BÁGYOGSZOVÁT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÁGYOGSZOVÁT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÁGYOGSZOVÁT 2013.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................................. 3 1.1. Gyermekképünk .................................................................................................................................................. 3 1.2. Óvodaképünk ...................................................................................................................................................... 4 1.3. Az óvoda jellemző adatai: ................................................................................................................................... 6 1.4. Helyzetkép az óvodáról ....................................................................................................................................... 7 1.5. A program rendszerábrája ................................................................................................................................... 9 2. AZ ÓVODA CÉLJA, ALAPELVEI ........................................................................................................................ 10 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .................................................................................................................. 12 3.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program .................................................... 12 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ................................................................................................. 16 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ......................................................................... 19 4. AZ ÓVÓDAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .............................................................................................................. 20 4.1. Az óvoda személyi erőforrásai .......................................................................................................................... 20 4.2. Az óvoda dologi-tárgyi feltételei ....................................................................................................................... 22 4.3. Hetirend és napirend ......................................................................................................................................... 24 4.4. Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................................................ 25 4.5. Gyermekvédelem az óvodában ......................................................................................................................... 26 5. ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁI .................................................................................................. 29 5.1. Játék .................................................................................................................................................................. 29 5.2. Verselés, mesélés .............................................................................................................................................. 32 5.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc .............................................................................................................. 34 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ............................................................................................................. 36 5.5. Mozgás .............................................................................................................................................................. 38 5.6. A külső világ tevékeny megismerése ................................................................................................................ 40 5.7. Munkajellegű tevékenységek ............................................................................................................................ 43 5.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás .............................................................................................................. 44 6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ................................................................................... 46 7. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................................................. 47

2

1.BEVEZETÉS A BÁGYOGSZOVÁT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA programja átfogja a teljes óvodáskor nevelőfejlesztő munkáját, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján, határozatlan időre készült.  A program alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, a gyermeki szükségleteket kielégítő, érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek.  Kiindulási pontok: Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, "hogy tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. " Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Azt természetesen minden lelki feszültség nélkül fogadja el. Ez a program befogad mindent, ami szép, ízléses, esztétikus és az életkornak megfelelő.

1.1. Gyermekképünk Minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, aki meghatározott adottságokkal, szokásrendszerrel rendelkezik. Ezeket az óvodai nevelés során tiszteletben kell tartanunk. Az ember élete örökös változás, így a gyermek is fejlődő személyiség, aki különbözőképpen reagál az őt érő környezeti hatásokra. A fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermekeknek életkori szakaszonként más-más testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség kibontakoztatása során törekednünk kell az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételére. A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó a személyiség szabad kibontakoztatásában. Nevelik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. Óvodánkban a nevelés gyermekközpontú, befogadó és törekszünk a gyermek személyiségének kibontakoztatására, közben minden gyermek számára egyenlő arányban biztosítjuk a hozzáférést. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet: „hogy tisztellek Téged, fontos vagy Nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” 3

Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek hiányosságai. A Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik jellemzője: - érzelem gazdag gyermekkort tudhat magáénak - testileg, lelkileg egészséges és edzett az összerendezett, harmonikus mozgás, - a nyitott érdeklődés, - a differenciált érzékelés és észlelés, - a kialakult testséma, én- tudat és téri tájékozottság, - a tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás, és feladattudat. - együttműködés a társakkal, felnőttekkel. Sajátos nevelési igényű gyermekeket is teljes értékűnek fogadjuk el,hiszünk fejleszthetőségében.

1.2. Óvodaképünk Olyan óvodát szeretnénk, 

Ahol legfontosabb a gyermek, ahol azért dolgozik minden óvónő és dajka, hogy boldog gyermekkort biztosítsanak a gyermekek számára, elősegítsék a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.



Ahol kellő figyelmet fordítanak a pedagógusok az eltérő ütemben fejlődő, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre is.



Amely biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.



Ahol sok lehetőséget kap a gyermek a mással nem helyettesíthető, szabad játékra



Ahol a pedagógiai tevékenységrendszer és az óvoda tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.



Ahol gondoskodnak az óvodapedagógusok arról, hogy a játékon és más tevékenységeken keresztül életkornak és egyéni képességeknek megfelelő műveltségtartalmakat közvetítsenek.



Ahol olyan munkahelyi légkör uralkodik, mely pozitívan hat a nevelőmunkára, ahol minden óvodapedagógus egyenlő értékrend szerint, szakmai egyetértésben, együttműködve végzi munkáját, ahol az óvodapedagógusok és dajkák között együttműködő a kapcsolat.

.

4



Ahol minden óvodapedagógus nyitott az újra, lépést tud tartani a közoktatási folyamatokkal, képes a megújulásra. A gyermekek fejlesztése érdekében, módszertani szabadságát érvényesítve alkalmazza az új pedagógiai módszereket.



Amelyben olyan minőségű munka folyik, mellyel elégedettek a közvetlen partnerek.



Ahol fő alapelv az, hogy a gyermek első nevelési színtere a család, az óvodai nevelés a gyermek családi kultúrájának figyelembevételére, a gyermek meglevő tapasztalataira, élményeire és ismereteire épít. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője.



Ahol a pedagógusok munkája, a tárgyi környezet biztosítja a gyermekek fejlődésének legmegfelelőbb feltételeit, az alkalmazotti közösség minden tagja az alapfunkciók teljesítésén túl (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) megteremtik a gyermekekben a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételeit.



Ahol otthon érzik magukat a hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) gyermekek is, és biztosítják számukra az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

5

1.3. Az óvoda jellemző adatai: Címe:

BÁGYOGSZOVÁT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA BÁGYOGSZOVÁT, FŐ u. 11. Telefonszám: 06-96/273-160

Az óvoda fenntartója:

BÁGYOGSZOVÁT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9145 Bágyogszovát, József A u. 1.

Intézmény alapító okiratának száma és kelte: Bágyogszovát Napköziotthonos Óvoda Alapító Okiratának száma: 45/2013. Kelte: Bágyogszovát, 2013. 06. 28. Engedélyező szerv neve:

BÁGYOGSZOVÁT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

A program benyújtója:

BÁGYOGSZOVÁT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA

Az óvoda vezetője:

FARKASNÉ NAGY TÍMEA

6

1.4. Helyzetkép az óvodáról Bágyogszovát Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábához közel eső község. A településre utazva a természetkedvelő emberek megcsodálhatják a Győr-Sopron vasútvonaltól délre fekvő ligetesbokros rétet. A falu mai neve 1941-ben Bágyog és Rábaszovát helységek egyesítésével keletkezett. Az óvoda épület jelenlegi formáját 1987-ben, többszöri átépítés után kapta. Óvodánk jellegzetessége a beépített tetőtér, amely kiválóan alkalmas a gyerekek délutáni pihentetésére, altatására, valamint az egész óvodát érintő rendezvények, ünnepségek, lebonyolítására. (karácsony, farsang, anyák napja, évzáró, stb.) Az óvoda épületéhez hatalmas játszóudvar is tartozik, amely kiváló lehetőséget biztosít a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. Minden 3 – 7 éves korú gyermeket fogadni tudunk. Az óvodába érkező gyermekeken tükröződik, a falusi népesség sokszínű rétegeződése. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a gyermekek megváltozott életkörülményei befolyásolják fejlődésüket, a természettől való elszakadás, a technika fejlődése, korlátozottabb lehetőségek családon belül, a család szerkezetének változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, csonka családok. Ezek tudatában egy élmény gazdag óvodát kívánunk kialakítani, ahol a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek fejlődő személyiségét, valamint életkoronként, és egyénenként változó, testi – lelki szükségleteit figyelembevéve a szülők, nevelőpartnereként egy boldog gyermekkor biztosításával teremtjük meg a személyiség szabad kibontakoztatásának optimális feltételeit. A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal nagyon jó az egymást segítő, az egymást kiegészítő kapcsolat. A csoportok napi életében tevékenyen részt vesznek. Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét az óvónő személyisége, a nevelőtestület légköre és a vezető közreműködése dönti el.  Pedagógiai alaptételünk:  A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi.  Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítja az egyenlő hozzáférést.  Egészséges öntudatot, kibontakozás és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek.  Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről.  Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége. Ezek szem előtt tartásával készítettük el a Napközi Otthonos Óvoda nevelési programját.

