15
A számvitel és az idô szava A nagy francia irodalmár és gondolkodó örökérvényû bölcselete ma is idôtálló, s azért választottam eszközül, hogy felhívjam a figyelmet mondanivalóm lényegére: helyzet van – tehát lépni kell! Ez a lépéskényszer persze sok területen fennáll, s a mai felgyorsult, globalizálódó világban szinte állandó jelenség a „nincs megállás”, mégis vannak fokozatok, amikor szinte kitapintható, hogy a változás elkerülhetetlen. Ezt próbálja a cikk felvázolni a számvitel-ügyvitel szakterületére vonatkozóan. DR. NAGY ZOLTÁN Mottó: „On résiste à l’invasion des armées; on ne résiste pas à l’invasion des idées.” Victor Hugo, 1851
a „nagyok” mellett. Ehhez azonban tôkekoncentrációra van szükség, amely a meglévô erôforrásokat mozgósítani tudja egyazon cél, a piaci térnyerés érdekében. Ez utóbbinak az egyik megvalósítási lehetôsége a holding szervezet kialakítása, amelyen belül a holding (központ) döntô befolyását érvényesítve, a holding szervezetben lévô társaságokat egy cél, a holding szintû jövedelmezôség megteremtése érdekében szervezi és irányítja. No, és miért éppen egy holding szervezet és nem például egy régi típusú nagy szervezet, mint volt a tröszt? Azért, mert a holding szervezetben a szervezetileg különálló társaságok jobban tudnak specializálódni egy-egy tevékenységre, tisztábbak az érdekviszonyok, ebbôl következôen jobb minôséget tudnak produkálni, s többnyire olcsóbban. Ezzel elérkeztünk gondolkodásunkban a nagy szervezetekhez, amely szervezetnek egyik jelentôs tevékenysége a számvitelügyvitel. Mielôtt tovább haladnánk, tisztázni érdemes néhány fogalmat, mint például a számvitelt, illetve a számviteli-ügyviteli tevékenységet. Egy cikken belül nem törekedve a tudományosságra, lényegét tekintve úgy lehet megfogalmazni, hogy a számvitel a gazdasági események elszámolását végzô szakterület, amely a gazdasági adatokat a megfelelô szabályrend szerint nyilvántartja, könyveli: a fôkönyvben rendszerezve gyûjti, s azokról meghatározott idôszakonként „állapotjelentést” – mérleget, eredménykimutatást – készít. Az „állapotjelentések” kiegészítve további információkkal adják az éves és évközi beszámolókat, különbözô pénzügyi jelentéseket. A számvitel azonban sohasem egymagában dolgozik, társulnak hozzá olyan különálló, de vele szoros összhangban lévô ügyviteli munkafolyamatok, mint például a bérszámfejtés-TB, az eszköznyilvántartás, a számlakezelés, az adóügy stb. Az, hogy a számvitel-ügyvitel egy-egy szervezeten belül hogyan szervezôdik és mûködik, „belügy”, leginkább az adottságok és a tradíciók alakítják. Mint például az MVM Rt.-nél is. No, és miért állítom, hogy a nagy szervezeteknek egyik jelentôs tevékenysége a számvitel-ügyvitel? A számvitel-ügyvi-
Szabad fordításban: „Semmi sem múlhatja felül egy olyan ötlet erejét, amelynek megvalósítására megérett az idô.”
Visszatérve egy rövid kitérô erejéig a mottóban megfogalmazottakra, fontos körülményre kívánom mindenek elôtt felhívni a figyelmet. A dolgok nem önmagukban és önmagukért történnek, így a számvitel területén általam beharangozni szándékozott lépéskényszer sem záródik csak ezen a szakterületen, hanem természetesen része egy sokkal komplexebb változáscsomagnak. Nem újdonság annak hangsúlyozása, hogy a globalizálódás világjelenség, melynek egyik kísérôje az elüzletiesedés. A rendszerváltás óta hazánk is belekerült ebbe a sodrásba: kialakult az új társadalmi rend, a polgári demokratikus berendezkedés és annak gazdasági alapja, a piacgazdaság. Kinyílni látszik Európa, elérhetô közelségbe került az EU-csatlakozás. A fejlettebb nyugaton már piaci áruvá vált a villamos energia is, s ennek visszahatásaként az EU-csatlakozáshoz kapcsoltan lázas elôkészületek folynak nálunk is a villamosenergia-piacnyitás irányába. Már befejezés elôtt áll az új állapot kialakításának jogszabályi környezetét biztosítani hivatott Villamos Energia Törvény (VET). Ha nyitott villamosenergia-piac lesz, akkor nyílt verseny is lesz. A kiélezett versenyben csak azok maradhatnak porondon, akik bírják a „próbát”, mert van hozzá mindenek elôtt megfelelô tôkéjük és stabil piaci pozíciójuk. A privatizáció nyomán a magyar energiapiacon megjelentek a nagy tôkeerejû, elsôsorban nyugati, de USA és japán cégek is, amelyekkel szemben a magyar piacon egyedül az MVM Rt. és irányított társaságcsoportja maradhat talpon, bár versenyre igazán nem kelhet velük. Hazai viszonylatban, valamint regionálisan – gondolva itt mindenek elôtt Közép-kelet Európára – vannak lehetôségeink, vagyis megférhetünk A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
tel minden mûködô szervezetnél jelen van, s már akkor is funkcionál, amikor a szervezet alaptevékenységét, azaz „üzletét” nem is végzi. Mert megalakulása pillanatától minden szervezetnek van „könyvelni valója”, akár produkál árbevételt, akár nem. De én elsôsorban nem erre gondoltam, hanem arra, hogy fôleg a nagy szervezeteknél, akik között a legélesebb a piaci verseny, az információ minôségének és gyorsaságának óriási jelentôsége van. Ez pedig jórészt a számviteli információs rendszeren alapszik. A tôzsdei és banki követelmények elôírják az átláthatóság, az ellenôrizhetôség biztosítását. A jelentések, beszámolók nagytömegû információk gyors feldolgozását igénylik. Amely szervezet ezt nem tudja produkálni, „porondra” sem kerülhet – nem kaphat hitelt, nem kerülhet tôzsdére stb.
