Barcs Város Önkormányzata Polgármesterétıl 7571 Barcs, Bajcsy Zs. u. 46. Pf.: 62., Telefon: 462 459.
........ sz. napirend
ELİTERJESZTÉS
Az önkormányzatiság 20 éve Barcs városban
Készült: Barcs Város Képviselı-testülete 2010. július 22-i ülésére.
1
A magyar önkormányzati jellegő területi, helyi igazgatás a XIX. század végén alakult ki. Annak fejlıdését törte meg az 1950-ben átvett szovjet típusú tanácsrendszer. 1990-ben a rendszerváltás lényeges részeként a helyi hatalom demokratikus átalakítása is megtörtént. Az új Országgyőlés a kiépülı jogállam fontos alapintézményeként hozta létre a helyi önkormányzatokat. A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjait a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi LXIII. törvény teremtette meg. Az Országgyőlés 2000 júniusában, a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az elsı helyhatósági választások napját a helyi önkormányzatok napjává nyilvánította. Ezzel a határozattal megerısítették az önkormányzati törvény egyik legfontosabb passzusát, amely szerint „A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körő nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” Az önkormányzatok megalakulását ma szinte valamennyi mértékadó politikai szereplı a demokratikus jogállam kiépülése meghatározó eseményének tartja. Az önkormányzati törvény, mint a rendszerváltozás legjelentısebb jogszabálya, kiállta az idı próbáját. Az önkormányzati autonómia ma is megkérdıjelezhetetlen. Lehetıség nyílt a fejlıdésre, az önszervezıdésre. A helyi közügyek intézésében mindinkább elıtérbe került a partnerség elve, azonban sajnálatos, hogy fıként a városokban, a tízezer lakos fölötti településeken átpolitizálódtak a helyi ügyek. Az állami közigazgatás és az önkormányzás közötti határvonalakat nem húzták meg kellıen. Nem megfelelıen tisztázottak, és módosításra szorulnak a feladat- és hatáskörök. A mindenkori kormányzatnak vállalnia kellene, hogy finanszírozás nélkül nem szab újabb és újabb feladatokat az önkormányzatok számára. Az elmúlt évek, évtizedek jellemzıje a helyi feladatok folyamatos bıvülése volt, azonban mindezek mellett az állami források nem vagy csak csekély mértékben bıvültek. Az önkormányzatoknak egyre nehezebb pénzügyi feltételek között kell ellátni munkájukat, fıleg az elmúlt néhány évben romlottak ezek a feltételek, mert a források egyre szőkültek. A helyi önkormányzás a helyi közügyek intézésére, meghatározott feladatok ellátására, hatáskörök gyakorlására irányul. Az elmúlt két évtized önkormányzatiságáról, a végzett tevékenységrıl az alábbiak szerint adok tájékoztatást:
2
I. A KÉPVISELİ-TESTÜLET ÉS SZERVEI MŐKÖDÉSE Megválasztott polgármester és képviselı-testületi tagok
1990-ben megválasztott képviselık: Bognár Lajos Feigli Ferenc, alakuló ülésen polgármesterré választva Fejér Ferenc Francz Rezsı Gali József Halász Miklós Dr. Iberpakker László, elhunyta után Varjas József Dr. Iliásics Károly Karvalics Ottó Koszorú József Dr. Kozma Andrásné Kuzma László Dr. Lábady Miklós Dr. Mándó István Molnár Attila Dr. Solti Pál Szegedi Tibor Szöllısi Mihály Vértes György 1994-ben megválasztott polgármester és képviselık: Feigli Ferenc polgármester Álmos István Francz Rezsı Gali József Halász Miklós Horváth Ferenc Karvalics Ottó Dr. Kozma Andrásné Kuszinger Jánosné Kuzma László Dr. Lábady Miklós Dr. Mándó István, lemondása után Fodor Gyula Molnár Attila Németh Imre Racsek József Dr. Solti Pál Szegedi Tibor, elhunyta után Balogh Imre Szöllısi Mihály
3
1998-ban megválasztott polgármester és képviselık: Feigli Ferenc polgármester Balogh Imre Fodor Gyula Francz Rezsı Henger János Horváth Ferenc Karvalics Ottó Dr. Kozma Andrásné Kuszinger Jánosné Molnár Attila Németh Imre Orsós György Racsek József Sipos Bulcsú Kadosa Dr. Solti Pál Szalai Balázs Szemere Márta Szöllısi Mihály Dr. Vámos István
2002-ben megválasztott polgármester és képviselık: Feigli Ferenc polgármester Balogh Zoltán Balog Imre Dr. Bencze Lajos, elhunytát követıen Bíró József Fodor Gyula Francz Rezsı Haga Ferencné Henger János Horváth Ferenc Dr. Iliásics Károly Karvalics Ottó Kelemen Jánosné Kincsei János Kuszinger Jánosné Molnár Attila Németh Imre Dr. Németh Jenı, lemondását követıen Ratalics Frigyes Szalai Balázs Szemere Márta Vekkeli Józsefné Vértes György
4
2006-ban megválasztott polgármester és képviselık: Feigli Ferenc polgármester Bíró József Fodor Gyula Francz Rezsı, lemondását követıen Kaviczki Károly Halász Istvánné Henger János Horváth Ferenc Horváth József Karvalics Ottó Dr. Kisimre László Kuszinger Jánosné Molnár Attila Racsek József Dr. Solti Pál Szalai Balázs Szemere Márta Vekkeli Józsefné Vértes György, lemondását követıen Németh Imre
Az önkormányzati törvény általános rendelkezései közül kiemelkedıen fontos önkormányzati jog az önállósághoz való jog, ami a helyi szabadságot, autonómiát adja, és ami azt jelenti, hogy a helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja, illetıleg egyedileg igazgathatja a helyi érdekő közügyeket. Kifejezésre jut az önkormányzati önállóság a szervezet alakításában és mőködésében, mivel a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja ki szervezetét és mőködési rendjét. Ennek megfelelıen az 1990. évi önkormányzati választás után a Szervezeti és Mőködési Szabályzat megalkotásáig a mőködıképesség biztosítása céljából ideiglenes szabályzat rögzítette a legfontosabb feladatokat. Az elsı 6-7 hónapban fı feladat volt a mőködéssel összefüggı alapvetı dokumentumok megalkotása, a bizottságok megalakítása. A képviselı-testület elfogadta Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, meghozta döntését a hivatal ügyrendje tekintetében, rendezte a bizottságok fontosabb feladat- és hatásköri jogosítványait. Tervszerővé tette ülésezésének gyakorlatát, éves munkatervet készített. A késıbbiek során létrehozta a Településrészi Önkormányzatokat, bıvítette a bizottságok hatásköreit, megalkotta a helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó rendeletét. A sokirányú és mennyiségében is sok idıt igénylı feladatait a testület kezdetben kéthetenkénti ülésezéssel oldotta meg, majd késıbb az éves munkatervek alapján kialakult a havonkénti ülésezések gyakorlata. Minden évben több esetben került sor rendkívüli ülések tartására a menetközben adódó feladatok sürgıssége és fontossága miatt. Határozatképtelenség miatt ülést elnapolni nem kellett, a képviselık megjelenési aránya az üléseken a 20 év során mindvégig magas volt.
5
A képviselı-testület az 1994. és 1998. évi választások után is megalkotta az Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság elıterjesztésében az új Szervezeti és Mőködési Szabályzatát. 2002tıl kisebb módosításokkal hatályban maradt az 1998-as szabályzat, majd a 2006. évi választásokat követıen 2007-ben ismét új SZMSZ megalkotására került sor, bár a Képviselıtestület megállapította, hogy alapvetı változtatásokra továbbra sincs szükség, azonban a többszöri módosítás miatt, a jobb kezelhetıség érdekében új szabályzat készült. A 20 év valamennyi ciklusában elfogadta a képviselı-testület a ciklusprogramját, késıbbi nevén gazdasági programját, amelyeknek végrehajtását félidıben, késıbb már évente, valamint a ciklus végén értékelte. Az önkormányzat, a testület zsúfolt programmal, nagy felelısséggel végezte munkáját, általában 20-30 között alakult az egyes ülések napirendjeinek száma. A Képviselı-testület 20 év alatt tartott üléseinek számát az 1., a hozott határozatainak a számát a 2. számú melléklet mutatja be. A testület a munkája során rendszeresen figyelemmel kísérte az intézmények mőködését, amelyek egy-egy ciklus alatt általában két alkalommal beszámoltak tevékenységükrıl. A beszámolóik évek óta az adott intézmény pénzügyi, gazdasági ellenırzésérıl készült jelentéssel együtt kerültek megtárgyalásra. A testület ciklusonként áttekintette valamennyi ágazat helyzetét, komplex módon foglalkozott a városfejlesztési és üzemeltetési feladatokkal, új rendezési tervet hagyott jóvá. Kiemelten kezelte a munkanélküliséggel járó gondokat, folyamatosan figyelemmel kísérte a rászorulók szociális helyzetét, komplex módon kezelte a szociális gondoskodás feladatkörét. Beszámoltatta munkájáról valamennyi bizottságát, valamint a településrészi önkormányzatokat. Rendszeresen, éves gyakorisággal napirendjére tőzte a város közrendjének, közbiztonságának helyzetét. A testületi munkában kiemelt gondossággal volt jelen a gazdálkodás pénzügyi megalapozottsága, a költségvetés évenkénti jóváhagyásával és a végrehajtás számonkérésével. Ezt a gyakorlatot erısítette az önkormányzati vagyonkezelés, hasznosítás szabályozása, egyes helyi adók bevezetése, az intézmények gazdálkodásának ellenırzése, amely ellenırzésekben a képviselıi részvétel aktív volt. A hozott határozatok törvényesek voltak, a határozatok végrehajtását a testület folyamatosan figyelemmel kísérte a lejárt határidejő határozatokról szóló jelentések útján. A bizottságok jelenléte az egyes határozatok végrehajtásában ugyancsak a végrehajtás ellenırzését szolgálta. A bizottságok létrehozásáról a Képviselı-testület a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rendelkezett, és ott határozta meg mőködésük fıbb szabályait, míg külön rendeletben döntött a feladat- és hatáskörök tekintetében. Egyes bizottságok a saját mőködésüket illetıen további szabályokat nem állítottak fel. A bizottsági munka hatékonyságának növelése, a Képviselı-testület munkájának egyszerősítése és gyorsítása érdekében idıközben egyre több hatáskör került átruházásra. Az éves költségvetés rendszeresen biztosított a bizottságoknak olyan pénzügyi keretet, melyet saját hatáskörben használhattak fel. Az önkormányzás kezdeti idıszakában egyes bizottságok változó színvonalon és tartalommal végezték munkájukat, emiatt a képviselı-testület több alkalommal foglalkozott a bizottsági munka tervszerőségével, a megjelenéssel, hatáskörök gyakorlásával.
6
Idıközben a bizottsági munka is tervszerővé vált, kevés kivétellel a tagi megjelenési arány is folyamatosan jónak értékelhetı. A bizottságok a testület elé kerülı napirendek nagy részét megtárgyalták és döntésük határozat formájában került a testület elé. Jelenleg 6 állandó bizottság mőködik, egyenként 7-7 taggal. Több esetben került sor ideiglenes bizottság létrehozására egy-egy kiemelkedı feladat végrehajtására, pl. millenniummal kapcsolatos feladatok, vagyongazdálkodás, kábeltelevízió mőködésének vizsgálata stb. A képviselı-testület 1992. január 1-i hatállyal hozta létre a drávaszentesi és somogytarnócai városrészen a településrészi önkormányzatokat. Végzett munkájukról szóló beszámolóik azt igazolták, hogy a testület helyes döntést hozott, amikor a két városrésznek önkormányzási lehetıséget biztosított. Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyekben megvalósítja a helyi közakaratot, amit olyan módon valósít meg, hogy nem egyes csoportok, rétegek, részterületek, hanem a közösség akaratát érvényesíti. Ennek feltétele nemcsak a demokratikus választás, hanem a demokratikus mőködés és a széleskörő nyilvánosság is. A demokratikus mőködés egyik garanciája az, hogy a képviselı-testület ülései nyilvánosak, zárt ülés taxatív módon megállapított esetekben tartható annak érdekében, hogy a választópolgárok kérdezhessenek, véleményt nyilváníthassanak, javaslatot tehessenek. A képviselı-testület mőködése során az ide vonatkozó szabályok betartásra kerültek. Ugyancsak a demokratikus mőködés garanciája a közmeghallgatások és a városkörzeti találkozók tartása, amelyek a lakossági kapcsolatok érdemibbé tétele, valamint az eredményes együttmőködés, kölcsönös tájékozódás érdekében rendszeressé váltak. Hat városkörzeti találkozó megtartására került sor minden évben. Az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelıen a közmeghallgatások is megtartásra kerültek. Az érintettek részére fórumok megtartására került sor /helyi adók bevezetésének elıkészítése, fejlesztési feladatok egyeztetése, lakosság széles rétegeit érintı rendelet-tervezetek véleményezése, legutóbb 2009. szeptember 28-án állattartással kapcsolatosan/. A lakossági tájékoztatást minıségében változtatta meg a helyi média létrehozása, amelynek kiemelkedı szerepe van a képviselı-testület mőködése nyilvánosságában. A helyi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel, aminek kereteit megteremtette az SZMSZ (37 civilszervezetet nevesít) ide vonatkozó szabályozása, és a szabályozás gyakorlati megvalósítása. A testület tevékenységén belül tartalmában és mennyiségét tekintve is, nagy jelentıségő feladat a rendeletalkotás. Az elsı ciklusban a képviselı-testület a ciklusra szólóan rendeletalkotási programot fogadott el, amelynek végrehajtása során felülvizsgálatra kerültek a hatályukban fenntartott tanácsrendeletek, illetve új rendeletek megalkotására került sor.
7
1990. október 27-tıl 2, 1991-ben 18, 1992-ben 18, 1993-ban 18, 1994-ben 17, 1995-ben 30, 1996-ban 28, 1997-ben 22, 1998-ban 20, 1999-ben 30, 2000-ben 28 rendelet megalkotására került sor. 2001-ben 27, 2002-ben 22, 2003-ban 30, 2004-ben 46, 2005-ben 36, 2006-ban 36, 2007-ben 28, 2008-ban 30, 2009-ben 39, 2010. június 30. napjáig 13 rendelet került megalkotásra. A rendeletek megoszlását az elıterjesztés 3. számú melléklete tartalmazza. Az évek során egyre inkább növekvı rendeletalkotás nem a helyi társadalmi viszonyok változására, hanem elsısorban a jogszabályi változásokra vezethetı vissza. Az elmúlt ciklusban került sor az Európai Uniós csatlakozással összefüggı jogharmonizációs felülvizsgálatra, valamint az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel összefüggı felülvizsgálatra is, az elmúlt évben pedig a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével kapcsolatos jogharmonizációs feladatok kerültek végrehajtásra. 1999. évben sor került a rendeletek egységes szerkezetbe foglalására. A kiadványt valamennyi képviselı és nem képviselı bizottsági tag részére átadtuk. Azóta a rendeletek egységes szerkezetbe foglalása és azok kiadása folyamatosan megtörtént, továbbá az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket a város honlapján közzétesszük, így azok ott mindig az aktuális állapotukban találhatók meg. Jelenleg 52 egységes szerkezetbe foglalt rendelet van hatályban. A jegyzı ciklusonként beszámolt a testületnek az egyes lakossági magatartásokat szabályozó önkormányzati rendeletek hatályosulásáról. A képviselı-testület az 1/1990./X.27./ számú rendeletével létrehozta a Polgármesteri Hivatalt, mint egységes hivatalt, majd e rendelet hatályon kívül helyezésével megalkotta a Hivatal alapító okiratát, valamint szervezeti és mőködési szabályzatát. A Hivatal rendeltetése az önkormányzat mőködésének segítése, az államigazgatási ügyek döntésre való szakszerő elıkészítése és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. Alapvetı teendıje, hogy ellássa az önkormányzati testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, az önkormányzati képviselık segítését, a vezetést segítı funkciókat, a belsı munkaszervezési igazgatási teendıket. Elıkészítse és végrehajtsa a testületi szervek önkormányzati döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyzı operatív vezetése mellett. Ellássa a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az államigazgatási feladatokat. A testület és a bizottságok folyamatosan figyelemmel kísérik a Polgármesteri Hivatal tevékenységét. A jegyzı ciklusonként egy vagy két alkalommal adott számot a hivatali munkáról A hivatal mőködése megfelel a szervezetére és mőködésére hozott testületi határozatban foglaltaknak. Az elmúlt húsz év során a szükséges, igényekhez és a feladat-, hatáskör változásokhoz igazodóan a testület módosította határozatát és a feladatokhoz igazította a hivatal szervezetét és létszámát. A 2004-ben készült közvélemény kutatás megállapította, hogy a megkérdezettek több, mint 90 %-a elégedett volt az ügyintézéssel, a hozzáállást többségében pozitívan értékelték, segítıkésznek, udvariasnak, gyorsnak minısítették. Ugyancsak pozitívan ítélte meg a hivatal tevékenységét a testület döntése alapján szintén 2004-ben végzett ügyfél elégedettségi mérés.
8
A szintén 2004-es munkaerı hatékonyság vizsgálat is megállapította, hogy Barcs város szerepe a térségben igen jelentıs, és céljai, törekvései szerint ez a szerep egyre erısödhet, sıt a város lakosságának számát és az önkormányzat rendelkezésére álló gazdasági potenciált meghaladó szerepet tölt be. Lényegesen nagyobb felelısséget vállalt és visel, mint az ország nagyvárosi agglomerációiban, vagy az Alföldön hasonló léptékő kisvárosok vállalnak. Az önkormányzat és a hivatal ellátja törvényben megszabott kötelezı feladatait, és mellette jelentıs feladatokat vállalt fel a város saját elhatározásából. Pozitív elemként emelte ki a vizsgálati anyag a városháza nyitottságát, az ügyintézık közvetlenségét. Nincsenek ırzı-védı emberekkel elbarikádozva, a polgárok bármikor bemehetnek. A városháza nyitott, polgárközpontú ügyintézı központ. A város és a Polgármesteri Hivatal mőködıképes. Fejlıdı és fejlıdésre alkalmas önkormányzatot ismertek meg. A városban 1994-ben létrejött a Cigány Kisebbségi, 1998-ban a Horvát Kisebbségi, 2002-ben a Német Kisebbségi Önkormányzat, amelyekkel a Képviselı-testület hagyományosan jó együttmőködést alakított ki. A képviselı-testület a mindenkori éves költségvetésében határozza meg a települési kisebbségi önkormányzatok mőködéséhez biztosított hozzájárulást. A Polgármesteri Hivatal dolgozója meghívás alapján rendszeresen részt vesz a kisebbségi önkormányzatok testületeinek ülésein, és szükség szerint segíti tevékenységüket. Mindegyik ciklusban megkötésre kerültek a kisebbségi önkormányzatokkal az együttmőködési megállapodások, amelyek évente, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló kormányrendeletnek megfelelıen felülvizsgálatra kerülnek. Mindhárom kisebbségi önkormányzat tájékoztatást adott a Képviselı-testületnek a 2008. novemberi ülésen a tevékenységérıl, illetve a jövıbeli elképzeléseirıl. A kisebbségi önkormányzatok elnökei a képviselı-testületi és a bizottsági ülésekre minden esetben meghívást kapnak tanácskozási joggal, illetıleg zárt ülésre az adott kisebbséget érintı napirendek tárgyalásához. A kisebbségi önkormányzatok kettı-kettı általuk megnevezett képviselıje tanácskozási joggal meghívást kap a kisebbségi önkormányzat által megjelölt kettı-kettı állandó bizottság nyílt ülésére. A kisebbségek rendezvényein minden alkalommal részt veszek, illetıleg elfoglaltságom esetén képviseltetem magamat. Igény szerint megbeszélésekre, egyeztetésekre kerül sor a kisebbségi önkormányzatok vezetıivel, illetve testületeivel.
9
II. VÁROSFEJLESZTÉS, ÜZEMELTETÉS
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁT ÉRINTİ FEJLESZTÉSEK 1990-2010. KÖZÖTTI IDİSZAKBAN Barcs Város Önkormányzata az utóbbi 20 évben jelentıs mértékő fejlesztést hajtott végre Barcson. A rendszerváltás következtében a munkanélküliség a ’90-es évek elsı felére elérte a 10 %-ot, a térségben pedig megközelítette, néha el is érte a 20 %-ot. A város vezetıi a lehetıségek határain belül folyamatosan igyekeznek mindent megtenni a munkanélküliség csökkentése érdekében. Természetesen jobbára csak közvetett eszközeik vannak, amelyekkel a vállalkozási környezet feltételein tudnak javítani. Barcs és térsége 1998. óta vállalkozási övezeti státusszal rendelkezik. Barcs 2000. év óta Ipari Parkkal is rendelkezik. A település helyi adó rendszere is vállalkozásbarát, adóbevételeink rendre elmaradnak a hasonló nagyságú somogyi városokétól. A határ meghatározó a város életében. Közúti határátkelınk fejlesztése befejezıdött és az Európai Uniós elıírásoknak teljes mértékben megfelelı átkelıhely alakult ki. A ’90-es években a jugoszláv polgárháború befejezıdése után a barcsi kereskedelem ugrásszerő fejlıdésen ment keresztül. A rohamosan erısödı horvát bevásárló turizmus sok családnak biztosított megélhetést és hozzájárult a jelenlegi városközpont kialakításához is. Ezekben az idıkben a barcsi kiskereskedelem kb. 80-90 %-ban horvátoknak értékesített. Sajnos a 90-es évek végére a bevásárló turisták száma fokozatosan csökkent, ma egy lényegesen alacsonyabb szinten stagnál. Következésképpen sok üzlet volt kénytelen bezárni, növelve ezzel az amúgy is magas munkanélküliséget. Önkormányzatunk természetesen a település és a kistérség népesség megtartó erejének biztosítása érdekében jelentıs beruházásokat hajtott végre az elmúlt idıszakban. Térségi összefogással regionális szennyvízcsatorna hálózatot és tisztítómővet létesítettünk jelentıs állami támogatással, lakossági és önkormányzati hozzájárulással. A beruházási érték elérte a 5 milliárd Ft-ot. A szociálisan rászorulók lakáshelyzetének javítása érdekében 88 db szociális bérlakást építettünk a városközpontban több 780 millió Ft-os beruházási értékkel, melybıl az állami támogatás 565 millió Ft, az önkormányzati saját erı 216 millió Ft volt. Már 2002. évben elkezdtük a Dráva Völgye Középiskola és Kollégium rekonstrukciós munkáinak tervezését, és címzett támogatás igényléséhez a program elıkészítését. A beadott pályázatunk alapján elnyert címzett támogatásból a fejlesztést megvalósítottuk 2007. évben. A rekonstrukció mind városi, mind megyei szinten - tekintettel arra, hogy térségi oktatási intézményrıl van szó - kiemelt jelentıséggel bír jövı építésünk szempontjából. A korszerő technológiákkal megvalósult intézményfejlesztés Európai szintő oktatási feltételeket biztosít az itt tanuló diákok és tanáraik számára. A beruházás költsége 1 791 m Ft, melybıl a kapott támogatás 1 701 m Ft volt, a saját erı 90 m Ft.
10
Fontos szerepet kapott a település életében, és az egyik kitörési pontunk lehet az idegenforgalom. A Dráva, mint az ország legtisztább és természeti értékeit megırzı folyó már ma is népszerő a turisták körében. A négy évvel ezelıtt átadott drávai hajókikötı szép és kulturált infrastrukturális feltételeket biztosít a hajózás számára. Mivel a térség nagy része a Duna-Dráva Nemzeti Park területére esik, a minıségi turizmus kereteit a nemzeti park biztosítja. A Dráva mellett a jövıben a termálfürdın alapuló gyógyturizmus is meghatározó lett Barcs életében. A 2001-ben fúrt termálkút nagy vízhozamú, magas vízhımérséklető kiváló minıségő gyógyvíz, és tulajdonképpen erre alapult a „Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ” megvalósítása, melyek 2006. évben már a lakosság részére használatba lettek adva. A megvalósított létesítményrıl bátran elmondhatjuk, hogy a térség egyik legszínvonalasabb fürdıje, illetve gyógyászati központja. A beruházás értéke összességében meghaladta a kétmilliárd Ft-ot. A fejlesztéshez jelentıs állami támogatásokat nyertünk el. Megvalósulásával a város potenciális turisztikai központtá válhat. Fı partnerként részt vettünk a Baranya Megyei, illetve a Somogy Megyei Önkormányzat koordinálásával, öt kistérség összefogásával tervezett, a Regionális Operatív Program keretében meghirdetett turisztikai vonzerı fejlesztési programban, „Dráva projekt” elnevezéssel. Kistérségi szempontból fontos helyi projektelemekkel szerepeltünk a programban remélve, hogy a program egy, a Drávai térségekre, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park területére kiható dinamikus fejlıdési lehetıséget ad hosszútávon. A mővészeti, kulturális fejlesztések közvetlen célja volt a város rehabilitációra szoruló, történeti központjában fekvı Mővelıdési Központ és Mővészeti Iskola Bajcsy-Zs. utcai épületszárnyának felújítása. A fejlesztés további célja volt a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a leromlott állapotú, 5 funkcióját vesztı városrész rehabilitációja, a lakosság és a vállalkozások számára vonzó, színvonalas településrész kialakítása. A komponens elérendı eredményei között megjelent a mővelıdési központ és mővészeti iskola felújítása. Megállapíthatjuk, hogy Barcs Város Önkormányzata rendkívül szerteágazó fejlesztési elemeket valósított meg az utóbbi 20 évben, amelynek fontosabb beruházásait összefoglalásként, felsorolás szinten szeretném bemutatni: − Széchenyi Ferenc Gimnázium és Kollégium építése, bıvítése, korszerősítése − Szeméttelep bıvítés − Közmőfejlesztések (víz, szennyvíz, villany, gáz, telefon, kábel TV) − Új posta épülete − Új városközpont létrehozása fejlesztése − Otthonházak építése − Vállalkozói Övezet létrehozása − Ipari Park kialakítása − Kistérségi Szennyvízhálózat fejlesztése − 88 szociális bérlakás létrehozása − Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ kialakítása − Dráva projekt keretében – a Dráva szabad-strand létrehozása − Dráva völgye középiskola felújítása − Móricz Zsigmond Mővelıdési Központ felújítása 11
− Oktatási Intézmények felújítása − Nyugati város rehabilitáció − Kistérségi Járóbeteg Központ fejlesztése Látható, hogy az utóbbi 4 évben több, mint 5 milliárd Ft fejlesztést, felújítást kívánunk megvalósítani, amely beruházások jelentıs része már befejezıdött vagy elkezdıdött. Az utóbbi 20 évben több, mint 17 milliárd Ft fejlesztést, felújítást hajtottunk végre, illetve tervezünk végrehajtani. Az utóbbi években létrehozott fejlesztések, felújítások megvalósulásával valóban elmondhatjuk, hogy térségünknek sikerült kitörni hátrányos helyzetébıl, és egy dinamikus – az Európai Unió elvárásaihoz méltó – fejlıdés útjára léptünk.
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁT ÉRINTİ FEJLESZTÉSEK 2007-2010. A Képviselı-testület az 58/2007.(III.29.) számú határozatával elfogadta Barcs Város fejlesztési programját a 2007-2013. közötti tervezési idıszakra. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részét képezı Dél-Dunántúli Operatív Programot, illetve a hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok nagy részét véglegesítette, melynek eredményeképpen körvonalazódtak a Régiót érintı pályázati lehetıségek, konkrét pályázati kiírások jelentek meg, melyekre pályázatokat nyújtottunk be. Az egyeztetések figyelembe vételével megfogalmaztuk azokat a várost érintı fejlesztési programokat, leírtuk a várost érintı pályázatokat és fejlesztéseket, amelyeket a 2007-2010 közötti évek tervezési idıszakában végre kívánunk/kívántunk hajtani, létre kívánunk hozni. A fejlesztések együttes megvalósítása városunk életét meghatározó elemei, és reményeink szerint gazdasági és idegenforgalmi fellendülésünk, fejlıdésünk elindító motorjaivá válnak. Mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a nagyprojektek támogatásban részesüljenek, tekintettel arra, hogy a térség és a régió számára húzóerıt képviselnek, és további fejlesztések és befektetıi szándékok elindítását indukálják. Az Önkormányzat mőködését, költségvetését alapvetıen befolyásolták a II. Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejlesztési programjai, illetve Ágazati Operatív Programjai, valamint a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Regionális Fejlesztési Operatív programjai, nevezetesen a Dél-Dunántúli Operatív Program és hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok, hiszen számos olyan projekttel rendelkezik, amely ezekhez kapcsolódik. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási programban megfogalmazott fejlesztések megvalósítása érdekében a már megkezdett közös erıfeszítéseinket tovább kell folytatnunk, és törekednünk kell arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Barcsot érintı fejlesztések ténylegesen megkezdıdhessenek. Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében a Dél-dunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelı rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. A program Környezet és Energia Operatív Programból valósul meg, amelynek ütemezése 2009-2011-ig 12
tart. A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése projekt (KEOP 1.1.1.) teljes beruházási költsége: 18 722 901 e Ft. A települési szilárdhulladék-lerakókat érintı térségi szintő rekultivációs projekt (KEOP 2.3.0.) teljes beruházási költsége: 8 641 645 e Ft. A Barcsot érintı fejlesztések beruházási összértéke: 1 950 000 e Ft. Az önkormányzat az illegális hulladéklerakók felszámolása kapcsán is rendelkezett forrással. Az illegális hulladéklerakók felszámolása esetén a beadott pályázat támogatásban részesült, melynek keretében rendezésre kerülnek a Barcs Város közigazgatási területét érintı illegális hulladéklerakók. A megvalósítás helyszínei: Gyöngyvirág utca teljes hossza, Segesvári utca vége, Arany János utca vége, Dankó utca teljes hossza, Mészégetı utcát a Drávaszentes felé vezetı úttal összekötı önkormányzati tulajdonú útszakasz. A projekt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiírása alapján valósult meg. A beruházás összértéke: 1 895 e Ft volt. Oktatási intézmények tekintetében a BNI Vízvári, Szuloki Tagintézmények fejlesztése címő pályázat került beadásra a 18/2008.(III.28.) ÖTM rendelet alapján. A tagintézmények fejlesztését megvalósítottuk. A beruházás összértéke: 21 178 e Ft volt. Oktatási intézmények tekintetében a BNI Vízvári Tagóvoda fejlesztése pályázat került beadásra az ÖTM rendelet alapján. A pályázat támogatásban részesült, a tagintézmény fejlesztése folyamatban van. A beruházás összértéke: 12 756 e Ft volt. Szem elıtt kellett tartanunk az oktatásügyben és az egészségügyben bekövetkezett változásokat, és ezzel összefüggésben az önkormányzatunkat terhelı feladatokat. E körülményekre tekintettel végrehajtottuk az oktatási intézményrendszerünk átszervezését. További feladatunk az intézményeink megfeleltetése az új szervezeti struktúrának, ezzel megteremtve a huszonegyedik század követelményeinek megfelelı oktatási hálózat, valamint közös irányítású egységes intézményfenntartó társulás keretében mőködı oktatás feltételeit. Az Alap- és Középfokú Oktatási Intézmények rekonstrukciója esetén az Arany János és Deák Ferenc Általános Iskolák, valamint a Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium rekonstrukciója valósul meg. A DDOP 3.1.2./2F Humán közszolgáltatások fejlesztése c. ablakban beadott pályázat az elsı és a második fordulóban is nyert. Az oktatási intézmények kivitelezése 2010. márciusában megkezdıdött és várhatóan 2011. januárra befejezıdik. A tervezett beruházási összköltség meghaladja az 1 milliárd 200 millió Ft-ot. A Dél-Dunántúli Operatív Program az egészségügyi szolgáltatások minıségének javítása érdekében megfogalmazta a Kistérségi Járóbeteg Központok kialakítását, melynek egyik eleme a Barcsi Járóbeteg Központ. A DDOP programhoz kapcsolódva a Kistérségi Járóbeteg Központ kialakításánál cél egy új gyógyászati egység fejlesztése, egynapos sebészeti szolgáltatással, zöldmezıs beruházásban. A pályázatot 2009. májusában adtuk be, amelyrıl a támogatási döntés 2009 szeptemberében megszületett. A projekt a DDOP 3.1.3.B Integrált járóbeteg szakellátó központok fejlesztése c. konstrukcióban valósítható meg, amelynek beruházási összköltsége bruttó 637 000 e Ft. A beruházás 2010. márciusában megkezdıdött és várhatóan 2011. januárjában befejezıdik. Ahhoz, hogy a fejlıdési folyamat ténylegesen beinduljon, elengedhetetlennek tartjuk a város kulturális életének és kulturális szolgáltatásainak kibıvítését. E törekvésünknek meghatározó 13
eleme a közelmúltban felújított Mővelıdési Központunkhoz kapcsolódó Mővészeti, Kulturális, Turisztikai és Közösségi Központ megvalósítása. A Móricz Zsigmond Mővelıdési Központ fejlesztése esetén új épületépítés, közlekedési és zöldfelületek kialakítása, belsıépítészet és színház-technológia fejlesztések alakítandók ki. A pályázat beadásra és befogadásra került, a DDOP 4.1.1.D Pécs Európa Kulturális Fıvárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása c. pályázati kiíráshoz, amelynél sajnos forráshiány miatt nem részesültünk támogatásban. A projekt tervezett beruházási összköltsége bruttó 888 000 e Ft volt. Jelenleg figyelemmel kísérjük, hogy milyen pályázati konstrukcióban valósítható meg a tervezett fejlesztésünk. A Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése (orvosi rendelı kialakítása, szénsavkádas kezelés feltételeinek megteremtése, tornaszoba kialakítása, parafangó kezelés feltételeinek kialakítása, pihenıhelyiség kialakítása, medence kiépítése, belsıépítészeti és technológiai berendezések) a DDOP 2.2.1.B Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. pályázati konstrukcióban beadott pályázat az elsı fordulóban és a második fordulóra is nyert. A beruházást 2009. augusztusában megkezdıdött, és 2010. májusában befejezıdött. A beruházási összköltség bruttó 179 000 e Ft volt. Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának akadálymentesítése a DDOP 3.1.1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése c. pályázati konstrukcióban beadott pályázat támogatásban részesült. Az akadálymenetesítést lefolytattuk, 2009-ben a pályázat lezárult. A beruházási összköltség bruttó 6 500 e Ft volt. Barcs Város Önkormányzata BNI Szuloki Tagintézmény akadálymentesítése címmel a DDOP 3.1.1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése c. pályázati konstrukcióban beadott pályázat támogatásban részesült. A beruházás közbeszerzési eljárása folyamatban van. A beruházási összköltség bruttó 12 136 e Ft. A Dráva Völgye Középiskola rekonstrukciós munkáinak befejezése szükségessé tette a Dráva Völgye Középiskola - Ipari és Kereskedelmi Szakiskola - Óvoda - Könyvtár közötti terület egységes intézményi területté alakítását, rehabilitációjával történı rendezését és parkosítását, az Intézményegységek külsı felújítását. Parkolók kialakításával lehetıséget kell teremtenünk a sportcsarnokban rendezendı programok résztvevıinek fogadására, és a rendezvények zavartalan lebonyolítására. Ezzel párhuzamosan meg kell oldanunk az Ifjúság utca burkolatának felújítását és csapadékvíz elvezetését. A Barcs Nyugati városrész rehabilitációja pályázat az elsı és a második fordulóban is nyert a DDOP 4.1.1.A Funkcióbıvítı integrált városfejlesztési akciók támogatása c. pályázati kiírásban. A támogatási szerzıdés aláírása folyamatban van, ezért a beruházás tervezett kezdési ideje várhatóan 2010. júliusa. A beruházás várható befejezési idıpontja: 2011. június. A tervezett beruházási összköltség: 470 000 e Ft. Városi területek rehabilitációja III. Városközpont fejlesztése. (Szabadidıpark, Hısök tere, egészségügyi intézményi területek rehabilitációja). A pályázat beadásra került: 2010. 02. 28. határidıre a DDOP 4.1.1.B LHH Integrált városfejlesztési akciók támogatása c. konstrukcióban.
