A Balassagyarmati járás Esélyteremtő-programterve

Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Balassagyarmati járásban ÁROP-1.A.3-2014-2014-0071

A Balassagyarmati járás Esélyteremtő-programterve

-1-

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés ........................................................................................................................... 6

2

A járás bemutatása ............................................................................................................. 7 2.1

Történelmi gyökerek.................................................................................................... 7

2.2

Jelenlegi állapot bemutatása: ...................................................................................... 8

2.2.1

A települések szerkezete ...................................................................................... 9

2.2.2

A települések közigazgatása ................................................................................. 9

2.2.3

A járás infrastrukturális ellátottsága .................................................................. 10

2.2.4

Demográfiai helyzet és folyamatok.................................................................... 12

2.2.5

A járás gazdasági helyzetének bemutatása........................................................ 16

2.3

A járáshoz tartozó települések bemutatása .............................................................. 22

3

Értékeink, küldetésünk ..................................................................................................... 37

4

Célok ................................................................................................................................. 38

5

4.1

A Járási Esélyegyenlőségi Programterv átfogó célja ................................................. 38

4.2

A JEP helyzetelemző részének célja........................................................................... 38

4.3

A JEP IT célja .............................................................................................................. 39

A Járási Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (JEP HE) ........................................ 40 5.1

Jogszabályi háttér bemutatása .................................................................................. 40

5.1.1 5.2

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő járási szabályozás rövid bemutatása . ............................................................................................................................ 42

Stratégiai környezet bemutatása .............................................................................. 62

5.2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal .......................................................................................... 62 5.2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása....................................................................................................................... 63 5.2.3 A programhoz rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ................................................. 64 5.3

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ........................ 64

5.3.1

Jövedelmi és vagyoni helyzet ............................................................................. 76

5.3.2

Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció.................................................. 88

5.3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások.............................................................. 104 5.3.4

Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ............................................... 108 -2-

5.3.5

Telepek, szegregátumok helyzete .................................................................... 115

5.3.6

Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ........................... 115

5.3.7

Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ............................................... 123

5.3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ................ 124 5.3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. .............................................................................................................. 126 5.4

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................. 137

5.4.1

A gyermekek helyzetének általános jellemzői ................................................. 137

5.4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................... 180 5.4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése .......................... 180 5.4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége ................................................ 195 5.4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. .............................................................................................................. 196 5.5

A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................... 197

5.5.1

A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége ................................................. 198

5.5.2

A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások .. .......................................................................................................................... 203

5.5.3

Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe ...................................... 206

5.5.4

A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak .................................................. 206

5.5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) .......................................................................................................... 207 5.5.6

A nők szerepe a helyi közéletben ..................................................................... 207

5.5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések ................................................................. 207 5.5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. .............................................................................................................. 208 5.6

Az idősek helyzete ................................................................................................... 214

5.6.1

Az időskorú népesség főbb jellemzői ............................................................... 214

5.6.2

Idősek munkaerő-piaci helyzete ...................................................................... 218

5.6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ................................................................................ 219 5.6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen ..................................................................................................................... 237 -3-

5.6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. .............................................................................................................. 238 5.7

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége....................................................... 239

5.7.1

A járásban fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái .... .......................................................................................................................... 241

5.7.2 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ............................ 245 5.7.3 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ............................................................................................................... 251 5.8 Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása............................................................................ 257 5.8.1 A civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése ................................................................................................................ 257 5.8.2 Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása .................................................................................................. 258 5.8.3

Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség .. .......................................................................................................................... 258

5.8.4 A nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége.................................................................................................................. 258 5.8.5

Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége ... .......................................................................................................................... 259

5.8.6

For-profit szereplők részvétele a járási esélyegyenlőségi feladatok ellátásában .. .......................................................................................................................... 259

5.9

A járási esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................... 259

5.9.1 A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába ................................................ 259 5.9.2 A partner szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. ............................................................ 260 6

A Járási Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (JEP IT) ....................................... 261 6.1

A Járási IT részletei................................................................................................... 261

6.1.1

Az intézkedési területek részletes kifejtése ..................................................... 261

6.1.2 Az intézkedési területek részletes kifejtése - MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK, ROMÁK .......................................................................................................................... 264 6.1.3

Az intézkedési területek részletes kifejtése – FOGYATÉKKAL ÉLŐK ................. 267

6.1.4

Az intézkedési területek részletes kifejtése – NŐK .......................................... 272

6.1.5

Az intézkedési területek részletes kifejtése – GYERMEKEK ............................. 282 -4-

6.1.6

Az intézkedési területek részletes kifejtése – IDŐSEK ..................................... 287

6.2

Összegző táblázat .................................................................................................... 301

6.3

Megvalósítás ............................................................................................................ 318

6.3.1

A megvalósítás folyamata ................................................................................ 318

6.3.2

Monitoring és visszacsatolás ............................................................................ 320

6.3.3

Érvényesülés, módosítás .................................................................................. 321

6.3.4

Elfogadás módja és dátuma ............................................................................. 322

-5-

1

Bevezetés

Balassagyarmat Város Önkormányzata, mint a Balassagyarmati Járás székhely-települése sikeresen pályázott a Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Balassagyarmati járásban című, ÁROP-1.A.3-2014-2014-0071 tartalmú programra (továbbiakban: Pályázat). A Pályázat benyújtásakor már a járáshoz tartozó mind a 29 település rendelkezett Helyi esélyegyenlőségi programmal, melyeket az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlősé előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény valamint a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet rendelkezései alapján készültek el és kerültek feltöltésre a Türr István Kutatóintézet honlapjára. A Pályázatban továbbá minden település szándéknyilatkozatban vállalta az együttműködést. Pályázatunkban arra vállaltunk kötelezettséget, hogy a járáshoz tartozó 29 település helyi esélyegyenlőségi programjait összegyúrva, összehangolva létrehozzunk egy járási szintű esélyegyenlőségi dokumentumot. A dokumentum elkészítése során kapcsolatot tartottunk a Türr István Kutatóintézet alkalmazottjaival. Jelen Pályázatunkkal egy időben több magyarországi járás tűzte zászlajára ugyanezt a feladatot: járási szintű esélyegyenlőségi programterv megalkotását. Ezzel együtt mégis azt mondhatjuk a feladat újszerű, korábban hasonló dokumentum ismereteink szerint egyetlen járásban sem készült. Miért tartjuk fontosnak a Programterv megalkotását? A Balassagyarmati járás aprófalvas szerkezetű. Az egyes helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák, javasolt intézkedési tervek közös fellépéssel; esetlegesen közös pályázat kimunkálásával hathatósabb eredményt adhat. Az esélyegyenlőségi feladatok megvalósításán túl, korábbi együttműködéseink során is már számtalan alkalommal tapasztaltuk, hogy az együtt előkészített és lebonyolított programok sikeresek, eredményesek; függetlenül annak tárgyától, hisz példaként a csatornarendszerek kiépítésétől az árvíz-és belvíz védelmi programok megvalósításán keresztül a közös kulináris programok megszervezéséig számtalan formát említhetünk. Az esélyegyenlőségi programok összehangolása a program során lezajlott kerekasztal beszélgetéseken formálódott Reméljük, hogy az elkészült dokumentum nemcsak az itt élőknek; nemcsak a 29 érintett településnek és lakosságának, hanem példaként számos más hasonló helyzetben lévő járás településeinek is segítséget nyújt. Ennek érdekében az elkészült dokumentumot mind szélesebb körben törekszünk bemutatni, közzétenni: nagy nyilvánosságú rendezvényeken;a médián keresztül; illetve az interneten is:a járáshoz tartozó települések honlapjain, valamint a Türr István Kutatóintézet honlapján keresztül.

-6-

2

A járás bemutatása

2.1

Történelmi gyökerek

A járás kialakulása Nógrád vármegyéhez (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) köthető, ami közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva. A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta. A vármegyét Szent István hozta létre Nógrádvár központtal, és egészen 1918-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a második világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik. A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:       

Balassagyarmati járás, székhelye Balassagyarmat Füleki járás, székhelye Salgótarján Gácsi járás, székhelye Gács Losonci járás, székhelye Losonc Nógrádi járás, székhelye Rétság Szécsényi járás, székhelye Szécsény Sziráki járás, székhelye Szirák

Ugyanakkor rendezett tanácsú város csupán egy volt a területén: Losonc. A Balassagyarmati járás Nógrád megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Balassagyarmat. Területe 532,94 km², népessége 39 829 fő, népsűrűsége pedig 75 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én egy város (Balassagyarmat) és 28 község tartozott hozzá. A Balassagyarmati járás 1983-ig, a járások általános megszüntetéséig is létezett, 1950-ig Nógrád vármegyéhez, azután Nógrád megyéhez tartozott, székhelye ekkor is mindvégig Balassagyarmat volt. A 20. század elején 40 község tartozott hozzá, melyek közül 4 volt nagyközség (Balassagyarmat, Érsekvadkert, Lest és Túrmező), a 36 kisközség pedig 10 körjegyzőségbe volt beosztva. A járás területe 109 943 kataszteri hold volt, a lakóházak száma 6087, a lakosság pedig 37 070 fő volt.

-7-

A lakók közül 26 873 magyar, 191 német, 9825 szlovák, 3 román, 7 szerb anyanyelvű volt, 171 főnek pedig más anyanyelve volt. Magyarul összesen 30 278 fő tudott beszélni, írni és olvasni pedig 22 117 fő. Vallásra nézve római katolikus, 24 978, görög katolikus 29, református 286, evangélikus 9143, görögkeleti 26, izraelita 2603, egyéb vallású pedig csupán 5 fő volt. (Forrás: Wikipédia) 2.2

Jelenlegi állapot bemutatása:

Nógrád megyében jelenleg 6 járás van: a salgótarjáni, a bátonyterenyei, a pásztói, a szécsényi, a rétsági és a balassagyarmati. A balassagyarmati járás Nógrád megye észak-nyugati részén a rétsági, a szécsényi és a pásztói kistérségek között helyezkedik el, észak felől pedig a szlovákiai nagykürtösi járással szomszédos. A balassagyarmati járáshoz 29 település tartozik. Ami a vizsgált térség belső tartalmát illeti, az alig változott az elmúlt években. Jelenleg egy, hazai viszonyok között közepes nagyságú városa van a járásnak, a székhely, Balassagyarmat. A települések lakosságszám szerinti besorolása nem változott 2006 – Ipolyszög község önállóvá válása - óta: 1db 10ezer fő feletti-, 2db 2000fő feletti-, 6 db 1000 fő feletti és 3 db 300fő alatti település található a kistérségben. A kistérségben a népsűrűség a 2001-es 80 fő/km-ről mára 76 fő/km-re csökkent. A népsűrűségi adatok közül is magasan kiemelkedik Balassagyarmat város, amely az első helyen áll, míg a többi település népsűrűsége nem haladja meg a 100 főt sem, legkevesebb Terény községé, 18 fő.

-8-

2.2.1 A települések szerkezete Balassagyarmati járás 29 közigazgatási településből áll össze, jellemzően aprófalvas szerkezetű. A statisztikai térséget egy város és 28 falu alkotja. A városban lakók száma az összlakosság 41,2 %-a, valamivel több, mint 3 %-os csökkenést jelent az előző évekhez viszonyítva. Ugyanakkor a fentiekből következtetve megállapítható, hogy a vidéki lakosság száma 58,8 %-a a térség összlakosságának. A községek átlagos népességszám 931 fő, amelyből az is következik, hogy a vidéki lakosság külső látszatra nem hozott olyan nagyarányú csökkenést, mint a városban, mégis, falunként közel 70 fővel lett kevesebb a népesség a térség falvaiban. A települések létszámarányos nagyságát nézve igen változatos statisztikai adatokat mutat, egy (országos viszonylatban közepes nagyságrendű) városa van, Balassagyarmat, amely 10 ezer fölötti népesség számmal rendelkezik. Ugyanakkor “hiányoznak a járást erősítő kisvárosok”, amelyek 5.000 fő feletti lélekszámmal rendelkeznének. Ezek szerepe főleg a mikrotérségek szervezésében játszhatna, illetve bírhatna nagyobb szereppel. A községek nagy többsége 500 és 1500 közötti lakóból áll. A 2.000 fő feletti települések száma megegyezik az előző ciklusban mérttel, azaz két (Érsekvadkert és Bercel) falunak van ennél magasabb számú lakója. Az 500 fő alatti települések száma hét (Csesztve, Csitár, Debercsény, Iliny, Szécsénke, Terény). E nagyságrendi megosztás az alábbi táblázatban foglalható össze:

Település nagysága Település száma

500 fő 500-999 1.000-1.999 2.000-2.999 3.000-3.999 10.000 fő alatti

fő

fő

fő

fő

feletti

7

13

6

1

1

1

2.2.2 A települések közigazgatása A térség aprófalvas szerkezetének belső tartalmát, fejlettségét, gazdaságát-, továbbá nagyságát tekintve is nagyon különböznek egymástól. A 29 településből mindössze 1 város van, a többi pedig falu. Sajnos egyetlen település sincs, amely kisvárosi ranggal bírjon. Igaz a falvak nagy többsége – kétharmad része – még az 1.000 fős népességet sem éri el. A 100 főt számláló lakos számtól 3.800 főig, különböző változattal található a népesedés. Mindez meghatározhatja közigazgatási és gazdasági helyzetüket, szerepvállalásukat a térségben, valamint viszonyukat a térségi és térségen kívüli településekhez. Minden település rendelkezik saját, önálló önkormányzati testülettel és polgármesterrel. Tovább bonyolítja a települések belső szerkezetét, hogy közigazgatásilag egy-egy önállónak mondott település belső szerkezete is rétegződik és több részegységnyi települést takar, ugyanakkor egységet alkotnak: 

Bercel-Ordaspuszta-Jákotpuszta; -9-

   

Szanda-Szőlőkalja-Szandaváralja-Cservölypuszta-Nelásdpuszta, Terény-Kiskérpuszta, Balassagyarmat--Újkóvár-Nyírjespuszta-Galibapuszta Csesztve-Bakópuszta.

A kis egységek puszták, vagy tanyák, melyeket csak néhány család lakja, illetve a városnál város részként jelennek meg kissé távolabb a várostól, például Balassagyarmat esetében Újkóvár. 2.2.3 A járás infrastrukturális ellátottsága

- 10 -

- 11 -

2.2.4 Demográfiai helyzet és folyamatok A 29 települést tömörítő balassagyarmati körzetben alig 43 ezer fő lakik, a megyei népesség 19,5 %-a. Balassagyarmat városa mintegy 16 ezer főnek adott otthont. A lakónépesség az utóbbi 2 évben alig csökkent. A 60 éves és idősebb népesség aránya a 6 körzetből a második legalacsonyabb értéket mutatja.

- 12 -

A születések száma egyre csökkenő tendenciát mutat. Szélsőséges példaként említhető Dejtár – ahol a szám egyharmadára csökkent a 4 évvel ezelőtti adatokhoz képest – vagy éppen Debercsény – ahol senki sem született ezen időszak alatt.

A másik negatív tendencia a lakosság folyamatos elöregedése, különösen az aprófalvakban. A 60 év felettiek aránya folyamatosan nő. Az 1999-es adatokhoz képest például Magyarnándorban 236-ról 306-ra, Herencsényben 197-ről 310-re, Dejtáron 338-ról 436-ra nőtt a 60 év felettiek száma.

- 13 -

Ez viszont nem csupán ezen kistérség sajátossága. Nógrád megye 6 körzete közül a Balassagyarmati kistérség még a fent említett adatok birtokában is a második legalacsonyabb értékeket mutatja. Általában véve tehát a térségben a népesség létszám alakulását nézve jelentős csökkenés mutatkozik.

A népesség csökkenés leginkább a várost, Balassagyarmatot érinti, amely szinte minden évben negatív számot jelent. A város mellett voltak falvak is, ahol jelentősen csökkent a népesség száma: Magyarnándor 53 fő, Cserhátsurány 28 fő, Patvarc 38 fő, Szanda 62 fővel. Voltak települések, ahol viszont jelentősebb növekedés volt. Dejtár 63 fő, Drégelypalánk 169 fő, Érsekvadkert 62 fő, Herencsény 45 fő, Ipolyvece 36 fő, Nógrádkövesd 49 fő, Terény 33 fő.

- 14 -

A demográfiai változásokat alapvetően meghatározó folyamatok a születések, az elhalálozások és a vándorlásokból adódó áttelepültek, illetve elvándoroltak száma. A térség népesség változása negatív tendenciát mutat, ám ez összességében nem mondható jelentős változásnak, mindössze – 0,4 % -os csökkenés.

A születési és halálozási adatok összevetése mutatja a természetes szaporulat alakulását. Ez jelentősen negatívumot mutat. Jól látható, hogy az 1458 fő születéssel (újszülöttel) szemben az elhalálozottak száma 2.543 fő. A térség népességének alakulása tekintetében további kiemelt figyelmet kell fordítani az elvándorlásra. A születési és halálozási adatok, valamint az elvándorlás alakulását figyelve megállapítható, hogy a lakosságszám folyamatosan csökken. A problémát az jelenti, hogy mindez a természetes szaporulat negatívumából következik. Talán abban reménykedhetünk, hogy ez a tendencia a jövőben megszűnik és talán pozitív irányba mozdul. Ezt látszik igazolni, hogy a népesség csökkenése megállni látszik és a lakosság száma nem igen fogy tovább, az állapot jelenleg stagnál. A kiemelten veszélyeztetett településeken (Becske, Csesztve, Csitár, Debercsény, Galgaguta, Iliny, Nógrádmarcal, Szécsénke) az elnéptelenedési ráta nem nőtt. Elvándorlás helyzete: - 15 -

2.2.5 A járás gazdasági helyzetének bemutatása

- 16 -

Turizmus tekintetében:

- 17 -

Vállalkozások helyzete:

- 18 -

Foglalkoztatási helyzet:

- 19 -

- 20 -

A járásban működő non-profit szervezetek alakulásának bemutatás:

- 21 -

2.3

A járáshoz tartozó települések bemutatása

Balassagyarmat Balassagyarmat Észak-Magyarországon, Nógrád megye északnyugati szegletében, a szlovákmagyar államhatár mentén, az Ipoly folyó bal partján, a Nógrádi-medencében fekszik. A város a palóc nyelvjárás egyik kitüntetett helyén fekszik, a palóc kultúra számos emlékét őrzi. Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc és a 75-ös számú Vác– Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat vonalain közelíthető meg. Autóval a főváros felől a 2-es számú főúton Rétság után a 22-es számú főútra térve Salgótarján irányában tovább haladva, kényelmes tempót választva másfél óra elteltével érhető el a város. Budapesttől való távolsága 80 km, Salgótarjántól és Váctól egyaránt 45 km távolságra fekszik. A város nevezetességei közt említhető:           

Palóc Múzeum és skanzen (néprajzi gyűjtemény) (Palóc liget 1.) Képtár - kortárs képzőművészeti gyűjtemény (Civitas Fortissima tér 1.) Szerb templom - időszaki kiállítások (Szerb utca 5.) Horváth Endre Galéria - időszaki kiállítások (Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, Rákóczi fejedelem út 50.) Csillagház - klasszicista épület, helytörténeti gyűjtemény (Rákóczi fejedelem út 107.) Egykori vármegyeháza - klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján 1832–1835 között épült épület (Civitas Fortissima tér 1.) Mikszáth Kálmán lakóháza (Madách utca 8.) Szabó Lőrinc lakóháza (Szabó Lőrinc utca 10.) Római katolikus Szentháromság-templom (barokk, 1740–1746 között épült; Rákóczi fejedelem út 22.) Az angolkisasszonyok zárdája (Civitas Fortissima tér 7.) Bosco Szent János Szalézi rendház és templom (1935; Kossuth Lajos utca 41.) - 22 -

         

Balassagyarmati evangélikus templom (barokk, 1785–1786 között, tornya 1793–1794 között épült; Kossuth Lajos utca 36–38.) Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt; Rákóczi fejedelem út 39.) Pannonia Motorkerékpár Múzeum (Kossuth Lajos utca 1.) Műemlék ortodox zsidó temető (Temető utca 6.) Civitas Fortissima múzeum (Bajcsy-Zsilinszky utca 8.) A volt Pénzügyi Palota épülete (Bajcsy-Zsilinszky utca 6.) A megyei bíróság épülete (Köztársaság tér 2.) A Városháza épülete (Rákóczi fejedelem út 12.) A református templom (Ady Endre utca 10.) Szabadtéri képzőművészeti alkotások

Minden évben Anna napján tartják az Anna napi palóc búcsút, mely egyben alkalmat szolgáltat a palóc kultúra népszerűsítésére is. A településen működő Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rendszeresen szervez koncerteket az év folyamán. Nemzetközi hírű a több mint egy évtizede minden nyáron megrendezésre kerülő "Zene határok nélkül" című rendezvény, melyen számos ország fiatal zenészét városunkba vonzza. Minden év januárjában a csehkiverés emlékére felvonulást tart a Civitas Fortissima Egyesület. Évente a tanév utolsó napján a város középiskolái által választott képviselők egy napra átveszik jelképesen a város irányítását (Diákjuniális). A városhoz tartozó Nyírjes üdülőtelepen évente megrendezik a Palóc Triatlon nevű sportgálát. Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete városunk fejlesztése, és a települések együttműködésének előmozdítása érdekében testvérvárosi kapcsolatot létesített a németországi Heimenkirch (1995.), a lengyelországi Ostroleka (1999.), a romániai Dés (2000.), az olaszországi Lamezai Terme (2002.), az ukrajnai Szolyva (2005.) és a szlovákiai Szlovákgyarmat (2007.) városokkal. Ennek keretében az intézményes és egyéni kapcsolatok kialakítása és megerősítése érdekében tapasztalatcseréket, közös rendezvényeket szerveznek, ez elsősorban a művelődés, oktatás, sport, kultúra, gazdaság, valamint a közösségi és társadalmi élet egyéb területein is. A kapcsolatok a barátság erősítésén keresztül lehetővé teszik a polgárok életfeltételeinek javítását, valamint a polgárok békés egymás mellett élését. Balassagyarmat város lakossága 2007 óta folyamatosan csökken, ennek oka a születések alacsony számában és az elvándorlásban keresendő. A településen a regisztrált munkanélküliek száma jelentősen magas – kiemelkedő a 2010. év –, a nyilvántartott álláskeresők száma ennek több mint 50%-a. A 2014. január 1-i állapot szerint a regisztrált munkanélküliek száma 515 fő. Becske Becske a Cserhát hegységben a Galga-patak völgyében a Szanda-hegy lábánál található. A településhez legközelebb eső város Balassagyarmat, mely 20 km távolságra van. - 23 -

A község vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A falu teljes népessége a 2014. augusztus 27-i KSH adatok alapján 546 fő. Munkanélküliség tekintetében a településen a 2014. január 1-i állapot szerint a regisztrált álláskeresők száma 27 fő. Becske egyik fontos nevezetessége az 1820 körül épült Balás-kúria, mely klasszicista stílusban épült. A II. világháború után a helyi intézményeknek adott otthont. Jelenleg magántulajdonban van, és magánszálláshelyek kerültek kialakításra. Mára az ország hetedik buddhista sztúpájával is büszkélkedhet a falu. A Kékszivárvány Népdalköre a helyi hagyományokat ápolja, illetve eleveníti fel egy-egy előadása alkalmával falunapkor, vagy mikor az idősek előtt tiszteleg a közösség. A községben óvoda és alsó tagozatos iskola működik. Az infrastruktúra teljesen kiépült. A község jó közlekedési viszonyokkal rendelkezik. A településen, a Művelődési Házban nyilvános könyvtár működik, mely heti két alkalommal áll rendelkezésre a könyvtár látogatóinak, és itt kap helyet a sport a labdarúgó mérkőzések idején. A Művelődési Ház parkjában található a szabadtéri színpad, mely a kulturális rendezvényeknek ad otthont. Bercel Bercel Nógrád megye déli felén, a Cserhát középső részén fekszik. A településhez legközelebb lévő város Balassagyarmat, mely 28 km-re található. A Pest megyei Vác 32 kmre, míg Budapest és Salgótarján egyaránt 80 km-re húzódik. A környező városokba és Budapestre a Nógrád Volán rendszeres autóbuszjáratai biztosítják a közlekedést. A népesség szám tekintetében 2007 és 2013 közötti időszak ingadozónak mondható a településen. A falu lakóinak száma a 2014. augusztus 27-i KSH adatok alapján 2063 fő. A településen az aktív keresők az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és egyéni vállalkozóként dolgoznak. A munkanélküliség a településen 8%-os. A 2014 január 1-i állapot alapján a regisztrált munkanélküliek száma 93 fő. A községben működő intézmények a Csemete-kert óvoda, és a Széchenyi István Általános Iskola, továbbá a faluban mozgó könyvtár üzemel. A könyvtárnak a Széchenyi István Általános Iskola ad helyet. Cserháthaláp Cserháthaláp a Palócföld szívében, Belső- Cserhát gyönyörű völgyében helyezkedik el. Balassagyarmattól 12 km-re található. Cserháthaláp 1990-ben körjegyzőséget hozott létre a szomszédos Magyarnándor és Debercsény községekkel.

- 24 -

2013 januárjától a község a falu egyetlen nevelési intézménye a Cserháthalápi Csemete Óvoda, az általános iskolás korú diákok a magyarnándori intézményben tanulhatnak. A település Művelődési házában működött a községi könyvtár, valamint a nagyteremben mozielőadásokat tartottak. 2007-ben ez teljes felújításra került sor, valamint megépült a szabadtéri színpad. A faluban a hagyományőrzés szép példája, hogy a 2002-ben újjá alakult helyi hagyományőrző csoport különböző községi rendezvényeken lép fel, valamint a környező községek rendezvényein is közreműködik palóc népdalokkal, zenés-táncos műsorával. A településen évente megrendezésre kerül a Gyermeknap, melyre május utolsó szombatján kerül sor már több mint 20 éve. A település minden évben egy nyugdíjas találkozót is szervez, melynek megrendezésével szeretnék kifejezni az idősek iránti tiszteletet, és lehetőséget adni számukra egy kellemes délután eltöltésére. A faluban már több éve karácsonykor felállítást nyer a szabadtéri színpadon az életnagyságú betlehem, és karácsonyi műsort adnak a gyerekek a falu lakóinak. A településen lehetőség szerint évente megrendezésre kerül a húsvéti, és a vendégségi bál. Ezen felül a faluban 2 vendéglátóipari egység, egy óvoda és falugondnoki szolgálat is működik. A község népessége az elmúlt időszakban folyamatos csökkenést mutat, az augusztusi KSH adatok alapján Cserháthaláp lakóinak száma 355 fő. A településen élő aktív korúakhoz képest az álláskeresők száma 12-17 % között mozog az utóbbi években. A településen, év elején a regisztrált munkanélküliek száma 17 fő volt. A falu a jogszabályok által kötelezően ellátandó alapellátásokat biztosítja. Az étkeztetést és a falugondnoki szolgálatot közvetlenül, a családsegítést és a gyermekjóléti szolgálatot társulás által, míg a házi segítségnyújtást, a támogató szolgálatot és a közösségi ellátást a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása közreműködésével látja el. Cserhátsurány Cserhátsurány az Észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található. Budapesttől 86,5 km, a megyeszékhely Salgótarjántól 57 km távolságra, míg Balassagyarmattól 17 km-re található. A település megközelíthető a 21-es út irányából, Balassagyarmat járási központtól, és az M2 főút irányából. Turisztikai szempontból kiemelkedő, hogy a Kéktúra útvonal egyik állomás és bélyegzőhelye. Cserhátsurány nevezetessége többek közt a Római katolikus templom, a Jánossy-kastély és a Simonyi-kastély. Cserhátsurány Önkormányzatának közös hivatalához Mohora és Herencsény községek tartoznak. A település demográfiai helyzetét tekintve elmondható, hogy a lakosság fogyása és elöregedés jellemző Cserhátsurányra.

- 25 -

Az öregedési index értéke az elmúlt 4 év távlatában 54%-os, tehát a fiatalos népességszerkezet nem lelhető fel, ugyanakkor fokozatosan növekedő eltartott népességgel kell számolni az aktív korú lakosság fokozatosan csökkenő számával szemben. A községben a nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú lakosság 16%-a felett stagnál az elmúlt években. 2014 év elején a regisztrált munkanélküliek száma 63 fő volt a településen. Az intézményhálózat tekintetében a községben működő iskola 2012-ig önkormányzati fenntartású volt, ezt követően egyházi fenntartásba került, és az addig Tessedik Sámuel Általános Iskola néven működő intézmény a Szent István Általános Iskola nevet vette fel. Tessedik Sámuel nevét az önkormányzat fenntartásában maradt Napközi otthonos Óvoda viseli. Csesztve A település Balassagyarmattól délre, 7 km-re található. A falu teljes népessége 315 fő (KSH adatok 2014. augusztus 27.). Az aktív korú népességhez viszonyítva a nyilvántartott álláskeresők száma magas, év elején a regisztrált munkanélküliek száma 29 fő volt. A községben nem működik óvoda és általános iskola sem. A településen nincsenek ipari üzemek, a vállalkozások száma kevés, ebből eredően a foglalkoztatási lehetőség minimális. Az aktív korú munkavállalók nagyrészt Balassagyarmatra, Szügybe járnak dolgozni. A községben minden évben megrendezésre kerül október elején a Madách Imre tiszteletére tartott emléknap. Ennek keretében előadásokon adják közre a költő munkásságának kutatásában elért legfrissebb eredményeket. Csitár Csitár Nógrád megye északi részén, Balassagyarmattól 12 km-re található. A település kapcsolattartása a megye városaival és a fővárossal a települést érintő autóbuszjáratok révén biztosított. A KSH 2014. augusztus 27-i adatai szerint 402 állandó lakos él a településen. A településen az idősek aránya magas a fiatalkorúakhoz képest, tehát ez az arány elöregedési indexet mutat. A községben 34 fő a regisztrált munkanélküliek száma. Csitár Község Önkormányzata a 2013. február 1-jén megalakult Őrhalmi Közös Önkormányzati Hivatal révén látja el a jogszabályban előírt kötelező államigazgatási feladatait. A helyi óvoda az Őrhalmi Napközi otthonos Óvoda tagóvodája. A Gyermekjóléti és Családsegítő Társulást a környező települések (Iliny, Hugyag, Őrhalom, Szügy, Csesztve, Nógrádmarcal) önkormányzataival együtt látják el. - 26 -

Kistérségi társuláson keresztül működtetik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, pszichiátriai betegek közösségi ellátását, és a szenvedély-betegek közösségi ellátását is. Csitárban működik Őrhalom, Csitár, Iliny Községek társult Idősek klubjának tagintézménye is. A településen működik az Őrhalom és Térsége Polgárőr Egyesület. A faluban évente megrendezésre kerül az idősek napja, és falunapot is tartanak. A település természeti környezete kedvező lehetőségeket biztosít a vidéki turizmus fejlesztésére. Debercsény A község az Észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található, Balassagyarmattól délre, illetve Rétságtól keletre. A település megközelíthető a 2. számú főútról Rétság irányából. A tömegközlekedést az autóbuszjáratok biztosítják. A település népesség tekintetében kis lélekszámúnak mondható, hiszen az augusztusi KSH adatok alapján mindössze 69 fő a lakóinak száma. A település alacsony számú lakosságához viszonyítva az álláskeresők száma magasnak mondható, a januári adatok szerint a faluban a regisztrált munkanélküliek száma 12 fő. A község három középülettel rendelkezik: polgármesteri hivatallal, orvosi rendelővel és ravatalozóval. Művelődési intézményként faluház és könyvtár működik. Az önkormányzat egy fő falugondnokot is foglalkoztat. A község tagja a körzeti építéshatósági, gyermekjóléti és családsegítő, a szabálysértési, a közoktatási intézményfenntartó, az egészségügyi és a belső ellenőrzési társulásnak, a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulásának, továbbá a Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak. A település gyermekei részére az óvodai ellátás és általános iskolai oktatás Magyarnándorban fenntartott közös tulajdonú oktatási intézményben zajlik. Dejtár Magyarország északi részén, a Börzsöny-hegység és az Ipoly-folyó ölelésében fekszik. A község Budapesttől 75 km re helyezkedik el, jól megközelíthető Nagyoroszi és Drégelypalánk irányából illetve Balassagyarmat és Érsekvadkert felől. A település teljes népessége a KSH adatai alapján 1373 fő. A községben a januári adatok szerint 67 fő a regisztrált munkanélküliek száma. Az önkormányzat (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket. A községben a Művelődési Ház és Könyvtár biztosítja a kulturális szolgáltatásokat. - 27 -

A művelődési ház különböző programok igénybevételére ad lehetőséget, ilyen pl. a néptánc, modern tánc, a női torna stb. és rendezvények lebonyolítására is a lakosság rendelkezésére áll. A településen Általános Iskola (alsó és felső tagozattal) és óvoda is működik. Dejtár községe tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja az érintett települések irodalmi, történelmi, néprajzi és természeti értékeinek megóvása és bemutatása, továbbá a térség népszerűsítése és turisztikai fejlesztése. A falu értékeinek megőrzését, továbbvitelét az itt élő kézművesek, alkotók, művészek és kismesterség művelők is fontosnak tartják. A település látnivalói között említhető többek közt a Dejtári Tájház, Mária barlang, Milleniumi emlékpark, Szent Flórián szobor, és a Szentháromság szobor. Drégelypalánk Drégelypalánk a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ipoly-völgyi Természetvédelmi Területen a Balassagyarmati Kistérségben helyezkedik el, a 2-es számú főút mellett, közel a szlovák határhoz. A település Balassagyarmat-Vác vasútvonal mentén helyezkedik el, és ezen a vonalon naponta mintegy 8 vonatpár közlekedik. A településekről autóbusszal Balassagyarmat is jól megközelíthető. Drégelypalánkról 7 közvetlen és 3 átszállásos járatpárral lehet utazni. A 2014-es KSH adatok szerint 1509 állandó lakos él a településen. A községben idén januárban 101 fő volt a regisztrált álláskeresők száma. Drégelypalánk Község Önkormányzata (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket. A községben művelődési ház, községi könyvtár és teleház is működik, ezek nyitva tartása rendszeres, így szolgáltatásaik gyakorlatilag folyamatosan igénybe vehetők. A művelődési házban rendszeres programok biztosítottak. A kulturális programok is bőséges kínálatot nyújtanak a település lakóinak és az érdeklődőknek, ilyen például a Szondi Várjátékok, a Múzeumok éjszakája, a Múzeumok őszi fesztiválja, művészeti, tudományos és ismeretterjesztő előadások. Érsekvadkert A község Nyugat-Nógrád térségében, a Nógrádi-medencében, Rétság és Balassagyarmat között, a 22. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el. Érsekvadkerten a Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatai alapján 3512 állandó lakos él. Munkanélküliség szempontjából, hasonlóan a többi Nógrád megyei településhez, kedvezőtlen helyzet mutatkozik, 2014 év elején 186 fő volt a regisztrált munkanélküliek száma. - 28 -

Az önkormányzat (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket. Az intézményhálózat vonatkozásában a faluban található Ifjúsági Ház, Könyvtár, Közösségi Ház, Öregek Egyesített Szociális Intézménye, továbbá a nevelési intézmények tekintetében óvoda és általános iskola is működik a településen. A házi segítségnyújtás ingyenesen elérhető a községben. A szakosított ellátási formák közül a támogató szolgálat, szenvedélybetegek közösségi ellátása és az öregek napközbeni otthona is biztosított Érsekvadkerten. A közművelődés kapcsán a községben a Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézmény és Könyvtár ad lehetőséget a kulturális szolgáltatások igénybe vételére. A falu művelődési központja ezen felül rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Gazdag helytörténeti gyűjteménynek ad otthont a Helytörténeti Emlékház, amely 2005-től működik. Galgaguta Galgaguta község Nógrád megye déli, délnyugati részén a Pest megye határán elhelyezkedő részben szlovák nemzetiségű község. A község a fővárostól mintegy 60 km-re, a megyeszékhelytől 75 km, Váctól valamint Balassagyarmattól egyaránt 30 km távolságra fekszik. Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. Országúton a fővárosból indulva elsősorban az M3-as autópályán lehet elérni, de az M2-es autóúton Vácnál letérve is jól megközelíthető. A falu teljes népessége az augusztusi számokat tekintve 614 fő. A településen a 2014. januári állapot szerint 27 fő volt a regisztrált álláskeresők száma. A községben a gyermekek óvodai és iskolai nevelését, oktatását a Bercel – Becske Galgaguta – Nógrádsáp - Szanda Közoktatási Intézményi Társulás fenntartásában működő Bercel - Becske - Galgaguta - Nógrádsáp - Szanda Községi Önkormányzatok Óvodája és Bölcsődéje Többcélú Intézménye, valamint a Bercel – Becske - Szanda Községi Önkormányzatok Általános Iskolája látja el. Galgagután az óvodai és az általános iskolai nevelés egyaránt biztosított. A településen egy háziorvosi körzet működik, továbbá védőnői tanácsadásra is lehetőség adódik a településen élőknek. Herencsény Herencsény a Középső-Cserhát északi lejtőjén a Nagy-hegy (467 m) lábánál elterülő katlanban, a Feketevíz-patak partján fekszik. - 29 -

A község Budapesttől mintegy 100 km-retalűlható, vasútvonal legközelebb (10-12 km) Mohorán, ill. Magyarnándorban érhető el, ahonnan Balassagyarmat, valamint Aszód – Budapest felé van vasúti kapcsolat. A falu a VOLÁN rendszeres helyközi járataival Balassagyarmatról jól megközelíthető. A település lélekszáma az augusztusi KSH nyilvántartás alapján605 fő volt. A regisztrált munkanélküliek száma 35 fő volt, mely a 2014. januári állapotot tükrözi. A községben a gyermekek óvodai nevelése a Herencsényi Napsugár Óvodában történik, míg az általános iskolai oktatás a Magyarnándori Általános Iskolában biztosított. A Herencsényre látogatók megtekinthetik a faluban a Római Katolikus templomot, a Nepomuki Szent János szobrot, és ellátogathatnak a Szabadidő parkba is. A községben és a környező településeken élők kikapcsolódására ad lehetőséget a minden évben megrendezésre kerülő Szent Mihály napi búcsú, Herencsényi Falunap, a Palócok Vigyázó Keresztje búcsú és a Herencsényi Szüret. Hont Hont a Börzsöny-hegység északi lábánál található, 2.5 km-re a szlovák határtól, a 2-es számú főközlekedési út mentén. Megközelíthető a 2-es főút mentén, valamint a Régi Ipolyság-Drégelypalánk vasútvonalon. A település lakosságának száma az elmúlt években fokozatosan csökkent, 2014. év elején 595 lakosú volt a község. A községben a regisztrált munkanélküliek száma 26 fő volt a januári adatok tükrében. Hont Község Önkormányzata (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket. A községben a Művelődési Ház és Könyvtár ad lehetőséget a kulturális szolgáltatások igénybevételére vágyóknak. A művelődési központban rendezvények lebonyolítása is biztosított. A településen a gyermekek óvodai nevelése megoldott, viszont nem működik általános iskola, így a gyermekek a környező településekre járnak. A környék egyik érdekes természeti látványossága a Honti-szakadék, amely a községgel együtt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része. Minden évben rendeznek a faluban gyereknapot és idősek napját, továbbá falunapot is tartanak. Hugyag Hugyag Község az Ipoly folyó partján, Észak-Magyarország területén, az egyik Nógrád megyében található. A táj látnivalókban gazdag. Zsáktelepülés. A település lábánál terül el az Ipoly folyó ártere. A házak közelében fekszik a Csujta tó is, közel 1 hektáros méretével. A falu - 30 -

állandó lakosainak száma 834 fő. A 2010-es adatokhoz képest 2%-kal többen élnek Hugyag Községben. Alakosság 51,6%-a nő, 48,4 pedig férfi. Összességében a nemek szerinti megoszlás is kiegyensúlyozott. Sok családnál a mindennapos megélhetés nem biztosított. A település lakosainak közel 70%a rendelkezik valamilyen hitellel. Munkanélküliek száma: 108 fő.A segélyezettek esetében sokan az önkormányzati támogatáson kívül más jövedelemforrással nem rendelkeznek. Ebben az esetben is vannak, akik a rendszeres segély és a családtámogatások mellett semmilyen egyéb bevételhez nem jutnak. A munkanélküliség is magas arányban mutatkozik meg a településen. Rendkívül sokan halmozzák fel a tartozásaikat a közüzemi szolgáltatók felé is. Iliny A település Észak-Magyarországon, Nógrád megye északi részén található. A megye meglehetősen elmaradott. A terület maga tagolt, dombos vidék, valóban festői környezettel. Iliny jogállása község. lliny Községben Íjász Egyesület működik. A település sportpályával is rendelkezik. Területe 6,46 km2. A településen 92 lakás van jelenleg. Demográfiai adatok: A falu állandó lakosainak száma 168 fő. Országos szinten is kiemelkedik a munkanélküliek és a hátrányos helyzetben élők száma. Regisztrált munkanélküliek száma: 13 fő.Iliny Község Önkormányzata évek óta komoly forráshiánnyal küzd. A lakosság egy része igen nehéz anyagi körülmények között él. A település egyik kitörési pontja a természeti adottságaink és környezet lehetőségeinek kihasználása a lakosság javára, a turizmus fejlesztésére, a falusi turizmus kialakítására. Ipolyszög A települést 1973-ban Balassagyarmat városához csatolták és az új önkormányzat 2006. évi Megalakulásáig. A település közúton a 22-es úton közelíthető meg. A rendszeres autóbusz járatoknak köszönhetően a környező települések könnyen elérhetőek. Vasúton, a Balassagyarmat-Vác vonalon biztosított a közlekedés. A községben jelentős mezőgazdasági vagy ipari tevékenység nem folyik. A lakosság legnagyobb része Balassagyarmaton vállal munkát. A település méretei és a rendszeres távolsági közlekedéssel jól megközelíthető város közelsége miatt nem épült ki jelentős intézményi rendszer, a községben csak egy óvodát működtet az önkormányzat. A falu állandó lakosainak száma 642 fő. A magas munkanélküliség adatokban jelentős mértékben közrejátszik a munkanélküliek alacsony iskolázottsága. A település 15 éven felüli lakosságának 16,%-a nem rendelkezik legalább általános iskolai végzettséggel és a regisztrált munkanélkülieknek is csupán 30,4% rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Regisztrált munkanélküliek száma:37 fő. Ipolyvece Ipolyvece nevében a vece szláv eredetű szó, tulajdonképpeni jelentése: kis falu, falucska. Az Ipolyvece község Nógrád megye észak-nyugati részén az Ipoly folyó partján, Balassagyarmat - 31 -

várostól nyugatra helyezkedik el. A Szepes- Gömör érchegység és a Cserhát között. A helység közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Ipolyvece község a Középső-lpoly völgy kistáj területére esik. Dél felé, határozott morfológiahatárral különül el, s így teraszos völgymedence képet mutat. A település területéhez tartozó Ipoly szakasz a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi. A terület nemzetközi jelentőségű Madár-élőhely (IBA) besorolást. Ipolyvece állandó lakosainak a száma 762 fő volt A településen jelentősebb ipari tevékenységet folytató üzem, illetve vállalkozás nem található, csak kisipari, nagyobbrészt kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet űző vállalkozások vannak. Ipolyvece mezőgazdasági termékei között jelentős helyet foglal el a földieper, a szamóca hagyományos termesztése, amely a kiváló talajadottságokra alapozódik. Ipolyvece községe tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja az érintett települések (10 község) irodalmi, történelmi, néprajzi és természeti értékeinek megóvása és bemutatása, a térség népszerűsítése és turisztikai fejlesztése. Valamint működik még a Birbic Néptánccsoport. Munkanélküliség sajnos itt is megtalálható kis település révén. Munkanélküliek száma 39 fő. Magyarnándor Magyarnándor az ország északi részében, az Északi-középhegység részét képező Cserháthegység északnyugati szélén, alacsony hegyek, dombok között helyezkedik el, Balassagyarmattól, a szlovák határtól 14 kilométerre, délre. Kelet-nyugat és észak-dél irányú utak kereszteződésében található a község. Az Aszód-Balassagyarmat közötti úton Szlovákia, illetve a Rétság-Bánk-Romhány felőli út folytatásaként Cserháthalápon át Hollókő, vagy Pásztó és a Mátra, esetleg Hatvan és az Alföld felé lehet eljutni. Terület : 1867 ha. Lakosok száma : 1097 fő. Lakások száma : 457 Magyarnándorban a szántóföldi gazdálkodás mellett az erdőgazdálkodás is megtalálható. Átalakulóban van a régebben jelentős gyümölcstermesztés, ma már leginkább magánkézben vannak a régi gyümölcsös területei. Legfőképp a helyben lakók gazdálkodnak saját tulajdonú, vagy bérelt területeken, de a helyi gazdakör tagjai és más vállalkozók is foglalkoznak mezőgazdasági munkákkal. A feldolgozás jelenleg nem jelentős, de a feltételek adottak. A térségre jellemző alacsony foglalkoztatási arányt figyelembe véve, komoly előrelépés a település számára egy ilyen munkahelyteremtő projekt megvalósulása. Említésre méltó még a pálinkafőzés, valamint a méhészkedés. Országos adatokhoz hasonlóan az elmúlt évhez képest romlott a fizetések és nyugdíjak vásárló értéke. A munkahelyek nem tudnak az inflációt ellensúlyozó mértékű béremelést biztosítani. Munkanélküliek száma:62 fő. Mohora Mohora Balassagyarmattól 10 kilométerre, Palócország szívében található. Cserhát hegységben, a Feketevíz-patak völgyében fekszik. Erdőkkel, dombokkal körülvett falu természeti látványosságai mellett kulturális nevezetességekkel is szolgál az ide látogatóknak, - 32 -

hiszen itt élt és házasodott meg Mikszáth Kálmán, illetve gyermekéveit Tolnay Klári színésznő is itt töltötte. Néhány Civil szervezet: Mohorai Polgárőrség Egyesület, Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület, Dolinkai Pincegazdák. A CSERFA Egyesület célja az elöregedő kis falvak közösségeinek megerősítése. A kistérség épített és természeti környezetének védelme, rehabilitációja, a palóc nép hagyományainak, kultúrájának megőrzése, életminőségének javítása. Jelentős szerepet vállalnak a generációk közti kapcsolatok erősítésében a tudás átadás elősegítésével, összegyűjtésével. Mohora állandó lakosainak száma 941 fő. Intézményei: Mozgó könyvtár, Zichy Márta Óvoda, Orvosi Rendelő. Mohora település viszonylatában is elmondható, hogy mint a Nógrád megyei települések többségét, úgy a helyi lakosságot is súlyosan érinti a munkahelyhiány, munkanélküliség megjelenése. Regisztrált munkanélküliek száma: 79 fő. Nógrádkövesd: Nógrádkövesd község Nógrád megye délnyugati részén, Balassagyarmat és Aszód között helyezkedik el. Itt ágazik el északnyugat irányban az út Bánk-Rétság felé. A község határától mintegy két kilométerre vezet az országos kék túra útvonal. A Balassagyarmat-Aszód vasútvonal egyik teher- és személyforgalmat bonyolító állomása is itt található. Népessége 683 fő. Kis település révén a munkanélküliség itt is tapasztalható. Munkanélküliek száma 17 fő. Nógrádmarcal: Nógrádmarcal, a Cserhát hegység északi nyúlványának a szélén, az Ipoly völgyének találkozásánál található. A falu egy erdőkkel határolt völgyben fekszik, csendes környezetben. A község teljes, belterülete 68 ha, közigazgatási területe: 1993 ha. Az állandó népesség száma 541 fő. A települési önkormányzat nem tart fenn önálló polgármesteri hivatalt, a közigazgatási feladatokat a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatalban látja el. Őrhalom Őrhalom városkörnyéki község, 976 lakosú település. Közlekedési helyzete kedvező. A 22. sz. főközlekedési út kelet-nyugati irányban szeli át a falut. Mivel két város között félúton fekszik, ezért átmenő közúti forgalma élénk. A község szélén halad a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vasútvonal, melynek révén a személy- és teherszállítási feltételek is igen kedvezőek. Az Ipoly folyó felett egy fahíd biztosítja az átkelést Szlovákiába. Őrhalomban mindenféle közintézmény megtalálható. Az általános iskolában öt falu gyermekeit oktatják. Az orvosi rendelőben gyógyszertár is működik. A könyvtár is számos érdeklődőt vonz a település fiataljai közül. A település képe kertvárosias. A község főutcája hosszú, egyenes, a mellékutcák a főutcára merőlegesen helyezkednek el. Az egész környezet rendezett és gondozott, az utóbbi években meg növekedett a zöldterületek nagysága, mely még szebbé és esztétikusabbá teszi a település egészét. A lakosság főleg földművelésből látja el magát. Munkanélküli száma 69. - 33 -

