Balog István hagyatéka a Színháztörténeti Múzeumban

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI

FÜZETEK

5. siám

Haraszty Á r p á d n é :

Balog István hagyatéka a Színháztörténeti Múzeumban

Budapest, 1957. tiiiafiitatiiiat>iiaii>iaiiiiaiiiiaiiiiaHftamiainiiaiuiiiiiaHna

Színháztudományi és Filmtudományi Intézet Országos Színháztörténeti Múzeum

5.szám*

Haraszty Árpádné: BALOG ISTVÁN HAGYATÉKA A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN

Budapest,1957. SZÍNHÁZTUDOMÁNYI ORSZÁGOS

É S FILMTUDOMÁNYI

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI

INTÉZET

MÚZEUM

A szerkesztésért és a kiadásért felelős: A Színháztudományi

és Filmtudományi Intézet elnöke

Készült: a Magyar Nemzeti Muzeura-Történeti Múzeum R o t a p r i n t üzemében 3oo, példányban 2 /4 i v terjedelemben Fv.: d r . Dajbukat Gergely

BALOG ISTVÁN

BALOG ISTVÁN

Balog István a magyar színészet hősi korszakának e g y i k kiemelkedő egyénisége v o l t . A vándorszínészet megalapítójának, a "faluzó színészet* megteremtőjének tekintjük.Sokoldalú mun­ kásságot f e j t e t t k i mint szinész, szinmüiró, fordító, rendező, de f o g l a l k o z o t t a színészi hivatás és magatartás, a f i a t a l szinészgeneráciő nevelésének problémájával i s . Balog István 179o-ben Lucson /Baranya megye/ született és 1873-ban h a l t meg Pesten. Iskoláit Pécsett végezte. A ma­ gyar színészettel a p e s t i Rondellában ismerkedett meg. 1 8 1 1 ben Kultsár István társulatához szerződött. 1815-ben, a Ron­ d e l l a lebontása után vidékre ment és társulatot s z e r v e z e t t • Játszott Debrecenben, Székesfehérvárott, Komáromban,Kapós várt, hogy csak a nagyobb h e l y e k e t említsük. De vándortársulatának é lén v i t t e a kultúrát faluról-falura, és áldozatos, fáradtságos munkájával a magyar népet szolgálta. 1839-ben a p e s t i Nemzeti Színházhoz került. 1854-ben nyugdíjazták, de 1858-ban ismét játszott. Rendkívül eseménydús életét, sokirányú munkásságát , a 19. század első felének színészetét, a k o r a b e l i közönség Íz­ lését naplójából ismerhetjük meg. /Sajtó alá rendeste éa k i a d ­ t a Barna János d r . 1927./ A Balatonfüreden lakó Balog-család -Balog István közvet­ l e n leszármazottjai /unokájának felesége és dédunokái/- a há­ ború viszontagságai között i s k e g y e l e t t e l őrizték meg az em lékanyagot. A már korábban védetté nyilvánított hagyaték 1956 áprilisában, vásárlás utján került az Országos Színháztörténe­ t i Múzeum tulajdonába. Kéziratok,kiadatlan szövegkönyvek, z i 8

nészet-elméleti feljegyzések és számos Lendvaynéhoz i r o t t kö­ sz öntovers szerepelnek benne. Szükségesnek t a r t j u k megemlíteni a hagyatékban szereplő tablókat. "A néma ábrázolatok ezidőben i g e n k e d v e l t e k v o l t a k , pótolták a látványosság hiányát, tehát a r r a nagy figyelemmel k e l l e t t lennünk és o l y a n tagokat i s f e l v e n n i a társulatunkba, a k i k a tableau-felállítás segédeszközeihez értettek, m i l y e n a festészet, tűzijáték, gépészet" - i r j a naplójában Balog István. /Ugy k e l l elképzelnünk ezeket a produkciókat, hogy a társulat emelvényre állított szinészei egy bizonyos pózban helyezkedtek e l , szótlanul álltak, miközben az előttük, mellettük,vagy mö­ göttük álló deklamáló néhány soros szöveggel magyarázta e né­ ma pózt. E s e t l e g h a l k ének, i l l e t v e zenekíséret, karének t a r ­ kította a p r i m i t i v mutatványt, melynek hatását különböző gé­ pezetek, tűzijátékok segítségével fokozták./A k o r a b e l i közön­ ség valószínűleg k e d v e l t e ezeket a "tablókat", mert Balog mű­ sorában éveken át szerepelnek i l y e n "néma ábrázolatok".Rendkívül jelentősnek t a r t j u k a hagyatékban fennmaradt kéziratos bábszinmüveket i s , amelyek első i r o t t bizonyítékai a rault század magyar bábjátékának. A színtársulat t a g j a i sokféle munkát végeztek, i g y ma­ guk készítették j e l m e z e i k e t , tervezték díszleteiket és ruhái k a t . A hagyaték feljegyzései között " t h e a t r u m i ruhára való formák" jelölés m e l l e t t p r i m i t i v mintákat i s találunk. Balog István mint szinmttiró i s i s m e r t v o l t . Színdarabja­ i t szerette a közönség vidéken és a P e s t i Nemzeti színházban*" egyaránt. Ennek bizonyítéka az alábbi táblázat: 1837-67 között e l t e l t 3o esztendőben • i b j a s z e r e p e l t a Nemzeti Színház műsorán. S z i g l i g e t i Ede 87 darabja ' z i g e t i József 12 darabja Vahot Imre 15 darabja Jókai Rdr 3 dar'Voia

91 magyar iró da Ezek közül: 842 alkalommal 237 alkalommal 132 alkalommal l o 3 alkalommal

Kisfaludy Károly 15 darabja Balo? István 6 darabja került bemutatásra*

3? alkalommal 85 alkalommal

Sok közönt5 verset i s találtunk a Balog-hagyatékben. Valamennyi lendvaynériak szói. Hivatal ..nikó .később Lendvayné ugyanis Balog István leánytestvérének gyermeke -olt, ezért maradtak emléktárgyai a család tulajdonában-. A hagyaték egyes d a r a b j a i t az alábbiakban a S z i n háztörténeti Museum leltári számolásának sorrendjében is­ mertetjük.

— A —

BALOG ISTVÁN ARCKÉPE. Olajfestmény. I s m e r e t l e n festé müve- 56x 68 cm.

--

A kép 5o és 60 év közötti, magas homlokú,erősen k o ­ paszodé, o l d a l t őszülő, szürkés-barna hajú, szembenézi férfit ábrázol. Erős, sötét szemöldök a l a t t mélyenülő, sötétkék szem, húsos o r r , keskeny, k i c s i száj, lapos széles áll. Az a r c borotvált. A f e j inkább kerek, mint hosszúkás. A balfelé f o r d u l t félalakon barna-fekete nyitott felöltő, a l a t t a zárt, kihajtós f e k e t e kabát, amelyből k i ­ v i l l a n a szürkés-fehér i n g . A nyakon kétszeresen átte k e r t f e k e t e nyakravaló sálkendő, amelynek szára aplasztronon f e k s z i k . Háttér végig barnás-szürke. A festmény rendkivül megviselt állapotban került a Színháztörténeti Múzeum tulajdonába.A helyreállitási mun­ kát a Szépművészeti Múzeum restaurátor műhelyében Vasad i Herman végezte. A festmény barna f a k e r e t e valószínű­ l e g későbbi eredetű. A Színháztörténeti Múzeum "A magyar színészet hősko­ r a " cimü állandó kiállitásán látható Lendvayné H i v a t a l Anikó o l a j b a n készült önarcképe,amely a Széchenyi Könyv­ tár t u l a j d o n a . Balog István arcképének t e c h n i k a i kidolgo­ zása hasonló Lendvayné önarcképének ecsetkezeléséhez.Te­ k i n t e t t e l a r r a , hogy Lendvayné Balog István leánytestvé­ rének gyermeke, s mindkét kép készitésének i d e j e - a sze­ mélyeket ábrázoló életkor figyelembevételével - hozzáve­ tőlegesen azonos, feltételezhető, hogy Balog István ké­ pét unokahuga, Lendvayné f e s t e t t e . A probléma megoldása képzőművészeti szakemberekre vár. L e l t . s z . : 57.377.1/TTI.b.

