100 év BALATONFÜREDEN Múzeumpedagógiai segédfüzet a 5-6. évfolyam számára
TÁMOP-3.2.8.B-12/1-2012-0003 azonosító számú projekt „FÜRED A MAGYAR KIRÁLYSÁG DÍSZE” elnevezésű program részére Balatonfüred, 2012 - 2013.
Kiadó: Balatonfüred Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Lakatosné Kositzky Anett Sorozatszerkesztő: Tóth Györgyi A füzet szerkesztője és részben írója: Praznovszky Mihály, Tóth Györgyi Grafika: Farkas László Az archív fotók tulajdonosai Ajtós Imréné, Geiszler Károlyné, Németh Ákosné, Somogyi Zsigmond és a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjtemény Készült Veszprémben a Prospektus nyomdában,Veszprém, Tartu út 2013. ISBN 978-963-89091-4-5
Balatonfüred Füred községben a hagyományos életmód szerint éltek az emberek. A legjövedelmezőbb gazdálkodási ág a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint háztáji állattartás volt a szántóföldi gazdálkodás mellett. Az árukat egész évben a vásárokon, piacokon értékesíthették a gazdálkodók és az iparosok. Balatonfüred a környék egyik legfontosabb vásári és piaci központja volt. A lakosok egy részének a nyári üdültetés, a vendégforgalom és a terményeik nyaralóknak történő értékesítése adott szezonális munkát. 1909-ben gördült be az első vonat a füredi vasútállomásra. 1913-ban bevezették a villanyt, az 1930-as években kiépítették a víz- és csatornavezetéket. Az 1946-ig Zala megyéhez tartozó Füred 1871-től járásbírósági székhelylett, ez sokat segített a további fejlődésében. A lakosság száma a 19. század végén Füreden alig 2000 fő.
Kilátás a községre a malom feletti dombról 1938-ban.
3
4
Gazdálkodás A dédszüleink élete, szokásai és munkalehetőségei nagyban eltértek a mai világ életritmusától, munkalehetőségeitől. A lakosság fő foglalkozása elsősorban a földművelés volt. Ez egész évben szigorú rendben végzett, kitartó munkát követelt. A kertekben többfajta gyümölcs, elsősorban mandula, meggy és cseresznye termett. A gyümölcs egy része piaci árusításra került, másik részéből pedig a család számára lekvárt főztek (szilva, barack), nagyobb részét (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy) viszont aszalták. Az aszalt gyümölcsöt vékony vászonzacskókba tették, majd hűvös, szellős helyre akasztották, ott tárolták. A lekvárt elsősorban tésztákhoz használták fel. A konyhakerti és a közös kertekben, a káposztáskertekben, valamint a szőlőhegyi kertekben zöldségféléket termesztettek, egy-egy helyen pedig fűszernövényeket is.
5 A gazdálkodásban nagy szerepet játszott az állattartás, amely napi elfoglaltságot jelentett. Erőgépeket nem használtak, vetőgépe sem volt mindenkinek. A lovak és a szarvasmarhák nélkülözhetetlenek voltak a mezőgazdasági munkához. A legjelentősebb a szarvasmarha volt, nemcsak tejéért tartották, de a kisebb gazdaságokban igavonásra is használták. Az állatok takarmányozásában nagy szerepet játszott a rétgazdálkodás. A füredi határban, a patakok mellett és a nedves talajú Balaton-parton nagy rétek voltak. Szent György napjától (április 24.), Szent Mihály napjáig (szeptember 29.), amíg az állatok kihajtása a külső legelőkre naponta megtörtént, a református templomban minden hajnalban 4 órakor megszólalt a harang, amely az állatok körüli teendőkre figyelmeztette a gazdákat.
6
Füreden élő kis- és nagygazda családok legfontosabb jövedelemforrását a szőlőművelés és a borászat jelentette. Az 1930-as évektől a termelők számos kitüntetést szereztek a kiállításokon, versenyeken, a füredi bornak hírneve volt. A felvásárlók nagy tételben messzi vidékekre és országokba is szállították. Az 1930as évek közepétől megrendezett füredi borhetek is ismertebbé tették a füredi gazdák borait. Füred legelterjedtebb szőlőfajtája az Olaszrizling. A szüret előtt kitakarították a pincét, a férfiak előkészítették a hordókat, kimosták, kiforrázták az edényeket. A szüretelés után következő munka a darálás, préselés 1-2 hetet is igénybe vett. Kisebb birtokon a család és a barátok szüreteltek, nagyobb gazdánál még bérmunkásokkal, napszámosokkal is több napig tartott a szüret. A szőlőt elsősorban a nők szedték faedényekbe, sajtárokba, innen a puttonyba került. A puttonyozás mindig férfimunka volt. A háton hordott puttonyból a takarodóhordóba öntötték, muszkolófával tömörítették. Innen sajtárral hordták a darálóba, majd a présbe. A kifolyó mustot hordóba öntötték.