Az MVM Rt. számviteli szakterületének helyzete Az MVM Rt. és fôleg annak irányított társaságcsoportja is van olyan nagy szervezet, amelyen belül a számviteli tevékenységgel szemben már megfogalmazódnak a fenti elvárások. A számviteli-ügyviteli tevékenységet végzô szervezeti egységnek nem akármilyen múltja van: a tröszti szervezet idôszakában egyszerre végezte egy gazdálkodó szervezet, nevezetesen a volt tröszt központ és az akkor 23 vállalatot tömörítô tröszt egészének a számviteli munkáját. Azaz „gyakorolt” is és irányított is. A világbanki kapcsolatok 1986-os eredetûek, tehát már jóval a rendszerváltás elôtt meg kellett ismerkednünk a nyugati követelményrendszerrel és annak megfelelôen kellett mûködnünk (banki mutatók, konszolidáció stb.). A társasággá szervezôdés után a privatizációig kétszintû, konszern típusú mûködés valósult meg, az elôzô, tröszti idôszakihoz képest „lazább” csoportszintû számviteli irányítást is magába foglalva. Ez alatt az idôszak alatt a technika, a technológia is többszöri korszerûsödésen ment át, mígnem 1996-tól megindult az SAP bevezetése, amely új alapokra helyezte a számvitelt-ügyvitelt. Egy világK Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
16 színvonalú informatikai termékhez jutva az SAP-val, ma már minden alapfeltétel adott egy nyugati színvonalú követelményrendszer teljesítéséhez. Erre nagy szükség is van, ha a számvitel-ügyvitel elôtt álló feladatokra gondolunk, amik a következôk.
A számvitel-ügyvitel feladatai Tevékenységfejlesztés, korszerûsítés Az EU-hoz való csatlakozás, a nyitott villamosenergia-piac eddig nem tapasztalt mértékû piaci versenyt fog elôidézni. A verseny minden valószínûség szerint tôkekoncentrációhoz fog vezetni, s ennek megvalósulásaként holding típusú szervezet alakul ki. Az egyes társaságok tôkeereje helyett, illetve mellett a társaságcsoport tôkeereje fog elôtérbe kerülni, amelynek bemutatása a konszolidáció módszere által lehetséges. Szükség lesz: u havi konszolidációra, u a teljes körre kiterjedô konszolidációra, u tervkonszolidációra. A konszolidáció ilyen mértékû fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a jelenlegi módszertani anyag számítástechnikai programozása. A magyar számviteli törvény szerinti beszámolókészítés mellett az egyre inkább intenzívebbé váló nemzetközi kapcsolatok következtében szükség lesz a különbözô nemzetközi standardok szerinti „átfordításra” is. Az EU-csatlakozás megvalósulásával a nemzeti valutában való könyvelés mellett, azzal párhuzamosan, alkalmazni kell majd az euróban való elszámolást, adatfeldolgozást. Erre fel kell készíteni a jelenlegi rendszert. Az EU-irányelveknek megfelelôen el kell különíteni egymástól számvitelileg az egyes tevékenységeket oly mértékig, hogy önálló mérlegkészítésre képes önelszámoló egységekben jelenjenek meg. A számviteli rendszer fejlesztése ehhez alkalmazkodóan kell hogy bekövetkezzék az ún. osztott számvitel megvalósításával (decentralizált adatbevitel – centralizált feldolgozás). A piaci verseny által megkívánt tôkeerô-növelés egyik módja a részleges privatizáció, azon belül is a tôzsdére menetel. A fejlett, nemzetközi partnerség egyébként is kritériumként állítja a tôzsdei követelményeknek való megfelelést. A tôzsdei követelmények a számviteli elszámolásokban is megjelennek, illetve megfelelô elemzési módszerek, mutatók alkalmazását kívánják meg a számviteli szakterületeken dolgozóktól. A jelentéskészítési rendszernél is fel kell készülni a nemzetközi normák alkalmazására. A társaságcsoport-szintû számviteli irányítás, fejlesztés igénye fel fog erôA
M A G Y A R
V I L L A M O S
södni a tôkekoncentráció jegyében szükségessé váló holding szervezet létrehozásával. A holding típusú irányítás holding szinten egységes számviteli rendszert fog igényelni, következésképp fel kell készülni egy ilyen rendszer megszervezésére, kialakítására. Ennek legkézenfekvôbb eszközei a társaságcsoport szintû számvitel-politika, számlarend, értékelési és önköltség-számítási szabályzat, s a rendszer funkcionális központi irányítása. A számviteli szervezet elsôdleges, a tevékenységek elszámolását végzô „kiszolgáló” szerepén túl elôtérbe fog kerülni a szabad, vagy idôlegesen szabad számviteli-ügyviteli kapacitás jövedelemtermelô szerepe is. A tevékenység „üzletiesedése” számtalan új követelményt támaszt a rendszerrel s az apparátussal szemben, gondolva itt elsôsorban a mérés igényének és az érdekeltségnek a megjelenésére.
