BÁNFFYHUNYAD Vasas Samu

E SZÁM MUNKATÁRSAI BUKEREST Barbu, Vasile Tănase, Alexandru

BÁNFFYHUNYAD Vasas Samu

KOLOZSVÁR Bitay Ilona Demény Dezső Guy Marica, Viorica Herédi Gusztáv Loew, Hans Mare, Călina Mezei Zoltán Mihu, Achim Németi Rudolf Páskándi Géza Ifj. Szabd T. Attila Szilágyi Júlia Tamás Gáspár Miklós Venczel József

KERELŐSZENTPÁL Kapusy Antal

MAROSVÁSÁRHELY Spielmann József

NAGYBÁNYA Suba Dani

NAGYSZALONTA Fábián Imre

NAGYVÁRAD Váróné Tomori Viola

SZÉKELYKERESZTUR Péterffy Gyula

TEMESVÁR Albert Ferenc

TORDA Szabd István

KÜLFÖLDI SZERZŐK Becsky Andor Jackson, George Kerényi Károly

Kabay

Béla

fotója

„ N em

szabad tehát fatalistákként fejet hajtanunk azon tétel előtt, hogy a tudat elmarad az anyagi alap fej­ lődése mögött, hanem meg kell értenünk, hogy az anyagi alapot fejlesztve lehetőségünk nyílik — és ezt meg is kell tennünk — arra, hogy a tudat az anyagi alap szintjére emelkedjék, sőt maga is mozgósító anyagi erővé váljék, amely egész tevékenységünket irányíthatja, megvilágíthatja népünk útját a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom, a kommu­ nizmus felé." Ezt a jelentős elvi megállapítást pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs tette Mehedinţi megyei munkaláto­ gatása alkalmával. Ügy lehet, nem véletlenül éppen itt. A nagygyűlés résztvevői között ott álltak a közeli Vaskaputól érkezett építők, a gigászi vízerőmű alkotói. Azok az emberek, akik nem messze attól a helytől, ahol idestova kétezer évvel ezelőtt a damaszkuszi Apollodórosz megépítette Traianus csá­ szár légiói előtt a hidat (alacsony vízálláskor néhány pillér ma is látható), most — csak úgy „melléktermékként" — ugyancsak hidat vernek két ország között, de elsősorban energiát fakasztanak abból a zátonyos-örvényes Duna-világ­ ból, amely ezidáig — közlekedés tekintetében — a folyam egész hosszának a legtöbb energiát apasztó szakasza volt. Ez az energia-fakasztás, víz-szelídítés, híd-íveltetés sok tekintetben jelképes. A Vaskapu — mint ismeretes — hajós­ riasztó sodróival, suhogóival, sajkalékelő szirtjeivel évezredek óta foglalkoztatja e táj népeit. Történt is egy és más a hajó­ zás megkönnyítésére (Széchenyi Istvánnak, a Vaskapu első megzabolázójának emlékére márványtáblát helyeztek el an­ nak idején a szoros sziklafalán), ámde tudományos készsé­ günk, szervezési alkalmasságunk, nemzetközi összefogásunk a múltban nem bizonyult megfelelőnek e hatalmas feladat megoldására. A Turnu Severin-i gyűlésen azonban pártunk főtitkára nemcsak elégtétellel állapíthatta meg, hogy a mun­ kálatok jól haladnak, s a mű befejezéséhez közeledik, hanem bejelentette, hogy újabb erőműveket építünk a közeljövőben a Dunára.

Mit is jelent ez? Vajon nem azt, hogy tudatunk már nem kullog tehetetlen elmaradottsággal még a Vaskapu-zordonságú valóság mögött sem, hanem lépéstartása képes szin­ krónba kerülni az évezredes álmok, törekvések napjainkra égetővé forrósult követelményeinek a kielégítésével?... De hány meg hány Vaskapu-méretű vállalkozással, fela­ dattal, építkezéssel birkózik ma az ország népe? A Dél-Mold­ va, Baragán, Temesköz forró mezőin mélyülő öntözőcsator­ nák, a Székelyföldön — százados ígéretek után — végre meg­ épült s még épülő gyárak vajon mire utalnak? És mit jelez az, hogy a tavalyi árvíz során elpusztult falvak, Szatmár, Dés, Fehérvár, Marosvásárhely, Segesvár rombadőlt kerületei egy nyár során teljesen újjáépültek, avagy hogy a kolozsvári Györgyfalvi negyedben 7—8 év alatt 30 000 embert befogadó otthon-sokaság épült, annyi, mint egyik-másik kisvárosunk­ ban évszázadokon át. Ezek szerint hát az a tudományos is­ meret-összegzés, műszaki föltétel-megteremtés, szakember­ nevelés s a célirányos iparkodás, amely ilyen eredmények­ hez vezetett, vajon nem arra vall-e, hogy a tudat az anyagi alap szintjének közelébe került és mozgósító erővé nőtt? Amikor a kérdést megközelítjük, tisztában vagyunk bo­ nyolult jellegével. És ismerjük e probléma felvetésének buk­ tatóit, veszélyeit is. Jól emlékszünk még a 20—25 évvel eze­ lőtti reményeinkre, jövendöléseinkre a tudat és valóság viszonyának alakulását illetően. Azóta viszont sok tapasztalatot gyű századok elmaradását nem lehet egyetlen emberöltő alatt behozni sem az anyagi alap még oly bokros kiterjesztése, sem a tudatátlényegítésre irányuló nagy nemzetnevelés ré­ vén. Megtanultuk azt is, hogy az erdősávok — bármennyit ültessünk — nem változtatják meg az ország éghajlatát, vagy hogy a nagygazdasági keretek önmagukban még nem biztosítják a valóban nagyüzemi, korszerű termelést. Világos azonban ma már, hogy a megalapozatlan jósla­ tok, reménykedések nem csupán tapasztalatlanságból fakad-

tak, közrejátszott jó adag voluntarizmus is: a gazdaságépítés és a társadalmi fejlődés sajátságainak semmibevétele, a tör­ ténelmi-földrajzi föltételek mellőzése, a természeti törvények figyelmen kívül hagyása — gondoljunk csak az örökléstan vagy a kibernetika eredményeinek hosszas ignorálására. E tapasztalatok nyomán — érthető módon — óvatosab­ bak lettünk. De az óvatosság, megfontoltság nem azonos az elbátortalanodással. S főleg nem vezethet megtorpanáshoz. Valljuk be azonban, hogy a tudat elmaradásáról szóló tételt nem egy esetben tényleg fatalistákként értelmeztük, s mi ez, ha nem az elméleti kutatás elbátortalanodása vagy talán ép­ pen megtorpanása? Különben mi más lappanghat a tény mö­ gött, hogy mialatt az anyagi alap fejlesztésében szembetűnő sikereket értünk el, nem vizsgáltuk meg kellő mélységgel azt, hogy ebben a fejlesztésben milyen szerep jutott a tudati té­ nyezőknek, s egyáltalán mai realitásunk körülményei között hogyan alakul az anyagi alap és a tudat viszonya, a kettő mi­ ként befolyásolja egymás változását s ebben a dialektikus köl­ csönösségben, mikor minő föltételek között erősül meg egyi­ küknek vagy másikuknak a hatása. Ilyen megvilágítás nyomán nyilvánvalóvá válik, hogy a főtitkári megállapítás nagyon is megfelelő helyen és időben hangzott el ; a voluntarista nagyotmondással vagy a dogmati­ kus merevséggel, szektás ignorálással szemben gondolko­ dásra, bátor kérdésfelvetésre késztet, dinamikus valóságunk mélyebb elemzésére serkent, s ennek nyomán fokozott elmé­ leti kutatásra, valamint a gyakorlati következtetések le­ vonására. A fontos elvi megállapítás időszerűségéhez tartozik az is, hogy akkor hangzott el, amikor megalakult a Szocialista Mű­ velődési és Nevelési Tanács, és megkezdődött a tanév: „ . . . a Tanács létrehozásával megvalósítják a párt és az állam, egész társadalmunk egyik fő célkitűzését — az új ember, a szocia­ lizmus és a kommunizmus ügyéhez mélységesen hű, magas rendű forradalmi öntudattal rendelkező ember, a haza felvi-

rágoztatásáért, a társadalmi életben az újért és a haladásért fáradhatatlanul küzdő ember nevelését." Impozáns intézményhálózat, anyagi bázis áll e Tanács rendelkezésére, hogy megvalósítsa feladatát. A Tanács megszervezéséről és működéséről szóló közlemény tanulmá­ nyozása, a széles körű tevékenység áttekintése nyomán nehéz eltitkolnunk meglepetésünket, hogy a könyvkiadástól a szín­ házakig, a falusi művelődési otthonoktól a népi együttesekig hányféle szervezet, intézet, üzem és hajlék áll a nevelés, a kultúraterjesztés, végső fokon a tudat átalakításának, az anyagi alap szintjére történő fölzárkózásának, mozgósító erővé nemesülésének szolgálatában. E célkitűzések jegyében, pártunk főtitkárának az ideoló­ giai tevékenység további javítását célzó expozéja szellemében kezdődött meg az új tanév is. S tegyük hozzá: sok új vonás­ sal, sajátossággal. Ezek közül csupán egyet említsünk: az if­ júság gyakorlati nevelése, a munkával, a dolgozókkal történő fokozottabb megismertetése végett a diákok a hét egyik nap­ ján üzemekben, mezőn, építőtelepeken végeznek gyakorlati munkát. Nagy jelentőségű eljárás ez, amely minden bizony­ nyal hozzájárul majd az ifjúság munka iránti helyes magatar­ tásának kialakulásához, gyakorlatias készségének megala­ pozásához. Idézzük a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács megalakulásáról szóló közlemény egyik fejezetét. Ez a szerv „ . . . f e l a d a t a i n a k és hatáskörének példás ellátása érdekében a munkások, parasztok és értelmiségiek — románok, magya­ rok, németek és más nemzetiségűek —, az alkotási szövetsé­ gek, olyan állami, tömeg- és társadalmi szervezetek széles körű részvételére támaszkodik, amelyeknek kulturális-nevelő feladataik vannak". A Korunk mint a Tanácshoz tartozó lap arra törekszik, hogy becsülettel tegyen eleget az előbb vázolt feladatoknak. KORUNK

1971. szeptember

XXX. évfolyam, 9. szám

KORUNK havi szemle

ALBERT FERENC VENCZEL JÓZSEF V A S A S SAMU HERÉDI GUSZTÁV SZABÓ ISTVÁN F A B I A N IMRE DEMÉNY DEZSŐ KAPUSY ANTAL ALEXANDRU TĂNASE ACHIM MIHU VARÓNÉ TOMORI VIOLA CALINA MARE VIORICA GUY MARICA KERÉNYI KAROLY H A N S LOEW GEORGE JACKSON

A jelen és jövő a demográfia szemszögéből 1271 Demográfiai gondok a társadalomkutatás­ ban 1281 Egyke és cifrálkodás 1288 Tűnődés gyermekről, családról 1294 Pakulár-tor (vers) 1305 Biztató, Volt (versek) 1306 Család és értékrend 1307 Az öregedés lélektana 1314 A filozófia harcos jellege és társadalmi felelőssége 1324 A vallás szociológiája 1330 A korszerű társadalomlélektan kibontako­ zása 1334 Jacques Monod és a dialektika 1345 Albrecht Dürer emlékére A művész önvallomásai 1352 Pirckheimer és a humanizmus 1360 Dürer hatása a XVI. századi Erdélyben 1367 A soledadi testvérek (Farkas László beve­ zetőjével) 1371

JEGYZETEK P Á S K Á N D I GÉZA TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Vallomás a színházról Kerényi Károly humanizmusa

1381 1384

A betegség földrajza Nemzetközi népességtudományi fórumok

1387 1392

A reneszánsz-kutatás reneszánsza

1395

NEMZETKÖZI ÉLET S P I E L M A N N JÓZSEF L. L.

ÉLŐ TÖRTÉNELEM BITAY ILONA

IFJÚSÁG—NEVELÉS MEZEI ZOLTÁN

Korszerű biológia-oktatás

1403

Dosztojevszkij pöre (Mű és világ) Xántus János hagyatéka A gúzsba kötött regényhős

1410 1413 1419

SZEMLE SZILÁGYI JÚLIA IFJ. SZABÓ T. ATTILA NÉMETI RUDOLF

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ BECSKY ANDOR PÉTERFFY GYULA SUBA DANI BARBU VASILE

Még egyszer Ligeti József adataihoz 1431 Feljegyzések Orbán Balázsról, TabéryGézárólésPappAuré Félig elmondott hozzászólás ürügyén

1435

TÉKA, LÁTÓHATÁR

Buda

Lőrinc,

Fodor

György

Műmellékleten Albrecht Dürer önarcképei Mosmüller Xántus-portréja, Xántus János festményei Florica Cordescu, Paulovics László, Pusztai Péter, Iulian Surugiu, Székely Dániel grafikái szobra, Kancsura István festménye és Kozma István fémdomborítása, Asztalos Sándor és Kabán József fotói

Gépelt kéziratokat kérünk. Kéziratokat nem őrzünk meg

K O R U N K ALAPÍTOTTA

Dienes László

(1926), SZERKESZTETTE

Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság tér 4 - 5 . Postacím: Cluj, Căsuţa

Gaál

Telefon

Gábor

(1929-1940)

1 14 68, 1 38 05

poştală 65, Republica Socialistă

România

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG : Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (főszerkesztő), Gáll János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor, Bukaresti szerkesztő: Aszódy János, B-dul Hristo Botev 26. Telefon:

56 09 22.

ALBERT FERENC

A JELEN ÉS JÖVŐ A DEMOGRÁFIA SZEMSZÖGÉBŐL Mi lesz veled, emberke? Fallada csak egy volt azok hosszú sorából, akik évezredek óta ismé­ telgetik a kérdést. Az életükért rettegők jajszava volt a kérdés Jerikóban, a Knosszosz palotáját pusztulni látó Krétán, Pompejiben vagy a bomba­ záporban fuldokló Coventryben, Varsóban, Drezdában, Hirosimában. K i ­ fejezője volt mindazok töprengéseinek, akik Babilontól kezdve törvények­ kel próbáltak irányt jelezni a közösség életének. Felismerni a kérdésben az atomfizikus aggodalmát, az energiahordozókat kutató geológus sietsé­ gét, a genetikus igyekezetét és felelősségtudatát, óriásvárosok tervrajzai fölé hajló építők titkolt vagy kimondott tanácstalanságát, nevelők, köz­ gazdászok gondjait, államférfiak tettre hívó sürgetését. S felhangzik a kérdés minden két másodpercben háromszor: amikor bolygónkon újszülött gyermekét veszi karjába egy asszony, szavában, te­ kintetében ott sűrűsödik mindaz a gond, féltés, cselekvőkészség és re­ ménykedés, amit a többi kérdező külön-külön fogalmazott meg. Mert ez a mindenkori ember nagy kérdéseinek egyike. A Föld lakossága a XX. század elejétől máig megkétszereződött, és a század végére vonatkozó előrejelzések 6—7,5 milliárdról szólnak. Új arányokat öltött hát a régi kérdés, fontossága tekintetében pedig na­ gyobb, mint bármikor. Ott áll a jelenkor első sürgősségi listáján, továbbra is kettős előjellel. Miközben egész földrészeken újabb és újabb százmil­ liók munkahelyéről és ellátásáról kell gondoskodni, másutt — például egyes európai országokban — a megcsappant természetes szaporulat za­ varja a népesség egészséges egyensúlyát. Megoldást keres a világ. A FAO távlati programot dolgozott ki a harmadik világ gyorsan növekvő lakosságának élelmiszerellátására, F r a n ­ ciaországban ellenben közgazdászok, demográfusok örömmel jelentik, hogy a természetes szaporulat hosszú idő múltán ismét emelkedik, lassan pótlódik az a hiány, amelynek növekedését látva a borúlátó szakemberek már a „nemzethalál" rémét vázolták fel. Van megoldás mindkét irányban. Igazolja ezt egyfelől Norman Bor­ laug Nobel-díja a magas hozamú búzafajták nemesítéséért, néhány ínsé­ ges ázsiai ország egyensúlyozódó gabonamérlege, másfelől pedig a francia vagy a magyar példa. Történelmi tapasztalat bizonyítja, hogy az emberi­ ség képes a haladása során felmerült kérdések megoldására. Az élet

„nyereség"-rovatában

Időben élünk, s az idő általunk létezik, legalábbis olyan értelemben, hogy ember nélkül nincs társadalmi idő: bármely emberi történelem első

feltétele az emberek léte — állapítja meg Marx —, ami pedig e lét módozatait illeti, népességi szempontból jellemző rá, hogy „minden k ü ­ lön történelmi termelési módnak megvan a maga külön, történelmileg érvényes népesedési törvénye". A civilizáció foka, a társadalmi-gazdasági struktúra és a népességi mutatószámok közötti összefüggéseket már régen igazolta a statisztika. E tekintetben külön figyelmet érdemel az átlagos életkor s annak alaku­ lása. Hogy miért éppen ez a mutató? Mert, ahogy Jean Fourastié joggal írja: „az ember valamennyi problémája közül az életkor a legfontosabb, mert ahhoz, hogy ember légy, először is élned kell." Világjelenség, hogy a gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődéssel az életkor növekedése párosul. Ez a növekedés hazai viszonylatban a következő volt az utóbbi évtizedekben: 1. TÁBLÁZAT* Átlagos

Év

1932 1956 1961 1964—1967

életkor 42,01 63,17 65,96 68,51

A számok száraz stílusában szólva: 1932-től 1956-ig 50 százalékkal emelkedett az átlagos életkor, s ez az emelkedés, kisebb mértékben, azóta is folytatódik. Időt, életet nyert egyén és társadalom, s ez a nyereség, az 1932-es adatokat véve alapul, közel huszonkét esztendő, csaknem tízezer nap. Más szóval: egyazon idő — 10 vagy 30 esztendő — leforgása alatt, változatlan lélekszámú lakossággal, az ország többet élt, összességében növekedett a közösség által megélt idő. Ha nem is olyan nagy méretű, de nem kevésbé fontos a halálozások számának csökkenése a fiatalok és középkorúak csoportjaiban s ugyan­ azon szám erős növekedése az idős korúak csoportjaiban: 2. TÁBLÁZAT Korcsoport év 20—24 25—29 30—34 35—39 40—44 45—49 50—54 55—59 60—64 65—69 70—74 75—79 80—84 85—89 90—94 95—99 100 és azon felül

Halálozások 1957

száma 1969

2672 2809 3125 2649 3726 6199 8759 11475 14955 18542 22770 17914 11131 5027 1606 443 143

1679 1887 2719 3423 4624 5761 5603 12225 17745 23605 26664 25750 22014 11104 2789 442 91

* A táblázatok adatai Románia Statisztikai Évkönyvében szerepelnek.

Szocialista

Növekedés (%)

Csökkenés

(%)

— — —

37,2 32,8 45,0

— —

29,2 24,1

— —

7,1 36,0

— — — — — — — —

6,5 18,7 27,3 17,1 43,7 97,8 120,9 73,7

— —

0,2 36,3 Köztársaság

1970.

és

1971.

évi

A vizsgált időszakban, két eset kivételével (35—39 és 40—44 évesek), a halálozások száma jelentősen csökkent a fiatalok és középkorúak cso­ portjaiban, ugyanakkor pedig megnövekedett az idősebbek korcsoportjai­ nál, vagyis a halálozások időpontja általában e korcsoportok felé toló­ dott el. Az utóbbi három-négy esztendő külön hozzájárulása a népesség nye­ reség-rovatához: a születések számának s ezzel a természetes szaporulat­ nak a növekedése, a korfa alapjának kiszélesedése. Az általános javulás hátterében ott áll és hat a szélesedő egészség­ ügyi hálózat, a korszerűbb orvosi ellátás, az anya- és csecsemővédelem, vagyis mindaz, amit az ország közvetlenül tett azért, hogy minél inkább csökkenjen a csecsemőhalandóság, több kórház és gyógyszer álljon a bete­ gek rendelkezésére. És ott áll a háttérben az egész fejlődő nemzetgazda­ ság, a megsokszorozódott villamosenergia, a vegyipar és az építőipar, a gépgyártás és műszergyártás, a jobb élelmiszerellátás, az új, egészséges lakások százezrei — a lakosság életszínvonalának emelkedését célzó gazdaságpolitika eredményeinek összessége. A korfa kérdőjelei

— a mi

gondjaink

A vizsgálódás teljessége és mindenekfölött a cselekvés felelőssége kötelezően írja elő az elemzést és a válasz keresését. Kezdjük a korfa — tehát a népmozgalom — alapjánál. Azzal, hogy 1966 után, az akkor foganatosított gazdasági-társadalmi intézkedések és jogi rendszabályozások következtében megnövekedett a születések száma s ezáltal a természetes szaporulat. Meddig tartott ez az emelkedés? 3. TÁBLÁZAT Év 1966 1967 1968 1969

Élveszületés 273 527 526 465

678 764 091 764

Halálozás

Természetes szaporulat

157 445 179 129 188 509 201 225

116 233 348 635 337 5S2 264 539

1000 1966 1967 1968 1969 1970

14,3 27,4 26,7 23,3 21,1

lakosra 8,2 9,3 9,6 10,1 9,5

6,1 18,1 17,1 13,2 11,6

Szembetűnő az 1 9 6 7 - 6 8 . évi fellendülés, de ott a figyelmeztető jel is: az 1969—1970. év adatai, az, hogy ezekben az években megtorpant a gólya. Ezer főre számítva, a csökkenés csaknem 23 százalék az élveszü­ letéseknél. Megjegyzendő azonban, hogy két év még nem sorozat, s nem nyújt alapot körültekintőbb következtetés levonására, tendencia kimu­ tatására. Túl az országos átlagokon, vessünk pillantást az országos átlaghoz képest veszteséges megyékre:

4. Elveszületés

Halálozás

TÁBLÁZAT

Természetes szaporulat

(1000 l a k o s r a , 1969) Országos

átlag

Arad Krassó-Szörény Temes Bukarest város Mehedinţi Dolj Bihar Teleorman Fehér Szilágy Kolozs Hunyad Kovászna Ilfov

23,3

10,1

13,2

17,4 16,9 17,9 16,7 21,6 19,4 21,1 19,9 21,5 22,9 21,4 22,1 23,6 22,9

14,6 13,0 12,5 9.1 13,0 10,4 11,8 10,2 11,4 11,4 9,7 10,2 11,2 10,5

2,8 3.9 5.4 7.6 8,6 9,0 9,3 9,7 10,1 11,5 11,7 11,9 12,4 12,4

Messze az országos átlag alatt maradt három megye: Arad, KrassóSzörény és Temes, vagyis jórészt a Bánság, ami akaratlanul is felidézi a két világháború közt ezen a vidéken végzett felméréseket s azok hasonló adatait. Négy-öt évtizednyi időszak tartós jelenség, föltétlenül elégséges ok, hogy ismét erre a területre irányítsa a kutatók figyelmét. Jóval kisebb a hiány a többi veszteséges megyében, s ezek szórtabban is jelentkeznek, bár némi csoportosulás itt is észlelhető: Mehedinţi, Dolj, valamivel távolabb Ilfov és Teleorman, vagy Bihar, Szilágy és Ko­ lozs, illetve Fehér és Hunyad megye. Kovászna már közel áll az országos átlaghoz, s ezzel a Maros, Hargita, Brassó övezethez, amely néhány tized­ del haladja meg azt. A természetes szaporulat magas mutatóinak fő terü­ lete Moldva, ahol minden megye az országos átlag fölött áll (Vaslui, Iaşi, Bákó, Botoşani 21,7—19,4 ezrelékes szaporulattal), úgyszintén Dob­ rudzsa (Konstanca és Tulcea), két-három pontnyi többlettel. Az „igen" és a

folytatása

A korfa alapjánál felmerülő kérdések jó részére feljebb kerül válasz: a családalapítók főbb korcsoportjainál s azokon felül. Száznegyvenezer „igen" hangzott el 1969-ben a néptanácsok házas­ ságkötő termében, ennyi pár fogott fészekrakáshoz. Nagy szám, csakhogy m á r itt, az „igen" pillanatában is adódik néhány kérdés. Egyik maga a házasságkötések száma. Az idevonatkozó statisztika 1940-től megszakad, s az első adatok 1946-ból valók. Ez az év kivételes: a harcterekről hazakerülő férfiak közül sokan házasodtak, gyakran néhány éves késést pótolva, ami viszont meg­ éreztette hatását a következő évben, amikor hirtelen csökkenés állt be. Sokkal inkább alkalmas kiindulópont 1947: innen kezdve már kevesebb és kisebb az ingadozás, jobban körvonalazódik a jelenség irányzata. A házasságkötések száma fokozatosan emelkedik, s 1954-től öt éven át két­ százezer fölött vagy ahhoz egészen közel jár, és 1958-ban tetőz 211 062-

vel. Következik egy lassú, majd gyorsuló csökkenés. 1969-ben már csak 140 011 házasságot jegyeztek be, ami alig több, mint 1940-ben, amikor az ország lakossága jó négy millióval volt kevesebb. Az 1958-tól 1969-ig kirajzolódó görbe 100 százaléktól 66,3 százalékig vezet; az esés kereken egyharmad (lásd az 5. táblázatot), és ezer lakosra számítva is jelentős. Az, hogy tavaly az ezer lakosra jutó házasságok száma kéttizednyit emel­ kedett (1969: 7,0—7,2), talán első jele egy esetleg most kezdődő felíve­ lésnek, ez a feltevés azonban még nagyon rászorul a következő évek iga­ zolására. Addig is marad az utóbbi 12—13 esztendő viszonylag kevés há­ zassága, s ennek velejárói közt föltétlenül ott szerepel a kevesebb gyer­ mek is. 5.

Év

1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969

Házasságok száma

203 930 211 062 194 731 197 654 180 465 184 676 174 931 169 520 164 229 171 243 154 105 146 988 140 01l

Házasságok, Vu-ban (1958-hoz viszonyítva*) 96,6 100,0 92,3 93,6 85,6 87,5 82,9 80,3 77,8 81,1 73,0 69,6 66,3

Fiatalok

részaránya

a házasságkötésekben

férj 46,9 47,8 48,3 49,2 49,0 47,8 45,9 45,6 44,1 45,4 48,0 50,0 52,0

a

feleség 71,0 71,8 72,5 71,8 71,1 70,6 70,4 71,1 70,5 72,0 75,5 78,0 79,9

(%)

20 éven aluli

25 é v e n aluli a

TÁBLÁZAT

a

férj 6,2 6,3 6,0 5,8 5,6 5,6 5,6 5,2 5,6 5,5 6,1 6,9 6,4

a

feleség 32 2 32,9 33,1 33,2 34,3 35,7 37,2 37,8 39,7 41,2 44,4 46,0 44,0

* Viszonyítási évnek 1958-at vettük, amikor a házasságok száma legma­ gasabb volt az utóbbi két évtizedes időszakban, kiindulási pont pedig 1957, amióta a statisztika nyomon követi a házasságokat a férj, illetve a feleség kora szerint.

Statisztika nélkül is köztudomású, hogy a házasodók túlnyomó több­ sége fiatal, és hogy a férj rendszerint néhány évvel idősebb, mint a fele­ ség. Érdekes viszont az, hogy a vizsgált időszakban száz újdonsült házas közül egyre több a 25 és főleg a 20 éven aluli fiatal. A 25 éven aluliak­ nál ez a növekedés 5,1—8,9 százalék (férfi, illetve nő), a 20 éven aluliaknál viszont 11,8 százalék, vagyis a kezdő évhez képest egyharmad. Jellemző, hogy ez az utóbbi, erős növekedés csak a nőkre vonatkozik. Végeredmény­ ben ma a férjhez menő lányok zöme — nagyjából minden második — még „tizenéves", és a nősülő férfiak közt is egyre több a 25 évnél fiatalabb. A jelenség nem elszigetelt. G. W. Roberts kiszámította, hogy a máso­ dik világháború után Európában a házasságra lépők kora általában csök­ kent: férfiaknál átlag másfél—két és fél, nőknél két és fél—három és fél évvel. Kiegészítésként hadd álljon itt néhány adat — temesvári főiskolások válaszaiból összegezve — arra vonatkozólag, hogy ki mikor szeretne háza­ sodni, illetve férjhez menni:

6. TÁBLÁZAT (százalékban) A főiskola b e ­ fejezése

Fiúk Lányok

H á n y éves k o r b a n ?

25. év betöltése

30. év

előtt

után

előtt

után

után

14,0 26,7

86,0 73,3

21,4 65,8

61,6 19,8

5,6 1,0

Mindegy 11,4 13,4

Leonid Smolschi — Farkas Vera: „Despre unele criterii ale studenţilor in alcătuirea viitoarei lor familii" — a temesvári egyetem 1971. áprilisi tu­ dományos ülésszakán előterjesztett dolgozat.

A vélemény még nem tett, s amikor tényleg dönteni kell, sokat vál­ tozhat az addig hangoztatott álláspont. Több mint ezer, harmadéves egye­ temista válasza azért mégis sokat mond, a nemek szerinti csoportosítás eredménye pedig egyezik a valóságos helyzet statisztikájából adódó megál­ lapítással, miszerint a házasságkötés időpontjának előbbre helyezésében a lányoké a kezdeményezés. Amennyire indokolatlan lenne kizárólag a fiatalon házasodók rová­ sára írni a válásokat, éppúgy tévedés forrása lehet a kérdés elhanyago­ lása. Nem vitás, hogy a mai fiatalok gyorsabban érnek (főleg biológiailag), de az is igaz, hogy — különösen „tizenéves" korban — nagyobb az eshető­ ség hirtelen döntések hozatalára, kiváltképp a szív dolgaiban. Így van ez rendjén, s a kivétel már-már meggondolkoztató lehet. De innen ered­ het sokszor az utólagos, válásig menő igazítás is. És akkor kit illessen a szemrehányás, kit vonjon felelősségre a közvetlen szenvedő fél (s egyben „tettes") — a két fiatal —, és kit hibáztasson a közösség egésze? A bioló­ giai felgyorsulást, s az azt előidéző tényezők összességét? A gondoskodás­ sal, figyelmeztetéssel adós szülőket és a közösséget? A dinamikus gazda­ ságot, a gyors városiasodást, amely fiatalok százezreinek nyit tanulási, érvényesülési — és önállósulási — lehetőséget, s mindezt az esetek nagy hányadában a szülőfalutól, a szülői háztól távol? Vagy pedig vonja kér­ dőre önmagát, amiért fiatal fővel, meggondolatlanul döntött? Csöppet sem egyszerű a helyzet, és csak bonyolódik azzal, ha elismerjük mindegyik és még jó néhány más, az említetteket kiegészítő kérdés jogosságát. Persze, amint azt elöljáróban is jeleztük, ez a vázlatos elemzés egy rendkívül bonyolult kérdés egyetlen részére világít rá, pusztán statisz­ tikai adatok alapján, ami ezen a területen csak első lépés lehet a valóságos okok feltárása felé; ez már a jelenségek mélyére hatoló, sokoldalú kutatás feladata. Népmozgalom

és idő

Sok minden uralja századunk második felét. Atomenergia, magfizika, rakétatechnika, űrrepülés, számítógépek, kibernetika, molekuláris genetika és még folytathatnánk a felsorolást. De bármint alakulna is a lista, ajánla­ tos felírni az órát is, hiszen a mainál nagyobb becsnek soha sem örven­ dett. A megbecsülés oka? Az, hogy a munka termelékenységének minden emelkedése növeli az óra, a perc értékét. Az, hogy a termelés társadalmi

jellegének hangsúlyozódása fokozza a beütemezés, egybehangolás, időzí­ tés igényét s ezzel az időbeni illeszkedés szükségességét. Az, hogy a társa­ dalmi lét egészének növekvő racionalizálása egyre szigorúbb követelmé­ nyeket szab meg az időfelhasználás tekintetében is. Mindez fokozottan érvényes a szocialista társadalomra, amelynek gazdálkodása — ahogy Marx írta — lényegében időgazdálkodás. Az ember mint egyén vagy közösség és a társadalmi idő összetarto­ zásából természetszerűleg adódik az idő szerepe és fontossága a népességi kérdésekben, jelenségekben és folyamatokban. Először is, az ember már születésekor, a társadalmi, termelési viszo­ nyokkal együtt készen kapja, örökli az addig kialakult időviszonyokat s életének időbeni kereteit, meghatározottságait. Történelmileg kialakult és eleve megszabott az az időmennyiség, amely rendelkezésére áll mint az adott fejlettségi fokon várható élettartam. A XVIII. századbeli Francia­ ország újszülöttei számára ez a keret statisztikai átlagban 25 esztendőt jelentett, ma pedig csaknem háromszor annyit; hazánkban ez az időalap jelenleg 68 év. Nyilván, statisztikai átlag, de éppen azért nagyon is szigo­ rúan érvényesül, és minden további növelése a gazdasági és politikai, tár­ sadalmi, egészségügyi és általános kulturális haladás függvénye. Adott, eleve meghatározott az „örökölt" idő beosztása is. Minden egyén s nemzedék beleszületik az időviszonyokba, amelyek kötelezően ír­ ják elő számára, mit tesz élete első 18—20 vagy 25 évében — a képzés és a katonaság időszakában —, hány évet tölt majd a munka mezején, hány éves korban mehet nyugdíjba. Előre „tudja" róla a statisztika, hogy kb. hány éves korában nősül vagy megy férjhez, hány éves korában születik az első gyermeke s milyen valószínűséggel, hány éves korában születik esetleg a többi, átlagosan hány évet fog eltölteni házasélet keretében. Per­ sze, mindez konkrétan csak részben kötelező, de azért nagyon valószínű egyedenként is, és nélkülözhetetlen számítási alap az irányítás, a társada­ lom és az egyén számára. A 25 éves mérnöknek tudnia kell, hogy a ren­ delkezésére álló, nagyjából huszonöt ezer napból kilencezer már vissza­ vonhatatlanul eltelt, és hogy további 25 év múltán a maradék időalapja mintegy hétezer nap, s az esetleges eltérés előjele egyaránt lehet plusz és mínusz. És „beosztja" a társadalom szinte valamennyi nap 24 óráját, nemcsak a munka- s egyéb kötelezettségek folytán, hanem a legszabadabb napokon is, amikor szintén közösségi keretekben folyik az élet, és kikerülhetetlen az illeszkedés mások időbeosztásához, kezdve a családtagoktól a mozi óra­ rendjéig. Az idő tehát alapvető demográfiai kérdés is. A demográfiai akció egyik fontos iránya a társadalom s az egyén történelmileg adott időkereteinek extenzív vagy intenzív bővítése s az időviszonyok javítása, ésszerűsítése. Viszonylag kevés szó esik azonban arról, milyen szerepet tölt be az idő a család, a szülők s a gyermekek életében, ez utóbbiak számára milyen következményekkel jár a szülők ideje, napi időmérlege. Senki sem vitatja a szabad idő szerepét a családi élet kibontakozásá­ ban, harmonikus fejlődésében. Meggondolkoztató viszont az, hogy a sza­ bad idő mily kis mértékben „teljesíti" ezt a funkcióját ma, amikor a fér­ fiéhoz képest a dolgozó nő szabad ideje még csak 40—50 százaléknyi, s ez is a hét legtöbb napján 15—20 perces szakaszokra forgácsolódik. Így aztán

a közösen tölthető szabad idő az egésznek csak töredéke, s a kutatásokra vár — nagyon is „időszerű" feladatként — annak megvizsgálása, hogy az időmérleg családon belüli kiegyensúlyozatlansága milyen lelki, társadalmi következményekkel jár, hány esetben játszik közre a családi élet megrendítésében, egészen a válásig, megzavarva szülők és gyermekek további, illetve alig megkezdett életútját. Az időmérleg és a gyermek — szintén kevéssé vizsgált — viszonyát illetőleg: hazai és külföldi felmérésekből kitűnik, hogy a gyermeke gon­ dozására és nevelésére fordított idő napi átlagban a férfiaknál fél óránál kevesebb, dolgozó nőknél pedig nem sokkal haladja meg az egy órát. Igaz, hogy a gyermek ezen kívül is szülei közelében tartózkodik még né­ hány órát, de akkor már nem a foglalkozás tárgya, hanem csak egyszerűen „ott van" anélkül, hogy különösebben törődnének vele, esetleg zavar is a jelenléte, és csak mellékesen, járulékosan részesül mindabból, amit a szü­ lők közelsége neki nyújthat. „Kevés az idő" — hallani minduntalan. A magyarázat lehet igaz, de semmiképpen sem pótolja a gyermeknek szánt perceket, holott ez az idő a nemzedékek közti kapcsok egyike, fontossága felbecsülhetetlen a neve­ lésben, abban, hogy milyen lesz a népesség utánpótlása — engedtessék meg a szó: minősége —, végső fokon abban, hogy mennyire zökkenő­ mentes a nemzedékek annyit vitatott váltása. Századforduló

küszöbén

Egész emberöltő választ még el attól az évtől, amellyel lezárul egy páratlanul mozgalmas, forradalmi változásokban rendkívül gazdag század. És éppen mert korszakot avatott, utolsó esztendejére a folytatást kereső szemmel tekint a világ. Ezt tükrözi a Galtung-jelentés, vagy a hozzá ha­ sonló, a holnap berkeit cserkésző kutatások légiója, a VII. szociológiai vi­ lágkongresszus egész tematikája, a külön tudománnyá nőtt jövőkutatás. Fokozott mértékben hat ez a szemlélet a szocialista társadalomban, amely lényegénél fogva a holnap kezdete, ahol a történelmi folyamat tudatos alanya a nép, ahol a jövőt fürkésző tekintet a marxizmus megbízható iránytűje szerint igazodik. „A népnek tudatosan kell csele­ kednie a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének folya­ matában felmerülő összes kérdések megoldása céljából, tudatosan kell megteremtenie jövőjét" — mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs az ideoló­ gia, valamint a politikai és kulturális-nevelő tevékenység terén dolgozó pártaktíva munkatanácskozásán. A célkitűzés — a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépí­ tése — hosszabb, néhány ötéves tervet magába foglaló időszakra vonat­ kozik, elérése pedig fokozottan írja elő a távlati gondolkodást. Ezt a szempontot juttatja érvényre pártunk Központi Bizottságának ez év májusi plénuma, amely határozatot hozott a század végéig terjedő gazdasági előrejelzés kidolgozására, mely feladat végrehajtására központi párt- és állami bizottság alakult. Ugyanezt a célt szolgálja az idén júniusban létesített Országos De­ mográfiai Bizottság, amelynek rendeltetése tanulmányozni a lakosság ala­ kulását, struktúráját, a népesség és a népmozgalom többi kérdését, javas­ latokat tenni az Államtanácsnak a demográfiai politikával kapcsolatban.

A népességi mutatók és alakulásuk vizsgálatán túl, a bizottság hatáskörébe tartozik tanulmányozni a szakmai, társadalmi és területi mobilitás, az urbanizáció, a terület- és helységrendezés kérdéseit, a gazdasági és t á r ­ sadalmi folyamatok demográfiai vonatkozásait. Tevékenységének fontos területe a távlati felmérés, demográfiai előrejelzések kidolgozása, szá­ molva az e területen várható változások kihatásaival az oktatásra, a m u n ­ kaerő képzésére, teljes és ésszerű felhasználására, a fogyasztási javak termelésére, a közszállításra s a lakosság életszínvonalának emelésével összefüggő más kérdésekre. Elősegíteni a tudományos megismerést és szolgálni az így megalapo­ zott politikai, gazdasági és társadalmi akciót — ez a feladat hárul az újon­ nan létesült szervre, amelynek fontos szerep j u t a különböző gazdasági­ társadalmi területek és folyamatok tudatos és egységes vezetése magasabb formáinak rendszerében. A gyors ütemű gazdasági fejlődés nagy átalakulásokat idéz elő az or­ szág életében, jelentős mértékben kihat a népesség szerkezetére, a nép­ mozgalomra. Az ötéves terv folyamán újabb egymillióval növekszik az alkalma­ zottak száma. A mezőgazdaságon kívül dolgozók részaránya 1975-ben eléri a 60, 1990-ben pedig a 80 százalékot; a foglalkozás szerinti s egyben a társadalmi struktúra alapvetően módosul. Tovább t a r t a kevésbé fej­ lett vidékek felzárkózása és a népességi mutatók innen adódó, területi kiegyensúlyozódása. A jelenlegi ötéves terv végére 1800 lejre emelkedik az átlagfizetés, jelentősen növekszik a szövetkezeti földművesek jöve­ delme, a nyugdíj és a gyermekpótlék. 1975-ig nagyjából 2,5 millió sze­ mély költözik új lakásokba, két és félszer több gyermeknek biztosítanak helyet a napközi otthonokban. A következő 15—20 évben 250—300 új vá­ ros jelenik meg az ország térképén, 1980-ban 22,4 millió, 1990-ben pedig körülbelül 24 millió lesz az ország lakossága. Ilyen értelemben megemlítendő a Román Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizottsága és a Minisztertanács augusztus hatodikán hozott határozata, amely — mondhatni — döntő jelentőségű a családvédelmi intézkedések sorában. Azzal, hogy mind a városon, mind a falun lakó jogosultak számára jelentősen növelték a családi pótlék összegét, hogy fölemelték azt a fizetési szintet, amely után gyermeksegély jár, és kiter­ jesztették a jogosultságot újabb társadalmi kategóriákra (tényleges kato­ nák, falun lakó IOVR-nyugdíjasok), a pótlékra jogosult gyermekek száma az eddigi 3,1 millióhoz képest 470 ezerrel gyarapszik. A családi pótlékra szánt alapok összege ily módon az 1971—1975 közötti időszakban össze­ sen 31 milliárd lejt jelent; eszerint míg 1970-ben 4,3 milliárd lejt folyó­ sítottak családi pótlékra, addig 1972-ben 6,3 milliárd lejt költünk ilyen célokra. Megjegyzendő, hogy amiként Nicolae Ceauşescu elvtárs jelezte, ezek az intézkedések csupán részét alkotják a további anya- és gyermek­ védelmi juttatások, megoldások sorozatának. Távlati kérdések, többnyire csaknem két évtizedre szólók. Az ország életében cselekvő részt vállaló demográfia, a népességi politika szemszö­ géből azonban ez a távlat nagyon is sürgős feladatokat, rövid határidőket jelent. Az 1990-ben érettségizők születését holnapra jelzi a naptár, s a körülöttünk totyogó, egy-két éves leánykák közül kb. minden második már férjnél lesz akkor.

És köztünk élnek a mai s a holnapi öregek, a hatvanon s hetvenen felüliek, akiknek aránya mindinkább növekszik a lakosság összetételében, az ország életében. A demográfiai öregedés egyre kevésbé távlati jelenség, a vele kapcsolatos kérdések tanulmányozása és megoldása csak akkor t ű r ­ het halasztást, ha a számításból kimaradnak a mai öregek, márpedig éppen az ő esetükben nem lehet szó halasztásról: hetvenéves korban s azon felül érthető módon hangsúlyozódik a jelen, a ma elsődlegessége s az iránta való érdeklődés. A gyorsuló ütemű urbanizálódás demográfiai kihatásai általában is­ meretesek, s ezek eleve megszabják a tennivalókat is, amelyeknek lényege: a változó feltételek közt elérni a népességi mutatók pozitív alakulását. A család s azon belül az anya időmérlege: a kiegyensúlyozás nem tör­ ténhet máról holnapra, de éppen ezért sürgős a hatékony akció mielőbbi, széles kibontakoztatása, ami csak egyik összetevője a család megerősí­ tését célzó intézkedéseknek. Demográfiai változások és nemzetiségek — ezen a területen is tör­ lesztésre vár a kutatás számos tartozása. Magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségűek szerves beilleszkedése az ország népességének pozitív, mennyiségi és szerkezeti alakulásába, a helyenként kísértő egyke elleni harc fokozott időszerűsége — íme, a legsürgetőbb kérdések és feladatok. Hazafias kötelezettségünk hozzájárulni e kérdések vizsgálatához, illő részt vállalni a távlati terv kivitelezéséből, amely románok, magyarok, németek, szerbek s más nemzetiségűek, az ország egész népének felvirágzását tűzte ki célul. Tudatosan építeni a holnapot, jól gazdálkodni anyaggal, termőfölddel, energiákkal, tudással, idővel — erre tanít s szólít a párt. Jól gazdálkodni az emberrel, egyén és közösség életével, számolva a mai lehetőségekkel és a szocialista haza fejlődésének holnapi kereteivel, igényeivel: erre ser­ kent a párt kidolgozta nagy program, amely minden tételében maradékta­ lanul az egész népé, s ez megvalósulásának is legfőbb kezessége.

Székely

Dániel

linometszete

VENCZEL JÓZSEF

DEMOGRÁFIAI GONDOK A TÁRSADALOMKUTATÁSBAN A K o r u n k júliusi számában közölt csákigorbói adatok szemléletesen mutatják, hogy a társadalmi mozgásjelenségek konkrét vizsgálata nem nélkülözheti a m o ­ bilitás sodrába került családok helyzetének és helyzetváltozásainak kimerítő áttekin­ tését. Egy olyan kutatás, amelynek homlokterében a területi és társadalmi mozgé­ konyság tényei állanak, óhatatlanul a „demográfiai alap kiszélesítésé"-nek gondjá­ val, a népesség-rekonstrukció problémáival kerül szembe. Az egyetemi Szociológiai Laboratórium csákigorbói kísérlete a népesség-kiegé­ szítés módszertani problémáját azzal oldja meg, hogy a vándorlást és átrétegződést — mint változtató tényezőket — abban a teljes népességi struktúrában tárgyalja, amelyben ezek eredendően érvényesülnek. A lakó- és munkahely szerint szétszórt családoknak és családtagoknak bemutatott egységes nyilvántartási rendszere n e m ­ csak áttekinthető kép a nemzedékek „mobil" készségéről és tényleges mobilitásá­ ról, hanem azoknak a számításoknak az alapja is, amelyekben a megfigyelt „moz­ gékony" csoportok a helybenlakd és elvándorolt keresők összességéhez viszonyulnak. A családnépességek eredeti állapotait helyreállító s z á r m a z á s r e n d i rekonstrukció lényegileg nem más, mint fejlődési tényeket tükröző tapasztalati modell, melyet a helybenlakók többségének inkább tehetetlenségre mutató „mozdulatlansága" és az elvándoroltaknak mindig kényszerű, de csak részben irányítható „mozgása" — dia­ lektikus határértékekben — jellemez. (A helyi 65,5%-os és a modellszerű 44,6%-os agrármutató az otthoni korlátozott és az elvándorlás útján másutt megtalált kedvező lehetőségek eltérését jelzi, és arra utal, hogy „a helybenlakó népesség alakulását a mind nagyobb mérvű migrációs mozgékonyság és az elég lassú ütemű átrétegződés ellentett ritmusa határozza meg".)

A népesség-rekonstrukció

változatai

A felvetett módszertani probléma gondolatmenetét kiegészítve, az érdeklődő olvasók figyelmét arra kell felhívnunk, hogy a népességi keret bővítésének hasonló szerepe van akkor is, ha a mobilitás tényeit n e m az „indulás", hanem az „érkezés" felől közelíti meg. A csákigorbói anyagban a „leszármazási (nemzetségi) táblák" rendszere szétszórt családokat vesz számba; ám, családdemográfiai s z e m p o n t ­ ból, nem kisebb értékű a különböző munkahelyeken vagy iskolákban t ö m ö r ü l ő „mo­ bil" elemek családi összefüggéseinek kiderítése. A kétféle népesség-kiegészítés — vázlatszerűen — egymásnak mintegy tükörképe, s lényegileg azonos funkciójú nemzedéki (A és B) adatsorokat eredményez. A leszármazási (nemzetségi) rekonst­ rukció (I) a kirajzó település családi struktúráiból indul ki ( A ) , s a leszármazot­ taknak periódusonként beálló státus-változásait állapítja meg (b , b , b , . . . b ) , hasonló, de fordított menet a másik rekonstrukció (II), amely a mobilitás szempont­ jából tipikus szervezeti vagy intézményi struktúra népességét veszi számba (B ); és ezt egészíti ki azoknak a családoknak adataival, amelyekből a számba vett — munkavállaló vagy tanuló — egyének származnak (a1, a , a . . . a ). X

1

2

3

X

X

2

3

X

A

SZÁRMAZÁSRENDI

(NEMZETSÉGI

ÉS

REKONSTRUKCIÓ

ÖSSZETETT

CSALÁDNÉPESSÉGI)

VÁZLATA

Az egyszerű származásrendi modell ( I ) konkrét megfelelője mindig — bármely nemzedéki szinten — egy teljes családi r e n d s z e r , amelyben a rekonstrukció mind azokra vonatkozik, akik kiléptek a család köréből (függetlenül attól, hogy családmag teljes és „közvetlenül számba vehető", a családnépesség kiegészítése a leszármazottak sorára szorítkozik. Ha a családnépességből közvetlenül csak a leszár­ mazottak egyike-másika vehető számba, a rekonstrukció a családmaggal kezdődik. Megeshetik — ha a család kihalt vagy a tagok maradék nélkül elvándoroltak —, hogy az egész rendszert rekonstruálni kell. Az összetett c s a l á d n é p e s s é g i r e k o n s t r u k c i ó ( I I ) helye egy üzem, műhely, hiva­ tal, szolgáltatási egység, esetleg lakótelepi részleg, de különösképpen közép- és fel­ sőfokú tanintézetek, illetve ezekben egy-két osztály (évfolyam). Az itt számba vett tagok ( B ) a szakirodalomban mobilitásból „kilépők"-nek minősülnek. „Belépés" szerint ezek különböző helységekből, társadalmi környezetből származnak. Az „in­ dulás"-ra jellemző családi szituációkat a tagok szüleire és testvéreire vonatkozó adatgyűjtés adja. X

Mindkét rendszerben a kutató nyomon követi a családtagok életútját, s figye­ l e m m e l kíséri a rövidebb és hosszabb lejáratú vándorlások, a családalapítással kapcsolatos ki- és beköltözések, a munkavállalások és szakképesítések során előálló mozgásokat. Az adatok nagy vonalakban jellemzik az egymást követő nemzedékek termékenységét, élettartamát és reproduktív képességét is, de mindenekelőtt a struk­ turális átalakulást — összefüggésben a szakmák és foglalkozások differenciálódá­ sával.

Családdemográfiai

kutatási

program

A népesség-rekonstrukció mint a társadalomkutatásban igényelt adatszerzési eljárás — elvileg — csak abban különbözik az „állapotokat leírd" népességi és a „népmozgalmat mérlegelő" népesedési statisztikától, hogy k ö z v e t e t t információkra támaszkodik. Tárgya mindig olyan társadalmi helyzet vagy változás, amelynek jel­ lemzésére a statisztikai tájékozódás forrásai (népösszeírások, népmozgalmi statisz­ tikák) n e m kielégítőek, illetve a közvetlen adatszerzés — elhalálozás, vándorlás v a g y más nyomós oknál fogva — megoldhatatlan. Tartalmilag nincs — és n e m is lehet — különbség a népesség-kiegészítés és a népességi-népesedési statisztika között. Mindkét

rekonstrukciós eljárással népszámlálás jellegű törzsanyag keletkezik, mégpedig olyan, amely egyben népmozgalmi adatközlés is. A leszármazási rekonstrukció családlapja — akárcsak a családnépességi kiegé­ szítést eszközlő személyi lap — elsősorban a családdemográfia követelményeihez igazodik: rögzíti a házasságkötés, válás, özvegyülés dátumait, megadja — a szülők és a gyermekek (testvérek) kimutatásában — a családstruktúrát, a tagok társadalmi­ gazdasági helyzetének, műveltségi szintjének jellemző adatait, s ezektől függően a háztartás típusjegyeit. A nemzedéki szinteken elrendezett tájékoztató anyag részle­ tezi mind a strukturális demográfiát illető adatokat (nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, tanult szakma, foglalkozás), mind a népesedési (a születésekre, termékenységre, halandóságra vonatkozó) információkat, és — külön figyelemmel — a migrációs eseményeket. A többlapos nemzetségtáblához tartozó minden egyes generációs családlap háromosztatú, részenként személyi adatok lejegyzésére szánt, több rovatból álló olyan űrlap, amelyet a tájékoztató család házszáma — mint azonosító jegy — kapcsol össze.

A GENERÁCIÓS CSALÁDLAPOK (NEMZETSÉGTÁBLA)

MINTÁJA

Az első információ-sor (négy rovatban) a házasfelek szüleire utal (azok ház­ számával, ha a rájuk vonatkozó adatok tőlük közvetlenül megszerezhetők, illetve családlap-sorszámmal, ha a közvetett adatszerzés esete forog fenn, s róluk — a tájékoztató családnál — rekonstrukciós családlap készül).

A soron következő két rovat (5—6) a szűkebb családmag (a házasfelek) adatait tartalmazza közvetlen vagy közvetett tájékoztatás alapján. A leszármazottaknak fenntartott rovatok (7—15) közvetlen vagy közvetett infor­ mációs anyaga részletező, ha n e m házas leszármazottról van szó. Ha a leszármazott házas, elvált vagy özvegy, csak utalás történik az adatokat részletező külön csa­ ládlapra. (Üzemi-intézményi-iskolai kutatásban, amikor a kiegészítés csak az elbocsátó család népességére vonatkozik, a szülők és a testvérek adatainak részletezése sze­ mélyi lapon történik. Ha az alkalmazott egyén házas, elvált vagy özvegy, a házas­ társra és gyermekekre is kitérő — közvetlen és részletező — információk család­ lapra kerülnek.) Mind a család-, mind a személyi lap rovataiban — részletezés esetén — a következő adatokra kerül sor: a) név b) szülőhely, születési év, illetve a halálozás é v e c) családi állapot; házasságkötés, válás, özvegyülés éve d) iskolai végzettség; szakképesítés megnevezése e) utolsó foglalkozás és munkahely f) utolsó lakhely g) a „migráns"-jelleg meghatározása vándorlási és foglalkozási menetrend alapján. (Ez a „menetrend" — mint csatolt személyi lap — minden egyes lakó- vagy munkahelyváltoztatás, vándorlási vagy foglalkozási helyzetváltozás esetén időrendi felsorolásban megadja az esemény dátumát és tartamát, az esemény helyét, migrációs jellegét és státusvonatkozását.)

A népesség-rekonstrukció

forrásai

A társadalmi származás és a „kilépési mobilitás" jellemzésére irányuló munka­ helyi vagy iskolai adatgyűjtés — mint a testvéreket is magába foglaló családnépes­ ségi rekonstrukció — mindig a kiválasztott (reprezentatív jellegű) alkalmazott- vagy tanuló-csoport tagjaitól nyert személyes információkra támaszkodik. A teljes családi rendszerek leszármazási (nemzetségi) rekonstrukciójában az információs törzsanyag már nemcsak a kutatásba bevont egyének saját, hanem a tájékoztató családtagok egymást kiegészítő kollektív e m l é k e z e t é r e is számít. A mobilitás bonyolult viszonyai között a népesség-rekonstrukció végső fokon az a n y a k ö n y v e k (esetenként irattárak­ ban elfekvő c s a l á d k ö n y v e k ) felhasználásától is függ; ezek nemcsak pontosabb nap­ tári adatokkal gazdagítják a nemzetségtáblát, hanem azzal is, hogy a régebbi n e m ­ zedékek sok, már elfelejtett tagjára hívják fel a kutatók figyelmét. Az állandóan változó népességstruktúrákat előállító adatgyűjtés akkor jut a legtöbb eerdményhez, ha a járható utak mindegyikét befutja. De a népmozgalmi (születési, házassági és halálozási) dokumentumok kiaknázhatóságával kapcsolatban szükséges annak szem előtt tartása, hogy az anyakönyvi adatok még a legjobb eset­ ben sem biztosítják a közölt hétpontos kutatási program információs alapját. Az anyakönyvek adatszolgáltatása célrairányultan korlátozott, a tulajdonképpeni n é p ­ mozgalmi eseményeken túl csak időszakosan vagy elvétve, s akkor s e m kielégítő megfogalmazással adnak társadalmi helyzetekre (például foglalkozásra, iskolai vég­ zettségre) vonatkozó érdemleges felvilágosításokat. Már maga az anyakönyvezési rendszer is megoldhatatlan nehézségeket támaszt a népesség-rekonstrukció szem-

pontjából. A születési anyakönyvnek az a rendeltetése, hogy a helybenszülöttekről adjon tájékoztatást, s a halálozási anyakönyvnek is természetszerűleg helyi jellege van; a vándorlásokra (be- és elköltözésekre) csak hézagosan utalnak azok a bejegy­ zések, amelyek a születési anyakönyvben e x offo közlik a máshol megkötött házasság vagy kimondott válás, illetve az idegenben történt elhalálozás tényét és időpontját. Az anyakönyvi információt általában az jellemzi, hogy a vándormozgalom tüze­ tes ismerete nélkül — nemegyszer az esetek többségében — már alapfokon, a családfák szerkesztésekor is elégtelennek bizonyul. Tanulságos példákban gazdag adattárainkból éppen csak utalunk egy tipikusan „anyakönyvi információ-hiányos" családfára:

Az öreg szülők egyike (D) a községben született, de idegenbe ment férj­ hez. Később férjével (C) és gyermekeivel együtt visszatér a családi örökségbe. Férjét itt temeti el, s özvegyül él a családi házban. Nagyobbik leánya (F) is idegenbe megy férjhez, de a fiatalok rövidesen az öregekhez költöznek, s két nagyobbik gyermekük (G és H) születésekor a községben laknak. A második gyermek születése és gyors halála után nemsokára egy munkatelepre mennek, s véglegesen ott telepszenek meg. A községben való tartózkodásuk idején velük lakik a férfi (E) megözvegyült édesanyja (B), aki itt a községben v a n elte­ metve. A két nagyobbik gyermek közül a kisebb (H) röviddel a születése után meghalt, a másik (G) a szülők új lakhelyén házasodott. A másutt született gyermekek közül a nagyobbik (I) a nagyszülők házában halt m e g zsenge gyer­ mekkorban, a kisebbikről (J) nincs adat. Az anyakönyvek — főrovati v a g y kiegészítő bejegyzéssel — az alapinfor­ mációk közül megadják — a legkisebb gyermek kivételével — mindnek a n e ­ vét, háromnak születési évét, másik ötnek a z életkorát s e nyolcnak szüle­ tési helyét is; a házasodás időpontja csak két esetben ismert; ötről tudott az elhalálozás, de a másik öt életrajza bizonytalan marad. Az öregasszony (D) i n ­ formációi nélkül a z I. és III. nemzedék között — a családnév nagy gyakori­ sága miatt — m é g kikövetkeztető kapcsolatot sem lehetne létesíteni; termé­ szetesen, az anyakönyvekre hagyakozva, a családtagok területi mozgásai is homályban maradnának. A tapasztalat arra biztat, hogy a társadalomkutatási népességrajzban hangsú­ lyozzuk a közvetlen és közvetett, a szóbeli és írott információ párhuzamos, egymást kiegészítő szerepkörét s annak szükségességét, hogy a tájékozódás különböző lehe­ tőségeivel egyszerre éljünk. A kollektív memória kihagyásait az anyakönyvi adattá­ rak mozgósításával, a dokumentumok adatfolytonosságának töréseit a családnépes­ ségek informatív úton eszközölt kiegészítésével kell pótolni. A nemzedékek re­ konstrukcióját — a „mobil" népességekre irányuló szociológiai kutatás alapján — csak a demográfiai források egyenlő mértékben intenzív felhasználásával és kimeríté­ sével lehet kielégítő fokon biztosítani.

Nemzedéki

áttekintés

—

kohorsz-funkció

A családok és a családnépesség kiegészítése súlypontosan a nemzedékek teljes áttekintésére és ezzel a nemzedékközi viszonyok szabatos megállapítására irányul. Legyen szó nemzetségi vagy más családnépességi rekonstrukcióról, a kutatás azonos szempontok szerint méri — nemzedéken belül és az előző nemzedékhez viszo­ nyítva — a mozgás-eszközölte változásokat. Így az intergenerációs (nemzedékközi) vizsgálódás tisztázza, hogy a szülők és a leszármazottak milyen arányban tartoznak azonos vagy különböző társadalmi rétegekhez. Viszont az idősebb és fiatalabb test­ vérek azonos, hasonló vagy nagyon is különböző családi és foglalkozási adatainak áttekintése — mint intragenerációs (nemzedéken belüli) tájékozódás — megállapítja a vándorlásos kísérletek gyakoriságát, a rétegváltás intenzitását, a „társadalmi tér"ben megtett út „gyorsaságá"-t. Ezekben a műveletekben annak a tapasztalati ténynek statisztikai értékelésé­ ről van szó, amely szerint két nemzedék társadalmi helyzetét (leegyszerűsítve) a foglalkozási hovatartozásnak, a munkamegosztásban betöltött szerepnek — nemzedé­ kenként különböző — számszerű és rangsorolt aránya határozza meg. (A kolozsvári Tehnofrig iskolaközpontban végzett képviseleti mintafelvétel szerint a tanulók csa­ ládjaiban a munkás-arány — egyik nemzedékről a másikra — nemcsak globálisan növekszik 40-ről 49 százalékra, hanem még inkább minősített voltában. A m u n k á s kategóriákba tartozó szülőknek csak 2/5-e volt szakképzett, a munkásnak számító nagyobb testvérek kiegészítő népességében viszont ugyanez az arány már 4/5.) Az alkalmazott eljárás logikus továbbfejlesztésével elérhető, hogy a rangsorolt réteg tipikus helyzetek számszerű mérlegelése — periódusonként vagy korcsoporton­ ként — egész (rekonstruált) nemzedékben történjék. Ez esetben a nemzedékközi rétegeltérések nemcsak távolságokat, h a n e m gyorsulási koefficiensekkel kifejezhető irányzatot is mutatnak. Példaként utalunk arra, hogy Csákigorbón — a helybenlakók és elvándoroltak egyesítésével képzett egész népességben — a 45 évnél fiatalabbak migrációs készsége két és félszer nagyobb, mint a náluk idősebbeké. A 65 é v e n aluli évjáratokban (tízéves korosztályok szerint) a fiatalabbak mozgékonyságának gyorsulási tendenciája (az „elvándorolt per helybenlakó" hányados): 0,42—0,59—0,79— 1,11—1,79. Az iskolai képesítésnek az átrétegződésre gyakorolt gyorsító hatása 45 é v e n alul átlag tízszer nagyobb, mint az idősebbeknél. Ha egységnek a 45 évnél idősebb munkavállalók „képesített per n e m képesített" hányadosát vesszük, a fiata­ labbak soron következő tízéves korosztályaiban a minősített átrétegződés gyorsulási indexe: 5,2—10,8—15. A „demográfiai alap kiszélesítésé"-vel teljessé vált nemzedéki tagozatok ana­ lízisében lényegileg ugyanaz a módszertani elv érvényesül, amely a kortárs d e ­ mográfiát — a nemzedék fogalmának általánosításával — a kohorsz-népesség kate­ góriájának bevezetésére hívta fel. Reprodukciós számításokban és népességi modellekben n e m egy demográfiai mérték (így generációs távolság, házassági tartam), valamint korspecifikus mutatók utalnak a nemzedék differenciális szerepére a népesség fejlődésében. A k o h o r s z („valamely meghatározott — népmozgalmi — eseményt egyidőben megért emberek összessége") — mint a demográfiai kutatást eszközlő számítási forma — tovább­ megy, s a népességleíró idősorokat specifikus nemzedéki összetevőkre bontja fel.

AZ 1910-BEN KELETKEZŐ SZÜLETÉSI KOHORSZ HELYZETE A PERIÓDUSONKÉNT MEGÁLLAPÍTOTT KORCSOPORTOK HÁLÓZATÁBAN

Az egyidőben (például 1910-ben) születettek „kohorsza" közvetlen kapcsolatot hoz létre a különböző periódusokban megállapított — a vázlaton I, J, K és L betűk­ kel jelzett — korcsoportok között, amelyek periódusról periódusra származási-származtatási viszonyban állnak egymással, tehát korosztályt alkotnak. Egy adott idő­ pontban (például 1940-ben) a kohorsz jellege a hozzá tartozó korosztály (az akkor 30 évesek) demográfiai múltjától, soktényezős előtörténetétől függ. Mindenképp más múltja van annak, aki az első világháborúval nőtt bele az életbe („H"), mint an­ nak, akit a nagy világválság érlelt („J") vagy akit a második világháború idő­ szaka formált („M"). A születési, házassági, iskolai, munkavállalási, elvándorlási vagy más kohorszok kijelölésével a kutató megindokolt munkahipotézise az, hogy a szóban forgó n e m ­ zedék tagjai a náluk idősebb vagy fiatalabb korosztálytól eltérően reagálnak az idő függvényében megjelenő és alakító hatású tényezők befolyására. A nemzedéki analí­ zis mindig a társadalmi-gazdasági determinánsok megközelítését is jelenti; ezért fon­ tosak a teljes nemzedéki rendszerek, a társadalomkutatás szempontjából megtárgyalt népesség-rekonstrukció eredményei.

Fodor szobra

György

VASAS SAMU

EGYKE ÉS CIFRÁLKODÁS Kalotaszeg az e g y k e földje. Nincs az o r s z á g n a k m é g egy szöglete, ahol az egykézés v a g y a z „egyse", a g y e r m e k t e l e n s é g o l y a n m é l y g y ö k e r e t v e r t v o l n a . E l á r ­ v u l t t e l k e k , p a l o t á n a k beillő ü r e s h á z a k gyászolják e m a r o k n y i n é p c s o p o r t é l e t ­ felfogásának végzetes tévedését. K a l o t a s z e g - s z e r t e az egyke a r á n y a i elképesztőek. M i n t e g y 80 évvel ezelőtt, 1839-ben az itt s z ü l e t e t t g y e r m e k e k s z á m a 884 volt. 1920-ban, t e h á t 30 év m ú l v a c s u p á n 727, és ú j a b b 15 é v r e rá, 1935-ben m á r csak 569. Ez a s z á m is vészesen c s ö k k e n t , a z o n b a n 1960-ban elérte a m é l y p o n t o t , a 258-at. Rövid f e l l e n d ü l é s t c s a k a z 1968-as é v hozott, a m i k o r is az i s m e r t t á r s a d a l m i , c s a l á d v é d e l m i i n t é z k e d é s e k n y o m á n a z újszülöttek s z á m a a m é l y p o n t r ó l 357-re e m e l k e d e t t * . Ez a s z á m azóta m á r ismét a l a c s o n y a b b . A l e g t ö b b kalotaszegi f a l u b a n a született g y e r m e k e k és az e l h a l t a k közötti a r á n y h a n g s ú l y o z o t t a n az e l t e m e t e t t e k „ j a v á r a " tolódik el. A l e g s z e m b e t ű n ő b b , a l e g k i r í v ó b b az „egykézés" n y o m á n fellépő l é t s z á m ­ a p a d á s B o g á r t e l k é n és Daróczon. Ez a két, e g y r e k i s e b b falu v á l t a kalotaszegi egykézés „ k ö z p o n t j á v á " . Beszéljenek a s z á m a d a t o k , a m e l y e k 135 é v e n át k ö v e t i k e falvak l é t s z á m ­ alakulását, s minden képzeletet fölülmúlnak. 1835 1845

1855

1865 1S75 1885

1895 1905

1915 1925 1935

Darócz

249

234

190

191

196

192

182

182

164

178

178

Bogártelke

611

753

692

654

668

637

565

557

520

539

535

A p o n t o s s á g k e d v é é r t m e g kell j e g y e z n e m , hogy a b o g á r t e l k i tényleges h e l y ­ z e t h e z h o z z á t a r t o z i k : az időközben k i h a l t a k h e l y é b e költöző szomszéd falubeliek ö r v e n d e t e s e n „felduzzasztották", j a v í t o t t á k a statisztikát. És m é g 10 é v : 1960 1961

1962

1963 1964

1965 1966

1967 196S

1969

1970

182

178

180

179

176

172

169

171

167

166

167

régi l a k ó k újonnan megtele­ pedtek Bogártelke

467

452

448

439

436

422

412

402

398

396

388

103

108

110

113

120

122

125

127

142

148

157

összesen

570

562

558

552

556

544

537

529

540

544

545

Darócz Bogártelke

szegre

* A számadatok csak és a Nádas mentére

Kalotaszeg három vonatkoznak.

jellegzetes

vidékére:

az Alszegre,

Fel­

E statisztikából könnyű kiolvasnunk, hogy Bogártelkén a régi lakók arány­ száma erősen csökkenő irányzatot mutat. 135 év alatt 811-ról 388-ra olvadt a szá­ muk. Pedig a bogártelkiek eléggé ragaszkodnak a falujukhoz. Ha el is mennek dolgozni Kolozsvárra vagy akár távolabbi városokba, családjuk itt marad, ők maguk pedig naponta vagy hetente hazajárnak. Csupán 1954-ben került sor „jelen­ tékenyebb" kivándorlásra, de akkor is mindössze 8 személy költözött el a falu­ ból. Az előbb ismertetett számadatok ezért n e m is tükrözik teljesen a falu n é p ­ mozgalmi helyzetének alakulását. A korábban és újabban beköltözöttek száma egyre nő, tíz é v alatt 103-ról 157-re emelkedett. A beköltözők lassanként túlsúlyba is jutnak. A gyermekek létszáma tekintetében ez már meg is történt. Az iskolá­ sok 60—65%-át már az új letelepülők leszármazottjai alkotják. Érthető, hiszen nagy részük fiatal, a falu régi lakossága pedig elöregedett. Az elhalálozók java­ része is közülük kerül ki. Minthogy közel van ide az erősen fejlődő egeresi ipar­ telep, újabb munkáscsaládok letelepedésére számíthatunk. Hogyan alakult a születések és halálesetek aránya? Lássunk erről is egy kis statisztikát az utóbbi 10 é v viszonylatában, három évenkénti adatokkal: Családok száma 120

1960 szüle­ tés

Bogártelke régi lakossága ?a 2

1963

elhalá­ lozás

10

szüle­ tés

1

1967

elhalá­ lozás

7

szüle­ tés

6

1970

elhalá­ lozás

10

tés

elhalá­ lozás

3

8

szüle­

Figyelemre méltó körülmény, hogy Bogártelkén, amelyik családnál meg is jelent a második gyermek, az egészséges, erős testalkatú elsőkkel szemben ez sok esetben vézna, fertőzésekre hajlamos, és az sem ritka, hogy valamilyen testi fogyatékossággal jött a világra. Lehet, hogy n e m várt vendégként érkezett, s ma­ gán viseli a régebben bűnösen gyakorolt magzatkori „megfegyelmezés"-i kísérletek nyomait. Daróczon az utóbbi tizenöt évből tízben az elhalálozások száma jóval felül­ múlja a születésekét, két évben egyenlő és csak három é v b e n haladja meg a születések száma a halálozásokét. Ö t v e n család él a kis faluban, és 1958-ban egyetlen gyermek s e m született; 1956-ban, 1964-ben, 1965-ben és 1966-ban is csupán egyetlenegy. Ha a szokásos számítási rendszert használjuk, a m e l y általában ezer főre vonatkoztatja a születések számát, akkor Bogártelke és Darócz mélyen a meg­ engedett határ alatt marad. Ismeretes, hogy ha egy népcsoport újszülötteinek száma ezer főre számítva tartósan húszon alul marad, az illető népcsoport előbbutóbb kipusztul. Eszerint Bogártelkén minden é v b e n legalább tíz-tizenegy, Daró­ czón pedig három-négy gyermeknek kellene születnie ahhoz, hogy a jelenlegi lét­ szám fennmaradhasson. Hol áll a két falu ettől a szinttől? Daróczon már a közel­ jövőben valószínűleg bezárják az iskolát, hiszen néhány év múlva a faluban össze­ sen csak öt-hat iskolaköteles gyermek lesz. Több család halt ki már mindkét faluban, és jelenleg is jó néhány a kiha­ lás előtt áll. Daróczon ilyen például a Jakab Ferkő András családja, amelyből a néhai egyetlen fiú, András felesége, Kati él csak, öregen, elhagyatottan. Felke­ restem otthonában Kati nénit. Szívélyesen fogadott. Látszott, nagyon örvend, h o g y

v a l a k i b e n y i t o t t a a j t a j á t . Óriási e r k é l y e s h á z b a n él, Darócz l e g n a g y o b b , úgyszól­ v á n legszebb h a j l é k á b a n . — Csak e g y e d ü l l a k j a ezt a p a l o t á t , K a t i n é n i ? — Elég szomorú az én é l e t e m egyedül, sokat is gondolok a r r a , hogy m i l y e n m á s k é p p l e n n e , h a v o l n a örökös. — Közeli r o k o n a v a n - e ? — N i n c s s e n k i m , c s a k t á v o l i r o k o n a i m . A t e s t v é r e m is e g y e d ü l l a k i k egy n a g y h á z b a n , n e k i sincs örököse. V a l ó b a n , t e s t v é r e , B a l á z s Léta I s t v á n n é is egyedül, e l h a g y a t o t t a n lakik. Utód nélkül v á r j a a h a l á l t . A falu m á s i k , l e g n a g y o b b h á z a az egykor k i t ű n ő „pontozó" h í r é b e n állott A l b e r t J á n o s J á n o s é . Öreg n a p j a i r a ő is m a g á r a m a r a d t v o l n a , h a n e m gondol merészet. Egy d a m o s i fiút fogadott ö r ö k b e , a k i oda nősült, és így most biztosí­ t o t t n a k l á t j a c s a l á d j a f e n n m a r a d á s á t , n e m t e n g e t i egyedül a z életét. B o g á r t e l k é n a k e v é s g y e r m e k és a k i t ű n ő v a g y o n i helyzet közötti kiáltó el­ l e n t é t m é g é l e s e b b . M i n d e n f e l é gyönyörű, n a g y l a k ó h á z a k és a z o k k a l v e r s e n y r e kelő istállók l á t h a t ó k , de m á r t ö b b g a z d á t l a n p o r t a is v a n köztük, s a közeljö­ v ő b e n s z á m u k e g y r e nő. J e l e n l e g a 158 h á z b ó l t i z e n k e t t ő n e k n i n c s örököse. Ezen­ k í v ü l 12 o l y a n g y e r m e k v a n , a k i k é t - h á r o m , sőt négy h á z a t örököl a közeljövőben. A falu k ö z e p é n ö n k é n t e l e n ü l m e g kell á l l n u n k . K i é ez a n a g y h á z ? — A K o v á c s I s t v á n B a n d i I s t v á n é — k a p o m a feleletet. B e m e n t ü n k . Az a g g a s t y á n ott ült a h á z előtt, egy kis p á s z t o r f i ú v a l b e s z é l ­ getett. K i t u d j a , miről, de látszólag jólesett n e k i a fiú t á r s a s á g a . K ö r ü l n é z t ü n k . H a t a l m a s k ú r i á n a k beillő, e m e l e t e s , e r k é l y e s ház. Az e m e l e t n i n c s is befejezve. K é r d j ü k az öregtől, h o g y m i é r t n e m fejezték be. — M i é r t ? K i n e k ? — h a n g z i k a z e l k e s e r e d e t t válasz. M i r e felépítették, m e g ­ r o h a n t a ő k e t a m a g á n y felismerése, a h i á b a v a l ó s á g érzése. S z e m b e n v e l ü k egyet­ l e n l á n y u k n a k , A n n á n a k a férje lakik. Ezt a h á z a t is m e g n é z z ü k . E m e l e t e s , h a ­ t a l m a s lak. Beillene a k á r K o l o z s v á r r a is. K i l e n c - t í z szoba is l e h e t n e b e n n e , c s a k ­ hogy ez sincs készen. C s u p á n a földszintet fejezték be. Még el s e m készült, m á r i s r o m h a l m a z b e n y o m á s á t kelti, az egész p o r t a az e l h a g y a t o t t s á g k é p é t n y ú j t j a . Látszik m i n d e n e n , hogy nincs k i é r t r e n d b e n t a r t a n i . Szerteszét ki tudja, m i k o r s z é t d o b á l t t é g l a - s f a d a r a b o k , a m e l y e k e t félig b e t e m e t e t t a szemét, sok h e l y e n m á r felütötte a fejét a gyom. K é t g y e r m e k t e l e n , d ú s g a z d a g h á z a s o d o t t össze ö r e g ­ k o r á r a , hogy a k é t n a g y v a g y o n b ó l m é g n a g y o b b legyen. Mi h a s z n a ? Ők n e m g o n d o l n a k a z o n b a n m é g most s e m ilyesmire, h a n e m dolgoznak, gyűjtenek, a s o k r a m é g t ö b b e t . Rossz h a n g u l a t b a n m e n e k ü l t ü n k el a k i h a l t a k földjéről és t é r t ü n k b e K o v á c s B í r ó I s t v á n 63 éves gazdához, a helyi m t s z - b r i g á d o s h o z , a k i r ő l a z a h í r j á r j a a f a l u b a n , hogy ó B o g á r t e l k e l e g b o l d o g a b b c s a l á d j á n a k a feje. N é g y gyer­ m e k e és öt u n o k á j a v a n m á r . Fiai és vejei e g y ü t t dolgoznak az egyik országos v á l l a l a t n á l . A c s a l á d o k i t t h o n v a n n a k . M i n d e g y i k n e k szép, új h á z a v a n . R e n d r e h a z a j á r n a k , m e l y i k n e k hogy v a n ideje. — Ahányszor hazajön valamelyik, mindig ünnep van nálunk — mondja. Egy h é t e n t ö b b ü n n e p n a p j u k is v a n , hiszen g y e r m e k e i r e n d r e j ö n n e k h a z a . I l y e n k o r m i n d i g sül a l e r b e n a k a l á c s vagy a tészta. F i a t a l a n y a is a k a d a f a l u b a n , a k i m a g á r ó l azt állítja, h o g y ő a l e g b o l d o ­ g a b b asszony B o g á r t e l k é n : J a n k ó A n d r á s n é . H á r o m g y e r m e k e v a n , és b ü s z k é n m o n d j a , hogy n e m a d n á őket „a v i l á g kincséért". El is hisszük, m e g g y ő z n e k b e n ­ n ü n k e t a g y e r m e k e k , a k i k b e s z é l g e t é s ü n k h ö z a B o g á r t e l k é n oly s z o k a t l a n g y e r ­ m e k i k a c a j t s z o l g á l t a t j á k zenei a l á f e s t é s k é n t . Oázis a s i v a t a g b a n !

Ahogy e falvakat j á r j a az e m b e r , e l k e r ü l h e t e t l e n ü l az az érzése t á m a d , hogy Kodolányi J á n o s m e g r e n d í t ő d r á m á j á n a k , a F ö l d i n d u l á s n a k a s z í n h e l y é r e k e r ü l t . Mi lehet v a j o n az oka a n n a k , hogy e k é t f a l u b a n különösen, d e á l t a l á b a n az egész N á d a s m e n t é n e n n y i r e m e g h o n o s o d o t t ez az ö n m a g u k k i p u s z t í t á s á t j e l e n t ő életfelfogás? Többször felvetődött m á r a k é r d é s a l a p o k h a s á b j a i n , h a m á s v o n a t ­ kozásban is. Gazdasági, t á r s a d a l m i o k o k r a h i v a t k o z t a k . A mezőgazdasági t e r m e ­ lőszövetkezetek idestova t ö b b m i n t tíz éve m e g s z ü n t e t t é k a t á r s a d a l m i egyenlőt­ lenséget, a k i s b i r t o k - r e n d s z e r t , n e m k í s é r t f ö l d h i á n y v a g y e l n y o m o r o d á s . K o r á b b i vagyoni helyzetétől függetlenül m i n d e n k i e g y f o r m á n t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i tag. Az 1966-ban kelt t ö r v é n y e r e j ű r e n d e l e t m e g t i l t o t t a a m a g z a t e l h a j t á s t , m á s v o n a t k o ­ zásban az egeresi i p a r t e l e p m u n k á s k é n t a l k a l m a z z a a férfiak n a g y részét, s ezzel alaposan m e g n ő t t a c s a l á d o k j ö v e d e l m e , t e h á t s e m m i n e m ű „ínség" n e m t a p a s z ­ talható, h a n e m ellenkezőleg, tollasodás, s mégis az „egykézés" öngyilkos j á t é k a folytatódik. A l e g m e g r e n d í t ő b b az, hogy e falvak lakói közül is e g y r e t ö b b e n felismerik a veszélyt, h a n e m is l á t j á k összefüggéseiben és b o n y o l u l t s á g á b a n a kérdést, de t e h e t e t l e n v á l l r á n d í t á s s a l túlteszik m a g u k a t a gondon. Családi o t t h o n o k a t l á t o g a t t a m meg, m e g h a l l g a t t a m o t t h o n i beszélgetéseiket, megcsodáltam „a szíp szoba" r e m e k festett b ú t o r z a t á t , tizenegy (!) p á r n á s v e t e t t ágyát, e l é m r a k t á k a l á n y új és régi r u h á i t , k e l e n g y é j é n e k egy részét, felnyitották a ládákat, hogy belenézhessek. M e g k é r t e m , m u t a s s á k m e g , m i l y e n ú j a b b r u h á k készültek a l á n y o k n a k . Egyik á m u l a t b ó l a m á s i k b a estem. É r d e k l ő d t e m az egyes r u h a d a r a b o k értékéről. C s a k a z a n y a g á r á t t u d t á k , a m u n k á t ók m a g u k végezték. Bevallásuk a l a p j á n k é s z í t e t t e m a s z á m a d á s t :

A ruhadarab

megnevezése

Gyöngyös p á r t a Szoknya Lájbi Ing Gyöngyös k ö t é n y Kézbevaló kendő Pántlikák Selyembojt Gyöngyös vállfedő p á n t l i k á k

Értéke

(lejben) 4000—5000 1400 300 500 2000 500 300 500 500 11 000

A m i k o r n e m tesznek p á r t á t , k b . kétezer lej é r t é k ű fejkendőt kötnek, és így a — szinte b a b o n á s h i v a l k o d á s s a l — m a g u k r a öltött felső r u h a é r t é k e 8000—9000 lej. K é r d e m , m i é r t kell e n n y i ? H á t kell, m e r t n a g y o b b ü n n e p e k k o r feltétlenül „ m u ­ száj" új r u h á t ölteni, s v a n úgy, h o g y u g y a n a z o n a n a p o n délelőtt négyszer is m á s - m á s r u h á b a n illik m e g j e l e n n i , m a j d d é l u t á n ú j r a m á s r u h á b a n . T i z e n k é t - t i z e n h á r o m r e n d r u h á t készítettek, é r t é k ü k s z ű k m a r k ú a n s z á m í t v a is eléri a 100 000 lejt. Mindez — i s m é t l e m — c s u p á n az a n y a g á r a . Csehszlovákiából h o z a t j á k — az itteni n e m is jó, — b u s á s a n megfizetik a sok gyöngyöt és csillogó-villogó „brossot", szalagot. K é t - h á r o m t é l e n át megfeszített m u n k á v a l fűzi fel a z a s s z o n y n é p a

gyöngyöt a k ö t é n y e k r e , l á j b i k r a , v á l l f e d ő k r e . M e g k é r d e z t e m , hogy r é g e b b is ilyen gyöngyösen k é s z í t e t t é k - e ? — Ó, r é g e n

csak olyan

e g y s z e r ű volt, n e m

E l n é z t e m : a p á r t á t alig b í r j á k k a t a h á t u k közepéig g y ö n g y ö k a pártát. A kötényeken maga a gyöngytől. A s z o k n y á k a l j á t ezüst Elképzelhető, hogy m i t k e l l kor ilyen óriási a n y a g m o z g ó s í t á s t kelengye, a festett b ú t o r is kész d i v a t b a jött, h o g y a festett b ú t o r a lányok férjhezmenéskor.

került

rá

ennyi

gyöngy.

fejükön a l á n y o k . A r á e r ő s í t e t t d r á g a szalago­ borítják, amelyek súlyosan húzzák hátrafelé r u h a a n y a g c s a k itt-ott látszik a s o k csillogó és a r a n y szalagok díszítik, erősítik.

összehordaniuk a lakodalomra, h a m á r a leány­ jelent, hiszen a k k o r r a ú j r a a r u h á k sorozata, a k e l l h o g y legyen. N e m r é g r á a d á s u l m é g az is m e l l e t t „ ú r i b ú t o r t " , gyári készítésűt is k a p n a k

M i n d e z m e g e r ő s í t e t t e b e n n e m a m á r r é g e b b e n is érlelődő gondolatot, hogy a k é t f a l u b a n — d e az egész N á d a s m e n t é n — v a l a m i l y e n m a t r i a r c h á t u s - f é l é v e l á l l u n k s z e m b e n . A férfiak n a g y része r é g n e m j á r igazi n é p v i s e l e t b e n , m e g e l é g ­ szik üzleti á r u b ó l készült r u h á z a t t a l . J ó k e r e s e t ü k e t , a közös és e g y é n i gazdaságok n e m kis j ö v e d e l m é t , szorgos i p a r i m u n k á j u k gyümölcsét m i n t f e n e k e t l e n k ú t nyeli el az a s s z o n y o k öltözködési s z e n v e d é l y e . Ez az öltözködési v e r s e n y s u g á r ­ i r á n y b a n t e r j e d az egész N á d a s m e n t é n . A m á k ó i a k , v i s t a i a k és i n a k t e l k i e k sem a k a r n a k lemaradni. Nemrég voltak Bogártelkén Inaktelkéről lemásolni a „drága r u h á k " gyöngyözetét, hogy m a j d ők is o l y a n t c s i n á l j a n a k , b á r m i b e kerüljön. L á t v a , h o g y é l e t ü k b e n m i n d e n a r u h á é r t t ö r t é n i k , ö n k é n t e l e n ü l is e r e d e t i b b és m ű v é s z i b b felszegi (Valkó, Z e n t e l k e , J á k ó t e l k e ) viselettel. Lehet, hogy s é r t ő s z á m u k r a ez az összehasonlítás, d e az a z igazság, hogy a sok csillogó gyöngy, „ b r o s s " és p i t y k e a z e l ő b b i e k r u h á j á n elfoglalja az e r e d e t i h í m z é s e k , v a r r á s o k , az igazi n é p m ű v é s z e t helyét, s a m e n n y i t e m e l k e d i k a r u h á k pénzbeli é r t é k e , a z öltözet l e g a l á b b a n n y i t veszít v a l ó d i n é p m ű v é s z e t i é r t é k é b ő l . N e m n o r m á l i s m á r a N á d a s m e n t i helyzet. Ez az öltözködés a t ú l é r e t t s é g á l l a p o t á i g j u t o t t , h a m i s v á g á n y r a t é v e d t , s k é t s é g t e l e n ü l giccsessé is válik, v a g y m á r azzá is lett. J u t n a - e e n n y i r u h a h á r o m v a g y négy g y e r m e k n e k , h a a n n y i k ü z d é s és t ö r ő ­ dés kell egy m i a t t ? A r r a n e m is g o n d o l n a k , hogy az egy g y e r m e k s o k k a l t ö b b féltést, a g g ó d á s t j e l e n t , m i n t h a t ö b b l e n n e , v a g y h o g y a z „egyke" g y e r m e k n e v e ­ l é s é b e n m i h e z vezet a zord, s i v á r , j á t s z ó t á r s a k n é l k ü l i k ö r n y e z e t , s s z á m á r a m i t j e l e n t t á r s t a l a n u l felnőni. T e r m é s z e t e s e n jól t u d o m , hogy az egyke mögöttes t é n y e ­ zői t á r s a d a l m i r e n d s z e r e n k i n t és o s z t á l y o n k i n t , k o r o n k i n t és o r s z á g o n k i n t , sót, egy-egy országon b e l ü l t á j a n k i n t és n é p c s o p o r t o n k i n t is v á l t o z n a k . N e m á l l í t o m azt, h o g y a kalotaszegi e g y k e c s u p á n a t ú l z o t t cifrálkodás k ö v e t k e z m é n y e . M é ­ l y e b b g a z d a s á g t ö r t é n e t i , t á r s a d a l o m l é l e k t a n i és e g y é b t é n y e z ő k is közbeszólnak. Azt viszont h a t á r o z o t t a n v a l l o m , hogy m a n a p s á g , jelenlegi k ö r ü l m é n y e i n k közt a N á d a s m e n t é n a r u h á z k o d á s t o b z ó d á s a e g y r e e r ő s e b b féke az egészséges s z a ­ porulatnak. A s z á z a d f o r d u l ó t ó l k e z d v e polgári h a t á s o k is h a n g s ú l y o z t á k az itt l a k ó e m ­ b e r e k v a g y o n g y ű j t ő h a j l a m á t . Sivárságot, r i d e g s z á m í t á s t és r ö v i d l á t á s t e r e d m é ­ nyezett é l e t ü k b e n a k u p o r g a t á s , v a g y o n g y ű j t é s . Ma pedig, a m i k o r m á r n e m g y ű j t e n e k f ö l d v á s á r l á s r a , az asszonyok s é r t ő h i ú s á g g a l é r t é k e l i k a g y ö n g y ö k és brossok r a g y o g á s á t , p é n z b e l i á r á t . Á d á z v e r s e n g é s ü k , c i f r á l k o d á s u k k ö z e p e t t e

eszükbe s e m jut, hogy v a j o n v e r s e n y e z h e t - e a piros a r c ú kisded s z e m é n e k csillo­ gásával a gyöngyök sora, b á r m i l y e n r i k í t ó is? V a j o n l e h e t - e o l y a n m ű v é s z i b o j ­ tokba k ö t n i v a l a m e n n y i t , h o g y é r t é k ü k felérne a z élő e m b e r r e l ? Az az igazság, hogy a kalotaszegiek j a v a része n e m érzékeli, hogy az e m b e r g y e r m e k e i b e n él tovább, és a n n a k , a k i m e g t a g a d j a m a g á t ó l az ö n m e g ú j í t á s ö r ö m é t , s i v á r , k i e t l e n lesz az élete, k i p u s z t u l á s r a ítéli ö n m a g á t , s ö n m a g á v a l e g y ü t t saját n é p c s o p o r t ­ ját is. T á r s a d a l o m s z e r t e é r l e l ő d i k a sok g y e r m e k e t felnevelő szülők fokozott m e g ­ becsülése. K i a l a k u l ó b a n v a n az új t á r s a d a l m i értékítélet, igény, e l v á r á s , t u d a t o s gyermekvállalás, h u m a n i s t a s z e l l e m ű c s a l á d t e r v e z é s t e k i n t e t é b e n . I l y e n é r t e l e m ­ ben h a t é k o n y neveléssel, felvilágosítással és i n t é z k e d é s e k k e l p r ó b á l j u n k v á l t o z ­ tatni a f e n n á l l ó h e l y z e t e n . E b b ő l a m u n k á b ó l n e m h i á n y o z h a t n a k a s z a k m a i l a g jól felkészült etnográfusok, orvosok és p e d a g ó g u s o k sem. Közös ügy, m i n d a n n y i u n k ügye, baja és b á n a t a a t ö r v é n y t e l e n egyke.

Kancsura

István:

„Örök

rügy"

HERÉDI

GUSZTÁV

TŰNŐDÉS GYERMEKRŐL, CSALÁDRÓL Az o l v a s m á n y é l m é n y e k n é h a e r ő s e b b e k a s z e m é l y e s e k n é l . H á r o m g y e r m e k e s c s a l á d b a s z ü l e t t e m , n e m t u d t a m , m i a g y e r m e k i m a g á n y , o t t h o n i u n a t k o z á s , mégis, a m i k o r m é g k a m a s z k é n t a n e g y v e n e s é v e k e l e j é n a n é p i í r ó k t ó l egy e l ő a d á s s o r á n az e g y k é r ő l h a l l o t t a m , m a j d e l o l v a s t a m K o d o l á n y i J á n o s Baranyai utazás című könyvét, nagyon megütköztem. Akkor m á r árva voltam, diákotthonban laktam, s v a l a m e l y e s vigaszom az volt, h a a n ő v é r e m h e z u t a z h a t t a m , aki m á r férjhez m e n t volt és D é s e n l a k o t t , v a g y h a a k e r e s z t s z ü l e i m n é l élő öcsémet k e r e s h e t t e m fel V á r a d o n . Az e g y k e k é r d é s é r ő l h a l l v á n r i a d t a n k é r d e z t e m m a g a m b a n , mi l e n n e , h a én is e g y k e v o l n é k ? H a t e s t v é r e i m se v o l n á n a k ? A k k o r é r e z n é m m a g a m c s a k igazán á r v á n a k . . . Régi t a p a s z t a l a t o m , hogy a k i h e z m o s t o h a a k i s k ö r n y e z e t e , a v a g y k o r á n kisza­ k a d t g y e r m e k i v i l á g á b ó l , az i n k á b b t ö r e k s z i k a n a g y o b b közzösségbe, a t á r s a d a l m i osztály vagy nép kollektivitásába beilleszkedni, a nagyobb keretek gondjaival t ö r ő d n i . Az e g y k e k é r d é s é n e k m e g i s m e r é s e e b b e l i i p a r k o d á s o m b a n is m e g z a v a r t . Erős, é l e t r e v a l ó n e m z e t i s é g f i á n a k t u d t a m a d d i g m a g a m a t , s a k k o r r á k e l l e t t é b r e d ­ n e m , h o g y c s ö k k e n ő a v i t a l i t á s u n k . N e m v a l a m i felemelő t u d a t egy tizenéves fiú s z á m á r a . E l o l v a s t a m , m i l y e n n e k rajzolja m e g H e r d e r a m i j ö v ő n k e t , kijegyzetel­ t e m , a m i t Móricz Zsigmond, V e r e s P é t e r , Kós K á r o l y , N é m e t h László, Illyés G y u l a í r t az egykéről, s e g y ö n k é p z ő k ö r i gyűlésen b e s z á m o l ó t t a r t o t t a m o l v a s m á n y a i m r ó l . A z u t á n s o k a t v i t a t k o z t a m , t á r g y a l t a m az ü g y r ő l az i n t e r n á t u s b a n , ifjúsági k o n f e r e n ­ c i á k o n , s z e m i n á r i u m o k o n . Az i s k o l á b a n é n l e t t e m az egyke-szakértő. És g y ű l ö l t e m m i n d e n t , a m i az egykéhez v e z e t : a n a g y b i r t o k - r e n d s z e r t , a m a ­ g á n t u l a j d o n t , a k u p o r g a t ó fösvénységet v a g y a r i d e g p a r a s z t i érzelemellenességet. É s a z t h i t t e m , h o g y m i n d e n komoly, n é p e j ö v ő j é é r t a g g ó d ó e m b e r így gondol­ kodik.

* S o k é v telt el a z u t á n . A h á b o r ú , m a j d a z ú j j á é p í t é s , az i p a r fejlesztése, a m e z ő g a z d a s á g szövetkezeti átszervezése, a szocialista k u l t ú r a k i a l a k í t á s a k ö t ö t t e le f i g y e l m e m e t . 1957 v é g é n a z o n b a n — a n é p k ö z t á r s a s á g tizedik é v f o r d u l ó j á n a k k ö ­ s z ö n t é s é r e — r i p o r t o t í r t a m az U t u n k b a a K i s k ü k ü l l ő m e n t i M a k f a l v á r ó l . B e m u ­ t a t t a m , hogy a n é p k ö z t á r s a s á g m i t hozott a f a l u n a k : l e n á z t a t ó é p ü l t ott, m u n k a ­ a l k a l o m t e r e m t ő d ö t t , j a v u l t a m e g é l h e t é s , m e g s z ű n t az e l v á n d o r l á s . De s z á m o k k a l , t á b l á z a t o k k a l b i z o n y g a t t a m azt is, h o g y — e g y r e k e v e s e b b g y e r m e k születik. B a r á t a i m közül n é h á n y a n , m i u t á n e l o l v a s t á k a cikket, é r t e t l e n ü l k é r d e z t é k : m i é r t izgat a születések s z á m a ? E g y á l t a l á n , m i a jelentősége a k é r d é s n e k ? É s ú g y t e k i n t e t t e k r á m , m i n t a k i i s m e r t a r c a h e l y e t t s z o k a t l a n , mi több, g y a n ú s k é p é t m u t a t j a meg. D e m e g l e p ő d t e m k é r d é s e i k h a l l a t á n én is; n e m i s m e r i k ezt a p r o b l é ­ m á t , e n n y i r e n e m t u d n a k d ö n t ő j e l e n t ő s é g é r ő l ? T ö b b e n viszont, a k i k o l v a s t á k

a z említett írókat, g r a t u l á l t a k : „Na v é g r e , az egyke k é r d é s e ismét n a p i r e n d r e k e ­ rült irodalmunkban." Ez u t ó b b i a k r e m é n y e — s a j n o s — a l a p t a l a n volt. K e r e k tíz év telt el, s ez­ a l a t t c s u p á n Keszi H a r m a t h S á n d o r í r t a l a p o s t a n u l m á n y t a K o r u n k b a n a k a l o t a ­ szegi egykéről. Csak a m i k o r a statisztika t é n y e i k ö n y ö r t e l e n ü l b e b i z o n y í t o t t á k , hogy csökken n á l u n k a szaporulat, s a p á r t és k o r m á n y j e l e n t ő s i n t é z k e d é s e k e t foganatosított e t e k i n t e t b e n , l á t t a k i s m é t n a p v i l á g o t a k é r d é s s e l foglalkozó írások. Akkor ö r ö m m e l ü d v ö z ö l t e m — a kolozsvári I g a z s á g b a n m e g j e l e n t két cik­ k e m b e n — a d e m o g r á f i a i visszaesést gátolni célzó jogi r e n d s z a b á l y o k a t , szociális j u t t a t á s o k a t . Az í r á s o k n e m v á r t h a t á s t v á l t o t t a k ki. G ú n y o s d ö r g e d e l m ű levél é r k e ­ zett a szerkesztőségbe egy főiskolai t a n á r t ó l , a k i e l m a r a s z t a l t „ i d e a l i s t a " b e á l l í t o t t ­ ságomért; úgy p r é d i k á l o k a g y e r m e k á l d á s r ó l — í r t a —, a k á r egy p ü s p ö k . Régi b a r á t o m k i r á n d u l á s k ö z b e n f e j e m r e olvasta, m i é r t n e m szóltam a k é r d é s szociális vonatkozásairól. A n y o m d á b a n n é h á n y m u n k á s v i t á b a szállt v e l e m . A sok g y e r m e k m á r k o r ­ szerűtlen dolog, m o n d o t t á k . A m i k o r anya, a p a dolgozik, é p p e l é g gond e g y e t l e n gyermeket is felnevelni. Egy h o z z á m n a g y o n közel álló i r o d a l o m k r i t i k u s m e g k é r ­ dezett: m i é r t foglalkoztat a s z a p o r u l a t k é r d é s e ? E g y á l t a l á n m i é r t fontos az, h o g y sokan l e g y ü n k ? Régi i s m e r ő s ö m p e d i g r á m k i á l t o t t : „Mellébeszél, k é r e m ! Á l p r o b ­ léma. A m i n ő s é g a fontos! M ű v e l t e b b , i g a z a b b l e g y e n az e m b e r , ez itt a kérdés, s n e m a szaporulat. H a g y j u k m á r az ósdi, » n a r o d n y i k « elképzeléseket." Be kellett l á t n o m ezek u t á n , hogy ellentétes v é l e m é n y e k e t v á l t ki a s z a p o r u l a t ügye, s hogy ezt a fontos p r o b l é m á t m e n n y i r e n e m i s m e r i k v a g y t é v e s e n é r t e l m e z i k m é g egyes szociológusok, közírók is. É s hogy a d e m o g r á f i a , c s a l á d l é l e k t a n , t á r s a d a l o m l é l e k t a n be kevés k é r d é s r e ad é r d e m l e g e s választ. Ezzel s z e m b e n a k ö z v é l e m é n y n a p r ó l n a p r a válaszol. M i n d e n k i j á r t a s n a k érzi m a g á t e t é r e n . S n e m a l a p t a l a n u l . V a l a m e n n y i e n v o l t u n k g y e r m e k e k , m a j d m i n d e n k i szülő is, a k i csöppséget nevel, gazdag t a p a s z ­ t a l a t r a tesz szert. É s h i r d e t i a m a g a igazát.

* Sokan e m l é k e z n e k m é g a régi, n é p e s z s e l l é r h a d a k , p r o l e t á r c s a l á d o k n y o m o ­ r á r a , az agyonhajszolt, ö r ö k k é robotoló a p á k r a , a m i n d i g á l l a p o t o s v a g y szoptató a n y á k r a , a r o n g y o k b a n j á r ó , é h e s g y e r m e k e k r e , és ú g y vélik, hogy a n a g y szapo­ r u l a t ezt a szegénységet h o z n á vissza. Elfelejtkeznek a z o n b a n a r r ó l , h o g y m a sok­ kal n a g y o b b a n y a g i lehetőségekkel r e n d e l k e z ü n k , de ettől függetlenül: ki igényel tucatnyi g y e r m e k e t c s a l á d o n k i n t ? C s u p á n az egyke, az egyse, a k i h a l á s e l l e n k ü z ­ d ü n k és az egészséges n é p e s s é g n ö v e k e d é s t s z o r g a l m a z z u k . N é m e l y e k M a l t h u s m ó d j á r a g o n d o l k o d n a k . Kissé egyszerűsítve, ú g y vélik, ha a termőföld n e m növekszik, n e n ö v e k e d j é k a lakosság se, m e r t a n n a k e l ő b b u t ó b b éhínség lesz a vége. A k é r d é s a n n á l k o m o l y a b b , s e m h o g y n é h á n y m o n d a t b a n felelni l e h e t n e r á . H a d d idézzek a z o n b a n egy-két adatot. E u r ó p a l e g s ű r ű b b e n l a k o t t o r s z á g a H o l l a n ­ dia. Több m i n t 360 fő j u t o t t egyetlen n é g y z e t k i l o m é t e r r e . I t t h o n viszont m é g száz sem. T i z e n k é t millió e m b e r él ott a mi négy-öt m e g y é n k h e z h a s o n l ó n a g y s á g ú területen. A h o l l a n d o k a z o n b a n b ú z á b ó l n e g y v e n m á z s á n á l is n a g y o b b á t l a g o t t e r ­ m e l n e k h e k t á r o n k i n t . Mi a felét. Bőven v a n h á t l e h e t ő s é g ü n k a r r a , h o g y n ö v e l j ü k é l e l m i s z e r t e r m e l é s ü n k e t és a lakosság s z á m á t is.

