Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója HELYZETELEMZÉS

Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása megbízásából

Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója HELYZETELEMZÉS

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2006. július

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1092 Budapest, Ráday utca 42-44. Tel: 373-0779 Fax: 373-0779 E-mail: [email protected]

Internet hálózati cím: http://www.gkienet.hu Készítette:

Lemák Gábor Markó Edina Molnár László Sziva Ivett Timár Szabolcs

Szerkesztette:

Lemák Gábor Dr. Molnár László

Copyright: GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetık.

Tartalomjegyzék Vezetıi és módszertani összefoglaló ..................................................................... 1 I. Stratégiai iránymutatások és tervek a hazai turizmusfejlesztésben ............. 4 I.1. Nemzeti szintő stratégiai iránymutatások és tervek...................................... 4 I.2. Az észak-magyarországi régió stratégiai iránymutatásai és tervei ............. 15 II. Versenyképesség és életminıség általános helyzetképe a balassagyarmati kistérségben ........................................................................................................... 19 II.1. A kistérség településszerkezete ................................................................. 19 II.2. Domborzati viszonyok, éghajlat és környezetelemzés ............................... 20 II.3. Demográfiai adatok .................................................................................... 22 II.4. Infrastruktúra .............................................................................................. 25 II.5. Gazdasági helyzet...................................................................................... 27 III. A turizmus jelenlegi helyzete a balassagyarmati kistérségben .................. 31 III.1. A turizmus keresleti trendjei a kistérségben ........................................... 31 III.2. A turizmus kínálati kompetenciái ............................................................ 35 III.2.1. Turisztikai attrakciók és termékek, összesítı vonzerı-leltár................ 35 III.2.2. A turistafogadás feltételei .................................................................... 48 III.3. A turizmus szervezeti kompetenciái........................................................ 55 III.3.1. Turisztikai koordináció a kistérségben ................................................ 55 III.3.2. Koordináció együttmőködésben .......................................................... 57 III.4. A turizmus kommunikációs kompetenciái ............................................... 58 III.4.1. Település szintő kommunikáció .......................................................... 58 III.4.2. Kistérségi koordináció a kommunikáció terén ..................................... 61 III.5. Az önkormányzatok és a szakmai szervezetek idegenforgalommal kapcsolatos véleményeinek összefoglalója........................................................... 62 III.6. SWOT analízis........................................................................................ 67 III.6.1. Versenyképességi alapfeltételek SWOT-analízise.............................. 67 III.6.2. Turistafogadás feltételeinek SWOT-analízise ..................................... 68 III.6.3. Turisztikai termékek SWOT-analízise ................................................. 69 III.6.4. Szervezeti és kommunikációs kompetenciák SWOT-analízise ........... 70 Mellékletek .............................................................................................................. 71 1. sz. melléklet: Kistérségi demográfiai adatok .................................................. 71 2. melléklet: Egy fıre jutó befektetett külföldi tıke a kistérségekben (1999, 2003) 75 3. melléklet: Turisztikai teljesítmények megyei szintő bontásban ...................... 76 4. melléklet: Szálláshely-kapacitás megyei szintő bontásban............................ 79 5. melléklet: Turisztikai aktivitás és szálláshely-kapacitás a nógrádi kistérségekben...................................................................................................... 82 6. melléklet: A balassagyarmati kistérség turisztikai teljesítménye .................... 84 7. melléklet: A balassagyarmati kistérség turisztikai vonzerı-leltára ................. 85 8. melléklet: A polgármesterekkel készített interjúk összefoglalói...................... 89 9. melléklet: A települések turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervei az NFT II. tervezési idıszakára (2007-2013)....................................................................... 111 Források ................................................................................................................ 120

VEZETİI ÉS MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ

Vezetıi és módszertani összefoglaló

A térség jelenlegi versenyképességi alapfeltételeirıl a kistérségi menedzsment iroda, illetve a balassagyarmati munkaügyi hivatal megkérdezésével kaptunk valósághő képet, melyet a legfrissebb (2005-2006-os) területi adatok hiánya indokolt. A térség gazdasági-, demográfiai- és turisztikai helyzetének elemzésekor az 1999 óta eltelt idıszak tendencia-szerő vizsgálatát végeztük el. A terület versenyképességének meghatározása érdekében a térség teljesítményét összehasonlítottuk az országban és Nógrád-megyében érvényesülı gazdasági-, társadalmi-, és turisztikai trendekkel. A versenyképességi alapfeltételek vizsgálata során kapott helyzetkép alapján vált lehetıvé a turisztikai teljesítmény okainak és fejlesztési lehetıségeinek mélyebb szintő feltárása. A kistérség turisztikai helyzetének felmérése érdekében végezett primer kutatás során arra törekedtünk, hogy mélyinterjút készítsünk a térség valamennyi településének vezetıjével. A kistérség 21 településének polgármesterével személyes mélyinterjúkat készítettünk. A térséghez tartozó további hét település vezetıjével, képviselıjével (Balassagyarmat, Debercsény, Érsekvadkert, Hont, Hugyag, Iliny, Szécsénke) nem sikerült a személyes találkozást megszervezni, a polgármesterek és települési képviselık más irányú elfoglaltsága miatt. További mélyinterjú készült Szabó Péterrel, a Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi menedzserével. A stratégiakészítés fázisában megszervezendı fórumon számítunk azoknak a településeknek a vezetıire és képviselıire is, akikkel a személyes találkozás ez idáig nem jött létre. A primer kutatás során szándékunkban állt a jelentısebb turisztikai szolgáltatók megkérdezése, viszont ezek a találkozások nem jöttek létre a szolgáltatók elfoglaltsága miatt. A stratégia operatív tervének elıkészítı fázisában feltétlenül fontosnak találjuk a szolgáltatókkal történı személyes kapcsolat felvételét, mivel a stratégia-alkotásba történı bevonásuk kiemelkedıen fontosnak véljük. A turizmus helyzetének felmérése érdekében többirányú, összehasonlító elemzést végeztünk a térség jelenlegi turisztikai aktivitásának felmérése, szervezeti-, kommunikációs- és kínálati kompetenciájának vizsgálata érdekében, és összeállítottuk a település szintő vonzerı-leltárt. A turisztikai aktivitás jelenlegi helyzetének feltárása során hangsúlyt helyeztünk a megyei szintő összehasonlítás elvégzésére, mely által a következı eredményekre jutottunk. Az abszolút számokból megállapítható, hogy a vizsgált kistérség az utolsó elıtti helyen állt a kereskedelmi szálláshelyek teljesítményét illetıen mind 1999-ben, mind 2004-ben. Fontos kiemelni azt a pozitív tendenciát, mely szerint a balassagyarmati kistérségben a vendégéjszakák száma 30%-kal növekedett a vizsgált öt évben. A kistérség vendégeinek szokásainak vizsgálata során azt a pozitív következtetést vonhattuk le, hogy vendégek átlagos tartózkodási ideje növekedett a vizsgált idıszakban: 2004-ben átlagosan 2,45 napot tartózkodtak a turisták a térségben. A megyei szintő összehasonlítást kiterjesztve a turistafogadás feltételeire, arra a megállapításra jutottunk, hogy a balassagyarmati kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma 20%-kal csökkent a vizsgált idıszakban, ennek ellenére a szálláshely-kapacitások területén a térség a 1

VEZETİI ÉS MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ harmadik pozíciót foglalta el a kistérségek között 2004-ben, ahogyan öt évvel azelıtt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a balassagyarmati kistérség elmaradást mutat panzió-, kemping-, és szálloda-kapacitás tekintetében a megye szálláshely-kapacitás szempontjából vezetı térségeitıl. A kistérség szálláshely-kapacitásának vizsgálatát a településeken összegyőjtött, friss (2006. júniusi) információk alapján végeztük el. Megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshely- kapacitás terén jelentıs bıvülés történt a 2004. decemberi állapothoz képest. A volumennövekedés elsısorban a turistaszállások bıvülésének köszönhetı. Ugyanakkor a térségben található szállások eloszlása még mindig egyenlıtlen, és jelentıs problémát jelent a minıségi kereskedelmi szálláshelyek hiánya. A kistérség vendégfogadási feltételei között megvizsgáltuk a térség megközelíthetıségét és felmértük a településeket összekötı utak állapotát. Vizsgálatunkat kiterjesztettük a vendéglátói szolgáltatások elemzésére, és a térségben található potenciális turisztikai munkaérı felmérésére. A polgármesteri mélyinterjúk alapján megvizsgáltuk a térség egyes turisztikai termékeiben rejlı potenciált. A térség kínálati kompetenciáját illetıen a következı összefoglaló megállapításokat tettük:

A hosszabb tartózkodást biztosító turisztikai kínálat meglehetısen szerény: hiányoznak a térség vonzerejét láncra főzı tematikus programcsomagok, melyek országos jelentıségő vonzerıt jelentenének. A vidék rendkívül gazdag hagyományırzı programokat vonultat fel, ugyanakkor a térségben rendezett kiállítások, hagyományırzı és vallási rendezvények többsége nem jelent szélesebb körő, megyei vagy országos szintő vonzerıt, hiányzik a térségi programkoordináció és a hatékony kommunikáció. A balassagyarmati kistérséget meglehetısen gazdag épített örökség jellemzi, de mőemlékek turisztikai céllal történı kihasználása nem hatékony: hiányoznak az interaktív szolgáltatások. A balassagyarmati kistérség jelentıs potenciállal rendelkezik az aktív turizmus területén: a lovas és vadász turizmus jelentıs vonzerı-értékkel bír, ugyanakkor hiányzik a minıségi turisztikai infrastruktúra, mely akadályozza ezen turisztikai termékek országos versenyképességének kialakulását. A kistérség egyik legnagyobb vonzerejét a természeti táj jelenti, ugyanakkor az adottság kihasználhatósága érdekében különös figyelmet kell fordítani a természetvédelmi területek és az Ipoly gondozására, a természetjáráshoz és vízi túrázáshoz szükséges infrastruktúra kiépítésére. A falusi turizmus terén ugyan mentek végbe fejlesztések, de fontos annak a veszélynek a kiemelése miszerint, a hagyományos falusi életmód eltőnıben van a térségben. Tudatosan szükséges azoknak a szálláshelyeknek a kialakítása, melyek a falusi éltet idézik.

A szervezeti kompetencia vizsgálata során a polgármesteri interjúkban olyan nyílt kérdéseket tettünk fel, melyeknek célja az volt, hogy kiderítsük az önkormányzatok mennyire törekednek a fejlesztésekre és milyen szinten áll a települések közötti

2

VEZETİI ÉS MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ együttmőködési hajlandóság. Az interjúk eredményei alapján megállapításokat tehetjük az együttmőködési készséget illetıen:

a

következı

1.

A települések vezetıiben nagy „tenni akarás” él.

2.

A települések turisztikai sikerességét a következı tényezık akadályozzák: önkormányzati forráshiány, csekély szakmai és marketing ismeret, térségi programkoordináció hiánya, az együttmőködésekbıl származó szinergia-hatás, és méretgazdaságosság kihasználásának hiánya.

3.

A települések közötti együttmőködéseknek jól mőködı gyakorlata van, az összefogást konfliktushelyzetek nem akadályozzák.

4.

A turisztikai célú együttmőködések csírái már megtalálhatók a területen.

A helyzetelemzés alapján a kistérség turisztikai fejlıdésének kitörési pontjait a következıkben fogalmazzuk meg:

A teljes térséget mozgósító koordinációs tevékenység érdekében egy koordináló szervezet létrehozása, mely szakmai felelısséggel tartozik valamennyi település fejlesztéséért. Országos jelentıségő vonzerık (fesztiválok, vásárok, natúrpark) kifejlesztése kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével. A kistérségi kínálat tematikus összefogása, összehangolása és fejlesztése egy tapasztalt, szakértıi csapat irányításával, építve a térségben mőködı civil szervezetekre. A szolgáltatási színvonal növelése végett a szolgáltatók képzése, valamint minıség-ellenırzési rendszer kiépítése. A kistérség kommunikációs tevékenységének kialakítása, a térség turisztikai márkájának kiépítése, professzionális online megjelenésének megteremtése a települések közös finanszírozása illetve pályázati források segítségével.

3

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK

I.

Stratégiai iránymutatások és tervek a hazai turizmusfejlesztésben

A balassagyarmati kistérség számára feltétlenül fontos, hogy a térség értékeire építve hiteles programot tudjon felmutatni a kistérség turizmusának fejlesztésével kapcsolatban. Ennek szükségszerőségét a II. Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési forrásaiért induló verseny indokolja, ezért a kistérségnek meg kell alapoznia turizmusfejlesztési programját, hogy sikeresen pályázhasson a turizmusfejlesztési támogatásokra a versenyképesebb desztinációkkal szemben. A Regionális Operatív Programokon belül elsısorban olyan turisztikai fejlesztéseket fognak támogatni, amelyeknek számos érintettje és haszonélvezıje lesz. A sikeres felkészülés jegyében a kistérségnek aktíven részt kell vennie a regionális turisztikai szervezetek munkájában, hogy ne veszítse el a lehetıséget turizmusának hatékony és sikeres fejlesztésére. A kistérségnek növelnie kell turisztikai súlyát a régión belül ahhoz, hogy versenyképes alternatívát nyújtson a kiemelt desztinációkkal szemben. Nemcsak stratégiai prioritás a nemzeti és régiós szintő stratégiai dokumentumokban meghatározott szervezet intézményi háttér megteremtése a turizmus hatékonyabb fejlesztése érdekében, hanem kitörési lehetıség is a kistérség számára, ha idejében megalapozza e szervezet (Desztinációs Menedzsment Szervezet) mőködési feltételeit. A következıkben összefoglaltuk azon dokumentumok iránymutatásait, amelyek meghatározzák majd a 2007-2013 közötti idıszak turizmusfejlesztésének prioritásait. Ezen iránymutatásokra építve dolgoztuk ki a kistérség turizmusfejlesztési koncepcióját, hogy összehangolt cselekvési terve segítségével megalapozhassa az strukturális támogatások lehívásának sikerét.

I.1. Nemzeti szintő stratégiai iránymutatások és tervek I.1.1. Új Magyarország Program Az Új Magyarország programja címő stratégiai dokumentum, amely a 2007-2013 közötti idıszak II. Nemzeti Fejlesztési Tervének tekinthetı, kiemelt hangsúlyt helyez a turizmusfejlesztésre annak multiplikatív hatásai miatt, hiszen „a turisták által igénybe vett széleskörő szolgáltatások révén az ágazat relatíve kiemelkedı gazdaságélénkítı hatással rendelkezik, kedvezı hatásai számos szektorban jelentkeznek.” A programban fontos fejlesztendı területnek tartják a kulturális területhez tarozó infrastrukturális fejlesztéseket (pl.: kiemelkedı mőemléki helyszínek), amelyek tovább növelik a települések turizmus vonzó és népességmegtartó erejét. A kulturális terület mellett a tájökológiai személet erısítése is fontos szerepet kap, amelynek része a minıségi turizmus fejlesztése, a fogadó, látogató központok,

4

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK bemutató helyek, tanösvények, oktató központok és erdei iskolák fejlesztése, a natúrparkok kialakítása. Az észak-magyarországi régióban kiemelt cél a versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú turisztikai régió kialakítása, amelynek érdekében 10-15 helyszínen a régió sajátos adottságain alapuló országos, illetve nemzetközi szintő attrakciófejlesztésre, valamint a regionális turisztikai rendszer kialakítására kerül sor. A Regionális Operatív Programok a 2007-2013 közötti idıszakban a regionális szinten eldöntendı fejlesztési célokat, programokat finanszíroznák, amelyek között kiemelt helyen szerepel a regionális gazdaság- és turizmusfejlesztés, ezen belül is a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidı-gazdaságának és turisztikai portfoliójának stratégiai fejlesztése.

I.1.2. Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megalapozó dokumentuma, amely tartalmazza:

a területi jövıképeket, a jövıképek eléréséhez vezetı, a kiegyensúlyozott területi fejlıdést biztosító átfogó, hosszú távú területfejlesztési politikai célkitőzéseket, az ország egésze szempontjából meghatározó, az egyes régiókon átívelı területi célokat, a célok elérését szolgáló intézményi és eszközrendszeri igényeket, valamint az ország hét területfejlesztési régiójának saját koncepcionális céljait.

Az OTK-ban meghatározták, hogy a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését térségi szintő összefogás keretében kell megvalósítani. „Erısíteni szükséges a különbözı turisztikai kínálati elemek térségenkénti harmonizálását, hogy a hazai térségek jól kommunikálható, versenyképes célterületként jelenjenek meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon.” Az erıforrások hatékony kihasználása különösen fontos, ezért megfelelı „lokális” menedzsmentre és a különleges, egyedi adottságokra alapozó helyi kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy kellı mértékben ki lehessen használni a térségek turisztikai potenciálját. Az OTK-ban környezeti és kulturális szempontból támogatandó területnek jelölték meg a kastélyok, kúriák, udvarházak, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvását, környezetük fejlesztését, hiszen ezek mind hatást gyakorolnak a környék turisztikai aktivitására. A tanyás és aprófalvas térségekben a tanyai rekreációs (ökoturizmus, egészségturizmus, falusi turizmus, lovasturizmus) idegenforgalmi vállalkozások támogatását jelölték meg beavatkozási területként. Az aprófalvak turisztikai potenciálja pontosan méretükben rejlik, hiszen e leggyakrabban természet-közeli, nyugalmat sugárzó falvak az urbanizálódó világban egyre fontosabb szerepet kaphatnak a turizmusban, , de bizonyos feltételek (elérhetıség, alapellátást nyújtó 5

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK szolgáltatások) megléte esetén minıségi lakófunkciót is betölthetnek. „Kiemelten szükséges támogatni az aprófalvak falusi turizmushoz, öko- és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának és a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztését, az ehhez kapcsolódó vonzerık feltárását és a kapcsolódó marketinget, mindezt határozott, térségi piacstratégiára felfőzve.” Az OTK turizmuspolitikája a turisztikai földrajzi terekhez – régióhoz, térséghez, tájhoz és településhez – kötıdik. A turisztikai termékelemeknek adott térségen belül kell összehangolt egységet alkotniuk. A turizmus hatékony fejlesztését, szervezését és mőködtetését ezért csak területi elven, decentralizált fejlesztéspolitikával támogatva lehet hatékonyan biztosítani, ezért célszerő, hogy a jövıben az állami regionális turisztikai testületek, ügynökségek a regionális fejlesztési tanácsokhoz, illetve ügynökségeikhez kapcsoltan mőködjenek. Célszerő, hogy ne csak a marketing, hanem a turizmusfejlesztés és tervezés is a térségi márkanévként eladható földrajzi, illetve néprajzi tájakra épüljön és ne adminisztratív egységekre szervezıdjön, ezért az OTK-ban az alábbi prioritásokat fogalmazták meg a turizmusfejlesztéssel kapcsolatban: –

Fokozottan szükséges törekedni a területi koncentráció csökkentésére, a turisztikai forgalom területi szétterítésére.

–

A hazai üdülés modelljének, ezen belül is a falusi és a vidékies térségekbe irányuló öko- és aktív turizmusnak a népszerősítése alapvetı térségfejlesztést (is) szolgáló cél.

–

Alapvetı követelmény a vonzerık, szolgáltatások, a turisztikai infrastruktúra és a marketing térségileg összehangolt, integrált rendszereinek megteremtése.

–

A regionális és helyi jelentıségő turisztikai célterületek fejlesztése során kiemelten fontos a desztináció menedzsment szervezetek felállítása, tematikus, illetve térségi turisztikai hálózatok kialakítása. Gyógyüdülıhelyek esetében az egészségturisztikai és az egyéb idegenforgalmi kínálat térségileg összehangolt fejlesztése, valamint az egészségturizmus regionális egységes kínálati rendszerének, klasztereinek kialakítása elsıdleges. Kiemelt területe a regionális és helyi jelentıségő turisztikai célterületeknek a termálvíz kincs hasznosítása.

–

A táji, természeti és kulturális értékekben gazdag, tanyás és aprófalvas (rurális) térségekben az értékek fenntartható módon történı kiaknázása elsıdleges feladat. Ennek során fıként az értékek (vonzerık) társadalom számára ismertté és hozzáférhetıvé tétele, a tájidentitás és táj- illetve régióspecifikus jellegek erısítése szükséges, éppen ezért a falusi turizmus, ökoturizmus, agroturizmus, a bor- és aktív turizmus kiemelten fejlesztendı. E térségekben a turisztikai, üdülıhelyi funkciók megerısödése jól szolgálhatja a társadalmi-gazdasági megújulást, a helyi identitás erısödését és az elmaradott, illetve esetenként funkciójukat vesztett térségek dinamizálását. Fontos azonban, hogy a fejlesztések olyan fenntartható turizmust ösztönözzenek, melynek hasznait – a helyi lakosok és a vendégek, üdülık közötti partnerségen alapulva - túlnyomórészt az ott élık élvezik. Ehhez az elmaradott térségek fokozott támogatást kell, hogy kapjanak. A perifériális kistérségekben különösen fontos az e-turizmus fejlesztése, lehetıségeinek kihasználása.

6

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK A határ menti térségek turisztikai fejlesztése során kiemelt feladat a kétoldalú szakmai és kulturális kapcsolatok intenzívebbé tétele, a közös térségi turisztikai kínálat kialakítása, valamint a közös marketing. A nemzeti kisebbségek által lakott térségekben kiemelten fontos a térségek, települések népi hagyományaira és egyedi kulturális értékeire alapuló alternatív örökségturisztikai kínálat megteremtése (pl. térségi örökségközpontok).

–

Az észak-magyarországi régió számára megfogalmazott átfogó célok az OTKban Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása az Észak–alföldi régióval közösen. Cél a versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú turisztikai régió kialakítása; •

• • •

A regionális turisztikai klaszterek létrehozása a turisztikai infrastruktúra, attrakciók és fogadókapacitás fejlesztésével. A kulturális turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, termál-, wellness- és speciális egészségügyi turizmus, aktív turizmus, ökoturizmus vonzás-adottságainak kihasználása. Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-alföldi régióval. Turisztikai szolgáltatás-fejlesztés. (idegen nyelvi, idegenforgalmi, informatikai, Humánerıforrás-fejlesztés kommunikációs képzés és átképzés).

I.1.3. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia A.) Jelenleg helyzet

Korszerőtlen közúthálózat: a jelenlegi közúthálózat korszerőtlensége, az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya, a hiányzó összekötı utak, hidak nagymértékben hátráltatják egyes területek gazdasági és társadalmi fejlıdését.

Akadozó információáramlás: bár kialakult, de egyelıre folyamatos fejlesztés alatt áll az on-line turisztikai információs rendszer, a nemzetközi kiállításokon megjelenı promóciós eszközök információi nem azonosak a hazánkban megtalálható kiadványok információival, a Tourinform irodákban és a szállodai recepciókon megtalálható kiadványok nem egységesek sem tartalmi, sem megjelenési szempontból. A Tourinform irodák hálózata folyamatosan bıvül, azonban fenntartóinak érdeke sok esetben ütközik a turizmus érdekeivel, különösen a szezonon kívüli idıszakban.

Leromlott településkép: a településeken kevés a formájában álló épület, sok az elhanyagolt, piszkos utca.

Egyenlıtlen az éttermek eloszlása, a meglévı vendéglátóipari egységekben kevés a szakképzett középszintő munkaerı.

Kevés a színvonalas szálláshelyszolgáltatás: az ország szálláshelykínálatát továbbra is a koncentráció és területi egyenlıtlenségek jellemzik. A vidéki szálláshelyek jó része, fıként a három csillagosnál

felújított,

eredeti

7

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK alacsonyabb kategóriában, felújításra szorul. Kevés a színvonalas ifjúsági szálláshely, a turistaházak, kulcsosházak rendszere is megszőnt. Továbbra is kevés a falusi turizmust kiszolgáló autentikus parasztház és az aktív turizmus szolgáltató. A által támasztott szálláshelyigényeket kielégítı magánszálláshelyek iránt is van kereslet, ugyanakkor a lehetıségekrıl kevés a hozzáférhetı információ. Az elmúlt 10 évben látványos fejlıdésnek indultak a kastélyszállók, amelyek jellemzıen a wellness, illetve konferenciapiacra pozícionálják magukat. Egyes küldıpiacok esetében (pl. Németország, Hollandia) a turisták hiányolják a színvonalas kempingeket, fıként a gyógyfürdık környékén.

B.) Stratégiai célok 1. EMBERKÖZPONTÚ ÉS HOSSZÚ TÁVON JÖVEDELMEZİ FEJLİDÉS 1.1. A hazai turizmus versenyképességének növelése a.) A piaci pozíciót meghatározó tényezık optimalizálása

Ki kell alakítani azt az új, vonzó arculatot, amely nem az áraival, hanem a kínálat egyediségével, minıségével képes megnyerni a fizetıképes vendégkört. Cél, hogy a turisztikai attrakciókhoz komplex szolgáltatási háttér kapcsolódjon, amely területileg kiegyensúlyozott, és versenyképes ár - érték aránnyal rendelkezik. Az élezıdı versenyhelyzetben gyorsan és rugalmasan kell reagálni, ehhez megfelelı tervezésre és irányításra van szükség, ami a hatékony szervezeti rendszeren alapul.

b.) A turisztikai vállalkozások jövedelmezıségének javítása

A turisztikai tevékenységek áfa kulcsának rendezése érdekében 2007 végéig megoldást kell találni arra, hogy ezt a tevekénységet ne az általános áfa kulcs terhelje. A munkaadói járulékok akár kis mértékő csökkentése is kedvezıen érintheti a vállalkozásokat, hozzájárulva a bejelentés nélküli, minimálbéres, vagy részidıs foglalkoztatás csökkentéséhez és az ágazatban dolgozók létbiztonságának növeléséhez.

1.2. A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása a.) A turizmus társadalomra gyakorolt hatásainak optimalizálása

A turizmusban való részvétel lehetıségének megteremtése és ezáltal a kedvezı hatásokból való részesedés hozzájárul a turizmusbarát társadalom kialakításához, ezen kívül a munkahely-teremtés, a vidékfejlesztés és a helyi lakosság megtartásának szempontjából is fontos. A turisztikai tervezés folyamán, az alulról jövı kezdeményezések ösztönzése és felkarolása kiemelt jelentıségő.

b.) Hozzájárulás a magyar kulturális örökség megırzéséhez

A turisztikai fejlesztések során elıtérbe kell helyezni az egyes célterületek jellegzetességeinek megırzését a hagyományokra épülı sajátos arculat kialakításával. Fontos, hogy tudatosuljon a helyi lakosságban, hogy hagyományaik, helyi értékeik továbbéléséhez sok esetben a turizmus nyújtja az egyetlen eszközt.

c.) A turizmus természeti környezetre gyakorolt hatásainak optimalizálása

A turizmus területén a károsanyag kibocsátás csökkentését a környezetbarát közlekedési módok elıtérbe helyezésével kell elısegíteni. Az emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés elérését a következı eszközök szolgálják: K+F tevékenység erısítése; innovációs alap létrehozása; hálózatok, klaszterek kialakítása, együttmőködés a turisztikai szolgáltatók között; versenytárs desztinációk kínálatának és árainak figyelemmel kísérése; szakmai szervezetek reprezentativitásának növelése; aktív fellépés a tisztességtelen vállalkozások ellen; mikro-, kis- és középvállalkozások számára kedvezı intézkedések; "turizmusbarát" gazdasági intézkedések; turisztikai

8

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK vállalkozások adóterhelésének folyamatos vizsgálata, csökkentése; közgazdasági szabályozórendszerhez csatlakozó módosítási javaslatok alátámasztása; adó és járulék módosításokhoz prioritási lista felállítása; üdülési csekkrendszer kiterjesztése; helyi erıforrások elıtérbe helyezése; területi információs rendszer mőködtetése; épített örökség turisztikai hasznosítása; nyílt kooperációs módszer bevezetése a turizmus irányításban, régiós és helyi szinten; idegenforgalmi adó turizmusfejlesztési célra fordítása; helyi vállalkozások bevonása, érdekeltté tétele; a belföldi nyaralás népszerősítése; családi vállalkozások elterjedése; viselkedési kódex alkalmazása.

2 A TURISTAFOGADÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA 2.1 Turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása a.) Turizmusbarát vasúti személyszállítás kialakítása

A vasúti közlekedés elhanyagolt állapotát a leromlott színvonal és a forrásigény nagyságrendje miatt csak több lépcsıben lehet felszámolni. Ennek megfelelıen a mőszaki feltételeket, a higiénés állapotot, valamint a szolgáltatással kapcsolatos teendıket párhuzamosan célszerő fejleszteni.

b.) Turisztikai infrastruktúra erısítése a közúti közlekedésben

A tranzitforgalom kedvezı hatásainak kihasználása érdekében az autópályák, gyorsforgalmi utak mentén ki kell alakítani a speciális igényő célcsoportoknak megfelelı szolgáltatási hátteret.

c.) A légi közlekedés infrastruktúrájának a turizmus érdekeivel való harmonizálása Erıteljesen hangsúlyozni kell a frissen kibıvült, illetve a késıbbiekben csatlakozókkal tovább táguló Európa szívében lévı országunk fekvésének elınyeit, gazdasági, logisztikai jelentıségét.

d.) Turisztikai infrastruktúra-fejlesztés a vízi utak mentén

Elengedhetetlen a vízi utak és kiszolgáló-létesítmények fejlesztése, amelyek a folyó- és állóvizeink adottságait kihasználva megteremtik a vízi turizmus különbözı formáihoz szükséges feltételeket. Létre kell hozni a vízi turizmusban résztvevık speciális igényeinek megfelelı szolgáltatási hátteret.

2.2 Turisták komfortérzetének növelése a.) Komplex turisztikai tájékoztatórendszer mőködtetése

Szükség van egy áttekinthetı, jól mőködı, folyamatosan karbantartott, hiteles adatbázisra, egy rétegesen, minden promóciós eszközt magában foglaló felépített komplex turisztikai tájékoztatórendszerre. Az internet és az e-turizmus lehetıségeinek fokozottabb hasznosítása elengedhetetlen. Az egyszerő internetes megjelenést folyamatosan az on-line tranzakciókat lehetıvé tevı rendszereknek kell felváltaniuk.

b.) A szolgáltatások és a turizmus igényeinek összehangolása

Az egészségügyi ellátásában, a postaforgalmi és közlekedési szolgáltatásokban, a bankszolgáltatások terén egyaránt ki kell alakítani a turisták által könnyen értelmezhetı szolgáltatási rendszert, kommunikációképes alkalmazottak és az EU szabályait ismerı, betartó és betartató szolgáltatók részvételével. A vidéki kiskereskedelmi bolthálózat nyitva tartását és árukészletét igazítani kell a turisták igényeihez.

9

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK c.) A piaci igényeknek megfelelı szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása

A vendéglátóhelyek és szálláshelyek iránt megváltozott, trendszerően alakuló kereslet alapján meg kell újítani az ifjúsági szálláshelyek és a turistaházak rendszerét, ki kell alakítani ezek elektronikus úton történı foglalásának lehetıségét.

3 ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS 3.1 Termékfejlesztés a.) Természeti adottságra, hagyományra, örökségre épülı kínálatfejlesztés A turisztikai termékfejlesztés nemzeti örökségturizmus, kongresszusi turizmus.

szintő

prioritásai:

egészségturizmus,

b.) Innováción alapuló kínálatfejlesztés

E cél elérését két tevékenység segíti elı, egyrészt általánosságban az innovativitás elısegítése a turisztikai kínálat kialakításában, másrészt nagyprojektek megvalósításán keresztül. Jelenleg az ötletgazdák és a befektetık, döntéshozók egymásra találása nem valósul meg. Ennek okai: a találkozási fórum hiánya és az ötletgazdák – sokszor indokolt – bizalmatlansága.

3.2 Desztinációfejlesztés A turisztikai kínálat fenntartható fejlesztésének és versenyképes mőködésének elımozdítása érdekében a jelenleg egymástól nagyrészt függetlenül mőködı szervezetek, illetve függetlenül végzett tevékenységek összehangolására kerül sor. Az összehangolt tevékenységek megvalósulásához a Desztinációs Menedzsment Szervezetek járulhatnak, amelyek feladatai a következık lesznek: → kutatás-elemzés, → termékfejlesztés, → turisztikai promóció, → információs rendszer használata és mőködtetése, → pályázati rendszerekben való közremőködés, → a turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás, → oktatás, továbbképzés, → hálózatépítés, együttmőködés, → monitoring.

3.3 Kiemelt desztinációk fejlesztése a.) Budapest b.) Balaton c.) További kiemelt turisztikai célterületek

Cél, hogy egyértelmően kijelölésre kerüljenek azok a területek, amelyek további turisztikai fejlesztések révén kiemelt desztinációkká válhatnak, illetve ezáltal egyértelmővé váljon, hogy hol nem indokolt a további fejlesztés. Országos szinten kiemelt turisztikai célterületek kiválasztásának szempontjai: vonzerı, innovatív ötlet, kapcsolódó területek infrastruktúra fejlesztési tervei (például közlekedés), megvalósuló, tervezett nagyprojekt.

10

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK 4 EMBERI ERİFORRÁS FEJLESZTÉS 4.1 Az oktatási rendszer átalakítása a munkaerıpiac igényeinek megfelelıen A piaci igényekhez igazodó, rugalmas és korszerő képzés megvalósításhoz, mind az alap-, mind pedig a felsıoktatás szintjén a meglévı oktatási szerkezet átformálására, továbbfejlesztésére van szükség.

4.2 Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása A turizmus presztízse a munkaerıpiacon abban az esetben javul, ha létbiztonságot és perspektívát jelent az ágazatban dolgozók számára.

4.3 Szemléletformálás a.) A turizmus általános megítélésének és elfogadottságának javítása

A turistákkal közvetlenül kapcsolatba kerülı szakmák esetében a nyelvtudás javítás mellett cél az is, hogy megfelelı ismereteik legyenek a turizmusról és abban saját jelentıségükrıl. Az ágazat elismertetéséért a legtöbbet a turizmusban dolgozók tehetnek. A képzett, elhivatott, barátságos munkaerı biztosításának érdekében az ágazatnak létbiztonságot és perspektívát kell nyújtania.

b.) Partnerség és együttmőködés ösztönzése

A turizmus nemzetgazdasági jelentıségének erısítése, illetve az ágazat életminıséget javító funkcióinak megismertetése mellett a szemléletformáláshoz kapcsolódóan szakmai összefogásból, együttmőködésbıl adódó törekedni kell a méretgazdaságossági és egyéb hatékonyságnövelı elınyök kihasználására.

5 HATÉKONY MŐKÖDÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA 5.1 Regionális intézményrendszer átalakítása A turizmus komplex kezelése régiós szinten egy olyan integrált, a régió turisztikai szereplıit magában foglaló, a központi turizmusirányítástól a jelenleginél nagyobb függetlenséggel rendelkezı szervezet kialakítását igényli, amely – a stratégia irányelveivel összhangban – sikeresen képes menedzselni az adott turisztikai régió turizmusát.

5.2 Desztináció menedzsment feltételeinek kialakítása A turizmus intézményrendszerének mőködése érdekében az rtsz (regionális turisztikai szervezetek) együttmőködik és biztosítja a megfelelı információáramlást a megalakult kistérségi és helyi desztináció menedzsment szervezetekkel (a továbbiakban: hdmsz), a helyi hatóságokkal, klaszterekkel, szakmai szervezetek regionális szervezeteivel, és a szolgáltatókkal. A szervezet tulajdonosi köre az államból, az önkormányzatokból és a vállalkozói szektorból áll össze, amelynek képviselıi alkotják a szervezet irányító testületét. További tagok lehetnek a helyi szakmai szervezetek, az önkormányzatok, a Tourinform irodák, klaszterek, gyógyhelyi igazgatóságok stb. A szervezet forrásai a mőködtetés során: → Önkormányzat idegenforgalmi adóbevételek után járó 1+3 Ft 1 Ft-ja, ami már nem is önkormányzati szintre, hanem regionális szinten kerül kiutalásra. → Vállalkozói szektor befizetései. → A szervezet tevékenységébıl származó saját bevételei. → Fokozatosan csökkenı központi költségvetési hozzájárulás. Az alulról jövı kezdeményezések szellemében a legkisebb közigazgatási egységek, a kistérségek és a települési önkormányzatok is létrehozhatnak desztináció menedzsment szervezetet. Ennek meghatározó indoka a kistérség, település turisztikai vonzereje,

11

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK turisztikai eredményei, továbbá a turizmusra a jövıben nagyobb hangsúlyt fektetni kívánó önkormányzat turisztikai elkötelezettsége. A hdmsz tagként részt vesz az rtsz munkájában, a régióját is erısíti munkájával, azonban kisebb területi egység képviselıjeként lehetısége van az egészen specifikus vonzerık menedzselésére is.

