BARÁTH TIBOR ŐSTÖRTÉNETÜNK ORIENTALISTA SZEMLÉLETBEN

BARÁTH TIBOR

ŐSTÖRTÉNETÜNK ORIENTALISTA SZEMLÉLETBEN

BARÁTH TIBOR

ŐSTÖRTÉNETÜNK ORIENTALISTA SZEMLÉLETBEN

C o p y rig h t © 1988 by T ib o r B a rá th All rig h ts re s e rv e d ISB N : 0 920004 30 x

Printed in C anada by W eller Publishing Com pany LImiled 412 Bloor Streel W est. T oronto. O ntario. C anada M5S 1X5

ütünk az orientalista őstörténet felé

Az ókori m a g y a r tö rté n e t — d iv a to s a b b szóval élve „ ő s tö r té n e t ” — a nem zeti m ú lt a m a s z a k a s z á v a l foglal­ kozik, a m e ly Kr.e. 3000 körül kezdődik és a jele n időszá­ m ítá s 895. eszte n d ejé v e l végződik. Ez utóbbi időpontban é rk e z e tt be a K á r p á tm e d e n c é b e a m a g y a r u l beszélő n é ­ pek utolsó nagy h u llá m a és te le p e d e tt le az ú jo nnan s z e r ­ zett h a z á b a n . A m a g y a r ő s tö rté n e t időbeli e lh a tá r o lá s a régi h a gyo­ m á n y o n nyugszik, de m ó d s z e r ta n ila g is indokolható. A szóbanforgó id ő sz a k a szb a n u g y a n is a tö rté n e ttu d o m á n y (az íro tt o k m á n y o k g y é r volta m ia tt) jo b b an r á van u t a l ­ v a s e g é d tu d o m á n y a i t á m a s z á r a , m in t későbbi s z a k a ­ szaiban. S e g é d tu d o m á n y a i közül leg in k á b b a nyelvészet és a r é g é s z e t e re d m é n y e it tu d ja h asználni, de a vallást ö rté n e t és a régi írá s m ó d o k k a l foglalkozó p a le o g rá fia is sok s e g íts é g e t nyújt. A seg éd tu d o m án y o k h o z c s a tla k o ­ zott az utóbbi tíz-tizenöt év fo ly a m á n a földrajzi e ln e v e ­ z é se k e t elem ző h e ly n é v k u ta tá s is. Az ő stö rtén e ti p ro b ­ lé m á k e sokoldalú m eg k ö z e lítése s z ü k sé g sz e rű e n m e g ­ nehezíti a törté n ész m u n k á já t. Az ő stö rté n e le m a z o nban n e m c s a k r o p p a n t k ite r je d é ­ sű, h a n e m e g y ú tta l ,,e le v e n ” tu d o m á n y is, a m e n n y ib e n n a g y s z e re p e t já ts z ik a nem zeti tu d a t k ia la k ítá s á b a n . Viszont ez okból g y a k r a n ki van téve politikai b e a v a t ­ kozásoknak. 1. — A m ikor a m o d e rn t ö rté n e ttu d o m á n y kialakult, a 19. sz á z a d közepén, a m a g y a r tudósok nehéz v á la sz ú t elé kerü ltek . E l kellett d ö n ten iö k, m e ly ik őstörténeti k o n ­ cepció elsőbbségét fo g a d já k el, az úg yn evezett fin n u g o r, va g y az ú g y n e ve ze tt o rie n ta lista felfo g á st. A fin n u g o r (m á s né v e n uráli) felfogás a la p té te le it svéd, n é m e t és orosz tudósok fo g a lm a z tá k m e g első k ö rv o n ala ib a n , kü­ lönösen k iem e lv e A. L. Schlözer göttingai e g y e te m i t a ­ n á r szere p é t. E felfogás s z erin t a mi őseink, az ő s m a ­

g y a ro k , nyelvileg és népileg ro k o n sá g b a n á lln a k a fin­ nekkel és az é sztekkel és — táv o la b b ró l — a V olga-m enti kis nép e k k el is. H a j d a n á b a n m in d e z ek a n é p e k közös h a z á b a n la k ta k , a n a g y k ite rje d é sű S z ib é riá b a n , ahol a k u ltú r a le g a la c s o n y a b b fokán éltek. A m a g y a r őstörténet fin n u g o r elgondolását a H a bsburgd in a s z tia hívei kezdettől fogva e rő s e n felk a ro ltá k . Az 1849. évi tra g ik u s e s e m é n y e k r e gondolva, ezek a politi­ kusok s z ü k sé g e sn e k vélték, hogy a m a g y a r o k nem zeti t u d a t á t g y engítsék, nehogy a M o n a rc h iá t felborítsák. E r r e a c é lra igen a lk a l m a s n a k ta l á lt á k a m a g y a r tö r té ­ net finnugor elképzelését. A cél e lé r é s é r e előbb egy Miklosits nevű bécsi t a n á r t kü ld te k B u d a p e s tr e , f e la d a tá u l a d v a a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia p r o g r a m j á n a k ellenőrzését. M iklosits m e g é r te t te k ü ld e té s é n e k c é ljá t és ké szített egy hosszú je g y z é k e t azokról a m a g y a r s z a v a k ­ ról, a m e ly e k e t ez a nyelv — sz erin te — a szom széd szláv nyelvekből v e tt á t (,,kölcsönzött” ). M iklosits u tá n egy n é m e t t a n á r k e r ü lt B u d a p e s tr e , név s z e r i n t B udenz Józ se f (1836 — 1892), aki a m a g y a r H unfalvy (Hunsdorfer) P á lla l (1810 — 1891) k etten lette k a m a g y a r ő s tö r­ té n e t finnugor e lm é le té n e k rész lete s kidolgozói. Az e m líte tt két pionír k id eríte tte , hogy a m a g y a r nyelv fin n u g o r e re d e tű , következőleg a m a g y a r o k ő s h a z á ja n e m le h e te tt m áshol, m in t az U ra l-h e g y ség e n túl, Szibé­ r iá b a n . Azt is h a n g sú ly o z ták , hogy a szóbanforgó népek m ű velődés tek in te té b e n a le g a la c s o n y a b b fokon álltak. Mint e rd ő la k ó n o m á d o k a T e r m é s z e t á lta l n y ú jto tt t á p ­ lá lé k k a l éltek: g o m b á k a t g y ű jtö tte k , b o g yókat szed e ­ ge ttek, a földből g y ö k e re k e t k a p a r t a k ki, h a la k a t fo g ta k és kisebb á lla to k r a v a d á s z ta k . N em is m e r t é k az ú g y n e ­ v e z ett m a g a s a b b k u ltú ra v ív m á n y a it, az á lla tte n y é s z ­ té s t és földm űvelést. E gyszóval úgy fe s te tté k le az ősm a g y a r o k a t, m in t v a la m i c s ü rh é t, m ely félv a d á lla p o t­ ból la s s a n e m e lk e d e tt ki, folytonosan kölcsönözve ú ja b b és ú ja b b k u ltú re le m e k e t szom szédaiktól, előbb a török népektől, a z tá n a szlávoktól, m a j d a g e rm á n o k tó l és latin népektől. A felsorolt n é p e k v a la m e n n y ie n tanítói

voltak a m a g y a r o k n a k , a k ik m a g u k kevés e re d e tisé g g el g y a r a p í to t tá k a k u l t ú r á t . .. Ő stö rté n e tü n k m á so d ik — o rien ta lista — elképzelésé­ ben a m a g y a r nyelv szoros k a p c so la tb a n áll az e m b e r i ­ ség első m ü v e it nyelvével, a s z u m ír nyelvvel; ennek m egfelelően ő s h a z á ja Közel-K eleten k e llett legyen, a T ig ris és E u f r á t e s z folyók völgyében, S z u m e r b e n és B abilonban. E z t az e lgondolást is n y u g a ti tudósok állí­ t o t t á k fel: A.H. S a y c e , J . O p p e r t, F . L e n o r m a n t és C. Raw linson. M a g y a r szem pontból leg fontosabb tu d o m á n y o s m e g ­ á l l a p ít á s u k az, hogy a s z u m ír nyelv s z e r k e z e te nem s z e m ita , se n e m in d o e u ró p a i, h a n e m r a g o z ó jellegű, m in t a m a g y a r nyelvé. E n a g y h o r d e r e jű m e g á lla p ítá s — f o ly ta tjá k a n y u g a ti tudósok — azzal a felism e ré ssel j á r t , hogy az e m b e r is é g első m a g a s k u l tú r á já n a k m e g ­ te r e m tő i is ragozó n yelvet beszéltek. A.H. S a y c e így foglalta össze: Babilon leg k o rá b b i ci­ vilizációja n e m s z e m ita nyelvű népek a lk o tá s a , S z u m e r­ ben u g y a n is és a n n a k h a tá r a i n túl is, rag o z ó nyelvet h a s z n á lta k , a m in ó a m agyar, a fin n és a ja p á n . U g y a n ­ ezt a né z ete t va llo tta később m inden szum e ro ló g u s, ide­ é rtv e p ro fe sszo r Woolleyt is, aki az UNESCO-féle k ia d ­ v á n y b a n m o n d ja el nézetét. A n y u g a te u r ó p a i szum erológusok m é g azt is v ilá g o sa n fe lism e rté k , hogy S z u m er n é p e ssé g e a k orai kőkortól kezdve á lla n d ó a n folydogált E u r ó p a felé és b e s z iv á rg á s á v a l e g y id e jű le g m in d e n ü tt e lte rje s z te tte a m a g a s a b b k u ltú ra v ív m á n y a it, az é le­ l e m te r m e lé s t, h e ly b e n la k á s t, írá s t, stb. A m a g y a r tudó­ sok azt re m é lté k , hogy nyelvűk s e g ítség é v e l m eg tu d ­ j á k m a jd oldani a Régi K elet sz ám o s t itk á t és így E u ró p a új tö rté n e ti képét m e g a lk o th a tjá k . E b b e n a r e m é n y d ú s lá tó s z ö g b e n legfőbb p r o b lé m á j u k n a k az ő s m a g y a r o k id e n t it á s á n a k ré s z le te s m e g i s m e r é s é t t a r t o t t á k , m in t k u lc s p ro b lé m á t. A v á la szú to n lévő m a g y a r k u ta tó k n a k kétség telen ü l az o rien ta lista felfogást k ellett v o ln a választa n io k, a m ely so k ka l m agasabb rangot b iztosított a m a ­ gyar ősöknek, m in t a fin n u g o r elm élet. De n e m így történt.

2 — B á r m e n n y ir e h ih e te tle n n e k látszik, de lény, hogy a vezető m a g y a r tu d o m á n y o s körök nem b iz ta ttá k hazai tu d ó sa in k a t, hogy s z u m ir és e g y ip to m i p r o b lé m á k k a l foglalkozzanak. Ellenkezőleg, ig yekeztek őket a szumerológia és egyiptológia te rü le té rő l v iss z a irá n y íta n i Szi­ b é ria fagyos m ezőire. Időközben ugy a n is a n y u g a ti tudó­ sok p erd ö n tő b izo n y íté k o k a t hoztak elő, hogy a Régi Kelet addig szokványos s z e m ita sz em léle té n változtatniok kell, m e r t kiderült, hogy a T e r e m té s m ítosza, a Víz­ özön m e s é je , és sok him n u sz és p éld ab eszéd , m e ly e k e t az Ó te s ta m e n tu m b a n feljegyeztek, nem a s z e m ita géni­ usz iro d a lm i a lk o tá s a , m in t addig hitték, h a n e m a r a g o ­ zó n y e lv e t beszélő né p e k é, akiktől a s z e m ita szerzők e g y s z e rű e n á tv e tté k . Hogy a sz em ita s z e m lé le t további r o m l á s á t m eg a k a d á ly o z z á k , a lk a l m a s n a k lá ts z o tt e g y e ­ bek között a potenciális ellenfeleket, köztük a m a g y a ­ ro k a t első so rb an , a veszélyes terü le te k rő l elterelni. így a m agyar-ellenes H absburg érdek párosult a sze m itá k féle lm év e l és m in d k e ttő az orien ta lista koncepció e skü d t ellensége lett. E n n e k a h a rc o s o rie n talista -e lle n e s i r á n y ­ n a k főképviselője a b u k a re s ti s z á r m a z á s ú s z e m ita tudós, J. H alévy lett (1827 — 1917), a k in e k s ik e rü lt P á r iz s e g y e ­ t e m é n t a n s z é k e t szereznie, s a z u tá n egész é letében a z ért küzdött, hogy az ela v u lt s z e m ita sz e m lé le te t f e n n t a r t ­ sa, m ely s z erin t a R égi K eleten m á s e m b e r f a j ta sosem élt, m in t szem ita. A P á r iz s b a n m e g t a r t o t t o r ie n t a l is t a k o n g re s s z u s o n (1901) H alévy m e g is m e r k e d e tt a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia k ik ü ldöttével, G o ld z ih e r I g n á c c a l (1850 — 1921), aki o d a h a z a az A k a d é m ia ig a z g a tó b iz o tts á g á ­ n a k ta g j a vplt, s e g y idejűleg az iz ra e lita hitközség fő­ ig az g a tó ja . így h a m a r m e g é r te t te H alévy a g g o d a lm a it és v iss z a m e n v e B u d a p e s tre a le g n y o m a té k o s a b b a n ki­ je le n te tte , hogy a m a g y a r tudósok c s a k v e szte g etik ide­ jüket, ha őseik u tá n a Régi K eleten k u ta tn a k , m e r t az a tá jé k tisztán és kizárólag s z e m ita la k o tt vidék volt. M un­ kácsi (Műnk) egy m á s ik M a g y a ro rsz á g o n kim üvelödött o rie n ta lis ta szintén ta g ja volt a T u d o m á n y o s A k a d é m i­

á n a k és e g y id e jű le g tanfelügyelő a zsidó hitközségnél, sz ak é rtő i v é le m é n y t ny ú jto tt be az A kad é m iá h o z és h ite ­ lesen k ije le n te tte, k izá rt dolog b á rm in ő közelebbi k a p ­ csolatot feltételezni a s z u m ir nyelv és a m a g y a r nyelv között. E z é r t a m a g y a r k u ta tó k a rag y o g ó s z u m ír örö k ­ ség eg y e tlen p o r c ik á já r a s e m e m e lh e tn e k igényt, sem nem te k in th e tik m a g u k é n a k a n n a k é rd e m e it, s ha v alaki m égis ezzel próbálkozna, c s a k k in ev e tte tn é m a g á t . . . A helybeli tek in té ly e k n y ila tk o z a ta i u tá n az A k a d é m ia re n d s z e re s e n e ls z a b o tá lta az o r ie n ta lis ta k u ta tá s o k a t. A szám os példa közül n é h á n y a t idézünk. Az A k a d é m ia el­ u ta s íto tta T o r m a Zsófia rég észnőt, aki be a k a r t a m u ta tn i korszakalkotó felfedezését, m ely sz erin t az ú ja b b kők orban K özép-E urópa szoros k a p c so la tb a n állt Mezopo­ tá m iá v a l. V a rg a Zsigm ond e g y e te m i t a n á r és kiváló o ri­ e n ta lis ta , p á r h u z a m o k a t állított fel a m a g y a r nyelv és a s z u m ír nyelv között Ötezer év tá vla tá b a n c. t e r je d e lm e s m u n k á j á b a n (D ebrecen 1912). A könyv k ritik u sa i fe lh á ­ b o r o d á s u k n a k a d ta k kifejezést, a szerzőt h a m is ító n a k , z a v a r o s n a k és tu d o m á n y ta la n n a k m ondva. E g y h a r m a ­ dik, H evesy Vilmos, A.F. U xbond álnév a la tt gondolta t a n á c s o s n a k k ia d n i m u n k á j á t , a m e l y b e n a m a g y a r ­ hindu k a p c so la to k a t e lem ezte. A könyv felett otthon h a ­ m a r o s a n n a p ir e n d re té r te k , m o n d v án , hogy m e g á lla p í­ tá s a i ellenkeznek a m á r bebizonyított finnugor té te le k ­ kel. A sok példa közül m é g M á ty á s F ló riá n e s e té t idéz­ zük, aki h iá b a beszélt H u n fa lv y n a k a hieroglifek m e g ­ fejtéséről, n e m tu d ta é rd e k lő d é s é t felkelteni, ö c s a k ne­ v e t e t t . . . Be kellett v á rn i a m íg egy e lfogulatlan és n e m ­ zetközileg jó lis m e r t tudós, p ro fe sszo r G. Childe szólaljon m eg a la p v e tő m u n k á j á b a n és m e g í r ja a v a ló s á g o t a d u n a tá ji kőkor és bro n zk o r leleteivel k a p c so la tb a n . E m u n k a n y o m á n m á r az egész világon e lis m e rté k , hogy az (is m a g y a ro k n a k igenis, rész ü k volt a Régi K elet ókori k u ltú r á já n a k k ia la k ítá s á b a n . Ezzel befejeződött a m afíyarok e re d e té rő l végzett k u ta tá s o k első k e s e r v e s s z a ­ kasza, m ely b e n a szibériai elgondolás látsz o tt győzni. 3 — 1945 u t á n a h e ly z e t g y ö k e re s e n m e g v á lto z o tt.

a m i k o r a k o m m u n is ta h a ta l o m á t v é t e l k ö v e tk e z té b e n egy s e re g in te lle k tu á lis m a g y a r n a k is el kellett hagyni h a z á já t, N y u g a tr a m enekülve. E zek az e m ig r á n s o k új h a z á ju k b a n , m e g s z a b a d u lv a az elözö idők k o r lá to z á s a i­ tól, h o z z á lá tta k a m a g y a r ő s tö rté n e t o rie n ta lis ta felfo­ g á s á n a k felülvizsgálatához. F e llép ésü kkel az o rien ta lis­ ta ő s tö r té n e ti k u ta tá s o k s ú ly p o n tja k ü lfö ld r e k e rü lt. Bobula Id a (USA, 1900 — 1981) volt az első, aki fe lism e rte a külföldi tö rté n é s z e k h iv a tá s á t, és a n n a k sz o lg á la tá b a szegődött. O tt v e tte fel a k u ta tá s o k fo n alá t, ahol V a rg a p ro fe sszo r a b b a h a g y ta , és f á r a d h a t a t l a n s z o rg a lo m m a l ig y e k e z e tt a közfigyelm et felhívni az o r ie n ta lis ta fel­ fogás h e ly e s s é g é re . V a r g a p ro fesszor a n n a k idején a s z u m ír-m a g y a r n y e lv ta n i p á rh u z a m o k r a fo rd íto tta idejét, de a közös s z u m í r - m a g y a r szókincsben m indössze c s a k n y o lc v a n e g y n é h á n y szót ta lá lt. E z é rt B obula Ida főleg a szókincs b ő v íté sé re tö re k e d e tt. S ikerült is neki m in teg y további e z er szóval bővíteni jeg y z é k é t, fellelve az ú ja b b s z a v a k között a fontos ,,I s t e n ” s z a v u n k a t is. M u n k á ss á g á v a l a s z u m í r - m a g y a r ro k o n sá g o t m in t tu d o ­ m á n y o s a n beigazolt té te lt könyvelhette el. E r d m é n y e it egy angol nyelvű könyvben (S u m e r ia n afftliations, 1951) foglalta össze. M ás e m i g r á n s m a g y a r tudósok követték az új i r á n y t és sik e rü lt nekik m eg le h ető se n n a g y s z á m ú s z u m í r - m a g y a r közös je l le m v o n á s t m e g á lla p íta n i. E k u ta tó k s o r á b a n első h e ly e n kell e m líte n i a buenosa ire si e g y e te m sz u m e ro ló g u sá t, B adiny Jó s F e r e n c e t (Argentína). Az ő tö re k v é s e az volt, hogy kitöltse a z t a h a ta l m a s időbeli sz ak a d é k o t, a m e ly S z u m e r vége és az e u r ó p a i M a g y a r o r s z á g m e g s z ü le té s e között f e n n á llt. I d e v á g ó f ő m u n k á j á n a k c ím e is e r r e u ta l: K á ld e á tó l Istergám ig. N éhai P a d á n y i V iktor (A usztrália) a Don vidéki m a g y a r nyelvű n é p e k re irá n y íto tta fig y e lm é t, Gostony viszont (F ra n c ia o rs z á g ) egy s z u m ír etim ológiai s z ó tá rt készített. Csőke S á n d o r (Ausztria) egy s z u m ír n y e lv ta n t írt. E z t az ir á n y t b e fejezte N agy S á n d o r a n gol­ ul írt m u n k á já v a l. M indezek a m u n k á k Dél-Mezopotám iá r a (Szum erre) (The fo rg o tté n c ra d le of the H u n g á r iá n

culture) vo n a tk o z n a k és/ötéteíüfc az, hogy a m a g y a r nyelv egyenes fo ly ta tá s a a m e zo p o tá m ia i n yelvn ek, a m in t azt a Kr. e. h a rm a d ik évezredben beszélték. Az o rie n ta lis ta ir á n y ú k u t a t á s o k te r é n a következő fontos lépés a k u ta tá s m e z e jé n e k térbeli k ite rje s z té s e volt M e zopotám ián kívülesö szom szédos te r ü le te k re . E v izsg á lato k so rá n kiderült, hogy s z á m ta la n m a g y a r szót h a s z n á lta k e g y e b ü tt is, különösen a Kr.e. h a r m a d ik és m á so d ik é v e zre d b en . H asonló volt a helyzet Anatóliában. E táv o la b b i te r ü le te k e n a hieroglif és r o v á s je le k ­ kel írt o k m á n y o k la s s ítjá k az e lö h a la d á s t. E z e k a m e g ­ lepő e r e d m é n y e k v é g é rv é n y e s e n bebizonyították, hogy a m a g y a r u l beszélő népek e re d e ti h a z á ja az egész RégiKelet lehe tett, to v áb b á , hogy a m a g y a r nyelv ősnyelv volt, va g y is m a g a a lk o tta szókinccsel és n y e lv ta n i s z e r ­ kezettel ren d e lk ez e tt. E bből az ősnyelvből később több d iale k tu s k e le tkezett és tőle m inden későbbi nyelv sok e le m e t v e tt át. A vizsg á lato k térb e li k ite rje s z té s é t Bar á t h T ib o r (K anada) vé g e zte el, e r e d m é n y e i t h á ro m kötetes m u n k á j á b a n foglalva össze (A m a g ya r n ép ek ős­ tö rténete) s a z u tá n egy k ötetben angol nyelven is. Hogy a régi E g y ip to m a leg ra g y o g ó b b m a g y a r ősh a za volt, elő­ ször F . T. T h o m a s is m e rte fel, latin nyelven írt m u n k á ­ j á b a n (Buda 1806). Meg kell m é g e m líteni egy finn ny e l­ vészt H elm i P o u k k á t (Helsinki), aki jelentős e r e d m é n y t é r t el a m a g y a r -f in n - e g y ip to m i sz ó p áro k ró l k é s z íte tt 307 old ala s k é z ira tá v a l, m e ly n e k egy p é ld á n y á t szíves volt m eg k ü ld e n i e sorok író já n ak . 4. — Az e lőadott h a ta l m a s irodalom következtében a fin n u g o r t ö r t é n e t i k o n cepció a la p té te le i m in d in k á b b t a r t h a t a t l a n n á v á lta k , m in t m a g a a ,,fin n u g o r” e ln e ­ vezés is, hiszen ezt a felfogást a m a g y a r szókincsnek c s a k 7,3%-a tá m o g a tj a , sz e m b e n a 92,7%-kal, a m e ly nem tá m o g a tj a . Az o rie n ta lis tá k azt is é s z re v e tté k , hogy a m a g y a r nyelv időben m egelőzi az indoeurópai n yelvek k ia la k u lá s á t. H o gyan lehet a k k o r azt állítani, hogy a m a ­ g y a r az indoeurópaiból kölcsönzött, holott az indoeurópai nyelvek m é g m e g sem születtek, a m ik o r a m a g y a r n a k

m á r v irá g k o r a is volt. Sokkal valószínűbb, hogy a köicsönvevö az in d oeurópai volt, te k in te tte l a r r a , hogy a kölcsönvett s z a v a k a m a g y a r szókincs le g m é ly e b b r é ­ teg e ib en ta lá lh a tó k . A finnugor irá n y z a tú tö rté n é s z e k a m a g y a r o k szibé­ riai e re d e té n e k b iz o n y ítá s á ra két kis nép je le n lé té t szok­ t á k felh a s z n á ln i: a Vogul (9,000 lélek) és az O sz ty ák (21,000 lélek) népet, akik m a is az ősh a za te r ü le té n la k ­ n a k és n é h á n y m a g y a r r a l azonos szót h a sz n á ln a k . Ez a bizonyítás n e m látszik hely tá lló n a k . In k á b b e lfo g a d h a ­ tó az a m a g y a r á z a t , m ely sz erin t e kis n é p e k et egy el­ s z a k a d t m a g y a r törzs leig á zta , a z tá n b eolvadt a tö b b sé g ­ be, á ta d v a a régi k a p c so la to k e m lé k e k é n t né h á n y m a ­ g y a r szót. M egerősíti e n é z ete t a Vogul név, m ely n e k e tim o ló g iája ,,F o g o ly ” . B á r m i n t álljon a dolog, tény, hogy a finnugor e r e d e te t a m a g y a r tudósok sosem tu d ­ t á k m e g n y u g v á s s a l szem léln i. Az A k a d é m ia s z á m o s ta g ja , tö rté n ész e k , nyelvészek és ré g é sz e k főleg, m in d ­ végig g y a n a k v ó k m a r a d t a k és nag y f e n n t a r t á s s a l be­ széltek tételeiről. M indezen okok m ia tt az o rientalista felfogás hívei a fin n u g o r történetszem léletet m in t ela vu lt és hibás elgondolást elvetették. A fin n u g o r koncepció h ív e ir e nehezedő n y o m á s az utóbbi 15-20 évben a n n y ir a súlyosbodott, hogy azok m a ­ g u k a t s a ro k b a sz o rítv a é re z té k és f e n n m a r a d á s u k é r d e ­ kében k é ts é g b e e s e tt h a rc o t in d íto tta k tu d o m á n y o s e llen­ feleik ellen. De a h e ly e tt, hogy ellenfeleik t éte le it re n d r e m e g c á fo ltá k volna, e g y s z e rű e n c s a k m e g á lla p íto ttá k , hogy azok ellenkeznek ,,a m á r beb iz o n y íto tt” finnugor tételekkel. Az induló h a r c b a n c s a k h a m a r e lv e sz te tté k idegeik feletti u r a l m u k a t és sé rtő k ifejezéseket s z ó rta k az o r ie n ta lis tá k fejé re . M indenfelé h íre s z te lté k , hogy az e m ig r á n s o k a t a ,,n y u g a ti v í r u s ” m eg fe rtő z te , m ost ,,szellem i ré s z e g s é g b e n ” sz envednek, s s z á m u k r a az orientális csoda ,.szellem i g y ó g y to rn a .” Az o rie n ta lis tá k egytől egyig fanatikusok, lu n atik u so k és fasisztá k , m in t ilyenek h a s z o n ta la n t á r s a d a l m i e le m ek . S közigazgatási e lj á r á s t j a v a s o l ta k ellenük. E g y ik ilyen e lj á r á s az ú g y ­

nevezett ,,s a jt ó - z á r l a t ” volt, a m i m eg tilto tta , hogy ok tételeiket a rá d ió b a n , televízióban, g y ű léseken és a s a j ­ t ó b a n i s m e r t e s s é k , v a g y is n é m a s á g r a f o g t á k őket. U g y a n a k k o r, am id ő n az eg y ik oldalon s a jtó z á r la to t r e n ­ d eltek el, a m á s ik oldalon m in d e n n e l t á m o g a t t á k a finn­ ug o r irá n y z ato t. M indezen a k a d á ly o k e lle n ére , téves leim e azt gondolni, hogy a fin n u g o r fr o n t szilárdaii állja a sarat. A v a ló sá g az, hogy o d a h a z a is e g y re több a z o k n ak a tu d ó so k n a k sz á m a , a k ik félrete sz ik s a j á t n é z etü k e t és vita nélkül el­ fo g a d já k az o rie n ta lis ta elg o n d o lá s tételeit. K özöttük első h elyen kell e m líte n ü n k B a r th a A ntalt, aki e lv e tette a régi té te lt, hogy az ö s m a g y a r o k erdölakó nom ád o k lettek volna. H e ly e tte á llítják , hogy őseink folyóvölgyek­ ben é ltek és m inden te k in te tb e n a korabeli m a g a s a b b ku ltú ra szín v o n alán á llta k , i s m e r v e és g y a k o ro lv a az é le le m te r m e lé s m inden eszközét és m ódját. U g yanez a tudós azt is é s z re v e tte , hogy őseink az é le le m te r m e lé s első helyéről, déli irányból é rk e z te k a K ám a-V olga vidéki gyülekező he ly re , e g y m á s u tá n i h u llá m o k b a n , a Kr.e. első é v e z re d fo ly a m án . Tóth T ibor, egy m á s ik jeles o tt­ honi történész úgy ta lá lta , hogy a c s o n tm a ra d v á n y o k nem t á m o g a tj á k azt a nézetet, hogy U ra l-S z ib é riá b a n is lette k volna m a g y a r telepek. Ellenkezőleg, a c s o n tm a ­ ra d v á n y o k azt bizonyítják, hogy az A ral-tó körül lehe­ te tt egy m a g y a r őshaza. A vázolt tu d o m á n y tö r té n e ti sz a k a sz v ilágosan m u t a t ­ ja , hogy n a p ja in k b a n az o rien ta lista szem lélet ellen á ll­ h a ta tla n erővel je le n tk e z ik a hazai tu d o m á n y o s világban is és a heves vita tk o zá so k helyet a d n a k a n y u g o d t te m ­ pójú m u n k á n a k .

Hóman Bálint a történetíró és professzor

H ó m a n B á lin t tu d o m á n y o s p á ly á ja H ó m an B á lin t neve a k k o r lett jo b b a n i s m e r t o r s z á g ­ szerte, a m i k o r H orthy Miklós k o rm á n y z ó kinevezte öt a M a g y a r N e m z e ti M ú z eu m f ő ig a z g a t ó j á v á , 1924-ben. Röviddel u tó b b a P á z m á n y P é t e r T u d o m á n y e g y e te m m eg h ív ta a m a g y a r tö rté n e t középkori ta n s z é k é r e r e n ­ des t a n á r n a k . Szakkörökben n a g y tekintélye volt m á r sz á z a d u n k első két é vtizedében, hiszen so ro z a to sa n a d ta közre ú ja b b és ú ja b b ta n u lm á n y a it, s e re d m é n y e s m u n ­ k á s s á g a e lis m e r é s é ü l a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia ta g ja i s o r á b a v á la s z to tta . Még n a g y o b b ^ t ü n t e t é s volt s z á m á r a , a m id ő n á tv e h e tte a vallás- és k ö z o k tatásügyi m iniszteri t á r c á t , a m e ly e t a z tá n egy évtizeden á t m e g ­ ta rto tt. S z e rv e z ő te h e tsé g e a k k o r m u ta tk o z o tt m e g a leg­ v ilá g o s a b b a n , a m id ő n a ,,m á s o d ik bécsi d ö n t é s ’’ u tá n a v is s z a té rt K olozsváron tü n e m é n y e s e n rövid idő a la t t ú j­ r a felá llíto tta a m a g y a r e g y e te m e t, teljes t a n á r i k a r á ­ val, és a f ia ta l erőktől duzzadó e g y e te m e t 1940 őszén nagy p o m p á v l m e g n y ith a tta . É le té n e k t a l á n ez volt a leg b o ld o g a b b p illa n a ta . A M a g y a r T ö r té n e lm i T á r s u l a t e lnökévé v á la s z to tta (194143), a M a g y a r N é m e t T á r s a s á g ig az g a tó b izo ttsá g a szin­ tén m e g h ív ta . H ó m a n B á lin t m e g g y ö z ő d é ses híve volt a m a g y a r ­ n é m e t so rs k ö z ö s s é g n e k és á llá s p o n tjá t egy tu d o m á n y o s érte k ez é s k e r e té b e n is m e g v iz sg á lta . (Külpolitikai i r á ­ nyok a m a g y a r tö rté n e tb e n , 1930). A N é m e t B iro d a lo m ­ m a l való e g y ü ttm ű k ö d é s é t ő eg yen ra n g ú fe le k v é d elm i szövetségeként képzelte el, a m i kezdetben — de ré g e b b e n is — v a ló b a n az volt. De a m ik o r é s z re v e tte , hogy a n é m e t

k o rm á n y elh a jo lt ettől az alapelvtöl, m in d e n n e m ű t á r ­ s a d a lm i és politikai tev é k e n y ség tő l v isszavonult (1943) és c s a k a m a g y a r ő s tö rté n e t ké rd é se iv e l foglalkozott. A h á b o rú u tá n felállított rendkívüli bíró sá g m ég is e l m a ­ r a s z t a l ta és életfogytiglani s z a b a d s á g v e s z té s r e ítélte. A m i szív ü n k b e n azon ban H ó m a n B á lin t továbbra is m e g ­ m a ra d t a becsületes tudós, sikerekben gazdag ku ltú rp o litik u s örök m in ta ké p é n e k. F e lfo g á s a a tö rté n e le m f o rm á ló erőkről 1. — A 19. és 20. század fo rd u ló já n a m a g y a r történettu d o m á n y a t e r m é s z e tt u d o m á n y o k h a t a l m a s p r e s z t í ­ zsének igézete a la t t állt és a tö rté n é s f o ly a m a t á t is fizi­ kai, vagy biológiai m ó d ra képzelte el, a m e ly n e k m oz­ g á s a ,,tö rv é n y e k k e l” kifejezhető. K övetkezőleg a t ö r t é ­ né sze k azt a célt tű zté k ki m a g u k elé, hogy m e g á lla p íts á k a t ö r té n e ttu d o m á n y tö rv é n y e it. Első f e l a d a t u k k é n t a vizsgált t á r g y r a vonatkozó összes a d a to k a t ó h a jto ttá k ö sszegyűjteni és a z o k at h ite le ssé g szem p o n tjá b ó l k riti­ kai v iz s g á la t a lá vetni. Ez volt az ú g y n e v e ze tt p o ziti­ v ista va g y tárg ytö rtén eti irá n yza t, a m i t a n a g y te k in té ­ lyű T. Sickel bécsi pro fe sszo r b u z g a lo m m a l te r je s z te tt az e g é sz O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i á b a n . A tu d ó so k azonban h iá b a gy ű jtö tté k l á d a s z á m az a d a to k a t (,,c é d u ­ l á k a t ” ), a k e r e s e tt tö rv é n y e k e t sehol se m ta lá ltá k , m e r t ilyenek e g y s z e rű e n n e m léte zn e k a tö rté n e tb e n . Az e r e d ­ m én y e l m a r a d á s a lehangoló leh e tett, m in t K a to n a Lajos egy o d a v e te tt kis v e rs ik é b e n b e v a llo tta : ,,E lé g h a én szántok ve te k / O ltogatok n y e s e g e te k / M á s r a h a g y o m az a r a t á s t / M á s r a h a g y o m a s z ü r e t e t ” ... P á l y á j a kezdetén H ó m a n B álint is en n e k a pozitivista (tá rg y tö rté n e ti) irá n y z a tn a k volt a híve és ilyen hozzá­ á llá ssa l készítette több kiváló m u n k á já t, m in t például ezeket: A veszp ré m v ö lg y i 1109. évi oŰ evcl h ite le ssé g e (1912); M a g y a r p é n z tö rté n e t 1000-1325-ig (1910); A Szent László k o rabeli G e sta U n g a r o ru m (1925); A f o r r á s k u t a ­ tá s és f o r r á s k r itik a tö rté n e te (1925).