Technológiai fejlesztés A számviteli információs rendszer SAP bázisra helyezésérôl már szóltam, de a termék megszerzésével korántsem zárultak le a feladatok ezen a területen. Maga a termék is olyan, amely állandó fejlesztés alatt áll, igazodva a mindenkori környezethez, a szintén változó feltételrendszerhez. Tehát a termék megvétele egyúttal egy folyamatos fejlesztési kényszernek az elfogadását is jelentette, amely a mi esetünkben jelenleg a következô feladatokat jelenti. u A tevékenységek elszámolása által támasztott követelmények mindenek elôtt a jelenleg alkalmazott SAP modulok tökéletesítését és nagyfokú kihasználását igénylik. Ennek érdekében a fejlesztés-üzemeltetés összhangjának emelésén túl szükség van a rendszeres és módszeres munkaerôképzésre is. u Az SAP elônyeinek fokozottabb kihasználása érdekében szélesíteni kell az SAP által lefedett területet új modulok alkalmazásba vételével, illetve kapcsolódó fejlesztésekkel (HR-modul kiegészítés, konszolidációs modul, treasury, dokumentumkezelô modul stb.). u Az SAP-termék állandó továbbfejlesztô jellegéhez igazodóan rendszeresen biztosítani szükséges a verzióváltásokat, s ehhez igazodóan a számviteliügyviteli rendszerben módosításokat, korszerûsítéseket kell végrehajtani.
Szervezetfejlesztés A holding szervezet, a nagy, integrált számviteli-ügyviteli feldolgozási rendszer (SAP), a fejlett, nemzetközileg élenjáró szervezetek tapasztalatai azt támasztják alá, illetve igénylik, hogy a számviteli (ügyviteli) szakterület önállóbb szervezetbe tömörüljön. Ezáltal lehetôvé válik: M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
u a szervezetnek a fô tevékenységekre összpontosítani, u a számviteli-ügyviteli párhuzamosságok felszámolásával jelentôs a költségmegtakarítás, u a specializáció fokozásával nagyobb tömegû és hasznosságú információt jobb minôségben elôállítani, u a tevékenység üzleti jellegének erôsítésével jövedelmet termelni.
Szervezeti megoldások a fejlett országokban 2000-ben az Arthur Andersen tanácsadó cég végzett munkát az MVM Rt.-nél – természetesen az MVM Rt. számviteli szakembereivel együtt –, amelynek keretében átvilágította a számviteli szakterületet is. A munka kétirányú volt: megvizsgálni a jelenlegi feltételrendszert és az annak való megfelelést, feltárni a gyenge pontokat és megoldási javaslatokat kidolgozni a tevékenység színvonalasabb ellátására, majd ezt követôen kidolgozni az MVM holdingszerû mûködéséhez igazodó számviteli feltételrendszert. A feladat elsô része teljesült, a Számviteli és Ügyviteli Osztály szervezete, belsô struktúrája megváltozott, s a jelenlegi lehetôségekhez mérten jó színvonalú tevékenység ellátásnak az alapjait sikerült ezzel megteremteni. A feladat második részébe azonban – a holding szervezôdés megtorpanása miatt – nem sikerült igazán belemerülni. Pedig erre nagy szükség lett volna, amelyet utólag már megtörtént események támasztanak alá, mint például a MAVIR Rt. kiszervezése. A változásokban bennünket általában megelôzô fejlett államokat mindig is figyelemmel kísértük, de most, az említett munka kapcsán is tanulmányozni kellett az élenjáró külföldi gyakorlatot. Így került figyelmünk középpontjába a megosztott szolgáltatási központ (Shared Service Center = SSC), valamint az outsourcing, azaz tevékenység kiszervezési variánsok. Az itt említett szervezeti megoldások az 1980-as évek közepén jelentek meg az Egyesült Államokban. A becslések szerint ma már az 500 élenjáró vállalat több mint felénél valósul meg az osztott szolgáltatások valamilyen formája. NyugatEurópa némi fáziskéséssel követte ezt a tendenciát, s csak az 1990-es évek közepétôl alkalmazzák, de rohamos mértékben. A multinacionális cégeknél a megosztás nem is áll meg országhatáron belül, hanem ma már kontinenseket is átszel ezen megosztott szolgáltatási központok mûködése. A General Motors például mûködtet ilyen központot Európában (Barcelona), az Egyesült Államokban, de szándékozik kialakítani Ázsiában és Dél-Amerikában is. Ez persze nem a mi léptékünk, nekünk a megoldások hasznait elég lenne MVM-csoport szinten kamatoztatni.
