Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget nyújt az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem például a János vitéz, a mesék és a közösen megismert regények során a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Tudjon néhány mondatos véleményt megfogalmazni az olvasottakról szóban és írásban. Legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Fontos, hogy a tanult művek által a tanulók segítséget kapjanak abban, hogy a keresztény és esztétikai értékek mentén alakítsák saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket. Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2

A könyvek varázsa Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Ez a föld a mi hazánk (Táj, szülőföld; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk) Az ember világa (Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok) Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

89

Órakeret 1 óra 17 óra 18 óra 4 óra 5 óra 14 óra 10 óra + 3 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 1 óra Művek az olvasásról, a tömegkommunikációs eszközökről, az internetezésről és hatásaikról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak felismertetése, hogy az olvasás jelentős szerepet játszik a személyiség formálásában, a képzelet, a szövegalkotás, a szövegértés fejlesztésében. Az olvasási kedv erősítése. A számítógép-használat előnyei és káros hatásai. Érvek és ellenérvek megfogalmazása adott témában.

A könyvek varázsa

Ismeretek Művek a világ- és magyar irodalomból az olvasásról, a számítógép-használatról és hatásaikról. Pl.: Michael Ende: Előszó helyett: Szigorúan véve, Petőcz András: Internet-vers.András: Kulcsfogalmak/ fogalmak

Követelmények A tanuló − azonosítja a művekben megjelenített témát, gondolatot, érzelmet, hangulatot; − ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével érveket és ellenérveket fogalmaz meg bizonyos kérdésekben.

Olvasás.

90

Kapcsolódási pontok

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 17 óra Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, Előzetes tudás valamint kortárs példákkal). Tájékozottság a lakóhely néhány kulturális sajátosságáról. Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében. Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék megismerése, a A tematikai egység műfaji változatok tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és nevelési-fejlesztési fikció különbségének belátása, mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A céljai fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mesék. A tanuló Történelem: történetekben Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek − ismert műfajú művek olvasásával, a valós és a fiktív elemek és más népek meséi. megkülönböztetése. értelmezésével illeszkedik az új Verses és prózai formájú mesék. nevelési-oktatási szakasz Meseregény(ek), meseregény-részletek. irodalmi/képességfejlesztési Példák különféle műfaji változatokra folyamatába (átismétel, felidéz); (pl. tündér-varázsmese, valódi mese, − megismer műveket a magyar hősmese, csalimese, láncmese, népmesék, műmesék, hazai hazugságmese, tréfás mese). nemzetiségek és más népek meséi (Pl. Tündérszép Ilona és Árgyélus, Az köréből; okos lány, A bolond falu, egy − tudatosítja a mese különféle műfaji cigánymese.) változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a népmese és Állatmesék verses és prózai formában a műmese fogalmát; (egy téma több variánsa, pl. La Fontaine − tudatosítja a valóság és mese klasszikus történetei és új (fikció) különbségét; egy-egy átdolgozások). Hon- és népismeret: helyi feldolgozás verses és prózai hagyományok, formáját; J. K. Rowling: Harry Potter és a hazai nemzetiségek − alkalmazni tudja a műfajjal bölcsek köve. kultúrája és hagyományai. kapcsolatos legfontosabb fogalmakat; A lakóhely kultúrája. − képes cselekményismertetésre, hősA régió, a lakóhely irodalmi emlékei: bemutatásra; Petőfi Sándor: Keresztúton − megtanul és előad művet/műrészletet; − képes az elbeszélés, jellemzés közlésformáinak gyakorlására; Irodalmi művekhez kapcsolódó − megismer valamely népi szövegalkotási feladatok készítése hagyományt lakóhelye különféle műfajokban. vonatkozásában. Mesék bűvöletében

Népdalok A népköltészet hatása Petőfi Sándor verseiben (Megy a juhász a szamáron…) Kulcsfogalmak/ fogalmak

Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, próza.

91


Órakeret 18 óra Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Előzetes tudás Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal). Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. Magatartásformák megítélése, az erkölcsi jó és rossz elkülönítése, azonosulás erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság). A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, A tematikai egység szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; nevelési-fejlesztési együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli céljai fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, memoriterek előadására. Az olvasott irodalmi műhöz (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A János vitéz cselekménye, szerkezete. A tanuló Hittan: társas kapcsolatok, A mű mesei elemei (cselekmény, − ismeri az epikai műnem jellegét (tér, segítő kapcsolatok, felnőtté hősök) – népies elbeszélő válás, beavatás. idő, cselekmény, szereplő, költemény/verses mese. elbeszélő); Ének-zene: ritmusérzék − elemzi és minősíti ezeket a Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai fejlesztése, ritmizálás. viszonyokat, szempontokat a János (értelmezés, jellemzés). vitéz részletes feldolgozása során; Vizuális kultúra: − - jellemzi a mű szereplőit; A megjelenítés eszközei (az illusztrációk, a János vitéz − megismeri a kapcsolódó elméleti egységenkénti feldolgozás során rajzfilmen, fogalmakat (pl. népiesség, verses néhány poétikai eszköz megismerése: hangoskönyvben. epika; elbeszélő költemény); képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, − megkezdi az ismerkedést a poétikai metafora; alakzatok, pl. ellentét, eszközökkel – a szóképek, alakzatok párhuzam, felsorolás, megszólítás, felismerése, megnevezése ettől felkiáltás, kérdés). kezdve folyamatos feladat; − felismeri a versritmust; Verselési elemzések, ritmizálási − képes önálló szövegalkotási gyakorlatok. feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); − képes az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására; − néhány, különféle típusú, a Történelem; mindennapokban megjelenő írott és természetismeret; elektronikus szöveg elkészítésére; matematika; vizuális A szűkebb környezethez való kötődés − képes saját véleményének kultúra: narratív szövegek, megfogalmazására, érvelő szövegek leírások, érvelő szövegek alakítása. készítésére; alkotása. − alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből); − megismer valamely kulturális, népi hagyományt lakóhelye vonatkozásában − képes az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására. Kulcsfogalmak/ Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; fogalmak ritmus, ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím, leírás. Petőfi Sándor: János vitéz

92


Múltunk a mítoszokban

Olvasmányélmények kapcsolatokról, viselkedési mintákról, családról, szülő-gyerek kapcsolatról.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Archetipikus helyzetek felfedezése mitológiai történetekkel. Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben.