7

 Az óvoda csoportszerkezete: Csoportok száma: 2 Azonos életkor szerint szerveződő csoport: 1 Részben osztott csoport: 1  Meghatározó törekvéseink: Környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód - mozgás, kreativitás, a logopédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai tevékenység. Közoktatási intézményekkel való elmélyült, hatékony kapcsolat. Tradícióink közé tartozik:       

Szülői értekezlet Nevelői értekezlet Továbbképzéseken tapasztaltak megbeszélése Szakmai továbbképzéseken való részvétel Nyílt nap szülőknek, hogy betekintést nyerjenek az óvodai élet mindennapjaiba Szülői fórumok Szakmai pályázatok elkészítése

"NE NEVELJ LÉPTEN-NYOMON, HANEM ÉLJ EGYÜTT A GYERMEKEKKEL A SZEMÉLYISÉG TISZTELETE ALAPJÁN… NEM TANANYAGOT, HANEM ÖNMAGUKAT ÉS TÉGED TANULNAK, S CSAKIS EZEN KERESZTÜL A KÖRNYEZŐ VILÁGOT!" (FREINET)

8

1.5. A program rendszerábrája A PROGRAM CÉLJA, FELADATA A NEVELÉS KERETEI Egészséges életmód alakítása

Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat

A TEVÉKENYSÉG KERETE Érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés

Egészséges életmód

Esztétika-kreativitás

Zene-kommunikáció

A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék Külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás Ünnepek, jeles napok .

A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család, Önkormányzat,

Iskola Közművelődési intézmények

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI

9

2. AZ ÓVODA CÉLJA, ALAPELVEI "Semmilyen szél nem jó annak, kinek nincs célul kikötője!" (Montaigue) Cél: Harmonikus, kiegyensúlyozott, toleráns, békeszerető, békére törekvő, egészségesen élő, egymást megértő és segítő, alkalmazkodó, a szépséget felismerő, a tudást megbecsülő, a tanulást és munkát kedvelő, a természetet szerető, ápoló és védő, általános emberi és saját specifikus értékekkel bíró, önálló gondolkodásra, döntésre, cselekvésre képes, művelt és boldog emberek nevelése, akik tudatában vannak annak, hogy a kozmosz részei. (Montessori elvek alapján) Szívesen járjanak hozzánk és jól érezzék magukat az óvodánkban A családi nevelést kiegészítve a különböző szociális háttérrel érkező óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori, egyéni sajátosságaik, az egyenlő hozzáférés figyelembevételével. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozása tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan. Sajátos nevelési igényű gyermekek (beszéd, értelmi fogyatékos, és egyéb pszichés zavarral küzdő) inkluzív nevelése, gyógypedagógusok irányításával, a családdal történő szoros együttműködéssel. Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk Szeretet és összetartozás , elfogadás és tisztelet, egymásra figyelés. Gyermekek közötti kapcsolatok ápolása, erősítése. Bizalom Egészséges életmód Anyanyelvi kultúra Tudás Viselkedés kultúra Önfegyelem és felelősségtudat Rendszeretet Esztétikai érzék Az óvodai nevelésben alapelv: 1. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi 2. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. 3. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

10

Ennek érdekében gondoskodnunk kell:  .  .  .  .  . 

Gyermeki szükségletek kielégítéséről Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes, óvodai légkör megteremtéséről Testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról A gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra Az életkornak megfelelő, egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről az egyes tevékenységeken keresztül A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről



A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek nyelvi neveléséről, a multikulturális nevelésen alapuló integrációról.



A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek nevelésében az önazonosság megőrzéséről, ápolásáról, erősítéséről, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségéről, az emberi jogok és alapvető szabadság védelméről

11

3.AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: – az egészséges életmód alakítása, – az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, – az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

3.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program “Szeresd egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermekét, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét-mert a múltban épült fel a jelen és jövő” / Bárczi Gusztáv / Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére, egészséges életvitelre történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe vételével a gondozási tevékenységgel a mozgásigény kielégítésével az egészség védelme. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermekek gondozása, testi, fiziológiai szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. - Harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés, az egészségmegőrző szokásainak alakítása - A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása - Megfelelő szakemberek bevonásával speciális-szülővel, óvodapedagógussal együttműködve gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az egészségfejlesztés területei: 12

 egészséges táplálkozás  mindennapos testnevelés, testmozgás  személyi higiéné  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer - csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír .Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel - és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. Az étkezések során előforduló minden féle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. Beszélget a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. A gyermekek számára eddig ismeretlen ételek bemutatása, elfogadtatása, új ízekhez szoktatás, játékos alkalmak szervezése arra, hogy egyszerűbb ételek elkészítésének részesei legyenek. Az eltérő étvágyak tiszteletben tartása, törekvés a szélsőségek csökkentésére.

13

A mindenkori folyadékszükséglet biztosítása folyamatosan. A kulturált étkezés szokássá alakítása életkortól és fejlettségtől függően, étkezéshez szükséges eszközök önálló és helyes használatának, helyes testtartás, étkezési technikák megismertetése (töltés, merés),esztétikus terítés biztosítása (önkiszolgálással, naposi munkával),igény kialakítása a környezet rendjének megóvására.

Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért . Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron ). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. Beszédfogyatékos és értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében specialitások lásd mozgás tevékenység fejezetben. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Állandó és alkalmi jellegű feladatok: (gyakoribb megbetegedések járványok idején): zsebkendő használata, kézmosás (tüsszentés után is!), kellő folyadék biztosítása, fertőtlenítés. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. A ruhák fel – levételének helyes, és azok épségének megóvása, tárolási rend kialakítása. 14

Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi – biztosítja a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Szakértői Bizottság logopédusával konzultál. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság pszichológusával egyéb szakemberével,kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Beszédfogyatékos gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a tevékenységhez kapcsoló szókincs kialakítására, kommunikációs helyzetek fejlesztő kihasználására. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a mentális és testi komfortérzet optimális megteremtése kiemelten fontos, megfelelő egyéni megsegítéssel. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel-az óvodai nevelési év, valamint-szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

15

Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma . A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a nevelői szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. Beszédfogyatékos és értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek különösen veszélyeztetettek e területen, fokozott figyelemmel kell segíteni napi tevékenységeiket. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére :  Önállóan tisztálkodnak, mosakodnak, törülköznek, fogat mosnak.  Használják a WC-t, vigyáznak a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik.  Önállóan használják a zsebkendőt  Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek. Ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva a helyére teszik.  Cipőfűzőjüket megkötik  Az önkiszolgálást teljesen önállóan, természetes teendőként látják el.  Helyesen használják az evőeszközöket  Étkezés közben kulturáltan viselkednek.  Ügyelnek személyük és környezetük rendjére, tisztaságára.  Egészségvédelmi ismeretei alapján tudjon választani az egészséget megőrző –károsító magatartások között

3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a gyermekcsoport normái alapján. A spontán és szerzett nevelési hatásokra jussanak el a gyermekek a puszta együttléttől az együttműködésig, az „én –tudattól „ a mi –tudatig.

Feladataink: l. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése az óvodai élet során. 16

2. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek,-a gyermekek,-az óvodai alkalmazottak közötti pozitív attitűd, érzelmi kapcsolat kialakítása, formálása, erősítése. 3. Az óvodai élet megszervezése közös élményekre, tevékenységekre építve, segítse a gyermek erkölcsi és akarati tulajdonságainak fejlődését, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek alakulását. 4. Olyan lehetőségek teremtésére, melyek során a gyermekek kielégíthetik természetes társas szükségleteiket, elfogadják és megértik a különbözőségeket, tisztelik társaikat 5. Segítjük a szűkebb és tágabb környezet megismerését, a szülőföldhöz való kötődés kialakulását. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Tudjuk, hogy ez a kor a nagyfokú emocionális ingerlékenység, érzelmi labilitás, polarizált érzelmek kora. Ezen életkori sajátosságokat olyan szeretetteljes neveléssel szeretnénk befolyásolni, amelyben a gyermekek érzelme differenciálódhat, megnövekedhet az érzelmi állapot tartóssága, csökkenhet az érzelmi labilitás, megszelídülhet a végleteket mutató érzelmi reagálás, fokozódhat az érzelmek feletti uralkodás képessége, kialakulhat az érzelmek gazdag skálája és megjelenhetnek a magasabb rendű érzelmek. A családias légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését a felnőttekhez és társaihoz egyaránt. A gyermekek életterét (csoportszoba, előtér) úgy rendezzük be, hogy otthonos, barátságos legyen, lehetőséget adva arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Ügyelünk arra, hogy a berendezés összhangban legyen az óvoda közvetlen környezetével. Minden gyermekcsoportnak van saját szokásrendszere, hagyománya, sajátos légköre. Az otthonosság érzését teremtjük meg azzal, hogy minden gyermeknek van saját tároló-helye, ahova rajzait, egyéb dolgait teheti. Új gyerekek befogadása: Az óvodába lépés első időszaka meghatározza a gyermek kötődését az óvodához, ezért azon vagyunk, hogy a legideálisabb feltételeket teremtsük meg a közösségbe történő beilleszkedéshez. A gyermekek szüleikkel már óvodába lépés előtt ismerkednek a személyi és tárgyi környezettel, betekintenek az óvoda életébe. Az első időszakban elhozhatják kedvenc játékukat. Ölbeli játékokkal, mondókákkal, mesével igyekszünk a megfelelő érzelmi kapcsolatot kialakítani. A családias légkör megteremtése segíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását, a közösségi életet. Mindehhez gazdag tevékenységi formákat biztosítunk. A közös élmények, tevékenységek közben formálódik egymáshoz való viszonyuk, kialakul az együttműködés. Fontos, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő tevékenységeket végezzenek, saját képességeiknek megfelelő szinten. A zárkózott, magába forduló gyermekekre fokozott figyelmet fordítunk, kiderítjük okát. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek, az óvodai alkalmazottak közötti pozitív attitűd, érzelmi kapcsolat kialakítása, formálása, erősítése. A gyermek –felnőtt és a gyermek-gyermek közötti pozitív kapcsolat úgy alakulhat ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a közösségben. A kölcsönös bizalom, a biztonságérzés 17

kialakulásában fontos szerepe van az óvónőnek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat mindig az adott korosztály életkori sajátosságai szabják meg. A nevelés akkor lesz hatékony, ha a feladatokat minden egyes gyermek számára érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá tudjuk tenni. A gyermek-dajka közötti kapcsolatot is pozitív attitűd jellemezze! A gyermekek fejlődési tempója eltérő. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságokban, tapasztalatokban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk, érdeklődésük, aktivitásuk terén. A feladatmegoldásokban jelentkező teljesítménykülönbséget természetes dolognak tartjuk. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésére kiemelt figyelmet fordítunk. Szükség esetén megfelelő szakember segítségét kérjük. (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus) Senki sem kaphat megkülönböztető jelzőt vagy elmarasztalást. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy minden gyermekkel egyénileg is foglalkozzunk. Biztosítunk minden gyermeknek „személyes perceket”. Az egyéni bánásmód alapvető feltétele, hogy ismerjük a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait. Segítjük, hogy minden gyermek önmagához képest optimálisan fejlődjön. - Parancsolás, tiltás helyett inkább kérünk. - Elégedettségünket dicsérettel fejezzük ki. - Rugalmas szabályokat alakítunk ki, biztosítjuk a gyermeki szabadságot. - Tilalom helyett választási lehetőséget adunk az önálló döntésre. - Fejlesztjük a bátortalan gyermekek önbizalmát, - Segítjük a gyermekek pozitív „én képének” kialakulását - Félelemkeltés nélkül jelezzük a veszélyhelyzetet Az óvodai életünkbe minél több közös tevékenységet kell terveznünk, hiszen ezek által jutnak a gyermekek közös élményekhez, mely kialakítja azokat az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, melyek pozitívan hatnak személyiségfejlődésükre.(együttérzés, önzetlenség, segítőkészség, figyelmesség, másság elfogadása, őszinteség, közösségi érzés, kitartás, feladattudat, szabálytudat, önállóság, önfegyelem) Fontosnak tartjuk: - a gyermekek érdeklődjenek a közös célok, feladatok iránt - a felmerülő konfliktusokat közösen oldják meg A gyermekek nyitottságára építve az óvodapedagógus segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Sok séta, kirándulás szervezésével megismertetjük szűkebb és tágabb környezetünket, alapot teremtve a szülőföldhöz való kötődéshez. ( Séták az óvoda környékén, kirándulások a falu határában, Győrbe.) A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön be! A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szorosan együttműködünk a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel! ( pszichológus, logopédus)

18

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez  Számon tartják a gyermekcsoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók után (névsorolvasás)  Konfliktusos helyzetekben társaikkal egyezkednek  A közös tevékenységben aktívan részt vesznek, együttműködnek, ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közös sikereknek  A megkezdett tevékenységet befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen hallgatják a felnőttek és egymás közléseit  Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés szabályainak betartása, egymást figyelmeztetik a szabályok betartására  Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel szemben, a csoportszobába lépő vendéget illendően fogadják  Vállalkoznak önálló véleményalkotásra, választanak, döntenek egyes helyzetekben  Képesek az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre a felnőttekkel és gyermektársakkal. .

3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: A gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva az intellektuális érzelmek felkeltése, a tanulási vágy kialakítása a befogadást segítő értelmi képességek fejlesztése által. Feladataink: 1.Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása –beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel –az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelésünk a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra valamint a meglevő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Az anyanyelv fejlesztése az egész óvodai nevelés során, elsősorban helyes beszédminta alapján valósul meg. 19

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés alapjai:  a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása,  a gyermek meghallgatása  a gyermeki kérések támogatása. A gyermekek játéktevékenységét gazdagítsuk nyelvi játékokkal, találós kérdésekkel. Az értelmi fejlesztés jelen van az egész nap folyamán, spontán helyzetekben és szervezett tevékenységekben egyaránt. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy az egyes tevékenységek milyen értelmi képességek fejlesztése adnak lehetőséget, de kerülje a direkt módszereket, érvényesítse a játékosság elvét. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél,  gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni,  minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot,  tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat ( fogváltással járó egyéni eltérésekkel)  végighallgatja és megérti mások beszédét,  megfelelően fejlett a téri észlelése, kialakul a testséma  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés,  megnő a megőrzés időtartama  a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés  megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása, átvitele  cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van

4. AZ ÓVÓDAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 4.1. Az óvoda személyi erőforrásai

Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők száma: Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma Egyéb munkakörökben foglalkoztatott. (részmunkaidős, nyugdíjas gondnok)

Jelenleg A program (fő) megkívánt módosítása 3 1 2 1

20

 A személyi feltételek szöveges bemutatása: A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Szakmailag igényes, jól informált, elfogadó, segítő, szeretetteljes, barátságos óvónőkből áll a tantestület. Nyitottan az újszerűség befogadására és ennek érdekében fejlesztik önmagukat, hogy még sikeresebbé váljanak. Támogató attitűdjük mintát jelent a gyermekek számára. Az óvónők érdeklődési körüknek, mentalitásuknak megfelelően dolgoznak a csoportban, biztosítva a szakmai autonómiát, módszertani szabadságuk tiszteletben tartásával. Óvónőink és dajkáink törekszenek a jó együttműködésre. Kommunikációjuk, bánásmódjuk és viselkedésük minden szempontból modell értékű kifejeződésére fokozott figyelmet fordítanak.

21

4.2. Az óvoda dologi-tárgyi feltételei  A játéktevékenység eszközei: Az alapvető játékeszközök a csoportokban megfelelő szinten vannak. (konstrukciós-, fejlesztő-, logikai játékok, szerepjátszás eszközei)  Az óvodai tanulás eszközei: A gyerekek napi tevékenységéhez szükséges eszközök adottak. Az időközben elhasználódottak cseréje, pótlása az anyagi lehetőséget figyelembe véve történik.  Mese és szakkönyv ellátottság: Mese és szakkönyv ellátottságunk jónak mondható. Képes,- és mesekönyvek megfelelő számban állnak a gyerekek rendelkezésére a csoportszobákban, és ugyanez mondható el az óvónők által használt szakirodalomról is.  Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása: Udvari játékok. Az óvoda udvarának alkalmasak a gyerekek mozgásigényének árnyékot adó fák biztosítják az udvaron is igazodó természetes anyagból készült rendelkezésére.

lehetőségei jók, a körülmények kiválóan a kielégítésére. Nagyméretű füves terület és a gyermekek jó közérzetét. Környezetünkhöz ügyességi játékok állnak a gyermekek

 Az óvoda épületének jellemzői: Kettő csoportszoba, valamint tornaszoba, gyermekmosdó, beépített tetőtér, a folyosón elhelyezett öltöző szekrények szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét. Az óvodában található még iroda, nevelői szoba, mellékhelyiség. Csoportszobáink túlzsúfoltak, méretük nem felel meg a KT. szerint meghatározott átlaglétszámnak. (2 m2 gyermekenként). Az épülethez tartozik melegítőkonyha (vállalkozó üzemelteti), ebédlő, ahol az általános iskola tanulói étkeznek. Óvodai nevelésünk eszközrendszerét a fenntartótól, és a különböző pályázati lehetőségek kihasználásával biztosítjuk. Berendezési tárgyaink kopottak, elhasználtak. Cseréjükről, felújításukról folyamatosan gondoskodni kell. (játékpolcok, gyerek bútorok) Mindkét csoportszobába szükséges lenne egy beépített szekrény beszerzése. Ez nagyban megoldaná a gyerekek játékszereinek, illetve az óvónők által használt eszközök tárolását. Igyekszünk mindent megtenni a modern, esztétikus külső- és belső környezet biztosítása érdekében. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan szükség van. Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét. Megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük 22

megőrzését, fejlődését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására.

