb, pedig télen. Nyáron gyakoriak a záporok, zivatarok, melyek a folyókon áradást is okozhatnak. Az év folyamán a páratartalom átlagosan 75%. Az év nagyobbik részében, főleg szeptembertől áprilisig, gyakoriak a nyugati, északi, illetve északnyugati szelek. A szél sebessége nem nagy, általában ritkán haladja meg a 3–4 m/s-t. Az erősebb szelek télen és tavasszal fordulnak elő. Az ilyen éghajlat mellett jól teremnek a meleget kedvelő kultúrák: búza, szőlő, napraforgó, barack stb.(D. NAGY, TÜSKÉS, 1987.). 8
1.5. Növény- és állatvilág A falu adottságai úgy éghajlatilag, mint domborzatilag előnyösek,
sokrétű,
változatos
növény-
és
állatvilág
kialakulásához. A környék bővelkedik gyümölcs- és haszonfafajokban. Találhatunk itt kőrist, juhart, amely lehet hegyvidéki vagy mezei. Rajtuk kívül nő itt még hárs, szilfa, fehértörzsű nyír, dió, cseresznye, szilva, barack, meggy, alma, som (ZÓLYOMI, 1980). Különböző bokros növényfajok kedvelik e tájat: csipkerózsa, kökény, a háztáji kertekben pedig málna, piros- és fekete ribizli, köszméte, népies nevén egres. Ezeket a bogyós növényeket a falusi emberek gyógynövényként használják
idegrendszeri
megbetegedésekre,
vese-
és
májgyulladásra (Bulla, Mendöl, 1999.). Természeti adottságai miatt a község környezetére jellemző
a
gazdag
állatvilág.
A
múltban
az
állatok
fajösszetétele sokkal gazdagabb volt. Jelenleg az intenzív mezőgazdaság, a gépesítés és a kemizálás folytán a fajösszetétel erősen lecsökkent. Az erdőgazdaság területén megmaradt az őz, a vaddisznó, az erdei nyest, a róka, a nyúl, helyenként a mókus és a borz is. Sok a sün és a patkány. Széles körben képviseltetik magukat a rágcsálók. Az erdőben, a mezőn, a településen, a folyópartokon nagyon sok madárfaj van. A tölgyesekre jellemző a gerle (vadgalamb), a bíbic, az erdei szalonka. Sok a ragadozó madár, legtöbb a héja és a 9
bagoly. Élnek még itt más madarak is: a gólya kakukk, szürkefogoly,
fácán,
fecske,
cinke,
rigó.
Mindenhol
találkozhatunk a varjakkal és a verebekkel. A Borzsa melletti vízparton nagyon sok a szúnyog, ami ősszel lárváit lerakja a vízparti bozótosban, melyek tavasszal kelnek ki. Mivel a falu határát régen sás és nád borította, ezért nagyon gazdag a kétéltűek családja: gyíkok, békák stb. (Zólyomi, 1980.). 1.6. Talajtakaró A község területére jellemző a szikes, barna, glejes, vályogos, illetve agyagos talaj, melyek közül sok a rossz vízáteresztő képességgel rendelkező. A talajtípusok többségének kémhatása 4,6–4,8 pH, ezért savanyú. A termékenységük feljavítása érdekében szükséges a műtrágya és (N, P, K) a szerves trágya keverék bevitele. A talajtípusok felső részében a humuszréteg 1,05-1,6 %, ami a mélységgel fokozatosan csökken. Ezért 20– 30 t szerves trágyát használnak 1 hektár földre. Nagy tömörsége miatt nehezen szivárog el benne a víz (a talaj vízelnyelő képessége kicsi). Mindehhez a tulajdonságaihoz párosul még a rossz lefolyás is, illetve a rossz vízelvezető képesség, ami miatt ezeken a területeken a talaj teljesen átnedvesedik az őszi és a tavaszi időszakokban, illetve a nagy esőzések idején. A Borzsa helyenként leszakadozó partján felfedezhetjük a talaj több rétegét, ami sávonként mutatkozik. 10
A talaj jellegét és minőségét tovább is döntően befolyásolja az éghajlat és a természetes növénytakaró. A talaj, az éghajlat és a növényzet szigorú kölcsönhatásban vannak egymással. A talaj szerkezetét és összetételét az ember is befolyásolni tudja vetésforgóval, talajműveléssel, trágyázással, meszezéssel (Dr. Köves, 1986.).
11
2. Mezővári történelmi múltja 2.1. A település története 889-től a XX. századig Mezőváriról először Anonymus tesz említést írásaiban. A honfoglaló magyarok 889-ben foglalták el a falu közelében fekvő Borsova várát, védőit rabságba vetették és az elfoglalt termékeny földjeiket birtokba vették. „Vári Árpád-kori település, a helytörténeti irodalom Borsova várának tartja. Ezek szerint eredetileg Borsova vár volt a neve. Vári néven 1320 körül tűnik fel, midőn Abych fia, Egyed, kezességet vállalt jobbágyaiért és Scakalus István fia, Péterért. Vári Gurgey-vel szemben Királyi birtok volt 1332-ig” (Lehocky, 1996). A település a XIII. századig nemcsak közigazgatásilag, hanem egyházi szempontból is a környék székhelye volt. Az 1242-i tatárjárás után a vár elpusztult, IV. Béla király a helységbe idegeneket telepített be, akik a községet virágzóvá tették. A XIV. században Erzsébet királynő uralkodása idején, Vári városi rangra emelkedett. Ebben az időben már felvirágzik a kereskedelem, és gazdag várossá alakul Vári. 1354-ben olyan hírnévre tesz szert, mint Buda. A város lakói malommal rendelkeztek, ami igényelte a földterületet. Ebben az időben virágzott fel a borászat is. A falutól 10 km-re gazdag erdő terült el, amelyben bőségesen volt vad (Bolváry, Kálnoky, 1999.). 12
1514-ben Dózsa György keresztesei és a máramarosi oláh nemesek Ugocsából e környékre is átcsapva feldúlták Mezővári területét. 1566-ban az átvonuló tatárok 38 telekről hurcolták el a lakosokat, és a települést felégették. 1657-ben a vidékünkre betört lengyelek pusztították el Várit, valamint II. Rákóczi György
jószágbirtokát
(Botlik,
Dupka,
1993.).