Patak Patak község Nógrád megye ÉNy-i részén, a Nógrádi-medencében a Derék-patak mellett épült fel. Balassagyarmattól alig 18 km, a megyeszékhelytől. Külterülete 1800 hektár, belterülete 130 hektár. A falu állandó lakosainak száma 890 fő. Délről Horpáccsal, nyugatról Nagyoroszival északról Ipolyvecével határos keletről Dejtárral és Érsekvadkerttel, Északi részén érinti az Ipoly folyót, illetve a szlovákiai határ. Felszíne enyhén hullámos. Észak - déli irányban a Derék patak keresztezi. A község egyes helyein meredek, függőleges partfalak is vannak. A talaj minősége jó termőképességű. A pataki emberek megélhetését a mezőgazdaság biztosította. Viszonylagosan jó földje a gabonafélék és kapásnövények. Jó eredményt tudott felmutatni az állattenyésztés is. Patak községe tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja az érintett települések (10 község) irodalmi, történelmi, néprajzi és természeti értékeinek megóvása és bemutatása. A térség népszerűsítése és turisztikai fejlesztése. Működik még a Pataki Gézengúzok Néptánc és Hagyományőrző Kulturális Közhasznú Egyesület, mely szintén a település hagyományait őrzi. Patakon a munkalehetőség munkaképes lakosság számához viszonyítva kevés. A településen foglalkoztatási szempontból történő munkahely teremtő beruházás nincs. Regisztrált munkanélküliek száma: 59 fő. Munkalehetőség a közelben lévő Balassagyarmaton és Rétságon lévő gyárakban van lehetőség, de csak nagyon minimális létszámban. Patvarc Patvarc Nógrád megye északi részén, Balassagyarmattól délkeletre helyezkedik el. A település könnyen megközelíthető, hiszen a viszonylag sűrűn közlekedő autóbuszjáratok ezt lehetővé teszik, továbbá vasúti vonalon is biztosított a közlekedés a településre. A település lélekszáma 704 fő a KSH augusztusi adata alapján. A településen az aktív korú népességhez viszonyítva magas a nyilvántartott álláskeresők aránya, a 2014. januári adatok szerint 60 fő volt a nyilvántartásban. Az önkormányzatnak egy helyben működő intézménye van: az óvoda, az általános iskolai oktatás Balassagyarmat városban biztosított. A községben 1, a felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálat, és 1 házi gyermekorvosi szolgálat biztosítva van. Patvarc, mint a legtöbb Palóc település, fontosnak tartja a hagyományőrzést. A falu legsikeresebb rendezvénye a Krumplibaba Fesztivál, ahol magyar és szlovák fellépők népzenével, illetve néptánccal szórakoztatják az ide látogatókat. A községben megtekinthető például a Harangláb, a Mailáth-kastély vagy itt lehet megemlíteni még a tájházat. A tájház első szobájában került kialakításra a könyvtári és egyben teleházi szolgáltatás, továbbá ez az épület ad otthont a hagyományőrző csoportunknak, illetve az udvarában kerülnek megrendezésre a település egyes rendezvényei. - 34 -

A civil szervezetekkel együttműködve a jövőben is nagy hangsúlyt fektetetnek a konkrét turisztikai programok kidolgozására és a nagyobb rendezvények népszerűsítésére mint például Falunap, Gyermeknap, Idősek napja, 56-os megemlékezés, Karácsonyi ünnepség. Szanda Szanda Nógrád megye északi részén található. Pest, Heves és Borsod -Abaúj- Zemplén megyék valamint a Szlovák Köztársaság határolja. Legkönnyebben Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Magyarnándor és Becske között lekanyarodva érhető el. Lélekszáma: A falu lélekszáma: 645 fő. Mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoznak bár nem számottevő számban. Munkalehetőség hiányában más településeken kénytelenek munkahelyet keresni az itt élők. Munkanélküliek regisztrált száma: 20 fő. Szécsénke Balassagyarmatól délre a Nyugati Cserhátban, fekszik. Szécsénke és Kétbodony között helyezkedik el. Az egész hegységnek vet adó 349 méter magas Cserhát hegy. Szécsénke már az Árpád-korban is létezett. A község egyetlen műemlék jellegű műtárgya a 1797-ben széles kőalapra épült. Az országos Kék túra útvonal is áthalad a környéken. Ahogy a többi településen is nagy a munkanélküliség. Az emberek próbálnak megélni a mezőgazdaságból vagy más településen próbálnak munkát szerezni. Regisztrált munkanélküliek száma: 4 fő. Szügy Szügy község Magyarország északi régiójában, Nógrád megyében, Balassagyarmattól délre helyezkedik el. A fővárostól 85 km-re van. Északról Balassagyarmat és Patvarc, Délről Mohora Nyugatról Csesztve, Keletről Nógrádmarcal települések külterületei határolják. Északi irányból az M2-es autóúton, majd a 2-es, illetve a 22es főúton érhető el, melyről Balassagyarmaton kell Szügy irányába fordulni. A falu állandó lakosainak száma 1358 fő. A községben körjegyzői hivatal, posta és vasútállomás van. Szorgalmas, takarékos földművelő nép. A tisztaságot szeretik. A községben működik a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal. Van a településen óvoda és 8 osztályos általános iskola, könyvtár és kultúrház, sportcsarnok, két műfüves pálya. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján 2013. februárjában a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya országosan 11, 6% , Nógrád megyében ez az adat 17,37 % volt. Szügyben ez a mutató 10, 1 % volt, valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, de jelentősen alacsonyabb, mint a megyei átlag. Szügy településen a regisztrált munkanélküliek száma 46 fő. Terény Terény az Északi-középhegységben, a Cserhát szívében megbúvó település. Közepén a Szanda patak csordogál. A község a fő közlekedési útvonalaktól viszonylag távolabb esik. Balassagyarmattól 20 km-re. Megközelítése autóbusszal Budapestről Vác felé - 35 -

balassagyarmati átszállással lehetséges. Vasúti közlekedés nincs a településen, a legközelebbi vasútállomás 7 km-re Magyarnándorban vagy ellenkező irányba, Becskén található. Személyautóval Budapest Acsán, Rádon keresztül a 2/A autóúton érhető el a legrövidebb útvonalon. Teljes népessége:374 fő. A gazdasági életben a mezőgazdaság volt a meghatározó. Növénytermesztés terén döntően gabona és kapásnövények termesztésével foglakozott a lakosság. Ezzel szemben a sok legelő, kaszáló az állattenyésztésben jobb eredményeket tudott biztosítani a lakosok számára. Településünkön a Könyvtár az a közösségi tér. A helyi munkalehetőség a munkaképes lakosság számához viszonyítva nagyon kevés. Foglalkoztatási szempontból legfőbb közfoglalkoztató és munkaadó a település önkormányzata, olyan módon, hogy az általa fenntartott intézményekben a településen élőket foglakoztatja. Munkalehetőség a közelben lévő Balassagyarmaton, Bercelen esetleg Budapesten van. Regisztrált munkanélküliek száma 14 fő.

- 36 -

3

Értékeink, küldetésünk

A balassagyarmati járásban élő emberek a gyökereket, a helyi hagyományokat komoly értéknek tekintik. Ez komoly összetartást eredményez. Az itt élő emberek sokat tesznek hagyományaink ápolásáért. Értéknek tekintik a gyermekeket, hiszen bennük látják a jövő zálogát, de elöregedő, aprófalvas szerkezetű járásként nagy értéknek tekintik az időseket, a hatalmas tudásukat, élettapasztalatukat. Értéknek tekintik a természeti és az épített környezetet, ezért figyelnek épségére, illetve szigorúan eljárnak azokkal szemben, akik károsítják a környezetüket. Az épített környezet kiemelten fontos, hiszen számos, országos jelentőségű műemlék található a térségben. A jelen kor felnőttjeinek fontos küldetése a környezet megóvása, a hagyományok ápolása és a gyermekek jóra való nevelése.

- 37 -

4

Célok

4.1

A Járási Esélyegyenlőségi Programterv átfogó célja

Balassagyarmati járás, a járási esélyegyenlőség kerekasztal Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:    

résztvevői

a

Járási

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet,

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ és a szakképző központ területi szerveivel (tankerülettel). A járáshoz tartozó önkormányzatok – azt követően, hogy minden település eleget téve a törvényi kötelezettségének és 2013-ban elfogadta a Helyi Esélyegyenlőségi programot – 2015-ben döntöttek úgy, hogy a települési szinteken felmerülő problémákat, felvetéseket, intézkedési terveket összehangolják. Ennek érdekében közösen van mód fellépni az érintett társadalmi csoportok felzárkózását segítő programok, fejlesztési célok és források hatékonyabb felhasználása érdekében. A program járási szinten elemzi a hátrányos helyzetű csoportok alakulását, az esélyegyenlőséget segítő célokat, rögzíti a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. A feladatok megvalósításában kiemelt szerepe van a létrehozott járási szintű kerekasztalnak, melynek működését a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. A program megvalósításában számítunk a civil szervezetek, helyi közösségek, az érintett csoportok, a családok és az egyének közreműködésére, valamint együttműködünk az érintett intézmények fenntartóival is. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű emberek pozitív diszkriminációja érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integráció segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint a negatív diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és az emberek közös felelőssége. Az egész járás közös célja, hogy senki ne tapasztalja a közvetlen és a közvetett diszkriminációt, vagy a hátrányos megkülönböztetést, faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. 4.2

A JEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk – hasonlóképpen a települési szinteken megalkotott esélyegyenlőségi programokhoz - hogy számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, és megvizsgálni helyzetüket a járásban. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. - 38 -

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. Célunk biztosítani a járásban az oktatási szolgáltatásokhoz, a szociális ellátásokhoz, a munkához való hozzáférés egyenlőségét, a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű emberek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. 4.3

A JEP IT célja

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét.

- 39 -

5

A Járási Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (JEP HE)

5.1

Jogszabályi háttér bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végezte el minden, a járáshoz tartozó település. Járási szintű esélyegyenlőségi program elkészítésére konkrét, jogszabályi szintű részletszabályozás nem ismert, ám a készítése alatt törekedtünk az HEP-ek elkészítésére vonatkozó általános szabályokat szem előtt tartani. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,         

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia, így a Járási Esélyegyenlőségi Program elkészítése során is ezeket az előírásokat, dokumentumokat tekintettük alapdokumentumnak. Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.” „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” - 40 -

„ A nők és férfiak egyenjogúak.” „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A helyi esélyegyenlőségi programok alapján került megfogalmazásra a Járási szintű esélyegyenlőségi program. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A helyi esélyegyenlőségi programokra irányadó rendelkezéseket követve a járási esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben kerülnek meghatározásra járás területén élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a kormányhivatalok és szakigazgatási szerveik, a település, a többcélú kistérségi társulás, a megye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait. Emellett a járási szinten működő – a járás mind a 29 településének képviselőjét tömörítő – járási kerekasztal ülésein elhangzottak kerültek beépítésre a programba. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: -

az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - 41 -

-

az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

-

az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

-

a 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről

-

a 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

-

a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

-

a 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve

-

a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

-

a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

-

a 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól

-

a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

5.1.1 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő járási szabályozás rövid bemutatása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései alapján a feladat és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – a törvények keretei között – önkormányzati rendeletet alkothat, közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti, az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeleteket alkot, melyek a megélhetés, a településen történő megmaradás, a munkahelyteremtés, a gyermeklétszám növekedése, a fogyatékosok helyzetének javítását szolgálja. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései felhatalmazása alapján alkották meg a települések a szociális ellátásokról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendeletüket. E rendeletek célja a gyermekeket nevelő családok biztonságának megőrzése, a munkaképes személyek – önmagukért és családjukért viselt felelősségére is figyelemmel – szociális biztonságának megteremtése, valamint a rászorult időskorúak megsegítése érdekében meghatározza az egyes önkormányzatok teherbíró képességének figyelembevételével az egyes szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. Ugyanezen törvény felhatalmazása alapján kerültek elfogadásra a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (3) bekezdése, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján van módja a - 42 -

településeknek az első lakáshoz jutók helyi támogatását; illetve az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérbeadásának szabályait. Tekintettel azonban arra, hogy ez a teljes járás tekintetében is szinte csak Balassagyarmaton merül fel, a helyi rendeletek ismertetésénél kitértünk ugyan rá, de a helyzetelemzés részletes kimunkálása során kisebb szerephez jutott. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvtv) 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, illetve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Kormányrendeletre figyelemmel alkották meg a települések a gyermekek napközbeni ellátásának térítési díjáról szóló önkormányzati rendeletüket,azzal, hogy több településen a szociális és a gyermekvédelmi területekhez kapcsolódó térítési díjakról egy rendeletben döntöttek. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése természetesen csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújulási képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Ugyanakkor települési szinten is törekedni kell arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, így a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatás és munkavállalás, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is. Fontos hangsúlyozni, hogy bár járási szinten nincs mód jogszabály alkotására – a többcélú társulás is csak határozatot hozhat, illetve a székhely-település rendeletében lehet a járás teljes területére kiterjedő területi hatály – a járási esélyegyenlőségi program elkészítése során a 29 település esélyegyenlőséget érintő témájú rendeletei lettek összegyűjtve. Az alábbiakban az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő azon helyi rendeleteket gyűjtöttük össze a járáshoz tartozó 29 település vonatkozásában, mely a helyi, járási esélyegyenlőség szempontjából a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazzák: Becske Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

4/2015.(III.9)

önkormányzati

Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (III.11) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.11) önkormányzati rendelete a közszolgálati tisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.6.) önkormányzati rendelete az étkezési ellátást biztosító intézményekben fizetendő térítési díjakról

- 43 -

Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XII.2.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Bercel Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (III.11.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.21.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelete költségvetés előirányzatait megalapozó díjtételek megállapításáról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XII.6.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (VI.21.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete a közszolgálati tisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XI.30.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XI.30.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és környezetvédelmi alapról Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (X.26.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Balassagyarmat Város Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Balassagyarmat Város Önkormányzata 14/1997.(IV.09.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályozásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 33/1997.(XI.12.) önkormányzati rendelete a szennyvízcsatorna beruházási hozzájárulás Balassagyarmat Város Önkormányzata 26/1999.(X.22.) önkormányzati rendelete Újkóvári ivóvízhálózat beruházási hozzájárulásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 39/1999.(XII.17.) önkormányzati Balassagyarmat Város Önkormányzatának kötelező közművelődési feladatairól

- 44 -

rendelete

Balassagyarmat Város Önkormányzata 19/2000.(IX.29.) önkormányzati rendelete A Városi Bölcsödében időszakos gyermekfelügyelet igénybevételéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 18/2001.(IV.20.) önkormányzati rendelete A helyi hulladékgazdálkodásról Balassagyarmat Város Önkormányzata 20/2001.(V.25.) önkormányzati rendelete A zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről Balassagyarmat Város Önkormányzata 23/2001.(V.25.) önkormányzati rendelete Az Újkóvár városrészben (Éger út) létesített villamos hálózat közművesítési hozzájárulásról Balassagyarmat Város Önkormányzata 51/2001.(XII.21.) Önkormányzati kincstári rendszer működéséről

önkormányzati

rendelete

Balassagyarmat Város Önkormányzata 17/2002.(IX.20.) önkormányzati rendelete A költségvetési szervek alapfeladatai keretében végzett szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel történő igénybevételének szabályozásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 15/2004.(V.21.) önkormányzati rendelete Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek bérletéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 21/2004.(VI.30.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, és a lakbérek mértékéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 33/2004. (XII.17.) önkormányzati rendelete A helyi sportfeladatokról és azok ellátásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 11/2005 (V. 6.) önkormányzati rendelete Az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 21/2005. (IX.29.) önkormányzati Balassagyarmat és vonzáskörzete közös hulladékgazdálkodási tervéről

rendelete

Balassagyarmat Város Önkormányzata 1/2006.(I.27.) önkormányzati rendelete Gyermekek napközbeni ellátásának térítési díjáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 2/2006. (I.27.) önkormányzati rendelete A szociális intézményekben fizetendő térítési dijak megállapításáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 25/2006. (VI.30.) önkormányzati rendelete A temetőről és a temetkezés rendjéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 13/2008.(III.26.) önkormányzati rendelete A levegőtisztaság védelmének helyi szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 27/2009.(VI.25.) önkormányzati rendelete A menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt autóbusz különjáratok legmagasabb hatósági árainak megállapításáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 35/2009. (X.1) önkormányzati rendelete Az elektronikus ügyintézés korlátozásáról szóló rendelet megalkotásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 39/2009.(X.1.) önkormányzati rendelete Balassagyarmat Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselőit, ügykezelőit és munkavállalóit megillető szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásokról - 45 -

Balassagyarmat Város Önkormányzata 18/2010. (III.23) önkormányzati rendelete A helyi vállalkozások ösztönzéséről és támogatásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 3/2011. (I.28.) önkormányzati rendelete a házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli megkötéséről, létesítésről, illetve a munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéséről Balassagyarmat Város Önkormányzata 10/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelete Balassagyarmat Város Önkormányzata és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 47/2011. (XII.23.) önkormányzati rendelete az üzletek működéséről és a vendéglátóhelyek nyitva tartásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 3/2012. (II.01.) önkormányzati rendelete a víziközműszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 12/2013.(IV.02.) önkormányzati rendelete az önkormányzati egészségügyi szakmacsoportos ösztöndíj támogatásról Balassagyarmat Város Önkormányzata 16/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási rendjéről Balassagyarmat Város Önkormányzata 18/2013.(VII.01.) önkormányzati rendelete a Madách Imre Városi Könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzatáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 32/2013.(XI.05.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatásról Balassagyarmat Város Önkormányzata 33/2013.(XI.05.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli források átvételének és átadásának szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 34/2013.(XI.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításáról és fizetésének szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 39/2013.(XII.02.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 40/2013.(XII.02.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Balassagyarmat Város Önkormányzata 20/2014.(IX.29.) önkormányzati rendelete a Balassagyarmat Város Önkormányzata kötelező közművelődési feladatairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 24/2014 (XII.01.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 25/2014 (XII.01.) önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról Balassagyarmat Város Önkormányzata 26/2014 (XII.01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Balassagyarmat Város Önkormányzata 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú földek hasznosításáról - 46 -

Balassagyarmat Város Önkormányzata 5/2015. (III.01.) önkormányzati Balassagyarmat Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről

rendelete

Balassagyarmat Város Önkormányzata 11/2015. (III.01.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról Balassagyarmat Város Önkormányzata 13/2015. (III.01.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutók helyi támogatásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 15/2015. (III.30.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 16/2015.(III.30.) önkormányzati rendelete fizető parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályairól Balassagyarmat Város Önkormányzata 19/2015.(V.05.) önkormányzati rendelete homlokzatfelújítás támogatásáról Balassagyarmat Város Önkormányzata 20/2015.(V.05.) önkormányzati rendelete a lakossági járdaépítési kérelmek elbírálásáról és annak egyes feltételeiről Balassagyarmat Város Önkormányzata 27/2015.(VII.19.) önkormányzati rendelete az iparosított technológiával készült lakóingatlanok felújításának, energetikai korszerűsítésének támogatásáról Cserháthaláp Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.24.) rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

önkormányzati

Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.12.) rendelete Cserháthaláp Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről

önkormányzati

Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.21.) önkormányzati rendelete Cserháthaláp Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (VII.8.) rendelete Cserháthaláp Község Önkormányzata falugondnoki szolgálatáról

önkormányzati

Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Cserháthaláp községben a magánszemélyek kommunális adójáról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Cserháthaláp községben a helyi iparűzési adóról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a települési hulladékgazdálkodásról és a köztisztaság fenntartásáról

- 47 -

Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a szociális, valamint a gyermekvédelmi ellátások rendjéről Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (X.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Cserhátsurány Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (V.28.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (V.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetésének teljesítéséről Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (III.12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelte a magánszemélyek kommunális adójáról

4/2014.(VII.01.)

Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról

14/2013.(XI.23.)

Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2013.(IX.24.) önkormányzati rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Cserhátsurány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013.(IX.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Csesztve Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015 (III.19.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (III.19.) önkormányzati rendelete személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.19.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről - 48 -

Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015 (II.20.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014 (VII.25.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Csesztve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013 (XI.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj megállapításának egyes kérdéseiről Csitár Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Csitár Község Önkormányzat Képviselő - testületének 3/2015 (II.25..) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról. Csitár Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2015 (II.23..) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Csitár Község Önkormányzat Képviselő - testületének 1/2015 (II.18..) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015.évi költségvetéséről Csitár Község Önkormányzat Képviselő - testületének 9/2014 (XI.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Csitár Község Önkormányzata rendelete az önkormányzat által biztosított étkeztetés térítési díjáról Csitár Község Önkormányzata rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Csitár Község Önkormányzata rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Debercsény Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete Debercsény Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete Debercsény Község Önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelete Debercsény Község Önkormányzata falugondnoki szolgálatáról Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Debercsény községben a magánszemélyek kommunális adójáról Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról és a köztisztaság fenntartásáról - 49 -

Debercsény Önkormányzat Képviselő-testületének rendelete a talajterhelési díjról

16/2013.

(XI.27.)

önkormányzati

Dejtár Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendeletei Dejtár község képviselő testületének 8/2015 (V.13..) önkormányzati rendelete a nyersanyagnormák és térítési díjak megállapításáról Dejtár község képviselő testületének 2/2015 (III.3..) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Dejtár község képviselő testületének 1/2015 (III.3..) önkormányzati rendelete Dejtár Község Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Dejtár község képviselő testületének 9/2014 (XII.16..) önkormányzati rendelete Dejtár Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzata Dejtár község képviselő testületének 6/2014 (VII.7..) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dejtár község képviselő testületének 5/2014 (IV.25..) önkormányzati rendelete az egyes anyakönyvi események engedélyezésének szabályairól, valamint az azokért fizetendő díjak mértékéről. Dejtár község képviselő testületének 3/2014 (III.12..) önkormányzati rendelete a nyersanyagnormák és térítési díjak megállapításáról valamint az étkezési hozzájárulásról Dejtár község képviselő testületének 2/2014 (II.12..) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Dejtár Községi Önkormányzat 8/2013. ( IV. 18.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Dejtár Község Önkormányzat 18./2013.(XII. 11.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Dejtár Község Önkormányzat 16./2013. (XI.19.) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Dejtár Község Önkormányzata 9/2004. (XI.04.) rendelete a közterületek használatáról és rendjéről Drégelypalánk Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Drégelypalánk község képviselő testületének 2/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Drégelypalánk község képviselő testületének 1/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete Drégelypalánk Község Önkormányzat 2015. évi költségvetésről Drégelypalánk község képviselő testületének 8/2014 (XII.2.) önkormányzati rendelete Drégelypalánk Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzata

- 50 -

Drégelypalánk község képviselő testületének 5/2014 (VI.30.) önkormányzati rendelete az avar és kerti hulladékok nyílt-téri égetéséről Drégelypalánk község képviselő testületének 4/2014 (VI.30.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Drégelypalánk Község Önkormányzatának 14/2003.(XII.17.) számú rendelete a közterület használatáról és a használati díjak megállapításáról Drégelypalánk Község Önkormányzat 13/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Drégelypalánk Község Önkormányzata 11./2013. ( XI. 25) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Drégelypalánk Községi Önkormányzat 8/2012. (VI.29.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Érsekvadkert Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015.(IV.1.) rendelet az érsekvadkerti multifunkciós műfűves sportpálya használati rendjéről Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.25.) rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.25.) rendelete Érsekvadkert Község Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XII.2.)rendelete a szociális célú tüzifa ellátásról Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (XII.2.) rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Érsekvadkert Község Önkormányzata A magánszemélyek kommunális adójáról és a helyi iparűzési adóról Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013. (XI.15.) rendelete az államháztartáson kívüli pénzeszköz átadásáról és átvételéről Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (IX.2.) rendelete a szociális ellátások rendjéről. Galgaguta Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról valamint a gyermekvédelmi támogatásról. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015./I.15./ önkormányzati rendelete az étkezési ellátást biztosító intézményekben fizetendő térítési díjakról.

- 51 -

Galgaguta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(I.15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (XII.5.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási szabályokról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (XII.5.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (II.28.) önkormányzati rendelete az étkezési ellátást biztosító intézményekben fizetendő térítési díjakról. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (II.28.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási szabályokról. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (II.28.) önkormányzati rendelete a közszolgálati tisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól. Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.5.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.14.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási szabályokról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és a gyermekvédelmi támogatásról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XII.4.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Galgaguta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XII.4.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási szabályokról Herencsény Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015 (V.29.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (III.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Herencsény község képviselő testületének 4/2014 (VII.1..) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól - 52 -

Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2013.(XI.16.) Önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról. Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013.(IX.21.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013.(IX.21.) Önkormányzati rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Hont Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Hont község képviselő testületének 7/2015 (V.8..) nyersanyagnormák és térítési díjak megállapításáról

önkormányzati

rendelete

a

Hont község képviselő testületének 2/2015 (II.27..) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Hont község képviselő testületének 1/2015 (II.27..) önkormányzati rendelete Hont Község Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Hont község képviselő testületének 8/2014 (XII.12..) önkormányzati rendelete Hont Község Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata Hont község képviselő testületének 4/2014 (VII.3..) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hont Község Önkormányzata 10/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Hont Község Önkormányzat20./2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Hont Önkormányzata 17./2013. (XI.12.) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Hugyag Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Hugyag Község Önkormányzat Képviselő - testületének 3/2015 (II.24.) számú önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Hugyag Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2015 (II.16.) számú önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Hugyag Község Önkormányzat Képviselő - testületének 1/2015 (II.16.) számú önkormányzati rendelete Hugyag Község Önkormányzat 2015.évi költségvetéséről Hugyag Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(VI.19.) számú rendelete a magánszemély kommunális adójáról Hugyag Község Önkormányzata rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Hugyag Község Önkormányzatának rendelete a helyi iparűzési adóról

- 53 -

Iliny Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Iliny Község Önkormányzat Képviselő - testületének 3/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról. IIiny Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2015 (II.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról. Iliny Község Önkormányzat Képviselő - testületének 1/2015 (II.21.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015 évi költségvetéséről Iliny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014.(VI.17.) Ör. számú rendelete a magánszemély kommunális adójáról Iliny Község Önkormányzata rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Iliny Község Önkormányzata rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Ipolyvece Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Ipolyvece község képviselő testületének 7/2015 (V.6.) önkormányzati rendelete a nyersanyagnormák és térítési díjak megállapításáról Ipolyvece község képviselő testületének 2/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Ipolyvece község képviselő testületének 1/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete Ipolyvece Község Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Ipolyvece község képviselő testületének 9/2014 (XII.10.) önkormányzati rendelete Ipolyvece Község Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata Ipolyvece község képviselő testületének 6/2014 (VII.4..) önkormányzati rendelete a helyi adókról Ipolyvece község képviselő testületének 4/2014 (III.12.) önkormányzati rendelete az egyes anyakönyvi események engedélyezésének szabályairól, valamint az azokért fizetendő díjak mértékéről. Ipolyvece Község Önkormányzat 14/2013.(XII.15.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Ipolyvece Községi Önkormányzat 6/2013. (IV. 30.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Ipolyvece Község Önkormányzata 12./2013. (XI.15.) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Ipolyszög Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Ipolyszög Község Önkormányzata 16/2007. (XII.21.) önkormányzati rendelete Az állattartás helyi szabályozásáról - 54 -

Ipolyszög Község Önkormányzata 13/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelete A szociális intézményekben fizetendő térítési díjak megállapításáról Ipolyszög Község Önkormányzata 1/2012.(II.1.) önkormányzati rendelete A viziközmű szolgáltatásról Ipolyszög Község Önkormányzata 6/2013.(II.28.) önkormányzati rendelete a temetőről és a temetkezés rendjéről Ipolyszög Község Önkormányzata 9/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási rendjéről Ipolyszög Község Önkormányzata 16/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről Ipolyszög Község Önkormányzata 17/2013.(X.31.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatásról Ipolyszög Község Önkormányzata 19/2013.(X.31.) önkormányzati államháztartáson kívüli források átvételének és átadásának szabályairól Ipolyszög Község Önkormányzata magánszemélyek kommunális adójáról

22/2013.(XI.28.)

önkormányzati

rendelete

az

rendelete

a

Ipolyszög Község Önkormányzata 23/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Ipolyszög Község Önkormányzata 11/2014.(X.27.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Ipolyszög Község Önkormányzata 16/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelete Ipolyszög Község Önkormányzata és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ipolyszög Község Önkormányzata 2/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete Ipolyszög Község Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről Ipolyszög Község Önkormányzata 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról Ipolyszög Község Önkormányzata 7/2015.(IV.02.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Magyarnándor Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete Magyarnándor Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XII.10.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről - 55 -

Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XII.10.) önkormányzati rendelete Magyarnándor Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Magyarnándor községben a magánszemélyek kommunális adójáról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete Magyarnándor községben a helyi iparűzési adóról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról és a köztisztaság fenntartásáról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Mohora Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015 (V.27.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (IV.22.) önkormányzati rendelete az étkezés térítési díjairól Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (III.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Mohora Község Önkormányzata képviselő-testületének 1/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Mohora község képviselő-testületének 4/2014 (VI.28.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013.(XI.15.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (IX. 18.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Mohora Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IX.18.) önkormányzati rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Nógrádkövesd Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015.évi költségvetéséről Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról valamint a gyermekvédelmi támogatásról - 56 -

Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.6.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.21.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletének módosításáról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete az étkezési ellátást biztosító intézményben fizetendő térítési díjakról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete A település hulladékgazdálkodásáról

12/2013.

(XII.13.)

Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (XI.5.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat helyi szabályairól Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XI.4.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Nógrádkövesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (XI.4.) önkormányzati rendelete Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról ás átvételéről Nógrádmarcal Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015 (III.16.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (III.16.) önkormányzati rendelete személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.16.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (II.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015 (I.30.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

- 57 -

Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013 (XI.14.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013 (XI.14.) önkormányzati rendelete az építményadó bevezetéséről Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013 (XI.14.) önkormányzati rendelete a kommunális adó bevezetéséről Nógrádmarcal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013 (XI.14.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj megállapításának egyes kérdéseiről Őrhalom Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 4/2015.(III.13.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról. Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 3/2015 (III.12..) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról. Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2015 (III.12.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015.évi költségvetéséről. Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 6/2014 (X.10..) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérbeadásáról Őrhalom Község Önkormányzat Képviselő - testületének 4/2014 (VI.17..) önkormányzati rendelete a magánszemély kommunális adójáról Őrhalom Község Önkormányzata rendelete Étkezési térítési díjak Őrhalom Község Önkormányzata rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Őrhalom Község Önkormányzata rendelete Szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályai Őrhalom Község Önkormányzata rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Őrhalom Község Önkormányzata rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról Patak Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Patak község képviselő testületének 2/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete szociális ellátások helyi szabályairól Patak község képviselő testületének 1/2015 (II.26..) önkormányzati rendelete Patak Község Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Patak község képviselő testületének 8/2014 (XII.11..) önkormányzati rendelete Patak Község Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata Patak község képviselő testületének 4/2014 (VII.4..) önkormányzati rendelete a helyi adókról Patak Község Önkormányzat 17/2013.(XII. 23) önkormányzati r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról - 58 -

Patak Önkormányzata 16/2013. (XII.2) rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Patak Községi Önkormányzat 6/2013. ( IV. 26.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Patvarc Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete Patvarc Község Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (XII.17.) önkormányzati rendelete Patvarc Község Önkormányzata és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.4.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli források átvételének és átadásának szabályairól Patvarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatásról Szanda Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (IV.27.) önkormányzati rendelete Szanda Község Önkormányzata Tanyagondnoki Szolgálatáról Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (XII.9.) önkormányzati rendelete az intézményi térítési díjakról - 59 -

Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (XII.9.) önkormányzati rendelete a település folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szanda Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.2.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Szanda Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Szécsénke Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (I.30.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról Szügy Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015 (V.4.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015 (III.18.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (III.18.) önkormányzati rendelete Szügyi Szociális-és Gyermekjóléti Társulás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátásokról és a térítési díjainak megállapításáról Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.18.) önkormányzati rendelete személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (III.18.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról - 60 -

Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj megállapításának egyes kérdéseiről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete a telekadó bevezetéséről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete az építményadó bevezetéséről Szügy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013 (XI.13.) önkormányzati rendelete a kommunális adó bevezetéséről Terény Község Önkormányzata helyi esélyegyenlőséget is érintő tartalmú rendelete Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.10.) önkormányzati rendelete a Templomkert helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.10.) önkormányzati rendelete az intézményi étkeztetésnél alkalmazott nyersanyagnormákról, az intézményi térítési díjakról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.10.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015.évi költségvetéséről Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybe vételéről Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (VII.16.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (VI.6.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (VI.6.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (VI.6.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodásáról és a köztisztaság fenntartásáról Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (X.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről - 61 -

5.2

Stratégiai környezet bemutatása

5.2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A járási esélyegyenlőségi programterv készítése során a járáshoz tartozó minden település megküldte az összesített listát arról,hogy milyen helyi stratégiával, koncepcióval rendelkezik, melyek az esélyegyenlőség szempontjából relevánsak. Fentiek alapján összegezhető, hogy a járás minden települése rendelkezik: -

Költségvetési Koncepcióval,

-

Gazdasági Programmal,

-

Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervvel,

-

Helyi Építési Szabályzattal, továbbá a 2000-nél nagyobb települések rendelkeznek:

-

Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval, és Balassagyarmat rendelkezik

-

Közlekedésfejlesztési Koncepcióval.

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv főként a HH-ás, HHH-ás, SNI, valamint roma gyermekekkel foglalkozik. Az ő esélyhez juttatásukat helyezi a központba. Cél, hogy az önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben, azaz az óvodákban senki se tapasztalja a közvetlen vagy közvetett diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést, faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. A járás közössége minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció az Sztv. alapján került elfogadásra, melyhez évente összehívásra kerül a Szociális Kerekasztal. A települések fejlődését meghatározó Gazdasági Program a település egészét érinti. Nincs kiemelve szintén egy célcsoport sem, hanem a település lakosait egészében érintő problémákra, gondokra keres választ. Ennek elfogadása minden településen az önkormányzati választást követő 6 hónapon belül kötelező, így ezzel a dokumentummal is a járáshoz tartozó minden település rendelkezik. Áttanulmányozva a járás 29 településének gazdasági programját, megállapítható néhány olyan közös vonás, mely szinten minden település programjában megfogalmazásra kerül és melyeknek az esélyegyenlőség szempontjából relevanciája van. Így például javítani kell az öregedő demográfiai helyzeten; munkahelyteremtésre kell fókuszálni; akadálymentesíteni kell a közintézményeket. A járáshoz tartozó települések szinte mindegyikén működik roma nemzetiségi önkormányzat. Erről részletes kimutatás a helyzetelemzés mélyszegénységben élők és romák fejezetében olvasható. Ezzel együtt már itt megemlítendő, hogy a járás minden települése kiemelt feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, - 62 -

munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekedni kell a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülményeinek biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A Helyi Építési Szabályzattal minden települési önkormányzat rendelkezik a közigazgatási területével való tervszerű gazdálkodás, és a településfejlesztés feladataiból fakadó kötelezettségek teljesítésére, a helyi építési viszonyok szabályozására vonatkozóan. 5.2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Térségi, Társulási kapcsolódások: 

Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása,



Balassagyarmat Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ,



Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerület,



Ipoly-táj Területfejlesztő Társulás



2016. január 1. napjától Családsegítő és Gyermekjóléti Központ,



Balassagyarmati Városüzemeltetési Nonprofit Kft,



Régió Ügyeleti Központ Nonprofit Kft



Családsegítés és gyermekjólét területén működő társulások: Őrhalom, Hugyag, Iliny, Csitár – Belső Cserhát Társulás – Nyugat – Nógrád Településeinek társulása



Észak-kelet Pest és Nógrád megyei Hulladékgazdálkodási Társulás



Körjegyzőségek



Balassagyarmat, Dejtár és Patvarc Fogászati Társulás

Korábban a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényben biztosított jogkörében eljárva volt mód társulás létrehozására, mely lehetett jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli is. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján 29 település részvételével létrejött jogi személyiségű társulásként a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása az önkormányzatok feladatkörébe és hatáskörébe tartozó feladatok hatékonyabb, és a források, támogatások jobb kihasználása érdekében. A feladatok ellátása pl.: a területfejlesztéshez, az egészségügyi és szociális ellátásokhoz, az idegenforgalom és turisztikai feladatok ellátásához kapcsolódik. Az Mötv. alapján azonban jelenleg már csak jogi személyiségű társulások működtethetők, így szükséges volt az eddig működő jogi személyiség nélküli társulások átalakítása vagy megszüntetése. Szintén az Mötv. rendelkezéseiből fakad, hogy a 2000 főnél kisebb lakosságszámú települések köteles körjegyzőségként működni, illetve az egy-egy körjegyzőséghez tartozó lakosok száma el kell, hogy érje a 2000 főt.

- 63 -

5.2.3 A programhoz rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH és a TEIR adatbázisból, a 2001. és 2011. évi népszámlálás adataiból, feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Nógrád megye (2013-2018), valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati éves beszámolók megállapításait és a helyi szakemberek tapasztalatait. Emellett komoly segítséget nyújtott a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató központja és annak vezetője; valamint a Szent Erzsébet Idősek otthona vezetője. A gyermekek célcsoportra vonatkozóan a KLIK Balassagyarmati Járási Tankerületének dolgozói, valamint a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai szolgáltattak nélkülözhetetlen adatokat.

5.3

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

A mélyszegénység, mint fogalom, napjainkban egyre gyakrabban használt kifejezés. „A fejlett országokban mélyszegénységen azt a jelenséget értjük, amikor valaki tartósan egy relatív szegénységi küszöb alatt, alapvető javakat és közszolgáltatásokat nélkülözve él, és kevés esélye van arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjen. A mélyszegénységben élők jelentős hátrányokkal rendelkeznek az élet szinte minden (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) területén. A mélyszegénységben élők számát leggyakrabban jövedelmi szegénységgel mérik. A KSH a mediánjövedelem 40%-át tekinti mélyszegénységi küszöbértéknek, ami nettó 44 ezer Ft jövedelem alatti szintet jelentett 2012-ben, de a szociális támogatások rendszerében többnyire a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj értékénél történik az elválasztás. A népesség 4%-a számított jövedelmi mélyszegénynek 2013-ban. Magyarország 2013-ban az Európai Unión belül a jövedelmi szegénységi sorrendben kevésbé számít szegénynek - főként a többi poszt-szocialista országban is megfigyelhető, tervgazdaságból örökölt, kis jövedelmi különbségek, és kiterjedt jóléti ellátások miatt -, de az anyagi és halmozott deprivációra épülő mérőszámok alapján Magyarország az európai rangsor végén helyezkedik el.” (Forrás: Wikipédia) Magyarországon a mélyszegénység leginkább a roma népességet sújtja, nagy hányaduk él tartósan a létminimum alatt. Szociális, foglalkoztatási, egészségügyi problémákkal küzdenek. Az alábbi diagramok alátámasztják fenti állításokat, valamint felhívják a figyelmet a probléma fontosságára, és megoldásának sürgető voltára. „A roma kisebbséggel szembeni előítéletek az elmúlt másfél-két évtizedben több szociológiai és szociálpszichológiai kutatás tárgyát képezték Magyarországon. Ezek alapján általánosságban kijelenthető, hogy a cigányellenesség a nem cigány lakosság széles rétegeit hatja át, és ezáltal táptalajául és egyszersmind megerősítéséül szolgál annak az intézményes és nem intézményes diszkriminációnak, kirekesztő identitáspolitikának, amely az iskolában, a munkaerőpiacon, a településpolitikában és egyéb területeken, például a kultúrában, a médiában, a mindennapi életben megmutatkozik. A közelmúlt kutatásai azt mutatták, hogy a cigányok pozitív megkülönböztetését a lakosság fokozottan elutasította, valamint növekedett a cigányokkal szembeni diszkriminációt támogatók aránya. Összességében tehát - 64 -

kedvezőtlenebbekké váltak a lakossági attitűdök a romákkal kapcsolatosan.” (Forrás: Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke –fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek, MTA SZKI kutatás) A kutatáshoz kétféle adatbázist, a KSH 2011-es népszámlálási adatait, valamint a TEIR frissebb, 2013-as adatait használtuk fel. Magyarország lakossága a KSH adatbázisa alapján 2011-ben összesen 9 985 722 fő. A TEIR 2013-as adatbázisa szerint Nógrád egye lakossága 2013-ban 198.400Fő. Ezzel Nógrád megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Magyarország lakossága megyénként, 2013

A balassagyarmati járás 29 településén 2013-ban összesen 39.352 fő élt. A balassagyarmati járás Nógrád megye 6 járása közül népességszám tekintetében az 5. legnépesebb. Nógrád megye lakossága járásonként, 2013

- 65 -

Az alábbi diagram hűen szemlélteti a térség aprófalvas szerkezetét. Egyetlen városa, egyben a térség központja Balassagyarmat, 15.857 lakost számlált 2013-ban. A falvak népességszáma 69 és 3512 között mozog.

A balassagyarmati kistérség lakossága településenként, 2013, TEIR

- 66 -

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarország teljes népességének 3,16%-a, 315.583 fő vallotta magát roma származásúnak. A teljes népességhez viszonyítva a magyar lakosság aránya az 1941-ben mért 95,736%-ról 2011-re 83,662%-ra csökkent.

Ezzel szemben, a roma népesség aránya az elmúlt 60évben a teljes népességhez viszonyított 0,29%-ról 3, 16%-ra emelkedett.

A roma nemzetiség számának emelkedése mellett fontos következtetéseket vonhatunk le a népesség korcsoport összetételéből. Az alábbi diagramok a teljes, valamint a roma népesség életkor szerinti megoszlását mutatják. A teljes népesség 0-14 éves korcsoportját a népesség 15%-a, ezzel szemben a roma népesség esetében ennek több, mint kétszerese, 32%-a tartozik a 14 alatti korcsoprtoba.

- 67 -

15-64 éves korcsoportot a teljes népesség 69%-a alkotja. A roma népesség 43%-a a 15-39 évesek közé, 20%-uk 40-59 éves korcsoportba tartozik. A két arány csak kis eltérést mutat. Ennek ellenére munkaerőpiaci helyzetükben óriási eltéréseket tapasztalunk. 65-x éves korcsoportot a teljes népesség 17%-a alkotja, a roma népesség nyugdíj közeli, 60+ éves korcsoportjába mindössze 5%-uk tartozik. Az aránytalanság ékes bizonyítéka a mélyszegénységben töltött élet egészségromboló hatásának. A népesség életkor szerinti megoszlása 2011-ben.

A roma népesség életkor szerinti megoszlása 2011-ben. (KSH)

Nógrád megyében a lakosság 8%-a vallotta magát roma nemzetiséghez tartozónak a 2011-es népszámláláskor. A Balassagyarmati járásban a népesség 5%-a, az ország teljes népességhez viszonyítva 2%-al többen, 1932 fő vallotta magát cigány nyelv használónak. Az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy Nógrád megyében a balassagyarmati járás középen foglal helyet a megye legalacsonyabb és legmagasabb számú roma népesség által lakott - 68 -

járásai között. A szomszédos rétsági járásban az országos átlaggal megegyező 3%, a szomszédos szécsényi járásban azonban – ahol a roma nemzetiségűek aránya a megyében a legmagasabb – a teljes népességhez viszonyítva 14%, mely a 3%-os országos átlak 4,6 szorosa. A balassagyarmati járásban roma nemzetiségű lakosság aránya a teljes népességhez képest 5%, mely 1,6 szorosa az országos átlagnak. A természetes szaporodás évek óta negatív értéket mutat, ezen túl a vándorlási veszteség is csökkenti a megye lakosságát. A megyénkben élő cigányság a 2011. évi Népszámlálás adatai alapján 15489 fő vallotta magát ehhez az etnikumhoz tartozónak. Csitáron a roma népesség 59%-a, Ipolyszögön 30%-a, Nógrádmarcalon 34%-a, Mohorán 17,7%-a nyilatkozta, hogy otthoni, baráti társaságban a roma/cigány mellett a magyar nyelvet is használják. A népesség nemzetiség szerint, KSH 2011-es adatai alapján szerkesztve Használt anyanyelv Terület magyar

Városok együtt

cigány (romani, beás)

Népesség

roma kisebbség aránya a népességhez képest

72 374

3 980

84 973 5%

104 527

11 509

117 454 10%

176 901

15 489

202 427 8%

J01 Balassagyarmati

34 861

1 932

40 326 5%

J02 Bátonyterenyei

18 766

1 775

21 789 8%

J03 Pásztói

27 673

2 874

31 729 9%

J04 Rétsági

21 569

839

24 395 3%

J05 Salgótarjáni

56 484

5 383

64 601 8%

J06 Szécsényi

17 548

2 686

19 587 14%

13 757

425

16 397 3%

Becske

495

43

561 8%

Bercel

1 871

130

2 072 6%

Cserháthaláp

313

16

357 4%

Cserhátsurány

598

51

830 6%

Csesztve

272

16

328 5%

Községek, nagyközségek Nógrád Megye összesen

Kétnyelvű

Két nyelvet használók aránya a teljes nemzetiséghez képest

Járások

Települések adatai Balassagyarmat

- 69 -

647

24,09%

Csitár

416

27

427 6%

77

0

77 0%

Dejtár

1 247

92

1 404 7%

Drégelypalánk

1 303

194

1 516 13%

Érsekvadkert

3 144

179

3 557 5%

Galgaguta

533

13

622 2%

Herencsény

562

52

625 8%

Hont

426

13

465 3%

Hugyag

715

152

904 17%

Iliny

156

0

156 0%

Ipolyszög

586

86

646 13%

Ipolyvece

656

46

777 6%

1 058

9

1 144 1%

Mohora

861

82

929 9%

Nógrádkövesd

587

6

696 1%

Nógrádmarcal

490

73

538 14%

Őrhalom

951

60

1 041 6%

Patak

786

11

920 1%

Patvarc

631

45

727 6%

Szanda

560

27

649 4%

Szécsénke

187

0

198 0%

1 246

83

1 400 6%

377

0

381 0%

176 901

15 489

202 427 8%

Debercsény

Magyarnándor

Szügy Terény Megye összesen

16

59,26%

26

30,23%

14

17,07%

25

34,25%

A járás 29 településén a roma nemzetiségűek aránya 0% és 17% között mozog. 10 településen az országos áltaggal megegyező, vagy az alatti arányban, 15 településen 3%10%közötti arányban, 4 településen 13-17% közti arányban használják a roma nyelvet a 2011. népszámlálási adatok szerint.

