Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú

„Adjunk esélyt mindenkinek!” projekt

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata

1

Tartalomjegyzék Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve ............................................................................ 1 Bevezetés ................................................................................................................................ 4 A Bácsalmási Járás bemutatása .............................................................................................. 4 1.

Jogszabályi háttér ............................................................................................................ 6 Az Esélyegyenlőségi Programterv készítésénél figyelembe vett jogszabályok felsorolása 6 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid felsorolása ................ 7

2.

Stratégiai környezet bemutatása ...................................................................................... 7 2.1 Kapcsolódás a járási stratégiai dokumentumokkal ....................................................... 7 2.2 A járási esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása .... 8

3.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .............................. 9 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet ....................................................................................... 9 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ........................................................... 11 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ......................................................... 19 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete ............................................................................... 20 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés .................................... 20 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 22

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...................................... 24 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) .............................................................................. 24 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ................................................................ 32 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége .................................................... 36

2

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 38 5.

Nők helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................... 40 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége............................................................ 40 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) ............................................................................................................................. 41 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 42

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .............................................................................. 43 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) .................................................................................................. 43 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete ................................................................................. 46 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ......................................................................................... 47 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 48 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 49 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái .... 49 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei ......... 50 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ....................................... 51 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 52 Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása............................................................................................... 53 Partner Önkormányzatok .................................................................................................. 53 Járási szintű partnerek ....................................................................................................... 54 Együttműködő civil szervezetek ....................................................................................... 54

3

Bevezetés A Kormány az Államreform Operatív Program 2011-2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról, szóló 1195/2014 (III.31.) Korm. határozatában nevesítette a „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” egyfordulós pályázati konstrukciót. A tárgyban megjelent Államreform Operatív Program (továbbiakban ÁROP) 1.A.3 nyílt pályázat egyik alapvető célja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Járási tv.) rendelkezéseinek megfelelően a szükséges változások felmérésének, megtervezésének, megvalósításának és az eredmények visszacsatolásának támogatása. Másrészről a folyamatok megújítását és a szervezetfejlesztést helyezi középpontba, amelynek részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményes, befogadó és költséghatékony szervezetek kialakítása és fókuszba kerül a partnerekkel való közös gondolkodás, továbbá a közszolgáltatások minőségének javítása. Az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok együttműködésének támogatását célozza a költséghatékonyság és magasabb színvonalú problémakezelés érdekében a megváltozott feladat-ellátási rendben és az új típusú finanszírozási környezetben. Bácsalmás Városi Önkormányzata – pályázatának sikeres elbírálását követően, az ÁROP 1. prioritásának megfelelően – olyan tevékenységeket kíván végrehajtani, amelyek eredményei valós igényeket elégítenek ki, és az eredményesebb és hatékonyabb problémakezelés megvalósulását teszik lehetővé. Ennek érdekében készítette el Bácsalmás Járás Esélyteremtő Programtervét, melyben a szakterületek problémáit kívánta feltárni és együttműködésen alapuló és azt igénylő megoldási javaslatokat, jövőbeni intézkedési terveket megfogalmazni.

A Bácsalmási Járás bemutatása A Bácsalmási Járás Bács-Kiskun Megyéhez tartozik, 2013-ban jött létre, területe 522,54 km2. A Járást egy város, mint Járás székhely és – a korábban területfejlesztési szempontból a

4

Bácsalmási és Bajai Kistérséghez tartozó – kilenc község alkotja.1 Elhelyezkedését az alábbi térkép szemlélteti.

A Járás népessége jelenleg 20844 fő, népsűrűsége pedig 37 fő/km2. A Járáshoz tartozó népesség – települések szerinti bontásban- a Járás megalakulásának időpontjában az alábbiak

Já rá s

ah á

za

ke el

Ta t

M át ét

ar as

ja

M ad

K

un ba

K

at ym ár

ér ia

lő s C

sik

ss ző

Bá c

Bá c

sb ok

sb or

od

ás lm

Bá c

sa Bá c

Állandó népesség száma 2013 (fő) A település területe 2013 (hektár) A település területe 2013 (km2) A település népsűrűsége 2013 (fő/km2)

só d

szerint alakult.

7019

2855

1249

367

879

2059

1630

2990

532

1264

20844

10832

6393

7752

3883

2584

7109

3372

4931

2793 2610

52259

108,32 63,93 77,52 38,83 25,84 71,09 33,72 49,31 27,93 26,1

522,59

65

45

16

9

34

29

48

61

19

48

1

37

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete

5

1. Jogszabályi háttér Az Esélyegyenlőségi Programterv készítésénél figyelembe vett jogszabályok felsorolása A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) Az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

6

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid felsorolása Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Bácsbokod Nagyközség Önkormányzatának 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Bácsborsód Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015.(II.26.) Önkormányzati rendelettel módosított 1/2014.(I. 28.) önkormányzati rendelete Bácsszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Bácsszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelettel módosított 1/2014.(I.28.) önkormányzati rendelete Madaras Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2007. (II.06.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás a járási stratégiai dokumentumokkal Módosított Társulási Megállapodás “többcélú kistérségi társulás létrehozására” Egységes szerkezetben

7

2.2 A járási esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Társult önkormányzatok: –

Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6430 Bácsalmás, Gr. Teleki u. 4-8

-

Bácsszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6425 Bácsszőlős, Kossuth u. 16

-

Bácsborsód Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6454 Petőfi u. 3.

-

Bácsbokod Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6453 Gróf Széchenyi I. 80.

–

Csikéria Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6424 Csikéria, Kossuth u. 114

–

Katymár Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6455 Katymár, Szent István király u. 28

–

Kunbaja Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6435 Kunbaja Rákóczi u. 16

–

Madaras Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6456 Madaras, Báthory u.1

–

Mátételke Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6452 Mátételke Kossuth u. 2.

–

Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6451 Tataháza, Kossuth u. 60.

A Bácsalmási Járáshoz tartozó mind a tíz település közösen valósítja meg a Járási Esélyegyenlőségi Program Tervet. A fenti cél érdekében megtartott járási szintű fórumokra minden település képviseltette magát. Állandó résztvevők voltak azok a szakemberek, akik a helyi esélyegyenlőségi programokat írták, a szociális és oktatási területen dolgozó további szakemberek mellett. Esetenként részt vettek még a települések vezetői, a településeken szociális tevékenységéhez kapcsolódó intézmények, és oktatási intézmények vezetői, a kisebbségi önkormányzat képviselői. A megtartott fórumokon az interaktív jelenlét volt a jellemző, melynek eredményeként megfogalmazódtak az esélyegyenlőséggel érintett célcsoportok járási szintű legfőbb problémái és az ezekre tett megoldási javaslatok, melyeket jelen Esélyegyenlőségi Programterv – intézkedési tervvel – összefoglalva tartalmaz.

8

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység meghatározására számtalan fogalom létezik a mindennapokban. A következőkben a szegénységgel kapcsolatos legfontosabb meghatározásokat mutatjuk be és használjuk jelen Program Terv elkészítésekor. Abszolút szegénységben az él, aki a létminimum alatti életszínvonalon kénytelen tengődni. A relatív szegénység azt jelenti, hogy az ide tartozók erősen el vannak maradva az adott társadalom átlagos viszonyaitól. De hol van a szegénység küszöbe? Ennek megállapítását jövedelemhez kötik: kiszámítják a létminimum eléréséhez szükséges összeget, és azok a személyek vagy háztartások tartoznak a szegények körébe, akik nem tudják előteremteni ezt a vagyonmennyiséget. A szegénység egyik leggyakoribb előidéző körülménye a rendszeres foglalkoztatásból való kiesés.

A szegénység összetett jelenség, melynek okai társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de leginkább a jövedelmi viszonyok jellemzik. A létminimum kiszámításának nemzetközileg elfogadott tematikája van. Magyarországon az un. normatív számítást alkalmazzák, amely azt jelenti, hogy számítás alapja az élelmiszerfogyasztás értéke.

Magyarországon

az

élelmiszer-normatíva

alapja

az

Országos

Élelmiszer-

és

Táplálkozástudományi Intézet által összeállított élelmiszerkosár. A létminimum, az élelmiszernormatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának, havi átlagos értéke. A létminimum alakulása az elmúlt években a következőképpen alakult: 2006-ban 60.128 Ft 2007-ben 66.271 Ft 2008-ban 71.736 Ft 2009-ben 75.024 Ft

9

2010-ben 78.736 F 2011-ben 83.941 Ft 2012-ben 85.960 Ft 2013-ban 87.510 Ft

A mélyszegénység egy viszonylag gyakran emlegetett fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és szinte esélye sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kilépjen. Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. §-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez

tartozása,

társadalmi

származása,

vagyoni

helyzete

miatt

részesül

kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely e személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe, mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. A

roma

lakosság

helyzetének

vizsgálatát

jelentősen

befolyásolja,

hogy jelenleg

Magyarországon hivatalosan az a lakos tekintendő romának, aki magát romának vallja. A térségben élő roma lakosság nagy hányada halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az mélyszegénységben élő családok bevételeinek nagy része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. A társadalmi polarizáció, a gazdagok és szegények közötti jövedelemkülönbség, világméretben növekszik. Általános probléma, hogy az egyes társadalmi rétegek

10

foglalkoztatási lehetőségekhez, erőforrásokhoz, különböző szolgáltatásokhoz, egészségügyi ellátáshoz, kultúrához, oktatáshoz való hozzáférési esélyeiben egyre nagyobb különbségek mutatkoznak. A romák helyzetén túl jellemző a Bácsalmási Járásra a német és a horvát kisebbség jelenléte is. A járáshoz tartozó településeken a német kisebbségek jelenlétével kapcsolatban egységes a vélemény abból a szempontból, hogy szükséges a hagyományok ápolása és megőrzése. A horvát kisebbségekkel kapcsolatban ez szintén fennáll, azonban azokon belül a személyes és nemzetiségi – esetekben bunyevác nemzetiséggel szembeni – ellentétek miatt több estben megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok. A kulturális sokszínűség megőrzése érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a nemzetiségi nyelvek oktatására és a hagyományok ápolására az oktatási intézményeken belül és kívül is. Megoldásként fogalmazódott meg olyan személyek meghívása a közösségi programokra, amelyek e nemzetiségi nyelvek ismeretével értek

el

sikereket.