Ismeretek Kapcsolatok (családi, baráti stb.) sokfélesége az irodalmi művekben. Mitológiai történetek (pl. Parisz ítélete, Daidalosz és Ikarosz stb.) A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 4 óra

Követelmények A tanuló − az irodalmi művek segítségével is megfigyeli a kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát, felfedez archetipikus helyzeteket mitológiai történetekkel; − felismer irodalmi témákat, formákat; − gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; − képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

Mítosz, mitológiai történet.

93

Kapcsolódási pontok Történelem: ókori görög istenek, hősök.

Ének-zene; vizuális kultúra: mitológiai témák a zenében, a képzőművészetben. Hittan: család, kapcsolatok.


A Biblia világa

Előzetes tudás

Olvasmányélmények kapcsolatokról, viselkedési mintákról, családról.

Órakeret 5 óra

Archetipikus helyzetek felfedezése bibliai történetekkel. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek

A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértve a témák változatait is. Követelmények

A tanuló − az irodalmi művek segítségével is Kapcsolatok sokfélesége az irodalmi megfigyeli az kapcsolatok művekben. sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát Bibliai történetek (pl. A világ teremtése, korszaktól, műfajtól és formától A vízözön története, Jézus, az ember fia függetlenül; stb.) − képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az A választott művekhez kapcsolódó olvasott szövegek szereplőinek fogalmi ismeretek. tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről folyamatos fejlesztési célként; − gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Kapcsolódási pontok Történelem: ó- és újszövetségi történetek.

Ének-zene; vizuális kultúra: biblikus témák a zenében, a képzőművészetben. Hittan: család, kapcsolatok.

Biblia, Ószövetség, Újszövetség. Ez a föld a mi hazánk Órakeret (Táj, szülőföld; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk) 14 óra Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak. Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról. A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása. Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; ezzel párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik. Olvasói tapasztalatok megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése. A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá jelen, kortárs kulturális tény megismerése a lakóhely (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. Önálló és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére.

94

Ismeretek Petőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, pl. Úti levelek). Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról illetve vallomások a szülőföldről. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.

A régió, lakóhely kultúrája, emlékhelyei/az iskola névadója. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont. A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekekfelnőttek, hűség-árulás). Petőfi Sándor: Szülőföldemen, Weöres Sándor: Tájkép

Követelmények A tanuló − tudatosítja, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; − megismeri, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötödik; − érzékeli a szövegek műfaji különbségét (mese – dokumentum; lírai mű – elbeszélés); − megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit; − megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét, pl. nemzeti öntudat, hazafias nevelés); − azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, hangulatot; − Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is). A tanuló − megismer valamely kulturális, irodalmi, népi hagyományt lakóhelye (tájegység/település) vagy iskolája vonatkozásában (pl. felkeresnek egy irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot); − ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum, színház), az ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével; gyűjtőmunkája eredményeképpen (internet-használattal is) az anyagból valamely prezentációt készít. A tanuló − megismerkedik a házi olvasmányok megközelítési szempontjaival, lehetőségeivel; − előzetesen felkészül a mű sok szempontú megközelítésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.); − képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás; képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra.

95

Kapcsolódási pontok Természetismeret: az olvasott művek topológiája. Hon- és népismeret: hazai táj; az én városom, falum. Informatika: tájékozódás, információgyűjtés tájakról, városokról.

Hon - és népismeret: hazai táj, helytörténet, helyi hagyományok; az én városom, falum; hazai nemzetiségek kultúrája és hagyományai. Vizuális kultúra: folklór, képzőművészet, tárgykultúra, építészet a településen, a régióban.

Hittan: jó és rossz, bűn és erény, a lelkiismeret.


Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely. Az ember világa (Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok)


Órakeret 10 óra

Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai és epikai alkotások.

Előzetes tudás


A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértve a témák változatait is. Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben. Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására.

Ismeretek

Követelmények

Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben.


A tanuló − az irodalmi művek segítségével is Hittan: család, barátság. megfigyeli az emberi kapcsolatok Kisepikai (pl. Móricz Zsigmond, Fekete sokféleségét, a téma irodalmi István művei) és nagyepikai (teljes megjelenésének változatosságát művek és részletek, pl. Mark Twain: korszaktól, műfajtól és formától Tom Sawyer kalandjai, Nógrádi Gábor: függetlenül; PetePite), valamint lírai alkotásokban. − felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat; Arany János: Családi kör – − részt vesz ajánlott olvasmányok versértelmezés. közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, A választott művekhez kapcsolódó szereplők, elbeszélői nézőpont, fogalmi ismeretek. szerkezet stb.); − választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); − gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; − képes Arany János Családi kör kisepikai és nagyepikai művek és című művének elemző bemutatására részletek, lírai alkotások az adott (memoriter is); témában: pl. − képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, Petőfi Sándor: Egy estém otthon, érzelmeiről, gondolatairól, a Bálint Ágnes: Szeleburdi család. megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Életkép, elbeszélés, novella, regény, vers, ritmus.