2. — Az 1930-as é v e k elejétől kezdve új szelek kezdtek fújdogálni a m a g y a r tö r t é n e t ír á s b e rk e ib en : beköszön­ tött a szellem tö iié n e ti irányzat. E n n e k is m e re te lm é le ti a la p á llá s a H ó m a n B álint m e g f o g a lm a z á s á b a n így h a n g ­ zik: ,,A fejlődés ú tjá t, i rá n y á t, ü te m é t a n é p e k és vezé­ reik lelki á lla p o ta és s z ellem i m ű v e lts é g e h a tá r o z z a m e g .” E gy további m e g h a t á r o z á s s a l így: ,,Az e m b e r tö rté n e ti s o r s á t különböző a n y a g i és szellem i erők, t e r ­ m észeti és erkölcsi t ö r v é n y e k ... i r á n y í t j á k . . . közülük m égis e lö ljá r n a k a tö rté n eti f o ly a m a to k a t m eg in d ító és az e s e m é n y e k h á tte ré b e n m indig felism e rh e tő szellem i e r ő k . . . Az e m b e r i tö rté n e t v o lta k é p p en a m üvelődést e r e m tő e m b e r i lélek tö r t é n e t e .” — E s z erin t a felfogás sz erin t a tö rté n e tír ó legfőbb f e la d a ta az e s e m é n y e k e t m ozgató szellem i tényezők fe ld e ríté se . H ó m a n B álint is szívvel-lélekkel ez új tö rté n e tíró i iskola hívévé szegődött és ő s z e rk e s z te tte a k o r s z a k v á ltá s jelk é p es m u n k á já t. ,,A m a g y a r tö r té n e tír á s új ú t j a i ” c ím ű k ia d v á n y t (1930). 3. — Fontos m e g e m líte n i, hogy H ó m a n B á lin t felfi­ gyelt a közép-európai tö rté n e ti irá n y z a to k két h á b o rú kö­ zött kiala k u lt h a r m a d i k f o r m á j á r a is, a m e ly népi tör­ ténetírás elnevezés a la tt v á lt kö z ism e rtté . E zt a k u ta tá s i i r á n y t így m u ta tj a be: ,,A szellem i e rő k n e k irá n y ító s z ere p e m é g s e m k iz á ró la g o s ” , m e r t a szellem i e rő k e t és m a g a t a r t á s t eleve m e g h a tá r o z z á k bizonyos ,,t e r m é ­ szeti e rőtényezők, köztük e ls ő s o rb a n a faj és a t á j . ” — Az előbbi az öröklődő testi és lelki tu la jd o n s á g o k e g y ü t­ tese, utóbbi a földrajzi b e h e ly e z e ttsé g (a geopolitikum ). E z t az új felfogást a z o nban H ó m a n sz erin t c s a k igen óvatos a d a g o lá s b a n h a s z n o s íth a tju k , m e r t ,.p usztán a vér, a s z á r m a z á s , a f a jis á g v i z s g á l a t a ” e le m e ir e bont­ h a tja a rég eg y b e fo rrt népi közösséget. N e m is í r t H ó m a n B álint e g y e tlen olyan m u n k á t se m , a m e ly ezzel a népi tö rté n etíró i ho z z áá llá ssal készült volna. Id e g e n k e d e tt a ra s z ista tö rté n etfe lfo g á stó l a z é r t is, m e r t az e lh a n y a ­ golja az e s e m é n y e k lelki és tá r g y i oldalát. T u d o m á n y u n k elvi a la p v e té s é t és H ó m an B álint vo­ na tk o z ó n é z e te it m e g i s m e r v e v ilág o s e lő ttü n k , hogy

j . ^ n k m in d ig a legm odernebb k u ta tá s i m ódszereket \ g ^ t t m eg ism ern i és h asznosítani, azaz m in d ig „kortu d o tt m a ra d n i.' szerű á ll á s f o g l a l á s a a m a g y a r e re d e tk é r d é s b e n B álint so k a t foglalkozott a m a g y a r ő s tö rté n e t . ° gtö k é rd é se iv e l: az ő s h a z a földrajzi fekvésével, a ^ nép össze te v ő in e k k ia la k u lá s á v a l, v a la m in t a ” '^evaí* ősiségével. A m a g y a r őshaza fö ld ra jzi fe k k a p c so la to s hossza s v iz s g á la tá b a n a n e m le g e s veseve j^gfontosabb, m é g p e d ig az, hogy hol n e m le h e te tt ^ y ^ r őshaza. N ézete s z e rin t telje se n e lh ib ázo tt dof ő s h a z á t Á zsiában, vag y az U ra l-h e g y ség H '^ é n l^^resni, m e r t , .s e m m i, de ép p e n sé g g e l s e m m i gincs a n n a k , hogy a finn-volgai n é p e k őselei i^ vidékén la k t a k és onnét k e rü lte k volna t e z é rt a r é g e n e le jte tt ázsiai e lm é le t nyuga őshaza tetsz ető s e lm é le té t is a té v e s tudof e lte v é s e k közé kell u ta ln u n k .” manyo» . , m e g á lla p ítá s s a l e g y ü t t j á r t az is, hogy H ó m a n p..j. ® g fin n u g o r n é p e k c s o p o rtjá b ó l k ir e k e s z te tte a •gíJ, vogul és o s z tjá k n é p e k e t és ,,fin n -u g o r” n é p e k e g y s z e r ű e n ,,f i n n - m a g y a r ” n é p e k rő l b eszélt. nagy és bátor lépés a fin n u g o r elm élet fö ko za to s ^ ^ ^ ^ ó l é s e felé. ^ ^ ^ a r n é p e tn ik a i str u k tú rá já t vizsgálva m á r 1943— 44 b ^ é re z te , hogy azt széles k e re tb e n kell vizsgál-

I ,. és e g y e te m e s tö r té n e tír á s h á ro m fé le fo r m á já t és H ó m an ' első so rb a n az Ő sem berek — Ó sm agyarok cím ű m unB álin t muK v á z o lta m , s a já t ré g ib b k u ta tá s a im fe lh a sz n á lá sá v a l. Sak a ja alaPJ^ijözül különösen a m a g y a r tö r té n e tírá s tö r té n e te t e m líte m , j á t í r á s a i m , m e g j e l e n t m u n k á t, L 'H ísto ire en H o n g rie. 1867-1935. e zt a ‘•■anc , C om te p o z itiv iz m u sa és a m a g y a r pozitiviz(P á riz s 19J 19 3 8 ); és az új M a g y a ro rsz á g tö rtén c tírá .sa c. dolgoza-

k a p c so la tb a n E u ró p a n é p e ss é g é n e k k ia la k u lá s á v a l. Kzért v iss z a m e g y a Vízözön u tá n i időkig, a m ik o r a Föld ú ja b b fe lm e le g e d é s e elkezdődött. E k k o r tö rté n t — írja —, hogy a S z a h a ra fokozatos e ls iv a ta g o s o d á s a m ia tt az e m b e r is é g kénytelen volt e lv á ndorolni a frik a i ő s h a z á já ­ ból, és délről észa kra h a la d va á th e ly e z te s ú ly p o n tjá t E u ró p a m é r s é k e lt é g h a jla tú t á ja ib a . T öb b e z er éves fo­ ly a m a t volt ez, belőle a la k u lt ki E u r ó p a első á lla n d ó an letelepült nép e ssé g e , az ú ja b b kőkorban. Ez volt E u r ó ­ pa-/. Kr.e. kb. 1000-ig. Kr.e. 1000 u tá n a délről é s z a k r a h a la d ó útv o n al b a l­ káni s z a k a s z a e ldugult és attól kezdve Közép- és N yugatE u ró p a népi felfrissülése a P o n tu s ( F e k ete -te n g er) felett felhalm ozódott e m b e r ta r ta l é k b ó l tö rté n t, keletről n y u ­ gatra t a r t ó v á n d o rlá s sa l. Ez a m á s o d ik nag y n é p m o z g á s a k im m é r ie k k e l és sz k itá k k al kezdődött, fo ly ta tó d o tt a s z a r m a t á k k a l és k e ltá k k a l, b e fe jez ő d ö tt a huno k k a l, a v a ro k k a l és m a g y a r o k k a l. E z ú ja b b népi a d a lé k felszí­ v ó d á s á v a l lé tr e jö tt az etn ik a i E u ró p a -II., m e ly n e k m a ­ r a d é k a it Á rp á d feje d ele m a D u n a -m e d e n c éb e n m e g t a ­ lálta. E u r ó p a ,,ó k o ri” népei közt e m lítik a f o rrá so k az á r j á ­ kat, k u so k a t, b r ite k e t, p ik te k e t, skótokat, t r ó j a ia k a t, h é tr u r o k a t (etruszkok), tu r s i k a t és m ég egy tu c a t k e v é s­ bé i s m e r t n é p e le m e t. H ó m a n is em líti a felsorolt nevek egy r é s z é t, de n e m gondolt a r r a , hogy azok m a g y a r n yelvűek leh e tte k és nev ü k m a g y a r u l is é rte lm e z h e tő . Azt a z o nban m á r v ilágosan lá tta , hogy ezek az ,,ő sn é­ p e k ” és n é p tö re d é k e k a lk o tjá k a m ai n é p e ssé g a l a p r é ­ te g é t (su b s tra tu m á t). Ezzel k a p c s o la tb a n m eg is jegyzi, hogy E u r ó p a népei v a la m e n n y ie n — a m a g y a r o k a t is b e le é rtv e — ugyanazokból a f a jta e le m e k b ő l tev ő d n e k össze, s c s a k a különböző f a j t a e l e m e k a r á n y s z á m a m á s m in d e g y ik népben. Ez ny ilv án azt is jelenti, hogy E urópa népei rokonságban á lln a k egym ással. E z is fo n to s m eg á l­ lapítás, kü lö n ö se n n a p ja in b a n , a m ik o r az E u ró p a i E g ye­ sü lt Á lla m o k kohéziós erőit keresik és k u ta tjá k . Mi, H ó m a n B álint n e m z e d é k e u tá n következők, a m a ­ Ili,

gyár nyelvei a szum ir-eg yip to m i nyelvvel iiozzuk kapcso­ latba és e n n e k a la p já n tu d ju k é rte lm e z n i pl. E urópa-I népneveit. E z t az e l j á r á s t H ó m a n B álint sz o k a tla n szi­ g o rú sá g g a l elítéli és igyekszik e lta n ác so ln i a m a g y a r k u ta tó k a t e rrő l az „ing o v á n y o s t a l a j r ó l ” . „ V itá n a k e ké rd é s b e n nincs helye, — írja , s a n a p ja in k b a n (1944) ú j r a fe lb u rjá n z ó délibábos e r e d e tk u t a tá s n a k nincs s e m ­ mi kom oly a la p ja . E zek az e g y é b k é n t jó sz á n d é k ú , de t u d o m á n y ta la n Id sérletezések c s a k a r r a jók, hogy kétes é rté k ű illúziókba r in g a s s a n a k és m á s o k előtt h itelünket r o n ts á k .” E z e k u tá n s z e m ü n k e t dörzsöljük, a n n y ir a hihetetlen, hogy H ó m a n B álint b e v a llja m a g á r ó l, hogy m á r ő is ezen az úton j á r és hiteles e r e d m é n y e k e t é rt el. így szól: ,,N incs E u r ó p á n a k m é g egy m ü v eit nyelve, a m e ly n e k szókincse an n y i is m e re tle n e le m e t t a r t a l m a z n a , m in t a m a g y a r . ” E s z a v a k jelentős része v a la m e ly ,,ősnyelvböl” való és g y a k r a n e lem i f o g a lm a k a t jelölnek. A szum ír nyelv s z av a i azok, a m e l y e k r e a m a g y a r ö sk u ta tó k leg in k á b b tá m a s z k o d n a k . A s z u m ir nyelv k a u k á z u s i és a m a g y a r nyelv is az. Ezért ,,a jövőben nem s z ab a d fi­ gy e lm e n kívül h a g y n u n k a s z u m ír és h atti, h u r ri ny e lv ­ e m lé k e k e t, a m in th o g y fen n e b b né h á n y s z ó . .. (Isten, Lé­ lek, Hold, N a p ) ... e re d e té n e k m e g á lla p ítá s á n á l m á r ez úton h a l a d t a m . ” — Mi ez, ha n e m k a p u n y itá s az ókori m a g ya r k u ta tá s o k szám ára 1943-ban? Ö sszegezés Még to v á b b is e le m e z h e tn é n k H ó m a n B álint ,,Ő s e m ­ b e re k és Ö s m a g y a r o k ” c ím ű könyvét, de m á r e lég a d a to t soroltunk fel, hogy röviden össze fo g la lh assu k t ö r t é n e t ­ írói je le n tő sé g é t. Legjobb, h a ezt is s a j á t sz a v a iv a l teszszük. í m e az ő s z av a i: ,,A m a g y a r őstörténetben a régi n yo m o k o n já ro k , de az újabb em bertani, régészeti és n y e l­ vészeti k u ta tá s o k eredm ényeit figyelem be véve, több, köz­ t ü k n e m egy a la p vető kérdésben is m ó d o síta n o m k e l­ lett eddigi felfo g á so m a t."

Kik voltak az ösmagyarok?

K u t a tá s a im s o rá n a r r a a m e g g y ő z ő d é s re j u to tta m , hogy a Közel-Kelet régi o k m á n y a in a k jelentős rész e m a ­ g y a r nyelven készült és mi e zeket az o k m á n y o k a t el is tu d ju k olvasni. A m e g v iz s g á lt d a r a b o k a K r.e . III. és II. évezredből e re d n e k és h iero g lifák k a l, vag y az úgy­ nevezett vo n a la s (m é rta n i, v a g y rovás) ír á s s a l készül­ tek. Ez az új és v alóban nag y h o rd e re jű felfedezés azt jelenti, hogy a m a g y a r n é p e k c s a l á d já b a ta rto z ó külön­ féle népek — m a g y a r o k , észtek, finnek, stb. — tö rté n e te a h a jd a n i Közel-Keleten, az ú g y n e v e z e tt T e r m é k e n y F é l­ holdon kezdődik, n e m pedig v alahol az U ra l-h e g y ség m ögött e lte rü lő fagyos S z ib ériáb a n , m ik é n t a finnugor n y elvészek m a is ta n ítjá k . A m o n d o tt őskeleti o k m á ­ nyokból az is kiderül, hogy az a titokzatos e m b e r f a j ta , a m e ly a világ első ,.m a g a s k u l t ú r á j á t ” (földm űvelést, ház ép íté st, ed é n y k ész íté st, f é m ip a r t, í rá s t, v a llá st) m e g ­ v aló síto tta, — M e z o p o tá m iá b an , E g y ip to m b a n és Kisá z s i á b a n , — m in d e n v a ló s z ín ű s é g s z e r in t a m a g y a r nyelv v a la m e ly ik v á lto z a tá t beszélte.

Az első fö ld m ű v es la k o sság K ö zép -E u ró p áb a K r.e. 3000 tá já n m á r b e é rk e z e tt

Közel-Kelet m a g y a r u l beszélő régi la k o s s á g a m á r ko­ r á n kezdett küldeni kivándorló r a j o k a t a világ m inden t á j a felé, különösen északi irá n y b a , az e u ró p a i konti­ nensre. Az e ltá v o z o tta k te r m é s z e te s e n m a g u k k a l vitték k u ltú r á ju k a t és e lte rje s z te tté k azt az ú tv o n a lu k b a eső m indazon tá ja k o n , ahol h osszabb ideig m e g á lla p o d ta k , m in t p éldául az É géi sz ig e tv ilág b a n ( K réta szigetén) és a B alkán-félsziget déli rész é b e n (M ykenében). E z e k a N a p ­ keletről s z á r m a z ó népc so p o rto k e lé rk e z te k t e r m é s z e te ­ sen a K á r p á t- m e d e n c é b e is, a B alkán-félszigetről jőve, a V a r d a r és M o ra v a völgyén át, és m e g a lk o ttá k ott K özép-E urópa első m a g a s k u ltú r á já t, a D una-I-et, — ré g é sz e k n yelvén a K ö rös-kultúrát, a Tiszai k u ltú rá t, stb. Az őshazából é sz a k felé vonuló m a g y a r n é p e ss é g egy m á s ik á g a á tk e lt a K a u k á z u s he g y e in és elözönlötte K e le t-E u ró p á t. A he g y e k lejtőin előbb k e tté v á lta k , egyik rész ü k é s z a k n y u g a tn a k v ette ú t já t és e lju to tt a D n y e p e r folyó k a la u z o lá s a m e lle tt a B a lti-te n g e r v id é k é re , m e g ­ a la p ítv a ott É sz to rsz ág o t, F in n o rs z á g o t és több m á s o r ­ szágot. M ásik r é s z ü k a Volga m e n té n fo ly ta tta ú t já t fel­ felé, m indig a folyó jobb p a r t j á n m a r a d v a és a KözépVolga m eg a K á m a k a n y a r u l a t a ib a n á llapodott m e g v é g ­ legesen, ahol le s z á rm a z ó ik m a is élnek. Mi lett a s o rs a az ő s m a g y a r n é p e ssé g a m a rész é n e k , a m e ly h á t r a m a r a d t az ő s h a z á b a n , M e z o p o tá m iá b a n , E g y ip to m b a n , K á n a á n b a n ? Őket a K r.e. II. és I. évez­ red f o ly a m á n leg á z o ltá k a s iv a ta g i népek, főleg a szemiták, m a jd n a g y ré s z ü k e t k iirto ttá k , a m a r a d é k o t pedig el­ űzték ha z ájá b ó l. Azok a tö rz se k és tö re d é k ek , a m e ly e k e lk e rü lté k a tö m e g e s m é s z á rlá s t, e g y m á s u tá n i h u llá ­ m o k b an á th a jó z ta k E u ró p a déli és ny u g ati t á j a i r a , á l­ landó la k o ssá g o t a d v a a m a i O la szo rsz ág n a k , F r a n c ia o r s z á g n a k , S p a n y o l o r s z á g n a k és N a g y - B r i t a n n i á n a k n ev e ze tt terü le te k n e k . A m á r k o rá b b a n tö rté n t k i r a j ­ zás és ez utóbbi szétszóródás e r e d m é n y e k é n t E u ró p a leg n a g y o b b rész e m a g y a r t e r ü le tté vá lt a b ro n z k o rs z a k ­ ban. E zt a té n y t bizonyítja az a so k e ze r régi e u ró p a i h e ly ­ név, a m e ly n e k világos m a g y a r é r t e lm e van, v a la m in t az

a n a g y s z á m ú szó, a m e ly az e tru s z k b a n , b rith o n ib a n és a la tin b a n közös a m a g y a r s z a v a k k a l. E zenfelül is m e ­ r ü n k N y u g a t-E u ró p á b a n több olyan, k o ru n k ra f e n n m a ­ r a d t ré g é s z e ti leletet, főleg köszobrokat, m e ly e k re régi írá s s a l egy-egy rövid m a g y a r üzenet van felvésve. M a g y a ru l beszélő népek je le n lé te a K á r p á t- m e d e n c é ­ ben szintén bőven bizonyítható, hiszen itt is m e g s z á m ­ lá lh a ta tla n u l sok a m a g y a r u l é rth e tő régi helynév. Van olyan h e ly n e v ü n k is, a m e ly pontos m á s a óh a z ai h e ly ­ n e v ü n k n e k (A rad, Á rp á d , H ont, Úri), v a g y v a la m e ly óhazai iste n s é g (Bál, Tóth, Ra) n e v é t z á r j a m a g á b a . Ezenfelül m é g a jelenkori M a g y a ro rsz á g o n is m e g t a ­ lálh a tó a keleti N apkultusz sz á m o s e m léke, főleg a né p ­ m ű v ész e tb e n , m in t a m in ő p éldául a n a p s u g a r a s székely kapu. De m e g m a r a d t n á lu n k m in d e n n a p i h a s z n á la tb a n egé sz e n a 17. s z á z a d ig a k eleti e r e d e tű r o v á s í r á s is, m inden ókori je lle m v o n á s á v a l és a m a g y a r nyelvhez igazított sz erkezetével. Végül is m e rü n k M a g y a r o r s z á ­ gon olyan rég é sz e ti lele te k e t is, a m e ly e k e n K r.e. é v ­ ezredekből s z á r m a z ó m a g y a r nyelvű f e lira t o lv asható. E z e k leg fo n to sab b ik a a M a ro s m e n ti T a t á r l a k á n előke­ rü lt lelet, a m e ly egy bronzkori n a p v á r t a (solar observatory) m a r a d v á n y a és a r r a szolgált, hogy s e g íts é g é ­ vel pontosan m e g h a tá r o z z á k a n y á ri napforduló (június 21) idejét, a k a le n d á riu m k é s z íté s kiindulópontját. Az ilyen és hasonló tá r g y i bizonyítékok a la p j á n k é t­ s é g te len n é v á lt előttünk, hogy a m a g ya r n ép a K á r p á t­ m edencében őslakos, va g y is bejö v e tele m inden m á s nép b e jövetelét m egelőzte. É s világos lett az is, hogy ez az őslakos n é p s z e rv e z te m e g e t á j első két á l l a m á t , a bronzkori k é t N ap o rszá g o t. Az egyik a m e d e n c e n y u g a ­ ti rész é b e n , D u nántúl és a Kisalföldön h e ly e z k e d e tt el, a m á s ik a m e d e n c e keleti felében: E rd é ly b e n , a S z a ­ m os m e n té n , fel egészen a T isza felső vidékéig. E két o rsz á g lak o sa i á r j á k n a k n e v e zté k m a g u k a t, a N a p is te n AR, UR, RA neve n yom án. Azt is m e g tu d tu k , hogy a K á rp á t-m ed en ce eredeti la ko s­ sága n e m p u sztu lt el az idők fo ly a m á n , h a n e m m e g m a ­

r a d t és a helyszínen fo ly ta tta életét, m e g s z a k ítá s nél­ kül e g é sz e n a m a i n a p ig , időközben m e g e r ő s ö d v e a K e le t-E u ró p á b ó l hozzájuk te le p e d e tt törökös m ű v e lts é ­ gű tu rá n i m a g y a r o k k a l (szkitákkal, hunokkal, a v a ro k k a l és á rp á d i m a g y a ro k k a l). Mivel a tu rá n i m a g y a r o k b e ­ é rk e z é s e k o r a K á r p á t- m e d e n c é b e n m in d e n fö ld m ű v e ­ lé s re a lk a l m a s tá j m á r el volt foglalva, a t u r á n i a k a fü­ ves pusz tá k o n te le p e d te k m eg , a m i az ö lovas é le tfo r­ m á ju k n a k éppen m egfelelt. N épi e re d e t s z em p o n tjá b ó l ezek s z erin t a m a i m a g y a r s á g m in teg y 80 s z á z a lé k b a n á r j á n a k te k in th e tő (népneveink is tőlük e re d n e k : HungAri, Mag-Ari), és körülbelül 20 s z á z a lé k b a n t u r á n i a k ­ nak. A m a g y a r (és eu ró p a i!) ő s tö rté n e t itt vázolt új körvo­ n alai főleg azon m a g y a r tudósok és k u ta tó k e r e d m é n y e ­ ként rajz o ló d ta k ki, a k ik M a g y a r o r s z á g h a t á r a i n kívül élnek, főleg a n y u g a ti s z a b a d v ilágban. A so rs iró n iá ­ ja , hogy a h a z a i tudósok és a ha z ai k u ta tó in té z e te k t a g ­ jai, a k ik n e k m in d e n k it m egelőzve e lső so rb an k e llett vol­ na e nagy h o r d e r e jű k u ta tá s o k b a bekapcsolódniok, kö­ zöm bösek m a r a d t a k az ügy irá n t, vagy ép p e n sé g g e l in­ dulatos ellenszenvvel fog ad tá k . T a lá n attól félnek, hogy e felfedezések n y o m á n a m a g y a r n e m z e ti ö n tu d a t n a ­ gyon m e g e rő s ö d ik és e setleg m e g z a v a r j a az o rs z á g és a Szovjetunió közt fennálló ,,b é k é s ” viszonyt. De h á t m e d ­ dig lehet fe lta rtó z ta tn i az I g a z s á g o t d i a d a l m a s ú tjá n ?

őstörténetünk főbb tételei

A t ö rté n e ttu d o m á n y m a i á llá s p o n tja s z erin t a K á r p á t ­ m ed e n c e és E u r ó p a n y u g a ti r é s z e az ú jk ö k o rb a n és a b r o n z k o rb a n s z e rv e s k a p c s o la tb a n állt a r é g i KözelKelettel. E z a k a p c so la t n e m c s a k szellem i v o n a tk o z á s ­ ban állt fenn, h a n e m n é p e ssé g d o lg áb a n is, m e r t E u r ó p a n e m c s a k első m a g a s k u ltú r á já t, h a n e m első álla n d ó la ­ k o s s á g á t is Közel-Keletről k a p ta . Ez a nem zetközi tudo­ m án y o s f e lis m e ré s kiegészült e gy m á s ik fontos é s z r e v é ­ tellel, a m i t e g y e s n e m - m a g y a r tudósok k e z d e m é n y e ­ zése n y o m á n a külföldön élő m a g y a r ku tató k dolgoztak ki ré s z le te se n s a m i a b b a n a té te lb e n foglalható össze, hogy a K ö z e l i eleien k ia la k u lt első m agas k u ltú r a hor­ d o z n a a m a g y a r nyelv volt, teh á t a m a g y a r őshaza is K ö z e lii életen kereseruió. Akik a kö- és bronzkor m a g y a r n y e lv ű sé g é t v a lljá k , m in t mi, azok előtt logikusan m e r ü l fel a m á s o d ik igen lényeges k é rd é s , az ugy a n is, mi tö rté n t E u r ó p á b a n az oda b e v á n d o ro lt n a g y tö m e g ű keleti n é p e ssé g g e l a be­ kö ltö z é st k ö v e tő é v e z r e d e k f o ly a m á n ? N e v e z e te s e n , fe n n m a ra d t-e ez az ősi m a g y a r nyelvű la k o s s á g u tó d ai­ ban m ind a m a i napig, azaz beszélhetünk-e azon a te r ü ­ leten, ahol m a is m a g ya ro k la k n a k , a K árpát-m edencében, ötezer év óta tartó m a g y a r n ép i folytonosságról? A következőkben b e m u ta tju k , m ilyen á llá sp o n to t fog­ la ln a k el és m ilyen é rv e k e t szegeznek a ha z ai tudósok e két igen lén yeges m a g y a r őstö rtén e ti tétellel s z e m ­ ben. Az a n y a o rs z á g i tudósok az ókori világ m a g y a r ny e lv ű sé g é rő l és a m a g y a r ő shazáról E sorok író ja egy korábbi ta n u lm á n y b a n 1972-ig b e z á ­ rólag m á r is m e r t e tt e a h a z a ia k á llá s p o n tjá t (olv. T á j é ­ koztató az ú ja b b m a g y a r ő s tö rté n e ti k u tatá so k ró l. Mont-

r a d t és a helyszínen fo ly ta tta életét, m e g s z a k ítá s nél­ kül e g é sz e n a m a i n a p ig , időközben m e g e r ő s ö d v e a K e le t-E u ró p á b ó l hozzájuk te le p e d e tt törökös m ű v e lts é ­ gű tu rá n i m a g y a r o k k a l (szkitákkal, hunokkal, a v a ro k k a l és á rp á d i m a g y a ro k k a l). Mivel a tu rá n i m a g y a r o k b e ­ é rk e z é s e k o r a K á r p á t- m e d e n c é b e n m in d e n fö ld m ű v e ­ lé s re a lk a l m a s tá j m á r el volt foglalva, a t u r á n i a k a fü­ ves pusz tá k o n te le p e d te k m eg , a m i az ö lovas é le tfo r­ m á ju k n a k éppen m egfelelt. N épi e re d e t s z em p o n tjá b ó l ezek s z erin t a m a i m a g y a r s á g m in teg y 80 s z á z a lé k b a n á r j á n a k te k in th e tő (népneveink is tőlük e re d n e k : HungAri, Mag-Ari), és körülbelül 20 s z á z a lé k b a n t u r á n i a k ­ nak. A m a g y a r (és eu ró p a i!) ő s tö rté n e t itt vázolt új körvo­ n alai főleg azon m a g y a r tudósok és k u ta tó k e r e d m é n y e ­ ként rajz o ló d ta k ki, a k ik M a g y a r o r s z á g h a t á r a i n kívül élnek, főleg a n y u g a ti s z a b a d v ilágban. A so rs iró n iá ­ ja , hogy a h a z a i tudósok és a ha z ai k u ta tó in té z e te k t a g ­ jai, a k ik n e k m in d e n k it m egelőzve e lső so rb an k e llett vol­ na e nagy h o r d e r e jű k u ta tá s o k b a bekapcsolódniok, kö­ zöm bösek m a r a d t a k az ügy irá n t, vagy ép p e n sé g g e l in­ dulatos ellenszenvvel fog ad tá k . T a lá n attól félnek, hogy e felfedezések n y o m á n a m a g y a r n e m z e ti ö n tu d a t n a ­ gyon m e g e rő s ö d ik és e setleg m e g z a v a r j a az o rs z á g és a Szovjetunió közt fennálló ,,b é k é s ” viszonyt. De h á t m e d ­ dig lehet fe lta rtó z ta tn i az I g a z s á g o t d i a d a l m a s ú tjá n ?

őstörténetünk főbb tételei

A t ö rté n e ttu d o m á n y m a i á llá s p o n tja s z erin t a K á r p á t ­ m ed e n c e és E u r ó p a n y u g a ti r é s z e az ú jk ö k o rb a n és a b r o n z k o rb a n s z e rv e s k a p c s o la tb a n állt a r é g i KözelKelettel. E z a k a p c so la t n e m c s a k szellem i v o n a tk o z á s ­ ban állt fenn, h a n e m n é p e ssé g d o lg áb a n is, m e r t E u r ó p a n e m c s a k első m a g a s k u ltú r á já t, h a n e m első álla n d ó la ­ k o s s á g á t is Közel-Keletről k a p ta . Ez a nem zetközi tudo­ m án y o s f e lis m e ré s kiegészült e gy m á s ik fontos é s z r e v é ­ tellel, a m i t e g y e s n e m - m a g y a r tudósok k e z d e m é n y e ­ zése n y o m á n a külföldön élő m a g y a r ku tató k dolgoztak ki ré s z le te se n s a m i a b b a n a té te lb e n foglalható össze, hogy a K ö z e l i eleien k ia la k u lt első m agas k u ltú r a hor­ d o z n a a m a g y a r nyelv volt, teh á t a m a g y a r őshaza is K ö z e lii életen kereseruió. Akik a kö- és bronzkor m a g y a r n y e lv ű sé g é t v a lljá k , m in t mi, azok előtt logikusan m e r ü l fel a m á s o d ik igen lényeges k é rd é s , az ugy a n is, mi tö rté n t E u r ó p á b a n az oda b e v á n d o ro lt n a g y tö m e g ű keleti n é p e ssé g g e l a be­ kö ltö z é st k ö v e tő é v e z r e d e k f o ly a m á n ? N e v e z e te s e n , fe n n m a ra d t-e ez az ősi m a g y a r nyelvű la k o s s á g u tó d ai­ ban m ind a m a i napig, azaz beszélhetünk-e azon a te r ü ­ leten, ahol m a is m a g ya ro k la k n a k , a K árpát-m edencében, ötezer év óta tartó m a g y a r n ép i folytonosságról? A következőkben b e m u ta tju k , m ilyen á llá sp o n to t fog­ la ln a k el és m ilyen é rv e k e t szegeznek a ha z ai tudósok e két igen lén yeges m a g y a r őstö rtén e ti tétellel s z e m ­ ben. Az a n y a o rs z á g i tudósok az ókori világ m a g y a r ny e lv ű sé g é rő l és a m a g y a r ő shazáról E sorok író ja egy korábbi ta n u lm á n y b a n 1972-ig b e z á ­ rólag m á r is m e r t e tt e a h a z a ia k á llá s p o n tjá t (olv. T á j é ­ koztató az ú ja b b m a g y a r ő s tö rté n e ti k u tatá so k ró l. Mont-

reál, 1973). Je le n le g te h á t főleg az azóta e ltelt négy esz­ tendő (1973-1976) fontosabb m e g n y ila tk o z á s a iv a l foglal­ kozik, k é rd e z v e ö n m a g á tó l, é rd e m e s -e to v á b b r a is p a z a ­ rolni az időt ú ja b b és ú ja b b v itá r a , a v a g y ta l á n h e ly e ­ sebb lenne m in d e n e rő n k e t a v é g c é lra , a nem zetközi tu ­ d o m á n y b e fo ly á s o lá s á ra ö sszpontosítanunk? H a z a i tu d ó sa in k is hangsúlyozzák, hogy az első m a g a s k u ltú ra és a n n a k főelem e — az é le lm is z e r te r m e lé s — a közelkeleti na g y folyók völgyében a la k u lt ki, a Tigris, E u f rá te s z és Nílus völgyében. E keleti k u ltú ra m a g y a r nyelv ű sé g é rő l a z o nban e g y á lta lá n nin cse n e k m e g g y ő ­ ződve, e z é r t h a tá r o z o tta n t a g a d j á k a külföldi m a g y a r és n e m - m a g y a r tudósok idevágó nézeteit. A n n y ira le h e te t­ len n e k t a r t j á k az új felfedezést, a m e ly sz erin t a m a g y a r né p e k ő s h a z á ja a régi Közel-Kelet lenne, hogy e rrő l m u n ­ k á ik b a n m é g c s a k a lá b je g y z e te k b e n se m e m lé k e z n e k m eg. Milyen in dokolással u t a s í tj á k el a m i téte le in k et? E lőször is a n y e lv é sz ek re való h iv atk o z ássa l, a k ik a m a ­ g y a ro k ő s h a z á j á n a k földrajzi h e ly é t — s z e rin tü k — m á r ,,v é g le g e s e n ” tis z tá z tá k és az U ra l-h e g y ség v idékén á l­ la p íto ttá k m eg. M ásodszor azzal, hogy a m i őseink u g y a n ­ c s a k a finnugor n y elvészek e r e d m é n y é r e való h iv a tk o ­ zással, k u ltú ra nélküli p r im itív e m b e r e k vo lta k és m in t ilyenek n e m le h e tte k se m m ifé le m a g a s k u ltú ra szerzői. H arm adszor azzal, hogy a m a g y a r nyelv a finnugor ős­ nyelvtől c s a k K r.e. 2000 t á j á n ke z d ett elkülönülni, te h á t m a g a n e m le h e te tt egy e z e r-k é te z e r évvel ko ráb b i kul­ t ú r a hordozója. Mindez a nyelvészeti m e g á lla p ítá s és a föléje é p íte tt tö rté n e ti m a g y a r á z a t olyan ,,v é g le g e s ” , a n n y ir a ,,b izto s” és ,,s z il á r d ” , hogy jo b b a t á lm u k b a n se m tu d n a k elképzelni. Mit v á la s z o lh a tu n k e r r e a c á fo la tn a k s z án t e lm e f u t ta ­ t á s r a ? M indenekelőtt azt, hogy itt tipikus tu d o m á n y o s m ellé b e sz élé sse l állunk sz em b e n . F ig y e ljü k c s a k m eg az okoskodást: n e m a z é r t u t a s í tj á k el a közelkeleti (,,déli” ) ősh a za létét, m in th a a n n a k bizonyító a d a ta it á tv iz s g á l­ t á k volna és té v e s n e k t a lá ltá k ; a kérdés e pozitív oldalát eddig m ég m eg sem kísérelték. H a n e m a z é r t u t a s í tj á k el,

m e r t a finnugor nyelvészek m á st á lla p íto tta k m eg! Ez félszeg tu d o m á n y o s a la p á llá s , hiszen ilyen m ódon s o h a ­ sem leh e tn e s e m m i ú j a t m o n d a n i és a tu d o m á n y tis z tá ­ r a helybentopogásból á lla n a , m e r t az új legtöbbször el­ lentétben áll v a la m ily e n r é g ib b m e g á lla p ítá s s a l. A tu d o ­ m á n yo s v ilá g b a n n e m az d ö n ti el a v ita to tt kérdéseket, hogy m egelőzőleg m it ta rto tta k a tu d ó so k igaznak, ha n em az, hogy a felh o zo tt érvek és ada to k, v a la m in t az a zo k­ hoz fű z ö tt m a g y a rá za to k helytállók-e va g y sem. A ,,c á f o l a t ” egy m á s ik n a g y h ib á ja az, hogy az anyaországbeli tudósok legtöbbször ig n o rá ljá k a Régi Kelet g a z d ag m a g y a r f o r r á s a n y a g á t, m in t László G y u la p ro ­ fesszor is, aki re n g e te g sz u m ír és e g y ip to m i f o r r á s a n y a g ellenére, h id e g v é r re l azt írja egyik m u n k á já b a n , hogy a tö rté n e ttu d o m á n y m ez e jé n a k ö z e lm últban ,,új f o r r á s ­ a n y a g n e m b u k k a n t fe l” (A honfoglalókról. Bp. 1973. 27), e z é rt ,,m a jd n e m a s e m m iv e l e g y e n lő ” az, ,,a m it t ö r t é ­ n e ttu d o m á n y u n k tó l a honfoglalás (896) előtti é v e z r e d re v á r h a t u n k ” (Vértesszőlőstől P u s z ta s z e rig . É le t a K á r ­ p á t-m e d e n c é b e n a m a g y a r á lla m a la p ítá s ig . B ud a p e st, 1974. 228, 233). E l kell a z o n b a n is m e rn ü n k , hogy egy ú ja b b m e g n y ila tk o z á s a a lk a l m á v a l m á r szól ezekről a lé­ tező fo rrá so k ró l és é r d e m e s n e k t a r t j a azok közelebbi m e g v iz s g á lá s á t (T örténelm i Szem le, 1976. 1-2, 248). Akik viszont az e m líte tt f o r r á s a n y a g o t r é g e b b rő l is­ m erik , l á t ó h a tá r u k a t tú ls á g o s a n összeszúkitik; a RégiK elet leggazdagabb a d a tszo lg á lta tó terü letét, az eg yip ­ to m i k u ltú r k ö rt és az o n nan e lő k e rü lt e gykori írá sb e li és nyelvészeti f o r r á s o k a t mellőzik, fig y e lm ü k e t kizá ró ­ lag M e zopotám ia te r ü le té r e összpontosítják, de ott is fő­ leg c s a k a K r.e. 2000 u tá n következő f ia ta la b b időre, a m ik o r az e re d e ti m a g y a r ő sla k o ssá g sz em é ly a z o n o s­ s á g a a s z e m ita b e á r a m l á s következtében m á r je le n tő ­ sen elm o só d o tt és ezt az elv á lto z o tt ny e lv e t ele m ez v e m u ta tn a k rá sz u m e ro ló g u s a in k ,,á b r á n d k é p é r e ” , m int legutóbb K om oróczy G éza (S u m e r és m a g y a r ? B u d a ­ pest, 1976). A fo rrá sa n ya g ignorálása, vagy elbagatellizálása h a szn á lh a tó m ódszer a propaganda-irodalom kere­