A

roma

nemzetiség

ápolása

ugyanolyan

fontos

területe

a

hagyományőrzésnek, mert közösségformáló ereje van a hagyományok ápolásának. A mélyszegénységben élőkről nem áll rendelkezésre megbízható adat, ennek érdekében egy széleskörű felmérésre lenne szükség. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Az

inaktív

emberek

többsége

alacsony

iskolai

végzettségűek,

a

megváltozott

munkaképességűek és a romák, mely a munkaerő-piacra jutásuk fő akadályai. A bácsalmási járás a komplex programmal fejlesztendő járások közé tartozik a 290/2014. (XI.26.) Korm. Rendelet alapján. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú népességből 6,8%. Ezen tény alapjaiban befolyásolja a térségben élők jelentős részének jövedelmi és vagyoni helyzetét. a.) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az elmúlt öt évet vizsgálva nagymértékű csökkenés állapítható meg a regisztrált munkanélküliek számát illetően a Bácsalmási Járásban. Az adatokat az alábbi diagram szemlélteti. A járásban érintett szakemberek szerint a közfoglalkoztatás növekedésével

11

fordított arányban csökken a regisztrált munkanélküliek száma, ez azonban nem tükrözi az ennek következtében fokozódó helyi problémákat, azok megoldatlanok maradnak.

Nyilvántartott álláskeresők száma 2 500 2 000 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2013 (fő)

1 500 1 000

Lineáris (Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2013 (fő))

500 Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Járás 2009 Járás 2010 Járás 2011 Járás 2012 Járás 2013

b.) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Annak kimutatására, hogy milyen mértékben kerül sor az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatására – figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat – azt a módszert alkalmazzuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának bontását mutatjuk be iskolai végezettség szerint, összehasonlítva ezt az országos és megyei adatokkal. Ezekből megállapítható, hogy a Bácsalmási Járásban magasabb az általános iskolai végzettségű, vagy általános iskolai végzettséget el nem érő álláskeresők száma mind az országos, mind pedig a megyei átlagnál. Ebből levonható az a következtetés, hogy nem vagy csak nagyon kis részben tudnak elhelyezkedni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Megoldásként lehetőséget kell biztosítani az általános iskola elvégzésére, befejezésére felnőtt korban is. Az alábbi diagramok szemléltetik az álláskeresők iskolai végzettség szerinti bontásának arányait.

12

Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Magyarország Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 5%

Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 27%

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 26%

Egyetemi végzettségű nyilvántartot t álláskeresők száma 2013 (fő) 2%

Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 34% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Szakmunkás 2013 (fő) végzettségű 4% nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 2%

Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Bács-Kiskun Megye Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 4%

Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 31%

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 25%

Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 34%

Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 3%

Szakmunkás Egyetemi végzettségű végzettségű nyilvántartott nyilvántartott álláskeresők álláskeresők száma száma 2013 (fő) 2013 (fő) 1% 2%

13

Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Bácsalmási Járás Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 33%

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel Főiskolai rendelkező végzettségű nyilvántartott nyilvántartott álláskeresők álláskeresők száma 2013 (fő) száma 2013 (fő) 18% 3%

Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 5% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 39% Szakmunkás végzettségű Egyetemi nyilvántartot végzettségű t nyilvántartott álláskeresők álláskeresők száma 2013 száma 2013 (fő) (fő) 2% 0%

Az alacsony iskolai végzettségűek számára az elmúlt években folyamatosan voltak képzések, de a gyakorlat szerint ezzel az a probléma merült fel, hogy mivel OKJ-s végzettséget adnak, a közfoglalkoztatás keretein belül nem adható érte magasabb bér, a képzéseket elvégző személyek csalódottak, és utólag értelmetlennek tartják ezeket a képzéseket. Ennél sokkal nagyobb előnyt jelente valódi szakmunkás képző iskolák általuk történő elvégzésének támogatása, akár levelező tagozaton is, a képzésekhez hasonló támogatás mellett. Ezzel valódi esélyük lenne a hiányszakmákban elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A munkanélküliség leküzdése érdekében a szociális kompetenciafejlesztő képzéseknek van gyakorlati haszna, amelyeket a jövőben is szükséges lenne tartani, hiszen sokkal hatékonyabban tudnak elhelyezkedni az ezeket a képzéseket elvégző személyek. További szempont a képzésekkel, illetve oktatással kapcsolatban, hogy hatékonyabbak lennének akkor, ha térség specifikusan kerülnének meghirdetésre. Állandó igény van jelen a hátrányos helyzetű lakosság körében a jogosítvány megszerzésére, melyhez elengedhetetlen az általános iskolai végzettség megszerzését támogató felzárkóztató képzések tartása a jövőben is.

14

Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva Lineáris (Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva) 2,38% 2,06% 1,77%

Bácsalmási járás 2013

BKK megye 2013

Magyarország 2013

15

Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva Lineáris (Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva) 50,50%

49,93%

BKK megye 2013

Magyarország 2013

41,23%

Bácsalmási Járás 2013

A tartós munkanélküliek száma annak ellenére emelkedik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma csökken. A tartós munkanélküliséghez kapcsolódóan felmerült problémaként a szenvedélybetegek helyzete, ők ugyanis sok esetben képtelenek a saját ügyeik önálló vitelére, szükség lenne pszichológus, addiktológus bevonására ahhoz, hogy fizikailag és lelkileg is képessé tegyék őket a munkahely szerzésére és megtartásra egyaránt. Fenti helyzete nehezíti a kormányhivatalok centralizációja, amely nem csak a munkaügyi hivatalnak, önkormányzatoknak, hanem a klienseknek is hátrányt jelent. Így az ügyintézés nem személy közeli, nincs bizalmi kapcsolat kialakítására lehetőség az egyébként is hátrányos helyzetű lakosság számára. A tartós munkanélküliek részére további segítséget jelenthet, hogy amennyiben képessé válnak egy új munkahelyen megállni a helyüket, Bácsalmás jó példát szolgáltat a munkahelyteremtés területén a közeljövőben létrehozni kívánt tojásüzem létrehozásával. Ez hetven és száz személynek jelenthet tartós munkahelyet, ahol mind a betanított, mind pedig a diplomás foglalkoztatottakra szükség lesz. Lehetőséget kapnak a térségben élők a tojás

16

beszállítására és bizonyos mértékben lehetőség nyílik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására is. a.) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan nőt, amely betudható az aktív foglalkoztatáspolitikának, melynek célja a munkanélküli személyek visszajuttatása az elsődleges munkaerő piacra. A

közfoglalkoztatott

személyekkel

kapcsolatban

felmerült

a

közvetett

hátrányos

megkülönbözetés fogalma is, hiszen lényeges nagyobb arányban érinti az egyéb tulajdonságai miatt hátrányos helyzetű lakosságot, az egyenlő bánásmód követelményének való látszólagos megfelelés ellenére. A közfoglalkoztatottak egyébként is alulértékelt és alábecsült embereknek minősülnek a társadalom szemében, sokszor felmerül az értelmetlen munkavégzés, a megbecsülés hiánya, amelyet a kívülálló személyek nem is tapasztalnak. A közfoglalkoztatottakkal együtt dolgozó szakemberek szerint tájékoztatni lenne szükséges a lakosságot, hogy a közfoglalkoztatás keretében elvégzett feladatok mennyire szükségesek és értékesek is tudnak lenni. Az elvégzett munka értékelése, a visszacsatolás minden ember számára alapvető szükségletként jelenik meg, hiszen elismerésre mindenkinek szüksége van az életben.

17

Közfoglalkoztatottak átlag létszáma országosan

Közfoglalkoztatottak átlag létszáma BácsKiskun Megyében

Közfoglalkoztatotti átlag létszám alakulása országosan

Közfoglalkoztatottak átlag létszáma BácsKiskun Megyében

Lineáris (Közfoglalkoztatotti átlag létszám alakulása országosan)

Lineáris (Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács-Kiskun Megyében)

2015 - Augusztus 2015 - Július 2015 - Június 2015 - Május 2015 - Április 2015 - Március 2015 - Február 2015 - Január 2014 - December 2014 - November 2014 - Október 2014 - Szeptember 2014 - Augusztus 2014 - Július 2014 - Június 2014 - Május 2014 - Április 2014 - Március 2014 - Február 2014 - Január 2013 - December 2013 - November 2013 - Október 2013 - Szeptember 2013 - Augusztus 2013 - Július 2013 - Június 2013 - Május 2013 - Április 2013 - Március 2013 - Február 2013 - Január

248 649 228 839 219 958 209 864 192 498 145 281 175 013 180 136 162 417 152 378 170 304 208 925 187 459 174 223 134 361 113 683 231 269 207 124 218 126 185 937 215 638 160 254 157 157 160 891 159 421 158 485 158 671 145 824 105 331 23 973 25 984 48 387

2015 - Augusztus 2015 - Július 2015 - Június 2015 - Május 2015 - Április 2015 - Március 2015 - Február 2015 - Január 2014 - December 2014 - November 2014 - Október 2014 - Szeptember 2014 - Augusztus 2014 - Július 2014 - Június 2014 - Május 2014 - Április 2014 - Március 2014 - Február 2014 - Január 2013 - December 2013 - November 2013 - Október 2013 - Szeptember 2013 - Augusztus 2013 - Július 2013 - Június 2013 - Május 2013 - Április 2013 - Március 2013 - Február 2013 - Január

10 255 9 073 8 413 8 019 7 600 5 858 5 661 6 007 5 527 5 001 6 496 9 372 8 743 7 803 6 696 5 895 10 428 9 015 8 801 7 830 8 382 7 018 6 648 7 118 7 042 6 799 6 695 6 527 5 740 1 386 1 415 1 652

18

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A célcsoport specifikus foglalkoztatási támogatások jelenleg is elérhetőek, melynek keretében a 25 év alatti személyek foglalkoztatásának támogatására is lehetőség van, ilyenek például az EFOP, GINIOP és TÁMOP programok. Emellett azonban – mivel a Bácsalmási Járás – egy szabad vállalkozási zónába tartozik, szükségesek lennének a vállalkozások támogatásai. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció f) eladósodottság A járási lakásviszonyok jellemző problémája a közműdíj-hátralékok felhalmozása, illetve azok újratermelődése. Jó gyakorlatnak számít a feltöltő kártyás módszer a villamos energia szolgáltatás területén, illetve a Máltai Szeretetszolgálat által nyújtott segítség a díjhátralékkal rendelkezők számára. Fontos a térségben a hátrányos helyzetű lakosság tájékoztatása a védett fogyasztóvá válásról, valamint a feltöltő kódhoz való hozzáférés lehetőségéről. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A tanyagondnoki szolgálat jó példaként van jelen, de fejlesztés és bővítése további előnyöket hozhatna a külterületen lakó hátrányos helyzetű személyek számára.

