BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

BALATONSZEPEZD

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

AZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 235/2016. (XII.19.) Kt. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti tervhez, 18/2016.(XII.30.) Kt. rendelettel elfogadott Helyi építési Szabályzathoz, Szabályozási tervhez

Pro Arch. Építész Stúdió 2016

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Megbízó:

Tervező:

Felelős tervező:

Tervezők: Településtervezés:

Balatonszepezd Önkormányzata 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 27. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. 303-10-75, [email protected] R. Takács Eszter vezető településtervező

Pro Arch. Építész Stúdió R. Takács Eszter okl. építészmérnök É, TT-1-2883-01 Szatmári Szidónia okl. településmérnök Török Szabina tervező gyakornok

Közlekedés:

Heckenast & Heckenast Bt. Heckenast Judit okl. közlekedésmérnök, K1d-1/01-5295

Tájtervezés:

Pagony Kft. Vincze Attila okl. táj- és kertépítész mérnök Meszesán Péter tájrendező- és kertépítő mérnök

Közművek:

Régészet:

Kész Tervező Kft. Hanczár Zsoltné okl. gépészmérnök Bíró Attila okl. építőmérnök Takács Károly régész, történész

2016

Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

2


Tartalomjegyzék

Bevezetés

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. Településrendezés 2. Településrendezési terv és a térségi tervek összecsengése 3. Közlekedés 4. Tájrendezés és környezetalakítási javaslat 5. Közművek 6. Környezeti értékelés 7. Örökségvédelmi hatásvizsgálat MELLÉKLETEK Településrendezési terv felülvizsgálatát támogató települési döntések Egyeztetés során beérkezett vélemények



3


Bevezetés

Balatonszepezd, az egykori halászfalu a Balaton északi partján helyezkedik el, a Badacsony és Balatonfüred között. Közigazgatási területe a tóval párhuzamos 150-200 méteres sáv, a vízparttól a Balatonfelvidék pereméig tart, Zánka és Révfülöp között terül el. 400 fő állandó lakosa van, a nyaraló tulajdonosok száma 3500 fő, a nyári idényben számos turista is hoszszabb-rövidebb időt tölt itt el.

Balatonszepezd Önkormányzatának megbízásából a Településrendezési terv felülvizsgálata 2014-ben kezdődött meg, a település önkormányzatának munkatársai az előzetes egyeztetést lefolytatták. A község új Településfejlesztési Koncepciója elkészült. A Koncepció elkészítése előtt a partnerek megállapítása megtörtént, a képviselő testület Gazdasági Programot fogadott el, melyben részletesen foglalkozott a tervezett fejlesztésekkel. A Koncepció államigazgatási egyeztetése lezárult, a dokumentumot Balatonszepezd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 254/2015.(XII.10.) Bsz. önkormányzati rendelettel jóváhagyta. A településszerkezeti és szabályozási terv felülvizsgálatára az önkormányzat által határozattal támogatott lakossági kérések, a koncepcionális fejlesztési elképzelések és az érvényben lévő törvényi előírások alapján kerül sor. A terv a Balatonszepezdre 2006-ban kidolgozott Településrendezési terv elfogadott anyagainak felülvizsgálata. Az alátámasztó munkarészek 235/2016. (XII.19.) Kt. határozat számon jóváhagyott Településszerkezeti tervhez és a 18/2016.(XII.30.) Kt. rendelet számú Helyi építési Szabályzathoz és annak mellékletét képező szabályozási tervhez kerültek kidolgozásra.


4

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1. Településrendezés Balatonszepezd településrendezési tervének módosítása a meglévő jóváhagyott tervek alapján készült és figyelembe veszi a lakossági és önkormányzati változtatási szándékokat, a törvényi előírások miatt esedékes tartalmi és formai követelményeket és a jóváhagyott koncepció településrendezésre vonatkozó elhatározásait. 1.1. Településszerkezeti terv felülvizsgálat Az egész települést érintő szerkezeti beavatkozások az alábbiak: • • • • • •

A központi strand mellett felépíthető móló, illetve csónak-kikötő, parti sétaút számára hely biztosítása a Víriusz utca és a Révfülöp utca közötti szakaszon, parti sávban csónakkikötők helyek kijelölésének korrekciója, parti sétány, tanösvény kijelölése, a 71-es út felett tervezett felüljárók megszüntetése, útszabályozási korrekciók (erdei utak, Árpád út).

A településszerkezeti változások között a beépített területekhez kapcsolódó külterületi területhasználati módosítások többsége konkrét fejlesztési elképzelések megvalósítását szolgálják. A Balatoni úttól északra két helyen került sor a területhasználati besorolás megváltoztatására a települési terület mellett. Zánka felé a meglévő mezőgazdasági major továbbfejlesztésére lesz lehetőség különleges major területen és a Révfülöpi utca mellett új kertes és különleges besorolású területfelhasználási egységek kerültek kijelölésre. A különleges területet hal-piacként vagy kerékpáros pihenőhelyként lehet hasznosítani. Az Árpád út mellett Révfülöp felé eső szakaszon kisebb mezőgazdasági területek beépítését, jobb hasznosítását az út útszabályozása és területfelhasználás módosítása segíti elő. Új lakóházak építésének igénye miatt került sor a két belterületbe vonási javaslat elkészítésére. Ezek a Dózsa György utca mellett az 1-3. jelű és az Öreghegyi út mellet a 29. jelű módosítások. A terv a külterületen további kisebb, erdőterületként jelölt kertes területek átsorolását tartalmazza. A különleges területek módosultak a tópart mentén. A megszűnő kemping helyett a terv lehetővé teszi, hogy a strand területeken is elhelyezhető legyen szálláshely, illetve új sporthorgász terület alakulhat ki a 21. jelű módosítással a szepezdfürdői vasútállomás mellett. Belterületi területhasználat látszólag sok helyen módosul, de a változtatási szándékok legtöbbje a településközpont vegyes területek felülvizsgálatából adódik. A jelen módsítás a belső faluközpont területén kívül eső vegyes területek magas beépítési lehetőségeit mérsékli. A régi „vállalati üdülő” telkek máig nem épültek át, s az önkormányzat szándéka szerint,- a településkép szempontjából- előnyösebb lenne, ha új építés esetén a környezethez igazodó beépítés jönne létre. Ezen területek nagy része a környezetre jellemző építési övezetbe került. Új, konkrét telekalakítási és építési igény volt a 10. jelű módosítás esetén, a Petőfi utca melletti telkek átsorolásánál. 1.2. Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv javasolt változásai A 2006-ban jóváhagyott rendezési tervek elkészítése óta számos törvényi és jogszabályi változás lépett életbe. Ennek megfelelően az építési előírások részben módosultak: − −

A terepszint alatti beépíthetőség korlátozása a part menti területeken maradt meg. Az épületek magasságát a legnagyobb homlokzat magassággal és épületmagassággal definiálja a terv. A 2006-os terv övezeti rendszerét megtartottuk azzal, hogy a jelenlegi használatok szerint finomítottuk az övezetek kijelölését és paramétereit. Pro Arch. Építész Stúdió 5 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A település területén elszórtan kijelölt településközpont vegyes területek üdülőházas és lakóövezetekbe kerültek. A központban található Vt-1 övezetben a beépíthetőség kialakult vagy max. 40%. A Vt-2 övezet beépíthetőségét 20%-ra csökkentettük, és új Vt-3 övezet került kijelölésre a szepezdfürdői kistelkes kereskedelmi területen. A kertvárosias lakóterületek (Lke) övezeteinek intenzitása a településmagtól a beépítetlen területek felé haladva csökken. Az Lke-1 övezetben 30%, az Lke-2 övezetben 20% építhető minimum 800 m2-es telken, az Lke-3 övezetben pedig 15% építhető legalább 1000 m2-es telken. A hagyományos halászfaluban az építési helyek kijelölésével kötött építési lehetőségeket feloldottuk. Az üdülőházas övezetben a legkisebb kialakítható teleknagyság 2000 m2-re növekedett az intenzitás növekedés elkerülése érdekében. Az új Ksph övezetben lehetőség van a horgászattal kapcsolatos építmények elhelyezésére és szálláshely kialakítására. Az új Kst-1 övezetben a szepezfürdői strandon kempingezést szolgáló és azt kiszolgáló funkciók is elhelyezhetők. 1.3. Területhasználat módosítási igények Módosítási igény (1.2.3.): Balatonszepezd központi belterületének Zánka felé eső szélén, a Dózsa György utca mellett, a közművesített közúthoz kapcsolódó telkek rendezése szükséges. Ezekhez a kérdésekhez társult a buszmegálló melletti önkormányzati telek rendezése. Vizsgálat, területek bemutatása, javaslat:

Szomszédos, beépült területek

Beerdősült belterület

Meglévő állapot szerint csak a területek egy részén állnak lakóépületek, a közterületek közművesítettek. A település szélén lévő terület jól megközelíthető, fejlődő zónája a községnek.

1. jelű módosítás: a 144/9 hrsz-ú terület jelenleg belterületben van, beépítetlen, részlegesen erdővel borított, nagysága 2645 m2. A belterületi erdő lakóterületi besorolású lesz.


6

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2. jelű módosítás: A közutak használat szerinti besorolása történik. A 144/6 hrsz-ú nem használt erdei út erdő besorolásba kerül. Ezzel egy időben az önkormányzati buszforduló közterületi besorolást kap. Részben zöldterület, részben közlekedési terület alakul ki.

3. jelű módosítás: A Dózsa György utca melletti, jelenleg is beépített telkek szorosan kapcsolódnak a belterülethez. A 070/2, 072/7,11,12 hrsz-ú területek a mai használatnak megfelelően Et helyett Lke-3 lakóterületi besorolásba kerülnek. 1000 m2-es telkek alakíthatók ki, a telkek legfeljebb 15%-a épülhet be 4,5 méter épületmagasságú lakóépülettel. Ez a besorolás igazodik a környezet laza beépítési struktúrájához, de a mai telekállapotok szerint a telkek beépítettsége tovább nem emelhető. A települési térség a területfelhasználás szempontjából növekszik, de tényleges változás a beépítésben nem várható. 4. jelű módosítás: A vizsgálatok alapján a külterületi út megtartását nem javasoltuk. A módosítás törlésre került.

I. katonai térkép, az út már 100 éve is meg volt

A központi belterülettől Zánka irányába eső, a 71-es úttól északra található külterületi térség Módosítási igény (5,6,7,8): A térség rendezése szükséges a Balatoni út egységes arculatának javítása érdekében. Az út mellett 10 méter szélességben beültetési kötelezettség előírását javasoljuk. Érdemes lenne a kilátásvédelem érdekében a beültetésre vonatkozó előírásokat részletesen kidolgozni.


7

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 5. jelű módosítás: A Dózsa György úttól délre lévő erdőterületen belül a szabályozási terven jelölt utak (086 hrsz.) megszüntethetők, mert az erdőterületektől délre lévő utat használják. 6. jelű módosítás: A 083/4,11,12 hrsz. telkek azonos tulajdonban vannak. A 71-es út menti területeken jelenleg laknak és állatokat tartanak.

Az önkormányzat támogatni kívánja a helyi gazdálkodókat, így szükségesnek látta a jelenlegi használat megtartását és fejlesztését, ezért a telkek a jelenlegi használat szerinti övezeti besorolásba kerülnek. A javaslat szerint különleges major terület került kialakításra, ahol 5000 m2-t meghaladó telken lakó és gazdasági funkciójú épületek helyezhetők el, melyek épületmagassága legfeljebb 6,0 m lehet. Az állattartás a Btv. általános mezőgazdasági övezetében előírtak szerint lehetséges, azaz családi szükségleten túli állattartó telep a tó medertől minimum 1000 m-re létesíthető. Az egyes építmények alapterülete nem lehet nagyobb 150 m2-nél. 7. jelű módosítás: Lásd az 5. jelű módosítást és a szabályozási tervet. Az erdei utak helyett a 083/11 hrsz. és a major területből is 6,0 méter széles közterület került kialakításra. 8. jelű módosítás: (389-400 hrsz.) A településfejlesztési koncepcióban is felmerült a „Víriusz” villától délre lévő önkormányzati telkek besorolásának és szabályozásának kérdése. A településközpont vegyes övezetek megtartása mellett a szabályozás „finomítására”volt szükség. A Balatoni út mellett 10 méter szélességben beültetési kötelezettség előírását javasoljuk.

A Vt-2, jellemzően szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető településközponti vegyes területen 1500 m2-es telkeken kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek mellett lakóépület, lakás is építhető. A telkek megengedett beépítettsége 20%, épületmagasság 6,0 m. A terület alkalmas öregek otthona, szálloda és egyéb szálláshely jellegű épületek elhelyezésére, ezzel a telkek elaprózódása is elkerülhető lenne.


8

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 9. jelű módosítás: A 348 (telekterület:5745 m2) és 350/1 (1006 m2) helyrajzi számú területeken jelenleg üdülő épületek állnak, a Vt övezeti besorolás nem indokolt. A Dózsa György út 65. számú telek üdülőházas övezetbe kerül. 9.

HÉSZ módosítás javaslat: Vt-Sz övezetből Vt-2 jelű övezet lesz, 20%-os beépítettséggel, 2 1000 m -es telekterülettel, épületmagasság: 7,5 m, zöldfelületi fedettség: 60%. 10. jelű módosítás: 233 hrsz., 276/5 -9,10 hrsz. A Dózsa György utca és Petőfi Sándor utca északi oldalán az Üh övezeti besorolások helyett Lke-2 övezetek kialakítását kérték a tulajdonosok. A Petőfi utca mellett jelenleg is épülnek lakóházak. Az építési telkek az utca szintjéhez képest 1-1,4 méterrel feljebb vannak. A 276/5 hrsz-ú telekből átsorolás után négy építési telek alakítható ki. A 800 m2-es telkek 20%-án állhat épület, mely nem magasabb 5,0 méternél. Ezzel párhuzamosan a telkek megközelítésére a 276/4-és 7es területen új közút került kijelölésre.

Honvéd utca környéki üdülők övezeti besorolásának módosítása A 11., 12., 13., 14., 15. jelű módosítások lényege, hogy a település központi magján kívül a térségtől idegen vegyes övezetek módosuljanak, a szomszédos területekhez hasonló övezetek kerüljenek kijelölésre. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

9

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Ezzel a beépítési szövet intenzitása homogénebb lesz, de számolni kell a régi üdülőházak telkeinek felosztásával is. 11. jelű módosítás: A Honvéd és az Árpád utca sarkán lévő 927 és 928 helyrajzi számú telkek összes területe 5400 m2. A vegyes övezet helyett Lke-2 lakóterületi övezeti besorolásba kerülnek. Kialakítható teleknagyság 800 m2, beépítési lehetőség 20%, összesen 6 új telek alakítható ki. 12 jelű módosítás: (912/2-4, 913 hrsz-ú telkek) Teleknagyságok: 810-854-1600-2725 m2. A településközpont vegyes övezet helyett Üü jelű üdülőházas terület kerül kijelölésre. Az üdülőházas övezetben 800 m2-es lesz a legkisebb kialakítható telekterület. Az övezetben előírtnál kisebb telkek csak engedménnyel építhetők be, vagyis a HÉSZ építésre vonatkozó előírásainak módosítása szerint beépíthető minden olyan kialakult telek, amely eléri az övezetben meghatározott legkisebb kialakítható teleknagyság méretének 60%-át. 13. jelű módosítás: A Honvéd és Dobó utca kereszteződésében fekvő 539/1 hrsz-ú telek nagysága 2865 m2, jelenlegi beépítettség 8,9%. A terület településközpont vegyes övezet helyett Lke-2 lakóterületi övezeti besorolásba kerül. Kialakítható telek nagysága 800 m2, beépítési lehetőség 20%, 3 telek alakítható ki. 14. jelű módosítás: Az Arany János és Dobó utca sarkán található, 606 hrsz-ú telek nagysága 1246 m2, beépítettsége jelenleg 7,2%. Településközpont vegyes övezetből üdülőházas besorolásba kerül. Az üdülőházas övezetben (Üh) 800 m2-es lesz a legkisebb kialakítható telekterület, beépíthetőség legfeljebb 15%. 15. jelű módosítás: (527 hrsz: 726 m2, 528 hrsz: 769 m2) Az Arany János utca és Révfülöpi utca sarkán fekvő telkek önkormányzati tulajdonban vannak, időszakos jelleggel piac üzemel rajtuk. Az 527 hrsz-ú telken kis alapterületű, ideiglenes jellegű építmény áll, a másik telek beépítetlen. Településközpont vegyes területből Lke-2 lakóövezeti besorolásba kerül, ahol a kialakítható teleknagyság 800 m2, beépítési lehetőség 20%. Az övezetben előírtnál kisebb telkek csak engedménnyel építhetők be. A piac működésére a továbbiakban is lesz lehetőség. 16. jelű módosítás: 1001, 1003 és 1004 hrsz. A telkek a Kerteki utca és Csokonai utca találkozásánál, a belterületi határ mellett találhatók. Telekméretek és beépítettség: 1001 hrsz.: 1209 m2-5,2%, 1003 hrsz.: 610 m2-16,8%, 1004 hrsz.: 626 m213,5%. Településközpont vegyes területből Lke-3 lakóterületi övezeti besorolásba kerülnek a telkek. Kialakítható telek nagysága min. 1000 m2, beépítési lehetőség 15%. Az övezetben előírtnál kisebb telkek csak engedménnyel építhetők be. A megengedett beépíthetőséget meghaladó telken a beépítettség nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett épületmagasság betartása mellett bővíthetők. Teljes bontás után, vagy új beépítés esetén az megengedett legnagyobb beépítettség értékét kell betartani. A 71. sz. főút és a Kerteki utca közti mezőgazdasági területek Módosítási igény (17., 18.) A külterületi általános mezőgazdasági telkek rendezése szükséges. Itt kapcsolódik a település kerékpárútja a belterületi szakaszhoz, így a rendezés lehetőséget ad egy kerékpáros pihenőhely vagy termelői piac kialakítására. A fejlesztésnek jelenleg nincs akadálya. A Btv. szerint a terület települési térség övezetébe tartozik.


10

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 17. jelű módosítás: A 07/11 (8484 m2) és 07/12 (1206 m2) hrsz. külterületi, általános mezőgazdasági övezetbe sorolt telkek övezete módosul. A 07/11 hrsz. telekből 7278 m2 nagyságú terület Mk-1 kertes mezőgazdasági területbe kerül. Mk-1 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2, a legkisebb beépíthető telek 2000 m2. Az építménymagasság 4,5 m. 3000 m2-t meghaladó, elsősorban termesztési célú növényültetvénnyel (szőlő, gyümölcs és egyéb kertészeti) 80 %-ban beültetett telken legfeljebb 3%-os beépítettséggel, a ténylegesen végzett mezőgazdasági tevékenységhez kötődő, a műveléséhez, tároláshoz szükséges, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. A 07/11 hrsz. fennmaradó 1206 m2 nagyságú területe és a szomszédos 07/12 hrsz-ú 4098 m2 nagyságú telek különleges beépítésre nem szánt, termelői piac és kerékpáros pihenőhely terület övezet besorolásba kerül (Kk-Tu). Az övezet területe a kereskedelmi, szolgáltató és szálláshely szolgáltató épületek jellemzően szabadon álló beépítésű épületeinek elhelyezésére szolgál, legfeljebb 5%-os beépítettséggel és 6,0 m épületmagassággal. Kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2, amelyet a 070/12 és 07/11 hrsz. telekből maradó telekrészlet összevonásával lehet kialakítani. A 07/13 hrsz-ú út 10,0 m szélességben szabályozásra került. A főút mellett 10 méter szélességben beültetési kötelezettség előírását javasoljuk. 18. jelű módosítás: A terület a Kerteki utca melletti vízműterülettől délre fekszik. A 010/1-3 és 010/5-7 hrsz-ú általános mezőgazdasági övezetbe sorolt telkek övezete módosul. Telekméretek: 010/1: 2232 m2, 010/2: 228 m2, 010/3: 2603 m2, 010/5: 3437 m2, 010/6: 280 m2, 010/7: 3030 m2. Lásd mint a 17. jelű módosítás. A területek összesen 24 392 m2 nagyságúak. A telkek felosztása esetén közterületi kapcsolatot biztosító utak rendezése és telekrendezési javaslat készítése indokolt.


11

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 19. jelű módosítás: A 1115-1118 hrsz-ú telkek a 71. sz. főút mentén a horgásztanyával szemközt, a Fűzfa utca és a Rákóczi utca között vannak. Településközpont vegyes övezet helyett Lke-2 lakóterületi övezetbe kerülnek. Kialakítható teleknagyság min. 800 m2, beépítési lehetőség 20%. A 1115 hrsz. (516 m2) és a 1116 (572 m2) hrsz-ú telkek nem érik el az övezetben előírt telekméretet, így ezek csak engedménnyel építhetők be. 20. jelű módosítás: Az Akácos utcában lévő 1189/3-5 hrsz-ú telkek jelenleg Vt övezetben vannak, a megengedett beépítettség nagyon magas (40%), de a telkek kisméretűek. Szükséges lenne a beépítettség mértékét csökkenteni. Javaslat: a területek Üh övezetbe kerülnek, ahol a megengedett beépítettség 10%. Az ingatlanok csak a meglévő teleknagyságokra alkalmazható 60%-ot engedményes előírásokkal építhetők be. 21. jelű módosítás: A 1461, 1462/1-2, 1459/5 hrsz-ú telkeken a Szepezdfürdő vasútállomás mellett, a Balaton parton meglévő halászati célú épületek állnak. Egységes különleges halászati területfelhasználású területet kell kialakítani (Ksph), a parkoló és zöldterületi besorolású telkek helyén. A telektulajdonosok a telkek mögötti sávot a vasútig átengedik a parti gyalogos sétaút megépítésére. A telkek telekösszevonás után építhetők be a telekterület 10%-os mértéig. 22. jelű módosítás: A 1239 hrsz-ú telek (10 108 m2) a Sebestyén Villa telke. A 1238 hrsz-ú telekkel együtt (432 m2), a Nyár utca menti mezőgazdasági, szőlő és üdülőházas területek közé ékelődve helyezkedik el. Településközpont vegyes övezet helyett a jelenleg használatnak megfelelő üdülőházas övezet besorolású lesz. A telken olyan üdülőépületek, üdülőtáborok helyezhetők el, amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgál. A 1238 hrsz. telek a 1239 hrsz-hoz csatolva lesz beépíthető. 23. jelű módosítás: A vizsgálatok alapján az átsorolást töröltük. A Csuki út és a 71-es főút kereszteződésében lévő 24. és a 25. jelű módosítási területeken a meglévő Vt övezeti előírás szabályozási tartalma módosul.

26. jelű módosítás: A 026/2, 026/4,026/7-16 hrsz-ú, Felsőerdősor utca melletti szőlők jelenleg szőlő kataszteri besorolású mezőgazdasági övezetben vannak, ahol 10 000 m2-es telkek építhetők be, megfelelő művelés mellett. A teljes terület 2,8 ha, a legkisebb telek 1360 m2 nagyságú, míg a legnagyobb 4800 m2. A területek, a mai besorolásnak megfelelően, Mk-C1 szőlőkataszter szerinti I. osztályú kertes mezőgazdasági övezetbe kerülnek. A területen 2000 m2-es telken is lehet építeni. Javasolható, hogy a területen egységes telekalakítási terv készüljön. Érdemes megvizsgálni, hogy a területek az I. osztályú szőlőkataszteri területekben szerepelnek-e. A terület mellett az Árpád út Révfülöp felé menő szakaszán az út szabályozását javasoljuk (lásd 40. jelű módosítás). Pro Arch. Építész Stúdió 12 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A hegyoldalban, a kertes mezőgazdasági területek között, az erdészeti nyilvántartásban nem szerepeltetett, de a valóságban már növényekkel benőtt, elvadult szőlők vannak. Ezeket az érvényben lévő rendezési terv erdőterületbe sorolta. Javaslat: mezőgazdasági kertes területbe kerüljenek. 27. jelű módosítás: A 1650, 1651, 1652, 1654/1-4 hrsz-ú területek a Btv. övezeti besorolása alapján Mk-1 övezetbe kerülnek. 28. jelű módosítás: Az Erdészeti hatóság hozzájárulása alapján az 1807,1809,1811,1812,1830 hrsz-ú területek Mk-C1 övezetbe lesznek átsorolva. 29. jelű módosítás: A 1954/1-2, 1955, 1956 hrsz-ú telkek az Öreghegyi út mellett találhatók, a központi belterület felett. Jelenleg a TRT fejlesztési területként jelöli ezeket az ingatlanokat. A javaslat szerint a belterületbe kerülő ingatlanokon a kertvárosias lakóterületre vonatkozó előírások alapján lehet majd építeni. Az építés feltétele a teljes közmű ellátottság és a megfelelő út megléte. 30. jelű módosítás: A 1911 hrsz-ú út (430 m2) a Bálint-hegy lábánál, a Zánkával határos településhatár mellett található. Jelenleg nincs használatban. Az út megszűnik, területe a szomszédos Mk-C1 övezetbe kerül. A 1903 és 1893 hrsz-ú utak kapcsolódását egy 3 m szélességű külterületi út kiszabályozása biztosítja.

31. jelű módosítás: Móló létesítése a központi strand mellett A Településfejlesztési Koncepcióban a közeljövőben megvalósítandó célok között kiemelt helyen szerepel egy központi elhelyezkedésű, a strand melletti önkormányzati területen móló, csónakkikötő megépítése.

32. jelű módosítás: Vízparti gyalogos sétaút nyomvonalának kijelölése, szabályozása szükséges A Településfejlesztési Koncepcióban a parti sétány és kerékpárút kiépítése kiemelt szerepet kapott. A településrendezési terv egyeztetése során a természetvédelemért felelős hatóságok a parti kerékpárút kijelölését nem támogatták, így a Balaton-parton „csak” természetes módon vezetett sétaút kerül kijelölésre.


13

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Ifjúsági strand környezete 33. jelű módosítás: A szepezdfürdői strand övezeti besorolása változik, Kst-1 övezetbe kerül, ahol a strandolási és kemping funkciót szolgáló és azt kiegészítő, ill. kiszolgáló, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó és sportépítmények, valamint az ezeket kiszolgáló parkolók helyezhetők el. A kialakítható teleknagyság 4500 m2, a beépíthetőség 10%, épületmagasság 4,5 m. A strandtól délre fekvő, 1457/1 hrsz-ú telek megmaradó vízparti sétány és Balaton közötti, 2036 m2 nagyságú telekrésze zöldterület közpark és vízparti sétány övezetből szintén strandterület (Kst-1) övezetbe kerül. A szabályozási terven jelölt 50 férőhelyes parkoló nem alakult ki, kijelölését a terv megszünteti. 34. jelű módosítás: A 1833 és 051 hrsz-ú, önkormányzat számára átengedett területek közút területként kerültek szabályozásra. A 051 hrsz-ú telekből a Tűzoltó utca folytatásaként az üdülőházas területek és az erdőterületek között 6,0 m szélességben út lett szabályozva. 35. jelű módosítás: 044 és 045 hrsz-ú utak szabályozása:Az Árpád utcáról nyíló, Zánka Szűcs-hegy irányába tartó 044 és 045 hrsz-ú utak rendezése szükséges. Az út nyomvonalának rendezésével 8,0 m szélességű közterület került kialakításra. 36. jelű módosítás: Az átjárók helyének felülvizsgálata: A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a tervezett gyalogos átjárók megvalósítása szükséges a tó és Balatonszepezd lakott területe közötti biztonságos közlekedés biztosítása érdekében. Az egykori víriuszi vasúti megálló és a kikötő környezete a Halász utca mentén Módosítási javaslat (37., 38.) 37. jelű módosítás: a víriuszi vasúti megálló nem üzemel, a 450 és 403/10 hrsz-ú telkek közlekedési területből vegyes (Vt-2) terület övezetébe kerülnek. A vízparti sétány övezetének jelölése a 449 hrsz-ú telken indokolatlanság miatt törlésre került, helyette vegyes övezetbe kerül. Vt-2 övezetben 1500 m2-es telek alakítható ki, 20%-os beépíthetőséggel, 7,5 m épületmagassággal. A 450 és 403/10 hrsz. telkek összevonása javasolt a 449 hrsz. telekkel, segítve ezzel a főút menti egységes beépíthetőséget. 38. jelű módosítás: A Halász utcától délre fekvő kikötő- és vízparti sétány terület egységesen kikötő terület övezetébe kerül. Az övezeten továbbra is keresztülhalad a kijelölt vízparti sétány útvonala.


14

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 39. jelű módosítás: parkolók kijelölésének megszüntetése A 71. sz. főút mentén a parkolók kijelölését megszüntettük. A gépkocsik elhelyezésére strand területén belül lesz lehetőség. Az Árpád utca mentének rendezése Módosítási igény (40/a. és 40/b.) 40/a. jelű módosítás: Az Árpád utca és Őzike utca sarkán található, üdülőházas területek közé ékelődött 266 m2 nagyságú közterület rendezése szükséges. Közút területből üdülőházas terület övezetébe kerül, javasolt a 1102/3 hrsz-ú telekhez csatolása a hasznosíthatóság érdekében. 40/b. jelű módosítás: Árpád utca Révfülöp felé tartó szakaszának szabályozása szükséges. Az út belterülettől Révfülöp felé tartó szakasza egységesen 12,0 m-es szélességgel kerül szabályozásra, illeszkedve Révfülöp rendezési tervéhez.