tében, de n e m a tu d o m á n y b a n , ahol a teljes igazság m eg ­ ism erésére tö rekszü n k. S a jn á lju k teh á t, de a h a z a ia k a t jelen s z e re p ü k b e n nem n e v e z h e tjü k te lje s -é rté k ű v ita ­ p a rtn e rü n k n e k . A látó k ö r leszűkítése és a m ellébeszélés a finn-ugor m e n ta litá s régi be te g sé g e, a m i r e n éh a i Szabédi László, kolozsvári nyelv é sz p ro fe ssz o r is r á m u t a t . P o s z th u m u s z könyvében (1974) s z e m é re h á n y ja a f innugor n y e lv é sz ek ­ nek, hogy ök m indig c s a k a finnugor ny e lv e k e t hasonlitg a tjá k e g y m á s között és ilyen m ó d sz e rre l á lla p ítjá k m eg a finnugor n yelvek k ü lö n állá sá t, szem b e n az indo­ eu ró p a i nyelvekkel. P é ld á n a k hozza fel tö b b ek között N év sz av u n k a t, a m e ly n e k m in d e n finnugor v á lto z a tá t felso ro lják a nyelvészek, de m ellőzik a la tin N om en, az angol N am e, a n é m e t N a m e, a fra n c ia N ő m s z a v a k a t, a m e ly e k hasonló h a n g te s te és azonos je le n té s e c á folja a finnugor n yelvek feltéte le z ett z á r t e g y s é g é t és felhívja a fig y e lm e t az indoeurópai nyelvekkel való ben ső sé g e s k a p c s o l a tu k r a . S zabédi p ro fe s s z o r k ö n y v é n e k i r á n y t m u ta tó a lc ím e így hangzik; ,,A finnugor és az ind o eu ró ­ pai n yelvek közös e re d e té n e k b izo n y íté k a i” (B u k a re st, 1974). U g y a n ily e n é r t e l e m b e n v é g z e tt v i z s g á l a t o k a t H á ryG yö rg yn é m a g á n k u ta tó (B udapest) és közölte e r e d ­ m é n y é t a V a ló ság c ím ű fo ly ó ira t 1976. évi 10. s z á m á b a n . E k ritik á k n y o m á n világos, hogy finnugor nyelvészeink m e g á lla p ítá s a i in g a ta g a l a p r a é pülnek fel, a z o k ra m int tu d o m á n y o s te k in té ly e k re m a m á r nem h iv atk o z h atu n k , vagyis ha z ai tu d ó sa in k eddig n e m tu d tá k m egcáfolni a Közel-Kelet ókori m a g y a r nyelv ű sé g é t, sem a déli m a ­ g y a r ő s h a z á r a vonatkozó téte lü n k e t. Á ttérv e a m a g y a r nyelvű n é p e k kő- és b ro n zk o rb a n lejátszódó e u ró p a i m e g te le p e d é s é re , jelesül a K á r p á t ­ m ed e n c é b e való á tv o n u lá s u k ra , a m it m i az első m a g y a r ,,h o n fo g la lá s n a k ” ta r tu n k , az a n y a o rs z á g i tudósok v éle­ m é n y é t a következőkben f o g la lh a tju k össze. E lis m e r ik és ők is hangsúlyozzák, hogy a K á r p á t- m e d e n c e és E u r ó ­ pa ny u g ati fele a régi Közel-Keletről k a p ta első állandó l a k o s s á g á t és m a g a s k u l tú r á já t. M indezt leg szebben,

nagy h o z z áé rté ssel és élvezetes e\ö a d á sb a n L ászló G yu la bu d a p e sti p ro fe sszo r to lm á c s o lja „V értesszölöstöl Puszs z e r ig ” c ím ű könyvében (1974). N em is olyan r é g e n a zon­ ban m é g c s a k keleti ..k u ltú r h a tá s r ó l" beszéltek, a m it a járó-kelö k e re s k e d ő k n e k tu la jd o n íto tta k , de egy egész nép jö v e te lé t a k k o r m ég t a g a d tá k . A z újabb, helyesebb felfogás ellenére m égis h ú zó d o zn a k attól, hogy pontosan ynegjelöljék az első európai népesség és k u ltú r a fö ld ra jzi k iin d u ló p o n tjá t, az eg yiptom i és m ezo p o tá m ia i k u ltú r ­ kör területét. Ügy fejezik ki m a g u k a t, hogy a k k o rib a n h a z án k te r ü l e t é t déli e re d e tű n é p e ssé g lepte e l.” A r­ ról azonban, hogy ez a déli e re d e tű n é p e ssé g m a g y a r nyelvű n é p e ss é g lett volna, e g y e tle n szót sem e jtenek. E b b e n az e lu ta s ítá s b a n m é g az olyan k im ű v e lt fö, m int K alicz N á n d o r se m kivétel, ö is azt hiszi, hogy ,,ebben a (szóbanforgó) korai id ő szakban az e tnikai külö n b sé g e ­ ket m ég n e m lehet m e g h a t á r o z n i ” (Agyag istenek. A neolitikum és a réz k o r e m lé k ei M a g y a ro rsz á g o n , Bu­ d a p e st, 1974. 16). Ez a n e g a tív á llá sp o n t rég é sz s z á m á ­ r a v a la m ik é p p e n érth e tő , m e r t ö so h a se m tu d ja m e g ­ m ondani, hogy az illető, a k in e k c s o n tja it a sírból ki­ á s sa , éle téb e n m ilyen nyelven beszélt. De az e lu ta sítá st a történész n e m fo g a d h a tja el: n e k i a cso n to ko n k ív ü l m á s a d a ta i is v a n n a k ! B á r a csípős m e g je g y z é s e k ha z ai k r itik u s a in k tollából m é g m o st is könnyen folynak, é s L á s zló G y u la őszinte b a ­ r á t u n k s e m f u k a r k o d ik az o s z to g a tá s b a n (sz e rin te is ,,m e g s z á llo tta k ” v a g y u n k , ,,a g y a f ú r t a k ” és m ie g y m á s), a ko ráb b i s é rte g e tő h a n g n e m e t s z e r e n c s é r e e lh a g y tá k és in k áb b ,,soviniszta gőggel e lt e lt ” s z u p e r - m a g y a ro k n a k neveznek be n n ü n k e t, a k ik d é lib á b o t v a rá z s o lu n k népünk szem ei elé. A helyett te h á t, hogy jó in d u la tú la g segíteni ig y ek eznének és a külföldi m a g y a r ku tató k első ren d ű tu d o m á n y o s és n em zeti é rd e k ű e re d m é n y e it nagyobb n y ilv á n o s s á g ra ju tta tn á k , e re d m é n y e in k e t e lh a llg a tjá k , b e n n ü n k e t pedig d isz k re d itá ln a k . Ö sszegezve az e lm o n d o tta k a t, úgy tűnik fel nekünk, hogy M a g y a ro rsz á g o n az idősebb n e m z e d é k lényegében

m e g m a r a d t a finnugor a la p o z á sú m a g y a r ő s tö r té n e t hí­ vének és e n n e k m egfelelően s z o rg a lm a s a n k erüli az „ á r ­ j a ” és „ t u r á n i ” tu d o m á n y o s kifejezéseket, a m a g y a r etnogenezis két e le m é n e k n ev ét, és h e ly e tte következe­ tesen ,,u r á l i ” nép e k rő l és ,,u r á l i ” ő sh a zá ró l beszél. A K á r p á t- m e d e n c é b e való á tte le p ü lé s t ké ső b b re teszi és az U ra l-h e g y ség tö l d é lre és n y u g a tr a irá n y u ló von u lássa l képzeli el, n e m pedig m e g fo rd ítv a . E gyszóval a m a g ya r eredetkérdés tek in te téb e n az anyaországi hivatalos tu d ó ­ so k m a is o tt tarta?iak, ahol szá zö tven esztendővel ez­ e lő tt} N e m k e rü lh e ti el azo n b an fig y e lm ü n k e t a le g ú ja b b a n m eg n y ilatk o zó fejlődés, a m e ly in k áb b a fia ta la b b évjá ra ­ tú hazai tu d ó so k körében észlelhető, a k ik egyre jo b b a n fü g g e tle n ítik m a g u k a t a fin n u g o r legendától és így köze­ lebb j u tn a k hozzánk. Gondolunk itt T óth Tibor, V eres P. Tibor, B a rth a A n ta l, F odor Istv á n , K a licz N ándor, H áry G yörgyné és m á s o k m u n k á s s á g á r a , n e m feledve a m á r idősebb, de u g y a n é c so p o rtb a ta rto z ó O rbán Á rp á d o t sem , a sokszöges nyelvészeti k u ta tá s ne szto rát. Az e m ­ lített tudósok v ilágosan és h a tá r o z o tta n fo g la ltá k össze n é z e te ik e t: T ó th Tibor a K isalföld c ím ű f o ly ó ira tb a n (1971), V eres P. Tibor a V alóság-ban (1972), F odor Istv á n egy önálló ta n u l m á n y t a d o tt ki (Vázlatok a fin n u g o r ős­ tö rté n e t rég é szetéből. Bp. 1973), u g y a n ú g y K alicz N á n d o r (Agyag istenek. A neolitikum és a réz k o r e m lé k ei M a­ g y a ro rs z á g o n . Bp. 1974), u g y a n ő egy m á s ik f ig y e le m re m é ltó t a n u l m á n y t is közölt a m a g y a r o r s z á g i neolitk u ta tá s ró l (Valóság, 1976) H á ry G yörgyné nyelvész ta n u l­ m á n y a it a V alóság-ban (1976) és m egelőzőleg külföldön * Az e lc s a to lt e rd ély i és k e le tm a g y a ro rsz á g i részek en élő m a g y a r tu ­ dósok á llá s p o n tja n em egy ezik az a n y a o rs z á g ia k é v a l, h a n e m in k áb b a m ie n k k e l, különösen a m i a s z u m ir- m a g y a r k a p c so la to k a t illeti. Ök a z t is é rz ik , hogy a m e zo p o tám ia i és e g y ip to m i k u ltú rk ö rre l való k a p c so la tu n k , te h á t E rd é ly fö ld jén v aló ó siség ü n k h a ta lm a s szellem i védekező erőt je le n t sz á m u k ra . N em itt a h ely e, hogy e k é rd é s t ta g la l­ ju k ; e z ú tta l c s a k az a n y a o rs z á g ia k á llá s p o n tjá t tá rg y a lju k .

te tte közzé. Jól is m e r jü k a B a r íh a A níaí ő s tö rté n e ti kéz­ ir a t á v a l k a p c s o la to s v i tá t (T ö rté n e lm i S zem le. 1976), úgyszintén az idevágó bőséges h írlapi m e g n y ila tk o z á s o ­ kat. O rbán Á rp á d m u n k á j a B u d a p e s te n készült, de a fennálló k ö r ü lm é n y e k m i a t t A m e r i k á b a n je l e n t m eg (Garfield, 1975) és m á r c ím é v el is hangsúlyozza állásfo g la lásá t: ,,Folio H u n g a r ic a — Déli m a g y a r ő s h a z a .” Tóth Tibor, az e m b e r ta n s z a k é r tő je (Lipták P á l ú t m u ­ t a t á s á t követve) é s z re v e tte , hogy a honfoglaló (árpádi) m a g y a r o k c s o n tv á z ai e g y á lta lá n n e m t á m o g a t j á k az ős­ haza U ral-vidéki elképzelését, m e r t n e m az U ral-vidéki, lianem a tu rá n i (A ral-tó k ö rn yé k i) c so n tv á za k ka l m u ta t­ n a k szoros kapcsolatot. V eres P. Tibor lá n d z s á t tö rt a m e l ­ lett, hogy N y u g a t-S zib é riá b a az első m a g a s k u ltú ra és el­ ső á llandó n é p e ssé g is délről, a K aspi-O xus-A ral v id ék é ­ ről (Turánból) és a m ég m ély e b b en fekvő te r ü le trő l ( Ir á n ­ ból) érk e z e tt. B artha A n ta l h a tá r o z o tta n elveti a szibé­ riai kiindulópont (őshaza) h ie d e lm é t és a vele k a p c so la ­ tos egész lo v a s n o m á d le g e n d á t ( á tv á n d o rlá s S zib ériáb a , török n é p ekkel való együttélés). A rég ib b nyelvészeti á llá s p o n tta l sz e m b e n ő a z t v a llja , hogy a K ám a-V olga összefolyása t á j á n k iala k u lt ,,gyülekező h e ly r e ” (nem ő s h a z á b a ! ) a m a g y a r s á g s o ro z a to s h u llá m o k b a n déli irányból é rk e z e tt onnan, ,,ahol az é le lm is z e r te r m e lé s ki­ a la k u l t ” és azt is m e g m o n d ja , hogy ezen a gyülekező helyen a m agyarság m á r teljesen a korabeli m agas k u l­ tú ra szin tjé n állott.^ H asonló e r e d m é n y r e ju to tt F odor Istvá n , aki 1973-ban kiadott í r á s á b a n legvalószínűbbnek az orosz tudósok á lta l is h a n g o z ta to tt n é z ete t em líti, a m e ly s z e rin t ,,az u rá li ne o litik u m délről, az Aral-tó ’ B a rth a A ntal azon az állásp o n to n v a n , hogy a K r.e. II. é v e z re d fo ly a­ m án déli e re d e tű b ev án d o rló h u llá m o k h o z tá k m a g u k k a l a fö ld m ű v e ­ lés és á lla tte n y é sz té s is m e re té t, a m i á tte r je d t a helyi fin n u g o r cso­ p o rto k ra is. A b ev án d o rló k je le n tő s s z e re p e t já ts z o tta k a fin n u g o r és m a g y a r etn o g en ezis tö rté n e té b e n . U g y a n a k k o r az is a k é rd é sh e z t a r ­ tozik, hogy a b ev án d o rló k e tn ik u m a tisz tá z a tla n . (T ö rté n e lm i S zem ­ le, 1976. 1-2, 287).

vidékéről s z á r m a z ik , így t e h á t végső soron a fin n u g o r­ sá g U r a l- K á m a vidéki s z á llá s h e ly é re ezekről a déli te r ü ­ letekről húzódott f e l” (i.m. 6, 11 sk), pontosan úgy, a m in t mi is véljük. E z t az új lá tá s m ó d o t ö r ö m m e l üdvözöljük, m e r t ko­ moly lépés a m a g y a r s á g tu rá n i ré s z é n e k fe ld e ríté s e felé. T a lá n azt is r e m é lh e tjü k , hogy ez a k u ta tá s i irá n y az el­ következő é v e k b e n m e g e rő s ö d ik és t a n í tá s a hiv ata lo s m a g y a r tu d o m á n y o s á llá s p o n ttá válik, k ö v e tk e z é sk é p ­ pen, hogy a kül- és belföldi m a g y a r tö r té n e tír á s között tátongó s z a k a d é k tu rá n i v o n a tk o z á s b a n á th id a lh a tó lesz. Van-e 5000-éves m a g y a r népi folytonosság a K á r p á t- m e d e n c é b e n ? E m á s o d ik m a g y a r ő stö rtén e ti té te ln e k a m a g y a r o r ­ szági h iv a ta lo s tudósok m a m é g e lle n tm o n d a n a k . Véle­ m é n y ü k i s m e r t e té s e előtt jó n a k látszik, ha összefoglal­ ju k a külföldi m a g y a r k u ta tó k e te k in te tb e n k iala k íto tt á llá s p o n tjá t, hogy így a lén y e g jo b b an m e g fo g h a tó le­ gyen. K ezdjük a ,.fo lytonosság” k é rd é s é n e k m e g h a t á r o ­ zásá v a l. A folytonosság, vag y ,,k o n tin u itá s ” k é rd é s e az, fe n n m a ra d t-e a K á r p á t- m e d e n c é b e n az oda be te lep ü lt újkökori és bronzkori ö s m a g y a r (úri, á rja ) n é p e ss é g a tu rá n i m a g y a r n é p h u llá m o k b e é rk e z té ig és a velük való összeolvadásig, va g y is a lk o tó e le m év é vált-e ez a le g r é ­ gibb e u ró p a i m a g y a r ré te g a m a i m a g y a r népnek. Az k ö z is m e rt dolog, hogy a t u r á n i ágból e re d ő né p ­ hu llá m o k — szkíták, hunok, a v a ro k , á r p á d i m a g y a r o k — n e m öldösték le a K á r p á t- m e d e n c é b e n helyben ta lá lt n é p ességet. E zek a pusztai n é p e k a legyőzött rok o n n é ­ pekben a m a g u k politikai bölcsele te é rte lm é b e n szövet­ sé g est l á t t a k és őket a m a g u k politikai k e re te ib e b e é p í­ tetté k . Azt is tu djuk, hogy a Közel-Keletről s z á r m a z ó kő- és bronzkori lak o ssá g a k e lta-kor végéig f ü g g e tle n ­ ségben élt, s a j á t törzsfőik illetőleg f e je d e lm e ik a la tt. Így a kontinuitás k é rd é s e azon dől el, hogy a népileg ide­

gén, te h á t n e m - m a g y a r s z á r m a z á s ú hódítók — r ó m a ia k , g e rm á n o k és szlávok — m ilyen m é r v ű p u s z títá s t vittek végbe a K á r p á t- m e d e n c é b e n élő la k o ssá g kö réb e n és m ilyen m é r t é k ű az a közelkeleti kultú rö rö k sé g , a m i a latin, g e r m á n és szláv v ih a r elv o n u lá sa u tán a m a g y a r ­ s á g b irto k á b a n m ég m e g m a r a d t és a m i a m e g s z a k ít a t ­ lan to v áb b é lés c s a lh a ta tla n bizonyítéka. E z t a bonyolult k é rd é s t vizsg á lv a, a tö rté n e tíró n a k óvakodnia kell attól, hogy a n y u g a te u ró p a i e s e m é n y ­ sor befo ly á sa a lá kerüljön és a N y u g a to n lejá tsz ó d o tt tö rté n eti fo ly a m a to t p ró b á lja a K á rp á t-m e d e n c e b e li vi­ szonyokban is k im u ta tn i. N y u g a t-E u ró p á b a n u g y a n is kő- és b ro n zko rtó l kezdődő né-pi és n y e lv i fo ly a m a to s ­ ságról n e m beszélhetünk. I tá liá t illetőleg elég e r r e az is­ m e re tle n e r e d e tű latinok m a g a t a r t á s á t e m líte n i, akik k iirto ttá k a helyben ta lá lt ő sla k o ssá g politikai és szelle­ mi vez etö ré te g ét. Vadul öldököltek és p u s z títo tta k a n o r m a n o k is, akik többszörösen v é g ig d ú ltá k az e u ró p a i kontinens n y u g a ti részeit. P u s z títá s u k a m ai F r a n c i a o r s z á g é s z a k n y u g a ti részében különösen v égzetes volt, ahol a ,,m a g y a r ” szó­ val képzett sok h elységnév a 10. század elején m á r m ind ro m o k b a n h e v e rt. A k u tató k a hely n ev ek b en szereplő M a g y a r összetevő-elem é r t e lm é t k e resve, a k ö r ü lm é ­ nyekből a r r a k övetkeztettek, hogy a szó c s a k is ,,r o m ” je le n té s ű lehet. M int a la tin o k és n o r m a n o k , u g y a n ­ úgy pusztítottak egyes g e r m á n törzsek, a m e ly e k neve, m in t éppen a van d álo k é, az e u ró p a i n y e lvekben azonos lett a p u sz títá s fo g a lm á v a l. Az angol-szászok bev o n u ­ lá s a B r ita n n iá b a , szintén m é r h e te tle n sok v é ro n tá s s a l já r t . N y u g a to n tehát a kő- és bronzkori eredetű la ko ssá ­ got az „ in d o eu ró p a ia k” nagyrészben k iirto ttá k , a m a r a ­ d ékot pedig asszim ilá ltá k, úgyhogy ezen a tá jo n az ős­ m a g y a r nyelv cs e n g é s e m egszűnt, m indössze a szókincs­ ben h a g y o tt h á t r a kitörölhetetlen n yom okat. M ás azon­ b a n a helyzet a K á rp á t-m e d e n c é b e n ! Először is, a K á rp á t- m e d e n c é b e n a m a g y a r n yelvű ős­ la k o s s á g sokkal s ű rű b b volt, m int E u ró p a n y u g a ti t á ­

jain. M á sré s z t itt a népgyilkos C aesaroknak, norm a n o k n a k és v a n d á lo k n a k n e m ju to tt a k k o ra sz ere p , m int a ny u g ati m é s z á rs z é k e n . Az in k áb b r a b l ó k a p itá n y n a k be­ m u ta tk o z ó N a g y K árolyt kivéve, nem is je g y z e tt fel a tö rté n e le m n a gyobb m é rv ű v é ro n tá s t. A m e n n y ib e n tehát a K árpá t-m edencebeli ósniagyar törzsek hosszabb, vagy rövidebb időre idegen u ra lo m alá k erü ltek, azok tovább­ élése az idegen külső szín a la tt világosan m e g á lla p íth a ­ tó. Az e te k i n te t b e n fo ly ta to tt v iz s g á la to k n a g y o n is k é tsé g e ssé teszik az idegen u r a lo m globális a sszim iláló e r e jé t és e lő té rb e hozzák a m in d ig jelenlévő m a g y a r réteget. A r ó m a i u r a lo m e tnikai h a t á s a a K á r p á t-m e d e n c é b e n (P a n n ó n iá b a n és D á c iáb a n ) legjobb s z a k e m b e r e in k (Al­ földi A n d rá s, P i t t a r d E ugene) ö sszegezése s z e rin t m a j d ­ nem a n u llá v a l egyenlő. A r ó m a i m e g s z á llá s u g y a n is el­ sősorban k a to n a i jelleg ű volt és a h a tá r v id é k e k r e sz o rít­ kozott, a zaz nem já r t la tin n y e lv ű n ép ek betelepítésével. A k ö z ig a z g a tá s t to v á b b r a is a helybeli előkelők bonyolí­ to ttá k le, sőt a légiókban is e g y re növ e k e d ett a he ly b e li­ ek lé ts z á m a . A m ai D unántúl (P annónia) te r ü le té n az

Az ókori h ely n ev e k sz e rin t a tö rté n e lm i M a g y a ro rsz á g le g sű rű b b e n lak o tt tá ja i a b ro n z k o r végén

ő s la k o s s á g a r ó m a i m e g s z á llá s idején is h á b o r í t a t l a ­ nul g y a k o ro lta v a llá s á t, a N a p iste n tisz te leté t és éppen az ö tis z te le té re é p íte tté k fel Szabáriában, a m a i Szom ­ b athely te rü le té n , E u ró p a legnagyobb m éretű yiaptem plom át, ny ilv án nem a p á r szíriai légiós k e d v é é rt, h a ­ nem az ő s la k o s s á g h a s z n á l a t á r a . A róm a i-k o ri S z a b á ria neve f e n n m a r a d t a V as-m egyei, zalai és b a r a n y a i Szab a r községek nevében, m e g a S z a p á ry névben és v á lto ­ z a ta ib a n . F e lsö -P a n n ó n ia n a g y ta v a , a m ai B alaton, a ró m a i k o rb an Pelso-tó néven szerepelt. L atinul ez a név s e m m it se m jele n t, de m a g y a r u l Pelso-tó annyi, m int Felső-tó, fig y e lem m e l a szókezdő régi P - h a n g n a k a ké­ sőbbi m a g y a r b a n s z a b á ly o s a n F-fé v á lto z á s á ra . E g y e s r ó m a i tá b o r h e ly e k neve úgy tűnik fel, m int latin füllel leje g y ze tt m a g y a r nevek. A d á c ia i Sarrnizethusa e le m e ir e bontva: S ar-M izeget-U sa, a Sár-Mezőket-Örző (tábor) jó m a g y a r n e v e t t a k a r h a t j a , a m e ly b e n a S á rm e z ő a régi m a g y a r s z ó h a s z n á la t s z erin t a r a n y ­ m ezöt jele n th e t. A r ó m a i a k a t D á c ia e lf o g la lá s á r a , tu ­ dott dolog, nem utolsó s o rb a n az ottani n e m e s é rc e k b ir­ to k b a v é te le ösztönözte. N a p o ka , ez a m á s ik d á c ia i város, a m ai K olozsvár te rü le té n , latinul szintén é r te le m nél­ küli név. M a g y a ru l azonban m in t Nap-kő, a N a p iste n vé d n öksége a la tt álló lak ó h e ly et jele n t, N a p v á ro s t. Ezt a m a g y a r á z a t o t a k ö rü lm é n y e k is tá m o g a tj á k : N a p o k a a S zam os p a r t j á n épült, s ez a folyó m ind a m a i napig a N a p is te n ,,S z e m e s ” nevét viseli. N e m kell az úttörő külföldi m a g y a r tu d ó so k a t ,.a g y a ­ f ú r t ” e m b e r e k n e k nevezni, ha B u re sb ista d á k kirá ly n e ­ vét is e le m e ir e b o n tsák: Bor-Biz-Ta, és benne a BorvízT a, vagyis ,,F o r r á s v iz e k o r s z á g á n a k ” k irá ly a é r te lm e t fedezik fel, hiszen a régi D á c ia te rü le té n , a m a i E r d é ly ­ ben élő m a g y a r s á g a fo rrá sv iz e t m a is borvíznek ne­ vezi. U gyanígy, Decebál neve se m sz ü k sé g sz e rü e n ide­ gen név, hiszen a névben foglalt Bál összetevő e le m a szíriai főisten n e v é t idézi, ta lá n éppen B á l-tá rs a , vagy T á r s a - B á l é rte le m b e n , a m i egészen ókori jellegű m a ­

g y á r k irá ly n év . M in d en o k u n k m e g v a n tehát arra, hogy a róm ai u ra lo m a la tt a m a g ya rsá g tovább-éléséról be­ szélhessünk.

A B a ltik u m b a n m e g te le p e d e tl m a g y a r r a l rokon n ép ek

A m a g y a r s z á rm a z á s ú ,,P o rm i" és „V olga! ' n épek lak ó h ely e

Á t t é r v e a g e r m á n t ö r z s e k K á r p á t - m e d e n c é b e n és k ö rn y ék é n vitt u r a lm i s z e r e p é re , m eglepő dolog, hogy a nag y o n g e r m á n n a k m o n d o tt gótok Go-T-i n e v é t a yiémetból nem lehet levezetni. A m a g y a r nyelv szem p o n tjá b ó l azo n b an a név képzése e gészen s z a b á l y o s : a régi m a g y a r Go (gulya, ökör) és a T a (föld, táj) é r t e lm ű sz avakból összetéve, e g y s z e rű e n m a r h a le g e lö t jele n t, illetőleg az -i h o z z á a d á s á v a l (Go-Ta-i, Goti) az ilyen legelőn lakó e m b e r t . A V iz i- G ó to k a t a f o r r á s o k v é l e t l e n ü l s e m ,,W e st” -gótoknak (nyugati gótoknak) m o n d já k , m in t a n é m e t sz ak iro d alo m e szót é rte lm e zi, h a n e m m indig a ré g i m a g y a r ,,v izi” szó b e k a p c s o lá s á v a l, úgyhogy a Vizi-Goti név folyók m e n té n lakó, á lla tte n y é s z tő e m b e ­ re k e t jelent, m in t ahogy a gótok v a ló b a n nag y folyók m e n té n h e ly e z k e d te k el és főleg á lla tte n y é s z té s b ő l éltek. A le g h íre se b b gót kirá ly o k neve ta lá n e lle n tm o n d a n a e m e g á lla p ítá s o k n a k ? K o rá n ts e m , m e r t A th a n a rik k i r á ­ lya m a g y a r u l O tthon-U rak (ho n fitá rsak , honi e m b e re k ) k irá ly a v o l t ; E r m a n a r i k viszont az előkelők — Ú r m é n e k — feje d elm e, egészen e g y ip to m ia s csengéssel. A G epi­ d á k n e m - g e rm á n volta is felvetődött, hiszen ezek neve is ré g i m a g y a r képzésű: Gep-i-Ta, a m i nag y o n könnyen lehet Gyepi T a, azaz füves te rü le t, m ező. E z is fö ld ra jzi érte lm ű elnevezés, m in t a legtöbb e m líte tt név, e tn ik a i vo n a tk o zá s nélkül. E m eglepő p é ld á k l á t t á n nagyon v a ló sz ín ű n ek kell t a r t a n u n k , hogy a gótok és g e p id á k k e v e r t n é p e ss é g l e h e t t e k , a m e l y b e n a g e r m á n n a l l e g a l á b b e g y e n lő a r á n y b a n v e tt ré s z t a m a g y a r elem . Sajnos, a m a g y a r n y elvészek e lm e rü lte k a vogul gyökökben és eddig m ég n e m foglalkoztak az in d o európai e re d e tű n e k vélt nevek e le m zésév el, m int ahogy nem fo glalkoztak az indoeuró­ p a i e lő tti (p re -in d o e u ró p a i) n e v e k e le m z é s é v e l s e m , h a n e m k ritik a nélkül e lfo g a d tá k a g e r m a n is t á k e lsie­ t e t t ,,bekebelező” m e g á lla p ítá s a it. A z ú jkó ko ri és bronz­ kori ósm agyar lakosság tehát n a g yo n is biztosra v eh e­ tően továbbélt m in d a róm ai, m in d pedig a germ án u r a ­

lom a la tt, eg yá lta lá n n e m m in t lefokozott passzív n é p ­ elem , h a n e m m in t a ko rm á n yzá sb a ji teljes joggal részt­ vevő tá rsa d a lm i réteg.

S zékely B e rta la n fe s tm é n y e : V é rszerző d és

A s z iá v o k n a k m o n d o tt n yelvek és né p e k k ia la k u lá s a egy m á s ik , nem kisebb tö rté n e ti re jté ly , ahol szintén több a leg e n d a , m in t a valóság. E z t a p r o b lé m á t is c s a k m o st k ezdjük k o m o ly a b b a n bogozgatni, úttörő m u n k á ­ val. Összefoglaló nevük: ,,s z lá v o k ” , c s a k a 19. század ó ta v a n h a s z n á la tb a n és azt eleinte c s u p á n a nyelvi r o ­ k o nság je lz é s é re fo g a d tá k el. A 19. s z áz a d o t m egelőző­ leg e zek a m a s z lá v n a k m o ndott népek, különösen a m a ­ g y a r s á g közvetlen s z o m s z é d s á g á b a n élők, tö rté n e tile g felv e tt n e v ü k e t h a s z n á ltá k . Ök vo lta k a Tótok, a Ruthének, a R ácok, m e g a Blachi-W allachi e m b e r e k . E nevek e gyike s e m szláv e re d e tű , leg tö b b jü k írá s b e li leje g y zé ­ sé t m e g ta lá lju k m á r a Kr. előtti időkben, a m ik o r szláv n y e lv e k és n é p e k m ég e g y á lta lá n n e m léteztek, m á s r é s z t m e r t e n e v e k oly an t e r ü le te k e n v o lta k h a s z n á la tb a n , a m e ly e k r e szlávok a későbbi idők f o ly a m á n s e m j u to t­ t a k el.