19

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a)

a

telep/szegregátum

mint

lakókörnyezet

jellemzői

(kiterjedtsége,

területi

elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz

való

hozzáférés

lehetőségei,

egyéb

környezet-egészségügyi

jellemzői stb.) A „szegregátum” kérdése, minden településen jelen van valamilyen szinten, összefügg a társadalmi összetétellel. A cigány kisebbség által lakott lakóházak minősége és állapota nagymértékben elmarad az átlagostól. Az elöregedő lakosság és a megüresedett házak nagymértékű romlása mellett, folyamatos problémát jelent a házak lebontása és a romok hátrahagyása is. Ezek a bontások nem követhetőek, nem tilthatóak, az önkormányzatok kezében nincs eszköz ennek a problémának a kezelésére. Szükséges lenne jogszabályban rögzíteni az ilyen típusú bontások jogkövetkezményeit, illetve amennyire lehetséges szociális területen kezelni ezt a problémát. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban több probléma is felmerült. Első ilyen akadály az, hogy nem az orvos dönti el, hogy orvos-szakmailag mi számít sürgős esetnek. A területi egyenlőtlenségek jellemzik ezekhez a szolgáltatásokhoz a hozzáférést, amelyet nagymértékben befolyásol az adott rászoruló tartózkodási helye. Súlyos nehézségeket okoz a Bácsalmási Járásban az, hogy tíz háziorvos lát el tizennégy körzetet, melynek következtében ebből hét háziorvos folyamatosan helyettesít, mely rendkívül megterhelő a számukra. Az ügyeleti ellátással kapcsolatban megkérdezett dr. Faragó Zsuzsanna háziorvos véleménye szerint nyolcvan százalékos a lefedettség, itt is jellemző a hozzáférésre a területi hovatartozás. Ez az egyenlőtlen esélyű hozzáférés nem csak a betegek, hanem az orvos számára is jelentős terhet jelent, hiszen a mentők kiérkezéséig a beteg életéért az orvos felel. Mivel az egész térségben egyetlen orvos látja el az ügyeletet, ő vonul ki sürgős esetekben a betegekhez, ha

20

több eset van, a sorrendet neki kell meghatároznia. Így a betegek hátránya abból adódik, hogy amikor telefonálnak az orvos éppen bent van-e az ügyeleten vagy egy másik esetnél dolgozik éppen vidéken. Fentieknél is nagyobb prioritást élvez a felszerelt mentőautók hiánya, ami körülbelül 10 Millió forintba kerülne. Ezt a Bácsalmási Járásnak összefogva, mindenképpen be kellene szereznie, mert lehetetlen tartani a mentők számára előírt 15 percen belüli helyszínre érkezést, ha az egész területen egy mentőautó és egy Bajáról induló „eset-kocsi” az, amire számítani lehet. Ehhez kapcsolódik még az a probléma, hogy mivel a gyakorlatban sok esetben nem elegendő a Bácsalmási Járáson található egy mentőautó jelenléte, a Bajáról hívott mentőautó pedig később tud a helyszínre érkezni és a hozzáérkezett hívás a bajai statisztikát növeli, nem mutatható ki ennek kapcsán a Bácsalmási Járásban ez a nagymértékű szükségesség. A gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartásával kapcsolatban pedig problémaként fogalmazódott meg, hogy forráshiánnyal küzdenek, ezért sok esetben nincs készleten az éppen szükséges gyógyszer, erre a betegeknek egy napig várnia kell. Ezért szükséges lenne a betegek tájékoztatása arról, hogy milyen

gyógyszereket

tartsanak otthonaikban, ennek a

kellemetlenségnek az elkerülése érdekében. A fogorvosi ellátással kapcsolatban felmerült, hogy nincs a Bácsalmási, de még a Bajai Járásban működő állandó ügyelet sem, azok csak meghatározott időszakon belül elérhetőek a hétvégi napokon, mivel ez nem egy ügyeletben kötelezően ellátandó feladat. Ezzel a problémával kapcsolatban esélyegyenlőség akkor lenne elérhető, ha a hátrányos helyzetű településeken praktizáló fogorvosok magasabb társadalombiztosítási támogatást kapnának, és fenn tudnák tartani a vállalkozásukat az ilyen típusú járásokban is. A Bácsalmási Járás székhelyen működő egészségügyi központban működő labor nem végezhet például TSH szűréseket, ezért ezeket a vizsgálatokat szívességből a Bajai Kórház laborja végzi el. Erre a problémára jó megoldást jelentene, ha egy adott napon itt végeznék el a járás lakosainak az ilyen típusú szűrését és nem kellene szívességi alapon folytatni ezeket a vizsgálatokat.

21

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az egészségügy területén pozitív diszkriminációnak értékelhető az orvos-betegkapcsolati szoba, ahol meghatározott időben egyedül van az orvos, aki szeretne vele egyedül beszélni, megteheti. További pozitív diszkriminációnak számít például, hogy dr. Kőhidi Csabának és feleségének saját eszközparkja van, amely rendkívül megnöveli az életmentő beavatkozások sikerességét sürgős esetekben. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

jelenleg nem áll rendelkezésre részletes, 

információbázis

minden területre kiterjedő felmérés a

mélyszegénységben élők számáról,

mélyszegénységben élőkről

demográfiai, szociális jellemzőikről, szükségletek,

létrehozása

igények,

a

problémás

területek pontos felmérése kulturális sokszínűség megszűnésének 

nagyobb

veszélye

hagyományok ápolására 

hangsúlyt

kell

fektetni

meg kell fontolni a nemzetiségi nyelvoktatást a térségben



nemzetiségi nyelvvel sikereket elért személyek bemutatása a társadalom számára

–

személyes

példájuk

ismertetése 

magas munkanélküliség, alacsony

foglalkoztatási

esélyek

az

alacsony státuszúak körében, melynek hátterében

az

alacsony

iskolai

végzettség, a szakképzettség hiánya áll

szociális

kompetenciafejlesztő

tréningek tartása 

elsődleges

munkaerő-piacon

való

elhelyezkedés elősegítése érdekében szakmunkás

végzetségek

22

megszerzésének támogatása hiány szakmákban és térség specifikusan

tartós munkanélküliek száma emelkedik



jogosítvány szerzés támogatása



pszichológus, a

bevonása,

addiktológus személyek

képessé

tételében a munkára közfoglalkoztatottak hiánya,

szinte

megbecsülésének 

közvetett

hátrányos

a

társadalom

tájékoztatása,

figyelmének felhívása a munkájuk

megkülönböztetése

eredményéről, jogszabály módosítás az anyagi megbecsülés elérhetősége érdekében

25 év alatti munkanélküliek sorsa 

TÁMOP, EFOP, GINOP programok

(külföldre vándorlás…)

megvalósítása

eladósodás,

közüzemi

díjhátralékok 

megjelenése és felhalmozása

feltöltő

kártyás

módszerről

tájékoztatás, Máltai Szeretetszolgálat általi támogatásokról tájékoztatás

tanyás körzetek nem egyenlő esélyű  hozzáférése a szolgáltatásokhoz  lakóházak romos állapota, bontása egészségügyi egyenlőtlen

szolgáltatásokhoz hozzáférés,

nem

tanyagondnoki szolgálat fejlesztése a bontások jogkövetkezményeinek jogszabályban rögzítése

való teljes 

orvosok

anyagi

megbecsülésének

növelése

ügyeleti lefedettség szakember hiány miatt legfontosabb és kiemelt problémát a felszerelt mentőautó hiánya jelenti



10

Millió

forintos

támogatás

megszerzése erre a célra vagy egy felszerelt

mentőautó

23

átadása

a

Mentőszolgálat részéről 

a sürgős és otthon tartani szükséges gyógyszerek listájáról tájékoztatás a

gyógyszertári ügyelet hiánya

lakosság számára, szemléletformálás 

a hátrányos településen nagyobb támogatás megítélése a praktizáló

fogorvosi praxisok hiánya

fogorvosok számára 

egy meghatározott napon a járás

a bácsalmási labor nem végez TSH

lakosságának ilyen típusú szűrését el

szűrést a vérvételek alkalmával

kellene itt látni és nem szívességi alapon kérni ezt a Bajai Kórháztól

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek számának nagymértékű csökkenése látható az alábbi, országos adatokat ábrázoló diagramon.

24

14 év alatti gyermekek száma Magyarországon (fő) 780 000 760 000 740 000 720 000

Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma Állandó népességből a 0-14 éves nők száma

700 000 680 000 660 000

Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma ) Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma )

Ezzel összevetve a Bács-Kiskun Megyei adatokat, a gyermekek számának csökkenése még nagyobb intenzitást mutat, tehát a megyében még inkább csökken a születendő gyermekek száma, melyet az alábbi diagram szemléltet.