Iparosok A Balatonfüred és Balatonarács című könyben a követlező iparosokat sorolják fel. „A településen 1939-1940-ben 11 asztalos, 2 ács, 3 bádogos, 3 bognár, 12 borbély és fodrász, 6 címfestő, 18 cipész, 2 cipőfelsőrész-készítő, 1 cukrász, 2 csizmadia, 13 kőműves, 1 esztergályos, 3 fényképész, 4 géplakatos, 10 hentes és mészáros, 2 kalapos, 2 kádár, 4 kárpitos, 1 kéményseprő, 1 kocsifényező, 1 kosárfonó, 4 kovács, 1 kőfaragó, 2 kútépítő, 4 molnár, 10 fuvaros, 4 műszerész, 18 női szabó, 4 órás és ékszerész, 4 pék, 11 férfiszabó, 2 szikvízgyártó, 2 szíjgyártó, 6 szobafestő-mázoló, 2 bába, 2 tetőfedő, 2 üveges, 1 szeszfőzde, 14 vendéglős-kocsmáros, 2 villanyszerelő, 4 vízvezeték-szerelő. Működött 4 autógarázs és 1 autójavító, 10 bérautó, 1 csónaképítő-hajóépítő, 4 kávéháztulajdonos, 4 kertész, 1 kozmetikus, 6 kő- és murvabánya tulajdonos, 1 nyomda, 1 mosoda, 7 panzió, 6 szálloda, 1 tejivó, továbbá 1 borkereskedő, 1 büfés, 1 bérkocsi-tulajdonos, 1 könyvkötő, 2 szobrász. Rajtuk kívül nagyszámú kereskedőnek jelentett a település megélhetést: 1 bor-, 2 bőr-, 4 cipő-, 6 divatárú-, 3 épületanyag- és fa-, 3 gabona- és termény-, 1 gyümölcs- és virág-, 1 hal-, 2 illatszer-, 4 liszt-, 1 papír-, 2 vas-, 14 vegyeskereskedő és 2 szövetkezet, 3 rőfös, 1 gyümölcskereskedő. „ Írd ki azokat a iparosokat, akik egy ház építésénél dolgoztak!
7
8
Étkezés A családok naponta ettek meleg ételt. Az évszakok, a hétköznapok és ünnepek váltakozása meghatározták az ételek fajtáit és az étkezések rendjét. Az élelmiszer tartósítása hosszú évszázadokig az asszonyok egyik legfontosabb feladata volt, az olyan konyhatechnológiai eljárásokkal, mint a sózás, füstölés, savanyítás. A nyári munkák idején tartalmasabb ételeket főztek, a mezőn dolgozóknak az ebédet kivitték a család nőtagjai. A táplálkozásban a húsfélék, a krumpli, valamint a zöldségfélék játszottak vezető szerepet az egyszerű tészták mellett. Különösen jelentős volt a káposzta. Bizonyos csemegék jelenléte a módos és igényes családokban, mint pl. a liktárium készítése- ugyancsak a nemesi konyha hatásának tudható be. Italként mindenütt vizet és bort használtak, továbbá a kedvelt savanyúvizet. Készítettek különleges csemegéket is, ilyen volt az aszaltgyümölcsből, cukor nélkül főzött kompót, valamint a pattogatott kukorica is.
9 A hét napjait többnyire meghatározott étrend jellemezte. Hétfő, szerda, péntek tésztanap volt, sűrű tartalmas levessel (krumplileves, kolbászos bableves), amit sült vagy főtt tészta követett. Tésztaként kifőtt tésztát (mácsik) vagy kelt tésztát (lekváros kifli, pogácsa, fánk, lángos), rétest vagy langallót készítettek. Kedvelt volt a palacsintatésztából készített tarkedli, amit lekvárral fogyasztottak, édesen elkészített lisztes stercet, amit aludtejjel is szoktak csinálni, valamint a smarni. A rétes többféle töltelékkel lekvárral, mákkal, túróval, almával, cseresznyével, káposztával, karalábéval készítették. Kedden, csütörtökön, szombaton főzelékfélét ettek hússal. Főzelékes napokon nyáron sóskát, spenótot, zöldbabot, tököt készítettek. Télen marharépából készítettek főzeléket savanyúan vagy paradicsommal, füstölt orjával. Téli eledel volt a sárgaborsó és a lencse, amit zsírral meghintettek. Vasárnap és ünnepnap elmaradhatatlan volt a húsétel. Szívesen fogyasztottak halat, amelyhez a halárusító helyeken túl házaló kereskedőktől is hozzájutottak.
TYONP CSARHA
SZEGEK ÜLLŐS Ha az összekevert betűket helyes sorrendbe teszed, megtudhatod a halak nevét.
10
Jankó János 1902-ben megjelent művében így ír a füredi utcanevekről: „Balaton-Füreden már különbséget kell tenni a régi és az új utcza nevek közt; régen nem volt csak Fő-utcza Alszeggel és Felszeggel s ezenkívül úgynevezett sarkok és pedig : Siske-, Varga-, Somogyi- és Újhelyi sarok. Ma már a hatóság a következő neveket állapította meg hivatalosan: Templom-, Fő-, Berek-, Liget-, Iszalag-, Vázsonyi-, Köves-, és Zsigmond-utcza (=Akó köze). Hát ezek a nevek papíron megvannak, de az életben annyira nem mentek át, hogy mikor én ezeket összeszedtem, maga a község birája sem tudta őket.”
Írd le a címedet! Kiről vagy miről kapta az utcátok az elnevezését? Írd le pár mondattal!
Balatonarács Az egykori község jelentős erdőkkel, szántókkal, szőlőkkel, kaszálókkal és berkekkel rendelkezett, a hegyektől a Balatonig terjedt a határa. II. József-féle népszámlálás idején Arács 389 lelket számláló falu. Lakói kevés szántóföldet bírtak, állatokat tartottak, halászatból és legnagyobb részben bortermelésből éltek. A falun keresztül vezetett a már középkorban is használt országút Füred község felé, illetve keletről az 1920-as évek végéig csak innen lehetett a savanyúvízre, a fürdőtelepre eljutni. Arács területének nyugati határa a Tamáshegy közepe táján húzódott , a Balaton partján a tihanyi apátság birtokával volt határos, a mai szívkórház keleti oldalának vonalában. Arácsi birtokon fakadt Balatonfüred hírnevét megalapozó egyik savanyúvízforrás, mellette már az 1700-as évek elején folyt gyógyítás. A földet a tihanyi apátság később megvásárolta, így alakult ki a gyógyfürdő végső területe. Jelentős fejlődést hozott az 1909-ben megindult vasúti közlekedés. A balatoni körút kiépülése, 1928 után a jellegzetes Balaton-felvidéki község képét a fellendülő idegenforgalom átalakította. Balaton-parti területein egyre több nyaralót építenek. Arácson két egyesület is működött, a Balatonarácsi Olvasóegylet , és a Balatonarácsi Polgári Dalegylet. Kedvelt kiránduló hely volt a savanyúvízre látogatók körében. A település nevezetes épülete gróf Széchényi Ferenc 1782-ben építtetett nyaralója.