5.3 A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása A turizmus állami irányításának intézményrendszerben elfoglalt helyének stabil pozíciót kell biztosítani, ez teszi lehetıvé a szakmai feladatokra való koncentrálást. Önálló közigazgatási szervként való mőködés teszi lehetıvé a terület kormányzati érdekérvényesítı képességének javítását és elfogadottságát.

C.) Finanszírozás A stratégia megvalósulását elsıdlegesen az EU Strukturális Alapokból származó források (és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás) fogják biztosítani. Ennek az intézményrendszere a készülı II. NFT-ben kerül meghatározásra. A 2007-2013. évek közötti adatok esetében ebben az idıszakban várhatóan Magyarországra érkezı 24,6 Mrd euró támogatásból 3,5%-os arányban (861 millió euró) részesül majd a turizmus.

12


13


14


I.2. Az észak-magyarországi régió stratégiai iránymutatásai és tervei I.2.1. Észak-Magyarországi régió Regionális Operatív Program (2007-2013) A régió átfogó célja a „régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklıdnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek”. Ezen belül is specifikus célként lett megjelölve a „természeti értékekre, kulturális örökségre építı turizmus jövedelemtermelı képességének javítása”. Az Észak-magyarországi régió máig kiaknázatlan adottsága a turizmus. A régió gyönyörő természeti környezete, a kulturális és sport programokat kínáló városok jelenléte ellenére a térség turizmusa messze elmarad a lehetıségektıl. Ennek okai között említhetı a jó minıségő szolgáltatást nyújtó szálláshelyek viszonylag alacsony száma, a turisztikai programok összekapcsolásának hiánya. Bár a régió nagy hangsúlyt helyez a turizmust segítı marketing-munkára és az idegenforgalom szempontjából szükséges infrastrukturális fejlesztésekre, továbbra is elmaradás jelentkezik a komplex turisztikai programcsomagok kialakítása terén, amely nagy mértékben növelné a térségbe látogató vendégek tartózkodási idejét. Ezen elmaradások és hiányosságok csökkenését az alábbi közvetlen célok megvalósulásától várják: a.) Hatékonyan mőködı turisztikai hálózat(ok) kialakítása és mőködtetése regionális szinten; •

Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, ezen belül attrakciók fejlesztése, építve a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire;

•

A régióban mőködı kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, bıvítése, valamint új szálláshelyek létesítése a támogatandó regionális vonzerık közelében;

•

Turisztikai termékek térségi és regionális szintő menedzsment-rendszerének megújítása;

•

Regionális szintő, átfogó, közös fellépést igénylı, valamint a támogatandó tevékenységek keretében finanszírozott vonzerıkhöz kapcsolódó marketingtevékenységek elısegítése.

A kedvezı turisztikai adottságok mellett a régióban nincs igazán kiemelkedı, nemzetközi szinten is sok látogatót vonzó turisztikai attrakció vagy helyszín, ezért a jövıben szükséges a fentiekben megjelölt turisztikai desztinációk és termékek összehangolt, térségi vagy tematikus hálózatba szervezett fejlesztése, valamint a vonzerıkhöz szorosan kapcsolódó turisztikai szolgáltatások, programok, szálláshelyek minıségi megújítása és kapacitásainak bıvítése. Az összehangolt fejlesztés révén növekedhet az egyes térségek turisztikai vonzereje, ami a látogatók és a vendégéjszakák számának és a támogatott térségekben elköltött jövedelmek bıvülését vonja maga után. A turisztikai termékek csak akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelı szervezetrendszer gondoskodik a fejlesztésükrıl és mőködtetésükrıl, valamint elektronikus alapon összehangolt értékesítési és kommunikációs tevékenységet folytatnak. Célszerő a regionális szintő turisztikai szervezet

15

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK tevékenységét összehangolni az Észak-alföldi régió hasonló szervezetével, mert a két régió eltérı turisztikai kínálata egy közös értékesítés esetén jól kiegészítheti egymást. Javaslatok a ROP-ban a támogatandó tevékenységekre (2007-2013) A régió turisztikai adottságaira építve javasolt az alábbi tevékenységek támogatása. A tevékenységek támogatásánál elınyben részesítik az integrált térségi vagy tematikus programok keretében történı projekt kiválasztást- és megvalósítást. 1.) A régió egyedi értékein, alapvetıen a természeti és kulturális örökségen alapuló térségi turisztikai vonzerık, termékek és tematikus hálózatok fenntartható fejlesztése. A turisztikai projekteket célszerő integrált, - az alábbi tevékenységek közül többfélét tartalmazó – térségi vagy tematikus programok keretében támogatni. Ugyanakkor a kb. 10-12 helyszínen a nagyobb értékő turisztikai vonzerık fejlesztése mellett szükséges a kisebb, kiegészítı jellegő fejlesztések támogatása. Az alábbi turisztikai vonzerık beruházás jellegő támogatása javasolt: o

o

o o

o

o

o

világörökségi helyszínek (Hollókı, Tokaj-Hegyalja) és jelentıs turisztikai potenciállal 1 rendelkezı kis- és középvárosok történelmi központjának fejlesztése (pl. látogató központok, konferencia termek, kiállítások és rendezvények szervezésére alkalmas 2 területek kialakítása, közterületek és a kapcsolódó infrastruktúra rehabilitációja) , kastélyok és várak turisztikai funkciókkal (pl.: múzeum, koncert, kiállító-terem) való bıvítése, mely elısegíti a kulturális turizmusba való bekapcsolódásukat (az épületek, a kastélykert, illetve a várakhoz tartozó parkok felújítása); a meglévı termál- és gyógyfürdık sajátos értéket hordozó fejlesztése, modernizálása; a múzeumok és egyedi, ezen belül ipari mőemlékek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése és szükség esetén felújítása, illetve bıvítése, annak érdekében, hogy a múzeumok látogatottsága és szolgáltatási színvonala növekedjen; a nemzeti parkok (Aggteleki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) és egyéb védett természeti területek (tájvédelmi körzetek) turisztikai célú fejlesztése (látogatóközpontok kiépítése, oktatóbázisok és tanösvények fejlesztése, bemutatóhelyek és rendezvények szervezésére alkalmas területek kialakítása, turista 3 útvonalak kiépítése) ; természethez kapcsolódó és az aktív turizmus ösztönzését jelentı szolgáltatások fejlesztése: turisztikai célú kerékpárutak, turisztikai célú kisvasutak, lovastúra útvonalak, fedett lovardák, vízi turizmushoz, horgászathoz kapcsolódó 4 csónakkikötık , természetes vizekhez kapcsolódó strandok; nemzetközi jelentıségő kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése, illetve jelentıs fesztiválok fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjenek a látogatók száma;

o

a természeti értékekkel, kulturális örökséggel összefüggésben lévı turisztikai célú téma-, kalandparkok fejlesztése;

o

a turisztikai vonzerık használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések is támogatandók, pl. bekötı utak, szennyvízkezelési beruházások,

1

A mőemléki jelentıségő területek, mint gazdag kulturális örökséggel rendelkezı területek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által készített listán kerültek meghatározásra 2 Ezen fejlesztési területek nem jogosultak támogatásra a Városi területek rehabilitációja címő intézkedésbıl 3 Valószínő, hogy az EMVA és a Környezetvédelmi OP támogatja a tevékenységeket. 4 Valószínő, hogy ezen tevékenységeket részben (lovastúra útvonalak, fedett lovardák, vízi turizmushoz, horgászathoz kapcsolódó csónakkikötık, természetes vizekhez kapcsolódó strandok) az EMVA támogatja.

16

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK közterületek, parkok, közbiztonság javításához megteremtéséhez kapcsolódó beruházások. o

köztisztasági

feltételek

a turisták tájékozódását és a vonzerık látogathatóságát megkönnyítı helyi információs rendszerek (pl. tábla) kialakítása, melyek magukban foglalják a vonzerık „on-line” elérhetıségét biztosító Internet alapú alkalmazások és színvonalas nyomtatott tájékoztató anyagok készítését is.

2. A támogatott turisztikai vonzerık környezetében a kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik5 mennyiségi és minıségi fejlesztése. Minıségi fejlesztésre elsısorban az alacsony kategóriájú kereskedelmi szálláshelyeket és szállodákat (egy-három csillagos) panziókat, kempingeket, ifjúsági szálláshelyeket, turistaházakat érintıen van szükség. Szálláshelyek mennyiségi fejlesztésének támogatása csak támogatott vonzerı körzetében és indokolt esetben lehetséges. 3. Helyi, térségi desztináció-menedzsment szervezetek létrehozása, fejlesztése, mely szervezetek feladata a turisztikai célú projektek fejlesztése és a tevékenységek koordinációja, valamint az érintett területek turisztikai célú kommunikációs tevékenységének és a turisztikai szolgáltatások összehangolt értékesítése. 4. Regionális szinten támogatandó az észak-alföldi régióval közösen mőködtetett regionális klaszterközpont létrehozása és tevékenységének támogatása. A központ támogatandó tevékenységei a következık lehetnek: o Két régióra vonatkozó elektronikus foglalási és turisztikai vonzerıket, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási rendszer kifejlesztése; o Idegenforgalommal keresletelemzések;

kapcsolatos

kutatások,

fogyasztói

o A régió idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásainak teljes körő információ-ellátása, egységes megjelenéső turisztikai célú tájékoztató táblák kihelyezése; o Regionális turisztikai marketingtevékenységek (pl. készítése, kiállításokon való megjelenés) támogatása; o A helyi, térségi desztináció-menedzsment együttmőködés szervezése.

kiadványok

szervezetek

közti

A turizmus szervezése, értékesítéséhez szükséges a regionális klaszterközpont és a helyi, térségi szervezetek feladatainak összehangolása. 5. A turisztikai ágazatban szükséges szakmai továbbképzések támogatása, kapcsolódóan az egyes projektekhez, termékfejlesztésekhez. A támogatott projekteken belül a projekt értékének 10 %-ig elismerhetıek a támogatott projekt megvalósításához szükséges, a munkatársak képzésére fordított költségek. Továbbá az integrált programok részeként támogatandók olyan képzési programok, melyek a turizmusban érdekelt, érintett vállalkozások, közintézmények, civil szervezetek munkatársainak továbbképzését, a térség kulturális, természeti adottságaival összefüggı ismerteket nyújtanak.

5 10 fı alatti falusi magánszálláshelyek és vidéki térségekben a 45 fı alatti ifjúsági szálláshelyek fejlesztését, valamint az agroturizmus (pl. borutak) ösztönzését az EMVA támogatja.

17

STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS TERVEK Stratégia és prioritás szintő várható hatások, indikátorok számszerősítése - tervezet

Célkitőzések

Indikátor típusa hatás eredmény eredmény eredmény

2. prioritás: A turisztikai potenciál erısítése

output output output Output Output Output

Indikátor A turizmus ágazatban teremtett új munkahelyek száma Kereskedelmi szállásférıhelyek száma Átlagos tartózkodási idı (éjszaka) 1000 állandó lakosra jutó vendégéjszakák száma Támogatott kiemelt turisztikai termékek, vonzerık száma Támogatott kiemelt turisztikai termékek, vonzerık száma Támogatott, felújított férıhelyek száma Támogatott turisztikai célú szálláshelyek száma Támogatott turisztikai menedzsment szervezetek száma Képzésekben résztvevık száma

Alap

Cél (2014)

Adatforrás

Gyakoriság

0

4500-5000

IH/KSZ

évente

35838 2,3 1460

41000-43000 2,7-3 2100-2300

KSH KSH KSH

évente évente évente

IH/KSZ

évente

0 0 0 0 0 0

13-17 40-50 12000-15000 200-300 12-16 800-1000

IH/KSZ IH/KSZ IH/KSZ

Évente Évente

IH/KSZ IH/KSZ

18

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG

II.

Versenyképesség és életminıség általános helyzetképe a balassagyarmati kistérségben

II.1. A kistérség településszerkezete A Balassagyarmat központú, 532 km2 területő kistérség Nógrád megye északnyugati részén található. A balassagyarmati kistérséget nyugatról a rétsági, keletrıl a szécsényi, dél-keletrıl a pásztói kistérség veszi körül, északról a szlovákiai nagykürtösi járás határolja. A kistérség számára elınyt jelent földrajzi fekvése: a Börzsöny- és a Cserhát-hegységek, valamint Budapest és Vác közelsége.

A kistérség a következı 28 települést foglalja magában: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Balassagyarmat Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal İrhalom Patak Patvarc Szécsényke Szanda Szügy Terény

1.ábra: A kistérség földrajzi elhelyezkedése

19

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG A kistérség lakosainak száma a 2004-es adatok alapján 42.581 fı volt, mely Nógrád megye akkori lakónépességének 19,6%-át alkotta. A balassagyarmati kistérség népsőrősége 80 fı/km2, ebbıl a szempontból a térség a harmadik helyen áll a megyei rangsorban a bátonyterenyei és pásztói kistérség mögött. A kistérséget jellemzıen községek alkotják és egyetlen városa Balassagyarmat, mely a közepes mérető városok kategóriájába tartozik a 18,5 ezer fıs népességével. A statisztikai besorolás alapján az egyes kategóriákban elıforduló települések gyakorisága a következı: Települések besorolása

Törpefalu (200 fı alatti)

Aprófalu (200-500 fı)

Kisfalu (500-1000fı)

Középfalu (1000-5000fı)

Nagyfalu (500010.000fı)

Város (10.000 fı felett)

Települések gyakorisága

2

5

12

8

0

1

1. táblázat: A települések statisztikai kategorizálása Forrás: KSH, Területi statisztikák, 2004.

A kistérség településszerkezetét kis- és középfalvak döntı többsége alkotja, de maghatározó az 500 fı alatti törpe- és aprófalvak aránya is, mely a térség településeinek 25%-át teszi ki. Problémát jelent, hogy a törpe- és aprófalvakat az elnéptelenedés is veszélyezteti. Ezen falvak tömegközlekedéssel történı megközelítése általában nem biztosított és az alapellátást nyújtó oktatási és szociális intézmények szolgáltatásai vagy nem megfelelıek, vagy alapvetıen hiányoznak, továbbá a munkalehetıség is kevés. Mindezek a tényezık elvándorlásra kényszeríti a fiatalabb, képzettebb korosztályt, így az elöregedés veszélye jellemzi a kistérséget. A falvak önkormányzatainak alacsony bevétele miatt a települések kénytelenek megosztani az oktatási és az egészségügyi funkciókat. A kistérségben a falvak közötti együttmőködés jól mőködik a fent említett funkciók megosztása terén, mégis fájó pont az iskolák bezárása, mely által veszélybe kerül a falusi közösségi élet. A falusi turizmus kifejlesztése ellensúlyozhatja a falvak elnéptelenedését, hiszen ezáltal a fiatalabb generáció perspektívát találhatna a mezıgazdasági gazdálkodásban és az azt kiegészítı szálláshelyadásban, emellett - megfelelı szakmai támogatással - az idısebbek bevonása is lehetıvé válna. A falvakat jellemzı hagyományırzés újraélesztésével vagy aktívabbá tételével a falusi közösségi élet megırizhetıvé válna.

II.2. Domborzati viszonyok, éghajlat és környezetelemzés A balassagyarmati kistérség az Északi-Középhegység nagy tájegységébe tartozik. Magában foglalja a Börzsönyhöz tartozó meredeken emelkedı hegylábi területet, a Cserhát vidékéhez tartozó dombságokat, a Középsı-Ipoly-völgyét és a Nógrádimedence egy részét. A tájat kisebb termékeny medencék, völgyek, dombok és vulkanikus eredető hegyek teszik változatossá. Természeti szépségét a hegyesdombos felszín adja, melyet néhol meredek lejtık tarkítanak és patakvölgyek szelnek át.

20


2.ábra: A kistérség domborzati térképe

A kistérség harmonikus, vidéki természeti képpel rendelkezik, melyet gyepek, rétek, szántóföldek és erdıségek váltakozása jellemez. Az erdı arány kiemelkedıen magas és eléri a 47%-ot. Az ıshonos keménylombú erdık mellett nagy területet foglalnak el az akácosok, nemesnyárasok, erdei- és fekete-fenyvesek. A vízfolyásokban gazdag legelık és erdıterületek kedvezı feltételeket teremtenek a vadállomány részére. A terület gazdag vadállománnyal rendelkezik, mely vaddisznóból, ızbıl, szarvasból, kevés muflonból, fácánból és vadkacsából áll. Az erdıségeknek fontos szerep jut az aktív turizmus szempontjából, hiszen természetjárásra, vadászatra és lovas túrázásra adottak a feltételek. A kistérség kiemelkedıen gazdag érintetlen természeti értékekben: majdnem minden településen vagy közvetlen környékén található természetvédelmi terület. Az Ipoly-völgyének Hont és Balassagyarmat közé esı területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, amely természetvédelmi terület lehetıséget biztosíthat a már hazánkban is egyre népszerőbb öko-turisztikai tevékenységek részére. A terület éghajlatát a Cserhát alacsonyhegységi jellege határozza meg. Az adottságból következıen a térségben kevésbé érvényesül az északi régióra jellemzı viszonylag hővös, csapadékos éghajlat. Az évi középhımérséklet 9,5 Celsius fok, mely az országos átlagnál mérsékelten hővösebb, de kedvezınek mondható természetjárás, kulturális célú kirándulás szempontjából. Síelésre alkalmas lenne a terület a domborzati viszonyok alapján, viszont a síeléshez szükséges hómennyiség ritkán adott. A kistérség környezeti elemeinek állapotát tekintve elmondható, hogy a terület turisztikai vonzerejét veszélyeztetı környezetszennyezés nem jellemzı. A talaj szennyezettségére a mozaikosság, foltszerőség jellemzı, nagyobb kiterjedéső szennyezıdésrıl nem beszélhetünk. Az ipari, technológiai eredető vízszennyezés

21

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG szintén mozaikos és pontszerő. A kistérség levegıminısége jónak mondható a terület magas erdısültségének és a szennyezı források alacsony számának köszönhetıen. Érzékelhetı problémát a legtöbbször jogszabálysértı, nyílttéri égetések jelentik, illetve az utóbbi években megjelent faszénégetés. A kistérség természetvédelmi övezetekben kiemelkedıen gazdag, azonban a területek folyamatos karbantartása elengedhetetlen a természeti turizmus fejlesztése érdekében. A kistérség természeti vonzerejének és harmonikus falusi atmoszférájának megırzése végett hangsúlyos szerep jut az érintetlenül hagyandó területek lehatárolásának a települések belterületein és vonzáskörzetükben.

II.3. Demográfiai adatok A kistérség lakosainak száma a 2004-es adatok alapján 42.581 fı volt, mely Nógrád megye akkori lakónépességének 19,6%-át alkotta. A balassagyarmati kistérség népsőrősége 80 fı/km2, ebbıl a szempontból a térség a harmadik helyen áll a megyei rangsorban a bátonyterenyei és pásztói kistérség mögött.

A kistérség lakossága 2,6%-kal csökkent 1995-2004 között és a jelentısen csökkenés üteme meghaladja az országos átlagot, viszont kisebb a megyei átlagnál. A megyében egyedül a rétsági kistérségben növekedett a lakosság száma az elmúlt tíz évben, átlagosan 1,3%-kal.

3.ábra: A balassagyarmati kistérség lakosság számának változása

1999-2004, Forrás: KSH TSTAR, In: VÁTI: Kistérségi helyzetkép 2006.

Nógrád megye vándorlási egyenlege a 2000-es évtıl negatív tendenciát mutat. A megye több kistérségében az elvándorlás 2003-ban érte el csúcspontját s azóta lassulást mutat. Egyedül a balassagyarmati és rétsági kistérségben tapasztalható pozitív vándorlási mutató: 2004-ben a helyzet Balassagyarmat és környékén kedvezıbb volt.

22


A balassagyarmati kistérség vándorlási egyenlege 2003-ban érte el a csúcspontját, azóta megemelkedett az elvándorlók száma, de az egyenleg pozitív maradt 2004-ben.

4.ábra: A balassagyarmati kistérség vándorlási egyenleg 1999-2004, Forrás: KSH TSTAR, In: VÁTI: Kistérségi helyzetkép 2006.

Nógrád megye egészére jellemzı, hogy az országos átlagot meghaladja a 60 évesek és az idısebbek aránya a lakosságon belül. A balassagyarmati kistérséget jellemzı öregedési index 103,9%, mely a magasnak mondható az országos 92,8%-os átlagos adathoz képest. A kistérség lakosságán belül gyorsan csökken a 14 életév alatti korosztály létszámának aránya, míg a 65 év feletti korosztály népességen belüli aránya folyamatosan nı. Nógrád megyében a munkanélküliségi ráta 10,2% volt 2004-ben, mely majdnem 5 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. A munkanélküliséget illetıen a balassagyarmati kistérség mind megyei, mind regionális összehasonlítás szintjén kedvezı képet mutatatott 1999-2004. között, de 2002 óta a munkanélküliségi ráta növekedése figyelhetı meg.

A balassagyarmati kistérség munkanélküliségi rátája 2004-ben 6,7% volt. Megyei szinten csak a rétsági kistérség rendelkezett kedvezıbb, 6,2%-os rátával. A megye többi kistérségét 12%-os vagy annál magasabb munkanélküliségi ráta jellemzi.

5.ábra: A kistérség munkanélküliségi rátájának alakulása 1999-2004., Forrás: KSH TSTAR, In: VÁTI: Kistérségi helyzetkép 2006.

23

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG A regisztrált munkanélküliek számát tekintve elmondható, hogy a munkanélküliség lassan, folyamatosan emelkedett a kistérségben 2002-2004. között. 2005-ben egy hirtelen emelkedés volt tapasztalható a térségben és a regisztrált munkanélküliek száma 20%-kal emelkedett egy év alatt. 2006 januárjára a munkanélküliek száma 10%-kal emelkedett a 2005-ös év átlagához képest. A munkanélküliség növekedési tendenciája megyei szinten is megfigyelhetı 2004 óta: radikális emelkedés tapasztalható a salgótarjáni és rétsági kistérségben. Fontos azonban kiemelni, hogy a rétsági kistérségben regisztrált munkanélküliek száma még mindig a legalacsonyabb a megyében és 2006 januári adatok szerint 57%-a a balassagyarmati térségben regisztrált munkanélküliek számának. Éves/ havi átlag

Salgótarján

Balassagyarmat

Pásztó

Szécsény

Bátonyterenye

Rétság

Nógrád megye

1995.

5601

2839

2303

1895

2575

1794

17007

1996.

5378

2713

2135

1910

2385

1653

16175

1997.

5240

2475

1979

1828

2028

1407

14956

1998.

5038

2255

1833

1793

2004

1290

14213

1999.

5246

2101

1595

1693

1956

1225

13816

2000.

5044

1931

1488

1667

1971

1090

13191

2001.

4939

1813

1407

1622

2018

1022

12821

2002.

4889

1611

1357

1597

1975

865

12294

2003.

4923

1722

1480

1677

1978

891

12670

2004.

5189

1741

1726

1837

2168

928

13590

2005.

5577

2117

1859

1931

2206

1123

14814

2006.január

5561

2371

1977

2283

2368

1369

15929

2006.február

5536

2443

1993

2336

2366

1388

16062

2. táblázat: A regisztrált munkanélküliek száma Nógrád megye kistérségeiben (1995-2006. február) Forrás: Nógrád megyei munkaügyi központ: Munkaerıpiaci adatok, 2006.

A balassagyarmati kistérségben 2004 óta tapasztalható kedvezıtlen változások azzal magyarázhatóak, hogy 2003 óta a legnagyobb munkáltatóknál nem történt jelentıs létszámfelvétel és emellett új vállalkozások sem létesültek a kistérségben. További problémát jelentett, hogy két megyén kívüli vállalkozás kisebb leépítéseket hajtott végre és két helyi cég 161 fı elbocsátását jelezte, valamint a rétsági kistérségben megvalósult létszámcsökkentések az itt élıket is nagy számban érintették. Emellett a szlovák munkaerı beáramlása is rontotta a helybéliek elhelyezkedési esélyeit. A kistérség néhány településen problémát okoz a roma lakosság viszonylag magas aránya a település lakosságán belül. A települések közül különösen Hugyag és Becske érintett, ahol a kisebbség aránya eléri a 19%, valamint a 14%-ot. A roma lakosság nagy aránya két szempontból érinti kedvezıtlenül a településeket. Egyrészt azáltal, hogy megszőntették a települések roma-kolóniáit és a falvak központjába helyezték el a roma családokat, nagymértékben romlott a falukép. Másrészt a munkanélküliség aránya kiemelkedıen magas a roma lakosság körében. A kisebbség integrációjának nehézsége az egész kistérségben problémát jelent. Amíg 24

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG a korábbi évtizedekben a roma kultúra ápolásának nagy hagyományai voltak a területen, addig mára eltőnıben vannak a roma tánc- és zene hagyományai. Az integrációt elısegíthetné a roma-kultúra újraélesztése, amelynek során a roma zene- és tánciskolák újraindítására lenne szükség, ahol a roma-fiatalok elsajátíthatnák saját mővészetüket, s bevonhatóvá válnának a térség hagyományırzı turisztikai programjaiba. Összességében a turizmus fejlesztése jelenthetne egyfajta megoldást a térség negatív demográfiai folyamatainak megállítására. A falusi turizmus kifejlesztése egyrészt alternatív megélhetést biztosítana a falvakban élık számára, másrészt a faluképek javítása kedvezı atmoszféra kialakítását tenné lehetıvé, mely vonzaná az újonnan betelepülıket. A turisztikai tevékenység multiplikatív foglalkoztatási hatásaként más gazdasági területek foglalkoztatási igénye is növekedne.

II.4. Infrastruktúra Közúthálózat A kistérséget az országos tranzitforgalomba a közelébe esı, illetve a területén található következı közúti fıútvonalak kapcsolják be: a) A 2-es számú fıút biztosítja a kistérség Budapest felıli megközelíthetıségét. A fıút jó állapotban van, négysávos gyorsító szakaszai révén a Szlovákia felıl Budapest felé tartó erıs nemzetközi tranzitforgalom torlódások nélkül haladhat. A 2/A négysávos gyorsforgalmi autóúton a Budapest felıl érkezık Vác felett térnek rá a 2-es számú fıútra. b) A 21-es számú másodrendő fıút kapcsolja össze a kistérséget az M3-as autópályával. A fıút állapota javításra szorul. Gyorsító sávok kiépítése folyamatban van az átmenı, nemzetközi teherforgalom által okozott zsúfoltság enyhítése végett. c) A kistérség területén található 22-es számú másodrendő fıút kelet-nyugati irányban köti össze a 2-es számú és a 21-es számú fıutat. A fıút jó állapotban van. A balassagyarmati határátkelési szakasz túlterheltségének ellensúlyozására megépült a várost tehermentesítı elkerülı út. A kistérség területén található két harmadrendő út, melyek összekötik Balassagyarmatot egyfelıl Aszóddal, másfelıl Pásztóval viszonylag jó állapotúnak mondhatók. Az összekötı utak által határolt területen lévı alsórendő utak, melyeken a falvak közelíthetık meg, összességében nagyon rossz mőszaki állapotúak. A falvak nagy része jelentıs közlekedési hátrányokkal küzd, néhány település a Leader program keretében indított útfelújítást a probléma megoldására.

25

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG 6.ábra: A Balassagyarmati kistérség közúthálózata

Vasútvonalak A kistérség számára az Aszód - Galgamácsa - Balassagyarmat - Ipolytarnóc 78-as számú és a Vác - Drégelypalánk - Balassagyarmat településeket összekötı 75. számú egy-nyomsávos vasútvonal biztosít összeköttetést Budapesttel. A kistérség vasúton történı megközelíthetısége kedvezıtlennek mondható, hiszen a térségbe többnyire lassú személyvonattal és átszállással lehet eljutni és a vonatok kifejezetten rossz mőszaki és higiéniás állapotúak. Gáz-, víz-, villamos energia ellátás A kistérségben a gázhálózat 100%-ban kiépített, szabad kapacitással rendelkezik. A vizsgált térségben a vezetékes ivóvíz ellátás teljes körő, a biztonságos ellátást a dunai és a dejtári víz biztosítja. Jelentıs elırelépést jelentett a dejtári kutakhoz beépített vízlágyító berendezés. A vezetékes ivóvízhálózat kapacitása elbírja az újonnan építendı turisztikai beruházások egészséges víz igényét is. A villamos energia kiépítettsége teljes körő a térségben, bár a rendszer sok helyen elavult, korszerősítésre szorul és trafókörzet létrehozása indokolt. Szennyvízcsatorna hálózat Míg az ezredfordulón a kistérségben csupán Balassagyarmaton, Szügyben és Dejtáron volt szennyvízcsatorna hálózat, mostanra az erıteljes térségfejlesztési 26

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG munkálatoknak köszönhetıen a csatornázatlan települések száma lényegesen csökkent és a közüzemi szennyvízelvezetésbe bekapcsolt háztartások aránya átlagosan a 65%-ot eléri. A talajterhelési díj bevezetésérıl szóló törvény rendelkezésének köszönhetıen a rákötések száma rövid idın belül elérheti a 100%ot is. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás területén nagy elırelépés volt, hogy 16 önkormányzat összefogásával megépült a nógrádmarcali hulladéklerakó 2001-ben. A közelmúltban lehetıvé vált a szelektív hulladékkezelés a nógrádmarcali lerakóban. A kistérség tervei között szerepel a szelektív hulladékgyőjtés bevezetése az egyes településeken. Telefon- és internet-ellátottság A Matáv fejlesztéseinek köszönhetıen a telefonellátásban mára kínálati piac alakult ki. A térség összes települése rendelkezik vezetékes telefonhálózattal. Gondot a szélessávú Internet elérést jelentı ADSL szolgáltatás egyelıre szők elterjedése okoz. A Balassagyarmaton meglévı térségi központ alkalmas a feladatra, azonban a kiépített hálózat még fejlesztésre szorul.

II.5. Gazdasági helyzet Nógrád megye összességében, a fontosabb gazdasági mutatók (nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a mőködı gazdasági szervezetek száma) tekintetében a megyék rangsorában az utolsók között van. A megye összes kistérsége a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség kategóriájába tartozik a 64/2004-es kormányrendelet szerint, viszont nagy különbségek tapasztalhatók a kistérségek között elmaradottságuk szintjében A kistérségi alapadatok alapján a következı táblázat szemlélteti az egyes kistérségek helyzetét társadalmi-gazdasági tekintetben, illetve a munkanélküliség szempontjából: Rétsági Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség (64/2004. korm.r)

Balassagyarmati

Pásztói

Szécsényi

Salgótarjáni

Bátonyterenyei

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Települések száma

25

28

26

13

23

14

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések száma

6

12

8

8

13

8

8

22

11

Országos átlagot jelentısen meghaladó 3 4 10 munkanélküliséggel sújtott települések száma 3. táblázat: Nógrád-megye kistérségeinek társadalmi-gazdasági helyzete Forrás: VÁTI: Kistérségi helyzetkép 2006.

A megye kistérségei között nagy különbségek tapasztalhatók gazdasági fejlettségük szempontjából. A térségek között évrıl-évre növekvı szakadék elsısorban annak köszönhetı, hogy a megye nyugati felében több jelentıs ipari vállalkozás telepedett meg zöldmezıs beruházás eredményeként. Az egy fıre jutó külföldi beruházások

27

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG tekintetében a rétsági és balassagyarmati kistérség vezeti a sort, magasan megelızve a megye más térségeit, ahol öt fıt meghaladó munkahelyteremtı beruházás alig vagy egyáltalán nem valósult meg az elızı években. Összességében elmondható, hogy gazdasági fejlettség szempontjából a balassagyarmati kistérség a második vezetı szerepet tölti be a megyében, mely a kistérségbe közelmúltban érkezı külföldi tıke által megvalósított beruházásoknak köszönhetı.

7. táblázat: A rétsági kistérség beruházási aktivitása Forrás: VÁTI: Kistérségi helyzetkép 2006.

8. táblázat: A bassagyarmati kistérség beruházási aktivitása

A mőködı tıke beruházási hulláma 2001-ben érte el a balassagyarmati kistérséget. A térségben a következı zöld mezıs beruházások valósultak meg:

Delphi Calsonic Magyarország Kft, Balassagyarmaton (450 fıt foglalkoztat)

Az olasz Pirelli csoport tulajdonában lévı Magyar Kábel Mővek Rt, Balassagyarmaton (220 fıt foglalkoztat)

Parat Automative Kft, Szügy (160 fıt foglalkoztat) Zollner Electronic, Szügy (400 fıt foglalkoztat)

FHP-Motors Hungary Kft, Bercel (500 fıt foglalkoztat)

A fent említett beruházások jelentısen hozzájárultak a térség gazdaságának rendszerváltás utáni talpra állításához, azonban 2003 óta nem történtek hasonló volumenő beruházások a területen. A társas vállalkozások száma 2004-ben 923 volt a kistérségben, 15%-os növekedést mutatva az elmúlt négy évben. A társas vállalkozások 29%-a ipari, építıipari, 26%-a kereskedelmi tevékenységet folytat. A szolgáltatók részesedése 19,4%-os, míg a kedvezıtlen termıhelyi adottságok következtében a mezıgazdasággal foglalkozók aránya körülbelül 10%-ot tesz ki. A térségben elsısorban a feldolgozóipari kis- és középvállalkozásoknak biztosítanak munkalehetıséget. A kistérség déli részén kiemelkedı az építıipar és a hozzá

28

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG kapcsolódó üzemek mőködése. A térségben eddig hagyományosnak mondható könnyőipari ágazatok veszítettek jelentıségükbıl és sajnálatos módon az élelmiszeripari tevékenységek is háttérbe szorultak. A társas vállalkozások döntı többsége Balassagyarmaton mőködik. A vállalkozások a városinál jóval kisebb mértékő koncentrációja figyelhetı meg Érsekvadkerten, Szügyben és Bercelen. Egyáltalán nem mőködik társas vállalkozás 12 kistérségi településen, melynek oka a települések rossz közúti megközelíthetısége és a munkaerı-kínálat kedvezıtlen összetétele. Ezen falvak lakosai a városban, vagy a kisebb gazdasági csomópontokon keresnek munkalehetıséget. A kistérség domborzati viszonyai és a termıföld alacsony aranykorona értéke miatt a térségben nem érhetı el kiemelkedı jövedelem mezıgazdasági tevékenység folytatásából. A kistérség középsı részén és keleti felén találhatóak szántóföldi mővelésre alkalmas területek, melyek az összes mezıgazdasági terület 46%-át adják. A térség homokos talaja kedvezı feltételeket teremt a napraforgó, kenyérgabona, burgonya és az egyes zöldségfélék (uborka, hagyma) termelésére. A térség nyugati felén már hagyományai vannak a bogyós gyümölcsőek, valamint a gyógynövények termesztésének. Ezt kihasználva helyi terményekre szakosodott gyümölcs- és gyógynövény-feldolgozó kisüzemek jöttek létre, s egyre népszerőbbé válik a biogazdasági keretek között történı élelmiszer-elıállítás. Az állattenyésztés mindig nagy tradíciókkal rendelkezett a kistérségben. A magyarnándori állami gazdaság megszőnése megnehezítette az állattenyésztés helyzetét a térségben és a nagyüzemi állattartás szinte teljes egészében megszőnt. Napjainkban a szarvasmarha- és sertéstartás, ha kisebb kapacitással is, de fennmaradt. Az egykor jelentıs mértékő nyúl és galambtenyésztés, valamint a juhtartás teljességgel háttérbe szorult. Kisebb mértékben emelkedett a lótenyésztés volumene, amely elsısorban sportolási célokat szolgál. A kistérség magas erdısültsége miatt az erdıgazdálkodás jelentıs. A fa hasznosítása a gazdaságban elég sokirányú: használják az energiaiparban tőzifaként, vagy faszenet készítenek belıle, a puhafát a papíripar hasznosítja, amíg keményfát a bútoripar használja fel. A vadgazdálkodás szintén nagy jelentıséggel bír a térségben. A vadászati szempontból lehetıséget tartogató Balassagyarmati kistérségben összesen 37.975 hektár vadászható területen hat vadászati és vadásztatási joggal rendelkezı egység gazdálkodik. A horgászás lehetıségei még kialakulóban vannak a mesterséges tavak létesítése révén. A tavakban mesterségesen telepített halállomány van, melynek többsége ponty, kárász és harcsa. Összességében elmondható, hogy a balassagyarmati kistérség megyei szinten jelentıs gazdasági teljesítménnyel rendelkezik. A térséget egyenlıtlen gazdasági fejlettség jellemzi: a vállalkozói aktivitás a városban, illetve néhány községben koncentrálódik, amíg a falvak jelentıs részén nem tapasztalható fejlıdés. A kistérség elért teljesítményét veszélyeztetheti, hogy az elmúlt években a külföldi beruházási hajlandóság megtorpant. A térség turisztikai tevékenységének fokozása mindenképpen indokolt a közelmúltban megkezdıdött visszaesés ellensúlyozása végett. A megnövekvı turisztikai tevékenység multiplikátor hatása által más gazdasági területeken is növekvı kereslet alakulhat ki. A 29

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉLETMINİSÉG turizmusfejlesztéssel párhuzamosan megindítandó hozzájárulhat a falvak tıkevonzó képességének javulásához.

közútfejlesztés

30

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE

III. A turizmus jelenlegi helyzete a balassagyarmati kistérségben

III.1. A turizmus keresleti trendjei a kistérségben Nógrád megye teljesítménye Elsıként Nógrád megye országon belüli pozícióját vizsgáljuk, az egyes megyékbe irányuló turisztikai kereslet szempontjából. A következı ábra a kereskedelmi szálláshelyeken, 2005-ös vendégéjszakák számának megyék közötti megoszlását mutatja. Vengégéjszakák alakulása 2005. 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000

Bu da pe st é

sk

e Z rü Ve al a lete sz me i pré gy So m m e Gy m e ır- Hajd ogy gye Mo úm so B ih eg y a n r Bo So m e e rso pr on gye d-A m ba új - Va egy e Ze s mp me g Ba lén m ye ra ny egy a e Já H e me sz g v -N es ye a m Ko gyk u P eg má n- es ye rom Szo t m -E l no egy sz k m e ter e Cs gom gye on Bá gr meg cs ád y e -K m i sk eg un ye Sz ab m B ol c ék eg és ye s-S m za tm Fej é egy e ár r -B me er g eg ye To me l n gy Nó a m e grá eg d m ye eg ye

0

Forrás: KSH, 2005.