17 De mirôl is van szó? Milyen hasznot hordoz magában ez a két megoldási lehetôség?
egy már piacon lévô, erre a szolgáltatásra szakosodott szervezetet bíz meg a munkavégzéssel. Az elônyök itt is hasonlóak:
Közös Szolgáltató Központ (KSZK)
u Az igénybe vevô szervezetnek nem kell kiépíteni, fenntartani ezen szolgáltatásokat végzô kapacitásokat, ezáltal jobban tud koncentrálni az üzleti tevékenységre. u A kiszervezett szolgáltatást végzô szervezet is jobban tud koncentrálni feladatára, ezért minôségileg jobb munkavégzésre képes. u Jobban tud tipizálni, egységesíteni, amely ugyancsak költségmegtakarításokat eredményezhet. u A szabad kapacitás „kifelé”, illetve másfelé is értékesíthetô a piacon. u Új, kiegészítô tevékenységek jelenhetnek meg, amelyek szintén áruvá tehetôk.
A megosztott szolgáltatási központ, angolul Shared Service Center (SSC), amelyet a magyar szakirodalom közös szolgáltató központ (KSZK) fogalom alatt is emleget (rövidsége miatt a továbbiakban ezt a kifejezést fogom alkalmazni). Ennek lényege nem más, mint egyes – erre alkalmas – tevékenységek önelszámoló szervezeti egységbe szervezése. Ezek az önelszámoló szervezeti egységek a saját tevékenységüket a szervezeten belül – de lehet kívül is – „eladják” az azt igénybe vevô szervezeti egységeknek, szervezetnek, így mindenek elôtt az alaptevékenységet végzôknek is. Ilyen tevékenység egyebek között a számvitel-ügyvitel, de társulhat mellé természetesen más is, mint pl. jogügy, informatika stb. A KSZK elônyei:
A gyakorlatban mindkét megoldás létezik, s mindig a helyi körülmények és célok döntik el, hogy melyiket választják.
u A tevékenység üzletiesedése (eladása) teljesítményorientálttá teszi a KSZK-t és mindenek elôtt teljesítménymérésre kényszerít. u Az állandó teljesítménykontroll egyrészt önmagában minôségi javuláshoz vezet, másrészt racionalizálja a ráfordításokat. u A külsô szervezetek részére végzett szolgáltatás esetén a megrendelôknél párhuzamos kapacitást vált ki, illetve annak kiépülését akadályozza meg, s ezzel jelentôs költségmegtakarítást lehet elérni. u Az információfeldolgozás tipizálható, amely további ráfordításokat tehet szükségtelenné, fôleg a fejlesztéseknél. u A munkaerô minôsége javulhat, speciális és állandó képzés, jobb munkamegosztás valósulhat meg. u Új, kiegészítô tevékenységek is megjelenhetnek, mint pl. a számvitel-szervezés, tanácsadás, oktatás-képzés stb., amelyek bevételt termelô tevékenységként segíthetnék az önfinanszírozást.