JUPITER THEATRUMA vagy A VÁNDORLÓ SZÍNÉSZEK. Vígjáték 1 f e l ­ vonásban. Kéziratos szövegkönyv. 34 s z t l a n o l d a l . 2o.5x 25 cm. Puha, szakadt boritólapján a cim után ez olvasható: "Ez sugónélküli extemporizált darab v o l t , nagyobb rész nincs ideírva. Szt. Miklós 1821. télen." A borítólap belsó oldalán a darab személyei vannak feltüntetve. A kézirat utolsóelőtti lapján " C z e l e s z t i n aláírás o l v a s ­ ható. /Valószínűleg Pergő C z e l e s z t l n . / n

A vígjáték két részből áll, habár 1 felvonás k e r e t e ­ i n belül marad, a színészek ugyanis - k i k a darabban a k o r a b e l i közönség igényéről és saját problémáikról gaz dagon beszámolnak - egy színdarabot i s eljátszanak. Szereplők: J u p i t e r : Az olympus u r a . - Színész igazga­ tó.- Hebegősi,első Heros.- Rántzosné, prima Donna.- Pén­ t e k , sugő.- Egy be állani kivánó u j o n c z . Lelt.sz.:57.1686.1/VI.c.

CSOKONAI: KARNYÓNE.Kéziratos sugópéldány. 48 s z t l a n oldal.2o.5 X

25.5 cm.

Boritólapja és cime hiányzik. A szövegben Balog I s t ­ ván javitáaai láthatók. A kézirat utolsó oldalán a máso­ ló kézírásával a következő szöveg olvasható: "Leiródott Csurgón 3 f e b r . 821. Szin Játzó Zolnay András által." A színpadi húzások valószínűleg a Balog-társulat vándorlá­ s a i idejéből valók. a

A kézirat - a ma ismert Karnyóné-kiadásokkal szembaa - csupán az első és második felvonást különiti e l egymás­ tól. A második felvonás 8. j e l e n e t e Kuruzs és L i p i t y l o l y párbeszédével "»«gröv1dÜl. A kézirat feltünteti az u t a s i -

tásokat, sőt ezeket aláhúzza. így például a ma harmadik felvonás kezdeteként ismert némajátékra vonatkozóan a kö­ vetkező sorokat o l v a s h a t j u k benne: " I t t néma játék követ­ k e z i k . /Kamyóné mer issza a mérget, e l dűl, mint mü h o l t a f i a , Samu egy tálból t e j e t e s z i k * s azzal kinálja meg h o l t annyát. B o r i s k a és Lázár m e l l e t t e állanak - be megy K o t y o n f i t y i n t v e kérdi mi baja az asszonynak. B o r i s i n t , hogy mérget v e t t be és megholt. Lázár szalad Kurusért.aki Borbélly készülettel jön, próbálja feltámasztani a h a l o t t n t , de semmire sem megy v e l e . /:Azomba bé lép nagy...." Az utolsó felvonásban megjelenő Karnyó beszédeiből a f r a n c i a fogságra vonatkozó részt és az "emberiségnek köz ügyé -re vonatkozó sorokat a kéziratban tintával áthúzták. A szövegkönyv K o t y o n f i t y néven s z e r e p e l t e t i Tiptop-ot.Ba­ l o g Tstván sajátkezű javításai többnyire a ma ismert Karnvóné szövegre történtek. L e l t . s z . : 57.1687.1/VI.c n

APPL/'Ifí;,.Vig, kalandos, énekes játék / v a u d e v i l l e / , 3 felvonás. T r t a Balog István Magyar Óváron Májusban 1831. Kéziratos sugókönyv. 74 s z t l a n o l d a l . 21 x 25 cm. A kopott borítólap a füzet régi cimlapjára van rára­ gasztva. A darab cime a l a t t a borítólapon többször át­ húzva KARTIGÁM. A szöveg nem Balog kézirása. A kéziratba több helyen utólag másssinü p a p i r t kötöttek b e l e , mintegy kiegészítéséül az e r e d e t i szövegnek. A sugópéldányban elejétől vésrig Balog István sajátkezű Írásával j a v i t v a az e r e d e t i Kártigám név Adelaide-ra. A kézirat utolsó olda­ lán a b e f e j e z e t t darab "vége" jelzése a l a t t a következő folytatás olvasható: "Ha tüzet okádó Hegyet akar az em­ ber csinálni a játék végén, mert Sziciliába több van o l y l y a n odaülik:... , " s a kiegészítésül szolgáló rövid párbeszéd a l a t t ujabb instrukció füstre, lángra.folyó lá­ váravonatkozóan.

Szereplők: Alessandr Sándor P o l l i n o i H e r t z e g . - Ade­ l a i d e / a l a t t a régi név kihúzva Kartigám/ Báró B a j a r d név a l a t t . - Klorindé, Grófné Páriából.- Ibrahim Beglerbég, A l g i r i Dei most Kernete /későbbi bejegyzéssel, idegen kéz Írásával / vezér buda vár ostromakor 1886. Szeptember.Flórián, Grófné inassá.- Matrózok.- Hajósok.- Halászok.Történik egy kikötőbe Szicíliába. L e l t . s z . : 57.1688.1/VI.c. ZRÍNYI MIKLÓS, vagy SZIGETHVÁR OSTROMA. Nemzeti hős szomorújá­ ték. 5 f e l v . Körner Theodor után f o r d : P e t r i c h e v i c h Hor­ váth Dániel. Cs.K. Főstrázsamester a l i a s őrnagy. K a n t a i Jos sajátja. Kéziratos sugőkönyv. 9o s z t l a n o l d a l . 1 8 . 5 x 21.5 cm. A világoskék borítólapra r a g a s z t o t t vignettán o l v a s ­ ható a darab cime. A kézirat belső címlapján a cim a l a t t a következő szöveg: Váradi Pálé Szabadka, f e b r . 1836. A sugókönyv feltételezhetően Váradi Pál kézírása. A s u gókönyvben sok az e r e d e t i szövegre nyilván későbbi idő­ ben b e r a g a s z t o t t , ráragasztott, vagy rávarrott p a p i r , a módosított szöveggel. P i r o s ceruzával történt húzások i s bőven találhatók benne. L e l t . s z . : 57.1689.1/VI.c. A CSÁNGÓ MAGYAROK. Vígjáték 3 felvonásban, d a l o k k a l , táncokkaL I r t a : B e r k i . Pesten August l o 185o. Kéziratos sugókönyv. 98 s z t l a n o l d a l . 2o.5 x 24.5 cm. Boritólapja k o r a b e l i , s z i n e s , nyomott papír. R a j t a a tintával i r o t t cim. A szövegben sok húzás, javítás talál­ ható. A darab 33 szereplője és számos statisztája d a l - és táncbetétekkel t e s z i mozgalmassá a darabot. Az első f e l ­ vonás első j e l e n e t e d a l l a l kezdődik, ennek azonban csak >

jelölése van meg, szövege hiányzik. Nyilván m i n d i g v a l a ­ milyen aktuális d a l t énekeltek i t t . Lelt.sz.: 57.l69o.l/VI.c.