11
12
Balatonfüred - Fürdő -Savanyúvíz A több mint háromszáz éves gyógyító múltra visszatekintő telep központja a savanyúvíz kútnál alakult ki. A kút köré épültek a gyógyulni vágyó, vagy szórakozni akaró vendégek ellátását szolgáló apátsági és magánépületek. Vizét ivókúrára, a néhány méterrel keletebbre fakadó forrás vizét juhtej savóval keverve tüdőbetegségek gyógyítására használták. Flasker András seborvos 1702-től már gyógyászati tevékenységet folytatott. A tihanyi apátság 1755ben megvásárolja az egykori Flasker-féle birtokot, és a füredi határához csatolja. Az első közcélokat szolgáló hidegfürdő a Balatonban 1821-ben épült fel, az utolsó fürdő, a 12 tornyos épület 1889-ben készült el. A település vízparti része az 1800-as évek végére fürdőházzal,szállókkal, vendéglőkkel rendelkező gyógyfürdőhely. A fürdő nagy része a pannonhalmi bencés apátság birtokában volt, amely arra törekedett, hogy a gyorsan változó fürdőigényeknek megfelelően bővítse a szolgáltatásokat. A 20. század elejére kialakul a parti városrész arculata. Amíg az első fürdőházakban még vízmelegítő rézfazekak voltak, addig a megépült új fürdőházakban már egyre több és modernebb felszerelés várta a gyógyulni vágyókat: kényelmes kádfürdők, medencék, gőzfürdők és hideg ásványvízfürdő.
Zala megye megkapta a fürdő felügyeletének a jogát 1821 után, és a fürdő árait ( szállás, ételek, istállók és kocsiszínek, fürdők, savanyúvíz töltése) vármegyei árszabásokban, limitációkban szabályozta.
Közlekedés
Az 1800-as évek első harmadában indult meg a rendszeres közösségi közlekedés Balatonfüredre. A sokasodó gyorskocsi járatok is egyre több utast szállítottak a szépen fejlődő településre. 1837-ben Hertelendy Károly földbirtokos, Zala megye másodalispánja a savanyúkút mellé kihelyezet panaszkönyvben egy oldalon részletezte a balatoni gőzhajó-közlekedés előnyeit. Kossuth Lajos, Széchenyi István, Hertelendy Károly és lelkes támogatók erőfeszítése nyomán 1846-tól már a Balatonon úszott az első, Kisfaludy Sándor nevét viselő gőzhajó. A menetrendszerű balatoni gőzhajózás beindulásától, 1847-től pesti és kanizsai gyorskocsijáratokat kapcsoltak a Kisfaludy gőzös járataihoz. A Budáról reggel öt órakor induló utazó 10 órakor Székesfehérvárott megreggelizhetett, egy órakor érkezett Kenesére, ahol átszállhatott a gőzösre, és két órakor már a füredi kikötőben volt. További lehetőséget jelentett 1861-től a Balaton déli partján meginduló vasúti közlekedés. Ettől kezdve Buda felől vonattal jöhettek a gyógyulni és pihenni vágyók a déli partig, onnan pedig gőzhajóval kelhettek át Füredre. A Balaton északi partján 1909-ben indult meg a vasúti közlekedés. A füredi vonalszakasz a veszprémi országúttól északra, a szőlők között húzódott.
„Az eszme Balatonra gőzöst állítani közvetlen nem enyim. Én csak annak egyik közvetett ügyvivője vagyok, és mint illyes szólok itt fel”- kezdi Széchenyi a Balatoni gőzhajózás című röpiratát. Kossuth Lajos 1842-ben megjelent állásfoglalásának jelentősége a Balatoni Gőzhajózási Társaság létrehozásában játszott pozitív szerepet.
13
14
Anna-bál Balatonfüreden a reformkor óta a fürdőidény kiemelkedő, a főidény záróeseménye volt az Anna-bál. A hagyomány szerint Balatonfüreden 1825-ben rendezték az első Anna-bált a Horváth család kisasszony lányának tiszteletére. Ezen a bálon találkozott egymással Horváth Krisztina, a 20 éves hajadon és Kiss Ernő, a 26 éves huszár főhadnagy. A megismerkedésből szerelem lett, majd a fiatalok 1826-ban örök hűséget esküdtek egymásnak. Bálkirálynőt először 1862-ben választottak Kozma Irma kisasszony személyében, aki az ifjaktól aranyalmát kapott emlékül. „A mulatságok fő és gócpontja a füredi híres Anna-bál (július 26.), melynek közeledte nem egy ifjú szívet hoz gyorsabb dobogásba. Ezt rendesen ismerkedés és tájékozásul meg szokta előzni a Flóra-bál. A táncvigadalom napjait nyomatott hirdetmények jó eleve hirdetik. Az Anna-bálbai belépti díj 3 forint. A Flóra-bálba 1-2 forint. Az Anna-bálra nem csak a közeli, de a távoli vidékekről is számosan jelennek meg, kik különben a fürdőt nem használják. A bálok rendesen igen fényesek.” Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei, 1878
dolmány
kötény
nadrág
párta
nyakkendő
ruhaderék
Kösd össze a ruhadarabokat az elnevezésükkel!