1660
szeptemberében, pedig a törökök csaptak rá, amikor Nagyvárad bevétele után a Tisza körül kóborolva pusztítottak. A XV. század második felétől a XVII. századig gyakran váltogatták egymást Vári gazdái: Korjatovics Tódor, később Brankovics György, Palóczi László, Szilágyi Erzsébet és Báthory István. A birtoklás gyakori váltakozása legyengítette a mezővári parasztokat, mivel gyakrabban kellet adót fizetniük (Lehocky, 1996.). A
XVII.
század
második
felében
fellendült
a
bőrdíszművesek és a cipészek munkája. Ebben az időben kaptak felmentést az emberek az út- és hídadó alól egész Magyarország területén. Esze Tamás és társai 1703. május 21-én Váriban kibontották Rákóczi zászlaját. A nép mindenütt lelkes örömmel esküdött
hűséget
a
fejedelemnek.
Megkezdődött
az
antifeudalista-felkelés. Ez átcsapott egy felszabadító háborúba, amely 1703-tól 1711-ig tartott. Ennek a harcnak a vezetője II. Rákóczi Ferenc nagyfejedelem volt (Lehocky, 1881.). 13
2. ábra. Esze Tamás tiszteletére állított emléktábla. 1703. július 14-én Rákóczi Mezőváriban töltötte az éjszakát, innen indult Vásárosnamény felé. A helyi templom falán 1989 májusában felavatták az Esze Tamás emlékére készített emléktáblát (2. ábra). 1716-ban a Moldván és Erdélyen át hazánkba berontott krími tatárok Várit is meglepték, s nemcsak tömérdek ingóságot, templomi tárgyat vittek el, hanem a lakosság egy részét is rabszíjra fűzve elhajtották. 1726-ban VI. Károly király a gróf Schönborn családnak adományozta a települést. A XVI–XVIII. században Vári a legvirágzóbb kereskedelmi központ volt. 1675-ben Báthory Zsófia 100 forintért vette meg azt a malmot, ami a Borzsa folyó mellett állt. 14
Már az 1775-ös évben is nyilvántartották a lakosság számát. Ez év felmérése alapján Váriban 1230 ember élt (1. táblázat). 1. táblázat A lakosság létszáma 1775-ben (Lehocky, 1996). Foglalkozások
Eloszlása
Nemes Céhmester
61 2
Gazdag parasztok, akik földdel rendelkeztek Zsellér
Összesen
144 58
Katonai nyilvántartó
2
Szolgálati ember Szegényparaszt
33 930
1230
A falu 4 utcából és 237 házból állt. Még a XIV. században a templom elkészítésekor iskola nyílt a községben. Ezután, a XVIII. században Schönborn gróf vezetésével megkezdődött a cserekereskedelmi időszak. Az 1848–1849-es magyarországi forradalom hatására 1848. március 17-én megalakult a nemzeti hadsereg, és csatlakoztak Kossuth Lajos táborához (Bulla, 1940.). A reformkorban a falu lakossága egyre nőtt. 1862-ben 2160
ember
élt
Mezőváriban.
kereskedelem folyt. 15
Ennek
hatására
élénk
Vári község pecsétje az 1898. évi IV. törvénycikkely értelmében
jelent
meg.
A
törvény
rendelkezett
a
törvényhatósági és a községi pecsét használatának módjáról, amelynek felügyeletét a Belügyminisztérium ellenőrizte. A pecsét egységes formában készült el, amely a 3. ábrán látható (Szinnyei, 1891-1914.).
3. ábra. Vári község pecsétje 1904-ből.
2.2. A település a XX. században A XIX. század végén és a XX. század elején Váriban kialakult a falusi proletariátus. 1909-ben a beregszászi banktisztviselők megvásároltak 280 hold földet. Megnőtt a munkanélküliek és a 16
tulajdonnal nem rendelkező emberek száma. A magyarországi földesurak, kihasználva az emberek szegénységét, dolgoztatták őket. A hajnaltól késő estig tartó kemény munkáért mindössze 25–30 krajcárt fizettek. A jószág legeltetése fontos feladattá vált, ezért több legelőre volt szükség. A területet meg kellet védeni az árvíztől. A Borzsa folyót más mederbe terelték és a régi medret Holt—Borzsának nevezték el. A meder helyén egy tó maradt, amiben nagyon sok iszap, szemét rakódott le, ami gyakran fertőző betegségek kialakulásához vezetetett (Lehocky, 1881.). Nagyon sok nélkülözés, nincstelenség érte a vári parasztokat az első világháború idején. 450 embert hívtak be katonának, közülük sokan életüket vesztették a fronton. 1919 márciusában megalakult a munkások szövetsége, ami parasztokból és katonákból állt. 1919-ben többen részt vettek romániai a fehérterror leverésében. Ugyanebben az évben még Csehszlovákiának is segítséget nyújtottak (Móricz, 200.). A 1930-as években nagyon sok ember föld nélkül maradt. Sok parasztnak igen kicsi földrészlege lett, ezért az országhatáron kívül kerestek munkát. A falu területén egy orvos volt, akinek 1943-ban szűnt meg a státusza. 1938. november 10-én Várit elfoglalták a magyar csapatok. Az 1942-es évben a falusi parasztok 11 féle adót fizettek az állmanak: földre, házra, útra, kutyára, a rokkantságra, 17
félárvákra, tisztaságra, családvédelemre stb. 1939-ben a faluban 350 munkanélküli volt. 1944 nyarán nagyon sok épület került a katonaság kezébe (Bulla, 1940.). 1944. november 18-án „malenykij robotra” 340 férfit hurcoltak el a községből a szolyvai munkatáborba a területen tartózkodó sztálinisták. Közülük 169-en odavesztek. 1989 novemberében a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak kopjafát állítottak a helyi temetőben, majd 1992. március 15-én a község központjában emlékművet állítottak az ártatlanul elhurcoltak, valamint a II. világháború áldozatainak emlékére (4. ábra, 19. old).
4. ábra. A II. világháború alatt elhurcolt emberek emléktáblája 18
2.3. Mezővári jelene A szovjet éra alatt a váriak túlnyomó része a helyi jól prosperáló
mezőgazdasági
nagyüzemben,
illetve
annak
melléküzemágaiban, a tégla-és a konzervgyárban dolgoztak. Sokaknak adott munkát a több mint 200 hektáron elterülő intenzív gyümölcsös és az itt működő virágkertészet. A földreform során feloszlott kolhoz. A nagyüzemből többszöri átalakulás után jött létre a mai Újvári Mezőgazdasági Kft, amely jelenleg mintegy 50 embert foglalkoztat. Az átlagosan másfél-két meghaladja
hektárral az
bíró
ezret)
családi jelentős
gazdaságok termelési
(számuk
potenciállal
rendelkeznek. A gazdák főként kalászosok termesztésével, tejelő-és hízójószág tartásával foglalkoznak. A helybeli farmerek
(számuk
33)
másfél-öt
hektáros
területeken
gazdálkodhatnak (Az Újvári Mezőgazdasági Kft könyvelőségi adattára, 2005). A községben 2003 tavaszán varroda nyílt, ahol hetven fiatalasszony dolgozik. 2003-ban még egy varrodát jegyeztek be, de működése csak a közeljövőben indul be. Tíz szakmunkást foglalkoztat a helyi asztalosműhely, a pékségben tízen dolgoznak, a két olajütőben összesen öten vannak. De ezen kívül a faluban található egy húsfeldolgozó üzem is, valamint több bár és családi ABC. A munkaképes férfiak túlnyomó része azonban Magyarországon keresi a kenyerét. Jó hírük van az itteni kőműves mesterembereknek. A roma 19
lakosság férfi tagjai a környező településeken kívül az ország belsejében
is
munkát
vállalnak.