25

14 év alatti gyermekek száma Bács-Kiskun Megyében (fő) 41 000 40 000 Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma

39 000

Állandó népességből a 0-14 éves nők száma

38 000 37 000

Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma )

36 000

Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma )

35 000 34 000 BKK Megye 2009

BKK Megye 2010

BKK Megye 2011

BKK Megye 2012

BKK Megye 2013

Mind a megyei, mind pedig az országos értékek alatt marad a Bácsalmási Járásban születendő gyermekek számának alakulása. Ez a tendencia is fokozatos csökkenést mutat, de kedvezőbb mértékben, mind a fenti területeken vizsgált esetekben. Az alábbi diagram a 14 év alatti gyermekek számát mutatja meg nemek szerinti bontásban, amely állandónak mondható arányban kevéssel több férfit, mint nőt ábrázol. A születésszám szabályozásának jó gyakorlatát képezhetné a Bácsalmási Járásban a letelepedési támogatás nyújtása, melynek a megvalósítása együttműködésben megvitatható lenne a térségi települések között.

26

14 év alatti gyermekek száma a Bácsalmási Járásban (fő) 1 800 1 600 1 400 1 200

Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma

1 000 800

Állandó népességből a 0-14 éves nők száma

600 400 200 -

Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma ) Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma )

a.) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A fentiekben bemutatott a Bácsalmási Járásban kedvezőbb gyermekszámhoz viszonyítva a veszélyeztetett gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, amelyet az alábbi diagram tartalmaz.

27

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a Bácsalmási Járásban 260, 250, 240, Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december

230,

Lineáris (Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december )

220, 210, 200, 190, 2009

2010

2011

2012

A fenti diagram, amely a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenését írja le sajnos nem a javuló helyzetre utal, ha figyelembe vesszük párhuzamosan az alábbi diagram által kimutatott értékeket a védelembe vett gyermekek számára vonatkozóan. Ez utóbbit a szakemberek is megerősítették, mely szerint a kevés születéshez képest is gyakran, már a szülést követően a gyermek védelembevételére kerül sor. Ezeken a területeken a szociális munkások jelenlétére fokozottabb szükség lenne, akiket illetően a foglalkoztatása és a képzése is pályázati forrásokból valósulhatnak meg. Ezen kívül nagy jelentősége lenne a koragyermekkori

programok

(Biztos

Kezdet

Gyerekházak,

Baba-mama

klubok)

bevezetésének, amelyekben már a gyermek születése előtt a várandósság ideje alatt is szakemberek foglalkoznának a kismamákkal, leendő családokkal. Védőnői szolgálattal együttműködve egy bizalmas légkörben kerülne sor szemléletformálásra, hatékony segítségnyújtásra.

28

Védelembe vett kiskorú gyermekek száma a Bácsalmási Járásban 90, 80, 70, 60,

Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december

50, 40,

Lineáris (Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december )

30, 20, 10, , 2009

2010

2011

2012

b.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A gyermeke számának csökkenése mellett a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermekek száma egyre nő, amely a gyermekek körében növekvő hátrányos helyzetre utal. A szakemberek elmondása alapján hiányzik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása az oktatás területén, meggyengült a visszajelzés az önkormányzatok és a KLIKK által működtetett iskolák között, különösen nem működik jól a kapcsolat az önkormányzatok és a középiskolák között. Fokozottabb együttműködésre lenne szükség ezen a területen.

29

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő) 18000, 16000, 14000,

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő)

12000, 10000, 8000,

Lineáris (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő))

6000, 4000, 2000, , 2009

2010

2011

2012

2013

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számának növekedéséhez hasonlóan nő a szociális étkeztetésre jogosult személyek száma is, melyet az alábbi diagram szemléltet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szinte minden gyermek ingyen eszik, de a szakemberek véleménye szerint ez nem jó. A szülők többségére jellemző érdektelenség miatt nem jelzik, hogy a gyermek hiányzik, ezáltal sok adag étel vész kárba. Megoldásként egy jelképes összeget javasoltak az étkezési kedvezményre jogosultakat érintően, illetve jelzési kötelezettség bevezetését, szigorítását, akár úgy, hogy mulasztás esetén visszafizetési kötelezettsége legyen az érintett családoknak.

30

Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) 700, 600, 500, Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő)

400, 300,

Lineáris (Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő))

200, 100, , 2009

2010

2011

2012

2013

e.) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A Bácsalmási Járásban felmerült problémaként a betelepült gyermekek állampolgárságának hiányával kapcsolatos probléma. Erre megoldást jelent a Kormányablakos ügyintézés során igényelhető állampolgárság, amely 14.000 Ft-ba kerül és amennyiben a meghatározott feltételekkel rendelkezik a gyermek, mint például a magyar volt a felmenője, illetve életvitelszerűen itt él, megkapja a magyar állampolgárságot. A fenti problémát a családsegítő szolgálat figyelemmel kísérhetné, hiszen egészségügyi kockázatot is jelent, ha a kötelező védőoltások nincsenek beadva a gyermeknek. Ugyanezen probléma felmerült annak a kapcsán, hogy előfordul az is, hogy a szülő nem egyezik bele a védőoltás beadásába. A hepatitis B fertőzésről szükséges lenne a tájékoztatás a szülők számára, hogy kihez fordulhatnak, amely megvalósítása szintén szakmaközi együttműködést feltételez. Ha a szakemberek nem tudnak döntést hozni a védőoltással nem rendelkező gyermek oktatási intézménybe történő felvétele tekintetében, akkor a jegyzőhöz szükséges segítségért fordulni.

31

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a.) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A Bácsalmási Járásban betöltött védőnői álláshelyek száma 2009-ben 9 fő, majd 2010-2013. között 11 fő volt. A védőnői ellátással járó problémák egy része a túlterheltségükből adódik, a sok és egyre bővülő adminisztrációs feladataik miatt, a jelenleg állandó helyettesítések miatt egyszerre akár négy körzetben is, mely szakember hiányra utal. A legújabb tervezet szerint kötelező feladatkörükbe fog tartozni a méhnyak-rákszűrés elvégzése, amelyhez nem rendelkeznek megfelelő szakmai tudással. A szakterületükön igen nagy felelősség terheli őket, a várandóság ideje alatt sincs semmi a kezükbe, ha a kismama életmódja veszélyezteti a baba egészségét, mégis az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát élik meg, miközben megküzdenek a munkájuk során az alapfelszereltségek hiányával is. Mindezen okok együttesen vezetnek a pályaelhagyáshoz ezen a szakterületen is.

Állandó népességből a 0-2 évesek száma a Bácsalmási Járásban (db) 460, 450, 440, Állandó népességből a 0-2 évesek száma (db)

430,

Lineáris (Állandó népességből a 0-2 évesek száma (db))

420, 410, 400, 390, 2009

2010

2011

2012

2013

A 3 év alatti gyermekek helyzetével kapcsolatban problémaként fogalmazódott meg az ingerszegény környezet és a szociokulturális hátrányok, melyek meggátolják a gyermekek

32

normál fejlődését. Bácsalmáson jó gyakorlatként megosztották a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát a működő intézmények között, annak érdekében, hogy meggátolják a szegregáció kialakulását az intézményeken belül. Probléma a gyermeklétszám rohamos fogyása, amely a kisebb településeken vélhetően az óvodák bezárásához vezet majd. Az ezzel járó pedagógusok sorsa és megüresedett épületek hasznosítása vélhetően további problémát generál majd. A pedagógusok továbbképzése szükséges lenne, mert hiány szakmák vannak jelen a gyógypedagógiai oktatás terén, mint például a látássérült vagy hallássérült gyermekek számára nincs megfelelő képzettségű pedagógus a megüresedett épületeket pedig az idősotthonok bővítésének adhatnának teret. Fenti korcsoport tekintetében jó gyakorlatként a Katymáron működő Biztos Kezdet Gyerekház van jelen járási szinten, amellyel kapcsolatban több település részéről is megfogalmazódott az igény további gyerekházak kialakítására. b.) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A Bácsalmási Járásban két gyermekorvosi praxis működik, melyben a gyermekek ellátása biztosítható, de ha szakellátásra van szükség, akkor már távolabbra kell utazni. Az iskola egészségügyi ellátás kötelező a védőnők és az orvosok számára is, amely rengeteg adminisztrációval jár és kisebb településeken értelmetlennek tartják a szakemberek. Ehelyett az egészségmegtartás érdekében szűrésekre lenne szükség, amelyre a gyermekek megjelenését a szülők kötelezése által is ki kellene kényszeríteni. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak számát az alábbi diagram szemlélteti, melyből látható, hogy számuk – a gyermekszám csökkenéséhez képest – nagymértékben nő. Ezt követően látható a családsegítő szolgáltatást igénybevevők számát tartalmazó diagram, amely szintén emelkedő tendenciát mutat.