Megfontoltság, mérsékletesség, e l ő r e l á t á s , m i n d - m i n d kevés g y e r m e k h e z vezet — így v é l i k egyesek. Ezzel s z e m b e n a k ö n n y e l m ű s é g , a m e g g o n d o l a t l a n s á g s z ü l n é a sok p o r o n t y o t . A k é r d é s t m e g f o r d í t h a t j u k : h á n y m e g h á n y p á r ó v a k o d i k fiatal k o r á b a n a g y e r m e k t ő l , d e később, m i k o r m á r a k a r n á k , hogy legyen, n e m születik. És m e n n y i b á n a t s z á r m a z i k ebből, m i l y e n n y o m a s z t ó l é g k ö r ű o t t h o n , h á n y m e g h á n y h á z a s ­ s á g b o m l i k fel e m i a t t ! De s o k a n , a k i k csak egyetlen g y e r m e k e t szülnek, idő m ú l ­ t á n felismerik: az egykét szinte l e h e t e t l e n s é g jól n e v e l n i , hogy n e legyen e l k é n y e z ­ tetett, önző, é l h e t e t l e n a v a g y — t á r s t a l a n , k o m o r . És g o n d o l j u n k c s a k a g y e r m e k n é l k ü l t e n g ő d ő , m a g á n y o s ö r e g e k r e . A g y e r m e k e l l e n e s bölcsesség vagy „ e l ő r e l á t á s " á l d o z a t a i ők. A k i k olvastak, h a l l o t t a k a „demográfiai r o b b a n á s " - r ó l , a túl n é p e s á l l a m o k ­ b a n pusztító éhínségről, ú g y vélik, hogy a közeli v a g y távoli j ö v ő b e n mi is oda j u t u n k . Az idézett a d a t o k a z o n b a n é p p azt igazolják, hogy m i n d a t ú l n é p e s e d é s t ő l , mind termésnövelési forrásaink elapadásától távol állunk. A z o k n a k a z o n b a n , a k i k a „ d e m o g r á f i a i r o b b a n á s " - r ó l t u d n a k , illik t u d n i u k a „zöld f o r r a d a l o m " - r ó l is. A r r ó l , hogy a v i l á g r i z s t e r m é s e , b ú z a k é s z l e t e az e l m ú l t é v e k b e n — t ö b b e k között a n ö v é n y n e m e s í t ő k u t a t á s o k e r e d m é n y e k é n t — soha n e m l á t o t t m é r t é k b e n g y a r a p o d o t t , s a t e r m é s n ö v e l é s b e n é p p a l e g í n s é g e s e b b I n d i a és P a k i s z t á n é r t el s z e m b e t ű n ő sikereket. A szegény és e l m a r a d o t t n é p e k , országok, világrészek s z a p o r á k , a fejlettek, gazdagok viszont n e m — így szól egy s o m m á z ó á l l á s p o n t . V a n b e n n e v a l a m i . A félfeudális Etiópia, Felső-Volta a v a g y Malájföld n é p e s z a p o r á b b , m i n t E u r ó p a l a k o s ­ sága. D e ez a s é m a sem á l t a l á n o s é r v é n y ű . A m e r i k a , K a n a d a fejlett, g a z d a g ország. D e n é p ü k is d u z z a d ó erejű, l e n d ü l e t e s e n növekszik. Létezik o l y a n felfogás is, a m e l y szerint az e l m a r a d o t t n é p e k s z a p o r á k , d e m i h e l y t a fejlődés, civilizáció ú t j á r a l é p n e k , m e g c s a p p a n biológiai t e r m é k e n y s é ­ gük, hogy k é s ő b b , a jólét m a g a s fokán i s m é t t ö b b g y e r m e k e t ó h a j t s a n a k . Ez bizo­ n y o s n é p e k n é l , n é m e l y k o r o k b a n így volt, de kétszer a n n y i az e l l e n p é l d a . A s v é d e k , belgák, o s z t r á k o k r é g ó t a é l n e k j ó m ó d b a n . D e a g y e r m e k s z ü l e t é s t e r é n n y o m a s e m mutatkozik náluk a javulásnak. A n ő k egy része s a j á t o s a n viszonyul a n é p s z a p o r u l a t k é r d é s é h e z . Ü g y v é l i k , hogy a k i k az a n y a i h i v a t á s r ó l s z ó l n a k — e g y é b h i v a t á s o k t ó l , foglalkozásoktól s z á n ­ d é k o z n a k őket e l t a n á c s o l n i . A n ő t pedig vissza a k a r j á k p a r a n c s o l n i a k o n y h á b a s a bölcső m e l l é . Az é l e t a z o n b a n — é v e z r e d e k ó t a — igazolja, h o g y az é s s z e r ű c s a ­ l á d t e r v e z é s t össze l e h e t egyeztetni a női m u n k á v a l , t a n u l á s s a l , s hogy a gyer­ m e k s z e r e t e t és az a n y a s á g m e g t u d férni a t e r m e l é s b e n v a l ó részvétellel. I g a z a t kell a d n i viszont a gyári és o t t h o n i m ű s z a k t e r h é v e l k ü z d ő m u n k á s a s s z o n y o k n a k v a g y a mezőn, h á z k ö r ü l s o t t h o n is h e l y t á l l ó falusi n ő k n e k , a m i k o r azt k é r i k , hogy a t á r s a d a l o m (és a férjük) f o k o z o t t a b b a n siessen s e g í t s é g ü k r e : m o s ó g é p p e l és n a p k ö z i o t t h o n o k építésével é p p ú g y , m i n t t ö b b m e g é r t é s s e l , j ó i n d u l a t t a l . Nagyfokú e l t é r é s m u t a t k o z i k e k é r d é s t e k i n t e t é b e n a szocialista országok közt is. A l b á n i a és B u l g á r i a s z a p o r u l a t i h á n y a d o s a a l e g m a g a s a b b a k közé t a r t o z i k , ezzel s z e m b e n a z N D K , M a g y a r o r s z á g , Csehszlovákia n é p e h á t u l á l l a n é p e s s é g n ö ­ v e k e d é s e u r ó p a i l i s t á j á n . A szovjet, lengyel, jugoszláv n é p e k l e n d ü l e t e s e n g y a r a ­ p o d t a k a h á b o r ú t k ö v e t ő k é t é v t i z e d b e n , c s u p á n n é h á n y éve m u t a t k o z i k n á l u k a p a ­ d á s . H a z á n k b a n másfél évtizedig t a r t ó i m p o z á n s n ö v e k e d é s u t á n gyors c s ö k k e n é s

Az

egykés

Daróczon

„üres" az I—IV.

osztály

állt elő a h a t v a n a s é v e k első felében. Az i s m e r t i n t é z k e d é s e k n y o m á n a z o n b a n néhány éve ismét az e u r ó p a i demográfiai n ö v e k e d é s é l v o n a l á b a t a r t o z u n k .

* A k á r m e r r ő l közelítsük m e g h á t a p r o b l é m á t , k i d e r ü l , hogy a s z a p o r a s á g v a g y egyke, egyse sok-sok t é n y e z ő r e v e z e t h e t ő vissza — k o r o n k é n t , n é p e n k é n t , sőt t á ­ j a n k é n t , n é p c s o p o r t o n k é n t —, s az okok közt gazdasági j e l l e g ű e k é p p ú g y szere­ pelnek, m i n t l é l e k t a n i a k , biológiaiak a v a g y t ö r t é n e l m i e k . Ez u t ó b b i a k — ú g y vélem — k ü l ö n ö s e n s o k a t m o n d a n a k . H a d a k o z o t t - e sokat egy ország, s győztese vagy vesztese volt-e az u t ó b b i h á b o r ú k n a k ? E g y e n l e t e s e n fejlődött-e, a v a g y súlyos válságok r á z k ó d t a t t á k m e g ? M á s v o n a t k o z á s b a n : e l é r t e - e v a l a m e l y n é p , n e m z e t i ­ ség, t á r s a d a l m i osztály a m a g a a l a p v e t ő célkitűzéseit, ki t u d t a - e t e l j e s í t e n i ö n m a ­ gát avagy t ö r e k v é s e m e g b i c s a k l o t t , félresiklott? M i n t h o g y n e m t u d o k a k é r d é s h e z s z e n v e d é l y n é l k ü l hozzáállni, s o k m i n d e n fáj. Az p é l d á u l , hogy m í g a m a g a s k u l t ú r a t á v o l r ó l s e m foglalkozott kellő m é r ­ tékben a d e m o g r á f i a jelenségeivel, a d d i g egyes s z u b k u l t ú r á k igenis n a g y figyelmet szentelnek e k é r d é s e k n e k . Az é r m e l l é k i f a l v a k b a n éppúgy, m i n t a s z a m o s m e n t i Felőrön, Kolozsváron vagy A r a d o n bizonyos vallások t a g j a i n a k sok a g y e r m e k ü k , e családok ö r v e n d e n e k az újszülöttnek, a szülök szívesen v á l l a l j á k u t ó d j a i k nevelését, eszük á g á b a s e m j u t a vicclapból s z á r m a z ó a l t e r n a t í v a : kicsi v a g y kocsi? A nagy m e g r á z k ó d t a t á s o k v i s s z a v e t i k a n é p s z a p o r u l a t o t . A m e r i k a X X . századi t ö r t é n e l m é b e n a d e m o g r á f i a i m é l y p o n t o t a h a r m i n c a s é v e k eleje, a gazdasági v á l ­ ság jelzi. Az e g y é n e k é l e t é b e n a z o n b a n n e m „kell" föltétlenül k a t a k l i z m a a h h o z , hogy a s z a p o r u l a t rosszul a l a k u l j o n . Sőt, n é h a a jó i r á n y ú változás is rossz d e m o g -

ráfiai k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r h a t . Így p é l d á u l az u r b a n i z á c i ó . Á l t a l á n o s é r v é n y ű n é p m o z g a l m i t a p a s z t a l a t , hogy a f a l u j u k a t o t t h a g y ó f i a t a l o k n a k r i t k á n v a n s o k g y e r m e k ü k . A v á r o s o n v a l ó m e g t e l e p e d é s , az új k ö r n y e z e t b e t ö r t é n ő b e i l l e s z k e ­ dés, a l a k á s s z e r z é s és s z a k m a t a n u l á s a n n y i r a leköti figyelmüket, ú g y i g é n y b e veszi e r e j ü k e t , h o g y a g y e r m e k e k s z á m á r a m á r kevés j u t . E g y k é s e b b e k a törzsökös v á ­ rosiaknál. Az e r d ő h á t i Alsótőkön, S z a r v a s k e n d e n , M o r ó b a n , E s z t é n y b e n , L o z s á r d o n s o k a t j á r t a m ú g y 25—28 é v v e l ezelőtt. S z a p o r a n é p e s s é g ű volt Kolozs m e g y é n e k ez a tája. P a p o k k a l , t a n í t ó k k a l , o r v o s o k k a l b e s z é l g e t t e m a k k o r i b a n , s azt m o n d t á k , a z é r t sok o t t a g y e r m e k , m e r t e l h a g y a t o t t vidék, a n é p m e g m a r a d t az ősi á l l a ­ p o t b a n . A t a v a s s z a l t ö b b s z ö r j á r t a m a r r a f e l é . E g y r e k e v e s e b b a g y e r m e k . És ezt u g y a n c s a k az e l m a r a d o t t s á g g a l m a g y a r á z t á k . Messze v a n oda a v á r o s , az i p a r t e ­ lep, a v a s ú t , a m ű ú t , k e v é s a m u n k a a l k a l o m , a fiatalság t e h á t elhúzódik, k e v é s e m b e r a l a p í t családot s n e v e l g y e r m e k e t . Másfelé v i s z o n t — p é l d á u l a B r a s s ó körüli H é t f a l u b a n , a T o r d a körzetéhez t a r t o z ó P o l y á n b a n , A r a n y o s e g e r b e g y e n , L ó n á n , a Kolozsvárhoz közel eső A p a h i d á n , G y a l u b a n , Szászfenesen, t ö b b A r a d - k ö z e l i f a l u b a n — n a g y a szaporulat, n o h a e g y i k ­ m á s i k h e l y s é g ezek közül v a l a h a demográfiai h i á n y t m u t a t o t t fel. De a v á r o s o k , i p a r t e l e p e k v o n z á s á b a n sok, m á s v i d é k r ő l s z á r m a z ó fiatal telepedett m e g ott és a l a p í t o t t családot. M e g l e p ő d e m o g r á f i a i f o r d u l a t n a k v a g y u n k h á t t a n ú i : m í g h a j d a n — s itt-ott m é g m a is — a t á v o l i h e g y v i d é k i és mezőségi falvak, t a n y a b o k r o k a l k o t t á k a n a g y v i t a l i t á s ú k ö r z e t e k e t , m a a v á r o s o k övezetei k e z d e n e k azzá v á l n i . Míg országos v i s z o n y l a t b a n — m i n t m á r e m l í t e t t ü k — az u t ó b b i é v e k b e n nagyot j a v u l t a helyzet, a d d i g a „ k l a s s z i k u s a n " egykés t á j a k o n , p é l d á u l K a l o t a ­ szegen, a M a r o s alsó folyása a v a g y a T e m e s , Bega, K r a s s ó m e n t é n n e m sok

Népes

iskolaudvar

(Asztalos

Sándor

jelvétele)

változott. Egy-két v á r a t l a n „ v e n d é g " j ö t t é n k í v ü l m i n d e n m a r a d t a r é g i b e n . Mi l a p p a n g e m ö g ö t t ? V a j á k o s asszonyok, v é n b o s z o r k á n y o k b ű n ö s t é n y k e d é s e , a n ő k ősi „védekező" m ó d s z e r e i n e k s i k e r e s a l k a l m a z á s a , m o d e r n f o g a m z á s g á t l ó s z e r e k használata? Védekezési „ t e c h n i k á k o n " i n n e n és t ú l k u t a t o m a g y e r m e k e l l e n e s felfogás lélektani, szociológiai okait. S z e m é l y e s t a p a s z t a l a t b ó l t u d o m , m i t kell k ü z d e n i e a m u n k á b a j á r ó a n y á n a k , h a l e l k i i s m e r e t e s e n a k a r j a gondozni a g y e r m e k é t , i s m e r e t e s az is, hogy m é g m i n d i g n e m elég a bölcsődei férőhely, s m e n n y i r e n e h é z „ p ó t m a m á t " kapni. D e t é n y az is, h o g y sok e s e t b e n é p p o t t a l e g k e v e s e b b a g y e r m e k , a h o l v o l n a gondozó n a g y m a m a , a h o l t e l n e h á z t a r t á s i a l k a l m a z o t t fizetésére a v a g y az a s s z o n y nem j á r m u n k á b a . Mi az o k a e n n e k ? E r r e a k é r d é s r e k e l l e n e k ö r ü l t e k i n t ő , t u d o m á n y o s pozású v á l a s z t k a p n u n k .

megala­

T a l á n n e m t é v e d e k , h a azt á l l í t o m : a d i v a t is g y e r m e k e l l e n e s . A m i n i s z o k n y a és a forró n a d r á g , a t r a p é z n a d r á g , f a r m e r n a d r á g , a bikini m e g egyéb h o l m i h a d i ­ lábon á l l a terhességgel. Persze, j ó l t u d o m , hogy n e m c s a k ez a t é n y e z ő é r v é n y e s ü l . A kis fizetés, a rossz l a k á s v a g y e g y é b a n y a g i k ö r ü l m é n y e k is é r v é n y e s ü l n e k . D e n é m e t , cseh­ szlovák, m a g y a r o r s z á g i , o s z t r á k és m á s a d a t o k igazolják, hogy a h o l t ö r v é n y e s k e r e ­ tek között m e g e n g e d e t t a z a b o r t u s z , a k é r v é n y e z ő n ő k n e k e g y h a r m a d a s e m h i v a t ­ kozik a n y a g i n e h é z s é g e k r e . A l e g t ö b b j ü k a z t állítja, hogy a g y e r m e k „ a k a d á l y o z z a " őket v a l a m i b e n . Ez a v a l a m i pedig l e h e t g é p k o c s i v á s á r l á s , külföldi u t a z á s , a k a r ­ csúság megőrzése, a h ó d í t ó k é p e s s é g f e n n t a r t á s a , s csak k e v é s e s e t b e n v a n szó arról, hogy a g y e r m e k a t o v á b b t a n u l á s b a n v a g y h i v a t á s a teljesítésében g á t o l n á a mamát. Ha az e m b e r sokfelé beszélget e r r ő l a k é r d é s r ő l , h a é v e k e n á t gyűjti megfi­ gyeléseit, m i n d e n t e s z e r i n t kezd vizsgálni, s a k k o r e g y e t - m á s t m á s k é p p e n lát, a közfelfogástól eltérően. B o c s á t t a s s é k meg, h o g y egy-két ilyen m e g l á t á s o m a t szóvá teszem. Kezdjük az iskolai neveléssel. Féléves k i s f i a m v a n , s t a p a s z t a l h a t t a m , hogy az egészségügy m i t n y ú j t az a n y á n a k és g y e r m e k n e k . B á b a a s s z o n y , v é d ő n ő , o r v o s n ő j á r j a a h á z u n k a t , s j ó t a nácsoktól k e z d v e d r á g a gyógyszerekig m i n d e n t m e g a d n a k , hogy a cscsemő é s anyja egészséges legyen. Mit tesz a z o n b a n az o k t a t á s ? M e g t a n í t j a a l á n y o k a t jól k ö n y v e l n i , szőni, épületeket rajzolni, d e az a n y a s á g r a n e m készíti fel őket. H i b a v o l n a a z o n b a n ezért elsősorban az iskolát e l m a r a s z t a l n i . A felfogás „ b e n n e v a n a l e v e g ő b e n " . Míg a régi v i l á g b a n a n ő t szinte k i z á r ó l a g a n y á n a k , feleségnek n e v e l t é k , a m i o k t a ­ t á s u n k — n a g y o n h e l y e s e n — e g y é n i s é g é n e k teljes k i b o n t a k o z t a t á s a , egyenjogú­ ságának biztosítása v é g e t t m i n d e n p á l y á r a előkészíti ót. E k ö z b e n a z o n b a n , ú g y tetszik, e l f e l e j t k e z ü n k a r r ó l , hogy a n ő t e r m é s z e t e s h i v a t á s a az a n y a s á g . Ezt n e m lehet elhallgatni, m e g k e r ü l n i . A z a n y a s á g r a t ö r t é n ő előkészítés, a l e e n d ő a n y á k ilyen i r á n y ú n e v e l é s e é p p o l y a n fontos f e l a d a t a k e l l e n e hogy legyen az o k t a t á s n a k , mint a l á n y o k egyéb i r á n y ú képzése. A k o e d u k á c i ó a z o n b a n egy k a l a p a l á veszi a fiúkat és l á n y o k a t . M i n t h a n e m lenne köztük különbség. F é l r e é r t é s n e essék, h e l y e s n e k t a r t o m , h o g y a n ő k é s fér­ fiak közé emelt mesterséges válaszfalakat ledöntsük. Jó, hogy a n ő k számára

m e g n y í l t az élet v a l a m e n n y i t e r ü l e t e , k ö z t ü k az iskola is. D e n a g y o n is h e l y t e ­ len felfogás n e m s z á m o l n i a n e m e k biológiai a l a p ú , természetes különbségével. M e r t e k ü l ö n b s é g b ő l sajátos t á r s a d a l m i s z e r e p e k , f e l a d a t o k k ö v e t k e z n e k . É s h a a l á n y o k a t n e m készítjük fel n e m i j e l l e g ü k b ő l e r e d ő f e l a d a t a i k betöltésére, n e m felelnek m e g e f e l a d a t o k n a k . M a g y a r á n m o n d v a : rossz a n y á k lesznek. A k e l l ő ­ k é p p e n föl n e m készült a n y á k p e d i g h i á n y o s a n gondozzák, rosszul n e v e l i k a jövő nemzedéket. A férfiak s z á m á r a kötelező a n e m ü k jellegéből f a k a d ó k a t o n á s k o d á s . M i n t i s m e r e t e s , a h a d s e r e g n é l a h a r c á s z a t o n k í v ü l a z ifjú sok h a s z n o s készséget s a j á t í t el, fejleszt k i : fegyelmezett lesz, összetartóbb, e d z e t t e b b , b á t r a b b , k ü z d ő k é p e s e b b . T e k i n t s ü n k m o s t el attól, hogy egyszer m e g v a l ó s u l a v i l á g b é k e , n e m lesz szükség h a d s e r e g r e , s a m a i v a l ó s á g t a l a j á n á l l v a v e s s ü k fel a k é r d é s t : h a s z ü k s é g e s n e k t a r t j u k bizonyos férfias e r é n y e k fejlesztését, m i é r t m o n d u n k le a n a g y o n is szük­ séges, n é l k ü l ö z h e t e t l e n női e r é n y e k á p o l á s á r ó l ? P á r t u n k f ő t i t k á r a sok-sok évvel ezelőtt t e t t e szóvá, h o g y rosszul a l a k u l az o r s z á g b a n a s z a p o r u l a t , sok a p r o b l é m a a g y e r m e k n e v e l é s k ö r ü l . A k k o r i b a n o r v o ­ sok és d e m o g r á f u s o k , l é l e k b ú v á r o k és n e v e l ő k cikkeztek a l a p o k b a n a k é r d é s r ő l , előadást tartottak tévében, rádióban, művelődési otthonokban, aztán éveken át n e m h a l l o t t u n k n é p m o z g a l m i p r o b l é m á k r ó l . Holott a d e m o g r á f i a i h e l y z e t t a n u l m á n y o ­ zása, a k ö z v é l e m é n y ilyen i r á n y ú t á j é k o z t a t á s a — h a kell, f e l r á z á s a — n e m c s u p á n egy h ó n a p i g t a r t ó „csata". M e r t b i z o n y n a g y o n is k e v e s e t t u d u n k e t e k i n ­ t e t b e n . M i é r t m u t a t k o z i k p é l d á u l oly n a g y e l t é r é s h a z á n k egyes t á j a i n a k s z a p o r a ­ sági h á n y a d o s a között? F e l m é r t ü k - e t u d o m á n y o s eszközökkel az e d d i g f o g a n a t o ­ sított i n t é z k e d é s e k h a t é k o n y s á g á t , e r e d m é n y e s s é g é t ? Vagy, hogy a m a g u n k s z o r o ­ sabb értelmezésű háza táján seperjünk: tudjuk-e, hogy a nemzetiségek népmoz­ g a l m i a d a t a i m i é r t olyanok, a m i l y e n e k ? Az e m l í t e t t főtitkári beszéd u t á n öt é v v e l n á l u n k is m e g a l a k u l t a Demográfiai Bizottság. Ü d v ö z ö l n ü n k kell ezt a m e g a l a k u l á s t . R e m é l j ü k , h o g y az e z u t á n vég­ z e n d ő k u t a t á s o k sok k é r d é s r e a d n a k m a j d v á l a s z t , h o z z á j á r u l n a k a helyzet j a v í ­ t á s á h o z , s oda h a t n a k , h o g y az o k t a t á s é p p ú g y , m i n t a s a j t ó , r á d i ó , t é v é és a k ü l ö n f é l e t á r s a d a l m i szervezetek, n e s z e z o n m u n k á n a k t e k i n t s é k a n é p m o z g a l m i h e l y z e t t a n u l m á n y o z á s á t és a k ö z v é l e m é n y ilyen i r á n y ú t á j é k o z t a t á s á t , h a n e m ál­ landó feladatnak.

* S z á z a d o s t a p a s z t a l a t , hogy a c s a l á d „lelke", igazi összetartója az a n y a . É r z e l ­ m i t e k i n t e t b e n ő közelebb á l l szüleihez é p p ú g y , m i n t g y e r m e k e i h e z . D e ezen t ú l ­ m e n ő e n a férfiak j e l e n t ő s része m i n d i g is t á v o l volt a háztól, családtól, hol h á b o ­ r ú s k o d á s , hol k e n y é r k e r e s e t végett. M a n a p s á g m i n d e z fokozott m é r t é k b e n é r v é n y e s . Soha e n n y i férfi n e m j á r t be faluról v á r o s r a dolgozni, m i n t most, s n e m t a r t ó z k o d t a k a n n y i a n t á v o l i é p í t k e ­ zéseken, i p a r t e l e p e k e n sem. De n e m j á r t e n n y i t e n g e r é s z ü n k , h a l á s z u n k s e m távoli vizeken, n e m k ü l d t ü n k ki e n n y i gépkocsivezetőt, r e p ü l ő s t messzi u t a k r a s geoló­ gusokat, i p a r i v a g y k e r e s k e d e l m i s z a k e m b e r e k e t a v i l á g m i n d e n r é s z é b e . Meg­ a d u n k - e m i n d e n segítséget az o t t h o n m a r a d ó a n y á k n a k , hogy összefogják a családot s kellőképpen tudják nevelni gyermekeiket?

Az ingázásról a szociológusok t ö b b n y i r e e l m a r a s z t a l ó n n y i l a t k o z n a k — m i n t szükséges rosszról. Szó se róla, á l d a t l a n állapot, h a a férfi a családtól távol k e r e s i meg a k e n y e r é t , és csak h e t e n k i n t , f é l h a v o n k i n t j á r haza. D e a n a p i 30—40—50 kilométeres e l j á r á s n e m rossz m i n d e n t e k i n t e t b e n . A férfi dolgozik az i p a r b a n , az asszony a mezőn, az egyik hozza h a z a a pénzt, a m á s i k a t e r m é n y t . Sokszor világították m e g ezt a helyzetet hol az ipar, hol a mezőgazdaság oldaláról, azonban közelítsük m e g a család felől.

most

Ami a fő: az a n y a o t t h o n m a r a d . A mezei m u n k a p e d i g n e m olyan szoros, nem olyan fegyelmes, m i n t az ipari. Az a n y a t ö b b e t l e h e t a g y e r m e k e mellett, gondosabban á p o l h a t j a , n e v e l h e t i . U g y a n a k k o r 2—3 g y e r m e k mellől is e l j á r h a t a mezőre, s a m i n t sok p é l d a bizonyítja, 180—200 n a p o t vagy t ö b b e t is dolgozott. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között az asszony össze tudja egyeztetni a t á r s a d a l m i m e g b e c s ü ­ lést, anyagi j ö v e d e l m e t biztosító t e r m e l ő m u n k á j á t a n y a i k ü l d e t é s é n e k teljesíté­ sével. Az ingázás m e l l e t t szól m é g sok m i n d e n . E m l í t e t t e m , hogy a v á r o s b a költözés m e n n y i r e m e g l á t s z i k az ilyen c s a l á d o k csökkent t e r m é k e n y s é g é n . Az ingázó férfi családja ezzel s z e m b e n n e m szakad ki t e r m é s z e t e s k ö r n y e z e t é b ő l , felesége n e m válik m e g a földműveléstől. Ez az egyenletesség, folyamatosság sokat s z á m í t : bizto­ sítja a család n y u g a l m á t , megszokott, t e r m é s z e t e s életét, e b b e a természetességbe pedig beletartozik a h a g y o m á n y o s s z á m ú g y e r m e k e k szülése és felnevelése is. Egyes közgazdászok az i p a r s z e m p o n t j á b ó l n é z v e a k é r d é s t azt m o n d j á k , hogy az ingázó m u n k á s o k a t e l ő b b - u t ó b b v á r o s o n kell l e t e l e p í t e n i . É n azt v a l l o m , jó, hogy ilyen óriási á t t e l e p í t é s r e n i n c s l e h e t ő s é g ü n k . K ü l ö n b e n s e m biztos, hogy a némelyektől k i h a l á s r a ítélt f a l v a k e l n é p t e l e n e d n e k m a j d a távoli jövőben. H a nyugaton a n a g y v á r o s o k k ö r ü l k i a l a k u l t a k a „hálószoba"-városok, ahol az e m b e ­ rek t e r m é s z e t k ö z e i b e n és k i s e b b , „ m e l e g e b b " közösségekben l a k n a k , a k k o r mi azokat a falvainkat, a h o n n a n a m u n k á s o k t ö m e g e s e n j á r n a k be dolgozni, a j ö v e n ­ dőbeli h á l ó s z o b a - v á r o s o k k e z d e m é n y e i n e k , c s í r á i n a k t e k i n t h e t j ü k . És építési, városfejlesztési p r o b l é m á i n k t ó l e l t e k i n t v e e falvakról, az i n g á z á s ­ ról m á r csak azért s e m m o n d h a t u n k le, m e r t a falu családi élete á l t a l á b a n m a is meghittebb, e r ő s e b b , belterjesebb. A legtöbb h e l y ü t t m é g egy k e n y é r e n , egy fedél alatt é l n e k a nagyszülők, szülők, u n o k á k , a m i a g y e r m e k n e v e l é s s z e m p o n t j á ­ ból, az új n e m z e d é k é r z e l m i gazdagsága t e k i n t e t é b e n sokat számít.

* A fiatal férfiak j e l e n t ó s része n e m sokat törődik azzal, hogy v a n - e gyer­ meke vagy sem. A h ú s z e g y n é h á n y éves h á z a s e m b e r e k j a v á t a m u n k a foglalja el, a műszaki k é r d é s e k , a t á r s a d a l m i tevékenység, s ez így is v a n r e n d j é n . De h á ­ nyan v a n n a k , a k i k c s u p á n a gépkocsival, a h a l á s z a t t a l , az itallal t ö r ő d n e k , s kisebb gondjuk is n a g y o b b , m i n t a g y e r m e k ! A férfiak c s a k bizonyos kor eltelte u t á n kezdenek fokozottan v á g y n i a g y e r m e k u t á n , így h á t elsősorban a nőktől függ, lesz-e t ö b b - k e v e s e b b g y e r m e k e a c s a l á d n a k . A fiatal asszonyok j a v a pedig t e r m é ­ szetes v á g y á n a k megfelelően t ö b b g y e r m e k e t a k a r . Mi t ö r t é n i k a z o n b a n a k k o r , h a a n ő n e m képes óhaját é r v é n y e s í t e n i ? A leg-

szebb művészi választ erre Illyés Gyula Kiket vastam:

szült

Katalin

című versében

ol­

Szültem volna egy mérnököt. Már-már világra hoztam. De előbb meg kellett szülnöm egy jégszekrényt, aztán egy új szobabútort. Akartam szülni egy tanárnőt. Meg is szülhettük volna, de csak hatodiknak, hetediknek, kilencediknek, mint a dédszülék. Meg kellett szülnöm egy lakást, ennek az idegennek itt, aki pórázra vett tekintetével. Meg kellett szülnöm egy kocsit, belé a szomszédok áhítatát. Meg kellett még szülnöm a nyugdíjainkat, főleg az ő derűs öregkorára, aki végül e gyermekei után fölzabál majd engem is. Meg kell még szülnöm temetésemet olyanná, hogy csak félig fájjon neki, a tetszelgésre jó étvágyúnak. Meg akartam szülni magam. Meg is szülhettem volna, ha lehetett volna még kitől. Miféle jelenséggel állunk szemben akkor, ha a nő n e m óhajt már gyerme­ ket? Ha fontosabbnak tartja a kocsit, az új bútort, csónakházat, miegymást? N e m egy alacsony demográfiai termékenységű európai országban a családok harmadá­ nak egy gyermeke sincs, másik harmada nevel egyetlen gyermeket, s csak a har­ madik harmadban v a n két vagy több gyermek. Ezek a számok világosan jelzik, hogy a nők egy része maga sem akar gyermeket, annyira megtagadta ösztönös ön­ magát, természetadta hajlamát. Úgy is mondhatnók, elidegenedett önmagától. Ma, amikor sokat foglalkozunk az elidegenedés jelenségével, érdemes volna alaposan elemezni ezt a talán legemberellenesebb fajtáját. Mert ha valaha a tiszazugi aszszonyok az arzénmérgezésig jutottak el földszerző őrületükben — és ilyen irányú elidegenedésükben —, akkor ma is messzemenő következményekkel járhat a nők gyermekellenes elidegenedése. Hadd szóljunk a háztáji gazdaságról is. Hogy mi a gazdasági jelentősége, többé-kevésbé tudjuk. De n e m kisebb a demográfiai hatása sem. Székelyhídon a ház körüli kertek pompás barackosok, szőlősök, fekete ribizlisek. Sokan hizlalnak a háztáji istállókban borjút, disznót, libát — állami szerződés alapján. Mindez ki­ hat arra, hogy ott sok a gyermek, n e m ritka a népes család. Mert ahol szőlőt ültetnek, gyümölcsöst telepítenek — ott bizakodnak. Ott meg akarnak maradni. És aki méhszínt vagy borospincét épít, nemcsak önmagának, hanem utódjának is épít. Tehát utódot is akar és nevel. A kiépített, beültetett háztájak többnyire — népes háztájak is. Szaniszlóról hétszázan járnak dolgozni Szatmárra, Nagykárolyba. Meg is lát­ szik a falun: tele van új házzal, az emberek jól öltözködnek, sok a tévé, jégszek­ rény, kerékpár. És sok a gyermek is. A Gnánd családban, Preg é s Pószet familiá­ ban hatan-nyolcan ülnek asztalhoz. Itt a hajdani szegénység, a Degenfeld-uradalom egykori béresei a legszaporábbak. A népmozgalmi eltérés m é g sok tekintetben körzetenként kimutatható. A hajdani szegénysorokon, a Rózsahegyen és a Homok­ soron ma is több a gyermek, mint például a régi nagygazdák faluközpontjában.

Elbeszélgettem egy Szatmárra bejáró szaniszlói áccsal. Több gyermeke van, kettő közülük házasság előtt áll; az apa már megvette számukra a házhelyet, s el­ kezdte gyűjteni az építőanyagot. Miből telik nekik ennyi mindenre? — Kétezer lejen alul a trösztnél nem keresek, de van úgy, hogy három-negyezer is üti a markomat. Aztán meg itthon, a faluban is akad munka. A felesé­ gem is hoz terményt a házhoz, az állathizlalás is kifizetődő. — A

gyermekei

nem

vágynak

el

a

faluból?

— Miért vágynának? Hiszen itt könnyebb építeni, családot teremteni. meg inkább itthon érzik magukat közöttünk.

Aztán

Hozzátenném: a szaniszlói termelőszövetkezet a jobbak közé tartozik, az idén például búzából 37 mázsás átlagtermést ért el. Érdekes szaniszlói jelenség: a Homoki, Banuli, Jobb családban s más értel­ miségi familiában is két-három gyermek v a n . Nagy dolog ez ma, amikor a fa­ lusi ember már n e m érzi távolálló, elérhetetlen példának az értelmiségiek életét, hanem sok tekintetben követni iparkodik.

Valaha azt reméltük, hogy a magángazdálkodás megszűnése, a kisbirtokok egybetagosítása megszünteti a paraszti egykét. N e m így történt. Ma már tudjuk, hogy nemcsak a földéhség szülte az egykét, hanem sok más körülmény, s az anyagi okok mellett tudatiak is. Tény azonban, hogy bizonyos szociális intézkedé­ sek késlekedése is gátolta falun a demográfiai javulás bekövetkezését. Ezért üdvö­ zölhetjük örömmel, hogy a szövetkezeti tagságra is kiterjesztették ebben az évben a különféle családfejlesztő, gyermekvédő állami juttatásokat.

Végezetül azt is mondanám, n e m jó a gyermektelenség a v a g y az egyke, sem a tucatnyi poronty, a nyakló nélküli szaporodás, hanem a gazdasági és törté­ nelmi helyzetnek, az anyagi és kulturális lehetőségeknek és követelményeknek megfelelően ésszerű családtervezést kell megvalósítani, arányos gyermeklétszámmal. Akármilyen fejlett legyen ugyanis egy ország, bármilyen színvonalra e m e l ­ kedjék ott a gépesítés, termelékenység, szükség v a n bizonyos számú munkaerőre. A korosztályok közt pedig egészséges megoszlásra a termelő fiatalok, középkorúak s a nem dolgozó, eltartott nemzedékek közt. Ha azonban valamely országban, vidéken hosszú időn át k e v é s gyermek születik, ott k e v é s lesz a dolgozó az eltar­ tásra, ápolásra szoruló öregekhez képest. Ebből pedig sok baj származik. Feszültség keletkezik a nemzedékek közt, a fiatalok az idősek ellen fordulnak, hiszen növekvő terhet ró rájuk az eltartásuk. Jellemző ilyen vonatkozásban, hogy a n e m szapora országokban az öregek nyugdíja, otthoni és intézményes gyógyítása, ápolása, valamint a magzatelhajtáshoz szükséges egészségügyi hálózat sokkal több költséget, munkát igényel, mint amennyit a családi pótlék, a szülőotthonok é s gyermekkórházak, bölcsődék és óvo­ dák egész rendszere. S e m m i k é p p sem egészséges helyzet ez. Az anyagi gondokon túl azonban sok lelki trauma, szociológiai, gerontológiai probléma is előáll. Növekszik például a magányos, elhagyatott, utód nélkül t e n ­ gődő, megkeseredett aggok száma. Ez nemcsak az egyes házak tájára hat n y o ­ masztóan, hanem széles társadalmi körben is. N e m véletlen például, hogy a l e g -

k e v é s b é s z a p o r a o r s z á g o k b a n , ahol m a g a s az öregek s z á m a (Svédország, M a g y a r ­ ország), ott a z öngyilkosok a r á n y a h a s o n l ó k é p p e n nagy. Ahol k e v é s a m u n k a k é p e s fiatal — k e v é s a m u n k a e r ő ; a n e m z e t g a z d a s á g m u n k a e r ő h i á n n y a l küzd, a m i gátolja a t e r m e l é s n ö v e k e d é s é t , visszaesést szül. N y u ­ g a t - E u r ó p a v e n d é g m u n k á s a i r ó l sokat o l v a s u n k . De k e v e s e n t u d j á k , h o g y a k ü l ­ földi m u n k a e r ő t n e m c s a k a szóban forgó országok fejlettsége igényli, h a n e m sza­ porasági apálya is. A statisztika bizonyítja, hogy azonos fejlettségű á l l a m o k közül azok f o g a d n a k b e t ö b b v e n d é g m u n k á s t , a m e l y e k n é p e k e v é s b é szapora. A h e l y ­ zet pedig úgy a l a k u l t , hogy sok n y u g a t i ország m a m á r n e m t u d n a m e g l e n n i idegen m u n k á s o k n é l k ü l . J a p á n a világ h a r m a d i k gazdasági h a t a l m a ; az i p a r i fejlődés évi r á t á j a t e k i n ­ t e t é b e n pedig az első h e l y e n áll. M u n k a e r ő - b e h o z a t a l r a m é g s e m volt szüksége hoszszú é v t i z e d e k e n át; m i ó t a a z o n b a n c s ö k k e n t ott is a születési a r á n y s z á m , elörege­ dés és m u n k a e r ő h i á n y kezd m u t a t k o z n i . Nincs szükség v e n d é g m u n k á s r a a v i l á g m á s o d i k ipari h a t a l m á b a n , az u g y a n c s a k jelentős d e m o g r á f i a i a k t í v á t f e l m u t a t ó S z o v j e t u n i ó b a n s e m . C s e h s z l o v á k i á b a n , az N D K - b a n viszont, s bizonyos fokig M a ­ g y a r o r s z á g o n is, é p p a fiatalok kevés s z á m a m i a t t az i p a r sok á g á b a n és a m e z ő ­ gazdaság j e l e n t ő s v i d é k e i n m u n k a e r ő h i á n y m u t a t k o z i k , a m i csökkenti a n e m z e t ­ gazdaság, k ü l ö n ö s e n a kevéssé gépesíthető é p í t ő i p a r teljesítőképességét. *

Mit é r az a bizonyos o b u l u s ? Az előbbi é r v e k k e l s z e m b e n b a r á t a i m t ó l v a g y külföldi s z a k l a p o k b a n vitatkozóktól e g y a r á n t sokszor h a l l o t t a m , olvastam, h o g y a m a i öregek a n n a k idején dolgoztak, n y u g d í j j á r u l é k o t fizettek, t e h á t l e t e t t é k o b u l u s u k a t , s joggal e l v á r h a t j á k , hogy most gondozzák őket. Nincs h á t itt s e m m i probléma. N e m ilyen egyszerű a k é r d é s . M e r t a ma élő e m b e r k e n y e r é t ma kell m e g ­ t e r m e l n i , s ezt c s a k ma dolgozó e m b e r e k t e h e t i k meg. A h a j d a n l e t e t t o b u l u s o k b ó l v a l ó b a n é p ü l t e k g y á r a k , k é s z ü l t e k t r a k t o r o k és vetőgépek, de ha ma n i n c s e l e ­ g e n d ő t r a k t o r o s , k o m b á j n o s vagy kaszás, aki szántson, vessen, arasson, h a n i n c s ma élő m o l n á r vagy pék, a k k o r n e m készül el ma a k e n y é r . Az o b u l u s - l e t e v é s t e h á t csak félgondoskodás a jövőről. G y e r m e k e t is kell n e v e l n i ! Egyszerű, világos, t e r m é s z e t e s dolog ez.

Florica Cordescu A dolgok titka

SZABÓ

ISTVÁN

Pakulár-tor Fenn a havas hátán szomszéd csak a telt ég Sercen a tél mintha Isten fehér juhát itt Erdélyben fejnék Benn öregek járnak tempós súlyos táncot bocskortalppal írnak fonottas kalácsot Szálfaerdő sír fel farkas-vonyítással fenyőhöz kikötött véres ló-bordával Benn topogják járják tempósan a táncot Asztal az esztena farkas-pománához szopó bárány szökken fogak vicsorától Benn három pakulár tempós táncot táncol Sír a szél fagyos szél ágya: üres kertek — vadak vacsoráján juhokat ügyeltek... kitépett gégével kilenc nótin szerte kilencszer is kilenc juhuk elveszejtve Kutyák sebet nyalnak véres szegyük páráll Benn izzad kurjongat a három pakulár Egyik asszony miatt csap a gerendára mestergerendáról

asztal párkányára Másik fiát várja (fogoly fiát érti...) Harmadik hogy miért — senki meg nem kérdi... Cujka s bánat között fonódik a hóra Kinn véres korbácsok csattannak a hóra fejszék fényesednek farkasvadászatra (Harmadik faluból kong a gyász harangja...) De ők hárman járják Hárman — metszett szálfák Egyik asszony miatt üt a gerendára mestergerendáról asztal párkányára Másik fiát várja hogy átadná botját Harmadik — hogy miért? honnan gondolhatnák... Táncukban az öröm kősziklából ácsolt ételruhájuk rejt fonásos kalácsot bocskortalppal rajzolt fonottas kalácsot ...hogy reggel amikor sírok táncot járnak harmadik faluban legyen pománának — ...amikor elindul három subás isten hogy hegyek táncára juhokat kerítsen.

FÁBIÁN

IMRE

Biztató Ha a szemembe nézel láthatod szemem nem a csillagokból lett a földön göröngyök közt talált rá anyám egy harmatos reggelen mikor a körtefán

sárgarigó fütyölt — azóta őrzöm tompa tüzét a rögnek azóta várlak egyre. Tudnál-e kék virágja lenni szememnek?

Volt Volt egy éjjel, amikor a fák járni kezdtek a folyó partján, volt egy éjjel amikor parázsból szökkent egy lány, mellén a napot hordta,

vállán a sápadt holdkaréjt s táltos fehér lovam egyedül nyargalt a fekete felhő járásában — Istenem, hol lehettem akkor én?

Pusztai Péter: A halál — pletykákból

DEMÉNY DEZSŐ

C S A L Á D ÉS ÉRTÉKREND A családi élettel k a p c s o l a t o s legtöbb k e d v e z ő v a g y k e d v e z ő t l e n s t a t i s z t i k a i t é n y egyéni és t á r s a d a l m i d i m e n z i ó k b a n szétágazó é r t é k r e n d i o k l á n c o l a t o k a t is t a k a r . K i állíthatja, h o g y n e m h ú z ó d i k m e g é r t é k e l ő b e á l l í t ó d á s , m a g a t a r t á s v a g y m e g g y ő z ő ­ dés, életfelfogás v a g y v i l á g n é z e t a d e m o g r á f i a i r o b b a n á s , i l l e t v e b e s z ű k ü l é s (egyke, egyse) a d a t a i mögött; a családi k ö t e l é k e k l a z u l á s á t v a g y a h á z a s - é l e t f o r m a igen­ lését, a v á l á s o k s a h á z a s s á g o n kívüli s z ü l e t é s e k g y a r a p o d á s á t bizonyító s z á m o k h á t t e r é b e n ; v a g y a c s a l á d o k m i n d e n n a p j a i t kitöltő félelmek és r e m é n y e k , a c s a l á d ­ tagok k a p c s o l a t a i t betájoló kölcsönös é r z ü l e t e k v a g y felismerések, t e r v e k és d ö n t é ­ sek, v e s z e k e d é s e k és m e g b é k é l é s e k a l a p j a i n á l ? Az é r t é k v i l á g m e c h a n i z m u s a i é l e t ­ tani és n a g y t á r s a d a l m i á r a m o k m o d e l l á l á s á b a n a család m i n d e n lépését és egész t e v é k e n y s é g - r e n d s z e r é t szabályozzák. Az é r t é k s z f é r a s z e m é l y - és c s a l á d f o r m á l ó szerepét bizonyító t a p a s z t a l a t i n y e r s ­ a n y a g f e l t á r á s á b a n főleg az etnológia és m ű v e l ő d é s - a n t r o p o l ó g i a jeleskedik. Sok a z é r t é k t a n i , filozófiai, m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i , e r k ö l c s t a n i és esztétikai s p e k u l a t í v felis­ merés is. G y a k o r l a t i h a s z n o s í t h a t ó s á g u k a z o n b a n m i n d e n e k e l ő t t a pedagógiai, pszi­ chiátriai, j o g g y a k o r l a t i és t á r s a d a l o m l é l e k t a n i , k o m m u n i k á c i ó t a n i és p r a x e o l ó g i a i megközelítéseknek v a n . Az idevágó k u t a t á s o k a r r ó l győznek meg, hogy az é r t é k ­ r e n d p r o b l é m a a n y a g a s z e r v e s e n illeszkedik a m i n d e n k o r i t á r s a d a l m a k ideológiai rendszerébe, s felmérése, é r t e l m e z é s e é s ügykezelése időszerű t á r s a d a l o m p o l i t i k a i igény. S o k s z i n t ű és á r n y a l t m e g i s m e r é s é t az é r t é k r e n d i t á j é k o z ó d á s és tájékoztatás gyakorlati fontossága s n e m u t o l s ó s o r b a n az a felismerés tűzi n a p i r e n d r e , hogy a jelenségkör alapos i s m e r e t e á t t é t e l e s e n h o z z á j á r u l h a t az o p t i m á l i s politikai, gazda­ sági, m ű v e l ő d é s i és m i n d e n f a j t a szociális é s s z e m é l y i s é g - m o d e l l f o r m á l á s á h o z . A k ö v e t k e z ő k b e n a c s a l á d i élet é r t é k r e n d i m e g n y i l v á n u l á s a i v a l k a p c s o l a t o s t á ­ jékozódó vizsgálódás első lépéseit k í s é r e l j ü k m e g axiográfiai és a x i o m e t r i a i c s a l á d ­ vizsgálati e l j á r á s m e g a l a p o z á s á h o z . Kultúra A család é r t é k r e n d j e a d o t t t á r s a d a l m i része, a n n a k kiscsoportszintű jelentkezése.

lét

művelődési

és

valóságának

értékrend szerves

H a elfogadjuk azt az é r t e l m e z é s t , m e l y szerint a k u l t ú r a t ö r t é n e l m i l e g és t á r ­ sadalmilag m e g h a t á r o z o t t m u n k a t e v é k e n y s é g a l a p j á n és a n n a k k o o r d i n á t á i között elsajátított információ m ű k ö d é s i állapota, e l f o g a d h a t j u k azt a kiegészítést is, hogy az é r t é k r e n d az i n f o r m á c i ó k o l y a n m ű k ö d é s s z i n t j e , m e l y a l k a l m a s a r r a , h o g y t e v é ­ kenységünket s minden irányú illeszkedésünket társadalmilag meghatározott minták a l a p j á n szabályozza. E b b ő l következik, h o g y n i n c s e n k u l t ú r a é r t é k r e n d n é l k ü l , hogy az é r t é k r e n d é r t é k f o r m á k összetartozó r e n d s z e r e , s az is, hogy az é r t é k r e n d a k u l ­ t ú r a ideológiai szférájának alapszövete. S m i n t h o g y l é n y e g ü k e t illetően m i n d e z e k

elsősorban az é r t é k r e n d f u n k c i o n a l i t á s á r a u t a l ó m e g á l l a p í t á s o k , f i g y e l n ü n k kell a r r a a felfogásra is, m e l y s z e r i n t az é r t é k a s z u b j e k t u m viszonya az e m b e r i m u n k a a n y a g i és szellemi e r e d m é n y e i h e z (B. A. Csagin), v a g y a r r a a t ö r t é n e l e m - a n t r o p o ­ lógiai m e g f o g a l m a z á s r a , m e l y s z e r i n t az é r t é k az e m b e r lényege k i b o n t a k o z á s á n a k előidézője és feltétele (Heller Ágnes). S h a t e k i n t e t b e vesszük, h o g y M a r x szerint az e m b e r i l é n y e g t á r s a d a l m i viszonyok összessége, s alkotóelemei a m u n k a , a t á r ­ s a d a l m i s á g , az egyetemesség, a t u d a t o s s á g és a szabadság, e l v o n t m e g f o g a l m a z á s b a n e l ő t t ü n k áll az é r t é k r e n d teljes p r o b l e m a t i k á j a : keletkezése és a l a k z a t a i , l é t f o r m á j a és funkciója, vízszintes és függőleges d i n a m i k á j a . C s e l e k v é s t a n i megközelítésben az é r t é k a szükséglet- és é r d e k a l a k z a t o k k o o r ­ d i n á t á i között é r t é k e l ő e m b e r cselekvéseiben eszmei v a l ó s á g k é n t , illetve tárgyi és eszmei dolgok é r t é k e s s é g é t becslő m é r t é k k é n t h a t á r o l ó d i k el. Az egyéni és t á r s a s t e v é k e n y s é g e k m i n d e n szintjén és f o r m á j á b a n j e l e n v a n , ténylegességben és k é p letességben, o b j e k t i v á l t a n és jelszerűen, de m i n d i g ü z e n e t s z e r ű töltéssel. F u n k ­ ciója cselekvés-tájékoztatás, illetve betájolás és t e v é k e n y s é g - s z a b á l y o z á s . Az é r t é k e k l á n c o l ó d á s á b ó l a l a k u l t é r t é k r e n d s z e r r é v é n é r t é k m o z z a n a t érvényesül, a k u l t ú r á k egész szövetében. Egyrészt a k u l t ú r a a l k o t ó , k u l t ú r a h o r d o z ó és k u l t ú r a a l k a l m a z ó t é ­ nyezők által, m á s r é s z t a b b a n az é r t e l e m b e n is, hogy az e m b e r n e m b e l i l é n y e g é n e k és l é t é n e k m i n ő s é g i szolgálatát é r t é k k o n f l i k t u s o k és é r t é k f o r r a d a l m a k , m u t á c i ó k és zavarok, g y ő z e d e l m e s k e d ő és m e g ú j u l ó é r t é k i d e á l o k , n o r m á k és m é r t é k e k jelzik. Az é r t é k m é r é s egyéni és kollektív készségét a m i n d e n n a p o k g y a k o r l a t á b a n m i n d e n k u l t ú r a kialakítja. Eszmei síkon az é r t é k e s s é g é r t é k e s z m é n y és é r t é k n o r m a k o n s t e l l á c i ó j á b a n j e l e n i k meg. Az előbbi a felső é r t é k h a t á r t , az u t ó b b i az alsót jelzi. Az értékelő e m b e r p s z i c h i k u m á b a n ez az a m e c h a n i z m u s , m e l y m é r t é k k é n t m ű k ö d i k s m e l l y e l í t é l e t e i n k b e n a dolgok értékteltségi fokáról d ö n t ü n k . Vizsgálatok bizonyítják az érték, illetve é r t é k e l é s e k k i a l a k u l á s á n a k t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z o t t s á ­ gát s t ö b b e k között azt, hogy az é r t é k e l é s m ó d o z a t a i és f o r m á i az e m b e r személyisé­ gében é r t é k r e n d s z e r r é szervülnek, s é l e t u t a k a t szabályozva az e m b e r e k t í p u s o s e l k ü l ö n ü l é s é t e r e d m é n y e z i k (J. S. B r u n e r , C. C. G o o d m a n , C. Morris, V a r g a K á r o l y ) . N e m f e l a d a t u n k az é r t é k r e n d és é r t é k r e n d s z e r e s kifejtése, é p p e n ezért c s a k u t a l u n k a k é r d é s k ö r olyan jelentős v o n a t k o z á s a i r a , m i n t az é r t é k és é r t é k r e n d egyéni, e g y é n - és csoportközi d i n a m i k á j a , t ö r t é n e l m i mozgása, t á r g y i a s u l á s a és j e l ­ t a n a az e m b e r i t á r s a d a l m a k a l a p s z e r k e z e t é n e k m e g h a t á r o z ó r e n d s z e r é b e n .

Értékközpontú

családvizsgálódásokról

Elsődleges-csoport m i n ő s é g é b e n a család, s t á t u s - , s z e r e p - és k o m m u n i k á c i ó s a d o t t s á g a i között, é r t é k r e n d j é b e n (tagjainak é r d e k e i b e n , é r d e k l ő d é s é b e n , meggyőző­ désében) viszonylagos ö n t ö r v é n y ű s é g g e l a m i n d e n k o r i n a g y t á r s a d a l m i é r t é k r e n d e t r e p r o d u k á l j a . M i n d e n n a p i h e l y z e t e i b e n az é r t é k r e n d i jelzések egy része t á r g y i a s u l t j e l r é t e g e k b e n tör felszínre, m á s része egyedi v i s e l k e d é s b e n , illetve személyközi kapcsolatokban. A l a k á s , a h á z t a r t á s t á r g y a i és eszközei í z l é s á l l a p o t r a u t a l n a k , az e l r e n d e z é s , tisztaság és öltözködés s z é p - és r e n d é r z é k r e , a c s a l á d n é p e s e d é s c s a l á d é p í t ő s z á n ­ d é k r a , g y e r m e k - , illetve c s a l á d s z e m l é l e t r e , esetleg közösségpolitikai m a g a t a r t á s r a figyelmeztet. A h á z a s t á r s i viszony kölcsönös m e g b e c s ü l é s r e és igazságosságra, a

szülő—gyermek kapcsolat n e m z e d é k k ö z i b é k é r e v a g y e l l e n t é t r e , a kis- és n a g y ­ t á r s a d a l m i bekapcsoltság pedig a t á r s a d a l m i a s u l t s á g fokára, a különféle j a v a k r a n g ­ helyzete viszont életfelfogásra, v i l á g n é z e t r e v a g y e s z m é n y r e n d s z e r r e -enged követ­ keztetni. A k u l t u r á l i s e l l á t o t t s á g a z é r d e k l ő d é s fokát és t a g o l t s á g á t m u t a t j a , a z időbeosztás és i d ő k i h a s z n á l á s a m u n k a m a g a t a r t á s t és a szervezettséget, az életvitel az értékbeállítódást, a családi légkör pedig az o t t h o n é r t é k s z i n t j é t tükrözi. M i n d e z e k a jelzések n e m c s a k f e l t ű n n e k a t á r s a d a l o m - és e m b e r i s m e r e t m i n d e n n a p i g y a k o r l a ­ tában, de m i n ő s ü l n e k , s a k ö z n a p i c s a l á d i s m e r e t i technológia s z a b v á n y o s í t o t t a l a p ­ jaivá és eszközeivé v á l n a k . Nagyfokú életközelséggel m u t a t k o z n a k m e g a család é r t é k d i m e n z i ó i a szépiro­ dalmi a l k o t á s o k b a n . M i n d e n v a l a m i r e v a l ó m ű a v a l ó s á g teljességét szándékolja, de közelítő ereje az axiológiai szinttől és üzenettől, az író j e l l e m a l k o t ó érzékétől, a jellemek s egyéb é r t é k h o r d o z ó közegek é r t é k e l m é l e t i vezéreltségétől függ. A n a g y családregényekben (A Thibault család, Elvarázsolt lélek, Forsyte-Saga, Rokonok, Égető Eszter) u g y a n c s a k a szereplők j e l l e m v i l á g a és k ö r n y e z e t ü k é r t é k t á j o l t s á g a az üzenet- és d o k u m e n t u m h o r d o z ó . N e m t é v e d ü n k nagyot, h a azt m o n d j u k , hogy például az olyan c s a l á d t á r g y ú m u n k á k is, m i n t S ü t ő A n d r á s Anyám könnyű álmot ígér vagy H e r é d i G u s z t á v Sóhajt a fenyves c í m ű írása, eltérő, de e g y a r á n t h a t é ­ kony írói m ó d o n é p p e n e m b e r i k a p c s o l a t o k é r t é k d i n a m i k á j á v a l d o k u m e n t á l j á k azt a családtípust, a m e l y h a g y o m á n y a l a p o k b a fogódzkodó szívósságát és v é d e t t s é g é t külső korróziós e r ő k e l l e n é b e n belső a n y a k ö z p o n t ú axiológiai vezéreltséggel t á p ­ lálja, illetve a z t a családot, a m e l y k í v ü l r ő l i r á n y í t o t t e l i d e g e n ü l t s é g é b e n a t e k i n ­ télytartás, illetve presztízsfogyasztás és kifeléélés é r t é k s z a k a d é k a i n n é m u l el. A köznapi és i r o d a l m i c s a l á d i s m e r e t é r v é n y e s s é g e és hitelessége n e m m i n d e n esetben magasfokú, de ez n e m j e l e n t i , hogy e l j á r á s a i k k i i n d u l ó p o n t k é n t ne l e n n é n e k értékesíthetők t u d o m á n y o s i g é n y ű c s a l á d i s m e r e t céljaira. A felsorolt t á r g y i és a l a n y i jelzések szálai u g y a n i s m i n d k é t esetben — a m i n d e n n a p i g y a k o r l a t b a n é p p e n úgy, mint az i r o d a l o m b a n — d i n a m i k u s szerkezeteik és összefüggéseik szerint a család értékrendi szférája felé m u t a t n a k . A család és m i n d e n m á s t á r s a d a l m i a l a k u l a t értékrendrajzát (axiográfiáját), illetve értékméréstani (axiometriai) v i z s g á l a t á t é p p e n az átfogó jelleg, a j e l e n s é g k ö r információ-sűrítettsége s e n n é l f o g v a a gazdaságosság és az é r z é k e n y s é g teszi i n d o ­ kolttá. Az é r t é k k ö z p o n t ú c s a l á d i s m e r e t u g y a n i s nagy felületen és m é l y s é g b e n enged következtetni a család a l - és felettes r e n d s z e r e i n e k s z e r k e z e t é r e és m ű k ö d é s i j e l ­ legzetességeire, d i m e n z i ó i r a és k o n d i c i o n á l t s á g á r a . A kolozsvári é r t é k e l m é l e t i iskola (Böhm Károly, V a r g a Béla, B a r t ó k György, T a v a s z y S á n d o r ) m á r a s z á z a d f o r d u l ó n bizonyítja a z é r t é k r e n d cselekvésszabályozó funkcióját, s B ö h m a x i o l ó g i á j á b a n t é t e l szerűen a v á l a s z t á s é r t é k e l ő a k t u s á n a k s z e m é l y d i a g n o s z t i k a i szerepét is h a n g s ú ­ lyozza („Mondd m e g n e k e m : m i t p r a e f e r á l s z ? s é n m e g m o n d o m n e k e d : ki v a g y ? " Axiológia vagy értéktan. Kolozsvár, 1906). Az é r t é k k a t e g ó r i á v a l sok pedagógiai, lé­ lektani, szociológiai, cselekvéselméleti és m ű v e l ő d é s a n t r o p o l ó g i a i szerző ( E . S p r a n ­ ger, E. D u r k h e i m , D é k á n y I s t v á n , M a x W e b e r , F. L. Z n a n i e c k i j , P . Sorokin) d o l ­ gozott, az é r t é k f o g a l o m m a l a polgári t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a l s z á r n y a is o p e r á l (G. Gurvitch, C. W. Mills), s a s z e m é l y - és t á r s a d a l m i é r t é k r e n d vizsgálati m e g k ö ­ zelítése eltérő e l n e v e z é s e k a l a t t e r e d e t i m e g o l d á s o k a t e r e d m é n y e z e t t . Í g y : L. L. T h u r stone m a g a t a r t á s f e l m é r é s e i t , Szondi Lipót sorselemzését, illetve ö s z t ö n d i a g n o s z t i k á j á t , Noszlopi László j e l l e m - és v i l á g n é z e t p r ó b á i t , L. I. M o r e n o szociotesztjeit, v a g y C. Morris életút-modelljeit. M i n d e z e k az e l j á r á s o k az e g y é n é r t é k e l ő v á l a s z t á s i a k t u ­ sára é p ü l n e k , a személyiség é r t é k v o n a t k o z á s a i t m ű k ö d t e t i k , s esetleges h a t é k o n y ­ ságuk é p p e n ezzel függ össze.

A szocialista v a l ó s á g s ü r g e t ő ösztönzésére az é r t é k k a t e g ó r i a a m a t e r i a l i s t a filozófiai és t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n is k ü l ö n b ö z ő jellegű és s z i n t ű k u t a t á s o k t á r g y a lett (Lukács György, H e l l e r Á g n e s , A. T ă n a s e , K a l l ó s Miklós, Roth E n d r e , P . Apostol, Gáll E r n ő , L. G r ü n b e r g ) , s k i a l a k u l ó b a n v a n n a k r e n d s z e r t a n i l a g ö n á l l ó a x i o l ó g i á k is (V. T u g a r i n o v , B a r n a József, O. S. Drobnyickij). U g y a n c s a k a g y a k o r ­ lat s ü r g e t é s é r e , h a kissé m e g k é s v e is, m e g i n d u l t a személyiség é r t é k r e n d i v o n a t ­ k o z á s a i n a k e m p i r i k u s f e l t á r á s a ( b a r á t - és p á r v á l a s z t á s , m a g a t a r t á s , ízlésállapot, életfelfogás, m ű v e l t s é g á l l a p o t , é l e t m ó d , életvitel, e s z m é n y r e n d s z e r ) k ü l ö n b ö z ő h a g y o ­ m á n y o s , e r e d e t i v a g y a l k o t ó m ó d o n továbbfejlesztett t e c h n o l ó g i á k a l a p j á n (Z. B a u m a n , Donáth B l a n k a , V. B. Olsanszkij, N. Bellu). A család é r t é k r e n d j e összefüggésében e l s ő s o r b a n a c s o p o r t o k r a , illetve a z o k é r t é k r e n d s z e r é r e v o n a t k o z ó szociológiai, szociálpszichológiai és k o m m u n i k á c i ó t a n i vizsgálatok é r d e k e l n e k . R é g e b b i e l m é l e t i és e m p i r i k u s vizsgálati m u n k á k m e l l e t t ( F a r k a s Geiza: Az emberi csoportok lélektana, 1916; D é k á n y I s t v á n : Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe. Kolozsvár, 1919; M i k ó I m r e : Családviszo­ nyok. Az erdélyi falu... Kolozsvár, 1932; Venczel József: Családkutatás és nemzetség­ rajz. Erdélyi Iskola, 1936—37. 5—6.) k o n k r é t m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i és családszociológiai v o n a t k o z á s ú , szociográfiai, életrajzi és önéletrajzi m ű v e k n y ú j t a n a k e r e d e t i anyagot. A Le Play-féle összehasonlító m o n o g r a f i k u s c s a l á d k u t a t á s o k r a v i s s z a v e z e t h e t ő s t a ­ tisztikai, é l e t r i t m u s - és m o n o g r a f i k u s c s a l á d f e l m é r é s e k keveset m o n d a n a k a cso­ p o r t é r t é k r e n d i v o n a t k o z á s a i r ó l . E g y é b k é n t a kiscsoportok szociológiai és t á r s a d a ­ l o m l é l e k t a n i t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k szakszerű v i z s g á l a t a az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n b o n ­ takozott ki. A „szemtől s z e m b e " csoport („face-to-face" — C. H. Cooley), a z „elvá­ r á s o k " (M. W e b e r ) , a „ c s o p o r t d i n a m i k a " (K. Lewin), az „ e m b e r i kapcsolatok" (E. Mayo), a csoportosulások l a p p a n g ó h á l ó z a t a (L. I. Moreno), a „ s z e r e p - s t á t u s " (R. L i n t o n , T. P a r s o n s ) , a „ k o m m u n i k á c i ó " (G. H. M e a d ) s a „vonatkozási csoport" (R. K. M e r t o n ) a z o k a k a t e g ó r i á k , m e l y e k kísérleti megközelítése á r n y a l t a b b á t e t t e i d e v á g ó i s m e r e t e i n k e t . E k a t e g ó r i á k n a k s a k u t a t á s i t e c h n o l ó g i á k n a k szocialista körülmények között történő honosítása a dialektikus materialista társadalomtudo­ m á n y metodológiája szerint az u t ó b b i é v t i z e d b e n v á l t g y a k o r l a t t á . A kifejezetten c s a l á d v o n a t k o z á s ú é r t é k r e n d v i z s g á l a t o k mellett, m i n t a m i l y e n a c s a l á d t a g o k közötti r o k o n s z e n v , m u n k a e t h o s z , e s z m é n y r e n d s z e r , ízlésállapot, n e m ­ zedéki viszony, s z e r e l e m és c s a l á d t u d a t (Mérei F e r e n c , J. D u m i t r e s c u , S a s J u d i t , H a r s á n y i I s t v á n , Sipos Zsuzsa, L u k á c s Tibor, F e k e t e G y u l a , A. D a r i e , P a t a k i F e r e n c , C. Ştefănescu, Dobos László), családaxiológiai v o n a t k o z á s o k a t é r i n t e n e k a rétegző­ d é s r e (Ferge Zsuzsa), a z é l e t m ó d r a (Szántó Miklós, I. T r a n d a f i r ) , a t e r m é k e n y s é g r e ( S z a b a d y Egon), a s z a b a d i d ő r e (Szalai S á n d o r , A l b e r t F e r e n c ) , a m u n k a e r k ö l c s r e (Gh. Berescu), a z ifjúság életfelfogására (Varga K á r o l y , O. B ă d i n a ) v a g y a cso­ p o r t r e j t e t t ideológiai s z e r k e z e t é r e ( H u n y a d y György) v o n a t k o z ó k u t a t á s o k is. Az e m p i r i k u s k u t a t á s o k t a r t a l m i g a z d a g o d á s á t jelzik az előítéletekre, a „ b ű n b a k " s á g r a , s á l t a l á b a n a h a m i s t u d a t r a , az elhajló és torz v i s e l k e d é s f o r m á k r a v o n a t k o z ó feltárások. A r ö v i d e n vázolt é r t é k r e n d i vizsgálódások n e k e l t s é k azt a b e n y o m á s t , m i n t h a a szociológia és pszichológia v a g y egyéb e m b e r t u d o m á n y o k kísérleti és a l k a l m a z o t t t ö r z s a n y a g á b a n az é r t é k j e l e n s é g e k funkcionális s ú l y u k a r á n y á b a n s z e r e p e l n é n e k . A feléfordulás nincs a r á n y b a n a funkciósúllyal, s ez azt is m a g á b a n hordozza, hogy a z egyén, csoport és n a g y t á r s a d a l o m é r t é k j e l e n s é g e i n e k e m p i r i k u s k u t a t á s a é s m ű ­ szaki p r o b l é m á i közös t e t ő a l á k í v á n k o z n a k . Egy r é g e b b i í r á s u n k b a n (Viselkedés, értékrend, axiometria. Korunk, 1970. 5.) ilyen é r t e l e m b e n s z ó l t u n k a z axiográfia

és a x i o m e t r i a k o n s t i t u á l á s á n a k időszerűségéről. Ez a sürgősség n e m c s a k belső t u ­ d o m á n y o s és t á r g y l o g i k a i s z e m p o n t b ó l , de t á r s a d a l m i o l d a l r ó l is m i n d e g y r e n y o ­ mósabb. Szocialista t á r s a d a l m u n k b a n u g y a n i s m i n d a vezetés-, i r á n y í t á s - é s d ö n téstudomány ismereteinek alkalmazása során érvényesülő kibernetizálódás, mind pedig t á r s a d a l m u n k m i n d e n i r á n y ú k a p c s o l a t r e n d s z e r é n e k h u m a n i z á l ó d á s a s egész e m b e r i t e v é k e n y s é g - és c s e l e k v é s r e n d s z e r ü n k orientációja így v a g y ú g y axiológiai megfontolásokat é r v é n y e s í t . A szocialista é r t é k r e n d i m e g f o n t o l á s t é n y l e g e s és e g y e ­ temes é r v é n y e s í t é s é n é l s e m m i s e m fontosabb, a z o n b a n megfelelő mérőeszközt felté­ telez. Ilyen mérőeszköz p e d i g csak a z e s z m é n y e k és a t é n y e k t u d o m á n y o s össze­ vetéséből születhet. Vonatkozik ez m i n d e n b e n a c s a l á d r a is, azzal a m e g s z o r í t á s s a l , h o g y á l t a l á ­ nosabb é r v é n y ű összefüggések k e r e t é b e n u t a t kell n y i t n u n k c s a l á d t á r s a d a l m u n k sajátos nemzetiségi értékjelenségeinek i r á n y á b a n is. Valóság,

eszmény,

utópia

M e g o s z l a n a k a feltevések a család e r e d e t e t e k i n t e t é b e n , s m é g v á l t o z a t o s a b b azoknak az e l g o n d o l á s o k n a k a száma, m e l y e k a c s a l á d jövőjét fürkészik é s m u n ­ kálják. Az u t ó b b i a k között szép s z á m m a l v a n n a k eszmények, u t ó p i á k és i r r e á l i s elképzelések is. N e m r i t k a az „ a n t h r o p o l o g i c a l fiction"-szerű ötlet (Heller Á g ­ nes—Vajda Mihály), s a „ v á l s á g " - p á n i k t ó l fűtött t e m e t é s i h a n g u l a t sem. M i n d e z azonban kis m é r t é k b e n z a v a r j a a z t a t é n y t , h o g y ez a t á r s a d a l m i a l a k u l a t e m b e r i egzisztenciánk d i a l e k t i k á j á b a n gyökerezik, m i n d e n n a p j a i n k d ö n t ő szervezési köz­ pontja, s m i n d e n e m b e r i létezés előfeltételét, a n é p e k t ö r t é n e l m i folytonosságát, a biológiai és a t á r s a d a l m i ú j r a t e r m e l é s t m u n k á l j a . A c s a l á d n a k ez a kettős funkciója alapvető s t ö r t é n e l m i l e g l é n y e g é b e n á l l a n d ó . M á s s z a v a k k a l ez azt j e l e n t i , hogy a család m i n t elsődleges t á r s a d a l m i csoport m a k r o s z o c i á l i s h a t á s o k r a ( t e r m e l ő m ó d , termelési viszonyok) szervezeti és i n t é z m é n y e s f o r m á j á t (vérrokonsági család, p u nalua család, p a t r i a r c h á l i s m o n o g á m n a g y c s a l á d , m o n o g á m kiscsalád, p o l g á r i , p r o ­ letár, szociálista család) s e n n e k megfelelően belső és k ü l s ő k ö t e l é k e i n e k t a r t a l m á t és működési jellegét u g y a n v á l t o z t a t t a és v á l t o z t a t n i is fogja, d e f u n k c i o n á l i s é r t é k jellegű a l a p h a t á r o z m á n y a , az újratermelés, t ö r t é n e l m i létét és é r t é k é t n e m c s a k bizonyítja, de m i n d e n e k k e l s z e m b e n elégségesen i n d o k o l j a is. Bár egyes családszociológusok n a p j a i n k polgári és szocialista c s a l á d t í p u s á n a k szerkezeti és m ű k ö d é s i változásából, funkcióinak, a c s a l á d t a g o k e g y m á s közti viszo­ n y á n a k m ó d o s u l á s á b ó l a c s a l á d f o r m a v á l s á g á r a , illetve m e g s z ű n é s é r e k ö v e t k e z t e t ­ nek, t e k i n t e t b e kell v e n n ü n k a n a g y t á r s a d a l m i h á t t é r t (a t e r m e l ő m ó d m e g v á l t o z á s a , ipari f o r r a d a l o m , női e m a n c i p á c i ó , v á r o s i a s o d á s , i n f o r m á c i ó r o b b a n á s ) , m e l y n e k k ö ­ zegében a család f u n k c i o n á l . K ö n n y e n b e l á t h a t ó , hogy a m a i v a l ó s á g hosszú fejlő­ dés e r e d m é n y e , s n e m á l t a l á b a n a család v á l s á g á r ó l , h a n e m a polgári h á z a s s á g és család bomlási, s a szocialista család, illetve h á z a s s á g születési t ü n e t e i r ő l v a n szó. Polgári és szocialista szociológusok e g y a r á n t e r r e vagy e h h e z h a s o n l ó követ­ keztetésre j u t n a k . (M. S o r r e red.: Sociologie c o m p a r é e de l a famille c o n t e m p o r a i n e , 1955; A. K h a r t e h e v : Quelques tendances de l'évolution de la famille en URSS et dans les pays capitalistes; in: La sociologie en URSS, 1966.; K u l c s á r K á l m á n : A család szociológiai problémái; i n : Az ember és társadalmi környezete, 1969.) A fejlődés az eddigi t ö r t é n e l m i c s a l á d f o r m á k b a n k ö n n y e n b i z o n y í t h a t ó . Meg­ m u t a t k o z i k ez a n e m e k közötti k a p c s o l a t jellege t e k i n t e t é b e n a r e n d e z e t l e n s é g t ő l

a m i n d t e l j e s e b b r e n d e z e t t s é g felé t ö r t é n ő h a l a d á s b a n ; a nő és férfi v i s z o n y á b a n a tényleges egyenjogúság fokozódó é r v é n y e s ü l é s é b e n ; a p á r v á l a s z t á s n á l p e d i g a szerelem, i l l e t v e a s z a b a d s á g n ö v e k v ő szerepében. M i n d h á r o m t e n d e n c i a törvény­ szerűen jellemzi a szocialista c s a l á d m o d e l l t , s i n k á b b s z ó r v á n y o s a n és v é l e t l e n s z e ­ r ű e n a p o l g á r i családot. M i n t h o g y a szocialista t á r s a d a l m a k b a n a szocializmus k i b o n t a k o z á s a s a n a g y ­ m é r e t ű i p a r o s o d á s i d ő b e n egybeesik, a két c s a l á d t í p u s — a polgári és a szocialista — között m e g t é v e s z t ő h a s o n l ó s á g o k l é p h e t n e k fel. Ilyen jellegű h a s o n l ó s á g t a p a s z ­ t a l h a t ó a c s a l á d m é r e t csökkenése, a család h a t a l m i s t r u k t ú r á j á n a k d e m o k r a t i z á l ó ­ d á s a és egyes funkciók gyengülése, illetve erősödése t e k i n t e t é b e n . A z o n b a n t á v o l m i n d e n illúziótól és m e g t é v e s z t ő egyszerűsítéstől t u d n u n k kell, hogy itt szociológiai t é n y e z ő k n a g y t ö m e g r e v o n a t k o z ó statisztikai jellegű k ö v e t k e z m é n y e i r ő l v a n szó. Ezek a szociológiai t é n y e z ő k (termelőerők, t e r m e l é s i viszonyok, h a t a l m i s t r u k t ú r a ) sokszoros á t t é t e l e k e n a családot u g y a n sajátosan alakítják, de ezen b e l ü l u g y a n ­ c s a k szociológiai t é n y e z ő k — így a t á r s a d a l m i m u n k a m e g o s z t á s b a n elfoglalt h e l y szerint — a szocialista családot is differenciálják, s a család k o n k r é t t á r s a d a l m i lét­ a l a p j á n a k megfelelően e l t é r ő szociálpszichológiai közeget ( é r d e k s t r u k t ú r á t , i g é n y e ­ ket, e l v á r á s o k a t , t á r s a d a l m i közérzetet, szociális é r t é k t u d a t o t , é l e t m ó d e s z m é n y e k e t , p á l y a - és élettervet, é r t é k t u d a t o t ) p r o d u k á l n a k . A s z i n t e t i k u s m ó d s z e r r e l közelítő c s a l á d v i z s g á l ó d á s változó v i l á g u n k c s a l á d ­ t á r s a d a l m i v a l ó s á g á b ó l számos figyelemre m é l t ó erősödő és gyengülő t e n d e n c i á t s z ű r h e t ki. A l a p v e t ő tény, hogy a szocialista család k ö z n a p i m o z g á s r e n d s z e r e n a g y t á r s a d a l m i szerkezetek f ü g g v é n y é b e n a szocialista h á z a s s á g írott és í r a t l a n n o r m a r e n d j é t é r v é n y e s í t i , s a k é t valóságszféra közötti d i a l e k t i k u s k a p c s o l a t a l a p j á n b o n t a k o z i k ki. A z o n b a n a h á z a s s á g m i n t a családi i n t e g r á c i ó t á r s a d a l m i l a g intéz­ m é n y e s í t e t t k e r e t e a v a l ó s á g b a n csak k i s e b b - n a g y o b b m é r t é k b e n közelítheti a szo­ cialista családideált. A v a l ó s á g b a n itt u g y a n c s a k szociológiai t é n y e z ő k n a g y t ö m e g r e v o n a t k o z ó statisztikai j e l l e g ű k ö v e t k e z m é n y e i r ő l v a n szó, s az új minőségi t e n d e n ­ c i á k a t jelző v o n u l a t o k k ö r ü l a v a r i á n s o k széles skálája g y ű r ű z i k : — a szocialista család a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m , az i n f o r m á c i ó r o b b a ­ n á s , i p a r o s o d á s , v á r o s i a s o d á s , á l t a l á n o s r é t e g m o z g á s és n é p e s s é g m o z g á s n e h é z k e ­ dési t e r é b e n a l a k u l , s ez a k ö r ü l m é n y m i n d a család belső é l e t t e v é k e n y s é g é t és v i s e l k e d é s r e n d s z e r é t , m i n d biológiai t e r m ő és nevelő funkcióját, illetve é r t é k r e n d i o r i e n t á c i ó j á t á t m e n e t i l e g e l ő n y t e l e n ü l is befolyásolhatja; — az i p a r o s í t á s s a l e g y ü t t fellépő m u n k a e r ő s z ü k s é g l e t a női m u n k a e r ő t ö m e ­ gessé v á l á s á h o z vezetett u g y a n , de a d o t t esetben ez p r o b l e m a t i k u s s á t e h e t i a n ő családi s t á t u s á t , s egyes e s e t e k b e n k á r o s gazdasági és politikai k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r ó d e m o g r á f i a i kieséshez is v e z e t h e t ; — a n a g y c s a l á d p é l d á u l k i s c s a l á d d á a l a k u l át, s t e r m e l ő f u n k c i ó j a m e g s z ű n i k , d e ezzel p á r h u z a m o s a n — m i n t szocialista személyiségformáló k e r e t — é l m é n y - é s é r z ü l e t k é p z é s s z e m p o n t j á b ó l elszegényedhetik, illetve k i ü r ü l h e t ; — a t u l a j d o n v i s z o n y o k szocialista változása a p á r v á l a s z t á s n á l e g y r e fokozódó m é r t é k b e n k i k a p c s o l j a u g y a n a gazdasági m e l l é k s z e m p o n t o k a t , de a n ő és férfi v i s z o n y á b a n n e m oldja m e g á l t a l á n o s a n és m e g n y u g t a t ó a n a kölcsönös b i z o n y o s ­ ság- és b i z t o n s á g i g é n y t ; — a n ő jogilag felszabadul, egyenjogúságot k a p családon belül és azon kívül, de ténylegesen sok e s e t b e n ez t ú l t e r h e l é s t j e l e n t h e t s z á m á r a ; — a h á z a s t á r s a k e s e t é b e n a s z a b a d s á g n e m c s a k a k a p c s o l a t szabad m e g v á ­ lasztását, de s z a b a d ú j r a v á l a s z t á s á t is jelenti ugyan, de a g y e r m e k t e k i n t e t é b e n ez

a p r o b l é m á k özönét, az i d ő s e b b e k r é s z é r e pedig az e g y e d ü l l é t és m a g á n y o s s á g p r o b ­ l e m a t i k á j á t veti fel. M i n d e b b ő l az d e r ü l ki, h o g y a szocialista c s a l á d sem p r o b l é m a m e n t e s . De ez a p r o b l é m a az é r t é k t e r m e l é s t ö r t é n e l m i l e g új k o n s t e l l á c i ó j á b a n gyökerezik. A b b a n a f e l a d a t r e n d s z e r b e n , a m i é r t t á r s a d a l m u n k ontológiájából következően a szocialista család m i n d e n n a p j a i n a k g y a k o r l a t á b a n megdolgozik. Ez pedig az új é r t é k r e n d s z e r : a szocialista humánum, melynek értékterét a munka, a társadalmi­ ság, az egyetemesség, a t u d a t o s s á g és a s z a b a d s á g d o m i n á n s é r t é k e i alkotják. A szocialista család ezt az é r t é k r e n d s z e r t t e r m e l i újra, m é r t é k é h e z közeledve vagy távolodva, a m a g a é r t é k r e n d s z e r é b e n , a szocialista m ó d o n h u m a n i z á l t személyiség, melynek u n i v e r z u m á b a n d e m o g r á f i a i m a g a t a r t á s , szeretet, szerelem és otthon, fele­ lősség- és m é l t ó s á g t u d a t és sok m á s új és régi, ideális és t á r g y i a s u l t , képletes v a g y szimbolikus é r t é k szerveződik. E s z m é n y r e n d s z e r ez, m e l y felelősség és s z a b a d s á g szocialista d i m e n z i ó i b a n eltérő v é l e m é n y e k és nézetek, e l m é l e t e k és elgondolások dialógusával r e a l i z á l ó d i k h a r c o s h u m a n i z m u s u n k jegyében, a d ö n t é s és szabályozás, a családtervezés, -szervezés és -vezetés k ö z n a p i , t u d o m á n y o s , egyéni vagy t á r s a ­ dalmi szintjén. Az elképzelések t ö m k e l e g é b e n jogos értékféltéstől, illetve b o r ú l á t á s t ó l a reális ügykezelésen át a d e r ű l á t ó és sokszor f a n t a z m a g ó r i á k b a n lebegő e l g o n d o l á s o k k a l is találkozunk, m e r t a t é m a m e g k ö z e l í t é s é n e k szövevényes ú t h á l ó z a t a k ö n y e n csábít p r o b l é m a c s ú s z t a t á s r a és s z a b á l y t a l a n előzésre. A c s a l á d i élet é r t é k k ö z p o n t ú vizs­ gálata, elemzése és é r t e l m e z é s e a z o n b a n a m e g k ö z e l í t é s e k n e k n e m e b b e a k a t e g ó ­ riájába k í v á n tartozni.

Iulian Surugiu: Magánélet

KAPUSY ANTAL

AZ ÖREGEDÉS LÉLEKTANA Az emberi életösztön önérvényesítés, önkiteljesedés, önbecsülés; ra­ gaszkodás a gondolat, az érzés, a tett világfelfogó és életalakító erejéhez és jogához. Vitalitáson, életrevalóságon végső soron azt értjük, hogy ez a leghumanizáltabb ösztön milyen differenciáltsággal, milyen emberközi kapcsolatgazdasággal s milyen maradandóságot teremtő erővel jelentke­ zik az örök dráma emberöltőnyi ideje alatt, abban az egyszeri és megis­ mételhetetlen szerepváltozatban, ami egy élet. A dráma szövegkönyvét mindenki maga írja meg, hosszú évtizedekig, napokra osztott betűöltéssel. A nézők, akarva-akaratlan, társszerzők és társszereplők is. Súgó nincs. A függöny bármikor legördülhet. A jelenetek az utolsó felvonásban — erről van szó — hosszúra és egyre hosszabbra nyúlhatnak. Hogy a színjáték mennyi tragikus, komikus, epikus vagy melodramatikus elemet tartalmaz, ama helytállóképességtől és „színpadra termettségtől" függ, melyet a gének kódrendszerétől az utolsó gondolat villámfényéig minden, ami emberi s ami nem emberi, de embert érintő, kialakított. Öregedés — ez az utolsó felvonás. Lényege még alig ismert, de min­ denképpen törvényszerű, elkerülhetetlen és sokmeghatározottságú folya­ mat. Külső jegyei — a ráncok, az őszülés, a testtartás és a mozgás meg­ változása, a fizikai erő és ellenálló képesség csökkenése — csak a masz­ kot képezik, felületi megnyilvánulását ennek a biodrámának, mely az öre­ gedő ember és környezete közt lelki síkon zajlik le, mint egy nagy vizsgát, nehéz próbát jelentő, minden tudást és leleményt mozgósító, derűt és gyötrelmet hozó folyamat. Harmadik felvonás, finálé, utolsó kísérlet, végső összegezés, méltó befejezés — ilyen elnevezések jelzik, hogy ez az életszakasz egyén és tár­ sadalom számára egyaránt különös számadás, erkölcsi próbatétel és döntő elbírálás: igazolás vagy elmarasztalás. A bizonytalan

kezdet

Ismeretes a naptári és a biológiai életkor közötti, egyénenként vál­ tozó s olykor igen nagy eltérés. Ha a testi öregedés kezdetének pontos meghatározása ma még alig lehetséges, még inkább vonatkozik ez arra a végtelen változatú, örökké rezdülésben, illanásban, szárnyalásban és zuha­ násban lévő „könnyű párára", az ember lelki-szellemi világára. Közismert a koravén fiatal és az örökifjú típusa, amelyek bár olykor a kórosság gyanúját keltő, annak fogalmát kimerítő végletek, mégis való­ ságos tényre és lehetőségre utalnak. A lelki-szellemi folyamatok alapját kétségkívül az idegrendszerben végbemenő, ma még csak részben ismert biofizikai, elektrofiziológiai és biokémiai jelenségek határozzák meg. De

épp az idegrendszer öregedése az, ami a legkevésbé ismert a testi örege­ déssel foglalkozó szomatogerontológiában s így érthető a lelki elöregedést vizsgáló gerontopszichológia viszonylagos magárahagyatottsága. Ezért be­ szélhetünk a lelki folyamatok bizonyos fokú önállóságáról, amit épp a n y nyira tudatlanságunknak kell tulajdonítanunk, mint annak a ténynek, hogy az emberre mint társadalmi lényre a behatások irdatlan tömege zuhan egy hosszú élet során, s így az intim mechanizmusok, a molekuláris változások megragadása, megismerése az atomfizika módszertani lehető­ ségeit is meghaladja. Az öregedés századunk egyik legnagyobb gerontológusának, Max Bürgernek lényegre világító megfogalmazása szerint: biomorfózis, azaz a születéstől a halálig tartó változási folyamat, amelynek vastörvény-jellege, bonyolultsága, visszafordíthatatlan egyirányúsága a lelki folyamatokra éppúgy vonatkozik, mint a sejt belső világára. Miként az egyes szervekre, úgy az egyes lelki folyamatokra is vonatkozik az öregedés egyénileg vál­ tozó ütemének megfelelő egyenlőtlen károsodás. Az összképet tekintve akaratgyenge, tétlen vagy csak áltevékeny szellemi és érzelmi feszültséget ébrentartó, értelmes cél nélkül élő és társtalan ember igazán öreg lehet, függetlenül attól, hogy évei szerint mennyire van még a „só és bors kö­ zött" korszakától, ahogy a franciák nevezik azt az évtizedet 40 és 50 között, amikor a hajszálak közé fehérek kezdenek vegyülni, s amikor a testi öregedés számos jegye észlelhetővé válik. Ugyanakkor az erőit és képességeit helyesen felmérő, azokat rendszeresen működtető, élénk és sokirányú érdeklődést mutató, mindenre rezonáló, az elmúlás nyomásával szembeszegülő 60—70 éves egyén még nagyon is teljes értékű ember le­ het. A régi ismereteknek és emlékeknek, valamint új benyomásoknak tág tapasztalati rendszerbe való beépítése és elrendezése reális értékrendet, az észleléseknek mélyebb értelmet adhat, s a lényegest és lényegtelent, múlót és maradandót élesebben elkülönítő, a belső világ mélységeit s a külső valóság távoli köreit végigpásztázó szemléletmód nemcsak, hogy ki­ egyenlítheti, pótolhatja az elkerülhetetlen veszteségeket, hanem további gazdagodást, előnyös személyiségváltozást is eredményezhet. A „hogyan is kezdődik?" kérdésre az orvos és író mélyrepillantásával Németh László élete fennsíkjára érve így válaszolt: „Az első jele talán az, amikor a férfi észreveszi, hogy csak egy élete van. A fiatalnak mindig az az érzése az életről, hogy így is történhetik, de másképpen i s . . . Ami történt vele, semmi ahhoz, ami történhetne s ami még történni fog. Egy­ szer aztán rászakad, hogy ő is egy ember, csak egy élete van, s annak nincsen az elején. Ez a felfedezés két irányban hat: hátra és előre. Látni akarja, ami mögötte van; összeszedi, kis halommá söpri ifjúsága elszórt eredményeit. A hatás előre: az ember összefogja az erejét egy utolsó, éle­ tét, képességét megmutató vállalkozásba. Ehhez azonban már alkalomra, a közösség felhívására, férfihoz méltó pályatérre van szükség." Szürkület Az idegi funkciók renyhülése, az érzékszervek fokozatos gyengülése, a tevékenységi terület kényszerű vagy önkéntes elvesztése, illetve beszű­ külése mind olyan tényező, amely előbb-utóbb mindenkinél bizonyos fo­ kig bekövetkezik. Ok és okozat sajátos dialektikájával ez számos szellemi és lelki tulajdonság módosulásához vezet.

Leggyakoribb és legfeltűnőbb az emlékezőképesség gyengülése. Mint ismeretes, a memória ezen fogyatékossága főként a közelmúltra s első­ sorban is a tulajdonnevek rögzítésére vonatkozik. Ezzel szemben a gyer­ mekkori és fiatalkori emlékek kitűnően megőrződnek, sőt újraélednek. Rousseau írja vallomásaiban: „Amióta az aggkorhoz közeledem, régi em­ lékeim elevenednek fel és a többiek eltűnnek. Régi emlékeim varázsa és gazdagsága napról napra erősödik. Olyan érzés ez, mintha az élet tovaszállna, és én megkísérelném a kezdetét megragadni." A pszichiáter Nyírő Gyula ehhez a következőket fűzi: „Ezt a rendkívül érdekes jelenséget ma­ gamon is van alkalmam észlelni. Sohasem hittem volna, hogy gyermek­ korom történéseiből annyi és olyan színes, részletekben gazdag emlékeim maradtak, mint amennyi és amilyen sokszínű mostanában eszembe jut." Ennek a sajátságos emlékezési módnak a magyarázatát még nem tudjuk. Valószínűleg az agysejtek energiaszintjének csökkenése az alapja, ami a neuron összes felépítési folyamatait tápláló glukózfelvétel elégtelenségé­ nek lesz a következménye s aminek a nukleinsavak (RNS, DNS) szintézi­ sére is kedvezőtlen kihatása van. Az energiafogyatkozás a felsőbb idegtevékenység alapfolyamatainak, az izgalomnak és gátlásnak a gyengülésében, lassúbbodásában és egymást váltó megjelenésük vontatottságában is megnyilvánul. Az izgalmi folya­ mat gyengülése azáltal, hogy a kéregtevékenységet képtelen kellően dina­ mizálni, szintén oka lehet a felfogás, az emlék-bevésés hiányosságainak. Ugyancsak ez az alapja az öregedő ember gyakori panaszának a szellemi munka közben jelentkező fáradásról, figyelmének csökkenéséről s a má­ sok által is észrevehető szórakozottságáról. A tudati feszültség csökkenése bizonyos fokú integrációs zavart is okoz, ami a gondolkodási szintézis meglassulásában s a hanyatlás mértékétől függően a lényegfelismerés, új hely­ zetekben való tájékozódás megkésésében, valamint múló viszonyulási és alkalmazkodási zavarokban nyilvánulhat meg. De szerepe van ebben a sa­ játságos emlékezésmódban a differenciáló gátlás gyengülésének is. „Ahhoz, hogy emlékezzünk, felejtenünk kell" — állapította meg Théodule Armand Ribot, a francia patokarakterológus, s az hogy emlékezésünk csökkentő jellegű, egy jól működő, állandóan differenciáló gátlásnak köszönhető. Ugyancsak ez teszi lehetővé, hogy elvonatkoztatni, következtetni és ítéletet alkotni tudunk. Fiatal korban az emlékezés csak bizonyos mértékben tar­ talmaz első jelrendszerbeli — látási, hallási — elemeket, öreg korban az „elfelejtett", helyesebben a differenciáló vagy kialvási gátlás által addig homályban tartott, inaktivált emlékképek nagy tömegben elevenednek fel. Szerepe van ennek a helytelen ítéletalkotás és következtetés létrejötté­ ben is, amikor a különbözőségek helyett a hasonlóságok kerülnek túl­ súlyba, alkalmat adva hibás általánosításra: alapja ennek az, hogy a gon­ dolati sorrendben az absztrakt helyét a konkrét foglalja el. A késleltetési gátlás gyengülése az érzelmi és ösztönös reakciók, vala­ mint a magatartás, illetve személyiség sajátos változásaihoz vezet. Ilyen a fokozott beszédkészség, ami gyermekes fecsegésben, locsogásban nyilvánul meg. Az előrehaladott korúak gyakran adnak inadekvátnak látszó, nem megfelelő válaszokat és közhelyek sokaságával „tarkítják" beszédü­ ket. A hosszas gyakorlat által megmerevedett olyan beszédsztereotípiák, gépies fordulatok „ugranak be" könnyen, amelyek azelőtt csak hellyel­ közzel jelentkeztek.

Mindezek következtében jönnek létre azok a személyiségváltozások is, amelyeket általában az öregség tipikus jeleinek szoktak tekinteni. Ilyen például az önzés, hiúság, makacsság, állandó panaszkodás, elégedetlenség, testközpontú beállítódás. Más vonatkozásban számos összetűzést környe­ zetükkel és kölcsönösen kimerítő feszültséget az öreg emberek azzal vál­ tanak ki, hogy az emberi viszonyulásokat szigorúan intézményesítettnek, mintegy a hagyomány és tekintélyelv alárendeltjének tekintik, s így m a ­ gától értetődőnek tartják, hogy gyermekeik magukat felnőtt korukban is a szülői akaratnak feltétel nélkül alávessék, vagy pedig azt, hogy tehet­ séges, jó ítélőképességű munkahelyi beosztottjaik saját véleményükről, ál­ láspontjukról lemondjanak. Ezek a példák azonban azt is bizonyítják, hogy az öreges magatartás és viszonyulási mód nem mereven életkorhoz kötött, s így nemcsak biológiai, hanem társadalmi értelemben is beszél­ hetünk róla (bürokrácia, despotizmus), aminthogy Victor Săhleanu is ilyenszerű kivetítésként utal népek és kultúrák „elöregedésére". A szűkagyú kispolgár maga is egy ilyen társadalmi megmerevedés modelljének tekinthető. A torzulások vagy a kondicionáltságnak, élményhatásoknak a kö­ vetkezményei, vagy társadalmi hatásokból származnak, de amíg az öre­ gedő ember pszichés funkciói épek, és késleltetési, valamint differenciáló gátlásai jól működnek, nem törnek felszínre. Ezzel magyarázható, hogy a megelőzően már jelenlevő, de kielégítően gátolt negatív tulajdonságok a hanyatlás időszakában éleződnek ki, és olyan személyiségtorzulást okoz­ nak, hogy az egyén szinte karikatúrája lesz azelőtti énjének. A késleltetési gátlás gyengülése szerepet játszik még a hajlott korúak kései szexuális fellobbanásaiban, ami néha durva, szemérem- és törvény­ sértő érzéki megnyilvánulásokhoz vezet. Az értelmi funkciók romlását jelzi annak a pszichés feszültségnek a renyhülése is, amely több lelki-szellemi tulajdonságnak az eredője s a szellemi alkotásnak, fontos viszonyulási formáknak az előfeltétele. Ezt tükrözi még a képzelőerő romlása, az új reagálási módokra való képte­ lenség s általában a szellemi mozgékonyság csökkenése, ami nagy alkotók esetében is, egy idő után, terméketlenséghez vezet. Mindezekkel párhuzamosan beszűkül fokozatosan az érzelmi reagálá­ sok köre. Előbb a logikai-filozófiai és esztétikai kérdésekhez kapcsolódó, majd a társadalmi jellegű s végül a családtagokhoz, barátokhoz fűződő érzelmek veszítenek erejükből. Érzelmi elszegényedésről, fakulásról be­ szélhetünk. „Nem az döbbent meg bennünket, hogy rossz érzéseink lesz­ nek. Az, hogy semmi érzésünk sem lesz" — írja Illyés Gyula Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei című esszé-regényében. Az öregkori személyiségváltozások keltette összkép jellegét az elszür­ külés, elszíntelenedés adja meg, aminek intenzitása egyénenként nagyon eltérő. Ez, ha paradox módon is, összefügg bizonyos negatív, régi jellem­ vonások már említett kiéleződésével. Az érzelmi elsivárulással és a közelgő halál tudatával magyarázható az öregek gyakran nagyfokú közömbössége környezetük iránt. Életkedvük olykor annyira gyengül, hogy már csak a vegetatív lét élményei jelentenek valamit számukra. Újabb látszólagos paradoxon: az érzelmi gazdagság helyébe túlzott érzékenység, sértődékenység, követelődzés, érzelmi zsarolás lép, néha teljesen infantilis for­ mában, éppúgy, mint a birtoklási ösztön túlburjánzása. Egy nyolcvanon

túli ismerősöm például csak akkor volt hajlandó néhány szem gyümölcsöt enni, ha egy kosárnyit tettek eléje. Értelem és érzelem összhang-zavarát jelzi az öregek gyakori befolyásolhatósága is. Mindez azonban egyáltalán nem vonatkozik valamennyi idős emberre s főleg nem egyforma mérték­ ben. Az életösztön makacs követelőzése, a megterhelő szorongások elhárí­ tásának vágya, a környezet inadekvát magatartása egyaránt motiváló sze­ repet játszik e „tünetek" felléptében, s így azok bizonyos értelemben alkalmazkodási jelenségekként is felfoghatók, ami egyes gerontológuso­ kat a r r a vezetett, hogy az öregedéssel járó kóros pszichológiai reakciók összességét félresikerült adaptációnak tekintsék. Mindezek a leépülési folyamatok a legkifejezettebben és legkoráb­ ban a satnya lelkű, egyhangú életet élő, pontos automatáknál, a „tokba bújt" embereknél lépnek fel. Eseménytelen élet talaján csak lelki bogáncskóró vagy ízetlen szíkfű terem. A másik

serpenyő

Az agysejtek számát több mint 14 milliárdra becsülik. Ezeknek az egészséges felnőtt is csak kis hányadát „működteti" rendszeresen. A normális öregedéssel járó sejtpusztulás és károsodás nem nagy fokú, s a szokványos vizsgálati módszerekkel olykor ki sem mutatható. Az öregedési folyamat nemcsak belső jelensége az élő struktúráknak, hanem az idegrendszer és kiváltképp a psziché esetében messzemenően külső determináltságú is. Habár a személyiség fokozatos merevedése az öreg­ kori pszichés változások egyik fővonulatát alkotja, ebben az alkalmazko­ dásnak, tehát a reagálásnak éppolyan vagy még nagyobb szerepe van, mint a „lelki entrópiának". E néhány megállapítás már érthetővé teszi, hogy semmiképp sem lehet az öregedést egyszerűen visszafejlődéssel, testi-lelki sorvadással azonosítani. A tényleges leépülési folyamatok mel­ lett a személyiségszféra sok területén, s jórészt visszahatásként, új, po­ zitív képződmények is jelentkeznek. Ezért értelmezik egyes szerzők az öregedést úgy, mint funkcióátállítódást vagy a személyiség átszerveződését. Így például, ha az évek során a gondolkodási sebesség csökken is, a problémamegoldó teljesítmény maradhat magas szinten, mert a na­ gyobb tapasztalat lehetővé teszi a gondolatkerülők kiiktatását, s így rö­ vidül az út kérdés és megoldás közt. A degradatív változások az aggkor kezdetéig — általában a 70—75. évig — olyan személyiségfejlődéshez vezetnek, ami bizonyos fokig fel­ tétele a teljesítőképesség sok válfajának, egy optimum felé haladásnak, a személyiségben előzőleg meglévő adottságok kibontakozásának. „Nem tűnik-e fel úgy, mintha nagyon-nagyon meg kellett volna öregednie, hogy egészen önmagára leljen?" — írja Thomas Mann az öreg Fontané­ rói, majd folytatja: „Klasszikus aggastyánok ezek, mondhatnók, s a r r a hivatottak, hogy a legtökéletesebben tárják az emberiség elé ennek az életkornak az előnyeit, amilyen a szelídség, jóság, igazságosság, humor, furfangos bölcsesség, szóval, a gyermeki kötetlenség és ártatlanság viszszatérése fejlettebb formában." Maga Theodor Fontane pedig, aki 70 éves kora után írta meg élete főművét, az Effi Briest-et, egyik levelében ezt írta: „A dolgok megfigyelése számomra szinte több, mint a birtoklá­ suk, s így az embernek végül is éppen úgy megvan az öröm- és boi-

dogság-hozama, mint azoknak, akik láthatólag előnyösebb helyzetben vannak." Kiegészítés ehhez Illyés Gyula önvizsgálatának, az általa felis­ mert egyik jellegzetes öregkori sajátosságnak — a megkettőződésnek, „e jámbor szkizofréniának" — remek pszichológiai látlelete: „Az örege­ dés adományai: a jó, amit pusztán ő adhat. A remekművek nemcsak a falon s a polcon érlelődnek. Elménkben is anélkül, hogy újra kellene lát­ nunk, olvasnunk ő k e t . . . képzeletünk szüntelenül retusálja őket, ők vi­ szont most fedik csak föl természetüket s t i t k a i k a t . . . a hajdani élveze­ tekhez csak most tudom hozzákapcsolni az igazi ítélet kéjét." Simone de Beauvoir, aki talán a világirodalom egyik legmerészebben kitárulkozó nőírója, ezt írja: „Fölfedeztem, milyen édes az, hogy hosszú múlt van mögöttem." A korral járó letisztultság, türelmes megértőkészség, szelíd derű, de a megbízhatóság is bizonyos fokú eltompultságon, érzéketlenségen alapul a külső ingerekkel szemben. Mindez a befeléfordulás, távoltartás jele, ami éppen ezáltal könnyíti meg a tárgyilagos szemlélődést, indulatmen­ tes ítélkezést és a szemléletes gondolkodás helyett az inkább fogalmi túlsúlyba jutását. Az emocionális beütések, tarkítások ritkulása kedvez a józan, kiegyensúlyozott, részrehajlás nélküli ítélkezésnek és gondolko­ dásnak. Így tehát számos, sokak által elégtelenségi tünetként értelmezett változás lényegében úgy is tekinthető, mint ami egy korjellemző sze­ mélyiségstruktúra kialakulását eredményezi. A legelfogadhatóbbnak az a meghatározás tűnik, mely szerint az öreg ember nem több vagy keve­ sebb, mint a fiatal felnőtt, hanem csak más. Az idő, e rettegett ellenfél, munkatárssá is válik, részben, mert az öregedő jobban figyel annak sür­ getésére, s ezért Márai Sándor egy naplójegyzete szerint: „az ember akkor »van« igazán, amikor öregszik. Folyton tud arról, hogy »van«, részben pedig azért, mert az idővel gyűlik a tudásanyag is, ami a gon­ dolkodás egyre nagyobb valósághűségét teszi lehetővé." A szintetizáló képesség ugyanis nem az öregségnek, hanem a felhalmozott és célsze­ rűen mozgósított ismeretanyagnak az eredménye, amely megállapítás­ nak — közhelyszerűsége okán — érték- és nem kormeghatározó ér­ vénye van. A kiegyenlítő, kompenzáló változásoknak tere a magatartás és reagá­ lási mód csaknem minden mozzanatára kiterjed, kezdve azon, hogy a lassúbb teljesítő- és alkalmazkodóképességgel nagyobb alaposság és megfontoltság járhat, aminek munkaélettani jelentősége mint tény is­ mert, de mint értékesíthető lehetőség többnyire mellőzött; folytatva az­ zal, hogy az új feladatok megoldására, új helyzetek felismerésére és fel­ mérésére való képesség hasonló gyengülését a több tapasztalat révén fej­ lettebb „taktika" kíséri, amit ipari dolgozóknál szabályszerűen észlelünk; s végezve azon, hogy nagyon sok előrehaladott korú egyén van, akinél pszichés hanyatlási tünetek jelentkeztek, de aki — látva ezen fogyaté­ kosságait — hosszú éveken át olyannyira mindent megtesz elhárításu­ kért, hogy magatartásában semmi bántó vagy zavaró nem jut kifejezésre, s környezete alig valamit vagy éppen semmit sem észlel és nem kény­ szerül eltűrni. Az ösztönélet alapvető megnyilatkozásai közül „az anyag legszebb létezési formája", a legszigorúbb s ugyanakkor leglégiesebb emberközi kapcsolatok egyike, a szerelem is megmarad a „szürke avaron", az öre-

gedő lélekben, gyakran az utolsó elbotló lépésig. Az öregek otthonaiban mindennapi jelenség az állandóan szövődő vonzódások olykor heves bo­ nyodalmakat, konfliktusokat okozó sokasága. De az öregkori érzelemvi­ lág sajátos légkörében születtek és hatottak olyan szerelmek is, mint az öregedő Goethe és a fiatal Maria von Willemer közötti. E különös, éte­ rivé szublimált érzelem ihlette a West-Östlicher Diwan-ciklust s egy másik vonzalom a Marienbadi elégiákat. Mint rejuvenációs, fiatalító „ p a ­ nacea" ez természetesen balgaság, de mint mélyen humanizált „feltétlen kényszer", mint a szellem s az alkotóerő „kétszárnyú emelkedése" nem egy tudós és művész késői éveiben kiemelkedő alkotások erőforrása lehet. Elixír

nélkül

Eddig az öregedés lelki-szellemi képének olyan fény—árnyék ellen­ tétét vázoltam fel, amely nyilvánvalóan nem mindig azonos a konkrét valósággal. A veszteség—nyereség ikerpár minden esetben jelen van, csak más-más arányban. A hanyatlás és kompenzálás okozta jelenségek s az érintetlen tulajdonságok aránya az, ami meghatározza minden öreg ember személyiségét. Ennek az aránynak a kialakulása jóval az öregedés előtt kezdődik meg, s rendszerint végleges is lesz, legalábbis, ami fejlődési irányát illeti. Ami az öregedés testi jegyeinek kialakulásával kapcsolatosan érvényes, hogy annak időpontja és súlyossága az egyén „történelmétől" függ, az még inkább vonatkozik a pszichés tulajdonságokra. Az egyéni vonások s az egész személyiség elszürkülése, tompulása azon egyéneknél a legkevésbé kifejezett, akik fiatal korukban színes egyéniségek voltak, akik szellemi mozgékonyságban, érdeklődésük élénk­ ségében és sokirányúságában, felfogásuk gyorsaságában, erőteljes élet­ igenlésükben meghaladták az átlagot. Akik sok szállal kapcsolódtak az élethez s ezeket a szálakat nem hagyták elszakadozni, elvékonyodni. Az ilyen öregeknél egyszerű tesztvizsgálatokkal még az esetleges enyhe ha­ nyatlás tüneteit sem lehet kimutatni, egyrészt azért, mert a sokból többet lehet veszíteni, anélkül, hogy az különösebben feltűnne, másrészt pedig annak következtében, hogy az állandó optimális érzelmi és szellemi tónus, ami a tudásnak és a jó közérzetnek egyaránt feltétele, legerősebb akadálya a pszichopatológiai tünetek megjelenésének. Mivel az élet hatás és visszahatás, alkalmazkodás és ellenállás, ala­ kulás és alakítás, éppen azért a rugalmas adaptációskészséggel, erős testi­ lelki ellenállóképességgel bíró egyének mutatkoznak az elmúlás legszí­ vósabb és legfölényesebb ellenfeleinek. Ismeretes az örökké mosolygó, vidám, élete végéig tervező, tevékenykedő öreg típusa, mint például Manet Le bon Bock-ja, aki szembenéz az öregedés tényével, ismeri az öregkor jellemző gyengeségeit és — a lehetőségekhez képest — alkal­ mazkodik hozzájuk. Az ilyen egyének vitalitásukat szinte öntudatlanul edzik azzal, hogy az állandó igénybevétellel meggátolják idegsejtjeik funkcionális hanyatlását. A használt, de nem kimerített neuronok ugyan­ is lassabban öregszenek, mint a nem használtak, ami igazolja a mikrokémikus Jendrassik Loránd azon állítását, hogy az intenzív szellemi élet a legmakrobiotikusabb, tehát életet meghosszabbító, „elixír". Erre majd minden gondolkodó, legtöbbnyire idejekorán és saját „lelki mélyérzésé­ vel", rájött.

