Balogh József KÉZIKÖNYV MAGYAR IRODALOM 5. OSZTÁLY

Balogh József

KÉZIKÖNYV MAGYAR IRODALOM 5. OSZTÁLY

Celldömölk, 2005

Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához

3

ELÔSZÓ A kézikönyv a következô céllal és tartalommal készült: segítséget kíván nyújtani azoknak a kollégáknak, akik az Apáczai Kiadó Magyar irodalom (Balogh József) tankönyveibôl fognak tanítani, illetve már a korábbi tanévekben is kedvelték, dolgoztak belôle. Örömmel közlöm a kollégákkal, hogy a kerettantervnek megfelelô átdolgozás az 5. osztály vonatkozásában elkészült, és 2001 szeptemberében már az iskolában ezt vehetik kézbe a tanulók és a tanárok egyaránt.

tos „recepteket” közöl, de – különösen a kezdô, kellô tapasztalattal-gyakorlattal még nem rendelkezô tanároknak – megszívlelendô tanácsokat szeretne adni. Az eredményesség igénye minden pedagógusban él. Ennek számos feltétele, többféle útja-módja van. A kézikönyv tehát azzal a szándékkal készült, hogy a tájékoztatás és tájékozódás eszközeként járuljon hozzá a célravezetô utak, a kedvezô hatások, az eredményes megoldások megtalálásához.

Ez a kézikönyv kicsit részletesebben akar szólni – a szintén e kiadó által gondozott – tanítási segédanyagokról, amelyek szervesen tartoznak az egyes osztályok tankönyveihez.

Ennek reményében kívánok lapozgatásához, tanulmányozásához idôt, kedvet, türelmet, pedagógusi kíváncsiságot.

A kézikönyv valódi tájékozódást nyújt a napról napra megoldandó pedagógusi munkához. Nem biz-

A szerzô

4


AZ ÚJ KÉZIKÖNYV MEGÍRÁSÁNAK OKAI Bevezetô megjegyzések A kerettantervek módszertani és pedagógiai szemléletváltást, változást sürgetnek tanintézménytôl, pedagógustól, tankönyvszerzôtôl egyaránt. Mi ennek a lényege? A gyerek folytasson párbeszédet egy-egy irodalmi mûvel, s ezt a „beszélgetést” a szaktanár szervezze meg! Módszertani szempontból a tanulás – és ne csak a tanítás – legyen az oktatás középpontjában! A gyerek ne csupán befogadó szerepét játssza, hanem tanárával közös szellemi tevékenységet folytasson, együttmûködve, fokozottan építve a már meglévô ismeretekre. Az irodalom valóban a kommunikációnak mint sajátos és speciális „kapcsolattartó tevékenységnek” a forrásává váljon. Az irodalomtanítás – mint a mûvészeti nevelés legfontosabb verbális eszköze – gyakorlatiasabb és életszerûbb legyen! Eszközszintûen valósuljon meg a beszélni–olvasni–írni hármasa! A szemléleti váltás sajátossága, hogy a „lélek csöndjében megszólal a személyiség” is. (Jobbágyné András Katalin)

Az oktatási tevékenység a gyermeki személyiség fejlôdését szolgálja a természetes gyermeki érzések tükrében (érzelem, szolidaritás, empátia, életöröm, képzelet, humor, döntés- és ítélôképesség). Tartalmi szempontból a változás okai, hogy más kornak más a gyermeke, más a (csökkentett) tananyaga, s ez a tananyag valóságosan jusson el a 20. századhoz. – 2001-tôl megszûnik a tankönyvek antológia jellege, a tankönyvek tartalmazzák majd a kérdéseket, feladatokat, az elemzéseket egy-egy ún. minta alapján, a mûvekhez kapcsolódó irodalomelméleti tudnivalókat stb. – A feldolgozandó (és választható) anyagot természetesen a kerettanterv elvárásaihoz igazítottam, ebbe szervesen beépítettem a házi és ajánlott mûvek ismertetését-elemzését is. – A tananyag feldolgozása folyamatos füzethasználatot is igényel, azaz továbbra is fontos az írás, az íráskép minôségének javítása.

A KERETTANTERV TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés, amennyiben megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvetô célja és feladata tehát a jövendô tanulmányokhoz szükséges és a felnôtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésében, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar

nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti fel az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, ebben átélhetik a szolidaritás, az együttmûködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás feladata tehát a bátorító, önbizalomnövelô, ezzel is az önismeretet elôsegítô nevelés, a játékosság, az alkotóképesség fejlesztô támogatása, az életkorra jellemzô érdeklôdés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az irodalom, az önmûvelés különféle tevékenységei felé. A problémamegoldó gondolkodás, a fogalmi gondolkodás, a térben és idôben való tájékozódás, az ellentétek, párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárása


(érvek megfogalmazása, a kritikus gondolkodás képességei) bôséggel kapnak lehetôséget e tantárgyak keretében a fejlôdésre. Ezen alkalmak megteremtése és fejlesztô irányú kiaknázása a tantárgy alapfeladatai közé tartoznak. Az 5–8. évfolyam magyar nyelv és irodalomtanítás egységes kerettantervi anyaga – a belépô tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. Az 5–6., majd a 7–8. évfolyam anyaga azonban több vonatkozásban eltér egymástól. Az 5–6. évfolyam integrált anyanyelvi-irodalmi képzése továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegmûfajok megértését, az írást; az írásbeli mûfajok köznyelvi normáinak alkalmazása mellett egyenrangúnak feltüntetve – a gyermekek tevékeny közremûködését célzó – kreativitás sokirányú fejlesztését. Az 5–6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elôsegítô nyelvi rendszerbe oly módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítô, nagyobb lélegzetû klasszikus mûvével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi mûveltségét. A 7–8. évfolyamon óraszámban és tematikában egyaránt elkülönül a nyelvi-irodalmi képzés. A mûvelôdés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mindkét tárgy feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, grammatikai, jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok, összefüggések, ismeretek módot adnak erre. A felkészítésnek elô kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi mûveltséghez tartózó ismeretek elsajátítását a saját régió, lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzôk felfedezését a mindennapokban, a tárgyi és emberi környezetben. Általános fejlesztési követelmények A társas-társadalmi együttmûködésben élô, ható és alakuló nyelvi képességekre és a kulturált nyelvi

5

magatartásra való felkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye Ennek része a kommunikáció lényegének és tényezôinek megértése, az író és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak a felfogása. De a fejlesztés része az életkornak megfelelô tájékozottság a médiák szerepérôl az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs mûfajok kifejezésmódjának ismerete is. A kulturált nyelvi magatartás feltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, valamint az együttmûködés képességét a kortárs és felnôtt beszédpartnerekkel, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, érzelmi tartalmára. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakítsák a különféle beszédmûfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képességét, az életkorban elvárható kritikus magatartást a manipulációs szándékokkal szemben. Fokozatosan bôvülô követelmény a szóhasználat, az intonáció, a testbeszéd összehangolása. Az iskolai képzés szintjeinek megfelelôen a szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és az önképzés feltétele. A kellô mélységû szövegértés az életkornak megfelelô tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasásnak, az értelmes felolvasásnak, a memoriterek pontos, kifejezô elôadásának alapja. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésû, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban elôforduló élôszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és a passzív szókincs folyamatos gazdagodása, a tájékozottság a különféle nyelvváltozatok és stílusrétegek normarendszerében. Kiemelkedôen fontos feladat a szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése, a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos stílus kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés változatos feladathelyzeteiben az egyéni stílus bátorítása. Az elsajátítandó mûfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelô fo-

6


galmazásig, a szóbeli felelettôl a kiselôadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élôszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelô íráskészséget, rendezett, olvasható írásmódot. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentôs szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében, vázlat-, jegyzet- és bibliográfiakészítés. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, lexikonok, szak- és ismeretterjesztô irodalom használatában, ismeretek az anyaggyûjtés és – rendezés módszerérôl, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeirôl. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie az elektronikus információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életéhez, a nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elsajátíttatása és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedô feladata az anyanyelvi nevelésnek Ennek fontos része a magyar nyelv rendszerére vonatkozó leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, ami egyúttal az értelmi fejlôdés, a fogalmi gondolkodás általános kialakulásának folyamata is. Következésképpen ebben a képzési szakaszban meghatározó az ismeretek önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos

döntésnek és a helyesírási biztonságnak is az alapját. Az irodalmi mûvek feldolgozásában és megértésében jelentôs szerepe van annak, hogy a mû jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi mûvek jobb megértését szolgálják, hanem segíthetnek az idegen nyelvek tanulásában is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak szükségszerûen együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének felismerésével, a magyar nyelv értékeinek megôrzésére vállalt felelôsséggel. Az irodalmi nevelés legfôbb követelménye az olvasóvá nevelés Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a felismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az olvasott mûvekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10–14 éves diákokat az együttérzésre, érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra; lehetôséget adjanak a véleményalkotásra és véleménynyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerôsítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló mûvek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi mûveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai mûveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai, irodalmi jellemzôik tudatosítása; az olvasott mûvek alapján néhány alapvetô irodalmi téma, motívum felismerése különféle mûfajokban, népköltészeti és mûköltészeti alkotásokban, más mûvészeti ágakban. Az irodalmi mûvek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlôdésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, a színdarabok elôadása. Az irodalmi mûveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerû irodalom szerepérôl, értékérôl, sajátos eszközeirôl is. Az irodalomértés alapvetô feltétele a szövegelemzô eljárásokban való tájékozottságon


kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegbôl, illetve a mû és az olvasók érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. A megértést támogató, az élményt elmélyítô szövegelemzô mûveletek egyaránt kiterjednek a mûfaji jellemzôknek, a közlésmód sajátosságainak és szerepüknek a megfigyelésére, értelmezésére (szerkezet, képiség, ritmika; nyelvi-stilisztikai jegyek). Az irodalmi ne-

7

velés fontos része az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése, a tárgyalt mûvekrôl önálló vélemény kialakítása és a mûvekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása úgy, hogy az személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

5. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 148 Belépô tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés helyzeteinek és szóhasználatának megfigyelése és néhány szempont szerinti értékelése. Helyzetgyakorlatok a helyes hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás fejlesztésére. A szó, a hangzás, a testbeszéd összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelôen; a hangzás és a testbeszéd jeleinek értelmezése a beszédtársak beszédében, képi, mozgóképi megjelenítésben. Szövegértés Gyakorlatok az életkornak megfelelô jó tempójú, értelmes hangos és néma olvasással, különbözô témájú mûvek felkészülés utáni felolvasásával. Memoriterek értelmes elôadása. Feladatmegoldások a nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának felismerésére, a szó szerinti és az átvitt jelentés viszonyának megkülönböztetésére szépirodalmi és más olvasmányokban. Szövegszintû, a háttértudást feltáró és szószintû szövegelemzô eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztô szövegekben. Feladatmegoldások a szöveg tagolásának, a lényeg kiemelésének, a szöveg tömörítésének gyakorlására. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, „jóslással”, szövegátalakítással, kiegészítéssel, szûkítéssel. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi mûvekben.

Szövegalkotás Másolás, emlékezet, illetve tollbamondás utáni írásgyakorlatok megfelelô szintû teljesítése. Irodalmi és ismeretterjesztô olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülô szógyûjtés (szavak, szószerkezetek, szólások); kreatív, játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetôségeinek felhasználásával. Leírás, beszámoló készítése adott szempontok alapján, adott terjedelemben. Történetmondás mindennapi személyes élményrôl, olvasmányról szóban és rövidebb fogalmazásban (például különbözô elbeszélô szerepében; mesei és valóságos helyzetekrôl, önállóan vagy különbözô témák, motívumok alapján). Tanulási képesség Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztô irodalomban, feladatok megoldása az olvasott mûvekhez kapcsolódóan. Vázlatkészítés tanári segítséggel, vázlat felhasználása különbözô mûfajú szövegek megértéséhez és alkotásához. Feladatmegoldások a képi közlés (vizuális információk) szerepének megvilágítására, a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek, jelrendszerek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Könyvtárhasználati gyakorlatok: könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezetô, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés gyakorlása könyvtári munkával, könyvek keresése bármely tantárgyi témához. Segédkönyvek használata: ismeretlen kifejezések keresése (Magyar értelmezô kéziszótár, Idegen szavak és kifejezések szótára), személyekhez kap-

8


csolódó adatok keresése; források azonosítása (szerzô, cím, a kiadás helye, éve, a kiadó neve). A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult nyelvtani, hangtani, alaktani, helyesírási ismeretek magasabb szintre emelése, bôvítése, alkalmazása a különféle írásbeli feladatokban. Alapismeretek a hangképzés folyamatáról, a magán- és mássalhangzók alkalmazkodásának törvényeirôl. Szógyûjtés a rokon és ellentétes értelmû szavak körébôl, a szóképzés és a jelentés kapcsolatáról, valamint a többjelentésû szavak, találós kérdések, szólások, közmondások szerepérôl szerzett ismeretek felhasználásával. A szójelentés értelmezése különféle célú és mûfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben, gyermeklexikonban, enciklopédiákban. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeinek (társalgási, szakmai) megkülönböztetésére, a köznyelvitôl eltérô jelentésû szavak értelmezése a tanult kontextusokban. Az önkontroll további finomítása: fogalmazásaik önálló helyesírási, nyelvhelyességi javítása; a helyesírási szótár önálló használata. TÉMAKÖRÖK

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemzô gyakorlatok a mûvekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklôdésére számot tartható alapvetô irodalmi témák részletesebb megbeszélésére. Különféle mûfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése különféle szövegelemzô eljárásokkal, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikai gyakorlatok végzése. Drámajáték: szövegmondási gyakorlatok mozgással összekötve. Szereplôk kapcsolatának (egymásra hatásának, együttmûködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, betanult szerepek eljátszása. Az olvasott mûvek alapján néhány alapvetô irodalmi téma; motívum felismerése epikai, lírai mûfajokban. Népköltészeti és mûköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak megfigyelése és szerepe adott mûvekben, például szerkezet, képiség, ritmika, ismétlés, ellentét, túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsôsorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrôl: szeretet, együttérzés, félelem, segítôkészség, hála, bizalom stb. TARTALMAK

Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, az elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása. A testbeszéd fô témái és szerepük a kommunikációban. Négy-öt népdal, állatmesék, tanító mesék, varázsmesék, furfangos mesék Népdalok, mesék a klasszikus, valamint a mai magyar és az európai gyermekirodalomból. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és mássalhangzótörA beszélt nyelv vények, a szótag és az elválasztás. A nyelv zeneisége, ritmus, rím. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet) alkalmazása a mindennapi beszédhelyzetekben és a történetmondásban. Szövegszerkesztés különféle közlésformákban: elbeszélés, leírás, jellemAz írott nyelv zés, ismertetés, tömörítés. A szóelemzô írásmód, a mássalhangzótörvények helyesírási kérdései (hasonulás, összeolvadás, rövidülés); az igealakok helyesírása. Petôfi Sándor: János vitéz Olvasás, beszélgetés, szövegértelmezés, a szöveg nyelvi kifejezôeszközeinek vizsgálata. Alapvetô ismeretek a szóképzés és a jelentés kapcsolatáról. Rokon és A szavak jelentése ellentétes értelmû, többjelentésû szavak. A szó, szóelem: szótô, toldalék. és szerkezete Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben

9


TÉMAKÖRÖK Család, szülô, szülôföld, táj, természet

Barátság, ellentét, felelôsség, közösség Könyv-, és könyvtárhasználat Memoriterek Fogalmak:

TARTALMAK Mitológiai és bibliai történetek. Petôfi Sándor Az Alföld c. verse és még két verse; Arany János: Családi kör c. verse; valamint más, a témához kapcsolódó irodalmi mûvek és nem irodalmi szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékhelyei, irodalmi és nyelvhasználati vonatkozásai. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiú; valamint más kapcsolódó irodalmi és nem irodalmi szöveg a magyar- és a világirodalomból. A könyvtár raktári rendje, a dokumentumtípusok: könyv, idôszaki kiadvány, sajtótermék, évkönyv, segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia. Tizenöt-húsz versszak a János vitéz c. mûbôl; 5 vers, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: beszédhelyzet, a beszédhelyzet tényezôi; szójelentés, szóhangulat, rokon és ellentétes jelentés, rokon értelmû és többjelentésû szó; magán- és mássalhangzótörvénye: hangrend, illeszkedés, hasonulás, hanglejtés, dallam, tempó, szünet, hangzás, testbeszéd. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom. Cím, népdal, mese, elbeszélô költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; az epikai mûvek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetôpont, megoldás, epizód; leírás, jellemzés, ismertetés, a szó szerinti és a metaforikus jelentés; szerkezet, képiség, ritmika, ismétlés, ellentét, túlzás, fokozás, párhuzam, hasonlat, megszemélyesítés.

Szerzôk és mûvek Négy-öt népdal, állatmesék, tanító mesék, varázs- és furfangos mesék, Petôfi Sándor: János vitéz, Az Alföld; mitológiai és biblia történetek; Arany János: családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei A köszönés, megszólítás, kérdés, kapcsolatfelvétel illemszabályainak ismerete és alkalmazása. A hangsúly, hanglejtés, tempó, szünet megfelelô használata a gyakorlatban. A hangsúly, dallam, szünet megfelelô használata. Az életkornak megfelelô tempójú hangos és néma olvasás. Memoriterek ismerete, elôadása. Alapvetô szövegelemzô eljárások alkalmazása tanult szövegek szerkezetének tartalmának bemutatására. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni kellô tempójú írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Történetmondás mindennapi személyes élményrôl, olvasmányról szóban és rö-

videbb fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyrôl, tájról. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése; az igealak szóelemeinek felismerése. Alapismeretek a hangok képzésérôl, tulajdonságairól. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû, többjelentésû szavak, valamint a szólások, a közmondások felismerése. A szavak jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott gyakorlati, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. Adatok keresése könyvtárban különféle tantárgyakban kapott vagy választott témához. Szótárak, gyermeklexikon használata (Magyar értelmezô kéziszótár, Idegen szavak szótára, Helyesírásunk). Az olvasott mûvek alapján néhány alapvetô irodalmi téma felismerése. Az epikai és lírai mûnem, a nép- és mûköltészet jellemzô vonásainak ismerete (a cselekmény részei, a szereplôk, a szerkezet, a képiség, a zeneiség). Személyes és olvasmányélmény egyszerû megfogalmazása elsôsorban szóban. Részvétel drámajátékban.