33

A gyermekjóléti szolgáltatás által gondozott kiskorúak száma a Bácsalmási Járásban (fő) 400, 350, 300, A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2009 (fő)

250, 200,

Lineáris (A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2009 (fő))

150, 100, 50, , 2009

2010

2011

2012

2013

A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma a Bácsalmási Járásban (fő) 1200, 1000, 800,

A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2009 (fő)

600,

Lineáris (A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2009 (fő))

400, 200, , 2009

2010

2011

2012

2013

e.) gyermekvédelem A gyermekvédelemmel kapcsolatban a helyi szakemberek szerint problémát jelent, hogy nem egy ember kezében van az iskolán belül. Amióta minden osztályfőnök foglalkozik ezzel a saját osztályán belül, azóta nincs kellő adat a birtokában az esetleges egy háztartásban élő

34

testvérek által hozott problémákról. A gyermekvédelmi felelős pozíciójának megszűnésével az osztályfőnökök feladata megnehezült. Sok családban szinte „felesleges” a gyermek, ezért sok a csellengő. Fenti problémákra jó megoldást nyújtana a szociális munkások alkalmazása az iskolákban, melyek foglalkoztatásának finanszírozására csak pályázati forrásból lenne lehetőség. Az iskolákat működtető KLIKK képviselője felé jelezni szükséges ezeket a problémákat és megoldási javaslatokat. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekek esetében is problémát jelent a rehabilitációs ellátás igénybe vételének lehetősége, mert csak Baján és Szegeden van a Bácsalmási Járáshoz legközelebb erre lehetőség, de a Társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásra még itt is nehéz bejutni. Fejlődés neurológus javaslatára mehet a gyermek konduktív mozgásterápiára, de ezt nem gyakran adják ki az orvosok, a számukra meghatározott kvóták miatt. A gyermekek esélyegyenlősége szempontjából nagymértékben meghatározó, hogy földrajzilag hol születnek és élnek, mert sok esetben esélyük sincs ugyanazon ellátásokhoz való hozzáférésnek, mint amelyeket a városokban igénybe tudnak venni az ott élő gyermekek. Szintén probléma, hogy az iskolákban a nappali foglalkoztatás nem megoldott, a gyermekeknek elfoglaltságra, szabadidős tevékenyégre lenne szükségük, melyhez eszközök vásárlása elengedhetetlen. Ennek finanszírozásához pályázati forrásokra, tanoda programokra lenne szükség. A gyakorlatban például, amikor fogorvoshoz vagy úszni kell vinni a gyermekeket, szükséges lenne a szociális munkások jelenlétére, illetve a pedagógusok ez irányú továbbképzésére, például az úszás oktatás területén. Az ilyen jellegű pedagógusképzésekhez pedig az önkormányzatoknak támogatására van szükség. Jó gyakorlatként van jelen Bácsalmáson, hogy az óvoda fogadja a szünidőben a vidéki gyermekeket is. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) Az étkezéssel kapcsolatos másik problémát az jelenti, hogy sok hátrányos helyzetű gyermek a hétvégeken nem vagy csak nagyon kevés ételhez jut. A szakemberek véleménye eltérő volt

35

azon a területen is, hogy a nyári étkeztetés alkalmával haza vihetik-e a gyerekek az ételt vagy sem, a gyakorlat is eltérő ezen a területen a járáson belül. j)

pozitív

diszkrimináció

(hátránykompenzáló

juttatások,

szolgáltatások)

az

ellátórendszerek keretein belül Pozitív példaként került megfogalmazásra, hogy a nevelésbe vett gyermekek után nem kell az étkezésért fizetni a szülőknek. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A fogyatékos gyermekek tekintetében nem a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hanem az odajutás jelent járási szintű problémát. Erre mindenképpen jó megoldás lenne a járás települései által közösen fenntartott és akadálymentesített gépjárművek beszerzése, üzemeltetése, amely több területen is szükségesnek mutatkozott. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A szakemberek szerint a saját nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban az elmúlt tíz évben a szülők

szemlélete

pozitív

irányban

változott,

amely

a

pozitív

mintáknak

és

szemléletformálásnak köszönhető. A szenzomotoros problémákra van fejlesztés öt éve az iskolákban, a szülők szerint a fenti besorolás jó és sok kedvezménnyel is jár, de a bíráló bizottság egyre kevésbé adja ki ezt a határozatot. A fenti nehézségekkel küzdő gyermekek számára elengedhetetlenül fontos lenne a térségben megvalósítani a „tanoda programokat”, amely során szakemberek segítségével keresnének megoldásokat a tanulási nehézségek leküzdésére úgy, hogy eközben jó mintákat ismernének meg az apákról és édesanyákról is. Ugyan csak jó megoldás lehetne egy olyan típusú mentorház kialakítása, amely végig kíséri a gyermekek sorsát egészen az önállóvá válásig. Ezekben a programokban első számú célként a képessé tétel szerepel, mely a legnagyobb segítséget jelentené a hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik számára.

36

Továbbá jó gyakorlatnak és fontos erőforrásnak számít ezen a területen, amikor például az óvodákba mennek be a szülők tanítani a gyermekeket, erre is van jó példa Bácsalmáson. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Kötelező az iskola pszichológus, de szakember hiány miatt még sincs. Ezért is jelentene jó megoldást a szociális munkások részvétele az oktatás területén a már fentebb részletezett formában. A közneveléssel kapcsolatban a Bácsalmási Járásban jelentős figyelmet kellene fordítani továbbá a nemzetiségi oktatásra, mivel jellemző a térségre a több nemzetiségi jelenlét. Ezen belül az egyik legfontosabb terület a nemzetiségi nyelvként való oktatás lenne. Járási szintű problémaként került megfogalmazásra, hogy a tehetséggondozó – Arany János illetve Bursa Hungarica – továbbtanulást támogató programok kapcsán nincs megfelelő nyomon követés a gyermekek sorsát illetően. Megoldási javaslatként az Eötvös program került említésre, amely nyomon követi a lemorzsolódott gyermekeket, tehát célszerű ezt a programot megismerni az oktatási intézményeknek. A fenti problémákat pedig az oktatási intézmények vezetőinek – a járásban együttműködve – a Emberi Erőforrás Minisztérium felé jelezni kellene. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A szakemberek beszámolása alapján a kompetenciamérés önálló munka ugyan, de nem egyformák az intézmények által támasztott feltételek a megírása során. Torzítja továbbá a kapott eredményeket, hogy nem az összes kitöltött teszt kerül értékelésre, hanem szúrópróba szerűen kiválasztott darabszámban értékelik ki a teszteket és általánosságban állapítják meg a tanulókra jellemző adatokat. Így e mutatók alapján a Bácsalmási Általános iskola eredményei az országos átlag felettiek, míg a térség többi iskolájának eredményessége alul marad az országos átlag alatt. Iskolák közötti tapasztalatcsere javasolt módszertani kérdések, gyakorlati megvalósítások, jó gyakorlatok megismerése vonatkozásában.

37

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. beazonosított problémák Nincs

megbízható

hátrányos

fejlesztési lehetőségek

nyilvántartás

helyzetű

a

gyermekek

tekintetében.

együttműködés  információbázis létrehozása

Hiányoznak még adatgyűjtések, átfogó felmérések

 KLIKK-el hatékonyabb

a

gyermekszegénységgel,

gyermekes

családok

kapcsolatban,

különös

fogyatékkal

élő

helyzetével tekintettel,

gyermeket

a

nevelő

gyermekszegénységben élők számáról, demográfiai, szociális jellemzőikről, szükségletek, igények, problémás területek pontos felmérése, szükségletek beazonosítása

családokra vonatkozóan.

A gyermekszám rohamos csökkenése

 letelepedési támogatás nyújtása

növekszik a magatartási, beilleszkedési

 gyermekjóléti szolgálat, családsegítő

zavarokkal küzdő gyermekek száma,

szolgálat kapacitásának növelése

valamint magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma is

 pszichológus, gyógypedagógus szakember alkalmazása  Tanoda, vagy tanoda jellegű programok indítása

Kedvezményes kapcsolatban

étkeztetéssel felmerült

szülői

 jelképes összeg megállapítása az étkezésekért

érdektelenség Állampolgársággal gyermekek sorsa

nem

rendelkező

 KAB-os ügyintézés, szülők tájékoztatása a lehetőségekről

38

Védőoltással nem rendelkező gyermekek

 jegyzői segítség igénybevétele

egészségügyi kockázata  Kormányzati szintű intézkedésre

Védőnők pályaelhagyása

javaslattétel A

gyermek

létszám

csökkenése

következtében bezárt óvodák Szociokulturális

 idősotthonok kialakítása, pályázati források felhasználásával

hiányokkal

küzdő

gyermekek hátránya

 Biztos Kezdet Gyerekházak vagy Baba-mama klubok létrehozása

Iskola egészségügyi ellátás nem kellően hatékony

 kötelező szűrések bevezetésére javaslattétel az illetékes Minisztérium felé

Gyermekvédelem

szétaprózódása

az

iskolákon belül

 szociális munkások alkalmazása az oktatási intézményekben, pályázati források segítségével

Gyermekek

rehabilitációs

ellátásának

 Járási szintű közösen fenntartott,

hiánya, fogyatékos gyermekek szállítása

akadálymentesített gépjármű

nem megoldott

üzemeltetése, beszerzése

Az

iskolákban

a

nappali

 pályázati forrásokból, civil

foglalkoztatásokhoz szükséges eszközök

szervezetek részvétele és szociális

hiányoznak

munkások alkalmazása, eszközvásárlás

Az iskolák közötti eredmények eltérését

 egységes gyakorlat kialakítása

a kompetenciamérések eltérő feltételek

szükséges az intézmények között,

melletti teljesítése is okozza

valamint tapasztalatcsere, jó gyakorlatok megosztása

39

5. Nők helyzete, esélyegyenlősége A nők száma jelentősen meghaladja a férfiak számát az állandó lakónépességen belül. Az alábbi diagram szemlélteti az állandó népességet a Bácsalmási Járásban, nemek szerinti bontásban, melyből megállapítható, hogy jelentősen magasabb a nők aránya.