„Akinek rövid az élet és tettekben meg akarja hosszabbítani, ezt leginkább a közösség legodaadóbb szolgálatában érheti el" — olvashatjuk annak a Veres Péternek egy évtizedekkel azelőtti írásában, aki most egy éve infarktussal a kórházba menet még a mentőautóban is a közjó érde­ kében írt levelet egy magas beosztásban levő barátjának. Tevékenység, de nem öncélú, nem látszattevékenység kell az öre­ geknek, hanem olyan, amelynek közhasznú értelmét látják. Meg kell győződniük arról, hogy fontosak még, hogy még dolguk van a világban. Alkotó ember életében ez néha egy „ismétlődő ifjúság" érzését kelti, amit Goethe is észlelt s aminek Márai szerint „egyik titka, tudni, hogy mit kell még tennünk. Hallani a hangot, amely megsúgja, hogy ezt vagy azt a feladatot még el kell végeznünk, mert más nem végezheti el helyet­ t ü n k . . . de ezeket a feladatokat lényegesen meg kell különböztetni a rutinfeladatoktól". S hogy az aktív magatartásnak mennyire ultima ratio jelentése van a „horgonytalan mulandóság" elleni küzdelemben, azt Né­ meth László így vallotta meg: „Végül is nincs más feladatom a földön (ez az új regenerációs kísérlet kiindulási tétele), mint hogy sportszerűen küzdjem a pusztulással, s közben egy kései testi és szellemi önmegújítás lehetőségét is kikísérletezzem. Ehhez az is hozzátartozik, hogy csináljak valamit s főként azt, amihez mégiscsak a legtöbbet értek." A 75 éves Jakob Grimm pedig akadémiai emlékbeszédében ezeket mondta: „Miért dolgozzék kevesebbet az öreg ember? A kamrája tele van tapasztalatok­ kal, amelyeket hosszú évek alatt gyűjtött össze. Egybegyűjtött kincseit hagyja felhasználatlanul veszendőbe menni?" Az „őszi termés"-t, az utolsó életszakasz örökértékű alkotásait ne­ vek és művek hosszú sorával bizonyíthatjuk. Szophoklész, Szókratész, Cicero, Tizian, Michelangelo, Goethe, Voltaire, Darwin, Newton, Kossuth, Tolsztoj, Brassai, Pavlov, Shaw, Parhon, Arghezi, Russell — csak néhány ismertebb példája a kultúra csúcsait jelző szellemeknek, akiknek egyik­ másika éppen utolsó éveiben alkotta meg főművét vagy legnagyobb mű­ veivel egyenrangút. Akiről pedig Einstein azt mondta: „Végre egy nagy ember ebben a tragikus században", Albert Schweitzer így fedi fel „elixír"-jének titkát: „ . . . e g é s z életünk folyamán azért kell küzdenünk, hogy megmaradjon bennünk ifjúságunk gondolkodása és érzése. Ösztö­ nösen védekeztem ellene, hogy azzá váljak, amire általában azt mond­ ják, hogy »érett ember«. Az emberre alkalmazott »érett« kifejezés szá­ momra mindig valami félelmet keltően kellemetlen volt. Bennem min­ denkor ilyen szavak társulnak hozzá: elszegényedés, elsatnyulás, eltompulás. Ami az emberben mint érettség tűnik fel, rendszerint nem más, mint lemondó okosság. Az ilyen érettségre a mások példáját követve úgy tesz szert az ember, hogy feladja gondolatát és meggyőződését, ami kin­ cset jelentett számára ifjúságában." E kiemelkedő példák természetesen csak módszertani útmutatóul szolgálhatnak az öregedés elleni küzdelem stratégiáját és taktikáját ille­ tőleg. Aktív magatartás az első szabály. Megtartani, ameddig csak lehet a tevékenységi területet, ha fel kell adni vagy ha elvették, akkor újat keresni, megfelelőt, ami a megmaradt képességeket tornásztatja és ezál­ tal tartós megőrzésüket biztosítja. Ennek a rugalmas visszavonulásnak sikere lehetőség és adottság eredője; így tehát az egyéntől magától is függ. Az öregséget idejében kell előkészíteni, egyes munkaterületek

veszélyeztetettségét mások idejében való biztosításával kell pótolni. A munkaelv gyakorlati érvényesítését nem lehet azonban csak az önálló alkotások körére szűkíteni. A tanácsadás, tapasztalatátadás, szakvélemé­ nyezés, irányítás és bírálat egyaránt jelentheti a felhalmozott szellemi­ tapasztalati tőke közérdekű befektetését. A személyiséget meghatározó lelki sajátosságok, funkciók hanyat­ lása — amint már említettük — egyénileg nagyon változó időpontban kezdődik, s attól is függ, hogy valaki mikor szünteti meg szakmai-társa­ dalmi tevékenységét, mikor mond le mindenfajta célszerű foglalatosság­ ról, mikor adja fel a küzdelmet a megmaradásért, az önérvényesítésért, s hogy mikor kezd érdektelenné, közömbössé válni az élet változásai, ese­ ményei iránt. Ekkor már csak egyfajta lelki narkózis marad hátra, zsongító-csillapító öngyógyítás, mint amilyen a múlton való merengés, a volt sikerek felelevenítése, újra átélése. Megszépítheti ezt az utolsó életsza­ kaszt is és elviselhetővé teszi önmaga és környezete számára az öreg ember napjait, ha még tudomásul veszi, némi örömteljes megelégedés­ sel, az új nemzedék sikereit, a közösség életének alakulását, s főleg ha ebben elmúlt élete és tevékenysége folytatódását és igazolását láthatja, vagyis : ha mások által is, de lényegi folytonosságában tovább é l . . . A viszonylag egészséges öreg ember általában megértő, nyugodt szemlé­ lője a körülötte zajló eseményeknek s gazdag élettapasztalata alapján sok mindent meg tud érteni, amihez az indulatok csillapodottsága kell, s ezen megértő jóindulata is emberséget sugárzó erő lehet. Ha pedig igazán a szemlélődés csúcsaira ért — nem kevés fájdalmas lemondás­ sal —, azt is meg tudja érteni és életérzése részévé tenni mint szükség­ szerű felismerést, hogy az élet mindenek ellenére is szép és lebírhatatlan erejű, hogy az elmúlás ikerpárja a születés, a megszűnésé az újrakez­ dés és folytatódás, és hogy a kettő adja az élet legmélyebb dialektikáját. Korunk valláspótló élethite ez a szemlélet, s az ősök, elődök tisztelete éppúgy szerepet kap benne, mint az ifjúság megértése. Ez teszi lehetővé a lelki homeosztázis megőrzését, a környezethez — társadalomhoz, csa­ ládhoz, barátokhoz — való helyes viszonyulást és a mindig lappangó vagy gyötrő halálfélelem csillapítását is. Bertrand Russell racionális természet­ szemlélete alapján ezt így fogalmazta meg: „A halálfélelmet leginkább úgy lehet legyőznünk — legalábbis azt hiszem —, ha érdeklődésünket egyre szélesítjük és személytelenebbé tesszük addig, amíg énünk falai las­ sacskán eltünedeznek és személyes életünk egyre növekvő mértékben olvad össze az univerzális élettel." A 85. évében ezidén meghalt Lukács György néhány esztendővel ezelőtt így nyilatkozott: „Az tart meg, hogy nincs benső életem. Min­ dennel foglalkozom, csak a lelkemmel nem foglalkozom... Mihelyt egy pillanatom van, merülök a munkába." Ez a munkába merülés azonban, mégha az „a legbölcsebb szülőföld" is — ahogy Cs. Szabó László ne­ vezte — mégse az egyetlen „elixír". Ezért szükséges a többi, élethez fűző szálnak a megőrzése, erősítése vagy újrafonása. Az emberközi kap­ csolatok, ha szintén változnak is, mindenképpen megőrizhetők. Elsősor­ ban a családon belül. A kortársakkal, a jelek szerint, csak válogatott kapcsolatokat tart fenn szívesen az öregedő ember, aszerint, hogy ki mire emlékezteti. Élményt csak a gazdag és rendszerint hasonló múltú egyénekkel való együttlét jelent. Öregek városa, öregek faluja, város-

negyede, épülettömbje s a mostani öregek otthonai is vitás megoldások, s még alapos vizsgálatot igényelnek. A fiatalokkal?... „nem tudok már lépést tartani, de azért csak velük haladok" — Horváth Imre epigram­ mája helyesen adja meg a viszonyulási módot. De talán a legbonyolul­ tabb kérdés az öreg számára az önmagával való társas élet: annak a belső nyugalomnak, csendes megelégedettségnek annyi feltétele van, amit ő maga minden kedvező hajlama és képessége ellenére sem tud biztosítani. A kulturális igény, melyet Victor Săhleanu axiotropizmusnak ne­ vezett el, ha nem is teljes ellenszere az öregedésnek, de mindenképp egyike a leghatékonyabbaknak. Már csak azért is, mert a kultúra lénye­ gében magatartás, melynek kifejeződése a leélt élet is. A kultúra teszi lehetővé összhangba jutásunkat önmagunkkal és a társadalommal, félel­ meinkkel és reményeinkkel, élettel és halállal a humánum méltósága jegyében.

Paulovics

László:

„Vénusz

születése"

ALEXANDRU TĂNASE

A FILOZÓFIA HARCOS JELLEGE ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE A Nicolae Ceauşescu elvtárs előterjesztette és az R K P Központi Bi­ zottságának Végrehajtó Bizottsága részéről egyhangúlag jóváhagyott javaslatok a politikai-ideológiai tevékenységnek, a párttagok, az összes dolgozók marxi—lenini nevelésének javítására vonatkozó intézkedésekről, valamint a párt főtitkárának az ideológia, a politikai és kulturális-nevelő tevékenység terén dolgozó pártaktíva munkatanácskozásán elhangzott ex­ pozéja kétségkívül olyan megszokott s egyszersmind szokatlan, mint bármely más időpontú, történelmi jelentőségekben gazdag esemény. Megszokott, ha az utóbbi években kifejtett pártpolitikánk alapvető eseményeihez, a nép iránt megnyilvánuló magas fokú felelősséghez, az igazságérzethez és megfontolt ítélethez viszonyítjuk, ahhoz a bölcsesség­ hez, amely a kortárs emberiség és különösképpen a saját társadalmunkat foglalkoztató problémák értékelésében és megoldásában nyilvánul meg. Szokatlan, ha figyelembe vesszük a sokoldalúan fejlett szocialista társa­ dalom ethoszának föltárására és kiépítésére vonatkozó mély jelentőségét, s különösképpen ha figyelembe vesszük azt a módot, amellyel az ideoló­ giai tevékenység kérdéseit vitára bocsátották és bocsátják a továbbiak­ ban. Jelentőségteljes tény, hogy a javaslatokat első megvitatásra a párt­ aktíva elé terjesztették, hogy — a főtitkár jelenlétében és az ő vezeté­ sével — e vitákból leszűrjék a különböző tevékenységi területeket átfogó akciótervekre vonatkozó következtetéseket és tanulságokat. Emberi, ideo­ lógiai és nevelő vonatkozásban példamutató és mozgósító hatású a fő­ titkár ily sokrétűen tervező energiájának a kibontakozása, a lelki készen­ lét az embert és társadalmunkat meghatározó problémák, a dolgozók szellemi-ideológiai formálása kérdéseinek befogadására; az a tény, hogy maga a párt és az állam vezetője tulajdonít döntő jelentőséget a szo­ cialista Románia jelenének és jövőjének. Anélkül, hogy itt mérleget készítenék vagy terjedelmes bírálati elem­ zésbe bocsátkoznék (erre mégis szükség lenne az ideológiai-kulturális munka minden ágában), nem hallgathatok el egy nyilvánvaló megállapí­ tást, amely mellett nem haladhatunk el közömbösen: a filozófiai-elméleti gondolkodás még nem mindig helyeződött arra a modell-szintre, melyet a párt elméleti és gyakorlati tevékenysége ajánl számunkra. Nem sze­ retném, ha félreértenének, mert nem szándékom tagadni vagy lebe­ csülni e területen elért eredményeinket. Mi, romániai filozófusok épp­ úgy, mint kultúránk más művelői, hálásak vagyunk, hogy a párt az utóbbi években, de különösen a IX. kongresszus óta, ilyen kedvező lég-

kört teremtett az alkotó gondolkodásnak és a vélemények harcának. Éppen ebben az időszakban valósultak meg a filozófiai gondolkodás leg­ jelentősebb eredményei, ami a tematikai megújhodást és a kutatások egyes fontos — etikai, esztétikai és társadalomfilozófiai — aspektusok felé történt irányulását illeti, ide sorolva a vállalatok szociális viszo­ nyainak emberi vonatkozásait, a társadalomstruktúra kérdését a rend­ szerek elméletének fényében, továbbá: nemzet és nemzeti tudat, ifjúság és erkölcsi ideál, anyagi érdekeltség és erkölcsi ösztönzés a munkában, a burzsoá etika egyes áramlatainak bírálata, a marxista esztétika egyes kategóriái és alkalmazásuk egyes konkrét művészeti-irodalmi jelenségek elemzésében, korszerű tájékozódás az esztétikában; dolgozatok a filozófiai antropológia, a művelődésfilozófia és az érték filozófiájának tárgyköré­ ből, amelyeket a marxista filozófiai gondolkodás eleddig elhanyagolt; episztemológiai (ismeretelméleti) és tudományfilozófiai munkák, a román és az egyetemes filozófia története, a filozófiatörténet módszertani kér­ déseinek megvitatása. De vajon értékesítettük-e teljes mértékben e légkör összes előnyeit abban a dialektikusan következetes és elvszerű szellemben, amelyet a párt bizonyít és ösztönöz állhatatosan? E kérdésre a válasz nem lehet teljesen kielégítő. Hivatkozzunk csak egyetlen vonatkozásra: a dialekti­ kát még mindig csak egyes leckék, cikkek, brosúrák szokványszavainak gyűjteményére, jelszavakra és idézetekre korlátozzák, megfeledkezve arról, hogy a dialektika elsősorban a kritikai és a forradalmi gondolko­ dás módszere. Dialektikusan gondolkodni azt jelenti, hogy nem egyol­ dalúan tépelődünk, hanem figyelembe vesszük a jelenségek többrétűségét, egy-egy probléma sok-sok oldalát és összetettségét — íme, a dia­ lektika elemi igazsága, melyet azonban nem mindig tartunk szem előtt. Így például a dialógus és a marxista filozófia nyílt jellegének kérdésében. A pártvezetőség, elsősorban Nicolae Ceauşescu elvtárs, számtalanszor hangsúlyozta egyfelől a marxi—lenini filozófia alkotó alkalmazásának konkrét-történelmi jellegét a minden ország sajátos feltételeivel való funkcióban, másfelől azt a tényt, hogy filozófiánkat nem lehet elkülö­ níteni, elszigetelni, bezárni önmagába, hanem nyitva kell hagyni, befo­ gadóvá tenni minden előtt, ami humanista gondolat és tett vagy haladó eszme a mai forrongó világban. Ám egyesek úgy értik, hogy ez a nyitva hagyás valamiféle princípium nélküli ideológiai eklekticizmus beengedését jelenti, melynek során a marxista filozófia csak bizonytalan és távoli visszhang marad, s megszűnik magának a gondolkodásnak a lényege lenni. Mi a dialógusért vagyunk — de miféle dialógusért? A dialektika, éppen Platón egészen sajátos értelmezése szerint, a vita, a dialógus mű­ vészete, feltételezi az eszmék polemikus mozgását, amelyben mindegyik felszólalónak saját véleménye, saját alapelve van. Leegyszerűsítő, való­ jában metafizikus szemlélettel azonban ez a dialógus — legjobb esetben — kegyes kiegyezéssé redukálódik, arra, hogy mi közös a marxisták és a nem marxisták között. Rendkívül könnyű és kényelmes az a fajta dia­ lógus, amely a lusta gondolkodásmódot és az alapelvek hiányát hordozza. A dialógus legyen bírálati, elvi és határozott. Részt venni a dialó­ gusban más eszmei áramlatokkal vitatkozva, ez a kulturális fejlődés tör­ vénye, de e részvétel nem jelenthet ideológiai engedményeket. A marxista filozófia magasabbrendűsége történetileg igazolt, és éppen ez a körül-

mény igényli a magas fokú felelősség alkalmazását. Mert a világról és társadalomról, az embersorsról vallott valamely emelkedett fölfogás el­ ismerése még nem mentesít az önálló gondolkodástól, nem ruház fel az összes problémák, az összes nehézségek megoldásának bűvös formulái­ val. A marxista filozófia felsőbbrendűsége nem egyszerűen a történelem adománya, hanem — mindenekelőtt — élő folyamat, állandó próbatétel, amely a marxista teoretikusok kommunista pártjainak gondolkodásán belül és általuk nyilvánul meg. Ebből ered az a következtetés, hogy új kísérletek és a történelmi fejlődés új feltételei alapján gazdagítani kell a marxista gondolkodás örökségét. Számunkra a marxista filozófia fejlesztése nem jelenti a problémák leegyszerűsítését, sem a nem marxista filozófiákkal történő viták, dia­ lógusok felületes, hatástalan támadásra való lecsökkentését, amelyben szövegidézetek és -hivatkozások szerepelnek fő érvekként, de a tovább­ fejlesztés sem jelentheti kortárs világunk filozófiára is elháríthatatlanul kiható feszültségeinek és konfliktusainak az elhanyagolását vagy tompí­ tását. A marxista gondolkodás következetesen alkotó iránya nem tételezi fel sem az elmeszesedést, sem a dogmatikus betokosodást, de az ideoló­ giai kapitulációt sem a burzsoá filozófia előtt. A marxista filozófia kombattivitása, forradalmi küzdőképessége a gondolkodás eredetiségének a fejlődésén alapszik, ez utóbbi pedig a más filozófiai áramlatokkal való nyílt, kritikai és harcos szembesítés nélkül elképzelhetetlen a nemegy­ szer fölöttébb nehéz jelenkori problémák tárgyalásmódjában és megoldá­ sában. Rendkívül fontos megértenünk, hogy a sokoldalúan fejlett szocia­ lista társadalom felépítésének munkája termékeny talajra lel az új etikai, szellemi profil kialakításában, s ennek során a lehetőségek széles skálája nyílik, de a teljes értékesítés a politikai-ideológiai cselekvéstől, a kultu­ rális-nevelő tevékenységtől függ, e munkálkodás tartalmától és irányítá­ sától. A társadalmi felelősség is döntő jelentőségű, ezt nem lehet kitenni véletleneknek. Amikor azt mondjuk, hogy a szocializmus milliók öntu­ datos alkotása, akkor nem egyszerű stílusfordulathoz folyamodunk, ha­ nem egy nagy történelmi igazságot fejezünk ki. Am ennek az igazságnak a mély értelmezése és sokrétű velejárója jelen kell hogy legyen azoknak a tudatában, akik az ideológiai és a kulturális-nevelő felépítmény szfé­ ráiban dolgoznak. A filozófusok, mint a párt harcosai az ideológia síkján, sokféle és mély tanulságot vontak le Nicolae Ceauşescu elvtárs javaslataiból, az ideológia, a politikai és kulturális-nevelő tevékenység területén dolgozó pártaktíva munkatanácskozásán elhangzott beszédéből. E javaslatok közül különösképpen arra hivatkozom, amely a Filo­ zófiai Intézetnek a külső munkatársakkal együttműködésben megvalósí­ tandó feladataihoz kapcsolódik. E dokumentumok fényében és szellemé­ ben mindenekelőtt azt szeretném jelezni, hogy a filozófia gondolat-tér­ ségében és érdeklődési köreiben vannak még eléggé föl nem tárt övezetek és meg nem vitatott problémák; fogyatékos még a munkastílus, főképp az erők együttműködtetésében és összpontosításában, a társadalmunkat érintő legfontosabb kérdések felé történő irányításában. A Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiája, melyre nagy felelősséget hordozó feladat hárul az összes ideológiai jellegű tudományágak alkotó fejlődése

megvitatásának a megszervezésében, valamint a pártpropaganda és az egész kulturális-nevelő tevékenység elméleti-tudományos elmélyítésében, eléggé ki nem használt, kedvező keretet jelent a tudományos együttmű­ ködés kibontakoztatására és az erők egyesítésére a filozófiai gondolkodás legfőbb és legidőszerűbb irányjelzői felé. Különösképpen szem előtt tartok egyes olyan tájékozódásokat, ame­ lyek nagyobb hatékonysággal válaszolhatnának a fejlődésünk jelenlegi szakaszából eredő politikai-ideológiai jellegű társadalmi rendelésekre. A szociológia és a társadalomfilozófia (történelmi materializmus) terü­ letén a jelenleg folyó kutatásokat fölerősítjük és elmélyítjük. Így a mai romániai társadalom alapvető dimenzióit alkotó demokratizmus és h u ­ manizmus valóságos tartalmának a megvilágítására vitákat rendezünk, konkrét kutatásokat indítunk és értekezéseket dolgozunk ki a vezetéstu­ domány meghatározásáról és filozófiájáról, a szocialista vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetésének társadalmi mechaniz­ musáról és demokratizmusáról. Kétségkívül szükség van többágú kutatásokat egybeötvöző erőfeszí­ tésre, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom fogalmát elmé­ letileg még kiterjedtebben és elmélyültebben tisztázzuk. E tekintetben hasznos volna a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiáján belül tudományközi munkaközösséget alakítani, amely — az anyagi és szellemi viszonyok összefüggés-szintjén — konkrét kutatásokat indítana a társa­ dalomépítés folyamatának a föltárására; ebben a témában 4—5 évi idő­ tartam alatt a munkaközösség egy átfogó monografikus művet dolgozna ki. Mindenesetre az említett fogalom hovatovább m á r nem maradhat pusztán elméleti, az absztrakt általánosság ritka légkörében lebegő va­ lami; a gyakorlat és az elkötelezettség fogalmává kell válnia a társada­ lomtudományok területén működő kutatók — szociológusok és filozófusok, közgazdászok és demográfusok, etnológusok és politológusok, néprajzo­ sok és esztéták — számára egyaránt. Módszertani szempontból rendkívül jelentős, hogy a társadalmi élet mindegyik dimenzióját vagy szakaszát a maga egységes voltában és viszonylagos önállóságában szemléljük, de ugyanakkor az egésznek szélesebb távlatában is, az egész társadalmi rendszer jövőbeni fejlődésének perspektívájában. A Filozófiai Intézet égisze alatt és egybehangoló irányításával a kutatók egy szélesebb munkaközössége elméleti és konkrét társadalmi kutatásokat indít a sokoldalúan fejlett szocialista társadalomban meg­ nyilvánuló értékrendszereket tárgyaló átfogó mű kidolgozására. Ha ideo­ lógiai küzdőszellemen mindenekelőtt a materialista filozófia — ideológiai vitákban és magas szintű elméleti munkákban megnyilvánuló — alkotó kifejtését értjük, pártos világnézetünk felsőbbrendűségének bizonyítását pedig a jelenkor leghevenyebb kérdéseit illető tárgyalási módban és azok megoldásában; ha a sokoldalú fejlődésben levő szocialista társadalom felsőbbrendűségét akarjuk demonstrálni, akkor az említett műnek éppen az ilyen igényeket kell kielégítenie. A szocializmus nemcsak ritmusával és anyagi civilizációja szerkezetével, hanem az emberi tevékenység axiológiája terén is, nemcsak a homo economicusszal, a homo faberrel, ha­ nem a homo significansszal is vitathatatlanul kifejezi felsőbbrendűségét. Egy olyan műről van szó, mely a szocialista társadalom egészének (gazdaság, politika, etika, esztétika, művészet, filozófia, tudomány) érték-

rendszerét felöleli, átfogja különbözőségeit és egymásba hatolását, azo­ kat a mutációkat, amelyek — a sokoldalú szocialista fejlődés folyománya­ ként és e sokoldalúság alapvető aspektusaként — az értékek struktúrái­ ban létrejönnek. A társadalomtudomány fejlődéséhez járulnak majd hozzá az episztemológiai (ismeretelméleti) kutatások is, amelyek tudományfilozófiai, tudománymódszertani és -logikai munkák mellett a jelenkori filozófiai gondolkodás fő irányait alkotják a marxista filozófia és a különböző polgári filozófiai áramlatok — különösen a neopozitivizmus, szemantika, fenomenológia — szembehelyezésében és összevetésében. A marxista gondolkodás ereje abban a módban is megnyilvánul, aho­ gyan fölfedi és megmagyarázza (elméleti megoldásokat is mutatva) a régi ember-modellről a szocializmus és a kommunizmus alap-adottságok­ ban egységes s mégis különböző és differenciált új ember-modellre való átmenet rendkívül nehéz, bonyolult és ellentmondásos problémáját. Ká­ ros a gondolkodásra, lefegyverző, nem méltó filozófiánk előrejelző jelle­ géhez az a szemlélet, amely szerint a kérdések maguktól oldódnak meg. Sem a gazdaságban, még kevésbé a szellemiség és a fogékonyság síkján az új ember-modell kialakítása nem oldódik meg önmagától. Ebben a tárgy- s témakörben jelentek meg olyan munkák, amelyeket a burzsoá erkölcsi fölfogások leküzdésének szenteltek, de nagyon kevés elemzi ezek közül az ember erkölcsi magatartását és erkölcsi tudatát, a viselkedés­ normákat és -alapelveket, a társadalmi méltányosságot és igazságot, az eszmék és erkölcsi normák alakító mozgását a h u m á n u m összes öveze­ teiben, az ideológia és az etika viszonyát. Az esztétika és művelődéselmélet területén hangsúlyt fognak kapni a művészet és kultúra humanista jellegére és társadalmi célszerűségére vonatkozó kutatások, mint: művészet és közönség, esztétikai nevelés és az esztétikai ízlés föltárása, a hatékonyság s a kedvező feltételek kialakí­ tásának módja a tömegnevelő tevékenységben, kulturális aktivitás az ateista-tudományos nevelés támogatására. Egy nemzet kultúrájának, illetve művelődésfilozófiájának érettsége abban a módban is megmutatkozik, ahogyan sikerül előtérbe helyezni a kor nagy problémáinak összetevőit, kidolgozni — széles körű kihatással a tudományra és ideológiára — az alapvetően tájékoztató munkákat. Viták szervezése, a nemzetközi részvételt is ideértve, traktátus jellegű munkák előirányzása a bátorság, a román filozófia alkotó merészségé­ nek vizsgáját jelentené. Mindenekelőtt: a román filozófia története 3 kötet­ ben (az elsőt nagy vonalakban már befejezték); ez tudományos képet adhat az országunk területén végbement fejlődésről a művelődésfilozófiában és az eredeti filozófiai gondolkodásban, szem előtt tartva a kulturális örökség értékesítésének marxi—lenini elvét, a folyamatosság és a disz­ kontinuitás dialektikus egységét a társadalmi tudat összes formáinak fej­ lődésében. Egy egyetemes filozófiatörténetet — felölelve az utolsó kötet­ ben egy rendszerezett elvi bírálatú elemzést a kortárs polgári filozófia legfőbb áramlatairól — romániai filozófusok dolgoznának ki, együttmű­ ködésben más országok marxista filozófusaival. Ez a vállalkozás is tisz­ teletre méltó, nagyszabású feladatot jelentene, és — reméljük — jóté­ kony hatást gyakorolna az ideológiai alakzatok fejlődését illető más kutatásokra. Ebbe az eszmekörbe illeszkedik egy enciklopédikus jellegű

filozófiai szótár kidolgozásának a feladata, melyben a korszerűség ideo­ lógiai követelménye jelentené a fő ismérvet. A marxista filozófia egységes, összefüggő jellege, vonzóereje és ha­ tása a kultúrára és társadalmi tevékenységre, bizonyításra kerül azokban a szintézis-jellegű munkákban is, amelyeket a marxista etika és esztétika, az antropológia, a művelődésfilozófia és az érték filozófiája kate­ gória-rendszereinek és alapelveinek szentelnek. És mindezt a gondolko­ dásunkat és tetteinket állandóan vezérlő dialektikus és történelmi materia­ lizmus alapján. Nem szándékom, hogy az itt felsoroltakkal a filozófiai kutatások és az ideológiai tevékenység teljes programját adjam, csak a tájékozódás néhány irányát vázoltam fel, amelyeket elsődlegesen a jelenkori romániai társadalom fejlődése fő vonalainak tekinthetünk. Még egy gondolatot szeretnék mindehhez hozzáfűzni: a filozófus­ kutatók — noha az utóbbi években közelebb kerültek az élethez, a konk­ rét társadalmi valósághoz — még nem válaszoltak kielégítően az igé­ nyes követelményekre. A filozófiai kutatásokban, ami a tájékozódást illeti és a filozófiai propaganda iránti fogékonyságra vall, lényeges követel­ mény például tankönyvek és traktátusok kidolgozása a filozófiatanítás mindegyik fokozata számára. Egyébként elérkezett az ideje annak, hogy a különböző filozófiai kutató- és oktatási intézmények és szervezetek határozottabb lépéseket tegyenek a közeledés irányába, az egyesítés felé — intézményi viszonylatban is. Bizonyos, hogy a filozófiai munka két alapvető oldalát — a kutatást és az oktatás-propagandát — tartalmuknak megfelelően szorosabban közelíteni kell egymáshoz, így járulva hozzá or­ szágunkban a filozófiai-ideológiai légkör általános javításához. Megjelent

a Lupta

de clasă

1971.

8.

számában.

ACHIM MIHU

A VALLÁS SZOCIOLÓGIÁJA P á r t u n k fokozódó és m i n d á t ü t ő b b e r e j ű ideológiai, politikai n e v e l ő ­ m u n k á j á n a k f e l a d a t a i t felvázoló d o k u m e n t u m o k , s m i n d e n e k e l ő t t Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s n a k a j ú l i u s 9-én e l h a n g z o t t előadói beszéde sok m á s elvi és k o n k r é t szervezési k é r d é s mellett, s azokkal összefüggésben felveti a m i s z t i c i z m u s , a m a r a d i n é z e t e k és azok m e g n y i l v á n u l á s a elleni k ü z d e l e m f o k o z á s á n a k a szükségességét is. I s m e r e t e s , hogy az ateista nevelés h o s s z a d a l m a s folyamat, á l l a n d ó , s z ü n ­ telen m u n k á t igényel. De s e m m i k é p p e n s e m k o r l á t o z ó d h a t puszta felvilágosító, t u d o m á n y t e r j e s z t ó t e v é k e n y s é g r e , m i n t ahogy a d i a l e k t i k u s s t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s n a k a lakosság széles t ö m e g e i t u d a t á b a n v a l ó m e g g y ö k e r e z t e ­ tése és u r a l k o d ó szemléletté t é t e l e s e m v a l ó s í t h a t ó m e g t ü r e l m e t l e n , s z e k t a r i á n u s m ó d o n . A dolgozók v a l a m e n n y i k a t e g ó r i á j á n a k ateista nevelése sokol­ d a l ú , a különböző t u d o m á n y á g a k e g y ü t t m ű k ö d é s é n a l a p u l ó e l m é l e t i és g y a k o r ­ l a t i erőfeszítést tételez fel, kölcsönös k a p c s o l a t o t és összehangoltságot igényel a m i n d e n n a p i m e g g y ő z ő p r o p a g a n d a és az e l m é l y ü l t , c é l t u d a t o s k u t a t ó m u n k a között. Az ilyen i r á n y b a n h a t ó t u d o m á n y o s feltárások elvégzésében j e l e n t ó s szerep h á r u l a szociológia k ü l ö n b ö z ő á g a z a t a i r a , k ö z t ü k a vallásszociológiára. A vallásszociológia az u t ó b b i i d ő s z a k b a n v i l á g s z e r t e a s z a k e m b e r e k é r ­ d e k l ő d é s é n e k k ö z é p p o n t j á b a k e r ü l t . T e r m é s z e t e s e n a h o z z á á l l á s n e m független a t á r s a d a l m i - i d e o l ó g i a i h o v a t a r t o z á s t ó l . E z e n a t é r e n is ideológiai h a r c folyik a k ü l ö n b ö z ő p o l g á r i , e g y é r t e l m ű e n reakciós v a g y o b j e k t i v i s t a e k l e k t i k u s i r á n y ­ zatok és a t u d o m á n y o s , d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i s t a á l l á s p o n t között. Az a l á b b közölt cikk e n n e k a t ö r e k v é s n e k egy rövid á t t e k i n t é s e .

A vallást tudományosan leíró szociológia és maga a vallás közötti sokrétű viszonyt n e m egy esetben tárták fel és mutatták ki a szociológia történetében. Emile Durkheim szociológiai módszerén belül alapvető szabálynak tekintette azt az elvet, hogy a társadalmi jelenségeket „társadalmi dolgoknak" kell tekinteni. Véle­ m é n y e szerint — amelyet A vallásos élet e l e m i formái című munkájában különös­ képpen hangsúlyozott — a vallás a szó legszorosabb értelmében ilyen „társadalmi dolog". Max Weber a Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, valamint a nem keresztény vallások elemzésének szánt más munkáiban különleges — és tegyük hozzá: túlzott — figyelmet szentelt a vallásos tényezőnek. Véleménye szerint a vallás nem egy esetben döntő szerepet játszott az emberek társadalmi életében. Így például a nyugati kapitalizmus sohasem alakulhatott volna ki a protestáns reformáció nélkül, amely a modern kapitalizmusnak megfelelő etikát oltott az emberekbe. Mint i s m e ­ retes, Marx a vallást a társadalmi tudat egyik formájaként vizsgálta. V é l e m é n y e szerint a vallás — anélkül, hogy meghatározó szerepet játszana a társadalom életé­ ben — viszonylagosan önálló léttel rendelkezik a társadalmi élet többi szférájához viszonyítva. Ez a viszonylagos önállóság nyilvánul m e g többek között abban a h a ­ tásban, amelyet a társadalmi lét és a társadalmi tudat területeire gyakorol. Az utóbbi évtizedekben érezhetően fokozódtak a legkülönbözőbb polgári ideoló­ giai áramlatokon belül azok a törekvések, amelyek igyekeznek a legszorosabb kapcsolatot teremteni a szociológia és a vallás között. Ezt a megállapítást támasztja alá többek között a vallásszociológiának szánt nagyszámú szociológiai, elméleti vagy empirikus tanulmány megjelenése is. Így például F. O'Dea A vallás szocioló-

giája című munkájában (New Jersey, 1966) mintegy ötven címből álló válogatott szak­ irodalmat ajánl olvasóinak. A vallás szociológiai vizsgálatának értékével kapcso­ latosan kibontakozó vitákat is a felvetett kérdés iránti érdeklődés fokozódásának jeleként könyvelhetjük el. Ilyen vita bontakozott ki például Angliában, nagyszámú szakember részvételével. Ezt mutatja az a három tanulmány is, amely bekerült az 1966-ban megjelent Uses of Sociology tartalomjegyzékébe. Végül pedig a fentieket támasztja alá az a tény is, hogy ma már nyíltan elismerik s a nyugati egyetemeken önálló tantárgyként adják elő a vallás kérdéseiben szakosodott szociológiát. Anélkül, hogy a szociológia és a vallás viszonyának sokrétű elemzésére töre­ kednénk, ki szeretnénk térni e viszony néhány fokozottabb érdeklődést kiváltó, idő­ szerű vonatkozására, tudatosan megkerülve azokat, amelyek a vallásszociológia tör­ ténetéhez tartoznak. Három kérdésről van szó: 1. mivel magyarázható a vallás szo­ ciológiai vizsgálata iránti érdeklődés fokozódása; 2. van-e létjogosultsága egy tudo­ mányos vallásszociológiának; 3. ha igen, melyek lennének ennek alapvető fejezetei. 1. A vallás szociológiai tanulmányozása iránti érdeklődés különböző, néha egye­ nesen ellentmondásos társadalmi érdekekre és motivációkra alapozott. Véleményünk szerint ebben a vonatkozásban néhány alapvető irányzat bontakozik ki. Minde­ nekelőtt egy vallásos motivációról van szó. Ebben az esetben a szociológia egyszerű eszköz az egyház kezében, amolyan vallásos szociológia. Fő feladata arra korláto­ zódik, hogy megfelelő ismeretanyagot szolgáltasson a vallással összefüggő jelensé­ gekről, amelyek alapján a klérus a vallási intézmény tevékenységét fokozó, l e g ­ megfelelőbb és leghatásosabb döntéseket hozhatja meg. Az irányzat képviselőit első­ sorban a szociológia segítségével kutatható olyan kérdések érdeklik, mint: az egyház iránti érdeklődés fokozódása vagy csökkenése kor, nem, iskolai végzettség, tár­ sadalmi helyzet szerint; az ún. klasszikus egyházak vagy pedig a vallásos szekták örvendenek nagyobb népszerűségnek a lakosság soraiban; milyen képet mutat egy adott egyház híveinek gazdasági struktúrája és m i l y e n ennek mobilitása; melyek a leglátogatottabb vallásos megnyilvánulások, és így tovább. E kérdések ismerete alapján a klérus kidolgozza azokat az eljárásokat, amelyek segítségével harcolhat a vallásos tevékenység iránt megnyilvánuló közömbösség ellen, és prognózisokat állí­ tanak fel az egyház gazdasági fejlődését illetően. Az esetek többségében a vallás megszilárdításán munkálkodó szociológiai tanul­ mányok szerzői fel s e m teszik a kérdést, hogy mi a vallás. Ha m e g is teszik, a teológia szabta keretekben vagy nyíltan idealista szellemben adják m e g a választ (isten és e m b e r kapcsolata; az e m b e r i szellem abszolút szükséglete). U g y a n a k k o r , ilyen vagy olyan formában, gyakran minden érvelés nélkül eltúlozzák a v a l l á s társadalmi szerepét, az egyének é l e t é r e gyakorolt befolyását. Létezik egy „objektivista" irányzat, amely a n e m m a r x i s t a szociológián belül jött létre. Képviselői motivációjukban és törekvéseikben abszolút tudományos szín­ ben szeretnék magukat feltüntetni, a valóságban azonban filozófiai kiindulópontjuk, v a l a m i n t a vizsgált k é r d é s e k leszűkített volta m i a t t , h a n e m is n y í l t a n , d e lényegé­ ben az egyház érdekeit szolgálják. Az irányzathoz sorolható az a nagyszámú, e l s ő ­ sorban empirikus kutatás, amely a vallásos jelenség különböző vetületeit, a v a l ­ lás és m á s társadalmi jelenségek viszonyának f e l t á r á s á t tűzi ki célul. V é l e m é ­ n y ü n k szerint ilyen jellegzetességeket mutat Lucian Bologa Psihologia vieţii r e l i ­ gioase (Kolozsvár, 1930) című könyvének néhány fejezete is, amelyben a szerző a külső tényezőknek (például család, iskola, társadalom) a vallásos életre gyakorolt ha­ tását elemzi. H a s o n l ó módon kell értékelnünk Gerhard Lenski T h e Religious F a c t o r . A Sociologist's I n q u i r y (1963) c í m ű k ö n y v é t is. Az e m l í t e t t m u n k a 750 fehér és néger, különböző vallási (protestáns, katolikus, izraelita) közösséghez t a r t o z ó

detroiti lakos körében végzett empirikus kutatás eredményeit tartalmazza. Olyan kérdéseket elemez, mint: a különböző vallási közösségekhez tartozó egyének cso­ portkapcsolatainak szilárdsága; az egyének vallási hovatartozása és a gazdasági tényezők viszonya; a politika és a vallási hovatartozás kapcsolata; vallástípus és családi élet és mások. Ezen az „objektivista" vonalon halad Willi Herberg F r o m P r o t e s t a n t , Catholic, J e w (1968) című tanulmánya is, amely különböző megállapítá­ sokat tartalmaz a „Miben hisznek az amerikaiak?" kérdés kapcsán. Azon túlmenően, hogy tartalmazza a hiteles megismerés egyes elemeit, a szó­ ban forgó irányzat igen gyakran függőségi viszonyba került a vallásos jelenséget hamisan értelmező, a vallást az emberi lényeg elengedhetetlen és szükségszerű ele­ mének nyilvánító filozófiai felfogással szemben. Ebből a szempontból igen szemléltető L. Broomnak és P. Selznicknek az amerikai egyetemeken széles körben forgó, Sociology (1963) című kézikönyvében kifejtett álláspontja. Ugyanakkor a szerzők túlzásokba bocsátkoznak a vallásnak a társadalmi élet dialektikájában játszott sze­ repét illetően. G. Lenski többek között kijelenti, hogy „a vallás az egyének visel­ kedésére és ennek következtében a társadalmi élet egészére gyakorolt hatásában a társadalmi osztállyal egybevethető tényező". Végül megemlítjük a tudományos irányzatot, amely annak a végső célnak az érdekében végzi a vallás valóban tudományos, objektív tanulmányozását, hogy fel­ szabadítsa az embereket a fantasztikus, vallásos nézetek gyámsága vagy befolyása alól. Alapja a marxista filozófia, az az egyedüli világnézet, amely képes lényeges ismeretelméleti és társadalmi magyarázatot adni a vallásos jelenségre. A vallás tu­ dományos vizsgálatának eredményeit — éppen azoknak az eltérő társadalmi és po­ litikai feltételeknek következtében, amelyek közt a jelenkor nemzetei és államai élnek — eltérő módon használhatják fel azonos vagy különböző társadalmi erők. Olyan tőkés rendszerű országokban, mint Olaszország vagy Franciaország, a tudo­ mányos szociológiai kutatások segítségére lehetnek a kommunista és munkáspártok­ nak abban, hogy bevonják a hivőket a fennálló társadalmi rend megdöntéséért, majd egy ú j társadalom felépítéséért vívott harcba. A szocialista országokban a vallással kapcsolatos tudományos szociológiai ismeretek eredményesen felhasználhatók az emberek tudatában levő vallásos maradványok korlátozására vagy megszüntetésére, azoknak az okoknak a kiküszöbölésére, amelyek bizonyos mértékben még jelenleg is táplálják a természetfelettibe vetett hitet, valamint a tudományos-ateista propaganda hatékonyságának fokozására. Azokat a tudományos adatokat, amelyeket a szocio­ lógia a vallásról szolgáltat, egyaránt fel lehet használni különböző érdekek szem­ pontjából. Nemcsak a haladás szolgálatában álló társadalmi erők, de a régit védő osztályok is igénybe vehetik. Így például marxista szociológusok munkáit a burzsoá vallásos-politikai körök arra is használhatják, hogy alátámasszák álláspontjukat, miszerint a vallás fennmarad a szocializmusban is. 2. Meggyőződésünk, hogy már az eddig elmondottakból is kirajzolódik az a pozitív válasz, amelyet a vallás tudományos szociológiájának létjogosultságával kap­ csolatos kérdésre adunk. Egy ilyen szociológia léte elméleti, ideológiai és gyakor­ lati szempontból egyaránt indokolt. (Embrionális formában már létezik is az olasz, francia, szovjet, bolgár, marxista szociológusok végezte kutatások nyomán megjelent tanulmányokban.) Elméleti szempontból azért létjogosult egy ilyen szociológiai diszciplína, mert a vallás mint a társadalom egészébe beilleszkedő társadalmi jelenség n e m tárgya a szociológia egyetlen más ágazatának sem. A vallást rendszerint a történelmi ma­ terializmus keretében tanulmányozzák, de csak általános, lényegi szempontok alap­ ján, s ez vitathatatlan jelentősége ellenére sem merítheti ki a vallásos jelenség

bonyolultságát, problematikáját és tudományos kutatási módszertanát. Elméleti szem­ pontból a vallás tudományos szociológiája nem szakítható el a vallás gnoszeológiai és szociológiai gyökereit feltárd marxista filozófiától. Ugyanakkor szoros kapcsolatot tart fenn más tudományágakkal is, mint a lélektan, a vallás pszichoszociológiája, A tudományos vallásszociológia ideológiai szempontból is indokolt. Arra hiva­ tott, hogy feltárja a vallásos és az „objektivista" szociológia tudománytalan jellegét, korlátait és vitathatatlan (közvetett vagy közvetlen) negatív társadalmi hatását. A tudományos vallásszociológia gyakorlati szerepe abból a támogatásból következik, amelyet a politikai hatalmat kivívni készülő vagy már annak birtokában lévő, szocializmust építő haladó társadalmi erőknek nyújthat. Így válhat ellenszerévé annak, amit Marx plasztikusan és magvasan „a nép ópiumának" nevezett. 3. Ha indokolt a tudományos vallásszociológia léte, akkor felmerül a kérdés: milyen alapvető fejezeteket kell tartalmaznia? Véleményünk szerint négy nagy feje­ zetre kell tagolódnia. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, néhány mondatban felvázoljuk azokat a kérdéseket, amelyeket véleményünk szerint az említett feje­ zeteknek tartalmazniuk kell. Az első fejezet „A vallás kauzalitása és társadalmi feltételezettsége" címet viselné. És nem véletlenül. A kauzalitás fogalma a vallás genezisének társadalmi motivációira vonatkozik, míg a feltételezettség fogalma a vallás történelmi és jelen­ kori szívósságának és változatosságának társadalmi alapjaira utal. A fejezeten be­ lül természetesen egyaránt fokozott figyelmet kell szentelni az egzisztenciális társa­ dalmi elemeknek (a társadalmi fejlettség foka, társadalmi rendszer, politikai rend­ szer), valamint a szellemi tényezőknek (történelmiek: a tudomány és a kultúra alacsony fejlettségi foka; jelenlegiek: egyes személyek alacsony kultúrszintje) anél­ kül, hogy megfeledkeznénk az előbbiek meghatározó szerepéről. A második fejezet „A vallás társadalmi elemei" kérdéskörét elemezné. Itt a következőkről van szó: a) a vallásos társadalmi tudat (rendszerezett-elméleti vagy ideológiai és rendszerezetlen, pszichológiai vagy spontán-érzelmi); b) a vallásos tevékenység és vallásos viszonyok (kultusz, imádság, hivők egymás között, a hivők és a papi testület közötti, valamint a hivők és máshitűek közötti kapcsolatok, különb­ séget téve a formális és nem formális kapcsolatok között); c) vallási intézmények („bürokratikusak" — vagyis az úgynevezett klasszikus egyházak; „nem bürokrati­ kusak" — azaz a szekták; a kultusz gyakorlását elősegítő vagy auxiliáris intézmé­ nyek — iskolák, nyomdák, gazdasági egységek; az egyházi hierarchiában elfoglalt hely szerinti rétegződés). „A vallás dinamikája" című harmadik fejezet keretében a vallásos Jelenség olyan oldalait kellene tanulmányozni, mint a különböző vallások elterjedésének területei, a vallásos hiedelmek és érzelmek intenzitása és változatai, a vallások köl­ csönhatása, a vallások különválása és egyesülése, a különböző vallások és általában a vallás jövője. Végül a „Társadalmi jelenség és vallás" című negyedik fejezet keretében a vallásnak a társadalmi jelenségre — mint társadalmi létre és tudatra — gyakorolt hatását kellene vizsgálni. Itt különös figyelmet kell szentelni a vallás hatásának az emberek tevékenységére és szellemi életére, a politikára és jogra, az erkölcsre és művészetre, a tudományra és nevelésre. Befejezésképpen ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy a tudományos vallás­ szociológia tárgykörére vonatkozó megállapítások elvileg alá vannak rendelve a dialektikus és történelmi materializmus vallással kapcsolatos alapvető tételeinek. Ugyanakkor — nem elvileg, hanem kiterjedés, struktúra és intenzitás tekinteté­ ben — nem korlátozódnak csupán ezekre a tételekre.

VÁRÓNÉ TOMORI VIOLA

A KORSZERŰ TÁRSADALOM LÉLEKTAN KIBONTAKOZÁSA B e r l i n t u d o m á n y e g y e t e m é t , a m e l y m a A l e x a n d e r v o n H u m b o l d t n e v é t viseli, a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú előtt m é g K a i s e r W i l h e l m - U n i v e r s i t ä t n e k h í v t á k . A n a g y h u m a n i s t a H u m b o l d t n e v é t a k k o r m é g c s a k egy m á s i k t u d o m á n y o s i n t é z m é n y , az A l e x a n d e r v o n H u m b o l d t - S t i f t u n g őrizte B e r l i n b e n . Ez a z a l a p í t v á n y a k k o r is, a k á r c s a k m a , sok külföldi ifjúnak t e t t e l e h e t ő v é — a v i l á g m i n d e n t á j á r ó l —, h o g y k ü l ö n b ö z ő n é m e t k u t a t ó i n t é z e t e k b e n f o l y t a t h a s s a t a n u l m á n y a i t . É r d e k e s kis t a r k a színfolt v o l t ez a n e m z e t k ö z i t á r s a s á g a fasizálódó N é m e t o r s z á g b a n . S o k u k ­ n a k színes volt a b ő r e is — k í n a i a k n a k , i n d i a i a k n a k —, a f e h é r b ő r ű e k közt is n e m egy o l y a n a k a d t (például lengyel), a k i n e k c s a k a n e m z e t k ö z i ösztöndíj n y ú j ­ tott v é d e l m e t , m e r t m i n t „ b e n n s z ü l ö t t " b e s e m l é p h e t e t t v o l n a az e g y e t e m r e . A k a ­ t e d r á k o n ülő n é m e t t u d ó s o k a t e l e i n t e m é g v é d t e n e m z e t k ö z i t e k i n t é l y ü k . 1936 őszén a z o n b a n az e g y r e g y a k o r i b b d r á m á k egyik a p r ó epizódja j á t s z ó ­ dott le a b e r l i n i e g y e t e m h a l l j á b a n , a n a g y fekete h i r d e t ő t á b l a előtt. Ösztöndí­ jasok k e r e s g é l t é k a z ő k e t idevonzó n a g y n e v e k e t , s bizony a h i h e t e t l e n m e g t ö r ­ t é n t : t ö b b n é v a l a t t az e l ő a d á s c í m e h e l y e t t ez állt: „ A u s politischen G r ü n d e n liest er n i c h t " (Politikai o k o k b ó l n e m a d elő). Ez a m e g d ö b b e n t ő szöveg állott az egyik l e g t e k i n t é l y e s e b b n é m e t l é l e k t a n i iskola (Ganzheitpsychologie) k é p v i s e l ő i ­ n e k ( W e r t h e i m e r , Koffka, K ö h l e r és Lewin) n e v e a l a t t is. M i n t fiatal d o k t o r k i s ­ a s s z o n y á c s o r o g t a m a h i r d e t ő t á b l a előtt, és d ö b b e n t e n o l v a s t a m a sorokat. É n is a H u m b o l d t - S t i f t u n g ösztöndíjasa v o l t a m . A l é l e k t a n i i r á n y z a t o k h a r c á t a p o l i t i k a c s a k m e g k a v a r t a . Míg L e w i n é k k i s seregét e l s o d o r t a , a d d i g J a n s c h é k k é p z e l e t j á t é k b e l i t ü n e t e k k e l o p e r á l ó csoportja a d e z i n t e g r á l t és i n t e g r á l t t í p u s s z e m b e á l l í t á s á v a l a n é m e t ö n t u d a t s z o l g á l a t á b a n fel­ virult. Volt a z o n b a n o l y a n t u d o m á n y á g , m e l y n e k fejlődését d ö n t ő e n befolyásolta ez a politika. I l y e n volt a szociálpszichológia. A fasiszta B e r l i n b e n e l n é m í t o t t K u r t L e w i n A m e r i k á b a m e n e k ü l t , s ott éledt fel a v i s s z a m e t s z e t t tő fiatal h a j ­ tása: a csoportlélektan. A szociálpszichológia

kettős

eredete

A t á r s a d a l o m l é l e k t a n egyrészt a t u d o m á n y o k s z a k o s o d á s á n a k szülötte, m á s ­ részt a t u d o m á n y o k i n t e g r á l ó d á s á é . H a a k a r o m , szakpszichológia, ha a k a r o m h i b ­ r i d - t u d o m á n y a szociológia és a l é l e k t a n h a t á r m e z s g y é j é n . N e v é t is s o k f é l e k é p p e n jegyezték b e a t u d o m á n y o k a n y a k ö n y v é b e a s z e r i n t , h o g y h o n n a n és m i k o r j ö t t az i n d í t é k . Egyelőre szociálpszichológiáról b e s z é l ü n k , m e r t a szociológia és a pszicho­ lógia k é t s é g k í v ü l szülőtársai.

Foglalkozzunk először s z a k l é l e k t a n i jellegével s j e l e n t k e z é s é t fogadjuk el m i n t ö r v e n d e t e s tényt a l é l e k t a n egy ú j a b b á g a k é n t . Ö r v e n d e t e s ez azért, m e r t a civilizáció d i v a t o s f o k m é r ő i n e k t a r k a s o k a s á g á b a n (mint s z a p p a n - , m a j d m ű ­ anyagfogyasztás, k u l t u r á l t csomagolás, a g y e r m e k e k ízléses öltöztetése, az öregek­ kel való b á n á s m ó d ) egyre i n k á b b e m l e g e t i k m é r t é k a d ó t é n y k é n t , hogy egy t á r s a ­ d a l o m h á n y , sót ú j a b b a n h á n y f é l e pszichológust a l k a l m a z . Az e g y é n e n t ú l m u t a t ó l é l e k t a n r ö v i d m ú l t j á b a n t a l á n a n é p l é l e k t a n volt az első j e l e n t ő s forma. W u n d t 1912-ben m e g j e l e n t Völkerpsychologie című hatal­ mas m u n k á j á h o z fűzhetjük születése d á t u m á t , b á r a m ű f o g a n t a t á s a H e r b a r t o n keresztül egészen K a n t i g n y ú l i k vissza, és W u n d t m a g a is csak é v t i z e d e k s o r á n jutott el a z összefoglalásig. A f r a n c i á k n á l L é v y - B r u h l L'âme primitifje, az a n g o ­ loknál F r a z e r The Golden Bough c í m ű h a t a l m a s m u n k á j a h i r d e t i a n é p l é l e k t a n tavaszát. M i n d a n n y i a n az ősit, a lelki a l a p o t k e r e s i k a t á r s a d a l m i jelenségek, i n ­ tézmények, szokások, h i e d e l m e k , szellemi és t á r g y i a l k o t á s o k m é l y é n , s k í s é r l e t e ­ zésükhöz e g y a r á n t a n é p r a j z szolgáltatta a n y a g o t h a s z n á l j á k fel, e l s ő s o r b a n a primitív n é p e k k u l t ú r á j á n a k f e l t á r á s á v a l és m a g y a r á z a t á v a l . Ez a n é p r a j z t ó l i h l e ­ tett n é p l é l e k t a n i i r á n y b o n t a k o z i k t o v á b b H e l l p a c h , T h u r n w a l d , M ü h l m a n n , F r o benius és M a l i n o v s z k y m u n k á s s á g á b a n , a k i k közül T h u r n w a l d a k o l l e k t í v k u l t ú ­ r á k b a n is h a n g s ú l y o z z a m á r az egyén, a személyiség jelentőségét, M a l i n o v s z k y pedig a f u n k c i o n a l i z m u s e l m é l e t é n e k kidolgozásával a m o d e r n szociológia felé ver hidat. G u s t a v e Le Bon iskolája tömegpszichológia n é v e n foglalkozik az e g y é ­ nen t ú l m u t a t ó t á r s a s l é l e k t a n i k a p c s o l a t o k k a l , s e h h e z a t ö m e g e k e t lebecsülő szel­ lemtörténeti i r á n y h o z s o r o l h a t ó J o s é O r t e g a y Gasset m u n k á j a is: A tömegek lázadása. F r e u d o t is érdekli a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k l é l e k t a n i m a g y a r á z a t a , de ő a néplélektani iskolával s z e m b e n n e m a n é p r a j z i a n y a g segítségével b o n c o l g a t j a a m é l y l é l e k t a n jelenségeit, h a n e m fordítva, az ösztönelmélet segítségével m a g y a ­ rázza a n é p r a j z i j e l e n s é g e k e t (Totem és tabu). A m e r i k á b a n az e g y r e t ö b b ösztönt leltározó e l m é l e t e k j e g y é b e n McDougall veti m e g az új iskola a l a p j á t , ő m á r szociális l é l e k t a n r ó l beszél. A f r e u d i z m u s , m i n t t u d j u k , az U S A - b a n valóságos reneszánszát éli, s z á m o s v á l t o z a t á t i s m e r j ü k . A m e g r e f o r m á l t f r e u d i z m u s leg­ n é p s z e r ű b b képviselője, F r o m m , é p p e n a t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t jelentőségét emeli ki. L é l e k t a n b ó l és szociológiából egész s z e r e t e t - e l m é l e t e t ötvözött a m o d e r n e m b e r m e g v á l t á s á r a egy á l t a l a e l k é p z e l t szocializmus a l a p j á n . A n é p l é l e k t a n t ó l a szociálpszichológiáig v i v ő ú t o n a t ö m e g l é l e k t a n m e l l e t t még a közösséglélektan, k ö r n y e z e t k u t a t á s , fejlődéslélektan, n e v e l é s l é l e k t a n s z á m o s névadóját e m e l h e t n ő k ki, a k i k a k ü l ö n b ö z ő k a n y a r o k b a n egy-egy j e l e n t ó s s z a k a ­ szon i r á n y í t o t t á k a fejlődést. N e m c é l u n k a n e v e k h a l m o z á s a , c s u p á n n é h á n y k i ­ ragadott p é l d á v a l i g y e k e z t ü n k felvázolni azt a f o l y a m a t o t , m e l y t ö b b i r á n y b ó l e l i n d u l v a e g y r e szélesebben m é r t e fel a szociális k ö r n y e z e t h a t á s á t az egyén alakulására. A szociálpszichológia m á s i k s z ü l ő t á r s á n a k , a szociológiának a t ö r t é n e l m i útját, hazai e l ő z m é n y e i t , ideiglenes e l t ű n é s é t és szerencsés ú j r a j e l e n t k e z é s é t a Korunk h a s á b j a i n m á r t ö b b e n i s m e r t e t t é k (Miron C o n s t a n t i n e s c u , R o t h E n d r e , Achim Mihu, Gáll E r n ő , J o r d á k y Lajos), így elég c s u p á n a n n y i t k i e m e l n i , a m i közvetlen c é l u n k h o z szükséges. Míg a m a r x i s t a t á r s a d a l o m t u d o m á n y a m a k r o s t r u k t ú r á k k a l foglalkozva n e m m o n d o t t le a t á r s a d a l o m egészének a s p e k t u s á r ó l , s átfogó e l m é l e t e t alkotott, a d d i g a polgári szociológiák figyelme a m i k r o s t r u k t ú r á k vizsgálatára t e r e l ő d ö t t : a t á r s a d a l o m c s o p o r t k é p z ő d m é n y e i t b o n t j á k m i k r o - a l a k u -

l a t o k r a . Így keresik a funkcionális a l a p s t r u k t ú r á k a t , m e l y e k legtöbbször, de n e m m i n d i g , f o r m á l i s a k is (formalizáltak). A közben h a s z n á l t új fogalmak, m i n t struk­ túra, rendszer, funkció, szervezet, csoport, t i s z t á z á s á v a l s z a k é r t e k e z l e t e k foglalkoz­ tak, d e a f o g a l m a k m é g m a is b o n y o l ó d n a k - k e v e r e d n e k . H a a m o d e r n polgári szociológia a k o n k r é t t á r s a d a l m i valósághoz fordul, a z t „in v i t r o " , a csoport segítségével teszi. Ezt a f o l y a m a t o t szépen és részletesen e l e m z i A c h i m M i h u Sociologia americană (Bucureşti, 1970) és K u l c s á r K á l m á n Az ember és társadalmi környezete (Budapest, 1969) c í m ű k ö n y v é b e n . A k o n k r é t viszonyok, p r a k t i k u s céllal vizsgált k i s e b b t á r s a d a l m i egységek s z o l g á l a t á b a n szakszocioló­ giák a l a k u l n a k m i n t e g y e n e s f o l y o m á n y a i a század elején m e g i n d u l t , h a s z n o s ­ sági s z e m p o n t o k a t k ö v e t ő a m e r i k a i szociológiának. Míg a m a r x i s t a t á r s a d a l o m ­ t u d o m á n y e l s ő s o r b a n e l l e n z é k i volt, sőt a m e l l e t t e k i a l a k u l ó polgári r a d i k a l i z m u s szülte e u r ó p a i szociológia is a h a t a l o m e l l e n é r e , sót g y a k r a n ellene fejlődött ki, a d d i g az Egyesült Á l l a m o k b a n a tőke, a h a d s e r e g i n t é z m é n y e i é p p e n a h a t a l o m t á m o g a t á s á r a h í v t a k l é t r e hasznossági célú vizsgálatokat. D é l k e l e t - E u r ó p á b a n a két v i l á g h á b o r ú közt e l s ő s o r b a n a leíró ág, a m e g i s m e ­ r é s t szolgáló szociográfia v i r á g z o t t fel: r o m á n v o n a t k o z á s b a n m o n o g r a f i k u s i g é n y ­ nyel (Gusti-féle iskola), m a g y a r v o n a t k o z á s b a n t e k i n t é l y e s r é s z b e n i r o d a l m i jel­ leggel (népi írók). Az ifjúsági elit lelkesen k a p c s o l ó d o t t b e l e e b b e a feltáró, tájé­ kozódó m u n k á b a , e l s ő s o r b a n t e r e p m u n k á v a l . Az első v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő m u n k a t e h á t r o m á n és m a g y a r v i s z o n y l a t b a n e g y a r á n t e l s ő s o r b a n „in v i v o " t ö r t é n t . U t á n a jött a n a g y t ö r t é n e l m i fordulat, m e l y k i b o n t a k o z á s á b a n t é v e d é s e k h e z is vezetett. A d o g m a t i z m u s „polgári á l t u d o m á n y " - n a k bélyegezte a szociológiát, a m e l y é v e k r e e l t ű n t a szociográfiával e g y ü t t . Ma m á r az e g y r e s z a p o r o d ó s z a k i r o d a l o m jelzi, hogy a szociológia ismét a felszínre tört, k ö z b e n a z o n b a n ú j a b b t a p a s z t a l a t o k a t , h a t á s o k a t oldott m a g á b a úgy, hogy új ízekkel, i g é n y e k k e l j e l e n t k e z h e t e t t . A r o ­ m á n szociológia m e g ú j h o d á s á r ó l M i r o n C o n s t a n t i n e s c u , H e n r i H. S t a h l , O v i d i u Bădina, T r a i a n H e r s e n i , A c h i m Mihu, Ion A l u a ş és m á s o k m u n k á s s á g a a d t u d o ­ m á n y o s képet. Az új m a g y a r n y e l v ű i r o d a l o m is k i t e r m e l t n é h á n y olyan szak­ e m b e r t , a k i k elméleti, de n e m e g y s z e r g y a k o r l a t i k é r d é s e k b e n is m e r é s z e n fog­ l a l n a k állást (Heller Agnes, F e r g e Zsuzsa, H e g e d ű s A n d r á s , K u l c s á r K á l m á n ) . A z új s z í n t é r a s o k a t vitatott, de t ö b b é s e m m i k é p p e n s e m m e l l ő z h e t ő kiscsoport­ kutatás. Új színtér:

a

kiscsoport

Ezen a n y o m o n k a n y a r o d u n k vissza a pszichológiához. A csoport közvetít a z egyén és a t á r s a d a l o m között. (A csoport megjelölést itt n e m statisztikai fogalom­ k é n t h a s z n á l j u k , h a n e m m i n t a közvetlen k a p c s o l a t b a n élő e m b e r e k k i s m é r e t ű , 2, 5, 1 0 . . . 20 egyénből álló a l a k u l a t a i t , a k á r h i v a t a l o s a k , szervezettek, a k á r s p o n ­ tánok, t e r m é s z e t e s e k azok.) E b b e n a m i k r o s t r u k t ú r á b a n fokozottan é r v é n y e s ü l n e k a pszichés tényezők, s e n n e k megfelelően a szociológia e l i s m e r t e a l é l e k t a n fon­ tosságát. Sót: á l t a l á n o s a b b a n e l i s m e r t t é n n y é v á l t a m a i szociológiában a pszichi­ k u m jelentősége. T a n k ö n y v - j e l l e g ű összefoglaló r o m á n n y e l v e n M i h a i R a l e a és T r a i a n H e r ­ seni Introducere în psihologia socială (Bucureşti, 1966) c í m ű m u n k á j a , a m e l y a l a ­ pos t ö r t é n e l m i t á j é k o z t a t á s t n y ú j t a szociológia és l é l e k t a n előzményeiről. Ezek •eleinte a filozófiában, m a j d e n n e k é v e z r e d e s szorításából k i s z a b a d u l v a , fiatal t u d o m á n y o k k é n t ü t k ö z t e k egyre többször olyan k é r d é s e k b e , m e l y e k csak az e m ­ b e r e k közti, e g y é n e k e n t ú l m u t a t ó j e l e n s é g k é n t foghatók fel. Az e g y é n e n túli és

mégis egyénhez kötött j e l e n s é g e k é r t e l m e z é s é b e n t e r m é s z e t e s e n sok ellentétes á l ­ l á s p o n t a l a k u l t ki. A szerzők bőségesen m é r l e g e l i k és é r t é k e l i k ezeket a k ü l ö n b ­ ségeket, b á r ezen t ú l kevés a tényleges szociálpszichológiai a n y a g b e m u t a t á s a . L é n y e g az, h o g y szociológia és pszichológia végül is e g y a r á n t f e l i s m e r t é k e g y m á s ­ rautaltságukat. A személyiség k i a l a k u l á s á b a n a belső érés és a külső h a t á s t a l á l k o z á s a j á t s s z a a főszerepet. K ü l s ő h a t á s : a fizikai, biológiai és szociális k ö r n y e z e t . Ezek között d ö n t ő s z e r e p e a t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t n e k v a n , e b b e b e l e é p ü l v e fejti ki a z egyén v i s s z a h a t á s á t a k ö r n y e z e t r e , mellyel á l l a n d ó a kölcsönössége. E n n e k a k ö l c s ö n h a ­ t á s n a k az e r e d m é n y e a passzív beilleszkedést j e l e n t ő globális szemlélettől a diffe­ renciálódáson át egyre aktívabbá váló — alakító — visszahatás a környezetre, majd a fejlesztve fejlődő személyiség m a g a s a b b fokú szemléleti i n t e g r á l ó d á s a , t u d a t o s beleilleszkedése az őt is m a g á b a foglaló, t e r v s z e r ű s í t e t t t e r m é s z e t b e . K ö ­ r ü l b e l ü l e d d i g j u t o t t a szociálpszichológia a k é t v i l á g h á b o r ú között, a m í g „in v i v o " k u t a t t a a j e l e n s é g e k e t ( r o m á n és m a g y a r v i s z o n y l a t b a n elsősorban a p a r a s z t s á g k ö r é b e n v é g z e t t t e r e p m u n k a s o r á n ) . Az önálló t á r s a d a l o m l é l e k t a n i k u t a t á s o k k ö ­ rülbelül h a r m i n c é v v e l ezelőtt itt z á r u l t a k . M á r a a z o n b a n a r o m á n szellemi é l e t ­ ben új szerephez j u t o t t a r o m á n s z á r m a z á s ú J a c o b L. M o r e n o a m e r i k a i t u d ó s csoportszociológiája (lásd A c h i m M i h u m u n k á s s á g á t ) , s a m a g y a r k ö n y v p i a c o n is megjelent első ö n á l l ó t á r s a d a l o m l é l e k t a n i kötet c í m é b e n jelzi az új idők új t é m á i t : Csoportlélektan. Szerkesztője P a t a k i F e r e n c , a k i a G o n d o l a t K ö n y v k i a d ó g o n d o ­ z á s á b a n 20 s z e m e l v é n y t v á l o g a t o t t össze a k i s c s o p o r t - k u t a t á s m a i l e g l é n y e g e s e b b e r e d m é n y e i b ő l . A s z e m e l v é n y e k közül e g y n e k a szerzője m a g y a r : M é r e i F e r e n c . E g y é b k é n t az ő — főként p e d a g ó g i a i jellegű — t a n u l m á n y a i a l k o t j á k az össze­ kötő h i d a t a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú v a l l e z á r t fejlődési p e r i ó d u s és a megújult, k i s ­ c s o p o r t - k u t a t á s f o r m á j á b a n feléledt szociálpszichológia között. A román nyelvű szakirodalomban a kiscsoport-kutatásból Moreno tanai tük­ röződnek e l s ő s o r b a n . A szociometria i s m e r t e t é s e t e r m é s z e t e s e n a m a r x i s t a k r i t i k a szellemében t ö r t é n i k , s e l s ő s o r b a n A c h i m M i h u n a k k ö s z ö n h e t ő , a k i 1967-ben egy k r i t i ­ kai esszében k ü l ö n k ö t e t e t szentel a t é m á n a k . U g y a n c s a k M i h u tollából j e l e n t m e g a m á ­ sodik önálló k ö t e t a k i s c s o p o r t - k u t a t á s r ó l egy 11 h ó n a p o s a m e r i k a i k u t a t á s e r e d ­ m é n y e k é n t , a m á r e m l í t e t t Sociologia americană. A szociológus M i h u sokat é s k o m p e t e n s e n foglalkozik l é l e k t a n i s z e m p o n t o k k a l , így M o r e n o fejlődésének é r t é ­ kelésekor k i e m e l i a bécsi p s z i c h o a n a l i t i k u s iskola, m a j d a polgári pszichológiai iskolák h a t á s á t a s z o c i o m a t r i x o k m e s t e r é n e k fejlődésében. Ez s z ü k s é g k é p p e n v a n így, m e r t b á r M o r e n o a szociológia felől j u t o t t el a c s o p o r t k u t a t á s h o z , sőt a k i s ­ csoportok t a n u l m á n y o z á s á h o z , a z o k a t főként pszichikus j e l l e g ű n e k t e k i n t i , s e l s ő ­ sorban az é r z e l m i s t r u k t ú r a f e l t á r á s á t t a r t j a d ö n t ő e n fontosnak. E r r e dolgozta ki külön sajátos módszerét, a szociometriát, de ezen t ú l m e n ő e n egész e l m é l e t e t é p í ­ tett fel n é p s z e r ű v é v á l t k í s é r l e t e i n e k é r v é n y e s í t é s é r e . Pataki Ferenc a magyar nyelvű a n t o l ó g i á b a M o r e n ó t ó l é p p e n egy o l y a n s z e m e l v é n y t v e t t át, m e l y b e n — hogy úgy m o n d j u k — e g y e n e s a d á s b a n i s m e r h e t j ü k m e g M o r e n o elképzeléseit erről az átfogó elméletről. A n y u g a t i s z a k i r o d a l m a t főként a m ó d s z e r t a n és a m é r é s i e r e d m é n y e k m e n y nyiségi é r t é k e l h e t ő s é g é n e k , a m a t e m a t i z á l á s n a k a k é r d é s e foglalkoztatja n a g y s z á m ú e m p i r i k u s a n y a g közlése mellett. Sokszor a m ó d s z e r t a n t ú l t e n g az e m p í r i a r o v á ­ sára, s a m a t e m a t i k a fetisizálásának a veszélye fenyeget. Egy k ö t e t n y i s z e m e l ­ v é n y t gyűjtött össze ebből C s e h - S z o m b a t h y László és F e r g e Zsuzsa A szociológiai felvétel módszerei címen, 1968-ban. Itt m á r egészséges k r i t i k a i h a n g is v e g y ü l

é p p e n a l e g k i v á l ó b b s z a k e m b e r e k v é l e m é n y é b e . Az a m e r i k a i A. K a p l a n így ír a m a t e m a t i k a i m o d e l l e k i s m e r t e t é s e k ö z b e n : „ O k v e t l e n ü l kellő h a n g s ú l y t kell helyezni az e m p i r i k u s a n y a g r a , hogy k o r l á t o k közé l e h e s s e n s z o r í t a n i azt a forma iránti racionalista érdeklődést, amely elkerülhetetlenül együtt jár a modellszerk e s z t é s s e l . . . az e m b e r i viselkedéssel foglalkozó t u d ó s n a k t ö b b e t k e l l e n e t ö r ő d n i e a t á r g y á v a l és k e v e s e b b e t azzal, hogy t u d o m á n y - e , a m i t m ű v e l . " A szovjet P . P. Maszlov u g y a n í g y v é l e k e d i k , a m i k o r ezt m o n d j a : „ M a t e m a t i k á t a l k a l m a z n i a m a t e m a t i k a k e d v é é r t v a g y a »presztízs« k e d v é é r t — a szovjet k u t a t ó s z á m á r a j á r h a t a t l a n út." A f o g a l m a k tisztázása is t e k i n t é l y e s i r o d a l m a t igényel. Sok a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t e r ü l e t é r ő l á t v e t t fogalom, m i n t p é l d á u l : társadalmi atom, kulturális atom, szociális gravitáció. Lewin

és Moreno

lélektani

irányzata

A pszichológia felől k ö z e l e d v e K u r t L e w i n a k i s c s o p o r t - k u t a t á s m e g a l a p o z ó j a . S o r s a r o k o n k o r á n a k m á s t u d ó s a i é v a l , a k i k a fasizmus üldözése elől A m e r i k á b a e m i g r á l t a k . M á r B e r l i n b e n a m o t i v á c i ó k é r d é s e foglalkoztatta, s a m a g a s o r s á b a n is t a p a s z t a l t szociális i m p u l z u s t n y o m o n k ö v e t v e j u t o t t el a k i s c s o p o r t - k u t a t á s h o z . N á l a is m i n t e g y a n a g y t á r s a d a l o m m o z g a t ó e r ő k m i k r o s z k o p i k u s m e t s z e t e k é n t sze­ r e p e l n e k a csoportok; e z e k m i k r o v i l á g á b a n keresi a m i n d a n n y i u n k sorsát m e g s z a b ó e m b e r i i n d u l a t o k , agressziók, építő és r o m b o l ó e r ő k k e l e t k e z é s é n e k , ö r v é n y l é s é n e k b o n y o l u l t t ö r v é n y e i t . H a s o n l ó a n k o r a t e r m é s z e t t u d ó s a i h o z , a végső egységek, m i k r o s t r u k t ú r á k b o n c o l g a t á s á b a n r e m é l i m e g t a l á l n i a dolgok végső m a g y a r á z a t á t . A k á r ­ c s a k Moreno, m é g szakkifejezéseit is a m o d e r n fizikától kölcsönzi, felállítva a lélek­ t a n b a n a mező-elméletet. A pszichikus mező (lelki erőtér), m e l y b e n m i n d e n e m b e r él, egy közvetlen s z u b j e k t í v é l e t t é r r e (life space) s egy viselkedési m e z ő r e (beha­ vioral w o r l d ) tagozódik, s e z e k b e n játssza m i n d e n k i a m a g a szerepét a csoport­ d i n a m i k a t ö r v é n y e i szerint. É r d e m e s itt egy p i l l a n a t r a elgondolkozni azon, hogy az o r v o s t u d o m á n y volt az első, a m e l y a h a t a l m a s e m b e r i t e s t számos b a j á t m á r a X I X . s z á z a d b a n a m i k r o s z k ó p a l a t t i k u t a t á s o k segítségével p r ó b á l t a m e g o l d a n i . A X X . s z á z a d b a n a fizikusok, k é m i k u s o k az a n y a g s z e r k e z e t b o n c o l g a t á s á v a l , a biológusok a s e j t k u t a t á s széles k ö r ű kiépítésével s z i n t é n e g y r e i n k á b b a m i k r o v i l á g o k felé f o r d u l n a k , s l a b o ­ r a t ó r i u m i k ö r ü l m é n y e k közt v i z s g á l j á k az élet titkait. M o r e n o szociometriája az e m b e r e k közti é r z e l m i v i s z o n y o k m é r é s é n e k m ó d ­ szere. L e w i n m e z ő - e l m é l e t e pedig a z e m b e r i v i s e l k e d é s t m i n t i r á n y í t o t t cselekvést a t á r s a d a l m i a t m o s z f é r á b a n l é t r e j ö v ő é r z e l m i kifejeződésként boncolja. A szocioló­ gus és pszichológus M o r e n o és K u r t L e w i n n y o m d o k á n t a n í t v á n y k é n t v a g y v i t a ­ p a r t n e r k é n t , n a g y o n sok k i v á l ó k u t a t ó fejlesztette t o v á b b a c s o p o r t l é l e k t a n t . E l e i n t e c s a k a k a p i t a l i s t a o r s z á g o k b a n v i r u l t egyre j o b b a n az új f o r m á t öltő szociálpszicho­ lógia, m e l y n e k j e l l e m z é s é r e a bőséges bibliográfiát m é g k i v o n a t o s a n s e m t u d j u k közölni, d e m e g e m l í t j ü k , hogy a klasszikus l é l e k t a n i folyóiratokon k í v ü l a 40-es é v e k b e n m e g j e l e n t e k m á r a speciális folyóiratok és időszakos k i a d v á n y s o r o z a t o k is, m i n t a m i l y e n a Journal of Social Psychology, Sociometry, Human Relations, Jour­ nal of Abnormal and Social Psychology, Journal of Personality and Social Psycho­ logy, The Journal of the American Association for Social Psychiatry, Revue de Psychologie des Peuples. A s z a k i r o d a l o m r o h a m o s g y a r a p o d á s á r a jellemző, hogy 1960 óta tízszeresére n ő t t a k i a d v á n y o k s z á m a , s m a k ö r ü l b e l ü l évi 200 m ű foglal­ kozik k o r s z e r ű szociálpszichológiával. Ezek között sok a v i t a t h a t ó elmélet, számos k é r d é s t v i t a t n a k is. M e g i n d u l t a vita, a d i a l ó g u s a polgári és a m a r x i s t a szociál-

pszichológia között, J é n á b a n kongresszust t a r t o t t a k , s m a tórium működik.

pedig 1964-ben m á r m a r x i s t a szociálpszichológiai a S z o v j e t u n i ó b a n k ü l ö n szociálpszichológiai l a b o r a ­

E fiatal t u d o m á n y á g erőteljes k i b o n t a k o z á s a t e r m é s z e t e s e n s o k t i s z t á z a t l a n fogalmat hoz felszínre. A f o g a l m a k h a s z n á l a t a s e m m i n d i g e g y é r t e l m ű , de a fejlő­ dés z a v a r a i n a k t i s z t á z á s á r a s o k a n t ö r e k s z e n e k . Csak a z Egyesült Á l l a m o k b a n é v e n t e átlag k é t t a n k ö n y v j e l e n i k m e g e b b e n a t á r g y k ö r b e n , s az A m e r i k á b ó l h a z á j á b a visszatért H o f s t ä t t e r n é m e t professzor t a n k ö n y v e (Einführung in die Sozialpsycho­ logie) m á r h a t o d i k k i a d á s á t é r t e m e g 1960 óta. E b b e n a h a z a t e l e p e d e t t professzor a c s o p o r t k u t a t á s e r e d m é n y e i t is f e l h a s z n á l v a igyekszik a l e g f o n t o s a b b k é r d é s e k e t összefoglalni. A szocialista t á b o r két k i v á l ó szociálpszichológusának, H a n s Hiebsch és Manfred V o r w e r g n é m e t t u d ó s o k n a k a k ö n y v e m a g y a r f o r d í t á s b a n is m e g j e l e n t 1967-ben Bevezetés a marxista szociálpszichológiába címen. Hogy M o r e n o és L e w i n i r á n y z a t a m e n n y i r e j á r u l hozzá a súlyos b a j o k k a l k ü s z ­ ködő t á r s a d a l o m „ m e g v á l t á s á h o z " , a r r ó l sokat l e h e t n e v i t a t k o z n i . A m a r x i s t a t á r ­ s a d a l o m t u d o m á n y h a t á r o z o t t a n k é t s é g b e vonja. De hogy e spekuláció j e g y é b e n figyelemre m é l t ó g y a k o r l a t i k u t a t á s o k folynak, s ezek t a n u l s á g a n e m e g y s z e r m e g gondolkoztató, e n n e k s z e m l é l t e t é s é r e i d é z ü n k n é h á n y j e l l e m z ő kísérletet. E l s ő n e k Mérei F e r e n c k í s é r l e t é t i s m e r t e t j ü k , a n n á l is i n k á b b , m e r t olyan k é r ­ dést vizsgál, m e l y n e k a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú a d o t t s z o m o r ú a k t u a l i t á s t . A szerző lényegében m á r 1947-ben kidolgozta a t é m á t ; kísérlete a z é r t is j e l e n t ő s , m e r t n e m ­ csak szinte elsőként a l k a l m a z z a L e w i n m ó d s z e r é t , h a n e m tökéletesíti is. A m á r említett Csoportlélektan c í m ű kötet s z á m á r a ú j r a f o g a l m a z o t t v á l t o z a t c í m e : Az együttes élmény. S z e r z ő n k így jelöli m e g a f e l a d a t o t : „A szociálpszichológiának is felelnie k e l l e t t a r r a a k é r d é s r e , h o g y a n l e h e t e t t milliós t ö m e g e k e t ú g y befolyá­ solni, hogy a X X . század d e r e k á n e m b e r m é s z á r s z é k e t á l l í t o t t a k fel E u r ó p a köze­ pén." Egy z s a r n o k v a g y a t ö m e g b e n l a p p a n g ó t ö r e k v é s e k v o l t a k - e a felelősek? „Más szóval: mi e r ő s e b b , a v e z e t ő v a g y a c s o p o r t ? " A kísérlet k i s c s o p o r t o k b a n , mégpedig ú g y n e v e z e t t informális csoportokban, vagyis a l e g a l a c s o n y a b b s z i n t ű t á r ­ s a s - a l a k z a t o k b a n t ö r t é n t . Négytől tizenegy é v e s k o r ú , összesen 240 óvodás és isko­ lás g y e r m e k volt az e l e v e n a n y a g . S z a k k é p z e t t kísérletezők m e s t e r s é g e s e n t e r e m t e t t „természetes" k ö r ü l m é n y e k közt a megfigyelés és az e g y m á s t k e t t e n - h á r m a n e l l e n ­ őrző r e g i s z t r á l á s eszközeivel, az ú n . aktometria módszerét alkalmazták, melynek bonyolult j e l r e n d s z e r é b e n 20 s z e m p o n t a l a p j á n csoportosítva és é r t é k e l v e , 140-féle egységet k ü l ö n b ö z t e t t e k meg. A h ó n a p o k i g t a r t ó kísérlet első, megfigyelési s z a k a ­ szában k i v á l a s z t o t t á k egyrészt a z á t l a g o s szociális p e n e t r a n c i á j ú g y e r m e k e k e t és külön a h a n g a d ó k a t , vezetőket. Az elsőkből a kísérlet m á s o d i k s z a k a s z á b a n 3—6 tagú c s o p o r t o k a t a l k o t t a k , a k i k e t t e r v s z e r ű e n a m e g s z a b o t t c s o p o r t o k b a n foglalkoz­ tattak, hogy k i a l a k u l h a s s a n a k az egyes c s o p o r t o k s p o n t á n szerveződései, saját t r a ­ díciói, j á t é k s z a b á l y o k , c s o p o r t - z s a r g o n és így t o v á b b . T e h á t az összetartozás, cso­ porttá a l a k u l á s f o l y a m a t á t t e t t é k lehetővé. A h a r m a d i k s z a k a s z b a n ezekbe a z egybekovácsolódott c s o p o r t o k b a egy-egy erélyes új vezető egyéniséget helyeztek, és megfigyelték, melyik h a t á s lesz e r ő s e b b : a c s o p o r t é v a g y a „vezető"-é. Az e r e d m é n y n é h á n y j e l l e m z ő m e g á l l a p í t á s á t i d é z z ü k : „A k í s é r l e t e k t ú l n y o m ó többségében a vezető, b á r á t v e n n i k é n y s z e r ü l t a csoportszokásokat, így g y ö n g é b b ­ nek bizonyult, mégis é r v é n y e s í t e t t e vezetői k é p e s s é g é t . . . A hagyományokkal ren­ delkező csoportban a vezető a t á r s a s h a t á s o k s z e m p o n t j á b ó l a c s o p o r t n á l g y e n g é b b , jóllehet a csoport b á r m e l y t a g j á n á l e r ő s e b b . . . A c s o p o r t b a n m e g n ö v e k s z i k az

e g y é n h a t é k o n y s á g a : a közösség e r e j e a közösség t a g j a i t is erősíti." P e d a g ó g u s n a k és p o l i t i k u s n a k e g y a r á n t e r ő t ad ez az e r e d m é n y a m i n d e n n a p o k f á r a d s á g o s és néha szinte láthatatlan munkájához. M á s o d i k n a k e g y a m e r i k a i szerző o l y a n k í s é r l e t é t e m l í t j ü k , a m e l y e t felnőttek­ nél végeztek, és m ó d s z e r e is a m á s i k t í p u s ú k u t a t á s n a k , a Moreno-féle szocio­ m e t r i á n a k e g y i k v á l t o z a t a . I t t t e h á t n e m a k ö z v e t l e n ü l megfigyelt cselekvések (ak­ ciók) m é r é s e , é r t é k e l é s e , h a n e m az e g y é n e k n y i l a t k o z a t a i a l a p j á n m é r t s z u b j e k t í v v o n z ó d á s o k a d j á k a k í s é r l e t a n y a g á t . I. M. J a c k s o n a c s o p o r t k u t a t á s n a k a b b ó l az á l t a l á n o s s á v á l t e r e d m é n y é b ő l i n d u l ki, h o g y „a v i s e l k e d é s egyik l e g f o n t o s a b b m e g ­ h a t á r o z ó j a a v a l a m e l y csoporthoz v a g y szervezethez v a l ó t a r t o z á s vonzóereje". A kísérlet a l a n y a i e g y g y e r m e k j ó l é t i i n t é z m é n y a l k a l m a z o t t a i v o l t a k , h e t v e n k é t fő, 21 és 63 é v között, nők, férfiak vegyesen, k ö z ö t t ü k n e g y v e n h a t s z a k e m b e r és h u s z o n h a t segédszemélyzet. A t á r s a d a l o m n a k e b b e n a z i n t é z m é n y e s , formális s z e r v e z e t é b e n a l c s o p o r t o k a t létesítettek, s a t ö b b h ó n a p o s k í s é r l e t s o r á n a c s o p o r t o k tagjaitól k i t ö l t ö t t k é r d ő í v e k a l a p j á n k a p o t t v á l a s z o k a t h a s z n á l t á k fel. A k é r d é s e k z ö m e a s z e m é l y i é r i n t k e z é s g y a k o r i s á g á r a és a s z e m é l y e k e g y m á s közti é r t é k e l é s é r e v o ­ n a t k o z o t t . A kísérlet j ó p é l d a a m o d e l l á l á s és a m a t e m a t i k a i a p p a r á t u s j e l e n t ő s é ­ gére is. K ü l ö n b ö z ő m u n k a h i p o t é z i s r e készített, p o n t o s a n s z á m í t o t t t á b l á z a t o k a l a p ­ j á n m o n d j a ki a szerző, hogy „a k o r r e l á c i ó k a v o n a t k o z á s i c s o p o r t f o l y a m a t o k m e g ­ h a t á r o z o t t m o d e l l j e m e l l e t t szólnak. E b b e n a m o d e l l b e n a p r e s z t í z s - s t r u k t ú r a az é r t é k e l ő j e l e k r e n d s z e r é t hozza l é t r e , a m e l y a t a g o k h o z személyek közti közlések ú t j á n j u t el, és befolyásolja összetartozási é r z é s ü k e t " . Megjegyezzük, hogy v o n a t ­ kozási c s o p o r t o n azt a csoportot értik, a m e l y h e z a l e g e r ő s e b b s z u b j e k t í v h o v a t a r ­ tozás ereje köti a z élet k ü l ö n b ö z ő csoportjaihoz t a r t o z ó e m b e r t . A kísérlet t a n u l s á g a i : „A v o n a t k o z á s i c s o p o r t f o l y a m a t o k e r ő s e b b e k a kis m u n ­ k a c s o p o r t o k b a n , m i n t a s z e r v e z e t b e n . . . a r e n d s z e r t a g j a i közötti k ö l c s ö n h a t á s t ö b b ­ féle funkciót tölt b e . . . H a v a l a m e l y r e n d s z e r t a g j a i között elégséges az é r i n t k e z é s , f o l y a m a t o s visszacsatolásos m e c h a n i z m u s o k m ű k ö d n e k . . . T á j é k o z t a t j a a z e g y é n e ­ k e t a t ö b b i e k e l v á r á s a i n a k és é r t é k í t é l e t e i n e k t á r s a d a l m i r e a l i t á s á r ó l : erősíti a j ó v á h a g y o t t viselkedést és kiküszöböli a h e l y t e l e n í t e t t viselkedést, ezzel e g y b e n p e d i g v o n z z a v a g y taszítja az illetőket." Ez a kísérlet m á r átvezet a m o d e r n t á r s a d a l o m egy m á s i k j e l e n t ő s k é r d é s e , a kommunikáció fontosságához. A k ö t e t b e n t ö b b t a n u l m á n y is foglalkozik ezzel a k é r d é s s e l , s m i n d e g y i k e g y b e n t ö b b kísérletező csoport e r e d m é n y e i t öleli fel. M i n d e g y i k i d e v á g ó l é l e k t a n i kísérlet fő k é r d é s e , hogy a z e m b e r e k közt k i a l a k í t h a t ó k o m m u n i k á c i ó s k o n f i g u r á c i ó k közül m e l y i k a l e g e l ő n y ö s e b b , és az így k ü l ö n b ö z ő utakat követő információ-áramlások milyen hatással v a n n a k a tagokra. Szerencsére m á r ott t a r t u n k , h o g y n e m c s a k a csoport t e l j e s í t m é n y é t vizsgálják, m i n t a h o g y ez volt egy ideig a z ún. „ m é r n ö k - p s z i c h o l ó g i a " k ö z p o n t i k é r d é s e , h a n e m az e g y é n e k elégedettségét, felelősségvállalását és m á s , m a g a t a r t á s - a l a k í t ó t é n y e z ő k e t is. Az e g y é n i és c s o p o r t t e l j e s í t m é n y e k összevetésén t ú l n a g y b a n b o n y o l í t j a az é r t é k e l é s t , h a a s a j á t o s a n pszichikai h u m á n - t é n y e z ő k e t keresik. Csak az e r e d m é ­ n y e k b ő l i d é z ü n k n é h á n y n a g y o n é r d e k e s e t : az egyik szélsőségben l e g h a m a r a b b k i ­ a l a k u l a vezető k ö r é c s o p o r t o s u l ó szilárd szervezet, kevés h i b á t k ö v e t n e k el, gyor­ s a n , jól dolgoznak, d e t a g j a i e g y r e i n k á b b e l k e d v e t l e n e d n e k . A s z k é m á b a n elfoglalt h e l y befolyásolja a t a g o k viselkedését, a c e n t r a l i t á s és a függetlenség k ü l ö n b ö z ő fokai a vezető és a k o n f o r m i s t a m a g a t a r t á s j e l l e m z ő h a b i t u s á t sugallják. E h h e z j á r u l a k e d é l y h u l l á m z á s a m u n k a s o r á n , és v é g ü l m é g egy fontos j e l e n s é g : bizo-

nyos h e l y z e t e k b e n l e h e t ő v é v á l i k egyes, a tagoktól jövő ötletek elfojtása s ezzel n e m c s a k a t e l j e s í t m é n y újszerű fejlesztésének a k a d á l y o z á s a , h a n e m nagyfokú dem o r a l i z á l á s is. A csoport-nyomás

felmérése

Más, i s m e r t e b b c s o p o r t - k í s é r l e t e k b ő l t u d j u k , m i l y e n m e g d ö b b e n t ő h a t á s s a l v a n a csoporttagok í t é l ő k é p e s s é g é r e a közösség n y o m á s a , az ún. csoport-nyomás, vagy milyen é r d e k e s e n v á l t o z i k a c s o p o r t t a g o k v i s e l k e d é s e a vezetés k ü l ö n b ö z ő ( d e m o k ­ r a t i k u s , d i k t a t ó r i k u s ) f o r m á i közt, v a g y a teljesen a n a r c h i k u s a n m ű k ö d ő a l a k u l a ­ tokban. M i n d e z e k b e n a k í s é r l e t e k b e n n a g y s z e r e p e t j á t s z i k az idő. H o s s z a s a n foly­ tatott megfigyelések, i s m é t l é s e k s o r á n n é h a l é n y e g e s e n v á l t o z i k a k e z d e t b e n l á t ­ szólagos e r e d m é n y . K ü l ö n ö s e n , a m i a t a g o k l e l k i á l l a p o t á n a k a l a k u l á s á t , az a p r ó hatások idővel b e k ö v e t k e z ő telítettségét, a m a g a t a r t á s o k á t v á l t á s á t illeti. Az idő­ faktor a z o n b a n k e g y e t l e n , j ó v e l e ü g y e s e n g a z d á l k o d n i , s az e l m é l e t i m u n k a m e l ­ lett i d e j é b e n m e g k e z d e n i a g y a k o r l a t i kísérletezést is. A c s o p o r t l é l e k t a n b a n o l y a n e r e d m é n y e k e t k a p h a t u n k , m e l y e k n e k r a d i k á l i s h a t á s u k lehet. J ó l f e l i s m e r t é k ezt a szovjet pszichológusok, a k i k p é l d á u l K u z m i n vezetésével a Szovjetunió Szociálpszichológiai L a b o r a t ó r i u m á b a n a m u n k a k o l l e k t í v á k e r e d m é ­ nyességét vizsgálják, s e z e k e n b e l ü l a t a g o k k a p c s o l a t á n a k h a t á s á t a k o l l e k t í v á k teljesítményére. E g y é n és csoport k ö l c s ö n h a t á s á r ó l s z á m o l b e G o r b o v , az 1966-os nemzetközi pszichológiai k o n g r e s s z u s egyik előadója. S z e r i n t e a v e r s e n y s z e l l e m keltette k é n y s z e r í t e t t s é g t é n y é n e k m é g az e m o c i o n á l i s v e g e t a t í v s z f é r á b a v a l ó b e h a ­ tolását is k i m u t a t t á k , s a szerző s z a v a i t i d é z v e : „Az e r e d m é n y e k feljogosítanak arra, h o g y . . . a n a l ó g i á k a t d o l g o z z u n k ki egy csoport t a g j a i n a k t e v é k e n y s é g e és egy egységes o r g a n i z m u s f u n k c i o n á l i s r e n d s z e r e között." A m o d e r n k o r e m b e r é n e k sokféle n e u r ó z i s a é p p e n a k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o k b a n elfoglalt helyzetéből fakad, d e a t u d o m á n y o s és t e c h n i k a i fejlődés óriási t e m p ó j a is h a n g s ú l y o z z a a n e m z e t k ö z i k o m m u n i k á c i ó k o r á b a n az információszerzés j e l e n t ő ­ ségét. Az i n f o r m á l ó d á s i l e h e t ő s é g e k e t k ü l ö n b ö z ő fokon élvező k u t a t ó k n a k n e m ­ csak o b j e k t í v e r e d m é n y e , h a n e m l e g s z u b j e k t í v e b b személyi fejlődése is n a g y b a n függ é p p e n c s o p o r t t a g s á g u k jellegétől. E g y e t l e n á l l a m s e m m o n d h a t le a r r ó l az előnyről, a m i t a t u d o m á n y f o r r a d a l m á n a k k o r á b a n a jól szervezett k o m m u n i k á c i ó s e n n e k k ö v e t k e z t é b e n k u t a t ó i n a k egészséges egyéni fejlődése biztosíthat. Hogy en­ nek útjait a t u d o m á n y o s k u t a t á s o k r a l e g t ö b b e t áldozó á l l a m o k m i l y e n szellemes kísérletekkel t a p o g a t j á k , n e h é z v o l n a egy ilyen rövid i s m e r t e t é s b e n b e m u t a t n i . Ezek a k í s é r l e t e k m a m á r t ö b b n y i r e a teszt-módszer, a szociometria, a k t o m e t r i a és a t e c h n i k a igen b o n y o l u l t k o m b i n á c i ó i , az e r e d m é n y e k feldolgozása pedig m o d e r n m a t e m a t i k a i t u d á s t igényel. Az i p a r i l a g fejlett és főként fiatalos l e n d ü l e t t e l fejlődő államok, m i n t a k é t N é m e t o r s z á g és J a p á n , szellemesnél s z e l l e m e s e b b k í s é r l e t e k k e l k a p c s o l ó d n a k b e l e e b b e a v e r s e n y b e . C s u p á n egyfajta ú t k e r e s é s t m u t a t u n k b e r ö ­ viden a szovjet k u t a t á s o k közül. I t t t u d v a l e v ő e n a t e r ü l e t i l e g is szétszórt s a k u t a ­ tás ágai s z e r i n t is sokféle k u t a t ó c s o p o r t t a g j a i n a k k i v á l a s z t á s a fontos feladat. T e r ­ mészetes t e h á t , hogy k i a l a k u l t egy t e n d e n c i a : a m e n n y i s é g e k n y e l v é r e f o r d í t a n i le a személyiség minőségi jegyeit. Erről a t ö b b á g ú kísérletezésről s z á m o l be egy h á r o m t a g ú szovjet k u t a t ó c s o p o r t (Supkin, K a r p o v és Kocsetkov) t a n u l m á n y a , m e l y e g y ú t t a l é r d e k e s e n h a s o n l í t j a össze az e g y é n n e k ö n m a g á r ó l és a c s o p o r t n a k a z e g y é n r ő l a l k o t o t t v é l e m é n y é t . A kísérlet a l a n y a i m a g a s k é p z e t t s é g ű k u t a t ó k , egy S z i b é r i á b a n dolgozó t u d o m á n y o s kollektíva tagjai, s így t a l á n n e m m e g l e p ő , h o g y a z ö n é r t é k e l é s e k görbéje á l t a l á b a n

követi a k o l l e k t í v é r t é k e l é s e k görbéjét, és h o g y a közösség eléggé h í v e n é r t é k e l i önmagát. Mindezt mennyiségi rendszerrel sikerült kimutatni. Ugyancsak Supkinék t a n u l m á n y á b ó l i d é z h e t j ü k : „Az elemzés e z e n k í v ü l a z t m u t a t j a : a s z á m o k b a n kife­ jezett é r t é k í t é l e t e k f e l h a s z n á l h a t ó k a r r a , h o g y m e g v i z s g á l j u k a közösségnek a veze­ tőről, a kollégáról, a z a l á r e n d e l t r ő l k i a l a k í t o t t v é l e m é n y é t . . . " , t o v á b b á , hogy „ m e g b í z h a t ó információhoz j u t t a t ó m ó d s z e r e k kidolgozása a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k v i z s g á l a t a s o r á n a z é r t o l y a n fontos, m e r t itt az o b j e k t í v t é n y e z ő k m e l l e t t óriási szerepe v a n a s z u b j e k t i v i t á s n a k is. Ez a sajátos k ö r ü l m é n y t e r m é s z e t e s e n n e m z á r j a ki a m e n n y i s é g i m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á n a k lehetőségét, h a n e m é p p e n azt követeli, h o g y a k u t a t á s b a n szorosan e g y ü t t m ű k ö d j e n e k e g y m á s s a l a szociológusok, a pszichológusok és a m a t e m a t i k u s o k " . P a r a d o x helyzet, h o g y míg a szociológiában a l é l e k t a n i s z e m p o n t é r v é n y e s ü ­ lését é p p e n a k i s c s o p o r t o k b a n oly j e l e n t ő s é r z e l m i tényező s ü r g e t t e , és ezzel a t á r ­ s a d a l m i j e l e n s é g e k b e n a s a j á t o s a n h u m á n t é n y e z ő n e k s z u b j e k t í v igényei n y o m a ­ tékot k a p t a k , a d d i g a l é l e k t a n b a n é p p e n fordítva, a t é n y s z e r ű s é g — kísérlet és m a t e m a t i k a i a p p a r á t u s — jelzi a fejlődés i r á n y á t . 'Így helyes ez, m e r t ha v a l a h o l , úgy a szociális k ö r n y e z e t b e n v a l ó b a n b ő v e n v a n n a k e l l e n t m o n d á s o k , s e z e k k e l c s a k a k k o r t u d u n k m e g k ü z d e n i , h a f é l r e t e s z ü n k m i n d e n t u d o m á n y o s előítéletet, kizárólagosságot és t a b u t . A marxista

lélektan

esélyei

Valószínű, hogy a c s o p o r t l é l e k t a n a m a g a sajátos m ó d s z e r é t a t e r m é s z e t e s kísérletezés egészen új f o r m á i b a n fogja m e g t a l á l n i . Ez a m ó d s z e r m é g n e m szüle­ tett meg, s ez t ö b b e k közt a n n a k is k ö v e t k e z m é n y e , h o g y az e m o c i o n á l i s tényező t e r ü l e t é n a l é l e k t a n b a n a m ú g y is m e g l e p ő e n k a o t i k u s á l l a p o t o k u r a l k o d n a k , és a többi t e r ü l e t h e z képest a s z a k i r o d a l o m viszonylag m é g m i n d i g kevés. H á t m é g a szociálpszichológiában, ahol n e m c s a k a z egyén n e h e z e n o b j e k t i v á l h a t ó é r z e l e m ­ v i l á g á r ó l , h a n e m a t á r s a k h o z v a l ó v i s z o n y u l á s s z ö v e v é n y é r ő l v a n szó. Egy egész K o r u n k - s z á m (1970. 5) foglalkozott azzal a kérdéssel, m e k k o r a gond a m o d e r n e m b e r n e k a bioszféra m a i a l a k u l á s a . K í v á n a t o s v o l n a , hogy kellő é r d e k l ő d é s s e l f o r d u l j u n k a szocioszféra s b e n n e a pszichés tényezők k u t a t á s a felé is. A k é r d é s b o n y o l u l t s á g a m i a t t r e m é l h e t j ü k , hogy é p p e n a d i a l e k t i k u s gon­ d o l k o d á s b a n j á r t a s m a r x i s t a k u t a t ó k n a k sok e s é l y ü k v a n e z e n a t e r ü l e t e n . J e a n P i a g e t , a jeles svájci g y e r m e k p s z i c h o l ó g u s a m o s z k v a i k o n g r e s s z u s m e g n y i t ó elő­ a d á s á b a n azt m o n d t a : „ S z á m o s p r o b l é m a azért k u s z á l ó d o t t össze, m e r t a k u t a t ó k e l e v e b e l e b o n y o l ó d t a k az egyén v a g y t á r s a d a l o m a l t e r n a t í v á j á b a , m e g f e l e d k e z t e k a racionális perspektíváról, mely szerint csak kölcsönhatások v a n n a k . . . mindez a k ö r n y e z e t t e l o l y a n k ö l c s ö n h a t á s b a n t ö r t é n i k , hogy a f e n o t í p u s a g e n o t í p u s n a k a válasza a k ö r n y e z e t h a t á s á r a . " K i e g é s z í t h e t n ő k ezt a g o n d o l a t m e n e t e t azzal a s a j á t o s a n c s o p o r t l é l e k t a n i m e g f o g a l m a z á s s a l , hogy m a m á r a személyiség k i a l a k u ­ l á s á b a n is n e m a g é n e k v a g y a k ö r n y e z e t h a t á s a l t e r n a t í v á j á t v i t a t j u k , h a n e m a gének és a szociális szerep összjátékát vizsgáljuk, ahol a szociális szerep kifejezés­ b e n a t á r s a d a l m i é r t é k e l é s m e g h a t á r o z ó ereje j u t kifejezésre. H a az 1892 óta r e n d e z e t t pszichológiai k o n g r e s s z u s o k d á t u m a i t nézzük, k é t fáj­ d a l m a s ű r t é s z l e l h e t ü n k a t i z e n n y o l c t a g ú s o r o z a t o n : a k é t v i l á g h á b o r ú ü t ö t t e sebet. Az első 14 éves, a m á s o d i k 11 éves kiesést j e l e n t e t t . Az utolsó k o n g r e s s z u s n a k , az 1966-ban m e g r e n d e z e t t m o s z k v a i n a k t ö b b e k közt k é t k ü l ö n ö s s a j á t s á g a v o l t Ez volt az első, a m e l y e t szocialista á l l a m b a n r e n d e z t e k meg, t o v á b b á n a g y o n é r e z h e t ő volt a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i s z e m p o n t jelentkezése. H a b á r a Csoportlélektan című

kötet a szovjet klasszikusok közül M a k a r e n k ó t ó l is á t v e t t egy, a közösségről szóló fejezetet, a szocialista t á b o r t a n u l m á n y a i d ö n t ő t ö b b s é g ü k b e n ú j k e l e t ű e k . K í v á n a ­ tos volna, hogy ez az ú j k e l e t ű s é g fiatalos l e n d ü l e t e t is j e l e n t s e n . Így t a l á n a fej­ lődő szociálpszichológia is s e g í t h e t n e a b b a n , hogy a m e g i s m e r é s m i e l ő b b e r e d m é ­ nyesen j á r u l j o n hozzá az új e m b e r k i b o n t a k o z á s á h o z . Hazai v i s z o n y l a t b a n , m i n t m á r e m l í t e t t ü k , a szociológia t e r é n t ö r t m e g a jég, de a pszichológia m é g m i n d i g n e m törleszti eléggé a d ó s s á g á t . P e d i g P e t r u P â n zaru szerint: „ . . . a m i k o r h a z á n k b a n ú j r a s z ü l e t e t t és m a r x i s t a a l a p o k o n fejlődik a szociológia és a szociálpszichológia, r e n d k í v ü l f o n t o s n a k látszik a k e t t ő közötti szoros e g y ü t t m ű k ö d é s m e g t e r e m t é s e . " K ü l ö n ö s e n k e v é s n á l u n k az e m p í r i a . N e m szabad a z o n b a n a szociálpszicho­ lógiát m é g m a i j e l e n t k e z é s i f o r m á j á b a n s e m teljesen azonosítani a c s o p o r t k u t a ­ tással, illetve a r r a l e s z ű k í t e n i . Az e m l í t e t t két n é m e t á l t a l á n o s szociálpszichológiai könyv is, a c s o p o r t k u t a t á s e r e d m é n y e i t felhasználva, o l y a n n a g y e m b e r i k é r d é s e k általános t á r g y a l á s á t t a r t j a e l s ő s o r b a n s z e m előtt, m i n t a z e g y é n t á r s a d a l m i é r t é ­ kelése, szerepe, t á r s a d a l m i - k u l t u r á l i s d e t e r m i n á l t s á g a ; t á r s a d a l m i m a g á t ó l é r t e t ő döttségek (evidenciák), azok n o r m a t í v j e l l e g e ; a n y e l v m i n t az e m b e r t á r s a d a l m i ­ s á g á n a k közege, a m a g a t a r t á s eszköze; a b e á l l í t o t t s á g (attitűd) m i n t a m o t í v u m n a k a szociálpszichológiában funkcionális s z e m p o n t b ó l e g y e n é r t é k ű f o g a l m a ; az előíté­ letek m a k a c s k é p z ő d m é n y e . T a l á n é p p e n az á l t a l á n o s szociálpszichológiában m u ­ tatkozik m e g a szocialista szemlélet óriási ereje, a m i n t ez a k é t m ű összevetéséből kitűnik. É p p e n az e g y é n — t á r s a d a l o m kölcsönös v i s z o n y á n a k d i a l e k t i k u s felfogása, mely a m a r x i z m u s b a n gyökerezik, n y ú j t lehetőséget a z e m l í t e t t s z e r z ő k n e k , hogy a k i s c s o p o r t - k u t a t á s m ó d s z e r e s e r e d m é n y e i t a m a k r o s t r u k t ú r á k kellő t á v l a t á b ó l é r ­ vényesítsék. Hogy m i l y e n fegyver l e h e t a jó s z a k e m b e r k e z é b e n a m o d e r n lélek­ t a n n a k ez az ága, a r r a p é l d a k é p p e n i d é z ü n k egy é r d e k e s k e l e t n é m e t kísérletet. M. C r a n a c h 76 e g y e t e m i h a l l g a t ó v a l p r ó b á l t a ki az e r e d m é n y e s agitáció m ó d o z a ­ tait. Előzőleg m i n d e n s z e m é l y n e k ki k e l l e t t a l a k í t a n i a m a g á b a n egy v é l e m é n y t a h a l á l b ü n t e t é s r ő l , d e s e n k i s e m m o n d t a m e g nekik, hogy helyeslik-e a v é l e m é ­ nyüket, v a g y n e m . E z u t á n dolgozatot kellett í r n i u k az ellentétes v é l e m é n y érveiről, melyeket m a g u k n a k k e l l e t t g o n d o l a t b a n k i k e r e s n i ü k . Az í r á s b e l i u t á n 40 személy önként m e g v á l t o z t a t t a e r e d e t i á l l á s p o n t j á t . H a a k e r e s e t t é r v e k e t s z ó b a n is elő kellett a d n i , t o v á b b i 10 v é l e m é n y c s e r e u t á n csak k e v e s e n t a r t o t t a k ki e r e d e t i á l l á s ­ pontjuk mellett. M. I r l e vezetésével t ö b b ilyen k í s é r l e t e t végeztek, és sok tényezőt találtak, m e l y e k b o n y o l í t j á k a k í v á n t h a t á s t . Az a g i t á c i ó ereje n ő az önálló cselekedtetés r é v é n , de függ az e r e d e t i b e á l l í t ó d o t t s á g n a k v a l a m e l y é r t é k r e n d s z e r b e való beágyazottságától. F ü g g t o v á b b á az agitáló személyétől, az agitáció módjától, eszközeitől s ezek e g y ü t t e s é n e k m i k é n t j é t ő l és m i k o r j á t ó l . A m a r x i s t a elemzés s o r á n a szerzők sikeresen b o n c o l g a t j á k az egyén t á r s a ­ dalmi d e t e r m i n á l t s á g á t , és r á m u t a t n a k , m i l y e n fontos eszköz lesz a t á r s a d a l o m és egyén v i s z o n y á b a k ö z b e i k t a t o t t csoport. M i n t e g y m ű h e l y é v é v á l i k a z o k n a k a visszacsatolásoknak, m e l y e k s o r á n a g e n e t i k u s a n első t á r s a d a l o m f o r m á l j a az egyént. T e r m é s z e t e s e n n e m s z a b a d a c s o p o r t d i n a m i k a e r e d m é n y e i t t ú l s á g o s a n á l t a ­ lánosítani és gépiesen k i t e r j e s z t e n i a m a k r o s t r u k t ú r á r a . A c s o p o r t k u t a t á s b a n m é g n e m m o n d t á k k i az utolsó szót, de v i t a t h a t a t l a n azok érdeme, a k i k az elsőt k i m o n d t á k . A v i t a folyik, és messze t ú l n ő t t a két ú t t ö r ő életművén. Hiszen L e w i n csak élete utolsó é v t i z e d é b e n , j ó f o r m á n a m á s o d i k v i l á g ­ háború antifasiszta l é g k ö r é b e n r a k t a l e az a l a p o k a t , M o r e n o p e d i g szintén m u n ­ k á s s á g á n a k későbbi s z a k a s z á b a n , m á r A m e r i k á b a t e l e p ü l é s e u t á n f o r d u l t teljes figyelemmel feléje. T a l á n a feszült l é g k ö r n e k , a v i l á g v i s z o n y l a t b a n k r i t i k u s fogé-

k o n y s á g n a k k ö s z ö n h e t ő , hogy az első szót a k u t a t á s o k r o b b a n á s s z e r ű s z a p o r o d á s a követte. A felzaklatott e m b e r i lelkek t ú l é r z é k e n y s é g e sokszoros erővel r e a g á l a z o k s z a v á r a , a k i k a t á r s a d a l m i n y o m á s , a k u d a r c , az agresszió fájó k é r d é s e i t fesze­ getik, a n a g y v i h a r b a n a kiscsoportok i n t i m kötődéseire, a s o d r á s b a n is m e g t a r t ó érzelmi kapcsolatokra, a bomló társadalomban a szubjektív vonzódások társadalmi c e m e n t j é r e i r á n y í t j á k a figyelmet. Pedagógiai

kicsengés

Végül, de n e m u t o l s ó s o r b a n , figyeljünk fel a k é r d é s egyre h a n g o s a b b p e d a ­ gógiai kicsengésére. K i a d v á n y s o r o z a t o k , pedagógiai körök, új u t a k a t kereső t a n í t ó k , osztályfőnökök, iskolai pszichológusok m u n k a n a p l ó j á b a n és s z a k m a i beszélgetésé­ b e n egyre t ö b b s z ö r m e r ü l fel az igény a k o r s z e r ű szociálpszichológia i g é n y b e v é ­ telére. Mérei Szociometria és csoportdinamikai kutatási módszerek c í m ű , 1970-ben m e g j e l e n t t a n u l m á n y á b ó l idézzük: „A szociálpszichológiai k u t a t á s o k e r e d m é n y e i a g y a k o r l a t b a n csak k ö z v e t v e é r v é n y e s í t h e t ő k . A v i z s g á l a t o k feltárják a z e m b e r i c s o p o r t o s u l á s o k bizonyos t e n d e n c i á i t , a t á r s a s a l a k z a t o k c s o p o r t d i n a m i k a i j e l e n ­ ségeit. Ezeket az e r e d m é n y e k e t t o v á b b í t h a t j u k a p e d a g ó g u s o k n a k , az ü z e m s z e r v e zőknek, a n é p m ű v e l ő k n e k , a z ifjúsági v e z e t ő k n e k , á l t a l á b a n m i n d a z o k n a k , a k i k e m b e r e k e t i r á n y í t a n a k , hogy vezetési m u n k á j u k b a n l e g y e n e k t e k i n t e t t e l a t á r s a s l é g k ö r a l a k u l á s á r a , az e g y ü t t e s é l m é n y fokozott e r e j é r e a t á r s a s k a p c s o l a t o k b a n . " Ez az a l k a l m a z á s s ez a t á v l a t m i n é l a l a p o s a b b és k ö r ü l t e k i n t ő b b i s m e r e t ­ s z e r z é s r e ösztönöz.