A Tóth ne v e t e re d e tile g a régi e g y ip to m ia k h a s z n á l­ tá k , főleg A lsó-E gyiptom ban, ahol Tóth isten híveit így nev e zté k v allási v o n a tk o z á sb an . A R utheni n e v e t is az e g y ip to m ia k h a s z n á ltá k először, a sziriai la k o s s á g m e g ­ jelölésére, a k ik sz e rin tü k a N a p iste n (Ra) o tth o n á b a n la k ta k . U g y a n e z t a ru th e n i n e v e t e m líti J. C a e s a r a Gall h á b o rú ró l írt m u n k á j á b a n , így n evezvén G allia d é l­ n y u g a ti részében, a m ai Roussillon te r ü le té n élő keleti (Kelta) törzseket. A W lachi, Blachi, B allachi né v b e n is pogány isten b u k k a n elénk, a sziriai Bál. C a e s a r ezt a ne v e t is e m líti Volque a la k b a n , a R utheni közelében, szintén G a lliá b an . A M azuri nevű szláv cso p o rt n e v é t is i s m e r j ü k e gyiptom i lejegyzésben, ahol a M asai, M esei e m b e r e k a Nílus p a rtjá tó l táv o la b b , a l a k a t la n füves te rü le te k e n , ,,m ez ő n ” te lje s íte tte k bizonyos sz o lg á lato ­ kat. A m a i len g y elek az ö m ezei e m b e r e ik e t, a m azúr ia k a t t a r t j á k egyik leg ré g ib b népi a la p r é te g ü k n e k és s a j á t n em zeti nevük a Poloni és Polski, a ,,m e z e i” pon­ tos fo rd ítá sa . L engyelül u g y a n is Föle, Pol annyi, m in t mező. I tt te h á t m in d e n ü tt azt látju k , hogy a m a g y a r s á g köz­ vetlen sz o m s z é d sá g á b a n lakó szlávok m a g y a r é rte lm ű , m a g y a r e re d e tű n e v e k e t h a s z n á lta k e gészen a 19. s z á ­ zad közepéig. A m a g y a r e ln e v e z ése k szláv h a s z n á la ta azt a fontos s u g a lm a z á s t a d ja a t ö rté n e tk u ta tó n a k , hogy Közép- és K e le t-E u ró p a te r ü le té n az e re d e tile g m a g y a r nyelvű tö rz s e k k e re te ib e idővel tö m e g e s e n b e s z iv á ro g ­ ta k jövevény szláv n é p e le m e k és ez u tó b b ia k a k e re te k ősi m a g y a r nevét a k k o r is m eg ő rizté k , am id ő n tö b b sé ­ gükkel az e re d e ti ny e lv e t és népi szem é ly a z o n o ssá g o t m á r e lv á lto z ta ttá k . A szlávok á lta l viselt m a g y a r n é p ­ n e v e k a lejá tsz ó d o tt tö rté n e ti f o ly a m a tn a k n a p ja in k ig f e n n m a r a d t c s a l h a ta t la n bizonyítékai, a k á r c s a k a szláv nyelvekben tö m e g e sen jele n lé v ő sok m a g y a r e re d e tű szó. Való igaz, m ih e ly t a szlávok népi külö n v aló sá g u k t u ­ d a t á r a é b re d te k , a m a g y a r é rá b ó l örökölt nev e ik e t n e m é re z té k s a já tju k n a k , h a s z n á la tu k tó l ö sz tönszerűen id e ­

g e n k e d te k és velük a 19. század közepén heves indulatok k ísé re té b e n v é g le g e s e n sz a k íto tta k . A tótokból „ szlo ­ v á k ” lett, a ru th é n b ö l „ o r o s z ” , a rá c b ó l ,,s z e r b ” , az oláhból ,,r o m á n ” , a b o h é m ia ia k ,,c s e h e k k é ” v á lta k , a h o rv á to k pedig leg s z ív e s e b b e n , .illíre k ” le tte k volna, m in th a ez utóbbi szó hiteles szláv e re d e tű lenne. E zek a m a g y a r bölcsőben n e v e lk e d e tt szláv n é p e k m a m á r o d a ju to tta k , hogy v a ló s á g g a l szégyellik p a tin á s t ö rté n e ­ ti n e vüket, konokul t a g a d j á k a m a g y a ro k tó l k a p o tt s z á ­ zados i n d ítá s t és a z t is s é r t é s n e k veszik, h a m i m a ­ gunk s a j á t nyelvünkön őket a régi nevükön em lítjü k . Az e lő a d o tta k érz é k e lte tik , hogy a K á rp át-m edencében és szom szédságában lejátszódott tö rté n e ti fo ly a m a tn a k igen sok m a g ya r törzs eshetett á ldozatul, va g yis hogy a m a i szláv e tn ik u m m eglepő n a g y h á n y a d a m a g y a r ere­ detű. A m a g y a r s á g az idők f o ly a m á n v a ló b a n so k a t veszí­ t e t t népi és te rü le ti á llo m á n y á b ó l a szlávok j a v á r a , — egész K e le t-E u ró p á t és a K á r p á t- m e d e n c e h e g y k o szo rú ­ j á n a k na g y ré s z é t — , de a z é r t m in d e n m é g s e m v e szett el. Könnyen ki tu d ju k m u ta tn i a z t a p á r a t la n u l g a z d ag k u ltú rö rö k sé g e t, a m it a m i f a j t á n k a latin, g e r m á n és szláv v ih a r u tá n a régi világból m é g m egőrzött, és a m i ­ vel v á r t a tu r á n i n é p á g á n a k b ejö v etelét. K u ta tá s a in k j e ­ len á lla p o tá b a n kő- és bronzkori ö rö k sé g n e k tű n ik fel a m a g y a r szókincsben m e g ő rz ö tt sok e g y ip to m i e re d e tű isten-, k irá ly - és n é p n é v , t o v á b b á az e g y ip to m i, kisá z sia i és k á n a á n i típ u s ú sok hegy-, víz- és la k ó h e ly ­ név, köztük tu c a tjá v a l olyanok, a m e ly e k pontos duplikát u m a i keleti p r o to típ u s a ik n a k és s e h o g y se m k a p c so l­ h a tó k a tu r á n i m a g y a r o k — sz k ítá k , hunok, a v a ro k , á r p á d i m a g y a r o k — h o z a d é k á h o z . U g y a n c s a k ókori (úri, á rja ) ö rökség a közelkeleti k irá ly c im e k , szim bólu­ m ok m eg ő rz ése és fo ly a m a to s h a s z n á la ta . Ilyen to v áb b á a n a p v a ll á s r a utaló kifejezések, szokások és felira to k tö m e g e , n e m k ü lö n b e n az ő s m a g y a r r o v á s í r á s te lje s re n d s z e ré n e k á tm e n té s e és h a s z n á la ta e gészen a 17. s z á ­ zad közepéig. Az ősi, közelkeleti örö k sé g m é r e t é r e is

kö v e tk e z te té st teh e tü n k , ha é szre v e ssz ü k , hogy az öslakók á t t u d tá k örökíteni n a p ja in k ig a R égi K eleten hasz­ n á lt k é t leggyakoribb n e v ü k e t, a H u n g -A ri es a MagA ri nevet, a m a i H u n g á rt és M agyart. Mindez a g a z d ag örökség, a m irő l h á r o m k ö te te s m u n k á m b a n sz ám olok be, sosem ju th a to tt volna a m a i m a g y a r s á g b irto k á b a , ha m e g s z a k a d t volna a m a g y a r etn ik a i folytonosság a K á rp á t-m e d e n c é b e n , hiszen a k k o r n e m lett volna, aki m in d e z t a k u ltú r k in c s e t n e m z e d é k rö l-n e m z e d é k r e to­ v á b b a d h a t ta , á tö rö k íth e tte volna. De m ivel ez a nagy kincs a m a élő m a g y a r s á g b irto k á b a n van, ne fé ljü n k h irdetni és ta n íta n i, hogy igenis v a n ötezeréves m a g ya r nép i és n yelvi fo lyto n o ssá g a K á rp át-m edencében! Az a n y a o rs z á g i tudósok az 5000-éves m a g y a r népi folytonosságról Az a n y a o rs z á g i tudósok a rr ó l a h a lla tla n u l g a z d a g és fontos szellem i és erkölcsi ö rö kségről és a vele bizonyí­ to tt népi folytonosságról, a m e ly e g y ú tta l a m a g y a r s á g e u ró p a i tö rté n e ti és politikai s z e re p ig é n y lé s é n e k a la p ­ ja , e rrő l az örökségről, is m é tle m , n e m a k a r n a k tudo­ m á s t venni. Ök kizá ró la g az U ra l-v id é k é re elv á n d o ro lt m a g y a r n é p á g r a összp o n to sítják fig y e lm ü k e t és azt hi­ szik, abból épült fel az egész m a g y a r e tn ik u m , k ultú­ r á n k pedig a tü r k és az indo eu ró p a i népektől való köl­ csönzés e re d m é n y e lenne, kevés e re d e ti vonással. M é­ lyen sa jn á lju k , hogy a finnugor-legenda e n n y ire kondi­ c io n á lta ha z ai tu d ó sa in k a g y te k e rv é n y e it és m é g m a is m e g e lé g e d n e k a m a g y a r tö rté n e t ,,k is ” koncepciójával. Az a n y a o rs z á g ia k rész é rő l a h elyes ir á n y b a n eddig c s a k eg y e tlen fontos lépés tö rté n t, n e v e ze tese n az, hogy a tu r á n i m a g y a r á g K á r p á t- m e d e n c é b e való beköltözé­ sét, a m i t eddig 896-ra rö g z íte tte k és Á rp á d v e z ér n e v é ­ hez ka p c so ltak , m o st két h u llá m b a n képzelik el, az első h u llá m b e é rk e z té t a 7. század v é g é re té v e és így ,,k e t­ tő s ” honfoglalásról szólva. E z t az elk é p z e lé st le g ré s z le ­ te s e b b e n L ászló G y u la e rd é ly i s z á r m a z á s ú b u d a p e sti

p ro fe sszo r dolgozta ki, az antro p o ló g u s L ip tá k P á l sug a lm a z á s a n y o m á n és e z álta l v á lt h írn e v e s e m b e r r é az ó h a z á b a n éppúgy, m in t idekint nálunk. László profeszszor utóbb azzal e g é sz íte tte ki e lképzelését, hogy ta lá n m á r a hunok is (akiket n e m t a r t m a g y a r nyelvű né p ­ nek) s z a k íth a tta k le e g y e s tö rz se k et az u rá li m a g y a r ágból és m a g u k k a l s o d o rtá k a K á rp á t-m e d e n c é b e , úgy­ hogy e n n e k s z á m b a v é te lé v e l i m m á r a tu r á n i á g h á ro m h u llá m b a n való beköltözéséről beszélnek. Sőt, a szkita ö rökség fig y e lem b e v é telével a m a g y a r s á g m é g k orábbi b e településéről is szó lehet (Vértesszőlős, 218, 99-101). De e n n e k elle n ére , illusztris p ro fe sszo ru n k m é g m indig c s a k a tu r á n i c s o p o rtta l foglalkozik és n e m tud a kőés b ro n zk o rb a n beköltözött m a g y a r s á g u tó d a in a k folya­ m a to s jelenlétéről. S zerinte szó s e m lehet a rró l, hogy a m a g y a r s á g n a k a K á r p á t- m e d e n c é b e n 5000-éves folyto­ n o s s á g a volna. Ez az ő tö rté n e ti e lk é p z e lé sé n ek leg se ­ bezhetőbb pontja és ta lá n e z é r t n em m u la s z t el e gyetlen a lk a l m a t se m , hogy a folytonosság k é rd é s é b e n kiala k í­ tott ta g a d ó á llá s p o n tjá t n y o m a té k o s a n k ife je z é s re ne j u tta s s a . E g y ik legutóbbi fe ls z ó la lá s á b a n így fo g a lm a z ­ ta m eg ezzel ka p c so la to s m o n d a n iv a ló já t: ,,A m e n n y ire h a z á m ő s ré g é s z e té t is m e r e m , s e m m ifé le közvetlen vagy közvetett bizonyíték nincsen a r r a , hogy e (kő- és bronz­ kori) be v á n d o rló k népe to v á b b élt volna a következő é v ­ e z re d e k b e n , átv é sz elte volna a r ó m a i kort és a n é p v á n ­ d o rlá s k o rt és m in t helyi m a g y a r nép é r t e volna m eg Á r p á d n é p é n e k h o n f o g l a l á s á t ” ( T ö r té n e lm i S z e m le , 1976, 1-2, 247). U g y an ily en h a tá r o z o tta n szól ,,A honfog­ la ló k ró l” c ím ű t a n u l m á n y á b a n (Bp. 1973 12). A K á rp á t-m e d e n c e b e li m a g y a r folytonosság é rv e it e d ­ dig m ég s e m v e tte kom olyan s z e m ü g y re . Vele szem b e n c s a k a zt hozza fel ú j r a m eg ú j r a , hogy a K á r p á t- m e d e n ­ c é b en a róm ai v á ro s n e v e k m ind feledésbe m e n te k és a n é p e ssé g rég é sz e ti leleteiben n e m ta lá lh a tó n y o m a a ró m a i k u ltú ra to v á b b é lé s é n e k (Vértesszőlös, 134, 208). Á m ha a régészeti lele te k b e n v a ló b a n n in c s n y o m a a „ róm ai” civilizáció továbbélésének, ez csak a n n y it jele n t,

hogy ott la tin fo ly to n o ssá g n in c s ( a m ib e n vele e g y e té r ­ tünk), de n e m zárja ki a m a g y a r nép fo lyto n o ssá g á t, hi­ szen a n n a k ókori ered etű b izo n y íté k a i r á n k m a r a d ta k . N e m h ih e tjü k , hogy e k é rd é s b e n ez len n e r é g é s z ü n k utolsó sz av a , hiszen az á lta la a n n y ir a b ecsült — ta lá n m á r tú lb e c sü lt — ré g é s z e ti lele te k a la p j á n s z a k tá r s a , K alicz N á n d o r m á r se jte ti velünk, hogy ,,a további (újkökori és bronzkori) v izsg á lato k m e s s z e m e n ő tö rté n e ti k é rd é s e k felv e té sé h ez , illetve tis z tá z á s á h o z v e z e th e t­ n e k ” (i.m. 44). Ö rö m m e l e m líth e tjü k m eg ezzel k a p c s o la tb a n a z t is, hogy az ókorból örökölt kincseinkkel a n é p ra jz otthoni m űvelői i m m á r kom olyan k ezdenek foglalkozni. Igen fi­ g y e le m re m éltó ta n u l m á n y t közöli e te k in te tb e n A n d rássy K u r ta J á n o s ,,Ókori e r e d e tű m a g y a r n é p e m l é ­ k e k " c ím m e l (É letünk, S z om bathely Hl), K á ta y M ihály p e d ig ,,N a p is te n s z í n v á l to z á s a i ” c í m m e l (M űvészet, 1973 n o v e m b e r és d e c e m b e r). Az utóbbi szerző hib ás t ö r ­ t é n e t s z e m l é l e t n e k b é ly e g e z i, h a n e m s z á m o l u n k a K á rp á t- m e d e n c e ő s la k o s s á g á v a l, m e r t : „Az őslakosság fo ly a m a to s a n je le n volt és évezredek a la tt k ik ristá ly o so ­ d o tt fo rm a v ilá g á t n e m h a g yh a tta el m áról h o ln a p ra .” L á szló G y u la ré g é s z p ro f e s s z o r c á f o l a t á t t e h á t n e m tu d ju k elfogadni, n é zeteit k u t a t á s a i n k jele n á lla p o tá b a n tú lh a la d o ttn a k t a r t j u k és velük s z e m b e n a m a g y a r s á g ötez e r éves K á r p á t- m e d e n c e b e li fo ly to n o s sá g á t fe n n ­ ta r tju k . Azzal z á r h a tju k ú ja b b h e ly z e tfe lm é ré s ü n k e t, hogy j e ­ lenleg v a ló b a n két kidolgozott m a g y a r őstörténeti elgon­ dolás van, m ik é n t ezt László pro fe sszo r na gyon h e ly e ­ sen m e g á lla p íto tta . A z egyiket a h a la d ó szellem ű, fő­ leg külföldön m űködő m a g y a r tudósok és m űk ed v e lő k képviselik, a k ik a m a g y a r s á g közelkeleti e r e d e té t vall­ j á k és E u r ó p á b a átköltözött ré s z é n e k a K á r p á t- m e d e n ­ cé b en való 5000 éves fo ly to n o ssá g á t hirdetik. A m á sik tö rté n e ti elképzelést az a n y a o rs z á g i h iv ata lo s tudósok képviselik, a k ik c s u p á n u ráli nép e k rő l és finnugor nyel­ vekről beszélnek, m inden m á s t pedig e lu ta s íta n a k . A

két irá n y képviselői között — ha tö r té n t is v a la m e ly e s közeledés — m ég m indig nincs tu d o m á n y o s k a p c so la t; a külföldi m a g y a r tudósok ta lá n j o b b a n is tennék, ha a to­ vábbi vita tk o z á s he ly e tt e re d m é n y e ik e t nem zetközi sí­ kon m u ta tn á k be. m in t m á r n é h á n y a n m e g te tté k , ott k e re s v e e lis m e r te té s t. Az új m a g y a r ő s tö rté n e t k e re té ­ be vágó t a n u lm á n y o k m in d e n ny u g ati vilá g n y e lv e n ko­ moly é rd e k lő d é s re t a r t h a t n a k sz ám o t, hiszen a ny u g a ti világ ő s tö rté n e té n e k ku lcsproblém ája éppen a m a g y a r őstö rtén e t.

újabb kutatások népünk eredetéről M a c a r tn e y professzor, a m a g y a r tö rté n e le m n e m r é g elh u n y t angol sz a k é rtő je í r ta egyik könyvében, hogy a m a g y a r nép e re d e te a tö rté n e t-tu d o m á n y eg y ik legbo­ n yolultabb kérdése. M e g á lla p ítá s á b a n sok ig a z s á g van, b á r m a m á r annyi m ég is tisztázódott, hogy a sokféle őstörténeti elképzelés visszavezethető két alapállásra. Az e g y i k n e k h ív e i u r á li ( m á s k é n t f i n n u g o r v a g y északias) kiindulópontot v a lla n a k és ő seinket a k e le t­ e u ró p a i pusztákon á t vezetik be a K á rp á t-m e d e n c é b e . F o jito s je lle m z ő vo 7 iásuk, hogy s z e r i n t ü k a m a g y a r nyelv nem ösnyelv, a m e ly m a g a a lk o tta szókészlettel és n y e lv ta n n a l rend e lk ez n é k , h a n e m sok idegen elem ből összekovácsolódott szárm azék-nyelv. Azok, a k ik ettől e ltérő, m á s a la p á llá s b ó l in d u ln a k ki, a déli s z á r m a z á s hirdetői, és az E u f rá te s z , Nílus és Indus folyók völgyeiből in d ítjá k ú tn a k a m a g y a r s á g őseit, több h u llá m b a n . Az első h u llá m o k a B alkán-félszigeten á t é r ­ keztek be a v é g leges h a z á b a , az utolsók a K á r p á to k keleti á tjá ró in keresztül. S z á m u k r a a m a g y a r n yelv ősnyelv, m ely a kiindulóponton igen nagy te r ü le te n beszélt nyelv volt. E kétféle ő s tö rté n e trő l m in d e n m ü v e it m a ­ g y a r e m b e r tud és tu d ja a z t is, hogy otthon h iv a ta lo ­ sa n c s a k a rövidebb ,,u r á l i ” ő s tö rté n e te t á p o lh a tjá k , a külföldön élők v isz o n t in k á b b a k ö z e lk e le ti (sz u m íregyiptom i) ő s tö rtén e tet. M indkét őstö rtén e ti elképzelés á lla n d ó a n m o zg á sb a n v a n és ö s s z e te v ő e le m e i a k r itik u s p o n to k o n fo ly to ­ n o sa n új és újabb m e g lá tá so k k a l gazdagodnak. E z é r t szükséges, hogy időnként iro d a lm i s z e m lé t t a r t s u n k és k ö z is m e rtté te g y ü k az e lé r t e re d m é n y e k e t. E z ú tta l azt k ív án ju k b e m u ta tn i, m ik é n t á lln a k az u rá li elképzelésú őstörténet sa rka la to s tételei a legutóbbi k u ta tá s o k nyo­ m án . E bbeli v iz s g á la tu n k so rá n többször e m lítjü k az a lá b b i m ü v ek e t:

Az A k a d é m ia i K iadónál m e g je le n t M agi/ar őstörténeti ta n u lm á n y o k (B u d a p e st 1977) c ím ű könyvet, a m e ly kife­ je z e tte n h e ly z e tfe lm é ré s céljából készült és huszonegy szerző idevágó é rte k e z é s é t közli. E m lítjü k D ü m m e r th Dezső Á rp á d o k n y o m á b a n (B u d a p e st 1977) c ím ű szép m u n k á já t. V a ja y Szabolcs n é m e t nyelvű könyvét: Dér E in tr itt des u n g a risc h e n S ta m m e s b u n d e s in die europaische G eschichte. 862-933 (M ü n c h e n 1968) m e ly az úg y n e v e ze tt k a la n d o z á so k k a l foglalkozik; és a m a g y a r o r s z á g i s z ü le t é s ű K o e s t le r A r t h u r k ö n y v é t, m e l y e t fra n c ia k ia d á s b a n ism e rü n k , c ím e L a treiziém e trib u (P a ris 1976) ,,A tiz e n h a r m a d ik t ö r z s ” , a m in t a szerző nevezi a kelet-európai zsidóságot. A ha z ai k u tató k tu d o m á n y o s b e á llíto tts á g a A ,,M a g y a r őstö rtén e ti t a n u l m á n y o k ” c ím ű kötet s z e r ­ kesztői m á r a ,.B evezetésben ’ m e g m o n d já k , hogy ók a rn a g ya r ő s tö r té n e tn e k c s a k is a z u r á li á g á t m ű v e lik . így fejezik ki m a g u k a t; ,,E kötet szerzői és s z e rk e s z ­ tői n e m é r te n e k eg y e t az olyan k ísé rle tek k e l, a m e l y e k ... a m a g y a r nép t u d a t á b a téves ő s tö rté n e ti e lk é p z e lé se ­ ket k ív á n n a k ü l t e t n i ... legyen az s u m m ír , e tru sz k , vag y b á rm ily e n m á s néphez való k a p c s o ló d á s ” . .. B e je le n té ­ sükhöz azt is hozzáteszik, hogy aki ilyen e lk ép zelésű m a g y a r ő s tö rté n e te t ír, h ird e t va g y kíván, az ,,r e a k ­ c ió s ” (így!). A h a z a i ő s tö rté n e ti k u ta tá s o k első a la p ­ v e tő je lle m v o n á s a teh á t az időbeli k o rlá to zo ttsá g és a szabad k u ta tá s akadályozása. E gy m á sik alapvető je lle m v o n á s u k a m a rx ista tö rté ­ n e tfilo z ó fia a lk a lm a z á s a . E z a filozófia a z t t a n í t j a , hogy a tö rté n é s f o ly a m a t tu la jd o n k é p p e n a t á r s a d a l m i és a g a z d a s á g i e rő k összeütközéséből áll elő és lén y e g e az o sz tá ly h arc . K övetkezőleg a m a r x i s t a tö rté n é s z n e k e r ­ re a lén y e g re kell figyelnie és e lő a d á s a te n g e ly év é az o s z tá ly h a rc o t kell tennie. E r rő l a filozófiai ho z z áá llá s­ ról az idézett ,.B evezető” így szól; ,,E ta n u lm á n y k ö te t

fejezeteit a m a r x i s t a tö rté n e le m fe lfo g á s igénye j e lle m ­ zi, a m e ly n e k te r m é k e n y ítő h a tá s a e g y re in k áb b te r je d tö rté n e lm ü n k k u ta tó in a k m u n k á i b a n .” U g y a n o tt m e g tu d ju k , hogy az első m a r x i s t a ő s tö r té ­ neti é rte lm e z é s t M olnár E r ik dolgozta ki; e n n e k a ku­ t a tó n a k legfőbb é r d e m e az a fe lism e ré s , ,,hogy a m a g y a r ő stö rtén e t utolsó sz a k a s z á b a n m e g je le n t az úr-szolga vi­ szony, az o s z tá ly tá rs a d a lo m előzm énye. A tá r s a d a l o m elle n té tes é rd e k ű c s o p o rto k ra s z a k a d v a m e g t e r e m te t te az e rő s z a k o t” . — Szóval sz e rin tü k a legfontosabb ős­ tö rté n e ti m o zz a n a t az, hogy a k o rsz a k végén m e g s z ü ­ lete tt az e rő sz a k , — n e m pedig az, a m i t mi m ondunk, hogy — m e g tö r té n t a m a g y a r tö rz se k politikai össze­ f o g á s a egy v e z é rlő f e je d e le m v á l a s z t á s á v a l és ezzel m e g a la k u lt a m a g y a r nem zet. A ha z ai ö s tö r té n e tk u ta tó k m ódszer te k in te té b e n a r r a t ö re k s z e n e k , hogy m in d e n f o r r á s t f e l h a s z n á l j a n a k a m ú lt m e g v i lá g í tá s á r a s evégből a tö rté n e tte l sz o m sz é ­ dos tu d o m á n y o k e r e d m é n y e i t is f ig y e le m b e v e g y é k . T e h á t n e m c s a k a n y e lv é sz eté t, m in t kezdettől fogva, h a n e m a r é g é s z e té t, az e m b e r t a n é t , az i r á s tu d o m á ny é t is. M ódszerüket ,,k o m p le x ” , a zaz ö s s z e te tt m ó d ­ s z e rn e k nevezik és h a n g sú ly o z z ák a n n a k ú jd o n sá g á t. A v a ló s á g b a n a z o n b a n ez a m ó sz e r n e m új, hiszen m á r a század h a rm in c a s éveitől kezdve ezt ta n íto ttá k egyetem ein ken , fő leg a szellem tö rtén eti irá n yza t k é p v i­ selői. A s z e lle m tö rté n é s z e k t a n í tá s a s z erin t a t ö rté n é s ­ f o ly a m a t n e m m á s , m in t az e m b e r i szellem m e g n y i­ la tk o z á s a az a n y a g b a n , a m ű v é s z e tb e n , a politikában, a g a z d a s á g b a n , stb. Ha te h á t a k u tató a tö rté n é s teljes és pontos k é p é t a k a r j a m eg ra jz o ln i, fig y e lm é t ki kell te rje s z te n ie a szellem m inden m e g n y ila tk o z ási f o r m á ­ j á r a , a m it jó ré s z b e n a t ö rté n e ttu d o m á n y szom szédos t u ­ d o m á n y a i t a r t a n a k nyilván. A ha z ai k u tató k e l j á r á s á b a n n e m is a kom plex m ód­ sz er a lk a l m a z á s a az új dolog, h a n e m in k áb b a szovjet tu d ó so k k u ta tá sa ira összpontosuló fig yelem . Olyasféle j e ­ lenség ez, m in t volt ré g e b b e n a n y u g a t-e u ró p a i k u t a t á ­

so k ra irá n y u ló figyelem , hiszen tö rté n e lm ü n k e z e r év óta N y u g a t sz e rv e s része. Az „ Ő s tö rté n e ti ta n u l m á n y o k ” c ím ű k ötetben ezt a Szovjetunió felé való i r á n y u l ts á ­ got így indokolják: ,,A m a g y a r tö rté n e t tú lnyom ó r é ­ szén e k színhelye azonos a Szovjetunió terü leté v el. Ebből következik, hogy a ho nfoglalás előtti m a g y a r tö rté n e le m a Szovjetunió tö rté n e lm é n e k is ré s z é t képezi. E z é rt fel­ t á r á s á b a n , r óla a la k íto tt v é le m é n y b e n , a szovjet tudósok illetékes s z a k é rtő k é n t szó laln ak m e g . ” E n n y it jelle m z ésü l a ha z ai tudósok tö rté n e ti látóköré­ ről, filo zó fia i alapállásáról és k u ta tá s i módszeréről. Az ú ja b b a n e lé r t e re d m é n y e k Az ú ja b b e r e d m é n y e k tisz tá z z ák ; 1. az ő s m a g y a r m ű ­ v eltség jelle g é t; 2. a h u n - m a g y a r viszonyt; 3. a kazárm a g y a r k a p c so la to k a t; 4. a honfoglalás e lő z m én y e it és végül 5. a hon fo g la lást követő ,,k a la n d o z á s o k ” m ib e n ­ létét. 1. A z ósm agyarok m űveltségéről a rövid m a g y a r ő s tö r­ té n e t képviselői nem is olyan ré g e n m é g azt ta n íto ttá k , hogy az e g y s z e rű e n n o m á d volt, n e m e m e lk e d e tt túl a h a ­ lá sz á s és v a d á s z á s színvonalán. Ma m á r (hála Győrffy György, László Gyula, B a rth a A ntal és m á s o k t a n u l m á ­ nya in a k ) az e m líte tt e ls ie te tt v é le m én y m egváltozott. K id e rítetté k , hogy az ö s m a g y a r o k n o m á d k u l tú r á já n a k ,,sz e rv e s r é s z e ” volt a fö ldm űvelés, va g y is hogy az élet­ m ód n em volt nom ád. B izonyítják, hogy őseink le te le ­ p e d e tt éle tm ó d o t f o ly ta tta k , h á z a k b a n la k ta k és é le lm ü ­ ket a helyszínen m eg t u d tá k te rm e ln i. M indezt m e g e lé g e d é s s e l v e h e tjü k tu d o m á s u l, hiszen m i a m a g y a r o k a t a m a g a s k u ltú r a m e g te r e m tő ik é n t m u ta ttu k be. De jó n a k t a r t a n á n k , h a ezzel p á r h u z a m o ­ s a n m indig h a n g o z ta tn á k , hogy őseink a fö ld m ű v e lé st n e m a D u n a -m e d e n c é b e n és n e m a szlávoktól ta n u ltá k el, h a n e m m á r jó v a l azelőtt g y a k o ro ltá k , a m ik o r szlávok m é g n e m is lé te z te k . E z t a z é r t k e lle n e m o n d o g a tn i.

m e r t tú lso k á ig a sz lá v o k a t e m le g e tté k a m a g y a r s á g t a ­ nítóiként és ez a téves n ézet m ég m a is sz ere p e l sok tö rté n e ttu d o m á n y i kézikönyvben. 2. A h u n -m a g y a r v iszo n y ú j elem zésében is több fi­ g y e le m re m éltó e r e d m é n y t látunk. A k é rd é s az, vajon a hun nép azonos volt-e a m a g y a r néppel, a v a g y c s a k te s tv é rn é p e , esetleg rokona volt? S léteztek-e m a g y a r n é p ré sz e k a K á rp á t-m e d e n c é b e n a hunok id ején ? A ha z ai k u tató k a h u n -m a g y a r azonosságot m o st is el­ v e tik és László G yula kivételével azt se m tételezik fel, hogy m a g y a r n é p ré s z e k e setleg m á r a hunok idejében is é ltek volna a K á rp á t-m e d e n c é b e n . A h u n - m a g y a r a z o n o s s á g h ite a k o r a b e l i n y u g a te u ró p a i iro d a lo m b a n is e lte rje d t; ezt té v e d é s n e k t a r t ­ ják . A k ró n ik a iró k u g y a n is a helyszíntől távol lévén, nem v e tté k é szre a K á r p á t- m e d e n c é b e n v é g b e m e n t n é p c se ­ rét, m ely n e k s o rá n a régi nép (hun) h elyét egy új nép (m a g y a r) foglalta el, következőleg a t á j új n é p e ssé g é t sokáig a régi nép nevén e m le g e tté k . T udjuk, ilyen téves n é v a d á s az idők f o ly a m á n többször is m e g tö r té n t, de a h u n - m a g y a r e s e tb e n a lig h a fo g ad h a tó el telje s é rté k ű m a g y a r á z a t n a k . É rzi ezt D ü m m e r th Dezső is, s éppen e z é r t bővebben k ité r a h u n - m a g y a r viszony e le m z é s é re . D ü m m e r t h D ezső s z e r in t a h u ri-m a g ya r v iszo n y t a korabeli nem zetfo g a lm o n keresztül kell m eg érten ü n k. A hun időkben a n e m z e tf o g a lm a t n e m népi és n e m nyelvi m o z z a n a to k h a tá r o z t á k m eg , m in t m a n a p s á g , a népi n e m z e t idején. A kkoriban m indazok, a k ik a hun d in a s z ­ tia a la ttv a ló i v o lta k és a H un B ir o d a lo m b a n la k ta k , jo g o sa n n e v e z h e tté k m a g u k a t h u n i-n a k , azaz honi-nak, a k á r m i l y e n n y e lv e n b e s z é lte k és a k á r m il y e n e m b e r ­ fa jtá h o z ta r to z ta k . így a m a g ya ro k is joggal n e v eztettek h u n o k n a k és m a g y a ro k n a k egyszerre. D ü m m e r th így öszszegezi f e jte g e té s e it: ,,M a m á r n e m leh e t tö rté n e lm ü n k finnugor ré s z é t t a ­ gadni, hiszen nyelvünk eleven bizonyíték e rr e . De nyel­ vünk t e r m é s z e té n túl se m m ifé le e m lé k nem szól erről. E s z m e i h a g y o m á n y a i n k n a k és t á r s a d a l m i s z e r k e z e ­

tü n k n e k több közük v a n a hunokhoz, m in t a finnugor népekhez, b á r a hunokkal nem lehet szó nyelvi-faji azo­ nosságról. Ma m á r szó sincs többé e g y o ld a lú a n hun, e g y o ld a lú an finnugor sz em léle trő l s e m ." De m ik é n t lehel e b b e a m a g y a r á z a t b a beleilleszteni azt a tényt, hogy a hunoktól m a g y a r nyelvű írá so s e m ­ lékek m a r a d t a k r á n k ? T a lá n a n n a k b e is m e ré s é v e l, hogy a hun időkben m á r nagy m a g y a r tö m b ö k é ltek a K á r p á t ­ m e d e n c é b e n és ők a lk o ttá k a szellem i v e z e tő ré te g e t? V agy ta lá n úgy, hogy a hunok m égis m a g y a r u l beszél­ tek? 3. A kazár-m agyar ka p cso la to k t á r g y a l á s á t a t é m a új e lá g a z á s a i t e tté k is m é t időszerűvé. A k a z á ro k a Don és Volga e g y m á s h o z közeleső n a g y k a n y a r j á t ó l d é lre , a K aukáz u s-h e g y sé g ig te rje d ő vidéken la k ta k . K ezdetben hun, m a jd török (türk) fe n n h a tó s á g a la t t á llta k , m a jd a m ik o r a tö rö k h a ta lo m is leáldozott, fü g g etlen n é le t­ tek és n y u g a t felé te rje s z k e d v e n a g y ,,K a z á r B iro d al­ m a t ” alk o ttak . E k k o r k e rü lte k fe n n h a tó s á g u k a lá a m a ­ g y a r tö rzsek is, m e ly e k a Dontól n y u g a tr a a D n y e p e r folyóig (L ebédiában) ta n y á z ta k . A m a g y a r o k a K a z á r B ir o d a lo m b a n előkelő h e ly e t fo g la lta k el, n e m c s a k s z á m b e li e re jü k n é l fogva, h a n e m fontos s tr a té g ia i h ely zetü k m ia tt is. Ök v é d e lm e z té k a birodalom n y u g a ti h a t á r a i t a b izá n c ia k és az oroszok tö re k v é seiv e l szem ben. S a m ik o r a b esenyők n y o m á s á ­ r a a m a g y a r tö rz se k n y u g a ta b b r a költöztek, a D n y e p e r és S z e re t közé (Etelköz), a K a z á r B iro d alo m n y u g a ti o ld ala vé d e le m nélkül m a r a d t. A köve tk e z m é n y n e m ké­ s e tt: 955-ben a n y u g a ti ré s z e k elvesztek, s az o rsz á g a t u ­ lajd o n k é p p en i K a z á ria te r ü le té r e szorult vissz a ; 1017ben ez a k a z á r á lla m is m eg sz ű n t s a nép be á g y az ó d o tt a növekvő orosz h a ta lo m b a . K azáriába az előzó évszázadokban sok zsidó család v á n ­ dorolt be, s azok le sz á rm a zó ! b e s z iv á ro g ta k a k irályi u d ­ v a r b a és sik e rü lt nekik a k irá ly t á tté ríte n i a zsidó hitre. Az á t t é r t k irá ly a z tá n a m a g a v a l l á s á r a k é n y s z e ríte tte egész népét. E z e k az e s e m é n y e k 740 tá j á n fo rro n g á st

idéztek elő az o r s z á g b a n és az e lé g e d e tle n e k a távozó m a g y a ro k h o z c sa tla k o z ta k , köztük h á ro m k a b a r törzs is és e g y ü tt fo ly ta ttá k ú tju k a t a K á rp á t-m e d e n c é b e . K o e stle r A rth u r a k a b a r c s a tla k o z á s t úgy á llítja be, m in th a a k k o r a m a g y a r o k ,,v é r á t ö m l e s z t é s e n ” m e n te k volna keresztül, tén y le g ese n és képletesen, é s a n n a k vol­ na tu la jd o n íth a tó a honfoglalók h a r c ia s te r m é s z e te , k é t­ ny e lv ű sé g e ( m a g y a r és türk), v a la m in t gyors k u lturális e m e lk e d é s e . A m a g y a r tö rté n é s z e k n e m o s z tjá k K oestler nézetét. R á m u ta t n a k a r r a , hogy a kabarok a m a g ya r e tn ik u m b a n csak egészen alárendelt szerepet já ts z h a tta k , hiszen a m a g y a r nyelv a k a b a ro k b e o lv a d á s á v a l egy jo ttá n y it se m változott m eg. T u rk o ló g u sa in k sz erin t a m a g y a r nyelvben m indössze 200 türkböl e re d e z te th e tő szó ta lá lh a tó , de azok se m a k a z á r - m a g y a r é rin tk e z é ­ se k korából való á tv é tele k , h a n e m k orábbi idők em lékei. A k a z á r - m a g y a r dolog ezzel el volna intézve. De hová lette k a zsidó vallásra á ttért ka zá r töm egek és a k ö zéjü k keveredett m a g y a ro k a k a zá r á lla m b u k á sa utá n ? K o e stle r s z e rin t a k a z á ro k nem p u s z tu lta k el, h a ­ nem U k r a jn a és L e n g y e lo rszá g te r ü le té n m in d a m ai na p ig f e n n m a r a d t a k , m eg ő rizv e zsidó k u ltúrörökségüket. E bből a zsidó h itre tért k a zá r(-m a g y a r) töm bből j ö tt létre a m a i zsidóság 95 százaléka. V a g y is a m ai zsidó n é p e s s é g b e n c s u p á n félm illió le n n e A b r a h á m , I z s á k és J á k o b l e s z á r m a z o t t j a , s z e m b e n a 11 m illió tü rk k e l. A m a i z s id ó s á g n a k t e h á t (K o e stle r e lm é le te szerint) alig van v a la m i köze a régi P a le s z tin á h o z és Izra e l an n y it h a n g o z ta to tt tö rté n e lm i jo g a c s a k fikció és s e m m i é rte lm e sincs a n n a k , hogy nekik a sz e m ita ő s tö r t é n e t e t t a n í t s á k . . . A g o n d o la to k a t to v á b b le h e t fűzni, d e ebből is é rth e tő , hogy K o e s tle r felfed e z é se m ié r t ke lte tt oly nag y m e g d ö b b e n é s t zsidó é rte lm is é g i körökben. N á lu n k viszo n t az állítólagos új rokonság el­ m élete szinte észrevétlen m aradt. 4. H onfoglalás a la tt a ,,r ö v id ” ő stö rté n e tb e n Á rpád n é p é n ek a K á rp á t- m e d e n c é b e való b e te le p e d é s é t értik, a m i a IX. század végén zajlott le. Az a nézet, hogy a

honfoglalók — m in t m e n e k ü lő c soport — a b e sen y ő k és bolgárok elől futva, asszonyok nélkül é rk e z te k volna az új h a z á b a , h e ly e s b íté s re szorul — í r j á k hazai tudósaink. H iszen Á rp á d é k m á r é v e kkel a besenyő t á m a d á s előtt e lh a tá r o z tá k a K á r p á t- m e d e n c é b e való á tte le p ü lé s t és h a d a ik fe ld e ríté s c é ljáb ó l 962 óta több ízben m e g f o r ­ d u lta k ezen a tájon. S z e rin tü k a bolgár-besenyő tá m a ­ dás csak siettette a régóta elhatározott terv v ég reh a jtá ­ sát, teh á t n e m te k in th e tő a honfoglalás d ö n tő in d íté ­ ká n a k. Ami pedig a bolgár-b ese n y ő pusz títá s m é r e te it illeti, túlzás azt képzelni, m in th a az m e g tö rte volna a honfog­ laló k k a to n a i e r e j é t . H is z e n Á rp á d h a d a i a K á r p á t ­ m e d e n c é b e n é rv e m é g olyan fölényes e rő t képviseltek, hogy az egész te r ü le te t négy esztendő le fo rg á s a a la tt (896—900) b irto k b a v e h e tté k , 907-ben pedig súlyos c s a ­ p á s t m é r h e tte k a b a jo r o k r a és az E n n s folyóig k ite r ­ je s z th e tté k u r a lm u k a t. A m a g y a r ka to n a i e rő m indezek m e g v a ló s ítá s a u tá n to v áb b i ötven évig egész E u r ó p á t r e tte g é s b e n t a r to tta . S zó sem lehet tehát arról, hogy az egyesült bolgár-besenyő tá m a d á s tö n kreverte v o ln a a m a ­ gyar k a to n a i erőt a K á rp á to k előterében, v a g y hogy a honfoglalók a s sz o n y a ik nélkül é rk e z te k volna új h a z á ju k ­ b a, hiszen a honfoglaláskori te m e tő k b e n a nők és fé rfia k a r á n y a e g y fo rm a. 5. A m a g y a r ka la n d o zá so k k iv á ltó okairól is sok m e d ­ dő vita folyt a m ú ltb a n . J e le n le g m á r ebben a te k in te t­ ben is v ilá g o s a b b a n látu n k . Az új ha z a k a to n a i bizto­ s ít á s á n a k szük sé g e sség é tő l e ltekintve, a k a landozások kétségkívül zsá km á n y o lá ssa l is e g y ü ttjá rta k , m in t ahogy a b b a n a k orban m in d e n féle g yőzelm es ka to n a i vá lla lk o ­ zás z s á k m á n y s z e d é s s e l végződött. Az is lényeges új é s z re v é te l, hogy a kalandozó h a d j á ­ ra to k b a n so h a se m a nép v e tt rész t és nem is nép ellen folyt a küzdelem . A ra z z iá k c s a k eg y e s fő e m b e re k kísé­ r e t é n e k v á lla lk o z á s a i v o lta k és le g tö b b sz ö r v a la m e ly b aráti fejed elem m eghívására, kifejezett kérésére in d u lta k útra. 899-től 970-ig ezek a m eg se g ítő válla lk o z á so k b a ­

jor, olasz, cseh, bolgár, bizánci vag y orosz fe lk é ré s re tö rté n te k . De tu d u n k olyan h a d já r a t r ó l is, a m e ly a p á p á t volt h iv a tv a m egsegíteni. T e h á t n e m r a b l ó h a d já r a t o k ­ ról, n e m cél és é r t e le m nélküli k a la n d o z á s o k ró l volt itt szó. B á r a tén y e k így á lla n a k , n yu g a t-eu ró p a i k é zik ö n y ­ v e k b e n m égis g y a k ra n elitélő leg szó ln a k a m a g y a ro k segélynyújtásairól és v e lü k ka p cso la tb a n a honfoglalók vadságáról és barbár szokásairól. A m a g y a r t ö r t é n é ­ szek k é s z s é g e s e n ö s s z e h a s o n lí t já k ő se ik e l j á r á s á t a korabeli n o r m á n és g e r m á n h a d já r a to k k a l, hiszen azok t a g a d h a t a t l a n u l v a d a b b a k és k e g y e tle n e b b e k voltak, m in t a honfoglalóké. A ttila kirá ly p é ld á u l n e m é g e t­ te fel R ó m á t, b á r m e g te h e tte volna, h a n e m a p á p a kö­ n y ö rg é s é re elállt a v á ro s o stro m átó l. De a g e r m á n Alarik, m eg a v an d á lo k h a b o z ás nélkül l e c s a p ta k R ó m á ­ r a és k i r a b o l t á k a v á r o s t , m ih e ly t t e h e t t é k . S zentG allenben a m a g y a r k a la n d o ro k nem ölték m e g a kolos­ to rb a n m a r a d t b a rá to t, c s a k é lcelödtek vele. A n e m z e t­ közi sz ó tá rb a sem a m a g y a r o k n y o m á n k e rü lt be a ,,v a n ­ d á l ” szó a d u r v a s á g és e sztelen öldöklés é rte lm é b e n , h a n e m a g e rm á n o k v a n d á l nevű tö rz se n y o m án . A norm an o k ró l közism ert, hogy v é g ig ra b o ltá k egész E u r ó ­ p á t, sőt m é g É sz a k -A frik á t is. Julius C a e s a r v e z e té sé ­ vel a r ó m a i légiók G alliát tö k éle te se n k ira b o ltá k , é r ­ te lm is é g é t, p a p s á g á t és k a to n a s á g á t leöldösték. — E z a p á rh u za m m agától n y ú jtja a helyes értelm ezést. Ami végül a honfoglalók állítólagos k u ltú rá la tla n s á g á t illeti, szem b e n a n y u g a t-e u ró p a i erk ö lc sö k k el és il­ lem m e l, c á fo latk é n t elég idéznünk Ibn F a d l a n a r a b író ta n ú s á g té te lé t, K oestler A rth u r ny o m án . Ez az a r a b író m eg b o trá n k o z v a je g y e z te fel, hogy a n o r m a n o k ,,a világ leg p isz k o sa b b e m b e r e i . ” A m ik o r m o sa k o d n a k , a ház feje egy la v ó r vízben leöblíti a r c á t és h a já t, a z tá n b ele­ köp a vízbe és az o r r á t is b e lefújja, m a jd az e d é n y t á t ­ a d ja a következőnek az is b elem osdik, beleköp, b e lefújja az o r r á t és to v á b b a d ja . Ibn F a d l a n azt is feljegyezte, hogy a ru sz o k ( n o rm a ­

nők bizánci névvel) szörnyű illetlen e m b e r e k . M inden­ ki jele n lé téb e n végzik el sz ü k sé g le tü k e t, m ég a kom o­ ly ab b dolgot is. Sőt — m á s o k s z e m e lá t tá r a közösülnek. A k irá ly u k is így csinál. M ás f o rrá so k is hasonló képet fe s te n e k róluk. É s m égis, ezek a n o rm á n , g e r m á n és r ó m a i k a la n d o ro k úgy s z e re p e ln e k a tö rté n e ti kéziköny­ vekben, m in t lovagok és k u l tú r a te r e m tő lények! N in c s m it szég y e n k e zzü n k a honfoglaló m agyarokért, a m ié rt egykoron E u ró p a rendőrei v o lta k és harcászati kiszá llá so ka t is végeztek. Összegezve az elő a d o tta ka t, fá jla lju k , hogy hazai tö rté ­ n észein k látóköre a rövid m a g y a r őstörténetre korlátozó­ d ik és m ég m a sem a k a rjá k észrevenni, hogy m ú ltu n k szálai a R é g i K eletre vezetn ek. De elégedetten vesszü k tu d o m á su l, hogy lényeges p o n to ko n érdem ben egészítik k i tu d á su n k a t.