96

A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, A Pál utcai fiúk ), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adni a következő fogalmakról: líra, epika, megszemélyesítés, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

97

A továbbhaladás feltételei: -

a kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk a hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására a tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban leírás készítése tárgyról, személyről, tájról a hang, a szó és szóelem megkülönböztetése az igealak szóelemeinek fölismerése alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben a gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában tájékozódás a könyvtárban

A tankönyvválasztás elvei: -

tartalmazza a tanterv által előírt műveket nyelvezete és feladatainak nehézségi foka alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz szellemisége ne ellenkezzen az egyházi iskola erkölcsi követelményeivel

98

Magyar irodalom 6. évfolyam A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem például a Toldi, a mondák és a közösen megismert regények során a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését. Az 5. és 6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük (a 8 éven keresztül tartó képzési folyamat alapozó szakaszaként). Fontos, hogy a tanult művek által a tanulók segítséget kapjanak abban, hogy a keresztény és esztétikai értékek mentén alakítsák saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket. Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Órakeret 14 óra 20 óra 8 óra 9 óra

Monda, rege, ballada Arany János: Toldi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Érzelmek, hangulatok, gondolatok „Egy dallam visz, de keresztezi száz…” Próbatételek, kalandok, hősök Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

18 óra + 3 óra

99


Monda, rege, ballada

Órakeret 14 óra

Mondák, legendák. Mitológiai történetek. Előzetes tudás


Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése. Hangsúlyos verselés; rím. Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések megfogalmazása, korábbi és új szövegek megismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása. Az alapvető erkölcsi értékekkel (hűség, helytállás, hazaszeretet) való azonosulás, és ezen értékeknek az életkornak megfelelő képviselete. A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése. Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitatása. Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák). Különböző közlésformák folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek, kreatív írások készítése.

Ismeretek Magyar mondák, pl. őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája). Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés. A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) és a történeti források.

Egy népballada értelmezése és előadása (pl. Kőmíves Kelemen vagy Kádár Kata). A műfaji sajátosságok megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.). Arany János: A walesi bárdok – egy műballada értelmezése és előadása. Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris) szerkezet. Műfaji sajátosságok (pl. kihagyás) és művészi megoldások (pl. ismétlés, fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség). Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság.

Követelmények


A tanuló − a már korábbról ismert művek olvasásával felidézi a műfaji sajátosságokat; − felidéz népköltészeti műfajokat; − megismer, rendszerez mondatípusokat; − kreatív írásokat készít (pl. helyi monda, keletkezéstörténet);

Történelem: forrástípusok, forráselemzés; történetek és magyarázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról.

képes Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatására (részletek, memoriter is), a mondai anyag és a művészi feldolgozás összevetésére; − megismeri a ballada műfaji jellemzőit, sajátos szerkesztés- és előadásmódját; − tudja, hogy a népköltészeti alkotások többféle változatban létezhetnek; − elő tud adni egy népballadát (memoriter); − értelmezi Arany János A walesi bárdok című balladáját (memoriter); − műismereti minimuma: egy népballada és egy Arany-ballada.

Ének-zene: népdalok felidézése.

100

Hittan: bűn, erény, lelkiismeret.

egy további monda és/vagy ballada és/vagy ismeretterjesztő szöveg az irodalmi alkotásokhoz kapcsolódóan (pl. Mátyás udvaráról, Déva váráról) Kulcsfogalmak/ fogalmak

Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus. Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere.


Arany János: Toldi

Órakeret 20 óra

Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; A tematikai egység magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, nevelési-fejlesztési az ítélőképesség fejlesztése. céljai Annak felismerése, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülés és a mások iránti tisztelet kifejezője. A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A Toldi cselekménye, szerkezete. A tanuló Hittan: bűn és erény, Toldi Miklós helyzete, tettei, lelkiismeret, megtisztulás. − felismeri az elbeszélő költemény magatartása (értelmezés, jellemzés); műfaját; kapcsolatai, konfliktusai (elemzés). Ének-zene: ritmizálási − elemzi a tér- és időviszonyokat; Arany lélekábrázolása (családi gyakorlatok. ismeri a cselekményt; jellemzi a kapcsolatok; bűn és megtisztulás). szereplőket és minősíti kapcsolataikat a Toldi részletes A megjelenítés eszközei (az feldolgozása során; egységenkénti feldolgozás során a − alkalmazza a kapcsolódó elméleti poétikai eszközök elemzése: képek, pl. fogalmakat (pl. verses epika; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elbeszélő költemény); alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, túlzás, − felismeri a poétikai eszközöket felsorolás, részletezés, szótőismétlés). (szóképek, alakzatok), a Verselési elemzések, ritmizálási versritmust; gyakorlatok. − képes saját véleményének megfogalmazására; Irodalmi művekhez kapcsolódó − tud memoritereket előadni szövegalkotási feladatok készítése, (szövegrészletek a műből); különféle műfajokban (elbeszélés, Történelem; − képes önálló szövegalkotási leírás, jellemzés, levél). természetismeret; feladatok megoldására (különféle Érvelő szövegek. matematika; vizuális közlésformák; nézőpontváltás stb.); Kreatív írások. kultúra: narratív szövegek, − rövid érvelő szövegek készítésére; leírások, érvelő szövegek − néhány, különféle típusú, a alkotása. mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére Informatika: a digitális (meghívó, e-mail stb.); írásbeliség kapcsolattartó − saját hibáinak felismerésére, Arany és Petőfi barátságának verses és műfajainak ismerete. javítására, igényli ezek prózai „dokumentumai” kiküszöbölését gyakorlással, feladatmegoldással, és törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére. Kulcsfogalmak/ Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet. fogalmak Előzetes tudás

101



Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány)

Órakeret 8 óra

Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (hazaszeretet, hűség, helytállás, szerelem), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú befogadására, értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása.

Ismeretek Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok. Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód. Bornemissza Gergely életútja. A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű).

Követelmények A tanuló − alkalmazza a házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeit; − előzetesen felkészül a mű sok szempontú értelmezésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.); − képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/ írásban), pl. leírás, jellemzés, elbeszélés nézőpontváltással, levél, kreatív írás; − képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra.

102

Kapcsolódási pontok Történelem: adott történetekben a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

Informatika: egynyelvű szótárak (pl. jelképszótár, szimbólumszótár) használata. Természetismeret: a regényhez kapcsolódó topológia.