10


AZ IRODALOM, MINT TANTÁRGY Az irodalom mûvészeti (jellegû) tantárgy. Olyan „letükrözéseket”, értékeket közvetít, amelyek elsôsorban a lélekhez állnak közel, bár tudományosságukat sem vitathatja senki. A jó mûvészet megtisztít, katartikus állapotot idéz(het) elô. Ekként „mûködik” a zenei oktatásnevelés, így kell hatnia a rajzóráknak, fôként ha képzômûvészeti alkotásokat próbál lélek-közelbe hozni. S hogy mi igazán a mûvészet szerepe (egyre sivárabbnak tûnô) életünkben? Simon András nyolc sorával válaszolok: A küzdelem, ha véget érne, agyunkban béke lenne végre, mert az ész iszonyú esztelenség, csak ennénk, innánk és nevetnénk. A szerelem, ha véget érne, szívünkben béke lenne végre, mert a szerelem szertelenség, csak ennénk, innánk és nevetnénk. (Az idézett sorok pontosan határozzák meg a lényeget: ha csakis ésszel, illetve érzelemmel bírnánk, akkor a „végeredménye az evés-ivás-nevetés lenne a „sorsunk”, azaz szinte állati módon élnénk.) A mûvészetek – természetesen az irodalom is – ettôl óvnak bennünket. Mint tudomány, magában rejti a rációt, mint letükrözés pedig az emóciót. A tantárgyat soha nem helyezhetjük csupán értelmi-tudományos alapokra, de ezek nélkül mit sem érne az érzelmi megközelítés. Meg kell tanítani az irodalomelméletet, de ezt mûközpontúságnak kell áthatnia! Vitatott, hogy mi van elôbb: az elmélet vagy a gyakorlat(-e)? Én azt gondolom, hogy elôbb szerettessük meg a szöveget, tegyük fel a „Miért szép?” kérdést, aztán ha megmártóztunk már a szépben, akkor jöhet a mûfaji meghatározás, (annak a pontos elsajátíttatása), a szerkezeti felépítés, (pl. epikai mûszerkezet), a stílusképek definiálása, összegyûjtése egy-egy adott alkotáson belül.

Az irodalom nem is tûri el a szabályok „karmait”. Akinek a lelkét megérintette már pl. egy vers zenéjedallama-ritmikája-képvilága, az mindig ettôl a „kályhától” fog közelíteni. Márpedig meg kellett, hogy érintse óvodáskorban is, alsó tagozatban pedig feltétlenül. Ilyen „felvértezettséggel” valóban könynyebb (lenne) az 5. osztálytól tanító pedagógus dolga, hiszen az általa (vagy más módon) interpretált mû elindítja az(oka)t a folyamato(ka)t, amely az újra (és újra) olvasástól a megértésen át vezet a teljes befogadásig. Ekkor érezheti a tanuló is, hogy az irodalom birodalmának – hatalmas és csodálatos birodalmának! – egy parányi részét ismét megismerte, akár egy sikeres rejtvényfejtô megelégedettségét (izgalmát) élheti át. A pedagógus ezt a folyamatot segíti, irányítja, gondozza. Mikor teheti ezt? Természetesen csak akkor, ha maga az olvasás mint technika, készségszintû, ha tanulói edzettek már a beleélésre, ha a tantárgyi koncentráció és integráció nem formálisan mûködik. Ha minden és mindenki együtt van, akkor egyegy tanítási óra valóban ÜNNEP, a megismerés-megtisztulás ünnepe. Vonatkozhat ez különösen egy mindenki által elolvasott házi olvasmány „vezérelt” feldolgozására, de egy jól elôkészített dolgozat (fogalmazás) megírására is! Az irodalom (feltétlenül) ÉRDEKES tantárgy (kell, hogy legyen)! Nem csupán TANULUNK általa, de NEVEL bennünket, sôt (!) SZÓRAKOZTAT is. Teszi ezt a maga (írók-költôk) sajátos formanyelvén, elhitet és megvigasztal, gondolatokat-érzelmeket közvetít, továbbgondolásra késztet. Az irodalom-birodalom kapuja mindig, mindenki elôtt nyitva áll, tehát soha NEM LEHET LEZÁRT egy-egy tanítási óra sem! Az irodalom összetett mûvészet. Néha szinte kéri a zenét, várja a képzômûvészetet, „szereti” a történelmet, elvárja a búvárkodó kutatást; TÁGÍTJA önmaga körét. Naponta nyújt felüdülést, számûzi az unalmat. „CSAK” ENNYIRE FONTOS TANTÁRGY! S mindezt csodálatos nyelvünkön közvetíti, azon a nyelven,


amelyen szeretettel kell függenünk. Az írott mûvészi szó örökös gyakorlása szebbé, kifejezôbbé teszi a mondott szót, segíti a biztosabb kiállást, válasz-

11

tékosságot ad a beszédnek, érthetôbbé varázsolja a közléseket. („CSAK”) ENNYIRE FONTOS (tantárgy) AZ IRODALOM!

TANTÁRGYI FELADATOK A KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉBEN Olvasási készség: fejlesztési lehetôségei „határtalanok és idôtlenek”, addig kell fejlesztenünk ôket, ameddig élünk. Különösen ügyelni kell a KIFEJEZÔ olvasásra. Ezekhez különbözô típusú szövegeket kínálnak a tankönyv: verses, retorikai jellegû stb. Az irodalomkönyvben jelentôs menynyiségû a verses szemelvényanyag, ezért külön ügyeljünk a VERSOLVASÁS helyességére! (A verssorok vége gyakran nem esik egybe a gondolat lezárásával. Ügyeltessünk hát az ún. áthajlásokra!) Önálló szövegfeldolgozás szempontjából 5. osztályban is rendkívül fontos (és az is marad) az értô olvasás gyakoroltatása. Tehetjük ezt a szöveg egészén, de válogató olvasással-olvastatással is. (Ilyenkor pl. csak arra az egy versszakra kérdezzünk rá.) Kommunikációs készség: a sok-sok írásos feladat (nagy osztálylétszámok) gyakran megfosztották a tanítási órát attól a lehetôségtôl, hogy tanulóinkat beszéltessük, ezáltal fejlesszük a szóbeliséget, a szóbeli kifejezôkészséget. A szemelvények (részletei) kitûnô lehetôségeket kínálnak ezen – kissé elhanyagolt – készségek újrafelfe-

dezésére. A gyermekek szeretik a játékot, játékosságot, – dramatizáltassunk, játszassunk el minél többet. Így indirekt módon „tanulják” a cselekményt, élményt szerez(het)nek a gyengébben olvasók is! Ügyeltessünk a helyes hanglejtésre, a gondolatok dallamívére, a megfelelô hangerôre, tempóra, beszéddinamikára, a pontos hangzósságra (artikuláció), gesztusokra és mimikára! (A könyvben külön fejezet célozza és segít(het)i ezt a fontos törekvést!) Íráskészség: itt elsôsorban a lényegkiemelést fejlesszük. Neveljünk, szoktassunk esztétikumra, gondos füzetvezetésre. Írassunk vázlatot, s fogalmazás esetén adjunk részfeladatokat. (Pl.: egyik csoporttal bevezetést, a másikkal befejezést.) „Válogató” írást is végeztethetünk, pl. más-más mûfajt követelhetünk meg. Fejlesszük a gondolkodást ún. tömörítô gyakorlatokkal. (Pl. a Toldi egy-egy énekének adassunk-fogalmaztassunk címet!) Ügyeljünk a szó- és írásbeliség arányára. Ezt döntse el a pedagógus, az osztály összetételének, felkészültségének megfelelôen.

HOGYAN TUDJUK VONZÓVÁ TENNI TANTÁRGYUNKAT? Erre a kérdésre az elôzôekben igyekeztem pontosan (és lelkesülten) megfelelni, Az irodalom, mint tantárgy címszó alatt. Mivel tudnám még kiegészíteni? Talán Gárdonyi Géza gondolatával: „A könyv szeretetet ad és szeretni tanít.” Szeretet nélkül pedig nincsen élet, hiszen Móra Ferenc írta: „Szeretet az élet.”

Megszerettetni valamit annyi, mint az elfogadását „elhitetni”. Tankönyveink – reményeink szerint – minôségükkel megszerettetik magukat, vonzóak. (Ezeket visszajelzésekbôl is érzékeljük.) Egy könyv azért legyen vonzó, hogy szívesen vegyék kézbe, a belôle való tanulást ne csupán kötelességnek érezzék a tanulók, hanem az ismeretszerzés örömét is jelentse-kínálja számukra.


A SZERVEZÉSI MUNKÁHOZ tartozik, a tantárgy-pedagógiai szempontok figyelembevételével a nevelô dönti el: a) hogy az órán MILYEN taneszközöket használ(ja)nak, b) hogy MILYEN szervezeti keretek között folyjon a munka (egyéni, csoport, közös, differenciált),

13

c) MI legyen a kijelölendô házi feladat, d) MILYEN ellenôrzési módokat kíván alkalmazni egy adott tanórán a nevelô, e) a tanórai munka MIKÉNT folytatható esetleg egy szakkörben, netán fakultációs foglalkozáson, felzárkóztatáson.

HOGYAN TANÍTSUNK? Kazinczy Ferenc gondolatát írom mottóul ide: „Jót s jól, ebben áll a nagy titok.” Ez az epigramma valóban pontosan summázza a cél érdekében végzendô munkát. A tanítás az átadás mûvészete, ennek útjai-módjai az irodalomban kevésbé „beszabályozottak”, mint más tantárgyaknál. Itt az átadás mûvészetét inkább a megszerettetés mûvészete „pótolja”. Nagyon kell szeretnünk a tantárgyunkat, a gye-

rekeket, ismernünk kell ôket (a tantárgyat és a gyereket!), s akkor megfelelô szervezéssel-rutinnal eredményesek lehetünk. (A tanuló is, vele együtt és általa mi is.) Az irodalomban, a mûelemzésben kevés a „szentírás”, a „kinyilatkoztatás”. Merni kell szárnyaltatni a képzeletet (a magunkét és legfôképpen a diákét), merni kell alkotni és alkottatni!

NÉHÁNY SZEMPONT A TANÍTÁSI ÓRÁK TAPASZTALATAINAK FELHASZNÁLÁSÁHOZ A legfontosabb SZEMPONT, hogy a tanítás-tanulás irányítását nem tervezhetjük óráink tapasztalatainak és tanulságainak felhasználása nélkül! Egy pedagógiai anekdota szerint: Egy alkalommal a kezdô pedagógus megkérdezte idôsebb, tapasztaltabb kollégáját, hogyan válhat belôle jó (szak)tanár. A frappáns válasz szerint: ennek csupán egyetlen feltétele van. Minden órán egy kicsit JOBBAN KELL tanítani, mint az elôzô órán tette. Ennek a jobb tanításnak pedig LÉNYEGES FELTÉTELE, hogy mindig vonjuk le az elôzô órák tapasztalataiból a következtetést. Az órákra visszatekintve a tervezés és a megvalósulás összevetésével vonhatunk le hasznos következtetéseket. Mindenekelôtt abból a szempontból, hogy MILYEN MÉRTÉKBEN VALÓSULT MEG a téma feldolgozásának az (adott) órára tervezett feladata. Az eredményességrôl nem csupán a tanulói teljesítmények mérésével szerezhetünk tudomást,

hanem ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉS ALAPJÁN is lehet (kell!) véleményt formálni. Ami a teljesítménynél is fontosabb: a TANULÓK ÉRDEKLÔDÉSE AZ IRODALOM IRÁNT. Munkakedvük, az ajánlott, a hozzáférhetô könyvek ELOLVASÁSÁNAK IGÉNYE, az egy-egy órán kialakuló beszélgetésekben a RÉSZTVEVÔK ARÁNYA, – s e sok-sok jelzésre a tanárnak figyelnie kell. Pedagógiai tévútra érünk, ha az eredményeket csak a tanári munka hatásaként könyveljük el, míg a hibákat-hiányosságokat csupán a tanulók számlájára írjuk. VISSZATEKINTÉSEINK SORÁN egyrészt megítélhetjük azt, hogy reálisan-helyesen terveztünk-e, tervezett eszközeink alkalmasak voltak-e a feladatok megvalósítására. Másrészt: kereshetjük a tanulók munkájáról szerzett tapasztalatok okait, magyarázatát is. Például:

14


– Milyen volt az óra légköre? – Adott-e indíttatást a tanítási óra az ismeretbôvítésre, az önálló tájékozódásra? – Elmondhatták-e a tanulók KEZDEMÉNYEZÔEN a véleményüket, gondolataikat? – Ha az osztály viselkedése eltért a megszokottól; annak mi lehetett az oka? – Meg voltak-e a feltételei a tanulóktól elvárt tevékenységeknek? – Érthetô, követhetô volt-e számukra a feladatmegjelölés? – Ösztönzôek voltak-e a gondolkodásukat irányító kérdések?

– Jutott-e (mindig) kellô mennyiségû idô, hogy a feladatokat megoldják, kaptak-e tájékoztatást a feladatmegoldások helyességérôl, eredményérôl? – Hogyan alakult az aktív és passzív tanulók aránya? – Mi volt a jellemzô: az együttmûködés, a versengés, a közöny, esetleg az agresszió? – Mennyit és hogyan kérdeztek a tanulók? Lám, mennyi mindenen érdemes és kell elgondolkodnunk, hogy a következô tanóra magában hordozza a jobb tanítás, a „kicsit” jobb tanítás lehetôségét!

MÓDSZERTANI SZEMPONTOK ÉS JAVASLATOK Olvasás, felolvasás Az iskolai gyakorlat sajnos sokáig nem tett különbséget az alcímben jelzett két fogalom, azaz a NÉMA és a HANGOS OLVASÁS között. Az olvasástudást többnyire az utóbbin mérte (fel). Pedig itt különbözô (ám kapcsolódó) KÉSZSÉGés KÉPESSÉGFEJLESZTÉSRÔL van szó! A kezdeti olvasási készség fejlesztése során fokozatosan megkívánjuk, hogy a tanuló a szavakat értelmi egységekben csoportosítva, az adott szöveg belsô tartalmának megfelelôen TUDJA hangoztatni. Ezt KIFEJEZÔ OLVASÁSNAK szokás nevezni, – holott ez valójában felolvasás, a szövegnek mások számára való közvetítése. Az 5–6. osztályban (persze a 7–8. osztályban is) tantervi szóhasználat szerint a „néma” olvasás a szövegek megértését, feldolgozását takarja, a „hangos” viszont a szövegek tolmácsolását mások számára. Az olvasásnak és felolvasásnak nemcsak a szerepe, de az egymással való összefüggése is egyértelmû: jól felolvasni csak olyan szöveget lehet, amelyet elôzetesen MEGISMERTÜNK-MEGÉRTETTÜNK. A néma olvasás azért elsôdleges – erre a korábbiakban utaltunk –, mert a tanulásnak, önálló ismeretszerzésnek, a mûvelôdésnek valóban ez az alapja, alapfeltétele. A SZÖVEGÉRTÔ OLVASÁS KÉPESSÉGÉNEK fejlesztése a felsô tagozat ANYANYELVI óráin IS állandó, és tervszerû tevékenységet kíván.

EREDMÉNYESSÉGE az

OBJEKTÍV

és

SZUBJEKTÍV

TÉNYEZÔK ismeretétôl, tudatos figyelembevételétôl

függ. Objektív tényezôk: – adott életkorban az olvasásra szánt szöveg TÉMÁJA (ismert, ismeretlen, érdekes, unalmas…), – az olvasásra szánt szöveg JELLEGE (ismeretközlô, tájékoztató, szépirodalmi…), – az olvasásra szánt szöveg NYELVI MEGFORMÁLÁSA (köznyelvi, szaknyelvi…). Szubjektív tényezôk: – a tanuló(k) szókincsének TERJEDELME, – a tanuló(k) nyelvhasználatának SZÍNVONALA, – a tanuló(k) témában való TÁJÉKOZOTTSÁGA, – a tanuló(k) gondolkodásának FEJLETTSÉGE, – a tanuló(k) szövegértelmezô KÉPESSÉGE, – a tanuló(k) általános és jellemzô SZEMÉLYISÉGVONÁSAI (koncentrálóképesség(ük), érzelemvilág(uk), felelôsségtudat(uk), igényesség(ük), fantáziáljuk)…). A szubjektív tényezôk megismerése és fejlesztése a tanár MINDENNAPI munkájának a területe. Az olvasás képességének fejlesztése A módszerek természetesen az OLVASÁSHOZ kapcsolódnak. OLVASNI CSAK AZ OLVASÁS TANÍTHAT MEG!, ezért ez nem csupán követelmény, de tanári feladat is. A tananyag feldolgozását többnyire úgy KELL MEGSZERVEZNÜNK, hogy MINÉL TÖBB ALKALOM legyen


az olvasásra. A tankönyv gyakorlatai is rendszeresen és folyamatosan kínálják-szolgálják e CÉLT, ilyenkor a tanulók elsôsorban maguk(ban) olvasnak. Az órát irányító pedagógus számára pedig fontos TAPASZTALAT és TANULSÁG, hogy ki MIT NEM ÉRT MEG(!!) ezekben a szövegekben, utasításokban. Az Olvasónapló példaanyagában számos (prózai és verses) irodalmi szemelvény, ismeretterjesztô, illetve más témájú szöveg(részlet) van. TÉMA, JELLEG és NYELVI MEGFORMÁLÁS TEKINTETÉBEN tehát változatos a TANKÖNYVCSALÁD. Ide tartoznak a tankönyvek érdekes szövegei. Hozzá kell tanulóinkat SZOKTATNUNK – már az alsó tagozat munkája alapján ezek ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSÁHOZ. Gyakori a kollégák „érvelése”: Mivel a tanulók lassan-hibásan-pontatlanul olvasnak, célszerûbb, ha a szaktanár maga interpretálja a megoldandó feladat(ok) kéréseit, utasításait. Erre a következôket jegyezhetjük meg: – Ilyenkor vajon nem tévesztjük össze az OLVASÁST a FELOLVASÁSSAL? – Ha nem (nagyon) adunk alkalmat arra, hogy a gyengébben olvasók is olvassanak, akkor mitôl és mikor fognak megtanulni olvasni? Az önálló olvasáshoz kapcsolódóan a következô módszereket említem: – Jó, ha a tanulók szokásává válik a kérdezés, a véleményalkotás. (A jó diák a kérdezô diák!) Ezáltal fejlôdik a SZÓKINCS, a BESZÉDkészség. (Bátrabban mer szólni, véleményt nyilvánítani.) A kérdezés (lehetôsége) fokozza a FIGYELMET, hiszen kérdezni csak az intenzíven figyelô tanuló tud. Ezáltal a tanár is értékes tapasztalatokhoz jut, megismeri (a) diákja TÁJÉKOZOTTSÁGÁT az adott feladatról-szövegrôl-mûrôl, azonnal korrigálhatja szövegértési hiányosságait, megfogalmazási hibáit. A tanulói kérdések irányulhatnak egy-egy szó jelentésére, de akár az egész (összefüggô) mû tartalmára is. – Fontosak a jól „megkomponált”, helyesen feltett tanári kérdések. Ezek irányulhatnak: a) a szövegben szereplô egyes szavakra, szövegösszefüggésekre, szókapcsolatokra, ezek jelentésének értelmezésére,

15

b) tisztázhatják a lényeges információtartalmat, s azt, hogy ez miként épül a szöveg gondolatmenetébe, melyek a (fôbb) gondolati egységek, c) megjelölheti azokat a szempontokat, amelyek az olvasott szöveg megfelelô részeire irányítják a figyelmet, pl. válogató olvasáskor, d) felhívhatják a tanulók figyelmét a szöveg rejtettebb (tartalmi) összefüggéseire, e) alkalmat teremthetnek arra, hogy a tanulók állást foglalhassanak, így az olvasás ÉRZELMI, ESZTÉTIKAI NEVELÔERÔVÉ váljon, f) segíthetik a tanulók otthoni olvasáson alapuló felkészülését, megadják ennek a szempontjait. (Motiváció!) – Egyes szövegek – amelyek erre alkalmasak! – párbeszédes felolvasása, megjelenítése, verbális vagy pantomim(szerû) eljátszása, adott esetben bábokkal való megjelenítése. Ilyenkor a tanuló átveszi a szöveg érzelmi-indulati töltését, vagyis valamilyen szinten újraalkotja, reprodukálja. Ez a szövegértés magasabb fokát jelenti, (s) egyszersmind óriási nevelési lehetôséget kínál. (Gondoljunk csak az óvodai szerepjátékokra!) – Az olvasás képességének fejlesztése érdekében alkalmazni kell DIFFERENCIÁLT módszereket is. (Természetesen ehhez a tanulók olvasástudásának pontos ismerete szükséges.) A jobbak kapjanak igényesebb-hosszabb szöveget, ehhez kapcsolódóan önálló szövegelemzést. Használjuk ki szélesebb érdeklôdési körüket, kutatómunkára való hajlamukat. A valamilyen ok miatt elmaradt tanulók fejlesztése (természetesen differenciált óravezetést igényel), megkívánja az egyéni foglalkozást, a kis csoportokban való gyakorlást, gyakoroltatást. (Például a nevelô által „vezényelt” frontális, hangos olvasást is!) Felolvasás a szövegek tolmácsolása A felsô tagozatban elsôsorban NYELVMÛVELÔ FELADAT. Erre az APÁCZAI KIADÓ 5. és 6. osztályos tankönyveiben, elsôsorban a zárófejezetek szövegei kínálnak lehetôséget. Ezeket persze elôzzék meg a beszédtechnikai (hang)gyakorlatok.

