Bándi Német Nemzetiségi Óvoda Óvodavezetıi programja - Óvodavezetıi pályázat
Készítette:
Pályáztató:
Görögné Pichner Bernadett
Bánd Község Önkormányzata
Beosztása: Óvodavezetı Cím:
Bánd, Petıfi S. u. 19.
Tel:
88/272 – 121
Dátum:
Bánd, 2012. február 29.
Bánd, Petıfi S. u. 60.
2
Tartalom Bevezetı
3.
1. Célmeghatározás
4.
2. Óvodánk ma – helyzetelemzés
4.
2. 1. Az intézmény személyi jellemzıi
4.
2. 2. Helyi társadalmi környezetünk
5.
2. 3. Az intézmény tárgyi feltételei
6.
2. 4. Tartalmi munka az óvodában
6.
2. 5. Külsı kapcsolataink
7.
2. 6. Gazdasági munka
8.
3. Vezetıi program
8.
3. 1. Személyi jellemzık – gyermekek, dolgozók
8
3. 2. Társadalmi környezet – szülık, családok
10.
3. 3. Intézményfenntartás, tárgyi feltételek
11.
3. 4. Pedagógiai munka az óvodában
11.
3. 5. Az óvoda kapcsolatai
12.
3. 6. Gazdálkodás, gazdasági munka
13.
4. Összegzés
14.
Melléklet: Szakmai önéletrajz
15.
3
Bevezetı
A Bándi Óvoda értékének a családias jellegét, a gyermekeikért felelısséget érzı családok közösségét tartom. Az óvoda vezetıjeként az elmúlt években végzett munka, az óvodai kollektíva összetartása, kihívást jelentett. Arra törekedtem, hogy megfeleljek az önkormányzat elvárásának, folyamatosan szem elıtt tartva a törvényi változásokat, az újabb tanügy-igazgatási követelményeket, a nehezedı gazdasági helyzetet és a változó társadalmi környezetet - beleértve a családok életmódjának átalakulását. Kinevezésemtıl kezdıdıen kiemelt feladatomnak tekintem, hogy a bándi óvodába járó gyermekek egyre kiegyensúlyozottabb és biztonságosabb környezetben, jó hangulatú légkörben nevelkedjenek, és a szülık biztonságban, jó helyen tudhassák gyermekeiket.
Az
itt
folyó
hatékony,
korszerő
nevelımunka
jól
képzett,
összehangoltan dolgozó, hivatástudattal rendelkezı alkalmazottak együttes munkája kell, hogy legyen. Fontos, hogy mindannyian a gyermekekért, a jól mőködı óvodáért ténykedjünk. Felnıtt és gyermek számára egyaránt szükséges az egyénre irányuló törıdés, a pozitív megnyilvánulásokra való odafigyelés és a korrekt ıszinteség. Jó elmondani, hogy az intézmény minden szempontból gyermekközpontú. Tapasztalom a szülık bizalmát és együttmőködését, a fenntartó önkormányzat igen pozitív, a gyermeknevelést támogató hozzáállását. Pályázati
programom
tartalmazza
a
megvalósítandó
célokat,
azt
az
alaphelyzetet, amelyre az elkövetkezı évek épülhetnek, az ebbıl eredı feladatokat, beleépítve a külsı nevelési tényezık ismertetését. Mellékelem továbbá szakmai önéletrajzomat.
4
1.
Célmeghatározás
Óvodavezetıi munkámban az alábbi célok megvalósulását tartom a legfontosabbnak: ● Az óvoda törvényes mőködési feltételeinek biztosítása - pedagógiai munka - tanügy-igazgatás - költséghatékony gazdálkodás ● A gyermekek érdekeit szem elıtt tartva, a szülık igényeinek figyelembevételével szükség szerint egyeztetve az igényeket és a lehetıségeket - a szakmaiság érvényesítése. ● Az óvoda gazdasági terveknek, lehetıségeknek megfelelı mőködtetése a leggazdaságosabb módon. ● A gyermeknevelés jó ügyét minden megragadható eszközzel megtartani az intézményben és a családokban.
2.