Érzelmek, hangulatok, gondolatok „Egy dallam visz, de keresztezi száz…”

Órakeret 9 óra

Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség. Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is). Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi életünket. A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú szövegek olvasásával, feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján).

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek

Követelmények


Témák, motívumok lírai alkotásokban A tanuló Ének-zene: megzenésített (pl. természet, évszakok, napszakok, versek. − megkülönbözteti az epikai és lírai szerelem). műnemet (az ábrázolás irányultsága A lírai műnem sokszínűsége: változatos alapján); szerkezeti megoldások, képiség, − felismeri a lírai műnemnek a líra zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói alanyára vonatkoztatottságát magatartások. (bármely líratípusban, pl. gondolatvagy hangulatlíra); Szemelvények a magyar irodalom − bővíti ismereteit a különféle műfajú alkotásaiból, pl. kifejezésmódokról; Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, − felismer jellemző témákat, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó motívumokat (pl. természet, Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – évszakok, napszakok); értelmezések, poétikai és verstani − felismeri a művészi gyakorlatok. stíluseszközöket és elemzi azok hatását. A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet.

103


Próbatételek, kalandok, hősök

Órakeret 18 óra

Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben. Annak felismerése, hogy az igazságkeresésnek sokféle útja van, s ezeket a módokat mérlegelni és értékelni kell. A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is A tematikai egység emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok szempontú nevelési-fejlesztési megközelítése (pl. jellemformálás, archetipikus helyzetek). Felkészítés a téma céljai megjelenésének változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A hősies magatartás néhány példája, A tanuló Történelem: hősök, változata; a próbatételek, kalandok történetek, legendák − megismer az irodalmi művek szerepe. segítségével néhány példát a hősies elemzése. magatartásra; A görög mitológiától és a Bibliától (pl. − megfigyeli, hogy a próbatételek, Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és kalandok miként formálják a Góliát, Sámson) a klasszikus és a Vizuális kultúra: hősök, személyiséget, jellemet; kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és próbatételek, kalandok − a „próbatétel, kaland, hősiesség” nagyepikai művek, műrészletek; verses tematika alapján is felismer emberi képzőművészeti és prózai formák). alaphelyzeteket és irodalmi témákat, megjelenítése. formákat; felismeri az emberi Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – kapcsolatok sokféleségét és a téma Hittan: a próbatétel, kaland, műértelmezés. hősiesség lehetséges megjelenésének változatosságát Szerkezet (a négy levonás összefüggései. korszaktól, műfajtól és formától kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a függetlenül; konfliktusok jellege; népiesség és − felfedez archetipikus helyzeteket időmértékes forma. bibliai, mitológiai történetekkel; − részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében); − választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); − gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; − képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére; − képes vélemény szóbeli és írásbeli próbák, kalandok, hősök – válogatás a megfogalmazására az olvasott kortárs ifjúsági irodalom alkotásaiból szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Kulcsfogalmak/ Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, fogalmak spondeus, kötött verssor, hexameter, érv, nézőpont, érvelés.

104

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni háromnégy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

105

A továbbhaladás feltételei: -

a beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben; a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben

-

különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával a műfaj és a téma megállapítása rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján; a személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban szövegben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, és/vagy az Interneten, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek ( internet, CD-ROM stb) használatában

-


tartalmazza a tanterv által előírt műveket nyelvezete és feladatainak nehézségi foka alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz szellemisége ne ellenkezzen az egyházi iskola erkölcsi követelményeivel.

106

Magyar irodalom 7. évfolyam A 7. évfolyamon a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőségű. Az 5. és 6. már megismerkedtek a tanulók a János vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás számukra már több kell, hogy legyen egy technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, és amely üzenetnek a megfejtése és befogadása a mi feladatunk. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos, életkorából fakadó viszonyát az olvasott művekhez, a tanuló pedig legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Beszédkészség szempontjából a 7. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit. Fontos, hogy a tanult művek által a tanulók segítséget kapjanak abban, hogy a keresztény és esztétikai értékek mentén alakítsák saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket.

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Egy korstílus – a romantika Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Nagyepikai alkotás (regényelemzés) – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Nagyepikai alkotás (regényelemzés)

Órakeret 8 óra 21 óra 8 óra 10 óra 11 óra 8 óra

Drámai műfajok (egy komédia) Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

+ 6 óra

107


Egy korstílus – a romantika

Órakeret 8 óra

Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből. Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek megbecsülése, A tematikai egység azonosulás a máig ható értékekkel. nevelési-fejlesztési Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. Romantikus céljai jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti kapcsolódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Egy korstílus – a romantika. A tanuló Vizuális kultúra: a Egy-két szemelvény a korszak jellemző − ismerkedik egy korstílussal, a romantikus festmények, alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. épületek, viseletek. korstílus és egy-egy mű közötti szabadság az irodalomban; új, összefüggéssel; jellegzetes műfajok; kevertség, Ének-zene: a zenei − ismerkedik a korszak irodalmi töredékesség; romantika és népiesség). romantika. életével (pl. folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok); Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Informatika: önálló − megismeri a korszakolás Petőfi korstílusra jellemző, különféle ismeretszerzés, a források nehézségeit; a romantika hátterét, műfajú, tematikájú alkotásaiból (pl. azonosítása. esztétikai elveit, törekvéseit, Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: Ábránd; ábrázolásmódját, hangnemeit; a Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…). stílus formajegyeit; − ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével; − jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat; − felismer zenei és képzőművészeti vonatkozásokat, kapcsolódásokat; kitekintés az európai romantikus − az önálló ismeretszerzés többféle irodalom alkotásaira módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)

Órakeret 21 óra

Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés, ütem, felező 8-as, felező 12-es. Időmértékes verselés, versláb, spondeus, jambus, jambikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Annak belátása, hogy a lírai alkotások sokféle érzelem és gondolat hordozói, lehetőséget teremtenek az érzelmekkel, gondolatokkal való azonosulásra vagy elutasítására. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi tartalmak megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése.