23

4.3. Hetirend és napirend A hetirend elsősorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy nevelőmunkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse. A hetirendet az óvónők egyénileg alakítják ki, a nevelőmunka tervszerűségét szem előtt tartva. Általában a hét első napjaiban tervezik a külső világ tevékeny megismeréséhez kötődő sétákat, megfigyeléseket, ezt követik a különböző tevékenységek. A tevékenységi formák komplex módon jelennek meg a nap folyamán, ezért a napokra beírt tevékenység inkább csak a domináns tevékenységet jelölik. Naponta lehetőség van éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre. A csoportnaplóban rögzített hetirendtől eltérhet az óvónő, hiszen a feldolgozandó téma jellege, terjedelme, a gyermekek érdeklődése a téma iránt, vagy bármilyen előre nem látható esemény módosíthatják azt. Heti egy alkalommal minden csoportban átöltözéssel kötelező testnevelést szervezünk Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez. Fontos a tevékenységek harmonikus arányossága.

Napirend Időtartam: 30

700 - 10

Tevékenység: Játék a csoportszobában, játékba integrált tevékenységek:

       

vers – mese - dramatikus játékok-bábjáték, ének, énekes játékok, népi játékok, rajzolás, mintázás, kézimunka, környezetben szerzett tapasztalatok, élmények rendszerezése, részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján, testápolási teendők, testnevelés; tartásjavító testnevelés, étkezés,

30

45

10 - 11 Játék a szabadban:  séta  énekes játékok az udvaron, népi játékok  játék a csoportban  mindennapi edzés 45

1145 - 12 45 30 12 – 14 30 00 14 – 15 00 00 15 – 16

Ebéd, testápolási teendők, Pihenés, alvás mesével, Testápolási teendők, uzsonna, Játék a csoportszobában, szabadban. 24

4.4. Az óvoda kapcsolatai Óvoda –család kapcsolata: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a szülőkkel való szoros együttműködés. Az együttműködés formáinak megválasztásában az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvodai nevelés eredményességének egyik meghatározója az óvoda kapcsolata a szülői házzal. Alapelvünk az egyenrangú nevelőtársi viszony. Óvoda részéről ez a folyamatos kapcsolattartás, reális tájékoztatás, érdeklődés, megértés és segíteni akarásban nyilvánul meg. Kapcsolattartás formái:  alkalmi beszélgetések,  szülői értekezletek,  családlátogatások,  közös rendezvények,  fogadó órák Óvodapedagógus feladatai: A hatékony együttnevelést, család és óvoda jó kapcsolatát, a nevelő partneri viszonyt kiépíti. A gyermekek egészséges fejlesztéséért való közös felelősséget tudatosítja. A Bágyogszovát Napköziotthonos Óvoda pedagógiai programját, céljait, feladatait ismerteti, és elfogadtatja a szülőkkel. Óvodánk szokásait, hagyományait ismerteti a házirendben, a napirendben, a munkatervben megfogalmazottak alapján. Az óvodába lépést megelőzően az új gyermekek szülei számára tájékoztatást ad arról, hogyan lehet minél zökkenő mentesebbé tenni az első óvodai napokat és támogatást. Előzetesen ismerkedik a szülőkkel. Az új gyermekek érkezését úgy osztja be, hogy egy héten csak néhány új kisgyermek érkezzen, így jut elég idő az ismerkedésre, a személyes kapcsolat kialakítására. Biztosítja a szülők részvételét, hogy lehetőség szerint legyenek itt az első napokban gyermekükkel az óvodában, és „fedezzék fel” a játéklehetőségeket, az eszközöket, együtt ismerjék meg az óvónőt és a társakat. A közös ittlét addig tarthat, amíg a szülő lehetőségei megengedik, illetve a gyermek számára már nem idegen az óvoda. Pedagógiai tájékoztatókat szervez a szülők számára a szülői értekezleteken, nyílt napokon és érdeklődés alapján, egyéb fórumokon. A szülők igényeit, javaslatait, kéréseit, felajánlásait figyelembe veszi nevelőmunkájába. Szülői értekezleten a csoportokban folyó nevelőmunka tervét ismerteti: elképzelések, a különböző nevelési területek, a kiemelt feladatok.

25

Kapcsolattartás várható eredményei: A családok elégedettek az óvoda működésével. Minden szülő rendszeres tájékoztatást kap, gyermeke fejlődéséről. A szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein. A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, akiktől segítséget kapnak. Azonosulnak az óvoda elveivel. Az óvoda egyéb kapcsolatai: - Fenntartó Önkormányzat - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kapcsolatok más nevelési színterekkel: - Családok - Óvodák –Iskolák Az óvoda nevelőmunkáját segítő intézmények: - Szakértői Bizottság - Gyermekjóléti Szolgálat Az óvoda egészségre nevelő munkáját segítő intézmények és személyek: - Az óvoda gyermekorvosa, fogorvosa - Az óvoda védőnője A gyermekek műveltségét gazdagító intézmények: - Színház, bábszínház

4.5. Gyermekvédelem az óvodában A teendőket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok, valamint az óvoda gyermekvédelmi szabályozása. A gyermekvédelem felelősségteljes ellátásáért az óvodavezető felel, munkáját megosztva az óvodapedagógusokkal együtt. Célunk: a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és a kulturális környezetből érkező gyermekek számára. A hátrányos szociális helyzetben levő családok segítésének formái: Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről Kedvezményes étkezési díj biztosítása

26

Az óvodavezető feladatai: - Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos –és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában. - Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal. - A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása - Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. - A törvények és rendeletek naprakész ismerete. - Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása. - Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása. Az óvodapedagógusok feladatai: - Az óvodába járó gyerekek szociális, szocio-kultúrális családi hátterének megismerése, szükség szerint környezettanulmány végzése. - Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősöknek, a HH-s és HHH-s gyermekek differenciált fejlesztése Feladataink a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: - Pedagógiai és szociálpedagógiai eszközökkel a gyermekeket érő káros hatások megelőzésére törekvés. - A gyermekek elemi szükségleteinek / élelem, ruházat, pihenés biztosítása családjukban./ - A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az óvoda – orvosi szolgálaton keresztül. / gyermekorvosi vizsgálat, szemészet, stb. / - A gyermekek fejlődését veszélyeztető okok és körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése a családi háttér, környezet, a gyermekek személyiségének alapos ismeretében. - A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek folyamatos “feltérképezése”, családi körülmények alapos megismerése. - Az időben történő hatékony segítségnyújtás érdekében kapcsolattartás a jelzőrendszer többi tagjával: védőnőkkel, bölcsődével, gyermekorvossal, általános iskolával, önkormányzattal, családsegítő szolgálattal. - A család szociális, anyagi helyzetének megfelelően a gyermekeknek nyújtható támogatások, / rendszeres;- rendkívüli gyermekvédelmi segély, étkezési díj csökkentése / és más szociális támogatás felkutatása, tájékoztatása,/ rendszeres nevelési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, / tájékoztatás tanácsadás a gyermek szüleinek, kiemelten kezelve a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. - Olyan segítő kapcsolat kiépítése a gyermek családjával, amelynek alapja a megértésükre törekvés, mivel segíteni a gyermek problémáját csak komplex rendszerben kezelve a családdal együttműködve lehet. - A gyermek és családja összekapcsolása / kompetens szakemberek segítségével / élethelyzetük javítása érdekében a Gyermekjóléti Szolgálattal. - Rendszeres együttműködés a segítő szakma képviselőivel, kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőseivel.