CALINA MARE

JACQUES M O N O D ÉS A DIALEKTIKA P á r i z s b a n n e m r é g m e g j e l e n t egy k ö n y v * a biológia filozófiai k é r d é s e i r ő l , a m e l y é l é n k é r d e k l ő d é s t v á l t o t t ki a b ö l c s e l e t k e d v e l ó k k ö r é b e n . Szerzője J a c q u e s Monod, a n e v e s b i o k é m i k u s , a k i 1965-ben ( A n d r é Lwoff-fal és F r a n ç o i s J a c o b b a i együtt) Nobel-díjat k a p o t t a sejt b i o k é m i á j á v a l k a p c s o l a t o s m u n k á i é r t . Az élet r e j t e l m e i ­ n e k megfejtéséhez h o z z á j á r u l ó Monod, a m a i k o r e n a g y t u d o m á n y o s személyisége, a k á r c s a k a t u d o m á n y t ö b b i k i e m e l k e d ő a l a k j a (ez i m m á r m a j d n e m t u d o m á n y t ö r ­ téneti szabállyá válik), s z ü k s é g é t é r e z t e a n n a k , hogy filozófiai s z e m p o n t b ó l e l e m e z z e saját e r e d m é n y e i t , hogy h o s s z a s a n e l m é l k e d j é k a m a i biológia filozófiai k é r d é s e i n , s végül kiterjessze ezt a m e d i t á c i ó t — m i k é n t e l m é l y ü l t filozofálás e s e t é n a z t ö r ­ t é n n i szokott — az e m b e r k o z m i k u s s o r s á r a , az e m b e r a l k o t t a é r t é k e k v i l á g á r a . J a c q u e s Monod esszéjének két fő k a t e g ó r i á j a , a v é l e t l e n és a szükségszerűség, a d e t e r m i n i z m u s b i r o d a l m á h o z tartozik, de i n n e n k i i n d u l v a — m i k é n t a k ö n y v a l c í m e is jelzi: „A m o d e r n biológia természetfilozófiájára i r á n y u l ó kísérlet" — pár­ beszédet folytat m i n d e n idők n a g y filozófiai i r á n y z a t a i v a l . O l y a n dialógus ez, a m e l y ­ nek k r i t i k a i éle az a b s z o l ú t szükségszerűség és a z e g y e t e m e s h a l a d á s eszméi ellen irányul. M i n d e n e l h a t á r o z á s t , elemzést, így v a g y úgy, a l á r e n d e l az a n i m i s z t i k u s finalizmus elleni h a r c n a k , a m e l y — saját kifejezése szerint — „ A u s z t r á l i a őslakóitól a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i s t á k i g " m i n d e n ü t t testet ölt. Az a b s z o l ú t s z ü k s é g s z e r ű s é g b a j n o k a — L a p l a c e — ellen folytatott h a r c á t meg­ könnyíti az a k ö r ü l m é n y , hogy m a m á r n e h e z e n t a l á l u n k o l y a n elmét, a k i a z abszo­ lút szükségszerűség h í v e l e n n e , ezzel s z e m b e n a d i a l e k t i k a elleni k ü z d e l m e m á r e g y á l t a l á n n e m k ö n n y ű ; n e m a z é r t , m i n t h a az e g y e t e m e s h a l a d á s r o m a n t i k u s esz­ méi ellen n e m h o z h a t n á n k fel e l e g e n d ő ellenérvet, h a n e m a z é r t , m e r t m a J a c q u e s Monod m i n d e n k i t a r t ó p r ó b á l k o z á s a e l l e n é r e s e m l e h e t igazolni a v a l ó s á g n e m d i a l e k t i k u s jellegét. S m i k é n t a t o v á b b i a k b a n l á t n i fogjuk, a „ n y i l v á n v a l ó " a n t i ­ d i a l e k t i k u s s á g m e l l e t t felhozott é r v e i b u m e r á n g k é n t saját m a g a ellen f o r d u l n a k . A valóság s o k k a l g a z d a g a b b és á r n y a l t a b b , s e m h o g y h a l á l u g r á s o k a t v é g e z n e a l é ­ nyegi, tiszta v é l e t l e n s z e r ű s é g b ő l az abszolút szükségszerűségbe, v a g y i n g á z n a e két véglet közt. Szélsőséges a n t i d i a l e k t i k u s s á g a M o n o d - t n e m c s a k a b b a n a k a d á l y o z t a m e g , hogy lássa a v a l ó s á g d i a l e k t i k u s s á g á n a k „erényeit", h a n e m a b b a n is, h o g y feltárja saját érdekes és újító e s z m é i n e k hiteles d i a l e k t i k u s töltetét.

Az előszóból k i t ű n i k e l j á r á s á n a k motivációja. M o n o d m e g v a n győződve a r r ó l , hogy egy t u d ó s filozófiai v i z s g á l ó d á s á t a t u d o m á n y o k m ű v e l ő i b i z a l m a t l a n u l , a filozófusok pedig a legjobb e s e t b e n tiszteletteljesen fogadják. M e g á l l a p í t á s a szerint „a tudósok kötelessége m a , s o k k a l i n k á b b , m i n t b á r m i k o r , hogy b e l e k é p z e l j é k saját s z a k t u d o m á n y u k a t a m o d e r n k u l t ú r a egészébe, s ezáltal n e c s a k j e l e n t ó s t e c h n i k a i * Jacques Monod: de la biologie moderne.

Le hasard et la nécessité, essai Editions de Seuil. Paris, 1970.

sur la philosophie

naturelle

i s m e r e t e k k e l g a z d a g í t s á k azt, h a n e m u g y a n a k k o r o l y a n e s z m é k k e l is, a m e l y e k saját tudományukból származnak, s jelentősek lehetnek általános emberi szempontból". A k ö n y v írója k ü l ö n b s é g e t tesz a tudomány és a tudomány sugalmazta eszmék között, s k i j e l e n t i : h a b o z á s n é l k ü l el kell j u t n u n k azokhoz a k ö v e t k e z t e t é s e k h e z , a m e l y e k r e a t u d o m á n y feljogosít, h o g y felszínre t u d j u k hozni a t u d o m á n y teljes jelentőségét. Ezt tételesen így fogalmazza m e g : „A bioszféra n e m t a r t a l m a z z a a t á r g y a k és j e l e n s é g e k e g y e t l e n előre l á t h a t ó o s z t á l y á t sem, h a n e m sajátos jelenség, a m e l y t e r m é s z e t e s e n összeegyeztethető az elsődleges a l a p e l v e k k e l , de n e m vezethető le belőlük." A bioszféra lényegileg e l ő r e l á t h a t a t l a n a b b a n az é r t e l e m b e n , hogy m i l y e n s é ­ gét n e m l e h e t a szükségszerűség e r e j é v e l egy á l t a l á n o s e l m é l e t b e n előre megjósolni. De h a m á r m e g j e l e n t , j o g a v a n létezni, összeegyeztethető az á l t a l á n o s e l m é l e t t e l , és az á l t a l á n o s a l a p e l v e k segítségével m e g m a g y a r á z h a t ó . Monod úgy véli, ez a k ö v e t k e z t e t é s m e g l e p i az emberiséget, u g y a n i s a v a l l á s o s n é z e t e k a m a g u k egeszében, a filozófiák m a j d n e m teljesen, sőt m é g a z egyes t u d o ­ m á n y o s felfogások is az emberiség arra irányuló fáradhatatlan erőfeszítéseit mutat­ ják, hogy az ember kétségbeesetten tagadja az esetlegességet. V é l e m é n y e szerint a s z ü k s é g s z e r ű e g y e t e m e s h a l a d á s eszméje s a n n a k a n i m i s z t i k u s v á l t o z a t a a z e m ­ beriség g y e r m e k k o r á n a k m a r a d v á n y a , a m i k o r is az a n i m i z m u s t a r t ó s szövetséget t e r e m t e t t a T e r m é s z e t és az E m b e r között, „ a m e l y e n k í v ü l n e m létezik m á s , m i n t a félelmetes egyedüllét". A t u d o m á n y r a j e l l e m z ő t á r g y i l a g o s s á g p o s z t u l á t u m a a l a p ­ j á n s z a k í t a n i k e l l e n e ezzel a szövetséggel. S a X V I I . századtól k e z d v e a n a g y szelle­ m e k mégis h a t a l m a s erőfeszítéseket t e t t e k azért, hogy e l k e r ü l j é k ezt a s z a k í t á s t (például Leibniz és Hegel). M o n o d s z e r i n t u g y a n e z e k az erőfeszítések j e l e n t k e z n e k később a t u d o m á n y o k r a t á m a s z k o d ó i d e o l ó g u s o k n á l is (Spencer, M a r x , E n g e l s , T e i l h a r d de C h a r d i n ) . A p r o g r e s s z i z m u s e l m é l e t é n e k fejlődése a t u d o m á n y a l a p j á n a X I X . s z á z a d b a n a vallásos a n i m i s z t i k u s m e g o l d á s o k e l t á v o l í t á s á t k ö v e t e l t e a n n a k a s z ü k s é g l e t n e k az a l a p j á n , hogy m e g m a g y a r á z z á k az e m b e r sajátos h e l y é t a V i l á g ­ egyetemben. „ M i n d e z e k n e k a t é v e d é s e k n e k a forrása — írja M o n o d — t e r m é s z e t e s e n az a n t r o p o c e n t r i k u s illúzió. A h e l i o c e n t r i k u s elmélet, a t e h e t e t l e n s é g fogalma, a z objek­ tivitás elve n e m volt elegendő a h h o z , hogy eloszlassa a régi v a r á z s l a t o t . Az e v o l ú ­ ciós e l m é l e t t á v o l r ó l s e m v e z e t e t t az illúzió s z é t r o m b o l á s á h o z , sót ú g y t ű n t , h o g y egy új valóságot nyújt, s az e m b e r t n e m h e l y e z t e a k ö z p o n t b a , h a n e m az időtlen i d ő k ó t a v á r a k o z ó örökösnek, a z egész v i l á g m i n d e n s é g t e r m é s z e t e s ö r ö k ö s é n e k t e t t e m e g . Az I s t e n v é g r e m e g h a l h a t o t t , mivel h e l y e t t e s í t e t t e ez az új és h a t a l m a s v a r á z s l a t . " Ezzel ismét o l y a n egységesítési e l m é l e t e t p r ó b á l t a k kidolgozni, a m e l y k i s s z á m ú e l v r e épült, s a z egész valóságot á t a k a r t a fogni, b e l e é r t v e a bioszférát és a z e m ­ b e r t is. Ez a fellelkesült m a g a t a r t á s t á p l á l t a a X I X . századi szcientista h a l a d á s ­ e s z m é t , a m e l y n e k egyik v á l t o z a t a a z t h i r d e t t e , hogy a z e m b e r i s é g és a kozmosz t ö r t é n e t é t egyazon örök t ö r v é n y e k k o r m á n y o z z á k . A X X . század M o n o d szerint m e g s z a b a d í t m i n d e n f é l e a n i m i s z t i k u s , e m b e r ­ k ö z p o n t ú képzelgéstől, s m e g k ö v e t e l i a z o b j e k t í v m e g i s m e r é s t , a m e l y a hiteles i g a z ­ ság e g y e t l e n forrása. C s a k h o g y ez a szigorú és rideg, a t á r g y i l a g o s s á g p o s z t u l á t u m á r a é p ü l ő t u d o m á n y o s g o n d o l a t szükségessé teszi az erkölcsi a l a p o k teljes f e l ü l ­ vizsgálását, s azt, hogy s z a k í t s u n k m i n d e n f é l e a n i m i s z t i k u s h a g y o m á n n y a l , végleg b o n t s u k fel a „régi szövetséget"; egy új szövetséget követel, mivel a m a i t á r s a d a l o m n a g y a r á n y ú f e l b o m l á s a é p p e n ebből a k i a l a k u l t p a r a d o x á l i s helyzetből f a k a d . Míg a p r i m i t í v és k l a s s z i k u s m ű v e l t s é g b e n a m e g i s m e r é s és az é r t é k e k f o r r á s a a z a n i m i s z t i k u s h a g y o m á n y o k r é v é n e g y m á s r a tevődött, „a t ö r t é n e l e m b e n egy c i v i l i -

záció első ízben a k a r ú g y felépülni, hogy saját értékei igazolása v é g e t t k é t s é g b e ­ esetten r a g a s z k o d i k is az a n i m i s z t i k u s h a g y o m á n y o k h o z , u g y a n a k k o r fel is a d j a e z t az a n i m i z m u s t m i n t a m e g i s m e r é s , az igazság forrását". „Való igaz — folytatja a szerző —, hogy a t u d o m á n y m e r é n y l e t e t k ö v e t e l az é r t é k e k ellen. N e m k ö z v e t l e n ü l , mivel a t u d o m á n y n e m d ö n t ő b í r ó az é r t é k e k felett, és figyelmen k í v ü l kell h a g y n i a őket; d e a t u d o m á n y r o m b a d ö n t m i n d e n m i t i k u s v a g y bölcseleti o n t o g e n e t i k u s elvet, a m e l y r e a z a n i m i s z t i k u s h a g y o m á n y — A u s z t r á l i a őslakóitól a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i s t á k i g — a z é r t é k e k e t , az e r k ö l c s ö t , a kötelességeket, a jogot é s m e g k ö t é s e k e t h e l y e z t e . . . A m o d e r n t á r s a d a l m a k , a m e ­ lyeket átsző a t u d o m á n y , a t u d o m á n y o k t e r m é k e i b ő l élnek, s u g y a n ú g y n e m t u d n a k m e g v á l n i a t u d o m á n y t ó l , m i n t a kábítószerfogyasztó a kábítószertől. E t á r s a d a l m a k anyagi hatalmukat e n n e k a z i s m e r e t e t m e g a l a p o z ó e t i k á n a k köszönik, erkölcsi gyen­ geségüket p e d i g a n n a k az é r t é k r e n d s z e r n e k , a m e l y e t m a g u k az i s m e r e t e k á s t a k alá." Ez a z e l l e n t m o n d á s terjeszti a z e m b e r e k k ö r ü l a sötétséget. Monod m i n d e n a n i m i z m u s b a n gyökerező r e n d s z e r r e l s z e m b e n a z t kéri a z e m ­ bertől, é b r e d j e n fel é v e z r e d e s a n t r o p o c e n t r i k u s á l m á b ó l , hogy felfedezze saját teljes egyedülvalóságát, különlegességét. Az e m b e r most m á r tudja, h o g y a v i l á g m i n d e n ­ ség p e r e m é n v a n , i t t kell élnie. S az U n i v e r z u m n e m hallja m e g az e m b e r zenéjét, közömbös az e m b e r v á g y a i , s z e n v e d é s e vagy b ű n t e t t e i i r á n t . Az e m b e r érzi, hogy a z é r t é k e k a z övéi, ó u r a l k o d i k r a j t u k , s ó felel é r t ü k a k ö z ö m b ö s V i l á g m i n d e n s é g előtt. Mi a t e e n d ő ? El kell f o g a d n i a megismerés etikáját, v a g y i s e g y o l y a n e r k ö l c s t a n t , a m e l y a t u d o m á n y o k kidolgozta o b j e k t i v i t á s p o s z t u l á t u m á r a é p ü l , m e r t egy ilyen a l a p é r t é k megválasztása, a m e l y r e a m e g i s m e r é s t á m a s z k o d i k , m i n d e n szó, m i n d e n tett hite­ lességének feltételévé válik. Egyedül a m e g i s m e r é s e t i k á j a e g y e z t e t h e t ő össze ezzel a világgal, c s a k ez k é p e s a r r a , hogy — h a m e g é r t j ü k és elfogadjuk — i r á n y í t s a e világ fejlődését. A m e g i s m e r é s e t i k á j a m a g a s f o k ú b e c s v á g y á v a l eleget t e h e t n e az ö n m e g h a l a d á s k ö v e t e l m é n y é n e k , a m i r e az e m b e r n e k szüksége v a n . Ez az e t i k a t r a n s z c e n d e n s é r t é k e t , igazi i s m e r e t e t h a t á r o z m e g , s n e m c s a k e g y s z e r ű e n felkí­ nálja szolgálatait az e m b e r n e k , h a n e m a z t kéri tőle, hogy t u d a t o s a n é s m e g f o n t o l t a n használja fel. Az ilyen e t i k a e g y b e n h u m a n i z m u s is, m i v e l tiszteletben t a r t j a az a l k o t ó e m b e r t , a t r a n s z c e n d e n c i a hordozóját. A m e g i s m e r é s e t i k á j a u g y a n a k k o r bizonyos é r t e l e m b e n az „ e t i k u m m e g i s m e r é s e " is, a biológiai l é n y ösztönzőerőinek, s z e n v e ­ délyeinek, i g é n y e i n e k é s k o r l á t a i n a k a m e g i s m e r é s e . A szerző szerint a m e g i s m e r é s etikája „ m e g t u d j a l á t n i az e m b e r b e n az állatot, n e m az a b s z u r d , h a n e m a k ü l ö n ­ leges állatot, a k i é p p e n különlegessége m i a t t é r t é k e s , a z t a lényt, a k i e g y i d ő b e n k é t világhoz t a r t o z i k : a bioszférához és a z e s z m é k b i r o d a l m á h o z , a k i t e b o m l a s z t ó d u a ­ lizmus e g y i d ő b e n gyötör é s gazdagít, s ez kifejezésre j u t a m ű v é s z e t b e n , a k ö l t é ­ szetben, v a l a m i n t a z e m b e r i szeretetben". Jacques Monod számára a megismerés etikája az egyetlen olyan magatartás, a m e l y r e valódi szocializmust lehet é p í t e n i . E b b e n a s z o c i a l i z m u s b a n a t á r s a d a l m i és politikai i n t é z m é n y e k a l a p j á u l és az é r t é k e k h i t e l e s s é g é n e k m é r c é j é ü l a m e g i s ­ merés e t i k á j á t kell m e g t e n n i . „Az e m b e r a l a p j á b a n v é v e tudja, hogy e g y e d ü l á l l az U n i v e r z u m k ö z ö m b ö s végtelenségében, a m e l y b ő l v é l e t l e n s z e r ű e n t ű n t fel. N e m c s a k sorsa, d e kötelessége sincs sehol m e g í r v a . N e k i m a g á n a k kell v á l a s z t a n i a a z u r a l k o d á s és a s ö t é t s é g között" — ez a k ö n y v z á r ó m o n d a t a , s u g y a n a k k o r a végső filozófiai k ö v e t k e z t e t é s

is, a m e l y e t a szerző a t u d o m á n y o s és a filozófiai m e g i s m e r é s fejlődéséből levon, a b b ó l a fejlődésből, a m e l y k i t e l j e s í t e t t e a z e m b e r k ö z p o n t ú illúziók l e r o m b o l á s á t . A mitikus-filozofikus a n i m i z m u s r a v a g y a szcientista p r o g r e s s z i z m u s r a é p ü l ő e m b e r k ö z p o n t ú k é p z e l g é s e k e t s z é t r o m b o l v a , Monod a b b a n az i l l ú z i ó b a n él, hogy a tárgyilagosság p o s z t u l á t u m á r a a l a p o z ó m e g i s m e r é s - e t i k a kielégíti a m a i e m b e r t . M a a z o n b a n felmerül a k é r d é s : v a j o n a t u d o m á n y és a r á é p ü l ő etika m e g h a t á r o z h a t j a - e az e m b e r fejlődésének i r á n y á t , s v a j o n a z az e l h a t á r o z á s , hogy a z e m b e r k i z á r ó ­ lag csak az igazi m e g i s m e r é s s z o l g á l a t á b a n álljon, b i z t o s í t a n i t u d j a - e az e m b e r sokoldalú fejlődését, hogy e r r e — a m i n t M o n o d ó h a j t j a — v a l ó d i szocializmust lehessen felépíteni. Hiszen m é g h a a z e m b e r n e k m a t é n y l e g v á l a s z t a n i a kell is a sötétség é s a világosság, a rossz és a jó között, n e m a t u d o m á n y egyszerű, h ű v ö s , k ö n y ö r t e l e n o b j e k t i v i t á s a és a belőle k i n ö v ő e r k ö l c s t a n fog d ö n t e n i . Az e m b e r t e r e m t e t t e é r t é k e k b o n y o l u l t s z ö v e v é n y é b e n a t u d o m á n y kidolgozta o b j e k t i v i t á s - e l v összefonódik más é r t é k e k b ő l f a k a d ó a k t i v i t á s - e l v e k k e l . E b b e n az összefüggésben m a g a M o n o d is l á t j a a t u d o m á n y m e l l e t t a m ű v é s z e t , a költészet, az e m b e r i szeretet r o m b o l ó és g a z d a g í t ó szerepét. Ezért a k ö r ü l m é n y e k k é n y s z e ­ rítő e r e j e folytán is szélesítenie kell az e m b e r i létet és az e m b e r i a l k o t á s t é r t é k e l ő ismérveket. A M o n o d h a s z n á l t a t r a n s z c e n d e n c i a kifejezés itt, v é l e m é n y ü n k s z e r i n t , a meghaladást j e l e n t i , a m e l y r e a j ö v ő t á r s a d a l o m e m b e r é n e k szüksége v a n . A m i pe­ dig a „ m e g i s m e r é s e t i k á j á t " illeti, e r r e v o n a t k o z ó g o n d o l a t a i egy t u d ó s illúziói, o l y a n t u d ó s é , a k i szerint e l e g e n d ő e l é r n i a z o b j e k t i v i t á s t a m e g i s m e r é s b e n ahhoz, h o g y m e g v a l ó s í t s u k az e s z m é n y i t á r s a d a l m a t . P e r s z e , itt a z t is h a n g s ú l y o z n i l e h e t n e , hogy a z a z á l t a l á n o s filozófiai légkör, a m e l y b e n M o n o d - n a k ez a h u m a n i s t a ü z e n e t e fogant, v a l a m e l y e s t e m l é k e z t e t az e g z i s z t e n c i a l i z m u s a t m o s z f é r á j á r a , a m e l y h a t o t t szellemi fejlődésére, s e h a t á s érző­ d i k r a j t a . Ez a b b a n is m e g n y i l v á n u l , hogy l é n y e g é b e n a tiszta v é l e t l e n t e o r e t i k u s á v á válik, s ó, a k i a tárgyilagosság p o s z t u l á t u m á n a k az i s m é r v é t k a r o l j a fel, a b s z o l u ­ t i z á l ó feltételezésekhez j u t el, k ö v e t k e z t e t é s e i b e n h a t á r o z o t t a n t ú l l é p azokon a kere­ t e k e n , a m e l y e k e t i s m e r e t e i n k viszonylagossága m é g m e g e n g e d h e t ő n e k t a r t . É s z r e v é t l e n ü l n ő a k ü l ö n b s é g a t u d o m á n y és a t u d o m á n y s u g a l m a z t a e s z m é k között; ez u t ó b b i a k u r a l k o d ó v á v á l n a k o l y a n n y i r a , h o g y filozófiai ü z e n e t é n e k a l a p ­ j a i lesznek. A szerző a t é n y e k s o k a s á g á b ó l csak a z o k a t t a r t j a meg, a m e l y e k saját filozófiai n é z e t e i t t á m o g a t j á k , s a sok m a g y a r á z a t közül c s u p á n a s z á m á r a k e d v e z ő ­ k e t fogadja el. O l y a n m e g á l l a p í t á s o k b ó l i n d u l ki, a m e l y e k e t k e z d e t b e n k e v é s v a l ó ­ s z í n ű s é g g e l kezel, de a m e l y e k k é s ő b b — m i n t p é l d á u l k ö n y v é n e k utolsó m o n d a t a — biztos m e g á l l a p í t á s o k k é n t j e l e n t k e z n e k . A szerző egész filozófiai e l k é p z e l é s é n e k k i i n d u l ó p o n t j a az a mód, a h o g y a n az evolúció m a i biológiai e l m é l e t é t a z e m b e r i s o r s r a a l k a l m a z z a . A v é l e t l e n g o n d o l a t a t ö b b összefüggésben j e l e n t k e z i k n á l a , de m i n d e g y i k n e k közös e l e m e az, hogy l é n y e ­ gében n e m l á t h a t ó előre. Ily m ó d o n a v é l e t l e n t az élő s z e r k e z e t e k k é m i a i szervező­ d é s é n e k s z i n t j é r e helyezi, a b b a n az é r t e l e m b e n , h o g y e b b e n a s z e r v e z ő d é s b e n s e m ­ miféle e l m é l e t i v a g y e m p i r i k u s szabályosságot n e m l e h e t m e g á l l a p í t a n i . A v é l e t l e n ­ szerűséget itt azonosítja az e l ő r e l á t á s l e h e t e t l e n s é g é v e l v a g y e g y s z e r ű e n e szerkezet elrendeződési rendjére vonatkozó megismeréssel. M á s o d s o r b a n a v é l e t l e n t úgy t e k i n t i , m i n t a g e n e t i k u s v á l t o z á s o k e g y e d ü l l e h e t ­ séges forrását, s a m e g l e v ő szerkezetek m e n n y i s é g i v á l t o z á s a i k é n t é r t e l m e z i . H a r m a d s o r b a n a v é l e t l e n t azzal a v i s z o n n y a l m a g y a r á z z a , a m e l y a D N S - b e n j e l e n t k e z ő m u t á c i ó m e g h a t á r o z o t t s á g a és azok között a k ö v e t k e z m é n y e k között áll fenn, a m e l y e k a p r o t e i n k ö l c s ö n h a t á s a i n a k a szintjén f u n k c i o n á l i s a n j e l e n t k e z n e k ,

ő ugyanis ezt a viszonyt az „abszolút megegyezés" viszonyára vezeti vissza. Míg az első esetben a szabályosság hiányáról volt szó, ebben a harmadik vonatkozásban véletlenen azt érti, hogy nincs megfelelés a D N S módosulásai é s a protein kölcsön­ hatásainak szintjén jelentkező funkcionális következmények között. Monod végül a lényegi véletlen, vagyis az abszolút egyedi jelenség segítsé­ gével magyarázza a bioszféra, valamint az ember megjelenését. Az a meghatározó esemény, a m e l y elvezetett a bioszféra megjelenéséhez — állapítja m e g Monod —, csak egyszer jött létre, tehát a priori valószínűsége úgyszólván a nullával volt egyenlő. Persze — teszi hozzá —, lehetséges más feltételezés is, éspedig az, hogy a többi kísérlet v a g y variáns a kiválasztás révén kiküszöbölődött. V é l e m é n y e szerint azonban s e m m i s e m követeli m e g ezt a magyarázatot. Ellenkezőleg, mivel a Világ­ egyetem létezett, sajátos eseményeknek is létre kellett jönniük. Úgyszólván nulla-valószínűsége volt az emberi nem megjelenésének is. A bio­ szférában egyedül ez képes arra, hogy szimbolikus logikai rendszert használjon fel a közlésre. „Ha — mint valószínű — maga az élet megjelenése egyedi volt, akkor ez azt jelenti, hogy megjelenésének valószínűsége csaknem a nullával volt egyenlő" — vallja Monod. Az olvasónak az a benyomása, hogy az esszéíró a bioszféra és a társadalom felé vezető fejlődést megnyitó tények egyediségét, magányosságát hangsúlyozza. Ez — úgy gondoljuk — a X X . századi tudós válasza, aki visszaveri az egyetemesítő szükségszerűség eszméjét, szembefordul a vastörvényszerűségek, a kérlelhetetlen haladás gondolatával, aki ontológiai magyarázatainak alapjára a lényegi, tiszta v é ­ letlenszerűséget helyezi, amelyet átitat az evolúció kiindulópontjait jelentő e s e m é ­ nyek abszolút egyediségének eszméjével. Érvelése azonban n e m eléggé meggyőző, mivel csupán erre a gondolatra támaszkodik: a Világegyetem létezik, létezniük kell egyedi jelenségeknek is. Vajon n e m jelent ez túlságos behódolást a véletlen azon jelenkori fogalmának, amelyet a szcientista indeterministák és az egzisztencialista filozófusok napjainkban használnak? Attól az antropocentrista gondolattól, hogy minden az embert szolgálja, egészen addig, hogy az abszolút véletlen eseteket a kibontakozás lényeges pontjává teszik — hosszú utat kellett megtenni, s ez az elméleti halálugrás, úgy tűnik, semmivel sem támasztható jobban alá, mint a laplace-i egyoldalúság. * Monod munkája általános filozófiai szempontból a véletlen és a szükségszerű­ ség viszonyának, az egyedi tényre visszavezetett lényegi véletlen és a semmiféle elhajlást n e m ismerő abszolút szükségszerűség kapcsolatának értelmezése. Az esszé­ író elméleti fejtegetéseiben határozottan szemben áll általában a dialektikával, kü­ lönösképpen pedig a fejlődés, az egyetemes ellentétesség és a dialektikus tagadás gondolatával. A dialektika bírálatában a figyelmét először Hegel, majd a dialektikus materialista filozófia felé fordítja. Nincs értelme annak, hogy kimerítően elemezzük azt a módot, ahogyan Monod a dialektikus materializmust bemutatja, hiszen felcseréli az alapvető vonatkozásokat a lényegtelenekkel, s olyan oldalakat bírál, amelyek jelentőségét n e m értette meg, egyszóval ellenfele, akivel hadakozik, amolyan maga gyártotta ellenfél. N e m elő­ ször történik ilyesmi, s ebből számunkra az a tanulság, hogy kritikai vizsgálódásaink­ ban határozottan kerülnünk kell az ilyen eljárást. Határozottan — de nehéz azt mondani, hogy véglegesen, mivel n e m tudunk megszabadulni saját gondolatmin­ táinktól, következésképpen minden kritikai elemzésünkben mint értékskálát ma­ gunkban hordozzuk őket.

M o n o d - t a z jellemzi, hogy elveti a v a l ó s á g d i a l e k t i k u s jellegét azért, m e r t a valóság d i a l e k t i k u s s á g á n a k a k i n y i l v á n í t á s a olyan „ a n i m i s z t i k u s kivetülés", a m e l y m a g a u t á n v o n j a a tárgyilagosság p o s z t u l á t u m á n a k feladását. M ű v é b e n s z á m b a veszi a d i a l e k t i k a v o n á s a i t , s z i m m e t r i k u s a n e l r e n d e z i ezeket a m a r x i s t a e s z m é k e t asze­ rint, hogy az e m b e r , az e m b e r i g o n d o l k o d á s fejlődésére vagy a V i l á g e g y e t e m egészé­ n e k e v o l ú c i ó j á r a v o n a t k o z n a k , s levonja azt a k ö v e t k e z t e t é s t : az e l l e n t m o n d á s o s ­ ságnak, m i n d e n mozgás a l a p v e t ő t ö r v é n y é n e k e l i s m e r é s e a r r a kötelez, hogy a fejlő­ dést v a l a m i l y e n a n i m i s z t i k u s szellemben elképzelt, felfelé ívelő, k o n s t r u k t í v , a l k o t ó t e r v kifejezésének fogjuk fel. Monod a z o n b a n n e m veszi észre saját e l l e n t m o n d á s a i t . Egyrészt b í r á l j a Engelst az e g y e t e m e s h a l a d á s e s z m é j é é r t , m á s r é s z t a z é r t a gon­ d o l a t á é r t , m e l y s z e r i n t k o z m i k u s m é r e t e k b e n az a n y a g örök körforgást végez, s á l l a n d ó lehetőség nyílik a g o n d o l k o d ó l é n y e k m e g j e l e n é s é r e . L e g i n k á b b az a tétel h a n g o l j a le, m e l y s z e r i n t a t e r m é s z e t b e n és t á r s a d a l o m b a n szükségszerű, felfelé ivelő fejlődés v a n , végső fokon ezzel helyezi s z e m b e a l i n e á r i s szükségszerűséggel kiegészített lényegi véletlenszerűség eszméjét. Monod n é z ő p o n t j a n e m egyedülálló. Azok a k ö v e t k e z t e t é s e k , a m e l y e k e t a bio­ lógiai vizsgálódásokból levon, kifejezik a X X . s z á z a d b a n u r a l k o d ó i n d e t e r m i n i s t a g o n d o l k o d á s egyik v á l t o z a t á t , a m e l y n e m c s a k a z élettan, h a n e m a fizika v a g y a t á r s a d a l o m filozófiai e l e m z é s é b e n is jelen v a n . Monod e l s ő s o r b a n a laplace-i l i n e á ­ ris szükségszerűség, v a l a m i n t a hegeli finalista h a l a d á s - g o n d o l a t ellen lép fel. J o g o ­ san h a r c o l ezek ellen a t ú l z á s o k ellen, bevezeti a lényegi v é l e t l e n fogalmát, s k i ­ egészíti bizonyos l i n e á r i s t í p u s ú szükségszerű l á n c s z e m e k g o n d o l a t á v a l . A v a l ó s á g d i a l e k t i k u s j e l l e g é n e k az elvetése a z o n b a n végső soron csak v e r b á l i s jellegű, mivel — a k a r a t á n k í v ü l — ő m a g a j á r u l hozzá egy á r n y a l t a b b d e t e r m i n i z m u s k i a l a k í t á s á ­ hoz, főleg a szelektív evolúció s z e r e p é n e k k u t a t á s á b a n . M o n o d végül is a s z ü k s é g s z e r ű és a v é l e t l e n e g y m á s b a h a t o l á s á n a k , a szük­ ségszerűség k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n e k a t e o r e t i k u s á v á válik. S z e r i n t e u g y a n i s v a n egy kémiai szükségszerűség, v a n t o v á b b á az a l a p v e t ő biológiai szükségszerűség szintje, a m e l y k é m i a i l a g m e g a l a p o z a t l a n n a k , ö n k é n y e s n e k t ű n i k , de egészen m á s j e l e n t ő s é g e v a n a biológiai s t r u k t ú r á k s z e m p o n t j á b ó l . A legjellemzőbb a z o n b a n a h a r m a d i k s z i n t , a kiválasztás mechanizmusáé, a m e l y m á r b o n y o l u l t a b b szükségszerűséget fejez ki, ezen belül összefonódnak a belső és külső tényezők. V é g ü l k e r ü l ő ú t o n eljut a n n a k a m e g f o g a l m a z á s á h o z , h o g y léteznek bizonyos m e c h a n i z m u s o k , a m e l y e k biztosítják a biológiai v i l á g b a n és a t á r s a d a l o m b a n a felfelé ívelő fejlődést, sőt, mi több, f e l t á r m á s s z ü k s é g s z e r ű s é g e k e t is, a m e l y e k az e m b e r i t á r s a d a l m a t i r á n y í t j á k , és l e h e t e t ­ l e n n é teszik azt, hogy az e m b e r i fejlődésben a biológiai i n d o k o l á s t é r v é n y e s í t s ü k . De ezzel M o n o d a d i a l e k t i k a a l k a l m a z ó j á v á vált. H o g y a n , h á t n e m léteznek o b j e k t í v e l l e n t m o n d á s o k ? N e m létezik felfelé ívelő t e n d e n c i a ? Létezik, ezt fejezi ki a k i v á l a s z t á s m e c h a n i z m u s a . N e m létezik d i a l e k t i k u s t a g a d á s ? H á t a k i v á l a s z t á s m e c h a n i z m u s a m a g a n e m e n n e k a t a g a d á s n a k a kifejezése? Nos, a k k o r a — végső fokon h a l a d ó — biológiai fejlődés d i a l e k t i k u s elméleti m e g v i l á g í t á s á b a n megfelelő helyet k a p a v é l e t l e n is m i n t egyedi tény. az egyszerű szükségszerűség is m i n t egyes megelőző á l l a p o t o k s z a k a s z t o t t m á s a , j e l e n v a n a v é l e t l e n és a szükségszerűség e g y m á s b a v a l ó á t c s a p á s a , s m i n d e z alá v a n r e n d e l v e a d i a l e k t i k u s t a g a d á s n a k , a m e l y feltételezi a s z ü k s é g s z e r ű s é g — v é l e t l e n s z e r ű s é g k e t ­ tősséget, de n e m vezeti vissza az egyiket a m á s i k r a . A d i a l e k t i k a m i n d i g m a g á b a n foglalja a sajátos eseteket, de meg is h a l a d j a őket. N i n c s szó t e h á t a r r ó l , hogy v a l a m i f é l e elsődleges elvekből vezessük le a b i o ­ lógiai mozgást, h a n e m a r r ó l , hogy m e g kell é r t e n i : végső fokon a bioszféra is

d i a l e k t i k u s a n viselkedik, független az a k a r a t u n k t ó l és a t t ó l , hogy egyes e m b e r e k agya felfogja-e vagy sem. V i t a t h a t ó m é g a biológiai célszerűség és az élő szerkezetek t i t k a . M o n o d a mai t u d o m á n y s z e l l e m é b e n a z t állítja, hogy a t e l e o n o m i k u s sajátosságok a r e p r o ­ d u k á l ó v á l t o z a t l a n a l a p j á n j e l e n t k e z n e k , és így a v á l t o z a t l a n s á g a l a p v e t ő jellegű. Majd a d e t e r m i n i z m u s s z e l l e m é b e n n a g y o n p o n t o s a n m e g m a g y a r á z z a az á l l a n d ó a n bonyolódó t e l e o n o m i k u s képességeket, s ezt s z e r v e s e n összekapcsolja a n y i l v á n v a l ó fizikai-kémiai e l v e k k e l . És így l a s s a n - l a s s a n a m i n d m a g a s a b b szervezettségű s t r u k ­ t ú r á k felé e m e l k e d v e l á t h a t j u k , h o g y a z egyszerűsítő szellem h e l y e t t a d i a l e k t i k u s k ö r v o n a l a z ó d i k e l ő t t ü n k , az, hogy a s z i n t e k közötti minőségi k ü l ö n b s é g e k , az a l a ­ csonyabb r e n d ű r ő l a m a g a s a b b r e n d ű r e v a l ó á t m e n e t a valóságban gyökerezik. Ezek­ től a v a l ó s á g b a n gyökerező és a g y ö k e r e k h e z v i s z o n y í t o t t p o n t o s felépítésű r e n d s z e ­ rektől h a l a d u n k a z állati és e m b e r i viselkedés felé, a m e l y e t a lehetségeshez mérünk, a m ú l t megelőző t a p a s z t a l a t a i n a k kivetítéséhez. Ezen a z ú t o n a k i b e r n e t i k a i r e n d ­ szerek m ű k ö d é s é b e n minőségi u g r á s k ö v e t k e z i k b e : a lehetőséghez való viszonyítás, s ez az u g r á s a d d i g s o h a n e m t a p a s z t a l t f o r m á t ölt a n y e l v m e g j e l e n é s é v e l , a m i k o r szimbolikusan a d j u k vissza a valóságot, és m e g é p í t j ü k az e s z m é n y i j ö v ő - k é p e t . Ez a m a g y a r á z a t l é n y e g é b e n megegyezik a m a i m a r x i s t a d e t e r m i n i s t a felfogással, főleg a b b a n , a h o g y a n k ü l ö n b s é g e t tesz a biológiai f i n a l i z m u s és a célra é p ü l ő e m b e r i tevékenység között. Teljesen a l a p t a l a n az, hogy Monod a m a r x i s t a g o n d o l k o d á s t a z e m l í t e t t á r a m ­ latok közé sorolja, m i v e l a m a r x i s t a felfogás s z e r i n t a z á l l a n d ó á t a l a k u l á s b a n l e v ő a n y a g minőségileg k i m e r í t h e t e t l e n , s ezt n e m f e l t é t l e n ü l úgy fogja fel, m i n t egyes, m á r m e g l é v ő l e h e t ő s é g e k k i b o n t a k o z á s á t , h a n e m ú g y is, m i n t a valóságos f o r m á k sokrétűségéből t á p l á l k o z ó új lehetőségek születését. A lehetőségből a v a l ó s á g b a é s a v a l ó s á g b ó l a l e h e t ő s é g b e v a l ó á t m e n e t r e n d k í ­ vül bonyolult, m a g á b a n foglalja a felfelé ívelő és lefelé i r á n y u l ó t e n d e n c i á k a t . M o nod-nak n i n c s t u d o m á s a a r r ó l , hogy a m a i m a r x i s t a i r o d a l o m b a n a széles k ö r ű nyílt vita n y o m á n k ü l ö n b s é g e t t e s z n e k az egyetemes fejlődés és a haladás között, é p p e n a jelenkori t u d o m á n y á l t a l á n o s í t á s a i n a k s z e l l e m é b e n . Egészében e l v e t n i a valóságos d i a l e k t i k á j á t c s u p á n azért, m e r t a m a i t u d o ­ m á n y m e g k é r d ő j e l e z t e a v é g t e l e n fejlődést, a n n y i t j e l e n t , m i n t t a g a d n i a t u d o m á n y objektív j e l l e g é n e k h a t é k o n y s á g á t p u s z t á n a n n a k a l a p j á n , hogy a t u d o m á n y v a l a h a maga is e b b e n az illúzióban r i n g a t t a m a g á t . V a j o n Monod globális felfogásában a lényegi v é l e t l e n h e l y é n e k e l t ú l z á s a n e m a z egzisztencialista h a t á s e r e d m é n y e ? M é g ha elfogadjuk is feltételesen (hiszen csak hipotézis) azt, hogy az élet és az e m b e r megjelenése lényegi véletlen, a k k o r is e l e g e n d ő é r v áll r e n d e l k e z é s ü n k r e a V i l á g ­ egyetem e s a r k á n a k m e g i s m e r é s e a l a p j á n a n n a k b i z o n y í t á s á r a , h o g y az e m b e r n e m vész el a v é l e t l e n s é g b e n , m i v e l az U n i v e r z u m e részében m i n d e n szinten e g y s é g b e n v a n a r e n d és a r e n d h i á n y a , az összhang és a káosz, a s z ü k s é g s z e r ű s é g és a véletlen. Az e m b e r n e m v a l a m i l y e n előzetes t e r v m e g t e s t e s ü l é s e , n e m a V i l á g e g y e t e m egész m ú l t j á n a k abszolút szükségszerű m e g k o r o n á z á s a , de a tiszta v é l e t l e n kifeje­ zője sem. Az e m b e r az e g y e t e m e s fejlődés egyik l á n c s z e m e , o l y a n l á n c s z e m , a m e l y teljes egészében bizonyítja a v a l ó s á g d i a l e k t i k u s jellegét, a szükségszerűség és v é l e t ­ len, az á l t a l á n o s és az egyedi, a folytonos és a folytonosság m e g s z a k í t o t t s á g á n a k egységét.

ALBRECHT DÜRER EMLÉKÉRE Ezidén ünnepelte meg a nagyvilág Albrecht Dürer születésének 500-ik évfordulóját. Családi eredete alapján — Nagyvárad közeléből kerekedett fel apja Németországba — különleges büszkeséggel is ünnepelhetnők, de az illem, a történelmi valóság, s legfőképpen a művészetben betöltött rang arra késztet, hogy a legsajátosabb német humanista alkotóra emlékezzünk. Viorica Guy Marica jeles kolozsvári Dürer-kutató Németország Szövetségi Köztársaságban tett tanulmányútjának eredményeiből ad részletet, Kerényi Károly svájci professzor Nürnbergben elhangzott s a maga egyéni felfogását tükröző elő­ adásának részleteit ajánlotta fel, s Hans Loew művészettörténész Dürer egy­ korú erdélyi hatásait elemzi.

A MŰVÉSZ ÖNVALLOMÁSAI 1455-ben egy ötvöslegény, N é m e t a l f ö l d r ő l j ö v e t — a h o l , a k o r s z o k á s á h o z h í ­ ven, vándorolva tökéletesítette tudását a híres flamand műhelyekben — N ü r n b e r g ­ b e n á l l a p o d o t t m e g S z e n t E g y e d n e k , az ötvösök v é d ő s z e n t j é n e k a n a p j á n . Id. A l ­ b r e c h t D ü r e r (1455—1502 között m ű k ö d ö t t ) t e l e p e d e t t így m e g B a j o r o r s z á g é s z a k ­ k e l e t i t a r t o m á n y á n a k , F r a n k ó n i á n a k a szívében. C s a l á d j a egy messzi faluból e r e d t , a m e l y n e k m a m á r p o n t o s fekvését n e m i s m e r j ü k , c s u p á n a n n y i t , h o g y G y u l a é s N a g y v á r a d között volt. D ü r e r , a festő, 1524-ben veszi á t az a p j a i n d í t o t t a családi krónikát, s b e v e z e t ő b e n leszögezi: „ I d ő s e b b A l b r e c h t D ü r e r n e m z e t s é g é t illetően a m a g y a r k i r á l y s á g t e r ü l e t é r ő l s z á r m a z i k , n e m messze egy J u l a (Gyula) n e v e z e t ű k i s v á r o s t ó l , nyolc m é r f ö l d n y i r e N a g y v á r a d a l a t t , a közeli E y t a s (Ajtós) falucs­ k á b ó l . . . " E g y é b k é n t a c s a l á d n e v e is ebből a h e l y s é g n é v b ő l a l a k u l t ki ( a j t ó = T ü r , Ajtós = T ü r e r < D ü r e r ) , s ez s u g a l l t a 1523-ban fába m e t s z e t t c í m e r é n e k k ö z p o n t i m o t í v u m á t is, a t o l l b o k r é t á k k a l és c í m e r d í s z e k k e l g a z d a g o n k e r e t e z e t t c í m e r p a j z s ­ b a n elhelyezett n y i t o t t ajtót. Viszont k ö t e t e k r e m e n ő v i t á k é r v e i és e l l e n é r v e i s e m v o l t a k k é p e s e k e l d ö n t e n i a k é r d é s t , v a j o n ősei n é m e t t e l e p e s e k v o l t a k - e , a k i k IV. B é l a h í v á s á r a n é p e s í t e t t é k be a t a t á r j á r á s p u s z t í t o t t a vidéket, v a g y p e d i g tősgyö­ keres magyar pásztornépek. S z i n t é n a családi k r ó n i k á b ó l t u d j u k , hogy a n a g y a p a , A n t h o n i , h a g y t a el a f a l u t elsőnek, és ötvösséget t a n u l t egy g y u l a i m ű h e l y b e n . H á r o m fia közül A l b r e c h t f o l y t a t t a a p j a mesterségét, J o h a n n e s m a g a s a b b fokú k é p z é s b e n részesült, és h á ­ r o m é v t i z e d e n á t n a g y v á r a d i k a n o n o k , a h a r m a d i k , Laszlen, szíjgyártó lett. Laszlen fia, Niclas D ü r e r , ifj. A l b r e c h t K r ó n i k á j a s z e r i n t a z idő tájt K ö l n b e n ö t v ö s k ö d ö t t Niclas U n g e r n é v e n , s e g y ü t t s a j á t í t o t t á k el a m e s t e r s é g e t id. A l b r e c h t n ü r n b e r g i műhelyében. A k o r á n , 1219-ben, ö n á l l ó s á g o t szerzett, a z ő r g r ó f o k k a l v í v o t t é v s z á z a d o s h a ­ d a k o z á s b ó l győztesen k i k e r ü l ő N ü r n b e r g , a p a t r i c i á t u s és a céhek k e m é n y k ü z d e l ­ mei u t á n a X I V — X V I . s z á z a d b a n e g y i k e lesz a l e g n e v e z e t e s e b b k é z m ű i p a r i köz­ p o n t o k n a k , é p p e n i p a r m ű v é s z e t e r é v é n . H í r n e v é t n e m c s a k az ö t v ö s m ű h e l y e k n e k k ö s z ö n h e t i ; ezekhez c s a t l a k o z t a k a f e g y v e r m ű v e s e k , a f i n o m m ű s z e r é s z e t s z a k e m b e ­ rei, a k i k n e k kezéből tojás a l a k ú z s e b ó r á k , csillagászati és m é r ő m ű s z e r e k k e r ü l t e k ki, s főleg precíziós körzők, a m e l y e k J o h a n n M ü l l e r R e g i o m o n t a n u s csillagászt is (1436—1476) időlegesen N ü r n b e r g b e v o n z z á k . G y á r t o t t a k j á t é k o k a t , ü v e g - és k e r á -

m i a t á r g y a k a t . Virágzott a s z á r n y a s o l t á r o k készítéséhez e l e n g e d h e t e t l e n s z o b r á ­ szat és festészet, az ü v e g a b l a k o k m ű v é s z e t e , a n y o m d a és a k ö n y v i l l u s z t r á c i ó l e n ­ dületet a d o t t a réz- és főleg a fametszésnek. I d ő s e b b A l b r e c h t D ü r e r H i e r o n y m u s H o l p e r h e z áll b e , és n á l a szolgál t i z e n ­ két esztendeig, m a j d a m ű h e l y e k t e v é k e n y s é g é n e k folytonosságát és a szoros belső k a p c s o l a t o k a t biztosító céhszokás szerint 1467-ben feleségül veszi m e s t e r é n e k a l á n y á t , és átveszi a m ű h e l y vezetését. A v ő l e g é n y 40 éves, a zsenge B o r b á l a a l i g 15. Házasságukból t i z e n n y o l c g y e r m e k születik, a k i k l e g n a g y o b b r é s z t a gyermek­ h a l a n d ó s á g á l d o z a t a i lesznek. Valószínű, hogy ifjabb A l b r e c h t e n k í v ü l csak E n d r e s , az ötvös (1484—1538?) és H a n s , a festő (1490—1534/35) é r t é k el a férfikort. D ü r e r a gyönge és szikár, m e l a n k o l i k u s E n d r e s k é t k é p m á s á t h a g y t a r á n k . Látszólagos t ö r é k e n y s é g e e l l e n é r e túléli m i n d k é t t e s t v é r é t , és H a n s örököse lesz. C o n s t a n t i a leánya, az e g y e t l e n e g y e n e s á g i l e s z á r m a z o t t , K i l i a n P r o g e r ötvöshöz m e n t felesé­ gül, aki n e v é b ő l ítélve p r á g a i s z á r m a z á s ú l e h e t e t t . A j a v í t h a t a t l a n s z o k n y a v a d á s z H a n s D ü r e r először Michael W o l g e m u t n á l dolgozik (1434—1519), m a j d híressé v á l t fivére m ű h e l y é b e n . É l e t m ó d j á v a l elég gondot o k o z h a t o t t A l b r e c h t n e k , a m i n t ezt D ü r e r n e k 1506-ban V e l e n c é b ő l Willibald P i r c k h e i m e r h e z í r o t t leveléből sejteni lehet. Végül a z t á n id. Veit Stoss (1437/47—1533) és H a n s Suess v o n K u l m b a c h (kb. 1480—1522) ö r ö k é b e l é p v e I. Z s i g m o n d lengyel k i r á l y u d v a r i festője lesz, s K r a k ­ kóban h a l meg. E g y e t l e n a r c k é p e s e m m a r a d t fenn, m e r t a sokat v i t a t o t t Ifjú képmása ( M ü n c h e n , A l t e P i n a k o t h e k ) n e m egyezik a festő H a n s é l e t k o r á v a l , d e á b r á z o l h a t egy m á s i k H a n s D ü r e r t , a szabót, aki 1478-ban született, s 1507-ben történik róla említés. Ifjabb A l b r e c h t 1471. m á j u s 21-én látja m e g a n a p v i l á g o t , és m i n t a leg­ idősebb é l e t b e n m a r a d t fiú, tiszteletre méltó, dolgos a p j a e l h u n y t a u t á n az egész család g o n d j á t viseli. Mély fiúi tisztelettel ő r k ö d i k idő előtt m e g ö r e g e d e t t , kegyes életű é d e s a n y j a fölött, a k i t k i m e r í t e t t a sok szülés, b e ­ tegség és gond. A művész édesanyja (1514, Berlin, Kupferstichkabinett) halála é v é b e n készült szénrajzán h a l v á n y á r n y é k á t s e m lel­ j ü k a h a j d a n i „szép és eg y e n e s t a r t á s ú l á n y n a k " , ah o g y a n fia nevezi s z e r e t e t ­ teljesen a Családi króniká­ ban. Dülledt szemének bandzsi és m e r e v a nézése, h o m l o k a csupa r á n c , o r r a hosszú, a j k a beesett, o r c á j a csont és bőr, t á s k á s b ő r e alatt áttetszik a csontváz és a m e g v a s t a g o d o t t n y a k ­ i n a k . Az aggság jelei m é g Dürer: Önarckép (1492 körül)

s e m csorbítják azt a n é m a és görcsös k i t a r t á s t , bizonyos m e r e v méltóságot, ami j e l l e m é n e k u r a l k o d ó v o n á s a , és kifejezésének erőt kölcsönöz. Anyja képmását (1497 L o n d o n , N a t i o n a l Gallery) n e m festette u g y a n o l y a n „ k í m é l e t l e n " szeretettel. M o n u ­ m e n t á l i s b e á l l í t á s ú a l a k j a g a z d a g o n r á n c o l t ujjú, bő t a l á r j á b a n r i d e g és mogorva, de tiszteletet p a r a n c s o l ó a t a r t á s a , s elgondolkozó, férfias a r c a felkelti az é r d e k ­ lődést. W i l h e l m W a e t z o l d s z e r i n t ezt az a r c k é p e t egy u t ó b b e l t ű n t D ü r e r - ö n a r c k é p ­ pel e g y ü t t N ü r n b e r g v á r o s t a n á c s a a j á n d é k o z t a I. K á r o l y angol k i r á l y n a k . A l e e n d ő m ű v é s z k e r e s z t a p j a , A n t o n K o b e r g e r (kb. 1445—1313) n y o m d á s z volt és t e k i n t é l y e s kiadó. N a g y v á l l a l k o z á s a sok n y o m d á s z n a k , k ö n y v k ö t ő n e k , m i n i a t ű r festőnek és f a m e t s z ő n e k a d o t t k e n y e r e t , sok sajtója volt, egy n y o m d á j a L y o n b a n és k i a d ó v á l l a l a t a 16 v á r o s b a n , p é l d á u l B a s e l b e n , L y o n b a n , P á r i z s b a n . A XV. szá­ zadi N ü r n b e r g b e n n y o m t a t o t t l e g j e l e n t ő s e b b illusztrált k i a d v á n y o k k e z d e m é n y e ­ zője K o b e r g e r volt. Sajtója alól k e r ü l t ki H a r t m a n n S c h e d e l V i l á g k r ó n i k á j a (1493), a m e l y e t W o l g e m u t és W i l h e l m P l e y d e n w u r f f illusztrált, s lehetséges, hogy D ü r e r n e k is része volt b e n n e . I t t n y o m t a t j a D ü r e r első metszet-sorozatait, mielőtt saját sajtóját b e r e n d e z i . 1475-ben a család a m ű v é s z e k és t u d ó s o k v á r o s n e g y e d é b e költözik, K o b e r g e r . W o l g e m u t s a k i v á l ó orvos és k r ó n i k á s S c h e d e l közelébe. E b b e n a szellemi lég­ k ö r b e n n ő fel a g y e r m e k D ü r e r . A St. Lorenz t e m p l o m m e l l e t t i „ l a t i n " i s k o l á b a n t a n u l j a m e g az í r á s - o l v a s á s t , s z á m o l á s t , k a t e k i z m u s t és a l a t i n nyelvet. U t á n a a p j a ö t v ö s m ű h e l y é b e n kezd i n a s k o d n i . E b b ő l az időből s z á r m a z i k első, m e g l e p ő e n k o r a ­ érett Önarcképe (1484, Bécs, A l b e r t i n a ) , a m e l y az ötvösöknél előszeretettel h a s z ­ n á l t e z ü s t c e r u z á v a l készült. N a g y belső feszültség észlelhető k o m o l y arckifejezésén, kitartó tekintetén. Ártatlan kíváncsiság világít tiszta szemének külvilágra csodál­ kozó t e k i n t e t é b ő l . Bő redőjű r u h a u j j á b ó l k i b u k k a n ó finom kezét e l t ú l o z v a hoszs z a b b í t j a meg, a m i n t u j j a m e r e v e n m u t a t a l á t h a t a t l a n felé. K u t a t ó szellem búj­ kál a gyöngéd á l a r c a l a t t , v a l a m i bizarr, i s m e r e t l e n t ő l v a l ó félelem k í s é r e t é b e n , a m e l y e t az érzések e r e j e h i r t e l e n felfokoz. B á r m i l y m e g l e p ő e n hangzik, ez a rajz a m ű v é s z e t t ö r t é n e t első, szószerint v e t t ö n a r c k é p é n e k t ű n i k . Az itáliai q u a t t r o c e n t o m ű v é s z e i g y a k r a n á b r á z o l t á k ö n ­ m a g u k a t a vallásos kompozíciók n a g y k ö r m e n e t e i b e n n é z ő k é n t v a g y r é s z t v e v ő k é n t . P é l d á u l S a n d r o Botticelli (1445—1510) a Királyok imádságában (1478, F i r e n z e , Uffizi) a Medici-család d í s z k í s é r e t é n e k t a g j a k é n t v a n jelen. A későgótika s z o b r á s z a t á ­ b a n is m e g t a l á l j u k n a g y m e s t e r e k t ö b b é - k e v é s b é i n d o k o l t a n feltételezett ö n a r c ­ képeit. K é t s é g t e l e n , hogy a z új szokás a m ű v é s z i e g y é n i s é g e g y r e h a t á r o z o t t a b b ö n t u d a t á n a k a m e g n y i l v á n u l á s a . Az itáliai r e n e s z á n s z b a n a m ű v é s z m e g b e c s ü l t sze­ mélyiség, és ez — é r z é s e szerint — feljogosítja a r c k é p é n e k m e g ö r ö k í t é s é r e . N y i l ­ v á n v a s k o s t ú l z á s v o l n a a 13 é v e s g y e r m e k D ü r e r n e k első, de e m l é k e z e t e s Önarc­ képe k é s z ü l t e k o r ilyen fejlett és világos s z á n d é k o t t u l a j d o n í t a n i . V a l ó s z í n ű b b , h o g y a z é r z é k e n y ifjút a l a p p a n g ó k u t a t á s v á g y , a k í v á n c s i s á g v e z é r e l t e önvizsgá­ l a t r a , a m i k o r t ü k ö r k é p é t megrajzolta. Ez az é r e t t k o r á b a n felfokozódott j e l l e m v o ­ n á s a lesz a forrása a n n a k az e l l e n á l l h a t a t l a n t u d á s s z o m j n a k , a m e l y b e n v i l á g n é z e t e kifejezésre j u t . Az 1484-ben készült Ö n a r c k é p k o r a é r e t t m e g n y i l a t k o z á s a a lélek­ n e k , m e l y t ő l á t s z e l l e m ü l a g y e r m e k s á p a d t a r c a és a m e l y e t egyrészt k é t e l y e k gyö­ t ö r n e k , m á s r é s z t a tiszta ész s a r k a l l . Megfontolt és t a k a r é k o s a p j a elégedetlen, m e r t A l b r e c h t é p p e n a k k o r h a g y j a a b b a az ötvösséget, m i k o r m á r u r a k e z d l e n n i a m e s t e r s é g n e k . Elölről kezdi az i n a s k o d á s t M i c h a e l W o l g e m u t , a l e g h í r e s e b b n ü r n b e r g i festő m ű h e l y é b e n . A m e s t e r t ú g y e l á r a s z t j á k a r e n d e l é s e k , hogy az i n a s o k k a l foglalkozni n e m m a r a d ideje, s azok a segédek kezére k e r ü l n e k . D ü r e r s o h a s e m feledte azt a g o r o m b a b á n á s -

m ó d o t , a m e l y b e n része volt, s második inaskodásának e m l é k e i is h o z z á j á r u l t a k A festőinas tápláléka című m ű v é n e k m e g í r á s á h o z , amelyben a leendő művészek k i v á l a s z t á s á n a k és m ű v é ­ szi n e v e l é s é n e k s z a b á l y a i t rögzíti papírra. Tanuló­ évei a l a t t i s m e r k e d i k m e g a fametszéssel, a festészet m e s t e r s é g b e l i fogásaival s a későgótika h a g y o m á n y o s i k o n o g r á f i á j á v a l . Késői m ű ­ ve, Michael Wolgemut arc­ képe (1516. N ü r n b e r g , Ger­ manisches Nationalmuseum) h ű v ö s megfigyeléssel élezi ki a m o d e l l erőteljes s ugyanakkor kifinomult vo­ n á s a i t . Á t h a t ó nézése szel­ lemi beállítottságra vall, sasorrának éle is n e m e s v o ­ nalú, előreugró állkapcsa makacs jellemről tanúsko­ dik. Koponyája köré csa­ vart turbánja szabadon Dürer apjának arcképe (1490) hagyja gondolatoktól sugár­ zó, boltozatos h o m l o k á t . D ü r e r 1490 t a v a s z á n s z a b a d u l t fel, s a szokásokhoz illően vándorútra indult. M a r t i n S c h o n g a u e r h e z (1430—1491), k o r a l e g n e v e s e b b — a mediterrán vidékeken, I t á l i á b a n és S p a n y o l o r s z á g b a n is e l i s m e r t — n é m e t művészéhez szándékozott be­ állni. Mivel a z o n b a n ú t k ö z b e n f r a n k ó n i a i és s v á b városokban vesztegel, majd Svájcon is k e r e s z t ü l h a l a d , c s a k 1492-ben ér C o l m a r b a , Schongauer mesternek B r e i s a c h b a n b e k ö v e t k e z e t t h a l á l a u t á n . Visszatér tehát Baselbe, a nemzetközi h í r ű k ö n y v k i a d ó - k ö z p o n t b a , a m e l y n e k e g y e t e m é n , t ö b b más kiváló humanista profeszszor mellett, R o t t e r d a m i E r a s m u s is tanít. D ü r e r itt kezdi i l l u s z t r á t o r i és fametszői pályáját, e k k o r a l a k u l k i t a r t ó s n a k b i z o n y u l t k a p c s o l a t a az olyan j e l e n t ő s svájci kiadókkal, m i n t Niclaus Kessler, J o h a n n e s A m e r b a c h , Michael F u t t e r , Johann B e r g m a n n v o n Olpe. Baseli időszakából két ö n a r c k é p őrzi a fiatal f r a n k ó n i a i segéd a r c v o n á s a i t , s ezek a l e g é r d e k e s e b b e k közé t a r t o z n a k , mivel l e l k i v i l á g á n a k a l a k u l á s á t t ü k r ö z i k az 1492—93-as é v e k b e n . B e á l l í t á s és kifejezés t e k i n t e t é b e n e g y m á s h o z igen közel álló tollrajzok. D ü r e r s o k k a l i d ő s e b b n e k tűnik, m i n t a valóságban volt, sötét mélabú nyomasztja, k ü l ö n ö s e n az első Ö n a r c k é p e n (1492, Erlangen, Egyetemi Könyvtár). T a n á c s t a l a n kifejezését t ö b b e n az ifjúkor lelki v á l s á g á n a k t u l a j d o n í t j á k . Hosszú, csontos u j j ú keze v i g a s z t a l a n m o z d u l a t t a l t a k a r j a el félarcát, s ezzel hívja fel a figyelmet az a r c a s z i m m e t r i á j á r a . Az Önarckép párnával (1493, Lemberg, Lubormirski M ú z e u m ) t e k i n t e t e u g y a n o l y a n g o n d t e r h e l t , de határozottabb. Levertség u r a l k o d i k ezen is, a m ű v é s z k i h a s z n á l j a az a r c a s z i m m e t r i á j á t , húsosabbá teszi

az o r r o t és az ideges í v ű a j k a k a t , a m i l e h a n g o l t s á g á n a k é r z é k i jelleget a d . A mellérajzolt, kissé n a g y kéz u j j p e r e c e i sti­ lizált m o z d u l a t t a l g ö r b ü l n e k b e , a k á r a gó­ t i k u s szobrokon. Ezek a m ű v e k kétségte­ l e n ü l lelki m e g t o r p a n á s t jeleznek, d e a k i v á l t ó ok m é l y e b b e n rejlik. D ü r e r n e m ­ csak a s e r d ü l ő k o r v á l s á g á t éli át, h a n e m a gótika e m b e r é é t is, e r r e v a l l m i n d az á b r á z o l á s d r á m a i s á g a , m i n d a káosz kife­ jezése. Az önleleplezés n y e r s őszintesége, a h a t a l m a s belső k o n f l i k t u s e l ő j á t é k a a két­ s é g e k n a g y k a v a r g á s á n a k , a m e l y a Melan­ kólia (1514) m e s t e r m ű v é b e n éri el tetőfo­ kát, s e z é r t joggal j e l ö l h e t ő ki e rajzok h e l y e R e m b r a n d t ö n a r c k é p e i közelében. E művei lélektani dokumentumok, s ugyan­ akkor meglepően modern műalkotások. Lehetséges, hogy v á l s á g á t é r z e l m i csa­ lódás s ú l y o s b í t o t t a , m e r t e m l í t e t t ö n a r c ­ képeivel ö s s z e h a s o n l í t v a — ezt E r w i n Panofsky is m e g e r ő s í t i — a Fiatal pár (1492/93, H a m b u r g , K u n s t h a l l e ) férfialak­ jában magára Dürerre ismerünk, amint s z e r e l m e s e n h a j l i k a v á r o s i öltözetű, k e ­ Dürer anyja (1514, szénrajz) cses l e á n y felé. Előkelő viselete, tiszta t e k i n t e t e , a m e l l y e l a k e z é t g y ö n g é d e n fogó ifjú k ö n y ö r g ő p i l l a n t á s á r a válaszol, p a t r í c i u s l e á n y t jelez, a k i r e e g y idegenből jött segéd n e m g o n d o l h a t o t t a h á z a s s á g ­ kötés s z á n d é k á v a l . É r z e l m e i t és s z e r e l m i k a p c s o l a t a i t illetően a m ű v é s z oly d i s z k r é t volt, l é n y e g é b e n s e m m i t s e m e m l í t e t t r ó l u k leveleiben és í r á s a i b a n , h o g y n e h é z r á j u k k ö v e t k e z t e t n i , s ez k i z á r j a a h a t á r o z o t t állításokat. T é n y a z o n b a n , hogy b á r B a s e l b e n j ó l é t b e n élt, 1493-ban mégis t o v á b b i n d u l S t r a s s b u r g b a , a jól j ö v e d e l m e z ő fametszést is a b b a h a g y j a e g y időre, s t u l a j d o n k é p p e n e k k o r kezdi festői pályafutását. S t r a s s b u r g b a n festette p e r g a m e n r e a z Önarckép férfihűséggel-t (1493, P á r i z s , Louvre), a m e l y v á r a t l a n m ó d o n k ü l ö n b ö z i k B a s e l b e n készült, s p o n t á n r a j z ú és n y e r s ő s z i n t e s é g ü k b e n m e g r e n d í t ő ö n a r c k é p e i t ő l . Új felfogás j e l e n t k e z i k m ű v e i b e n , visszafojtja a befelé nézést, s a v a l l o m á s helyét a szemléltetés s z á n d é k a foglalja el. A p o r t r é n a k l e í r ó jellege v a n a későbbi h o l b e i n i é r t e l e m b e n , s z á n d é k o s a n m e g h a t á r o z z a a m o d e l l m e g á l l a p o d o t t j e l l e m é t é s t á r s a d a l m i helyzetét. T a r t á s a n y u g o d t , k i s z á m í t o t t . C s a k a h a j a bújik elő s z a b a d o n a n a g y b o j t t a l díszített kis s a p k a alól. H a n y a g v á l a s z t é k o s s á g o t m u t a t a v á l l r ó l h u l l ó n y i t o t t r u h a , s z a b a d o n l á t t a t v a e r ő s n y a k á t és a h í m z e t t szegélyű, g a z d a g o n r á n c o l t f e h é r inget. E n y h e k a n c s a l s á g a m i t s e m v o n le v i r u l ó i f j ú s á g á n a k férfias szépségéből. F á j d a l m a m é l y r e h ú z ó d o t t , a s z e m e k á t h a t o l h a t a t l a n t ü k r e m ö g é . Az olasz festészettel v a l ó t a l á l k o ­ zás előtt D ü r e r először a d j a jelét a r e n e s z á n s z h a t á s á n a k . A felületek n a g y v o n a l ú kezelése, bizonyos m o n u m e n t á l i s h a t á s m u t a t j a , hogy t ú l l é p e t t a gótikán. Még a n y u g o d t kezek t a r t á s a is t e r m é s z e t e s e b b . A t ü n t e t ő e n k e z é b e n t a r t o t t k é k e r y n g i u m - á g a c s k á r ó l sok m i n d e n t í r t a k . K ö z i s m e r t , h o g y ez a v i r á g a k ö z é p k o r b a n a férfiúi s á l t a l á b a n a h á z a s t á r s i h ű s é g j e l k é p e volt. I n n e n a v i t a t o t t feltételezés,

hogy D ü r e r v ő l e g é n y k é n t á b r á z o l t a m a g á t , és a k é p e t m e n y a s s z o n y á n a k festette, akit a p j a v á l a s z t o t t s z á m á r a N ü r n b e r g b e n . A Családi k r ó n i k á b ó l e l l e n b e n v i l á g o ­ s a n kitűnik, hogy a h á z a s s á g i m e g á l l a p o d á s csak N ü r n b e r g b e t ö r t é n t v i s s z a t é r é s e u t á n jött létre, a m i t e r m é s z e t e s e n n e m z á r j a ki a szülők közötti esetleges m e g ­ előző t á r g y a l á s o k a t , de a n n á l i n k á b b egy k o r á b b i eljegyzés valószínűségét. Hogy kinek szólt a férfihűség-ágacska üzenete, az A l b r e c h t t i t k a m a r a d t ; t a l á n a s z é p baseli l á n y n a k , a k i t mégis felejteni kezdett. Mint bármely hasonló korú fiatalember, Dürer — miután a válságon túljutott — s z i n t é n r e n d j é n e k m e g á l l a p o d o t t tagjai s o r á b a k í v á n k o z o t t . A t á r s a d a l m o n b e l ü l kirajzolódott az e l ő t t e álló l e h e t ő s é g e k h a t á r a , a m e l y a b b a n a k o r b a n o k v e t l e n ü l feltételezte a jól k i s z á m í t o t t h á z a s s á g kötelékét. N e m s o k k a l s z ü l ő v á r o s á b a v i s s z a ­ térte u t á n (1494) A l b r e c h t m e g t a r t j a l a k o d a l m á t H a n s F r e y g a z d a g és t e k i n t é l y e s r é z m ű v e s és m e c h a n i k u s m e s t e r A g n e s n e v ű l e á n y á v a l . A t á r s a d a l m i e l ő m e n e t e ­ len és a 200 a r a n y h o z o m á n y o n k í v ü l a g y e r m e k t e l e n A g n e s — a j e l e k s z e r i n t — n e m sok ö r ö m b e n részesítette. A h a l l g a t a g D ü r e r r i t k á n e m l í t i í r á s a i b a n , s néha csípősen szól róla. Hogy m i l y e n m é r t é k b e n v e z é r e l t é k W i l l i b a l d P i r c k h e i m e r tollát saját s z u b j e k t í v b e n y o m á s a i , a m i k o r azt m o n d o t t a , hogy ez az asszony „megeszi az é l e t e d e t g y a n a k v ó és p e r l e k e d ő t e r m é s z e t é v e l " , n e m t u d h a t j u k , de t ú l z á s lenne c s u p á n a h u m a n i s t a színezetű n ő g y ű l ö l e t n e k t u l a j d o n í t a n i , a m i n t W a e t z o l d teszi. A t u d ó s p a t r í c i u s n a g y tisztelője volt a szép n e m n e k , s ö r ö k k é l é p r e is m e n t , ahogyan a D ü r e r h e z V e l e n c é b e k ü l d ö t t levelei m u t a t j á k . M á s r é s z t t u d n u n k kell azt, hogy a festő é l e t r a j z í r ó i n a k ú g y s z ó l v á n e g y ö n t e t ű ellenszenve Ágnessel s z e m b e n — Jules M i c h e l e t m á s k é n t s e m emlegeti, c s a k „fösvény, zsémbes g a z d a s s z o n y " - n a k — végső fokon P i r c k h e i m e r ellenséges á l l á s p o n t j á n a l a p u l . Csekély s z á m ú f e n n ­ m a r a d t a r c k é p e s e m szól m e l l e t t e . Agnes c í m ű t o l l r a j z á n (1495?, Bécs, A l b e r t i n a ) , amely e g y e d ü l b i z o n y í t é k a a férji gyöngédség h a l o v á n y és k o r á n k i l o b b a n t l á n g ­ j á n a k — „ M e i n A g n e s " felirata a m ű v é s z hiteles k e z e í r á s a —, se n e m c s ú n y a , se n e m szép. V o n á s a i b ó l teljességgel h i á n y ­ zik a b á j , és szinte ellenséges h a l l g a t á s b a burkolózik. N e m s z o l g á l n a k e l ő n y é r e a n é ­ metalföldi v á z l a t f ü z e t b e l i képek sem: Agnes Dürer és egy kölni lány (ezüstce­ ruza, 1520, Bécs, A l b e r t i n a ) és Agnes Dü­ rer (ónvessző, 1521, B e r l i n , K u p f e r s t i c h k a binett). Ezek a k a r a t o s , testes, n e h é z k e s asszonyságot á b r á z o l n a k . Megütközést kelt m á r maga a testi m e g j e l e n é s e l l e n t é t e a szellemiségnek m é g a n y o m á t is n é l k ü ­ löző asszony és az elegáns, igényes, kifi­ nomult, olykor b i z a r r szépségű D ü r e r k ö ­ zött. Nem tudjuk, milyen mértékben tö­ rődött bele a festő e b b e a megszokott á l ­ lapotba a b b a n a k o r b a n , a m i k o r a h á z a s ­ ságok „az é g b e n köttettek", a l e g p o n t o ­ s a b b a n kiszámított a n y a g i a l a p o n . De alig h á r o m h ó n a p r a a l a k o d a l o m u t á n elhagyja a családi fészket, s egyedül m e g y I t á l i á b a (1494—1495), a h o n n a n csak 1505—1506-ban

Dürer

testvére,

Andreas

[Endre]

(1514)

j ö n h a z a . Feltehetőleg n e m m a r a d t vigasz n é l k ü l a k u r t i z á n o k k a l és szeretőkkel teli V e l e n c é b e n , m e r t igen félt a „francia betegségtől". 1506-ban azt írja j ó b a r á t j á nak, P i r c k h e i m e r n e k , hogy k é r j e m e g a n ü r n b e r g i r e n d h á z f ő n ö k ö t , i m á d k o z ­ zon é r e t t e , n e h o g y a „francia betegséget" m e g k a p j a . F l a n d r i a i u t a z á s a a l a t t P o r t u ­ g á l - I n d i á b ó l s z á r m a z ó , lignum vitae n é v e n i s m e r t g u a j a k f á t ( G u a i a c u m , franciafa) szerez, a m e l y r ő l a h í r e s firenzei B e n v e n u t o Cellini azt t a r t o t t a , hogy megőrizte a v é r b a j t ó l . A n ü r n b e r g i festő érzéki a r c a n e m volt k e l l e m e t l e n a n ő k n e k , a m i n t egyes életrajzírói megjegyzik, m á s o k k a l e l l e n t é t b e n , a k i k egészen z o r d n a k t a r t j á k . A reneszánsz embereként Dürer n e m vetette meg a választékos ételeket, sem a z a m a t o s b o r t — l e g h í v e b b e n t a n ú s í t j a ezt Németalföldi útinaplója, és n y i l v á n a n ő k e t sem, de a test örömeit m é r t é k t a r t ó a n élvezte. K é t v e l e n c e i ú t között, m ű v é s z p á l y á j a első felívelésének i d ő s z a k á b a n festi Pradóbeli Önarcképét (1498, M a d r i d , P r a d o ) . D ü r e r e k k o r m á r e g y h a n g ú l a g elis­ m e r t és csodált m ű v é s z , első m e c é n á s a Bölcs Frigyes szász választófejedelem, tisztelik h u m a n i s t a k ö r ö k b e n , n a g y r a b e c s ü l i k , és n á l a r e n d e l i k m e g a r c k é p ü k e t a nürnbergi patríciusok, nagy műhelyének számos növendéke, mint Hans Baldung G r i e n (1484/85—1543), Wolf T r a u t (kb. 1485—1520), H a n s S c h ä u f e l e i n (1480/85— 1538/40) és H a n s Suess v o n K u l m b a c h k é s ő b b szintén h í r n é v r e tesz szert. A m i az Önarckép férfihűséggel c í m ű k é p é n m é g csak becsvágy, a z a Pradóbeli Önarcképen t é n n y é válik. K e r e s e t t , sőt kissé m e r e v a t a r t á s a . S z a k á l l a és hajfürtjei szabályos h u l l á m o k b a n o m l a n a k a l á fekete-fehér csíkos s a p k á j a alól, s „a fürtös, s z a k á l l a s festőn" — a h o g y a n ö n m a g á t n e v e z t e — látszik, hogy személyiségének t u d a t á b a n v a n . Kissé m e r e v és m é l a b ú s , de n a g y o n m a g a b i z t o s ; m é l t ó s á g a és egyéni é r t é k e azzá teszi, a m i n e k t a r t j a m a g á t : n e m e s úr, k i v á l ó férfiú, aki saját t e h e t s é g e foly­ tán, önerejéből lett azzá. Egyénisége l e v e t e t t e a gótika e m b e r é n e k p á n c é l j á t A h u m a n i z m u s és az itáliai r e n e s z á n s z á t a l a k í t o t t a , e l ő r e v e t í t v e az 1506-ban V e l e n ­ céből P i r c k h e i m e r h e z írott v a l l o m á s á t : „ V e l e n c é b e n én is n e m e s s é l e t t e m . " S hoz­ záfűzi: „ . . . i t t úr vagyok, míg o t t h o n csak szerencsétlen n y o m o r u l t . " E b b e n a m o n d a t b a n b e n n e f o g l a l t a t i k a m ű v é s z h e l y z e t é n e k a l a p v e t ő k ü l ö n b s é g e az A l p o k ­ tól délre, illetve é s z a k r a . Az itáliai r e n e s z á n s z v i l á g á b a n a személyi erő és ügyes­ ség d ö n t ő k r i t é r i u m az erkölcsi és t á r s a d a l m i helyzet m e g í t é l é s é b e n . A h u m a n i s t a felfogás, a teológiai d e t e r m i n i z m u s z s a r n o k s á g á t ó l m e g s z a b a d u l t e m b e r í t é l ő k é p e s ­ s é g é r e és lehetőségeire alapozva, tág t e r e t n y ú j t o t t az egyéni k é p e s s é g e k és kez­ d e m é n y e z é s e k s z á m á r a . D ü r e r E r a s m u s t is á m u l a t b a e j t e t t e t u d á s á v a l : sokoldalú egyéniségét, széles k ö r ű m ű v e l t s é g é t , a l k o t ó k é p e s s é g é t n a g y r a becsülték I t á l i á b a n . E g y e n r a n g ú n a k t e k i n t e t t é k a h u m a n i s t a tudóssal, és oly tisztelettel övezték, m i n t k a t o n a i és d i p l o m á c i a i t é r e n a zsoldos-vezéreket. Az A l p o k o n túl b á r m e l y j e l e n t ő s festő m e s t e r e m b e r s z á m b a m e n t . P h i l i p p M e l a n c h t o n , a m i k o r 1526-ban N ü r n b e r g b e m e n t — n o h a ó m a g a is közelebbi k a p c s o l a t b a k e r ü l t D ü r e r r e l a r c k é p e festésekor —, n e m leplezheti csodálkozását, hogy egy o l y a n p a t r í c i u s , m i n t P i r c k h e i m e r , leg­ b e n s ő b b b a r á t s á g b a n v a n egy egyszerű festővel. 1500-ban festett Müncheni Önarcképén (Alte P i n a k o t h e k ) — e n n e k kelte­ zését sokat v i t a t t a a s z a k i r o d a l o m , a m í g egy r ö n t g e n f e l v é t e l k é t s é g b e v o n h a t a t l a n u l n e m igazolta — teljes t ö m ö r s é g ü k b e n és m é l y s é g ü k b e n ö s s z p o n t o s u l n a k a d ü r e r i t ö r e k v é s e k . A r c á n a k á t s z e l l e m ü l t szépségét m á r a X V I . s z á z a d b a n a M e g v á l t ó

Krisztushoz (Salvator M u n d i ) h a s o n l í t o t t á k , s ezt az állítást f e n n t a r t j á k o l y a n szak­ é r t ő k , m i n t Moriz T h a u s i n g , P a n o f s k y és F r a n z Winzinger. Ez az I m i t a t i o Dei az isteni p é l d a k é p p e l v a l ó a z o n o s u l á s e s z m é j é n alapszik, m e r t a m ű v é s z az istenség szerepét á t v é v e — a m i n t a d ü r e r i írásokból kiviláglik — ú j r a a l k o t j a a t e r e m t é s a k t u s á t , s ezzel d e m i u r g o s s z á e m e l k e d i k . E n n e k a t é t e l n e k az i g a z o l á s á r a s z o k t á k idézni a Vir dolorum c í m ű r a j z á t (ezüstceruza, 1522, B r é m a , K u n s t h a l l e ) , a m e l y b e n egyes szerzők u g y a n c s a k r e j t e t t ö n a r c k é p e t l á t n a k . A feltevés n e m e l v e t e n d ő , de i n k á b b K r i s z t u s m é l y e n e m b e r i kifejezéséhez visz közel, a „ f á j d a l m a k férfiát" személyesíti meg, a s z e n v e d ő m e g k o r b á c s o l t a t , az é h e s e k és m e z í t e l e n e k sokaságát, a k i k n e k k e g y e t l e n jogfosztása a n é m e t p a r a s z t h á b o r ú h o z vezet majd. A félelmein és k é p z e l ő d é s é n ú r r á lett l á t o m á s o s e m b e r szépségét is m a g á b a foglaló Müncheni Ö n a r c k é p n e k r e n d k í v ü l i jelentősége v a n . A r e n e s z á n s z k o m p o z í ­ ciós k ö v e t e l m é n y e i n e k m a g a s fokon tesz eleget a tökéletes p i r a m i s b a foglalt, szigorúan frontális arc és az e r ő t e l j e s m e l l k a s , m e l y az egész e l ő t e r e t betölti. Hang­ súlyozzák a g ú l a s z e r ű kompozíciót a s z i m m e t r i k u s a n á r a d ó , a p r ó l é k o s a n m e g r a j ­ zolt, v á l l r a o m l ó f ü r t ö k is. Ujjai, m e l y e k k e l s z e r t a r t á s o s a n fogja p r é m g a l l é r j á t , a kép k ö z é p t e n g e l y é b e n h e l y e z k e d n e k el, s ez egyezik a z a r c k ö z é p v o n a l á v a l . Az egységes, éjsötét h á t t é r e n az a l a k oly egyszerűséggel és n e m e s e n v a n felépítve, hogy az ö r ö k k é v a l ó s á g g a l r o k o n m e g á l l a p o d o t t s á g é r z e t é t sugallja. A v é g t e l e n ü l tiszta, m e g k a p ó a n bensőséges t e k i n t e t b ő l k i v i l l a n ó feszültséget e n y h í t i az ö n u r a ­ l o m zord ereje. C s o d á l a t o s t i t k o k a t és m e g n e m oldott t a l á n y o k a t r e j t ő t e k i n t e t e az egyén e m é s z t ő v á g y á r ó l á r u l k o d i k : ö n m a g á t s z e r e t n é m e g h a l a d n i és a v i l á g ­ e g y e t e m b e k i v e t í t e n i . Szelíd s e g y s z e r s m i n d félelmetes szépsége, a m e l y a szellem u r a l m a a l á r e n d e l t e érzékiségét, a tökéletes boldogság m i n t a k é p é v é vált. L u d w i g J u s t i és H e i n r i c h Wölfflin „ m e g s z e r k e s z t e t t " - n e k m i n ő s í t e t t é k ezt a k é p m á s t , m o n d v á n , hogy körzővel kijelölt m é r t a n i f o r m á k b a illeszkedik, m e r t t u d ­ ták, hogy D ü r e r ehhez a m ó d s z e r h e z folyamodott az eszményi a r á n y o k m e g h a t á ­ rozásakor. Ezt a tételt megcáfolta E d u a r d Fleichsig és Waetzold, a k i k f é n y k é p e s p r ó b a segítségével b e b i z o n y í t o t t á k , h o g y n e m egy „ e s z m é n y í t e t t f e j " e l ő r e k i a g y a l t á b r á z o l á s á r ó l v a n szó, h a n e m a reális k é p e t a m ű v é s z c s a k m e g t i s z t í t o t t a az a s z i m ­ metria k i i k t a t á s a és az a r c t e n g e l y e k k i e g y e n l í t é s e r é v é n . A fiziognómiai valóságot n e m c s o n k í t o t t a meg, h a n e m kiigazította a s z e m b e ö t l ő h i b á k e l h a g y á s á v a l , hiszen a szemek a s z i m m e t r i á j a D ü r e r összes ö n a r c k é p e i n e k feltűnő sajátossága. Hozzá kell t e n n ü n k azt is, hogy az a r c o t m e g n e m e s í t i a kifejezés mélysége, e b b e n rejlik titokzatos és é r z é k e n y s z é p s é g é n e k l é n y e g e a g y ö n g é d e n összefonódó fény és á r n y é k játékának uralma alatt. A Müncheni Ö n a r c k é p t ö b b , m i n t az egyén szépségre és tökéletességre v a l ó t ö r e k v é s e : m e g i s m e r é s r e szomjazó, biztos igazságot óhajtó egész n e m z e d é k e és k o r a ölt b e n n e testet. A v i l á g m i n d e n s é g e t átfogó és az e m b e r i t u d a t b a beépítő vágy a z o n b a n az ész k o r l á t a i b a ütközött, a m e l y k é p t e l e n volt a v é g t e l e n t a végesbe beso­ rolni. Ebből a d ó d i k az A l p o k t ó l é s z a k r a élő, k é t s é g e k e m é s z t e t t e e m b e r d r á m á j a , aki s z ü n t e l e n ü l a j ó z a n ész és a z é r z e l m i é l m é n y e k r e j t e l m e s v o n z á s a között t á n ­ torog. A logikus, kiegyensúlyozott m e d i t e r r á n v i l á g g a l e l l e n t é t b e n a n é m e t szel­ l e m tele v a n e l l e n t m o n d á s o k k a l . A d r á m a i s á g felé hajló, látszólag p a r a d o x á l i s v é r m é r s é k l e t e , melyet a későgótika öröksége t á p l á l , szélsőségei r é v é n fékezi a h u ­ m a n i z m u s i r á n y á b a t a r t ó fejlődést, így ez g y a k r a n b o n y o l u l t m e a n d e r v o n a l o n h a l a d . I t á l i á b a n az ókori h a g y o m á n y n a k erős gyökerei voltak, és egy p i l l a n a t r a

s e m m e r ü l t teljesen feledésbe. Szilárd t a l a j t k í n á l t az e m b e r k ö z p o n t ú v i l á g n é ­ zethez v a l ó k o r a i és h a t á r o z o t t visszatérésre, s ez a r e n e s z á n s z b a n a h u m a n i z m u s köntösét ö l t ö t t e m a g á r a . N é m e t földön k e v é s b é i s m e r t é k , n e m i g e n t e r j e d t t ú l a t u d ó ­ sok k ö r é n , s e z é r t itt k o r l á t o z o t t a b b volt a szerepe. A humánum újrafelfedezése más társadalmi-politikai légkörben, más művelődési-lélektani talajon történik, s egy gyökeres á t v á l t o z á s f á j d a l m a s k í s é r l e t é h e z v a n k ö t v e . A felvilágosult e l m é k n e k ú t j á t á l l t a egy c s o d a t e v ő k t ő l és h a l l u c i n á l ó j ö v e n d ő m o n d ó k t ó l e l á r a s z t o t t t á r s a d a ­ lom, a m e l y e t m e g z a v a r t a bolygó üstökösök lidérce, r é m í t e t t a pestis, a z é h í n s é g és a felkelések sorozata, h a t a l m á b a k e r í t e t t a görcsös félelem az 1500. é v r e m e g ­ jósolt világvégétől, s ezzel e g y ü t t a középkorból örökölt b a b o n á k egész serege. A v i l á g e g y e t e m e g y e n s ú l y á t fenyegető és az e m b e r i h a l a d á s ú t j á b a n álló m o s t o h a k ö r ü l m é n y e k legyőzése k e m é n y h a r c o t igényelt, s e n n e k s o r á n olykor egy m e d e r ­ b e n h a l a d t a k a t á r s a d a l m i és v a l l á s i m o z g a l m a k , m á s k o r p e d i g e g y m á s ellen f o r d u l t a k . Íme, m i é r t t a l á l ó b b az A l p o k t ó l é s z a k r a i n k á b b a r e f o r m á c i ó m ű v é ­ szetéről szólni, m i n t a r e n e s z á n s z é r ó l , m i v e l a r e f o r m á c i ó a h u m a n i z m u s s a l e g y b e ­ f o n ó d v a — a m i n e k m e g v a l ó s í t á s á r a M e l a n c h t h o n t ö r e k e d e t t — l é n y e g e s e n hozzá­ j á r u l a n é m e t e m b e r ideológiai f e l s z a b a d u l á s á h o z . D ü r e r m ű v é b e n c s u p á n ezt a feloldódást á b r á z o l t a a m a g a k o r á b a n , s ítáliai k a p c s o l a t a i és t i s z t á n l á t á s a r é v é n o l y a n g o n d o l k o d á s m ó d r ó l tett t a n ú b i z o n y s á g o t , a m e l y a m o d e r n szellem a l a p j á t jelenti.