Írd sz
Színház Már a 19. század elejétől megjelentek Balatonfüreden vándorszínészek a fürdővendégek szórakoztatására. A kőszínházat közadakozásból építették a Dunántúli Színjátszó Társaság kezdeményezésére, Kisfaludy Sándor, a költő, szervezésében 1831-ben. Alapszabály volt, hogy csak magyar színészek csak magyarul játszhattak. Itt léptek fel a magyar színészet legjobbjai nyaranta, majd a kőszínház mellé nyári színkör, Aréna is épült. A régi színház lebontása után, helyén épült fel a Gyógyterem, ahol a mai napig az Anna-bálokat tartják. „A fürdőidényi idő alatt naponkinti főmulatságot és szórakozást a jeles sétatéri zenén kívül a „Színkör” (Arena) nyújt. A legjelesebb (fehérvári) színtársulatokat szokták szerződtetni, melyek valóban élvezetdús órákat szereznek a közönségnek. Ezenkívül van kávéház, teke, zongora és tombola. Társalgás a födött sétányon és a gyógyteremben.” Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei, 1878
ny
drág
endő
Írd a képek alá a színházak nevét!
15
1
12
8
14
7
5
18
Jókai Mór (1825-1904) Egy balatonfüredi diák, járjon is bármelyik évfolyamra az iskolában, biztosan tudja, ki volt Jókai Mór. Még akkor is, ha nem olvasott tőle még semmit. Hiszen aki lejön a partra a szüleivel, vagy itt kerékpározik, csak látja a Jókai-villát! Csak megmondják neki, hogy egy híres magyar író nyári otthona volt két évtizeden át ez az épület. S meg is nézi a múzeum kiállítását, akkor már azt is látja, hogy a legsikeresebb magyar író, negyven éven át 100 könyBarabás Miklós rajza, 1858 vet írt, a világ számtalan nyelvére lefordították legfontosabb műveit. S itt írta Az arany ember című regényét, számára mind között a legkedvesebbet s nekünk a legfontosabbat. Hiszen a regény egy része itt játszódik Füreden, a Széchényi-kastélyban. Hogyan került Jókai Balatonfüredre? Ha nem is úgy történt, ahogy azt Eötvös Károly, Jókai kortársa balatoni könyvében olvassuk, de az tény, hogy 1857-1886 között Jókai Balatonfüreden nagyon jól érezte magát. „ Jókaival már-már elhitették, hogy nemsokára búcsúznia kell e szép világtól. Teringettét: vért hányni hetenként? Edzett ember volt ugyan, de végre is keskeny vállú és szűk mellű. Sohase hasonlított valami jól megtermett mészároslegényhez. Nem is csoda tehát, ha tudós orvosok megzilálták benne a hosszú életre való reménységet. Volt azonban egy jó barátja s neje, Laborfalvy Róza után kedves rokona. Ez volt Huray, Balatonfüred főorvosa. Ez bízott az ő Balatonjában, Balaton vizének, napja sugarának, levegője illatának csodatévő erejében. Azt tanácsolta Jókainak: töltse nyarát Balatonfüreden, elmúlik minden veszedelme, minden nyavalyája, akár őseitől örökölte, akár maga szerezte. Úgy is lett. Jókai a Balatonhoz költözött, s azóta olyan egészséges lett, mint a makk. Holmi hörgő hurutok, mellvérzések, kínos köhögések úgy elmúltak, mintha sohase lettek volna. Meghízott, megszínesedett, munkáló kedve is fokozódott. Valóságos csoda történt vele.
Jókaiban megvan az a jó magyar természet: nem szeret más házában lakni. Pesten is háziúr volt ő örökösen. Ami azért is érdekes, mert ahány költőnk volt, amióta írni-olvasni tud a magyar, sohase tudott Pesten házat szerezni egy se. Jókai szerzett Balatonfüreden is. Ahol a Savanyúvízről kihajlik az út Füred falva felé, ott a templom mögött szerzett egy szélső, puszta telket. De olyan telket, aminőt a zalai ember kübörcnek nevez. Kübörc azt teszi: kőbérc. Nem volt azon a telken egy talpalatnyi termőföld sem. Ide épített egy szép villát öt-hat kisebb-nagyobb szobával, emelettel és kerttel. A kertnek való földet virágcserépben kellett tartani, máskülönben megette a kavics. A villát egy dűlőút választotta el a víz partjától. Itt a parton is megszerezte nyaralótelkének folytatását. Itt termesztett aztán gondosan szúnyogot, szőlőt, nádat és gyümölcsöt. Itt lakott nyaranta vagy húsz éven át. Boldogult neje nagy gazdasszony volt, a színművészet múzsáit ritkán fogadta ekkor már, ehelyett nagy gondot fordított a konyhára és éléskamrára és a téli főzelékek, aszalékok és befőttek elkészítésére. Néha minden szoba, szék, asztal, pamlag úgy tele volt mindenféle konyhai és éléstári készséggel, valamint Jókai szobája is papirossal, levéllel, kézirattal, újsággal és könyvvel, hogy ha odamentünk, alig tudtuk a kalapunkat hova tenni. De meleg szívet, jó szót mindenki talált. Itt készült Az aranyember.” (Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül)
19
20
Jókai Mór: A befagyott Balaton (részlet) Útitársam egy angol borkereskedő, ki Balaton melléki borokra terjeszté ki figyelmét, Mr. Wilkins, egész a siófoki útnyílásig afölött elmélkedett, amit – nem látott. Nem látott az egész úton zöld vetést. Kifagyott-e a búza? Vagy nem is vetettek az idén? Vagy kiették az egerek? A nagy róna valóban olyan, mint egy ugar. A siófoki agyagpartok résnyílásánál aztán beszélhetett már arról, amit lát. Az egész hatalmas kis tenger végig befagyva. A hullámzó fellegeket, partokat visszatükröző élő lap helyett egy holt mozdulatlan zöld síkság, oly sötét, mint a malachit, fehér vonalakkal átcikázva, a távolban mozgó hangyatömegek elszórva rajta: halászok, korcsolyázók; ma éppen ünnep van, mindenki mulat. Ez a második jégkérge a Balatonnak ez idén. Az első odakinn hever már a somogyi homok fenyéren; hosszú fehér bástyák, összedűlt palotasorok alakjában, azt egy északi szél verte ki oda mind, s a tél második páncélt vont helyébe. A Balaton is luxust kezd űzni, kétszer változtatja a toilettjét egy farsangon. A Tihanyi-félszigeten túl új tüneményt mutat e bűvös kép, ott is be van fagyva a tó; ugyanazon malachit födél rajta, hanem a somogyi parthoz közelebb egy óriási hosszúságú rianás vonul rajta végig Tihanytól le Badacsonyig, s a szétnyílt helyen azúrkékvíztükör ragyog. A zalai hegyek száz meg száz apró borházakkal vannak fedve, miket a nap arannyal festett, s a ragyogó pontok azon a hosszú szabad víztükrön úgy tűnnek fel, mintha futó fáklyák volnának, míg a jéglap maga visszfénytelen marad. A tündérlámpások ott az égszín úton versenyt futnak velünk, ameddig a Balaton tart, s míg egy másik bűvmutatványa a láttani csalódásnak másfelé nem ragadja a figyelmet.