Főleg
az
épületek
csatornázásában jeleskednek. A városias külsejű település szervezett közszolgáltatással rendelkezik. A vidék egyik leggazdagabb
magyar
községének
számít,
amely
hagyománytisztelő, s őrzi magyarság-arculatát. (Botlik, Dupka, 1999.).
20
3. Mezővári intézményei, emlékhelyei 3.1. A Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola 1900-ban a falu lakosainak több mint fele írástudatlan volt, mivel csak elemi osztályba járhatott, ahol magyar nyelvű oktatás folyt. 1898-ban a sok kérelem hatására az állam megengedte még egy iskola felépítését, azzal a feltétellel, hogy a vári emberek megveszik az államtól azt a földterületet, amelyen az iskola fog épülni és minden évben 5%-ot fognak fizetni a gazdának. De mikor elkészült az épület, az állam már egy helyi ruhakötő üzemnek adta ki bérbe (Lehocky, 1881.). A csehszlovák időben magyar tannyelvű állami iskola működött 10 osztállyal és 11 tanítóval, ahol a cseh nyelvet is tanították. Magyar nyelvű óvodáját szintén állami pénzen tartották fenn. Az 1938-as visszacsatolás után iskolája 1944 októberéig működött. 1941-ben 500 iskolaköteles gyerekből csak 208 járt iskolába. A magyar oktatásügy helyzete Kárpátalján még a csehszlovák éra alatt sem volt olyan elszomorító, mint a II. világháborút követően. Hosszú ideig nem volt magyar középiskola a megye területen. A szovjet rendszer idején igyekeztek az általános iskolákat kétnyelvűvé alakítani. A változást az 1953-as év hozta, amikor Kárpátalja területén 4 középiskola nyílt, köztük egy Mezőváriban is. 21
A községben két olyan épület ismert, ahol az elmúlt évszázadban oktatás folyt. Az egyik közülük a jelenlegi rendelő épülete (5. ábra), amely még a XIX. század folyamán épült és 1970-ig adott helyet az oktatói munkának. Ezt az épületet kizárólag oktatási intézményként hozták létre, amelyben csak néhány
tanterem
volt.
Az
iskola
gazdag
könyvtárral
rendelkezett (a szovjet megszállás után jelentős mennyiségű ukrán és orosz tankönyvvel is). Kötelezték a szülőket arra, hogy
gyermekeiket
iskolába
járassák,
még
a
roma
származásúakat is.
5. ábra. Vári község egykori iskolaépület a XIX. századból, ma rendelőintézet
22
Az iskola teljes mértékben el volt választva az egyháztól, sőt megrótták azokat a pedagógusokat és diákokat, akik bármilyen kapcsolatban
álltak
vele.
Az
állam
teljes
egészében
engedélyezte a magyar nyelv tanítását-tanulását, azonban megkövetelte az orosz nyelv elsajátítását is (Kovács, 1991). 1968-as adatok alapján a középiskolában 18 osztály volt 500 tanulóval. Tanári állást harminc pedagógus töltött be. Ebben az időben esti iskola is működött a fiatal munkások számára. A magas tanulói létszám miatt az iskola épülete nem volt többé alkalmas az oktatói- nevelői munkára, állaga is az évek folyamán teljes mértékben megromlott. Ennek következtében új iskola építésére volt szükség, amelyet 1970-ben Lenin születésének századik évfordulójára adtak át. A tanintézet régihez képest sokkal nagyobb volt. Az épület 23 tanteremből áll, amelyek mindegyike szaktanterem. Ezen kívül az iskola kísérleti részleggel és két szertárral is rendelkezik (6. ábra).
23
6. ábra. A Mezővári II Rákóczi Ferenc Középiskola épülete (http://www.karpatolja.org.ua/modules.php) 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása és a független Ukrajna kikiáltását követően nagy változás következett be a faluban, amely az élet minden területén megmutatkozott, így az oktatásban is. A régi ideológiák helyébe új eszmék léptek, ennek megfelelően változott meg az oktatói-nevelői munka is. 3.2. A Mezővári Nyírfácska Óvoda Mezőváriban az 1950-es években alakult óvoda egy csoporttal. Kovács Emma volt a vezetőnője. Az állami óvodába 25–30 gyerek járt. A kolhoz is működtetett egy óvodát. 24
A 1960-as években az állami óvoda két óvodai és egy bölcsődés csoporttal bővült. A bölcsőde külön épületbe került. Az állami óvoda vezetőnői: Popovics Vera, Nagy Erika, Fehér Erika és Barta Éva volt. A bölcsőde vezetője Székelyhidi Margit volt (Mezővári Nyírfácska Óvoda Adatárra alapján, 2005.). 1984-ben új, 160 férőhelyes óvodát épített a Vörös Zászló Kolhoz. A két gyermekintézményt egyesítették, állami lett. 1987-ig Barta Éva vezette. 1987-től Szilágyi Ilona vezetésével működik (7. ábra).
7. ábra. Mezővári Nyírfácska óvoda épülete Az óvoda hat csoportot működtetett 1995-ig. A csoportok csökkenéséhez a gyermekszületések számának visszaesése vezetett. Ha szemmel követjük a 8. ábrát, láthatjuk, 1990-ben volt a legmagasabb a gyerekek száma az óvodában. A 25
következő három évben csökkent a gyereklétszám, ez az alacsony születésszámmal magyarázható. 1994–1995 között jelentős csökkenés figyelhető meg, 57 gyerekkel lett kevesebb az óvodában. Ezért 1995-től csak négy csoporttal működhetett az intézmény. Majd 1997-től három csoportra zsugorodott az óvodai képzés. Tovább vizsgálva az időszakot, láthatjuk, hogy a létszám 2005-ig hol csökken, hol pedig növekszik. Ez a csökkenés és növekedés a születések számának váltakozásával magyarázható.
