BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
RAJZOLÁS K ÉZIM UNKA
ÉNEKZENE
TERM. TÁRSADALOM EMBER
JÁTÉK MESE VERS
MATEMATIK A M OZGÁS
MOZGÁS
CSALÁD
2015.09.01.
BALATOSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA 8710. BALATONSZENTGYÖRGY CSILLAGVÁR U. 4. TEL: 85/377-921 EMAIL:
[email protected]
PEDAGÓGIAI PROGRAM OM. AZONOSÍTÓ:
202297
Készítette: Beősze Tamásné intézményvezető
Nevelőtestület elfoga- Intézményvezető jóváhagyásának dátuma: dásának dátuma: 2015.09.01. 2015.08.31.
Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma:
Fenntartói egyetértés dátuma:
Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2018.08.31.
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Tartalomjegyzék
1. 1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3.
BEVEZETÉS …………………………………………………………………………………. Intézményi adatok ……………………………………………………………………… Helyzetelemzés ………………………………………………………………………….. Intézményt használók …………………………………………………………............ Az intézményi munka feltételei ………………………………………………………. Intézményi értékek, kiemelt eredmények …………………………………………
4 5 6 7 8 11
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
PEDAGÓGIAI PROGRAM ………………………………………………………………. Gyermekkép …………………………………………………………………………….. Óvodakép ………………………………………………………………………………... Óvónőkép ………………………………………………………………………………… A NEVELÉS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, KÜLDETÉSE …………………………………...
12 12 13 14 15
3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5. 3.1.6.
AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐMUNKA CÉLJAI ……………………………….. Nevelési cél elérésének feltételei …………………………………………………… Szükségletek szerepe, érzelmi nevelés …………………………………………….. Tevékenységek szerepe ………………………………………………………………. Képességek szerepe …………………………………………………………………… Tudatos fejlesztés feltétele …………………………………………………………….. Fejlesztés tartalma ………………………………………………………………………. Pedagógia tevékenységek tervezése, időkeretei ………………………………..
16 17 17 17 19 20 21 22
4. 4.1. 4.2. 4.3.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS-ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FORMÁI … A személyiségfejlesztés kerete ……………………………………………………….. Közösségfejlesztés formái ……………………………………………………………… Alkalmazott módszerek ………………………………………………………………..
25 25 27 28
5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.
AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI, ÁLTALÁNOS FELADATAI ………..
29 29 31 31 33 34
6.
AZ ÓVODÁK ARCULATÁT MEGHATÁROZÓ SPECIFIKUS TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ………………………………………………………………………
6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.4.1. 6.4.2. 6.4.3. 6.5.
Egészségnevelés, egészségfejlesztés ……………………………………………….. Az érzelmi nevelés ………………………………………………………………………. Közösségi tevékenység, erkölcsi nevelés ………………………………………….. Értelmi fejlesztés …………………………………………………………………………. Anyanyelvi nevelés ……………………………………………………………………..
Kooperáció és kommunikáció ………………………………………………………. Tradíciók, hagyományőrzés, ápolás ………………………………………………… Környezetvédelem ……………………………………………………………………… Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztése…………………………………... Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ………………………………….. BTMN-es gyerekek fejlesztése ………………………………………………………… A tehetséges gyermek …………………………………………………………………. A HH/HHH-s gyerekek …………………………………………………………………..
36 36 37 39 42 42 49 50 50
-2-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
7. 8. 9.
SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ………………….. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ……….. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ……………………………………
52 53 54
10. 10.1. 10.2. 10.3. 10.4.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK ……………………… Játék ………………………………………………………………………………………. Tanulás – játékba integrált tanulás ………………………………………………….. Munkajellegű tevékenység ……......................................................................... Szabadidős tevékenység ………………………………………………………………
56 56 58 60 61
11. 11.1. 11.1.1. 11.1.2. 11.2. 11.2.1. 11.2.2. 11.2.3. 11.2.4.
TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK …........... Külső világ tevékeny megismerése …………………………………………………. A környezeti nevelés …………………………………………………………………… Matematika ………………………………………………………………………………. Művészeti tevékenységek …………………………………………………………….. Mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás ………………………………………… Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ……………………………………………… Ének, zene, énekes játék, gyermektánc …………………………………………... Mozgásfejlesztés …………………………………………………………………………
62 62 62 64 66 68 68 69 71
12. 12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5. 12.6. 12.7. 12.8.
AZ ÓVODÁK KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE …………………………………... Család – gyermek – pedagógus …………………………………………………….. Kapcsolattartás az iskolával ………………………………………………………….. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel ……………………………………... Együttműködés az egészségügyi intézményekkel ........................................... Együttműködés a fenntartó Önkormányzattal …............................................... Szakértői Bizottságokkal, szakszolgálattal és EGYMI-vel való kapcsolat …... Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal ....................................................... Kapcsolat óvodákkal, és pedagógusaikkal………………………………………..
73 73 75 76 76 77 77 77 77
13.
CÉLOK, FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK…………………………………………………………………………………….. A GYERMEKI FEJLŐDÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE……………………………………………………………………………………………. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN ……………………………………… A PP. ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ……………………………………………………………………. A pedagógiai program érvényességi ideje ……………………………………….. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálat ……………………………….. A pedagógiai program módosítása ………………………………………………… A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ……………………………….. Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .............................………..
14. 15. 16.
17.
18.
78 82 89 91 91 91 91 91 91
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA, JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK …………………………………………………………………………..
92
MELLÉKLETEK
96
-3-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Mottó:
2015.
„Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” (Wass Albert)
1. BEVEZETÉS A program átdolgozása a következő oktatáspolitikai, törvényi változások miatt vált szükségessé: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9. 10. 11.
A többcélú, közös igazgatású intézmény fenntartói változása. Óvodák, közös igazgatás alá kerülése, intézményi átszervezése. 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1997. évi törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 15/2013.(II.26.) EMMI - rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről.
A pedagógiai programunknak, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6.§-ban foglaltak szerint az alábbiakat kell tartalmaznia: Óvodák nevelési programja a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
-4-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A Balatonszentgyörgyi Margaréta Óvoda - a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza az óvodában folyó pedagógiai munka alapelveit. Széles tevékenységkínálattal, a gyerekek harmonikus fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Pedagógiai Programunk „Az óvodai nevelés országos alapprogramjára” épül, a helyi sajátosságok, igények és a nevelőtestület által meghatározott alapelvek, célok, feladatok megfogalmazásával. Fontos szempont, hogy intézményünk a „Tevékenységközpontú óvodai nevelés” vázára dolgozza ki nevelési programját. Meg kívánjuk őrizni hagyományainkat, eredményeinket is, melyekre büszkék vagyunk. Ugyanakkor jelenjen meg – az általános és tevékenységközpontú célokon, feladatokon túl – az a sokszínűség, amely jellemzi óvodáinkat, melyeket küldetésünknek, jövőképünknek tekintünk. Törekvésünk, hogy mindkét intézmény - hasonló személyi, tárgyi feltételekkel rendelkezzen, és az egységes pedagógiai szemlélet kialakításával megőrizzük és továbbfejlesszük óvodáink sajátos arculatát. 2015. január 14. …………………………... Beősze Tamásné Intézményvezető
1.1 INTÉZMÉNYI BEMUTATÁSA 1. 1.1.
A többcélú, közös igazgatású intézmény adatai
2013. 01.01-től: A Dobó István Általános Iskola fenntartói, üzemeltetői változása miatt az óvodák visszakerültek az Önkormányzatok fenntartásába. Létrejött a két óvodát és a közétkeztetést ellátó egységet integráló új intézmény. Az intézmény neve: BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA Székhelye: 8710 Balatonszentgyörgy, Csillagvár u. 4. Email:
[email protected] OM azonosítója: 202279 Fenntartók: Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata 8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u.91. Balatonberény Község Önkormányzata - 8649 Balatonberény, Kossuth L. tér 1. Hollád Község Önkormányzata - 8731 Hollád, Fő u.16. Tikos Község Önkormányzata - 8731 Tikos, Iskola u.16. Vörs Község Önkormányzata - 8711 Vörs, Alkotmány u.29. Szőkedencs Községi Önkormányzata - 8736. Szőkedencs, Fő u. 28. Szegerdő Község Önkormányzata – Szegerdő, Főnyed Község Önkormányzata – Főnyed,
-5-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Szervezeti egységei: 3 Balatonszentgyörgyi „Margaréta” Óvoda „Csicsergő”Óvoda - Tagóvoda– Balatonberény Közétkeztetést ellátó konyha – Balatonszentgyörgy Az intézmény csoportjainak száma:
4
Felvehető gyerekek maximális száma: 100 fő Margaréta Óvoda: 75 fő Csicsergő Óvoda: 25 fő Felügyeleti és irányító szerve: Balatonszentgyörgy Környéki Önkormányzatok Társulása 8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u.91. Az intézmény típusa:
Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény
Az intézmény jogállása:
Önálló működő és gazdálkodó intézmény.
Óvodázási körzet:
Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Hollád, Tikos, Vörs, Szőkedencs, Szegerdő, Főnyed települések
Az óvoda jogállása:
Önállóan működő és gazdálkodó intézmény. Önálló jogi személy. Gazdasági feladatainak vezetését a települési önkormányzat gazdasági csoportja látja el, az együttműködési megállapodás alapján.
A tagóvoda jogállása:
Az óvoda, a balatonszentgyörgyi „Margaréta” tagóvodájaként működik. Nem önálló jogi személy. A munkáltatói jogkört a „Margaréta” Óvoda vezetője gyakorolja. Szakmailag önálló. A tagintézmény vezetője a vezető óvónő.
1.2.
HELYZETELEMZÉS
A társadalmi környezet elvárásai: A köznevelési intézményekben folyó helyi és központi elvárások módosultak, ill. bővültek, felerősödtek. Az Köznevelési törvény, az Országos Óvodai nevelési Program, az Önkormányzatok Esélyegyenlőségi Programja, az intézmény Esélyegyenlőségi terve, az SNI-s és Nemzetiségi gyerekek nevelésére és a vonatkozó irányelvek részletesen tartalmazzák azokat a központi – országos elvárásokat, melyek alapján módosítottuk Pedagógiai Programunkat. Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogrammal. Az önkormányzat elvárásai: 1. Biztosítsák az intézmény törvényes, az adott feltételek mellett lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást. 2. A partnerek által támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítése.
-6-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
3. Az intézmény területén az esetleges gyermekbalesetet előidéző okokat szüntessék meg, haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. 4. Kiemelt figyelmet fordítsanak a gyerekek lelki, testi állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. 5. Törekedjenek arra, a pedagógusok és gyermekek, valamint gyermek-gyermek kapcsolataiban minél bensőségesebb, családiasabb légkör jellemezze az intézményt. 6. Fordítsanak kiemelt figyelmet a csoportszobák, ill. az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, a környezet védelmére. 7. Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat. 8. Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztőprogramok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére. 9. Térségi, országos, nemzetközi pályázati lehetőségeket kutassák fel, forrásaikat a feladatellátás színvonalának érdekében bővítsék. 10. Biztosítsák a működési körzetből érkező gyerekek felvételét, elhelyezését, életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelését. 11. Érjék el, hogy a körzetben élő hátrányos helyzetű családok, valódi alternatívának tekintsék a minél korábbi óvodai beíratást. 12. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a gyerekek szüleit – részletes és érdemi módon – a gyerekek fejlődéséről, adjanak tanácsot, ill. nyújtsanak segítséget a gyerekek fejlődéséhez. 13. Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, ill. pedagógiai szakszolgálatokkal, a gyerekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. 14. Érjék el, hogy az óvodából kilépő gyerekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, ill. jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába. A szülők elvárásai: 1. Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek közötti társas kapcsolatok fejlesztésére. 2. Biztosítsák a gyermekek érdeklődésének minél változatosabb módon való felkeltését, folyamatos ébrentartását. 3. Törekedjenek minél bensőségesebb, családiasabb légkör kialakítására. 4. Segítsék a nevelés hatékonyságát tudatosabb ráhatásokkal, következetesebb odafigyeléssel. 5. Törekedjenek a speciális szolgáltatások (logopédus, fejlesztő, gyógypedagógus, pszichológus stb.) lehetőségének megteremtésére. 6. A gyermek egyéni képességeinek fejlesztését segítségükkel oldják meg.
1.2.1. Az intézményt használók Az intézménybe járó gyerekek jellemzése: Általában mindkét óvodában a kétkeresős, és az egykeresős családmodell a jellemző. Gyakori a létminimum alatt vagy annak közelében élő családok száma, különösen a társközségekből bejáró gyerekek szociális helyzetére jellemző. A munkanélküliség, az alacsony kerese-
-7-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
tűek terjedésével – egyre nehezebben tudnak gondoskodni gyermekeikről. Folyamatosan nő a gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok száma. Az óvodákba különböző szociokulturáju gyerekek járnak. Margaréta Óvoda: A gyermekvédelmi támogatásra szorulók száma 28 fő – 44 %, hátrányos helyzetűek aránya 21 fő - 33 %. Az óvodásaink 16 %-a (10 fő) - halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos, és a hátrányos helyzetűek kimagasló aránya a bejáró gyerekek közül kerül ki. Az intézménybe, a társulásba bevont településekről, és a székhely község környezetéből is járnak gyerekek, a bejárók aránya 46 %. Csicsergő Óvoda: A gyermekvédelmi támogatásra szorulók 6 fő - 40 %, hátrányos helyzetűek aránya 6 fő - 40 %, HHH-s gyermek 3 fő - 20 %. Az intézménybe csak Balatonberény településről járnak gyerekek.
1.2.2. Az intézményi munka feltételei a.) Az óvodák nagyságrendje: Margaréta Óvoda: Csicsergő Óvoda: (tagóvoda)
3 csoportos 1 csoportos
b.) A csoportok szervezési keretei: A négy csoport - max. 100 fő férőhellyel működik. Margaréta Óvoda: 1 kiscsoport: max. 25 fő létszámmal 1 középső csoport: max. 25 fő létszámmal. 1 nagy csoport: max. 25 fő létszámmal működik. Csicsergő Óvoda:
1 vegyes csoport
max. 25 fő létszámmal működik.
A csoportok szervezeti keretei, - a gyerekek korszerinti, és fejlettségi mutatói alapján - tanévenként változhatnak. c.) A csoportszerkezet kialakításának szempontjai, elvei: -
A beíratott gyerekek száma, életkora, A gyerekek személyisége A szülők igényei A gyermekközösség szociális összetétele A gyerekek nemenkénti aránya, korosztályon belül A nevelési, fejlesztési feladatok eredményesebb megoldása Testvérkapcsolat, rokoni kapcsolatok
d.) Átjárhatóság biztosítása: A csoportok között: - Nyitástól a folyamatos tízórai elkezdéséig - A nevelési idő végétől az óvoda zárásáig, délután - Az udvaron, játékidőben /délelőtt és délután/
-8-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
-
2015.
Ünnepek, ünnepélyekkor /farsang, mikulás, betlehemezés, karácsony, előadások/ Megegyezés alapján, bizonyos időpontokban
Óvodáink között: közös programok alkalmával: - Közös gyermeknap, közös kirándulások, kiállítások - Nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek, szakmai mk. megbeszélések Kistérségi óvodák között: „Zöld-Manó” Hétpróba - óvodaközi találkozó „Prücsök” Fesztivál – óvodaközi találkozó
1.2.2.1. Személyi feltételei: Az intézményben 13 fő közalkalmazott és 1 fő MT. szerinti alkalmazott biztosítja az intézmény folyamatos és zavartalan működését. A tervezett nevelési, fejlesztési elképzelésekhez a törvényes szakember háttér adott. Az óvodák nyitvatartási ideje, a csoportonkénti átfedési idő, az órakedvezmények szükségessé tették a törvényben ajánlott alkalmazotti létszám biztosítását.
Margaréta óvoda:
13 fő
Felsőfokú végzettségű, főállású óvodapedagógusok száma:
összesből:
Pedagógus szakvizsgával rendelkező:
7 fő 4 fő
Közokt. vezetői szak és szakvizsga: Óvodapedagógus fejlesztő szakon és szakvizsga:
Óvodai mozgásfejlesztő és pedagógus szakvizsga: BTM-es gyerekek együttnevelése szakirányú végzettség 1 fő Nevelőmunkát segítő főállású, szakképzett pedagógiai asszisztens:
1 fő 2 fő 1 fő
1 fő 3 fő 1 fő 1 fő
Nevelő munkát segítő, főállású szakképzett dajkák száma: Egyéb főállású közalkalmazott: - Konyhai kisegítő MT. szerinti alkalmazott - takarító
Csicsergő óvoda:
3 fő
ebből
Felsőfokú végzettségű, főállású óvodapedagógusok száma: Pedagógus szakvizsgával rendelkező: Közokt. vezetői szak és szakvizsga:
Nevelő munkát segítő, főállású szakképzett dajkák száma, konyhai kisegítő is:
2 fő 1 fő 1 fő
Az óvodák pedagógusainak szakmai felkészültsége: Az intézményünkben folyó nevelőmunka sikeressége abban gyökeredzik, hogy a kollektívát probléma érzékeny, kreatív pedagógusok és nevelő munkát segítők alkotják; akik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy a gyermekekkel megszerettessék az óvodát és minél családiasabb légkört tudjanak kialakítani. Óvodánk pedagógusai fogékonyak az új ismeretek befogadására, nagy hangsúlyt fektetnek szakmai önképzésükre, szakmai tudásuk frissítésére, fejlesztésére.
-9-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Az intézményi óvodapedagógusok 63 %-a (5 fő) szakvizsgázott, 75 %-a (6 fő) valamilyen szakkal vagy másoddiplomával is rendelkezik. Felkészültségük, munkafegyelmük, munkaintenzitásuk megfelelő. A csoportokban dolgozó óvónői párokra az összedolgozás, az együttműködés, egymás segítése, kiegészítése a jellemző. Munkájukat áthatja a hivatástudat, a szakmai fejődésük iránti elkötelezettség, a gyermekszeretet és a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, és a nagyfokú empatikus készség. Nevelőtestületünkben jó az információáramlás, stabil, öszszeszokott csapat, hisz 25-40 éve dolgoznak a pályán és az óvodában. Innovatívak, mobilizálhatók, aktivizálhatók és motiválhatók. Minden csoportban szakképzett dajka segíti az óvodai nevelőmunkát. A pedagógiai munka közvetlen segítői - az asszisztens és a dajkák - hozzáértő, összehangolt munkájuk nélkül nevelési feladataink megvalósítása elképzelhetetlen. Lelkiismeretes, sokoldalú segítőtárs, szakképzett pedagógiai asszisztens segíti munkánkat, kire mindig számíthatunk. Az óvodai pedagógusok és a nevelőmunkát segítők kapcsolatára a nevelőtársi együttműködés, tolerancia, az igényesség, és az őszinte tapintatosság jellemző.
1.2.2.2. Az óvodák tárgyi - dologi feltételei: Óvodáink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az intézmények épülete, kertje, tagoltsága, helyiségei, berendezése, méretei megfelelnek a végrehajtandó feladatoknak, a gyerekek életkori sajátosságainak. Megfelel testméretüknek. Lehetővé teszi a mozgás - és játékigényük kielégítését. A gyerekek által használt tárgyi felszerelések hozzáférhető módon, biztonságosan vannak elhelyezve. Megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak és lehetőséget teremt a szülők fogadására is. Margaréta óvoda: Az épület három csoportos, szociális helyiségekkel, tornaszobával ellátott. korszerű, XXI. század elvárásainak megfelelő intézmény. Integrált intézményként vettünk részt 2010-ben, a DDOP-3.1.2. infrastrukturális fejlesztésben, mely révén az intézmény, teljes körű felújításon, bővítésen esett át. Az óvoda esztétikus, amely a választott programunk céljainak, feladatainak megvalósításához is illeszkedik. Az épület és berendezései korszerűek, biztonságosak, méretei igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Építészeti adottságai a pedagógiai feladatok figyelembevételével kerültek kialakításra. A kialakított helyiségek, az óvodai felszerelések korszerűek, esztétikusak. A foglalkoztatók, öltözők, mosdók elhelyezése funkcionális. A csoportszobák külön bejárattal közelíthetők meg, terasszal ellátottak. Méretük a gyermeklétszámnak megfelelő. A tevékenykedtetésen kívül, az étkeztetés és pihenés színhelyét is szolgálják. Rendelkezik óvodánk jól felszerelt fejlesztő szobával, elkülönítő-orvosi szobával, mozgássérült részére kialakított szociális helyiséggel, nagyon jól és korszerűen felszerelt tornaszobával, és melegítő konyhával is. Akadálymentesített, térkövezett, füves-fás udvarral. A játékok esztétikusak, természetes anyagból készültek, korszerűek. Számuk, minőségük a törvényben leírtaknak megfelel. A folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell.