16


Beszéd és írás Az irodalomórákon – jellegüknél fogva – természetesen beszélünk és írunk is. Mindkettôrôl fontos tehát szólni, hiszen a tantárgynak velejárója a szóbeli és írásbeli szövegszerkesztés. Kifejezô beszéd nélkül nem lehetséges kifejezô olvasás, az írás készsége pedig esztétikai értéket hordoz. E Kézikönyv szerzôje még érdemjeggyel minôsített, tantárgyként tanult BESZÉLGETÉST sajátított el az általános iskola 2. osztályában! Ez alapozta meg a FOGALMAZÁS tantárgyat. Látszólag kötetlenül lehetett-kellett diskurálni egy-egy témáról, címrôl, olvasmányról, eseményrôl. Mint ahogy olvasva lehet olvasni tanulni, vallom, beszélgetve lehet beszélni tanulni is. A SPONTÁN BESZÉD képességét már a szervezett keretek közt folyó oktatás elôtt megszerzik a gyerekek, hisz nyelvi kommunikációt létesítenek és tartanak fenn egymás között, s ehhez a spontán beszédet eszközként használják. Az, amikor a nevelôvel zajlik a párbeszéd, immár kötött témában, irányított módon, témacentrikus kommunikációval, már nehezebb feladatot jelent. A beszélgetés (beszéltetés), mint módszer – Pár perces „elôadás” keretében a tanár szól a diákokhoz pl. egy új tankönyvi fejezet bevezetôjeként. Ezután a szóbeli közlés(sor) után tegyünk fel mindig kérdéseket, s a tanulói válaszokból megítélhetjük az elmondottak megfigyelésének-megértésének a mértékét. Ide tartozik az ún. szóbeli magyarázat is, amelylyel azonban csínyján kell bánnunk, nehogy elôadás kerekedjék belôle! – Feltétlenül (és mindig) adjunk lehetôséget – s így már az 5. osztályban megszokott munkamódszerré válhat –, hogy a tanulók megkérdezzék, amit nem értenek, kifejezzék kételyeiket, véleményüket az adott szöveggel kapcsolatban. Tévedéseiket – ekkor még – tekintsük természetesnek, hisz a tévedés a tanulás folyamatának szükséges velejárója. (Kritikai, önkritikai érzék – mint nevelési tényezô!) – Mindig legyen alkalom arra, hogy a tanulók egymásnak is kommunikációs partnerei lehessenek. Ütköztessék a véleményüket egy-egy

irodalmi hôs tettérôl, jellemérôl, érveljenek és cáfoljanak – mindezt megfelelô hangnemben és stílusban tegyék. Kísérjék figyelemmel egymás feleleteit, ha lehetséges, csoportmunkában is egyenrangú partnerként mûködjenek közre. Ezt ne csupán tantárgyi teljesítményként ítéljük meg, hanem a magatartáskultúra megnyilvánulásaként értelmezzük, javítsuk. Pl. Toldi bûnösségét pro és kontra lehet vádlókra és védôkre „bízni”. – A stílushibákat nem célszerû azonnal javítani, mert így az „elôadás” folytonosságát megtörnénk, esetleg a megszólalási szándékot béklyóznánk. A tanórák beszédhelyzetei akkor fejlesztik igazán a tanulók beszédkultúráját, ha a mindennapi élet beszédhelyzeteire is érvényes „modellt” adnak. Felelet és beszámoló Mindkettô fontos része egy-egy szaktárgyi órának. Alkalmat adnak a tudás mérésére, a felkészültség minôségének a megítélésére. Tulajdonképpen szerkesztett szövegek, TÉMACENTRIKUSAK. Követelmények: – érthetôség, – pontosság, – világos stílus, – tömörség, – témán belüli arányosság, – helyes artikuláció (hangképzés), – megfelelô hangerô, – a normál beszédritmus betartása. A FELELET SZEREPE, hogy a tananyag feldolgozásának során szerzett ismeretek és mûveletek elsajátításának színvonaláról a nevelô tájékozódjék, a TANULÓ SZEMPONTJÁBÓL pedig, hogy felkészültségét lemérhesse, bizonyíthassa. A FELELETNEK évfolyamonként változó-növekvô TARTALMI és FORMAI követelményei vannak. A tanár legyen EMBERSÉGES, IGAZSÁGOS, elsôsorban a TUDÁST FIRTASSA, azaz ne leleplezô szándékú legyen.


17

A FELELET nem azonos a szó szerinti felmondással, az irodalom tantárgyra ez különösen vonatkozik. Természetesen az ún. szakkifejezéseket, életrajzi adatokat pontosan illik és kell tudni, de egyegy mûelemzés mindenképpen szélesebb „medrû”. A FELELETNEK része lehet – sôt: önálló feleletként is felfogható pl. egy házi feladatnak kiadott vagy vállalt, otthon kidolgozott téma. Pl. kutatómunkával készülés egy híres, tanulandó szerzôrôl, egy mû (házi olvasmány) jellemtablójának összeállítása, annak tanórai ismertetése, értékelése. A gyerekek többsége igenis szereti az önálló megbízatásokat, szívesen kutat-keres, ha az önbecsülésére hat a pedagógus! Az ilyen jellegû munkáknál se az osztályozás legyen a vezérlô elv, ám igenis jutalmazhatjuk érdemjeggyel, ha jól sikerült. Ezek az ún. gyakorló feleletek, s a hozzájuk kapcsolódó reális dicséretek megalapozhatják késôbbi tanórák sikerét, az együtthaladás-együttgondolkodás szépségét! ÖNÁLLÓ mûfaj a BESZÁMOLÓ: pl. egy-egy (tananyagban esetleg nem is szereplô) mûrôl, színházi élményrôl, televíziós filmrôl, rádióadásról szóló értékelô szóbeli alkotás.

Beszámíolót lehet tarta(t)ni pl. A Pál utcai fiúk címû könyv megfilmesített változatáról.

Ügyeljünk azonban: – a beszámoló „címzettjére”, – a beszámoló szerkezetének elôzetes felvázolására, – arra, hogy a beszámoló tanuló álljon ki az osztály elé, – a társak kérdéseket tehessenek fel, – a beszámoló valóban legyen része a tanítás-tanulás folyamatának, azaz ne öncélú „villogása legyen” egy-egy jó tanulónak!

EZEKRE hívjuk fel a figyelmet, (pl. Helyesírásunk szabályai már 5. osztálytól) követeljük meg! Irodalomórákon elsôsorban a VÁZLATírás jelentheti az írásbeliséget. (Ennek tartalmi-nyelvi-formai követelményeit alsó tagozatban már elsajátították.) Írathatunk persze konkrét címhez kötôdô befejezést, bevezetést). Ezeket mindig javítani és javíttatni kell, TEHÁT annyit és annyiszor írassunk, amennyinek a kijavítására képesek vagyunk!

Írásbeli szövegszerkesztés, fogalmazás Már az elején szeretném leszögezni, kerüljük a túlzott írásbeliséget, ne mindig és mindent írassunk le, ne mindent írásban kérjünk számon! Az írást KÉSZSÉGKÉNT és KÉPESSÉGKÉNT értelmezzük. Az írásmûfajok szerkezeti szempontból kötöttek, ezért természetesen a tanulókat elôzetesen meg kell ismertetnünk egy-egy szövegtípus, mûfaj jellegzetes sajátosságaival, szerkezeti elemeivel, nyelvi sajátosságaival, de mindig megadva az egyéni nyelvi-stilisztikai lelemény lehetôségét. Összegezve tehát: – szövegtípus, – mûfaj, – szerkezet, – stílus, nyelvezet, – pontosság, helyesírás, – esztétikum, – egyéniség.

18


TANMENETJAVASLAT Évi 74 óra I. ISMÉTLÉS A TUDÁS ANYJA (3 óra) Ismerkedés az 5. osztályos új taneszközökkel, tankönyvcsaláddal; nyári olvasmányélmények 2–3. Év eleji ismétlés: a 4. osztályos tananyag áttekintése (korok; szerzôk; mûvek; mûfajok; irodalomelmélet) II. KÖNYVESPOLC (4 óra) 4. Látogatás a könyvtárban. A könyvtár állományának felosztása 5. Kosztolányi Dezsô: Levél a könyvrôl 6. Olvasási útravaló. Hegedüs Géza: Az olvasás gyönyörûsége (részlet) 7. Hegedüs Géza: Tudni illik – a könyv; Híres emberek gondolatai a könyvrôl III. „HOL VOLT, HOL NEM VOLT…” (12 óra) 8–9. Népdalok (katona-, párosító-, szerelemes dalok) A csitári hegyek alatt, csillagok, csillagok, Felszántom…, Tiszán innen…, Madárka, madárka… (választási lehetôséggel) 10. Népmesék (tanító-, állat-, csali-, varázs-, láncmesék); Csali mese 11. A kóró és a kismadár (népmese, láncmese) 12. A kutya, a macska meg az egér (népmese, láncmese) 13. A kenyér íze (népmese, tanítómese) 14. A tulipánná változott királyfi (népmese, tündérmese) 15. Tél (cigány népmese) 16. Mondák; Munkács eredete (népmonda) 17. Beckó (népmonda, vármonda) 18. Lehel vezér lova (Kányádi Sándor nyomán); László vitéz (Gaál M. nyomán); Kôleves Mátyásmonda (Móra Ferenc nyomán) – választással 19. Összefoglalás: Mit tanultunk a népdalokról, népmesékrôl, népmondákról?

IV. „URAM, NEM VAGYOK MÉLTÓ…” (7 óra) (példázatok, történetek a Bibliából; szentek legendája; mítosz-mesék) 20. Pál elsô levele; A magvetô példázata 21. A búza közé vetett konkoly példázata 22. Jézus csodáiból: A kánai mennyegzô; A gyógyító Jézus 23. Szentek legendái: Szent Erzsébet és Szent Gellért 24. Mítosz-mesék: Párisz ítélete; Akhilleusz sarka; Ariadné fonala (választással) 25. Daidalosz és Ikarosz 26. A fejezet összefoglalása; rendszerezés 27. Az I. irodalmi dolgozat elôkészítése: elbeszélés párbeszédes résszel 28. Az I. irodalmi dolgozat megírása 29. Az I. irodalmi dolgozat elemzô javítása V. „SZORGALMASAN LÁTOGATTAM ISKOLÁIM EGYKORON” (25 óra) (Petôfi Sándor élete; János vitéz címû elbeszélô költeménye; válogatás a verseibôl) 30. Petôfi élete (legfontosabb helyszínek, dátumok, személyek, események) 31. János vitéz 1–4. rész 32. Gyakorlás, készségfejlesztés; a metafora 33. János vitéz 5–6. rész 34. Gyakorlás; költôi képek, stíluseszközök a mûben 35. János vitéz 7–10. rész 36. János vitéz 11–12. rész 37. János vitéz 13–15. rész 38. János vitéz 16–18. rész 39. Részösszefoglalás: valóság és mese 40. János vitéz 19–20. rész 41. János vitéz 21–22. rész 42. János vitéz 23–25. rész 43. János vitéz 26–27. rész 44–45. Összefoglalás: a mû cselekménye; a szereplôk tablója; a jellemek ábrázolása; költôi eszközök; elbeszélô és leíró részek


46. A II. irodalmi dolgozat elôkészítése: elbeszélés leírással a János vitéz alapján 47. A II. irodalmi dolgozat megírása 48. A II. irodalmi dolgozat elemzô javítása 49. Petôfi, a népies költô: Befordúltam a konyhára…; Megy a juhász a szamáron…; Fa leszek, ha…; Száll a felhô… – választással két-három vers 50. Petôfi, a családszeretô: István öcsémhez – a költôi levél 52. Petôfi, a családszeretô: Egy estém otthon 53. Petôfi, a családszeretô: Szüleimhez; Távolból (választással) 54. Petôfi, a katona: Katonaélet 55–56. Petôfi, a tájleíró mûvész: Az alföld – a leírás, a bemutatás módja 57. A fejezet összefoglalása; rendszerezés – két dramatikus játék március 15-e megünnepléséhez VI. „ITT SZÜLETTEM ÉN EZEN A TÁJON…” (4 óra) 58. Petôfi Sándor: Szülôföldemen; Hazámban 59. A régió irodalmi emléke: Petôfi Ostffyaszszonyfán – a prózai szemelvény részleteibôl válogatás szabadon 60. Arany János: Családi kör 61. Két vers választással a következôk közül: Tóth Árpád: Arad; Juhász Gyula: Szeged; Gazdag Erzsi: Dadogó zsoltár; Babits Mihály: Erdély

19

VII. „A NAGYVÁROSI ÉLET EGRI CSILLAGOKJA” (Várdai Béla véleménye A Pál utcai fiúkról) A házi és az ajánlott olvasmány feldolgozása Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Fekete István: A koppányi aga testamentuma 62–64. Molnár Ferenc mûve: A regény fogalma; az epikus mû szerkezete; cselekményvázlat és korrajz; szereplôtabló, a két tábor; drámai elemek; nyelvezet és stílus 65–67. Fekete István mûve: történelmi háttér; a szereplôk jellemzése; a mellékszereplôk; idô- és térszemlélet; szerkezet és mûfaj; nyelvezet és stílus 68. A regényekrôl tanultak összefoglalása; dramatikus játékok a mûvek alapján 69. A III. irodalmi dolgozat elôkészítése: levélírás (a levél formai, tartalmi jellemzôi) 70. A III. irodalmi dolgozat megírása 71. A III. irodalmi dolgozat elemzô javítása VIII. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS, RENDSZEREZÉS 72–74. A tankönyv fejezetei; versek és prózák; korszakok, szerzôk, irodalomelméleti ismeretek tükrében való áttekintése Megjegyzés: A „SZÓLJ, S KI VAGY, ELMONDOM” címû záró tankönyvi fejezet szemelvényei óraszám nélküliek, tehát az órabontásos tanmenetjavaslatnak sem részei. Ezek az ún. beszédtechnikát segítô alkotások, gyakorlásként a teljes tanév folyamán beépíthetôk egy-egy tanórába.