Állandó népesség a Bácsalmási Járásban nemek szerinti bontásban 11 500

11 000

Állandó népességből férfiak száma (fő)

10 500

Állandó népességből nők száma(fő)

10 000

Lineáris (Állandó népességből férfiak száma (fő)) Lineáris (Állandó népességből nők száma(fő))

9 500

9 000 Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Járás 2009 Járás 2010 Járás 2011 Járás 2012 Járás 2013

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Bácsalmási Járásban az állandó népesség számának és a munkanélküliek számának nemek szerinti bontása alapján megállapítható, hogy a nőknek nem rosszabbak az elhelyezkedési esélyei a férfiakénál, amely egy kialakult jobb helyzetet mutat az országos statisztikai adatoknál. Ez azonban nem jelent kellő megoldást az elszegényedett, többszörösen hátrányos helyzetű csoportok számára, hiszen ha a családfő nem tud munkához jutni és az édesanyának kell átvennie ezt a szerepet és ez által sérülnek a családban eredetileg betöltendő szerepek. A szegénységben, létbizonytalanságban élő családok körében nem ritka az agresszió, a családon

40

belüli erőszak és a szenvedélybetegségek megjelenése, amely tovább súlyosbítja a helyzetüket. Fenti okok miatt gyakori a családok széthullása is, a gyermeküket egyedül nevelő nők körében pedig még nagyobb az elszegényedés kockázata. Ezért jó megoldást az jelentene a nők számára is, ha a férfiak számára is elegendő munkalehetőség állna rendelkezésre.

Nyilvántartott álláskeresők száma nemek szerinti bontásban a Bácsalmási Járásban 1 400 1 200

Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi (fő)

1 000

Nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő)

800 600

Lineáris (Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi (fő))

400

Lineáris (Nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő))

200 Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Járás 2009 Járás 2010 Járás 2011 Járás 2012 Járás 2013

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A Bácsalmási Járásban nagy problémát okoz az, hogy a szakosított ellátások terén kevés intézménnyel rendelkezik, hiányzik egy krízis központ, hiányzik az anyaotthon és a helyettes szülői hálózat is hiányos. Az anyaotthonban való elhelyezéssel kapcsolatos akadályok, a problémás ügyintézés, illetve a várólisták jelenléte tovább nehezítik a krízis helyzetbe került személyek. Ezen a területen szükséges anyagi ráfordítás megteremtéséhez elengedhetetlen a pályázati források felkutatása, illetve a civil szervezetek bevonása. Bácsalmáson jó gyakorlatként működik a helyettes szülői hálózat, amely szintén alátámasztja azt, hogy szükség van a járáson belüli szakemberek együttműködésére, szakmai fórumok tartására, amelyen a jó gyakorlatok átadhatóak és a problémákra együtt gondolkodás folytán

41

hatékonyabb megoldási javaslatok tehetőek. A krízis helyzetekbe kerülő nők, családok számára önkormányzati tulajdonú, szociális bérlakások kialakítása is jelentős segítséget nyújthatna, tekintettel az anyaotthonokba való bekerülés nehézségeire. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket

nevelő

család

esetében



a

Szociális,

gyermekjóléti

szolgáltatások,

szegénység kockázata magas.

célzott

ellátások

támogatások

kialakítása.

során körének

Személyes

folyamattámogatás,

pozitív

diszkrimináció alkalmazása. Nincs krízishelyzetben igénybe vehető



szolgáltatás Kiskorú gyermekek nevelése és munkába

szociális

bérlakások számának emelése 

állás nehézkes összeegyeztetése

A családi, magánéletbeli feladatok és

Önkormányzati

Háztáji gazdálkodás elősegítése, életviteli tanácsadással



Képzési lehetőségek keresése



A foglalkoztatott, az inaktív és a

felelősségek sok esetben egyoldalúan a

munkanélküli

nőket terhelik

demográfiai adatainak áttekintése, teljes

körű

népesség vagy

főbb

reprezentatív

vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó, vagy nehezítő tényezőkről. 

Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, kampányok,

propaganda, foglalkoztatási

programok nem csak a nők, hanem a férfiak részére is.

42

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Világméretű problémát jelent az elöregedő társadalom, hiszen a demográfiai változások hatalmas átrendeződést fognak létrehozni az országok jóléti, nyugdíj- és egészségügyi rendszereiben. A idősek száma minden más társadalmi csoporténál nagyobb számban növekszik, amely hazánkra is jellemző, amelyet jelen fejezet diagramjai szemléltetnek országos, megyei és járási szinten egyaránt. További felmerült probléma az idősödő lakosság körében, hogy gyakran válnak áldozattá, így a környezetük biztonságosabbá tétele is megfogalmazódott a jövőben szükséges intézkedések között. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az alábbi diagram alapján látható, hogy az állandó népesség a Bácsalmási Járásban folyamatosan és nagymértékben csökken.

Állandó népesség a Bácsalmási Járásban nemek szerinti bontásban 11 500 11 000 Állandó népességből férfiak száma (fő)

10 500

Állandó népességből nők száma(fő)

10 000

Lineáris (Állandó népességből férfiak száma (fő))

9 500

Lineáris (Állandó népességből nők száma(fő))

9 000 Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Járás 2009 Járás 2010 Járás 2011 Járás 2012 Járás 2013

Az

állandó

és

nagymértékű

lakosságszám

mellett,

azonban

az

alábbi

diagram

szemléltetésében jól látható, hogy a 65 év feletti lakosságszám viszont évről- évre emelkedik.

43

65 év feletti lakosságszám nemek szerinti bontásban a Bácsalmási Járásban 3 000 Állandó népességből a 65 év feletti férfiak száma (fő)

2 500 2 000

Állandó népességből a 65 év feletti nők száma (fő)

1 500

Lineáris (Állandó népességből a 65 év feletti férfiak száma (fő))

1 000 500

Lineáris (Állandó népességből a 65 év feletti nők száma (fő))

Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Járás 2009 Járás 2010 Járás 2011 Járás 2012 Járás 2013

Ha e két fenti adathalmazt egymáshoz viszonyítjuk és összehasonlítjuk a megyei és országos adatokkal, akkor az alábbi diagramok által tartalmazott adatokhoz jutunk.

65 év feletti lakosság aránya nemek szerinti bontásban az állandó lakónépességhez viszonyítva Magyarországon 25,00%

15,00%

65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiak

10,00%

65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva nők

20,00%

5,00% 0,00%

Lineáris (65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiak) Lineáris (65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva nők)

44

Az állandó lakónépesség számához viszonyítva a 65 év feletti lakosságszámot, folyamatos arányú növekedés tapasztalható országos szinten, melyet a fenti diagramon láthatunk. Az alábbi diagram ugyanezen adatokat tartalmazza, csak megyei szinten vizsgálva, melyből megállapítható, hogy Bács-Kiskun Megyét fokozottan érinti a társadalom elöregedése, a 65 év feletti lakosságszám aránya az állandó népességhez viszonyítva nagyobb mértékben emelkedik az országosnál.

65 év feletti lakosság aránya nemek szerinti bontásban a lakónépességhez viszonyítva Bács-Kiskun Megyében 25,00% 65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiak

20,00% 15,00%

Állandó népességből a 65 év feletti nők száma (fő)

10,00% Lineáris (65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiak)

5,00% 0,00% BKK Megye 2009

BKK Megye 2010

BKK Megye 2011

BKK Megye 2012

BKK Megye 2013

Lineáris (Állandó népességből a 65 év feletti nők száma (fő))

Ezt követően az alábbi diagram szemlélteti az állandó népességhez viszonyítva a 65 év feletti lakosságszám arányát a Bácsalmási Járásban, amely meghaladja mind a megyei, mind pedig az országos arányszámot. Ennek a tendenciának a kezelése fokozott figyelmet igényel a térségben. Ez nem csak a nyugdíjrendszert és egészségbiztosítási rendszert terheli le nagyobb mértékben, hanem a térségi szinten felmerülő idősellátási problémákat is magyarázza.

45

65 év feletti lakosság aránya nemek szerinti bontásban a lakónépességhez viszonyítva a Bácsalmási Járásban 30,00%

25,00% 65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiak

20,00%

65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva nők

15,00%

10,00%

Lineáris (65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiak)

5,00%

Lineáris (65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva nők)

0,00% Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Bácsalmási Járás 2009 Járás 2010 Járás 2011 Járás 2012 Járás 2013

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete b)

tevékeny

időskor

(pl.

élethosszig

tartó

tanulás,

idősek,

nyugdíjasok

foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A foglalkoztatási esélyek minimálisan az idősek körében, viszont jó gyakorlatok vannak a járáshoz tartozó néhány településen a nyugdíjasok által alakított klubok, illetve egyesületek terén. Ezt a típusú önszerveződést a járáson belül minden településen támogatják a település vezetői, és mivel az idősek körében magas az egyedül élők aránya, több programszervezés javasolt célzottan az idősek számára, amelyben aktívan részt vehetnek.

46

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A járási szinten fokozottan megjelenő idősödő társadalom okozta problémák, egyik legszembetűnőbb jele – túl a fent ábrázolt statisztikai adatokon – a bentlakásos intézményekben a férőhelyek hiánya, illetve a kialakult irreálisan hosszú várólisták a bekerülésre. Erre a társadalmi problémára megoldást csak a további férőhelyeket jelentő intézmények létrehozása, illetve a működő intézmények férőhelyeinek bővítése jelenthet, melyhez jelentős anyagi ráfordítás is szükséges. Ennek a megvalósításához azonban célzott pályázati forrásokra és civilszervezetek bevonására van szükség. Ugyanezen fenti okok alapján magyarázható a házi segítségnyújtáson belül felmerült probléma, ahol szintén a várólista jellemző a Bácsalmási Járásban. A kialakult helyzetet tovább nehezíti a szakember hiány, az őket érintő anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya. Az alábbi diagram tartalmazza a házi segítségnyújtásban részesülők számát járási szinten, amely fokozatos csökkenést mutat ugyan, de a gyakorlat szerint szintén a várólista jellemző erre a szolgáltatásra is, amely magyarázható a jogszabályban meghatározott szakember szám korlátaival.

47

Házi segítségnyújtásban részesülők száma a Bácsalmási Járásban (fő) 200, 180, 160, 140, Házi segítségnyújtásban részesülők száma 2009 (fő)

120, 100,

Lineáris (Házi segítségnyújtásban részesülők száma 2009 (fő))

80, 60, 40, 20, , 2009

2010

2011

2012

2013

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Magas az egyedül élő idősek aránya.



Az

idősek

aktivitását

célzó

programok szervezése. Gyakran

válnak

az

idős

emberek



áldozattá.