- 10 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Csicsergő óvoda: Óvoda épületének kedvező fekvése, (a Balatontól 150 m-re fekszik domboldalon), csodálatos látvány nyújt gyermekeink számára az év minden évszakában. Az óvoda épületei folyamatosan karbantartottak. Egészséges a fűtése, megvilágítása. Az óvoda nyílászárói kicseréltek, az épület külső hőszigetelése megoldott. Az épület adottságai két csoportszobára adnak lehetőséget, így egy működő csoport lévén felváltva tudjuk használni őket. Az udvar tágas, fákkal, tujákkal, sövénnyel ültetett, védelmet nyújtva az esetleges szmogtól és az erős napsugárzástól. Udvari játékaink a szabványnak megfelelőek, padokkal, homokozóval, fedett terasszal ellátott. Csoportszobák: mérete megfelelő. Berendezésük praktikus, a gyermek méretéhez igazodó. Esztétikus környezetbarát. Egyik csoportunk ékessége a galéria, ahol gyermekeink szívesen töltik játékidejüket szerepjátékok kezdeményezésére. Az asztalok, székek, polcok és tárolók természetes anyagokból készültek, biztonságosak, gyermekméretűek. Jól felszerelt tornaszobával, és fejlesztőszobával rendelkezünk.
1.2.3. Az intézmények értékei, kiemelt eredményei 1. Az óvoda alapértéke, a gyermek személyét szeretet, tisztelet, elfogadás, megbecsülés, bizalom övezi, amely magába foglalja az átlagtól eltérő képességű, eltérő származású és kultúrájú gyermeket is. A gyerekek közti megkülönböztetés nem jellemző óvodánkra. Testületünk elfogadja a gyermek „különbözőségét”. 2. A gyermek érdekeit, szükségleteit figyelembevevő, a gyermeki énkép erősítését célzó erőfeszítéseinket értéknek tartjuk. A gyermekek szabad véleménynyilvánítását, beleszólási jogát életterébe és önállóvá nevelését biztosítjuk. 3. Érték a mással nem helyettesíthető játék, az alkotásra készülődés, a feltöltődés, a személyiség fejlesztés eszköze, mert óvodánkban a harmonikus gyermeki személyiség fejlesztésének központúsága dominál. 4. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az együttes nevelést megvalósító, partneri viszonyra törekszünk. 5. Büszkék vagyunk: a meghitt, jól szervezett hagyományos ünnepélyeinkre, közösen a szülőkkel, érdeklődőkkel rendszeresen szervezett munkadélutánjainkra, kiépített közvetlen kapcsolatainkra a szülőkkel. 6. A szülői igényeknek megfelelő, a program céljait, felzárkóztatást, tehetséggondozást szolgáló nevelési időn kívüli szolgáltatások változatosságára. 7. Nevelőtestületünk közös értéke, a tagok magatartása, kommunikációja, a példája, összhangja, elkötelezettsége, amely a szervezet teljesítményét javítja. 8. A nevelőtestület tagjainak újiránti fogékonysága, melynek érdekében a szakmai ismereteiket frissíteni, bővíteni, ill. speciális szakképesítés megszerzését is vállalják. 9. Büszkék vagyunk szakmai munkánk kiemelkedő eredményeire. - a kiépített minőségfejlesztésünkre, - a Belső Gondozói Rendszerünkre, melynek keretében integráltan megvalósul a gyermekek egyéni fejlesztése, a fejlesztés koordinációja, a gyermeki fejlődés nyomon követésének rendszere, a gyermekek fejlődését portfólió tartalmazza. - az intézményben folyó egyéni fejlesztő munkánkra: A fejlesztőink az Egységes Szakszolgálat útmutatásai alapján, törvényes keretek között végzik a fejlesztésre szoruló gyerekek egyéni foglalkozását.
- 11 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
a bevezetett és alkalmazott személyiség fejlesztést célzó - kompetencia alapú nevelésünkre. (TÁMOP.3.1.4.) - A nevelőtestület által kidolgozott és működtetett kompetencia alapú gyermeki mérésekre, a gyermeki fejlődés nyomon követésének rendszere, a gyermek fejlődését portfólió tartalmazza. - az integrált pedagógia módszertanának alkalmazására - a testület tagjai által kidolgozott és alkalmazott szakmai fejlesztő- programjainkra. (óvoda-iskola átmenet, korcsoportok tématervei) - „Bóbita” gyerektánc csoportunkra, akik a kistérségen belül pozitív hírnevet szereztek óvodánknak. Jól működő szakmai teamekre, melyek egy-egy terület fejlesztésére, a tervezés összehangolására, diagnosztizálásra, elemzésekre, problémák feltárására, értékelésekre jöttek létre. Büszkék vagyunk a kiépített kapcsolatainkra: a térség óvodáival, kölcsönösen veszünk részt egymás rendezvényein. („Prücsök Fesztivál - gyermektánc, „Zöld manó” környezetvédelmi vetélkedő) intézményekkel, civilszervezetekkel kötött megállapodásainkra. Jó a kapcsolatunk a településen élő, adományozó német állampolgárokkal. Óvodáink közéleti tevékenységére, a falu rendezvényein gyermekeink szereplésére. Tagóvodánkra, amely 2005. évben elnyerte a Madárbarát és ÖKO Óvoda címet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől, mely az elvárásoknak folyamatosan megfelel. Az intézményben működő szakmai munkaközösség munkájára, valamennyi óvodapedagógusunk részvételével. Az önképzésen kívül jól szolgálja a belső továbbképzést, belső értékelést, az innovációt, a fejlesztési lehetőségek kidolgozását a PDCA logika szerint, a folyamatszabályzást, a szervezeti kultúra fejlesztését. Intézményeink esztétikumára, természetes anyagú dekorációjára, az „évszakok, a természet kincseit” és a pedagógusaink kreativitását felhasználva formáljuk gyermekeink esztétikai érzékét. Büszkék vagyunk megvalósult, sikeres pályázatainkra. Intézményünk korszerű infrastruktúrájára, a természetes anyagokból kialakított udvarainkra, szabvány játékeszközeinkre, dekorációinkra, gondozott kertünkre, XXI. századi, korszerű óvodánkra, az esztétikusan elrendezett, gyermekbarát csoportszobáinkra, torna és fejlesztőszobáinkra, berendezéseinkre, bútorainkra, galériáinkra, oktatást segítő eszközeinkre. -
10.
11.
12. 13.
14.
15.
16. 17.
2. 2.1.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Gyermekkép
Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség sza-
- 12 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
bad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodánkban olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelően empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.
2.2.
Óvodakép
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, valamint pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítására törekszik. A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelésünk, az alapelvek megvalósítása érdekében: − Gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. − A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor - specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról. − Tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, és a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. − A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
- 13 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
−
−
2.3.
2015.
A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Olyan óvodákban kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, szülő, és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat.
Óvónőkép
Az óvodapedagógus megfelel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának, az óvoda Pedagógiai Programjának, mind alapelveiben, mind céljaiban és feladataiban. Óvodáinkban dolgozó óvodapedagógus jó pedagógiai vénával rendelkezik, szakképzett, a munkáját hivatásának is tekinti. Akkor érzi jól magát, ha körülötte sok kisgyermek van, olyan kisgyermekek, akik tőle kapják meg azt a segítő jelenlétet, hogy a világot képesek legyenek befogadni. Biztosítja mindazon feltételeket, hogy a gyerekek fedezhessék fel a világot, és abban ő egy segítő társuk. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és a szülők számára, a digitális eszközök funkcionális terén is. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, annak alkalmazhatóságáról. Óvó, védő, türelmes, kedves, gyermekszerető, elfogadó, gondoskodó, empatikus, a gyermeki személyiség iránt alázattal és tisztelettel rendelkező. Tevékenység közben minden kisgyermekre fókuszál. Tudja, hogy az ő nevelő munkája a családi nevelés kiegészítője, a szülő és az óvodapedagógus egymás nevelőpartnerei, az együttműködés a bizalomra épül, amit ápolni, gondozni kell. A pozitív visszajelzésekre épít, a bátorítás, biztatás módszereivel nevel. − megbecsüli a gyermeket úgy, ahogy van, − bizalmat mutat a gyermekkel szemben, ezáltal önbizalmat ad, − hisz a gyermek képességeiben, elnyeri a bizalmát és erősíti az öntudatát, − bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, az újra próbálkozásra − elismerést mutat a jó teljesítmény vagy az őszinte igyekvés esetén, − felhasználja a többi gyermeket, hogy a gyermek fejlődését elősegítse, kedvezőbbé tegye, − a csoportot úgy tagolja, hogy minden gyermek megtalálja benne a maga helyét, − a gyermek képességeinek fejlesztése kis lépésekben, a sikerek biztosításával, − felismeri, és a gyermek erős oldalára, és kedvező adottságaira koncentrál, − a gyermek érdeklődési területeire építi a tanulás folyamatát, ezzel előrehaladását gyorsítja. Folyamatosan fejleszti személyiségét, önismeretét. Szakmai fejlődése érdekében, részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, intézményen belli kutatásokban. Tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Fontosnak érzi a saját lelki egyensúlyának megteremtését. Tetteiért vállalja a felelősséget. Emberi kapcsolatai javítására törekszik minden szinten. A célok megvalósítása érdekében összehangolt munkát végez a csoportban dolgozó valamennyi felnőttel. Modell szerepét átérzi, külső megjelenése ízléses, harmonikus, viselkedése a szülőknek, gyermekeknek példaértékű. Kerüli a kihívó beszédet, magatartást és megjelenést.
- 14 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Konfliktusait kulturáltan kezeli, nyíltan és őszintén nyilatkozik problémáiról. Attitűdje pozitív, fejlesztő, előrevivő, kerüli a kemény, diktatórikus megnyilvánulásokat, tettlegességet nem engedhet meg magának. Titoktartási kötelezettségét a gyermekek érdekében köteles betartani.
2.4. AZ ÓVODÁK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, HITVALLÁSA, KÜLDETÉSE… •
• • •
•
• •
• • • •
•
• • •
Az óvodai nevelésünknek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére irányul, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a társadalmi integrálását. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illet meg. A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Hangsúlyozzuk a nevelés elsődlegességét, gyermekközpontúságot, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul. Az óvodáinkban, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, személyiségét elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Fejlesztéséhez szeretetteljes, családias biztonságot adó, érzelem gazdag, esztétikus óvodai környezetet teremtünk. A gyermeknek sajátos, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Legfontosabb feladatunknak tartjuk a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel biztosítjuk az óvodásaink fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Pedagógiai tevékenységünket azonos pedagógiai elvek, egységes nézetek, a gyermek iránt támasztott követelmények jellemzik. Kiemelten kezeljük a fokozatosság, folyamatosság, aktivitás, motiváció, rendszeresség és az egyéni képességek fejlesztésének elvét. Hangsúlyozzuk a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztését, figyelünk egyéni sajátosságaira, személyiségükre, szükségleteikre, fejlettségi szintjükre. Esetükben különösen fontos az óvoda együttműködése a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Differenciálás a csoportokban! Szoros és változatos együttműködésre törekszünk a családokkal, amely erősíti a nevelési színterek közelítését, a gyermeki személyiség fejlesztését, beilleszkedését, szocializációját, a közösségfejlesztést szolgálja. A kapcsolattartásban meghatározó és modell szerepe van az óvónő személyiségének. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztését szolgálja a mással nem helyettesíthető játék, és a játékba integrált tanulás. A gyermeki személyiség csak és kizárólag a tevékenykedtetés során és a tevékenységek által fejleszthető. Kiemelten kezeljük a hagyományaink, értékeink őrzését, ápolását, és a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását.
- 15 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
• •
•
•
•
2015.
Célunk az elfogadó-befogadó, megértő, segítő, együttműködő, ösztönző és aktivizáló magatartás folyamatos érvényesítése, fejlesztése, a szocializációs folyamat segítése. Biztosítjuk, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermek képességeinek, készségeinek fejlesztése tudatos fejlesztéssel érhető el, amely alkalmassá teszi az iskola elvárásainak való megfelelésre. Minden gyermek számára biztosítjuk az őt leghatékonyabban fejlesztő pedagógiai utat, önmagához képest fejlődjön! Biztosítjuk az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Olyan módszereket, eszközöket alkalmazunk a nevelésben, amelyek a gyermek egyéni fejlődését szolgálják.
3. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐMUNKA CÉLJAI Az óvodáink alapvető célja Az óvodai nevelőtestületek határozata alapján, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés vázára építve alkotja meg saját nevelési programját, melynek célja: - A 3-7 éves korú gyermek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja: - A teljes személyiség fejlesztését, tevékenységek által és tevékenységeken keresztül. - Az életre való felkészítést, tevékenységek által és tevékenységeken keresztül. A hároméves kortól – a kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelésünk célja, a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális, értelmi, erkölcsi fejlődésének elősegítése. •
Segítse elő a gyerekek harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség teljes kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. (kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása).
•
A biztonságot nyújtó, szeretetteljes, befogadó óvodai légkör megteremtése, mely megfelelő feltételeket biztosít a gyermek részére, a közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és a fejlettségnek megfelelő tevékenységéhez.
•
Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció hatására, a gyermekekben alakuljanak ki a következő életszakasz (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.
•
Az óvodai integrációs program megvalósítása és elvárható eredményeinek teljesítése.
•
Az intézményegységek - erősségeikre, értékeikre, hagyományaikra építve az egyéni arculat megőrzésére, továbbfejlesztésére törekednek.
- 16 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
•
Alapfeladatait magas színvonalon ellátó, a tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak egyaránt helyt adó intézmény működtetése a célunk.
•
Célunk továbbá, a természet és környezet szeretete, megóvása, beleértve saját életünket is, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását.
•
Intézményeinkbe járó gyermekek váljanak alkalmassá azoknak a kulcskompetenciáknak az elsajátítására, amelyek megalapozzák az egész életen át tartó tanulást, ezzel befolyásolhatják sorsuk alakulását.
3.1. A nevelési cél elérésének feltételei
A két óvoda programja, a kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembe vételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani.
3.1.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában, a gyermeket körülvevő személy és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez, más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van /lehet/ az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik.
3.1.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: a.) A pedagógiai tevékenységek folyamata A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. • •
Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze.
- 17 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
•
2015.
Képesség felhasználás, képesség fejlesztés eszköze A nevelő hatás belső – a tevékenység tartalmából eredő - feltételei:
Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen /aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg/. • A célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön • A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen /csak a végig vitt, befejezett tevékenységnek van élmény ereje • A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból: − Elégítse ki a gyermek akciószükségletét. − Oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát /az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig – a csoport élet kialakításától a környezet formálásáig •
A nevelő hatás pedagógiai feltételei:
•
közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel /semmit sem végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsük, amikor arra szükségük van/. A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A sikertelenség okai a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte, vagy hiánya, stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységhierarchiaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. Bármilyen mozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodás korú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik: minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Az egyéni adottság nagymértékben meghatározza a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése.
•
•
•
Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: • • •
Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket /idő, hely, eszköz, ötletek/ A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon, a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára. Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakítását az óvodai csoportban.
3.1.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében:
- 18 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A tevékenységközpontú nevelés, olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással: A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségben egyszerre több részfunkciót teljesít: A nevelés: - orientáló tevékenység is - tevékenységszervezés is - képességfejlesztés is. A tevékenység több szempontból is bázisa a fejlesztésnek: A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása /mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek/ A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének /a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság/ A tevékenység a képességfejlesztés eszköze /az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók/ A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye /a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg/ A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képesség fejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek, mint említettük, kitüntetett képesség osztályok: bár nem tartalmazzák az emberi képességek összességét, magukba foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek összessége több emberformáló folyamat, pl. a szocializáció a művelődés eredményeként jelenik meg. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatására szükséges gyakorlásának lehetőségeit. A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. A kiemelkedő képességük és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. Minden gyermek képességét önmagához – saját lehetőségeihez viszonyítva, igyekezzen fejleszteni.
3.1.4. A tudatos fejlesztés feltételei:
- 19 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettől való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést, az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. 1. Az objektív /külső/ feltételek Mint az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet általában adottak. Az óvónői önállóság kérdéskörébe tartozik, hogy a meglévő adottságokon belül, milyen bútorzattal és hogyan alakítják ki az óvoda belső tereit és csoportszobáit. A program megvalósítását szintén elősegíti, hogy az óvodánk udvarát sem kerítésekkel, sem sövényekkel nem választjuk el, hanem éppen ellenkezőleg arra törekszünk, hogy minél nagyobb egybefüggő játszó és mozgásra alkalmas tereket alakítsunk ki. Ez nagyban elősegíti azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és a kommunikáció gyakorlása az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon. Ugyanezt a célt szolgálja a csoportszoba szűk kereteinek kitágítása az által, hogy minél nagyobb területen engedjük őket mozogni. A folyosó, a mosdó, az előterek mind-mind alkalmasak arra, hogy játszó – és beszélgető helyek legyenek a gyermekek számára. Ugyanakkor támogatjuk, bátorítjuk, lehetővé teszszük az egyik csoportból a másik csoportba történő átjárást, a kisebb és nagyobb gyerekek egymás közötti kommunikációjának elősegítése érdekében. 2. A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei: Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése. A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre épül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. (az én-tudat, énérvényesítő magatartás, önérvényesítő törekvés.) Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. Az óvodapedagógus modell szerepe: Az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelőerők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és miért mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, attitűdje, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál, közvetít az óvodapedagógus, a gyermek környezete
- 20 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
elsősorban a család. A gyermek, már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiségére. El kell fogadni, hogy nemcsak ő irányítja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. Minden, csoportot érintő kérdésben, legyen az napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma, vagy az élet adta szituáció nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermeket bevonni. Az óvónő és a dajka együttműködése: A program megvalósítása során a dajkák munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajkák közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógus nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. A környezetben élők hatásai: Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek, és azok véleménye, igénye. Az óvodai nevelésünk sohasem lehet ellentétes az adott környezet elvárásaival. Az óvoda, szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit, a szolgáltatást igénybevevő érdekeinek, elképzeléseinek, szükségleteinek megfelelően kell kialakítani.
3.1.5. A fejlesztés tartalma: Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezet kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül, valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegé-
- 21 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
szítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggenek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység, mint pl. a sepregetés éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a rendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.
3.1.6. A pedagógiai tevékenységek tervezése és időkeretei: Tevékenységek tervezése: A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladata a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása, még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésbe tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteket lehet egyik, vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszútávon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni egy vagy kéthetes periódusokban célszerű. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. Biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését. A rövid időszakot átfogó tervezés lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés - tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve. logikusan felépítve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. Fontos, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget.
