SEBORVOS-KEPESITES PECSETT 1703-BAN P E T R O V I C H
EDE
B
ar a magyar nyelvnek van a chirurgus megjelolesere megfelelo szava: f e l cser, megsem ezt a szot hasznaltuk a c i m b e n , mert szoban forgo iratunk eppen azt bizonyitja, hogy a chirurgus tudomanya Pecsett sem forrasozott 1703ban kizarolag egyeni hajlambol es tigyessegbol, valamint a gyakorlat alapjan szerzett bizonyos tudasbol, hanem szoros kapcsolatban allt az elmeletileg is kepzett orvosdoktorral es ennek reven magaval az orvostudomannyal. A pecsi K a p t a l a n i Leveltarban Fasciculus 58. N r . 23. szamu jelzet alatt orzott, ezuttal fenymasolatban, atirasban es forditasban kozolt eredeti irat szerint Slizovius Ruppert Ferdinand, a filozofia, a medicina es a chirurgia doktora, egyben Pecs varos hivatalos orvosa 1703. augusztus 13-an kiallitott es pecsettel megerositett okmanyban igazolta, hogy megjelent elotte a bajor szarmazasu pecsi lakos, Keller Jozsef es kerte, vizsgaztassa le 6t a chirurgia emeleti es gyakorlati tudomanyabol. A z orvos negy pecsi szenator es a patikus jelenleteben a jeloltet elobb elmeleti, majd nyilvanos gyakorlati vizsga ala vette. Sajnos, az okmany nem kozli sem a vizsgakerdeseket, sem a gyakorlati feladatot, csupan arrol t u d o sit, hogy Keller Jozsef a vizsgat k i t t i n o sikerrel letette, es ennek kovetkezmenyekent az orvos 6t hivatalosan chirurgusnak nyilvanitotta, kiemelve, hogy ezentul K e l l e r igenyt tarthat a pecsi chirurgusok reszere kiadott P r i v i l e g i u m osszes elonyeire, es tevekenysegeert a h o n o r a r i u m o t folveheti. H a csak e n n y i t tartalmazna a szoban forgo okmany, akkor is figyelmet erdemelne. De meg erdekesebb a hozzafuzott megjegyzes: Keller ezentul folfogadhat mechanikusokat, maga melle vehet i f jakat, akiket kioktathat es kesobb, bizonyara megfelelo vizsga u t a n , hivatalosan seborvosokka kepesithet. F e l t u n o , hogy az okmanyt nem a t a n u k u l megh i v o t t szenatorok es a patikus irta ala es pecsetelte le, hanem a varos hivatalos emberei: a varosi jegyzo es egy eskiidt. Rupertus Ferdinandus Slizovius Philosophiae et Medicinae ac Chirurgiae Doctor necnon Civitatis Quinqueecclesiarum Physicus ordinarius Universis et singulis praesentes literas visuris, lecturis, auditurisque salutem ab eo, qui est omnium salus. Inter praeclara, quae summus omnium Opifex humano Generi elargitus est munera illud profecto etiam numerandum videtur, quod in Medicinae [Medicinae athtizva, folotte C h i r u r g i a e ] , studiis versatur ad haec
Keller József chirurgusi
bizonyítványa (Káptalani L t . , Pécs)
refertur (ez u t o b b i 3 szo athuzva). Chirurgia, quae est una pars Medicinae, quae manuum opera mederi docet affectibus corporis humani externis, et quod maximi momenti est, affectus quinario numero in genere ( i n genere athiizva, f o l o t t e : v e l quintuplices) comprehensos aufert et sanitatem restituit ac conservat, sine qua nullae opes, nullae oblectationes nullaque mundi gloria iucunda esse potest. His itaque rationibus incitatus dominus Josephus Keller, natione Svevus (Svevus athuzva, f o l o t t e : Bavarus) honestorum Parentum Filius ab ineunte aetate suam vitam in Chirurgiae studio tam theorice quam practice consumpsit, qui ut solita laborum suorum premia consequeretur ad meam et 4 Dominorum Senatorum specialiter deputatorum (e ket szo athtizva, folotte: ac d o m i n i A p o t t e c a r i i vel testium) Praesentiam se contulit rogans iuxta tenorem Privilegii a 5 [ a c r a ] C[aesarea] M[z\ts]tate Chirurgis