20


ÉV ELEJI FELMÉRÉS (5. o.) – Hétszínvilág (4. o.) átismétlése után – 1. A HÉTSZÍNVILÁG tankönyved 7 fejezetre tagolódik. Kettônek írd le a címét! a) _____________________________________________________________________________ b) _____________________________________________________________________________ 2p 2. Az egyik fejezet a JELES NAPOKKAL, NEMZETI, EGYHÁZI, CSALÁDI ÜNNEPEINKKEL ismertetett meg. Nevezz meg néhányat! 1. A szeretet ünnepe: ______________________________________________________________ 2. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe: ______________________________________________ 3. A pákozdi csata emlékének ünnepe: ________________________________________________ 4. Az 1956-os FORRADALOM HÓNAPJA ÉS NAPJA: __________________________________ 4p 3. „A haza minden elôtt” – írta Kölcsey Ferenc. Ki(k) volt(ak) az alábbi híres magyar történelmi személyiségek? – Munkács hôs asszonya? __________________________________________________________ – Fejedelem, a kuruc szabadságharc vezére? ___________________________________________ – A Himnusz költôje? _____________________________________________________________ – A legnagyobb magyar (Kossuth nevezte így), a Lánchíd megépítésének a támogatója? _______________________________________________________________________________ – Az aradi vértanúk? Háromnak írd le a nevét! _________________________________________ ________________________________________________________________________________ – A haza bölcse? (Nevéhez a kiegyezés fûzôdik.) ________________________________________ – Ki aratott diadalt hegedûszóval? ____________________________________________________ 7p 4. Készíts képzelt riportot a KÓCHUSZÁRRAL a végzetes csata elôtt. (6-8 lényeges mondat elég, ügyelj a párbeszéd helyes jelölésére!) _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

21


_______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ 8p 5. Magyarázd meg a III. fejezet címét: SZERETET AZ ÉLET? (Móra Ferenc gondolata) _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ 4p 6. Idézz! Írd le pontosan a HIMNUSZ 1. és a NEMZETI DAL 3. versszakát! HIMNUSZ

NEMZETI DAL

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––––––––––––––

–––––––––––––––––––––––––––––––– 8p

7. Párosítsd az összetartozó fogalmakat! Írd a vonalra a válaszodat! a) Sopron, b) Trianon, c) Nobel, d) A kis kondás, e) Kevély Kereki, f) Mindennapi kenyerünk, g) Kiskunság, 1. díj, 2. önfeláldozó szeretet, 3. a hûség városa, 4. mesevár, 5. tájegység, 6. 1920, 7. monda a) Sopron: ______________________________________________________________________ b) Trianon: ______________________________________________________________________ c) Nobel: _______________________________________________________________________ d) A kis kondás: __________________________________________________________________ e) Kevély Kereki: ________________________________________________________________ f) Mindennapi kenyerünk: __________________________________________________________ g) Kiskunság, ____________________________________________________________________ 7p Összesen: 40 pont

37 – 40 = 5, 30 – 36 = 4, 21 – 29 = 3, 14 – 20 = 2, 0 – 13 = 1

22


FÉLÉVI FELMÉRÉS (5. o.) 1. Írj 2–2 jellemzôt a NÉP-, illetve a MÛKÖLTÉSZET fogalmáról! népköltészet: a) __________________________________________________________________ b) __________________________________________________________________ mûköltészet: a) __________________________________________________________________ b) __________________________________________________________________ 4p 2. Röviden értelmezd az alábbi irodalomelméleti fogalmakat! MESE: ___________________________________________________________________________ LEGENDA: REGE:

_______________________________________________________________________

__________________________________________________________________________

PÁRBESZÉD:

______________________________________________________________________ 8p

3. Mi a pontos címe a megismert mûnek? a) Az egyik fôszereplô Stibor: ______________________________________________________ b) Párosító népdal: ________________________________________________________________ c) Egy Mátyás-monda: ____________________________________________________________ d) A tankönyv tündérmeséje: _______________________________________________________ 4p 4. Írd meg a Daidalosz és Ikarosz címû mítosz vázlatát! 1. _____________________________________________________________________________ 2. _____________________________________________________________________________ 3. _____________________________________________________________________________ 4. _____________________________________________________________________________ 5. _____________________________________________________________________________ 6. _____________________________________________________________________________ 7. _____________________________________________________________________________ 7p 5. Sorolj fel, nevezz meg három bibliai történetet! 1. _____________________________________________________________________________ 2. _____________________________________________________________________________ 3. ____________________________________________________________________

3p

23


6. Készíts 6–8 mondatos riportot az elkeseredett Daidalossszal! (Ügyelj a párbeszéd helyes jelölésére!) _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ 8p 7. Válaszolj a kérdésekre! a) Kihez írt verses levelet Petôfi Sándor? ______________________________________________ b) Kire jellemzô Petôfi versében az örökös ráérôsség? ____________________________________ c) Miként jellemzi édesapját a költô az Egy estém otthon címû versében? ____________________ _________________________________________________________________________________ d) Miért „csak” a francia király elôtt ismerjük meg János vitéz korábbi életét? ________________ _________________________________________________________________________________ e) Mi volt János vitéz legjellemzôbb tulajdonsága a zsiványtanyán? _________________________ _________________________________________________________________________________ f) Sorolj fel 2 meseföldrajzi helyszínt a János vitéz c. verses mesébôl! _______________________ _________________________________________________________________________________ g) Milyen mesés és valóságos „részei” vannak a János vitéznek? mesei (2): _____________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ valóságos (2): _________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ h) Miért elbeszélô költemény a mû? __________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 16p

Összesen: 40 pont

46 – 50 = 5, 41 – 45 = 4, 30 – 40 = 3, 20 – 29 = 2, 0 – 19 = 1

24


NÉHÁNY ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉS TANÉV VÉGÉN Megjegyzés: a tanév végi felmérés elôtt akár frontális munkával is elvégezhetô, tehát érdemjegyet ne adjunk rá! 1. Nevezz meg a tankönyv fejezetcímei közül ötöt! _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

2. Értelmezd ôket röviden írásban! I. _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ II. _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ III. _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ IV. _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ V . _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 3. Válaszolj a kérdésekre! a) Ki ô? 1823-ban született, 1849-ben halt meg.: ________________________________________ b) A feldolgozott házi olvasmány szerzôje és pontos címe: ________________________________ _____________________________________________________________________________ c) Írj a tanultak alapján példát egy-egy mesetípusra! _____________________________________ _____________________________________________________________________________ d) Állandó jelzôje a „gigerli” volt.: ___________________________________________________ e) Egyik megismert szentünk: _______________________________________________________ f) Nagy költônk versben megszólított öccse.: ___________________________________________ g) Eredetmondánk címe, fôhôsei: ____________________________________________________ _____________________________________________________________________________ h) Egyik része az Ó-, másik az Újtestamentum: _________________________________________ i) Az örökké lusta „úr”: ____________________________________________________________


25

j) Írj egy lényeges állítást a regény fogalmáról! _________________________________________ _____________________________________________________________________________ k) Sorold fel az epikus mûszerkezet részeit! ____________________________________________ _____________________________________________________________________________ 4. Válassz ki a tanévben megismert irodalmi szemelvényekbôl a neked legjobban tetszô VERSES, illetve PRÓZAI alkotást, majd: a) meséld el az egészet, esetleg egy részletét, b) természetesen nevezd meg a szerzôjét és a címét, c) végül a választásodat indokold is meg! VERSES

mû: azért ez tetszett legjobban, _____________________________________________

_______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ PRÓZAI

mû: azért ez tetszett legjobban, ______________________________________________

_______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

26


FELADATLAP TANÉV VÉGI FELMÉRÉSHEZ (5. o.) 1. Írj egy jellegzetes mesekezdô és mesét záró mondatot! _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ 2p 2. A leírás alapján milyen fogalomra ismersz? a) Jelentése: könyvecskék = ________________________________________________________ b) Jellemzôi pl. a csodás elemek, az állandó szókapcsolatok = _____________________________ c) Szent életérôl szóló csodás történet = _______________________________________________ d) Eseményhez kötôdô, mesés elemeket is tartalmaz = ___________________________________ e) Sokszereplôs, bonyolult cselekményszövésû prózai mûfaj = _____________________________ 5p 3. Sorolj fel 3 Petôfi-verscímet a kérésnek megfelelôen! 1. életkép = _____________________________________________________________________ 2. költôi levél = __________________________________________________________________ 3. elbeszélô költemény = ___________________________________________________________ 3p 4. Írj legalább 5 lényeges mondatot Petôfi életérôl! a) _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b) _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ c) _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ d) _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________

27


e) _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 5p 5. Nevezd meg az idézet alapján a költôi képet! a) „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél…” = ________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ b) „Egyenes rónaság nyújtózkodott végig…” = _________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ 2p 6. Melyik mû szereplôje? Nevezd meg a szerzôt is! Cím

Szerzô

ILUSKA __________________________________________ ____________________________ ÁTS FERI ________________________________________ ____________________________ SÁRA, a nagylány __________________________________ ____________________________ CSOMAY FERENC ________________________________ ____________________________ 8p 7. Rendezd – írd le – történési rendben a következô „országokat”! óriásország, tündérország, Franciaország, sötétségország, zsiványország _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ 5p

Összesen: 40 pont

27 – 30 = 5, 24 – 26 = 4, 18 – 23 = 3, 12 – 17 = 2, 0 – 11 = 1

28


NÉHÁNY „ÓRAVÁZLAT” – 5. OSZTÁLY 1. Arany János: Családi kör címû versének tanítása (2 tanórára tervezett anyag) Elôzetes feladatok (lehetnek): – Arany János életrajzából a családjára vonatkozó adatok, ismeretek gyûjtése. – 1–2 tanuló házi fogalmazása a saját családjáról. – A családdal kapcsolatos irodalmi mûvek keresése. (Vigyázzunk, 5–6 percnél ez a „blokk” ne legyen hosszabb!) Ügyeljünk arra is, hogy ne késztessünk senkit családi titkok elmondására, törekedjünk viszont a reális-átlagos családkép ôszinte feltárására. Ne csupán üres szólamokból álljon az óra bevezetô része. Hagyjuk a végére a költôre vonatkozó beszámolót, s innen „indítsuk” a verset. Megfigyelési szempontok (lehetnek): – Mi a különbség a mai s az akkori családok élete között? – Miért cserélnél, ill. miért nem Arany János családjával? – Figyeljük meg a leíró és elbeszélô részek arányát a költeményben! – A mû bemutatása. (Ez történhet tanári felolvasással-elmondással, de ha van jó versmondónk, elôzetes felkészülés után elôadhatja ô is.) Hallgassuk meg elsôként a közvetlen, önkéntes megnyilatkozásokat! (Miért szép, miért tetszett, miért áll közel hozzád?) – A tanulók válaszoljanak a megfigyelési szempontokra, a válaszokat összegezzük, fogalmazzuk meg egy-egy mondattal. – Olvastassuk el néma olvasással újra az alkotást, s ki-ki jelölje azokat a szavakat, szókapcsolatokat, amelyet nem vagy nem pontosan értett. Ezeket közösen magyarázzuk meg, néhányat le is jegyezhetnek. (A nevelô néhányat elôre fel is írhat magyarázattal az írásvetítôre, ez gyorsítja a haladást.)

– Vegyék elô a tankönyvet, s oldják meg önállóan a kijelölt feladatokat. – Keressék meg az ideillô definíciókat! (A leírás rendje.) – Készüljenek: a kifejezô olvasásra, a párbeszédes részek olvasására, a „kint” és „bent” történéseinek olvasására, a szerepekkel való játékra! Amire külön felhívom a figyelmet: igyekezzünk az órát hangulatossá tenni, akkor lesz a kétszer 45 percnek igazi varázsa, hiszen a téma ehhez adott, miként a gyönyörû Arany-költemény is, KOVÁCS MARGIT: Nagy család címû kerámiája.

2. Mit tanultunk a népmesékrôl – összefoglaló óra Több elôzetes felkészülési munkát igényel: – Tekintsük át a tankönyvben található ábrákat! – Olvassuk el a mesével kapcsolatos meghatározásokat, értelmezzük ôket újra! – Hozzák el a tanulók a kedves mesekönyvüket, s indokolják meg néhányan, miért éppen azt választották! – Mondjabak mesetípusoknak megfelelô történeteket, s a társak ismerjék fel a típust! (Fontos, hogy a történetek rövidek legyenek!) – Az óra indulhat egy eddig még nem ismert mesével, s ennek alapján foglaljuk össze mindazon jellegzetességeket, amelyek csakis a mesék ismérvei. (Ez lehet kazettáról elmondott mûvészi tolmácsolású mese.) – Végezzük el a tankönyv feladatait! – Kezdjünk el egy történetet, s folytassuk staféta mesemondással! Beszéljük meg azokat a sajátosságokat, amelyek biztosan szerepelni fognak az éppen akkor születô mesében. Feltétlenül törekedjünk a határozott, de hangulatos óravezetésre! Versenyszerûen is dolgoztathatunk. Házi feladatként írassunk csalimesét!


29

TOVÁBBI KONKRÉT JAVASLATOK, TANÁCSOK EGY-EGY TANÓRA LEVEZETÉSÉHEZ, FOGALMAZÁSOK ÍRÁSÁHOZ 1. Feltétlenül beszélgessünk el a nyári (olvasmány) élményekrôl, errôl írásbeli fogalmazást is készíttethetünk. Címek: A vakáció legnagyobb élménye(i) Egy hét a nagyszüleimnél (falun, ill. városban) Szüleimmel a Balatonon Nyári napló Barangolás hegyen-völgyön Kaland a strandon A könyv, amit örömmel olvastam el (Természetesen ezek csak választható, ajánlott címek, s ugyanígy a 6. osztály elején is alkalmasak a vakációról való tájékozódásra a pedagógus számára.) 2. Az „AKI NEM HISZI, JÁRJON UTÁNA!” címû fejezet bevezetô óráján: a) Feltétlenül utaltassunk eddigi meseolvasási, mesehallgatási, mesemondási tapasztalataikra, élményeikre! (Pl. mûvészeti szemlén indultak ebben a kategóriában.) b) Gyûjtessük össze a mesei jellegzetességeket! (Érveljenek és bizonyítsanak.) c) Tanítás-nevelés-szórakoztatás: e hármas szépirodalmi feladat miként érvényesül a mesékben, melyik a leginkább jellemzô?

d) Nézzék meg híres mesék illusztrációit híres rajzolók alkotásait! (Würtz Ádám, Reich Károly, Füzesi Zsuzsa) 3. Állatmesék, fabulák: – Gyûjtsenek híres állatmeseíróktól mûveket, néhányat mutassanak is be! (Fáy András, Ezopus, La Fontaine) – Beszéljék meg tanítási célzatukat! (Igazából miért emberekrôl, embereknek szólnak?) – Minden lehetséges alkalommal dramatizált formában játszassuk el a meséket! (A szereposztás, szerepvállalás nagyszerû nevelési lehetôséget kínál a pedagógus számára, a tanulóknak pedig önismereti „tréning”.) 4. Petôfi „arcai”, mûfaji sokoldalúsága: – egy-egy megismert, elemzett versének mûfaja a lírán belül (dal, episztola, tájleírás, elbeszélô költemény) – a témaválasztás sokszínûsége (család, természet, jellemek, forradalmiság, szerelem) – mese és valóság, epika és líra a János vitézben – ki miért választhatná példaképül Petôfit, mûveinek egy-egy hôsét? (Indoklással, érveléssel!)

30


A TANKÖNYV SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE RÖVIDEN: (Fejezetek, s azok tartalma) I. KÖNYVESPOLC – a könyvek birodalma, könyvtárismereti tudnivalók

matikus és mûfaj szerinti) válogatás Petôfi verseibôl

II. „HOL VOLT, HOL NEM VOLT…” – „AKI NEM HISZI, – A népköltészetrôl (népdalok, népmesék, népmondák)

V. „ITT SZÜLETTEM ÉN EZEN A TÁJON” – vallomások a szülôföldrôl, régió és irodalom

JÁRJON UTÁNA!”

III. PÉLDÁZATOK, TÖRTÉNETEK A BIBLIÁBÓL, CSODATÉTELEK – „Uram, nem vagyok méltó…” (legendák, mítoszmesék) VI. „SZORGALMASAN LÁTOGATTAM ISKOLÁIM EGYKORON” – Petôfi Sándor élete, a János vitéz, (te-

VI. HÁZI ÉS AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK – egy-egy mû elemzô feldolgozása VII. „SZÓLJ, S KI VAGY, ELMONDOM” – nyelvmûvesség, nyelvmûvelés, beszédtechnika és kommunikáció

A KERETTANTERVEK SZERINTI TANANYAGBEOSZTÁS Éves óraszám: 74 KÖNYVESPOLC (4 óra) Könyvtárismeret, a könyvtári állomány felosztása, az olvasás fontossága, szeretete, olvasási útravaló „HOL VOLT, HOL NEM VOLT” (12 óra) A népköltészeti alkotások felosztása, értelmezése, elemzése – népmesék, népmondák, népdalok (választhatóan) Népdalok: A Csitári hegyek alatt Által mennék… Csillagok, csillagok Felszántom a császár udvarát Tiszán innen, Dunán túl Madárka, madárka (katona, szerelmes, párosító… énekek) Népmesék: Az aranyszôrû bárány – Féja Géza feldolgozásában A tulipánná változott királyfi

Tél (cigány népmese) A kenyér íze A kóró és a kismadár A kutya, a macska meg az egér A három bolond lány (lánc-, csali, tündér-, reális és állatmesék) Népmondák (választhatóan): A fejedelem unokája (Mezôladányi népmonda) Török vendég Kismartonban (Kismartoni népmonda) Perzsihalom (Nagykerekei népmonda) Beckó (vármonda) A fehér ló mondája Munkács eredete Lehel vezér lova „URAM NEM VAGYOK MÉLTÓ…” (7 óra) Példázatok, fejezetek, történetek a Bibliából: A magvetô példázata A búza közé vetett konkoly Jézus két csodája (a gyógyító Jézus) Történetek az Ószövetségbôl: Az özönvíz, Noé bárkája


31

Szentek legendája Szent Erzsébet és Szent Gellért története

Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-aljától Babits Mihály: Erdély

Mítosz-mesék: Daidalosz és Ikarosz (a repülés mítosza) Parisz ítélete Akhilleusz sarka

„A NAGYVÁROSI ÉLET EGRI CSILLAGOKJA” (Váradi Béla) (7 óra) Házi olvasmányunk MOLNÁR FERENC A Pál utcai fiúk címû regénye. Ajánlott olvasmányunk FEKETE ISTVÁN A koppányi aga testamentuma címû ifjúsági regénye. A házi és az ajánlott olvasmány rendhagyó feldolgozása az Apáczai Kiadó Olvasónaplója alapján.