A nevelés időkeretei:
- 22 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A napirend lehetővé teszi a szabadlevegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek kibontakoztatását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Szabadlevegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők /étkezés, tisztálkodás, alvás/ ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. A napirend időkeretei 10 órás nyitva tartás esetén: Tevékenységek
10 óra nyitva tartás
Játék és szabadidős tevékenység
5 óra
Étkezés, pihenés
3 óra
Öltözködés, tisztálkodási tevékenység
1 és ½. óra
Komplex foglalkozások naponta
5-35 perc
Az óvodában működő csoportok napirendje; Időtartam (tól-ig)
Napirendi tevékenységek
700-től – 930-ig
−
930-tól - 1200-ig
− − − −
1200-től - 1500-ig 1500-től - 1630-ig
− − − −
A gyermekek folyamatos fogadása, játék, szabadidős tevékenységek. Gondozási teendők, folyamatos tízórai. Játék, szabadidős tevékenységek. Beszélgető kör. Készségfejlesztő játékok. Mindennapi testnevelés. Komplex foglalkozások. Egyéni fejlesztések. Kirándulások, hosszabb rövidebb séták, udvari játékok. Zenehallgatás. Születésnapok megünneplése. Ebéd, tisztálkodás, öltözködés. Előkészületek a nyugodt alvásra. Pihenés. Folyamatos ébresztés, uzsonna. Játék, szabadon választott tevékenységek. Jó idő esetén, játék, mozgás az udvaron.
A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő, rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események hatására. A napirend a folyamatosságot, rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A heti és napirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A heti rend
- 23 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a napi rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen, a rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napi rend kialakítása az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt heti rend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembe vételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek, módszerek, tartalmak is megváltoztathatók. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: • Heti, kétheti, havi nevelési – tanulási terv, készítés • Heti rend és napirend összeállítása • A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése • Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében értékeli, felülvizsgálja • A nevelőmunka folyamatos értékelése. A heti rend átlagos tartalma és időkeretei: Naponta 20-30 perc
Hetente 5-30-35 perc
Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers
Testnevelés
Hétfő
Mindennapi testnevelés Mese-vers
Művészeti nevelés
Kedd
Mindennapi testnevelés Mese-vers
Matematika
Szerda
Mindennapi testnevelés Mese-vers
Művészeti nevelés
Csütörtök
Mindennapi testnevelés Mese-vers
Természet – társadalom – ember
Péntek
Mindennapi testnevelés Mese-vers
Testnevelés
Margaréta Óvoda
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök
Csicsergő Óvoda
Péntek
Matematika Művészeti tevékenységek Természet – társadalom – ember Művészeti tevékenységek
A heti rend kialakítása az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt heti rend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek, testi-lelki állapotának figyelembe vételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek, módszerek, tartalmak is megváltoztathatók.
- 24 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
4. A SZEMÉLYISÉG-ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FORMÁI 4.1. A személyiségfejlesztés kerete: A személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a pedagógiai folyamatba illeszkedik. 1. A teljes nevelési folyamat, a csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. Nevelési folyamatba szervesen illeszkedik a tanulási folyamat, melynek részei: önálló és irányított tapasztalatszerzés komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások
−
Óvodapedagógusaink a pedagógiai folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a gyerekek motiválását, az aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy a gyermekekben felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a végéig fenn is tartsuk. b) A pedagógiai tevékenységek tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a gyermekek tevékenykedtetését, az állandó aktivitását biztosítják. c) A nevelési folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, amely igazodjon a gyermekek egyéni fejlettségéhez, képességeihez és teljesítményéhez. A pedagógusok előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a gyerekek önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
2. Differenciált fejlesztés: a) A fejlesztés módszere az egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. b) A fejlesztés, a foglakozás formáját a gyermek fejlettségi szintje határozza meg. Differenciálás: a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges nevelői segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben nyilvánul meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiinduló pontot jelentenek az óvodapedagógus számára, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. c)
Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. Kreatív probléma megoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre.
- 25 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
d)
2015.
A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.
3. Kompetencia alapú nevelés1 A kulcskompetenciák /mint a tudás, ismeret, képességek, attitűd összessége/ megszerzése és fejlesztése, az egész életen át tartó tanulást megalapozó módszerek, technikák elsajátítatása, alkalmazása meghatározza intézményünk átfogó cél, feladat és követelményrendszerét. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő folyamat, tevékenység. A nevelési programhoz illesztett kompetencia alapú nevelési gyakorlat a hátránykompenzálást segíti elő, az egyéni képességszintek kialakításával. Lehetőséget ad az esélyegyenlőség, méltányosság hosszú távú biztosítására, a szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet, a hatékony tanulást segítő tanulási környezet kialakítására. A folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, Különböző szervezeti formákban (frontális munkában, a csoportmunkában, a gyerekek páros és egyéni foglalkoztatásában) szervezi a gyerekek tevékenységét. A gyermek önállóságát, kezdeményezését, probléma-megoldását, alkotóképességét, kreativitását kell előtérbe állítani. Az egymástól való hálózati tanulás a tanügy-igazgatási és szakmai színvonal emelését, a pedagógiai kultúra megújulását eredményezi. Alkalmazható tudás megerősítése. Feladataink: • Óvoda-iskola kapcsolatának, az egymásra épülés folyamatának továbbfejlesztése Egymás programjának megismerése, összedolgozása Kölcsönös hospitálásokkal ismerjék meg egymás elvárásait. Átadó megbeszélések: SNI-s, BTM-es, ill. szakszolgálat által kiállított szakvélemények átadása, stb. • Különböző szociokulturáju családok szocializációjának, beilleszkedésének elősegítése, elvárásainak megismerése. • Befogadó, /inkluzív pedagógia alkalmazása, s az ehhez szükséges feltételek biztosítása, szemléletváltás a családok körében, a másság elfogadását illetően, de a gyerekek és az óvodai felnőttek közt is! • Az óvoda értékrendjének elfogadtatása az intézményhasználókkal, partnerekkel. • A játéknak, mint személyiségfejlesztés legfőbb eszközének nagyobb teret adni. (tartalmi elemek, tudatos tervezés és megvalósítás, az inkluzív nevelés érvényesítése, önkifejezés biztosítása, a gyerekek egyéni fejlődéséhez igazodó differenciált fejlesztő folyamat, a fejlesztő értékelés szerepének növelése. • Különböző kultúrák tiszteletben tartása, • Eltérő szociokulturáju családoknál, a rendszeres életritmus, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. • A környezetünk tudatos védelmének megalapozása
1
TÁMOP 3.1.4. 08/2 pályázat nyertes intézményeként
- 26 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
4.2.
2015.
Közösségépítés, fejlesztés programjai, formái:
Az intézmény, közösségépítő tevékenységeket, közösségépítő programokat szervez annak érdekében, hogy a gyermekek ismeretkörét bővítsék, a társas, közösségi kapcsolatok kialakítását, mélyítését fejlesszék, az intézményben dolgozók, a gyerekek, szülők, pedagógusok együttműködését erősítsék, de szolgálják a gyermeki tehetséggondozást, a felzárkóztatást is.
1. Az óvodák nevelési időn kívüli szolgáltatásai Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges gyerekek gondozását, valamint a fejlődésben lemaradtak felzárkóztatását a nevelési időn kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások is segítik. Mindkét óvoda, a szülők igényeinek is megfelelően, nevelési évente különböző, nevelési időben és nevelési időn kívüli szolgáltatásokat szervez. A szolgáltatás elvei: Az intézmény szolgáltatásai életkor specifikusak. Tartalmuk erősíti az óvoda céljainak elérését, illeszkedik az óvoda sajátos arculatához, programjához. A szolgáltatások program alapján működnek, részei az intézmény éves munkatervének. A szolgáltatás megfelelő feltételeinek biztosítása, - többletkiadás nélkül – lehetőleg óvodapedagógus végezze, kivétel a hitoktatás. Ajánlások, javaslatok a szolgáltatásokra: Zeneóvoda, ovitorna, gyermektánc, német és/vagy angol nyelvvel való ismerkedés, kézművesség - barkácsovi, természetjárás, hitoktatás, úszásoktatás-igény szerint, ismerkedés a számítógéppel, logopédia, egyéni fejlesztés, pszichológiai megsegítés.
2. Témahetek, témanapok… A nevelési céljaink elősegítése érdekében - a gyerekek és szülők számára, egy-egy hagyományhoz, nevelési területhez kapcsolódóan szervezzük egy-egy témakör köré csoportosítva, a gyerekek és szülők aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet az intézményi munkatervben, a gyermek csoportok naplójában határozzuk meg.
3. Kirándulások
- 27 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Óvodai és csoportszintű kirándulásokat szervezünk a nevelőmunka céljainak elősegítése érdekében, - évente többször is - a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.
4. Szabadidős programok A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének érdekében, különféle szabadidős programokat szerveznek óvodáink. (pl. séták, túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, bábelőadások, könyvtár-látogatások…stb.) A szabadidős rendezvényeken – kiránduláson, színház, bábelőadás - való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fizetik. Az óvodai nevelői, - a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával, alapítványi támogatás igénybevételével - törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
5. Az óvoda létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A szülők és gyerekek igényei alapján - előzetes megbeszélés után - lehetőség van arra, hogy az intézmény létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a gyerekek –óvodapedagógusi felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
6. Tradíciók, hagyományaink ápolása Lásd: a PP. aktuális fejezete. A szülők a megfelelő keretek közt részt vehetnek a közösségfejlesztés programjaiban.
4.3.
Alkalmazott módszereink:
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyiség és szociális képességek fejlesztésére is. A hagyományos módszerek, (beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, bemutatás, megfigyelés, gyakorlás, cselekvés, ellenőrzés, értékelés, élményszerű egymástól tanulás, csoportos feladat megoldások…) alkalmazásán kívül, használják az újszerű és korszerű eljárásokat, módszereket, eszközöket, IKT. eszközöket, a tudomány új eredményeit. A nevelést segítő eszközök és a nevelési – tanítási módszerek, eljárások kiválasztása, kidolgozása, vagy azok bevezetésének megtervezése és alkalmazása, a pedagógiai programmal, abban megfogalmazott pedagógiai célokkal, prioritásokkal összhangban - rugalmasan történik. Az alkalmazott korszerű nevelési-oktatási módszerek, eljárások, technikák: projektmódszer, kooperatív csoportos, páros és egyéni munka, élménypedagógia, differenciált munkaszervezés, drámapedagógia /ismerkedési, bizalom, lazító, koncentrációs, és szituációs vagy szerepjátékok/…. A pedagógusok egy-egy sikeresen alkalmazott eljárás után, megosztják egymással ez irányú tapasztalataikat, módszertani tudásukat.
- 28 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Játéktevékenységbe építve alkalmazott módszerek: cselekvés, szóbeli megismertetés, gyakorlati munka, önálló megfigyelés, magyarázat, szemléltetés, didaktikai játék, bemutatás, elbeszélés, beszélgetés, gyakorlás, feladatlapos munka (középső és nagy csoport)
5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI, ÁLTALÁNOS FELADATAI 5.1. EGÉSZSÉGNEVELÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. 1. „A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben, a környezettudatos életmódra nevelésének biztosításában; A nevelési intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A nevelési intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni. A tevékenységek tervezésében, szervezésében, az óvoda és a csoport dokumentumaiban, a gyerekek óvodai és óvodán kívüli gyakorlatában, produktumaiban jelenjen meg, feladatai hassa át az óvodai nevelés egészét.
Egészségnevelés elvei: 2. Az egészségnevelés,- amely magába foglalja a lelki egészségvédelmet - a szervezet védelmét, az egészséges és a környezettudatos életmódra nevelésének biztosítását; egészséges életvitel megalapozását: (biológiai, pszichológiai feltételek megteremtése, változatos tevékenységek) életritmus, napirend kialakítása, egészséges táplálkozás, testápolás - higiénét, időjárásnak megfelelő öltözködés, pihenés (aktív és passzív) az – alvás,…amely kialakítja a gyermekekben az egészségük megőrzését, az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés gyakorlatát. baleset megelőzése – egészség megóvása, megőrzése, edzése.: balesetveszélyes helyzetek azonnali megszüntetése, védő-óvó előírások betartatása, egészségügyi szűrővizsgálatok, rendszeres mozgás, a gyermekek által használt eszközök, környezet megfelelősége, biztonsága, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
- 29 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
lelki egészségvédelem érdekében: kerüljék a stresszhelyzeteket, biztosítsanak nyugodt, derűs légkört a csoportokban! Figyeljenek az óvónők a gyerekek, és maguk lelki egyensúlyára, egészségük megőrzésére! A gyermeki személyiségjogok szem előtt tartásával kerüljék a lelki sérülések okozását.(megalázás, kirekesztés, hátrányos helyzet éreztetése, szegregáció stb.) A családdal való együttműködés keretein belül (közös beszoktatás, nyílt napok, szülői értekezlet) − összhangot teremteni az óvodai ill. a szülői ház napirendje között. - A szülők szakszerű meggyőzése, a megfelelő segítségnyújtás érdekében. - a gyermekek egészségügyi állapotára vonatkozó megfigyelés, állapotra vonatkozó megállapítás - az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása; eszközeinek megismertetése;
a védőnő segítségével szülők tájékoztatása: szülői értekezleten az egészséges életmódról (táplálkozás, tisztálkodás, személyes higiéné…), otthoni gyakorlásáról. A közösségben előforduló fertőzések, megbetegedések– prevenciójuk, korrekciójuk. A pszichológiai, neurológiai rendellenességeket időben felismerve, jelezzék a szülőnek, a szülő és az óvodapedagógus együttes véleményével összhangban, kérjék ki megfelelő szakember (pszichológus) véleményét, ill. kezdje meg a gyermek lelki sérüléseinek terápiáját, megsegítését. Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-nevelési feladatok ellátása. - veleszületett rendellenesség (látás, hallás…stb.) korai felismerése, mielőbbi korrekciója, gerincoszlop, mozgásszervek (lúdtalp) elváltozásainak korrekciója. Az óvónő ismerje fel a problémát. A testi fejlesztését: rendszeres mozgással, edzéssel (lásd. Mozgásfejlesztés fejezet) A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére − − − − − − − − −
igényük van az egészséges, szép tiszta környezetre ügyelnek saját külsejük és környezetük rendjére, gondozottságára, részt vesznek a rend és tisztaság fenntartásában, önállóan, felszólítás nélkül végzik a testápolási teendőket (kézmosás, fogmosás, fésülködés, körömkefe használata), az eszközöket helyére rakják, használják a papír zsebkendőt, helyesen fújják az orrukat, esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, az asztalnál kulturáltan viselkednek, önállóan és igényeiknek megfelelően, higiénikusan étkeznek, szednek ételt, töltenek folyadékot, az evőeszközöket megfelelően használják önállóan, a hőmérsékletnek, időjárásnak megfelelően öltözködnek (tudnak gombolni, cipőt kötni), ruhájuk tisztaságára, rendezettségére ügyelnek, gondosan bánnak vele, igénylik a szabadlevegőn való mozgást. az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség és baleset megelőzés szokásait elsajátították életkori sajátosságaiknak megfelelően, és azokat óvodán kívüli tevékenységekben, a mindennapi gyakorlatban is alkalmazni tudják.
- 30 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
5.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS Az óvodás korú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. biztonságérzet, védettség érzet a feltétele annak, hogy a gyermek, a környezet iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiás készséget mutatni, ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyermekek, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek /agresszivitás, gátlás/ különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek.
AZ ÉRZELMI NEVELÉS FELADATAI: • • • • • •
A szeretet és kötődés képességének fejlesztése A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése Az élménybefogadás képességének fejlesztése Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése
A fejlesztés tehát ezután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyermekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata: olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: • • • •
Az egészséges óvodai környezet megteremtése A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör óvodai kialakítása A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása A gyermek alapvető fizikai, lelki szükségleteinek kielégítése
5.3. KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG, ERKÖLCSI NEVELÉS: A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység – társadalmi és egyéni – értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát,
- 31 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
stb., mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága /közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága stb./ határozza meg. Programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlása által történő kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások, erkölcsi – etikai normák, szabályok kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A csoportban elfogadott szabályok, normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott a légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képessége kibontakoztatásának irányában. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretet, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere és az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető, tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kialakítása pedig a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, a szokásrendszer tegye lehetővé a gyermekek közötti jó együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során kialakuló viták lerendezését. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel, az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és a gyermek között nem feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való
- 32 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő időt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az óvodapedagógus feladatai a közösségi tevékenységgel kapcsolatban: 1. Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek, és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre 2. A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások, együttélési normák, szabályok kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban 3. A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása 4. Konfliktusok kezelése 5. A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása 6. Demokratikus szabályok és erkölcsi normák betartása, betartatása A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére − − − − − − − − − − − − −
ismeri a szűkebb és tágabb környezetét, a gyermekekben kialakul a kötődés, a hazafias érzés szeretik óvodájukat, elfogadják, tisztelik társaikat és a felnőtteket, igényükké válik a kialakult szokás- és szabályrendszer betartása és betartatása, konfliktus helyzetekben képesek kompromisszumokat kötni, a problémákat békés úton, önállóan megoldani, a közös tevékenységekben aktívan és szívesen vesznek részt, örülnek az együtt elért közös sikereknek, szívesen dolgoznak a közösségért felelősséget vállalva, a közösség értékrendjét tiszteletben tartják, elfogadják, követik a felnőtt utasításait, kéréseit, értik a metakommunikatív jelzéseket, önálló véleményalkotásra, választásra, döntésre képesek, szükség esetén segítik egymást, észreveszik, ha valaki segítségre szorul, kialakult szabálytudat, feladattudat, önállóság, önfegyelem jellemzi őket, képes a közlekedési, higiéniai és személyes biztonságára vonatkozó szabályok alkalmazására, szociálisan éretté válnak.
5.4. ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS: Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítja a gyerekeknek a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szereznek a természeti társadalmi környezetükről. Az óvodai életben a tevékenységi formák nem különülnek el élesen egymástól, valamennyi tevékenységi terület lehetőséget teremt az értelmi fejlesztés, nevelés feladatainak megvalósítására. Az értelmi nevelés óvodapedagógusi feladatai: −
A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése.
- 33 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
• Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt Különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, Az értelmi képességek: észlelések, érzékelések fejlesztése • Vizuális percepció (formaérzékelés, formaészlelés) • Auditív percepció: hallásfejlesztés • Taktilis percepció: tapintásos érzékelés − Kognitív képességek fejlesztése: megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás fejlesztése. − Valamennyi értelmi képesség, különösen a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. − Kommunikációs képességek kialakítása, fejlesztése, helyes mintaadással: beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, válaszok igénylése − Feltételek: a tevékenységi formák biztosítása • Játék, tanulás, munka Az értelmi fejlesztés lehetőségei: − −
Az óvodáskorú gyermekek értelmi fejlődése a sokoldalú mozgásos tapasztatok átélésének, és a szóbeli megerősítésnek a következménye. a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve olyan tapasztalatokhoz jussanak, hogy cselekvő – szemléletes gondolkodásukból kialakuljon a szemléletes képszerű gondolkodásuk; a beszéd és a gondolkodás interakcióját (kölcsönös ráhatás) figyelembe véve kiemelt feladatunk a cselekvések, mozgások, tevékenységek beszéddel történő megerősítése; A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
Korának és fejlettségnek megfelelően kialakul a pontos érzékelése, észlelése. Képes vizuális, auditív differenciálásra, térbeli viszonyok felismerésére, megnevezésére. A keresztcsatornák működése korának megfelelő. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés, és a kreativitás a jellemző. Érdeklődőkké és nyitottakká válnak szűkebb és tágabb környezetük iránt. Kialakul pontos és valósághű észlelésük. Képesekké válnak az irányított figyelemre, önálló feladatmegoldásra. Képzeletük gazdag és színes. Megbízhatóvá válik rövid és hosszú távú memóriájuk. Képesekké válnak ismeretek szándékos bevésésére, és felidézésére. A gyerekek rendelkeznek koruknak megfelelő ismeretekkel, kognitív kompetenciákkal, amelyek birtokában képessé válnak a megszerzett tudás alkalmazására.