2004 2005
2001 2002 2003
1998 1999 2000
1995 1996 1997
1992 1993 1994
1990 1991
150 135 120 105 90 75 60 45 30 15 0
gyerekek
8. ábra. A Mezővári Nyírfácska óvoda létszámának változása 1990–2005 között (Mezővári Nyírfácska óvoda adatai alapján, 2005.).
26
3.3. A mezővári református templom A mezővári református templom elődje egy XV. században épült román kori római katolikus esperesi templom volt, amelyet a reformáció után 1595-ben a református vallásra áttért hívek vettek birtokukba. Mai jellegzetes formáját 1795-ben történt átalakítása után nyerte el, ekkor épült jellegzetes toronysisakja, a déli homlokzat előtti oromzatos előtere. A
község
közepén
álló,
környezetéből
magasan
kiemelkedő templom fehér tornya már messziről feltűnik. (9. ábra).
9. ábra. A mezővári református templom
27
Egyhajós belső tere a nyolcszög három oldalával záródó, a hajóval azonos szélességű és magasságú apszissal. Ablakai keskeny formájúak, félkörívvel és barokk keretezéssel záródnak (Vályi, 1796). Tornya a nyugati homlokzat előtt áll, asszimetrikus elhelyezésű. A tornyot galériás, négy fiatornyos barokk sisak koronázza. A torony nyugati falában pálcákkal és hornyokkal díszített, befalazott félköríves kapu látható. Gótikus ablakai a második és harmadik szinten keskenyek, lőrésszerűek, szögletes, illetve félköríves záródással. A negyedik szint ablakai szélesebbek, gazdagon tagoltak, szögletesek. 3.4. Borsova vára Borsova ősi erődítménye Vári község déli határában, a Borzsa folyó jobb partján fekszik, nem messze a Borzsa tiszai torkolatától. Valószínűleg tudatosan választották ki a várhelyet, hiszen három oldalról folyók védték. Anonymus krónikájában így emlékezik meg az Árpád vezér által megvívott várról: “Borsova várát ostrom alá fogta, harmadnapra harccal bevette, falait lerombolta, és Salán vezér katonáit, kiket ott talált, bilincsbe verve Hun várába vezette”. A leírás arról tanúskodik, hogy már a magyar honfoglalás előtt itt megerősített őrhely állt, amely valószínűleg a Tiszán lefelé tartó sószállítmányok biztonságát felügyelte (Bánlaky, 1929-1942.). Amint azt Győrffy György kutatásaiból tudjuk, a vár felépítése a XI. századra tehető. Borsova várának megyeközponttá tételét 28
I. István királynak tulajdoníthatjuk. Itt volt az ispáni, illetve az esperesi központ, innen irányították az egykori Borsova vármegyét, amelynek területe egészen Kisvárdáig húzódott. Környékét 1085-ben Kütesk besenyő vezér dúlta fel. A tatárjárás alatt pusztulhatott el a borsovai vár, a várjobbágyok és a várnép zöme. Ezt követően a megyét a területén létesült, királyi támogatást élvező beregi erdőispánság szüntette meg, mely maga alakult megyévé, magába olvasztva a borsovai területek északkeleti részét. A megyeszékhely szerepét előbb Nagybereg, majd Lampertszász (a mai Beregszász) vette át. 1264-ben, midőn a pápa felszólította ifj. István királyt, hogy Borsovát adja vissza nővérének, Annának, a halicsi herceg özvegyének, már nem várnak minősítik, hanem csupán birtoknak. A tatárjárást követően IV. Béla király idegen telepeseket, hospeseket telepített le itt. A helység a továbbiakban a munkácsi királyi váruradalomhoz tartozott. Fontosságát jelzi, hogy mezővárosi rangra emelték, mi több, I. Károly felesége, Erzsébet királyné szabad királyi városokat megillető jogokkal ruházta fel. Az egykori erődítmény építőanyagát a helyi lakosság hordta szét. Ezekből készült az egykori vendégfogadó, a lelkészlak és a templom kerítése is (Válly, 1796.). A Bereg Vármegye monográfiáját megíró Lehoczky Tivadar a XIX. század végén helybéli kísérőivel maga is megfordult a 29
várban: “A Borsovai vár hajdan nagy kiterjedésű erősség lehetett; feküdt ez a róla elnevezett Vári város déli részén az azt keletről környező Borsova és a délnyugati oldalát érintő Tisza közötti félszigeten, melyet most északról a város felől hatalmas földtöltés kerít be. Mint a lakosok mondják, a vártér keleti szélén állottak egykor a várőrség lakjai, míg a nyugati szélén, a mostani Szent György nevű temetőhelyen, a fővár emelkedett, a keleti táborhelytől árkokkal és sáncokkal el lévén különítve, melyeket a Borsova és Tisza vizek s ezek áradmányai megközelíthetetlenné tettek (10. ábra).
10. ábra. A Borsovai vár északi részének maradványai A fővár tere kerülékes alakú és 110 lépésnyi átmérőjű, míg a keleti tér sokkal nagyobb.” Deschmann Alajos a “Kárpátalja műemlékei” című művében a vár ma látható maradványait így 30
írja le: “A Tisza és a Borzsova összefolyásánál épült földvár két részből áll. A tulajdonképpeni várat közel 4 m magas, lejtős, meneteles sánc veszi körül, mindez hozzávetőleg egy lekerekített háromszöghöz hasonlít.” Az 1964-es ásatások igazolták, hogy a sáncot tömörre döngölt, majd kiégetett agyagból építették. A másik rész a várhoz tartozó egykori település. Ez 2–3 méterrel emelkedik ki környezetéből. Nyugati széle a Borzsa folyó új medrének kialakulásakor megsemmisült. A földvár egy sík réten helyezkedik el, természetes domb benyomását keltve (Botlik, Dupka, 1991).