Óvodánk ma – helyzetelemzés,
2.1.. Az intézmény személyi jellemzıi
Az intézmény 2011 szeptemberétıl két óvodai csoportot mőködtet, a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelı, homogén csoportfelosztásban. Minden helybeli gyermek óvodai felvétele biztosított. A szülıknek gyermekük 3 éves kora elıtti munkába állásában is tudunk segíteni. A létszámhatár eléréséig fogadunk gyermekeket más településrıl is, ügyelve arra, hogy ezek a gyermekek ne kényszerüljenek a késıbbiekben óvodaváltásra, és a mi intézményünkbıl kerüljenek iskolába. Minden szülı kérte gyermeke német nemzetiségi óvodai nevelését annak ellenére, hogy a családok alig 50%-a német nemzetiségő (becsült arány). Az óvoda dolgozói létszáma 6 fı, az óvónık létszáma 3 fı. A pedagógusok munkaidejét úgy szerveztük, hogy a szükséges átfedési idıt biztosítani tudjuk: az egyik csoport 10 órát, a másik napi 6 és fél órát tart nyitva. A dajka munkaideje a csoportban
5 szükséges munkavégzése mellett nem teszi lehetıvé az óvoda nyitvatartási idın túli takarítását, valamint a két óvodai csoportban végzett feladatai miatt túlterhelt. A konyha dolgozói (2 fı) ellátják a gyermekeket mindkét csoportban, a munkahelyi étkezık, valamint a szociális étkezık számára a fızést. A konyha mőködtetésével kapcsolatos számos feladatuk és felelısségük van áruátvételtıl az ételkiadásig, továbbá a
raktárkezelés,
a
rendelések
összeállítása,
takarítás,
étlap
összeállítás,
élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok. A logopédiai, fejlesztıpedagógiai, gyógypedagógiai igények ellátására heti 5 órában van lehetıség, a feladatot a megfelelı végzettségekkel rendelkezı szakember megbízással látja el. A dolgozók mindegyikének megvan a feladatához szükséges képzettsége és vizsgája.
2.2. Helyi társadalmi környezetünk
Az óvodai gyermeklétszám az elmúlt években növekedett, a demográfiai trendek sem mutattak jelentıs csökkenést. Az óvodába gondozott, ápolt gyermekek járnak, megfelelı családi háttérrel és szülıi gondoskodással. Kirívó esettel, családi problémával ritkán találkoztunk, anyagi- és munkahelyi gondokkal idınként. A szociális, kulturális környezet egyre kevésbé segíti a német nyelvi nevelés feladatainak megvalósítását, egyre kevesebb családban elsıdleges a német nyelv. Az iskolaválasztás sem mindig indokolja a német nyelv elsajátítását. Kevesen kerülnek a Herendi Iskolába, az óvodásokat jellemzıen nem azonos iskolába íratják a szülık. A családok életszínvonala, kulturáltsága megfelelı. Kirívóan nehéz körülmények között élı, kulturálisan elmaradott családokat nem tapasztalunk. Az utóbbi években megnıtt az egyedül, testvér nélkül nevelkedı óvodások száma (33%), ugyanakkor a nagycsaládban élı gyerekek is többen lettek (35%). Az egyedüliként nevelkedı gyermekek beilleszkedése a csoport életébe speciális feladatot jelent a pedagógusok számára. A szülık munkaideje kitolódott a késı délutáni órákra, néhány családban több mőszakban dolgoznak a szülık. A nagyszülık segítsége kevésbé jellemzı, mint korábban. A gyermekek érkezése és távozása az óvodából kitolódott. Sok a késés
6 reggel és délután is. A gyermekek jelentıs része 9 -10 órát tölt az intézményben, hét közben keveset tudnak együtt lenni szüleikkel.