Idősek

személyes

otthonának

környezetének,

védelmét

szolgáló

intézkedések bővítése. nem

megoldott

az

idősek



Bentlakásos

idősek

bentlakásos elhelyezése a településen, a

létesítése,

pályázati

várakozók száma és a várakozási idő

függvényében, pályázati lehetőségek

bentlakásos intézményi elhelyezésre igen

figyelemmel kísérése.

Helyben

otthonának forrás

magas. Egyre több idős ember kerül olyan helyzetbe,

hogy

a

házi

gondozók



a házi segítség nyújtás kapacitásának növelése,

valamint

48

tárgyi

segítségére szorulnak

feltételeinek fejlesztése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Járási szinten nincs rendelkezésre álló felmérés a fogyatékos személyek számáról, a fogyatékosság mértékéről és típusáról. Egy ilyen szintű adatbázis létrehozása nagymértékben elősegítené a célzott segítségnyújtás lehetőségét. E hiány megszüntetésére alkalmas lehet egy térségi civil szervezet felmérése, vagy az önkormányzatok szerepvállalása az adatbázis létrehozásában.

A

fogyatékos

személyekkel

kapcsolatban

elsődleges

feladatként

fogalmazódott meg a társadalom szemléletformálása, majd a fokozatos kialakítható partnerségi viszony. Ehhez szorosabb kontaktus szükséges a célcsoporttal, tájékoztatás számukra az igénybe vehető kedvezményekről, mint pl. autóvásárlási támogatásról, mozgáskorlátozott parkolási igazolványról vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek által igénybe vehető adókedvezmény lehetőségéről. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Jelenleg nem megoldott a térségben a fogyatékkal élők foglalkoztatása, az egészségi állapotuknak megfelelő munkalehetőség hiánya jellemző járási szinten, e téren a szemléletformáláson túl rehabilitációs munkahelyek teremtése, vállalkozóknak szóló támogatásokról való tájékoztatás szükséges. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A prevenciós, egészségügyi szolgáltatásokat kevésbé veszik igénybe, amelynek oka lehet az információk hiánya, az elszigeteltség kialakulása és a társadalmi megbecsülés hiánya. A probléma kezelésére a helyi közösségek érzékenyítése, szemléletformálás a fogyatékosság elfogadtatásáért és a célcsoport informálása jelentene megoldást járási szintű kivitelezésben, civil szervezetek és önkéntesek bevonásával.

49

Járási szinten lehetőség van a szállítószolgálat igénybevételére, amelyről társulási megállapodás is van. A szolgálat keretében akadálymentesített járművel szállíthatók a fogyatékos személyek a járáson belül. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Az alábbi diagram szemlélteti az elmúlt évek folyamán közlekedési támogatásban részesülő személyek számának alakulását. A nagymértékű csökkenés azonban nem jelent pozitív eredményt a szakemberek szerint, mert a támogatás igénybevételének csökkenése vélhetően a megváltozott és kedvezőtlenebb támogatási feltételeknek köszönhető. Jelenleg a használt autóvásárláshoz nyújtott támogatással egyidejűleg kötelezik a súlyosan mozgáskorlátozott személyt, hogy a támogató által megjelölt pénzintézettől kölcsönt vegyen fel, éveken át tartó casco biztosítást kössön és tartson fenn, illetve fizesse meg a szerződéskötés – nem csekély mértékű – megírásának költségeit. Ezen feltételek összességében azt eredményezik, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy semmilyen támogatást nem kap, a támogatás összegét neki a kölcsön kamataként, a plusz biztosítás díjaként és a szerződéskötés díjaként kell megfizetnie. A rehabilitálásra nyitva álló lehetőségek járási szinten rendkívül hiányosak. Például Dévény torna igénybevételére csak Baján és kizárólag díj ellenében van lehetőség, illetve gyógyászati segédeszköz ellátás vagy pszichológus által nyújtott szolgáltatás igénybevételének lehetősgée egyáltalán nincs a térségben.

50

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma a Bácsalmási Járásban(fő) 1800, 1600, 1400, Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma 2009 (fő)

1200, 1000, 800,

Lineáris (Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma 2009 (fő))

600, 400, 200, , 2009

2010

2011

2012

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A kulturális programokhoz való hozzáférésnek akadályát képezi, hogy a támogatószolgálat nem működik hétvégén, a kulturális programok nagy része pedig hétvégén kerül megtartásra. Ezen a területen szükséges lenne a támogatószolgálat tevékenységének átalakítása, esetleges pályázati lehetőségek kihasználása a tevékenységük kibővítése és a fogyatékkal élők egyenlő hozzáférése érdekében. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkriminációként értékelhető az egészségügyi alapellátások területén alkalmazott gyakorlat, hogy ahol a rendelő nem akadálymentes, ott házhoz megy az orvos.

51

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek 

társadalmi empátia hiánya

szemléletformálás, tréningek

érzékenyítő

oktatási-,

gyermek

intézményekben, munkahelyeken és közösségi programokon egyaránt információ

hiány

az

igénybe

vehető



kedvezményekről

információs

füzetek

készítése

és

eljuttatása a fogyatékossággal érintett személyekhez

a

közlekedési

támogatás

feltételeinek



a közlekedési támogatás feltételeinek

változása következtében nem részesülnek

felülvizsgálatára

valós

illetések Minisztérium felé

anyagi

támogatásban

a

javaslattétel

az

mozgáskorlátozott személyek jelenleg nem áll rendelkezésre pontos



tartalommal:

felmérés a fogyatékkal élőkről, ezért nem lehet

pontos

elemzést

készíteni

a

információbázis létrehozása az alábbi



fogyatékkal élő száma, demográfiai jellemzők

fogyatékkal élők helyzetéről, szükségleteiről 

a fogyatékosság foka, típusa



szükségletek,

igények,

problémás

területek megfogalmazása

a fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyei



nem megfelelőek

vállalkozók

munkahelyek,

megkeresése és azok figyelmének felhívása

a

fogyatékkal

foglalkoztatásának

élők

lehetőségére,

kedvezményeire közszolgáltatásokhoz, sportprogramokhoz

kulturális való

és

hozzáférés



fizikai

környezetben

akadályok megszüntetése

52

található

lehetőségei az akadálymentes környezet



közintézmények

és

miatt nem biztosított teljes mértékben, a

akadálymentesítését

támogató szolgálat nem működik hétvégén

program

lakókörnyezet szolgáló

pályázati

lehetőségek

függvényében 

támogató szolgálat tevékenységének kibővítése

Közintézmények akadálymentesítése csak



pályázati források keresése

részben megoldott Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Az Esélyteremtő Programterv elsődleges célkitűzése a Járási Esélyegyenlőségi Program (továbbiakban:

JEP)

fórum

létrehozása,

amely

a

járási

szintű

együttműködések

koordinálásáért felel az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A JEP fórum szervezeti és működési szabályait a térségi társulási megállapodásban javasolt rögzíteni. A pontos célok, feladatok és a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikáció meghatározásával. A szabályok felállítása a járáshoz tartozó települések önkormányzatainak együttműködésével kerül meghatározásra, melyhez azonos jogokkal kapcsolódnak az alábbi partnerek: Partner Önkormányzatok 1. Bácsalmás Város Önkormányzata 2. Madaras Község Önkormányzata 3. Katymár Községi Önkormányzat 4. Bácsborsód Község Önkormányzata 5. Bácsbokod Község Önkormányzata 6. Bácsszőlős Község Önkormányzata 7. Csikéria Község Önkormányzata 8. Kunbaja Község Önkormányzata 9. Mátételke Község Önkormányzata 10. Tataháza Község Önkormányzata

53

A járási szintű együttműködések meghatározásához szükséges az együttműködési rendszer felállítása, amelynek dokumentálása megállapodások formájában lehetséges a – teljesség igénye nélkül – a fenti partnereken túl továbbá alábbi partnerek bevonásával: Járási szintű partnerek 1. Bácsalmási Járási Hivatal - Hatósági Osztály 2. Bácsalmási Járási Hivatal - Okmányirodai Osztály 3. Bácsalmási Járási Hivatal Járási Földhivatala 4. Bácsalmási Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 5. Bácsalmási Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Együttműködő civil szervezetek 1. Sorsfordító Szociális Szövetkezet 2. Önsegély Szociális Szövetkezet 3. Bácskapu Kistérségi Nonprofit Kft A JEP fórumhoz kapcsolódóan tematikus munkacsoportok kialakítása biztosítaná az egyes esélyegyenlőségi csoportok érdekérvényesítését, szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket. A JEP fórumokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket – rotációs jelleggel – minden alkalommal más település biztosítaná a Bácsalmási Járáson belül, ezzel is előmozdítva az azonos mértékű részvételt és felelősségvállalást.