31
4. Mezővári demográfiai jellemzése 4.1. A népesség száma és változása Mezővári népességének időbeni változását az 11. ábrán kísérhetjük figyelemmel. 3500
3276 3100
3000
2340
2000
2579 2893 2650
2625
2499
2500
3200
2513
2469
1943
1980
1970
1960
1950
1940
1930
1920
1910
1900
1890
1880
1000
1870
1500
A lakosság számának változása
11. ábra. A lakosság számának időbeni változása 1870–1980 között A diagramot vizsgálva Mezővári lakossága az 1870-es évektől egészen a 1980-as évekig hol növekvő, hol csökkenő tendenciát mutat. 1870-ben a lakosság száma 2499 fő volt. A következő tíz év elteltével a falu lakossága 556 fővel csökkent, ami magyarázható
a
lakosok
egy
részének
emigrálásával,
járványbetegségekkel,
a
külföldre
való
gyerekhalandóság
növekedésével. 1880-ban a falu lakossága 1943 fő volt. Az ezt követő tíz év alatt a lakosság száma 397 fővel növekedett, így 1890-re 2340 32
fő lett. Ez a népességnövekedés a természetes népszaporulat növekedésével magyarázható, ugyanis ezekben az években – országos viszonylatban is – meghaladta a születések száma a halálozások számát. Ezután a következő években a lakosság száma folyamatos növekedést mutatott, mégpedig úgy, hogy 1890-től 129 fővel növekedett 1900-ig annak ellenére, hogy a faluban fertőző betegségek terjedtek el, és mintegy 150 gyerek halt meg az akkor még gyógyíthatatlan betegségekben. A következő év, amit az 11. ábrán láthatunk, az 1900-as. Mezővári lakossága ebben az évben 2469 fő volt. Az előző évek növekedéséhez hasonlóan itt is jól megfigyelhető a népességnövekedés. 1910-ben Mezővári lakossága 2625 fő volt, ami az elmúlt tíz év alatt 156 fővel növekedett. Ez a növekedés 1910-ig tart, majd csökkenni kezd a népesség száma. A csökkenés az 1914-ben kezdődő I. világháború következtében történt. A falu lakosságának száma az 1920-as évre 2513 főre esett vissza. Az 1920–1930 közötti időszakban a népesség száma 66 fővel gyarapodott. Ez a 66 fős gyarapodás elsősorban a természetes szaporulat növekedésével magyarázható. Az 1930 és 1940 közötti igen magas lakosságnövekedés elsősorban nem a természetes szaporulat emelkedésével, hanem a faluba való beköltözések növekedésével magyarázható. 1940-től 1950-ig a lakosság lélekszáma csökkent annak köszönhetően, hogy 33
csaknem 200 ember vesztette életét a II. világháborúban és a sztálini munkatáborokban. Az 1950-es népességnövekedés a beköltözések magas számával magyarázható, mivel megalakult a „Vörös Zászló Kolhoz ”, ahol sok munkaképes emberre volt szükség, valamint hazatértek a munkatáborokból az életben maradt férfiak. Így 1960-ra a lakosság már elérte a 3100 főt. A népesség növekedése 450 főt tett ki. Ez a növekedés tovább folytatódott, és 1970-re már 3200 lakost számláltak, ami 100 fős gyarapodást jelent. Az 1980-as népszámláláskor 3276 főt számláltak, ami 76 fős gyarapodást mutat a falu népességének számában. A gyarapodásnak fő tényezője a természetes népszaporulat növekedése. Mezővári lakosságszámának időbeli változását tovább tanulmányozva tekintsük meg évekre lebontva az utóbbi 15 év adatait (12. ábra).
34
3370
3370
3338 3312
3306
3300
3288
3274 3262
3242
3200
3210 3178
3149 3144
3146
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
3114
1990
3114
A lakosság számának változá 12. ábra. Mezővári lakosságszámának változása 1990–2005 között A 12. ábrát vizsgálva láthatjuk, hogy a népesség száma 1990-től 1993-ig növekszik. A feltüntetett 15 éves periódusban Mezővári népességszámának maximumát 1993-ban éri el, amikor is lakossága 3371 főt tesz ki. Ha megfigyeljük a 13. ábrát, láthatjuk, hogy a születések száma is meghaladja a halázások számát. A település lakosságszámának növekedésével azonos években magas a házasságkötések száma is (3. táblázat), ennek előidézője lehet a beházasodás és a faluba való beköltözések szaporodása. A következő évben visszaesés figyelhető meg a lakosság létszámában. A csökkenés azzal magyarázható, hogy 10 család átköltözött Magyarországra. 35
A 12. ábrát szemlélve szembetűnő, hogy a népességszámban 1994-1995
között
kis
növekedés
figyelhető
meg.
A
növekedésnek az okát leginkább a születések számának növekedésével magyarázhatjuk a 13. ábra adatai alapján. 66 58 50 42 34 26 18 10 2 -6 -14 -22 -30
Születés Halálozás Természetes szaporulat
13. ábra. Mezővári népességszámának változására ható tényezők 1998–2000 között a halálozások száma igen magas értékeket mutat (13. ábra). Ez a magas halálozási szám megmutatkozik a népesség számban is (12. ábra). Az emelkedő számú halálozás az 1998-as árvízzel magyarázható. Az 12. ábrán észrevehetjük, hogy 2001-től a népesség száma növekszik. A 2002-es évben magasabb a születések száma, és egy fővel alacsonyabb az elhalálozás (2. táblázat). 36
2. táblázat Mezővári demográfiai mutatói Természetes
A lakosság
szaporulat
száma
43
-12
3262
48
49
-1
3271
1992
41
30
11
3288
1993
31
23
8
3370
1994
52
58
-6
3304
1995
58
48
10
3312
1996
48
41
7
3287
1997
27
32
-5
3300
1998
23
49
-26
3200
1999
25
39
-14
3200
2000
27
38
-11
3114
2001
26
43
-17
3147
2002
36
35
1
3149
2003
31
49
-18
3146
2004
24
39
-15
3143
2005
29
53
-24
3144
Év
Születés
Halálozás
1990
31
1991
A 13. ábrán láthatjuk, hogy a halálozás sokkal magasabb a születések számánál. 2002-ig viszonylag lassú emelkedés figyelhető
meg,
majd
2003-tól
népességcsökkenés tapasztalható. 37
egy
kisebb
mértékű
3. táblázat A házasságkötés számának változása 1990-2005 között Év
Házasságkötések száma
1990
12
1991
15
1992
14
1993
22
1994
24
1995
26
1996
16
1997
14
1998
11
1999
19
2000
19
2001
19
2002
18
2003
10
2004
9
2005
13
Ha megnézzük a 13. ábrát, láthatjuk, hogy a természetes népszaporulat igen alacsony értéketeket mutat, kivéve a 2002-es évet. Ennek ellenére 2000-től a lakosság száma növekszik. A természetes szaporulat ilyen nagymértékű csökkenésében szerepet játszik a halálozások számának növekedése és a 38
születések számának csökkenése. A lakosságnövekedésnek az oka pedig, hogy a 2001–2005 között nőtt a letelepedők száma (4. táblázat). 4. táblázat A lakosság migrációjának megoszlása 2001-2005 között Év
Beköltözöttek száma (fő)
Kiköltö zöttek száma (fő)
2001
20
3
2002
35
5
2003
22
4
2004
18
3
2005
32
6
A 4. táblázatból jól látszik, hogy sokan költöztek be a településre. A 2001–2005 között eltelt időszakban 127 fő költözött be a faluba. A beköltözötteknek a 65%-a roma nemzetiségű volt. A beköltözöttek számát tekintve a migráció a 2002-es évben érte el a legmagasabb szintet. 4.2. A lakosság összetétele 4.2.1. A lakosság kor és nemek szerinti összetétele Mezővári lakosságának korösszetételében három csoportot különböztethetünk meg: fiatal, munkaképes és nyugdíjas 39
korúakat. A fiatalkorúakhoz tartoznak a 0–15 év közötti lakosok, a munkaképes korú lakosságot a 16–59 életév közé eső lakosok alkotják. A munkaképes lakossághoz a nők 16–55 éves korig terjedő korosztálya tartozik, a férfiak közül, pedig a 16–60 év közöttiek. A nyugdíjas korú lakossághoz tartoznak a nők 55 év fölött és a férfiak 60 év fölött. A népesség számának korosztályonkénti megoszlását, a két legutóbbi népszámlálás adatai alapján készült diagrammák szemléltetik (14. és 15. ábra).