27

A GYERMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A nevelési-oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII.31. ) EMMI rendelet 173. §-a szabályozza a fejlesztőprogram megszervezésének előírásait. Az óvoda a halmozottan hátrányos gyermekek számára szervezi a fejlesztő programot. A fejlesztő programba felvehető az a gyermek is, aki hátrányos helyzetűnek minősül. Mivel óvodánkban az elmúlt öt évben nem volt halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, fejlesztő programot nem szervezünk. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az elmúlt 5 évet vizsgálva kb. 10%-os. A hátrányos helyzetű gyermekeket figyelemmel kísérik az óvónők, amennyiben a gyermek fejlődését veszélyeztető tényezőket észlelnek, jelzik a gyermekvédelmi felelősnek vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnak. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE, FEJLESZTÉSE Alapító okiratunk tartalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését. Óvodai nevelésünkben a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges. Fejlesztésünk alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Ennek alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy: - a sérült gyermekek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő közösség segíti - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg - terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A fejlesztési feladatok megvalósításának lehetőségei: - nevelési tanácsadó szakszolgálatának igénybevételével - utazó logopédus, gyógypedagógus felkérésével A gyógypedagógus fejlesztési tervet készít a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. A szakértői bizottság javaslatait figyelembe véve az óvodapedagógus is fokozott figyelmet fordít az SNI-s gyermekek fejlesztésére. Az óvodapedagógusok a gyermek fejlődési naplójában rögzítik a méréseket, megfigyeléseket. A gyermekek fejlesztése egyénileg, kisebb csoportokban történik, illetve és a csoport egészét átfogó tevékenységek közben. Az óvodapedagógusok feladatai azokban a csoportokban, ahol a sajátos nevelési igényű gyermek van: - a gyógypedagógus közreműködésével a fejlődési naplóban meghatározza a fejlesztési területeket, a fejlesztés módszereit, technikái 28

-

- alternatívákat keres egy- egy probléma megoldásához alkalmazkodik a gyermek eltérő képességeihez, eltérő viselkedéséhez együttműködik a gyermek fejlesztésében résztvevő szakemberekkel, azok iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. lehetőségeihez mérten részt vesz az integrációt segítő továbbképzéseken, szakirodalom segítségével bővíti ismereteit.

5.ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁI 5.1. Játék "A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra!" (Joubert) Célja:     

A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése a játékon keresztül. Az átélt tapasztalatainak, vágyainak kreatív kibontakoztatása. Annak elősegítése, hogy a gyermekek szimbolikus formában fejtsék ki fantáziájukat, élményeiket, ötleteiket. Nyújtson örömélményt a játék, amely érzelmi színképüket gazdagítja. Váljon gazdagabbá, sokrétűbbé, gördülékenyebbé, tájékozódó tevékenységgé a játék és a játékba integrált tanulás.

Feladatai:    

Játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának a biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészség-fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszereinek indirekt megnyilvánulása.

Játékhoz szükséges feltételek biztosítása: Arra törekszünk, hogy a nap folyamán sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek a gyermekek. A gyermek döntse el, hogy kivel és milyen játékot játszik. A játékos légkört segítik az új ötletek, az időben nyújtott segítség. Feszélyezettség nélkül tudjanak játszani. Megteremtjük a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközökkel, a szabályokat és a helyet. 29

A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása: Kialakítunk a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, pl.: barkácsoláshoz, dramatizáláshoz, festéshez, stb. Időjárás függvényében segítjük az udvari játéktevékenységek kibontakoztatását. Játékhoz szükséges idő: A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak, egybefüggően a játékok elrakása nélkül, akár több órán keresztül. 3-4 éves gyermekek az étkezés és a tisztálkodás kivételével minden időt a játékra fordíthatnak. Egyedül, egymás mellett, néha összeverődve. Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásában, szerepek elosztásához több időre van szüksége az 5-6-7. évesnek, mint a kisebbeknek, ezért figyelemmel kísérjük a játékot, és törekszünk arra, hogy csak akkor ajánljunk más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, és a körülmények miatt szükségesnek látjuk. 5-6-7. éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson. Törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari tevékenységekhez. Kreativitást segítő játékeszközök A játékhoz olyan eszközt biztosítunk, amely ízléses, praktikus, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4. éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez a (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek. 4-5-6-7. éves korosztálynak bővítjük az eszközválasztékát a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, a maguk által készített és képességfejlesztő játékokkal. Az udvari játékok a gyermekek nagy mozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, legyen mód kirakni a csoportszobai játékeszközöket (pl. barkácsolás, rajzolás, festés, mintázás). A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe: A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játékukat gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, túrázások, séták, kirándulások során szerzett tapasztalatokat újra és újra a játékidőben is átélhessék.

30

A 3-6-7. éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva: A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket és mintát adunk, a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem – kéz - koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorolható játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Mi is vállalunk szerepet. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat, a "mintha" helyzetek megismeréséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. A bábozáshoz, dramatizáláshoz a szükséges kellékeket közösen készítjük el. A konstrukciós játékhoz kapcsolva, megjelenik a barkácsolás. A gyermekek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság, s éljék át az "én készítettem" alkotás örömét. A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Tervezünk olyan szabályjátékokat is, amelyek a gyermekek mozgásigényét kielégítik. A nagyobb gyermekeknél dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a "mintha" helyzet, melyhez különösen erős képzelőerő társul. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki, az építő-konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Megszerettetjük a szabályjátékokat, a gyermekek maguk is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben: A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai, modell értékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (pl.: mimika, gesztus,) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Kezdeményezünk anyanyelvi játékokat melyek teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejező készség fejlesztéséhez. (pl.: hangutánzó játék, fonéma- hallásfejlesztő játékok, légzési technikát fejlesztő játékok, szinonimakereső játékok, stb. Az óvónő játéksegítő módszerei: Játéksegítő metódusaink legyenek szituációktól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az irányításunk legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - legyünk játékkezdeményező, modellnyújtó játszótársak. Ebben a játékhelyzetben is támogató, engedő és elfogadó szerepünk van. Segítünk azok játékában, akik kevéssé kreatívak, ötletszegények. Beavatkozunk akkor a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát.

31

Fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.  Tiszteletben tartják egymás játékötletét, játéktevékenységét.  Képesek a játékeszközök megbecsülésére a játékeszközök rendeltetésszerű használatára.  Alkalmazkodnak a saját és mások által felállított szabályokhoz.  Erősödnek erkölcsi tulajdonságaik.  Sikerélményeik pozitívan befolyásolják önbizalmukat.  Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.  Ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.  Játékuk által képesek eligazodni a környezetükben.

5.2. Verselés, mesélés “Óvatosan járj itt, mert az álmaimon lépkedsz” (Bettelheim) Célja:   

Az átélt élmények hatására erősödjék az énképük, a közösségi hovatartozásuk, az érzelmi - értelmi - erkölcsi képességük. A mese, - vers, - dramatikus játék beszélni és cselekedni tanít bennünket, mely nagy teret biztosít a személyiség kibontakoztatásában. Segítsük hozzá a gyermeket, hogy szívesen lépjen át a rendkívüliség közegébe, ahol a valóság és csodavilág elemei találkoznak.

Feladatai:        

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. Versek, mondókák, mesék megkedveltetése. A gyermekek beszédkedvének, szókincsének bővítése. A bábjáték szükségszerűsége, a dramatizálás fontossága. A tudat alá szorított problémák, félelmek, szorongások feloldása, “kijátszása” a báb segítségével. A magyar nyelv jellemző, ereszkedő dallamának a megéreztetése; hanglejtés, hangszín, hangerő, artikulációs stílus. A biztonságot nyújtó derűs közeg, légkör létrehozása az újraalkotáshoz, a gyermek megnyilatkoztatásához. Belső képvilág kialakítása, irodalom iránti tisztelet. Saját vers- és mese alkotásával, annak más tevékenységgel való kombinálásával a kreatív önkifejezés lehetőségének biztosítása.