K PIPAHŐS. Vígjáték

1 felvonásban.

sztlan o l d a l .

21 x 25.9 cm.

Kéziratos

sugékönyv.3o

A l a p o k r a széteső kézirat címlapja hiányzik. S z e r ­ zője i s m e r e t l e n . A elmet a szövegben fellelhető lábjegy­ zetekből állapítottuk meg. A kézirat utolsó oldalán Sar­ kad 1 Ignác aláírása és keltezés: Nagyvárad. 881. február 9-én. A vígjáték a díszlet pontos, részletes leírásával kez­ dődik. A szövegben több dalbetétet találunk, melyek közül a " I I I . kettősdal" m e l l e t t lábjegyzetben: "EB n i n c s a P i ­ pahősben ez a kívánt rövid kettős," a " V I . négyesdal "mel­ l e t "A PlpahŐs s z e r i n t ez csak I I I . ének" jelzés v a n . A 18. o l d a l e s l l l a g j e l z e t a l a t t a következőket i r j a : " f i P i ­ pahősben e s t Jakab-Stupáj énekli, de i g y jobb." A 2 7 . o l ­ d a l o n c s i l l a g j e l z e t t e l ismét magyarázat található: "Ez a PlpahŐsben a következő c s i l l a g i g k i v o l t húzva, de az­ ért megcsináltam ugy, hogy ha kimaradna i s , nem szenved hiányt." Személyek: Kimpa.- Haruoza.- I v a n o v . - Flóra.- S z t u páj.- Ruby.- Kar. Lelt.sz.:

57.1691.l/VT.c.

BÁBS2INMÜVEK./1. Török éa magyar v. o l a j f a . 2. Don Juan. 3. A vándorló szabólegény./ Kéziratos sugókönyv. 1-4., 1-37., 1-21. számozott o l d a l . 2o x 25 cm. Az egész szöveg Balog István sajátkezű irása. B o r i ­ tólapja hiányzik, a cim a kézirat címlapján olvasható.A szövegben számos húzás. T e k i n t e t t e l a r r a , hogy ebból a korból kéziratos bábszinraüvek egyáltalán nem maradtak ránk,rendkívüli j e l e n ­ tőségük van, ha a "bábszinmüvek" címmel j e l z e t t darabok valóban bábos előadások szövegeit tartalmazsák. TÖRÖK ÉS MAGYAR V. OLAJFA. 4 számozott oldal.Két sze­ replő, török és magyar elmélkedése. A j e l e n e t a török kö­ vetkező mondataival fejeződik beí "A szükséget mi idézi elő, a restség, tunyaság, dologtalanság, m i t nekem vetettél szememre és én most v i s s z a adom a t r o m f o t . Én házat, kastélyt, k e r t e t épitek, nem bizom A l l a h r a , de m i t ő szo­ k o t t a d n i , termést, tőle és kegyelmétől várom.Azért menj - és t a n u l d mer ezt tőlem: Ember ne Ítélj, mert megitéltetel." DON JÜAN VÁROSBAN. 37 számozott o l d a l . A kéziratban rövid instrukciók vannak, javítások, b e ­ l e v a r r o t t papírlapok az e r e d e t i szövegtől eltérő javított szövegekkel, és többnyire rövid Instrukciók, mint például "bal oldalról jőnek", "be", s " e l " , "átbukik a remetén" flfo. Szereplők: Ördög.- Don Juan.- Leporelló.- Gubernátor.A m a r i l l i k i s a s z . - F i l i p p o . - Remete.- Rendőr.- Fogadósné.VÁNDORLÓ SZABÓLEGÉNY. A 13 jelenetből álló vígjáték 21 számozott o l d a l terjedelmű. Későbbi javítások tintával és ceruzával, sok húzással. A darab, mint a cime i s m u t a t j a , a szegény vándorló szabólegényről szól, a k i egészséges hu morával, t a l p r a e s e t t viselkedésével a vígjátéknak egy.

-lo sikerűit figurája* "Az egész szabómesterségbe t e t t s z e t t nekem ugy, mint a mester szép szolgálója. A n a m i l l i . a • o l t ám a leány a talpán, gyönyörű t e r m e t e v o l t , 3 rőf pántlika sem f o g t a körül a derekát, h a j a olyan volt m i n t a pirosló h a j n a l , két orcája olyan tömött v o l t , mint a mesterné vánkosa, mellyen térdelve imádkozott, és k a r j a olyan v a s t a g v o l t , mint a parizer-vurst»" A darab szereplói: Ordódi öregúr.- Jankó hetes.-Fran­ c i a . - B i k f a báró.- M i e l k i s a s z . - Habakuk szabó.L e l t . s z . : 57.1692.1/VI»«»

ÉLJEN A* HONI. Vígjáték 2 felvonásban. Kéziratos sugókönyv. 34 s z t l a n o l d a l . 21 x 26 cm. Boritólapja hiányzik. A cim a kézirat első található.

oldalán

A két felvonás rendkívül aránytalanul o s z l i k meg,mert mlg az első 3o o l d a l t t a r t a l m a z , a második már csupán 2 o l d a l r a szorítkozik. Szereplő személyek: Magyari /a h a z a f i a s érzelmektől fűtött magyar nemes/.- A Gróf /magyar származású, örökké külföldieskedő mágnás/.- A Grófné /honleányi érzelmektől fűtött f i a t a l a s s z o n y / . - K l o t i l d /a Gróf huga, Magyari sze­ relmese, a külföldit majmoló leány./- Jean / a k i a da­ rab végéu már a János nevet v i s e l i / . A terjedelmében egy felvonásosnak méretezett vígjáték a "Honi" holmik dicsőítését szolgálja. A következő sorok tömören mutatják a darab tulajdonképeni mondanivalóját: "Grófné: Nevess, nevess férjem, nevess, m i t bánom én. Ah - szivem s z i n t e s i r örömében, miólta belföldi kelme által f e d e z t e t i k , ó, t e nem foghatod f e l , m i l y kéjt éreztem ma­ gamban, midőn levetem testemről a külföldi c z i f r a r o n g y a i t , melyeknek minden szála csak nyomorult hazám ' k ö -

nyeitől fénylett, *B helyettük l e g először vevém magamra az egyszerű, de magyar szövetet. Ó! mintha minden szála hálássan akarta v o l n a meg csókolni testemet;mintha min­ den szálán a* magyar éltét, sorsát látnám függeni.Nevess, nevess, hideg férfiú, a* hon szerelem magasztos kéjét csak nő érezheti, ó én talán meg őrülnék, ha ismét űdegen k e l ­ me alá k e l l e n e r e j t e n e m magamat." A vígjáték egyszerű meséje, egyszerű bonyodalmai t e r ­ mészetesen kedvezően oldődnak meg a darab végén. A kö­ vetkező szöveggel fejeződik be: "....Oh, ha i l y hatalmas a magyar a s z e l l e m i világba: akkor anyagi erejével i s képes l e s z minden szépet,minden jót t e r e m t e n i ! - T i s z t a szándékkal.- Szilárd elhatározottsággal és l e l k e s nők segélyével. - Pénzel, mely a honban marad.- Egyesült erővel.-" A darab keletkezésének idejét nem t u d j u k megállapíta­ n i . A darabban történt utalásból, mely s z e r i n t a grófné kizárólag a magyar Nemzeti Színházba jár, a r r a következ­ tethetünk, hogy feltétlenül 1837 után készült. L e l t . s z . : 57.1693.1/VI.c. ANGYAL BANDI.Balog István e r e d e t i színdarabjának részlete. Sugókönyv-töredék. 12 s z t l a n o l d a l . 19.5 x 26 cm. Boritólapja és címlapja hiányzik. Balog István saját­ kezű irása. A töredék a darab első felvonásának öt jelenetét t a r ­ talmazza. L e l t . s z . : 57.1694.1AI.C.