Kérdések: 1. Gyűjts a Széchényi-kastély történetére vonatkozó adatokat. Valóban ott játszódik a regény egy fejezete? 2. A magyar Tempevölgy. Ez is Jókai műve. Vajon mi köze van Füredhez? 3. Jakli a neve annak a madárnak, amely annyi bosszúságot okozott a Jókai családnak Füreden. Vajon miért?
Sebők Zsigmond (1861-1916) Ma újra olvashatjuk műveit, pedig volt idő, amikor nem adták ki meséit. Pedig ártatlan, kedves és szeretni való hősöket teremtett. Ügyvédnek készült, de őbelőle is újságíró lett a 19. századvégi Budapesten. Hamar megtalálta témáit, indulását még Mikszáth Kálmán is segítette. S aztán megjelent az elő magyar gyermeklap, Az Én Újságom, Pósa Lajos szerkesztésében és Sebők Zsigmond ennek a lapnak lesz rendkívül sikeres és népszerű szerzője. Megteremti Mackó úr alakját, aki a máramarosi erdőből (ez Erdélyben van) sokszor elindul a világot felfedezni, hogy útjai során sokat tanuljon, és mindig bajba keveredjen. Sebők Zsigmond sok kedves alakot ültet mellé. A két csintalan medvebocsot, Zebikét és Dorkát, Zebulont, az unokaöccsét, Róka Miskát, a rosszcsont bajkeverőt. Szines, kavargó világot teremtett, amelynek hősei eljutnak Balatonfüredre is. Alakjai annyira népszerűek voltak, hogy még szobrot is mintáztak róluk.
Mackó úr a füredi sétányon
21
22
Mackó úr a Balatonon (részlet) Mackó úr egyszerre fölkiáltott: - Nini, ott messze, messze száz meg száz csillag leesett az égről a Balatonra! Zebulon fölvihogott. - Bácsi, - susogta, - csönd, elszaladnak a halacskák!... A halászok Mackó bácsit dobják majd vacsorára a cápának! Mackó úr barackot adott a csúfolódó bocsnak, a halászgazda pedig így szólt: - Nem csillagraj az, uram, hanem fürdő. Fürednek hívják. Nem is a Balatonon van az, hanem a parton, a Balaton túlsó partján. - Az hát az a híres Balaton-Füred? - kérdezte Mackó úr. - Az bizony. - Oda is elmegyünk. Megnézzük a csillagfényes, tündöklő Balaton-Füredet is. (…) A vízparton gyönyörű sétaút húzódott, melyre százados fák hintettek árnyékot. A lombok árnyékában padok integettek hívogatólag. Mindenfelől szép épület, kert, virág nézett rája. - Ej, szép ez a Balatonfüred! - kiáltott föl, Kézenfogta a bocsokat és követte a hajóról kiszállt utasokat. Kis vártatva gyönyörű térre értek, melyet igen szép nagy épületek környékeztek. A tér közepén kis pavilon volt. - Mi az ott? - kérdezte Mackó úr egy arra menő úrtól. - Az a kút. - Jó vize van? - Savanyú vize van. Nagyon egészséges víz. - Megkóstoljuk, bocsok! Mackóék körülfogták a kutat. A tekintetes úr tréfásan megszólított egy a kútnál sürgölődő asszonyt: - Korcsmárosné, egy iccével abból a jóféle savanyú vízből. - Akár kettővel. Tessék! Mackó úr fölhörpintette a zöld pohárban feléje nyújtott vizet. - Ez aztán frissít! - kiáltotta. - Ez aztán csúszik a száraz garaton. Kérek a tacskóknak is egy pohárral! A bocsok mohón itták az üdítő savanyúvizet. Mackó úr bámulva látta, mennyi úrinép sétál a füredi sétautakon s a fürdőház széles folyosóin. - Akárcsak Budapesten járnék! - kiáltotta. - Hiszen Budapestről való a füredi vendégek nagy része - világosította föl a vizet
merő asszony. Mackó úr fölkiáltott: - Bocsok, mit gondoltok, mi hiányzik, hogy teljes legyen a jó kedvem? - Fürdés a Balatonban. - Helyes. Eltaláltátok! Menjünk fürödni!