15

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2. Településrendezési terv és térségi tervek összecsengése 2.1. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Településrendezési Terve és Szabályzata (továbbiakban: Btv.) szerint Balatonszepezd parti település. Eltérések és problémák A térségi területhasználatok tekintetében a települési területhasználatok a Btv-ben közölt területnagyságokkal összhangban vannak, csak a települési térség esetében látszik eltérés. Települési térség területébe tartozik nagyrészt a település beépítésre szánt területe, azonban délen - a szepezdfürdői településrészen - eltérés mutatkozik a térségi szerkezeti terv besorolása és a tényleges területhasználat tekintetében, itt a beépített területek közé valójában mezőgazdasági területek ékelődnek be és a Végmáli hegy részen a belterületi határ mellet két terület is mezőgazdasági terület. Az észak-keleti településrészen a Víriusztelep felett mutatkozik még eltérés, itt mezőgazdasági térségbe van sorolva egy valójában részben beépített és beerdősült terület, illetve a Zánkával határos, 71. sz. főúttól délre eső terület mezőgazdasági területbe sorolt, itt azonban beerdősült terület található. Az eltérések öszszesen 28,57 ha nagyságú területet érintenek. Ennek ellenére nem javasoljuk a települési térséget jelentősen csökkenteni. • Btv. Területrendezési tervének térségi területhasználatai, térképre illesztés és a jelenleg hatályos településszerkezeti tervben kimutatott eltérések vizsgálata Btv. Térségi szerkezeti terv Térségi területhasználatok

Térképre illesztés

Jelenleg érvényben lévő TSZT területhasználat eltérések Megfelelés térTSZT eltéTerület [ha] képre illesztésrések [ha] hez [%]

Megfelelés [%]

Btv. Terület [ha]

Terület [ha]

Települési térség

232,91

218,80

93,94%

-27,66

191,14

87,35%

Mezőgazdasági térség

125,48

144,03

114,78%

-0,91

143,12

99,36%

Erdőgazdasági térség

111,1

106,35

95,72%

+28,57

134,92

126,87%

Vízgazdálkodási térség

2035,54

2035,85

100,01%

-

2035,85

100,0%

2505,03

2505,03

Összes terület

2505,03

• Btv. Területrendezési tervének térségi területhasználatai és a tervezett TSZT területhasználatainak megfeleltetése Jelenlegi módosítások térképi lehatárolása Térségi szerkezeti terv Tervezett TSZT Btv. Terület Térségi területhasználatok módosítás Terület [ha] Megfelelés [%] [ha] [ha] Települési térség

232,91

+1,26

220,06

94,48%

Mezőgazdasági térség

125,48

-1,01

143,02

113,9%

Erdőgazdasági térség

111,1

-0,25

106,1

95,49%

Vízgazdálkodási térség

2035,54

-

2035,54

-

Összes terület

2505,03

2505,03


16


• Btv. kiemelt térségi övezeteinek térképre illesztése, a jelenleg hatályos településszerkezeti tervben kimutatott eltérések vizsgálata és a tervezett TSZT területhasználatainak megfeleltetése Kiemelt térségi övezetek Ökológiai hálózat magterület (Ö-1)

Térképi Btv terület Megfelelés lehatárolás [ha] [%] [ha]

Jelenlegi TSZT eltérés [ha]

Térképi Megfelelés lehatáro[%] lás [ha]

Tervezett TSZT módosítás [ha]

Megfelelés [ha és %] -

938,77

941,33

100,27%

-

941,33

100,27%

-

2,56

2,49

97,26%

-

2,49

97,27%

-

119,06

128,61

108,02%

-

128,61

108,02

-

141,48

148,98

105,30%

-

148,98

105,29%

-

-

2220,92

2225,96

100,22%

-

2225,96

100,22%

-

-

6,15 19,13

6,28 19,27

102,11% 100,73%

-

6,28 19,27

102,11% 100,73%

-

97,21

97,35

100,14%

-

97,35

100,14%

-

-

5,72

5,91

103,32%

-

5,91

103,32%

-

Tómeder övezete (D-1)

2035,54

2035,85

100,01%

-

2035,85

100,01%

-

Települési terület (U-1)

233,78

218,8

93,59%

-27,66

191,14

87,35%

+1,2671

45,95

52,49

114,23%

+6,06

58,55

111,54%

-0,2647

79,52

91,54

115,11%

-6,97

84,57

92,38%

-0,7491

111,1

106,35

95,72%

+28,57

134,92

126,8%

-0,2533

2,12

2,39

112,73%

-

2,39

112,74%

-

112,89

110,36

97,75%

-

110,36

97,53%

-

Pufferterület (Ö-3) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1) Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1) Földtani veszélyforrás terület (P-1) Vízeróziónak kitett terület öv.(P-2) Felszíni vízminőség-védelmi t (F-1)

Általános mezőgazdasági ter.(M-1) Kertgazdasági terület (M-2) Erdőterület (E-1), Kiváló termőhelyi adottságú erdő (E-3) Szőlőtermőhelyi kataszteri terület (C-1)

-

220,06 ha 94,13% 52,23 ha 113,6% 90,8 ha 114,18% 106,09 ha 95,49% -


-

17

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 3. Közlekedés 3.1. Helyzetfeltáró vizsgálat A hatályos területrendezési terv elkészülte óta a település közlekedési helyzete lényegesen nem változott, a hatályos tervhez készült vizsgálatok gyakorlatilag ma is helytállóak. 3.1.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Balatonszepezd közúthálózati kapcsolatait a rajta hosszanti irányban áthaladó 71 sz. főút biztosítja. A főúthoz az alsóbbrendű országos úthálózatba tartozó utak is csak a településen kívül kapcsolódnak. A Balaton felvidékre vezető utak a szomszédos Révfülöpön és Zánkán ágaznak ki a főútból. A magasabb rendű tervek szerint a térséget országos útfejlesztés nem érinti. Mégis javítani fogják a település kapcsolatait a Balaton felvidék észak-déli irányú úthálózatának tervezett fejlesztései, továbbá a 71sz. főúttal párhuzamos, azt tehermentesíteni képes főutak, elsősorban a 77sz. Veszprém (8. sz. főút) – Tapolca – Keszthely (71. sz. főút), távolabb pedig az M8 fejlesztése.

Balatonszepezd térségének országos úthálózata

A településen a partvonallal párhuzamosan vasútvonal is halad, a Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasúti pálya. Az országos főút mellett végig kerékpárút vezet, a „8.A: Győr - Pannonhalma - Csesznek - Zirc - Veszprém - Balatonalmádi - Balatonfüred - Badacsonytomaj - Szigliget - Keszthely - Hévíz - Zalabér - Zalaegerszeg - Zalalövő - Őriszentpéter” országos törzshálózati kerékpárút részeként. A Balaton, mint IV. osztályú vízi út a hálózati kapcsolatok szempontjából is fontos, de Balatonszepezden nincs térségi jelentőségű kikötő, csak Révfülöpön és Zánkán.


18


Részlet az OTrT-ből

A településen a partvonallal párhuzamosan vasútvonal is halad, a Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasúti pálya. Az országos főút mellett végig kerékpárút vezet, a „8.A: Győr - Pannonhalma - Csesznek - Zirc - Veszprém - Balatonalmádi - Balatonfüred - Badacsonytomaj - Szigliget - Keszthely - Hévíz - Zalabér - Zalaegerszeg - Zalalövő - Őriszentpéter” országos törzshálózati kerékpárút részeként. A Balaton, mint IV. osztályú vízi út a hálózati kapcsolatok szempontjából is fontos, de Balatonszepezden nincs térségi jelentőségű kikötő, csak Révfülöpön és Zánkán.

Részlet a Balaton törvényből Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

19

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 3.1.2. Közúti közlekedés Balatonszepezd közúti közlekedése a hatályos terv elkészülte óta lényegesen nem változott. A település a Balaton északi részén keskenyen elnyúló község, ami gyakorlatilag a vele szomszédos Zánkával és Révfülöppel összenőtt. A keskeny part menti sáv után erősen emelkedik a terepszint. Szepezd a megyei és országos úthálózathoz a 71-es úton át csatlakozik, a főút 2X1 forgalmi sávból áll. Az OTÉK szerinti szabályozási szélesség több helyen nem biztosított a vasút és a támfalak közrefogása miatt. A főúton szakaszosan egyoldali járda van. A település a belső úthálózatát tekintve két csoportra osztható. A Balatonnal közel párhuzamos utak majdnem vízszintesek, ilyen például a Dózsa György utca, Gesztenye sor, Árpád utca, Kerteki utca stb. A Kerteki utca és a Dózsa György utca a szomszédos településekre is átvezet. A Balatonra merőleges utak nagy lejtésűek, többnyire ezek adják a település mai szerkezetét. A település központjában keskeny, kacskaringós, többnyire térkővel lerakott vegyes használatú utak teszik hangulatossá a kis települést. A külterületen az északra lévő szőlők, erdők felé vezető földutaknak van fontosabb szerepe. 3.1.3. Közösségi közlekedés Közút A közúti tömegközlekedési ellátást jelenleg is az országos főúton és a helyi gyűjtőúton közlekedő helyközi autóbuszjáratok biztosítják. Balatonszepezdet Keszthellyel, Hévízzel, Budapesttel, Veszprémmel, Győrrel és Zalaegerszeggel, továbbá a Balatonfelvidékkel is összekötik a helyközi járatok. A községben három megálló van, Szepezd-fürdőnél, Szepezd vasúti megállónál, és a Vírius telepnél. a Községházánál, és a Községi strandnál. A megállókból húzott 500 méteres körök a lakóterületet is csak részben fedik le. Vasút A községen áthaladó Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal egyvágányú, nem villamosított vasútvonal. Balatonszepezd központjában, és Szepezd-fürdőn is van megálló. A vasútnak a turisztikai jelentőségén kívül a településközi kapcsolatokban is fontos szerepe van, ugyanakkor elvágja a községet a Balatontól (a 71es úttal együtt). 3.1.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés alatonszepezden a Balatoni (bringa-) körútként is ismert országos jelentőségű kerékpárút halad át. A község keleti és nyugati szélén a kerékpárút a 71sz. főúttal párhuzamosan (nagyrészt) kiépült. A kiépült szakaszok között a település-központon keresztül halad az ajánlott útvonal. A kijelölt útvonal hátránya, hogy egyes szakaszokon kellemetlenül (sőt veszélyesen) meredek. BA gyalogosforgalom jelentős része vegyes használatú utakon folyik a gépkocsiforgalommal együtt. Önálló járda csak néhány helyen, főleg a település központjában csak rövid szakaszokon van kiépítve. A 71-es főút mellett egyoldali gyalogos forgalom biztosított a kerékpárúttal közös burkolaton, illetve, ahol a bicikliút a település belseje felé visz, ott a biztonságos gyalogos járda is megszűnik. A legnagyobb balesetveszélyt ma is a vízpart és az üdülőterület között húzódó 71-es főút és a vasútvonal keresztezése okozza. A főút és a partvonal között kevés a kijelölt gyalogos átkelőhely, a gyalogos felüljáró pedig nem felel meg az akadálymentes közlekedés követelményének, és az úthálózati kapcsolatai sem épültek ki megfelelően.


20

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Balatonszepezd kerékpáros útvonalai a KENYI országos nyilvántartás szerint

3.1.5. Parkolás A lakosság parkolása jellemzően telken belül biztosított a település szerkezetéből adódóan. Közterületi parkolóhely viszont kevés található a területen. Főleg a vízpartnál, a 71-es út mentén, ezen kívül a község központjában van néhány kijelölt parkolóhely. Parkoló hiány főleg az intézmények közelében és a strandok környezetében jelentkezik, elsősorban természetesen nyáron. 3.1.6. Vízi közlekedés Balatonszepezdben nincs térségi jelentőségű közforgalmú kikötő. Nagyobb csónakkikötő van Szepezdfürdőn. 3.2. Közlekedési javaslat A konkrét módosítási igények közlekedési vonatkozásait az egyes módosításoknál részleteztük. A módosítások többsége a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre, közösségi közlekedésre nincs befolyással. Az útszabályozások jellemzően a tényleges használathoz igazítják a közterületeket. A parkolást érintő változtatások tükrözik az OTÉK-nak azt az előírását, hogy a létesítmények parkolását elsősorban telken belül kell megoldani. Az országos kerékpárút kijelölt nyomvonala jelenleg a községközponton keresztül halad, az OTrT szerint viszont végig a 71sz. főút mentén vezet. A Vízpart – rehabilitációs terv ezen kívül a tóparton, a parti sétány egyes szakaszain is jelöl kerékpárutat. A jelenleg kijelölt útvonal problémája, hogy egyes, a főútra merőleges szakaszain elég meredek. Ebből a szempontból a Vírius utca a kritikus szakasz. A viszonylag hosszú, meredek, közvetlenül a főútra kikötő utca a felfelé haladó kerékpáros forgalom számára kellemetlen, a lefelé haladó forgalom számára viszont balesetveszélyes is. Az OTrT szerinti nyomvonal esetében a magassági vonalvezetésbeli hátrány nem jelentkezne, a 71-es főút meglévő, szakaszosan szűk szabályozási szélességén belül viszont a kerékpárút nem fér el. A főút szabályozási szélességének növelését a kialakult beépítés, a terepadottságok, és a déli oldalon haladó vasútvonal is akadályozza. Pro Arch. Építész Stúdió 21 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A konkrét módosítási igények közül közlekedési szempontból a 32. és a 36. jelű módosításnak van nagyobb jelentősége. A tervezett parti kerékpár út megvalósítását a természetvédelmi hatóságok nem támogatják, továbbá jelentős beruházást, talán szakaszolást igényel, teljes hosszban valószínűleg csak távlatban tudna működni. A belátható távlatban ezért megtartásra javasoljuk a jelenleg kijelölt kerékpárutat (is), annak biztonságosabbá tétele mellett. A fentiek miatt a kijelölt kerékpáros út Virius utcai szakaszának a kiváltását javasoljuk. A kiváltásra három lehetőség kínálkozik. •

A kerékpáros útvonal Vírius utca – Dózsa Gy. utcai szakasza a Balaton u. Petőfi utca nyomvonalra kerülne. A megvalósításhoz a Balaton u. (71-es főút) szabályozási szélességét legalább 4 méterrel (közös gyalogoskerékpáros út) növelni kell a Virius u. és a Szegedi u. között. A szabályozási szélesség növelése (az alábbi ábrán ciklámen színnel jelölve) épületet nem érintene, kerítést (sövény, terméskő, stb. kerítést) viszont igen.

•

A kerékpáros útvonal a Vírius telepen átvezető, újonnan kiszabályozott utcán vezetne le a Balaton utcához. A javasolt új közút a hatályos tervben javasolt magánútként szerepel. Az utca a Vírius utcát és a 395hrsz utat köti össze, 6m széles (ahogy a 395hrsz út is). A javasolt szabályozás lényegében tehát nem sért érdeket, az utca kialakítása a kerékpárúttól függetlenül is javasolt. A kerékpárút számára a Vírius utca – új utca – 395hrsz út nyomvonal (az alábbi ábrán ciklámen színnel jelölve) kedvező, egyrészt mert a 395hrsz út kevésbé meredek, másrészt mert a megtört vonalvezetés akadályozza a Balatoni utcára történő leszáguldást.


22

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV •

A harmadik lehetőség, hogy a kerékpáros útvonal a Dózsa György utcán vezet tovább Zánkára, majd ott a Rákóczi utcai kerékpárúttal köt vissza a „bringa” útba. Ez a megoldás könnyen megvalósítható, csak táblázást/felfestést igényel. Egyeztetni kell a Zánkai Önkormányzattal. A kerékpárút így elkerülné a Vírius telep alatti partszakaszt (Vírius-i strand, Vénus kemping), az erre a szakaszra tervezett parti sétányt.

32. jelű módosítás: Vízparti séta útnyomvonalának kijelölése A Balaton mellett asétautat a part teljes hosszában végigvezettük, hiszen a fejlesztendő parti sávot, a halász/horgász turizmus helyszíneit kapcsolja össze, illetve a település egyes részei között gyalogos átjárási lehetőséget biztosít. 36. jelű módosítás: Az átjárók helyének felülvizsgálata A gyalogos közlekedéssel kapcsolatban a parti sáv megközelítése jelent folyamatos problémát. A gyalogosoknak egyrészt a 71-es főutat, másrészt a vasútvonalat kell keresztezniük, ha le akarnak jutni a tópartra. A hatályos terv a problémát gyalogos felüljárókkal javasolta megoldani. A gyalogos felüljárók azonban nagyon költséges megoldást jelentenének, különösen, ha az akadálymentes közlekedést is biztosítani akarnánk, és ha a csatlakozó gyalogutak kialakításával, területbiztosításával járó költségeket is számításba vesszük. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vasútvonal villamosítása tervezett, ami növeli a szükséges űrszelvényt. Mindezekre tekintettel inkább a biztonságos szintbeli keresztezések megteremtését javasoljuk. Felül kell vizsgálni a jelző lámpás vasúti átjárók szerepét a villamos vonal mentén, félsorompóval kellene további védelmet biztosítani a fénysorompóval védett átjáróknak, többek között a Halász utcai, Árpád és az Akácfa utcai szintbeni kereszteződésnél. A javaslatnak szabályozási következményei nincsenek, forgalomtechnikai beavatkozásokat ajánlunk. A főúton vörös aszfalton felfestett, fényvisszaverő táblával jelölt, jól megvilágított, esetleg jelzőlámpás gyalogátkelőhelyeket javasolunk. A beépítéssel szegélyezett szakaszokon a lakott területi tábla kihelyezése, a belterületi útjellemzők biztosítása lenne szükséges, még akkor is, ha ennek a közvilágítás és a legalább egyoldali járda a feltétele, ami pénzügyi ráfordítást igényel. A közúti gyalogos átkelőket a vasúti átkelési lehetőségekkel (is) összhangban kellene kijelölni. A vasútkeresztezés helyét a vonatkozó előírások (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet) szerinti távolságokban, és az előírásoknak megfelelően kell kialakítani. Figyelembe kell venni a vasútvonalon tervezett sebességnövelést, de mivel gyalogút és kerékpárút a legfeljebb v = 120 km/h sebességre engedélyezett vasúti pályát keresztezheti szintben, és az érintett vasútvonal ezt a sebességet nem fogja meghaladni, nincs elvi akadálya a keresztezésnek. A (sok egyéb előírást is figyelembe vevő) helykijelölést és kialakítást (labirintus, burkolat, stb. paramétereit) természetesen a MÁV Zrt-vel és az érintett közlekedési hatóságokkal egyeztetni kell.


23

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 4. Tájrendezés és környezetalakítási javaslat A településrendezési eszközök egy adott település fejlődésének adják meg a jogi keretét. Feladata, hogy összhangba hozza a hosszú- és középtávú táj- és a településfejlesztési célkitűzéseket, feladatokat és eszközöket, s ezáltal megvalósítható, egymással szinergiában lévő konkrét fejlesztéseket indítson el. A településrendezési eszközökben lehetővé tett fejlesztések esetében a társadalmi hasznosságot is vizsgálni kell. Nem lehet a társadalom számára hasznos az a tevékenység, amely a társadalom egészét - bizonyos érdekcsoportok érdekeinek kiszolgálása miatt - környezeti-problémák megoldására kényszeríti. 4.1. Helyzetfeltáró vizsgálat 4.1.1. Tájszerkezeti adottságok A tájszerkezet mai állapotát főleg a XX. század második fele alakított ki. Ebben az időszakban alakultak ki a mai településképet meghatározó üdülők és nyaralókertek, háttérbe szorítva a hagyományosan jelenlévő szőlőművelést. A korábbi szőlővel teli hegyoldalakat felparcellázták és nyaralóhelyeket alakítottak ki a helyükön. A parti területek felértékelődtek. Több új beépítés indult meg, melyek főleg a vízi sportoláshoz, rekreációhoz kötődnek. A földhivatali adatbázis szerint Balatonszepezd 90%-a külterület, 8%-a belterület és 2%-a zártkertként van nyilvántartva. Területhasználati megoszlás szerint pedig a művelés alatt álló területek legnagyobb hányada erdő (40%), jelentős a szőlő (30%). A szántóterületek és a gyep együttesen a művelt területek ötödét teszik ki. A fennmaradó 10% a gyümölcsös, a nádas, a legelő, a kert és a fásított területek közt oszlik meg. 4.1.2. Természeti értékek Balatonszepezd településrendezési eszközeinek módosítása során pontosításra és lehatárolásra kerültek az országos ökológiai hálózat, az ex lege védett források, valamint a Natura2000 területek által érintett területek. A védettségek pontosított térképe a rendezési terv módosítása során elkészültek. Nemzetközi természetvédelmi kijelöléssel érintett területek A település elsőként megemlítendő, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területe a Balaton, Európa legnagyobb édesvízi tava. A nemzetközi természetvédelmi célú egyezmények közül az alábbiak által érintett: • Ramsari Egyezmény értelmében 1989. március 17. óta nemzetközi jelentőségű vizes terület. Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, amely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható. • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 2751/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11) KvVM. rendelet értelmében HUBF30002 jelzéssel Natura2000 SCI és SPA védettség alatt álló terület A módosítási szándékok közül egy sem érint közvetlenül Natura2000-es és Ramsari területeket Országos jelentőségű védett természetvédelmi területek Veszprém megyében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park összterületének 53%-a található. A védelem célja alapvetően a Balaton és környéke táji és természeti értékeinek védelme, valamint a Balaton és vízgyűjtőjén a felszíni és felszín alatti vizek és vízkészletek védelme. A megye területén a nemzeti park öt nagyobb kiterjedésű részterülete található, ezen belül Balatonszepezd a Káli-medencéhez sorolt. A település területe nem érinti a nemzeti park nagyobb, összefügPro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

24

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV gő területét, ám a parti sávban a Nyírfa utca és a Honvéd utca vonala közötti partszakaszon található értékes természetes vízparti vegetáció és nádas területe a nemzeti park részét képezi. A módosítások nem érintik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét. Országos Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat területe a magterület, pufferterület és az ökológiai folyosó területéből tevődik össze. A három területlehatárolási kategória közül Balatonszepezd területét magterület és puffer területek érintik. A területek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervekben az illetékes minisztérium adatszolgáltatása alapján került kijelölésre. • Magterületek Olyan természetes élőhely, amely az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képes és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak ad otthont. Balatonszepezd magterületei: - a Balaton teljes területe, - a Víriusz telep feletti Öreg-erdő területe - A Végmál-feletti-erdő A módosítások nem érintik az ökológiai hálózat magterületeit. • Pufferterületek Ezek a területek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Balatonszepezd pufferterületei: - A település központja és Szepezfürdő közötti nádas, - Zánkával határos, vasúttól délre fekvő terület az üdülőterületekig A módosítások nem érintik az ökológiai hálózat pufferterületeit. A fejlesztéssel érintett területek nem állnak egyéb természetvédelmi oltalom alatt, azokon védett természeti érték nem található. Tájképvédelem A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (Btv.) szerint Balatonszepezd területét érinti térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. Ezek a területek: - Bődi földek térségében szőlőkataszter szerinti I. osztályú nagytelkes mezőgazdasági területek, valamint erdő és általános mezőgazdasági területek, - a Cseredi dűlő, Öreg hegy és Végmál térségében szőlőkataszter szerinti I. osztályú kertes mezőgazdasági területek. Ebbe a térségi kategóriába a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő országos jelentőségű tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek által érintett települések tartoznak. A Btv. szerint a térségi jelentőségű tájképvédelmi területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a termelési szerkezetre, tájhasználat kialakítására és tájkarakter erősítésére figyelemmel kell lenni, a látványvédelem szempontjait kiemelten kell kezelni a településrendezés és építészeti tervezés során, a geomorfológiai formák megőrzendők. További előírások vonatkoznak az övezetben található kertgazdasági terület beépíthetőségére, új épületek elhelyezésére és a közművek kialakítására. A következő módosításokat érinti a tájképvédelmi terület: 6, 27,28, 30. A családi gazdálkodói majorokban és a kertes területrészeken létesülő mezőgazdasági épületek és építmények elhelyezésénél és környezetük kialakításának fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy az épületek – építmények a meglévő tájkarakterbe belesimuljanak, azt ne uralják. Az épületek, építPro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

25

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV mények takarásáról, többszintű vegyes növényállomány létesítésével (fasorok, facsoportok, fás sávok) gondoskodni kell. Erdők, fasorok, fás bozótok A településen a legnagyobb részarányban az erdőterületek találhatók. A terület 42%-át fedik le. A szántóföldi és kertes művelés alatt álló területekhez képest magas az erdők aránya. A legnagyobb erdőfolt a településtől északra, a Bálint-hegy keleti oldalán található, ezen kívül nyugati irányban a „végmál-feletti-erdő” és Szepezd délnyugati határában található Suki-erdő adják a legnagyobb kiterjedésű erdőfoltokat a településen. Az erdők fái jellemzően a csertölgy (Quercus cerris), a molyhos tölgy (Quercus pubescens), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a mezei juhar (Acer campestre), valamint a barkócafa (Sorbus torminalis). Korábban a szőlőművelés miatt vontak ki erdőket, az utóbbi években a rekreációs funkciót kielégítő létesítmények szorítják vissza egyre inkább az erdőterületeket. Az üdülőtelkeken és hétvégi házas területeken többnyire igen magas a fás szárú állományok aránya, amelyek foltszerűen színesítik a település képét. Hiányosságként lehet megemlíteni, hogy a szőlőterületeket behálózó dűlőutak mentén nincsenek fasorok, így azok ökológiai folyosó, tájszerkezetet tagoló, talajmegkötő és kondicionáló hatásuk nem érvényesül. Szántóterületek A településen hagyományosan a szőlőművelés, a gyümölcstermesztés és a kisparcellás kertes művelés a jellemző, ezért nagyméretű mezőgazdasági táblákat nem találni. Kisebb szántókat a belterületi szövetbe ékelődve a 71-es főút mentén találni, külterületen a Zánkával határos völgyben húzódnak nagyobb méretű táblák, valamint a Végmáli dűlőnél találhatók meg. Gyepterületek A gyep és legelő területek kevéssel nagyobb kiterjedésben találhatók meg, mint a szántóterületek. Ökológiailag kedvezőbbek ezek a biotópok, hiszen egész évben növényzettel borított felületek, ugyanakkor az erózió ellen is nagyobb védelmet jelentenek. A korábban jellemző legeltető állattartás mára már szinte teljesen eltűnt a településről. Az utóbbi években ugyan a Balaton környékén újra fellendült a szürkemarha tartás, így Balatonszepezden is néhol visszatért a legeltető területhasznosítás, ám zömében még mindig a kaszálás a jellemző a gyepterületeket. Nagyobb kiterjedésű gyepek a Bődi-földek térségében, illetve kisebb felhagyott parcellákon Végmál-hegyen és a Szűcs-hegy lejtőin találhatók. Szőlő A szőlő művelési ágú területek aránya igen magas a területen, hiszen a település szárazföldi területeinek közel 22%-a szőlőtermőhelyi kataszteri terület. Összefüggő, nagytelkes szőlőterületek találhatók a Körtvélyesi-dűlő, Alsó káposztás kert, a Végmáli-dűlő térségében és a Késelői-dűlőn. A szőlősorok jellemzően lejtőiránnyal párhuzamosak, kordonos művelésűek. A táblák mellől hiányoznak a fasorok és cserjesávok. Part menti területhasználatok A külterület mindössze 1-2%-át teszik ki part menti nádasok, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen a Balaton vízminőségének védelmét szolgálják, ami elengedhetetlen a turizmus és idegenforgalom szempontjából. A Balaton-parti nádasok, vízparti vegetációk és jelentősebb zöldfelületű területek és egyéb zöldfelületek igen kis részarányát jelentik a település zöldfelületi rendszerének. A part menti nádasok a vízminőség szempontjából fontos szerepet játszanak, tisztítják, szűrik a tó vizét. A part menti települések mindegyikének legfontosabb megélhetési tényezője az idegenforgalom, így a Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

26

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Balaton vízminősége igen fontos szempont Balatonszepezd jövőjét tekintve. A vízpart-rehabilitációs terv szerint a part menti nádasok között III., IV. és V. osztályú nádasok találhatók. Ezen túlmenően három strandterületnek is helyet ad Balatonszepezd. A déli településrészen 300 méteres partszakaszon található a szepezdfürdői strand, középen, az Árpád utca végén 250 méteres hosszúságban húzódik a Központi strand, végül északon a Víriuszi strand és kemping található megközelítőleg 460 méter hosszan. Végül a Nyírfa utca és a Rákóczi utca vonala között fekszik egy horgásztanya a település egyetlen kikötőjével, ami megközelítőleg 200 méteres partszakaszt foglal el. A fejlesztési szándékok közül a Szepezdfürdői strandhoz északi irányba kapcsolódva jelenik meg új, beépítésre nem szánt különleges horgászterület, ami 100 méter hosszúságban veszi igénybe a Balaton partját. Vízparti sáv Balatonszepezd elnyúlt beépítése szorosan kapcsolódik a Balatonhoz. Több gépjármű behajtó, átjáró, gyalogos lépcső vezet le a parthoz. A számtalan (rendezetlen és veszélyes) átjáró ellenére sem lehetséges, hogy a keskeny parti sáv teljes hosszában a község része legyen. Minden településrésznek megvan a saját strandja, horgász partja, ezeket nádasok, zöldfelületek, magán partszakaszok zárják el egymástól. A parton 3 nagyobb strand, kemping, horgász kikötő van, a Halász utcánál magán üdülő telkek találhatók a víz mellett. Az érvényben lévő településrendezési tervben javasolt jacht kikötő és a parti sétány nem valósult meg. A kemping tulajdonosváltása miatt várhatóan a mai kemping helyén villapark épül. A község támogatja a Balaton parton végigmenő bicikliút áthelyezését, egy part menti tanösvény létrehozását és ehhez kapcsolódóan a természeti környezet, a nádasok megőrzése mellett a halászfalu hagyományait ápoló horgász stégek, sport területek és lehetőség szerint, egy új kemping kialakítását. Vízfelületek, vízfolyások A Balaton teszi ki a település közigazgatási területének nagy részét. A település területén állandó vízfolyás nem található. Balatonszepezd egyetlen felszíni vize, a Bődi-forrásból táplált vízfolyás, csupán időszakos jellegű. A település a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település kategóriába tartozik. Balatonszepezd északi részén, a 71-es út menti, Zánkával határos területen találni 5,9 ha kiterjedésben felszíni vízminőség-védelmi területet. A módosítási szándékok közül egy sem érinti felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, illetve felszíni vízminőség-védelmi területet. 4.1.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák összefoglalása és mindezek várható alakulása A konkrét módosítással érintett területeken jelentős környezeti konfliktus nem található. A község egészét tekintve tájhasználatának konfliktusai a gazdasági, ökológiai és rekreációs igényeket is kiszolgáló tájhasználatból erednek, amelyek funkcionális, tájökológiai és vizuális-esztétikai problémákat okozhatnak, ezek nem választhatók el egymástól, gyakran egymás hatását erősítik. Funkcionális konfliktus az erdő- és mezőgazdasági területek rovására növekvő lakó- és üdülőterületekből adódnak. A község történetének elmúlt pár száz évében először az erdőterületeket szorították ki a mezőgazdasági területeket, majd pedig a rekreációs funkciót kielégítő területek csökkentették tovább előbbiek kiterjedését. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