14
A városközponthoz kapcsolódó Hısök tere és a Szabadidı központ rehabilitációja során a következı fıbb fejlesztési elemek figyelembevételét tervezzük: - Hısök tere és környéke rehabilitációja, - Szabadidı központ és környéke rehabilitációja, felújítása, - Bajcsy Zs. u. 72-78. közötti terület rehabilitációja. Barcs Városközpont rehabilitációja pályázat véglegesített összköltsége 420.000.000.- Ft, melybıl az igényelhetı támogatás 339.104.000.- Ft, a szükséges saját erı mértéke pedig várhatóan 80.896.000.- Ft. A Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsıde fejlesztése pályázat határidıre beadásra került a DDOP 3.1.1. D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése konstrukcióban. A tervezett beruházási összköltség 77 000 e Ft. A pályázat támogatásban részesült, a közbeszerzési eljárás folyamatban van. A beruházás várható kezdete 2010. szeptember, befejezése 2011. június. A Barcsi Városi Bölcsıde rendkívül leromlott állapotban van, ezért belsı és külsı rekonstrukció és további fejlesztés végrehajtása indokolt. A projekt elsıdleges célja, hogy a XXI. századnak megfelelı bölcsıdei infrastruktúra és bölcsıde férıhely-bıvítés, valamint pedagógiai fejlesztés jöhessen létre minden kistérségi lakos számára. A Bölcsıde teljes körő felújítása, valamint bıvítése a fı cél. A felújítás során tervezzük a nyílászárók cseréjét, burkolatok felújítását, komplett főtéskorszerősítést, a villamos hálózat felújítását, belsı és külsı játszóeszközök felújítását, vizes blokkok felújítását, akadálymentesítést és minimum 25 %-os férıhely növekedés létrehozását csoportszoba létrehozásával, valamint új eszközök beszerzését. A Barcs Város belterületi vízrendezése pályázat beadásra került 2009. 10. 15. határidıre a DDOP 5.1.5 B Települési bel- és külterületi vízrendezés kiírásra. A tervezett beruházási összköltség: 88 888 e Ft volt. A barcsi pálfalui részen, a Hıs és a Martinovics utcákban szükséges rendezni a belterületi vízelvezetést, mivel ez hosszú évek óta megoldatlan problémája az önkormányzatnak. A terepadottságok következtében egyszerő árokrendszer kialakításával a probléma nem megoldható, szükséges mérnöki vízelvezetı rendszer és mőtárgyak tervezése és kialakítása. Barcs csapadékvíz fıgyőjtı ág rekonstrukciója, a ’Piramis Házak’ mögötti terület vízrendezése azért indokolt, mert ezen a fıgyőjtı ági részen régóta mederkorrekciós beavatkozásokra van szükség a meder állandó változása miatt. A probléma végleges megoldását az árokrendszer teljes burkolása adhatja meg. A Kálvária, Vasvári Pál utcák vízrendezését a terepviszonyok és a megoldatlan csapadékvízelvezetés indokolja. Ezért egy burkolt árok-, zárt csapadék csatorna-rendszerrel, és vasrácsfedlapos folyókarendszerrel lehet megoldani a problémát. A pályázatot forráshiány miatt nem részesítették támogatásban. Barcs Város Önkormányzata Barcsi Romatelep rehabilitációja címmel pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-4.1.2 A Szociális célú városrehabilitáció c. pályázati konstrukcióra 2010. május 31-i határidıre. A támogatás alapvetı célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzető lakosság életminısége és esélyei javuljanak, az épített környezete minıségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat a társadalmi helyzet tekintetében. A Romatelep rehabilitációja során a következı fıbb fejlesztési elemek figyelembevételét terveztük: - Cigány Közösségi Ház felújítása és esetleges bıvítése, 15
- a Cigány Közösségi Házhoz kapcsolódó közösségi és sport területek felújítása, - a Romatelepen található szociális bérlakások teljes körő felújítása, - a Cigány közösségi házhoz vezetı utak és járdák felújítása. Barcsi Roma telep rehabilitációja pályázat tervezett összköltsége várhatóan 215.000.000.- Ft, melybıl várhatóan az igényelhetı támogatás 180.000.000.- Ft, a várható saját erı mértéke pedig 35.000.000.- Ft. A Barcsi kistérség ivóvízminıség javítása címmel Önkormányzatunk további 10 településsel közösen a Környezetvédelmi és Energia Operatív Program keretében a KEOP7.1.3.0 konstrukcióra pályázatot nyújtott be, amely az elsı fordulóban támogatásban részesült. Az elsı forduló – az elıkészítés – bruttó összköltsége 24.800 e Ft. A fejlesztés második fordulója keretében városunk ivóvízbázisa, vezeték hálózata kerül fejlesztésre. Törekednünk kell arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiba nem illeszthetı feladatainkra a leghátrányosabb helyzető kistérségek felzárkóztatását segítı pályázati lehetıségek kihasználásával jussunk forrásokhoz. Az ÚMFT Leghátrányosabb Helyzető Kistérségek fejlesztési programjában a fı cél a leghátrányosabb helyzető kistérségben olyan kistérségi szintő fenntartható térségfejlesztési kapacitás megalapozása vagy megerısítése, amely biztosítja a kistérséget érintı fejlesztések eredményességét, s ezáltal a közjó helyben élık által is érzékelhetı növelését, végsı soron a leghátrányosabb helyzetbıl való kitörést. Jelen idıszakban több gazdasági-társadalmi folyamat zajlik, amely kedvezıtlenül érinti a leghátrányosabb helyzető térségeket, illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nı a lakosság eladósodása. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervbıl (NFT) a leghátrányosabb helyzető kistérségek átlagosan az országos átlagot meghaladó egy fıre jutó támogatásban részesültek. Ez a többlettámogatás nem elegendı a markáns gazdasági-társadalmi folyamatok ellensúlyozására. Ráadásul egyes kistérségek, illetve település-csoportok, társadalmi csoportok az átlagnál lényegesen kevesebb forráshoz jutnak. A fenti problémák miatt a kormány 2007. ıszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúraellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzető kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történı fejlesztésének szükségességérıl (311/2007.(XI.17.) Korm. rendelet). A komplex program elsıdleges forrása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). Nem mondunk le senkirıl – ez a fı üzenete annak az összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy ennek a 33 kistérségnek lehetıséget teremtsen a helyi gazdaság dinamizálására, a foglalkoztatás bıvítésére, a társadalmi és földrajzi mobilitásra. A leghátrányosabb helyzető kistérségekhez (LHH) kapcsolódó programok tervezése és fejlesztése 2008 ıszén indult el. 2008. októberétıl indult a Barcsi kistérségben a tervezési folyamat, melynek során különbözı szakmai egyeztetésekre került sor a kistérség szereplıinek bevonásával. Ennek eredményeképpen összeállításra került a kistérség tervdokumentuma, amely a Kistérségi Fejlesztési Bizottság és Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás jóváhagyása után benyújtásra 16
került az LHH Programirodához. A tervdokumentum tartalmazta az adott konstrukciókhoz illeszkedı projektötleteket a kistérség számára elkülönített forrásra tervezve. Ezután következett a projekt-csomag zsőri általi értékelése, bírálata. Az értékelés és a bírálat alapján, a döntést 2009. május 08-án hozták meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség zsőrijének döntése alapján: − Az elızetesen jóváhagyott projektek összköltsége: 1877,4 Millió Ft, − Gazdaságfejlesztésre: 525 Millió Ft, − A kistérség LHH szabad kerete: 25,9 Millió Ft, − Forrás összesen: 2428,2 Millió Ft. (A kistérség 25,9 Millió Ft szabad kerete késıbb az LHH Programiroda döntése szerint beépítésre került a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás - Közoktatási esélyegyenlıség a Dráva mentén c. projektjébe.) Az elfogadott projektekhez a pályázati konstrukciók folyamatosan jelentek meg. A projektek kidolgozása több esetben még folyamatban van.
A Barcsi Kistérségben megvalósítandó fejlesztések a leghátrányosabb helyzető kistérségek programjában: A Dél-dunántúli Regionális Operatív Programokból támogatott projektek Közoktatási esélyegyenlıség a Dráva mentén címő projekt fı célja a Dráva menti Körzeti Közoktatási Intézmény 7 tagintézményének infrastrukturális fejlesztése, egy szakmai és tárgyi feltételeiben jól ellátott integrációs központ létrehozása érdekében. A projektgazda a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt forrása a DDOP 3.1.2 B konstrukció. A projekt várható összköltsége 516,84 M Ft, igényelt támogatása 491,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. Barcs városközpont rehabilitációja (Lásd elırébb részletesen a Barcs Város Önkormányzata 2007-2010. évi projektjeinél). A Társadalmi Megújulás Operatív programokból támogatott projektek Az IPR ernyıprogram a kistérség óvodáiban, általános iskoláiban, középiskoláiban címő projekt fı tartalmi elemei a tanulóbarát környezet kialakítása, fejlesztı eszközök beszerzése, tanártovábbképzések mentorálással, kistérségi szakmai rendezvények létrehozása. A projektgazda a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt konstrukciója: TÁMOP 3.3.7/1. A projekt összköltsége 199,28 M Ft, igényelt támogatása 199,28 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. A Könyvtárhasználatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztı internet tanfolyam: Lakossági internet tanfolyamok lebonyolítása a községi könyvtárakban (Lásd késıbb részletesen a Barcs Város Önkormányzatát érintı projekteknél). Az Inklúzív nevelés utazótanári szolgálattal címő projekt tartalmi elemei a konkrét terápiás eljárások létrehozása, kidolgozott ütemterv szerint, diszkrimináció csökkentése az esélyegyenlıség megteremtése, inklúzív (befogadó) nevelés hálózatának kiépítése a mikrotérségi központokban. A projektgazda a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. A projekt konstrukciója: TÁMOP 3.3.7/1. A projekt összköltsége 17
24,40 M Ft, igényelt támogatása 24,40 M Ft. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült. A Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése címő projekt fı elemei a Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése, helyzetfelméréssel, képzéssel, álláshely kutatással, mentorálással. A projektgazda a Somogy Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (SMTCKÖ). A projekt várható konstrukciója: TÁMOP 5.1.1/6. A projekt várható összköltsége 37,00 M Ft, igényelt támogatása 37,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. Az Együtt a szociális biztonságért címő projekt fı célja a tervszerő együttmőködés kialakítása a munkaügyi és szociális ágazat, a civil szervezetek, illetve a kistérség gazdasági szereplıi között, továbbá a kistérségben élı regisztrált, tartósan munka nélkül élık megszólítása, egyénre szabott fejlesztési tervének kidolgozása és megvalósítása. A projektgazda a Barcs és Barcs-környéke Munkanélküliekért Alapítvány (BARKA). A projekt várható konstrukciója: TÁMOP 5.1.1/7. A projekt várható összköltsége 58,00 M Ft, igényelt támogatása 58,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. A Foglalkoztatás ösztöndíjjal - a térségben élı fiatalok társadalmi integrációjának elısegítése és a munkaerı-piaci hátrányok megelızése, a térségben élık foglalkoztathatósági esélyeinek javítása érdekében címő projekt projektgazdája a Barcs és Barcs-környéke Munkanélküliekért Alapítvány (BARKA). A projekt tervezett konstrukciója: TÁMOP 5.1.1/7. A projekt várható összköltsége 28,60 M Ft, igényelt támogatása 28,60 M Ft. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült Az Energianád Együttmőködés címő projekt fı célja az önkormányzati földek hasznosítása energianád, illetve energianyár telepítésével, egy önfenntartó, integrált, energianád, energianyár termelı-feldolgozó és értékesítı rendszer kialakítása a régió területén a helyi munkaerı, valamint a helyi önkormányzatok bevonásával az érintett 8 LHH kistérségben. A projektgazda a Dél Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. A projekt várható konstrukciója TÁMOP 5.1.1/7. A projekt várható összköltsége 100,00 M Ft, igényelt támogatás 100,00 M Ft. A pályázati konstrukció kiírása folyamatban van. A Termelıiskola létrehozása – Barcson címő projekt fı tartalmi eleme egy termelı iskola létesítése azon fiatalok számára, akik elvégezték a 8 osztályos általános iskolát, és szeretnének továbbtanulni. A projektgazda a Barcs és Barcs-környéke Munkanélküliekért Alapítvány (BARKA). A projekt várható konstrukciója TÁMOP 5.1.1/7. A projekt várható összköltsége 60,00 M Ft, igényelt támogatása 60,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. A „Képessé tenni, képesnek lenni” foglalkoztatási projekt célja a kistérségben élı regisztrált megváltozott munkaképességő álláskeresık foglalkoztathatóságának javítása, szolgáltatások és képzések biztosításával. A projektgazda a Barcs és Barcs-környéke Munkanélküliekért Alapítvány (BARKA). A projekt várható konstrukciója a TÁMOP 5.1.1/7. A projekt összköltsége 46,00 M Ft, igényelt támogatása 46,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. A Roma egészségügyi prevenciós program címő projekt célja a romák körében a gyermekek, fiatalkorúak, felnıttek és idısekkel kapcsolatos egészségügyi prevenciós tevékenység és felvilágosítás, oktatás, szőrés lebonyolítása célcsoportonként. A projektgazda a Somogy 18
Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (SMTCKÖ). A projekt konstrukciója TÁMOP 6.1.2/1. A projekt összköltsége 15,94 M Ft, igényelt támogatása 15,94 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. Az Egészséget a Barcsi kistérségben! címő projekt céljai között szerepel a kistérség települési egészségtervének elkészítése, lakossági állapotelmérés alapján kistérségi egészségtervmódszertan kifejlesztése, valamint sportprogramok és egészségügyi prevenciós programok biztosítása. A projektgazda a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt konstrukciója TÁMOP 6.1.2/1. A projekt összköltsége 62,00 M Ft, igényelt támogatása 62,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van.. (A projekt összevonásra került a TÁMOP 6.1.2/LHH/1 Tiszta ügy! Akarod? - Barcs c. projekttel.)
A Dél-dunántúli Regionális Operatív Programok Gazdaságfejlesztési részébıl támogatott projektek A Dráva Acél Kft. telephelyén új üzemcsarnok létrehozása a foglalkoztatottság és a versenyképesség javítása érdekében a leghátrányosabb helyzető barcsi kistérségben címő projekt fı célja a Dráva Acél Fémipari Termékeket Elıállító Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. telephelyén, Csokonyavisontán új üzemcsarnok létrehozása munkahelyteremtéssel. A projektgazda a Dráva Acél Kft. A projekt várható konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt várható összköltsége 70,00 M Ft, igényelt támogatása 49,00 M Ft. A pályázat tervezett benyújtása 2009. december volt. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült A Lelle Fém Kft. mőködési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett címő projekt célja a Lelle Fém Kft. mőködési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett, amelyben meglévı épület átalakítást, gyártási tevékenységhez illeszkedı korszerősítést hajtanának végre a foglalkoztatottság növelésével és a szükséges eszközök beszerzésével. A projektgazda a Lelle - Fém Gép és Acélszerkezetgyártó Kft. A projekt konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt összköltsége 281,89 M Ft, igényelt támogatása 145,95 M Ft. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült Az Iparterület létesítése Vízváron címő projekt célja iparterület létesítése Vízváron, amelyben csarnoképítés jöhet létre munkahelyteremtéssel egy ásványvíz-palackozó üzem kialakítása érdekében. A projektgazda a Viktória-Épker Építıipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A projekt konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt összköltsége 600,00 M Ft, igényelt támogatása 300,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van Az Új csarnok, új lehetıségek a Dráva parton címő projektben új, daruzott csarnok építését tervezi a vállalkozó. A projektgazda az Avermann-Horváth Kft. A projekt várható konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt várható összköltsége 280,56 M Ft, igényelt támogatása 140,00 M Ft. A pályázat tervezett benyújtása 2009. december volt. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült
Barcs Város Önkormányzata a következı pályázatokat és fejlesztéseket kívánja végrehajtani a leghátrányosabb helyzető kistérségek programjában: Barcs Városközpont rehabilitáció (DDOP 4.1.1 B) – lásd elırébb.
19
Barcsi Városi Könyvtár szolgáltatás-fejlesztése (TÁMOP 3.7.7/09/1) Barcs Város Önkormányzata Könyvtár használatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztı internet tanfolyam: A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés a Barcsi Kistérségben címmel pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 3.3.7/09/1 Minıségi Oktatás támogatás, valamint az egész életen át tartó tanulás elısegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlısége érdekében c. konstrukcióban. A támogatás alapvetı célja a minıségi és esélyteremtı közoktatás kialakításának és a kultúra eszközeivel az egész életen át tartó tanulás feltételeinek javítása a leghátrányosabb helyzető kistérségekben. A Városi Könyvtár a következı pályázati elemeket kívánja megvalósítani a pályázat keretében: 1./ Helyi képzési és tanulási szükségletek kielégítése a hagyományos és online könyvtári szolgáltatások fejlesztésével. Az intézmény adatbázis-fejlesztésének, valamint interaktív honlap elkészítésének a célja, hogy a pályázat alapot nyújthat az interaktív honlap fejlesztéseinkhez, ami elısegíti a kistérségben, oktatásban résztvevık új könyvtári szolgáltatásokhoz való jutását. Ezzel elısegítjük a számítástechnika könyvtári alkalmazásának továbbfejlesztését. 2./ A térségi és helyi szinteken ırzött dokumentumok bekerülése az egységes országos lelıhely-nyilvántartásba. A barcsi kistérségi könyvtári (KSZR) dokumentumok papíralapú katalógusban tárolt rekordjainak (30000 tétel) felvitele a SZIRÉN Integrált könyvtári adatbázisba. Célunk, az oktatásban és helytörténeti kutatásban közvetve és közvetlenül könyvtárunkat használók megfelelı információhoz való juttatása. 3./ A lakosság információkeresési és digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében könyvtári képzési programok lebonyolítása. Az Információkeresés és könyvtárhasználati tanfolyamok indításával a könyvtárak szolgáltatásainak népszerősítését szeretnénk felvállalni, iskolán kívüli oktatásban. Kb. 120 ember képzését valósítanánk meg a könyvtár gépparkját felhasználva. Ezzel elısegítjük a felsıoktatásban továbbtanuló középiskolások gyors információhoz jutását a könyvtárak szerepének növelésével. 4./ Olvasási készségek és az olvasáskultúra fejlesztése a helyi lakosság körében. A programsorozat célja az olvasás megszerettetése, az olvasáskultúra és az írásbeliség fejlesztése, a könyvtári szolgáltatások népszerősítése. Fı cél a fiatalok könyvtár- és dokumentumhasználatának erısítése, bıvítése. Könyvtár használatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztı internet tanfolyam: A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés a Barcsi Kistérségben címő pályázat tervezett összköltsége 20.500.000Ft, melybıl az igényelhetı támogatás 20.500.000.- Ft, vagyis a pályázat 100 % támogatottságú. A pályázat beadási határideje 2009. november 20-a volt. A pályázat beadásra és regisztrálásra került, az értékelése folyamatban van. A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény infrastrukturális fejlesztése (TIOP-1.2.5/09/1) Barcs Város Önkormányzata a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény infrastrukturális fejlesztésére pályázatot kíván benyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP-1.2.5/09/1 Infrastrukturális fejlesztések a minıségi oktatás, az egész 20
életen át tartó tanulásnak a kultúra eszközeivel történı elısegítése érdekében az LHH kistérségek esélyegyenlıségéért c. konstrukcióban. A fejlesztés célja a közoktatási intézmények számára egységes alapinformatikai és egyéb infrastruktúra biztosítása, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének, és hozzájárul a területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez. A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény nincs megfelelı állapotban, ezért belsı rekonstrukció és további eszközfejlesztés indokolt. A projekt elsıdleges célja, hogy a XXI. századnak megfelelı oktatási infrastruktúra, valamint pedagógiai fejlesztés jöhessen létre minden kistérségi lakos számára. A felújítás során tervezzük a belsı nyílászárók cseréjét, burkolatok felújítását, tankonyha felújítását és oktatási eszközök beszerzését. Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP-1.2.5/09/1 Infrastrukturális fejlesztések a minıségi oktatás, az egész életen át tartó tanulásnak a kultúra eszközeivel történı elısegítése érdekében az LHH kistérségek esélyegyenlıségéért c. konstrukcióban a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény infrastrukturális fejlesztése pályázat tervezett összköltsége várhatóan 65.000.000- Ft, melybıl az igényelhetı támogatás 65.000.000.- Ft, vagyis a pályázat 100 % támogatottságú, ezért a pályázat saját erıt nem igényel.
Az Európai Uniós forrásokból finanszírozott pályázatoknál lehetıség van arra, hogy EU Önerı Alap pályázati forrásra pályázzunk. Így az elnyert EU-s pályázatnál rendelkezésre álló támogatási szerzıdés függvényében pályázatot nyújtottunk be. 2009-ben a Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése pályázatánál 390 e Ft támogatást nyertünk a sajáterınk kiegészítésére. Pályázatot nyújtottunk be a Kistérségi járóbeteg ellátó kialakítása és az Oktatási Intézmények rekonstrukciója pályázatok EU Önerı Alap keretre 2010-ben, annak érdekében, hogy csökkenthessünk az Önkormányzatunk sajáterı ráfordítását. Terveink között szerepel, hogy a Városi Bölcsıde, a Nyugati városrész rehabilitációja, majd a Városközpont és Roma telep rehabilitációja pályázatokra vonatkozóan is önerı alap pályázatot nyújtunk be.
TÁMOP-3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményekben A projekt fı célja: az élethosszig tartó tanulásra felkészítés, ami a közoktatás legfontosabb alapfeladatai közé emelkedett az elmúlt néhány évben. A pedagógusok szempontjából fontos egymás eredményeinek megismerése, az aktuális feladatok megvitatása, egymást segítı megoldások keresése. A helyben is megpezsdülı szakmai közélet, különösen a megnövekedı iskolaközi feladatok és funkciók (munkaközösség-vezetı, programkészítı, tehetséggondozók, helyi szaktanácsadók, szakértık stb.) növelhetik a pedagógus pálya presztizsét, a karrierépítés esélyét, a vidéki pedagógusok önbecsülését. Mindezek a fenntartók számára fontos szempontokat jelenthetnek a pedagógusok értékelésekor, az önkormányzati minıségirányítási programok részeivé válhatnak. A projekt megvalósítása folyamatban van. A projekt összköltsége: 128 millió Ft. TÁMOP 3.3.2. Esélyteremtés a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményben A projekt célja esélyegyenlıségi intézkedések megvalósítása a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, integrációt támogató módszertani fejlesztés céljából. A projekt keretében 21
megvalósuló fejlesztések az intézményi szegregáció csökkentését, komplex megelızési és felülvizsgálati-, a korai óvodáztatást biztosító programok adaptálását, a továbbtanulási utak megerısítését támogatják. Mindezek eredményeként csökken a HHH és SNI gyermekek szegregációja, megvalósul hátrányaik kompenzálása. A projekt fı tevékenységei: projekt indítása, munkacsoportok kialakítása, szülıi, kistérségi fórumok, Társadalmi Kerekasztal mőködtetése, együttmőködés társadalmi partnerekkel, fejlesztı foglalkozások, mentorálás, szakmai programok megvalósítása, bemutató órák szervezése, eszközbeszerzés, képzések megvalósítása, projekt zárása. A projekt megvalósítása folyamatban van. A projekt összköltsége: 99 millió Ft. Önkormányzatunk a TIOP-1.1.1. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése címő konstrukcióban pályázatot nyújtott be Barcs Város Oktatási Intézményeiben az informatikai infrastruktúra fejlesztése címmel. A beruházás bruttó összköltsége 64 340 220 Ft. A támogatási intenzitás 100 %. A beruházást ebben az évben szeretnénk megvalósítani, ezért a fejlesztéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás folyamatban van. Önkormányzatunk Verıce várossal és a Horvát Fejlesztési Ügynökséggel közös pályázatokat nyújtott be a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013. közötti tervezési idıszak keretében meghirdetett kiírások alapján. Közös tervezések és egyeztetések eredményeképpen két közös pályázatot nyújtottunk be a „Határon átnyúló közös testvérvárosi szórakozási és sportesemények szervezése”, valamint a „Kreatív ifjúsági programok támogatása” címekkel. Mindkét pályázat esetén Barcs Város Önkormányzata számára 50.000.- euró a maximális pályázati támogatás és a magyar oldalon 5 % a pályázati önerı. Tehát a két pályázat esetén az önerı maximális nagysága összesen 5.260.- euró, azaz kb. 1.578.000.- Ft. A „Kreatív ifjúsági programok támogatása” pályázat támogatásban részesült. 2010. június 1-én megkezdıdött a projekt, melynek keretében, horvát partnereinkkel közösen 11 ifjúsági rendezvényt fogunk megtartani, ebbıl hatot Barcson.
A város idegenforgalmi fellendülését szolgálják a magáncélú turisztikai fejlesztések. A Gyógyfürdı szomszédságában megkezdıdött a Panzió és a Kemping beruházás, amelynek várható befejezése ideje 2010. A 70 férıhelyes, 3 csillagos panzió közvetlen szomszédságában van a rekreációs központnak és a Mővelıdési Központnak. A panzió szolgáltatásai: szolárium, infraszauna, sókamra, biliárd terem, bowling pálya, zárt parkoló. A kemping a strand és a termálfürdı melletti 1 ha-os területre készül. 14 db 4 ágyas apartman házban 56 fı, 18 db lakókocsiban 54 fı, sátorban 50 fı részére ad szálláslehetıséget. A bejárattal szemben 50 fı befogadóképességő közösségi tér kap majd helyet. A kemping területén 2 db vizesblokk, 1 db játszótér és 2 db pihenı park készül. A Hotel Laguna Dráva 4 csillagos wellness szálloda fejlesztése a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program kiemelt turisztikai fejlesztések konstrukcióban benyújtásra és befogadásra került, amely ugyancsak magáncélú turisztikai beruházás. 4 csillagos gyógyszálló, amely a termálvízbázisra épül olyan élményelemekkel, amelyek a jelenleg szokványos wellness szolgáltatásokon felül magas színvonalú, új élményszolgáltatásokat (mőtenger) nyújt, 174 szobás szállodai kapacitással. A pályázat hitel konstrukció hiányában elutasításra került, de a város keresi annak a lehetıségét, hogy megteremtse a fejlesztés megvalósulásának feltételeit.
22
Továbbá támogatást nyert a barcsi Hotel Boróka is, amelynek fejlesztése eredményeképpen a szálloda teljeskörően felújításra kerülhet.
Az Operatív Programokba nem illeszthetı, de az Önkormányzat számára kötelezı feladatok a belterületi közutak fenntartása és rekonstrukciós munkáinak elvégzése. Ezen kötelezettség megvalósítására a Kormányzat régiós szinten a „Leghátrányosabb Helyzető Kistérségek Felzárkóztatási” keretébıl, illetve a „Decentralizált Fejlesztési Programok Támogatási” keretébıl évente biztosít forráslehetıséget a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében (TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT). (2010-tıl ezek a pályázati lehetıségek megszőntek.) A 2007. évi TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT és egyéb pályázatok támogatásával a következı fejlesztések kerültek megvalósításra (melyek esetén a pályázatok beadása és befogadása megtörtént, a pályázatok támogatásban részesültek, valamint a támogatási szerzıdések megkötésre és a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés eljárások lefolytatásra kerültek). Barcs város területén gyalogos és gépjármőves közlekedési felületek rekonstrukciója A beruházás megkezdésének idıpontja: 2008. március, befejezés idıpontja: 2008. május volt. A beruházás összértéke: 51 469 e Ft volt. Barcs területén belterületi út burkolat-felújítása A beruházás megkezdésének idıpontja: 2008. március, befejezés idıpontja: 2008. május volt. A beruházás összértéke: 6 896 e Ft volt.