40
fő
2080 1900 1720 1540 1360 1180 1000 820 640 460 280 100
1942
966 402
Fiatal korú
Munkaképes korú
Nyúgdíjas korú
14. ábra. A lakosság megoszlása korosztályonként 1989-ben. 1919
fő
2080 1900 1720 1540 1360 1180 1000 820 640 460 280 100
744 484
Fiatal korú
Munkaképes korú
Nyúgdíjas korú
15. ábra. A lakosság megoszlása korosztályonként 2001-ben. 41
Az 1989-es és a 2001-es népszámlálások alapján összeállított diagrammákat
összehasonlítva
megfigyelhetjük,
hogyan
növekedett az egyes korosztályokhoz tartozók létszáma, leginkább a nyugdíjas korúaké. A fiatalkorúak és a munkaképes korúak aránya pedig (15. ábra), a 2001-es népszámlálási adatok alapján, csökkent (Mezővári Községháza adattára, 2005.). A következő két táblázat alapján megfigyelhetjük az egyes korcsoportok megoszlását százalékarányban az összlakossághoz viszonyítva (5. és 6. táblázat). 5. táblázat A lakosság megoszlása korosztályonként 1989-ben Korosztályok
Fő
%
Fiatal korúak
966
29,2
Munkaképes korúak
1942
58,7
Nyugdíjas korúak
402
12,1 6. táblázat
A lakosság megoszlása korosztályonként 2001-ben Korosztályok
Fő
%
Fiatal korúak
744
23,6
Munkaképes korúak
1919
61
Nyugdíjas korúak
484
15,4
A lakosság korosztályonkénti megoszlása leginkább a település gazdasági fejlődése miatt igen fontos mutató. Egy település 42
annál jobb helyzetben van, minél magasabb a munkaképes korú lakosság részaránya. Ez azért is fontos tényező, mivel a kereső emberek tartják el a nyugdíjasokat és a fiatalkorúakat különböző adók befizetésével. Mezővári esetében a korosztályok viszonylag előnyös arányban oszlanak meg. 2001-ben a munkaképes korúak a lakosság 61%-t tették ki, és ez némi növekedést jelent az 1989es
értékekhez
képest.
Ha
megfigyeljük
a
fiatalkorúak
részarányát, és összehasonlítjuk a két népszámlálás adatait, láthatjuk, hogy változások történtek. 2001-ben csökkent a fiatalkorúak aránya 1989-hez képest, a nyugdíjasok részaránya viszont emelkedett a két népszámlálás között. A fiatal- és nyugdíjas korúak részarányának ilyen változása hátrányos a település jövőjét tekintve. Mezővári lakosságának nemek szerinti megoszlásában nőtöbblet figyelhető meg. A 2001-es népszámlálás idején, a településen 1495 férfi (47%) és 1692 nő (53%) élt (Mezővári Községháza adattára, 2005.). A nemek részarányának változását tovább vizsgálva megfigyelhető a születések megoszlása nemek szerint (16. ábra). Az ábra alapján látható a nemek részarányának változása 2001. után. Ahhoz, hogy meghatározzuk, hogyan változik a nemek részaránya, meg kell vizsgálni az elhalálozások megoszlását is nemek szerint (17. ábra). 43
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Férfi
Születések
Nő
16. ábra. A születések megoszlása nemek szerint A 16. ábrát szemlélve látható, hogy az utóbbi négy évben az újszülöttek többsége lány volt. Ez a tendencia figyelhető meg nemcsak Mezővári esetében, hanem egész Kárpátalján jellemző. A halálozási mutatókat figyelembe véve (17. ábra) láthatjuk, hogy a férfi lakosság halálozási részaránya mutat nagyobb értékeket. E két ábrát összehasonlítva érthetővé válik, miért van nőtöbblet a település nemi összetételében (Beregszászi Járási Statisztikai Hivatal adattára).
44
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Halálozás
Férfi
Nő
17. ábra. A halálozás megoszlása nemek szerint A lakosság nemi összetételének korosztályonkénti vizsgálatát legegyszerűbb korfa segítségével tanulmányozni. Mezővári korfája a 2001. évi népszámlálási adatok alapján lett megszerkesztve (18. ábra). A korfa két oldala, a férfi és a női oldal, aszimmetrikus, ami a születésszám ingadozását jelzi egyes években. A 0–4 éves korosztályban igen kevés a népesség száma, mind a férfi, mind a női oldalon. Ez a szűkített alap arra utal, hogy az utóbbi években csökkent a születések száma. A férfi oldalon a születések számának változása következtében, a 9–19 éves korcsoportig, a népesség számában csökkenés látható, majd a 20 éves korosztálytól kezdve növekedés figyelhető meg. 45
Ezt követően korcsoportonként a lakosság száma fokozatosan csökken egészen a 35–39 éves korosztályig, majd az ezt követő korosztályban újból emelkedik (Mezővári Községháza adattára, 2005.). 100-fölött 95-99 90-94 85-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 -150
-100
-50
0
Nők/fő
50
100
Férfiak/fő
18. ábra. Mezővári korfája
46
150
200
A 45–64 éves korosztályokban kisebb nagyobb hullámzás figyelhető meg. Ezután csökkenés látható a korfa tetejéig a halálozások növekedése következtében (Beregszászi Járási Statisztikai Hivatal adattára). A női oldalon szintén a 0–4 éves korosztályban látszik a lányok többsége, ami azzal magyarázható, hogy az újszülöttek többsége lány. Az 5–14 éves korosztályban egyértelműen látszik a férfi lakosság többlete. A következő korosztályban már a lányok vannak többségben. A 25 éves kortól kezdve egészen a 34 éves korig férfitöbblet látható. Utána a 35–39 éves korosztályban magas női többletet tapasztalhatunk. Az idősebb korosztályok majdnem mindegyikében nőtöbblet figyelhető meg. Ez a magas nőtöbblet azzal magyarázható, hogy az idősebb korosztályokban a férfiak hamarabb haláloznak el. Ennek az oka lehet az egészségtelen életmód is, valamint a megterhelő fizikai munka. 4.2.2. Nemzetiségi és vallási összetétel Mezővári
nemzetiségi
összetételében
négy
nemzetiség
képviselői találhatók a faluban. A legjelentősebb számban a magyar nemzetiségűek lakják a települést. A 7. táblázat adatai alapján megismerkedhetünk a falu nemzetiségi összetételével.