Viorica Guy Marica

PIRCKHEIMER ÉS A HUMANIZMUS Aligha vállalkoztam volna arra, hogy a nürnbergi humanistáról, Wil­ libald Pirckheimerről 500. születésnapján városában én tartsam az ü n ­ nepi beszédet, ha azt várták volna tőlem, hogy csak vissza nézzek és ne előre. A felszólítás nem a humanista arcképét kívánta tőlem — ezt a leg­ jobban szülővárosában ismerik* —, vagy mai értékelését. Semmiféle tör­ ténelmi kritika nem veheti el Pirckheimertől a humanista méltóságát s Pirckheimert a nürnbergiektől és a németektől. Monumentális alakot idézünk, a monumentum szó római értelmében: nagy intő jelet. Hogy fel­ idézésétől a humanizmus hasznát várták, az maga olyan dicséret, amelyet

* Willibald Pirckheimer, egy nürnbergi uralkodó-patríciuscsalád fia, 1470. de­ cember 5-én született a közeli püspöki városban, Eichstättben. Fiatalságát a püspöki udvarban, hadban s a páduai és páviai egyetemeken töltötte. Kitűnően megtanult latinul és görögül, de lemondott arról, hogy doktori címmel térjen haza, mert a nürnbergi tanács nem tűrt doktort a soraiban. Tekintélyes és sokat támadott tanácsúr lett, aki olyan súlyú antik szerzőt is fordított görögből, mint Claudius Ptolemaeus. Kora minden neves humanistájával baráti levelezésben állott. I. Miksa császár alatt hadjáratot vezetett a svájciak ellen, és megírta történetét, valamint önéletrajzát is caesari latinsággal. Dürer legjobb barátja volt. Meghalt 1528-ban.

nem lesz könnyű megtetézni. S ezenkívül: egy nagy történetíró s a né­ met nyelv nagy mestere, Carl Jacob Burckhardt ábrázolta Pirckheimert utolérhetetlenül egy előadásában, amelyet idézek majd. Az előadás 1937ben hangzott el, Erasmus ünneplésével kapcsolatban, a zürichi egye­ tem aulájában, olyan időkben, amikor e nyomatékos történelmi utalás egy humanista államférfira nagyon is alkalomszerű volt. Az alkalom ma a Dürer-év is. Aki itt beszél, azoktól a ma már szinte hihetetlen próbáktól és szorongásoktól terhes időktől kezdve elje­ gyezve a humanizmus sorsával, 1943 óta önkéntes számkivetésben, arról a nagy síkságról jön, melynek helységneveit Dürer családi krónikája elején emlegeti: „Albrecht Dürrer der elter ist aus sein geschlecht gebo­ ren im königreich zu Hungern, nicht fern von einem kleinen stättlein genannt J u l a [vagyis Gyula], acht meil wegs weit unter Wardein [vagyis Nagyvárad alatt], aus ein dörfflein zu negst darbei gelegen, mit namen Eytas [vagyis Ajtós], und sein geschlecht haben sich genehrt der ochsen und pferdt. Aber meines vatters vatter ist genannt gewest Anthoni Dür­ rer, ist knaben weiss in das obgedachte stättlein kummen zu einem goltschmit und hat das handwerckh bei ihm gelernet." Dürer legegyszerűbb sorai is az élet melegét sugározzák. Az emberi szempontból legértékesebb mindig a „hic et nunc", mindenkor az „itt és most", és nem az, ami azelőtt és mindenkor a múlt volt. Annak eldön­ tése, amin német és magyar történészek — nacionalisták mindkét oldalon — vitatkoztak, hogy tehát a Dürerek eredetileg magyarok vagy németek voltak-e, a h u m á n u m szempontjából nem szükséges. A történelem csodája volna, ha a magyar helységnév: Ajtós és a német nemzetségnév: Dürer — s hozzá még a kapu a Dürerek címerében, amely engem a gyermek­ koromban látott falusi kapukra emlékeztet — csak véletlenül találkoztak volna. A történelmi összefüggés nem kétséges. Emberileg fontos az, hogy a festő kezétől származó családi krónika dupla „hic et nunc"-ot idéz fel: egy állattenyésztő nemzetség „hic et nunc"-ját, amelyből ötvösök szár­ mazhattak — engem az hat meg, hogy Békésgyulán a török hódítók r a b ­ lógazdálkodása előtt ötvösművészetet lehetett tanulni —, és a családalapí­ tás „hic et nunc"-ja Nürnbergben, amelynek a festő születése köszön­ hető. Az egyesítő „hic et nunc" egy összefogó Európa „hic et nunc"-ja volt, amely a vándor ötvöslegény, Dürer apja számára Magyarországon és Németországon kívül a Németalföldet is, a festő s a nürnbergi patríciusfi Willibald számára Itáliát is magába foglalta. A humánus, bennünket em­ berileg érintő eredmény volt az a barátság, amelyről Burckhardt klasszi­ kus Willibald Pirckheimerében így ír: „Albrecht Dürer, ez a tiszta kedély, úgy áll mellette, mint egy magasabb szféra követe. Bármily derűsen vesz emberileg részt gazdag barátja legemberibb ügyeiben, őt ezek igazán nem érintik. Dürer egy valóban produktív élet törvénye szerint él, s ez az élet egy magasabb rendbe tartozik. Így jár, mintegy más anyagból t e ­ remtve, a prémszegélyes, buzgón beszélő tanácsúr mellett — festményén, amely a Tízezer Keresztény vértanúságát ábrázolja. Mindig ebből az anyagból lesz, s minél mélyebben ragadja meg Dürer a valóságot és örö-

kíti meg, mesteremberre valló alapossággal vagy egy elmélethez híven, mennél inkább igyekszik az ember és természet között kóborló hatalma­ kat elűzni, kölcsönzött eszközökkel, sőt pedáns módszerekkel is, csakhogy megfogja és fokozza a valóságot — ebben a düreri valóságban mégis ma­ rad valami túlvilági, ami más módon a legjózanabb Bach-muzsikában is m e g t a l á l h a t ó " . . . Nem túl könnyedén vetettem oda az imént a „barátság" szót, s mond­ tam, hogy ez a konkrét emberi viszony volt a találkozás bennünket érintő, legértékesebb eredménye. Konkrét viszony állt fenn a két baráti szféra, a festészet, míg főtárgya az ember volt, s a humanizmus között is. Eze­ ket testesítette meg a festő és a tanácsúr konkréten, emberségük ellent­ mondásaival: az angyali Dürer, aki útinaplójában imádkozik az üldözött Luther Mártonért, de semmi más úgy nem foglalkoztatja, mint az emberi test, a tökéletes Ádám és a tökéletes Éva, úgy, ahogy léteztek, s a másik, akit Melanchthon biztosan nem alaptalanul nevezett ,,a nürnbergi derűs bölcsnek", s aki negyvenes évei közepétől kezdve súlyosan beteg ember volt, s olyan rettenetesen szenvedett tanácsbeli kartársaitól is, hogy be­ ismeri: az igazságtalanságok, sértések és áskálódások fullánkja ellenségei oldaláról legbelsejébe hatoltak — intima penetrarent viscera. A szenvedélyes Pirckheimerben s nem a simulékonyabb olasz h u ­ manistákban mutatkozik első ízben az a temperamentum, amely — a humanizmus elméletének hiányában — jelenlétét tényleg mint emberi anyagban jelentkező magatartást és törekvést tanúsítja. Ezen nem hir­ telen haragja kitöréseit értem, például, hogy amikor valaki szemtől szemben sértegette, nem átallott a gyalázkodó fejére ütni — bár nem gondolom, hogy a humanistának az inhumanitás jelentkezésével szemben le kellene mondania a haragjáról. Idővel amúgy is elégikussá lesz — mint a nürnbergi Ovidius, aki Pirckheimer, latin verseiben, szintén volt. A humanista temperamentum éppen úgy, mint később Wilhelm von H u m ­ boldtnál, az államhoz és közösséghez való kétféle viszonyban is m u t a t ­ kozik. Pirckheimer városát szolgálni és segíteni kívánta — s ezt törté­ nelmi pillanatokban eredményesen tette is —, de egyúttal független óhajtott maradni, hogy az emberivel való érintkezés ,,hic et nunc"-jából, amelyet az antik s főképp a görög szerzők nyújtottak neki, erőt merítsen az élethez és — ebben még kevésbé volt tudatos — empirikus humaniz­ musához. Empirikus volt Pirckheimer humanizmusa a görög empeiria szó értel­ mében, ami annyit jelent, mint „megpróbálkozni benne", s a mai érte­ lemben is empirikus, mert humanizmusa a forrásokból egyszerűen meg­ állapítható. Sovány, s az okmányoknak meg nem felelő jellemzés volna levelezése első tudományos kiadójával csak azt mondani róla, hogy a reformáció korának humanisztikusan művelt, német birodalmi-városi patrícius-típusát valósította meg. Ha valaki, mint ő, Plutarkhosz párbe­ szédét Az istenség kései büntetéséről ellenségei ellen fordítja, s Lukianosz Halász című dialógusát barátja, Reuchlin dicséretére használja fel, az többről tanúskodik, mint humanisztikus műveltségről: az antik anyagot felvette önnön életébe. Willibald Pirckheimer tömör személyisége arra

int, hogy a humanizmust konkrét mivoltában értsük meg — értsük meg végre! A humanizmus maga sem érti meg magát könnyen. Ezért nincs még elmélete, amikor már, mint Pirckheimer esetében, „hic et n u n c " törté­ netileg megfogható. Csak történelmileg azonban sohasem értheti meg m a ­ gát a humanizmus, ha Pirckheimer konkrét humanizmusához mérjük. Konkrét emberi anyag együttrezgése, a humánum megmozdulása a h u ­ manitásban, tartozik hozzá a humanizmushoz. „Humanistákról" már ko­ rán beszéltek, biztosan a humanisták maguk is, mielőtt ez a név, először becsmérlőn, köreiken kívül felmerült. A „humanizmus" szó nyomtatásban először 1808-ban egy bajor iskolaszervezőnél, Hölderlin tanítójánál és ba­ rátjánál, Immanuel Niethammernál bukkan fel. Ő már mint magától értetődő kifejezést használja a hagyományos, irodalmi-humanista foglal­ kozásra. Legjobb meghatározása helyének megjelölése, amint ez az En­ cyclopaedia Britannicában található: szembeállítva kizárólagos érdeklő­ dését az emberi dolgok iránt nemcsak a természetfölöttivel, hanem az elvonttal is. A humanizmus csak akkor érti és érteti meg magát egészen, amikor összeütközik az embertelennel. A teljes igazság ideje a humanizmus szá­ mára a harmincas években és a negyvenes évek elején volt itt, s azt kel­ lene hinni, hogy a helyzet azóta e tekintetben is csak jobb lett. Olyan egyszerűen nem áll a dolog. Egy osztrák folyóirat mindjárt a második világháború után megállapította, hogy a humanizmus divatos szó lett, amelyet a legkülönbözőbb irányok kaptak fel és használtak el. Az út a megértése felé inkább eltorlaszolódott. Egy új, paradox helyzet állott elő, mint a humanizmus számára még soha. Végre megérteni, mi a h u m a ­ nizmus, konkrét mivoltában, nem lett könnyebb, mint abban az időben volt, amikor Burckhardt idézte fel Pirckheimert. Egy pontatlan, elvont és felelőtlen szóáradat a humanizmusról figyelmen kívül hagyta a fárado­ zást, melynek tárgya, egy nyílt levélben fiatal humanistákhoz, 1945-ben a humanizmus alapfogalmainak és jövő lehetőségeinek tisztázása volt — és folyik tovább vég nélkül. Paradox módon a humanizmus az újkori történelem valamennyi jel­ szava közül mégis az, amely legjobban ellenállt a jelentésváltozásnak: sem összefüggése a homo 'ember' szóval, sem eredeti, a humánumot igenlő hangsúlya nem homályosodott e l . . . Közvetlenül és közvetve, őszintén és álszentül, ma ténylegesen mindenki elismeri, hogy a legmagasabb szempont a humanizmusé. Ebben az elismerésben még szinte vallásos igény is r e j l i k . . . Thomas Mann, akit a Zauberberg óta foglalkoztat a humanista lényeg, s aki a harmincas évek óta a humanizmus finom esszéistája, Humaniora und Humanismus című budapesti beszédében, 1936-ban Goethe mondatából indult ki — a Wahlverwandtschaftenből idézve —: „Az emberiség tulajdonképpeni tanulmánya az ember." 1947ben, a zürichi diákságnak tartott beszédében egy „új humanizmus" lehe­ tőségét mérlegelte: „Úgy lehet és úgy kellene hogy legyen, hogy ez meg­ férfiasodott, tudásban és bölcsességben elmélyültebb humanizmus lesz, amely átesett, sok tapasztalattal, az »emberi« megbetegedésein is, és fel-

vette azt is, ami alacsony és démoni, az emberi titokkal szemben érzett tiszteletébe." Thomas Mann tudatában volt e tőle ajánlott humanizmus vallásos színezetének, és hozzátette: „Mert mi más a vallás, mint tisztelet­ érzés, a tiszteleté a titokkal szemben, amely az ember? Mert misztérium az ember, és ennek a titoknak tiszteletérzés j á r " . . . A humanista dolga, hogy a vallásos igény kielégítésének emberi le­ hetőségeiről szabadon és komolyan gondolkozzék. De tapasztalatból tudja — s tapasztalat, a legtágabb értelemben, közvetített tapasztalat is, de mindig tapasztalat az, amin egész tudása alapul —, hogy a humanizmus nem felelhetne meg olyan könnyen a vallásos igény várakozásainak, mint Thomas Mann elképzelte —, sem a vallásos ember, sem a humanizmus szempontjából nézve! A magas igényeknek megfelelően, amelyeket ma ki kell elégítenie, a humanizmusnak tudományosnak kell l e n n i e . . . A humanizmus vallásossága — „figyelme" — a konkrétumnak szól. Önnön konkrétsága folyna szét, ha hűtlen lenne ahhoz, ami tapasztalatilag konk­ rét, s ezzel hűtlen saját empirikus mivoltához is. Hadd világítom meg ezt egy konkrét példával. Tudom, hogy amit mondok, komoly meggon­ dolást igényel: ez a humanizmus követelménye, ma még inkább, mint valaha volt. Julian Huxley, a neves angol biológus egy művében, amelynek az Evolutionary Humanism címet adta, a humanizmust az általános fejlődés alapján határozza meg. Ebben két „fordulópont" volt a humanizmus előtt: az átmenet az anorganikus fázisból a biológiai fázisba s a biológiai fázisból a pszichoszociális fázisba. Most állunk a harmadik átmenet kü­ szöbén. Ma, a XX. század emberében lesz ez a fejlődési folyamat végre tudatossá; az ember kezd azzal a szándékkal foglalkozni vele, hogy jö­ vendő lefolyását maga irányítsa. A humanizmus fázisa jött el éppúgy, mint előbb beállott volt a biológiai és a pszichoszociális fázis. Mi nem konkrét, a n n a k ez a konstrukció a konkrét példája. Az ember és tapasz­ talatai a humanizmusnak ebből a megalapozásából úgyszólván teljesen kimaradnak. Az ember helyébe lép a fejlődési folyamat, amely mindig v o l t . . . De gondoljuk csak meg: milyen emberi tapasztalat volt lehetsé­ ges az átmenetről az anorganikus fázisból a biológiaiba, vagy a biológiai­ ból a pszichoszociálisba? Ha ellenben „fázis" az, amelyben most élünk, akkor erről van bőséges tapasztalatunk — tele ellentmondásokkal. Sőt, ilyen tapasztalat volt már a XX. század előtt is: az emberiség történel­ me, amelyen a biológus átugrik. Mekkora vakmerőség volt szükséges ehhez az elvontsághoz, hogy valaki a m a „fordulópontok" analógiájára, amelyek egy elméletből egyértelműen adódtak, a sokértelmű konkrét valóságot erre az egyetlen kultúrtörténeti tényre redukálja: hogy isme­ rünk egy általános fejlődési elméletet, és szeretnők, ha emberi anyagba is átvihetnők! Az emberiséggel pedig történik az „emberi", s a humaniz­ mus feladata, hogy ezzel a konkrét-emberivel, amelyben haladás és viszszaesés váltják egymást, a maga módján foglalkozzék. Persze tudományos módon a később keletkezett tudományoknak, amelyek az emberi dolgokkal foglalkoznak, szintén megvannak a módsze­ reik, megvan tudományosságuk sajátos formája. A tudományosság vala-

ALBRECHT DÜRER: 1. Önarckép (1493) 2.

Önarckép

(1500?)

mennyiük számára kötelező: kötelező — hogy ugyanazt más szóval mond­ jam — a lelkiismeretes figyelem azzal szemben, ami foglalkozásuk tár­ gya. A humanizmus számára az a kérdés merül fel, hogy — tudományos­ sága továbbfinomítása mellett — megmaradjon-e abban az összefüggés­ ben, amelyben eddig állott, kösse-e magát a görögökkel és rómaiakkal való foglalkozáshoz, amely, céltudatosságtól át nem világítva, Willibald Pirckheimernek állami tevékenysége rovására táplált szenvedélye volt? Ez a foglalkozás a régi szövegek megmentésével kezdődött, összevásárlá­ sukkal, amiben Pirckheimer nagyúri módon vett részt, s formális helyre­ állításukkal folytatódott, ami a filológusok feladata lett. Időbe került, míg a humanista-foglalkozás értelme — az olyan teli humanistáké, mint Pirckheimer vagy Wilhelm von Humboldt voltak, de a szakhumanistáké, a filológusoké is —, míg a humanizmus értelme és lényege egészen megmutatkozhatott. Az emberiség legfontosabb és leg­ sajátabb tapasztalata az, amelyet az ember önmagával szerez. E tapasz­ talat tudatossá tétele mindig humanizmus volt. Ott keletkezett — elő­ ször név nélkül —, ahol ez a tapasztalat mindig a legtudatosabb volt: a görögöknél. Folytatódott — először még mindig névtelenül — azzal, hogy a humanisták a görögök írásaival nemcsak foglalkoztak, hanem felvették őket az életükbe. Humanizmus ma ez: tudatosabbnak lenni az ember önmagával szerzett tapasztalatában, mint a legközelebbi céljaira néző vagy elméletileg tervező ember, s ezzel szolgálni az emberiséget. A jövő felé irányulás a tapasztalat szerkezetében rejlik, egy meliorizmus értel­ mében: aki úgy „tapasztal", hogy tapasztalása ezt a nevet megérdemli, a jövő érdekében szerzi a tapasztalatot, amely felé akarata irányul. A meliorizmus a tapasztalat felhasználását kívánja, s így tartozik hozzá az empeiria szerkezetéhez. A meliorizmus természetes vonása az empirikus humanista jellemé­ nek Pirckheimer nyomdokaiban: abban, hogy a múlt konkrét adottsá­ gainak szenteli figyelmét, s ugyanakkor egész lényével a jobb felé irá­ nyul: jobb felé, mint ami van. De szükséges-e még, hogy a humanizmus az antik anyaggal kapcsolatban maradjon? Amit az imént az emberrel való tapasztalat tudatosításának neveztem, egy empirikus és módszeres humanizmus feladata kellene hogy legyen minden, irodalmi művekkel való foglalkozásnak. A klasszika-filológia Friedrich August Wolff-fal ága­ zott el a humanizmustól. Azóta kétszer is vissza kellett menekülnie hozzá. Először az első világháború után. Akkor ez a menekülés menekülés volt az elől a túl bőséges konkrét valóság elől, ami a görög és római ókor hagyománya még töredékes állapotában is. A historizmus, amely az ókortudományban uralkodott, ezt a sűrű emberi anyagot nem tudta maradék nélkül feldolgozni. Egyszerűsítés volt a be nem vallott cél, és egy nagyon is tanáros egyszerűsítéshez folyamodott az akkor irányadó filológia: egy, a Goethe-kor ideáljai szerint konstruált, nevelő szellemű humanizmushoz. A második világháború után mindenki humanizmust akart. Jó volt menekülni az „emberiesség felfedezéséhez a görögöknél" (egy korszerű dolgozatban, 1947—1948-ban). A klasszika-filológia mégis kiesett az álta­ lános érdeklődés, sőt az érdekesség köréből egyáltalán. Ha ma a klasszika­ filológiai tanulmányok eltörlését javasolnák az egyetemeken — amennyi-

ben nemcsak a humanisztikus gimnáziumot szolgálják —, aligha lehetne őket, kísérteties önmagukért való létükben, megvédelmezni, ha nem lehetne az antik anyag értékére utalni. Ez a humanizmus számára még mindig fennáll. Az anyag az értékes, amely az emberrel szerzett tapasz­ talatnak nemcsak ragyogó világosságú, utolérhetetlen szava egy pótolha­ tatlan nyelven, hanem még mindig vallomásokkal terhes is. Olyan tanul­ ságokat hord magában az emberről, amelyek mintegy csak a peremig jutottak el, s még ki kell szabadítani őket. A müvek, amelyek a görö­ göknél születtek, még mindig teherben járnak — nem tudjuk, milyen tartalommal, amely az emberiség emberiessége számára még fontos lehet. A humanizmust szolgálja az, hogy a klasszika-filológiában egy tudo­ mányos módszernek legalább a csontváza megvan. Csak a humanizmus szabadíthatja meg ezt a módszert a helybenjárástól és töltheti meg tapasz­ talatai segítségével emberi tartalommal. Összefüggését ezzel a tisztes t u ­ dományos foglalkozással éppoly kevéssé dobhatja el magától, mint a mo­ dern fizika a newtoni fizika vívmányait a természet szemléletében. Egy modern ókortudomány, amely lényegében humanizmus volna, bizonyos hasonlóságot m u t a t n a a modern fizikával. Empirikus kutatása kiinduló­ pontjául s a konkrét adottság felé fordult, szigorú gondolkodása tárgyául a legkisebb egységet választhatná: a művek szerzőjét. A művekben rejlő vallomásjelleg antropológiává, embertanná tenné a filológiát. A filológia Pirckheimer barátaival, Reuchlinnel és Melanchthonnal vette kezdetét — a humanizmus Pirckheimerrel. Barátai az írástól függ­ tek. Nemcsak a Biblia tartalmától, hanem az írástól mint életfeladattól: a szöveghelyreállítás és a nyelvi megértés feladatától. Pirckheimer nagy­ világi és államférfiúi alakja szélesebb alapon állott, amely az idő minden mozgalmát összefogta, s ő mégsem maradt fogva bennük. Humanizmusa tette ezt lehetővé, a humanizmust viszont e humanista humánus szubsztan­ ciája: az egész egyetlen, részeire nem bontható jelenség, amelyet én konk­ rét humanizmusnak neveztem. Felette állott ez a jelenség, a humaniz­ m u s és a humanista egyben, annak, ami akkor a pólusokat képviselte, felette a római egyháznak és az újítóknak. Burckhardt is idézte m á r Pirckheimer e jellemző nyilatkozatát: „Bevallom, hogy kezdetben én is jó lutheránus voltam, mint megboldogult Albertünk [Dürer!], mert azt reméltük, hogy a római csirkefogóságon javítani kell: de ha most oda­ nézünk, a dolog úgy megváltozott, hogy az evangélikus csirkefogókkal összehasonlítva azok a csirkefogók jámboroknak tűnnek fel." A kifejezés nyersesége a kornak tulajdonítandó. Az a humanizmus, amely Willibald Pirckheimert elődei közé sorolná, a mai igényeknek meg­ felelően tudatos és módszeres kellene hogy legyen, felfogási képességében érzéki és természetes éleselmével rendelkező — ellensége az elvontnak és a brutálisnak, amelyek olyan könnyen egymásra találnak. A nürnbergi tanácsúr az ellentétes póluson állott — az elvonttal szemben éppúgy, mint — hirtelen haragja ellenére — a brutálissal szemben. A humanista szembe kell hogy szálljon e kettővel, minél inkább az a meggyőződése, hogy az emberiség számára a legjobb az emberiesség megvalósítása, konkrétül, „hic et nunc". Kerényi Károly

DÜRER HATÁSA A XVI. SZÁZADI ERDÉLYBEN Erdély művészetében a XVI. század elején érdekes átalakulás figyelhető meg. A reneszánsz gondolkodásmód a középkori felfogás helyébe lépett. A falfestészet háttérbe szorult, helyét egyre határozottabban foglalta el a táblakép (szárnyasoltá­ rok) festészete, mely már a X I V — X V . században egységesebb képet mutat, mint a falfestészet. Ebben az átalakulási folyamatban jelentős szerepet játszott Albrecht Dürer grafikája. Az idegen mesterek és különböző stílusirányzatok szabad forgalmát több t é ­ nyező határozta meg: 1. Erdélyben a festők 1522-ig n e m tömörültek céhekbe; 2. a katolikus egyház az építőtelepektől függetlenül n e m létesített képzőművészeti jel­ legű műhelyeket. (Ezt bizonyítják a latin kéziratos könyvek illusztrációi, valamint a freskók rajzának mesteremberi szinten megrekedt kezdetleges volta.) A reformáció azonban az egyházi építkezések jellegére s e m maradt hatástalan. Ekkor honosodik meg nálunk Erdélyben az ún. csarnoktemplom. A festészet nincs többé alárendelve az építészetnek, önálló műfajjá válik, és az építőtelepektói függetlenül fejlődik, a kor művészi életében egyre nagyobb szerepet játszik. Ettől a kortól számítható a z embernek mint egyénnek öntudatra ébredése, és az a törekvés, hogy önmagát háromdimenziós térben ábrázolja. Az egyházi kánonok, a bibliai történetek egzaltált elbeszélése többé n e m uralkodó törvény a művészetben. A bibliai történetek most már csak ürügyül szolgálnak, hogy a művész a társadalmi élet bizonyos vonatkozásait, az egyén és a társadalom viszonyát konkrét formában v a g y utalások révén kifejezésre juttassa. Albrecht Dürer egyes grafikai sorozatai n e m sokkal a kereskedelemben v a l ó megjelenésük után kerültek forgalomba Erdélyben, és számos szárnyasoltár fest­ ményeinek szolgáltak mintalapként; így például a Nagy Passió fametszet- é s réz­ metszet-sorozata, a Kis Passió fametszetei, a Mária élete című fametszet-sorozat, v a ­ lamint néhány független grafikai lap forgott nálunk közkézen. Albrecht Dürer grafikai sorozatairól szólva, meg kell jegyeznünk, hogy mind az Apokalipszis, mind pedig a Nagy Passió végeredményben hatalmas gótikus m ű ­ vek, melyekben az Észak és Dél művészete között létrejött v é g s ő szintézisként a düreri humanizmus ereje lüktet. Ezek a sorozatok a reneszánsz újításait a gótika hagyományaival egyesítik, s talán éppen ez a jellemvonásuk határozta m e g többek között azt a tényt is, hogy az erdélyi oltárkészítő műhelyekben oly hamar népsze­ rűvé váltak, é s oly egységesen asszimilálódtak. Természetesen n e m lehetetlen, hogy a segesvári Stoss műhelye is szerepet játszik népszerűsítésükben. Dürer e két gra­ fikai sorozatának cselekménye lenyűgözően mozgalmas. A cselekmény három szinten, az égben, a földön és a föld alatt bonyolódik. Központi mondanivalóját a korabeli ember problémái alkotják. Mai szemmel ítélve úgy tűnik, h o g y e l a p o k a i a m ű ­ vész semmit s e m rejtett el az utókortól kortársainak szenvedéseiből és r e m é n y s é ­ geiből. A kompozíció grafikai megjelenítése, a tárgyak térbe helyezése és a cselek­ m é n y fonalának vezetése egyszerre juttatja kifejezésre a valóságot és a fantasztiku­ mot, a fausti tudásszomjat, a miszticizmust é s a fekete mágiát.

Az Apokalipszis és a Nagy Passió b o r z a l m a i v a l e l l e n t é t b e n a Mária élete c í ­ mű sorozatban Dürer korabeli zsánerjelen e t e k e t ö r ö k í t e t t meg. E b b e n a c i k l u s b a n még inkább, mint az előbbiekben, a k o m ­ pozíciót a v o n a l és a t é r f o r m á k a s z i m ­ m e t r i k u s egységére építi. A k ü l ö n b ö z ő k ö r ­ körös és ellipszoid f o r m á k a t r i t m i k u s a n h a n g o l j a össze az a l a p o k görbe m o z g á s v o ­ n a l á b a n , és m i n d e z t az építészeti e l e m e k merőleges és vízszintes vonalai tartják e g y e n s ú l y b a n . Ez a m o z g a l m a s e g y ü t t e s k o r l á t l a n lehetőséget n y ú j t a r r a , hogy a m ű v é s z k é p l e t e s e n fejezze ki m a g á t . E b ­ ben a ciklusban Dürer bizonyos mértékig a f o r m á k g e o m e t r i z á l á s á h o z is f o l y a m o d i k , a n é l k ü l a z o n b a n , hogy ez m e s t e r k é l t t é v á l ­ n a . Végül pedig m e g kell j e g y e z n ü n k , h o g y D ü r e r e grafikai s o r o z a t á b a n j e l e n i k m e g először a n é m e t m ű v é s z e t b e n a m a n i e r i s t a szellem, m é g h a m a r a b b , m i n t az A l p o k o n túli m ű v é s z e t b e n . T ö b b e k között a Szent Joachim és Anna találkozása az Arany­ kapunál c í m ű grafikai l a p o n (1504), a h o l a fő a l a k o k elvesztik j e l e n t ő s é g ü k e t a k ö ­ r ü l ö t t ü k á b r á z o l t n a g y tér k ö v e t k e z t é b e n . Itt a r r ó l a „ V e r f r e m d u n g s e f f e k t " - r ó l v a n szó, m e l y e t B e r t o l t B r e c h t első í z b e n ész­ lelt B r u e g h e l Ikarosz bukása c í m ű k é p é n . Ezt a m a n i e r i s t á k r a a n n y i r a j e l l e m z ő k e t ­ tősséget fedezhetjük fel A l b r e c h t D ü r e r g r a f i k á j á b a n is. A m o d e r n i z m u s s z e m p o n t ­ jából különös figyelmet é r d e m e l n e k a Székelyzsombori oltár (részlet) d r e z d a i v á z l a t f ü z e t b e n (1519) őrzött k o n s t ­ r u k t i v i s t a f e j t a n u l m á n y a i . Ez az első k u b i s t a kísérlet, m e l y t ö b b következetességgel v a n m e g a l k o t v a , m i n t Picasso és Léger m u n k á i . D ü r e r g r a f i k á j á v a l számos f e s t ő m ű h e l y l é p e t t k a p c s o l a t b a E r d é l y b e n . H a t á ­ r o z o t t a n á l l í t h a t j u k ezt, b á r e k a p c s o l a t o k r a v o n a t k o z ó a n n i n c s e n í r o t t bizonyíték. M i n d e z a z o n b a n két okból t ű n i k egészen t e r m é s z e t e s n e k : 1. D ü r e r m e t s z e t e i n e k gó­ t i k u s v á z a és h u m a n i s t a m o n d a n i v a l ó j a a k ö z é p k o r és az ú j k o r h a t á r m e z s g y é j é n élő e r d é l y i e m b e r p r o b l é m á i t is t o l m á c s o l j a ; 2. n e m t a g a d h a t ó az e r d é l y i v á r o s o k k e r e s k e d e l m i k a p c s o l a t a a n é m e t v á r o s o k k a l és n e m u t o l s ó s o r b a n N ü r n b e r g g e l . Ezek a k a p c s o l a t o k k ü l ö n ö s e n f e l é l é n k ü l n e k a X V . század v é g é n és a X V I . század elején. D e u g y a n a k k o r az e r d é l y i e k é r d e k l ő d é s e a grafikai l a p o k i r á n t r é g e b b i k e ­ letű, m i n t D ü r e r g r a f i k á j á n a k elterjedése D é l k e l e t - E u r ó p á b a n . M á r a X V . század f o l y a m á n f o r g a l o m b a k e r ü l t e k bizonyos n y o m t a t o t t lapok, m e l y e k e t a b ú c s ú h e l y e k e n vallásos ü n n e p e k a l k a l m á v a l á r u s í t o t t a k . A z o n k í v ü l az itt is f o r g a l o m b a n l e v ő ún. N e u e Zeitung, m e l y a r o m á n v a j d a s á g o k helyzetével is foglalkozott, g y a k r a n közölt n ü r n b e r g i m e s t e r e k , m i n t p é l d á u l E r h a r d t Schön keze alól k i k e r ü l t f a m e t s z e t e k e t . M i n d e z e k m e l l e t t t e k i n t e t b e kell v e n n ü n k az u g y a n c s a k n ü r n b e r g i Veit Stoss h a -

tását, a k i n e k S t a n i s l a w n e v ű szobrász fia E r d é l y b e n is m ű k ö d ö t t , v a l a m i n t H a n s v o n K u l m b a c h és H a n s D ü r e r e r d é l y i m ű k ö d é s é t . M á s bizonyíték E r d é l y n e k D ü r e r s z ü l ő v á r o s á v a l , N ü r n b e r g g e l v a l ó k a p c s o l a t á r a Michael W o h l g e m u t m ű h e l y é n e k h a t á s a , m e l y l e g i n k á b b a Medgyesi szárnyasoltáron észlelhető. N e m é r d e k t e l e n m e g e m l í t e n ü n k azt s e m , hogy a Földvári szárnyasoltáron egy J ó n á s n e v ű n ü r n b e r g i m e s t e r is dolgozott, v a g y p e d i g azt, hogy A l b r e c h t D ü r e r k i a d ó j a és m e t s z e t e i n e k terjesztője, A n t o n K o b e r g e r szoros k a p c s o l a t o k a t t a r t o t t fenn Erdéllyel. Í m e n é h á n y a d a t , m e l y n e m c s a k a l á t á m a s z t j a , de ki is szélesíti a z t a képet, m e l y e t az e r d é l y i v á r o s o k A l b r e c h t D ü r e r s z ü l ő v á r o s á v a l , N ü r n b e r g g e l v a l ó kapcsolatáról alkottunk. Azok a s z á r n y a s o l t á r o k , m e l y e k n e k f e s t m é n y e i t A l b r e c h t D ü r e r metszetei a l a p ­ j á n készítették, és a m e l y e k s i k e r e s e n g y ü m ö l c s ö z t e t t é k a n ü r n b e r g i m e s t e r egyes újításait, csíki, K ü k ü l l ő - m e n t i és B r a s s ó k ö r n y é k i t e m p l o m o k s z á m á r a készültek. T e r m é s z e t e s e n ez a kronológiai s o r r e n d a z i d ő k f o l y a m á n e l p u s z t u l t m ű v é s z i d o k u ­ m e n t u m o k i s m e r e t e h i á n y á b a n — m e l y h e z n a g y m é r t é k b e n j á r u l t hozzá a r e f o r m á c i ó k é p r o m b o l ó a k c i ó j a is — esetleg téves lehet. Ez a z o n b a n n e m é r i n t i a k é r d é s l é ­ nyegét, m i n k e t u g y a n i s e z ú t t a l a z é r d e k e l , hogy m i t n y e r t e k s z á r n y a s o l t á r a i n k az e r d é l y i o l t á r k é s z í t ő m ű h e l y e k A l b r e c h t D ü r e r m ű v e i v e l v a l ó k a p c s o l a t á b ó l . A X V . század v é g é n e k m ű v é s z i s z e m p o n t b ó l k i e m e l k e d ő a l k o t á s a a Medgyesi szárnyasoltár. A keletkezésétől s z á m í t o t t n e g y e d század a l a t t az o l t á r k é s z í t ő m ű h e ­ l y e k b e n dolgozó festőket t ö b b m ű v é s z i p r o b l é m a foglalkoztatta. Ezt bizonyítja a Csíkszentléleki szárnyasoltár is. (1510). Ez u t ó b b i egyike a z o k n a k , m e l y e k a dü­ r e r i g r a f i k á n a k az e r d é l y i festészetbe tör­ t é n ő b e h a t o l á s á t jelzik. Ezen az o l t á r o n az a l a k o k tipológiája megőrzi m é g a z t a t ö ­ mör jelleget, m e l l y e l m á r a g y e r ő m o n o s tori freskókon is t a l á l k o z t u n k . Az a l a k o ­ kat vésett körvonal határolja, a színeknek viszont m á s o d r e n d ű szerep j u t o t t . A figu­ r á k m o z g á s a felszabadult, d e u g y a n a k ­ kor d r á m a i kifejezőerejű. A h e g y v i d é k i tájat ábrázoló háttér-megoldás dekoratív, és n é p i h a t á s t mutat. A figurák korhű zsáner-jellege a n n a k e l l e n é r e , h o g y egy­ m á s h o z és a tájhoz kapcsolódásuk nem elég t e r m é s z e t e s , mégis a r r ó l t a n ú s k o d i k , hogy az e r d é l y i e m b e r á t l é p t e m á r a k ö ­ zépkori g o n d o l k o d á s k o r l á t a i t . Ezt bizo­ n y í t j a a z 1511-ben készült Somogyomi szárnyasoltár is, m e l y n e k alkotója n a g y o b b hozzáértéssel t u d o t t a t é r e l e m e k k e l b á n n i . B á r a t e r m é s z e t á b r á z o l á s itt is stilizált, bizonyos h a s o n l ó s á g o t m u t a t W o h l g e m u t Tucheri oltárával, de a t e r m é s z e t itt m á r nemcsak háttérelem, hanem a cselekmény s z í n h e l y é ü l is szolgál. Míg az e d d i g e m l í t e t t o l t á r o k o n a t é r ­ h a t á s t a v o n a l p e r s p e k t í v a eszközeivel ér-

Székelyzsombori

oltár

(részlet)

t é k el, a R e i t z e n s t e i n részéről H a n s v o n K u l m b a c h n a k t u l a j d o n í t o t t Szászbogácsi szárnyasoltáron ú j e l e m m e l t a l á l k o z u n k , m é g p e d i g a figurális e l e m és a t é r v i s z o ­ n y á t i t t f é n y — á r n y é k segítségével oldja m e g a m ű v é s z . A Szászsebesi szárnyasoltár viszont a f i g u r á k m e g m i n t á z á s a s z e m p o n t j á b ó l t e k i n t h e t ő a régi e r d é l y i t á b l a k é p ­ festészet c s ú c s á n a k , ezt c s a k r é s z b e n k ö z e l í t e t t é k m e g a h ö l t ö v é n y i o l t á r t á b l a k é ­ pei. A szászsebesi o l t á r o n a f i g u r á k m e g m i n t á z á s á b a n a m ű v é s z s i k e r e s e n a l k a l m a z z a a r ö v i d ü l é s e k e t , a f e l t á m a d á s j e l e n e t é b e n p e d i g az a l a k o k m o z g á s á t a z é r z e l m e k ­ n e k megfelelően fokozza v a g y c s ö k k e n t i . A szászbogácsi o l t á r r a l e l l e n t é t b e n az é p í ­ tészeti e l e m e k e t a m ű v é s z a v o n a l v e z e t é s m e g l e p ő b i z t o n s á g á v a l m i n t á z z a m e g . Az építészeti és t á j e l e m e k közül egyesek a d ü r e r i Nagy Passió l a p j a i a l a p j á n , m á ­ sok olasz m i n t á r a k é s z ü l t e k . Meg kell a z o n b a n j e g y e z n ü n k , hogy s e m a z építészeti, s e m p e d i g a t e r m é s z e t i k e r e t n e m a l k o t j a a k é p szerves részét, h a n e m k ü l ö n t e r e t k é p v i s e l ; a h o g y azt Victor R o t h k i m u t a t t a , „ s o r o m p ó t " a l k o t az e m b e r és a h á t t é r között. Jézus mint kertész c í m ű k é p é n az o l t á r festője a s z e r e p l ő k tipológiáját és m o z d u l a t á t n e m c s a k a Nagy Passió a l a k j a i t ó l kölcsönzi, h a n e m a Mária élete c í m ű sorozatból is m e r í t . J é z u s t a h á t t é r b e n m i n t m á s o d r e n d ű szereplőt á b r á z o l j a . Így j u t kifejezésre E r d é l y m ű v é s z e t é b e n is a d ü r e r i grafika ú t j á n a m a n i e r i s t a , k e t t ő s szemlélet. A Székelyzsombori szárnyasoltár m i n d t á j e l e m e i t , m i n d p e d i g az a l a k o k t i p o ­ lógiáját illetően d ü r e r i i n s p i r á c i ó r ó l t a n ú s k o d i k , c s u p á n a b b a n t é r el a n a g y n ü r n ­ b e r g i m e s t e r modelljeitől, h o g y a l a k j a i a csíkszentléleki o l t á r h o z h a s o n l ó a n t e l t e b ­ bek, t ö m ö r e b b e k . A d e k o r a t í v s z í n k o n s t r u k c i ó é r z e l m i telítettség t e k i n t e t é b e n t ú l ­ tesz a z e d d i g e m l í t e t t o l t á r o k o n . A szászsebesi o l t á r m e l l e t t a z e r d é l y i t á b l a k é p ­ festészet m á s i k csúcsa a Höltövényi szárnyasoltár. F e s t m é n y e i t a z a t é n y teszi k ü l ö n ö s e n jelentőssé, hogy a l k o t ó j á n a k s i k e r ü l h a r m o n i k u s egységbe foglalnia a figurális, építészeti és t á j e l e m e k e t . A festő b i z t o n s á g g a l a l k a l m a z z a a t é r m é l y s é g é r z é k e l t e t é s é r e a f é n y é r t é k e k fokozását, p e r s p e k t í v á j á t . Az e r d é l y i k ö n y v g r a f i k a t e k i n t e t é b e n k é t o l y a n e m l é k k e l t a l á l k o z u n k , a m e l y a d ü r e r i g r a f i k á v a l k a p c s o l a t b a h o z h a t ó , m é g p e d i g : az 1546-ban S z e b e n b e n n y o m t a ­ t o t t s z l á v o r o m á n Evangélium, m e l y e t M o l d v a i F ü l ö p illusztrált. E b b e n az i l l u s z t r á ­ c i ó b a n J é z u s a l a k j a a s z e b e n i m e s t e r m o l d v a i s z á r m a z á s á r ó l t a n ú s k o d i k , és k a p c s o ­ l a t b a h o z h a t ó egy p ă r h ă u ţ i - i t e m p l o m Deesisének a l a k j á v a l . M i n d k é t e s e t b e n a d r a p é r i á k v é s e t t k ö r v o n a l a e m e l i ki az a l a k o k testiségét, a f o r m á k b e l s ő feszült­ sége c s o d á l a t o s a r á n y é r z é k k e l p á r o s u l . Virgil V ă t ă ş i a n u professzor joggal á l l a p í t j a m e g , hogy b á r a festő t a g a d h a t a t l a n u l bizánci képzettségű, m ű v é s z e t é b e n b i z o n y o s m é r t é k b e n gótikus h a t á s is észlelhető. A n y o m d á s z - g r a f i k u s v a l ó s z í n ű l e g o l y a n k ö r n y e z e t b e k e r ü l t , m e l y k a p c s o l a t b a n állt a n y u g a t i m ű v é s z e t t e l . M o l d v a i F ü l ö p s z á m á r a n e m volt idegen a figura m e g f o r m á l á s á n a k n y u g a t i szelleme, a z a l a k t é r ­ f o r m á i n a k v o n a l k á z á s s a l v a l ó kiemelése. K r i s z t u s a l a k j á n a k i l y e n f o r m a m e g m i n t á ­ z á s a e g y e n e s e n u t a l a d ü r e r i Kis Passió f a m e t s z e t e i r e , m e l y m i n t á u l szolgált a s z é ­ k e l y z s o m b o r i és a szászsebesi o l t á r o k t á b l a k é p e i n e k festéséhez is. H a s o n l ó k é p p e n n e m k e r ü l h e t i el f i g y e l m ü n k e t a z s e m , h o g y a d r a p é r i a r e d ő z é s é n e k kezelése t e k i n t e t é b e n a Székelyzsombori szárnyasoltár, valamint Moldvai F ü l ö p m e t s z e t e között m e g l e p ő a hasonlóság. M á s i k j e l e n t ő s grafikai m u n k a L u c i u s T r a n s y l v a n u s m e t s z e t e , m e l y D ü r e r Sámson küzdelme az oroszlánnal című metsze­ t é n e k egyik m o t í v u m á t dolgozza fel, s ezt a m ű v e t H e l t a i G á s p á r K o l o z s v á r t T i n ó d i L a n t o s S e b e s t y é n k r ó n i k á j á n a k i l l u s z t r á l á s á r a h a s z n á l t a fel. Hans Loew

GEORGE JACKSON A SOLEDADI TESTVÉREK Különös műfaj a börtönirodalom. A legkülönösebb benne talán az, hogy rabok írják, s „szabad emberek" olvassák. Kivételesen különösek ezen belül azok a művek, amelyek nem a szabadulás után — már memoárként — látnak napvilágot, hanem azon frissiben, még bent a börtönben születnek. George Jackson leveleit cellájában írta, s szerzőjük most sem szabad. S amikor megfogalmazta episztoláit, még nem tudta, hogy kötetbe gyűjtik és kiadják őket. Édesanyjának, testvérének, ügyvédjének, barátainak, An­ gela Davisnek s másoknak írogatott. Őszintén, jól fogalmazott, s a cselekményt nem kellett bonyolítania: önmagában is „mesébe illő" személyi tragédiájára rádup­ lázott öccse „forradalmi öngyilkossága", ami összekovácsolta Jackson sorsát az Angela Davisével, a „fekete nőstény párduc"-éval. S mindehhez hangulatos hátteret az Egyesült Államok szolgáltat, s ezen belül a — sajnos — legizgatóbb kérdés: a négerprobléma. Gyúlékony a téma, mint a helyzet, amely feldobta. Jackson levelei a lírai vallomások és a politikai agitáció dokumentum jellegű remekei, s ráadásul epikus töltetűek: akitől a történelemalakítás jogát megvon­ ják, a történelmet felnagyítva érzékeli. Homo politicusszá válásáról vall, politikai vajúdásának kínjait érzékelteti, valóságos kínokat; közben ugyanis sokat verik és rengeteget verekszik: 97 kilós atléta, s tizenegy esztendeje nem ismer nőt. Szub­ limál. 1960-ban, tizennyolc éves korában másodmagával betör egy benzinállomásra, 70 dollárt rabolnak, amiből neki semmi sem marad, társa elveszi az egész pénzt. Letartóztatják, bíróság elé állítják. Priusza van: tizennégy évesen már lopott, mindössze néhány dollárt, de csavargásért is többször indítottak ellene eljárást; megjár néhány javítóintézetet. A bíróság ítélete a visszaeső bűnöst sújtja: „mini­ mális" egy évi börtönre ítélik, ami azt jelenti, hogy az egy „mázsa" elteltével adminisztratív úton, évenként dönt a Bizottság szabadlábra helyezéséről vagy to­ vábbi fogvatartásáról, s ha az illetékes fórum, a Bizottság, az elítéltet a társada­ lomra továbbra is veszélyesnek minősíti, akár életfogytiglan börtönben tarthatják. Tizenegy éve ül. Kilencszer már méltatlannak ítéltetett a szabadságra, amire kez­ detben még vágyott; most újabb tárgyalás előtt áll, egy „smasszer" meggyilkolá­ sával vádolják, s nem lehetetlen, hogy halálra ítélik. Az egykori vagány a börtönkönyvtár minden hozzáférhető komoly könyvét elolvassa, a politika fogékony autodidaktája, kapcsolatot teremtett a Fekete Párdu­ cokkal; izoláltságában nem elégszik meg azzal, hogy a világ dolgairól szigorúan ítélkezzék, hanem gerillába kezd — j o b b híján — fehér fogolytársai és foglárai ellen; nemcsak városi, hanem börtön-gerilla is van már tehát. Dubois-t, a nagy néger történészt tanulmányozza, s a marxizmust meg az egzisztencialistákat, vala­ mint az afrikai, ázsiai és latin-amerikai gerilla teoretikusainak műveit. Főként az anarchisták hatnak rá, de Angela Davis, a kommunista párt tagja is. Jackson neki­ vadul, s úgy gyűlöli a fehéreket, hogy már a szabadságot sem akarja elfogadni tőlük. 1970 januárjában nagyarányú verekedés robban ki a soledadi (Kalifornia állam) büntetőintézetben az előjogaikat a börtönben is megtartó fehér foglyok és néger rabtársaik között. Egy fegyőr a verekedőkre ló, megöl három négert és egy

fehért. A gyilkost felelősségre vonják ugyan, de az esküdtszék felmenti. Kevéssel ez után egy fehér fegyőrt holtan találnak börtönbeli szolgálati helyén. A gyilkos­ ság elkövetésével három néger foglyot vádolnak: George Jacksont, John Clutchette-et és Fleeta Drumgót, a három „soledadi testvért" (a „faji" kapcsolatokat min­ dennél fontosabbnak tartó szélsőséges néger szervezetek tagjai egymást brothernek szólítják). Hármukat azonnal elkülönítik a börtön szigorúan őrzött titkos rész­ legébe, s csak 29 nap múlva sikerül értesíteniük hozzátartozóikat a történtekről. A Fekete Párducok ügyvédjei vállalják védelmüket, s megmentésükre hatásos kam­ pányt kezdeményez Jackson levelező partnere, maga Angela Davis, aki akkoriban — annak ellenére, hogy már kommunista párttag — az egyik legnevesebb kalifor­ niai egyetem előadótanára Marcuse katedráján (és tudományos irányítása alatt). 1970 augusztusában újabb drámai fordulat következik. San Rafael kaliforniai városban bíróság elé állítanak egy négert, James McClaint, akit azzal vádolnak, hogy a San Quentin börtönben meggyilkolt egy fehér fegyőrt (San Quentin Soledad „testvérbörtöne"; a levelekben sok szó esik róla; George Jacksont többször átszál­ lították oda, ott töltötte büntetése jelentős részét). Jonathan Jackson, George 17 éves öccse McClain ügyének tárgyalása idején bátyja és két társa kiszabadítására kétségbeesett akciót kezdeményez (erről szól George 1970. augusztus 9-i levele): fegyveresen behatol a San Rafael-i bíróság tárgyalótermébe. Sakkban tartja az őrséget, fegyvert ad McClainnek, a fővádlottnak, s kitörnek a bírósági épületből. Magukkal visznek másik két néger foglyot, akik tanúként tartózkodnak a terem­ ben, s túszként elhurcolják a bíróság elnökét, az ügyész helyettesét, három esküd­ tet. Jonathan Jackson terve az volt, hogy az elnökért, az ügyészhelyettesért és a három esküdtért cserében követeli majd a három „soledadi testvér", vagyis bátyja, John Clutchette és Fleeta Drumgo szabadlábra helyezését. Sikerül a túszokat a bírósági épület előtt veszteglő teherautóba kényszeríteniük, az ott szolgálatot tel­ jesítő rendőrök azonban tüzet nyitnak, s halálos találat éri Jonathan Jacksont, valamint a bíróság elnökét és az esküdtszék két tagját. (A kommunista párt ke­ véssel a történtek után kategorikusan elhatárolta magát a „forradalmi öngyilkos­ ságnak" minősített anarchista akciótól.) Ez az ügy szolgáltat jogi indokot Angela Davis letartóztatására. Ugyanis Jo­ nathan, aki a San Rafael-i gerilla-akciót bátyja kiszabadítása reményében haj­ totta végre, közvetlenül meggondolatlan cselekedete előtt — a Fekete Párducok megbízásából — az állandóan veszélyeztetett Angela Davis b o d y g u a r d j a volt (az ilyen típusú személyiségeknek fegyveres testőrük van; az egymást sűrűn követő merényleteknek, erőszakos cselekményeknek számunkra, európaiak számára olyan idegen légkörében nincs ebben semmi különös). Jonathan San Rafael-i akciója során az Angela Davistől kapott fegyvereket használta: a Davis ellen kibocsátott letar­ tóztatási parancs ezért hivatkozhat „bűntársi bűnrészességre és felbujtásra". George Jackson levelei (amelyekből a Les T e m p s M o d e r n e s 293—294. és 297. számai nyomán közlünk néhányat) most már a védnök védelmében mozgósítanak: Angelát halálra ítélhetik, hacsak a megmentésére világszerte (az Egyesült Államok­ ban is) kibontakozott mozgalom nem bírja jobb belátásra közvádlóit. Leveleinek féktelensége, antirasszizmusának néha önmaga ellentétébe, vagyis néger rasszizmusba átcsapó túlfűtöttsége meghökkenti az egyesült államokbeli viszonyokat kevésbé ismerő olvasót. Persze, a sanyargatott rasszizmusa a sanyargatóénál valamiképpen mindig bocsánatosabbnak tűnik. Pedig csak érthetőbb. A néger polgárjogi mozgalom legszélsőségesebb személyiségei és irányzatai nyílt szóbeli-írásbeli fellépésének értelmezésére több lehetőség kínálkozik. Nem mellőzhető körülmény, hogy az Egyesült Államokban a szólásszabadság lehetősége önemésztő fokozásra ajzza a mass media félreértett lehetőségeivel rosszul sáfárkodó szerzőket. A jogegyenlőség ellenzői persze ugyanekkor örülhetnek bizonyos néger körök különcködéseinek, hiszen a felelőtlenek tálcán tálalják az érveket, amelyek­ nek szállítása egyébként az agent provocateurök különítményeinek fáradságos és költséges munkáját igényelné. Meg aztán arról sem feledkezhetünk meg, hogy maga Jackson a lumpenproletariátus rendezetlen soraiból kiemelkedve válik politikai levélíróvá. Ebben is jellegzetes: a néger szélsőségek vidékén, a közéleti periférián vészesen virul a lumpenproletár szellemiség. Farkas

László

1. 1967. m á r c i u s Drága Anyám, feltételezem, hogy R o b e r t beszélt n e k e d arról, ami velem történik. Itteni tár­ saim e r ő s k ö d n e k , hogy v á r j a k . Viszont csak én m a g a m dönthetek. Mindeneset­ re, n e m fogom elveszíteni a fejem. R e t ­ t e n e t e s á r a t fizettetnek v e l e m p u s z t á n az életben maradásért, m o n d h a t n á m : puszta létemért, hiszen s o h a s e m é l t e m igazán. Te t u d o d , h o g y f á r a d t vagyok, n a g y o n f á r a d t beszélni és h a l l g a t n i e g y a r á n t . K i n g és a hozzá h a s o n l ó k l e g d r á g á b b é r d e k e i n k e t á r u l t á k el d e m a g ó g h e v ü ­ letükkel. Ez a szegény f é l k e g y e l m ű s e m ­ mit s e m t u d a z ellenfél igazi t e r m é s z e ­ téről, s m é g c s a k a r r a s e m gondolt, hogy a m ú l t e s e m é n y e i n e k t ö r t é n e t é t elolvas­ sa és t a n u l m á n y o z z a . Az e r ő s z a k m e n t e s tiltakozás f o g a l m a , b á r m i l y e n e k is m e g ­ n y i l v á n u l á s i formái, a z i m p e r i a l i s t a r e n d esetében k é t o l y a n n y i l v á n v a l ó a n irreális, l o g i k á t l a n dolgot feltételez politikailag, amelyek automatikusan lehetetlen hely­ zetbe s o d o r j á k azt, a k i b e é r i a r e n d s z e r elleni sóhajtozással. M i n d e n szigorúan erőszakmentes politikát automatikusan é r v é n y t e l e n í t az e r ő s z a k o s h a l á l . Első föltevésük a k ö n y ö r ü l e t e s s é g . E l ­ képzelhetőnek tartják a könyörületessé­ get egy o l y a n fajnál, m e l y n e k a l e l k e é p p o l y hideg, m i n t a j é g ; azt hiszik, hogy n á l u k is létezik, m i n t m á s n é p e k ­ nél v a g y á l l a t o k n á l , egy ellenőrző m e c h a ­ nizmus, amely megakadályozhatná őket embertársaik megtámadásában, hacsak nem kényszerülnek a végsőkre. De a történelem semmilyen bizonyítékkal n e m t á m o g a t j a ezt a k é p t e l e n h i p o t é z i s t : e m ­ lékezz I. L i p ó t r a K o n g ó b a n , a m ú l t szá­ zad indián háborúira, Dél-Afrikára, S h a r p s v i l l e - r e , a F ü l ö p - s z i g e t e k r e a szá­ zad elején; j u s s o n eszedbe a gazdasági válság és a h á b o r ú s é v e k N é m e t o r s z á g a , gondolj V i e t n a m r a ! H a ú j s z ü l ö t t v o l n é k , elegendő v o l n a v é g i g o l v a s n o m a t ö r t é ­ nelmet, s z é t n é z n e m m a g a m k ö r ü l ahhoz, hogy t ö b b s z á n a l m a t v á r j a k egy falka b e n g á l i tigristől, m i n t ezektől! B á r m i l y e n f o r m á b a n h a n g o z t a t n i , hogy az e r ő s z a k ­ m e n t e s , a tisztán e r ő s z a k m e n t e s politi­ kai m o z g a l o m m e g h á t r á l á s r a k é s z t e t t e a k a p i t a l i s t a t e r j e s z k e d é s légióit: t é v e d é s ; ez az e l m é l e t h a m i s e s z m é n y s z ü l e m é ­ nye. A hinduk jellemük azon vonása miatt b u k t a k el, a m e l y m e g t i l t o t t n e k i k m i n ­ d e n szervezett erőszakot; c s a k a r a b ­ szolgaság f o r m á i c s e r é l ő d t e k s z á m u k r a ;

m i t é r h e t egy politikai ál-ellenőrzés, h a a kapitalisták kezében van minden hata­ l o m a n é p m e g é l h e t é s é n e k eszközei fö­ lött? S a m i az i n d i a i külföldi t ő k é t il­ leti, t a l á n kielégített a n é p s z ü k s é g ­ letei közül b á r egyet is? N i n c s e n e k t a l á n m é g m a is l á z a d á s o k a r i z s h i á n y m i a t t ? N e m alszanak talán még mindig az ut­ c á n ? Ezt a n é p e t á l n o k vezetői s ezek hamis eszményei elárulták. Hasonlítsd össze I n d i á t és K í n á t : m i n d k e t t ő t u g y a n ­ a b b a n a k o r s z a k b a n „ s z a b a d í t o t t á k fel", I n d i á b a n m é g 18 h ó n a p p a l t a l á n i d ő s e b b is az, a m i t „politikai ö n k o r m á n y z á s n a k " n e v e z n e k , és K í n a p r o b l é m á i a n e g y v e n e s é v e k v é g é n tízszer súlyosabbak voltak, m i n t az I n d i á é i ; m a n i n c s é h í n s é g K í n á ­ ban, s első í z b e n egyesült népessége egy d e c e n t r a l i z á l t és r e p r e z e n t a t í v k o r m á n y ­ zat a l a t t . . . K í n a , a kulik, a szolgai r o ­ bot, a n y i t o t t k a p u p o l i t i k á j á n a k földje,

Soledad

K í n a , N y u g a t l á b t ö r l ő j e , m a az első h e ­ l y é r t vívott k ü z d e l e m é l v o n a l á b a n h a l a d , a z összes fontos g a z d a s á g i t e r ü l e t e k e n . E m l é k e z z az ó p i u m - h á b o r ú r a 1841-ben, a b o x e r - l á z a d á s r a . . . A harmadik világ politikai mozgalmai a kapitalizmust erő­ vel késztetik m e g h á t r á l á s r a ; m e g é r t e t t é k , m i t kell t e n n i ü k a g y a r m a t r e n d s z e r e x ­ pedíciós seregei e l l e n ; n i n c s p é l d a e r ő ­ szak nélkül kivívott szabadságra: hogyan l e h e t n e b é k é s e n s e m l e g e s í t e n i egy h a d ­ s e r e g e t ? Az Egyesült Á l l a m o k n é p e a k o l o n i a l i z m u s egy f o r m á j á b a n haldok­ lik: kereseti lehetőségeinek s majd min­ d e n e v v e l összefüggő t é n y e z ő n e k a z e l ­ lenőrzési joga egy t ö k é l e t e s e n k ö r ü l h a ­ t á r o l t és e m b e r t e l e n o l i g a r c h i a k e z é b e n v a n . H a az a v a n t g a r d e fiatal f o r r a d a l m á ­ rai ma nemcsak háborúsdit játszanak, hanem eltökélt s z á n d é k u k helytállni, m e g t á m a d n i a D ú v a d a t , m e g kell é r t e ­ n i ü k k e z d e t t ő l fogva, h o g y a D ú v a d n e m ismer kíméletet. Az e r ő s z a k m e n t e s p o l i t i k a i m o z g a l o m f o g a l m á b a n rejlő m á s o d i k feltételezés lé­ n y e g e s v e l e j á r ó j a e politika e g y e t l e n t é ­ teles k i j e l e n t é s é n e k : a p u s z t a tény, h o g y e r ő s z a k m e n t e s p o l i t i k á r ó l beszélünk, ma­ gában hordozza azt a lehetőséget, h o g y e g y e b e t is t e h e t ü n k , és a l k a l m a z h a t j u k a z erőszakot. M i n d e n e s e t r e veszélyes e l ­ l e n t m o n d á s rejlik a z e r ő s z a k m e n t e s po­ l i t i k a e l m é l e t é b e n és g y a k o r l a t á b a n , fő­ leg, h a az ellenzék l a g y m a t a g . A v e ­ szély n a g y o n is valóságos t é n y b ő l e r e d : az erőszakmentes politika meghirdetését é s a l k a l m a z á s á t m i n d i g a gyengeség j e ­ l é n e k t e k i n t i k . Így a z t á n a z e l l e n t m o n ­ d á s n y i l v á n v a l ó : azt v á r j u k a h a t a l o m t ó l , hogy alávesse magát a gyengébb a k a r a t á ­ n a k . A tiszta e r ő s z a k m e n t e s s é g t e h á t m i n t politikai e s z m é n y a b n o r m i t á s : a p o ­ l i t i k a — erőszak. Az e r ő s z a k m e n t e s poli­ t i k a h a n g o z t a t á s a szolgálhatja é r d e k e i n ­ ket, d e soha n e m s z a b a d m a g u n k a t a v v a l a g o n d o l a t t a l á l t a t n u n k , h o g y lehetséges a h a t a l o m á t v é t e l gyengeség, félmegoldások, u d v a r i a s p r o g r a m o k , jogos f e l h á b o r o d á s é s jajveszékelés bevetésével. Ha a moz­ galom, melyet előszeretettel nevezünk e r ő s z a k m e n t e s n e k , v a l a m e n n y i r e is j e l e n ­ tős, azért csak kötelességünk kényszerí­ t e n i a fasisztákat, h o g y ízleljék m e g d ü h ü n k k e s e r ű s é g é t ; az e r ő s z a k m e n t e s ­ s é g n e k á l l a n d ó a n össze kell f o n ó d n i a saját e l l e n t é t e h a t á s á n a k b i z o n y í t á s á v a l . A n a r o d n y i k és a nihilista d i a l e k t i k á j á ­ n a k sosem szabadna hatás nélkül marad­ nia. Az e g y i k n e k s o s e m s z a b a d n a m e g ­ l e n n i e a m á s i k n é l k ü l . Az e r ő s z a k m e n t e s m o z g a l o m b a n á l l a n d ó a n l é t e z n i e kell a r o b b a n á s l a p p a n g ó fenyegetésének, j e l e n kell l e n n i e a h i r t e l e n és b r u t á l i s é b r e d é s

lehetőségének, h a e n g e d m é n y e k e t a k a ­ r u n k elérni, tiszteletet k í v á n u n k k i v í v n i és m e g a k a r j u k v á l t o z t a t n i a f e n n á l l ó r e n d e t . Az e r ő s z a k m e n t e s s é g e l m é l e t e a l ­ k a l m a z h a t ó civilizált o r s z á g o k b a n , civili­ zált e m b e r e k e s e t é b e n , a m i l y e n e k a z ázsiaiak v a g y az a f r i k a i a k . D e egy p i l ­ l a n t á s az e u r ó p a i t ö r t é n e l e m r e n y i l v á n ­ v a l ó v á teszi, hogy m i n d e n igazi h a t a l o m ­ v á l t o z á s t e r ő v e l k é n y s z e r í t e t t e k ki. N e m b í z h a t o m m a g a m az é r z e l m e i m r e . Nem szabad indulataim rabjává válnom: ez c s ö k k e n t e n é védelmi képességeimet, m i k o r m a j d cselekvésre n y í l i k lehetőség. T e i s m e r e d a világot. Az e l n y o m o t t népek rövidesen belefáradnak abba, hogy tétlenségre kárhoztassa őket a hangszóró k e l l e m e s m u z s i k á j a , a l a m p i o n o k és n e ­ o n f é n y e k v a r á z s l a t a . Közel a z idő, m i ­ k o r m i n d e z m á r n e m lesz e l e g e n d ő a m e g c s a l t r e m é n y e k , e l h i b á z o t t célok és a szükségszerű változások brutális el­ utasítása miatt érzett fájdalom enyhí­ t é s é r e . Mély á l m u k b ó l v é r s z o m j a s a n t ö r ­ n e k m a j d ki, jogos f e l h á b o r o d á s s a l szí­ vükben a társadalmi igazságtalanságo­ kért, és l á z a d á s u k k i r á n t j a a t a l a j t a b i r o d a l o m t á m o g a t ó i n a k l á b a alól. Ezért t a r t o k ki. Az első s o r o k b a n a k a r o k l e n n i . Cellatársam azt mondja: „Nem min­ den b e t e g s é g h a l á l o s , n e m m i n d e n búcsú végleges, n e m m i n d e n n a g y e m b e r e r ő s is." É n a z t m o n d o m : „ R ó m a m e r ü l j ö n el a T i b e r i s b e n , o m o l j o n le a b i r o d a l o m óriás boltozata", és a z t : „A d z s u n g e l m i n d i g d z s u n g e l m a r a d , l e g y e n a z fák v a g y felhőkarcolók d z s u n g e l e , s a t ö r ­ v é n y e ez: S z a g g a s d szét ellenfeleidet, v a g y s z a g g a t t a s s szét t e m a g a d " . I d ő n k é n t m a j d p é n z r e lesz s z ü k s é g e m D e c e m b e r b e n ú j r a í t é l k e z n e k fölöttem. Azt a k a r o m , h o g y a r ó l a m előterjesztett j e l e n t é s h i b á t l a n legyen, s b í z o m b e n n e , hogy g o n d o s k o d n i t u d o k s z ü k s é g l e t e i m ­ ről, é p p ú g y , m i n t eddig. J ó egészséget! Fiad 2.

1968. m á r c i u s 28. D r á g a Robert, e z e k b e n a n a p o k b a n n a g y o n elfoglalt vagyok. E l f o g a d t a m , hogy d o l g o z z a m a z e m e l e t e n (a mi e m e l e t ü n k ö n ) : a z é t e l t osztom szét, t a k a r í t o k . Ez k e d v e z ő a rólam készítendő jelentés szempontjából, és m o z g á s r a késztet. Mi a v é l e m é n y e d D z s o m ó r ó l ? H e l y é n 1

1

Dzsomo

Kenyatta,

Kenya

államfője

volt a szíve az e l m ú l t é v e k s o r á n ; a g e ­ rilla h á r o m - n é g y legjobb t a k t i k u s a közé s o r o l h a t ó . . . A r r ó l az új f o r m á r ó l b e ­ szélek, a m e l y e t a h á b o r ú öltött, a s z e g é ­ n y e k h á b o r ú j a . Az afro-ázsiai felszaba­ d u l á s i t ö r e k v é s e k előőrséhez tartozott; annál sajnálatosabb, hogy m a m á r azt kell m o n d a n u n k r ó l a : t ö b b é n e m m ű k ö ­ d i k e g y ü t t azzal a m o z g a l o m m a l , m e l y ­ n e k p e d i g s i k e r é t köszönheti. H i v a t a l o s nyilatkozatai é r t e l m é b e n s e m m i f é l e for­ radalomban n e m akar többé részt ven­ ni. Mit g o n d o l h a t u n k e g y o l y a n e m b e r ­ ről, a k i m e g h á t r á l , m é g m i e l ő t t a c s a t a eldőlt v o l n a ? Ez a z e m b e r e l h a g y t a öreg bajtársait, s o r s u k r a b í z t a a k e v é s b é k e ­ gyelteket. Dél-Afrika, D é l k e l e t - Á z s i a és L a t i n - A m e r i k a n é p e i n e k jól jött v o l n a a z ő segítsége és t á m o g a t á s a é p p ú g y , a h o g y n e k i is jól jött a n n a k idején a mások segítsége. A k i f i n n y á s , n e m a r a t d ö n t ő győzelmet. J ó egészséget! Geo

3. 1968. április 1 1 . Drága Róbert, 2

M. L. K. u g y a n ú g y gondolkodott, m i n t te. H a i s m e r t e d és v a l ó b a n é r t e t t e d v o l ­ na a programját, sohasem nyilatkoztál v o l n a úgy, m i n t u t o l s ó l e v e l e d b e n . Biz­ tos v a g y o k b e n n e : t u d o m á s o d v a n a r ­ ról, hogy e l l e n e volt az e r ő s z a k n a k és a h á b o r ú n a k ; v a l ó b a n meggyőződéses p a ­ cifista volt. N a g y o n é r d e k e s , s z i n t e h i ­ hetetlen, h o g y e g y e n n y i r e az e r ő s z a k r a épült, z ű r ö s r e n d s z e r , m i n t ez, k i t e r ­ m e l h e t ilyen e m b e r e k e t . N e m lelte h e l y é t a m a i v i l á g b a n ; a korhoz k é p e s t t ú l n a i v , t ú l á r t a t l a n ; t ú l művelt, t ú l o n t ú l l o v a g i a s v o l t ; e z é r t k ö n n y ű volt e l ő r e l á t n i vesztét. Ellenszegült a z e r ő s z a k m i n d e n f o r m á ­ j á n a k , a m i n e m j e l e n t i azt, h o g y p a s z szív lett v o l n a . T u d t a , h o g y a t e r m é s z e t n e m t ű r i sokáig a z ilyen i g a z s á g t a l a n s á ­ gokat. Elég éles eszű volt a h h o z , h o g y l á s s a : a s z í n e s b ő r ű e k a z egész v i l á g o n m o z ­ gásban v a n n a k , és p é l d á j u k r ö v i d e s e n az egyesült á l l a m o k b e l i e k e t is é b r e d é s r e készteti, hogy n e r e s z k e s s e n e k t ö b b é . M e g p r ó b á l t a t e h á t é r z e l m e i n k e t é s álMartin

Luther

King

t a l á b a n a m o z g a l m a t sajátos h e l y z e t e i n k ­ n e k megfelelő, alkalmasabbnak ítélt irányba terelni: az erőszakmentes poli­ t i k a i és gazdasági p o l g á r i e n g e d e t l e n s é g i r á n y á b a . Először a z E g y e s ü l t Á l l a m o k külső — a s z í n e s b ő r ű n é p e k ellen viselt — h á b o r ú i v a l k a p c s o l a t b a n kifejtett ú j ­ szerű nézetei m i a t t t a l á l t a m r o k o n s z e n ­ v e s n e k ; és bizonyos v a g y o k a b b a n , h o g y őszinte volt, m i k o r azt m o n d t a : célja „kenyeret a d n i az éhezőknek, felruházni a ruhátlanokat, enyhíteni a bebörtönzött e k k í n j a i n , és m e g p r ó b á l n i s z e r e t n i fe­ l e b a r á t a i n k a t " . J ó m a g a m személyileg s o ­ h a n e m v o l t a m ellene, m e g a d t a m n e k i azt a tiszteletet, melyet őszinteségével kiérdemelt. Mint a négerek teoretikusával n e m ér­ t e k egyet vele. Az e r ő s z a k m e n t e s s é g fo­ g a l m a t é v e s : a s z á n a l o m é s az igazságos­ s á g é r z é s é t feltételezi az ellenfélben, holott a n n a k c s a k veszíteni v a l ó j a v a n , d e s e m m i t s e m n y e r h e t , ha igazságosnak és e g y ü t t é r z ő n e k m u t a t k o z i k ; k ö n n y e n é r t h e t ő , h o g y r e a g á l á s a csakis n e g a t í v lehet. A férfiasság s z i m b ó l u m a itt, É s z a k A m e r i k á b a n m i n d i g a p u s k a , a kés, a h u s á n g volt. M i n d e n ü t t az erőszakot d i ­ csőítik: a televízióban, a f i l m e k b e n , a s i ­ keres regényekben. A legkelendőbb ú j ­ ságok azok, a m e l y e k a l e g r i k í t ó b b és l e g b o r z a l m a s a b b főcímeket hozzák, a m e ­ lyek a legerőszakosabb sportokról, a bokszról és a rögbiről s z ó l n a k ; a h a z á é r t m e g h a l n i — ez a n n y i , m i n t h ő s k é n t m e g ­ dicsőülni. A K i n g e k , W i l k i n s o k és Y o u n gok a r r a b u z d í t a n a k , s ezek a s a j á t sza­ vaik, h o g y „ t e g y ü k félre k é s e i n k e t és ö l t s ü k m a g u n k r a az e r é n y fegyverzetét", h o g y „ t a r t s u k oda a m á s i k o r c á n k a t is, h o g y m e g m u t a s s u k : t u d u n k t ű r n i és s z e ­ r e t n i " . V a l ó s z í n ű l e g n e k i k ez felel meg, n e k e m viszont szükségem v a n mindkét orcámra. Geo.

4. 1968. m á j u s

4.

Drága Anyám, igazad v a n m i n d a b b a n , a m i t az e m b e ­ r e k r ő l és felelősségükről m o n d a s z , a p o t y á z ó k r ó l és a s e m m i t t e v ő k r ő l , a s i k e r t e ­ l e n s é g e k r ő l és a b u k á s r ó l , a h i á b a v a l ó erőfeszítésekről, a m e l y e k r e időt és e n e r ­ giát p a z a r o l n a k . M i n d e n n e k l á t t á n n é h a a n n y i r a e l b á t o r t a l a n o d o m , h o g y ez m á r m e n t s é g e m r e szolgál a h h o z , h o g y m e g ­ s z a b a d u l j a k m i n d e n felelősségtől, és egy­ s z e r ű e n e l m e n j e k (mikor m a j d h a z a t é -

r e k ) , és e l v i g y e l e k b e n n e t e k e t a v i l á g ­ n a k egy o l y a n o r s z á g á b a , a h o l a n é g e r e k k e z ü k b e v e t t é k m á r s o r s u k a t , egy v a g y k é t ó c e á n t é k e l v e m a g u n k és A m e r i k a közé. D e ez a z é r z é s s o s e m t a r t hosszú ideig, m e r t m e g é r t e m , m i é r t r e a g á l n a k így so­ k a n k ö z ü l ü n k , igen, így „ r e - a g á l n a k " , „vissza-hatnak". Válaszunk a társadalmi ö s z t ö n z é s e k r e (melyek s z á m u n k r a e b b e n az országban mint megannyi kihívás n y i l v á n u l n a k meg) c s a k i s n e g a t í v lehet, h a a r r a gondolunk, hogy bennünket, egyesült á l l a m o k b e l i n é g e r e k e t a l á v e t e t ­ t e k a legteljeseb a g y m o s á s n a k , a m e l y e t n é p v a l a h a is e l s z e n v e d e t t a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n , hogy e l v á l a s z t o t t a k és m a is elválasztva t a r t a n a k földünktől, gyöke­ reinktől, intézményeinktől. Egyetlen e m ­ beri csoportosulást n e m terrorizáltak, n e m fosztottak m é g így m e g e m b e r s é g é ­ től s ( m á r születéstől fogva) m i n d a t t ó l , a m i e r ő s s é teszi az e m b e r t . A m i a c s a l á d p r o b l é m á j á t illeti, k é s z ­ séggel e l i s m e r e m : a n é g e r c s a l á d s e j t r o m ­ j a i b a n h e v e r ; ez k é t s é g k í v ü l n a g y b a n hozzájárul ahhoz, hogy nehézségeink tá­ m a d j a n a k a b b a n , hogy n é p p é e g y e s ü l ­ j ü n k . D e m i n d e n h a t á s n a k m e g v a n az o k a : ahhoz, h o g y f e l s z á m o l j u k e „ h a t á s o ­ kat", meg kell é r t e n ü n k okaikat. Azt ál­ l í t a n i , h o g y a n é g e r c s a l á d i sejt l a s s a n f e l b o m l i k a k ü l s ő (szegénység és t á r s a ­ d a l m i i g a z s á g t a l a n s á g ) és belső n y o m á s (a k r i t i k u s h e l y z e t r e v a l ó n e g a t í v r e a ­ gálás) h a t á s á r a , ez a z t j e l e n t i , a l a p o s a n t é v e d ü n k a p r o b l é m a s ú l y o s s á g á t ille­ tően. H á r o m történelmi tényező j á r u l t hozzá n é g e r t á r s a d a l m u n k b a n a család kaotikus helyzetének kialakulásához: 1. A c s a l á d i sejt a r a b s z o l g a s á g k o r á ­ b a n h u l l o t t szét, és a f é r f i a k a t o d a j u t ­ t a t t á k , h o g y k i v e s z e t t b e l ő l ü k a felelős­ ségérzet családjuk iránt. 2. A k u l t ú r á t , a z i n t é z m é n y e k e t , a s z o ­ k á s o k a t , m e l y e k e n a c s a l á d i sejt egysége nyugszik, a m e l y e k n é l k ü l n e m l é t e z h e t semmiféle összetartás, szétrombolták, az­ óta s e m h e l y e t t e s í t e t t é k e g y é b b e l . A l e g ­ j o b b , a m i t t e h e t ü n k : a fehér e m b e r t m a j ­ m o l t u k és egyfajta s z u b k u l t ú r á b a k a p a s z ­ k o d t u n k ; és így k e r ü l t ü n k a b b a a v é r ­ l á z í t ó h e l y z e t b e , hogy h a m e g f e l e l ő e n n e ­ veljük magunkat, ha szalonképesen gon­ d o l k o z u n k , h a a „jó k ö n y v e k e t " o l v a s s u k , h a azt szajkózzuk és p o n t o s a n azt t e s z szük, a m i t elvárnak tőlünk, akkor é p p ­ olyan „rendesek" lehetünk, mint a fehé­ rek! 3. A v á l t o z á s , a m e l y az „ingó v a g y o n ­ tárgyak" státusából a szakképzetlen lec s ú s z o t t a k közé j u t t a t o t t b e n n ü n k e t a m u n k a p i a c á n , t á v o l r ó l s e m volt felsza­

badítás, ahogy azt sokan képzelik; e g y ­ s z e r ű e n c s a k a rabszolgaság egy új for— mája. J ó egészséget! Geo

5. 1968. a u g u s z t u s 1 7 . Drága Anyám, m i n d e n egy r o p p a n t e g y s z e r ű t é n y r e v e z e t h e t ő vissza: azt a k a r j u k , h o g y temagad légy, h o g y elfogadd s a j á t való­ ságodat. M i é r t k e l l e n e a z é n f e l e s é g e m ­ nek másoktól kapnia szempontjait a j ó ­ ról és a rosszról, a s z é p r ő l és a r ú t r ó l ? Higgy n e k e m , k é r l e k , i g a z á n r ú t az, h a alakoskodunk, ha utánzunk, s majmoljuk, imádjuk a megvetendőt. M i n d e n t összevetve — r e n d s z e r i n t a z t m o n d j u k —, h o g y egy n é g e r nő, h a m e z ­ t e l e n és t e r m é s z e t e s , r ú t v a g y t á v o l á l l a szépségtől. E b b ő l a t e r m é s z e t e s á l l a ­ p o t b ó l k i i n d u l v a , az e g y e t l e n m ó d , h o g y v a l a m e n n y i r e is közeledjen a s z é p s é g ­ hez, az, h a l e s i m í t j a a h a j á t , s h a f e l ­ cicomázza magát Párizsban, L o n d o n b a n , az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n v a g y a b a r b á r v i l á g m á s részein tervezett ruhákkal. S z e r i n t e d az e g y e t l e n s z é p s é g i d e á l : a. n y u g a t i ideál. Ez az é r t e l m e t l e n s é g e g y e ­ nesen felháborít. Megértem, s t u d o m á s u l v e s z e m , hogy c s a k ezt i s m e r t e d . De k é ­ p e s n e k kell l e n n e d a r r a , hogy belásd: m a az a t ö k é l e t e s s é g - i d e á l , m e l y e t a múltban formáltál magadnak, többé n e m a „ l e g ú j a b b d i v a t " ; i s m é t d i v a t b a j ö t t a. fekete. F é r f i a s a n t e l j e s í t e n i fogom k ö t e ­ lességemet, m é g h a b e l e is p u s z t u l o k ; e n e r g i á m m i n d e n részecskéjét, m i n d e n e r ő m e t a r r a á l d o z o m m a j d , hogy a n y a g i t á m o g a t á s t és v é d e l m e t n y ú j t s a k c s a l á ­ d o m n a k . D e félek, h o g y ti, n ő k n e m t e l ­ jesítitek feladatotokat, mert úgy t ű n i k , képtelenek vagytok megváltozni, újra­ r á t a l á l n i őseitek é r t é k e i r e és k u l t ú r á j á r a . A h o g y a n F . m o n d j a : „Születési h e l y e m Chicago, Illinois"; ez ú g y h a n g z i k , m i n t egy sírfelirat. M i n d e n n e k a k u l c s a a v a l ó s á g . Az i n ­ telligencia szerintetek azt jelenti, hogy s z e r e t n ü n k k e l l a n y u g a t i zenét, d i v a t o t , k o n y h á t és a r c h i t e k t ú r á t ; N y u g a t r ó l kell k a p n u n k a nevelést, a v a l l á s o s b a b o n á ­ k a t , a z ál-filozófiát, m i n d e n g o n d o l a t u n ­ k a t és o l v a s m á n y u n k a t ! S z e n t Á g o s t o n ! Szép példa! Valójában egy osztálytársa­ dalom legalacsonyabb rendű kasztja v a ­ g y u n k , a z e g y e t l e n csoport, a m e l y a r c á n viseli a z o k a t a v o n á s o k a t (fizikai j e l l e g -

zetességeket), a m e l y e k l e h e t e t l e n n é tesz­ nek bármilyen társadalmi-gazdasági ér­ v é n y e s ü l é s t , e l ő r e j u t á s t . Mi v a g y u n k a nemzet igavonó barmai, a t e n y é r b e m á ­ s z ó a r c ú a k , a n é p b ű n b a k j a i , lábtörlői. N e m v a g y o k a n n y i r a ostoba, h o g y n e l á s ­ s a m , h a gyűlölnek, főleg h a ez n y i l v á n ­ való. M i n d e z e k m e l l e t t m e g kell m o n d a n o m , h o g y egyes n é g e r e k e t e l i s m e r é s vesz k ö ­ rül; naponta megállapítom; de én n e m v a g y o k tagja e n n e k a t e s t ü l e t n e k . G y ű ­ l ö l n e k e n g e m . N e m t a r t o m ezt k e l l e m e t ­ lennek, m e r t bizonyos k i v á l t s á g o k a t b i z ­ tosít n e k e m . V a l a m i n e m v o l n a r e n d b e n , ha szeretnének. Érted? N e m akarom, h o g y elfogadjanak. M i n t egyén n e m t ö ­ r ő d ö m a j ö v ő m m e l ; t u d o m , hogy e s z m é ­ n y e i m győzni f o g n a k — ezért n e m is bosszankodom. Nem á r t h a t n a k nekem, m e r t n e m v e s z í t h e t e m , csak l á n c a i m a t . N y i l v á n v a l ó , hogy n e m fognak s e m m i ­ féle lehetőséget b i z t o s í t a n i számomra. Igazad v a n , p o n t o s a n az vagyok, a m i t ő l ő k félnek: néger, a k i n é g e r a k a r l e n n i , é s józan. N e m s ü t ö m le a s z e m e m e t s e n k i előtt, s ezért é r z i k úgy, h o g y b á r m e l y i k pilla­ natban zendülést robbanthatok ki; pe­ d i g t ö b b i n c i d e n s t a k a d á l y o z t a m m e g itt, m i n t b á r m e l y m á s n é g e r az egész r e n d ­ szerben. Geo

6. 1970. m á r c i u s 24. k e d d e n , k o r a reggel Meg v a g y o k győződve, p s z i c h o p a t á n a k kell l e n n i a h h o z , hogy odalégy a z e g y e n ­ r u h á é r t ; n e m nehéz elképzelni, m i m e g y v é g b e a n n a k a fejében, a k i ö n k é n t e s e n ölt m a g á r a e g y e n r u h á t . Tudta-e, hogy ezekben a börtönökben k e g y e t l e n v e r s e n g é s folyik az e g y e n r u ­ h á s s m a s s z e r és az e g y e n r u h á t n e m v i ­ selő fegyőr között? Az e g y e n r u h á s o k a „Gárdá"-nak neveztetik magukat, míg a többiek a „Börtönigazgatóság". A foglyok őrzése az e g y e n r u h á s s m a s z szer f e l a d a t a ; ez a z t j e l e n t i , h o g y ó végzi a l é n y e g e s m u n k á t : motoz, v e r és öl. A fehér inget és n y a k k e n d ő t ( v a l ó j á b a n egy m á s f a j t a e g y e n r u h á t ) viselő m u k s ó k h a t á r o z z á k meg, h o g y m i t e s z ü n k , ők d ö n t i k el, miféle szar iskolai v a g y m ű ­ h e l y p r o g r a m u n k legyen, és e l n ö k ö l n e k azokon a n e v e t s é g e s csoportos gyógyszeánszokon, m e l y e k m i n d i g v e r e k e d é s s é v a g y mószerolási v e t é l k e d ő v é f a j u l n a k . Ők fogalmazzák a Bizottság s z á m á r a a

jelentéseket. A két smasszer-típus közt v i t a folyik, m i ó t a m e g j e l e n t e k a t e r e p e n az ú g y n e v e z e t t „ i r á n y í t ó k " . Természetesen eredetileg a r r a számí­ tottak, hogy együttműködnek majd a b e b ö r t ö n z ö t t e k ellen, hiszen a cél a l e h e ­ tő l e g t ö b b j ü k e t m e g t ö r n i , hogy k e v e s e b ­ b e t kelljen m a j d megölni, m e r t a gyil­ kolás rossz b e n y o m á s t kelt az őröket k i ­ nevező Igazságügyi M i n i s z t é r i u m és a politikai a p p a r á t u s képviselőiben. Mi a z o n b a n k i t o l u n k v e l ü k azzal, h o g y egymásnak ugrasztjuk a két tábort. Ha egy „ e g y e n r u h a " m e g t a g a d t ő l ü n k v a l a ­ mit, az „ i r á n y í t ó h o z " f o l y a m o d u n k , s h a teljesíti k é r é s ü n k e t , a n n á l j o b b ! De r e n ­ desen olyat kérünk az „egyenruhától" (mégpedig úgy, hogy m i n d e n k é p p e n viszszautasítsa), a m i t a z „ i r á n y í t ó " m i n d e n b i z o n n y a l engedélyez. A h a t a l o m ő r ü ­ lete, a m e l y , ú g y látszik, m i n d n y á j u k a t el­ k a p j a , előre k i s z á m í t h a t ó káoszt t e r e m t . Ezek a z e m b e r e k , a k i k i r á n y í t a n i , m a ­ n i p u l á l n i és összetörni a k a r n a k b e n n ü n ­ ket, k é p t e l e n e k e g y e t é r t e n i , b á r m i r ő l l e ­ gyen is szó! Ez a helyzet! Felfegyverzett idióták! A s z e m é l y e s konfliktusok m e g ­ s z á m l á l h a t a t l a n o k : s m a s s z e r r a b ellen, s m a s s z e r s m a s s z e r ellen, r a b r a b e l l e n (ez u t ó b b i á l t a l á b a n egy s m a s s z e r p r o v o ­ k á c i ó j á n a k a k ö v e t k e z m é n y e , v a g y a fö­ löslegesen kemény életkörülményeké). Meg s e m l e h e t n e s z á m l á l n i ezeket az e s e ­ teket, m é g e g y I B M géppel s e m , m é g csak a nyilvánossá váló konfliktusokat sem. Biztos s z e r e t n é k l e n n i a b b a n , m e g é r t i - e , mit akarok mondani: én nem tagadom, hogy l e g t ö b b e n , a k i k az ilyenfajta intéz­ ményeket megjárják, valamilyen módon b e t e g e k : szörnyetegek, teljesen r o m l o t t a k és k i f a c s a r t a k , s z ö r n y e t e g szülök m é l t ó u t ó d a i ! Azok, a k i k n e m i l y e n e k i d e é r k e zésükkor. ilyenné válnak, mire kikerül­ nek — senki n e m távozik innen érin­ t e t l e n ü l . Itt m a r a d e falak mögött e g y é ­ n i s é g ü k és e m b e r i m é l t ó s á g u k . M i k o r b e ­ lépsz C h i n ó b a , írott v a l l o m á s t k é r n e k t ő ­ led, m e l y az ü g y i r a t c s o m ó d első o l d a l á r a k e r ü l , f é n y k é p e d és születési b i z o n y í t v á ­ n y o d a l á ; h a visszautasítod, ez a B i ­ z o t t s á g s z e m é b e n azt j e l e n t i , h o g y m é g n e m t e t t e d meg az első lépést a r e h a b i ­ litáció felé; m i n d e z t g o n d o s a n m e g m a ­ g y a r á z z á k n e k e d C h i n ó b a n : ,,Ha n i n c s vallomás, nincs megbocsátás." Senki n e m lép b e e m e l t fővel a Bizottság k i h a l l g a t ó t e r m é b e , ilyen n e m létezik, ez v a n ! A fiúk e b b e n a t e k i n t e t b e n h a z u d n a k : d e Fay, akinek megbocsátottak, csúszómá­ szóként m e n t be oda. M i n d e z azt is j e ­ lenti, hogy m á r r e z i g n á l t a n fogadta a „szart az a r c á b a " , utolsó m e g j e l e n é s e óta

többször is. Évente rengeteg konfliktus és incidens fordul elő; senki s e m ússza meg, ha valaki bocsánatot nyer, azt drágán megfizeti. El kell veszítenie egyéniségét, testét kellett mentenie lelke árán (gon­ dolat, büszkeség v a g y elv). Egyetlen n é ­ ger s e m jut ki innen, ha v a l a m i l y e n erő­ szakos história v a n a múltjában, m i n d ­ addig, míg n e m látják a szemében azt, amit szimulálni n e m lehet: a rezignált­ ságot, az összeomlást; ennek ki kell ülnie az arcára. É n láttam a lemondást bizonyos nége­ rek szemében, itt San Quentin udvarán, Tracyban. Mikor beléptem az udvarba 1962-ben, fekete testvéreim az esőben sor­ ban álltak, pedig az udvar felét tető védte; a mexikóiak és a fehérek alája húzódtak; nagy területet tartottak fenn „barátoknak", akik sosem mutatkoztak. Itteni első napomon megjelent előttem az öreg rabszolga képe, ázottan és resz­ k e t v e az esőben, miközben a többiek jól érzik magukat a tető alatt. Testvéreim legfőképp arra törekedtek, hogy a kelle­ metlenségeket elkerüljék: a smasszer mindig a négerre lő, ha összetűzés tör­ ténik fehérek é s feketék közt; és úgy t ű ­ nik, a négerek inkább törődnek avval, hogy kedvező jellemzést kapjanak, mint a fehérek vagy a barnabőrűek. N e m ér­ t e m ezt, mert ami odakinn vár rájuk, s e m m i v e l s e m jobb! Valamivel később, 1962-ben, épp itt, Soledadban, egy fehér (már s e m a n e ­ vére, s e m az arcára n e m emlékszem) a zuhanyozóban leszúrt e g y négert, akit úgy hívtak, mint engem. A fehér a cel­ lájába szalad, és védelmet kér az őrség­ től: kétszáz néger rohan utána, hogy ki­ tépjék az őrök kezéből; a végén n e m maradtunk, csak négyen a körzet egész rendőrsége ellen: X. volt v e l e m és még ketten. A t ö b b i e k . . . Mindez az ajkak remegésével kezdődött, aztán az orrcimpák reszketése, aztán az a valami a sze­ mekben... San Quentinbe küldtek, s e g y hónapig bezárva tartottak. Azután J. C.-t és e n ­ gem, akik a legfiatalabbak voltunk, át­ tettek Tracyba. Tracyban hat hónapot gyúrtam le a javító központban, majd „J"-be küldtek, a „fegyelmezetlenek" részlegébe. Valójában azért küldtek oda, hogy újra összekerüljek n é h á n y régi e l ­ lenségemmel: azelőtt e g y é v v e l e g y m e ­ xikói megölette magát Soledadban; J. C-t nyilatkozattételre szólították föl, majd békén hagyták, és senki ellen n e m e m e l ­ tek vádat. Így, egy egyszerű személycsere reményében arra számítottak, hogy a mexikóiak majd ellátják a bajomat.

N e m tudom, honnan szedi azt a histó­ riát, miszerint megpróbáltam „deszegregálni" egy termet; ez túlzás, azokból az eseményekből eredhet, amelyek a „ J " osz­ tályon töltött hetem alatt történtek. A négereket arra kényszerítették, hogy a televíziós terem mélyén támla és karfák nélküli, k e m é n y padokon üljenek, míg a fehéreknek és mexikóiaknak elöl volt helyük, párnázott székekben és támlás padokon! Namármost figyelje meg: ha valamelyik gazember a cellájában volt v a g y a zuhanyozóban, senki s e m foglal­ hatta el a helyét, egy néger se próbáljon odaülni! Komolyan beszélek! Mindez e g y „egyenruha" jelenlétében történik, s a falon e g y felirattal, spanyolul és angolul: „Tilos a helyeket fenntartani!" Az első három estén odamegyek híre­ ket hallgatni; állva maradok, s körülné­ zek a teremben, hátha felfedezem a szo­ lidaritás jegyét az „öreg rabszolga" arcán. Az „öreg rabszolga" n e m vesz tudomást rólam, elkerüli tekintetemet, a legszíve­ sebben visszavonulna. Én is, de n e m akarom vesztesként elhagyni a csatate­ ret. Már az a p á m se hagyott rám nagy örökséget, ha azt is elveszítem, a m i m m é g van, n e m marad s e m m i m . A negyedik este leülök az első sorban. A műsort n e m tudtam élvezni, arra kellett figyel­ nem, ami a hátam mögött történik. A smasszer fel-alá járt, és úgy nézett rám, mint akinek elment az esze. Három na­ pon át a rabok eltűrtek („kilencvenhét kiló és valószínűleg ütődött"). A n e g y e ­ dik estén aztán (hét vége volt) rámtá­ madtak. Azután „bezártak", és k é s ő b b visszaküldtek S a n Quentinbe. A „jelen­ tés rossz magaviseletemről" olyan nyil­ vánvalóan rasszista jellegű volt, hogy azt hiszem, San Quentinben kénytelenek v o l ­ tak eltüntetni. Ha a l k a l m a nyílik rá, néz­ zen utána, milyen okokat hoztak fel doszsziémban erre az 1962-es áthelyezésre Tracyból San Quentinbe. Láthatja, a rabok nagy része romlott. De ki keltette életre bennük a feneva­ dat? Mindannyian környezetük termékei. D e szerény v é l e m é n y e m szerint sokkal kevésbé züllöttek, mint az az alak, aki „fegyőr"-nek nevezteti magát. Meg lehet­ n e cserélni a szerepeket anélkül, hogy az adminisztráció minősége érezhetően megváltozna. Sőt, minden változás hala­ dást jelentene. Az Egyesült Államok börtönei a kreté­ nek utolsó mentsvárai. A rabok elfuse­ rált életű emberek, de ők legalább k e ­ restek valamit, ó, n e m valami nagyot!, de már az is több a semminél. Az őr, ahogy már mondtam, az az ember, aki

alkalmatlan bármilyen más munkára, csak az ilyen szemétdombon él meg. Mit keresek é n itt, Fay? Egy öntudat­ lan pillanatban bezuhantam ebbe a sze­ metes vödörbe, s ők rámcsukták a fe­ delet! Itt zűr lesz, kedvesem, s mikor m i n d e n n e k v é g e lesz, valaki ráfizet, n a ­ gyon ráfizet, de n e m „mi"! Mindenesetre n e m maga, legyen egészen nyugodt afe­ lől, hogy biztonságát s z e m előtt tartom mindenben, amit tehetek, elsősorban és mindig a maga biztonságát. Évekkel ez­ előtt ki kellett volna már jutnom innen, hogy szabad legyek, világokat romboljak le, harcoljak a rossz ellen, é s harcban essem el. Valójában kétfajta smasszer van ezen a szemétdombon: az egyik azért v a n itt, mert semmi máshoz n e m ért: ezek lecsú­ szott emberek, akik végül szadistákká válnak. A többiek hírhedt szadisták, akik szenvedtek a béklyóktól, amelyeket a hozzájuk hasonlóan erőszakos társadalom rakott rájuk. Tudják, hogy hitvallásuk gyakorlása a nagyközönség rovására kí­ méletlen büntetést v o n n a maga után; gyilkolni nagyon szórakoztató, de n e m a saját életük kockáztatásával (figyelje csak meg, hogy nyüszítenek és tépik a hajukat, ha baj éri őket!). De a tilalmak megszűnnek a börtön kapuin belül. Vi­ selkedésük gyökeres változáson megy át; végre kínozhatnak, szabad utat engedhet­ nek ő r j ö n g é s ü k n e k . . . és mindezért még meg is fizetik őket! Hogyan vezethetne vak világtalant? Egy igazságos társada­ lomban a börtönök n e m léteznének töb­ bé: ha egy ember beteg, a legjobb orvo­ sokat foglalkoztató kórházba kell beutal­ ni; a férfiakat soha n e m kellene külön­ választani a nőktől, ezeknek az intéze­ teknek bőven kellene rendelkezniük m e g ­ felelő felszereléssel, építő jellegű elfog­ laltságokat kellene biztosítaniuk, még ha ezért a gazdaság egyéb ágazataitól v o n ­ nának is meg bizonyos összegeket. Ször­ nyetegeket teremteni, s aztán a társada­ lomra szabadítani őket — öngyilkosság a társadalom számára. Dehát a bajokat n e m orvosolhatjuk a diagnózis megállapításával. Szeretek így beszélni magához. Maga csak hall­ gat, de n e m válaszolhat. Itt a reggeli. Minden hatalmat a n é p ­ nek!

7. 1970. március 24., kedd A fenevad, a fenevad, akit életre kel­ tettek bennem, visszatér majd, hogy te­ remtőjét megkínozza; kiszáll a sírból,

a mélységből, a legmélyebb örvényből; juttassanak bár a másvilágra, a poklokra szállás sem állít meg, kúszva térek viszsza, úgy követem majd nyomát, mint a kutya, örökkön-örökké. Igazságos n é p h e z tartozom, akiben lassan érik a harag, de akinek tombolását gátak közé szo­ rítani semmi s e m képes. Összegyűlünk majd a kapuja előtt, annyian, hogy l é p ­ teink dübörgésétől megremeg a föld. V á ­ dat emelek ellene örömtől megfosztott huszonnyolc évemért, és drágán fogom megfizettetni őket. Rárontok, mint e g y sebesült hím-elefánt, a m e l y vad és d ü ­ hös, fülei fenyegetőek, ormányát fel­ tartva üvölt dühében. A mellén táncolok majd, szememben egyedül csak a tőrt láthatja, amelyet kegyetlen szívébe már­ tok. Ez a néger valóban n e m elégedett! Soha meg n e m bocsátok, semmit n e m felejtek el, é s ha valami felróható b ű n ö ­ mül, az az, hogy n e m hajszoltam m e g őket eléggé. Ez irgalmatlan h á b o r ú .

8. 1970. augusztus 9. Reális dátum: két nappal a Halál u t á n

3

Drága Joan, a jövőben mindent attól a naptól számí­ tunk, amelyen a gyermek meghalt. A gyermek, a fekete gyermek, géppisz­ tollyal a kezében, egy másodpercig sza­ bad volt: ez több, mint amit legtöbbünk remélhet. Kell, hogy az emberek feltegyék ma­ guknak a kérdést: milyen erők tették őt ilyenné: félelmetes, bosszúálló, hidegvérű, higgadt gyermekké; bátor elhatározása adott fegyvert a kezébe; szilaj paripa! Nézd át összes, hozzád írott levelei­ met: mindazt ki kell venni belőlük, amit Georgiáról mondtam, s ahol ő n e m töké­ letes forradalmár anyaként jelenik meg. Tedd meg ezt rögtön. Azt akarom, hogy senki ne tévedjen ót illetően olyan s ú l y o ­ san, ahogyan é n tévedtem. Egy könnyet s e m ejtett, és éppúgy, mint én, nagyon büszke volt rá. Jonathan heves szen­ v e d é l y é b e n két dolgot ismert fel: a sze­ retetet és a hűséget. Higgadt és nyugodt vagyok é n is. „Na­ gyon helyes, uraim, most rajtam a sor!" 4

3

A kettős keltezés első mondatában Jonathan szavai, tárgyalóterembe.

vél

4

magyarázata a rejlik. amikor behatolt

le­ a

9. 1970. s z e p t e m b e r 14. Drága Nővérem, h o l n a p , 1970. s z e p t e m b e r 15-én h á z i m u n ­ k á t végzek a z e m e l e t e n egy fogollyal, a k i h á r o m n a p p a l ezelőtt e n g e m és m á s t e s t v é r e k e t széklettel és vizelettel ö n t ö t t le, p o n t itt, M a x R o w b a n . A z a d m i ­ n i s z t r á c i ó egy kísérletéről v a n szó, a m e l y n e k célja a hozzájuk v a l ó c s a t l a k o ­ z á s r a kötelezni a f e h é r e k egy csoportját, akik nyíltan szándékoznak „megsemmisí­ teni minden piszkos négert", és akik, j o b b h í j á n , egy a l k a l m a t s e m s z a l a s z t a ­ n a k el, h o g y a n é g e r e k e t z a k l a s s á k . M a g a m r a leszek t e h á t h a g y v a a folyo­ són ezzel a r a b b a l , akiről t u d o m : a fegy­ ő r ö k fegyvert szereztek n e k i a b b a n a r e ­ m é n y b e n , h o g y megöl m a j d e n g e m . De e b b e n a t e k i n t e t b e n kész v a g y o k v á l l a l n i s o r s o m a t , b á r m i l y e n legyen is az. B í z o m ö n v é d e l m i k é p e s s é g e i m b e n , és a végsőkig é l n i is fogok velük. M i n d ­ a m e l l e t t , h a b a l h é r a k e r ü l sor, és fölül­ kerekedek, a börtönszemélyzet minden bizonnyal meghamisítja majd a ténye­ ket, és m i n d e n b e n e n g e m fog h i b á z t a t n i . Ez e l ő r e l á t h a t ó , hiszen a b ö r t ö n t ö r t é ­ netében rengeteg olyan incidens fordult elő, a m e l y b e n a n é g e r e k h a m i s í t o t t j e ­ lentések áldozatai lettek, egyszerűen azért, m e r t h a s o n l ó h e l y z e t e k b e n ók k e ­ r e k e d t e k felül. A z é r t írok, h o g y egy i n c i d e n s esetén, b á r m i legyen is a k i m e n e t e l e , m e g t u d ­ j á t o k a z igazságot a t ö r t é n t e k r ő l . Minden hatalmat a népnek! 5

Earl

Satcher

6

10. 1970. s z e p t e m b e r

18.