MAGYAR SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE* Pesten. Kézirattöredék. 32 számo­ z o t t o l d a l . 17 x 21 cm. Boritélapja n i n c s , cime az else o l d a l o n Balog István sajátkezű Írása.

található .

A kézirat töredék, felöleli az l 7 9 o - i k i első magyar hivatásos színtársulat megalakulásától, annak működésé­ r e vonatkozó a d a t o k a t , f o g l a l k o z i k az 18o7-ben Pesten mű­ ködő 8 z i n i társaság létrejöttére és személyeire vonatko­ zó adatokkal. Az 1 8 2 5 - i k i pozsonyi országgyűléssel kap­ csolatban e sorokat találjuk a kéziratban: ".... a játékszín, mint a nemzeti n y e l v és csiszoló­ dásnak hatalmas eszköze, szoros kapcsolatban áll a Nem­ z e t i Múzeummal és tudós társasággal." A töredékes munka, az 1833-ban " T e t t e s Karok és Rendek"-hez i r o t t folyamod­ vánnyal zárul. L e l t . s z . 57.1695.1/VI.c.

CIGÁNY ÉS A FIA. J e l e n e t . Kéziratos sugókönyv, l o számozott, 3 s z t l a n o l d a l . 17 x 2o.8 cm. Az egész kézirat Balog István sajátkezű irása. B o r i ­ tólapja kéksrinü, r a j t a fehér papírból kivágott és f e l ­ r a g a s z t o t t s z i v b e n tintával a cim. A fedőlap belső o l d a ­ lán egy vers és egy d a l szövege./A darabhoz tartozó./ A 4. számú o l d a l o n a prózai szövegre ráragasztott cigány­ d a l szövege található. Szereplők: Kula.a cigány.- Csicsa, a f i a . Az egyszerű, sőt mondhatnók együgyű gány monológjával kezdődik:

j e l e n e t Kula c i ­

"... mi a h i r e s egiptomi Fáraó királyok véréből veszszük eredetűnket, de onnan k i űztek a pogányok, és verőd­ tünk Indiánok Para tartományába, de o t t se v o l t mnrsdás.

mert ae átkozott tatárok, talán hallották i s Dzsingisz, kán és Tamerkan hirét, hát ezek a k u t y a fejű tatárok anyn y i adót róttak a dicső cigány nemzetre, hogy nem b i r t u k f i z e t n i , már nem t u d t u k , honnan pokolból vegyük a pénzt. Azért mivéezetekre és szabad mesterségekre adtuk magún k a t , m i l l y e n a jövendőlés, lekötés, kuruzsolás és a hoszszu kéz-. Az ember abból él, miből l e h e t . De utóbb ae sem v o l t elég, mert jövedelmünk f o g y o t t napról-napra, az adó meg szaporodott. Egy i g e n bölcs vén vajdánk végre a z t j a v a s o l t a , hogy olyan a l a p o t b a igyekezzünk t e n n i magún k a t , hogy az ördög se vehessen r a j t u n k egy fillért i s . Az v o l t hát köztünk a legnagyobb h a z a f i , k i n e k legkeve sebb vagyona v o l t , utoljára ezen nemes vetélkedés a n n y i ­ r a vittük, hogy a r r a az álapotra j u t o t t u n k , melyben v o l t Ádám a paradicsom k e r t b e n , mi előtt a fügefa levelet nem hozta d i v a t b a nadrágnak, dolmánynak.—" A második j e l e n e t b e n Kula és Csicsa veszekedését h a l l ­ j u k néhány szem "kolompár" m i a t t . A beszélgetés során né­ hány bárgyú tréfa hangzik e l . A rövid j e l e n e t végén apa és f i a felcsapnak "kutinának" és a következő d a l l a l b ú ­ csúznak e l a közönségtől: Kula: K i a várdán megfázik Quartélyán meg melegszik Csicsa: K i a várdán éhezik A quartélyán jól l a k i k Együtt: Hej élet, be gyöngy élet A katona élet /tánoolnak/ L e l t . s z . : 57.1696.1/VI.c.

A RÉSZVÉNY. V i g o p e r e t t 1 felvonásban. 31 számozott o l d a l . 2o z 25 cm.

Kéziratos sugókönyv,

Elsárgult borítólapján Balog István kezeirásával a tintával Írott c i m , a szövegben Balog javításai. A felvonás 16 jelenetből áll és 11 dalszöveget t a r ­ t a l m a z . A történet Kármándy Rózsi és Torkos György egy­ bekeléséről szól. Piőcássy, a f u r f a n g o s és pénzsóvár borbély a házasság megakadályozásán mesterkedik. A da­ rab végén a szerelmesek természetesen egymáséi lesznek. A 16. és 22. o l d a l alján l - l s o r k o t t a . A 15. o l d a l "No 5. a r j a " első s o r a van meg csupán, a d a l h e l y e üre­ sen marad. A 16. o l d a l o n "No 6. a r j a " t e l j e s e n hiányzik, de a l a p alján egy s o r k o t t a /7 ütem/. Lelt.sz.:

57.l697.lAl.c.

DOROTTYA KINYAL Csokonai Vitéz Mihály után. Kéziratos sugó­ könyv. 23 számozott o l d a l . 17 x 21.5 cm. Balog István kézírása, a javítások, i s . Cime a puha borítólapon.

kiegészítések

AB egy felvonásból álló szinmü a m a t r i k u l a elégeté­ séről szól. Többnyire verses formájú, néhol prózában irott. Személyek: D o r o t t y a k i s asszony.- Opor, úrfi a g g l e ­ gény.- Gergely, hajdú. L e l t . s z . : 57.1698.1/VI.c