A fenti ábrán látható, hogy Nógrád megye az utolsó helyen áll a megyék turisztikai teljesítményét illetıen: az ország vendégforgalmából való részesedése mindösszesen 0,6% volt 2005-ben. Az elmúlt öt év teljesítményét vizsgálva elmondható, hogy a megyében a vendégéjszakák száma folyamatosan csökken. 2005-ben az átlagos tartózkodási idı a megyében 2,2 nap volt, mely négy tizeddel kevesebb, mint az országos átlag. A külföldi vendégéjszakák számát tekintetve a megye még kedvezıtlenebb helyzetben van: részesedése az országos teljesítménybıl 0,09% volt az elmúlt évben. A 64/2004-es kormányrendelet szerint Nógrád megye valamennyi kistérsége gazdaságilag-társadalmilag elmaradott térség. A kistérségek gazdasági helyzetének

31

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE javítása érdekében a turizmusfejlesztés az egész megye területén kiemelt prioritásként kezelendı. A balassagyarmati kistérség megyei összehasonlításban A balassagyarmati kistérség turisztikai teljesítményét a megyében található kistérségek viszonyában vizsgáltuk az egyes térségekben található kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái alapján. Az abszolút számokból megállapítható, hogy a vizsgált kistérség az utolsó elıtti helyen állt a kereskedelmi szálláshelyek teljesítményét illetıen mind 1999-ben, mind 2004-ben. A külföldi vendégéjszakák számát tekintve elmondható, hogy a kistérség mérsékelt külföldi vendégforgalmat bonyolít le és romló tendenciát tapasztaltunk a vizsgált idıszakban. Nógrád megye valamennyi kistérségére jellemzı a csekély külföldi vendégforgalom és a romló tendencia, amely alól egyedüli kivétel a rétsági kistérség, ahol 3,5szeresére növekedett a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. Fontos kiemelni azt a pozitív tendenciát, mely szerint a balassagyarmati kistérségben a vendégéjszakák száma 30%-kal növekedett a vizsgált öt évben, annak ellenére, hogy a kereskedelmi szállások férıhelyeinek száma csökkent. Vendégéjszakák alakulása 1999-2004 100 000 80 000

Vendégéjszakák száma 1999.

60 000 40 000


20 000

Sa lgó ta rjá ni Sz éc sé ny i

Ré tsá gi

Pá sz tó i

Ba las

sa gy ar ma ti Bá to ny te re ny ei

-

Belföldi vendégéjszakák száma 1999-2004

Külföldi vendégéjszakák száma 1999-2004

6 000 4 000 2 000

Bá t

Ba las

sa gy ar ma on t yte i re ny ei Pá sz tó i Ré tsá g Sa lgó i ta rjá ni Sz éc sé ny i

-

Külföldi vendégéjszakák száma 1999.

Bá t

8 000

Ba las

10 000

sa gy ar ma t on yte i re ny ei Pá sz tó i Ré tsá g Sa lgó i ta rjá ni Sz éc sé ny i

80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 -

12 000

Külföldi vendégéjszakák számaBelföldi 2004. vendégéjszakák száma 1999.

Belföldi vendégéjszakák száma 2004.

32

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A balassagyarmati kistérség vendégeinek szokásai A balassagyarmati kistérségben a vendégek átlagos tartózkodási ideje növekedett a vizsgált idıszakban: 2004-ben átlagosan 2,45 napot tartózkodtak a turisták a térségben. Az átlagos tartózkodási idı növekedése arra vezethetı vissza, hogy a térség több önkormányzata turistaszállást hozott létre, melybe a vendégek csoportosan érkeztek és hosszabb ideig maradtak a településeken. A külföldiek által eltöltött idı is növekvı tendenciát mutat: a külföldi vendégek az 1999-ben eltöltött idınek majdnem másfélszeresét, 2,5 napot maradnak a térségben átlagosan. A kistérségben egy napnál hosszabb idıt töltı egyéni utazókat elsıdlegesen a nagyobb volumenő, általában nyáron megrendezett, hagyományırzı-, vallási vagy sport rendezvények vonzzák a térségbe. További fontos motivációjuk a térség jelentıs irodalmi és történelmi emlékeinek megtekintése, valamint a természetjárás. A kistérség idegenforgalmának jelentıs részét a csoportosan érkezı vendégeknek köszönheti, akik sport-események illetve hagyományırzı rendezvények kapcsán több napot töltenek a területen. Külön kiemelendı az ifjúsági turizmus jelentısége: a fiatalok csoportosan érkeznek a térségben szervezett hagyományırzı-, sport-, illetve erdei táborokba. A magasabb jövedelmi kategóriába tartozó vendégkört a térség egyetlen szállodája, a berceli kastélyszálló vonzza a területre. Fontos megjegyezni, hogy nagy számban érkeznek kiránduló turisták a térség híres emlékeinek, vallási emlékhelyeinek megtekintése, valamint túrázás céljából. Ezek a vendégek viszont nem töltik az éjszakát a térségben a többnapos programok, illetve a megfelelı szálláshelyek hiánya miatt. A kistérségen nagy tranzit forgalom halad át a egyrészt a szlovák határátkelı, másrészt Hollókı irányába. A térségen átmenı tranzitforgalom megállítása és maradásra ösztönzése jelentıs idegenforgalmi lehetıségeket tartogat a kistérség számára, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az átmenı forgalom igényeinek feltárására és kielégítésére. A kistérségbe jelentıs számban érkeznek külföldön élı, magyar rokonaikat meglátogató vendégek (elszármazottak), akik nem vesznek igénybe szálláshelyszolgáltatást. A térségbe érkezı külföldi turisták egy részét a csoportosan érkezı szlovák vendégek teszik ki. Ezek a vendégek legalább egy éjszakát töltenek a térségben a többnapos mővészeti-, sport-, vagy vallási események kapcsán, illetve a testvérfalvak közötti kapcsolattartó rendezvények alkalmával. A külföldi turisták közül ki kell emelni az olasz, német és osztrák vadászokat. A külföldiek tranzitforgalma szintén jelentısnek mondható, és megállításuk stratégiai jelentıségő. A balassagyarmati kistérség turizmusának koncentrációja A kistérség turisztikai teljesítménye négy településre koncentrálódik (Balassagyarmat, Bercel, Csesztve, Szanda) a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében (ugyanakkor ez annak is köszönhetı, hogy a kistérség többi településén kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nem mőködik). Az ábrán látható települések közül kiemelkedik Szanda község turisztikai aktivitása, amelyet a vizsgált öt esztendıben a vendégéjszakák számának tizenkétszereresére

33

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE növekedése is mutat. Szanda sikere arra vezethetı vissza, hogy a községhez tartozó Szandaváralján mőködı Szandavári diáktábor jelentıs forgalomnövekedést generált a vizsgált idıszakban.

A kistérség turisztikai aktivitásának koncentrációja 1999-2004. (kereskedelmi szálláshelyek) 10000 8000 6000


4000


2000 0 Balassagy armat

Bercel

Csesztv e

Szanda

A térség turisztikai teljesítményét illetıen fontos kiemelni a magánszálláshely-adás jelentıségét, mely majdnem ötszörösére nıtt a vizsgált idıszakban. A magánszálláshely-adás öt olyan településen jelent turisztikai szálláshely-bevételt, ahol kereskedelmi szálláshelyek nem alakultak ki. (Csesztve, Herencsény, Nógrádmarcal, İrhalom, Terény) A kistérség turisztikai aktivitásának koncentrációja 1999-2004. (magánszálláshelyek) 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100

Bercel

Szanda

İrhalom

Herencsény

Terény

Nógrádmarcal

Balassagyarmat

-

Vendégéjszakák száma 2004. Vendégéjszakák száma 1999.

A kereskedelmi- és magán-szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében megállapítható, hogy a 28 településbıl álló kistérségben nyolc település generált vendégéjszakákban mérhetı turisztikai tevékenységet 2004-ben. Ezek a települések a következık:

34


Balassagyarmat (kereskedelmi-, és magánszálláshelyek) Bercel (kereskedelmi-, és magánszálláshelyek)

Csesztve (magánszálláshelyek) Herencsény (magánszálláshelyek) Nógrádmarcal (magánszálláshelyek) İrhalom (magánszálláshelyek)

Szanda (kereskedelmi-, és magánszálláshelyek) Terény (magánszálláshelyek)

III.2. A turizmus kínálati kompetenciái A balassagyarmati kistérség számos, eddig ki nem használt lehetıségekkel bír a turizmus területén. A turisztikai aktivitás fokozása érdekében jelentıs fejlesztések indokoltak a termék-kínálat és vendégfogadás területén annak érdekében, hogy a kistérség versenyképes desztinációvá váljon a belföldi turisztikai piacon. A vendégek elhelyezését és kiszolgálását biztosító turisztikai infrastruktúra sok helyütt elégtelen vagy teljességgel hiányzik. A hosszabb tartózkodást biztosító turisztikai kínálat meglehetısen szerény: hiányoznak a térség vonzerejét láncra főzı tematikus programcsomagok, melyek országos jelentıségő vonzerıt jelentenének. III.2.1. Turisztikai attrakciók és termékek, összesítı vonzerı-leltár A kistérség fejleszthetı turisztikai adottságokkal rendelkezik, melyek a különleges természeti értékek, kultúrtörténeti emlékek, népmővészeti hagyományırzés és az aktív turizmusban rejlı lehetıségek kapcsán jelentkeznek. A következıkben megvizsgáljuk a térség potenciálját az egyes turisztikai termékek körében, kiemelve a felmerülı problémákat és fejlesztési lehetıségeket, összeállítva a térség vonzerıleltárát.6 III.2.1.1.

Hagyományırzı és kulturális turizmus „A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és a rémlátásokban. Egy sötét holló röpdös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását találgatja. Titkos, homályos köd veszi körül, s hová el nem lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas, csodálatos dolgokkal” (Mikszáth Kálmán: A jó palócok)

A kistérség valamennyi települése hően ápolja a palóc hagyományokat, ırzi a palóc kultúra értékeit. A térség egyik jelentıs vonzereje rejlik a népi hagyományırzı tevékenységekben és az itt született írók emlékének ırzésében.

6

A vidék rendkívül gazdag hagyományırzı látnivalókat és programokat vonultat fel, melyek a palóc hagyományokhoz kapcsolódnak. A palóc népmővészet élı hagyományait aktívan ápolják a települések hagyományırzı csoportjai és mővészei.

8.sz melléklet: A balassagyarmati kistérség vonzerı-leltára

35


Az irodalmi emlékek ırzésében, a Mikszáth- és Madách-kultusz fenntartásában szintén jelentıs aktivitás tapasztalható az írókhoz kapcsolódó településeken.

A térség gazdag történelmi emlékekben: két várrom, számos mőemlék és kastély található a területen, melyek turisztikai célú kihasználtsága csak részben valósult meg. A palóc nép katolikus valláshoz kapcsolódó zarándokhelyei jelenleg csak szők vonzáskörzetben ismertek: országos jelentıségő zarándok-út kialakítása válna lehetıvé az egyes települések vallási színhelyeinek és eseményeinek tematikus összekapcsolásával. Összességében elmondható, hogy a kistérség kulturális turizmus területén rejlı lehetıségei eddig nem kerültek kihasználásra: a területen rendezett kiállítások, hagyományırzı és vallási rendezvények többsége nem jelent szélesebb körő, megyei vagy országos szintő vonzerıt. A kulturális adottságokban rejlı potenciál kihasználása két módon lehetséges. Egyrészt az egyes települések kulturális és hagyományırzı tevékenységének láncra főzésével kistérségi fesztiválok rendezése ajánlott, melyek nagy horderejő kommunikációs tevékenység segítségével országos ismertségre tehetnek szert. Másrészt a települések önálló kínálata, mint kiegészítı szolgáltatás jelenhet meg, mely kapcsolódhat a turizmus más területén végrehajtott fejlesztések során létrejövı országos jelentıségő vonzerıkhöz. A turisztikai kereslet aktuális trendjei indokolják a térség kulturális és hagyományırzı adottságainak fejlesztését. A hazai turisztikai piacon egyre több jelét tapasztalhatjuk annak, hogy a kultúrára fogékony, belföldi utazók száma növekedést mutat. A kiépített márkaértékkel rendelkezı hagyományırzı- és kulturális programok, fesztiválok látogatottsága évrıl-évre nı. Ugyanakkor kialakult egy olyan turisztikai szegmens is, mely érdeklıdést mutat a kis falusi közösségek kulturális és természeti értekei iránt: az ún. ökoturisták számának növekedése hazánkban is megfigyelhetı. Épített vonzerı és kulturális örökség Egy turisztikai desztináció meglátogatásának elsıdleges motivációi közé tartozik az épített környezet: az építészeti-, kulturális és történelmi örökség jelenti azt a kiemelkedı vonzerıt, mely önmagában is felkelti a látogatók érdeklıdését. Az épített örökség azonban csak akkor jelent valódi turisztikai bevételt a desztináció számára, ha ezen értékek bemutatását olyan kiegészítı programok teszik változatossá, melyek többnapos tartózkodásra ösztönzik a látogatót. A balassagyarmati kistérséget meglehetısen gazdag épített örökség jellemzi: a települések döntı többsége rendelkezik mőemlék jellegő épületekkel. Ugyanakkor több probléma is felmerül a mőemlékek turisztikai szempontból történı teljes körő kihasználása terén. Egyrészt a mőemlék jellegő épületek egy része magántulajdonban van, s ez által csak kívülrıl tekinthetı meg. Másrészt a látogatható mőemlékek egy része nem jelent kellı vonzerıt, mert az épületekben mőködı kiállítások nem kínálnak élménydús szolgáltatást, vagy teljességgel hiányoznak.

36

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Kastélyok ,kúriák A térségben található kastélyok és kúriák a terület különleges épített vonzerejéül szolgálhatnának, de turisztikai szempontból történı kihasználtságukat több tényezı akadályozza. A kistérség területén számos kastély és kúria található.

A települések közül kiemelkedik Bercel, melyet méltán neveznek a „kastélyok és kúriák” községének: összesen nyolc kastély és kúria található a településen. Ezek közül teljes körően a Kállay-kastély szolgál turisztikai célokat: az épületben mőködı kastély-szálló a térség egyetlen szállodájaként funkcionál. A szállón kívüli berceli kastélyok és kúriák vagy szociális intézményként mőködnek, vagy magántulajdonban vannak.

A térségben további kastélyok és kúriák találhatók Cserhátsurányban, Nógrádkövesden, Nógrádgárdonyban, Becskén, Magyarnándorban és Csesztvén és Szügyben.

Jelenleg ezen kastélyok és kúriák töredéke szolgál csupán turisztikai célokat: egy részük nem látogatható leromlott állapotuk miatt, vagy a tulajdoni viszonyok következtében. A térségben a kastély-túrák kialakítása a következı akadályokba ütközik: a legtöbb kastély turisztikai hasznosítása nem valósult meg, mert ezek egy része más funkciót szolgál vagy állaguk nem megfelelı. A kastélyok bemutathatósága korlátozott a hiányzó kiállítások, emlékszobák miatt. A térség kastélyainak szállodaként történı hasznosítása sokat jelentene a terület vendégfogadási feltételeinek javítása terén. Várak A balassagyarmati kistérség területén kiemelkedı és részben hasznosított épített vonzerıt jelent a drégelypalánki és a szandai vár. A drégelypalánki vár élıvé tétele sikerrel megtörtént: nyáron megrendezésre kerül a Szondi vártúra, mely a középkori párviadalok hangulatát idézi. A várjáték széleskörő látogatottságnak örvend, viszont mindösszesen egy napig tart, ezáltal a rendezvényre érkezı látogatók nem töltik az éjszakát a térségben. A szandai vár kihasználtsága kevésbé szervezett a drégelypalánkihoz képest: a vár közelében található erdei iskola diákjai fedezhetik fel a várat különbözı vetélkedık keretében. A térségi vártúrák kialakításában kedvezı lehetıségeket látunk a két település közös szervezésében megrendezendı többnapos várjátékok keretében. Balassagyarmat mőemlékei Nagy számú mőemlékkel Balassagyarmat rendelkezik: belvárosa megırizte polgárias jellegét, a szép épületek visszaidézik a XIX-XX. század fordulójának hangulatát. Szerencsésnek mondható, hogy a magántulajdonban lévı belvárosi épületek jelentıs részét a tulajdonosok felújították, ugyanakkor az egységes történelmi városkép szempontjából további felújításokra van szükség. A városban található mőemlékek közül a következı épületek rendelkeznek turisztikai potenciállal: a Palóc Múzeum, mely állandó kiállításoknak ad otthont, illetve a Zsidó Múzeum és az Izraelita temetı, melyet külföldiek is látogatnak.

37

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Kiállítások, múzeumok A térség jelentıs kulturális örökséggel rendelkezik, melyeket helytörténeti győjtemények, tájházak, képzımővészeti galériák és kézmőves kiállítások győjtenek össze.

A térségben található kiállítóhelyek közül kiemelkedik a csesztvei Madách Imre Emlékmúzeum, melynek állandó kiállítása nagy látogatottságnak örvend. A Madách-kiállítás sikeréhez hozzájárul az, hogy a településen országos jelentıségő irodalmi rendezvények (Madách Irodalmi Nap, Madách Szimpózium) és helyi jelentıségő irodalmi versenyeket szerveznek, melyek „élıvé teszik” a múzeumot.

További egyedi értéket képvisel a Mohorán mőködı Tolnay Klári Emlékház és Mauks-Mikszáth Emlékház. A neves személyiségek kultuszkörében számos rendezvényt szerveznek Mohorán, mely hozzájárul az emlékházak ismertségéhez.

Különleges témájának köszönhetıen széles látogatottságra tett szert a terényi Orsós Magnó Múzeum, mely a világ legnagyobb mőködı magángyőjteménye a hangrögzítés témájában. A kiállítást amerikai, japán és kanadai érdeklıdök is meglátogatták.

Palócföld kultúrájának egyik legnagyobb bemutatóhelye a balassagyarmati Palóc Múzeum, melynek látogatottsága meglehetısen alacsony jelentıségéhez képest. Alapvetı probléma az, hogy a múzeum nem kínál interaktív szolgáltatást. Palóc témájú bemutatók és kézmőves „bütyköldék” gyakoribb szervezésével a múzeum népszerősége növelhetı lenne.

A balassagyarmati Izrealita temetı és Zsidómúzeum jelenleg is nemzetközi látogatottságra tart számot. A múzeum melletti skanzen felújításával, illetve a zsidó kultúrkörben szervezett rendezvényekkel a látogatók tartózkodási ideje növelhetı lenne.

A kiállítások közül fontos kiemelni a településeken mőködı tájházakat, melyek a palóc kultúra és a hagyományos paraszti élet általános és helyi értékeinek párhuzamos bemutatására törekednek. Jelenleg hét faluban mőködik tájház, de faluház kialakítása további települések tervei között szerepel. Ezek a tájházák önálló vonzerıként nem funkcionálnak, csak kiegészítı kínálati elemként vonhatók be a térség programláncába.

Hagyományırzés és népmővészet A kistérségben számos hagyományırzı csoport eleveníti fel a palóc folklór és tárgyi kultúra emlékeit, a települések több mint felében mőködik hagyományırzı csoport.

A hagyományırzı csoportok közül kiemelkednek a csesztvei, szügyi és a herencsényi asszonykórusok, melyek fellépéseket vállalnak a környezı kistérségek programjain is.

A térség országos hírnevő népdalkórusa – Mohora, Magyarnándor, Cserháthaláp és Debercsény közös kórusa –, megszőnt néhány éve. A kistérségi folklór zene iránti figyelem felkelthetı lenne a népdalkórus újjáélesztésével.

38


A balassagyarmati Lajtorja Néptánc Iskola csoportja képviselteti magát hazánk és a szomszédos országok rendezvényein.

A kistérség hagyományırzı csoportjaira építve többnapos, vándor-fesztivál megrendezése ajánlott, mely lehetıséget adna az egyes települések hagyományırzı tevékenységének bemutatására. A kistérség számos településén a kézmőves mesterség ma is él: fonóházak, csipkeverı-, tojásfestı- és fazekas mőhelyek mőködnek, melyek kiállításokat, kézmőves foglalkozásokat szerveznek.

A kézmőves tevékenységek területén széles kínálattal rendelkezik Mohora és Galgaguta: a tányérfestés, népviseletes babakészítés, hímzés és fonás néhány jeles képviselıje tevékenykedik ezekben a falvakban.

A Dejtárban és Herencsényben található fonóház állandó kiállítással és tárlatvezetéssel várja a látogatókat. A kézmővesség területén kiemelkedik a terényi Csipkeverı mőhely és Mívesház.

A térség kézmővessége több szempontból játszik fontos szerepet a turizmusfejlesztés területén. Egyrészt kézmőves foglalkozások rendezése által a térség hagyományırzı kiállításai interaktívvá tehetık. Másrészt a kézmőves termékekre épített vásárok színesíthetik a térségi összefogásban megrendezendı hagyományırzı vándor-fesztiválokat. Harmadrészt a kézmőves termékek magas értéket képviselı ajándéktárgyként funkcionálnak, melyek fontos részét képezik a turisztikai élménynek. Számos falu esetében a palóc népmővészethez kapcsolódó kínálat jelentheti az egyetlen kitörési pontot a turizmus területén, viszont ezen települések önállóan nem rendelkeznek elegendı kínálattal ahhoz, hogy népi hagyományaik vonzerıül szolgáljanak. A települések összefogásában, a meglévı kisebb és nagyobb népi kulturális adottságok láncra főzésével komplex, többnapos termékcsomagok állíthatók elı, melyek széles látogatottságra tehetnek szert. A kis falvak hagyományırzı tevékenységének fejlesztése érdekében történt eddigi legjelentısebb kezdeményezés a Palóc Út Egyesület nevéhez főzıdik. Az egyesület hevesi és nógrádi palóc települések kínálatának tematikus túrákba történı szervezését és kommunikációját tőzte ki célul. A kistérség öt települése – Balassagyarmat, Dejtár, Herencsény, İrhalom, Terény – csatlakozott a Palóc Úthoz. Az alapvetıen kiemelkedı kezdeményezés megvalósítása jelenleg kezdeti stádiumban van: internetes oldal létrehozása, színes kiadványok megjelentetése és információs jelzıtáblák felállítása történt meg. Kulturális rendezvények A turizmusfejlesztésben a rendezvények kettıs célt szolgálnak: azok a programok, melyek nagyfokú attraktivitással rendelkeznek, önálló vonzerıértéket hoznak létre, amíg a kisebb jelentıségő rendezvények a programcsokor színesítését, a térség fı vonzerejének kiegészítését biztosítják. Helyi vonzáskörzető rendezvények A balassagyarmati kistérség valamennyi településén szerveznek rendezvényeket az ünnepek és a hagyományırzés jeles napjai alkalmával. A rendezvények témájukat

39

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE és programjaikat illetıen rendkívül változatosak és érdekesek. A helyi vonzáskörzető rendezvényszervezés területén a következı települések nyújtanak kiemelkedı teljesítményt:

A rendezvényszervezés aktivitását illetıen egyedülálló teljesítményt nyújt Terény, ahol az év minden hónapjában, akár többszöri alkalommal is szerveznek kulturális, hagyományırzı rendezvényeket.

Egyedi értéket képvisel a Terény és Mohora közös szervezésében rendezett „Terényi Színházi Napok”, mely annak ellenére, hogy helyi vonzáskörzető program, kiemelkedı kezdeményezésnek nevezhetı két szempontból. Egyrészt a rendezvény egy egész hétvégére biztosít programkínálatot, másrészt a két település rendezvényszervezés területén történı összefogása egyedülálló a térségben.

További kiemelkedı aktivitást mutat Herencsény, Drégelypalánk és Szanda a helyi rendezvények szervezése terén.

A falvak visszatérı rendezvényei fontos értéket képviselnek a faluközösségek összetartó erejének növelése szempontjából, ugyanakkor turisztikai szempontból kevésbé jelentısek, mivel egy napig tartanak és ismertségük meglehetısen szők körő. Szélesebb vonzáskörzető rendezvények Megyei vagy országos szintő látogatottsággal rendelkezı rendezvény meglehetısen ritka a kistérségben, melynek oka jellemzıen a térségi koordináció hiánya. A falvak önálló rendezvényei nem képviselnek jelentıs vonzerı-értéket, s hiányzik az a szervezı erı, mely többnapos programokká, fesztiválokká fogná össze a települések kínálatát és megalapozná a közös kommunikáció lehetıségét. A következı települési rendezvények rendelkeznek szélesebb vonzáskörzettel:

A berceli „Szüreti Fesztiválra” számos látogató érkezik a fıvárosból és az ország más területeirıl, akik valószínősíthetıen a berceli kastélyszálló visszatérı vendégei.

A csesztvei Madárijesztı Fesztivál az erısödı kommunikációs tevékenységének köszönhetıen mind kistérségi, mind a határmenti szlovák lakosok körében egyre népszerőbb.

Az egyik legjelentısebb megyei szintő nemzetközi rendezvény, a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál mindösszesen két települést, Balassagyarmatot és Szügy községét érint a térségben. A visszatérı rendezvénysorozat több mint 40 magyar és külföldi együttes részvételével kerül megrendezésre. A rendezvény nagyszámú részvevıi azonban egyik térségi településen sem töltik az éjszakát a megfelelı színvonalú szálláshely-kapacitás hiánya miatt.

A térség legnagyobb látogatottságú rendezvényei Balassagyarmat városába koncentrálódnak. A terület egyik legjelentısebb eseményére, az egynapos Szent Anna Napi Palócbúcsúra hozzávetılegesen ezer látogató érkezik az országból, jelentıs a szlovák látogatók száma is. A városban évente kerül megrendezésre a tíznapos „Zene határok nélkül” elnevezéső nemzetközi muzsikus fesztivál, melyre körülbelül 300 belföldi, és külföldi részvevı érkezik.

40

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Balassagyarmaton pezsgı kulturális élet folyik a Lajtorja Alapítvány, a Rózsavölgyi Márk Mővészeti Iskola és a Mikszáth Kálmán Mővelıdési Központ szervezı tevékenységének köszönhetıen. Ezek a rendezvények azonban önállóan nem képviselnek turisztikai vonzerı-értéket, csupán kiegészítı szolgáltatásként jelenhetnek meg. Balassagyarmat városi turizmusának fejlesztéséhez alapvetıen szükség van minıségi szállodák, sport- és szabadidı-központok építésére. A kistérségben szervezett kulturális rendezvények többnyire a hagyományırzésre épülnek. Ez alól egyetlen kivételnek Érsekvadkert számít, ahol az ifjúsági turisztikai szegmenst megcélzó rock-fesztiválok kerülnek megrendezésre. A kistérség programjai meglehetısen színesek és változatosak, ugyanakkor kevés a széles vonzáskörzető, többnapos rendezvény. A térség kulturális potenciáljának kihasználásához a következı tényezıkre kell figyelmet fordítani: Térségi

programkoordináció, mely a szétszóródó rendezvényeket összehangolja és egymásra épülı rendezvénysorozatokká, fesztiválokká szervezi össze, építve a városban már sikeresen mőködı rendezvényekre.

A rendezvényszervezés infrastrukturális feltételeinek javítása: a települések

kültéri színpadjainak megépítése, a meglévık felújítása, a mővelıdési házak állapotának javítása.

A

vendégfogadás feltételeinek fejlesztése: minıségi szálláshelyek és vendéglátóegységek kapacitásának bıvítése.

A programkínálat szélesítése: több célcsoportot is megnyerı, változatos

programcsomagok összeállítása, hangsúlyt fektetve a fiatalok igényeinek kielégítésére.

A szlovák, lengyel testvértelepülésekkel és határmenti falvakkal kialakított

kapcsolatra építve a programok látogatottságának növelése.

A

jelenleg csekély jelentıségő fokozása.

marketing-kommunikációs

tevékenység

Vallási turizmus A palócok alkotják a legnagyobb magyar katolikus népcsoportot. A kistérséget a katolikus vallás jelentıs számú emléke jellemzi: számos Mária-kegyhely, kegykápolna és kıfeszület található a térségben. A terület legtöbb településén helyi szintő vallásos eseményeket rendeznek: a búcsújárást többnyire összekötik a falunap szervezésével. A katolikus rendezvények közül a következık nevezhetık kiemelkedınek:

A már említett balassagyarmati Szent Anna Napi Palócbúcsú, mely rendkívül nagy látogatottságnak örvend.

A herencsényi Nagycsütörtöki Palócbúcsú, melyre szintén nagy számban érkeznek az ország minden részérıl és Szlovákiából.

Mindkét rendezvény jelentıs turisztikai potenciállal rendelkezik, mivel a búcsúk más települések vallási és kulturális eseményeivel kibıvítve több napig a térségben tudnák tartani az ide érkezıket. Építve a környezı megyék és határmenti szlovák települések érdeklıdı katolikus közösségeire, többnapos zarándok-út létrehozása válna lehetıvé a települések vallási eseményeik összekapcsolásával. 41

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Turisztikai szempontból kiemelkedı különlegességnek számít a Becskén minden évben megrendezésre kerülı Nemzetközi Buddhista Tábor. Az öt napos programsorozat majdnem kétezer vendéget vonz a 625 fıs településre. A település Stupa építését tervezi, mely folyamatos vonzerıt jelentene a buddhista látogatók részére. III.2.1.2. Aktív turizmus Az aktív turizmus tárgykörébe tartoznak mindazon turisztikai tevékenységek, melyek sportolással kapcsolatos szabadidı eltöltési lehetıséget kínálnak, illetve természethez közeli élményt nyújtanak. A hazai turisztikai piacon megfigyelhetı az a keresleti trend, miszerint az utazók olyan összetett kínálati csomagokra tartanak igényt, melyekben az aktív kikapcsolódási lehetıségek központi szerepet játszanak. Az aktív turisztikai keresleten belül elhatárolható a már említett ökoturisták egyre növekvı szegmense. Az ökoturisták különösen fogékonyak a meglátogatott hely természeti és közösségi értékeire: humánusan, érdeklıdıen fordulnak a helyi lakosok és helyi környezet felé, örömmel kapcsolódnak be azokba a tevékenységekbe, amelyeknek közösségi hasznát látják. A balassagyarmati kistérség jelentıs potenciállal rendelkezik az aktív turizmus területén: a terület gazdag érintetlen természeti tájakban, a lovaglás és vadászat területén kiváló lehetıségek adottak, jelentıs fejlesztések történtek a horgásztavak kialakításával kapcsolatban. A térség igen kedvezı adottságainak kihasználása érdekében infrastrukturális és vonzerı-építı beruházások szükségesek. Természetjárás „oh, kedves virágai a Palócföldnek! A tündérkert se szebb tán, a kelet gyöngyei se bájolóbbak, mint a ti boróka-bogyóitok. Ez a szınyeg, mely az én bölcsım alá volt terítve, amelyet én annyiszor megtapodtam. Valami édes csiklandozást érzek a talpamon, ha rátok lépek… vagy talán a szívemben van az…” (Mikszáth Kálmán: Utazás Palócországba)

A vidék természeti szépsége, változatos élıvilága önálló vonzerı-értéket képvisel. A térség természeti adottságai és azok turisztikai célú fejlesztési lehetıségei a következık:

Szinte valamennyi települést természetvédelmi övezet határol. A települések körüli természetvédelmi területek közül a következık különös figyelmet érdemelnek: –

Az Ipolyszögi Égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A láp különlegesen változatos, védett élıvilággal rendelkezik. A 90-es évek elején a láp teljes nyílt vízfelülete eltőnt. Az Ipoly Unió természetvédelmi egyesület beavatkozásai nyomán újra víz alá került a láp nagy része, de a kiszáradás azóta is fenyegeti a területet. Az Ipoly Unió oktató központot hozott létre az Égerláp mellett, így a láp iránti érdeklıdés növekedett az elmúlt években. A látogatottság feltételeinek megteremtése, tanösvények kiépítése még nem történt meg.

–

A Honti szakadék, mely védett állat- és növénytani, geomorfológiai értéket képvisel: ez a terület több millió éve ırzi a történelmi korok emlékeit, tengeri állatmaradványait.

–

Ipolyvecén található a Duna-Ipoly Nemzeti Park szürkemarha állománya.

42

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE –

Hugyag község alatt nyúlik el az Ipoly árterülete, mely számos védett növényés állatfajnak ad élıhelyet.

A természetvédelmi övezetek turisztikai céllal történı kihasználása még nem történt meg. A természetes környezet kihasználására irányuló turisztikai lehetıségek:

A térség több településén átvezet a Kék- illetve Piros túraútvonal. Az élményteli túrázáshoz szükséges feltétek azonban még hiányoznak: a túraútvonalak ápolatlanok, hiányosak a túrajelzések, pihenı-, esıvédı helyek nincsenek kiépítve. A települések egy része tett lépéseket a túrázás kedvezı feltételeinek megteremtésére: a Drégelypalánk közelében fekvı falvak összefogásban pályázati pénzt nyertek a településeket érintı utak kitáblázására.

A természeti nevelés fontos szerepet kap a természetvédelmi területek népszerősítésében. A térségben több kezdeményezés is indult a környezeti nevelés területén: oktató- és madárfigyelı táborokat szerveznek, az erdei iskolák természetvédelmi programokat hirdetnek meg. A természeti nevelés területén a legfontosabb szerepet a térségben az Ipoly Unió által létrehozott oktatóközpont játssza.

A térség természeti értékeinek népszerősítése szempontjából mindenképp pozitívnak mondható az, hogy a területen mőködı egyes sportegyesületek és turisztikai szolgáltatók túrázó programokat, túlélı túrákat, csillagtúrákat szerveznek.

Az Ipoly folyó turisztikai céllal történı hasznosításának ötlete még nem merült fel a folyó közvetlen közelében fekvı településeken sem. Jelenleg is rendeznek evezıs túrákat az Ipolyon a kistérség területét érintve, viszont a folyó és partmenti ösvények gondozatlansága számos nehézséget okoz a túrázók számára. Az Ipoly tehát népszerő lehetne a vízi túrázok körében abban az esetben, ha partmenti települések figyelmet szentelnének a folyó akadálymentesítésére és a folyó melletti ösvények tisztán tartására. Megfelelı színvonalú táborozó helyek kialakítására lenne szükség, a táborok kiépítése és közmővesítése akár az Ipolymenti falvak összefogásában is megtörténhetne.