Róla írták Sebők Zsigmond a maga nemében remekíró volt, akit felnőttek és gyerekek egyaránt szerettek. Ő is szerette az embereket, és ez érződik is minden során. Viszonylag fiatalon halt meg, ötvenöt éves korában. A Kisfaludy Társaságban Molnár Ferenc mondott emlékbeszédet róla. A leglényege az, hogy Sebők Zsigmondot szerették és szeretik a gyermekek, s amit tőle olvastak, azt magukkal viszik a felnőttkor idejére is. (Hegedűs Géza) A rajzoló Mühlbeck Károly (1869-1943) Mindenképpen kell ismernünk őt, mert Mackó úr úgy jelenik meg előttünk örökre, ahogyan ez a nagyszerű művész megrajzolta. Nagyon népszerű rajzoló volt. Saját vallomása szerint élete során háromszázezer rajzot készített. Nemcsak könyveket illusztrált, de újságokba is rajzolt, híresek voltak a fejlécrajzai. Minden magyar kortárs írónak rajzolt, de sikertörténete Mackó úrék megrajzolásával kezdődött.
23
24
Lipták Gábor(1912-1985) A magyar szépirodalmat kedvelők mindmáig ezt a szép megnevezést illesztették Jókaira: a legnagyobb mesemondó. Mi pedig itt a városban Lipták Gábort így nevezhetjük: a legnagyobb füredi mesemondó. Az 1940-es évektől itt élő író először csak a háza kapuját nyitotta ki – ott van a Petőfi utcán, ma Magyar Fordítóház a neve-, s vendégül látta a kortárs magyar írókat, művészeket. Óriási forgalom volt nála, és óriási alkotók jöttek Füredre. Később Lipták Gábor felfedezte a Balatont s ezt a tájat, meséivel, regéivel együtt. Sorra meg is írta ezeket mindmáig hatásos történetekké formázva. Mi kettőt szeretünk itt, az Aranyhíd és az Ezüsthíd című könyveit, amelyekben sok füredi vonatkozású írást is találunk. Ha közelebb akarunk kerülni a táj és a város lelkéhez, Lipták Gábort kell olvasnunk. Lipták Gábor emlékek Füreden Mindenekelőtt a házát kell megnéznünk. be is mehetünk, szívesen fogadnak, s van egy kis kiállítás róla s a ház vendégeiről. Ma a világ minden pontjáról jönnek ide fordítók, akik hazájuk nyelvére fordítják a magyar irodalmat. Milyen fontos munka ez! Menjünk el a panteonba, az Anna Grand folyosójára, s ott találjuk az emléktábláját is ezzel a szép szöveggel: „A Balaton és a Dunántúl mesébe álmodója, aki füredi házában otthont teremtett kora legnagyobb szellemeinek.” S felkereshetjük sírját a Bajcsy-Zsilinszky úti temetőben, ahol feleségével, a ház asszonyával Gyapai Piroskával, mindenki szeretett Pulcsi nénijével együtt nyugszik.
A Lipták ház (Gazsi József felvétele)
Ezüsthíd Füreden Ez a majdnem 100 oldal terjedelmű elbeszélés az egyik legfontosabb története Lipták Gábornak, legalábbis a fürediek számára. Benne összefogja Füred reformkori történetének legfontosabb eseményeit, bemutatja személyiségeit. A keret a híres Anna-bál, amelyen találkozik Szentgyörgyi Anna és Kiss Ernő huszártiszt. Az ő sorsuk az egyik történet, a másik a Kisfaludy Sándor alapította füredi színház létrehozása. De szóba kerülnek a haza sorsáról tanácskozó füredi magyar urak is, valamint Paget János, az angol utazó, aki Füredet bemutatta a nagyvilágnak.
Egy részlet a novellából: „És megkezdődött az első Anna-bál. Az akkori nyár legszebb, legvidámabb ös�szejövetele. A fővárosból és hét vármegyéből idesereglő vidám fiatalság nagyszerű mulatsága, amelyre emlékezve ötven esztendő multán is kicsordult a könny az idős nagyasszonyok szeméből. Mert azon az Anna-bálon ők voltak az első bálos lányok. Habos fehér ruhákban, himes pruszlikokban, fehér kesztyűkben, ragyogó arccal ők járták kecsesen a palotást, a francia négyest, ők ropták a csárdást, igazi magyar módra, s ők hajtották talán egy-egy önfeledt pillanatban táncosuk vállára ezer lokniba bodorított fejecskéjüket, az újmódi tánc: a valcer szédítő ütemére.
Gaál Éva illusztrációja
25
26
Azon az első Anna-bálon még azt sem tudta senki, hogy másfél évszázad után is tartanak majd Füreden Anna-bálokat. Akkor még csak Anna-Krisztina névnapját ünnepelték a Horváth-ház rokonai és barátai. De a júliusi mélykék égen akkor is tengernyi csillag ragyogott, a füredi parkban akkor is öreg fák levelei suttogtak édes titkokat, s a hársfák bódító illata édes mámort lopott a fiatal szívekbe. Akkor is, mint most is minden Anna-báli éjszakán. Fiatalok és öregek akkor is voltak. Ezen a tündérszép éjszakán nemcsak a fiatalok boldogsága ragyogott az arcokon, az öregek emlékeket őrző szíve is megfiatalodott Bihari andalító zenéjére (…) A terem közepén Anna Krisztina táncosa oldalán kecsesen hajladozva a zene ütemére, ugyanezt mondta csengő hangján: – Eleméri és itebei Kiss Ernő. Ilyen szép magyar névvel Ferenc császár tisztje? A fiatalember szép magyar szóval válaszolt: – Az vagyok! Anna Krisztina megcsóválta aranyfürtös fejét. – Nem örülök neki. – Tudom – mondta a legény dacosan. – De mit törődik vele a kisasszony? Maga körül hemzsegnek a jurátusok meg az egyenruhák. Anna Krisztina kis grimaszt vágott. – Nem minden egyenruha egyforma – mondta élesen (…) – Maga is erről itél? – nézett rá szigorúan Kiss Ernő. – és soha nem jutott eszébe, hogy szív is lehet abban az egyenruhában? Krisztina érezte, hogy immár veszedelmes területre: a szívek birodalmába tévedtek. Tétovázva mondta: – Hát, ha magyar szív…
Kérdések: 1. E kis részletben is több idegen szót találunk. Akkor a magyar beszédet gazdagították a latin, német, francia kifejezések. Nem szólva a ma már nem használt, szép magyar szavainkról. Ma ezek jelentését meg kell nézni a szótárakban, ha nem tudjuk. Keresd ezek jelentését: pruszlik, lokni, valcer, jurátus. 2. Milyen hagyományai vannak a mai füredi Anna-bálnak? Gyűjts össze legalább hármat! 3. Füred reformkori történetének fontos dátumai ezek: 1825. július 26., 1831. június, 1846. szeptember 21. Keresd meg a dátumokhoz illő eseményt! (Segít a megfejtésben, ha az egész elbeszélést elolvasod!)