27

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Tájökológiai konfliktus a Balaton és környezete élővilágának veszélyeztető tényezői: a mezőgazdasági termelés során használt vegyszerek használata, illetve a nagyszámú üdülőnépesség ökoszisztémára gyakorolt hatása. Vizuális-esztétikai probléma a domboldalakon elnyúló műveletlen mezőgazdasági területek látványa, a dűlőutak menti fasorok hiánya. Napjainkban a parti területek felértékelődése indult el. Több új beépítés és a vízhez kötődő sportolási, rekreációs funkció megjelenését kell a természeti környezet megőrzésével összeegyeztetni A külterületen megfigyelhető konfliktus a szőlőterületek kárára - lassan - terjeszkedő lakóterületek megjelenése, amelynek következtében a táj rendezetlenül épül be. Kedvezőtlenül befolyásolják a település zöldfelületi rendszerének felépítését a felhagyott művelésű földterületek, például a Bődiföldek térségében a szőlő kataszteri besorolás szerint I. osztályú felhagyott szőlőterületek. 4.2. Környezetalakítási javaslat 4.2.1. Üdülőterületek Nem meglepő módon a településen igen magas arányban találhatók üdülőterületek. A település szárazföldi területének 16%-a hétvégi házas (58.7 ha), illetve üdülőházas 16.5 ha) terület, melyek a Balaton partvonalát szinte végig kísérik. Az üdülőtömbök ortogonális rendben elszórtan, mozaikosan jelennek meg a településen, nagyon hangsúlyos, karakteres rendet kölcsönözve a település képének. A telkeken változatos kialakítású, szabadonálló épületek állnak, nagy arányú zöldfelületekkel és fás szárú növényállománnyal. 4.2.2. Zöldterületek A település belterülete igen jól ellátott zöldfelületekkel. Az aránylag sűrűn beépített, gyérebb faállománnyal ellátott történelmi településközponti területet leszámítva a lakó- és üdülőterületek gazdagon fásítottak. A Szepezdfürdői településrész, a Fácán u. és Eper u. közötti tömb, a Dobó u.-Honvéd u.-Kerteki u.–Öreghegy u. és Park u. vonala által határolt terület, valamint a Dózsa György utca környéke különösen gazdag, idős, erdőszerű állománnyal rendelkeznek, hangulatossá és az emberi egészség szempontjából kedvező klímájúvá téve a települést. Vélhetően ebből a szerencsés adottságból és a Balaton közelségéből kifolyólag nagyobb kiterjedésű közpark, közkert nem található a település belső területein, csupán a partvonalon az Árpád utca és Arany János utca, valamint a móló közvetlen környezetében a Rákóczi utca végén, illetve a Halász utca mentén. Az utcákban szinte kivétel nélkül hiányzik az egységes koncepció szerinti fásítás, így az árnyékhatás, a porszennyezés mérséklése és a kedvezőbb esztétikai hatás érdekében legalább egy oldalon javasolt utcai sorfák telepítése a főbb, településszerkezetet meghatározó tengelyek mentén. A meglévő zöldterületek növényállománya igen vegyes, ám jól beállt összképet mutat, természetközeli hatást keltő, javarészt honos fafajokból áll. Nagy arányban fordulnak elő a természetes és természetközeli vízparti társulások a part menti zónában. Ezeket a zöldterületeket meg kell tartani, a növényanyagot folyamatosan gondozni és pótolni szükséges. A módosítási javaslatok között szerepel két új közpark kialakítása is. A 2/b. jelű és a 17/b. jelű módosítás közül előbbi településkapu szerepét is betöltő, emlékműveknek is helyet adó díszkertet, míg utóbbi egy kerékpáros központként és piacként is funkcionáló zöldterületet hoz létre. A létrehozandó zöldterületeken többszintes növényállományú, jelentősen fásított, zömében a helyi klimatikus adottságoknak megfelelő honos fákból és cserjékből tervezett közterületek alakítandók ki. A nem tájba illő, eltérő, feltűnő lombszínű, -koronájú díszkertészeti fajokat, illetve örökzöldeket csak visszafogott mértékben javasolt alkalmazni. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

28

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 5. Közművek 5.1. Helyzetfeltárás 5.1.1. Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás A településen a vezetékes ivóvíz elosztóhálózat település szintű kiépítettségűnek tekinthető, a beépített terület minden utcájában kiépítésre került, jelenleg 39 km vízelosztó vezeték üzemel a településen. Vízellátottság fejlődése 2000-2014 között 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Lakásállomány (db)

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

év

2000

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

1. ábra Forrás: KSH A diagram mutatja, hogy 2000-ben 462 lakás, az akkori lakásállomány 255,2 %a rendelkezett vezetékes ivóvíz ellátással, 2015. január 1-én 210 db lakás, a lakásállomány 100,0 %-a (a kimutatás a lakásállomány és az üdülők együttes értékére vonatkozik).

Meg kell jegyezni, hogy ez idő alatt a község népességszáma 12,1 %-kal nőtt, a lakásállomány pedig 16 %-kal nőtt. Az ellátottság jelzi, hogy Balatonszepezden a teljes lakosság számára megoldott a közüzemi vezetékes ivóvíz ellátás, ezen kívül a közhálózatra telepített közkifolyók vehetők igénybe, illetve a telkükön belül létesített házi kút áll rendelkezésre. A településen 2014-ben 21 db közkifolyó üzemelt. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is fenntartási költségeik csökkentésére jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amely már alig tekinthető ivóvíz minőségűnek. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 50,9 ezer m3 vizet szolgáltattak 2014-ben a lakosság számára. A meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is számolni kell a vízigény növekedésével. Vízellátás műszaki hálózati rendszere (vízbázis, hidrogeológia, hálózati rendszer) A Balaton parti települések vízellátását néhány önálló vízművel ellátott települést kivéve regionális rendszerről biztosítják. A regionális rendszerről ellátott települések több rendszerről ellátottak, a rendszerek kezelője a siófoki központú Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. (DRV), melynek a több üzemigazgatósága működik. Balatonszepezd a Balaton északi partján helyezkedik el, a község vízellátó rendszere a RévfülöpBalatonszepezd- Zánka kistérségi regionális rendszerhez csatlakozik, ez a rendszer látja el Kővágóörsöt és Köveskált is. A kistérségi rendszer vízbázisai korábban a Balaton partjára telepített parti szűrésű kutak és a felszíni vízkivételi művek voltak. A 90-es évek végére megépült a Nyírádi regionális vízbázis felől a kistérségi rendszert ellátó regionális távvezeték, melyen keresztül a biztonságos vízelláPro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

29

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV tására megfelelő mennyiségű vízmennyiség juttatható a rendszerbe. A regionális távvezeték átadása óta a helyi vízbázisokból ivóvizet nem termelnek ki, azokat tartalék vízbázisként veszik figyelembe. A kistérségi rendszer hálózatában a víznyomást a Balatonszepezdi 2000 m3-es, ellennyomó tározóként működő medence (169,0 mAf.) biztosítja. A tervezési területen lévő belterületi vízellátó hálózat minden utcában kiépült, a hálózatban ellátási és víznyomásproblémák nincsenek. A területi adottságok miatt több utcában ágvezetékek épültek ki, ezek a víz esetleges bepangása esetén mosathatók. A közüzemű vízellátás mellett a település vízellátásában a költségek csökkentése érdekében jelentős szerepet töltenek be a házi kutak is. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A házi kutakból kitermelt vizet annak vízminőségi adottságai miatt, elsődlegesen locsolási célra hasznosítják. Tűzivíz ellátás A település kiépített vízelosztó hálózatára az előírások szerint a tűzcsapok felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a szükséges tűzivíz ellátást. Szennyvízelvezetés A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Balatonszepezd a felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik, így a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és kezelésének megoldása a település kiemelt feladata. A településen a szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű közcsatorna hálózatot létesítettek. A szennyvízcsatorna hálózat hossza - a KSH adatai szerint - 2001-ben 6,2 km, 2014-ben 17,3 km. Szennyvízelvezetés fejlődése 2000-2014 között 350


300 250

A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma

200 150 100 50

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év

2. ábra Forrás: KSH A diagram mutatja, hogy 2000-ben 462 lakás, az akkori lakásállomány 255,2 %-a csatlakozott a közcsatorna hálózathoz, 2014. január 1-én 210 lakás, a lakásállomány 100,0 %-a (a kimutatás a lakásállomány és az üdülők együttes értékére vonatkozik).

A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvíztározó medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ez volt a település egyik szennyező forrása. A talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége 2000-ben elérte a 34,0 m3/nap, 2014. jan. 1-re 0,0 m3/nap-ra csökkent. A szennyvízcsatornázás fejlődésével, a rácsatlakozás növekedésével ugyan tendenciózusan csökken a talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége, de a hullámzás szorosan összefügg a vízfogyasztással, amely erősebben hullámzik. Ezt a hullámzást az egyéni gazdasági lehetőség szorosan befolyásolja. (Pl. üdülőterület eltérő kihasználtsága, fokozottabb víztakarékosság, stb.) Szennyvízelvezetés műszaki hálózati rendszere (szennyvízkezelés, hálózati rendszer) A Balatonszepezd település területén keletkező szennyvizek elvezetésére elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat épült ki. A csatornahálózattal összegyűjtött szennyvizeket regionális szennyvízcsatornával juttatják a Révfülöpi szennyvíztisztító telepre, ahol azokat az I. vízminőségi kategóriának megfelelően háromfokozatú tisztítással tisztítják meg. A telep mechanikai, mély-levegőztetős biológiai és kémiai fokozattal rendelkezik. A telep kapacitása a nyári csúcsidőszakokban 2650 m3/nap, míg télen átlagosan 1200 m3/nap. Pro Arch. Építész Stúdió 30 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A tisztított szennyvizek befogadója a Balaton, így a telepre a magyarországi legszigorúbb tisztítási paramétereknek (I. vízminőségi kategória) kell megfelelnie. A szennyvízcsatorna hálózat régen épített hálózata zömmel Ø 20-as és 30-as méretű azbesztcement csatornákból épült, az újabban építettek már korszerű dn 30-as és dn 20-as KMPVC anyagú csatornák. Balatonszepezden azokban az utcákban, ahol nem épült még meg a szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvizeket zárt szennyvíztározó medencékben tározzák, és onnan szippantókocsikkal szállítják el. A helyi és a regionális szennyvízcsatorna hálózat és a tisztító telep kezelője a DRV Keszthelyi Üzemigazgatósága. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Balatonszepezd a Balaton vízgyűjtő területén, közvetlenül annak partján fekszik. A területére eső csapadékvizeket időszakos vízfolyások, árkok szállítják közvetlenül a Balatonba. A település burkolt felületeinek víztelenítése a falu központjában és a 71-es út alatt zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatorna befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés nyílt árkokkal történik, ezek medre zömmel füvesített, csak ritkán burkolt. Sok utcában a keskeny szabályozási szélességéből eredően a csapadékvíz elvezetés egyáltalán nincs megoldva. A településen a nyílt árkok karbantartása nem rendszeres és nem általános. 5.1.2. Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor alkalmazása, erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős. A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia, és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását igény esetén lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely éves szinten körülbelül 1940 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni vizsgálatok alapján rögzíthető, hogy több napkollektor, napelem, illetve „ősi” berendezés, a festett hordó látható, amely jelzi a hasznosítás igényét.


31

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Villamosenergia ellátás Balatonszepezd villamosenergia igényeit az E-ON ÉDÁSZ biztosítja.

1800 1600 1400

Villamosenergia ellátottság változása 2000-2014 között 3. ábra Lakásállomány (db) Forrás: ksh

1200 1000 800

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)

600 400 200

A diagram jelzi, hogy a lakásállományt meghaladó a villamosenergia ellátottságot igénybevevő ingatlanok száma.

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év

A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományát meghaladó a villamosenergia ellátásban részesülők száma. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve a külterületi, kiskertes és egyéb fogyasztókat is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 1132 MWh volt 2014-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 60,9 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére. Villamosenergia hálózati rendszere Balatonszepezd település villamosenergia ellátása 22 kV-os középfeszültségű hálózatról történik. A 22 kV-os hálózat táppontja a legközelebb eső Tapolcai 132/22 kV-os alállomás, ahonnan induló 22 kV-os vezetékek fűzik fel a településen elhelyezett transzformátorokat. A transzformátorok jellemzően oszlopállomások, csak néhány épített állomás üzemel. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki a településen közvetlen a fogyasztói igényeket. A település ellátásának 22 kV-os gerincvezetéke áthalad a tervezési területen az Árpád utcával közel párhuzamosan, amelyről a településen üzemelő transzformátorokat tápláló leágazások kiépültek. Erről a vezetékről ágazik le több szabadvezeték és földkábel is, amelyek a központi részek épített házas és oszlop transzformátor állomásait látja el. A vizsgálatok szerint a közép-, és kisfeszültségű hálózatok is –a településközpontját kivéve- oszlopokra szerelve üzemelnek a településen. A 22 kV-os hálózat nyomvonala több helyen halad keresztül magántelkeken akadályozva a telekhasználatot. Közvilágításra a 71-es út korszerű kandeláberein kívül a villamos elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt, irányfény szolgálatra alkalmas lámpák szolgálnak. Gázellátás A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást építették ki. A település belterületén 40,7 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2014. január 1-én 365 lakás, a lakásállomány 173,8 %-a csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra 360 lakás hasznosította a földgázt, a lakásállomány 171,4 %-a vette igénybe a komfortos életkörülmény lehetőségét nyújtó szolgáltatást. A földgázbekötéssel a lakások automatikus üzemvitelű termikus energiaellátását valósították meg, csökkentve a jelentősebb környezet terhelést okozó hagyományos energiahordozó fűtési célú hasznosítását. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

32

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 400


350 300 250 200

A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma (db)

150 100 50

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év

4. ábra Forrás: ksh A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma 2015. január 1-én 360 lakás, a lakás-állomány 171,4 %-a (a kimutatás a lakásállomány és az üdülők együttes értékére vonatkozik).

A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település lakossági gázfogyasztása 256,9 ezer m3 volt 2014-ben. A gázfogyasztók közül nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen és ahol fűtésre is hasznosítják, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. Földgázellátás hálózati rendszere A település földgázellátásának szolgáltatója a Magáz kft. Balatonszepezd gázellátásának bázisa a Raposkai MOL gázátadó állomás, amelynek betáplálása a Jánosháza-Tapolca között üzemelő nagynyomású szállítóvezetékről épült ki. A Raposkai MOL gázátadó állomástól Balatonakaliig épült ki nagyközépnyomású gázvezeték, ez táplálja be a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentő állomásokat. A településeken középnyomású hálózatok épültek ki. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. Távhőellátás Balatonszepezden távhőellátás nem üzemel. Egyéb energiaellátás A községben kiépített vezetékes földgázellátással a bekötéssel rendelkező lakásállomány számára biztosított az automatikus üzemvitelű termikus célú energiaellátás komfortja. Az egyéb energiahordozóval történő ellátást érintően meg kell említeni, hogy a háztartásoknaküdülőknek szolgáltatott éves gázmennyiség csökken. Ez jelzi, hogy egyre többen igyekszenek csökkenteni a gázfogyasztásukat. Az egyes gazdasági nehézségekkel küzdő ingatlantulajdonosok a fenntartási költségeiknek csökkentése érdekében rákényszerülnek arra, hogy a gázfűtést részben, vagy időszakosan, ha az ingatlan alkalmas hagyományos energiahordozó hasznosítására, költségeiknek csökkentésére a termikus hőellátásukra földgáz helyett nem vezetékes energiahordozót is hasznosítsanak. Ezzel azonban a település környezetterhelését növelik. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják. A hazánkban is, így Balatonszepezden is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza-biogáz és a geotermikus energia. Ezek előfordulása az ország területén nem Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

33

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV egyenletes és általános, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok. Szélenergia A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergiát a szélkerék alkalmazásával közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett hasznosítani. Az ősi hasznosítású elvek alapján kialakított „szélkerék”-ből fejlesztett szélturbinával, amivel, mint szélerőművel közvetlen villamosenergia termelhető. Balatonszepezd és térsége nem fekszik a szélenergiát nagyon kedvezően hasznosítható területen, de hasznosítási lehetősége nem zárható ki. A település területét érintő szélerőmű létesítési szándék jelentkezéséről nincs információ, de jelentkezése esetén célszerű a település egyéb fejlesztési szándékaival a megvalósítás lehetőségét összevetni. A település megjelenését, arculatát, látványát nem ronthatja, a település fejlődését biztosító távlati céljait nem korlátozhatja. Napenergia A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint megújuló energiaforrás, az ősi „fekete hordó” elvén kifejlesztett napkollektorok segítségével termikus célú energiaellátásra, elsődlegesen használati melegvíz termelésre, kisebb mértékben fűtésre alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított napelemek közvetlen villamosenergia előállítására alkalmasak. Balatonszepezd területén körülbelül 1940 óra a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, házi hasznosítással alkalmazásuk egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, napelemekről. Ez az a megújuló energiahordozó, amelynek szélesebb, energiagazdálkodást is érintő hasznosítása várható Balatonszepezden. A fotovoltaikus energiahasznosító berendezések tömeges gyártásának az elindulása által elért ár-eséssel a megtérülésében már javulás tapasztalható, így a hasznosításának intenzív terjedése várható. Hasznosítása továbbra is célorientált lesz, így helyi jelentőségű marad. Vízenergia A vízfolyások esésével mint megújuló energiaforrással lehet energiát termelni, amelynek hasznosításához vízikerék telepítése szükséges, majd annak továbbfejlesztésével kialakították a vízturbinát, amely már közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas. Vízenergia termelésre a nagyobb vízszintváltozású vízfolyások, alkalmasak. Közüzemű szintű energiatermelésre alkalmas vízerőmű létesítésére Balatonszepezden nincs lehetőség Biomassza-biogáz A növényi termésből, növényi, állati hulladékokból, melléktermékekből, erdőgazdasági hulladékokból, energiaültetvényekből előállítható energiahordozó a biomassza, amely közvetlen elégetésével fűtési és használati melegvíz termelési energiaigények elégíthetők ki, biogázzá alakítva hő- és villamosenergia termelésre egyaránt alkalmas, bioetanollá alakítva üzemanyagként hasznosítható. Biomassza-biogáz előállítására az ország területén mindenhol, így Balatonszepezd területén is van lehetőség. Az elégetése során keletkező CO2 miatt, ma már nem tekintik annyira környezetbarátnak, mert bár az elégetése előtti oxigén termelése és az elégetése során keletkező CO2 közel egyensúlyban van, csak Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

34

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV amíg az oxigén termelése a beépített környezettől távolabbra esik, a környezetterhelő kibocsátás a beépített területen jelentkezik. Természetesen a biomassza hasznosítás lehetőségét Balatonszepezden kizárni nem lehet, de megfontolandó, hogy az általa az épített környezetben jelentkező környezetterhelés növekedés felvállalható-e. Geotermikus energia A föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével, részben a földhő hőszivatytyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség. A földhőből hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is alkalmas. A földhő hasznosítására Balatonszepezd területén is van lehetőség. A hőszivattyú használata telken belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető hagyományos energiahordozó megtakarító hatása. A termálvíz kivételére csak az alacsonyabb hőfoktartományú 50-60 oC-os vízkészletből van reálisan lehetőség, amely termálvíz fürdési célú hasznosítását ugyan biztosítja, de energetikailag komplexebb hasznosításra lehetőséget nem ad. 5.1.3. Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. biztosítja. Az 51-es tapolcai primer központ Balatonszepezd vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 87-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt. A kiépítés eredményeként 2000-ben már 488 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 269,6 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal (a statisztikában az üdülők nem szerepelnek). A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 156 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 74,3 % de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2000-ben 24 db, mára csak 1 db nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást a 2000-es évek előtt építették ki. 2001-ben 391 lakás, az akkori lakásállomány 212,5 %-a, 2014-ben 387 lakás, a lakásállomány 184,3 %a vette igénybe a kábel TV szolgáltatást (a statisztikában az üdülők nem szerepelnek). A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 4 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosultat. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. Vezeték nélküli hírközlés A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. A megfelelő vételi lehetőség biztosításához szükséges antennák – részben településen belül, részben a környező településeken – elPro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

35

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV helyezésre kerültek, azokat a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. építette, üzemelteti. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 7 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ezek szolgáltatásukat a meglévő antennákon keresztül biztosítják. Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Balatonszepezd területén 47 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint. Balatonszepezd területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 4 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosultat, de jelenleg a PR Telecom Zrt. biztosítja a távközlés biztosítását. A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 7 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Az internetelőfizetések száma 2014-ben 124 db. 5.1.4. Árvízvédelem Balatonszepezd települést a vízügyi ágazat, árvízi védekezést nem igénylő települések között tartja nyilván, azaz Balatonszepezd nem árvíz-veszélyeztetett település. Ez természetesen nem zárja ki, hogy hirtelen érkező nagy intenzitású és hosszabb ideig tartó csapadék nem okozhatna helyi vízelöntést, vízkár „árvízi” eseményt. Az így jelentkező vízkár nagy valószínűséggel a vízelvezető rendszer kialakításának és annak karbantartásának hiányosságából ered. 5.1.5. Vízrajzi veszélyeztetettség A települést magába foglaló átfogó megyei és országos területrendezési tervek alapján megállapítható, hogy Balatonszepezd települést nagyvízi meder nem érinti, így árvízi elöntés nem fenyegeti, de mélyebben fekvő településrészeken a magasabb talajvízállásnál a talajvízszint a felszín fölé is emelkedhet, amelynek hatására belvízzel veszélyeztetett területek alakulhatnak ki. Árvízveszélyes területek A szélsőséges csapadékesemények hatására előforduló „árvízi” elöntés „villám-árvíz” a vízelvezető rendszer megfelelő kiépítésével, fokozottabb karbantartásával, a szélsőséges csapadékesemények elvezetésére történő alkalmassá tételével kizárható.


36

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Belvízveszélyes területek A belvíz-veszélyeztetettséget a felszínt elérő, vagy terepszintet meghaladó talajvíz állás okoz. A belvízveszélyes területekről átfogó felmérést a Pálfai féle belvíz-veszélyeztetettségi térkép rögzít. Eszerint Balatonszepezd síkföldrajzi és geológiai adottsága miatt szinte teljes közigazgatási területe belvíz-veszélyeztetéssel érintett. A veszélyeztetettség mértéke alapján az érintettséget négy veszélyeztetettségi kategóriába sorolták, az alig veszélyeztetett, a mérsékelten veszélyeztetett, a közepesen veszélyeztetett és az erősen veszélyeztetett kategóriákba, amelyből a területrendezési tervekben csak a közepesen és erősen veszélyeztetett területeket jelölik. Településrendezési tervekben a vízügyi ágazat és az átfogó területrendezési tervekben belvízjárta területként jelzett területrészeket kell továbbvezetni, mint belvízveszélyes területeket, amelyekre vonatkozóan a területrendezési tervekben előírtakat kell figyelembe venni. Mély fekvésű területek A településen vannak mély fekvésű területrészek, amelyek a topográfiai adottságok mellett, a természet alakította mélyvonalak mentén alakultak ki, illetve a síkföldrajzi fekvésen belül is mélyebben fekvő településrészek. A település mély fekvésű területein, ha annak geológiai adottsága miatt kellő szikkasztó képességgel nem rendelkezik, vagy közel a talajvízszint a mély fekvésű területen összegyűlő csapadékvíz rövidebb hosszabb ideig megállhat. A mély fekvésű területen, ha rövidebbhosszabb ideig megmarad a víz, az még nem minősül belvízzel veszélyeztetett területnek, mivel mély fekvésű terület megfelelő vízrendezésével a vízállásossága kezelhető. A mély fekvésű területről a vízelvezetést a csapadékvíz elvezetés rendezésének keretében kell megoldani, hogy indokolatlanul ne alakuljon ki vízállásos terület. A mély fekvésű területet viszont célszerű a felszíni- és csapadékvíz gyűjtésben igénybe venni. A vízelvezetés rendszerében víz visszatartásban a mély fekvésű terület szerepet tölthet be, kisebb földmunkával lehet víztározóként, záportározóként hasznosítani. Ez esetben célszerű területét vízgazdálkodási területté átminősíteni. A vízutánpótlásának a megoldásáról is gondoskodni kell, hogy elkerülhetők legyenek a terület környezetét terhelő káros hatások (szúnyog-tanya kialakulás) előfordulása. 5.1.6. Árvíz- és belvízvédelem A településen a vízügyi ágazat nyilvántartása szerint árvízi veszélyeztetéssel terhelt területrész nincs, így vízügyi szintű árvízvédelemre szükség nincs. Belvízzel veszélyeztetett terület viszont van a településen, amely időnként belvízvédelmi feladatokat okoz. A település katasztrófavédelmi terve ad erre megfelelő utasítást. Balatonszepezden is az előforduló vízelöntések, vízállások döntő hányada nem belvízi eseményként jelentkezik, hanem a vízelvezető hálózat kialakításának hiányából, vagy karbantartásának a hiányából származik. Ezeknek az elöntéseknek a kezelése önkormányzati feladat, a szélsőséges csapadékesemény következtében keletkező helyi vízkár elhárítása „árvízi” esemény a helyi katasztrófavédelem feladata. 5.1.7. Tevékenységből adódó korlátozások Közműszolgáltatással összefüggő korlátozások: 1. Vízellátás szolgáltatási területén − Vízmű kút és 10 m-es hidrogeológiai védőterülete − Vízgépészeti létesítmények és műtárgyak területei Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

37

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2. Szennyvízelvezetés − gerinc szennyvízgyűjtő vezeték 3. Csapadékvíz elvezetés − csapadékvíz elvezetést szolgáló árkok, csatornák, tavak 3-3 m-es karbantartó sávval − felszíni vízrendezést szolgáló, vízfolyás, csatorna menti 6 m-es mederkarbantartó sáv fenntartásával 4. Energiaellátás Villamosenergia − 22 kV-os gerinc elosztóhálózat nyomvonala, a külterületen 7-7 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete Földgázellátás − középnyomású földgáz vezeték és csőpalásttól mért 2-2 m-es biztonsági övezete 5. Elektronikus hírközlés − Vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók létesítménye 5.2. Közműellátás és elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat Balatonszepezd az állandó népesség számának megőrzéséhez, a közvetlen Balaton parti elhelyezkedését hasznosító üdülési, idegenforgalmi célú, a település gazdasági életét élénkítő fejlesztéséhez a település általános fejlesztése szükséges. Ez többek között a település élhetőbbé-lakhatóbbá tételével érhető el, amelyet elsődlegesen a településfejlesztéssel és annak igényesebb infrastruktúra ellátásával lehet biztosítani. A településfejlesztéshez szükséges javasolt területhasznosítási változtatások már a korábbi településrendezési tervekben is, mint távlati fejlesztési lehetőségek, szándékok szerepeltek. A korábbi településfejlesztési elhatározások és az azokat kiegészítő újabb településfejlesztési szándékok megvalósításához figyelembe kell venni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek a fejlesztési lehetőségek megvalósítását korlátozzák. Ezek azok a közműhálózatok és létesítmények, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl.: akár a ma már üzemen kívüli vízmű kutak, stb., illetve azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak. Területfejlesztés tervezésénél, területfelhasználás módosításánál korlátozó adottságként kell kezelni: Vízellátás területén:  a település fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területi fekvését,  a regionális ivóvízvezeték nyomvonalának Révfülöp-Zánka közötti Balatonszepezd területén áthaladó szakaszát,  a település területén üzemelő és jelenleg nem üzemelő kutakat,  a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti és tározó létesítményeket). Szennyvízelvezetés területén:  a település országos vízminőség védelmi övezetén való fekvése  a szennyvízátemelő műtárgyak és annak védőtávolság igényét,  a regionális szerepet betöltő szennyvíz nyomócsatorna nyomvonalának Révfülöp-Zánka közötti, Balatonszepezd területén áthaladó szakaszát.


38

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában:  a Balaton medrét és parti sávját  település területén a Balatonba torkolló vízfolyásainak területigényét, valamint azok parti sávját, karbantartási sávját,  a település jelentősebb árkait és azok karbantartási sávját. Villamosenergia ellátás vonatkozásában:  a 22 kV-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét. Szénhidrogén ellátással kapcsolatosan:  a település közigazgatási területén üzemelő középnyomású földgázvezetékek nyomvonalát és biztonsági övezeteinek helyigényét. Elektronikus hírközlés vonatkozásában:  a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antenna helyét. A felsorolt területfelhasználást korlátozó adottságot jelentő közműhálózatok és létesítmények ütközése a területfelhasználás módosításával megvalósítható javaslattal feloldható, az ütközést okozó hálózat-műtárgy érintett szakaszának, létesítményének kiváltásával. A kiváltás igénye esetén a felsorolt korlátozások felszámolására a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, a kiváltás megvalósítását a várhatóan költségigénye meghatározza. A gazdaságosság kérdésében dönteni a kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet. A településtervező a hatályos településszerkezeti tervben jelölt fejlesztési javaslatokat figyelembe véve, azzal összhangban javasolt területfelhasználási módosítást. Az új fejlesztésre javasolt területeken a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A fejlesztésre javasolt belterületi területek részben már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területekhez kapcsolódó területen fekszenek, vagy a teljes közműellátás lehetőségének kiépítését segítő hálózati csatlakozási lehetőségek környezetében fekszenek, így azok számára a teljes közművesítés kiépítése szükséges. Ezzel a javasolt beépítésre szánt fejlesztési területekre, valamint a belterületen a beépítésre nem szánt zöldterületre is a teljes közműellátás kiépítése javasolt, azaz a villamosenergia, a vezetékes közüzemű ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés, igény esetén a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése is megoldandó. A külterületen, a beépítésre nem szánt új használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha emberi tartózkodásra szolgáló épület elhelyezése megengedett, annak legalább a hiányos közműellátása biztosítható úgy, hogy a közüzemű villamosenergia ellátása kiépítését megoldják. Ezeken a területeken a legfőbb közművesítést érintő feltétel, hogy a környezetvédelmi elvárások teljesítettek legyenek, a megengedett beépítés megvalósítása a legkisebb környezetkárosítás, veszélyeztetés nélkül legyen megoldható, az erre vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzített előírás szigorú betartásával. A közműfejlesztési javaslat készítésénél nem csak az új fejlesztésre, funkcióváltásra javasolt területek közműellátásának megoldásáról kell gondoskodni, hanem a már beépített területeken jelentkező igénynövekedésből eredő többletigény kielégítésével is kell számolni.