SZOBALEÁNY. /Ae o k l e v e l e s szobaleány./ Kéziratos sugókönyv. 8 számozott o l d a l . 17 x 21 cm. A kék borítólapon vignettára i r o t t cim. Szerzője i s ­ m e r e t l e n . A szöveg Balog István sajátkezű irása. Keletke­ zésének i d e j e nem határozható meg. Monológ, dalbetétekkel. A női egyenjogúságra törekvő p e s t i szobalány elmélkedése férfiakról, szerelemről. "... Mert a szegény nőt még az ág i s huzza. F r a n c i a tudósok még régen tanakodtak, hogy lehetne a nőknek ön állást s z e r e z n i , azaz emancipálni a férfiak zsarnoksá­ ga alól. Mert a férfiak átkozott t i r a n o k a nő nem Irányá­ ban, és mért csak azért, hogy ők a pénzkeresők, k i k e l l tehát h i v a t a l o k a t , üzleteket g o n d o l n i a nők száraára, ak­ k o r tudom, férfi urairaék jobban meghúznák a bagariát,nem lesznek o l y a n kényesek, jobban megbecsülnek bennünket." A szobaleány arról i s elmélkedik még, hogy női f u r ­ f a n g g a l hogy l e h e t a férfiak eszén túljárni, vagy azokat befolyásolni. S a rövid monológban i g y kap h e l y e t a haza iránti s z e r e t e t , az egyik férfi "megmagyarositása"során: " B o r u l n i kezd a magyar ég Mert sok i t t az idegen még Nem kivan h a z a f i l e n n i Kész idegen maradni Nem vesz magyarkát magára Pénzét nem adja Budára Azért a nő i s kénytelen, öltözni m i n t idegen Hát k i annak az oka .„ f t f r f i

a

z

o k a

A f u r f a n g o s szobaleány a férfiak majd minden fajtá­ ját pellengérre állítja. Gúnyos d a l t énekel arról a férfi­ ről, a k i korcemázik és éccakázik, de az otthonulőket is gúnyolja:

"Ha a férfi o l y c s i n t a l a n Neje m e l l e t t ül u n t a l a n Abból aztán következik Hogy a nÓ gyöngélkedik ügy történik, hogy bajába Nem segíthet más, mint bába Ez kézzel fogható h i b a De k i annak az oka B i z a férfi az oka B i z a férfi az oka." Lelt.sz. :57.1699.l.Al.c. SZOBALEÁNY. /A p e s t i szobaleány./ Kéziratos sugókönyv. 7 seá mozott o l d a l . 18.5 x 24 cm. A kézirat középkék boritólapjának közepére fehér pa­ piból kivágott s z i v a l a k u eimkén a tintával i r o t t cim o l ­ vasható. Balog István kézírása. Monológ dalbetétekkel. "Az o k l e v e l e s szobaleány" mo­ nológnak egy o l d a l n y i terjedelemben lerövidített válto­ zata. Lelt.sz.:

57.1700.1/VI.c.

NO EMANCIPÁCIÓ. Daltársulat számára monológ. Kéziratos sugó könyv. 4 számozott o l d a l . 2 2 . 5 x 29 cm. Fedőlapja n i n c s . A cim a p a m u t t a l összefűzött füzet első oldalán olvasható. Keletkezési éve meghatározhatat­ lan. Monológ dalbetétekkel a női egyenjogúságról.

• •

"Lipcsében t a v a l y a nők valóságos Ország gyűlést t a r ­ t o t t a k , beszéltek a nőknek házassági jáimáról, és füg­ getlenséget kértek, szóltak arról, m i l y kevéssé alkalmas­ t a t i k a női erő az állam kerekének hajtásánál s a z t kí­ vánták, lehessen nő i s m i n i s z t e r elnök, és miután a gyozs irók, szőrűi-szóra papírra bilintselték a lelkesedés f e l ­ lengő beszédeit, mindnyájan szépen haza mentek,harisnyát kötni, levest berántani, és a k i s S t a n d n a k t e j e s kását főzni." "Hazamentek levest főztek, Gyúrták a kőkot, galuskát Az i s t e n adták Országgyűlést farba rúgták Asszonyi munkát előrántották Szépen folytatták. Kárára az egész női nemnek Magukról megfeledkezének Csorbát i g y e j t e t t e k jőhirünkön Kői nevünkön." A j e l e n e t a 4. számú d a l l a l zárul. Lelt.sz.:

57.17ol.l/VI.c.

. C1NK0TAI KÁNTOR. Daltársulat számára. Kéziratos sugókönyv. 8 számozott o l d a l . 12.5 x 25 cm. Boritólapján tintával i r o t t c i m . Balog István kézirása. Javítások, húzások későbbi kézírással. a A vidám j e l e n e t arról szól, hogyan i s m e r i félre kántor a tót diákot,akit a királlyal téveszt össze.A szö­ vegben "melodráma" jelölések i s vannak, többnyire a da­ l o k előtt, de néhol a prózai szövegben i s . Az egy felvonásos j e l e n e t személyei: Kántor.- Rebek­ ka, n e j e . - Vlad M a r c i , tót diák. Lelt.sz.:

57.17o2.1/VI.c.

BORJÁTÉK. SZERELEM. Vígjáték egy felvonásban. Kéziratos sugó­ könyv. 18 számozott o l d a l . 21 x 26 cm. Boritólapja hiányzik, c i m l a p j a erősen rongált. A szindarab első j e l e n e t e áriával kezdődik, tánccal, énekkel fejeződik be és közben a prózai szöveg sok d a l ­ betéttel bővül. Tartalma: Ókori gyámieányának, Ilkának és B o k o r i ispánnak egybekeléséről szól. Személyek: Ókori Zebedeus, közbirtokos.- Bokori Kál­ mán, az ispánya.- I l k a , gyámleánya.- Olá cigány menyecs­ ke. L e l t . s z . : 57.1703.1/VI.c.

ZIA TÜNDÉR HERCZEGNÔ" ÉS XIOVTLLO A' KIS-TÁTOS. Tündér v i g já­ ték 3 f e l v o n . Szerzetté: Ez és az, abban az esztendőben. Kéziratos sugókönyv. 43 s z t l a n o l d a l . 2o x 26 cm. A szöveg Tóth József színész kezeirása. Ez következ­ tethető a kézirat utolsó oldalán látható sorokból:"Irta Tóth Josef mint egy 9 órák a l a t t . Esztergomba." A sugőpéldány világoskék boritólapján fehér s z i v a l a k u ragasz­ t o t t p a p i r o n kézírással olvasható a cim. A kézirat utolsó oldalán - Tóth József aláírása és a szöveg vége között - a következő sorok olvashatóak: "Dörgő pléh,- Villámpor 24 x r /krajcár/ rézkanna, p o h a ­ r a k , - Dorót csepü - S p i r i t u s z 6 x r pástétom, tányéron kés, v i l l a - vessző, bot - Trombitás - egy darab sült p a p i r b a t a k a r v a Tarisznya - 2 ördög - kecske fő." E sorok feltételezhetően a kellékes bejegyzései, t e k i n t e t ­ t e l a r r a i s , hogy a sugópéldány kézírásától eltérő Írás­ s a l történtek.

A tündérmese kriptában, tündérkertben, majd kőszik­ lán játszódik. A kéziratban több alkalommal van "ének" jelzés, dalszöveg nélkül, elófordul azonban néhány d a l ­ szöveg i s , amelyek az evéssel, ivással kapcsolatosak. A darab szereplői: Z i a , tündér herczegnő /a szöveg­ ben később zárójelben magyarázatként Tündér I l o n a talál­ ható./- Amiza, tündér leány, megjelenik mint tüzes láng vad leány.- Zarándok, »s tündér.- S y b i l l a , várőr tündéwM o r z o l i r , óriás.- Melzon h e r c z e g f i . - B u f t i Rikko, a• szolgája.- F i l e r m o n . - Salomár.- X i o v i l l o , kistátos,-több tündérek. L e l t . s z . : 57.17o4.1/VI.c.