„SZORGALMASAN LÁTOGATTAM ISKOLÁIM EGYKORON…” (25 óra) Petôfi Sándor élete, válogatás verseibôl, a János vitéz címû elbeszélô költeménye Az Alföld (tájvers) István öcsémhez (levél) Pató Pál úr (életkép) Befordultam a konyhára (dal) A tintásüveg (életkép, vándorszínészet) János vitéz (elbeszélô költemény) „ITT SZÜLETTEM ÉN EZEN A TÁJON…” (4 óra) Család, szülôföld, táj, természet Petôfi Sándor: Szülôföldemen Arany János: Családi kör Petôfi Ostffyasszonyfán (Liptovits Gyuláné dr. helytörténeti könyvébôl) Tóth Árpád: Arad Juhász Gyula: Szeged Gazdag Erzsi: Dadogó zsoltár

„SZÓLJ, S KI VAGY ELMONDOM” Mûvek megismerése, olvasása a nyelvmûvesség jegyében, ún. beszédtechnikai fejezet: mimika, gesztus, artikuláció, hangsúly, szituáció, beszédés mozgáshelyzetek. Erre külön óraszám nincs, a tanév során gyakorlásként folyamatosan végezhetô, végezendô. Más elvégzendô feladatok óraszámai: Dolgozatok 9 óra (2 elbeszélés, /mese/, 1 levél) elôkészítése megírása elemzô javítása Év eleji és év végi rendszerezés, ismétlés 6 óra

32


KÖNYVAJÁNLÁSOK OLVASÁSRA, KUTATÁSHOZ A könyvek birodalma Hegedüs Géza: Az olvasás gyönyörûsége (Móra Kiadó, 1978) Hegedüs Géza: Tudniillik tudni illik (Göncöl Kiadó Kft., 1991) Hegedüs Géza: A költôi mesterség (Móra Kiadó, 1978) Devecsery László: Szóvásár (Apáczai Kiadó, 1991) Rendes feltámadás (Fél évszázad elbeszélései) (Móra Kiadó, 1988) Mórától Móráról (Tankönyvkiadó, 1979) Takács Tiborné: A könyv- és könyvtárhasználat tanításának lehetôségei és módszerei az 5., és a 6. osztályos magyar irodalomórán (Gondolkodó kiadványsorozat, Vas megyei Pedagógiai Intézet 1992) Bölcsességek könyve (aforizmák, szállóigék) (Gondolat Kiadó, 1984) Szôke Ágnes: Eredete nem ismeretlen (Latin és görög eredetû szavak tankönyveinkben) (Tankönyvkiadó, 1989) Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai, 1976) Magyar értelmezô kéziszótár (1–2. kötet) (Akadémiai, 1989) Akadémiai kislexikon (1–2. kötet) (Akadémiai, 1989) Magyar Ki kicsoda 1990 (Láng Kiadó, 1990) Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka (1–2. kötet) (Trezor Kiadó, 1992) Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? (Csokonai Kiadó, 1988) Vajda György Mihály – Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai, 1988) Kortárs magyar írók kislexikona (Magvetô, 1989) Marafkó László: Irodalmi séták (Statisztikai Kiadó, 1985) Magyar irodalomtörténeti arcképek (Múzsák Közmûvelôdési Kiadó) Erôs Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig (Móra, 1985) A magyar irodalom története (Kossuth, 1985) Klaniczay – Szauder – Szabolcsi: Kis magyar irodalomtörténet (Gondolat, 1965) Vati Papp Ferenc: Forrásvidék (Írók, költôk gyermek- és ifjúkora) (Tankönyvkiadó, 1989) Balázs Mihály: Forrásvidék (Írók, költôk gyermek- és ifjúkora) (Tankönyvkiadó, 1990) Alföldy Jenô: Irodalmi fogalomtár (Tankönyvkiadó, 1992) Szepes Erika: Magyar költô – magyar vers (Tevan Kiadó, 1990) Bene Kálmán: Kalauz a versértelmezéshez (Mozaik Oktatási Stúdió, 1991) Simon István: Írószobák (Gondolat, 1976) Rendületlenül (A hazaszeretet versei) (Officina Nova, 1989) Magyar ünnepek (Apáczai Kiadó, 1990) Nefelejcs (Szép magyar versek kisiskolásoknak) (Móra, 1975) Varázstrombita (gyermekvers-antológia) (Móra, 1988) Állatok farsangja (gyermekvers–antológia állatokról) (Móra, 1979) H. Tóth István: Mese és valóság (5. osztályosoknak irodalmi tanulmányaikhoz)


Aki nem hiszi, járjon utána! (mesék, mondák, mítoszok, legendák, regék, fabulák) Nuridsány László: Meseláda (Mozaik Kiadó, 1988) Benedek Elek: Szélike királykisasszony (Móra, 1983) Benedek Elek: Arany mesekönyv (A világ legszebb meséi) (Kriterion-Kiadó, 1975) Benedek Elek: Többsincs királyfi (Móra, 1981) Benedek Elek emlékkönyve (Móra, 1990) Hamupipôke és még 11 híres mese (Tipegô Kiadó Kft., 1989) Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra, 1964) Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese (Móra, 1975) Szélanyó keresztlánya (Móra, 1986) Zöld Vitéz és Virág Péter (Móra, 1985) Fótonfót király (Móra, 1985) Pallag Rózsa (Kárpát-ukrajnai magyar népmesék) (Akadémiai, 1988) A királlyá választott kutya (Móra, 1972) A feneketlen tó (Vasvár Néprajzi és Irodalmi Köre, 1957) Kökény kisasszony (Kossuth, 1988) Hetedhétország (Pannónia Könyvek, 1989) A madarakról és a vadakról (Régi magyar mesék) (Móra, 1985) Mézcsorgató (Gazdag Erzsi versei és meséi) (Móra, 1981) Pilinszky János verses meséi (Pilinszky János összegyûjtött versei) (Szépirodalmi, 1987) Lovász Gabriella: Ablaknyitogató (Magánkiadás, 1987) Csikósné Monostori Erzsébet – Mezey Klára: Mesérôl mesére (Mozaik Oktatási Stúdió, 1991) Devecsery László: A kék pék (Pannon Könyvkiadó, 1991) Heltai Gáspár: Száz fabula (Európa Kiadó, 1987) Andersen mesék (Warszawa, 1959) La Fontaine összes meséi (Dante Könyvkiadó, 1950) Hétágú csatacsillag (Magyar mondák és legendák) (Népszava Lap- és Könyvkiadó, 1988) Lipták Gábor: Amirôl a kövek beszélnek (Regék, mondák, történetek) (Móra, 1978) A király esküje (Történeti balladák, históriás versek) (Szépirodalmi, 1988) Komjáthy István: Mondák könyve (Hun és magyar mondák) {Móra, 1987) Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra (Szlovákiai vármondák) (Madách Kiadó, 1979) Magyar mese- és mondavilág (A csodaszarvas) (Móra, 1987) Szabó Árpád: Aranygyapjú (Régi görög mondák) (Móra, 1977) Görög regék (Móra, 1976) Hamilton Edith: Görög és római mitológia (Holnap Kiadó, 1992) Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról (Göncöl Kiadó Kft., 1991) Pataki Mária: A végzetes jóslat (Történetek a görög-római mitológiából) (Móra, 1984) Régi magyar szentség (Tizenöt magyar szent) (Új Ember Kiadóhivatala, 1991) Szekfû Gyula: Szentjeink élete és halála (Maecenas Kiadó, 1991) Török József: A magyar föld szentjei (Tulipán Kiadó, 1991) Lagerlöf Selma: Krisztus-legendák (Elsô Vertikális Kisszövetkezet, 1991) Bibliai nevek és fogalmak (Primo Kiadó, 1991) Szunyogh Szabolcs: Bibliai történetek, antik mítoszok (Tankönyvkiadó, 1988)

33

34


Szunyogh Szabolcs: Jézus, az ember fia (Történetek az Újszövetségbôl) (Móra, 1985) Csizmadia Károly: Bibliai eredetû szállóigék, szólásmondások, közmondások (Hazánk Könyvkiadó Kft., 1990) Pais István: Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák (Szerzôi kiadás, 1992) Ábel Zsuzsanna: Képes bibliai lexikon (Minerva Kiadó, 1987) Szabó Attila: Jézus Krisztus élete és tanításai (Apáczai, 1989) Képes Biblia (Szent István Társulat, 1983) 365 történet a Bibliából gyermekeknek (Láng Kiadó, 1989) Gyôrffy Rózsa: Új magyar legendárium (Szent magyarok történetei) (Szerzôi kiadás, 1988) François Mauriac: Jézus élete (Pallas Lap- és Könyvkiadó, 1989) Dr. Sallér Géza: Hírességek a szenvedés csúcsain (Szerzôi kiadás)

Petôfi Sándor Petôfi Sándor összes költeményei (Szépirodalmi, 1972) János vitéz és más verses elbeszélések (Móra, 1962) Illyés Gyula: Petôfi Sándor (Szépirodalmi, 1985) Illyés Gyula: Így élt Petôfi Sándor (Móra Kiadó) Horváth János: Petôfi Sándor (Pallas Kiadó, 1989) Fekete Sándor: Petôfi evangéliuma (Kossuth, 1989) Talpassy Tibor: A magyar színjátszás hôskora (Móra, 1983) Désaknai Mária: Petôfiné Szendrey Júlia (Magánkiadás, 1989) Illés György: Szerelmek könyve (Arcképek a magyar irodalomból) (Göncöl Kiadó, 1989) Haj, ne hátra, haj elôre (1848 emlékezete) (Móra, 1978) Balogh József–Devecsery László: Varázskendô (Apáczai Kiadó, 1988) Itt élned, halnod kell (Apáczai Kiadó, 1990) Illés György: Fel, fel, vitézek! (A Rákóczi-szabadságharc és az 1948–49-es szabadságharc várai) (Móra, 1986) Dr. Sallér Géza: Hírességek gyermekei (Petôfi Zoltán) (Szerzôi Kiadás) Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költôje (Móra, 1977) Hatvany Lajos: Feleségek Felesége (Petôfi mint vôlegény) (Magvetô, 1982) Pethô György: Közelrôl (Dokumentumok Szendrey Júlia és Petôfi Zoltán életébôl) (Magvetô, 1984)

SZÉPIRODALOM – SZÉP IRODALOM Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Móra, 1971) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Ifjúsági Könyvkiadó, 1953) Sütô András: Gyermekkorom tükörcserepei (Móra, 1982) Görömbei András: Sütô András (Akadémiai, 1986) Nagy László: Arccal a tengernek (Szépirodalmi, 1972) Égi s földi virágzás tükre (Kortársak Nagy Lászlóról) (Veszprém, 1985) Juhász Ferenc: Csikóellés (Móra, 1978) Simon István: A sümegi vadgesztenyék (Móra, 1979) Balogh József: Manóbál (Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége, 1991) Ágai Ágnes: A titkokat az ujjaimmal mondom el (Móra, 1983)


Dsida Jenô: Út a Kálváriára (Vigilia Kiadó, 1985) Szabó Lôrinc összegyûjtött versei (1–2. kötet) (Szépirodalmi, 1974) Arany János költeményei (Helikon Kiadó, 1983) Aranytól Aranyról (Tankönyvkiadó, 1989) Riedl Frigyes: Arany János (Szépirodalmi, 1982) Szunyogh Szabolcs: Arany János (Garabonciás Kiadó, 1988) Ady Endre költeményei (Helikon, 1983) Adytól Adyról (Tankönyvkiadó, 1977) Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések (Szépirodalmi, 1964) Móricz Zsigmond: A halhatatlanságra vágyó királyfi – A nehéz kétgarasos (Móra, 1984) Utassy József: Hóemberség (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1989) Anyaság (Helikon, 1990) Édesanyámnak szeretettel (Móra, 1989) Ditirambus a nôkhöz (Kossuth, 1978) 222 szép magyar vers (Móra, 1980) Tamás Attila: Illyés Gyula (Akadémiai Kiadó, 1989) Balogh József – Devecsery László: Olvasónapló (Apáczai Könyvkiadó, 1994)

„Szólj, s ki vagy, elmondom” Montágh Imre: Nyelvmûvesség (A beszéd mûvészete) (Múzsák Kiadó, 1989) Montágh Imre: Mondjam nagy mutassam?! (szó-hang-gesztus) (Móra, 1985) Mezei Éva: Játsszunk színházat! (Móra, 1983) Romhányi József: Szamárfül (Móra, 1983) Tamkó Sirató Károly: Jövôbúvárok (Móra, 1980) Kányádi Sándor: Tavaszai tarisznya (Móra, 1982) Babits Mihály: Messze… messze… (Móra, 1981) Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (Móra–Kárpáti Kiadó, 1972) Hársing Lajos: Irodalmi játékok (Tankönyvkiadó, 1987) Hernádi Sándor: Nyelvi próbák (Móra, 1982) Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztetô (Móra, 1987) Hernádi Sándor: Szópárbaj (Móra, 1988) Dale Carnegie: A hatásos beszéd módszerei (Hvg Rt., 1990) Wacha Imre: Közéleti beszédünk (Kossuth, 1987) Deme László–Grétsy László–Wacha Imre: Nyelvi illemtan (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1987) Szabó G. Zoltán–Szörényi László: Kis magyar retorika (Tankönyvkiadó, 1988) Beszélni tudni kell! (Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, 1977) Szépen magyarul – szépen emberül (Kossuth, 1987) Allan Pease: Testbeszéd (Gondolatolvasás gesztusokból) (Park Kiadó, 1988)

35

36


SZERZÔI SZEMÉLYIGAZOLVÁNY – arcképvázlat költôkrôl, írókról – ADY ENDRE (1877, Érmindszent – 1919, Budapest) „Hétszilvafás” (kisnemesi) családból származott. Apja Ady Lôrinc, anyja Pásztor Mária. Iskolai tanulmányait szülôfalujában kezdte, majd a nagykárolyi piarista (katolikus) gimnázium következett. Földrajzból, természetrajzból, és magyarból mindig jelese volt. 1892: a zilahi református kollégium várja, majd érettségi után a debreceni jogakadémia. Az elsô év után azonban újságíró lett Debrecenben, aztán Nagyváradon, végül Budapesten. 1899-ben jelenik meg elsô kötete Versek címmel, a következô már Nagyváradon Még egyszer címmel lát napvilágot. Nem veti meg az élet örömeit. Megismeri Diósdyné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevez. 1904–1905: elsô párizsi tartózkodásának az ideje, majd 1991-ig még újabb öt alkalom követi ezt. 1906: Új versek címû kötete a szimbolista magyar líra kezdetét jelenti. 1908-ban indul a Nyugat címû folyóirat, már az induló szám közli a verseit, ugyanígy a Nagyváradon megjelenô Holnap is. 1909-ben megismerkedik Móricz Zsigmonddal. 1911-ben szakít Lédával. 1915-ben feleségül veszi Boncza Bertát, akit Csinszkának „keresztel”. Az elsô világháború ideje alatt már nagyon beteg. Ekkori verseiben az expresszionizmus hatása mutatkozik. A Nemzeti Múzeumban ravatalozzák föl, utolsó útjára óriási tömeg kíséri. Jelentôs kötetei (a már említetteken kívül): 1907 Vér és arany 1908 Az Illés szekerén 1909 Szeretném, ha szeretnének 1911 A Minden-Titkok Versei 1912 A menekülô élet 1913 A magunk szerelme 1914 Ki látott engem? 1918 A halottak élén

ÁPRILY LAJOS (eredeti neve Jékely) (1887, Brassó – 1967, Budapest) Családjában az egyetlen gyermek, szülei a széltôl is óvják. Erdélyben él, 1929-ben költözik Budapestre, 1934-tôl iskolaigazgató egy gimnáziumban. Színésznek készül ugyan, de a kolozsvári egyetemen tanári diplomát szerez. Zárkózott alkat, verseiben a formai tökéletességre törekszik, költeményeinek legfôbb tartalmi jegye a harmóniaigény. Fô ihletôi: az erdélyi táj szépsége, a megújuló természet, az ókori (klasszikus) kultúra. Jelentûs mûfordító is. Fia, Jékely Zoltán szintén rangos költô. Fôbb verseskötetei: 1939 A láthatatlan írás 1957 Ábel füstje 1969 Akarsz-e fényt?

ARANY JÁNOS (1817, Nagyszalonta – 1882, Budapest) Apja, Arany György, anya, Megyeri Sára. Családjába utolsó (10.) gyermekként születik. (Életben csak a legidôsebb nôvére és ô marad.) Féltô gonddal nevelik, olvasni hamuba írt betûk segítségével tanul meg. 14 éves korától segédtanító, két év múlva a debreceni kollégiumba kerül, majd hamarosan Kisújszálláson találjuk. 18 éves, amikor visszatér Debrecenbe, nyelveket tanul, jól gitározik, festônek, szobrásznak, muzsikusnak készül. 19 évesen – 2 hónapra – felcsap vándorszínésznek. 1836–39: Szalontán tanár, 1840-ben jegyzô. 23 éves, amikor feleségül veszi Ercsey Juliannát. Lányuk Juliska, fiúk László. 1846: Az elveszett alkotmány címû vígeposzával megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát. 1847: A Kisfaludy Társaság fölemelt pályadíjjal jutalmazza a Toldit. Ez a mû hozza meg számára Petôfi barátságát. 1848: Tagja, késôbb igazgatója lesz a Kisfa-


ludy Társaságnak. A szabadságharc idején nemzetôr. A bukás után fél esztendeig Geszten nevelôsködik, majd 1851–60 között a nagykôrösi református gimnázium tanára. 1860-ban Pestre költözik, folyóiratokat indít, ezek egyike a Koszorú. 1870-tôl az Akadémia fôtitkára. Az 1865-ös év tragédiája, hogy elveszíti 24 éves lányát. Élete utolsó szakaszában sokat betegeskedik, de költészete mégegyszer kivirágzik: 1877-tôl szívesen tölti idejét a Margitszigeten, itt születnek az Ôszikék remekei. Az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozzák föl, tízezres tömeg kíséri végsô nyughelyére, a Kerepesi temetôbe. Jelentôs mûvei (a már említetteken kívül): 1852 A nagyidai cigányok 1854 Toldi estéje 1856 Bolond Istók 1863 Buda halála 1879 Toldi szerelme 1894 Ôszikék

ARANY LÁSZLÓ (1844, Nagyszalonta – 1898, Budapest) Arany János fia. Jogi-gazdasági szakember volt, de költô, népmesegyûjtô, s akár az édesapja, mûfordító is. Gimnáziumi tanulmányait Nagykôrösön végezte. 1860-ban bejárta a Székelyföldet, ott gyûjtött meséit 1862-ben adta ki. 1874-tôl az Akadémia tagja. Legjelentôsebb mûve A délibábok hôse címû verses regény. Ennek fôszereplôje Hûbele Balázs.

BABITS MIHÁLY (1883, Szekszárd – 1941, Budapest) Apja, Babits Mihály bíró, anyja Kelemen Aurora. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett végzi, aztán a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul. Itt köt barátságot Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsôvel.

37

Latin-magyar szakos tanárként Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten, majd Budapesten tanít. Költô, író, mûfordító és tanulmányíró. Verseiben korábbi és kortárs filozófusok hatása is érzôdik. Mûvei A Holnap antológiában jelentek meg. A Nyugat folyóirat munkatársa 1908-tól, 1929-tôl egyik szerkesztôje, 1933-tól fôszerkesztôje. Lefordította Baudelaire, Shakespeare, Szophoklész és mások mûveit. 1921-ben feleségül veszi Tanner Ilonát, aki ezután a Török Sophi (Szofi) írói álnevet veszi fel. Babits betegségei ötvenéves korától súlyosbodnak, gégerákban hal meg. Költészetének sajátos jegyei: a hagyománytisztelet, a formaépítés, a filozofikusság. Jelentôs mûvei: 1909 Levelek Iris koszorújából 1911 Herceg, hátha megjön a tél is! 1916 A gólyakalifa (regény) 1920 Nyugtalanság völgye 1922 Timár Virgil fia (regény) 1925 Sziget és tenger 1927 Halálfiai (regény) 1929 Az istenek halnak, az ember él 1934 Az európai irodalom története 1940 Jónás könyve

BALASSI BÁLINT (1554, Zólyom – 1594, Esztergom) A magyar nyelvû irodalom elsô nagy költôje. Apja felsôbányavidéki kapitány, híres törökverô. Bálint nevelôje Bornemisza Péter, költô, drámaíró, zólyomi udvari prédikátor. Balassi késôbb Nürnbergben tanul, talán megfordul valamelyik német egyetemen, esetleg Padovában is. Ezután Báthory István fejedelem udvarába kerül, végvári vitéz lesz (kiképzô hadnagy). Házasságot köt Dobó Krisztinával, de ôrök – viszonzatlan – szerelem köti Losonczy Annához, akit költeményeiben Júliának nevez. Jól ismeri a korábbi és a kortárs reneszánsz irodalmat, a magyar és a török népköltészetet. Vallásos verseit egyaránt közlik protestáns és katolikus énekes gyûjtemények.