39

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A funkcióváltásra javasolt fejlesztési területek távlati új igénye: Víz-igény 3 (m /nap) Új fejlesztési területek új igénye

Keletkező szenny3 víz (m /nap) 16

16

Villamos-energia igény (kW)

Földgáz igény 3 (nm /h)

130

40

A közmű-üzemeltetők a tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan a közmű üzemeltetők ezeket az új igényeket a település jelenlegi már beépített területének közműellátását szolgáló hálózati rendszereiről közvetlenül, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével ki tudja elégíteni. A ténylegesen jelentkező építési, funkcióváltási igényhez igazodóan a továbbtervezés során kell a szükséges közműhálózat fejlesztést meghatározni. Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél, valamint az elektronikus hírközlésnél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik. Közművenkénti közműfejlesztési feladatok 5.2.1. Vízellátás A vizsgálatok alapján Balatonszepezd vízellátása jelenleg a településen áthaladó regionális vízhálózatról biztosított. A korábbi saját vízbeszerzését biztosító kútjait üzemen kívül helyezték. A regionális vezeték Révfülöp felől az Árpád út nyomvonalán érkezik Balatonszepezd belterületére, majd a belterületen keresztül a településen Zánka irányába. A vezetékről a települést ellátó hálózat betáplálására a regionális vezetékről több leágazás épült ki. A település vízelosztó hálózatában a hálózati nyomást a 2000 m3-es ellennyomó tározóként üzemelő térszíni tározó biztosítja. Az ellátó hálózati rendszer alapvetően körvezetékes rendszerrel épült ki, de a külterületek felé kifutó utcáknál található néhány ágvezeték is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A regionális vezeték dn 300-as ac anyagú, az elosztóhálózat mérete zömében dn 100-as és dn 80-as méretű, de található néhány dn 200-as és dn 150-es vezeték is. A régebbi építésű elosztóhálózat anyaga ac, az újabban építettek anyaga műanyag alapú. A hálózatra föld feletti tüzivíz csapok vannak felszerelve. A közüzemi vízellátás szolgáltatója a DRV Zrt. A településen jellemző a házi kutak használata is, melyet a nem ivóvíz minőségű vízellátásra, jellemzően locsolásra használnak. A településrendező által prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatában kb. 16 m3/nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi meglevő vízhálózatról, annak továbbépítésével ki lehet elégíteni. Balatonszepezd esetében is meg kell említeni, hogy a közüzemű vízellátás mellett a település vízellátásában a költségek csökkentése érdekében jelentős szerepet tölthetnek be a házi kutak is. Ezekről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A házi kutakból kitermelhető vizet annak vízminőségi adottságai miatt, elsődlegesen locsolási célra hasznosíthatják. A kedvezőbb fenntartási költségek érdekében a házi kutak megtartásával, illetve újabbak létesítési igényével is kell számolni.


40

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a házi kutak létesítése engedély köteles. 500 m3/nap,év vízkivételig és a talajvízből történő vízkivétel esetén az engedélyt a település jegyzője adja ki, ettől eltérő esetben a kijelölt hatóság adhat létesítési engedélyt. A vizsgálatok szerint a már kiépített hálózatra az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást. A hálózatfejlesztés során is gondoskodni kell az előírások szerinti tűzcsapok telepítéséről. A továbbtervezés során egy-egy tervezett beruházás tüzivíz ellátásának megoldását egyedileg kell vizsgálni. Amennyiben a tényleges tüzivíz igény kielégítése a meglevő közhálózatról nem elégíthető ki, úgy telken belül kell helyi tüzivíz tárolási lehetőséget kiépíteni, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tüzivíz igényt csökkenteni. 5.2.3. Szennyvízelvezetés Balatonszepezd kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, közvetlen a Balaton mentén, valamint az országos vízminőség védelmi övezetek területén. Ezzel a felszíni és felszín alatti vizek vízminőség védelme a településen a szennyvíz közcsatornás elvezetésének település szintű biztosítását igényli. Bár a lakosság számára a statisztikai adatok alapján ez megoldott, az üdülők számára ez nem település szintű. A vizsgálatok szerint a településen a kiépített elválasztott rendszerű gravitációs szennyvízcsatorna hálózattal összegyűjtött szennyvizeket a települési rendszer regionális végátemelőjébe szállítja, ahonnan a szennyvizeket regionális nyomóvezetéken szállítják tovább a befogadó Révfülöpi regionális szennyvíztisztító telepre. A tisztított víz befogadója a Balaton. A szennyvízcsatorna hálózatot a DRV Zrt. üzemelteti. Reálisan a tervezés távlatáig prognosztizált fejlesztések megvalósítása esetén jelentkező 16 m3/nap többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. A település belterületének délnyugati részén a szennyvízcsatorna hálózat még nem épült ki. A fentiekben leírtak miatt itt a szennyvízcsatorna hálózat mielőbbi kiépítését javasoljuk. A közcsatorna hálózattal nem rendelkező külterületen, beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése-kezelése elméletileg helyi közműpótló alkalmazásával is megoldható lehetne. Ennek korlátot szab a település felszín alatti és országos jelentőségű vízminőség védelmi területen való fekvése. A helyi közműpótlásra szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvíztároló létesítése javasolható. 5.2.4. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Balatonszepezd a Balaton vízgyűjtő területén fekszik. A település topográfiai adottságai miatt a területére eső csapadékvizeket vízfolyások, árkok szállítják a Balatonba. A vizsgálatok szerint a településen a csapadékvizek gyűjtése, elvezetése nyílt árkokkal történik, ezek medre füvesített, csak ritkán burkolt. Csak néhány nagyobb épület környezetében üzemel zárt, elválasztott rendszerű csapadékcsatorna, de annak is befogadója a nyílt árkos rendszer. Zárt csapadékvíz elvezetés csak a 71-es út nyomvonalán került kiépítésre. Néhány keskeny szabályozási szélességű utcában a csapadékvíz elvezetés egyáltalán nincs megoldva. Egyes utcákban pedig a vízelvezetés a kiemelt szegélyek mentén kialakított folyókával megoldott. A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen az övárok rendszer csak részlegesen épült ki, hordalékfogó műtárgyak nincsenek, így a külterületről lemosott hordalékok a belterületi csapadékvíz elvezető rendszert feliszapolják. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

41

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A még nyílt árokkal sem rendelkező utcákban ki kell építeni a vízelvezetést. A vízelvezetés kiépítése az utcák szilárd burkolatának a kiépítésével egyidejűleg valósítandó meg. A már meglevő vízelvezető hálózat egyes szakaszainak tároló képességét kell javítani, továbbá a hálózat hidraulikai rendezésével biztosítható, hogy a vízelvezetés az épített környezetből zavarmentesen továbbszállítható legyen. Ahol a befogadó árok-vízfolyás fejlesztése nem megoldható, ott a tervezett fejlesztés megvalósításának feltétele a helyi vízvisszatartás megoldása. A településen víz-kárelhárítási feladatok csak a felszíni vizek és a csapadékvizek zavarmentes elvezetése érdekében jelentkeznek, amelynek gondosabb megoldását a település topográfiai adottsága teszi fontossá. A vízelvezető rendszer fejlesztésénél, annak méretezésénél figyelembe kell venni a várható szélsőséges csapadékesemények zavarmentes elvezetésének az igényét is és az előforduló villám árvizek elvezetésének a megoldását is. Az árkok, a vízfolyások, a patak mederkarbantartásának biztosítására a pataknál és a tavaknál 6-6 m parti sávot, egyéb vízfolyás, csatorna, árok mellett 3-3 m-es sávot kell mederkarbantartásra kiszabályozni. A mederkarbantartó sávot lehetőleg közterületként kellene biztosítani, amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a karbantartó számára szolgalmi jogot kell biztosítani. Az élővizek, főként a Balaton vízminőség védelme érdekében az összegyűlő csapadékvizek vízminőségével szemben fokozott az elvárás. Az összegyűlő csapadékvizek élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy kialakítása szükséges és a csapadékvíz gyűjtő hálózaton előforduló szénhidrogén szennyezést helyben, a szennyezés keletkezésének helyén CH fogó műtárggyal meg kell fogni. Ezért a csapadékvíz elvezetés rendszerére szigorú szabályozás szükséges. A csapadékvíz elvezetés szigorúbb szabályozásához tartozik, hogy ha a várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer nem tudja befogadni és az azt befogadó árok, vízfolyások többlet befogadó képessége nem növelhető, akkor a tervezett fejlesztés megvalósításának feltétele a helyi vízvisszatartás megoldása. Ezért egyes beruházások megvalósításánál szükséges a többlet csapadékvíz elvezetéséhez a vízelvezető hálózat, befogadó üzemeltetőjétől a befogadói nyilatkozata. Amennyiben a vízelvezető rendszer nem tudja fogadni a többlet csapadékvizet, a beruházással egyidejűleg a többlet víz telken belüli visszatartását meg kell oldani. 5.2.5. Energiaellátás Az energiaellátást érintően a jelenlegi fogyasztók igényesebb ellátásánál, a javasolt fejlesztések, új beépítések energiaellátásának megoldásánál, az energiahatékonyságra is törekedni kell, ezért az egyes energia közművek fejlesztési feladatainál figyelembe kell venni a következőket is: •

•

a komfortosabb életkörülmény biztosítása kedvezőbb fenntartási költségekkel −

megoldási javaslat készítés az egyéni gazdasági nehézségek hatására a komfortos életkörülményt biztosító gázellátás helyett, a hagyományos nem vezetékes energiahordozók hasznosítása újra növekvő trendű és a növekedése miatt a légszennyezés az utóbbi időkben újra emelkedő tendenciájú,

−

a fenntartási költségek csökkentésére a megújuló energiahordozók igénybe vételének szorgalmazása,

az igényes környezet, a környezeti állapot alakítása −

látványjavítás, arculatalakítás érdekében közműfektetéssel (elsődlegesen a villamosenergia ellátás hálózataira vonatkozó) összefüggő elvárások érvényesítése,


42


a klímaváltozás hatásainak a kezelése, felmelegedés elleni védelem −

fasortelepítés számára helybiztosítás a közművek racionális területfoglalásának segítségével,

−

klímaberendezés üzemeltetését megújuló energiahordozó hasznosításával, a hatékonyabb energiagazdálkodás érvényesítése érdekében.

A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével. Villamosenergia ellátás A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának üzemeltetője az E.ON-ÉDÁSZ Zrt. A település ellátása a szolgáltató 22 kV-os középfeszültségű hálózati rendszeréről történik, amelynek táppontja a Tapolcai 132/22 kV-os alállomás. Az alállomásról induló 22 kV-os vezetékek fűzik fel a településen üzemelő fogyasztói transzformátor állomásokat. A település ellátásának 22 kV-os gerincvezetéke áthalad a tervezési területen az Árpád utcával közel párhuzamosan, amelyről a településen üzemelő transzformátorokat tápláló leágazások kiépültek. Erről a vezetékről ágazik le több szabadvezeték és földkábel is, amelyek a központi részek épített házas és oszlop transzformátor állomásait látja el. A településen 16 transzformátor állomás üzemel. A transzformátoroktól indulnak ki a közvetlenül a fogyasztókat ellátó kisfeszültségű, szabadvezetékes kivitelű villamos hálózatok. A település közvilágítása a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel biztosított, amely ma már sem mennyiségében, sem minőségében nem felel meg az elvárásoknak. A tervezés távlatáig várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformáPro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

43

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV tor állomások átépítésével, új állomáshely létesítésével kell az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. A tervezett prognózishoz képest a tervezés távlatáig új jelentősebb villamosenergia igényű fejlesztésiberuházási szándék jelentkezésekor, annak ellátását egyedileg kellene megoldani. A transzformátor állomásokról induló kisfeszültségű elosztóhálózat fejlesztése is szükséges, valamint a közvilágítási hálózat mennyiségi és minőségi fejlesztése is. Az energiaigényt kielégítő ellátáshoz szükséges fejlesztéseken túl, a villamosenergia ellátás fektetésével szemben is vannak elvárások. Már korábban is meghatározó igény volt a település igényesebb arculata, az utcabútorozás lehetőségére helybiztosítás, az élhetőbb közterületek kialakítása és az üzembiztosabb szolgáltatás érdekében a hálózatok területtakarékosabb és esztétikusabb elhelyezésének megoldása. Ezt az igényt a klímaváltozás legegyszerűbben megvalósítható hatáskompenzálásának igénye felülírta, mert helyet kell biztosítani az utcákon, a közterületeken árnyékoló fasorok elhelyezésére, s erre csak a föld feletti terek felszabadításával nyílik lehetőség. Erre a föld feletti hálózatok távlati, fokozatos felszámolásával, föld alá történő telepítésével kerülhet sor. Ez befolyásolja a villamosenergia ellátás hálózatfejlesztésének megvalósítási lehetőségét. Földgázellátás Az igényesebb, korszerű termikus energiaellátás komplex földgázellátással biztosítható. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó, környezetbarát ellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. A vizsgálatok szerint a település gázellátásának bázisa a Raposkai MOL átadó, amelynek betáplálása a Jánosháza-Tapolca között üzemelő nagynyomású szállítóvezetékről épült ki. A Raposkai MOL gázátadó állomástól Balatonakaliig épült ki nagyközépnyomású gázvezeték, ez táplálja be a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentő állomásokat. A településeken középnyomású hálózatok épültek ki. A település földgázellátó hálózatának üzemeltetője a MAGÁZ Magyar Gázszolgáltató Kft. Balatonszepezden belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. A település már kiépült gázelosztó hálózata a belterület szinte valamennyi utcában kiépítésre került. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi ingatlan ráköthető. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő épületek komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 40 nm3/h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített hálózatról ki lehet elégíteni. Meg kell említeni, hogy a termikus energiaellátást ugyan a földgáz hasznosításával korszerűen és környezetbarát módon meg lehet oldani, de a fenntartási költségek csökkentésére való törekvésnél az újra látókörbe kerülő szilárd tüzelőanyag alkalmazása környezetvédelmi szempontból nem kedvező. Előtérbe kell helyezni a fenntartási költségek csökkentését segítő megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségét.


44

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A nap energiájának hasznosításának kiemelt szerepe van azokon a településeken, mint Balatonszepezd is, amelynek üdülő és döntően szezonális vendégforgalma és ahhoz kapcsolódó energiafogyasztása, igénye időjárás függő és a napsütéses időszakban lényegesen nagyobb. Balatonszepezd természeti adottsága, hogy 2000 körüli a napos órák száma, ennek passzív és aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a vezetékes, illetve a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. Az ország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei is kötelezik a településeket, hogy energiaellátásukba jelentősebb mértékben vegyék igénybe a megújuló energiahordozókat. 5.2.8. Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat Vezetékes hírközlés A vizsgálatok alapján a település vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Tapolca primer központ Balatonszepezd vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 87-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. Balatonszepezd területén keresztülhalad a 71-es út mentén kiépített Tapolca-Balatonfüred optikai kábel. Ebből látják el helyi hálózatot, amely légvezetékes kivitelezésű. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást korábban kiépítették. A legfrissebb statisztikai adatok erről információt nem adnak. A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

45

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Balatonszepezd a Balaton partján fekvő település, amelynek állandó és szezonális terhelése nagyon eltérő, az elektronikus hírközlés településfejlesztő hatásának lehetőségét is figyelembe kell venni. Azoknál a településeknél, amelyeknél a lakosság helyben tartása, a szezonális terhelés nyújtása is fontos feladat ahhoz segítséget nyújthat az infokommunikációs technológia széleskörű alkalmazási lehetőségének a biztosítása, amely az „otthonról”, az üdülőről történő kapcsolat-tartást, továbbá az „otthonról” teljesíthető munkavégzést biztosítva a lakosság-üdülőnépesség helyben tartását segítené. Az infokommunikációs technológia alkalmazására jelenleg is van érdeklődés, bár a Balaton parti hasonló településekhez képest mérsékeltebb mértékben. Ezt tükrözik a statisztikai nyilvántartásban is már jelzett adatok. A településen 2015. január 1.-én 124 internet előfizetőt tartottak nyilván, amelyből 45 internet előfizetés DSL hálózaton keresztül vette igénybe a szolgáltatást. Ezt az ellátottságot tovább növeli a mobil internet használatának bár nem korlátlan lehetősége. Az a település, ahol a vezetékes internet szolgáltatás igénybe vételének aránya 59 %-os, jelzi, hogy az infokommunikációs technológia hasznosítási lehetőségéhez további fejlesztés szükséges, hogy az „otthoni munkavégzés”, a kedvező kapcsolat-tartás lehetőségének település szintű biztosításával a lakosság helyben tartása, és a szezonális hasznosítás legalább időnyújtása javítható legyen. A kiépítésre kerülő szélessávú nagy sebességű szolgáltatás ennek lehetőségét fogja biztosítani. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A vizsgálatok alapján a távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Balatonszepezden üzemelő és a tágabb térségében elhelyezett antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Új antenna telepítési szándéka nem ismert.


46

DN 6 KPE 3 DN KP 63 E

DN KP 90 E

DN KP 63 E

DN KPE 63

DN KP 63 E

DN KP 63 E

63 DN E KP

DN KP 63 E

63 DN E KP

D KP N 63 E D KP N 9 E 0

DN KP 90 E

DN KP 63 E

D KP N 63 E

63

63 DN PE K

N D PE K

BALATON

DN KP 90 E

DN KP 63 E

DN KP 63 E

D KP N 9 E 0

D KP N 9 E 0

DN KP 63 E

DN KP 63 E

63 DN E KP

D KP N 6 E 3

D KP N 3 E 2

D KP N 6 E 3

D KP N 9 E 0

63 DN E KP

Ez a terv a K

tja.

1016 Budapest, I. Naphegy utca 26. Tel.: 489-0365 Fax: 489-0366 [email protected]

109/2015

Pro Arch Bt. A munka

KV-CS M=1: 15 000 Herczik Eszter

MK: 01-2456, TV-T, TE-T, TH-T

MK: 01-2418, TV-T, TE-T, TH-T

46313

46315 46301 46314

46316

44302

44395

44596

44597

44601

44598

44600

BALATON

44599 44604

44603

44602

44607

44605

45588

44606

5589

45591

45592

5598 45599

Ez a terv a K

tja.

1016 Budapest, I. Naphegy utca 26. Tel.: 489-0365 Fax: 489-0366 [email protected]

109/2015

Pro Arch Bt. Telenor antenna A munka

Telekom antenna

KV-CS

Vodafone antenna

M=1: 15 000 Herczik Eszter

MK: 01-2456, TV-T, TE-T, TH-T

MK: 01-2418, TV-T, TE-T, TH-T

DN ac 30

0

0 20 DN c a

0 20 C DN -PV G K

DN ac

3. Et

Lke

Lke-3, Et 1. Et

Lke-1

8. Vt-Sz

Vt-2

2/b. Vt Vt-2 9. Vt-Sz

2

DN KG 200 -3PV C

Kk-M

D KG N 3 -P 00 VC

DN KG 200 -PV C

DN KG 200 -PV C

200 DN VC P KG-

DN 3 0 KG-P 0 VC

Ev; Et

Kki

Lke-2

DN KG 200 -PV C KG -P VC

D KG N 2 -P 00 VC

0

N

DN KG 200 -PV C

20

D

D KG N 2 -P 00 VC

29. Mk-1

300

0 20 C DN -PV G K

DN KG 200 -PV C

DN KG 200 -PV C DN KG 200 -PV C

3

DN KG 200 -P VC

D ac N 3 00

DN KG 20 -P 0 VC

DN ac 20 0

00

DN ac 20 0

DN KG 20 -P 0 VC

D ac N 2

34. Mk-C1

200 DN -PVC KG

11. Vt-Sz

D KG N 2 -P 00 VC

Mk-C1

DN KG 20 -P 0 VC DN KG 20 -P 0 VC

35. Mk Mk

DN KG 300 -PV C

Lke-2

12. Vt-Sz

DN KG 30 -P 0 VC

13. Vt-Sz Lke-2 14. Vt-Sz 15. Vt-Sz Lke-2

D KG N 2 -P 00 DN VC KG 2 0 -P 0 VC

28. Ev

BALATON

200 DN -PVC KG

DN KG 20 -P 0 VC

Lke-3

Kk-Tu Mk Mk-1 0

3

19. Vt-Sz

Lke-1

20. Vt-Sz

22. Vt-Sz Ksph Mk-C1

DN ac 20

0

0

Kst-1

24-25. Vt-Sz

Vt-3

20 DN ac

33. Zkp

0

1

00

2

D ac N 2 0

3

D ac N 2

27. Ev

Ez a terv a K

tja.

1016 Budapest, I. Naphegy utca 26. Tel.: 489-0365 Fax: 489-0366 [email protected] tervezett

Pro Arch Bt.

109/2015

Javaslat

A munka

KF-CS M=1: 15 000 Herczik Eszter

MK: 01-2456, TV-T, TE-T, TH-T

MK: 01-2418, TV-T, TE-T, TH-T

DN 6 KPE 3

Ev; Et Kk-M 3. Et

DN KP 63 E

DN KP 90 E

DN KP 63 E

DN KPE 63

Lke

Lke-3, Et

DN KP 63 E

1. Et

Lke-1

8. Vt-Sz

Vt-2

2/b. Vt Vt-2 9. Vt-Sz

DN KP 63 E

Kki

DN KP 63 E

28. Ev

Mk-C1

DN KP 63 E D KP N 9 E 0

DN KP 90 E

63 DN E KP

63 DN E KP

DN KP 63 E

34. Mk-C1

DN KP 63 E

D KP N 63 E

63 N D PE K

Lke-2

63 DN PE K

BALATON

DN KP 90 E

DN KP 63 E

29. Mk-1

11. Vt-Sz

Lke-2

12. Vt-Sz

63 DN E KP


35. Mk

D KP N 9 E 0

Lke-3

DN KP 63 E

DN KP 63 E

Mk

Mk

D KP N 9 E 0

Mk-1

D KP N 6 E 3

19. Vt-Sz

Lke-1

20. Vt-Sz

D KP N 3 E 2 63 DN E KP

D KP N 6 E 3

22. Vt-Sz Ksph Mk-C1

D KP N 9 E 0

27. Ev

Kk-Tu

33. Zkp

Kst-1

24-25. Vt-Sz

Vt-3

Ez a terv a K

tja.


Pro Arch Bt.

109/2015

Javaslat

A munka

KF-G M=1: 15 000 Herczik Eszter

MK: 01-2456, TV-T, TE-T, TH-T

MK: 01-2418, TV-T, TE-T, TH-T

46313

46315 46301 46314

46316

44302

Ev; Et

44395

Kk-M 3. Et

Lke

Lke-3, Et

44596

1. Et

Lke-1

8. Vt-Sz

Vt-2

2/b. Vt Vt-2

44597 9. Vt-Sz

Kki

44601 Lke-2

29. Mk-1

44598 34. Mk-C1

44600

BALATON

44599 11. Vt-Sz 28. Ev

44604

Mk-C1

Lke-2

12. Vt-Sz


44603 35. Mk Mk

44602 Lke-3

Kk-Tu Mk

44607 27. Ev

Mk-1

19. Vt-Sz

44605

Lke-1

20. Vt-Sz

22. Vt-Sz Ksph

45588

Mk-C1

33. Zkp

Kst-1

24-25. Vt-Sz

Vt-3

44606

Ez a terv a K

tja.


Pro Arch Bt.

Telenor antenna

109/2015

Javaslat

A munka

Telekom antenna

KF-VILL

Vodafone antenna

M=1: 15 000 Herczik Eszter

MK: 01-2456, TV-T, TE-T, TH-T

MK: 01-2418, TV-T, TE-T, TH-T

N ac A 3 00

80 NA c a

NA ac 300 NA 80 a NA c ac 300 NA KP 110 E NA 8 ac 0

NA ac 150

E

KP

NA ac 80

NA NA ac 30 0 ac 80

N KP A 11 E 0

110 NA 100 E NA PVC KP M K

NA 80 a NA c KP 2 E 00

35. Mk Mk

N ac A 8 0

NA 80 ac

NA KP 110 E

NA KP 110 E

NA ac

1. Et

Lke-1

8. Vt-Sz

Vt-2

2/b. Vt Vt-2 9. Vt-Sz Kki

Lke-2

BALATON

00 NA 2 C V KM-P

80

Lke

Lke-3, Et

11. Vt-Sz

N

A

Lke-2

12. Vt-Sz

80 13. Vt-Sz Lke-2 14. Vt-Sz 15. Vt-Sz Lke-2

NA KP 20 E 0

N KM A 1 -P 00 VC NA KM 1 -P 00 VC

00 NA KP 11 E 0

110 NA E KP

ac

N ac A 3

Mk-C1

NA 80 ac

N ac A 1 0

NA KPE 90

NA KP 110 E

NA KP 11 E 0 28. Ev

110 NA E KP

3. Et

0

2000 m3 34. Mk-C1

N KM A 1 -P 50 VC

N KP A 1 E 10

0 11 NA PE K

29. Mk-1

11

Kk-M

NA ac 150

NA ac 80

0

A

Ev; Et

NA ac 80 NA ac 80

0 11 NA E P K

N

NA ac 80

NA ac 30

0

NA ac 300

80 NA c a

Lke-3

N KP A 9 E 0

Kk-Tu Mk Mk-1

0

N KP A 1 E 10

NA ac 30

N KM A 10 -P 0 VC

N ac A 8

0

N ac A 8 0 N KP A 6 E 0

N ac A 8

19. Vt-Sz

Lke-1

0 20. Vt-Sz

22. Vt-Sz

Mk-C1 NA KM 20 -P 0 VC

33. Zkp

Kst-1

24-25. Vt-Sz

Vt-3

NA 300 ac

0 10 VC NA -P KM

0

N ac A 8 0

Ksph

N ac A 8

27. Ev

Ez a terv a K

tja.


Pro Arch Bt.

109/2015

Javaslat

A munka

KF-V M=1: 15 000 Herczik Eszter

MK: 01-2456, TV-T, TE-T, TH-T

MK: 01-2418, TV-T, TE-T, TH-T

6. Környezeti értékelés Balatonszepezd Településrendezési tervéhez 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti értékelésnek megfelelő tartalommal

2016

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jelen dokumentáció feladata, hogy Balatonszepezd településrendezési eszköz módosításainak környezeti feltételeit tisztázza. 6.1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamata A településrendezési eszközök egy adott település fejlődésének adják meg a jogi keretét. Feladata, hogy összhangba hozza a hosszú- és középtávú táj- és a településfejlesztési célkitűzéseket, feladatokat és eszközöket, s ezáltal megvalósítható, egymással szinergiában lévő konkrét fejlesztéseket indítson el. A településrendezési eszközökben lehetővé tett fejlesztések esetében a társadalmi hasznosságot is vizsgálni kell. Nem lehet a társadalom számára hasznos az a tevékenység, amely a társadalom egészét - bizonyos érdekcsoportok érdekeinek kiszolgálása miatt - környezetiproblémák megoldására kényszeríti. 6.1.1. Előzmények ismertetése Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján indokolt esetben a településrendezési eszközök módosítása során környezeti vizsgálat elkészíttetése szükséges. A környezeti vizsgálat feladata, hogy a településrendezési eszközök készítésének folyamatát, kimenetelét ellenőrizze, szükséges esetben megváltoztassa, s a jövőbeli környezeti problémák megelőzésének eszköze legyen. A település rendelkezik érvényben lévő településrendezési tervvel, melyet 2010 májusában a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. munkatársai készítették, Pintér Ferenc és Albrecht Ute vezető tervezők irányításával. Balatonszepezd község önkormányzata a Településszerkezeti tervet az 51/2006 (IV. 27.) KT határozattal, a HÉSZ-t és annak mellékleteit, a Szabályozási tervlapokat 9/2006 (V.15.) KT rendelettel fogadta el. 2014-ben Balatonszepezd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 13/20I4. (V1. 21.) határozatával döntött a község Településrendezési Tervének felülvizsgálatáról. Ennek részeként kerül sor a Településfejlesztési koncepció, valamint az Integrált településfejlesztési stratégia kidolgozására, amelyet a Pro Arch Építész Stúdió Bt. készített 2015-ben. A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a 2010. II. 26. óta hatályba lépett új jogszabályok miatt szükséges jogharmonizáció végrehajtása és a település területén működő civil és gazdálkodó szervezetek, egyházak, az itt lakók és nyaralóval rendelkezők jogos, a közérdekkel valamint a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő igényeinek, javaslatainak teljesítéséhez elkészítteti a településrendezési eszközök módosítását. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések során kiderült, hogy konkrét fejlesztési igények is vannak, melyek a következők: Fejlesztési igények: Belterület, beépítésre szánt terület  Lakóterületbe kerültek átsorolásra az intenzitás növekedés elkerülése érdekében az alábbi területek:  a Zánka felé eső belterületi határ melletti, korábban erdőterületbe sorolt, részben beépített telkek,  a Honvéd utca menti, a Révfülöpi utca Arany J. utca kereszteződésében található és a 71. sz. főút Révfülöp felőli szakasza melletti, korábban településközpont vegyes besorolású területek,  a településközponttól északra, a Dózsa György utca és Petőfi Sándor utca menti, korábban üdülőházas besorolású területek.