Quinqueecclesiensibus clem[entissim]e concessi examinari. Keller Quapropter fidem apud omnes facio praenominatum D[omi]num Josephum a me Medico coram quattour [quattour athiizva, f o l o t t e : q u i n q u e ] Z)[omin] is Senatoribus [ez athuzva, f o l o t t e : praefatis] ceu testibus rigorose [zz athuzva] fuisse examinatum, per quod examen et probam publice exhibitam habilis et idoneus ab omnibus repertus et approbatus fuit [kovetkezok athuzva: q u i i t a suam artem t u n c et alibi hucusque se callere satis demonstravit, u t eidem cura quaelibet c o m m i t t i possit]. Ac proinde dignus nomine et munere ac officio chirurgi est et ut iuxta tenorem supranominati Caesarei Privilegii plenam et liberam facultatem ac Auctoritatem habeat, qua possit artem suam imposterum privatim et publice exercere, Mechanicos tenere et discipulos in Chirurgia instruere ac edocere, edoctosque manumittere, omnibus denique et singulis frui ac gaudere privilegiis, concessionibus et indultis, quibus alii quicunque Chirurgi guadent et utuntur, aut uti ac gaudere possunt. Nulli ergo omnino hominum liceat has literas Virtutis testes infringere ac actu temerario contraire. Si quis autem hoc attentare praesumpserit, indignationem S. C. Maiestatis iuxta formam et tenorem Caesarei Privilegii se noverit incursurum. Excipiant igitur suprascriptum Dominum ceu dignum, quem benevoli Mecenates congruis favoribus prosequantur. In quorum omnium fidem has literas (adhibito D o m i n o r u m q u a t t u o r Senatorum testimonio subsignato) [a zarojelben kozolt xisz athtizva, f o l o t t e : annexa D o m i n o r u m testium subscriptione et obsignatione] manupropria sigilloque meo communivi Quinqueecclesiis die 13 Augusti Anno Domini 1703. P H . Ego Rupertus Slizovius Physicus confirmo ut supra P H . Coram me Matthia Beckhoff Civitatis Quinqueecclesiensis P H . Coram me Matthia Soma [?] Jurato Assessore
Jurato
Notario
Slivozius R u p e r t Ferdinánd, a filozófia, a medicina és a chirurgia doktora, Pécs város hivatalos orvosa Üdv mindazoknak, akik ezt az írást betekinteni, olvasni vagy látni fogják attól, aki mindnyájunk üdve. A kiváló jótétemények közé, melyekkel mindnyájunk te remtője az emberi nemet elhalmozta, joggal kell sorolni a sebészettel foglalkozó tudományt. A sebészet ugyanis az orvostudománynak az a része, mely ezt tanítja, hogyan lehet kézi behatással gyógyítani az emberi test külső sérüléseit. M é g f o n tosabb, hogy az öt érzékszerven történt sérüléseket megszünteti, az egészséget
visszaadja és megőrzi. Egészség nélkül sem a vagyon, se a gyönyörök, de még a világ dicsősége sem lehet élvezetes. Ezen és hasonló indokoktól ösztönözve a bajor nemzetiségű, tisztes szülők gyermeke, K e l l e r József úr, aki kora ifjúságától kezdve életét a sebészet tudományával és gyakorlatával töltötte k i , hogy munkás ságának szokott jutalmát elnyerhesse, négy kijelölt tanú és a patikus úr jelen létében arra kért engem, hogy a Császár Őfelségétől a pécsi sebészek részére kegyesen kiadott privilégiuma értelmében vizsgáztassam őt le. Ezért hivatalosan kijelentem, hogy nevezett K e l l e r József urat az előbb említett öt tanú jelenlété ben vizsga alát vettem. E vizsga és a nyilvánosan végrehajtott próba eredménye ként őt képesítettnek találtuk és igazoltuk. Következőleg nevezett méltó, hogy a chirurgus nevet használja, hivatását és kötelességeit elvégezze. T o v á b b á a fön tebb említett császári privilégium értelmében teljes és szabad hatalommal és te kintéllyel rendelkezik, hogy