Jelenleg a kistérség nem rendelkezik kerékpár-úttal, kiépítése a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósulhat. A kerékpár-út kijelölt útvonala Szklabonya-Balassagyarmat-Szügy-Mohora-Csesztve településeket érinti. A kerékpáros turizmus igényeinek kielégítése érdekében, a kereslethez igazodó kiegészítı szolgáltatások megjelenése szükséges az útvonalak mellett, mint például pihenıhelyek, vendéglátóhelyek, kerékpár-szervízek.

A kistérség természeti adottságainak turisztikai célú kihasználhatósága érdekében különös figyelmet kell fordítani a természetvédelmi területek és az Ipoly gondozására, a természetjáráshoz és vízi túrázáshoz szükséges infrastruktúra kiépítésére. Interaktív természetvédelmi bemutatóhelyek és túraútvonalak létrehozásával, a vendégfogadás feltételeinek javításával és élménydús szolgáltatáskör biztosításával a látogatók száma és az általuk a térségben eltöltött idıtartam növelhetı.

43

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Lovas turizmus A lovas-turisztikai szolgáltatások fı vonzerıként tarthatók számon túrák, illetve lovas versenyek, rendezvények, valamint lovas esetében. A lovas turizmus a térség teljes programkínálatát tekintve szolgáltatási elemként értelmezhetı: a lótartás és lovagoltatás kapcsolódhat a hagyományos falusi turizmushoz. A térség lovas turisztikai adottságai jelentısnek nevezhetık településeken folyó egyesületi és vállalkozói tevékenységek végett:

a

tematikus színházak kiegészítı szervesen következı

İrhalomban mőködı Ipoly-völgyi Lovas Diák-sportegyesület szervezésében kerül megrendezésre a megyei jelentıségő Ipoly-völgyi lovas napok. Az egyesület fontos szerepet játszik a kistérség természet turisztikai programjainak szervezésében és kommunikálásában. Kezdeményezésükre megkezdıdött a Hollókı-Szécsény-Ipolyszög-Szandaváralja lovastúra-útvonal kiépítése.

Balassagyarmat külterületén mőködı Dovicsiny-farm lovasai nemzetközi versenyeken is részvettek díjugratásra specializált lovaikkal. Saját versenyeket rendeznek, melyekre egyre nagyobb az érdeklıdés. Terveik között szerepel egy fedett lovarda létrehozása.

Csitár (Nógrádgárdony) szintén lovasversenyeknek és fogathajtó versenyeknek ad otthont. Ezek döntıen két napos rendezvények, melyek megyei és kategóriás európai szintő programok. A lovasversenyeken többségben belföldi versenyzık szerepelnek, de eseti jelleggel külföldi versenyzık is képviseltetik magukat.

Számos más településen is adottak a színvonalas lovas turizmushoz szükséges feltételek, melyek fejlesztése tervbe van véve. A nagyszabású tervek között kell megemlíteni a nógrádkövesdi Lovas Színházra vonatkozó elképzelést, valamint a nógrádgárdonyi lovas-centrum kialakításának tervét. Fontos kiemelni, hogy a kistérség lovas turisztikai szolgáltatásai akkor érhetnek el erıs márkaértéket, ha a lovas szolgáltatók minıségi kategóriákba történı besorolása és a szolgáltatások folyamatos minıségi ellenırzése megvalósul. Vadászturizmus A kistérség egyedülálló adottságokkal rendelkezik a vadászat területén: az erdısültség arány kiemelkedıen magas, eléri a 47%-ot, így a térség nagyvadas vadászati terület. A térségben jelenleg tíz vadásztársaság mőködik, melyek bevételeinek legalább egynegyede bérvadásztatásból származik. A térségbe szép számmal érkeznek német, olasz, osztrák vadászok, és jelentıs érdeklıdés mutatkozik a vadászturizmus iránt a belföldi vadászok körében is. A vadgazdasági létesítmények (források, etetık, vadaslesek) állapota megfelelınek mondható, viszont az erdıs területeket megközelítı utak többsége meglehetısen rossz állapotban van. A következı területek fejlettsége emelhetı ki a vadgazdasági létesítmények, az utak állapota, az erdık gondozottsága és a vadállomány szempontjából:

44


Érsekvadkert – Dejtár – Patak (5540-es vadászati terület),

Szügy – Nógrádmarcal – Cserhátsurány – Cserháthaláp – Herencsény (5525ös vadászati terület),

Nógrádkövesd – Bercel – Galgaguta (5528-as vadászati terület).

A térségben található vadászházházak (Galibapuszta, Cserhátsurány és Magyarnándor) színvonala fejlesztésre szorul. A térségbe érkezı hazai vendégek a vadászterületekhez közeli vendégházakban töltik az éjszakát. A külföldi vadászok többsége viszont visszautazik a fıvárosba éjszakára, fıként a térség nyugati területeirıl, a megfelelı színvonalú szálláshelyek hiánya miatt. A berceli kastélyszálló szolgáltatási színvonala alkalmas egyedül arra, hogy a külföldi vadászok igényeit kielégítse. Legalább középkategóriás szálláshelyek kialakítása szükséges ahhoz, hogy a térség Budapesthez közelebb esı vadászterületeit látogatók a kistérségbe töltsék az éjszakát. Horgászat Az elmúlt években számos olyan víztározó jött létre a térségben, melyek horgászati célú fejlesztése megtörtént intenzív haltelepítések következtében. Többnyire kisebb területő tavakról van szó (szám szerint tíz), melyeket a település önkormányzata vagy horgász-egyesület üzemeltet. A horgásztavak nagy része csodálatos környezetben helyezkedik el, a stégek kialakítása megtörtént, viszont a tavakat megközelítı utak kifejezetten rossz állapotúak. Mind horgászati, mind családi nyaralás szempontjából kiemelkedik a balassagyarmati Nyírjesben található gyöngyfüzérszerő tó-rendszer. Az elsı tó állapota kifejezetten jónak mondható, a horgászathoz szükséges feltételek teljességgel adottak. A kistérségben egyedül nyírjesi tavak körül találhatók meg azok a vendéglátó szolgáltatások, melyek a kedvelt horgászhelyek alapvetı feltételei. A Nyírjes kiválóan alkalmas családok számára pihenést biztosító üdülıközpont létrehozására, mely ötlet szinten felmerül a város tervei között. III.2.1.3. Gasztronómia-, borturizmus Egy desztináció gasztronómiai kínálata nagymértékben hozzájárulhat az imázskép kialakításához, ugyanis a helyi specialitások megkóstolását a látogatók nagy része a turisztikai élmény fontos részeként értékeli. A kistérség egyedi gasztronómiai kínálatát a palóc konyha hagyományos ízei jellemzik. Jelenleg a palóc konyha ízeinek népszerősítésére kevés példa található a térségben, melynek oka a vendéglátóhelyek hiánya. A palóc konyha sajátosságai néhány rendezvény keretében bemutatásra kerültek az eddigiekben, de a gasztronómiára tudatosan szervezett programok elvétve léteznek. Egyedül Terény községében helyeznek hangsúlyt a helyi specialitások bemutatására, a „Kecskesajt fesztivál” keretében. Fontos megemlíteni a Falusi vendéglátók nógrád megyei egyesületének azt a kezdeményezést, melynek keretében kiadták a „Nógrád megyei vendéglátók szakácskönyvét”. A térségben a bortermelés nem elegendıen jelentıs ahhoz, hogy borturizmus épüljön rá. Ugyanakkor néhány településen - Szügyben, Szandán és Mohorán -, kétsoros pincesorok találhatók, melyek fejlesztés által borkóstoltatásra is alkalmasak. A kistérség határában található ipolynyéki bortermelı vidék borainak bemutatásával 45

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE a pincesorokon borkóstoltatás és rendezvényszervezés alakulhatna ki, mely fontos vonzerıt képviselhet. A kistérségben elsırendő feladat a turistafogadás feltételeinek megteremtése, a megfelelı színvonalú szálláshelyek és vendéglátóegységek létrehozása. A vendéglátás területe, a helyi specialitások megismertetése kiemelten fontos a turisztikai élmény szempontjából. A térségben a gasztronómiára épített programok, fesztiválok akár önálló vonzerıként is mőködhetnek, ezenkívül a kulturális és hagyományırzı programokat színesítı szerepük is egyértelmő. III.2.1.4. Falusi turizmus Napjaink keresleti trendjei közé tartozik a természet-közeli nyaralás, a speciális termékek (kultúrával, hagyományırzéssel kapcsolatos kínálat, tanulásra irányuló utak) iránti kereslet emelkedése, az ún. „zöld turizmus” elterjedése. Ezek a tendenciák kedveznek a falusi turizmus fejlıdésének, ami ez által önálló vonzerıként is funkcionálhat. A kistérség természeti környezete, gazdag néprajzi és építészeti emlékei, élı folklórhagyományai jó alapot szolgáltatnak a falusi turizmus fejlesztéséhez. A térségben jelenleg 19 magánszálláshely-adó mőködik, melyek java része a falusi vendéglátók körébe tartozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a hagyományos falusi turizmus (ún. „széna-turizmus”) egyedi kínálati értékét az adja, hogy a vendégeknek a lehetıség biztosított arra, hogy megtapasztalják a falusi élet sajátosságait, részt vegyenek az állattartással és növénytermesztéssel kapcsolatos teendıkben. A térségben található vendégházak jelentıs részére nem jellemzı a hagyományos falusi élet bemutatását biztosító szolgáltatás nyújtása. A „széna-turizmus” kifejlesztésére néhány helyen már jelenleg is adott a lehetıség a térségben:

Bócsokpusztán a hagyományos falusi turizmus szolgáltatását kínálja az a farm, mely lovaglásra, állatsimogatásra nyújt lehetıséget.

Az Ordaspusztán található tanyák megfelelı fejlesztések által szálláshelyszolgáltatást alakíthatnának ki.

Bekapcsolhatók lennének azok a lovas farmok, versenyszerő lovagoltatás még nem fejlıdött ki.

tanyák,

melyeken

A hagyományos falusi turisztikai csomag kialakításában fontos kiegészítı szerepet játszanak a térség biogazdaságai, látogathatóvá tett állattartó-telepei. A biogazdaságok körében a következı létesítmények mőködnek a térségben: –

A jákotpusztai Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont (ETO-farm), ahol az ökológiai, etológiai és természetvédelmi szempontok figyelembevételével, a táj jellegének megfelelıen folyik a gazdálkodás, oktatás, kutatás.

–

A nógrádkövesdi tejfeldolgozó üzem, mely pályázati források segítségével a biogazdálkodás bemutatására törekedik.

–

A terényi kecskefarm, ahol a kecskesajt készítése mutatható be.

46

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A tanyasi szálláshelyek kialakításánál figyelmet kell fordítani arra, hogy a vendégek az autentikus környezet megléte mellett igénylik a kiszolgálást, a kényelmet, a minıségi szolgáltatási színvonalat. III.2.1.5. Ifjúsági turizmus A térség idegenforgalmának jelentıs része az ifjúsági turizmusból származik. A területre érkezı fiatalokat két célcsoportra lehet osztani: az egyik csoportot azok a diákok alkotják, akik a térség iskoláiba, oktató-, természetjáró-, és vallási táboraiba érkeznek (6-18 éves korig), amíg másik csoportot azok a fiatal felnıttek jelentik, akik a térség kulturális-, hagyományırzı- és sport programjait, valamint sportlétesítményeit látogatják (18-25 éves korig). A kistérség erdei iskoláinak programjai rendkívül változatosak és népszerőek. A meglévı erdei iskolák mellett, újabbak létrehozására is lehetne igényt teremteni az iskolák munkamegosztása, közös kommunikációs és értékesítési tevékenysége által. A térség jelentıs ifjúsági szálláshely-kapacitással rendelkezik, mely többek között a fiatal felnıttek elszállásolását szolgálja. Az önkormányzati ifjúsági szállások egy része ugyanakkor minıségi fejlesztésre szorul. A fiatal felnıttek vendégforgalmának növelése érdekében figyelmet kell fordítani az igényeiknek megfelelı témájú rendezvények szervezésére és szórakozási lehetıségek biztosítására. III.2.1.6. Vonzerıfejlesztés A kistérség jelentıs területe összefüggı természetvédelmi övezetet alkot, a településeken aktív hagyományırzı tevékenység folyik, a térség számos aktív turisztikai szolgáltatást nyújt. Ugyanakkor a fent említett kedvezı adottságok szétaprózódottan találhatók meg a térségben, élményláncba történı foglalásuk és hatékony kommunikációjuk még nem történt meg. Úgy véljük, hogy a kistérség adottságainak tematikusan összehangolt fejlesztésére kiváló lehetıséget kínál egy natúrpark létrehozása. A natúrpark valójában egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A natúrparkok kultúr-tájegységek, amelyek a vidék kihasználásának kímélı formái. A táj ápolása által megtartják jellegüket, s egy speciális infrastruktúra kiépítésével (pl. túra utak, tanösvények, múzeumok stb.) a nagyközönség számára is nyitottakká válnak. Természetvédelmi területek, vagy azok részei, amelyek kiemelt mértékben alkalmasak a pihenésre, szabadidı eltöltésére, kikapcsolódásra és egy terület természeti és történelmi értékeinek bemutatására, és az ezekhez kapcsolódó ismeretek közvetítésére, és ahol megtalálhatóak a szakirányú információszolgáltatás és az értékek kezelésének feltételei. Fontos kiemelni, hogy a natúrparkok a természeti értékek bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a térségben folyó hagyományırzı tevékenységek ismertetésére, ezáltal hoznak létre komplex turisztikai termékcsomagot. A kistérségen átívelı natúrpark létrehozása lehetıséget nyújtana arra, hogy a terület természeti és kulturális értékei összekapcsolódjanak, országos jelentıségő vonzerıt alkotva.

47

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III.2.2. A turistafogadás feltételei III.2.2.1.

Megközelíthetıség

Közúti-, vasúti megközelíthetıség Az országos közúti közlekedési csomópontok irányából a kistérség megközelíthetısége kedvezınek mondható. A térség Budapest felıli megközelíthetıségét a 2-es számú fıút és a 2/A gyorsforgalmi út biztosítja, melyek mőszaki állapota kifejezetten jónak nevezhetı. Az M3-as autópálya irányából érkezık a 21-es fıúton érheti el a kistérséget: a fıút mőszaki állapotának javítása és gyorsforgalmi sávokkal történı kiegészítése folyamatban van. A térséget a 22-es számú fıút köti össze kelet-nyugati irányban a fent említett fıútvonalakkal. A 22-es út jelenleg gyakran túlterhelt a Szlovákiába tartó teherforgalom miatt. Ennek ellensúlyozása végett az önkormányzatok az út négysávosítását tervezik uniós támogatási források igénybevételével 2007-tıl. A kistérség területén található két harmadrendő út, melyek összekötik Balassagyarmatot egyfelıl Aszóddal, másfelıl Pásztóval összességében jó állapotúnak mondhatók, de egyes szakaszok felújítása mindenképpen szükséges. A harmadrendő utak által határolt területen lévı, a településeket összekötı alsórendő utak nagyon rossz mőszaki állapotúak: a haladás ezeken az utakon kifejezetten nehézkes, sıt nem is biztonságos. A kistérség belsı területén található települések turisztikai fejlesztésének elsırendő feltétele az összekötı utak felújítása, melyet az önkormányzatok a 2007-tıl lehívható uniós források igénybevételével terveznek megvalósítani. A harmad- és negyedrendő utakon általános probléma az útbaigazító közlekedési táblák hiánya. A kistérség vasúton történı megközelíthetısége kifejezetten kedvezıtlennek mondható: a térségbe többnyire lassú személyvonattal és átszállással lehet eljutni. A menetidı meglehetısen hosszú: Budapestrıl Balassagyarmatra vezetı 110 km-es út megtételének legrövidebb idıtartam 2 óra 10 perc. A térségbe közlekedı vasúti kocsik mőszaki és higiéniás állapota kifejezetten rossz, ezért a komfortérzet javítása és a menetindı lerövidítése elengedhetetlen feltételei a vasúti forgalom növekedésének. A vasúton történı közlekedés javítása érdekében növelni szükséges a pályaszakaszok terhelhetıségét és meg kell oldani a villamosítást. A cél eléréséhez a vasútvonalak talpfáinak kicserélése szükséges, amelynek megvalósítása - a beruházás volumenébıl eredıen - kizárólag pályázati források segítségével történhet meg. Emellett az állomásépületek felújítására is szükség lesz. A vasút turisztikai attrakcióként történı felhasználására történtek próbálkozások és a vasúti kiállítás alkalmával gızös vonatok szállították az utasokat Drégelypalánk és Ipolyság között. E program állandó jelleggel történı megrendezése, továbbá nosztalgia-vonatok indítása lehetıséget biztosítana arra, hogy a térség vasúti közlekedését vonzóvá tegyék az ideérkezık és az itt élık számára. További lehetıségként merülhet fel a Balassagyarmat-Losonc vasútvonalon történı közlekedés fejlesztése. Jelenleg rendkívül körülményes a határmenti szlovák települések megközelítése vasúton, hiszen a legrövidebb menetidı öt óra. A Szlovákia felıli vasúti megközelíthetıség fejlesztése hozzájárulna a határon innen és

48

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE túl élık kapcsolattartásához, vendégforgalmának növekedéséhez.

a

balassagyarmati

kistérség

szlovák

A kistérség tömegközlekedése A térség települései közötti kapcsolatot döntı többségben a közúti tömegközlekedés teremeti meg. Problémát jelent, hogy a buszok járatsőrősége alacsony, a buszjáratok összehangoltsága hiányos. Gondot jelent, hogy éppen nyáron, a legfontosabb turistaszezonban csökken a járatszám, mert megszőnnek az iskolabuszok, továbbá a korszerőtlen, elavult járatok az utazási élményt nagymértékben csökkentik. Az autóbusz-közlekedéshez szükséges váróterek infrastruktúrája (vizesblokkok, pihenıhelyek, büfé) korszerőtlen, vagy teljességgel hiányzik, illetve egyelıre nem biztosított a vasúti- és buszmenetrendek összehangoltsága sem.

7. ábra: A balassagyarmati kistérség közút- és vasúthálózata

Kerékpáros közlekedés A kistérség települései kerékpáron csak a közúti közlekedés útvonalain közelíthetık meg, mert jelenleg nincs kerékpárút a kistérségben. Ugyanakkor az NFT II. nyugatnógrádi programjában szerepel a kistérség kerékpárútjának kiépítése SzklabonyaBalassagyarmat-Szügy-Mohora-Csesztve útvonalon. III.2.2.2. Vendéglátóipari szolgáltatások A kistérségben közel száz étterem és cukrászda mőködik, melyek eloszlása meglehetısen egyenlıtlen, hiszen az éttermek fele a városban mőködik. További, kisebb mértékő koncentráció figyelhetı meg Érsekvadkert, Bercel és Hont községekben az aktívabb idegenforgalomnak és gazdasági életnek köszönhetıen. Kilenc településen egyáltalán nem található sem étterem, sem cukrászda,

49

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE ugyanakkor majdnem minden településen mőködnek italozók, melyek a helyi lakosok igényeit szolgálják. Települések Balassagyarmat Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal İrhalom Patak Patvarc Szanda Szécsénke Szügy Terény Kistérség összesen

Vendéglátóhelyek száma

Éttermek, cukrászdák száma

Bárok, borozók száma

99 4 11 2 3 2 2 1 7 4 17 3 2 9 2 1 2 3 5 3 2 4 3 1 5 1 5 3 206

51 4 7 1 2 2 7 3 1 6 1 2 2 2 3 1 1 2 1 99

29 2 2 2 2 1 1 2 2 8 1 2 1 1 2 1 1 2 1 2 3 1 3 1 73

9. táblázat: Vendéglátóegységek száma településenként Forrás: KSH, 2004-es területi statisztikák

Kifejezetten magas színvonalú vendéglátóhelyek csak Balassagyarmaton állnak rendelkezésre. Bár a vendéglátóhelyek kapacitása jelenleg kielégíti a helyi lakosok igényét, ám az ideérkezı turisták igényeihez mérten a vendéglátóhelyeknek mind kapacitásukat, mind választékukat fejleszteni szükségszerő. Azokon a településeken, ahol egyáltalán nincs étterem, vagy csak kisebb kapacitású áll rendelkezésre, a csoportosan érkezı turisták étkeztetését iskolai és munkahelyi konyhákban szervezetten oldják meg. Ugyanakkor ez a lehetıség nem jelent megoldást az egyénileg utazó vendégek számára. A palóc konyha specialitásainak felvétele a gasztronómiai kínálatba alapvetı fontosságú lenne, hiszen a térség egyik fontos vonzerejét a hagyományos palóc 50

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE ételek jelentik. Néhány településen történtek kezdeményezések a palóc ízek népszerősítésére és ideérkezı csoportok számára készítettek helyi specialitásokat. A palóc konyha kínálatának éttermi étlapokon történı megjelenése azonban ritka, elsısorban a városi éttermekre jellemzı. III.2.2.3.

Szálláshelykínálat

A kistérség szálláshely-kínálatának megyei szintő összehasonlítása A balassagyarmati kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma 20%-kal csökkent a vizsgált idıszakban, mely a kistérségben korábban mőködı panzió, turistaszálláshely és ifjúsági szállás bezárásának az eredménye. A kapacitás-kiesések hatását ellensúlyozta az önkormányzatok által létrehozott turistaszállások megjelenése. Az elıbbi negatív trend eredményeként a balassagyarmati kistérség veszített részesedésébıl megyei szinten a szálláshelykapacitások területén. Ennek ellenére a térség a harmadik pozíciót foglalta el a kistérségek között 2004-ben, ahogyan öt évvel azelıtt is. Az alábbi ábrák tanulsága szerint, figyelemre méltó a pásztói kistérség kapacitás-növekedése a vizsgált idıszakban. Szállásférıhelyek megoszlása nógrád megyei kistérségek

Szállásférıhelyek megoszlása nógrád megyei kistérségek között 1999. 14%

12%

3% 5%

között 2004. 8%

Bátony tereny ei

Bátony tereny ei

11%

Pásztói 22%

Rétsági

Rétsági Szécsény i

Szécsény i

15%

Salgótarjáni 7%

Pásztói

Balassagy armati

Salgótarjáni Balassagy armati

47%

7%

49%

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását illetıen elmondható, hogy a balassagyarmati kistérség elmaradást mutat panzió-, kemping-, és szállodakapacitás tekintetében a megye szálláshely-kapacitás szempontjából vezetı térségeitıl. Panzió

Turistaszállás

Kemping

Üdülıház

Ifjúsági szállás

Szálloda

Összes ker. szálláshely

Balassagyarmati

68

265

50

-

45

41

469

Bátonyterenyei

102

193

-

40

-

-

335

Pásztói

119

28

-

-

196

84

427

Rétsági

235

-

300

-

-

52

587

Salgótarjáni

401

584

370

192

177

125

849

Szécsényi

113

37

-

29

100

-

279

Kistérség

Összesen 1 038 1 107 720 261 10. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásai, 2004. dec. 31. Forrás: KSH, 2004-es területi statisztika

518

302

3946

51

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Fontos kiemelni azt a tényt, hogy Nógrád megyében egyáltalán nem létezik gyógyvagy wellness-turisztikai profillal rendelkezı szálloda, mely a magas költési hajlandóságú vendégeket vonzaná a területre akár az országos átlagot is meghaladó tartózkodási idıtartamra. A magánszálláshelyek tekintetében elmondható, hogy a megyében nagy volumenő (251%-os) kapacitás-növekedés tapasztalható a kínálatban, mely a kedvezı adózási feltételekkel támogatott falusi szálláshelyadás elterjedésére vezethetı vissza. A megyei magánszállás kínálat 84%-át a falusi szálláshelyadók szolgáltatják. A balassagyarmati kistérségre is igaz, hogy a térség magánszállás-férıhelyeinek majdnem egészét falusi szálláshelyek adják. Megyei összehasonlításban a balassagyarmati kistérség az utolsó helyen áll a magánszállások kapacitását tekintve.

Magánszállásadás

Magánszállásadás

Falusi szállásadás


1999.

2004

1999.

2004.

Balassagyarmati

14

169

14

153

Bátonyterenyei

42

179

42

162

Pásztói

64

271

64

271

Rétsági

129

188

129

102

Salgótarjáni

102

218

44

151

Szécsényi

5

228

5

219

298

1 058

Kistérség

Összesen 356 1 253 11. táblázat: Magánszállásadás kapacitásai, 1999-2004 Forrás: KSH, 1999-es, 2004-es területi statisztika

A kistérség szálláshely-kínálatának település szintő megoszlása A kistérség szálláshely-kapacitásának vizsgálatát a településeken összegyőjtött, friss (2006. júniusi) információk alapján végeztük el. Megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshely- kapacitás terén jelentıs bıvülés történt a 2004. decemberi állapothoz képest. A volumennövekedés elsısorban a turistaszállások bıvülésének köszönhetı. Mindenképpen pozitívnak ítélhetı meg, hogy újabb községek - Érsekvadkert, Hont, Herencsény és İrhalom -, léptek be a kereskedelmi szálláshellyel rendelkezı települések körébe. Balassagyarmaton 2004. óta jelentısen megemelkedett az ifjúsági szállások kapacitása, mely arra vezethetı vissza, hogy újabb kollégiumi szálláshelyek kerültek kiadásra a nyári idıszak alatt. A balassagyarmati ifjúsági szállások területén tapasztalható 150%-os kapacitásnövekedés nem egyértelmő eredmény, hiszen a kollégiumi szállások csak iskolai szünetekben állnak rendelkezésre. A város kempingjének kapacitása szintén nagymértékben növekedett az említett idıszakban, igaz a szolgáltatási színvonal emelkedésérıl már nem beszélhetünk.

52


Település

Panziók

Panziók

fh.

sz.

49 (62)

2 (2)

Turistaszállás Turistaszállás (ifjúsági

(ijúsági

szállás) fh.

szállás) sz.

210 (520)

1 (3)

0 (30)

0 (1)

Érsekvadkert

0 (33)

0 (1)

Herencsény

0 (24)

0 (1)

Hont

0 (30)

0 (1)

İrhalom

0 (30)

0 (1)

Szanda

55 (100)

1 (1)

Terény

0 (55)

0 (2)

Balassagyarmat Bercel

19 (19)

Csesztve

Kempingek Kempingek Szállodák fh.

sz.

50 (150)

1(1)

Szállodák

fh.

sz.

41(30)

1(1)

41 (30)

1(1)

1(1)

Összesen 68 (81) 3 (3) 265 (822) 2 (10) 50 (150) 1 (1) 12. táblázat: A kistérség kereskedelmi szálláshely kapacitásai 2004-2006. Jelmagyarázat: x- 2004-es adatok, (x)-2006-os adatok, ’fh’: férıhelyszáma, ’sz’: szám Forrás: KSH, 2004-es területi statisztika, saját győjtés

A magánszálláshelyek tekintetében kevésbé látványos, de pozitív változások mentek végbe, amelynek eredménye, hogy Nógrádkövesden 8 férıhelyes falusi szálláshely jött létre. A magánszállások összes kapacitása csekély mértékben, de növekedett a 2004-es felmérés óta. Magánszállásadók

Település

Magánszállás fh.

Balassagyarmat

16 (27)

3 (3)

Herencsény

20 (10)

2 (2)

6 (7)

1(1)

10 (10)

1(1)

Nógrádkövesd

0 (8)

0 (1)

Nógrádmarcal

32 (37)

4 (4)

İrhalom

17 (16)

2 (2)

Szanda

34 (18)

4 (3)

Terény

16 (21)

2 (2)

Hugyag Ipolyvece

sz.

Összesen 151 (164) 19 (19) 13. táblázat: A kistérség magánszálláshely kapacitásai 2004-2006. Jelmagyarázat: x- 2004-es adatok, (x)-2006-os adatok, ’fh’: férıhelyszáma, ’sz’: szám Forrás: KSH, 2004-es területi statisztika, saját győjtés

53

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A kistérségben található szállások eloszlása még mindig egyenlıtlen a kereskedelmi- és magánszálláshely kínálatba újonnan bekapcsolódott települések ellenére. A térség jelenlegi turisztikai keresletét kielégítik a meglévı szálláshelyek, sıt egyes területeken, mint például Nógrádmarcalban, túlkínálat alakult ki. A térség kiváló adottságokkal rendelkezik az ifjúsági turizmus területén és az elmúlt másfél évben az ifjúsági szálláshelyek terén jelentıs volumennövekedés történt. A szálláshelyek színvonala meglehetısen változó, de alapvetıen megfelelnek a csoportosan érkezı fiatalok igényeinek. Az elıbbiek mellett a térségben mőködı erdei iskolák is népszerőnek mondhatók, amelyek célcsoportja elsısorban az iskolás diákok. Fontos kiemelni, hogy mind az ifjúsági szállások, mind az erdei iskolák tekintetében nagy szerepet kap a célzott programszervezés és a hatékony kommunikáció. Ennek eredményeként a csoportos vendégek elérése végett ajánlott közvetítık, belföldi utazásszervezık megkeresése. Összességében hiányzik a minıségi szálláshely-szolgáltatás mind Balassagyarmaton és annak környékén. A kistérség egyetlen szállodája a Bercel Kastélyszálló, mely jelentıs vendégforgalmat bonyolít le az üzleti utazók és magasabb költési hajlandóságú, pihenni vágyó vendégek körében. A térség jelentıs természeti, sportolási és kulturális vonzerıvel rendelkezik a magasabb igénnyel rendelkezı vendégek számára: a terület északi, jól megközelíthetı részén épülı szálloda elıre jelezhetıen sikerrel mőködne, és minıségi javulást eredményezne a térség turisztikai keresletében. A falusi szálláshely-szolgáltatást illetıen elmondható, hogy a térségben található szálláshelyadók döntı többsége csatlakozott a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesületéhez és „napraforgós” minıségi kategóriákat jelelölı rendszerhez. Összességében a térség veszített a sikeres falusi turizmus építéséhez szükséges „vidéki” hangulatából, amelynek eredıje, hogy egyre kevesebb faluban folyik mezıgazdasági tevékenység, ami a falusi életmód szerves része. Ennek tükrében jelentıs vonzerıt jelentene a hagyományos tanyasi világ újjáélesztése és olyan falusi szálláshelyek létrehozása, melyeknek az állattenyésztéssel, a növénytermesztéssel foglalkozó farmok adhatnának színhelyet. III.2.2.4. Humán erıforrás Balassagyarmat városában nyolc középiskolai intézmény mőködik. A turizmusfejlesztés bázisát a Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmiszeripari, Vendéglátó, Idegenforgalmi és Gazdasági Középiskolában végzett diákok adhatják. Az iskolában az idegenforgalmat érintı szakirányok a következık: szakács-, pincér-, cukrász-, vendéglátó-eladó specializáció. A középiskolában vendéglátó-üzletvezetı OKJ-s szakmai képzés folyik szakirányú végzettségő vagy érettségizett hallgatók számára. A diákok idegen nyelvet és informatikai alapismereteket tanulhatnak mind az alapképzés, mind az OKJ-s képzés során. A középiskolából kikerülı képzett szakemberek biztosíthatják a térségben jelenleg mőködı és jövıben elindítandó vállalkozások megfelelı szolgáltatási színvonalát. Felsıoktatási intézmény a térségben nem mőködik. Problémát jelent az, hogy a felsıoktatásban végzett hallgatók jelentıs része nem tér vissza a térségbe a megfelelı megélhetési lehetıségek hiánya miatt. Fontos lenne azoknak a diákoknak a visszatérését ösztönözni, akik idegenforgalmi felsıoktatásban tanultak vagy a turizmus egyes ágazataihoz kapcsolódó területen végeztek. 54

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Jelenleg a térség vállalkozói aktivitása a turizmus területén meglehetısen csekély. Léteznek olyan turisztikai vállalkozók, akik professzionális szolgáltatást nyújtanak már most is és sikeres munkát végeznek a termékfejlesztés és az értékesítés területén, ám arányuk egyelıre alacsony. Problémát jelent, hogy a falusi szálláshelyadással foglalkozók többsége egyelıre nem képes a lehetıségek kihasználására, részint a térség jelenlegi alacsony turisztikai vonzereje végett, másrészt hatékonyatlan marketing tevékenységük miatt. Elengedhetetlen a vállalkozások szakmai támogatása ahhoz, hogy megfelelı szolgáltatási színvonalat legyenek képesek nyújtani és sikeres kommunikációs és értékesítési tevékenységet tudjanak végezni. A lakosság és a mezıgazdasági tevékenységet végzık bevonhatósága a falusi turizmus kiépítésébe jelenleg kérdéses. A lakosok informálása, vállalkozói tevékenységük ösztönzése és segítése a turizmusfejlesztés egyik kulcskérdése. Szükség van egy olyan szervezetre, mely szakmailag támogatja a turisztikai szolgáltatókat és ösztönzi a lakosokat és a gazdálkodókat a térség turisztikai potenciáljában rejlı lehetıségek kihasználására. A Tourinform iroda betölthetné azon szervezet szerepét, mely támogatja a lakosság és a vállalkozások turisztikai tevékenységét és szakértıi felelısséggel tartozik a kistérség fejlesztési politikájának meghatározásáért, a fejlesztések megvalósításában betöltendı koordinátori feladatokért. A kistérség által mőködetett Tourinform iroda azonban a jelenlegi körülmények között erre nem képes. Az iroda néhány hónapos szünetelés után a közelmúltban nyílt meg. A szüneteltetésnek az volt az oka, hogy nem találtak munkaerıt a szülési szabadságra ment irodavezetı helyett. A korábbi irodavezetı szakmai felkészültsége megfelelı volt, a jelenlegi alkalmazottak viszont most kezdték a területtel való ismerkedést. A Tourinform iroda szerepe mindösszesen a kommunikációra korlátozódik és egyelıre csak a kistérség településeirıl, eseményeirıl illetve turisztikai vállalkozásairól megjelent szóróanyagot teszik elérhetıvé. Az irodára jelenleg sem a kistérségi koordinációban, sem a pályázati források megkeresésében és megszerzésében nem lehet számítani.