5.5. ANYANYELVI NEVELÉS Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk, és a gyermeket nyelvi fejlesz-
- 34 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
tésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell, hatást kifejteni. Arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. − Az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. − Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. − Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. − Dicsérje és bíztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. − A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. − Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. − Szükség esetén kérje szakember segítségét. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: Kompetencia fejlesztése: verbális kifejezőkészség, anyanyelvi képességek és a kommunikáció különböző formáinak alakítása. 1. Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. 2. A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el véleményeiket. 3. Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. 4. Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. 5. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése. 6. A beszéd színvonal emelése olyan formában, hogy a gyermeke képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. 7. Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. 8. A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. 9. A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Szívesen, örömmel meséljenek, verseljenek, mondókázzanak, fejezzék ki érzéseiket. A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során szerzett és bővült szókincsüket, új kifejezések aktívan beépülnek szókincsükbe,
- 35 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Legyen összefüggő a beszédük, törekedjenek a történések logikai, időbeli sorrendiségére, egyszerű és bővített mondatok alkotására, Csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal tartsanak kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen hallgassák végig a felnőttet, egymást, ha párbeszédben vesznek részt. Kérdéseiket, válaszaikat, gondolataikat ahhoz igazítva mondják. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket. Kialakult beszédhelyzetekhez illeszkedő, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű és hangerejű, tempójú beszédre törekedjenek. Beszédüket megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérjék. Tisztán ejtsék a beszédhangokat
6.AZ ÓVODÁK ARCULATÁT MEGHATÁROZÓ SPECIFIKUS TARTALMAK ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁK
Az óvoda arculatát meghatározó, specifikus tartalmak és tevékenyégi formák céljai, feladatai a pedagógiai programban megfogalmazásra került. Program specifikus - kiemelt – műveltség tartalmak, programelemek Kommunikáció - kooperáció Kompetencia alapú nevelés (tartalomba beépülő elem) Tradíciók, hagyományok ápolása őrzése,
Margaréta Óvoda
Csicsergő Óvoda
x x x
x
Környezetvédelem Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek egyéni fejlesztése
6.1.
x
x x x
KOMMUNIKÁCIÓ - KOOPERÁCIÓ
Kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába: A kooperáció konkrét tartalma: A társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése. A kommunikáció konkrét tartalma: A közmegegyezésre /konszenzusra/ való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a
- 36 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartás mintákat. Ez akárhogyan is nézzük komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét – eltérő kulturális színvonalon – a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán csak kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja – kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére képesek élményeik, gondolataik, kérdéseik megfogalmazására, következtetések levonására képesek figyelemmel követni az elhangzott szöveget, megérteni annak jelentését, és bizonyítani, hogy megértették, képesek párbeszéd megfigyelésére, értésére és folytatására, szívesen természetes beszédmodorban beszélgetnek, kommunikálnak, képesek egymásra figyelni, kapcsolatot teremteni, a társaik és felnőttek beszédét megértik, önmagukat megértetik, képesek bátran megnyilatkozni szóban (beszédbátorság), közlési vágyukat korlátozni, ha szükséges, képesek a nonverbális eszköztár (gesztusok, mimika, tekintet, testbeszéd) észlelésére, megértésére
6.2.
TRADÍCIÓK, HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE, ÁPOLÁSA:
Meghatározza, színesebbé, változatosabbá teszi arculatunkat. Szeretnénk, ha gyermekeink a „tiszta forrásból” merítve erősítenék nemzeti, nemzetiségi hovatartozásukat, identitásukat. Az óvodák hagyományai, ünnepei: Az óvodáinkban folyó pedagógiai munka tekintettel van gyerekek szükségleteire, fejlettségére. A hagyományaik, tradícióik, ünnepeik ápolása is ezt igyekszik megteremteni. Kialakították az együttélés szokásait, ennek kereteit. Az óvodák részei a helyi társadalmi környezetnek, ezért együttműködő, partneri, konstruktív kapcsolatra törekszenek, melyeken biztosítják a partnerek részvételét. Az óvoda ünnepei: • Nyilvános ünnepek: - anyák napja (csoportonként) - évzáró, ballagás (óvodai szintű) - szolgáltatáshoz kapcsolódó évzáró foglalkozás (szolgáltatást igénylők köre) Csicsergő Óvoda: - 1848-as szabadságharcról való megemlékezés (középső és nagycsoport) - Karácsonyi műsor (Kultúrház)
- 37 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
• Zárt, óvodán belüli ünnepségek: - 1848-as szabadságharcról való megemlékezés, kegyelet a kopjafánál (csoportonként) - húsvét (csoportonként, csoportos) - gyermeknap (óvodai szintű) - mikulás (óvodai szintű, csoportonként) - karácsonyvárás, karácsony (csoportonként, csoportos) - gyerekek születésnapjának megünneplése (csoportonként, csoportos) - Kultúra Napja (óvodai szintű) - Csicsergő Óvoda Hagyományaink, tradícióink: - Lucázás, búzaültetés (nagycsoport, vegyes csoport) - Betlehemezés (nagycsoport) - Húshagyókeddi farsang (csoportonként, óvodai szintű) - Kiszebáb égetés (nagycsoport) - Húsvéti tojásfestés, locsolás (csoportonként) - Születésnapi sütemény sütése, ajándékkészítés (csoportonként) - Mihály-napi vásár (nagycsoport) - Zöld Manó Környezetvédelmi vetélkedő (regionális szintű)- Csicsergő Óvoda - Prücsök Fesztivál – Kistérségi óvodaközi gyermektánc találkozó Évszakhoz, ünnepekhez kapcsolódó tevékenységek: Madarak, fák napja (csoportonként, csoportos) Krumpli szedése, kukoricatörés, dió, szőlőszüret, természetes anyagok, termések gyűjtése (csoportonként) Népi időjóslás fegyelemmel kísérése (csoportonként) Adventi koszorú kötése, gyertyagyújtás (csoportonként) Régi lakodalmasok felelevenítése (nagycsoport) Kirándulások: - Óvoda, település és környéke (csoportonként) (csoportos)-„Csicsergő” sziget - Természet változásainak és szépségének megfigyeltetése (csoportonként) - Gyermeknapi kirándulások (csoportonként, csoport) Sport programok: Szabályjátékok versenye (csoportonként) Mihály-napi sport délután lovaglással (csoportos)- Csicsergő Óvoda Óvodák- család közös rendezvényei: Gyümölcsszüret, állatgondozás (csoportonként) (csoportos) Adventi munkadélután a szülőkkel (óvodai szintű) Húsvéti tojásfestés, munkadélután (óvodai szintű) Szülők farsangi bálja, jótékonysági rendezvény (óvodai szintű) Grillezés az óvoda udvarán (csoportos) - Csicsergő Óvoda Egyéb rendezvények: Idősek köszöntése (nagycsoport) Községi anyák napja (középső és nagycsoport)
- 38 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Ismerik és részt vesznek életkorúknak megfelelően a hagyományápolásban A gyermekek közösen készülődnek, örömmel, izgatottan várják jeles napokat. Önállóan, igényesen végzik az előkészítő-munkákat, családjukat is bevonva. Szívesen részt vesznek az óvoda, illetve a falu közösségének szervezett rendezvényeken szüleikkel, családjukkal együtt. − Szívesen együttjátszanak, együttmunkálkodnak, aktívan tervezgetnek az ünnepek és jeles napok előkészületeiben. − A gyermekek tájékozottak, ismerik az egyes évszakok jeles napjait, ünnepeit, s azok tartalmát. − A gyermek óvodai életben a jeles napok, ünnepek dominánsan jelennek meg. − − − −
6.3.
KÖRNYEZETVÉDELEM
Célunk: a természet és környezet szeretete, megóvása, beleértve saját életünket is, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. Fontos szerepe van a gyermekek nevelésében a környezővilág megismerésére a nevelésnek, hiszen általa nevelünk a felnőttekkel együttműködő, kreatívan gondolkodó, érdeklődő gyermekeket, akik nem közömbösek környezetük iránt. A környezet megismerésére nevelés során kialakulnak a gyermekekben a kulturált élet szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi viszonyok és erkölcsi normák. Az itt eltöltött idő nyitottabbá, fogékonyabbá teszi őket ezen értékek megőrzésére, gondozására, megóvására, annak szépségére. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő világról. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. Már az óvodában fel kell készítenünk a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Értsék meg, hogy az ember, hatással van a természetre, - ökológiai lábnyom – és a természet megóvása váljék igényükké. Mi felnőttek, példát mutatva a gyermekek számára, a természet szeretetére, védelmére kívánjuk nevelni őket a természet közeli élettel, a természet és a környezet szeretetének bemutatásával. Fontos, a napi életet átható, tudatos természetszeretetre, természet megóvására nevelés. A komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó.
- 39 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Feladatok az óvodáinkban: Az általunk nevelt gyermekekben megalapozzuk a természet szeretetét, megismerésével a természet tisztaságának, megóvásának, szépségének védelmét. Ezért fontos feladatunk ebben az életkorban a napi életet átható, természet tudatos szeretetre, gondozásra nevelés, a környezettudatos magatartás kialakítása. Fontos a figyelmük ráirányítása a környezet-szennyezés romboló hatására. Az a gyermek, aki szereti a természetet, gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A kisgyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy: a természetet az ember óvja, mert az életünk része, de tönkre is tehetjük, ha nem vigyázunk rá. a napi élethez szükséges praktikus környezetalakítási tevékenységek a csoportban. fel kell hívni a gyerekek figyelmét, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát, ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne törjenek le ágakat, ne szedjék le a védett vadvirágokat. Megbeszéljük, hogy lehetne ezt megelőzni, helyrehozni! környezetünk esztétikus alakítása (gyermekalkotásokkal, növényekkel). a növény és állatgondozás teremben, szabadban, kerti munka végzése az évszakok változásainak függvényében. környezet szennyezés megelőzése, szemléletformálás, megfigyelés vizsgálódás papír, elemgyűjtés, hó olvasztás. Figyeljenek a gyerekek közvetlen környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, a szemetet a tárolókba tegyék, óvják környezetünket, gondozzák a virágokat, növényeket, figyeljék meg és védjék a bogarakat, állatokat. A környezetvédelemre való nevelés nem csupán a gyermekek elé kitűzött cél. Az óvoda minden dolgozójától, sőt a szülőktől is meg kell kívánni a példamutatást. Az óvoda hatása a szülői házra Az óvónők munkája mellett, az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család elsődlegesen meghatározó. A szülők egyéni felfogása, viselkedésmódja a gyerek számára követendő. (A negatív viselkedés is!) Ezek miatt szükségesnek tartjuk, a szülők ismereteinek kiegészítése, természethez való pozitív kötödés elősegítése. Az óvónők viselkedése, a természethez és a gyermekekhez való fordulásuk a példa erejével hat. Szülői értekezleten, nyílt napokon, témahéten gyakran beszélgessünk a természet-, környezetvédelem fontosságáról, az egyszerű ember mindennapos cselekedeteiről. Környezeti nevelés területén fokozott a felnőtt modell felelőssége, a példamutatás. Azok a pozitív, (negatív) élmények, amelyek alapvetően meghatározóak a felnőtt ember gondolkodásánál, életmódjánál, az első években megtörténnek. A gyerekek világlátását a mindennapiság formálja, ahogyan otthon, az óvodában bánunk velük, amennyi szabadságélményben részesítjük őket.
- 40 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Óvodapedagógus feladatai a környzetvédelem területén: Olyan feltételeket teremtsünk, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben. Tudatosan törekedjünk arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből. Biztosítsunk minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéséhez. A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg. Biztosítjuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert működjék, lehetőségeinkhez mérten próbálkozunk kisállatok tartásával is. A gyermek rávezetése a természetben végbemenő egyszerű változások okaira, természet iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, elmélyítése. A megismerési tevékenységhez biztosítjuk a feltételeket spontán vagy szervezett formában (téma, hely, idő, eszköz) A gyermek meg lévő ismereteire alapozva, lehetőséget adunk, hogy az alkalmi és folyamatos megfigyelés, gyűjtés, szimulációs játék, egyszerű kísérlet alkalmával minél több érzékszerv bevonásával tapasztalhasson. Gyermek közelbe hozzuk, segítjük a szervezett, és spontán szerzett tapasztalatok feldolgozását. Törekedjünk arra, hogy a gyermekeket olyan hatások érjék, amelyek környezetünk felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik. Hívjuk fel a figyelmet, hogy a természet - látszólagos nyugalma mögött folyamatos változás rejlik. Végezzenek egyszerű kísérleteket. Figyeljenek a gyermekek közvetlen környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek. Teremtsük meg a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit, mutassunk példát. Alakítsunk ki madáretetőket, itatókat, madárfürdetőket! A talaj javításához készítsünk komposztálót, ennek folyamatos használata. Helyezzünk ki esővízgyűjtő tartályt! Egészséges környezet biztosítása a csoportszobákban elhelyezett párologtatók segítségével. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ismerik és óvják környezetüket, ismerik és betartják a környezetvédelmi szokásokat, szabályokat, magatartásformákat, kialakul pozitív érzelmi viszonyuk az őket körülvevő természet iránt, ismerik a növény- és állatvilág gondozásának, megvédésének lehetőségeit, szívesen vesznek részt vizsgálódásokban, felismernek ok-okozati összefüggéseket, következtetéseket, ítéleteket alkotnak, Életkoruknak megfelelően részt vesznek az elemi természetvédelmi tevékenységekben, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Kialakulóban van környezettudatos magatartásuk. Nem tűrik környezetükben a szemetet, rendetlenséget és ez beépül szokásaikba. Természet iránti szeretetük, érdeklődésük megnyilvánul a rajzaikban, festészetükben, ill. kiegészül szépirodalmi művek ismeretével. Érzékelik a környezet, a növények, az állatok megismerése közben- hogy az élőlények, és az őket körülvevő környezet között, valamint a különféle élőlények között kapcsolat, kölcsönhatás van. Erősödik bennük az emberi felelősség, a természeti és a társadalmi környezet iránt.
- 41 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
6.4.
2015.
KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYEREKEK FEJLESZTÉSE
Az óvodai nevelő munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztése, melynek alapja a gyermek egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a nevelés-fejlesztés folyamatában.
Munkánk során kiemelten kezeljük: a.) a különleges bánásmódot igénylő gyermeket, a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; b.) a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek egyéni fejlesztését.
6.4.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. -
-
-
Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése a többi gyermekkel együtt, integrált formában folyik, szocializációjuk inkluzív nevelésben valósul meg. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodai foglalkozásokon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Óvodánk a sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséhez-fejlesztéséhez igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve szakértői szolgáltatást nyújtó intézmények útmutatásait, megállapításait.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: • gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, vagy utazó gyógypedagógus igénybe vétele • az Irányelvek figyelembevételével készített egyéni fejlesztőprogram a SNI-s gyermek megsegítésére • a fogyatékosság típusának megfelelő segédletek, • a gyermekek képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, • egyéni átvezető – után követő program készítése - a következő fejlesztő környezetbe jutása érdekében, mentorálás. • a fogyatékos gyermek részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása • speciális gyógyászati, valamint a fejlesztést, életvitelt segítő technikai eszközök,
- 42 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
• •
2015.
képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.
Feladatok: • Egyenlő hozzáférés biztosítása, hátránykompenzálás: Az óvoda az Alapító okiratban vállalja a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált fejlesztését, addig a pontig, amíg az egészséges gyermek személyiségének fejlesztését nem veszélyezteti, és részt tud venni az integrált óvodai nevelésben. • Gyermekközpontú szemlélettel a szocializációjuk megtámogatása. • Önképzéssel, továbbképzéssel a szükséges szakember háttér megteremtése, szemléletváltás, a sajátos nevelési igény tolerálása, érzékenyítés. • Értelmi, látás, mozgás, hallás, beszédfogyatékos, autizmus spektrum vagy mentális zavarokkal küzdő gyermek nevelése gyógypedagógiai eljárások alkalmazását igényli, melyhez az intézményben a személyi és tárgyi feltételek részben adottak. Sajátos fejlesztő eszközök, feltételek biztosítása a Csicsergő Óvodában szükséges. • Korlátozott képesség megállapításához a Szakértői és Rehabilitációs bizottságok és Nevelési Tanácsadók javaslatát, fejlesztéshez való útmutatását kikérve, készítjük el az egyénre szabott fejlesztést. • Óvodai felvételüket ugyanezen bizottságok szakvéleménye alapján végezzük el. • Integrációs törekvéseinket szolgálják, hogy a sérült gyermek integrált óvodai nevelése mellett valamennyi foglalkozáson érvényesüljön. • A gyermek különbözőségét elfogadó és befogadó környezet kialakítása, a családdal, a fejlesztésben résztvevő valamennyi szakemberrel történő együttműködés az eredményes fejlesztés érdekében - nélkülözhetetlen. • A sérült gyermek, - látás, hallás, mozgás, beszédállapotának és kommunikációs képességeinek folyamatos fejlesztése, esélyegyenlőségének biztosítása, hátrányaik csökkentése. • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai fejlesztése, az egyéni képességek figyelembe vételével történik, differenciált keretek között. • Fontos szempont a kis lépések elvének követése, valamint a kiszámíthatóság és a fokozatosság mellett a folyamatosság biztosítása. • Az eredményes fejlesztés érdekében: a gyermek sokoldalú megismerése (anamnézis) a család életkörülményeiről tájékozódás – a szülő korrekt tájékoztatása a gyermek állapotáról és a fejlesztő állomásokról.
Sérülés specifikus fejlesztés feladatai: 1. Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek fejlesztésének feladatai a mozgás akadályozottságából eredő hátrányok csökkentése, megszüntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés, biztosítani kell a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, sajátos technikai eszközöket, pl. lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóság elvét, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni,
- 43 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövi. A mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételével az óvodai nevelés valamennyi területén: Mozgásfejlesztés: megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel, hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítőtámogató eszköz szükség szerinti használata kialakításának. Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése: a meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés, a sérülés függvényében az egészségüggyel való kapcsolattartás, pl. inkontinenciakérdésének megoldásában. Játéktevékenység: szükség esetén a játékhoz használt tér átalakítása, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására a mozgáskorlátozott gyermek aktív bevonása, szerepeltetése, bekapcsolódása a játékba. Nyelvi fejlesztés: a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képességfejlesztését célzó tevékenységbe, sajátos fejlesztési célok kitűzése esetén logopédussal való együttműködés. Éneklés, zenei nevelés: a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe való beépítése, a mozgásfejlődés pozitív hatása (pl. test ellazulása), a ritmus- és tempóérzékelés fejlesztése érdekében, szükség szerint adaptált eszközök (hangszerek) használata. Rajzolás, kézügyesség fejlesztése: a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükség esetén adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése minden tevékenység során tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése, alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást, stb.
- 44 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
2. Látássérült gyermek A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, alig látók, gyengén látók. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és kéz tisztántartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A vak gyermek fejlesztésének feladatai: játék közben az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, íz-érzékelés, mozgás, ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztése, testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése, zenei nevelés hangsúlyozása, életkoruknak és sérültségük mértékének megfelelő önállóság kialakítása – önkiszolgálás -, a környezet valósághű megismertetése, sokszínű érzékeltetéssel, az eszközök tapinthatóságának biztosításával, támpontokhoz kötött téri tájékozódással, akusztikus minták, mozgás és verbális kifejezések használata az ismeretszerzésben, Alig látó gyermek fejlesztésének feladatai: Adottságaik szerint tapintó-halló, vagy látó – halló (tapintó) életmódra készíthetők fel, de fontos a látásteljesítmény megőrzése, intenzív fejlesztése is. A fejlesztés területei megegyeznek a gyengén látó gyermekek fejlesztésével. Gyengén látó gyermekek fejlesztésének feladatai: Látásukat sokkal közelebbről, kisebb térben tudják használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével, vizuális megismerés útján történik, hallási, tapintási ingerekkel kiegészítve. testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása és az ehhez szükséges környezet megteremtése – dönthető asztallap, világítás -, a környezet vizuális megismertetése, látás használatának megtanítása a távoli és közeli környezetben, nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság, térbeli tájékozódás a látás felhasználásával, finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése, a látás-mozgáskoordináció fejlesztése. Finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt, az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése.