IVÁS ISKOLAJA. Népszínmű 3 szakaszban. I r t a Balog. Kéziratos sugókönyv. 5o számozott o l d a l . 2o x 24 cm. A szöveg Balog István kézirása. A kézirat halvány­ zöld boritólapján Balog István kézírásával a cim. A 33-ik o l d a l o n idegen kéz Írásával: "Ketős d a l " címen ének-betét található. A darab "vége" jelzése a l a t t : "Ez után néma ábrázolat 7 képben anyi melódiával az op e r a i töredékekből" bejegyzés v a n . A vígjáték, - mint a szövegben i s mondják szeges fazekasról szól, a k i mint "minden i s z i k .

a

ré­

A föld

esőt i s z i k , a t e n g e r folyókat, a nap gőzt, a Virág h a r ­ m a t o t , az ember - /tölt/" pedig b o r t , pálinkát. A

víg­

játék d a l o k k a l , táncokkal válik színesebbé. Az I.felvonás színhelye: f a l u kastéllyal, csapszé k e k k e l , és vendégfogadóval. A felvonás 1 . j e l e n e t e d a l l a l kezdődik:

2o -

"Hej fazekas, m i t kikiát a kakas Ha az erszényed l u k a s , üresen marad a has. Vezeték nevem Csupor de tán j o b b lenne Csubor. P-végzettel csupa por, de B-vel l e g alább b o r . Kis csupor nagy csupor, m i t ér ha nincs benne bor./ugráL/ Bgész nap sár t a p o d n i , tetés t a l p i g i z z a d n i A r r a rá v i z e t i n n i , ostobaság kivánni K i jól i s z i k , jól a l s z i k , k i a l s z i k nem vétkezik Ki tehát nem vétkezik, zördögök e l nem v i s z i k Kis csupor nagy csupor mit ér ha nincs benne bor./tánczol*/ A TT. felvonáfí "Török t e r e n b e n " játszódik. I t t egy u j , a személyek közt eddig f e l nem tüntetett szereplő i s m e g j e l e n i k , akinek neve: Tîancsi, s a főszereplő leá­ nya. A felvonás végére - valószínűleg később a füzetbe v a r r o t t - két l a p került, "folytatás, ha két felvonásba a d a t i k * szöveggel, s "toldaléka-ként a darabot i s b e f e ­ jezi. A I I I . felvonás s z i n t e r e "sötét p i n c e , ....pokolnak alakítva, embercsontok, koponyák tüzes kígyók sárkányok lebegnek a p l a f o n - a l a t t " . 1

Személyek: Csupor Mátyás, fazekas.- ï;ïarta, feleségeiJakab, f a l u s i csapláros. Ebben a kéziratban maradtak ránk a különféle pénz kiadásokról szóló feljegyzések,és "Szabályok" címen a színészek magatartására vonatkozó figyelmeztetések. "Ezekről k e l l értekeznünk és szabályokat h o z n i . Minthogy egy társulat patriarchális család, l e h e t - e requirálni a közönségnél, könyvekkel, versékkel,vagy a k a r n i ftzin a l a t t ? Közjövedelembő: élvén, közre munkálván l e h e t - e a töb-

b i társak egyezése nélkül egynek valamihez f o g n i , és mihez. Adóság esinálás, ivás ltaság, nőknek t i t k o s utjai l e h e t n e k - e , meg fér-e a színészettel? Minden nap tán t l z érakor, akár t a n u l u n k , akár nem a szinteremben meg k e l l e n e j e l e n n i értesülés végett. Meddig t a r t s o n kötelezettségünk egymáshoz?.... Sze­ reposztály. Kötelességek kiosztása, i t t k e l l megln dúlás előtt. Szabályok. Közmegegyezés nélkül semmit sem szabad requirálni p.o. korcsmárost ól vagy akárhonnan - fésű, tü, cér­ na, olló, k e f e , tükör, v i z , t i n t a , a s z t a l szék s a többi kérés. a-ik T i z órakor megjelenünk a szinteremben és próbálunk, mert t a n u l a t l a n u l f e l nem léphetünk. 3-i k . A k i ne talán kéntelen lenne kontót csinálni, ha egy u r i s az, és csak fél órára kéri i s - t a r t o z i k meg jelenteni.4- i k . KCzegyezéssel határozzuk meg a cédula i r a s árát,szín­ pad állítását, deszka kerítést, világítás körüli fá­ radtságot, terem seprést - élelmezést, helykicsiná lást. 5. Házigazdáknak, fogadósoknak het p.o. megkérni szerezzen v a l a k i e l v e s z t e t holmijéből s z e r i n t i móddal k e r e s h e t i -

a l k a l m a t l a n k o d n i nem l e ­ e z t vagy amazt vagy ha v a l a m i t csak közmegyezés lármát ütni nem szabad.

-22 r 6. Ivás, részegség, északázás, kártyázás, nőknek sze­ mérmet sértő v i s e l e t e nem fér meg a színészettel." Az utolsó két számozatlan o l d a l o n a "Füredi l o o d a ­ lából k e l l a" cimen a dalok száma és cime van f e l s o r o l melyekre a társulatnak szüksége v o l t . L e l t . s z . : 57.17o5.l/VI.c.

NŐM FÉRJE. Leg ujabb vígjáték 3 felvonásban. Kéziratos sugó könyv. 72 s z t l a n o l d a l . 2o x 26 cm. A kézirat rendkívül halvány, nehezen olvasható. A többi kéziratnál lényegesen alaposabb utasításokat ad a színészeknek. S z i n t e , minden mondathoz megadja az i n ­ strukciót, mint például: "gúnyolva," "nyújtva," "heve sen," "parantsolólag," " t o v a taszitván Őt érzékeny han­ gon," "engesztelvén," "előbbi vidámságát v i s s z a n y e r v e , " "helyén maradván meg nyerő hangon," s t b . Az e r e d e t i e l ­ homályosult szövegre Írja rá ugyanezt saját kezűleg Ba­ l o g István. Személyek: Báró Merlau.- Merlau A l f r e d unoka ötee.Báró Lindenveiler.**- S o f i a HütvÖse.- Károly k i s fiak.-Já­ nos Inas. Lelt.sz.:

57.17o6.l/VI.c. •

TABLÓK.Össze i r t a Balog István Pesten Júliusban 1858. Kézira­ t o s szövegkönyv. 3 s z t l a n o l d a l . 22.5 x 28 cm. A világoskék borítólapon belső oldalán

tintával i r o t t cim. Hátsó

"Tablókönyv" cim a l a t t Balog szerzői b e ­

jegyzése. A kézirat Balog István sajátkezű Írása.

A tablók - mint a bevezetésben emiitettük - néma áb­ rázolatok. Az emelvényen álló színészek alakítását a sza­ való előttük, mellettük, vagy mögöttük állva magyarázza a közönségnek. A Balog-társulat tablói közül a tablókönyvból ránkmaradt 3 néma ábrázolatot az alábbiakban kö­ zöljük. Vérpohár vagy Rang áldozatja. Néma ábrázolatok több képben. Személyek: Apa főran gu őskori hős.- Leánya*- Pórfi ennek kedvese.- Bakó. 1/

I

s

g

Ábrázolat. Apa és hóhér

ad notam Ázsiából jött...