54

Komplex Intézkedési Terv Fejezet cím

Megfogalmazott probléma

Mélyszegénységben

élők

és

romák

helyzete,

esélyegyenlősége Mélyszegénységben

élők

és

romák

helyzete,

Megoldási javaslatok

jelenleg nem áll rendelkezésre részletes, minden 

információbázis létrehozása a mélyszegénységben élők számáról,

területre

demográfiai,

kiterjedő

felmérés

a

mélyszegénységben élőkről kulturális sokszínűség megszűnésének veszélye

esélyegyenlősége

szociális

jellemzőikről,

szükségletek,

igények,

problémás területek pontos felmérése 

nagyobb hangsúlyt kell fektetni hagyományok ápolására



meg kell fontolni a nemzetiségi nyelvoktatást a térségben



nemzetiségi nyelvvel sikereket elért személyek bemutatása a társadalom számára

Mélyszegénységben

élők

és

romák

helyzete,

esélyegyenlősége

Mélyszegénységben

élők

és

romák

helyzete,

magas munkanélküliség,



szociális kompetencia fejlesztő tréningek tartása

alacsony foglalkoztatási esélyek az alacsony 

elsődleges

státuszúak körében, melynek hátterében az

érdekében szakmunkás végzetségek megszerzésének támogatása

alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség

hiány szakmákban és térséf specifikusan

munkaerő-piacon

való

elhelyezkedés

elősegítése

hiánya áll



jogosítvány szerzés támogatása

tartós munkanélküliek száma emelkedik



pszichológus, addiktológus bevonása, a személyek képessé tétele a munkára

esélyegyenlősége

55

és közfoglalkoztatottak megbecsülésének hiánya, 

Mélyszegénységben

élők

romák

helyzete, szinte közvetett hátrányos megkülönböztetése

a társadalom tájékoztatása a munkájuk eredményéről, jogszabály módosítás az anyagi megbecsülés elérhetősége érdekében

esélyegyenlősége Mélyszegénységben

élők

és 25 év alatti munkanélküliek sorsa

romák

helyzete,



TÁMOP, EFOP, GINOP programok

esélyegyenlősége és eladósodás, közüzemi díjhátralékok megjelenése 

Mélyszegénységben

élők

romák

helyzete, és felhalmozása

feltöltő kártyás módszerről tájékoztatás, Máltai Szeretetszolgálat általi támogatásokról tájékoztatás

esélyegyenlősége Mélyszegénységben

élők

és

romák

helyzete,

esélyegyenlősége

tanyás körzetek nem egyenlő esélyű hozzáférése a szolgáltatásokhoz

Mélyszegénységben

élők

romák

helyzete, lakóházak romos állapota, bontása



tanyagondnoki szolgálat fejlesztése



a bontások jogkövetkezményeinek jogszabályban rögzítése

és

esélyegyenlősége Mélyszegénységben

élők

romák

helyzete, hozzáférés, nem teljes ügyeleti lefedettség 

esélyegyenlősége

és egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen orvosok anyagi megbecsülésének növelése

szakember hiány miatt és legfontosabb és kiemelt problémát a felszerelt 

Mélyszegénységben

élők

romák

helyzete, mentőautó hiánya jelenti

10 Millió forintos támogatás megszerzése erre a célra vagy egy felszerelt mentőautó átadása a Mentőszolgálat részéről

56

esélyegyenlősége Mélyszegénységben

élők

és

romák

helyzete, gyógyszertári ügyelet hiánya



tájékoztatás a lakosság számára

esélyegyenlősége Mélyszegénységben

élők

romák

helyzete, fogorvosi praxisok hiánya

és



élők

romák

helyzete,

esélyegyenlősége Gyermekek esélyegyenlősége

és

a hátrányos településen nagyobb támogatás megítélése a praktizáló fogorvosok számára

esélyegyenlősége Mélyszegénységben

a sürgős és otthon tartani szükséges gyógyszerek listájáról

a bácsalmási labor nem végez TSH szűrést a vérvételek alkalmával



egy meghatározott napon a járás lakosságának ilyen típusú szűrését el kellene itt látni és nem szívességi alapon kérni ezt a Bajai Kórháztól

Nincs megbízható nyilvántartás a hátrányos

 KLIKK-el hatékonyabb együttműködés

helyzetű gyermekek tekintetében.

 információbázis létrehozása gyermekszegénységben élők

Hiányoznak felmérések

még a

adatgyűjtések,

gyermekszegénységgel,

gyermekes

családok

kapcsolatban,

különös

fogyatékkal

átfogó

élő

számáról, demográfiai, szociális jellemzőikről, szükségletek, igények, problémás területek pontos felmérése

helyzetével tekintettel,

gyermeket

a

nevelő

családokra vonatkozóan.

57

Gyermekek esélyegyenlősége Gyermekek esélyegyenlősége

A gyermekszám rohamos csökkenése

 letelepedési támogatás nyújtása

növekszik

 gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat kapacitásának

a

magatartási,

beilleszkedési

zavarokkal küzdő gyermekek száma, valamint

Gyermekek esélyegyenlősége

növelése

magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma is

 pszichológus, gyógypedagógus szakember alkalmazása

Kedvezményes

 jelképes összeg megállapítása az étkezésekért

étkeztetéssel

kapcsolatban

felmerült szülői érdektelenség Gyermekek esélyegyenlősége

Állampolgársággal nem rendelkező gyermekek

 KAB-os ügyintézés, szülők tájékoztatása a lehetőségekről

sorsa Gyermekek esélyegyenlősége

Védőoltással

nem

rendelkező

gyermekek

 jegyzői segítség igénybevétele

egészségügyi kockázata Gyermekek esélyegyenlősége

Védőnők pályaelhagyása

 Kormányzati szintű intézkedésre javaslattétel

Gyermekek esélyegyenlősége

A gyermek létszám csökkenése következtében

 idősotthonok kialakítása, pályázati források felhasználásával

bezárt óvodák Gyermekek esélyegyenlősége

Szociokulturális hiányokkal küzdő gyermekek

 Biztos Kezdet Gyerekházak, Baba-Mama klubok létrehozása

hátránya Gyermekek esélyegyenlősége

Iskola

egészségügyi

ellátás

nem

kellően

hatékony Gyermekek esélyegyenlősége

Gyermekvédelem szétaprózódása az iskolákon belül

 kötelező szűrések bevezetésére javaslattétel az illetékes Minisztérium felé  szociális munkások alkalmazása az oktatási intézményekben, pályázati források segítségével

58

Gyermekek esélyegyenlősége

Gyermekek rehabilitációs ellátásának hiánya, fogyatékos gyermekek szállítása nem megoldott

Gyermekek esélyegyenlősége

Az iskolákban a nappali foglalkoztatásokhoz szükséges eszközök hiányoznak

Gyermekek esélyegyenlősége

 Járási szintű közösen fenntartott, akadálymentesített gépjármű üzemeltetése, beszerzése  pályázati forrásokból, civil szervezetek részvétele és szociális munkások alkalmazása, eszközvásárlás

Az iskolák közötti eredmények eltérését a kompetenciamérések eltérő feltételek melletti

 egységes gyakorlat kialakítása szükséges az intézmények között, valamint tapasztalatcsere, jó gyakorlatok megosztása

teljesítése is okozza Nők esélyegyenlősége

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több



gyermeket nevelő család esetében a szegénység

Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása.

kockázata magas. Nők esélyegyenlősége

vehető



Önkormányzati szociális bérlakások számának emelése

Kiskorú gyermekek nevelése és munkába állás



Háztáji gazdálkodás elősegítése, életviteli tanácsadással

nehézkes összeegyeztetése



Képzési lehetőségek keresése



A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli népesség főbb

Nincs

krízishelyzetben

igénybe

szolgáltatás Nők esélyegyenlősége

Nők esélyegyenlősége

A

családi,

magánéletbeli

feladatok

és

felelősségek sok esetben egyoldalúan a nőket

demográfiai

terhelik

reprezentatív

adatainak vizsgálat

áttekintése,

teljes

elvégeztetése

körű körükben

vagy a

munkavállalást akadályozó, vagy nehezítő tényezőkről. 

Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, propaganda, kampányok, foglalkoztatási programok nem csak a nők, hanem a férfiak részére is.

59

Idősek esélyegyenlősége



Magas az egyedül élő idősek aránya.

Az idősek aktivitását célzó programok szervezése, civil szféra bevonása.

Idősek esélyegyenlősége



Gyakran válnak az idős emberek áldozattá.

Idősek

személyes

környezetének,

otthonának

védelmét

szolgáló intézkedések bővítése. Idősek esélyegyenlősége



Helyben nem megoldott az idősek bentlakásos elhelyezése a településen, a várakozók száma és a

várakozási

idő

bentlakásos

Bentlakásos idősek otthonának létesítése, pályázati forrás függvényében, pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése.

intézményi

elhelyezésre igen magas. Idősek esélyegyenlősége



Egyre több idős ember kerül olyan helyzetbe, hogy a házi gondozók segítségére szorulnak

Fogyatékkal

feltételeinek fejlesztése 

élők társadalmi empátia hiánya

a házi segítség nyújtás kapacitásának növelése, valamint tárgyi

esélyegyenlősége

szemléletformálás, érzékenyítő tréningek oktatási-, gyermek intézményekben, munkahelyeken és közösségi programokon egyaránt

Fogyatékkal

élők információ

esélyegyenlősége Fogyatékkal

hiány

az

igénybe

vehető 

kedvezményekről élők a közlekedési támogatás feltételeinek változása 

esélyegyenlősége

következtében nem részesülnek valós anyagi

információs füzetek készítése és eljuttatása a fogyatékossággal érintett személyekhez a közlekedési támogatás feltételeinek felülvizsgálatára javaslattétel az illetések Minisztérium felé

támogatásban a mozgáskorlátozott személyek Fogyatékkal esélyegyenlősége

élők

jelenleg nem áll rendelkezésre pontos felmérés 

információbázis létrehozása az alábbi tartalommal:

a fogyatékkal élőkről, ezért nem lehet pontos 

fogyatékkal élő száma, demográfiai jellemzők

60

elemzést

készíteni

a

fogyatékkal

élők  

helyzetéről, szükségleteiről Fogyatékkal

élők a fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyei nem 

esélyegyenlősége Fogyatékkal

megfelelőek élők 

esélyegyenlősége

a fogyatékosság foka, típusa szükségletek, igények, problémás területek megfogalmazása munkahelyek megkeresése és azok figyelmének felhívása a fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségére

közszolgáltatásokhoz, sportprogramokhoz

kulturális való

és 

hozzáférés 

fizikai környezetben található akadályok megszüntetése közintézmények és lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló

lehetőségei az akadálymentes környezet

program pályázati lehetőségek függvényében

miatt nem biztosított teljes mértékben, a 

támogató szolgálat tevékenységének kibővítése

támogató szolgálat nem működik hétvégén Fogyatékkal esélyegyenlősége

élők

Közintézmények akadálymentesítése csak



pályázati források keresése

részben megoldott

61