Nyulász Péter (1968)
Kortárs magyar író. Igaz, nem él Balatonfüreden, de annyit jár a városban, hogy nyugodtan füredinek tekinthetjük. Eredetileg tanár volt, de aztán újságíró lett, rádióműsorok szerkesztője. Kezdettől fogva a gyermekeknek ír, mondókás könyveit talán ismeritek is: Miazami, Miazmég stb. S egyszer a Balaton partján járva rátalált Kelénre és Helkára, s megírta a történetüket. Ez is lett a könyv címe: Helka. A Burok-völgy árnyai. Olyan jól sikerült, hogy nemcsak új kiadást kellett belőle készíteni, de 2011-ben elnyerte az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Év Gyermekkönyve 2011. díjat. Miről szól a könyv? Nem lehet elmesélni, mert akkor nem lenne izgalmas. Márpedig ez csupa izgalom, kaland, történet, nyomozás. Itt játszódik, ahol mi élünk, Füreden, Tihanyban, Salföldön, Tapolcán, Hévízen, a Bakonyban. A táj ismerős, hiszen ez a hazánk. A történet alapja is, hiszen az író régi magyar legendákból, regékből merít. Aranyos kis figurák jönnek, mennek, köztük a két szófogadatlan törpe, Tramini és Furmint, Helka hercegnő és Cziprián kislovag, akik egyszer…de hát ez benne van a könyvben, csak nem mondjuk el előre a kalandjaikat! Az író utószava: Az eredeti legenda szerint Sió, a Balaton tündére, hosszú küzdelmek után végül kibékült a Bakony varázslójával, Kamorral, s a béke jeleként egy aranybuzogányos nádvesszőt fúrt a földbe, Kamor viszonzásképpen pedig egy cserfaágat, ezzel egyesítették erőiket: a víz és az ércek gyógyító hatalmát. Így tört fel Balatonfüreden a gyógyító savanyúvíz, s tette a várost évszázadokon át messze földön híressé. Ha Balatonfüreden jársz, látogass el a Vitorlás térre! Az ottani vízjáték, a földből feltörő vízsugarak, ezt a megbékélést jelképezik, amikor a Balaton és a Bakony legendás alakjai a földbe szúrták pálcáikat. Csoda hát, ha ezen a ponton ünnepelték meg a könyv szereplői Helka és Ciprián hőstetteit? Igen,
27
28
csoda, és igen, legenda, amely ezzel a könyvvel újjáéled – reméljük a te szívedben is. Őrizd meg és add tovább!
A könyvről írták (részlet) Hallottatok már Helkáról, Kelénről, vagy Sióról? Ismerős ugye? Diszkók, hajók, és gyümölcslevek. Csak ennyi lenne? Nyulász Péter elmeséli nekünk, honnan erednek ezek a varázslatos hangzású nevek. Megtudhatjuk azt is, ki volt Kamor, Bora, Horka és Thuz, milyen misztikus lények népesítették be a Balaton vidékét, és kezük nyomán hogyan alakultak ki annak csodás természeti kincsei. Sajnálom, hogy nem most vagyok gyerek, de ezen már hiába is siránkozom. Jó lett volna 8-10 évesen olvasni először a Helkát, biztos agyonharapdáltam volna a szám az izgalomtól, és leckeírás helyett ezt olvastam volna az íróasztal alatt. Rajongtam volna a sok csodás teremtményért, Helkának képzeltem volna magam, és valószínűleg a nagymamámtól kapott műanyag gyűrűvel rohangásztam volna fel s alá a nagyszülők fűzfői kertjében, azt képzelve, hogy az a titokzatos Sárgaköves Gyűrű. (Papp Eszter: Egy feledésbe merült legenda)
Találós kérdés A könyvben sok feladat van, amit a hősöknek is meg kell fejteniük, hogy megmentsék a világot. Többek között ebbe a városba is el kell jutniuk, aminek a nevét egy találós kérdésbe rejtette az író. Ti már voltatok itt? A rajzok A könyvben térképeket is találni, azok segítenek követni hőseink útját, valamint több szép illusztráció is van benne, hogy magunk elé képzelhessük a szereplőket. A rajzokat Bohony Beatrix grafikus készítette. A könyvet egyébként a kedves nevű Betűtészta kiadó jelentette meg 2011-ben.