- 70 -

Négy településen, Ilinyben, Debercsényben, Szécsénykében és Terényben 0%-, három településen, Magyarnándorban, Nógrádkövesden és Patakon 1%-, egy településen, Galgagután 2%-, két településen, Balassagyarmaton és Honton az országos átlaggal megegyező 3%-, két településen, Cserháthalápon és Szandán 4%-, két településen, Csesztvén és Érsekvadkerten 5%-, hét településen, Bercel, Cserhátsurány, Csitár, Ipolyvece Őrhalom, Patvarc és Szügy községekben 6%-, egy településen, Dejtáron 7%-, két településen, Becske és Herencsényben 8%-, egy településen, Mohorán 9%-, Drégelypalánk és Ipolyszög településeken 13%-, Nógrádmarcal településen 14%, Hugyagon pedig 17% a roma nyelvet használók teljes lakossághoz viszonyított aránya. Roma kisebbség aránya a népességhez képest a Balassagyarmati járásban

Biztosabb Jövőért Kistérségi Közhasznú Egyesület által készített tanulmány szerint a megye zsáktelepüléseinek 15-20 %-a roma, de vannak települések, ahol már többségben van a - 71 -

„kisebbség”. A megyére jellemző, hogy mind a három nagy cigány népcsoport megtalálható, többségben vannak a romungró cigányok, amely a megye összes roma lakosságának a 85 %át teszik ki. Bár hiedelmekkel ellentétben jól megférnek a különböző hagyományokkal, kultúrával rendelkező törzsek képviselői, és egyre jobban teret hódít a vegyes házasság. Biztosabb Jövőért Kistérségi Közhasznú Egyesület 2002-es, teljes Nógrád megyét érintő kutatása alapján vannak jellemzően beás falvak, mint például a rétság járási Szátok, a salgótarjáni járáshoz tartozó Karancskeszi, Karancslapujtő, és oláh települések, mint a balassagyarmati járáshoz tartozó Érsekvadkert, Drégelypalánk, Bercel. Vegyes házasságok és betelepülések révén azonban a települések nagy részén mind a három népcsoport megtalálható. A balassagyarmati térségben működő Biztosabb Jövőért Kistérségi Közhasznú Egyesület 2002-es adatbázisa alapján a megyében élő romák száma a népszámlálási adatokkal ellentétben 30.000-35.000 fő létszámban realizálódnak, mely a többségi társadalomhoz képest növekvő tendenciát mutat. Az egyesület 2002-es kutatására alapozva a KSH és a TEIR adatai nem nyújtanak kellő támpontot a népcsoport számának megállapításához. Bár a gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal, ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) Ezért a mélyszegénységben élők helyzetét nem kizárólag a roma népcsoport számának és arányának vizsgálatával, hanem egyéb mutatók összevetésével vizsgálhatjuk. Hátrányos helyzetű tanulók A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket: A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az alábbi, a KIR STAT-ból származó adatok felhasználásával készült diagramom láthatjuk a HH és HHH-s diákok számának változását 2012/10hó és 2015/01 hó között. A balassagyarmati kistérség összes HH-s tanulói létszáma 2012.10.hóban 1576 fő. 2015.01.hóra számuk 82%-kal 269-re csökkent. Nógrád megye hasonló időszakában HH-s diákok száma 72%-kal, az ÉszakMagyaroroszági régióban 74%-kal csökkent. A balassagyarmati járás HHH-s diájainka száma 2012-2015 között 7%-kal, Nógrád megyei létszám 11%-kal, Észak Magyarországon összesen 10%-kal csökkent. - 72 -

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, egyben 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az tanuló is, aki: nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

Egészségügyi állapot A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nógrád Megye Közgyűlése számára készített Tájékoztatójában az alábbiakat olvashatjuk: - 73 -

A halálozási és megbetegedési mutatók összehasonlító elemzései alkalmasak a lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátó rendszer működésének bemutatására, a háttérben húzódó okok feltárására, és a veszteségek visszaszorítására irányuló intervenciós stratégiák kidolgozására. Az Európai Unión és az országon belüli különbségek helyi prioritásokat mutathatnak meg, ezek figyelembevételével kell a lakosság egészségi állapotát javító programokat létrehozni. Nógrád megyében a vezető halálokok sorrendje az országos adatokhoz hasonlóan alakult. A két vezető halálok továbbra is a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések. A 14. ábrán látható a vezető halálokok nemek szerinti eloszlása. Vezető halálokok megoszlása nemenként Nógrád megyében 2012-ben

(Forrás: Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, 2014) „A betegségek okozta halálozások és a betegség előfordulásának csökkentése tekintetében az elsődleges megelőzésnek fontos része az általános kockázati tényezők tudatosítása: túlsúly, mozgásszegény életmód, dohányzás- és alkoholfogyasztás, személyi higiéné. Bizonyos esetekben kiemelt jelentőséget kap a dohányzás és az alkoholfogyasztás: légcső-, hörgő és tüdő daganatok, ajak- szájüregi daganatok. A colorectalis daganatok tekintetében a helyes táplálkozás. Összességében a daganatos betegségek megelőzésében fontos a folyamatos komplex egészségfejlesztési tevékenység különböző színtereken a lakosság minél szélesebb rétegét megcélozva. Az elsődleges megelőzés alapvető színtere az alapellátás. Megyénkben a háziorvosok leterheltsége miatt ez a mód kevésbé tud megvalósulni. Az önkormányzatok és civil szervezetek kezdeményezésére megyénk településein - 74 -

megszervezett egészségnapok figyelemfelkeltő hatása segítheti az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás életmóddá válását. Az országban elsőként Nógrádban indult meg az úgynevezett E-Bug program, mely játékos formában, szemléletes képekkel illusztrált nevelő oktató internetes portál, mely angol licenc alapján működik. E programon kívül is a járási népegészségügyi intézetekkel jelen vannak az iskolában, a nevelők vagy a diákok által kért témákról adunk információt, lehetőséget adva a gyerekek interaktív közreműködésére. Az elsődleges megelőzés lehetőségei a méhnyakrák esetében kiegészülnek, hiszen 2014 őszétől bevezetésre kerül a HPV (humán papilloma vírus) karcinogén típusai elleni védőoltás a 7. osztályos lányok körében.” (Forrás: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nógrád Megye Közgyűlése számára készített Tájékoztatója, 2014.) A mélyszegénységben élő népcsoport egészségügyi állapotának alacsony szintjét a mozgásszegény életmód, a túlsúly, helytelen táplálkozás és személyi higiéné részleges vagy teljes hiánya okozza. A romák várható élettartama közel 15 évvel kevesebb az átlagostól. Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes betegségcsoportokban roma Betegség megnevezése

KSH % bevallott

% szorzó

Ischaemiás szívbetegségek

0,45

6,77

15

Csontritkulás

0,1

1,14

11,5

Tbc, tüdőcsúcshurut, gümőkór

0,14

1,48

10,9

0,8

8,32

10,3

Vakság, csökkentlátás

0,33

3,35

10,3

Gyomor-, nyombél- fekély

0,9

6,64

7,4

Vérképzőrendszer anémia

betegségei,

vashiányos

Forrás 2001 KSH, Forrás, Delphoi Consulting által végzett kutatás 2004. „A romák körében az ischaemiás szívbetegségek gyakorisága az összes betegség közül a legnagyobb, tizenötszöröse a megyei átlagnak! A diabetes és a magas vérnyomás fokozott rizikót jelent. Ennek okai: dohányzás, egészségtelen életmód, elhízás. A roma népességben a Tbc –ben megbetegedettek aránya 1,48 %, tehát valamivel több, mint tízszerese a megyei átlagnak – tehát kiugróan magas. A nők, a háztartásban elhelyezkedettek betegségaránya magasabb, a gazdaságilag aktívaké, valamint a jobb lakókörülmények között élőké alacsonyabb, mint az átlag. Ezért a nők a legveszélyeztetettebbek (arányuk az átlaghoz képest közel négyszeres). Hasonlóan magas veszélyeztetettségi faktort jelent a szegregáltan, egyúttal rossz lakáskörülmények között való lét (közel háromszoros arány). A daganatos megbetegedések, általában jellemző, hogy a - 75 -

rossz életkörülmények, a táplálkozás hiányosságai, a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakoriságukat növeli. A roma népességben a daganatos megbetegedések aránya az adatok szerint közel négyszerese a megyei átlagnak, és ez komolyan indokolja a szűrések koncentrálását. A vérképző rendszeri megbetegedések és ezen belül a kiemelt helyen szereplő vashiányos vérszegénység a nemzetközi mutatók szerint a fejlődő országok típusos megbetegedése. A férfiak összességében nagyobb öröklött „vasraktárral” rendelkeznek, mely rossz táplálkozási viszonyok esetén is tovább elégséges, biztosítja a szervezet vasigényét. Összességében a roma népességben a vérképzőrendszeri és vashiányos megbetegedések aránya közel tízszerese a megyei átlagnak, ezt a magas arányt a nők igen magas reprezentációs szintje indokolja. A további teendők egyértelműek: a fiatal és a terhes nőknél a direkt vaspótlás, vagy a vashiányos vérszegénység szűrőprogramszerű vizsgálata, összességében pedig az aktivitási és lakhatási mutatók javulása. A pajzsmirigy megbetegedések bizonyos zöldségek túlontúl egyhangú fogyasztása, a fokozott gyógyszerszedés és drogok használata is ismert veszély faktorok. Összességében a roma népességben a pajzsmirigy megbetegedések aránya három-négyszerese a megyei átlagnak. A csökkentlátás, vakság jelentősen nagyobb arányú a roma közösségekben, közel tizenkétszerese! A koraszülés, az alacsonyabb szülési súly okozhatnak vakságot, illetve a fejlődési elmaradáson keresztül csökkentlátást. Szükséges tehát a terhességek gondozása, a csökkentlátás, vakság korai felfedezése, szemészeti szűrés főképpen a gyermekek körében. A romák szegénysége indokolja egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását körükben. Azonban e népesség egészségi állapota oly mértékben rossz, hogy halaszthatatlan az egészségügy azonnali beavatkozása is. „ (Biztosabb Jövőért Közhasznú Egyesület)

5.3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosság-jövedelmi vagyoni helyzetének vizsgálatát az adófizetők arányának változásával követhetjük nyomon. A diagramból látható, hogy a balassagyarmati járás adófizetőnek aránya a vizsgált években messze meghaladja mind az országos, mind a megyei és régiós átlagot. Érdekes tény, hogy 2013-ban, amikor az országos átlag 36,78 százalékra esett vissza, a Balassagyarmati járási mutató további 2%-os emelkedést mutat.

- 76 -

Adófizetők aránya Nógrád megye járásaiban, 2013-ban

Az adófizetők száma alapján a megyei rangsorban Balassagyarmat az első helyet foglalja el, megelőzve a többi 5 járást.

A járás településein az adófizetők aránya Szügyben a legmagasabb, 50,82%, Szécsénke és Balassagyarmat településeken a 48,84% és 48,32%. A járás legkisebb arányú települése Hugyag 31,6%-kal. Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem tekintetében a balassagyarmati járás- bár az országos átlag alatt marad – jelentősen meghaladja a megyei és régiós átlagot. - 77 -

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem tekintetében a balassagyarmati járás Nógrád megye többi járásainak sorában 657 854 Ft-tal az első helyen áll.

- 78 -

Magas, illetve alacsonyjövedelműek aránya tekintetében balassagyarmati járás megyei átlagot meghaladja – elmarad a régiós és országos átlagtól.

- bár a

Magas illetve alacsony jövedelműek aránya tekintetében Nógrád megyében a balassagyarmati járás 9,8 pontos rátával az első helyen áll jövedelem-különbségek tekintetében.

- 79 -

Következhet mindez az alábbi táblázatban látható társadalmi pozíció-különbségekből.

- 80 -

Népesség társadalmi rétegek szerinti összetétele, 2011-es KSH adatok alapján szerkesztve.

Összehasonlítva az országos, régiós, megyei adatokkal, a balassagyarmati járás összetétele nem, vagy csak kis mértékben tér az átlagtól. Pozitívumként említhetjük, hogy a járás 1.felső vezetők, 2.szakértők, 3.alsó szintű vezetők, 4.technikusok, 5.önálló vállalkozók és 6.mezőgazdasági kisfoglalkoztatók tekintetében meghaladja a megyei átlagot. 4.Technikusok tekintetében a régiós átlagnál is magasabb az arány. Szakképzett iparosok aránya ugyan a megyei átlagnál kisebb, a régiós átlagot viszont meghaladja. További pozitívum, hogy a 9. szakképzetlenek-, 10. munkaerőpiacról kiszakadók, 11. Sohasem dolgoztak aránya kisebb, mint a megyei , és régiós átlag, azonban jelentősen meghaladja az országos arányt. A jövő népesség alakulására nézve kedvezőtlen előjel, hogy térségünkben a 13. gyermekektanulók, valamint az ebben foglalt 15 éven aluli gyermekek száma alatta marad a megyei, régiós és országos átlagnak is.

- 81 -

A foglalkoztatottak közül a betanított munkások csoportja a közel 4%-kal meghaladja az országos átlagot.

A lakossság jövedelmi viszonyainak megítéléshez fontos információs szolgáltatnak az alábbi diagramok. A járás összesen 15706 háztartása közül 28%-ban 1 személy, 29%-ban 2 személy, 22%-ban 3 személy, 14%-ban négy személy, 5%-ban 5 személy és 3%-ban 6 vagy annál több személy él.

- 82 -

A 15706 háztartás közül 4959-ben (32%) csak 1 fő kereső, 3385-ben (22%) 2 fő, 965-ban (6%) 3 kereső személy él. Azon háztartások száma, ahol van munkanélküli 990 (6%), ahol van inaktív kereső 5297 (34%) háztartást érint. 110 (1%) azon otthonok száma, ahol él eltartott. Ezen adatok alapján feltételezhetjük, hogy a térség háztartásainak azon része, ahol nincs foglalkoztatott, csak munkanélküli, inaktív kereső vagy eltartott él, a lakosság összesen 41%a veszélyeztetett. Minden nem jelenti egyértelműen, hogy a ezen háztartásokban mélyszegénységben élnek, jövedelmi viszonyuk, pénzügyi lehetőségeik feltehetően nagyban korlátozottak. (Inaktív kereső: Az a személy, aki az adatfelvétel eszmei időpontjában kereső tevékenységet nem folytatott, ám jövedelemmel (pl. nyugdíj, gyermekgondozási segély) rendelkezik. ƒ Definíció forrása: KSH Utolsó frissítés: 2007.11.06)

Az alábbi diagram a háztartások összetételét ábrázolja. Eszerint a népesség 20%-a idős, 31%a folgalkoztatott, 5%-a munkanélküli, 26%-a inaktív kereső és 18%-a eltartott.

- 83 -

A járás településeinek adatait az alábbi táblázat mutatja. A háztartások a háztartásban élők száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 2011 1

2

Munkanélküli

3-

fő kereső Balassagyarmat

Inaktív kereső

Roma nemzetiségű lakosság

Eltartott

van, foglalkoztatott nincs

2 210

1 572

369

360

1 965

29

425

Becske

56

36

12

28

88

3

43

Bercel

204

151

49

49

264

1

130

Cserháthaláp

125

75

14

28

138

2

16

Cserhátsurány

48

31

3

12

45

4

51

Csesztve

19

8

3

8

26

–

16

Csitár

37

28

6

7

55

1

27

Debercsény

46

32

11

9

66

2

0

Dejtár

16

4

–

2

19

–

92

Drégelypalánk

159

77

24

34

235

2

194

Érsekvadkert

65

43

8

12

74

–

179

Galgaguta

15

5

3

2

42

2

13

125

82

18

33

132

–

52

Hont

34

22

4

5

83

1

13

Hugyag

12

14

4

6

29

–

152

112

36

7

33

131

–

0

16

8

5

7

31

–

86

Herencsény

Iliny Ipolyszög

- 84 -

Ipolyvece

61

30

3

24

65

1

46

Magyarnándor

80

41

18

40

98

2

9

Mohora

84

49

11

18

111

1

82

Nógrádkövesd

207

125

35

26

210

2

6

Nógrádmarcal

79

59

23

13

92

2

73

Őrhalom

130

116

36

22

138

2

60

Patak

170

161

49

16

223

5

11

Patvarc

97

74

26

40

132

4

45

Szanda

56

31

5

17

74

1

27

Szécsénke

43

23

12

34

56

3

0

Szügy

231

171

65

38

287

6

83

Terény

233

105

34

122

350

6

0

4 770

3 209

857

1 045

5 259

82

ÖSSZESEN

A Balassagyarmati járás SZJA alapot képező nettó jövedelemmel száz állandó lakosra vetített összege. A TEIR 2013-as adataira épülő diagramja alapján megállapíthatjuk, hogy a balassagyarmati járásban a nettó jövedelmek meghaladják a megyei és régiós átlagot, alatta maradnak azonban az országos átlagnak.

- 85 -

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem (Ft) SZJA alapot képező nettó jövedelemmel száz állandó lakosra vetített összege (Forrás: Teir) már eltérést mutat a régiós átlagtól, de a megyei arányt mindegyik vizsgált évben meghaladta.

Magas illetve alacsony jövedelműek aránya - Az 5 millió Ft feletti adósávon adózók száma száz, 1 millió Ft alatti adósávon adózóra vetítve (Forrás: Teir) Balassagyarmati járás Nógrád megye kistérségei közül 9,8-as értékkel a legjobb helyzetben van.

- 86 -

Személygépkocsik száma – 1000 lakosra vetített összeg (Forrás: TEIR) alapján a balassagyarmati járás 281 értékkel a megye 2. helyén áll.

Személygépkocsik száma a balassagyarmati járás településein (Forrás: TEIR) megközelítőleg azonos arányt mutatnak.

- 87 -

5.3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Nógrád megye népességének iskolázottsága folyamatosan javul. Növekszik a közép- és felsőfokú iskolai végzetséggel rendelkezők aránya, emellett csökken azok száma, akik nem rendelkeznek végzettséggel. A munkaerőpiaci reintegrációs programok egy része eljutott Nógrád megyébe, így a balassagyarmati kistérségbe is. Hatásuk hosszabb távon lesz érzékelhető. A NMMK 2015. április végi adatai szerint 16.301 fő nyilvántartott álláskereső volt Nógrád megyében, közülük 2080 fő pályakezdő. 2015. április végén 22%-kal több álláskereső szerepelt a munkaügyi nyilvántartásban, mint ez évvel ezelőtt. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A Nógrád megyei Munkaügyi Központ adatai alapján megállapítjuk, hogy az Álláskeresők összetétele Nógrád megyében az alábbiak szerint alakul: 29%-uk 50év feletti, 17% 25év alatti, 54% 25-49 év közötti. A munkanéküliek összetételele Nógrád megyében:    

2,74% diplomás 22,3% érettségi vel rendelkező 24% szakmunkás végzettségű 50,35% alacsony iskolai végzettségű

2015. áprilisában a balassagyarmati járásban 2442 álláskeresőt tartottak nyilván. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül 20%-volt Nógrád megyében 2015. áprilisában.

- 88 -

A fenti ábrán látható tartós munaknélküliségi ráta a járásban jelentősen meghaladja az országos átlagot, azonban a régiós és megyei mutatóknál nagyságrendekkel alacsonyabb.

- 89 -

A fenti két diagram a regisztrált munkanélküliek számának alakulását mutatja. 2002-től 2012-ig erős emelkedés volt tapasztalható a járásban, a 2013-ban számuk közel felére csökkent. A balassagyarmati járásban 2013-ban 1867 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, mely megyei viszonylatban a 2. helyen áll.

- 90 -

Pályakezdő munkanélküliek száma meghaladja az országos és megyei átlagot, azonban a régiós érték alatt marad. A pályakezdő munkanélküliek számának csökkenése azonban nem jelenti egyértelműen jobb elhelyezkedési arányukat.

NMMK-tól kapott információ szerint a központhoz leadott „diplomás” munkaerő igényeket a NMMK nem tudja kielégíteni, mert a diplomával rendelkezők nagy része elhagyja a megyét. NMMK statisztikája szerint a rendszerben lévő, 25év alatti, diplomával rendelkező fiatalok aránya nagyon csekély, de ennek oka nem az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésük nagy aránya, hanem az elvándorlás. A statisztikákban megjelenő új munkahelyek nagyrészt a közfoglalkoztatási program során jöttek létre.

Foglalkoztat Munkanélküli Gazdaságiottak ek lag aktívak Nógrád megye

74,4

6,8

81,3

Gazdaságilag inaktívak

Népesség

Munkanélküliségi ráta

Aktivitási arány

Foglalkoztatási ráta

49,8

131,1

8,4

62

56,8

2014-ben 1008 megváltozott munkaképességű személy volt a NMMK rendszerében.

- 91 -

A munkanélküliek 47,3%-a nő. 50év felettiek száma 3500fő. 2013-2015 között a tartós munkanélküliek száma - a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően – felére csökkent! A roma népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint, 2011

A rom a népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nem ek szerint, 2011 Gazdasági aktivitás

Gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatott munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Népesség m indösszesen

–14

56 850 45 474 102 324 102 324 102 324

15–39

40–59

Arány a teljes Összesen csoprothoz képest

60–

Arány a teljes roma népességhez képest

32 311 26 317 58 628

18 788 14 435 33 223

509 297 806

51 608 41 049 92 657

56% 44% 100%

16% 13% 29%

21 300 35 827 166 12 152 34 480 24 570 16 888 41 458 75 938 134 566

1 489 1 549 9 890 777 10 897 24 602 4 6 291 6 295 30 897 64 120

4 7 779 2 595 1 557 1 427 13 362 – 405 405 13 767 14 573

22 793 9 363 13 312 2 500 24 476 72 444 81 424 69 058 150 482 222 926 315 583

10% 4% 6% 1% 11% 32% 37% 31% 68% 100%

7% 3% 4% 1% 8% 23% 26% 22% 48% 71% 100%

A KSH 2011-es adatait felhasználva megállapíthatjuk, hogy a magát romának valló lakosság mindössze 29%-a aktív, 71%-a gazdaságilag inaktív. Az aktív roma lakosság 56%-a foglalkoztatott, 44% munkanélküli. A teljes roma népességéhez viszonyítva mindössze 16%-uk foglalkoztatott! A gazdaságilag inaktívak legnagyobb arányban, 32%-ban nappali tagozatos tanulók. A roma népesség 7%-a részesül valamilyen gyermekgondozási ellátásban, mindössze 3%-uk jogosult öregségi nyugdíjra. A fenti adatokból következő élethelyzet óriási terhet és felelősséget ró mind a térség önkormányzataira, mind az egyéb állami és kormányzati szervezetekre. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

A NMMK 2015.04.havi adatai szerint a megyében az álláskeresők 51,9%-a alacsony iskolai végzettségű. 2015. április Álláskeresők száma, ebből

%

16301

100

Pályakezdők

2080

12,8

Alacsony iskolai végzettségűek

8467

51,9

Középfokú végzettségűek

7494

46

- 92 -

Diplomás

340

2,1

25 év alatti

2629

16,1

50 év feletti

4339

26,6

Tartósan regisztrált

4104

25,2

Álláskeresési ellátásra jogosult

1854

11,4

Aktív korú ellátásra jogosult

5720

35,1

A 2011-es népszámlálási adatok alapján a roma népesség 80%-a alacsony iskolai végzettségű. Ugyan ez az arány a teljes népességre nézve mindössze 4,9%.

A 15 éves és idősebb roma népesség legmagasabb iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 Általános iskola

Középfokú iskola Egyetem, Korcsoport, érettségi főiskola Érettségi Összesen 8. éves nélkül, stb. 8. évfolyamnál oklevéllel évfolyam szakmai alacsonyabb oklevéllel 15–19

6 356

25 075

938

908

–

33 277

20–24

3 673

16 645

4 607

3 062

157

28 144

25–29

3 731

13 879

4 388

1 998

467

24 463

30–39

8 659

28 209

8 540

2 354

920

48 682

40–49

8 342

22 143

5 699

1 309

554

38 047

50–59

9 685

12 314

2 977

778

319

26 073

60–69

5 356

3 631

735

307

154

10 183

70–79

2 759

749

–

43

31

3 582

679

108

–

16

5

808

49 240

122 753

27 884

10 775

2 607

213 259

80– Összesen

- 93 -

1.1.2 Az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségű népesség száma és megoszlása korcsoport szerint, valamint a megfelelő korúak százalékában, nemenként Férfi Korcsoport, éves

Férfi

Nő

Nő

Összesen

Összesen megoszlás, százalék

Férfi

Nő

Összesen

a megfelelő korúak százalékában

2011 15–19

13 859

9 095

22 954

11,3

3,1

5,5

4,6

3,1

3,9

20–24

5 534

4 409

9 943

4,5

1,5

2,4

1,7

1,5

1,6

25–29

5 308

4 813

10 121

4,3

1,6

2,4

1,7

1,6

1,7

30–34

6 051

5 789

11 840

4,9

2,0

2,8

1,6

1,5

1,5

35–39

6 196

6 020

12 216

5,1

2,0

2,9

1,5

1,5

1,5

40–44

5 386

6 259

11 645

4,4

2,1

2,8

1,5

1,8

1,6

45–49

4 854

6 987

11 841

4,0

2,4

2,8

1,6

2,3

2,0

50–54

6 296

9 551

15 847

5,1

3,2

3,8

2,0

2,8

2,4

55–59

6 315

9 656

15 971

5,2

3,3

3,8

1,7

2,3

2,0

60–64

5 996

9 641

15 637

4,9

3,3

3,8

2,0

2,7

2,4

65–69

7 481

15 286

22 767

6,1

5,2

5,5

3,4

5,1

4,4

70–74

10 305

29 362

39 667

8,4

10,0

9,5

6,3

11,3

9,4

38 996 177 519

216 515

31,8

60,3

51,9

16,8

35,7

29,6

416 964 100,0 100,0

100,0

3,1

6,5

4,9

75–

Összesen 122 577 294 387

A teljes népességre nézve Magyarországon a 15 év alattiak 95,1 %-a befejezte az általános iskola 8. évfolyamát, Észak-Magyaroroszági régió lakosságának 93,1%-a, Nógrád megyében 90,3%. A romák esetében, ugyancsak a 15-19 éves korosztályt tekintve az általános iskola 8. osztályát befejezettek aránya mindössze 14%! Nem kétséges az iskolaelhagyást gátló, tanulási képességeket javító, a családok komplex, összehangolt támogatását és segítését nyújtó programok megvalósításának szükségessége!

- 94 -

1.7 A népesség iskolai végzettség és nem ek szerint, 2011 10– éves 15– éves általános iskola első legalább általános iskola 8. Terület évfolyamát sem végezte el évfolyam Ország összesen 5 Észak-Magyarország 5 Nógrád Járások Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi

férfi 50,0 60,0 50,0 154 48 38 44 93 66

nő összesen 60,0 60,0 80,0 70,0 70,0 60,0 154 98 104 48 217 100

férfi 96,9 95,6 95,5

nő összesen 93,5 95,1 90,8 93,1 90,3 92,8

308 15 897 16 581 146 8 491 8 953 142 12 076 12 695 92 9 665 9 966 310 24 635 27 002 166 7 209 7 328

32 478 17 444 24 771 19 631 51 637 14 537

18– éves legalább érettségi férfi 45,5 39,6 36,0

nő összesen 52,1 49,0 44,9 42,4 41,3 38,8

6 045 7 821 2 889 3 632 3 755 5 013 3 286 4 294 9 999 12 730 2 099 2 759

13 866 6 521 8 768 7 580 22 729 4 858

25– éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi 18,2 13,0 10,5 1 601 585 881 846 2 998 425

nő összesen 19,7 19,0 14,5 13,8 12,2 11,4 2 043 855 1 285 1 132 3 808 687

3 644 1 440 2 166 1 978 6 806 1 112

c) közfoglalkoztatás A balassagyarmati járás önkormányzatai, intézményei, szervezetei igyekeznek élni a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel. Balassagyarmaton a közfoglalkoztatást 2010. évben a Foglakoztatási Kht, 2011. évtől a Városgondnokság látja el. Jogszabályváltozás miatt 2011. és 2012. években csökken a foglalkoztatási létszám, 2013. évben további szigorítások léptek életbe, emiatt csak 4 hónapig lehet a munkanélkülieket ezen újabb feltételek szerint alkalmazni. A közfoglalkoztatásban résztvevők számában magasabb arányban vannak a romák., a Városgondnokság által szolgáltatott adatok alapján. Többnyire szakképesítést nem igénylő, kisegítő vagy segéd-munkás munkakörben foglalkoztatja az önkormányzat elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket, akik egyben tartós munkanélküliek is. A térség településein 2010-től 15-110 személy volt bevonva a programba. A közfoglalkoztatottak ellátták a település közterületeinek tisztán tartását, a zöld területek fűnyírását, gyomtalanítását, a vízelvezetőárkok karbantartását, az intézményen belüli kisebb javításokat, felújításokat, nyári meszeléseket. A településeken belül az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató. Összevetve a nyilvántartott álláskeresők számát a közfoglalkoztatásban részt vevők számával, elmondható, hogy az önkormányzatok egyre nagyobb számban tudja a munkanélkülieket jövedelemhez juttatni. A közfoglalkozás biztosítása érdekében 2011. évig a települési önkormányzatoknak közfoglalkoztatási tervet kellett készíteniük. A közfoglalkoztatási terv egy éves időtartamra szólt, amiben az önkormányzat negyedéves ütemezésben meghatározta azokat a munkafeladatokat, amiket közfoglalkoztatás keretében kívánt ellátni. A terv tartalmazta a feladatok ellátásához szükséges létszámot, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. A munkanélküliek számának csökkentésére a településen nem nagyon van más lehetőség, mint az, hogy az önkormányzat a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőséget maximálisan kihasználja, és a közfoglalkoztatásban alkalmazhatók számát növelje. A közfoglalkoztatás célja, hogy a munkaképes emberek ne segélyből, hanem munkabérből éljenek. A közfoglalkoztatás felkészítheti a potenciális munkavállalókat a munkaerő-piaci visszatérésre. Az önkormányzat, de a munkavállalók szempontjából is nagyon fontos, hogy a közfoglalkoztatás keretében valódi, értékteremtő, vagy értékmegőrző tevékenységet - 95 -

végezzenek, ami emeli a munka értékét (kertészeti tevékenység, közterületek tisztítása, vízelvezető árkok karbantartása).

(Forrás: NMKH Fog. Főoszt, 2015.) Az NMKH Foglalkoztatási Főosztályának adatai alapján a balassagyarmati járásban 2015. 1. negyedévében 1307fő vett részt közfoglalkoztatási programban. A hosszabb idejű közfoglalkoztatási program járási kerete 318 fő.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Balassagyarmat, mint a térség központja, közlekedés szempontjából jó helyen van, több irányból távolsági autóbusszal és vonattal is el lehet érni, városon belül helyi-, a települések között helyközi autóbusz járattal megoldott a közlekedés. A város a magyar- szlovák határ mellett fekszik. Munkavállalás szempontjából nem jellemző, hogy magyar munkavállalók járnának át Szlovákiába dolgozni. Gyakoribb, hogy a Balassagyarmaton, Szügyben, Rétságon működő üzemek a felvidékről hozzák be munkavállalóikat, szervezett autóbuszjáratokkal. A járásban 2003-ig működött az OFA Rátalá(l)ás programja, mely összehangoltan próbálta meg orvosolni az egyre emelkedő munkanélküliségi problémákat. A közeljövőben induló, Foglalkoztatási Paktumok kialakítását és működtetését támogató pályázati lehetőségek, a munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válását támogató kiírások népszerűsítése és kihasználása fontos lesz a pozitív változások elérése érdekében. Az utóbbi évben a balassagyarmati járás települései is kihasználhatták a START munkaprogram nyújtotta lehetőségeket, így a térségben több helyen is létrejöttek helyi műhelyek. A támogatási időszakon túli fennmaradásuk piaci lehetőségeik kiaknázásától függ. - 96 -

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Balassagyarmat, mint a térség központja, 6 középiskolájával látja el a térség középfokú oktatási szolgáltatását: Balassi Bálint Gimnázium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola, Mikszáth Kálmán KÉVIG Szakközépiskola, Szondy György Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Bércy Károly Középiskola és a Madách Imre Középiskolai Kollégium) önkormányzati, kettő pedig (Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, Szalézi Kollégium) egyházi fenntartású. A Balassi Bálint Gimnáziumban működik a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó Arany János Tehetséggondozó Program, és a 8 osztályos gimnáziumi képzés. Balassagyarmat város továbbra is fontosnak tartaná a felsőfokú oktatás megindítását is. A településen több felnőttképzést bonyolító szervezet is működik, így a fiatal felnőttek további fejlődése és átképzési lehetősége szinte korlátlan. Azonban továbbra is gond a friss szakmával, diplomával rendelkező fiatalok első munkahelyének megszerzése, s gyakorlat híján esélyeik igen csekélyek. A jövőben az érettségihez kötött kötelező önkéntes munka által szerzett 40órás munkatapasztalat bizonyos szakmák esetén segítséget jelenthet, de közel sem orvosolja a problémát. Az alábbi diagramból jól látszik, hogy a járásban a pályakezdő munkanélküliek aránya 2012ben meghaladta a megyei, régiós és országos átlagot is. A 2013-as csökkenés a NMMK által adott információ szerint a közfoglalkoztatási programoknak köszönhető. A program esélyt adhat a friss érettségivel rendelkezőknek a továbbtanulás irányénak megválasztásához, a szakmával/diplomával rendelkezőknek munkatapasztalat szerzéshez, a munkáltatóknak fiatal, dinamikus, új munkavállalók kiválasztásához.

- 97 -

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja támogatott programok megvalósítása során foglalkozik a munkaerő-piaci reintegrációval. A járásban Balassagyarmaton működik munkaügyi kirendeltség, ahol regisztrálják az álláskeresőket, tájékoztatást kapnak az elérhető álláslehetőségekről, az utánuk igénybe vehető támogatásokról, továbbképzési lehetőségekről. A kirendeltségek helyben tájékoztatást adnak a munkáltatóknak az igénybe vehető foglalkoztatási támogatásokról, pályázatokról, melyek az interneten is egyre inkább elérhetőek. Balassagyarmaton 2013-2014 között működött a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért szervezet NYITOK Nyitott tanulási központja. Az ország 50 településén működő TK 2 évig várt a jelentkezőket ingyenes tanulási programjaira angol, német, informatika, pénzügy, valamint 10 NYITOK specifikus témában:

"Dolgozni akarok!" tanulási program

Vállalkozást indítok!" tanulási program

"Okos ügyintézés – tudatos állampolgár" tanulási program

"Takarékos háztartás – zöld energia a mindennapokban" tanulási program

"Kincsem az egészségem" tanulási program

- 98 -

"Együtt tanulunk – segítsük gyermekeinket a tanulásban" tanulási program

"Okostelefonok, táblagépek használata a mindennapokban" tanulási program

"Irányítom az életem – hatékony önmenedzselés" tanulási program

"Találkozás a kulturális értékeinkkel – Artkalauz" tanulási program

"Nőként érvényesülök – sokszínű szerepek" tanulási program

A programba regisztráltak száma 2013. december1-től: 180fő. A regisztráltak közül nem kerültek be csoportba: angolra 40fő , németre 20 fő, szám.techre 10 fő. A program a tervek szerint 2016.évben, 3x2 éves periódusra újra indul.

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. Ez alapján vizsgálható, hogy milyen arányban foglalkoztattak mélyszegénységben élőket valamint önkéntes nyilatkozatok megléte esetén romákat - a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben az egyes években? Vizsgálati szempontok: Mekkora részt tesz ki - 99 -

a helyi foglalkoztatásból a mélyszegénységben élők, illetve a romák körében az önkormányzat? Másként alakul-e ez az arány a teljes aktív korú népesség körében? Ha igen, milyen okok állnak a háttérben? Hogyan lehetne megoldani a mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatása során tapasztalható esetleges aránytalanságokat? Balassagyarmat Az önkormányzat elsősorban az aktív korúak ellátásában, ezen belül is a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket alkalmazza a közfoglalkoztatás keretében. A Városgondnokság által adott adatok alapján, közfoglalkoztatás keretében a romákat is foglalkoztatja – melyben arányuk kb. a létszám 80 %-a - főként a város szépítésének feladatait végzik. Becske Nem áll rendelkezésre adat. Bercel Nem áll rendelkezésre adat. Cserháthaláp Nem releváns. Cserhátsurány Nem releváns. Csesztve Nem releváns. Csitár Csitár községben ez a fajta diszkrimináció nem jellemző. Debercsény Nem releváns. Dejtár A településnek szerződése van a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Balassagyarmati Kirendeltségével a járadékban már nem részesülő, de a munkaügyi Kirendeltségen regisztrált munkanélküliek közfoglalkoztatásban való foglalkoztatásásra. A Munkaügyi Kirendeltség által biztosított keretszámon belül az Önkormányzat a foglalkoztatás idejének megosztásával igyekszik minél több embernek munkalehetőséget biztosítani. A - 100 -

közmunkások többsége a közterületek fenntartásásban és tisztántartásában vesz részt,d e a magasabb iskolai végzettségű foglalkoztatottak dolgoztak már oktatási intézményekben,Könyvtárban valamint a Polgármesteri Hivatalban. Drégelypalánk A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás a képesítés hiánya miatt nem lehetséges, de a közfoglalkoztatás keretében erre figyelnek. Érsekvadkert Nem áll rendelkezésre adat. Galgaguta Nem releváns Herencsény Nem releváns Hont A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás a képesítés hiánya miatt nem lehetséges, de a közfoglalkoztatás keretében erre figyelnek. Hugyag Hugyag Község Önkormányzata a hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmaz roma származású munkatársakat. Mind az Önkormányzatnál, mind az Önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgoznak mélyszegénységben élők, a helyi Napköziotthonos Óvodában, illetve az Önkormányzatnál is dolgoznak, mint a hivatalsegéd, konyhai kisegítő. Iliny Nem releváns Ipolyszög A Központi Óvoda Ipolyszögi Tagintézményében 2012. tavaszáig folyt Magyar nyelvű cigány etnikai, kulturális nevelés, amelyben részt vettek roma származású oktatók, előadók is. Bár etnikai megoszlású nyilvántartás nem készült, de az önkormányzat által szervezett közcélúfoglalkoztatásban is részt vettek a helyi roma közösség tagjai.

- 101 -

Ipolyvece Nem áll rendelkezésre adat. Magyarnándor Nem áll rendelkezésre adat. Mohora

Nógrádkövesd Nem releváns Nógrádmarcal A mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása a településen a közfoglalkoztatásban történik.

Őrhalom Nem áll rendelkezésre adat.

- 102 -

Patak A településnek szerződése van a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Balassagyarmati Kirendeltségével a járadékban már nem részesülő, de a munkaügyi Kirendeltségen regisztrált munkanélküliek közfoglalkoztatásban való foglalkoztatására. A Munkaügyi Kirendeltség által biztosított keretszámon belül az Önkormányzat a foglalkoztatás idejének megosztásával igyekszik minél több embernek munkalehetőséget biztosítani. A közmunkások többsége a közterületek fenntartásásban és tisztántartásában vesz részt. Patvarc Patvarc Község Önkormányzatának fenntartásában működő egyetlen intézmény, a Központi Óvoda Hársfavirág Tagóvodája. Az intézmény által szolgáltatott adatok alapján nem foglalkoztattak mélyszegénységben élő, illetve roma származású személyt az elmúlt években. Azonban a közfoglalkoztatás keretén belül lehetőség adódik ezen célcsoportok foglalkoztatásra Szanda Saját fenntartású intézményekben (óvoda, polgármesteri hivatal, IKSZT) a foglalkoztatottak alacsony létszáma és a munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek meglétének hiánya miatt mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása az utóbbi években és jelenleg nem történik, de a közfoglalkoztatás során igen. Szécsénke Nem releváns Szügy Nem áll rendelkezésre adat annak megítéléséhez, hogy az önkormányzat által foglalkoztatott személyek a: romák, b: mélyszegénységben élők. Terény Nem releváns

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A térségben nem releváns.

- 103 -

5.3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

aktív

korúak

ellátása,

A KSH 2014-es statisztikai adatbázisában szereplő megyei adatok: Területi egység

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

4 121

3 980

2 829

2 766

Szociális étkeztetésben részesülők Nógrád

3 249

3 381

3 890

4 148

4 077

Házi segítségnyújtás keretében ellátottak Nógrád

1 545

1 314

2 089

2 284

3 017

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak Nógrád

1 973

1 976

2 021

2 016

1 945

1 944

1 938

722

755

Idősek nappali ellátásában részesülők Nógrád

882

894

792

848

816

Aktív korúak ellátásában részesítettek átlagos számab Nógrád

7 657

8 787

10 010

8 465

10 872

11 602

10 527

1 510

1 678

Ápolási díjban részesítettek átlagos száma Nógrád

1 348

1 271

1 325

1 372

1 445

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma Nógrád

14 840

15 475

16 639

17 741

17 922

17 805

17 211

Lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma Nógrád

8 221

6 217

7 258

8 486

12 650

13 409

13 101

9 122

9 225

Átmeneti segélyben részesítettek száma Nógrád

9 325

8 137

8 827

9 366

7 854

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma Nógrád

3 997

3 637

2 387

2 111

- 104 -

1 873

2 080

2 133

A járás önkormányzatai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított –1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény alapulvételével alkották meg a szociális ellátásról szóló rendeletüket, mely tartalmazza a szociális ellátások típusait. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (Fht). Az Fht-ra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezés-re állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. A munkaviszony létesítése többféleképpen lehetséges: nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerőpiaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzatok rendelete alapján Fht-ra az a személy jogosult, akinek az aktív korú ellátására való jogo-sultságot megállapították, az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, továbbá az állami foglalkoztatási szerv közvetítésével részt vesz a közfoglalkoztatásban. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott személynek minősül, aki a nyugdíjkor-határt öt éven belül betölti, aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy akit írásbeli szakorvosi, vagy fekvőbeteg gyó-gyintézeti zárójelentés alapján a munkavégzés alóli mentesítésre javasol a jegyzőnek. A rendeletek rögzítik, ki nyújthat be kérelmet átmeneti segélyre: az a személy, aki a létfenntartását veszélyez-tető rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. Az önkormányzatok által rendelkezésre bocsátott települési adatok: Balassagyarmat A nagycsaládosok Wells Gábriel támogatása egy család részére évente egyszer adható, amennyiben a feltételeknek megfelel a család. A felsőfokú intézményekben tanulmányokat folytatók szociális támogatásában részesíthető az az első diplomát szerző személy, aki felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytat és családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. Az utóbbi évek tendenciái alapján városban a segélyezettek száma folyamatosan változik, a támogatottak száma viszont 2011. évig csökken, majd megugrik. Ez köszönhető a támogatási rendszer megváltozásának. A Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben pszichiátriai, addiktológiai és a neurológiai rehabilitációt fejlesztik. A betegek számára elérhetővé válik a zenei, a sport-, - 105 -

mozgás- és fizioterápia, emellett a járóbeteg-ellátás keretében a gyermekrehabilitációs ellátás alapjait is megteremtik. Bercel

Álláskeresési segélyben részesülők száma nő. Álláskeresési járadékra jogosultak száma 2011tőlcsökkenő tendenciát mutat. Rendszeres szociális segélyben részesülők, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma nő. Cserháthaláp Pénzbeli ellátás az időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély A regisztrált munkanélküliek száma és a járadékban részesülők száma lefedik egymást., A segélyre, járadékra nem jogosultak rendszeres szociális segélyben, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. Számuk 2011-re megháromszorozódott. Csesztve A településen sok az ellátatlan munkanélküli személy, ezt azt jelenti, hogy sokan nem részesülnek sem a Munkaügyi Központ, sem az önkormányzat által folyósított ellátásban. 2008-ban 21 fő nyilvántartott álláskeresőből 15, 2009-ben 28 főből 13, 2010-ben 27 főből 12, 2011-ben 26 főből 10 fő részesült ellátásban. Csitár A 2011-es évben több mint duplájára nőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma, valamint a rendszeres szociális segélyt is többen igényeltek. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. A szociális segélyezés meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsonyabb jövedelmű lakosságának körében. 2013 január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők foglalkoztathatók. A felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírja a jogosultság feltételeit, hogy az ellátásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. - 106 -

Rendszeres szociális segélybenazon egészségkárosodott személyek részesülnek, akik munkaképességüket legalább 67%-ban elveszítette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodát szenvedett, vagy akinek azegészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül és jövedelme, illetve a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át. (1993. évi III. törvény). Debercsény A regisztrált munkanélküliek száma és a járadékban részesülők száma szinte teljesen lefedik egymást, vagyis mindenki, aki jogosult az ellátásra meg is kapja azt. A jövedelem nélkül élők többsége hozzájut a neki járó támogatáshoz. Dejtár A nyilvántartott álláskeresők száma 2011-ben 116 fő, ami az aktívkorú lakosság 11,8 %-a. Az álláskeresők közül 88-an részesülnek valamilyen ellátásban, ami azt mutatja, hogy a munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön vagy nem jogosult semmilyen ellátásra. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. Hugyag A KSH 2011-es adatai szerint havonta átlagosan 133 fő részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. Ez a lakosság majdnem 15%-a. 2013-ban 143 fő kap ellátást ezen a jogcímen. (84 férfi és 59 nő) Iliny Álláskeresési járadékban többen részesültek, mint aktív korúak ellátásában. Számuk a 2008as évhez viszonyítva jelentősen nemváltozott. Iliny településen is jellemző a munkanélküliség, körükben is inkább a tartós munkanélküliség. Ipolyszög A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A jogosultság megállapítható alanyi, illetve normatív jogcímen is. Településünkön a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek is, akinek havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy:

- 107 -

a.) havi jövedelme egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg; b.) családban él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

5.3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakásgazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől. Az önkormányzatok tulajdonában álló lakások bérbeadásáról a Képviselőtestületi határozatban rendelkeznek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján alkotta meg Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az első lakáshoz jutók helyi támogatásáról szóló 16/2001.(IV.20.) önkormányzati rendeletét, mellyel cél a fiatal házasok lakáshoz jutásának elősegítése.

Bérlakás-állomány, szociális lakhatás, Lakhatást segítő támogatások, EladósodottságNógrád megyében 2011-ben 193.737 magántulajdonban lévő, 3831 önkormányzati tulajdonú, valamint 1059 egyéb intézmény, szervezet tulajdonában lévő bérlakás tartottak nyilván. A balassagyarmati járásban 14710 magántulajdonú, 207 önkormányzati-, és 82 egyéb intézmény vagy zervezet tulajdonában lévőt. Az alábbi, településekre vonatkozó adatokat az önkormányzatok adatszolgáltatásából, illetve HEP programjuk alapján állítottuk össze. Balassagyarmat A járásban Balassagyarmat Város Önkormányzata rendelkezik a legnagyobb mértékű bérlakás állománnyal. - 108 -

A tulajdonában lévő lakások egy része bérlakásként kb. 69 %-a szociális alapon bérbeadásra kerülnek. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal az Önkormányzat nem rendelkezik. Az önkormányzati tulajdonú lakások szociális helyzet alapján, költségalapú bérbeadás alapján, illetve bérlőkiválasztási jog alapján kerülnek bérbeadásra. A költségalapú bérbeadás esetén pályázatot kell kiírni. A meghatározott tartalommal beadott pályázatokat a döntéshozó Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Balassagyarmat a bérlakás állományból 2012. évben 113 lakással oldja meg a szociális lakhatás feladatát. A lakások bérleti díját – komfortfokozat alapján – önkormányzati rendelet szabályozza, mely összeg a költségalapon megállapított lakbér összegének kb. 50 %-a. Az érintett bérlők számára még ezen, kedvezményes díj megfizetése is gondot, problémát jelent, ezért sok a be nem fizetett lakbértartozás. a) Bérlakás-állomány Önkormányzatunk tulajdonában lévő lakások egy része bérlakásként kb. 69 %-a szociális alapon bérbeadásra kerülnek. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal Önkormányzatunk nem rendelkezik. Az önkormányzati tulajdonú lakások szociális helyzet alapján, költségalapú bérbeadás alapján, illetve bérlőkiválasztási jog alapján kerülnek bérbeadásra. A költségalapú bérbeadás esetén pályázatot kell kiírni. A meghatározott tartalommal beadott pályázatokat a döntéshozó Képviselő-testület elé kell terjeszteni. b) Szociális lakhatás Önkormányzatunk a bérlakás állományból 2012. évben 113 lakással oldja meg a szociális lakhatás feladatát. A lakások bérleti díját – komfortfokozat alapján – önkormányzati rendelet szabályozza, mely összeg a költségalapon megállapított lakbér összegének kb. 50 %-a. Az érintett bérlők számára még ezen, kedvezményes díj megfizetése is gondot, problémát jelent, ezért sok a be nem fizetett lakbértartozás. e) Lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatás a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 10/2013.(IV. 02.) számú rendeletben szabályozott helyi lakásfenntartási támogatás, amelyben a településen 2011. év folyamán 670 család részesült, a jogszabályi változások szigorításai miatt 2012. évben ez a szám 420 családra csökkent. A lakásfenntartási támogatás havi összege természetbeni ellátásként került megállapításra, a közüzemi számlákhoz, a szemétszállítás díjához, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújt támogatást.