2

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV  Zöldterületből vegyes területbe került átsorolásra a Víriusz telepi egykori vasúti megállóhely melletti, korábban részben vízparti sétány területbe sorolt telek, így a telje telek területe vegyes övezetbe került.  Üdülőterület övezetébe kerültek átsorolásra a település déli részén az Akácos út és Nyár utca menti, korábban vegyes övezetbe sorolt területek.  Különleges strandterület övezet besorolásba került a szepezdfürdői ifjúsági stranddal délről szomszédos, korábban zöldterület övezetébe sorolt telek.  Különleges sport-horgász terület övezetébe kerültek a szepezdfürdői vasútállomástól délre található, állomás és Balaton közötti, korábban zöldterületbe és közlekedési területbe sorolt telkek.  Különleges kikötőterületbe került a 71. sz. főút és Halász utca csomópontjának környezetében található, korábban vízparti sétány övezetébe sorolt területek, rendezve ezzel a víriuszi vasúti megállóhely környezetét.  A jelenlegi belterületen a tervezett, ill. bővítendő közlekedési és közműterületek nyomvonalának pontos meghatározása a Szabályozási Tervben történik.  A korábban belterületen haladó kerékpárút a tervből törlésre került és a vízparti sétány nyomvonalán került kijelölésre. Külterület, beépítésre nem szánt terület  Zöldterület övezetébe került átsorolásra a Dózsa György utca és Víriusz utca sarkán korábban vegyes övezetbe sorolt telek egy része a buszforduló területének rendezése érdekében.  Erdőterületbe került átsorolásra:  az északi belterülethatár melletti, Dózsa György útról nyíló üdülőterület felé tartó út használaton kívüli területe,  a 71. sz főút és Dózsa György utca közötti külterületi szakaszon lévő használaton kívüli út,  a Zánka felőli belterülettel határos, korábban közlekedési területbe sorolt, használaton kívüli erdei út.  Mezőgazdasági területbe került átsorolásra:  a 71. sz. főút mentén található, beépített területek között elterülő, korábban általános mezőgazdasági területek egy része kertes mezőgazdasági terület övezetébe kerül átsorolásra,  az Árpád utca és Felső erdősor utca közti általános mezőgazdasági területek,  a Végmáli hegy összefüggő erdőterületeitől délre fekvő, korábban erdőterületbe sorolt mezőgazdasági hasznosítású területek,  a Szűcs-hegy és Árpád utca közötti, korábban erdő besorolású területek,  a Bálint-hegy alatti mezőgazdasági területek és erdőterületek közti dűlőút egy része.  Különleges területbe kerültek átsorolásra:  a jelenlegi használatnak megfelelően különleges major terület övezetébe a 71. sz. főút Zánka felőli szakasza melletti, korábban általános mezőgazdasági övezetbe sorolt területek,  a 71. sz. főút mentén található, beépített területek között elterülő, főúttal szomszédos mezőgazdasági terület főúttal szomszédos telkén termelői piac vagy kerékpáros pihenőhely övezete került kijelölésre. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

3

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 6.1.2. A környezeti értékelés kapcsolódása a településrendezési terv módosításának folyamatához A környezeti értékelés a településrendezési tervmódosítás készítésének folyamatában befolyásolja a tervmódosítás tartalmát, a terv által kitűzött célok, fejlesztési elképzelések, intézkedési javaslatokat és a településrendezési tervi feltételeket. A környezeti értékeléshez szükséges adatokat a településrendezési terv elkészítéséhez szükséges adatok begyűjtésével párhuzamosan történt. A környezeti vizsgálat készítése során az alábbi releváns tervek és programok lettek figyelembe véve:  a település érvényben lévő településrendezési eszközei  sz. KT határozattal elfogadott Településfejlesztési koncepciója  az Országos Területrendezési Terv (OTrT)  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve 6.1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására A környezeti értékelésnek az erdőterületek védelmére, a szőlőkataszteri területek védelmére, a parti sétány, mint jelentős természetvédelmi területet érintő beruházás kialakítására, valamint a településkép védelemre vonatkozó megállapításai érvényesülnek a településrendezési tervek módosításának tartalmában. A környezeti értékeléskor a környezeti hatásvizsgálat zajvédelmi intézkedési javaslatként a 71. sz. főút mentén a 6. és a 8. sz. módosítás kapcsán beültetési kötelezettség előírásával biztosítja a módosítással érintett telkek zajvédelmét, mely egyben a településkép védelmét is szolgálja.

6.1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása Az előzetes tájékoztatási szakaszban az államigazgatási szervek és az érintettek előzetes véleményüket megadták. Az előzetes vélemények környezeti, táji és természetvédelmi észrevételei:  Kővágóörs Község Önkormányzata – észrevételt nem tesz, az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni  Révfülöp Község Önkormányzata: a módosításokkal egyetért, azzal kapcsolatos észrevételt nem tesz.  Zánka Község Önkormányzata: - környezet- és település-egészségügyi szempontból kifogást nem emel,  Veszprém Megyei Kormányhivatal – Közegészségügyi Osztály: jelentős környezeti terhelés nem keletkezik, környezet- és település-egészségügyi szempontból kifogást nem emel, az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni.  Veszprém Megyei Kormányhivatal – Veszprémi Járási Hivatala: környezeti, táji és természetvédelmi észrevételt nem tesz, kifogást nem emel,  Veszprém Megyei Kormányhivatal – Erdészeti Osztály: Az erdőtervezett területek, valamint az Evt. hatálya alá eső objektumok tekintetében a módosítások várható hatása nem jelentős, ezért településrendezési eszközök módosítása során környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés készítését nem tartja szükségesnek.  Veszprém Megyei Kormányhivatal – Földmérési és Földügyi Osztály: A tervezett övezeti átsorolások ellen kifogást nem emel. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

4

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV  Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság: Az 1, 3, 5, 23, 27, 28. pontok erdőterületek csökkentését jelentik, kéri a Btv. védelmi övezetivel való érintettség vizsgálatát. A 17, 18, 26. pontban tájvédelmi vonatkozású vizsgálatot kér. Környezeti vizsgálat készítését a szerkezeti terv módosítása esetén, valamint a vízparti területhasználat módosítása által érintett természeti területek függvényében tartja indokoltnak.

6.2. A terv és a kidolgozásukkor vizsgált változatok (a továbbiakban: változatok) rövid ismertetése 6.2.1. A településrendezési eszközök és a fejlesztések tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részekkel A tervmódosítás előkészítési fázisában az önkormányzat összegyűjtötte a lakossági és vállalkozói igényeket, és a településrendezési eszköz módosításának tervezőivel közösen elvetésre kerültek azok a módosítási igények, amelyek törvényi előírásba ütköztek, jelentős zavaró hatással lehettek volna a lakóterületekre, vagy ellentétesek voltak a település jövőképével. Az elfogadott konkrét módosítási igények: 1) 144/9 hrsz.-ú telek Et övezetből Lke-3 övezetbe sorolása. A módosítás által érintett, 2647 m2-es területet jelenleg erdő borítja, övezeti besorolása turisztikai erdő. Jelenlegi állapota szerint a területen nem állnak épületek, a csatlakozó közterületek közművesítettek, a közművekre történő rákötés megoldható, rajta összesen 2 telek alakítható ki. Döntő tényező, hogy a telek jelenleg belterületen áll, településvédelmi funkciót nem lát el. Az új kertvárosi lakóterületek már meglévő lakóterületi övezethez kapcsolódnak. A módosítandó terület se térségi jelentőségű tájképvédelmi területet, se ökológiai hálózatot nem érint és nem áll helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt. A módosítási szándék ellen az erdészeti hatóság nem emelt kifogást. 2) a) 144/6 hrsz.-ú telek KÖu övezetből Lke-3 és Et övezetbe sorolása: A telek KÖu övezet besorolású, belterületi telek, jelenleg erdő művelési ágban van. Az erdészet tájékoztatása alapján a művelési ág nem változhat. Az út övezeti besorolása csak részben módosul: A Dózsa György utca és 144/7 hrsz. közötti szakaszon útterület szűnik meg oly módon, hogy a 070/2 hrsz. melletti szakaszon Lk-3 övezetbe sorolódik (231 m2), a 144/14 hrsz. melletti szakaszon Et övezetbe kerül ár (221 m2). A módosítás léptékét tekintve nem okoz tájvédelmi, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi problémát. A fennmaradó szakaszon az út változatlanul megmarad, így a 144/7 hrsz.-ú telek megközelíthető marad, zárványtelek nem alakul ki. b) A 394/6 hrsz.-ú telek Vt-Sz övezetből KÖu és Zkp övezetbe sorolása: A telek jelenleg önkormányzati tulajdonú, kiterjedése 1519 m2. A jelenlegi használat szerint buszfordulóként közlekedési célt szolgál, illetve a szelektív hulladékgyűjtő sziget található rajta. A terület gyeppel fedett. A módosítási szándék szerint a jelenlegi használatnak megfelelően a terület egy kisebb területrésze közlekedési terület övezetébe (KÖu), a nagyobbik része közpark (Zkp) övezetbe kerül. A módosítás eredményeként csökken a beépíthető területek aránya, új, a jelenleginél komplexebb növényállomány jön létre, ami településképi és –ökológiai szempontból is előnyös. 3) 070/2, 072/7, 072/11, 072/12 hrsz.-ú telkek Et övezetből Lke-3 övezetbe sorolása: A területek jelenleg turisztikai erdő övezeti besorolásúak, ám a meglévő állapot szerint kerttel rendelkező lakóházak helyezkednek el, rajtuk erdő nem található. A telkek közül a 070/2 hrsz. belterületen, a 072/7, 072/11, 072/12 hrsz. külterületen helyezkednek el. Utóbbi Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

5

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV három telket belterületbe kell vonni, ezzel nő a települési térség. A telkek Lke-3 övezetbe sorolásával tényleges táj- és természetvédelmi kár nem keletkezik, csupán a meglévő állapot kerül legalizálásra. 4) Külterületi út egyes szakaszának megszüntetése A módosítás törölve. 5) a) 085 hrsz.-ú telek Et övezetből részben Mk-1 övezetbe sorolása A módosítás törölve, erdő besorolásban marad b) 086 hrsz.-ú telek KÖu övezetből Ev-3 és Et övezetbe sorolása: A hatályos rendezési terv szerint KÖu övezetbe tartozó 086 hrsz.-ú, használaton kívüli út megszűnik. A területen a spontán beerdősülés kezdeti szakasza figyelhető meg. A terület a jelenlegi állapotnak megfelelően a környező telkeken érvényes véderdő és turisztikai erdő övezetbe kerül átsorolásra. A módosítással zárványtelek nem keletkezik, a terület ökológiai állapota javul. c) A 084 hrsz.-ú telek Et övezetből KÖu övezetbe sorolása: A terület turisztikai erdő övezetébe tartozik, azonban erdészeti nyilvántartásban nem szerepel és nincs beerdősülve. A jelenleg nem útként használt terület útként való kijelölését településrendezési okok nem indokolják, hiszen a környező telkek rendelkeznek útkapcsolattal, nem található zárványtelek. A módosítással érintett területet nem érinti a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület és az országos ökológiai hálózat övezete, valamint nem áll helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt. A módosítás nem okoz jelentős táj- és természetvédelmi károkat, a terület rendelkezik a megfelelő tartalékokkal az út megvalósításához. 6) 083/4, 083/11 és 083/12 hrsz.-ú telkek Má-1 övezetből Kk-M övezetbe sorolása: A módosítással érintett telkek a 71. sz. út mentén találhatók, jelenleg lakóépületek és állattartást szolgáló építmények helyezkednek el rajta. A jelenlegi övezeti besorolás általános mezőgazdasági (Má-1) terület, szántó művelési ágban. Telekméret (083/12 hrsz: 1414 m2; 083/11 hrsz: 10 582 m2) összesen 11 996 m2. A jelenlegi övezeti besorolás szabályai szerint lakóépület nem építhető a területen. A fejlesztési szándék szerint a területen mintagazdaság jellegű állattartás, valamint panzió jellegű szálláshelyek kialakítása valósul meg a jövőben. A Balaton törvény általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó 39.§ (1) k) bekezdése szerint „állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egység felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni”. E szerint a családi szükségletet meghaladó állattartás ezen a területen nem megengedett. A fejlesztési szándék és a szabályozás közötti konfliktusok feloldására a terület számára új, különleges beépítésre nem szánt major övezet lett kijelölve. Az övezeten belül a beépítettség maximum 5% a teleknagyság pedig legalább 5000 m2 lehet. Ennek megfelelően a 083/4 hrszon 62 m2, 083/12 hrsz-on további 14 m2, a 083/11 hrsz-on további ~349 m2 beépíthető, szálláshelyként funkcionáló lakóépületek elhelyezhetők. A Balaton törvény értelmében a családi szükségleten túli állattartás nem engedélyezett, de önellátó gazdálkodást folytatni, saját részre állatot tartani lehet. A fejlesztési területet nem érinti az országos ökológiai hálózat övezete, valamint helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt nem áll. Térségi jelentőségi tájképvédelmi terület övezet azonban érinti a területet, tehát az új építmények kialakításakor Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

6

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV az építmények elhelyezése tájba illesztve, a tájszerkezeti és tájképi sajátosságokat figyelembe véve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével valósulhat meg. A szabályozás a 71. sz út mentén védőfásítás telepítését írja elő, ezzel biztosítható a rendezett településkép és a forgalomból eredő negatív környezeti hatásoktól való védelem. 7) 083/22, 083/15, 083/23 hrsz.-ú telkek között fekvő út megszűntetése. Az út jelenleg Et övezeti besorolású területek között található, erdő művelési ágban van, üzemtervezett erdőként van nyilvántartva. A módosítás útterület megszűntetésével jár, zárványtelek nem keletkezik. Az övezeti besorolása az út jelenlegi állapotának és a szomszédos területeknek is megfelelően egészségügyi-szociális-turisztikai erdő területre (Et) módosul. A módosítás kiegészül a 083/8 hrsz-ú út nyomvonalának módosításával az erdőterületek és általános mezőgazdasági övezet közötti szakaszon, a jelenlegi használatnak megfelelően. A módosítások nem járnak erdőterület csökkenésével, a meglévő állapotoknak megfelelően aktualizálja a területhasználatot. 8) 082, 388 hrsz., 71. sz. út és belterület által határolt terület Vt-Sz övezeti besorolásának felülvizsgálata. A terület önkormányzati tulajdonú telkekből áll. A terület távlati fejlesztési céljai között szerepel öregek otthona, illetve lakásfejlesztés megvalósulása. A módosítás szerint a terület övezeti besorolása változatlan marad, azonban a Vt-Sz övezetek építési szabályozása változik oly módon, hogy a jelenlegi 40%-os legnagyobb beépítettség mértéke 20%-ra csökken, a kialakítható legkisebb telekméret a kialakulthoz igazodik, illetve új telekosztás esetén 1000 m2-ről 1500 m2-re növekedik. A módosítás ily módon megelőzi az övezet telkeinek elaprózódását és a szomszédos területekhez viszonyított jóval sűrűbb beépítését, ezáltal településképi szempontból előnyös. A terület térségi jelentőségi tájképvédelmi terület övezete által nem érintett, azonban a telkek fölött található helyi védett Víriusz villa látványvédelméről gondoskodni kell. A szabályozás a 71. sz út mentén védőfásítás telepítését írja elő, az út menti teleksoron építési helyet határoz meg. A javasolt intézkedésekkel biztosítható a rendezett településkép, a forgalomból eredő negatív környezeti hatásoktól való védelem. A villa látványvédelme szempontjából az érintett telkeken csak kis termetű (8-10m) fák ültethetők. 9) 348, 350/1 hrsz.-ú telkek Vt-Sz övezetből Lke-2 övezetbe sorolása. A telkeken jelenleg szálláshely szolgáltató épületek vannak. A 350/1 hrsz-ú telek 1008 m2 nagyságú, beépítetlen. A 348 hrsz-ú telek területe 5743 m2, beépítettsége 14,3%. A terület övezeti besorolása nem változik, csupán a Vt-Sz övezet paraméterei módosulnak a helyi építési szabályzatban a 8) pontban ismertettek szerint. A módosítás megelőzi a 348 hrsz-ú telek elaprózódását és a telkek szomszédos területekhez viszonyított jóval sűrűbb beépítését, ezáltal településképi szempontból előnyös. 10) 233, 276/5, 276/, 276/10 hrsz..ú telkek Üh övezetből Lke-2 övezetbe sorolása. A telkek átsorolása lakossági igény alapján valósul meg. A terület Lke-2 övezeti besorolás esetén a Petőfi Sándor utca menti terület összes területe 5669 m2, 4 új telek alakítható ki. A 233 hrsz-ú telek 1743 m2, 2 új telek alakítható ki. Az új övezet már meglévő Lke-2 övezeti besorolású területekhez csatlakozik, a módosítás hatására a beépítés sűrűsége növekedik. A módosítandó terület se térségi jelentőségű tájképvédelmi területet, se ökológiai hálózatot nem érint és nem áll helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt. 11) 927 és 928 hrsz.-ú telkek Vt-Sz övezetből Lke-2 övezetbe sorolása. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

7

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 927 és 928 hrsz. terület összesen: 5400 m2 . A terület övezeti besorolása nem változik, csupán a Vt-Sz övezet paraméterei módosulnak a helyi építési szabályzatban a 8) pontban ismertettek szerint. A módosítás megelőzi a 348 hrsz-ú telek elaprózódását és a telkek szomszédos területekhez viszonyított jóval sűrűbb beépítését, ezáltal településképi szempontból előnyös. 12) 912/2-4, 913 hrsz-ú telkek Vt-Sz övezetből Lke-2 övezetbe sorolása. 912/2 hrsz.: 1624 m2, 912/3 hrsz.: 818 m2, 912/4 hrsz.: 852 m2, 913 hrsz.: 2758 m2. A terület övezeti besorolása nem változik, csupán a Vt-Sz övezet paraméterei módosulnak a helyi építési szabályzatban a 8) pontban ismertettek szerint. A módosítás megelőzi a 348 hrsz-ú telek elaprózódását és a telkek szomszédos területekhez viszonyított jóval sűrűbb beépítését, ezáltal településképi szempontból előnyös. 13) 539/1 hrsz-ú telek Vt-Sz övezetből Lke-2 övezetbe sorolása. A telek teljes területe 2865 m2, jelenlegi beépítettsége 8,9%. Javasoljuk az övezeti átsorolást Lke-2 övezetbe, így a környezethez igazodó, nem túl intenzív beépítés alakulhat ki, 3 új telek kialakítására van lehetőség. Az új övezet már meglévő Lke-2 övezeti besorolású területekhez csatlakozik, a módosítás hatására a beépítés sűrűsége csökken, ami településképi szempontból előnyös. A módosítandó terület se térségi jelentőségű tájképvédelmi területet, se ökológiai hálózatot nem érint és nem áll helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt. 14) 606 hrsz-ú telek Vt-Sz övezetből Üh övezetbe sorolása. A telek a Kerteki utca menti üdülőházas területek Arany János utcai tömbjének egyik saroktelke. A tömbben a többi telek Üh övezetben van. Telek területe 1246 m2, beépítettsége 7,%. Indokolt az Üh övezetbe sorolás, a telek az övezet paramétereinek megfelel. Az új övezet már meglévő Üh övezeti besorolású területekhez csatlakozik, a módosítás hatására a beépítés legnagyobb mértéke csökken, ami településképi szempontból előnyös. A módosítandó terület se térségi jelentőségű tájképvédelmi területet, se ökológiai hálózatot nem érint és nem áll helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt. 15) 527 hrsz., 528 hrsz-ú telkek Vt-Sz övezetből Üh övezetbe sorolása. Az Arany J. utca és Révfülöpi utca sarkán található telkek önkormányzati tulajdonban vannak. Időszakos jelleggel piac működik a telkeken, rajta kis építmény áll. Indokolt, hogy a jövőben is lehetőség legyen itt a lakosságot szolgáló funkciók elhelyezésére. A terület övezeti besorolása nem változik, csupán a Vt-Sz övezet paraméterei módosulnak a helyi építési szabályzatban a 8) pontban ismertettek szerint. A módosítás megelőzi a telkek elaprózódását és a telkek szomszédos területekhez viszonyított jóval sűrűbb beépítését, ezáltal településképi szempontból előnyös. 16) 1001 hrsz., 1003 hrsz., 1004 hrsz. telkek Üh övezetből Lke-3 övezetbe sorolása. A telkek átsorolása lakossági igény alapján valósul meg. 1004 hrsz.: 626 m2, beépítettség 13,5 % 1003 hrsz.. 600 m2, beépítettség 16,8% 1001 hrsz.: 1218 m2, beépítettség 5,2% A kialakult állapot szerint két telek nem éri el az Lke-3 övezetben előírt min. 800 m2-es teleknagyságot. A helyi építési szabályzat kiegészül az alábbi előírással: „Minden kialakult telek, amely eléri a megengedett legkisebb kialakítható teleknagyság 60%át, beépíthető.”


8

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A módosítással a beépítettség legnagyobb mértéke nem változik, településképi és tájvédelmi szempontból a módosítás nem okoz problémát. 17 és 18) a) 07/11 és 010/1-7 hrsz-ú telkek Má-1 övezetből Mk-1 övezetbe sorolása. A terület a 71. sz. főút mentén fekszik, két szőlőművelés alatt álló tábla között, északon vízműterület található. Jelenleg nem áll művelés alatt, az itt található beerdősült terület nincs üzemtervezett erdőként nyilvántartásba véve. A módosítással érintett telkek összterülete 20 335 m2. A földterületek vizenyősebbek, művelésre alkalmasak, a fejlesztési szándék szerint a cél a terület mezőgazdasági művelés alá vonása. A terület adottságait és a tájvédelmi szempontokat figyelembe véve a területen gyümölcsös- és zöldségeskert létesítése az elképzelhető fejlesztési irány, az ehhez tartozó aszalványozó és feldolgozó létesítményekkel, melyre az Mk-1 övezet előírásai lehetőséget adnak. Ily módon az intenzívebb külterületi használattal és beépítéssel járó átsorolás a hagyományos tájhasználati elvek mentén valósul meg. b) 07/12 hrsz.-ú telkek Má-1 övezetből Kk-Tu és Zkp övezetbe sorolása. A település kerékpárútja a 71-es útról jelenleg a 07/11-12 hrsz. telkek mellett csatlakozik a belterülethez. A fejlesztési szándék szerint a 07/12 hrsz. telken különleges turisztikai terület kijelölésével biztosítanak helyet egy kerékpáros „központnak” (padokkal, fedett pihenővel), illetve a helyi piac számára. A módosítás által érintett terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A telek mérete 4271 m2. A telek megosztásával egy kisebb területen különleges turisztikai terület jön létre a 07/13 hrsz.-ú út mentén a piac és a pihenő számára, a fennmaradó területen pedig egy pihenőpark jön létre. A módosítás táj- és környezetvédelmi, illetve ökológiai szempontból kedvező, nem érint térségi jelentőségű tájképvédelmi területet, országos ökológiai hálózat övezetét és nem áll helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt. 19) 1115-1118 hrsz.-ú telkek Vt-Sz övezetből Lke-1 övezetbe sorolása. A 71. sz. út mentén fekvő telkek belterületen állnak, rajtuk lakóházak találhatók. Telekméretek: 1115 hrsz.: 516 m2 1116 hrsz.: 572 m2 1117 hrsz.:1924 m2 1118 hrsz.: 1210 m2. A terület Lke-1 építési övezetbe kerül, ám a telkek adottságai nem állnak összhangban az építési paraméterekkel. A szabályozási terv módosul: „Minden kialakult telek, amely eléri a megengedett legkisebb kialakítható teleknagyság 60%-át, beépíthető.” A módosítás hatására a beépítés sűrűsége csökken, ami településképi szempontból előnyös. A terület jelenleg is beépített, a tervezett átsorolás nem hoz létre változást a környezetterhelés mértékében, természetkárosítást nem okoz, illetve zajvédelmi szempontból védendő új objektum nem jön létre. 20) 1189/3-5 hrsz.-ú telkek Vt-Sz övezetből Üh övezetbe sorolása Az Akácos út menti telkek Lke-2 övezetekkel határosak. Korábban egyetlen telken működött kereskedelmi funkció, de évek óta nem működik. Telekméretek: 1189/3 hrsz.: 516 m 2 1189/4 hrsz.: 539 m2, 30,7% beépített 1189/5 hrsz.: 537 m2, 15,6% beépített. A telkek adottságai nem állnak összhangban az Üh övezet építési paraméterekkel, így a HÉSZ kiegészül a kialakult állapot szerinti beépíthetőség előírásával. Üh övezetbe átsorolás hatására a beépítés sűrűsége csökken, ami településképi szempontból előnyös. A terület jelenleg is beépített, a tervezett átsorolás nem hoz létre változást a Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

9

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV környezetterhelés mértékében, természetkárosítást szempontból védendő új objektum nem jön létre.

nem

okoz,

illetve

zajvédelmi

21) 1461, 1459/5 hrsz.-ú telkek Zkp övezetből Ksph övezetbe sorolása. A fejlesztési szándék szerint a területeken különleges sport-horgász terület kerül kijelölése, ahol elhelyezhetők szálláshelyek, vendéglátó építmények, kiegészítő funkciók és a horgászathoz kapcsolódó egyéb létesítmények, illetve „behúzós” horgászhelyek kialakítása. 1459/5 hrsz.-ú telek területe 1595 m2, közpark besorolású, gondozott kertként a 1461 hrsz.-ú telekkel együttes használatban van 1461 hrsz.-ú telek területe 778 m2, részben Zkp - közpark, részben Zs - vízparti sétány terület, rajta kb. 50 m2-es hétvégi ház áll. 1462/1 hrsz.-ú telek területe 384 m2, szintén közpark besorolású. 1462/2 hrsz.-út telek területe 432 m2, jelenleg közút (parkoló) céljára kijelölt terület. A módosítás hatására megszűnik a jelenleg magánterületként használt közpark, továbbá módosul a közlekedési terület, kismértékben csökken a közterületi parkolók céljára kijelölt terület. A területnek eddig se volt közparki funkciója, viszont az új övezettel a sporthorgász turizmus várhatóan fellendül. A parkoló területének csökkenése pozitív változást okoz a területen. A beépítésre szánt strand (Kst) vasút felőli oldalán kijelölésre került a vízparti sétány nyomvonala a tervezett sport-horgász területtől egészen a jelenlegi közterületig (1460/1 hrsz.). A vízparti sétány tervezett nyomvonala pontosításra került. A pontosítás kapcsán a tényleges használatnak megfelelően korrigálásra került a vasúti terület határa. A kijelölt nyomvonal nem mond ellent a jelenleg érvényes vízpart-rehabilitációs tervvel 22) 1329 hrsz.-ú telek Vt-Sz övezetből Üh övezetbe sorolása A telek - a 1238 hrsz. telekkel együtt - a Nyár utca menti mezőgazdasági, szőlő és üdülőházas területek közé ékelődve helyezkedik el. Területe 10 108 m2 (+1238 hrsz.: 432 m2), összesen 10 540 m2. A terület üdülőházas (Üü) övezetbe sorolásával a szomszédos területekhez illeszkedő beépítés jön létre. A módosítás hatására a beépítés sűrűsége csökken, ami településképi szempontból előnyös. A terület jelenleg is beépített, a tervezett átsorolás nem hoz létre változást a környezetterhelés mértékében, természetkárosítást nem okoz, illetve zajvédelmi szempontból védendő új objektum nem jön létre. 23) 1363/9-11 hrsz.-ú telkek Et övezetből Üh övezetbe sorolása A módosítás törölve. 24 és 25) 1372, 1449/2-4 hrsz.-ú telkek Vt-Sz övezetból Zkp övezetbe sorolása A módosítás törölve. 26) 026/2, 026/4, 026/7-16 hrsz-ú telkek Má-2 övezetből Mk-1 övezetbe sorolása Jelenlegi állapot szerint a területen nagyrészt szőlőtermesztés folyik, a módosítás a valós területhasználatnak megfelelően változtatja meg az övezeti besorolást. Az érintett telkek I. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri területek mellett helyezkednek el. A módosítással lehetővé válik a termeléssel és borturizmussal kapcsolatos építmények elhelyezésére, ám ezek elhelyezhetőségét, kialakításának szabályait a HÉSZ megfelelően korlátozza. A szőlőművelés alatt álló területek növelése, présházak építése a balatoni táj karakterét erősíti, így a módosítás tájképvédelmi szempontból is előnyös.