47
7. táblázat A lakosság megoszlása nemzetiségi összetétel szerint Év
A lakosság száma
Magyar
Ukrán
Orosz
Egyéb
1989
3310
3038
4
—
268
1991
3271
2973
10
3
285
2001
3147
2534
44
7
562
A lakosság nemzetiségi összetételéből kitűnik, hogy a településen a magyar nemzetiségűek vannak túlsúlyban. Ha megtekintjük a 19. ábrát láthatjuk, hogy a lakosságnak 80,5%-a magyar (az 1870-es években a település lakossága teljes mértékben magyar nemzetiségű volt).
magyar 80,5%
roma 17,9%
ukrán orosz 0,2% 1,4%
magyar
ukrán
orosz
roma
19. ábra. Mezővári nemzetiségi összetétele 48
A falu református egyháza 1595-ben alakult meg. A vári református templom elődje egy XV. században épült, román stílusú, római-katolikus esperesi templom volt, melyet a reformáció után 1595-ben, a református vallásra áttért hívek vettek birtokukba. Mai jellegzetes formáját egy 1795-ben történt átalakítása után nyerte, ekkor épült jellegzetes toronysisakja és a déli homlokzat előtti előtere. A település református egyháza jelenleg 2506 tagot számlál. A református valláson kívül megtalálható a római- és a görög-katolikus vallás is, alacsony számú hívővel. Más vallások közül a Jehova Tanúinak fordulnak elő a településen. A községben több egyházi felekezet megtalálható. A községben megtalálható felekezetek közül a református egyháznak és a Jehova Tanúinak van lehetőség a vallás gyakorlására saját épületben. A 20. ábrán látható Mezővári vallási összetétele a községi tanács 2001. évi adatai alapján.
49
görög 0,5%
jehova 3,4%
római 1,1%
református
római
reformát us 95%
görög
jehova
20. ábra. Mezővári lakosságának vallási összetétele Az 20. ábrán jól látható, hogy a reformátusok aránya a legmagasabb – 95% (2989 fő). A többi vallási felekezet részaránya a következő: görög-katolikus – 0,5% (17 fő), rómaikatolikus – 1,1% (34 fő), Jehova tanúi –3,4% (107 fő) (Mezővári Református Egyház adattára, 2005.).
50
4.3. A népesség iskolai végzettség szerinti összetétele Mezővári lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva elemezzük a 21. ábrát.
220
403
561
1743 Elemi végzettségű
Általános végzettségű
Középiskolai végzettségű
Felső végzettségű
21. ábra. Mezővári lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása A 21. ábrát megfigyelve (nem tartalmazza a jelenleg valamilyen oktatásban résztvevők számát) láthatjuk, hogy egyenlőtlen a lakosság végzettség szerinti megoszlása. A lakosság nagy része középiskolai végzettséggel rendelkezik. Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek, akik érettségivel, szakközépiskolai végzettséggel, illetve valamilyen technikumi végzettséggel rendelkeznek. A településen a középiskolai végzettséggel rendelkezők magas száma azzal magyarázható, hogy a fiatalok többsége nem folytatja tovább tanulmányait felsőfokú oktatási 51
tanintézményekben. Ezek a személyek a megélhetés érdekében munkát keresnek (többségük Magyarországon) (Mezővári Községháza adattára, 2005.). A településen, általános iskolai végzettséggel rendelkező személyek inkább az idősebb korosztályhoz tartoznak, mert ma már kötelező a középiskolai végzettség megszerzése. Az elemi végzettséggel rendelkezők, pedig kivétel nélkül az idős korosztályban találhatók, akiknek nem volt lehetőségük fiatal korukban magasabb végzettséget szerezni. A
faluban
1953-tól
működik
magyar
tannyelvű
középiskola. Már sokan a 4. és a 9. osztály elvégzése után a Kárpátalján működő gimnáziumok valamelyikét választják. Az érettségi megszerzése után a továbbtanulók többsége valamelyik magyarországi felsőfokú intézményben, a II Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán vagy pedig az Ungvári Nemzeti Egyetemen folytatja tanulmányait.
52
4.4.A lakosság foglalkoztatottsági összetétele Az összetétel megismeréséhez figyeljük meg a 8. táblázatot. 8. táblázat A lakosság megoszlása foglalkoztatottsági szerkezet szerint Fő
%
Ipar
145
4,6
Mezőgazdaság
574
18,3
Nem termelő szféra
228
7,2
Munkanélküli (regisztrált)
273
8,7
A 8. táblázatból levonhatjuk a következtetést, hogy a településen alacsony a foglalkoztatottak száma. Ha összeadjuk a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek számát, 1220 főt kapunk. Ez az összlakosságnak mindössze 38,8%-a. Mezőváriban, a foglalkoztatottak között, mint Kárpátalja legtöbb falusi településén, a mezőgazdaságban dolgozók száma a legnagyobb. Ezeknek egy része a még működő helyi kolhozból átalakult Újvári Kft-ben dolgozik (50 fő). Az iparban és a nem termelő szférában a lakosság igen kis része van jelen. A táblázat alapján láthatjuk, hogy a munkanélküliek száma az összlakossághoz képest nem magas. De az is kitűnik, hogy ez a regisztrált munkanélküliek számát jelöli. A hivatalosan nem regisztrált munkanélküliek nagy része 53
Magyarországon vagy Ukrajna belső területein, nagy városaiban vállal
különböző
(sokszor
illegális)
munkát
(Mezővári
Községháza adattára, 2005.). A munkanélküliek száma a következő években növekedni fog, mivel a kolhoz felbomlása után létrejött KFT anyagi gondokkal küzd, ami veszélyezteti további működését.