- 45 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
3. Hallássérült gyermek Súlyosan hallássérült –siket és enyhén hallássérült –nagyothalló gyermek esetében, a halláskárosodása miatt, az érthető kiejtés elmarad, ennek következtében, a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás korlátozódhat, az egész személyiség megváltozhat. A speciális ellátással a súlyos következmények kialakulása csökkenthető. A hallássérült gyermekek egy része speciális segítséggel részt vehet az óvodai nevelésben. Központi feladat a kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése, amely az egésznapi óvodai tevékenységben jelen van. Súlyos fokban hallássérült – siket - gyermekek fejlesztésének feladatai: a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás és a beszédértés fejlesztése, a hangos beszéd használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia - prevenció, kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése, fejleszteni kell a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget, törekedni kell a beszédérthetőségének kialakítására. Nagyothalló gyermek fejlesztésének lehetőségei: a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértés és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. Hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült gyermek fejlesztése: Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától, a család aktív együttműködésétől. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda, szükség esetén logopédiai csoport). Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges- a pszichés fejlődés zavara miatti- beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk, valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje, a speciális pedagógiai megsegítés.
4. Enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos, a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelése. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták amelyeket a gyermek a kortárs csoportban megél. Szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.
- 46 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
5. Középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek esetében a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson: az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére, a minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelően a szóbeli kommunikációt kiegészítő, illetve helyettesítő módszerek, eszközök alkalmazásával történő fejlesztése, a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére.
6. Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia, a folyamatos beszéd zavarai, logofóbia, centrális eredetű szerzett beszédzavarok, orrhangzós beszéd), illetve beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik. Az akadályozottság megmutatkozhat beszédhangok ejtésében, beszédészlelési, megértési zavarokban, beszédritmus sérülésében, a beszédhelyzetek tartós hárításában, megtagadásában, ill. általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kieséssel. A diszfóbiák, a hangadás kóros elváltozásai is ide sorolhatók. Fejlesztési feladatok: komplexitás a fejlesztésben: sokoldalú percepciófejlesztés, kinesztéziás, auditív, vizuális, vizuo-motoros koordináció, beszéd motorikus mozgások fejlesztése, speciális terápiák alkalmazása: diszlexia prevenció, grafomotoros fejlesztés, báb- és drámaterápia alkalmazása, a mozgás és beszédműveletek, transzfer (átviteli) hatásának tudatos használata.
7. Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. Autizmus sprektrum zavar mindenértelmi szinten előfordul (átlagos, átlagon felüli intelligencia mellett, értelmi sérüléssel együtt járva). Jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést.
- 47 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Fejlesztési feladatok: kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia, az óvodai nevelés, ill. ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. a fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva, az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.
8. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartás zavarral) küzdő gyermek Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, dicséretet. Fejlesztési feladatok: a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával, a fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával történik, megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Sikerkritériumok: komplex szakvélemények figyelembevételével, segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, melyek alapján tervezzük a speciális fejlesztést, speciális módszerekkel, terápiás eljárásokkal ismerkedünk, a sérüléshez megfelelő fejlesztést alkalmazunk, az együttműködés az óvoda dolgozói között, a tervezésben, feladatok megosztásában megvalósul, a szülők támogató együttműködése folyamatos. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: képesek társaikkal való együttműködésre (szociálisan alkalmassá válnak az iskolai életre) képesek igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére, képesek nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra, saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végzik, kialakul a vizuális jelek felismerése,
- 48 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
képesek a környezetükben állandó, adaptív viselkedésre és indulataik szabályozására, kompenzációs technikákat elsajátítanak, figyelem összpontosításra képesekké válnak.
6.4.2. BTMN-ES GYEREKEK FEJLESZTÉSE: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott életkorban elvárható helyes magatartástól. Ezek a gyermekek az esetek többségében tanulási nehézségekkel is küszködnek, tehát több szempontból is fokozott figyelmet és törődést igényelnek. Cél: Az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek számára a nevelés eszközeivel segítség adás a hátrányok leküzdésére, az esélyegyenlőség biztosítása. A gyermekek célirányos fejlesztése révén képességeik önmagukhoz viszonyított fejlesztése. Feladat: Esélyegyenlőség biztosítása, differenciálással, változatos módszerekkel. Nyugodt, elfogadó, következetes magatartás tanúsítása, A beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek korai kiszűrése a szakszolgálat segítségével, megerősítésével, nyilvántartásuk. A magatartászavarral és egyéb nehézséggel küzdő gyerekek beilleszkedésének segítése az adott közösségbe. A gyerekek megsegítése érdekében tett intézkedések dokumentálása. szoros együttműködés a családdal, szakemberekkel, a helyi intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése; felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; óvodapedagógusok és a gyerekek személyes kapcsolatai; fejlesztéshez szükséges speciális eszközök biztosítása az óvoda más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a megfelelő iskolaválasztás segítése, irányítása; a gyerekek szabadidejének szervezése (nevelési időn kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a gyerekek szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
- 49 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
6.4.3. A KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE: Az óvodáskorban konkrétan körvonalazható, kimutatható tehetségről nem beszélhetünk, inkább ígéretes képességekkel rendelkező gyermekeket nevelünk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tehetséges óvodás elsősorban gyermek. Az óvoda fontosnak tartja, hogy megteremtse azt a feltételrendszert ahol minden gyermek az egyéni képességeinek, készségeinek megfelelő fejlesztésben részesülhet, figyelembe véve a játék elsődlegességét. Cél: A kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, képességeik fejlesztése, személyiségük optimális fejlesztése. Feladatunk: -
felismerni a tehetségcsírát, a kreatív gyermeket és megjelenési formáit, ösztönözni, motiválni kreativitásukat egyéni bánásmód keretén belül, speciálisan fejleszteni, gondozni, a fejlődést nyomon követni. kielégíteni szükségleteiket, megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági és egyéb speciális igényeit élményben dús környezet biztosítása, amelyben szabadon szárnyalhat a gyermeki kreativitás a gyermekek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek erősítése óvodánkban a kreatív tehetségígéretes gyermekek fejlesztése két síkon történik „óvodai csoportjainkban napi tevékenységekbe ágyazva”, „kiscsoportos fejlesztő tehetséggondozó foglalkozások keretében”.
Egyéb feladatok: - Tehetséggondozó programok adaptálása, készítése, • Szükség esetén külső szakemberek bevonása, • Fejlesztés, értékelése, • Szülők, segítő partnerek tájékoztatása, az egyéni képességekhez igazodó foglalkozások megszervezése tehetséggondozó, fejlesztő, egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; óvodai és óvodán kívüli versenyek, fesztiválok, bemutatók (sport, kulturális stb.); Az óvoda más létesítményeinek, eszközeinek, egyéni vagy csoportos használata. a gyerekek szabadidejének szervezése (nevelési időn kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások iskolaválasztás segítése, Tehetségpontokhoz való irányítás, Óvodán kívüli programok megismerése, lehetőség szerint bekapcsolódás
6.5. A HH/HHH-S GYEREKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE Feladatok: A képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, amely a pedagógiai program „esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések” fejezetében található
- 50 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
„Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szol gálattal, az egyéni képességekhez igazodó fejlesztés megszervezése; felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a gyermekek háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a gyerekek személyes kapcsolatai; az óvoda más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a gyermekek szabadidejének szervezése (nevelési időn kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeum, könyvtárlátogatások); a gyerekek szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása 67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együttnevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján –megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző16 hónapon belül legalább 12 hónapig állás keresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
- 51 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Veszélyeztetett helyzet kritériumának tekintjük intézményünkben a következőket: 1. Erkölcstelen családi környezet: családon belüli agresszivitás, fizikai bántalmazás, szenvedély beteg a családban. 2. Ingerszegény környezet: rossz lakáskörülmények, létbizonytalanság, érzelmi sivárság. 3. Felügyelet nélküliség. 4. Súlyos elhanyagolás, gondozatlanság. 5. Pszichés bántalmazás a családban, szülői terror. 6. Tartósan súlyos egészségügyi probléma. Veszélyeztetett: az alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata, krónikus beteg szülők gyermeke, a felbomlott és talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke, az óvodában tartósan kirívó magatartású neuratizálódott gyermek, a fejlődésben lemaradt gyermek. Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felmérését a csoportnapló tartalmazza, ezekből az adatokból egyértelműen képet kapunk a szociokultúráról.
7. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Az óvoda, az Alapító okiratában vállalja:
a HH/HHH. gyerekek beilleszkedésének segítését az óvodai gyermekközösségbe! Az óvodai csoportok kialakításánál, a HHH. gyerekek arányos elosztására az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezését, a felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozását a pedagógusok és a gyerekeket segítő személyes kapcsolatokat, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítését, családlátogatások, - prevenciós látogatások az intézményválasztás segítését. az óvodai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a vásárláshoz nyújtott önkormányzati segélyek, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatások szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyerekek minél hamarabb segítségben részesüljenek. pályázati lehetőségek megismerése, kihasználása mentálhigiénés programok – egészségügyi felvilágosító programok szervezése kirándulások támogatása alapítványi támogatások, rászorultak támogatása figyelemfelhívás a tanulást segítő foglalkozások előnyeire
- 52 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
8. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK •
•
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény II. fejezet 6.7.8.9.10.§-ban megfogalmazottak alapján az alapvető gyermeki jogok biztosítása, ugyanezen törvény II. fejezet 11.§-ban leírtak szerint a gyermeki jogok védelme. A gyermekek védelmét célzó tevékenységeink: Az óvoda, évente megtervezett gyermekvédelmi programot készít, a csoportban dolgozó óvónők és a gyermek véd. felelős együttműködésével. Meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújt a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez. Gondoskodás a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről, megszüntetéséről. A családban történő nevelés elősegítése. A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenység. A HH/HHH gyermekek intézményben tartása, legalább 3 éves korban történő óvodai felvétele, hiányzásaik minimalizálása, egyéni differenciált fejlesztésük megvalósítása, az iskolaérettség elérése az óvodáskor végére. A szülői vagy egyéb gondoskodásból kikerülő gyermekek védelme. Családgondozás.
A gyermekvédelem sajátos feladatai: •
•
• • •
• •
•
•
A gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyelet biztosítása, gondozásának, foglalkoztatásának, étkeztetésének megszervezése. A gyermekek szükségleteinek kielégítése. A gyermekek fejlődését veszélyeztető hatások feltárása, a problémás gyermekekre vonatkozó információk begyűjtése, kezelése. Óvodai szintű felmérés, arról, hogy milyen arányban fordulnak elő az óvoda növendékei között kedvezőtlen családi háttérrel rendelkező gyermekek. Mindhárom korcsoportban adott szempontok alapján nyilvántartás készítése. A tanév folyamán a nyilvántartás felülvizsgálata. Kapcsolat felvétel az önkormányzatok szociálisügyeket rendező munkatársával, és a körjegyzővel. Több alkalommal történő családlátogatás alapján, környezettanulmány, feljegyzések készítése a szociálisan hátrányos, HHH. ill. veszélyeztetett helyzetű gyermekekről. Ebben szerepeljen a veszélyeztetettséget kiváltó ok, és a tünetek természete. Ennek dokumentálása az Esetjelző lapon, melyet a gyermekkel foglalkozó pedagógus „vesz fel” és a gyermek véd. felelős kezel, és őriz. A feltáró tevékenység után a gyerekek neveléséért az intézményben felelős személyek, megbeszélés keretében, keressenek olyan megoldási formákat, amelyek komplex módon hatnak gyermekre, kortársaira, családra, a család környezetére. Az óvónők készítsenek egyénre szabott fejlesztési tervet a HHH-s gyermekek számára. Erről illetve a fejlesztés eredményéről készítsenek feljegyzést a csoportnapló megfelelő részébe. Ha szükséges, kérjék gyermekek vizsgálatát a Nev. Tanácsadótól. Az óvodapedagógusok kísérjék figyelemmel, a gyámság alá helyezett gyermekek fejlődését. Segítsék tanácsaikkal a nevelő szülőket.
- 53 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
•
•
•
• • •
2015.
Segítsék a HH/HHH. gyerekek beilleszkedését az óvodai gyermekközösségbe! Segítsék elő a másság elfogadását, együttműködését, biztosítsanak egyenlőesélyeket a gyermekek számára. A prevenció érdekében a nevelőtestületben – az intézményvezetése, az érintett pedagógus és a gyermekvédelmi felelős törekedjenek arra, hogy a gyerekek szociális helyzetét megismerjék. A testületen belül, illetve az óvoda és a gyerekek érdekeit képviselő helyi szervezetekkel kölcsönösen, egymás rendszeres tájékoztatása a gyermekkel kapcsolatba felmerülő problémákról. Fokozott figyelmet kell fordítani valamennyi szintéren a prevencióra! Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a családgondozásra. Ennek színterei és módszerei: családlátogatás, szülői értekezlet, egyéni beszélgetések, környezet-felmérés, információgyűjtés, környezettanulmány készítése, adatgyűjtés, védőnő rendszeres látogatásai az óvodában, és a családban. Családgondozó folyamatos tájékoztatása. Lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy a szülők közvetlenül is – az óvoda keretein belül is – igénybe vehessék a Gyermekjóléti és Családsegítő szolgáltatásait. HH/HHH-s gyerekek- 3 éves korban történő óvodába kerüléséhez – a védőnővel közös, megelőző családlátogatás végzése. A meggyőzés módszerének alkalmazása, a HH/HHH. gyerekek minél kevesebb hiányzása érdekében.
9. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 1. Óvodáztatási támogatás 2015. szeptember 1-jétől az óvodáztatási támogatás megállapítására nem lesz lehetőség, amikor életbe lép a kötelező óvodába járásról szóló törvény, amely előírja, hogy ha a gyermek, több mint 20 napot hiányzik, akkor megszüntetik, illetve szüneteltetik egy időre a családi pótlék folyósítását.
2. Ingyenes óvodai étkeztetés A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXIII. törvény alapján, 2015. szeptember 01 napjától módosultak a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének szabályai. Az ingyenes gyermekétkeztetést – jogosultsági feltételek esetén – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Kormányrendeletben foglaltak szerint kell igényelni.
- 54 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
3. Óvodai fejlesztő program, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés A HH/HHH-s gyermekek sikeressége, a szociális helyzetéből eredő hátrányainak ellensúlyozása érdekében működtetett óvodai fejlesztő programot, valamint képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést (Integrációs Pedagógiai Rendszer) kell szervezni. Óvodánkban biztosítjuk a HHH-s gyerekek számára az esélyegyenlőségüket szolgáló képesség-kibontakoztató fejlesztést, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.
Óvodai Integrációs Program céljai: A HH/HHH gyermekek településen belüli teljes körű óvodai felvételével biztosítani az esélyegyenlőséget. Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása A HH/HHH gyermekek arányos elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a szegregációmentességet. Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi és civil szervezetekkel, Feladata: 1. 2. 3.
4. 5. 6.
Megfelelő minőségű és három éves kortól az óvodai nevelés biztosítása. Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek beóvodázásra kerüljön. Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába. Igazolatlan hiányzások minimalizálása. Tudatos óvodai nevelő-fejlesztő tevékenységgel, egyénre szabott, differenciált fejlesztéssel, szegregációmentes környezetben biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez, az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése mellett. Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban, integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat. Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása célja az óvodáknak, ahol a nyitva tartás igazodik az intézményt használók igényeihez. Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Védőnői Szolgálattal, Általános Iskolákkal, Kisebbségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.
A pedagógiai munka kiemelt feladatai: 1. 2.
Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítése)
- 55 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
3. 4. 5. 6.
7. 8. 9. 10. 11.
2015.
Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítség-nyújtással kapcsolatos munka , HH/HHH gyermekek felvétele Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel, Óvoda-iskola átmenet támogatása Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Intézményi önértékelés, eredményesség
10.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK
10.1. JÁTÉK A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége, amely mással nem helyettesíthető. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát, olyan tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága, természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett, úgynevezett „játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel, vagy tárggyal helyettesíti azokat. A gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is – felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett, vagy irányított játéktevékenységre. Ösztönző pedagógiai légkör megteremtése, mely biztosítja a gyermek szabad játékának lehetőségét. A nevelési folyamat intenzív, képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfőbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység és önfejlődés, az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létre hozza.
- 56 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Jót és jól játszani! – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt a saját nevelési céljai elérése érdekében, szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet: az, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítunk az elmélyült játékra, egyéb tevékenységre. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket az óvodapedagógusnak kell biztosítani. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetéből hoz az óvodás vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Általában a gyermek spontán szerzett élményei és tapasztalatai nem kapnak kellő figyelmet. A tevékenységközpontú óvodai nevelés nem csak feltételezi, hanem el is várja az óvodapedagógus ilyen irányú figyelmét, érzékeny reagáló képességét. Ilyen pedagógiai alaphelyzetben már valóban nem lesz mesterkélt és erőltetett a gyermekek képességeire építve, azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben, a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Célunk: a gyermeki személyiség kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. A játéktevékenységeknek óriási szerepe: a környező világ megismerésében, megtapasztalásában, az alkalmazkodó képesség fejlődésében. A játék, mint megismerőtevékenység elősegíti az észlelés-érzékelés, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, problémamegoldás fejlődését, alkotóképességét, melyekkel kölcsönhatásban fejlődik a beszéd, a verbális kifejezőkészség. A játékban alakulnak ki és fejleszthetők a legalapvetőbb közösségi vonások, viselkedési normák, értékek, érzelmek, azaz a társas kapcsolatok. (Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása, erkölcsi szabályok, normák…) Lehetőséget biztosít a gyermekek énképének kialakulására, az egyén alapos megismerésére. (Érzelmi, akarati tulajdonságok, erkölcsi nevelés feladatai) Eszköz és módszer, amellyel kompenzálhatjuk a hiányosságokat, lemaradásokat.
Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: -
A nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése A napirenden belül elegendő hely és idő biztosítása a játék számára A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében
- 57 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
-
2015.
A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére − játékuk témájukban, tartalmukban gazdag, színes, elmélyült, − képesek kitartóan, több napon át egy játéktémában együttesen részt venni, − képesek bonyolult tartalmú, változatos karakterű szerepeket kitalálni, megformálni, elosztani, elcserélni, − ismert meséket dramatizálnak, báboznak, − önállóan kezdeményeznek szabályjátékokat, a szabályokat elfogadják, betartják és betartatják, − képesek bonyolult építmények létrehozására, kreatívak − játékukhoz szívesen készítenek és alkalmaznak kiegészítő eszközöket, előnyben részesítve a természet kincseit, − kommunikatív megnyilvánulásuk gazdag, kulturált és érthető, − társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok, − a tevékenységek közben egymásra figyelnek, a játékeszközökre és az alkotásokra is vigyáznak, − játékukban megjelenik az érzelmi megnyilvánulás − játék közben természetes beszédmodorban, egymást meghallgatva beszélnek − élményeiket, tapasztalataikat a játékba ágyazva megélik
10.2. TANULÁS – Játékba integrált tanulás A JÁTÉK, és a TANULÁS teljes mértékben összekapcsolódik az óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás természetes része a nevelési folyamat egészének, melyben a pedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságban minél több ismeretet kapjanak a gyerekek. A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani, vagy helyettesíteni az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel, aminek jelentőségét ismerjük, ám mértéke és hatása alatta marad a tevékenységek általi fejlesztésnek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalat szerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció /jutalom/ késztesse.