10

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 27) 1650-1652, 1654/1-4 hrsz.-ú telkek Ev-2 övezetből Mk-1 övezetbe sorolása A módosítással érintett telkek korábban kertes művelésű területek voltak, ám felhagyásuk után idővel természetes módon beerdősültek. A területek nem szerepelnek az erdőnyilvántartási adatbázisban, nincsenek üzemtervezett erdőként nyilvántartva. A terület térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete által érintett, ám a kertes művelés visszaállítása tájképvédelmi szempontból előnyös változást okoz, valamint a HÉSZ tájképvédelmi szempontból megfelelő módon szabályozza terület építési paramétereit. Az erdészeti hatóság hozzájárult a terület övezeti besorolásának módosításához. 28) 1807, 1809, 1811, 1812, 1830 hrsz.-ú telkek Ev-2 övezetből Mk-C1 övezetbe sorolása A területen jelenleg kiskertes szőlő- és gyümölcstermesztést végeznek. illetve nagyobb gyepes területek találhatók elszórt fás állománnyal. A terület erdőnyilvántartásban nem szerepel, nem üzemtervezett erdő. Az érintett telkek I. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri területek. A módosítással lehetővé válik a termeléssel és borturizmussal kapcsolatos építmények elhelyezésére, ám ezek elhelyezhetőségét, kialakításának szabályait a HÉSZ megfelelően korlátozza. A szőlőművelés alatt álló területek növelése, présházak építése a balatoni táj karakterét erősíti, így a módosítás tájképvédelmi szempontból is előnyös. Az erdészeti hatóság hozzájárult a terület övezeti besorolásának módosításához. 29) 1954/1-2, 1955, 1956 hrsz. telkek Mk-1 övezetből Üh övezetbe sorolása A módosítással érintett telkek külterületen helyezkednek el, üdülőházas, lakóterületi és kertes mezőgazdasági területekkel határosak. A terület jelenleg is üdülő funkciót lát el, rajta lakóépületek helyezkednek el, művelt kertekkel. A területet belterületbe kerül, Üh övezetbe sorolva, amellyel a jelenlegi területhasználati mód legalizálásra kerül. A terület jelenleg is beépített, a tervezett átsorolás nem hoz létre változást a környezetterhelés mértékében, természetkárosítást nem okoz. 30) 1911 hrsz.-ú út megszüntetése, területének 1910/2 és 1910/3 hrsz.-ú telkekhez (Mk-C1) csatolása A 1911 hrsz.-ú út jelenleg nincs használatban, a tömbben egyetlen telek megközelítését szükséges biztosítani az erdő irányából, amely a 1903 hrsz. út 1921/2 hrsz.-ú úthoz történő kiszabályozásával megoldható az 1900 hrsz.-ú telek igénybevételével. A módosítással zárványtelek nem keletkezik, természetkárosítást nem okoz. 31) Móló létesítése a központi strand mellett A Településfejlesztési Koncepcióban szereplő célok között szerepel egy központi elhelyezkedésű, önkormányzati területen kialakítandó móló, csónakkikötő megépítése. A Balatonszepezd vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 37/2004. (XII. 30.) TNM rendelet előírásai szerint az érintett partszakasz jelenleg nem szerepel a hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakaszok között, ezért a módosítás érvénybe léptetéséhez a 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 17. §-nak értelmében az önkormányzatnak kérelmet kell benyújtani a területrendezésért felelős miniszternek a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben szereplő területfelhasználás megváltoztatására. 32) Vízparti kerékpárút nyomvonalának kijelölése, szabályozása szüksége Külterületen a kerékpárút nyomvonala a tervben nem változik, a belterületnél viszont a vasúton átvezetve a parti sétánnyal párhuzamosan halad, Zánka felé a Halász utcán


11

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV folytatódik. A kijelölt nyomvonal nem mond ellent a jelenleg érvényes vízpart-rehabilitációs tervvel. 33) Ifjúsági strand melletti terület övezetmódosítása közlekedési parkoló területből kemping területbe A strandtól délre fekvő, 1457/1 hrsz-ú telek megmaradó vízparti sétány és Balaton közötti, 2036 m2 nagyságú telekrésze zöldterület közpark és vízparti sétány övezetből szintén strandterület (Kst-1) övezetbe kerül. A szabályozási terven jelölt 50 férőhelyes parkoló nem alakult ki, kijelölését a terv megszünteti. A kialakítható teleknagyság 4500 m2, a beépíthetőség 10%, épületmagasság 4,5 m. A módosítás nem mond ellent a jelenleg érvényes vízpart-rehabilitációs tervvel. A területnek eddig se volt közparki funkciója, a módosítással a jelenlegi területhasználatnak megfelelő övezet jön létre. A parkoló területének csökkenése pozitív változást okoz a területen.

Egyéb, környezeti szempontból nem jelentős, közlekedési célú területekkel kapcsolatos módosítások: 34) A 1833 és 051 hrsz-ú, önkormányzat számára átengedett területek közút területként kerültek szabályozásra. 35) 044 és 045 hrsz-ú utak szabályozása: A nyomvonalának rendezésével 8,0 m szélességű közterület került kialakításra. 36) Az átjárók helyének felülvizsgálata: a tervezett gyalogos átjárók megvalósítása szükséges a tó és Balatonszepezd lakott területe közötti biztonságos közlekedés biztosítása érdekében. 37) a víriuszi vasúti megálló nem üzemel, a 450 és 403/10 hrsz-ú telkek közlekedési területből vegyes (Vt-2) terület övezetébe kerülnek. A vízparti sétány övezetének jelölése a 449 hrsz-ú telken indokolatlanság miatt törlésre került, helyette vegyes övezetbe kerül. Vt-2 övezetben 1500 m2-es telek alakítható, 20%-os beépíthetőséggel, 7,5 m épületmagassággal. A 450 és 403/10 hrsz. telkek összevonása javasolt a 449 hrsz. telekkel, segítve ezzel a főút menti egységes beépíthetőséget. 38) A Halász utcától délre fekvő kikötő- és vízparti sétány terület egységesen kikötő terület övezetébe kerül. az övezeten továbbra is keresztülhalad a kijelölt vízparti sétány útvonala. 39) Parkolók kijelölésének megszüntetése

6.2.2. A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A településrendezési tervek készítésekor meghatározó, hogy a város megbízásából készülő tervmódosításban foglaltak összhangban legyenek a magasabb rendű tervekkel, programokkal, a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, valamint az érintett államigazgatási szervek jogszabályon alapuló véleményével, a tervmódosításban érdekeltek elképzeléseinek megvalósíthatósága érdekében. Fontos, hogy a tervmódosítási szándék élvezze az érintett lakosság, a civil szervezetek támogatását. Balatonszepezd község a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Tv. (Btv.) hatálya alá tartozó település, annak közigazgatási területére vonatkozóan kötelezően betartandó elemeket és előírásokat tartalmaz, melyekhez a Településrendezési terv megalkotásakor igazodni kell.


12

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A Btv. térségi szerkezeti terve a település térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúrahálózatnak a térbeli rendjét határozza meg. A Szerkezeti terv Balatonszepezd közigazgatási területét az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákba sorolja: A térségi szerkezeti terv alapján Balatonszepezd területe az Btv. szerkezeti terve szerint települési-, mezőgazdasági-, erdőgazdálkodási- és vízgazdálkodási térségekbe sorolt. Területén főút és vasúti pálya halad keresztül. A Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó 4/B.§ előírásai szerint az alábbiakat szükséges betartani: A települési térségben beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja. Az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, kell sorolni, illetve legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben a a 95%-os követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható. A mezőgazdasági térség legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során sor került a magasabb szintű tervek térségi területfelhasználási kategóriáinak és térségi övezetek lehatárolásainak pontosítására, telekhatárra történő illesztésére. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 2000. évi CXII. Tv. (Btv.) 4/B. §-ban foglalt előírásainak megfelelnek. A konkrét módosítási igénnyel érintett területeket az alábbi térségi övezetek vonatkozásában érintettek:  Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1)  Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1)  Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet, valamint a Balatonszepezd vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 37/2004. (XII. 30.) TNM rendelet előírásaival az összhang biztosítható.

6.3. A terv, illetve program, valamint a változatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 6.3.1. a terv, illetve program céljainak összevetése a terv, illetve program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2014-2020 közötti időszakra szóló átfogó célterületei a következők:


13

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. A tervben meghatározott fejlesztések az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása irányába hat, mivel új beépítésre szánt területet minimális mértékben jelöl ki, a meglévő, beépítésre szánt területeken a beépítettség mértékét csökkenti, a zöldterületek növekedésével, továbbá a tervezett változtatásokhoz rendelt, a környezetvédelem szempontjából meghatározó építési szabályok (beépítettség és védelmi célú fásítások) megfelelő keretet szabnak a létesítés számára ahhoz, hogy a településen élők élet- és környezetminősége javulhasson. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A módosítások során termőföld új beépítésre szánt területtel történő igénybe vétele nem történik, csupán a meglévő állapotok legalizálása történik. A természetvédelmi kijelölésű területek értékei megőrzésre kerültek. Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A terv nem tartalmaz olyan változtatásokat, amelyek ellentétesek lennének a forrástakarékos anyag-, víz-, termőföld-és energiahasználat elveivel. 6.3.2. Környezeti alapállapot Környezetvédelem, táj- és természetvédelem A település területén a rendezési terv távlatában a környezeti alapállapotok nem változtak. Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek az egyes környezeti elemek és a tájképi, természetvédelmi helyzet a módosítási szándékok vonatkozásában. Talaj és vízvédelem A módosítással érintett területek geológiai adottságai, a meglévő és kialakult talajállapotok, a talajhasználat a terv időszakában érdemben nem változtak. A településen jelentős talaj- és talajvízszennyezést okozó létesítmény nem található, a településrendezési eszközök módosítása ilyen létesítmények elhelyezését nem eredményezi. A település területén a csapadékvizek elhelyezési módja nem változott. Nincs csatornázva a teljes település. A csapadékvíz-elvezető rendszert főleg a sűrű beépítésű utcákon burkolt, a Körtvélyesi dűlőtől Révfülöpig a hegyről lejövő víz az út melletti földárkokon át történik, mely növényzettel borított. Levegő A Balaton északi parti településeihez hasonlóan, Balatonszepezden a levegőminőség kedvezőnek mondható. Az északi szélirány az uralkodó, valamint nagy az erdőborítottság, így az átszellőzés Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

14

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV biztosított. Pontszerű légszennyező forrás nincs a területen. A levegőszennyezettség az áthaladó nagy forgalmú közlekedés és a lakossági fűtésből származik. Zajvédelem Balatonszepezd zajterhelését a közlekedésből származó zaj határozza meg. A zajforrás lineáris, az áthaladó nagy forgalmú 71. sz. főút, valamint a vasút jelenti a zajhatást. A főút környezetére a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint üdülőterületeken nappal 60 dB és éjjel 50dB, lakóterületeken pedig nappal 65 dB és éjjel 55 dB a zajterhelési határérték. A korábban készült vizsgálatok szerint a 71. sz. út menti területeken a zajterhelés meghaladja a megengedett határértékeket. A vasúti forgalom zajterhelése időszakos jellegű. Hulladékgazdálkodás A településen a kommunális hulladékok gyűjtése megoldott. A hulladékkezelést a Balatonfüredi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (Probio Kft.) végzi Balatonszepezden. A szolgáltatás keretében a társaság a rendszeresített, szabványos gyűjtőedényben összegyűjtött települési szilárd, illetve az elkülönítetten gyűjtött hulladékot szállítja el. A hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása a „Királyszentistváni hulladékkezelő központ” elnevezésű hulladéklerakóban történik. A kommunális hulladék rendszeres begyűjtésén túl egyéb hulladékgyűjtési akciókat is szervez a társaság (ingyenes lomtalanítás, elektronikai hulladékok begyűjtése). A hulladékot a balatonfüredi regionális hulladéklerakó fogadja. Természeti értékek Balatonszepezd településrendezési eszközeinek módosítása során pontosításra és lehatárolásra kerültek az országos ökológiai hálózat, az ex lege védett források, valamint a Natura2000 területek által érintett területek. A védettségek pontosított térképe a rendezési terv módosítása során elkészültek. Nemzetközi természetvédelmi kijelöléssel érintett területek A település elsőként megemlítendő, országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területe a Balaton, Európa legnagyobb édesvízi tava. A nemzetközi természetvédelmi célú egyezmények közül az alábbiak által érintett: - Ramsari Egyezmény értelmében 1989. március 17. óta nemzetközi jelentőségű vizes terület. Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, amely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható. - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 2751/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11) KvVM. rendelet értelmében HUBF30002 jelzéssel Natura2000 SCI és SPA védettség alatt álló terület A módosítási szándékok közül egy sem érint közvetlenül Natura2000-es és Ramsari területeket Országos jelentőségű védett természetvédelmi területek Veszprém megyében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park összterületének 53%-a található. A védelem célja alapvetően a Balaton és környéke táji és természeti értékeinek védelme, valamint a Balaton és vízgyűjtőjén a felszíni és felszín alatti vizek és vízkészletek védelme. A megye területén a nemzeti park öt nagyobb kiterjedésű részterülete található, ezen belül Balatonszepezd a Káli-medencéhez sorolt. A település területe nem érinti a nemzeti park nagyobb, összefüggő területét, ám a parti sávban a Nyírfa utca és a Honvéd utca vonala közötti partszakaszon található értékes természetes vízparti vegetáció és nádas területe a nemzeti park részét képezi. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

15

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A módosítások nem érintik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét. Országos Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat területe a magterület, pufferterület és az ökológiai folyosó területéből tevődik össze. A három területlehatárolási kategória közül Balatonszepezd területét magterület és puffer területek érintik. A területek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervekben az illetékes minisztérium adatszolgáltatása alapján került kijelölésre.  Magterületek Olyan természetes élőhely, amely az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képes és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak ad otthont. Balatonszepezd magterületei: - a Balaton teljes területe, - a Víriusz telep feletti Öreg-erdő területe - A Végmál-feletti-erdő A módosítások nem érintik az ökológiai hálózat magterületeit.  Pufferterületek Ezek a területek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Balatonszepezd pufferterületei: - A település központja és Szepezfürdő közötti nádas, - Zánkával határos, vasúttól délre fekvő terület az üdülőterületekig A módosítások nem érintik az ökológiai hálózat pufferterületeit. A fejlesztéssel érintett területek nem állnak egyéb természetvédelmi oltalom alatt, azokon védett természeti érték nem található.

Tájképvédelem A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (Btv.) szerint Balatonszepezd területét érinti térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. Ezek a területek: - Bődi földek térségében szőlőkataszter szerinti I. osztályú nagytelkes mezőgazdasági területek, valamint erdő és általános mezőgazdasági területek, - a Cseredi dűlő, Öreg hegy és Végmál térségében szőlőkataszter szerinti I. osztályú kertes mezőgazdasági területek. Ebbe a térségi kategóriába a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő országos jelentőségű tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek által érintett települések tartoznak. A Btv. szerint a térségi jelentőségű tájképvédelmi területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a termelési szerkezetre, tájhasználat kialakítására és tájkarakter erősítésére figyelemmel kell lenni, a látványvédelem szempontjait kiemelten kell kezelni a településrendezés és építészeti tervezés során, a geomorfológiai formák megőrzendők. További előírások vonatkoznak az övezetben található kertgazdasági terület beépíthetőségére, új épületek elhelyezésére és a közművek kialakítására. A következő módosításokat érinti a tájképvédelmi terület: 6, 27,28, 30.


16

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A családi gazdálkodói majorokban és a kertes területrészeken létesülő mezőgazdasági épületek és építmények elhelyezésénél és környezetük kialakításának fokozott figyelemmel kell lenni arra. hogy az épületek – építmények a meglévő tájkarakterbe belesimuljanak, azt ne uralják. Az épületek, építmények takarásáról, többszintű vegyes növényállomány létesítésével (fasorok, facsoportok, fás sávok) gondoskodni kell.

6.4. A terv megvalósítása esetén várható környezeti hatások, környezeti következmények a terv értékelése Az ismertetett környezeti következmények alapján megállapítható, hogy a településrendezési tervek módosítása után várható környezeti hatások a vonatkozó jogszabályokban és a tervben meghatározott előírások, intézkedések betartása mellett nem jelentős. Balatonszepezd község jelen aktualizált településrendezési tervei és helyi építési szabályzata biztosítja a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges területeket és a környezet szempontjából is megfelelő szabályozási kereteket. A módosítással érintett telkek egy részén, az új zöldterületeken a többszintes növénytelepítésű, fásított zöldfelületek létesítését előírásra. A beépítésre szánt területek növekedése okszerűen, a racionális területgazdálkodás érdekében, a már meglévő beépítésekhez igazodva történt, nem jelentős mértékű, valamint a biológiai aktivitásérték is enyhén növekedett. Összességében megállapítható, hogy a terv megvalósításának környezeti következményei a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása mellett a lakókörnyezetet és a természeti környezetet tekintve megfelelő. A tervben javasolt módosítások jelentős mértékű, a környezet jó állapotát csökkentő hatások bekövetkezése nem várható.

Vezető tervező: Vincze Attila okl. táj- és kertépítész mérnök Munkatárs: Meszesán Péter tájrendező- és kertépítő mérnök


17

7. Örökségvédelmi hatásvizsgálat Balatonszepezd Településrendezési tervéhez

„Tulajdonképpen Szepezdnél kezdődik a Badacsonyi táj. A táj szépsége egyedülálló. A hegyes, lankás település girbegurba utcáival, különösen hangulatos faluközpontjával hívja fel magára a figyelmet. A mi telkünk is a hegy oldalában van, meredek telek, ezek a hegyi utcácskák mozgást, erőfeszítést követelnek meg a nyaralóktól is, és ez frissíti a szellemet. Valahogy így vagyok Balatonszepezddel — otthonom, ahol frissítőt kapok, és ahol megpihenek.” Petőcz András



Megbízó:

Tervező:

TRT Felelős tervező:

Tervezők: Történet, építészet

Régészet:

Balatonszepezd Önkormányzata 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 27. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. 303-10-75, [email protected] R. Takács Eszter vezető településtervező

R. Takács Eszter okl. építészmérnök É, TT-1-2883-01 Szatmári Szidónia okl. településmérnök Török Szabina tervező gyakornok

Takács Károly régész

Pro Arch. Építész Stúdió 2016 Szerzői jog fenntartva!


2

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Tartalomjegyzék

I.

ÉPÍTETT ÉS TÁJI ÉRTÉKEK

1. Vizsgálat 1.1. Balatonszepezd történelme 1.2. A településszerkezet és tájhasználat kialakulásának, változásának történeti leírása 1.3. Településszerkezet és területhasználat 1.4. Településkarakter, helyi sajátosságok, utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 1.5. Védett kulturális és épített értékek Régészet Műemlékek és műemléki környezet Helyi védelemre javasolt területek, épületek és természeti értékek 1.6. Természeti értékek, táji védelem Nemzetközi természetvédelmi kijelöléssel érintett területek Országos jelentőségű védett természetvédelmi területek Országos Ökológiai hálózat Tájképvédelem Helyi védelemre javasolt természeti értékek 2. Örökségi értékek elemzése 3. Változtatási szándékok 4. Hatáselemzés Régészet Műemléki értékekre vonatkozó változások Természeti, táji hatások Tájképvédelem 5. Összefoglaló

II.

RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ

A tanulmány tárgya: 1 Vizsgálat, értékfelmérés: a) Történeti leírás, régészeti örökség: 1. Történeti összefoglaló 2. Régészeti örökség Régészeti lelőhelyek 1. lelőhely. Sebestyén-szőlő (7478) 2. lelőhely. Készelői-dűlő (7479) Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

3

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 3. lelőhely. Cseri-dűlő (7480) 4. lelőhely. Római katolikus templom (7481) 5. lelőhely. Rét feletti erdő (7482) 6. lelőhely. Rétfeletti erdő nyugati oldala (7483) 7. lelőhely. Viriustelepi vasúti megálló (7484) 8. lelőhely. Rétfeletti-erdő - Barackos (7485) Azonosítatlan lelőhelyek: Régészeti érdekű területek: b) Természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések c) Településkép és utcaképek d) Településszerkezet és területhasználat f) Védettségek g) Az örökségi értékek elemzése h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében 2. Változtatási szándékok 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Történeti településhálózati következmények b) Természeti, táji hatások. c) Településkép feltárulásának változásai d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei e) Történeti térbeli rendszerek alakulása f) Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében g) Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei h) Településkarakter változásának hatásai i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei 4. Összefoglaló


4


I.

ÉPÍTETT ÉS TÁJI ÉRTÉKEK


5

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A két értékvédelmi tanulmány Balatonszepezd településrendezési tervének felülvizsgálatához készül. Balatonszepezd, az egykori halászfalu, a Balaton-felvidék határán helyezkedik el, Badacsony és Balatonfüred között. A legközelebbi nagyobb város Veszprém, Ajka, Tapolca és Keszthely. A község címerének felső mezője is mutatja, hogy hajdan Zala megyéhez tartozott a település. Jelenleg a Veszprém megyei Balatonfüredi Járás része. Közel 400 lakója van, a nyaraló tulajdonosok száma 3500, a nyári idényben számos turista is rövidebb- hosszabb tölt időt. 1. Vizsgálat 1.1. Balatonszepezd történelme A település nevét a sumér „szép vizű hely” elnevezésre vezetik vissza. A belterület a régi Balatonszepezd falu mellett Szepezdfürdőre és a Víriusztelepre tagolódik.

Bálint - hegy

Balatonszepezd

Balatonszepezd

A közigazgatási területen talált régészeti leletek tanúsága szerint, a vízpart melletti enyhe lejtésű területeken a történelmi időkben is éltek. Szepezdfürdő és Balatonszepezd között több korból kerültek elő régészeti leletek (őskori őrlőkő, bronzkori halom sírok, késő közép kor). A Víriusztelep mellett talált leletek alapján feltételezhető, hogy a római korban a jól megművelhető, déli domboldalon mint más helyen is Balaton-felvidéken - ezen a vidéken is lehettek villagazdaságok, vagy földművelő telepek. A mai Balatonszepezd község területén, a katolikus templom környékén késő-középkori település volt. Az első kő templom a mai katolikus templom helyén (az épület késő gótikus részletei és a főoltár tanúsága szerint) a XII-XIII. században épült, körülötte állhattak a falu házai.

Az írásos források 1276-tól említik Szepezdet, amikor királyi udvarnokok lakták a település. 1331-ben keltezett írásokban a szepezdi nemesekről tesznek említést, ebben az időben a falu a veszprémi püspökség birtoka, majd 1385-től a somogyvári bencések tulajdonába került. A templom körüli középkori falu egyes útvonalait, házhelyeit a későbbi korok beépítései is megőrizték. Feltehető, hogy az 1548-as török határ harcok idején, itt is, mint Zánkán sokan életüket vesztették, vagy elmenekültek. Az 1696-os adóösszeírásban a település nem szerepel. A XVIII. század elején a szomszédos Kővágóörs földbirtokosa, Diskay Ádám szepezdi birtokára is hívott be embereket. Az új lakók több hullámban érkeztek ide, először német országból evangélikus családok, majd reformátusok és katolikusok. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

6

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Mai Balatonszepezd falu településszerkezete, telekstruktúrája, építészete a XVIII. századtól alakult ki. Az 1700-as évek közepén a part melletti dombra, dűlőben felépülő kis halászfaluban szabályosan osztott földeket mérnek ki, házhelyet, szőlőt, legelőt, erdőt, s egyebeket. A falu a veszprémi püspökség és nemesi családok tulajdonában volt. A halászfalu a XVIII-XIX. században egyike a Balaton felvidék lakott helyeinek. Ekkor más prioritások szerint alakult térség úthálózata. A főbb utak Köveskálra, Kövágóőrsre és Zánkára vezettek. A XVIII. századi térképen látható, hogy a század végén már felépültek az evangélikus és református templomok, fogadalmi templommá épült át a középkori katolikus templom és megfigyelhető a régi temető helye. Az 1868-as filoxéra járvány a falu feletti szőlőket kipusztította. A XX. század elejétől a vasút és a parti út megépülése egyre több nyaralót vonzott a Balaton felvidékre. Szepezd fejlődéséhez az első világháború után két neves értelmiségi járult hozzá. Virius Vince jószágkormányzó, mezőgazdász és Sebestyén Gyula, folklorista és etnográfus. Virius Vince településtől északra épített házat, s anyagilag is sokat tett a település fejlődéséért. Erdőterületeken amerikai oltványokkal új szőlőtelepítések hozott létre, konyakgyárat építtetett, a birtokának egy részét felparcellázta és elindította a mai Virius telep beépítését. Saját tőkéből vasúti megállóhelyet és egy hajókikötőt alakított ki. Dr. Sebestyén Gyula néprajz tudós a Nemzeti Múzeum igazgatója volt, nyugdíjazása után a településre vonult vissza. Angol romantikus stílusban felépített kastélya Szepezdtől délre található, mellette alakult ki a Szepezdfürdő településrész. A kastély kertjében áll a székely rovásírással teleírt vörös homokkő szikla, a Pogánykő, amelyet annak állít emléket, hogy a néprajz tudós itt fejtette meg az ősi magyar rovásírás titkát. Az etnográfus nevéhez fűződik a „Balatoni Társaság” megszervezése és a Balatoni Kurír című lap magalapítása. Balatonszepezd huszadik század elején elkezdődött fejlődése, a történelmi események, gazdasági körülmények függvényében máig is tart. A szocialista időkben az 1960-as évektől a régi falu mag mellett nyugaton és kis részben keleten telkes területeket parcelláztak. Így alakult ki az Árpád úttól délre és északra a Park utca és a Kossuth Lajos utca vonaláig tartó üdülőtelkes beépítés, valamint a Petőfi és Dózsa György út környéki telkes területek. A falutól északra és délre a part mentén, a XX. század eleji üdülőtelepek mellett nagy telkes üdülőházas táborokat alakítottak ki (Zánka mellett és a Csuki utca két oldalán), illetve vállalati üdülőket építettek fel több helyen elszórva a települési szövetben. Mára a beépített területek majdnem folyamatosan kísérik a partot. A parti sávban a nyaralóhelyekhez kapcsolódóan három strand üzemel, mellettük kemping, horgász telep, kikötő található. 1990 után a szőlőhegy beépítése látványosan megváltozott, a kis présházak helyett nagy, jó panorámás, medencés nyaralóházak épültek. A XXI. század fordulóján a71-es út felett újabb mezőgazdasági földeket parcelláztak fel, ezek részben épültek be. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

7

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A kulturált, gondozott község régi hagyományait felelevenítve a halászat és szőlőművelés megújítását támogatja. A fejlődést mutatja, hogy a település központi területein a közterületeket leburkolták, a csatornahálózat kiépítése megkezdődött. 1.2. A településszerkezet és tájhasználat kialakulásának, változásának történeti leírása A falu fejlődését a XVIII. századtól követhetjük nyomon katonai térképek segítségével. Az első katonai felmérés térképén látható a Balaton partra települt Szepezd község, ahonnan az utak három irányba futnak a szomszédos falvakba (Zánkára, Kővágóörsre és onnan Köveskálra, valamint Rendesre). Jól kirajzolódnak a part mellett az erdőkkel borított domboldalak. Ez az időszak, amikor a török megszállás után a település kezd újra benépesülni, még nem épültek fel a templomok, s nincsenek szőlőültetvények. Az erdőterületek teljesen körbeveszik falut.

I.katonai felmérés térképe, 1763-1781

Jelenlegi településszerkezet

A XVIII. századi térkép mai térképre vetítve


8


Magyar Királyi térkép, XVIII. század vége

A Szepezd körül sugarasan szétfutó úthálózat fő eleme a Zánka felől jövő Petőfi Sándor utca, mely a rétegvonalakkal párhuzamosan halad a domboldalon az Árpád utca helyén. A település feltehetően északon az Öreghegy utcáig terjedt ebben a korban. Jól kirajzolódnak a szőlővel beültetett hegyoldalak és a part menti szántóterületek. A térképen látható, hogy az erdővel körülvett faluban a XVIII. század végén már felépült az evangélikus és a református templom, fogadalmi templommá épült át a középkori katolikus templom. Megfigyelhető a régi temető a templom mellett.

A mai térképen is követhetők a régi fésűs beépítésű, hossz-telkes telekosztás nyomai, amelyek valószínűleg a betelepülők számára kimért telekhatárok lehettek. A XIX. század fordulóján már kialakult a belterület északi részének halmazos jellegű, egyedi beépítési formája és telekstruktúrája. Valószínűleg a lakónépesség növekedésével új házak épültek, a tulajdonosoknak kevesebb házikertre volt szükPro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

9

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ségük, mivel nem állattartással, földműveléssel foglalkoztak (halászat, erdőművelés biztosította a főbevételt). A domborzati viszonyok miatt a házak közötti átjárók közterületté váltak. A falu fejlődésének nagy lendületet adott a Balaton parti hidegvízi fürdő-kultúra kialakulása, a vasútvonal megépítése. A XIX. század végén már több fővárosi értelmiséginek, tehetős embernek van itt nyaralója, szőlős kertje. Ezek a házak általában jó kilátású, magaslati területekre épületek, körülöttük nagy telkekkel. A XIX. század végén általában közép tornácos, „svájci villa” jellegű házakat építettek fel nyaralóházként. A falu melletti területek az 1930-as évektől kezdtek beépülni. Virius Vince földbirtokos a földjeinek egy részét felparcellázta és létrehozta a Virius telep nevű településrészt. Több érdekes nyaralóház és villa épült a dombra.

III. Katonai felmérés térképe

A XX. század eleji állapotokat ábrázoló térképen a vasút és a 71-es út is látható, feltüntették a három megállóhelyet is. A falu és a Virius telep között még nagyobb erdősáv van. Szepezdfürdő környékén és a hegyoldalban pontszerű beépítések figyelhetők meg.