54
Összefoglalás Az első írásos történelmi dokumentumok a faluról 889-ből származnak. 1320-tól találkozhatunk a Mezővári elnevezéssel. Mezővári a Beregszászi járás területén fekszik, közel a magyar határhoz. A legnagyobb problémát, amely országos szinten is megfigyelhető, a nagy mértékű munkanélküliség jelenti. A falu természet földrajzilag kedvező helyzetben van. Az éghajlat mérsékelt, ezért igen gazdag a növény-és állatvilág. Mezővári demográfiai tanulmánya bemutatja a település népesedési folyamatait, összetevőit. Mezővári változatos
képet
lakosságának mutat.
A
összetétele lakosság
minden
téren
korosztályonkénti
összetételét tekintve vezetőhelyen áll a munkaképes korú lakosság. Mezővári lakosságának nemek szerinti eloszlásában enyhe nőtöbblet figyelhető meg. A nők nagyobb arányban csak az idősebb korosztályban vannak jelen. A nőtöbblet a férfi halandóság magas számával magyarázható. Mezővári nemzetiségi összetétele eléggé színes, mivel négy nemzetiség képviselői élnek a faluban. Ezek közül legjelentősebbek a magyar nemzetiségűek, és az egyre nagyobb számban élő beköltözött ukrán nemzetiségűek. A lakosság vallási összetételét tekintve a népesség túlnyomó része református. A református valláson kívül megtalálható 55
görög- és a római katolikus vallás híveit, akik viszonylag kevesen vannak. A különböző vallási szekták közül a Jehova Tanúi képviselői fordulnak elő a településen. Mezővári lakosságának végzettség szerinti összetételéről elmondhatjuk,
hogy
túlsúlyban
vannak
a
középiskolai
végzettséggel rendelkezők. Ebbe a csoportba tartoznak a szakközépiskolát és a technikumot végzett személyek is. Előfordulnak még elemi és általános végzettségű emberek is. Ezek teljes mértékben az idősebb korosztályokba tartoznak. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy Mezőváriban, mint a legtöbb falusi településen a mezőgazdaságban dolgozók aránya a legnagyobba foglalkoztatottak között. Ezeknek egy részük a még működő helyi kolhozból átalakult KFT-ben dolgozik. Az iparban és a nem termelő szférában a lakosság igen kis számban van jelen. Munkámmal, véleményem szerint, a kitűzött célokat elértem. A lehetőségekhez mérten sikerült élethű képet összeállítani
Mezővári
földrajzáról,
történelméről,
intézményeiről, népességéről, amelyet az iskolai oktatásban is érdemes felhasználni.
56
FELHASZNÁLT IRODALOM 1.
Az Újvári Mezőgazdasági KFT könyvelőségi adattára. Vári, 2005.
2.
Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest, 1929-1942.
3. Beregszászi járási Statisztikai Hivatal adattára, 1990–2005. 4. Bolváry Pál és Kálnoky Ernő: A Kárpát-medence kis képes földrajza. Rákóczi Szövetség, Torontó, 1999. 5. Botlik József- Dupka György: Ez hát a hon. Patent Könyvkiadó vállalat, Ungvár, 1991. 6. Botlik József—Dupka György: Magyarlakta települések Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 1993. 7. Bulla Béla: Magyar föld és magyar sors „Az ezer éves Magyarország”, c. kötetben. Pesti Hírlap, Budapest, 1940. 8. Bulla Béla— Mendöl Tibor: Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Budapest, 1999. 9. Frdinec Csilla: Fejezetek Kárpátalja magyar közoktatás történetéből.
Officin
Hungarica
VIII.
Nemzetközi
Hungarológiai Központ, Budapest, 1996. 10. Kovács Sándor: Kárpátalja útravaló. Püski, Budapest, 1999. 11. Dr. Köves József: Földrajzi olvasókönyv II / Európa és Szovjetunió/. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 12. Lehocky Tivadar: Adatok hazánk archeológiájához. T.I. — Munkács, 1892. 57
13. Lehocky
Tivadar:
Bereg
Alapítvány—Mandátum
vármegye.
Kiadó,
Hatodik
Síp
Budapest—Beregszász,
1996. 14. Lehocky Tivadar: Bereg vármegye monográphiája I—II kötet. Ungvár, 1881. 15. Mezővári Községháza adattára, 2005. 16. Mezővári Nyírfácska Óvoda adattára, 2005 17. Mezővári Református Egyház adattára, 2005 18. Móricz Kálmán: Kárpátalja sorsforduló, Hatodik síp Alapítvány, Budapest, 2001. 19. D. Nagy Éva, Tüskés Tibor: Képes földrajz Magyarország. Móra—Budapest, 1987. 20. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. 21. Vályi András: Magyar Országnak leírása megjelent. Budán, 1796. 22. Zólyomi Bálint: A magyar föld növényzete „Az ezeréves Magyarország” c. kötet. 1980. 23. Internet: http://www.karpatalja.org.ua/modules.php. 24. Internet: http://www.google.earth.
TARTALOM 58
Bevezetés .................................................................................. 3 1. Mezővári földrajzi jellemzése............................................... 5 1.1 Földrajzi fekvés................................................................... 5 1.2 Geológiai felépítés .............................................................. 6 1.3 Domborzat és felszíni vizek................................................ 6 1.4 Éghalat ................................................................................ 7 1.5 Növény és állatvilág............................................................ 9 1.6 Talajtakaró ........................................................................ 10 2. Mezővári történelmi múltja ................................................ 12 2.1 A település történet 889-től a XX. Századig..................... 12 2.2 A település a XX. Században............................................ 17 2.3 Mezővári jelene................................................................. 19 3. Mezővári intézményei, emlékhelyei ................................... 21 3.1 A Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola.................... 21 3.2 A Mezővári Nyírfácska óvoda .......................................... 24 3.3 A Mezővári református templom...................................... 27 3.4 Borsova vára ..................................................................... 28 4. Mezővári demográfiai jellemzése3 ....................................... 2 4.1 A népesség száma és változása ......................................... 32 4.2 A lakosság összetétele ...................................................... 40 4.2.1 A lakosság kor és nemek szerinti összetétele ................ 40 4.2.2 Nemzetiségi és vallási összetétel ................................... 47 4.3 A népesség iskolai végzettség szerinti összetétele ........... 51 4.4 A lakosság foglalkoztatottsági összetétele........................ 53 Összefoglalás .......................................................................... 55 Felhasznált irodalom............................................................... 57
59