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Kiválasztásakor érvényesüljön a pedagógiai pszichológiai, módszertani tudatosság, a Rábaköz szokás anyaga, amely elsődlegességet élvez. 32

A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítsa össze. Első igazi vers élménye a mondókákhoz, ölbeni játékokhoz tapadnak. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű érthető, s ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves gyermekeknek a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, a klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei. A mesék lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. A magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséiből is választhat az óvónő Az 5-6-7 éves korú gyermekek vers anyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismerkedhetnek közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mese közege, a nyelv, a nyelvileg tiszta és értékes mesét, mondókát, verset halljanak a gyermekek. A mese által töltődnek fel pozitív érzelmekkel, átélnek lelki szituációkat, érzelmi életük gazdagodik. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus, realisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás állatmesék, műmesék és meseregények. a gyermekek mesetárába. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét. A vers, mese, dramatikus játékhoz csak olyan kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeletbeli képek előhívását, s meséhez való erős kötődés kialakulását. Élményfeldolgozás lehetőségei: Bábjáték, dramatikus játék, szituációs játék. A gyermekek játszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt színjátékokat. A mesélés szervezésének szokásai: A mesemondáshoz csend, nyugalom szükséges, ezt elősegíti az állandó hely. Különböző ötletekkel gazdagíthatja a mesélés élményét pl. (gyertyagyújtás, lámpaoltás, mesepárnák zenei szignál, stb.) A tevékenység befejezését jelezhetik énekeink, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez.

Fejlődés eredménye az óvodáskor végén:    

Szeretik, igénylik a mese, vers, mondókázás élményét. Gazdagodik szókincsük, kifejezőkészségük, képesek néhány mondatban gondolataikat közölni, rövid történeteket, meséket elmondani, kitalálni. Az átélt élmények alapján erősödik az énképük, a közösségi hovatartozásuk. Különválasztják a realitást a mese világától.

33

5.3.Ének-zene, énekes játék, gyermektánc “Zene nélkül nincs teljes ember” (Kodály) Célja:     

A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása. A közös éneklés, játék örömének megéreztetése. Népi kultúránk alapjainak megismertetése. Érzelmi kötődés kialakítása a népi játékok, a népzene és a gyermek-néptánc iránt. Zenei élményekkel a zenei anyanyelv megalapozása.

Feladatai:              

A gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakítása. A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy zenei nevelésünk szerves részévé váljanak a tiszta forrásból válogatott mondókák, dalok, népi gyermekjátékok. Az anyagkiválasztás fontos szempontja, hogy a szűkebb haza, a Rábaköz szokásanyaga, népi játék anyaga kapjon elsődlegességet. A helyi hagyományok megismerése után lépjünk ki távolabbi tájegységek felé. A kisgyermek élettanilag igényli, hogy a zenei hangok észlelése kapcsolódjon össze aktív mozgásokkal. A dalos-játékok, népi játékok érzékszervi mozgásos funkciót töltenek be, de egyben nagy az értelmi fejlesztő erejük. Nagy szerepet kap a nagyobbak, a felnőttek, társak utánzása, a játék, amely feszültséglevezető és örömforrás is egyben. A zenei élmények befogadásához személyes kapcsolatra van szüksége a gyermeknek. Érzelmi hatóerőt jelent a társakkal, felnőttel együtt átélt mozgás. A nagyobbaknak bővítjük kiolvasókkal, névcsúfolókkal, szerepváltó-párcserélő, fogyógyarapodó, leánykérő népi játékokkal. A legnagyobbak játékaiból ne hiányozzanak a hidas játékok, és a különféle vonulósbújós játékok, valamint a játékfűzések sem. Az értékes zenei és játékanyagot kiegészítjük a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára. A zenehallgatás anyagát művészi érték igényével kell kiválasztanunk. Fontos, hogy érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljünk. Jelenjen meg zenei anyagunkban a magyar népzene, mellett a rokon- és más népek dalai, a komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene. Figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását is.

34

Ajánlott forrásanyagok:

Magyar népi gyermekjátékok, Ének az óvodában, “Bújj, bújj zöldág- népi gyermekjátékok, Tente baba, tente,

A 3 - 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása: 3 - 4 évesek: Tanuljanak 6-8 rövid mondókát, ölbeli játékot 10-15 egyszerű, rövid énekes játékot, 2-3 személyes népi játékot, egyszerű körjátékot, tiszta kvint hangterjedelemben. Érezzék meg a közös játék örömét. Játék közben szerezzenek zenei készségeket, ismerjenek meg alapfogalmakat. Énekeljék az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókázni, énekelni. Figyeljenek fel a környezet hangjaira. Keltsük fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. 4 - 5 évesek: Tanuljanak 4-5 új mondókát, 10-15 több motívumból álló új dalt, melyek hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot. A népi játékok közül az egyszerű körjátékok mellett már szerepváltó-párcserélő, fogyógyarapodó, leánykérő játékokat is játszanak. Közös éneklés mellett gyakran énekeljenek önállóan is. Énekeljenek kisebb csoportokban, halkabban-hangosabban, magasabban-mélyebben. Élvezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a dalok és mondókák ritmusát. Játszanak kérdés-felelet játékokat. 5 – 6 - 7 évesek: Tanuljanak 4-7 új mondókát, ölbeli játékot 15-18 új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt. Életkori sajátosságaik lehetővé teszik a bonyolultabb népi játékok, játékfűzések tervezését is. Bonyolultabb párcserélő, fogyó-gyarapodó játékok mellett tervezzünk hidas-játékokat, különféle vonulós-bújós és labirintus játékokat. Fontos helyet kap a ritmus, szöveg és dallam kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal. Ismerkedjenek meg a népzenével, a népi hangszerekkel (pl.: fűzfa síp, köcsögduda stb.) táncoljanak a népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Maguk is készítsenek egyszerűbb ritmusjátszó hangszereket. A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is. Az egyéni énekléssel a tiszta éneklésre szoktatjuk a gyerekeket. Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során: kiemelik az ütemhangsúlyokat, dallamot bújtatnak, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a ritmust, ezeket együtt is tudják hangoztatni. Egyre több alkalmat teremtünk a gyermekek improvizációs készségének, kreativitásának kibontakoztatására.

35

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: A gyermekek játék közben, spontán kezdeményezésekre építve kötetlen vagy kötött keretek között, egyéni érdeklődés alapján szereznek zenei élményeket. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:      

A gyerekek szívesen énekelnek közösen és önállóan is, élvezettel játszanak különböző dalos játékokat és népi gyermekjátékokat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Megkülönböztetik a zeni fogalom-párokat. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Tudnak improvizálni ritmust, mozgást, dallamot. Ismernek néhány tánclépést és azokból alkotókedvük szerint építkeznek, kialakul a néptáncban is (a beszédhez hasonló) alapszókincsük.

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka "A szép műveket a tehetség kezdi meg, de csakis a munka fejezi be! (Montaige) Célja:    

Szépség iránti vonzódásuk és értékelő-képességük alakítása. Képi-plasztikai kifejezőképességük, komponáló térbeni tájékozódó és rendező képességek alakítása, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagítása, és annak képi kifejezése. A gyermekek tér, forma, és színképzeteinek, képi gondolkodásuk fejlődésének, esztétikai érzékenységüknek, szép iránti vonzódásuk, igényességüknek alakítása.

Feladatai:  

    

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek a megteremtése. Keltse fel a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát, biztosítsa élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelentetésének sokféle lehetőségét, juttassa a gyermekeket az önkifejezés, az alkotás öröméhez, mely a belső képek gazdagítására épül. Legyenek képesek a környezetük esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Tevékenység szervezett formáinak biztosítása. Segítse a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre juttatását, és teremtse meg ennek hangulati, környezeti és eszközbeli feltételeit. Gyermekrajz pályázatokon való részvétel. Alkalomszerű részvétel a falu ünnepélyein, kiállításain. Játszóházak szervezése az ünnepekhez kapcsolódóan. 36

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek a megteremtése: Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Kiválasztásukban a praktikum, célszerűség és esztétikum domináljon. Elegendő idő biztosítása, nyugodt légkör megteremtése. A rajzoláshoz, festéshez, mintázás-anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, origamihoz, vágásnyíráshoz, ragasztáshoz, varráshoz, építéshez és műalkotással való ismerkedéshez megteremtjük a feltételeket a mindennapi szabad játékban is. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, azok tartalmának, minőségének fejlesztése: Az óvodába kerülő 3-4 évesek játszva ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység kialakítása. Megtervezzük a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. A gyermekeknek legyen lehetőségük az érdeklődésüknek megfelelő szabad téma választására. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba, homokba karcolással, nyomattal. A gyermekek vegyenek részt a plasztikai alakításban, ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát, gyurkálva, gömbölyítve, sodorva, stb. Fogalmazzák meg értékítéletüket, tudjanak beszélgetni az alkotásról. Jelenjen meg a 4-5 éves gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények, saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Használjanak ceruzát, krétát, filcés rostirónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket. Alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. Készítsenek alkalmi ajándékokat, játékukhoz kellékeket. Használjanak különböző formájú és nagyságú textilt, bőrdarabot, csomagolópapírt, nagyméretű dobozokat, gallyakat, terméseket. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében és elrakásában! Az 5-6-7 éves gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Gazdagítjuk a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket pl.: plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, foltok stb. Saját élményeken alapuló cselekmények témában jelenjenek meg a mesék, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeni, többalakos kompozíció, egyegy mesejelenet, stb. Készítsenek bábokat, játék kellékeket és vonják be szüleiket az óvoda szépítésébe. Segítjük a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben tudjanak összeállítani pl.: búvóhelyeket, stb. Biztosítjuk a több napon át tartó építés lehetőségét is. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Annyi gyermek vegyen részt a tevékenységben, amennyit az adott technika lehetővé tesz. 37

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:       

Formaábrázolásuk változatos, színhasználatuk gazdag, emberábrázolásukban megjelennek a részformák. Örül az alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. A gyermekek alkotására jellemző, a részletes formagazdagság, többszintű ábrázolás előtér-kiképzésű ábrázolás, a színek egyéni alkalmazása. Téralakításban, építésben átrak, ötletesek, együttműködők. Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásáról. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat.