Mi a helyzet, és miért van „helyzet” az MVM Rt.-nél, illetve társaságcsoportjánál? Az MVM Rt. jogelôdje, a tröszt irányító központ volt, az MVM Rt. az átalakulás után rendszerirányító lett, vagyis mûszaki és gazdasági értelemben is irányította a villamosipari társaságokat. A privatizáció után ez a szerep lényegesen megváltozott, s csak a gyakorlatban nem érvényesülô szabályrend szerint töltötte be ezt a feladatot, szûkebb mozgástérrel és kisebb hatékonysággal. Most, a piacnyitásra készülôdve, a versenypozíciók javítása érdekében szükség lenne a maradék társaságcsoport összefogására. Ennek lenne eszköze a holding típusú szervezet létrehozása és mûködtetése. Ez fogalmazódott meg a „zászlóshajó” elméletben is, vagyis az MVM Rt. stratégiai céljává tette a holding megszervezését. Ehhez azonban szüksége lesz a VET-re, amely körülrajzolja a mozgásteret és megszabja az új feltételrendszert. Olyan döntések meghozatala várható többek között, mint a MAVIR Rt. tulajdoni hovatartozása, a tevékenységek elkülönítésének lehetséges, illetve szükséges változatai, mint a szervezeten belüli számviteli elkülönítés vagy a kiszervezés szükségessége stb. Egy azonban már most biztosnak látszik, a holding típusú szervezôdés kikerülhetetlenül ésszerû lépés. A holding szervezôdés mint szükségszerûség mellett a számvitel jövôképének kialakításánál számolni kell egy nagyon fontos adottsággal is. Ez pedig a most már egy milliárdot is meghaladó ráfordítással létrehozott, sôt napjainkban is állandóan
Ezek persze csak a fôbb várható elônyök, melyeket a fejlett országok gyakorlata már vissza is igazolt. Nem véletlen a megoldás gyors terjedése. A szakirodalmi adatok szerint az eddig megvalósított KSZK-szervezetek a korábbiakhoz viszonyítva 30-70%-os költségmegtakarítást eredményeztek.
Az outsourcing A másik szervezeti megoldás a tevékenységek kiszervezése, az outsourcing. Ez annyiban különbözik a KSZK-tól, hogy a szolgáltatást végzô szervezeti egység külön cégbe kerül kihelyezésre, vagy pedig A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
fejlesztett SAP-rendszer. Ez a rendszer kifejezetten nagy szervezetekre tervezett és segítségével az MVM Rt. SZÜO akár 100 vállalat önálló, elkülönült elszámolására is képes. A nagy ráfordítással létrehozott technológia, technika tehát adott, vannak ezt mûködtetô, most már gyakorlott szakemberek (felhasználók), üzemeltetôk és biztosnak tûnik a fejlesztôi háttér is. Bûn lenne ezt a lehetôséget, kapacitást kihasználatlanul hagyni!
Mi történhet az új VET megjelenése után? u Ha akár egy céget is ki kell szervezni az MVM Rt.-bôl, pl. mindenek elôtt a versenypiaci kereskedelmet, s a számviteli szervezet nem lesz erre felkészülve, az új cég, mint a MAVIR Rt., létre fogja hozni saját számviteli apparátusát, vagy máshonnan fogja megvásárolni a szolgáltatást. Az MVM Rt. SZÜO pedig itt marad egyre szûkülô bázison jól képzett emberekkel és a nagy értékû, élenjáró technikával, technológiával, amelyet egyre kevésbé fog kihasználni, következésképp egyre többe fog kerülni. u De történhet ennek a fordítottja is, amely szerint az MVM Rt. SZÜO az adott technikai, technológiai, szellemi bázissal felkészül a VET utáni állapotra és a kiszervezôdô társaságokat számvitelileg lekezeli. Az így elkerülhetô párhuzamos kapacitások, a jobb minôség stb. közvetlen költségmegtakarítást eredményezhet holding szinten. Már pedig ez a lényeg, hogy a jövedelmezôség holding szinten legyen a lehetô legnagyobb. Hogy mennyire „helyzet” van, s hogy nem lehet halogatni a döntést, fényesen példázza a gyakorlat. Máris megindult a nemkívánatos folyamat: a nem régen alapított GTER Kft.-t és ami még megmagyarázhatatlanabb, a MAVIR Rt.-t is más cég számolja el, nem az MVM Rt. SZÜO. Pedig fôleg az utóbbi cég esetében lett volna magától értetôdô megoldás. A fentiekbôl és az említett negatív példákból, a külföldön – barcelonai látogatás során – szerzett tapasztalatokból kiindulva számomra egyértelmû, nem lehet más döntés, mint a számviteli szakterület KSZK-ban vagy kiszervezetten felkészüljön a változásokra. Nagyon fontos, hogy ez az apparátus készüljön fel legelôször, mert az újonnan alakuló cégeket már az elsô pillanattól kezdve el kell számolni. A MAVIR Rt. alapításának tapasztalata azt is megmutatta, hogy mennyi és milyen gondokat jelent a számviteli-ügyviteli kapacitás menet közbeni kiépítése. Az üzleti alapon szolgáltató számviteliügyviteli szervezet által elvégezhetô feladatok: K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