Magyar istennevek a régi Egyiptomban

E z a t a n u lm á n y rátereli a fig y e lm e t a m a g y a r őstör­ ténet egyik fo n to s forráscsoportjára, az egyiptom i szent iratokra, a m e ly e k eddig teljes m ellőzésben részesültek. Ezekből az iratokból kiderül, hogy E g y ip to m b a n a Kr.e. III. és II. évezredben m a g y a r n e v ű istenek irá n y íto ttá k a ha la n d ő k sorsát és m ű k ö d é s ű k során sok-sok írásbeli e m léket h a g y ta k hátra. E z az örökség oly gazdag, hogy az eddig kéjíbekerült ad a to k m á r e g y m a g u k b a n is elu ta sít­ j á k a m a g y a r őstörténet kizárólag ázsiai irá n y ultságát és nagy n y o m a té k k a i állítják elé n k az afrikai m a g y a r v i ­ lágot. E z a fo rr a d a lm i jellegű m eglátás a m a g y a r őstör­ téneti irodalom legújabb szenzációja. A ré g ie k is te n fo g a lm a és kétféle v a llá s a H érodotosz görög tö rté n e tíró külföldi u ta z g a tá s a i so­ r á n E g y ip to m o t is m e g lá to g a tta és vizsg á ló d ása i e r e d ­ m é n y é t a b b a n foglalta össze, hogy ott az e m b e r e k „ szo­ k a tla n m é r t é k b e n ” v a llá so sa k . Hérodotosz m e g fig y e lé ­ se helytálló, m e r t E g y ip to m b a n v a ló b a n sok iste n t i m á d ­ tak. Volt va g y ötven főistenük, a k ik ügyköre az orsz á g egész t e r ü l e t é r e k ite rje d t, és m ég m in teg y ötszáz olyan, akik ü g y k ö re alig te r je d t túl egy-egy v á ro s h a tá r a i n . A sok n a g y is te n t és k isiste n t a rég ie k gondolkodási m ó d ja te tte szükségessé. Az ö é s z j á r á s u k u g y a n is n e m az ok és okozat összefüggésén a la p u lt, h a n e m úgy képzelték el, hogy m in d e n m o z g á s t és c s e le k e d e te t ,,i s t e n n e k ” ne v e ze tt lá t h a ta t la n lények idéznek elő. E zek az iste n e k le g g y a k r a b b a n a te r m é s z e t n y ú jto tta a d o tts á g o k b a n — ö reg f á k b a n , nag y kövekben, égen, földön és m á s a lk a l­ m a s helyen — rejtő zk ö d n e k és o n nan figyelik a v ilá g ­ re n d zökke n ő m e n te s folyását. N éha az iste n e k lá th a tó ­ vá teszik m a g u k a t, felvéve v a la m ily e n e m b e r i, v a g y á l­ lati a la k o t (inkarnáció). E z t a gondolkodási m ódot Lévy

nők bizánci névvel) szörnyű illetlen e m b e r e k . M inden­ ki jele n lé téb e n végzik el sz ü k sé g le tü k e t, m ég a kom o­ ly ab b dolgot is. Sőt — m á s o k s z e m e lá t tá r a közösülnek. A k irá ly u k is így csinál. M ás f o rrá so k is hasonló képet fe s te n e k róluk. É s m égis, ezek a n o rm á n , g e r m á n és r ó m a i k a la n d o ro k úgy s z e re p e ln e k a tö rté n e ti kéziköny­ vekben, m in t lovagok és k u l tú r a te r e m tő lények! N in c s m it szég y e n k e zzü n k a honfoglaló m agyarokért, am ié rt egykoron E u r ó p a rendőrei v o lta k és harcászati kiszállásokat is végeztek. Összegezve az előadottakat, fá jla lju k , hogy hazai törté­ nészeink látóköre a rövid m a g y a r őstörténetre korlátozó­ d ik és m é g m a sem a k a r já k észrevenni, hogy m ú l t u n k szálai a R é g i Keletre vezetnek. De elégedetten vesszük tu d o m á su l, hogy lényeges pon to ko n érdem ben egészítik ki tu d á su n k a t.

Magyar istennevek a régi Egyiptomban

E z a t a n u lm á n y rátereli a fig y e lm e t a m a g y a r őstör­ ténet egyik fo n to s forráscsoportjára, az egyiptom i szent iratokra, a m e ly e k eddig teljes m ellőzésben részesültek. Ezekből az iratokból kiderül, hogy E g y ip to m b a n a Kr.e. III. és II. évezredben m a g y a r n e v ű istenek irá n y íto ttá k a ha la n d ő k sorsát és m ű k ö d é s ű k során sok-sok írásbeli e m léket h a g y ta k hátra. E z az örökség oly gazdag, hogy az eddig kéjíbekerült ad a to k m á r e g y m a g u k b a n is elu ta sít­ j á k a m a g y a r őstörténet kizárólag ázsiai irá n y ultságát és nagy n y o m a té k k a i állítják elé n k az afrikai m a g y a r v i ­ lágot. E z a fo rr a d a lm i jellegű m eglátás a m a g y a r őstör­ téneti irodalom legújabb szenzációja. A ré g ie k is te n fo g a lm a és kétféle v a llá s a H érodotosz görög tö rté n e tíró külföldi u ta z g a tá s a i so­ r á n E g y ip to m o t is m e g lá to g a tta és vizsg á ló d ása i e r e d ­ m é n y é t a b b a n foglalta össze, hogy ott az e m b e r e k „ szo­ k a tla n m é r t é k b e n ” v a llá so sa k . Hérodotosz m e g fig y e lé ­ se helytálló, m e r t E g y ip to m b a n v a ló b a n sok iste n t i m á d ­ tak. Volt va g y ötven főistenük, a k ik ügyköre az orsz á g egész t e r ü l e t é r e k ite rje d t, és m ég m in teg y ötszáz olyan, akik ü g y k ö re alig te r je d t túl egy-egy v á ro s h a tá r a i n . A sok n a g y is te n t és k isiste n t a rég ie k gondolkodási m ó d ja te tte szükségessé. Az ö é s z j á r á s u k u g y a n is n e m az ok és okozat összefüggésén a la p u lt, h a n e m úgy képzelték el, hogy m in d e n m o z g á s t és c s e le k e d e te t ,,i s t e n n e k ” ne v e ze tt lá t h a ta t la n lények idéznek elő. E zek az iste n e k le g g y a k r a b b a n a te r m é s z e t n y ú jto tta a d o tts á g o k b a n — ö reg f á k b a n , nag y kövekben, égen, földön és m á s a lk a l­ m a s helyen — rejtő zk ö d n e k és o n nan figyelik a v ilá g ­ re n d zökke n ő m e n te s folyását. N éha az iste n e k lá th a tó ­ vá teszik m a g u k a t, felvéve v a la m ily e n e m b e r i, v a g y á l­ lati a la k o t (inkarnáció). E z t a gondolkodási m ódot Lévy

Bruhl sz a v a iv a l „logika e lő tti” (pre-logikus) gondolko­ d ási m ó d n a k nevezik. Fontos a z t is szem előtt t a r t a n u n k , hogy az e g y ip to m i­ a k v a llá s o s s á g a az ő tá r s a d a l m i és politikai létü k leg e rő ­ sebb köteléke volt. a m i m ögött m essz e e l m a r a d t a n a p ­ ja in k b a n a n n y ir a m e g h a tá r o z ó népi és n e m z e ti a la p ú ö s s z e ta rto z á s tu d a ta . Az e g y ip to m ia k két va llá s között oszlottak m eg : DélE g y ip to m b a n az úg y n e v e ze tt term ékenységi k u ltu s z volt a fövallás. E n n e k hívei e ls ő s o r b a n á lla tte n y é s z té s s e l f o g la lk o z ta k és a s ö té te s a r c ú , k u s n e v ű e m b e r f a j ­ tából te v ő d te k össze. A kus nép elnevezése a kos szó­ ból e r e d ; ez az e rő s h ím á l l a t volt is te n ü k i n k a r n á ­ ciója. A k u s o k a t földrajzi t á j a k s z e rin t m á s nevekkel is illették. Ök vo lta k a ,,m e d i t e r r a n i a k ” , a ,.s z ig e tie k ” és te r m é s z e te s e n a ,,sötét b ő r ű e k ” is. V allásuk e rő s e n sze­ xuális jellegű volt és a n n a k m egfelelően iste n ü k inkarn á ló d á sa m indig e rős hím á lla to k b a n tö rté n t. Ily enek: a kos, bika, m én , kan, b a k és a k a k a s. A kus n é p v a la h a n a gyon e lte rje d t e m b e r f a j ta volt A frikában. A N a g y ta v a k v idéke le h e te tt ő s h a z á ju k és v á n d o rlá s u k kiindulópontja. J a m e s v a llá s tö rté n é s z sze­ rin t a kus nép É s z a k k e le t A frika n é p e ssé g é b e n , m int a la p r é te g m a is él, belőle s z á r m a z o t t az az ág, a m e ly a Nílus-völgyi k u ltú r á t m e g a lk o tta ( J a m e s , P r e h is to r ic Religion, 15). Ez a kus nép m a g y a r u l beszélt és E g y ip ­ tom főnépe volt. A m á s ik e gyiptom i va llá s a N a p is te n (UR, RA) tisz­ teletét k ö v e tte , ezt az e lv o n ta b b , filozófikus h a j l a m ú v a llá st, a m i t az ázsiai e re d e tű n é p á g hozott E g y ip to m ­ ba. A v a llá s kővetői m a g u k a t a N a p iste n fia in ak , az ő v é rsé g i l e s z á rm a z ó in a k tu d tá k . E r e d e tü k n e k m eg felelő ­ en Ur-i (árja) néven s z e re p e lte k a tö rté n e tb e n . A rcuk világos színű volt és főleg fö ld m ű v e lé ssel foglalkoztak. A N a p is te n tisztelete a két E g y ip to m b a n az V. d in asz tia idejétől kezdve r o h a m o s a n t e r je d t. A király sz em é ly e is szoros k a p c so la tb a k e rü lt a n a p v a llá s s a l, a m it az is j e ­ lez, hogy e ttő l kezd ve u ra lk o d ó i c ím e i közé a ,,N a p

F i a ” jelz ést felvették. C sak az az e m b e r le h e te tt E g y ip ­ tom k irá ly a , a k in e k e re ib e n az UR v é re folyt. A v érség i k a p c so la t a n n y ir a fontos volt, hogy a n n a k n e m lé té b e n pó tlá sá ró l kellett gondoskodni. Az egyház bölcsei kije­ le n te tté k , hogy azon a bizonyos é js z a k á n , a m e ly e n a f o g a n ta tá s tö rté n t, a N a p is te n s z e m é ly e se n lejö tt az é g ­ ből és ö végezte a m e g te r m é k e n y íté s m üvét. E s z e rin t a tró n jelöltje az u r a l k o d á s r a v é rsé g i jogon is a l k a l m a s ­ sá lett. (Budge, The Gods of th e E g y p tia n s , I. 329.) A t ö r t é n e l e m h a jn a l á n s z e re p lő e g y ip to m i m a g y a r nép abból a kétféle e m b e r f a j ta össze o lv a d ásá b ó l k e le t­ kezett, a m e ly e t fen te b b e le m e z tü n k , n e v e ze tese n a sötétes a rc ú kusokból (afrikai ág) és a világos a r c ú á rjá k b ó l (ázsiai ág), tö rté n e tile g viselt nevén nevezve m indkettőt. E b b e n az elő a d o tt k e re tb e n zajlott a Nílus-völgyi élet, m ely n e k m a g y a r sz a v a it és m a g y a r m o n d a ta it az a lá b ­ b ia k b a n jegyzékeljük . Az iste n e k m eg n e v e z ése m a g y a r közszavakkal A régi E g y ip to m b a n az iste n sé g m e g je lö lé sé re szol­ gáló k özszavak között főhely illeti m eg a g y a k r a n h a sz ­ n á lt U r sz av u n k a t. U R : Úr, a m e ly á lta lá b a n iste n t, n a g y ­ u r a t jelent. H ieroglif Írá s je le az , ,R ” hang, ez a száj kö rv o n ala it ism étlő ovális jel. H a n gzósítva s á tí r v a a mi írá s je le in k r e (7r, Ár, Er, vag y R a a la k o t vesz fel, a sze rin t, m ilyen m a g á n h a n g z ó t kíván az illeszkedés s z a b á ly a . Az R han g o t azo n b an m á s írá s je le k k e l is ki leh e t fejezni, a m ily e n pl. a kör és középpontja, v a la m in t e gy álló e m ­ b e r, jobb kezében hosszú botot t a r t v a . Az e m b e r a l a k á b ­ rá z o lá s a ülő h e lyzetben is tö rté n h e te tt, bot nélkül, hosszú hegyes s z ak á llt viselve. M ás sz a v a k k a l ö sszetéve ilyen s z a v a k keletkeznek: Ósúr, K isúr, Nagyúr. P á lfi K á ro ly ,,A m a g y a r n e m z e t ő s v a ll á s a ” c. k ö nyvé­ ben f e lis m e rte a m a g y a r és e g y ip to m i Ú r szó a z o n o ssá ­ g á t és r á m u t a t o tt , hogy a h a jd a n na g y létszá m ú m a g y a ­ rul beszélő né p egyik ága E g y ip to m b a n élt többezer évig és ott ragyogó k u ltú r á t alkotott.

Az iste n ség közszóval tö rté n ő m á so d ik g y a k o ri m e g ­ jelö lé sé re szolgált a h á ro m hierogliffel írt N-T-R szó. Angol s z a k e m b e r e k a h a n g z ó sitá s t E -betük b e to ld á s á v a l a d tá k Ne-Te-Ru, N eter a la k b a n . A m a g y a r h a n g z ó sítás N agyúr, s ez a helyes a mi á b é c é n k r e való á tír á s b a n . Ha kétség m e r ü lt fel a N T R szó je le n té s é t illetőleg, a k ­ kor az írnok a h á r o m hieroglifhez hozzátett egy n e g y e ­ dik jelet, a m i egy kifeszített né gyszög a la k ú kis zászló és A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT H IE R O G L IF ÍR Á S JE L E K

íj

(á)

f

(a) -----

(0 w

-----•

s

m

M ii

s

n

c

g

k

^ 1 [r.I

(i) (i)

.S x .

rw]

ra

h

8

h

k (q o

JT

w (u)

t

] ^ b

□

P

e

R (\

A

0

*==» h OHK

d (í) cl ( 0 NCB

t A l e g g y a k r a b b a n h a sz n á lt hieroglif írá s je le k

m á r m a g á b a n is n a g y u r a t je le n te tt. Az N T R szó ö ssze­ té te le k b e n is g y akori, m in t pl. NTR-TA: N a g y ú r országa vagy N T R -K H E R T E K : N a g y ú r K e rtek (Temetők). Angol egyiptológusok d ic s é r e tr e m éltó e rő fe szíté st t e t ­ tek, hogy m e g t a lá l já k az N T R e tim o ló g iájá t, e re d e ti é r ­ te lm é t. De n e m k o ro n á z ta s ik e r tö re k v é s ü k e t, m ivel egy ik ü k se m tudott m a g y a r u l és n e m vo lta k tis z tá b a n a h a n g tö r té n e t e lem eiv el sem . Mi m a g y a r o k e két előfel­ tétel b irto k á b a n m inden nehé zsé g nélkül fe lism e rh e tjü k , hogy az N T R m a g y a r szó, és két v á lto z ata v a n : N a g y ú r és Nádor. Az iste n ség á lta lá n o s m e g je lö lé sé re h a s z n á lt h a r m a ­ dik közszót szintén h á r o m h iero g lif jellel í r t á k , így: S-T-N, a m i angol h a n g z ó sítá s b a n (ASH-TE-NU, m a g y a ­ rul Isten, (Budge, II. 325.) A k i s i s t e n e k közös e ln e v e z é s é r e a T H E S U , T E S : Tevő, Tesz szó szolgált. S z a k e m b e re k v é le m é n y e sz erin t ez utóbbi szó az ő s fo r r á s a a s z a n s z k rit D éva, a görög Theos és a latin Deus ,,i s t e n t ” jelentő sz a v a k n a k . H a ­ sonló é rte lm ű az istenség h e ly e tte s é n e k m e g n e v e z ése , h a a s z e m é ly n é v h e z hozzáfűzik a MASA; M ása szót, a m i n t ez R aM Á S A ( R a m s e s ) és TudóM ÁSA (Thuthm oses) p é ld á b a n is m e g m u ta tk o z ik . A tevők n a g y c s o p o rtjá b a t a r t o z t a k a különleges szol­ g á la to k a t végző kisistenek, a k ik e t m u n k a k ö r ü k u tá n k a ­ pott nev e k k el illettek. Ilyen n e v e k pl. a következők: Kínzó, Metsző, Mentő, Szekeres. A leg ré g ib b iste n e k sz em élynevei ,,L e g r é g ib b n e k ” a z o k at az iste n e k e t m on d ju k , a k ik m á r a két E g y ip to m (alsó és felső) e g y e síté s e előtt is m űködtek, az ú g y n e v e ze tt p r e d in a s z tik u s időkben. Kö­ zöttük kétsé g tele n ü l az a lv ilá g istene OSIRIS a legfon­ tosabb. O siris n e v é t az angol egyiptológusok n e m t u d tá k é r t e l ­ m ezni (Budge, II. 113, 115), e m i a t t n e v é t görögös f o r m á ­ b a n h a s z n á ljá k , -IS végzettel. B udge professzor azt hiszi,

' „

«

^ gv

^

Bádogos, n ép ü n k n ek u r a (1.500)

hogy Osiris n e v é n e k é r te lm e m á r r é g feledésbe m e r ü lt a III. é v e z re d b e n , vagyis hogy a n e v e t az e g y ip to m ia k m a g u k s e m t u d tá k érte lm e zn i. Ez a m e n ts é g ne m fo g ad ­ ható el m a g y a r á z a t helyett, hiszen h a a n évről l e v á ­ lasz tju k az IS vég z ete t és f e lr a k ju k a m egfelelő é k e ­ zeteket, azonnal kiderül, hogy Osiris tu la jd o n k é p p e n i neve ÓsÚr, va g y is m a g y a r u l é rth e tő szó, a nép ő sa ty ja . A n e v e t író két hieroglif h elyes o lv a s a ta m e lle tt k a rd o s ­

kodik az a tény, hogy szóösszetételben is szerepel, pl. A S-N eT ER : Ósnagyúr, Ő sü n k UN-NI N E V E RA: H oni neve úr. Az O siris — Ö s ú r név m a g y a r s á g a felöl l e g c s e k é ­ lyebb k é tsé g ü n k is eloszlik, h a m e g p r ó b á lju k k é p ír á s s a l írt sz em é ly a z o n o s sá g á t elolvasni. Nézzük O siris m e llé ­ kelt képét. A k irá ly b a l k e z é b e n t a r t j a a k o s-fejben végződő US h a n g c s o p o r to t író k o r m á n y p á lc á t, ahhoz a d ju k hozzá a m a r o k szó első s z ó ta g já t MA, a fig u ra k a r ja KAR. H a e zeket a h a n g o k a t e g y m á s u t á n leírjuk, az US-MA-KAR: Ó sm agyar szót kapjuk, a m i O siris leg ­ fontosabb m inősége. A k irály jobb kezében t a r t j a azt a t á r g y a t, a m e ly az ÓNK h a n g c so p o rto t írja , (H)ONOK; a z u tá n o lv a s s u k az a r c c a l írt URA szót. E g y ü tt: H on o k ura. A r e jtv é n y s z e rü ü z e n ete t így is o lv a s h a tju k : Ós­ m a g y a r honok ura. Az iro d a lo m b a n Ö súr é le t t á r s á n a k nevét is görögös f o rm á b a n h a s z n á ljá k (ISIS), a m i t u d o m á n y ta la n e lj á ­ rá s , m e r t elfedi az e gyiptom i valóságot. így a f o r r á s o ­ k a t kell m egn é z n ü n k , m a g u k a t a hieroglifeket, azok i r á ­ n y íts a n a k b e nnünket. Azok s z erin t Isis e gyiptom i m a ­ g y a r neve ES-T-ASz-ON: E st A sszony, a s z e re le m iste n ­ n ő jé n e k e g y ik v á lto z a ta . B u d g e p r o fe s s z o r b e v a llja , hogy a szóbanforgó nevek e g y ik é n e k se m tu d ja m e g á l­ lap íta n i e tim o ló g iá já t (II. 202). Ö súr (Osiris) m u n k a k ö r é v e l k a p c s o la tb a n m e g kell em líte n ü n k SAK-AR-IS istent, aki a h a lo tta k e ls z á llítá ­ s á v a l foglalkozott, egy s z e k é r nevű já r m ű v ö n . Ebből a feljegyzésből m e g tu d ju k , hogy az a nagyon görögösen hangzó istennév Szekeres. (I. 82.) A le g ré g ib b istenek között n a g y te k in té ly n e k ö r v e n ­ d e tt KH -N EM U isten, aki népi h o v a ta r to z á s a jelé ü l kos álarcot viselt. H a hiv ata lo s m in ő sé g é b en j á r t el, előtte vizet locsoltak a földre, t e r m é k e n y s é g e jele k én t. H a ezt az iste n t á b rá z o ltá k , h á ta m ö g ö tt épülő f a l a t szoktak rajzolni, s n e v é t írv a , az írá s je le k között korsót s z e r e ­ peltetnek. E z e k a la p já n úgy v élekedünk, hogy az isten neve K ő n e m ű lehetett, fa z e k a s és építész. — U g y a n c s a k

m un k ae sz k ö ze irő l é r t j ü k m e g N E IT H iste n a ssz o n y n e ­ vét, kinek je lv é n y e a szövö-fonó ip a r b a n h a s z n á la to s orsó volt, a m in e k k icsinyített m á s á t fején szokta visel­ ni. Az orsóból négy szál fonal lógott ki s e n n e k n y o m án k e le t k e z e t t a N é g y n é v . — N a g y t e k i n t é l y ű ú r volt M em phis v á ro s főistene. T u d ju k róla, hogy ö is f a z e k a s ­ b á d ogos ( a r a n y m í v e s ) m e s t e r volt. N e v é t így í r t á k : PA-TO-KOS. N E P -U N K -N E K H URA: Bádogos, n é p ü n k ­ n e k ura (I. 500). K evéssé tisz tá z o tt s z e re p e t já ts z o tt két fon to sn a k l á t ­ szó isten, THOTH: Tóth és MATAR: Magyar. Az angol tudósok gondosan m e g v iz s g á ltá k e két nevet, de n e m tu d ­ tá k azok e tim o ló g iá já t m e g á lla p íta n i (II. 146.) Thoth-ról an n y it tudunk, hogy neve a Tud, T u d n i szóból s z á r m a ­ zik, m in t a m indig tu d o m á n y o s dolgokkal foglalkozó e m ­ beré. F e jé n egy a frik ai m a d á r m a s z k já t v iselte és — ügy látsz ik — volt b e c en e v e is, a Tik-Tyuk. N épi h o v a ­ ta r t o z á s a jeléül feje felett k o s -s z a rv a k a t viselt, de je l­ vényei a z t í r j á k róla, hogy ö is Ósmagyar. A tudós Tóth f ö m u n k a tá r s a M a ta r isten volt. E gy je le n e tb e n , ahol az elhunyt a h a lá l u tá n i rö g tö n íté le té t k a p ja , M a ta r azt ki­ á ltja T h o th n a k : M ár M a k a r király, vagyis, ,,üdvözült” (II. 146). A d inasztikus kor m a g y a r istenei Ki volt H orus? Neve a szent ira to k b a n a le g k o rá b b i din asz tik u s időktől kezdve s z a k a d a tla n u l szere p e l, m in ­ dig a trónon lévő uralkodót jelentve. A hieroglifek így ír já k a n e v e t: K H -E R -R A -JU (I. 78), a m in e k helyes á t­ írása Király. V an az írá s je le k n e k egy m áso d ik o lv a s a ta is, a m i H O R U S: Úr-Ós. De a k á r k irá ly t, a k á r ü r ö s t o lvasunk, a c ím e t m indig az u r a lk o d ó ra v o n a tk o z ta t­ j á k (I. 78). E z t m e g e rő síti az u ralk o d ó to te m - á lla ta is, az oroszlán, lévén neve A K H E R U U R : A király (II. 323, 360 és 361). S z e m é ly a z o n o s s á g á t k é p ír á s s a l is í rtá k , s azt így olv assu k : Ó sm agyar isten, H o n o k ura.

A N a p iste n új nevei ez isten e g y re növekvő s z e re p é t bizonyítják. A so k a t m ondó új c ím e k közül h á r m a t id é ­ zünk: 1)UR-A-KUR-A: U rak u r a ,y a g y i s K i r á ly o k királya (I. 100 és 322); 2) A n a g y u r a k Ósura neve K e re k Isten (II. 162) és 3) A T E N R A : A T á n y é r (II. 68 és 326). E nevek é rth e tő v é v á ln a k , ha tu djuk, hogy a kör és t á n y é r a N ap korong a l a k j á r a utaló m a g y a r szavak. A le g fo n to sa b b e s e m é n y , a m i a Nílus völg y éb e n a Kr.e. IV. é v e z re d ele jén zajlott le, D él-E gyiptom leroh a n á s a volt észa k ró l egy b e k üldött katonai különítm ény fo r m á já b a n . A h a d m ű v e le t cé lja bosszúállás volt: m e g ­ torolni a d éliek bűnét, a m i t Ö súr (Osiris) m egölésével követtek el. A szent ira to k ezzel k a p c so la tb a n e m lítik a különítm ény t a g j a i t a H E R U B E H U T E T : K irá ly beküldöttei kifejezéssel (I. 84, 431, 473 és 484). A t á m a d ó k fémfeg y v e re k k el felszerelve n a g y fölénnyel b írta k . A k a to ­ n á k a t M áshoni késeseknek is nevezik. M iután É szakE g y ip to m e k k é n t elfoglalta a déliek o rs z á g á t, a király f e l v e tt e c ím e i közé, h o g y K é t ország u ra, r ö v id í tv e K ettő ura v a g y Katti. Az e g y e s íte tt K ét E g y ip to m első kirá ly ai, na g y gondot fo rd íto tta k a r r a , hogy hírü k , a zaz e m é k e z e tü k h a lá lu k u tá n is f e n n m a ra d jo n . E n n e k egyik m ó d ja az volt, hogy h a ta l m a s kö é p ü le tek e t e m e lte k ( J a m e s , 41), az ú g y n e v e ­ zett p ira m is o k a t. E z e k e t az é p ü le te k e t az eg y ip to m i m a ­ g y a ro k U S E K H HRA: Ősök hírének n e v e z té k (II. 328 és I. 174). Ki volt A m e n -R a ? Az angol egyiptológusok e n n e k a névnek e tim o ló g iá já t se m t u d tá k m e g á lla p íta n i (I. 322). A k irály r á n k m a r a d t á b r á z o lá s á t vizsgálva, feltűnik a fején viselt ó riá si két toll, a m i a frik ai e r e d e té r e utal. A m én sötétes a r c b ő r e m e g e rő s íti a frik a i s z á r m a z á s á t . Je lv é n y e i öróla is azt írjá k , hogy Ó sm agyar h o nok ura. U g y a n c s a k é s z re v e ss z ü k a k irá ly övéhez kap c so lt hosszú á lla t- fa r k a t (I. 409), a m e ly m e g m o n d ja róla, hogy n é p é ­ nek a ty ja , m éné. A m én igazi neve m a g y a r : A Mén, a szó teljes é rte lm é b e n . A Mén k irá ly h a s z n á lta elődeinek összes cím e it, am i-

HORL'S

E g y i p t o m kiráJ y a ( H o r u s ) le g y ő z i a dé li Scicici

K i r á ly b e k u l d o l i e ( 1.4 73)

K irá ly K e t tő o r s z á g b a n (I! 337):

\\ I

hez a m a g a részéröl egy to v áb b i c ím e t te tt hozzá. Ez a c ím így h a n g z ik : A M é n a n a g y a k a r a t ú ú r (II. 20, 324 és 332). Ez az isten-király a te r m é k e n y s é g i v a llá s n a g y szóvivője volt s ezzel k a p c s o la tb a n több olyan szót h a g y o tt h á tr a , a m e ly e k m a Ízléstelennek tű n n e k fel s n e m a lk a l m a s a k a r r a , hogy idézzük e dolgozatban. A te r m é k e n y s é g i v a llá s s z á m t a l a n sz ere p lő je között m a g y a r ny e lv ű volt a s z e r e le m föistene, HATH-OR:

H á zi úr, a f é r j n e k a k k o r i m e g n e v e z é s e . E z z e l k a p ­ c s o la tb a n o lv a s s u k a kővetkező m o n d a to t: H A R E P U KAKASH A R E SH A B A IU : H arapó kakas, erős a bája (I. 519 és II. 336, lásd a szöveg f o ly ta tá s á t a II. 342 ol­ dalon). E g y s z e r e lm e s iste n n ő , kin ek képe k o r u n k r a

AMHN

l 'c l s ó s o r . A M é n u r a k u r a (11 1 I 2 sor: U ra k u ra . k i r á l y . K e l lő b e n u r (1.334). 3. s o r : A M é n R a k i rá l y K e l lő u r a (11.20).