- 58 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó. Az óvodapedagógus szerepe kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembe vételével. A program keret jellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglakozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb., formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés. Fontos, a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanulás formái az óvodában: – az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása; a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos, cselekvéses tanulás; – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; – az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; – a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.) - Értelmi képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, kreativitás, gondolkodás/ - A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének sokoldalú kielégítése - Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit - A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása - A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudásának fejlesztése - Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítő képességét is megismerheti. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére − − − − − − −
sokrétű, jól használható tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkeznek az őket körülvevő világról, azok alkalmazására képesek, problémamegoldó gondolkodásra képesek, gondolataik megfogalmazására képesek kialakultak a tanuláshoz szükséges készségek, képességek, akarati tulajdonságok, (önállóság, feladattudat, kitartás, monotónia tűrés, ítélőképesség) érdeklődőek, kíváncsiak, él bennük az iskola, a tanulás iránti vágy, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
- 59 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
10.3. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉG: Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munka tevékenység. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. A szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik fontos színtere. A közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport köz- véleménye is kialakul. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák, vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal, vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését és mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható. Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható, és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezhetik. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. Hagyjuk, a gyermekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. A munkamegosztás során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A munka konkrét tartalmát nem tartjuk szükségesnek körül határolni, hiszen attól függ, hol és milyen körülmények között működik az óvoda. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal és azok bármikor hozzáférhető módon, szabadon a gyermekek rendelkezésére álljanak. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységekkel kapcsolatban: -
Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.
- 60 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
-
-
-
2015.
Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket. Adjon lehetőséget a gyermeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen, a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére − − − − − −
−
szívesen vállalkoznak a változatos munkafajták során egyéni és együttes feladatok teljesítésére, szívesen segítenek a felnőtteknek és társaiknak, felelősséggel, kötelesség teljesen és kitartóan végzik a rájuk bízott feladatokat, képesek saját és mások munkájának értékelésére, elismerésére, igényessé válnak saját maguk és a környezetük rendjére, képesek személyi tárgyaikat elrendezni, tisztán tartani, az alkalmazott eszközöket, szerszámokat rendeltetésszerűen használják, megnevezik azokat, képesek kiválasztani a munkaeszközöket a konkrét tevékenységnek megfelelően, örömmel vesznek részt az évszakokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó munkákban.
10.4. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG: A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabadválasztás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő, önálló egyéniséggé válik. A kívülről irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által irányított emberré válni. Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységet. Ennek oka elsősorban az, hogy az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten, szabadon tevékenykedhetnek. Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy a gyermekek, az óvónők által felkínált lehetőségek közül /pl. bábozás, festés, rajzolás, zene-tánc, játéktanulás, sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb./ közül szabadon választhassanak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetővé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható az a sokfajta szabad választási lehetőség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket.
- 61 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével, nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére is igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenység megszervezésében: -
Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keresse a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. A választásra felkínált lehetőségek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, saját maga és a gyermekek által alkotott eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. Pihenő időben és délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.
11. A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK 11.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE . Intézményünk sajátos arculatát meghatározza a település természeti és társadalmi környezete. Kiemelten kezeljük, a szűkebb és tágabb környezet megismertetését, védelmét, megszerettetését. A természethez, élőlényekhez való pozitív viszonyulás, helyes értékrend kialakítására törekszünk. Szem előtt tarjuk a környezeti nevelés komplexitását, az esztétikus és igényes környezet kialakítását, és olyan szabadidő szervezésre, amely mindannyiunk számára feltöltődést hozhat.
11.1.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS Célja és feladata az óvodában: -
a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása a gyermek közvetlen környezetében lévő világ megismerése, megszerettetése. az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása, a helyi sajátosságok bemutatásával olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által épített, létrehozott, környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer a környezettudatos életvitel kialakulásához.
- 62 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások: Természet – társadalom – ember: Ez a komplex foglalkozás, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Már az óvodában megkezdődik a világról a gyermekek felé áradó észlelések, tapasztalatok, ismeretek szétaprózódása, ezért okoz nehézséget az összefüggések meglátása és megértése a gyermek számára. A program célja az, hogy a gyermekeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját később a kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, a kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. A komplex foglalkozás tehát csak átvitt értelemben nevezhető valódi foglalkozásnak. Inkább komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez szükséges. Természetesen idetartozik a mások /idősebbek, felnőttek, társak/ tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége, és természetes viselkedési formájává válik, más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A komplex foglalkozás keretén belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek számára megtapasztalható, és ez által megérthető társadalmi folyamatok között még a gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek. A gyermeket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismertetni mindazt, ami megérthető és hasznosítható a gyermek számára. A természet – társadalom - ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető, megéreztethető. Születéstől a felnőttkorig: A születéstől – a felnőttkorig címmel megfogalmazott komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetben meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomban való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák, kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igé-
- 63 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
nyeinek figyelembe vételével. Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhető foglalkozásnak, hiszen játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely szakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében: − −
−
Tegye lehetővé a gyerekek számára a környezet tevékeny megismerését. Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben. • Biztosítson alkalmat, helyet, időt, eszközöket: a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre. • A környezeti kultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.
−
Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez.
−
A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg
−
Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és / vagy virágoskert működjék, ha lehetőségünk adott, próbálkozzunk kisállatok tartásával is.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
ismerik a saját adataikat: nevüket, születési idejüket, szüleik nevét, lakcímüket, ismerik a környezetükben található intézményeket, ismerik az évszakok fogalmát, az egyes évszakok jellemző jegyeit, felismerik a napszakokat, kialakul az időben való tájékozódásuk, gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket. Gyakorlati tapasztalataik vannak a gyalogos közlekedés szabályairól. kialakult testfogalmuk, oldaliságuk, megfelelően alkalmazzák a térirányokat, Ismerik a környezetükben élő növényeket, állatokat. Ismernek gyűjtőfogalmakat. Felismerik, megnevezik környezetükben előforduló színeket. A környezetükből szerzett ismereteiket a játékokban is felhasználják, átélik, gyakorolják és egyéb tevékenységeikben is alkalmazzák.
11.1.2. MATEMATIKA: Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére, a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a matematikai nevelés nem komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósulna meg. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: Utánzásos, minta –modellkövető Spontán, játékos tapasztalatszerzésre az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés Gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok
- 64 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Az óvónő által kezdeményezett foglalkozások A gyermek már az óvodába kerülése előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző sajátosságokkal /invariancia, állandóság hiánya/ a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemző fejlődésbeli egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérése azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg. Az első szint: Bevezetés a matematikába, általában, - a gyermek 5. életévéig tart. Feladata: A matematikai kíváncsiság és az érdeklődés kibontakoztatásának elősegítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. A második szint: Az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7 életévben Feladata: Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátíttatása. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretetek és összefüggések megláttatására, feldolgozására, tevékenységekben történő alkalmazására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban megszerzett, mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson, az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kel lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái, természetes megismerő képességek /érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, probléma megoldás/ fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. (Matematikai, logikai, kognitív képességek, kompetenciák kialakulása, kompetenciafejlesztés) A játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: −
Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes helyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.
−
A komplex matematikai foglalkozásoknak, vagy kötetlen kezdeményezéseknek támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.
−
A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.
- 65 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
− − − − −
2015.
A tervezett matematikai fejlesztéseknél - figyeljen a feladatok felépítésére, a gyerekek egyéni képességeire. Teremtsen arra lehetőséget, hogy a gyerekek spontán, vagy irányított módon szerezzenek matematikai tapasztalatait. Rávezetéssel segítse elő a problémák megoldását. Minden gyermek számára adjon lehetőséget a bekapcsolódásra a saját szintjén. Adott témával való foglalkozás addig tartson, amíg a csoport érdeklődése, fejlettsége lehetővé teszi.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére tudnak számlálni, összehasonlítani, szétválogatni, sorba rendezni mennyiség, méret, forma, szín szerint, biztonságosan tájékozódnak a tízes számkörben, helyesen használják a matematikai műveletekhez kapcsolódó fogalmakat, képesek a változatos probléma megoldásra, a kreativitásra, képesek a pontos, differenciált vizuális érzékelésre-észlelésre (alak, forma, szín, méret), kialakult oldaliságuk, megfelelően alkalmazzák a térirányokat, Az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatmenetét megértik, követik. Tudnak azonosítani különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Képesek másolással megépíteni mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban eltérő elemekből térbeli, síkbeli alakzatokat. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságaikat megnevezni. Tudnak sorozatokat alkotni, tájékozódni labirintusban, számolni 10-es számkörben, Halmazokat összehasonlítani különböző szempontok szerint. Képesek a térben és síkban ábrázolt világban tájékozódni. Tudnak irányokat azonosítani és megkülönböztetni. / alá, fölé, mellé, jobbra, balra…/ Játékos mozgásokat, tevékenységeket végeznek tükör előtt, megkülönböztetik a szimmetrikus és nem szimmetrikus alakzatokat.
11.2. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK: A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése, már az óvodás korban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai, közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat-árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Egy kellemes benyomást keltő jó ízlésű óvodapedagógus annyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyermekekkel. Min-
- 66 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
dig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtson ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg, az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén a kreatív ember sajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának, megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és a szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel meg a gyerekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét – különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele – szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvó néni szépnek lát, neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekekkel. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese, vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Foglalkozásnak tekintjük a szabad természetben zajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozás alatt nem kell feltétlenül a klasszikus értelemben vett foglalkozásokra gondolni. Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében: Úgy alakítsa ki a gyermek bevonásával a csoportszobát, hogy ott különböző tevékenységet kereső gyermeke nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak. Biztosítson minél több eszközt, időt a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötlete adva a gyermeki fantáziának. Nyújtson lehetőséget a vizuális és a kommunikációs tevékenységek összekapcsolására. Segítse elő a gyermeke önálló elképzeléseinek megvalósítását. Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket. Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás, énekelgetés biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.
11.2.1. MESÉLÉS, VERSELÉS, DRAMATIZÁLÁS, BÁBOZÁS: A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni
- 67 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
mindennap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkáló, lovagló mondókák, hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mesélővel való személyes kapcsolatában a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodapedagógus feladatai: Mindennap meséljünk vagy verseljünk, valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló, szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel is eljátszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket, melyet többszöri feldolgozással kedvelik az óvodások. Kedvelt irodalmi tevékenységük a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez, amely élményt újra feldolgoz. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő a különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére − − − − − − −
igénylik, szívesen és türelmesen hallgatják a mondókákat, verseket, meséket, képesek önálló mondóka, vers és mesemondásra, tudnak meséket, történeteket kitalálni, azokat színesen, érthetően, kifejezően előadni, mindennapi beszédükben mesélés, bábozás során használják a népmesékből megismert fordulatokat, kifejezéseket, kreatívan improvizálnak, a maguk szórakoztatására is mesélnek, báboznak, dramatizálnak mindennapi beszédükben, mesélés, bábozás során használják a népmesékből megismert fordulatokat, kifejezéseket, tisztán, érthetően meg tudják fogalmazni gondolataikat, érzelmeiket,
- 68 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
− − − −
2015.
megalapozódik a könyv és könyvtár használat, színházlátogatás igénye, kialakulnak az ezekhez kapcsolódó viselkedésformák. képesek erkölcsi, közösségi érzések megélésére, erkölcsi ítéletek megfogalmazására az irodalmi alkotások hatására, képesek az irodalmi alkotások hősével azonosulni, élmények, érzelmek hangulatok, benyomások érzékelésére, megélésére a befogadás folyamatában, képesek az esztétikai élményszerzésre, az esztétikai hatások befogadására
11.2.2. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé. Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Nagyon célszerű a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenység rendszer mellett is rendben tartani. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységek-re az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Amennyiben megoldható, minden csoportszobában célszerű, egy kis sarkot, vagy szekrényt biztosítani, ahol a barkácsoláshoz, a technikák alapelemeivel és eljárásaival megismerkedhetnek, és a szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk. Nagy hasznát veszik ennek a gyerekek, hiszen például a nagyobbak szerepjátékához bármikor kiegészítő eszközök készülhetnek, és a kisebbek is örömmel ismerkednek meg a különböző szerszámokkal. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei. Ezek tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódóés rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei, ugyancsak kitűnően hasznosítható a vizuális tevékenységek számára. Az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyerekek. Az óvodapedagógus feladata: − −
−
Biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszközök, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket.
- 69 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére − Örömforrás - az élményen alapuló vizuális tevékenység. Helyesen alkalmazzák a különféle technikákat, az eszközöket készségszinten kezelik, alkalmazzák, − Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket, témaválasztásuk változatos, alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, és együttműködőek, − Észreveszik környezetükben a szépet, szívesen gyönyörködnek művészeti alkotásokban, képesek értékítéletre az alkotásokkal kapcsolatban,
11.2.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Az óvodai ének, és zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok, gyermektáncok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A hagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének, a zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanis az óvodai mindennapok része. Ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, zenélés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap, a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Feladataink a zenei neveléssel kapcsolatban: − Keltsük fel az óvodás gyermekek zene iránti érdeklődését, formáljuk zenei ízlésüket, zenei anyanyelvüket. −
Hagyományok ápolása: - a népi, nemzeti kultúránk felhasználásával - gyermekeink a „tiszta forrásból” merítve erősítenék nemzeti, nemzetiségi hovatartozásukat, identitásukat. Fejlesszük a zenei hallást, ritmusérzéket, zenei emlékezetet, mozgáskultúrájukat;
−
a zenei nevelés során (közös éneklés, közös dalos-játékozás, táncolás) éljék át a közösséghez tartozást, a közös élmény örömét;
−
ismerkedjenek meg különböző népi ill. más hangszerekkel (ritmusérzékeltető, dallamérzékeltető hangszerek);
−
a zenehallgatás során kerüljenek kapcsolatba más nemzetek dalaival, a gyermekek által is élvezhető komolyzenei művekkel; figyelembe véve a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére −
−
Szeretnek, és gátlások nélkül tudnak egyedül és közösen énekelni, mondókázni, élvezettel játszanak dalos játékokat, hallgatnak zenét, önállóan használják a mondókákat, kiolvasókat, tudnak ritmust, dallamot, mozgást improvizálni. Életkornak megfelelően ismernek néhány hagyományhoz kapcsolódó népi mondókát, népdalt. Képesek megkülönböztetni a zenei fogalom párokat. Belső hallásuk fejlett, képesek dallambújtatásra, hangszínek, hangszerek, a környezetük hangjainak felismerésére, megkülönböztetésére. Esztétikus kifejező mozgásra törekszenek,
- 70 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
11.2.4. MOZGÁSFEJLESZTÉS Óvodai nevelésünk lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása (testi képességek: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség,: testi érettség-nagymozgások és finommozgások területén) nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Kedvezően hatnak a kondicionális képességek - az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A mozgásfejlesztéshez hozzá tartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőségeket, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Ajánlatos minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. Szabad, spontán mozgás próbája során a gyermek felismeri és megszünteti a veszélyhelyzetet. A szervezett mozgáson túl lehetőséget kínálunk szabad mozgásokra. Rendkívül fontos a szabadlevegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A gyermeke napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. A mozgás és a pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülni. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, ami csak a helyesen megválasztott mozgásanyag és eszköz változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgás- műveltség fejlődésének. A képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. A sokszínű, változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal teli mozgás kedvező hatással van a gyermek értelmi fejlődésére is. A természet erőivel, napfény – levegő - víz, történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nemcsak kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is.
Mindennapi testnevelés: A mindennapos testnevelés objektív feltételei: Elsősorban a megfelelő hely biztosításáról kell szólni. A foglalkozásokat döntő mértékben, a szabadban valósítjuk meg. Hosszabb sétát, sőt túrát tehetünk a gyermekekkel a szabadban, ha lehetőségünk adódik, használjuk ki a közeli iskola vagy sportlétesítmény torna-
- 71 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
termét, vagy füves pályáját. Némi ötletességgel és szakemberek bevonásával tovább fokozható tehát a mindennapi testnevelés hatása. Minden, ami az óvoda udvarán található /fák, bokrok, homokozó, pancsoló medence, játékeszközök, stb./ felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett testnevelésre is. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetőek legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget. A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei: Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakítását. Az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásában elért sikereinek. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik /járások, futások, ugrások, függések, egyensúly gyakorlatok/. Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint, a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen idetartoznak a testnevelési játékok is. Minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart, vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt. A mozgásfejlesztés feladatai: Legyen lehetőségük a saját testük mozgását átélni, segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásainak kialakulását. Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák által, ez által fejlődik a mozgáskultúrájuk. Fejlődjenek testi képességeik, a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke. Tanulja meg az egymáshoz való alkalmazkodást, az együttműködést; (értékítélet, egymás testi épségének megőrzése) Segítse elő a személyiség akarati tényezőinek alakulását (kötelességtudat, önfegyelem, kitartás, szabálytudat, pontosság); A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket Az óvodapedagógus feladatai: Mindennap adjon lehetőséget a gyermekeknek, minél hosszabb időtartamon keresztül a szabadlevegőn való tartózkodásra, biztosítva a gyerekek szabad mozgásának a feltételeit. Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is, a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi mozgás örömet jelentsen a gyermekek számára Biztosítsuk a spontán mozgáslehetőségeket, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.
- 72 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére − − − − − − − − −
igényükké válik a napi rendszeres mozgás testi képességeik (állóképességük, erő, ügyesség, gyorsaság) életkorúknak megfelelő. szívesen vesznek részt mozgásos tevékenységekben, igénylik a mozgást, mozgásuk összerendezett, egyensúlyérzékük, téri tájékozódásuk kialakult, a feladatok végrehajtásában kitartóak, kialakult testsémájuk, oldaliságuk, beszédértésükről az utasításokra adott adekvát mozgásválaszokkal adnak visszajelzést, ismerik a rendelkezésükre álló tornaszerek, eszközök funkcióját, gyakorlati alkalmazását, megértik, betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük.
12. AZ ÓVODÁK KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK Kapcsolataink kialakításakor a gyermekek érdekeit tartjuk a legfontosabbnak. Igyekszünk nyitott, kezdeményező módon fordulni azokhoz a belső és külső partnerekhez, intézményekhez, akik meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében, és segíthetik óvodai céljaink megvalósítását.
12.1. Szülő – gyermek – pedagógus kapcsolata: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Nevelésünknek a családi nevelésre kell épülni. Feltétele: a folyamatos párbeszéd, a családdal való együttműködés, az együttnevelés érdekében. A családdal való kapcsolattartásban meghatározó és modell szerepe van az óvónő személyiségének. Együttműködés elvei: -
-
-
-
Az óvoda ismerje el a család elsődlegességét, a személyi és szülői jogok tiszteletben tartásával, igényeik, elvárásaik, elégedettségük és elégedetlenségük mérésével erősítse a partneri viszonyt. Érezze a szülő, hogy számít a véleménye. Az óvoda hozzájárul a családi szocializáció kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez. A kapcsolat tapintatosságra, kölcsönös bizalomra, nyílt, őszinte együttműködésre épüljön. Az óvoda tartsa tiszteletben a család nézeteit, tisztelje és fogadja el a szülőt még akkor is, ha gyermeke nevelésében súlyos hiányosságokat tapasztal. Ismerje és fogadja el az óvoda, a család szokás és szabály rendszerét, nyújtson segítséget a helyes életmód kialakításában, a családi nevelés okozta hátrányok enyhítésében, korrigálásában. A pedagógus nyújtson korrekt tájékoztatást a gyermek fejlődéséről, adjon reális képet a gyermek megismeréséhez, értékeinek felfedezéséhez, alapszükségletei kielégítéséhez.