2. 3. Az intézmény tárgyi feltételei
Tárgyi feltételeink jók. A csoportszobák mérete megfelelı, a gyermekek komfortérzetéhez szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak. A tornaszobát csoportszobává alakítottuk a megırzött régebbi bútorok felhasználásával. Elegendı és megfelelı minıségő játékaink vannak. A szakmai munkához szükséges eszközöket folyamatosan készítjük, ill. szükség szerint vásároljuk. Önkormányzati pályázattal nyert pénzbıl tudtuk lecserélni függönyeinket (a varrás szülıi hozzájárulással történt), az öltözı bútorait (méretre igazítás szülıi segítséggel), a csoportszoba asztalait, székeit, valamint az ágyakat, továbbá a mosdó törülközıtartóját. Az udvaron új kerti asztal és pad van. A homokozóhoz takaróponyvát vásároltunk, kicseréltük az iroda foteljait. A gyermekfektetık tárolásához szekrény készült. A
gyerekeknek
nemzetiségi
„fellépı”
ruhát
készítettünk,
szintén
szülıi
hozzájárulással. A játszótér átalakítása, szabványosítása befejezıdött 2008-ban, pályázati támogatással, határidıre. A játszótér felülvizsgálata – szerzıdés alapján – rendszeres. Esztétikus és praktikus kerítés épült az óvodaudvar lezárására. A homokozó fölé árnyékolót építtettünk (szülıi és pályázati támogatással). Az épület villamos hálózatát és a villanyórát korszerősítettük, a külsı falon vakolatjavítás történt. A sok munka és fejlesztés ellenére a játszóudvar rendezetlen, és az óvodaépület kívülrıl nem túl esztétikus.
2. 4. Tartalmi munka az óvodában
Az óvodai nevelés az érvényben lévı – 1998-ban készült, 2004-ben felülvizsgált és 2010-ben módosított - helyi pedagógiai program alapján történik. A nevelés során a programban
kiemelt
területek
(nemzetiségi
nevelés,
a
környezet
tevékeny
7 megismerése, a mozgáskultúra fejlesztése) és a részterületek egyaránt megvalósulnak. Az óvodát iskolára alkalmas gyermekek hagyják el. A minıségbiztosítási programunk 2009 júniusáig szabta meg feladatainkat. A bevált gyakorlatot
folytatja
a
nevelıtestület.
Foglalkoztunk
az
intézményértékelési
feladatokkal, a teljesítményértékeléssel. Az évrıl évre megfogalmazott vélemények (szülık és gyermekek véleménye) segítik munkánkat. A kérdıívek értékelésébıl kiderül, hogy az óvoda feladatellátását, az itt folyó tartalmi munkát jónak, magas színvonalúnak ítélik az óvodahasználók. A gyermekek szeretnek óvodába járni, a szülık szívesen bízzák ránk gyermekeiket. A belsı óvodai környezet és légkör, a gyermekek óvodán kívüli megnyilvánulásai az óvodai nevelésben végzett tartalmi munka erısségét tükrözik. A 2006 decemberétıl évente szakértıi vélemény készül a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítı támogatás igényléséhez, a megvalósulás alátámasztásához. A szakvélemény törvényességi, pedagógiai, tartalmi szempontok, valamint a nevelımunkára vonatkozó intézményi feladatok, személyi és tárgyi feltételek értékelését tartalmazza.
2. 5. Külsı kapcsolataink
● Az óvoda szerves része a faluközösségnek. A rendezvényeken való részvételeink, a meghívások, a község támogatásáról biztosítanak minket. A Szülık közösségének tevékenysége megmozgatja a faluközösséget, sokan támogatják az óvodásokat. ● A fenntartó önkormányzat, a képviselık támogató hozzáállása az intézmény színvonalas mőködtetése érdekében példaértékő. A lehetıségekhez mért anyagi támogatást és az erkölcsi elismerést egyaránt megkapja az óvoda. ● A védını kötelezı feladatán kívül is fontosnak tartja a gyermekekkel való foglalkozást. Egészségnap szervezésével, fogadóórákkal az óvodában, szakanyagok eljuttatásával, adatszolgáltatással, információkkal segíti munkánkat. ● A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei minden szükséges esetben a rendelkezésünkre állnak, a rendszeres jelzırendszeri megbeszéléseken kívül is. ● A Herendi Általános Iskola és az óvoda kapcsolattartása rendszeres volt. Gyermekek és óvónık iskolalátogatása, nyílt napok szervezése nyújtottak a kapcsolattartáshoz
8 keretet. Ugyanakkor számos megkeresést kapunk iskolákból, ahová a bándi óvodából írattak be gyereket.