III.3. A turizmus szervezeti kompetenciái III.3.1. Turisztikai koordináció a kistérségben Kistérségi szintő koordináció A Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása felelıs a kistérség területfejlesztési munkálataiért, melynek része az idegenforgalom fejlesztése. A területfejlesztés törvényi kötelezettsége miatt létrejött Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás szerepét vette át a Többcélú Társulás, a feladatok ellátási hatékonyságának növelése érdekében. A turisztikai fejlesztések területén a Többcélú Társulás hatásköre arra terjed ki, hogy kistérségi szintő helyzetelemzéseket és programok készítésen; jelenlegi feladata a kistérség turisztikai programjainak a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez történı illesztése. A Társulás képviseli a kistérség érdekeit a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsban. A turisztikai fejlesztési források szétosztásakor a kistérség ez idáig nem tudta hatékonyan képviselni érdekeit a megye fejlett turisztikai aktivitással rendelkezı területeivel szemben, mely helyzet a jövıben remélhetıleg változni fog. E változásra azét is szükséges, mert az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) turizmusfejlesztési politikája határozott prioritásként fogalmazza

55

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE meg a turizmus területi koncentrációjának csökkentését, a hátrányos helyzető területek turisztikai fejlesztésének kiemelését. A Többcélú Társulás területfejlesztési hatóköre tehát kiterjed a kistérség idegenforgalmának fejlesztésére, azonban forráshiány miatt a társulás a koordináció operatív teendıivel nem tud foglalkozni. A társulás tartja fent a 2003-ban létrehozott Tourinform irodát, melynek feladatköre az információszolgáltatásra korlátozódik. Az iroda felelısségi köre kibıvíthetı lenne a térségi koordináció végrehajtására, azonban emberi erıforrás-hiány, valamint finanszírozási nehézségek miatt még az információszolgáltatás hatékony kivitelezése is akadozik. Település szintő koordináció A turizmus irányítási rendszere szempontjából az önkormányzatok adják azt a legalacsonyabb közigazgatási szintet, ahol a turisztikai tervezés folyik. Összességében elmondható, hogy a kistérségben településszintő, tudatos turizmustervezés nincs. Ez alól kivételt jelent Balassagyarmat, mely írott turizmusfejlesztési koncepcióval rendelkezik. Inkább jellemzıek a települések összefogásában létrejött turisztikai koncepciók, melyekre példa a Sugárkankalin Egyesület által összefogott kilenc település számára írt fejlesztési terv, valamint a Belsı-Cserhát települések fejlesztésére létrejött turisztikai koncepció. Települési szinten az önkormányzatok szabadon dönthetnek turisztikai referens alkalmazásáról. A kistérség önkormányzatai forráshiány miatt nem alkalmaznak turisztikai referenst, a turisztikai fejlesztések tervezését és a turizmus szervezésének operatív feladatait a polgármesterek és az önkormányzatok munkatársai végzik. A térség önkormányzatainak turizmussal kapcsolatos szervezési feladatait civil szervezetek támogatják, melyeket a következı csoportokba sorolhatunk:

A települések fejlesztéséért létrehozott egyesületek (pl. Bercel Fejlesztéséért Egyesület, Ipolyvecéért Egyesület, terényi Faluvédı és Segítı Egyesület)

A települések kulturális, közösségi életét, sport rendezvényeit szervezı egyesületek (pl. balassagyarmati Lajtorja Alapítvány, terényi ARTTÉKA Mővészet Határok Nélkül Egyesület, dejtári Fonóház Egyesület, Csesztvei Hagyományırzı és Kulturális Egyesület, ırhalmi Ipoly-völgyi lovas Diáksport Egyesület)

Turizmusfejlesztésért létrehozott szervezetek (Nógrádköves Turizmusáért Egyesület, illetve a drégelypalánki Sugárkankalin Egyesület, melynek jelentıségérıl a települések közötti együttmőködések kapcsán esik szó)

Fontos azt megemlíteni, hogy néhány településnek (Herencsény, Csitár, Nógrádgárdony) sikerült magánvállalkozókat bevonnia a települési rendezvények szervezésébe és szponzorolásába (szerk. megjegyz.: a vállalkozókkal történı együttmőködés a sikeres turisztikai fejlesztés alapja). A települések turisztikai sikere sok tekintetben függ a lakosság turizmushoz való hozzáállásától. Összességében elmondható, hogy a települések lakosai pozitív, vendégszeretı hozzáállással fogadják a vendégeket, ugyanakkor a lakosság falusi turizmusba történı bevonhatósága kérdéses a megfelelı informáltság hiánya miatt.

56

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Civil szervezetek szerepe a kistérségi szintő koordinációban A térségben számos civil szervezet mőködik a turizmushoz kapcsolódó területeken – mint például hagyományırzés, kézmővesség, környezetvédelem, mővészet, sport, vallás –, jelentıs szerepet játszva a turisztikai termékek „elıállításában”. A civil szervezetek döntı többsége azonban csak helyi szervezı erıt képvisel, tevékenységük nem terjed ki mőködési területük kistérségi koordinációjára. A turisztikai termékek kistérségi szintő komplex kínálatának létrehozása érdekében szükség van az adott turisztikai ággal kapcsolatos civil szervezetek összefogására. A következı területeken létrejövı együttmőködésekben különösen fontos lehetıségek rejlenek:

Hagyományırzés és kultúra: kistérségi szintő rendezvények, fesztiválok szervezése érdekében.

Természetvédelem: az Ipoly-Únió Egyesület vezetésével a térség természetvédelmi területeinek turisztikai céllal történı hasznosítása céljából.

Kézmővesség: ajándéktárgy értékesítı helyek kialakítása, kézmőves vásárok rendezése érdekében.

Lovas-sport: A lovas szolgáltatás minısítési rendszerének kialakítása végett.

Falusi turizmus: A falusi vendéglátók Nógrád megyei egyesületének minısítési rendszeréhez a térség legtöbb vendéglátója csatlakozott. Fontos azt elérni, hogy minden vendéglátóban tudatosuljon a minısítési rendszerben rejlı marketing lehetıség. A falusi lakosság informálása, a szálláshelyek kialakításának segítése szintén jelentıs feladat.

Fontos megemlíteni a kistérségen kívüli civil kezdeményezések munkáját, mint például a Palóc Út Egyesület tevékenységét, mely a nógrádi és hevesi palóc falvak hagyományırzı kínálatának összefogását és kommunikációját tőzte ki célul. A célok megvalósítása jelenleg kezdeti stádiumban van, az egyesület tevékenységének hatásai még nem mérhetık a települések turistaforgalmának növekedésében. Ugyanakkor, ha Palóc Út erıs turisztikai márkává növi ki magát, a kistérség falvai részesedhetnek a márka által nyújtott elınyökbıl. További jelentıs tevékenységet végez a „Gödöllı és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület” (GKRTE) a térség néhány településével kapcsolatban, mivel az egyesület Bercel, Csesztve és Galgaguta turisztikai kommunikációját segíti. III.3.2. Koordináció együttmőködésben A települések közötti együttmőködéseknek jól mőködı gyakorlata van a kistérségben, mely a területfejlesztéssel kapcsolatos közös teendık és az alapszolgáltatást nyújtó intézmények összevonásából származó feladatok kapcsán alakult ki. A turisztikai termékfejlesztés és kommunikáció operatív teendıinek szintjén a települések közötti együttmőködés rendkívül ritka, viszont összefogásban történı stratégiai tervezésre és pályázásra már van példa:

A Belsı-Cserhát mikrotérség falvai (a kistérségben Szanda, Cserhátsurány, Herencsény és Terény) közös vidékfejlesztési programot hoztak létre, melyben a turizmus kiemelt szerepet kap, s összefogásban pályáztak a fejlesztési célok megvalósítása érdekében. A mára „Cserfának” keresztelt

57

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE együttmőködés aktivitása csökkent, de a részvevık a kapcsolat felélesztését tervezik.

A Sugárkankalin Egyesületet kifejezetten turizmusfejlesztési céllal hozta létre 9 település, melyek közül öt a kistérség része. (Dejtár, Drégelypalánk, Ipolyvece, Hont és Patak). Az egyesület célja az, hogy a részvevı települések kínálatának összefogásával 3-4 napos turisztikai termékcsomagokat hozzon létre, s ezáltal meghosszabbítsa a látogatók térségben töltött tartózkodási idejét. Az Egyesület pályázati források kihasználásával törekszik az együttmőködés turisztikai céljainak megvalósítására.

Összességében elmondható, hogy a térség turisztikai sikerét szolgáló együttmőködések csírái megtalálhatók a területen, ugyanakkor a teljes kistérséget mozgósító koordinációs tevékenység még hiányzik. A kistérségi koordinációból származó elınyök a következık: Országos

jelentıségő vonzerık (fesztiválok, vásárok, natúrpark) kifejlesztése kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével.

Megvalósulna

annak tudatosítása, hogy a települések csak összefogásban, egymást kiegészítve képesek a turisztikai aktivitás növelésére.

A

kistérségi kínálat tematikus összefogása, összehangolása és fejlesztése egy tapasztalt, szakértıi csapat irányításával, építve a térségben mőködı civil szervezetekre.

A szolgáltatási színvonal növelése végett a szolgáltatók képzése,

valamint minıség-ellenırzési rendszer kiépítése.

A kistérség kommunikációs tevékenységének kialakítása, a térség

turisztikai márkájának kiépítése, professzionális online megjelenésének megteremtése a települések közös finanszírozása, illetve pályázati források segítségével. A térség településeinek önálló kommunikációs tevékenységének szakmai támogatása. A szolgáltatók marketingkommunikációs ismereteinek bıvítése.

A kistérségi koordinációhoz szükséges szervezeti háttér jelenleg hiányzik. Alapvetıen szükségesnek találjuk egy olyan koordináló intézmény, úgynevezett Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozását, mely szakértıi felelısséggel tartozik a térségben történı kínálatfejlesztés és a kistérség egységes, hatékony marketing-kommunikációja iránt.

III.4. A turizmus kommunikációs kompetenciái III.4.1. Település szintő kommunikáció Települési arculati elemek A települések identitását tükrözı jelképek, szlogenek, formai elemek (tipográfia és színvilág) együttesét értjük települési arculati elemek alatt, melyek a település azonosítására szolgálnak. A településrıl megjelenı prospektusok, kiadványok,

58

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE újság- és online hirdetések sikerének alapvetı feltétele az igényesen megtervezett települési arculat. Általánosságban elmondható, hogy a kistérség településeire nem jellemzı az egységesen kialakított arculati rendszer. A települések fele rendelkezik címerrel, ún. falujelképpel, melyben történelmi emlékeik, vallási értékeik jelennek meg, s melyek megtalálhatók kiadványaikon. Pozitívnak nevezhetı az a törekvés, hogy a falujelképpel nem rendelkezı települések is felismerték annak fontosságát és tervbe vették a jelkép létrehozását. Fontos azt hangsúlyoznunk, hogy a település szintő kommunikációs tevékenység alapját az egységesen kialakított arculati rendszer megteremtése jelenti, ezért minden település számára ajánlott a falujelkép, a szlogen és a kiadványokon egységesen alkalmazandó tipográfia és színvilág megteremtése. Kommunikációs tevékenység A települések önállóan végzett kommunikációs tevékenysége az alábbi jellemzıkkel bír:

A kistérség legtöbb települése rendelkezik helytörténeti kiadvánnyal és képeslappal, melyek általában az adott település élelmiszerboltjában, postáján érhetık el, de nem találhatók meg a balassagyarmati Tourinform irodában.

A rendezvények ismertetése érdekében végzett települési kommunikációs tevékenység általában kimerül a kistérség önkormányzatai számára szóló meghívók kiküldésében és a környezı településeken történı plakátok kifüggesztésében.

A települések által végzett szélesebb körő hirdetési aktivitás rendkívül alacsony szintő és általánosságban nem jellemzı. A hirdetést végzı csekély számú település kizárólag a kiemelt rendezvényekrıl jelentet meg hirdetést a Nógrád Megyei Hírlapban. Pozitívnak értékelendı az, hogy a helyi lakosok elérésére minden település nagy hangsúlyt fektet a helyi újságban, vagy kábeltelevíziós csatornán megjelentetett hirdetések által.

Néhány falu rendelkezik saját prospektussal, melyek színes nyomtatásúak és képi elemeket tartalmaznak, viszont formai, grafikai kivitelezésük fejlesztendı. Általánosságban elmondható, hogy a települési prospektusok alacsony példányszámban kerülnek kiadásra, és a balassagyarmati Tourinform irodába csak néhány település küldi el saját ismertetıjét. Balassagyarmat városáról jelenleg egy meglehetısen alacsony színvonalú, fénymásolt prospektus található meg a Tourinform irodában, ugyanakkor a színes kiadvány kiadás alatt áll.

A nagyobb volumenő eseményekrıl eseti jelleggel híradások jelennek meg az MTV1 kulturális magazinjaiban, melynek tudatos szervezésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A kistérség települései általában nem rendelkeznek önálló honlappal. Sajnálatos, hogy azok a települések, melyek rendelkeznek pályázati forrásokból létrehozott honlappal, nem szánnak erıforrást a honlapok frissítésére. A települési honlapok közül kiemelendı Drégelypalánk és Bercel oldala, melyen folyamatosan frissített információk találhatók. Balassagyarmat honlapja megfelel a sikeres online megjelenés alapvetı elvárásainak, ugyanis

59

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE megfelelıen strukturált információkkal, képi elemekkel rendelkezik és folyamatosan frissített. A városi honlappal kapcsolatos fejlesztési szükségletek a magasabb szintő elvárások teljesítésének érdekében merülnek fel, mint például audio-vizuális eszközök használata, online foglalási rendszer kiépítése. A települési együttmőködések, a Belsı-Cserhát mikrotérség és a Sugárkankalin Egyesület estében fellelhetı az aktív marketing-kommunikációs tevékenységre való törekvés, ugyanis a települések közösen kialakított programfüzettel és információs térképpel rendelkeznek, s közösen létrehozott, professzionális szintő kiadványok megjelentetését és megyei, valamint országos szintő terjesztését tervezik pályázati források felhasználásával. A települések megyei és országos szintő kommunikációs tevékenységét a turizmus irányítását végzı szervezetek, valamint turisztikai egyesületek segítik a következı módon:

A megyei szintő kommunikáció területén fontos szerepet játszik a nyugatnógrádi településeket ismertetı „Nyugat-Nógrád Gyöngyszemei és Szálláshelyei” címő, professzionális megjelenéső kiadvány, melynek kiadását az Ipoly-táj Területfejlesztési Társulás és a területen található Tourinform irodák támogatták. A megyei szintő kommunikáció további fontos eszköze a Túrabakancs elnevezéső turisztikai melléklet, melyben adott a lehetıség arra, hogy a kistérség néhány települése és szolgáltatója megjelenjen. A Túrabakancs kedvezı lehetıséget kínál a települések népszerősítésére, ezért ajánlatos azt elérni, hogy a települések tágabb köre jelenjen meg a mellékletben.

A Magyar Turizmus Zrt, által megjelentetett, az észak-magyarországi régióra vonatkozó tematikus kiadványokban a kistérségi települések csak egy szők köre jelenik meg. Ugyanakkor teljességgel hiányolható, hogy a kistérség települési programjai nincsenek feltőntetve a Magyar Turizmus Zrt. országos programajánlójában, mely egyébként lehetıséget kínál a kisebb települések bemutatkozására is.

Néhány település képviselteti magát az Utazás Kiállításon olyan civil szervezetek szervezésében, mint a Palóc Út Egyesület vagy a Gödöllı és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE). A Palóc Út által tett kezdeményezés egyértelmően pozitívnak ítélhetı meg, amíg a települések gödöllıi régióhoz történı csatlakozása az elégtelen kistérségi-, regionális koordináció jele.

A legtöbb térségi település megjelenik a fontosabb hazai utazási portálokon. (pl. vendegvaro.hu, iranymagyarorszag.hu, belfoldiutazas.hu)

60

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A kistérség településeinek kommunikációs tevékenységét az alábbi táblázat foglalja össze: Helyi szinten és a környezı településeken

Megyei szinten

Országos / nemzetközi szinten

Kommunikációs tevékenység önállóan

Helytörténeti krónika, plakát, meghívó, képeslap, hirdetések a helyi újságban, kábeltelevíziós csatornán, programfüzet, prospektus

Hirdetések a Nógrád Megyei Hírlapban

Nagyobb eseményekrıl híradások televíziós kulturális magazinokban, interneten történı önálló megjelenés (saját honlap)

Kommunikációs tevékenység együttmőködésben településekkel (Cserfa, Sugárkankalin)

Közös térkép, programfüzet, Közös prospektusok létrehozásának tervei

Közös prospektusok megyei és országos szintő terjesztésének tervezése

Kommunikációs tevékenység együttmőködésben a turizmust irányító szervezeteivel és civil szervezetekkel

Települési ismertetık a „Nyugat-Nógrád Gyöngyszemeiben” A települések ismertetıinek megjelenése a Nógrád Megyei Hírlap Túrabakancs nevezető turisztikai mellékletében

Magyar Turizmus Zrt. regionális ajánlóiban néhány település ismertetıje megjelenése, Utazás Kiállításon való megjelenés a Palóc Út, illetve a GKRTE támogatásával Utazási portálokon, egyesületi honlapokon történı megjelenés

14. táblázat: A kistérség településeinek kommunikációs tevékenysége (kiemelve az általánosan jellemzı kommunikációs eszközöket)

Összességében elmondható, hogy a települések alacsony aktivitású marketingtevékenységet végeznek, mely két okra vezethetı vissza: egyrészt az önkormányzatok nem képesek kellı hangsúlyt fektetni a kommunikációra az általános forráshiány miatt, másrészt hiányzik a kistérségi koordináció és szakmai segítség, mely által megfelelıen magas színvonalú kiadványok jelenhetnének meg és hatékonyabbá válna a széles körő (regionális, megyei, országos és nemzetközi szintő) kommunikációs tevékenység. III.4.2. Kistérségi koordináció a kommunikáció terén A kistérség önálló egységként történı kommunikálása meglehetısen kezdetleges, a jelenlegi helyzet a következı jellemzıkkel bír:

A térség nem rendelkezik jól kommunikálható elnevezéssel, ugyan vannak elképzelések a térség „Ipoly-tájként” történı elnevezésére, de mindez még kiforratlan.

A kistérséget hirdetı kiadványok nagyon alacsony színvonalúak és csak a balassagyarmati irodában érhetıek el.

61


A regionális és országos szervezetekkel történı együttmőködés nem kellıen hatékony: a térség programjai például ebben az évben nem jelentek meg a Magyar Turizmus Zrt. programajánlóiban.

Balassagyarmat városának honlapja tölti be az egyetlen kistérségi szintő, hatékonynak nevezhetı kommunikációs funkciót: a honlapon megjelennek a kistérség településeinek program-, és szállásajánlatai.

A kistérség turisztikai aktivitásának fokozása érdekében elengedhetetlenül szükséges a térségi koordináció a kommunikációs tevékenység területén, melynek megvalósulása a következı elınyökkel járna: A kistérségi kínálat magas színvonalú, tematikus kiadványokban

történı megjelenítése és széles körben való terjesztése, kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével.

Nagy

volumenő marketing kommunikációs kampány indítása a nyomatott sajtóban, rádióban, televízióban a sikeres kistérségi tetımárka kiépítése végett, kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével.

Hatékony kapcsolat kiépítése a turizmus irányító szervezeteivel, a

térség megyei-, regionális- és országos kommunikációs tevékenységbe történı beillesztése végett. Kapcsolódás a civil szervezetek által kiépített márkákhoz.

Az internet által adott lehetıségek kihasználása professzionális

tartalom-menedzsmenttel és foglalási rendszerrel rendelkezı térségi portál kiépítése által, kistérségi szintő összefogásban történı pályázás segítségével.

A

települések és a turisztikai vállalkozók szakmai támogatása hatékony, önálló kommunikációs tevékenységük kialakítása céljából.

Jelenleg hiányzik a hatékony kistérségi kommunikációhoz szükséges szervezeti háttér. A szervezeti kompetencia tárgykörében ajánlott Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozásával a kistérség kommunikációs kompetenciája is kiépíthetıvé válna.

III.5. Az önkormányzatok és a szakmai szervezetek idegenforgalommal kapcsolatos véleményeinek összefoglalója A GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. munkatársai 2006. június 26. és július 5. között a Balassagyarmati kistérség 21 településének polgármesterével személyes mélyinterjúkat készítettek.7 A térséghez tartozó további hét település vezetıjével, képviselıjével (Balassagyarmat, Debercsény, Érsekvadkert, Hont, Hugyag, Iliny,

7

8.sz. melléklet: A polgármesterekkel készített mélyinterjúk összefoglalói (22 interjú)

62

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE Szécsénke) nem sikerült a személyes találkozást megszervezni, a polgármesterek és települési képviselık más irányú elfoglaltsága miatt. További mélyinterjú készült Szabó Péterrel, a Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi menedzserével, mely interjú két szempontból bír fontos jelentıséggel. Egyrészt a kistérségi menedzsertıl szereztük be a helyzetelemzéshez szükséges információkat azokról a településekrıl, melyeknek polgármesterét nem sikerült elérni. Másrészt a kistérségi menedzser tudott pontos felvilágosítást nyújtani a térség egyetlen turisztikai szervezetének, a balassagyarmati Tourinform irodának a tevékenységérıl, mivel az iroda új alkalmazottai nem rendelkeznek információval az iroda korábbi mőködését illetıen. A stratégiai célirányok meghatározása érdekében megszervezendı fórumon számítunk azoknak a településeknek a vezetıire és képviselıire, akikkel a személyes találkozás ez idáig nem jött létre. A primer kutatás során szándékunkban állt a jelentısebb turisztikai szolgáltatók megkérdezése, viszont ezek a találkozások nem jöttek létre a szolgáltatók elfoglaltsága miatt. A stratégiakészítés fázisában feltétlenül fontosnak találjuk a szolgáltatókkal történı személyes kapcsolat felvételét, mivel a stratégia-alkotásba történı bevonásuk kiemelkedıen fontos. A 22 rögzített mélyinterjú tömör összefoglalójában azonosítjuk a terület képviselıi által leírt turisztikai helyzetkép tényezıit majd a meghatározott problémák alapján tárgyaljuk a lehetséges kitörési irányokat. Helyzetképek, problémák, megoldások A turizmus jelenlegi aktivitását alapvetıen nem értékelik jelentısnek a polgármesterek sem a saját településüket és sem a térség egészét tekintve. Összesen nyolc településen jelentkezik jelentısebb belföldi vendégforgalom, melyek közül Balassagyarmat, Bercel és Szanda teljesítménye emelkedik ki. A külföldi turisták látogatása meglehetısen ritka a térségben, elsısorban az elszármazott lakosok érkeznek külföldrıl a falvakban élı rokonaik meglátogatása végett. A külföldiek egyedül Mohorán és Becskén töltenek el több napot helyi szálláshely igénybevételével. A jelenlegi alacsony turisztikai aktivitás ellenére a települések vezetıi nagy hitet vetnek a térségi turizmus fellendítésébe, ugyanis a romló gazdasági helyzetbıl való kitörési utat az idegenforgalom fellendítésében látják: –

–

–

–

„Kellenek a munkahelyek. Idegenforgalom nélkül nem látok esélyt a munkahelyteremtésre” „Az idegenforgalom a község elırelépésének egyik lehetséges fejlıdési iránya” „Fontos az idegenforgalom fellendítése. Még nincs kiemelkedı látnivalónk. De szép a természeti táj körülöttünk és nagyon vendégszeretı a lakosság, erre tudunk építeni” „ Egyelıre nem jelentıs a községbe érkezı turisták száma (…) A kilenc település azért hozta létre az egyesületet, hogy közösen olyan programokat rendezzük, melyek több napra marasztalják a látogatókat”

63

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A térség idegenforgalmának legfontosabb akadályozó tényezıjeként a vendégfogadás feltételeinek hiányosságait fogalmazták meg a polgármesterek. Néhány kivételtıl eltekintve általánosnak mondható, hogy elégtelennek tartják a jelenleg rendelkezésre álló szálláshelyek kapacitását és súlyosnak értékelik azt, hogy hiányoznak vendéglátóhelyek a településekrıl. Fontosnak tartották kiemelni azt, hogy a szálláshely-bıvítés terén történtek fejlesztések, ugyanis számos önkormányzat létesített vendégházat, ifjúsági szállást. Ugyanakkor a jelenleg mőködı önkormányzati szálláshelyek szolgáltatási színvonalát nem találták kielégítınek, és több település vette tervbe a vendégházak kibıvítését, komfortosabbá tételét. A vendéglátóhelyek hiánya nem jelenti egyértelmően azt, hogy a falvak nem tudják ellátni a csoportosan érkezı vendégeket. Több polgármester is jelezte, hogy rendezvények alkalmával az üzemi konyhákban, vagy magánházaknál fıznek az odalátogató, akár nagyobb létszámú csoportok számára, és nagy hangsúlyt helyeznek a palóc ízek bemutatására. A legfontosabb problémát abban látják, hogy a helyi vállalkozók nem látnak arra lehetıséget, hogy a turisztikai szolgáltatások bıvítésében szerepet vállaljanak. Ez alól kivételt jelent, Nógrádkövesd, Csitár, Herencsény, és Drégelypalánk ahol a helyi magánvállalkozók jelenleg is szerepet vállalnak a helyi rendezvények szervezésében és további növekvı aktivitásuk várható a turizmus területén. Néhány településen a kastélyok szálláshellyé történı alakításában látják az esélyt a szálláshely-kapacitás bıvítésére. Általában a települések vezetıi úgy találják, hogy a lakosság bevonható lenne a falusi turizmus kifejlesztésében, azonban néhány polgármester úgy ítélte meg, hogy a falusi szálláshelyadásnak még nem alakultak ki a hagyományai és véleményük szerint nehezen vonhatók be a lakosok tapasztalatlanságuknál fogva. A probléma kezelését egy olyan szakértıi segítségnyújtásban látnák, mely során a lakosok információt és javaslatokat kapnának a szálláshelyek kialakításának lehetıségeirıl. A települések megközelíthetıségét kifejezetten kedvezıtlennek találja számos polgármester, néhányan súlyos problémákról számoltak be: –

–

„A falu belterületén van egy 2 km-es földút, esıs idıben csak dzsippel lehet rajta közlekedni.” „Egy motoros érkezett a faluba Pestrıl. Hazafelé menet súlyos balesetet szenvedett az összekötı úton található „kráter” miatt. Valószínőleg többet nem látogat el hozzánk.”

A közúti infrastruktúra fejlesztését a legtöbb polgármester a turizmus elsıdleges feltételének találja és az EU-s források lehívásától reméli a probléma megoldását. A térség turisztikai potenciálját illetıen a polgármesterek úgy vélik, hogy jelenleg a területen nem található országos jelentıségő vonzerı, viszont annak kifejlesztésére több területen láttak esélyt. A legtöbben az egyik kitörési pontot a kulturális és hagyományırzı turizmusban látják. A falvak az év folyamán legalább három rendezvényt szerveznek, egyes települések viszont kiemelkedı aktivitást mutatnak a ezen a területen. A hagyományırzı rendezvények témájukat és programjaikat illetıen rendkívül változatosak. A polgármesterek nagyon fontosnak ítélték meg a rendezvények szervezését, mert a helyi események fontos értéket képviselnek a faluközösségek összetartó erejének növelése szempontjából, viszont a hagyományırzı rendezvényekben rejlı turisztikai potenciál néhány település esetén még nem tudatosult. Tudatosan turisztikai céllal történı rendezvényszervezés elsıdlegesen az irodalommal is kapcsolatos kulturális tevékenységet végzı 64

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE településeken jelent meg, mint Mohora, Csesztve, Terény. A települések vezetıinek nagy része hiányolja a térségi programkoordinációt, mely által a rendezvények összehangolása és szélesebb körő kommunikációja megtörténhetne. A helyi turisztikai eseményeket általában az önkormányzatok vezetıi és alkalmazottai szervezik, forráshiány miatt nem tudnak szakértı turisztikai referenst alkalmazni. Több település vezetıje hálával számolt be azokról a szervezetekrıl és lelkes önkétesekrıl, akik jelentıs mértékben segítik a helyi rendezvények szervezését, és magukénak érzik a hagyományok ápolásának feladatát. Néhány település vezetıje arról számolt be, hogy a hiányzó, hozzáértı szakember miatt nem tudnak széleskörő rendezvényeket szervezni, amíg más települések a nagyobb volumenő rendezvények szervezésének érdekében látják szükségesnek a szakértı alkalmazását: –

–

„Lehetne több rendezvényt szervezni, de nincs olyan szervezet, aki kézbe venné. Jó lenne, ha központilag lenne egy szervezet, aki segítené a hagyományırzı rendezvények szervezését a falvakban” „Már beszéltünk arról a szomszéd falvak vezetıivel, hogy alkalmazzunk közösen egy szakembert, aki a nagyobb programokat szervezi. Újra le kéne ülnünk, errıl beszélni!”

A települések vezetıinek egy része úgy véli, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek kellı szakmai és marketing ismeretekkel ahhoz, hogy a létezı marketing-kommunikációs adottságokat fejleszteni tudják és megfelelı tevékenységet végezzenek. A rendezvényszervezés terén felmerülı együttmőködési lehetıségek kapcsán volt leginkább mérhetı, hogy a települések mennyire mutatnak együttmőködési hajlandóságot, illetve mennyire látják az együttmőködés által adott lehetıségeket. Örömmel tapasztaltuk, hogy a települések között az együttmőködésnek nincsenek akadályai, sıt néhány esetben kifejezetten hatékony, turisztikai célú összefogások léteznek: –

–

„Mi számíthatunk egymás segítségére. A május 1-jei rendezvényt például körforgásban szervezi három település. Az egyik évben Becskén, a másik évben Szécsénykén, a harmadik évben, pedig Nógrádkövesden kerül megrendezésre.” „ A Színházi Napokat Mohorával közösen szervezzük, a programok egyik nap az egyik településen, másik nap a másikon kerülnek megrendezésre.”

A turisztikai célú együttmőködések kapcsán kiemelendı a drégelypalánki Sugárkankalin Egyesület tevékenysége, melynek létrejöttét az egyesülethez tartozó valamennyi polgármester nagy elırelépésnek tartja, és nagy reményeket főz az együttmőködés adta elınyökhöz. A települések egy részén tehát megindult a tudatos együttmőködésre való törekvés a turizmus fejlesztése érdekében.

65

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A települések kulturális turizmussal kapcsolatos fejlesztési tervei elsıdlegesen mőemlékek felújítására, kiállítások bıvítésére, tájház építésére, mővelıdési házak felújítására és esetenként kulturális-központok kialakítására vonatkoznak, mely tervek megvalósítása különbözı pályázati források igénybevételével történne. A térség számos település kiváló adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus területén, melyek közül kiemelendıek a lovas turizmusban jelentıs eredményeket elért települések, mint Balassagyarmat, İrhalom, Csitár és Nógrádkövesd. Számos lovas tanya létezik a térségben, melyeknek turisztikai célú hasznosítását a települések felismerték. A lovas turizmus területén várható nagyobb beruházások egy része magánvállalkozói befektetés során valósulhatna meg, amíg a nógrádgárdonyi lovas turisztikai komplexum kialakítását önkormányzati és vállalkozói összefogásban tervezik. A természet-turizmus területén számos kihasználatlan lehetıség van, melyet a települések fel is ismertek, ugyanakkor a lehetıségek kihasználására egyelıre nem helyeznek kellı hangsúlyt. A természet-turizmussal kapcsolatos tervek során felmerült a települések összefogásában történı fejlesztés, egy natúrpark létrehozásának keretében. A natúrpark kialakítása rendkívüli lehetıséget hordoz a térség számára, ugyanis országos jelentıségő vonzerı épülne ki a területen. Úgy véljük, hogy a települések együttmőködésre való szándéka elegendıen erıs ahhoz, hogy egy közös nagy beruházás jöjjön létre a térségben. Ugyanakkor fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a beruházáshoz szükséges szervezeti háttérrel a térség még nem rendelkezik. Kitörési irányok: koordináció és vonzerıfejlesztés A legtöbb település vezetıje úgy véli, hogy a kistérség sikere abban áll, ha létrejön egy koordinációs szervezet, mely összehangolja a térség kínálatát és megvalósítja a jelenleg hiányzó aktív marketing-kommunikációs tevékenységet. A koordinációs szervezettel kapcsolatosan felmerülı igények a következık: a térség programjainak összehangolása tematikus utak kialakítása a pályázati források megkeresése és megszerzése a térség marketing-kommunikációs tevékenységének hatékonnyá

tétele a települések marketing-kommunikációjának segítése falusi szálláshelyadás támogatása a lakosság informálása és segítése által a vállalkozói képzésekkel

tevékenység

támogatása

pályázati

ötletekkel,

együttmőködés kialakítása a szomszédos térségekkel, szlovák

településekkel

66

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE A polgármesterek úgy vélik, hogy a települések közötti együttmőködéseknek jól mőködı gyakorlata van a területfejlesztéssel kapcsolatos közös teendık miatt, melyet a turizmus területén is lehetne kamatoztatni. Ugyanakkor az együttmőködések fórumain a turizmus nem kap elegendı prioritást, más irányú, égetıbb problémák sürgetése miatt. Ezért szükségesnek vélik egy olyan szervezet létrehozását, mely kezébe venné a turizmussal kapcsolatos teendık irányítását. A térség jelenleg nem rendelkezik kellıen vonzó „attrakcióval” ahhoz, hogy helytálljon a belföldi turisztikai piacon lévı versenyben. A polgármesterek egy natúrpark kialakításában, kulturális-, hagyományırzı- és aktív turisztikai tematikus utak szervezésében látják azt az irányt, mely által a térség országos vonzerıre tehet szert. Fontos azt kiemelni, hogy valamennyi polgármester a jövıben is nagy hangsúlyt kíván fektetni a hagyományok ırzésére és az emberi értékekre: „Olyan turizmus jöjjön létre a térségben, mely a palóc tájra és hagyományokra épül, és megélhetést biztosít a lakosok számára, de tiszteletben tartja az itt élıket.”

III.6. SWOT analízis III.6.1. Versenyképességi alapfeltételek SWOT-analízise Erısségek

Korábbi jelentıs külföldi mőködı-tıke beáramlás. Megyei szinten kiemelkedı gazdasági fejlettség.

Gyengeségek

Lehetıségek

Turizmus- és infrastruktúra-fejlesztésre irányuló EU-s pályázati lehetıségek bıvülése. Önkormányzati és vállalkozói szféra összefogásának lehetısége (PPP). Belföldi turizmus erısödése.

2004. óta gyengülı gazdasági mutatók (növekvı munkanélküliség, stagnáló beruházási aktivitás). Negatív demográfiai tendenciák (elöregedés, elvándorlás). Alacsony vállalkozói aktivitás, különösen a turizmus területén. A térségi általános tıkehiány (mind önkormányzati, mind vállalati szinten).

Veszélyek

Kistérség érdekérvényesítı képességének kérdésessége a pályázati források elosztása során. Külsı mőködı tıke, és nagyobb turisztikai beruházó elkerüli a megyét. Negatív demográfiai folyamatok további romlása. Csökkenı diszkrecionális jövedelem. A megye és a régió más térségeinek erısödı versenyképessége.

67

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III.6.2. Turistafogadás feltételeinek SWOT-analízise Erısségek Megközelíthetıség: Budapest és M3-as autópálya felıli kedvezı megközelíthetıség. Szálláshely-kínálat Falusi szálláshelyek/Ifjúsági szállások kapacitás-bıvülése. Humán erıforrás Középfokú turisztikai képzés a térségben Kiemelkedıen vendégszeretı lakosság.

Gyengeségek Megközelíthetıség Településeket összekötı harmad- és negyedrendő utak rendkívül rossz állapota. Vasúti megközelíthetıség kifejezetlen kedvezıtlen. Helyi tömegközlekedés fejletlen. Kerékpár-utak hiánya. Vendéglátóipari szolgáltatások Vendéglátóegységek kapacitásai és kínálati színvonala elégtelen (9 településen teljesen hiányzik). Szálláshely-kínálat Szálláshelyek eloszlása egyenlıtlen, színvonaluk elégtelen. Minıségi szálláshelyek hiánya. Humán erıforrás Hiányzó szakmai és marketing felkészültség mind önkormányzati, mind vállalkozói szinten.

Lehetıségek Megközelíthetıség Közúti-, vasúti infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló EU-források bıvülése. Szálláshely-kínálat Kastélyok szállodává történı átalakítása. Hagyományos falusi szálláshelyek kialakítása („szalma-turizmus”). Humán erıforrás Szolgáltatók képzése. Turisztikai referens önkormányzati alkalmazása.

Veszélyek Megközelíthetıség Kistérség érdekérvényesítı képességének kérdésessége a pályázati források elosztása során. Vendéglátó- és szálláshely szolgáltatások Szomszédos kistérségek erısebb fejlettsége. A nagyobb volumenő rendezvények elkerülik a térséget. Humán erıforrás Képzett fiatalok elvándorlása. Lakosság falusi turizmusba történı. bevonhatóságának kérdésessége.

68

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III.6.3. Turisztikai termékek SWOT-analízise Erısségek Kulturális turizmus Rendkívül gazdag hagyományırzı, kézmőves tevékenység, irodalmi emlékek, épített örökség, vallási kegyhelyek. Aktív rendezvényszervezı tevékenység. Balassagyarmat pezsgı kulturális élete. Számos aktívan tevékenykedı civil szervezet. Aktív turizmus Intakt természeti környezet, számos természetvédelmi terület. Ipoly turisztikai hasznosíthatósága. Jelentıs adottságok a lovas-, vadász-, horgász turizmus területén. Gasztronómia és borturizmus Palóc konyha specialitásainak, kétsoros pincéknek a megléte. Falusi turizmus Minıségi falusi szálláshelyek döntı többsége Ifjúsági turizmus. Megfelelı ifjúsági szálláshely-kapacitás, erdei iskolák népszerősége. Lehetıségek Kulturális turizmus Termékek, rendezvények láncra főzése /fesztiválok rendezése települések összefogásában, kistérségi koordináció által – építve a civil szervezetekre. Tematikus utak (hagyományırzı, irodalmi, vallási) szervezése. Múzeumok élıvé tétele. Városi turizmus kiépítése Balassagyarmaton – turisztikai infrastruktúra fejlesztése által. Aktív turizmus Natúrpark kialakítása – aktív és kulturális turizmus összefogása. Lovas Színház, Lovas-komplexum létrehozása. Nyírjes üdülı-komplexummá alakítása. Gasztronómia és borturizmus Fesztiválok rendezése. Falusi turizmus Tanyák turisztikai célú hasznosítása, biogazdaságok bevonása. Ifjúsági turizmus Változatos programcsomagok, tematikus utak szervezése.