- 73 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Az óvónő emberi magatartásában, szakmai felkészültségében példamutató legyen, kapcsolatában éreztesse a segítő szándékát, empátiáját, addig a pontig, amíg ezt a szülő képes elfogadni. A szülő tájékozódjék a helyi programról, mielőtt dönt, hogy vállalhassa normarendszerét. Ehhez nyújtson segítséget az óvoda. A helyi program kialakítását kísérjék figyelemmel, azt véleményezzék. Feladatok: 1. A közösségi életbe való beilleszkedés megkönnyítése érdekében beszoktatásibefogadásai terv készül 2. Szülői értekezlet témái közé beépítjük az egészségügyi ismeretnyújtás, tanácsadás lehetőségét. 3. Félévente, szülői értekezleten a gyermek fejlődésének értékelése, a szülő tájékoztatása, 4. a gyermek fejlesztéséről ütemtervet készítünk, haladásáról fejlesztési naplót vezetünk. 5. a szülő, a család megismertetése az óvoda programjával, 6. a család szokásrendszerét, értékrendjét, a gyermek szociális hátterét ismerje meg az óvoda 7. A család bevonása a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztésébe. 8. közös rendezvények szervezése, azon minél többen vegyenek részt, hogy tudjanak bekapcsolódni a közösség életébe. 9. Együttműködés a Szülői Szervezettel, tervezetten, rendszeresen és alkalomszerűen, az óvoda céljainak megfelelően. -
Együttműködés formái: Együttműködési forma
GY.
SZ.
P.
Beíratás, befogadás az első személyes kapcsolat felvétele, napi spontán, egyéni beszélgetések, igény szerint
X
X
X
Családlátogatások: felvételt megelőzően, és prevenciós jelleggel, a családi háttér, családi szokások megismerése Nyitott óvoda, nyílt nap a tanév során bármikor
X
X
X
X
X
X
előzetes egyeztetés alapján
Szülői értekezletek
X
X
Évente 3x
A nevelési időben és időn kívül szervezett szolgáltatások.
X
X
heti rendszerességgel
X
X
X
Évente 3-4 nap
X
X
X
alkalomszerű
X
X
X
Előzetes
Témahét mindhárom csop.-ban, a szülők bevonásával. Ünnepségek, közös ünnepélyek, közös kirándulások „Ovikóstolgató”- óvodai felvétel
Gyakoriság Felvételtől függően
Fejlesztési lehetőség Előzetes nyíltnapok
idő-
A szülők tevékeny bevonása a szülői értekezletek folyamatába – drámajáték, adott téma megvitatása, szakember meghívása Szolgáltatások körének bővítése, a szülői igénynek megfelelően Szülőkkel közös tevékenységek
Előzetes nyíltnapok
- 74 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
előtt.
Kulturális rendezvények, közös programok: gyermeknap, gyermekműsorok, sport-vetélkedők, ügyességi játékok Fogadó órák
Kiscsoportban kötetlen beszélgetés szervezése Munkadélutánok, társadalmi munka
X
X
Szülők Közösségével való kapcsolattartás.
2015.
pont egyeztetése, igény szerint évente 1-2x
A szülők tevékeny bevonása.
A szülők használják ki az együtt nevelés érdekében. Visszacsatolás.
X
X
X
X
időpont egyeztetése, igény szerint
X
X
Évente 1x
X
X
X
X
tervezetten és alkalomszerűen rendszeres és alkalomszerű
A szülők aktivizálása.
Együttműködés, aktivizálás, mozgósítás a céloknak megfelelően.
12.2. Kapcsolattartás az iskolával: Alapja: az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet, zökkenőmentes beilleszkedés biztosítása, tisztelet, megbecsülés, érdeklődés egymás munkája iránt. Együttműködés alapelvei: Gyermekek érdekében folyamatos, eredményes együttműködés szükséges Közösen kell az óvoda-iskola közti átmenetet megkönnyíteni számukra El kell fogadni egymás tevékenységét, szakmai viták, véleménykülönbségek közelítése, egymás pedagógiai programjának megismerése. (iskolai pedagógusok) Az életkornak megvan a speciális szükséglete, sajátossága, ezt az intézményeknek el kell fogadni Érvényesüljön a közvetlen partneri viszony az intézmények között -
Együttműködés formái: Az óvoda-iskola átmenetet segítő fejlesztő csoport működtetése, munkaprogramjának tanévenkénti kialakítása, megvalósítása, a feladatok végrehajtása. Az együttműködés folyamatos fenntartása. -
-
-
Tapasztalatgyűjtés a tanórákról, óvodai munkáról, hospitálások, kölcsönös látogatások, nyílt napok mindkét intézményben, Ismerkedés a leendő 1. osztályosokkal, megbeszélések Információ áramlás biztosítása a gyerekek haladási üteméről, fejlődéséről. A után-követést legalább az iskola első évében fenntartjuk. Szülői értekezleteken való részvétel, szülők felkészítése az intézményváltásra, Tanácsadás közösen az iskolával, a gyermek számára legmegfelelőbb iskolaválasztásában. Közös programok szervezése: Mesemondó verseny, Ki-mit tud? - közös
- 75 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
-
2015.
gyermeknap és játszó délelőtt, „ Suli-kóstolgató” napok: zenés, játékos, kézműves, mozgásos tevékenységek a leendő elsősök számára, és Fecske-hívogató napok - fecskeavató” tanévnyitó, játékok, ünnepek (gyermeknap, karácsony, mikulás…stb.) stb. Nagycsoportos gyermekek látogatása az iskolában A gyermekek beilleszkedésének, fejődésének nyomon követése Partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérés Eszmecserék, szakmai tanácskozások, megbeszélések szervezése, Nevelési értekezletek,
12.3. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel: Együttműködés alapelvei: - Kapcsolattartás formái, módszerei kapcsolódnak az óvoda feladataihoz, szükségleteihez. Ebben az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. - Az együttműködés segítse elő a nevelési feladataink megoldását, a nevelési folyamatba beépítve, ne zavarja meg a gyerekek folyamatos napirendjét. - Nyújtsanak maradandó és pozitív élményt a gyerekeknek. - A szülők is ismerjék meg a közművelődési intézményekben folyó személyiség fejlesztő tevékenységeket, programokat. Kapcsolattartás formái: - Könyvtárlátogatás csoportonként - Művelődési ház szolgáltatásainak igénybevétele - Színházi előadások, kiállítások szervezése
12.4. Együttműködés az egészségügyi intézményekkel: Együttműködés alapelvei: - Együttműködő segítségnyújtás „az egészséges gyermekekért” folytatandó küzdelemben. - Itt is az óvoda legyen a kezdeményező. Az együttműködés formái: - Rendszeresen látogassák az óvodát, ellenőrizzék a gyerekek egészségügyi állapotát.(védőnő, orvos, fogorvos) alkalmankénti eset megbeszélése - Évenkénti szűréssel ellenőrizzék a gyermekek fogászati, látás, hallás, ortopédiai és általános egészségügyi állapotát, tanköteles korú gyermekek részére iskola-alkalmassági vizsgálat - Szűréssel akadályozzák meg az érzékszervi és mozgásszervi deformációk kialakulását. - Nyújtsanak segítséget az egészséges étrend kialakításához. - Évente előadások szervezése a szülőknek, az egészségmegőrzés, egészségvédelem témájában. tanácsadás, tájékoztató előadások szülői értekezleten a védőnő bevonásával. - Védőnővel, a HH/HHH. és gyerekek (minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás érdekében ) 3 éves kor előtt történő felvételének segítése, - közös családlátogatás lebonyolítása
- 76 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
12.5. Együttműködés a fenntartó önkormányzatokkal: Együttműködés alapelvei: - Kapcsolattartást, segítő támogatás jellemzi. - Stabil, megbízható vezetés biztosításával erősítsék a kollektíva szakmai biztonságát, anyagi, erkölcsi elismerését. - Biztosítsa az intézmény törvényes, zavartalan, optimális működését. (humán, tárgyi, környezeti feltételek) - Támogassa a testület minőségjavítását célzó erőfeszítéseit a szakmai munka területén. - A partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérés. Formái: - kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések - intézményvezető, tagintézmény-vezető beszámolója
12.6. Szakértői Bizottságokkal, szakszolgálatokkal, EGYMI-vel való kapcsolat: Együttműködés alapelvei: - Munkakapcsolat - Szűrő, fejlesztő, összekötő, közvetítő szerep a család, az óvoda és a Szakértői Bizottság, szakszolgálatok és az EGYMI között. - Az átlagtól eltérő gyerekek vizsgálata, fejlesztése az óvoda kérésére. Az együttműködés tartalma: - Az óvodai és családi nevelés számára szakszolgáltatást biztosít. - Iskolaérettségi vizsgálat, csoportba sorolás, diszlexia szűrés elvégzése. - Logopédiai kezelés, korai fejlesztő, pszichoterápiás program, gyógytestnevelés - Segítségnyújtás a gyermek képesség szerinti beiskolázásához. - Nevelési Tanácsadó javaslatára, további szakvizsgálat elvégzése. - Javaslattétel a gyógypedagógiai minősítésre.
12.7. Kapcsolat Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal: A gyermekek veszélyeztetettségének és szociális hátrányának megelőzésében, megszüntetésében, csökkentésében az óvoda együttműködik a Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó személyekkel, intézményekkel, hatósággal. Együttműködés alapelvei: Lehetőséget teremtünk a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételére A gyermekvédelmi munka koordinálását, családgondozói tevékenységet – jelző rendszer szintjén – a gyermekvédelmi felelős látja el. Tevékenységét napra kész figyelmességgel, az óvodavezető felé rendszeres beszámolási kötelezettséggel végzi. Tanévkezdéskor a szülők tájékoztatást kapnak és látható módon közzé tesszük a gyerm. véd. felelős és a családsegítő személyét, elérhetőségét, megkeresés módját. Az együttműködés formái: • értekezletek, levelezések, kölcsönös látogatás és tájékozódás, tájékoztatás • eset megbeszélések, felajánlott ruhák, játékok, használati tárgyak stb. adományozása
- 77 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
12.8. Óvodák és pedagógusaik kapcsolattartása: Szakmai tapasztalatok szerzése, tapasztalatok, ismerek átadása, szakmai tudásmegosztás, hálózati tanulás, szakmai együttműködések fejlesztése. Az együttműködés formái: • Továbbképzés, szakmai tanácskozás, látogatás, szervezett óvodaközi találkozók, fesztiválok, • egyéni, spontán megkeresések, beszélgetések
13. CÉLOK, FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Az intézményi munka feltételeinek bemutatásával – a két óvoda számot ad az intézményük tárgyi-dologi feltételeiről, ill. megfogalmazza a PP.- ben azokat az eszközöket és felszereléseket, amelyek az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükségesek.
1. Verselés, mesélés Eszközök, felszerelések
Színpad Bábparaván Bábok Fejdíszek Jelmezek Díszletek Hátterek Mesekönyvek Képeskönyvek Szakmai könyvek Anyanyelvi játékot fejlesztő eszközök Puzzle Szerepjátékhoz szükséges eszközök Hangszerek Kazetták, CD Társas játékok Mesekockák Diavetítő, diafilmek Vetítő vászon
Rendelkezésre áll - a megfelelő mennyiségben MargaCsicserréta gő
x x x
x x x x x x x x x x x x
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
Hiányzik
Beszerzésre vár
Margaréta
Csicsergő
x
x
Margaréta
Csicser -gő
x x x
- 78 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
2. Külső világ tevékeny megismerése Eszközök, felszerelések
Állatok világa képsorozat Növények világa Emberek világa Közlekedés világa Vigyázz rám közlekedési játék Kézi nagyítók Mikroszkóp Vizes és száraz terepasztalok Képgyűjtemények Földgömb Képgyűjtemények Természet filmek, természet hangjai CD-k Villany rezsó Befőzéshez edények Mini matt Nagyméretű szemléltető képek Évszakot jelző táblák Természetről szóló könyvek, lexikonok Nagyméretű tükör Kisméretű tükör Gyermek méretű kerti szerszámok Felnőtt méretű kerti szerszámok: Ásó, lombseprű, kerti seprű Saját készítésű társas játékok, kiegészítő eszközök Logikai játékok Korongok, pálcikák Madáretető, madárodú
Rendelkezésre áll - a megfelelő mennyiségben MargaCsicserréta gő
x x x x
x x x x
x x x x x x x
x
x x x x x x
x x x x x x
x x x x
x x x x
x
x
x x x
x x x
Hiányzik
Beszerzésre vár
Margaréta
Csicsergő
x
x
Margaréta
Csicsergő
x x x x x x
3. Mozgás Eszközök, felszerelések
Tornaszőnyeg Greisswald Karikák Léglabdák Maroklabdák Tornabotok Babzsák Kendők Szalagok Ugrókötél Körkötél, kötél
Rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségben Margaréta
Csicsergő
x x x x x x x
x x x x x
x x x
Hiányzik
Margaréta
Beszerzésre vár
Csicsergő
Margaréta
Csicsergő
x x x x x x
x
x
- 79 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Kis és nagyméretű bóják Egyensúlyozó gerenda Egyensúlyozó billenő rács Érzékelő korongok Zsámoly Ugrószekrény Padok Body-roll készlet Magasugró készlet Trambulin Ugráló labdák Gimnasztikai labda Szivacslabda Zenés mozgáshoz zenés hanganyag Medicin labda Rollerek Kerékpár + fej-, könyök-, térdvédő Mászókötelek, gyűrűk Roti-com Udvari mozgásfejlesztő játékok Focikapu Kosárpalánk
x x x x x x x x x x x x x x x x
x x
x x x x x
x x x x
2015.
x x x x x x x x x x x x x x x
x
x
x
4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Eszközök, felszerelések
Különböző méretű rajzlapok Grafit és színes ceruzák Kréták Festékek Ecsetek Festőhengerek Nyomdák Gyurmák Agyag Textíliák Cérnák, fonalak, zsinórok, rafiák, madzagok Ollók Tű Ragasztók Különböző fajta papírok Mintalyukasztó Szövőkeretek Galériák Gipsz Gipsz kiöntő formák Hurkapálcika Barkácsoló eszközök Lamináló fólia
Rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségben Margaréta
Csicsergő
x x x x x
x x x x x
x
x x
x x
x x
x x x x x
x x x x x x x x x x x
x
x x x
Hiányzik
Margaréta
Csicsergő
x x
x
x
x
Beszerzésre vár Margaréta
Csicsergő
x x x
x
- 80 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Eszközök, felszerelések
Óvónői segédanyagok a zenei fejlesztéshez Xilofon, furulya Ritmushangszerek CD magnó lejátszó CD, kazettagyűjtemények Dalos játékok kellékei Táncos tevékenységhez kendők, ruhák, kellékek
Szakkönyvek Zenei CD-k CD. lejátszó, Ruhák, kellékek Hangerősítő USB, MP3 lejátszó,
Rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségben Margaréta
Csicsergő
x
x
x x x x x x
x x x x x x
Hiányzik
Margaréta
Csicsergő
Beszerzésre vár Margaréta
Csicsergő
Bóbita gyermektánc Tehetségműhely: Margaréta Óvoda x x x x x x
- 81 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.09.01.
14. A GYERMEKI FEJLŐDÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A gyermekek hatékony megismerése, fejlődésének figyelemmel kísérése, mérése, értékelése az intézményi értékelési rendszerben megfogalmazottak alapján történik. Terület 1.
2.
Belső mérések, nyomon követés
Értékelés mérési pont
módszer
gyakoriság
dokumentum
felelős
1. Bemenet (óvodába lépéskor) 2. gyermeki fejlődés nyomon követése 3. tanév végén (kis-középső csoport) 4. Kimeneti mérés (nagycsoport) 5. Difer mérés értékelése a HHH/ HH. gyerekeknél
dokumentumelemzés, öszszehasonlítás, következtetések levonása. helyzet értékelése
rendszeres, évente tanévben 2x rendszeres, évente
csoportnapló. gyermeki portfóliók, gyermeki mérések, összegező értékelések, jegyzőkönyv, nyomon követés dokumentuma
A csoportok nevelési, tanulási feladatainak megvalósítása.
- szervezési, nevelési feladatok, - tevékenységek, tanulási folyamat - egyéni megfigyelések
összehasonlítás, elemzés, következtetés levonása
rendszeres, negyed-évente
csoportnapló. nevelés-tanulás kelése
2.
Tematikus tervek
Célok, feladatok meghatározásának megfelelősége, tevékenységek aránya, tananyag kiválasztása, egymásra épültsége, eszköz-módszer összhangja. Eredményesség.
dokumentumelemzés, megvalósítás eredményei, elemzés, összehasonlítás, következtetés levonása,
kéthetente
3.
Foglakozások, kezdeményezések.
Célok, feladatok megfelelőssége, megvalósítás módszere, eszköze, idői ráfordítás. Fokozatosság, motiváció, gyermeki aktivitás, differenciálás. Eredményesség.
Megvalósítás eredményei, elemzés, összehasonlítás, dokumentumelemzés, következtetés levonása.
aktualitásnak megfelelően, naponta
csoportnapló igazoló dokumentum (pl. fotó, gyermeki produktumok, reflektálás) saját feljegyzés, igazoló dokumentum (pl. fotó, gyermeki produktumok, reflektálás)
1.
N
érté-
csoportot vezető óvónők, BGR. vezető
csoportot óvónők
vezető
E V E L É S I T A N U
csoportvezető óvónők
foglakozást vezető óvónők
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
L Á S
4.
Projekt, értékelése
5.
6.
témahét
2015.
Témaválasztás, célok, feladatok megfelelősége, tevékenységek kiválasztása, elosztása, megvalósítás módszere, eszköze, idői megfelelés. Fokozatosság, motiváció, gyermeki aktivitás, differenciálás. Eredményesség.
Megvalósítás eredményei, elemzés, összehasonlítás, dokumentumelemzés, következtetés levonása.
aktualitásnak megfelelően
Projekt, témahét értékelés, összegzés, igazoló dokumentummal (pl. fotó, gyermeki produktum, reflektálás)
csoportban dolgozó óvónők
Gyermeki produktumok
Értékelés szempontjai alapján: egyedi. − a feladat megoldás, kivitelezés, a gyermek aktivitása, eszközhasználat stb. Gyermeki teljesítés, magatartás értékelése, fejlesztési célzattal.
Megvalósítás eredménye, elemzés, következtetés,
aktualitásnak megfelelően, naponta
gyermekek teljesítései
csoportban dolgozó óvónők
Csoportok fejlettségi szintje, elért eredmények.
− − − − − −
dokumentumelemzés, következtetések levonása, helyzetértékelés beszámoltatás
rendszeres, évente
Nevelési év végén csoportértékelés, beszámolók, írásos dokumentum Nevelési év végi értékelések
csoportvezető óvónők,
I E G Y S É G É R
munkái,
T É K E L É S
szervezési feladat. tevékenységek nevelési feladatok tanulási folyamat egyéni megfigyelés mérések eredményei
E 3.
4.
Az integráltan nevelt gyermek fejlesztése és értékelése (HH/HHH – s, egyéb)
Gyermeki korképnek megfelelően, a szakértői vizsgálatok eredményei, szakvéleménye és útmutatása alapján.
összehasonlítás, elemzés, következtetés levonása
rendszeres, évente
csoportnapló. egyéni fejlesztés tervei. Difer mérés eredményei
csoport-vezető óvónők
SNI-s, BTM-es gyermekek fejlesztése és értékelése.
Gyermeki korképnek megfelelően, a szakértői vizsgálatok eredményei, szakvéleménye és útmutatása alapján.
összehasonlítás, elemzés, következtetés levonása
rendszeres, évente
egyéni fejlesztési napló
fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus
- 83 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.09.01.