A 2008. évi TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT és egyéb pályázatok támogatásával a következı fejlesztések kerültek megvalósításra (melyek esetén a pályázatok beadása és befogadása megtörtént, a pályázatok támogatásban részesültek, valamint a támogatási szerzıdések megkötésre és a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés eljárások lefolytatásra kerültek). Barcs, „Új Magyarország Fejlesztési Pont” irodájának kialakítása A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. március, befejezés idıpontja: 2009. május volt. A beruházás összértéke: 12 500 e Ft volt. Barcs önkormányzati tulajdonú épületek felújítása – Barcs-Drávaszentes településrész faluházának külsı, belsı javító jellegő felújítása. – Barcs-Somogytarnóca településrész faluházának külsı, belsı javító jellegő felújítása. – Barcs Város Önkormányzata tulajdonát képezı Cigány Kisebbségi Önkormányzat épületének külsı, belsı javító jellegő felújítása. – Barcsi Szociális Központ, Otthonházi lakások külsı, belsı, javító jellegő felújítása. A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. március, befejezés idıpontja: 2009. május volt. A beruházás összértéke: 6 500 e Ft volt. Barcs, Piramis lakóházaknál szennyvíz gerincvezeték kiváltása A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. május, befejezés idıpontja: 2009. szeptember volt. A beruházás összértéke: 11 400 e Ft volt. 23
Barcs Város Önkormányzatát érintı járda és út felújítások − Deák Ferenc utca járdafelújítás, − Petıfi Sándor és Semmelweis utcák járdafelújítása, − Mezı utca járdaépítés, − Barcs, Petıfi Sándor - Semmelweis utcák profiljavításos burkolat-felújítása, − Barcs, Mezı utca profiljavításos burkolat-felújítása, − Barcs, Erkel Ferenc utca járdaépítés. A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. március, befejezés idıpontja: 2009. május volt. A beruházás összértéke: 74 000 e Ft volt. Köztéri játszóterek bıvítése és felújítása Részletezve a késıbbiekben a köztisztaság, zöldterület fenntartás címő részben. Belterületi zöldterületek kialakítása, településkép javítása − Deák Ferenc utca felújítandó járda és vízelvezetı árok közötti terület zöldfelületének kialakítása füvesítéssel, − Petıfi Sándor és Semmelweis utca: a felújítandó járda és vízelvezetı árok közötti terület zöldfelületének kialakítása füvesítéssel, − Barcs, Mezı utca és Erkel Ferenc utca: az épülı gyalogosforgalmú járda nyugati szegélyvonala és Erkel Ferenc utca keleti szegélyvonala közötti zöldfelület kialakítása, füvesítéssel és növénytelepítéssel. A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. március, befejezés idıpontja: 2009. május volt. A beruházás összértéke: 6 400 e Ft volt.
A 2009. évi TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT és egyéb pályázatok támogatásával a következı fejlesztések kerültek megvalósításra (melyek esetén a pályázatok beadása és befogadása megtörtént, a pályázatok támogatásban részesültek, valamint a támogatási szerzıdések megkötésre és a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés eljárások lefolytatásra kerültek). Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ beléptetı rendszerének átalakítása és a téli öltözı bıvítése A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. december, befejezés idıpontja: 2010. május volt. A beruházás összértéke: 12 318 e Ft volt. Barcs-Somogytarnóca, Szabadság utca felújítása A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. december, befejezés idıpontja: 2010. május volt. A beruházás összértéke: 26 427 e Ft volt. Parkolók kialakítása a Deák F. u. és Kodály Z. u. között A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. december, befejezés idıpontja: 2010. május volt. A beruházás összértéke: 15 000 e Ft volt. Gyalogos forgalmú járda kialakítása a Szentesi utca északi oldalán a Béke utcai elágazás és a Segesvári utcai bekötés között A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. december, befejezés idıpontja: 2010. május volt. A beruházás összértéke: 11 415 e Ft volt. Drávai szabad-strandra vezetı kerékpárút átvezetése a híd alatt 24
A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. december, befejezés idıpontja: 2010. május volt. A beruházás összértéke: 9 687 e Ft volt. Gázvezeték kiváltása a Móricz Zsigmond Mővelıdési Központ elıtt A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. december, a támogatásról való elszámolás idıpontja: 2010. október 31. A beruházás összértéke: 3 850 e Ft , folyamatban van . Transzformátor csere a Szociális Központnál A beruházás megkezdésének idıpontja: 2009. december, a támogatásról való elszámolás idıpontja: 2010. október 31. A beruházás összértéke: 3 200 e Ft , folyamatban van. Megállapítható továbbá, hogy a város jelenlegi közlekedés struktúrája alkalmatlan a kerékpáros közlekedés biztonságos szervezésére. A korábban megépített elkerülı szakaszok (6-os és 68-as számú fkl. utak) megvalósítása révén a régi fıközlekedési szakaszok az önkormányzat kezelésébe kerültek, melyekrıl csak helyenként lehet a teherforgalmat kitiltani. A város jelenlegi közlekedési szerkezete miatt a kerékpáros közlekedés feltételei nem állnak rendelkezésre, viszont a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ döntés-elıkészítı tanulmánya szerint a kerékpáros forgalom az országos átlagot lényegesen meghaladó mértékő. Annak érdekében, hogy a város fı közlekedési tengelyein (kelet – nyugati irány, és észak – déli irány), a kerékpáros közlekedés biztonságos feltételeit megteremthessük, szükséges újabb elkerülı útszakaszok kiépítése, melyek a város nyugati részében meglévı iparterületet tárják fel, és megvalósításukkal olyan forgalom-korlátozási intézkedéseket vezethetünk be, melyekkel a teherforgalmat kitilthatjuk a kerékpáros zónákból. Ezáltal a regionális kerékpár hálózatokhoz való csatlakozás is elérhetı és létrehozható, Barcs kerékpáros közlekedése alkalmas lenne a Balatonról, a Dráva két irányából érkezı kerékpáros forgalmat fogadni és lebonyolítani. Barcs Város Önkormányzata geotermikus közmőrendszer kialakítására pályázatot írt ki, annak érdekében, hogy a jelenlegi főtésrendszerhez kapcsolódóan megújuló energetikai, geotermikus közmőrendszerrel lehessen főteni az intézményeinket. Ennek fejében nagymértékben csökken a gáztól való függıségünk, valamint a város környezetvédelmi paraméterei javulnak, továbbá jelentıs, kb. 20-30 %-os főtési költségcsökkenés jöhet létre. A pályázónak be kellett mutatnia az általa tervezett és a jelenlegi intézményi főtésrendszerhez kapcsolható geotermikus közmőrendszer részeit: Földtani megfontolások, Geotermikus közmőrendszer fıbb elemei, amelyekrıl részletes mőszaki leírást, tervezıi költségbecslést, üzemeltetıi költségbecslést kellett készítenie. A pályázónak vállalnia kellett, hogy elıkészíti, elkészíti, beadja, és nyertes pályázat esetén sajáterıbıl és támogatásból megvalósítja a KEOP-2009-4.2.0/B Helyi hı és hőtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal pályázati konstrukció keretében a barcsi geotermikus közmőrendszert, tehát a geotermikus közmőrendszer kialakításának mindennemő költségét a pályázó viseli. A pályázatot az Aquaplus Zrt. beadta a fent megnevezett konstrukcióra, amelynek jelenleg a bírálata folyamatban van. A közmőrendszerrel kapcsolatos engedélyezések folyamatban vannak. Az utóbbi húsz év fejlesztéseit táblázatos formában mutatjuk be. BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁT ÉRINTİ FEJLESZTÉSEK 1990-2010. (Táblázatos formában)
25
Barcs Város Önkormányzata az érintett idıszakban jelentıs mennyiségő pályázatot nyújtott be fejlesztési és egyéb célokra, ezek a következı táblázatban szerepelnek: Fejlesztési célú pályázatok 2010. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra
64 320 220
Igényelt támogatás 64 320 220
215 000 000
180 000 000
35 000 000
DDOP 4.1.2/A
420 000 000
339 104 000
80 896 000
DDOP 4.1.1/D
Barcsi városi 77 653 535 bölcsıde korszerősítése, bıvítése 2010. évben egyéb címen beadott pályázatok Önkormányzati Oktatási intézmények 27047137 Minisztérium rekonstrukciója EU Önerıalap támogatása Önkormányzati BNI Szuloki 303500 Minisztérium Tagintézmény akadálymenetesítése EU Önerıalap támogatása Önkormányzati BNI Vízvári 12755556 Minisztérium Tagóvoda fejlesztése Összesen elnyert projektek 90 409 091
69 888 182
7 765 353
DDOP 3.1.3/D
27047137
0
ÖM
303500
0
ÖM
11480000
1275556
ÖM
81 368 182
9 040 909
Nemzeti Fejlesztési Ügynükség Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
Oktatási intézmények informatikai fejlesztése Roma telep rehabilitációja Barcsi városközpont fejlesztése
Összes költség
Saját erı
Támogatás forrása 0 TIOP 1.1.1.
Összesen nem támogatott projektek
726 670 857
610 774 857 115 896 000
Összesen
817 079 948
692 143 039 124 936 909
2009. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra
Összes költség
OKM Támogatáskezelı Igazgatóság Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Barcsi városi könyvtár szolgáltatás fejlesztése Barcs belterületi vízrendezése
20 500 000
Igényelt támogatás 20 500 000
Saját erı
88 888 000
79 999 200
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
BNI Szuloki Tagintézmény akadálymentesítése Kistérségi járóbetegellátó központ kialakítása Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ beléptetı
12 136 006
11 529 006
663 579 000
600 000 000
63 579 000
DDOP 3.1.3/B
12 318 235
10 470 500
1 847 735
LEKI
0
Támogatás forrása TÁMOP3.3.7.
8 888 800
DDOP 5.1.5/C nem támogatott 607 000 DDOP 3.1.109
26
rendszerének átalakítása és a téli öltözı bıvítése Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
Transzformátor csere Szociális Központnál
3 200 000
2 720 000
480 000
LEKI
3 850 000
3 272 500
577 500
LEKI
9 687 439
8 234 323
1 453 116
LEKI
15 000 000
12 750 000
2 250 000
TEKI
11 414 562
9 702 378
1 712 184
CÉDE
26 427 905
15 328 185
11 099 720
TEUT
22 222 222
20 000 000
2 222 222
BNI Vízvári Tagóvoda fejlesztése
22 222 222
20 000 000
BarcsSomogytarnócai Sportöltözı felújítása
10 000 000
10 000 000
Gázkiváltás a Móricz Zsigmond Mővelıdési Háznál Drávai szabadstrandra vezetı kerékpárút átvezetése a híd alatt Dél-Dunántúli Parkolók kialakítása a Regionális Kodály Zoltán és a Fejlesztési Tanács Deák Ferenc utcák között Dél-Dunántúli Gyalogos forgalmú Regionális járda kialakítása a Fejlesztési Tanács Szentesi utca északi oldalán a Béke utcai elágazás és a Segesvári utcai bekötés között Dél-Dunántúli Barcs-Somogytarnóca Regionális Szabadság utca Fejlesztési Tanács burkolat-felújítása Magyar BNI EGYMI Államkincstár fejlesztése Dél-dunántúli Igazgatósága
Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Igazgatósága Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Igazgatósága
2009. évben egyéb címen beadott pályázatok Egészségügyi Kistelepülésen lakók 854 000 Minisztérium komplex népegészségügyi szőrésének elısegítése IPA CBC Kreatív ifjúsági 15 789 000 Magyarországprogramok Horvátország támogatása Határon Átnyúló Együttmőködési Program 20072013.
8/2009. (II.26.) Korm. rendelet – nem támogatott 2 222 222 8/2009. (II.26.) Korm. rendelet 0 15/2009. (III.17.) ÖM rendelet – nem támogatott
854 000
0
15 000 000
789 000
EüM
IPA CBC 2009.
27
IPA CBC Határon átnyúló Magyarországközös testvérvárosi Horvátország szórakozási és Határon Átnyúló sportesemények Együttmőködési szervezése Program 20072013. IPA CBC Regionális Turisztikai Magyarországtermékterv Horvátország kidolgozása Határon Átnyúló Együttmőködési Program 20072013. Összesen elnyert projektek
15 789 000
15 000 000
789 000
IPA CBC 2009. – nem támogatott
6 150 000
5 842 500
307 500
IPA CBC 2009. – nem támogatott
794 756 147
710 360 892
84 395 255
Összesen nem támogatott projektek
165 271 444
150 841 700
14 429 744
Összesen
960 027 591
861 202 592
98 824 999
Összes költség 1 260 000 000
Igényelt támogatás 1 196 292 000
451 502 668
374 655 565
76 847 103
DDOP 4.1.1/A
77 777 800
70 000 000
7 777 800
888 000 000
799 201 000
88 799 000
DDOP 4.1.1/B – nem támogatott DDOP 4.1.1/D – nem támogatott DDOP 2.1.1/B
Fejlesztési célú pályázatok 2008. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
Alap és középfokú oktatási intézmények rekonstrukciója Nyugati városrész rehabilitációja ’Nagyvárosrehab’ Városi egészségügyi területek rehabilitációja ’Kisvárosrehab’ Dél-Dunántúli Mővészeti, Regionális Kulturális, Turisztikai Fejlesztési Tanács és Közösségi Központ kialakítása Dél-Dunántúli Barcsi Gyógyfürdı és Regionális Rekreációs Központ Fejlesztési Tanács szolgáltatásainak fejlesztése Dél-Dunántúli Barcs Város Önk. Regionális Polgármesteri Fejlesztési Tanács Hivatalának akadálymentesítése Dél-Dunántúli Erkel Ferenc utca Regionális járdaépítés Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Mezı utca Regionális útburkolatának Fejlesztési Tanács felújítása Dél-Dunántúli Petıfi és Semmelweis Regionális utcák burkolatának Fejlesztési Tanács felújítása Dél-Dunántúli Belterületi Regionális zöldfelületek Fejlesztési Tanács kialakítása,
179 000 000
Saját erı 63 708 000
62 500 000 116 500 000
Támogatás forrása DDOP 3.1.2/2F
6 500 000
5 525 000
975 000 DDOP 3.1.108
11 520 000
9 216 000
2 304 000
CÉDE
11 838 500
6 866 330
4 972 170
TEUT
16 162 572
9 374 292
6 788 280
TEUT
6 397 530
5 118 024
1 279 506
TEKI
28
településkép javítása Dél-Dunántúli Piramis házak Regionális szennyvíz Fejlesztési Tanács gerincvezeték felújítása Dél-Dunántúli Mezı utca Regionális járdaépítés, Deák F. Fejlesztési Tanács u. járda felújítása, Petıfi és Semmelweis utcák járda felújítása
9 311 282
7 449 025
1 862 256
LEKI
28 098 900
22 479 120
5 619 780
LEKI
12 500 000
10 000 000
2 500 000
LEKI
6 410 735
5 128 588
1 282 147
CÉDE
Önkormányzati épületek felújítása
6 500 000
5 416 667
1 083 333
CÉDE
Barcs Város Közterületein lévı illegális hulladéklerakók felszámolása BNI Városi Óvodák, Vízvári, Rinyaújlaki Tagóvodák fejlesztése
1 895 000
1 516 000
379 000
47 343 900
44 976 705
2 367 195
BNI Vízvári, Szuloki Tagintézmények fejlesztése
21 177 768
18 950 000
EU Önerıalap pályázat a Barcs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának akadálymentesítése pályázathoz Környezetvédelmi A Barcsi kistérség és Vízügyi ivóvízminıség Minisztérium javítása (csak a Barcs Fejlesztési Város Igazgatóság Önkormányzatát érintı sajáterıvel)
390 000
390 000
0
24 800 000
21 080 000
3 720 000
KEOP 7.1.3.0
-
-
DDOP 2.1.3/B
99 838 000
0
TÁMOP
Dél-Dunántúli Új Magyarország Regionális Fejlesztési Pont Fejlesztési Tanács Irodájának létrehozása (tetıtér beépítés) Dél-Dunántúli Közterületi Regionális játszóterek Fejlesztési Tanács felújítása Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Igazgatósága Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Igazgatósága Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Igazgatósága
2008. évben egyéb címen beadott pályázatok Dél-Dunántúli Turisztikai Regionális Desztinációs Fejlesztési Tanács Szervezet létrehozása OKM Esélyegyenlıségi 99 838 000
KvVM Illegális hull. lerakó keret
206/2008. (VIII. 26.) Korm. rend. - nem támogatott 2 227 768 18/2008 (III.28.) ÖM rendelet 16/2008. (III.28) ÖM rendelet
29
Támogatáskezelı Igazgatóság
programok végrehajtásának támogatása Kaktuszvirág az inklúzióban
3.3.2.
OKM Támogatáskezelı Igazgatóság OKM Kompetencia alapú Támogatáskezelı oktatás fejlesztése Igazgatóság Dél-Dunántúli Barcs Város 2008. évi Regionális közmunka programja Fejlesztési Tanács Összesen elnyert projektek
2 293 345 399
Összesen nem támogatott projektek
1 032 881 200
Összesen
3 326 226 599
Fejlesztési célú pályázatok 2007. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Dél Dunántúli Barcs város területén Regionális gyalogos és Fejlesztési Tanács gépjármőves közlekedési felületek rekonstrukciója Dél-Dunántúli Barcs területén Regionális belterületi út Fejlesztési Tanács burkolat-felújítása Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen
19 759 500
19 759 500
128 976 119
128 976 119
10 526 325
10 000 000
Összes költség
0
TÁMOP 3.1.6. – nem támogatott 0 TÁMOP 3.1.4. 526 325
2 000 770 730 292 574 668 933 937 205
98 943 995
2 934 707 935 391 518 663
51 469 339
igényelt támogatás 46 322 405
Saját erı
Támogatás forrása 5 146 934 LHHK keret
6 896 472
3 999 953
2 896 519
58 365 811
50 322 358
8 043 453
0
0
0
58 365 811
50 322 358
8 043 453
Mindösszesen elnyert projektek 20072010. Mindösszesen nem támogatott projektek 20007-2010.
3 236 876 448
2 842 822 162 394 054 285
1 924 823 501
1 695 553 762 229 269 739
Mindösszesen 2007-2010.
5 161 699 949
4 538 375 924 623 324 024
Fejlesztési célú pályázatok 2006. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Gazdasági Minisztérium
Gazdasági Minisztérium
Barcs, Köztársaság u. 5. szám alatti lakóépület energiatakarékos felújítása Barcs, Köztársaság u. 55. szám alatti lakóépület emergiatakarékos felújítása
Összes költség
TRFC
29 973 694
igényelt támogatás 9 129 623
13 873 047
4 581 099
Saját erı
TEUT
20 844 071
Támogatás forrása LKFT
9 291 948
LKFT
30
Egészségügyi Minisztérium
Barcs, Kistérségi Járóbeteg központ kialakítása (elıkészítı munkái Dél-Dunántúli Széchenyi Ferenc Regionális Középiskola és Fejlesztési Tanács Kollégium vizesblokkjainak felújítása Dél-Dunántúli Barcs Város Regionális Önkormányzata Fejlesztési Tanács fenntartásával mőködı oktatási intézmények felújítása Dél-Dunántúli Járóbetegellátó Regionális Intézmény GépFejlesztési Tanács mőszer beszerzés Somogy megyei Leghátrányosabb Területfejlesztési helyzető Kistérségek Tanács felzárkóztató programja Somogy Megyei Barcs Szociális Területfejlesztési Központban szakmai Tanács/ mőhely és komplex ICSSZEM több ellátotti csoport érdekeit szolgáló feladatvállalás Somogy Megyei Barcs Szociális Területfejlesztési Központban szakmai Tanács/ mőhely és komplex ICSSZEM több ellátotti csoport érdekeit szolgáló feladatvállalás Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen Fejlesztési célú pályázatok 2005. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
16 000 000
12 000 000
4 000 000
7 777 778
7 000 000
777 778
TRFC
32 222 222
29 000 000
3 222 222
TRFC
6 000 000
5 000 000
1 000 000
TRFC
76 550 215
68 895 194
7 655 021 LHHK keret
16 558 889
14 890 000
1 668 889 TEKI/ICSSZ EM
12 221 111
10 999 000
1 222 111 CÉDE/ICSS ZEM
195 176 956
149 494 916
45 682 040
16 000 000
12 000 000
4 000 000
211 176 956
161 494 916
49 682 040
Összes költség
Barcs, Deák Ferenc u-1 burkolat-felújítás
12 683 850
igényelt támogatás 7 356 633
Barcs, Deák Ferenc u-2 burkolat-felújítás
2 543 625
Barcs, Ifjúság utca burkolat-felújítása
Saját erı
Nem támogatták
5 327 217
Támogatás forrása TRFC
1 475 302
1 068 323
TRFC
4 905 915
2 845 431
2 060 484
TRFC
Barcs-Drávaszentes buszforduló
2 368 860
1 373 939
994 921
TRFC
Barcs, Barátság utca burkolat-felújítás
21 515 950
12 479 251
9 036 699
TRFC
31
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács
Barcs, Kossuth Lajos utca burkolatfelújítása Rekreációs termálközponthoz kapcsolódó külsı tereprendezési és burkolat felújítási munkák Települési Hulladék közszolgáltatás fejlesztése
7 701 800
4 467 044
3 234 756
TRFC
10 862 410
7 603 687
3 258 723
TEKI
7 106 250
4 974 375
2 131 875
TRFC
39 545 700
35 591 100
3 954 600
TRFC
27 121 000
20 000 000
7 121 000
TRFC
8 000 000
7 200 000
800 000 CÉDA/ESZ CSM
Somogy Megyei Barcsi Szociális Területfejlesztési Központban a Tanács / ESZCSM meglévı szociális alapellátás feltételeinek minıségi fejlesztése
12 000 000
10 800 000
1 200 000 TEKI/ESZC SM
Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Operatív Program Irányító Hatósága
Barcs, Városi arculat kialakítása
42 976 401
30 083 691
12 893 010
TEKI
Barcs Város területén önkormányzati utak, járdák felújítása Magyar-Horvát Közösségi kezdeményezés INTERREG III/A (Kerékpárút hálózatok kialakítása)
11 697 932
10 528 139
1 169 793
CÉDA
105 000 000
99 750 000
5 250 000 ERFA - nem támogatták
BM/DélDunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Barcsi rekreációs Regionális Termálközpont Fejlesztési Tanács humán infrastruktúra fejlesztése (Gyógyászati technológia, és belsıépítészet Dél-Dunántúli Széchenyi Ferenc Regionális Középiskola és Fejlesztési Tanács Kollégium konyhájának rekonstrukciója Somogy Megyei Barcsi Szociális Területfejlesztési Központban a Tanács / ESZCSM meglévı szociális alapellátás feltételeinek minıségi fejlesztése
2005. évben egyéb címen beadott pályázatok
32
Foglalkoztatáspoli tikai, és Munkaügyi Minisztérium
Közmunka foglalkoztatás 20052006 évben, (2005. 12. 01 - 2006. 05. 31. közötti)
73 599 861
43 336 194
30 263 667
FMM keret
Foglalkoztatáspoli tikai, és Munkaügyi Minisztérium
Közmunka foglalkoztatás (Többcélú Társulással közös pályázat), (2005. 04. 01 - 2005. 10. 30. közötti)
21 732 750
21 056 450
676 300
FMM keret
Összesen elnyert projektek
306 362 304
221 171 236
85 191 368
Összesen nem támogatott projektek
105 000 000
99 750 000
5 250 000
Összesen
411 362 304
320 921 236
90 441 368
Összes költség 1 740 864 000
igényelt támogatás 1 700 864 000
20 000 000
20 000 000
0
7 125 000
4 987 000
2 138 000
TRFC
6 376 104
4 231 685
2 144 419
KÖVICE
22 010 000
19 700 000
2 310 000 TRFC - nem támogatott
Dél-Dunántúli Városgazdálkodási Regionális Igazgatóság Fejlesztési Tanács eszközellátottsági infrastruktúrájának fejlesztése Dél-Dunántúli Széchenyi Ferenc Regionális Középiskola és Fejlesztési Tanács Kollégium rekonstrukciója
42 039 000
35 000 000
7 039 000
47 621 000
42 000 000
5 621 000 TRFC - nem támogatott
Somogy Megyei Területfejlesztési
12 318 496
8 622 947
Fejlesztési célú pályázatok 2004. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Belügyminisztériu Dráva Völgye m Középiskola és Kollégium rekonstrukciója Somogy Megyei Dráva Völgye Önkormányzat Középiskola és Kollégium rekonstrukciója (Saját erı támogatás) BM/DélTelepülési Hulladék Dunántúli közszolgáltatás Regionális fejlesztése Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Hulladékgazdálkodási Regionális tervezési és Fejlesztési Tanács kapcsolódó feladatok ellátása (hulladékgazdálkodás i tervek) Dél-Dunántúli Városgazdálkodási Regionális Igazgatóság Fejlesztési Tanács telephelyének felújítása
Önkormányzati utak, járdák felújítása
Saját erı 40 000 000
3 695 549
Támogatás forrása Címzett támogatás
TRFC
CÉDE
33
Tanács Magyar Terület és ROP.2.2 „Barcs szíve Regionális újra dobogjon” Fejlesztési Hivatal városrehabilitáció elsı üteme (Rekreációs termálközpont második üteme) Magyar Terület és ROP.2.2 „Barcs szíve Regionális újra dobogjon” Fejlesztési Hivatal városrehabilitáció elsı üteme (Móricz Zsigmond Mővelıdési Központ és kapcsolódó projektfeladatok Belügyminisztériu ROP.2.2 „Barcs szíve m újra dobogjon” városrehabilitáció elsı üteme önerı támogatás Somogy Megyei Jelzırendszeres Területfejlesztési házigondozási hálózat Tanács / ESZCSM kialakítása
395 776 588
342 164 195
53 612 393
ERFA
160 313 000
144 281 700
16 031 300
ERFA
33 000 000
33 000 000
0
11 035 000
9 931 500
2004. évben Egyéb címen beadott pályázatok Foglalkoztatáspoli Közmunka 10 441 000 tikai, és foglalkoztatás, (2004. Munkaügyi 04. 01 - 2004. 11. 30. Minisztérium közötti) Somogy Megyei VIS MAIOR pályázat Területfejlesztési (Sporttelep) Tanács Somogy Megyei VIS MAIOR pályázat Területfejlesztési (Somogytarnóca Tanács viharkár Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen
Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési
1 103 500 TEKI/ICSSZ EM
9 854 000
587 000
FMM keret
6 205 000
6 205 000
0
10 000 000
7 000 000
3 000 000
SMTT VIS MAIOR keret SMTT VIS MAIOR keret
2 455 493 188 69 631 000 2 525 124 188
Fejlesztési célú pályázatok 2003. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra
BM Önerı alap
Összes költség
2 326 142 027 129 351 161 61 700 000
7 931 000
2 387 842 027 137 282 161
Damjanich u. felújítása
6 440 550
Kapott támogatás 4 508 385
Starnóca Zöldmezı u. felújítása
8 609 750
Mezı u - Horváthegy összekötı út felúj
3 613 750
Saját erı 1 932 165
Támogatás forrása CÉDE
6 012 500
2 597 250
CÉDE
2 529 626
1 084 124
TEKI
34
Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Gazdasági Minisztérium (Széchenyi Turizmusfejleszté si program) Somogy Megyei Önkormányzat Közgyőlése Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TTFC Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TTFC Miniszterelnöki Hivatal (NFTH)
Bocskai u. felújítása
1 573 750
1 101 626
472 125
TEKI
Temetı bıvítés
4 696 387
3 287 471
1 408 916
TEKI
Közterületi játszóterek kialakítása
5 169 226
3 618 458
1 550 767
TEKI
28 000 000
19 600 000
8 400 000
TEKI
Drávai szabadstrand kialakítás
5 044 417
3 531 092
1 513 325
TEKI
Deák Ferenc Iskola VIS-MAIOR
3 000 000
3 000 000
0
Felszabadulás u. Óvoda VIS-MAIOR
3 000 000
3 000 000
0
Téli hóeltakarítás tám. (VIS-MAIOR
1 516 659
1 516 659
0
Deák Ferenc Általános Isk. VISMAIOR VII. sz óvoda (VISMAIOR)
3 000 000
3 000 000
0
3 000 000
3 000 000
0
Városi arculat kialakítás
Rekreációs Termálközpont kialakítása Elsı üteme
Rekreációs Termálközpont kialakítása Rekreációs Termálközpont kialakítása Elsı üteme (közmővek) Rekreációs Termálközpont kialakítása Elsı üteme (közmővek) Rekreációs Termálközpont kialakítása Elsı üteme (Csapadékvíz elvezetés, térburkolatok) Belügyminisztériu Önerı támogatás m Somogy Megyei Barcs, Városi Területfejlesztési Strandfürdıhöz
697 919 000
178 452 000 519 467 000
SMTT VIS MAIOR keret SMTT VIS MAIOR keret SMTT VIS MAIOR keret SMTT VIS MAIOR keret SMTT VIS MAIOR keret Turisztikai célelıirányz at
40 000 000
40 000 000
0
SMTT
33 401 600
33 401 600
0
TTFC
2 521 400
2 521 400
0
TTFC
64 000 000
64 000 000
0
TTFC
4 551 000
4 551 000
0
38 018 433
38 018 433
0
TEKI
35
Tanács
Miniszterelnöki Hivatal (NFTH)
kapcsolódó kertépítészeti munkák (forráskoord.) Városi Fürdıfejlesztés (PHARE ORFEUSZ) I. komponens
297 638 989
263 000 000
34 638 989
-
Miniszterelnöki Hivatal (NFTH)
Városi Fürdıfejlesztés (PHARE ORFEUSZ) II. komponens
144 459 120
130 011 700
14 447 420
-
Miniszterelnöki Hivatal (NFTH)
Városi Fürdıfejlesztés (PHARE ORFEUSZ) IIII. komponens
14 482 260
13 033 800
1 448 460
-
13 375 000
1 497 000
FMM keret
2 830 000
2 500 000
330 000
TFC
4 500 000
4 000 000
500 000
TTFC
14 500 000
14 500 000
0
Nem támogatott
29 218 970
29 218 970
0
Nem támogatott
2003. évben egyéb címen beadott pályázatok Somogy Megyei Közmunka 14 872 000 Területfejlesztési foglalkoztatás, (2003. 08.01 - 2003. 11. 30. Tanács /Foglalkoztatáspol közötti) itikai, és Munkaügyi Min./ Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács (TFC)
Szociális eszközrendszer fejlesztés (tervkészítés) Dél-dunántúli Integrált Regionális fürdıfejlesztési Fejlesztési Tanács csomag TTFC Miniszterelnöki Kísérleti kisprojekt Hivatal (VÁTI alap (Magyar-Horvát) Ter.Fejl.Ig.) Foglalkoztatáspoli Phare tikai, és közmunkaprogram Munkaügyi Minisztérium Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen
43 718 970 1 479 577 261
Fejlesztési célú pályázatok 2002. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács
1 435 858 291
Dráva Völgye Középiskola Kazánház reko. Deák Ált. Isk. Leányiskola vizesblokk
Összes költség
844 570 750 591 287 541 43 718 970
0
888 289 720 591 287 541
80 000 000
Kapott támogatás 24 000 000
3 500 000
2 410 000
Saját erı 56 000 000
Támogatás forrása KAC
1 090 000
CÉDE
36
Somogy Megyei Zátonytelep villamos Területfejlesztési energiaellátás Tanács Somogy Megyei Rinya utca burkolatTerületfejlesztési felújítás Tanács Somogy Megyei Kodály Zoltán utca Területfejlesztési burkolat-felújítás Tanács Foglalkoztatáspoli Közmunka tikai, és foglalkoztatás Munkaügyi (Társulással közös) Minisztérium Foglalkoztatáspoli Szociális közmunka tikai, és foglalkoztatás Munkaügyi (társulással együtt) Minisztérium Ifjúsági és Játszóterek felújítása Sportminisztérium Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen
Fejlesztési célú pályázatok 2001. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Gazdasági Szociális Minisztérium bérlakásépítés (88 db) Somogy Megyei Mezı u. összekötı Területfejlesztési szakaszának építése Tanács Somogy Megyei Arany János Ált. Isk. Területfejlesztési tetıfelújítás Tanács Somogy Megyei Deák Ferenc Ált. Isk. Területfejlesztési CLASP épület Tanács Somogy Megyei Otthonházi lakások Területfejlesztési (16 db + kazánház) Tanács Somogy Megyei Városi strandfürdı Területfejlesztési melegvizes kút Tanács Szociális és Közmunka Családügyi foglalkoztatás Minisztérium (Társulással közös) Dél-Dunántúli Barcsi Ipari Park Regionális közmő programja Fejlesztési Tanács Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen
14 838 000
6 433 000
8 405 000
TEKI
6 800 000
4 080 000
2 720 000
CÉDE
3 500 000
2 400 000
1 100 000
CÉDE
53 463 000
45 036 000
8 427 000
FMM keret
8 280 000
7 650 000
630 000
FMM keret
8 324 000
3 290 000
5 034 000
ISM keret
178 705 000
95 299 000
83 406 000
0
0
0
178 705 000
95 299 000
83 406 000
Összes költség 781 814 000
Kapott Saját erı támogatás 565 451 000 216 363 000
Támogatás forrása SZTP-LA
14 269 424
8 495 424
5 774 000
TEKI
19 000 000
13 668 126
5 331 874
TEKI
19 000 000
13 000 000
6 000 000
TEKI
45 000 000
25 000 000
20 000 000
TEKI
44 819 000
20 000 000
24 819 000
TFC
44 357 000
39 438 000
4 919 000
ESZCSM
4 931 000
1 931 000
3 000 000
TTFC
973 190 424 0 973 190 424
686 983 550 286 206 874 0
0
686 983 550 286 206 874
37
Fejlesztési célú pályázatok 2000. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Útgazdálkodási és Koord. Igazgatóság Szociális és Családügyi Minisztérium Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Környezetvédelmi alap célelıirányzat
3-as sz. mélyfúrású kút felújítása
11 250 000
Kapott támogatás 9 000 000
Barcs, belterületi árok rekonstrukciója
18 211 000
18 211 000
0
TEKI
Barcs. Általános rendezési terv kész.