- 109 -

f) Eladósodottság Az igényelhető támogatások ellenére egyre több család kerül abba a problémába, hogy késik (akár több hónapot) a közüzemi számlák befizetésével, vagy egyáltalán nem tudja tartozását rendezni. Ennek követ-keztében a közüzemi szolgáltatók kikapcsolják a szolgáltatást. A folyamatosan romló helyzetet alátámasztja a lakhatási támogatást igénylők számának növekedése. g) Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi köz-szolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A külterületeken nem épülnek új házak, kivéve Nyírjes üdülőövezetet, ahol az utóbbi években csökken a lakosság részéről az építkezési kedv. A városnak ez a része közúthálózattal és villamos hálózattal teljes mér-tékben lefedett, azonban az ivóvíz-, szennyvízhálózat kiépítése nem megoldott. Telefon és kábeles televízió elérésére nincs lehetőség, csak a mobiltelefonos szolgáltatások és műholdas televízió adások elérhetők. A városból való megközelítés egyik lehetősége a helyi járat - melyet a teljes város érintésével indítanak - továbbá gyalogosan és biciklivel is. A népességi programból vett adatok szerint 88 fő lakik itt. Bercel A település összes lakásállománya enyhén emelkedett. a) Bérlakás-állomány A bérlakás-állomány 17-ről 12-re csökkent. A benne lévő tulajdonosok megvásárolták, az önkormányzat nem tudott anyagi forrást mozgósítani a felújításokra. b) Szociális lakhatás 11 újabb építésű ház áll kifejezetten a mélyszegénységben élők, romák részére. Önkormányzati támogatással épültek, szocpol igénybevételével. Eperfa sornak hívják azt a település részt, amit az önkormányzat és egyéb támogatások segítségével sikerült felépíteni a 2000-es évek elején. e) Lakhatást segítő támogatások A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alapnyi jogon, normatív alapon állapítható meg. f) Eladósodottság Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat.

- 110 -

Cserháthaláp Cserháthalápon 181 lakóingatlan található, valamennyi be van kapcsolva a közműves ivóvízellátásba, csatornahálózatba. a) Bérlakás-állomány Az önkormányzat tulajdonában összesen öt bérlakás van, amelyből három szolgálati lakás. A szolgálati lakások közül egy lakott, kettő üresen áll. b) szociális lakhatás Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások Az első lakásukhoz jutó helyi lakosok az önkormányzattól az ún. első lakáshoz jutók kamatmentes kölcsönét igényelhetik, amelynek összege 100.000 Ft. A lakásfenntartási támogatást viszonylag kevesen veszik igénybe, bár számuk emelkedő tendenciát mutat. Adósságcsökkentési támogatást senki sem igényelt a vizsgált évek tekintetében. f) eladósodottság A lakosság részéről az önkormányzat felé való eladósodottság nem jellemző, nincsenek felhalmozott adóhátralékok, lakbérhátraléka is csak egy-egy családnak van átmeneti időre. A segélyezések, támogatások viszonylag alacsony száma arra enged következtetni, hogy a településen nincs még jelentős mértékben jelen az eladósodottság. Csesztve Az évek során a település lakásállománya nem változott, új lakás építése nem történt, a településen szemmel láthatóan sok az üres, öreg ház a) bérlakás-állomány Csesztvén (Bakópusztán) egy önkormányzati bérlakás van, amelyben egy többgenerációs roma család él. b) szociális lakhatás Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A településen a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2010-től ismét növekvő tendenciát mutat. Adósságcsökkentési támogatás nincs a településen. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Csesztve községhez tartozó lakott külterületek Galibapuszta, és Kincsempuszta. Galibapusztán 7 fő, Kincsempusztán 8 fő él. Ezeken a részeken nincs vezetékes ivóvíz, csatornahálózat, vezetékes gáz és nem szállítják el a kommunális hulladékot sem. Közösségi közlekedés autóbusszal megoldott. - 111 -

Csitár Csitár településen 2008 óta változatlan a lakásállomány. Összesen 209 lakóépület található a községben. Legmagasabb arányban a bérlakások vannak, összesen 9 darab. Szociális lakás 3, még egyéb felhasználású csak 1 darab van. A lakások állapota az elégségestől az egészen modern, jól karbantartottig terjed. Jellemzőbb a közepesen megfelelő lakásállapot. Külterületi lakos, és hajléktalan nem él a településen. Csitárban a szociális lakások száma a 2008-as év óta nem változott, összesen 3 darab van. Az önkormányzat a lakhatás biztosítására lakásfenntartási támogatást nyújt a rászorulóknak. A támogatás összege a jövedelmi helyzettől függően állapítható meg, de minimum 2500 forint. e)lakhatást segítő támogatások Normatív lakásfenntartási támogatásban az 1993. évi III. törvény 38.§ (2) bekezdése alapján az jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg sz öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. Csitár településen a KSH 2011-es adatai alapján 6 fő részesült lakásfenntartási támogatásban f) eladósodottság mutatkozik meg a településen. Rendkívül sokan halmozzák fel a tartozásaikat a közüzemi szolgáltatók felé is. Debercsény Debercsény községben évek óta mindössze 51 lakóingatlan található, valamennyi be van kapcsolva a közműves ivóvízellátásba. A szennyvízelvezetésbe bekapcsolt lakások száma 30, a telefonos hálózatba 17 lakás van bekapcsolva, míg Internetet ismereteink szerint nem használnak a háztartások. Ennek oka a kis lakónépesség és az elöregedés. a) bérlakás-állomány A településen egy szolgálati lakás található, amely a házi orvosnak van fenntartva. Dejtár A településen 602 db lakóingatlan található, 50 áll üresen. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt.

A lakások méretét tekintve az alábbi adatok kedvező képet mutatnak a községről. (Forrás: Népszámlálás 2011.) - 112 -

e) lakhatást segítő támogatások

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településen összesen 38 családi ház van lakott területen kívül, amelyekben összesen 93-an laknak. Ezek az ingatlanok közművesítettek, busz és vasúti közlekedés is elérhető. Drégelypalánk A lakások méretét tekintve az alábbi adatok kedvező képet mutatnak a községről.

(Forrás: Népszámlálás 2011.) A drégelypalánki lakosok saját tulajdonú családi házakban élnek. A 645 házból kb. 62 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. Ez szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy az ingatlan árak nagyon alacsonyak. A régóta üresen álló házak némelyike már romos állapotban van, azok értékesítése legfeljebb telekáron lehetséges. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. a) bérlakás-állomány Az önkormányzat tulajdonában mindössze két szolgálati lakás van, de mindkettő lakatlan. Hont A településen kisebb az 1 és 4 szobás lakások aránya, míg a 2 és 3 szobás lakások aránya nagyobb a megyei, régiós és országos átlagnál. A lakások kb. 24 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. a) bérlakás-állomány - 113 -

Az önkormányzat tulajdonában mindössze három szolgálati lakás van. b) szociális lakhatás Nem releváns a településen. e) lakhatást segítő támogatások A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Településen a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény szerint megállapított normatív lakástámogatást 35 családnak állapított meg az önkormányzat. A lakástámogatás 2.500.-Ft 8.800.- Ft / havi összegben pénzbeli ellátásként került megállapításra (a közüzemi számlákhoz, a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújt támogatást). f) eladósodottság Az eladósodottságról nincs róla nyilvántartott adat, de a lakásfenntartási támogatást igénylők számának emelkedése alapján valószínűsíthető a családok eladósodottságának emelkedése. Az adóságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra Hugyag a) bérlakás-állomány Hugyagon jelenleg 336 lakás van. Ebből 1 bérlakás, 0 szociális lakás és 1 egyéb felhasználású. A lakások állapota az elégségestől az egészen modern, jól karbantartottig terjed. Jellemzőbb a közepesen megfelelő lakásállapot. Külterületi lakos, és hajléktalan nem él a településen. A település hátrányos helyzetű családjai számára sok esetben a lakásfenntartási támogatás biztosítja az áramellátást. A kérelmezők 90 %-a kéri a támogatást az áramszolgáltatási díj finanszírozására, illetve a felhalmozott, meg nem fizetett díjhátralékok csökkentésére f) eladósodottság A település lakosainak közel 70%-a rendelkezik valamilyen hitellel. Sok családnál a mindennapos megélhetés nem biztosított. A segélyezettek esetében sokan az önkormányzati támogatáson kívül más jövedelemforrással nem rendelkeznek, kivéve a gyermekes családok Iliny b) szociális lakás - 3db f) eladósodottság Iliny Község foglalkoztatás szempontjából nehéz helyzetben van. Minden környező munkahely a településen kívül található. A lakosság elöregedő, nagyobb hányada él nehéz anyagi körülmények között. A munkanélküliség is magas arányban mutatkozik meg a településen. Sokan halmozzák fel a tartozásaikat a közüzemi szolgáltatók felé is.

- 114 -

Magyarnándor Magyarnándorban 2011-ben 469 lakóingatlan volt, valamennyi be van kapcsolva a közműves ivóvízellátásba, csatornahálózatba. A településen négy bérlakás található.

5.3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A falvakban a többségi társadalommal szomszédságban kevés roma él. Nógrád megyében élő cigányság lakáskörülményei nagyon rosszak a negatív foglalkoztatási mutatóknak köszönhetően, nagyon keveset, sokan egyáltalán semmit nem tudnak lakásuk állagának megőrzésére fordítani. Ennek köszönhetően a cigányok házai rosszabb állapotban vannak, mint a többségi társadalom tagjainak tulajdonában lévők. A járás több településén telep-szerű lakókörnyezetben élnek, közművek nélkül. A probléma megoldását nehezíti, hogy az „ajándékba” kapott felújításokat többségük nem becsüli meg, a padlót elfűtik, bútorokat eladják. A bekötött közműveket jövedelem hiányában sok esetben fizetni nem tudják, ezért a szolgáltató kiköti azokat.

5.3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.

- 115 -

- 116 -

E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, - 117 -

b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az önkormányzatok a kötelezően ellátandó feladatai körében biztosítja a lakosságnak a színvonalas egészség-ügyi ellátáshoz való hozzáférést. Az alábbi táblázatban láthatjuk az egyes településeken elérhető szolgáltatásokat:

B.GYARMAT

7x

x

CSERHÁTHALÁP CSERHÁTSURÁNY

3x

x

xxx

xx

xx

xx

x

Szociálisotthon

Gyógysz. tárak száma

orv. ellát.

nemi

pszich. fertőző

ideg szem

orr

füll sebészet

intenzív

orvosi bőr- és nemibet.

fogá-szat gyermek 6x

Kórházi szakrendelés és betegellátás

4x 5x

x

BECSKE BERCEL

társközség

hely-ben

Háziorvos rendelő Szakrendelés

bőr szü-lészet Mentősz. Sürgős.

háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás fogorvosi alapellátás: alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás: védőnői ellátás:

belgyógy.

   

x

x

x x

- 118 -

x

x

CSESZTVE

x

CSITÁR

x

DEBERCSÉNY DEJTÁR

x

DRÉGELYPALÁNK ÉRSEKVADKERT

2x

GALGAGUTA

x

HERENCSÉNY

x

HUGYAG

x

HONT

x

x

x

x

x

x

x

ILINY x

IPOLYVECE MAGYARNÁNDOR

x x

MOHORA NOGRÁDKÖVESD

x

NOGRÁDMARCAL

x

ÖRHALOM

x

PATAK

x

PATVARC

x

SZANDA

x

SZÉCSÉNKE

x

SZÜGY TERÉNY

x

x

x

x

x

Balassagyarmat Önkormányzata 2011. évtől kezdődően évente HPV-programot indít, a humán papilloma vírus elleni 3 oltásból álló védelem megszerzésére. A HPV elleni injekciókat az adott tanévben 6. osztályos balassagyarmati lakos lányok kaphatják meg. A program keretében Önkormányzat 30 %-kal támogatja az oltóanyag beszerzési költségét, a szülők költsége az oltóanyag 70 %-a. Az Önkormányzat kedvezményes áron tudja a gyógyszertártól megvásárolni az injekciókat, így még kedvezőbb áron juthatnak hozzá az érintettek. Azonban - 119 -

a kedvezményes ár ellenére sem tudja minden család fedezni ezt a költséget, pedig sokan élnének a program adta lehetőséggel. A kezdeményezés sikeresnek mondható, holott a 12 éves lánygyermekeknek kb. 20-25 %-a kapja így meg ezt a típusú védőoltást. A gyermek háziorvosok támogatják a programot, segítenek a népszerűsítésében, valamint ők végzik el a gyógyszertár által kiszállított oltóanyag beadását. A védőnők (területi, iskola, kórházi, családvédelmi) állami, népegészségügyi (egészségvédelmi, közegészségügyi, járványügyi, nő-, anya-gyermekvédelmi megelőző) feladatok ellátásában közreműködnek. Jelenős szerepük van a közösségi egészségfejlesztésben, a betegségek megelőzésében, megbetegedés esetén az egészségi állapot helyreállításában. A népegészségügyi tennivalók tervezésében és megvalósításában az állam és az önkormányzatok együttműködő partnereiként szerepük jelentős. A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás keretében gondoskodik a védőnői ellátásról. Ide tartozik az óvodai ellátást is magába foglaló területi védőnői ellátás (korábban körzeti védőnői szolgálat), valamint az iskola-egészségügyi ellátás. Megyénkben, a vállalkozásban ellátott védőnői körzetek száma 13 A tizenhárom védőnői körzetből a Balassagyarmati járás területén hat körzetet látnak el vállalkozásban. Megyénkben a lakosság védőnői ellátásának biztosítása céljából az alapellátásban a szervezett védőnői állások száma 109. Közülük 92 (84,4%) területi védőnői, 17 (15,6%) főfoglalkozású iskola-védőnői. A 92 szervezett védőnői körzetből 67 területi védőnői körzetben (72,8%) a védőnők iskolai feladatokat is ellátnak. Az alapellátásban szervezett védőnői állások járásonkénti megoszlását és a védőnői ellátás személyi feltételeit az alábbi táblázat tartalmazza.

- 120 -

A 92 területi védőnői állásból 2013.december 31-én 20 (21,7%) volt betöltetlen. 2013. december 31-én a 17 szervezett iskola-védőnői állásból 15 volt betöltve. A 2012. és 2013. december 31-i állapot adatai azt mutatják, hogy megyénkben a védőnői szolgálat személyi feltételei az elmúlt évben negatív irányban változtak. A betöltött állások aránya (területi védőnői és iskola védőnői is) jelentés mértékben elmarad az országos átlagtól. A 2013. évi betöltött területi védőnői állások aránya országos szinten Nógrád megyében volt a legrosszabb. (Forrás: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakfelügyeleti Osztály). A kistérség egészségügyi ellátása elfogadható, ami nem, jelenti azt, hogy nincs mit tenni e területen. Javítani kell a háziorvosi ellátás szervezettségét, elsősorban a vidéki településekben. Az aprófalvas településeken egy-egy orvos több település betegellátásáért is felelős. A közlekedés nem a legjobb feltételek mellett történik, így előfordulhat a késés, de itt gyakori az orvos hiány is. Korszerűsíteni kell a rendelőintézeteket és javítani azok felszereltségét. Sok helyen hiányoznak a közeli gyógyszertárak. A szakrendelések elsősorban és többségben a térségi központban vannak.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Balassagyarmaton a Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben és kihelyezett szakrendelőiben érhetőek el ezen ellátások. A településeken a háziorvosok irányítása mellett a Védőnői Szolgálatnál dolgozó védőnők végzik a várandós kismamák, a csecsemők, a kisgyermekek és az iskolások szűréseit. A várandós kismamák szűrését a Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet szülésze-ti és nőgyógyászati dolgozóival együttműködve végzik. Balassagyarmaton a Védőnői Szolgálat épületében a gyermekorvosokkal együtt végzik a csecsemőgondozást és a kisgyermekek szűrését. A kisgyermekeknek járó kötelező védőoltások beadását a gyermekorvosok a gyermekorvosi rendelőikben hajtják végre. Az iskolákban kialakított orvosi szobákban az iskolavédőnők számos szempont szerint szűrik meg az iskolás gyermekeket.

- 121 -

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi fizikai és mentális fejlesztési lehetőségek a Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben érhetőek el mindenki számára ingyenesen. A bölcsődei, óvodai rendszerbe bekerült, magatartásbeli, nyelvi-beszédbeli, mozgás, és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek felzárkóztatását, fejlesztését az önkormányzatok és a KLIK látja el az illetékes szakértői bizottságok, és nevelési tanácsadó szakvéleménye és útmutatása alapján. A járásban működő Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató Központja támogató szolgálatot működtet Ezen ingyenesen igénybe vehető fejlesztő szolgáltatásokon túl a járásban elérhető néhány olyan speciális fejlesztő szolgáltatás, mely a sérült vagy hátránnyal küzdő gyermek felzárkózását nagyban segíti. Ezen ellátások nagy része azonban sok rászoruló gyermek és felnőtt számára elérhetetlen, egyrészt az áruk miatt, másrészt azért, mert a sok rászoruló nem tudja megoldani az oda- és visszautazást.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A térség közétkeztetési konyháján az előírásoknak megfelelően állítják össze és készítik el az ételeket. A térségben több közétkeztetési társulás is működik, némelyeket az önkormányzatok működtetnek, némelyeket vállalkozók üzemeltetnek. Nő azon települések száma, ahol az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen termelik meg a közétkeztetésben felhasznált alapanyagokat, befőtteket, savanyúságot. A közmunkaprogramok által rendelkezésre álló munkaerő igénybevételével a jövőre nézve egyre több önkormányzat tervezi az önellátásra való átállást.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés Járásunkban szinte minden település rendelkezik sportpályával. AZ általános iskolák rendelkeznek tornateremmel és sportpályákkal, ahol tanítás után is lehetőség van sportolásra. A járásban számos sportolási lehetőség van: kézilabda, karate, labdarúgás, tenisz, lábtenisz, tájfutás, lovaglás, íjászat, sakk, falmászás, asztalitenisz, stb.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A Balassagyarmat Kistérség Szociális Szolgáltató Központ révén a rászorulók számára biztosított a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatások elérése valamint a pszichiátriai, és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és házi segítségnyújtás elsősorban az idősek számára nyújt nagy segítséget, a bevásárlás, gyógyszerkiváltás, takarítás, beszélgetés tekintetében. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat folyamatosan biztosítja a térségben élő szociális és mentálhigi-énés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzését, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítését. - 122 -

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Járásunkban nem jellemző.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az általános iskolában különböző tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére.

5.3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai A balassagyarmati járás területén lévő önkormányzatok, művelődési házak, könyvtárak, IKSZT központok, teleházak, sportcentrumok, füves/salakos/betonos/műfüves futtballpályák, gördeszka és BMX pályák színes és változatos közösségi tereken nyújtanak kulturált kikapcsolódási lehetőségeket mindenki számára. Balassagyarmati térségben csakúgy, mint az ország egész területén szervezett formában indult újra az óriási népszerűségnek örvendő Bozsik program, mely szakemberek segítségével már óvodás kortól a sport szeretetére, és sportszerű viselkedésre nevel. Ez az egyik olyan közösségi program, mely igazán egyenlő esélyeket és bizonyítási lehetőséget nyújt azon gyermekek számára is, akik tanulási nehézségekkel küzdenek. Az elismerés, siker jellemformáló hatása már igen korán, fél év után megmutatkozik a programba bekerült mélyszegénységben élő gyermekeken. Sok gyermeknek nincsen pénze cipőre, vagy nem tudja megoldani a tornákra való utazást, ám a helyi közösség legtöbb esetben felkarolja és segíti a gyermekek programban maradását fuvarozással, ajándék cipővel, stb. A térség településeinek általános iskolái és művelődési házai számtalan tanórán kívüli, délutáni, hétvégi „szakkörrel”, sport- és kézműves foglalkozással várják a települések lakóit. Balassagyarmaton teniszpálya, valamint május-szeptember között strand is rendelkezésre áll. A közeljövőben elkészül a balassagyarmati tanuszoda, mely a térség úszás-oktatási programjának középpontja lesz. A Nemzeti Művelődési Intézet konzorciumban a Munkaügyi Központtal kulturális közösségi munkás hálózatot működtet Nógrád megyében is. A közösségi munkások önkormányzatoknál, civil szervezeteknél segítik a helyi programok megvalósítását. Munkájukat koordinátorok támogatják. A települések önkormányzatai több-kevesebb sikerrel - élénk közösségi életet próbálnak létrehozni. Egy falunap, karácsonyi készülődés és ünnepség, augusztus 20-i, és március 15-i ünnepély minden településen van. Ezen kívül sok helyen úgynevezett „testvértelepülési találkozókat” szerveznek évente, ahová a határon túli testvér falu/város lakóit, hagyományőrző csoportjait is meghívják. - 123 -

Azon településeken, ahol nagy arányban élnek roma nemzetiségűek, ezen eseményekre gyakran hívnak cigányzenekarokat, lehetőség szerint híres cigány előadókat, hogy sikerük jó példával szolgáljon a lakosságnak. Sok településen évente 1-2-szer kiállításokat szerveznek helyi lakosok alkotásaiból, mely szintén kiváló alkalom a helyi közösség formálódására.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Járásunkban nem jellemző.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A biztosabb Jövőért Kistérségi Közhasznú Egyesület 2013-2014-ben Önkéntes Pontot hozott létre Balassagyarmaton, mely a térségi adomány-felajálásokat gyűjtötte és juttatta el rászorulók részére. További önkéntes munkát és adománygyűtést szereznek az egyházak, helyi templomok, a Magyar Vöröskereszt, a Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató Központja, valamint a helyi önkormányzatok, a területi védőnők, az általános iskolák, civil szervezetek és magánszemélyek. Az adománygyűjtés és önkéntes munka főképp a nagyobb vallási ünnepek, Karácsony és Húsvét idején gyakoriak.

5.3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nógrád megyében a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választások eredményeként 83 helyen működik roma nemzetiségi önkormányzat. A járás önkormányzataival szorosan együttműködnek. A balassagyarmati járás 29 települése közül az alábbi 18 településen: 1. Balassagyarmat 2. Becske 3. Bercel 4. Cserhátsurány 5. Csitár 6. Dejtár 7. Drégelypalánk 8. Érsekvadkert 9. Herencsény 10. Hugyag 11. Ipolyvece 12. Mohora 13. Nógrádmarcal 14. Őrhalom 15. Patvarc 16. Szanda - 124 -

17. Szügy 18. Ipolyszög Balassagyarmat 1994-től működik kisebbségi önkormányzat, mely a költségvetésében rendelkezésre álló pénzösszegből támogatta és támogatja a hátrányos helyzetű roma tanulókat az iskolákban működő alapítványokon keresztül. Az óvodákat játékok vásárlásával segítette és segíti. Tevékenyen részt vesz a rászoruló családok ügyeinek adminisztratív intézésében az önkormányzatnál. 2012. évtől Balassagyarmat Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata néven működik, folyamatosan üléseket tart, Önkormányzatunkkal jó kapcsolatot ápol. Csitár A kisebbségi önkormányzat részt vállal a településen élők helyzetének javításában. Saját lehetőségeihez mérten támogatja a rászorultakat. A roma fiatalok társadalmi beilleszkedését segíti, oktatásukat nagy mértékben támogatja. Dejtár 2002. évi választásokon Dejtáron megalakult a Roma Nemzetiségi Önkormányzat 5 fővel. Feladatait működése fennálása óta a nemzetiségi törvény 113. §-a alapján határozta meg. Kiemelt feladatának tekinti a roma közösség érdekképviseletét, az esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátását. Kiemelt feladatának tekinti a roma közösség érdekképviseletét, az esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátását. A kisebbségi és a települési önkormányzat között nagyon jó munkakapcsolat alakult ki. A települési önkormányzat biztosítja a kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A két önkormányzat között a romákat érintő kérdésekben egyeztetés van. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködik Dejtár Község Önkormányzatával, rendszeresen kapcsolatot tart a település oktatási, gyermekjóléti és szociális intézményeivel. Véleményezi a kisebbségeket érintő előterjesztéseket és részt vesz a helyi programokon. A 2011. évi Népszámláláson 92 fő vallotta magát roma származásúnak. Hugyag A kisebbségi önkormányzat részt vállal a településen élők helyzetének javításában. Saját lehetőségeihez mérten támogatja a rászorultakat. A roma fiatalok társadalmi beilleszkedését segíti, oktatásukat nagymértékben támogatja. A Macika Ösztöndíjprogram (esélyegyenlőségi ösztöndíjak) keretében sok helyi fiatal jutott támogatáshoz. A 2005 óta működő Útravaló Ösztöndíjprogram célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. A 2012/2013. tanévtől az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében – tekintettel a legrosszabb továbbtanulási esélyű gyermekek körében a roma, cigány származású gyermekek magas arányára, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött Keretmegállapodásra – a programba újonnan belépő - 125 -

tanulók számának növelése mellett, valamennyi esélyegyenlőségi alprogramba a támogatottak legalább 50%-áig roma származású tanulót kell bevonni (az 50%-os korlát nem a pályázó intézményben tanulók, illetve pályázók számára vonatkozik, hanem a Támogató által támogatásban részesített tanulók számára). A források lehetővé teszik, hogy a 2012/2013. tanévben legalább 5.000 fő a programba újonnan belépő roma tanuló részesüljön olyan anyagi támogatásban, amely segíti az iskolarendszerben történő bennmaradásukat, valamint növeli továbbtanulási esélyeiket. A PÁLYÁZAT CÉLJA: Az esélyegyenlőségi alprogramok célja a hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelése

5.3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Települések

1.

Balassagyarmat

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A nyilvántartott álláskeresők száma növekszik, a nők száma magasabb arányban mutat növekedést, mint a férfiak száma A nyilvántartott álláskeresők között radikális az emelkedés a 21-25 éves korcsoportban, magas a csak általános iskolát végzettek száma.

Az Önkormányzati bérlakások felújításra szorulnak

2.

Bercel

A nyilvántartott álláskeresők száma 2011-ben nagyon megemelkedett, közöttük sok a tartósan munkanélküli, főként 36-51 év közötti. Nőtt a

- 126 -

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. Szorosabb együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel, az érintettek tájékoztatása, valamint álláshirdetések kifüggesztése helyben szokásos módon (honlap, helyi újság, hirdetőtábla) 2. Együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel az érintettek képzettségének felmérésében 3. A Munkaügyi Kirendeltség által szervezett képzéseken való részvétel, képzéssel kapcsolatos pályázatok keresése

1. Önkormányzati bérlakások műszaki állapotfelmérése 2. Önkormányzati bérlakások felújításával kapcsolatos pályázatok keresése 1. Kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel, álláshirdetések közzététele a helyben szokásos módon. 2. Az érintettek bevonása a helyi foglalkoztatási, közfoglalkozatási

szociális ellátásokat igénybe vevők száma.

Nőtt a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű álláskeresők száma

A lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2011-ben nagyon megemelkedett, adósságcsökkentési támogatásban részesültekről nincs adat.

lehetőségekbe.

Felnőttoktatási lehetőségek felkutatása, az érintettek tájékoztatása.

Érintettek tájékoztatása az adósságkezelési szolgáltatásról.

3.

Cserháthaláp

A férfiak körében megnőtt az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya, magas és növekedik az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők száma. A munkaügyi kirendeltséggel és a KLIK

kel együtt működve az érintettek tájékoztatása a felnőttoktatási felnőttképzési lehetőségekről.

4.

Cserhátsurány

Tartós munkanélküliség emelkedése, alacsony bérjövedelem

Közfoglalkoztatás tovább bővítése, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása

Nincs helyi foglalkoztatási és átmenetet segítő program a fiatalkorúaknak a munkába

A vonzáskörzet foglalkoztatási programjaihoz való hozzáférés segítése vagy helybevitele

A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének nehézségei, hiányosságai, a célcsoport

Települési szintű adatgyűjtés, elemzés a szociális és foglalkoztatási integráció előmozdítása érdekében

- 127 -

meghatározásának bizonytalanságai 5.

Csesztve

A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, adósságkezelési szolgáltatás nincs a településen.

Családsegítő szolgálat bevonása az adósságkezelési szolgáltatás megszervezésébe.

A munkanélküliek közül sok az ellátás nélküli személy

1. A családsegítő szolgálat bevonása annak felderítésébe, hogy kik azok a személyek akik ellátatlanok. 2. Munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolattartás; az érintettek tájékoztatása munkalehetőségekről, képzésekről.

6.

Csitár

Munkanélküliek aránya magas, tartós munkanélküliség jellemző.

Folyamatos kapcsolattartás a helyi munkaügyi kirendeltséggel, lakosság tájékoztatása az aktuális álláslehetőségekről, a munkaügyi kirendeltség honlapján megjelenő álláslehetőségek kifüggesztése az Önkormányzat hirdetőtáblájára

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma magas. Álláskeresési járadékban részesülők száma magas. Közgyógyellátásban és ápolási díjban részesülők száma magas.

Oktatási lehetőségek felkutatása, pályázati lehetőségek felkutatása. Felnőttoktatás.

7.

Debercsény

2011 re megemelkedett az alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők száma.

A munkaügyi kirendeltséggel együtt működve az érintettek tájékoztatása a felnőttképzési lehetőségekről.

8.

Dejtár

Magas a tartós

1. intézkedés: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi

- 128 -

munkanélküliek száma.

Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán. 2. intézkedés: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3. intézkedés: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan. felkutatása,

A nyilvántartott álláskeresők közel 50%a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra.

9.

Drégelypalánk

Magas a tartós munkanélküliek száma.

Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttoktatási lehetőségekről.

1.Az érintettek bevonása az adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével. 2.Igényfelmérés. 3.Pályázat szociális bérlakásra.

1. intézkedés: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán. 2. intézkedés: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3. intézkedés: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan. felkutatása,

A nyilvántartott álláskeresők közel 50%a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttoktatási lehetőségekről.

1.Az érintettek bevonása az

- 129 -

10.

Érsekvadkert

11.

Galgaguta

12.

Herencsény

13.

Hont





A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra.

adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével.

A hátrányos helyzetűek közül nagyon sokan a roma nemzetiség tagjai. Esélyek javítása Az önkormányzatnál és intézményeiben, illetve a társulásnál és a társulás által fenntartott intézményekben alacsony a romák foglalkoztatása

A társadalmi környezettel az együttműködés javítása

Kiemelten magas a tartós munkanélküliség.

Átképzési, álláskeresési lehetőségek ismertetése Munkaügyi Központon keresztül, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása.

A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének a hiányosságai

Települési szintű adatgyűjtés, elemzés a szociális és foglalkoztatási integráció előmozdítása érdekében

Magas a tartós munkanélküliek száma.

1. intézkedés: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán.

2.Igényfelmérés. 3.Pályázat szociális bérlakásra.

Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeiben (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola) roma szakképzett és nem szakképzett munkaerőt alkalmaz.

2. intézkedés: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3. intézkedés: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan.

- 130 -

felkutatása, A nyilvántartott álláskeresők közel 40%a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra.

14.

Hugyag

Álláskeresők számának növekedése foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma magas, álláskeresési segélyben részesülők száma nő, ápolási díjban részesülők száma növekedett.

8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya, amely majdnem eléri az 50%-ot.

Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttoktatási lehetőségekről.

1.Az érintettek bevonása az adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével. 2.Igényfelmérés. 3.Pályázat szociális bérlakásra.

1.Kapcsolattartás a helyi munkaügyi kirendeltséggel, tájékoztatást adni a lakosságnak az aktuális munkalehetőségekről. 2. TÁMOP-5.3.1-B-2-12/2Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben pályázat benyújtása.

Érintettek tájékoztatása a környékbeli felnőttoktatási és felnőttképzési lehetőségekről, feltételekről.

15.

Iliny

Az álláskeresők száma növekedett. Folyamatos kapcsolattartás a helyi munkaügyi kirendeltséggel, az aktuális álláslehetőségek kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

Az álláskeresők száma növekedett. Folyamatos kapcsolattartás a helyi munkaügyi kirendeltséggel, az aktuális álláslehetőségek kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

16.

Ipolyszög

Magas a munkanélküliségi ráta:

1.Kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel. az érintettek

- 131 -

17.

Ipolyvece

tartós munkanélküli, pályakezdő álláskeresők körében különösen. Csökken a közfoglalkoztatásba bevont személyek száma. Emelkedik a rendszeres szociális segélyben részesülők, lakhatási támogatás száma.

tájékoztatása (honlap, hirdetőtábla) a felnőttoktatási/felnőttképzési lehetőségekről, közmunkaprogramról, álláslehetőségekről.

Regisztráció hiánya (nem minden munkanélküli jelentkezik álláskeresőként)

Érintettek felkutatása, tájékoztatás a regisztráció kedvezményeiről.

Magas a tartós munkanélküliek száma.

1.: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán.

2.Közmunkaprogram folytatása, bevonásuk a közmunkaprogramba.

2.: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása

A nyilvántartott álláskeresők több mint 40%-a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

18.

Magyarnándor

3.: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan. felkutatása, 1.:Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttképzési lehetőségekről.

A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra.

1.: Az érintettek bevonása az adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével.

Az alapfokú végzettséggel

A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve az érintettek

- 132 -

2.: Igényfelmérés. 3.: Pályázat szociális bérlakásra.

19.

Mohora

rendelkező álláskeresők száma 2011-ben növekedést mutat.

tájékoztatása a felnőttképzési lehetőségekről.

A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének hiányosságai

Települési szintű adatgyűjtés, elemzés a szociális és foglalkoztatási integráció előmozdítása érdekében

Kiemelten magas a tartós munkanélküliség

Átképzési, álláskeresési lehetőségek ismertetése Munkaügyi Központon keresztül, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Közmunkaprogram kiterjesztése

20.

Nógrádkövesd

A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének hiányosságai

Kiemelten magas a tartós munkanélküliség

21.

Nógrádmarcal

2008-tól szinte stagnál a munkanélküliek száma, nem mutatkozik a helyzet javulása. Arányaiban a munkanélküli nők száma a magasabb, és folyamatosan növekszik a számuk.

Magas az önkormányzati ellátásban részesülő munkanélküliek száma, ami a tartós munkanélküliségre utal.

2009-től növekszik a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, az

- 133 -

Települési szintű adatgyűjtés, elemzés a szociális és foglalkoztatási integráció előmozdítása érdekében Az önkormányzatnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs alkalmazása. 1. Közmunkaprogramok továbbfolytatása, lehetőség szerinti kibővítése. 2. Szociális Földprogram olyan irányú továbbfejlesztése, (zöldségtermesztés, gyógynövénytermesztés stb.) hogy keretében minél több nő legyen foglalkoztatható.

Munkanélkülieknek segítségnyújtás olyan munkalehetőségek felkutatásában, melyek visszaviszik az elsődleges munkaerőpiacra.

Meg kell vizsgálni az adósságkezelési szolgáltatás (ennek része az adósságcsökkentési támogatás)

22.

Patak

adósságcsökkentési támogatást nem biztosítja az önkormányzat, pedig a szociális ellátások iránti igény növekedése a lakosság elszegényedésére utal.

bevezetésének lehetőségét és várható hatását.

Magas a tartós munkanélküliek száma.

1. intézkedés: rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététele a honlapon, hirdetőtáblán. 2. intézkedés: az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás folytatása 3. intézkedés: pályázat (TÁMOP) foglalkoztatás bővítésre vonatkozóan. felkutatása,

A nyilvántartott álláskeresők közel 50%a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma emelkedett, az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra. 23.

Patvarc

Magas a nyilvántartott álláskeresők aránya, ezen belül a tartós munkanélküliek száma. A rendszeres szociális segélyben, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma növekvő tendenciát mutat.

- 134 -

Tájékoztatás (pl. hirdetőtáblákon, honlapon) a közelben fellelhető felnőttoktatási lehetőségekről.

1.Az érintettek bevonása az adósságrendezési szolgáltatásba a családsegítő segítségével. 2.Igényfelmérés. 3.Pályázat szociális bérlakásra.

Munkahelyi kirendeltséggel való kapcsolattartás; Érintettek tájékoztatása (honlapon, hirdetőtáblán) az aktuális munkalehetőségekről, felnőttképzés lehetőségéről, közmunkaprogramról; képzettségek áttekintése, esetlegesen átképzések; Tájékoztatás felnőttoktatási lehetőségekről, feltételekről.

A 10 év alatt 2,6%-kal nőtt az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma a férfiaknál.

1.Igényfelmérés. 2. Pályázat.

Lakhatási támogatási forma igen drasztikusan megnövekedett a településen. Nincs szociális lakhatási lehetőség. 24.

Szanda

A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva

Folyamatosan nő a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő

25.

Szügy

1. A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra. 2. Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatás lehetőségeibe

Érintettek tájékoztatása az adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával.

A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei

Pályázati lehetőségek keresése kültéri sporteszközök beszerzéséhez

2010-től jelentősen növekedett a tartós munkanélküliek és az aktívkorúak ellátásában részesülők száma, és ezzel ellentétesen csökkent a közfoglalkoztatásban résztvevők száma.

1. Folyamatos kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel. Álláslehetőségek, közmunkaprogramok helyben történő hirdetése (honlapon, hirdetőtáblán, családgondozó útján).

Nincsenek információk a képzési, átképzési,

Információgyűjtés a munkaügyi kirendeltségtől, és a

- 135 -

2. Közmunkaprogramok továbbfolytatása, lehetőség szerinti kibővítése

munkaerő-piaci beilleszkedést szolgáló programokról.

2009-től növekszik a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, az adósságcsökkentési támogatást nem biztosítja az önkormányzat, pedig a szociális ellátások iránti igény növekedése a lakosság elszegényedésére utal.

2008-tól folyamatosan 2012-től pedig kiugróan megnövekedett a közgyógyellátásban részesülők száma. Kevés az információ, a tájékoztatás az egészségügyi szűrővizsgálatokról.

A lakosság tájékoztatása nem megoldott, mert nem frissül rendszeresen a honlap, a helyi újság megjelenése nem rendszeres. 26.

Terény

Magas a lakásfenntartási támogatást igénybe vevők száma.

Növekszik a pályakezdő munkanélküli fiatalok száma

- 136 -

munkanélküliek tájékoztatása a programokról (honlap, hirdető tábla, helyi újság, családgondozó útján.)

Meg kell vizsgálni az adósságkezelési szolgáltatás (ennek része az adósságcsökkentési támogatás) bevezetésének lehetőségét és várható hatását.

Szorosabb együttműködés a háziorvossal, a védőnővel, és a fogorvossal a szűrőprogramokról való információgyűjtés érdekében. A lakosság tájékoztatása, és a vizsgálatokra való eljutás segítése.

A kommunikációért felelős személy megbízása.

Tájékoztatás az adósságkezelő szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával.

Elméleti és gyakorlati képzések (ökoszisztéma, földművelés, erdőgazdálkodás, kézműves termékek) kezdeményezése, felkutatása a munkaügyi kirendeltséggel

együttműködve.

Magas az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők száma.

5.4

Termelői piac kialakítása városi fizetőképes kereslet felkutatásával.

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

5.4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői A település állandó népességének összlétszámához viszonyítva 11,8 % a 0-14 éves korú gyermek. A járásunk általános jellemzői között került bemutatásra, hogy aprófalvas szerkezete okán, az elöregedés megállítása miatt fontos a fiatalok településen való megtartása. Sajnos azonban a munkahelyteremtés problémái miatt sokan nem maradnak a térségben. A bölcsődéket és az óvodákat az önkormányzatok tartják fenn. A járásban nincs egyházi, illetve magánóvoda. 2014. szeptember 1-jétől kezdődően valamennyi 3. életévét betöltött gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie. A balassagyarmati tankerületben is az 5 éves óvodás gyermekek száma a legmagasabb: 351 fő. A 3 és 4 évesek száma ettől elmarad: 248 fő, illetve 337 fő. A jelenleg tankötelessé válók száma is csak 308 gyermek. A balassagyarmati tankerületben a 0-14 éves korú gyermekek adatait vizsgálva megállapítható, hogy tankerületi szinten a köznevelésbe belépő gyerekek száma csökken. A balassagyarmati tankerület óvodáinak kihasználtsága Balassagyarmaton a legmagasabb. Valamennyi óvodában foglalkoztatott pedagógus nő. A járásban működő bölcsődék és óvodák számának bemutatása: Bölcsőde Óvoda B.GYARMAT

X

5X

BECSKE BERCEL

X

CSERHÁTHALÁP

X

CSERHÁTSURÁNY

X

CSESZTVE

X - 137 -

Bölcsőde Óvoda CSITÁR

X

DEBERCSÉNY DEJTÁR

X

DRÉGELYPALÁNK

X

ÉRSEKVADKERT

X

GALGAGUTA

X

HERENCSÉNY

X

HUGYAG

X

HONT

X

ILINY IPOLYVECE

X

IPOLYSZÖG

X

MAGYARNÁNDOR

X

MOHORA

X

NOGRÁDKÖVESD

X

NOGRÁDMARCAL

X

ÖRHALOM

X

PATAK

X

PATVARC

X

SZANDA

X

SZÉCSÉNKE

X

SZÜGY

X

TERÉNY

X X

- 138 -

A járás településeinek Esélyegyenlőségi Programjaiból kiderül, hogy a térség településein a halálozások száma magasabb, mint az élveszületéseké, így megfigyelhető a települések folyamatos elöregedése. A főváros viszonylagos közelsége miatt erős a „vándorlási veszteség” a térségben, különösen a fiatal pályakezdők tekintetében. A térség települései sokat foglalkoznak ezen probléma megoldásával. Balassagyarmat kimondottan iskolaváros, három általános és négy középiskolája mellett alapítványi fenntartású speciális iskola, valamint egyházi iskola és gimnázium is működik, a városban több mint hétezer diák tanul. Ennek megfelelően a munkaerő képzése és átképzése az igényeknek megfelelően könnyen igazítható. Több középfokú iskola, szakiskola működik igen változatos profillal és rugalmas alkalmazkodó-képességgel. A város vonzáskörzete természetes módon terjed ki a térség minden településére, s a szomszédos rétsági és pásztói térségekre is. A Balassagyarmati Tankerület a járás északi részén helyezkedik el. 2013. január 1-jétől az iroda a Balassagyarmati Önkormányzat épületében, a Rákóczi fejedelem út 12. alatt működött, majd 2013. október 1-jével új épületbe költözött, az Óváros tér 28. szám alá. A tankerület fenntartásában működik két középiskola, nyolc általános iskola, egy kollégium, valamint egy alapfokú művészeti iskola. Az általános iskolák közül három tagintézményekkel is rendelkezik, valamint a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolához tartozik egy pásztói, valamint egy szécsényi tagintézmény is. A pásztói tagintézménynél a fenntartás és a működtetés különvált, Pásztó Község Önkormányzata működtetésre nem adta át az intézményt. A Balassagyarmaton található intézmények közül csupán egy középiskola, a Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola tekintetében viseli a működtetés költségeit a tankerület, azonban az elmúlt év során bebizonyosodott, hogy a fenntartás és a működtetés szétválasztása nem szerencsés. A vidéki intézmények esetében mind a fenntartás, mind a működtetés a tankerület feladata. Balassagyarmaton található továbbá a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Balassagyarmati Tagintézménye, mely a KLIK Salgótarjáni Tankerülete fenntartása alatt működik. A járásban egy alapítvány által fenntartott iskola, a RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium működött Balassagyarmaton, melyet a 2015-2016-os tanévtől szintén a KLIK vett át működtetésre. Két egyházi fenntartású általános iskola cserhátsurányi és pataki székhellyel, valamint egy ugyancsak egyházi fenntartású összetett iskola, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola működik. Az intézmények állapota változó képet mutat, kisebb felújítási, karbantartási munkákat minden évben végeztek az önkormányzatok, több településen pályázatok révén, azonban szükség lenne a legtöbb épület korszerűsítésére, nyílászárók cseréjére, vizesblokkfelújítására, fűtés-korszerűsítésére, tetőszerkezet felújítására, hőszigetelésre. Az akadálymentesítés a tizenkilenc intézmény közül kettőben teljesen, háromban részben megoldott. Az iskolák felszereltsége jónak mondható, rengeteg eszköz beszerzésére került sor az elmúlt években az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatás, illetve más oktatást támogató pályázat keretében. - 139 -

A kis gyermeklétszámmal rendelkező iskolákban további problémát jelent a szakos ellátottság hiánya, mely szempontjából a személyi feltételek javítására továbbra is szükség van, különösen az idegennyelv, informatika, és természettudományos tárgyak tekintetében. A térségben növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma, ellátásukra utazó gyógypedagógiai hálózat került létrehozásra, azonban ezen a területen ugyancsak szakemberhiány jelentkezik.

Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Az iskola adatai Iskola neve

Iskola címe

Tanulólétszám

Az intézmény képzési szerkezete

Berceli Széchenyi István Általános Iskola

2687 Bercel, Széchenyi út 3.

138 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája

2686 Galgaguta, József Attila út 15.

17 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája

2693 Becske, Ady Endre út 1.

24 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola

2646 Drégelypalánk, Fő út 7.

101 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája

2649 Dejtár, Iskola utca 1.

102 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola

2659 Érsekvadkert, Eötvös utca 1.

280 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Kiss Árpád Általános Iskola

2660 Balassagyarmat, Bajcsy- Zsilinszky utca 7.

424 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Dózsa György Általános Iskola

2660 Balassagyarmat, Dózsa György út

407 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

- 140 -

17.

Szabó Lőrinc Általános Iskola

2660 Balassagyarmat, Május 1. út 2.

383 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

2694 Magyarnándori Általános Magyarnándor, Iskola Iskola utca 1.

131 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola

2691 Nógrádkövesd, Kossuth út 36.

90 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Őrhalmi József Attila Általános Iskola

2671 Őrhalom, Rákóczi út 33.