38


Szerelmes költeményei – a kor szokásainak megfelelôen – kéziratban maradnak és így terjednek. 1874-ben fedezik fel ezeket az alkotásokat, s csak ezután jelennek meg nyomtatásban elôször. Balassi alkalmazta elsôként a róla elnevezett strófát, amely a 19 szótagos sort belsô rímekkel három részre osztja, rímképlete a szótagszám jelölésével: a6b6b7c6b7d6d6b7 Szépmagyar comoedia (komédia) címû színdarabját Erdély asszonyainak ajánlotta. A katonaköltô Esztergom ostrománál hal hôsi halált.

BATSÁNYI JÁNOS (1763, Tapolca – 1845, Linz) Falusi varga (csizmakészítô) fia. Iskoláit Keszthelyen, Sopronban, Veszprémben és Pesten végzi (az egyetem jogi karán), majd Kassán lesz tisztviselô. Radikalizmusa miatt késôbbi sorsa szerencsétlenül alakul. 1794-ben a magyar jakobinus (polgári-demokratikus irányzat) mozgalomban való szerepe miatt Kufstein hírhedt börtönébe kerül. 1815-ben újra letarlóztatják, s évtizedeken át él számûzetésben egészen a haláláig. Két társával megalapítja az elsô magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot 1788-ban. (Társai Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid) Költészetének kiemelkedô alkotásai az 1789-es francia forradalmat üdvözlô versek és a Kufsteini elégiák, amelyekben fogságának szenvedéseirôl számol be.

BENEDEK ELEK (1859. Kisbacon – 1929, Kisbacon) Mesegyûjtô, író, újságíró. Irodalmi értékû gyermek- és ifjúsági lapokat hív életre Jó Pajtás, Cimbora címmel. Fû mûvei: 1894–1896 Magyar mese- és mondavilág I–V. 1897 A magyar nép múltja és jelene I–II. 1904 Hazánk története 1905–1910 Nagy magyarok élete I–XIII.

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773, Debrecen – 1805, Debrecen) A felvilágosodás korának legsokoldalúbb, legmûveltebb költôje, munkáit nyelvi gazdaság és a rokokó eszmény jellemzi. Apja Csokonai József, anyja Diószegi Sára, egy szûcsmester leánya. Édesapja – aki borbély és seborvos volt – szorgos munkával tekintélyes vagyont gyûjt, de korán meghal (1786), s édesanyja kosztos diákok tartásával tudja csak biztosítani a megélhetésüket. Csokonai a debreceni kollégium tanulója lesz, 1788-ban teológus hallgató, 1790-ben önképzôkört szervez. 1794-ben a poétia osztály vezetésével bízzák meg. 1792-tôl Kazinczy levelezô társa, 1795ben – a kollégiumból való kizárása után – Pestre megy, ott Martinovicsék kivégzésének a szemtanúja. Deákpályája 1796-ban Sárospatakon ér véget. Négyéves dunántúli „tudós koldulás” kezdôdik a számára. 1796-ban Pozsonyban találjuk, de egyszemélyes verses hetilapja kudarcra ítéltetett, 11 száma jelenik csak meg. 1797-ben Komáromban megismeri Vajda Juliannát, de Csokonai „koldussága” miatt a szerelembôl házasság nem lehet. (Lillát – a költô nevezte így szerelmét – 1798-ban férjhez adják egy dunaalmási kereskedôhöz.) „Bolyongásainak” színhelyei: Keszthely, Kaposvár, Nagybajom. Végül Csurgóra kerül, ahol 1799–1800 között helyettes tanári állást kap. Ezután gyalog vág neki a hazavezetô útnak. Debrecenben az 1802-es hatalmas tûzvész elpusztította a házukat. Tüdôbaja is egyre súlyosbodik, kedélye végleg odavész. 1804-ben egy temetésen meghûl, s ennek következtében 1805. január 28-án meghal. Poétai munkáit 1813-ban adják ki elôször négy kötetben. Mûvei: 1793 Tempefôi (szatíra) 1799 Az özvegy Karnyóné (vígjáték) Dorottya (komikus eposz)


DSIDA JENÔ (1907, Szatmárnémeti – 1938, Kolozsvár) Az erdélyi magyar irodalom kiemelkedô alkotója. Elsô versei a Nyugat költôinek hatását mutatják. Késôbbi mûveiben az expresszionista szabadvers lehetôségeit próbálja. E költemények jellemzôi a szépség áhítata, a mély humanizmus, az elégikusság, ám egyben a játékosság is. Kiváló mûfordító, latin, kínai, német, román költôk szakavatott tolmácsolója. Fôbb kötetei: 1928 Leselkedô magány 1933 Nagycsütörtök 1938 Angyalok citeráján 1985 Út a Kálváriára

FAZEKAS MIHÁLY (1766, Debrecen – 1828, Debrecen) A felvilágosodás korának sokszínû személyisége: botanikus (a növénytan tudós kutatója), költô, a debreceni írókör tagja, Csokonai barátja. Társszerzôje a Magyar füvészkönyvnek. Leghíresebb munkája az 1804-ben – hexameterben – írt verses költeménye, a Lúdas Matyi. Verseire a szentimentalizmus és a rokokó hatása jellemzô.

FEKETE ISTVÁN (1900, Gölle – 1970, Budapest) A magyar ifjúsági irodalom egyik legnépszerûbb alkotója. Debrecenben, majd Mosonmagyaróváron a Gazdasági Akadémia hallgatója, késôbb Bakócán erdôés mezôgazdasági segédtiszt. Budapestre költözik, s a Földmûvelési Minisztérium vadászati osztályán szakfilmíró. 1951–55 között a kunszentmártoni halászmesterképzô iskola biológus szaktanára. 1960-ban József Attila-díjat kapott. Fôbb mûvei: 1937 A koppányi aga testamentuma 1940 Csí 1955 Kele, Lutra

39

1957 Bogáncs, Tüskevár 1965 Vuk

GARAY JÁNOS (1812, Szekszárd – 1853, Pest) Költô, szerkesztô. 1839-tôl a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Alapítója és szerkesztôje a Regélô Pesti Divatlapnak. Történeti tárgyú eposza és balladái révén válik ismertté. Leghíresebb munkája az 1843-ban írt Obsitos. Fôhôse a napóleoni háborúkat megjárt nagyotmondó katona. A mûbôl Háry János címmel Kodály Zoltán daljátékot írt.

GÁRDONYI GÉZA (1863, Agárdpuszta – 1922, Eger) Sárospatakon és Pesten tanult, majd Egerben tanítói oklevelet szerez. Éveken át néptanítóként dolgozik. (Sárvár, Devecser, Dabrony) Tanítóbarát címmel lapot szerkeszt. Elsô jelentôs munkája, A lámpás is a néptanító sorsát eleveníti meg. 1897-tôl végleg és teljesen visszavonul a közélettôl, édesanyjával Egerben telepedik le. Tagja a Petôfi Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Örök álmát az egri vár kertjében alussza, szemben azzal a házzal, ahol élt. Jelentôs alkotásai: 1894 A lámpás 1898 Az én falum 1901 Egri csillagok 1902 A láthatatlan ember 1908 Isten rabjai

GYULAI PÁL (1826, Kolozsvár – 1909, Budapest) Költô, író, kritikus. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1876 és 1902 között budapesti egyetemi tanár, a Budapesti Szemle szerkesztôje.

40


Jelentôsek Petôfi Sándor, Katona József és Vörösmarty Mihály munkásságát elemzô-értékelô tanulmányai. Erkölcsi-költôi eszményképe Arany János. Fontos mûve: 1857 Egy régi udvarház utolsó gazdája (regény)

HELTAI GÁSPÁR (1510(?), Nagydisznód(?) – 1574(?), Kolozsvár) Erdélyben élô, német anyanyelvû író, a magyar széppróza egyik elsô képviselôje, prédikátor és nyomdász is. Fô mûve az 1566-ban született Száz fabula címû elbeszélésgyûjteménye. Ebben állatmeséket, tanulságos példázatokat sorakoztat fel tanító-nevelô, erkölcsnemesítô szándékkal.

ILOSVAI SELYMES PÉTER (1520 körül – 1580 körül) Tinódi Lantos Sebestyén mellett korának legjelentékenyebb históriás énekszerzôje. Nevét a Toldi-monda feldolgozása tette ismertté. (1574) A mû eredeti címe: A híres neves Tholdy Miklós jeles cselekedeteirôl és bajnokoskodásáról.

ILLYÉS GYULA: (1902, Rácegrespuszta (Tolna megye) – 1983, Budapest) Költô, író, színmûíró, mûfordító. Apja uradalmi gépész. Illés a tanulmányait Dombóváron, Bonyhádon, Budapesten végzi. 1922-ben Bécsbe, Berlinbe, végül Párizsba megy. 1926-ban tér haza. Verseit 1927tôl közli a Nyugat, a Korunk, a Társadalmi Szemle. Az 1930-as években a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja. 1941-tôl a Nyugat hagyományait folytató Csillagot szerkeszti 1914-ig. 1945 után rövid ideig a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetôje, nemzetgyûlési, majd országgyûlési képviselô. 1946 és 1949 között a Válasz szerkesztôje, 1948tól visszavonul a közélettôl.

Négyszer részesül Baumgarten-díjban, kétszeres Kossuth-díjas. Néhány fôbb mûve: 1928 Nehéz föld 1931 Három öreg 1936 Puszták népe (szociográfia) Petôfi (tanulmánykönyv) 1952 Ozorai példa (színmû) 1953 Hetvenhét magyar népmese 1965 Dôlt vitorla (versek} 1969 Világszerzés (válogatott versek) 1971 Tiszták (színmû) 1969 Beatrice apródjai (regény) 1971 Szemelt szôlô (válogatott versek)

JANUS PANNONIUS (1434, Csezmice(?) – 1472, Medvevár) Legelsô európai rangú, de még latinul író, reneszánsz költônk. Tanulóéveit – 1447-1458 – Vitéz János esztergomi érsek nagybátyjának köszönhetôen Itáliában tölti: Ferrarában, Padovában tanul. Itt bontakozik ki egészen fiatalon a költészete is. Fôként epigrammákat, dicsôítô énekeket ír. Hazatérte után pécsi püspök lesz, mûvészetének vezetô mûfaja pedig az elégia. Amikor Mátyás király a török helyett Ausztria ellen vezet hadjáratot, szembefordul a politikájával, s menekülés közben, tüdôbajban veszti életét. Költeményeire a hazai táj szeretete, a gúnyosság, az ünnepélyes hang, a betegségtôl gyötört ember nyomasztó közérzetének a bemutatása jellemzô.

JÓKAI MÓR (1825, Komárom – 1904, Budapest) A magyar romantika legtermékenyebb, legolvasottabb, legnépszerûbb regényírója. Gyerekkora mozgalmas és színes, bár anyja szigorú gondoskodása felnôtt koráig kíséri. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére, ô olvasta fel a 12 pontot.


Felesége a kor ünnepelt színésznôje, Laborfalvi Róza. A szabadságharc bukása után bújdosik, Sajó álnéven ír. 1863-ban a Hon címmel lapot alapít, 1867-tôl 1896-ig parlamenti képviselô, közben 1876-ban a Petôfi Társaság elnökének választják. Novellái 1845-tôl, regényei 1851-tôl jelennek meg. Történelmi munkái vagy a régebbi múltat idézik, vagy a már Jókai által megélt idôszakot veszik alapul. Az 1867 utáni mûveiben – pl. A kôszívû ember fiaiban és a Fekete gyémántokban – fontos szerep jut az 1848–49-es szabadságharcnak és a megtorlás idôszakának a Fekete gyémántok címû regény ugyanakkor mutatja Jókai természettudományos érdeklôdését is. Stílusának fô jellemzôi a romantikából fakadnak: a retorikusság (ékesszólás, szónokiság), a pátosz (szenvedélyesen lelkes, ünnepies), a gazdag líraiság (érzelmi átéltség), az anekdotázás, a csípôs irónia, a kalandokra épülô meseszövés. Fôbb regényei (a több mint 100(!) kötet közül): 1851 Erdély aranykora 1853 Törökvilág Magyarországon Egy magyar nábob 1854 Kárpáthy Zoltán 1862 Az új földesúr 1869 A kôszívû ember fiai 1870 Fekete gyémántok 1872 És mégis mozog a föld Az aranyember 1879 Rab Ráby 1893 Sárga rózsa

JÓZSEF ATTILA (1905, Budapest – 1937, Balatonszárszó) Költô, tanulmányíró, mûfordító. Apja József Áron szappangyári munkás, anyja Pôcze Borbála mosónô. Nôvérei Etus és Jolán. 1908-ban az apa elhagyja a családot. Úgy hiszik, Amerikába vándorolt, valójában Romániába ment, ahol új családot alapított.

41

Attila 1910-ben a Szolnok megyei Öcsödre került nevelôszülôkhöz, Gombai Ferenc parasztgazda házához. Itt még a nevétôl is „megfosztják”, Pistának nevezik. 1914-ben kísérli meg az elsô öngyilkosságot. 1916-ban születik elsô fennmaradt verse, a De szeretnék gazdag lenni címû. 1919-ben méhrákban meghal a „mama”. Gyámja – a makói ügyvéd sógora – Dr. Makkai Ödön lesz. 1922-ben Makón állítja össze elsô verseskötetét a Szépség koldusa címmel. A könyvhöz a Szegeden élô Juhász Gyula írt elôszót. Az érettségi után a szegedi egyetem magyarfrancia szakos hallgatója, ahonnan 1925-ben Horger Antal eltanácsolja a Tiszta szívvel címû verse miatt. Még ugyanebben az évben Bécsbe megy, rá egy évre pedig Párizsba, ahol beiratkozik a Sorbonne-ra (Szorbonra). 1927-ben újra Budapesten van, hamarosan idegösszeomlással szanatóriumba kerül. 1930-ban élettársa lesz Szántó Judit. 1932-ben Valóság címmel folyóiratot szerkeszt, de ennek csak egyetlen (!) száma jelenik meg. 1935-ben újra szanatóriumi kezelés alatt áll. 1937-ben találkozik Thomas Mann-nal, majd álláskérvénye mellékleteként megírja a Curriculum vitae-t (Kurikulum vitét), önéletrajzát. Jolán nôvére a Szieszta-szanatóriumból Balatonszárszóra viszi, ahol december 3-án az 1284-es számú tehervonat kerekei alatt leli halálát. Újratemetése 1942-ben Budapesten zajlik, azóta a Kerepesi temetôben pihen örökre. Költészetére a szeretet és a rend örökös keresése a jellemzô, a teljes emberi lét utáni vágy, az egyén fájdalma, a mély gondolatiság. Verskötetei: 1922 Szépség koldusa 1925 Nem én kiáltok 1929 Nincsen apám, se anyám 1932 Külvárosi éj Medvetánc (válogatott gyûjteményes kötet) 1936 Nagyon fáj

42


JUHÁSZ GYULA (1882, Szeged – 1937, Szeged) A Nyugat elsô nemzedékének magányos, zárkózottan élô lírikusa. Tanulmányait Szegeden és Vácott végezte, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult. Tanított Máramarosszigeten, Nagyváradon, Szakolcán, Makón. Mecénása-támogatója a 17 évesen induló József Attilának. 1917-ben visszaköltözik szülôvárosába, ottani lapoknál újságíró. A forradalmak idején (1918–19) tagja a színházi direktóriumnak és a szegedi Nemzeti Tanácsnak. Közread irodalmi tanulmányokat és elbeszéléseket is. Mûveire jellemzô a melankólikus életérzés, az ember és a táj szimbolikus kapcsolata.

KÁNYÁDI SÁNDOR (1929, Nagygalambfalva) Erdélyben élô költô, az ottani magyarság sorsának, létkérdéseinek a megszólaltatója, drámaíró, mûfordító is. Székely parasztcsaládból származik. 11 éves, amikor elveszti édesanyját. 1941-ben a székelyudvarhelyi kollégiumba kerül, majd Kolozsvárott beiratkozik a színmûvészeti fôiskolára. 1954-ben a Bolyai Tudományegyetemen magyar szakos tanári képesítést szerez. Önálló kötettel 1955-ben jelentkezik Virágzik a cseresznyefa címmel. Kolozsváron él, a Napsugár címû gyermeklap szerkesztôje. Kossuth-díjas. Néhány kötete: 1979 Fekete-piros versek 1980 Kenyérmadár 1982 Tavaszi tarisznya 1984 Virágon vett vitéz (elbeszélések) 1986 Madármarasztaló

KAZINCZY FERENC (1759, Érsemlyén – 1831, Széphalom) Irodalomszervezô, nyelvújító, író, költô, mûfordító.