4. s o r : A M é n - R a N a g y a k a ra tú úr. a M é n (11.20. 324)

A ké p; ,,(5smagyar h o n o k ura a M é n "

f e n n m a r a d t , k a r c s ú d e r e k á r a u t a l v a a K ecses n e v e t viselte (II. 280). A fig u ra k é p ír á s s a l ezt üzeni: H ím e k e t a k a r a rossz lány, — a m i s z ó já té k az oroszlán nevével. Ezzel be is fejeztük a m a s z a v a k je g y z é k e lé sé t, a m e ­ ly ek e t az e g y ip to m i m a g y a r nyelv h a g y a té k á b a n t a l á ­ lunk. E g y ip to m i m a g y a r o k E u r ó p á b a n A kép te lje s s é g e k e d v é é rt a jele n dolgozathoz m ég né h á n y m o n d a to t kell hozzáfűznünk, elm o n d v a az E g y ip ­ tom ból való k iv án d o rlást, illetve á tv á n d o r lá s t E u r ó p á ­ ba, a r r a a k ontinensre, a m e ly m ind a m a i n a p ig az ö ne v é t viseli, lévén E U R Ó P A : J ó R a f a j o rsz á g a . Az e g y ip to m i m a g y a r nép na g y ré sz é n e k E u r ó p á b a való á tv á n d o r lá s á t két fő ok indította el. Az első okot a m eg n e m szűnő v allási villongások s z o lg á lta ttá k , a m it ügybuzgó M én-papok és N a p -p a p o k n é h á n y sz o r polgárh á b o rú m é r e te i r e növesztettek. Az e lv á n d o r lá s t előidé­ ző m á s o d ik föok a s z e m ita n é p e k (Asszíria) v ilá g u r a lm i tö re k v é s e volt és a vele ka p c so la to s b a r b á r pu sz títá s. Akik E g y ip to m b ó l E u ró p a felé v e tté k ú tju k a t, több helyt hossza b b ideig m e g á llta k és m e g k ís é re lté k , hogy ragyogó k u l tú r á ju k a t ott ú j r a felépítsék. Az e g y ik ilyen k u ltú ra K r é ta szigetén jö tt létre, ahol a szerv ező k M én­ p a pok v o lta k a m a g u k szexuális h á tt e r ű v a llá s á v a l. A m á s ik k u ltu rá lis pót-hazát a K e re k Is te n t (Nap-istent) tisztelő ,,Ó r iá s o k ” (-Úri ősök) é p íte tté k fel Görög (Kerek) o rsz á g b a n . E z e k e t a p ó th a z á k a t az új é v e zre d f o ly a m á n lezajló n a g y n é p v á n d o rlá s o k p u s z títo ttá k el, a szívetlelket pedig m a g á h o z c s a to lta a k e re sz té n y sé g . A m a g y a r nyelv E u r ó p á b a n c s a k a K á r p á t- m e d e n c é ­ ben m a r a d t fenn n a p ja in k ig fo ly a m a to s a n , h á la az oda irá n y u ló s z a k a d a tla n b e v á n d o rlá s n a k . N a p ja in k b a n so k a t b e szélnek E u r ó p a politikai e g y e s í­ téséről és az e n é p e k e t összefonó közös tu la jd o n s á g o k ­ ról, ilyenkor üdvös dolog r á m u t a t n i a r r a a t a g a d h a t a t ­

lan t é n y r e , hogy E u r ó p a n é p e ss é g é n e k a la p rétege és első m a g a s k u ltú r á ja m a g y a r nye lv ű népek a lko tá sa volt. E g y ip to m i m a g y a r s z a v a k jeg y z é k e Az itt felsorolt m a g y a r s z a v a k a t az e g y ip to m i istenek körüli v izsg á ló d ása in k s o rá n észleltük. N e v e z e te s s é g ü k az, hogy a K r.e. III. és II. évezredből e re d n e k , a m ik o r m á s , m a is élő nyelvről m é g se m m ifé le feljegyzés nincs. A s z a v a k a t á b é c é s s o rre n d b e n a d ju k , a m a i h e ly e s­ írá s s z a b á ly a i szerint: A (névelő) AKAR, -AT ÁRPÁD BÁDOGOS BÁJ BEKÜLDÖTT ERŐS ESTASSZONY FÁRAÓ FA ZEK A S FÖÚR H A RA P, -Ó HÁZFÖ HÁZIÚR HÍM H ÍR HON, -I IST E N JÓ KAKAS KAN

KIS, -UR KOS KUS (népnév) KÖNEM Ü KÓR, - IST E N LÁNY MAGYAR MAROK MÁS. -HONI M ÉN M ENTŐ METSZŐ NÁDOR NAGY, -UR NÉP NÉV OROSZLÁN ŐS, -UR ROSSZ SETÉT S Z E K É R , -ES

KAR K E C SE S K E R E K , -UR KERTEK KÉSESEK KÉT, KETTŐ KÍNZÓ KIRÁLY

SZŐ TÁNYÉR TESZ, TEVŐ t ik

. -Ó Ú R , - I ; -ÖS tud

A használt források és irodalom. — B U D G E , E.A.W., T he Gods of the E g y p tia n s . Vol. I-II. New Y ork 1969. — B U D G E , E.A.W., E g y p tia n D ictionary. Vol. I. London 1920. — B U D G E , E.A. W. E g y p tia n L a n g u a g e . New York 1973. — CHILD, Gordon, T he P r e h is to ry of E u ro p e a n Sociaty. L ondon 1958. — DAUMAS, F. L es Dieux de l ’E g y p t. P a r i s 1970. — G A R D IN E R , A lán, E g y p t ia n G r a m m a r . London 1969. — JA M E S , E.O. P re h is to ric Religion. London 1957. — P Á L F I K. A m a g y a r ne m z e t ö sv a llá sa . B u d a p e s t 1941. — S Z E N T P É T E R Y I. Scriptores r e r u m H u n g a r ic a r u m . Vol. I. B u d a p e s t 1937.

ókori magyar rovások Franciaországban

„ I s t e n h á t a m ö g ö tt fe k s z ik ez a t a n y a ” , V ichytöl d é lk e le tre m in teg y húsz k ilo m é te rre , a M assif Central n y u g a ti n y ú lv á n y a i között, — ír ja róla egyik kutatónk. R égészetileg rokon vele két szom szédos lelőhely; PuyR avel és Chez G u e rrie r. A glozeli ta n y a 1974-ben k e rü lt az érd e k lő d és előte­ réb e , a m ik o r ott a tav a sz i eső k kőkori lele te k e t m o s ta k a felszínre. Csontok, kövek és k e r á m ia k e rü lt elő és v a ­ la m e n n y in ro v á s je le k díszelegtek. Az össze sz e d ett d a r a ­ b o k a t v o n a l a s á b r á z o l á s b a n A. M o rle t t e t t e közzé: Glozel. C orpus des inscriptions (s.d.) c ím ű könyvében. (Az illu s z trá c ió k a t A. M orlet könyvéből v e ttü k át, ahol azok könnyen m e g ta lá lh a tó k . — Ez a lk a lo m m a l is kife­ jez e m k ö sz ö n ete m e t G oralszki É v á n a k (M ontreál) a m i ­ é rt Glozel rég é sz e ti lele te ire felhívta fig y e lm e m e t.) A glozeli rovásjelek. — A leleteken szereplő írá s je le k s z á m a m indössze negyven körüli. Ebből az é s z re v é te l­ ből a z o n n a l k ö v e tk e z e tt , hogy s z ó t a g í r á s s a l á ll u n k szem ben, ahol m á s s a lh a n g z ó k viszik a főszerepet. Ábé­ c é re való á tí r á s b a n a m a g á n h a n g z ó k pótlandók és ol­ v a s á s k o r azok is beleolvasandók. A lakjuk s z erin t az írá s je le k két c so p o rtb a oszthatók. Az első c so p o rt jelei g y a k o rlo tt k e z ekre v a lla n a k , jól v é s e tt szövegeket h a g y ta k h á tr a . A m á so d ik c so portba tarto zó je le k ro ssz a b b irókéssel készültek és e lh á n y ta k . A r o v á s je le k sok h a s o n la to s s á g o t m u t a t n a k a KözelK eleten, különösen Ciprus szigetén a lk a lm a z o tt je le k ­ kel, m eg a sz k ita -h u n -m a g y a r írá s s a l. Az írá s je le k h a n g é r té k é t a vele foglalkozó s z a k e m ­ b e re k eddig m é g n e m tu d tá k k ideríteni, így n e m is sejtik, m ilyen te r m é s z e tű szövegekkel á lln a k szem ben. F r a n ­ ciák, svédek, dán o k a n e h é zsé g e k m ia tt in k áb b a lele­ tek k o r á n a k m e g á l la p í tá s á r a szorítkoztak. De itt sincs e re d m é n y , m indössze annyi, hogy a leletek in k á b b az

ú ja b b kőkor v é gébe ta rto z n a k , s e m m in t a ré g ib b kökorba, a m i n t k o r á b b a n hitték. — Á bécés á tír á s u n k b a n a ki­ írt írá s je le k e t n a g y b e tű k k e l é rz é k e lte tjü k , a s z a v a k a t f erd e v o n á ssa l különítjük el e g y m á stó l. E z e k u tá n r á t é r ü n k a négy legszebben kiállított ok­ m á n y v iz s g á la tá ra .

Az 1. s z á m ú á b r á n k o n egy s z a r v a s t látunk, m ely n e k n y a k á b ó l m in t h a v é r c s o r o g n a és fe ltű n ő a s z a r v a s a g a n c s á n a k a la k ja is, m in th a az is r o v á s je le k e t m u t a t ­ n a . A h á ts ó h á r o m a g a n c s - v é g z ő d é s pl. az Ö .R (őr) szót ír ja , a középső egy fo rd íto tt F , az első á g négy cs ú c s o t e m e l ki. M int a lá b b lá tju k , ez ek a k é p s z e rű jele k v alóban b e le ta r to z n a k a szövegbe. Az o lv a s á s a s z a r v a s o r r á v a l s z e m b e n á lló , e lé g g é e lk ülönített két írá s je lle l kezdődik és az ó r a m u t a t ó j á ­ r á s á v a l ellenkező irá n y b a n folytatódik. így írju k á t a mi á b é c é n k írá sje leiv e l a ro v áso s szövegét: I-T/ T a-L á-T a/ e U aZ/ ÜN-Ö-T/ eGY/ eR-D-U/ Ö.R/Ez utóbbi szót a s z a r v a s h á ts ó a g a n c s a írja . E z u tá n következik a m á s o d ik m o n d a t, m e ly e t a m egelőzőtől egy vízszintes v o n á sk a különít el, és így szól: eSZ-T/ F-R / U-Tó-Do(K)/ 4/ KET-Vé-Re. A két m o n d a t te h á t ezt közli: I tt ta lálta el az ü n ó t egy erdő őr. E zt felirta az u tó d o k nagy kedvére.

2. szá m ú á b ra

3. sz á m ú á b ra

4. s z á m ú á b ra

A 2. s z á m ú fe lira t a m egelőzőhöz k a p c so ló d ik , azt m in teg y kiegészíti. O lv a s á s a az ó r a m u t a t ó j á r á s á v a l ellenkező i r á n y b a n tö rté n ik : így be tű z z ü k : eZI eGY / T-Ö-R-Ta-Tó-Ra/ éK-SZ-eR/. A kettős v o n a la k a ljá n új m o n d a t kezdődik, a bal oldalon, így: a V-aD-Ö-Lő-Jé/ Vó-T. Az eg é sz így: E z egy tórtartóra ékszer. A vadölójé volt. A 3. s z á m ú feliratot k e tté v á la s z tja egy sz a rv nélküli, nyilván kis s z a r v a s képe. F e j e fölött öt írá s je l áll, azt k é rd i: Sza-L a-D ü-N ö-K E T? S z a la d ü n ő k é d ? A v á la sz h á r o m r ö v id s o r b a n ez: N .A -P -oN -T A / e G Y / K É T / óR-áT/ B.I-R. N a p o n ta egy két órát bír. A 4. s z á m ú ábra. — A M orlet C orpus-ából közlünk m ég egy felira to t, a m e ly az ú jk ő k o rb a n egész KözelK eleten e lte rje d t bábon szerepel. N e m a n n y ir a m o n d a ­ nivalója m ia tt fontos, h a n e m m in t korjelző. A b á b fel­ i r a t a j o b b r ó l b a l felé o l v a s v a : F e - K E T - T e / Ta-Tó/.

F ekete tartó. U g yanez a fig u ra m áso d sz o r is előfordul M orlet C orp u s-á b a n és ez a lk a lo m m a l m e g tu d ju k f e lira ­ tából, m it őriz a báb: éK-SZ-eR, ékszer-t. A glozeli lelet világszenzáció. — Szinte b á m u l a to s , m e n n y ire fe jle tt m a g y a r n y e lv e t beszéltek őseink h á ­ ro m -n é g y e z e r évvel ezelőtt, és e g y e b e k között felveti a k é rd é st, m ié r t olyan k e zd etleg es és botorkáló a Halotti Beszéd nyelvezete. Az a tény, hogy a glozeli rovásos feljeg y z é sek e t el tu d tu k o lv a s n i m a g y a r u l, f ő b e n já ró b izonyíték a r r a , hogy az újkőkortól kezdve m á r m a g y a ru l beszélő népek la k ta k E urópában. K ezd eloszlani a hom ály a görög és róm ai világ előtti időkről, a m id ő n a m a g y a r nép e k voltak E u ró p a főnépe. A t u d o m á n y o k berkeiben m in d e z világszenzáció.

Mióta él Erdélyben magyar ajkú népesség?

A szerző jelen t a n u lm á n y a a m a g y a r őstörténeti k u t a ­ tás eredm ényei és bizojiyitott ad a ta i a la jy á n készült s azt m u ta tja , hogy a K árpát-m edencében a m a g y a r u l be­ szélő nép e k az óslakók, Erdély igazi urai történeti jogon. E rd é ly m ai u ra i, a ro m á n o k , váltig h a n g o z ta tjá k , hogy ök ezt a n a g y m ú ltú t á j a t tö rté n e ti jogon b irto k o ljá k , azaz m inden m á s n é p e t m egelőzve é rk e z te k oda, és les z á rm a z ó ik m e g s z a k ítá s nélkül ott élnek m ind a m ai napig, úgyhogy e b b e n az o r s z á g r é s z b e n ök le n n é n e k az ,,ö s la k ó k ” . E b b ő l a téte lb ő l a z t is k ö v e tk e z te tik , hogy E rd é ly m in d e n n e m r o m á n népe c s a k b e tolakodott idegen, e g y s z e rű jövevény s e g y e tlen létjoguk a r o m á ­ nok sz o lgálata. A m a g y a r tö rté n e tír ó k ezt a h a m is b e ­ állítá st m á r s z ám o s e s e tb e n m e g c á fo ltá k , de n e m eleget foglalkoztak s a j á t nép ü n k e rd é ly i ösiségével, s a j á t n é ­ pünk E r d é ly földjén való tö b b ez e r éves f o ly a m a to s j e ­ lenlétével. Ez a n n á l s a jn á la to s a b b , m e r t a m a g y a r ő s tö r­ té n e t m a i s m e r t a d a ta i e te k in te tb e n v ilágosan szólnak, és lép ten -n yo m o n m a g y a ru l beszélő népesség jelenlétéről ta n ú sk o d n a k . A következő sz e m le ezt az e rd ély i m a g y a r ősiséget ó h a jtja né h á n y a d a tt a l m eg v ilá g íta n i. Az első k é rd é s t e r m é s z e te s e n az, egyáltalában m ióta létezik E rdély fö ld jén állandó jelleggel letelepült, helyben lakó népesség. N em zetközileg is elfogadott m e g á lla p ítá s sz erin t E r d é ly b e n , c sak ú g y , m in t á lta lá b a n egész KözépE u r ó p á b a n , az ú ja b b kőkort m egelőző k é te z e r e szte n d ő ­ ben, körülbelül Kr. előtt 5500-tól 3500-ig nem volt á lla n ­ dóan h elyben lakó népesség. Ebből az is következik, hogy ezen a tá jo n az első álla n d ó la k o s s á g b e v á n d o rlá s és g y a r m a to s í tá s e re d m é n y e . E r rő l az első nép e ssé g rő l an n y it biztosan tu d u n k , hogy a n y u g a t felé irányuló vá n d o rló k kiindulópontja a Régi Kelet volt: M ezopotámia, Szíria és E g yiptom és a K á r p á ­

tok hegyeivel k ö rü lz á rt m e d e n c é b e első ékei K r.e. 3200 körül é rk e z te k be a B alkán-félsziget é s z a k r a vezető völ­ gyein át. Azt is tu djuk, hogy a b e v á n d o rló k az ú g y n e ­ vezett ,,m a g a s k u l tú r a " hordozói voltak, a k ik é rte tte k az é le le m te r m e lé s h e z : fö ld m ű v e lé sh ez és h á z iá lla to k ten y é sz té sé h ez . E zek a b e v á n d o rló k h á z a k a t é p íte tte k m a g u k n a k és h itv ilá g u k a t a N a p -k u ltu sz b an j u t t a t t á k kifejezésre. T u d ta k írni is. A be v á n d o rló k h á tr a h a g y o t t tá r g y i em lékeiből azt is m e g á lla p íto ttá k , hogy E rd é ly első lakói foglalkozás s z em p o n tjá b ó l h á ro m c so p o rtra osz th a tó k . Az első és le g n é p e s e b b c so p o rt f ö l d m ű v e ­ léssel foglalkozott; a m á s o d ik c so p o rt nagy á lla to ka t (főleg te h e n e t és lovat) ta r t o tt ; m íg a h a r m a d i k csoport t a g ja i pásztorkodással foglalkoztak, b irk á t, s e r t é s t és m á s kisebb á lla to k a t ten yésztve. N ézzük m e g közelebb­ ről ezt a h á ro m c so p o rtb a osztott n é p e ss é g e t és á lla ­ p í ts u k m e g n y e lv ü k e t, a m i n é p i s z e m é ly a z o n o s s á g u k legfőbb ism ertető jegye. Az E r d é ly b e betelepült első fö ld m ű v e se k t á r g y i e m ­ lékei között k é tségtelenül a sarló a leg je lle m z ő b b d a ra b , a m e ly a k e n y é r m a g v a k b e g y ű jté s é b e n já ts z o tt nag y sze­ rep e t. A ta l á lt e rd é ly i s a rló k ró l a ré g é sz e k m e g á lla p í­ to tták , hogy é r e t t m e z o p o tá m ia i f o r m á k sz a k a s z to tt m á ­ sai, am in ö k K eleten az Ú r és a Kis nevű v á ro s o k r o m ­ jaiból k e rü lte k elő. E fö ld m ű v e se k em lé k ei között t a l á l ­ t a k sok N a p-szim bólum ot is, a m in ő k a sp irá l, zig-zag, körök és eg y é b g e o m e tria i fo rm á k . Ez u tó b b ia k erede­ t i f o r m á i szin té n m i n d m e g ta lá lh a tó k a R é g i K e le te n és kétségtelenné teszik, hogy az első lakosság v a lóban o n n a n származott. Erdély legrégibb újabb kőkori telephelyeit az Olt folyó völgyében, E rő s d te rü le té n fed e z té k fel, ahol azok je le n ­ léte m á r Kr.e. 3200-tól kezdve m egfigyelhető. T ovábbi neolitikus földm űves te le p e k e t fedeztek fel a M aros alsó s z a k a s z á n , Tordoson és T a t á r la k á n , le g ú ja b b a n pedig K olozsvár te r ü le té n is. E z e k a lelőhelyek a z t bizonyít­ já k , hogy a lakosság először Dél-Erdélyben je le n t m e g s a ztá n fo ko za to sa n töltötte be a táj egész területét. E g y

e re d e ti m ó d sz e r se g ítség é v e l k é szített té r k é p a la p já n sik e rü lt azt is m e g á lla p íta n i, hogy E rd é ly ösnépességé n e k zöm e a bronzkor végén a m a i B ih a r m e g y e t e r ü ­ letén, Szolnok-Doboka m e g y é b e n , to v á b b á Kolozs, Szi­ lágy, M a ro s-T o rd a és S z a tm á r m e g y é k te r ü le té n h elyez­ k edett el. A fök érd é s az, m ily e n n yelven beszélt Erdély első f ö l d ­ m ű v e s népessége. E r r e nézve a b e v á n d o rló k á lta l a d o tt földrajzi n e v e k e le m zé se a d ja m eg a feleletet. A ré g ie k ­ nek u g y a n is az volt a szo k ása , hogy körn y ez e tü k feltű­ nő is m e rte tő je g y e it — folyókat, heg y e k et, lak ó h e ly ek e t — a N a p is te n védnöksége a lá h e lyezték és ezt a k ö rül­ m é n y t az elnev e z ésb e n is kife jez é sre ju tt a t t á k . J ó példa e r r e a S zam os folyó neve, a K őrösé és a tu c a tn y i E gerszeg-név. H a u g y a n is e n e v e k et összetevő e le m e ir e bo n t­ ju k és m ai h e ly e s írá s u n k k a l leírju k , m a g y a r u l é rth e tő ­ vé v á ln a k . A S z a m o s név e l e m e i r e b o n tv a Szem -Ö s vize, azaz a N a p is te n folyója, azé az istené, a k it S z e m e s ­ ne k is neveztek. A Körös n e v e ele m ei s z erin t Kör-Ös véd n ö k ség é t jelzi, a N a p iste n egy m á s ik nevét idézve. Az E g e rsz e g -n év in k áb b olyan h e ly e k e t jelöl, ahol az É g U r á n a k sz ék e t (tem plom ot) á llíto tta k , a m e ly b e n égi u t a ­ z á sa s o rá n m eg p ih e n h ete tt. Ha jo b b an m e g is m e r jü k a ré g ie k v allási képzeteit, m in d e n n a p i szókincsét és elnevezési m ó d sz e reit, a k k o r a né p n e v ek e le m e k r e b o n tá s á t is m e g k ís é re lh e tjü k . Ilyen a M a g y a r népnév is, a m e ly két e g y ta g ú szó ö s s z e té te ­ léből állt elő, a M át és Ar szavakból. Az összetétel első t a g j a régi m a g y a r nyelven (szum irul is) földet jelent, m á so d ik ta g j a pedig , .e m b e r t ” , aki tesz v a la m it. Ez a részleg is sz u m ir, m a g y a r -e g y ip to m i közös szó. így az ö ssze te tt M at-Ar, M a g y ar, e re d e tile g te rm ő fö ld e t m ű v e ­ lő ga z d álk o d ó t (fa rm e rt) jele n t. H a te h á t E r d é ly első szántóvető n é p e s s é g é t ,,m a g y a r n a k ” nevezték, a k k o r azok beszéde is n y ilv á n m a g y a r kellett legyen. A Szem-Ös, Kör-Ös, É gür-S zéke és M at-Ar nevekből le s z ű rh e tő is m e r e t e i n k e t a te lje s b izo n y o ssá g f o k á r a e m eli a M a ros-m enti T a t á r l a k á n 1961-ben felszínre ke­

rült h á r o m k ö tábla. E zek a t á b l á k k é tsé g tele n ü l egy ókori n a p v á r t a (obsz e rv ató riu m ) kellékei voltak. A lele t­ ben leg fo n to sa b a korong a la k ú tá b la . R a jta egy kis lyuk is láth a tó , a m e ly a n a p s u g á r á te r e s z té s é r e szol­ gált. Ezzel m é r té k a n y á ri n a p forduló időpontját, jú n i­ us 22-ikét, azt az időpontot, a m ik o r a N a p égi p á ly á já n eléri a le g m a g a s a b b fokot és a R á k té ritő rő l v iss z a fo r­ dul az E gyenlítő felé. E r r e a t á b l á r a r o v á s je le k k e l m a ­ g y a r szöveg v a n felírva, a m e ly így hangzik. ..Ez irá n y o n jön iste n (v ag y is itt kel a N ap) 4.05 ó ra k o r. E lő re a R á k csillog égövében 11 é j s z a k á n .”

A kolozsvári B e th le n -b ásly a A ré g i v á r o s fe stő i b á s t y a f a l a i n a k e g y i k m a r a d v á n y a

Mindebből világos, hogy Erdély első fó ld m iive s népes­ sége m a g y a r nyelveyi beszélő fa rm erekből állt. a k ik K risz­ tus születése előtt kb. 3200 évvel m á r ezen a tájon laktak, és a K r . előtti m á so d ik évezred közepén egy m a g y a r n y e l­ v en írt tu d o m á n y o s szöveget h a g y ta k hátra örök e m lé k e ­ zetül. E rd é ly m á s o d ik ős népe a n a g y állatot, főleg lovat t e ­ nyésztő sz k itá k voltak. Róluk kid eríte tté k , hogy e r e d e ti ­ leg Szíria és M ezopotám ia h á to r s z á g a ib a n la k ta k , a h o n ­ nan a Kr. előtti XI. és Kr.e. VIII. század között k é n y ­

sz erü lte k elvándorolni, főleg a s z e m ita assz íro k k e g y e t­ len üldözései m ia tt. Az e lv á n d o rló k egy n a g y o b b cso­ p o rtja n y u g a t felé távozott és v égezetül az A d riai-te n g e r p a r t j a i n á lla p o d o tt m eg, ahol jele n lé tü k rő l a XI. s z á z a d ­ tól kezdve többször hallunk. A te le p e s e k utóbb beköltöz­ tek K özép-Itáliába, s a z tá n Szicília sz ig e tére is, ahol a Kr.e. VI. sz áz a d ig fenn t u d tá k t a r t a n i fü g g etlen ség ü k et. Azután b e o lv a d ta k a gö rö g -ró m a i világba. B e n n ü n k e t az a szkíta rész leg é rd e k e l, a m e ly az A dria p a r t j a i r ó l a D u n a - m e d e n c e n y u g a ti felé b e költözött. D u n á n tú lra és a F e lv id é k re. E z e k a d u n á n t ú li és f e lv i­ déki szkiták. m in t lovas nép, é rté k e s katonai e rő t kép­ viseltek és m ozgé k o n y sá g u k következtében könnyen á t ­ tele p íth e te k v o lta k egyik h elyről a m á s ik ra , a h a d i szük­ sé g n ek m egfelelően. így tö r té n t m eg, hogy a m a g y a r országi sz k itá k felvidéki ré s z le g é t az A rpád-házi m a g y a r királyok á tv e z é n y e lté k E r d é ly délkeleti s a r k á b a , ahol fela d a tu k k á te tté k a K á r p á to k h á g ó in a k és sz o ro sa in a k v édelm ét. A szkiták a z tá n ö s s z e h á z a so d ta k az E r d é ly ­ ben élő fö ldm űves m a g y a r u r a k k a l, m in e k k ö v e tk e z té ­ ben külön néppé a la k u lá s u k b efejeztével v a la m e n n y ie n á llíth a ttá k m ag u k ró l, hogy sz itty a s z á r m a z á s ú a k . A ke­ v e re d é s a k é t nép c so p o rt között n a g y m é r té k ű lehetett, m e r t új ö n tu d a tu k az egész n é p e t á th a to tta s a n n a k e m ­ léke m áig f e n n m a r a d t. A m a g y a r o rs z á g i szkiták politikai tö rté n e té t m e g is ­ m e rv e , a további legfontosabb k é rd é s itt is az, v a jo n a szkitá k m ily e n n yelven beszéltek? A n e m - m a g y a r k u ta ­ tók és a m a g y a r o k is e g y é rte lm ü le g m eg á lla p íto ttá k , hogy az e g é sz sz k íta n é p e s s é g , b á rh o l é lte k légyen, egy és u g y a n a z t a n yelvet beszélte. C sak a zt n e m tu d tá k eldönteni, m ilyen n y e lv c so p o rtb a t a rto z h a to tt ez az á l t a ­ lán o sa n h a s z n á lt közös szkíta nyelv. E r r e a k é r d é s r e is vá la sz o lh a tu n k , ha felsorolunk n é h á n y szkíta szót, m e ­ lyet e gykorú írók feljegyzéséből idézünk, főleg Herodotus História cím ű m unkájából. T u d ju k például, hogy a sz k itá k e lö ljá ró ik a t lófőknek nevezték, fe je d e lm ü k c ím e Ú rös v a g y Ö súr volt, a n é p e t

m a g á t az Égi Ló követőinek t a r t o tt á k , ha va llá si v o n a t­ k o z ásban ó h a jto ttá k m egjelölni. A szkiták u g y a n is az Égi Isten hívei voltak, a k it úgy képzeltek el, a m i n t egy h a ta l m a s p a r i p á n n a p o n ta v é g ig n y a rg a l az é g b o lto z a ­ ton, n a p k e le ttő l n a p n y u g a tig . Ha viszont a s z k ít á k a t s z á r m a z á s i helyük sz erin t jelezték, a k k o r őket óskeletin e k , v a g y ó s h a z a in a k m o n d o tt á k , m in d ig m a g y a r szóval. E g y ik k ü lö n ítm é n y ü k a M aros folyó felső vidékén te lje s íte tt h a tá r ő rs z o lg á la to t, ü gyelve a m e g é p íte tt g á ­ t a k r a , ak ik n e k e n n e k k ö v e tkeztében A -Gath-Y rsi volt m eg n e v e z ésü k . E zt a n a gyon görögösen hangzó nevet e le m e ire bontva, azonnal é szre v e ssz ü k , hogy viselői nem görögök voltak, h a n e m A G á t Őrzők, azo k n ak a k atonai b e re n d e z é s e k n e k felelősei, a k ik a K á r p á to k sz o ro s a it e l t o r l a s z o l t á k é s így lo v a s b e t ö r é s e k e lle n E r d é l y t v é delm ezték. H erodotus m ég azt is m e g ír ta a szkítákról, hogy n a d ­ r á g b a n j á r t a k és c s iz m á j u k s z á r á b a n egy r e n d k ív ü l éles kést ho rd o ztak , m ely n e k neve A-Cina-Kesh, benne ,k é s ’ sz av unkkal. N em e m lítv e a k é p írá s sa l és r o v á s ­ ír á s s a l írt és bővebb m a g y a r á z a t o t igénylő szkíta e m lé ­ keket, a felsorolt s z a v a k vilá g o sa n illu sztrá ljá k , hogy a szkiták, e m á s o d ik erdélyi ősnép is m a g y a r n yelven beszélt. Kr.e. 300 tá j á n a szkíta név h a s z n á la ta h irte le n m eg sz ű n t s azontúl m inden m a g y a r nyelvű n é p c so p o rto t K e lta névvel illettek, a m i a f o r r á s o k b a n Kelti, Celti a la k b a n fordul elő. Ez a Kelti szó m eg in t azonos a m a ­ g y a r szókészlet eg y ik e le m é v e l és talá ló volt v a la m e n y nyiükre, m e r t é r te lm e ,,K e le ti” , Keletről jött e m b e r . A h a r m a d ik erdélyi ősnép p á s z to rk o d á s s a l foglalko­ zott, főleg juhot, kecskét, s e r t é s t és m á s kisebb h á z iá l­ lato t nevelve. Az ö K u s n e v ü k is m a g y a r e re d e tű , é r t e l ­ m e ,,K o s ” , te h á t foglalkozásukból r a g a d t r á ju k . Sze­ m ély a zo n o ssá g u k m e g je lö lé sé re p á s z to rb o tju k felső v é ­ g é re kosfejet f a r a g ta k . F e je d e lm ü k c ím e Fő-Kos volt, s a n n a k je lz é s é re szolgált a ,,fo k o s” bot. A Kos m elle tt h a s z n á ltá k m é g a Mén e ln e v e z ést is. A m e n n y ib e n a föld­ m ű v e s úri néppel k e v e re d te k , a k e ttő sség re u taló Kos-

Ur-i n e v e t h a s z n á ltá k K osári vag y K ozár (cosar) a la k ­ ban. A felsorolt erdélyi ösnépek: szántó-vetö M a g y a ro k , á l­ la t ta r tó S zkíták és pászto rk o d ó Kusok a b ro nzkor v é g é ­ ig z a v a r ta la n u l é lték é letüket. A zután az ö o rsz á g u k is k üzdelm ek sz in te ré v é lett. N a g y o b b e m b e r tö m e g e t c s a k a hunok h o z ta k közéjük. De ezek nyelve is m a g y a r volt, m ik é n t sz á m o s r á n k m a r a d t í r á s u k és nevük is m u ta tja . A H u n i név pl. a m a g á n h a n g z ó k i s m e r t c s e r é lő d é s e a la p já n , m a H o n i-n a k h a n g z a n a , a m in e k é r t e lm e u g y a n ­ a b b a n az o r s z á g b a n lakó e m b e r , honfitárs. Befejezésül, m é g egy p illa n tá s t v e tü n k E r d é ly n é p e s ­ s é g é re a jele n id ő sz á m ítás kilencedik s z á z a d á n a k v é g é ­ re, közvetlenül Á rpád m a g y a r j a i n a k b e é rk e z é s e előtti időre. Azt a k a r j u k m e g tu d n i, éltek-e m ég a k k o r is az újabb k ökorban betelepült őslakosság leszármazói? Másszóval, van-e többévezredes m a g y a r fo ly to n o ssá g Erdély földjén? V á la sz u n k igenlő, hiszen egy 16. századi m a g y a r b ó l tö rö k re ford íto tt krónika v ilá g o sa n m e g m o n d ja , hogy Á rpád fe je d e le m és övéi boldogok voltak, a m i é r t ilyen szép o rs z á g k e rü lt kezükbe, m in t a K á rp á t-m e d e n c e , a m e ly m é g azzal az előnnyel is bír, hogy abban u g y a n ­ azt a nyelvet beszélik, am elyet ók is használnak. A nony­ m us m a g y a r k r ó n ik á já b a n pedig a z t olvassuk, hogy E r ­ d é ly t e l e v a n a z , , É g i Ló h i t é n é lő e m b e r e k k e l ” , akiic p e rs z e n e m szlávok, h a n e m ug y a n a z o k n a k a pogány hiten élő sz k ítá k n a k le s z á rm a z ó i, akikről e m líté s t t e t ­ tünk, s a k ik m a g y a r u l beszéltek. A kkor is az ősi m a g y a r honfoglalók le s z á r m a z ó ir a b u k k a n u n k , a m i k o r m e g v i z s g á l ju k a z t a h á r o m k is ­ k irá ly t, aki E rd é ly b e n u ra lk o d o tt Á rpád b e é rk e z ése k o r, s akikről A nonym us ré s z le te se n ír. A le g h a t a l m a s a b b k isk irály M én-M arót volt, a k i B ih a r v á r á b a n székelt és a S zam os v idékét u r a lta . A bba a n é p c so p o rtb a t a r ­ tozhatott, a m e ly e t a K usok a lk o tta k , m ik é n t az uralk o d ó M én-neve m u t a t j a , m eg az a k ö rü lm é n y , hogy a l a t t ­ valói K ozárok voltak, kus és á r j a keverék. A m áso d ik

erdélyi kisk irály . G yula, a M aros felső vidékét u r a lta . S z e m é ly a z o n o s s á g a jelé ü l égő f á k l y á t v i te te t t m a g a előtt, v a la h á n y s z o r h iv ata lo s m in ő sé g é b en u taz o tt, nyil­ ván h a ta l m a égi e re d e té n e k jelz ésé re. E gyik m a g a s r a n g ú tis z tv is e lő je előtt p e d ig n a p k o ro n g o t v itte k , a N a p is te n h itü e k s z im b ó lu m á t. E r d é ly h a r m a d i k kis­ k irá ly a O rs o v á b a n székelt és a M aros, Tisza, D una által h a tá r o lt te r ü le te n u ralk o d o tt. N e v é t A n o n y m u s G lad vag y K lat a la k b a n a d ja , a m i ny ilv á n v a ló a n a ,,K e le ti” szó e lto rzítá sa . Az e m líte tt kisk irály o k m a g y a r nye lv ű ­ s é g ét Melich J á n o s nyelvész igazolta először 1963-ban. Á ttek in tv e az e lő a d o tta k a t, a következő m e g á l la p í ­ t á s t te h e tjü k : E rdély fö ld jé n m a g y a r n y e lv ű népesség az újabb kők o rtó l kezdve m i n d a m a i napig, négy-öt ezer év óta m eg sza k íta tla n u l él. Ez a népesség ott „ős­ lakó", tehát történeti jo g o n b e n n e kell lá s s u k E rd é ly igazi urait, történeti jogon birtokosait. Ez az ig a z s á g az ú ja b b őstö rtén e ti k u ta tá s o k a d a ta i szerint.