63 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

Szügyi Madách Imre Általános Iskola

2699 Szügy, Rákóczi út 99-101.

143 Fő

általános iskolai nevelésoktatás

A Berceli Széchenyi István Általános Iskola két tagintézménnyel rendelkezik két szomszédos településen, Becskén valamint Galgagután. A székhely intézmény felszereltségére való tekintettel előnyös helyzetben van, tanulóinak létszáma 138 fő, azáltalános műveltséget megalapozó oktatás mellettmagyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás is folyik. Galgagután elhelyezkedő Kincskereső Tagiskolájában egy összevont osztály működik 1- 4. évfolyamon, ahol a közismereti tárgyak tanítása csoportbontásban történnek, emellett speciális jellemzője, hogy anyanyelvű szlovák nemzetiségi nevelés-oktatásban is részt vesznek. A Móra Ferenc Tagiskola ugyancsak alacsony létszámmal működik 1-4 évfolyamon két összevont osztállyal, ahol magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés segíti az esélyegyenlőségi törekvések megvalósulását. A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola egy tagintézménnyel rendelkezik, mely a szomszédos településen, Dejtáron működik közel azonos létszámmal. Mindkét intézményben általános műveltséget megalapozó oktatás folyik 1-8. évfolyammal alsó és felső tagozaton, magyar nyelven folyó roma nemzetiségi nevelés-oktatás,valamint a beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatása mellett sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése- oktatása. Az Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola 1-8. évfolyammal működik, alsó és felső tagozattal, az általános műveltséget megalapozó oktatás mellett ellátnak integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat is. Az SNI tanulók magas száma miatt az intézményben egy teljes állású gyógypedagógus áll alkalmazásban. A Kiss Árpád Általános Iskola alapfeladata az általános műveltséget megalapozó oktatás, mely 1-8. évfolyamon alsó és felső tagozaton valósul meg. Az SNI, BTM tanulók magas száma indokolja az egy fő teljes állású gyógypedagógus alkalmazását. A szakmai alapdokumentuma alapján ellát integráltan nevelhető- oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat. A Dózsa - 141 -

György Tagiskola, valamint a Szabó Lőrinc Tagiskola 2007-ig önálló intézményként működött, ekkor egy önkormányzati döntés hatására olvadtak össze egy iskolává, a székhelyintézmény a Kiss Árpád Általános Iskola lett. Dózsa György Tagiskolája ezen alapfeladatok mellett minden évfolyamon egy osztályban sportiskolai feladatot is ellát, valamint 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben fejlesztő nevelés- oktatás keretében azon sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléséről is gondoskodik, akik integráltan nem nevelhetők. Szabó Lőrinc Tagiskolája az általános műveltséget megalapozó oktatást alsó és felső tagozaton 1-8 osztályban valósítja meg, feladatai között szerepel az integráltan nevelhetőoktatható sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése is. Felső tagozaton minden évfolyamon egy- egy osztályban emelt szintű matematikaoktatás folyik. A Magyarnándori Általános Iskola 1-8. évfolyammal működik, alsó és felső tagozattal, az általános műveltséget megalapozó oktatás mellett ellátnak integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat is. Az intézményhez kapcsoltan működik egységes gyógypedagógiai, módszertani feladatként az utazó gyógypedagógiai hálózat, mely a környező településeken a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásáról gondoskodik. A Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola alapfeladata az általános műveltséget megalapozó oktatás, mely 1-8. évfolyamon alsó és felső tagozaton valósul meg. Alsó tagozaton az 1-2. és a 3-4. évfolyam két összevont osztállyal működik. Emellett az intézményben magyar nyelven folyó roma nemzetiségi nevelés-oktatás is folyik. Az Őrhalmi József Attila Általános Iskolában évek óta újra önálló első osztály indítására volt lehetőség a 2013/2014. tanévben. Jelenleg az általános műveltséget megalapozó oktatás alsó és felső tagozaton, 3-4. összevont, 5-6. összevont, 7-8. összevont osztállyal, első és második évfolyamon önálló osztállyal valósul meg. Az intézmény azonban lehetőségeihez képest kis létszámmal működik. Magyar nyelven folyó roma nemzetiségi oktatással támogatják az esélyegyenlőség biztosítását. A Szügyi Madách Imre Általános Iskola 1-8. évfolyamon, alsó és felső tagozaton valósítja meg az általános iskolai nevelés-oktatást, valamint az intézményben az integráltan nevelhető sajátos nevelésű tanulók ellátását is biztosított az utazó gyógypedagógiai hálózat révén.

Balassagyarmati Tankerület – KÖZÉPISKOLÁK Az iskola adatai

Iskola neve

Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium

Iskola címe

Tanulólétszám

2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc utca 17.

- 142 -

583 Fő

Az intézmény képzési szerkezete

gimnáziumi nevelés-oktatás

Balassagyarmati Szent2660 Györgyi Albert Gimnázium Balassagyarmat, és Szakközépiskola Rákóczi út 50.

475 Fő

gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelésoktatás

A Balassagyarmati Tankerület középiskolái közül a Balassi Bálint Gimnázium működik a legmagasabb tanulólétszámmal. A gimnázium négy évfolyamos, nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályokkal, valamint öt éves képzési keretben Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő osztályokkal valósítják meg alapfeladatukat, a gimnáziumi nevelésoktatást. A nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályban emelt szintű matematika-fizika képzés folyik, a négy évfolyamos gimnáziumi osztályokban az idegennyelv-oktatás, valamint a matematika- természettudományos képzés emelt szinten folyik. Az Arany János Tehetséggondozó osztályokban emelt szintű idegennyelv-oktatással, valamint a szociális hátrányok csökkentésével a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés zajlik. A Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola általános gimnáziumi képzésben részt vevő osztályai kifutó rendszerben vannak jelen a 11. és a 12. évfolyamon. Öt évfolyamos angol és német nyelvi előkészítős gimnáziumi osztályok működnek minden évfolyamon. Szakközépiskolai képzés keretében kifutó rendszerben informatika szakmacsoport és humán szakmacsoport képzése folyik. Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől az alábbi szakmacsoportok szerint épül fel az intézmény képzési szerkezete: 4+1 évfolyamos szakközépiskolai képzésben: A tanulók a 12. évfolyam végén szakmai érettségi vizsgát tesznek, majd a 13. évfolyam végén OKJ vizsgát tehetnek. Egészségügyi szakmacsoport:

Szakképesítés megnevezése

OKJ rendelet szerinti Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport szakképző azonosítószáma ágazat évfolyamok száma

1. Egészségügyi asszisztens

54 720 01

I. Egészségügy

1. Egészségügy

5/13

2. Gyakorló ápoló

52 723 01

I. Egészségügy

1. Egészségügy

5/13

3. Gyakorló csecsemő- 52 723 02 és gyermekápoló

I. Egészségügy

1. Egészségügy

5/13

4. Gyakorló mentőápoló

I. Egészségügy

1. Egészségügy

5/13

52 723 03

Informatika szakmacsoport:

- 143 -

Szakképesítés megnevezése

OKJ rendelet szerinti Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport szakképző azonosítószáma ágazat évfolyamok száma

1. Informatikai rendszergazda

54 481 04

XIII. Informatika

7. Informatika

5/13

2. Szoftverfejlesztő

54 213 05

XIII. Informatika

7. Informatika

5/13

A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben, nappali és esti munkarendű felnőttoktatás keretében két szakképző évfolyamon az alábbi érettségire épülő képzések szerepelnek Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium képzési programjában: Egészségügyi szakmacsoport:

Szakképesítés megnevezése

OKJ rendelet szerinti Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport szakképző azonosítószáma ágazat évfolyamok száma

1. Egészségügyi asszisztens

54 720 01

I. Egészségügy

1. Egészségügy

1/13-2/14

2. Gyakorló ápoló

52 723 01

I. Egészségügy

1. Egészségügy

1/13-2/14

3. Gyakorló csecsemő- 52 723 02 és gyermekápoló

I. Egészségügy

1. Egészségügy

1/13-2/14

4. Gyakorló mentőápoló

I. Egészségügy

1. Egészségügy

1/13-2/14

52 723 03

Informatika szakmacsoport:

Szakképesítés megnevezése

OKJ rendelet szerinti Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport szakképző azonosítószáma ágazat évfolyamok száma

1. Informatikai rendszergazda

54 481 04

XIII. Informatika

7. Informatika

1/13-2/14

2. Szoftverfejlesztő

54 213 05

XIII. Informatika

7. Informatika

1/13-2/14

- 144 -

A két szakképző évfolyam után még egy év alatt szerezhetnek újabb képesítést. Az itt végzett szakközépiskolások 1+1 év után szerezhetik meg ezt a képesítést. Szakmai előképzettség szükséges hozzá.

Szakképesítés megnevezése

1. Ápoló 2. Csecsemőgyermekápoló 3. Mentőápoló

OKJ rendelet szerinti Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport szakképző azonosítószáma ágazat évfolyamok száma 52 723 01

I. Egészségügy

1. Egészségügy

1/13-2/14

és 52 723 02

I. Egészségügy

1. Egészségügy

1/13-2/14

52 723 03

I. Egészségügy

1. Egészségügy

1/13-2/14

A 2012/13-as tanévtől kifutó rendszerben (régi OKJ_szerint) esti munkarend szerinti felnőttoktatás keretében esti munkarendű szakképzés keretében ápoló képesítést szerezhetnek a tanulók. A második évfolyam (2/14) elvégzése után rész-szakképesítés szerezhető.

Szakképesítés megnevezése

1. Ápoló

OKJ rendelet szerinti Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport szakképző azonosítószáma ágazat évfolyamok száma 54 723 00105401

01

I. Egészségügy

1. Egészségügy

1/13-2/143/13

Az általános iskolák tekintetében az intézmények szakmai alapdokumentum szerinti tanulólétszám alapján számítva az iskolák kihasználtsága széles skálán mozog, 35-106 % között. Átlagosan 70 %-os a 2013. október 1-jei tanulólétszámot alapul véve. Kiugróan magas a Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolájában, melyet az indokol, hogy az intézményében anyanyelven folyó szlovák kisebbségi oktatás folyik, valamint a tanulók délutáni ellátására napközi otthon keretében van lehetőség, még a székhelyintézményben egész napos iskola működik. Az önkormányzatok esélyegyenlőségi programja alapján elmondható, hogy a településen, illetve közvetlen környezetében a munkanélküliek száma növekszik, az álláskereső nők száma meghaladja a férfiakét, így sokan nem veszik igénybe a napközi otthont, a gyermekek tanítás után otthon készítik el feladataikat a szülő felügyelete mellett, illetve visszamennek az iskolába délutáni foglalkozásokra. - 145 -

A másik szélsőség az Őrhalmi József Attila Általános Iskola esetén figyelhető meg, itt az épület kihasználtsága 35%. Őrhalom Balassagyarmattól 7 km-es távolságban fekszik, a településen kevés a munkalehetőség, ezért nagyrészt Balassagyarmaton helyezkednek el így a településről sok gyermeket a városi iskolákba íratnak be. A 2013/2014. tanév során elindult a tanulólétszám lassú emelkedése, ami többek között a kötelező beiskolázási körzetek figyelembevételének következménye, mivel amennyiben nem a kötelező felvételt biztosító iskolába íratják be a szülők gyermekeiket, az iskolába járás költsége őket terheli. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évek során folyamatosan növekszik a különleges bánásmódot igénylő gyermekek száma. Intézményeinkben az SNI ellátására alkalmas speciális képesítéssel rendelkező pedagógusok száma meglehetősen alacsony, mindösszesen 17%. Mivel az iskolákban az SNI ellátása az állami intézményfenntartó feladata, ami még az utazó gyógypedagógiai hálózat segítségével sem lefedhető, megbízási óraadók alkalmazásával teljesítjük a gyermekek fejlesztését. A pedagógusok óraszámában az óraadók és a részmunkaidősök száma a heti kötelező óraszám arányaiban szerepel, az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők és helyetteseik tanítási óraszámai a egy-egy intézmény kivételével törvényi óraszám szerint alakulnak, így a pedagógusok tanítási óráinak száma ezzel a számmal a valóságban valamennyivel magasabb, mint ami az átlagos óraszámból ezáltal kiszámítható. Az esélyegyenlőség támogatása szempontjából fontos, hogy az intézményekben a szakosellátottság optimális szinten teljesüljön, melyet óraadók, részmunkaidős pedagógusok alkalmazásával próbálunk javítani, illetve nagy segítséget nyújt ennek ellátására az intézmények közötti könnyebb átjárhatóság. A középiskolák tekintetében a Balassi Bálint Gimnáziumban magasabb a tanulók létszáma, azonban az intézmény szakmai alapdokumentum szerinti létszám alapján a Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola kihasználtsága jobb. A szakközépiskolai és szakképző évfolyamok miatt az intézményben magas az óraadó pedagógusok száma.

Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Hátrányos helyzetű diákok száma az iskolában

Iskola neve

Tanulólétszám

BTM diákok száma

Hátrányos Halmozottan SNI helyzetű hátrányos diákok diákok helyzetű száma száma diákok (HH) száma (HHH)

Berceli Széchenyi István Általános Iskola

138 Fő

27 Fő

1 Fő

59 Fő

40 Fő

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája

17 Fő

3 Fő

0 Fő

5 Fő

0 Fő

Berceli Széchenyi István Általános

24 Fő

5 Fő

1 Fő

17 Fő

11 Fő

- 146 -

Iskola Móra Ferenc Tagiskolája Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola

101 Fő

6 Fő

4 Fő

78 Fő

70 Fő

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája

102 Fő

16 Fő

5 Fő

71 Fő

43 Fő

Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola

280 Fő

41 Fő

14 Fő

118 Fő

64 Fő

Kiss Árpád Általános Iskola

424 Fő

21 Fő

23 Fő

63 Fő

53 Fő

Dózsa György Általános Iskola

407 Fő

33 Fő

15 Fő

130 Fő

35 Fő

Szabó Lőrinc Általános Iskola

383 Fő

29 Fő

12 Fő

75 Fő

28 Fő

Magyarnándori Általános Iskola

131 Fő

17 Fő

15 Fő

54 Fő

26 Fő

Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola

90 Fő

4 Fő

2 Fő

19 Fő

10 Fő

Őrhalmi József Attila Általános Iskola

63 Fő

8 Fő

0 Fő

61 Fő

39 Fő

Szügyi Madách Imre Általános Iskola

143 Fő

13 Fő

9 Fő

66 Fő

38 Fő

Balassagyarmati Tankerület – KÖZÉPISKOLÁK Hátrányos helyzetű diákok száma az iskolában

Iskola neve

Tanulólétszám

BTM diákok száma

SNI diákok száma

Hátrányos Halmozottan helyzetű hátrányos diákok helyzetű száma diákok (HH) száma (HHH)

Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium

583 Fő

2 Fő

2 Fő

97 Fő

15 Fő

Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola

475 Fő

1 Fő

3 Fő

6 Fő

1 Fő

- 147 -

Az alábbi diagramon feltüntetett létszámadatok a 2013. október 1-jei statisztika alapján szerepelnek, az iskolák település szerinti felsorolásában.

Az adatokból is érzékelhető a kisebb települések problémái, miszerint a tanulólétszámhoz viszonyított hátrányos helyzetű ( HH) , illetve halmozottan hátrányos helyzetű ( HHH) tanulók aránya magas.A tankerületben van olyan település, ahol a tanulólétszámhoz viszonyítva a HH tanulók száma 97%, a HHH tanulók száma 62%. Ennek megfelelően a legtöbb intézmény él a jogszabályban leírt lehetőséggel, és részt vesz a különböző esélyegyenlőséget támogató programban. Az alábbi diagramon a középiskolák feltüntetett létszámadatai a 2013. október 1-jei statisztika alapján szerepelnek.

- 148 -

583 Fő 600 Fő 475 Fő

500 Fő 400 Fő 300 Fő 200 Fő 100 Fő

97 Fő 2 Fő 2 Fő

15 Fő

1 Fő 3 Fő 6 Fő 1 Fő

0 Fő Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium

Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola

Tanuló-létszám BTM diákok száma

A két középiskola közül a hátrányos helyzetű tanulók száma a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban 15,2%-kal magasabb. Ez az intézmény vesz részt a Madách Imre Kollégium mellett az Arany János Tehetséggondozó Programban. A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola alapító okirat szerinti engedélyezett tanulói létszáma 1650 fő, a jelenlegi létszám 994 növendék. Az intézményben 54 pedagógus oktat, a heti 1000 tanítási órában. A növendékek közül 257 fő hátrányos helyzetű tanuló van, akik az első szakon mentesülnek a térítési díj fizetése alól. A Madách Imre Kollégium alapító okirat szerinti engedélyezett maximális tanulói létszáma 200 fő, az októberi statisztika alapján 176 diák veszi igénybe a kollégium szolgáltatásait. A kollégiumi nevelőtanárok száma 11, a heti tanítási órák száma 144. Az intézményben 101 hátrányos helyzetű tanuló, illetve 12 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van.

- 149 -

A tankerületben az összes tanulói létszám az általános iskolákban 2303 fő, melyből 223 tanuló (az összes tanulói létszám 9,7 %- a) beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral (BTM) küzd, 101 tanuló sajátos nevelési igényű ( SNI), azaz a tanulók 4,3%-a . Az érintett tanulók a szakértői véleményükben leírtaknak megfelelően kapják meg a fejlesztést fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok által. A tankerületben összesen 11 gyógypedagógus áll alkalmazásban teljes munkaidőben, illetve megbízási óraadói megbízás keretében. A középiskolákban a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma csekély a balassagyarmati tankerület által fenntartott intézményekben, tanulmányi eredményükre való tekintettel más szakközépiskolát, illetve szakiskolát választanak.

Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Az iskolai testnevelés tárgyi feltételei

Iskola neve

Az Van-e Tornaszobák iskolaépület(ek) Akadálymentesítés tornaterem száma építési ideje ?

Berceli Széchenyi István Általános Iskola

1994

-

igen

0

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája

1920

-

nincs

1

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája

1911

-

nincs

0

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola

1972

-

nincs

0

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája

1968

-

nincs

1

Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola

1931, 1971

-

igen

0

Kiss Árpád Általános Iskola

1903

igen

igen

0

- 150 -

Dózsa György Általános Iskola

1969, 1980

részben

igen

0

Szabó Lőrinc Általános Iskola

1996

-

igen

1

Magyarnándori Általános Iskola

1985

részben

igen

0

Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola

1950

-

nincs

1

Őrhalmi József Attila Általános Iskola

1960

-

igen

0

Szügyi Madách Imre Általános Iskola

1988

igen

igen

0

A Berceli Széchenyi István Általános Iskola épülete 1994-ben épült, azóta nagyobb felújítás 2012-ben történt, melynek keretében megvalósult a nyílászárók cseréje, valamint az épület külső hőszigetelése, így az épület állapota összességében jónak mondható. Az iskolában tornaterem áll a gyermekek rendelkezésére a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében. Felszereltségére jellemző, hogy a tornaszerek elavultak, cseréjükre, valamint a szerek elhelyezésére tornaszertár kialakítására nagy szükség lenne. Fejlesztésükre eddigiekben pénzeszköz nem állt rendelkezésre. Az utóbbi évek fejlesztései kizárólag a Bozsik-programnak köszönhető labdák illetve szponzoroknak köszönhető mezek voltak. Az intézményben akadálymentesítés nem történt. Az épület tető héjazat cseréjére nagy szükség lenne. A fűtési rendszer korszerűsítése 2008-ban történt meg, azonban a biomasszára történő átállással egy időben nem történt meg a fűtéscsövek és a radiátorok cseréje. A lényegi problémát a radiátorok elöregedése jelenti. A villamos energia hálózat megfelelő,azonban az átadó kapcsolószekrény kismegszakítói már az 1994-ben történő átadáskor is elavultnak számítottak. A Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája Galgagután található. Az 1920-ban épült iskola, melyben egy tornaszoba áll rendelkezésre a testnevelés órák megtartására, a tornaeszközök állapota megfelelő, azonban további sporteszközös beszerzésére szükség lenne. Az intézmény nincs akadálymentesítve. A Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája 1911-ben épült Becskén. Az iskola nem rendelkezik sem tornateremmel, sem tornaszobával, így a testnevelés órák szakszerű megtartása nehézkes, az épület nincs akadálymentesítve.

- 151 -

A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola 1972-ben épült. Kisebb karbantartási munkákat elvégeztek az épületen, illetve a vizes blokk és a mellékhelységek felújítása történt meg. Az épület szerkezete jó, új modern lapos tetejű épület nagy ablakokkal. A folyosók elég szélesek, osztálytermek világosak. A terek tágasak kényelmes közlekedést és tanulási lehetőséget biztosít a tanulók számára. Az iskola zárt területen helyezkedik el, közúti forgalomtól távol nagy udvarral és sportpályával körülvéve, a környezet parkosított karbantartott. Az iskola technikai felszereltsége közepesnek mondható, nem rendelkeznek interaktív táblával, a számítógépek elavultak. Szükség lenne a számítástechnikai eszközök korszerűsítésére, valamint interaktív tábla beszerzésére a kooperatív tanulás technikai módszerek alkalmazásának támogatására. A modern oktatási formák megvalósulását a rendelkezésre álló 2 darab laptop és egy projektor segíti. Az iskola nem rendelkezik sem tornateremmel, sem tornaszobával, így a testnevelés órák megszervezése nehézkes. Jó idő esetén ősszel és tavasszal az iskolához tartozó sportpályákon zajlanak, téli időszakban vagy rossz idő esetén, az iskola mellett található művelődési ház nagytermében kialakított tornateremben történik. A külső ereszcsatorna cseréje mellett szükség van a tantermek és mellékhelységek festésére, nyílászárók cseréjére, valamint néhány osztályteremben a PVC padlóburkolat cserére szorul. A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája két részben épült. A régi szárny II. világháború alatt birodalmi épület volt, ez lett átalakítva a háború után. Az új épület 1968-ban lett átadva.A kisebb karbantartási munkák elvégzése mellett megtörtént a vizesblokk ,valamint a tetőszerkezet fejújítása, folyosóablakai ütésálló műanyagra lett kicserélve. Az épület állapota közepesnek mondható. Az önkormányzat folyamatos felújítási, karbantartási munkájának köszönhetően megfelel az oktatási feltételeknek. A szigetelés hiánya és a tantermekben lévő nyílászárók állapota miatt a fűtés energiahatékonysága nem megfelelő. A tornaszoba kis mérete miatt a megemelkedett mindennapos testnevelési óraszámoknak nem tud eleget tenni. A tornatermi feltételek nem megfelelőek, a terem kicsi , levegőtlen. A testnevelés órai feladatok elvégzéséhez az alap felszerelés megvan. A tornaterem segédeszközeit fejlesztésre szorulnak. Az atlétika oktatásának feltételeinek biztosítását a továbbiakban megoldani szükséges. Az épület nincs akadálymentesítve. Az Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola két különálló épületben működik. Az Eötvös utcai főépület 1971-ben épült, a Rákóczi úti kisebb épület korábban, 1931-ben. A kis épületben két alsó tagozatos osztály foglal helyet. 2002-ben fűtéskorszerűsítésre, 2011-ben tetőszigetelésre, csatornacserére, valamint a nyílászárók cseréjére, 2012-ben burkolatcserére, 2013-ban pályázat keretében a tornaterem felújítására, nyílászárók cseréjére, és burkolatcserére került sor. A székhely épület állapota jónak, a kis épület állapota megfelelőnek mondható. A székhelyépületében a belső elektromos hálózat és a vízvezeték hálózat felújítására, a vizesblokkok felújítására, tornatermi vizesblokk teljes gépészeti felújítására, akadálymentesítésére lenne szükség. - 152 -

A mindennapos testnevelési feladatok ellátására egy tornaterem áll a rendelkezésre, azonban mérete miatt több tanulócsoport együttes foglalkoztatása nem lehetséges. A kis épületben azonban még tornaszoba sincs. A tárgyi feltételek jónak mondhatók, azonban a szabadtéri sportpályák befejezetlensége miatt az atlétika háttérbe szorul. Az elkövetkező években a felmenő rendszerben történő mindennapos testnevelés bevezetése következtében elengedhetetlen ezeknek a sportpályáknak a befejezése, valamint tornacsarnok, futófolyosó építése. A kis épület közelsége lehetővé tenné, hogy a testnevelés órák megtartására ilyen módon kerülhetne sor. Az épületek akadálymentesítése nem megoldott. Az iskola technikai felszereltsége jó, minden taneszköz, illetve megfelelő számú IKT eszköz áll rendelkezésre. Az intézmény a 2013/2014. tanévben, a kötelezően szervezendő délutáni foglalkozások megszervezése során szembesült a teremhiány problematikájával, ennek megoldása további feladat. A Kiss Árpád Általános Iskola Balassagyarmaton épült 1903-ban, így a járás területén lévő intézmények közül az egyik legrégebbi iskola. Az akadálymentesítés 2010-ben megtörtént, valamint az intézményhez egy korszerű, új tornaterem épült, mely folyamatos karbantartást igényel, felszereltsége közepesnek mondható. Az iskola oktatási feltételei kiválóak. Saját, 14300 kötetes iskolakönyvtárral rendelkezik, valamint 140 oktatási célra használt számítógéppel. Az internet hozzáférés javítására, valamint a fűtés korszerűsítésére szükség van. A Dózsa György Általános Iskola „A” épülete 1969-ben épült, melynek bővítésére1980-ban került sor egy új épületszárny kialakításával. 1989-ben tornacsarnok építésére, 1998-ban tető felújítására a régi "A" épületnél,2006-ban kistornaterem felújítására, 2013-ban nyílászárók cseréje az új "B" épületnél, és fűtés korszerűsítésre került sor. Az "új épület tető javítására, valamint hőszigetelésre, és a tornacsarnok talaj javítására lenne szükség. Az épület akadálymentesítése részben történt meg. Az intézmény oktatási feltételei megfelelőek, számítástechnikai feltételek javítására , valamint az internetes hozzáférés bővítésére szükség lenne. A mindennapos testnevelés tárgyi feltételei rendelkezésre állnak, évente 220 gyermek jár úszni intézményi kereteken belül. A Szabó Lőrinc Általános Iskola 1996-ban épült Balassagyarmaton. 1998-ban tornaterem építés, 2006-ban iskolabővítés zajlott 4 tanteremmel, tanáriszobával, fejlesztő szobával, mellékhelyiségekkel. Többek között a fűtés korszerűsítésére, tornaterem burkolatának cseréjére, akadálymentesítés kialakítására, a könyvtár tetőszerkezet javítására, tetőtérben a megkezdett termek befejezésére szükség lenne. Az iskolai testnevelés tárgyi feltételei jók, van tornacsarnok és tornaszoba egyaránt, úszásoktatásban 30 tanuló érintett évente. A továbbiakban kinti labdarúgópálya kialakítására, valamint EU szabványnak megfelelő sportszerek beszerzésére kellene pénz fordítani.

- 153 -

Az iskolában az oktatási feltételek kiválóak, egy nyelvi labor kialakítása emelné a nyelvoktatás színvonalát. 285 oktatási célra használt számítógéppel rendelkezik az iskola, valamint 9935 kötetes saját könyvtárral. A Magyarnándori Általános Iskola 1985-ben épült. 2006-ban 2 csoportos óvoda került kialakításra a földszinti 4 tanterem helyén. Ezen tantermek kiváltása érdekében a tetőtérben tantermek, vizesblokk, zeneterem, fejlesztőterem és számítógépterem létesült. A fejlesztés részeként új bútorok és számítógépek kerültek beszerzésre. Az iskolaépület állapota közepes, nyílászárók, világítás, radiátorok, kazánok cseréje válhat szükségessé. Az intézmény részben akadálymentesített. Az iskola megfelelő méretű tornateremmel rendelkezik, melynek felszereltsége lehetővé teszi a mindennapos testnevelés megvalósítását. 16 oktatási célra használt számítógép van az intézményben, valamint rendelkezik 5518 kötetes iskolakönyvtárral. A Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola az 1950-es években épült. Az évek során tantermekkel bővítették, új lépcsőház került kialakításra, kialakították a központi fűtést. Az épület felújításra szorul. Szükség lenne a nyílászárók cseréjére, külső szigetelés létrehozására, vakolásra. Az iskolai testnevelés ellátására a Béke úti telephely szolgál, azonban ennek felújítása lassan elkerülhetetlen. Az iskolában az oktatási körülmények jónak mondhatók az eszközök folyamatos karbantartásával. Saját, 7334 kötetes könyvtárral rendelkezik. Az Őrhali József Attila Általános Iskola épülete az 1960-as években került kialakításra. 199091-ben tornaterem épült hozzá,öltözőkkel,kiszolgáló egységekkel. A tetőszerkezet beázik,ezáltal a gerendázat korhadt, a nyílászárók elavultak, a tantermek padlózata kopott. Ezek felújítására mindenképpen szükség lenne. Az intézményben akadálymentesítés nem került kiépítésre. A mindennapos testnevelés ellátására tornaterem áll rendelkezésre, azonban ennek állapota nem megfelelő, ugyancsak felújításra szorul. Az oktatás tárgyi feltételei rendelkezésre állnak, 19 oktatási célra alkalmas számítógéppel, 4000 kötetes könyvtárral rendelkezik az iskola. A Szügyi Madách Imre Általános Iskola 1988-ban épült, 2010-ben teljes építészeti és gépészeti felújítást végeztek, az akadálymentesítés megtörtént. Az iskolaépület állapota összességében jó, a tető cserepezésére lenne szükség. Az iskolában megfelelő ellátottsággal rendelkező tornaterem van, így az oktatási feltételtk rendelkezésre állnak. A mindennapos testnevelés hatékonyságának növelése érdekében elválasztó függöny felszerelése lenne optimális. - 154 -

Húsz darab oktatási célra használt számítógép áll a pedagógusok és a tanulók rendelkezésére, azonban az internet hozzáférés bővítésére lenne szükség.

Balassagyarmati Tankerület -KÖZÉPISKOLÁK Az iskolai testnevelés tárgyi feltételei

Iskola neve

Az Van-e Tornaszobák iskolaépület(ek) Akadálymentesítés tornaterem száma építési ideje ?

Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium

1875, 1981

-

igen

0

Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola

1989

részben

igen

1

A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium régi épülete 1875-ben épült, melyet 1981-ben egy új szárnnyal bővítettek. 1993-ban kisebb felújítások mellett korszerűsítették a fűtési rendszert, 1996-ban sor került a tornacsarnok tetőszerkezetének felújítására, 2000-ben a lábazat, 2005-ben a B szárny fűtési rendszerének átalakítását végezték el. Akadálymentesítés nem történt. A járásban ez az iskolaépület épült a legrégebben, mind belső, mind külső felújításra lenne szükség. A vizes-blokk, a világítás és a nyílászárók kritikus állapotban vannak. Az iskolához tartozik egy tornacsarnok, melyben a mindennapos testneveléshez szükséges feltételek rendelkezésre állnak, azonban felszereltsége hiányos, régi. A tornacsarnok és a kinti sportudvar egyaránt felújításra szorul. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program keretében évente átlagosan 87 fő vesz részt sítáborban. Az intézmény 43192 kötetes saját könyvtárral áll a diákok rendelkezésére, valamint 104 oktatási célra használt számítógép segíti az oktató munkát. A számítógépes hálózat fejlesztésére szükség van. A Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 1989-ben épült, a járás harmadik legfiatalabb iskolája. Megépülése óta sor került a nyílászárók cseréjére, tetőfelújításra, valamint a fűtés korszerűsítésére. Ezeken kívül kisebb karbantartási munkákat végeztek el az épületen. Mivel a tetőfelújítás nem terjedt ki a teljes tetőre, ezért az üvegtető cseréje, vagy más műszaki megoldással való kiváltása a beázások miatt nem tűr halasztást.

- 155 -

Szükség lenne az elektromos hálózat korszerűsítésére, a szennyvíz-hálózat okozta kellemetlenségek megszüntetésére. A testnevelés oktatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak, egy tornacsarnok, és egy tornaszoba szolgálja a feladat ellátását, a tárgyi eszközök megfelelőek. Évente átlagosan 20 diák vesz részt sítáborban. Az intézmény technikai felszereltsége elavult, eszközbeszerzésre lenne szükség a megfelelő szintű oktatás segítése érdekében. Elsősorban számítógépek, interaktív tábla, projektorok beszerzése, nyelvi labor kiépítése jelentene segítséget az új oktatástechnikai módszerek megvalósításában. A Madách Imre Kollégium 1982-ben épült. Az elmúlt években a nyílászárók cseréjére került sor a kisebb karbantartási munkák elvégzése mellett. Szükség lenne külső hőszigetelésre, a vizes blokkok, és a fűtési rendszer felújítására. Az épület részben, csupán a földszinten akadálymentesített. A diákoknak sportolási lehetőséget a tornaszoba, a külső sportpályák, valamint az edzőterem nyújt. Az Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program keretében úszásoktatásban évente 50, sítáborban 51 tanuló vesz részt. Az intézmény technikai felszereltsége jónak mondható, 104 számítógép szolgálja a kollégisták felkészülését. Vezeték nélküli internet hálózat fejlesztésére, számítógépek beszerzésére szükség lenne. A kollégium 3944 kötetes könyvtárral rendelkezik. A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola székhelyintézménye Balassagyarmaton található. Többféle terv elkészülte után 1982-ben az Óváros téri, részben felújított, részben újonnan épített mai épületegyüttesbe kapott helyet az iskola. Az épület állapota rossz, a tetőszerkezet felújítása mellett nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszer korszerűsítésére van szükség. Pásztói tagiskolája 1820-ban épült, külső megjelenés kiváló. A belső terek felújításra szorulnak. A fűtési rendszer több, mint 30 éves, a radiátorok csöpögnek, a fűtési csövek elhasználódtak, az épület déli oldalán a falak vizesednek. Az iskolákban a hangszerpark állapotának javítása rendkívül fontos lenne. A fenntartónak, az Oktatási Hivatal által kijelölt beiskolázási körzetből érkező tanulók részére biztosítania kell az iskolába járás feltételeit. A legtöbb esetben ez menetrend szerinti buszbérlet megvásárlásával történik. A járás területén van azonban olyan település, melyre a Volán járattal való utaztatás nem megoldható. Az Acsa- Erdőkürt településről Nógrádkövesdre érkező tanulók számára, autóbuszjárat hiányában MÁV bérletet biztosít a fenntartó. A Magyarnándori Általános Iskolába a Cserhátsurányról és Cserháthalápról bejáró tanulók utaztatása Cserhátsurány Község Önkormányzatával, a Debercsényből érkező diákok szállítása a Debercsény Község Önkormányzatával kötött megállapodás szerinti költség hozzájárulás fizetésével , az általuk fenntartott falubusz igénybevételével történik. Az Őrhalmi József Attila Általános Iskolába Csitárról bejáró tanulók reggeli iskolába járása - 156 -

ugyancsak megállapodás alapján a Csitár Község Önkormányzatának tulajdonában lévő falubusszal megoldott. A jogszabályban meghatározottak alapján a szülőnek továbbra is joga van a szabad iskolaválasztáshoz, azonban ha ez az iskola nem egyezik meg a kötelező felvételt biztosító iskolával, az iskolába járás költségei a szülőt terhelik.

Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Az iskolábajárás feltételei Van-e iskolai menza?

Hány fő veszi ezt ingyenesen igénybe?

0 Fő

igen

58 Fő

3 Fő

0 Fő

igen

17 Fő

23 Fő

1 Fő

0 Fő

igen

5 Fő

101 Fő

98 Fő

3 Fő

0 Fő

igen

77 Fő

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája

102 Fő

94 Fő

8 Fő

0 Fő

igen

68 Fő

Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola

280 Fő

243 Fő

35 Fő

0 Fő

igen

117 Fő

Kiss Árpád Általános Iskola

424 Fő

322 Fő

102 Fő

0 Fő

igen

110 Fő

Dózsa György Általános Iskola

407 Fő

283 Fő

121 Fő

0 Fő

igen

155 Fő

Tanulólétszám

Helybeli tanulók száma

Berceli Széchenyi István Általános Iskola

138 Fő

124 Fő

14 Fő

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája

17 Fő

14 Fő

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája

24 Fő

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola

Iskola neve

Bejárók Kollégisták száma száma

- 157 -

Szabó Lőrinc Általános Iskola

383 Fő

273 Fő

110 Fő

0 Fő

igen

70 Fő

Magyarnándori Általános Iskola

131 Fő

49 Fő

80 Fő

0 Fő

igen

60 Fő

Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola

90 Fő

34 Fő

61 Fő

0 Fő

igen

24 Fő

Őrhalmi József Attila Általános Iskola

63 Fő

21 Fő

42 Fő

0 Fő

igen

57 Fő

Szügyi Madách Imre Általános Iskola

143 Fő

86 Fő

57 Fő

0 Fő

igen

75 Fő

Mindegyik Általános Iskolában lehetőségük van a gyermekeknek a menzai étkezés igénybevételére. Vannak olyan iskolák, ahol helyben működik konyha, azonban a legtöbb településen melegítőkonyha segíti a tanulók helyben való étkeztetését. A diákétkeztetés költségeit a helyi önkormányzatok viselik. Az 2303 általános iskolás tanuló közül 893 fő, azaz a diákok 38,77%-a veszi igénybe az ingyenes étkezés lehetőségét. Az általános iskolás tanulók közül senki nem részesül kollégiumi ellátásban.

Balassagyarmati Tankerület - KÖZÉPISKOLÁK Az iskolábajárás feltételei Hány fő Van-e veszi ezt iskolai ingyenesen menza? igénybe?

Tanulólétszám

Helybeli tanulók száma

583 Fő

205 Fő

236 Fő

142 Fő

nincs

43 Fő

Balassagyarmati SzentGyörgyi Albert Gimnázium 475 Fő és Szakközépiskola

191 Fő

240 Fő

4 Fő

igen

0 Fő

Iskola neve

Balassagyarmati Bálint Gimnázium

Balassi

Bejárók Kollégisták száma száma

A középiskolák vonzáskörzete lényegesen nagyobb, mint az általános iskoláké, ami abból is érzékelhető, hogy tanulóik között a bejáró diákok száma magasabb, valamint megjelenik a kollégiumi ellátás is. az 1170 tanuló közül 146 diák, vagyis 12,47%-a kollégista. Ehhez az adathoz nagyban hozzájárul, a Balassi Bálint Gimnáziumban működő Arany János - 158 -

Tehetséggondozó Programban részt vevő diákok száma, mivel számukra a kollégiumi ellátás igénybevétele a programban való részvétel feltétele. Az ingyenes étkezést igénybe vevő fiatalok aránya jóval alacsonyabb, mint az általános iskolásoké, mindösszesen 3,67%. Ennek magyarázata az életkori sajátosságokból, valamint abból is adódik, hogy az általános iskolás gyermekek közül a hátrányos helyzetű tanulók száma, nyolcszorosa a Balassagyarmati Tankerület középiskoláiban tanuló hátrányos helyzetű tanulók számának. Az országos kompetenciamérésre minden évben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet által meghatározott időpontban kerül sor, 6., 8., 10. évfolyamokon matematika és szövegértés területen. Lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az oktatási hivatal a leadott feladatlapok kiértékelése után összeállítja az országos mutatókat, valamint a részminták alapstatisztikáit, melyet megküld a fenntartónak. Amennyiben az iskola, illetve telephelyén a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább a fele matematikából nem érte el a 6. évfolyamon a 2. képességszintet, 8. és 10. évfolyamon a 3. képességszintet nem érte el, az intézménynek kötelessége intézkedési tervet készíteni.

- 159 -

A Balassagyarmati Tankerület alapfokú köznevelési intézményeiben a következő táblázat foglalja össze az iskolák kompetenciamérésben elért eredményeit:

Bercel

Drégelyp alánk

Dejtár

É.vadk ert

Ország os átlag

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

6. évfolyam

1465

1500

1235

8. évfolyam

1577

1411

1418

10. évfolyam

1617

-

6. évfolyam

1486

1485

8. évfolyam

1601

10. évfolyam

1635

Országos komp.-mérés adatai 2011

Magyarn Nógrád Őrhalom Szügy ándor kövesd

SzGyA Gimn. és Szakk. isk..

Balassi Bálint Gimn.

KÁÁI

Dózsa Gy.

Szabó L.

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

1303

1388

1428

1506

1546

1370

1325

1243

1339

-

1617

1350

-

1618

1598

1710

1522

1431

1395

1474

-

1762

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1624

1800

1187

1294

1486

1435

1602

1506

1337

1396

1272

1282

-

1577

1623

1423

1294

-

1574

1690

1660

1532

1492

1388

1588

-

1754

-

-

-

-

-

-

-

1661

1760

Szövegértés

Matematika

-

- 160 -

Bercel

Drégelyp alánk

Dejtár

É.vadk ert

Ország os átlag

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

6. évfolyam

1472

1506

1377

8. évfolyam

1567

1518

10. évfolyam

1603

6. évfolyam

Balassi Bálint Gimn.

Iskola átlaga

Iskola átlaga

-

1635

KÁÁI

Dózsa Gy.

Szabó L.

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

Iskola átlaga

1331

1442

1447

1461

1556

1363

1376

1283

1405

-

1368

-1393

1516

1557

1633

1548

1473

1325

1459

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

-

-

1647

1736

1489

1485

1391

1215

1454

1553

1580

1560

1335

1451

1492

1382

-

1613

8. évfolyam

1612

1799

-

1343

-1490

1516

1611

1712

1618

1550

1349

1540

-

1747

10. évfolyam

1632

-

-

-

-

-

-

-

1680

1760

Országos komp.-mérés adatai 2012

Magyarn Nógrád Őrhalom Szügy ándor kövesd

SzGyA Gimn. és Szakk. isk.

Szövegértés

1737

Matematika

-

- 161 -

A 2011. és 2012. évi kompetenciamérés eredményei változatos képet mutatnak. Tisztán látszik, hogy azon intézmények esetében, ahol az oktatás feltételei akár személyi, akár tárgyi tekintetben hiányosak, az országos átlag alatt teljesítenek ezekben a mérésekben. Azon iskolák tekintetében, melyek rendelkeznek a modern, kooperatív tanulási módszerek alkalmazásához szükséges felszereltséggel, interaktív táblával, projektorral, elegendő oktatási célra használható számítógéppel, az eredmények mutatói magasabban állnak. Emellett nem szabad megfeledkezni a szakos ellátottság megfelelő biztosításáról sem, mivel ez a tényező ugyancsak növeli, illetve adott esetben csökkenti az oktatás hatékonyságát. Azoknál az intézményeknél, akiknél a mutatók jóval az országos szint alatti értéket jeleznek, fokozott figyelmet kell fordítani a fent említett feltételek biztosítására.

Balassagyarmati Tankerület - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

Tanulólétszám

IPR programban részvevő tanulók

Arany János programban résztvevő tanulók száma

Útravaló programban résztvevő tanulók száma

Tanoda programban résztvevő tanulók száma

Magántanulók száma

Tehetséggondozó, felzárkóztató órák hetente

Szakkörök, érdeklődési körök száma az iskolában

Hátrányos helyzetű diákok számára elérhető programok az iskolában

Berceli Széchenyi István Általános Iskola

138 Fő

52 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

4 Fő

15

12

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Kincskereső Tagiskolája

17 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

2

0

Berceli Széchenyi István Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája

24 Fő

16 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

2

1

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola

101 Fő

70 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

14

6

Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán

102 Fő

51 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

1 Fő

11

11

Iskola neve

- 162 -

Tagiskolája Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola

280 Fő

90 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

1 Fő

20

24

Kiss Árpád Általános Iskola

424 Fő

74 Fő

0 Fő

5 Fő

0 Fő

2 Fő

46

30

Dózsa György Általános Iskola

407 Fő

35 Fő

0 Fő

3 Fő

0 Fő

5 Fő

26

23

Szabó Lőrinc Általános Iskola

383 Fő

36 Fő

0 Fő

1 Fő

0 Fő

0 Fő

48

11

Magyarnándori Általános Iskola

131 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

24

8

Nógrádkövesdi József Attila Általános Iskola

90 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

4

6

Őrhalmi József Attila Általános Iskola

63 Fő

39 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

1 Fő

5

5

Szügyi Madách Imre Általános Iskola

143 Fő

53 Fő

0 Fő

0 Fő

0 Fő

1 Fő

34

15

A településeken élő hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a mély szegénységben élő családok száma a munkanélküliséggel egyenes arányban növekszik a térségben. Mivel a probléma az évek múlásával súlyosbodik, az állam egyre több olyan oktatást segítő programot hoz létre, amivel ezek a hátrányok az iskolákban csökkenthetők. Ezek által a gyermekek szociális- és tanulásbeli nehézségei orvosolhatók, helyzetükben javulás érhető el. Az általános iskolák a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből származó hátrányok enyhítése érdekében képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, melynek keretében a diákok képességeinek, tehetségének kibontakozása mellett a továbbtanulási esélyeinek növelésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A programban azok a tanulók vesznek részt, akik a jogszabályok szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek. A program támogatási kereteit az adott időszakra vonatkozóan rendelet szabályozza. A fenti táblázatból kiderül, hogy a járás területén működő iskolák közül csupán 3 intézmény nem vesz részt Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) pályázatban. A pályázatban összesen 10 iskola 516 tanulója vesz részt, ami az össz. tanulói létszám 22,4%-a. Az intézmények a - 163 -

támogatás legnagyobb részét szociális hátrányok csökkentésére, színház, és múzeumlátogatásra, erdei iskola szervezésére, a hátrányos helyzetű tanulók taneszközeinek beszerzésére, tanulóbarát környezet kialakítására, a hátrányokat csökkentő szolgáltatások rendelésére fordítja. Útravaló MACIKA Programban két intézmény tanulói vesznek részt, akiket mentor segít abban, hogy az általános iskola elvégzése után lehetőséget kapjon a továbbtanulásra. A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban 1 tanuló vesz részt az Út az érettségihez programban, ahol mentor segíti a diákot a sikeres érettségi letételében, valamint a Kiss Árpád Általános Iskolában és tagintézményeiben összesen 9 fő az Út a középiskolába programban vesz részt, akiket ugyancsak mentor tanár segít a sikeres pályaválasztáshoz. Magántanulói jogviszony létesítésére szülő által benyújtott, igazgató által jóváhagyott kérelem alapján, illetve szakértői vélemény alapján van lehetőség. Az általános iskolákban a magántanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók száma alacsony, mindösszesen 0,65 %. Az iskolák számára jogszabály írja elő a 16 óráig tartó délutáni foglalkozások, igény szerint 17 óráig tartó felügyelet megszervezését a 2013/2014. tanévtől. A kötelező délutáni foglalkozás bevezetése az általános iskolákban társadalmi igényeket elégít ki, az elmúlt évtizedekben a családok szerkezete, életformája ugyanis jelentősen megváltozott. A kétkeresős családmodell mellett megnőtt az egyszülős családok száma, együtt élő többgenerációs családra pedig csak elvétve találni példát. Vannak a járásban olyan intézmények, melyek alsó tagozatán egész napos iskola működik, illetve az iskolák a pedagógusok kötött munkaidejének terhére különböző felzárkóztató, tehetséggondozó órákat, szakköröket szerveznek. Ez az első tanév, ami ilyen keretek között zajlik, és rendelkezünk arra vonatkozó adatokkal, miszerint csekély azoknak a tanulóknak a száma, akik felmentést kértek a délutáni foglalkozások megtartása alól.