5.5.Mozgás Ép testben ép lélek. (Iuvenalis) Célja:  

Testséma kialakítása, testrészek neveinek bevésése a mozgásformák hétköznapi megnevezésének és megismerése, a téri fogalmak megértése, lemozgása. A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek, teherbíró-képességének, egyes szervek teljesítőképességének fejlesztése, melyek felerősítik az egészséges életmódra nevelés hatását.

Feladatai:    

A természetes mozgás, a testi, cselekvő és feladatmegoldó képességük, ügyességük, állóképességük fejlesztése. Mozgáskultúrájuk, bátorságuk, fegyelmezettségük, kitartásuk erősítése. A társra figyelés fontosságának kialakítása. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőség biztosítása.

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A testséma kialakulása a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az énkép megszületéséhez. A foglalkozásokon tényleges szempont a gyermekek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás 38

közben elegendő hely keresése, saját maguk, testük és a tárgyak viszonyának elhelyezkedésének sokoldalú megtapasztalása. A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése, értése, minden korcsoportban kitüntetett szerepet kap. A foglalkozáson előforduló valamennyi új szó, kifejezés, a gyermekek szókincsét bővíti. Az irányok, a testrészek nevei, mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban. 3-4 éves kor a nagymozgások fejlesztésének a legideálisabb szakasza. (pl.: járás, futás, kúszás, stb.) Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal (pl.: futás különböző irányban, futás feladattal, stb.) Járás gyakorlatok (kanyarodással, tárgyak kerülésével, stb.). Ugrógyakorlatok (szökdelések, sorozat ugrások, nekifutásból fellépés, majd leugrás, stb.) Dobás gyakorlatok (hajítás, helyből távolba, állva, feldobás-elkapás, stb.) Támasz gyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) Talajtorna, pl. gurulás a test hossztengelye körül Egyensúlyozó gyakorlatok, játékokon. Alkalmazunk többféle kézi szert, a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékokat mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez alakítsa. Megmutatjuk a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. A futásgyakorlatok bővüljenek akadályokkal, átbújással, tárgyhordozással, stb. Az ugrás gyakorlatok pl.: egy lábon, páros lábon, helyből távolugrással egészítjük ki. Dobás gyakorlatok során próbálják meg a célba dobást egykezes felsődobással, labda vagy babzsák távolba hajításával, gyakran játszanak labdagyakorlatokat. Gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon, szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás, és a kézenállás előgyakorlat. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálása. Tervezünk lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat. A 6-7 éves gyermekeknél kiemelten fejlesztjük többek között a finommotorikát. Elsősorban nem azért, mert az iskolában szükség lesz az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására, hanem azért, mert erre a korra várható el, az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének a képessége. A speciális funkció fejlesztése a kitüntetett szerepet azért kapja, hogy a még be nem érett gyerekek a több gyakorlási lehetőség során beérhessék társaikat. 6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, a finom motorika alakítása, és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Gyakran végzünk kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használunk különböző kézi szereket, pl. szalagokat, botokat, labdákat, stb. Különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják. Ismerkedjenek a fokozódó futás, gyors futás és lassú futással. Végezzenek sorozat, magas és távolugrásokat. Játszanak dobós és labdagyakorlatokat. Végezzenek támaszgyakorlatokat. Ismételjék a talajtorna elemeket, gurulóátfordulási, kézenállási és egyensúlyozó járást. Szervezünk sport programokat. A szokásos eszközökön kívül használják még: Body-Roll hengert, füles labdát, trambulint, egyensúlytölcsért, billegőt, kötéllétrát, Tini-kondit. Az időjárás figyelembevételével lehetőleg a szabadban végezzük a testnevelést.

39

A különböző kielégítésében:

szervezeti

formák

megtartása

a

gyermek

mozgásszükségletének

Biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és a séta során. A testnevelés foglalkozásokat mindhárom korosztálynak heti 2 alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés mindhárom korosztálynak ajánlott. A szabadban szervezett énekes játékok és népi játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén      

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Megszeretik és igénylik a mozgást. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok, játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése “Aki a múltját nem becsüli, a jövőjét nem érdemli.” Célja:  

A gyermekek figyelmét fordítsuk a szűkebb és tágabb környezetünk természeti-emberitárgyi kapcsolatai, formai-alaki-mennyiségi-nagyságbani-téri viszonyai megismerése felé. A valóság fokozatos és folyamatos felfedezésével a gyermekekben az egymáshoz, a természethez, az emberi alkotásokhoz, a hagyományokhoz, a szülőföldökhöz való pozitív érzelmi viszony kialakítását.

Feladatai:    

A környezet tevékeny megismerésére alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása, a spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre. A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek elősegítése, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában egyaránt. Környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. A környezet megismerése során jusson matematikai tartalmú tapasztalat a gyermekek birtokába, és azokat a tevékenységekben alkalmazza.

40

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak. A 3-4 éves gyermekek az óvodai élet megkedveltetése után ismerkedjenek meg az óvoda szűkebb környezetével és az ott lévő tárgyak, személyek, dolgok tulajdonságaival. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat. Beszélgessenek családtagjaikról, óvodástársaikról. Ismerjék meg az óvoda környékét és az ott található boltokat, intézményeket, az arra élő állatokat, növényeket és esztétikai alkotásokat. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. Séták során ismerkedjenek a közlekedéssel. A 4-5 éves gyermekek tapasztalat és élményszerző sétáit az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg az óvónő. Figyeljék meg az évszakonkénti időjárás-változást. A gyűjtött terméseket hasznosítsák. Kerüljön sor ezek és más megismert dolgok, tárgyak felismerésére, megnevezésére, összehasonlítására, szétválogatására és összemérésére is. Végezzenek csiráztatást, rügyeztetést, hajtatást. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Képesek legyenek az otthonuk és a családtagjaik bemutatására. Látogassanak el orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe, stb. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, és közben ismerjék fel a közlekedési eszközöket, azok méret- és formabeli különbözőségeit. Sétáik során bővítsék ismereteiket a háziállatokról, madarakról, bogarakról. Nézegessenek képeket, lehetőség szerint felvételeket a vadállatokról is. Az 5-6-7 éves gyermekek érdeklődéssel forduljanak a tágabb környezetük felé. Falunk fontosabb épületeit ismerjék fel és tudják a funkcióját. Fogalmazzák meg azok hasonlóságait, forma- és méretbeli különbözőségeit. Vegyék észre az évszakok szépségét, sokszínűségét, a környezet szennyeződéseit, a növények fejlődési feltételeit. A gyermekek ismerkedjenek mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel. Ismerjék az állatok környezetét, életmódját, hasznát. Télen etessék a madarakat. Az összegyűjtött anyagok, dolgok, termések felhasználásával végezzenek becsléseket, méréseket, összehasonlításokat, sorba rendezéseket, mennyiségi tulajdonságuk szerint is. Segítsük a számfogalmak kialakulásában is. Látogassanak el iskolába, építkezésekhez, vasútállomásra, munkahelyekre. Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, és légi közlekedésről. Tegyenek kirándulásokat erdőkbe, parkokba. Család fogalmuk legyen tiszta, tiszteljék szüleik foglalkozását, munkahelyét. Sorolják fel testrészeiket, ismerjék az érzékszervek funkcióját, ápolását. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében elsősorban a közvetlen tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelésen és sétán, kirándulások alkalmával történik. A természeti - emberi - tárgyi környezeti téma megfigyelését célzó sétákon mindkét óvónő, és lehetőség szerint a dajka is részt vesz. Többször szervezünk hosszabb sétákat, kirándulásokat.