15 005 000
6 000 000
9 005 000
TFC
Járóbeteg Ellátó Intézmény felújítása
4 300 000
3 000 000
1 300 000
CÉDE
Hajókikötıhöz vezetı kerékpárút.
7 575 000
6 060 000
1 515 000
UKIG
44 357 000
39 438 000
4 919 000
ESZCSM
4 931 000
1 931 000
3 000 000
TRFC
Közmunka foglalkoztatás (Társulással közös) Barcsi Ipari Park közmő programja
Regionális szennyvízhálózat + szennyvíztisztító mő, (+17 társult településsel közös) Környezetvédelmi Regionális alap KAC szennyvízhálózat + szennyvíztisztító mő, (+17 társult településsel közös) Somogy Megyei Regionális Területfejlesztési szennyvízhálózat + Tanács szennyvíztisztító mő, (+17 társult településsel közös) Somogy Megyei Otthonházi lakás (13 Területfejlesztési db) Tanács Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen
1999. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács
Ipari és Logisztikai Park közmővei
Összes költség
5 469 000 000
Saját erı 2 250 000
3 372 351 000 978 442 000
Támogatás forrása TEKI
CÉLTÁM
0
993 712 000
0
KAC
0
124 495 000
0
DEC KAC
44 000 000
13 290 207
30 709 793
5 618 629 000
4 587 488 207
0
0
1 031 140 793 0
5 618 629 000
4 587 488 207
Összes költség
Kapott támogatás 35 000 000
56 200 000
TEKI
1 031 140 793
Saját erı 21 200 000
Támogatás forrása TEKI
38
Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Egészségügyi Minisztérium Szociális és Családügyi Minisztérium Európai UNIO PHARE program
Drávai hajókikötı elıkészítı munkái
67 750 000
35 000 000
32 750 000
TEKI
Drávavölgye Középiskola Kollégium felújítása Deák F. Általános Iskola felújítása
13 000 000
9 000 000
4 000 000
CÉDE
6 250 000
3 000 000
3 250 000
CÉDE
10 000 000
7 800 000
2 200 000
EÜM keret
38 806 000
35 278 000
3 528 000
ESZCSM tám
38 000 000
30 400 000
7 600 000
PHARE
230 006 000
155 478 000
74 528 000
0
0
0
230 006 000
155 478 000
74 528 000
Összes költség
Sürgısségi Orvosi ügyelet kialakítása Közmunka foglalkoztatás (Társulással közös) Drávai kishajós viziturizmus feltételeinek megteremtése Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen 1998. évben beadott pályázatok Hová Milyen célra Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács
Középrigóc Kollégium vízellátása
14 175 000
Kapott támogatás 8 500 000
Szivárvány Gyógypedagógiai Központ és Kollégium Barcs, Othhonházi lakások I ütem
29 800 000
( 9 db lakás ) Barcs, Othhonházi lakások II ütem
( 10 db lakás ) Somogy Megyei Barcs - Komlósdi Területfejlesztési Rinya híd építése Tanács Útgazdálkodási és Koord. Igazgatóság Somogy Megyei 68. sz. elkerülı út Területfejlesztési építése Tanács Vízügyi Alap 68.sz. elkerülı út támogatás szennyvízcsatorna Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács
Saját erı 5 775 000
Támogatás forrása TEKI
11 920 000
17 880 000
TEKI
31 775 000
20 000 000
11 775 000
TEKI
31 308 000
12 500 000
18 808 000
TEKI
15 460 000
12 368 000
3 092 000
UKIG
TEKI-AGR. 215 000 000
150 000 000
65 000 000
TEKI
23 198 000
20 878 000
2 320 000
VICE TEKI
Állami Céltámogatás Összesen elnyert projektek
CÉLTÁM 360 716 000
236 166 000 124 650 000
39
Összesen nem támogatott projektek Összesen
0 360 716 000
0
236 166 000 124 650 000
Mindösszesen elnyert projektek 19982010. Mindösszesen nem támogatott projektek 1998-2010.
14 991 013 611 12 145 615 848
Mindösszesen 1998-2010.
17 150 187 082 14 058 338 580
1997. évi fejlesztések, felújítások Milyen célra Közvilágítás fejlesztése Önkormányzat lakásépítés 15 db Otthonházi lakások 21 db Gázvezeték építése Drávaszentesen Faluház átalakítás Út-parkoló építés 68.sz. elkerülı út szennyvízcsatorna Járdaépítés Zöldterületfejlesztés Dráva Völgye Középiskola tornacsarnok Deák Ferenc ál. Isk. felújítás Széchenyi Ferenc Gimnázium felújítás Városi Könyvtár felújítás Hısök tere 2. tetı Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen 1996. évi fejlesztések, felújítások Milyen célra Parkoló építés a városközpontban Szabadidı Kp. Vízszennyvíz, csatorna Dráva Völgy Középiskola sportcsarnok, parkoló Köztéri szobrok városközpont Somogytarnóca, Károlyi M. u.
2 159 173 471
0
2 845 498 062 1 912 722 732 246 450 739 3 091 948 801
Összes költség 1 762 000 25 490 000 42 282 000 11 000 000 2 056 000 10 810 000 23 198 000 3 850 1 068 000 1 000 000
500 000 2 096 000 400 000 707 000 122 372 850 0 122 372 850
Összes költség 736 000 800 000 20 413 000
1 236 000 295 000
40
vízellátása Drávaszentesi faluház kerítés, közvilágítás Felszabadulás utca gázvezeték Út-járda építési ésfelújítási program Járdafelújítás Gárdonyi utca közvilágítás korszerősítés Szökıkút bıvítése Önkormányzati lakásépítés Otthonházak Deák Ferenc ál. Isk. felújítás Széchenyi Ferenc Gimnázium felújítás Somogytarnócai faluház Szociális bérlakás BSC létesítmények Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen 1995. évi fejlesztések, felújítások Milyen célra Dráva völgye Középiskola tornacsarnok Otthonházi lakások 12 db Városközpontban zenepodeszt, szökıkút Városközpont térburkolat, lakások közmővei Út-járda építési program Gázvezeték építés Dráva, Zrínyi, Verbina utcákban Zöldterület fejlesztés Szociális bérlakás vásárlás Szivárvány Ált. Isk. korszerősítése Vársközpont parkoló építés Közvilágítás bıvítés 3 íves utasváró Felszabadulás utcai zárt csapadékcsat.
263 000 78 000 9 000 000 932 000 400 000
168 000 4 000 000 1 000 000 500 000 1 352 000 2 000 000 771 000 1 681 000 45 625 000 0 45 625 000
Összes költség 27 533 000
9 205 000 4 526 000
1 643 000
4 331 000 1 232 000
966 000 17 060 000 2 500 000 1 861 000 220 000 254 000 131 000
41
Deák Ferenc ál. Isk. tetıszigetelés Arany János Ált. Isk. csapadékcsatorna Gimnázium lépcsı Munkácssy M. utca járdafelújítás Hivatal telefonközpont Szivárvány Ált. Isk. diákotthon Sprotpálya kerítés Drávaszentesi ravatalozó Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen 1994. évi fejlesztések, felújítások Milyen célra Dráva völgye Középiskola tornacsarnok kezdés éve Ívóvízvezeték városközponti lakások Szennyvízcsatorna építés Felszabadulás utcai telekkialakítás OTP parkoló kialakítás Gázvezeték építés Dráva, Zrínyi, Verbina utcákban Sétáló utca térburkolat, közvilágítás, kerékpártároló Út-járda építési program Buszváró Szökıkút Bajcsy-Zs. U. sarok Zöldterület fejlesztés Otthonházi lakások építése IMS - volt vasért üzlet Kábel TV Arany János Ált. Isk. konyha, főtés Mővelıdési ház nagyterem felújítása Deák F. Ált. Isk. tanterem, mőhely,
570 000 200 000 300 000 1 046 000 302 000 1 488 000 229 000 484 000 76 081 000 0 76 081 000
Összes költség 2 000 000
2 040 000
1 400 000 3 887 000 11 700 000 1 232 000
3 918 000
7 950 000 250 000 231 000 2 390 000 5 000 000 2 188 000 1 303 000 477 000 1 846 000 1 580 000
42
tornacsarnok, konyha felújítások Múzeum felújítás Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen 1993. évi fejlesztések, felújítások Milyen célra Járdaépítés Drávaszentesen Útépítés Középrigóc Szennyvízcsatorna Felszabadulás utca Otthonházak 10 lakás IMS lakás vásárlások Útépítési program Járdaépítési program Gázvezeték építés Buszváró építés Barcs-Drávaszentes kábel TV Dráva utca strand kialakítás Latinka utca bölcsıde külsı festés, mázolás Tavasz utca bölcsıde felújítás 3. sz. óvoda tetıfelújítás Deák F. Ált. Isk. padláscsatorna csere, tetıfelújítás Arany J. Ált. Isk. ebédlı burkolat csere Polgármesteri Hivatal Könyvtár felújítás Lakások hıszigetelése Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen
1992. évi fejlesztések, felújítások Milyen célra Gimnázium kollégium II. ütem Szennyvízcsatorna hálózat építés Ivóvíz fejlesztés - 5. sz. kút Egészségügyi rendelı gépbeszerzés
80 000 49 472 000 0 49 472 000
Összes költség 1 875 000 415 000 939 000 5 940 000 9 247 000 2 835 000 2 500 000 605 000 787 000 5 917 000 331 000 189 000 489 000 725 000 1 304 000
225 000 600 000 1 409 000 406 000 36 738 000 0 36 738 000
Összes költség 15 080 000 12 596 000 10 000 000 3 256 000
43
Út-járdaépítés Gázellátás fejlesztés Közvilágítás fejlesztés Kábel TV Postaház befejezése Stúdió befejezés Otthonházi lakások építése 4 lakás Telefon hálózat fejlesztés Gyógyszertár Kisposta Deák Ferenc Ált. Isk. Claps tetıfelújítás Bem utcai Iskola, Somogytarnócai Iskola Szivárvány Ált. Isk. tetıcsere, festés Dráva Múzeum felújítás Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen 1991. évi fejlesztések, felújítások Milyen célra Gimnázium kollégium bıvítés 40 férıhely Szeméttelep bıvítés Egészségügyi gépbeszerzés Erdészeti,Vízügyi Szakközépisk. Kollégiuma Postaház 8-9-12-13 épület üzletek Út-járda építési program Otthonházak építése Közvilágítás rekonstrukció Somogytarnóca Károlyi M. u. közvilágítás Közmőfejlesztések Deák F. Ált. Isk. tanterem bıvítés Garászépítés strand Urnafal 6. sz. óvoda kazánfelújítás
11 284 000 498 000 3 710 000 10 025 000 15 318 000 7 000 000 5 807 000 36 370 000 5 324 000 854 000 400 000 1 020 000
820 000 3 750 000 143 112 000 0 143 112 000
Összes költség 10 045 000
1 922 000 1 191 000 7 000 000
76 401 000 11 245 000 12 053 000 3 500 000 3 000 000 300 000
547 000 4 709 000 66 000 40 000 105 000
44
Deák F. Ált. Isk. tetıcsere, gázbekötés, napköziotthon tetıfelújítás, diákotthon tetıcsere Arany J. Ált. Isk. tanterem bıvítés, külsı homlokzat festés, gazdaképzı kialakítás Zeneiskola 525. Ipari Isk. felújítás Mővelıdési Ház korszerősítés, felújítás Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen 1990. évi fejlesztések, felújítások Milyen célra Villanyhálózat körszerősítés Gázhálózat fejlesztés Útépítés Járdaépítés Posta távközlés Kereskedelmi fejlesztések Vízgazdálkodási fejlesztések Szociális bérlakás építés 8 db Gimnázium kollégium 80 férıhely 1848-49-es emlékhely kialakíása Gyermekkönyvtár Zeneiskola kialakítása Somogytarnócai fodrászüzlet felújítása Ultrahang mőszerbeszerzés Deák F. Ált. Isk. kazánbeszerzés Dráva völgye Középiskola konyha, tanterem Strandfejlesztés 1., 2., 5. és 6. sz. óvodák felújítás Összesen elnyert projektek Összesen nem támogatott projektek Összesen
4 709 000
1 395 000
105 000 2 811 000 1 063 000
142 207 000 0 142 207 000
Összes költség 443 000 1 372 000 5 017 000 557 000 4 447 000 8 699 000 6 887 000 11 013 000 16 795 000 50 000 291 000 456 000 210 000 2 868 000 518 000 2 653 000
359 000 3 900 000 66 535 000 0 66 535 000
45
Mindösszesen elnyert projektek 19901998. Mindösszesen nem támogatott projektek 1990-1998
1 042 858 850
Mindösszesen 1990-1998.
1 042 858 850
236 166 000 124 650 000
0
0
236 166 000 124 650 000
Mindösszesen elnyert projektek 19902010. Mindösszesen nem támogatott projektek 1990-2010.
15 673 156 461 12 145 615 848
Mindösszesen 1990-2010.
17 832 329 932 14 058 338 580
2 159 173 471
0
2 845 498 062 1 912 722 732 246 450 739 3 091 948 801
Közlekedés, útügyi feladatok A rendszerváltás óta eltelt idıszak alatt a város területén végzett fejlesztési beruházások az új városközpont, illetve az új bevásárló központok kialakítása szükségessé tette a város területén jobb, biztonságosabb közlekedési koncepció kidolgozását. A bevásárló turizmus jelentıs méreteket öltött, és megváltoztatta a kialakult közlekedési kultúrát, mely indokolta új közútfejlesztési beruházások megvalósítását, nevezetesen a 68-as fıközlekedési út határra vezetı szakaszának, illetve a 6-os számú fıközlekedési út elkerülı szakaszának kiépítését. Mindkét útszakasz a forgalom jobb eloszlását eredményezte, illetve a határátkelınél kialakított kamionterminálhoz kapcsolódik. A bevásárló központ kiépülésével párhuzamosan kialakítottuk a Sétáló utcát, az azt övezı megközelítı úthálózatot és parkoló rendszert. Régi probléma a városban a nagy kerékpár forgalom. Ennek kapcsán több tanulmány készült a baleseti gócok felmérésével a kerékpárút hálózat kialakításának lehetséges módozatairól. Mindez ideig azonban nem sikerült megoldanunk ezt a problémát, csupán a kerékpárút hálózat végpontját (Táncsics Mihály utca – hajókikötı – és drávai szabadstrand közötti szakasz). Fontos feladat lenne a Széchenyi utca, Bajcsy Zs. utca szakaszain kerékpár sávok kialakítása, azonban ezek megvalósítására nem tudtunk pályázati forrásokból keretet biztosítani. A városközpont kialakításával egy idıben áthelyezésre került a VOLÁN pályaudvar a MÁV elıtti területre. Sikerült az új pályaudvart minden igényt kielégítıen megvalósítani, az utazóközönségnek kultúrált várakozási és utazási feltételeket biztosítani. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a Városi Rendırkapitányság munkatársaival, és általában évente egy alkalommal közlekedési bejárást tartunk, ahol megvizsgáljuk az utak állapotát, a kresz táblák meglétét, a keresztezıdések beláthatóságát, a közlekedésbiztonság feltételeit. Ugyancsak éves rendszerességgel végezzük a Somogy Megyei Állami Közútkezelı KHT munkatársaival az állami tulajdonú utak és becsatlakozó földutak állapotának ellenırzését. A városi elkerülı útszakaszok kiépítése kapcsán az Önkormányzat kezelésébe került belterületi útszakaszok (Bajcsy Zs., Darányi, Béke, Nagyhíd utcák) jelentıs többletfeladatokat rónak az Önkormányzatra, mivel a karbantartási, burkolati jel felfestési feladataink gyakorlatilag megkétszerezıdtek. Az út-, járdaépítés- és felújítások terén a szőkös pénzügyi lehetıségek miatt fıként csak javítási jellegő munkákat tudtunk végezni, illetve általában egy vagy két utca felújítását 46
tudjuk elvégezni a TEUT (1.-+1.-Ft) pályázati rendszer keretében. Járdák, és egyéb közterületek felújítását, illetve új járdafelületek kialakítását a TEKI – LEKI – CÉDE támogatási keretek terhére tudtunk végezni az elmúlt években. Az eredményes pályázatokat a befejezett és folyamatban lévı beruházások, fejlesztések címszó alatt részleteztük. Az egyes felújítandó szakaszokat a Képviselı-testület a forráskeretek ismeretében a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan készített Önkormányzati út járdaépítési és felújítási program alapján priorizálja minden évben. Meg kell azonban jegyezni, hogy a pályázati programokban ez idáig biztosított forráskeretek 2010. évtıl már nem állnak rendelkezésre, az idei évben már csak a Képviselı-testület döntése alapján tudtunk út – járdajavítási feladatokat végrehajtani. Azonban a közlekedési felületek leromlásának megakadályozása érdekében fontos lenne, hogy pályázati források legyenek biztosítva ezekre a feladatokra. Tömegközlekedés A Képviselı-testület 1996. XII. 27-i keltezéssel rendeletet alkotott a helyi buszközlekedés szabályozására, majd 1997. május 26-i döntése alapján folyamatosan üzemeltetünk helyi buszjáratokat a város területén. A szolgáltatást a bevezetése óta a Kapos Volán Zrt. végzi a 2004. december 27-én megújított szolgáltatási szerzıdés alapján. A város területén hat járat pár közlekedik az érvényben lévı menetrend szerint a vasútállomás, és az Ady Endre utcák közötti vonalon. Idegenforgalom A képviselı-testület célul tőzte ki a térség idegenforgalmi adottságainak kihasználását. Ennek megvalósítása érdekében a „Drávai kishajós vízi-turizmus” feltételeinek megteremtése érdekében Barcs Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be az EU Phare Alaphoz, melyet támogattak és a beruházás 80 %-át kapta meg a város. A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatából a többi munkát készítettük el, a sétányt a Táncsics Mihály utcától a kikötıig, a kikötıt és a parkolót. 2008 évben elkészült a sétány a kikötıtıl a Rinyán átvezetı hídig. A kikötı fejlesztés elérte a célját, teljes egészében elkészült, a vállalkozóval közösen kialakítottunk egy WC csoportot, és a 2010 évben megépített a sétányon már az idelátogatók elsétálhatnak a Drávai szabad strandig. A kikötıt üzemeltetı vállalkozó 2010 évben befejezi a volt „sóraktárból” kialakított csónak, kajak kölcsönzıjét és egy lovas túra állomást. A további turisztikai fejlesztéseink kapcsán elkészült a Gyógyfürdı és Rekreációs Központ, melyet 2010 évben bıvítettünk az idelátogató vendégek és a lakosság nagy örömére. 2008 évben elkészült a Drávai szabad strand kiszolgáló épülete, melyben helyet kapott egy tetınapozó, beálló, öltözık, vizesblokkok, büfé és egy iroda, mely elsısegélynyújtó helyként is szolgál. Kiépítésre került még itt a parkoló és rendezve lett a strand területe is. A városban szálláshely a Boróka szálló kiesésével csak magányszemélyek által üzemeltettet panziókban biztosítható, de pályázat útján magánszemélyek megkezdték egy panzió építését, melyhez szervesen kapcsolódik egy camping építése is. Idıközben a már említett Boróka szálloda is magánkézbe került, és részben felújították.
47
Köztisztaság, zöldterület fenntartás A 1990-2000 közti idıszakban a Városgazdálkodási Igazgatóság számára a városi utcák, közterületek tisztán tartása az intenzív bevásárló turizmus miatt egyre nagyobb feladatot jelentett. A takarítási munkák jelentıs részét zömében közhasznú munkások foglalkoztatásával végezte az intézmény. A köztisztaság feladatkörébe tartozott a kézi hulladékgyőjtı szükség szerinti ürítése, a közterületre elszórt hulladék összegyőjtése. A horvát bevásárló turisták által leginkább látogatott központi részek „nagytakarítása” a hét végi bevásárlást követıen munkaszüneti napokon is elvégzésre került. A város vezetése számára nyilvánvalóvá vált, hogy a város tisztaságának megırzése érdekében az évek során ismeretlen tettesek által eltulajdonított hulladékbedobók pótlására, a gyalogosforgalommal érintett helyekre (üzletek, intézmények környezetére), újak beszerzésére, kihelyezésére egyre nagyobb igény van. A szegélyezett közutak seprése, portalanítása (locsolása) géppel történt ebben az idıszakban. Az amortizálódott, még mőködı seprıkocsi helyett nem sikerült újat vásárolni és ugyancsak elmaradt a járdák, sétányok gépi seprésére alkalmas tervezett kisgép beszerzése is, amely pedig lényegesen meggyorsította volna a takarítás munkafolyamatát. A lakosság részére lehetıség nyílt a Ti-la Környezetvédelmi Kft. által kihelyezett szelektív győjtıtartályokban az újrahasznosítható hulladékok elkülönített elhelyezésére és a lakossági hulladékudvar használatára. A téli hóeltakarítás és síkosságmentesítés 1990-2000 közti idıszakban nem sokat javult. Nagy havazás esetén bérgépet kellett a Városgazdálkodási Igazgatóságnak igénybe vennie a gördülékeny munkavégzés érdekében. A város köztisztaságát ütemterv szerint körzetekre osztva állandó dolgozói létszámmal végzi az üzem, és szükség szerint takarítási akciókat rendelt el egy-egy terület teljes körő kitakarítására. Az elmúlt tíz év során a Városgazdálkodási Igazgatóságnál megvalósult fejlesztések mindig az amortizálódott eszközök pótlására és az új feladatok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges eszközökre korlátozódott. A legszükségesebb alapgépeik rendelkezésre állnak az üzemben, amiknél koruk és magas igénybevételük miatt gyakori a javítás miatti kiesés. Az Igazgatóság 2006 óta képzéseket bonyolított le évi 30-60 végzıssel, ezáltal a közmunkások alapismeretei javultak, és a feladatokat jobb minıségben végezték el. Az oktatás szervezıktıl, ehhez lombszívót, kistraktort, főnyírókat, parképítési anyagokat kapott az Igazgatóság, ami javítja helyzetét. A kéziszerszám igényüket a különbözı közfoglalkoztatási formákból fedezték. A továbbiakban többfunkciós gépekre szeretnének pályázni, utcaseprı, locsoló, kistraktor és kiegészítı berendezései, főnyírók és damilkaszák, amik pótlásra szorulnak. Közalkalmazotti foglalkoztatott az irodai létszám, a munkavezetık, gépjármővezetık, szerelık, karbantartók és a fürdı személyzete. A közterület fenntartásával kapcsolatos munkákat döntıen közhasznú foglalkoztatás keretében kézzel végzik A létszám 60 közalkalmazott és 50-250 közfoglalkoztatott. A város köztisztaságát befolyásoló tényezı volt korábban a kóbor ebek nagy száma. A gyepmester alkalmazásával a helyzet javult, 2000-ben a Városgazdálkodási Igazgatóság telephelyén megépített új eb megırzı telep lehetıvé tette még több befogott eb átmeneti elhelyezését. 2006 évtıl a kóbor ebek átmeneti elhelyezése a Barcsi Természet és Állatvédı Egyesület által üzemeltetett Barcs, Viktor puszta 0587/3 hrsz. alatti menhelyen történik. Az egyesület e területen végzett tevékenységéért, illetve a gyepmesteri feladatok elvégzésének folyamatos biztosítása érdekében 2006 évtıl az Önkormányzat minden évben támogatásban részesíti az egyesületet, segítve és elismerve ezzel is az e területen végzett munkájukat. 48
A Városgazdálkodási Igazgatóság amortizálódott gépparkjának felújítása 2005-ben megkezdıdött TRFC pályázati támogatással, bruttó 42 millió Ft összegben. Az intézmény részére új gépjármővek beszerzése történt: Kia kistehergépkocsi, Multicar kistehergépkocsi, Daewoo Avia tehergépkocsi, Opel Combo kistehergépkocsi, Opel Vivaro kisbusz. 2005-ben befejezıdött saját forrásból az irodák rendbetétele, a festés, mázolás, vásároltak faxot, számítógépeket, nyomtatót, lecserélték a fénymásolót, valamint a kertészeti részleg elıkészítı raktárának veszélyessé vált tetıszerkezetét is kijavították. A Városgazdálkodási Igazgatóság az arculatterv megszületésével párhuzamosan tudatos változáson ment keresztül. Az építıipari részleg megszüntetésével kezdıdött el az átalakulás folyamata, mely példaértékővé nıtte ki magát. A város arculata az elmúlt évek során alakult ki, mely egyrészt önkormányzati támogatáson és másrészt természetesen szakmai hozzáértésen alapult. A tárgyi és személyi feltétel együttes megléte biztosította, hogy városunk megszépült; utcáik, tereink, közterületeink igazán virágosak. A Városgazdálkodási Igazgatóság, mint a közterületek fenntartásával megbízott intézmény dolgozói odafigyelésének, színvonalas munkavégzésének köszönhetıen a városi közterületek, parkok, terek méltó színhelyei maradtak a kikapcsolódásnak, pihenésnek, felüdülésnek és egyedi színfoltjai maradtak Barcs város arculatának. Megítélésem szerint a Városgazdálkodási Igazgatóság, mint intézmény mőködtetését a jövıben át kell gondolni. A jelenleg kialakult rendszert vállalkozási alapra lehetne helyezni az alábbi területeken: a fürdıfenntartás, a városfenntartás és a vagyonkezelés. Ez nyilván a jelenlegi szociális szempontoknak megfelelı közfoglalkoztatással való szakítást jelentené.