A Balassagyarmati Tankerületben ez mindösszesen 67 tanuló. Az a tanuló, akinek neveléseoktatása iskolaotthonos keretek között szerveződik, nem kérhet felmentést a délutáni - 164 -

foglalkozások alól. 326 ilyen tanuló van a járásban. Így elmondható, hogy a többi tanuló közül is csupán 3,38% kérte teljes felmentését, 8,11%, azaz 155 tanuló élt azzal a lehetőséggel, hogy a hét bizonyos napjain nem vesz részt a foglalkozásokon. Visszajelzések alapján elmondható, hogy azáltal, hogy az intézmények délután is, az elmúl évekhez képest több szakkört, tehetséggondozó- és felzárkóztató órát szervez, a szülőket is segíti. A Berceli Széchenyi István Általános Iskola esélyegyenlőségi programjának alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, az oktató – nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében. Kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség megteremtésére a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Akciótervünk a helyzetelemzésben feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) fogalmazta meg a feladatokat. A lényeges területeken azonnali beavatkozásra nem volt szükség, mert az intézmény a hatályos törvényeknek megfelelően működik, szegregált osztály, csoport nem található az iskolában, biztosított a halmozottan hátrányos tanulók szolgáltatásokhoz való hozzájutása, az SNI tanulók száma nem magas, ellátásuk a gyógypedagógus és logopédus hiány miatt csupán részben biztosított a szakértői vélemények által meghatározott fejlesztés egy részét kapják meg a tanulók. A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola a település egyetlen iskolája, a nevelésoktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. A 2013. október 1-jei tanuló létszám év közben növekedett, jelenlegi tanuló létszám 103 tanuló közülük 81 (78,6%) tanuló hátrányos helyzetű 73 (70,8%) tanuló pedig halmozottan hátrányos helyzetű, SNI tanulók száma 4fő. Beilleszkedési Tanulási és Magatartási zavarokkal küzdő tanulók száma 6Fő, További 20 tanuló szakértői vizsgálata folyamatban van. A jelenlegi és az előző évek adatai alapján, megállapítható hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nagymértékben nő.2008-as adatok alapján a drégelypalánki iskolában 48%-volt, a halmozottan hátrányos tanulók aránya, jelenleg ez 70,8%, ez 47%-os növekedés. Az iskolában a tanulás az a kulcsfontosságú tevékenység, amely forrása és alakítója a személyek közötti kapcsolatoknak, a pedagógus és a gyermek együttműködésének, a pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyermekek számára az értelmes tanulás feltételeit, így biztosítva optimális fejlődésüket. A jó képességű gyerekek nevelése, oktatása mellett fontos az apró lépések megtételével fejleszthető gyermekekkel való foglalkozás, törődés. A tanulási nehézség nem megfordíthatatlan hátrány, de személyre szabott támogatás szükséges kezeléséhez, ezért az iskolában kiemelt fontosságú feladatként - 165 -

kezelik a hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatását fejlesztését és hátrányaik kompenzálását. A BTM-es tanulókkal egy fejlesztő pedagógus foglalkozik heti 4 órában, az SNI-s tanulók gyógypedagógiai és logopédia fejlesztését egy fő gyógypedagógus és egy fő logopédus látja el, heti hét órában. Az első osztályosok beszédhibáinak javítását, a Pedagógiai szakszolgálat alapellátás keretében végzi, heti egy logopédiai órában. Mivel az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók, nagyrészt a roma tanulókból kerülnek ki, iskolánkban 10 év óta működik Roma Kissebségi oktatási program, iskolánk nevelőterülete vallja, hogy minden gyermekben van valamilyen képesség, tehetség, amit időben fel kell fedezni és fejleszteni, hiszen ahhoz hogy szüleiknél magasabb életszintre jussanak, a tanuláson keresztül vezet az út. Az esélyegyenlőséget szolgálja a tanulók egyéni fejlesztése, az IPR programban való részvétel, ösztöndíjpályázatok figyelése, kulturális rendezvényeken való szereplés, az iskola a szülői házzal való folyamatos együttműködése, a szociális szolgáltatások körének biztosítása ( tanszerek, kedvezményes étkeztetés, iskolaorvossal, fogorvossal, gyermekjóléti szolgálattal eközös előadások szervezése, kirándulások, közösségi programok szervezése. A Drégelypalánki Szondi György Intézményünk fontosnak tartja, hogy azon tanulóink, aki szociális körülmények miatt hátrányban vannak társaikhoz képest, lehetőségeinkhez mérten megkapják azt a segítséget, ami ahhoz kell, hogy tanulmányaikat sikeresen elvégezhessék. A Drégelypalánki Szondi György Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagiskolája fontosnak tartja, hogy azon tanulók, aki szociális körülmények miatt hátrányban vannak társaikhoz képest, lehetőségeikhez mérten megkapják azt a segítséget, ami ahhoz kell, hogy tanulmányaikat sikeresen elvégezhessék. Az IPR pályázat keretéből tanszercsomagot kapnak a mindennapi munkáikhoz, tornacipőt, váltópapucsot, tisztasági csomagot pedig a kulturált iskolai élethez. Iskolai kirándulásokon a buszköltséget, belépőjegyeket számukra ezen keretből biztosítja az intézmény, melyre a szülők anyagi helyzetéből fakadóan nem lenne lehetőség.. Rendszeresen vesznek részt helyben megtartott színházi előadásokon. Az iskola körül meglévő stabil támogatói kör teszi lehetővé, hogy az intézmény rendezvényein tanulóink ingyen vehetnek részt (kézműves programokon, vetélkedőkön,) olyan programokon melyeket egyébként a szülői ház nem tudna biztosítani. A tanulók pályaválasztását iskolalátogatással és egyéni mentorálással segíti az iskola. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez tartozik továbbá, hogy részt vesznek az Út a szakmához pályázatban, melynek eredménye még nem ismert, azonban ha lehetőség nyílik, a HHH tanulóink útját megkönnyíti a középiskolához való átmenetben. Az intézményben DADA oktatás folyik, és a kerékpáros közlekedés oktatása is (alkalmanként) a Balassagyarmati Rendőrkapitányság munkatársai által történik. Védőnőnkkel való szoros kapcsolattartás elősegíti az egészségvédelemmel, mentálhigiéniával kapcsolatos ismeretek elsajátítását.

- 166 -

A szülői házzal való kapcsolattartásra nagy figyelmet fordít az iskola annak érdekében, hogy az iskolai élet minél kiegyensúlyozottabb legyen. Biztosítani kell a hátrányos helyzetben lévő tanulóknak a helyben ellátott logopédiai szolgáltatást, mert a megfelelő korban elmaradt fejlesztés behozhatatlan hátrányt jelent tanulóinknak. Szükség van ezen tanulói kör iskola pszichológussal való rendszeres mentális megsegítésére. Az Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola kiemelt feladatnak tartja az átlagosnál jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztését. A tehetséget tágabban értelmezik, miszerint nemcsak az intellektuális, hanem más területen (sport, képzőművészet, zene, kommunikáció stb.) megmutatkozó adottságok fejlesztését, kibontakoztatását is segíteni kívánják. Az eredményes tehetséggondozás jótékony hatással van a gyermek személyiségének fejlődésére, a sikerélmény kihat azon területekre is, amelyekben kevésbé lenne eredményes, azaz motiváló eszközként is használható. A tehetséggondozás a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységrendszerben valósul meg szakkörök, versenyekre való felkészítés során. A kulcskompetenciák fejlesztését minél szélesebb körben megszervezett tanulmányi versenyekkel, hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazásával, a versenyzés etikájának megtanításával, bíztató értékeléssel, differenciált feladatok adásával, csoportfoglalkozások szervezésével biztosítják A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelésében szem előtt tartják az érintett tanulók időben történő kiszűrését, a személyiségük megismerésével a problémák okainak feltárását, a gyerekek személyiségének fejlesztését, energiájuk pozitív irányba terelésének segítését, az érintett tanulók számára a legcélravezetőbb pedagógiai módszerek alkalmazásával a beilleszkedési-, tanulási és magatartási nehézség enyhítését. Gondoskodnak és folyamatosan figyelemmel kísérik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, fejlődését, nagy gondot fordítanak a felzárkóztatásra A Kiss Árpád Általános Iskola esélyegyenlőségi tevékenysége során részt vesz az IPR programban, mely rengeteg lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére kirándulások szervezésével, bűnmegelőzési programban való részvétellel, egészségnap szervezésével, mozi-és könyvtárlátogatással, múzeumi foglalkozásokban való részvétellel, színházlátogatással. A program keretében külön munkacsoport foglalkozik az óvoda- iskola átmenet megsegítésével, melynek keretében megszervezik a tanévnyit műsort, előkészítő foglalkozásokat szerveznek, megszerkesztik az iskolai tájékoztatót a szülők részére. Az iskola- középiskola átmenet segítése érdekében felvételire felkészítő foglalkozásokat, pályaorientációs órákat tartanak, részt vesznek az Útravaló MACIKA ösztöndíj programban, a pedagógusok pályaválasztási tanácsadással segítik a diákokat. Az IPR programban részt vevő pedagógusok által elkészített fejlesztési tervek, a negyedévente elkészített értékelés nagyban elősegíti a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésének hatékonyságát. - 167 -

A kulturális hátrányok csökkentése érdekében színház, és mozilátogatást, rendhagyó irodalomórát, bábszínházi előadást, kézműves programokat szervez az intézmény. Az iskolai és a városi rendezvényeken, ünnepélyeken való részvétellel, néptáncórákkal, furulyaoktatással vonják be a gyermekeket a kulturális tevékenységekbe. A szociális hátrányok enyhítése érdekében tanszereket szereznek be a támogatás keretében, ingyenes néptáncoktatást, illetve tanulást segítő eszközöket biztosítanak a hátrányos helyzetű gyermekeknek. A HH és HHH tanulók aránya a gimnáziumi osztályokban a legalacsonyabb, a szakiskolai osztályokban a legmagasabb ez az arány. Az intézmény célja, hogy érettségit adó osztályokba tudja beiskolázni a HHH-s tanulókat, elsősorban az Arany János programba való bekerülés a cél. A lemorzsolódás nem jellemző, az évfolyamismétlők száma is elenyésző. Fontosnak tartjá, a 15 évet betöltött, 6.-7.osztályt végzettek HÍD programba való bekerülését. Napköziben és szakkörökben a tanulók 70-80%-a vesz részt, köztük is kiemelkedően magas arányt mutatnak a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Az intézmény céljai között szerepel, hogy megtartsa a tanulókat az egész napos iskola programjaiban. A Dózsa György Általános Iskolában a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 165 fő, ami az iskola létszámának 40% -át teszi ki. A magas létszám miatt különös figyelmet szentelnek az esélyegyenlőség biztosításának. Fajra, nemre, hitbeli hovatartozásra, kisebbségre és minden egyéb hátrányos megkülönböztetésre való tekintet nélkül biztosítják a kötelező és a nem kötelező foglalkozásokon való részvételt, a tanítási, foglalkoztatási rend kialakításánál tekintetbe veszik a bejáró tanulók, valamint a kisgyermekek igényeit, lehetőségeit. Részt vesznek az integrációs és képesség-kibontakoztató fejlesztésben 35 HHH tanulóval, 8 mentortanár irányításával. A pályázatnak köszönhetően lehetőség van a tanulók szociális hátrányaikból adódó felszerelési, ruházati hiányosságaik pótlására. Lehetőségeket biztosítunk sport és kulturális eseményeken való részvételre, valamint tanulási eszközöket és felszereléseket biztosítanak a tanulási folyamatokhoz. Útravaló programban 3 tanulók vesz részt két nevelőnk mentorálásával. Az intézményben számos felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás, délutáni szakkör, színjátszókör biztosít lehetőséget a gyermekek számára fejlődésük érdekében. Integrált neveléssel, egyéni fejlesztésekkel, differenciált oktatási módszerek alkalmazásával teremtenek lehetőséget az esélyegyenlőség megteremtésére. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében terveik között szerepel a szülő szélesebb körbe való bevonása, szülők akadémiájának elindítása, fórumok, előadások szervezése az aktuális témákhoz kapcsolódóan. Tanulópáros- tanuló csoportos- korosztályos segítség kidolgozása osztályokon belül kortárs segítőkkel. Középiskolások, önkéntes segítők bevonása a következő években a tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában, tanulóink segítésében a nevelési és oktatási folyamatoknál. Intézmény teljes mértékű akadálymentesítése az épületen belül.

- 168 -

Pályázati lehetőségek még jobb kihasználása, akár a dolgozók munkakörülményei, akár a tanulók hátránykompenzációjára. Kirándulások, színházlátogatások és egyéb rendezvények szervezése, és részvételi lehetősége intézményi költségvetés terhére. Fogyatékkal élő emberek feladatvállalási lehetősége az intézmény munkájában. Roma származású pedagógusok alkalmazásánál származásuk előnyt jelentene a pályázatuknál a megüresedő álláshelyeinknél. A Szabó Lőrinc Általános Iskola esélyegyenlőségi tevékenységük során különleges figyelmet szentelnek az osztályok között a HH, HHH tanulók arányainak megtartására. Fontosnak tartják a továbbtanulási létszámarányok további fenntartását, a középiskolákkal való együttműködési programok további hatékony működtetését, a kommunikáció és az együttműködés hatékony fenntartását a szülőkkel és a segítő szolgáltatást nyújtókkal. Az SNI tanulók minőségi oktatásához szükséges jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek további teljes körű biztosítása tárgyi és személyi tekintetben egyaránt. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben. Az intézményben az igazolatlan hiányzások száma magas, ennek csökkentése érdekében a kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokat biztosító szakmai és társadalmi partnerekkel. Intézkedési terv kidolgozását kezdeményezik a munkacsoportok által a HHH tanulók országos mérésekben való sikeresebb szereplés érdekében. Az intézmény tanulóinak segítése annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok felvételt nyerjenek az Arany János Tehetséggondozó Programjába, valamint lehetőség szerint az Útravaló Program kiszélesítésével a továbbtanulás segítése. Szükség lenne az intézmény akadálymentesítésére. Az iskola pedagógusai előzetes módszertani felkészültségét továbbfejleszti és kibővíti a TÁMOP 3.1.4. projektben elsajátítandó kulcskompetencia fejlesztő felkészítése. Az IPR hatékony működésével jelen van az inklúzív pedagógia, a differenciáló, egyéni bánásmód és fejlesztés. A Magyarnándori Általános Iskola esélyegyenlőségi programjának célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. Az iskola esélyegyenlőségi programjának megvalósítása az intézmény minden nevelőjének feladata. A tervezett tevékenységek koordinálása, a program végrehajtása, az iskola mindennapi feladata. A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. Az esélyegyenlőség támogatására pedagógusok alkalmazzák a differenciált oktatási formákat, kidolgozzák az IPR programba bevont gyermekekre vonatkozó egyéni fejlesztési terveket, melyben megjelölik alapkészségek fejlesztésének területeit.Korrepetálás, fejlesztő foglalkozások (egyéni és csoportos) alkalmával a hátrányok csökkentésére törekednek. Az - 169 -

országos mérések, s azok eredményeinek felhasználása az iskolai munkában, iskolakezdéskor bemeneti mérés (DIFER) elvégzése. A pedagógusok javaslata alapján a tanulók szakértői vizsgálatokra, kontrollvizsgálatokra irányítása (SNI, BTM), kompetenciaalapú oktatás segíti a diákok fejlesztését. Az SNI tanulók fejlesztését gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakemberek alkalmazása segíti. Emellett az intézmény fontosnak tartja a lemorzsolódás csökkentését (osztályfőnökök, szaktanárok segítségével), hiányzások számának visszaszorítását. A Nógrádkövesdi Általános Iskola esélyegyenlőségi programjában 3 fő célkitűzést helyezett maga elé: 1. Az igazságosság, amely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. 2. A befogadás, amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvető szintje, mindenki legyen képes írni, olvasni, egyszerű számításokat végezni. 3. Az iskolai kudarcok kezelése, segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat. Az iskola széleskörű színes programokat kínál tanítványai számára a tanítási órákon túl a délutáni órákban is. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetők. Az intézmény megfelel a mai kor követelményeinek, minden területen rendelkezésre áll a sikeres oktatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltétel. Az intézmény pedagógiai programjában az oktatási, nevelési gyakorlat kiterjed a differenciált oktatás megvalósítására és az integrált oktatásra. Kidolgozták a kulcskompetenciákat fejlesztő programjainkat is. Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott., együttműködésre törekednek az iskolába járó tanulók szülein és a társ oktatási intézményeken kívül a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel is. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi. A későbbiekben is fontos az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinek tanulói készségeinek fejlesztése, a roma gyerekek szegregációjának csökkentése, az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, a HHH tanulók lemorzsolódásának csökkentése; az évismétlések arányainak csökkentése, a tanulóbarát környezet kialakítása, eszközfejlesztés, a társadalmi partnerekkel való további együtt működés. Az Őrhalmi József Attila Általános Iskola több éve részt vesz az IPR programban. Az intézmény tanulóinak jelenlegi létszáma 61 fő, ebből csupán 2 fő nem hátrányos helyzetű. Folyamatosan nő a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. Az IPR lehetőséget ad, ezeket a gyereknek a támogatására, a szociális hátrányok enyhítésére. Fejlesztő játékok, könyvek vásárolásával ugyancsak az esélyegyenlőség megteremtésére. Kézműves foglalkozások, színházlátogatások, kirándulások. A projektnapok (Mikulás, Karácsony, Farsang) alkalmával a gyerekek sok tapasztalattal gazdagodnak. A gyerekek örömmel vesznek részt ezeken a rendezvényeken. Az óvoda – iskola átmenetet támogató - 170 -

tevékenységek nagyon fontosak az intézmény működése szempontjából. A program segítségével a tanulóbarát környezet kialakítására van lehetőség. A Szügyi Madách Imre Általános Iskola olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszik, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Kiemelt figyelmet fordít iskola a HH tanulók, az SNI tanulók, a BTM tanulók, a roma kisebbséghez tartozó tanulók esélyegyenlőségének biztosítására. Az intézményben folyamatosan növekszik azon sajátos nevelési igényű tanulók száma, akik a többi tanulóval együtt nevelhetők, így szakember biztosítására szükség van. A községben is nagyon sok család került perifériára - segélyekből élnek, így sokan nem tudják biztosítani a tanulóknak az alapvető egyéni felszerelést sem. Az iskola feladatának tartja, hogy a legtehetségesebb diákokat megtartsa, számukra tehetséggondozó programokat, szakköröket, versenyekre való felkészítést szervezzen. Ugyancsak kiemelkedően fontos feladat a gyengébb képességű tanulókat felzárkóztatása, fejlesztése, számukra tantárgyi korrepetálások és felzárkóztató foglalkozások állnak rendelkezésre. A nevelőtestület elkötelezett, támogatja a hátrányos helyzetű tanulók oktatását-nevelését. A feladat megvalósításában a módszerek széles palettáján előnybe részesítik a modernkor kínálta lehetőségeket a számítógépek, oktató programok alkalmazását. Az intézmény személyi feltételei adottak a korszerű technika felhasználásához. Az iskola mindennapjaiban hangsúlyt kap a tolerancia, a másság elfogadása, egymás kultúrájának megismerése. 2001 szeptemberétől működik az iskolában a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola kihelyezett zenei tagozata. A zenei érzékkel rendelkező tanulók szívesen járnak ide – sikerélményhez jutnak. Tanulók között egyaránt megtalálható a jól szituált és a nehéz helyzetben élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család, de sokan élnek több gyermekes családban. A munkanélküliség sok család életében meghatározó. A roma kisebbséghez tartozó tanulók száma jelentős az intézményünkben. A roma kisebbség körében az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a rossz szociális helyzetben levők többen vannak. A hátrányos helyzetben, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek száma valamelyest egyenletesen oszlik el a tanulói csoportok között. Az egyes osztályoknál nem jelentkezik befogadással kapcsolatos diszkrimináció. Hátrányos helyzetű gyerekek iskolai aránya 46 %, míg halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 27%. Arányuk kissé emelkedő tendenciát mutat. A veszélyeztetettek száma a HHH-s a gyermekek közül egy-három fő. A veszélyeztető okok főként anyagi, szociális jellegűek, és a család életmódjából erednek. Az SNI gyermekek fejlesztését gyógypedagógus, logopédus végzi. Az iskolában integrációs nevelés került bevezetésre. Az általában 20 fő körüli osztálylétszámok is biztosítják a kedvező lehetőséget az integrált és az integrációs oktatásra. Fő hangsúly a prevención és a problémák korai felismerésén van, mellyel megelőzhetők a tanulási sikertelenségek.

- 171 -

A pedagógiai tevékenységgel támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyerek számára biztosítsa a fejlődéshez szükséges tevékenységeket, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához szükséges lehetőségeket és segítséget adjon ahhoz, hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat melyek születésével, családi, anyagi helyzetével vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A tanuláshoz szükséges részképességek, képességek egyenetlen fejlődése miatt hátrányba kerülő gyerekek tanulási kudarcait próbáljuk megelőzni. A HH és HHH gyermekek mindegyike részesül a törvény által biztosított támogatásokban (étkezés, tankönyvtámogatás). Mindannyian részt vesznek az iskola által szervezett programokban. Intézményünkben három éve sikeresen működik az IPR. A pályázati program keretében a HHH diákoknak színvonalas közösségi programokat, kulturális tevékenységeket szervezünk. A Balassi Bálint Gimnázium fontosnak tartja azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a pénzügyi források mellett szakmai tudásbővítést jelenthetnek az intézménynek. A Balassi Bálint Gimnázium tanulóinak többsége közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező középosztálybéli szülők gyermeke. Az utóbbi tíz évben azonban nőtt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Ez a folyamat természetesen összefügg az intézményben 2000-től jelenlévő Arany János Tehetséggondozó Programmal (AJTP). A program stratégiai célja a méltányosság elve alapján az esélyteremtés, azoknak a társadalmi csoportoknak biztosítani a minőségi iskoláztatás lehetőségét, akiknek a felemelkedés útja szinte kizárólag a versenyképes tudás megszerzésén keresztül vezethet. Az AJTP megvalósítása során szoros kapcsolatot építettünk ki Nógrád megye általános iskoláinak igazgatóival, osztályfőnökeivel. Az ő segítségükkel rendszeres „falujárás” során keresik meg a hetedik és nyolcadik osztályos tanulókat. Feladatmegoldó versenyeket (levelezős formában), nyílt napokat rendezve, majd felvételi eljárásrendszer (pszichológiai tesztek, központi felvételi) keretében keresik a tehetséges diákokat. Kapcsolatot tartanak a települési önkormányzatok vezetőivel, polgármesterekkel, annak érdekében, hogy a tanulni akaró ugyanakkor rászorult, nehéz helyzetben élő gyerekeket delegálják a programba. A mai társadalmi-szociális környezetben az AJTP igazi missziót tölt be. Nem véletlen, hogy a program mára nemzetközi érdeklődés fókuszába került, hiszen ritkán van lehetőség olyan programra, amelyben szociokulturális szempontból vegyes tehetségek vesznek részt. Ahhoz, hogy a szociokulturálisan hátrányos tehetségek megmutatkozzanak, olyan oktatásifejlesztési háttérre van szükség, amely figyelembe veszi a képességek, attitűdök, viselkedési normák sokféleségét, és a képzési és szocializációs folyamatból nem rekeszti ki éppen azokat, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Az AJTP osztályokban tanuló száznegyven diák körében a legmagasabb a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók aránya: 47%, közülük 55 hátrányos, 11 halmozottan hátrányos helyzetű.

- 172 -

Az AJTP öt éves programja lehetővé teszi a hátránykompenzációt és a tehetségfejlesztést. A program speciális moduljai, így a tanulásmódszertan, az önismeret, a kommunikáció, kiemelten segítik a személyiség intellektuális képességelemeinek a fejlesztését. A gimnázium nagyon jó mutatókkal rendelkezik a programban részt vevő gyermekek felsőfokú továbbtanulását, nyelvvizsga megszerzését illetően. Az intézmény folyamatosan részt vesz az Integrációs Pedagógiai Programban (IPR), ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók differenciált módszerekkel történő egyéni fejlesztését végezik. A program lehetőséget nyújt a módszertani megújulásra és a hálózatos fejődésre, eszközbeszerzésre, tanulóbarát osztályterem kialakítására. Az intézmény évek óta részt vesz az Útravaló-Macika ösztöndíjprogram „Út az érettségihez” alprogramjában. Az Útravaló ösztöndíjprogram a mentor munkáját anyagilag (ösztöndíj formájában) ismeri el, a diák számára lehetővé teszi a tanuláshoz szükséges kiadások (tanszer, útiköltség, könyvek) fedezését. A Balassagyarmati Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola vezetése törekszik arra, hogy lehetőségeihez mérten bizonyos területeken érvényesítse az esélyegyenlőség elvét. Az iskola tanulói között kevés a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő. Ezeket a tanulókat integráltan oktatják, a pedagógiai szakszolgálat által kiadott szakvélemény, javaslat figyelembe vételével. A pedagógusok a tanórákon a differenciálás módszerét alkalmazzák annak érdekében, hogy ezen tanulók képességbeli hátrányaik ellenére is teljesíteni tudják a tantárgyi követelményeket. Az érettségi felé egyre haladva a kompetencia alapú oktatás elveit szem előtt tartva a számonkérés módja minden esetben a szakvélemény figyelembe vételével történik. Az érettségi vizsgaszabályzat értelmében amennyiben a pedagógiai szakszolgálat szakértői véleményében javaslat születik arra, hogy valamely vizsgarészt írásbeli helyett szóban, vagy szóbeli felelet helyett írásban teljesítse a tanuló, a szülő és a tanuló kérésére ezt igazgatói határozattal támogatják, engedélyezik. A diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás diákok esetében a többletidőt, valamint a laptop használatát minden esetben biztosítják az írásbeli érettségi vizsgák alatt. A Madách Imre Kollégiumban megerősítésre kerültek az esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek. Nőtt az intézményben a korszerű pedagógiai módszereket ismerő, gyakorlatban is alkalmazó pedagógusok száma. Az intézményben minden HH és HHH tanuló megkapja a jogszabályokban neki járó kedvezményeket. A kollégiumban megerősítésre kerültek az esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek. (pl. hatékonyabb szociális támogató rendszer).

- 173 -

Az intézményben 141 diák vesz részt a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Esélyegyenlőségi Programban, melynek keretei között a szociális hátrányok csökkentése nagyban megvalósul. Segítséget kapnak képességeik fejlesztésében, szociális helyzetükből fakadó hátrányuk csökkentésében. Legfontosabb célkitűzésük az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani az SNI, BTM tanulók fejlesztő nevelésére, illetve mint fenntartó biztosítanunk kell a szakértői véleményben foglalt fejlesztő órák lefedettségét. Ennek érdekében támogatjuk az ilyen jellegű szakirányú továbbképzésre jelentkező pedagógusokat a további szakképesítés megszerzésében, valamint együttműködünk a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal. Az intézmények akadálymentesítése ugyancsak fontos feladat. A beiskolázás során a szegregációmentesség biztosítása. A HH, illetve HHH tanulók feltárása során fontos, hogy az intézmények pontos képet kapjanak a diákokról a megfelelő igazolások beszerzése révén, illetve ezen dokumentumok alapján az osztályok szervezésénél figyelemmel kísérjék a HH, HHH gyermekek arányát a szegregáció elkerülése érdekében. A lemorzsolódás mértékének csökkentése kiemelten fontos feladat, mérsékelni kell az évismétlések számát, biztosítani kell a megfelelő számú fejlesztő, felzárkóztató órát és az lehetőséget kell teremteni a részvételre. Folyamatos pályázatfigyeléssel, pályázatokban való bekapcsolódással, különös tekintettel az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló pályázatokra vonatkozóan, bővíteni kell a modern oktatásszervezési formák alkalmazásához szükséges technikai és tárgyi feltételeket. A mindennapos iskolába járás előtérbe helyezése, a magántanulói státusz okainak feltárása. Az igazolt és igazolatlan hiányzások visszaszorítása naprakész nyilvántartások vezetésével, a jelzések megtételével a jegyző, a gyermekjóléti szolgálat felé, a jogszabályoknak megfelelő eljárás betartásával. A továbbtanulás elősegítése érdekében a folyamatos után követés, a HH, HHH gyermekek továbbtanulási számának növekedése. A tanulók képességeihez viszonyítva minőségi oktatást biztosító középiskolába való bekerülése. Az oktatás minőségének fejlesztése az országos mérések eredményei tükrében, az erre vonatkozó intézkedési tervek kidolgozásával. A HH, HHH tanulók esélyegyenlőségét előremozdító pedagógiai módszerek, tevékenységi formák, jó gyakorlatok terjesztése, tapasztalatok megosztása, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával A KLIK Salgótarjáni tankerülte tartotta fenn és működteti a Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolát, az alábbi feladatellátással: Nappali rendszerű, érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatás kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, egyéb szolgáltatás (rendészet), közgazdaság, és informatika szakmacsoportokban 9-12. évfolyamokon

- 174 -

Nappali rendszerű szakiskolai (alapiskolai) oktatás kereskedelem-marketing, vendéglátásidegenforgalom és élelmiszeripari szakmacsoportokban 9-10. évfolyamokon Nappali rendszerű, szakmai vizsgára felkészítő szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokkal: 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképzés kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, élelmiszeripari szakmacsoportokban Érettségi vizsgához kötött szakképzés informatika, közgazdaság, ügyvitel, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban Érettségi vizsgára felkészítő gimnáziumi és szakközépiskola felnőttoktatás nappali, esti, levelező munkarend szerint Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált körülmények között oktathatók és testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az intézmény részt vesz a hátrányos helyzetű, iskolai kudarcot szenvedő tanulók iskolai sikerességét elősegítő programok, módszerek, modellértékű elemzések kidolgozásában Szintén a KLIK Salgótarjáni tankerülte tartotta fenn a Szondi György Szakközépiskolát és Szakiskolát, mely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Nappali rendszerű, érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatás gépészet, könnyűipari, faipari, környezetvédelem, informatika szakmacsoportokban. Pályaorientációs oktatás 11-12. évfolyamon. Nyelvi előkészítő évfolyammal működő szakközépiskolai osztály 9-13. évfolyamokon. Nappali rendszerű szakiskolai alapiskolai oktatás 9-10. évfolyamon egyéb szolgáltatás, könnyűipar, faipar, gépészet és építészet szakmacsoportokban. Felzárkóztató oktatás szervezése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (8) bekezdésében foglaltak szerint Nappali rendszerű, szakmai vizsgára felkészítő szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokkal: 8. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképzés gépészet, faipar, építészet szakmacsoportokban; 10. évfolyam (alapiskola) elvégzéséhez kötött szakképzés gépészet, könnyűipar, faipar, építészet, egyéb szolgáltatás szakmacsoportokban Érettségi vizsgához kötött szakképzés közlekedés, egyéb szolgáltatás, informatika, könnyűipar, faipar és környezetvédelem szakmacsoportokban Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan - 175 -

fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Érettségi vizsgára + szakközépiskolai felnőttoktatás Szakiskolai felnőttoktatás esti vagy levelező tagozaton, szakmai elméleti és gyakorlati felnőttoktatás 2015/2016-os tanévtől a járásban működő valamennyi szakképző intézmény fenntartója a Nemzetgazdasági minisztérium, mely e feladatát a megyénkben a Salgótarjáni Szakképző Központot keresztül biztosítja.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt, Magyarország 1991. október 7-én hirdette ki. Ebben az Egyezményben megfogalmazásra és az ország által elfogadásra kerültek a gyermeki jogok. Ennek szemelőt tartásával alkották meg, a róluk és értük szóló törvényeket, kormányrendeleteket, és szabályozásokat, melyek az alábbiak: 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez 7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása 67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - 176 -

a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A törvényben meghatározott, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi határokhoz kötött,a gyermek szociális helyzetét veszi figyelembe, a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot véve alapul (28 500 Ft). A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet, még nem hordja magában törvény szerűen a veszélyeztetettség fogalmát, azonban, rizikó tényezővé válhat. A veszélyeztetettség maga ugyanis nem akut állapot, hanem egy folyamat következménye. Több tényezőnek kell, ahhoz a gyermek életében megvalósulnia, hogy az, később veszélyessé váljon, válhasson. Ezek a tényezők, nem biztos, hogy akkor, abban a helyzetben a szülő, nevelő, a gyermekért felelősséggel tartozó ember megítélése szerint veszélyes. Azonban a gyermek fejlődése, növekedése során, ezek összeadódása negatív módon befolyásolhatják élete alakulását (deviáns, magatartás, iskolakerülés stb.) 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - 177 -

Ezekben a törvényekben megfogalmazásra kerültek a gyermekeket érintő kérdések, adott élethelyzetekre vonatkoztatva, jogaik és kötelességeik. A törvény által meghatározott kritériumok, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek estében, magukba foglalják annak a meglétét, hogy valamiben hiányt szenved. A munkanélküliség vagy segélyezettség, az alacsony iskolázottság (ami, sokszor tovább adódik a következő generációnak is), a nem megfelelő lakhatási körülmények, korlátozzák ezeknek, a gyermekeknek, az anyagi, értelmi, érzelmi, erkölcsi, egészséges fejlődését. A Járási hivatalok kialakulásával a gyermekvédelem helyzete átalakult: Járási gyámhivatalhoz kerülő hatósági feladatok: A városi gyámhivatalok hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok teljes köre: 

     

 

szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek intézése (szülői felügyeleti jog gyakorlása megállapodás alapján; szülői felügyeleti jog feléledése; a szülői ház elhagyása; a gyermek végleges külföldre távozása; az életpálya kijelölése; a szülők vagyonkezelése, családi jogállás rendezése); kapcsolattartási ügyek; kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek; örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása; a gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele; gyermek családi és utónevének megállapítása; képzelt szülők adatainak megállapítása); pénzbeli ellátások (gyermektartásdíj megelőlegezése; otthonteremtési támogatás); gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések (védelembe vétel; a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása; iskoláztatási támogatás szüneteltetése, felülvizsgálata; családba fogadás; ideiglenes hatályú elhelyezés és felülvizsgálata; átmeneti nevelésbe vétel; tartós nevelésbe vétel; nevelési felügyelet elrendelése; gondozási díj megállapítása; utógondozás elrendelése; utógondozói ellátás elrendelése); gyám és a gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek; törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek.

A jegyző hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok közül:       

ügygondnok, eseti gondnok kirendelése, felmentése, munkadíjának megállapítása; a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele (a települési önkormányzat anyakönyvvezetői továbbra is felvehetik a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot); a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése; a szülő azon nyilatkozatának felvétele, melyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához; védelembe vételről és megszüntetésről való döntés; családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról való döntés és a felülvizsgálat; iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetésének kezdeményezése, a szüneteltetés felülvizsgálata. - 178 -

A Szociális Kerekasztal ülésein, valamint a járási kerekasztal ülésein és disszeminációs rendezvényein a szociális intézmények és szervezetek képviselői felvetették, hogy szükséges lenne krízisotthon létrehozása a hirtelen bajba jutott családok részére, ahol rövid ideig otthonra találnának.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma évről évre növekszik, a gyermekvédelmi kedvezményekből összességében ez teszi ki a legnagyobb hányadot, megállapítható, hogy a rendkívüli kedvezményben részesültek száma folyamatosan csökken.

c) gyermek jogán járó, önkormányzatok által adott juttatásokban részesülők száma, aránya A járáshoz tartozó minden települési önkormányzat évről évre csatlakozik a Bursa Hungarica pályázathoz, melynek keretein belül támogatást nyújt a szociálisan rászoruló felsőoktatási hallgatók, valamint tanulmányaikat a következő tanévben megkezdő középiskolások számára. A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban működik az Arany János Tehetséggondozó Program, mely a rászoruló gyermekek tanulását segíti az ECDL vizsgák, nyelvvizsgák megszerzésével. A felsőfokú intézményekben tanulmányokat folytatók szociális támogatásában részesíthető az az első diplomát szerző személy, aki felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytat és családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. Balassagyarmaton tanuló közlekedési támogatása állapítható meg az általános iskolában vagy középiskola nappali tagozatán /23 éves korig/ tanulók számára, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült gyermekeket az önkormányzat az óvodában ingyenes étkeztetésben, az iskolákban ingyenes, illetve a középiskolásokat 50 %-os kedvezményű étkeztetésben és tankönyvtámogatásban részesíti. A 2015. évben megjelölt központi pályázaton a járáshoz tartozó számos település indult. A legnagyobb támogatást – természetesen az ellátottak száma alapján – Balassagyarmat város kapta. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ingyenes nyári étkeztetésének támogatására három milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre. A kormány a nyári étkeztetésre szánt forrásokat fokozatosan emelte az elmúlt években, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítség nélkül az óvodai, iskolai szünet idején sem jutnának meleg ételhez: 2013-ban az állam 2,4 milliárd forintot fordított erre, tavaly ez az összeg 2,64 milliárd forint volt, idén pedig 3 milliárd forint lett. Az - 179 -

újabb emelésnek köszönhetően idén a szünidőben is ingyenesen étkező gyermekek száma 135 ezerre nőtt. A támogatásra tavaly 1270 olyan önkormányzat jelentkezett, ahol rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek él, és közel 120 ezer rászoruló részesülhetett étkezésben. A nyertes települési önkormányzatoknak a nyári szünidő alatt legalább 43, legfeljebb 53 napon keresztül kellett biztosítania a rászoruló gyermekeknek a napi egyszeri egészséges, friss alapanyagokból készített meleg ebédet.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek számáról nem rendelkezünk külön nyilvántartással. A Balassagyarmaton működő Közösségi Szállón tartózkodó külföldi állampolgárságú menekült családok kerülnek időszakosan elhelyezésre. Gyermekeik oktatásáról a Dózsa György Általános Iskolán keresztül a Balassagyarmati Tankerület gondoskodik.

5.4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A járásban nem releváns.

5.4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Ezen jogosultak közül halmozottan hátrányos helyzetű az, akinek a felügyeletét ellátó szülője, gyámja legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezte el. A gyermekjóléti ellátás körében kerül biztosításra a bölcsődei szolgáltatás, mely a járásban két helyszínen, Balassagyarmaton és Szügyben kerül biztosításra. A balassagyarmati intézmény 2011. évben felújításra és bővítésre került, így a férőhely száma 50-ről 56 főre emelkedett. A Szügy településen működő bölcsőde 2014-ben nyitott, jelenleg 10 férőhelyes. A fogyatékos gyermekek ellátásáról 7 éves korig a bölcsődék, azután a Balassagyarmaton működő Reménysugár Otthon gondoskodik korlátozott számban. A gyermekek elhelyezése a családok számára nem egyszerű, hiszen akit nem tud az Otthon befogadni és a szülő nem tud otthon maradni gondoskodni, kénytelen Pásztón vagy Budapesten lévő intézetekbe vinni gyermekét Járásunkban Érsekvadkerten a Szent Borbála családi napközi, míg Balassagyarmaton a LAMEDA Családi napközi működik Már e dokumentum elkészítésekor is ismertek azok a jogszabályi változások, melyek alapjaiban módosítják a bölcsődei ellátás biztosításának kötelezettségét a települési önkormányzatok számára. Egyértelműen kirajzolódik az a kormányzati szándék, hogy

- 180 -

segítség a gyermekszülés után a nőket a munka világába való visszailleszkedéssel, ám egyelőre az pontosan nem ismert, hogy ez milyen pénzügyi terhet ró az önkormányzatokra. Mindezekkel egy időben került ismertetésre a családi napköziket érintő módosítási elképzelés. Tekintettel arra, hogy a járásban működő mindkét családi napközi magán fenntartású, a jogszabályváltozás okán felmerülő átszervezési kötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyi és egyéb kihatások e dokumentum összeállításakor még nem voltak ismertek.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Balassagyarmaton 5 területi és 5 iskola védőnő látja el feladatát, míg a járáshoz tartozó többi településen körjegyzőségenként 1 fő látja el a feladatokat. A felmérés során több település jelezte, hogy a megüresedő védőnői álláshely betöltése nagyon nehézkes, kevés a szakképzett munkaerő.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

- 181 -

Háziorvos

Szakrendelés

Kórházi szakrendelés és betegellátás

mentő sz. sürgősségi gyógyszer- szociális belgyógy. fül-orr, fertőző, hely- társgyermek bőr- és ideg, tár otthon fogászat intenzív, szembőr- és szülészet orvosi ben község orvosi nemibet. pszich. ellátás sebészet észet nemibet. B.GYARMAT

7X

BECSKE BERCEL

3X

X

XXX

XX

XX

XX

X

4X

5X

X

X

X X

CSERHÁTHALÁP CSERHÁTSURÁNY

5X

X X

X

CSESZTVE

X

CSITÁR

X

DEBERCSÉNY DEJTÁR

X

DRÉGELYPALÁNK ÉRSEKVADKERT

2X

X

GALGAGUTA

X

HERENCSÉNY

X

HUGYAG

X

HONT

X

X

X

ILINY

- 182 -

X

Háziorvos

Szakrendelés

Kórházi szakrendelés és betegellátás

mentő sz. sürgősségi gyógyszer- szociális belgyógy. fül-orr, fertőző, hely- társgyermek bőr- és ideg, tár otthon fogászat intenzív, szembőr- és szülészet orvosi ben község orvosi nemibet. pszich. ellátás sebészet észet nemibet. IPOLYVECE

X

IPOLYSZÖG

X

MAGYARNÁNDOR

X

MOHORA

X

X

NOGRÁDMARCAL

X

ÖRHALOM

X

PATAK

X

PATVARC

X

SZANDA

X

SZÉCSÉNKE

X

TERÉNY

X

X

NOGRÁDKÖVESD

SZÜGY

X

X

X

X

X

X

- 183 -

Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben gyermekosztály működik, itt látják el a kis betegeket. Kifejezetten gyermek szakrendelések is elérhetők: csecsemő- és gyermekgyógyászati, gyermek kardiológiai, gyermek pszichiátriai, gyermek sebészeti, gyermek tüdőgyógyászati szakrendelések.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A fogyatékos gyermekek ellátásáról 7 éves korig a bölcsőde, azután a Reménysugár Otthon gondoskodik korlátozott számban. Védőnői vélemények alapján a korai fejlesztésre nagy szükség lenne, az óvodáskorú gyermeknél korábban el lehetne kezdeni pl. a logopédiai foglalkozásokat, a gyógytestnevelést, de nem rendelkezünk megfelelő szakemberekkel. Állításuk szerint az óvodában sok a gerincferdüléses, lúdtalpas és beszédhibás gyermek. A fogyatékos személyek egészségügyi ellátása a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézetben történik. - 184 -

d) gyermekjóléti alapellátás Az ellátást a járás minden településén biztosítják, minden esetben a családsegítéssel integráltan, társulási formában. Ezek a „mikro-társulások” az alábbi területeket tömörítik:     

Balassagyarmat, Patvarc, Ipolyszög Szügy, Csesztve, Nógrádmarcal Őrhalom-Iliny-Csitár- Hugyag Érsekvadkert és a Nyugat-Nógrádi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Belső Cserhát Társulás

E dokumentum elkészítésével egyidejűleg minden települési önkormányzat jogszabályi kötelezettségének eleget téve köteles felülvizsgálni a családsegítés és a gyermekjólét helyzetét. Ezen ellátásokhoz kapcsolódó jogszabályi változások az alábbiak szerint foglalhatók össze: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény jelenleg az alábbiak szerint rendelkezik a családsegítésről: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

- 185 -

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre. A települési önkormányzat köteles biztosítani   

étkeztetést, házi segítségnyújtást, a szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést.

Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, ezen túl az idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, ezeken túl az egyéb nappali ellátásokat, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, a fentieken túl időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását köteles biztosítani. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény alapján: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

- 186 -

c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) kezdeményezni ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét, cc) egészségügyi ellátások igénybevételét, cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét. d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

- 187 -

dd) a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására, megszüntetésére. e) együttműködés a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A települési önkormányzat fentiekben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy az egészségügyi vagy nevelésioktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a fentiekben rögzítetteken túl a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv), d) szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, k) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. - 188 -

Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít. Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet.

A 2016. január 1. napjától bekövetkező változásokról: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) a közösségfejlesztő készségfejlesztést,

programok

szervezését,

- 189 -

valamint

egyéni

és

csoportos

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését, h) a járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó, a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - kötelező szociális diagnózis készítését azzal, hogy a feladat ellátásába bevonhatja a nem járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatót. Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat - keretében működtethető. A települési önkormányzat köteles biztosítani   

a családsegítést, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van, étkeztetést, házi segítségnyújtást,

Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak biztosításához szükséges módosítását 2015. november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. Család- és gyermekjóléti szolgálat Gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat)- keretében működtethető. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot 

önálló intézményként, - 190 -

 

egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, vagy jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával

működteti. A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében az alapszolgáltatásokban foglaltakon túl         

folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.

Család- és gyermekjóléti központ Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. A gyermekjóléti központ a fentiekben megjelölt szolgáltatásokon túl: a) a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít aa) utcai és - ha a helyi viszonyok azt indokolják - lakótelepi szociális munkát, ab) kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ac) - ha a helyi viszonyok azt indokolják - kórházi szociális munkát, ad) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, ae) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást, af) családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát; b) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében

- 191 -

ba) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, bb) javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére, bc) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, bd) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, be) utógondozást végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, bf) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít; c) szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. Gyermekjóléti szolgálatot állami fenntartó, egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet. A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki.

- 192 -

Gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására 2016. január 1jétől a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet. A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak foglaltak biztosításához szükséges módosítását 2015. november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. Így 2016. január 1. napjától Balassagyarmaton megszervezésre kerül a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ, mely a teljes járás területén ellátja a törvényben fentiekben megjelölt feladatait. Az eddigi felméréseink szerint a gyerekjóléti és családsegítő szolgálatok megmaradnak az eddigi, társulásos, jogi személyiséggel rendelkező formában. Előreláthatólag a társulások összetétele is csak minimális mértékben változik: a Belső Cserhát Társulásból kiválnak azok a települések,melyek nem a Balassagyarmati Járás tagjai.

e) gyermekvédelem A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a járásban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok kiemelt feladata, melynek keretében egy, a gyermekek veszélyeztetettségét észlelő jelzőrendszert működtetnek. A rendszer feladata, hogy feltárja a veszélyeztetettséget előidéző okokat és javaslatokat nyújtson ezek megoldására. A jelzőrendszer hatékony működtetése érdekében szükséges annak tagjai közötti együttműködés összehangolása és megszervezése. Ezt a feladatot az egyes szolgálatok látják el. A kialakult veszélyeztetettség kezdeményezhetők:    

megszüntetése

érdekében

az

alábbi

intézkedések

Családgondozás keretén belül, támogatja a gyermeket és családját a veszélyeztető körülmény elhárításában. Ha a családgondozás eredménytelen javaslatot tesz más gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására. A községi jegyzőnél kezdeményezi a gyermek védelembe vételét. Kezdeményezi a gyermek kiemelését a családjából

Ezeket jelenleg még a társulások látják el, de a fentiekben rögzített törvényi változás okán 2016. január 1. napjától e feladatok jelentős része a Gyermekjóléti és családsegítő Központ feladatkörébe kerül át.

- 193 -

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A fogyatékos és halmozottan sérültek számára rövid ideig igénybe vehető a Balassagyarmaton működő Reménysugár Otthon, létszámtól függően esetleg hosszabb ideig. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára az Ipolyparti Fészek Lakásotthonban való elhelyezésre van lehetőség. Krízishelyzetbe jutott családok elhelyezésére azonban nincs olyan intézmény, mely ezt a feladatot el tudná látni. Szükséges lenne krízisotthon létrehozása a hirtelen bajba jutott családok részére, ahol rövid ideig otthonra találnának.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Járásunkban minden településen rendelkezik futballpályával. Műfüves pálya Balassagyarmaton és Szügyben található. Külön sportcsarnok csak Balassagyarmaton van, a nevelési-oktatási intézmények mellett működő csarnokok azonban a legtöbb esetben alkalmat adnak más szervezeteknek is a sportolásra. E dokumentum elkészítése ideje alatt már folyamatban volt a balassagyarmati uszoda megépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. Az uszoda nemcsak a város, hanem a teljes járás számára biztosítana sportolási, kikapcsolódási lehetőséget. Számos sportolási lehetőség van a járásban pl.: kézilabda, karate, foci, tenisz, lábtenisz, tájfutás. A gyermekek sokféle szünidős program közül választhatnak, melyeket az egyház, iskolák, sportegyesületek és civil szervezetek szerveznek                     

általános iskolákban: nyelvi tábor, kézműves tábor, napközis tábor, a balassagyarmati Szalézi Oratórium által szervezett Nyári gyermek tábor, az Ipoly Erdő Zrt által a Nyírjesi Füvészkertben szervezett Erdész Táborozoo, lovas, íjász, sakk, rovás kaland tábor, a strandon úszás oktatás, tenisz tábor, labdarúgás tábor, kézilabda tábor, asztalitenisz tábor, mesetábor, nyári kézműves tábor, nyári lovas tábor, nyári tánctábor, nyári napközis tábor, helyismereti múzeumi nyári élménytábor, labdajátékos sporttábor, florisztikai tábor a Nyírjesben, életmód tábor, „A jövő olvasója” című tábor, Gyarmati vakáció városi kalandtábor, Vitalitás nyári tánctábor. - 194 -

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az óvodások és általános iskolások ingyenes étkeztetésben, míg a középiskolások 50 %-os étkeztetési kedvezményben részesülhetnek. A gyermekek nyári étkeztetése állandó jelleggel nem megoldott, csak az alkalmankénti pályázati forrásokra lehet támaszkodni. E témában központi jogszabályi változások hoztak javulást, helyi szinten a járásban erre nézve nem született többlet jogosultságot tartalmazó rendelet.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A szolgáltatások nyújtásakor nem sérülnek az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos követelmények.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A járásban nem releváns.