hivatását a jövőben nyilvános és magánpraxisban gyakorolja, mechanikusokat fogadjon, tanítványokat vegyen maga mellé, akiket a sebészetben oktathat, majd fölszabadíthat. Végül, hogy élvezhesse mindazon privilégiumokat, engedményeket és kedvezményeket, melyeket a többi c h i r u r g u sok élveznek vagy élvezni fognak. Senki emberfia ne merészelje ezt a bizonyság levelet meggyöngíteni vagy vele szembehelyezkedni. A k i pedig ezt mégis meg tenné, tudja meg, hogy magára vonja a császár haragját a már említett privilégium értelmében. Fogadja tehát m i n d e n k i a fönt említett urat méltónak és a jóakaratú jótevők részesítsék őt kedvezményeikben. A mondottak hiteléül csatolva a tanúk pecséttel is ellátott aláírását, ezt a levelet saját aláírásommal és pecsétemmel hite lesítve megerősítem Pécsett 1703. augusztus 13-án. P H . Én Slizovius Ruppert orvos megerősítem, m i n t föntebb. P H . Előttem Beckhoff Mátyás, Pécs város fölesküdött jegyzője. P H . Előttem Soma [Csorna?] Mátyás fölesküdött ülnök. Mindenekelőtt f o r m a i , sőt diplomatikai szempontból kell vizsgálat alá vennünk ezt az okmányt. Különösnek látszik ugyan, hogy ezzel a magántermészetű irattal szemben diplomatikai vizsgálatot emlegetünk, de különös az is, hogy ez az irat föltűnően hasonlít szerkezeti fölépítésével a középkori oklevelekhez. I t t is van szabályos bevezetés: I n t i t u l a t i o (az irat kibocsájtójának neve), inscriptio (a cím zett megszólítása), salutatio (az üdvözlet hangoztatása). Az érdemi rész annyiban tér el a megszokott oklevelektől, hogy az arengha i t t nem az írásba foglalás f o n tosságáról beszél, hanem a chirurgia jelentőségéről. Egyébként m a j d n e m szabá lyos a promulgatio, narratio, dispositio, sőt még a corroboratio is, bár i t t nem Isten haragjára hivatkozik, hanem a császár neheztelésére. H a az okmány k i bocsájtója jogász volna, aki a formulárékat alaposabban ismerte, akkor e hason latosság még érthető volna. í g y azonban magyarázatra szorul. É s a magyarázat alig lehet más, m i n t hogy az iratot, bizonyára a közigazgatási szervekkel erős kapcsolatot tartó Keller József kívánságára a közigazgatás emberei szerkesztették és hitelesítették. Okmányunkon bizonyos javítások észlelhetők. E jelenség magyarázata fölveti a kérdést, hogyan kerülhetett az a magánirat a Káptalani Levéltárba ? Nézetünk szerint Keller a káptalannál kívánt alkalmaztatást n y e r n i , esetleg egy másik pá-
lyázóval szemben. M i v e l azonban a káptalan nem elégedett meg a nem szakértő szenátor tanúskodásával, K e l l e r utólag odacsatolta a tanúk közé a pécsi patikust. Ezért javította k i a tanúk számát négyről ötre, és m i v e l a patikus nem v o l t sze nátor, törölnie kellett a szenátorokról szóló szót, megelégedve az egyszerű tanú szóval. A z első oldal alján eszközölt törlés, mely egykorúnak látszik a szöveggel, talán hibás fogalmazás következménye. Összevetve a javított szavak vonalvezetését az aláírók írásával, megállapítható, hogy a javítás sem az orvostól, sem a hitelesítőktől n e m származik. Valószínű tehát, hogy azokat maga K e l l e r írta. T a r t a l m i szempontból i r a t u n k a következő tényekről tanúskodik. V o l t Pécsett 1703-ban 1. képesített szakorvos; 2. tevékenykedett ugyanakkor i t t egy patikus i s ; 3. voltak chirurgusok is, akik valószínűleg m i n d az orvos felügyelete alatt d o l goztak; 4. létezett egy császári rendelet, amely a chirurgusok tevékenységét szabá lyozta ; 5. a chirurgusok m a g u k képesíthették segédeiket. Rejtély azonban az, hogy