2. 6. Gazdasági munka
Éves költségvetések alapján, a gazdálkodást tekintve részben önálló intézményként mőködünk, a törvényességnek és a helyi rendeleteknek megfelelıen. Az egyes, nagyobb összeget jelentı kiadásokat a fenntartóval egyeztetjük. Minden esetben keressük a gazdaságos megoldásokat, így a mőködésben nagy szerepe van a „helyi erık” igénybevételének, a szülık és hozzátartozók, valamint a közhasznú dolgozók munkájának.
Az
óvoda
maga
többcsatornás
finanszírozású:
az
intézményi
költségvetésen kívül jelentıs szerepe van az óvónık és dolgozók értékteremtı tevékenységének
(eszközkészítés
és
javítás,
lehetıség
szerint
pályázatírás,
rendezvényszervezés) és a szülık hozzájárulásának (rendezvények bevételei, havi rendszeres hozzájárulás, eszközök, alapanyagok stb.).
3. Vezetıi program
A célokból, jelenlegi helyzetünkbıl, valamint az óvodával szembeni elvárásokból következnek az elkövetkezı idıszak tennivalói. A vezetıi program a megkezdett munka folytatását hangsúlyozza, szem elıtt tartva az óvoda mőködését veszélyeztetı tényezıket, megvillantva lehetıségeinket.
3. 1. Személyi jellemzık – gyermekek, dolgozók
A felvételi elıjegyzések, és egyéb információk alapján a következı nevelési év végéig nagy valószínőséggel 2 óvodai csoport mőködtetése indokolt. Az azt követı
9 évek gyermeklétszáma jelenleg csak becslés lehet. A törvényben elıírt, a gyermek 3 éves korától kötelezı óvodáztatás Bándon nem jelent változást, ugyanis az önkormányzat legalább 16 éve biztosítja minden gyermek számára a férıhelyet, annak lehetıségét, hogy a gyermekek 3 évesen óvodába járhassanak. Ugyanezt a szülık is igényelni szokták. Amennyiben a gyermeklétszám 20 fı alá csökkenne (4 éven belül nem valószínő), érdemes elgondolkodni az egységes óvoda- bölcsıde bevezetésén, ami képzési kötelezettséggel jár, és a tárgyi feltételekben változtatást tesz szükségessé. A jelenlegi dolgozói létszámmal feladataink elláthatók. Külsı segítségre – a közcélú dolgozók és falugondnokság közremőködésére - szükség van az intézmény zavartalan mőködéséhez azokon a területeken, amelyekhez nem rendelkezünk dolgozókkal: pl. konyhai kisegítı munka táppénz, szabadságolás alatt; az óvodaudvar rendben tartására rendszeresen; karbantartás, hibaelhárítás, felújítások elvégzésére; a csoportszoba nyitvatartási idın túl történı takarítása. Fontos, hogy az óvónık továbbra is részt vehessenek az óvodai élet feladatainak megfelelı tematikájú képzéseken, nyelvi fejlesztı, vagy módszertani kurzusokon. Gyakran halljuk, idınként tapasztaljuk is, hogy egyre növekszik a magatartási, vagy szocializációs problémákkal küzdı, vagy megkésett fejlıdéső gyermekek száma, akik normál közösségekben nevelhetık. Az ı nevelésük is folyamatos szakmai felkészülést, bıvülı ismereteket igényel. Az elkövetkezı években ezen ismeretek folyamatos elsajátítására
és
gyakorlati
alkalmazására
minden
eszközzel
(tanfolyamok,
szakirodalom, kommunikációs technikák elsajátítása) törekedni kell. A szakmai fejlıdéshez szükséges anyagi támogatás (pl. tanfolyamdíj, útiköltség térítés, szakkönyvvásárlási lehetıség), valamint idı biztosítását fontosnak tartom. Az elmúlt évek során kiépített, és jól mőködı logopédiai ellátás jelenlegi módon történı megtartása nagyon fontos az intézmény számára. Kevés óvoda mondhatja el magáról, hogy minden gyermek vizsgálatát, szőrését és megsegítését a legideálisabb életkorban sikerül megoldani, nincs ellátatlan gyermek az intézményben. Probléma esetén az óvodakezdést megelızıen is kaphatnak segítséget a bándi szülık. A közétkeztetés szempontjából számunkra legideálisabb a helyben mőködı konyha, amely az óvodásoknak egészséges, frissen készített és elegendı mennyiségő ételt biztosít. Ennek megtartása elsısorban a gyermekek érdekét szolgálja. A kisétkezések rugalmassága lehetıvé teszi az egyéni igények, ízlések korlátozott figyelembe vételét, segíti a gyerekeket a szokatlan ízekkel megbarátkozni, így az egészséges táplálkozás szokásainak kialakításával nevelı értékő.