5.4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az Nkt. 47. §-a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai neveléseoktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő, mind a Nkt., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. Településünkön az SNI gyermekek többi gyermekkel való együttnevelésének, oktatásának feltételei adottak. Kezdeményezés történt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmat Tankerülete részéről egy kislétszámú osztály kialakítására, mely célja a felzárkóztatás és

- 195 -

helyben történő fejlesztés. A jelenlegi iskolai osztálytermek kihasználtságát tekintve a ez a járásban a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskolában került létrehozásra.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A járásban sok esetben megfigyelhetjük, hogy az elmaradott gyermekek fejlesztését utazó gyógypedagógusok végzik, hiszen a gyógypedagógiai szakemberek száma nagyon kevés.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

d) az intézmények között a tanulók hatékonyságában mutatkozó eltérések

iskolai

eredményességében,

az

oktatás

A járásban a tankerület irányításával elvégzik a kompetencia felméréseket a 6. 8. és 10. osztályokban. Az eredmények az Oktatási Hivatal honlapján működő KIR rendszerben megtalálhatóak. Az intézményi összesítő adatokat az általános iskolák bemutatása résznél részletesen is ismertettük.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az általános iskolában különböző tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére.

5.4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

Gyermekek

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Nyári gyermekfelügyelet nem 1. Igényfelmérés készítése a megoldott a hátrányos és rászorulókról - 196 -

halmozottan hátrányos gyermekek számára

helyzetű 2. Nyári gyermekfelügyelettel kapcsolatos pályázatok keresése.

Szoros együttműködés, felmérés készítése a Gyermekjóléti és Nő az óvodás, az alapfokú és Családsegítő Szolgálattal, valamint a középfokú oktatásban a 3H-s és a Védőnői Szolgálattal a hátrányos középfokú oktatásban a 2H-s helyzet okainak felderítésére helyzetű gyermekek száma vonatkozóan, a szülők tájékoztatása a szeptemberben bekövetkező jogszabályváltozásokról.

5.5

Családi napközi hiánya

A családi napközikre, bölcsődékre vonatkozó új törvényi előírások alapján igényfelmérések elkészítése

Házi gyermekfelügyelet hiánya

A családi napközikre, bölcsődékre vonatkozó új törvényi előírások alapján igényfelmérések elkészítése házi gyermekfelügyelet igényléséről

A nők helyzete, esélyegyenlősége

Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyisé-gét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. - 197 -

Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.

5.5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők foglalkoztatottságát kevésbé lehet megítélni, mivel a gyermekvállalási státuszban lévő vagy több gyermeküket nevelő nők nagy része nem jelenik meg álláskeresőként a munkaerőpiacon, a munkanélküliség helyett inkább a gyes-t, gyet-et választja, így csak a harmadik gyermek 8 éves kora után jelenik meg, mint álláskereső, vagy munkanélküli ellátást igénylő személy. A munkavállalási korúaknál a nők jelentősen magasabb számban képviseltetik magukat, mint a férfiak. Foglalkoztatás tekintetében férfiak és nők között jelentős változás mutatkozik, míg férfiaknál növekvő ez a tendencia, a nőknél csökkenő tendenciát mutatnak a létszámadatok. A munkanélküliek számában férfiak és nők között 2009. év óta teljes csere történt, a nők száma növekedett meg. A nőknek Balassagyarmati járásban ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdeni, mint országos szinten. Ugyanazon terhek – háztartás gondjai, gyermeknevelés, idős és vagy beteg hozzátartozók ellátása – rakódnak rájuk, mint az ország többi részén. A foglalkoztatottak napi ingázás, nemek, korcsoport, családi állapot és iskolai végzettség szerint, 2011

Megnevezés

Változó Helyben Átmenetileg Naponta településen lakó és külföldön ingázó dolgozó, dolgozó tartózkodó ismeretlen

Összesen

Nem férfi

14 548

16 371

6 091

1 083

38 093

nő

17 583

13 102

1 105

216

32 006

32 131

29 473

7 196

1 299

70 099

4 034

6 134

1 221

338

11 727

Összesen Korcsoport, éves 15–29

- 198 -

30–39

8 060

8 453

2 158

448

19 119

40–49

9 187

7 799

2 077

324

19 387

50–59

9 433

6 537

1 514

180

17 664

60–

1 417

550

226

9

2 202

7 957

9 360

2 314

581

20 212

házas

17 895

15 783

3 878

536

38 092

özvegy

1 209

771

97

10

2 087

elvált

5 070

3 559

907

172

9 708

433

91

80

1

605

4 705

3 734

1 164

115

9 718

9 004

9 768

3 211

667

22 650

11 769

11 001

2 037

377

25 184

6 220

4 879

704

139

11 942

Családi állapot nőtlen, hajadon

Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel

A KSH 2011-es adatbázis alapján készített táblázatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy munkavállalási szempontból még mindig a nők vigyáznak a „családi tűzhelyre”, a munkavállaló nők 3%-a vállal változó településen munkát, 0,6%-uk külföldön.

Terület

10–X éves

15–X éves

18–X éves

25–X éves

általános iskola első évfolyamát sem végezte el

legalább általános iskola 8. évfolyam

legalább érettségi

egyetem, főiskola stb. oklevéllel

férfi

nő

összesen

férfi

nő

összesen

férfi

nő

összesen férfi

nő

összesen

a megfelelő korúak százalékában Balassagyarmati járás Balassagyarmat Becske

0,9

0,8

0,8

95,3

91,9

93,5 38,1 45,2

41,8 11,3 12,9

12,1

1,0

0,6

0,8

96,7

95,7

96,2 50,9 60,3

55,8 17,8 19,3

18,6

–

1,6

0,8

91,8

88,1

90,0 20,7 25,2

23,0

- 199 -

4,3

6,2

5,2

Bercel

4,5

1,3

2,9

86,4

84,5

85,5 25,9 32,2

29,1

5,2

9,4

7,4

Cserháthaláp

–

–

–

95,7

86,7

90,9 30,8 28,3

29,4

7,7

6,3

6,9

Csesztve

–

1,5

0,7

93,7

89,0

91,4 23,0 31,2

26,9

7,9

9,2

8,6

Csitár

–

0,5

0,3

96,5

87,9

91,8 24,5 21,4

22,8

4,9

6,1

5,6

Debercsény

–

–

–

100,0

78,6

87,8

6,5 21,4

15,1

–

7,5

4,4

Dejtár

0,3

0,9

0,6

96,4

91,6

93,9 27,5 34,5

31,2

5,4

8,4

7,0

Drégelypalánk

0,7

1,2

1,0

94,0

88,8

91,2 31,7 34,3

33,1

7,2

7,9

7,6

Érsekvadkert

0,1

0,9

0,5

96,3

90,0

93,1 31,6 41,4

36,7

8,3

8,8

8,6

–

–

–

96,9

89,2

92,9 31,9 31,9

31,9

7,6

7,0

7,3

Herencsény

0,4

0,3

0,4

89,6

80,0

84,6 21,5 26,0

23,9

7,5

8,2

7,8

Hont

0,5

0,4

0,5

95,3

93,0

94,1 21,1 29,6

25,6

3,0

6,8

5,0

Hugyag

2,1

2,2

2,2

89,9

86,7

88,3 13,2 17,1

15,2

2,7

4,9

3,9

–

–

–

97,2

96,0

96,6 31,4 30,1

30,8

1,6

3,0

2,3

Ipolyszög

2,1

2,4

2,3

92,7

87,6

90,1 25,9 30,6

28,3

2,9

4,8

3,9

Ipolyvece

0,6

0,3

0,4

96,0

92,1

93,9 37,0 46,2

41,8 11,2

9,2

10,1

Magyarnándor

0,4

0,4

0,4

96,5

90,3

93,2 30,8 37,6

34,4

6,7

9,0

7,9

Mohora

1,3

2,5

2,0

94,1

87,2

90,4 22,9 27,5

25,4

5,7

5,7

5,7

Nógrádkövesd

–

1,2

0,6

95,5

90,2

92,8 31,7 39,9

36,0

5,9

9,9

8,0

Nógrádmarcal

–

1,2

0,6

92,4

88,6

90,4 22,7 28,3

25,6

3,2

4,0

3,6

Őrhalom

–

0,2

0,1

94,1

91,3

92,6 38,5 42,8

40,7

8,5

9,6

9,1

1,0

0,2

0,6

96,9

93,9

95,3 26,5 36,1

31,6

5,6

9,4

7,6

Patvarc

–

1,5

0,8

94,4

93,1

93,8 34,7 41,5

38,1

7,6 10,4

9,1

Szanda

0,4

1,3

0,8

96,0

85,1

90,2 29,9 26,6

28,2

5,7

8,2

7,0

Szügy

0,2

0,3

0,2

97,5

95,6

96,5 40,6 49,0

45,0 14,3 14,5

14,4

Terény

0,7

1,0

0,9

89,2

82,7

85,5 34,6 32,9

33,7

7,1 11,1

9,3

0,5

0,7

0,6

95,5

90,3

92,8 36,0 41,3

38,8 10,5 12,2

11,4

Galgaguta

Iliny

Patak

Megye összesen

A 15+ éves korosztályt vizsgálva szembetűnő, hogy a nők 90,3%-a rendelkezik legalább 8 befejezett általános iskolával, míg a férfiaknál ez az arány 95,5 %.

- 200 -

2015. április Álláskeresők száma, ebből

%

16301

100

Pályakezdők

2080

12,8

Férfi

8681

53,3

Nő

7620

46,7

Alacsony iskolai végzettségűek

8467

51,9

Középfokú végzettségűek

7494

46

340

2,1

25 év alatti

2629

16,1

50 év feletti

4339

26,6

Tartósan regisztrált

4104

25,2

Álláskeresési ellátásra jogosult

1854

11,4

Aktív korú ellátásra jogosult

5720

35,1

Diplomás

NMMK.2015.04.hó Az fenti táblázatok eredményeit tekintve megállapíthatjuk, hogy megyei viszonylatban a munkanélküli nők aránya 1-3%-kal alacsonyabb a férfiaknál. A NMMK 2015. április kimutatása szerint a megyében a munkanélküliek 47,3%-a nő. Bár a NMMK statisztikája alapján elhelyezkedési arányuk javul, a munkaerőpiaci esélyegyenlőségük megvalósulásáig még hosszú út vezet.

- 201 -

A nők munkaideje sokszor nem összeegyeztethető a család és gyermekek ellátásával, ezért gyakran választás elé kényszerülnek: vagy a munkájukat, vagy a családjukat kénytelenek elhanyagolni.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A képzetlen, álláskereső nőknek a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége képzések biztosításával igyekszik segíteni. Egyéb munkarőpiaci reintegrációs programokban – tapasztalatunk szerint - nagyrészt nők vesznek részt. A programokra nagyobb arányban jelentkeznek a férfiaknál és a sikeres vizsgát tevők között is több nőt, mint férfit találunk. A Munkaügyi Központ képzéseink kívül ma már civil szervezetek is bekapcsolódnak a foglalkoztatási esélyeket javító programok megvalósításába. A térség egyik civil szervezete ad otthont jelenleg az alacsony iskolai végzettségeűk IKT kompetencia fejlesztő tréningjének. Az informatikai és telekommunikációs képességek javítását célzó tréningen 90%-ban nők vesznek részt. A térségben 2 éven át futott NYITOK program résztvevői 85%-ban nők voltak. Programba vonásuk és benntartásuk – valószínűleg a nők nehezebb elhelyezkedési esélyei miatt – könnyebb. A Tanulási Központ programjai között szerepelt a"Nőként érvényesülök – sokszínű szerepek" tanulási program, mely a család-munka-háztartás összeegyeztetésében hivatott segíteni a nőknek. A program 2016-től kezdődően 3x2 éves időtartamban folytatódni fog. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A vizsgálat célja, hogy feltérképezze, hogy a munkanélküli nők munkaerő-piaci helyzetével milyen összefüggésben áll iskolai végzettségük. Az adatgyűjtéskor vizsgálni kell az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetőségét a település és agglomerációja kínálta munkahelyeken. Javaslatokat kell tenni a munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében, melyek figyelembe veszik a település munkáltatóinak és lakosságának jellegzetességeit is. A kapott eredmények alapján hatékonyabban szervezhetők képzési programok.

év

15 éves és idősebb lakosság

15-x éves legalbb áltaános iskolát végzettek száma

összesen

össz

nő

férfi

nő

férfi

általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-x évesek száma össz

%

nő

%

férfi

%

2001

15414

8001

7412

14252

7244

7008

1162

7,50%

757

9,50%

405

5,50%

2011

14009

7375

6635

13784

7092

6692

225

1,60%

283

3,80%

58

0,90%

- 202 -

Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma a férfiak és a nők körében 10 év elteltével csökkenést mutat. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma mind a férfiak, mind a nők számát vizsgálva jelentősen csökken.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség, megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor (ha a munkakör betöltésére mindkét nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nőt alkalmazni), az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében (üvegplafon-jelenség). A vizsgálat azt kutatja, hogy hány esetben tettek panaszt a településen hátrányos megkülönböztetés miatt. Javaslatokat az esetek számától és a jelentett esetek jellegéből következtetve kell tenni a probléma megoldására. A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. Az állami és köz- szférában jogszabály által meghatározott bérezés nem tesz különbséget a féri és női munkavállaló között, bérezésük azonos. A versenyszférában azonban a férfi alkalmazottak bérezése nagyságrendekkel meghaladja a nők bérezését. Az állítást alátámasztó statisztikai adatokkal nem rendelkezünk, panaszt a munkavállalók egyetlen esetben sem tettek.

5.5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. - 203 -

Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,  

a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel.

Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §) Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-étől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. Az adatgyűjtés célja, hogy feltérképezzük, milyen arányban tudják igénybe venni és veszik ténylegesen igénybe az adott településen az érintettek a bölcsődei, az óvodai szolgáltatásokat (vagy annak hiányában egy olyan közeli településen, ahol fogadják a gyerekeket). A gyesről, gyedről a munkába visszatérő szülők munkahelyei milyen mértékben veszik figyelembe a munkavállaló szülői feladatait, biztosít-e számukra rugalmasabb munkaidőt, egyéb könnyítéseket. Ha a kapott eredmények azt mutatják, hogy nem megfelelő a bölcsődei, óvodai férőhellyel való ellátottság, vagy a családbarát munkahelyek - 204 -

hiánya miatt nem tudják vállalni a szülők a munkaerőpiacra való visszatérést, akkor a foglalkoztatás elősegítése érdekében lépéseket kell tenni. A térségben Balassagyarmaton és Szügyben működik bölcsöde, óvodai és általános iskolai ellátás minden településen megoldott akár helyben, akár központi ellátással. (lásd. Gyermekek) Balassagyarmaton nincs egyházi, illetve magánóvoda. Balassagyarmat város Központi Óvodája 7 feladatellátási helyen (Ipolyszög és Patvarc is) látja el feladatát. 2014. szeptember 1-jétől kezdődően valamennyi 3. élet-évét betöltött gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie. A balassagyarmati tankerületben is az 5 éves óvodás gyermekek száma a legmagasabb: 351 fő. A 3 és 4 évesek száma ettől elmarad: 248 fő, illetve 337 fő. A jelenleg tankötelessé válók száma is csak 308 gyermek. A balassagyarmati tankerületben a 0-14 éves korú gyermekek adatait vizsgálva megállapítható, hogy tankerületi szinten a közoktatásba belépő gyerekek száma csökken. A balassagyarmati tankerület óvodáinak kihasználtsága Balassagyarmaton a legmagasabb. Valamennyi óvodában foglalkoztatott pedagógus nő. Az Önkormányzat gyermekjóléti ellátás körében biztosítja a bölcsődei elhelyezést, a város egyetlen bölcsődéjében. Az intézmény 2011. évben felújításra és bővítésre került, így a férőhely száma 50-ről 56 főre emelkedett. Az intézményben szociális szempontból felvett gyermekek is tartózkodnak, ez a szám évről évre csökken. A városban családi napközi nem működik. A falvak közül Érsekvadkerten és Szügyben működik magán-családi napközi. Az óvodába beíratott gyermekek száma a 2013-as TEIR adatbázis alapján.

- 205 -

5.5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 41. §-a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. A védőnők (területi, iskola, kórházi, családvédelmi) állami, népegészségügyi (egészségvédelmi, közegészségügyi, járványügyi, nő-, anya-gyermekvédelmi megelőző) feladatok ellátásában közreműködnek. Jelenős szerepük van a közösségi egészségfejlesztésben, a betegségek megelőzésében, megbetegedés esetén az egészségi állapot helyreállításában. A népegészségügyi tennivalók tervezésében és megvalósításában az állam és az önkormányzatok együttműködő partnereiként szerepük jelentős. A balassagyarmati járásban szervezett területi védőnői állások száma 18, ebből 13 betöltött, 6 helyettesítéssel ellátott. Az iskola-egészségügyi védőnői főállásban ellátó védőnői állások száma 5, ebből 4 betöltött, 1 helyettesítéssel ellátott. Az idén Hungarikummá nyilvánított, 100éves Magyar Védőnői Hálózat az egész világon egyedülálló szolgáltatással segíti az anyák-gyermekek-családok életét. 2014-től a védőnők részt vesznek a méhnyakrákszűrési-programban is, így már nem csak a gyermekeket érintő betegségek felismerésében és megelőzésében, hanem az egyre több áldozatot követelő méhnyakrák kialakulásának megelőzésében is segítséget nyújtanak. A területi védőnők kiváló kapcsolatot ápol a „hozzá tartozó” családokkal. Szükség esetén segít az igénybe vehető pénzbeli és természetbeni ellátások igénybe vételének ügyintézésénél. A terhesség 11 hetétől nyomon követi a magzat, anya és a család kapcsolatát.

5.5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. A településen a védelmet kereső anyák, gyermekek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz, a Védőnői Szolgálathoz, az Önkormányzati Hivatalokhoz fordulhatnak segítségért. Az országos segélyvonalakat név nélkül lehet hívni. A bántalmazottakról sajnos nincs adatunk. Természetesen, mint az feljebb a gyermekek esetében már említésre került a jelző-rendszer köteles bármilyen észlelést jelenteni, hogy a szükséges lépéseket meg lehessen tenni.

- 206 -

A bántalmazott nők azonban igen ritkán fordulnak segítségért külső személyekhez, így a megfigyelés, a jelek észlelése a gyermekvédelmi szakemberek, a védőnők, és az orvosok elsődleges feladata. Nem elhanyagolható azonban a szűkebb környezet, család, szomszédok támogatása sem. A bántalmazott nők esetében fontos annak tudatosítása, hogy segítséget kérni nem csak lehetőségük van, de gyermekeik érdekében kötelességük is egyben.

5.5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzetbe jutott családok elhelyezésére nincs olyan intézmény, mely ezt a feladatot el tudná látni. A Szociális Kerekasztal 2013. évi ülésén a szociális intézmények és szervezetek képviselői felvetették, hogy szükséges lenne krízisotthon létrehozása a hirtelen bajba jutott családok részére, ahol rövid ideig otthonra találnának. Azok a gyermekes családanyák, akiket férjük kizár, elzavar otthonukból, vagy a férfi bántja a családanyát és a gyermekeket nem tudnak hova menni, menekülni.

5.5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A férfiak és nők azonos jogainak érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. A közéleti szereplők között egyre nagyobb számban találunk nőket. A balassagyarmati járás 29 településén 11 női polgármester és 17 férfi polgármestert választottak 2014-ben. 10 évvel ezelőtt mindössze 2 településnek volt női polgármestere. A közigazgatásban magas a nők aránya, csakúgy, mint az oktatásban, az egészségügyben és a művelődés-szervezésben.

5.5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Térségünkben a nőket főleg a munkavállalás nehézsége érinti. Sok a képzetlen, a roma, a nagycsaládos, de a gyermekét egyedül nevelő anyák is szép számban képviseltetik magukat, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója alapján. A roma nők munkába állását a képzési programok segítik. A GYES-ről, GYED-ről visszatérő anyák foglalkoztatását az állam járulékkedvezménnyel támogatja, valamint megalkotta a részmunkaidős foglalkoztatásnak a jogszabályi hátterét. A civil szervezetek önkéntesként szívesen látják a gyakorlattal nem rendelkező, esetleg álláskereső nőket a szervezetükben, illetve a programjaikon. Az egyének jelentkezése esetén a családsegítő szolgálat is támogatást tud nyújtani a vele kapcsolatban lévő szakemberek, illetve a tanácsadóik révén. - 207 -

5.5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Települések 1.

Balassagyarmat

Beazonosított problémák Krízishelyzetbe került családok elhelyezésének megoldása

Fejlesztési lehetőségek Felmérés a bajba jutott családokról a Családsegítő szolgálat, védőnői és házi orvosi szolgálat, óvoda és általános iskolai jelzőrendszer révén. Krízisotthon létrehozására pályázat keresése

2.

Bercel

A településen nincs lehetőség nyári gyermekétkeztetésre a nyári szünidőben. A településen nem megoldott az óvodás- és kisiskoláskorú gyermekek felügyelete az óvoda, napközi után, nyári szünidőben.

3.

Cserháthaláp

Magas az inaktív nők száma.

1. Igényfelmérés. 2. Ingyenes nyári étkeztetés biztosítása a rászorult gyermekek számára lehetőség szerint pályázat útján. 3. Gyermek felügyelet biztosítása a rászorult gyermekek számára.

Inaktivitás okának feltárása a családsegítő szolgálat bevonásával.

4.

Cserhátsurány

A nők tartós munkanélkülisége

Korszerű, munkaerő piachoz felzárkóztató ismeretek, átképzési programok felkutatása, munkaügyi központok általi támogatással Helyi alternatív vállalkozások kialakításának segítése

A nők élet- és családhelyzetének, társadalmi problémáinak feltárására irányuló felmérések hiánya - 208 -

Kapcsolódó pályázati figyelő Minél többoldalú adatgyűjtés és elemzés a

felelős esélyegyenlőségi politika gyakorlása érdekében 5.

Csesztve

2001 és 2011 között nem növekedett, hanem csökkent a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező nők száma.

Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi kirendeltséggel, a felnőttoktatást végző iskolákkal, az érintettek tájékoztatása.

6.

Csitár

Női munkanélküliek száma magas.

Felnőttoktatási lehetőségek, pályázatok felkutatása, a lakosság tájékoztatása az aktuális munkalehetőségekről, együttműködés a helyi munkaügyi kirendeltséggel.

7.

Debercsény

Alacsony a nők foglalkoztatása.

Inaktivitás okának feltárása a családsegítő szolgálat bevonásával.

8.

Dejtár

Nehéz a GYED, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra.

A kismamák problémáinak felmérése, tájékoztatása.

Nincs adat a nőket érő erőszakról 9.

Drégelypalánk

Nehéz a GYED, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra. Nincs adat a nőket érő erőszakról

10.

Érsekvadkert

A GYES-ről, GYED-ről visszatérők munkaerőpiaci elhelyezkedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy gyermekeik nappali ellátásáról nem tudnak megfelelően gondoskodni és ellátás híján nem tudnak visszatérni a munkaerő piacra - 209 -

Tájékoztató anyagok, előadások szervezése a rendőrség bevonásával. A kismamák problémáinak felmérése, tájékoztatása. Tájékoztató anyagok, előadások szervezése a rendőrség bevonásával. Nagy segítséget jelenthet, ha bölcsődei elhelyezés híján gyermekeik napközbeni ellátásáról egyéb formában, például családi napközi, házi gyermekfelügyelet vagy családbarát munkahely keretében tudnának gondoskodni Közoktatási intézmények

rugalmasabb, igényekhez mért nyitvatartása A másik jelentős akadály a munkaerő piacra való visszatérésben, hogy a több éves munkaerő piaci távollét miatt a kapcsolatrendszerek fellazulnak, a szaktudás frissítésre szorul, illetve néhány esetben a munkáltató már nem tudja vállalni a további foglalkoztatást

A GYES, GYED vége felé nyújtott munkaerő piaci információ nyújtása, tudás frissítés támogatása, a volt munkáltatóval a kapcsolatfelvétel segítése

11.

Galgaguta

Kevés a munkalehetőség, még a részmunkaidős is. Bölcsőde, családi napközi nincs a településen, így nincsen lehetőségük az anyáknak,hogy gyermeküket helyben elhelyezzék.

A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női lakosság főbb demográfiai adatainak áttekintése, teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről.

12.

Herencsény

Magas a nők tartós munkanélkülisége

Helyi alternatív vállalkozások kialakításának segítése részmunkaidős elhelyezkedéssel, Átképzés, továbbképzési lehetőségek felkutatása

A nők élet- és családhelyzetének, társadalmi problémáinak feltárására irányuló felmérések hiánya 13.

Hont

Nehéz a GYED, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra. Nincs adat a nőket érő erőszakról - 210 -

Minél többoldalú adatgyűjtés és elemzés, Igényfelmérésen alapuló életmódbeli tanácsadás Családsegítő Szolgálat bevonásával

A kismamák problémáinak felmérése, tájékoztatása. Tájékoztató anyagok, előadások szervezése a rendőrség bevonásával.

14.

Hugyag

Magasabb az időskorú nők száma.

Társadalmi összefogás, önkéntes segítségnyújtás szervezése számukra (pl, hólapátolás, fűnyírás).

15.

Iliny

A tartós munkanélküliség a női munkanélküliek körében meghaladja az 50%-ot.

Folyamatos kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel, aktuális állásajánlatok kifüggesztése, nők foglalkoztatására irányuló képzések felkutatása.

16.

Ipolyszög

Magas az inaktív nő száma.

1.Inaktivitás okának felmérése a védőnői óvodai házi orvosi szolgálat bevonásával. 2. Munkanélküli nők tájékoztatása

Magas az alacsony iskolai végzettségű nők száma.

álláslehetőségekről, a munkaügyi kirendeltséggel együttműködve. 3. Pályázás közfoglalkoztatásra, bevonásuk a közfoglalkoztatásba. Kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel, az érintettek tájékoztatása felnőttoktatásról/ felnőttképzési lehetőségekről.

17.

Ipolyvece

Nehéz a GYED, GYES-ről való visszatérés a

A kismamák problémáinak felmérése, tájékoztatása.

munkaerő piacra.

18.

Magyarnándor

Nincs adat a nőket érő erőszakról

Tájékoztató anyagok, előadások szervezése a rendőrség bevonásával

Magas az inaktív nők száma.

Inaktivitás okának feltárása a családsegítő szolgálat

- 211 -

bevonásával. 19.

Mohora

A nők élet- és családhelyzetének, társadalmi problémáinak feltárására irányuló felmérések hiánya.

Minél többoldalú adatgyűjtés és elemzés, Igényfelmérésen alapuló életmódbeli tanácsadás Családsegítő Szolgálat bevonásával

Magas a nők tartós munkanélkülisége

Helyi alternatív lehetőségekkel, közprogrammal segíteni a részmunkaidős munkavállalást.

Családi napközi, gyermekfelügyelet nincs

20.

21.

Nógrádkövesd

Nógrádmarcal

Átképzés, továbbképzési lehetőségek felkutatása Igények felmérése, lehetőségek mérlegelése a megvalósításhoz

Sokszor esély sincs arra, hogy a gyermekvállalást követően visszatérhessenek a nők/ anyák a munkahelyükre, és így sajnos sok esetben a munkahely megszűnik, vagy a munkakör átalakul.

Fontos lenne, hogy az édesanyák különböző képzéseken, átképzéseken vegyenek részt annak reményében, hogy a GYES lejártakor nagyobb eséllyel térhetnek vissza a munkaerőpiacra.

Gyermekek napközbeni ellátása (családi napközi, alternatív gyermekfelügyelet) jelenleg nem biztosított a településen.

Fejlesztési lehetőségek keresése annak érdekében, hogy biztosított legyen a napközbeni ellátás valamely formája a településen

A családtervezést illetően kevés információ,

Előadások, programok szervezése kamaszok és fiatalkorúak körében.

tudásanyag jut el a fiatalokhoz. A nőket érő erőszakkal, és a családon belüli - 212 -

1. Adatgyűjtés, és a veszélyeztetett családok feltárása.

erőszakkal kapcsolatosan nincsenek információk.

2. Tájékoztatóanyagok, előadások szervezése a családsegítő szolgálat és a rendőrség bevonásával.

22.

Patak

Nehéz a GYED, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra.

23.

Patvarc

Iskolai végzettség, szakma megszerzésével javítani a nők álláskeresési pozícióját.

Nincs adat a nőket érő erőszakról

Tájékoztató anyagok, előadások szervezése a rendőrség bevonásával.

46-50 év közötti regisztrált munkanélküli, ezen belül a 180 napnál régebben nyilvántartott nők száma nő.

Munkaügyi központtal folyamatos kapcsolattartás a tanfolyamokról, álláslehetősekről

A 15 éven felüli női lakosság 10,5%-nak nincs általános iskolai végzettsége.

Felnőttoktatás népszerűsítése

24.

Szanda

A nemekhez kötődő sztereotípiák településünkön (is) jellemzőek.

Főzőklub létrehozása férfiak részére

25.

Szügy

A családtervezést illetően kevés információ, tudásanyag jut el a fiatalokhoz.

Előadások, programok szervezése az általános iskola 7-8. osztályában és a már az általános iskolából kikerült fiatalkorúak körében.

A nőket érő erőszakkal, és a családon belüli erőszakkal kapcsolatosan nincsenek információk.

- 213 -

1. Adatgyűjtés, és a veszélyeztetett családok feltárása. 2. Tájékoztatóanyagok, előadások szervezése a családsegítő szolgálat és a rendőrség bevonásával.

26.

Terény

A munkanélküli nők száma növekedik,

Szociális Szövetkezetek alakításának szorgalmazása.

foglalkoztatottságuk alacsony.

5.6

Az idősek helyzete

5.6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői

Az Európai Bizottság 2002 márciusában kiadott dokumentumában rögzíti, hogy „az idősödési politikáknak széles életpályát és a társadalomra kiterjedő közelítést kell elfogadniuk, figyelembe véve az ENSZ globális kezdeményezéseit és alapelveit”. Az ENSZ 1991-ben elfogadott, idős emberekkel kapcsolatos alapelveiben az áll, hogy olyan idős politikákra van szükség, amely az egész élet során biztosítja a: I. függetlenséget, II. részvételt, III. gondoskodást, IV. önmegvalósítást, V. méltóságot. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak összhangban vannak az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, a Társadalmi Befogadásról szóló közös Memorandummal, a Lisszaboni Stratégiával, a Berlini Nyilatkozattal, az AGE vezérelveivel, a Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervvel, az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO által 2001-ben publikált, az idősügyi politikát meghatározó alapdokumentumával, melynek címe az Aktív Időskor. Ez - 214 -

utóbbi dokumentum azért jelentett igazi áttörést, s azért meghatározó ma is idősügyben, az idősödés-politikák alakításában, mert először gondolkodik az idős emberről a maga emberi teljességében. Kihangsúlyozza, hogy a figyelmet az emberi élet kiteljesedésére kell fordítani és nem kizárólag a szociális és egészségügyi vonatkozásokra leszűkíteni. Az uniós tagállamok elsődleges feladata az államadósság csökkentése, a foglalkoztatás javítása, ezen belül az idősek aktivitásának elősegítése, valamint a termelékenység növelése. Indokolt és elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a szociális ellátás rendszerének újragondolása, fejlesztése, e területek összehangolása, és minden olyan más terület középpontba helyezése, mely az idősödők és idősek életminőségét közvetlenül befolyásolja, így az élethosszig tartó tanulás, szabadidő eltöltés, önmegvalósítás, életöröm, esélyegyenlőség, valamint a nyitott és versenyképes informatikai gazdaság fejlesztése. Az idősek száma az elmúlt 40 év alatt az Európai Unióban majdnem megduplázódott, az előrejelzések szerint az idősek aránya a társadalmi korcsoportokon belül 2012-re elérte, eléri a 27%-ot. A legdinamikusabban növekvő korcsoport a „nagyon idősek” (80 évesnél idősebbek) csoportja. Jelentős nemi különbségek vannak a várható átlagos élettartamban, jellemző az idősödés elnőiesedése, amely azt eredményezi, hogy jóval több az idős nő, mint idős férfi. Magyarország az EU átlagához képest a születéskor várható élettartamot tekintve még nem zárkózott fel, a tendencia nálunk is azonos. A születéskor várható élettartam 2007-ben férfiak esetében 69,19 év volt, a nőknél 77,34 év, az EU-átlagtól az elmaradás nők esetén 4,5 év, férfiak esetén 6,5 év. (Forrás: EUROSTAT) A 65 éven felüliek 38%-a férfi és 62%-a nő. A születéskor várható élettartam Magyarországon öt-hat évvel rövidebb, mint az Európai Unió nyugati tagállamaiban, bár a halálozási adatok, különösen a korai haláltól veszélyeztetett férfiak esetében az utóbbi években némi javulást mutatnak. Az időskor fogalma Fontos kérdés, hogy kit tekintünk idősnek? Az „időskor” értelmezése több vonatkozásban is tárgyalható. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával (kronológiai életkor), ugyanakkor például a biológiai életkor eltérhet ettől, hiszen az, az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen az értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Ma Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik - idősödik. A nyugat európai országokban, általánosságban 65-70 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket. A növekvő élettartam hatással van a különböző ellátó és szolgáltató rendszerekre, nem elegendő egy-egy részterület fejlesztését kitűzni célul, a megnövekedett életkorból adódó kihívásokra átfogó változásokkal, stratégiailag fel kell készülni. Magyarországon jelenleg a nyugdíjrendszer szempontjából a 62. életéve betöltésétől számít idősödőnek az ember, míg foglalkoztatás politikai oldalról már a 45. életév betöltésétől. A nyugat-európai országokban, általánosságban 65-67 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket. - 215 -

Szolgáltatások A növekvő élettartam hatással van a különböző ellátó és szolgáltató rendszerekre, a megnövekedett életkorból adódó kihívásokra stratégiailag fel kell készülni. Olyan ellátórendszerre van szükség, amely mindenki számára hozzáférhetően, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat biztosít, folyamatos és megbízható módon. Az időskorúak számára világossá kell tenni, hogy jelenleg a szolgáltatások milyen köre áll rendelkezésükre. Az idősebb személyeknek úgy kell hozzáférniük a különféle szolgáltatásokhoz, hogy azok leginkább igazodjanak a saját szükségleteikhez (a „se többet, se kevesebbet, mint amire éppen szükség van” elv érvényesítése). Szemléletváltás Az időskorúak heterogén csoportot alkotnak, amelyet erőforrásként lehet és kell kezelni, függetlenül hátterüktől, tevékenységeiktől vagy az ellátások iránti szükségleteiktől. Az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatásához az időskorúak tudását, bölcsességét és készségeit is szükséges beépíteni a szolgáltató rendszerek működtetésébe, valamint el kell ismerni hozzájárulásaikat a közjóhoz, például a háztartások, szomszédságok közötti segítő kapcsolatok méltánylása révén. Az önkéntes tevékenység további fejlesztésével elő kell mozdítani a lakóközösségi alapú önkéntes mozgalmakat, a fiatal és idősebb korú személyek együttműködését egymás segítésében. Az önkéntesség erősíti a generációk közötti kapcsolatokat, a tudások és tapasztalatok átadását, az értékek és az alkotó problémamegoldó készségek továbbörökítését. Felkészülés az idős korra Az aktív időskor lényege a generációk közötti szerves kapcsolatban és kölcsönös támogatásban rejlik. Így a középkorú és a fiatalabb generációk számára sem közömbös az idősek aktivitása, életminősége, ezáltal az ő majdani saját idős koruk lehetőségei. Ezért nem csak az időseket, hanem a középkorúakat, és a 30 éven felüli nemzedéket is meg kell szólítani, célkitűzésekkel hatni rájuk, hiszen a sikeres idősödést már igen korán meg kell alapozni. Fontos, hogy a ma még fiatalabb (30 éven felüliek) generáció tagjai számára és a most idős generáció számára egyaránt pozitív lehetőségeket jelentsen a közeli és távoli jövő. Családi struktúrák A megváltozott családi struktúra, a társadalmi és gazdasági körülmények változásainak következményeként egyre több idős ember fog szociális gondoskodásra és intézményi elhelyezésre szorulni. Az idősek egyedül maradása többféle tényező következménye, amelyek közül a legfontosabbak:   

alacsony a születések száma, megszűnt a többgenerációs család, a munkalehetőség miatt a gyermekek távolabb kerülnek a szülőktől, - 216 -

  

gyakoribb válások, idős személyek is gazdasági függetlenségre törekszenek, magas az özvegyek száma.

A közel négymillió háztartás 40%-ában élnek idős emberek és minden negyedik háztartás csak időskorú személyekből áll. A népesség idősödését mutatja az is, hogy az egyszemélyes, csak idős személyekből álló háztartások száma közelíti az egymilliót és ezen belül közel 150 ezer az olyan egyszemélyes háztartás, ahol 80 év feletti ember él egyedül. 2005 áprilisában a teljes népesség 97,5%-a magánháztartásban és 2,1%-a bentlakásos elhelyezést nyújtó szociális intézményekben élt. Megélhetés A hazai 65 év felettiek jövedelem felhasználását és fogyasztását visszafogottság jellemzi. A pénzhiány miatt meg nem valósított tevékenységek között az üdülés van az első helyen, minden más vonatkozásban a többségnél a „nekem nincsen már rá szükségem”, „nekem jó így is” dominál, a lemondás és a beletörődés jellemző. Nem a szegénységkockázat a legveszélyesebb számukra, hanem inkább az aktivitás hiányából származó problémák - és ez nem pusztán a munkavégzési, foglalkozási inaktivitás. Hazai értelmezésben az aktivitáson csaknem kizárólagosan a munkavégzési, foglalkoztatási aktivitást szoktuk érteni. Akkor beszélünk sikeres idősödésről, amikor az egyén fizikai és szellemi képességeit és aktivitását - az élet minden területén és minél tovább - megőrzi, nem csupán a foglalkoztatás vonatkozásában, de társas, társadalmi kapcsolatait is megtartja. Sokan az idősödők és idősek közül sem tekintik olyan éveknek a harmadik életszakaszt, melyek új lehetőségeket, kiteljesedett önmegvalósítást hozhatnak. Gyakori negatív sztereotípia, hogy ez az életkor a második gyermekkor. Egészség Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a szervezet egyensúlyának, adaptációs készségének, a „jól-létének” megőrzése. Az egészségi állapot minden életkorban szoros összefüggésben áll az életmóddal. Ilyen a táplálkozás helytelen volta, a megelőzésre fordított csekély figyelem és minimális erőforrás, a mozgás, a szellemi és fizikai aktivitások hiánya, a mentális ellehetetlenülés és önfeladás. Jelentős hányadukat fenyegeti az izoláció és a kirekesztődés veszélye, amely a betegségkockázatok növekedésével jár. Öregedési index településenként

2001

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2249

3060

73,5%

- 217 -

2008

2468

2137

115,5%

2009

2529

2114

119,6%

2010

2593

2052

126,4%

2011

2626

2029

129,4%

2012

n.a

n.a

n.a.

Az adatokból kitűnik, évről-évre nő járásunkban az elöregedés mértéke.

5.6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek, nyugdíjasok, a jövedelmi helyzetére való tekintettel, és ha az egészségi állapotuk engedi, szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet, de a beszűkült munkapiaci lehetőségek miatt csekély az esélyük. A munkanélküliek korcsoportos megoszlásából is kitűnik, hogy a regisztrált munkanélküliek átlagosan 23 %-a az 51 éven felüli korosztályból kerül ki. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint településenként 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő

776

965

965

967

fő

118

138

122

110

%

15,2 %

14,3 %

12,6 %

11,4 %

fő

52

73

98

90

10,2 %

9,3%

4

4

51-55 év

56-60 év % fő

6,7% 7,6% 4

6

61 év felett %

0,5% 0,6% 0,4% 0,4%

Az állam által bevezetett intézkedések közül a legjelentősebb a munkahely-védelmi program, melynek keretében az 55 év feletti munkavállaló után a munkáltató 100.000.-Ft munkabérig jelentős járulékfizetési kedvezményben részesül. - 218 -

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az idősödő és idős emberek fizikai- szellemi erőforrásaikkal jelentősen hozzájárulhatnak a gazdaság, a társadalom erősödéséhez, tudásuk elősegítheti a nemzedékek közötti szorosabb együttműködést. Az időskorúak képességeinek közösségi hasznosítása megelőzheti a kirekesztés a diszkrimináció kockázatát. Igen jelentős az idősek szerepvállalása az önkormányzatokban, bizottságokban. Kellő időt tudnak fordítani a lakossággal való kapcsolataikra, a felmerült témák rendezésére, felkészülésre, ismereteik bővítésére. A jelenlegi munkaügyi szabályok alapján munkavállalóként a közintézmények nyugdíjast nem alkalmazhatnak, annak ellenére, hogy a nyugdíjas szellemi frissességét tekintve az érintett intézmény javára kamatoztathatná gyakorlati tapasztalatait, tudását, részfoglalkoztatás keretében az új, fiatalabb kollégának átadhatná tudását.

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Járásunkban nem releváns.

5.6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A járás minden településén működik családsegítő szolgálat, mely a családokkal kapcsolatban felmerült gondozási esetekben sokszor találkozik idősekhez kapcsolódó problémákkal. Tevékenységük közé tartozik ugyanis, hogy figyelemmel kísérik a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárják az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, jelzi azt az illetékes hatóságok vagy szolgáltatást nyújtók felé. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtetnek. Szociális, mentálhigiénés és életvezetési tanácsadást végeznek. Humán jellegű civil kezdeményezések elősegítése, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos programok, illetve speciális problémaorientált csoportok szerveznek. Adományok gyűjtésével és közvetítésével segítik a rászorulókat. Tekintettel azonban arra, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok tevékenysége a leggyakrabban a gyermekekhez kapcsolódóik, a szolgálatoktól érkező jelzések összefoglaló bemutatására a program gyermekekre vonatkozó fejezetében kerül sor. Szociális étkeztetés A szociális étkeztetés mint szociális alapellátás a járás minden településén biztosított. A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultak részére főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt biztosít. Étkeztetésben részesíti azt az igénylőt, aki kora vagy egészségi állapota miatt a napi egyszeri meleg étkezésről más módon nem képes gondoskodni, azzal, - 219 -

hogy a szociális étkezést igénylők több mint 80%-a járási szinten az idősek köréből kerül ki. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes a fenti étkezésről más módon gondoskodni. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás, mint szociális alapellátási forma, a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ feladatellátásán belül kerül ellátásra. A Szolgáltató Központ azon személyek részére biztosítja ezen ellátást, akik otthonukban önmaguk ellátására saját maguktól nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. A házi segítségnyújtás keretében biztosítják:    

az alapvető szükségletek kielégítését, az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást szintén a Szolgáltató Központ látja el, de mivel a feladatellátás 2013. július 1. napjától állami feladat lett, ezért ezt a feladatot külön megállapodás keretében végzi. A Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Balassagyarmat Kistérség Szociális Szolgáltató Központ szociális alapszolgáltatások biztosításával látja el feladatait. Az intézmény a jelenleg is működő szolgáltatások (támogató szolgáltatás, szenvedélybetegek közösségi ellátása) indulásakor 2007 évben összesen 3 fő ellátottal, minimális infrastruktúrával és szakmai létszámmal rendelkezett. Az intézmény feladatai kiegészültek 2009 évben a pszichiátriai betegek közösségi ellátásával, majd 2010. évben a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatásokkal, ezzel az intézmény ellátotti létszáma és a munkatársi létszáma folyamatosan bővült. 2013. évben a jogszabályi normák változását követve megszűnt az Intézmény gazdasági és egyéb feladatait végző a Társuláshoz kapcsolódó Balassagyarmat Kistérség Szolgáltató Intézménye (Munkaszervezet). A munkaszervezeti feladatokat Balassagyarmat Közös Önkormányzati Hivatala vette át, valamint az intézmény önállóan működő és gazdálkodó szervezetté vált. 2013. december 31-én a házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás tekintetében a működtetés átadásra került Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal részére, ezáltal Szügy, Csesztve, Nógrádmarcal tekintetében a házi segítségnyújtás feladatot a települések által létrehozott külön társulás látja el. 2015. évben a jogszabályi változások szerint a gazdasági és személyügyi feladatokat is Balassagyarmat Közös Önkormányzati Hivatala vette át, az azzal kapcsolatos feladatellátáshoz az Intézmény 2 dolgozói státusza is az Önkormányzathoz került. - 220 -

2015. június 30-án a Balassagyarmat Kistérség Szociális Szolgáltató Központ által ellátottak száma összesen: 621 fő. 2015. június 30-án a Balassagyarmat Kistérség Szociális Szolgáltató Központ munkatársaink száma összesen: 73 fő. 2009. évtől a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások kikerültek a normatív finanszírozási körből és a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján pályázati finanszírozásúvá váltak. 2008. évben nyújtottuk be pályázatunkat az első finanszírozási időszakra (2009. január 1. - 2011. december 31.), amelyet sikeresen elnyertünk. Az időszak lejárával a további működtetéshez 2011. szeptember 23. napjáig volt lehetőség pályázat benyújtására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz. A benyújtott pályázat eredményesnek bizonyult, a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozási időszaka 2012. január 01. – 2015. december 31. tart. 2015. december 31-én a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) között megkötött finanszírozási szerződés keretében működtetett szolgáltatások: Bgy Kistérségben ellátottak száma településenként 2015.06.30. (fő) Házi segítség nyújtás VI. 30- Tárgyév án folyamán

%

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Közösségi ellátás Támogató Összesen Pszichiátriai Szenvedély szolgáltatás betegek betegek VI. 30- Tárgyév VI. 30- Tárgyév VI. 30- Tárgyév VI. 30- Tárgyév VI. 30- Tárgyév án folyamán án folyamán án folyamán án folyamán án folyamán

Balassagyarmat

62

76

20,4%

46

48

14

15

Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyszög Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Patvarc Szanda Szécsénke Szügy Terény

9 5

12 5

3

13

1 2

1 2

1 1

1 1

9 21 19 10 23 28

9 22 19 10 25 31

7 10 0 4 1 6 0 0 19 11 3 2 0 1 1 3 7 6 9 4 1 5 2 1 4 3 2 10

3

11

7 9 0 4 1 6 0 0 19 9 3 1 0 1 0 3 5 6 8 4 1 4 2 1 4 3 1 10

1 1 2

1 1 2

2 14

2 14

2

3

3

1

1

3

3

7

7

158

170

43

45

42

45

52

55

621

686

13 8 40 8

15 8 45 10

4 22

4 26

19 1

21 1

12

21

3,2% 1,3% 0,0% 3,5% 0,0% 0,0% 0,0% 2,4% 5,9% 5,1% 2,7% 6,7% 8,3% 0,0% 0,0% 0,0% 4,0% 2,1% 12,1% 2,7% 0,0% 1,1% 7,0% 0,0% 5,6% 0,3% 0,0% 5,6%

Összesen 324

373

100%

Kistérségen kívül

9

9

19

22

150

170

24,8%

2 1 3 3

2 1 3 3

2

1

1

21 15 3 20 4 6 0 10 43 44 13 27 28 1 0 9 19 18 70 14 1 14 31 1 25 4 2 26

24 16 3 22 4 6 0 10 44 46 13 30 31 1 2 9 23 18 76 16 1 15 37 1 28 4 3 35

3,5% 2,3% 0,4% 3,2% 0,6% 0,9% 0,0% 1,5% 6,4% 6,7% 1,9% 4,4% 4,5% 0,1% 0,3% 1,3% 3,4% 2,6% 11,1% 2,3% 0,1% 2,2% 5,4% 0,1% 4,1% 0,6% 0,4% 5,1%

1 1

1 1

3

1 3

2

2

8

8

2 1

2 1

4 12 1

4 12 1

4 3

4 4

2 4

2 5 1

2

2

1

1 1

1 1

2

2

1. támogató szolgáltatás, 2. pszichiátriai betegek közösségi ellátása, 3. szenvedélybetegek közösségi ellátása, - 221 -

1

%

100,0%

2015. december 31-én a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) között megkötött szerződés keretében működtetett szolgáltatás: 4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A költségvetési törvény alapján működési normatívából finanszírozott ellátás: 5. házi segítségnyújtás. Balassagyarmat Kistérségben ellátottak száma településenként 2015

1. Támogató szolgáltatás: Szociális alapszolgáltatás, személyi segítésből és szállító szolgáltatásból áll. A támogató szolgáltatás az önmaguk ellátására nem képes, súlyos fogyatékos (látás-, hallás-, mozgássérült, autista, értelmi sérült vagy halmozottan fogyatékkal élő) emberek és hozzátartozóik számára nyújt segítséget, többek között pénzbeli ellátásokhoz való hozzájutásban, hivatalos ügyeinek intézésében, házi, ház körüli munkáiban, bevásárlásban, gondozásában. Állapotuk miatt ezen ellátottak külső segítség nélkül nem vagy csak nehezen képesek közlekedni, tömegközlekedést igénybe venni és ez által elérni a különböző közszolgáltatásokat. Ezért a szociális törvényben előírtak alapján a szolgáltatás elősegíti az egészséges emberekhez hasonló életvitel elérését az egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb intézményekbe (orvos, kórház, közintézmény, sportrendezvény, stb.) történő szállítással és a szolgáltatás által biztosított szakképzett kísérővel. A tevékenység finanszírozása pályázat útján történik. Az NRSZH által finanszírozási szerződés alapján finanszírozott feladategység 2015. évben összesen: 5009 FE, ebből  

finanszírozott feladategység személyi segítés: 1209 FE, amely megfelel 1209 gondozási órának, finanszírozott feladategység szállító szolgáltatás: 3800 FE, amely megfelel 19.000 km szociálisan rászorultak szállításával megtett útnak. - 222 -

2015. év júniusáig összesen 55 fő vette igénybe a szolgáltatást. 2015. június 30-án a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma összesen: 6 fő. A teljesült feladatmutatók alapján visszafizetési kötelezettség nem várható a szolgáltatásnál. Az ellátottak, és azok családjának nagy része alacsony jövedelemből kénytelen megélni. Ettől függetlenül az ellátásra nagy igény van mivel az ellátottak életkörülményei, valamint a térségben a tömegközlekedés mennyisége és minősége nem teszi lehetővé, hogy a fogyatékkal élő emberek fontos ügyeik elintézését önállóan meg tudják oldani. A szállító szolgálat az egész ország területén szállítja ellátottakat, főkent az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét segítik elő. A támogató szolgáltatás által nyújtott szolgáltatások térítési díj fizetése ellenében vehetőek igénybe. Közösségi ellátások A közösségi ellátás az a szociális alapszolgáltatás, ahol az orvosi gondozás, kezelés mellett pszicho-szociális támogatást és gondozást is igénylő, pszichiátriai betegséggel és/vagy szenvedélybetegséggel élő emberek otthonában illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja, és a környezetük (hozzátartozóik, az érintett szempontjából fontos személyek, intézmények) aktív bevonásával részesülnek ellátásban. A közösségi ellátás célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek (főként alkohol és a kábítószer rendszeres fogyasztói) valamint a pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve lehetőleg visszailleszkedjenek, reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a beteg állapotát minden szempontból felmérve, a gondozás magában foglalja a pszichés és a szociális rehabilitáció, valamint a tanácsadás minden formáját. Segítséget nyújt a betegek számára:     

egészségi és pszichés állapotuk javításában, meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében, a mindennapi életükben adódó családi és egyéb konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában, a szociális és mentális gondozásukban, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban.