10


Víriusztelep a dülőutak mentén felosztott, hálós úthálózattal

XX. századi fejlődés a második világháború után A hagyományos falut körülvevő területek felaprózódása és beépülése figyelhető meg. A 60-70-es években felparcellázott kisméretű telkek mellett több kemping, motel jellegű vállalati üdülőtelep létesült a községben. A domboldal a Kerteki út mindkét oldalán a Honvéd utcától a Mókus utcáig a 90-es évekre teljesen beépült kis épületekkel kis nyaraló házakkal. A Csuki út mellett, az erdőterületeket felosztották, itt több kemping jellegű telepet alakította ki, megőrizve a fás terület arculatát. A szocialista időben idelátogató kelet-német turisták nem csak a magánszállásokon, de a parti melletti kempingben és az apartman házakban is találtak szállást. Megfigyelhetők a századvégi társadalmi változások is a falu beépítésén. Két folyamat indult el: egyrészt gazdag építtetők jelentek meg, a szőlőhegyen óriási „présházak”, a partoldalban villák, szállodák épültek. Ezzel ellentétben a kis telkek és vállalati üdülők jelentős része elhanyagolt, rendezetlen lett. Jelenlegi településszerkezet tagozódása Balatonszepezd közigazgatási területének csak 20%-át foglalja el a Balaton parton 5 km hosszan elnyúló szárazföldi sáv, a fennmaradó területeket vízfelület borítja. A település morfológiai adottságai kedvezőek, a Balaton part mellett, a dombra épült falut déli fekvésű szőlővel és erdővel borított hegyoldalak veszik körül. A mai közigazgatási terület lehatárolása nem egyezik meg a faluhoz történelmileg kapcsolódó térség területével. A hegyre felfutó dűlőutak végeinél lévő, a valamikor Szepezd faluhoz kapcsolódó szőlők egy része, hegyi legelők, vaditató tó ma már Zánka külterületén található. A Balaton parttal párhuzamosan futó országos közlekedési vonalak átformálták nem csak a természeti környezet és a település kapcsolatait, de a morfológiai adottságokhoz igazodó közlekedési hálózaPro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

11

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV tot is. A Petőfi Sándor utca már nem fut le a partra a Halász utcához, a falut és az üdülő területet a közút és a vasútvonal elzárja a vízparttól. A Dózsa György útnak nem természetes folytatása a hegyre menő Gesztenyesor utca, s a régi szőlőkhöz vagy a hegytetőre vezető dűlőutak is elbújnak a települési szövetben, a hegyoldalon. A település belterülete három településrészre tagolódik: a hagyományos Szepezd falu, s a mellette felépült Víriusz telep, valamint a Révfülöppel határos Szepezdfürdő településrész. A Zánka belterületéhez kapcsolódó belterületi sáv és a központi zóna között mezőgazdasági földeket találunk, ugyanúgy, mint a további településrészek között a Kerteki utca két oldalán váltakozva. A község belterületi tagolása atipikus, nem egy szervesen fejlődött formát mutat, inkább sakktábla szerű, hosszan elnyúló alakja, mesterségesen alakított agglomerálódó szövetet rajzol ki. A hagyományos falu egyedi, más magyarországi településnél nem jellemző szerkezetű. Látszólag kétközpontú, de ténylegesen egy központi terület van a két templom között. Innen indulnak a főbb utak, s ehhez kapcsolódnak a kisseb közök. A központ melletti beépítések úthálózatán látható, hogy egy-egy mezőgazdasági földet osztottak meg, hol jól járható hálós úthálózattal, hol kevésbé sikerült módon. 1.3. Településszerkezet és területhasználat Balatonszepezd közigazgatási területén a domboldalak és a Balaton part területhasználatát természeti területekkel, közlekedési zónákkal tagolt alacsony intenzitású, laza beépítettség jellemzi. A községben gazdasági-, környezetet zavaró üzemi terület nincs. A területhasználat általánosságban megfelel az üdülő-település karakterének. A területhasználat legdominánsabb elemei a telkes lakó- és az üdülőházas területek. A területhasználat legintenzívebb zónája a hagyományos, történelmileg kialakult falu területe. Itt a földszintes oldalhatáron álló hagyományos nyeregtetős parasztházak mellett zártsorú, kisvárosias, egy-két szintes házak épültek. Ezek egységesen alkotják a falu egyedi arculatú központi magját. A területen belül a lakó és nyaraló házak között találhatók a falu közintézményei. A jelenleg érvényben lévő településrendezési terv a régi falu területét településközpont vegyes terület, azaz inkább intézményi dominanciájú területfelhasználási egységbe sorolta. A hagyományos falu mellett a Honvéd utca és a Gesztenyesor mentén kertes lakóterületek vannak. A lakóterületbe sorolt településrészek hagyományos faluközpont melletti területei: - délnyugatra, a 71-es főút és a Kerteki utca között az Arany János utcáig, az Árpád út és az Öreghegy utca között a Jókai Mór utcáig, - északkeletre, 71-es és Dózsa György út között a Romantika panzióig, - Gesztenyesor és a Dózsa György utca között, - a Csokonai és az Eper utca között a régi falumaghoz közel, - a 71-es út és a Kerteki utca között, a Kilátó és a Nyírfa utca környékén. Ezen a területen új parcellázású, csatornázatlan, üres lakótelek is vannak. A hétvégi házas területek adják a beépítésre szánt területek alapszövetét, mely elsősorban a Víriusz telep és a Kossuth Lajos utca környékének területét foglalja magába. Kisebb foltokban ezekbe a területekbe intézményi és egyéb területfelhasználású telkek ékelődnek be. Állandó lakosok a régi falutól távolabb lévő hétvégi házas területeken általában nem laknak. Ilyen területek találhatók az Öreghegy utca, Halász utca, Csuki út mellett. A faluban és körülötte kialakult kis telkes területeken vegyesen állnak lakó- és üdülőházak az övezeti besorolástól függetlenül (a településközpont vegyes, kertvárosias lakó-vagy hétvégi házas üdülőterületeken). Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

12

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Az üdülőházas területek a mai beépítési szövetbe ágyazódnak, volt vállalati, vagy egyéb tulajdonú, legtöbbször telepszerűen beépítettek, amelyeket általában csak a nyári idényben használnak. A falu régi területeihez viszonyítva az üdülőházas, kemping jellegű telepeket később alakították ki. Az akkori „faluszéli”, legtöbbször erdős területekbe építették be az árnyas szálláshelyeket. A Szepezd falu és a Víriusz telep között, a Gesztenyesor végén, Zánka és Révfülöp határán találunk ilyen jellegű beépítéseket. A sajátos funkciójú, mai szóhasználattal különleges területek a jelenleg érvényben lévő településrendezési tervben nincsenek differenciálva beépítésre szánt és nem szánt területekre. A temetőn, sportpályán és a vízmű területeken kívül a különleges területek a vasútvonal és a vízpart közötti sávban találhatók. A jacht kikötőnek fenntartott, különleges besorolású partszakasz jelenleg nem épült ki. A falu beépített sávját átszövi a természeti környezet. A külterület legnagyobb részét a Balaton vízfelülete foglalja el. A szárazföldön a Bálint-hegy oldalát és a Kővágóörsi határt erdők borítják, míg az Öreg hegyen és a lankásabb területeken mezőgazdasági, elsősorban szőlő-, gyümölcsös művelésű területeket találunk. Az összefüggő erdőterületek régebben nagyobb területen fedték a községet övező hegyoldalakat. A Gesztenyesor környékén, a Fűzfa utcánál és a Csuki utca környékén az erdőterületek szinte a Balaton partig lenyúltak. A településendezési terv az erőterületek kijelölése mellett a helyi építési szabályzatban több építési övezetben előírásokat fogalmaz meg a meglévő természetes növényzet (fák) megóvása érdekében. A falu feletti hegyoldalban már a XVIII. században kialakult a kis telkes szőlőhegyi kultúra. A XIX. század végi filoxéra járvány után Virius Vince mezőgazdász segítette elő a hegyoldali szőlők újratelepítését. Ezek a hagyományos szőlős kertek területrendezési besorolás szerint kertes mezőgazdasági területek, ezeken sok helyen már nyaralásra használt épületek állnak. Nagy táblás mezőgazdasági földek (általános mezőgazdasági területek) a Zánka melletti völgyben és Révfülöp irányában a Végmáli dűlőnél, valamint a belterületi szövetbe ékelődve a 71-es út mentén találhatók. A mezőgazdasági földeken legelőterület nem jellemző. Szőlő, gyümölcsös ültetvények, szántó területek, parlagföldek és nyaralókertek váltják egymást a tájban. Kiváló termőhelyi adottságaik miatt mind a kertes, mind az általános mezőgazdasági területek közül több nagyobb összefüggő terület a Balaton törvényben kiemelt szőlőkataszteri területbe van sorolva. Ezeken a földeken javasolt, hogy a szőlőtermelés és az építés feltétele legyen a hegyoldali területek legalább 80%-os beültetése szőlővel. Balatonszepezd elnyúlt beépítése szorosan kapcsolódik a Balatonhoz. Több gépjármű behajtó, átjáró, gyalogos lépcső vezet le a parthoz. A számtalan (rendezetlen és veszélyes) átjáró ellenére sem lehetséges, hogy a keskeny parti sáv teljes hosszában a község része legyen. Minden településrésznek megvan a saját strandja, horgász partja, ezeket nádasok, zöldfelületek, magán partszakaszok zárják el egymástól. A parton 3 nagyobb strand, kemping, horgász kikötő van, a Halász utcánál magán üdülő telkek találhatók a víz mellett. Az érvényben lévő településrendezési tervben javasolt jacht kikötő és a parti sétány nem valósult meg. A kemping tulajdonosváltása miatt várhatóan a mai kemping helyén villapark épül. A község támogatja a Balaton parton végigmenő bicikliút áthelyezését, egy part menti tanösvény létrehozását és ehhez kapcsolódóan a természeti környezet, a nádasok megőrzése mellett a halászfalu hagyományait ápoló horgász stégek, sport területek és lehetőség szerint, egy új kemping kialakítását. 1.4. Településkarakter, helyi sajátosságok, utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok


13

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Balatonszepezd elsősorban üdülőfalu, sajátos, csak a falura jellemző egyedi arculata az elmúlt két évszázad alatt formálódott ki. Egyike azoknak a kis községeknek a Balaton parton, melynek érintetlen formában megőrződött a történelmi falumagja. A kis területű régi falu a Balaton parttal párhuzamosan elhúzódó nyaraló és üdülőházas beépítések központi részén helyezkedik el. Balatonszepezd elsősorban üdülőfalu, sajátos, csak a falura jellemző egyedi arculata az elmúlt két évszázad alatt formálódott ki. Egyike azoknak a kis községeknek a Balaton parton, melynek érintetlen formában megőrződött a történelmi falumagja. A kis területű régi falu a Balaton parttal párhuzamosan elhúzódó nyaraló és üdülőházas beépítések központi részén helyezkedik el. XVIII-XIX. századi falu hagyományos építészetének továbbélése A dombra épült település utcahálózatán, telekstruktúráján, templomain és egyes épületein felismerhető a hajdani falu karaktere. A XVIII. század elejétől épült épületek közül a legjellegzetesebb háztípus a hagyományos nyeregtetős (nádfedéses) földszintes hosszú, oromfalas „parasztház”. Ezek általában 38-42°-os hajlásszögű tetővel, oldaltornáccal épültek, az utcai homlokzat felé az oromfallal csatlakoznak. Lehetőség szerint a rétegvonalakkal párhuzamosan helyezték el ezeket a házakat. A homlokzatképzésnél a helyi terméskövet levakolták és egyedi vakolat architektúrát alakítottak ki, ahol a homlokzatmezők sötétebbek, mint a nyílászárókat keretező tagozatok. A falusi életformához szorosan hozzátartoznak a gazdasági épületek, ezek közül ezen a vidéken a pincék maradtak meg leginkább. A lejtésre merőlegesen épült kis alapterületű, díszített oromfalas présházakhoz vagy a hegy felőli oldalon csatlakozott a földdel fedett pince, vagy annak bejárati szintje felett állt a présház. A szőlőkben számos ilyen épület megmaradt, illetve azok átépítésével alakítottak ki nyaraló épületeket. A falu hagyományai szerint többen halászatból éltek, így feltételezhető, hogy némelyik pincét halas veremként használták. A község fejlődése során a belterületi telkek felaprózódtak, a beépítés besűrűsödött. A falu központjában több magasabb épület, kétszintes homlokzatú ház épült. Zársorú jellegű utcai beépítések alakultak ki a Széchenyi köz és a Dózsa György utca egyes szakaszain.

A XIX-XX. század fordulójának beépítései A reformkor idejében a városi értelmiségiek körében népszerű volt nemcsak a Budai hegyoldalakon, de a Balaton-felvidéken is nyaralóházat, nyári birtokot fenntartani. Általában jó panorámájú szőlős-


14

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV vagy gyümölcsös kertekben „svájci villa” jellegű nyaraló házakat építettek fel, az épület közepén nagy fatornáccal. Ebből a korból származhat a Virius villa és vasút felett álló villaépület is. A vasút megépítése fordulatot hozott a falu fejlődésében, több kőépület és villa épült a századforduló éveiben. A később épült házak eklektikus stílusúak, hol neoklasszikus, hol romantikus elemekkel díszítve. Az épületek tó felőli homlokzata általában 2-3 szintes, a földszint felett nagy, lábakra állított baluszteres terasszal. A házakat több helyen kiemelték a domborzatból, a támfalakat helyi vörös kőből építették. A két világháború között épült ki a Víriusz telep, amelynek árnyas telkein kisebb-nagyobb nyaralóházakat építettek fel a városi tulajdonosok. Általában földszintes, összetett tetőformával fedett épületeket kisebb tornyok, sarok kiemelések, fedett teraszok díszítették. A házak stílusa sokszor megegyezett a korban szokásos, romantikus családi házak arculatával, annak kicsinyített formája. Képeslap 1938-ból

Virius villa

A nyaralókon és a villákon kívül a kort még a vasútállomás épülete is jellemzi. A XX. század elején alakították ki a fürdőző helyeket, kikötőket is. A parton a nyaraló tulajdonosok kis faépületeket építettek, ezekben lehetett átöltözni, vagy a vízre helyezett fürdőházakból bemerülni a tóba.


15

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV XX. század második fele: modern és a buhera építészet - a szocializmus és a DDR turizmus kora A második világháború után a falu körüli területeket intenzívebben kezdték beépíteni. Balatonszepezd központja, illetve a Kerteki út mellett eladott földeken kisebb nyaralótelkeket alakítottak ki, távolabb „közösségi” földterületeken üdülőházas telepeket hoztak létre. A kis telkes nyaralóházak színvonala és nagysága nagyon változó, 30-60 m2-es kis házak és komolyabb nyaralók váltják egymást. Tulajdonosok által épített buherák között egy-egy szép, tervezett modern nyaralót is találni. A 60-70-es években épült házak sokszor lapos tetővel, vagy alacsonyabb hajlásszögű tetővel fedettek, a 80-as években inkább tetőteres épületeket kiviteleztek. A Halász utca melletti parti sáv földszintes nyaralóházakkal épült be.

A múltszázad második felében a régi nyaralóházak, villa épületek legtöbbjét átalakították, a Víriusz telepi nyaralók és a régi villák közül csak kevés épületnek ismerhető fel az eredeti formája. Az üdülőházas beépítések általában ideiglenes jellegű, faházas kempingek, vállalati üdülők. A beépítések legnagyobb előnye, hogy az árnyas telepeken a természetes növény állomány, zöldfelület megmaradt. A kelet-német turista forgalom, a nagy létszámú üdültetés igénye miatt, a szocialista időkben a minőségi építészeti kialakítás igénye háttérbe szorult, inkább a férőhelyek számának növelése volt fontos. A közforgalmú területek is átalakultak, a faluközpontba élelmiszer bolt épült, a strandok mellett kiépítették a partvonalat. XX.-XXI. század A szocialista rezsim bukása után az építtetők anyagi helyzete és a tulajdonviszonyok jelentősen megváltoztak. Így a település építészeti arculatának alakulásában is két ellentétes folyamat figyelhető meg. Gazdag befektetők, építtetők nagy alapterületű villákat, „présházakat”, panziókat építettek fel, hoztak rendbe. Ezek stílusa a tulajdonos mentalitásától függően a neo-paraszt stílusú beépítési forma, vagy a villa építészet hagyományainak nyomdokán halad. Ezzel ellentétes folyamatként a kis telkek gazdátlansága, elhanyagoltsága figyelhető meg. A tömegturizmus elmaradása, illetve a kiöregedő nyaraló tulajdonosok nagy száma miatt sok az eladó épület, üres nyaraló. Összefoglalva elmondható, hogy a falura jellemző beépítési forma a magas-tetős, 1-2 szintes, zöldterülettel körül vett épület, s ezek között találhatók meg a nagyobb villák, vagy nagytelkes üdülőtáborok.


16

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.5. Védett kulturális és épített értékek Régészet Balatonszepezden összesen 8 db régészeti lelőhely van. Külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely a településen nem található. A Községben nyilvántartott régészeti lelőhelyek a következők: A B C D Sorszám Azonosító Név Helyrajzi szám 020/3-4, 021, 022/4-10, 023/12-16, 023/20, 1. 7478 Sebestyén-szőlő 1218/1-2, 1450/1, 1450/3, 1451/2, 1459/4, 1460/12 012/18-19, 06, 1109, 1111/2-3, 1112, 1113/1-2, 2. 7479 Készelői-dűlő 1114/16-17, 1114/19-31, 1115, 1116, 1117, 1118, 1119, 1123, 1124, 1125, 1126, 1450/1-2, 1451/2 3. 7480 Cseri-dűlő 010/1-7, 011, 012/3-10, 09, 10/1-7 Római katolikus 1, 2, 4, 5, 6, 7, 8/1-2, 12/1-2, 14, 15, 16, 34, 401/14. 7481 templom 2, 403/1-2 5. 7482 Rét feletti erdő 087/2, 087/13-19, 087/28-32 Rét feletti erdő nyu- 080/10-17, 080/26-39, 080/43-44 6. 7483 gati oldala Víriusz telepi vasúti 391, 392, 393, 394/10-11, 394/2, 394/8, 395, 396, 7. 7484 megálló 397, 398, 399, 400, 401/1, 401/13-16 Rét feletti erdő - Ba- 078/1-4, 078/6-7, 078/9, 079, 080/18-24, 080/3-8 8. 7485 rackos * * Az 5., 6. és 8. sorszámú lelőhelyek nagyobb kiterjedésű településre utaló nyomai, valamint a földforgatás leletszóró hatásai miatt a három régészeti terület egybefüggő lehatárolása indokolt. A lelőhelyek részletes bemutatását lásd a régészeti munkarészben. Műemlékek és műemléki környezet Balatonszepezd településen nyilvántartott műemlékek és műemléki környezetük: 1.

Evangélikus templom és ex-lege műemléki környezete Törzsszám: 5153 Műemlék azonosító: 9764 Műemléki környezet azonosító: 23956 Cím: Árpád u. 39. Műemlék hrsz.: 66 Műemléki környezet hrsz.: 65, 67, 68, 69, 698/2, 70, 701, 707 Leírás: késő barokk, 1800 körül

2.

Lakóház és ex-lege műemléki környezete Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

17

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Törzsszám: 8730 Műemlék azonosító: 9762 Műemléki környezet azonosító: 23954 Cím: Árpád u. 24. Műemlék hrsz.: 696 Műemléki környezet hrsz.: 27, 58, 67, 68, 69, 687, 693, 694, 697, 698/1, 707, 708

Leírás: jelenleg lakóépület, korábban népi iskola

3.

Présház és ex-lege műemléki környezete Törzsszám: 5156 Műemlék azonosító: 9766 Műemléki környezet azonosító: 23958 Cím: Végmáli dűlő 6. Műemlék hrsz.: 012/2 Műemléki környezet hrsz.: 012/12, 012/3, 012/8-9, 1081/1, 1089, 1090, 1104/5, 1108

Leírás: 4.

Présház-pince Törzsszám: 9721 Műemlék azonosító: 9767 Műemléki környezet azonosító: 23959 Cím: Cseredi dűlő 5. Műemlék hrsz.: 042/2 Leírás: -

5.

Római katolikus templom és ex-lege műemléki környezete

Törzsszám: 5155 Műemlék azonosító: 9761 Műemléki környezet azonosító: 23953 Cím: Árpád u. 11. Műemlék hrsz.: 5 Műemléki környezet hrsz.: 1, 2, 4, 401/2, 6, 7, 8/1 Leírás: XIII. században épült, átépítettek a XVIII. században, barokk, gótikus részletek 6.

Református templom és ex-lege műemléki környezete


18

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Törzsszám: 5154 Műemlék azonosító: 9763 Műemléki környezet azonosító: 23955 Cím: Árpád u. 28. Műemlék hrsz.: 697 Műemléki környezet hrsz.: 680,681, 693, 696, 698/1, 701, 707 Leírás: XVIII. század vége, késő barokk

7.

Volt halaspince

Törzsszám: 10281 Műemlék azonosító: 9765 Műemléki környezet azonosító: 23957 Cím: Kisköz u. 23. Műemlék hrsz.: 721 Leírás: - Lehet, hogy egy halas verem volt ez a földbe süllesztettk is, nádfedeles pince.

Helyi védelemre javasolt területek, épületek és természeti értékek 1. Helyi védelemre javasolt épületek A

B

Sorszám

Megnevezés

1. 2. 3. 4.

Volt Pedagógus üdülő Közösségi Ház lakóház lakóház

5.

lakóház

6. 7. 8. 9.

lakóház Víriusz-villa Mindszenty villa Gyűjtemények háza

C Cím (utca, házszám) Árpád u. 9 Szegfű u. 1. Árpád u. 16. Dózsa György utca elején Árpád utca és Nagyköz utca találkozásánál Kisköz u. 21. Dózsa György u. Dózsa György u. 35. Árpád utca 12.

D Helyrajzi szám 2 684 689 62 899/1 719 394/4 322 686


19

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2. Helyi településszerkezeti, településképi védelemre javasolt területek Balatonszepezd településközponti történeti magjának: − tömbszerkezete, − útelágazásai, − jellegzetes beépítési karaktere. 1.6. Természeti értékek, táji védelem Nemzetközi természetvédelmi kijelöléssel érintett területek A település országos és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területe a Balaton, Európa legnagyobb édesvízi tava. A nemzetközi természetvédelmi célú egyezmények közül az alábbiak által érintett: - Ramsari Egyezmény értelmében 1989. március 17. óta nemzetközi jelentőségű vizes terület. Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, amely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható. - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 2751/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11) KvVM. rendelet értelmében HUBF30002 jelzéssel Natura2000 SCI és SPA védettség alatt álló terület. A módosítási szándékok közül egy sem érint közvetlenül Natura2000-es és Ramsari területeket. Országos jelentőségű védett természetvédelmi területek A megye területén a nemzeti park öt nagyobb kiterjedésű részterülete található, ezen belül Balatonszepezd a Káli-medencéhez sorolt. A település területe nem érinti a nemzeti park nagyobb, összefüggő területét, ám a parti sávban a Nyírfa utca és a Honvéd utca vonala közötti partszakaszon található értékes természetes vízparti vegetáció és nádas területe a nemzeti park részét képezi. A módosítások nem érintik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét. Országos Ökológiai hálózat • Magterületek Balatonszepezd magterületei: - a Balaton teljes területe, - a Víriusz telep feletti Öreg-erdő területe - a Végmál-feletti-erdő A módosítások nem érintik az ökológiai hálózat magterületeit. • Pufferterületek Balatonszepezd pufferterületei: - A település központja és Szepezfürdő közötti nádas, - Zánkával határos, vasúttól délre fekvő terület az üdülőterületekig A módosítások nem érintik az ökológiai hálózat pufferterületeit. A fejlesztéssel érintett területek nem állnak egyéb természetvédelmi oltalom alatt, azokon védett természeti érték nem található. Tájképvédelem A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (Btv.) szerint Balatonszepezd területét érinti térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. Ezek a területek: Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

20

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Bődi földek térségében szőlőkataszter szerinti I. osztályú nagytelkes mezőgazdasági területek, valamint erdő és általános mezőgazdasági területek, - a Cseredi dűlő, Öreg hegy és Végmál térségében szőlőkataszter szerinti I. osztályú kertes mezőgazdasági területek. Ebbe a térségi kategóriába a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő országos jelentőségű tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek által érintett települések tartoznak. A Btv. szerint a térségi jelentőségű tájképvédelmi területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a termelési szerkezetre, tájhasználat kialakítására és tájkarakter erősítésére figyelemmel kell lenni, a látványvédelem szempontjait kiemelten kell kezelni a településrendezés és építészeti tervezés során, a geomorfológiai formák megőrzendők. További előírások vonatkoznak az övezetben található kertgazdasági terület beépíthetőségére, új épületek elhelyezésére és a közművek kialakítására. -

Helyi védelemre javasolt természeti értékek A

B

Sorszám

Megnevezés

1. 2. 3. 4. 5. 6.

egységes vadgesztenye fasor 2 db platánfa tölgyfa tölgyfa tölgyfa 5 db hársfa

C Cím (utca, házszám) Gesztenyesor utca északi szakasza, a Víriusz utcától délre Zöldfa utca és 71. sz. főút kereszteződésénél Sport utca 2. hrsz. 741 Sport utca 3. hrsz.742/1 Tűzoltó utca 2. hrsz.712 Rákóczi köz hrsz.1145

2. Örökségi értékek elemzése A település értékes épületállománnyal rendelkezik, ez azonban nem mindig észrevehető a sűrű növényzet által eltakart telkeken. Nincs helyi védelemre érdemes épületeket összegyűjtő felmérés, az ezeket védő helyi védelmi rendelet elkészítése javasolható a Község Önkormányzatának. A régi villák és az 1960-70-es években épült modern stílusú üdülők közül sokat már olyan mértékben átépítettek, hogy azok eredeti állapota nem rekonstruálható. A faluban új építészeti szemlélet meghonosítása kívánatos lenne, hogy a még eredeti állapotukban fennmaradt értékes épületeket kellő figyelemmel újítsák fel, amennyiben szükséges, és ne építsék át olyan módon, ami elfedi az eredeti állapotot. 3. Változtatási szándékok 7.2.1. Településszerkezeti, területhasználati változások Belterület, beépítésre szánt terület • Lakóterületbe kerültek átsorolásra az intenzitás növekedés elkerülése érdekében az alábbi területek: − a Zánka felé eső belterületi határ melletti, korábban erdőterületbe sorolt, részben beépített telkek, − a Honvéd utca menti, a Révfülöpi utca Arany J. utca kereszteződésében található és a 71. sz. főút Révfülöp felőli szakasza melletti, korábban településközpont vegyes besorolású területek, − a településközponttól északra, a Dózsa György utca és Petőfi Sándor utca menti, korábban üdülőházas besorolású területek. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

21


• • • •

• •

Zöldterületből vegyes területbe került átsorolásra a Víriusz telepi egykori vasúti megállóhely melletti, korábban részben vízparti sétány területbe sorolt telek, így a telje telek területe vegyes övezetbe került. Üdülőterület övezetébe kerültek átsorolásra a település déli részén az Akácos út és Nyár utca menti, korábban vegyes övezetbe sorolt területek. Különleges strandterület övezet besorolásba került a szepezdfürdői ifjúsági stranddal délről szomszédos, korábban zöldterület övezetébe sorolt telek. Különleges sport-horgász terület övezetébe kerültek a szepezdfürdői vasútállomástól délre található, állomás és Balaton közötti, korábban zöldterületbe és közlekedési területbe sorolt telkek. Különleges kikötőterületbe került a 71. sz. főút és Halász utca csomópontjának környezetében található, korábban vízparti sétány övezetébe sorolt területek, rendezve ezzel a víriuszi vasúti megállóhely környezetét. A jelenlegi belterületen a tervezett, ill. bővítendő közlekedési és közműterületek nyomvonalának pontos meghatározása a Szabályozási Tervben történik. A korábban belterületen haladó kerékpárút a tervből törlésre került és a vízparti sétány nyomvonalán került kijelölésre.

Külterület, beépítésre nem szánt terület Zöldterület övezetébe került átsorolásra a Dózsa György utca és Víriusz utca sarkán korábban vegyes övezetbe sorolt telek egy része a buszforduló területének rendezése érdekében. • Erdőterületbe került átsorolásra: − az északi belterülethatár melletti, Dózsa György útról nyíló üdülőterület felé tartó út használaton kívüli területe, − a 71. sz főút és Dózsa György utca közötti külterületi szakaszon lévő használaton kívüli út, − a Zánka felőli belterülettel határos, korábban közlekedési területbe sorolt, használaton kívüli erdei út. • Mezőgazdasági területbe került átsorolásra: − a 71. sz. főút mentén található, beépített területek között elterülő, korábban általános mezőgazdasági területek egy része kertes mezőgazdasági terület övezetébe kerül átsorolásra, − az Árpád utca és Felső erdősor utca közti általános mezőgazdasági területek, − a Végmáli hegy összefüggő erdőterületeitől délre fekvő, korábban erdőterületbe sorolt mezőgazdasági hasznosítású területek, − a Szűcs-hegy és Árpád utca közötti, korábban erdő besorolású területek, − a Bálint-hegy alatti mezőgazdasági területek és erdőterületek közti dűlőút egy része. • Különleges területbe kerültek átsorolásra: − a jelenlegi használatnak megfelelően különleges major terület övezetébe a 71. sz. főút Zánka felőli szakasza melletti, korábban általános mezőgazdasági övezetbe sorolt területek, − a 71. sz. főút mentén található, beépített területek között elterülő, főúttal szomszédos mezőgazdasági terület főúttal szomszédos telkén termelői piac vagy kerékpáros pihenőhely övezete került kijelölésre. •

4. Hatáselemzés 7.3.1. Történeti településszerkezetet érintő következmények A hagyományos halászfalu központban a beépíthetőség intenzitása a módosítások hatására csökken, a zöldfelületek aránya pedig várhatóan tovább növekszik. A településszerkezet, térbeli rendszer a módosítások következtében nem változik. Régészet lásd külön Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Budapest, József krt. 36. T: (36-1) 303-10-75, 06-20-9-60-50-41, [email protected]

22

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Természeti, táji hatások • Nemzetközi természetvédelmi kijelöléssel érintett területek A módosítási szándékok közül egy sem érint közvetlenül Natura2000-es és Ramsari területeket • Országos jelentőségű védett természetvédelmi területek A módosítások nem érintik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét. • Országos Ökológiai hálózat A módosítások nem érintik az ökológiai hálózat mag- és pufferterületeit. • Tájképvédelem A következő módosításokat érinti a tájképvédelmi terület: 6, 27,28, 30. A családi gazdálkodói majorokban és a kertes területrészeken létesülő mezőgazdasági épületek és építmények elhelyezésénél és környezetük kialakításának fokozott figyelemmel kell lenni arra. hogy az épületek – építmények a meglévő tájkarakterbe belesimuljanak, azt ne uralják. Az épületek, építmények takarásáról, többszintű vegyes növényállomány létesítésével (fasorok, facsoportok, fás sávok) gondoskodni kell. Műemléki értékekre vonatkozó változások A felsorolt változtatási szándékok nem veszélyeztetik a település épített értékeit, a történeti faluszerkezetet módosítás nem érinti. A belterületi módosítások a helyi és üdülő lakosság mindennapi problémáinak megoldását szolgálják, a település beépítési intenzitásának csökkenését segítik elő, a falu turisztikai erejének növelését támogatják. Várható hatásuk a település életében pozitív. 5. Összefoglaló Összességében elmondható, hogy a tervezett módosítások a természeti és művi értékeket nem veszélyeztetik, az érték- és hagyományőrzést szolgálják. Belterületen a helyi értékvédelmi rendeletben kell intézkedni, hogy a helyi sajátosságokat hordozó, őrző beépítések jellege, arculata a jövőben is fennmaradjon. A Balaton part menti fejlesztések megvalósításánál figyelemmel kell lenni a tájkarakter őrzésére, a természetes és természetközeli területek megóvására, a látványvédelemre. A part menti gyalog út kialakítását a természetes terepfeltöltése nélkül kell megoldani.