41

A gyerekek kommunikációs készségfejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismerkedés során A környezetünk tevékeny megismerése során számtalan lehetőség nyílik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönési, bemutatkozási, megszólítási, vélemény-nyilvánítási, a szándékok kifejezését. Erősödjön a tapasztalatok közzé tétele, a látottak folyamatos elbeszélése. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: 

Gyermekek tudják a lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét, saját születési adataikat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között. Tudják a hónapok, napok neveit, ismerjék a napszakokat. Gyermekek ismerik a környezetükben lévő jelentősebb épületeket és funkcióit. Ismerik a házi állatok, vadállatokat, madarakat, környezetük növényeit és azok gondozását. Ismerik az elemi szabályokat és a közlekedési eszközöket. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík, mennyiség szemléletük. Megkülönböztetik az irányokat, és helyesen használják a névutókat. Tiszteljék a hagyományokat. Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.

        

Az óvodai élet hagyományos ünnepei     

Mikulás Anyák napja Gyermeknap Évzáró Születésnapok

Néphagyományokhoz kapcsolódó jeles napok, ünnepek     

Advent Karácsony Farsang Húsvét Pünkösd

Nemzeti ünnepeink: 42

 

Március 15. Május 1.

5.7.Munkajellegű tevékenységek Célja: 

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.

Feladatai:  

  

A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, és azok feltételének biztosítása. Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, kezdetben segítségünkkel, később teljesen önállóan. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. A megfelelő attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakítása. A gyermekek cselekvő tapasztalással, minél többször éljék át a munka örömét, szépségét, hogy önként végzett aktív tevékenység legyen számukra. Az értékelésünk legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez.

Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3-4 éves gyerekek segítsenek a falevelek elszállításában, a virágok öntözésében, gondozásában Bevonjuk a gyermekeket az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. Szabályosan ismétlődő pl.: játékok elrakása, tisztítása, jelentés elvitele, stb. A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, ezt az önkiszolgáló tevékenység jól előkészíti. A dajkákkal közös megállapodás alapján kialakítjuk a gyermekek összehangolt cselekvésláncát. Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyre rakása, a csoportszoba átrendezése, ajánlott heti egy alkalommal az úgynevezett "Nagytakarítási nap" kijelölése, mosdó rendjének a megőrzése. Megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit, pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés, a jeles napok előkészítése. A gyermekek segítsenek a szobanövények gondozásában, virágoskert ápolásában, az óvodaudvar tisztántartásában. Segítségünkkel etessék a madarakat. Az 5-6-7 éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, s nem alkalmazunk kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érjük el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezzenek környezetszépítő munkát, játékok tisztítását, egyszerű javításokat. 43

Segítsenek a kicsik öltöztetésében. Minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. Segítsenek az udvar tisztántartásában. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:     

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában. Szeretnek meglepetést készíteni egymásnak, szüleiknek, felnőtteknek.

5.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás „ A tudás kívánása eredeti vágya lélekben, csak fel kell serkenteni.” ( Bólyai Farkas ) Az óvodában a tanulás a gyermekek életkori sajátosságaira építve a nevelés szerves része. Célunk: Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A kreativitás erősítése, a gyermek teljes személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása. Feladataink: 1. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a tapasztalatszerzésre, vizsgálódásra, felfedezésre, törekszünk arra, hogy mindent a természetes környezetben mutassunk meg. 2. Olyan témákat tervezünk, amelyekben a tevékenykedés kiemelt szerepet kap. 3. Törekszünk a komplexitás megvalósítására, biztosítjuk a többoldalú érzékszervi magtapasztalást és a felfedezés lehetőségét. 4. Mindig szem előtt tartjuk, hogy a gyermekek önmaguk lehetőségeihez viszonyítva fejlődjenek, személyre szabott,pozitív értékeléssel segítve azt. 5. Alapelvünk, hogy a gyermekek belső motiváció és nem külső kényszer hatására vegyenek részt a tanulási folyamatban 6. A tanulás folyamatában törekszünk a helyes magatartási formák, viselkedési szokások, erkölcsi tulajdonságok kialakítására. 7. Törekszünk a gyermekek megismerési vágyának, érdeklődésének kielégítésére, a spontán játékos helyzetek kihasználására. 8. Lehetőséget adunk a kutatás, felfedezés örömének átélésére 9. Elősegítjük, hogy saját teljesítőképességüket megismerjék és fejlődjön önértékelésük 10. Mindig szem előtt tartjuk az eltérő képességű gyermekek differenciált fejlesztését: egyrészt a kiemelkedő képességű, tehetséges gyerekek, másrészt a részképességekben lemaradt, vagy sajátos nevelési igényű gyermekek esetében.

44

A tanulás lehetséges formái: - az utánzásos, minta –és modellkövetéses magatartás –és viselkedéstanulás, szokások alakítása - spontán játékos tapasztalatszerzés, - játékos, cselekvéses tanulás, - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - gyakorlati problémamegoldás A tevékenységek szervezési formái: 1.A külső világ tevékeny megismerése, - mely magában foglalja az épített és természeti környezet megismerését, a néphagyományok, népszokások, jeles napok körét, az évszakok változását, a matematikai tapasztalatszerzést, - főleg kötött formában valósíthatók meg, hiszen nagyrészt kirándulások és séták során történik a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzés. Vannak olyan tevékenységek, amelyeknél nem szükséges a kötöttség. pl. virágültetés, veteményezés, levélseprés, madáretetés stb. A matematikai tartalmak felfedezése kötetlen formában, az aktuális tevékenységbe ágyazva történik, kivéve a középső és nagycsoportban, ahol alkalmanként, szervezett, kötött formában, de játékosan történik az ismeretek megerősítése, rögzítése, a számolás gyakorlása. 2. A mesélés minden csoportban kötött formában zajlik, a verselés a tevékenységekhez kapcsolódva, kötetlen módon. 3.Az énekes játékokat, a gyermektáncot kötött formában szervezzük, a zenehallgatásra szánt dalokat, a ritmus- és hallásfejlesztést kötetlenül, egy-egy tevékenységhez illesztve. A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, mondókák kötetlen formában, a spontán alkalmakat kihasználva, vagy egy-egy tevékenységhez illesztve szervezzük. 4.Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka kötetlen formában valósul meg, a középső és nagycsoportban alkalmanként kötelező jelleggel. 5.A mozgás szervezése kötelezően zajlik, hetenként egy „nagy” testnevelés és mindennapi testnevelés formájában. 6. A foglalkozások, tevékenységek kiscsoportban 5-15 percig, a középső csoportban 15-20 percig, nagycsoportban 20-35 percig zajlanak. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Rendelkezik a tanuláshoz szükséges képességekkel.  Megfelelő fejlettséget mutat érzékelése, észlelése, téri észlelése, téri tájékozódása, térbeli mozgásfejlettsége, kialakul a testséma.  Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama.  Megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a figyelem időtartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.  A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van. 45

6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyerekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz . Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgására jellemző: részletesen a „Mozgás” című fejezetben. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Értelmi fejlettségről és anyanyelvi fejlettségről részletesen: „Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása” című fejezetben. Az óvodáskor végére a gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. Részletesen: „ A külső világ tevékeny megismerése” című fejezetben. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. Kedvező iskolai légkörben készek elfogadni az iskolai életet, a tanítót, képesek az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre a felnőttekkel és gyermektársakkal. Tudnak a szabályokhoz alkalmazkodni, képesek késleltetni szükségleteik kielégítését. Feladattudatuk kialakulóban van, ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb –szükség szerint kreatív –elvégzésében nyilvánul meg. Az iskolaérett gyermekre jellemző a kitartása, a megfelelő munkatempó, az önállóság és önfegyelem.

46

7.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Véleményezte

________________________ Dátum

____________________________ Szülői Közösség

2. Elfogadta

__________________________ Dátum

___________________________ Nevelőtestület

3. Jóváhagyta

_________________________ Dátum

____________________________ Óvodavezető

4. Érvényességi nyilatkozat 2013. szeptember 1-től visszavonásig. 5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 6. Módosítás előírásai  Törvényi változás esetén  Feladatváltozás esetén  A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról.  Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. 7. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában. Készült: Bágyogszovát, 2013. 08. 15. Készítette: Farkasné Nagy Tímea 47