Zöldterület fenntartás 1990-2000 közti idıszakban fejezıdtek be a városközpont építési munkái, ezekkel együtt elkészült a sétálóutcában és az OTP elıtti téren kialakított nagymérető ágyásokban a növénytelepítés. Megtörtént a Köztársaság utcában (rendırség É-i oldalán) lévı terület szabadidıparkká alakítása, berendezésre került a játszótér. A város csaknem minden utcáját érintı, a zöldfelületek állapotát, esztétikai megjelenését korábban lerontó kábelfektetések (telefon, kábel TV) és az ezekhez tartozó tartóoszlopok elhelyezésével járó folyamatos földmunkák befejezıdtek, és ezt követıen a helyreállítások is elkészültek. A közterületek fenntartását végzı Városgazdálkodási Igazgatóság megalakulásakor (a Költségvetési Üzem megszőnése után) amortizálódott gépparkkal rendelkezett, amellyel a füves területek idıbeni, szükségszerő kaszálását nem tudta elvégezni. A szakmailag gyengén képzett munkaerıvel, kézi kaszálással több esetben képtelen volt a munkát idıben megoldani, amely lemaradás több esetben jogos kritikához vezetett. 1998-2000 közti idıszakban az üzem néhány új gyalogkísérető kisgép munkába állításával ki tudta váltani a kézi kaszálás jelentıs részét. Az utak menti részek és a rézsőfelületek gépi kaszálásában elırelépést jelentett az, hogy ezeken a területeken a 2000 évben megvásárolt Hidrot kaszával folyamatosan megfelelı minıségben tudta a munkát elvégezni az intézmény. 1990-2000 közti idıszakban nem sikerült még elırelépni a képzett munkaerı alkalmazása területén. A parkfenntartás zömét is közhasznú dolgozók végezték, akiknek a létszáma és személyi összetétele állandó mozgásban
49
van. Emiatt a munkavégzés szintjén és a munkafegyelmen nem lehetett javítani erıfeszítések ellenére sem. Az aszályos idıjárási körülmények áthidalására, a növények életbemaradását, fejlıdését biztosító csapadékpótló öntözést nyári idıszakban csak a szükséges helyek töredékén tudták elvégezni, a rendelkezésre álló húsz év feletti locsolókocsival. A városközpontban egyre több helyen történt meg virágoszlopok, virágtartó edényzet kihelyezése, ezért a szőkebb helyek megközelítésére is alkalmas, öntözést is ellátó univerzális kistraktor (Multicar) beszerzésére is igény jelentkezett. Ez a gép egyéb munkamőveletekre is alkalmassá tehetı adapterek felszerelésével, pl. szállítás, hótolás, seprés. A Budapesti Szent István Egyetem elkészítette a város arculattervét, amely hosszú távú javaslatot adott a természeti és mővi elemek összhangjának megteremtéséhez, tájépítészeti eszközök segítségével. A tanulmány alapot adott a pályázatok benyújtásához, az egységes városkép megjelenítéséhez. A Gyógyfürdı és Rekreációs Termálközpont megnyitásával megnıtt a városba látogató vendégek száma, ezért a fogadóképesség javítása érdekében továbbra is fontos feladat a város külsı megjelenésének javítása. Az arculattervben megfogalmazott fejlesztések végrehajtása folyamatosan történik. A 2003-2005 között befejezıdött az elsı ütem beruházása bruttó 28 millió forint összegben, melynek keretében elkészült munkák: - a Gyíkos kút környezetének rendbetétele, - a Lila szökıkút elbontása, tereprendezése, - a Bajcsy-Zs. utca virágosítása, - a Szociális Központ észak-keleti részének parkosítása, - a Táncsics utcai kerékpárút mellé sövénytelepítés, - a kikötıben köztéri berendezések kihelyezése, növénytelepítés, - a Drávaszentesi központ tereprendezése, növénytelepítés, burkolatépítés, - a Hısök terén burkolatépítés, tereprendezés, köztéri berendezések és játszótéri berendezések kihelyezése, virágosítás, - a Piac sétány burkolatépítése, tereprendezés, növénytelepítés. Az arculattervben megfogalmazott elképzelés szerint a kivitelezési munka további folytatásra került. Pályázati támogatással 2005-2007. közötti idıszakra történı ütemezéssel, bruttó 41,8 millió forint összegben megkezdıdött a felújítási munka a közterületeken. 2007. december elejéig elkészült munkák a második ütemben évenkénti bontásban: 2005 évben: - a Szent István szobor körüli tér felújítása, - a Bajcsy-Zs. u. kiemelt növényágyások felújítása, útszigetek, - a Köztársaság-Sétáló utca közötti átjáró közötti dísztér kialakítása, - a Béke utcai és határkörforgalom növényesítése, - az Ifjúság utca fásítása, - a somogytarnócai és drávaszentesi központ felújítása. 2006 évben: - a Hısök terén kandelláberek kihelyezése és üzembe helyezése, - a Strand zöldfelületének kialakítása, növényesítése, - SEFAG házak helyén parkosítás, - Somogytarnócai központban virágágyások kialakítása, növényesítése, köztéri berendezések (köztéri padok, hulladék-tároló edényzet és kerékpártárolók) kihelyezése, - Drávaszentesi buszmegálló felújítása és környezetének rendbetétele, - bejárati üdvözlı táblák környékének parkosítása, 50
- utcanév és információs táblák kihelyezése. 2007 évben: - Gimnázium elıtti zöldterület rendezése, növényesítése, köztéri berendezések kihelyezése, - a „Csillag” körforgalom növényesítése, - a Drávaszentesi Fı utca növényesítése, tüzi-víz tároló környékének parkosítása. 2006-ban a „Leghátrányosabb Kistérségek Felzárkóztatási Programja” pályázat keretében további felújítási munkák készültek a város közterületein november 30-ig tervezett befejezéssel bruttó 29,8 millió forint értékben, melynek keretében elkészült munkák: - Klapka u. I. világháborús emlékmő rendbetétele, - Ifjúság utca – Széchenyi utca – Bajcsy-Zs. utca részleges újrafüvesítése, - Jóbarát csárda elıtti, a Béke utca és Bajcsy-Zs. utca sorok rendbetétele. - Vörösmarty M. utca, - Vikár utca, - Kis utca, valamint a Köztársaság utca részleges fásítása, - a Latinca utcában és Somogytarnócán (a kastélypark északi részén lévı) park felújítása, - a Központi játszótéren kerítés építése, bejárati rész kialakítása. Az illegális hulladéklerakást sem a zöldterületeken, sem a járdákon, az autóbusz megállókban nem sikerült megfékezni. A város közterületeire több, mint 30 db hulladékbedobó kihelyezése történt meg 2006. szeptemberéig, de számukat folyamatosan növelni kellett, ezért a Városgazdálkodási Igazgatóság saját készítéső győjtık kihelyezésével igyekezett a megrongált, eltulajdonított bedobókat pótolni. 2009 év végéig további 40 db kézi hulladékbedobót helyezett ki a város és a településrészek legforgalmasabb gyalogosforgalmú közterületeire. A parlagfő irtás megfelelı idıben (július 1.-ig) történı kötelezı elvégzése a vonatkozó jogszabályok változása miatt, kiemelt feladattá vált. Az önkormányzati tulajdonú bel- és külterületi ingatlanok parlagfő-mentesítési feladatait a Városgazdálkodási Igazgatóság és közfoglalkoztatás keretében alkalmazott közcélú munkásai szükség szerinti rendszerességgel látják el. A fenntartás keretében nagyon nagy gondot fordít az Önkormányzat, hogy minden évben következetesen jó példát mutasson a lakosság felé saját tulajdonú területeik rendbetartásával. Célunk a jogszabályi kötelezettség törvény által elıírt június 30-i határidıre történı teljesítése önkéntes jogkövetés útján, és ezt követıen annak folyamatos fenntartása a vegetáció végéig. Ennek érdekében az ismertetésre készített tájékoztatókat, parlagfő elleni védekezésrıl szóló jegyzıi felhívást májustól folyamatosan, több helyszínen hozzáférhetıvé tette a Hivatal: köztéri hirdetıtáblákon, a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, HÍD Tv képújságában. A parlagfő elleni védekezés fontosságáról riportok hangzanak el a helyi Aqua Rádióban, illetve a Híd Tv-ben. Az önkormányzat elsısorban a jogszabályokban biztosított eszközökkel képes a parlagfő elleni védekezési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatosan a jogsértı tevékenységek visszaszorítására. Ennek értelmében, amennyiben a helyszíni ellenırzés során bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget a jogszabály által elıírt kötelezettségének, a parlagfőmentesítés kikényszerítése érdekében külterületen a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal (továbbiakban: MgSZH) területi szerve, belterületen a települési önkormányzat jegyzıje rendeli el a közérdekő védekezést. Növényvédelmi bírság kiszabására a 2008. szeptember 1-i jogszabályváltozásokat követıen mind belterületen, mind pedig külterületen a MgSZH jogosult. Célunk nem a növényvédelmi bírság kiszabása, hanem a parlagfő terjedésének visszaszorításával az allergiás megbetegedések csökkentése. 51
Barcs Város Önkormányzata az ÁNTSZ Barcsi-, Szigetvári-, Szentlırinci Kistérségi Intézetével együttmőködve, civil szervezetek bevonásával 2007-2009. idıszakra vetítve minden évben „Parlagfőmentesen Allergia” címmel parlagfő-mentesítési programot szervezett. A parlagfő-mentesítési akciók során kitőzött cél elsısorban a figyelemfelhívás, szemléletformálás a parlagfő-mentesítés fontosságáról, tájékoztatás a földtulajdonosokat érintı jogszabályi elıírásokról, a parlagfő védekezési módjainak ismertetése, annak gyakorlatba történı átültetése, illetve az, hogy a városban tevékenykedı civil szervezetekkel szorosabb és összehangoltabb kapcsolat alakuljon ki. A megrendezésre kerülı programok egymásra épüljenek, együtt valósítsuk meg, ne pedig minden civil szervezet külön- külön próbálja meg elérni az általa kitőzött célokat, ezzel is egy komplexebb megoldást jelentve a városban felmerülı problémákra. Az önkormányzat a jogszabályokban biztosított eszközökön túlmenıen a lakosság körében pozitív hatású motivációt a „Parlagfőmentes Ház” akcióval szeretne elérni. 2007. évtıl folyamatosan azért tartjuk meg minden évben ezt az akciót, hogy az Önkormányzat a civil szervezetek bevonásával a hatósági ügyintézések és a büntetés mellett rendelkezzen egy új lehetıséggel. Egy vagy több helyi civil szervezet segítségével zajlik az akció, akik a települést járva figyelik a területeket, és amennyiben parlagfővel szennyezett területet észlelnek, bejelentik az önkormányzat jegyzıjének. Az a tulajdonos, aki parlagfő-mentesen tartja saját területét, kap egy matricát a postaládájára. Saját tapasztalataink azt mutatják, hogy a parlagfő elleni védekezés csakis úgy lehet sikeres, ha az érintett földtulajdonosok szemléletformálásába a civil szerveteket is bevonjuk, és a többi, az ügyben érintett helyi hatósággal (ÁNTSZ, Földhivatal, FVM Falugazdász Központ, Közterület-felügyelet) is együttmőködünk. 1990-2010-es idıszakban Barcs Város közigazgatási területén lévı köztéri játszótéri eszközök felülvizsgálatát - „a játszótéri eszközök biztonságáról” szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet elıírásainak megfelelı rendszerességgel - a biztonságossági követelmények alapján, elsısorban a szabvány figyelembevételével, a gazdasági és közlekedési miniszter által játszótéri eszközök vizsgálatára, tanúsítására kijelölt szervezet végezte. A városi játszóterek szabványügyi felülvizsgálata során jelzett hiányosságok felszámolását, valamint a rongálás miatt veszélyessé vált játszószerek javítását a Városgazdálkodási Igazgatóság látta el, de ez utóbbi, folyamatosan ismétlıdı feladatot jelentett az intézmény számára. A játszóterek védelme érdekében a kerítésépítés látszott a leghatékonyabb eszköznek. Ennek értelmében döntött a város vezetése a frekventált helyen lévı, balesetveszélyes játszóterek körbekerítésérıl. Szabványi elıírásoknak megfelelı játszóterek kialakítására, felújítására az önkormányzat a 1990-2010 közötti idıszakban az alábbi pályázatokat nyerte el: Az Önkormányzat 2002 évben az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával bruttó 8,3 millió Ft bekerülési költséggel az alábbi közterületen lévı játszóterek kialakítását, felújítását valósította meg: 1.) Barcs, Kodály Zoltán utcai játszótér 2.) Barcs, Köztársaság utcai központi játszótér 3.) Barcs, Klapka utcai játszótér 4.) Barcs, Bajcsy-Zs. u. 69. sz-ú tömblakásnál lévı játszótér 5.) Barcs, Arany J. utcai játszótér. Barcs Város Önkormányzata 2003 évben „Barcs Város közterületein lévı játszóterek kialakítása” tárgyú pályázat keretében bruttó 5,1 millió Ft bekerülési költséggel az alábbi helyszíneken hajtott végre kivitelezési munkákat: - Barcs, Bajcsy-Zs. u. 2. sz. társasháznál lévı játszótér 52
-
Somogytarnóca, Európa ligetnél lévı játszótér Barcs, Boróka játszótér Barcs, Köztársaság u. 51. sz-ú társasháznál lévı játszótér Barcs, Csokonai u. 30.
Barcs Város Önkormányzata 2008. évben támogatást nyert a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati felhívása alapján „Köztéri játszóterek bıvítése, felújítása” tárgyában bruttó 6.410.705 Ft összegben, melynek keretében elkészült munkák: - Barcs, Bajcsy-Zs. u. 33-37. sz. mögött lévı játszótér felújítása, - Barcs, Köztársaság u. 41-43-45. társház mögött lévı játszótér felújítása, bıvítése, - Barcs, Hısök terén (88. szociális lakásoknál) lévı játszótér felújítása. Társadalmi összefogás eredményeképpen 2008-ban a drávaszentesi és a somogytarnócai településrészi önkormányzat további egy-egy játszótér felújítását hajtotta végre az érintett településrészeken. A Városgazdálkodási Igazgatóság a köztéri berendezések állagmegóvását, karbantartását szükség szerint végzi. A közterületek berendezéseinek, növényzetének rongálása (eltulajdonítása) az utóbbi években egyre nagyobb méreteket ölt. A tettenérés csak igen kevés esetben sikerül, annak ellenére, hogy a cselekmény gyakran balesetveszélyes helyzetet idézhet elı (pl. eltulajdonított és megrongált közúti jelzıtáblák, hintákon lévı eltulajdonított és megrongált felfüggesztı csavarok). Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben elıírtak szerint az önkormányzatoknak meg kellett szerveznie a települési szilárd hulladék jogszabályi feltételeknek megfelelı kezelését. Önkormányzatunk 1997 decemberében a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátására hosszútávú szerzıdést kötött a Kaposvári Városgazdálkodási Rt-vel. A lakossági szilárd hulladék győjtését és a hulladéklerakó telep mőködtetését a hosszú távú szerzıdésben foglaltak alapján végzı vállalkozó, a KVG Rt. a lerakón vállalt beruházásait különbözı indokok alapján többször elhalasztotta. A vállalásból 2002 szeptemberéig elkészült a víz és elektromos vezeték kiépítése, a szociális épület és a telep belsı közlekedı útjai zúzottkı terítést kaptak. Az Rt. a lakossági bejelentések, panaszok rendezésére ügyfélszolgálati irodát nyitott a városban. A 2001. január 1-én hatályba lépett hulladékgazdálkodási törvény az önkormányzatok számára jelentıs kötelezettségvállalást határozott meg, erre a megoldást egy új környezetvédelmi elıírásoknak megfelelı hulladékgazdálkodási rendszerhez való kapcsolódás jelentette. Tekintettel arra, hogy a hulladék lerakása csak regionális módon támogatott, az önkormányzat elızetes csatlakozási szándékát adta a Pécs város által kezdeményezett Mecsek-Dráva ISPA hulladékkezelési rendszerhez. „A hulladékgazdálkodásról” szóló 2000. évi XLIII. törvény 56. § (9) bekezdése elıírta, hogy „E törvény hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerzıdések 2003. január 1. napján megszőnnek, kivéve, ha azt a szerzıdı felek az e törvényben, valamint az 59. § (1) bekezdés l9. pontja szerinti jogszabályban meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelıen módosították.” Ennek megfelelıen történt meg a közszolgáltató kiválasztása, és a Képviselı-testület döntésével az önkormányzat középtávú közszolgáltatási szerzıdéssel bízta meg a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft-t 2003. január elsejétıl. A város teljes területérıl a közszolgáltató szállítja el a begyőjtött települési szilárd hulladékot az általa üzemeltetett 53
lerakóra és a tevékenység ellátása és az ügyfelek igényeinek teljes körő kielégítése érdekében, a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen, ügyfélszolgálati irodát mőködtet Barcson. A BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft-vel települési szilárd hulladék kezelése tárgyában kötött közszolgáltatási szerzıdés 2009. december 31-ig volt hatályos, ezért a települési önkormányzatnak a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a közszolgáltató kiválasztása tárgyú közbeszerzési eljárás kiírásával párhuzamosan kezdeményezte a közszolgáltatási szerzıdés meghosszabbítását, változatlan feltételrendszerrel a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 27. § (5) bekezdésére tekintettel. Ennek eredményeképpen a közszolgáltatási szerzıdés hatálya a közszolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében a közbeszerzési eljárás lezárásáig meghosszabbításra került. A közbeszerzési eljárás lezárásának az eljárás eredményeként megkötött közszolgáltatási szerzıdés hatálybalépésének napja lett meghatározva. Barcs Város Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. június 17-i ülésén „Barcs Város Önkormányzata részére hulladékkezelési közszolgáltatás ellátása közszolgáltatási szerzıdés keretében” tárgyban 2009. év decemberében kiírt közbeszerzési eljárást a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 92. § g) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította és elrendelte az újabb közbeszerzési eljárás elıkészítését. A hulladékgazdálkodási tervekben (országos, térségi helyi), valamint a hulladékgazdálkodásról szóló rendeletekben meghatározott kötelezettségei nagy részét az önkormányzat hosszabb távon csak több település összefogásával tudja teljesíteni, ezért csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz. A Mecsek-Dráva Program településeinek nagy számát figyelembe véve, a program sikeres megvalósítása érdekében a résztvevı önkormányzatok 2003. augusztusában Együttmőködési Megállapodást kötöttek, majd az együttmőködés további elmélyítése érdekében megalakították a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulást. A Mecsek-Dráva Társulást 295 település önkormányzata azért hozta létre, illetve azért csatlakozott a Társuláshoz, hogy a települési szilárd-hulladékkezelési jogszabály által elıírt kötelezettségeinek regionális keretek között a legszélesebb körő támogatás bevonásával tudjon eleget tenni. Barcs Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. február 21-i rendkívüli ülésén hozzájárult a Társulási Tanács határozata szerint további 18 település Társuláshoz történı csatlakozásához. A program keretében Barcs, valamint a többi település, Pécs Megyei Jogú Város gesztorságával a közeljövıben megvalósuló Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program „KEOP 2.3.0. A települési szilárd-hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok elvégzése” és „KEOP 1.1.1. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” tárgyú pályázati projektek segítségével tud megfelelni majd hosszú távon is a környezetvédelmi követelményeknek, a szelektív győjtés során keletkezı, újrahasznosítható szilárd hulladékok válogatásával (válogatómő létesítése), a válogatható zöldhulladékok kezelésével, valamint új regionális hulladéklerakó kiépítésével. A projekt keretében Barcson az Európai Uniós elıírásoknak megfelelı regionális hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez szükséges beruházások (Hulladékkezelı Központ létesítése: válogatómő, átrakóállomás és hulladékudvar kialakítása) valósulnak meg. Barcs városában található mőködésen kívüli kommunális hulladéklerakó, jogszabályi elıírások szerinti rekultivációjának I. ütemére a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program „KEOP 2.3.0. A települési szilárd-hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok elvégzése” tárgyú pályázati projekt keretében kerül sor. A hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésének menetére a törvényi elıírásoknak megfelelıen helyi hulladékgazdálkodási terv készült, mely helyi rendeletben (34/2004.(X.1.) számú önkormányzati rendelet) is kihirdetésre került. A Hgt. 37. §-a (1) bekezdése elıírja, hogy a hulladékgazdálkodási terv idıarányos végrehajtásáról beszámolót kell készíteni, 54
melynek célja a terv készítése óta eltelt idıben megvalósult célok bemutatása és a következı évek feladatainak korrigálása az idıközben bekövetkezett változások figyelembe vételével. A jogszabályi elıírásoknak megfelelıen Barcs Város Képviselı-testülete 2007. június 21-i ülésén a Barcs Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének idıarányos végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadta. Barcs Városában korábban a TI-LA Környezetvédelmi Vállalkozás közremőködésével valósult meg a csomagolási hulladékok szelektív győjtése. A kihelyezett győjtıedényzetek azonban nem feleltek meg a hatályos jogi, valamint az esztétikai követelményeknek. Barcs Város Önkormányzat a 2005-ös év során, pályázati forrás felhasználásával, közszolgáltatás keretében valósította meg a város egész területére kiterjedıen a szelektív hulladékgyőjtés teljes körő bevezetését. Kialakíthatóvá vált Barcs közterületein 50 helyen, 3 frakció (papír, mőanyag, üveg) befogadására alkalmas, 1100 literes, színes mőanyag, szabvány elıírásnak megfelelı győjtıtartályokkal felszerelt győjtısziget. A szelektív hulladékgyőjtés alkalmazásának tárgyi és technikai feltételei adottak, azonban sajnálattal tapasztaljuk, hogy a lakosság sok esetben nem megfelelıen használja Barcs város különbözı pontjain kialakított szelektív hulladékgyőjtı szigeteket. A győjtıpontokon lévı különbözı hulladékfrakciók befogadására alkalmas hulladékgyőjtı edényzetben nem a frakcióknak megfelelı hulladéktípusok kerülnek elhelyezésre, és nem megfelelı tisztaságban. A helyes gyakorlat leírását az egyes hulladék összetevıket tartalmazó hulladékgyőjtı edényzeten található felirat magyarázza. Az Önkormányzat évente két alkalommal (április és október hónapban) megszervezi a lomtalanítási, illetve a veszélyes hulladékgyőjtési akcióit. A nagy darabos hulladék (lom), illetve a háztartásokban keletkezett, lakossági veszélyes hulladék győjtésérıl, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében gondoskodik. A városban megtartott LIM-LOM akció keretében a Közterület-felügyelık a tényleges hulladékbegyőjtést és -szállítást végzı cégcsoport munkatársaival közösen ellenırzik a szabályszerő végrehajtást. Az akció adott napjára meghirdetett területen a levonulás után tartott ellenırzések eredményei egyértelmően tükrözik, hogy a lakosság egyre körültekintıbb és figyelmesebb a kihelyezett hulladékok fajtáját és a hulladékok kihelyezési módját tekintve. A korábbi évek gyakorlatát figyelembe véve, egyre ritkábban fordult elı, hogy a lakosság nem a felhívásnak megfelelı hulladékot (pl.: autógumit) helyezett ki a közterületre, illetve, hogy a zöldhulladékot, nyesedéket nem 1 méteresre darabolva, összekötegelve és az egyéb LIM-LOM-tól elkülönítve készített elı begyőjtésre és szállításra. A közszolgáltatás keretében kötelezıen elıírt háztartási veszélyes hulladékgyőjtési akciók keretében elszállított hulladék mennyisége, a 2003-2009. idıszakra vetítve, az évek során csökkent. A jelenség azzal magyarázható, hogy az idıközben bekövetkezett jogszabályváltozások a gyártók és forgalmazók részére kötelezıen elıírják - a külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra - az általuk belföldön forgalmazott használt termék, illetve azok hulladékának a felhasználótól történı visszavételét. A Kormány 109/2005. (VI.23.) rendeletével bevezette a használt elemek visszavételi kötelezettségét, és a begyőjtés megszervezését és finanszírozását a gyártók felelısségi körébe utalta. A fogyasztóknak már egy korábbi rendelet megtiltotta, hogy a használt elemeket és akkumulátorokat a lakossági győjtıedénybe dobják, és bár több helyen van mód a használt elemek leadására, eddig még nem épült ki országos begyőjtı rendszer. A jogszabályok alapján a RE’LEM Kht. – a gyártók hivatalos koordináló szervezete – 2005 ıszén országos győjtıhálózat kiépítését kezdte meg a használt elemek, mint veszélyes hulladékok díjmentes visszavételére és győjtésére. A FoReGo Magyaroszág Kft., a Re’lem Kht. megbízása alapján használt szárazelemek visszagyőjtésének szervezése során, a jogszabályokban elıírt kötelezettségnek eleget téve településünkön is kialakításra kerültek győjtıpontok, a Polgármesteri Hivatalban, iskolákban, kereskedelmi egységeknél. 55
A 01054/2 hrsz-ú területen mőködı állati hulladékverem (dögkút) bezárását a Hatósági Állatorvos 2005. február 1-én kelt 16-1/2005. számú határozatában rendelte el. Ezt megerısítve a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelıség, mint I fokú hatóság az (MKM Consulting Zrt. által) elkészített rekultivációs terv áttanulmányozása után, a vonatkozó jogszabály elıírásait figyelembe véve, a kistérségben lévı dögterek használatának megszüntetésére, valamint a dögkutak rekultivációjára kötelezı – 9515-5/2005. - számú határozat kiadásáról döntött. Barcs Város Önkormányzata a Barcs (Somogytarnóca) 01054/2 hrsz.-ú területén lévı dögkút, illetve dögtér üzemen kívül helyezésére, lezárására vonatkozó kötelezettségének a törvényi elıírásoknak megfelelıen 2005. december 31.-i határidıvel tett eleget, a dögkút, illetve dögtér felhagyására - szakszerő megszüntetésére - és az érintett terület rekultivációjára vonatkozó kivitelezési munkákat, a rekultivációs tervben elıírt módon, 2006. május 29-én fejezte be. Jelenleg az önkormányzati, lakossági állati hulladék szakszerő begyőjtését és ártalmatlanítását – eseti bejelentés alapján – Barcs Város közigazgatási területén az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (1097 Budapest, Illatos út 23.) biztosítja. Barcs Város Önkormányzata csatlakozva a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Országos Vadászkamara felhívásához, a helyi közszolgáltatóval, vadásztársaságokkal, horgászegyesülettel, civil szervezetekkel és az iskolákkal összefogva hulladékgyőjtési akciót szervezett 2004-2007. évek közötti idıszakban minden év tavaszán. A hulladékgyőjtési akciókban felszámolt illegális hulladéklerakó helyek azonban újratermelıdtek hulladékkal. Barcs Város Önkormányzata - a város közigazgatási területén található illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt pályázat keretében, - 2008. októberében (a takarítási világnap keretében) az alábbi területeken végezte el bruttó 1,9 millió forint bekerülési költséggel a hulladékmentesítést: • Gyöngyvirág utca (hrsz.:1717) teljes hossza • Segesvári utca vége (hrsz.: 1604) • Arany J. utca vége (hrsz.: 1558) • Dankó Pista utca teljes hossza (hrsz.: 1519, 1509) Mészégetı utcát a Drávaszentes felé vezetı úttal összekötı önkormányzati tulajdonú útszakasz (hrsz.: 0572) összesen 384 m3 mennyiségben. A megtisztított területeken elhelyezésre kerültek figyelmeztetı táblák, amelyek a hulladék lerakásának tiltására hívják fel a figyelmet. Ezzel párhuzamosan Barcs Város Önkormányzata az illegális hulladéklerakás megelızése céljából Környezetvédelmi Szemléletformáló Programot készített, illetve a „város takarítási hetet” szervezett a helyi lakosok, illetve civil szervezetek bevonásával. A lakosság feladata az ingatlanuk elıtti közterület rendberakása. A civil szervezetek a város különbözı pontjain aktivisták bevonásával, toborozásával tisztították meg a város közterületein lévı hulladékot (SZIK park, Drávai hajókikötı, köztéri játszóterek, egyéb közparkok területét). Ezen felül az illegális lerakások megszüntetésére helyi "zöld kommandót" hozott létre a Közterület-felügyelet és civil szervezetek bevonásával. A munkájuk könnyítése, továbbá a lakosok és a "kommandó" közötti könnyebb kapcsolatfelvétel segítése céljából a Polgármesteri Hivatal telefonszámán a lakosok bejelentést tudtak tenni, ha esetlegesen a megtisztított területen újabb szemétlerakásokat észleltek.
56
Köztemetık Az önkormányzat 1990-2000 közötti idıszakban az önkormányzati tulajdonban lévı temetık üzemeltetését a Somogy Megyei Temetkezési Vállalattal kötött szerzıdésben foglaltak alapján látja el. 1990-ben a somogytarnócai temetıben 1 db konténert vásárolt az önkormányzat. A temetıben a kápolna elé betontér készült. A drávaszentesi temetı ravatalozója felújításra, és a tetıszerkezete kijavításra került, a belsı tatarozási és szigetelési munka elkészült. Mindkét temetıt a szolgáltatásnak megfelelıen berendezésekkel látta el az önkormányzat, mely közel 120 000 Ft-ba került, és átadtuk a Somogy Megyei Temetkezési Vállalat üzemeltetésébe. Ezután már a temetkezési szolgáltatások színvonaláért a Temetkezési Vállalat szavatolt. Az önkormányzat 2000-ben az önkormányzati tulajdonban lévı temetık üzemeltetésére pályázatot írt ki a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen. Ennek eredményeként a nyertes ajánlattevı, a Szalai és Társa Temetkezési Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaság (Barcs, Bajcsy-Zs. u. 140/1 sz.) 2000 decemberében megkötött kegyeleti közszolgáltatási szerzıdésben foglaltak alapján látja el az önkormányzat tulajdonában lévı 5 temetı fenntartási és üzemeltetési feladatait. A kegyeleti közszolgáltatási szerzıdés alapján az alábbi fejlesztések kerültek végrehajtásra: -2001 évben a Béke utcai temetı illemhelyének felújítása, illetve a somogytarnócai temetıben lévı kápolna külsı festése, -2002 évben az Imre utcai temetı ravatalozójának külsı festése, tetı-, illetve elıtetı készítése, -2003 évben a Béke utcai temetıben a kaputól a ravatalozóig, az elıtetı alatti felületen díszburkolat kialakítása és az urnakert kialakításának megkezdése, -2004 évben Barcs város köztemetıiben, az önkormányzattal kötött megállapodás alapján szabványos hulladékgyőjtı konténerek vásárlása és cseréje, a Béke utcai temetıben az urnakert kialakításának folytatása, az Imre úti temetıben urnakert kialakítása, illetve a drávaszentesi temetıben a ravatalozó tér kialakítása, díszburkolattal történı ellátása, illetve a somogytarnócai temetıben lévı kút környékének burkolási és rendezési munkálatai. Barcs Város Önkormányzata 2003 évben támogatást nyert a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati felhívása alapján a „Barcs, Béke utcai temetı bıvítése” tárgyú pályázat keretében. A pályázat összköltsége bruttó 4,7 millió Ft. A Béke utcai temetı bıvítési munkálatai 2003 ıszén megkezdıdtek: elkészült a tereprendezés, növényesítés, a temetı déli oldalán az új urnaliget. 2005. évben befejezıdött a Barcs, Béke utcai temetıben a déli bejáró akadálymentesítése (az akadálymentesen kialakított- és térburkolattal ellátott járda kiépítése), az új urnaliget, a területbıvítés kerítés megerısítésének munkálatai, a Pálfalui temetı bejáratának kiépítése. 2006 ıszéig elkészült Drávaszentesen a temetı parkoló kialakítása, Somogytarnócán a temetı ravatalozó és térkı burkolat építési munkálata. 2007-ben sor került a Pálfalui temetıben fedett-nyitott ravatalozó kialakítására, illetve a 2006ban megvalósult fejlesztések környezetének zöldfelület kialakítására, növényesítésére, köztéri berendezések (padok) kihelyezésére. 2008 évben a Barcs, Béke utcai temetı déli oldalán lévı kerítés elé 2 db urnafal kialakítása valósult meg az ajánlattételi eljárásban kiválasztott sírköves vállalkozó által. Barcs Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetésében tervezett temetıi fejlesztések megvalósításából eredıen a tavalyi évben bıvültek a Bt. üzemeltetési feladatai. A köztemetıkben a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen kivitelezett illemhelyek - a Béke-, és Imre utcai temetıben felújított WC-k, illetve a pálfalui-, somogytarnócai-, és drávaszentesi temetıben kihelyezett mobil toalettek - ürítési- és tisztítási munkálatainak ellátásáért a 57
jövıben a BT. munkatársai az üzemeltetés keretében felelnek. A somogytarnócai temetı ravatalozó mögötti területrészének lekerítését, az önkormányzat tulajdonában lévı 5 db köztemetı fenntartási és üzemeltetési feladatait ellátó közszolgáltató, a Szalai és Társa Bt. saját erıbıl biztosította. 2009 évben a szélsıséges idıjárási viszonyokból eredıen szükségessé vált a Barcs, Béke utcai temetıben a ravatalozó és az illemhely közötti terület tereprendezési munkálatainak kivitelezése, melyet a Hivatal megbízása alapján a Városgazdálkodási Igazgatóság végzett el. Az évközi ellenırzések kapcsán megállapítást nyert, hogy a Bt. és az önkormányzat közötti kapcsolattartás folyamatos és jó együttmőködésen alapul. A temetıkben megvalósult és tervezett fejlesztések kölcsönös egyeztetése minden esetben megtörtént, és a felek igyekeztek a felmerülı problémákat a napi kapcsolattartás keretében rövid idın belül megoldani. A temetık üzemeltetésével kapcsolatos ellenırzések tapasztalatainak alapján összességében megállapítható, hogy az üzemeltetı – mint korábban is – a Kegyeleti Közszolgáltatási szerzıdésben foglalt köztemetı fenntartási és üzemeltetési feladatait teljesítette, a többször módosított „a temetıkrıl és a temetkezésrıl” szóló 1999. évi XLIII. tv. és a végrehajtására kiadott többször módosított 145/1999. (X.01.) számú Kormányrendeletben elıírt feladatokat teljes körően látta el. Színvonalas munkavégzésének köszönhetıen a városi temetık méltó színhelyei maradtak a gyásznak, az elhunytak iránti tiszteletadásnak. Földgázellátás A városvezetésnek a Gázszolgáltatóval történt egyeztetései eredményeként a városunkat ellátó babócsai földgázmezıtıl kiépített 6 bár üzemi nyomású távvezeték nyomásszintjét saját beruházás keretén belül 1995-ben 10 bárra emelte a gázszolgáltató. Ezzel hosszú távra megteremtette a biztonságos és bıvítési igények kielégítésére is képes ellátás lehetıségét. 1992-ben megtörtént a gáz közmővagyon privatizációja. A városi gázvezeték beruházások ellenértékeként 4,1 MFt névértékben részvényeket kaptunk. Ezeket 1996-97 években értékesítettük. 1997-ben megépült a babócsai földgázmezıt az országos hálózattal összekötı rendszer. 1998-ban készült el az a keverıág, mely lehetıvé tette a 28 MJ/m3 főtıértékő földgáz főtıértékének a szabványban elıírt minimumot elérı 30,5 MJ/m3 -re történı emelését. Az elmúlt 14 éves idıszakban a földgázellátást biztosító utcai elosztóvezetéket csak a telekalakítással összefüggı közmővesítés részeként építtettünk a KÖGÁZ-zal, közmőfejlesztési keretek között az Erkel F., a Mezı, a Kálvária, a Dési H. és a Magyar L. utcákban. Évenként 10-15 lakossági csatlakozó gázvezeték engedélyezésében és üzembehelyezésében vettünk részt. 2005-ben a Hısök terén Önkormányzati beruházásban megépült egy körzeti nyomásszabályozó és ehhez kapcsolódóan a 88 lakás gázellátását biztosító kisnyomású csatlakozó vezetékrendszer. 2006 óta évenként 5-8 db elavult körzeti szakaszolóelzáró tolózár és 5-10 db szabványon kívüli vízzár cseréje készül el, mellyel jelentısen nı a városi elosztóhálózat üzembiztonsága. 2009. évben az E-ON Gázszolgáltató saját beruházásban mintegy 50 MFt bekerülési költséggel elkészíttette a városi gázvezeték hálózat acél anyagú szakaszainak katódos korrózióvédelmi munkáit. A város területén 9 utcában nincs, és 93 utcában van vezetékes földgázellátás, ez rendkívül jó, 91 % feletti ellátottsági arányt jelent. A város területén összesen 89.000 méter kisnyomású, középnyomású és nagyközép nyomású gázvezeték található.