E r ő és igazság!

Drága Nővérem, . . . í m e , a lehető l e g r ö v i d e b b b e s z á m o l ó a legutóbbi levelemben említett esemé­ n y e k k ö v e t k e z m é n y e i r ő l . 1970. s z e p t e m b e r 15-én, n e g y e d k i l e n c tájban a Horton n e v ű b ö r t ö n ő r k i n y i t o t t a c e l l á m ajtaját, é s m e g p a r a n c s o l t a , hogy legyek kész a t a k a r í t ó - s z o l g á l a t r a , A. fogollyal, a k i ú j n á c i rasszista. M i u t á n A. fogoly cel­ l á j á n a k a j t a j á t is k i n y i t o t t a , H o r t o n b ö r 5 6

A börtön Álnév.

egyik

t ö n ő r e l h a g y t a a folyosót. A h o g y a k e ­ r e s z t v a s a t leveszik, az a j t ó b e l ü l r ő l k i ­ nyílik. K i n y i t o t t a m a z a j t ó m a t , és k i l é p ­ tem a cellámból. A. kilépett a s a j á t j á b ó l , és v i s s z a z á r t a az ajtót. J ó k é t p e r c i g n e m m o c c a n t , m a j d felém t a r t o t t , s t ő l e m egy m é t e r r e m e g ­ állt, és k i v e t t a zsebéből e g y kést, m e ­ lyet a m ű h e l y e k b e b e j á r a t o s r a b o k k é ­ szítettek. E n n e k l á t t á n v é d e k e z ő k a r a t é á l l á s b a h e l y e z k e d t e m , és v á r t a m , h o g y A. r á m ugorjon. M i k o r e b b e n a szo­ k a t l a n t a r t á s b a n m e g l á t o t t , a p a s a s kitért, elhatározta: megpróbálja kiprovokálni, h o g y é n t á m a d j a m m e g ót, s a r a s s z i s t a szótár l e g s z e n n y e s e b b kifejezéseivel ille­ tett. De é n n e m m o z d u l t a m . A s z e m é l y z e t nyolc-tíz tagja, akit a folyosó v é g é r e , a folyosó b e z á r t r á c s a m ö g é állítottak, l á t o t t és h a l l o t t m i n d e n t a n é l k ü l , h o g y egy m o z d u l a t o t is t e t t volna, hogy véget vessen a helyzetnek, é s elvegye A. fogolytól a fegyverét ( a m e ­ lyet ők m a g u k szereztek neki). Tíz p e r c n y i m e s t e r k e d é s u t á n az őrök m e g é r t e t t é k , hogy A . - n a k b i z o n y o s a n n e m lesz m á r b á t o r s á g a m e g t á m a d n i e n g e m úgy, a h o g y a n a j e l e k s z e r i n t m e g e g y e z e t t velük. Akkor aztán hangos kiáltásokkal v i s s z a p a r a n c s o l t a k c e l l á n k b a . A. r ö g t ö n behátrált a sajátjába. Követtem a többi néger tanácsát: visszatértem a cellámba. Fél t i z e n e g y k o r az ő r ö k visszajöttek, és felszólították M a d i s o n F l o w e r t e s t v é r t , h o g y jöjjön ki a folyosóra egy m á s i k rasszista fogollyal. Pár pillanattal később Madison testvér k i l é p e t t a folyosóra, és a s z ó b a n forgó fogoly r á v e t e t t e m a g á t . D e a t e s t v é r é l é n k e n reagált, s k e z d t e m ó r e s r e t a n í ­ t a n i t á m a d ó j á t . Az ő r ö k rögtön kiözönl ö t t e k a folyosóra, egy k ö n n y f a k a s z t ó b o m b á t k ö z v e t l e n közelről a t e s t v é r a r ­ c á b a d o b t a k , k i v o n s z o l t á k a folyosóról, s a d ü h ö n g ő k cellájába z á r t á k . A fehér foglyot a c e l l á j á b a n h a g y t á k , és M a x R o w b a n m i n d e n k i estig k ö n n y e z e t t a k ö n n y f a k a s z t ó gáz m i a t t .

szigorított

részlege.

Earl Satcher Gaál Anna

fordítása

A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉ­ SE. A kézirat nyomdába kerülése után értesültünk George Jackson haláláról: ál­ lítólag fegyveres harcban lőtték le a szö­ kését megakadályozó fegyőrök. A doku­ mentumot eredeti összeállításunkban kö­ zöljük, de az ügyre az Angela Davisprobléma összefüggésrendszerében még visszatérni szándékozunk.

JEGYZETEK Vallomás a színházról „Lesz mozi, lesz s z í n h á z és r i n g l i s p í l " Apám mindig dudorászott munka közben: a kicsi gyermek füle bolyhába beleragad a dallam, a szöveg. Az apa katonaládákban, segéd-kufferekben cipeli magával, amit lát-hall a huszadik század nagyon is slágeresen kezdődő világában; a jókedvű iparoslegény nem hagyhat fausti homályon és derengésen átsejlő könyvtárat fiára, csak ilyen dallamokat és szövege­ ket, beszédében pedig a szülőföldet. „Lesz mozi, lesz színház és ringlispil", ígéri a slágerben — valószínű­ leg egy apámfajta iparoslegény — kedvesének, egy olyan vurstli-romantika bűvös körében, amelyet mester módjára Molnár Ferenc dalolt ki utoljára. Kicsi voltam, nem tudtam, mi a színház (igaz, ma sem egészen), csak annyit sejthettem, hogy valami olyan lehet, mint a ringlispíl, ugyanolyan mámorba szédítő kerengés. Csak jóval később jöttem rá, hogy ez a gyermeki tévedésem, mely a színházat és ringlispílt rokonszavaknak hitte, sokkal inkább tulajdonítható naiv ráérzésnek, mint a kisbaba-etimológia tejhabos fantáziájának, nem sorolható a mellé a klasszikusan gyermek-etimológiai esetem mellé, amikor is a „lelőhely" szóról azt hittem, hogy „az egy olyan hely, ahol lelövik az embert". Igen: mámoros szédületbe forgató kerengés — egyetlen pont körül. Később észrevettem, hogy a színház nem is egy, hanem két ringlispil, iker-masina: az egyik ringlispíl a publikum, a másik a színpad, a színészek játéka körül forog. Most képzeljük el, hogy az egyik ringlispílen forogva, amúgy is szédűletben lévén, ráadásul a másik ringlispíl utasai szédületének is tanúi vagyunk: szédületünk így felfokozódik, mert átragad: a publikum megmámorosodik a játéktól, a színész pedig a közönség mámorától. S a szünet? A szünet a személyes demokrácia nagy alkalma a néző számára, egyszerre ismerkedési hely, divatbemutató, találka, egyszóval a szü­ n e t — a közönség s z í n p a d a , a szünetben már a közönség élheti ki szereplési vágyát. Apropó, a személyes demokrácia alkalma: gondoljunk csak arra, hogy a színház az egyetlen művészet, amelybe tapssal beleszól a közönség, amelyben a publikum ítélkezése, jutalmazása azonnali. Ebben a művé­ szetben a publikum jogot formál a beleszólásra, ítélkezésre, mert úgy érzi, hogy illetékes. Mi adja a közönségnek a színházban az illetékesség illúzió­ j á t ? Az, hogy ott fent élő emberek „utánozzák" a lent élő embereket. Azok ott fent úgy igyekeznek beszélni, mozogni, olyan arckifejezést „vágnak", amilyet mi lentiek minden erőfeszítés nélkül megteszünk naponta százszor anélkül, hogy művésznek hívnánk magunkat. Ezért van az, hogy a stilizál­ tabb színházi formákat nehezebben fogadja a közönség, nemcsak azért, mert az áttételesebb alakzatokhoz nagyobb szellemi erőfeszítés, finomabb érzé-

kenység, „vájtabb fül" szükséges, hanem azért is, mert a publikum megfosztódik egyik nagy szellemi elégtételétől, az illetékesség illúziójától. Az azon­ nali véleménymondás, ítélkezés — k e r e k e b b élményt ad, mint az elhalasz­ tott. Gondoljunk csak egy pofon pszichológiájára. Ha valaki gyermekkorunk­ ban megsértett, adtunk neki egy pofont, s megkönnyebbültünk. Ha ezt a pofont „másnapra halasztottuk" volna, elégtételünk jóval kisebb, mert az első esetben egy friss sértésért azon frissiben veszünk elégtételt, azonnal le­ vezetjük a feszültséget, a második esetben viszont egy k i h ű l t feszültség ú j r a felmelegítésével á l l u n k s z e m b e n : vagyis mivel a tudat (meggondolás, meg­ fontolás által) közben kihűtötte az ösztönt, most arra vállalkozik, hogy újra felizzítsa. Egyszóval: a másnapra halasztott pofon sosem csattan olyan erősen. Ahogyan a sportközönség sem szereti a döntetlen mérkőzéseket, mert győz­ test jött látni, a színházi publikum is „kerek, eldöntő élményre" vágyik. Ez általában így van. Van azonban egy másfajta színházi stílus is; a publiku­ mot az illetékesség illúziójával azonnal megajándékozó színházi stílus nem az egyetlen. A „borítékolt lépés" színháza Ha már hoztunk egy sport-hasonlatot, azt ti., hogy a szurkolók nem szeretik a döntetlen meccseket, hozzunk egy másikat is. A sakkból ismer­ jük ezt a kifejezést: b o r í t é k o l j á k a lépést. Nos, ha a publikum nem a dön­ tetlen felemás élményét kapja, hanem a befejezetlenséget t i t o k s z e r ű s é g b e b o r í t é k o l v a — ez felpiszkálja az illetékesség élményére örökké éhes pszi­ chéjét. Ezt pedig már nem úgy lehet legjobban elérni, hogy leharsogják a színről: „légy illetékes!", hanem hogy — zseniális adagolással, ahogy Sha­ kespeare tette — a MINTHA-élményét (nem a déjà-vu-t\) adja. Ez pedig lassított felvételen így néz ki: ez az alak hasonlít azokra, akiket én ismerek, de most olyat mond, amit én azoktól sosem hallottam, azonban mégiscsak illetékesnek kell lennem, hiszen eddig és eddig a pontig minden olyan, mintha arról lenne szó, amire én gondoltam. Tehát egy filo­ zófiai, ismeretelméleti déjá-vu-ről van szó. Shakespeare ezt úgy oldotta meg, hogy: egy mondat a halálnak, egy a halhatatlanságnak. Shakespeare enyé­ szetre szánt mondatai, replikái, szituációi, történetei és mellékfigurái gyer­ mekkorunk anyai módszereit juttatja eszünkbe: nem eszed meg az almale­ vest, nem kapsz gombát. S megettük, mert a gombát imádtuk: aztán eljött az idő, amikor az almalevest a gombánál is jobban kezdtük szeretni. Vagy: a tejberizsbe mindig kevertek egy-két kanál spenótot, hogy így lenyeljük a különben utált ennivalót. Igen: a tapasztalt anyák megfújják, megrágják a gyermek ételét, hogy az lenyelhesse, megemészthesse. A „borítékolt lépés" színházára egyik legjobb példa az abszurd. Beckett elesettjei egy-egy villanatra olyanoknak tűnnek, mintha Gorkij is megírhatta volna őket, mintha Pinter G o n d n o k j á n a k szituációja mögött egy Éjjeli m e ­ n e d é k h e l y is lappanghatna, vagy Ionesco fűszerüzlete az O r r s z a r v ú b a n mint­ ha bármelyik francia realista könyvébe is beillene. Nos, ezek az abszurd színháznak azok a momentumai, amelyek a publikumban ébren tartják az illetékesség illúziójára való hajlamot, az illetékesség illúziójára való állandó készenlétet, ezek a mozzanatok nem hagyják ellankadni egy pilla­ natra sem. Ez a fajta színház ad néhány kapcsolópontot a valósághoz, ahon­ nan nézve a képtelent is valóságosnak fogjuk fel.

A gyerek nem hiszi el, hogy a nagyváros jóval kisebb is lehet, ha csupán egy légi felvételt mutatunk neki, de ha kézen fogva visszük föl a várost körülvevő irdatlan hegyre, akkor a m e g t e t t ú t r e a l i t á s a hitelesíti benne a számára különben elképzelhetetlen látványt. Ebben az esetben a valósághoz való kapcsolópont a gyermek számára a megtett út, melynek végén valóságosnak fogja fel az egyébként valószerűtlen képet is. Ilyen kapcsolópont a valósághoz, mint már említettem, Beckettnél az alakok elesettségének szinte naturalista ábrázoltsága és a várakozás emberi motívumai: a m i e z u t á n t ö r t é n i k , a z m á r h i p e r b o l á s k i v e t í t e t t s é g e , t é r b e és i d ő b e v e t í t e t t s é g e a b a n á l i s m o z z a n a t n a k . Megismerő képességünk sirály­ szárnya ismerősnek, légiesnek véli a vizet, de rájön, hogy sirály ő és nem hal, így szárnyahegyével érinti csupán, s ezzel magának is gyűrűket kavar. Így érinti az abszurd darabban ismerősnek tűnő anyagot megismerő képes­ ségünk, s magához ragadja belőle, amit a magáénak vél — illetékesen. A naturalisztikus elem ebben a színházban pittoreszk módon érvényesül. Ez a pittoreszk naturalizmus képben kifejezve a legjobban a cirkuszi bohóc ülepére óriási öltésekkel felvarrt foltra hasonlít. Naturalista, mert a rész­ letekre irányítja figyelmünket, pittoreszksége azonban figyelmeztet: csak utánozza a naturalizmust. Ebben a képletben nem a z á b r á z o l t valóságost v e s s z ü k j á t é k n a k , „csak j á t é k n a k " , h a n e m a j á t é k o t fogjuk

fel

valóságnak.

Ez a groteszk naturalizmus arra hivatott, hogy a lét szerűt m u t a s s a m e g : ne csak a valóságot, hanem a lehetőséget is, mégpedig egymásra fényképe­ zéssel. Kérdezzük meg: ha egy nagyon is realista fotóra ráfényképezünk egy másik, szintén nagyon realistát — irreálisat kapunk-e, vagy pedig egy új realitást? Nyilván ez utóbbit: mert egyszerre mutatjuk meg a két valóságost (a két realista fotóban) és a lehetőséget is, amely az egymásrafényképezés­ ben valósult meg, vált létszerűvé. Most már az a kérdés, hogy az ilyenfajta írói víziót hogyan valósítja meg a színház: rendező és színész, jelmez- és díszlettervező? Í r ó és s z í n h á z

Temérdek drámaelméleti babona van, amellyel ma már nemcsak egy Csehov-, de még egy Shakespeare-darabot sem tudunk esztétikailag meg­ közelíteni, hát még az alakuló, élő drámaírást! A színház gyakran úgy visel­ kedik az ilyen „szokatlan" darabokkal szemben, mint a viccbeli ember, aki először lát életében, mondjuk zsiráfot: „Ilyen állat nincs is". Mivel ő ilyet nem látott, tagadja annak létét is. Egyébként azt hiszem: minél realistábban játsszák darabjaimat, ahogy például Csehovot rendezte Sztanyiszlavszkij, annál jobban sikerülhetnének. Ugyanis, mint ahogy a szimbólumot nem kell tovább absztrahálni, mert maga is absztrakció, a stilizáltat tovább stilizálni, mert maga is stili­ záltság — ugyanúgy ezeket sem. Ha a relativitás-elméletet közelebb akarom hozni az emberekhez, nem azt mondom: „a relativitás-elmé­ let olyan, mint a szentháromságtan", hanem ezt: „olyan, mint egy tulipán, mint egy rózsa, olyan, mint egy madár." A rendezés szerintem költői ha­ sonlat. A rendező azt mondja: ez a Shaw-darab olyan, mint ez az előadás, mint ez az én vízióm róla. A darab, az írott, rendszerint mindig elvontabb, az előadás pedig mindig a konkrét, az érzékletes felé viszi az írást. Ha vi-

szont nem irodalmi szintű darabról van szó, akkor a rendező néhány új hangsúly kitevésével, bizonyos részek kiugratásával csodákat művelhet: az elvontabb jelé viheti a darabot. Nagyon rossz lenne egy Beckett-darabot pél­ dául maszkban játszatni, vagy milyen mókás lenne egy népszínművet frakk­ ban és nagyestélyiben eljátszani. Ahova kell az a b s z t r a h á l ó többlet, a spiritualizáló többlet, ott a rendező stilizálással dolgozik, ahova nem kell, mert az absztrakció benne van a darabban, ott a szenzorializáló t ö b b l e t r e , a ma­ terializáló többletre van szükség. Van egy harmadik mód: az „épp úgy" (ti. ahogy meg van írva). Ez persze csak akkor sikerülhet, ha szerző és rendező állandó munkatársakká válnak. Anélkül tehát, hogy akár az antik-fogantatású „szövegszínházat" vagy a commedia dell'arte-ősű „attrakció-színházat" részesítenénk előnyben, egymás ellen kijátszanánk, minden darabot szövegétől függően vagy az absztraháló-spiritualizáló, vagy a szenzorializáló-materializáló többlet olló­ jával szabdaljunk meg. Páskándi G é z a

Kerényi

Károly

humanizmusa

Az a r c h é görög szó kezdetet jelent: kezdetet, időben — és kezdetet mint őselvet, mint végső fundamentumot. Első formájában az archeológia kutatja, a má­ sodikban a filozófia: Kerényi Károly volt az elsők egyike, kik úgy vélték, hogy e két forma együvé tartozik, és kultúránk alapjait feltárni, a maguk őseredeti tiszta­ ságában felmutatni — bölcseleti feladat. Megtudakolni a szavak értelmét, me­ lyekkel idestova kétezer esztendeje élünk: mítoszkutatást jelentett, megfejtést, hermeneutikát. Itt kapcsolódik Kerényi a mo­ dern nyelvfilozófiához, melynek kétségkí­ vül előfutára, ahogy (Malinowskival együtt) elődje Lévi-Strauss strukturális etnológiá­ jának is. Kerényi életművét főleg a kultúrmorfológia és a mélylélektan oldaláról szokták megítélni: de míg ezek az irányza­ tok a mítosz kutatásától (tehát: rombolá­ sától) a mítosz teremtéséig jutottak, Ke­ rényi megmaradt a tudomány álláspont­ ján, noha túllépve a Girgensohn-féle kriptopozitivista valláspszichológián. A tu­ domány és a békés életmeleg h u m a n i t a s E r a s m i a n a álláspontján: ezért menekülnie a hazáját elárasztó fasiszta barbárság elöl. A vandálok hörögve törtek rá a humanista virágoskertre — és a mítosz legmélyebb rői: Kerényi, Thomas Mann, Bartók, undorral taszították el maguktól a sítvány-mítoszt, a vérgőzös giccset. A Neue R u n d s c h a u b a n megjelent mányában írja Golo Mann az antifasiszta emigráció irodalmáról, hogy a

kellett mítoszt isme­ hami­ tanul­ hihe-

tetlen és irracionális körülmények között a józanságot és a racionalizmust hirdette, válaszként a sötétségre, mely elárasztani készült Európát. Kerényi Károly 1897-ben született Temesváron. A gimnáziumot Aradon végezte, klasszika-filológiát Budapesten hallgatott. Itt kezdte meg vallástörté­ neti búvárlatait. Ez az érdeklődése mélyült el a következő években, míg gim­ náziumi tanárként működött ugyancsak Budapesten, majd berlini tanulmá­ nyai alkalmával is. Itt olyan hírneves tanárok előadásain vett részt, mint Hermann Diels, Ulrich von Wilamowitz-Moellendorff, Eduard Norden, Eduard Meyer. 1927-ben az ókori vallástörténet magántanára Budapesten, 1936-tól Pé­ csett, 1914-től Szegeden az ókortudományt tanítja mint egyetemi rendes ta­ nár. 1936-tól rendszeresen előadásokat tart a hollandiai Doornban, egy tudo­ mánypártoló német arisztokrata birtokán. Számos utazást tesz Görögországban és Itáliában. 1943-ban emigrál Svájcba, Zürichben a mitológia alapjait kezdi kutatni, a Jung-Intézetben tart előadásokat. Olasz, svéd, norvég, finn egyete­ meken tanít, egy félévet Bonnban is. 1961-ben tagjává választja a Norvég Tudományos Akadémia, számos egyetem díszdoktora, a Humboldt-Társaság aranyérmének (1969) birtokosa. Az olasz Svájcban, egy Ascona nevű kisváros­ ban (Tessin, Ticino) él. Első jelentősebb munkája irodalomtörténeti jellegű és mély kihatással van a modern műfajelméletre (Die g r i e c h i s c h - o r i e n t a l i s c h e Romanliteratur in r e l i g i o n s g e s c h i c h t l i c h e r B e l e u c h t u n g . Tübingen, 1927). Később a görög tra­ gédia sarkalatos kérdéseit foglalja össze hatalmas ismeretanyag birtokában. Magyar folyóiratokban (Egyetemes Philologiai Közlöny, Válasz, Sziget) közölt esszéit gyűjti össze A p o l l o n című német nyelvű kötetében. Düsseldorfban jele­ nik meg alapvető írása, az U n s t e r b l i c h k e i t u n d Apollonreligion. A felgyülem­ lett tudományos eredmények összefoglalása, a XX. század ókortudományának büszkesége következik (Die a n t i k e Religion, 3. kiadása Düsseldorf, 1952). Ez a karteziánus módra világos és áttekinthető mű a legjobb vezető a görög hitregék sötét, kuszált világán keresztül — a tudománytörténet egyik leg­ merészebb vállalkozása. Amit a reneszánsz és a felvilágosodás jóhiszeműsége, Winckelmann esztétizmusa világosnak tudott és világosan, derűsen ábrázolt, amit a századforduló (a G e b u r t d e r T r a g ö d i e és a George-kör nyomán) sötét­ nek, borzalmasnak látott és homályosan, misztikusan ábrázolt — azt a mély­ ségekkel és szakadékokkal ismerős Kerényi a tudomány biztonságával, a filo­ zófia széles látásával foglalta rendszerbe. Ami ezután következik, kiegészítés, kommentár a nagy műhöz: tanul­ mányai tovább vezetnek a következő nagy összefoglalásig: a Die M y t h o l o g i e d e r G r i e c h e n (2. kiadása Zürich, 1955) az a mű, amely — a világhír mellett — a beteljesedés érzését is meghozhatta szerzőjének. A D i e H e r o e n der G r i e c h e n (Zürich, 1958) című munkával és a G r i e c h i s c h e G r u n d b e g r i f f e című dolgozattal együtt régen egyetemi tananyag három világrészben, a klasszikus humanista kultúra monumentuma. Jelentősek C. G. Junggal együtt írott könyvei is, me­ lyek a mélylélektan túllépését jelentik a történelem irányában. Ezekben a művekben békül össze a szellemtudományokban először történetiség és tipo­ lógia. Kerényi újabb írásai európai humanizmusának, a görögségből kitekintő tudós felelősségteljes elmélkedéseinek adnak teret. Kerényi Károly nemcsak tudta, hanem gyakorolta is azt, hogy a humanitas tartozéka olyan dolgokon kívül, mint p a x , a m o r és quies — az a m i c i t i a is. Barátai, Walter F. Otto, Leo Frobenius, Thomas Mann, C. G. Jung, Salvador de Madariaga, Hermann Hesse, mind a humanista szellem tűzhelye

köré gyűltek házában, mely a száműzetés háza volt. Közelebbi hívei és tanít­ ványai a „Stemma" egyesületben vallották a görögség eszményeinek kul­ tuszát. Az i s m e r e t l e n B e r z s e n y i Németh Lászlóhoz intézett ajánlásában Kerényi Károly a „magyar szellem platóni Akadémiájáról" írt a második világháború előtt. Ez ugyan nem valósult meg, de az ő szerkesztésében megjelent Sziget című időszaki kiadványban olyan szellemek kerültek egymás mellé, mint Németh László, a művelődéstörténész Hamvas Béla, a kultúrfilozófus Prohászka Lajos, Szerb Antal. A „Kétnyelvű Klasszikusok" sorozat is Kerényi kezdeménye volt, de mint annyi minden jónak, ennek is végét szakasztotta a háború. Kerényi Károly humanizmusa az eddigiek kizárólagosságával szemben univerzális humanizmus akar lenni, a német (és magyar) klasszika legjobb hagyományai szellemében, de századunk megrázó és emberújító tapasztalatai fényében is: illuminista és észellenes végletek és illúziók ellen egyforma erővel lép föl, s napjaink sok divatja és hóbortja között úgy képviseli a hagyo­ mányt, hogy — letagadhatatlan polgári korlátai ellenére — mindig magában hordozza a megújulás csíráit. Komolyság, elmélyülés, elfogulatlanság — ezt mi is eltanulhatnók tőle. T a m á s G á s p á r Miklós

Buda

Lőrinc:

Brăncuşi

emlékére

NEMZETKÖZI ÉLET A betegség földrajza S z á z a d u n k első felében az á t l a g - e u r ó p a i k e v e s e t t u d o t t Ázsia, Afrika, L a t i n A m e r i k a n é p e i n e k életéről, egészségügyi viszonyairól. A g y a r m a t t a r t ó h a t a l m a k e földrészekről c s a k n a g y r i t k á n közöltek statisztikai a d a t o k a t . A s a j t ó b a n c s u p á n e l v é t v e l e h e t e t t olvasni a milliós á l d o z a t o k a t k ö v e t e l ő éhínségről, D é l - A m e r i k a föld­ n é l k ü l i j e i n e k n y o m o r á r ó l , a n é m a , fekete földrészről. Ezért h a t o t t a d ö b b e n e t e r e ­ j é v e l J o s u é d e C a s t r o 1945-ben m e g j e l e n t k ö n y v e : Az éhség földrajza. A b r a z i l t u d ó s n e m túlzott, a m i k o r azt állította, hogy az e m b e r i s é g k é t h a r ­ m a d a rosszul t á p l á l t v a g y éhes. G y a k r a n feledjük, h o g y a Föld 3 m i l l i á r d 356 m i l l i ó l a k o s á b ó l (1966) E u r ó p a c s u p á n 682 millió e m b e r o t t h o n a . Az e m b e r i s é g j a v a része Á z s i á b a n , A f r i k á b a n , A u s z t r á l i á b a n , D é l - A m e r i k á b a n , a g y a r m a t i és f é l g y a r m a t i á l l a p o t klasszikus földjein él. S z á z a d u n k ö t v e n e s éveitől k e z d v e e g y r e t ö b b tárgyilagos h í r a d á s , v a l ó s á g o s a d a t j e l e n t m e g a z e g y k o r i g y a r m a t i országok helyzetéről, „az éhség é s a betegség földrajzá"-ról. A m a r x i z m u s r é g i igazsága c s e n g e t t ki b e l ő l ü k : egy a d o t t t á r s a d a l o m egészségügye g a z d a s á g á n a k v e t ü l e t e k é n t értelmezhető. U j a b b a n az orvos-szociológiai k u t a t á s o k s z o l g á l t a t t a k figyelemre m é l t ó a d a ­ t o k a t e tétel igazolására. Igaz, hogy M. S u s s e r és W. W a t s o n k ö n y v e , a Sociology in Medicine, 1962-ben j e l e n t m e g — t e h á t a g y a r m a t i v i l á g szétesésének k o r á ­ b a n —, d e a szerzők l e í r t a „ p a r a s z t t á r s a d a l o m " , azaz a dél-afrikai v i s z o n y o k l é n y e ­ g é b e n a z e g y k o r i g y a r m a t i országok egészségügyét is s z e m l é l t e t i k a II. v i l á g h á ­ b o r ú t megelőző i d ő s z a k b a n . Az a n g o l szociológusok a n é g e r lakosság é l e t k ö r ü l ­ m é n y e i v e l foglalkoznak. J o g g a l á l l a p í t j á k meg, h o g y a m e g b e t e g e d é s t és h a l á l o ­ zást előidéző k ó r o k o k a „ m e z ő g a z d a s á g i t á r s a d a l o m b a n " g y ö k e r e s e n k ü l ö n b ö z n e k a z i p a r i l a g fejlett országokétól. U t ó b b i a k b a n a l e g g y a k o r i b b a k a szív- és é r m e g b e tegedések, a r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t o k , a k ö z p o n t i i d e g r e n d s z e r á r t a l m a i , a n á t h a ­ láz és s z ö v ő d m é n y e i , a balesetek, e l ő b b i e k b e n p e d i g a t á p l á l k o z á s i m e g b e t e g e ­ dések, a j á r v á n y o s , fertőző és férgek okozta k ó r k é p e k . Az afrikai lakosság egészségügyének k u l c s a a r e n d k í v ü l h i á n y o s t á p l á l k o z á s . E l e d e l ü k t á p é r t é k e á t l a g b a n n a p i 1500—2000 k a l ó r i a , sót m é g k e v e s e b b , holott m é r s é k e l t testi m u n k á h o z is l e g a l á b b 3000 k a l ó r i a szükséges. Igen g y a k o r i a fehérje, a v i t a m i n és az á s v á n y i sók k r ó n i k u s h i á n y a . M i n d e z a szervezet r e n d k í ­ v ü l a l a c s o n y e l l e n á l l á s á h o z vezet, a m i t ö b b e k között a m a g a s g y e r m e k h a l a n d ó s á g ­ b a n t ü k r ö z ő d i k . A g y e r m e k e k alig 50 s z á z a l é k a éri el a 15. életévet. E u r ó p á b a n rég e l t ű n t v a g y sosem volt b a k t é r i u m o k és élősdiek előidézte b e t e g s é g e k : m a l á r i a , bélpoklosság, fekete h i m l ő , kolera, pestis, filariózis (fonalféreg okozta betegség), á l o m k ó r tizedeli a lakosságot. G y a k o r i a k a t á p l á l k o z á s i á r t a l m a k : k w a s h i o r k o r , p e l ­ l a g r a . E b e t e g s é g e k l e g n a g y o b b része k i e g y e n s ú l y o z o t t t á p l á l k o z á s s a l , az egészség­ ügyi viszonyok j a v í t á s á v a l egészen k i i k t a t h a t ó v a g y m i n i m á l i s r a c s ö k k e n t h e t ő v o l n a . A g y a r m a t t a r t ó k é r d e k e i t szolgáló i p a r o s í t á s t o v á b b r o n t j a a b e n n s z ü l ö t t e k t á r s a d a l m i és egészségügyi helyzetét. A Dél-afrikai K ö z t á r s a s á g b a n a m e g m ű v e l -

h e t ő földek n a g y része a g y a r m a t t a r t ó k k e z é b e k e r ü l t , az őslakosság a földek egy­ tizedét birtokolja. A n y o m o r hajtja a n é g e r lakosságot a r e z e r v á t u m o k b ó l a f e h é ­ r e k v á r o s a i , a m e z ő g a z d a s á g i f a r m o k felé. A férfilakosság 50—70 százaléka gyári v a g y m e z ő g a z d a s á g i m u n k á r a szegődik. T ö b b n y i r e c s u p á n ők k a p n a k l e t e l e p e d é s i e n g e d é l y t a v á r o s b a n , a c s a l á d t o v á b b r a is a r e z e r v á t u m b a n n y o m o r o g . A l e t e ­ l e p e d é s v á n d o r - p a s s z u s k i a d á s á h o z kötött. A r e z e r v á t u m o k b a n m a r a d t öregek, gyermekek eltartása az asszonyokra hárul. Halálozásuk arányszáma magasabb a férfiakénál. D e a v á r o s b a n élő férfiak helyzete s e m k ö n n y ű : túlzsúfolt b a r a k k o k ­ b a n l a k n a k , h i á n y o s a n t á p l á l k o z n a k . A családtól elszakított, e l i d e g e n e d e t t férfiak a h é t n e k c s a k bizonyos n a p j a i n dolgoznak, s z o r o n g á s o k k ö z e p e t t e é l n e k — r e n d ­ s z e r i n t az a l k o h o l i z m u s , a n e m i b e t e g s é g e k á l d o z a t a i lesznek. A m e g b e t e g e d e t t n é ­ gert v i s s z a t o l o n c o l j á k a r e z e r v á t u m b a , t á r s a d a l m i s e g é l y b e n n e m részesül. S u s s e r és W a t s o n m e g á l l a p í t á s a i d ö b b e n e t e s e n e m l é k e z t e t n e k az E n g e l s r a j ­ zolta k é p r e A n g l i a i p a r i v i d é k e i r ő l a m ú l t század 30-as é v e i b e n . De m i n d e n b i ­ z o n n y a l ez v o l t a g y a r m a t o s í t á s t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i k i h a t á s a , k i s e b b - n a g y o b b eltéréssel, A f r i k a é s Ázsia g y a r m a t i s o r b a k e r ü l t m á s o r s z á g a i b a n is. S z á z a d u n k h a t v a n a s évei elején a z o n b a n m á r szétesett a g y a r m a t b i r o d a l o m , Ázsia és Afrika l a k o s s á g á n a k t ö b b s é g e új élet k ü s z ö b é n áll. Á l l a m i s á g u k k i é p í t é s é ­ vel e g y ü t t az egészségügyi v i s s z a m a r a d o t t s á g elleni h a r c o t is m e g h i r d e t t é k . É r v é ­ n y e s - e m é g a C a s t r o és az a n g o l szociológusok rajzolta k é p a h a r m a d i k v i l á g népeire? A n e o - k o l o n i a l i z m u s m i n d e n m e s t e r k e d é s e e l l e n é r e k é t s é g t e l e n , h o g y az á z s i a i és afrikai új országok az eltelt n e g y e d s z á z a d b a n f i g y e l e m r e m é l t ó e r e d m é n y e k e t é r t e k el. Ez a m e g á l l a p í t á s n e m c s a k a szocialista fejlődés ú t j á r a l é p e t t K í n a , K o r e a , V i e t n a m , Mongólia, K u b a v i s z o n y a i r a , L a t i n - A m e r i k a d e m o k r a t i k u s k o r m á n y z a ­ t a i r a é r v é n y e s . Ázsia é s A f r i k a s z á m o s m á s fiatal á l l a m á b a n is l e m é r h e t ő a v á l ­ tozás, a t á p l á l k o z á s és egészségügy összefüggésében. Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) h a r c o t i n d í t o t t a v i l á g m i n d e n l a k o ­ s á n a k fizikai, szellemi és t á r s a d a l m i jólétéért. A fiatal ázsiai és a f r i k a i o r s z á g o k egészségügyi t e r v e i k kidolgozásához, v é g h e z v i t e l é h e z j e l e n t ő s a n y a g i és s z a k m a i segítséget k a p n a k az EVSZ-től. T e r v s z e r ű k ü z d e l e m i n d u l t a fertőző és é l ő s d i e k okozta b e t e g s é g e k ellen. T á r s a d a l m i m o z g a l m a k k a l , megelőző gyógyszeres k e z e ­ léssel, az E V S Z - n e k és a h a r m a d i k v i l á g országai h a t ó s á g á n a k e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l s i k e r ü l t a II. v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő é v e k b e n a b é l p o k l o s o k (leprások) s z á m á t 100 millióról 10 m i l l i ó r a c s ö k k e n t e n i . 90 m i l l i ó é l ő h a l o t t a t a d t a k vissza az é l e t n e k . Az E V S Z d é l k e l e t - á z s i a i k i r e n d e l t s é g e I n d i a , Ceylon, I n d o n é z i a , B u r m a , N e ­ p á l , T h a i f ö l d k o r m á n y a i segítségével, gigászi k ü z d e l e m b e n l e g y ű r t e a z a n o p h e l e s s z ú n y o g t e r j e s z t e t t e m a l á r i á t , ezt a súlyos s z ö v ő d m é n y e k k e l j á r ó évszázados b e t e g ­ séget, a m o c s a r a s v i d é k e k á t k á t . Az egyes országok összehangolt t e r v e i r é v é n ( r e n d ­ szeres D D T - b e p o r z á s , a l a k o s s á g megelőző kinin-kezelése) 1970-re n e m k e v e s e b b , m i n t 309 millió e m b e r t teljesen meggyógyítottak, 126 millió 900 ezer e m b e r n é l m o s t á l l a n d ó s í t j á k (konszolidálják) az e l é r t e r e d m é n y e k e t és 309 millió 300 e z e r e g y é n t k e z e l n e k m é g ( t á m a d á s i szakasz). Mindössze 49 millió 300 ezer e m b e r m a ­ r a d t ki a m a l á r i a e l l e n i v é d e l e m h a t ó k ö r é b ő l . Csillagászati m é r e t ű k ö l t s é g v e t é s t , a t e r v e k t ö k é l e t e s ö s s z e h a n g o l á s á t k ö v e t e l t e a r é s z t v e v ő o r s z á g o k t ó l ez a k ü z d e ­ lem. Persze, a malária elleni h a r c n a k m e g v a n n a k a maga árnyoldalai. A betegség l e k ü z d é s é r e és m e g e l ő z é s é r e fordított összegeket m á s g a z d a s á g i v a g y k u l t u r á l i s szükséglet kielégítésétől v o n t á k m e g . D e a z e r e d m é n y m e g é r t e az áldozatot. U g y a n ­ a k k o r a h a l l a t l a n u l k i t e r j e d t D D T - b e p o r z á s k ö v e t k e z t é b e n az indiai lakosok D D T szövet-telítettsége t e s t k i l o g r a m m o n k é n t 17—20 m g , holott a z e m b e r i szervezet t ű r ő -

képessége, az egészség k á r o s í t á s a n é l k ü l , t e s t k i l o g r a m m o n k é n t csak 5 mg. Egyes nyugati országokban a káros mellékhatások miatt a DDT alkalmazását meg is s z ü n t e t t é k . Az E V S Z s z a k é r t ő i mégis ú g y v é l e k e d n e k , hogy k i s e b b á r t a l o m a z egészségre a DDT-veszély, m i n t a g y a k r a n h a l á l o s k i m e n e t e l ű m a l á r i a és szö­ vődményei. A többi, sajátos fertőző, élősdi v a g y féreg előidézte betegség l e k ü z d é s e n e m kisebb a n y a g i áldozatot, n e m k e v é s b é összehangolt t e v é k e n y s é g e t s n e m u t o l s ó ­ s o r b a n u g y a n c s a k jól k é p z e t t egészségügyi személyzetet igényel. M i n d a d d i g , a m í g ezt n e m s i k e r ü l e l ő t e r e m t e n i , illetve l é t r e h o z n i , a „ h a r m a d i k v i l á g " egészségéért folyó h a r c is csak részleges e r e d m é n y e k e t é r h e t el. E l e g e n d ő s z e m ü g y r e v e n n ü n k az E V S Z 1967-es k i m u t a t á s á t : s z e m b e s z ö k ő a k ü l ö n b s é g a z i p a r o s í t o t t és a g a z d a s á g i l a g v i s s z a m a r a d o t t országok egészségügye között. E u r ó p a 18 e z r e l é k n y i születési h á n y a d o s á v a l s z e m b e n A f r i k á b a n ez az a r á n y 46, D é l - Á z s i á b a n 43 és L a t i n - A m e r i k á b a n 41 ezrelék. D e é p p e n e földrészeken a l e g m a g a s a b b a g y e r m e k h a l a n d ó s á g is. Az i p a r o s í t o t t országok 13—16 e z r e l é k n y i g y e r m e k h a l a n d ó s á g a m e l l e t t C s á d b a n 160, I n d o n é z i á b a n 125, K a m e r u n b a n 128, C h i ­ lében 110,1 ezrelék a g y e r m e k h a l a n d ó s á g . (Kivétel M e x i k ó , a h o l a t á r s a d a l m i ­ gazdasági r e f o r m o k k ö v e t k e z t é b e n , jóllehet a születési a r á n y s z á m m a g a s , a h a ­ l a n d ó s á g alacsony. A gazdaságilag, t á r s a d a l m i l a g fejlett o r s z á g o k b a n az á t l a g o s életkor 60—70, a „ h a r m a d i k v i l á g " - b a n 30—40 év. H a c s ö k k e n t is a fertőző és p a r a z i t á s m e g b e t e g e d é s e k s z á m a , 1967-ben m é g 21 500 új k o l e r a (India, D é l - V i e t n a m , I n d o n é z i a ) , 5900 pestis (legtöbb D é l - V i e t ­ n a m b a n ) , 9900 k i ü t é s e s tífusz (Etiópia, B u r u n d i , A u s z t r á l i a , P e r u ) , 85 000 v a r i o l a (fekete himlő) k ó r e s e t e t jeleztek. C s a k B u r m á b a n 18 000 e m b e r b e t e g e d e t t meg, bélpoklosságban. Az iparilag fejlett o r s z á g o k b a n a megelőző orvosi intézkedések, a B C G - o l t á sok és a gyógyszeres kezelés n y o m á n a t b c m i n t i d ü l t betegség j e l e n t ő s e n csök­ k e n t ( a r á n y á t l a g b a n 50 százezreléknyi). A Fülöp-szigeteken, D é l - A f r i k á b a n , J a p á n ­ ban, H o n g k o n g b a n s m á s a f r i k a i és ázsiai t e r ü l e t e n v i s z o n t ez az a r á n y s o k k a l m a g a s a b b (383—384 százezreléknyi). U g y a n e z a k ü l ö n b s é g m u t a t k o z i k a t b c - h a l á lozás e s e t é b e n is. A fejlett o r s z á g o k b a n 10 000 l a k o s r a 10 haláleset, a F ü l ö p - s z i g e -

t e k e n 79, C h i l é b e n 44 jut, és alig v a l a m i v e l a l a c s o n y a b b a h a l a n d ó s á g a „ h a r m a ­ dik világ" többi országában. Az egészségügyi v i s s z a m a r a d o t t s á g e l s ő s o r b a n a g y a r m a t i m ú l t öröksége, d e a z ö n á l l ó fejlődés ú t j á r a lépett, fiatal á l l a m o k gazdasági, s z a k e m b e r k é p z é s i , s z e r ­ vezési nehézségei is j e l e n t ő s e n h o z z á j á r u l n a k . M i n d e z kiviláglik az E V S Z t e r ü ­ leti b i z o t t s á g á n a k 1958-ban kiadott, h ú s z é v e s m ű k ö d é s é t f e l m é r ő j e l e n t é s é b ő l . Afrika m a s z á m o s kis ország k o n g l o m e r á t u m a . T á r s a d a l m i - t ö r t é n e l m i és föld­ rajzi t é n y e z ő k e g y a r á n t h o z z á j á r u l t a k e helyzet k i a l a k í t á s á h o z , Afrika egységének széttöredezéséhez. A g y a r m a t o s í t ó e u r ó p a i h a t a l m a k h ó d í t á s a n y o m á n az afrikai v a l ó s á g n a k e l l e n t m o n d ó , m e s t e r s é g e s h a t á r o k k a l elválasztott kis országok jöttek l é t r e . Ezt az á l l a p o t o t örökölte a független fejlődés ú t j á r a lépett, m a j d n e m m i n ­ d e g y i k afrikai ország. Ez a n e m z ő j e n e m e g y s z e r a belső e l l e n t é t e k n e k , az é r d e k ­ összeütközéseknek. Az egészség m e g ő r z é s é n e k ú t j á b a n álló legfőbb a k a d á l y a fiatal a f r i k a i orszá­ g o k t ö b b s é g é b e n a g a z d a s á g i v i s s z a m a r a d o t t s á g , az a n y a g i nehézségek. K ö l t s é g ­ v e t é s ü k n e k á t l a g b a n c s u p á n 1—2 s z á z a l é k á t fordítják egészségügyi célokra. Egy l a k o s r a á t l a g b a n 2 d o l l á r j u t egészségügyi v o n a t k o z á s b a n . T a g a d h a t a t l a n , h o g y a s z ü k s é g l e t e k h e z m é r t e n ez igen k e v é s . A politikai h e l y z e t i n g a t a g s á g a , a g y a k o r i belső villongások, e l l e n t é t e s törzsi é r d e k e k ü t k ö z é s e m é g b o n y o l u l t a b b á teszi a helyzetet, s k e d v e z ő t l e n ü l h a t az egészségügyi t e r v e k r e . N e m e g y s z e r a t ö b b ország b e v o n á s á v a l kidolgozott t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á t az e m l í t e t t o k o k b ó l k é n y t e l e n e k f é l b e s z a k í t a n i . Sok egészségügyi t e r v elnagyolt, n e m a helyi szükségletekhez m é r t , sok az e g y m á s n a k e l l e n t m o n d ó célkitűzés. M a g a az E V S Z t e r ü l e t i b i z o t t s á g a ú g y véli, hogy az egészségügyi t e r ­ v e k m i n t e g y 80 százaléka a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i v i s s z a m a r a d o t t s á g b a , az egész­ ségügyi szervezés h i á n y á b a , az a d m i n i s z t r a t í v s z e r v e k hozzá n e m é r t é s é b e , t e h e ­ t e t l e n s é g é b e ütközik. Afrika h a t a l m a s t e r ü l e t e i n m é g sok n o m á d törzs él, egészségügyi e l l e n ő r z é s ü k n e h é z . H i á n y z i k az egyes országok közegészségügyi t e r v e i n e k időbeli ö s s z e h a n g o -

lása, s ez olykor az elért e r e d m é n y e k e t is veszélyezteti. M á r E n g e l s figyelmezte­ t e t t , h o g y a j á r v á n y o k s e m osztály-, s e m o r s z á g h a t á r o k a t n e m i s m e r n e k . Ez a m e g á l l a p í t á s A f r i k á r a is é r v é n y e s . Az egészségügyi m u n k a egyik l e g n a g y o b b a k a d á l y a a z o r v o s - h i á n y . A m ú l t b a n A f r i k á n a k n e m v o l t a k saját orvosai, az e u r ó p a i s z a k e m b e r e k n a g y része a g y a r m a ­ t o s í t ó k k a l e g y ü t t távozott. Az EVSZ e t é r e n n y ú j t o t t segítsége időleges és e l é g t e l e n . H ú s z é v v e l ezelőtt azt r e m é l t é k , h o g y 1970-re s i k e r ü l m a j d s a j á t o r v o s - és egész­ s é g ü g y i s z e m é l y z e t képzésével 10 000 l a k o s r a egy orvost, 5000 l a k o s r a e g y ápolót é s t e c h n i k u s t , 25 000 e m b e r r egy egészségügyi szervezőt biztosítani. J e l e n l e g a z o n ­ b a n m é g m i n d i g c s a k 25 000—50 000 e m b e r r e j u t egy orvos, és azok t ö b b s é g e is a l a k o s s á g e g y t i z e d é t összesítő v á r o s o k b a n t e v é k e n y k e d i k . Az ápoló-személyzet v i ­ s z o n y l a t á b a n s e m a l a k u l t k e d v e z ő b b e n a helyzet. Afrika k é t s é g t e l e n ü l m e g t e r e m t e t t e orvosképzése a l a p j a i t , d e 1965-ben m é g 14 á l l a m b a n n e m volt orvosi o k t a t á s . A t á v l a t i t e r v e k s z e r i n t is csak 10 millió l a k o s r a j u t egy orvosi főiskola, s az első s z a k a s z b a n s a j á t orvosi felsőoktatás n é l ­ k ü l 3, á t l a g b a n 3—5 millió lakosú o r s z á g m a r a d . Afrika egészségügyi t e r v e i n e k v a l ó r a v á l t á s á t a p é n z h i á n y , a n e m kielégítő k ö z l e k e d é s i lehetőségek, a lakosság n a g y t e r ü l e t e n v a l ó szétszórtsága is nehezíti. Az első tízéves egészségügyi t e r v (1958—1968) mégis figyelemre m é l t ó e r e d ­ m é n y e k k e l z á r u l t . A s á r g a l á z t m i n t t ö m e g b e t e g s é g e t felszámolták, a v a r i o l a (fekete himlő) elleni k ü z d e l e m d ö n t ő s z a k a s z á b a j u t o t t . A t b c , l e p r a , g y e r m e k b é n u l á s e l l e n széles s z a k a s z o n i n d í t o t t a k t á m a d á s t . 1950—1959 között K ö z é p - és K e l e t A f r i k á b a n s i k e r ü l t a cecelégy, az á l o m k ó r t terjesztő r o v a r k i i r t á s á v a l időlegesen m e g f é k e z n i e p u s z t í t ó betegséget. C s a k h o g y 1960 u t á n a cecelégy v i s s z a t é r t a m á r egészségesnek n y i l v á n í t o t t t e r ü l e t e k r e , s az á l o m k ó r olyan o r s z á g o k b a n is j e l e n t ­ kezett, ahol a z e l ő t t n e m volt. A b e t e g s é g n a g y h a l á l o z á s s a l j á r : és n e m c s a k az e m b e r e k e t , h a n e m a h á z i á l l a t o k a t is sújtja, Afrika a m ú g y is súlyos h ú s - és t e j ­ g o n d j a i t n ö v e l v e . Az á l o m k ó r elleni k ü z d e l e m 1967 óta új a l a p o k o n , n e m z e t i ter­ vek keretében indult meg. A h i m l ő elleni o l t ó a n y a g o t m a afrikai l a b o r a t ó r i u m b a n állítják elő, a fertőző é s p a r a z i t á s m e g b e t e g e d é s e k elleni megelőző gyógyszeres k ü z d e l m e t afrikai szak­ emberek irányítják. Á l t a l á n o s v é l e m é n y , hogy a m a l á r i a Afrika első s z á m ú egészségügyi k é r ­ d é s e . M i n d e n h a r m a d i k életévét b e t ö l t ö t t a f r i k a i m a l á r i á s fertőzésen esik át. A lakosság t ö b b m i n t 30 s z á z a l é k a idült beteg, az á r t a l o m k ü l ö n ö s e n az i s k o l á s k o r ú g y e r e k e k e t é r i n t i n a g y m é r t é k b e n . A m a l á r i a s z ö v ő d m é n y e i olykor s ú l y o s a k (nagy­ fokú vérszegénység, l é p d a g a n a t ) , a h a l á l o z á s nagy. A m a l á r i a elleni h a r c első t e r ­ v e z e t e t ú l m é r e t e z e t t volt, ezért félbe kellett s z a k í t a n i . Az u t ó b b i é v e k b e n k i d o l ­ gozott t e r v e k r e á l i s a b b a k , s s z á m o l n a k a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i fejlődés n y ú j t o t t a lehetőségekkel. Egyelőre 101 800 000 e m b e r t v e t t e k megelőző kezelésbe, de m é g m i n d i g 75 800 000 e m b e r m a r a d t az orvosi kezelés és megelőzés h a t á r a i n k í v ü l ! A gazdasági v i s s z a m a r a d o t t s á g , a szegénység, t u d a t l a n s á g , a k ü l ö n b ö z ő v a l ­ lási s z e k t á k „ t a b u i " a k a d á l y o z z á k Afrika jellegzetes betegségeinek felszámolását. Ö t éves életkorig a g y e r m e k h a l a n d ó s á g n e g y v e n - ö t v e n s z e r n a g y o b b , m i n t az i p a r i ­ lag fejlett o r s z á g o k b a n . A lakosság 30—50 százaléka h u s z a d i k é l e t é v e előtt e l p u s z ­ tul. T o v á b b r a is g y a k o r i a tbc, a k w a s h i o r k o r , a k a l a b á r betegség (folyami v a k s á g ) , a szívóféreg előidézte bilharziosis (vérvizelés, vérszegénység). A fejlődő országok iparosítási és v i l l a m o s í t á s i t e r v e i a z egészségre is k e d v e ­ zően h a t n a k . A folyók szabályozása, a z öntözési r e n d s z e r kiterjesztése, duzzasztó-

g á t a k é p í t é s e — t ö b b e k között — a víz ú t j á n t e r j e d ő b a k t é r i u m o k v a g y é l ő s d i e k előidézte b e t e g s é g e k ( m a l á r i a , filariózis, bilharziosis) f e l s z á m o l á s á t is segítik. A belső törzsi v i l l o n g á s o k Afrika új o r s z á g a i n a k a m ú g y is i n g a t a g g a z d a s á g i e g y e n s ú l y á t a teljes f e l b o r u l á s s a l veszélyeztetik. A l e g t r a g i k u s a b b p é l d a volt e r r e a n i g é r i a i p o l g á r h á b o r ú . Az ibo-törzs 2 millió e m b e r t v e s z t e t t ; a h a l o t t a k fele g y e r m e k volt. A l e g t ö b b j e a szó szoros é r t e l m é b e n é h e n h a l t . A k i l á t t a a v i l á g s a j ­ t ó b a n a c s o n t t á - b ő r r é fogyott, felpuffadt hasú, gyufaszál l á b ú , v á d o l ó s z e m ű g y e r ­ m e k e k f é n y k é p é t , ö n k é n t e l e n ü l I v a n K a r a m a z o v k é t s é g b e e s e t t k i f a k a d á s á r a gon­ d o l : „ H a m i n d e n k i n e k s z e n v e d n i kell a z é r t , h o g y ezzel m e g v á l t a s s é k a z ö r ö k h a r ­ m ó n i a . . . mi s z ü k s é g v a n a g y e r m e k e k r e ! É r t h e t e t l e n , m i é r t kell n e k i k is s z e n ­ v e d n i ö k , és m i é r t kell n e k i k is ezt a h a r m ó n i á t szenvedéssel m e g v á l t a n i o k ! " Az ázsiai és afrikai országok f ü g g e t l e n s é g ü k é r t n a g y „ v é r a d ó t " fizettek. A l g é ­ r i a s z a b a d s á g h a r c a 1 millió e m b e r é l e t é b e k e r ü l t . Az a m e r i k a i i m p e r i a l i z m u s d u r v a b e a v a t k o z á s a V i e t n a m b a n e d d i g k b . 1 millió e m b e r h a l á l á h o z vezetett. A c i n i k u s i m p e r i a l i s t a igazság — „a k i é h e z t e t é s s z i n t é n a h á b o r ú egyik e s z ­ k ö z e " — é r v é n y e s ü l a z a m e r i k a i i m p e r i a l i s t á k v i e t n a m i h á b o r ú j á b a n . A rizsföl­ d e k széles t e r ü l e t e i t s z ó r t á k b e r e p ü l ő g é p r ő l m é r g e z ő vegyi a n y a g o k k a l , h o g y k i ­ é h e z t e s s é k a lakosságot, s k i p u s z t í t s á k az e r d ő k e t . A V i e t n a m m a l r o k o n s z e n v e z ő s z o m s z é d n é p e k segítsége e l h á r í t o t t a az é h h a l á l veszélyét a m é r g e z e t t t e r ü l e t e k l a k o s s á g á t ó l , d e az e r d ő k p u s z t u l á s a b e l á t h a t a t l a n k ö r n y e z e t t a n i (ökológiai) v á l t o ­ zásokkal járhat. A h a r m a d i k v i l á g közegészségügyének a m ú l t t á r s a d a l m i v i s z o n y a i t t ü k r ö z ő és a fejlődés nehézségeivel e g y ü t t j á r ó t é n y e z ő k m e l l e t t a z i m p e r i a l i s t a agresszió t e r e m t e t t e , a l k a l m i t é n y e z ő k k e l is fel k e l l v e n n i e a h a r c o t . Spielmann

József

Nemzetközi népességtudományi fórumok A hazánkban nemrég megalakult — és kétségtelenül fontos szerep betölté­ sére hivatott — országos demográfiai bizottság széles körű nemzetközi t e v é k e n y s é ­ géről tanúskodik küldöttségeink aktív részvétele az idén júniusban Lyonban — az ENSZ égisze alatt — megrendezett nemzetközi népességtudományi összejöve­ telen s a már májusban, a finnországi Kiljavában megtartott — a családtervezés európai kérdéseit megvitató — eszmecserén. A népességtudomány országonként eltérő problémáinak megvitatásában és a z adatok cseréjében a nemzetközi együttműködés már a múlt század derekán k i b o n ­ takozott. 1853-tól 1885-ig több olyan nemzetközi statisztikai kongresszust tartanak, amelyen elmélyülten foglalkoznak demográfiailag feldolgozható népességi és k ö z ­ egészségügyi vonatkozásokkal, de a kifejezetten népességtudományi nemzetközi i n ­ tézmények kialakulására csak a két világháború között került sor: 1927-ben Genf­ ben megtartják az első népességtudományi világkonferenciát, s elhatározzák — a mintegy 1000 taggal működő — Nemzetközi Unió megalakítását a népesedési prob­ lémák tudományos vizsgálatára. A Népszövetség a világpolitikai kérdések m e g o l -

dásában n e m volt eredményes, de tisztviselői karának pragmatizmusa a nemzetközi t u d o m á n y o s együttműködés n e m egy ágazatában hatékonynak bizonyult. Később, a második világháborút követő, úgynevezett „demográfiai robbanás" idején növekszik jelentősen az érdeklődés a népességtudomány iránt, s az ENSZ hatalmas apparátusa kétségtelenül teljes mértékben alkalmas a reá háruló tudo­ mányszervezési és statisztikai koordinálás feladatának teljesítésére. Kitűnően m e g ­ szervezett statisztikai hivatalán kívül a főtitkár hatáskörében a Gazdasági és Szo­ c i á l i s Tanács mellett létezik egy demográfiai kérdésekre szakosított hivatal, amely természetszerűen együttműködik a világszervezet valamennyi szakosodott szervé­ vel, főként a következőkkel: World Health Organization (Egészségügyi Világszer­ v e z e t ) ; Food and Agriculture Organization of the United Nations (Az Egyesült N e m ­ zetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete); International Labour Organization (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet); UNESCO. Az ENSZ kezdeményezte és patro­ n á l t a az eddigi két legfontosabb nemzetközi népességtudományi megnyilvánulást: az első, 1954-es római, s a második, 1965-ös belgrádi kongresszust. Az ENSZ-közgyűlés XXV./2683. számú Határozata ajánlásának megfelelően az 1974-es esztendőt a Népesség Világévének nyilvánították, s ezzel kapcsolatban — a Gazdasági és Szociális Tanács keretében — az ENSZ népesedési divíziójának m u n k a ü l é s e máris — többé-kevésbé körülírt, inkább csak együttműködési keretet biztosító — javaslatokat dolgozott ki. Ezek a következők: — A demográfiai ismeretek fejlesztése és

népszerűsítése.

— Országos monográfiák elkészítése (a népesség alakulása, megoszlása, n ö v e ­ k e d é s e országos viszonylatban és közigazgatási egységenként, születésgyakoriság, ha­ landóság, migráció). — A gazdasági és demográfiai jelenségek kölcsönhatása. — A termékenység (a nők életkora szerinti születési arányszám) és a termé­ k e n y s é g befolyásolását szolgáló akcióprogramok. — A városiasodás és a belső vándormozgalom. — Demográfia és ökológia. — Halálozási statisztikák tökéletesítése (a halálokok pontos

megjelölésével).

— Nemzetközi migráció. — A népességtudományi kutatásokkal párhuzamosan a demográfiai tartások és statisztikák javítása; a kritériumok nemzetközi egyeztetése.

nyilván­

— A fogalmak pontosabb meghatározása, az osztályozások és elemzési techni­ kák tökéletesítése, főként a következő vonatkozásokban: a városi és a falusi kör­ nyezet pontosabb meghatározása; a „háztartás" és a „család" fogalmának szabato­ s a b b megkülönböztetése; a népesség-modelleknek és a demográfiai tervezés m ó d ­ szereinek a tökéletesítése. Az ENSZ-divízió rendkívüli fontosságot tulajdonít minden egyes ország népességpolitikája tanulmányozásának és megvitatásának, s az 1974-ig tervezett szimpozionok tárgykörébe mindenekelőtt a következő három téma beiktatását ajánlja: a népesség és a társadalmi-gazdasági fejlődés; a népesség és a környező világ; az emberi jogok demográfiai vonatkozásai. Nagyon valószínű, hogy már a Népesség Világéve előtt megalakul az ENSZ Demográfiai Világintézete, amely előreláthatóan a legfontosabb nemzetközi népes­ s é g t u d o m á n y i intézménnyé fejlődik. A jószándék jelének tekinthető, hogy ez a divízió a Népesség Világéve végén az eredmények számbavételére nemzetközi sze­ m i n á r i u m összehívását javasolja.

Örömmel regisztráljuk a romániai országos demográfiai bizottság előkészüle­ teit a nemzetközi é v előkészületei jegyében zajló akciókban való méltó részvételre (a hazai demográfiai bibliográfia feldolgozása; a különféle intézmények még n e m közölt demográfiai ankétjainak, tanulmányainak és kutatásainak nyilvántartásba vétele; a közgazdaságtudományi karok azon végzettjeinek nyilvántartása, akik diplo­ mamunkájuk tárgyát a népességtudomány köréből választották).

• Tulajdonképpen a kiljavai összejövetel is a nemzetközi viszonylatú előkészüle­ tek bizonysága. Rangjára jellemző a részt vevő országok sokasága. A rendező Finn­ ország mellett a következők képviseltették magukat: Ausztria, Belgium, Csehszlo­ vákia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Jugoszlávia, Lengyelország, M a ­ gyarország, Nagy-Britannia, Németország Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olasz­ ország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Törökország. Napirendjét már tavaly Csehszlovákiában kidolgozták: 1. A társadalompoli­ tika szélesebb kereteibe illeszkedő családtervezési politika közérthetőbb megfo­ galmazásának szükségessége; 2. a „planning familial" fogalmi kérdései; 3. az orvosi­ egészségügyi, tanügyi és szociális intézmények keretében tevékenykedő személyzet szerepe a családtervezési politika népszerűsítésében. A kiljavai szimpozion résztvevői felismerhették bizonyos nemzeti és n e m z e t ­ közi intézmények ama tendenciáit, amelyek megkísérelnék különválasztani a csa­ lád — személyi indítékokból fakadó — öntervezését a nemzet távlati törekvéseit kenkretizáló népességpolitikától. A helyzetet józanul elemzők, akik a „planning" legfőbb lehetőségeit központilag megszabó politikai intézmények valóságával szá­ molnak, megállapíthatták: az egyén, a család és a társadalom specifikus (tehát n e m minden esetben föltétlenül teljesen azonosan megnyilvánuló és azonosnak mondható) érdekeit szüntelenül szem előtt tartva s e m helyén való a demográfiai probléma emberi és politikai oldalának ellentétességeiből kiindulni, hiszen lehetséges és szük­ séges az egyéni törekvések és történelmi-társadalmi imperatívuszok összeegyeztetése az egységes demográfiai politikával. Kiljavában európai kérdésekkel foglalkoztak ugyan, de azért ismét kiderült, hogy a demográfiai kérdések n e m azonos jelentőségűek a világ minden földrészén. Míg a fejlődő térségek országaiban a népesség túl gyors növekedése súlyosan k o m p ­ romittálhatja mind a társadalmi, mind a gazdasági haladást, az európai — szo­ cialista és tőkés — országok többségében idővel éppenséggel a termékenység csök­ kenése veszélyeztetheti az érdekelt országok népességének gazdasági, társadalmi fejlődését, önálló, életképes entitásként való fennmaradását. Ennek a felismerése s e m feledteti azonban, hogy m é g az alapvető társadalmi ellentmondások felszá­ molásának körülményei közepette is evidensek az egyén, a család és a társadalom sajátos érdekei. N y i l v á n az országos demográfiai bizottság feladatai közé tartozik egy igen fontos k ö v e t e l m é n y teljesítése: a tökéletes politikai meghatározottságú demográfiai intézkedések mikéntjének és távlati következményeinek a lehető legfontosabb f e l ­ ismertetése; e vonatkozásban is föltétlenül nagy szerep hárul az előrejelző kuta­ tásokra a nagy történelmi távlatok iránti fogékonyság jegyében. L. L.

ÉLŐ TÖRTÉNELEM

A reneszánsz-kutatás reneszánsza Az e m b e r i t á r s a d a l o m és m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é n e k kevés o l y a n nagy j e l e n t ő ­ s é g ű k o r s z a k a v a n , m i n t a r e n e s z á n s z , az újjászületés. B á r I t á l i á b a n s a r j a d t — o t t a l a k u l t a k ki l e g h a m a r a b b a k a p i t a l i s t a t e r m e l é s i viszonyok, s a gazdasági v á l t o ­ zások n y o m á n új s z e l l e m m e l , é l e t s z e m l é l e t t e l és célokkal telítődött a politikai, m ű ­ vészeti és, t u d o m á n y o s élet —, m é g s e m k i z á r ó l a g o s a n olasz jelenség. M i n d e n ü t t j e l e n t k e z e t t — t e r m é s z e t e s e n helyi s a j á t o s s á g o k k a l színezve —, ahol a h a n y a t l ó f e u d a l i z m u s o n b e l ü l az új t á r s a d a l m i r e n d e l e m e i é r l e l ő d t e k . A m ú l t század öt­ v e n e s éveitől k e z d v e k ü l ö n ö s f i g y e l e m m e l t a n u l m á n y o z t á k ezt a kort, k ö n y t á r a k r a m e n ő i r o d a l m a v a n , s a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n ismét az é r d e k l ő d é s h o m l o k t e r é b e került. A

kutatás

előtörténete

H o g y j o b b a n m e g v i l á g í t s u k a jelenlegi é r d e k l ő d é s i n d í t é k a i t s a r e n e s z á n s z ­ hoz k a p c s o l ó d ó p r o b l é m á k a t , r ö v i d e n v á z o l j u k a k u t a t á s o k e l ő t ö r t é n e t é t és j e l e n ­ tősebb mozzanatait. A reneszánsz kifejezést m á r m a g u k a r e n e s z á n s z - k o r é l e n j á r ó képviselői (Machiavelli, Vasari) is h a s z n á l t á k , d e c s a k leszűkített é r t e l e m b e n , a m ű v e l t s é g , az á l l a m i é l e t egy-egy t e r ü l e t é r e v o n a t k o z t a t v a . Átfogóbb, t e l j e s e b b j e l e n t é s t a d o t t e s z ó n a k J u l e s Michelet, a k i 1855-ben F r a n c i a o r s z á g t ö r t é n e t é n e k V I I . kötetét m á r így c í m e z t e : Histoire de France au seizième siècle. Renaissance. A francia t ö r t é n é s z ezzel a r e n e s z á n s z f o g a l m á t egy k ü l ö n t ö r t é n e t i p e r i ó d u s elnevezésévé a v a t t a , m e l y n e k fő jellegzetességét, t a r t a l m á t „a v i l á g és az e m b e r felfedezésé"-ben l á t t a , s I t á l i á n k í v ü l r e is v o n a t k o z t a t t a . E n n e k az új f o g a l o m n a k igazi d i a d a l r a j u t t a ­ tója a z o n b a n a svájci J a c o b B u r c k h a r d t . Die Kultur der Renaissance in Italien című, 1860-ban m e g j e l e n t m ű v é b e n a k o r t ö b b sajátos jegyét vizsgálva foglalkozik egyik l e g l é n y e g e s e b b e l , a r e n e s z á n s z - e m b e r k i a l a k u l á s á v a l , az e g y é n i s é g felsza­ b a d u l á s á v a l , h a n g s ú l y o z z a a z a n t i k k u l t ú r á n a k e f o l y a m a t b a n j á t s z o t t vezérlő, szellemi t á m a s z szerepét, s a r e n e s z á n s z t m i n d e n kétséget k i z á r ó a n a g y ö k e r e s f o r d u l a t r a n g j á r a emeli. Ez a z a l a p v e t ő m u n k a e g y o l d a l ú , m e r t c s a k a m ű v e l t s é g ­ b e n v é g b e m e n t v á l t o z á s o k felé fordul, n e m t a n u l m á n y o z z a a kor t á r s a d a l m i - g a z d a ­ sági szerkezetét, s az egész r e n e s z á n s z - f e l v i r á g z á s t a z olasz n e m z e t i s z e l l e m n e k t u ­ lajdonítja. Mindezek ellenére a b u r c k h a r d t i m ű felbecsülhetetlen jelentőségű, n e m c s a k a r e n e s z á n s z s z e r e p é n e k felismerése m i a t t , h a n e m egyrészt a m a g a n y i t o t t a ú t o n t o v á b b folyó k u t a t á s o k , m á s r é s z t é p p e n a z á l t a l a felvetett s z e m p o n t o k k a l v a l ó s z e m b e f o r d u l á s , a k r i t i k a i v i s s z h a n g o k m i a t t is. Egyes szerzők k ö z v e t e t t ú t o n t á m a d t á k a b u r c k h a r d t i k o n c e p c i ó pozitív t a r t a l m á t : h o g y a r e n e s z á n s z f o r r a -

d a l m i , minőségi v á l t o z á s jellegét h i r d e t i . Így m á r a X I X . század utolsó h a r m a ­ d á b a n H e n r y T h o d e és P a u l S a b a t i e r m á s s í k r a tereli a r e n e s z á n s z e r e d e t é n e k é s l é n y e g é n e k k é r d é s é t , s e l e m e i t a k ö z é p k o r i m i s z t i k á h o z v e z e t v e vissza, Assisi F e r e n c b e n s a f r a n c i s k á n u s m o z g a l o m b a n véli felfedezni. T h o d e s z e r i n t (Franz von Assisi und die Anfänge der Kunst der Renaissance, 1885) Assisi F e r e n c e r ő ­ teljes i n d i v i d u a l i z m u s a egy bensőséges isten-, e m b e r - és t e r m é s z e t s z e r e t e t b e n j u t kifejezésre: „az e g y e t e m e s testvériség, i n d i v i d u a l i z m u s és n a i v r e a l i z m u s felsza­ b a d í t j a a m ű v é s z e t e t a bizánci h a t á s alól, s a t e r m é s z e t és az e m b e r megfigye­ lésére, á b r á z o l á s á r a s e r k e n t i . " Ezt az e l t é v e l y e d é s t a t ö r t é n é s z e k t e r m é s z e t e s e n cáfolták. R. D a v i d s o n és W a l t e r Goetz r á m u t a t o t t a r r a , h o g y Assisi F e r e n c á j t a t o s sága, ú j s z e r ű v a l l á s o s s á g a n e m a z újkort, h a n e m a k ö z é p k o r i v a l l á s t képviseli, a r e n e s z á n s z n e m a v a l l á s o s lelkiségnél fogva j e l e n t újat, h a n e m é p p e n a r a c i o ­ n a l i z m u s , a r e a l i z m u s s a v á r o s i - p o l g á r i t é n y e z ő k t ú l s ú l y a k ö v e t k e z t é b e n . Ezt a felfogást, a m e l y a r e n e s z á n s z i d ő s z a k á t k i z á r ó l a g o s a n a k ö z é p k o r h o z köti, m i n t ­ e g y p é l d a k é n t e m l í t e t t ü k a n n a k i l l u s z t r á l á s á r a , h o g y a n h o m á l y o s í t o t t á k el e kor­ s z a k m i n ő s é g i l e g új jellegét a k u t a t á s o k n a k m á r első s z a k a s z á b a n . C s a k u t a l u n k a r r a , h o g y a h e l y e s r e n e s z á n s z - é r t é k e l é s ellen a Louis C o u r a j o d k é p v i s e l t e t á m a ­ d á s az olasz elsőbbséget v i t a t t a . A F l a n d r i á b ó l k i i n d u l ó „északi r e n e s z á n s z " p r i ­ m á t u s á r ó l beszélt, s t a g a d t a a k l a s s z i k u s ókor b á r m i l y e n s z e r e p é t is. A r e n e s z á n s z - k u t a t á s e v a d h a j t á s a i v a l p á r h u z a m o s a n folyt a z é r t é k e s t é n y ­ a n y a g felszínre hozása. E g y r e h a t á r o z o t t a b b a n k ö r v o n a l a z ó d t a k az ú j j á s z ü l e t é s g a z d a s á g i és politikai t ö r t é n e t e , a szellemi ú j j á s z ü l e t é s , vagyis a h u m a n i z m u s főbb k é r d é s e i , v a l a m i n t a m ű v é s z e t e k n a g y v á l t o z á s a i és e r e d m é n y e i .

Külön

történeti

szakasz-e

a

reneszánsz?

Napjainkban, amikor — mondhatni — a reneszánsz-kutatás reneszánszának v a g y u n k a t a n ú i , számos új p r o b l é m a v e t ő d i k fel, r é g i b b m e g f o g a l m a z á s o k k e r ü l ­ n e k új m e g v i l á g í t á s b a , e g y r e szélesebb, s z e r v e z e t t e b b k e r e t e k között z a j l a n a k a v i t á k s folynak a k u t a t á s o k m i n d a polgári, m i n d a m a r x i s t a t ö r t é n é s z e k t á b o ­ r á b a n . A m a v i t a t o t t k é r d é s e k , k é r d é s c s o p o r t o k közül elsőként a r e n e s z á n s z és h u m a n i z m u s e r e d e t é n e k , j e l l e g é n e k á l t a l á n o s , elvi j e l e n t ő s é g ű o l d a l á t v i z s g á l j u k meg. P o l g á r i részről ú j r a — és e g y r e t ú l z ó b b f o r m á b a n — t a l á l k o z u n k azzal a kisér­ lettel, hogy elmossák, feloldják a h a t á r t a k ö z é p k o r és a z ú j k o r k e z d e t é t j e l e n t ő r e n e s z á n s z között, megfosszák ezt a k o r t sajátos f o r r a d a l m i jegyeitől, és c s ö k k e n t ­ s é k jelentőségét. E t ö r t é n é s z e k és filozófusok s z e r i n t m i n d a z , a m i t a r e n e s z á n s z ­ b a n ú j n a k t a r t a n a k , m á r j ó v a l a z e l ő t t létezett, s a j á t j a volt a k ö z é p k o r s z á z a d a i n a k is. Egyesek a r e n e s z á n s z l é t é n e k t a g a d á s á i g is e l j u t n a k , m á s o k a k ö z é p k o r foly­ t a t á s á v á fokozzák le, m i n t G i u s e p p e Toffanin, a n á p o l y i e g y e t e m t a n á r a , a k i a h u m a n i z m u s t k a t o l i k u s i r á n y z a t k é n t m u t a t j a b e , s a X I I . s z á z a d r a vezeti vissza. Egyes a m e r i k a i t ö r t é n é s z e k , m i n t U. T. H o l m e s és R. S. Lopez, a X I I . , sőt a X . s z á z a d i r e n e s z á n s z r ó l beszélnek. L. T h o r n d y k e viszont létezését is k é t s é g b e v o n j a , c s a k feltételesen, idézőjelben h a s z n á l j a az elnevezést, s „ ú g y n e v e z e t t r e n e s z á n s z " - t emleget. Ez, a polgári t ö r t é n e t í r á s részéről i n d í t o t t t á m a d á s a r e n e s z á n s z e l l e n b á r ­ m i l y e n g y a k o r i és erőteljes, n e m á l t a l á n o s a n u r a l k o d ó . W. K. F e r g u s o n N e w York-i e g y e t e m i t a n á r , a r e n e s z á n s z n a g y a m e r i k a i s z a k é r t ő j e p é l d á u l s z e m b e ­ fordul ezekkel az elfogult n é z e t e k k e l . U g y a n a k k o r azt is h a n g s ú l y o z n u n k kell, h o g y a m a r x i s t a t ö r t é n é s z e k s e m h a n y a g o l j á k el a k o r a k ö z é p k o r i v á r o s i é l e t b e n m e g ­ n y i l v á n u l t s a f e u d a l i z m u s o n t ú l m u t a t ó jelenségeket, d e t ú l s e m becsülik őket.

Tisztán látják a különbségeket a XII—XIII. századi és a reneszánsz delelőjének ( X V — X V I . század) virágzó városai között, s n e m értelmezik merev evolucionista módon a reneszánsz kultúrát. A gazdasági viszonyok vizsgálatában is kísértett az a nézet, a m e l y a rene­ szánszban n e m látott külön történeti periódust, v a g y ha említettek is ilyent, idea­ lista módon magyarázták. Ezek az elméletek azonban a viták során hitelüket vesztették. Itt említjük m e g azt a legújabb keletű felfogást, amely szerint a reneszánsz n e m volt teljes érvényű korszak, hanem keretein belül a reneszánsz és egy e l l e n ­ reneszánsz kettősségével kell számolni, s e két ellentétes áramlat küzdelme töl­ tötte ki a konvencionálisan „reneszánsz"-nak nevezett periódust. Ez a reneszánsz és ellen-reneszánsz antagonizmusát hirdető nézet különösen az irodalomtörténeti kutatások és az irodalmi korszakolás területén honosodott meg. D e itt is m e g ­ győző ellenérvekkel vitatják létjogosultságát, hiszen egyetlen történeti v a g y k u l ­ túrtörténeti korszak s e m fogható fel mereven, tiszta képletként, nemcsak a kort kifejező jelenségek és eszmék érvényesülnek benne, h a n e m más irányzatok és az uralkodótól eltérő, részben az előző korszaktól öröklött jegyek és sajátosságok is. Túlzás volna ezek fontosságát felnagyítani és ellenáramlattá duzzasztani őket, annál is inkább, mivel a reneszánszra jellemző sajátosságok elsődlegesen szabják m e g a kor arculatát.

Mai viták

a reneszánsz

gazdasági

alapjairól

A gazdaságtörténetben amerikai részről az ún. business history hódított ú j a b ­ ban teret. Ez az irányzat a régi gazdaságtörténet hagyományos módszerétől s tárgyától eltérően n e m foglalkozik a gazdasági élet ágaival (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem), h a n e m a vállalkozások, gazdasági intézmények belső fejlődését, történetét kutatja. Így e g y - e g y bank, kereskedelmi vállalat belső kérdései, szer­ vezete, kapcsolatai révén közelíti m e g az általános kérdéseket, forrásként felhasz­ nálva az illető vállalat tevékenységének mindenfajta írásos nyomát. A kutatók figyelme kiterjed a vállalkozások jellegére, a technikai eljárásokra, és így több, eddig n e m ismert részletkérdést sikerült tisztázniuk, például a bankügyletekkel kapcsolatosan, melyekről W. K. Ferguson számolt be a Recent Trends in the Eco­ nomic Historiography of the Renaissance-ban (Studies in the Renaissance. New York, 1960). Az egyes vállalatok monografikus tanulmányozása során nagy jelen­ tőségű konkrét ismeretanyag gyűlt össze, melynek — egyoldalú, burzsoá érdeke­ ket szolgáló értelmezésétől eltekintve — szerepe v a n a kutatások előbbrevitelében. Így például bizonyos hibás gazdasági vonatkozású megállapításokat korri­ gálni lehetett; világosabbá váltak az itáliai városokban a XIII. és XIV. század fordulóján bekövetkezett gazdasági változások, és lehetőség nyílt statisztikai a d a ­ tok szerzésére is. Ezek az új kutatások teljesen más megvilágításba helyezik a reneszánsz-kor gazdasági fejlődését, mivel elvetik a gazdasági fellendülés hagyományos tételét, s a X I V — X V . századot a pangás, hanyatlás, depresszió időszakának tekintik. A XIV. század első harmadáig tartó lendületes gazdasági fejlődés megakadt a n é ­ pesség rohamos csökkenése (1348—1358-as nagy pestisjárvány!), a piac szűkülése s az állandó háborús pusztítások következtében; valóságos gazdasági válság állt be a fejlettebb európai országokban, főképpen Itáliában, s tetemes időre megbé-

nította, e l l a n k a s z t o t t a az a d d i g pezsgő, e l e ­ v e n gazdasági tevékenységet. E n n e k az e l m é l e t n e k s z á m o t t e v ő b b képviselői k ö ­ zött az Egyesült Á l l a m o k b a n R. S. Lopez, A n g l i á b a n M. N. P o s t a n , F r a n c i a o r s z á g b a n Ed. P e r r o y , O l a s z o r s z á g b a n A r . S a p o r i n e v e z h e t ő meg. Lopez a The Renaissance (New York, 1961) c í m ű m ű v é b e n s z e m ­ beállítja a X I V . század elejéig e l é r t g a z ­ dasági fellendülést — m e l l y e l k a p c s o l a t ­ b a n „valódi k e r e s k e d e l m i f o r r a d a l o m " - r ó l beszél — a r e n e s z á n s s z a l , s n e m k é t s é g e s , h o g y túlzó értékeléséből a r e n e s z á n s z - k o r k e r ü l ki vesztesen. S z e r i n t e az e m l í t e t t okok (népességcsökkenés; az e u r ó p a i p i a ­ cok összeszűkülése és egyes külső p i a c o k elvesztése) az i p a r i és m e z ő g a z d a s á g i t e r ­ melés csökkenéséhez, a k e r e s k e d e l e m h a ­ n y a t l á s á h o z vezettek, s így a r e n e s z á n s z távolról s e m j e l e n t e t t e a m i n d e n t e r ü ­ leten m e g n y i l v á n u l ó á l t a l á n o s f e l l e n d ü l é s időszakát. A v i t á k m é g n e m z á r u l t a k le. S o k m o z z a n a t szorul tisztázásra, s m i n d e n e k ­ előtt a z eddigi m e g á l l a p í t á s o k b a n m u t a t ­ A kolozsvári Történeti Múzeum Lapidariumából kozó t ú l z á s o k a t , egyoldalú é r t e l m e z é s e k e t kell kiküszöbölni. J e l l e m z ő e g y é b k é n t az eddigi e r e d m é n y e k „cseppfolyós á l l a p o t á " - r a , hogy a gazdasági h a n y a t l á s e l m é l e t é ­ n e k főbb h i r d e t ő i között sincs v é l e m é n y a z o n o s s á g a v á l s á g t a r t a m á t és m é l y s é g é t illetően, m é g k e v é s b é l e h e t t e h á t v é g é r v é n y e s n e k t e k i n t e n i a n é m e l y k o r s z ó r v á n y o s j e l e n s é g e k b ő l levont merész k ö v e t k e z t e t é s e k e t . A m a r x i s t a t ö r t é n e t í r á s n e m t a g a d j a a X I V — X V . s z á z a d i gazdasági válságot, d e b e n n e m a g á n a k a f e u d a l i z m u s n a k a v á l ­ s á g á t látja, a m e l y f ő k é p p e r e n d s z e r két u r a l k o d ó k a t e g ó r i á j á t , a n e m e s s é g e t és a p a p s á g o t é r i n t e t t e , s m i n t ilyen h o z z á j á r u l t a v á r o s i e l e m e k f e l e m e l k e d é s é h e z , a z á l l a m o k k ö z p o n t o s í t á s á h o z és a v á r o s i é l e t f o r m á h o z kötött k u l t ú r a m i n d e n i r á n y ú k i b o n t a k o z á s á h o z . E. A. K o z m i n s z k i j is azt fejtegeti, v a j o n az, a m i t h a n y a t l á s n a k észlelünk, k ö v e t k e z m é n y e i b e n n e m az új e r ő k feltörését j e l e n t i - e , s a régi e l e ­ m e k s z e m p o n t j á b ó l b e k ö v e t k e z e t t p a n g á s n e m v e l e j á r ó j a - e az új é r v é n y r e j u t á ­ sának. A meglehetősen bonyolult gazdasági-társadalmi kérdésekre irányuló kutatá­ sok ú j a b b a n h a n g s ú l y o z o t t a b b a n s z á m o l n a k azzal, h o g y az olasz v á r o s o k fejlő­ dése n e m e g y f o r m a ü t e m b e n t ö r t é n t , a m i k i h a t o t t j ö v ő j ü k a l a k u l á s á r a s a poli­ t i k a i é l e t b e n játszott s z e r e p ü k r e . A fejlődés é l v o n a l á b a n a t o s z k á n és l o m b a r d v á r o s o k állottak, a h o l k ü l ö n b e n s z á m o t t e v ő m a n u f a k t ú r a - i p a r is létesült. Sok t a n u l m á n y vizsgálja a z olasz v á r o s o k n a k ezt a z eltérő fejlődését, s a firenzei, g a z d a s á g i felvirágzást, a m e l l y e l k a p c s o l a t b a n v i t a t o t t k é r d é s a fejlődés csúcs­ p o n t j a . A szovjet t ö r t é n é s z e k szerint a fellendülés a X I V . század 70-es é v e i b e n j u t o t t delelőjére, s a X V . század közepén a firenzei p o s z t ó k e r e s k e d e l e m m á r a válság tüneteit mutatta. Itt

utalunk

a

gazdasági

fejlődés

kérdésének

egy

másik

vetületére,

arra

h o g y m é g n e m kellően tisztázott az összefüggés a r e n e s z á n s z g a z d a s á g i v i s z o n y a i és a k á p r á z a t o s szellemi f e l l e n d ü l é s között. Az olasz v á r o s o k b a n k i a l a k u l ó k a p i ­ talista elemek túlságosan szerények voltak ahhoz, hogy csak ezekre vezethetnők vissza a r e n e s z á n s z m ű v é s z e t és i r o d a l o m n a g y s z a b á s ú k i b o n t a k o z á s á t . S a m i n t e m l í t e t t ü k , a gazdasági fejlődés — az ú j a b b m e g á l l a p í t á s o k s z e r i n t — n e m v o l t t ö r é s m e n t e s , így a p a n g á s , a g a z d a s á g i depresszió m é g i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z i a z összefüggés egyszerű m a g y a r á z a t á t . A politikai

élet

főbb

kérdései

N e m sokkal k i s e b b é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t n a k s z á m o t a politikai élet p r o b l é ­ mái, m e l y e k a m o d e r n e u r ó p a i á l l a m o k k i a l a k u l á s á n a k , a k ö z p o n t o s í t á s t ö r t é n e ­ t é n e k k u t a t á s a k ö r é c s o p o r t o s u l n a k . E b b e n a t é m a k ö r b e n t ö b b összefoglaló m u n k a j e l e n t meg, m i n t p é l d á u l V. H. H. G r e e n Renaissance and Reformation (New York, 1964) c í m ű k ö n y v e , m e l y E u r ó p a t ö r t é n e t é t t á r g y a l j a 1450 és 1660 között — d e a k e l e t - e u r ó p a i országok közül csak Oroszországról ír b ő v e b b e n —, s v a n ­ n a k m é l y r e h a t ó b b e l e m z é s t n y ú j t ó m ű v e k is, m i n t M y r o n G i l m o r e The World of Humanismus 1453—1517 (New York, 1962) v a g y W. K. F e r g u s o n Toward the Modern State (New York, 1962) c í m ű k ö t e t e . Hosszú listát á l l í t h a t n á n k össze m i n d e n egyes ország t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó l a g , d e i t t csak az olasz v á r o s o k t ö r ­ t é n e t é n e k és p o l i t i k a i r e n d s z e r ü k t a n u l m á n y o z á s á n a k g a z d a g i r o d a l m á r a u t a l u n k még, k ü l ö n ö s e n H a n s B a r o n m ű v e i r e (The Crisis of the Early Italian Renaissance. P r i n c e t o n , 1955; Humanistic and Political Literature in Florence and Venice at the Beginning of the Quattrocento. C a m b r i d g e , 1955). B a r o n t főképpen Firenze érdekli, a z a v á r o s , a m e l y s i k e r e s e n h a r c o l t függetlenségéért a V i s c o n t i a k v e z e t t e M i l á n ó v a l s z e m b e n , s a m e l y r ő l á l l í t h a t j u k , hogy — h a a n n a k i d e j é n B u r c k h a r d t a r e n e s z á n s z - k o r o l a s z a i b a n a m o d e r n E u r ó p a elsőszülött fiait ü d v ö z ö l t e — m e g ­ é r d e m l i a z olasz r e n e s z á n s z elsőszülött l e á n y a n e v e t . V i z s g á l ó d á s a i b a n B a r o n e l ­ túlozza a p o l i t i k a i m o z z a n a t o k szerepét, f i g y e l m e n k í v ü l h a g y v a a g a z d a s á g i - t á r ­ sadalmi viszonyokat. Az á l l a m i és jogi é l e t b e n v é g b e m e n t v á l t o z á s o k is m a g u k r a v o n t á k a k u t a t ó k figyelmét, ú g y s z i n t é n az új p o l i t i k a i k o n s t e l l á c i ó b a n e g y r e n é l k ü l ö z h e t e t l e n e b b , most k i é p ü l ő d i p l o m á c i a i t e v é k e n y s é g . I l y e n s z e r ű k é r d é s e k k e l foglalkozik G. M a t t i n g l y Renaissance Diplomacy (London, 1954) és O. F e r r a r a Le XVI. siècle vu par les ambassadeurs vénetiens (Paris, 1954) c í m ű m u n k á j a . Ö n á l l ó t u d o m á n y k é n t k ü l ö n ü l el a r e n e s z á n s z t a n u l m á n y o z á s a a m ű v é s z e t e k t ö r t é n e t é b e n . J ó l l e h e t a z olasz m ű v é s z e t e k ú j j á s z ü l e t é s e a m ú l t b a n is k e d v e l t k u t a t á s i t e r ü l e t v o l t — a m i é r t h e t ő , hiszen á l t a l á b a n a m ű v é s z e t e k t e r ü l e t é n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k és fellendülés p é l d á z z á k l e g s z e m b e t ű n ő b b e n a r e n e s z á n s z t e r e m t ő e r e j é t s minőségileg új jellegét —, az u t ó b b i é v t i z e d e k k u t a t á s a i é r d e m ­ legesen g a z d a g í t o t t á k a z eddigi i s m e r e t e k e t . G o n d o l u n k i t t n e m c s a k a k é p z ő m ű ­ vészetek itáliai és I t á l i á n k í v ü l i r e m e k e i n e k t a n u l m á n y o z á s á r a , h a n e m a s z í n ­ játszás, a zene, a k ö n y v k i a d á s és díszítés fejlődésének s i k e r e s f e l t á r á s á r a i s . M i n d e z e k n e k a r é s z l e t e k n e k a tisztázása k ö z e l e b b visz a r e n e s z á n s z é l e t f o r m a , szépérzék, ízlés m e g i s m e r é s é h e z , a k o r h é t k ö z n a p j a i h o z . V é g ü l s z ó l j u n k a szellemi, ideológiai t é r e n m e g n y i l v á n u l ó r e n e s z á n s z r ó l : a h u m a n i z m u s r ó l . A h u m a n i z m u s a r e n e s z á n s z e m b e r v i l á g n é z e t é t és é r t é k r e n d j é t jelenti, s m a g á b a s ű r í t i m i n d a z t , a m i az e s z m é k t e r é n ú j , a régi t r a n s z c e n d e n t á l i s felé h a j l ó k ö z é p k o r i felfogás ellenpólusa. Az új szemlélet k ö z p o n t j á b a n az e m b e r áll, é r t e l m é n e k , a l k o t ó e r e j é n e k teljében, a k i n e k r a n g j á t n e m születése, h a n e m m ű v e l t s é g e , t u d á s a adja, a k i a földi é l e t b e n n e m s i r a l o m v ö l g y e t lát, h a n e m e g y é -

n i s é g e teljes k i b o n t a k o z á s á t , a k i t t u d á s - és életszomj fűt. Ez a r e n e s z á n s z p o l g á r i ideológia szorosan k a p c s o l ó d o t t az ismét felfedezett ókor világához, eszméihez, i n n e n kölcsönzött szellemi fegyvert és é r v e k e t új n é z e t e i n e k és é l e t e s z m é n y é n e k a l á t á m a s z t á s á r a . A görög—római a n t i k v i t á s b a n v a l ó j á r t a s s á g b ó l f a k a d t a h u m a ­ nizmus másik jellemző sajátossága: a klasszikus beállítottságú tudós műveltség. Ü g y v é l j ü k , n e m fölösleges t i s z t á z n u n k e k é r d é s s e l k a p c s o l a t b a n az össze­ függést és k ü l ö n b s é g e t a h u m a n i z m u s t ö r t é n e l m i k a t e g ó r i á j a s a h u m a n i z m u s e r k ö l c s i f o g a l m a között. A h u m a n i z m u s t ö r t é n e t i k a t e g ó r i á j á t ó l függetlenül u g y a n i s létezik a h u m a n i z m u s m i n t erkölcsi k a t e g ó r i a is, a m e l y n e m k o r l á t o z ó d i k csak a r e n e s z á n s z ideológiájára, h a n e m — m i v e l az e m b e r j a v á t és h a l a d á s á t szol­ gáló b á r m i l y e n cselekvést és eszmét j e l e n t — a k ü l ö n b ö z ő k o r o k h a l a d ó e s z m é i b e n é s m o z g a l m á b a n t e s t e t öltve t ö b b ízben m e g n y i l v á n u l t és m e g n y i l v á n u l a t ö r t é ­ n e l e m f o l y a m á n . Ez a z e t i k a i h u m a n i z m u s h a t o t t a á t a r e n e s z á n s z h u m a n i z m u ­ s á t is, az e m b e r e g y é n i s é g é n e k teljes k i b o n t a k o z t a t á s á t , r e á l i s é r d e k e i n e k é r v é ­ n y e s í t é s é t k ö v e t e l v e . A pozitív erkölcsi t a r t a l o m a z o n b a n a r e n e s z á n s z h u m a n i z ­ m u s á b a n olykor e l s i k k a d t , l e s z ű k ü l t a z egyén v a g y egy kis c s o p o r t é r d e k e i n e k v é d e l m é r e , s n e m m u n k á l t a z egész e m b e r i s é g é r d e k é b e n . E n n e k e l l e n é r e a r e n e ­ szánsz h u m a n i z m u s a n a g y l é p é s k é n t é r t é k e l h e t ő a z eszmék, a g o n d o l k o d á s e l ő r e ­ h a l a d á s á b a n , s k ü l ö n ö s e n a k ö z é p k o r i a s z k e t i z m u s s a l és m i s z t i c i z m u s s a l s z e m b e n jelenti a h u m á n u m és az értelem diadalát. E n g e l s r e n e s z á n s z - k é p é t felidézve írja Gáll E r n ő Reneszánsz emberség című c i k k é b e n (Korunk, 1964. 9), h o g y „a t u d o m á n y s a h u m a n i z m u s új szövetsége v i s s z a h e l y e z t e az e m b e r t a t e r m é s z e t b e . T ú l v i l á g i esélyek l a t o l g a t á s a h e l y e t t a F ö l d m e g h ó d í t á s á r a ösztönözte". A h u m a n i z m u s ú j , világi s z e l l e m é n e k megfelelően m á s t a r t a l m a t k a p o t t a r e n e s z á n s z b a n a n e v e l é s és o k t a t á s , kiszélesedett a t u d o m á n y o s látókör, a z e d d i g elhanyagolt, csaknem újnak tekinthető tudományágak: a matematika, a mérnöki i s m e r e t e k , az o r v o s t u d o m á n y i r á n y á b a n , új p o l i t i k a i e l m é l e t e k születtek, s szoro­ s a n k a p c s o l ó d t a k a r e n e s z á n s z - k o r t á r s a d a l m i valóságához. Az éles k r i t i k a i szel­ l e m és r a c i o n a l i z m u s , a m e l y e l e i n t e az ókori szerzők szövegeinek k r i t i k á j á n és h e l y r e á l l í t á s á n g y a k o r o l t a m a g á t , h a t é k o n y eszköze lett az egyházi, v a l l á s o s í r á s o k k r i t i k á j á n a k és m e g t i s z t í t á s á n a k . Részben e z e n az ú t o n s a k o r h a d ó feudális v i l á g ­ r e n d és az egyház b í r á l a t a n y o m á n i n d u l t m e g a reformáció, m e l y szorosan k a p ­ csolódott a r e n e s z á n s z h o z . E z e k r e az ö n m a g u k b a n is n a g y h o r d e r e j ű k é r d é s e k r e i r á n y u l a m a i h u m a n i z m u s - k u t a t á s , s a történészek mellett részt vesznek b e n n e az i r o d a l o m t ö r t é n e t és m á s s z a k t u d o m á n y o k m ű v e l ő i is. Itt m á r a n n y i r a s o k r é ­ t ű e k , szétágazóak, a n n y i r a helyi, o r s z á g o n k é n t i s a j á t o s s á g o k k a l színezettek a p r o b l é m á k , h o g y szinte k é p t e l e n s é g összefoglaló k é p e t n y ú j t a n i r ó l u k . K a r d o s Tibor, a jeles m a g y a r r e n e s z á n s z - k u t a t ó , Leonardo humanizmusa cím a l a t t (a Renaissance tanulmányok c í m ű k ö t e t b e n , B u d a p e s t , 1957) a szocialista h u m á n u m m a i á l l á s p o n t j á r ó l közelíti m e g a r e n e s z á n s z „ r e a l i z m u s á t " , m e l y n e k é r d e k l ő d é s i k ö z é p p o n t j á b a n az e m b e r áll. A r e n e s z á n s z e m b e r e s z m é n y foglalkoz­ t a t j a H e l l e r Á g n e s t is (A reneszánsz ember. B u d a p e s t , 1967), ki is m o n d j a : „ A r e n e s z á n s z f o r r a d a l m a az e m b e r f o g a l o m f o r r a d a l m á n a k b i z o n y u l t . S z a b a d s á g , test­ vériség, egyenlőség együtt v á l t a n t r o p o l ó g i a i k a t e g ó r i á v á , s ezzel először é b r e d t az e m b e r i s é g m i n t emberiség a m a g a ö n t u d a t á r a . " A k u t a t á s o k ú j a b b e r e d m é n y e i t és célkitűzéseit n e m z e t k ö z i s z i n t e n r e n d e z e t t k o n f e r e n c i á k összegezik s a d n a k k e r e t e t az e g y r e s z e r v e z e t t e b b é v á l ó h u m a n i z ­ m u s - és r e n e s z á n s z - k u t a t á s n a k . B e n n ü n k e t k ö z e l e b b r ő l az 1959-ben W i t t e n b e r g b e n , m a j d B u d a p e s t e n t a r t o t t k o n f e r e n c i a é r i n t . Ezek a n y a g á t a Renaissance und Hu-

manismus in Mittelund Osteuropa (Berlin, 1962) és a La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie (Budapest, 1963) c í m ű k ö t e t e k ölelik fel. Az itt közölt t a n u l m á n y o k a z á l t a l á n o s k é r d é s e k e n k í v ü l az egyes országok h u ­ m a n i s t a k u l t ú r á j á n a k k i a l a k u l á s á t , v á l t o z a t o s m e g n y i l v á n u l á s a i t , az a n t i k v i t á s n a k a h u m a n i z m u s b a n elfoglalt h e l y é t b o n c o l g a t j á k . A h a z a i r e n e s z á n s z és h u m a n i z ­ m u s k é r d é s e i is helyet k a p t a k e z e k b e n a k i a d v á n y o k b a n . Ú j a b b hazai

kutatások

Az u t ó b b i évtizedek h a z a i t ö r t é n e t í r á s a is n ö v e k v ő é r d e k l ő d é s t m u t a t a r e ­ n e s z á n s z i r á n t . B i z o n y í t j á k ezt m i n d a r e n e s z á n s z r ó l í r o t t á l t a l á n o s j e l l e g ű m ű v e k (A. O ţ e t e a : Renaşterea şi Reforma, 1968; Z. D u m i t r e s c u - B u ş u l e n g a : Renaşterea — Umanismul şi dialogul artelor, 1971), m i n d a r e n e s z á n s z és h u m a n i z m u s h a z a i m e g n y i l v á n u l á s á t vizsgáló m u n k á k és t a n u l m á n y o k . Kelet-Európában az adott történelmi körülmények miatt — a m i n d e n t meg­ b é n í t ó t ö r ö k terjeszkedés, a tőkés fejlődés e l m a r a d o t t s á g a s az e b b ő l a d ó d ó t á r s a ­ dalmi következmények — a h u m a n i z m u s megkésve, részben a reformációban á t f o g a l m a z ó d v a t u d o t t csak szélesebb k ö r ö k b e b e h a t o l n i . E r d é l y b e n a X V I . század előtt is létezett u g y a n n é h á n y elszigetelt h u m a n i s t a központ, m i n t a g y u l a f e h é r ­ v á r i és n a g y v á r a d i p ü s p ö k i u d v a r t u d ó s körei, d e s z e r e p ü k a t á r s a d a l o m egészé­ n e k s z e m p o n t j á b ó l l é n y e g é b e n n e m volt s z á m o t t e v ő . A r e n e s z á n s z m ű v e l t s é g a világi t a n u l t r é t e g b e n és a v á r o s i e l e m e k között t u d o t t c s a k i g a z á n g y ö k e r e t v e r n i és a l a k í t ó e r ő v e l h a t n i . Ez a v á r o s i k ö r n y e z e t b e n k i b o n t a k o z ó r e n e s z á n s z m ű v e l t s é g és h u m a n i z m u s m e g l e h e t ő s e n e l h a n y a g o l t t e r ü l e t : a l e g t ö b b e t ígéri az ú j a b b k u t a t á s o k n a k . Az itt t á t o n g ó h i á n y o k a t r é s z b e n p ó t o l j á k J a k ó Z s i g m o n d k u t a t á s a i a v i l á g i é r t e l m i s é g i r é t e g k i a l a k u l á s á v a l és f u n k c i ó i v a l k a p c s o l a t b a n , v a l a m i n t a m i n d e n n a p o k a t is a l a k í t ó , m e g s z é p í t ő e r e j ű r e n e s z á n s z életszemlélet és é l e t f o r m a h a z a i j e l e n t k e z é s e i n e k f e l t á r á s á v a l (Az otthon művészete a rene­ szánsz Kolozsváron. Kelemen-Emlékkönyv, 1958). N e m c s a k a m ű v é s z e t t ö r t é n e t i i s m e r e t e k e t g y a r a p í t j a B . N a g y M a r g i t 1970b e n m e g j e l e n t Reneszánsz és barokk Erdélyben című könyve, h a n e m a történeti é r d e k l ő d é s t is kielégíti, m i v e l a r e n e s z á n s z a n y a g i m ű v e l t s é g é t , a b e n n e m e g ­ n y i l v á n u l ó ízlést és k o r s z e l l e m e t is t a n u l m á n y o z z a . A szerző a t ö r t é n é s z a v a t o t t s á g á v a l s z ó l a l t a t j a m e g a z e d d i g fel n e m h a s z n á l t m ű v é s z e t t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s ú l e v é l t á r i a d a t o k a t , és sok ú j d o n s á g g a l szolgál. S z a b ó G y ö r g y t a n u l m á n y a i egyes e r d é l y i h u m a n i s t á k (Kassai D á v i d Z s i g m o n d , Abafáji G y u l a y P á l ) i r o d a l m i t e v é ­ k e n y s é g é t e l e m z i k e l m é l y ü l t e n , és bizonyos r é s z l e t k é r d é s e k tisztázását segítik elő. M o l d v á b a n és H a v a s a l f ö l d ö n f ő k é p p a X V I I . század m á s o d i k felében t ö r t u t a t a h u m a n i s t a i r á n y z a t n e v e s t ö r t é n e t í r ó k : M i r o n Costin, C o n s t a n t i n C a n t a cuzino, D i m i t r i e C a n t e m i r t e v é k e n y s é g e n y o m á n . Az o k t a t á s b a n is e g y r e j o b b a n é r v é n y e s ü l t a r e n e s z á n s z t ó l felszínre hozott k l a s s z i k u s g ö r ö g — r ó m a i a n t i k v i t á s , s a h u m a n i s t a m ű v e l t s é g ű világi e l e m e k t é r h ó d í t á s á t m i s e m igazolja j o b b a n , m i n t az a t é n y , h o g y az 1688-as r o m á n n y e l v ű teljes b i b l i a f o r d í t á s m á r m a j d n e m egészében világi e m b e r , a l a t i n — g ö r ö g i r o d a l o m b a n és ókori i s m e r e t e k b e n j á r t a s Nicolae Milescu m ű v e (Virgil C â n d e a N. Milescu şi începuturile traducerilor uma­ niste în limba română c í m ű t a n u l m á n y a foglalkozik ezzel; m e g j e l e n t a Limbă şi literatură 1963. 7. s z á m á b a n ) . K r i t i k a i m ó d s z e r é b e n , e l j á r á s á b a n , a fordítás a l a p ­ j á u l szolgáló p r o t e s t á n s k i a d á s m e g v á l a s z t á s á b a n h u m a n i s t a é r d e k l ő d é s ű , széles l á t ó k ö r ű fordító m u t a t k o z i k m e g e l ő t t ü n k , a k i t t u d o m á n y o s é r d e k l ő d é s e , ókori filozófiai i s m e r e t e i a r r a ösztökéltek, h o g y á t v e g y e s r o m á n n y e l v r e ültesse az é r t e ­ l e m u r a l k o d ó s z e r e p é r ő l í r o t t sztoikus í r á s t (V. C â n d e a : Tratatul „Despre raţiu-

nea dominantă", cea dinţîi operă filozofică publicată în limba română, a Viaţa ro­ mânească 1963. 3. s z á m á b a n ) . A r e f o r m á c i ó m o l d v a i v i s s z h a n g j á r ó l , Despot fejede­ l e m n a g y s z a b á s ú t ö r e k v é s é r ő l , s a z ő s z o l g á l a t á b a n álló, m a j d a kolozsvári u n i t á ­ rius kör tagjává váló Sommer János humanistáról több t a n u l m á n y jelent meg, m i n t Ş t e f a n B î r s ă n e s c u „Schola latina" de la Cotnari c í m ű k ö n y v e (1957), v a l a ­ m i n t A. O ţ e t e a t a n u l m á n y a Wittenberg et la Moldavie és Ion F i r u S o m m e r - t a n u l m á n y a Din istoria umanismului în România c í m m e l . A r o m á n h u m a n i z m u s r e p r e z e n t a t í v egyéniségét, C o n s t a n t i n C a n t a c u z i n ó t az 1970—1971-ben m e g j e l e n t m ű v e k m u t a t j á k b e s o k o l d a l ú a n : C. D i m a - D r ă g a n — L . B a c â r u Constantin Cantacuzino stolnicul — un umanist român és V. C â n d e a Stolnicul între contemporani c í m ű k ö n y v e , m e l y e k e t a Studii 1966. 4. s z á m á b a n közölt t a n u l m á n y o k , v a l a m i n t D i m a - D r ă g a n egy C o n s t a n t i n C a n t a c u z i n o k ö n y v ­ t á r á r ó l í r t s 1967-ben p u b l i k á l t k ö n y v e (Biblioteca unui umanist român) előzött m e g . A Revue des études sud-est européennes h a s á b j a i n is o l v a s h a t u n k a h a z a i h u m a n i z m u s t e l e m z ő í r á s o k a t , m i n t V. C â n d e á t ó l a L'humanisme d'Udrişte Năstu­ rel c í m ű t a n u l m á n y t (1968. 6). A h a z a i n é m e t h u m a n i s t á k legjelesebbjeit B. C a p e sius k ö n y v e (Sie förderten den Lauf der Dinge — Deutsche Humanisten auf dem Boden Siebenbürgens, 1967) m u t a t j a be, k i e m e l v e a X V I . századi erdélyi szász h u m a n i z m u s s a j á t o s jegyeit.