Gyengeségek Kulturális turizmus Települések önálló kínálata nem jelent széleskörő vonzerıt, települések közötti összefogás a termékfejlesztés területén fejletlen – hiányzik az országos jelentıségő vonzerı. Épített örökség turisztikai célú hasznosíthatóságának akadályai. Kiállítások interaktivitásának hiánya. Aktív turizmus Természetvédelmi területek, túra-útvonalak, Ipoly elhanyagoltsága. Kerékpár-út hiánya. Minısítési rendszer hiánya. Vadászházak, minıségi szálláshelyek hiánya. Gasztronómia és borturizmus Szervezett programok/ vendéglátóegységek hiánya. Falusi turizmus Szálláshelyadók alacsony értékesítési hatékonysága. Ifjúsági turizmus Ifjúsági szálláshelyek változó színvonala, célzott programok elégtelen száma. Veszélyek Kulturális turizmus Erıs versenyhelyzet a fesztiválok piacán. Aktív turizmus Környezetvédelmi szempontok másodlagossága a fejlesztések tervezésekor. Ipoly szennyezettsége. Vadászbalesetek negatív imázsa. Gasztronómia és borturizmus Erıteljes versenyhelyzet a megyében és régióban. Falusi turizmus A falusi életmód eltőnése. Ifjúsági turizmus Változatos programokat kínáló térségek népszerősége.

69

A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETE III.6.4. Szervezeti és kommunikációs kompetenciák SWOT-analízise Erısségek Szervezeti kompetencia Kistérségi, önkormányzati „tenni akarás”. Települések közötti együttmőködések. Erıs civil szféra. Marketing kompetencia Települések közötti kommunikációs együttmőködések kialakítása. Civil szervezetek „ernyıjének” keresése. Lehetıségek Szervezeti kompetencia Koordináló szervezet létrehozása térségi együttmőködésben történı pályázás segítségével. Kistérségi koordináció által országos jelentıségő vonzerık kifejlesztése, minıségellenırzési rendszer kiépítése, vállalkozók képzése. Kistérségi összefogásban finanszírozás biztosítása pályázati források megszerzése által. Marketing kompetencia Hozzáértı koordináló szervezet kialakítása. Erıteljes márkaépítı kampány kialakítása térségi együttmőködésben történı pályázás segítségével. Internet adta lehetıségek kihasználása.

Gyengeségek Szervezeti kompetencia Kistérségi szintő koordináció hiánya – forráshiány miatt. Települések közötti összefogás hiánya. Marketing kompetencia Települési, kistérségi arculat hiánya. Tudatos, piacorientált marketing hiánya. Online marketing fejletlensége. Veszélyek Szervezeti kompetencia Esetleges települési érdekellentétekbıl származó konfliktusok. Marketing kompetencia Szomszédos térségek, régiók növekvı népszerősége.

70

MELLÉKLETEK

Mellékletek 1. sz. melléklet: Kistérségi demográfiai adatok Forrás: VÁTI, Kistérségi helyzetkép, 2006.

1/a: A lakónépesség számának változása 1995-2004.

1. Balassagyarmat kistérség

2. Rétsági kistérség

3. Pásztói kistérség

4. Szécsényi kistérség

71

MELLÉKLETEK 5. Salgótarjáni kistérség

6. Bátonyterenyei kistérség

1/b: A vándorlási egyenleg 1999-2004. 1. Balassagyarmati kistérség




72



1/c: A munkanélküliségi ráta 1999-2004. 1. Balassagyarmati kistérség




73



2. melléklet: Egy fıre jutó befektetett külföldi tıke a kistérségekben (1999, 2003) Forrás: VÁTI, Kistérségi helyzetkép, 2006.

74

MELLÉKLETEK

2. melléklet: Egy fıre jutó befektetett külföldi tıke a kistérségekben (1999, 2003) Forrás: VÁTI, Kistérségi helyzetkép, 2006. 1. Balassagyarmati kistérség




5. Salgótarjáni kistérség


75

MELLÉKLETEK

3. melléklet: Turisztikai teljesítmények megyei szintő bontásban

1. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megyénként, 1999-2005.

Vendégéjszakák

Vendégéjszakák

Vendégéjszakák

1999.

2004.

2005.

4 411 597

6 038 611

6 038 611

Baranya megye

646 825

655 015

655 015

Bács-Kiskun megye

340 959

346 443

346 443

Békés megye

332 127

334 366

334 366

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

603 072

692 297

692 297

Csongrád megye

321 432

346 821

346 821

Fejér megye

346 876

289 260

289 260

Gyır-Moson-Sopron megye

807 641

913 207

913 207

Hajdú-Bihar megye

925 524

1 015 795

1 015 795

Heves megye

731 692

645 296

645 296

Komárom-Esztergom megye

326 793

360 685

360 685

Nógrád megye

155 568

122 597

122 597

Pest megye

478 808

547 695

547 695

1 976 938

1 467 461

1 467 461

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

235 218

245 317

245 317

Jász-Nagykun-Szolnok megye

347 397

434 757

434 757

Tolna megye

105 220

126 650

126 650

Vas megye

768 684

867 707

867 707

Veszprém megye

1 805 531

1 639 553

1 639 553

Zala megye

1 659 139

1 809 950

1 809 950

Összesen

17 327 041

18 899 483

18 899 483

Megyék Budapest és kerületei

Somogy megye

76

MELLÉKLETEK 2. táblázat: Kereskedelemi szálláshelyeken eltötött külföldi vendégéjszakák száma megyénként, 1999-2005. Külföldi vendéjek

Külföldi vendégéjek

Külföldi vendégéjek

1999.

2004.

2005.

3 615 210

5 204 529

5 204 529

Baranya megye

284 853

192 868

192 868

Bács-Kiskun megye

123 612

124 012

124 012

Békés megye

65 119

40 502

40 502


140 728

133 095

133 095

Csongrád megye

84 855

92 434

92 434

Fejér megye

143 535

97 362

97 362


284 796

347 929

347 929

Hajdú-Bihar megye

526 322

391 813

391 813

Heves megye

167 688

110 043

110 043


160 654

154 501

154 501

Nógrád megye

15 317

10 018

10 018

Pest megye

163 273

195 278

195 278

1 164 804

705 136

705 136


79 512

45 482

45 482


156 957

138 635

138 635

Tolna megye

32 466

30 270

30 270

Vas megye

417 823

509 524

509 524

Veszprém megye

1 164 446

876 304

876 304

Zala megye

1 150 727

1 108 374

1 108 374

Összesen

9 942 697

10 508 109

10 508 109

Megyék Budapest és kerületei

Somogy megye

77

MELLÉKLETEK 3.táblázat: Magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megyénként, 1999-2004. Megyék

Vendégéjszakák 1999.

Vendégéjszakák 2004.

Budapest és kerületei

154 120

94 485

Baranya megye

138 625

178 529

Bács-Kiskun megye

20 551

25 045

Békés megye

44 291

50 647


98 006

95 445

Csongrád megye

37 122

45 146

Fejér megye

291 317

73 106


83 673

64 805

Hajdú-Bihar megye

157 710

216 995

Heves megye

124 171

120 448


35 851

33 701

Nógrád megye

15 038

22 767

Pest megye

64 521

86 238

1 354 227

961 526


26 173

27 378


62 686

81 704

Tolna megye

47 184

43 842

Vas megye

214 522

185 505

Veszprém megye

587 050

278 095

Zala megye

458 525

408 817

Összesen

4 015 363

3 094 224

Somogy megye

78

MELLÉKLETEK

4. melléklet: Szálláshely-kapacitás megyei szintő bontásban 1. táblazat: Kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek megyei szintő megoszlása 2004.

Megyék

Magánszállásadók Magánszállásadás Falusi szállásadók


száma

férıhelyeinek

száma

férıhelyei

740

2 821

-

-

2 383

10 594

306

1 809

Bács-Kiskun megye

253

1 468

140

832

Békés megye

481

2 717

72

450

1 333

8 455

771

5 345

Csongrád megye

250

1 498

106

696

Fejér megye

793

4 223

166

981


523

2 909

302

1 730

Hajdú-Bihar megye

1 608

10 938

67

345

Heves megye

1 094

6 900

720

4 686


189

1 107

89

515

Nógrád megye

200

1 253

168

1 058

Pest megye

645

4 099

415

2 350

16 781

93 829

896

4 923


257

1 803

142

1 010


810

5 283

629

4 271

Tolna megye

731

3 371

85

489

Vas megye

1 122

6 091

798

4 405

Veszprém megye

7 821

40 788

1 008

5 439

Zala megye

5 875

30 229

551

3 031

Összesen

43 889

240 376

7 431

44 365

Budapest és kerületei Baranya megye


Somogy megye

79

MELLÉKLETEK 2. táblázat: Magánszállásadás kapacitásának (azon belüli falusi szállásadás kapacitásinak) megyénkénti megoszlása 2004.

Megyék

Gyógyszállodák száma

Gyógyszállodák férıhelyei


5

2 498

Baranya megye

1

246

Bács-Kiskun megye

1

108

Békés megye

1

823


3

148

Csongrád megye

1

578

Fejér megye

-

-


4

315

Hajdú-Bihar megye

10

2 545

Heves megye

1

363


2

129

Nógrád megye

-

-

Pest megye

2

446

Somogy megye

1

926


-

-


3

240

Tolna megye

-

-

Vas megye

5

1 299

Veszprém megye

1

486

Zala megye

15

3 718

Összesen

56

14 868

80

MELLÉKLETEK

3. táblázat: Gyógyszállodák kapacitásainak megyei szintő megoszlása 2004.

Megyék

Gyógyszállodák száma

Gyógyszállodák férıhelyei


5

2 498

Baranya megye

1

246

Bács-Kiskun megye

1

108

Békés megye

1

823


3

148

Csongrád megye

1

578

Fejér megye

-

-


4

315

Hajdú-Bihar megye

10

2 545

Heves megye

1

363


2

129

Nógrád megye

-

-

Pest megye

2

446

Somogy megye

1

926


-

-


3

240

Tolna megye

-

-

Vas megye

5

1 299

Veszprém megye

1

486

Zala megye

15

3 718

Összesen

56

14 868

81

MELLÉKLETEK

5. melléklet: Turisztikai aktivitás és szálláshely-kapacitás a nógrádi kistérségekben

1.táblázat: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Nógrád megye kistérségeiben 1999

Kistérség

Összes vendégéjszaka

Külföldi vendégéjszakák száma

Belföldi vendégéjszakák száma

Balassagyarmati

10 766

651

10 115

Bátonyterenyei

5 368

8

5 360

Pásztói

12 904

1 868

11 036

Rétsági

33 213

870

32 343

Salgótarjáni

80 965

10 109

70 856

Szécsényi

12 352

1 811

10 541

Összesen

155 568

15 317

140 251

2. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Nógrád megye kistérségeiben 2004.

Kistérség

Összes vendégéjszaka

Külföldi vendégéjszakák száma

Belföldi vendégéjszakák száma

Balassagyarmati

13 746

534

13 212

Bátonyterenyei

14 948

1

14 947

Pásztói

20 866

1 547

19 319

Rétsági

17 778

2 961

14 817

Salgótarjáni

45 475

3 514

41 961

Szécsényi

9 784

1 461

8 323

Összesen

122 597

10 018

112 579

82

MELLÉKLETEK 3. táblázat: Magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Nógrád megye kistérségeiben 1999-2004.

Vendégéjszakák száma


1999.

2004.

Balassagyarmati

459

2 265

Bátonyterenyei

1 303

4 025

Pásztói

2 712

3 129

Rétsági

5 761

3 121

Salgótarjáni

3 495

5 861

Szécsényi

1 308

4 366

Összesen

15 038

22 767

Kistérség

4. táblázat: Kereskedelmi szállásférıhelyek megoszlása nógrád megyei kistérségek között 1999-2004.

Szállásférıhelyek száma

Szállásférıhelyek száma

1999.

2004.

Bátonyterenyei

132

335

Pásztói

222

427

Rétsági

900

587

Szécsényi

280

279

Salgótarjáni

2 029

1 849

Balassagyarmati

574

469

Összesen

4 137

3 946

Kistérségek

83

MELLÉKLETEK

6. melléklet: A balassagyarmati kistérség turisztikai teljesítménye

1. táblázat: A kistérség turisztikai aktivitásának koncentrációja 1999-2004. (kereskedelmi szálláshelyek)

Vendégéjszakák

Vendégéjszakák

1999.

2004.

Balassagyarmat

8 249

7 476

Bercel

1 297

744

Csesztve

793

426

Szanda

427

5 100

10 766

13 746

Települések

Összesen

2. táblázat: A kistérség turisztikai aktivitásának koncentrációja 1999-2004. (magánszálláshelyek)



2004.

1999.

Balassagyarmat

937

-

Nógrádmarcal

510

-

Terény

365

-

Herencsény

330

-

İrhalom

78

405

Szanda

45

-

Bercel

-

54

2 265

459

Települések

Összesen

84

MELLÉKLETEK

7. melléklet: A balassagyarmati kistérség turisztikai vonzerı-leltára

85

7/a. melléklet

Balssagyarmati kistérség vonzerı-leltár: kulturális és örökség turizmus Település

Mőemlék, történel. helysz.

Múzeum, kiállítás

Kihasználtság


fejlett van adottság ami fejlesztendı

Hagyományırzés Hagyományı. csop.

Kézmővesség

Eseti rendezv.

Irodalom/mővészet Több napos rendezv.

Kiállítás

Rendezvények

Vallási eseméyek Térségi szintő

Országos , nemz. vonzáskörzető

7/b. melléklet

Balassagyarmati kistérség vonzerı-leltár: aktív turizmus Lovas turizmus

Település

Szolgáltatás

Rendezvény



Természetjárás Vadászat

Horgászat

Természetvédelmi övezet

Természetjáró programok

Túraútvonal

7/c. melléklet

Balassagyarmati kistérség vonzerı-leltár: gasztronómia-, bor-, falusi-, agrárturizmus

Település

Gasztronómia-, borturizmus Palóc ételek népszerősítése

Pincehálózat, bemutatóhely



Falusi turizmus Hagyom. falusi tur.:szalma-turizmus

Agrárturizmus Józságtelepek

Biogazdaság

Ifjúsági turizmus Programok, szolgáltatások

Erdei iskola, táborok

MELLÉKLETEK

8. melléklet: A polgármesterekkel készített interjúk összefoglalói Interjú helye: Becske Interjú idıpontja: 2006. június 26. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Szalatnyainé Éva polgármester asszony 35/378-213 A polgármester asszony a legfontosabb vonzerıként a minden évben megrendezésre kerülı Nemzetközi Buddhista Tábort emelte ki. Ez egy öt napos programsorozat, mely során nemzetközileg elismert elıadók érkeznek a településre. A lakosság, ekkor többszörösére duzzad, a 652 fıt számláló Becskén, mivel a tábor résztvevıinek száma körülbelül 1700 fı. A szálláshelyük a falu külterületén lévı 15 hektáros saját területen történik, ahol sátrat építenek, mely 2000 fı befogadására alkalmas. A tisztálkodási feltételeket megteremtették. Az étkezési ellátásuk is megoldódott, Romhányból, vagy Balassagyarmatról szállítják nekik az élelmiszert. A falu vezetıje kiemelte, hogy van egy magán kézben lévı kúria, melynek felújítása folyamatosan zajlik, és lovaglási lehetıséggel is fog szolgálni az ide érkezık számára. Megemlítette, hogy újraéled a hagyományırzés, mert elindult egy népdalkör, mely a települést fogja képviselni, a kistérségi és a megyei rendezvényeken egyaránt. Fontosnak tartotta, hogy a községben körülbelül 10 darab ló van, ezért a lóállomány adott. A lovaglási feltételeket meg lehetne teremteni, pályafelújítással, és az oktatási lehetıségek megszervezésével. A települést érintı kék túraútvonal kikapcsolódást nyújt a kirándulóknak. A községben a Nemzetközi Buddhista Találkozón kívül, a programok helyi szintőek. Ezek közül a polgármester asszony kiemelte a Túlélı Tábort. Ezt a programot egy magánszemély szervezte, széles körben érkeztek vendégek a kistérség településeirıl. A községek közti együttmőködés is megvalósult. A május elsejét három falu szervezi, Becske, Szécsényke, és Nógrádkövesd. Ez a rendezvény körforgásszerően mőködik, az egyik évben Becskén, a másik évben Szécsénykén, a harmadik évben, pedig Nógrádkövesden kerül megrendezésre ez a program. A polgármesterek számíthatnak egymás támogatására, és a lakosság is bevonható a rendezvény megszervezésébe. A település tagja a Cserfa egyesületnek, melynek célja, hogy a vidéki térségben élı fiatalok életminıségét javítása, és az ifjúságot helyben tartsa. A polgármester asszony a falu megközelíthetıségét rossznak ítélte meg, közúton és vasúton egyaránt. A vasútállomás 1,5 km-re van a településtıl, ezért a vonatok nem állnak meg a településen, és a buszmenetrendek sincsenek jó összehangolva, a várakozási idı akár 1 órás idıtartamra is kitolódhat. A település kommunikációs tevékenysége kapcsán elmondta a polgármester asszony, hogy képeslapja van a falunak, és pályáztak turisztikai kiadvány készítésére, de nem nyertek. A helyi rendezvényeket ki szokták plakátolni, hogy tájékoztassák a lakosságot. Internetes honlappal nem rendelkeznek, de a megjelenés és a könnyebb elérhetıség miatt mindenképpen szeretnének ez ügyben elırelépéseket tenni. Fontosnak véli, hogy a kistérségben létrejöjjön egy

89

MELLÉKLETEK

koordinációs szervezet, mely segíti a településeket abban, hogy a programok ne ütközzenek egymással. A polgármester tervei közt szerepel a munkahelyteremtés, mely az idegenforgalom nélkül nem lehetséges, és az úthálózat fejlesztése, mert ez alapvetı feltétele a látogathatóságnak. Létezik már egy erdei iskola, ahol fejlesztésekre lenne szükség, például terveznek oda egy teniszpályát. Kiemelte még, hogy szeretne a Buddhista Táborral össze fogásban egy Stupát létesíteni, mely vonzerı lehet a település számára. Interjú helye: Bercel Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Jánváriné Magdolna Tel:35/384-629 A polgármester a legfontosabb vonzerık között a Bercel Kastélyt emelte ki, mely kastélyszállóként, a térség egyetlen szállodájaként sikeresen mőködik s elsısorban üzleti utazókat, vadászokat és magas igényő pihenni vágyókat vonz a térségbe. Kiemelte a Jákotpusztán az 1991-ben megalakult mintafarmot, a Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpontot. Ennek fı célja az ısi és tájjellegő háziállatok megmentése a kipusztulástól, egyfajta génbank létrehozásával, illetve a hagyományos, természet közeli állapotokat fenntartó, környezetbarát gazdálkodás újraélesztése. A látogató az itt leginkább elterjedt cigája juh mellett mangalica sertéskondát, kecskenyájat, szamarakat és lovakat láthat. Biogazdálkodás kialakítására törekednek. A gazdaság mintegy 400 hektáron mutatja be a gazdálkodóknak, aktív természetvédıknek, valamint az érdeklıdıknek a természettel harmonizáló gazdálkodást (a NAKP extenzív gyepre alapozott állattartási célprogramjának modelljét.) A területen ökológiai, etológiai és természetvédelmi szempontok figyelembevételével, a táj jellegének megfelelıen folyik a gazdálkodás, oktatás, kutatás. A puszta egyben mezıgazdasági felsıoktatási intézményekben tanulók gyakorlati képzését is szolgálja. Fontosnak tartotta, a jákotpusztán lévı hagyományos parasztházakat, melyekben hagyományos „tanyasi” falusi turizmust lehetne kifejleszteni. Kiemelte, hogy a településen összesen 8 kastély és kúria mőködik, melyek egy része vadászokat fogad és rendezvények tartására ad lehetıséget. Továbbá megemlítette a településen mőködı falumúzeumot. A településen több helyi szintő rendezvényt szerveznek. Ezek közül két rendezvényt emelt ki a polgármester-asszony. Egyrészt a Szüreti fesztivált, melyre széles körben érkeznek vendégek a környezı településekrıl. Másrészt a 3-4 napos jákotpusztai napokat. Mindkettı évente ismétlıdı rendezvény. Az önkormányzat a Bercel Fejlesztéséért Egyesület segítségével rendezi ezen rendezvényeket. Települések közötti együttmőködésre nem volt példa, de együttmőködésre lát lehetıséget a szlovákgyarmati testvértelepüléssel. A beszélgetés során felmerült, hogy a közeli nógrádkövesdi lovas vállalkozással együttmőködést lehetne kialakítani, a kastélyszálló vendégeinek lovagoltatására. A település megközelíthetıségét jónak ítélte meg a polgármester, 100%-osan burkoltak az utak. Léteznek magánszálláshelyek a településen, mőködésük azonban nem túl sikeres. Kiemelte az ordaspusztai önkormányzati diáktábort. Tervbe van véve az iskola ifjúsági szállássá alakítása. Különösen fontosnak ítélte meg a Bercel 90

MELLÉKLETEK

Kastélyszálló mőködését, mely kisebb konferenciáknak is otthont ad. A településen létezik étterem, eseti jelleggel nagyobb csoportok számára is fıznek. Tervbe volt véve egy turisztikai információs központ létrehozása a településen, erre még nem került sor, de szerepel a település terveiben. Kiemelten fontosnak tervnek tartja azt, hogy az Ordaspusztára vezetı utat beburkolják. A település kommunikációs tevékenysége kapcsán elmondta a polgármester, hogy a település címere jelenik meg a kiadványaikon. Létezik helytörténeti könyvük és egyéb színes kiadványuk. Internetes honlappal rendelkeznek. Jelenleg a Gödöllıi Turisztikai Egyesület végzi a település szélesebb körő kommunikációját, segítségükkel jelentek meg az Utazás Kiállításon. Fontosnak véli, hogy a kistérségben létrejöjjön egy koordinációs szervezet, mely segíti a települések marketing tevékenységét. Interjú helye: Cserháthaláp Interjú idıpontja: 2006. július 5. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Mészáros Sándorné Márta polgármester 35/572-029 A településen kiemelkedı vonzerı nem található, csak a szép természeti értékekre, és a lakosság kedvességére lehet építeni a jövıben. A rendezvények egy naposak, a helyi lakosságnak szólnak, de a polgármester asszony figyel arra, hogy küldjön meghívót az elszármazottaknak. Minden évben visszatérı rendezvények: a nyugdíjas nap, a gyermeknap, és a falunap, mely egy napon kerül megrendezésre a szüreti mulatsággal. A községnek van egy szlovák testvértelepülése. Az ottani lakosok el szoktak jönni a magyar falu rendezvényeire, és a cserhátsurányiak is részt vesznek a szlovák oldalon megszervezett programokon. A kommunikációs tevékenység is nagyon kezdeti állapotú, a település rendelkezik ugyan képeslappal, de szórólapok egyáltalán nincsenek. A honlap félkész állapotban van, átfogó néven, ezért nem elérhetı. A polgármester a község súlyos problémájaként azt említette, hogy nincs a településen, sem szálláshely-szolgáltató, sem vendéglátóegység. Van egy régi kastély, ahol a Mődekor Szövetkezet mőködött, de ez már megszőnt, ezért itt lehetne kialakítani szálláshelyeket, és a mővelıdési ház tetıtere is alkalmas lenne erre a célra. Problémaként említette, hogy a község négy útról is megközelíthetı, de a tömegközlekedés nagyon rossz. A buszjáratok nincsenek összehangolva, vasút egyáltalán nincs, így a helyi lakosok kénytelenek autóval közlekedni. A polgármester asszony véleménye szerint mindenképpen szükség van egy térségi szervezetre, mely szakszerően kialakítaná a kistérségi rendezvénykoordinációját, és pályázatírásban, valamint tájékoztatásban is segíthetné az önkormányzatokat és a magánvállalkozókat egyaránt. A jövıbeli tervek közt szerepel egy park és egy hozzá kapcsolódó játszótér kialakítása, útfelújítás, valamint a szálláshelyek kialakítása a fent említett kastélyban.

91

MELLÉKLETEK

Interjú helye: Cserhátsurány Interjú idıpontja: 2006. június 27. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Szántó József 35/549-022

polgármester

A polgármester a legfontosabb vonzerınek a nyugodt, tiszta és érintetlen természeti környezetet tartja. A csekély jármőforgalom nem szennyezi a környezetet és kedvez az egyre nagyobb számban megjelenı kerékpárosoknak és gyalogosoknak. A településen található három tó, melyek megfelelı feltételt biztosítanak a horgászturizmus kialakítására. A község gazdag mőemlékekben, ezek közül kiemelkedik a római katolikus templom, melynek gótikus tornya a török idıkben mohamedán imaháznak használt templom minaretje volt. A kis helytörténeti tárlat a település múltját és az itteni szokásokat mutatja be, helyben összegyőjtött használati tárgyak, népmővészeti alkotások és fotók segítségével. A rendezvények sorából kiemelkedi a duatlon verseny, melyre a kistérség településeirıl is érkeznek lelkes versenyzık. A szálláshelyadás feltételei már megteremtıdtek a községben. A Jánosi kastélyban jelenleg hat szoba és fürdıszoba kínál kényelmes szálláslehetıséget, de a meglévı kapacitás 2007-re még három szobával bıvül, és még 3-mal 2008-ra. A tervek közt szerepel egy éttermi rész kialakítása is. A Majláth kastély 2008-ra közmővesített lesz, és így megfelel majd a turistafogadás feltételeinek. A kommunikációs tevékenység területén történnek elırelépések, készül, egy 14 települést összefogó kiadvány, és promóciós anyag. A település honlapja egy belsı cserháti honlapról érhetı el, ezt a portált pályázati pénzbıl nyerték, de nincs kitöltve, folyamatosan frissíteni kellene. A polgármester kiemelte, hegy nagy szükség van a kistérségen belüli összefogásra, mint, ahogy ez már megvalósult a Palóc Út Egyesületen belül, Heves és Nógrád megye közt. Úgy gondolja, hogy ehhez szükség van egy szervezeti egységre, mely megteremti a programkoordinációt, kapcsolatot tart, és információt nyújt a magánvállalkozóknak és az önkormányzatoknak is. A polgármester jövıbeni tervei közt szerepel a látogatási idı növelése, turisztikai programcsomagok kialakítása, egy kerékpárút, és egy erdei ösvény kiépítése. Szeretne még létrehozni a településen egy teniszpályát, és a meglévı értékek fejlesztésérıl sem akar megfeledkezni. Interjú helye: Csesztve Interjú idıpontja: 2006. július 3. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Palman Imre 35/544-000, 001, 002

polgármester

A polgármester a legfontosabb vonzerıként a településen Madách Imre jelentıségét emelte ki: Csesztvén, található Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye. A kúria parkja természetvédelmi terület. Állandó kiállítás mutatja be az író személyes és használati tárgyait, eredeti kéziratait, „Az ember tragédiájának” régi kiadásait és

92

MELLÉKLETEK

színházi bemutatójának plakátjait. A községben minden évben emléknapot tartanak az író tiszteletére. A polgármester kiemelte még a Csesztvei Hagyományırzı és Kulturális Egyesület támogató munkáját, melynek célja, hogy felelevenítsék a régi hagyományokat, de egyben meg is ırizzék azokat, új hagyományteremtı rendezvényeket szervezzenek, növeljék a környék látogatottságát, védjék és bemutassák az épített, és természeti környezetet egyaránt. Az ı segítségükkel szervezték meg idén a Madárijesztı Szépségfesztivált és az ıszi Szüreti Napot. A Madárijesztı Fesztivál ebben az évben sikerült a legjobban. A korábbi évekénél nagyobb propagandának köszönhetıen a kistérség más településeirıl is érkeztek látogatók. A falu vezetıje megemlítette még a községben mőködı asszonykórust, akik népdalcsokrokkal színesítik a szomszéd települések rendezvényeit, de felléptek már Budapesten és Szlovákiában is. Ki szerette volna még emelni Kiss Ferenc nevét, ı az elnöke a Tojásfestı Egyesületnek, tojástartó győjteménye szintén megfelelı attrakciója lehetne a településnek. A polgármester elmondása szerint belföldi turisták érkeznek a településre, de a külföldiek ritkán látogatnak el a faluba, számuk elenyészı. Bár a település megközelíthetısége jó, könnyen elérhetı a település közúton és az utak állapota is megfelelı, a legnagyobb gondot a szálláshelyek hiánya jelenti. A Markó panzó 15 fı fogadására alkalmas, de ez nem fogja megoldani a falu turisztikai jövıjét. A polgármester véleménye szerint mindenképp szükség van a szálláshely-kapacitás kibıvítésére, hogy a jövıben megfeleljenek a turistafogadás feltételeinek. A település kommunikációs tevékenysége kapcsán elmondható, hogy a település címere jelenik meg a kiadványaikon. Létezik helytörténeti könyv, közvetlen internetes honlappal nem rendelkeznek. A gödöllıi honlap részeként van feltüntetve a település, onnan érhetı el. Meg kell említeni, hogy a település a Gödöllı és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület tagjakén egy napra kiállítóként ellátogatott az Utazás Kiállításra. Az egyesületet és a kistérséget bemutató prospektusokon kívül két népviseletes babát és néhány régi népmővészeti tárgyat vittek magunkkal. Céljuk a kistérség propagálásán kívül, mások falusi turizmussal kapcsolatos tapasztalatainak megismerése volt. A polgármester jövıbeli tervei közt szerepel egy faluház kialakítása, mely alkalmas lehet egy helytörténeti kiállítás megrendezésére. Szeretne létrehozni egy natúrparkot, és a kerékpárút megépítését is fontosnak tartja. Interjú helye: Csitár, Nógrádgárdony Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Huszár Ferenc 35/371-508, 35/570-017

polgármester

A polgármester véleménye szerint, kiemelkedı eredményeket lehetne elérni a lovas turizmus terén, mely a település legfontosabb vonzerejévé válhatna. A lóállomány 25-30 darabra tehetı. A lovasversenyeket és fogathajtó versenyeket szoktak tartani a településen. Ezek döntıen két napos rendezvények, melyek megyei, és „A” kategóriás európai szintő programok. A lovasversenyeken többségben belföldi versenyzık szerepelnek, de néhány alkalommal külföldi versenyzık is képviseltetik

93

MELLÉKLETEK

magukat. A lovas oktatás lehetıségei is megteremtıdtek a településen: két család is vállal lovagoltatást. Meg kell még említeni az Endúró Európa-bajnoki futam versenyt is, melynek megrendezésére már kétszer sor került, és a lelkes magánvállalkozóknak köszönhetıen évente ismétlıdı rendezvénnyé nıheti ki magát. A szálláshelyek tekintetében bıvítésre lenne szükség, mert az ideérkezık igényeit egy lovas panzió elégíti ki, mely fejlesztésre szorul. A szálláshely-kínálat bıvítésére alkalmas lehet a településen található két kastélyépület. Az egyik épületben jelenleg tüdıszanatórium mőködik, melybe az ellátást hamarosan megszüntetik, az épület így kiürül. Amennyiben funkciója turisztikai célokat fog szolgálni, a mikrotérség kiemelkedı idegenforgalmi komplexumává válhat A másik épület, a Majláth kastély felújításra és funkciótól függı átépítésre szorul. A település megközelíthetısége közúton jó, és a város közelsége miatt könnyen elérhetı. A településkép egységes szerkezete miatt megfelel a falusi jellegnek. gondozott porták, szép házak találhatók a településen. Néhány háznál tartanak szarvasmarhát, kecskét és birkát, ezek a porták alkalmassá tehetık a látogatók fogadására és az állatok megismertetésére. Elıfordult már, hogy Nógrádmarcallal és magánvállalkozókkal közösen szervezték meg a fogathajtó versenyt: az együttmőködésre a jövıben is van kilátás. A település kommunikációját a polgármester nem tartja megfelelınek, pedig a szervezett marketingtevékenység elengedhetetlen feltétele a sikeres turisztikai tevékenységnek. A falu vezetıje szerint van esély az idegenforgalomra, kiemelten a lovas turizmusban lát kitörési pontot. Szerinte lehet építeni a táj szépségére és a meglévı állatállományra. Fontos fejlesztések is szerepelnek a tervei közt, melyek között szerepel a szálláshely-bıvítés, melyre magánvállalkozók bevonásával lát esélyt. Valamint szeretne egy szabadidı parkot létrehozni, melybe színpadot és környezetbe illı pihenıhelyeket tervez. Interjú helye: Dejtár Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Balga József Tel: 70/313-9040 A polgármester a legfontosabb vonzerıként a településen mőködı tájházat ítélte meg, mely rendszeres mővészeti kiállításoknak ad otthont. Külön kiemelte a hagyományırzı programokat, valamint a Mikszáth-prózamondó versenyt minden év októberében, melyeket a Fonóház Egyesület szervez. A községben Falu Napot szerveznek májusban és augusztusban, illetve helyi ünnepségeket nagyobb ünnepekkor. Más településekkel közös szervezésben még nem került sor rendezvény tartására. Kiemelte a Sugárkankalin Turisztikai Egyesület mőködését, mely pályázati forrásból kerékpárkölcsönzést tett lehetıvé a környezı falvakban és további pályázatokkal próbálja segíteni a településeket. A polgármester felhívta arra a figyelmet, hogy ugyan sok civil szervezet tett kezdeményezéseket a turizmus fejlesztésére, s kereste meg a települést, ezek a

94

MELLÉKLETEK

munkálatok érdemi eredménnyel nem jártak. Véleménye szerint egy olyan koordináló szervezetre lenne szükség, mely segíti a fejlesztési elképzelések megvalósítását szakmai támogatással és finanszírozási ötlettel. A település súlyos problémájaként az utak állapotát említette, melynek orvoslása alapvetıen szükséges az idegenforgalom fejlesztéséhez. Sajnos a faluban nem mőködik sem szálláshely-szolgáltató, sem vendéglátóegység. Viszont arra volt példa, hogy palóc étkeket fıztek a faluban 100 ember részére, bemutatván a hagyományos gasztronómiát. Úgy véli, hogy a falusi szálláshelyadásnak még nem alakultak ki a hagyományai és véleménye szerint nehezen is alakítható ki a lakosok tapasztalatlansága miatt. Ennek a problémának a kezelésére is a koordinációs szervezet létrehozását említette meg. A település a Palóc-Út keretében részt vett az Utazás Kiállításon. Konkrét kommunikációs tevékenységet nem végeznek de már megjelent Dejtár történetének krónikája. A polgármester elsıdleges fejlesztési terve a település útjainak javítására és helyenként az utak kiépítésére vonatkozott. Interjú helye: Drégelypalánk Interjú idıpontja: 2006. július 4. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Dombai Gábor 35/376-131, 35/567-017

polgármester

A település turisztikai vonzerejét illetıen a polgármester és a jegyzı asszony elmondása alapján kiemelkedik a vár, mely állandó fejlesztés alatt áll, a Drégely Vár Alapítvány évente építi. Úgy vélik, hogy a Szondi névhez kötıdı történelem, és a hısök iránti tisztelet is fontos a turisták számára. A látványosság csak gyalog közelíthetı meg, melynek elınye, hogy a turista gyönyörködhet a táji, természeti szépségekben, melyet a Börzsöny nyújt számára. Mivel a vár elég messze esik a községtıl, ezért a tervek közt szerepel, hogy padokat, pihenıhelyeket létesítenek a várhoz vezetı úton. Ezen az úton van egy pincesor, mely szintén attrakció lehetne, de állapota fejlesztésre szorul, ki kell építeni az infrastruktúrát. Szintén a vár felé vezetı út mellett van egy tisztás, Schaffer kút, itt szokták szervezni a Szondi-napot. A polgármester tervei közt szerepel ennek a fejlesztése, szeretne létesíteni itt padokat, pihenıhelyeket és parkolót. Kiemelte még, hogy van egy farm, a falu külterületén. Ezt egy nagyon lelkes turisztikai vállalkozó irányítja, a birtokán van lehetıség állatsimogatásra és lovaglásra is. Az éven átívelı világi és egyházi rendezvények nyújtanak kikapcsolódást az idelátogatóknak, és a helyi lakosságnak egyaránt. Kiemelkedı rendezvény a Szondinap, melynek keretében felidézik a történelmi múltat és egy egész napos programkínálat, szórakoztat kicsiket és nagyokat. Meg kell még említeni, hogy a település egy nemzetközi konferenciának adott otthont 2005-ben. Ez egy három napos rendezvénysorozat volt, és remélhetıleg évente ismétlıdı rendezvénnyé alakul. A település közúton való megközelíthetısége jó. A turista fogadás feltételeit illetıen a polgármester kiemelte, hogy a községben 4 családnál mőködik magánszálláshely, ebbıl kettı a Túrabakancs címő újságban is hirdeti magát. Ezen kívül mőködik egy Nomád tábor is a községben, mely saját honlappal rendelkezik, és szintén 95