10 3. 2. Társadalmi környezet – szülık, családok
Az elkövetkezı években a szülık és az óvoda kapcsolatának erısítése, a kapcsolattartás formáinak átgondolása kell, hogy elıtérbe kerüljön. A szülıt érdekeltté kell tenni, hogy az óvoda élete iránt érdeklıdjön, abban részt kívánjon venni akkor is, ha munkavégzése, életmódja miatt önmagától ezt nem jelzi. A már meglévı és jól bevált lehetıségeken kívül (tartalmas szülıi értekezlet, munkadélután, „beszélgetı idı”, óvoda által szervezett programok, ünnepélyek, napi beszélgetés a gyermek átadásakor, átvételekor) a szülık, nagyszülık felvállalt feladatokkal is részt vehetnek az óvoda életében. A lehetıségek bıvítésére az óvoda legyen nyitott, tartsa szem elıtt a szülık ez iránti igényeit. Tapintatosan fokozza a családok kedvét az együttmőködésre. Folytatni kívánom a nevelıtestülettel közösen az óvoda és a családok közötti kommunikáció erısítését - az ıszinte „odafordulás”, empátia és segítıszándék jegyében - addig a pontig, amíg a szülı képes elfogadni. Feladatunk, hogy megismerjük és elfogadjuk partnereink szokás és szabályrendszerét, és tapintatosan befolyásoljuk ıket az életmód jó szokásainak alakításában. A gyermekekrıl folyamatos, érdemi tájékoztatást kell nyújtani a szülık számára, valamint a nevelımunkát segítı érdemi információt kérni a családoktól. A szülıket szükséges tájékoztatni a német nemzetiségi óvodai nevelésrıl, módszereinkrıl és elveinkrıl még a beíratás elıtt, errıl beszélni kell szülıi értekezleteken is. Igény estén megismertetjük a szülıkkel azokat a játékokat és tevékenységeket, amelyeket német nyelven folytatunk. A gyermekvédelem kialakult gyakorlatában továbbra is az idıben történı észlelést, az óvó– védı intézkedéseket (az óvodai környezet balesetmentesítése, tudatos szabályalakítás stb.) tartom elsıdlegesnek, valamint a gyermeket megilletı jogok érvényesülését az óvodán belül. Idıben fel kell ismerni a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket. Élni kívánunk a rendelkezésünkre álló szakemberek segítségével.
11 3. 3. Intézményfenntartás, tárgyi feltételek
●
Az óvoda üzemeltetése és fenntartása az állami hozzájárulás változásával, a
fenntartási költségek növekedésével a jövıben még nagyobb terhet jelent az önkormányzatnak. Ennek mérséklésére törekedni kell takarékossággal, optimális gyermeklétszámmal való mőködéssel, kistérségi társulásokban való részvétellel. ●
A tárgyi feltételek javítása folyamatos feladat. A közintézményben az eszközök
fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Elhasználódásuk mértékében azokat gyakran javítani, idınként cserélni kell. ●
Az óvodaudvar rendezettségének és az óvodaépület esztétikumának javítására
szeretnék megoldást keresni a következı idıszakban (költségvetési forrás, önerı, pályázat…) ●
Szakmai
eszközellátottságunk
korszerősítésére
a
különbözı
programcsomagokhoz való kedvezményes hozzáférést tartom fontosnak a Goethe Intézet és az UDPI által biztosított lehetıségek kiaknázásával („Hans Hase” nyelvoktató programcsomag, kompetencia alapú nevelés programcsomagja).