Az a t é n y , h o g y a r e n e s z á n s z - és h u m a n i z m u s - k u t a t á s j e l e n l e g m á s o d i k v i r á g ­ k o r á t éli, n e m m e r ő v é l e t l e n , s n e m c s a k a m é g t i s z t á z a t l a n k é r d é s e k v a g y a v i t á r a s a r k a l l ó , „ i z g a l m a s " p r o b l é m á k m e g o l d a t l a n s á g á b a n leli m a g y a r á z a t á t . S z á z a d u n k ­ b a n — k é t v i l á g h á b o r ú b a r b á r t ö r t é n e l m i l e c k é j e u t á n — é g e t ő b b e n t e v ő d i k fel a z igazi h u m a n i z m u s k é r d é s e , m i n t b á r m i k o r . A k a r a t l a n u l is az e m b e r belső, m o ­ r á l i s é r t é k e i felé fordul a t e c h n i k á b a n és a t u d o m á n y o k b a n s z é d ü l e t e s e n m a g a s r a j u t o t t m o d e r n e m b e r figyelme. D e a m a g a s s á g o k , csúcsok m e l l e t t az e m b e r t e l e n s é g é s e l i d e g e n e d é s m é l y s é g e i s ö t é t l e n e k . N e m v é l e t l e n t e h á t az a z é r d e k l ő d é s , a m e l y v i l á g v i s z o n y l a t b a n m e g m u t a t k o z i k a h u m a n i z m u s f o g a l m á n a k , l é n y e g é n e k és azok­ nak a módszereknek a tanulmányozásában, amelyekkel a humanizmus növelni k é p e s a m a e m b e r é n e k erkölcsi é r t é k é t . M á r M a r s i l i o Ficino, a n a g y firenzei h u ­ m a n i s t a a z e m b e r e k e g y ü v é t a r t o z á s á b a n é s t e s t v é r i s é g é b e n l á t t a a z igazi h u m a ­ n i t á s t („Singuli n a m q u e h o m i n e s s u b u n a i d e a et in e a d e m s p e c i e s u n t u n u s h o m o " — v e t i fel fejtegetése k i i n d u l ó p o n t j a k é n t ) . A X V I . s z á z a d i e r a s m u s i b é k e ­ e s z m é n y é s h u m a n i t á s m i n d egy-egy ú t m u t a t ó a f e l s ő b b r e n d ű új-humanizmus k i a l a k í t á s á h o z . N e m v é l e t l e n , h o g y a r e n e s z á n s z felfedezte E u r i p i d é s z szócsövén á t szól a m á h o z S a r t r e a Trójai n ő k b e n , a görög m o n d a v i l á g t a l a j á n a j e l e n t p é l d á z v a , Hellász ókori h u m a n i z m u s á n a k é r t é k e i t a m o d e r n e m b e r elé t á r v a . „Sok v a n , mi csodálatos, de az e m b e r n é l n i n c s s e m m i c s o d á l a t o s a b b " — h i r d e t i a k a r Szophoklész A n t i g o n é j á b a n . K é t és fél é v e z r e d t á v l a t á b a n m é g elgondolkozt a t ó b b és m é g i g a z a b b ez a b ü s z k e m e g á l l a p í t á s . Ezért időszerű n a p j a i n k b a n is a r e n e s z á n s z és h u m a n i z m u s k u t a t á s a .

Bitay Ilona

IFJÚSÁG-NEVELÉS Korszerű biológia-oktatás I s m e r e t e s , hogy v a l a m e n n y i n é p n e k , o r s z á g n a k gondja az o k t a t á s k o r s z e r ű s í ­ tése. E feladat m e g o l d á s á b a n e l e n g e d h e t e t l e n a k ü l ö n b ö z ő országok t á r s a d a l m i , politikai, gazdasági és k u l t u r á l i s s a j á t o s s á g a i n a k figyelembevétele. K é t s é g t e l e n p é l ­ d á u l , h o g y egy g y a r m a t i iga alól alig f e l s z a b a d u l t n é p s z á m á r a sok s z e m p o n t b ó l m á s k é p p e n v e t ő d i k fel a k é r d é s , m e g o l d á s á n a k lehetőségei is m á s o k , m i n t egy fejlett o r s z á g b a n . S t e r m é s z e t e s e n k ü l ö n b ö z n i fognak a n e v e l é s i feladatok, e l j á r á ­ sok a z e g y e s á l l a m o k t á r s a d a l m i és politikai r e n d s z e r é t ő l függően is. E feladat r o p p a n t b o n y o l u l t , s o k r é t ű . Az U N E S C O 1968 s z e p t e m b e r é b e n m e g ­ t a r t o t t v á r n a i t a n á c s k o z á s a a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k o k t a t á s i r e f o r m j á n a k legfőbb f e l a d a t a i t a t a n t á r g y a k t a r t a l m á n a k , t a n í t á s i m ó d s z e r e i n e k és a d i d a k t i k a i eszközök­ nek a korszerűsítésében határozta meg. Ugyanakkor hangsúlyozta a modern okta­ t á s f o r m a t í v - n e v e l ő i j e l l e g é n e k fontosságát. Az o k t a t á s jellegéből következik, hogy k o r s z e r ű s í t é s e csakis v a l a m e n n y i v o n a t ­ kozásának dialektikus egységben történő vizsgálatával lehetséges; s e m a legkor­ szerűbb tartalom, sem a modern módszerek vagy az oktatás technizálása különkülön n e m v e z e t h e t e r e d m é n y h e z . Az á l t a l á n o s k u l t ú r á v a l k a p c s o l a t o s m e g ú j h o d o t t n é z e t e i n k a r r a köteleznek, h o g y az egész p e d a g ó g i a i f o l y a m a t l é n y e g é t új m ó d o n é r t e l m e z z ü k . A t u d o m á n y o k fejlődésének r o h a m o s ü t e m e k i z á r j a azt a lehetőséget — t e h á t a z t a k ö v e t e l m é n y t is —, h o g y a z o k t a t á s s z o r o s a n - f o l y a m a t o s a n lépést t a r t s o n a b ő v ü l ő i s m e r e t e k k e l . K o r u n k általános k u l t ú r á j á n a k elsajátítása n e m a tudományos információk töme­ gének megjegyzését j e l e n t i . N a p j a i n k b a n a t á r s a d a l o m s o k o l d a l ú a n fejlett, i n t e l ­ l e k t u á l i s készségekkel r e n d e l k e z ő e m b e r t igényel, a k i k é p e s ö n á l l ó a n t a n u l n i , el t u d i g a z o d n i a b ő v ü l ő i s m e r e t e k s o k a s á g á b a n , s a l k o t ó , újító egyéniség. Mi s e m t e r ­ m é s z e t e s e b b , m i n t h o g y a z o k t a t á s legfőbb f e l a d a t a e sajátosságok k i a l a k í t á s á n a k m e g a l a p o z á s a . Ezért h a n g s ú l y o z z u k , h o g y a z o k t a t á s i f o l y a m a t b a n a f o r m a t í v - n e v e l ő i funkciónak kell uralkodnia. Az egyén i n t e l l e k t u á l i s k é p e s s é g e a v a l ó s á g m e g i s m e r é s é n e k f o l y a m a t á b a n fejlődik. Lényeges, hogy a z iskolai m e g i s m e r é s n e k m i a t a r t a l m a , m i l y e n szemlélet a z a l a p j a , miféle á l t a l á n o s k u l t ú r á h o z k a p c s o l ó d i k e f o l y a m a t . A f o r m a t í v j e l l e g ű o k t a t á s t e h á t k o r s z e r ű t a r t a l m a t igényel, olyat, a m e l y l e h e ­ t ő v é teszi az i g é n y e k n e k megfelelő gondolkozás k i a l a k u l á s á t és a z a l k o t ó i n t e l l e k ­ t u á l i s t e v é k e n y s é g e t . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n szükségessé v á l i k a z o k t a t á s t u d o m á ­ nyos t a r t a l m á n a k a régiektől e l t é r ő , új s z e m p o n t o k s z e r i n t i v á l o g a t á s a és r e n d ­ szerezése. D e m i l y e n i s m é r v e k a l a p j á n t ö r t é n j é k az i n f o r m á c i ó s a n y a g k i v á l o g a t á s a , r e n d ­ s z e r b e foglalása és p r o g r a m o z á s a ? A k é r d é s b o n y o l u l t , s o k r é t ű . A f o r m a t í v - n e v e l ő i o k t a t á s egyik k ö v e t e l m é n y e , hogy a z iskolai t a n t á r g y t ü k r ö z z e a z illető t u d o m á n y

fejlődésének sajátosságait, t ö r e k v é s e i t . Az i s m e r e t e k szelekciójakor és p r o g r a m o ­ z á s a k o r e l e n g e d h e t e t l e n a t a n u l á s l é l e k t a n i és a z é l e t k o r i sajátosságok m e g h a t á r o z t a l é l e k t a n i s z e m p o n t o k f i g y e l e m b e v é t e l e is. A t u d o m á n y o k fejlődésének i n t e g r á l ó i r á n y z a t a a k o r r e l á c i ó e l v é n e k fokozottabb a l k a l m a z á s á t igényli; k ü l ö n - k ü l ö n , elszi­ g e t e l t e n m a m á r n e m p r o g r a m o z h a t j u k az e g y e s t a n t á r g y a k a n y a g á t . A t e r m é s z e t ­ t u d o m á n y o k e s e t é b e n ez k ü l ö n ö s e n e l e n g e d h e t e t l e n k ö v e t e l m é n y . A k é r d é s b o n y o ­ l u l t s á g a m i a t t az a n y a g i feltételek ( l a b o r a t ó r i u m o k , d i d a k t i k a i eszközök) m e l l e t t t e k i n t e t b e kell v e n n i a t a n t e s t ü l e t felkészültségét, illetve a n n a k i d ő b e n t ö r t é n ő előkészítését a f e l a d a t m e g o l d á s á r a . Az o k t a t á s t a r t a l m á n a k m e g ú j í t á s a t e h á t c s a k i s elméletileg m e g a l a p o z o t t s z e m p o n t o k s z e r i n t s a g y a k o r l a t b a n r e n d s z e r e s e n e l l e n ­ őrzött t a n t e r v e k a l a p j á n lehetséges. Közismert, hogy a természettudományok területén az információk mennyi­ sége n e m egészen tíz é v e n k é n t megkétszereződik, a biológiai t u d o m á n y o k fejlődé­ s é n e k ü t e m e p e d i g m é g g y o r s a b b . Azt is k i s z á m í t o t t á k , hogy biológiai i s m e r e t e i n k m e n n y i s é g e a X X I . század elején 2000-szer lesz n a g y o b b , m i n t 1900-ban. I s m e r e t e s , h o g y 1950-ig a l e g j e l e n t ő s e b b biológiai felfedezések á t l a g o s a n 30—40 é v m ú l v a k e r ü l t e k be a t a n a n y a g b a , viszont n a p j a i n k b a n ez az i d ő m o n d h a t n i tíz évre csök­ k e n t . E n n e k ellenére, a k á r c s a k a t ö b b i t u d o m á n y e s e t é b e n , e g y r e szélesedik az ű r az „iskolai biológia" és a m o d e r n biológiai felfedezések között. Az e l t á v o l o d á s o k a k é t s é g t e l e n ü l az e l a v u l t t a r t a l o m m e l l e t t a k ö v e t k e z m é n y e k n e k m á r n e m megfelelő t a n í t á s i m ó d s z e r t a n b a n és a h a s z n á l t o k t a t á s i eszközökben k e r e s e n d ő . A k o r s z e r ű ­ sítés t e h á t m i n d e n t e r ü l e t e n szükséges. E b b e n v a l a m e n n y i p e d a g ó g u s , t a n ü g y i e m ­ b e r e g y e t é r t , d e a kivitelezés m ó d j á b a n az e l g o n d o l á s o k igen e l t é r ő e k . Az iskolai biológia t a r t a l m i v o n a t k o z á s ú k é r d é s é b e n a v é l e m é n y e k n a g y j á b ó l k é t c s o p o r t b a s o r o l h a t ó k , és l é n y e g é b e n v a g y a z a n a l i t i k u s , v a g y a z i n t e g r á l ó - s z i n t e tizáló t u d o m á n y o s s z e m l é l e t m ó d d a l függnek össze.

„Specializált süketség" A biológiai t u d o m á n y o k r o h a m o s fejlődésének egyik f o r r á s a az i n f o r m á c i ó ­ r o b b a n á s , de ez c s a k r é s z b e n jellemzi n a p j a i n k biológiáját. Ez a d i v a t o s j e l l e m z é s l é n y e g é b e n a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t e r ü l e t é n t ö b b m i n t 100 é v e u r a l k o d ó a n a l i t i k u s g o n d o l k o d á s m ó d m e g n y i l v á n u l á s a , a z é a szemléleté, a m e l y az e g é s z n e k r é s z e i r e b o n t á s á v a l és e l e m z é s é v e l v i t t e e l ő r e a t u d o m á n y t , u g y a n a k k o r a z o n b a n n a g y m é r ­ t é k b e n e l h a n y a g o l t a a m e g i s m e r t r é s z e k egésszé ötvözését. Ez a szemlélet v e z e t e t t a t u d o m á n y o k túlzott s z a k o s o d á s á h o z , s b á r j e l e n t ő s s i k e r e i is v o l t a k , k á r o s a n h a t o t t a t u d o m á n y és k ö z v e t v e a z o k t a t á s fejlődésére. A t ú l z o t t specializáció e g y r e s z ű k e b b s z a k o k r a b o n t o t t a fel a t u d o m á n y t , m ű v e l ő i között m i n d n e h e z e b b é v á l t a k o m m u n i k á c i ó , a m i a t u d o m á n y o k nagyfokú elszigetelődéséhez, egyes t u d ó s o k egy­ o l d a l ú k o n c e p c i ó j á n a k k i a l a k u l á s á h o z v e z e t e t t , s gátolta a t u d o m á n y egészének fej­ lődését. „A specializált s ü k e t s é g t e r j e d é s e — a h o g y a n e j e l e n s é g e t K. E. B o u l d i n g nevezi — azt jelenti, hogy valaki, akinek tudnia kellene valamit, amit valójában m á s t u d , n e m k é p e s ezt felfogni a z á l t a l á n o s é r v é n y ű hallóképesség h i á n y a m i a t t . " B á r n a p j a i n k b a n a s z i n t e t i k u s g o n d o l k o d á s m ó d m i n d n a g y o b b t e r e t hódít, s a k é t k o n c e p c i ó ö s s z e h a n g o l ó d á s a is a legjobb ú t o n h a l a d , az a n a l i t i k u s s z e m l é l e t ­ mód, a „specializált s ü k e t s é g " m é g m i n d i g e r ő s e n érezteti h a t á s á t m i n d a t u d o ­ m á n y , m i n d a z o k t a t á s t e r ü l e t é n . E r r e a v e s z é l y r e figyelmeztet k o r u n k s z á m o s n a g y t u d ó s a és p e d a g ó g u s a . Ezt fejezik ki S z e n t - G y ö r g y i A l b e r t k ö v e t k e z ő s o r a i : „Az élet t a n u l m á n y o z á s a k ö z b e n a m a g a s a b b régiókból e g y r e a l a c s o n y a b b a k b a s z á l -

l u n k , m í g v é g ü l ú t k ö z b e n a z élet e l t ű n i k , és ott á l l u n k ü r e s kézzel. A m o l e k u l á k és e l e k t r o n o k élettelenek." E s o r o k a t v á l a s z t o t t a m o t t ó u l S e l y e J á n o s In vivo (A szupramolekuláris biológia védelmében) c í m ű k ö n y v é h e z , a m e l y a szintetizáló b i o l ó ­ giai szemlélet m e l l e t t foglal állást. A m ú l t b a n az a n a l i t i k u s s z e m l é l e t m ó d u r a l k o d o t t a biológiai o k t a t á s b a n , d e n a p j a i n k k o r s z e r ű s í t ő t ö r e k v é s e i b e n is erőteljesen j e l e n t k e z i k . S o k a k s z e r i n t a biológiai t a n t á r g y a k t a r t a l m á n a k k o r s z e r ű s í t é s é b e n a z i n f o r m á c i ó s a n y a g felfrissí­ tése a legfőbb feladat. T e h á t s z ü k s é g e s n e k t a r t j á k m e g t a r t a n i a régi k e r e t e t , a „klasszikus" t a n t á r g y b e o s z t á s t ( n ö v é n y t a n , á l l a t t a n , a n a t ó m i a - é l e t t a n ) , és c s a k az e l a v u l t v a g y k e v é s b é fontos i s m e r e t a n y a g k i c s e r é l é s é t j a v a s o l j á k . Az á l t a l á n o s k e r e t kis m ó d o s í t á s á v a l a z új t u d o m á n y á g a k ( m o l e k u l á r i s g e n e t i k a , ökológia) m i n t k ü l ö n fejezetek k a p n á n a k h e l y e t a t a n t e r v b e n . Ez a z e l g o n d o l á s a biológiai t u d o ­ m á n y o k a n a l i t i k u s s z e m l é l e t é n e k m e g n y i l v á n u l á s a m é g a k k o r is, h a ú j i n f o r m á c i ó k és t u d o m á n y á g a k i l l e s z k e d n e k a p r o g r a m b a : a s e j t k u t a t á s ú j a b b e r e d m é n y e i , m o ­ lekuláris g e n e t i k a i i s m e r e t e k , a k i b e r n e t i k a egyes elemei v a g y biológiai r e n d s z e r e k elméletének ismertetése. Ez az elképzelés a z o n b a n — v é l e m é n y ü n k s z e r i n t — n e m felel m e g a k ö v e ­ telményeknek. Az a n y a g p r o g r a m o z á s a n e m egységes, á l t a l á n o s , a k o r s z e r ű k ö v e t e l m é n y e k ­ n e k megfelelő s z e m p o n t a l a p j á n t ö r t é n i k , a m e l y t ü k r ö z n é k o r u n k biológiai t u d o m á ­ n y á n a k szintetizáló és i n t e g r á l ó t e n d e n c i á j á t , s megfelelő a l a p o t s z o l g á l t a t n a a for­ m a t í v - n e v e l ó i célok v a l ó r a v á l t á s á h o z . A j e l e n s é g e k m e g l e h e t ő s e n elszigetelt, s z é t ­ tagolt t á r g y a l á s a ( p é l d á u l azonos f u n k c i ó k a t b e t ö l t ő s z e r v e k k ü l ö n t á r g y a l á s a az egyes n ö v é n y - és á l l a t c s o p o r t o k n á l ) egyrészt gátolja a z összefüggések m e g l á t á s á t , a jelenségekről a l k o t o t t á l t a l á n o s k é p k i a l a k í t á s á t , l é n y e g e m e g é r t é s é t , m á s r é s z t fölös­ leges i s m é t l é s e k h e z vezet. Az a n y a g „ k l a s s z i k u s " beosztása, c s o p o r t o s í t á s a n e m biztosít megfelelő k ö r ü l ­ m é n y e k e t a k o r r e l á c i ó e l v é n e k é r v é n y e s í t é s é r e , m i n t h o g y n e h é z , sőt n e m is l e h e t ilyen k ö r ü l m é n y e k között összhangot, k a p c s o l a t o t t e r e m t e n i a r o k o n t á r g y a k k a l , a k é m i á v a l , fizikával. E b b ő l a d ó d i k az a furcsa helyzet, h o g y a t a n u l ó k s z á m t a l a n fizikai és k é m i a i jelenséggel e l ő b b a biológiai t á r g y a k t a n u l m á n y o z á s a k o r t a l á l k o z ­ n a k , s m i v e l a j e l e n s é g r ő l n i n c s megfelelő i s m e r e t ü k , n e m é r t i k a lényeget, bioló­ giai i s m e r e t e i k f o r m á l i s a k lesznek. U g y a n e z a z o k a a n n a k , h o g y sokszor m é g az é l e t t a n i v o n a t k o z á s ú j e l e n s é g e k e t is c s a k leíró jelleggel t á r g y a l h a t j á k a t a n k ö n y v e k anélkül, hogy a lényegét megvilágítanák. Az ilyen jellegű p r o g r a m n a k u g y a n c s a k h á t r á n y a , h o g y n e h é z a z ú j a b b t u d o ­ m á n y o s k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t z ö k k e n é s m e n t e s e n beilleszteni a régi k e r e t b e , hiszen a n a g y j e l e n t ő s é g ű felfedezések a t u d o m á n y o s i s m e r e t e k r e n d s z e r é b e n is á t r e n d e ­ ződést i g é n y e l n e k . Ezért a k o r s z e r ű s í t é s i t ö r e k v é s e k — e b b e n a z e l k é p z e l é s b e n — a p r o g r a m o k és t a n k ö n y v e k a n y a g á n a k n a g y m é r t é k ű bővítését, s e m m i n t c s ö k k e n t é s é t eredményezik. M i n d e z a j e l e n s é g : a fölösleges ismétlések, a l e í r ó jellegű i s m e r e t e k t ú l s ú l y a , a formális t u d á s a n y a g fölösleges h a l m a z a k á r o s a n h a t m i n d a t a n á r , m i n d a t a n u l ó t e v é k e n y s é g é r e . A t a n á r „ r o h a n " az a n y a g „ e l ő a d á s á v a l " , n i n c s ideje megfelelő módszerek, e l j á r á s o k és eszközök a l k a l m a z á s á r a az i s m e r e t e k m e g t a n í t á s a k o r . Ez pedig t ú l t e r h e l i a t a n u l ó k m e m ó r i á j á t , a m i gátolja t e r m é s z e t e s g o n d o l k o d ó k é p e s ­ ségük k i b o n t a k o z á s á t , és védekezési r e f l e x k é n t r e n d s z e r i n t é r d e k t e l e n s é g h e z v e z e t . Ez a felfogás n e m t ü k r ö z i k o r u n k á l t a l á n o s k u l t ú r á j á n a k szellemét, nem felel m e g a k ö v e t e l m é n y e k n e k , n e m l e h e t a j ö v ő útja.

A v é l e m é n y e k másik táborának képviselői az információs anyag minőségi ros­ tálása mellett egységes, korszerű szempont alapján igyekeznek az ismereteket a d a ­ golni és programozni. E törekvés fő vonása a biológiai tudományok szintetikus fel­ fogása, a m e l y tekintetbe veszi a cikkünk e l e j é n említett szempontokat is. Szintetikus

felfogás

A szintetikus szemléletmód n e m új jelenség a tudomány és a biológia fejlődé­ sének történetében. Darwin evolúciós elmélete e szemléletmód egyik ragyogó példája. Az analitikus, részekre koncentráló, valamint az egészet s z e m előtt tartó, i n ­ tegráló szemléletmód dialektikus egységet alkot, a gondolkodásnak mindkettő lénye­ ges vonása. A kérdés az, hogy a különböző korokban milyen szemléletmód uralko­ dott, és hogy a jelenben milyen irányú a biológia fejlődése. Kétségtelen, hogy az információ-robbanás elsősorban az analitikus irány e r e d ­ ménye, de n a g y szerepet játszott a tudomány fejlődésében a szintetizáló törekvés is. Már a X I X . század végén, a X X . század elején megjelentek — az integráló irányú fejlődés eredményeképpen — a határtudományok, például a biofizika és a biokémia. Ezek a diszciplínák napjainkig csak kis mértékben tükröződtek az iskolai oktatásban, s az egyetemi tantervekben s e m kaptak sokáig helyet. Az integráló szemléletmód szükségszerűsége a biológiában csak az utóbbi 30—40 é v b e n kezdett tudatosulni, az analitikus szemlélet egyoldalú uralma következtében előállt válság eredményeként. Az analitikus módszerek tökéletesedésével mind több részlet, bonyolult mechanizmusok megismerése vált lehetővé, de ezzel párhuzamo­ san n e m sikerült megérteni az egész, az élő szervezet, az élet lényegét, mi több, egyre távolabb kerültünk a megértéstől. Ennek következtében éledtek fel a vita­ lista és mechanisztikus koncepciók. D e jelentkezik a kivezető úthoz segítő felis­ merés is: a részek tulajdonságainak ismerete n e m elegendő az egész tulajdonsá­ gainak megértéséhez, sőt, a rész — kiszakítva az egészből — n e m ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint az egész szerves tartozéka. Ez a felismerés a fizikában, matematikában, nyelvészetben, lélektanban, és n e m a biológiában jelent­ kezik először. Az integráló, egészre koncentráló fejlődés eredményeképpen jönnek létre az átfogó jellegű interdiszciplináris tudományok, a m e l y e k talán m é g az a t o m ­ fizikai felfedezéseknél is nagyobb jelentőségű vívmányai századunknak. „Egységes

biológiai

tantárgy"

A biológiában Ludwig v o n Bertalanffy általános rendszerelmélete tette meg az úttörő lépést. Az 1930-as é v e k elején jelentkezett először, de kidolgozottabb, teljesebb formájában csak az 1950-es években. Bertalanffy általános rendszerelmélete ter­ mékenyítően hatott a biológiai és más tudományok fejlődésére is. Új diszciplína jött létre: a rendszerek általános elméletének tudománya. Ez az elmélet még n e m teljesen kidolgozott, mégis óriási jelentőségű mind elméleti, mind gyakorlati s z e m ­ pontból, és alkalmazásának területe napról napra növekszik. A kibernetika ú j távlatot nyit a biológiai tudományok fejlődésében: lehe­ t ő v é teszi minden szintű biológiai rendszer közös sajátosságainak kiemelését; az összes biológiai rendszerek, információs rendszerek és sajátosságaik — mint az integritás, a dinamikus e g y e n s ú l y és az önszabályozó mechanizmus — valamennyi rendszerben megtalálhatók, jóllehet a megvalósítás útjai különbözőek. Mindez perspektívát nyit a legkülönbözőbb biológiai egységek főbb szerveződési és funk-

cionális

kérdéseinek

generală.

egységes

tárgyalására"

Napjaink

biológiájának

fejlődése

egyrészt

részt szintetizáló, integráló törekvése mind az

(N. B o t n a r i u c :

Principii

elképzeléseknek

programozását

biologie

és kísérleteknek,

erőteljesen

analitikus

biológiai

amelyek

a biológiai

(a régi k l a s s z i k u s t a n t á r g y b e o s z t á s t ó l

veltséget

ismereteket

megalapozó

olyan

szervesen

anyagába,

irányú,

hangsúlyozottabb. Ez az alapja tananyag

kell

beilleszteni

hogy lehetővé

váljék

szelekcióját

és

szempont

konvergens

az oktatás

a biológiai

más­

azoknak

eltérően) ú j , egységes

szerint törekednek megvalósítani. Tekintetbe véve az ismeretek a

de

E d . A c a d e m i e i , 1967).

jellegét,

általános

mű­

rendszerek

funk­

cióinak alapos megértése és elsajátítása. Így született m e g az „egységes biológiai t a n ­ tárgy" gondolata. Az ilyen elképzelés szerint rendszerezése anyagi

lehetővé

sajátosságai

teszi

az

alapján,

élővilág

tekintetbe

összeállított p r o g r a m b a n

tanulmányozását

véve

különböző

a

az

biológiai

szerveződési

ismeretek rendszerek

szintjüket

is.

T e h á t a tantárgy szerkezetében és t a r t a l m á b a n n a g y m é r t é k b e n érvényesül a biológiai rendszerek elve, és érvényesül a kibernetikáé Az így felépített az analógiás lisztikus

ismeretanyag

gondolkodást,

gondolkodást,

a

is — m i n t

rendszere nagy

különböző

algoritmusok

típusú

modellek

alkalmazását.

közök" pedig bevezetik a tanulót k o r u n k

metodológiai elv.

jelentőségű, mert Mindezek

tudományos

lehetővé

alkalmazását, a

a

teszi

probabi-

gondolkodási

gondolkodásába,

„esz­

nagy a

r e p ü k a jelenségek önálló értelmezésében, a rugalmas és alkotó gondolkodás

sze­

kiala­

kításában. Az

„egységes

korszerűsítését rugalmasabb,

biológiai

anélkül,

tantárgy"

hogy

előnye

megzavarná

m i n t a régi felfogású

a

a z is, h o g y tantárgy

tantárgybeosztás.

é p p e n a biológiai t u d o m á n y o k r o h a m o s fejlődése

Az

iskolai

biológia

tartalmának

szerves

lehetővé

egységes

teszi

az

anyag

szerkezetét.

Sokkal

Erre az elasztikusságra

pedig

miatt nagy szükségünk van.

beillesztése

Szintetizáló

kísérletek

az általános

tantervekbe

lehetővé teszi és igényli a korreláció pedagógiai elvének érvényesítését. Ez a ségszerűség

lényegében

szintén

napjaink

tudományos

szük­

integráló

törek­

elősegíti a z ismeretanyag

alapo­

s a b b megértését és a szintetikus gondolkodási készség kialakítását. Ebben az

irány­

véséből adódik. Alkalmazása pedig nagymértékben ban számos országban Talán forniában.

fejlődésének

történtek kísérletek, jó n é h á n y éve hazánkban

a legnagyobb

méretű

az a k í s é r l e t , a m e l y e t

1960-ban

is.

kezdtek

el

Kali­

M á r az első é v e k b e n s o k száz gyakorló pedagógust és iskolát v o n t a k be.

Három é v múltán elkészültek a végleges tervvázlatok, több ezer iskolára. A kísérletben az ismeretanyagot

a biológiai

3 program-

rendszerek

s a kísérletet

és tankönyvváltozatot

szerveződési

szintjei

kiterjesztették alkalmaztak,

— molekuláris,

szövet és szervek, szervezet, populáció, biocönózis-szint — é s a rendszertan programozták. A tankönyveket fedőlapjuk

színe szerint k é k , zöld é s sárga

s

sejt,

alapján változat­

n a k nevezték el. A k ö n y v e k nagyjából u g y a n a z t a z a n y a g o t tartalmazzák, d e k ü l ö n ­ böző

szerveződési

szintek

felől

„közelítik"

meg a

tananyagot.

A

„kék"

tankönyv

a m o l e k u l a é s a sejt felőli m e g k ö z e l í t é s t a l k a l m a z t a , s e l s ő s o r b a n fiziológiai és b i o ­ kémiai

nézőpontból

fejlődéstani

tárgyalja

nézőpontból,

a

kérdéseket.

a zöld

változat

A

pedig

sárga

színű

ökológiai

változat

örökléstani

és fejlődéselméleti

és

szem­

p o n t b ó l c s o p o r t o s í t j a é s t á r g y a l j a az a n y a g o t . Módszertani rűen

„befogadja"

szempontból

lényeges

az információs

törekvés,

anyagot,

é s kísérletezéssel átélve sajátítsa el.

hanem

hogy önálló

a

tanuló biológiai

ne

csak

egysze­

kutatómunkával

A k í s é r l e t h e z m ó d s z e r t a n i és l a b o r a t ó r i u m i g y a k o r l a t i ú t m u t a t ó k a t , m o d e r n d i d a k t i k a i eszközöket is készítettek. A k í s é r l e t b e n részt v e v ő t a n á r o k r é s z é r e t o ­ v á b b k é p z é s i t a n f o l y a m o k a t szerveztek, és k ö z l e m é n y e k ú t j á n g o n d o s k o d t a k r e n d s z e ­ r e s t á j é k o z t a t á s u k r ó l . A k í s é r l e t t e h á t felöleli a k o r s z e r ű s í t é s v a l a m e n n y i v o n a t k o ­ zását. Végleges e r e d m é n y é t m é g n e m i s m e r j ü k ; a l e g á l t a l á n o s a b b v é l e m é n y s z e ­ r i n t a k é k v á l t o z a t ígérkezik legmegfelelőbbnek, d e n é p e s t á b o r a v a n a z ö l d n e k i s . M á s m e t o d ó l ó g i a i a l a p o n — d e s z i n t é n s z a k í t v a az i s m e r e t e k klasszikus t a n ­ t á r g y a k b a s o r o l á s á v a l — k é s z ü l t e k a Nuffield-program egységes t e r m é s z e t t u d o m á n y i t a n t á r g y a i n a k t e r v e i . Az e g y e t e m r e n e m jogosító k ö z é p i s k o l á k biológiai t a n m e n e t é ­ n e k is lényeges s z e m p o n t j a a biológiai i s m e r e t e k szerves b e i k t a t á s a az iskola á l t a ­ l á n o s t a n t e r v é b e , s főleg a t ö b b i t e r m é s z e t t u d o m á n y t a n t á r g y a i v a l v a l ó s z i n k r o n i ­ z á l á s a ( p é l d á u l : a b i o l ó g i á b a n a légzés és a k é m i á b a n az o x i d á c i ó t a n í t á s a e g y i d ő b e n t ö r t é n i k ) . A p r o g r a m fő célkitűzései közé t a r t o z i k a k o r s z e r ű biológiai s z e m ­ lélet k i a l a k í t á s a . Az i n f o r m á c i ó s a n y a g szelekciójakor és szerkezeti f e l é p í t é s e k o r messzemenően figyelembe vették a formatív jellegű oktatás megvalósításának lehe­ tőségeit. A kísérletező, k u t a t ó készség k i a l a k í t á s a , a m o d e l l e k é r t e l m e z é s e , a m a t e ­ matikai módszerek alkalmazása a modern biológiában mind a korszerű gondolkodási k é p e s s é g fejlesztését szolgálja. E b b e n a p r o g r a m b a n is k ö v e t k e z e t e s e n é r v é n y e s ü l a biológiai t u d o m á n y o k i n t e g r á l ó s a j á t o s s á g a ; a n ö v é n y e k és á l l a t o k m e g e g y e z ő f u n k c i ó i n a k és s a j á t o s s á g a i n a k t a n í t á s a p á r h u z a m o s a n t ö r t é n i k . Az öt é v r e beosztott a n y a g e l ő b b az é l e t v á l t o z a t o s s á g á r ó l szól r ö v i d e n , és v a l a m e l y élőszervezetet vizsgál m e g s m u t a t b e t e r m é s z e t e s k ö r n y e z e t é b e n , m a j d a szervezet f o g a l m á n a k tisztázása u t á n a z é l ő l é n y e k közös s a j á t o s s á g a i n a k t a n u l m á n y o ­ z á s á t í r j a elő. A t o v á b b i a k b a n szerkezeti, s z a p o r o d á s i és egyedfejlődési p r o b l é m á k , m a j d morfofiziológiai, m a g a t a r t á s b e l i , ökológiai k é r d é s e k k ö v e t k e z n e k . A t a n t e r v ö r ö k l é s t a n i és fejlődéstani i s m e r e t e k k e l z á r u l . A p r o g r a m n a k ez a v á z l a t a c s a k n a g y v o n a l a k b a n t ü k r ö z i a z a n y a g t á r g y a l á ­ s á n a k s o r r e n d j é t , a z egyes k é r d é s e k — p é l d á u l a s z a p o r o d á s — m á s - m á s s z e m p o n t ­ ból m e g v i l á g í t v a i s m é t l ő d n e k az egységes t a n t á r g y k ü l ö n b ö z ő o s z t á l y a i b a n . Az első é v e k b e n a z a n y a g i n k á b b l e í r ó jellegű, m a j d fokozatosan v á l i k m a g y a r á z ó v á . V ö r ö s f o n á l k é n t h ú z ó d i k végig a z egész t a n a n y a g o n a z e m b e r n e k m i n t biológiai l é n y n e k a m e g i s m e r t e t é s e és a biológiai i s m e r e t e k g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á n a k k é r d é s e . T a n ü g y ü n k s o k o l d a l ú fejlesztésében a b i o l ó g i a - o k t a t á s tökéletesítése j e l e n t ő s h e l y e t foglal el. A k o r s z e r ű s í t é s i t ö r e k v é s e k b e n t a l á l k o z u n k m i n d k é t i r á n y z a t t a l . A k ö z e l m ú l t i g a r é g i felfogás h a t á s a é r v é n y e s ü l t n a g y o b b m é r t é k b e n , és t a n t e r v e i n k m a is a „ k l a s s z i k u s " beosztást követik. Ezen b e l ü l a z o n b a n m á r lényeges, főleg t a r t a l m i v á l t o z á s o k t ö r t é n t e k . A n ö v é n y t a n és a z a n a t ó m i a - é l e t t a n k e r e t é b e n p é l ­ d á u l a h a n g s ú l y a z é l e t t a n i jelenségek, b e n n e a s e j t t a n i i s m e r e t e k t á r g y a l á s á r a t e v ő d ö t t á t , l e g ú j a b b t u d o m á n y o s i s m e r e t e i n k a l a p j á n . A l e í r ó jelleg a z o n b a n m é g m i n d i g u r a l k o d i k . A m a g y a r á z ó és s z i n t e t i k u s jellegű i s m e r e t e k e t főleg a z á l t a l á ­ nos biológia k e r e t é b e n t a n í t j u k . U g y a n a k k o r a z á l t a l á n o s biológia m i n t t a n t á r g y m e g h a l a d j a ö n n ö n t a r t a l m i k ö r é t : t ö b b , m a m á r jól k ö r ü l h a t á r o l t t u d o m á n y á g i s m e r e t e i t és e l m é l e t e i t is t a r ­ t a l m a z z a , m i n t p é l d á u l a z ökológia, örökléstan, biológiai rendszerek elmélete. E t a n t á r g y t a n í t á s a k o r n e h é z s é g e k b e ü t k ö z ü n k a k e v é s h e t i 1 óra és az i s m e r e t a n y a g ­ n a k a z előző o s z t á l y o k é t ó l eltérő metodológiai a l a p o n t ö r t é n ő t á r g y a l á s a m i a t t . A biológiai r e n d s z e r e k és a k i b e r n e t i k a elvei a l a p j á n i s m e r t e t e t t j e l e n s é g e k e t n e h e z e n é r t i k m e g a t a n u l ó k , m i n t h o g y az élővilág r e n d s z e r e k b e s z e r v e z ő d é s é n e k k é r d é s e o l y a n , l é n y e g é b e n új i n f o r m á c i ó t j e l e n t s z á m u k r a , a m e l y h e z n i n c s m e g a szükségesi s m e r e t r e n d s z e r ü k és a megfelelő „biológiai" g o n d o l k o d á s u k . H i á n y z i k a z ö s s z h a n g

a z osztályok k ü l ö n b ö z ő t a n t á r g y a i között, n i n c s k ö z t ü k kellő k o r r e l á c i ó , h i á n y z i k a z egységes metodológiai s z e m p o n t a p r o g r a m o k ö s s z e á l l í t á s á b a n , n e m r i t k a a fölös­ leges ismétlés sem. I s m e r e t e s , hogy t a n ü g y ü n k e t á l l a n d ó a n fejlesztjük, k o r s z e r ű s í t j ü k . A t á v l a t o k i s m e r e t é b e n e l m o n d h a t j u k , hogy a jelenlegi biológiai p r o g r a m o k a t c s a k á t m e n e t i e k ­ n e k t e k i n t h e t j ü k ; ez a z á t m e n e t l e h e t ő v é teszi a k é r d é s m e g o l d á s á h o z s z ü k s é g e s f e l t é t e l e k előkészítését, megfelelő p r o g r a m kikísérletezését, új t a n k ö n y v e k s z e r k e s z ­ tését, a t a n t e s t ü l e t m i n d i n f o r m a t í v , m i n d m e t o d i k a i t o v á b b k é p z é s é t , v é g ü l p e d i g b i z o n y o s a n y a g i feltételek ( l a b o r a t ó r i u m o k , d i d a k t i k a i eszközök) e l ő t e r e m t é s é t . Hazai

kísérletek

O k t a t á s u n k tökéletesítési és k o r s z e r ű s í t é s i p r o g r a m j á n a k része az a k u t a t á s i t e v é k e n y s é g is, a m e l y e t a P e d a g ó g i a i T u d o m á n y o k I n t é z e t é n e k m u n k a c s o p o r t j a foly­ tat egy egységes biológiai t a n t á r g y t e r v é n e k k i d o l g o z á s á r a . A b b a n a t a n t e r v b e n , a m e l y e t a k ö z é p i s k o l á k r é s z é r e á l l í t o t t a k össze — i m m á r öt é v e —, m e s s z e m e n ő e n é r v é n y e s í t e t t é k a k o r s z e r ű biológia i n t e g r á l ó s z e m l é l e t m ó d j á t . A p r o g r a m t e r v sze­ r i n t a n ö v é n y t a n i és á l l a t t a n i i s m e r e t e k e t p á r h u z a m o s a n t a n í t j á k a biológiai r e n d ­ s z e r e k és szerveződési szintek e l v é n e k a l a p j á n . Ez a p r o g r a m j o b b a n megközelíti a z egységes t a n t á r g y t e r v é n e k k ö v e t e l m é n y e i t . K i p r ó b á l á s a az 1966—1967-es iskolai é v b e n k e z d ő d ö t t e l ő b b egy fővárosi és egy v i d é k i k ö z é p i s k o l á b a n , m a j d az 1969— 1970-es t a n é v t ő l a k í s é r l e t e t k i t e r j e s z t e t t é k t ö b b v i d é k i i s k o l á r a is. Az a k c i ó h o z t a n k ö n y v e t , m ó d s z e r t a n i ú t m u t a t ó t készítettek, s a kísérlet s o r á n a t a r t a l m i v o n a t ­ k o z á s o k o n k í v ü l m ó d s z e r t a n i s z e m p o n t o k a t is figyelembe vesznek. Az egységes biológiai t a n t á r g y t e r v é n e k első v á l t o z a t á t 1966 m á r c i u s á b a n a Revista de pedagogie közölte. Ezt k ö v e t ő e n a k ü l ö n b ö z ő é r t e k e z l e t e k e n é s a s a j t ó ­ b a n a z i s m e r t e t e t t t e r v v á z l a t r ó l s o k a n e l m a r a s z t a l ó a n n y i l a t k o z t a k . Az e l l e n é r v e k a z o n b a n i n k á b b a z újtól v a l ó i d e g e n k e d é s t , a p r o b l é m a felületes i s m e r e t é t és főleg a r u t i n b a n gyökerező s z e m l é l e t e t t ü k r ö z t é k . N e m állítjuk, h o g y a közölt s a k é ­ s ő b b i e k b e n m ó d o s í t o t t és j a v í t o t t egységes biológiai t a n t á r g y - t e r v t ö k é l e t e s (ilyen i g é n y ü k a s z e r z ő k n e k s e m volt!), de kétségtelen, h o g y a t e r v a biológiai t u d o m á n y o k f e j l ő d é s é n e k s a j á t o s s á g a i b a n , s z e l l e m é b e n gyökerező, a k o r s z e r ű k ö v e t e l m é n y e k i s m e r e t é b e n elkészített m u n k a . A kísérlet m é g n e m fejeződött b e , e d d i g i e r e d m é n y e i r ő l c s a k országos t a n á c s ­ kozáson* s z á m o l t a k be. Az előadók, a k í s é r l e t - v e z e t ő k az eddigi e r e d m é n y e k e t biz­ t a t ó k n a k t a l á l j á k . M i n d e n t ő l függetlenül m á r m o s t m e g á l l a p í t h a t j u k : az a k c i ó egyik l e g p o z i t í v a b b v o n á s a , h o g y n e m ö t l e t s z e r ű e n i g y e k s z ü n k biológiai o k t a t á s u n k a t t ö k é l e t e s í t e n i , h a n e m a t u d o m á n y o s k ö v e t e l m é n y e k n e k megfelelően előkészített és m e g s z e r v e z e t t kísérlet a l a p j á n . I s m é t e l t e n h a n g s ú l y o z z u k , hogy b á r m i n e m ű e r e d m é n y e s korszerűsítési t e v é ­ kenység, é p p e n a p r o b l é m a b o n y o l u l t s á g a m i a t t , k i z á r j a a z ötletszerű k a p k o d á s t v a g y v a l a m e l y m á s h o l , m á s k ö r ü l m é n y e k között a l k a l m a z o t t m e g o l d á s m e c h a n i k u s m á s o l á s á t . C s a k a m o d e r n szemléletet t ü k r ö z ő , d e saját o r s z á g u n k gazdasági, politi­ kai és k u l t u r á l i s v a l ó s á g á b a n gyökerező akció l e h e t reális é r t é k ű . Mezei Z o l t á n * Ion C. Voiculescu — Cezara Popovici: A biológia új s z e l l e m ű középiskolai o k t a t á s á r a v o n a t k o z ó k í s é r l e t e k e r e d m é n y e i . A Bukarestben, 1970. október 31 — no­ vember 1-én, „A nevelő szerepe és helye nevelésügyünk korszerűsítésében" cím­ mel tartott országos tanácskozáson elhangzott előadás.

SZEMLE Dosztojevszkij

pöre

Alapvető viszonylataikban az emberek azokat a funkciókat testesítik meg, amelyeket egymás életében betöltenek. De van valami ezen felül is, valami megnevezhetetlen és nélkülözhetetlen, az emberi minőséget lényegében meghatározó többlet. Rengeteget tudunk róla, mégsem eleget. Dosztojevszkij egyike a legnagyobbaknak, akik ezt a valamit az ol­ vasó emberiségben tudatosították. Hálásak vagyunk és zavartak, védeke­ zünk ellene és csodáljuk, mert arra kényszerít, hogy funkció-magunkat fe­ lülmúljuk — és ez nehéz. Dosztojevszkij úgy segít cipelni az emberiség terheit, hogy ő maga is teher, levethetetlen. Teher, mint a felelősség, a lelkiismeret, a vívódás. Jó és rossz, bűn és bűnhődés egyetlen írd művében sem jelentkezik olyan gyötrelmes élességgel, mint éppen a „megalázottak és megszomorítottak" írójának könyveiben. És éppen ezek a kategóriák vonakodnak elfoglalni megnyugtató helyüket a tételes etikában, amióta a Dosztojevszkij-jelenség létezik. A kérdések, amelyek naggyá tették az orosz irodalmat — miért élünk? hogyan éljünk? —, Dosztojevszkij meg­ fogalmazásában hangzanak a legproblematikusabban. Olykor túlfűtötten és valószínűtlenül. Hogy Dosztojevszkij nyugtalanító világában mennyi a kivetített tudat és mennyi a felfogott valóság részaránya — arról több­ kevesebb pontossággal számot adtak életművének kutatói. A Feljegyzések a holtak házából írója maga is leszállt az infernóba, nem volt kívülálló riportere a pokoli mélységeknek. Nem hűvös józan­ sággal keresett holmi elvont igazságot, hanem háborgó lélekkel azt, miért van annyi igazságtalanság a földön, hogyan mocskolódik be a nagyszerű, tiszta emberi matéria, s hogyan tisztul magasztossá a megtaposott em­ berség. Nem attól minősült veszélyesnek a képmutató társadalom szá­ mára, inesztétikusnak a kellemkedő széplelkek szemében, hogy rémregé­ nyek témáiból — s nemegyszer azok eszközeivel — formált magasrendű irodalmat. Dosztojevszkijt olvasva sosem lehetett, ma sem lehet m á s o k — idő, hely, társadalmi helyzet tekintetében távoli emberek — bűnét, nyomorát, betegségét, kiszolgáltatottságát, gonosz indulatait vagy szen­ teket megszégyenítő jóságát pusztán mint irodalmat vagy mint doku­ mentumot regisztrálni. Hatása olyan elementáris erővel robbant min­ den leülepedett, megszilárdult — vagyis megnyugtató — tudást az emberről, hogy sem a részvét, sem a tárgyilagosság nem véd — mi ellen? Doszto­ jevszkij művészete a védekezés reflexét váltja ki, éppen úgy, ahogy kezünket a szemünk elé kapjuk, ha hirtelen erős fény ér. Hanem a Dosztojevszkij-életműből kisugárzó fénycsóva belénk hatol, annyira meg­ gyötör, hogy többé sose leszünk képesek elhinni, mások gyötrelme nem tartozik ránk. Körülbelül ez a lényünket a legrejtettebb mélységekig felka­ varó hatás és tudatunk-szervezetünk védekező válasza adja meg Doszto­ jevszkij pörének az időtlenségét. Pedig ez a pör időben — történelmi időben — is felmérhető. Pontosabban: csakis a történelem ritmusával

tagolt idő mérheti mindazt, amit a 150 éve született Dosztojevszkij élet­ műve kisugároz. Amikor a költő Nyekraszov, a P é t e r v á r i G y ű j t e m é n y szerkesztője 1846 decemberének egyik éjszakáján a Szegény e m b e r e k kéziratának vé­ gére ért, pontosan úgy viselkedett, ahogyan azóta is viselkedik Doszto­ jevszkij minden olvasója — úgy, mint akit katartikus hatás ért. Éjnek idején sietett a szerző lakására, hogy bámulatáról biztosítsa, s közölje vele, hogy folyóirata következő számában megjelenik a lélekbe markoló elbeszélés. Fjodor Mihajlovics ekkor huszonöt éves volt. Az utópista szo­ cialistákat olvasta, és úgy érzett, úgy gondolkozott, mint nemzedékének legjobbjai, azok, akik két évvel később élére állnak az európai forra­ dalmaknak. De az orosz társadalom még nem ért meg a polgári forrada­ lomra. Azokra, akik siettetni akarták a történelem menetét, lesújtott az önkényuralom. Dosztojevszkij közöttük volt. Halálra ítélték, mert felol­ vasott egy levelet a barátainak. Belinszkij írta Gogolnak: nem akármi­ lyen barátok hallgatták, hanem a Petrasevszkij-kör tagjai. Következett a Szemjonov téri szadista komédia: felsorakozott a kivégző osztag, s ekkor megjelent, gyalázatos deus ex machinaként, a cár küldöttje, s hozta a kegyelmet, mely így hangzott: száműzetés. Az a Dosztojevszkij, aki tíz év múltán visszatért Szibériából, már nem volt azonos a Szemjonov téri elítélttel. Többé nem a lázadást hir­ dette, hanem az alázatot. Lemondott a forradalomról. De lemondhat-e a forradalom róla? A mai forradalmár kevésbé, mint az egykori, kivált, ha szem előtt tartja Lenin méltányosságát Tolsztoj, Marxék méltányos­ ságát Balzac iránt. Dosztojevszkij „megtérésének" évtizedei egybeesnek a nagy kételyek, a nagy csüggedések korával Európában. Flaubert a M a d a m e B o v a r y n dolgozik, Madách A z e m b e r tragédiáján, Ibsen megírja a P e e r G y n t ö t , Eminescu a Császár és p r o l e t á r t . „ A magányossá vált

egyénnek ez az elszakadása a nép életétől döntően fontos témája a vi­ lágirodalomnak a XIX. század második felében" — írja Lukács György Dosztojevszkijről szóló tanulmányában, kiemelve az életmű plebejus jel­ legét, valamint azt az érdemét, hogy „a régi Oroszország felbomlásának és újjászületésének folyamatát elsősorban a nagyvárosi nyomor környe­ zetében... vizsgálja". Ebben a környezetben az egyén maga teremt magának erkölcsöt: vagy elzüllik, vagy eltiporják. Nincs mód a szemé­ lyiség harmonikus kibontakozására, a képességek, az energiák eltor­ zulnak vagy tehetetlenül hullnak a semmibe. Raszkolnyikov nem a pénzért gyilkol, a XIX. század második felének Rastignacja ő, amint Lukács György jellemzi, meg akarja mutatni önmagának, hogy mire ké­ pes; a fiatal Dolgorukij, A k a m a s z példaképe Rotschild, a milliomos, Miskin herceg viszont, akárcsak Nasztaszja Filipovna, megveti a pénzt: az előbbi segíteni akar az embereken, hogy értelmet adjon az életének, az utóbbi bosszút áll rajtuk s önmagán, meggyalázott életéért. A példák tovább sorolhatók. Mintha csak azért kérdezné minden hősével Dosztojevszkij, hogy mivégre élünk, hogyan kell élnünk, hogy bebizonyítsa: nincs válasz ezekre a kérdésekre. „Dosztojevszkij megrágal­ mazza a hőseit" — kiált fel fájdalmasan az a Gorkij, aki nem írta volna meg sem az Éjjeli menedékhelyet, sem A z árulót, ha nem kapcsolhatja őket e megrágalmazott hősök sorához. Való igaz, hogy a számonkérésre

maga Dosztojevszkij hatalmaz fel; még Miskin herceg meg Aljosa Kara­ mazov sem képesek hatékonyan érvényesíteni az emberszeretetet. Mi a titka annak, hogy ezek a „megrágalmazott hősök" monumentális kudarcaikkal mégis az emberi integritás megőrzésének ügyét szolgálják, máig ható érvényességgel? Hogy szertelen jellemük valamilyen alapvető igazságot árul el az emberi lényegről? Nietzsche kénytelen volt elis­ merni, hogy Stendhalon kívül egyedül Dosztojevszkijtől tanult pszicho­ lógiát. Malraux egyik regényében olvashatjuk egy század eleji értelmi­ ségi vallomását arról, hogy melyik az a három könyv, amely „megvédi az embert a börtön atmoszférájától": „Robinson. Don Quijote. A félke­ gyelmű. Igen, ez a három könyv, vagyis ugyanaz a k ö n y v . . . Mindhá­ rom olyan emberről szól, aki kezdetben el van választva az emberektől. Mondjuk ki nyíltan: ártatlanságuk az, ami elválasztja ő k e t . . . És mi en­ nek a három könyvnek a tartalma? A három remete mindegyikének meghasonlása az élettel és küzdelme a magány és az egyedüllét ellen, hogy újra megtalálja az embereket." Dosztojevszkij pörének tulajdonképpeni vádlottja — ebben bírálói egyetértenek azokkal az írókkal, akik adósainak érzik magukat, Gor­ kijtól Thomas Mannig, Kafkától Camus-ig — minden olyan erő, amely az embert elválasztja az embertől, s magányában kiszolgáltatja őt a társadalmi manipulációnak csakúgy, mint a lélek elferdüléseinek. Téves és felesleges Dosztojevszkij regényeinek a lélektani hitelességét szembe­ állítani az autentikus társadalomábrázolással: az olyan magasrendű mű­ vészetben, mint az övé, a kettő merev szétválasztása lehetetlen. Doszto­ jevszkij a sző legnemesebb értelmében didaktikus író, bevallott szándéka leckét, erkölcsi leckét szolgáltatni népének s az egész emberiségnek. Nem ismer egyetlen célt sem, amely felmentené az egyént egyéni etikájának felelőssége alól. A számtalan kínálkozó példa közül hadd idézzek egyet­ lenegyet, Goljadkin úrét A hasonmás című elbeszélésből. Goljadkin, a csinovnyik, olyan társadalmi pozíciót akar magának ki­ vívni, hogy tisztelet övezze, senki se merje többé megalázni. Nem var­ rat magának köpönyeget, mint Akakij Akakijevics, elődje és ellentét­ párja a cári kishivatalnoki sorsban. El is éri, amire törekedett, azt, amit szorgalommal és becsülettel nem tudott elérni: azért, hogy tiszteljék, hogy előre köszönjenek neki azok, akiket addig ő süvegelt meg aláza­ tosan, minden becstelenséget elkövet. Azt hiszi, hogy a gátlástalanság csak átmeneti állapot, addig tart, amíg olyan megbecsült emberré válik, aki megengedheti magának a makulátlan jellem fényűzését, s lemondhat a tisztátalan eszközökről. De az eszközök fölébe nőnek a célnak, elmossák, elfeledtetik azt. Goljadkin úr, a tisztességes ember megsemmisül, hogy megszülethessék Goljadkin úr, a „köztiszteletnek örvendő" ember. A látszatokat, nem pedig az emberi minőséget tisztelő társadalom hallga­ tólagos egyetértésével támogatja őt gyalázatos metamorfózisában, hiszen csak úgy maradhat fenn, ha kitermeli azt a konformista típust, amely előbb eltűri, aztán maga is cselekszi az igazságtalanságot. A kettő közt csekély a távolság, mert a tisztességtelen emberek eredetileg mind tisz­ tességesek voltak. De bűnbe estek, s bűnük neve: siker. Goljadkin — a hasonmás és az eredeti — koronatanú Dosztojevszkij perében. Valamelyiküket el kell ítélni, hogy a világ rendje helyreálljon.

Xántus János hagyatéka

téka

A X á n t u s n é v inkább csak a székely királybíró ősök és a kortárs tudományos szakíró jóvoltából köz­ ismert Romániában. Az utazó é s kutató X á n t u s Já­ nos érdemeit nálunk — tudomásom szerint — csak Valentin Ţebeica romániai utazókról é s felfedezők­ ről szóló könyvének néhány mondata, valamint a Scînteiában (1965, 6706) írott cikke értékeli. Az 1825. október 25-tól 1894. december 13-ig ter­ jedő keret önmagában i s izgalmas időszak egy élet­ rajzhoz. Sándor István tudománytörténeti vállalko­ zását — X á n t u s János életművének kritikai átte­ kintését* — azonban n e m a történelmi kor, inkább a térbeli határok és a szellemi megvalósítások teszik izgalmassá és tanulságossá. * Sándor István: Xántus kiadó. Budapest, 1970.

János.

Magvető

Kardos

G.

György

A v r a h a m Bogatir hét napja

Egy öreg zsidó paraszt hét napjába sűrítve bontakozik ki az 1947-es év Palesztinájának rendezetlen — az angol elnyo­ mástól és belső ellentmondá­ soktól terhes — társadalmi élete. Az egyszerű Avraham — múltjának tanulságaként — tárgyilagosan méri jel sorsát, helyzetét, és igyekszik úgy irányítani öreg napjait, hogy tartalmasnak láthassa. Könyv­ életét Mellette, részben ellenpólus­ ként, mint a regény másik kulcsfigurája jelenik meg Da­ niel, a 17 éves terrorista. Avra­ ham eleinte csupán emberi se­ gítőkészségből, az események alakulásával azonban már tu­ datosan rejti el a jószándékú, de forrófejű, meggondolatlan Danielt. A mű egészében Izra­ el állam megalakulásának korrajzát adja, de sejteti a bekövetkező közel-keleti ese­ ményeket is. (Kriterion, 1971.)

Cîmpian

Alexandru

Közlekedés

Mosmüller: nyarán,

Xántus János 1849 Königgrätzben

Korprobléma; mindenkit ér­ dekel, akár a kormánykerék mellett ül, akár gyalogosan jár. Összefoglalja — 350 la­ pon — mindazt, amit a sze­ mélygépkocsiról, elsősegély­ nyújtásról tudni kell, ismerteti a legfontosabb közlekedési szabályokat, törvényeket, köz­ úti jelzéseket, gépkocsi-típuso­ kat s nem utolsósorban azo­ kat a vizsgakérdéseket (és he­ lyes válaszokat), amelyekre a leendő járművezetőknek a vizsgán felelni kell. Alig egy fél év leforgása alatt a Csík­ szeredában megjelenő napilap szerkesztőségének a második hézagpótló kötete került az ér­ deklődők asztalára. Dicséretre méltó, követni való vállalko­ zás. (Megyei Milíciafelügyelőség — Hargita, 1971.)

téka Béla

Kelemen

Dicţionar de buzunar maghiar—român Az 1964-ben először megje­ lent Magyar—román zseb­ szótár 2. kiadása a kétnyelvű előszó szerint számot vetett azzal a ténnyel, hogy „...hat év alatt a tudomány és tech­ nika fejlődése, valamint a közigazgatásban, gazdaságszer­ vezésben és más területeken bekövetkezett változások ré­ vén mindkét nyelv szókészlete új szavakkal meg új jelenté­ sekkel gazdagodott". Valóban, belelapozva a népszerű kis kézikönyvbe, ott találjuk már akár az a t o m f e g y v e r m e n t e s és a t o m m a g f i z i k a , akár a h o l d ­ k o m p és h o l d r a k é t a szava­ k a t . . . A szótár nélkülözhetet­ len, ha pontosan akarunk tá­ jékozódni a két nyelv kifeje­ zésgazdagsága között a sajtó­ ban, a modern irodalomban vagy a mindennapi beszélge­ tés területein. (Editura ştiin­ ţifică, 1971.)

Fábry

X á n t u s J á n o s , mivel é d e s a p j a , X á n t u s Ignác Széchényi F e r e n c n e k , m a j d Széchenyi I s t v á n n a k munkatársa, gazdasági és jogi ü g y e i n e k intézője volt, ifjúkori éveit S o m o g y b a n , K a p o s v á r o t t és P é ­ csett töltötte. A pécsi a k a d é m i á n bölcseletet és jogot t a n u l t , s e z e k b e n az é v e k b e n i s m e r k e d e t t m e g a n é p é l e t t e l . É l m é n y e i és t a n u l m á n y a i h a t á s á r a írja m e g első dolgozatát a c i g á n y s á g r ó l , a m e l y e t — m i ­ vel c s a l á d j a á l l a n d ó a n t a r t j a a k a p c s o l a t o t a szülő­ földdel, és a h á z b a n r e n d s z e r e s e n o l v a s s á k a k o ­ lozsvári Hon és Külföld c í m ű folyóiratot — 1847b e n e h h e z a l a p h o z k ü l d b e . K o l o z s v á r o n kezdődik írói és t u d o m á n y o s p á l y á j a . H u s z o n h á r o m éves, a m i k o r kitör a f o r r a d a l o m . 1848. m á j u s 25-én b e v o n u l n e m z e t ő r n e k , s z e p t e m ­ b e r b e n t ü z é r k é n t h a r c o l j a végig a p á k o z d i csatát, 1849-ben K o m á r o m felderítése közben a z o s z t r á k o k elfogják. S z a b a d u l á s , szökés, n é m e t o r s z á g i út, szer­ vezkedés, m a j d ú j a b b h a z a t é r é s és ismét fogság következik. A p r á g a i b ö r t ö n b e k e r ü l , d e i n n e n szin­ t é n s i k e r ü l megszöknie. L o n d o n b a m e n e k ü l , itt r é ­ szese az e m i g r á n s o k r e m é n y e i n e k és r e m é n y t e l e n ­ ségeinek. K a p c s o l a t b a k e r ü l az e u r ó p a i d e m o k r a t i ­ k u s és s z a b a d s á g m o z g a l m a k képviselőivel, sőt egyes források s z e r i n t M a r x K á r o l l y a l is. 1852-ben régi szándékát valóra váltva útnak indul Amerikába: N e w York, W a s h i n g t o n , m a j d S a i n t - L o u i s az ú t á l ­ l o m á s a i . A szerveződő és ököljogra alapozó v i l á g ­ b a n nehezen találja meg a helyét a romantikus, hu­ m á n műveltségű Xántus János.

Zoltán

Vigyázó szemmel Posztumusz kötet, de még maga a szerző rendezte sajtó alá. A cseh és szlovák néppel való együttélés nemzetiségi élményanyaga gyűlt itt egybe, tanulságos szemelvényekben, melyek egy részét más Fábrykötetekből (vagy éppenséggel a régi K o r u n k b ó l ismerjük, megmozdultak azonban fió­ kokban elheverő kéziratok is. Meglepetés a fiatal Fábry né­ hány, a húszas évek elejéről való kassai cikke, bennük a háborút és forradalmakat kö­ vető ellenforradalmi időszak minden keserűsége. A kötet­ ben nyomon követhetjük a „stószi remete" sajátos pályá­ ját, mely következetességében a proletariátus feltörekvésének

Xántus

János

festménye

téka és új társadalmat teremtő győ­ zelmének ivén fut végig, soha­ sem nélkülözve a katartikus őszinteséget. Az 1970. április havában kelt Utószó a h ű s é g ­ ről ötven esztendő írásanya­ gát fogja össze s magyarázza meg az együttélésből fakadó humánum mint közösségi ma­ gatartás apoteózisával: „Az emberség elkötelezettjei és közvetítői vagyunk". (Madách K ö n y v k i a d ó , 1971.) Gárdos

Miklós

Nemzetvesztők

Xántus

János

festménye

1853-ban N e w O r l e a n s b a érkezik, A m e r i k a i s m e ­ retlen v i d é k e i n e k felfedezéséről á b r á n d o z v a . Részt vesz n é h á n y gyűjtőúton, de b i z o n y t a l a n a n y a g i h e l y ­ zete és f o r r a d a l m i m ú l t j a m i a t t n e m s i k e r ü l t a r ­ tósan b e i l l e s z k e d n i e az expedíciós v á l l a l k o z á s o k b a . A déli á l l a m o k e g y k o r i m a g y a r t e l e p e i n , a_ m a i D a ­ vis City h e l y é n a l a p í t o t t Ú j - B u d á n és Ú j - A r a d o n sincs t ö b b szerencséje. S i k e r t e l e n f a r m e r - v á l l a l k o ­ zás u t á n r e m é n y t e l e n helyzetben, végső m e n e d é k ­ k é n t b e á l l az a m e r i k a i h a d s e r e g b e . A „ v a d n y u g a ­ tot" felderítő e x p e d í c i ó s h a d t e s t b e n k e r ü l k a p c s o l a t ­ ba azzal a két e m b e r r e l , a k i k n e k b a r á t s á g a és se­ gítsége d ö n t ő volt életében. Az e x p e d í c i ó s csoport orvosa, dr. A l e x a n d e r H a m m o n d n e m c s a k egészség­ ügyi, h a n e m t u d o m á n y o s m e g b í z o t t is, feladata az i s m e r e t l e n t e r ü l e t e k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s feltárása. H a m m o n d felfigyel X á n t u s r a , m u n k a t á r s á v á fogad­ ja, és k a p c s o l a t b a hozza S p e n c e r F u l l e r t o n B i r d d e l , A m e r i k a egyik l e g r a n g o s a b b t u d o m á n y o s i n t é z e t é ­ nek, a S m i t h s o n i a n I n s t i t u t e - n a k a professzorával, aki e g y b e n a h a d s e r e g felügyelő t á b o r n o k á n a k a veje. Ez a k a p c s o l a t A m e r i k a j e l e n t ő s t u d o m á n y o s és h a d ü g y i s z e r v e i n e k erkölcsi és a n y a g i t á m o g a ­ tását biztosította X á n t u s b e c s v á g y a és gyűjtőszen­ vedélye s z á m á r a . Terepmunkája nyomán korszerűen preparált álla­ tok, n ö v é n y e k és á s v á n y o k t ö m e g e i n d u l az U n i ó t u d o m á n y o s intézetei felé. M á r az első k ü l d e m é n y e k megérkezése u t á n elismeréssel szól róla a S m i t h s o ­ n i a n I n s t i t u t e évi j e l e n t é s e . 1856-ban örökös t a g ­

A szövetséges hatalmak moszkvai elhatározása értel­ mében a második világháború befejezése után a háborús bű­ nösöket felelősségre vonták tetteikért. 1968 végéig Ma­ gyarországon 20 941 személyt ítéltek el háborús és népelle­ nes bűncselekmények miatt. A magyar háborús főbűnösök (Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Imrédy Béla, Sztójay Döme, Beregffy Károly, Jaross Andor, Rajniss Ferenc, Kolosváry-Borcsa Mihály) mármár feledésbe merülő sötét alakjait idézi fel ez a könyv. (Táncsics, 1971.) Nikosz

Kazantzakisz

Zorbász, a görög A nagy filmsiker után bi­ zonytalankodva vesszük ke­ zünkbe a könyvet: vajon nem lesz-e csalódás, mint ahogy már nagyon sok esetben elő­ fordult?... De szerencsére Kakoyannisz, a rendező való­ ban zseniális partnernek bizo­ nyult: a regény alakjai állan­ dóan Anthony Quinn és Lili Kedrova alakításait juttatják eszünkbe. Zorba a regényben is ugyanaz a legyőzhetetlen, küzdő ember, akire pontosan illenek Hemingway szavai: „Az ember nem arra született,

téka hogy legyőzzék — az embert el lehet pusztítani, de legyőz­ ni nem lehet soha!" Remek m ű v e l gazdagodott a Horizont­ sorozat. Amit fájlalhatunk: korábban kellett volna eljut­ nia az olvasókhoz, hogy már ne csak a filmélmény letisz­ tult emlékével tudjuk összeha­ sonlítani, bár úgy tűnik, eb­ ben nem is annyira a sorozat szerkesztői a ludasok, inkább a magyar fordítók, akik ma­ guk is csak a film nyomán figyeltek fel a regényre. (Kriterion, 1971.) Henry Tom

Fielding Jones

Az angol felvilágosodás író­ jának már igazi értelemben vett regénye a társadalmi vi­ szonyok hatása alatt fejlődő emberrel kíván foglalkozni. „Az emberi természetet a ma­ ga egyszerű voltában mutatjuk be" — mondja az író, s ilyen jellegű „közbeszólásai" min­ duntalan felbukkannak a re­ gény lapjain. Elméleti néze­ teinek alkalmazása világosan felismerhető a mű szerkezeté­ ben. Fielding főhőse, a talált gyermek, akit bizonytalan származása, előkelő nevelése változatos környezetbe, szélső­ séges helyzetekbe sodor, haj­ lamos a polgári civilizáció be­ fogadására. A regény, mely most a Horizont-sorozatban jelent meg, művészi értékein túl jelentős kordokumentum, hiszen a főhős végighordozásával az alvilágtól az előkelő­ ségekig a társadalmi esemé­ nyek is belejátszanak a cse­ lekménybe. ( K r i t e r i o n , 1971.) Victor

Hugo

A nevető ember A Horizont-sorozatban most a romantika atyjának 1869ben, a száműzetésben írt, mél­ tán világsikerű regénye jelent

jává választja a Philadelphiai Természettudományos A k a d é m i a . B a r á t a i , h o g y m u n k á j á h o z alkalmasabb k e r e t e t t e r e m t s e n e k , egészségügyi b e o s z t o t t k é n t K a ­ liforniába, F o r t T e j o n b a küldik, a h o l lényegében egy e r ő d k a t o n a o r v o s i t e e n d ő i t végezte. Itt felette­ seinek é r t e t l e n s é g e teszi nehézzé számára a g y ű j ­ tést. K i l é p a h a d s e r e g b ő l , és a z amerikai tenger­ k u t a t ó h á l ó z a t egyik á l l o m á s á n a k megszervezője és megfigyelője lesz, egy a k k o r i b a n t e l j e s e n e l h a g y a ­ tott p o n t o n , a Szent Lukács-fokon. N e v e e k k o r r a m á r A m e r i k a - s z e r t e i s m e r t a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s gyűj­ t ő k és k u t a t ó k között, hiszen s z a k f o l y ó i r a t o k b a n néhány angol nyelvű tudományos közleménye is m e g j e l e n t . Gyűjtéseiről lelkes h a n g o n s z ó l n a k a m e g b í z ó intézet évi j e l e n t é s e i . A F o r t Tejon-i g y ű j ­ tést p é l d á u l e k k é p p e n é r t é k e l i k : „ A l i g h a a k a d p á r j a f ö l d r é s z ü n k ö n , h a megfontoljuk, h o g y 16 h ó n a p n y i m u n k a á r á n egyetlen személy h o z t a létre, a k i m é g ­ hozzá m a j d n e m á l l a n d ó a n el is volt foglalva h i v a ­ tali kötelességeivel, és e z e n k í v ü l k ü l ö n b ö z ő n e h é z ­ ségeket is le k e l l e t t k ü z d e n i e . " (Ez a gyűjtés csak­ n e m 2000 m a d a r a t , sok száz fészket és tojást, m i n t ­ egy 200 emlőst, sok hüllőt, halat, r o v a r t , n ö v é n y t , csontvázat tartalmazott!) G y ű j t e m é n y e i , m e l y e k e t a z a k k o r i A m e r i k a leg­ n a g y o b b t u d ó s a i d o l g o z t a k fel, 190 (!) új fajjal gaz­ dagították a rendszertant. Csak a nagyobb tételekre t e k i n t v e 81 új r o v a r - , 67 h a l - , 57 csiga-, 9 emlős-, 27 m a d á r - , 56 rák- é s 28 új n ö v é n y f a j s z e r e p e l t a X á n t u s gyűjtötte a m e r i k a i a n y a g b a n . T e r m é s z e t t u d o m á n y o s gyűjtései k ö z b e n is s z ü n t e ­ l e n ü l foglalkozik a n é p é l e t t e l , a z i n d i á n o k s z o k á ­ saival és h a g y o m á n y a i v a l . A r ó l u k írott feljegyzé­ sek közül n e m egy p ó t o l h a t a t l a n f o r r á s a n y a g g á v á l t a vizsgált t ö r z s e k k i p u s z t u l á s a m i a t t . T ö b b e k k o r írott levele és b e s z á m o l ó j a a z o n b a n c s u p á n i r o d a l ­ m i é l m é n y e i n e k szépírói feldolgozása, k é p z e l t u t a ­ zások leírása, m e l y e k b e n furcsán k e v e r e d i k a f a n ­ tázia és a valóság, a s o r o k között a t e r m é s z e t t u d ó s mellett s z ü n t e l e n ü l f e l b u k k a n a z ú j s á g í r ó és a k a ­ l a n d o r is. A m e r i k a i életrajzírója n e m is m u l a s z t j a el ezt s z e m é r e v e t n i . A szecessziós h á b o r ú a l a t t X á n t u s t e n g e r k u t a t ó i m e g b í z á s a m e g s z ű n i k , 1862-ben — v i h a r o s i d ő k b e n — nevezik ki az Egyesült Államok m e x i k ó i k o n z u l ­ j á n a k . 1864-ben, 39 é v e s k o r á b a n ú j a b b n y u g a t ­ e u r ó p a i ú t u t á n t é r először h a z a . Útja s z a k a d a t l a n ü n n e p l é s . A n y a r a t E r d é l y b e n fejezte be, a h o v á K u b i n y i Ágoston, F r i d v a l d s z k y J á n o s , Szász K á r o l y és m á s o k t á r s a s á g á b a n é r k e z e t t . Az egykori t u d ó s í ­ t á s s z e r i n t p é l d á u l T o r d á n „a szállásadó bizott­ m á n y . . . sehogy s e m t u d i n s t r u k c i ó j a s z e r i n t csele­ k e d n i , m e r t a v e n d é g s z e r e t ő p o l g á r s á g egyik a m á ­ sik kezéből k a p j a ki az érkezőket". E l l á t o g a t Csík­ t a p o l c á r a is, a c s a l á d i k ú r i á b a , feleleveníteni a r o ­ konsági k a p c s o l a t o k a t . M a r o s v á s á r h e l y e n részt vesz a M a g y a r O r v o s o k és T e r m é s z e t v i z s g á l ó k n a g y g y ű ­ lésén, s e l ő a d á s á b a n egy t e r m é s z e t t u d o m á n y o s s z a k ­ k ö n y v t á r felállítását szorgalmazza. Az elkövetkező é v e k b e n m i n d e n erejét a b u d a p e s t i Á l l a t k e r t m e g s z e r v e z é s é n e k szenteli, de n y u g t a l a n t e r m é s z e t e és s i k e r t e l e n házassági k í s é r l e t e m i a t t n i n c s m a r a d á s a a magyar f ő v á r o s b a n . O t t h a g y j a

az Állatkert igazgatói állását, és újabb expedíciós útra vállalkozik. 1868 októberében a bécsi Tudo­ mányos Akadémia szervezte kelet-ázsiai expedíció tagjaként, d e önálló gyűjtő-feladatokkal kel útra; ostoba véletlen folytán az expedíció osztrák vezetője éppen Karl Scherzer, akivel Xántusnak már a lon­ doni emigráció idején, de később N e w Orleansban is nagy kellemetlenségei voltak. Igyekszik elkerülni az összeütközést, külön úton halad, közben rendsze­ resen gyűjt Indiában és Ceylonban. A maláj sziget­ világban nemcsak mint természettudós és néprajzos kutat, de a maláj n y e l v v e l , hitvilággal is m e g i s ­ merkedik (Sándor István X á n t u s maláj n y e l v ű P e ­ tőfi-fordításából is közöl szemelvényt). Hatalmas anyagot gyűjt Sziámban, Kínában é s Japánban; neki tulajdonítják a japán partvidék egyik e l s ő térképét. Vágyainak megvalósítása, fehér ember számára is­ meretlen területek feltárása csak azután vált l e h e ­ tővé, miután a sorozatos ellentétek miatt megválik az expedíciótól, é s Borneóban, a fejvadászok föld­ jén, a dajakok között gyűjt és térképez önállóan. Ceyloni, indokínai és malájföldi élményei, az orángután- és rinocérosz-vadászat, a dajak hétköz­ napok egzotikuma különleges élmény-korszak életé­ ben. N e m véletlen talán, hogy ebben az időben ke­ letkeztek a Sándor István kötetében szereplő X á n tus-rajzok legszebbjei, a tudományos igényű, de k ü ­ lönleges látásmódját és színvilágát tekintve m ű v é ­ szi értékű vázlatok. Xántus kelet-ázsiai gyűjtésének csak e g y töredéke érkezett m e g Európába, a többi hajótörések, postai bonyodalmak során elkallódott. De ez a töredék is mintegy 65 ezer növénytani és több mint 96 ezer állattani tárgyat tartalmazott. A gyűjtés fő részét ez esetben már a csaknem 260 ezer néprajzi tárgy j e ­ lenti. Jókai Mór az elsők között tekinti m e g X á n t u s gyűjtéseit, és elragadtatva ír a látottakról: „Múl­ hatatlanul szükséges, hogy azok e g y külön etnográfiai osztályban egyesítettessenek és azoknak a rende­ zése és az osztály fejlesztése külön osztályőrre bízassék." 1870-ben nyílik m e g az a kiállítás, m e l y rádöbbenti az illetékeseket és a nagyközönséget arra a lehe­ tetlen helyzetre, h o g y v a n e g y gazdag kelet-ázsiai gyűjtemény, de ismeretlen a monarchia népeinek néprajzi anyaga. E hiány pótlására az 1872-es bécsi világkiállítás előkészületeinek jegyében indul m e g a közép-európai gyűjtés, m e l y n e k keretében X á n t u s elsősorban Erdélyben és a Partiumban gyűjt. A gyűjtés a z eredeti elképzelés értelmében a bécsi világkiállításon kerül először a közönség elé. S á n ­ dor István felhívja a figyelmet arra, h o g y a kiállí­ tás első termében az erdélyi románok, a szászok és a hétfalusi csángók tárgyai kaptak helyet; a t e r e m ­ ről elragadtatva számol be a korabeli sajtó. A m á ­ sodik terembe is erdélyi a n y a g került, kiegészítve a szomszédos tájak, a máramarosi és Arad megyei románok tárgyaival. Később újabb erdélyi tárgyak, torockói és kalotaszegi hímzések, román katrincák és szász népviseleti a n y a g is került kiállításra. T u ­ domásunk szerint ez az e g y évszázaddal ezelőtti gyűjtés és kiállítás az első jelentős tudományos feltá­ rása és európai bemutatása a hazai népművészetnek.

téka meg, melyben tulajdonképpen a XVIII. századi angol erköl­ csök és intézmények élethű le­ írását adja, erős társadalom­ kritikai, néhol forradalmi hangsúllyal. A furcsaságok sokszor már az abszurd hatá­ rait súroljak, egyébként a gro­ teszk az uralkodó; az alakok a romantika ellentétvegyítő technikájával megformáltak: Josiane hercegnő bámulatos szépsége aljas lelket takar, ő az arisztokrácia jellemző kép­ viselője, a főhős pedig gyerek­ korában eltorzított szörny, ő a „nevető ember", Anglia pairje, aki szikrázó beszédek­ ben leplezi le az igazságtalan­ ságot, a visszaéléseket. (Kri­ terion, 1971.) Borsos

Miklós

Visszanéztem félutamból „Csomafalva és Hóstát iva­ déka" nemcsak szobraival és festményeivel-grafikáival rög­ zít és örökít, hanem — azon túl, hogy aranyműves és érem­ készítő is (gondoljunk Eminescu-érmére) — íme, az írás mestereként mutatkozik be! A nagyszebeni gyermekkor rácsodálkozásai, küzdelem Győrött a pályakezdésért, letörés a fő­ iskolai felvételin, firenzei esz­ mélkedés, csavargás Európá­ ban, s végül a teljes kibon­ takozás a tihanyi műteremben, művek és kölcsönhatások ere­ detének és hátterének vallo­ mása — olyan színjáték ez, mely az új magyar művészet­ nek tájban, történelemben és emberségben való fogantatásá­ ra ébreszt. Nemcsak Egry, Barcsay, Dési Huber közvetlen közelébe férkőzünk, jut iro­ dalomtörténeti élményből is: remek például a Kassák-jelenítés. A reprodukciók közt Bartók és Szabó Lőrinc fej­ szobra, vagy a Godot-ra v á r ­ v a és a Luna absztrakciója művészi végleteket jelöl. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971.)

téka Michel La

Butor

modification

Michel Butor regényének cselekményét pszichológiai fo­ nalra fűzi. Főhőse a vonat­ fülkében két távollevő aszszony (barátnője és felesége), ugyanakkor két város között is őrlődik. Útitársai, akárcsak a Moby Dicket üldöző hajó legénysége Melville-nél, az, embertípusok „összességét" al­ kotják: fiatal nászutasok, pap, tanár, kereskedelmi utazó, olasz kispolgárok... Ők a „belső átalakulás" környeze­ te. Az író magát az olvasót akarja arra az útra vezetni, amelyet párizsi kispolgár-hőse megtett: egynapi utazás alatt gondolatai új irányt keresnek és kapnak, s ez ugyanígy meg­ történhet az olvasóval is a re­ gény elolvasása után, bármi­ kor. (Editions de M i n u i t , P a ­ ris, 1970.) Beaumarchais Figaro

házassága

Amikor Figaro először je­ lent meg a színpadon, a for­ radalom eszméi már kezdték sűríteni a levegőt Franciaor­ szágban. A hűbéri hatalomnak szamárfület mutató, mókás fi­ gura — lakáj, de emberi ma­ gatartása fölötte áll a szolgalelkűségnek, bátran gúnyolja grófi gazdáját, az egész ne­ mességet. Beaumarchais korá­ nak közönsége — köztük arisztokrata, semmittevő gaz­ dag, felfelé könyöklő polgár — nevetett a szerző művén, s későn döbbent rá, hogy önma­ gát neveti ki. Noha Beaumar­ chais Figaro-figurája csak fricskázza az élősdi társadalmi rendet, a bőven osztogatott fricskák mégis kifejezték a fennállott hatalom elleni til­ takozást, az együttérzést a néppel; ezért maradt hosszú életűnek színpadon is, a könyv lapjain is. ( K r i t e r i o n , 1 9 7 1 . )

A n a g y erőfeszítések á r á n l é t r e h o z o t t é r t é k e s g y ű j ­ t e m é n y sorsát m a j d n e m megpecsételi a h e t v e n e s é v e k b e n a n y o m a s z t ó gazdasági válság. B á r a m e g ­ a l a k u l ó n é p r a j z i m ú z e u m első igazgatója — a m e g ­ szervezés é r d e m é n e k e l i s m e r é s e k é n t — u g y a n c s a k X á n t u s J á n o s , a n y a g i lehetőségek h í j á n sokáig n e m képes a gyűjtemény számára értékéhez méltó k e ­ retet teremteni. A sok é r d e k t e l e n s é g és mellőzés között m é g egy­ szer fellángol az ö r e g e d ő X á n t u s m u n k a k e d v e , a m i ­ k o r a bécsi n é p r a j z i m ú z e u m m e g s z e r v e z é s é h e z k é ­ rik segítségét, s felettesei a n y a g i t á m o g a t á s t i s a d ­ nak. Hajszolt é l e t r i t m u s a , szeszélyessége és a r é s z ­ letekbe való elmélyülés hiánya miatt mindig a kez­ d e m é n y e z é s , a feltárás és a gyűjtés f e l a d a t á t v á l ­ lalta, a feldolgozás és a kiteljesítés m u n k á j á t , a b a ­ b é r o k l e a r a t á s á t r e n d s z e r i n t m á s o k n a k e n g e d t e át. S z e r e n c s é t l e n m a g á n é l e t e , a hosszú évtizedek v i ­ szontagságai n e m m ú l t a k el felette n y o m t a l a n u l . É l e t e v é g é r e e l m é j e elborult, de m é g e b b e n a szo­ morú korszakában is j e l l e m z ő volt rögeszméje: „ a r a n n y á v á l t o z t a t n i a dolgokat". S á n d o r I s t v á n k ö n y v e a l a p o s forrásfeltáró m u n k a n y o m á n hozza e m b e r k ö z e l b e a diák, a f o r r a d a l m á r , az e m i g r á n s , a k u t a t ó , az író és a szervező X á n t u s J á n o s t . A szerző m a g a is k e t t ő s célt követ. Egyrészt a széles é r d e k l ő d é s r e s z á m o t t a r t ó r e g é n y e s é l e t t ö r ­ t é n e t f o n a l á t követi, lebilincselő f e j e z e t e k b e n fűzi e g y m á s h o z az eseményeket, másrészt tudományos alapossággal m u t a t j a b e az o l v a s ó n a k az é r t h e t e t l e ­ n ü l feledésbe m e n t , p é l d a m u t a t ó t u d o m á n y o s e r e d ­ m é n y e k e t . E b b e n az összefüggésben k ü l ö n ö s e n n a g y értéke a kötetnek a l e l k i i s m e r e t e s e n összeállított jegyzetanyag, valamint Xántus János tudományos, szépírói és r i p o r t e r i k ö z l e m é n y e i n e k 243 c í m e t fel­ ölelő jegyzéke. U g y a n c s a k a függelékben k a p o t t h e ­ lyet — szinte sort s o r r a k ö v e t ő lelkiismeretességgel — az a t ö b b m i n t 800 i r o d a l m i h i v a t k o z á s , m e l y S á n d o r I s t v á n s z á m á r a a k ö t e t b e foglalt a d a t o k é s e r e d m é n y e k f o r r á s á t j e l e n t e t t e . Ez a t u d o m á n y o s fegyverzet szilárd a l a p o t j e l e n t a t o v á b b l é p é s h e z , hiszen — a k ö t e t í r ó j á t idézve — X á n t u s s z e r t e á g a ­ zó é l e t m ű v é n e k s z á m b a v é t e l e s o k o l d a l ú m u n k á t k ö ­ vetel. Ez a kötet elsősorban a néprajztudomány s z e m p o n t j á b ó l t e k i n t i át X á n t u s p á l y á j á t . A Xántus-hagyaték természettudományos értéke­ l é s é n e k t ö r t é n e t é t k ö v e t v e k i d e r ü l , hogy a t e r m é ­ szettudós — „ t e r e p b i o l ó g u s " — X á n t u s J á n o s r ó l j ó ­ f o r m á n c s a k külföldi é r t é k e l é s e k i s m e r e t e s e k . R e ­ m é l j ü k , h o g y a t e r m é s z e t k u t a t ó X á n t u s J á n o s teljes — a m e r i k a i , délkelet-ázsiai és e u r ó p a i — m u n k á ­ j á n a k alapos t u d o m á n y o s i s m e r t e t é s e s e m v á r a t sokáig m a g á r a . N e m kétséges, h o g y S á n d o r I s t v á n j ó v a l t ö b b e t nyújt, mint pusztán vázlatos pályaképet a tudo­ m á n y t ö r t é n e t egyik é r d e k e s - i z g a l m a s e g y é n i s é g é r ő l ; sikerült emberközelben bemutatnia Xántus Jánost, a s o k o l d a l ú t u d ó s t és utazót, h o z z á f é r h e t ő és m e g ­ bízható alapot teremtett a résztudományok további f o r r á s f e l t á r ó és é r t é k e l ő k u t a t á s a i s z á m á r a . I f j . Szabó T. A t t i l a

A gúzsbakötött regényhős

téka

Eleve g y a n ú s , h a a szerző m a g y a r á z k o d á s s a l kezdi r e g é n y é t . Még Fieldingnél is. C s a k h o g y — m i n t u t ó ­ l a g k i d e r ü l — az ő e s e t é b e n a g y a n ú a l a p t a l a n . Illet­ v e a szerző m e g h i r d e t t e „ p r o g r a m " igazolja ö n m a g á t a r e g é n y l a p j a i n , m e r t v a l ó b a n szerves a k a p c s o l a t a bevezető és a m ű t o v á b b i részei között. Az idea és a m e g v a l ó s u l á s között n e m m a r a d s z a k a d é k , m e ­ l y e n a „tisztelt és n a g y r a b e c s ü l t olvasó" esetleg n e m t u d átjutni. S — h o r r i b i l e d i c t u ! — a szerző v a l ó b a n újít — s ú j í t á s á n a k funkciója v a n . M i n d e z t n e m a z é r t m o n d t a m el, m i n t h a n e m l e n ­ n e ismeretes, a k á r az á t l a g o s i r o d a l m i m ű v e l t s é g g e l r e n d e l k e z ő k s z á m á r a is, — c s u p á n e l l e n p é l d á r a volt szükségem. M e r t Szőcs I s t v á n bevezető m a g y a r á z k o ­ dása* — másodszor, u t ó s z ó k é n t is e l o l v a s v a — szá­ m o m r a n e m t ö b b s z a b a d k o z á s n á l . A szerző m á r az első oldalon n y o m a t é k o s a n figyelmeztet: „ n e m sza­ bad abba a helyzetbe képzelnünk magunkat, mintha egy v a l l o m á s f ü l t a n ú i v a g y naplóféle, l e l k i i s m e r e t ­ k ö n n y í t ő e m l é k i r a t olvasói v o l n á n k . [ . . . ] a r e g é n y ­ hős m i n d e z t s e n k i n e k s e m » m o n d j a « , és közlései n i n ­ csenek a l á r e n d e l v e a z e s e m é n y e k k e l j á r ó é r z e l m i á l ­ l a p o t o k n a k v a g y a hós f o g a l m a z á s i készségének." S később, m é g e g y é r t e l m ű b b e n : „ B u t t k a i egyszerre bír saját r e g é n y h ő s - t u d a t á v a l és a szerző t u d a t á v a l . N e m t u d a t h a s a d á s ez, h a n e m a z e l l e n k e z ő j e : t u d a t e g y e ­ sülés." M a g y a r á n : ezt a r e g é n y t is úgy kell olvasni, m i n t b á r m e l y i k e t , hiszen a z író előrebocsátja, hogy a m i következik, a z r e g é n y . . . M i u t á n ily s i k e r e s e n t i s z t á z t u k a s z ó b a n forgó í r á s m ű f a j á r a v o n a t k o z ó k é t e l y e i n k e t , ideje s z e m ü g y r e v e n n ü n k a z é n r e g é n y főhősét, B u t t k a i A n d r á s t , a k i a cselekmény kezdetének időpontjában harmincöt éves, feleségétől i m m á r o n n é g y é v e e l v á l t , „ á t l a g o n felüli" i n t e l l i g e n c i á v a l r e n d e l k e z ő , kolozsvári illető­ ségű t ö r t é n e l e m t a n á r . P e d i g ő n e m n a g y o n siet, hogy észrevegyük. T e r e m t ő j e u g y a n i s n e m r u h á z t a fel a z ­ zal a képességgel, h o g y k i t ű n j é k t á r s a i közül. E l e v e megfosztotta az „ ö n é r v é n y e s í t é s képességétől", de m é g a s z á n d é k á t ó l is; ezzel igen szorosan k ö r ü l h a t á ­ rolta cselekvéskörét: egyképpen gúzsbakötötte a re­ gényhőst, a k i a v e g e t a t í v (no m e g férfiúi) szükségle­ teinek kielégítésére irányuló cselekvéseken kívül semmi más, konkrét eredményekben lemérhetőt n e m tesz. P e d i g lehetősége é p p e n l e n n e r á : k ö n y v t á r á b a n és k o p o n y á j á b a n óriási m e n n y i s é g ű t u d á s t h a l m o ­ zott fel, m e l y n e k e l e m e i t n é h a e g y m á s h o z is fűzi a m a g a kissé pszichopatologikus d é l i b á b o s m ó d j á n . B u t t k a i m a g a t a r t á s á t v a l a m i f é l e t ú l s á g o s a n is r i g u r ó z u s a n é r t e l m e z e t t s z e r é n y s é g - é s becsületesség­ e s z m é n y h a t á r o z z a m e g ; e m i a t t t a r t ó z k o d i k a cselek­ véstől. H i á b a v a n n a k é l e t r e v a l ó ötletei — m e l y e k e t m á s o k oly b u z g ó n fel-, illetve ki is h a s z n á l n a k —, s n e m rest a f e l m e r ü l ő m ó d o z a t o k , lehetséges cselek* Szőcs István: lozsvár, 1971.

Üvegfedő.

Dacia

Könyvkiadó.

Ko­

Sík

Endre

Vihar a levelet... Nagyszerű kordokumentum ez a memoár. A Próbaévek folytatásaként megjelenő Vi­ har a levelet... a harmincas evek közegéből a háború vé­ géig terjedő időszak esemé­ nyeit jogialja magába. Meg­ kapó őszinteséggel és tárgyila­ gossággal tárja elénk a szer­ ző a személyi kultusz és a há­ ború éveiben általa és más kommunisták által átélt meg­ próbáltatásokat. A könyv hő­ sei között szerepelnek a moszkvai magyar emigráció jól ismert alakjai: Lukács György, Gábor Andor, Illés Béla, Lányi Sarolta, Rudas László, Szántó Béla, Rákosi Mátyás. „A múlt viszontagságainak és a háború szörnyűségeinek fájó emléke szolgáljon intő példaként: te­ gyünk meg minden tőlünk tel­ hetőt, hogy azok soha többé meg ne ismétlődhessenek" — szól az író üzenete. (Zrínyi, 1970.)

Mikszáth

Kálmán

Különös házasság Egyike a magyar irodalom legnépszerűbb, legolvasottabb regényeinek. Megírásának hát­ terében az 1890-es évek egy­ házpolitikai küzdelmei állanak. Egy évszázaddal korábban, a XVIII—XIX. század forduló­ ján játszódik a cselekmény, de a kedélyesen anekdotázó múltidézés nem oldja fel Buttler János történetének komor hangulatát. Romantika és rea­ lizmus sajátos ötvözete a mű. Alkotó módszeréről, a korsze­ rű valóságábrázolásról így vall az író: „egy történetnek min­ dig igaznak kell lennie, ha jó­ ravaló író beszéli. Csakhogy nem úgy, hogy m e g t ö r t é n t , ha­ nem úgy, hogy m e g t ö r t é n h e ­ t e t t volna." (Kriterion, 1971.)

téka Stendhal

A pármai kolostor Majdnem száz éve — az író „felfedezése" óta — a világiro­ dalom egyik legolvasottabb műve. S méltán, mert Sten­ dhal mint ember és mint író kortársa volt a XIX. század első fele haladó törekvései­ nek; nem elégszik meg a ko­ rában oly divatos keszkenő­ lobogtató polgári „nyalánksá­ gokkal": a romantikára jel­ lemző kalandokkal, meglepő fordulatokkal, cselszövésekkel fűszerezett cselekmény nála csak kellék, mely a legneme­ sebb módon ötvöződik a reális ábrázolásmóddal, s nem ritkán a mélyreható bírálattal. Ezért oly népszerű Sanseverina gróf­ nő és Fabrizio története, mely most a Horizont-sorozatban jelent meg. (Kriterion, 1971.)

Juhász

Ferenc

A halottak királya Juhász Ferenc legújabb, több mint ötezer sorból álló lírai eposza a történelemből ihletődött: IV. Béla, a Muhi pusztai vereség után a dalmá­ ciai tengerpartig fut a tatárok elől, itt várja meg az ügy jobbrafordulását, hogy vissza­ térhessen országába, s hozzá­ kezdhessen az élet helyreállí­ tásához. A költő, azonosulva a ,halottak királyá"-val, egy iszo­ nyú vívódás belső történetét, Elet és Halál küzdelmét írja le, amelyben az üldözött király visszautasítja a növény- és ál­ latvilág csábítását, Ember-Né­ pe mellett tart ki, noha a me­ nekülő csónakot egyelőre csak a halott vitézek veszik körül, a tenger mélyén. A közösség­ nek elkötelezett költő fájdal­ mas-szép vallomása ez a könyv. (Szépirodalmi Könyv­ k i a d ó , 1971.)

v é s e k igen k ö r ü l t e k i n t ő és részletes v é g i g g o n d o l á ­ s á r a s e m , m e r t a s z e r i n t e f ö l t é t l e n ü l ügyeskedéssel, t ö r t e t é s s e l p á r o s u l ó kivitelezésre, m e g v a l ó s í t á s r a n e m vállalkozik; n e m a k a r hasonlóvá válni szűkebb kör­ n y e z e t é h e z : kollégáiból s azok r o k o n a i b ó l álló t á r ­ s a s á g á h o z . M é l y s é g e s e n lebecsüli őket k i s s z e r ű s é gükért, önzésükért, pedig egy szempontból minden­ k é p p e n t ö b b e t é r n e k , m i n t ő: c s e l e k e d n e k , s csele­ k e d e t e i k t ö b b n y i r e t á r s a d a l m i l a g is h a s z n o s n a k b i ­ z o n y u l n a k . Ezért B u t t k a i „sztoikus szemlélete", ö n ­ m a g á n a k s e m b e v a l l o t t i r i g y k e d é s e ezen a s z i n t e n é r t é k t e l e n n e k m i n ő s ü l . H í r e s s p e k u l a t í v logikája is akkor bicsaklik meg, mikor ezeket az embereket — a t é n y e k n a g y o n is felületes i s m e r e t e a l a p j á n — r o m l o t t a b b a k n a k hiszi, m i n t a m i l y e n e k . Így é p p e n p o t e n ­ ciáljának egyetlen „termékeny" területén, gondolko­ d á s á b a n k ö v e t k e z i k b e a csőd, s ez j e l e n t i b u k á s á t : m é g j e l e n t é k t e l e n e b b é s z ü r k ü l a z oly l e s a j n á l t t á r ­ saságban, m e l y b ő l v é g ü l is e l m e n e k ü l . Etikailag tehát mindenképpen dicsérendő tettre v á l l a l k o z o t t Szőcs I s t v á n : b i z o n y í t a n i a szép i d e á k a t hirdető, de t a r t a l o m nélküli, cselekvésre képtelen „erkölcsiség" l é t j o g o s u l a t l a n s á g á t — i n t e l l e k t u a l i z á l t , árnyalt beállításban, nagy gondot fordítva a m ű v é ­ szi k i v i t e l r e . . . B á r a k o n f l i k t u s , a k é t p ó l u s ú „ r e ­ g é n y t é r " e l l e n t é t e s előjelű f i g u r á i t a szerző n e m h e ­ lyezi megfelelő t á v o l s á g r a a h h o z , h o g y t u d a t o s í t s a : a k o n f l i k t u s é s B u t t k a i b u k á s a csak n e v e t s é g e s látszat, c s a k ü v e g b u r a alatt lehet szembehelyezni e g y m á s s a l a s z e r e p l ő k e t . S ez a m e g á l l a p í t á s — t ö b b - k e v e s e b b joggal — Szőcs eddigi s z é p p r ó z a i m u n k á i r a (Kritikus holdtölte, Rovarcsapda) is é r v é ­ n y e s : a szerző t u l a j d o n k é p p e n e g y s í k ú t í p u s o k a t p r ó ­ b á l l e b o n t a n i é s a z összetevőket e g y m á s s a l s z e m b e ­ helyezni, s ezzel a t ú l s p e k u l a t í v m ó d s z e r r e l a z ol­ v a s ó k j e l e n t ő s h á n y a d á t eleve megfosztja a z é l m é n y ­ től... E z e n a felfogásbeli t é n y e z ő n t ú l : a r e g é n y s o k h e ­ l y ü t t n a g y o n is részletező, zsúfolt. „Az í r ó k ö t e l e s m i n d e n t s z ó b a hozni, a m i t f o n t o s n a k t a r t , s k ö t e l e s minden kínálkozó gondolatmenetet v é g i g g o n d o l n i . . . — o l v a s h a t j u k a b e v e z e t ő b e n , s a szerző, sajnos, t ú l ­ s á g o s a n is r a g a s z k o d i k e h h e z a z elvéhez. Lehet, h o g y azon m á s i k felfedezése m i a t t , m i s z e r i n t „...az írás tett, főleg h a g o n d o l a t o k is v a n n a k b e n n e . " Ez v a l ó igaz, c s a k h o g y a g o n d o l a t o k e l v á r j á k , h o g y k o r d á ­ b a n t a r t a s s a n a k , é s h o g y lehetőleg n e e g y m á s h e g y é r e - h á t á r a lökessenek, h a n e m szigorú l o g i k á v a l r e n d s z e r b e f o g l a l t a s s a n a k . Hogy n e k e v e r e d j e n e k az esszéizáló r é s z e k a p á r b e s z é d e k k e l , s a k ö n y v t e r ­ j e d e l m é n e k egytizedét n e e g y a m ú g y is fölösleges „pszichomitológiai t a n u l m á n y v á z l a t " foglalja el. M ó d ­ szeresebb, egységesebb felépítésben Szőcs I s t v á n „ g o n d o l a t a i " i n k á b b e l é r n é k céljukat.