18 1. Az új piaci körülményeknek megfelelôen kialakítandó leányvállalatok számviteli-ügyviteli feladatait a jövôben – SAP bázison – célszerû központilag irányítani, s ezeket a tevékenységeket szolgáltatni, költséghatékony módon, elkerülve párhuzamos számviteli-ügyviteli kapacitások kiépülését. Ide sorolható például a valószínûleg kiszervezendô versenypiaci kereskedelem, esetleg a közüzemi kereskedelem is, esetleg az alaphálózat, egy elkülönülô, kiszervezendô távközlési kapacitás, az informatika és egy energiatermelô cég. 2. A megvásárolandó leányvállalatok számviteli és ügyviteli tevékenységét is célszerû integrálni egy ilyen szolgáltató központba. A múlt évben lezajlott ún. PPC-projekt (pozsonyi erômû vásárlási kísérlet) fényesen mutatta, hogy egy esetlegesen bekövetkezendô vétel esetén az egyik elsô és legfontosabb probléma az elszámolási rendszer korszerûsítése lett volna. A rendszer adatai ugyanis alkalmatlanok voltak a helyzet normális átlátására, elemzésére. Ilyen esetben a legegyszerûbb lett volna adaptálni egy kész rendszert, felkészült mûködtetôkkel. 3. A piacnyitás következtében számos új szereplô megjelenése várható a magyar energiapiacon, úgymint energiakereskedôk, energiatôzsde stb. Ezek a szereplôk várhatóan saját fô tevékenységükre fognak koncentrálni, ezért számviteli és ügyviteli szolgáltatásokat a piacon fogják megvásárolni. Erre az idôre az MVM-nek már a piacon kell lennie, hogy a szakmában kivívott több évtizedes tapasztalatát és a kiváló hírnevét felhasználva számviteli és ügyviteli szolgáltatásokat nyújtson üzleti alapon.
Milyen szolgáltatásokat tud nyújtani egy ilyen szervezet? A számviteli-ügyviteli szolgáltatás a SZÜO esetében a következôkre terjedhetne ki: u fôkönyvi könyvelés, hozzászámítva az idôszaki jelentések, beszámolók készítését (évközi és éves beszámolóknál a nyers változat elkészítése), u számlakezelés (beérkezô és kimenô számlák esetében), u eszköznyilvántartás, gazdálkodás (vonatkozva ez a befektetett és a forgóeszközök döntô részére), u bérszámfejtés, tb, u konszolidáció (számviteli törvény szerinti, tulajdonosi érdekû), u számviteli-ügyviteli szabályozás, A
M A G Y A R
V I L L A M O S
u adóügy, vámügy, u utaztatás (szûkebb körben), u pénztári tevékenység (szintén szûkebb körben).
• HIREK • HIREK • Látogatás az Edison Electric Institute-nál
Ezek mellett, amelyeket ma is végez a SZÜO, megjelenhetnének olyan új szolgáltatások is, mint
Dr. Bán Tamás vezérigazgató-helyettes, Kalmár Béla elnöki tanácsadó és Gelencsér Endre, a Nemzetközi és Koordinációs Osztály vezetôje február végén az Egyesült Államokban járt. A kiutazás alapvetô célja az Edison Electric Institute tevékenységének áttekintése és az együttmûködési keretfeltételek újratárgyalása volt. Az MVM Rt. delegációja az együttmûködés új, értéknövelt formájára tett javaslatot azzal, hogy javasolta: társaságunk válhasson az Edison Electric Institute közép-kelet-európai képviselôjévé és referenciaközpontjává. A kint tartózkodás idôtartama alatt szabályozási és a liberalizált versenypiaccal összefüggô kérdésköröket érintô témakörökben konzultációkra került sor több villamosipari társasággal, a FERCcel (Szövetségi Energia Bizottság), valamint a Pennsylvaniai Közüzemi Bizottsággal is. Ez utóbbi találkozó során vetették fel a vendéglátók annak lehetôségét, hogy Pennsylvania Állam kormányzója 2001 májusában esedékes magyarországi utazása alkalmával ellátogasson az MVM Rt.-be és megbeszéléseket folytasson Katona Kálmán elnök-vezérigazgatóval. (Gelencsér Endre)
u u u u u u u
a számviteli rendszerszervezés, számviteli és adótanácsadás, oktatás, képzésszervezés, könyvvizsgálat, vagyonértékelés, átvilágítás, egyéb számviteli szolgáltatás stb.