A NEVELÉSI – TANULÁSI EGYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE Az óvodai nevelési-tanulási tevékenységünk eredményeinek megállapítása, a gyermekek megismerése, fejlődésének eredményei, a nevelés-tanulás hatékonyságának értékelése mindennapi munkánk elengedhetetlen feladata. Ehhez pedagógusaink gazdag értékelési eszköztárral rendelkeznek, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választják ki a leginkább megfelelőt. Munkája során olyan munkaformákat és módszereket alkalmaz, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. A NEVELÉSI – TANULÁSI EGYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE során, saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.
1. NEVELÉS-TANULÁS Az értékeléséhez a csoportmunkaterv fő célkitűzése mellett, szem előtt kell tartani: azokat a területeket, melyet - az értékelés rendszere tartalmaz – és a nevelőtestület elfogadásával alkalmazunk. Alapja, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Kompetencia alapú óvodai nevelés és az intézmény Pedagógiai Programja. Ennek alapján: A nevelés-tanulás eredményeit háromhavonta értékelik a megfogalmazott szempontok alapján: szervezési feladatok, tevékenységek, nevelési feladatok, tanulási folyamat, egyéni megfigyeléseket tartalmaz az értékelés. Az értékelések közül, amennyiben kiscsoportról van szó, a beszoktatásra, átszoktatásra, befogadásra, annak megvalósítására is fókuszál. Legfontosabb feladat, hogy a gyermekek megszokják az óvodai életet, érezzék jól magukat az első naptól fogva, illeszkedjenek be a csoportba. A tervezett tevékenységek megvalósítása differenciáltan történik. A nevelés-tanulás során egyes gyerekek különböző fejlettségi szintre jutnak el, az egyénre szóló megfigyeléseket, megállapításokat a gyerekek óvodai jelével jelöljük. Az értékelések megfogalmazzák azokat a fejlettségi szinteket, amelyeket az eltelt időszakban egyes gyerekek, ill. a csoport közössége elért. A háromhavi nevelés – tanulás értékelése fejlesztő – formáló – formatív értékelés. Célunk, hogy figyelemmel kísérjük a gyermek eredményes fejlődését, a fejlesztés változásait, a további fejlesztést, megerősítést vagy javítást, korrigálást. Azon nevelési területeken, mint az egészséges életmódra nevelés, a gondozási és munka jellegű tevékenységek végzése, a játékukra, az anyanyelvi a közösség nevelés és a tanulás területén, hagyományok ápolása, és a szülőkkel való állandó pozitív kapcsolat kialakítása során elért eredményeket, hiányosságokat értékeljük.
2. TEMATIKUS TERVEK A két hétre szóló tematikus tervek vége tartalmazza a megvalósulást és megvalósítás dokumentumait. A tematikus tervek reflektív értékelésére a ciklus végén kerül sor. A tervet a csoportban együttdolgozó pedagógusok értékelik. Formatív értékelést használva, feltárják, hogy megfelelő volt-e a tananyagválasztás, egymásra épültek-e a témák, célokat, feladatokat megvalósították-e? A differenciálási szinteknek megfelelően fejlesztésre kerültek-e a képességek, egyes gyerekek melyik szintre jutottak el, gyermek jelének jelölésével. A meg nem valósult tevékenységeket, feladatokat a következő tervezésbe beépítik.
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Megvalósulás Igazoló dokumentum
gyermeki produktum
fotó
fotó
elkészült munkák
fotó
fotó
fotó
3. FOGLAKOZÁSOK, KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉRTÉKELÉSE Pedagógusaink naponta használják az elvégzett tevékenység objektív, tényszerű, formatív értékelésére. Önellenőrző, önértékelő tevékenység, fejlesztési céllal, amellyel végig gondolja, hogy megvalósította-e vázlatában a tervezett célokat, feladatait, megfelelő volt-e a módszer, eszköz vagy a témaválasztása. Mi volt eredményes, miben kell továbblépnie? Mi volt az oka sikertelenségének, miben kell változtatnia, melyik megoldás lesz a megfelelő? A gyerekek motivációja, aktivitása, reakciói milyenek voltak, sikerült-e ébren tartani érdeklődésüket, elegendő idő állt-e a feladatmegoldásra? … stb. Reflektíven értékeli foglalkozását. A pedagógus feljegyzi önértékelését, a következő tervezésnél beépíti, a megvalósítás után újra önellenőrzést és önértékelést végez.
4. PROJEKT, TÉMAHÉT ÉRTÉKELÉSE Egy-egy projekt, témahét megvalósítását szummatív értékelés követ. A projektben résztvevők végzik el, és összegezik a megállapításaikat, de meghatározzák a további, fejlesztő – formatív értékeléssel, reflexióval a céljaikat, feladataikat a jövőre vonatkozólag.
5. GYERMEKI PRODUKTUMOK A fejlesztő – formáló – formatív értékelésnek kiemelkedő szerepe van a kisgyermek személyiségének fejlődésében a pozitív megerősítésnek, hisz a felnőtt értékelése fejleszti, vagy gátolhatja önértékelését. Ezért fontos, hogy rendszeresen és folyamatosan dicsérjük, buzdítsuk, ösztönözzük, megerősítsük tevékenységében, munkáját elismerjük. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Ez történhet verbálisan, nonverbálisan, metakommunikációval: gesztus, mimika, tekintet, testbeszéd, térközszabályozás. (érintés: simogatás stb.) A gyerekek egyéni képességekhez viszonyítva, óvodai és óvodán kívüli tevékenységeinek, teljesítéseinek, munkáinak értékelése az egész nap folyamán, rendszeresen és folyamatosan történik. Kezdeményezés és foglalkozás során a folyamatos értékelésen, pozitív megerősítésen, továbbfejlesztésen kívül, még a tevékenység végén is összefoglaló értékelést, kiemelést végzünk. Az értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani.
6. CSOPORTOK FEJLETTSÉGI SZINTJE, ELÉRT EREDMÉNYEK A csoportok - nevelési év végén az elért fejlettségi szintjükről eredményeikről éves értékelést, éves beszámolót, összegzést, reflexiót készítenek. A szummatív értékelés teljes képet ad arról, hogy a csoport, vagy egyes gyerekek teljesítették-e a követelményszintet, hová jututtak el egyes területeken. Az értékelés meghatározott szempontok alapján történik, amely kiegészül a csoport mérésének eredményeivel. Az elért eredményeket a nevelési év végén összevetik, és felhasználják a gyermekek fejlesztése érdekében.
- 85 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.09.01.
Gyermeki fejlődés nyomon követésének, mérések eljárásrendje
B E M E N E T N Y O M O N K Ö V E T É S
M É R É S
Mérés területei, tartalma
Mérés módszerei
Érintettek
• • •
Családlátogatás Anamnézis Befogadás
megfigyelés, adatgyűjtés dokumentálás
3 évesek, ill. óvodába lépéskor
•
Beilleszkedés megfigyelés, szöveges értékelés, dokumentálás
diagnosztikus mérés, dokumentálás, rögzítés,
Megfigyelések: átdolgozott am. Junior Területei: testi képességek nagymozgások finommozgások szocializáció társas kapcsolatok érzelmi motivációk gondolkodás gondolkodás 1. gondolkodás 2. pszichikus funkciók érzékszervi szféra kommunikáció verbális képességek •
Mérés 1. Mérés 2. Kimeneti mérés
Bizonylat
Elvárt eredmény
Időpont
a gyermeki személyiség megismerése, anamnézis felvétele
beóvodázáskor, 0-3 hónapig
beilleszkedési adatlap
beilleszkedés könnyítése.
átszoktatáskor is! 0-1 hónapig
3.3 éves kortól ill. óvodába lépéskor, folyamatosan – évente két alkalommal (dec. eleje, márc. vége)
egyéni és csoportos megfigyelések eredményei, szöveges értékelése, táblázata,(sikerkritérium) összesítők
egyéni fejlődés nyomon követése, az életkornak, és az egyéni sajátosságoknak megfelelő fejlettség
Megfigyelés 3.3 éves ill. óvodába lépés után 3. hónaptólnagycs. végéig, - a megfigyelési mátrix alapján
azoknál a gyerekeknél, akiknél a pedagógus a diagnosztizálást szükségesnek látja, egyéb esetben évente 1x.(április vége)
egyéni fejlettséget mérő lapok, összesítők
a gyermek fejlődésében fellelhető hiányosságok, retardáltságok feltárása, diagnosztizálása, fejlesztés irányainak feltárása
azoknál a gyerekeknél, akiknél a pedagógus a diagnosztizáló mérést szükségesnek látja, egyéb esetben évente 1x.(április vége)
családlátogatás beóvodázás anamnézis
előtt,
meg-
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
F E J L E S Z T É S K I M E N E T
•
Fejlesztés:
I.
•
Tartalma: mozgás területek nyelvi készségek gondolkodás feladatvégzés egyéni területek
Kimeneti mérés: a felsorolt valamennyi területen
2015.
megfigyelés, mérés után, dokumentálás
3.6 éves kortól, ill. óvodába lépést követő első mérés után,
egyéni és integrált fejlesztések eredményei, fejlesztési tervek, fejlesztési naplók, értékelések, (sikerkritérium) összesítők
egyéni fejlődés nyomon követése, az életkornak és az egyéni sajátosságoknak megfelelő fejlettség
Mérések, vagy szakvizsgálat után – az elért eredmények függvényében.
megfigyelés, mérés, dokumentálás
6.0 éves kortól… 7.5 éves korig
szempontsor, egyéni és csoportos eredményrögzítő lapok,
iskolakezdéshez szükséges jártasságok, képességek, készségek megléte, iskolára alkalmasság
Mérés 3.
„átadó-átvevő bizonylat vagy/és utánkövetés kérdőíve
„után-követés”
Az 1. oszt. első félév
A gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) alapján, Óvodánk hangsúlyt fektet arra, hogy a gyermek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát felmérje, erre hatékony gyermek megismerési technikát alkalmaz. A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti, nyomon követése az óvodapedagógus feladata. Azonos szempontsor alapján összeállított, a nevelőtestület által elfogadott, a fenti eljárásrend alapján végezzük. A gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Az óvoda, a kiinduló megfigyelés után (gyermeki kompetencia térkép) a gyermek egyedi kulcskompetenciái szerinti eredményét, félévenként rögzíti. Rögzítik a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat, korrekciót (fejlesztési tervek). Az egyedi fejlesztés megvalósulása nyomon követhető a csoportnaplókban, az egyéni (BTMN. – SNI.) fejlesztési tervekben, a HHH-s gyermekek fejlesztési tervében, melyet a nevelési évben - a vezetés ellenőriz. A gyermeki fejlődés nyomon követő dokumentumait a „Gyermeki Portfólió” tartalmazza. Nevelőtestületi döntés értelmében, a szükségességnek megfelelően és indokolt esetben - évente mérjük a gyermekeket. A gyermekek mérésénél a mérőeszközök alkalmazása, a mérés összesítése, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok feladata. Nevelőtestületi döntés alapján öt éves korban a gyermekek az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei által végzett diszlexia - vizsgálaton vesznek részt, annak érdekében, hogy a hiányosságokat jelző részterületeket nagycsoportban, intenzívebben fejleszthessük. A vizsgálatra az óvodában kerül sor és a vizsgálatot az óvodapedagógusok és a szülők tájékoztatása követi.
- 87 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
Az iskolába készülő gyermekek indokolt esetben iskolaérettségi vizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatot az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei saját intézményükben végzik el. A vizsgálat eredményeiről az óvoda és a szülő egyaránt tájékoztatást kap.
Az egyéni fejlődés nyomon követésének GANTT- diagramja
Tevékenység
Bemenet 3 hónapig
Folyamatkövetés évente 2x - am. junior
Kimenet
Kiscsoport Mérés 1.
Középső csoport Mérés 2.
Nagycsoport Mérés 3.
Dokumentumok
családlátogatás: - óvodáskor előtt. Anamnézis. Befogadás –Beilleszkedés.
Családlátogatás szempontsora, eredményrögzítő lap. Anamnézis, beilleszkedési adatlap, csoportösszesítők.
Megfigyelés 1. – átdolgozott, kiegészített. - am. junior Megfigyelés. Eredmények rögzítése.
Megfigyelési szempontsor,(Junior) Egyéni, szöveges értékelőlap
Mérés 1.
egyéni fejlettséget mérő lapok, összesítők
Fejlesztés: am. start (csoportos, egyéni)
Egyéni fejlesztési terv, fejlesztési naplók Csoportfejlesztési terv, értékelések Összesítők Megfigyelési szempontsor, (Junior) Egyéni, szöveges értékelőlap
Megfigyelés 2. – átdolgozott, kiegészített. - am. junior Megfigyelés. Eredmények rögzítése Mérés 2,
egyéni fejlettséget mérő lapok, összesítők
Fejlesztés: am. start (egyéni, csoportos, speciális)
Egyéni fejlesztési tervek, fejlesztési naplók. Szakvélemények
Megfigyelés 3. – átdolgozott, kiegészített - am. junior Megfigyelés. Eredmények rögzítése. Kimeneti mérés: Mérés 3. Iskolaérettség
Megfigyelési szempontsor, (Junior) Egyéni. szöveges értékelőlap egyéni fejlettséget mérő lapok, összesítők Eredményrögzítő lapok (csoportos és egyéni)
- 88 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.09.01.
15. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A törvényes keretek között 3 éves kortól legfeljebb 8 éves korig, de az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt, az óvodai nevelés folyamán, célunk és feladatunk a teljes gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése, testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.
1. A gyerekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az Óvoda Pedagógiai Programjának legfőbb alapelvei, céljai, feladatai alapján a következő fejlettségi szint elérését tartjuk szükségesnek az iskolába készülő gyermekek számára: A kimeneti mérés eredményességi kritériumainak megfelelően került meghatározásra, az értelmi képességek, testi érettség, kommunikációs képességek, szocializációs képességek, anyanyelvi képességek, pszichés – érzelmi - akarati érettség területén.
2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: - A testileg egészségesen fejlődő gyermek: hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Az egészségesen fejlődő gyermek megismerő funkciói, központi idegrendszere jelentős változáson megy át. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. -
-
-
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érzelmileg jól motivált, az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
-
-
2015.
Az egészségesen fejlődő gyermek: Verbalitás, anyanyelvi képességek, kommunikáció terén: Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Mindent szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő, nagy, egyéni eltérések lehetségesek) végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.
Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban és alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat azok gondozását és védelmét. Felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a társadalmi és természeti környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségű ismeretei vannak.
3. Óvodáskor végére a gyermek szociálisan is éretté válik az iskolára. A gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: - Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. - Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladat tartásában, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítse.
4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. - Esetükben: csak speciális szakember segítségével, vele és a családdal való folyamatos kapcsolattartással érhetünk el eredményt. - A gyermekek beszédfejlettségének megismerése, szakember segítségének igénybe vétele (logopédus). - Az eltérő fejlettségű, érési ütemű gyermekek differenciált fejlesztéséhez, felzárkóztatásához szakember segítségének igénybe vétele (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, konduktor). - Az eltérő nyelvi, szocializáció okozta tanulási készségek, képességek hiányosságainak felismerése, kompenzálása. (Beszédértés, beszédészlelés, szókincsbővítés.) 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
- 90 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az intézmény 2015. szeptember 01. napjától szervezi meg nevelőmunkáját a pedagógiai program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 3 nevelési évre – 2015. szeptember 01. napjától 2018. augusztus 31 napjáig - szól.
2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösség minden tanév végén írásban értékeli a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A nevelőtestület felkéri a szakmai munkaközösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2015/2016. nevelési év lezárását követően átfogóan elemezze.
3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az intézmény vezetője, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközössége, az intézmény fenntartója 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő első napjától kell bevezetni.
4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Az óvoda, a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. Minden óvodapedagógus köteles a szülők számára tájékoztatást adni a Pedagógiai Programunkról. Az intézményvezető – ha a szülő kéri – az irodájában ad tájékoztatást a programról. Rövidített program a szülők tájékoztatására készül. A pedagógiai program egy-egy példánya, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott személyeknél illetve intézményeknél tekinthető meg: nevelési időben
- 91 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
a csoportok öltöző helyiségében az intézmény fenntartójánál, az intézmény vezetőjénél a tagintézmény vezetőjénél intézményi honlapon az óvoda internetes közösségi oldalán az intézmény irattárában.
17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA, JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK
A Balatonszentgyörgyi „Margaréta” Óvoda Pedagógiai Programját az óvodai Szülői Munkaközösség a 2015. év augusztus hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) Kelt: Balatonszentgyörgy, 2015. augusztus hó 25. nap
-----------------------------------Az óvodai szülői munkaközösség
A Balatonszentgyörgyi „Margaréta” Óvoda Pedagógiai Programját az óvodák szakmai munkaközössége 2015. év. augusztus hó 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) Kelt: Balatonszentgyörgy, 2015. augusztus hó 31. nap
-----------------------------------Szakmai Munkaközösség vezetője
- 92 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
A Balatonszentgyörgyi „Margaréta” Óvoda Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete 2015. év augusztus hó 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
Kelt: Balatonszentgyörgy, 2015. szeptember hó 01. nap
-----------------------------------Intézményvezető
A Balatonszentgyörgyi „Margaréta” Óvoda Pedagógiai Programjával az óvodák fenntartói és működtetői egyetértenek, – ha a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettséget tartalmaz, azt vállalja. Kelt: Balatonszentgyörgy, 2015. szeptember hó 15. nap (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)
-------------------------------------Társulási Társulás Elnöke
A Balatonszentgyörgyi „Margaréta” Óvoda Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Balatonszentgyörgy, 2015. szeptember hó 01. nap
------------------------------------Intézményvezető
Irattári száma:……………………………
Dátum:…………..………………………
- 93 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
JEGYZŐKÖNYV „határozatképes - elfogadásról”
A Balatonszentgyörgyi Margaréta Óvoda Nevelőtestülete 2015. augusztus 31-én megtárgyalta az intézmény Pedagógiai Programját. Nevelőtestület tagjai: Hiányzó: nem volt
9 fő – 100 %
A Pedagógiai Programot támogatta: Tartózkodott: -
9 fő – 100 %
Az intézmény nevelőtestülete egyetértett az intézmény Pedagógiai Programjával, azt egyhangúan elfogadta.
Balatonszentgyörgy, 2015. augusztus 31.
..……………………. Koltai Beáta jk. vezető
………………………….. Beősze Tamásné intézményvezető
…………………………… hitelesítők
…………………………… hitelesítők
Nevelőtestület tagjai: 1.
Beősze Tamásné
2.
Ángyán Attiláné
3.
Koltai Beáta
4.
Farkasné Simon Valéria
5.
Pálné Simon Erika
6.
Takács Anita
7.
Szabóné Kovács Anikó
8.
Ifiné Bodó Erzsébet
9.
Szántó Annamária
- 94 -
BALATONSZENTGYÖRGYI „MARGARÉTA” ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2015.
JEGYZŐKÖNYV „Véleményezési – egyetértési jogok érvényesüléséről”
A balatonszentgyörgyi „Margaréta” Óvoda Szülői Munkaközössége képviseletében nyilatkozom arról, hogy az intézmény Pedagógiai Programját megismertük, - a véleményezési jogunkkal élhettünk és az abban foglaltakkal egyetértünk.
A Szülői Munkaközösség tagjai: 9 fő – 100 % Jelen van: 7 fő – 78 % Egyetértett: 7 fő – 78 % Tartózkodott: -
Balatonszentgyörgy, 2015. augusztus 25.
…………………………… Hajas Judit jkv.
…………………………... Kocsis Ildikó Szülői Munkaköz. elnöke
SZM. TAGJAI: (jelenléti ív) Kocsis Ildikó Tóth Zoltánné Nagy Ilona
igazoltan távol
Bogdán Tímea Faragó Zsoltné Végh Melinda Simonné Cser Borbála Hajas Judit Kovácsné Végh Diána
igazoltan távol
- 95 -