Nevelési programunk tárgyi szükségletei címszóval a pedagógiai programban megfogalmazódik – 5 évre elıre –, milyen eszközszükséglettel valósítható meg az óvodában a gyermekek nevelése, fejlesztése. Ez olyan továbbfejlesztést célzó és biztosító perspektíva, amely az óvoda jövıjére vonatkozóan konkrét, megbízható információt nyújt; általa biztosítható az intézmény szakmai munkája.
3. 4. Pedagógiai munka az óvodában
A vezetıi program 3. 2. pontjában kifejtett célok (óvoda-szülı kapcsolat, kommunikáció, tájékoztatás) erısítése a pedagógiai munkánk megítélését is képesek pozitívan befolyásolni. Vallom, hogy az óvodai nevelésrıl alkotott kép - az objektív megítélés lehetıségén túl - nagyon sok szubjektív elemet tartalmaz. Az intézményrıl kialakult vélemény elsısorban attól függ, hogy érzik magukat intézményünkben, közösségünkben a szülık. A pedagógiai munkát továbbra is a helyben, magunknak készített nevelési program szerint végezhetjük. Programunk fontos erıforráseleme szociokulturális- és
12 természeti értékekben bıvelkedı környezetünk, valamint az óvodapedagógusok képzettsége. Tartalmazza a korábbi hagyományt, olyan tapasztalati elemeket, amelyek a pedagógiai sajátosságokban kiemelten jelentkeznek. A program érvényességi ideje még 4 év. A helyi óvodai nevelési program az óvónık munkájához keretet biztosít (a hangsúly az alapelveken van), meghagyva a pedagógus szabadságát, önállóságát a tevékenységek és módszerek megválasztásához. Ezért szükséges, hogy az óvónık gyakran jussanak információkhoz,
szakmai
anyagokhoz,
kitekinthessenek
más
intézmények
tevékenységére, részt vehessenek szakmai megbeszéléseken. Fontos a nemzetiségi óvónık szakmai munkaközösségének munkájában való részvételünk, valamint a Goethe Intézet kurzusai. A nemrég kidolgozott új nemzetiségi óvodai irányelvek megismerésére még ebben a félévben lehetısége lesz óvodánk óvodapedagógusainak képzés, konferencia keretében az UDPI szervezésében. Az irányelvek és az ebbıl fakadó feladatok nagy valószínőséggel megjelennek majd a helyi nevelési programunkban, és hatással lehetnek az óvodai nevelımunkára is. Ezekkel, és minden más adódó lehetıséggel élni kell. Az óvodai nevelést megújító törekvések között találhatók olyan innovatív elemek, amelyek részben, vagy részleteiben beépíthetık a német nemzetiségi óvodai nevelésbe is. A kompetencia alapú óvodai nevelés egyes tematikus elemének átvétele, valamint a „Deutsch mit Hans Hase” elnevezéső nyelvoktató program megismerése, és átgondolt felhasználása szerepel terveim között a következı nevelési évtıl, ill. a hozzáférést követıen folyamatosan.
3. 5. Az óvoda kapcsolatai
Az óvoda Helyzetelemzés fejezetében felvázolt kapcsolatrendszere (2. 5.) jól kiépített, és megfelelıen mőködik. Ennek ápolására, igény szerinti továbbfejlesztésére szükség van. A kapcsolattartás erısítését a Nevelési Tanácsadó szakembereivel a logopédus személyén keresztül látom megvalósíthatónak. A tanácsadó szolgáltatásait probléma esetén vesszük igénybe, de a helyi, sokrétő feladatellátás miatt erre ritkán van szükség.