A magyar felvilágosodás utolsó szakaszának szellemi irányítója, Bessenyei György nyelvi reformját teljesíti ki. Apja, Kazinczy József nagy gondot fordít a nevelésére, íróembernek szánja. Kazinczy a sárospataki kollégiumban, majd Kassán, Eperjesen és Pesten (jogot) tanul. 1786-ban a kassai tankerület felügyelôje. 1790-ben Orpheus (orfeusz) címmel folyóiratot ad ki. A magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt 1795-ben elôbb halálra, majd várfogságra ítélték, ahonnan 1801-ben szabadul. (Spielberg, Kufstein, Munkács) Feleségül veszi Török Sophiet (Szofit), s az általa Széphalomnak elnevezett Bányácskán telepszik le. Mint költô a klasszicista eszményt szolgálta. Fôbb munkái: 1811 Tövisek és virágok (epigramma-gyûjtemény) 1828 Pályám emlékezete 1831 Fogságom naplója

KOSZTOLÁNYI DEZSÔ (1855, Szabadka – 1936, Budapest) Költô, író, mûfordító, tanulmányíró. Értelmiségi családból származik, apja Kosztolányi Árpád tanár, anyja Brenner Eulália. Szabadkán, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul. Elsô verseskötete 1907-ben jelenik meg Négy fal között címmel. A Nyugatnak kezdettôl fogva a munkatársa. Felesége Harmos Ilona színésznô, gyermekük Ádám. Kosztolányi 1930-ban a magyar Pen Club (nemzetközi írói egyesülés) elsô elnöke. 1933-ban jelentkeznek rosszindulatú betegségének elsô tünetei, sok-sok szenvedés után ínyrákban hal meg. Mûvei: 1910 A szegény kisgyermek panaszai (versek) 1922 Nero, a véres költô (regény) 1924 Pacsirta (regény) 1925 Aranysárkány (regény) 1926 Édes Anna (regény)


1928 Meztelenül (versek) 1933 Esti Kornél (novellák) 1935 Számadás (versek) 1936 Tengerszem (novellák)

KÖLCSEY FERENC (1790, Szôdemeter – 1838, Szatmárcseke) Vörösmarty mellett a magyar romantika legjelentôsebb költôje, a reformkor egyik jelentôs politikusa. Református középnemesi család gyermeke, apja földbirtokos. Árvaságra hamar jutott, s himlô miatt bal szemére korán megvakult. Tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte, majd Pesten folytatott joggyakorlatot. Késôbb a Bihar megyei Álmosdon, s a Szatmár megyei Csekén gazdálkodott, itt lett a megye fôjegyzôje, 1832-ben pedig az országgyûlési követe. Közéleti tapasztalatait Országgyûlési Naplójában írta le. 1835-tôl visszavonultan élt haláláig. Erkölcsi elveinek összefoglalása a Parainesis, amelyet unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz – a szabadságharc majdani hôsi halottjához – intéz. Néhány fontos mûve: 1823 Himnusz (megzenésítôje 1844-ben Erkel Ferenc) 1826 Nemzeti hagyományok (tanulmány) 1837 Parainesis

MIKES KELEMEN (1690, Zágon – 1761, Rodostó) Székely nemesi családban született, a kolozsvári jezsuitáknál (katolikus szerzetesrend) tanul. Már gyermekként II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarába kerül. A kuruc szabadságharc bukása után hûséggel követi urát elôbb Lengyelországba, aztán Franciaországba, végül Törökországba is. Fô mûve a Törökországi levelek, amelyeket képzeletbeli nagynénjéhez írt. Ebbôl a naplószerû összefoglalásból kerekednek ki a bújdosók élete, napirendje, II. Rákóczi Ferenc sorsa, a városka hétköznapjai, az ottlakók szokásai. Az el nem küldött levelekbôl képet kapunk Mikes olvasmányairól, a szülôföldje iránti szeretetrôl is.

43

Stílusát a közvetlenség, a természetesség, az élôbeszéd fordulatossága jellemzi. Ez a munka a magyar prózaírás egyik elsô gyöngyszeme, elôször 1794-ben adják ki.

MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847, Szklabonya – 1910, Budapest) Jókai után (Móricz elôtt) a legnagyobb elbeszélôink, regényíróink egyike. A romantika „útjain” indul, s jut el a realizmusig, a dzsentritôl (korábban haladó kis- és középnemesség, késôbb a haladást gátló lezüllött társadalmi réteg) az attól való teljes kiábrándulásig. Édesapja földbirtokos, a fiát Rimaszombatra küldi tanulni. Mikszáth Selmecen érettségizik, majd 1866tól Pesten joghallgató, de diplomát végül nem szerez. 1871-ben szolgabírói esküdt Balassagyarmaton. 1873-ban titokban megnôsül, Mauks Ilonát – a fônöke leányát – veszi el. Budapesti újságíróként nagyon nehéz körülmények között élnek. Hogy feleségét mentesítse a nélkülözésektôl, elválnak. 1887-tôl a Petôfi és a Kisfaludy Társaságnak, 1899-tôl a Magyar Tudományos Akadémiának a tagja. 1878-tól a Szegedi Napló, majd a Pesti Hírlap munkatársa lesz. 1881–82: A Tót atyafiak, ill. A jó palócok címû novelláskötetek meghozzák számára az országos elismerést, anyagi téren is. 1882-ben – immár jómódúan – másodszor is feleségül veszi Mauks Ilonát. 1887-tôl egészen a haláláig országgyûlési képviselô (Tisza Kálmán fölajánlására), népszerûsége ekkortól már óriási. A bölcs humor, a metszô irónia, a kedélyes hangnem, az anekdota jellemzô az írásmûvészetére. Szülôhelyét ma Mikszáthfalvának hívják. Fôbb mûvei: 1895 Szent Péter esernyôje 1897 A gavallérok 1898 Új Zrínyiász 1900 Különös házasság 1908 A Noszty fiú esete Tóth Marival 1910 A fekete város

44


MOLNÁR FERENC (1878, Budapest – 1952, New York) Drámaíró, író, publicista. Apja orvos, aki gondosan iskoláztatja, a svájci Genfben joghallgatóként tanul. 1896-tól pesti újságíró, az Est címû lap harctéri riportere az I. világháború ideje alatt. Sokat tartózkodik külföldön: Olaszországban, Svájcban, Ausztriában, Franciaországban, 1940-tôl pedig az Egyesült Államokban telepszik le, itt is hal meg. Legjelentôsebb epikai mûve – amely világhírnevet szerzett neki – az 1907-ben megjelent regénye, A Pál utcai fiúk. Fontosabb színdarabjai: 1907 Az ördög 1909 Liliom 1910 A testôr 1926 Játék a kastélyban

MÓRA FERENC (1879, Kiskunfélegyháza – 1934, Szeged) Író, könyvtár- és múzeumigazgató, leletmentô régész. Szegényparaszti családból származott, apja szûcsmester volt. A kis Móra korán kitûnt szellemi képességével, szegénységük ellenére elvégzi a félegyházi gimnáziumot. Ezután a budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakon tanul. A tanári pálya helyett újságíró lesz a Szegedi Naplónál, majd a gyermekeknek kezd írni a Pósa Lajos szerkesztette az Én Újságom címû gyermeklapban, itt több mint 1000 írása jelent meg. Hírlapírói munkája mellett könyvtáros a híres szegedi Somogyi Könyvtárban, amelynek 1917-tôl (Tömörkény István halálát követôen) az igazgatója. Fôbb munkái: 1909 Rab ember fiai 1911 Mindenki Jánoskája 1913 Csalavári csalavér 1918 Kincskeresô kisködmön

1922 Dióbél királyfi 1924 Hannibál föltámasztása 1927 Ének a búzamezôkrôl 1932 Aranykoporsó

MÓRICZ ZSIGMOND (1879, Tiszacsécse – 1942, Budapest) Író, novellista, lapszerkesztô. Feltörekvô parasztcsaládból származik. Apja Móricz Bálint ötholdas parasztlegény, anyja Pallagi Erzsébet papleány. (Az író jövetele után még 7 fiúk, s végül 1 lányuk születik.) Az apa vállalkozó szellemû, de tönkremegy, a család „vándorolni” kényszerül. Életének akkori állomásai: Csécse, Istvándi, Prügy. 1890-ben a debreceni kollégiumba kerül, aztán Sárospatakra, végül Kisújszállásra, a gimnáziumot itt fejezi be. Tanárideálja az igazgató nagybátyja, Pallagi Gyula. 1900-tól Pesten él, jogi majd bölcsészhallgató, de hamarosan az újságírásnál köt ki, munkatársa lesz az Újság címû napilapnak. Az igazi elismerést a Nyugatban megjelenô Hét krajcár címû novellája, majd az azonos címû novelláskötete hozza meg a számára. Elsô jelentôs regényei Az Isten háta mögött és a Sárarany. 1905-ben köt elôször házasságot, felesége Holics Eugénia tanítónô. Három leánygyermekük születik: Virág, Lili, Gyöngyi. Felesége 1925-ben öngyilkos lesz, másodszor is megnôsül, Simonyi Mária színésznôt veszi el. 1936-ban elválnak, ezután Leányfalun él. Az I. világháború idején haditudósító, aztán a Vörösmarty Akadémia elnöke. 1929-33 között a Nyugatot szerkeszti, 1939-tôl pedig a Kelet Népét. 1942 augusztusában agyvérzés éri. Munkássága sokoldalú: regényíró, színpadi szerzô, elbeszélômûvész, publicista. Stílusára a kritikai realizmus és a naturalizmus a jellemzô. Mûvészi indulása késôi ugyan, mégis hatalmas életmûvet hagyott hátra. Fôbb mûvei: 1909 Hét krajcár (novellák)


1911 Az Isten háta mögött Sárarany 1917 A fáklya 1920 Légy jó mindhalálig 1928 Úri muri 1932 Barbárok 1935 Erdély-trilógia A boldog ember 1938 Életem regénye 1941 Árvácska Rózsa Sándor a lovát ugratja 1942 Rózsa Sándor összevonja szemöldökét

NAGY LÁSZLÓ (1925, Felsôiszkáz (Veszprém megye) – 1978, Budapest) Költô, mûfordító, szerkesztô. Édesapja híresen jó gazda, édesanyja szorgalmas, ügyeskezû asszony. Nagy László tôlük tanulta meg az állatok szeretetét: a lovaira büszke apától és a jól rajzoló anyától. Verseiben bizonyára ezért is tûnik fel gyakran a ló-motívum. Iskoláit Pápán kezdi, majd Pesten az Iparmûvészeti Fôiskola hallgatója népikollégistaként. Egy év múltán a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanul: 1949-ben ösztöndíjjal Bulgáriába kerül, 1952-ig itt él. 1959-tôl az Élet és Irodalom címû lap képszerkesztôje, majd haláláig a fômunkatársa. Háromszoros József Attila-díjas (1950, 1953, 1955), Kossuth-díjas (1966). Fôbb kötetei: 1949 Tûnj el, fájás 1954 A nap jegyese 1956 A vasárnap gyönyöre 1965 Himnusz minden idôben 1966 Arccal a tengernek 1973 Versben bújdosó 1977 Csodafiú-szarvas 1978 Jönnek a harangok értem 1979 Adok nektek aranyvesszôt (összegyûjtött prózai írások)

45

NEMES NAGY ÁGNES (1922, Budapest – 1991, Budapest) Még olvasni sem tudott, amikor már verseket „csinált” – ezeket édesanyja jegyezte le. Tehetségét Áprily Lajos ismerte fel, aki gimnáziumi tanára volt. Értelmiségi családból származik, 1944-ben szerzett diplomát magyar-latin szakon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1945–53 között a Köznevelés címû pedagógiai lap munkatársa, utána 1958-ig a Petôfi Gimnáziumban tanít. Ezután csak irodalmi munkájának él, férje Lengyel Balázs író lett. Elsô verseskötete 1946-ban látott napvilágot, rögtön Baumgarten-díjjal jutalmazták. 1969-ben József Attila-, 1983-ban Kossuth-díjban részesült. Fontosabb kötetei: 1946 Kettôs világban 1962 Az aranyecset (mese) 1965 Lila fecske (gyermekversek) 1967 Napforduló (versek) 1978 Bors néni könyve (gyerekversek) 1979 Éjszakai tölgyfa (versek) 1988 Szôke bikkfák (verselemzések)

ÖRKÉNY ISTVÁN (1912, Budapest – 1979, Budapest) Apja gyógyszerész volt, ô maga is vegyészmérnöki diplomát szerez a budapesti egyetemen. Elsô írása a Szép Szó-ban jelenik meg. 1938-ban Londonba, majd Párizsba utazott, alkalmi munkákból él. Rövid ideig katonáskodik (zászlósként szerel le), majd 1941-ben a mûegyetemen megszerzi második diplomáját. A 2. magyar hadsereg katonájaként 1943-ban hadifogságba kerül, munkaszolgálatos lesz. 1946-ban tér haza. Különbözô színházakban dramaturgként dolgozik. 1954-tôl a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1963-ig nem publikálhat. Ezalatt az idô alatt az Egyesült Gyógyszergyár orvostudományi osztályán mérnökként dolgozik.

46


1955-ben és 1967-ben József Attila-díjban, 1973-ban Kossuth-díjban részesül. Jelentôsebb mûvei: 1941 Tengertánc (novellák) 1951 Lila tinta 1967 Macskajáték (színmû) Tóték (színmû) 1968 Egyperces novellák 1976 Meddig él egy fa? (válogatott elbeszélések) 1977 Rózsakiállítás (regény) 1981 Párbeszéd a groteszkrôl (interjúk, vallomások) 1982 Babik (kisregény)

PETÔFI SÁNDOR (1823, Kiskôrös – 1849, Fehéregyháza) Költészetünk világirodalmi rangú képviselôje, külföldön is (el)ismert alakja. Apja Petrovics István, aki módos, vállalkozó ember. Anyja Hrúz Mária, szlovák származású, férjhezmenetele elôtt cselédlány. Elôbb Félegyeházán, majd Kecskeméten tanul, aztán Sárszentlôrinc következik. 1833–34-ben pesti diák, 1835–38 között Aszódon növendék. Elsô fennmaradt költeménye az itt írt tanévzáró búcsúvers 1838-ból. Az 1838/39-es tanév elsô félévét Selmecen tölti, 1839 tavaszán statiszta a Pesti Magyar Színházban. A nyarat Ostffyasszonyfán tölti, szeptembertôl Sopronban katona, de hamarosan leszerelik. 1841 ôszéig vándorol, aztán a pápai gimnázium 7. osztályában köt ki, ahol Jókaiban barátra lel, a nyarat náluk tölti Komáromban. Utána Dunavecsén kibékül apjával, innen Mezôberénybe visz az útja, 1843 januárjáig Székesfehérváron ismét színész. 1843 tavasza és nyara: Pozsony, a jelzett év telét pedig már Debrecenben vészeli át, ahonnan gyalogszerrel Pestre indul Vörösmartyhoz. Ô felkarolja, állást szerez neki a Pesti Divatlapnál, s ez évben írja meg a János vitézt. 1845 tavaszán Eperjesre látogat, itt ismeri meg Tompa Mihályt, de megfordul Iglón, Losoncon, Késmárkon is, az újabb ôszi-téli hónapokat Gödöllôn és Szalkszentmártonban tölti.

1847-ben barátja lesz Arany Jánosnak, beutazza Erdélyt, Nagykárolyban összeismerkedik késôbbi feleségével, Szendrey Júliával, akivel 1847 szeptember 8-án köt házasságot. (Zoltán fiuk 1848. december 15-én születik meg.) 1848 március 15-e és 1849 július 31-e között alig másfél év telik el. Eközben poéta, katona, nemzetôr, kapitány; toborzó, Bem tábornok segédtisztje, elôbb százados majd ôrnagy. 1849. július 31-én hal hôsi halált a segesvári csatában, a Fehéregyháza felé vezetô úton. Halálát a kortárs közvélemény nem akarja tudomásul venni.

PILINSZKY JÁNOS: (1921, Budapest – 1981, Budapest) Költô, író, a II. világháború utáni magyar líra immár klasszikusnak számító alkotója. Értelmiségi családból származik. 1939-ben érettségit tesz a budapesti Piarista (kegyes tanítórend) Gimnáziumban. Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetemen elôbb jogot, aztán magyar irodalmat és mûvészettörténetet hallgat, egyetemi tanulmányait azonban nem fejezi be. 1944 novemberében behívják katonának, az alakulatával decemberben nyugatra irányítják. Így kerül el Harbachba, ahol egész életét meghatározó, megrendítô élménye lesz a koncentrációs táborok világa. 1945-ben térhet haza. Versei 1938-tól jelennek meg különbözô folyóiratokban. 1946–48 között az Újhold segédszerkesztôje, 1949-tôl nem publikálhat. Ekkor külsô korrektorként tevékenykedik a Szépirodalmi Kiadónál. 1956-ban lektor lesz a Magvetô Kiadónál, 1957-tôl a haláláig pedig az Új Ember címû katolikus lap belsô munkatársa. Mélyen hívô ember, hiszi Isten kegyelmét, amely a világ káoszában rendet teremt. Egész életének, minden tettének a középpontjában a szeretet áll. 1947-ben Baumgarten-, 1971-ben József Attila-, 1980-ban Kossuth-díjban részesül.


Mûvei: 1946 Trapéz és korlát 1957 Aranymadár (verses mesék) 1959 Harmadnapon 1970 Nagyvárosi ikonok (összegyûjtött versek) 1972 Szálkák 1974 A nap születése (verses mesék) 1976 Kráterek (összegyûjtött versek) 1981 Apokrif 1982 Szög és olaj (cikkek, tanulmányok)

RADNÓTI MIKLÓS (1909, Budapest – 1944, Abda) Költô, mûfordító, tanulmányíró. Kispolgári családból származik. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe kerül. 11 évesen elveszíti édesapját is. Ettôl kezdve nagybátyja gondoskodik róla. Tanulmányait Budapesten, a csehországi Liberecben, majd a szegedi egyetem bölcsészkarán végzi, ahol tanári oklevelet szerez. Tagja a Szegedi Fiatalok Mûvészeti Kollégiumának. Versei miatt 1932-ben bíróság elé állítják. Budapesten él állástalanul, felesége – sok-sok versének ihletôje – Gyarmati Fanni. Életében 6 kötete jelenik meg, palamennyi 1940 elôtt. Többször hívják be munkaszolgálatra. 35 éves, amikor Szerbiába kerül, majd a menekülô fasiszták rabtársaival együtt végighajtják Szerbián és Magyarországon. A Bor mellett Lager Heideneau-ból indul az „erôltetett menet”, s végül a Gyôr közeli Abdán lövik tarkón. Holttestét 2 évvel késôbb egy tömegsírban találják meg, kabátjában azt a füzetet, amelybe az utolsó útja során írta a verseket. (Bori notesz) Kötetei: 1930 Pogány köszöntô 1931 Újmódi pásztorok éneke 1933 Lábadozó szél 1934 Kaffka Margit mûvészi fejlôdése (bölcsészdoktori értekezés) 1935 Újhold 1938 Meredek út 1942 Naptár 1946 Tajtékos ég

47

SÜTÔ ANDRÁS (1927, Pusztakamarás) Erdélyi magyar író, elbeszélô, drámaíró, szerkesztô, az ottani magyarság egyik legismertebb képviselôje. Földmûvelô családból származik. Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen kollégiumban végzi, majd a kolozsvári Bolyai Egyetemen folytatja. A Világosság címû lapnál riporter, 1948 és 1954 között a Falak Népének a munkatársa, késôbb fôszerkesztôje. Ezután az Igaz Szó-nál dolgozik. Részese a politikai és kulturális közéletnek, alelnöke a Romániai Írók Szövetségének. 1971-tôl 1989-ig az Új Élet fôszerkesztôje. Jelenleg Marosvásárhelyen él. Íróként a mezôségi paraszti világ érdekli elsôsorban. Az 1970-es évektôl megjelent színmûveiben az egyén és a hatalom viszonya foglalkoztatja. Az Álomkommandó címû drámájában a politikai terror különbözô fajtáinak azonosságát dokumentálja. Esszéiben a magyar nyelv és a magyarság féltése nyilvánul meg. A „menekülés” helyett a szülôföldön maradás szükségessége kap hangot az írásaiban. Fôbb munkái: 1970 Anyám könnyû álmot ígér 1975 Egy lócsiszár virágvasárnapja 1976 Csillag a máglyán 1977 Engedjétek hozzám jönni a szavakat 1978 Káin és Ábel 1984 Gyerekkorom tükörcserepei 1987 Advent a Hargitán Sikaszói fenyôrforgácsok Álomkommandó

SZABÓ LÔRINC (1900, Miskolc – 1957, Budapest) Költô, mûfordító. Apja mozdonyvezetô, ô maga elôször mérnöknek készül. Egy ideig a bölcsészkaron tanul. Újságíróként Az Est és a Nyugat címû lapoknál dolgozik. Tanítványa, majd lakótársa és barátja lesz Babits Mihálynak.