Uram szégyen mely családod éri. Midőn pórfi leányo dat kéri. Hogyha szára nem mondana i g a z a t . Vágass négyé , s lófarkon h u r c o l t a s s . I I . Ab. Leány várja szeretőjét ad not Tán Szerelem. Távol Apa. A láthatár bár sötét már. Én kedvesem szerelmesem, í.'ért nem jön,hol késik olysoká. Nagy gyötrelem a s z e ­ relem. I I I . Ab. Pórfi és leány ölelve távol apa és bakó. Oh érezd szivem dobogását éltem fénnyé reménye Ádáz sorsunk kemény csapását üzi napunk szép fénnyé Általad élve, téged ölelve, boldogságunk nagy mert az enyim vagy. IV. Apa, leány. Pórfi. Bakó ad notam T e k i n t s e t e k ezen. I t t van a gonosz leány,e r u t csábitóval.Mi t a r t j a Keze­ met vérét hogy k i ontsam. Meg k e l l őt kötözni. Bakónak át adni. Halál legyen bére, f o l j o n k i a vére. Az legyen i t a l a , k i engem megcsala. V. Ölés. Mind k i n vannak, adnotam I s t e n e n Országom. Döfd bakó p a l l o s o d , csábító szivébe fürödjön ma késed áruló vérébe

Rangodat gyalázó megtévedt leányzó. Inkább a halálnak adlak mint e gaznak. V I . Mind, adnot. Kérünk Meg vagy gyalázva, k i vagy taszítva. Szendelányok szűz seregéből K i sem szán téged. Mind ellenséged. Meg vagy t e verve eltemetve. I d d meg hát vérét e csábitónak. Ha h i v e voltál árulód­ nak. Meg vagy gyalázva. Vége. 2/ FLÓRA. Rómeó J u l i nevem. I.

E hamvas lepelből vágyom, k i b u r k o l n i végre magamat. A tavasz sugarát látom. Reményei nézek égre. I I . Ragyog már a tavasz fénye. Derül fény c s i l l a g a az égen. I f j u l az élet reménye. Változik az életem. I I I . Hódolunk szép Flóra néked. Im térdet h a j t v a bókolunk. Te vagy az ifjúság képe. Előtted térdepelünk. I V . De Juan. Ifjúság himpora ékitsen t i t e k e t . Legyetek i f i j a k , l e ­ gyetek szépeké. Szépek, épek. Legyetek szépek. V I . A tavasz jelképét e l jöttünk védeni. Kàrunkal kardunkal m e g t i s z t e l n i . Érted élünk mind a s i r i g . V I I . Sírásóra. A virágban r e j l i k élet. Abból kél élet enyészet. T a r t s d meg az elsőt minékünk, hogy boldog legyen éle­ tünk.

Luciából. I . Pórlányból kezem által - Fejedelemnő lettél./A többi szöveg kihúzva./ Ezt ne tévézd szemed elől és engedelmeskedjél Minden csarnokba játszhatsz, Csak ez egybe ne néz. Mert megfagy eredben véred, halál lesz a béred. Pasqualeból. I L M i l y bájoló a nap Május havában. V i g a s z t a l y meg oh kedves e magányban. Oh mért r.em jősz angyalom h i v e d vár. Z e f i r susog a lég balsara i l l a t ár. Ha meghalok érted, mátkád s i r a t h a t o d , De szegény életét v i s s z a nem ad­ hatod. m . Oh érezd szivem verését, oh érezd drágám. T e l l y e s szüm boldogságát, bájoló mátkám Nálad nélkül n i n c s boldogság. Nálad nélkül n i n c s ál landóság, Éretted olvadok, éretted meghalok, Kedvesem, édesem, szerelmesem. Sebastlanból. IV.

Rejtély - szoba - t i t k o s - k u l c s a - Mért t i l t j a a férj nejétől. Élete drága felétől Hogy abba a szobába ne menjen. Titkáról ne értésükön. Ezt a t i t k o t f e l k e l l fednem. Tán nem vesztem e l é letera Ha férjem haza nem jönne még ma, nincs a k i engem lát­ hatna. V. Által hágtad immár a parancsot. Be néztél a r e j t e t t szobába Merő női hullák hamvadnak o t t . Heten zárva egy ko­ porsóba Azzal büntetem kíváncsiságod. Hogy o t t lesz ezentúl a lakásod Te i s ama fedél alá záva, Örökre e l leszesz t a k a r v a .

VT« Vesz e l gonosz hütelen nő. Átlépted a parancsomat líellyet néked ugy adék, hogy e szobába ne lépj. Vesszen e l hát gonosz f a j o d . I t t l e s z ma a halálod. VU. Szerencsétlen s z i k l a fészek. Szerető szüm megveted Halélt osztő gonosz féreg. Vesz e l t e i s gonoszul. Élőlény i t t megneszáljon.Varju-fészek maradjon, vége. Személyek: Lovag.- Neje.- Kedvese. L e l t . s z . : 57.17o7.1/VI.c. FABÁBOK SZAMÁRA TRTT SZÍNDARABOK ÉS JELENETEK. Kéziratos sugó­ könyv. 93 számozott o l d a l . 22 x 28 cm. A borítólap halványsárga, mintás, k o p o t t , szakadt. A boritólap belső oldalán a tartalomjegyzék,az utolsó olda­ l o n pedig darabcimek találhatók. Az első o l d a l elé később b e v a r r o t t 4 o l d a l került "Siróbaba'* cimen. Az egész su gőkönyv Balog István kézirása. SIRÓBABA. A számozott első o l d a l elé b e v a r r o t t számo­ z a t l a n 4 o l d a l terjedelmű kézirat. Bábszinmü. A j e l e n e t mind az anya, mind a sirő gyermek szövegében egy-egy d a l t jelöl meg. A RAJKÓ. Vigjátékocska 1 felvonásban. Személyek: Cigányasszony.- Rajkó, a f i a . - Gyuri r a s z t f l u . - Rúzsa cigányleány.

pa­

A KÍGYÓ. Mese egy felvonásban. 15 o l d a l t e r j e d e l e m ben, l o - 2 4 - i g . Bábjáték. Ez már részben a szereposztásból i s kitűnik. Személyek: Paraszt.- Kigyó.- Kutya.- Róka.- Lő. ANGYAL BANDI. 12 o l d a l terjedelemben a 24-36 o l d a l i g . Bábszinmü. Személyek: Angyal B a n d i . - Korcsmárosné.- Gönczi bíró.- Rési parasztleány.- Gyolcsos tót.

kis­

A SZAMÁR. Egy Felvonásban. Bábszinmü. Rendkivül nagy­ méretű betűkkel, 23 o l d a l terjedelemben, 36-58 o l d a l i g . Dalbetétek t e s z i k változatossá. dó.-