A h o m o r ó d i t e m p l o m e r ö d (XV II. s z á z a d )

Szlávokkal kapcsolatos problémáink

Szláv n yelvek és népek K özé p -E u ró p á b a n Az a m eg d ö b b e n tő tény, hogy a m a g y a r és a szláv nyelvekben a szókincs tiz e n h á ro m és fél (13.5) s z áz a lé k a közös, a n y e lv tu d o m á n y b a n sokféle f e lte v é s re a d o tt a l­ k a lm a t. A finnugor irá n y z a t képviselői úgy vélték, hogy a szóbanforgó közös szókincsben feltűnő a k e re s z té n y ­ s é g re és a f ö ld m ű v e lé s re vonatkozó s z a v a k n a g y s z á m a . Ebből a kellően m eg n e m vizsgált tételből a z t a követ­ k e z te té st v o n tá k le, hogy a közös s z a v a k szlávból á tv e tt ,,k ö lc s ö n s z a v a k ” , úgyhogy szlávok len n é n e k a k e re s z ­ tén y sé g és a földm űvelés m eghonosítói M a g y a r o r s z á ­ gon, e té r e n a m a g y a r o k ,,t a n í tó m e s te r e i ” . M ásodik kö­ v e tk e z te té sü k az, hogy n a g y tö m e g ű szláv n é p e ss é g n e k kellett a m a g y a r s á g b a beo lv a d n ia, különben n e m h a g y ­ t a k volna ilyen m ély n yom ot a szókincsben. E n n e k a m e s s z e m e n ő k ö v e tk e z te té sn e k e lle n tm o n d az ú j a b b ő s tö r t é n e t i v iz s g á la t, m e ly n e k s o r á n k id e rü lt, hogy a keresztény vallás alapszavai egyáltalán n e m szlá­ vok, h a n e m s z ín m a g y a r o k és m e g t a lá l h a t ó k az ókori m a g y a r nyelvű ős h a z á k b a n , M e zo p o tá m iá b an és a Nílus völgyében e g y a rá n t. Ilyen ősi m a g y a r nyelvből ere d ő s z a v a k pé ld á u l az Úr, Isten, ördög, k a rá c s o n y és sok m ás. Sőt, v a n n a k olyan m a g y a r s z á r m a z á s ú összavak, a m e ly e k e tim o ló g iá ja vilá g o sa n cáfolja a fin n u g o r kö­ v e tk e z te té se k e t. Ilyen m a g a a ,,k e re s z té n y s é g ” szó is, a m e ly e re d e tile g a N a p k ö r - a la k já r a utal és két össze­ tevője va n : K ör-Isten, vag y K ör E s tá n , s ez e gészen kö­ zel áll a népies körösztén szóhoz. Ami a fö ld m ű v e lé s re vonatkozó s z a v a in k a t illeti, ezt a tu d á s t s e m kellett ő seinknek a szlávoktól m eg ta n u ln i. H a s z n á ltá k az idevágó szókészletet az öntözéses m ező­ g a z d á lk o d á st űző őseink az ú ja b b kőkortól kezdve, te h á t

olyan időben, a m ik o r szláv n y e lv e k és n é pek m é g n e m léteztek. íg y a fe lté te le z e tt á tv é te l ford íto tt ir á n y b a n tö rté n h e te tt, vagyis a s z lá v o k n a k kellett e s z a v a k a t átv e n n iö k m a g y a r telepesektől. Ez viszont m eg e rő síti azt a nézetet, hogy a közép-európai szláv nyelvek a la p r é te g e (su b stra tu m a ) m a g y a r . Ez igen fontos é szre v é te l, b á r a szláv tudósok v o n a k o d n a k tu d o m á s u l venni. A szláv n é p e k re vonatkozó m e g á lla p ítá s o k között az is új, hogy a n é p e ss é g b e n igen jelentős a Közel-Keletről sz á rm a z ó , sötétes a rc ú e m b e r e k sz á m a . A nem -szláv szerzők e r r e g y a k r a n r á m u t a t n a k , de a szlávok elsik­ la n a k felette.' Az a hied e lem , hogy a szlávok m in d n y á ja n egy közös őstől s z á r m a z t a k , vagyis hogy e m b e r ta n ila g e g y sé g e s faj lennének, m egbukott azon az egy sze rű tényen, hogy e g y á lta lá n nincs ,,s z lá v ” e m b e r típ u s . A m a g y a r Kászonyi F e r e n c sz éleskörű v iz s g á la ta n y o m á n az is kiderült, hogy a szlovákok, szerbek, h o r v á to k c sak ú g y , m in t a m a g y a r o k m a g u k , v a la m e n n y ie n ugyanazokból a közös fajelem ekböl jö tte k létre, és az őket nép e n k in t eg y é n esítö vonás c s a k annyi, hogy m á s és m á s a r á n y b a n k e v e ­ red te k , és e lté rő nyelveken beszélnek.'^ Hogy k e rü lte k a szlávok K ö z é p -E u ró p á b a , m a i h e ­ ly ü k re? E r r ő l kevés a m e g b íz h a tó felvilágosítás. L e g ­ többen a P r ip e t - m o c s a r a k v id é k é re helyezik a kiindu­ lópontot s úgy vélik, a v á n d o rló k első élei a 6. és 7. század fordulóján é r t é k el a K á r p á to k külső lejtőit. Ott é rte őket az a sz e re n c se , hogy az a v a r o k szolgáivá leh e tte k , s az ő fed e z e tü k a la tt 670 u tá n b e v o n u lh a tta k a K á r p á t ­ m ed e n c e belső t á j a i r a is. E z e k a s z é ts z ó rta n telepedő első s z lá v o k (P a n n o n -sz lá v o k ) a z o n b a n N a g y K á ro ly m e g is m é te lt r a z z iá i m ia tt n a g y ré s z b e n e lm e n e k ü lte k az országból és valahol a V isztula m e n té n á lla p o d ta k m eg. Hogy a helyben m a r a d t ré sz le g e k m ik é n t szívták fel az itt ta lá lt közel-keleti n é p tö re d é k e k e t, v a g y ta lá n ez a f e la d a t az Á rp á d fe je d e le m m e l é rk e z e tt m a g y a ­ roké le tt volna, m in d e rrő l s e m m it s e m tudunk.® A K á rp á t- m e d e n c é b e b e te le p e d e tt szlávok első felis­

m e rh e tő c s o p o rtjá t a N y itra felett elterülő tá jo n t a l á l ­ tá k m eg. B íb o rb an sz ü le tett K o n sta n tin c s á s z á r feljeg y ­ zései s z erin t Á rp á d feje d ele m a M a g y a ro rsz á g o n szét­ s z ó rta n élő sz lá v o k a t a F e lv id é k r e tele p íte tte. E z e k az a d a to k a z t a b e n y o m á s t keltik, hogy az első szlávok v alóban kis lé ts z á m ú n é p e s s é g e t alkottak. T ö m e g e s e b b b e v á n d o rlá s u k a h uszita időkben C sehor­ szágból tö rté n t, s ez ú ja b b ra jo k v allási üldözések m ia tt m e n e k ü lte k a m a g y a r o k közé. H a sonlóképpen nagyobb szláv te le p e k jö tte k létre a 18. századi o s z tr á k telepí­ té s e k következtében. Mi a „ s z l á v ” szó e re d e ti é r te lm e ? S a já ts á g o s dolog, hogy az e g y m á s s a l rokon nyelvet beszélő n é p e k n e k nincs közös e ln e v e z ésü k , a m e ly n e k h a s z n á la ta tö rté n e tile g igazolható volna. Az ilyen ,,g y ű j­ tő f o g a l m a k ” kife jez é sére szolgáló te r m in u s o k m in d a 19. századi n y elvészek a lk o tá s a . A szlovák, szerb, cseh, s tb . e g y m á s s a l ro k o n n y e l v e t b e s z é lő n é p e k közös ,,s z lá v ” eln e v e z ése is a 19. sz á z a d b a n k e letkezett, a b ­ ból a hiedelem ből, hogy a középkori S c la u i szó m á r e r r e szolgált volna. A különbség a Sclaui és a Szláv között c s u p á n g ra fik a i jellegű volna: a nyelvészek ,,könnyebb k ie jté s ” v é g e tt e lh a g y tá k a szóból a K betűt. N y e lv é ­ szetileg azo n b an a szó m eg n e m csonkított a la k já v a l kell foglalkoznunk m e r t a K írá s je l (latinos C) egy teljes szótagot ír, (Ka, Ga). Mit t u d h a t u n k m e g e r r ő l a h á r o m m á s s a lh a n g z ó t S-K-L m a g á b a fo g la ló névről a k u ta tá s o k m a i á lla p o ta szerint? E r r e nézve legjobb fo rr á s u n k L o th a r G reil n é ­ m e t nyelvű m u n k á ja : ,,A n é m e t e k egy tév e s tö rté n e ­ l e m s z e m lé l e t á l d o z a t a i ” . — S z ó b a n fo rg ó i n f o r m á t o ­ ru n k sz erin t a Szklaui elnevezés papi k ö rn y ez e tb e n ké­ szült és N a g y K ároly c s á s z á r u r a lk o d á s a a l a t t te r je d t el, az ő p o gányok ellen viselt h á b o rú i so rán . Ez volt összefoglaló nevük a róm ai kereszténységre m é g át n e m tért pogá n yo kn a k, m in d e n n e m ze ti vagy népi különbség

nélkül. Az e ln ev ezés körülbelül a 12. és 13. sz áz a d ig volt fo rg a lo m b a n , később m á r n e m igen e m le g e tik , m e r t v a la m e n n y ie n k e re s z té n y e k k é lettek, s ez álta l — hogy úgy m o n d ju k — szalo n k é p essé v á lta k , m in t ,,K risz tu s ­ ban sz e r e te tt t e s t v é r e k . A S k l a u i tehát n e m népiségében, és n e m n e m ze ti hovatartozásában jelöli ?neg az ország­ lakók egy n a g y csoportját, h a n e m ku ltu rá lis helyzetük szerint: ők a bálványozok, a pogányok, a tu d a tla n o k , gonosz e m b e r e k , a k á r m ily e n nyelvet beszélnek.^ Greil te h á t a Sklaui é r t e lm é t egész pontosan körül­ írta , c s a k éppen a szó e re d e ti é rt e lm é t (etim ológiáját) ne m tu d ta felderíteni. N em lévén m a g y a r n y e lv is m e ­ rete, a r r a n e m is gondolt, hogy az é rte le m e setleg a m a g y a r nyelvből m e g h a tá r o z h a tó . P e d ig e r r e volt indí­ ték, h iszen a k o ra középkori n é p n e v e k és h e ly n e v e k g y a k ra n a m a g y a r b ó l m a g y a r á z h a tó k . M á r tu d ju k , hogy a Közel-Keletről é rk e z e tt közös nyelvű népek m a g u k a t k e ltá k n a k (,,k e le tie k ” ) nevezték, tu d ju k hogy a M aros felső vizeinél szolgáló sz k ítá k , az A g a th y rs i (,,A G á t Ő rz ő k ” ) sz in té n m a g y a r u l e ln e v e z e tt c s o p o rt volt, a hunok h u n i neve annyi, m in t ,,hon-i” , vagyis u g y a n a b ­ ba n a h a z á b a n lakó, az avari an n y i m in t ,,A V á r ’i ” . vagyis fö ld v á ra k k a l b e k e ríte tt te r ü le te n lakók, és így tovább. M ié rt lenne te h á t a Sklaui kivétel és n e m m a ­ g y a r je le n té s ű ? Mi h á t a S c lau i (Sklavi) szó m a g y a r é r t e l m e ? F i ­ g y e lm ü n k m in d e n e k e lő tt a szó v é g é n lévő L a u i-L o v i ré s z le g re összpontosul, a m e ly nem m á s m in t a Ló sz a ­ vunk m a m á r c s a k tá js z ó lá s b a n h a s z n á lt Laú, Lú a la k ja . Ez a szó a közel-keleti (pogány) iste n s z im b ó lu m á r a u ta l — a r r a , a m in t a sz ek é rb e h e lyezett N a p k orongot (Iste n t) v á g t a t ó lo v a k h ú z z á k az é g b o lto z a to n , n a p ­ kelettől n a p n y u g a tig . A szó első k é t m á s s a lh a n g z ó ja pedig h a n g z ó sítv a: Szó-Ka, illetőleg Szó-Ga, m a i h e ly e s ­ írá s u n k k a l ,,s z o lg a ” . A G reil á ltal jól kö rü lírt k e re tb e helyezve, a szógáló a N a p is te n b á lv á n y a in a k kiszolgá­ lóit je le n ti, rö v id e n ókori h itv ilá g b a n élő e m b e r t , de n e m szükségszerűen és n e m kizárólag szlávoti

E hhez m é g an n y it kell hozzátennünk, hogy a kifeje­ zés r é g i k e le t i e r e d e t é t jól é r z é k e l t e t i a L a u r i s t á n (Ló U r Isten) te rü le tn é v és hogy a h á ro m m á s s a lh a n g ­ zó: S-K-L, a Székely névben is m e g v a n ; ők is b e le t a r ­ to z ta k a n a p k e le ti h itv ilá g b a . T o vábbi f e j te g e té s e k r e a d s u g a l m a z á s t az a tény, hogy a n a p is te n tisz te lő i­ nek egy m á s ik á g a z a ta a N a p ,, R a ” nevével k a p c so ­ l a tb a n a lk o to tt h a sonló e ln e v e z é s e k e t, a m i ly e n e k pl. a Ra-M éne, R a-M ása , (utóbbi a s z a k e m b e r e k helytelen á t í r á s á b a n , ,R a m s e s ” ).

' A Coup d'O eil á l E s t c. fo ly ó irat kifejeze tten h an gsú lyo zza a közel-keleti e l e m e k n ag y s z á m á t a k ö zép -eu ró pa i s z lá v o k közölt. (Id.m. 43 és 47 lapon.) Azt is jelzik, hogy v a llásu k a keleti t e r m é ­ kenységi kultusz volt. (Id.m . 42.) — Más írók a sziriai s z á r m a z á s ú e m b e r e k jele n lé té t jelzik a k ik et az óeg yip to m i fo r rá so k Rutheni n é­ ven e m l e g e t n e k s a k ik közül e g y e s e k a P ir e n e u s o k i g e l j u to t ta k , m in t J . C é z á r jelzi. Az e g y ip to m i ru t h é n e k r ö l bőven ír G a r d i n e r (I. csillagos 142-töl a csillagos 149. oldalig). * M ousset fra n c ia szlá vista irja m u n k á j a 3. o ld a lá n : „N ou s manquons de précisio ns et sou ven t de c la r té s u r le p e u p le m e n t originel des p a y s s l a v e s .” De fig y e le m re é r d e m e s az az ész re v é te l is, mely szerin t L e ng yelo rszá g legősibb népi ala p ré te g é b ő l egy m á i g m e g ő riz ­ te e g y é n is é g é t és M azur ( m a g y a r ! ) nevét. E lne vez ésük m a g y a r elem ei (M at-U r) sz e r in t földművelő fo glalko zásúak k ellett legyenek. ’ A dé lszláv ok ró l szólva P i t t a r d sv á jc i a n tro p o ló g u s m eg jeg y zei (323.1.) ..C o m m en t ces h o m m e s de r a c e A d riatiq u e ont ils été slavisés? J e n 'e n sais r i e n . " — K o rá b b a n a m a g y a r s z a k e m b e r e k is ,,nagy szláv t e m e t ő k e t ” v éltek felfedezni M a g y a r o rs z á g m a j d n e m m in d en n a g y o b b t á j á n . Szőke B éla v e lü k s z e m b e n k i m u t a t t a , h og y n ag y szláv te m e t ő k n in c s e n e k , m e r t azok n ag y m a g y a r ( a v a r - m a g y a r ) tem ető k . * A Sclaui szó m egv ető é rte lm ű , ir ja Greil. Ez világos, hiszen a p á ­ p á k is ,,h ite tle n és b ü d ö s n á c i ó n a k " n e v e z t é k ő k e t (tre u lo s e und stin ken de N ation, Greil, 34) A n on ym u s M a g y a r K ró n ik ája is m e g e m ­ lé k e z ik az E r d é l y b e n eló s z l á v o k r ó l és e l m a r a s z t a l á s á b a n n e m m a r a d m essze a pápától. Azt irja u gy anis, hogy a Sclaui ,,a világ le ggonoszabb e m b e re i ' M ego ko lása: ,,m e r t sz láv o k ". S zentp étery I. 66. * Greil, 30: ,,Die Heiden w a re n d e m m a c h nicht etw a ein em Volks t u m z u g e h ö r i g . s o n d e r n s c h l i c h t w e g .S k la v e n d é r G ö tz e n u n d T e u fe ls ’ g e n a n n t."

M a g y a ru l beszélő n é p e k a korai szláv á lla m o k b a n

Az első jo b b a n is m e r t közép-európai szláv á lla m 790 u tá n keletkezett, m iu tá n N agy K ároly c s á s z á r m e g d ö n ­ t ö t t e a h a t a l m a s A v a r B i r o d a l m a t . Az á l l a m n e v e M orávia v a g y N a g y M orávia volt, m a g t á j a pedig az a kis te rü le t, a m e ly e t a M orva folyó m e d e n c é je alkot, a t ö r t é n e l m i M a g y a r o r s z á g t ó l é s z a k n y u g a t r a , a Csehm ed e n c e előtt. Ez az á lla m 907-ig állt fenn, a m ig A rnulf n é m e t c s á s z á r és Á rpád m a g y a r feje d ele m közös fellé­ péssel m eg n e m szüntette. A te r ü le te t 929-ben a N é m e t B irodalom bekebelezte s 1866-ig m in t h ű b é re s t a r t o m á ­ n y á t kezelte. A szlo v á k o k M o rá v ia le g n a g y o b b f e j e ­ d e lm é n e k S zvatoplukot t a r t j á k , akiről feltételezik, hogy szlovák volt. A következőkben mi igyekszünk k i m u t a t ­ ni, hogy N agy M o rá v ia m a g y a r u l beszélő n é p e k n e k is h a z á ja volt, és azok is nag y m é r té k b e n r á n y o m t á k b é ­ lyeg ü k e t az o r s z á g ra . Szinte m eglepődünk, a m ik o r azt olvassuk, hogy Moravia M aharia néven szerepel az eg y k o rú ira to k b a n , la k o ­ sai pedig M ahar-ok voltak, la tin o s a n Maharenses. N em kétséges, ez a név a jele n k o ri M a g y a r-ra l azonos, hi­ szen tudjuk, hogy a ,,p o z ícióban” lévő to ro k h a n g g y a k ­ r a n átváltozik és M a h a r, M a k a r, M a za r, M a g a r a la k o t vesz fel. M inden k é ts é g ü n k e t elo sz latja e te k in te tb e n az a f é l t u c a t , m á i g m e g lé v ő m o r v a o r s z á g i U herské helynév, a m i a m a g y a r nyelvű n é p e k m á s o d ik g yakori m egjelölése. N éha a fo rr á s o k is egész p o n tosan m e g ­ m o n d já k , azokról va n szó, a k ik e t így n eveztek: Moharenses S c la u i a v a g y M a u r U ngari. N a g y o n k ie m e li a m a g y a r ny e lv ű e k je le n lé té t és f o n to s s á g á t az a k ö rü l­ m ény, hogy Szvatopluk felesége előkelő a v a r asszony volt és m a g a a feje d ele m is m a g y a r r u h á b a n szokott já r n i (É let és T u d o m á n y , 1959. d e c e m b e r 27, 1669. old.). Az sincs t e h á t k iz á rv a , hogy e setleg S zvatopluk is m a ­ g y a r beszédű e m b e r leh e tett, hiszen az ö n e m elszlá-

vosított neve Szentebold, tu la jd o n k é p p e n SZINTA-Bálta , a Hoíd(Szín) és iVap-(Bál) Föld (Ta) u r a lehetett. Arról is va n tu d o m á s u n k , hogy a m i régi F e lfö ld ü n ­ kön h a j d a n á b a n eg y F e k e te M a g ya ro rszá g ( U n g a r i a N igra) létezett, egészen a 12. század végéig. E r r ő l az orsz á g ró l az e g y k o rú fo rr á s o k m eg e m lítik , a z é r t F e k e te a neve, m e r t ilyen színű a la k o s s á g a rc b ő r e . A fekete szín e m lé k é t őrzi a K á r p á to k K a ra p o d e k , ,,F e k e te föl­ d e k ” n e v e és u g y a n e z az é r t e le m re jtő z ik az o r s z á g főfolyójának, G a r a m - n a k (K orom színű) nev é b en , a k á r ­ c s a k a S z e p e s-m e g y e i K o r o m p a nev é b en . Az e re d e ti ő sla k o ssá g e m lé k é t őrzik to v á b b á az Á rvái, Liptói és Szepesi M a g u rá -k és keleti (egyiptom i) e r e d e tr e m u ta t a T ó th isten vé d n ö k ség e a lá való h e ly e z e ttség , m e g az e gyiptom i N itra ne v e t duplikáló N yitra. F e k e te m a g y a r o k ró l az Orosz É v k ö n y v e k is tu d n ak , je lz ik , h o g y a z o k Oleg f e j e d e l e m i d e j é b e n (879-912) v o n u lta k el Kijev a la tt. A felvidéki fe k e té k n a g y o b b része s z k íta -s z é k e ly -m a g y a r leh e tett, a k ik e t utóbb Á r­ p á d fe je d e le m á tte le p íte tt az o rsz á g délkeleti részébe, a m a i S z é k e ly fö ld re . H e ly ü k e t s z lá v o k f o g la l tá k el, a k ik b e s z iv á ro g v a m a g u k is felv e tté k a Tót n e v e t n é p ­ névként. E z t a n e v e t a z o nban az ö n tu d a tr a é b r e d t szlo­ vákok a 19. sz áz a d közepén á tc s e r é lté k s z lo v á k ra, é re z ­ vén, hogy n e k ik kevés közük va n az o rsz á g őslakóihoz, a ,, tótokhoz” . P ü spöki N agy P é t e r k u ta tá s a ib ó l is m e re te s , hogy egy m á so d ik N a g y M orávia n e v ű ország is létezett, a K á r p á t ­ m e d e n c e déli oldalán. E m á s o d ik M a h a r ia középpontja a S z e ré m s é g b e n lehetett, de ho z z áta rto z o tt a sz erbiai M o ra v a folyó m e d e n c é je . Ez o rs z á g te r ü le te 896-ban Á rpád fe je d e le m u r a l m a a lá k e rü lt és e m lé k e feledésbe m ent. A s z lá v - m a g y a r s ú rló d á so k eszm ei h á tte r e N a g y o t té v e d n e k azok, a k ik az ü jab b k o ri t ö r t é n e l e m ­ ben észlelhető s z lá v - m a g y a r n e m z e ti s ú rló d á s o k a t yiszs z a n y ú jtjá k a középkorba és a z o k at teszik m e g tö r té n e t­

sz e m lé le tü k ten g ely év é. A k e re sz té n y középkorban, sőt m ég a z u tá n is jó ideig, körülbelül 1800-ig, nem ta lá lu n k u g y anis s e m m i olyan súlyos c s ele k ed e te t, a m e ly n e k in­ dító ru g ó ja m a g y a r va g y v a la m ily e n szláv nép kollektív t u d a t a lett volna. A középkori E u r ó p á b a n a k e re sz té n y á lla m e s z m e s u g a lm a z á s a i á llta k n o r m a k é n t a h a ta lo m b irtokosa előtt. N ézzük m e g ezt az e s z m e re n d s z e r t és politikai v o n a tkozásait! E u ró p a , m in t ke re sz té n y erkölcsi e gység és politikai e s z m é n y , k é t szellem i ö rö k sé g ö s s ze fo n ó d á sá b ó l jött létre, a 6. sz áz a d tó l a 10. s z á z a d ig te r je d ő idő a la tt. Az egyik örö k sé g a R ó m a i B iro d alo m u r a lm i e s z m é jé ­ nek fe lú jítá s a volt, m á s ik a va llá si m e g ú jh o d á s és az egyházi h a ta l o m n a k R ó m á b a n való összp o n to sítá sa. Az új e u ró p a i gondolat (,,N y u g a t ” ) első n a g y v o n a lú k é p v i­ selője a f r a n k N agy K ároly (C a ro m a g u s , C h a rle m a g n e ) volt, ak it az E g y h á z a kkori feje, III. Leó p á p a 800-ban koronázott m e g ,,N y u g a t c s á s z á r á v á ” . U tá n a a n é m e t I. v a g y N a g y Ottó volt ,,E u r ó p a ” legkiválóbb k é p v i­ selője, aki 962-ben n y e rte el a ,.n y u g a t-ró m a i c s á s z á r ” cím ét. Az E g yh á z által a lá tá m a szto tt E urópa-gondolat-rend­ szerben a k iin d u ló p o n t az, hogy az uralkodó Iste n kegyel­ m éből (Del G ra tia ) bírja a h a ta lm a t, a m i t az e g y h á z k ö z v e títésével n y e r el a R ó m á b a n tö rté n ő k o ro n á z á s által. A z u ra lkodás célja az isteni világrend szolgálata, e g y e tle n b i r o d a l o m b a ( V ilá g b iro d a lo m ) fo g v a ö s s z e E u r ó p a népeit. E b b e n az u n iv e rz á lis k e re sz té n y b iro ­ d a lo m b a n az uralk o d ó egyik legfontosabb k ö telessége a m é g m e g n e m k e re s z te lk e d e tt és a c s á s z á r a lá nem v e te tt h ite tle n e k (pogányok) m e g té ríté s e , h ie d e lm e ik és sz o k ása ik tüzzel-vassal való i r t á s a : ,,h a lá l v agy k e re s z t­ víz ” jelsz ó v al (Tód oder Taufe). L én y eg es m o z z a n a ta az is, hogy benne fig y e lm e n k ív ü l m a ra d a nép e k és n y e l­ v e k különbözősége, latin lévén a k u ltú ra nyelve. Az o r ­ s z á g h a tá r o k a földrajzi a d o tts á g o k sz erin t a la k u lta k , a n em zeti é rz é s nem alkotott tö m e g m o z g a lm a t. N y e lv á p o lá s és egyéb n é p is é g re vonatkozó k övetel­

m é n y e k c s a k a 19. század elejétől kezdve léptek elő­ té rb e és sz o ríto ttá k fokozatosan h á tt é r b e a n e m z e te k feletti un iv erz ális ke re sz té n y biro d a lo m e s z m é jé t. Az Iste n k egyelm éből való j o g fo r rá s helyébe a „nép a k a r a ­ tából'' való u ra lk o d á s e s z m é je lépett, a né p lévén a szuverénitás hordozója. P olitikai e s z m é n y e logikusan a n é p ­ n em zeti á lla m felállítása, v a g y is olyan á lla m é , m ely n e k h a tá r a i a néprajzi h atárokkal e s n e k egybe. M indenütt E u r ó p á b a n , ahol nem ez az e szm é n y i helyzet állt fenn, fokozódó s ú rló d á so k kele tk ez te k az ,,e ln y o m o tt” , ,.fels z a b a d u lá s r a v á g y ó " és független á lla m o t óh a jtó ,,n e m ­ z e tis é g e k " és a B irodalom fönépe között. Utóbbi viszont a ,,felfo rg a to k " , ,,m e g s z á llo tta k " , ,,id e g e n e k ” eltá v o lí­ t á s á t t a r t o t t a c é l j á n a k , a m i t r e n d ő r i k ö z b e lé p é ss e l, a s sz im ilá c ió v al és kiüldözései ig y ek e z e tt elérni. A n e m z e tis é g e k f o rr a d a lm i eszm éi a M a g y a r K ir á ly ­ s á g b a n 1848—49-ben idéztek elő először r o b b a n á s s z e r ű m e g r á z k ó d ta tá s t, a m ik o r a szlávok először f o g a lm a z tá k m eg te rü le ti és politikai igényeiket. A m áso d ik és h a r ­ m a d ik f o rr a d a lo m 1918— 19-ben, illetőleg 1945—48-ban z a jlott le. E f o r r a d a l m a k b a n a szlávok n agyfokú t e r ü ­ leti m o h óságot és politikai é r e tle n s é g e t ta n ú s íto tta k és a n e m z e tis é g i e lv v e l s ú ly o s a n v is s z a é lte k , ú g y h o g y m e g n y u g ta tó m egoldás n e m keletkezett. A nemzetiségi (,,k ise b b s é g i” ) harc te h á t folyik to v áb b , c sak é p p e n m e g ­ fordított irá n y z a tú szereplőkkel. Mi a cél? A tú lm é r e te ­ zett szláv birodalm ak lebontása és a néprajzi elv becsü­ letes megvalósítása, a károk jóimtételével. A s z lá v - m a g y a r ka p c so la to k k iérték e lése A C se h o rsz á g g a l szom szédos M orva B irodalom m e g ­ szűnte (907) u tá n a közép-európai szlávok é le té t az á l l a m ­ nélküliség je lle m e z te 1919-ig. A M a g y a r K irá ly s á g k e re ­ téb e n eltöltött e több m in t e z e r é v e t a szláv tö rté n é ­ szek börtönben eltöltött időnek nevezik. De azt so h a se m i s m e rik be, hogy ez az állítólagos ez eré v es börtön v é g ­

e r e d m é n y b e n é le tb iz to sítá s volt s z á m u k r a , m e r t m a ­ g y a r v éd ő p ajzs nélkül o d a ju to tta k volna, a h o v a az Elbaszlávok, va g y szlovének. A szlávok úgy vélték, hogy a n a g y ság h o z vezető út a M a g y a r K irá ly s á g h o lttesté n á t vezet, s hogy e z é rt ezt az o rsz á g o t nekik el kell pusztítaniok. B enes E d v á r d e rrő l p ró b á lta m eggyőzni a n y u ­ gati világot h irh e d t r ő p ir a tá v a l. ,,R o m b o ljá to k le Ausztr i a - M a g y a r o r s z á g o t ” (D é tru ise z l ’A u tric h e H o n g rie, P a r i s 1915). A cseh-szlovákok n e m feg y v e rre l s z ere z té k m a i o r s z á ­ gukat, h a n e m rő p ira to k k a l, a vilá g b a n sz étsz ó rt r á g a l ­ m a k k a l és h a z u g sá g o k k a l. E z é rt m indig é re z té k a hi­ ányzó jogot te r ü le tra b lá s a ik h o z . Most k ita lá ltá k , hogyan kell ezt a h iá n y t pótolni. H irdetik, nem új dolog az ő á l l a m u k . N a g y M o rá v ia ó ta az m in d ig l é t e z e t t, 907 u tá n is m egvolt, leg a láb b is a szívekben, s c s a k fel kel­ lett éleszteni a h a ta lo m á tv é te lé v e l (Translatio regni). E n n e k az új é le tre hívott m e s te rs é g e s á l l a m n a k — m i to v á b b r a is így nevezzük — súlyos elszám olnivalója k e le tk e z e tt a m á s o d ik v i lá g h á b o r ú u tá n , az 1945—48 között e lk ö v e t e t t á l l a t i a s v i s e l k e d é s k ö v e tk e z té b e n . Akkor tö rté n t, hogy ú g y n e v e z e tt ,,elnöki d e k r é t u m o k ­ k a l ” az ő sla k ó m a g y a r o k a t m in d e n e m b e r i jo g u k tó l m e g f o s z to ttá k , e lv e t té k v a g y o n u k a t, i s k o l á ik a t , s a j ­ tó ju k a t, b e z á r tá k k u ltú rh á z a ik a t, á lla m p o lg á rs á g u k tó l m eg fo sz to ttá k őket, és n a g y ré s z ü k e t k ik e rg e tté k az o r ­ szágból. A m a g y a r o k n a k c s a k egy zsebkendőt h a g y ta k , hogy a b b a — B enes s z a v a i t idézve — b e l e s í r h a s s á k b á n a tu k a t. E z e k é r t az égb e k iá ltó ,,h á b o r ú s ” b ű n ö k é rt m ég sok c seh -szlo v ák n ak kell felelni. E g y m á s i k l a t i n m o n d á s t is h a s z n á l n a k a n e m ­ c s e h s z lo v á k o k k is e m m iz é s é r e , az így h a n g z ik : P rior tempore, potior jure, (aki előbb jö tt az o rsz á g b a , a n n a k több jo g a van, a később é r k e z e ttn e k nincs jo g a a h a t a ­ lo m b a n résztvenni). T e r m é s z e te s e n e zeket a s z ó la m o k a t a b b a n a hitben h ozták fo rg a lo m b a , hogy m é g m indig v a n n a k N y u g a to n tá jé k o z a tla n és naív e m b e r e k , akik elhiszik a szláv b e telep ed és időbeli elsőbbségét.

A ..birod alm i e lv " szerin t M a g y a r o r s z á g eszm én y i h a t á r a i a nagy h egy ek g e rin c é n fu tn ak és felölelik a K özép-Duna egész vízgyűjtő te rü leté t.

A k ö zép-európai sz lá v o k egy to v á b b i re n d s z e re s e n v is s z a té r ő só h a ja a z t a h ite t t e r je s z ti, hogy az A v a r B iro d a lo m m e g s z ű n é s e u t á n a szlávok előtt ragyogó jövő k ö rv o n a la i k e z dtek k ibontakozni: eg é sz E u ró p a feletti u r a l m u k a t t u d tá k volna m eg sz e re z n i! De közben m e gjöttek a m agy a ro k és tö n kre tetté k á lm a ika t. A m a ­ g y a ro k (Á rpádiak) bete lep e d é sü k k e l m in teg y e zer kilo­ m é t e r h o s s z ú s á g b a n k e tté s z a k íto ttá k a m eg lé v ő e g y ­ sé g e s szláv tö m b ö t és ezzel őket ö r ö k re a kis népek s o r s á r a j u t t a t t á k . F r a n t i s e k P a l a c k y i r t a le először e z ek e t a gondolatokat, s u tá n a folyton ism é tlik , noha az egész elmélet p u szta álmodozás, a r r a szolgál csak, hogy a m a g y a r o k k a l s z e m b e n gyűlöletet keltsen. Az is a szlávok p o litik a i és tö rté n e ti k é n y s z e r k é p ­ zeteihez tartozik, hogy a m a g y a ro k a szlávok nagy tö­ m egeit erőszakos m ó d o n asszim ilálták az e g y ü tté lé s e zer e s z te n d e je ala tt. K o rá b b a n m á r u ta ltu n k a r r a , hogy a 19. század elejéig n e m volt m eg az a ssz im ilá c ió lehe­

tősége. De a tö m e g e s a s s z im ilá c ió h a m is v o ltá t le g ­ jo b b an az bizonyítja, hogy a m a g y a r-s z lá v n y e lv h a tá r az utóbbi 150-200 év a la tt egyik irá n y b a n sem tolódott el; ott h a la d az. ahol az 1938-as I. Bécsi Döntés m e g ­ húzta. E h h e z az e tnikai h a tá r h o z a m a g y a r o k jogosan ra g a s z k o d n a k . Szláv szo m sz é d ain k az a sszim ilációs p a n a sz k e re té ­ b e n a z t is f e l h á n y t o r g a t j á k . h o g y a 19. s z á z a d b a n értelm iségi rétegüket m a g y a ro sitá ssn l e lv o n tu k tólük. Ilyen m e re v fo g a lm a z á s b a n ez sem helytálló. Az igaz.

A . . n é p r a j z i e l v " . sz e m p o n tjá b ó l M a g y a r o i s z á g e s z m é n y i h a l á r a i n a k a m a g y a r t e l e p ü l é s s z é lé n k e lle n e f u tn io k . A s z l á v o k t e r ü l e t i m o h ó s á g a m i a t t ( T r ia n o n 1920t a m a g y a r n é p e s s é g tö b b m in t e g y h a r m a d a i d e g e n u r a l o m a l á k e r ü lt é s m e g s z ü l t e k ö z é p - K u r ó p a l e g s ú l y o s a b b p ro b lém ájá t.

hogy egyik népből a m á s ik b a volt átfutó ele m , de ez kölcsönös volt. A szlovákok le g n a g y o b b költője pl. a m a g y a r e tnikum ból e re d t, m a g y a r n em esi családból, p a tin á s m a g y a r nevet viselt: O rszágh Pál. Ezt a nevet a z tá n á tc s e ré lte a szláv h a n g z á s ú Hviezdoszláv névre. A szlovákok legnagyobb tu d ó s u k k é n t K o m e n s k y Jánost em le g etik , kinek nevét a pozsonyi szlovák e g y e te m n e ­ vébe is belefoglalták. Nos. ez a K o m e n s k y Jáyios ere­ detileg Szeges Jáiios volt. a m a g y a r o r s z á g i S á r o s p a ­ ta k o n m ű k ö d ö tt m in t t a n á r , és latin h a n g z á s ú n e v e t

h a s z n á lt: Com enius. E bből c s in á ltá k a szlávok a Kom en sk y alakot. M indezek után kérdezzük, hát létellenségei v a g y u n k e g y m á s n a k m agy a ro k és D u n a m e n ti szlávok? Mit kép­ visel m in d e g y ik ü n k az e u ró p a i á lla m r e n d b e n ? Mi m a ­ g y a ro k , a m ió ta b e lé p tü n k az e u ró p a i k e re sz té n y közös­ ségbe, válla ltu k az E u ró p a keleti h a t á r á n telje síte n d ő h a tá rő r-s z o lg á la to t. A h a t á r t lez á rtu k , e lle n ség e t azon nem e n g e d tü n k át. H ősies e lle n á llá s u n k n a k egyik leg­ szebb p é ld á já t H unyadi J á n o s a d ta , aki 1456-ban a r a t o tt fényes g yőzelm et a t á m a d ó h a d e rő felett. M agyarország a k e re s z té n y s é g v é d ő p a jz s a és b á s ty á ja v o lt (C lipeus ac a n te m u r a le totius C hristianitatis). A b b a n a v ilá g ­ küzdelem ben, a m e ly e t a török n a g y h a ta lo m E u ró p a e l­ len é v századokon á t fo ly ta to tt, a m a g y a r s á g k atonai h á tvédje és s o r s tá r s a a N é m e t B irodalom volt. A m ikor az orosz n a g y h a ta lo m ellen védekeztünk, az első és a m á s o d ik v ilá g h á b o rú b a n , n y u g a ti tá m a s z u n k a k k o r is a N é m e t B iro d alo m volt. Mi, hogy kö z é p -e u ró p ai pozí­ cióinkat m e g ta rts u k , földrajzi helyzetünknél fogva m in ­ dig azt kell tennünk, a m it elődeink tette k . E z a KözépE u ró p a megoldás. Szláv szom sz é d ain k s a j á t é le tb iz to sítá s u k a t az orosz h á tv é d r e építik, s a n n a k m egfelelően Közép- és N yugatE u r ó p a ellenében fejtik ki e re jü k e t. E z a szláv koncep­ ció, a K e le t-E u r ó p a megoldás. A kétféle h iv a tá s valóban kiegyenlíthetetlen. K iegyenlíthetetlen, m e r t nincs kilá ­ tás egy h a r m a d ik m e goldás kivitelezésére, a k isn é p e k összefogására. A m ik o r a népek nagy döntések elé kerülnek, vezetőik v é g ig lapozzák n e m z e t ü k történetét. De id ő n k in t is jó s z á m a d á s t készíteni. F e lh a s z n á lt iro dalo m : 1. ANCEL, J a c q u e s : Slav es et G e rm a in s , P a r i s 1945. — 2. B a rá th T ib o r; A D un ai T á j á l l a m s z e r k e z e t e f r a n c i a s z e m lé le tb e n , 1871— 1952. M o ntréal 1953. — 3. Coup d oeil á l ’Est. G ra z 1948. — 4. De Voit, M a re e l; H istoire de la Y ougoslavie, P a r i s , 1955. — 5. G a rd in e r , Sir A lán: E g y p ti a n G r a m m a r , L ondon 1957. — 6. G reil, L o th a r : Die

D e u tsch en O pfer e in e r ir rig e n G e s c h ic h ts b e tra c h tu n g . Wien, 1972. — 7. H u b e rt, H en ri: Les C eltes el l'ex p an s io n celtique M l . P a r i s 1950. — 8. K ászon yi, F r a n z : R a s s e n v e r w a n d t s c h a f t d é r D onau Völker. Z ü rich 1951. — 9. Kiszely I s tv á n : A K á r p á tm e d e n c e b en é p e síté s e az őskortól a honfoglalásig. M a g y a r Múlt, Sidney, 1983. — 10. K osáry, D.G.: A H istory of H u n g a ry . C leveland 1941. 11. M ousset, A lb e rt: Le Monde Slave. P a r i s 1946. — 12. N e m e s V á ra d i I m r e : M érlegen. A m a g y a r o r s z á g i n e m z e tis é g e k tö rtén ete. G arfield N.Y. 1969. — 13. Ölvedi J á n o s : N ap fo gy atk ozás. M a g y a ro k S zlov ákiában . New Y o rk 1985. — 14. P it ta r d , E u g é n e ; Les r a c e s et l'H istoire. P a r i s 1953. — 15. P ü spök i-N agy P é t e r : N a g y m o r á v i a fek ­ véséről. Valóság, B u d ap est 1978. — 16. S chiller Inst. ed., F ü r d i e R ettu n g d é r w estlichen Allianz. H a n n o w e r 1984. — 17. Somogyi F e r e n c : Kül­ d e té s . A m a g y a r s á g tö r té n e t e . C lev e la n d 1973. — 18. S z e n tp é t e r y I m r e ed., S c rip tu re s r e r u m H u n g a r ic a r u m . B u d a p e st 1938.