KSZK vagy outsourcing? Itt az outsourcingnak csak azt a változatát tudom elképzelni, amely a jelenlegi számviteli-ügyviteli apparátus új cégbe történô kiszervezését jelentené. Az, hogy már egy piacon lévô cégtôl vásárolja meg az MVM Rt. ezeket a szolgáltatásokat azért elképzelhetetlen számomra, mert ez az SAP-rendszer „ablakon való kidobását” jelentené, s vele a fent említett lehetôségek kidobását is. Visszatérve a feltett kérdésre, számunkra jobb döntést jelentene az outsourcing. Mégpedig a következôk miatt: u Kisebb lenne a függése a nagy szervezettôl, ezáltal függetlenebbül, célraorientáltabban tudna fejleszteni, tevékenységet szervezni, megfelelô bér- és létszámpolitikát folytatni. u Tisztább lenne az érdekeltsége és nagyobb a teljesítménytôl való függôsége. u Csak a saját tevékenységre, annak minél jobb minôségû végzésére lehetne koncentrálni. u A kiegészítô tevékenységek jobban kiépíthetôk lennének. u Mód lenne külsô tôkebevonásra. (Ilyen ajánlatot máris kaptunk, amikor egy nagy tanácsadó cég a maga szervezési tapasztalatával, piaci hírnevével, valamint egy SAP-fejlesztô, üzemeltetô cég a technika, technológia részbeni szolgáltatásával rendelkezésre állva lenne hajlandó közös elszámoló cég létrehozására, mûködtetésére.) A tapogatózó tárgyalásokkal már más vonatkozásban is elôrehaladtunk. Egy fentiekben felvázolt szolgáltató központ megvalósíthatósági tanulmánya mintegy 3-4 hónap alatt elkészíthetô. Ezt már most javaslom elkészíttetni, hisz a VET megjelenése után nagyon rövid idôn belül megkezdôdhetnek a kiszervezôdések. Ezek közül elsôként ennek a szolgáltató szervezetnek kellene önálló cégbe kimenni, a már korábban taglalt indokok miatt. „Helyzet van” – tehát lépni kell! M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
• HIREK •
HIREK
•
A TRADING munkacsoport 3. ülése (2001. január 30.) A firenzei értekezlettel kapcsolatosan heves vita alakult ki az Eurelectric-tagok között a Cross-Border Tariff kérdésében. Sokak szerint a firenzei értekezlet nem hozott igazi megoldást. A témával az Energy Policy munkacsoport foglalkozik tovább, felmerült az igény olyan stratégiai kérdések tisztázására is, mint a biztonság és a tüzelôanyag-diverzifikáció. A munkacsoport legfontosabb témája az elôzô napi konferencia (Elsô Áramtôzsde Nap) megbeszélése volt. Egybehangzó vélemény alakult ki a konferencia sikerét és hasznosságát illetôen. A munkacsoport szükségesnek találta további – az áramtôzsdékkel foglalkozó – konferenciák szervezését, egyeztetve az áramtôzsdék által szervezett más konferenciákkal. A munkacsoport megvitatta az EFET (European Federation of Energy Traders) által készített „Villamosenergia-adásvételi szerzôdés” mintát és úgy foglalt állást, hogy javasolja a tagországok számára annak minél szélesebb körû bevezetését. A munkacsoport tagjai nagy várakozással tekintenek a 2001. június 21-i madridi Villamos energia és földgáz konferenciára, ahol részletes elemzés várható a kaliforniai eseményekrôl. A munkacsoport következô ülését 2001. május 21-én tervezi Brüsszelben. (Lovas Gyôzô)
19
HIREK
•
HIREK
•
HIREK
•
HIREK
•
HIREK
•
HIREK
u tanácsadást, szolgáltatásokat és betanulásokat biztosít tagjai számra.
Biztonsági és vagyonvédelmi konferencia
Az Európai Bizottság hamarosan napvilágra hozza az európai energia-piacok liberalizációjának felgyorsítására vonatkozó javaslatait. A villamosenergia-tôzsdék fontos szerepet fognak játszani az európai energiapiacok integrációjában. Az új német Energia Ipari Törvény 1998. áprilisi hatályba lépését követôen Németországban nagyon gyorsan bevezették a versenypiacot, és a piacnyitást egy lépésben valósították meg. 2000. nyarától Németországban két áramtôzsde szervezôdött: az LPX (Lipcsei Áramtôzsde) és az EEX (Frankfurti Áramtôzsde). Jelenleg mindkét tôzsdén csak spot fizikai kereskedés folyik, a teljes volumen 2,5%-át kitevô mértékben. A határidôs ügyleteket 2001. elsô felében tervezik bevezetni. A VDEW véleménye szerint a piacnyitást követôen az energiaárak nagyon változékonyak lesznek, az energiatôzsdék lehetôséget adnak az árkockázatok csökkentésére, ezáltal a deregulációs folyamat egyik stabilizáló elemei. Németországban az „önszabályozó” szemlélet uralkodik, a kaliforniai események külön figyelmeztetnek arra, hogy a helytelen reguláció mekkora veszélyeket okozhat a villamosenergia-piac és az egész gazdaság számára (Németországban nincs regulátor, energiahivatal). A konferencián elhangzott – alapvetôen Németországra összpontosító – elôadásokból és az azokat követô vitákból az alábbiakat kell kiemelni:
Az ÁPV Rt. 2001. április 5–6-án Dobogókôn a tartós állami tulajdonú vegyes társaságok részére biztonsági és vagyonvédelmi konferenciát szervezett. A kétnapos rendezvényen a vagyonvédelmi, a fegyverjogszabályi törvények elôkészítésérôl tartottak tájékoztatót a belügyminisztérium, illetve a rendôrség jogalkotó és joggyakorló munkatársai. Szó esett a terrorveszélyezettségrôl és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos kérdésekrôl. A konferencián az MVM Rt. részérôl Módos Géza és Bolvári József, a Létesítményi Igazgatóság dolgozói vettek részt. (Módos Géza)
Új atomerômû Rosztovban A Szovjetunió megszûnése óta az elsô atomerômû kezdte meg mûködését pénteken Oroszországban. A rosztovi atomerômû elsô reaktora egyelôre tízszázalékos kapacitással üzemel és az észak-kaukázusi körzetet látja el árammal – közölte az orosz állami energiatársaság, a Roszenergoatom. A következô hat hónapban próbaüzemben mûködik, majd teljes kapacitásra kapcsolják. A rosztovi atomerômûvet több mint húsz évvel ezelôtt kezdték építeni. Az 1986-os csernobili reaktorrobbanást követô tiltakozások miatt a kormány 1990-ben leállította munkát. A krónikus áramhiányra tekintettel az atomenergia-ügyi minisztérium 1999-ben lehetôvé tette az építkezés felújítását, megfelelô összegek kiutalásával. (Magyar Hírlap)
u az áramtôzsdék a versenypiaci kockázatok csökkentésének hatékony eszközei; u a német áramtôzsdék, az amszterdami áramtôzsdéhez (APX) hasonlóan, még a nem elégséges kereskedési volumen (likviditás) kezdeti idôszakában vannak, a kereskedés döntôen az OTC-piacon (bilaterális egyezmények) folyik. A továbbfejlôdés feltétele a kellô likviditás elérése (az elôadó véleménye szerint ehhez az árampiac legalább egyharmadának a tôzsdén kellene lennie, ez ma Németországban csak 2,5%);
„Elsô Áramtôzsde Nap” konferencia Németország az integrált európai villamosenergia-piac központjában E témában az Eurelectric és a Német Villamosipari Egyesülés közösen szervezett konferenciát január 29-én. A VDEW-nek 757 tagja van, akik a német villamosenergia-termelés és -kereskedés több mint 90%-át tartják kézben. A VDEW az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: u képviseli az áramkereskedôk közös érdekeit, u szakértôi központ,
u a pillanatnyi termelés – fogyasztás kiegyenlítésének (balancing) piacát mielôbb be kellene vezetni (ez Spanyolországban már mûködik); u meg kell oldani a határon átmenô kereskedés (Cross Border Exchange) problémáit, az árképzést (két különböA
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
•
HIREK
• HIREK
zô tôzsdén eltérô tôzsdei árak vannak) és a hálózati szûk keresztmetszetek kezelését (ez utóbbi az elôadó szerint csakis az áramtôzsdék és a rendszerirányítók szoros együttmûködésével lehetséges); u lesz-e egy közös EU áramtôzsde? Az áramtôzsdék ma még alakulóban, fejlôdôben vannak, összeolvadásukról még korai beszélni. Nemzeti szinten a másnapi fizikai kereskedés az áramtôzsdén indokolt, elképzelhetô hogy a határidôs kereskedés átkerül az áruvagy értéktôzsdékre; u a villamosenergia-kereskedés legdinamikusabban fejlôdô formája ma az ecommerce, az elektronikus kereskedés, amelyre már kereskedôközpontokat hoztak létre a vezetô nyugati cégek, pl. az ENRON. Ez a forma nagy konkurenciája lehet az áramtôzsdéknek.
MEE rendezvény a kaliforniai válságról Április 9-én a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a MEH és az ETE közös szervezésében nagy érdeklôdésre számot tartó szimpóziumra került sor, melynek témája a kaliforniai árampiaci dereguláció viszszásságai és következményei voltak. A Kaderják Péter MEH fôigazgató megnyitó beszédével kezdôdô program fô elôadója Laurie biztos úr volt, aki a Kaliforniai Energia Bizottság tevékenységét és az USA-beli energiapiaci szabályozást mutatta be. Ebben részletesen bemutatta azokat a körülményeket, melyek együttesen vezettek a rendkívüli, piacgazdaságban teljesen szokatlan ínséges helyzethez, illetve elemezte a reguláció sajátosságait, melyek szintén hozzájárultak a problémákhoz. Az elôadást több kaliforniai szakértô követte, majd élénk vitára került sor, melyet dr. Szörényi Gábor MEH igazgatóhelyettes moderált. A rendezvény az MVM-es MEE tagság körében is meghirdetésre került, így legalább húsz kollégánk is részt vett a programon. A szervezôk reményei szerint a tartalmas és vitáktól sem mentes rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a hazai piacnyitási elôkészületek mentesek legyenek a kaliforniaihoz hasonló negatív tapasztalatoktól. K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 1 / 1