MELLÉKLETEK

megjelenik a Túrabakancsban. A faluban van erdei iskola is, mely egy felújított parasztház, a tulajdonoshoz egész évben érkeznek csoportok, 30-40 fı befogadására alkalmas. Az étkezési igényeket a Várkapitány étterem el tudja látni, mert bıven van kapacitása, és jó árakon kínálja választékát, valamint színvonala is megfelelı. A több napos tartózkodási feltételek kialakítása miatt kilenc település összefogott, és létrehozták a Sugár-Kankalin Egyesületet. A céljuk, hogy közös együttmőködéssel, 2-3 napos turisztikai egységcsomagot tudjanak kínálni az ide érkezı turistáknak, és így meghosszabbítsák a látogatási idıt. Az egyesület tagjai közt magánvállalkozók, lelkes lakosok és polgármesterek is képviseltetik magukat. Igyekeznek hangsúlyt fektetni a kommunikációra, például tavaly megjelentek az Utazás kiállításon, s egy közös kiadványt szeretnének létrehozni, mely felöleli a kilenc község programját, vonzerejét. Minden faluban van egy képviselıje az egyesületnek, ık havonta ülést tartanak, megbeszélik, hogy közös erıvel mit tudnának tenni a turizmus ügyéért, milyen pályázatokra van lehetıség, milyen támogatókra számíthatnak. Az egyesület központja Drégelypalánkon van, a mővelıdési ház bıvítésével állandó helyet teremtettek a további mőködéshez. Drégelypalánknak van helyi térképe, és ismertetı füzete, közvetlen internetes honlappal rendelkezik. A polgármester szeretné a jövıben ismertebbé tenni Drégelypalánkot, Magyarországon és a környezı országokban is. Ahhoz, hogy a vár megfelelı attrakció legyen, szeretnék kiépíteni az oda vezetı utat, tervezik a pincesor infrastruktúrájának megvalósítását, valamint a Schaffer kút fejlesztését. Interjú helye: Galgaguta Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Orgoványi László polgármester 35/578-015, 026 A településen kiemelkedı vonzerı nem található, de Galgagután élık közül sokan ırzik a szlovák kultúrát, és beszélik is a nyelvet. Az iskolában rendezett kiállításon szlovák, kék és rózsaszín szoknyás, hímzett fıkötıs népviseletbe öltöztetett bábuk mellett régi faragott bútorokat, szerszámokat, háztartási eszközöket mutatnak be. A Galga-völgyében fekvı szlovák nemzetiségő község gyönyörő népviseletével büszkélkedhet. A településen fellelhetı még a népviseletes babakészítés, tányérfestés, hímzés, tojásfestés, szövés és fonás néhány jeles képviselıje. A szlovák nemzetiség életét, hagyományait, szokásait, jellegzetes tárgyait mutatja be a Falumúzeum állandó kiállítása. A Falumúzeum elıtt áll a 2005-ben felavatott, három kisgyermek figurájával díszített Csobogó, Raj Mercédesz keramikus alkotása. A rendezvények egy naposak, a helyi közönségnek szólnak, ilyen például a Falunap, a Márton napi búcsú. A polgármester kiemelte, hogy minden év szeptemberében kerül megrendezésre a szüreti felvonulás. A fiatalok népviseletbe öltözve vonulnak végig a falun, ünnepelve az eredményes betakarítást. A programokon döntıen belföldi látogatók vesznek rész, de van a községben egy kvad egyesülete, melynek van külföldi tagja is. A polgármester a község súlyos problémaként azt említette, hogy nem mőködik sem szálláshely-szolgáltató, sem vendéglátóegység. A Mővelıdési ház alkalmas lehetne

96

MELLÉKLETEK

szálláshelyek kialakítására, de forrás hiányában erre még nem került sor. A polgármester úgy gondolja, hogy a falusi szálláshelyadásnak még nem alakultak ki a hagyományai, de a jövıben bevonható lenne a lakosság, ha megfelelıen támogatná és segítené ıket egy szervezet. A kommunikációs tevékenység is kezdeti szinten van, a település nem rendelkezik internetes honlappal, bár a falu vezetıjének megítélése szerint nagy szükség lenn rá. A jövıbeni tervek közt szerepel a horgásztó melletti területen, egy élménypark kialakítása és egy golfpálya létesítése. Fontos a szálláshelyek kialakítása, és az attrakciók megteremtése, mert a meglévı értékek nem vonzók a turisták számára. Interjú helye: Herencsény Interjú idıpontja: 2006. június 27. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Jusztin Józsefné Erzsébet polgármester asszony 35/549-008 A polgármester asszony véleménye szerint a fı vonzerıt Herencsényben a máig élı hagyományırzés jelenti. A hagyományırzı rendezvények közül kiemelte a novemberben megrendezésre kerülı Márton Napi Fonó. A Fonóházban állandó kiállítás várja a látogatókat, és körbevezetést is lehet igényelni. Igen jelentıs hagyományai vannak a nagycsütörtöki Palóc Búcsúnak, melyre Szlovákiából is sokan érkeznek. Az ünnep célja, hogy egyesüljenek a palócföldi falvak s ennek jelképeként minden település magával hoz egy marék földet és a Palócság Nagykeresztjénél a népviseletbe öltözött díszes menet, a kereszt lábánál elhelyezi azt. A hagyományırzés terén fontosnak ítélte meg a településen mőködı két kórust, melyek képviseltetik magukat a környezı kistérségek programjain is. A palócút tagjaként figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelı színvonalon és más településekhez igazodva szervezzék meg rendezvényeiket. A szálláshelyeket figyelembe véve a település rendelkezik egy kulcsos házzal, mely a parókia átalakításából lett kialakítva, a katolikus ifjúsági szállás 20 fı befogadására alkalmas. A Hegyalja vendégház 10 fınek biztosít szállást. A település megközelíthetısége közúton jó, könnyen elérhetı mind Balassagyarmat, mind Pásztó felıl. Nagy az átmenı forgalom Hollókı felé, de a település még nem bír annyi vonzerıvel, hogy meg tudja állítani a Hollókıbe tartó turistákat. Ehhez szükség van egy szakértı szervezet segítségére. Saját honlappal nem rendelkezik a község, de elérhetı a BECS honlapján keresztül. A településrıl most készülnek kiadványok pl.: képeslap. A rendezvényeiket plakátokon hirdetik, és meghívót küldenek a kistérségi települések polgármestereinek. A faluszépítésre kiemelten figyelnek, 2003-ban II. helyezést ért el a község a virágos faluért pályázaton. A polgármester asszony tervei közt szerepel a lakodalmas szokások újjáélesztése, mely fontos vonzerıt képviselhet. Egy rendezvénycsőr építtetése, ahol megfelelı környezet adna otthont a falusi szokások felelevenítésének, ápolásának. A polgármester asszony tervei között szerepel a Terény és Herencsény közötti összekötı út kiépítése.

97

MELLÉKLETEK

Interjú helye: Ipolyvece Interjú idıpontja: 2006. július 4. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Tóth József polgármester 35/383-504, 505 A polgármester legfontosabb vonzerık közül a településen található Duna-Ipoly Nemzeti Park szürkemarha állományát emelte ki. Miután az állomány természetes környezetben él és fejlıdik, vegyszermentes húsa a nehéz piaci viszonyok között is keresett. A település határában folyik az Ipoly folyó, melynek egykori árterületén még fennmaradtak a bokorfüzesek, és egy-két égerliget is. A legértékesebb területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, bár a természeti környezet nagy részét tönkretette az Ipoly szabályozása. A község közigazgatási területének északi része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A folyó e szakasza népszerő a horgászok körében, mert a gáttal védett faluból könnyen el lehet érni a partot. A község kedvezı fekvése miatt több pár fehér gólya is költ. A település határában, a bogyósgyümölcs, fıleg a szamócatermelés igen jelentıs. A Nagygazda ház mőemlék jellegő épületegyüttes, jó állapota miatt látogatható. Az évente ismétlıdı programok inkább a helyi közönségnek szólnak, úgy, mint a gyermeknap, idısek napja és a falunap. Két-háromévente megrendezésre kerül a településen egy egyházi ifjúsági rendezvény, melyre más községekbıl is érkeznek látogatók. A rendezvények közül kiemelkedik a 2005-ben megrendezett Diszkrimináció Ellenes Nap, melyre a megyébıl is sokan ellátogattak. A polgármester reméli, hogy ez egy évente visszatérı program lesz, és az ország többi megyéjébıl is érkeznek majd vendégek. A község megközelíthetı közúton, a 2. számú fıútról Drégelypalánknál letérve, vagy a 22. számú út felıl Dejtáron át; vasúton a Vác-Ipolytarnóc vonalon juthatunk a faluba. Szálláshelyet három családnál lehet igényelni, kettınél az étkezés is megoldható. A polgármester szerint növelni kéne a szálláshelyek számát. Erre vannak kezdeményezések, az Ipolyvecéért Egyesület a Tőzoltó szertárat alakította át vendégházzá. Úgy gondolja, hogy szükség lenne egy szervezetre, ami segítené a lelkes magánvállalkozókat pályázatírásban, és források elnyerésében. İ nem egy központi szervezet létrehozását emelte ki, úgy gondolja, hogy mindenhol, minden kistérségi községben szükség lenne egy turizmust irányító szervezetre. Kiemelte, hogy a település számíthat a Duna-Ipoly Nemzeti Park, és a Drégely Vár Alapítványra. A kommunikációs tevékenység fejlesztésére már vannak próbálkozások, kilenc település összefogásából létrejött a SugárKankalin Egyesület. Célja, hogy a községekben növeljék a turisztikai aktivitást, ennek érdekében a településeket összefogó kiadvány elkészítésén munkálkodnak, mely tartalmazza a tematikusan egymásra épülı programokat és a látnivalókat is. Internetes honlappal nem rendelkeznek, de a falu vezetıje szerint nagy szükség lenne a megjelenés ilyen formájára. A jövıbeli teendık közt szerepel, hogy a folyópart menti szlovák települések elérhetıségét megteremtsék. Szeretnének egy Ipoly hidat építtetni, melyre a tervek már elkészültek, de a többi ezzel kapcsolatos fejlesztés még csak ötlet szinten van. A polgármester fontosnak tartja, hogy a megfelelı információs táblák ki legyenek helyezve, hogy így segítsék a tájékozódást.

98

MELLÉKLETEK

Interjú helye: Magyarnándor Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Sándor István 35/372-025

polgármester

A polgármester a legfıbb vonzerınek a településen lévı horgásztavat tartja. Évente rendeznek horgászversenyeket, melyekre a környezı falvakból is érkeznek versenyzık. Az infrastruktúra nem kiépített, csak földúton lehet eljutni a tóhoz. A községet érinti a kék túraútvonal, így a természeti szépségek, és a tiszta levegı is megfelelı élményt nyújt a kirándulóknak. A településen található egy lovas farm, ahol díjugrató versenyeket szoktak szervezni, és az oktatásra is van lehetıség. Az épített emlékek közül ki kell emelni a Kelecsényben -Magyarnándor településrészetalálható Reviczky-kastélyt, mely mőemlék. A kastély háromhektáros parkja természetvédelmi terület. A falu vezetıje elmondta, hogy a településen található egy ısi, védett pincehálózat is. Bortermelés már nem folyik a településen, kivágták a szılıtıkéket, s a bor helyét átvette a pálinka. A rendezvények közül kiemelkedik a bearatási ünnepség, melyre augusztus 20-án kerül sor, a mulatságot népmővészeti együttesek fellépése színesíti. A Szent István napi rendezvényre, mely egybekötött a falunappal Szlovákiából is érkeznek vendégek, hogy így erısítsék a meglévı barátságokat, és új lehetıségeket teremtsenek a közös együttmőködés reményében. A falu vezetıje elmondta, hogy még nem szerveztek közösen, más településsel rendezvényt, de a jövıben lát erre esélyt. Kiindulópont lehet az, hogy Magyarnándornak és Mohorának van egy közös, hagyományırzı Pávaköre, mely rendszeresen képviselteti magát különbözı fesztiválokon, és fellépéseken. A polgármester elmondta, hogy a település megközelíthetısége közúton és vasúton is jó, mert közúton egyértelmő a kitáblázás, vasúton, pedig közvetlen budapesti járat közlekedik. Szálláslehetıséget az Orgona vendégház kínál, mely 16 fı befogadására alkalmas, de étkezésre nincs lehetıség. A jövıben bıvíteni kell a szálláshelyeket, és meg kell teremteni az étkeztetés feltételeit. Konkrét kommunikáció nincs a településen. Képeslappal és saját honlappal rendelkeznek, mely sok szép képpel kelti fel a böngészık érdeklıdését, de kevés információt ad, ezért folyamatos karbantartásra, és frissítésre lenne szükség. A polgármester elmondta, hogy a jövıben a horgász- és a lovasturizmusra kell több hangsúlyt fektetni, mert ez jelentheti kitörési lehetıséget a település számára. Ezeket a terveket nem lehet megvalósítani egy szakértı, szervezeti háttér nélkül, mely segítséget tud nyújtani a magánvállalkozóknak és a községi vezetıknek. Interjú helye: Mohora Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Fajcsik József 35/372-001, 35/373-163

polgármester

99

MELLÉKLETEK

A polgármester véleménye szerint a település legfontosabb vonzereje Mikszáth Kálmánhoz kötıdik: a településen található a Mauks Ilona Emlékház, mely bemutatja az író életét és munkásságát. Mauks-házban kapott helyet még a Sziky Károly által, bábszínházi bábokból rendezett kiállítás is. Az egykori Mauks-kúria (ma gyógyszertár) udvarán a mai napig áll egy idıs, több mint 150 éves, védett vadgesztenyefa, amely alatt szívesen üldögélt az író. Ki kell még emelni az evangélikus templomot, mely Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona második házasságkötésének helyszíne volt. Korunk nagy színésznıjének, Tolnay Klárinak a neve is megjelenik Mohorán. A falu egy állandó kiállítással tiszteleg a mővésznınek, melyet 2000-ben a Kossuth út 30. szám alatt rendeztek be. Az emlékkiállítás bemutatja a Mővésznı személyes használati tárgyit, életútját fényképekkel ábrázolja. A községben minden évben megrendezik a Mauks Ilona és a Tolnay Klári napot, és így emlékeznek vissza a régmúlt idık e két nagy alakjára. A polgármester kiemelte, hogy ezen a rendezvényen rendszeresen részt vesznek külföldi vendégek is.. A településen található egy pincesor, mely esélyt ad a borturizmus fejlesztésére, ezzel kapcsolatosa már vannak is próbálkozások, a Szüreti felvonulás és mulatság során borkóstolást rendeznek. A polgármester a helyi rendezvények közül kiemelte a Falunapot, melyet a szklabonya testvérfaluval közösen rendeznek meg. Együttmőködésre, közös programszervezésre eddig a szlovák testvértelepüléssel került sor, és Terénnyel is voltak próbálkozások, de egy szakértı szervezet jobban össze tudná hangolni a programokat. A község megközelíthetısége jó, de az utak állapota nagyon rossz. A vasutat is szokták használni a helyi lakosok, de az állomás épülete nagyon leromlott, felújításra szorul. A községben a legnagyobb gondot a szálláshelyek hiánya jelenti. Az iskola épületében lehet 15 fınek szállást biztosítani és étkezésre is van lehetıség, az üzemi konyhán, de ez nem elég. A polgármester elırelépéseket szeretne tenni ez ügyben, a magánvállalkozók támogatására számít. A település kommunikációs tevékenysége kapcsán elmondható, hogy a település címere jelenik meg a kiadványaikon. Létezik helytörténeti könyv, közvetlen internetes honlapja van a községnek és a Makus Ilona Emlékháznak is. A polgármester tervei közt szerepel a borturizmus feltételeinek megteremtése, úgy gondolja, hogy ezzel az elırelépéssel megfelelı attrakció fogja várni a látogatókat. Elkészült egy kilátó terve, de a kivitelezésre még nem került sor. A falu vezetıje kiemelte még a meglévı értékek megırzése, ápolása mellett, a bakancsos turizmusban rejlı lehetıségeket is. A települést érinti a kék, és a piros túraútvonal melyekhez egy pihenı, tőzrakó hely is társul, a Dolinka. Megfelelı információs táblák kihelyezésével, a természeti környezet gondozásával ezen a területen is megvan az esélye a falunak, hogy bekapcsolódjon a turisztikai vérkeringésbe. Interjú helye: Nógrádkövesd Interjú idıpontja: 2006. július 4. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Gyurek László 35/378-142

polgármester

A polgármester véleménye szerint, a település vonzerejét tekintve fontos lenne, ha megépülne egy víztározó, melynek a vízjogi engedély terve már meg van. A tó körzetében építési telkek, kialakítására lenne lehetıség vállalkozókkal közös 100

MELLÉKLETEK

összefogásban. A lovas turizmus területén is lehetne eredményeket elérni, mivel 3 család tart lovakat, és az egyiknél a lovaglás feltételei is adottak. A rendezvények helyi jelentıséggel bírnak, minden évben megrendezik az augusztus 20-i ünnepélyt. Körjegyzıség van Szécsénykével és Becskével, ezért a május1-jét közös összefogásban szervezik, körforgásszerően. Létezik hagyományırzı csoport, de még csak helyi szinten képviseltetik magukat. A település megközelíthetısége közúton jó, de a lakosok elınyben részesítik a vasutat. A településen 3 szálláshely-szolgáltató is mőködik, és a magánvállalkozók köre várhatóan bıvülni fog. Dovicsiny Mihály

lakrész (1-2 fı részére)

Káli Erzsébet

napraforgós minısítése van, felújított parasztház, csoportokat fogad, az étkezés biztosított, lehet lovagolni is

Nándori István

családi ház, cégek is kibérlik, de nincs biztosítva étkezés

A község önálló honlappal rendelkezik, de arra nincs megfelelı kapacitás, hogy karbantartsák.A kommunikációs tevékenység abban merül ki, hogy kiplakátolják a helyi programokat a községben. A polgármester fontosnak tartja, hogy legyen egy szervezeti háttere a programkoordinációnak, valamint, hogy a jövıben olyan programcsomagot tudjanak ajánlani, amely több napra kínál lehetıségeket. Ez viszont csak összefogással és tematikus egymásráépültséggel lehetséges, melynek hátterét hozzáértı emberek biztosíthatnák. A jövıben fontosnak tartja, hogy megkezdıdjenek a tóval kapcsolatos munkák. A település egy rendelkezik egy1200db-os szarvasmarha teleppel, melynek a látogathatósági feltételei még nem biztosítottak, de ennek a lehetıségét is meg szeretné teremteni. A település egysoros szerkezete miatt a faluképen javítani kell. Interjú helye: Nógrádmarcal Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Sisa Gyula Tel: 35/345-011 A település vonzerıi között a polgármester kiemelte az újonnan létrehozott horgásztavat, melynek infrastruktúrája még hiányzik. A településen mőködik egy lovakkal foglalkozó vállalkozás, mely lovas oktatást is vállal, de egyelıre még nem professzionálisan. Nógrádmarcal körül is természetvédelmi övezet található, melyen átvezet a Kék-túra útvonal. Jelenleg még nem építették ki a túrázás kényelmét szolgáló pihenıhelyeket. Néptánc-csoport mőködik a településen, de a hagyományırzı rendezvények hiányoznak. Ennek legfontosabb oka az, hogy nincs olyan szereplı a faluban, aki összefogná a hagyományırzést. Úgy véli a polgármester, hogy mindenképpen szükség lenne egy olyan szervezetre, melynek tagjai között egy hagyományırzéssel és rendezvényszervezéssel foglalkozó szakértı is szerepel. A szakértı segíthetné a települések munkáját és koordinálhatná a kistérségi rendezvényszervezést. A faluban található egy birkatartó- és egy tehéntartó- telep, mely látogathatóvá tehetı, de egyelıre ezt a lehetıséget még nem ismerték fel. A környéken vadászatra is adott a lehetıség.

101

MELLÉKLETEK

A polgármester Nógrádmarcal közúti megközelíthetıségét rossznak ítélte meg. Nógrádmarcalon három vendégház is mőködik, melyek összesen 27 fı elszállásolására alkalmasak. A polgármester szerint mindhárom megfelelıen magas színvonalú szolgáltatást nyújt. A településen további szálláslehetıséget az önkormányzat által üzemeltett 11 férıhelyes vendégház nyújt. Létezik településtörténeti kiadvány, azonban konkrét kommunikációs tevékenységet nem végeznek. Internetes honlappal a település nem rendelkezik. A polgármester elsıdleges tervei között a szennyvíz-csatornázás megoldása és a horgásztó infrastruktúrájának kiépítése szerepel. Interjú helye: İrhalom Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Kanyó János Tel: 35/370-001, 35/570-012 A település turisztikai vonzerejét illetıen a polgármester elmondta, hogy a település egyik vonzerejét a nem régiben elkészült, de még fejlesztés alatt álló horgásztó jelenti. Másik vonzerıként a faluban mőködı lovas turizmust tartotta számon, melyet az Ipoly-völgyi Lovas diák-sport Egyesület mőködtet. Az egyesület többnapos rendezvényeket szervez, melyre Szlovákiából is sokan érkeznek. Megyei szinten jelentısnek ítélte meg a település lovas rendezvényeit. Vadászati lehetıség is van a település körül, de a bérvadászathoz szükséges feltételek még nem alakultak ki. A rendezvények területén a polgármester kiemelte azt a kétnapos Ifjúsági Találkozót, melyet lengyel testvérfalujukkal együtt szerveznek, s mely visszatérı esemény évente. A községben minden évben Falunapot szerveznek, illetve Folklór-napot, melyre Szlovákiából is érkeznek. Külön kiemelendı a többnapos lovas esemény. Más településekkel összefogásban még nem került sor rendezvények szervezésére. További, nagyobb volumenő hagyományırzı rendezvények tartására lenne lehetıség abban az esetben, ha a faluban létezne egy szervezet, mely összefogja. A település tagja az Ipoly-Útnak. A turista fogadás feltételeit illetıen a polgármester kiemelte, hogy a faluban 2 magánszállás is mőködik: mindkettı 8 férıhellyel. Kiemelte az önkormányzat tulajdonában lévı Ifjúsági szállását, mely nagyobb csoportok fogadására is alkalmas. Étterem nincs a településen, de szükséges lenne. A községrıl készült kiadvány, de konkrét kommunikációs tevékenységet nem végeznek. Létezik falu-újság. Az Utazás Kiállításon részt vett a település Nógrádmegye standján, a részvételt a Lovas Egyesület segíti. Saját internetes honlapja nincsen. A polgármester tervei között szerepel a horgásztó fejlesztéseinek befejezése. A vasúti épület szálláshellyé alakítása, valamint a Mária-Majorban Ifjúsági Centrum kialakítása, mely a Szigetfesztiválhoz hasonló eseményeknek adna színhelyet. Interjú helye: Patak Interjú idıpontja: 2006. június 27.

102

MELLÉKLETEK

Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Oravecz Imre 35/592-011,012

Polgármester

A polgármester véleménye szerint kiemelkedı vonzerı lehetne a településen található 15 hektáros víztározó, ha a környezetében ki tudnának építeni egy sétáló utat. Másik fontos és egyben egyedülálló vonzereje lehetne a térségnek a természetfotózás. Patak határában van élıhelye a gyurgyalagoknak, melyek kiemelten védett madarak. A településen vallási eseményként megemlíthetı, hogy a Szentkútról érkezı zarándokok egy éjszakát itt töltenek, sajnos az elszállásolásuk és az étkeztetésük még nem megoldott. A rendezvények inkább csak a helyi lakosságnak szólnak és egy naposak. Minden évben megrendezésre kerül a falunap, a szüreti bál, az öregek napja és a Szentháromság Búcsú. Más településekkel összefogásban még nem került sor rendezvények szervezésére, de a polgármester kiemelte, hogy látna esélyt közös programokra. Fontosnak tartja, hogy megvalósuljon az összefogás a környezı kistérségek településeivel is például Horpáccsal vagy börzsönyi településekkel. A települést közútról jól meg lehet közelíteni. A turista fogadás feltételei még fejlesztésre szorulnak. Van az önkormányzatnak egy félkész háza, ami polgármesteri hivatalnak készült (200nm2) és ezt lehetne vendégházzá alakítani, az üzemi konyha 150-160 fı kiszolgálására bıvíthetı. A településen magánszálláshely nincs, de a lakosság turisztikába való bevonhatósága miatt lenne esély a fejlesztésekre. Az eddigi kommunikációs tevékenységek abban nyilvánultak meg, hogy helyi szinten, és a környezı településeken plakátokkal hirdették a rendezvényeket. A Sugárkankalin Egyesületen belül most készítenek egy közös kiadványt, de még nem végeznek konkrét kommunikációt. Megjelentek a turisztikai kiállításon. Van saját közvetlen honlapja a településnek, de ez fejlesztésre és folyamatos frissítésre szorul. A polgármester a jövıben fontosnak tartja, hogy az eddigi próbálkozásokat nem szabad feladni, fontos, hogy megjelenjenek, ezért folyamatosan kell próbálkozni. A település részt vehetne a turizmusban, a természet szépsége miatt. Kiemeltebb helyet kaphatna a természetfotózás. A célja a természeti szépségek megırzése, és az ebben rejlı lehetısége kiaknázása. Interjú helye: Patvarc Interjú idıpontja: 2006. július 4. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Gajdos Pál polgármester 35/302-314 A községben jelentıs vonzerı nem található. A polgármester elképzelései szerint jó adottságok vannak a bakancsos turizmus, a vadászturizmus és a lovasturizmus fejlesztéséhez is. A tervek közt szerepel egy túraútvonal kialakítása a Fekete víz mentén. A csodálatos természeti adottságok, és a változatos domborzat, a megfelelı útjelzı táblák kihelyezésével, pihenı és tőzrakó helyek létesítésével kedvezı feltételeket teremt a természetjárásra. Patvarcon négy családnál vannak lovak, ezért a lovasoktatás feltételei is megteremtıdhetnek, valamint a fogatozás élménye is létrejöhet. Ki kell még emelni azt is, hogy néhány lakos portáján van szarvasmarha, 103

MELLÉKLETEK

ezért az állatsimogatás is megadathat az idelátogatónak. Az egyik család készít tejet és sajtot, mely termékek megkóstolása élményt nyújthat a városi ember számára. Két vadásztársaság is üzemel a település külterületein, és bérvadásztatással is foglalkoznak. A rendezvények döntıen a helyi közönségnek szólnak, de kiemelkedik a „Pattanj Patvarc” elnevezéső program, melyre a környezı településekrıl is érkeznek lelkes sportolni vágyók. A községtıl nem messze található egy krosszpálya, mely ugyan zajterhet jelent a helyi lakosságnak, de tavaly augusztusban rendeztek itt egy nemzetközi versenyt. Ezek a programok egy naposak, még nem szerveztek rendezvényeket más településekkel összefogásban, de a magánvállalkozók bekapcsolódtak az efféle munkákba. A helyi rendezvényeket ki szokták plakátolni, de egyéb kommunikációs tevékenységet nem végeznek. Honlapja nincs a településnek, de a polgármester véleménye szerint ezen hamarosan változtatni kell, mert a megjelenés nagyon fontos. A település közel van Balassagyarmathoz, ennek ellenére a megközelíthetısége igen rossz, hiányoznak az útbaigazító közlekedési táblák. Vasútállomással még nem rendelkezik a község, de az új rendezési tervben már szerepel a helye. Szálláshely egyáltalán nincs a településen, de szeretnének létrehozni egy falucentrumot, melyben 2x3 ágyas szobákban lesz lehetıség az elszállásolásra. A falucentrumnak már elkészült a látványterve, a második és harmadik ütemtervének az elıkészítésén dolgoznak. Ez egy igen jelentıs épületegyüttest lesz a falu központi részén. Ott fog helyet kapni a könyvtár, az orvosi rendelı, a mővelıdési ház, az idısek otthona, de lesznek kialakítva szálláshelyek és parkolóhelyek is. A polgármester tervei közt szerepel még egy tó építése, és ha erre sor került szeretné a horgászturizmus és a vízi sportok feltételeit is megteremteni.

Interjú helye: Szanda Interjú idıpontja: 2006. június 26. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Rugáné Pográcz Mária polgármester asszony 35/548-006 A polgármester asszony a legfontosabb vonzerıként a várat emelte ki, mely állapota ugyan felújításra szorul, de jelenleg is látogatják a belföldi turisták. Különösen szép látvány a hegyoldal májusban, amikor a megyében csak néhány helyen tenyészı seprőzanót virágzik. Kiemelte a község Szandaváralja felıli végében álló Máriácska Kápolnát vagy, ahogy a helyiek nevezik, „Máriácska Káponkája”, mely a palóc népi vallásosság szép emléke. A kápolnában látható Szőz Mária szobor végtagjai mozgathatók, a nagyobb ünnepekre mindig átöltöztetik. Ennek a csodájára járt már az Rtl klub is, és egy rövid összefoglalót készítettek a helyi látványosságról. Közigazgatásilag Szandához tartozó Szandaváralján a Hunyadi utcában fennmaradt egy sor jellegzetes, palóc népi lakóház, és a község szélén szép népi pincesor emlékeztet a szılımővelés helyi hagyományaira. A rendezvények közül kiemelkedik a Bor és Süteményverseny, melyen a szlovák testvértelepülés is jelen van. A hagyományırzı rendezvények közül meg kell még említeni a kiszehordást, mely a tél előzésére szolgál: virágvasárnap a palóc leányok egy szalmabábut

104

MELLÉKLETEK

menyecskeruhába öltöztetnek, és énekelve végigviszik a falun, aztán levetkıztetik, majd vízbe dobják, vagy elégetik. A polgármester asszony elmondta, hogy mind a farsangi rendezvényre és mind kiszehordásra érkeznek a fıvárosból látogatók , akik többségében elszármazottak, de a szájreklám útján viszik tovább a település jó hírét. A többi rendezvény a helyiek szórakoztatására, és a falu felélénkítésére szolgál. Nem fordult még elı, hogy ezeket a rendezvényeket más településsel összefogásban szervezzék meg, de a polgármester asszony lát rá esélyt, mert jó viszonyt ápolnak a szlovák testvértelepüléssel, és a környezı falvakkal is. A falu vezetıje kiemelte még a hagyományırzı csoportot, amely képviselteti magát helyi és a kistérséget, illetve a megyét érintı rendezvényeken is. Megemlítette, hogy vannak, akik őzik a fazekasság mesterségét, mások csuhéjból készítenek gyönyörő dolgokat: turizmus szempontjából rájuk lehet építeni: helyi emléktárgyak elkészítésekor vagy kirakodóvásár rendezésekor. A polgármester tervei közt szerepel a szálláshelybıvítés, hogy a jövıben megfelelı feltételeket tudjanak biztosítani a turistafogadáshoz. Jelenleg van a községben egy vendégház, mely 20 férıhelyes, 1-2 magánház is kínál szobát az ideérkezıknek, és diáktábor is található a faluban, melyben bıven van férıhely-kapacitás. Már arra is volt példa, hogy kerékpáros turistáknak (30 fı) az általános iskola termeiben tudtak szálláslehetıséget biztosítani. A kommunikációs tevékenységrıl elmondható, hogy létezik képeslap, a falusi programokat ki szokták plakátolni, szórólapot dobnak be minden házba. A Nógrád Megyei Hírlapban és a Túrabakancsban már jelentek meg cikkek a településrıl. Önálló internetes honlappal rendelkeznek, de az információk frissítésére nem szánnak elegendı figyelmet. A jövıben szeretnének létesíteni egy Natur parkot, a környezı települések összefogásában. Tervbe van véve egy nyári bobpálya létrehozása, és egy községi tér létesítése, ami helyet adhat a helyi vásárok megszervezésének. A polgármester asszony véleménye szerint az idegenforgalom kecsegtetı jövıt kínál, de elıször a lakosság körében szemléletmódváltásra van szükség. Interjú helye: Szügy Interjú idıpontja: 2006. július 8. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Markó Antal polgármester 35/344-342 A polgármester a falu legfontosabb vonzerejének a Nógrádi Folklór Fesztivál keretében megrendezett színvonalas programot tartja. Ez a színes, külföldi együtteseket felsorakoztató, táncos, zenés est sok embert vonz. Nem csak a kistérségben lakóknak jelent maradandó élményt, hanem a megye más területérıl ide látogató nézıknek is. A francia, török, görög, ciprusi, német hagyományok bemutatásához szép környezetet biztosít a gondozott, parkosított mőemlék jellegő épületegyüttes közelében felállított színpad. A rendezvények sorából kiemelkedik még a szüreti felvonulás és mulatság, melyen a falu apraja, nagyja lelkesen vesz részt. Színes népviseletbe öltözve, énekelve, mókázva haladnak végig a falu utcáin. A faluban hagyományırzéssel foglalkozó, országos minısítı rendezvényeken is szép sikereket elérı népdalkör mőködik, mely szerepelt külföldön is. A vonzerık 105

MELLÉKLETEK

sorában említést érdemel még az a víztározó, amely gazdag madárvilággal rendelkezik és alkalmas sporthorgászásra is. A polgármester fontosnak tartja, hogy a jövıben megoldódjon a szálláshelyek kialakítása. Véleménye szerint az iskola padlásterének megfelelı átalakításával lehetne elırelépéseket tenni ez ügyben. További lehetıséget lát arra, hogy a magánvállalkozókkal együtt megteremtıdjön a falusi szálláshelyek kialakításának feltétele. Az étkeztetés akár nagyobb csoportok számára is megoldható, hiszen az üzemi konyha és a hozzá tartozó étterem 2006. augusztus 18-án kerül átadásra. A polgármester felhívta arra a figyelmet, hogy szükség van egy szervezet felállítására, mely szakértı munkájával tudja segíteni a kistérség jövıbeli fejlıdését, úgy, mint pályázatokkal kapcsolatos tanácsadásban, és írásban is, valamint a tematikusan egymásra épülı, jól megszervezett programok kialakításában. Az arculati elemkkel kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy rendelkezik a település egy jelképpel, mely a címer. Ez megjelenik a promóciós füzeteken és a képeslapokon. Létezik Szügy története könyv, mely átfogó képet ad a település múltjáról és jelenérıl. Közvetlen internetes honlappal nem rendelkezik a falu. A község elırelépésének egyik lehetséges fejlıdési iránya, a már meglévı adottságainak kihasználása, mind a település természeti adottságai, épített környezete, egészséges levegıje, és a már megépült beruházásai révén. Az átmenetileg üresen álló lakóházak átépítésével, a megfelelı szálláshely-kínálat kialakításával, meg kell teremteni a turistafogadás feltételeit. A német cégek külföldi alkalmazottainak helyben történı elszállásolásával, és étkeztetésével gyors eredmények érhetık el. Ahhoz, hogy létrejöjjenek a szálláshelyadás feltételei, szükség van a lakosság szemléletmódváltására, és figyelemfelkeltésére is. A falusi vendéglátás, vízi sportok és horgászati, vadászati adottságok, nyújtotta lehetıségek kihasználásával, új lehetıségek teremtıdnek a település számára. Interjú helye: Terény Interjú idıpontja: 2006. július 3. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Fáy Dániel polgármester 35/548-000, 001 Terény kiemelkedı turisztikai attrakciókkal bír a kistérség más településeihez képest. Orsós Magnó Múzeumát már kanadaiak, és japánok is megtekintették. Kiemelkedı a településen a hagyományırzés, melyet tarkít a 20-as évekbıl fennmaradt falusi házsor, a Szılısor. A polgármester elképzelése szerint itt lehetıség lenne egy nem mővi skanzen kialakítására. Sokszínőségéhez tartozik még a máig élı népviselet. Az idelátogató megtekintheti a tájházat és az ARTTÉKA Egyesület idıszakos kiállításait is, valamit élvezheti a csipkeverés, nemezelés, és a fazekasság mővészetét. A közelben lévı kecske farmon és Bócsokpusztán az idelátogató vendégek állatot is simogathatnak és megkóstolhatják a házi tejet, és sajtot. A községben Szent Györgyi Albert emléke is megelevenedik, errıl tanúskodik a falu központi részén lévı bronz mellszobor. A programkínálat is nagyon színes, a kiemelkedı rendezvények a következık: János napi tőzugrás