m i k lehettek a mechanikusok. Sajnos, sem az egykorú anyakönyvekben, sem Pécs város első Jegyzőkönyvében, de még az 1098. évi összeírásban sem találtuk meg az o r v o s (Slizovics) és a hite lesítők nevét. Lehet, hogy n e m Pécsett születtek, házasodtak és haltak meg. D e az sincs kizárva, hogy m i n t a város vezető emberei az 1704. évi rácdúlásnak let tek áldozatai. Egyébként a ma is rendelkezésünkre álló anyakönyvekben az 1704. előtti évek adatai pótlások a város 1704. évi kifosztása kapcsán összetépett régi anyakönyvek maradványaiból. Ezért nem teljesek. Viszont a város első jegyző könyve csak 1707-től kezdve tartalmazza a tanácsülések tárgyait. T i t o k azonban, hogy az 1098. évi összeírás miért nem tünteti fel ezeket a neveket. Kedvezőbb a helyzet Keller Józseffel kapcsolatban. Róla a pécsi Bürgerbuch, melyet 1097-ben fektettek föl, a következőt jegyezte f ö l : „Herr Joseph Keller aus Bojern, zu Rottenbuch gebürtig, Wundarzt und Stadt Balbierer, ist herkommen anno 1692." Ugyanígy említi nevét az 1698, évi összeírás azzal a toldással, hogy csak egy háza v a n , más vagyona nincs.' Valószínűleg rokona hívta be Pécs re, mert az említett Bürgerbuch Ötödik oldalán, a nevek élén díszesen rajzolt betűkkel ez olvasható: „Edle Herr Benedikt Keller, aus Bojern von Rottenbuch gebürtig, Assessor und Vorrathsteher Stadt Cammer." A z említett összeírás szerint 1689-ben vándorolt Pécsre, és 1098-ban már egy házzal, 13 szőlővel, 8 réttel, 0 szántófölddel, 3 tehénnel és egy borjúval rendelkezett. Ez az összeírás azt is elárulja, hogy 1098-ban Pécsett a német náció bírája v o l t . Ezért mertük írni az előzőekben, hogy Keller Józsefnek kapcsolata volt a városi közigazgatás embereivel. 1
2
3
1 2 3
Baranya megyei Levéltár. Bürgerbuch. 18. p. U o . Az 1608. évi összeírás 13. száma. U o . Az 1698. évi összeírás 48. száma.
D e Keller József egyéniségére még egy más adattal is rávilágítunk. Az idézett jegyzőkönyv 10. oldalán az 1707. évnél az alábbi bejegyzést olvashatjuk: Johann Michl Keller, Wundarzt von Rottenbuch aus Bojern gebürtig, ist Bürger worden und das Jurament abgelegt." Lehet, hogy ez a Keller Mihály az előbb említett Keller Benedek, fia volt, mert az összeírás azt is följegyezte, hogy Keller Benedeknek v o l t egy f i a , de tény, hogy az 1710. január 29-én fölvett jegyzőkönyv így számol be Keller Mihály tevékenységéről: A Rákóczi-idők és a járvány idején éjjel-nappal kezelte a betegeket, és m i v e l részben kevés, részben pedig semmiféle honoráriu mot nem kapott, ezért őt három évre fölmentették az adófizetés alól, és elhatá rozták, hogy „eine Badtstube soll erbaut und gehalten werden ausser der S einigen." Hiába szólt a fölmentés három évre, Keller Mihály ennek végét nem érte meg, 1713. október 27-én kelt tanácsi intézkedés arról tanúskodik, hogy Keller Mihály akkor már halott. A bemutatott adatokból tehát az derül k i , hogy Keller József j ó m ó d ú , törekvő családból származott, mely a chirurgusságot családi hagyományként ápolta. A névtelenül fölemlített patikus személyi adatait sem lehetett ezúttal kinyo m o z n i . Valószínűleg azonos Seitz Jánossal, aki Salamon Béla kutatásai szerint 1697-ben létesítette az első pécsi nyilvános gyógyszertárat. „Mint tábori gyógy szerész, a felszabadító würtenbergi sereggel érkezett Pécsre. Osztrák származású volt, Itáliában tanult, ahol szerencsésen abszolvált s mint gyógyszerészt nyilvánosan doktorrá avatták."