108

Ismeretek

Követelmények

Alkotások műfaji szempontokból a magyar irodalom különféle korszakaiból, pl. Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály (A Reményhez), Janus Pannonius (Pannónia dicsérete), József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.

A tanuló − felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19-20. századi alkotások); − felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólítómegszólított viszony néhány jellegzetes típusát; − azonosítja a művek tematikáját, Egy-egy istenes vers megismerése. meghatározó motívumait; felfedez Régiónk irodalmi vonatkozásai: Petőfi műfaji és tematikus-motivikus Sándor: Úti levelek kapcsolatokat; − azonosítja a zenei és ritmikai Jókai Mór tardonai tartózkodása eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat; − azonosít képeket, alakzatokat, Tematikus, motivikus kapcsolódások szókincsbeli és mondattani felismerése – a műválasztás felölel jellegzetességeket, a lexika alapvető lírai témákat (pl. természet, jelentésteremtő szerepét megérti a évszakok és napszakok, szülőföld, haza, lírai szövegekben; család, szerelem, öntudat, költősors, − megismeri a kompozíció költészet/ars poetica). meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: logikai szerkezet, beszédhelyzet és Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: változása); Nemzeti dal – műértelmezések, sok − felismer érzelmi tartalmakat; szempontú elemzések (pl. vershelyzet, − sok szempontú megközelítésben szerkezet, műfaji változat, poétikai elemez, értelmez különféle műfajú megoldások, versforma). lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete); − sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: A himnusz, mint imaszerű ének Hymnus; Vörösmarty: Szózat; értelmezése. Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is).

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusok, ritmusfajták azonosítása. Vizuális kultúra: a kompozíció szerepe a festészetben, építészetben.


Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.


Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás.

109


Nagyepikai alkotás (regényelemzés) – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus korstílus. Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.


Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak, döntéseinek mérlegelésére. Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú megközelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők).

Ismeretek Nagyepikai alkotás (regényelemzés) sok szempontú megközelítés. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (vagy esetleg egy másik regénye, pl. Az új földesúr vagy A jövő század regénye) – sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet. Hősök, magatartásformák, erkölcsi választások – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással). Regényműfaji változat (pl. heroikus regény, irányregény, utópia stb.). A romantika megjelenési formái (pl. szerkezet, cselekményfordulatok, jellemek, hangnem, előadásmód). Elemzések, értelmezések és kreatív írások.


Követelmények A tanuló egy Jókai-regényben − azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat, az előreutalásokat, késleltetéseket, epizódokat; a szereplők kapcsolatait, a cselekmény elemeit; − felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; − műelemzés nyomán rögzíti a műfaji sajátosságokat és romantikus epika jellemzőit; − azonosítja a műben megjelenő tematikát (pl. család, szerelem, hősiesség, hazafiság, önfeláldozás); − képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére; − alkalmas a megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezésére; − alkalmas az irodalmi élmény megosztására; beszámoló, ajánlás készítésére, különféle vélemények összevetésére; − képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; − képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, az életvezetésnek is a forrása.

Kapcsolódási pontok Történelem: a történelmi regény eseményei és a történelem.

Földrajz: az olvasott Jókairegény topológiája. Vizuális kultúra: Jókairegények filmes adaptációi.

Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód.

110


Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota)

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.


Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének és véleményezésének fejlesztése. Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése.

Ismeretek

Követelmények

Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai A tanuló kisepikai alkotásokban (pl. tér-, időviszonyok, szerkesztésmód, − azonosítja, elemzi az idő- és szereplők, hangnem). térviszonyokat; Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán − érzékeli az elbeszélés és a történet és más magyar elbeszélők alkotásai. időrendje közötti eltérést; − azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket; − felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; − műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait; − azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek; − képes az irodalmi élmény megosztására; − képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála; − memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Hittan: nemzedékek, család, felnőttek, gyerekek kapcsolatai.

Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.

111


Órakeret 11 óra Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). Előzetes tudás Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása. Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. Nagyepikai A tematikai egység alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása, elemzése; az elbeszélés és a nevelési-fejlesztési történet időrendje közötti eltérés érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét céljai azonosító szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mikszáth Kálmán: Szent Péter A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban Informatika: források esernyője – sok szempontú önálló feltárása és − azonosítja, elemzi az idő- és megközelítés. felhasználása. térviszonyokat; Tér- és időviszonyok, cselekmény, − érzékeli az elbeszélés és a történet szerkezet, anekdotikusság. Földrajz: az olvasott művek időrendje közötti eltérést; A szereplők jellemzése (egyéni topológiája. − azonosítja az előreutalásokat, állásfoglalással). késleltetéseket; Elemzések, értelmezések és kreatív − felismeri az elbeszélői nézőpontot, Hittan: erkölcsi dilemmák. írások. beszédhelyzetet; − a műelemzés nyomán rögzíti a Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, műfaji sajátosságokat; pl. Jules Verne, Mark Twain, Dickens − azonosítja az irodalom nagy témáit és mások műveiből; a klasszikus és (pl. család, gyerekek és felnőttek, kortárs, magyar és világirodalmi próbatételek, szerelem); ifjúsági irodalomból – műbemutatások, − képes az irodalmi élmény értelmezések, ajánlások (a házi megosztására; olvasmányok megközelítési − képes a szereplők jellemzésére, szempontjainak alkalmazása, önálló tetteik minősítésére; erkölcsi állásfoglalással). választások értelmezésére és véleményezésére; − memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; − képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző értelmező olvasás elmélyíti az válogatás a kortárs ifjúsági irodalom élmény- és tapasztalatszerzést, hogy alkotásaiból az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása; − képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; − alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására. Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, Kulcsfogalmak/ késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. fogalmak Nagyepikai alkotás (regényelemzés)

112


Drámai műfajok (egy komédia)

Előzetes tudás

A drámai műnem.


Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében.

Ismeretek Drámai műfajok - egy komédia sok szempontú megközelítése Molière: Fösvény (esetleg pl. Képzelt beteg) vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája. Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, alapszituáció, cselekmény, konfliktusok. Drámai szerkezet. A komikum megjelenési formái (pl. helyzet- és jellemkomikum). Komikus jellem, jellemtípus.


Órakeret 8 óra

Követelmények


A tanuló − megismeri a drámai műnem legfontosabb jellemzőit, a komédia műfaját közös és önálló olvasással, feldolgozással, műelemzéssel; − képes az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására; − a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjének felismerésére; − a komikum mint műfajformáló minőség felismerésére, formáinak megkülönböztetésére; − egy jellemtípus azonosítására; − képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére; − alkalmas részlet megtanulására, esetleg jelenet előadására az olvasott drámai műből, valamint egy látott jelenet (színházi előadás vagy felvétele) értelmezésére.

Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus.

113

A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 5-6 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A szereplőket jellemezni tudja. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (19. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólítómegszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból. Ismeri az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne az önálló, kritikus attitűd.

114

A továbbhaladás feltételei -

Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában.

-

A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve.

-

Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.

-

A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép.

-

Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban.

-

A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerű megnevezése.

-

Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása.

-

Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése.

-

A mondatfajták biztos megkülönböztetése.

-

A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése.

-

A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása.

-

A Magyar helyesírási szótár önálló használata.

-

A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával.

-

Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.


a tankönyv tartalmazza a tanterv által előírt műveket

-

nyelvezete és feladatainak nehézségi foka alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz

-

szellemisége ne ellenkezzen az egyházi iskola erkölcsi követelményeivel

115

Magyar irodalom 8. évfolyam A 8. évfolyamon a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőségű. A 8. évfolyamon tanulóinknak már érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, és amely üzenetnek a megfejtése és befogadása a mi feladatunk. Beszédkészség szempontjából a 8. évfolyamon a tanuló beszédében a megfelelő artikuláción túl kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Az olvasottak összefoglalásán túl érvelni is képes, és a beszédtársaival empatikusan együtt tud működni. A beszédhelyzethez jól alkalmazkodik, különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából az értelmezésen túl formai-stilisztikai elemzésre is képes, valamint a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából a tetszésnyilvánítás és az eltérő vélemények tiszteletén túl érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit. Fontos, hogy a tanult művek által a tanulók segítséget kapjanak abban, hogy a keresztény és esztétikai értékek mentén alakítsák saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket.

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada Nagyepikai alkotás – regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből magyar vagy világirodalom, regényelemzés Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

116

Órakeret 8 óra 12 óra 13 óra 18 óra 8 óra 10 óra + 3 óra


Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) A romantika mint az utolsó egységes korstílus. Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve.

Előzetes tudás


Annak elfogadása, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a problémákra. Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival – pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy-egy mű összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti, kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával.

Ismeretek Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség). Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió stílus- és formajegyei. Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. Ady, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád műveiből.


Órakeret 8 óra

Követelmények A tanuló megismerkedik − egy korszak stílusirányzataival – pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egyegy mű összefüggésével; − ismerkedik a korszak irodalmi életével (pl. a Nyugat szerepe, hatása; irodalmi kapcsolatok); − megismeri a korszakolás nehézségeit; − az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílusés formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével); − jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait; − az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár stb.) is gyűjt információkat; − keres a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet is).

Kapcsolódási pontok Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek:a korstílusok művelődéstörténeti, életmódbeli vonatkozásai. Vizuális kultúra: stílusirányzatok a 20. század elején.

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép.

117


Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada

Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Előzetes tudás


Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála). Kisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések alapján következtetések, általánosan érvényes megállapítások megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással.

Ismeretek Kisepikai alkotások - prózai és verses műfajok. Novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, egyperces novella, komikus eposz, ballada - műfaji rendszerezés. Tematikus kapcsolódások, archetipikus helyzetek felismerése (pl. gyerekkorfelnőttkor, szegénység-gazdagság, bűnbűnhődés, házastársi kapcsolatok, hűség, kitartás, beavatás). Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Örkény István műveiből, valamint választható: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – a komikus eposz műfaji sajátosságai, illetve Arany János egy balladája (pl. Zách Klára; Szondi két apródja). Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) – házi olvasmány. A karcolatgyűjtemény szerkezete; párnovellák összevetése.


Órakeret 12 óra

Követelmények


A tanuló − műelemzések során rögzíti az egyes műfajok sajátosságait is; − felismeri az epikus közlésformát, valamint a verses és a prózaforma műfajmegkötő vagy műfajfüggetlen szerepét; − alkalmazza a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, szerkezeti megoldásokat, előreutalásokat, késleltetéseket); − felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; − azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, szegénység; − a kisepikai műfajok rendszerezésével (eredet, forma, műfaji jellemzők) összefoglalja, átismétli a négy év során megszerzett ismereteit; − képes az irodalmi élmény megosztására; − képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.; − memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására.

Vizuális kultúra: tematikus kapcsolódások a festészetben. Hittan: beavatás; bűn, bűnhődés, lelkiismeret.

Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.