29 JÓKAI MÓR: A MAGYAR TEMPEVÖLGY
Amint Balatonfüreden a kocsiról leszálltál, egyszerre otthon vagy. Ha magyar ember vagy, lehetetlen, hogy ott az első percben ismerősödre ne találj, mert ott minden ember magyar, s minden ember megismeri egymást, az érkező gyorskocsira pedig mindenki vár, és oda inkognitó nem lehet megérkezni. Az egész fürdő fiatal telep még; a park sem régi, a sétány még újabb, mely körül magas vendégházak emelkednek, minden oldalról; a sétány közepén áll a savanyúvizes kút; a park elején a nemzeti színház, egy fedett épület, mely közköltségen épült; homlokzatán e szép felírással: „Hazafiság a nemzetiségnek”. (1858)
MIKSZÁTH KÁLMÁN: A LEGHÍRESEBB MAGYAR FÜRDŐ
Magyarországon minden falusi gyerek azzal nő fel, hogy van itt egy szép város: Budapest, amely azonban nem elég magyar. Van egy nagy, tősgyökeres magyar város: Debrecen, amely azonban nem eléggé szép, és végül van egy híres fürdő, amely szép is, magyar is, s ez: Balatonfüred (1884)
30
SZÉP ERNŐ: FÜRED 1915-BEN
Íme, megint a kettős rendekben álló platánok alatt találom magam a füredi parton…A sétány mögött áll márványemelvényén Kisfaludy Sándor, hajdani szép idők poétája, boldog poéta immár, mert kővé változott, és szíve is ha van, kőből van. Hátul sárgállnak a régi nagy fogadók, a Terézia-udvar, az Ipoly-udvar, Esterházy-udvar. Ódon sárga falaik ugy méláznak, mint tavaly… (1915)
KRÚDY GYULA: A FÜREDI TULIPÁNOK
Akkoriban még nem volt meg a mostani nagyszálloda Balatonfüreden. Ott volt a százesztendős Esterházy-fogadó, amely nyáron tele volt vidéki urakkal és hölgyekkel, de amint elkövetkezett az első őszi nap, nemcsak a vendégek szöktek meg belőle, hanem még a kocsmáros is. Legfeljebb néhány egércsalád maradt vissza a fogadó padlásán. Télen teljesen néptelen volt Balatonfüred. A zöld és piros tetejű villák egytől-egyig be voltak zárva, még a Blahánéé is, pedig a művésznő azelőtt disznókat tartott karácsony táján, amíg a férje, báró Splényi rendőrkapitány élt. Most már itt sem füstölgött a kémény télidőben. Egyetlen háztető volt messzi vidéken, ahonnan néhanapján füst emelkedett fel, ez volt a Jókai emeletes villája. (1925)
PASSUTH LÁSZLÓ: HAT FÜREDI OSZLOP
A felidézett 140 éves füredi színház – történelmi emlék, mely hozzá tartozik a legfrissebb város bő legendáriumához. Magából az egykori színjátszó színből, amelyet szinte elképesztő gyorsasággal terveztek meg s váltották e terveket valóra – ma már csak hat kőoszlop maradt meg, melyeket a bontáskor eltemettek, s csak a véletlen szerencse segített feltárni őket. Ez a majdnem tragikus kolonnád fogadja a sétálókat az egykori színház terén, a kedves kiserdőben, mint valami Baalbek-i oszlopsor, mely közel kétezer éve dacol az idővel. (1971)
KÉRI IMRE: HAZAFELÉ
Balatonfüred „szülőfalum”, sokáig a világ közepe volt nekem. A Siske a séddel és az öreg malommal, a Régi temető utca 1. alatt, a világ minden szépségét és titkát megadta nekem. Nem volt sanyarú gyermekkorom, sihederként boldogan jártuk az erdőt csapatostul, egészen Hidegkútig. Útközben vaddisznókat, őzeket és rókákat lestünk meg. A nádasokban nyakig a vízben állva pecáztunk estig. A sült keszeg íze velem van. Szegények voltunk, de büszkék, és tudunk nevetni. (2009)
31
32
Jókai Mór (1825-1904)
klasszikus írónk, nekünk, füredieknek tán a legkedvesebb. Lassan kétszáz év óta uralja a magyar irodalmat, nagyszüleink is az ő könyvein nőttek fel. Mi sem felejthetjük, hogy 1857-től a Balaton és Balatonfüred rajongója, a tó varázsának mesélője. És Az arany ember a mi városunk hőse!
Mikszáth Kálmán (1847-1910)
a nagy mesélő, a Szent Péter esernyője írója. Felvidéki ember, a palóc vidék adta a magyar irodalomnak. de ez nem jelenti azt, hogy ne szerette s ne írta volna meg az egész hazát Erdélytől a Dunántúlig. Füreden is többször járt, ennek az emlékét őrzi ez a kedves írása, amelyben okos megjegyzéseket is tesz a fürdő fejlesztésére vonatkozóan
Szép Ernő (1884-1953) korának népszerű költője, drámaírója volt, ma is érdemes olvasni műveit. Sok regénye szól a gyermekek világáról, diákkoráról, édesapjáról, a falusit tanítóról. Szép verseiben is megidézi a gyermekek örömteli s olykor fájdalmas életét. Több színdarabot is írt, köztük gyermekeknek szóló mesejátékot is.
Krúdy Gyula (1878-1933)
a múlt század egyik legnagyobb írója, Füred gyakori vendége. Igazán a felnőttek olvassák nagy gyönyörűséggel műveit, de az ifjaknak is írt számos történelmi regényt, romantikus elbeszélést a magyar szabadságharcok eseményeiről és hősök életéről. Ezeknek sokszor bátor gyermekek a hősei.
Passuth László (1900-1979)
nagyszerű történelmi regények alkotója. Tihanyban élt hosszú évtizedekig, az arácsi temetőben van végső nyughelye. A Lipták ház gyakori vendége volt, korának egyik legnépszerűbb írója. Regényeiben megelevenedik a középkori Magyarország története mellet Itália és Mexikó históriája is.
Kéri Imre (1945)
Munkácsy-díjas grafikus és festőművész. Jelentős és hatalmas életművében a rézkarc, litográfia, fametszet stb. műfajokban alkot, festői életműve is kiemelkedő értékű. Hatott rá a régi nagy mesterek. Rembrandt, Caravaggio, Van Gogh világa. Sokat foglalkozik a művészeti élet szervezésével és a fiatalok képzésével, pályájuk alakításával.
sebb. gyszühogy varáhőse!
éki e ez g az ször ben nat-
emes gáról, erseialmas k szó-
i venéggel gényt, k esegyer-
an élt nyugegyik a köMexikó
és hat stb. rtékű. aggio, szerával.