48


Elsô versei az expresszionista szabadvers hatását mutatják. Érdeklôdik a keleti filozófiák iránt, s ez munkásságában is nyomot hagy. Két összefüggô verscsoportot is írt Tücsökzene címmel, Rajzok egy élet tájairól alcímmel 370 költeményben idézi fel életének fordulóit, fogalmazza meg vágyakozását a nyugalom iránt. A 26. év 120 szonettje egy negyedszázadnál tovább tartó szerelem emléke. Kötetei: 1922 Föld, erdô, Isten 1923 Kalibán! 1926 A sátánmûremekei Fény, fény, fény 1932 Te meg a világ 1936 Különbéke 1947 Tücsökzene (verses önéletrajz) 1957 A huszonhatodik év

SZILÁGYI DOMOKOS (1938, Nagysomkút – 1976, Kolozsvár) Erdélyi költô, író, mûfordító. Apja református lelkész. Szilágyi a középiskoláit Szatmárnémetiben végzi, 1955-ben Kolozsvárra kerül, s a Bolyai Egyetemen szerez tanári diplomát. Ezután kiadói szerkesztô. 1958–59-ben az Igaz Szó, 1960-tól az Elôre címû lap munkatársa. Öngyilkos lett. Mûfordítóként fôképpen a román és az angol nyelvû költészetet és prózát tolmácsolta. Pályaíve az avantgárdtól a hagyományos formákhoz való visszatérésig vezet. Fontosabb mûvei: 1962 Álom a repülôtéren 1969 Búcsú a trópusoktól 1974 Felezôidô 1976 Napraforgók 1988 Világ hava (válogatott versek)

TAMÁSI ÁRON (1897, Farkaslaka – 1966, Budapest) A Székelyföld hagyományainak, szellemiségének, lelkületének, ízes nyelvének összegzôje, az erdélyi magyar irodalom reprezentánsa. Székely parasztcsaládból származik. Már gyerekkorban megismeri a székelyföldi hegyeket, erdôket, meséket, balladákat. Az I. világháborúban az olasz fronton katona, majd a kolozsvári kereskedelmi akadémián szerez oklevelet. 26 évesen Amerikába vándorol, 1923–26 között ott él, banktisztviselôként tevékenykedik. 1925-tôl, elsô novelláskötetének megjelenésétôl vesz részt az erdélyi irodalom szervezésében. Az Erdélyi Helikon nevû írói és kiadói csoport alapító tagja. Ábel a rengetegben címû regényével lesz híres a magyar nyelvterületen. 1940–44 között gyakran publikál a Zilahy Lajos fémjelezte Hídban. 1943–49 között a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja, 1944-ben végleg Budapestre költözik. 1945–47-ben országgyûlési képviselô. 1956 szeptemberétôl 1957 áprilisáig a Magyar Írók Szövetségének a társelnöke. A szovjet beavatkozást elítélô írói nyilatkozatot ô fogalmazza meg 1956. december 28-án. Baumgarten-díjat kap 1930-ban, 1933-ban, 1943-ban, 1954-ben Kossuth-díjban részesül. Fôbb mûvei: 1925 Lélekindulás (novella) 1928 Szûzmáriás királyfi 1932 Ábel a rengetegben 1933 Énekes madár (színmû) 1934 Ábel az országban Ábel Amerikában 1939 Szülôföldem (szociográfia) 1941 Tündöklô Jeromos 1947 Hullámzó vôlegény 1952 Búbos vitéz (mesejáték) 1953 Bölcsô és bagoly (önéletrajzi regény) 1966 Világló éjszaka (elbeszélések)


TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN (1515 körül, Tinód – 1556, Sárvár) Költô, énekszerzô, a 16. századi históriás énekköltészet jelentôs képviselôje. Krónikás énekeiben a végvári harcok eseményeit, a várvédôk hôstetteit örökítette meg. Legismertebb és leghíresebb mûve az 1553-ban keletkezett Egervár viadaljáról címû história, amely forrásmunkául szolgált Gárdonyi Géza Egri csillagok címû regényének megírásához. Egri históriájáért Ferdinánd király címert és nemességet adományozott neki. 1554-ben maga szerkesztette könyvvé és adta ki az énekeit.

TÓTH ÁRPÁD (1886, Arad – 1928, Budapest) A Nyugat elsô nemzedékének költôje és mûfordítója. Debrecenben, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul, de tanulmányait nem fejezi be, családjának anyagi gondjai miatt. Ezután debreceni, majd budapesti lapoknál dolgozik, késôbb az Esztendô címû irodalmi folyóirat segédszerkesztôje lesz. Súlyos tüdôbajjal küszködik, halálát is ez okozza. Mûvei: 1913 Hajnali szerenád 1917 Lomha gályán 1922 Az öröm illan 1928 Lélektôl lélekig

VAJDA JÁNOS (1827, Pest – 1897, Budapest) A reformkor ifjú forradalmár nemzedékének a tagja, költô, író publicista. Apja uradalmi erdész. Vajda Székesfehérváron és Pesten tanul. Vándorszínésznek áll, majd gazdasági gyakornok lesz. A szabadságharc alatt önként jelentkezik közhonvédnek, bátorságával kitûnik a harcokban, s hadnaggyá leptetik elô. A bukás után a császári seregbe sorozzák be, hazatérte után elôbb napidíjas, késôbb újságíró lesz.

49

1863-tól a Magyar Sajtó szerkesztôje. 1856-ban jelent meg elsô, Költemények címû kötete. Reménytelen szerelem fûzi Kratochwill Georginához, akit verseiben Ginának nevez. Röpiratai – 1862: Polgárosodás, Önbírálat – az ország polgári átalakítása mellett szólnak. Költészete a népies hagyományoktól indul, majd a látomásos romantikán át a korai szimbolizmushoz jut el. VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800, Nyék (ma: Kápolnásnyék) – 1855, Pest) A magyar romantika legnagyobb lírikusa, jelentôs drámaíró, irodalom- és színházkritikus, lapszerkesztô, mûfordító. Édesapja gazdatiszt. Mihály Székesfehérváron kezdi gimnáziumi tanulmányait, majd 1816-tól a pesti piaristáknál folytatja. Apja halála után 1817-tôl a Perczel-családnál nevelô: a Tolna megyei Börzsönyön. Itt születnek Perezel Etelkához írott szerelmes versei. Egyidejûleg a nevelôsködéssel Pesten jogot hallgat. Ebben az idôben ismerkedik meg a kor magyar irodalmával. 1825-ben írja meg a Zalán futása címû eposzát, a magyar honfoglalásról, s ennek révén országos hírû poétává lesz. Szerkeszti a Tudományos Gyûjtemény és a Koszorú címû folyóiratokat. 1836-ban a Kisfaludy Társaság egyik alapítója. Ebben az évben írta a Szózatot. Toldy Ferenccel és Bajza Józseffel együtt adja ki az Athenaeum (Aténeum) és a Figyelmezô folyóiratokat. 1837-ben Árpád ébredése címû darabjával nyitják meg a Nemzeti Színházat. 1843-ban feleségül vette Csajághy Laurát. 1848-as forradalomban tevékenyen vesz részt, képviselô, a debreceni országgyûlésben Kossuth híve. A szabadságharc leverése után bújdosásra kényszerül. 1850-tôl Csépen, Baracskán és Nyéken él, földbérlôként anyagi gondokkal küszködik. Ekkor írt kevés verse – köztük az Elôszó és A vén cigány – a szabadságharc vereségének fájdalmát, az emberiség történelmi reményét szólaltatja meg.

50


WEÖRES SÁNDOR (1913, Szombathely – 1989, Budapest) Költô, mûfordító, drámaíró. Életmûve hatalmas: egyszavas versek, ritmusjátékok, nyelvi groteszkek, hosszú verskompozíciók, mûfordítások – mind-mind megtalálhatók nála. Kisbirtokos családból származik, Vas megye egyik kis falujában, Csöngén nevelkedik. Elemi iskoláit itt és Pápán végzi, középiskoláit Szombathelyen, Gyôrött és Sopronban. A pécsi egyetemen filozófiai doktorátust szerez. Doktori disszertációjának a címe: A vers születése. Elsô versei 14 éves korában jelennek meg, 1932tôl a Nyugat is közli az írásait. 1941–50 között Pécsett, Székesfehérváron, majd Budapesten az Akadémiai Könyvtárban könyvtáros. 1948-ig a pécsi Sorsunk folyóirat társszerkesztôje. 1935-ben lát napvilágot elsô kötete A kô és az ember címmel. 1949 és 1956 között „csak” ún. gyermekversei és mûfordításai jelenhetnek meg, 1951-ben elveszíti könyvtárosi állását is. Mûfordítói munkássága a világlíra csaknem minden területére kiterjed. 1936-ban Baumgarten, 1970-ben Kossuth-díjat kap. Felesége Károlyi Amy költônô. Néhány munkája a hatalmas termésbôl: 1938 A teremtés dicsérete (versek) 1946 Gyümölcskosár (versek) 1955 Bóbita (gyermekversek) 1964 Tûzkút (versek) 1967 Hold és sárkány (színmûvek) 1970 Egybegyûjtött írások 1973 Ha a világ rigó lenne (gyermekversek) 1974 111 vers 1977 Három veréb hat szemmel (régi magyar irodalmi szemelvények) 1987 Kútbanézô (versek)

ZRÍNYI MIKLÓS (1620, Csáktornya – 1664, Csáktornya) A magyar barokk irodalom legnagyobb költôje, hadvezér és politikus. Délvidéki horvát fônemesi család szülötte. Neveltetését a jezsuiták szellemisége határozza meg, Pázmány Péter irányítja. Már gyermekkorától kezdve dédapja, a szigetvári hôs tettének a bûvöletében él, az ô nyomdokaiba szeretne lépni. Már fiatalon tábornok lesz. A mûveltsége hatalmas, ezt neveltetésén túl olvasottságának és itáliai utazásainak köszönheti. Hat nyelven beszél, ismeri a magyar- és világtörténelem nagy eseményeit, kiválóan ért a hadtudományhoz. Tanulmányokat Grazban, Bécsben, Nagyszombatban folytat. 1647-ben horvát bán, 1663–64-ban nagy hadi sikereket ér el. Késôbb megrendül a bizalma a Habsburgokban, hiszen a bécsi udvar békét köt a szultánnal. Tragikus körülmények között, egy vadászaton hal meg. Költôi gyûjteményes kötete 1651-ben jelenik meg. Legfôbb munkái: 1651 Szigeti veszedelem (hôseposz) 1656–57 Mátyás király életérôl való elmélkedések (tanulmány) 1661–62 A török áfium ellen való orvosság (tanulmány)


51

RÖVID UTÓSZÓ Ez a munka nem a szó klasszikus értelme szerinti Kézikönyv. Nem óravázlatok sokaságát tartalmazó gyûjtemény, hiszen akkor „Óravázlatkönyv” lenne. Inkább tömörített összefoglalása kívánt lenni az 5. osztályos TANKÖNYVCSALÁD-nak, általánosan és konkrétan megfogalmazott pedagógiai-szaktárgyi követeléseknek, elvárásoknak.

Igazi tartalommal a pedagógusok EGYÉNISÉGE, felkészültsége, személyes varázsa, kisugározni tudó képessége tölt meg egy-egy tanórát – természetesen a diákok „hathatós támogatásával”. Ehhez szándékoztunk segítséget adni, eligazítást nyújtani, reményeink szerint jól.

(PLUSZ) KONKRÉT JAVASLATOK VÁZLATOSAN EGY-EGY TANÓRA LEVEZETÉSÉHEZ Petôfi Sándor: János vitéz (összefoglalás) Megjegyzés: két tanórányi feladat(ra bontható) I. Motivációs versenyszerû villámkérdés-feladat: (Ki mit tud, ki mire emlékszik?) a) Mûfaja? (Elbeszélô költemény, verses mûmese) b) Keletkezési ideje? (1844) c) Kiadásának segítôje? (Vörösmarty Mihály) d) Részeinek száma? (27) e) Egy-egy verssor szótagszáma, a rímelése? (12, párosrímû) II. Fogalomértelmezések: (frontális munka) – idôsíkbontás – stíluseszközök, költôi képek (Házi feladatként egynek-egynek a kiírása megnevezéssel) – reális elemek, mesei részek – az epizód – fôszereplôk, mellékszereplôk – jellemtabló (elkészítése házi feladatként is adható) III. Csoportos feladatok: 1. Önálló készülés dramatikus játékra (néhány jól eljátszható rész kidolgozása) 2. A kevésbé jó olvasóknak olvasási gyakorlat válogató olvasással. (Pl. a griffmadár szárnyán, találkozás az óriáskirállyal, stb.) 3. Önálló szövegalkotási gyakorlat: egyik rész vázlatának elkészítése (megfogalmazása).

4. Kreatív feladat: címadás egy-egy fejezetnek (ez lehet házi feladat is). 5. Ismét frontális munka: staféta tartalommondás egy-egy országban történtekrôl: Franciaország, Óriásország, Tündérország IV. A dramatikus játékok megtekintése, elemzô értékelése V. Kifejezô olvasás gyakorlása: párbeszédes része a mûben. (Tempó, hangerô, különbözô fajtájú mondatok dallamívei, szünettartás) VI. Házi feladat: (egyben otthoni) felkészülés 5–8 versszak könyv nélküli megtanulására, elôadására. (Memoriter-bemutatás) VII. Rajzos feladat (lehet önálló vagy csoportos): egy-egy fejezet „diafilmjének” elkészítése. Az elvégzett munka alapján a tanórák, a tanulói teljesítmények értékelése, adott esetben jó érdemjeggyel való elismerése. (Mindig indokoljunk, illetve indokoltassunk, s az osztálymunkától haladjunk az egyéni teljesítmény felé!)

52


MÛELEMZÔ, MÛFELDOLGOZÓ ÓRÁK Verselemezések – Petôfi népies költeményei, – Petôfi, a dalköltô Mûvek: a tankönyv 3 ide tartozó verse: Megy a juhász szamáron… Befordúltam a konyhára… Fa leszek, ha… I. Motivációs beszélgetés a népköltészetrôl, a népdalról. (Énekórai integráció) II. A mûvek bemutatása (esetleg elénekelt formában is!). III. A keletkezési helyszínek jelölése vaktérképen, idôpontok lejegyzése a füzetbe. IV. A dalnak mint irodalmi mûfajnak a fogalma. Miként épül (és vajon miért?) a népköltészet a mûköltészetbe, Petôfi mûvészetébe?

V. A versek szövegének bemutatása újra – akár közös olvasással, akár egy-egy tanuló kifejezô bemutatásával, majd – a szövegek értelmezése, szövegtartalom, – versismérvek összegyûjtése (szakaszosság, rímelés, szabályos ritmus), – azonosságok és különbözôségek vizsgálata, lejegyzésük a füzetbe, – vershangulat (téma, tartalom, játékosság…) megbeszélése – foglaljuk (foglaltassuk) össze egy-egy mondattal (igaz állítással) egy-egy mû tartalmi lényegét! VI. Memoriter (3 csoport): szabad választással az egyik dal szövegének megtanulása, bemutatása. Házi feladat lehet: Melyik népdallal tudnád párosítani a három Petôfi-mûvet? Indokolj is! Gyûjts költôi képeket a dalszövegekbôl, s nevezd meg ôket! Rajzzal is ábrázolhatod valamelyik mû egy jelenetét.

PRÓZAI EPIKUS MÛ ELEMZÉSE – EGY MÍTOSZMESE: DAIDALOSZ ÉS IKAROSZ I. Motivációs beszélgetés: görög istenek és félistenek, a mítoszok világa, a meseiség. (Történelem integráció) II. Mûbemutatás, spontán megnyilatkozások meghallgatása, értékelése. (Elôtte szempont lehet: figyeld meg a címszereplôk viselkedését! Ha elôzetes feladatként kutatómunkára kértünk fel tanuló(ka)t, akkor ôket most hallgassuk meg!) III. Feldolgozás részeként részcélkitûzésekkel, az epikus mûszerkezet alapján: – elôkésztés (expozíció) – bonyodalom – a cselekmény kibontakozása – tetôpont – megoldás

Az egyes részek tömörített megfogalmazásai lejegyzendô vázlatpontokként is szerepelhetnek! IV. Feladatsorok: a) A mû újraolvasása (esetleg válogató olvasással) b) Fogalommagyarázatok, pl. ezermester, féltékenység… c) Gyûjtsük a mûhöz illô közmondásokat! d) Fogalmazzunk meg tanulságokat! e) Melyek a mû valóságos (szerû) és mesei elemei? V. Összefoglalás, ismétlés, értékelés (közösen a tanulókkal!) Házi feladat: Párbeszéd írása, apa és fia beszélgetése a készülôdés közben.


53

JEGYZETEK ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________

54


JEGYZETEK ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________


55

JEGYZETEK ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________

56


TARTALOM Elôszó ......................................................................................................................................................3 Az új kézikönyv megírásának okai .........................................................................................................4 A (központi) kerettanterv tartalma és követelményrendszere.................................................................4 Az irodalom(ról), mint tantárgy(ról) .....................................................................................................10 Tantárgyi feladatok a készségek és képességek fejlesztésében.............................................................11 Hogyan tehetjük vonzóvá a tantárgyat? ................................................................................................11 Hogyan tanítsunk? .................................................................................................................................13 Módszertani szempontok és javaslatok .................................................................................................14 Az olvasási képesség fejlesztése ...........................................................................................................14 Felolvasás, beszéd és írás, a beszélgetés (beszéltetés)..........................................................................14 Tanmenetjavaslat (74 tanévi órára) .......................................................................................................18 Felmérések (négyszeri tudásszint-mérés százalékos értékeléssel)........................................................20 Néhány óravezetési javaslat és vázlat ...................................................................................................28 Az átdolgozott (a kerettantervhez igazodó) tankönyv szerkezeti felépítése (a tankönyv fejezeteirôl)........................................................................................................................30 Olvasásra, kutatómunkára javasolt könyvlista (az egyes fejezetekhez kapcsolódóan nevelônek, illetve diákoknak) ...................................................32 Szerzôi „személyigazolvány” – arcképvázlatok írókról, költôkrôl! .....................................................36 Rövid utószó..........................................................................................................................................51

Balogh József KÉZIKÖNYV MAGYAR IRODALOM 5. OSZTÁLY

Recommend Documents