118


Nagyepikai alkotás - regényelemzés

Órakeret 13 óra

Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai alkotások közlésformái. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére. A tematikai egység Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése, feldolgozása, a nevelési-fejlesztési narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az irodalom nagy témáinak céljai felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek, gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás – egy regény sok A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban Történelem,társadalmi és szempontú megközelítése. állampolgári ismeretek: − azonosítja, elemzi az idő- és Pl. Tamási Áron: Ábel a rengetegben nagyepikai alkotások térviszonyokat, a narráció vagy Szabó Magda: Abigél vagy Móricz társadalomképe. sajátosságait (az elbeszélés és a Zsigmond: Légy jó mindhalálig (vagy történet időrendje, előreutalások, egy másik regénye, pl. Pillangó, Hittan: hősök, tettek, késleltetések); a műfaji változatot; Árvácska) vagy Gárdonyi Géza: A − felismeri az elbeszélői nézőpontot, magatartásformák láthatatlan ember. értelmezése. beszédhelyzetet; − azonosítja az irodalom nagy témáit, Tér- és időviszonyok, cselekmény, Vizuális kultúra: pl. szülő és gyerek, gyerekek és szerkezet, elbeszélői nézőpont, nagyepikai alkotások filmes felnőttek, iskola és nevelés; hangnem, ábrázolásmód. feldolgozásai és hatásuk. beavatás, próbatételek, szerelem. Előzetes tudás

Hősök, tettek, magatartásformák – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).

A tanuló − képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi Regényműfaji változat (pl. választások értelmezésére és fejlődésregény, történelmi regény, megbeszélésére, véleményezésére; példázatos regény). − felidézi és rendszerezi az olvasott, Elemzések, értelmezések és kreatív feldolgozott regényeket írások. (összefoglalás); − képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; − alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására; − memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; − képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai egy másik regény sok szempontú élményeknek, a megközelítése tapasztalatszerzésnek a forrása. Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / Kulcsfogalmak/ parabola, történelmi regény. fogalmak

119


Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, Órakeret elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra 18 óra Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma. Előzetes tudás Poétikai és verstani alapfogalmak. Annak felismerése, hogy a líra különböző műfajai az emberi érzelmek, erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét teremtik meg. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és A tematikai egység szövegelemző képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a nevelési-fejlesztési jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, céljai az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére, közműveltségi helyének, szerepének megértésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Lírai és átmeneti műfajok, A tanuló Ének-zene: dallam- és műtípusok, pl. óda, dal, epigramma, − elemzi az alapvető lírai műfajok ritmusvariációk; elégia, ekloga, életkép, tájlíra, énekelt versek, sajátosságait különböző korok alkotóinak hangulatlíra, gondolati líra - műfaji ritmushatások; a művei alapján, értelmezi néhány lírai mű rendszerezés. beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított popzene néhány jellemzője. viszony néhány jellegzetes típusát; Tematikus, motivikus kapcsolódások − azonosítja a művek tematikáját, felismerése (a műválasztás felölel meghatározó motívumait; felfedez műfaji alapvető lírai témákat, pl. természet, és tematikus-motivikus kapcsolatokat; évszakok és napszakok, szülőföld, − elemzi a zenei és ritmikai eszközök típusait, haza, család, szerelem, háború, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat; Vizuális kultúra: a szabadság, öntudat, költősors, − elemzi a képeket, alakzatokat, szókincsbeli reklámeszközök és költészet / ars poetica). hatásuk. és mondattani jellegzetességeket, a lexika Verstani, poétikai fogalmak jelentésteremtő szerepét megérti a lírai rendszerezése. szövegekben; − elemzi a kompozíció meghatározó elemeit Szemelvények Ady Endre, Arany (pl. tematikus szerkezet, tér- és János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus időszerkezet, logikai szerkezet, Pannonius, József Attila, Kölcsey beszédhelyzet és változása); Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti − elemzi a művekből feltáruló érzelmi Miklós (Nem tudhatom), Szabó tartalmakat; Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres − sok szempontú megközelítésben elemez, Sándor műveiből és kortárs magyar értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat lírai alkotásokból. és meg is tanul néhányat (Ady Endre, Régiónk irodalmi vonatkozása: József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Szabó Lőrinc: Miskolc Sándor egy-egy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét; − rendszerezi műfajelméleti, verstani, Szemelvények a reklám és a popzene poétikai ismereteit (ismétléssel is); új szóbeli költészetéből. − ismerkedik a reklám és a popzene új szóbeli költészetével, illetve ennek helyével, A fogalmi háló a választott szerepével, hatásával a közműveltségben. művekhez kapcsolódik. Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött Kulcsfogalmak/ verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, fogalmak hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió.

120


Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom Órakeret köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés 8 óra Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett Előzetes tudás nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji változatok. A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése, tájékozódás erkölcsi kérdésekben, az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése. A tematikai egység Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények nevelési-fejlesztési megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy céljai véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a A tanuló szórakoztató irodalom köréből – egy Társadalomismeret: a − tudja alkalmazni a művek magyar vagy világirodalmi regény sok bűnügyi regények megközelítésének (korábban szempontú megközelítése. társadalomképe gyakorolt) lehetőségeit; − képes az irodalmi élmény A népszerű irodalom műfajai (pl. Vizuális kultúra; énekmegosztására, olvasmányainak ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus regény, zene: a „népszerű műfajok” ajánlására; kalandregény, sci-fi), megoldásai, jellemzői; − alkalmas az önálló olvashatása; hangnemei (pl. humoros regény), filmtípusok, műsortípusok mányválasztás indoklására; formái (pl. naplóregény, levélregény). (pl. sci-fi; krimi). − képes memoriterek (prózaepikai Pl. Golding: A Legyek Ura / Salinger: szövegrészletek) előadására; Zabhegyező / Rejtő Jenő egy műve / − képes annak felismerésére és Verne egy műve / egy klasszikus tudatosítására, hogy az elemzőbűnügyi regény. értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy A fogalmi háló a választott művekhez az irodalomolvasás érzelmi, kapcsolódik. gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása; − tud tájékozódni erkölcsi kérdésekben, és ezt igényli is; megérti az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusát; − képes az önálló műbefogadás mind teljesebb élményére, a hatás feldolgozására (csoportos beszélgetésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt); − képes a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére; − képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére. Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományosKulcsfogalmak/ fantasztikus irodalom, humoros hangnem. fogalmak

121


Órakeret 10 óra

Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia

Előzetes tudás

A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok. A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel, magatartásokkal. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemzésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek fejlesztése.