58
Villamosenergia ellátás Az 1990-2000 közti idıszakban az ellátás biztonsága nem volt megfelelı. A város vezetése folyamatos egyeztetéseken kérte a 3 db 20 kV-os betápláló vezeték üzembiztonságának növelését, valamint a végleges megoldást biztosító 120 kV-os nagyfeszültségő hálózat megépítését. A DÉDÁSZ Rt. ezen idıszakban elvégzett fejlesztései – a pillanatnyi áramkimaradásokat okozó gyenge minıségő szigetelı rendszerek teljes cseréje, a madárvédelmi rendszerek kiépítése, a távkapcsolás lehetıségének bevezetése, a kritikus hálózati szakaszokon történı átterhelések, növelték az üzembiztonságot, de nem adtak kielégítı és végleges megoldást. 2002-ben régi lakossági igényt elégítettünk ki a Zátonytelepi villamos energia hálózat kiépítésével, melyhez kapcsolódva a mai napig több, mint 70 lakossági rákötés készült el. 2003-ban a közvilágítás területén az E-ON Rt. beruházásában az Önkormányzat négy évi hiteltörlesztése mellett befejeztük a közvilágítás rekonstrukciót, a III. ütem is elkészült. Szintén 2003-ban, több évtizedes problémánk oldódott meg azzal, hogy az E-ON Rt. saját beruházásában megépítette a Szigetvár – Barcs kétrendszerő 120 kV–os elektromos távvezetéket, valamint ehhez kapcsolódóan a városi transzformátor al-állomást. Az így rendelkezésre álló 25 MW teljesítménnyel hosszú idıre a város és környéke beruházásaihoz szükséges bármilyen energia-szükséglet biztosított, illetve megszőntek az állandó áram kimaradási és feszültségesési problémák. Az intézményeink elavult világítási rendszerét a CAMINUS Rt. beruházásában 2003 -ban korszerősítettük olyan pénzügyi konstrukcióban, hogy a beruházás utáni energia megtakarítás fedezi a felvett hitel törlesztését, melyet 10 év futamidıre vettünk fel. A telekalakításokhoz kapcsolódóan 2004-ben megépült Somogytarnócán az Alkotmány utca elején épülı lakások villamos hálózata, valamint a Mezı utcát a Béke utcával összekötı szakasz. 2005-ben elkészült a Hısök tere és a Nagyhíd utca környékét, valamint a 88 lakást ellátó transzformátor állomás. A városi strandfürdı beruházásához kapcsolódóan szintén 2005-ben elkészült a Május 1. utcai és a Barátság utcai trafókörzetet összekötı 20 kV-os földkábeles vezetékhálózat, valamint a Fürdıt ellátó trafó telepítése. Az elkészült 20 kV-os földkábeles hálózattal megteremtettük a lehetıségét a Dráva Völgye Szakközépiskola és a Mővelıdési ház beruházása kapcsán szükséges többlet villamos energia igények biztosításához. 2005-2009 közti idıszakban kérésünknek megfelelıen Somogytarnócán, Középrigócon és Drávaszentes területén, valamint a Tekeresi telkek ellátására végzett az E-ON Zrt. saját beruházásban jelentıs hálózatcserét, illetve bıvítést. A város Délkeleti Ipari területén szintén elkészült a 20 kV-os villamos hálózati rekonstrukciós munka. Fenti beruházások–átépítések-bıvítések a 120 KV-os hálózathoz kapcsolódó másodlagos beruházások, és városunk ellátásának biztonságát jelentısen javították. Hıszolgáltatás Önkormányzatunk 2000-ben Intézményhálózatunk 26 kazánházának teljes körő (gázvásárlás, átépítések – felújítások, karbantartás) üzemeltetésére 15 évre (2015. augusztus) terjedı idıszakra szerzıdést kötött a Prométheusz Tüzeléstechnikai Rt.-vel. Ezen alapszerzıdést 2003-ban kiegészítettük újabb három intézményünk (Tőzoltóparancsnokság, Szociális Központ utolsó üteme, Arany J. tagiskola) üzemeltetésére szintén 15 évre (2017. december) terjedı idıszakra. 2009. évben fenti szerzıdéseket intézményenkénti bontású és fizetési kötelezettségő szerzıdéssé alakítottuk át.
59
Hírközlés Az 1992-ig tartó idıszakban városunkban elavult és nem bıvíthetı, kézi kapcsolású telefonközpont mőködött mintegy 600 elıfizetıvel. 1992-ben a Crossbar technikát átugorva a MATÁV 4000 elıfizetı kapacitású digitális telefonközpontot helyezett üzembe, az új postaépületben. Az ehhez kapcsolódó városi és városkörnyéki hálózatépítések befejeztével 12.000 Ft belépési díj ellenében a térségben már mindenki kaphatott hívószámot. Ezzel a beruházással tehát az ország egyik legelmaradottabb térségébıl az országban elsık között európai szintre kerültünk. 2006-ban a vezetékes telefonellátás területén városunkat érintıen is elkészült az országos optikai hálózathoz történı csatlakozás, és ezzel lehetıvé vált az üzembiztonság és a mőszaki színvonal jelentıs növelése. A mobil telefonrendszerek átjátszó hálózatának 2002-2008 évek közti bıvítése a Somogytarnócai átjátszóval befejezıdött, ennek eredményeként mindhárom mobilszolgáltató elérhetısége megfelelı, melyek átjátszó tornyai telepítésének engedélyezési eljárásában szakhatóságként közremőködtünk, és elértük, hogy nem jelentkeztek problémák a tornyok elhelyezése kapcsán. A LEPOTECH Kft. beruházásában 2006-ban elkészült és megkezdte mőködését, egy a 2,4 GHz és 5,4 GHz közti szabad frekvencia felhasználásával mikrohullámú sávban létesített vezeték nélküli összeköttetést biztosító széles sávú Internet szolgáltatás. A szolgáltatás igénybevételéhez több díj-csomag áll a lakosság rendelkezésére 2006. évre a vezetékes telefonellátás területén városunkat érintıen is elkészült az országos optikai hálózathoz történı csatlakozás, és ezzel lehetıvé vált a betárcsázós rendszereknél modernebb - gyorsabb - megbízhatóbb széles sávú ADSL alapú internetezés bevezetése. 2005-ben, majd 2009-ben a telefonközponton belüli bıvítésekkel minden internetes igény kielégíthetıvé vált. 1991-ben az akkor már létezı számtalan társasházi kisközösségi rendszer átvételével – tözskábelének felhasználásával és igen jelentıs fejlesztésével megkezdıdött a városi kábeltelevízió hálózat kiépítése. Elsı ütemben a Nagyvilág Kft kivitelezésében és üzemeltetésében 650 lakás bekötésére került sor. A folyamatos továbbépítés eredményeként két éven belül be tudtuk kapcsolni a Somogytarnócai és Drávaszentesi városrészt is, és elértük a 3260 fıs elıfizetıi létszámot. 1991. elsı félévében megalapítottuk a városi közszolgálati TV Stúdiót, melynek a kábeltelevízió hálózaton az élı mősorok és magazinok mellett 24 órás folyamatos mőködéső önálló képújságja van. Az évek során a rendszer elavult, egyre több volt a meghibásodás és a törvényben elıírt fejlesztéseket az Önkormányzat saját forrásból nem tudta megoldani. A Képviselı – testület a rendszer eladása mellett döntött. 2001-ben ismételt adásvételi szerzıdéssel a FiberNet Rt-nek 98MFt vételárért értékesítettük a városi kábeltelevízió hálózatot. A kábeltelevíziózás kezdetekor a Nagyvilág Kft kivitelezésében megépült soros rendszerő városi elosztóhálózatot, és az elavult fejállomást az új tulajdonos 2001-2004 között mintegy 200 MFt-os saját erıs beruházással átépítette. Az eredeti 26 csatornás vételi lehetıséget így 46 csatornásra bıvítette, valamint Somogytarnóca és Drávaszentes kivételével I. ütemben megépítette az új, interaktív szolgáltatásokat is biztosítani képes hálózatát. Ezzel lehetıvé tette a lakosság részére, hogy pénzügyi lehetıségeinek és érdeklıdési körének megfelelıen választhasson a szolgáltatási csomagok között, és a kábeltelevízió hálózatán keresztül is 60
elérhetıvé tette – külön térítési díj ellenében, a széles sávú internet és internet alapú telefon szolgáltatást. Somogytarnócán és Drávaszentesen a beruházás folytatásaként II. ütemben 2007-re készült el az átépítés, és ezzel az elızıekben ismertetett szolgáltatások ott is elérhetıvé váltak. Vizi közmővek, belvízelvezetés A közmővesítés területén elsıdleges fontosságú a lakosság és közületek ivóvízzel való ellátása, és a keletkezı szennyvizek elvezetése. A rendszerváltás óta a rendszer üzemeltetését koncessziós szerzıdés keretében a DRV Zrt. végezte. A várost ellátó vízmő-rendszer, valamint a 17 társult kistérségi település közös szennyvíz tisztítója és szennyvíz rendszere (vízi közmővek) megvalósítását követıen az üzemeltetésre lefolytatott pályázati eljárást követıen 2004. januárjában ismét a DRV Zrt.-vel megkötött hosszú lejáratú (2018. végéig érvényes) bérleti-üzemeltetési szerzıdés keretében üzemel. Ezen belül évenkénti döntések alapján készülnek el a szükséges felújítási karbantartási munkák, valamint szintén évenkénti döntés alapján kerülnek megállapításra a szolgáltatási díjak. A szennyvíztisztítóban keletkezı évi 2500 m3 szennyvíziszap elhelyezése a drávaszentesi kazettás szennyvízlerakóba történik. Minisztériumi támogatású és egyéb közmunka programok eredményeként a belterületi vízelvezetı rendszereink karbantartása megfelelı. A beszámolási idıszakban nem alakult ki jelentıs kárt okozó belvízveszélyes állapot. A város azon területeit, ahol a szilárd burkolatú utak kiépítésekor nem volt lehetıség a csapadékvíz elvezetés korrekt megoldására, folyamatosan felülvizsgáljuk és évenkénti költségkeret felhasználásával oldjuk meg a vízelvezetést. Telekgazdálkodás A Bartók Béla utcában már kialakított telkeket értékesítettük, ezt követıen került kialakításra a Felszabadulás utcában 24 db telek, melyeket az évek folyamán a tulajdonosok beépítettek. Magán személyektıl és az Önkormányzat tulajdonában lévı területekbıl a Liszt Ferenc utcában alakítottunk ki családi házas beépítésre alkalmas építési telkeket, melyeket szintén értékesítettünk és beépítésre kerültek. A Magyar Lajos utcában a tulajdonosokkal közösen alakított ki az Önkormányzat építési telkeket és a közmőveket, melyeket eladtunk. Az igényeknek megfelelıen fokozatosan alakítottunk ki építési telkeket a Dankó, Segesvári, Új Élet utcákban. A Somogytarnócai városrészben 10 db szociálisan rászorult család részére alakítottunk ki építési telket, melybıl 9 -et beépítettek egy még üresen áll. Jelenleg a Mezı utcában van értékesíthetı önkormányzati telek. A telkek ára 2500 Ft/m2, mely több éve változatlan. Az elkövetkezı idıszakban pályázati lehetıségek kihasználásával meg kellene fontolni a tulajdonosokkal közösen a Bartók-Gárdonyi-Liszt és a Magyar Lajos utcák által határolt területen a rendezési terv elıírásainak megfelelıen a közmővek kiépítését és építési telkek kialakítását. Értékesítettük a gimnázium melletti területeinket, ahol felépült a DRÁVA Pólus bevásárló központ, a MOL benzinkút és a LIDL áruház. A régi tüzép telep mellett értékesített területen egy autó szerviz épült magántıkébıl. A Henkel Magyarország Kft-vel közösen kialakítottuk az Ipari és Logisztikai Parkot, mely azóta is üzemel. A Városközpontban befejezték az Önkormányzat által értékesített területen a lakások és üzletek építését. 61
Értékesítettünk a volt olimpiai park egy részét campingnek és a stranddal szembeni területet panzió építés céljára. Ipari terület értékesítése nem történt az elmúlt években, fontolóra kell venni az ipari park területének bıvítését.
Lakásépítés Az otthonházi lakások építését befejezettnek tekintjük. Jelenleg 96 lakás van az Önkormányzat tulajdonában. A Városközpontban befejezıdött a szociális bérlakások építése. A Nagyhíd és a Hısök tere által határolt területen pályázati pénzbıl és saját erıtıl építettünk 88 lakást. Szorgalmaztuk, hogy a Köztársaság utcában lévı lakóházakat a tulajdonosok magas tetıvel lássák el, de ez sajnos elmaradt. A 88 lakás földszintet értékesítettük ahol a vállalkozó lakásokat alakított ki. Terveink között szerepelt csökkent paramérető lakások építése a rászorulók részére, de ez nem valósult meg, még a konkrét területet sem találtunk meg, erre a célra és pályázati lehetıség sem állt rendelkezésre. Fiatal házasok részére az Önkormányzat 3 000 000,- Ft biztosított, de az elmúlt idıszakban már ez sem történt meg. A panel programban a városban 2 lakóház vett részt, melyhez a ránk esı részt kifizettük, sajnos ezt követıen a társasházi lakóközösségek nem tudtak részt venni a programban. Helyi Építési Szabályzat Barcs Város lakossága kérésére a Helyi építési szabályzatot és a rendezési tervet 1992 évben és 2002 évben is módosítottuk, jelenlegi karbantartását a Képviselı-testület a 2010. májusi ülésén fogadta el. Folyamatban van egy újabb módosítás a Cigány Közösségi Ház bıvítési lehetısége miatt. Az elkövetkezı idıszakban a teljes rendezési terv karbantartását és felülvizsgálatát el kell végezni. A városunkban folyó tervszerő fejlesztéseket a Magyar Urbanisztikai Társaság Híld éremmel jutalmazta 2000 évben. III. OKTATÁS – KÖZMŐVELİDÉS – SPORT Közoktatás A közoktatási és közmővelıdési intézményhálózat fenntartása és mőködtetése az önkormányzat egyik legjelentısebb és legkiemeltebb feladata. A jelenlegi közoktatási intézményhálózat az 1960-as években kezdett kialakulni. 1964-ben hozták létre a gimnáziumot, ezzel kezdıdött meg a középfokú oktatás Barcson. 1968-ban új, önálló zeneiskola jött létre, 1977-ben a gimnáziummal összevontan megkezdte mőködését a Vízügyi Szakközépiskola. 1972-ben felépült az Ipari Szakmunkásképzı Intézet új épülete. 1975-76ban átadtak három óvodát, 1978-ban nyitotta meg kapuit a II. számú, mai nevén Arany János Általános Iskola 1980-ban önállóvá vált az akkori Kisegítı Iskola. 1984-ben öt évi megszakítás után ismét megindult a gimnáziumi oktatás Barcson Az új , önálló intézmény 1997-ben költözött jelenlegi épületébe. A közmővelıdési intézményhálózatot tekintve a 62
mővelıdési központ az ötvenes évek közepén, a Dráva Múzeum 1979-ben, a Városi Könyvtár 1952-ben került kialakításra. Ezen intézményhálózatot örökölte a megalakult elsı képviselı-testület, melyek szerkezete jelentısen átalakult az elmúlt 20 év során, ugyanakkor jelentıs jogszabályi változások befolyásolták tevékenységüket. 1992. július 1-jén bevezetésre került a közalkalmazotti törvény, a közoktatásban a „normatív finanszírozás”, 1993-ban új közoktatási törvény lépett hatályba, melyet az öt választási ciklusban több alkalommal jelentısen módosítottak. 1988-ban életbe lépett a „kulturális alaptörvény”. 2005-ben a törvényi szabályozás alapján létrejött a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás. Önkormányzatunk nyolc községi településsel megállapodást kötött az alapfokú oktatási (óvodai, általános iskolai) feladatok ellátására. A jogszabályi elıírásoknak megfelelıen önkormányzatunk megalkotta hosszú távú közoktatási koncepcióját, majd feladat ellátási tervét, mely késıbb a kistérségi feladat ellátási terv része lett. Elkészült és elfogadásra került az önkormányzat minıségirányítási programja, közoktatási esélyegyenlıségi terve, jóváhagyásra kerültek a közoktatási intézmények pedagógiai programjai, szervezeti és mőködési szabályzatai, minıségirányítási programjai, házirendjei. Rendelet született a mővészeti oktatási intézményekben tanuló növendékek térítési- és tandíjfizetési kötelezettségérıl, az adatszolgáltatás rendjérıl, a közmővelıdési feladatok ellátásáról. Az 1990 óta elfogadott ciklus, ill. gazdasági programok részletesen meghatározták ezen ágazatok feladatait, melyek teljesülését az éves munkatervek szerint értékelte az öt ciklusban mőködı képviselı-testület. Az óvodai intézményhálózatban az elmúlt 20 év alatt az óvodai férıhelyek száma 510-rıl 375-re változott a gyermeklétszám csökkenése miatt. 2007-ben megszüntetésre került a 2. számú tagóvoda, a somogytarnócai tagóvoda az eredeti 2 helyett 1 csoporttal, a 6. számú tagóvoda az eredeti 4 csoport helyett 2 csoporttal mőködik. A második választási ciklusban az addig önállóan mőködı hét óvoda egy szervezeti egységbe került összevonásra „Városi Óvodák” néven. 2005-ben a Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával az óvodai feladatok ellátására társulási megállapodást kötöttünk 6 önkormányzattal, így a vízvári és rinyaújlaki óvoda is az intézmény tagóvodája lett, majd 2007. július elsejétıl az intézmény az akkor létrejött Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények intézményegységévé vált. A beóvódázás teljes körő ,a személyi feltételek jó színvonalon biztosítottak. A tárgyi feltételek a folyamatos karbantartási munkálatoknak köszönhetıen megfelelı színvonalon adottak. Nagyobb felújításra pályázati forrás igénybevételével az idei évben a 7. számú tagóvodában kerül sor. Az általános iskolák az állandó intézmény felújítások mellett tantermekkel bıvültek, 1991-re megszőnt a délutáni tanítás ebben az intézménytípusban. A demográfiai hullám csúcsán mintegy 2000 tanuló járt a két általános iskolába. A gyermeklétszám folyamatos csökkenése következtében a tanulólétszám megfelezıdött, ennek megfelelıen csökkent az alkalmazotti létszám. A szakos ellátás kezdettıl fogva teljes körő. Kollégiummal, könyvtárral, tantermekkel bıvült a gimnázium. A Deák Ferenc Általános Iskola Sportcsarnoka, a Széchényi Ferenc Gimnázium tornaterme, a Dráva Völgye Középiskola sportcsarnoka belépésével jelentısen javultak az iskolai testnevelés, tömeg- és diáksport tárgyi feltételei. A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Központ, ma Szivárvány EGYMI a volt határır laktanya átalakítása révén új, minden igényt kielégítı épületbe költözött. A szakképzés területén beállt változások miatt a volt szakmunkásképzı szakiskolává vált, mely a kistérség vonatkozásában a kötelezı felvételt biztosítja a 9-10 osztályosok tekintetében. Az új képzési szerkezetre, a 16. életévet követı szakképzésre való átállás, a gyenge tanulmányi elımenetelő tanulók felzárkózatása, a sajátos nevelési igényő fiatalok képzése a TISZK rendszerre való áttérés nehéz feladatot jelentett az intézménynek. 63
Valamennyi intézmény tevékenységi köre jelentısen bıvült. Az intézmények igényei alapján bevezetésre kerültek a tagozatos, késıbb az emelt szintő oktatási formák, a két tanítási nyelvő, majd a nemzetiségi oktatás, megvalósultak az informatikai oktatás tárgyi feltételei. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás hangsúlyossá vált az intézmények tevékenységében. A Szivárvány EGYMI számára a korai fejlesztés, a képzési kötelezettek ellátása, az utazó gyógypedagógusi szolgálat bevezetése, a kistérségi feladatellátás jelentett újabb kihívásokat. A többcélú kistérségi társulás megalakítását követıen a város óvodái, és az általános iskolák vidéki tagintézményekkel gyarapodtak. Megvalósult a Dráva Völgye Középiskola teljes rekonstrukciója és bıvítése. Létrejött Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények néven a város legnagyobb integrált intézménye, mely hét intézményegységet foglal magában, a bölcsıdétıl a középiskoláig. Ezen intézmény három legnagyobb intézményegysége (Arany János, Deák Ferenc Általános Iskolák, Széchényi Ferenc Gimnázium és Kollégium) Európai Uniós pályázati forrásból 2010-re felújításra, bıvítésre kerül. Az infrastrukturális fejlıdés maga után vonja a tartalmi fejlesztést is, két sikeres pályázat következtében a kompetencia alapú oktatás bevezetésre kerül, illetve az esélyegyenlıségi programok támogatása megvalósul. Évente 150-200 barcsi hallgató tanul az ország különbözı fıiskoláin és egyetemein, akiket a város a BURSA Hungarica Önkormányzati Ösztöndíj pályázaton keresztül támogat. A közoktatás téren a legfıbb érdemnek tartjuk, hogy a város meg tudta, és fenn tudta tartani ezen intézményeit, anélkül, hogy a megyei önkormányzatnak, vagy a többcélú kistérségi társulásnak a Dráva Völgye Középiskola kivételével átadta volna. Közmővelıdés A közmővelıdési intézményhálózatban az egyik legjelentısebb lépés a Dráva Múzeum városi fenntartásba való átvétele volt (talán az országban elsıként), mely korábban a megyei múzeum részegységeként mőködött. Aztán következett a könyvtár új épületbe költözése, majd a mővelıdési központ régi épületszárnyának teljes felújítása, a mővészetoktatás tárgyi feltételeinek jó színvonalú kialakítása. A városrészek közmővelıdési ellátottsága, tárgyi feltételrendszere jelentısen javult e húsz év alatt a faluházak belépésével és jó színvonalú mőködtetésük biztosításával. E mellett a város gondoskodni tudott a jó színvonalú amatır csoportok mőködtetésérıl, a civil szervezetek, a helyi alkotók, a Nemzetközi Képzımővészeti Alkotótábor támogatásáról. E területen a közeljövıben pályázati forrásból megújul a Városi Könyvtár, kapcsolódtunk a Pécs 2010 - Európa Kulturális Fıvárosa programokhoz, új színház-és koncertterem megépítését tervezte el a Képviselı-testület. A város kulturális életének gazdagságát jelzi, hogy a közoktatási intézmények hagyományos rendezvényein túl, rendszeresek a zeneiskola növendék- és tanári hangversenyei, a könyvtár író-olvasó találkozói, a múzeum idıszaki kiállításai, a kórustalálkozók, a templomi, és egyéb hangversenyek, színes kulturális élet folyik a településrészek faluházaiban. A mővészeti csoportok, zenekarok, szólisták, kórusok, nemcsak a határon innen, de nemzetközileg is elismertek. Az intézményhálózatra, és e csoportokra alapozva, a hagyományos állami ünnepeken túl a kiemelt városi rendezvények hagyománnyá váltak e húsz év alatt a településen, melyek megtartására évente külön pénzügyi keretet biztosítottak a képviselıtestületek. E húsz év alatt jelentıs elırelépés történt a lakosság helyi tájékoztatása terén is. Saját Televízió stúdiót hozott létre a város, kialakult a kábeltelevízió hálózat. Több cikluson keresztül helyi újságot jelentetett meg a település. A Városi Televízió, mely jelenlegi formájában 1994 óta mőködik, jelentıs fejlıdésen és mősorbıvülésen ment keresztül. Vállalkozó üzemeltetésével rádió, internetes hírportál is mőködik. Megalkotásra került a város honlapja. 64
Sport A sporttevékenység városunkban meghatározó területe volt a kikapcsolódásnak, az oktatásnak és a versenyzésnek egyaránt. A törvényi feltételek területén többször történt változás, ami az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladat meghatározását is befolyásolták. A sportról szóló 2001. évi, majd 2004. évi. I. törvény az önkormányzatok iskolai, versenysport, lakossági sport és a sportlétesítmények mőködésével kapcsolatos feladatait határozta meg. A törvénybıl eredıen városunkban sportkoncepciót és helyi sportrendeletet kellett megalkotni. Elıbbit 2004-ben, az utóbbit 2009-ben teljesítette a Képviselı- testület. Az eredményes sporttevékenység alapján az önkormányzat is évrıl évre megfelelı szinten támogatta a sport valamennyi területét. A versenysport támogatás alakulása (e Ft): 1999 12.100
2000 14.900
2001 17.795
2002 19.795
2003 23.500
2004 23.000
2005 23.360
2006 27.500
2007 28.300
2008 28.300
2009 27.800
2010 29.800
Az önkormányzat versenysportra nyújtott támogatása elısegítette a minıségi elırelépést. Az elırelépés (BSC NB III-as, majd NB II-es szereplése) a 2010-es évben már 29.8 millióra emelkedett ez a támogatás. A támogatási keretet a 2009-es évtıl pályázati feltételekkel biztosította az önkormányzat az egyesületek részére. Az anyagi támogatás mellett a sportlétesítmények térítésmentes használatba adásával is segítette a versenysport szakosztályokat városunk vezetése. A labdarúgók és a teniszezık a Szabadidı Központ létesítményeit vehetik igénybe, a további szakosztályok az iskolai tornatermekben, sportcsarnokokban kaptak edzés és versenylehetıséget. Sportlétesítményeinket folyamatosan felújítottuk, bıvítettük. A Szakmunkásképzı tornatermében, a Deák Ferenc sportcsarnokban parketta cserét végeztünk (10,2 M Ft), az utóbbiban a világítást is felújítottuk. A gimnázium tornatermének belsı mennyezeti burkolatát is felújítottuk. Az 1989-ben átadott Szabadidı Központ öltözıit és kiszolgáló létesítményeit pályázati keretbıl 2005-ben felújítottuk, figyelemmel sportági szövetségi elıírásokra (25 M Ft). A labdarúgó pálya bekerítése megvalósult (4 M Ft), valamint a stúdió is elkészült. A mőanyag teniszpályák elhasználódtak, szintén pályázati keretbıl salakos teniszpályákat építettünk ( 4,5 M Ft -2006). Kiemelt jelentıségő a sportolás szempontjából az 1996-ban átadott Dráva Völgye sportcsarnok. Így már két fedett sportlétesítmény szolgálja a versenysportot, diáksportot és a lakossági sportot. A helyi rendezvények mellett megyei, országos és nemzetközi versenyeket is rendezhetünk. A turisztika, a szabadidıs rendezvények fellendítésére a Drávai strandot kialakítottuk, és elkészült helyi strandolás, valamint a vízitúrázók fogadására alkalmas kiszolgáló épület. A Barcsi VSE vízisport - turisztika szakosztálya az evezéssel, túrázással kapcsolatos konténer bázist hozott létre, táborhelyet alakított ki. A magánerıbıl létrehozott strandröplabda pálya kultúrált kikapcsolódási, sportolási lehetıséget jelent. Szintén magánerıs építkezéssel automata tekepálya készült Barcson, helyi és nemzetközi versenyeket rendeznek benne. A sportéletünket alapvetıen pozitív irányba befolyásolta a 2005-en elkészült Rekreációs Gyógyfürdı. Létesítményei a gyógyászat kezelés mellett a lakosság minden korosztályának biztosít sportolási és kikapcsolódási lehetıségeket. Az úszásoktatások, az úszóedzések, a vízi tornák – gyógytornák a barcsiak komfortérzetét és egészségi állapotát javítja folyamatosan. A versenysport szakosztályok közül az úszás és a triatlon edzéslehetıségei alapvetıen javultak. Az uszodák nemzetközi és országos versenyek rendezésére is alkalmasak. 65
A civil szervezetek közül a Szív Egyesület részére igény szerint biztosítottunk tornatermi lehetıséget. Az év nyolc hónapjában, a gyógyászati szakrendelésen kiszőrt rászorulók részére gyógytestnevelést, gyógytornát biztosítunk a Szivárvány iskola tornatermében. A sportlétesítményeink mőködési feltételeit minden évben biztosítottuk. A sportirányítás területén nem történt változás az elmúlt években. A Polgármesteri Hivatal sportreferense szervezi és irányítja a Diákolimpiai programokat, a lakossági szabadidısporttal kapcsolatos feladatokat. Az oktatási intézményekkel, egyesületetek szakosztályaival közösen szervezi a sportprogramokat. Évente megszervezi a diákolimpiai versenyek értékelését, a legeredményesebb szakembereket erkölcsi elismerését. A megyei és országos szövetségekkel kialakított kapcsolatai révén magasabb szintő (megyei, országos területi) versenyeket is szervez városunkban. Hagyományossá váló sportversenyeket, bajnokságokat bonyolít le a városban, valamint segíti a kistérségi sportprogramok szervezését. Elkészítette a Kistérségi Sport Stratégiát (2008), amely részletesen tartalmazza az eddigi sporteredményeket, valamint térség földrajzi, valamint településszerkezeti összetételébıl eredı sportolási lehetıségeket, távlati terveket. A vízi sport, a turisztika, a nemzetközi sportprogramok mind-mind a továbbfejlıdés lehetıségét hordozzák magukban a sport területén. Valamennyi területen elkezdıdtek a rendezvények, amelyek évrıl évre bıvülnek (vízitúrák, vízi vetélkedık, Határfutás, Nárcisz-futás, Dráva félmaraton). A sportreferens segíti az egyesületek szakmai tevékenységét, aktuális feladat-végrehajtását, az utánpótlás képzés egyesületi kereteken belüli megvalósítását. Gyermeklabdarúgó programokat szervez az országos projekten belül. Évente megszervezi a város sportdíjainak átadását, amelyeket az elmúlt években ünnepélyes keretek között a Képviselı-testület ülésén adtak át. A médiákkal naprakész kapcsolata segíti a sporteredmények népszerősítését. A helyi és a megyei médiumokban rendszeresen megjelennek az aktuális sportesemények eredményei, értékelései. Az egyesületek vezetıit a törvényi elıírásoknak megfelelıen megválasztották mindhárom sportszervezetben. A Barcsi SC-ben és a Barcsi VSE-ben az elmúlt hét évben nem változott az elnök személye, az elnökség összetétele is alapvetıen egységes maradt. Ez a tény is hozzájárult a két egyesület eredményes szerepléséhez. A Satelit FC-nél az elmúlt idıszakban több változás történt a stabil mőködés érdekében. Az iskolai testnevelés területén folyamatosan biztosított a szakember ellátottság. A városban 15 testnevelı dolgozik az oktatási intézményekben, ebbıl heten vállalnak egyesületi tevékenységet atlétika, erıemelı, kézilabda, labdarúgás, triatlon sportágban. A Diákolimpia népszerősége változott az elmúlt években. A gazdasági szabályzók módosulásával a testnevelık versenyre való felkészítése, a gyermekek versenyeztetése vált bizonytalanná. Ennek is betudható, hogy a helyi versenyeken kevesebb iskola indít versenyzıket, csapatokat a diákolimpiai versenyeken. Ez alapvetıen gazdasági kérdés, bár a szakmai elhívatottság hiányát is tükrözi. A versenysport szerkezetében is jelentıs változások voltak az elmúlt idıszakban. Amíg 1996-ban négy egyesület kilenc szakosztályt mőködtetett 500 fıvel, addig a 2010-ben három egyesület mőködtetett tizenkettı szakosztályt 544 fıvel. A Barcsi Sport Club 100 éves hagyománnyal rendelkezik. A városunk életében meghatározó szerepet tölt be a versenysport szervezésében. A Barcsi Városi Sportegyesület megalakulása után a Barcsi SC labdarúgó szakosztályt mőködtet 8 csapattal. A 2006-ban ismét megalakult tenisz szakosztály a BSC kereteiben mőködik rekreációs jelleggel. A két szakosztály 130 sportolót foglalkoztat. 66
A labdarúgó szakosztály minıségi fejlıdése folyamatos volt. A BSC többször szerepelt az NB III-as bajnokságban, a 2004-es évtıl az NB II-ben szerepel a felnıtt csapat. A 2007-es bajnoki évadban érte el a barcsi labdarúgás a legmagasabb szintet, az NB II Nyugati csoportjában elért 4. helyezésével. Az utánpótlás korosztályokban többször nyertek megyebajnoki címet a serdülı és ifjúsági csapataink. Az ifjúsági csapat NB II-ben elért harmadik helye kimagasló eredménynek számított (2008). Bekapcsolódtunk az országos gyermeklabdarúgó programokba (Bozsik-program, MLSZNUSI Gyermeklabdarúgás). Sajnos az utóbbi években csökkent a gyermek létszám, így versenyeztetés is nehézségekbe ütközik. A Barcsi VSE hét szakosztállyal alakult meg 2001-ben (atlétika, judo, karate, triatlon, kézilabda, kosárlabda, vízisport-turisztika). Újabb szakosztályok alakulásával (erıemelés, sakk, úszás) jelenleg tíz szakosztály 317 sportolójának biztosít szervezeti keretet. A szakmai munka színvonalát jelzi, hogy minden évben megyei és országos bajnoki címeket szereznek sportolóink a szövetségi és a diákolimpiai versenyeken. Több sportágban korosztályos válogatottakat neveltek szakembereink. Az utánpótlás képzésén túl a felnıtt sportolók eredményei is egyre figyelemre méltóbbak (karate, cselgáncs). Valamennyi szakosztálynál fontos feladat szakember utánpótlás. Öt sportágban (cselgáncs, karate, kosárlabda, úszás, sakk) edzık végzik a szakmai munkát, iskolai kötıdés nem alakult ki (testnevelık nem kapcsolódnak be a szakmai elıkészítésbe). Annak ellenére, hogy általános iskolai testnevelı irányítja a nıi kézilabda csapat edzéseit, az általános iskolai kézilabdaképzés nem megvalósított. Az egyesületen belül mőködı vízi sport -turisztika szakosztály rekreációs jelleggel kínál sportolási, kikapcsolódási lehetıségeket. Egyre több vízi túra program várja a város valamennyi korosztályát. Somogytarnóca városrész egyesülete az 1950-es évektıl biztosít sportolási lehetıséget az ott lakóknak. A labdarúgó sportágban szép sikereket értek el, többször feljutottak a megyei elsı osztályba, jelenleg is ott játszanak. Az utánpótlásképzés, szervezés változó eredménnyel valósult meg. Volt idıszak, amikor a csapathiány okozott problémát az egyesület életében. Jelenleg a sportági elıírásnak megfelelıen valamennyi korosztály versenyeztetése megoldott a Satelit FC keretein belül A szabadidısport területén fontos szempont, hogy minden korosztálynak biztosítsunk minél több sportolási lehetıséget. Ennek megfelelıen teremlabdarúgó bajnokságot, korosztályos kupákat, óvodás sportnapokat szervezünk. A lakossági igény is megváltozott az elmúlt években. A téli idıszakban a két sportcsarnokban rendezett bajnokságok, ünnepi és korosztályos kupák népszerőbbek, amit a részvételi létszám tükröz. A szabadtéri programok keretében rendszeres elıképzést igénylı futó- kocogó sportnapokat szervezünk. Kiemelkedik a tizenkilencedik alkalommal megrendezésre kerülı Virovitica – Barcs Határfutás, ahol 11 korcsoportban több száz versenyzıt fogadunk. A nemzetközi verseny keretében egy kilométeres, egészséges életmódra való figyelem felkeltı kocogó távot is biztosítunk évrılévre. Az ünnepekhez kapcsolódóan megrendeztük a Híd-futást 2004-ben, évrıl évre a Nárcisz-futást (Babócsa), Dráva-félmaratont (Heresznye). A közösségi sportrendezvények munkahelyi jelleggel mőködnek, amihez szervezés segítséget biztosítunk. Az óvodások sportnapja évrıl évre sikeres, az elmúlt évtıl óvodás labdarúgással is bıvült a korosztály programja. Örvendetes, hogy a Gyógyfürdı és Rekreációs Központ átadásával az oktatási intézmények és az óvodák is betervezték a képzési programjukban a vízhez szoktatást, úszásoktatást. Az idısebb korosztálynak rekreációs vízi tornát tartanak heti rendszerességgel.