A propaganda-tevékenység tanulságai

1. — T u d a to s és r e n d s z e re s p ro p a g a n d a -te v é k e n y s é get a tö rté n e le m fo ly a m á n először a r ó m a i katolikus e g y h á z fe jte tt ki, híven K risz tu s p a ra n c s á h o z , aki m in ­ den n e m z e t e v a n g é liz á lá s á t tűzte ki célul apostolai s z á ­ m á r a . I s m e re te s Szent P á l e z irán y ú te v é k e n y s é g e és is m e r e t e s az egész világot átfogó, n a g y s z e rv e z e t is, m e ly e t XV. G ergely p á p a hívott é le tre 1622-ben, a Congregatio de P ro p a g a n d a F ide k e re téb e n . Ez a te v é k e n y ­ ség bizonyítja, hogy az E g y h á z univerzális c é lja in a k el­ é ré s e é rd e k é b e n s o h a se m v e te tte m eg és s o h a se m b e ­ csülte a lá a p r o p a g a n d á t. P o litik a i célok s z o lg á la tá b a a p r o p a g a n d á t á lta lá b a n c s a k a 18. század végén á llíto ttá k , a m ik o r a t ö r té n e le m ­ alkotó e rő k s o rá b a először léptek be a nag y tö m e g e k és szü k ség es lett, hogy a z o k a t m egfelelő politikai t u d a t ­ ta l töltsék fel. E b b e n az időben a lib e rális ideológián felépülő e s z m e r e n d s z e r volt a hódító id eá l, a m e ly a Sza b a d sá g és Egyenlőség je ls z a v a k b a sű ríte tt világkép gyakorlati m egvalósítására törekedett. Az a g ig antikus küzdelem , a m e ly a k k o r indult el, M a g y a ro rsz á g o n c s a k ­ úgy, m in t egész K ö z é p -E u ró p á b a n , a 19. század köze­ p é re é rle lte m eg első gyüm ölcseit. E sz áz a d m áso d ik felében a n n a k a s a já to s je le n s é g ­ n e k voltunk tanúi, hogy az u r a l o m r a ju to tt lib e rális po­ litikai re n d s z e r képviselői szinte e g y c s a p á s r a e lv e sz ­ te tté k ko ráb b i é rz é k ü k e t a p r o p a g a n d a irá n t. Ez a tény kétsé g tele n ü l a b b a n leli m a g y a r á z a t á t , hogy a liberálizm us az á lla m h a ta lo m tevékenységét a politikai és közigazgatás területre korlátozta, eleve le m o n d v a a g a z d a ­ sági, t á r s a d a l m i és szellem i fo ly a m ato k irá n y ítá s á ró l. M indezt azzal az indokolással, hogy n e m a k a r t a m e g ­ s é rte n i az e m b e ri s z a b a d s á g szentségét. A közvélem ény i r á n y í tá s á n a k legfontosabb eszköze, a sajtó, a k o r m á n y z a tta l szinte nem is állott é rin tk e z é s ­

be. Az egyik leg n ag y o b b h a tá s ú m a g y a r ú jsá g író , R á k o ­ si Jen ő m o n d ja el E m lé k i r a t a i b a n , hogy egész p á ly a f u ­ t á s a a la t t aktív m a g y a r á lla m fé rfiv e l c s a k né h á n y a l­ k a lo m m a l ju to tt k a p c so la tb a . Tisza I s tv á n n a l is m in d ­ össze c s a k egy sze r beszélt, de a k k o r se m politikáról, noha R ákosi jóidéig az ö p o litik á já n a k volt h a rc o s t á ­ m o g a tó ja . A lib e rális á lla m a sa jtó v a l c s a k a n n y ib a n foglalkozott, hogy te v é k e n y s é g e elé bizonyos k o rlá to k at állított, de szellem i i r á n y ítá s á v a l, r e n d s z e re s befolyá­ so lá s á v a l, egyszóval az i rá n y ítá s s a l n e m törődött. A propagandát az első világháború hozta ism ét előtérbe, a m ik o r az A n t a n t- h a ta l m a k fe lism e rté k , hogy a h á b o ­ r ú t c s u p á n ka to n a i és g a z d a s á g i eszközökkel n e m n y e r ­ hetik m eg, h a n e m szü k sé g ü k v a n szellem i f e g y v e re k re is. Az angol h á b o rú s p r o p a g a n d a u g y a n m á r a küzde­ lem elején m egindult, de m in d a d d ig n e m ju to tt átütő e re jű sikerhez, a m íg 1918 f e b r u á r j á b a n az a d d ig e g y ­ m ástó l különálló sz e rv e z e te k ilyen irá n y ú te v é k e n y s é g é t Lord N orthcliffe a d m in is z tr a tív e n és szellem ile g egy kézbe össze n e m fogta. De a n n a k m e g tö rté n té v e l ez a h a ta l m a s s z erv e z et a n é m e ts é g rő l rövid idő a la t t oly el­ lenszenves képet tu d o tt e lte rje sz te n i, a m e ly n e k ny o m án szinte az egész m ü v eit világ v allásos d o g m a k é n t hitte a n é m e ts é g elleni küzdelem szükséges voltát. A központi H a t a lm a k ké tsé g tele n ü l késön é b re d te k a p r o p a g a n d a h a rc i e r e jé n e k t u d a t á r a és sokan éppen ebben a m u la s z ­ t á s b a n lá tjá k a nagy k a ta s z tr ó fa m a g y a r á z a t á t .' B á r m inden p r o p a g a n d is ta so k a t ta n u lh a t a k e re s z ­ tény egyház, a f ra n c ia fo rr a d a lo m és az első v ilá g h á b o ­ rú p ro p a g a n d á já b ó l, legtöbb ú t m u t a t á s t m égis a szocialista-kollektivista á lla m o k p r o p a g a n d á já b ó l m e r íth e t.

' E g y n e m e t tudós, W an d e rsch ek , a v ilá g h á b o rú p r o p a g a n d á j á n a k jó is m erő je, e te kin tetb en így v é lek e d ett; .. . ,,dass die V erbiindelen den W eltkrieg nicht d u rch ih re H eeren , so nd ern m it d em ’G e n e r a ls ta a b d é r I d e e n ’. m i t H ilfe i h r e r g r o s s a r t i g a n g e l e g t e n P r o p a g a n d a O rg an is a tio n e n gewonnen h a b é n . ”

jelesül Szovjeloroszo rszág, Itá lia és N é m e to r s z á g prop a n g a n d á já b ó l. E z e k közül le g k o r á b b a n a la k u lt ki és lett a többiek m in ta k é p e a Szovjet p r o p a g a n d á ja , m elynek sz ervezeti f o r m á já t m á r 1918-ban n e m győzték eléggé csodálni. PíZ új propaganda-szervezet legkimagaslóbb ism ertetője­ gye a propagajidaeszközök m esszem enő összpontosítása lett és a propaganda szellemi irá n y ítá s á n a k az egész v o ­ nalon tu d o m á n y o s alapokra való fektetése. A p ropagan­ da ez új fo rm á já b a n szinte lényegében is á ta la k u lt: befe­ lé n e m ze tneveléssé, tá rsa dalom szervezó tevékenységgé lett, kifelé pedig a honvédelem éles harci eszközévé n ö ­ vekedett. 2. — H a az e m líte tt n a g y p r o p a g a n d a - in té z m é n y e k m u n k a r e n d j é t v iz s g á lju k , m i n d e n e k e l ő t t a z t lá t ju k , hogy a n n a k eszm ei t a r t a l m a re n d s z e rin t egy vilá g n é ­ zeten épül fel. A Szovjet p r o p a g a n d á j á n a k ideológiai a la p ja p éldául a m a t e r i a li s ta világnézet. A hitleri N é­ m e to r s z á g é pedig a n e m z e tiszocializm us. A világnézet s z o lg á lta tja a p r o p a g a n d á b a n k ife jez é sre jutó é rté k e lé ­ si és erkölcsi sz em p o n to k at. Az s z a b ja m eg, m it t a r ­ tu n k jónak, szépnek és m eg v a ló síta n d ó n a k . M inden p r o p a g a n d á n a k va n ezen felül egy cselekvésre v o n a tk o zó programja, a m i n e m m á s , m in t a világnézet g y a k o rla ti cé lo k ra való a lk a lm a z á s a , a z o k n ak a konkrét tö re k v é s e k n e k fo g la lata , a m e ly e k e t a politikai, g a z d a ­ sági, t á r s a d a l m i és s z ellem i v ilá g b a n m e g v a ló s íta n i ó h a jta n a k . M inden p r o p a g a n d á b a n ta lá lu n k m é g jelsza ­ v a k a t, m e ly e k a p r o g r a m o t s ü ríte tt f o r m á b a n fejezik ki. Ilyen jelszó volt pé ld á u l az, hogy ,,F r a n c i a o r s z á g a Civi­ lizáció z á szlóvivője” , ,,a szlávok a n é m e t keleti t e r je s z ­ kedés z á r ó g á ta i ” ; hogy M a g y a r o r s z á g ,,A K e re sz té n y ­ ség v é d ő b á s t y á ja ” . Ilyen jelszó jellegű a ,,Heil H itle r ” köszöntés, a m e ly a k e re s z té n y ,,D i c s é r t e s s é k .. . ” m in t á ­ j á r a készült és a p r o g r a m a d ó nevét idézi. M inden p r o p a g a n d a sz e rk e z e té b e n v a n n a k m é g s z im ­ bólum ok, a m e ly e k vizuális módon idézik a p r o g ra m o t. A k e re sz té n y sé g h ez való t a r to z á s sz im b ó lu m a a k e re s z t; a

Szovjeté a sa rló és k a la p á c s ; a n e m z e tisz o cia liz m u sé a horo g k ere szt, és így tovább. E z e k e t a legtöbb kézi­ könyv h angsúlyozza és így á b rá z o lh a tó :

A m ú l t ta n u lm á n y o z á s a a la k já n azt is észrevehetjük, hogy m in d e n nagyszabású propaganda-tartalom hoz k ü ­ lön történetszem lélet tarto zik , a m e ly b e n az a la p u l szol­ gáló v ilágnézet é r té k r e n d s z e r e ju t kifejezésre. Az ilyen „ v o n a la s ” tö r té n e ts z e m lé le te t e tu d o m á n y m űvelői m a ­ guk is se g íth e tik k ife jez é sre ju tn i, illetőleg m egalkotni, ,,á té r té k e lv e ” a rég ib b szem léle te t. Ilyen jele n b e forduló h a rc o s tu d o m á n y (k am p fen d e W issenschaft) volt a n é m e t és olasz tö r té n e tír á s és m in d m á ig az orosz tö rté n e tír á s . Ilyen ,,h a r c o s ” tö rté n e tír ó volt a n é m e t T re its c h k e , aki a n é m e t nyelvű n é p e k ö s s z e ta rto z á s á t h ird e tte és a n é ­ m e t e g y s é g g o n d o la tá n a k volt előkészítője. H asonló sze­ r e p e t töltött be a fra n c ia nyelvű sz lá v ista iskola, m ely K ö z é p -E u ró p a v e rs a ille s i s z e r k e z e té t k é s z íte tte elő s m e g v a ló s u lá s a u tá n a n n a k a s ta tu s q u o -já é rt küzdött szívósan. A „harcos" francia-szláv történeti felfogás k é p ­ viselői L o u is Léger, E rn e st D enis és L o u is E i s e n m a n n voltak. H ogy m ik é n t kell egy propaganda-hadjáratot f e l ­ á llítani és kia la kíta n i, azt T.G. M a sa ry k m u t a t t a be az „Új E u r ó p a ” c ím ű könyvében.

3. — A p r o p a g a n d a á lla n d ó a n növekvő fo n to ssá g a és b o nyolultsága sz ü k sé g e ssé te tte , hogy a n n a k t a n u l m á ­ n y o z á s á r a és i r á n y í t á s á r a külön in té z m é n y e k e t á llíts a ­ n a k fel. L e g is m e rte b b ilyen lé te s ítm é n y e k a sajtófőisko­ lák, p ro p a g a n da-m inisztérium ok és a sa jtóattasék intéz­ m énye. A s a jtó fö is k o lá k a p r o p a g a n d á v a l foglalkozó e g y é n ek m a g a s a b b színvonalú kiképzésével foglalkoz­ nak, v a la m in t a g y a k o rla ti s a jtó s z o lg á la t m e g i s m e r ­ tetésével. A p r o p a g a n d a -s z e rv e z e t m áso d ik u l e m líte tt in té z m é n y e , a p r o p a g a n d a -m in is z té riu m o k , a ,.felvilá­ g o s ító ” t e v é k e n y s é g n e k v a ló s á g o s a g y k ö z p o n tja i, fi­ g y e lm ü k m in d e n re k ite rje d , a m i m u n k a k ö rü k k e l k a p ­ csolatos. A s a jt ó a tt a s é k in té z m é n y e a külföldi k ö v e tsé ­ ge k k e re té b e n m ű k ö d ik és eg y ik fö fe la d a ta az, hogy b a r á t o k a t szerezzen az idegen o rsz á g b a n a mi ügyünk p á r t o l á s á r a . U g y a n c s a k az ö f e la d a tu k az elle n ség e s p r o p a g a n d a a k a d á ly o z á s a . Aki e m lé k szik az első v ilá g h á b o rú előtt és a la t t m ű ­ ködő Seton-W atsonra és W ickham S te ad re , — a k ik n e m ­ ze tiségeink oldaláról r á g a l m a z t á k a m a g y a r politikát —, az kellően felbecsüli a m i oldalunkon küzdő M a d a ­ m e A d a m , a T h a r a u d - te s t v é r e k és R o t h e r m e r e t e v é ­ ken y ség é t. Öfeléjük száll h á lá n k és köszönetünk. Az e lő a d o tt ta n u ls á g o k m eg g y ő z n e k b e n n ü n k e t a rró l, hogy a tá jé k o z ta tá s és p r o p a g a n d a az á l la m h a ta l o m egyik legfontosabb fela d a ta , m elyet n a p ja in k b a n egyet­ len ország sem nélk ü lö zh et. A p r o p a g a n d a a n e m z e ti közösségnek, m i n t k o lle k tiv egységnek a védelm ezője, m e ly n a g y o n is összeegyeztethető az egyéni szabadság­ gal.

Románia és Csehszlovákia geopolitikai helyzete

\

S / ( ) \ II H \ | 0

-S/UMVK Mu.'í vRims/M, )

<

,/

,!

_C )

C

^

KlHO/>\\K

v A

M ü i. in . A

^ * . 0^

/ kARPAlOK

|K )kSA M KA P l

i ( ■!>;'«

' V.

B* KARt ST bi ix ;rái>

C

HAVASAlKölI) i\ M ^ t Ml\ i

■

^ ^

Jl' CÍOSZI A \ lA

R o m á n ia széthúzó h á ro m ta r t o m á n y a : E rd é ly , Moldva és H avasalföld. A K á r p á to k h eg y lán c a idjelöli E rd é ly helyét K özép-E urópa politikai felépítésében.

H a a r o m á n politikai fe n n h a tó s á g a lá tarto zó te r ü le ­ te k hegy- és vízrajzi t é r k é p é t s z em léljük, azonnal é s z r e ­ vesszük, hogy R o m á n ia közepén, h a tá r tó l-h a tá rig , egy száz-százötven k ilo m é te r széles h e g y lá n c , a K á rp á to k hegylánca húzódik. A h e g y e k á tla g o s m a g a s s á g a e zer m é te r, de a csúcsok g y a k r a n k é te z e r m é t e r fölé e m e l­ kednek. E z a hosszú és széles h e g y so r e lv á la s z tja e g y ­ m á s t ó l R o m á n i a h á r o m n a g y t a r t o m á n y á t : E rd é ly t, M oldvát és H avasalföldet (Valachiát). Erdély a K á r p á to k ölében fekszik és a m á s ik két o r ­ sz á g ré s z e i c s a k n é h á n y m a g a s a n fekvő hágón és szoro­

són á t érintkezik. Ezzel sz e m b e n n y u g a t felé telje se n nyitott és a M a g y a r Alföld felé tájékozódik. E z i r á n y ­ ba n fu tn a k folyói i s : a Szam os, Körös és a Maros, m elyek v a la m e n n y ie n a T iszá b a öntik vizüket. A földrajz sugalm azása szerint tehát Erdély a M agyar Alföld állam ába tartozik. E r d é ly t mi m a g y a r o k m a g u n k n a k követeljü k az e m ­ lített földrajzi a d o tts á g m ia tt, v a la m in t történelm i népi és politikai érvek alapján. A tö rté n e le m fo ly a m á n ez a tá j é k több m in t e z e r évig a M a g y a r K irá ly s á g szerv e s része volt. Az a n y a o rs z á g te rü le té rő l a tria n o n i béke sz a k íto tta le és k a p c so lta R om ániához. A m á s o d ik v ilá g ­ h á b o rú idején északi fele egy id ö re v iss z a té rt, hogy 1947ben a párizsi béke is m é t R o m á n iá n a k ítélje oda. E r d é ly földjén m a g y a r nyelvű n é p ré s z e k m á r az ó k o r­ ba n m e g te le p e d te k és azok le s z á rm a z ó i folyton ú ja b b jöv ev é n y e k k e l g y a r a p í tv a — m ind a m ai n a p ig folya­ m a to s a n ott élnek. L é ts z á m u k m in teg y h á ro m millió, az ö s s z m a g y a r s á g közel egyötöd része. R o m á n ia az e r ­ délyi öslakó m a g y a r s á g g a l s z em b e n a ssz im ilá c ió s poli­ tik á t folytat, tőlük az e m b e r leg e lem ib b jo g ait is m e g ­ vo n ja és ig y ek sz ik őket az o r s z á g n e m - m a g y a r l a k t a tá ja in széttelepíteni. A z erdélyi m a g y a ro k a t a ro m á n po­ litika létü k b en fenyegeti. M oldva R o m á n ia é sza kkeleti t a r t o m á n y a , a K á r p á ­ tok külső oldalától a Szovjetunió h a t á r á i g te rje d , a r á n y ­ lag keskeny földsáv. O roszország felé telje se n nyitott, nincs r a j t a s e m m i te r m é s z e ta d t a védekezési lehetőség. A H a v a sa lfö ld d e l is c s a k egy kis d a r a b o n érin tk ez ik a F o k s á n i k a p u b a n , G a la c és F o k s a n i kö zö tt. E z a k a p u s t r a t é g i a i sz e m p o n tb ó l n a g y je le n tő s é g g e l bír, m e r t h á b o rú s konfliktus idején a r a j t a való közlekedés kis erőkkel megbénítható. Valachia, a h a r m a d ik r o m á n fe n n h a tó s á g a lá tartozó o r s z á g r é s z s z e r e n c s é s e b b f ö ld r a jz i a l a k u l a t : é s z a k i h a t á r a a K á r p á to k v o n u la tá r a tá m a s z k o d ik , délen az Al-Duna széles á r k a védi, kelet felé pedig a D una to rk o la ­ ta t á j á n elterülő h a ta l m a s m o c s a r a k . C sak é p p e n Mold­

v á v a l való h a tá r v o n a l a bizonytalan. V a la ch ia a r o m á n g a z d a s á g i élet központja. Ott va n az ip a r, k e re s k e d e ­ lem , kö z ig a z g a tá s stb. vezérlő tá ja . R o m á n ia b e lte rü le té n e k geopolitikai fe lé p íté sé t vizs­ gálv a, lá ttu k sok h á tr á n y á t , m inden t a r t o m á n y á n a k m á s i r á n y b a való tá jé k o z ó d á s á t. Nincs olyan e rő s vonzású vidéke, m ely az ö s s z e ta r to z á s t v ilá g o s a n k ife je z é s re ju tt a t n á . így az o rsz á g könnyen szétesik tö rté n e ti t a r t o ­ m á n y a i r a és elveszti fü ggetlenségét. M in d e z é rt R o m á ­ nia n e m tud olyan ka to n a i e rő t kifejteni, a m e ly t e r ü ­ letével és népe ssé g é v e l a r á n y b a n állna. E m i a t t va n az is, hogy h osszabb ideig n e m tud ellenállni s háborúba csak a k k o r av a tk o zik be, a m ik o r v a la m e ly ik hadviselő fé l m á r kierőszakolta a döntést. S úlyosbítja R o m á n ia geopolitikai h e ly z e té t az a körül­ m ény, hogy a k á rp á to k o n kívül eső te rü le te , a ,,R e g á t ” , a h a t a l m a s Orosz B irodalom dél felé irá n y u ló s tr a té g ia i tö re k v é s é n e k ú tv o n a lá b a n fekszik. Oroszország évszáza­ dos törekvése u g y anis az, hogy a R e gátot és a Feketetenger körül elterülő síkságot bekebelezze, és azon szláv többséget alakítson ki. A r o m á n alföldek elszlávosítás á v a l lehetővé v á ln a a déli szlávokkal közvetlen össze­ k ö tte té s t létesíteni és így m eg b íz h ató h á t t e r e t t e r e m t e ­ ni az orosz s tr a g é g ia i ú tv o n a la k m e n té n . O roszország e z irá n y ú p o litik á já t m ég N agy P é t e r c á r (1682— 1725) f o g a lm a z ta m eg, s az o rsz á g m in d e n k o ri vezetői m in ­ den a lk a l m a t m e g r a g a d n a k a r r a , hogy a déli útvonalról a nem -szláv lak o ssá g o t e ltá v o lítsá k . E bből elég világos, hogy R o m á n iá t ez oldalról életveszély fenyegeti.^ A geopolitika ú t m u t a t á s a s z e rin t a n a g y tá v l a t ú ro ­ m á n k ü lp o litik á n a k le g fő b b c é lja a s z lá v v e s z é lly e l sz em b e n való védekezés kellene legyen, a m i az e gyetlen n e m -sz lá v s z o m s z é d já v a l, M a g y a r o r s z á g g a l való leg'Az 1944-ben bek ebe leze tt B e s z a rá b iá b a n 1955-ig az oroszok a nemszláv lako sságb ól 450.000 eg y én t tá v o líto ttak el, a k ik et o roszországi te lep esek kel pótoltak. E m ű v e let e re d m é n y e k é n t m a m ás fél millió nem -szláv áll sz em b e n kétm illió szlávval. A te r ü le t m á r i s szláv tö b b­ ség ű v é vált.

szorosabb e g y ü ttm ű k ö d é s t teszi sz ü kségessé. E kristálytiszta ú tm u tatá s he ly e tt m it lá tu n k ? Azt, hogy az utób­ bi száz esztendőben a r o m á n külpolitika e lté r t o r s z á ­ ga hivatásától és a m in d e n k o ri ko n ju n k tú rá h o z igazo­ dott, pillanatnyi s ik e re k e t k e resve. J e lle m z ő e r r e az el­ tévelyedésre 1956, a nagy m a g y a r felkelés ideje, a m i ­ dőn Románia p a s s z iv itá s a m é g a n e m - s z a k é r tő k e t is megdöbbentette. A ko n ju n k tú rá h o z való ig az o d á st m á s esetben is látjuk. R o m á n ia 1916-ban egy h irte le n m oz­ dulattal h á tb a tá m a d ta addigi szö v etsé g esé t, az O sztrákMagyar M onarchiát. A két v ilá g h á b o rú között a f r a n ­ cia vezetésű K is a n ta n tta l kötött szövetséget, m a jd a z ­ tán Hitlerrel k a c érk o d o tt, hogy 1944-ben azt is hátbatámadja, am ikor az oroszok feg y v e re i m á r e lé rk ez te k Románia határaihoz.^ Arománok az orosz h a ta lo m m a l való ö sszekapcsoló­ dásukat term észetes sz övetkezésnek tekintik, s a n n a k e l­ mélyülésével p á rh u z a m o s a n N y u g a ttó l fokozatosai! el­ fordulnak. Az oroszok R o m á n iá b a való b e v o n u lá su k k o r fogadták J u s z tin iá n p á t r i á r k á t , a k i m e g í g é r t e , hogy papságával e g y ü tt az orosz tö re k v é s e k e t fogja t á m o ­ gatni. Ennek fejé b en e n g e d é ly t k a p o tt a g ö rö g k a to li­ kus nyugati tájé k o zó d á sú e g y h á z m e g s z ü n te té s é re , ille­ tőleg a görögkeleti e g y h á z b a való b e o lv a s z tá s á ra , am i meg is történt. A r o m á n intelligencia, a m e ly m eg e lő ­ zőleg a fasiszta V a s g á r d a f e l l e g v á r a volt, kö v e tte a papság és katonaság p é ld á j á t és tö m e g e s e n b e lé p tek a kommunista p á r t b a . M a az o r o s z - r o m á n e g y ü tt é lé s Románia külpolitikájának tengelye. A ro m á n népesség­ ben nem él a n e m ze ti érdeknek, sza b adságnak és fü g gellenségnek az a vágya, a m e ly m á s népeket, m i n t a magyart is, b u k ásában is naggyá tesz. R o m á n iá b a n az emberek ideálokért n e m m e n n e k háborúba, távolabbi nagy célokén n e m h a ln a k meg. 'Aromán opportunizmus tö rté n e ti g y ö k ereit vizsg álja Siculus, a Njajatt Magyarság 1953 m á ju s-jú n iu s i s z á m á b a n . — L ásd m e g az Eiiit Ouesí c. lolyóiratot (Párizs). Összefoglaló m u n k a F e jt ő F eren ctöKraneia nyelven (H istoire des dém ocraties populaires. P á r i z s 1952).

Csehszlovákia. — C sehszlovákia geopolitikai helyzete kényesebb, m in t R o m á n iá é . Ez az o rsz á g K özép-Európában fekszik, földje m in teg y e z e r k ilo m éte r h o sszú sá g ­ b a n elnyúlik kelet-nyugati i rá n y b a n . S zélessége azonban a r á n y t a l a n u l keskeny, kelet felé fokozatosan száz kilo­ m é t e r r e csökken. Vegyes l a k o s s á g á r a u ta lv a neve in­ k á b b l e h e t n e ,,C s e h o - G e r m a n o - S z l o v á k o - H u n g a r o R u th é n ia ” . H o g y a n történt meg, hogy egy ilyen f u r c s a földrajzi a la k ú ország létrejöhetett? Tisztán és kizárólag a M asaryk és B enes által vezetett külföldi propaganda ered m é n ye ­ képpen, m in d e n történeti előzm ény nélkül, ham is adatok és gá tlá sta la n u l megtévesztő értelmezések alapján. Ilyen s z ü le té s i bizonyítvány lá ttá n ne v e zte a n é m e t p r o p a ­ g a n d a C se h szlovákiát ,,ö s s z e h a z u d o tt” á lla m n a k . C seh­ szlovákia ö s s z e ta rtó politikai és k atonai e re je m in d u n ­ ta la n egzisztenciális p r o b lé m á k k a l volt kénytelen v ia s ­ kodni, m e r t rossz földrajzi és népi felépítése m ia tt a tö ré s v o n a la k m e n té n az o rs z á g s z é th u llá s s a l fen y e g e ­ te tt, — a m i m eg is tö rté n t több Ízben. C s e h s z lo v á k ia n e m z e tk ö z i h e ly z e té n e k az a l e g j e l ­ lem zőbb v o nása, hogy az á lla m teste n y u g a to n m élyen b e le n y ú lik a n é m e t n é p e s s é g ű t e r ü le tb e , hosszú déli o ld alá n pedig a m a g y a r né p e ssé g ű tá ja k b a . Hogy é let­ ben m a r a d jo n , k é n y s z e rh e ly z e té b e n m in d ig szüksége v a n a r r a , hogy E u r ó p a v e z e tő h a t a l m a tá m o g a s s a , behódolása árán. E z a t á m o g a t ó h a ta l o m előbb F r a n c i a o r s z á g volt a z u tá n pedig a Szovjetunió. Csehszlovákia geopolitikai helyzete és Nyugat-ellenes m a g a ta r tá s a m ia tt je le n förm á já b a n n e m a lk a lm a s arra, hogy K özép-E urópa új f e l ­ építésében részt vegyen.

ünnepi beszéd Montreálban, Szt. István napján 1952-ben.

Szt. I s tv á n n a p ja m in d e n m a g y a r o k leg n a g y o b b ü n ­ nepe. E zen a napon a világ négy tá j á n s z étsz ó rt m a g y a r csoportok összejönnek, hogy e lm é lk e d je n e k sorsukról, közös s z á r m a z á s u k ró l és elgondolkozzanak jelen h e ly ­ zetükön. E z e n a napon lélekben m in d e n k i e g y ü tté re z a tiz e n ö t m illió t k ite v ő n a g y m a g y a r c s a l á d d a l . De a z o n k ív ü l, hogy hitet te s z ü n k n é p i h o v a ta r t o z á s u n k ­ ról, a rr ó l is elm é lk e d ü n k , hogy m in d n y á ja n beletarto­ z u n k egy m á s ik n a g y családba, a n y u g a ti n é p e k kultúrközösségébe. Ü n nepünk k ö z é p p o n tjáb a n Szí. I s tv á n k i ­ r á ly u n k (1001—1038) dicső a la kja áll, a k in e k életm űve éppen az, hogy b e n n ü n k e t n y u g a ti néppé a la k íto tt át és s z á m u n k r a n y u g a ti típ u s ú állam ot szervezett a D u n a középső medencéjében. A na g y királyról, m i n d e n idők legnagyobb m a g y a r ­ járól e m lékezni annyi, m in t hitet te n n i az örök Magyarország ideálja és a vele szervesen összefonódott nyu g a ti keresztény közösség mellett. A m i n é p ü n k a D u n a v ö lgyében, E u r ó p a szívében, egy k ivételesen fontos s tr a té g i a i te r ü le te n tele p e d e tt le. Ott, ahol a K á r p á to k 1500 km hosszú h e g y lá n c a húzó­ dik, a m e l y a mi o r s z á g u n k a t e lv á l a s z t ja a v é g te le n ázsiai síkságtól s a m i e g y ú tta l E u ró p a leg k e letib b védőg á tja . Ha ez a g á t á ts z a k a d , az egész D una-völgye és az egész B alkán-félsziget n y itv a - tá rv a áll a hódító előtt, m e r t azon innen, a R a jn a vo n a lá ig nincs s e m m i olyan földrajzi a k a d á ly ahol a h a rc o t sik e r re m é n y é b e n le­ h e tn e felvenni. így m i m agyarok, a k a r v a -n e m a k a rv a , a G o n d v iselé s á lta l arra r e n d e l t e t tü n k , hogy E u r ó p a keleti k a p u in a k őrzői legyünk. E z t a s z ere p ü n k e t, E u r ó p á t védő h i v a t á s u n k a t ezer é v e n k e re s z tü l h ű s é g e s e n és b e c sü le tte l e llá ttu k . Mi

E u ró p a k u lcsterülete a D u n atáj

voltunk m indig azok, a k ik Ázsia h o r d á in a k k u ltú rá n k ellen intézett időnkénti r o h a m a it v é rü n k h u llá sá v al, v a ­ g yonunk á ld o z á sáv a l felfogtuk. N y u g a tn a k békés pol­ g á ri életet biztosítva. Am ig mi h a rc o ltu n k , vé re z tü n k és áldoztunk, a b elsöeurópai sz e re n c sé s e b b népek a tu d o ­ m á n y t és m ű v é s z e te k e t á p o lh a ttá k , ip a rt és k e re s k e d e l­ m e t űzhettek, lé le k s z á m b a n g y a r a p o d t a k és m a g u k n a k g a z d a g g y a r m a t o k a t s z e r e z te k . N e m i r i g y e lü n k mi senkitől s e m m it ; mi bü sz k én v á lla ltu k h iv a t á s u n k a t Szt. Istv á n n a l, Szt. Lászlóval, IV. B élával, dicsőséges M á ty á s kirá ly u n k k al s m inden nem zeti vezérünkkel. De m eg kell m o n d a n u n k és h angsúlyoznunk kell, hogy ez a k ü ld eté s, a G o n d v ise lé stő l r á n k s z a b o tt h iv a tá s — E u ró p a v é d e lm e — tőlünk, m ivel re n d s z e rin t m a g u n k r a m a r a d tu n k , igen nag y á ld o z a to t követelt. S z e re p ü n k e lv á lla lá s á n a k köv e tk e z m é n y e az lelt, hogy a h a jd a n oly h a ta l m a s lé ts z á m ú m a g y a r nép m in t az angol, vagy a f r a n c ia , e lv e s z te tte e m b e r á l l o m á n y á n a k h á r o m n e ­ gyed r é s z é t, hogy n a p ja i n k r a tizenöt m illió ra o lv a d ­ jon le. A z a véráldozat, am it m i h o z tu n k Európáért és az egyetemes n y u g a ti kultúráért, példa n élkül áll a világ történetében. A ró m a i S z e n ts z é k ism e rte el első n e k e v i t a t h a t a t l a n té n y t, e ln e v e zv é n a m a g y a r k ir á ly o k a t

.K r is z tu s b a jn o k á n a k ” és a hős m a g y a r népet „az egész kereszténység v é d ő p a jz s á n a k '’, m i k é n t ezt ezer és ezer v áltozatban örökítették m eg a v e lü n k foglalkozó krónikák. A testestöl-lelkestöl N yugathoz tarto zó m a g y a r nép m a m ély b á n a tb a n van, és s ir a tj a h a jd a n i dicsőségét. Szt. Istv á n népét k isz a k íto ttá k a n y u g a ti n é p e k nagy c s a lá d já b ó l és á t h á g h a ta t la n „ v a s f ü g g ö n y ” m ögé r e ­ keszte tté k . Szellem i v e z éré t, M indszenty Józ se f bíbo­ rost, h a g y o m á n y a in k élő je lk é p é t bebörtönözték, t e s t ­ v é re in k e t sz áz e z er s z á m r a ölték le, vagy h u rc o ltá k el k é n y s z e r - m u n k a t á b o r o k b a és m i, ú j a b b s z á z e z r e s tö m e g , sz ív ü n k b e n a n a g y k irá ly á lt a l b e lé n k oltott szent lánggal, kén y te len e k voltunk h a z ánkból e lm e n e ­ külni a biztos h a lá l elöl. A bolsevizm us, a XX. század ez e lem i c s a p á s a , m á r is le ro m b o lta n e m z e tü n k nyugatos s z erk e z eté t és m o st n é p ü n k telje s fizikai k i ir tá s á ­ r a készül. Ez ördögi te rv előtt, ez előtt az igen komoly veszély előtt m inden s z a b a d m a g y a r n a k fel kell e m e l­ nie s z a v á t és sz o lg a sá g b a tasz íto tt n é p ü n k nev é b en a boldogabb n e m z e te k se g ítségéhez kell folyam odnunk. Azok le lk iis m e re té h e z szólva, hozott v á r á l d o z a t u n k r a h ivatkozva, követelnünk kell egész M a g y a r o r s z á g fel­ sz a b a d ítá s á t. A m a g y a r n é p azt kívánja, hogy a katasztrófális k ö ­ v e tk e zm é n y e k k e l já r t ja lta i és p o tsd a m i egyezm ényeket vizsgálják felül, illetőleg töröljék el. A m a g y a r né p sza­ badságot k ív á n és igazságszolgáltatást E u r ó p a m á r tír nem zetének.

TARTALOM

Ü tünk az o rie n talista ő stö rtén e t felé ............................

5

H ó m an Bálint a tö rté n e tíró és professzor .................

15

Kik voltak az ö s m a g y a ro k ? .............................................

21

Ő stö rté n e tü n k főbb téte le i ................................................

25

Ú ja b b k u ta tá s o k n é pünk e re d e té rő l .............................

47

M a g y a r istennevek a régi E g y ip to m b a n ....................

57

Ókori m a g y a r ro v áso k F r a n c i a o r s z á g b a n .................

71

Mióta él E rd é ly b e n m a g y a r a jk ú n é p e ssé g ? ............

75

S zlávokkal kapcsolatos p ro b lé m á in k ..........................

83

A p ro p a g a n d a -te v é k e n y s é g t a n u l s á g a i ........................

97

R o m á n ia és C sehszlovákia geopolitikai helyzete .... 103 Ünnepi beszéd M o n tre á lb a n Szt. Istv á n n a p já n (1952) 109