Ismeretek

Követelmények


Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia sok szempontú megközelítése.

A tanuló − felismeri és elemzi a drámai műnem főbb jellemzőit, a választott alkotás műfaját közös és önálló olvasással, Shakespeare: Romeo és Júlia feldolgozással, műelemzéssel; (vagy egy Shakespeare-komédia vagy − elemzi a drámai szerkezet, drámai Gogol: A revizor). jellem és nyelv néhány jellemzőjét; Hittan: tragikus/komikus − felismeri a tragikumot/komikumot történés, cselekmény; érték, Tér- és időviszonyok, szereplők mint műfajformáló minőséget, értékveszteség. rendszere, alapszituáció, cselekmény, elemzi a műbeli megjelenési konfliktusok. Drámai szerkezet. formáit; − tudja jellemezni a drámai hősöket, A meghatározó minőség szerepe elemezni kapcsolataikat, (tragikus/komikus cselekmény; konfliktusaikat; tragikus/komikus hős). − képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg Hősök (egyéni és tipikus vonások). megjelenítésére; Tragikus bukás, értékveszteség/komikus − tud elemezni és értelmezni egy lelepleződés. látott jelenetet (színházi előadás vagy felvétele); − alkalmas egy szövegrészlet megtanulására, jelenet előadására az olvasott drámai műből vagy annak alapján; − különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) fejlődik empatikus készsége. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem.

122

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Ismeri az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne az önálló, kritikus attitűd.

A média kifejezőeszközei, a média társadalmi szerepe, használata, nyelve, a médiaszövegek értelmezése be van építve a vizuális kultúra tantárgy helyi tantervébe.

123

A továbbhaladás feltételei - A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. - Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. - A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. - A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. - A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. - A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. - Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. - Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. - A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. - A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése - Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. - Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. - A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. - Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. - Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. - Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. Értékelés a tanév végén: A továbbhaladás feltételei címszó alatt megadott szempontok szerint értékelünk: - jeles, aki a megadott szempontokat 91% felett teljesíti, - jó, aki a megadott szempontokat 76% felett teljesíti, - közepes, aki a megadott szempontokat 51% felett teljesíti, - elégséges, aki a megadott szempontokat 31% felett teljesíti, - elégtelen, aki a minimum szintet nem éri el. A tankönyvválasztás elvei: a tankönyv tartalmazza a tanterv által előírt műveket nyelvezete és feladatainak nehézségi foka alkalmazkodjon a tanulók életkori szellemisége ne ellenkezzen az egyházi iskola erkölcsi követelményeivel Óraterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

heti órakeret: magyar nyelv: irodalom: heti órakeret: magyar nyelv: irodalom: heti órakeret: Összesen: évi magyar nyelv: irodalom: évi magyar nyelv: irodalom: heti órakeret:

heti órakeret: heti órakeret: heti órakeret: heti órakeret: kötelező órakeret heti: heti: órakeret heti: heti:

4 2 2 4 2 2 3 3,5 1,5 2 2 2 4

124

évi évi évi évi évi évi 0,5 126 évi évi 144 évi évi

sajátosságaihoz

144 72 72 144 72 72 -

54 72 72 72

Az értékelés céljai és módjai Célja: ismeretek – készségek – képességek szintjének mérése, értékelése A teljesítmények értékelésében fontos szempont a fogalmak ismeretének fokozatos, az életkori teljesítőképességhez szabott megkövetelése. Az 5-6. évfolyamon a nyelvtani és irodalmi fogalmak fölismerése a követelmény, a 7-8. évfolyamon már a megnevezésük fogalmi magyarázat (definíció) formájában, valamint az ismeretek önálló alkalmazása feleletben, írásbeli munkákban és a saját munkája fokozatos önkontrollja. A tanulói teljesítmény értékelésének legfőbb szempontja a szövegértésben és a szövegalkotásban (beleértve az olvasási és íráskészséget, az írásbeli munkák helyesírását is) az évfolyamon megkövetelhető szint elérése, a tanultak önálló biztonságos felhasználása az irodalmi és az ismeretterjesztő művek feldolgozásában, az irodalmi és személyes élmény megfogalmazásában; gyakorlati írás-és beszédkészség a mindennapi élet és a tanulmányok változatos kommunikációs helyzeteiben. Az eddig bevált feladattípusok mind alkalmazhatók a részképességek értékelésére, de a tudás évfolyamonkénti mérésére elsősorban olyan írásbeli és szóbeli komplex feladatok alkalmasak, amelyek a helyi tanterv legfőbb törekvéseivel összhangban a tanult ismeretanyag visszaadásán túl lehetőséget adnak a nyelvi kreativitás, a személyes élmény és vélemény megnyilvánulására is. A 8. évfolyamon elvárható legalább egy téma, résztéma adatgyűjtésen (könyvtári búvárkodáson) alapuló önálló kidolgozása szabadon választott vagy adott témában és/vagy műfajban (beszámoló, olvasónapló, kiselőadás, hozzászólás, műsorrészlet stb.) Folyamatos értékelés: Szóbeli: -

műelemzés nyelvhasználati gyakorlatok nyelvtani fogalmak ismerete cselekményismertetés memoriter olvasás – felolvasás irodalomelméleti ismeretek; elmélet – gyakorlati alkalmazás kommunikációs ismeretek ellenőrzése szóbeli szövegszerkesztés szóbeli felelet feleletterv alapján gyűjtőmunka beszámoló, kiselőadás értékelése

-

feladatlap a nyelvi kommunikációs ismeretek mérésére helyesírási felmérés, tollbamondás szövegalkotás írásban írásbeli felelet szövegértést ellenőrző feladatlapok Érdemjegy: tartalom, helyesírás, külalak A munkafüzetek és a házi füzetek ellenőrzése, értékelése

Írásbeli:

Diagnosztikus mérés a 6. és a 8. évfolyam végén.

125

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Recommend Documents