106

MELLÉKLETEK

Terényi Színházi napok Szüreti bál és felvonulás Vincze István fogathajtó emlékverseny A két napig tartó Színházi Napok keretében országszerte ismert elıadók szórakoztatják az idelátogatókat, és persze a helyi és kistérségi csoportok is képviseltetik magukat. A falu vezetıje kiemelte, hogy a településkép rendezett, több mint 100 régi épületen van helyi védettség. A megközelíthetıség a 21-es és 24-es úton lehetséges, nem a legjobb az út állapota miatt. A szálláshely-kapacitást figyelembe véve a polgármester elmondása szerint a meglévı szálláshelyek elegendık, ugyanakkor a színvonal növelés szükséges lenne. Az ide érkezı megszállhat a Nyíló Rózsa Vendégházban, Bujnyik Vendégházban és a Szılısoron lévı Árdai Vendégházban. A vendégházakon kívül van még egy 60 fıs turistaszállás, a parókia 30 fı befogadására alkalmas, 40 fıs ifjúsági tábor, mely a Johanita Segítı Szolgálat táborhelye, és az ARTTÉKA Egyesület többfunkciós rendezvényterme is lehetıséget ad 40 fı elszállásolására. Elkészült a Terény története könyv. A kommunikációs tevékenységet illetıen a polgármester elmondta, hogy a rendezvényekhez kötıdı programfüzeteket, plakátokat szoktak kiadni, szórólapokkal tájékoztatják a lakosságot a helyi programokról, valamint a kistérség polgármestereinek meghívót küldenek. A településnek van internet címe, de nagyon hosszú (több mint egy soros), ezért nem mőködik a célnak megfelelıen, aktualizálni kéne. A falu vezetıje a jövıben szeretné, ha erısödne a marketing és reklám tevékenység: szükséges lenne egy konkrét kistérségi térkép, és egy éves rendezvénynaptárt. Fontosnak tartja, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, aki segíteni tudná a pályázattal kapcsolatos tevékenységeket. További fontos teendınek tartja a parkolóhelyek kialakítását és a tájékoztató táblák bıvítését. A kerékpárúttal kapcsolatban a szomszéd településekkel összefogtak, a tervek készen állnak, de forrást kellene nyerni pályázat útján a kivitelezéshez. Kiemelte még, hogy szeretne egy turista útvonalat a községen belül, mely bemutatja a fontosabb látnivalókat, melyet egy 4 órás, vezetett program keretében képzel el. Interjú helye: Szügy Interjú idıpontja: 2006. június 28. Résztvevık neve, beosztása, elérhetısége: Szabó Péter, Kistérségi menedzser, 35/505-973, 20/662-4386 Szabó Péter egyértelmően úgy véli, hogy a térség egyik legnagyobb vonzereje a hagyományırzı és az irodalmi rendezvényekben rejlik. Mohora tevékenységét kiemelkedınek tartja a kérdéskörben. (Mohorán Ilona-napkor szerveznek hagyományırzı nagy rendezvényt, valamint Tolnay Klári emlékére többször is szerveznek megemlékezéseket az évben.) Fontosnak tartotta kiemelni, hogy Terény és Mohora közös szervezésben színházi napok kerülnek megrendezésre egy nyári hétvégén, melynek egyik napján az egyik településen, másik napján a másikon

107

MELLÉKLETEK

tartanak elıadásokat. Nagy lehetıségeket lát a várturizmus területén: a drégelypalánki, szandai vár fontos vonzereje a térségnek. Tudomása szerint a falvak nagy többségében mőködik népdalkör. Sajnálatosnak tartja, hogy Mohora, Magyarnándor, Cserháthaláp és Debercsény közös népdalköre néhány éve megszőnt, ennek újjáélesztésére tesznek próbálkozást a közeljövıben. Úgy véli, hogy a falvakban rendezett Búcsúk lehetıséget adnának egy, a kistérségen átnyúló zarándok-útnak, megfelelı koordináció esetén. A kistérségi menedzser kiemelte a herencsényi búcsújáró zarándokhelyet, melyen a közelmúltban felállított „Palócok Nagykeresztje” áll. A kistérségi menedzser fontosnak tartja a Palóc-Út kezdeményezést, mely a palóc falvak hagyományırzı kínálatának összefogását és kommunikációját tőzte ki célul. A projekt jelenleg még kezdeti stádiumban van: az információs jelzıtáblák felállítása történt meg a falvakban. A hagyományırzéssel foglalkozó szervezetek közül kiemelte a Terényben mőködı Artéka Mővészetek Határok Nélkül Egyesületet, és a balassagyarmati Lajtorja Alapítványt, mely a Lajtorja Néptánciskolát mőködteti. Ezen szervezetek saját településük mővészeti életét szervezik, mővészeti csoportjuk fellépéseit intézik más településeken, azonban mőködésük egyelıre nem terjed ki a mővészeti-, hagyományırzı élet kistérségi szintő koordinációjára. A kistérség turisztikai szervezeteivel kapcsolatban Szabó Péter elmondta, hogy a kistérség által mőködetett Tourinform iroda néhány hónapos szünetelés után a közelmúltban nyílt meg. A szüneteltetésnek az volt az oka, hogy nem találtak munkaerıt a szülési szabadságra ment irodavezetı helyett. A korábbi irodavezetı szakmai felkészültségét megfelelınek tartotta a kistérségi menedzser. A jelenlegi alkalmazottak viszont csak most kezdték az ismerkedést a területtel. A Tourinform iroda szerepe mindösszesen a kommunikációra korlátozódik: kistérség településeirıl, eseményeirıl illetve turisztikai vállalkozásairól megjelent szóróanyagot teszi az iroda elérhetıvé, valamint a Magyar Turizmus Zrt. más tájakról kiadott ismertetıit kínálja. Az irodára jelenleg sem a kistérségi koordinációban, sem a pályázati források megkeresésében és megszerzésében nem lehet számítani. Szabó Péter kiemelte a Drégelypalánkon mőködı Sugárkankalin Turisztikai Egyesületet, mely pályázati források megszerzésével segíti a környezı települések turisztikai fejlesztéseit. Az aktív turizmussal kapcsolatban a kistérségi menedzser elmondta, hogy lát lehetıséget Ipolyon történı vízi turizmus kialakítására. Úgy véli, hogy vízi-túrák szervezésére alkalmas lehet a folyó, a megfelelı infrastruktúra kiépítésével. İrhalomnál táborozási lehetıség is van a folyó közelében. Kiemelte a balassagyarmati Nyírjesben évek óta megszervezésre kerülı kétnapos Triatlonversenyeket, mely körülbelül ezer látogatót vonz az ország minden területérıl, illetve külföldrıl. A kistérségi menedzser elmondta, hogy jelenleg egyáltalán nincs kerékpárút a térségben. Az NFT II. Ny-Nógrádi programjában tervezik a kerékpárút fejlesztését Szklabonya-Balassagyarmat-Szügy-Mohora-Csesztve településeket érintve. Szabó Péter lát esélyt arra, hogy a térségben egy natúrpark jöjjön létre, mely által országos jelentıségő vonzerı alakulna ki a területen. A Duna-Ipoly Nemzeti Park körébe tartozó Égerláp véleménye szerint nem rendelkezik kiemelkedı turisztikai vonzerı-értékkel a térségben. A természetvédı egyesületek közül kiemelte az IpolyUnió munkáját, amely Ipolyszögben oktatóbázist épített ki, táborokat szervez és pályázati forrásokat keres az Ipolyszög fejlesztése érdekében, illetve utalást tett a szügyben mőködı természetvédelmi egyesületre, mely egyre aktívabb

108

MELLÉKLETEK

tevékenységet folytat. A térség környezeti állapotát jónak ítélte meg, melyet fıként arra vezetett vissza, hogy a térségben mőködı legfontosabb környezetterhelı ágazat, a mezıgazdaság jelenleg tıkehiányban szenved, aktivitása egyre csökken. Szabó Péter nagy lehetıségeket lát a lovas turizmusban, melyben kiemelte İrhalom és Nógrádgárdony szerepét. Megemlítette a gárdonyi Tüdıszanatórium lovas centrummá fejlesztését, mely lehetıvé válik, miután eladásra kerül a szanatórium épülete. További fontos lehetıséget lát vadászatban. A bor- és gasztronómia turizmussal kapcsolatban elmondta, hogy a térségben jelentıs bortermelés nem folyik. Kétsoros pincesorok találhatók Szügyben, Szandán és Mohorán, melyek fejlesztés során akár borkóstoltatásra is alkalmasak. Mohorán konkrét tervek léteznek a boros pince kialakítására. Véleménye szerint a közeli szlovák településekrıl jó minıségő bor hozatala lehetséges. Az agrárturizmussal kapcsolatban Szabó Péter Nógrádkövesden lát lehetıséget biogazdasági bemutatóra. A kövesdi tejfeldolgozó üzem AVOP-os pályázatot is nyert fejlesztési lehetıségekre, a projekt kezdeti fázisban van, 2-3 hónapja érkezett meg a pályázati pénz elsı része. Kiemelte, hogy a térségben jelentıs lehetıség van gyümölcstermelés és feldolgozás bemutatására. Balassagyarmat fejlesztési lehetıségeivel kapcsolatban a kistérségi menedzser elmondta, hogy a város legfontosabb vonzereje a mőemlékekben és múzeumokban rejlik, valamint a visszatérı, nagy jelentıségő rendezvényekben. Kiemelte az Annanapi Palócbúcsút, mely országos jelentıségő, egynapos rendezvény: kb. ezren látogatják. Felhívta figyelmünket a Balassagyarmati muzsikus-táborra, melyet 200300 fı látogat évente. Úgy véli, hogy számos kihasználatlan lehetıség van a gyarmati Zsidómúzeummal kapcsolatban: a múzeum melletti skanzen felújítását tartja szükségszerőnek. A Zsidómúzeum nemzetközi látogatottságra is számot tart jelenleg. Szabó Péter kiemelten fontosnak találja minıségi szálláshelyek kialakítását a város turizmusának fejlesztése érdekében. Nagy hangsúlyt fektetne a város kommunikációs tevékenységének fejlesztésére. Szabó Péter fontos szerepet szán a kistérségbıl elszármazó híres emberek elıtti tisztelgésnek. Jelentıs lehetıséget lát abban, hogy személyüket „beépítsék” a kistérség imázsába. Szentgyörgyi Albert Terényben született. Szabó Péter úgy tartja, hogy a Terényben megtalálható Szentgyörgyi-emléktáblán kívül további lehetıségek kihasználása is fontos a tudós személyét illetıen. Továbbá kiemelte Markó Iván személyét, aki által hangszerelt balett-elıadást a budapesti Mővészetek Palotájában mutatják be. Tárgyalások folynak arról, hogy a balettet Balassagyarmaton is bemutassák. Mind a vonzerı-fejlesztés, mind a rendezvényszervezés területén kiemelte a szlovák együttmőködések kialakításának fontosságát. Fontos szerepet szán a Balassagyarmat-Losonc vasútvonal fejlesztésének. A települések megközelíthetıségét illetıen a kistérségi menedzser a településeket összekötı negyedrendő utak felújítását a turizmusfejlesztés elsıdleges feltételeként tartja számon, melyre az NFT II.-bıl számít támogatásra. A vasúti közlekedés fejlesztéséhez nagy beruházás szükséges: a talpfák cseréje elengedhetetlen. A vasút korszerősítésére EU-s pályázati pénzek felhasználásával lát lehetıséget. A vasút kapcsán kiemelte a nosztalgia-vasút lehetıségét. Néhány éve vasút-kiállítást szerveztek, melynek keretében Drégelypalánktól Ipolyságig gızösök jártak a kiállítás

109

MELLÉKLETEK

idıtartama alatt. Ebben az évben lesz 110 éves a Balassagyarmat-Vác vonal, vasúti kiállítás szervezését tervezi a jubileum alkalmából. A falusi turizmussal kapcsolatosan a kistérségi menedzser úgy véli, hogy a hagyományos falusi turizmus kialakítása nehézségekbe ütközik a térségben, mivel a falvak nagy részébıl eltőnt a falusi életmód. Szabó Péter lát arra esélyt, hogy AVOPos pályázati pénzek segítségével a tanyasi világot újraélesszék a térségben. Fontosnak találja, hogy a falusi turizmus fejlesztésébe bevonják a falusi vendéglátás civil szervezeteit. A térség turizmusfejlesztésének finanszírozási lehetıségeit illetıen kistérségi menedzser úgy véli, hogy az önkormányzatoknak egyáltalán nem áll rendelkezésükre a turizmusfejlesztéséhez szükséges összeg, sıt a legtöbb önkormányzat még a pályázatokhoz szükséges önrészt is nehezen tudja elıteremteni. Kevés esélyt lát a helyi vállalkozók aktiválására A kistérségi turizmus tudatos tervezésével kapcsolatban Szabó Péter elmondta, hogy állítólag készült 5 évvel ezelıtt egy turizmusfejlesztési koncepció a kistérség számára, de ı ezt a koncepciót nem ismeri. A jövıbeli terveket illetıen, a kistérségi menedzser elmondta, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kötıdı tervezési folyamat kezdeti stádiumában van a kistérség: bekérték a települések fejlesztési terveit, melyek feldolgozás alatt állnak. A kistérségi koordinációval kapcsolatban Szabó Péter mindenképpen szükségesnek találja egy olyan szervezet felállítását, mely szakértıi csapattal rendelkezik a kistérségben fejlesztendı összes turisztikai ág területén (falusi turizmus, hagyományırzés, tájvédelem, vízi turizmus) és megfelelı szakmai tapasztalattal rendelkezik a marketing területén a térség hatékony kommunikációjának érdekében. Mivel a kistérségnek erre nincs forrása, mindenképpen pályázati pénzbıl képzelné el a szervezet létrehozását és fenntartását. Szabó Péter olyan turizmust képzel el a térségben, mely a palóc tájra és hagyományokra épül és megélhetést biztosít a lakosok számára, de tiszteletben tartja az itt élıket.

110

MELLÉKLETEK

9. melléklet: A települések turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervei az NFT II. tervezési idıszakára (2007-2013)

Település Becske

Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek -

Település Bercel


Település Cserháthaláp

bogyós gyümölcstelepítés mini farm vágóhíd létesítése Sztupa építése (buddhista) külterületekben lévı mezıgazdasági út felújítása belterületi utak felújítása járdaépítés új házhelyek kialakítása és közmővesítése mőemléki híd rekonstrukciója faluközpont kialakítása és felújítása sport létesítmény bıvítése (teniszpálya építés) játszótér építés szélessávú internet és kábeltévé létesítése

községi piac felújítása KMB iroda építésének befejezése építési telkek kialakítása, közmővesítés közösségi ház építése (polgármesteri hivatal, kultúrház, teleház) turisztikai iroda kialakítása (volt tőzoltószertár épületének felújításával) községi szeméttelep rekultivációja Mikszáth út (útépítés, csatornahálózat kiépítése) önkormányzati utak felújítása meglévı játszóterekre uniós elvárásoknak megfelelı játszótéri játékok elhelyezése szélessávú internet kiépítése megújuló energiahordozók (biofő) alkalmazása a település belvízelvezetı rendszerének kiépítése járdák kiépítése Ordas- pusztai ifjúsági szálláshely fejlesztése Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

-

a településen a csapadékvíz elvezetı árkok mélyítése és burkolása Mohora felé vezetı útszakaszon burkolt árok kiépítése, járda elhelyezése sportpálya mellett játszótér kialakítása sportpálya melletti terület kisajátítása, pihenı park kialakítása mővelıdési ház körül park kialakítás, emlékmő elhelyezése mővelıdési ház teljes körő felújítása, akadálymentesítése mővelıdési ház mellett teniszpálya kialakítása Kishaláp település részen a Táncsics és Dózsa utak felújítása Kishaláp település részen járda építése Kishaláp település részen buszmegálló, és buszváró kialakítása faluház vásárlása, kialakítás Római Katolikus templom felújítása Építési telkek kialakítása; önkormányzati földutak rendbetétele

111

MELLÉKLETEK

Település Cserhátsurány


Település Csesztve


-

-

-

-

Település Csitár

faluközpontban park kialakítása (500e Ft- 2.5m Ft) szélessávú internet kiépítése horgásztó bıvítése, és egy új tó létrehozása (15m+25m Ft) járdaépítés (100m Ft)

település központ felújítása, parkolási lehetıségek bıvítése, nyilvános illemhely kialakítása Derék patak és környezetének rendezése, a hozzá csatlakozó csapadékvíz elvezetı sáncok teljes átépítésével. Új települési zöldterületek, parkok kialakítása. Lakott külterületi helyek víz, gáz, és szennyvízelvezetı rendszerének tervezése, kiépítése, valamint úthálózatának teljes körő megépítése. Csapadékvíz elevezetı rendszer kiépítése. a településen található mőemlékek, mőemlék jellegő épületek teljes felújítása, akadálymentesítése, a kertekben található növényritkaságok védelme az Állami Közút kezelésében lévı bekötıút felújítása, az úthoz tartozó rézsők szabályozása, kiigazítása mezıgazdaságból élık segítése céljából a szociális földprogram minél szélesebb körben történı kiterjesztése, az induláshoz szükséges állami támogatások, értékesítési lehetıségek felkutatása, ıstermelıi tevékenységek körének fölkarolása, segítése tájház, faluház kialakítása; hagyományos népi mesterségek megismertetése, hagyományırzı tevékenység ösztönzése szabadidıpark játszótérrel, és sport centrum kiépítése, sportolási, és szórakozási lehetıségek bıvítése mővelıdési és ifjúsági ház felújítása, felszerelésének bıvítése helyi kulturális, országos, valamint határon átnyúló irodalmi rendezvények (Madách Irodalmi Nap) megrendezése, bonyolítása Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

- szennyvízhálózat kiépítése - szabadidıközpont és parkok építése (Csitár-Nógrádgárdony) - játszóterek építése (Csitár-Nógrádgárdony) - tájházak kialakítása (vásárlással) - csapadékvíz-elvezetı rendszer fejlesztése - turisztikai központ kiépítése- Nógrádgárdony - mesterséges tó építése Nógrádgárdony és Csitár között Vállalkozói fejlesztések: - Kerekdombi Tanya: ıshonos állattartás, tejfeldolgozás, gazdálkodás, falusi turizmus, gabona-, és széntároló

tanyasi

112

MELLÉKLETEK

Település Debercsény


Település Dejtár


Település Drégelypalánk

csapadékvíz elvezetı árok burkolása, a Kossuth úton és a polgármesteri hivatal elıtti árok lefedése parkoló kialakítással a két településrész közötti szakaszon kerékpárút, járda kiépítése Fı út, Kossuth út járdaépítés építési telkek kialakítása földutak rendbetétele Fı út végén lévı autóforduló kiépítése

Szabadság út-Lırinci út-Vörösmarty út keresztezıdésében körforgalom kialakítása belterületi utak szilárd burkolattal való kiépítése (a belterület közel 40%-a földút) buszváró öblök kialakítása, határırség elıtt lévı árok befedése, járda építése belterületi földutak kiépítése mővelıdési háznál tetı ráépítéssel kulturális központ kialakítása szabadidı park kialakítása a sportpálya mellett szálláshelyek kialakítása Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

Intézményhálózat: - szennyvízcsatorna beruházás megvalósítása (Hont községgel együttmőködve) - úthálózat burkolat felújítási programjának a szennyvízberuházással párhuzamosan történı megvalósítása - mővelıdési ház homlokzatának, és nyílászáróinak felújítása Turisztika: 100-150 m Ft-os nagyságrendő kül-, és belterületeket is érintı, infrastruktúrát fejlesztı projekt elindítását, és megvalósítása. - a várhoz vezetı út megfelelı kiépítése (pihenıhelyek, esıbeállók, vízrendezés, elektromos hálózat kiépítése, parkoló és kitérık kialakítása …) - a vár feltárásából származó tárgyi emlékek kiállítására, bemutatására szolgáló Szondi Múzeum kialakítása - tájház kialakítása - községszépítés - sporttelep korszerősítés - falusi vendéglátás, szálláshelyek kialakításának ösztönzése, - az ellátás színvonalának, vonzerejének növelése érdekében, a mezıgazdasági biotermesztés ösztönzése, elterjedésének segítése - Drégelypalánk-Ipolyság közúti vasúti közlekedés beindítása - az Ipoly híd megépítése ezekben való tevékeny közremőködés - A volt katonai lıtér turisztikai célú, mikrotérséget is szolgáló hasznosítása (turisztikai centrum, táborozó hely).

113

MELLÉKLETEK

Település Érsekvadkert


Település Galgaguta


-

-

Település Herencsény

mővelıdési ház felújítása (vizesblokk, tetıtér beépítés, vendégszobák kialakítása); tervezett megvalósítás 2007 márc. 1.-2008 aug. 31. (400e €) geotermális energiahasznosítási project megvalósítása (termálfürdıhöz termálvíz nyerése, valamint geotermális energianyerés 1,5 Mw); tervezett megvalósítás 2007. jan. 1.-2008. jún. 30. (5m €) I. osztályú golfpálya kialakítása külterületen; forrása EU-s vissza nem térintendı támogatás, RC, magántıke és önkormányzat, hosszútávú hitel; tervezett megvalósítás 2007.jún.30.-2008.dec.31. (2m €) látvány és lakópark építés magántıke bevonásával; tervezett megvalósítás 2009.jan.1.-2013.okt.20. Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

-

Település Hont

belterületi utak felújítása belterületi felszíni csapadékvíz elvezetı árkok felújítása, átereszek cseréje, újak beépítése, szükséges tervek készítése „Vadkert” patak medrének tisztítása (5000fm), a belterületi csapadékvíz becsatlakozások kiépítése, felújítása, szükséges tervek készítése közvilágítás bıvítése, korszerősítése járdák felújítása, közterületek fásítása, füvesítése, játszóterek kialakítása, a központi óvoda helyén pihenı park létesítése Derék-pataki víztárazó melletti pihenıövezet kialakítása, teljes infrastruktúrával történı ellátása hétvégi, illetve pihenıházak építéséhez szükséges építési telkek kialakítása a víztározóhoz vezetı külterületi mezıgazdasági utak építése község központ felújítása, új arculatának kialakítása községháza rekonstrukciója információs központ kialakítása sportcsarnok építése 400fhs. lelátóval, teljes infrastruktúrával; a meglévı sportpálya bıvítése sportkomplexummá „Rákóczi emlékpark” kialakítása Agrométa ZRT. által termelt mezıgazdasági termékek, és a megtermelt tej feldolgozásához szükséges gyártókapacitás kialakítása

a belterületi úthálózat felújítása komplex vízgazdálkodási és vízelvezetési program kidolgozása és megvalósítása, szennyvízhálózat és szennyvíztisztító kiépítése a faluközpont rekonstrukciója (térburkolatok, mőtárgyak, parkosítás) a meglévı kábeltelevíziós rendszer modernizálása, új szolgáltatások bevezetése, szélessávú internet, telefon középtávú turisztikai fejlesztési terv kidolgozása, ehhez kapcsolódóan a Milleneumi park bıvítése, minikemping kialakítása, PPP-rendszerben melegkonyhás egység kialakítása a meglévı sportpályák bıvítése, egy zuhanyzó és wc-blokk kialakítása Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

-

Drégelypalánkkal közösen a szennyvízhálózat kiépítése

114

MELLÉKLETEK

Település Hugyag


Település Iliny

-

Mővelıdési Ház felújítása utak felújítása tájház kialakítása szabadidıs park, játszótér kialakítása falusi vendéglátás szennyvíz-, és csapadék-elvezetés Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

-

Település Magyarnándor

a település egész területén a csapadékvíz elvezetı árkok mélyítése, és burkolása a mővelıdési ház teljes körő felújítása, akadálymentesítése; főtéskorszerősítés, vizesblokk kialakítás, tetıtér beépítése szálláshely kialakítás céljából önkormányzati utak és földutak rendbetétele járdák felújítása, pótlása kábeltelevíziós hálózat kiépítése Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztése 1956-os emlékhely megvalósításának befejezése Ipoly-híd helyreállítása Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

Település Ipolyvece

a honti szakadék megközelíthetıségének biztosítása és a mellette lévı dombon kilátó építése (4m Ft) a Csitár-patak völgyének rehabilitációja és kirándulóhellyé történı átalakítása (20m Ft) turisztikai szálláshely kialakítás a megszőnt iskola épületében (3m Ft)

mővelıdési ház rekonstrukciója 2007-ben (15m Ft) önkormányzati belterületek, utak felújítása 2009-ben (30m Ft) faluközpont kialakítása 2011-ben (10m Ft) Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

-

gyümölcsfeldolgozó (tájjelegő gyümölcsfák telepítése, ehhez kapcsolódó feldolgozás) idegenforgalom: lovas és horgászturizmus, 2 db tó építése játszótér és pihenıpark kialakítása, mővelıdési ház elıtti park átépítése, fejlesztése, faluház berendezése egységes többcélú intézményhálózat továbbfejlesztése, mővelıdési ház és könyvtár felújítása a település egész területén a csapadékvíz elvezetés megoldása a falu egész belterületén a földutak burkolása zöldövezet rendezése (Ifjuság út), pihenıparkká alakítása Magyarnándor-Rétság, Magyarnándor-Pásztó összekötı utak korszerősítése

115

MELLÉKLETEK

Település Mohora


Település Nógrádkövesd


Település Nógrádmarcal

mővelıdési ház teljes felújítása községi játszótér megépítése a turisztikai vendégszálláshely felújítása, bıvítése faluház felújítása, falumúzeum épületének kialakítása szabadtéri közpark és színpad kialakítása, rendezvényekhez szükséges technikai eszközök beszerzése Tolnay Klári emlékház, Mauks-Mikszáth emlékmúzeum, Falumúzeum folyamatos állagmegóvása, szükség szerinti bıvítése Petıfi úton lévı járda és csapadépvíz elvezetésének további folytatása Bem és Ady utcák portalanítása, burkolattal történı lefedése az önkormányzat tulajdonát képezı belterületi utak (összes út) folyamatos aszfaltszınyeg felújítása Dolinkai pincerész csapadékvíz elvezetése, út kialakítása és burkolattal történı lefedése szabadidı és sportoláshoz szükséges területek kialakítása kerékpár-, hegyi-, és túra utak gyalog ösvények, pihenık kialakítása Nagykıi palóc kilátó megépítése Kıkapui-domboldal forráshoz tartozó területének terület rendezése szennyvízcsatorna rendszer további kiépítése lakótelkekhez

belterületi rendezés (vízelvezetı árkok, járdák, önkormányzati utak, parkok felújítása, hiányzók kiépítése); (200m Ft) faluközpont kialakítása (100m Ft) szálláshelyek kialakítása (50m Ft), lovasszínház megépítése (50m Ft) körzeti szeméttelep rekultivációja 1200 férıhelyes szarvasmarha telep építése (1,2 milliárd Ft) sajtüzem építése (800m Ft) agroturizmus megvalósítása (szálláshelyek kialakítása, infrastruktúra kiépítés) (500m Ft) Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

-

-

Szennyvízelvezetés, tisztítás megvalósítása közösen Csitár Ilíny Balassagyarmat településekkel járda felújítás Rákóczi út burkolatának felújítása a Szügyi út és a Csóri út között a település kül-, és belterületén a 015 és 0113 hrsz. a Magyar Közút által kezelt útburkolat felújítása víztározó építése a Pásztor Miklós tulajdonában lévı 019 hrsz. területen, horgászati lehetıséggel (a beruházás a tulajdonos saját erejébıl épül) vendégház korszerősítése, talajvíz elleni szigetelés, padlóburkolat csere, kültéri játékok építése, a pavilon építési munkálatainak befejezése mővelıdésház tetıszerkezetének és homlokzatának felújítása településközpont és, falumúzeum kialakítása az iskola területén és az óvoda hátsó udvarában alkalmas terület található erdei iskola és tábor kialakítására. (az óvoda hátsó udvarában egy romos kıépítményt véve alapul játszóvár építésére lenne lehetıség) külterületi földutak alkalmassá tétele lovas kocsival való közlekedésre és terepkerékpározásra, kerékpárút kialakítása a tavak és a szomszédos települések között

116

MELLÉKLETEK

Település İrhalom


Település Patak


Település Patvarc

Mária majorban turisztikai centrum kialakítása, szabadidıs park létesítése templom felújítás telekkialakítás, házhelyek kialakítása körforgalom kialakítása a csitári útnál Ipoly híd megépítése, hat ártéri híd eredeti állapotba történı visszaállítása, csatlakozó út újjáépítése tájház kialakítás ófalu rehabilitálás vasúti megálló korszerősítése, esztétikusabbá tétele volt munkásépület felújítása, turisztikai, idegenforgalom céljára útfelújítások járdaépítések villanyhálózat korszerősítése internet, kábelhálózat kiépítése játszótér, játszópark kialakítása mővelıdési centrum építése, kulturális-, és szabadidıközpont létrehozása

a 22-es út dejtári elágazójától útfelújítás Nagyoroszi és a 2-es út PatakHorpács-Borsosberény között Érsekvadkert és Patak közti összekötı út felújítása járdák építése a pataki víztározó körül sétáló út építése, parkosítása, a tározó körbejárhatóvá tétele Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

-

helyi melegvizes fürdı felépítése falucentrum és Emlékhely felépítése belterületi utak építése, felújítása járdák építése, felújítása új lakóterületek kialakítása szabadidıpark infrastruktúrájának kialakítása (víz, szennyvíz, öltözı épületének elkészítése), kerítés építése szerviz út elkészítése a Gyarmati úton játszóterek felújítása kispálya aszfaltozás felvonó építése a sípályán záportározó tó építése (jóléti, öntözéses gazdálkodás) felszíni víz elvezetı rendszer építése, felújítása

117

MELLÉKLETEK

Település Szécsényke

Település Szanda


úthálózati fejlesztések, felújítások befejezése, temetıi út, gyártelep… e-Magyarország pont 2006.dec.31. utáni fenntartása, gépek cseréje 2116 sz. országos felújítása faluközpont kialakítása a volt „Tsz majorból” faluház vásárlása, berendezése kábel tv hálózat kiépítése segélyhívó rendszer kiépítése községi csapadékvíz elvezetı árkok burkolása, hrsz 041 útépítés templom renoválás vegyesbolt kialakítása Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek

Kötelezı feladatok - csapadékvíz elvezetés mindkét településrészen (5km) - járdaépítés (3km) - önkormányzati utak felújítása (6km) - külterületi földutak felújítása idegenforgalmi látványosság megközelíthetıségének biztosítása (10km) - útépítés kialakítandó bobpályához (2km) - önkormányzati telkek közmővesítése (10db) - új építéső telkek kialakítása (10db) Idegenforgalom - népi mesterségek bemutató utcája (kovács mőhely, fazekas ház, szıttes porta, kosárfonás és csuhé feldolgozás, kemencében sült ételek, házi készítéső élelmiszerek kóstolása) - háziállatok udvara (tehén, ló, birka, kecske, szamár…) - tájház kialakítása Szanda településrészen, gémeskút felállítása - vadaspark létrehozás nyári bobpálya építése önkormányzati területen vállalkozó bevonásával - helyi kézmőves termékek kiállítására és árusítására alkalmas hely kialakítása - étkezési lehetıség biztosítása - panzió vagy fitnesz (welnes) centrum kialakításával Sport - teniszpálya létesítése, fedett lovarda kialakítása - gördeszkázásra, görkorcsolyázásra alkalmas terület létrehozása - mini golfpálya építése, csónakázó tó kialakítása Közmővelıdés - szabadtéri rendezvények infrastruktúrájának megteremtése (mozi, és fesztiválok színhelye) Fejlesztési tervek A vállalkozó tervei: fakitermeléshez gépek beszerzése; méhészetek fejlesztése; biotermékek elıállítása és csomagolása, biofarm kialakítása, biogazdálkodás; idegenforgalmi szálláshely kialakítás, épületbıvítés és korszerősítés, állagmegırzés; fızıkonyha fejlesztés; fazekas bemutató mőhely kialakítása vásárlása lehetıséggel; sportolásra alkalmas terület kialakítása, lovas turizmus fejlesztése, lovas bemutatópálya kialakítása, versenyek; gépberuházás, telepi felújítás, térbetonozás

118

MELLÉKLETEK

Település Szügy

Település Terény

Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek Térségi együttmőködés keretében: - Balassagyarmat- Aszód térségi vasútvonal fejlesztése, felújítása. Szügyi vasútállomás felújítása. - Informatikai és kábel tv hálózat újjáépítése, szélessávú internet feltételrendszerének megteremtése - Szügyi Körzeti Általános iskola, sportcsarnok és természetvédelmi területének (romkert) felújítása - Balassagyarmat- Szügy-Csesztve településeket összekötı kerékpárút megépítése Önállóan, de EU forrásból támogatandó projektek: - a település belterületi út és járda hálózatának felújítása - új települési telkek kialakítása, közmővesítése - gyökérzónás szennyvíztisztító telep fejlesztése - „Fejd a tehenet, idd a tejet” minta gazdaságok létrehozása. A településen ma is 8 egyéni gazdálkodó foglalkozik szarvasmarha tartással. A jelenlegi körülményeik fejlesztésre szorulnak, ehhez azonban jelentıs forrásra van szükség. - játszóterek építése (3db), valamint a község belterületén található zöldterületek parkosítása, virágosítása Turizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervek Turizmus: - régi épületek rehabilitálása (90-120 éves parasztházak, pincék) - faluközpont fogadóképességének javítása - nemesebb szılıfajták telepítése a borturizmus kialakítására - lovas turizmushoz megfelelı humán erıforrás áll rendelkezésre - jelentıs a környezı településeken a vallási turizmus - tan-, és erdei iskola létrehozása - a vadászturizmus fellendítéséhez színvonalas fogadóközpont kialakítása - a helyi adottságok alkalmasak extrém sportok mővelésére (kerékpár, paplanernyı…) Középületek rehabilitációja - célcsoport a helyi lakosság, cél a szolgáltatások magas színvonalra emelése: közmővelıdés, oktatás, egészségügy, igazgatás, sport - Belterületi utak szélesítése, járdaépítés, csapadékvíz elvezetés. - Szennyvízkezelés: csatorna kialakítása. Az épített kulturális örökség megırzésére a védett házak 75%-a felmérésre került, és remélhetıleg 2006 év ıszére teljes lesz a feldolgozottság.

119

FORRÁSOK

Források Irodalomjegyzék: 1. A Balassagyarmati kistérség vidékfejlesztési programja / Ipoly -Táj Területfejlesztési Társulás/ - 2003. 2. Cserhátsurány – falufejlesztési programot megalapozó tanulmányok /Multicontact Kft - Cserhátsurány Önkormányzata megbízásából/ - 2004. 3. Új Magyarország Program 4. Országos Területfejlesztési Koncepció 5. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 6. Észak-Magyarországi Régió Regionális Operatív Program (2007-2013) Adatforrások: 1. Területi Statisztikai Évkönyv /KSH/ - Budapest, 2004. 2. Megyei Statisztikai Évkönyv /KSH/ - Budapest, 2004. 3. Balassagyarmat fıbb adatai /KSH, Miskolci Igazgatóság, Salgótarjáni Képviselet/ - 2004. 4. Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv /KSH/ - Budapest, 2004. 5. KSH T-Star adatbázis 1999. és 2004. évi települési adatai, 6. Primer adatfelvétel eredményei /GKIeNET Kft./ - 2006. június 26. és július 5. között (Személyes mélyinterjúk a Balassagyarmati kistérség polgármestereivel, kistérségi menedzserével/ Internetes források: 1. www.balassagyarmat.hu 2. www.herencseny.hu/ 3. www.bercel.onkori.econet.hu 4. www.bercel.com 5. www.ipoly.civilport.hu 6. www.cserhatsurany.hu 7. http://csitar.freeweb.hu 8. http://patakonline.fw.hu 9. www.magyarnandor.hu 10. http://magyarnandor.freeweb.hu 11. www.szanda.hu 12. www.dregelypalank.hu 13. www.c3.hu/~vadkert.hu 14. www.palocut.hu 15. www.nograd.net/nmk/nograd 16. www.falutur.hu 17. www.vendegvaro.hu 18. www.belfoldiutazas.hu 19. www.iranymagyarorszag.hu

120

Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója HELYZETELEMZÉS

Recommend Documents