67
A sportolás alapfeltételeként önkormányzati szinten ingyenes sportorvosi szolgáltatást biztosítottunk valamennyi barcsi sportolónak. A szolgáltatást az iskolai és szövetségi (szakosztályi) versenyeken indulók vehették igényben. Sportéletünk fejlesztése érdekében az alapmőködést biztosító gazdasági támogatásra, valamint a sportlétesítmények fejlesztésére lenne szükség. A városi létesítmények közül a Szabadidı Központban az alábbi fejlesztések indokoltak a sportszakmai elırelépés érdekében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Salakos futópálya felújítása Centerpálya gyepszınyeg cseréje Öntözırendszer kialakítása Új füves pálya létrehozása Mőfüves pálya építése világítással, öltözıkkel Elektronikus eredményjelzı kiépítése Centerpálya világítás kiépítése Lelátó tetı lefedése
Reményeink szerint fenti terveinket pályázati támogatásból több éven keresztül meg tudjuk valósítani. A megvalósítás szükséges a sportolás körülményeinek a javítása, a labdarúgás bázisának kiszélesítése érdekében is. A szurkolóinkat méltó körülmények között szeretnénk fogadni, hogy a mérkızések megfelelıen segítsék a kultúrált szórakozás lehetıségét.
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A rendszerváltást követı elsı idıszakban az egészségügyi ellátási, finanszírozási rendszerben az akkori kormányprogram lényeges változtatásokat tervezett. Az eredeti program egy két pólusú egészségügyi ellátó rendszerben gondolkodott. Az egyik pólus az alapellátást, a másik pedig a fekvıbeteg ellátás volt, ami akkor a járóbeteg szakellátások felszámolását jelentette volna a kórházak nélküli településeken. Ennek a következményeit felismerve, kísérleti modell bevezetését kezdeményeztük az akkori Népjóléti Minisztériumban a háziorvosi szolgálat, valamint a szakellátás együttmőködésében, bizonyítva a szakellátás szükségességét, azt, hogy a beteget kórházi háttér nélkül is el lehet látni magas színvonalon, jól felkészült orvos kollektívával és megfelelı szintő gépparkkal. Kezdeményezésünket a Népjóléti Minisztérium és az Országos Társadalombiztosítási Fıigazgatóság messzemenıen támogatta. A modellértékő kísérlethez kapcsolódó pályázati lehetıségeket maximálisan kihasználtuk, és támogatta az önkormányzat a családorvoslás továbbfejlesztését. Folyamatosan megtörtént mind a felnıtt, mind a gyermekorvosi és fogorvosi ellátásban, illetve kis mértékben a szakorvosi ellátásban a privatizáció, amelynek során a Képviselıtestület minden esetben hozzájárulást adott a kérelmezınek tevékenysége vállalkozásban történı ellátásához, valamint a felnıtt, gyermek- és fogorvosok részére a rendelıjük berendezése átadásra került minimális térítési díj ellenében, illetve díjmentesen. 2004. május 12-én kelt megállapodásukkal a Barcsi Kistérség Önkormányzatai – Homokszentgyörgy, Lad, Patosfa – kivételével elhatározták több éves tárgyalás után, hogy központi háziorvosi ügyeleti szolgálatot hoznak létre határozatlan idıtartamra, amivel a kistérség lakosságának 91,58 %-a jutott ehhez az ellátáshoz. A tevékenységet feladatátvállalási szerzıdés alapján Barcs Város Járóbetegellátó Intézménye látta el, majd 68
megvalósult a Központi Ügyelet kistérségi keretek közötti gazdasági társaság általi mőködtetése. 2007. június 19 napján a Somogy Megyei Bíróság mint Cégbíróság bejegyezte a 23 Önkormányzat által 2007. 05. 29. napján alapított Drávamenti Kistérségi Orvosi Ügyelet Korlátolt Felelısségő Társaságot. A társaság 2007. 07. 23. napján módosított Társasági Szerzıdésének megfelelıen Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaságként mőködik tovább, mely változás a Cégbíróságon 2007. 08. 13 napjával bejegyzésre került. A társaság 2009. december 8. napjától – a Somogy Megyei Bíróság mint Cégbíróság által bejegyzetten - kiemelten közhasznú társaságként mőködik. Az egészségügyi ágazatban a pályázati lehetıségek maximális kihasználásával az igényes ellátási színvonal megteremtése érdekében a 20 év során nagy értékő mőszerek, berendezések, eszközök kerültek beszerzésre, megtörtént az épület akadálymentesítése. 2006. március 1-tıl a Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ területére került a reumatológia és a fizioterápiás szakrendelés, és május 1-tıl szerzıdést kötöttünk a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral gyógyfürdı szolgáltatásokra. Sikeres pályázat alapján folyamatban van a kistérségi járóbetegellátó központ kivitelezése, amelynek keretében megvalósul az egynapos sebészet. IV. FOGLALKOZTATÁS HELYZETE A foglalkoztatás helyzete, munkahelyteremtés feltételeinek elısegítése: A térségünkben az 1990-es rendszerváltást követıen fokozatosan jelent meg a munkanélküliség, és míg 1990-ben a létszám alig érte el az 500 fıt, addig 1991-ben már 1200 fıt regisztráltak, és ez a szám 1998-ig fokozatosan nıtt és azóta is stagnál. Az aktív népességhez viszonyítva az arány általában 12-16 % között mozgott. 2008-ban 15,9 % -os arányt mutatott ki a Munkaügyi Központ. 2009-ben a kistérségben 18,1 %, a Barcs városban 14,7 %, 2010-június 20-i adatok alapján a kistérségben 15,9 %, Barcs városban 13,0 % volt a nyilvántartott álláskeresık száma. A foglalkoztatási helyzet romlását túlnyomó részt a térségben a vállalkozások megszőnése, illetve a megmaradt vállalkozásoknál bekövetkezett jelentıs létszám leépítések idézték elı. Ennek hatásaként az 1990- 1995 évek közötti idıszakban mintegy 2000 munkahely szőnt meg a térségben. Barcs Város vonatkozásában ez a szám 850- 950 fı között mozgott ebben az idıszakban. Ennek hatásaként jelentı számú magánvállalkozás alakult, de ezek, mint kényszervállalkozások mőködtek és a mai adatokat vizsgálva megállapítható, hogy jelentıs részük meg is szőnt. A horvát bevásárló turizmus megjelenésének hatásaként, illetve az 1998-ban megindult lassú gazdasági élénkülés hatásaként több új vállalkozás is beindult, mely némileg csökkentette a kedvezıtlen munkanélküliségi mutatókat. Jelentısen átrendezıdött a foglalkoztatás szerkezete, és míg az 1990-es évekig a mezıgazdaság, illetve ipar és építıipar foglalkoztatta a munkaerı mintegy 80 %-át, addig ez az arány a 90-es évek végére visszaesett 50 %-ra, ezzel párhuzamosan pedig jelentısen emelkedett a szolgáltatásban, kereskedelemben foglalkoztatottak részaránya. 69
A térség és az önkormányzat számára is igen nagy probléma, hogy a munkanélküliek képzettségi összetétele igen kedvezıtlen, egy részük még 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, míg döntı többségében általános iskolai illetve szakmunkás végzettségőek. Az önkormányzat jelentıs mértékő támogatásokkal próbálta, illetve próbálja ma is a munkaerıpiacon azonnal értékesíthetı képzettség megszerzését biztosítani a munkaügyi, illetve egyéb képzési központokon keresztül, azonban ez sem tud változtatni a képzettségi szint kedvezıtlen arányain, jóllehet a képzésekkel megpróbáltunk igazodni a város, illetve a térség gazdasági szerkezetéhez. További terhet ró a térség munkaerı piaci helyzetére, hogy az elmúlt években jelentısen megnıtt a felsıfokú végzettséggel rendelkezık, illetve pályakezdı mérnökök megjelenése az álláskeresık között. A település gazdasági versenyképességének növelését, elsısorban a kis- és középvállalkozások fejlıdésének biztosítása, ipari park infrastruktúra fejlesztése, az üzleti szolgáltatások fejlesztése, illetve a turizmus fejlesztése útján kívántuk elérni. Ennek érdekében törekedtünk: -a gazdasági és intézményi szereplık hatékony együttmőködésének megteremtésére a mikro-, kis- és középvállalkozások mőködésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erısítésével; -a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére elsısorban a meglévı ipari park struktúrára alapozva; -az ipari termelés alól kivont és hasznosítatlan, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítására, funkcióváltásának elısegítésére; -a turisztikai termékkínálat bıvítésére. Az Önkormányzat Képviselı-testülete a befektetés támogatási politikai célkitőzéseit a következık szerint határozta meg: -A Képviselı-testület törekedett arra, hogy a befektetık számára a település kedvezı feltételeket biztosítson. -A Képviselı-testület az adópolitikáján keresztül /jogszabály adta keretek között, figyelemmel az EU-s szabályozásra is/ támogatja azokat a befektetıket, amelyek hozzájárulnak a település fejlıdéséhez, illetve jelentıs számú munkahelyet teremtenek. -Az Önkormányzat az ipari területtel, az infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatta a befektetni szándékozókat. Mindezen intézkedések ellenére nem tudtuk a kívánt gazdasági növekedési hatást elérni, mi több a város gazdasági helyzete tovább romlott, és itt tulajdonképpen csak a Dráva Faipari Kft. megszőnését, vagy a HENKEL Magyarország Kft. gyakorlatilag teljes leépülését kell megemlítenünk. (mindkét vállalkozás fénykorában jelentıs alulképzett létszámot volt képes lekötni, és alkalmazni) A stagnáló gazdasági helyzet már – már veszélyezteti a térség, illetve a város megtartó képességét, és mint új jelenség megindult a városban az elvándorlási hullám, ami jelen pillanatban még nem számottevı, de amennyiben nem indul meg a gazdaság élénkülése, rendkívül kedvezıtlenül alakíthatja városunk, és a térség életét.
70
E negatív hatások megszüntetése érdekében önkormányzatunk – különösképpen az 1998-ban beindult közmunka pályázatokra alapozva – jelentıs foglalkoztatási programokat hajtott végre, az elsı idıszakban külsı megvalósító szervezetekkel együttmőködve, majd a Városgazdálkodási Igazgatóság bevonásával. A foglalkoztatási programokban elsısorban az alulképzett, illetve szociálisan tartósan rászorulókat juttattuk átmenetileg munkához. Törekedtünk arra, hogy a programok végrehajtásával párhuzamosan beinduljon egyfajta reintegrációs folyamat is, azonban ez a kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetre tekintettel csekély mértékőnek mondható. Közmunkások foglalkoztatása A közmunka program elınyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minısül, másrészt elınyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvezı anyagi feltételekkel tud elláttatni közcélú feladatokat. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat – Folyamatosan vizsgálta a közmunkások foglalkoztatási lehetıségeit, – kihasználta a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási elınyeit. Közmunkások foglalkoztatását a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott és megpályázott közmunka programok keretében biztosítottuk, nemcsak Barcson, hanem a kistérség többi településén is. A támogatásban részesült pályázatok keretében gyakorlatilag 1998. évtıl folyamatosan tudtunk végrehajtani közmunka programot: A szakmai irányítást és feladatokat a pályázatok elsı idıszakában, mint közremőködı megvalósító, a Rinya Dombómenti Vizitársulat koordinálásával, majd késıbb a Városgazdálkodási Igazgatóság koordinálásával hajtottuk végre. További foglalkoztatási lehetıségként kínálkozott a közcélú, és közhasznú foglalkoztatás, melynek keretében rendszeresen a Városgazdálkodási Igazgatóság a költségvetésünkben biztosított normatíva terhére foglalkoztat dolgozókat a Munkaügyi Központ bevonásával külön megállapodás alapján. Alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás Az Önkormányzat népszerősítette az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatást, és az idényjellegő, illetve alkalmi feladatok ellátása (pl. kaszálás, hóeltakarítás, síkosságmentesítés stb.) esetén vizsgálta az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás lehetıségét. Meg kell jegyezni, hogy az önkormányzat számára tulajdonképpen a közfoglalkoztatás intézménye az egyetlen lehetıség a foglalkoztatási helyzet javítása tekintetében, egyéb iránt a foglalkoztatási problémák megoldását a fentebb megfogalmazott célok megvalósulásával a befektetıi szándék, valamint a vállalkozási szándék erısödével látjuk biztosíthatónak. A közfoglalkoztatás pusztán átmenetileg oldja meg a foglalkoztatásból kirekesztıdött emberek életkörülményeinek javítását, a hosszútávú megélhetés biztosítását a vállalkozói szférában tartós foglalkoztatás keretében végzett munka adhatja.
71
V. LAKÁSGAZDÁLKODÁS, SZOCIÁLPOLITIKA, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A lehetıségekhez képest a törvényi elıírásoknak megfelelıen és azok változását követve az önkormányzat mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a komplex szociális gondoskodás megvalósítására. A munkanélküliség növekedésével egyre több ember került és kerül olyan helyzetbe, hogy a szociálpolitika eszközeit kénytelen igénybe venni. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény új ellátási formákat vezetett be, lehetıséget adva az önkormányzatoknak a helyi adottságoknak megfelelı alkalmazására. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek esélyegyenlıségének növelése érdekében megállapította azokat az alapvetı szabályokat, amelyekkel az állam, illetve a helyi önkormányzatok segítséget tudnak nyújtani. E törvények alapján, azok végrehajtására a képviselı-testület rendeletet alkotott, melyben a helyi sajátosságoknak megfelelıen kerültek szabályozásra a pénzbeli és természetbeni ellátások. A rendelet rendszeres felülvizsgálata során a jogszabályi változások és helyi változások figyelembe vételre kerülnek. A szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodásokról szóló 15/2003.(X.27.) számú önkormányzati rendelet a Gazdasági Programban leírtaknak megfelelıen került felülvizsgálatra. A rendelet több ízben, így például a 2007 és a 2008 évben is 2 alkalommal került módosításra. 2009. évben a Képviselı-testület –tekintettel a többszöri módosításokra, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseinek átfogó módosítására - új rendeletet alkotott 4/2009.(III.27.) szám alatt. Szociális segélyek, ellátások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény új ellátási formákat vezetett be, lehetıséget adva az önkormányzatok számára a helyi sajátosságoknak megfelelı alkalmazásra. A szociális segélyekkel, ellátásokkal kapcsolatos jogszabályok állandó változása nehezíti azok tervezését, végrehajtását. A rendszeres szociális segélyezés az elmúlt évek során teljesen átalakult, mind a jogosultság, mind pedig az összegszerőség tekintetében. A kezdeti idıszakban a munkanélküliek elsısorban jövedelempótló támogatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesültek. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2000. május 1-tıl az aktív korú nem foglalkoztatottak részére jövedelempótló támogatás helyett a rendszeres szociális segély lépett a meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az önkormányzatnak az igényjogosultat legalább 30 nap idıtartamra foglalkoztatni kellett közmunka, közhasznú munka vagy települést érintı
72
közfeladatok ellátása céljából szervezett munka keretében. Amennyiben ez nem volt lehetséges, a segélyt akkor is meg kellett állapítani és folyósítani. Azok a családok, ahol egy vagy több munkanélküli személy is van , igénybe vették és veszik ma is az egyéb segélyezési formákat a megélhetésükhöz. Ezek általában az átmeneti és az egyszeri méltányossági segély formák. A jogszabály egyik legátfogóbb módosítása volt a 2010 évet érintı módosítás. Eszerint aktív korúak ellátására egyidejőleg csak egy személy jogosult. A jogszabály a következı kivételt állapítja meg: Egy családban egyidejőleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy rendelkezésre állási támogatásra, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. Ez a szabályozás 2009.11.15. napjától hatályos. Ahol egy családban több személynek is fennállt az aktív korúak ellátására való jogosultsága – ide nem értve a kivétel szabályát -, ott a jogosultak közös nyilatkozata alapján a nyilatkozatban megjelölt személy jogosultságát 2009.12.31. napjával meg kellett szüntetni. A változás érintette a többi segélyezési formát igénybevevık számának alakulását. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelezı legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, mely 28.500. Ft. A segély kifizetésekrıl a képviselı-testület rendszeres tájékoztatása az üléseken, elıterjesztés keretében - kimutatás alapján - történik Az Országgyőlés 2008. december 15-én fogadta el az „Út a munkához” programot, melynek legfontosabb célkitőzése, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülı munkára képes személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy munkajövedelemhez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához. Közcélú foglalkoztatás esetén a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb összege a teljes munkaidı teljesítése esetén 2010. január 1-jétıl havibér alkalmazása esetén 73.500. Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetıleg középfokú szakképzettséget igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidı teljesítése esetén pedig 89.500. Ft. A közcélú munka forrását a központi költségvetés biztosítja. A központi költségvetésbıl – továbbra is - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. §-ában szabályozott közcélú munka keretében kifizetett munkabér és közterhei 95%-a igényelhetı vissza. A közcélú munkavégzésre – legalább hatórás napi munkaidıvel és legalább évi kilencven munkanap munkavégzési idıtartammal – határozott idejő munkaviszonyt kell létesíteni. A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang 73
biztosítása céljából egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteni. A 2009. évi közfoglalkoztatási tervet az 59/2009.(III.19.) számú határozatával fogadta el a Képviselıtestület, melyben 140 fı foglalkoztatásával számolt. A 2010. évi közfoglalkoztatási tervet a 311/2009.(XII.17.) számú határozatával fogadta el a Képviselı-testület. A tervben 178 fı foglalkoztatásával számolt az önkormányzat. A 66/2010.(III.18.) számú határozatával a Képviselı-testület módosította a 2010. évi közfoglalkoztatási tervet és 284 fıre emelte meg a közfoglalkoztatási tervben a közcélú foglalkoztatottak létszámát. A közfoglalkoztatási tervet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.)Korm. rendelet rendelkezései alapján felül kell vizsgálni. A Kormány rendelet 19. § (2) bekezdése szerint a közfoglalkoztatási tervet módosítani kell, ha a félév végéig a közfoglalkoztatásba bevonni tervezett, és a ténylegesen foglalkoztatott személyek számának különbözete eléri a közfoglalkoztatási terv szerint foglalkoztatandó teljes éves létszámnak a törvény 37/A. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti mértéket, mely esetünkben 10%. Az önkormányzat a szociális feladatai teljesítése során együttmőködik a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltségével. Lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodás: 1994 elıtt az 1/1971.(II.8.) lakások elosztásáról és a lakások bérletérıl szóló többször módosított Kormány rendelet volt az irányadó az önkormányzati lakások bérbeadására. Az 1994 januárjában hatályba lépı új lakástörvény (1993. évi LXXVIII. Tv.) alapján helyi rendeletek készülte az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletérıl, elidegenítésérıl és lakbérérıl. A 4/1994.(II.4.) az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletérıl szóló többször módosított rendelet helyébe az EU csatlakozást követıen új alaprendeletet hozott a Képviselı-testület 7/2004.(II.27). számon melyet 2010-ig négy alkalommal módosított. A 9/1994.(IV.29.) az önkormányzati tulajdonban lévı lakások és helyiségek elidegenítésérıl szóló többször módosított rendelet helyébe 2009-be lépett új alaprendelet 24/2009.(VIII.4.) számon melyet azóta nem módosítottak Barcs Város Képviselıtestülete 2003 novemberében az önkormányzati lakások lakbérérıl és a helyi támogatásról új rendeletet alkotott 24/2003.(XI.28.) számon, mely azóta, kettı alkalommal került módosításra a bérleti díjak változása miatt. Önkormányzati bérlakások és egyéb nem lakáscélú helyiségek értékesítése 1994-2010 Barcs Város Önkormányzatánál a bérlakások értékesítése 1994. évben kezdıdött, az egyéb helyiségeké 1996-ban. 1994-2010 közötti idıben 230 db lakást és 27 db egyéb helyiséget értékesítettünk.
74
Év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen
Lakás (db) 1 109 46 20 10 2 2 1 5 5 8 8 5 3 3 1 1 230
Összeg (e Ft) 4.000 37.572 24.820 24.662 10.666 2.896 6.964 2.240 9.841 15.961 30.072 28.244 18.737 8.668 15.875 4.000 4.500 249.818
Egyén nem lakáscélú helyiség (db) 0 0 17 2 0 3 3 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 27
Összeg (e Ft) 0 0 9.520 1.960 0 76.014 15.913 12.514 250 0 0 0 0 0 0 0 0 116.171
A Képviselı-testület 2008. júliusában tárgyalta a lakásgazdálkodás áttekintésérıl szóló részletes beszámolót, melyet a 171/2008.(VII.24.) sz. határozatával elfogadott. 2009. márciusában felülvizsgálatra és átírásra került a város lakásgazdálkodási koncepciója, melyet a Képviselı-testület a 46/2009.(III.19.) sz. határozatával fogadott el. mely alapján az önkormányzati tulajdonban levı lakások és helyiségek elidegenítésérıl szóló 24/2009.(VIII.4) sz. új rendelet megalkotására került sor 2009 augusztusában. Az önkormányzati tulajdonban levı bérlakások értékesítése a beérkezett igényeknek megfelelıen folyamatosan történik, illetve meghirdetésre kerülnek üresen álló lakások is. 2007-ben és 2008-ban is három-három bérlakás került értékesítésre. 2009-ben és 2010. évben is - a nehezen felvehetı hitelek miatt - értékesítésre egy-egy esetben került sor. Az energiatakarékossággal kapcsolatos felújítási pályázatban kettı lakótömb vett részt. A Köztársaság u. 5. sz. 24 lakással, míg a Köztársaság u. 55. sz. 12 db lakással, melyhez az önkormányzat lakásonként 400.000.-Ft összegő támogatást biztosított. Az önkormányzat 2008-ban és 2009-ben is különített el pénzeszközt a költségvetésében erre a célra, de ez ideig pályázat a lakosság részérıl nem érkezett. A Bajcsy Zs. u., 33., 35., 37. sz. alatti lakóépület felújítása magánerıbıl valósult meg. A lakásgazdálkodással kapcsolatos rendeletek felülvizsgálata folyamatos, figyelemmel a jogszabályi változásokra és a kialakult helyzetekre, valamint az Európai Parlament és Tanács által elfogadott 2006/123/EK irányelveinek megfelelı jogharmonizációs követelményeire. Meg kell említeni, hogy a lakásgazdálkodás egyik fı problémáját továbbra is a lakbérhátralék összegének növekedése jelenti, mely jelenleg meghaladja a 34 millió forintot. Ezáltal a lakások felújítására is kevesebb összeg áll rendelkezésre. Az önkormányzat a szociálisa rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt 75
a jogszabályok rendelkezései szerint. Továbbá a rendeletében meghatározottak szerint helyi lakásfenntartási támogatást is nyújt az önkormányzat. Az önkormányzati lakások lakbérérıl és helyi támogatásról szóló 24/2003.(XI.28.) számú önkormányzati rendeletben foglaltak alapján az önkormányzat lakbértámogatást biztosít az arra rászorulóknak. Gondoskodás a szociális ellátásról Az Önkormányzat Képviselı-testülete fontosnak tartotta és tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. Az Önkormányzat az ellátásokat 1989. június 12. napjától a Gondozási Központon, majd az 1990. január 1. napjával alapított jogutód Barcsi Szociális Központon keresztül nyújtja az arra rászorultaknak. A Barcsi Szociális Központ - a „Támogató szolgáltatás” kivételével - a felmerülı igényeknek megfelelı ellátásokat nyújtja az arra rászorultaknak: A Képviselı-testület a támogató szolgáltatás 2008. december 31. napjával történı megszüntetését a 297/2008.(XII.22.) számú határozatával rendelte el. A Barcsi Szociális Központ által jelenleg nyújtott szolgáltatások: - Idısek Otthona (ápoló-gondozó otthoni ellátás, emelt szintő elhelyezéssel 120 férıhelyen, ápoló-gondozó otthoni intézményi ellátás 27 férıhelyen, átmeneti elhelyezést biztosító ellátások 3 férıhelyen) - Otthoni szakápolási szolgálat - Közösségi pszichiátriai ellátás A Barcs és Mikrotérsége Társulás által létrehozott és fenntartott, a Barcsi Szociális Központ szakmai egységeként mőködı Alapszolgáltatási Központ útján biztosított ellátások: - Szociális étkeztetés - Házi segítségnyújtás (engedélyezett ellátotti létszám: 77 fı) - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás (engedélyezett kihelyezhetı jelzıkészülék szám:100 db - Idısek nappali ellátása (engedélyezett férıhely: 60) - Családsegítés - Gyermekjóléti szolgáltatás Szociális foglalkoztatás A Barcsi Szociális Foglalkoztató 2007.07.19. napjától Barcsi Szociális Foglalkoztató Közhasznú Társaságként mőködött. A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § rendelkezésének megfelelıen azonban „A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követı két éven belül társasági szerzıdése módosításával nonprofit korlátolt felelısségő társaságként mőködhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszőnését határozhatja el.” A Képviselı-testület az egyhangúlag meghozott 99/2008.(V.22.) számú határozatának 4. pontjában megbízta az ügyvezetı igazgatót a nonprofit korlátolt felelısségő társaságként való továbbmőködés elıkészítésével, melynek határideje a 2008. decemberi testületi ülés volt. Barcs Város Önkormányzat Képviselı-testülete a 251/2008.(XI.27.) számú egyhangúlag meghozott határozatában elhatározta a Barcsi Szociális Foglalkoztató Közhasznú Társaság alapító okiratának módosításával Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaságként történı továbbmőködését 2009. január 01. napjával a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (3) bekezdése alapján. 76
A Képviselı-testület a módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot megtárgyalta, és elfogadta, 2009. január 1. hatállyal. A Somogy Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2008. december 31. napján törölte a céget átalakulás miatt és jogutódként bejegyezte a BARCSTEX Szociális Foglalkoztató Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaságot. Ugyanakkor a jogutód cégnél megjelölte jogelıdként a Barcsi Szociális Foglalkoztató Közhasznú Társaságot. Gyermek- és Ifjúsági feladatokról való gondoskodás A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott feladatok megvalósítását pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó alap és szakellátások útján kell biztosítani. Ezek megvalósítása érdekében létrejött a Családsegítı Szolgálat és 1997-tıl Gyermekjóléti Szolgálat is mőködik. Az Önkormányzat továbbra is változatlan formában és tartalommal biztosítja a gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat. - A Barcs és Mikrotérsége Társulás által létrehozott és fenntartott, a Barcsi Szociális Központ szakmai egységeként mőködı Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja: Családsegítı Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat feladatellátását. Rendszeres kapcsolat került kialakításra a jelzırendszer tagjaival Ennek következtében az észlelt problémák, a gyermekeket veszélyeztetı okok feltárása és a veszélyeztetettség idıben kerül felismerése, valamint megszüntetésre. A meglévı szociális és gyermekvédelmi rendszeren át folyamatosan erısítésre kerül a gyermekek támogatása, a családok segélyezése. A Családsegítı Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat segíti a családokat problémáik megoldásában, gyermekek ellátásának biztosításában. Továbbá kiemelt szerepet kapott a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Bőnmegelızési Bizottsága programjában a gyermek- és ifjúságvédelem rendszerének hatékonyabbá tétele. A Gyermek- és Ifjúsági feladatokról való gondoskodás során meg kell említeni a gyámhatóság és a gyámhivatal e téren végzett munkáját is. A Gyámhivatal a Barcs Város és 25 környezı településre kiterjedı hatáskörrel látja el feladatait. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése rendelkezésének megfelelıen az önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselı-testület megtárgyal. Így a képviselı-testület minden évben átfogó és részletes értékelést kap a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról. A szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodásokról szóló 4/2009.(III.27.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza a gyermekvédelmi támogatással és kedvezménnyel, valamint a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos helyi szabályokat. A rendelet felülvizsgálata során ezen szabályok is megvizsgálásra kerültek, a módosítások tartalmazzák a gyermekvédelmi rendszer jelzéseit is. A gyermekek érdekében került sor a rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában történı nyújtásának szabályozására. Az önkormányzat mindig szem elıtt tartotta a gyermekek támogatását, és segítését.. Ez a segélyezési forma is teljesen átalakult a húsz év alatt. 77
Jelenleg az önkormányzat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és óvodáztatási támogatást nyújt az arra rászorulóknak. Továbbá az önkormányzat – jogszabályban meghatározott támogatás útján – szociális nyári gyermekétkeztetést is biztosít. Bölcsıdei ellátás: A kezdeti idıszakban még két intézmény biztosította az ellátást, majd 1996. szeptember 1. napjától egy bölcsıde mőködik jelenleg is, amely kielégíti a felmerülı igényeket. A bölcsıde jelenleg a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények keretein belül nyújtja a gyermekek napközbeni ellátása szolgáltatást a jelenlegi módosítási kérelem szerint 54 férıhellyel. Tevékenysége a korai fejlesztés, gondozás szakfeladattal bıvül.
PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS
Bevételek számbavétele Az önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekbıl (helyi adóbevételekbıl, igazgatási bevételekbıl, bérleti díjakból, bírságokból, önkormányzati telkek értékesítésébıl, valamint vagyonhasznosításból származó bevételekbıl), átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektıl átvett pénzeszközökbıl, központi normatív, valamint kistérségi normatív hozzájárulásokból, központi költségvetésbıl származó bevételekbıl valamint támogatásokból teremti meg. Az intézményi saját bevételek jelentısen növekedtek 19912000. évig, melynek fı oka, hogy ezen bevételi forrást fıleg az étkezési térítési díjak beszedése jelenti, azonban az infláció ezt az értéket is emelte. 1993-ban ÁFÁ-val terhelte a kormányzat a térítési díjakat, így ez az érték további kiadási és bevételi növekedést jelentett. Ezen bevételek alakulását a további években (2000-2010 évek között) számszerősítve a 4-es, valamint a 5-ös számú melléklet mutatja be. Az Önkormányzat által fenntartott intézményhálózat felmerülı bérigényének fedezetére nem elegendı a kapott állami támogatás, jelentıs önkormányzati forrás hozzátétele szükséges. Az állam tehát a dologi, a felújítási és fejlesztési ráfordításokhoz nem járult hozzá. A hozzátett összeg eddig biztosította, hogy szakmailag az intézmények mőködési feltételei nem csorbultak. „A helyi önkormányzat önként vállalt, illetıleg kötelezıen elıírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át”. Az önkormányzat kiadásainak tervezése során az elmúlt években figyelembe vettük a jogszabályokban, a helyi önkormányzati rendeletekben, a képviselı-testületi határozatokban és koncepciókban, valamint a gazdasági programban foglalt feladatokat. Valamint a már megkötött költségvetési éveket is terhelı szerzıdéseket, a Képviselı-testület által vállalt kötelezettségeket. Önkormányzatunk évrıl évre a költségvetések készítése során az alábbi fı prioritásokat határozta meg a már elfogadott gazdasági programokkal összhangban: - A közoktatási teljesítmény-mutató alapján történı finanszírozási rendszer tovább folytatódik. - Az évekkel ezelıtt elvégzett főtéskorszerősítés és világítás korszerősítés során a teljes intézményhálózat főtési és lámpatest bérleti költsége a Polgármesteri Hivatal költségvetésében került minden évben megtervezésre, így nem lehetett pontosan kimutatni, hogy mennyibe került az önkormányzatnak egy tanuló a normatív 78
-
-
-
-
-
-
támogatáson felül, ezért ki kellett venni ezt a költséget a Hivatal költségvetésébıl és minden intézmény költségvetésében meg kellett jelentetni ezeket az összegeket. A Polgármesteri Hivatalban „központi” nyomtatókat és egyben fénymásolókat helyeztünk el. Ez részben felváltotta a felhasználónkénti nyomtató és papírhasználatot. A szociális területen a normatív hozzájárulások differenciálására került sor a szociális étkeztetésnél, a házi segítségnyújtásnál, valamint az idıskorúak bentlakásos intézményi ellátásánál. A differenciálás célja, a szociális rászorultság elvének erısítése, az önkormányzatok nagyobb érdekeltségének megteremtése az alacsonyabb jövedelmőek ellátásában. Az önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból a korábbiakkal azonos arányú 40 %-os részesedés illeti meg. A településre kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a illeti meg közvetlenül a települési önkormányzatokat. A további 32 % pedig normatívan, illetve a jövedelem-differenciálódás mérséklése címén illeti meg. Már 2007. évtıl nem írta elı a költségvetési törvény az önkormányzatok részére kötelezı tartalék tervezését de önkormányzatunk a váratlan helyzetek megoldására minden évben számol költségvetésében általános gazdálkodási tartalékkal. Önkormányzatunk már évek óta csak a törvény által kötelezıen elıírt bérfejlesztésekkel (soros elırelépés) számol. Az intézményekkel szemben továbbra is elvárás az, hogy nyugdíjast nem foglalkoztatnak, és minden racionális lépést meg kell tenniük a takarékosság jegyében. Sok esetben bevezetésre került a dolgozók több intézményegységben történı munkavégzése. A nehéz foglalkoztatási helyzetünkön minden lehetséges módon igyekeztünk és igyekszünk javítani, minden fejlesztésünknek az a célja, hogy munkahelyteremtı, vagy munkahely megtartó legyen. Igyekeztünk szoros kapcsolatot tartani a város és a városkörnyék vállalkozóival azért, hogy a munkahelyek megszőnésébıl adódó munkahelyvesztések csökkenjenek, mivel nem csak a munkahely teremtéssel volt a probléma, hanem a vállalkozók körében történt munkahely megszőnésekkel. A barcsi kistérség belekerült a leghátrányosabb helyzető kistérségek közé. Ezen túl is minden pályázati forrást, amely a mőködés támogatására ad lehetıséget, ki kell használni mind az önkormányzatnak, mind az intézményeknek. Intézményrendszer
Az intézmények átszervezésétıl várt eredmény a benyújtott pályázatok révén is realizálódni látszik, mivel a beadott – oktatási, intézményi, eszköz beruházási- fejlesztési stb. – pályázatok sikeressége az intézményintegrációt megvalósító önkormányzatok esetében nagyobb, kedvezıbb. Az intézményi költségvetések éves alakulását a 6. sz. melléklet mutatja. Oktatási ágazat Az intézményhálózatban folyamatos megtakarításokat kellett elérni, elsısorban az intézmények férıhelyeinek és a pályázati lehetıségek maximális kihasználásával, az ésszerő és takarékos gazdálkodással, létszámgazdálkodással, a részmunkaidıben több intézményben történı pedagógusfoglalkoztatással, lehetıség szerint az intézményfenntartó társuláshoz csatlakozó önkormányzatok bıvítésével. Az Önkormányzat mérleg fıösszegeinek alakulását a 7. sz. melléklet mutatja. 79
Helyi adók Az Önkormányzat helyi adóbevételeinek alakulását a 5. sz. melléklet tartalmazza. Barcs Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi adóztatást úgy alakította ki, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetıen. Az Önkormányzat az alábbi adónemeket vezette be illetékességi területén: - Vállalkozók kommunális adója, - Helyi iparőzési adó, - Építményadó, - Magánszemélyek kommunális adója, -Idegenforgalmi adó. A helyi adóztatás során az Önkormányzat Képviselı-testülete a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálta a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetıségeket. Adónemenként meghatározta az érintett adózói kör nagyságát, valamint a kedvezmények, mentességek rendszerét, a várható bevételeket és az adóztatás miatt jelentkezı negatív hatásokat. Az adófajtákat összehasonlítva döntött a bevezetendı, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról. A Képviselı-testület csak olyan adórendeleteket fogadott el, amelyek a lakosság számára még elviselhetı anyagi terhet jelentettek, valamint a vállalkozások mőködését, fejlesztési elképzeléseit nem gátolják, nem „kényszerítik” a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számának csökkentésére. Az adóbevételek növelése érdekében különös gondot fordítunk arra, hogy az adózók fizetési morálja javuljon, rendszeresen tájékozódunk az adókintlévıségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekrıl, és ezek hatékonyságáról. Az adórendeletek megalkotása során figyelmet fordított a képviselı-testület arra, hogy az adózóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, és az adóalanyok bejelentkezési kötelezettségének teljesítésére. Vállalkozók kommunális adója: Ezen helyi adónem bevezetésére Barcs városában 1991. augusztus 1.-én került sor. Az adó megállapítása önadózással történik, tehát az adót az adózó köteles megállapítani, határidıben bevallani és megfizetni azt. Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Az adó mértéke a számított létszámra vetítve 2.000.- Ft/fı/év. Helyi iparőzési adó 1994. február 1.-én került bevezetésre ez az adónem a városban, mivel a szociális törvény, a közalkalmazotti törvény stb. változásaiból eredıen a városnak jelentıs többletkiadásai jelentkeztek. Ezen többletkiadások fedezetének biztosítása miatt a Képviselı-testület rákényszerült az iparőzési adó bevezetésére. A helyi adók közül a legjelentısebb nagyságrendet képviseli ez az adónem. A kereskedelmi tevékenységet végzık mőködési, gazdasági feltételei a bevezetés évében kedvezıen alakultak, mert a horvát bevásárló turizmus rendkívül megélénkült, így az iparőzési adó mértékével úgy differenciált a Képviselı-testület, hogy figyelembe vette a gazdálkodó szervek teherviselı képességét és a kereskedelmi tevékenységbıl származó árbevételt egy magasabb adókulcs alkalmazásával adóztatta. 80
A helyi adókból származó bevétel a bevezetést követı négy évvel 192 %-ra növekedett anélkül, hogy a lakosságra adóteher hárult volna. 1998-ban a tervezett iparőzési adóbevétel nem érte el az 1997. évit, hiszen a kerettörvény módosította az iparőzési adó alapot és a mérték maximális értékét is megemelte. Az önkormányzat kénytelen volt az adóalap változtatást átvenni rendeletébe, de mértéket nem emelt, valamint jelentıs adókedvezményeket biztosított 1998-tól az új munkahelyek teremtését elısegítı vállalkozási tevékenységhez. A 2000. évre tervezett helyi adó bevétel az 1999. évinek mintegy 142,61 %a, ennek oka, hogy ettıl az évtıl 100 %-ban le lehetett vonni az anyagköltséget. Ezért az Önkormányzat adómérték emelést hajtott végre (1,4 és 1,8% lett az adó mértéke). 2004. január 1.-tıl a helyi iparőzési adó mértéke (tevékenységtıl függetlenül) 1,8 %-ban lett meghatározva. Ez az adómérték 2006 december 31-ig volt érvényben. 2007. január 1-tıl egységesen 2 % az adó mértéke. A helyi iparőzési adóból származó bevételek évenkénti alakulását (2000 – 2010-ig) a 5. számú melléklet tartalmazza. Építményadó 1996. január 1.-én került bevezetésre ez az adónem. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévı építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épületrész. Az építményadó kivetése az adózó bevallása alapján történik, alapja az építmény m2 –ben számított hasznos alapterülete. A bevezetést követıen az adómértékek többször változtak. -2002 és 2003. évben 120 Ft/ m2 – 450 Ft/ m2 -2004. évben 180 Ft/ m2 – 350 Ft/ m2 -2005. évben 200 Ft/ m2 – 400 Ft/ m2 -2006. évtıl 225 Ft/ m2 – 450 Ft/ m2 Gépjármőadó 1992.-tıl bevezetésre került a központi gépjármőadó, amelynek bevételein az önkormányzat és az állam 50-50 %-ban osztozott. 2003. január 1-tıl a gépjármőadó teljes összege az Önkormányzatot illeti. 2004. január 1.-tıl az adóhatóság az adatokat a BM Központi Adatnyilvántartótól kapja. A gépjármőadó kivetéses adónem. A gépjármő adatok feldolgozása folyamatosan történik a BM adatszolgáltatás alapján. Az adatszolgáltatás tartalma: -vásárlás idıpontja, -környezetvédelmi besorolás, -forgalomból kivonás idıpontja, -forgalomba visszahelyezés idıpontja, -teljesítményadat. A gépjármőadó mértéke: -2002. és a 2003. évben 800.- Ft/ 100 kg, -2004. és 2005. és 2006. évben 1.200.- Ft/100 kg, -2007. január 1-tıl a tehergépjármővek esetében továbbra is 1.200.- Ft/100 kg, még a személyszállító jármővőek már nem a súly, hanem teljesítményadatuk alapján adóznak a gépjármőadóról szóló törvény alapján. -2010. január 1.-tıl az adómérték a következı módon alakult: 1. gyártás évében és az azt követı 3 naptári évben 345 Ft/ Kw, 2. gyártási évet követı 4-7 naptári évben 300 Ft/Kw, 3. gyártási évet követı 8-11 naptári évben 230 Ft/ Kw, 4. gyártási évet követı 12-15 naptári évben 185 Ft/ Kw, 81
5. gyártási évet követı 16 naptári évben és az azt követı naptári években 145 Ft / Kw. 6. tehergépjármővek esetén az adó mértéke minden megkezdett 100 kg után 1.380 Ft/100kg/év. Kivételt képez ez alól a légrugós, vagy azzal egyenértékő rugózási rendszerő nyerges vontató, tehergépjármő, autóbusz esetén 1.200 Ft/100kg/év. Magánszemélyek kommunális adója: 2000. január 1-tıl bevezetésre került a magánszemélyek kommunális adója. Az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként az alábbiak szerint változott az elmúlt években: 2000. évben 4.000.- Ft 2001. évben 0.- Ft 2002. évben 0.- Ft 2003. évben 0.- Ft 2004. évben 12.000.- Ft 2005. évben 12.000.- Ft 2006.évben 12.000.-Ft 2007.évben 9.000.-Ft 2008.évben 10.000.-Ft 2009.évben 11.000.-Ft 2010.évben 12.000.-Ft Az adófizetési kötelezettség 2001. január 1-tıl 2003. december 31-ig szünetelt a kábeltelevíziós rendszer eladásából származó bevétel miatt, a lakossági hozzájárulások ellentételezéseként. Idegenforgalmi adó Az adónem 1997. január 1.-én került bevezetésre az önkormányzat illetékességi területén. Az adó mértéke 1997. év és 2003. év között 100.- Ft/ vendégéjszaka /fı. 2004. január 1.-tıl 300.Ft/ vendégéjszaka /fı. 2007. január 1.-tıl 347.- Ft/ vendégéjszaka /fı. Hitelek alakulása 2003. évben az Önkormányzat 95.000 eFt összegő fejlesztési célhitelt vett fel, melynek törlesztése 2004. januárjában elkezdıdött A hitel éves törlesztı részlete 12.072 eFt és a kamatai, lejárata 2013. 02. 28. 2004. évben az Önkormányzat a 88 szociális bérlakás és egy iroda építéséhez 202.549 eFt kedvezményes kamatozású lakásépítési és 12.000 eFt fejlesztési hitelt vett fel. A lakásépítési hitel lejárata 2023. 01. 28. Éves törlesztı részlete 11.208. eFt. A 12.000 eFt fejlesztési hitelt 5 évre vette igénybe az Önkormányzat, ennek lejárata 2008. 01 28. Éves törlesztı részlete 3.900 eFt és a kamatok. Mindkét hitel törlesztése 2008. január 28-val elkezdıdött. 2004. évben ezen felül még 70.000 eFt fejlesztési hitelt is igénybe vett az önkormányzat, melynek futamideje 15 év, lejárata 2009. 12. 31. volt. Éves törlesztı részlete 13.920 eFt, amit három havi rendszerességgel fizetünk. 2005. évben kezdıdött meg a fürdı beruházás. A strand I. ütemének saját forrását 350.000 eFt összegő hitellel fedezte az önkormányzat. Így a beruházás saját részének megteremtéséhez 350.000 eFt összegő fejlesztési hitelt kellett igénybe venni, melynek törlesztését 2007. januárjában kellett megkezdeni. Az utolsó tétel folyósítása ebbıl a 2006. év során történt 82
3.621 eFt összegben. Éves törlesztı részlete 19.200 eFt, és a kamatok. 2005. évben igénybe vett az Önkormányzat 43.245 eFt összegő lombard hitelt, mely 2007. 08. 12-én lejárt. Az Önkormányzat 1999-ben és 2000-ben a kiadás és a bevétel egyensúlyát likviditási hitel igénybevétele nélkül tudta biztosítani. 2000. évben a rendelkezésre álló 50 millió forint folyószámlahitelt év közbe igénybe kellett venni, de év végén visszafizetésre került. 2001. évben szintén rendelkezésre állt az 50 millió forintos folyószámla hitelkeret, amelyet év közben igénybe is kellett venni, azonban év végén a költségvetési elszámolási számla egyenlege 31.951 eFt volt. A folyószámlahitel keret-szerzıdés 2002. évben 80 millió forintos összegben került megkötésre, melyet 2002. augusztusában 150 millió forintra emelt a Képviselı-testület. A folyószámlahitelt 2002. évben is igénybe kellett venni. 2003. évben a folyószámlahitel keret 200 millió forint összegben lett megállapítva. 2003. év december 31-én a költségvetési elszámolási számla egyenlege –181.979 eFt volt. 2004-2006-ig a hitelkeret szerzıdés 280 millió forint összegben került megkötésre. Ezekben az években is a likviditás biztosítása érdekében igénybe vettük hitelkeretünket. Az Önkormányzat a pénzügyi egyensúly, valamint a folyamatos likviditás biztosítása érdekében 2007-ben 280.000 eFt-ról 500.000 eFt-ra emelte meg a rulírozó módon mőködı folyószámlahitelt keretét, mely évente meghosszabbításra kerül. Azonban ez a hitel még mindig nem a szükséges mértékben javítja a likviditást. A folyószámla hitelkeret nagyságát, valamint az év végi egyenlegeket a 8. számú melléklet tartalmazza részletesen. Barcs Város Önkormányzata számára a legkedvezıbb megoldást a kötvények zártkörő forgalomba hozatala jelentette. Az Önkormányzat által 2007. augusztus 23-án névre szóló, zárt körben forgalmazott, 12 éves lejáratú kötvény került kibocsátásra 697.080.000.- forintnak megfelelı össznévértékő, (44.000) CHF-ben. (2019. október 15-i visszafizetési határidıvel.) A változó kamat megállapítása a fixált 3 havi BUBOR fixing és a meghatározott (+0,525%) kamatfelár alapján történik. A kamatfizetés negyedévente történik, a tıke visszafizetése türelmi idı után, 2009-2019-ig évente két alkalommal (április 15-én és október 15-én) egyenlı részletben esedékes. A kötvény tıke törlesztésére elıször 2009. októberében került sor. (A visszafizetett tıke 37.829. eFt volt 2009-ben). Az Önkormányzat a kötvényt mőködési célra bocsátotta ki, melybıl lekötött 200.000.000.- Ft-ot, elkülönített számlán 8%-os kamattal, a fennmaradó összegbıl a folyószámla hiteltarozását egyenlítette ki. (2007. augusztus 23-án: 487.111.953.forintot, ennyivel voltunk „-„ -ba). 2009. július 18-án döntött a Képviselı-testület a lekötött betét kamatainak felszabadításáról, mely összeg 2009. június 19-én szintén átvezetésre került a költségvetési elszámolási számlára (ez 30.094.270.-Ft volt). 2009. július 27-én a Képviselı-testület határozattal döntött a lekötött betét felszabadításáról (tıke + kamatok: 201.495.890.-Ft). A kötvény forgalomba hozatalának célja az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megteremtése, a folyamatos likviditás és pályázati önerı biztosítása. Az ebbıl lekötött betét már teljes mértékben felhasználásra került. Az Önkormányzat 2008. május 26-án kibocsátott névre szóló kötvénye szintén zárt körben, 12 éves futamidıvel került forgalomba hozatalra 400.000.000.-forintnak megfelelı össznévértékő, CHF-ben. (Az értékpapír visszafizetési határideje: 2020. április 15-e). Kamata változó, mértéke a fixált 3 havi BUBOR fixing és a meghatározott (+1,40%) kamatfelár függvénye. A kamatfizetés negyedévente, a tıke visszafizetése türelmi idı után, 2010-2020-ig évente két alkalommal (április 15-én és október 15-én) egyenlı részletekben történik. Ezen
83
kötvény kibocsátása fejlesztési, felhalmozási jellegő pénzeszközt (pályázatokhoz saját erıt) jelent az Önkormányzat számára. A kötvény teljes összege szintén elkülönített számlán 8%-os kamattal került lekötésre. Ezen lekötött betétbıl 2009. augusztus 31-ig 31.586.855.-Ft került lehívásra a megkezdıdött fejlesztések önerejére. 2009. július 27-én döntött a testület, hogy a 400.000.000.-forint lekötött betét kamata mőködési célra kerüljön felszabadításra. A kamat összege (37.753.208.forint) 2009. július 28-án átvezetésre került az Önkormányzat költségvetési számlájára. Ebbıl a lekötött betétbıl 255 millió forint van. A többit felhasználtuk beruházásokhoz, pályázatokhoz. A „rövidlejáratú” munkabérhitel havonta – az állami kiutalás és a bér kifizetési kötelezettség közötti különbözet „finanszírozására” – került felvételre (csak szükség esetén, tehát nem törvényszerően mind a 12 hónapban), tehát az OTP havonta (a folyósítást követı következı hónapban) emeli le az elızı hónap végén kért összeget (+kamatot) az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról. 2009-ben a legnagyobb felvett hitel összeg: 100.000.000.- Ft. és a legalacsonyabb felvett hitel összege: 30.000.000.-Ft. Felsı határát kizárólag az OTP Bank Nyrt. határozza meg. A folyószámla egyenlegének alakulását 2000-2010 évek között a 8. sz. melléklet tartalmazza. AZ ÖNKORMÁNYZAT HITELÁLLOMÁNYA 2009. ÉV VÉGÉN: 11743002-15397191-80290003 Önkormányzati Célhitel (350m): 11743002-15397191-80210001 Lakásépítési hitel (202.549e): 11743002-15397191-80240008 Önkormányzati Célhitel (95m): 11743002-15397191-80270005 Önkormányzati Célhitel (70m): ÖSSZESEN: 2010. ÉVI (RÖVIDLEJÁRATÚÉVEN BELÜLI) TÖRLESZTÉSE: BERUHÁZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI HITELEK ÖSSZESEN:
292 400 000 146 638 000 33 384 000 0,00 472 422 000 -41 000 000 431 422 000
2009. december 31-én összes hosszú lejáratú hitel, kötvény állomány: 1.569.502eft. 2010. évi összes hosszú lejáratú hitel, kötvény törlesztés: 169.120 eft. A fentiekbıl ill. a megtakarításból és a kötvények kitolt fizetési határidejébıl a likviditási egyensúly megteremthetınek tőnt. A helyi önkormányzatok likviditása a megnövekedett feladatokhoz rendelkezésre álló erıforrások szőkössége miatt egyre nagyobb figyelmet kap. A likviditást befolyásolja az is, hogy az Önkormányzat milyen gyorsan, milyen módon, milyen áron és milyen feltételekkel juthat kiegészítı külsı forrásokhoz pl.: költségvetési támogatáshoz, átvett pénzeszközhöz, likviditási hitelhez. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat kiegészítı támogatást csak akkor igényelhet, ha minden saját hatáskörben megtehetı intézkedést megtett a forráshiány elkerülésére. Például helyi adót vezet be, emelte az adómértékeket, pénzeszközt vett át, vagyonhasznosítással növelte forrásait és feltárta a kiadások csökkentésének lehetıségeit. Azonban a megtett intézkedések nem bizonyultak elégségesnek a kötelezı önkormányzati feladatok ellátáshoz, a szükséges pénzeszközök biztosításához. 84
Az Önkormányzat az elmúlt években folyamatosan pályázatokat nyújtott be „az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı (forráshiányos) önkormányzatok támogatása” és „a mőködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása” tárgyában. Barcs Város Képviselı-testülete a költségvetési rendelet elfogadásakor dönt arról, hogy a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtéséhez ÖNHIKI-s támogatási forrást vesz igénybe. Az erre vonatkozó pályázatot az önkormányzat benyújtja a Magyar Államkincstárhoz. Az ÖNHIKI pályázat beadási rendszere 2008. évhez képest nagy mértékben szigorodott. Mindent elkövettünk, hogy sikeres pályázatokat nyújthassunk be mind az ÖNHIKI, mind a „6/3”-as támogatási rendszert tekintve. Ennek alapján az elmúlt években az alábbi támogatásokat nyertük el: Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı (forráshiányos) önkormányzatok támogatása: Barcs Város Önkormányzata
Év:
ÖNHIKI összege Ft-ban:
2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
56.335.000.-Ft 17.112.000.-Ft 59.073.000.-Ft – 59.281.000.-Ft 28.439.000.-Ft.
Mőködésképtelen Önkormányzata
helyi
2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
önkormányzatok
egyéb
támogatása:
Barcs
Város
10.000.000.-Ft 15.000.000.-Ft 7.000.000.-Ft 117.000.000.-Ft 79.000.000.-Ft 70.000.000.-Ft 65.000.000.-Ft 45.100.000.-Ft
Az Önkormányzat szállítók felé fennálló tartozásállományát (mérleg adat) évenként a 9. sz. melléklet tartalmazza. Összefoglalva 1) A Képviselı-testület korábbi években hozott olyan döntéseket, amelynek költséghatásaira fedezet biztosítása feltétlenül szükséges (volt) (pályázati önerık). 2) Terveink, feladataink megvalósításához a rendelkezésre álló bevételek nem voltak elegendıek, a szükséges forrás biztosításához lényeges, hogy megfelelıen elkészített anyagokkal minél több területen pályázati pénzekhez jutottunk. Ennek megvalósításához a költségvetésben a céltartalékok között feltétlenül szükséges volt önrész biztosítása. 3) Az általános tartalék összegét úgy kellett meghatározni, hogy az elıre nem látható esetekre fedezetet nyújtson. 85
4) A éves költségvetés tervezésénél, valamint a gazdálkodás folyamán nagyon fontos volt a saját bevételek növelésére való törekvés, ezzel együtt is törekedni kellett a takarékos költséggazdálkodásra. Fontos cél volt hogy a kiadási oldal ne növekedjen, ez részben elérhetı lett a nem kötelezı feladatok körének szigorításával. 5) A fentiekbıl adódóan rendszeresen át kellett gondolni az önként vállalt feladataink teljesítésének mértékét. 6) Az Államháztartási törvényben elıírt kötelezettségének az Önkormányzat eleget tett, mivel az Önkormányzat költségvetési beszámolóját könyvvizsgálóval záradékoltatni kell. A könyvvizsgáló a beszámolót minden évben hitelesítı záradékkal látta el. A 2009. évi tényadatokat figyelembe véve (a megtakarítás és a kötvények kitolt fizetési határideje mellett is), a pénzügyi egyensúly megteremtése, valamint a folyamatos likviditás biztosítása érdekében még mindig szükséges lenne az Önkormányzat hitel-állományának átstrukturálása, illetve újabb intézkedések megtétele. Számba kell venni a lehetséges megoldásokat. VII. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Az elmúlt húsz év alatt alakultak, illetve szélesedtek ki Barcs nemzetközi kapcsolatai. A rendszerváltáskor még egy testvérvárosa volt településünknek, mára Barcs már öt testvérvárossal büszkélkedhet.(Sinsheim, Székelyudvarhely, Virovitica, Zselíz, Knittenfeld). A németországi Sinsheim városával 1989-ben létesült az elsı ilyen jellegő kapcsolat, mely akkoriban kuriózumnak számított, hisz egyáltalán nem volt általános egy „vasfüggönyön” inneni és túli település partneri együttmőködése. Szinte valamennyi kapcsolat kialakításban közös motívum, hogy polgári kezdeményezésre indultak, és ma is a polgárok együttmőködésétıl élıek. A sinshemi és knittelfeldi kapcsolatot a Barcsról oda elszármazottak, a székelyudvarhelyit az onnan ide települtek, a zselízit az onnan Barcsra kitelepítettek kezdeményezték, a viroviticai kapcsolatot pedig az élénk kereskedelmi, kulturális együttmőködés hívta életre, mely az új Dráva-híd megnyitása tett annak idején lehetıvé. E testvérvárosi kapcsolatok jelen vannak az élet szinte minden területén, de fı mozgatórugójuk elsısorban a kultúra. A legszélesebb körő kapcsolatrendszer a legtávolabb (1000 km-re) fekvı Sinsheimmel alakult ki, mely nemcsak az önkormányzatok, intézmények, egyesületek, zenekarok, szintjén, de a karitatív tevékenységben, a hitéletben is megmutatkozik. A kapcsolatfelvétel óta eltelt több, mint 20 év alatt már házasságok is köttettek a két város polgárai között. A minden évben megrendezésre kerülı Barcs Város Napja eseménysorozatára meghívást kapnak testvérvárosaink is, akik mindig élnek ezzel a lehetıséggel, s ık is viszont meghívást küldenek jeles rendezvényeikre. Az évenkénti kölcsönös találkozók alkalmat teremtenek egymás településének, országának, kultúrájának még jobb megismerésére, a baráti kapcsolatok elmélyítésére, vagy éppen a hatékony nyelvtanulásra.
86
Sajnos a testvérvárosi kapcsolatok többsége gazdasági szempontból kiaknázatlan, vagy a nagy távolság miatt e terület mőködésképtelen. A határ menti gazdasági kapcsolatokat élénkíti az évente megrendezésre kerülı Barcsi Nemzetközi Vásár, melyet négy település polgármesterének (Barcs, Szigetvár, Virovitica, Szlatina) tizenöt évvel ezelıtti kezdeményezése és megállapodása hívott életre. Összefoglalva: Megállapítható , hogy városunk az elmúlt 20 év alatt vált ténylegesen várossá. Intézményrendszerét , feladatait (oktatás, közmővelıdés, egészségügy, szociális ellátások, sport ), struktúráját, infrastruktúráját nagy mértékben sikeresen fejlesztette és tartotta fenn A település méltán viseli a Dráva Fıvárosa elnevezést a kistérségben betöltött szerepe miatt, azonban nem sikerült a kistérség határain túl, a több megyére átnyúló szerepkört megvalósítani.
Barcs, 2010. július 9. Feigli Ferenc Határozati javaslat: Barcs Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az önkormányzatiság 20 évérıl szóló elıterjesztést elfogadja.
A határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgáltam.
Barcs, 2010. július 9.
Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes fıjegyzı
87