^ A két Keller esete igazolja, hogy azonos időben működött Pécsett több seb orvos is. Közéjük sorolhatjuk Bardt Györgyöt, akiről a Bürgerbuch 1700-ban e szavakkal emlékezik m e g : „Georgius Bardt, Transilvanus, Claudiopolis, chirur gus." Sőt, ha helytálló Vörös Márton írása, akkor chirurgus v o l t már 1700 óta Anrath Frigyes i s . Nincs azonban tudomásunk arról, hogy ezek a seborvosok Pécsett chirurgus-céhbe tömörültek, m i n t pályatársaik Budán. M i n d ez ideig nem t u d t u n k nyomára b u k k a n n i annak a császári privilégium nak, melyről okmányunk háromszor is megemlékezik, és amely állítólag kizáró lag a pécsi chirurgusok számára lett kiadva. M e g kell azonban jegyeznünk, hogy az Egyetemi Könyvtárban Koller József pécsi történetíró kéziratai között fekszik egy kéziratos l a t i n utasítás a chirurgusok számára, melyet azonban 1771-ben Pozsonyban írtak. Ez a kézirat Taxa c h i r u r g o r u m címen fölsorolja az egyes orvosi beavatkozásokat az értük járó tiszteletdíjjal együtt. A mechanikusok nem lehetnek azonosak a borbélytanoncokkal, mert az ilye nek fölfogadása független v o l t a chirurgusi vizsgától. De n e m lehettek azonosak a seborvosi pályára készülő ifjakkal sem, hisz iratunk is különválasztja őket. Vagy a fürdőnél alkalmazott személyzetet kell alatta értenünk? Orvosi vonat kozásban most találkoztunk először ezzel a kifejezéssel. M i n d a két hitelesítő — pecsétjük tanúsága szerint — nemes ember volt. V i szont az orvos pecsétjén nemesi korona nem látható. A hitelesítők állása és tárit
5
6
4
5 G
Salamon Béla: A 10/2-es volt „Szerecsen'* gyógyszertár története. Acta ceutic Hungarica 1969. évf. 35. p. Baranya megyei Levéltár. Bürgerbuch. 288. p. Vörös Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs, 1963. 38. p.
Pharma
sadalmi rangja biztosíték arra, hogy iratunk tárgyi és f o r m a i szempontból egy aránt hiteles. Kiegészítésül szabadjon még megemlítenünk, hogy Pécs török utáni idők or vostörténetében nem ez a legkorábbi adat. Öt évvel korábban, 1098-ban szintén találkozunk orvosi adattal, ezúttal ugyan egy D o k t o r i n n a l , a m i azonban bizonyára nem orvosnőt, hanem orvosnét jelent. A Caraffa-bizottságok a pálosok részére kijelölt telket (ma Líceum-templom és Széchenyi gimnázium) a D o k t o r i n házától kiindulva írja körül e szavakkal : „Dieses Spatium nihmt seinen Anfang bei der allhiesiger Doctorin, ihr von dem Kais, gewesten Provisore Gabriele Haps assignierten und von Grund auf von selber erbeuten Haus, welche auch wegen Hindanlassung dessen um willen ist ihre Gewerbschaft und Nahrung enzogen wurde . , . Das Haus neben der Doctorin ist gehörig einer getauften Türkin, namens Ibrahim, welche es auch tempore Turcico besassten, weiters? aber keinen Hausbrief zu weisen."' Keszler János, pécsi ház- és földbirtokos, császári hadi kommisszárius 1701. május 1-én kelt végrendeletében szintén előfordul egy orvos, Matthias Wilhelm Haan, Pihlosophiae et Medicináé D o c t o r . M i v e l azonban a végrendeletben nincs kitéve a végrendelkezés helye, nevezett orvost nem mer jük pécsi orvosok közé s o r o l n i . N e m Pécsett működött, de Pécsett született a X V I I I . század végén a bécsi egyetem híres szemorvosa, Rózsás Antal, aki meg írta a bécsi egyetem orvosi fakultásának történetét is, és akinek ifjúkori két leve1 ét ma is őrzi a volt városi levéltár. 8
9
Ede P E T R O V I C H H—7624 Pécs, Tiborc u . 1 7. Hungary
7 8 8
Országos Levéltár. Acta Paulinorum Quinqueecclesiensium. Fasc. 1 . N r . 2. Pécsi Káptalani Levéltár, Magánlevéltár. Fasc. 25. N r . 9, 11. Baranya megyei Levéltár. Diplomatica I I I .