R. Takács Eszter építész, vezető településtervező É1, TT1-1883/01


23

Villák a két világháború között

Virius villa

dr. Horváth villa

Moógor villa

Sebestyén villa

Henrich kúria

Gervay panzió

pedagógus üdülő, ….villa

Rada-villa-…

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti szakterületi rész

Megrendelő: Pro Arch. Építész Stúdió Bt. 1085 Budapest, József krt. 36.

Készítette: Takács Károly Régész diploma száma: 1510/2000 (ELTE-BTK). Szakértői engedély regisztrációs száma: R4XH98 Nyilvántartásba vétel sorszáma: 17/2011

2015. november 06.

A tanulmány tárgya: Balatonszepezd Község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszútávra szóló településfejlesztési koncepciót készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvényben (és a 39/2015. [III. 11.] Kormányrendeletben) előírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. Jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét képezi. Jelen tanulmányt a “szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.

Törvényi környezet: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 1997. évi CXL. törvény – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – a szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi LXIV. törvény – a kulturális örökség védelméről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – az örökségvédelmi bírságról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet – a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről 14/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet – a kulturális javak kiviteli engedélyezéséről 2012. évi CLII. törvény - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 2012. évi CXCI. törvény - a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet - a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról 2014. évi CVI. törvény - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 2

3. régészeti érdekű területek. 1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni. Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. (2001. évi LXIV. tv. 13. §) 2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak (2001. évi LXIV. tv. 11. §). A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak (2001. évi LXIV. tv. 9. §). A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban és eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás kivételével - annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. (2001. évi LXIV. tv. 10. és 19. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást (régészeti megfigyelést, próbafeltárást vagy teljes felületű feltárást) kell végezni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1) bekezdés) Régészeti megfigyelést kell előírni, ha a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit, továbbá ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Próbafeltárást kell előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást, valamint , ha földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, illetve ha a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert. Teljes felületű feltárást kell előírni, ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagyjelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy ha a beruházás történeti városmag területén valósul meg. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (3) bekezdés) Régészeti feltárás feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a fővárosi és a megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: hatóság) adják ki. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak a feltárásra jogosult intézménnyel kell megkötnie. (2001. évi LXIV. tv. 20. § (1) és (2) bek.; 2001. évi LXIV. tv. 22. § (5-10) bek.; 1997. évi CXL. tv. 45/A §; 39/2015. (III. 11.) Korm.rendelet 4-5. §).

3

Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a hatóság előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §). 3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében. Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 29. pont) Amennyiben régészeti feltáráson kívül régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni és a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére jogosult intézményt és a hatóságot, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. (2001. évi LXIV. tv. 24. §) A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője anyagi elismerésben részesíthető. (2001. évi LXIV. tv. 26. §) Az örökségvédelmi hatástanulmányról Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket. (2001. évi LXIV. tv. 85/A. § (1-2) bek.; 39/2015. (III. 11.) Korm.rendelet 68-69. §). A készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 39/2015. (III. 11.) Korm.rendelet 12. melléklete. Ugyanezen rendelet 69. §-a értelmében a hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze vonatkozásában a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló

4

kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő, b) az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze vonatkozásában az idézett kormányrendelet szerint műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő vagy az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír. A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.

5

1.

Vizsgálat (értékfelmérés)

a) Történeti leírás, régészeti örökség: 1. 1. Történeti összefoglaló Az egykori kis halászfalu a part menti dombokra épült: a települést szőlők, erdők és hegységek veszik körül. A falu neve a „szép” alapszóra megy vissza és a 12. századból ismerjük első írott említését. A 13. században királyi udvarnokok lakták. 1332-ben szepezdi nemesekről hallunk: Nobiles de Scepezd. A helységet a 14-15. században a veszprémi püspök, a somogyvári bencés apátság és köznemesi családok birtokolják. A falu már a 13. században egyházas hely. Szent András tiszteletére szentelt templomának első említése 1288-ból való, papját 1323-1334-ben említik. A község a 16. század közepétől sokat szenvedett a török beütések miatt. Először 1548-ben néptelenedik el. 1549-ben ugyan 4 adófizető telket írtak össze, de 1572-ben, 1573-ban és 1574-ben az adóösszeírók török által elpusztított helységnek mondják. A rövidesen ismét benépesülő község 1648 után nem szerepel többé az adóösszeírásokban. A helységet a 18. század közepén németekkel telepítették újra. Középkori templomának romjai a 18. században még jól láthatóak voltak. A kutatók a templom mai alakjából román kori eredetre következtetnek. Tény, hogy a templomnak középkori részletei vannak: így a torony alatti ajtó gótikus béllete és a felmenő falak egy része. A templom körül több ízben kerültek elő melléklet nélküli sírok és középkori cserepeket is gyűjtöttek itt. Balatonszepezd mai római katolikus temploma a középkori templom romjainak felhasználásával épült 1845-ben. A középkori falu helyét a katolikus templom körül, a mai településközpont területén kereshetjük: a Dózsa György utca, Petőfi utca, Sport utca, Kisköz utca, Nagyköz utca, Árpád utca és a Balaton utca (71. sz. főút) vonalán, illetve az ezen utcák által határolt területen. (Lásd az 1780-as években készült I. katonai felmérés szelvényét!) 1. 2. Források és szakirodalom: Zala vármegye története. Oklevéltár I-II. Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. Budapest, 1886-1890. Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Győr-Budapest 1865-1891. Anjou-kori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula- I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993. Anjoukori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy Imre-Nagy Gyula, Budapest 1878-1920. Zsigmond-kori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994. A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527-1541. Szerk: Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény 47.) A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544. Szerk: Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 2002. (Zalai Gyűjtemény 54.). Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1555-1609. Zalaegerszeg, 1989. (Zalai Gyűjtamény 29.).

6

Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655. Zalaegerszeg, 1996. (Zalai Gyűjtamény 39.); Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1894. Vályi András: Magyarországnak leírása. III. Budae, 1799. Radnóti Aladár-Gerő László: A Balaton régészeti és történeti emlékei. Bp., 1952. 97. Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963) 89. Entz Géza-Gerő László: A Balaton környék műemlékei. Bp., 1958. 94. Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp., 1907. 181. Kumorovitz Bernát: Veszprémi regeszták. Bp., 1953. 64. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897. 68. Zala megye kézikönyve II. Főszerk.: Hóbor József. Budapest, 1998. 191-192. Holub József: Zala megye története a középkorban I. A megyei és egyházi közigazgatás története. Pécs, 1929. Holub József: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. Századok 51. (1917) 59. Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg, 1963. (A Göcseji Múzeum közleményei) 34-35. Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly: Veszprém Megye Régészeti Topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás. Budapest, 1966. (Magyarország Régészeti Topográfiája 1.) 71-72. Koppány Tibor: Későgótikus építészeti emlékek a Balatonfelvidéken. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 2. (1964) 189-195. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. Budapest, 1959. 150. Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok (1929-1930) 138-167, 257-285. Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás. Zalaegerszeg, 1986. (Zalai Gyűjtemény 24.) Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) Németh József: Zala megye műemlékei. Második, bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1979. 76. Zala megye történelmi olvasókönyve. Szerk: Molnár András. Zalaegerszeg, 1996. Magyarország műemlékjegyzéke. Felelős szerkesztő: Tilinger István. Budapest, 1976. 707. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest, 1983. 319. Balaton és környéke részletes kalauza. Szerk: Dornyay Béla-Vigyázó János. Budapest, 1934. 271. 2.

Régészeti örökség

1. lelőhely. Sebestyén-szőlő (7478) Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű leletek: őskor, ismeretlen kor. Leírás: A Várpalotai Szénbányászati Tröszt üdülőjétől délre bővizű forrás fakad a Balaton partján. A forrás közelében őskori őrlőkő került elő. Innen északabbra szőlő aláforgatáskor hamuréteget találtak és a közelben egy nagy vashorgot (Sebestyén Gyula adatközlése). 2002-ben Pintér László és S. Perémi Ágota megelőző feltárást végzett a lelőhelyen. A terület jelenleg is szőlőművelés alatt áll. Forrás: Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk.: Sági Károly. Bp., 1966. 45.; Ásatási jelentés a Balatonszepezd-Révfülöp közötti szakaszon végzett megelőző feltárásról. (KÖH 600/2392/2005.); Sebestyén Gyula: Balatoni Emlékmúzeum Badacsonyban. Bp., 1939. 21.

7

Helyrajzi számok: 1218/1, 1218/2, 022/4, 022/5, 022/6, 022/7, 022/8, 022/9, 022/10, 021, 023/12, 023/13, 023/14, 023/15, 023/16, 023/20, 020/3, 020/4, 1450/1, 1450/3, 1451/2, 1460/1, 1460/2, 1459/4. 2. lelőhely. Készelői-dűlő (7479) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: késő rézkor (badeni kultúra), római kor, késő középkor. Leírás: A lelőhely a községtől délre közvetlenül a 71. sz. út nyugati oldalán egy kis dombon helyezkedik el. Római és késő középkori felszíni leletanyag mellett szórványosan késő rézkori kerámiatöredékek jelentkeztek a felszínen. 2002-ben Pintér László és S. Perémi Ágota megelőző feltárást végzett a lelőhelyen. A domb területén jelenleg kaszálók, gyümölcsösök és kisebb facsoportok, ligetek találhatóak. Forrás: Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk.: Sági Károly. Bp., 1966. 45.; Ásatási jelentés a Balatonszepezd-Révfülöp közötti szakaszon végzett megelőző feltárásról. (KÖH 600/2392/2005.). Helyrajzi számok: 012/18, 012/19, 1109, 1111/2, 1111/3, 1112, 1113/1, 1113/2, 1114/16, 1114/17, 1114/19, 1114/20, 1114/21, 1114/22, 1114/23, 1114/24, 1114/25, 1114/26, 1114/27, 1114/28, 1114/29, 1114/30, 1114/31, 1115, 1116, 1117, 1118, 1119, 1123, 1124, 1125, 1126, 1450/1, 1450/2, 06, 1451/2, 3. lelőhely. Cseri-dűlő (7480) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: késő rézkor (badeni kultúra), kora bronzkor, késő bronzkor (halomsíros kultúra), kora római kor. Leírás: A lelőhely a községtől délre a Balaton partján húzódó alacsonyabb domblejtőn helyezkedik el. Szőlőtelepítés során nagy kiterjedésű őskori telepet pusztítottak el. A települési hulladékokat jelző nagy foltok 50 méter széles és 100 méter hosszú sávban húzódnak a domboldalon felfelé. A felszínen gyűjtött cserepek nagy része késő rézkori és késő bronzkori. 2002-ben Pintér László és S. Perémi Ágota megelőző feltárást végzett a lelőhelyen. A lelőhely déli része szőlőterület, északi részét gyümölcsösök, ligetek tagolják. Forrás: Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk.: Sági Károly. Bp., 1966. 45.; Ásatási jelentés a Balatonszepezd-Révfülöp közötti szakaszon végzett megelőző feltárásról. (KÖH 600/2392/2005.). Helyrajzi számok: 09, 10/1, 10/2, 10/3, 10/4, 10/5, 10/6, 10/7, 011, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 012/7, 012/8, 012/9, 012/10, 010/7, 010/6, 010/5, 010/4, 010/1, 010/3, 010/2. 4. lelőhely. Római katolikus templom (7481) Régészeti jelenségek: Templom és templom körüli temető: középkor. Szórványlelet: késő középkor. Leírás: A község mai katolikus plébániatemploma a török korban elpusztult középkori templom romjainak felhasználásával épült 1845-ben. A templom romjai a 18. században még jól láthatóak voltak. A kutatók a templom mai alakjából román kori eredetre következtetnek. Tény, hogy a templomnak középkori részletei vannak: így a torony alatti ajtó gótikus béllete és a felmenő falak egy része. A templom körül több ízben kerültek elő melléklet nélküli sírok és középkori cserepeket is gyűjtöttek itt. A Szent András tiszteletére szentelt templom első említése 1288-ból való, papját 1323-1334-ben említik.

8

Forrás: Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk.: Sági Károly. Bp., 1966. 45-46.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. Bp., 1959. 30.; Radnóti Aladár-Gerő László: A Balaton régészeti és történeti emlékei. Bp., 1952. 97.; Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963) 89.; Entz Géza-Gerő László: A Balaton környék műemlékei. Bp., 1958. 94.; Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp., 1907. 181.; Kumorovitz Bernát: Veszprémi regeszták. Bp., 1953. 64. Helyrajzi számok: 1, 2, 4, 5, 6, 7, 8/1, 8/2, 12/1, 12/2, 14, 15, 16, 34, 401/1, 401/2, 403/1, 403/2. 5. lelőhely. Rét feletti erdő (7482) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: késő bronzkor, kora vaskor, kora római kor. Leírás: A lelőhely a Rétfeletti-erdő és a balatoni műút közötti lapos dombháton helyezkedik el. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. A lelőhely területe részben gyümölcsös, részben szántó művelési ágú. Forrás: Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk.: Sági Károly. Bp., 1966. 46. Helyrajzi számok: 087/13, 087/14, 087/15, 087/16, 087/17, 087/18, 087/19, 087/28, 087/29, 087/30, 087/31, 087/32, 087/2. 6. lelőhely. Rétfeletti erdő nyugati oldala (7483) Régészeti jelenségek: Urnatemető: késő bronzkor-kora vaskor. Urnatemető: római kor. Leírás: 1961-ben a Rétfeletti-erdő nyugati oldalához kapcsolódó barackos telepítését megelőző mélyszántás során kövekkel borított késő bronzkori-kora vaskori urnasírokat pusztítottak el. A mélyszántás során római kori ossariumok is kerültek elő. A lelőhely területe részben gyümölcsös, részben erdő művelési ágú. Forrás: Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk.: Sági Károly. Bp., 1966. 46. Helyrajzi számok: 080/10, 080/11, 080/12, 080/13, 080/14, 080/15, 080/16, 080/17, 080/26, 080/27, 080/28, 080/29, 080/30, 080/31, 080/32, 080/33, 080/34, 080/35, 080/36, 080/37, 080/38, 080/39, 080/43, 080/44. 7. lelőhely. Viriustelepi vasúti megálló (7484) Régészeti jelenségek: Telep: késő rézkor (badeni kultúra). Leírás: Az 1960-as években a Viriustelepi vasúti megálló közelében, a dombra vezető vízvezetékárok ásásakor két késő rézkori gödröt vágtak át. A gödrökben kerámiatöredékeket, állatcsontokat, paticsdarabokat és átégett földrögöket talált helyszíni szemle során Torma István. Terepbejárás alkalmával a felszínen hasonló korú leletanyag került elő. Forrás: Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk.: Sági Károly. Bp., 1966. 46. Helyrajzi számok: 391, 392, 393, 394/2, 394/8, 394/10, 394/11, 395, 396, 397, 398, 399, 400, 401/13, 401/14, 401/15, 401/16, 401/1. 8. lelőhely. Rétfeletti-erdő - Barackos (7485) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: neolitikum (DVK, lengyeli kultúra), kora bronzkor (zóki kultúra). Szórványlelet: késő vaskor. Urnasír: római kor.

9

Leírás: A Rétfeletti-erdőnél a nyugatra lejtő domboldalt 1964-ben megforgatták és nagy kiterjedésű őskori telepet bolygattak meg. A felszínre került égett paticsrögök jelzik az egykori házak helyét, a nagyobb foltokban jelentkező kerámiatöredékek, állatcsontok és kőeszközök pedig a hulladékgödröket. A kelták itteni jelenlétét egyetlen cserépdarab jelzi. Feltehető, hogy a 6. lelőhely római kori temetője erre a domboldalra is kiterjedt, mert egy kora római urnasír maradványai kerültek elő. A terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Forrás: Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk.: Sági Károly. Bp., 1966. 46. Helyrajzi számok: 078/1, 078/2, 078/3, 078/4, 078/6, 078/7, 078/9, 079, 080/3, 080/4, 080/5, 080/6, 080/7, 080/8, 080/18, 080/19, 080/20, 080/21, 080/22, 080/23, 080/24. Azonosítatlan lelőhelyek: Balatonszepezd területéről közelebbről meg nem határozható helyről római kori oszlopfő, delfin-domborműves kő és ossarium került a keszthelyi Balatoni Múzeumba. Régészeti érdekű területek: Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan, ezért régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környezete. A régészeti érdekű területek közé tartozik továbbá a község belterületének központi része (a Dózsa György utca, Petőfi utca, Sport utca, Kisköz utca, Nagyköz utca, Árpád utca és a Balaton utca által határolt terület), mivel ezen a területen kereshetjük a középkori Szepezd falu régészeti maradványait. b) Természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. c) Településkép és utcaképek Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d) Településszerkezet és területhasználat Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f) Védettségek A település területén található régészeti lelőhelyek ex lege általános védettséget élveznek. Külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely a településen nem található. g) Az örökségi értékek elemzése Balatonszepezd közigazgatási területén jelenleg nyolc régészeti lelőhelyet ismerünk. A lelőhelyeken a népvándorláskor kivételével minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható. A lelőhelyeken megfigyelt régészeti jelenségek között egyaránt vannak települések (telepnyomok) és temetkezések. Ezen kívül középkori templom maradványai is ismertek.

10

A község határa feltűnően gazdag őskori emlékekben, ezen belül elsősorban a késő rézkor (badeni kultúra) és a késő bronzkor (urnasíros kultúra) régészeti hagyatéka emelendő ki. A 6. lelőhelyen a megfigyelések szerint terméskövekkel borították késő bronzkori-kora vaskori urnasírokat. A 7. és a 8. lelőhelyen előkerült átégett tapasztás-töredékek (paticsdarabok) felmenő falú (gerendaszerkezetű) házakra engednek következtetni. A 6. lelőhelyen talált őrlőkő a korabeli gabonatermesztés bizonyítéka. A római kort öt lelőhely reprezentálja. A 6. és a 8. lelőhelyen római kori hamvasztásos temető maradványai kerültek elő. A két lelőhely valószínűleg összefügg egymással, tehát egyetlen nagyobb sírmezővel állhatunk szemben. A 2., a 3. és az 5. lelőhelyen feltehetően az iménti temetőkhöz tartozó kora római települések maradványai kerültek elő. A község mai katolikus plébániatemploma a török korban elpusztult középkori templom romjainak felhasználásával épült 1845-ben. A templom romjai a 18. században még jól láthatóak voltak. A kutatók a templom mai alakjából román kori eredetre következtetnek. Tény, hogy a templomnak középkori részletei vannak: így a torony alatti ajtó gótikus béllete és a felmenő falak egy része. A templom körül több ízben kerültek elő melléklet nélküli sírok és középkori cserepeket is gyűjtöttek itt. Szent András tiszteletére szentelt templomának első említése 1288-ból való, papját 1323-1334-ben említik. A 2. lelőhelyen minden bizonnyal a késő középkori Szepezd (Szepesd) faluhoz tartozó települési egység régészeti maradványai kerültek elő. h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A 8. lelőhely területe és az 5. lelőhely egy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Az intenzív talajművelésnek (főként a mélyszántásnak) negatív hatásai vannak. Amennyiben fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés, akkor jelentős károk keletkezhetnek a kulturális örökség elemeiben. A 8. lelőhelyen 1964-ben mélyszántás során nagy kiterjedésű őskori telepet bolygattak meg. A szántással az egykori házak maradványait, valamint a házak körül fekvő hulladékgödröket bolygatták. Ugyanitt egy kora római urnasír maradványai is kiszántásra kerültek. A település környékén kiterjedt szőlőterületek találhatóak. Nem véletlen, hogy a legnagyobb veszélyt a szőlőművelés jelenti a régészeti értékekre nézve. Elsősorban új szőlő telepítésekor (ültetés, illetve kordonok építése során), valamint szőlő-aláforgatáskor fordul elő az örökségi értékek bolygatása. Az 1. lelőhelyet szőlő-aláforgatás során bolygatták a két világháború között. A 3. lelőhelyen az 1960-as években szőlőtelepítés során nagy kiterjedésű őskori telepet pusztítottak el. A szőlők mellett nagy területet foglalnak el a településen a gyümölcsösök is: 2, 3, 5, 6. lelőhelyek területének egy része. Gyümölcsfák telepítése során régészeti értékek károsodhatnak. 1961-ben barack-ültetvény telepítését megelőző mélyszántás során kövekkel borított késő bronzkori-kora vaskori urnasírokat pusztítottak el a 6. lelőhelyen. Ugyanitt mélyszántás során római kori hamvasztásos temetőt bolygattak meg. A 7. lelőhelyen az 1960-as években vízvezetékárok ásásakor két késő rézkori gödröt vágtak át. 2. Változtatási szándékok

11

a) Településhálózati és tájhasználati változás Erre vonatkozóan nincs adatunk. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás 1. Hrsz. 144/9,14 telkeket az Et övezetből Lke-3 övezetbe átsorolja 2. Hrsz. 144/6/6 utat megszünteti és a területét a Hrsz. 070/2, 070/4 telekhez csatolja 3. Hrsz. 070/2, 072/7, 072/11, 072/12 telkeket az Et övezetből Lke-3 övezetbe átsorolja 4. Hrsz. 078/7 telket közúttá nyilvánítja és ezzel egyidejűleg a Hrsz. 069 út, a Hrsz. 074 út és a Hrsz. 079 út közötti szakaszát megszünteti és annak a területét a Hrsz. 075, 078/13 telekhez csatolja 5. Hrsz. 085 telket az Et övezetből részben az Mk-1 övezetbe átsorolja 6. Hrsz. 083/11,12 telkeket az Má-1 övezetből részben Mk-1 övezetbe átsorolja 7. Hrsz. 083/22, 083/15, 083/23 telkek között fekvő jelöletlen utat megszünteti és annak a területét a fentiekhez csatolja és belterülethez csatolás 8. Hrsz. 082, 388, 71. út, belterületi határ által határolt területet Vt-sz övezeti besorolását felülvizsgálja 9. Hrsz. 348, 350/1 telkeket a Vt-sz övezetből Lke-2 övezetbe átsorolja 10. 233, 276/5, 276/9, 276/10 telkeket az Üh övezetből Lke-2 övezetbe átsorolja 11. Hrsz. 927, 9218 telkeket a Vt-sz övezetből az Lke-2 övezetbe átsorolja 12. Hrsz. 912/1,2, 913 telkeket a Vt-sz övezetből az Lke-2 övezetbe átsorolja 13. Hrsz. 539/1 telket a Vt-sz övezetből az Lke-2 övezetbe átsorolja 14. Hrsz. 606 telket a Vt-sz övezetből az Üh övezetbe átsorolja 15. Hrsz. 527, 528 telkeket a Vt-sz övezetből az Lke-2 övezetbe átsorolja 16. Hrsz.1001,1003,1004 telket az Üh övezetből Lke-3 övezetbe átsorolja 17. Hrsz. 07/11 telket az Má-1 övezetből az Mk-1 övezetbe átsorolja 18. Hrsz. 010/1-7 telkeket az Má-1 övezetből Mk-1 övezetbe átsorolja 19. Hrsz. 1115, 1116, 1117, 1118 telkeket a Vt-sz övezetből az Lke-1 övezetbe átsorolja 20. Hrsz. 1189/3,4,5 telkeket a Vt-sz övezetből az Üh övezetbe átsorolja 21. Hrsz. 1461, 1459/5 telkeket Zkp övezetből Ksph övezetbe átsorolja 22. Hrsz. 1239 telket a Vt-sz övezetből az Üh övezetbe átsorolja 23. Hrsz. 1363/9,10,11 telkeket a Et övezetből az Üh övezetbe átsorolja 24. Hrsz 1372 telket a Vt-sz övezetből a Zkp övezetbe átsorolja 25. Hrsz. 1449/2,3,4 telkeket a Vt-sz övezetből a Zkp övezetbe átsorolja 26. Hrsz. 026/2,4,7-16 telkeket az Má-2 övezetből az Mk-C1 övezetbe átsorolja 27. Hrsz. 1650, 1651, 1652, 1654/1,2,3,4 telkeket az Ev-2 övezetből Mk-1 övezetbe átsorolja

12

28. Hrsz. 1807, 1809, 1811, 1812, 1830 telkeket az Ev-2 övezetből az Mk-C1 övezetbe átsorolja 29. Hrsz. 1954/1,2 1955, 1956 telkeket az Mk-1 övezetből az Üh övezetbe átsorolja 30. Hrsz. 1911 utat megszünteti és annak területét a Hrsz. 1910/2, 1910/3 telekhez csatolja c) Infrastrukturális változás Lásd fentebb! d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. 3.Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Történeti településhálózati következmények Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b) Természeti, táji hatások. Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. c) Településkép feltárulásának változásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A település területén jelenleg nyolc régészeti lelőhelyről van információnk. A tárgyalt régészeti lelőhelyek jól hozzáférhetőek a kutatás számára, régészeti feltárásukat - a beruházást megelőző feltárástól eltekintve – jelenleg semmi nem indokolja. Balatonszepezd területén helyben megőrzendő és bemutatásra érdemes régészeti emlékről eltekintve a 4. lelőhelyen található álló műemléktől – nincs tudomásunk. A 8. lelőhely területe és az 5. lelőhely egy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Az intenzív talajművelésnek (főként a mélyszántásnak) negatív hatásai vannak. A település környékén a legnagyobb veszélyt a szőlőművelés jelenti a régészeti értékekre nézve (1. és 3. lelőhely). Elsősorban új szőlő telepítésekor (ültetés, illetve kordonok építése során), valamint szőlő-aláforgatáskor fordul elő az örökségi értékek bolygatása. A régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés (szőlő-aláforgatás, szántás) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területen más, bolygatással nem járó hasznosításra térnek át. A katolikus templom melletti középkori temető sírjai (4. lelőhely) a különféle építkezések és infrastrukturális beruházások során jelentős mértékben károsodtak és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. Fontos megjegyezni, hogy a település belterületének jelentős részén várható régészeti leletek, elsősorban középkori településmaradványok előkerülése. Amennyiben

13

feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll. Az elmondottak alapján a község belterületének központi része (a Dózsa György utca, Petőfi utca, Sport utca, Kisköz utca, Nagyköz utca, Árpád utca és a Balaton utca által határolt terület) régészeti érdekű területnek minősül. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a már ismert régészeti lelőhelyek közvetlen környéke is. Felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezők figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni. A feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig köteles a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - gondoskodni. A településfejlesztési koncepcióban szereplő változtatások közül a 4., a 18. és a 19. pont alatt felsoroltak érintenek régészeti lelőhelyeket (2, 3, 8. lelőhely). A régészeti értékekre nézve kedvezőtlen hatások a 2. lelőhelyen várhatóak, amelynek egy részét lakóterületté minősítik. Amennyiben a változtatás visszavonására nincs lehetőség, akkor az egyes beruházások során a KÖH különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja a tervezett fejlesztések és az általuk a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történő megelőző feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével). Felhívom a figyelmet arra, hogy a jövőben a földmunkával járó fejlesztések kijelölése során a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területét kerüljék el. e) Történeti térbeli rendszerek alakulása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f) Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. g) Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. h) Településkarakter változásának hatásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Jelenleg károsan ható folyamat a szőlőművelés és az intenzív szántóföldi talajművelés következtében fellépő eltérő mértékű bolygatás, mely négy lelőhelyet érint (1, 3, 5, 8. lelőhely). Amennyiben továbbra is fennmarad az eddigi művelési gyakorlat, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A művelési módok megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének.

14

k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetőségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelőző feltárás(ok) folyamán a beruházók számára költségcsökkentő tényező lehet a gépi, illetve gyalog munkaerő biztosítása. 4. Összefoglaló A település területén jelenleg nyolc régészeti lelőhelyről van információnk. A lelőhelyek ex lege általános védettséget élveznek. A lelőhelyeken a népvándorláskor kivételével minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható. A megfigyelt régészeti jelenségek között egyaránt vannak települések (telepnyomok) és temetkezések. A lelőhelyek közül ki kell emelni a község középkori templomának és templom körüli temetőjének maradványait (4. lelőhely). Az 1, 3, 5, 8. lelőhely területén a szőlőművelés és az intenzív szántóföldi talajművelés jelenti a legnagyobb problémát. Amennyiben továbbra is fennmarad az eddigi művelési gyakorlat, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A művelési módok megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének. A katolikus templom melletti középkori temető sírjai (4. lelőhely) a különféle építkezések és infrastrukturális beruházások során jelentős mértékben károsodtak és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. A község belterületének központi része (a Dózsa György utca, Petőfi utca, Sport utca, Kisköz utca, Nagyköz utca, Árpád utca és a Balaton utca által határolt terület) régészeti érdekű területnek minősül. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a már ismert régészeti lelőhelyek közvetlen környéke is. Felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezők figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni. A feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig köteles a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - gondoskodni. A településfejlesztési koncepcióban szereplő változtatások közül a 4., a 18. és a 19. pont alatt felsoroltak érintenek régészeti lelőhelyeket (2, 3, 8. lelőhely). A régészeti értékekre nézve kedvezőtlen hatások a 2. lelőhelyen várhatóak, amelynek egy részét lakóterületté minősítik. Felhívom a figyelmet arra, hogy a jövőben a földmunkával járó fejlesztések kijelölése során a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területét kerüljék el.

15

5. Nyilatkozat

Alulírott, Takács Károly, régész, nyilatkozom, hogy a 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi szakterületre vonatkozó szakértői névjegyzékben. Régész diploma száma: 1510/2000 (ELTE-BTK). Szakértői engedély regisztrációs száma: R4XH98 Nyilvántartásba vétel sorszáma: 17/2011 Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek.

Győr, 2015. november 06.

/Takács Károly/

Régész diploma száma: 1510/2000 (ELTE-BTK). Szakértői engedély regisztrációs száma: R4XH98 Nyilvántartásba vétel sorszáma: 17/2011

17

BALATONSZEPEZD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Recommend Documents