V é g ü l is t e h á t az í r ó n a k a m a g u n y o r o s k é r d é s é r e , h o g y „ m i t t a r t s o n s z e m előtt a m a i r e g é n y í r ó ? " — kicsit e l k a p a t v a a „ v a d á s z l á z t ó l " —, a z t v á l a s z o l h a t n ó k : a szerkesztést is! Németi Rudolf

LÁTÓHATÁR Társadalomtudományi kutatás a szocialista öntudat szolgálatában A m a r x i — l e n i n i közgazdaság-, j o g - és t ö r t é n e l e m t u d o m á n y jeles m ű v e l ő i fog­ l a l k o z t a k a S C Î N T E I A 8853., 8855. és 8859. s z á m á b a n a z o k k a l a z ú t m u t a t á s o k k a l , m e l y e k e t Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s , a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t f ő t i t k á r a j ú l i u s 9-i e x p o z é j á b a n a z ideológia, a p o l i t i k a és a k u l t u r á l i s - n e v e l ő t e v é k e n y s é g t e r é n dolgozó p á r t a k t í v a m u n k a t a n á c s k o z á s á n előterjesztett. N. N . C o n s t a n t i n e s c u s z e r i n t a s z o c i a l i z m u s é p í t é s é b e n elkötelezett m a r x i s t a t u d o m á n y o s d o l g o z ó n a k h á r o m a l a p v e t ő és égető k é r d é s r e kell v á l a s z o l n i a : m i t k u ­ t a t u n k , h o g y a n k u t a t u n k és k i n e k az é r d e k é b e n f o l y t a t u n k t u d o m á n y o s k u t a t ó t e v é ­ kenységet. A r o m á n szocialista n e m z e t g a z d a s á g gyors és l e n d ü l e t e s fejlődése, a t e r ­ m e l ő e r ő k s t r u k t u r á l i s n ö v e k e d é s e n a p m i n t n a p sok o l y a n k o n k r é t közgazdasági és g a z d a s á g p o l i t i k a i p r o b l é m á t v e t fel, a m e l y e t n e m l e h e t s e m a s z ű k s z a k m a i e m ­ p i r i z m u s , s e m p e d i g az elvont, élettelen s p e k u l á c i ó k h o l t v á g á n y á r a t e r e l n i . Világos és h a t é k o n y v á l a s z t kell a d n u n k a fejlődés s o r á n f e l m e r ü l t s á l l a n d ó a n n ö v e k v ő p r o b l é m á k r a . C s a k a z élő valóságból k i i n d u l ó t u d o m á n y o s k u t a t á s k é p e s az e l é r t elméleti e r e d m é n y e k t é n y l e g e s t á r s a d a l m i h a s z n o s í t á s á r a , a k o n k r é t gazdasági g y a ­ k o r l a t t a l v a l ó t e r m é k e n y összekapcsolására. Az egész t e r m e l é s t és n e m z e t g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g e t m a g a s a b b s z i n t r e e m e l ő hatékony közgazdaságtudomány elképzelhetetlen a tudományos kutatás állandó töké­ letesítése és k o r s z e r ű s í t é s e n é l k ü l . E n n e k l é n y e g e a t e r m e l é s , a t u d o m á n y o s k u t a t á s és a k ö z g a z d a s á g t u d o m á n y i o k t a t á s szerves egységbe fonása — írja C o n s t a n t i n e s c u . E h á r m a s egység m e g v a l ó s í t á s á n a k szükségszerűségét, r e n d k í v ü l i fontosságát m á r többször k i f e j t e t t e Nicolae C e a u ş e s c u e l v t á r s ; n e m v é l e t l e n , h o g y a F e l s ő o k t a t á s i T a n á c s l e g u t ó b b i ülésén ú j r a k i t é r t e r r e a k é r d é s r e . Az a l a p k u t a t á s t é m á i m e l l e t t (a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s ; a z é r t é k t ö r v é n y é r v é n y e s ü l é s e a szocializmus feltételei között; a t e c h n o l ó g i a i és m ű s z a k i e g y ü t t m ű k ö d é s ; a v i l á g g a z d a s á g m a i u r a l k o d ó é s t á v l a t i t e n d e n c i á i ) n e m s z a b a d m e g f e l e d k e z n ü n k (vagy m á s o d r e n d ű fontosságot t u l a j ­ donítanunk) a vállalatvezetésnek, a m u n k a termelékenységének, a rendelkezésre álló a n y a g i és m u n k a e r ő f o r r á s o k é s s z e r ű f e l h a s z n á l á s á n a k feladatairól, egyszóval a szo­ cialista é p í t é s n a p i r e n d e n levő gondjairól. Ezt a n n á l is i n k á b b h a n g s ú l y o z n u n k k e l l , m e r t o l y a n n e g a t í v j e l e n s é g e k is észlelhetők, a m e l y e k a k o n k r é t gazdasági f e l a d a ­ tainktól való elszakadásban jelentkeznek. Egyesek s z e r i n t a v á l l a l a t v e z e t é s műszaki-szervezési k é r d é s e i t é r i n t ő t é m á k , s á l t a l á b a n a speciális, a l k a l m a z o t t g a z d a s á g t u d o m á n y i d i s z c i p l í n á k ideológia-men­ tesek, n i n c s t ö r t é n e l m i j e l l e g ü k és o s z t á l y t a r t a l m u k , s az a d o t t g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i a l a k u l a t jellegétől függetlenül é r v é n y e s í t h e t ő k . Ez a szemlélet a t u d o m á n y o s és k r i ­ tikai á l l á s p o n t g y e n g ü l é s é h e z v e z e t h e t a p o l g á r i r e t r o g r á d , a p o l o g e t i k u s i r á n y z a t o k behatolásával szemben. Ugyanilyen kritikátlan szemlélet húzódik meg az egyes gazdasági f o l y a m a t o k és j e l e n s é g e k c s u p á n m e n n y i s é g i jellegű, s z ű k e m p i r i k u s v i z s ­ g á l a t á b a n , figyelmen k í v ü l h a g y v a azt a z a l a p v e t ő t é n y t , h o g y a m a r x i s t a k ö z g a z ­ d a s á g t u d o m á n y központi a l a k j a a dolgozó e m b e r , s így a g a z d a s á g i j e l e n s é g e k b e n is a lényeg a minőséget m e g h a t á r o z ó t á r s a d a l m i e l e m . Ez a l a p v e t ő t é n y e z ő ideológiai­ politikai f e l t á r á s á r a kell e l s ő s o r b a n f i g y e l m ü n k e t ö s s z p o n t o s í t a n u n k . Az o k t a t á s — k u t a t á s — t e r m e l é s h á r m a s e g y s é g é n e k m e g v a l ó s í t á s á b a n n a g y j e ­ lentőséget k a p h a t n a k a t e r m e l é s i g y a k o r l a t t a l k o n k r é t szervezeti f o r m á k b a n össze­ kötött g a z d a s á g t u d o m á n y i k a t e d r á k . Az e g y e t e m e k , k ö z g a z d a s á g t u d o m á n y i k u t a t ó -

i n t é z e t e k k e r e t é b e n m ű k ö d ő t u d o m á n y o s személyzet b e v o n á s a a különböző g a z d a s á g i intézetek, ipari k ö z p o n t o k és k o m b i n á t o k k o l l e k t í v vezetőségi szerveibe sok é r t é k e s lehetőséget b i z t o s í t a n a m i n d a k u t a t á s , m i n d pedig a g a z d a s á g i vezetés t e r é n j e l e n t ­ kező igények h a t é k o n y a b b kielégítésére.

* M i l y e n időszerű f e l a d a t o k h á r u l n a k p á r t u n k júliusi d o k u m e n t u m a s z e l l e m é b e n a szocialista jogtudományra a szocialista j o g t u d a t f o r m á l á s a és fejlesztése t e r é n ? — v e t i fel a k é r d é s t D u m i t r u I. Mazilu. A h a z á n k b a n végbement általános politikai-gazdasági forradalmi átalakulás­ sal p á r h u z a m o s a n , a szocialista t e r m e l é s i viszonyok t ö r t é n e l m i győzelmét szentesítő és kifejező új j o g r e n d jött létre. A szocialista jogviszonyok k i a l a k u l á s á n a k f o l y a m a ­ t á b a n n e m szabad figyelmen k í v ü l h a g y n u n k a t á r s a d a l m i lét m e g h a t á r o z t a t á r s a d a l m i t u d a t o t , d i a l e k t i k u s k ö l c s ö n h a t á s u k a t . Ezzel a jogi m a g a t a r t á s új d i m e n z i ó k a t k a p o t t , hiszen é p p e n a jog m a t e r i a l i s t a d e t e r m i n á l t s á g á n a k é r t e l m e z é s e n y i t o t t a m e g az u t a t n e m c s a k formatív, t e h á t a l a k í t ó , h a n e m a j o g t u d o m á n y szélesebb, k o r r e k t í v é r t e l e m b e n v e t t t á r s a d a l m i - n e v e l ő f u n k c i ó j á n a k m e g v a l ó s í t á s a felé. V a j o n m i n d e n t m e g t e t t - e a j o g t u d o m á n y a b e n n e foglalt nevelési értékeknek, a leghaladóbb társa­ d a l m i osztály, a m u n k á s o s z t á l y k é p v i s e l t e é r t é k e k n e k m a r a d é k t a l a n é r v é n y r e j u t ­ tatásáért? S e n k i s e m m o n d h a t j a , hogy a t á r s a d a l m u n k p e r i f é r i á j á n m e g n y i l v á n u l ó n e g a ­ tív, antiszociális m a g a t a r t á s oka e g y e d ü l a j o g t u d o m á n y b a n , a j o g g y a k o r l a t b a n r e j l ő nevelési é r t é k e k és funkciók h i á n y o s a l k a l m a z á s á b a n k e r e s e n d ő . Az antiszociális m a g a t a r t á s o k n a k m é l y és összetett okaik v a n n a k , ezeket szimplifikálni v a g y c s a k egyetlen oksági t é n y e z ő r e visszavezetni t u d o m á n y t a l a n és k á r o s l e n n e . T é n y a z o n ­ b a n , hogy az e m l í t e t t okok közé kell s o r o l n u n k egy a l a p v e t ő m u l a s z t á s t , m e l y a jog­ t u d o m á n y egyes á g a i n a k e l ő a d á s m ó d j á b ó l , bizonyos jogi diszciplínák ideológiai és n e v e l ő f u n k c i ó j á n a k elégtelen m e g v i l á g í t á s á b ó l származik. J e l e n t k e z i k m é g az a nézet, hogy a jog ideológiai, t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i v i s z o n y l a t á v a l n e m m i n d e n jog­ t u d ó s n a k — s z ű k e b b é r t e l e m b e n „ j o g s z a k é r t ő n e k " —, h a n e m c s u p á n a jogelmélet, á l l a m e l m é l e t és a politikai d o k t r í n á k e l ő a d ó j á n a k kell foglalkoznia. Így a z t á n egyes j o g t u d o m á n y i á g a k a t (polgárjog, b ü n t e t ő j o g , p e r r e n d t a r t á s ) m e s t e r s é g e s e n e l h a t á r o l ­ n a k az á l t a l á n o s ideológiai v o n a t k o z á s ú diszciplínáktól. Ez a szemlélet, sajnos, n e m c s a k a j o g t u d o m á n y i k u t a t á s o k t e m a t i k á j á b a n , h a n e m a jogászok képzésében is m e g n y i l v á n u l t . Az élet b e b i z o n y í t o t t a , h o g y a jog i s m e r e t e , a j o g t u d a t n e m c s u p á n egyesek m o n o p ó l i u m a , a k i k h i v a t á s u k n á l fogva a t ö r v é n y e k ismerői. A t ö r v é n y e k e t a szocialista t á r s a d a l o m m i n d e n p o l g á r á n a k i s m e r ­ n i e kell. Az i s k o l á k b a n folyó nevelési f o l y a m a t b a n n a g y szükség l e n n e az a l a p v e t ő jogi i s m e r e t e k , az á l l a m p o l g á r i jogok és kötelességek i s m e r t e t é s é r e . U g y a n í g y a fel­ s ő o k t a t á s szintjén m e g a l a p o z o t t a b b á kell t e n n i a jogász, a h o l n a p ügyésze, b í r á j a s z á m á r a azt, hogy k ö z v e t l e n ü l is m e g i s m e r j e az igazságügyi s z e r v e k j o g g y a k o r ­ l a t á b a n a t á r s a d a l m i élet és az azt szabályozó jogi n o r m á k kölcsönös viszonyát. Csak az e g y e t e m i t a n u l m á n y o k s o r á n szerzett igazságügyi g y a k o r l a t biztosít­ h a t j a , hogy j o g á s z a i n k i s m e r n i fogják n e m c s a k a t ö r v é n y betűjét, h a n e m a n n a k szellemét is.

* H o g y a n j á r u l h a t hozzá t ö r t é n é s z e i n k széles frontja c s e l e k v ő b b és h a t é k o n y a b b m ó d o n a dolgozó t ö m e g e k szocialista ö n t u d a t á n a k f o r m á l á s á h o z ? — fogalmazza m e g a fő k é r d é s t Emil C o n d u r a c h i a k a d é m i k u s . Nicolae Ceauşescu e l v t á r s világosan r á m u t a t o t t a „ t a n u l j , hogy t a n í t h a s s " e g y e ­ t e m e s igazságára. A t ö r t é n e t t u d o m á n y k u t a t ó i n a k m é l y r e h a t ó és alkotó s z e l l e m b e n s z ü n t e l e n ü l t a n u l m á n y o z n i u k kell a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t ideológiáját, m a r x i lenini politikáját, a szocializmus é p í t é s é n e k időszerű és k o n k r é t feladatait. Az idő­ s e b b t ö r t é n é s z - n e m z e d é k csakis a m u n k á s o s z t á l y é l e n j á r ó és f o r r a d a l m i p á r t j á n a k d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i s t a filozófiájára a l a p o z h a t j a az ifjabb t ö r t é n é s z - n e m z e d é k k é p ­ zését. D e n e m c s a k az e g y e t e m szintjén, h a n e m az egész n é p s e l s ő s o r b a n az ifjúság szocialista ö n t u d a t á n a k f o r m á l á s b a n e l s ő r e n d ű fontosságú a t ö r t é n e l e m o k t a t á s ne­ velő funkciójának é r v é n y r e j u t t a t á s a . A t ö r t é n e l m e t n e m lehet és n e m szabad csu­ p á n az e s e m é n y e k és egyes személyiségek egyszerű felsorolására k o r l á t o z n i . T ö r ­ t é n e l e m t a n í t á s u n k n a k t ü k r ö z n i e kell n é p ü n k é v s z á z a d o k o n á t v í v o t t h a r c á t a z i d e -

gen e l n y o m á s és k i z s á k m á n y o l á s ellen, a n e m z e t i függetlenségért és t á r s a d a l m i h a l a d á s é r t kifejtett hősi erőfeszítéseit. Csakis így t a n í t h a t j u k m e g az ifjúságot R o m á ­ n i a n é p e n a g y s z e r ű t ö r t é n e l m i v í v m á n y a i n a k m e g b e c s ü l é s é r e a szocialista h a z a f i s á g s z e l l e m é b e n . A t ö r t é n e l m i m ú l t t a l v a l ó á l l a n d ó összehasonlítás szilárd a l a p o t n y ú j t ­ hat a n n a k megértésére, hogy mindaz, ami ma Romániában megvalósul — a forra­ d a l m i h a g y o m á n y o k k a l szerves összefüggésben — csakis a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t hősi és áldozatteljes h a r c a e r e d m é n y e k é p p e n j ö h e t e t t létre.

V. I.

AZ „EGYÜTTÉLŐ NEMZETISÉG" (Lupta

de clasă,

Naţionalităţile conlocuitoare ín istoria şi viaţa social-politică a României socia­ liste c í m ű c i k k é b e n E c a t e r i n a B o n d o r D e l i m a n az „együttélő n e m z e t i s é g " fo­ g a l m á n a k n é h á n y e l m é l e t i és g y a k o r l a t i v o n a t k o z á s á v a l foglalkozik. H i á n y é r z e t t e l á l l a p í t j a meg, h o g y k o r u n k filozófiai és t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i g o n d o l k o d á s á b a n az e m l í t e t t t é m á t , de m é g az ezzel szorosan összefüggő n e m z e t - f o g a l m a t s e m vizsgál­ ták kellő figyelemmel. Egyes n y u g a t i t u ­ dósok pedig, m i n t p é l d á u l az a m e r i k a i A. M. Rose és C. B. Rose, e g y s z e r ű e n nemzeti kisebbségről, illetve faji, n e m z e ­ tiségi, nyelvi és v a l l á s i s z e m p o n t o k a l a p ­ j á n e l k ü l ö n í t h e t ő „kisebbségi csoportok­ r ó l " beszélnek, s z e m b e á l l í t v a őket az ú g y n e v e z e t t „többségi c s o p o r t o k k a l " , s ezzel m i n i m a l i z á l j á k a n e m z e t i — n e m z e ­ tiségi k a p c s o l a t o k fontosságát. Ezzel a p r o b l é m á t lebecsülő n é z e t t e l s z e m b e n fejti ki a cikk szerzője azt a véleményét, hogy n a p j a i n k b a n elenged­ h e t e t l e n ü l szükséges az e g y ü t t é l ő n e m z e ­ tiségre, illetve n e m z e t i s é g e k r e v o n a t k o z ó á l t a l á n o s e l m é l e t kidolgozása, m e l y e l m é ­ let a z t á n a j e l e n s é g egyedi, k o n k r é t m e g ­ jelenési formáira vonatkoztatva tovább­ fejleszthető. E h h e z azonban — még a kezdeti szinten — m e g kell á l l a p í t a n i azokat a jellemvonásokat, tulajdonságo­ kat, m e l y e k egy e g y ü t t é l ő nemzetiség t a g j a i r a é r v é n y e s e k , illetve az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k közötti k ü l ö n b s é g e k a l a p ­ j á t képezik. A fogalom m i n d e n e k e l ő t t hosszas, k ö ­ zös m u n k á v a l létrehozott a n y a g i és szel­ lemi j a v a k b a n k o n k r e t i z á l ó d o t t e g y ü t t ­ élést j e l e n t — írja E c a t e r i n a B o n d o r D e l i m a n —, s e n n e k a f o l y a m a t n a k szük­ ségszerűen t ö r t é n e l m i kezdetei is v a n ­ nak. Hazánk területére például — a t ö r t é n e t i források t a n ú s á g a szerint — a X I . századtól kezdődően székelyeket, a XII.-től kezdődően pedig szászokat t e l e ­ p í t e t t e k b e a m a g y a r királyok. Ezek a

FOGALMÁRÓL

1971. 7.)

„ n e m z e t i jellegű kisközösségek" b é k é b e n dolgoztak, együtt h a r c o l t a k a r o m á n n é p ­ pel a külső és belső ellenség ellen, m e g ­ t a n u l t á k tisztelni és é r t é k e l n i egymást, s m a e g y ü t t a l k o t j á k „a szocialista R o ­ mánia nagy családját". A szerző n e m é r t egyet a z o k k a l a n é z e t e k k e l sem, a m e l y e k az együttélő nemzetiséget „átmeneti történelmi kate­ g ó r i a k é n t " t á r g y a l j á k : az effajta m a g y a ­ r á z a t o k a fogalmat nagyon egyoldalúan, c s u p á n az asszimiláció j e l e n s é g e felől k ö ­ zelítik meg, s e l h a n y a g o l n a k sok m á s , h a s o n l ó súllyal figyelembe v e e n d ő s z e m ­ pontot. Az együttélő nemzetiség lakta terület szintén fontos e l e m e a z e g y ü t t é l é s n e k ; t ö r t é n e l m i l e g m e g h a t á r o z o t t szerepe v a n , d ö n t ő tényezője az ország gazdasági é l e ­ t é b e v a l ó szerves b e é p ü l é s n e k . S e b b e n az e s e t b e n n e m az a fontos, hogy az il­ lető ország n é p é n e k ezek a sajátos csoportjai a z a d o t t t e r ü l e t e n k o m p a k t v a g y k e v é s b é k o m p a k t t ö m e g e k b e n élnek, ha­ n e m az, hogy m i l y e n m é r t é k b e n veszik ki r é s z ü k e t a k ö r n y e z e t h u m a n i z á l á s á é r t folytatott m u n k á b ó l . Az iparosítás, a termelés gépesítése p e d i g — á l l a p í t j a m e g a cikk szerzője — s e m m i k é p p e n sem az e l k ü l ö n ü l é s „ h a n e m é p p e n e l l e n ­ kezőleg, az illető á l l a m i f o r m á c i ó b a t ö r ­ t é n ő minél s z e r v e s e b b i n t e g r á l ó d á s i r á ­ n y á b a n " fejleszti a nemzetiséget. N a g y o n sokat t á r g y a l t része a n e m z e t i ­ ségi k é r d é s n e k a p r o b l é m a nyelvi v e t ü ­ lete, s n e m o k t a l a n u l , hiszen m á r a h a ­ l a d ó gondolkodású George B a r i ţ i u is „éle­ t e t a d ó léleknek", „a n e m z e t t u l a j d o n á ­ n a k " nevezi az a n y a n y e l v e t , m e l y a t á r ­ gyalt esetben a közlés t á r s a d a l m i f u n k ­ cióinak csak egy részét tölti be. A g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i fejlődés szükségszerű s a ­ j á t o s v e l e j á r ó j a a k é t n y e l v ű s é g : ez az egyetlen lehetséges m ó d j a a k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i s é g ű e k közötti k o m m u n i k á c i ó n a k .

N e m az a fontos, állítja egyes külföldi szerzőktől e l t é r ő e n E c a t e r i n a B o n d o r - D e liman, hogy mereven e l h a t á r o l j u k és meghatározzuk az anyanyelv és a több­ ség beszélte n y e l v h a s z n á l a t á n a k szféráit — ez a p r o b l é m a t u d o m á n y o s s z i n t ű vizs­ g á l a t á t s e m s e g í t e n é —, h a n e m az, h o g y az együttélő nemzetiségek életében mind­ k é t n y e l v j e l e n legyen. A hosszas g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i e g y ü t t ­ élésből k ö v e t k e z ő e n n e m c s a k a folklór­ t e r m é k e k m u t a t n a k fel közös j e g y e k e t (például közös t é m á k , m o t í v u m o k ) , de az illető n e m z e t i s é g e g y é b szellemi t e r m é ­ kei is a n e m z e t i s é g i lét s a j á t o s s á g a i t fe­ jezik ki, s ily m ó d o n s z e r v e s e n g a z d a g í t ­ j á k a z egész ország szellemi k i n c s e s t á ­ r á t . A szocializmus u r a l o m r a j u t á s a u t á n l é t r e j ö t t feltételek kellő b i z t o s í t é k a i a

A NEMZETEK KÖZÖTTI VISZONYOK (Voproszi

n e m z e t i s é g e k k u l t ú r á j a t o v á b b i fejlődé­ sének. Ily m ó d o n „egyik v a g y m á s i k e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g egyénisége fokozatosan for­ málódik, k r i s t á l y o s o d i k k i . . . , u g y a n a k ­ k o r á l l a n d ó fejlődési f o l y a m a t b a n v a n . Az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g n e k ez az egyé­ nisége n e m c s a k a t ö b b i , mellette élő n e m z e t i s é g t ő l k ü l ö n b ö z t e t i meg, h a n e m a vele a z o n o s n y e l v e t beszélő n e m z e t h e z k é p e s t is egy bizonyos sajátosságot k ö l ­ csönöz n e k i " — foglalja össze megfigyelé­ seit a cikk szerzője, s kifejti, h o g y a n e m z e t i s é g i k é r d é s t csak a m a r x i z m u s — l e n i n i z m u s elvei a l a p j á n , az e g y ü t t é l ő n e m z e t i s é g e k , a z o k s a j á t o s s á g a i teljes j o ­ gú e l i s m e r é s é n e k az ú t j á n l e h e t m e g o l ­ d a n i , úgy, a h o g y a n az h a z á n k b a n t ö r t é ­ nik.

FEJLŐDÉSE A

filoszofii,

A n e m z e t e k közeledése é s e g y e s ü l é s e a Szovjetunióban ma a nemzeti kérdés­ sel k a p c s o l a t o s , e g y i k l e g t ö b b e t v i t a t o t t p r o b l é m a . A t a n u l m á n y szerzője, a j a k u t s z k i A. J . M o r g y i n o v v i t á b a száll a z o k k a l , a k i k a közeledéssel s z e m b e á l ­ l í t j á k az egyesülést*: e szerzők s z e r i n t a szocializmusban, még a kommunizmus­ r a á t t é r é s i d ő s z a k á b a n is, c s a k a n e m ­ z e t e k k ö z e l e d é s é r ő l l e h e t szó; e g y e s ü l é ­ s ü k c s a k a távoli j ö v ő b e n , a k i t e l j e s e d e t t k o m m u n i z m u s idején k e z d ő d h e t m e g . A nemzetek egyesülési folyama­ t á n a k e l i s m e r é s e n e m követeli m e g a n e m z e t i k ü l ö n b s é g e k t a g a d á s á t , s ez az egyesülés a szocializmusban n e m jelenti egyes n e m z e t e k e l t ű n é s é t , e z é r t n e m l e ­ h e t a n e m z e t i n i h i l i z m u s s a l asszociálni, n e m kell „ e l n e m z e t i e t l e n í t é s t ő l " félni. A n e m z e t e k k ö z e l e d é s é n e k és e g y e s ü l é s é n e k lenini elmélete semmiképpen sem azono­ sítható a nemzetek asszimilációjáról szóló n é z e t e k k e l . U g y a n í g y e l m é l e t i t é v e ­ dés a n e m z e t e k egyesülését c s u p á n d e ­ m o g r á f i a i f o l y a m a t k é n t felfogni, a m i n t a z t egyes s z a k é r t ő k teszik; a k ö z t u d a t a nemzetek egyesülését a különböző n e m -

* A szerző használta „szlijanyije" szó több lehetséges magyar nyelvű változatá­ ból a szerkesztőség szerint nem a szo­ kásos „egybeolvadás", hanem az „egye­ sülés" a legmegfelelőbb magyar fordítás az adott témával kapcsolatban.

1971.

SZOVJETUNIÓBAN

6.)

z e t e k h e z t a r t o z ó k közötti h á z a s s á g k ö t é ­ sekre, vérrokonsági kapcsolatokra r e d u ­ kálja. A n e m z e t e k egyesülése c s a k a s z o c i a ­ l i z m u s b a n és a k o m m u n i z m u s b a n l e h e t ­ séges, és s e m m i köze a k a p i t a l i z m u s r a jellemző, erőszakos ú t o n v é g b e m e n ő a s z szimilációhoz, a m e l y n e k s o r á n a g a z d a ­ sági é s p o l i t i k a i e l n y o m á s hatására a gyengébb, kisebb létszámú nemzetek vagy n e m z e t i s é g e k elvesztik n y e l v ü k e t , k u l t ú ­ r á j u k a t , n e m z e t i sajátosságaikat, s v é ­ gül l e t ű n n e k a t ö r t é n e l e m s z í n p a d á r ó l . A nemzeteknek a szocializmusban m e g ­ k e z d ő d ő és a k o m m u n i z m u s b a n b e t e t ő z ő dő egyesülése a z összes szocialista j e l ­ legű n e m z e t e k és nemzetiségi c s o p o r t o k g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s v i r á g z á s a a l a p j á n j ö n l é t r e , a n é p e k egyenlősége és b a r á t ­ sága j e g y é b e n . A n e m z e t e k k ö z e l e d é s e és egyesülése n e m két, k ü l ö n b ö z ő i r á n y ú folyamat, h a n e m a nemzetek s a nemze­ t e k közötti v i s z o n y o k fejlődése e g y s é g e s f o l y a m a t á n a k k é t oldala. Ezért n e m s z a ­ b a d s e m e l s z a k í t a n i e g y m á s t ó l és s z e m ­ b e á l l í t a n i , s e m pedig azonosítani őket. E k é t oldal t a r t a l m á t , lényegét a k k o r é r t j ü k m e g — írja M o r g y i n o v —, h a a b ­ ból i n d u l u n k ki, h o g y a S z o v j e t u n i ó b a n élő n é p e k é l e t é b e n egyes t é n y e z ő k é s jelenségek minden ember számára közö­ sek nemzetiségi hovatartozásuktól függet­ l e n ü l , m á s o k pedig c s a k egy a d o t t n é p ­ r e jellemzőek, a n n a k n e m z e t i s é g i s a j á t o s ­ ságait t ü k r ö z i k . A n e m z e t e k e g y e s ü l é s é -

nek vagy teljes egységének fogalma a kö­ zös jelenségeket fejezi ki, a közeledés pedig minden nemzet megmaradt sajá­ tosságainak egymásmellettiségére utal. Az egyesülés v a g y teljes egység fo­ lyamata a társadalmi élet döntő területe­ in: a politikában, a társadalmi-gazdasági életben s az ideológiában jön létre. A nyelv, a nemzeti kultúra különböző for­ mái, az életmód, a hagyományok, szoká­ sok, a nemzeti jelleg szféráit illetőleg csak a nemzetek közeledéséről lehet szó. A politikai közösség vagy egység a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán megalakult egységes soknemzeti­ ségű államban valósul meg, a m e l y felté­ telezi minden nép nemzeti államiságát, s kettős értelemben felel m e g a szocia­ lista demokratizmusnak: az a n y a n y e l v használata az állami intézményekben, a bíróságokon, az iskolákban közel viszi e szerveket a nemzetiségi tömegekhez, és ugyanakkor megkönnyíti részvételüket az állami ügyek intézésében. A gazdasági közösség vagy egység abban nyilvánul meg, hogy az ország teljes gazdasága minden szovjet nép össznépi tulajdona, az anyagi javak termelésében az összes itt élő nemzetek részt vesznek, és e ja­ vakból mindnyájan részesülnek. Ideoló­ giai téren a nemzetek egyesülése v a g y egysége a marxizmus—leninizmusban, a proletár internacionalizmusban jut kife­ jezésre, m e l y az egész szovjet n é p közös ideológiája. Egyik szovjet nemzetnek sincs külön, saját ideológiája, tehát n e m beszélhetünk „közeledésről" az ideológia területén. A szocialista típusú nemzetek teljes egysége, közössége, egyesülése a társa­ dalmi élet, a nemzetek közötti viszonyok döntő területein — a politika, a gazdaság, az ideológia terén — semmiképpen s e m jelenti azt, hogy a nemzetek közeledése másodrangú folyamat lenne. A közeledés szférája rendkívül sokrétű, s problema­ tikájának egyik kulcskérdése a nemzeti nyelvek fejlődése és szerepe. Az a n y a n y e l v minden nép számára nélkülözhetetlen eszköz az anyagi és szel­ lemi erők fejlesztésében, a nevelésben.

Egy nép s e m képes kultúráját más n y e l ­ ven, mint a n y a n y e l v é n létrehozni és f e j ­ leszteni. Éppen ezért Lenin útmutatása alapján a kommunista párt határozatok­ kal biztosította az anyanyelvi iskolák, sajtó, bíróságok, adminisztratív szervek megteremtését és fejlesztését. Lenin 1922-es keltezésű, A nemzetiségek vagy az „automatizálás" kérdésével kapcso­ latban című leveleiben figyelmeztette a pártvezetőséget: „ . . . a legszigorúbb sza­ bályokat kell bevezetni a nemzeti n y e l v használatát illetően a szövetségünkhöz tartozó nemzeti köztársaságokban, és rendkívül gondosan ellenőrizni kell e z e ket a szabályokat." Leninnek ez a k ö v e ­ telése ma is érvényes, szervesen követke­ zik az internacionalizmus szelleméből, m i n d e n nemzet é s n y e l v egyenlősége el­ véből. Az a n y a n y e l v ismerete és sokol­ dalú fejlesztése döntő feltétele annak, hogy egy adott nép képviselői sikeresen elsajátítsák bármely más nép nyelvét. Az anyanyelvi oktatás Lenin útmutatása alapján a szovjet iskola szilárd e l v é v é vált. A soknemzetiségű szovjet államban k ü ­ lönleges fontossága van az orosz n y e l v ­ nek, m e l y a különböző népek fő érintke­ zési eszköze, ezért ismerete minden szov­ jet ember fejlődésének fontos feltétele. Az orosz nyelv ma már mindegyik, Szovjetunióban élő nép második a n y a ­ nyelve. Tömeges tanulása és ismerete azonban n e m jelent „nyelvi asszimilá­ ciót", mert az orosz nyelv nemcsak hogy n e m szorítja ki a népek életéből anya­ nyelvüket, h a n e m ellenkezőleg, hozzájá­ rul e nyelvek gazdagodásához, fejlődésé­ hez. Az orosz n y e l v is gazdagodik más nemzeti nyelvek szavaival, kifejezései­ vel. Bizonyos fokon a nyelvek közele­ dése megnyilvánul funkcióik kiegyenlítő­ désében, stílusuk, szóösszetételeik, nyelv­ tani szerkezetük tökéletesedésében is, különösen az írásbeliséghez nemrég jutott népek esetében. A nyelv, a nemzeti kultúra formái, az életmód, a hagyományok, a nemzeti jel­ leg viszonylatában tehát — összegezi a tanulmányíró — a nemzetek közeledé­ séről, n e m pedig egyesüléséről v a n szó.

KÖZÉPKORI K O T T Á K ÉS NYELVEMLÉKEK EGY Ő S N Y O M T A T V Á N Y B A N (Magyar Nemzet, 1971. 156., 162.) Ruffy Péter, az erdélyi származású je­ les publicista, két egymást kiegészítő, terjedelmes cikkben a magyar művészetés művelődéstörténet szempontjából fel­ becsülhetetlen értékű felfedezésről szá­

mol be: az é v elején az Országos S z é ­ chényi Könyvtárban egy ősnyomtatvány restaurálása során megtalált középkori kottákról és kéziratokról. Ismeretes, hogy a magyar n y e l v l e g r é -

g i b b összefüggő n y e l v e m l é k é t , az 1200 k ö r ü l leírt Halotti Beszéd és Könyör­ gést, a m a g y a r próza ő s e m l é k é t 1770b e n fedezte fel P o z s o n y b a n P r a y G y ö r g y e g y latin n y e l v ű m i s e k ö n y v b e n . Az 1280—1310 k ö r ü l k e l e t k e z e t t 37 soros Ómagyar Mária-siralom, a magyar líra ő s e m l é k e m é g k é s ő b b , c s a k 1922-ben fe­ d e z t e t e t t föl a b e l g i u m i L e u v e n - L ö w e n k ö n y v t á r á b a n . A m o s t felfedezett k é z i r a ­ t o s k o t t á k és szövegek közel 500 évig r e j t ő z t e k egy ő s n y o m t a t v á n y k ö t é s t á b l á ­ jában. Az 1469-ben m e g j e l e n t ő s n y o m t a t v á n y e d d i g i é l e t ú t j á r ó l egyelőre n e m sokat t u ­ d u n k . V a l ó s z í n ű l e g 1480 t á j á n k ö t ö t t é k be Bártfán, s ekkor kerültek kötéstáblá­ jába „kibélelésként" a kéziratok. A sú­ lyos (3 kilós), f i n o m a n díszített, r é z m ű ­ v e s csatos és láncos k ö t e t e t v a l a k i n e m ­ r é g a d t a el a pécsi a n t i k v á r i u m n a k , o n ­ n a n v á s á r o l t a m e g az Országos Széchényi K ö n y v t á r , s az ez é v eleji j a v í t á s a s o r á n a felfejtett k ö t é s t á b l a a l a t t b u k k a n t r á Cz. Kozocsa Ildikó a négy teljes és a k é t k e r e s z t b e n félbevágott kéziratos k ó ­ d e x l a p r a . ( K ö t é s t á b l a alól k e r ü l t elő m á s ­ k ü l ö n b e n a Széchényi K ö n y v t á r l e g r é ­ gibb k ó d e x t ö r e d é k e is, a VIII. századbeli — tehát több mint ezeréves — latin nyelvű kézirat. Korukról — átvilágítá­ s u k s o r á n — a vízjegyek is á r u l k o d t a k . ) A fölfedezés k i s e b b m é r t é k b e n n y e l v i ­ irodalmi, mindenekelőtt a z o n b a n zenei vonatkozású. Sokáig b e l e k e l l e t t t ö r ő d n i a b b a , h o g y a m a g y a r k ö z é p k o r r ó l j o b b á r a csak „ze­ n e n é l k ü l i z e n e t ö r t é n e t " í r h a t ó , hiszen n e m c s a k hogy M á t y á s é n e k k a r á n a k k o t ­ tatárából nem szólaltathattak meg egy sornyi d a l l a m o t sem, de 1500 előtti ko­ rabeli t ö b b s z ó l a m ú p é l d á t s e h o n n a n sem. Csak visszakövetkeztetni lehetett — a n é p z e n e k u t a t á s j ó v o l t á b ó l —, h o g y a mai n é p i d a l l a m v i l á g b ó l m e n n y i a h o n ­ foglalás kori és m e n n y i a k ö z é p k o r i e r e ­ detű. A n é p zenei e m l é k e z e t é r e v o l t u n k u t a l v a . S m i n d e z az e g y s z ó l a m ú s á g k e ­ r e t e i n b e l ü l , hiszen — m i n t m o n d a n i s z o k t á k — a m a g y a r „egyszólamú n é p " , a m i r e p é l d a egész n é p z e n é j e . Először a 40-es é v e k elején K a s s á n fölfedezett, a z 1480 k ö r ü l i é v e k b ő l s z á r m a z ó Kassai Töredékek b i z o n y í t o t t á k , hogy a k ö z é p ­ k o r v é g é n m á r élt a zenei t ö b b s z ó l a m ú ­ ság. Most e n n é l 50 e s z t e n d ő v e l r é g e b b i e m l é k e k k e r ü l t e k elő, e g y s z e r r e 20 m o ­ t e t t a ( t ö b b s z ó l a m ú , n e m szorosan a li­ turgikus cselekményekhez kapcsolódó egyházi k ó r u s m ű ) .

E z e n e t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g ű fölfedezést a Magyar Tudományos Akadémia könyv­ t ö r t é n e t i és bibliográfiai m u n k a b i z o t t s á ­ g á n a k és n é p z e n e k u t a t ó i c s o p o r t j á n a k e g y ü t t e s ülésén Rajeczky B e n j á m i n , a k ö z é p k o r i z e n e jeles t u d ó s a m u t a t t a be. M i n t m o n d o t t a : „ G y e n g e logikával ú g y g o n d o l t u k , h o g y volt v i r á g z ó középkori é p í t é s z e t ü n k , festészetünk, s z o b r á s z a t u n k és ö t v ö s s é g ü n k , csak é p p e n z e n e é l e t ü n k h i á n y z o t t . " Most viszont beigazolódott a t ö b b s z ó l a m ú s á g létezése és v i r á g z á s a a középkori Magyarországon. E motetták az e d d i g i s m e r t legrégibb k ö z é p k o r i m a ­ g y a r t ö b b s z ó l a m ú zenei e m l é k e k — a X V . század elejéről, vagyis m é g a Zsig­ m o n d k i r á l y u r a l k o d á s a alatti időkből. Az e m l í t e t t ülésen m á s k ü l ö n b e n meg is szólalt a k ö z é p k o r — a Musica A n t i q u a zenei e g y ü t t e s m u t a t o t t b e n é h á n y szelíd szépségű m o t e t t á t . A fölfedezés másik, terjedelmében ugyan szerényebb, de tudományos szem­ pontból n e m kevésbé nagy jelentőségű e r e d m é n y e az egyik k o t t a l a p felső szé­ l é r e följegyzett m a g y a r , lengyel, cseh és n é m e t n y e l v e m l é k — egy húsvéti nép­ ének. A szövegelemzésből és -össze­ v e t é s b ő l — p é l d á u l K r i s z t u s szokásos m a g y a r rövidítéséből — bizonyossággal föltételezhető, h o g y a följegyző m a g y a r a n y a n y e l v ű volt. E négysoros m a g y a r n y e l v ű h ú s v é t i é n e k a z Ómagyar Mária­ siralom u t á n a m á s o d i k legrégibb m a ­ g y a r l í r a i e m l é k . Bárczi Géza ú g y véli, hogy szövege n y e l v t ö r t é n e t i l e g m é g r é ­ gebbi é v s z á z a d r a , a X I V . s z á z a d r a u t a l , föltehetőleg m á r 1300 és 1400 közt is élt, létezett — a n y e l v e m l é k egy k o r á b b i é n e k k é s ő b b i rögzítése. A n y e l v e m l é k újabb bizonysága annak, hogy a m a g y a r n y e l v ű költészet élő g y a k o r l a t volt e b ­ ben a korszakban, s n e m csupán „in­ tellektuális" körökben, h a n e m a nép a j k á n is, sőt e l s ő s o r b a n ott, m i n d fo­ k o z o t t a b b a n m e r é s z k e d v é n bele a l a t i n ­ nyelvűségbe, mind gyakrabban zendítvén bele t u l a j d o n a n y a n y e l v é n a l a t i n n y e l ­ v ű s é g egyházi é n e k e i b e . R ö v i d e s e n sorra k e r ü l az a n y a g t u d o ­ m á n y o s feldolgozása és közzététele is. A fölfedezést textológiai, szövegkritikai és v e r s t a n i s z e m p o n t b ó l Mezey László p a leográfus és Rajeczky B e n j á m i n fogja e l e m e z n i az a k a d é m i a i Magyar Könyv­ szemlében, zenei v o n a t k o z á s a i r ó l Rajecz­ k y k ü l ö n t a n u l m á n y t is közzétesz a Nép­ zenekutatás és zenetörténet című induló sorozatban.

INFORMÁCIÓ-ROBBANÁS (Steaua,

A c h i m Mihu, az á t a l a k u l t , kétszer h a ­ v o n t a m e g j e l e n ő l a p szociológiai r o v a t ­ vezetője az i n f o r m á c i ó - r o b b a n á s n é h á n y v o n a t k o z á s á t taglalja. A tudományos információ-mennyiség gyors ü t e m ű n ö v e k e d é s e (1960—1969 k ö ­ zött az e m b e r i s é g i s m e r e t e i n e k összvolum e n e megkétszereződött, s ehhez t e g y ü k hozzá, h o g y m i n d e n t u d o m á n y t e r ü l e t e n 8—10 é v a l a t t az i s m e r e t e k m e n n y i s é g e szintén megduplázódik) a néhány évvel ezelőtt m é g t u d o m á n y t ö r t é n e t i szenzá­ ciót n a p j a i n k megszokott, hétköznapi t é n y é v é a v a t t a . Óriási, h ö m p ö l y g ő fo­ l y a m m á n ő t t a t u d o m á n y , s m ű v e l ő i és i r á n y í t ó i — t u d ó s o k és t u d o m á n y p o l i t i ­ kusok — n e m kis a g g o d a l o m m a l figye­ lik, m i l y e n szintet é r h e t el k o r u n k e m ­ b e r e a szellemi g á t t ö r é s veszélye n é l ­ k ü l . A m a t e m a t i k u s o k , k i b e r n e t i k u s o k és pszichológusok k i s z á m í t o t t á k - e az e m b e r i idegrendszer optimális információ-küszö­ bét? E kérdésnek nemcsak tudományel­ m é l e t i és az e m b e r i agy pszicho-fiziológiáját é r i n t ő v e t ü l e t e v a n , h a n e m k o n k ­ r é t t á r s a d a l m i és szociológiai j e l e n t ő s é ­ gű v i z s g á l a t r a is késztet. Egy fiatal m é r n ö k d i p l o m á v a l a zse­ b é b e n és 4—5 évi t a n u l m á n y o k e l m é ­ leti töltésével ( a m e l y legjobb e s e t b e n is a z illető s z a k t e r ü l e t alaptudományával l e h e t egyenlő) „ b e l é p " a t e r m e l é s b e . I t t dől m a j d el a főiskolán szerzett e l m é l e t i i s m e r e t e k g y a k o r l a t i értéke, itt v á l i k a m é r n ö k i t u d o m á n y a m b i v a l e n s s é , az e l ­ m é l e t i t u d á s és g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t e g y m á s t szervesen kiegészítő k ö v e t e l m é ­ nyében. Mihu szerint a konkrét anyag­ i s m e r e t , a h a t é k o n y m ű s z a k i és s z e r v e ­ zési t a p a s z t a l a t o k megszerzéséhez hoszs z a b b i d ő t a r t a m r a v a n szükség. De az egyetemek, tudományos kutatóintézetek, laboratóriumok keretében végzett kuta­ tások eredményeképpen újabb mennyisé­ gi a k k u m u l á c i ó , n é l k ü l ö z h e t e t l e n infor­ m á c i ó - é r t é k képződik, s a most m á r n e m é p p e n fiatal s z a k e m b e r r á d ö b b e n a t e r ­ melés belső m e c h a n i z m u s á n a k , m ű s z a k i t a p a s z t a l a t a i n a k viszonylagossá v á l á s á r a , rutinszerűségére. Tehát mennél hosszabb időt igényel a t e r m e l é s i t a p a s z t a l a t m e g ­ szerzése, a n n á l k i s e b b é v á l i k az egyete­ m e n k a p o t t i s m e r e t e k t u d o m á n y o s idő­ szerűsége és g y a k o r l a t i h a t é k o n y s á g a . Az e r k ö l c s i k o p á s szelektív t ö r v é n y e t e h á t m o s t m á r n e m c s a k a gépek és t e c h n o ­ lógiai v o n a l a k rideg v i l á g á b a n , h a n e m a s z a k m a i képzettség, a t u d o m á n y o s fejlő­

— I D É Z Ő J E L NÉLKÜL... 1971. 6.)

déssel v a l ó l é p é s t a r t á s v a g y l e m a r a d á s e m b e r i — sokszor k o n f l i k t u s t e r h e s — d i ­ n a m i k á j á b a n is k í m é l e t l e n t ö r v é n y s z e ­ rűséggel j u t kifejezésre. M i b e n látja a szociológia e d i l e m m a m e g o l d á s á n a k le­ hetőségét? E l s ő s o r b a n az o k t a t á s t a r t a l m i és m ó d ­ s z e r t a n i tökéletesítésében, á l l a n d ó k o r ­ s z e r ű s í t é s é b e n . A k o r s z e r ű o k t a t á s célja a t e r m e l ő m u n k á b a t ö r t é n ő a z o n n a l i és hatékony bekapcsolódás előkészítése. Csakis a t e r m e l é s s e l v a l ó á l l a n d ó gya­ korlati kapcsolat biztosíthatja a megszer­ zett elméleti i s m e r e t e k m a x i m á l i s t á r s a ­ dalmi hatékonyságát. Másodsorban meg kell g y o r s í t a n u n k a szakemberképzés a n y a g i és szellemi „ t á r s a d a l m i b e f e k t e t é ­ s é n e k " törlesztését. É p p e n ezért a t e r ­ melés irányításába bátrabban, gyorsabb ü t e m b e n kell b e v o n n i a fiatal s z a k e m ­ b e r e k e t , m é g mielőtt az idő „ t ú l h a l a d n á " őket, m í g m a r a d é k t a l a n u l é r v é n y e s í t h e ­ tik k é p z e t t s é g ü k t u d o m á n y o s értékét, a korszerűséget, a m a x i m á l i s fogékonysá­ got az új e r e d m é n y e k és m ó d s z e r e k r u ­ g a l m a s a l k a l m a z á s á r a . M i é r t kell feltét­ l e n ü l „jó n e g y v e n e s " - n e k l e n n i ahhoz, hogy a t e r m e l ő v á l l a l a t o k igazgató b i ­ z o t t s á g á n a k tagja lehessen v a l a k i ? (Egy i d e v á g ó szociológiai felmérés a l a p j á n k i ­ tűnt, hogy nyolc kolozsvári v á l l a l a t igaz­ gató b i z o t t s á g á n a k tagjai túl v a n n a k m á r a n e g y v e n e n — átlagos é l e t k o r u k 41,5 év körüli.) Egy m á s i k a l a p v e t ő p r o b l é m a a cikk szerzője s z e r i n t : h o g y a n a l a k u l a t u d o ­ mányos kutatás a komputerek világá­ b a n ? A tudományos információk kiber­ netikai módszerekkel, elektronikus ve­ zérlésű gépekkel t ö r t é n ő gyűjtése, feldol­ gozása és a l k a l m a z á s a n é l k ü l k o r u n k tudományos-műszaki forradalma elkép­ zelhetetlen. Az e m b e r i agy m u n k a k é ­ pességét m e g h a l a d ó , m á s o d p e r c e n k é n t 20 millió m ű v e l e t elvégzésére k é p e s s z á m í ­ t ó g é p felbecsülhetetlen segítség. Igaz, hogy e g é p e k n e k csillagászati á r u k v a n , e n n e k e l l e n é r e a m ú l t é v b e n is 18 000 k o m p u t e r t a d t a k el a világpiacon, s szá­ m u k m á r százezer k ö r ü l mozog. L é n y e ­ ges k é r d é s a z o n b a n , k i n e k v a n és lesz lehetősége a g y á t „ m e g h o s s z a b b í t a n i " és számítógépet használni. Ez m á r a t u d o m á n y d e m o k r a t i k u s s t á ­ tusát, a tudományos kutató helyét és presztízsét illető k é r d é s , m e l y r e csak igényes etikai és tudomány-axiológiai elemzés a d h a t választ.

BRAZÍLIA

A

„GAZDASÁGI

(Wiener

Tagebuch,

Ez é v tavaszán ünnepelte a brazíliai katonai diktatúra fennállásának hetedik évfordulóját — állapítja m e g a cikkíró Lyis Vargas. Brazíliában tehát immár hetedik é v e „visszaállították a rendet", s a Latin-Amerika területének 42 szá­ zalékát magában foglaló ország a „gazda­ sági csoda" áldásait élvezi. Ez a dél­ amerikai Kánaán, szó s e m lehet itt v a ­ lamiféle ellenőrizetlen inflációról, m é g kevésbé társadalmi elégedetlenségről — nyugtatnak meg a puccsokban vihared­ zett tábornokok. Ezt az eufóriás hangu­ latot beárnyékolja azonban valami, a m i ­ re n e m számítottak a brazíliai „rend" helyreállítói; — s ez a világ közvéle­ m é n y é n e k és haladó erőinek a brazíliai valóságot feltáró és az évek óta fennálló véres katonai diktatúrát leleplező ereje. Első ízben történt meg, hogy az Egye­ sült Nemzetek Szervezeténél három füg­ getlen szervezet — a Jogászok N e m z e t ­ közi Bizottsága, a Szakszervezeti Világ­ szövetség és az Egyházak Ökumenikus Világtanácsa — panaszt emelt Brazília katonai diktatúrája ellen. E vádat e m e l ő világszervezetek mellé csatlakozott több ország, így Pakisztán, India, Ausztria, Chile és Hollandia hivatalos kormány­ küldöttsége is. A nemzetközi tiltakozás az alapvető emberi jogok lábbal tiprása ellen irányult, nevezetesen a. fizikai kényszer alkalmazásának, a kínzásnak mint a brazíliai hatóságoktól i n t é z m é n y e ­ sített rendfenntartó és megfélemlítési esz­ köznek a használata ellen. Köztudomású, h o g y az 1964-ben uralomra jutott kato­ nai csoport csak tömeges kivégzések, halálos ítéletek, politikai bebörtönzések, feljelentések s az egész országot behá­ lózó terrorisztikus és besúgó apparátus felhasználásával képes az annyira dicsőí­ tett „rend" fenntartására. Már a múlt év októberében, az In­ terparlamentáris Unió Hágában m e g ­ tartott kongresszusán követelték a hol­ land és a francia küldöttek, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Szervezete küldjön bizottságot a brazíliai helyzet kivizsgálására. Mi készteti a brazíliai uralkodó csoportot — a világközvélemény elítélő és tiltakozó magatartása ellenére — a totális terror további fenntartására és korlátlan alkalmazására? A választ a „gazdasági prosperitás" színfala mögött rejtőző erőltetett iparosításban, az ipari fellendüléssel párhuzamos munkanélküli­ ségben, a kizsákmányolással szembeni fokozódó elégedetlenségben s az ipari

CSODA"

KÍNPADÁN

1971. 6.)

és pénzügyi monopoltőke politikájában találhatjuk meg. Még az 1964-es puccs előtt, a zilált pénzügyi helyzet, a fokozódó infláció, a belső piac szorítása, a gazdasági élet sza­ nálásának szüksége arra kényszerítette Joao Goulart elnököt, hogy belső struk­ turális reformok útján, a nagybirtok­ rendszer megreformálásával, a külföldi tőke és beruházások állami ellenőrzésé­ vel oldja meg a brazil gazdasági v á l ­ ságot. Ezzel az irányzattal szállt s z e m b e a katonai puccs, m e l y a nemzeti burzsoá­ zia haladó irányzatát képviselő Goulart elnök helyébe Castelo Branco tábornoki csoportját állította. A katonai puccs irá­ nyítói a politikai életnek a baloldali erőktől való „megtisztítása" után jobb­ nak látták a parlamentáris demokrácia színfala mögé húzódó civil-kormánnyal felváltani Castelo Branco klikkjét. Ezután kerülhetett sor a puccs eredeti céljának megvalósítására: a Nemzetközi Pénzügyi Alapból, a brazil és nemzetközi tőke ér­ dekeit képviselő ipari monopóliumok koncentrálásával létrehozott tőkéből sza­ nálni a csődbe jutott brazil mezőgazda­ sági és ipari életet. Jellemző, hogy a puccs uralomra jutá­ sát követő évben, csupán Sao Paulóban ötezer kisvállalatot buktattak meg. R o ­ berto Campos tervezésügyi miniszter a kis és közepes nagyságú vállalatok t ő ­ kéjének szétmorzsolásával az ipari é s banktőke eddig páratlan arányú felhal­ mozását és koncentrálását valósította meg. Ez a politika teljes összhangban állt az ipari monopóliumok tőke-átcsoportosítási érdekeivel, a m e l y e k most már az alapvető termelési ágakban (vegyipar, petrokémiai és gumiipar, kohászat, üveg-, v i l l a m o s - é s gépipar) tömörültek. Ez hát Brazíliában a helyzet. Ma a tényleges hatalom a tőkés monopóliumok kezében összpontosul, s ezek a m a x i m á ­ lis profit kisajtolását a brazil dolgozók milliós tömegeiből egy tökéletesen szer­ vezett állami elnyomó apparátus segít­ ségével biztosítják. A monopóliumok ér­ dekeinek alárendelt kormány állami megrendelések útján bővíti az egyre szűkebbnek bizonyuló belső piacot. Így jöttek létre a hatalmas ipari beruházá­ sok, építkezések, a hajózás, kikötő- é s távközlési berendezések, utak, m e l y e k finanszírozásából most már a k ö n n y ű és gyors profit reményében a külföldi tőke is mind nagyobb részt kér. A külföldi tőke expanziója, a kormány népszerűt-

l e n a d ó - és g a z d a s á g p o l i t i k á j a fokozato­ s a n eltávolítja, sőt m a g a ellen h a n g o l j a a diktatúra szűk társadalmi alapját al­ k o t ó polgári r é t e g e k e t is. Az é s s z e r ű t l e n g a z d a s á g p o l i t i k a m i a t t a z ország é s z a k i v i d é k e i n a teljes e l m a r a d o t t s á g u r a l k o ­ dik, aszály- és é h í n s é g - h u l l á m o k ö n t i k el é v e n t e a b r a z i l s z e g é n y p a r a s z t s á g m i l ­ lióit. A v á r o s o k (Sao P a u l o kivételével, a m e l y b e n szinte az egész m o d e r n n a g y ­ i p a r k o n c e n t r á l ó d i k ) — Rio d e J a n e i r o , Belo H o r i z o n t e és Rio G r a n d e do S u l — pangásnak indultak. E h h e z hozzá kell t e n n ü n k a fizetések i m m á r h á r o m é v e t a r t ó „befagyasztását", a l e g r e a k c i ó s a b b bérpolitikát a munkásosztállyal szem­ ben. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a belső fo­ gyasztói p i a c felvevőképessége a m i n i ­ m á l i s r a s z ű k ü l t ; a c s e k é l y belső k e r e s l e t é l e l m i s z e r e k r e és k ö n n y ű i p a r i c i k k e k r e irányul. A képlet világos: mennél ala­ csonyabb szinten tartják a brazil városi és mezőgazdasági proletariátust, a n n á l k i s e b b a belső szükséglet, s így a t e r ­ m e l é s t az i p a r i jellegű e x p o r t - s z á l l í t á s o k ­ r a lehet a l a p o z n i . Ez a m a g y a r á z a t a a brazil i p a r ü g y i m i n i s z t e r k ö z e l m ú l t b a n tett nyilatkozatának, mely szerint „ . . . a z 1971-es é v az i p a r i t e r m e l é s é v e lesz, d e m i n d e n e k e l ő t t az e x p o r t é v é n e k kell lennie". Az e x p o r t - p o l i t i k a t e h á t az a m á g i k u s csodaszer a m o n o p ó l i u m o k k e ­

zében, a m e l l y e l e l r e j t i k a v i l á g s z e m e elől a b r a z i l g a z d a s á g s t r u k t u r á l i s g y e n ­ geségét és az e m ö g ö t t rejtőző t á r s a d a l m i ellentmondásokat. A monopóliumok a b ­ szolút h e g e m ó n i á j á t , a m u n k á s o s z t á l y és p a r a s z t s á g k i z s á k m á n y o l á s á t , az u r a l k o d ó elit k o r l á t l a n h a t a l m á t i m m á r „klasszi­ k u s " eszközökkel (12 000 p o l i t i k a i fogoly, a szakszervezetek likvidálása, a véle­ ményszabadság lábbal tiprása) támaszt­ j á k a l á . M e d d i g l e h e t m i n d e z t az „ e x ­ port-politikával" elkendőzni? I s m e r e t e s az a m e r i k a i p i a c o n e g y r e jobban érvényesülő protekcionista ten­ dencia, m e l y n ö v e k v ő m e g s z o r í t á s o k k a l sújtja a b r a z i l t e r m é k e k i m p o r t j á t . Ezzel magyarázható a jelenlegi brazil diplo­ máciai offenzíva E u r ó p a felé, m e l y a tartalék-piac szerepét játssza a brazil m o n o p ó l i u m o k elképzelésében. A b r a z i l rendőrállam semmilyen diplomáciai m a s z k k a l n e m t e h e t ő „szalonképessé". Az e u r ó p a i k ö z v é l e m é n y jól t u d j a , h o g y a f e l k í n á l t á r u k mögött mi rejtőzik. S b á r ­ m i n t is s z e r e t n é k , e g y k é r l e l h e t e t l e n l o ­ gika, m i n d e n d i k t a t ú r a p a r a d o x á l i s logi­ kája, m e g a k a d á l y o z z a ő k e t a b b a n , h o g y maszkot változtathassanak. „Nem lehet a k a l á c s b ó l e n n i , s u g y a n a k k o r m e g is t a r ­ t a n i " — szól e g y régi b r a z i l k ö z m o n d á s . S ezt n a g y o n jól t u d j á k a h a t a l o m b i ­ torlói is.

A T U D O M Á N Y P O L I T I K A HELYZETE (The

Times,

Az E g y e s ü l t N e m z e t e k S z e r v e z e t é n e k Titkársága a harvardi egyetem mérnöki és a l k a l m a z o t t fizikai k a r a t a n á r á n a k , Dr. Harvey Brooksnak az elnöklete alatt egy n e v e s t u d ó s o k b ó l álló ideiglenes b i ­ zottságot a l a k í t o t t a t u d o m á n y p o l i t i k a á l ­ talános céljainak megvizsgálására. A Bizottság j e l e n t é s e b e v e z e t ő b e n m e g ­ á l l a p í t j a , hogy a t u d o m á n y p o l i t i k a n e m lehet öncélú, m e r t c s u p á n eszköz bizo­ n y o s m a g a s a b b t á r s a d a l m i célok v a l ó r a váltására. E célokat illetően a z o n b a n m é g n e m a l a k u l t ki egységes v é l e m é n y . Az e l m ú l t 15 év a l a t t a n y u g a t i á l l a m o k k o r m á n y a i a tudományt elsősorban a tech­ nológia fejlesztésében j á t s z o t t s z e r e p é é r t támogatták, ugyanis a technikát tartották a gazdasági fejlődés legfőbb eszközének. S z á m o s ok m i a t t az a v é l e m é n y ü k a l a ­ kult ki, h o g y a t e r m e l é s ü t e m é n e k n ö v e ­ kedésében a tudományos beruházás nem járt a remélt eredménnyel. A hetvenes é v e k elején a z é r t f e l t é t l e n ü l szükséges a n n a k megvizsgálása, h o g y a n s z o l g á l h a t ­

ÉS

CÉLJA

58. 224.) ja a tudomány a társadalom célkitűzé­ seit. Ez a z o n b a n n e m c s a k a t u d ó s o k fel­ adata. M i l y e n k é r d é s e k m e r ü l n e k fel? Először is — a m i n t a j e l e n t é s m e g á l l a p í t j a — j e l e n l e g az a helyzet állt elő, h o g y az anyagi j a v a k határa a nagy többség szá­ m á r a csökkenő, ezzel s z e m b e n a közszük­ ségletek h a t á r a n ö v e k v ő t e n d e n c i á t m u ­ t a t . Az a n y a g i j a v a k e l ő t e r e m t é s e u g y a n ­ akkor egyre több gondot ró a k o r m á ­ n y o k r a . A k ö r n y e z e t ellenőrzése és j a ­ v í t á s a m e g k ö v e t e l i a t u d o m á n y és a technika nagyobb igénybevételét; ettől azonban több nyugati állam vonakodik. M á s o d s z o r : alig k é t n e m z e d é k v á l a s z t el attól az időtől, a m i k o r az e m b e r i s é g ­ n e k új e g y e n s ú l y t kell t e r e m t e n i e t a g ­ j a i n a k m e g o s z t á s a és a k ö r n y e z e t h e z v a l ó viszonya tekintetében. Földünkön ugyan­ is c s a k így t a r t h a t ó f e n n bizonyos m i n ő ­ ségi é l e t s z í n v o n a l . M i n d e z a l a p v e t ő e n k i ­ h a t az é l e t s t í l u s r a , az é r t é k e k r e és az i n t é z m é n y e k szervezeti felépítésére. H a r -

m a d s z o r : megfelelő a r á n y t kell biztosítaA hetvenes évek tudománypolitikájá­ n i a t e c h n i k á b a n a világ e g y h a r m a d á b a n nak alapvető követelménye a n n a k elő­ g a z d a g és k é t h a r m a d á b a n szegénylakossága u t ó b b i —, a hetven zetes m e g á l l a p í t á s a között. — írja Aza Times sőt m é g az a z u t á n i é v e k b e n s e m éri el hogy m i l y e n t e r v e k h a j t h a t ó k v é g r e k ö z ­ az átlagos é l e t s z í n v o n a l a t . pontilag, milyenek decentralizáltan és milyenek nemzetközileg. A jelentés erő­ sen b í r á l j a a k o r m á n y o k r i d e g á l l á s p o n t ­ Következésképpen a tudománypolitika ját a nemzetközi tudományos tervek kér­ feladata n e m lehet csupán a tudomány désében. V a n n a k ugyanis problémák, és a t e c h n i k a e x p a n z i ó j a . A t á r s a d a l m i a m e l y e k a h e t v e n e s é v e k b e n csak n e m ­ célok é r d e k é b e n n e m h a n y a g o l h a t j a el zetközi e g y ü t t m ű k ö d é s s e l o l d h a t ó k meg, a m ű s z a k i fejlődés ügyvitelét és i r á n y í ­ mint például a környezetszennyeződés t á s á t sem. A h a t v a n a s é v e k b e n a z egyes k é r d é s e , az ó c e á n o k k i n c s e i n e k , a t e r ­ államok tudománypolitikája nem volt mészet erőforrásainak kiaknázása, az űr­ képes biztosítani a gyors fejlődést, k u t a t á s , a n é p e s e d é s ellenőrzése, az é l e l ­ u g y a n i s h e l y t e l e n ü l belső összefüggést, m i s z e r e k biztosítása, a vízfejlesztési t e r ­ m e g h a t á r o z o t t a r á n y t t é t e l e z t e k fel a t u ­ vek, a légiközlekedés, az i d ő j á r á s i e l ő r e ­ d o m á n y o s b e r u h á z á s és a t e c h n i k a i h o ­ jelzések. A fejlődő országok p r o b l é m á i ­ z a m között, s a z t h i t t é k , hogy a körfor­ nak megoldásában is a nemzetközi gás (spin-off) k ö n n y e n megállapítható, együttműködésnek kell érvényesülnie. m e r t b e n n e a t e c h n i k á é a d ö n t ő szó. I t t a fő feladat olyan c é l k i t ű z é s e k m e g ­ A v a l ó s á g a z o n b a n m á s . A fejlődést állapítása, amelyek összhangban v a n n a k ugyanis n e m egyszerűen a tudományos a helyi v i s z o n y o k k a l . befektetés, h a n e m az h a t á r o z z a meg, a m i t a j e l e n t é s „ e g y e t e m e s ú j í t á s " - n a k nevez. Összefoglalva: a t á r s a d a l o m n a k a m a g a Ez viszont s z á m o s t é n y e z ő t ő l függ, b e ­ i n t é z m é n y e i r é v é n kell e l d ö n t e n i e , h o ­ leértve a hajlandóságot a változásra a gyan és m i r e h a s z n á l j a fel t u d o m á n y o s társadalom valamennyi szektorában, to­ lehetőségeit. A t u d o m á n y n e m k e z e l h e t ő vábbá a kormányzatot, a munkásokat, többé csupán a kormányok szempontjá­ a v á s á r l ó k a t , az i p a r i vezetőket, a k e r e s ­ ból; az i n t é z m é n y e k szerepe e t é r e n fo­ k e d e l m i erőfeszítéseket. k o z a t o s a n n ö v e k e d i k . A Bizottság j e l e n ­ A spin-off t á r s a d a l m i és i n t é z m é n y i tése a l a p v e t ő v á l t o z á s o k a t t a r t s z ü k s é ­ tényezőktől is függ. A r r a v a n t e h á t gesnek a t u d ó s - és m é r n ö k k é p z é s b e n . szükség, hogy a t u d o m á n y o s feltétele­ M o s t a n i g az volt az á l t a l á n o s felfogás, k e t „ r e n d s z e r e s megközelítéssel" a l k a l ­ hogy a s z ű k szakosítás a l e g c é l r a v e z e ­ m a z z á k az a n y a g i s z ü k s é g l e t e k r e . Az t ő b b . A j ö v ő b e n a k u t a t ó k a t olyan k i ­ u t ó b b i é v t i z e d b e n ez a „ m e g k ö z e l í t é s " k é p z é s b e n kell részesíteni, a m e l y l e h e t ő ­ h i á n y z o t t , és a t u d o m á n y p o l i t i k á t elszi­ v é teszi az á t t é r é s t egyik s z a k t e r ü l e t r ő l g e t e l t é k a t ö b b i politikai döntéstől. E l ­ a m á s i k r a , egyik diszciplínáról a m á s i k ­ e n g e d h e t e t l e n t o v á b b á az ú n . „ m ű s z a k i r a , sőt a k u t a t á s i t e v é k e n y s é g r ő l m á s t e ­ felbecsülés", vagyis a t á r s a d a l m i k o p á s , vékenységi formára. a z a l é p í t m é n y i költségek f o r m á j á b a n j e ­ Ha a nyugati világban a tudománypo­ lentkező polgári és katonai társadalmi litika h í j á v a l t a l á l t a t o t t , ez főként a n n a k k i a d á s o k felbecsülése, a z új t e c h n o l ó g i á k t u l a j d o n í t h a t ó , hogy a k i i n d u l ó p o n t v o l t k á r o s h a t á s a i n a k előzetes s z á m b a v é t e l e , v a l a m i n t o l y a n m ó d s z e r e k kidolgozása, h i b á s : az e m b e r t igyekeztek a l á v e t n i a amelyekkel e kiadások a minimumra t e c h n i k á n a k , holott a t e c h n i k á t kell a z csökkenthetők. e m b e r szükségleteihez s z a b n i .

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ

Még egyszer Ligeti József adataihoz Kiegészítésül T ó t h S á n d o r Néhány adat Gaál Gábor életrajzából című, a Korunk 1971. 5. s z á m á b a n m e g j e l e n t leveléhez, m a g a m is t a n ú k é n t j e l e n t k e z e m , s közlöm, hogy Ligeti J ó z s e f n e k a Korunk 1971. 3. s z á m á b a n m e g j e l e n t v i s s z a e m l é ­ kezése t é v e d é s e k e t t a r t a l m a z . Ezek l e h e t n e k a m e m ó r i a z a v a r a i is. Ligeti G a á l G á b o r r a l k a p c s o l a t o s m e l e g b a r á t i v i s z o n y á b a és e g y m á s b a r á t i „ h e r g e l é s é b e " n e m l á t o k bele, a lefolyt „ j e l e n e t e k " a l k a l m á v a l n e m v o l t a m j e l e n . A b b a n s e m vagyok illetékes, m i k o r érezte Ligeti a cselekvés ó r á j á t k ö z e l e d n i . . . A k k o r s e m v o l t a m jelen, a m i k o r A r a d i V i k t o r i n t e t t e Ligetit, hogy jól nézze meg, k i k e t v o n be az ő ö t l e t é r e l é t r e h o z o t t Studio művészi társaság m e g a l a p í t á s á b a , azt a z o n b a n m á r l e kell szögeznem, h o g y e S t u d i o m e g a l a p í t á s á n a k ötlete n e m Ligetié volt. Igaz, Ligeti é l e t r a j z á n a k a K o r u n k b a n közölt r é s z l e t e n e m is l e n n e t ú l s á g o s a n közérdekű, h a n e m á l l í t a n á o l y a n k ö n n y e d h a t á r o z o t t s á g g a l , h o g y a S t u d i ó t ő k e z d e m é n y e z t e . K é t s é g t e l e n ü l részt v e t t b e n n e , és a S t u d i o egyik m ű s o r á n á l t a l a a b s z o l ú t n a k n e v e z e t t t á n c o k a t m u t a t o t t be. A S t u d i ó t a h ú s z a s é v e k v é g é n k o m o l y i r o d a l o m p o l i t i k a i okok h o z t á k létre. Elsőként j e l e n t k e z e t t a r o m á n i a i m a g y a r k í s é r l e t e k között; a m o d e r n m ű v é s z e t e k e t óhajtotta n é p s z e r ű s í t e n i , felvilágosító és i s m e r e t t e r j e s z t ő célzattal, és első volt a „ p o l g á r p u k k a s z t ó " s z a v a l ó k ó r u s s z e r e p e l t e t é s é b e n is. Egy kicsit a r o m á n i a i m a ­ gyar i r o d a l m i ősforrások közé t a r t o z o t t , hiszen belőle i n d u l t a szocialista v o n u l a t . A S t u d i ó t S z e n t i m r e i J e n ő h o z t a l é t r e , és erről p o n t o s v a l l o m á s t tett a z Utunk 1956. 15. s z á m á b a n H u s z á r S á n d o r n a k a d o t t i n t e r j ú j á b a n . „1923—24-ben h a l l o t t a m — v a l l j a S z e n t i m r e i — a b e r l i n i r á d i ó b a n szovjet s z a v a l ó k ó r u s o k a t . E l h a t á r o z t a m a z o n n a l , h o g y n e k ü n k is ilyesmit kell c s i n á l n i . D e kivel? Az i s k o ­ lák n e m v á l l a l t á k , m e r t szovjet a g i t á c i ó n a k t a r t o t t á k . S z e r e n c s é m összehoz A n t a l M á r k k a l , a k i a m a g y a r k o m m ü n idején a N é p m ű v e l é s i N é p b i z t o s s á g h e l y e t t e s vezetője volt. Ő segített r a j t a m . B e h o z t a n e k e m az ő kis h á z i s z e m i n á r i u m á t . Volt közte m i n d e n f é l e e m b e r : m u n k á s , értelmiségi, diák, k o m m u n i s t a . Részt v e t t a z u t á n a k ó r u s b a n a fiatal G a á l G á b o r , m i n t b a s s z u s s z ó l i s t a . . . T a m á s i Á r o n is t a g j a volt a k ó r u s n a k . Sztanyiszlavszkij után Studiónak neveztük el a kis együttest. A k a t o l i k u s g i m n á z i u m d í s z t e r m é b e n m e g az ú j s á g í r ó k l u b b a n t a r t o t t u n k e l ő a d á ­ s o k a t . . . A S t u d i o első m ű s o r á n először E r d é l y b e n p r o g r a m b a i l l e s z t e t t ü k B a r t ó k egyik v o n ó s n é g y e s é t . Ezzel a k a r t u k jelezni, h o g y n é p i a l a p o k o n k e r e s s ü k a m e g ­ újhodást m ű v e l ő d é s ü n k m i n d e n v o n a l á n . " S z e n t i m r e i m ű v é s z e t s z e r e t ő , m o d e r n s z e m l é l e t ű r a d i k á l i s p o l g á r volt, a k i a z első v i l á g h á b o r ú v é r g ő z é t ő l m e g c s ö m ö r l ö t t , s v a l a m i v á l t o z t a t á s t s z e r e t e t t v o l n a . N e m t ú l r a d i k á l i s v a g y é p p e n k o m m u n i s t a jellegű v á l t o z t a t á s t . B a l o l d a l i b a r á t a i ­ v a l v a l ó é r i n t k e z é s é b e n félelmet n e m i s m e r t , ezért kötött v e l ü k b á t o r szövetséget. A m ű v e k m é l y é t v i z s g á l t a és n e m azt, ki a m ű szerzője. L i b e r á l i s e l v e k e t v a l l o t t , p á r t k ö t ö t t s é g t ő l m e n t e s e n . G á t l á s n é l k ü l k é r t e és k a p t a a S t u d i o - m ű s o r o k össze­ á l l í t á s á r a v a l ó a n y a g o t K a s s á k Lajostól és feleségétől, S i m o n J o l á n t ó l , sőt a kife­ jezetten k o m m u n i s t a 100% szerkesztőitől is. N e m irtózott a S t u d i o - m ű s o r o k első e l ő a d á s á n ideológiai bevezetőt m o n d ó D i e n e s Lászlótól, de A r a d i V i k t o r n e m e g y ­ szer baloldali p o l i t i k a i p e r e k b e fogott személyétől s e m r e t t e g e t t , b á r m e n n y i r e ó v a ­ kodott is tőle n e m egy „ r a d i k á l i s " polgár.

A Studio indításakor m é g határozottan balra tartott, a benne résztvevők hatására. Adott pillanatban azonban Szentimrei Jenő fékezett. A Studiónak voltak m é g előadásai 1928-ban is, de azok már messze elmaradtak a kezdettől. Ennek -ellenére s e m vonjuk meg elismerésünket az aktív katonatisztből humanistává érett Szentimrei Jenőtől, aki a Studio megindításával jó szolgálatot tett az akkor m é g tapogatózó művészi kísérletezésnek. Budapest, 1971. május Becsky Andor

Feljegyzések Orbán Balázsról, Tabéry Gézáról és Papp Aurélról 1. Orbán Balázsnak a székelykeresztúri gimnázium részére tett alapítványairól az iskola történetírója, Sándor János (1896), valamint két jubileumi é v k ö n y v (1944 é s 1968) egyaránt megemlékezik. A Székelyföld leírásának szerzője ugyan n e m itt folytatta tanulmányait, de mint a hajdani keresztúri választókerület országgyűlési képviselője gondját viselte a kol­ légiumnak, a m e l y a vidék népének közmunkájával épült, első formájában vesszőből é s sárból. S bár a kerület hűtlen lett Orbán Balázshoz (1881-ben a kormánypárt jelöltjét választotta m e g v e l e szemben), ő h ű maradt a gimnáziumhoz, s három ízben tett alapítványt fejlesztésére é s a tanulók jutalmazására. A z intézet e g y időben Orbán Balázs, majd Petőfi Sándor nevét viselte. Két é v t i ­ z e d e n át tanára voltam, s a l k a l m a m nyílt nemcsak az Orbán-féle alapítóleveleket át­ tanulmányozni, h a n e m arról is meggyőződni, hogyan történt az alapítvány összegének felhasználása. Az első alapítólevél 1876. augusztus 12-én kelt, s benne Orbán Balázs többek között a következőket írja: Mi szegény, kopár hegyek közé szorított székelyek, mint minden, ú g y a n e v e l é s terén is háttérbe szorultunk. Itt is, mint egyebekben, az önsegélyre vagyunk utalva; azért é n csekély alapítványomat e g y székely tanodához, i m á ­ dott szülőföldem egy oly tanintézetéhez küldöm, m e l y azt leginkább szükségli, egy oly n e v e l ő intézethez, melyben nagyon sok szegény tanuló v a n , s m e l y e g y kis számú felekezet túlfeszített áldozatkészségéből merített léteit s annak köszönheti folytonos fejlődését, attól várja jövendőjének biztosítását. Ez a székelykeresztúri unitárius gimnázium, m e l y e g y sűrű népességű v i d é k iskoláját képezi, s m e l y b e n leginkább szegény falusi nép fiai küzdenek az ön­ fenntartás és kiképeztetés nyomorával. Az ilyeneknél néha csekélynek tetsző segély is jótékonyan hat, miért alapítványomat ösztöndíj alakjában ez intézet­ tel kapcsolom össze. A székelykeresztúri unitárius gimnáziumban 5 gimnaziális osztály v a n j e ­ lenleg rendszeresítve, teszek tehát 500, azaz ötszáz o.é. frt. alapítványt oly formán, hogy mindenik osztályban évenként száz-száz frt-nak kamatja a legje­ lesebb tanulónak, n e m z e t és vallás külömbség nélkül ösztöndíjként kiszolgáltassék; [ . . . ] Ez ösztöndíjak kiosztásánál azonban m i n d e n protekció és részre­ hajlás útját elzárni kívánván, a tanuló ifjaknak is az ösztöndíjképesek m e g j e ­ lölésére némi befolyást gyakorolni kívánok biztosítani, n e m annyira ellenőrzés, mint inkább az önérzet ébresztése céljából, s főleg azért, hogy a tanulók már fiatal zsenge korukban hozzászokjanak az érdem méltánylatához s ennek n e ­ mesítő érzetét elsajátítsák. Ez okon a jelölt ösztöndíjak mindenik osztályban a legfeddhetetlenebb magaviseletű, a tanulmányokban a legtöbb szorgalmat é s előmenetelt tanúsító ifjúnak adassanak, a következő módozat szerént:

M i n d e n i k ösztöndíjjogosult o s z t á l y b a n az illető közvizsgát p á r n a p p a l megelőzőleg a z osztály t a n u l ó i t i t k o s s z a v a z a t ú t j á n az ö s z t ö n d í j r a h á r o m t a ­ n u l ó t j e l ö l n e k ki, e kijelöltekből a z t á n a z illető o s z t á l y b a n b e t a n í t ó t a n á r o k (v. t a n á r ) , a z igazgató r é s z v é t e m e l l e t t , s z i n t é n titkos s z a v a z a t ú t j á n v á l a s s z á k ki a h á r o m k ö z ü l a l e g é r d e m e s e b b e t , k i n e k a közvizsga a l k a l m á v a l az ösztön­ díj b u z d í t ó s z a v a k k í s é r e t é b e n k é z b e s í t e n d ő . 1889-ben, a m i k o r az iskola h a t o d i k osztálya létesült, O r b á n B a l á z s ú j a b b 100 forinttal egészítette ki első a l a p í t v á n y á t , m a j d h a l á l a előtt h á r o m n a p p a l , 1890. április 16-án kelt v é g r e n d e l e t é b e n i s m é t m e g e m l é k e z e t t a s z é k e l y k e r e s z t ú r i g i m n á ­ ziumról: . . . T e k i n t v e a z e m b e r i élet m u l a n d ó s á g á t , a földi élettől v a l ó m e g v á l á s n a k b i z o n y t a l a n s á g á t , főleg a z oly egészségben m e g r o n g á l t e g y é n n é l , m i n t a m i n ő é n vagyok, s z ü k s é g e s n e k t a r t o m h a l á l o m b e k ö v e t k e z h e t é s e t e k i n t e t é b ő l , csekély földi j a v a i m r a n é z v e , m á r most m e g t e n n i v é g i n t é z k e d é s e m e t [ . . . ] É n c s a l á d d a l n e m l é v é n m e g á l d v a , a székely n é p e t t e k i n t e m c s a l á d o m n a k , s a z t k í v á n o m főörökösömmé t e n n i ; m í g m á s r é s z r ő l , a testvéri s z e r e t e t a d ó j á t s e m k í v á ­ n o m m e g t a g a d n i azon t e s t v é r e m t ő l , a k i a r r a r á v a n s z o r u l v a s ki g y e r m e k e i á l t a l c s a l á d u n k t o v á b b f o l y t a t á s á r a h i v a t v a v a n [ . . . ] A Szejkefürdőt, az a h h o z t a r t o z ó t a g o t és s z o m b a t f a l v i h á z a t h a g y o m á n y o z o m Bódog b á t y á m f i ú u t ó d a i ­ n a k , ú g y a z o n b a n , h o g y a fürdő és gazdasági j ö v e d e l m é b ő l t a r t o z i k m i n d e n é v b e n a s z é k e l y k e r e s z t ú r i u n i t á r i u s g i m n á z i u m n a k 200, í r v a kétszáz o.ért. fo­ r i n t o t k i s z o l g á l t a t n i ő é s j o g u t ó d a i 20 é v e n át, vagyis m i n d a d d i g , a m í g 4000 (négyezer) frtot fog az é v i j á r a d é k t e n n i . Ezen segélyt h a g y o m n e v e z e t t isko­ l á n a k azért, h o g y a k a p a n d ó évi j á r a d é k b ó l fordítsa a z egyik 100 frtot sze­ gény t a n u l ó k , a l e g s z o r g a l m a s a b b a k és l e g k i t ű n ő b b e k ö s z t ö n d í j á u l ; a m á s i k 100 frtot p e d i g a b e á l l í t a n d ó VI-ik osztály t a n á r i fizetése a l a p j á u l , a m e l y r e m á r é l e t e m b e n t e t t e m 100 (egyszáz) frt. a l a p í t v á n y t [ . . . ] n e m t a g a d o m , hogy v é g t e l e n ü l fájt l e l k e m n e k , h o g y a k e r e s z t ú r i v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n , é p e n székely t e s t v é r e i m , azok közt u n i t á r i u s h i t r o k o n a i m b u k t a t t a k meg. De én e m e g a l á z ­ t a t á s o m é r t , e k i t a g a d á s o m é r t ú g y k í v á n o k bosszút á l l a n i , h o g y a n é p n e v e l é s előmozdítása által edzem meg jövőre e népet a h a z a f i s á g b a n . . . Az a l a p í t v á n y összege 1877-től 1945-ig sokféle v á l t o z á s o n m e n t át. Az a l a p b ó l az első v i l á g h á b o r ú a l a t t k é t í z b e n 5000 és 2000 k o r o n a é r t é k ű h a d i k ö l c s ö n k ö t v é n y vásároltatott, s e l v e s z t é s ü k n y o m á n az a l a p m a j d n e m m e g s e m m i s ü l t . A m e g m a r a d t érték 300 lejt é r t el 1920-ban. A g i m n á z i u m elöljárósága igyekezett a csekély össze­ get gyűjtés, a d a k o z á s ú t j á n n ö v e l n i , s e n n e k folytán a z összeg 1934-ig 3684 lejre n ö ­ vekedett. E b b e n a z é v b e n a k o n v e r z i ó s t ö r v é n y a l a p j á n a z összeg 70 s z á z a l é k a e l v e ­ szett, s az iskola igazgatósága é v r ő l é v r e c s a k k ö z a d a k o z á s b ó l t u d t a a z a l a p n e m e s i n t e n c i ó j á n a k megfelelő összeget biztosítani. 1940-ben a z a l a p í t v á n y összege a b e t é t ­ k ö n y v s z e r i n t 628 lej volt. Az 1944—1945-ös iskolai é v b e n a d o m á n y o k b ó l a j u t a l o m összege 8000 lejt ért el. Az iskola igazgatósága, a z a l a p í t v á n y t e v ő a k a r a t á h o z h í v e n , 68 é v e n á t szigorúan ragaszkodott ahhoz a legdemokratikusabb módhoz, ahogyan Orbán Balázs a j u t a l m a k szétosztását r e n d e l t e . Ezt t ü k r ö z i a z összesítő k i m u t a t á s is, a m e l y e t a j u t a l o m b a n részesült 395 t a n u l ó r ó l k é s z í t e t t e m . E s z e r i n t a j u t a l m a t O r b á n Balázs s z á n d é k á n a k megfelelően „a legjelesebb t a n u l ó n e m z e t é s v a l l á s k ü l ö m b s é g n é l k ü l " k a p t a . A j u t a l o m b a n r é s z e s ü l t e k közül sok, t a n u l m á n y a i t t o v á b b n e m folytató p a r a s z t f i ú m e l ­ lett t ö b b i s m e r t orvos, t a n á r , m é r n ö k , újságíró, b í r ó n e v é t e m l í t h e t n ő k meg. Az iskolai h a l a d ó h a g y o m á n y o k r a a z é r t is s z o k t u n k h i v a t k o z n i , h o g y az iskolá­ b a n t a n u l ó m a g y a r o k , r o m á n o k , szászok, zsidók közül e g y a r á n t a z é r d e m szerint p é l d á u l szolgáljanak. N e m hiszem, h o g y a m a is országosan elismert, h a t s z á z a s lét­ számú, r o m á n és m a g y a r t a g o z a t t a l m ű k ö d ő , b e n t l a k á s s a l és saját g a z d a s á g g a l r e n d e l ­ kező, 1968-ban f e n n á l l á s á n a k 175. é v f o r d u l ó j á t ü n n e p e l t középiskola t a n á r i k a r á n a k és ifjúságának kifogása v o l n a az ellen, hogy a z ott eltöltött két évtized j o g á n i n d í t ­ v á n y t tegyek: á l l í t s á k vissza a z é v v é g i j u t a l m a z á s o k e régi r e n d s z e r é t . Legyen o l y a n pénzbeli v a g y k ö n y v a j á n d é k , a m e l y e t a t a n u l ó k O r b á n B a l á z s e l ő í r á s a i s z e r i n t titkos szavazással ítéljenek oda a n n a k , a k i t a l e g é r d e m e s e b b n e k t a r t a n a k . Péterffy

Gyula

2. Hepehupás, vén Szilágyba, Ady Endre érmelléki falujába egy rőtfényű, de még jó meleg őszi napon, 1956. október 3-án négyen, más-más irányból indultunk. Tabéry Géza, Ady barátja, a Vértorony, az At a Golgotán, a Szarvasbika és sok más regény írója, Nagyváradról. Papp Aurél festőművész, Ady gyermekkorának ismerője Szatmárról. Bustya Endre, aki akkor gyűjtögette Ady novelláit s tanulmányt készült írni a költő kevésbé ismert vagy meg sem jelentetett írásairól, Marosvásárhelyről érkezett, jómagam pedig Nagybányáról indultam. Tabéry és Papp a költő s a szülők életében és azután is gyakran fordult meg az Ady-portán. Ismerték annak minden zegzugát. Az utazás célja ezúttal az volt, hogy a nagy költő születésének 80. évfordulóját — az 1957. november 22-i ünnepséget — előkészítő bizottság kérésére a műemlékké nyilvánított szülőház újjáépítését meg­ tekintsék, és ismerve a hajdani szülőházat, tájékoztassák, segítsék a munkálatokat. Akkor már közel három esztendeje mintegy levett kalappal, fedél nélkül állott a sokhelyütt beázott paticsfalú épület. Ugyanis 1954. október 30-án az udvaron levő sütőkemencéből kivetődő, szikrázó pernye belekapott a nádfedélbe, azt lángra lob­ bantotta, s az így keletkezett tűz a kicsi falusi ház egész fedélépítményét elpusztí­ totta. Előzetes megegyezés szerint Papp Aurél festőművésszel a szatmári vasútállomá­ son találkoztam. A Nagykároly felé induló vonatra való felszállás előtt s útközben is, az utunkkal kapcsolatos emlékekről beszélgettünk. Papp — barátkozásunk hosszú évei alatt — felsőbányai és szatmári műtermének termékeny csendjében vagy nagy­ bányai látogatása alkalmával már sokszor és sokat beszélt Adyról, de sohasem a n y nyiszor és annyit, hogy én azt még egyszer vagy bármikor ne hallgattam volna szí­ vesen. Visszaemlékezéseit a gyermek Adyról, a szülőkről, akikkel személyes kapcso­ latai voltak, többször és több formában leírta, s v e l e m is elolvastatta. Most is, Szatmár és Nagykároly között. Adyról, majd a kurucok nagymajtényi tragédiájáról, a letörött zászlóról s a táj jellegzetességeiről beszélgettünk. Nagykárolyban, hogy a váradi vonat érkezéséig időt töltsünk, a vasúti étterem­ ben kerestünk vigasztalást. Sok jóban azonban nem lehetett részünk, mert hamarosan befutott a vonat. Tabéry mégis irigykedve nézte a kiürített poharakat. — Meg se vártatok — vetette a szemünkre. Miután ó is pótolta a lemaradást, elindultunk a nagypiacon levő, egykori cédu­ laház felé, ahova megbeszélt találkozásunk volt a szekeressel. Ez — Szabóné Kovács Katica férje — egyrészt, mert már ismert bennünket, másrészt pedig azért, mert nagyon előrelátó ember volt, a jóillatú szénával bélelt szekérderékben két jókora fonott korsót is hozott. — Ezekbe valami bor kéne — mondta rövid tömörséggel. — Látszik, hogy fuvarosunk az Ady-házban lakik — állapította meg Tabéry. — A jó bor tisztelete is kötelez annyira, mint a nemesség. Indulásunk előtt m é g Nagykárolyban is szétnéztünk. Akadt bőven látni és meg­ tudni való. A Nagyhajdúváros utcában felkerestük Ady hajdani diákszállását: a Dézsáné-féle ház virágos udvarában még ma is áll az a régi, földszintes kis épület, amelyben kisdiák korában négy esztendeig lakott. Kaffka Margit márványtáblával jelölt szülőháza, a hatalmas parkban álló, volt Károlyi-kastély, a ritka formájú és szépségű katolikus templom és sok más, históriát jelentő épület egy-egy régi ese­ ményt, Kaffka-regényt, Ady-verset juttatott eszünkbe. A régmúlt idők vármegye­ házának nagytermében, egy m e g y e i bál alkalmával — 1846. szeptember 8-án — ismerkedett meg Petőfi Szendrey Júliával. A jobbágyfelszabadításért itt hangzott el Wesselényi Miklós dörgő s z ó z a t a . . . A híres kortesvilág, az ólmos botok korában hadakozások színhelye is volt a megyeháza, még az ablakok vasrácsait is betörték. Egyszóval sok mindent elemlegettünk. Végül jó károlyi borból megmerítettük kor­ sóinkat, s magunk mögött hagytuk ezt a történelemmel és irodalomtörténeti e m l é ­ kekkel teli kisvárost, ahol Tabéry — amint ó mondta — ifjúkorában sokat unat­ kozott. Döcögő szekerünket sokan megbámulták. N e m a saroglya, a lőcs v a g y a két jó ló miatt, hanem egyébért. Az akkor hetvennyolcadik esztendejében járó, galambősz, vállig érő hajú Papp Aurél, a nálunknál fejjel magasabb, nyurga alakú Tabéry Géza s csapzott hajú jómagam se volt mindennapi jelenség a gencsiek s az érkávásiak számára. Egy szekérre v a l ó furcsa népség voltunk az ő szemükben. Útközben társaim egymást túllicitálva oktatgattak, hogy jegyezd m e g ezt, je-

gyezd m e g azt. N e felejtsd el, ez itt a P a r t i u m h a t á r a , ez itt az á r t e r ü l e t , m e g a z t á n azt se, hogy ezen az ú t o n s z e k e r e z e t t A d y is k i s d i á k k o r á b a n , s k é s ő b b is, m i k o r n é h a hazajött a falujába. A d y n ó t á j á t is e m l e g e t t é k . T a b é r y a d a l l a m á r a , Papp A u r é l pedig csak e g y - k é t s o r n y i szövegére e m l é k e z e t t . A z t á n a k e t t ő t v a l a h o g y csak össze­ egyeztették s e l d a l o l t á k . V e l ü k d u d o r á s z t a m : „ A l a c s o n y h á z k ö z e p i b e . . . " É r k á v á s v é g é n , a T a s n á d felé eső utolsó h á z n á l egy kis p i h e n ő t t a r t o t t u n k . É r k á v á s P a p p A u r é l g y e r m e k k o r á n a k fontos á l l o m á s h e l y e . E l m o n d t a , hogy egy i d e ­ valósi asszonytól, J o ó F e r e n c n é t ő l — egészen kicsi g y e r m e k k o r á b a n — itt t a n u l t m e g m a g y a r u l . I n n e n i n d u l t az A d y v a l v a l ó g y e r m e k k o r i i s m e r k e d é s is. A rövid p i h e n ő u t á n a z t á n — a t a v a s z i o l v a d á s k o r s az őszi esőzésben szinte j á r h a t a t l a n , m o s t is csak e g y - e g y i d e - o d a k a n y a r g ó k e r é k n y o m o t m u t a t ó ú t o n — e l i n d u l t u n k A d y szülőfaluja felé. C s u p a a p r ó h a l m o k , p a n g ó v i z e k v á j t a m é l y e d é s e k . Száraz szikes p u s z t a . M á r - m á r ú g y v é l t e m , h o g y közel v a n a falu, a m i k o r egy-egy v i r á g t a l a n , z s o m b é k o s h a j l a t b a j u t v a t e m p l o m o s t u l , h á z a s t u l m i n d e n e l t ű n t . Aki n e m ismeri ezt a h e p e h u p á s , csalóka p u s z t a i u t a t , hosszú ó r á k a t is e l b o l y o n g h a t , m í g a faluba ér. „Ez itt az Ér, a mi folyónk, Ős dicsőségű Kraszna-árok. Most száraz, szomorú, repedt..." — e m l é k e z t e m ú j r a m e g ú j r a A d y bölcsőhelyéről írott soraira. S z e k e r ü n k d é l u t á n k a n y a r o d o t t b e az A d y - p o r t á r a , a h o v á B u s t y a E n d r e M a j t é n y felől m á r m e g é r k e z e t t . A szülőházon új n á d f e d é l sárgállott. A falu egyik a s z t a l o s a az a j t ó k a t , a b l a k o k a t j a v í t g a t t a . B e n n , a földes n a g y s z o b á b a n , m é g friss volt a t a p a s z t á s . P a p p a p i t v a r b é l i k e m e n c é n t a l á l t kifogásolni valót. T a b é r y is m i n d e n r e jól emlékezett. I d ő b e telt, a m í g elbeszélgettek a z asztalossal s a paticsfalat, a g é m e s k ú t r o g g y a n t k á v á j á t , a kerítést r e p a r á l ó e m b e r e k k e l . M i n d e n a p r ó r é s z l e t r e k i t e r j e d t a figyelmük. Miután lepakolóztunk a nagy házban, az úgynevezett kúriában, ahol Szabóné Kovács K a t i c a , a z A d y - h á z gondozója régi i s m e r ő s k é n t fogadott, e l i n d u l t u n k a faluba. M i n t K o l t ó n a h u s z o n k é t P e t ő f i - v e r s e t ihlető v a d r e g é n y e s L á p o s - m e n t i t á j , ú g y ez a z é r m e l l é k i falu is v e r s b e n , A d y - v e r s b e n beszélt n e k ü n k . S z ü r k e , okoskodó szó­ n a k n e m is volt o t t helye. A d y m i n d e n t e l m o n d o t t . Ő m o n d t a el k i n c s k e r e s é s é t a zengő A v a r - d o m b o n , v i s s z a v á g y ó d á s á t falujába, a grófi s z é r ű n h a j l a d o z ó k síró b á n a ­ tát, eljátszott öregségét, és fel s e m s o r o l h a t o m , m é g mi m i n d e n t . K é s ő e s t e t é r t ü n k m e g a z A d y - h á z b a , a h o l m é g sokáig elbeszélgettünk. N é h á n y órát a b b a n a s z o b á b a n a l u d t u n k , a m e l y n e k a b l a k á t ó l száz l é p é s r e v a n a t e m e t ő . S m á s n a p , h a z a m e n e t , m e g i n t A d y - s z a v a k a t idézett az őszi t á j : Vad, nagyszerű rajongást oltott Az Érnek partja én belém, Csupa pogányság volt a lelkem, Gondtalan vágy és vak remény. Azóta két öreg b a r á t u n k is — e l ő b b T a b é r y Géza, a z u t á n eltávozott. M á r csak e m l é k e z e t ü n k b e n élnek, a k á r c s a k költőnk. N a g y b á n y a , 1971. a u g u s z t u s

Papp

Aurél

Suba

—

Dani

Félig elmondott hozzászólás ürügyén A Korunk b u k a r e s t i o l v a s ó - t a l á l k o z ó j á n s z ó l t a m a m ű s z a k i k ö n y v k i a d á s p r o b ­ lémáiról, d e b e t e g s é g e m h a z a k é n y s z e r í t e t t a szót-váltás befejezése előtt. F e l v e t e t ­ t e m v o l n a két p r o b l é m á t , ezeket m o s t í r á s b a n s z e r e t n é m rögzíteni. Az első: a m ű ­ szakiak h e l y e a t á r s a d a l o m b a n , v i s z o n y u k a h u m á n m ű v e l t s é g kérdéseihez, a m ű ­ szaki é r t e l m i s é g viszonya az i r o d a l o m h o z , z e n é h e z és k é p z ő m ű v é s z e t h e z . Kiindultam volna abból a tényből, hogy a műszakiak számszerűen túlsúly­ b a n v a n n a k a m ű v é s z e t és i r o d a l o m m u n k á s a i v a l s z e m b e n . H a z á n k b a n v a n száz­ ezer főiskolai v é g z e t t s é g ű és 150 ezer m ű s z a k i k ö z é p k á d e r , a m i többszöröse a hat és félezer, plusz k e t t ő e z e r író és m ű v é s z n e k , a k i k e t s z á m o n tart a statisztikai é v ­ könyv. A felvilágosodás k o r á t ó l k e z d v e lényeges eltolódások következtek be a t á r -

sadalmi struktúrában az elmúlt kétszáz é v fergeteges fejlődésének eredményeként. Igaz ugyan, hogy Prométheusz lopta volt le a tüzet az Olümposzról az emberiség számára, de a homo faber az, aki a tűz segítségével készít golyóstollat, írógépet, gyárt rotációspapírt. Anyagi létünk e változása vajmi keveset tükröződik a saj­ tóban, művészeti „termékekben". A második észrevételem lényegében az előzőhöz kapcsolódik. Bennünket, m ű ­ szakiakat bizonyos vonatkozásban jó néhányan lebecsülnek. Vannak, akik szerint nem vagyunk elegendő mértékben fogyasztói kulturális javaknak, könyvnek, folyó­ iratnak. Sokan hiányzunk koncertről, n e m látogatunk kiállításokat. Bizonyára ezért olvastunk napi-, hetilapban a „szakbarbárokról". Írtak rólunk több-kevesebb gúnnyal hivatott é s kevésbé hivatott tollforgatók. Jó lett volna erről már régen szólni a sajtóban, bár — inkább mosolyoghatnánk a dolgon. Mégis nehezményeznünk kell, hogy a Korunk 1971. 1. számának borítólapjára a hátsó ajtón „bésuvadt" ez a gúnyos leszólás. Valaki úgy véli, hogy az irodalom­ központúság kérdéseivel kapcsolatosan „ . . . n e m foglalkoztak a szakbarbárság prob­ l é m á j á v a l . . . A szakbarbárság létezése tény, s összefügg vele a Korunk előfize­ tőinek még mindig elégtelen száma". Lámcsak, valakik szerint a „szakbarbárság" már probléma. Tán azt is meg­ érjük, hogy „izmus" lesz belőle, s még csak akkor fogják elverni rajtunk a port. Bár az csak mérlegelés dolga, ki a „szakbarbár": aki kérdőjelként áll egy fest­ mény, szobor előtt — v a g y aki n e m tudja kicserélni a kiégett biztosítékot. Remél­ hető, hogy a „probléma" felvetése után más műszaki is v é l e m é n y t fog nyilvánítani. Kétségtelen: a szerkesztőségi munkában hiba történt, de nincsen ok rá, hogy ezt azonosítsuk a folyóirat alapvető vonalvezetésével. Annál is inkább nem, mert a lap n e v é b e n Bukarestben is felszólaló Balogh Edgár n e m talált különbséget az író és a műszaki munkája között, amikor lényegében igazában és teljes joggal azonosította í r ó a s z t a l á t . . . egy tintás esztergapaddal. Bukarest, 1971. augusztus

Barbu Vasile mérnök

HELYREIGAZÍTÁS.

A 6 Órai Újság történetéhez című cikkünkben

(1971. 8)

az 1246. lap utolsó sora helyesen: ezt az egyetemes antifasiszta és antiimpe­ rialista harc érdekében is teszi". A cikk két szerzője helyesen: Marin Viliam—Izsák László.

î n t r e p r i n d e r e a Poligrafică Cluj, Str. Brassai nr. 5—7. 1971/3244

42 101

S u m a r

Albert Ferenc: Prezentul şi viito­ rul în perspectiva demografiei Venczel József: Probleme d e m o ­ grafice î n cercetarea sociologică Vasas Samu: Declin demografic şi l u x în îmbrăcăminte Herédi Gusztáv: Contemplaţie de­ spre copil şi familie Szabó István: Moartea păcurarului Fábián Imre: Versuri Demény Dezső: Familia şi ierarhia valorilor Kapusy Antal: Psihologia îmbătrînirii Alexandru Tănase: Caracterul combativ şi responsabilitatea s o ­ cială a filozofiei Achim Mihu: Sociologia religiei Váróné Tomori Viola: Dezvoltarea psihologiei sociale moderne Călina Mare: Jacques Monod şi dialectica Viorica Guy Marica: Dürer: confe­ siuni Kerényi Károly: Pirckheimer şi umanismul Hans Loew: Influenţa lui Dürer î n Transilvania î n secolul a l X V I lea George Jackson: Fraţii din Soledad

Páskándi teatru

Géza:

1271 1281

Tamás Gáspár Miklós: lui Kerényi Károly

Umanismul 1384

V I A Ţ A INTERNAŢIONALA

1288 Spielmann József: Geografia bolilor 1387 * * * Foruri demografice inter­ naţionale 1392 1294 1305 ISTORIE V I E 1306 1307 Bitay Ilona: Renaşterea cercetării Renaşterii 1314 TINERET—EDUCAŢIE 1324 Mezei Zoltán: biologiei 1330

1395

Predarea modernă a 1403 RECENZII

1334

1345 Szilágyi Júlia: Procesul lui Dosto­ ievski (Operă şi lume) 1410 jun.: Moştenirea 1352 Szabó T. Attila lui X á n t u s János 1413 1360 Németi Rudolf: Eroul legat la mîini 1419 SCRISORI CĂTRE REDACŢIE 1367

Becsky Andor: Încă odată despre datele lui Ligeti József 1431 Péterffy Gyula—Suba Dani: î n s e m ­ nări despre Orbán B a l á z s , TaNOTE béry Géza şi Aurel Papp 1432 Barbu Vasile: Completare la o l u a ­ Confesiune despre re de cuvînt 1436 1381 1371

BIBLIOTECĂ, PANORAMĂ