13 A tanácsadó szervezésében mőködtetett szakmai munkaközösség a logopédus számára biztosítja a kapcsolattartás lehetıségét. A
Veszprémi
Többcélú
Kistérségi
Társulás
munkaszervezetének
munkáját
adatszolgáltatással segítjük a jövıben is.
3. 6. Gazdálkodás, gazdasági munka
Az intézmény mőködtetésében és fejlesztésében feladatomnak tekintem továbbra is a gazdaságos megoldások keresését. ● A rendelkezésre álló költségvetés megfontolt, takarékos felhasználására kell törekedni. ● Lehetıség szerint a költségvetésben helyet biztosítani a dolgozók jutalmazására. ● Az egyes beruházások kivitelezésekor, vásárlások alkalmával a garantált minıség mellett a megfelelı árakat is szem elıtt kell tartani. ● A karbantartási, hibaelhárítási feladatokat lehetıleg az önkormányzaton belül, segítség, felajánlások formájában valósítsuk meg. ● Az óvodáért, az óvodás gyermekek neveléséhez a megfelelı környezet kialakításáért a jobbító szándékú, felelısséget érzı szülık támogató segítségére építek szervezett társadalmi munka, munkadélután keretében.
14 4. Összegzés
Öt évvel ezelıtti terveimet és a jelenlegi elképzeléseimet is a nevelési alapelveink, adottságaink, hagyományaink és a nemzetiségi kötıdés szellemében fogalmaztam meg. Vezetési programom a folyamatosságra, a megkezdett munka folytatására épül. A legfontosabb, hogy az óvoda, mint szervezet zavartalanul mőködjön, és minden tevékenység a gyermekek érdekében történjen. Tisztában vagyok az intézmény feltételrendszerével, az emberi értékekkel, ami komoly erıforrása óvodánknak. Van rálátásom a közoktatás rendszerét érintı átalakulási folyamatokra, változásokra. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintem, melyet nyílt, szeretetteljes légkörben, együttmőködésben valósítunk meg.
15
Melléklet
Szakmai önéletrajz
Adatok: Név:
Görögné Pichner Bernadett
Sz. adatok:
Veszprém, 1965. 10. 06.
Lakhely:
Bánd, Petıfi u. 19.
Elérhetıség:
06-30 / 811-7249
[email protected]
Munkahely:
Bándi Német Nemzetiségi Óvoda 1989. január 1-tıl
Iskolák – képesítések:
●
2007. Eszterházy Károly Fıiskola, Budapest – kistérségi tanügy-igazgatási
szakértı továbbképzés, szakvizsga program ●
2002. Veszprém – élelmezésvezetı szakképesítés, képesítés HACCP
rendszer kidolgozására ●
2001. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger – tanügy-igazgatási szakértıi
diploma ●
1987. Apáczai Csere János Tanítóképzı Fıiskola Soproni Óvóképzı Intézete –
felsıfokú óvónıi diploma, német nyelvő óvónıi diploma ●
1984. Lovassy László Gimnázium, Veszprém - gimnáziumi érettségi / angol
nyelv (német nyelv TIT) ●
1980. Herendi általános Iskola / német nyelv
16 Képzések:
●
Deutsch mit Hans Hase – in Kindergarten und Vorschule (2012.)
●
Workshop
„Zukunfstfähig:
Minderheitensprache
wird
gelebt”
–
Bad
Zwischenahn / Deutschland (2011.) ●
Veronika zeneprojekt (2010.)
●
„Offener Kindergarten” – Fortbildung in Deggendorf, in Budaörs und
Törökbálint (2009.) ●
Intézményértékelési
feladatok,
módszerek
–
Teljesítményértékelés
Intézményi önértékelés (2009.) ●
Kärntner Singwoche am Turnersee / Österreich (2007.)
●
Deutsch im Kindergarten, ein Methodikkurs – Pécs 2006.)
●
Kreativitás és nyelv – MNOÖ szervezésében (2000.)
●
Óvodai nevelési program készítése
●
Óvodavezetıi tanfolyam és tréning
●
Számítástechnikai ismeretek, szövegszerkesztés
●
Részképesség zavarok korai felismerése
●
Családpedagógia
–