Személyek: Apa, f i u . - Szamár.- Utas, tót.- KereskeZsidó.- Cigány. SIRÓ BABA. Bábszinmü. 4 o l d a l , 59-62 o l d a l i g . D a l és

táncbetétekkel. Az előző hasonló cimü bábjáték változás. Személyek: Anya.- Baba. TÜNDÉR ILONA. Bábjáték 3 felvonásban. A számozott 63-93 o l d a l i g t e r j e d . Sok-sok játékinstrukció: p l . * zene a l a t t l a s s a n repülnek f ö l f e l é v a g y "mérgesen keresgél, tűzet okádik," "fekete vár elváltozik arannyá," s t b . Szereplők: Férfiak: Akleron király.- A r g y i r , a f i a . F i l a x , l i b a pásztor.- óriás.- Ördög.- Nők: Tündér Ilona.C i f r i l l a , a szoba leánya.- Hekuba, boszorkány.- Sárkány. L e l t . s z . : 57.17o8.1/VI.c. RENDJE AZ ELÓLMÜTATOTT JÁTÉKDARABOKNAK 1808 ESZTENDŐBEN. Kézirat, töredék. 9 számozatlan o l d a l . 17 x 21 >m. Boritólapja nincs. Az egész Balog István kézírása. Nyomtatott zsebkönyv részére készült kézirat. L e l t . s z . : 57.17o9.1/VI.c. KÉZIRATOS FÜZET. 46 kéziratos o l d a l . 2o.5 x 25.5 cm. Több kitépett l a p nyoma látható benne. Boritólapja h i ­ ányzik. Csak részben Balog kezeirása. A kéziratban instrukciók, ének és "Lied"/dal./ cimek, tablókhoz utasítások, parasztmondások, kétértelmű szavak jegyzéke, t h e s t r u m i ruhára való diezitéeek, /primitív r a j ­ zok/, s t b . találhatók. A "SP.-*;.-;: r- « cijaen •'-<-;• f e l jegy-

zést találunk az u j ezÍnészgeneráció nevelésével kapcso­ l a t b a n : "... a n y e l v grammatikáját, szavalást, geográfi­ át, mytológiát, statisztikát, kultivált n y e l v e k e t , raj­ zolást, muzsikát, tánczot, lovaglást, küzdést, k i s korá­ ban k e l l e n e mindezt t a n u l n i . Szinész gyermekeibél l e t t e k jő színészek, de szinész n a s c i t u r , k i t u d j a meg talárjuk­ ét m e l l y i k e t k e l l t a n i t t a n i . És m e l l y i k f a c h r a , mert m i a kezdőt vitéznek, szerelmesnek szánjuk és abba éppen nem b o l d o g u l , jő torzjátékos l e s z belőle, a torznak szántbői Hős. K i lát oda bé, a h o l ennek c s i r j a van poéta n a s ­ c i t u r , de csak a z t t u d j u k natus e s t . " Ir a hibáiról szerepe: vakat és

magyar n y e l v e t ért sérelmekről, de a magyarság i s . Tudatos benne a magyar szinész nyelvművelő "A színészek l e g hamarább elfogadják az u j , s z a ­ s e n k i o l y hamar és nagyon nem t e r j e s z t i . "

A füzetet, a szerző önéletrajzának összefűzött vázlata f e j e z i be.

vezérszavaiból

L e l t . s z . : 57.1710.1/VT.C.

TULOKMANYI MÁTÉ. Szinmü 3 felvonásban. Kéziratos sugókönyv.97 számozatlan o l d a l . 18.5 x 23 cm. I g e n megviselt példány. Boritólapja hiányzik, a kéz­ írás elhalványult, sokhelyütt a l i g olvasható. A szöveg­ ben számos javítás és p i r o s ceruzával jelölt húzás. L e l t . s z . : 57.1711.1/VI»c.

LENDVAYNÉHOZ mint "16 evtl királynéhoz" Budán május l l 1835. Nyomtatott kosaÖnt«vers. k ő n

L e l t . s z . : 57.1712.1/T.o. LENDVAYNÉHOZ. Pest, Deoemb. 2d:1836. Nyomtatott köszöntovers. L e l t . s a , : 57.1713.1A.C. LENDVA YN ÉHOZ. Budán, M a r t . 1M.1837. Nyomtatott köszöntovers, 2 példány. L e l t . a z . : 5 7 . 1714.1/Y.c. LENDVAYNÉHOZ. Nagyváradon August. 4-kén 1837. Selyemre nyomott köszöntévére. L e l t . s a , : 57.1715.1A.C. LENDVAYWÉHOZ. mint 16 évü királynéhoz, Nagyváradon August.5-kén 1837. Nyomtatott kösz önt overs. Lelt.sa.!

57.1716.1A.C.

LENDVAYWÉHOZ n y o m t a t o t t köszöntovers. L e l t . s a . I 57.1717.1A.C. LENDVAYNÉHOZ. Nyomtatott köszöntévers. L e l t . s z . : 57.1718.1A.C. LENDVAYNÉHOZ. Nyomtatott köszöntévers. L e l t . s a . : 57.1719.lA-c. AN ANNA LENDVAY. Nyomtatott németnyelvű köszöntovers. Lelt.sz.:

57.172o.lA«c.

LENDVAYNÉHOZ. /Aug. 5-ikén 1839./ Nyomtatott kÖszöntŐveis. L e l t . s z . : 57.1721.l/V.c. LENDVAYNÉ ' EMLÉKE. Kolozsvártt, 1839. Selyemre nyomtatott köszöntővers. L e l t . s z . : 57.1722.1/V.c. LENDVAYNÉHOZ* pétsett.Februárius 27-kén 184o. Nyomtatott köszöntővers. L e l t . s z . : 57.1723.l/V.c. LENDVAYNÉHOZ. Pécsett. 184o Télutó 2 7 szönt overs.

k é n

. Nyomtatott kö­

L e l t . s z . 57.1724.l/V.c. LENDVAYNÉNKHOZ. Győr, tavaszelő 3-án 1841. Nyomtatott kö­ sz önt overs. L e l t . s z . : 57.1725.l/V.c. L .......né. /Petőfi verse/ Nyomtatott köszöntővers. L e l t . s z . : 57.1726.1/V.c. LENDVAYNÉHOZ. Pesten tavaszutó 8-án 1843. Nyomtatott

kö-

szöntŐverB.

L e l t . s z . : 57.1727.l/V.c. /LENDVAYNÉHOZ/ Pest Sz.András hava 3o-án 1846. Nyomtatott köszöntővers. L e l t . s z . : 57.1728.l/V.c. NEMZETI SZÍNHÁZ. Shakespeare? Rómeó és J u l i a c. színmü­ vében Júliát alakító Lendvaynéról szóló k r i t i k a . Nyom tatvány.

L e l t . s z . : 57.1729.l/V.c.

A» PESTI TÖRVÉNY—HALLGATÓ KTUL n y o m t a t o t t selyemszalag. Lendvayné temetési koszoruszalagjának egy része. Lelt.sz.:

57.173o.lA.c.

/LENDVAYNÉHOZ/ 1854. October 3o-én. Nyomtatott köszöntő­ vers. L e l t . s z . : 57.1731.l/V.c. LENDVAYNÉHOZ. Nyomtatott köszöntévers. L e l t . s z . : 57.1732.lA»c. LENDVAYNÉHOZ. Kézzel i r o t t köszöntovers* L e l t . s z . : 57.1733.1/VLg. LENDVAYNÉHOZ. Berecz Károly kézzel i r o t t köszöntéverse. L e l t . s z . : 57.1734.1/VLg. A SZÉP ÉS LELKES LENDVAYNÉHOZ. egy emlékgyürü átadásakor mondott beszédekre. Gaál Miklós és Jakab Elek kézírása. L e l t . s z . : 57.1735.lAl.g. BALOG ISTVÁN öregkori fényképe, l o x 14 cm. Lelt.sz.: 57.1736.1/lll.e. /LENDVAYNÉHOZ>/Csán.vi P i s t i köszöntő s o r a i . Kézirás. Ketskeméten. 847. L e l t . s z . : 57.1738.lAl.g.

Színháztörténeti Füzetek

1.82. Staud Géza: PETHES IMRE 2.8Z. Cenner Mihály: PRIELLE KORNÉLIA 3.SZ. Staud Géza: HEVESI SÁNDOR RENDEZÉSEI 4.az. R i b i Sándorné: SOMLAT ARTÚR