Igyekszik ösztönözni a különböző - az egészségügyi és szociális - szolgáltatások igénybevételét az ellátottak céljainak megvalósulása érdekében. Ennek érdekében intézményünk aktívan együtt működik a Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet Addiktológiai, valamint Pszichiátriai osztályával. 2. Szenvedélybetegek közösségi ellátása: A tevékenység finanszírozása pályázat útján történik. Az NRSZH által finanszírozási szerződés alapján finanszírozott feladategység 2015. évben: 41, amely éves átlagban min. 41 fő szociálisan rászorult ellátását teszi lehetővé. 2015. év júniusáig összesen 45 fő vette igénybe a szolgáltatást. A teljesült feladatmutatók alapján visszafizetési kötelezettség nem várható a szolgáltatásnál.

- 223 -

3. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása: A tevékenység finanszírozása pályázat útján történik. Az NRSZH által finanszírozási szerződés alapján finanszírozott feladategység 2015. évben: 41, amely éves átlagban min. 41 fő szociálisan rászorult ellátását teszi lehetővé. 2015. év júniusáig összesen 45 fő vette igénybe a szolgáltatást. A teljesült feladatmutatók alapján visszafizetési kötelezettség nem várható a szolgáltatásnál. A szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek betegségükből adódóan nehezen illeszkednek be abba a társadalmi közegbe, amelyben élnek. Ezek az emberek a betegségük kialakulásakor külső segítség nélkül gyorsan elszigetelődnek és a társadalom peremére kerülnek. A szolgáltató munkatársai segítséget és támaszt nyújtanak a kliensnek ahhoz, hogy az őket körülvevő környezetbe illeszkedni tudjanak, és életvezetésük közelítsen a társadalom által elvárt átlaghoz, a kliens készségeit és képességeit lehetőség szerint legjobban használva. Munkatársaik szoros bizalmi légkört alakítanak ki ellátottainkkal amely nagyban megkönnyíti – a kliensekben és a környezetben kölcsönösen kialakuló elutasítás érzése miatt – a kapcsolattartást, a kölcsönös együttműködést a mindenki által hasznosnak talált célok eléréséhez. Ezáltal családtagjaik, a szomszédság és a tágabb környezettel történő kapcsolatok helyreállhatnak, ami nagyban elősegíti a társadalmi integrációt, amely minden abban résztvevő fél érdekét szolgálja. A Közösségi ellátások szolgáltatásai ingyenesen vehetőek igénybe, jogszabály tiltja a térítési díj fizetését. 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy súlyosan fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Működési engedélyben szereplő készülékszám: 300 készülék. A tevékenység finanszírozása pályázat útján történt az NRSZH által 2013. június 30-ig. 2013. július 1-től a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65.§ (7) bekezdése alapján a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása állami feladat. A feladat finanszírozása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal (SZGYF) megkötött szerződés szerint történik. 2015. I félévben összesen 170 fő vette igénybe a szolgáltatást. 2015. június 30-án a szolgáltatásban ellátottak száma összesen: 148 fő. 5. Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtásban gondoskodnak azokról – az elsősorban időskorú – a személyekről, akik otthonunkban önmaguk ellátását saját erőből nem tudják megoldani és róluk valamilyen okból nem gondoskodnak, valamint azokról az idősekről, akik bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtás célja, hogy az idős minél tovább saját lakókörnyezetében maradhasson, és ott kaphassa meg az önálló életvitelhez szükséges szolgáltatásokat. 1 fő gondozónő naponta maximálisan 9 gondozottat láthat el. - 224 -

Működési engedélyben szereplő ellátotti létszám: 450 fő. 2015. évre igényelt normatíva 310 fő átlagos éves ellátotti létszámra történt, a teljesített átlagos féléves ellátotti létszám 168 fő. 2015. évben összesen 373 fő vette igénybe a szolgáltatást. 2015. június 30-án a szolgáltatásban ellátottak száma összesen: 324 fő. A tevékenység finanszírozása alap és kistérségi normatívából áll.

A Balassagyarmat Kistérség Szociális Szolgáltató Központ munkatársainak létszáma összesen: 73 fő volt 2015. június 30-án. A munkatársak létszáma és képzettsége százalékos arányban is megfelel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet előírásainak. Az intézmény törekszik arra, hogy dolgozóik szakképzettek legyenek (szociális szakdolgozóink között a szakképzettek aránya: 85 %) naprakész szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, továbbá a jogszabályi és szakmai elvárásoknak megfelelő és színvonalas szakmai munkát végezzenek. Munkatársak közül 4 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A közösségi ellátásokban, illetve a támogató szolgáltatásban dolgozó munkatársaknak jogszabályi előírás szerint rendelkeznie kell a munkakör betöltéséhez szükséges a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által kiadott speciális tanfolyami végzettséggel (közösségi koordinátor, közösségi gondozó / támogató szolgálat vezető, személyi segítő, támogató szolgálat gépkocsivezető), amely végzettséggel a régebben dolgozók rendelkeznek, az új dolgozók közül 2 fő beiskolázása pedig folyamatban van. 2015. I. félévében az alábbi beosztású személyek dolgoztak a szociális alapszolgáltatásokban: 

Összes létszám: 73 fő

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 

17 fő megbízási szerződéssel alkalmazott szociális gondozó: 24 órás készenléti ügyeletet látnak el a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásban.

Támogató szolgáltatás: 

Foglalkoztatottak száma: 6 fő - 1 fő főállású kinevezett támogató szolgálat vezető: a támogató szolgáltatás szakmai tevékenységéért felelős, irányítja a személyi segítők és a gépkocsivezető munkáját. - 2 fő főállású kinevezett személyi segítő: a támogató szolgálat klienseinek ellátását, szociális gondozását végzik. - 1 fő TÁMOP-5.3.1-B-2-12/2 pályázat keretében foglalkoztatott személyi segítő: a támogató szolgálat klienseinek ellátását, szociális gondozását végzi, helyettesítő feladatokat lát el a házi segítségnyújtás szolgáltatásban. - 1 fő főállású kinevezett gépkocsivezető: a támogató szolgálat klienseinek szállítását végzi. - 1 fő részmunkaidős (4 órában) rehabilitációs ellátásban részesülő gépkocsivezető: a támogató szolgálat klienseinek szállítását végzi.

Pszichiátriai-, és szenvedélybetegek közösségi ellátása: - 225 -



Foglalkoztatottak száma: 6 fő - 1 fő főállású kinevezett közösségi gondozó: a közösségi ellátások szakmai tevékenységéért felelős, irányítja a közösségi gondozók munkáját. - 2 fő főállású kinevezett közösségi gondozó: a szenvedélybetegek közösségi ellátása klienseinek ellátását végzik. - 2 fő főállású kinevezett közösségi gondozó: a pszichiátriai betegek közösségi ellátása klienseinek ellátását végzik. - 1 fő TÁMOP-5.3.1-B-2-12/2 pályázat keretében foglalkoztatott közösségi gondozó: a közösségi ellátások klienseinek ellátását végzi, helyettesítő feladatokat lát el a házi segítségnyújtás szolgáltatásban.

Házi segítségnyújtás: 

Foglalkoztatottak száma: 42 fő - 1 fő főállású kinevezett vezető gondozó: házi segítségnyújtás szakmai tevékenységéért felelős, irányítja a házi segítségnyújtásban dolgozó szociális gondozók munkáját. - 2 fő részmunkaidős (4 órában) rehabilitációs ellátásban részesülő szociális gondozó: adminisztrációs és helyettesítő feladatokat végeznek. - 28 fő főállású (8 óra) kinevezett szociális gondozó: a házi segítségnyújtás klienseinek ellátását végzik. - 8 fő részmunkaidős (6 órában) kinevezett szociális gondozó: a házi segítségnyújtás klienseinek ellátását végzik. - 5 fő részmunkaidős (4 órában) kinevezett szociális gondozó: a házi segítségnyújtás klienseinek ellátását végzik.

Egyéb foglalkoztatottak:    

1 fő intézményvezető (közösségi koordinátor / jelzőrendsz. házi segítségnyújtás vezető) 1 fő adminisztrátor: az intézménnyel és a szolgáltatásokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat látja el. 1 fő gazdasági vezető (2015. április 30-ig) 1 fő humánpolitikai ügyintéző (2015. július 31-ig): az intézmény munkatársaival kapcsolatos munkaügyi nyilvántartási és egyéb feladatokat végezte.

- 226 -

Foglalkoztatotti statisztikák

Foglalkoztatottak településenként (lakhely szerint) 2015.06.30-án

Település

Szenvedély- Pszichiátriai Házi Jelzőrendszeres Támogató betegek betegek Segítség Házi Egyéb Összesen szolgáltatás közösségi közösségi nyújtás Segítségnyújtás ellátása ellátása fő

fő

Balassagyarmat

10

Becske Bercel Cserhátsurány Csesztve Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Ipolyszög Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Patvarc Szanda Szécsénke Szügy Terény Összesen:

1 1 1 0 1 3 2 1 4 3 0 0 2 1 4 1 1 0 2 0 2 0 0 2 42

Fő %

fő

15

fő

fő

fő

2

fő

2

29 36%

2

1 1% 1 1% 2 3% 0 0% 1 1% 3 4% 4 5% 1 1% 5 4% 3 4% 1 1% 0 0% 2 3% 2 3% 6 8% 1 1% 1 0% 1 0% 2 3% 1 1% 3 3% 0 0% 0 0% 3 4% 73 100%

1

2 1 1

1 2

1

17

6

0,5

1 0,5

0,5 3

0,5 3

Szociális szolgáltatások létszámmegoszlása Szenvedély- Pszichiátriai Támogató betegek betegek HSG JHS szolg. közösségi közösségi ellátása ellátása 42 17 6 3 3 58% 23% 8% 4% 4%

%

Egyéb 2 3%

Összesen 73 100%

2015 május 1-től az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait Balassagyarmat Város Önkormányzata látja el. Ehhez kapcsolódóan az intézmény gazdasági vezetője az Önkormányzat alkalmazásában folytatja tovább a munkáját, valamint egy fő humánpolitikai ügyintéző munkahelye megszűnt.

- 227 -

2011. év áprilisától az ellátások biztosítására nyitva álló helységként a Balassagyarmat Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlan szolgál. Balassagyarmat Város Önkormányzata vállalta, hogy az intézmény működéséhez szükséges helyiséget biztosítja a Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 18/C. szám alatti ingatlanban bérleti díj ellenében. A zavartalan munkavégzéshez korábbi pályázatok által finanszírozott - internettel ellátott számítógépek, telefon, fax, iratmásoló és minden egyéb irodatechnikai eszköz és bútorzat áll rendelkezésre. A vezetői munkakörökben, valamint amelyik munkakörben szükséges, biztosított a mobiltelefon. Az intézmény számára alábbi gépjárművek állnak jelenleg rendelkezésre:   

1 db Ford Transit, 8+1 személyes kerekes székes személy szállítására alkalmas mikrobusz, a támogató szolgálat szállítási igényeit elégíti ki (Tulajdonos: Társulás, Üzembentartó: BKSZSZK). 1db. Dacia Logan a támogató szolgálat és a közösségi ellátások szállítási igényeit elégíti ki. (Tulajdonos: BKSZSZK, Üzembentartó: BKSZSZK) 1 db Ford Fusion személygépkocsi, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vonuló autója. (Tulajdonos: Társulás, Üzembentartó: BKSZSZK)

Szent Erzsébet Idősek Otthona A járásszékhelyen működik a Szent Erzsébet Idősek Otthona, mely a járás egyetlen önkormányzati fenntartású, idősek bentlakásos intézménye. Az intézmény törvényes működését az alábbi jogszabályok határozzák meg:       

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 29/1993. (II.17.) Kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 2000. évi C. tv. a számvitelről (módosításokkal egységes szerkezetben) 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

A férőhelyek száma az ápolás gondozást nyújtó bentlakásos ellátás összesen 200 férőhely. 1. 2. 3. 4.

időskorúak bentlakásos szociális ellátása 145 férőhelyen látás – illetve mozgásfogyatékos személyek ellátása 45 férőhelyen átmeneti elhelyezés 10 férőhelyen nappali ellátás keretében: Idősek klubja 25 fő A lakók életkor szerinti megoszlása (összesen 173 fő, 2015. 11. 16-i állapot)

- 228 -

A lakók életkor csoportjai két szakfeladat arányában

Szociális jellemzők:   

saját jogú nyugellátással rendelkezik: 95% teljes összegű térítési díjat fizet: 90% nem teljes összegű térítési díjat fizet: 10 %

Ellátási szükséglet:   

önellátó: 24 %, részben önellátó: 25% nem tudja önmagát ellátni: 51%

Segédeszközök használata: - 229 -

    

Kerekes széket használ: 16% Támbotot használ: 9 % Járókeretet használ:31% Szemüveg-viselés: 85 % Hallókészüléket használ: 10 %

Főbb megbetegedések: Nagy számban előfordul cardiovascularis betegség – magas vérnyomás, szívbetegség – az ellátottaknál, és a mozgásszervi megbetegedés, mint az ízületi problémák, erek meszesedése. Idős és demens ellátás vonatkozásában Nógrád megye egész területére kiterjed illetékessége. (Az idősek otthonán belül kell ellátni azt a személyt, akinél az NRSZH (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) szakvéleményében a demencia körébe tartozó súlyos demencia kórképet állapít meg) 1. Időskorúak bentlakásos szociális ellátása     

    

egészségügyi állapotuknak megfelelő környezetet, elhelyezést, étkezést az életkori sajátosságoknak, és az egészségi állapotuknak megfelelő diétás étkezést (orvosi javaslatra), ruházati ellátást (saját ruházat pótlására), és tisztítást, egészségügyi alapellátást (háziorvosi ellátást, alapápolást, személyi higiéné biztosítását, gyógyszerezést étkezésben, folyadékpótlásban, helyés helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtást. mentálhigiénés ellátás keretében személyre szabott bánásmódot, a szabadidő kultúrált eltöltésének feltételeit, az igénybe vevő családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartását, az igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást, az ellátás során biztosítja a szolgáltatást igénybe vevők egyetemes emberi jogainak és személyiségi jogainak érvényesítését, tiszteletben tartását, alkotmányos jogok maradéktalan tiszteletben tartását, különös figyelemmel: az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi, lelki egészséghez az igénybe vevőnek joga van az intézeten belül a szabad vallásgyakorlásra, az ehhez szükséges feltételeket (meditációs szoba) az intézet biztosítja.

Idős, nyugdíjkorhatárt betöltött, koruk és egészségi állapotuk miatt magukról gondoskodni nem képes, lakóhelyükön nem gondozható, kórházi kezelést nem, de napi 4 órát meghaladó gondozást igénylő személyek számára nyújt végleges otthont, ápolást, gondozást. A bentlakásos intézménybe az elhelyezési kérelmet (formanyomtatvány) az intézmény igazgatójához kell benyújtani, aki ellenőrzi a mellékletek meglétét, tájékoztatást ad a várható eljárás folyamatáról, a megállapodás tartalmáról, a térítési díjról, segítséget nyújt a kérelem kitöltéséhez, valamint az önellátás mértékét és az egyéb körülményeket igazoló dokumentumok beszerzéséhez.

- 230 -

Az intézet igazgatója, az ellátást igénylő otthonában tájékozódik az életkörülményekről, egészségi állapotról, szociális helyzetéről. Idős otthoni elhelyezési kérelemnél az intézmény igazgatója soron kívüli elhelyezési kérelem és átmenetei elhelyezési kérelem esetén azonnal, rendes kérelem esetén a kérelmek beérkezésének sorrendjében megkezdi az ellátást igénylő személy gondozási szükséglet vizsgálatát. Kötelező erejű szakvéleményt ad ki a gondozási szükséglet mértékéről, mely 1 évig érvényes. Ha a szakvélemény a napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletről szól, a kérelmező rászorult a bentlakásos intézményi ellátásra, rákerülhet a várakozók listájára. Abban az esetben, ha az intézmény szolgáltatása, az igénylő szükségleteinek, állapotának nem felel meg (pszichiátriai vagy szenvedély beteg), vagy az előgondozás során lényeges különbséget észlelünk a kérelemben foglaltakhoz képest, az igazgató kezdeményezi a kérelmező előzetes szakorvosi vizsgálatát az intézmény pszichiáterével és más forma igénybevételére tesz javaslatot. Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az igénylők elhelyezéséről. Több soron kívüli igény esetén az intézetbe történő felvétel sorrendjéről az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt. A felvételt megelőzően az igazgató elrendeli az előgondozás II. szakaszának elvégzését, melynek során az esetleges állapot változás felmérésére kerül sor, valamint előkészítjük a kérelmezőt intézményi férőhelyének elfoglalására. A bentlakásos intézményben biztosított teljes körű ellátás. Az ellátást igénybe vevők részére napi háromszori étkezést biztosítunk, az orvosi javaslatnak megfelelő diétát (cukormentes, epekímélő, pépes). Hetente három alkalommal, meleg vacsoráról és rendszeres folyadékbevitelről gondoskodunk. Az ellátást igénybe vevő a bentlakásos intézményben saját ruházatát és textíliáját használja. Ha az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, az intézményben három váltás fehérneműt és hálóruhát, szükség esetén felső ruházatot és utcai cipőt biztosítunk. A ruházat tisztításáról és javításáról az intézmény a házirendben meghatározott módon gondoskodik. A textíliával való ellátás és a személyi higiéné biztosítása érdekében,   

három váltás ágyneműt, törölközőt, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, és az incontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint biztosítjuk.

Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő 

orvosi ellátásáról, ezen belül: - az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését - orvosi tanácsadást - a jogszabályban meghatározott szűréseket - gyógyszerelést - szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást - 231 -



szükség szerinti alapápolásról és az otthoni szakápolási tevékenységekről szóló 20/1996. (VII.26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek, ennek körében különösen: - személyi higiéné biztosításáról - az étkezésben, folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban - szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásról - kórházi kezeléshez való hozzájutásról - gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról

Az intézmény 1 fő vállalkozó háziorvossal, szerződés alapján biztosítja a szükséges orvosi ellátást. Munkaidőn kívül a városi ügyelet hívható. A lelki egészség megőrzése érdekében rendszeres pszichiátriai rendelést biztosítunk. Az intézmény térítésmentesen biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SZCSM rendelet 52 § (1) bekezdése szerinti alapgyógyszereket. Az alapgyógyszereken kívüli gyógyszerszükségletek költségét az ellátásban részesülőnek kell viselnie. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszert egyéni gyógyszer felhasználási nyilvántartó lapon rögzítjük. Az intézménynek az alapgyógyszerek csoportjaiból megfelelő mennyiségű készlettel kell rendelkeznie. A bentlakásos intézményben folyó ápolási tevékenység alatt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet kell érteni. A személyes gondoskodást nyújtó tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személlyel egyéni gondozási tervet kell készíteni – az ellátást igénybe vevővel közösen. Gondozási tervet kell készíteni azon ellátást igénybe vevő személlyel is, aki az átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátást legalább hat hónap időtartamra veszi igénybe. A tervek team-ben készülnek (orvos, főnővér, szociálpedagógus, pavilon vezető nővér, foglalkoztató, gyógytornász) A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet a felvételt követő 1 hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási terv tartalmazza:   

az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.

Az elkészítéséért felelős a főnővér és a pavilonvezető nővérek. A folyamatos végrehajtás ellenőrzése az intézetvezető főnővér feladata. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése. - 232 -

Az ápolási terv tartalmazza:     

az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését (áthelyezés).

Az elkészítésért felelős az orvos, a főnővér és a pavilonvezető nővérek. Mindkettő folyamatos vezetése és végrehajtása a kijelölt, gondozásért felelős ápolónő feladata. A folyamatos végrehajtás ellenőrzése a főnővér feladata. A bentlakásos intézményben műszakonként sorszámozott eseménynaplót kell vezetni. Az ellátást igénybe vevők részére mentálhigiénés ellátás keretében biztosítják:        

a személyre szabott bánásmódot, a konfliktus helyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, szükség szerint a pszichoterápiás foglalkozást, az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, a gondozási-ápolási tervek megvalósítását, a hitélet gyakorlásának feltételeit és segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését.

Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek figyelembe vételével, testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében szükséges szervezni:   

az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket, a szellemi és szórakoztató tevékenységeket, kulturális tevékenységeket.

Az intézmény felépítése az alábbi: Az ellátottak ebédlője 1 darab 84 m2, két bejárattal ellátott helység. Az ellátottak két turnusban ebédelnek, naponta átlagosan 100 fő. Osztályon étkezők száma 100 fő, ők többnyire az étkeztetéshez segítséget igényelnek. Közülük pavilononként a teakonyhában étkezik 5-5 fő. 1 db 390 m2-es térelválasztókkal osztott aula. Az első virágokkal, ülőgarnitúrákkal fogadó – társalgó rész, itt található az érmével működő telefon, itt került kialakításra, közvetlenül a térelválasztó előtt a beltéri büfé, amely az ellátottak társadalmi életének színtere. A második rész elsősorban TV nézés, közös előadások és közösségi rendezvények színtere.

- 233 -

Minden pavilon földszintjén egy teakonyha található, ami lehetőséget biztosít kisebb főzésre étkezésre és mosogatásra. Itt került elhelyezésre a közös hűtőszekrény, melynek egy-egy kulccsal zárható részét, egy-egy földszinti szoba lakói használhatják, ill. néhány engedélyezett saját használatú hűtőszekrény is van. Az emeleti lakóknak 1 db közös hűtőszekrény áll rendelkezésükre. Foglalkoztató helyiségek   

a vendégház (faház) átalakításra került, ahol egy helységben folyhatnak a terápiás jellegű foglalkoztatások. (varrás, kézimunka, énekkar, mozaik képek készítése, stb.) varroda felszereltsége: 1 varrógép könyvtár felszereltsége: intézeti tulajdonú könyvek 500 kötet, ami adományokból folyamatosan bővül. A Városi Könyvtár kihelyezett részleggel csere könyvtárat működtet.

Az arra rászorulók részére a borotválást az ápolási tevékenység részeként, az intézmény biztosítja, heti 2 alkalommal ingyen, melyet az vehet igénybe, akinek az egészségi állapota indokolja. A rászorultságot, az intézmény vezető főnővér és pavilonvezetők állapítják meg. A hajvágást fodrász végzi, 2 havonta egyszer ingyen. Egyéb fodrászati szolgáltatás igénybevétele esetén, a költségek a szolgáltatást igénybevevőt terhelik. A manikűrt, pedikűrt – akinél szükséges – a nővérek útján biztosítják. Pedikűrös kérésre felkeresi az intézményt, az igénybevételének költsége a lakókat terheli. A pavilonrendszer maga után vonta az ennek megfelelő szervezeti forma kialakítását. Egyegy pavilonban 65-70 fő ellátása történik. A pavilonok koedukáltak. Az önállóan közlekedők részére az ételek felszolgálása az ebédlőben történik. Ők részben önellátók, tehát egyedül étkeznek, öltözködnek és tisztálkodnak. Közvetlen környezetük tisztán – és rendben tartásában, erejükhöz, tehetségükhöz mérten részt vesznek. A szobák alapbútorzatán túl, egyéni ízlésük érvényesülhet, környezetük szépítésében, az otthonosság kialakításában. A fekvő, vagy helyváltoztatására csak segítséggel képes ellátottak, az emeleti 5 ágyas, korházi jellegű szobákban vannak elhelyezve. Az ő étkezésük a szobában biztosított. A házaspárok elhelyezésére (ha állapotuk lehetővé teszi) külön szobát biztosítanak. 2. Szent Erzsébet Idősek Otthonán belül működő Fogyatékos személyek Otthona A mozgásfogyatékosok otthona olyan személyek ellátását biztosítja, akiknek mozgáskorlátozottságát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően állapították meg, állapotuk gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint rehabilitációs intézményi ellátásban nem részesíthetők. A látásfogyatékosok otthonában olyan látássérült személyeket kell elhelyezni, akik önmagukról gondoskodni más körülmények között nem tudnak. A fogyatékos személyek vonatkozásában Nógrád megye egész területére kiterjed illetékességi területe 3. Szent Erzsébet Idősek Otthonán belül működő Időskorúak átmeneti elhelyezése Az átmeneti elhelyezést igénybe vehetik, azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból, otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. - 234 -

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásra legfeljebb egy évig kerülhet sor. Ha az ellátást igénybe vevő családi környezetébe nem helyezhető vissza, az intézmény vezetője az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja. Ha az ellátást igénybe vevőt más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről az intézmény vezetője tájékoztatást ad. Az új intézményben történő elhelyezésig az ellátást igénybe vevő ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani. Az átmeneti ellátásba az elhelyezési kérelmet formanyomtatványon az intézmény igazgatójához kell benyújtani, aki megvizsgálja a felvételi okként megjelölt körülményeket, betegség fennállását, szociális helyzetet, stb. és elrendeli az előgondozást, melynek során meggyőződnek az elhelyezést kérő élethelyzetéről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről. Amennyiben az elhelyezést kérő ellátása nem biztosított, esetleg vészhelyzet alakulhat ki az intézmény igazgatója felvételéről intézkedik. Felvételkor megállapodást köt az ellátást igénylővel. Az időskorúak átmeneti elhelyezése vonatkozásában Nógrád megye egész területére kiterjed illetékessége 4. Nappali ellátást nyújtó intézményi ellátás – Idősek Klubja A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorú személyek részére nappali gondozást, ellátást biztosít. Ezen belül lehetőséget biztosít:     

napközbeni tartózkodásra, étkezésre, mosásra, fürdésre, társas kapcsolatokra, szórakoztató programokra, heti egy alkalommal orvosi ellátásra.

Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az Idősek Klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel a fent meghatározott támogatásra szorul. A nappali ellátáshoz elhelyezési kérelmet kell benyújtani, az ellátás megkezdése előtt egyszerűsített előgondozást végeznek. Az előgondozás célja, hogy megismerjék az egészségi állapotát, szociális helyzetét. A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelő személyre szóló, napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatásokat szervez. Szükséglet szerint, napi háromszori étkezést biztosít, ezen belül egyszeri meleg élelmet. Segítséget nyújt, hivatalos ügyek intézésében. Szabadidős programokat, felvilágosító előadásokat, tanácsadást szervez, mentális gondozást végez. - 235 -

Segítséget nyújt a személyi higiénéhez, mosási lehetőséget biztosít. Az ellátást igénybe vevőkről gondozási tervet kell készíteni, mely rögzíti állapotuk változásait, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás és egyéb szolgáltatások tartalmát. A gondozónőnek látogatási- és eseménynaplót kell vezetnie, mely alapját képezi az állami normatíva felhasználásának, elszámolásának, a mindenkori éves költségvetési törvény figyelembevételével. A Szent Erzsébet Idősek Otthonán a hatékony működés érdekében együttműködik különösen:          

az intézmény fenntartójával, más szociális bentlakásos intézménnyel, a megyei módszertani intézménnyel a regionális és helyi szociális gyámhivatallal, az egyházakkal, megyei és városi bírósággal, városi rendőrség ellátottjogi képviselővel, egészségügyi intézmények NRSZH-val

Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a:   

költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére, szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére, a szakmai program szerint működésre.

A más szociális bentlakásos intézményekkel való együttműködés célja a szociális ellátórendszer rugalmas együttműködése, mely megvalósul a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban, az ellátottaknak legjobban megfelelő szociális intézményi elhelyezés megkeresésében. Az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett tapasztalatokról, és az alkalmazott új módszerekről, eredményekről. A megyei módszertani intézménnyel való együttműködés során az intézmény:    

segítséget kap az ellátás megszervezésében, új módszerek bevezetésében, információt szolgáltat a tevékenységéről, szakmai tanácsot kér, közreműködik a módszertani intézmény által folytatott szakmai ellenőrzésekben.

A regionális és helyi szociális gyámhivatallal:  

gondnokság alá helyezés, gondnokolt ügyében való közreműködés.

Egyházzal való együttműködés keretében:  

hitélet gyakorlása feltételeinek megteremtése, kórházban ápolt ellátottak számára lelki vigasz nyújtása.

Megyei és Városi Bírósággal illetve városi rendőrséggel: - 236 -



az ellátott érdekeinek ügyében való közreműködés.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A járás területén a felmérések szerint megosztott a településeken az idősek számára biztosított kulturális, sportolási lehetőségek elérhetősége. A települések – lakosságszámtól függetlenül – eltérő szinten biztosítják a szolgáltatások elérhetőségét, de fontos megállapítás az is, hogy az idősek körében az önszerveződés, klubok szervezése is eltér. Balassagyarmaton a Napsugár Nyugdíjas Klub régóta, nagy sikerrel, magas taglétszámmal működik. A tagság nem csak a városban élőket tartalmazza. Szintén aktív a közösségi élet Dejtár településeken. Általánosságban megállapítható, hogy lakosságszámtól függetlenül, azon településeken szélesebbek a lehetőségek ahol egy-egy aktívabb, a szervezést magára vállaló önkéntes személy vagy csoport összefogja a programszervezést. Ahol ez nincs meg, ott már a település helyi esélyegyenlőségi programjában is megjelenik, hogy nincs a szabadidő hasznos eltöltésére lehetőség a településen. A Balassagyarmaton a Madách Imre Városi Könyvtár – a Könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzatáról szóló 18/2013.(VII.01.) önkormányzati rendelete szabályai szerint – szolgáltatásait a 70 éven felüliek díjmentesen vehetik igénybe. A beiratkozási díjból 50 %os kedvezményben részesülnek a nyugdíjasok 70 éves korig. c) idősek informatikai jártassága A járás települései közül többen jelezték, hogy az idősek informatikai ismeretei erősen korlátozottak. Több helyszínen az unokákkal való interneten keresztüli kapcsolattartással próbálják ösztönözni az idősek informatikai tevékenységét.

5.6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősek esetében igen fontos a lehető legjobb egészségi állapot megőrzése. Ennek érdekében szűrővizsgálatok, egészségmegőrzésről szóló rendezvények szervezése, előadások folynak a városban, melyek Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban kapnak helyet. Az Egészségvédők Egyesülete tart ételbemutatóval, kóstolással egybekötött előadásokat az egészség megőrzéséről, az időskori helyes táplálkozásról. Ennek elterjesztése a járás minden településére mindenképpen hasznos eredménye lehet a programnak.

- 237 -

5.6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1.Tájékoztató füzet készítése a bűnügyi tapasztalatok alapján, 2. Előadások tartása a rendőrség, önkormányzati dolgozó, családsegítő részéről idősek részére

Az idősek könnyen válnak bűncselekmény áldozatává.

3. Kérdőívek kitöltése az időskorúakkal a bűncselekmény áldozatává válás tapasztalatairól 4. Közvilágítási hálózat felmérése 5. térfigyelők kamerák felszerelése az idősek biztonságának növelése érdekében 6.Polgárőrség járási szintű szervezése, terjesztése

Idősek

Az egyedül élő idős személyek gondozásra, segítségnyújtásra szorulnak

1.Felmérés készítése az egyedül élő idős-korúakról, igényeikről 2. Fórum, kábeltelevízió, szórólap segítségével megismertetni az időseket az ellátásukkal foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel, ellátási lehetőségekkel 3. önkéntesek szervezése, felmérése a nyári és téli háztartási munkák elvégzésére 4. Igényfelmérés a házi segítségnyújtás igénylésére

Nehézkes vagy hiányzik az idősek lakóhelyen kívüli szolgáltatáshoz való hozzájutás

Falubusz járatok felmérése, összehangolása járási szinten

Hiányoznak a nyugdíjasklubok a térségben

Igényfelmérés települési szinten a nyugdíjas klub vonatkozásában, járási összesítéssel

- 238 -

5.7

Az idősek nem, vagy csak nagyon kis mértékben használják a számítógépet

Tanfolyam szervezése

Kevés az idősek klubja

Igényfelmérés települési szinten az idősek klubja vonatkozásában, járási összesítéssel

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A fogyatékos személyek sokáig elszigetelve éltek a társadalomban. A közvetlen környezetük próbálta titkolni fogyatékosságukat, a „falu bolondjának” nevezték, gúnyneveket aggattak rájuk, melyek egész életüket végig kisérték. Oktatásuk szeparált, speciális intézményekben folyt, ahonnan kikerülve a többségi társadalomba való beilleszkedésük buktatókkal teli, hosszú út volt, és sokkal kevésbé koronázta siker, mint manapság. Az integrált oktatás előtérbe helyezésével hosszú távon biztosítható, hogy a társadalom befogadja, „megszokja”, megtanulja tolerálni és segíteni fogyatékkal élő társainkat. Az ő számukra pedig lehetőség nyílik a korai beilleszkedésre, az elkerülhetetlen „harcok” megvívására, melyek felvértezik őket az életük során előforduló akadályok leküzdésére. Az előítéletek, tévhitek megszüntetésében nagy jelentősége van az egyéni példamutatásnak. Felelősség hárul a fogyatékkal élők közvetlen családi környezetére, a szűkebb mikrokörnyezetre, iskolára/óvodára, a családnak otthont adó településre és vezetőire. De óriási felelőssége van a médiának, az érdekvédelmi szervezeteknek és a civil szervezeteknek is. Fontos, hogy az igénybe vehető támogatásokról, képzésekről megfelelő tájékoztatást kapjanak, hogy önálló életvitelük kialakítása minél zökkenőmentesebb legyen. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésekor nem csak a fizikai akadálymentesítésről kell gondoskodnunk, hanem az egyenrangúság megvalósításáról is. Magyarországi Jó példák után kutatva találtunk rá a Biatorbágy kistérség esélyegyenlőségi programjára, melyben külön figyelmet szenteltek a szó- és nyelvhasználatbeli esélyegyenlőség megteremtésének.

- 239 -

Az alábbi táblázatban röviden összefoglalták azon kifejezéseket, melyek használata helyes és melyek sértőek. A gyűjtést változtatás nélkül alkalmazzuk a balassagyarmati járásra vonatkozóan:

AZ ÉRINTETTEK MEGNEVEZÉSE Ajánlott kifejezés a jelző után mindig Állapot főnevet téve (pl. gyermek, ember, személy) beszéd beszédfogyatékos értelem értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott hallás siket, nagyothalló látás vak, gyengénlátó mozgás mozgáskorlátozott, mozgássérült több halmozottan sérült, fogyatékosság halmozottan fogyatékos együtt szervi szervátültetett

Elfogadható kifejezés

Diszkriminatív, sértő kifejezés

beszédhibás értelmi sérült

hallónéma hülye, elmebeteg, bolond, gyengeelméjű

hallássérült látássérült

süketnéma világtalan béna, nyomorék

transzplantált

béna, nyomorék, hülye, elmebeteg, bolond, gyengeelméjű beteg

AZ ÉRINTETTEK ÁLTAL HASZNÁLT SEGÉDESZKÖZÖK MEGNEVEZÉSE AJÁNLOTT KIFEJEZÉS KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS hallókészülék nagyothalló készülék kerekesszék tolókocsi, rokkantkocsi EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK AJÁNLOTT KIFEJEZÉS jelnyelvi tolmács jelnyelv kerekesszékkel közlekedő halló (siket ellentettje) látó (látássérült ellentettje) ép (fogyatékos ellentettje) többségi iskola személyi segítő

KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS süketnéma tolmács jelbeszéd, mutogatás tolókocsihoz kötött beszélő egészséges normál iskola gondozó, ápoló (az egészségügyben helyes)

Braille-írás (pontírás) síkírás (pontírás ellentettje) fogyatékosok szervezetei „Esélyegyenlőségi Törvény” fogyatékosok sportja, sportoló fogyatékosok paralimpia megváltozott munkaképességű személy (a munka világában)

fogyatékos szervezetek fogyatékos törvény fogyatékos sport paraolimpia csökkent munkaképességű személy

- 240 -

5.7.1 A járásban fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) A KSH 2011-es felmérése alapján Nógrád megyében a fogyatékossággal élők aránya, 6,8%. Ezzel az ország legrosszabb mutatója a miénk.

- 241 -

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Nógrád megyében a fogyatékossággal élők 13,545%-a volt gazdaságilag aktív, 86,455%-uk inaktív a 2011-es népszámlás adatai szerint. A gazdaságilag aktív csoport 72,419%-a foglalkoztatott, 27,581% viszont munkanélküli!

Nógrád megye 2011 Arány Létszám

Fogyatékkal élő, gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatott munkanélküli Összesen 72,419%

27,581%

13,545%

1 347

513

1 860

A gazdaságilag inaktív fogyatékkal élők 4,818%-a, 572 tanuló 2011-ben.

- 242 -

Nógrád megye

Fogyatékkal élő, gazdaságilag nem aktív népesség

2011

Státusz

gyermekgondozási ellátásban részesülő

saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos

rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos

hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos

egyéb inaktív kereső

Arány

0,354%

50,649%

27,089%

4,414%

9,316% 91,821% 4,818%

3,361%

8,179%

86,455%

6 013

3 216

524

1 106

399

971

11 872

Létszám 42

inaktív kereső együtt

10 901

nappali egyéb eltartott tagozatos együtt eltartott együtt tanuló

572

Sajnos a balassagyarmati járás munkahelyeinek csekély része akadálymentesített, speciális eszközök nem állnak rendelkezésre. Az OFSZ területi Munkaügyi Kirendeltsége támogatja és segíti a fogyatékossággal élők és megváltozott munaképességűek foglalkoztatását. Foglalkozási rehabilitációs mentor alkalmazásával segíti az új munkahelyre való beilleszkedést, ahol a programban részt vevők mentálhigiénés, önismereti tréningeket, technikákat sajátíthatnak el. A mentor felveszi a kapcsolatot a foglalkoztatóval és a munkavállalóval, ezzel segítse az elsődleges munkaerőpiacon való megmaradást. .– a 3 legfőbb kritérium, mellyel fő a fogyatékkal élők munaerőpiaci integárciója felé fordulnak.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Munkáltatók elmondása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a fogyatékkal élő munkavállalók akadályoztatásának elhárítása, foglalkoztatásának megoldása érdekében a munkáltatók együttműködőek, hátrányos megkülönböztetés térségünkben nem releváns.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az alábbiakban azokat az ellátási formákat soroljuk fel, melyeket jogszabályok biztosítanak a fogyatékkal élő személyek számára. Ellátási formák: Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os - 243 -

vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy (kiskorú esetén gondviselője/kisérője) jogosult. Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül. Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon. A Balassagyarmat Kistérség Szociális Szolgáltató Központ által működtetett Támogató Szolgálat az önmaguk ellátására nem képes, súlyos fogyatékos látás-, hallás-, mozgássérült, autista, értelmi sérült vagy halmozottan fogyatékkal élő emberek és hozzátartozóik számára nyújt segítséget, többek között pénzbeli ellátásokhoz való hozzájutásban, hivatalos ügyeinek intézésében, házi, ház körüli munkáiban, bevásárlásban, gondozásában, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb intézményekbe (orvoshoz, könyvtárba, sportrendezvényre, stb.) történő szállításban. A térségben nem épültek önálló életvitelt támogató intézmények. Több szervezet foglalkozik a fogyatékkal élők problémáival, melyek az alábbiak:         

Mozgáskorlátozottak Egyesülete, ÉFOÉSZ Nógrád Megyei Közhasznú Egyesület, Reménysugár Otthon, Ipolyparti Fészek Lakóotthon, Ridens szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Gondoskodás Közhasznú Egyesület, HORIZONT-FÉK Közhasznú Egyesület, Egészségesebb Nemzetekért Egészségesebb Nemzetekért Közhasznú Egyesület Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete. - 244 -

5.7.2 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az alábbiakban kiemeljük azokat a területeket jogszabályi hivatkozással, amelyek a fogyatékkal élő személyek jogait biztosítják. Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. (Fot. 5. § (1)- (2)) Kommunikáció: A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. (Fot. 6.7. §) A megfelelően hozzáférhető információ létrehozása olyan szakmai feladat, mely kezdetben nehézséget okozhat. Javasoljuk, azoknak a szolgáltató szervezeteknek a bevonását, melyek professzionális segítséget nyújthatnak. Ilyenek például a jelnyelvi tolmácsszolgálatok (http://fszk.hu/mjp/tolmacsszolgalatok-elerhetosegei.pdf), a könnyen érthető fordításokat készítő ÉFOÉSZ és tagszervezetei (http://www.efoesz.hu/index.php?m=text&id=2), a speciális eszközkölcsönzők (http://www.blissalapitvany.hu/kolcsonozheto-eszkozok). Javasoljuk továbbá, hogy az önkormányzat érintett munkatársai kapcsolódjanak be olyan tréningekbe, képzésekbe, ahol ezek a tudások megtanulhatók, ilyenek egyebek mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott és az FSZK Nonprofit Kft. képzései (www.fszk.hu). Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés: A fogyatékos személy számára a Fotban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére. (Fot. 7/A.- 7/C. §) Közlekedés: A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. (Fot. 8.- 10. §) A hozzáférés biztosításakor két kihívás biztosan felmerül: egyrészt a megfelelő szaktudás bevonásának a kérdése, másrészt pedig az ehhez szükséges forrás. Az első kérdésre javasoljuk minden esetben rehabilitációs szakmérnök, valamint az érintett fogyatékos csoport képviselőjének a bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, valamint a következő dokumentum áttekintését: Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez – Komplex akadálymentesítés (http://www.fszk.hu/bemutatkozas/programirodak/akadalymentesitesi- 245 -

programiroda/szakmai-anyagok/segedlet-a-kozszolgaltatasok-egyenlo-eselyuhozzaferesenek-megteremtesehez-komplex-akadalymentesites/). A másik kérdésre, mely a forrásteremtésre vonatkozik, javasoljuk, hogy történjen Európai Uniós pályázatfigyelés a www.nfu.gov.hu honlapra építve Támogató szolgálat, segédeszköz: fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg. (Fot. 11. §) Egészségügy: A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. (Fot. 12. §) A modern emberi jogi szemlélet érvényesülése a fogyatékos emberek ellátása során alapelv. Javasoljuk, hogy az ehhez elengedhetetlen attitűdváltás eléréséhez a szolgáltatók vegyék igénybe az országban több helyen elérhető tréninglehetőségeket (GYEMSZI ETI és FSZK Nonprofit Kft. egyebek mellett), valamint igényeljék azokat a hozzáférést biztosító megoldásokat, melyekről a korábbiakban már szóltunk. Oktatás, képzés: A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt. A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították (Fot. 13. §). Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel: A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi lakhatási forma megválasztásához (Fot. 17. §) A 2011. évben megkezdődött a nagy létszámú ápoló–gondozó intézetek kiváltása támogatott lakhatási megoldásokkal. Ez a folyamat, bár pozitív kimenetelében bizonyosak vagyunk, mégis számos konfliktust rejt magában. Javasoljuk megismerni a folyamat jogszabályi hátterét, valamint azokat a szakmai, módszertani anyagokat, melyek ezt a közösségi alapú szolgáltatások felé való elmozdulást segítik. A dokumentumok a folyamatot generáló Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület honlapjáról tölthetők le: http://www.szocialisportal.hu/web/szocialisagazati-portal/kivaltast-koordinalo-testulet;jsessionid=f580a338bd8c05ebc946047d522c A közösségi beilleszkedést segíthetik a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei is, így bevonásuk javasolt. Kultúra, sport: A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni (Fot. 18. §) A hozzáférés biztosításakor két kihívás biztosan felmerül: egyrészt a megfelelő szaktudás bevonásának a kérdése, másrészt pedig az ehhez szükséges forrás. Az első kérdésre javasoljuk minden esetben rehabilitációs - 246 -

szakmérnök, valamint az érintett fogyatékos csoportot képviselőjének a bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, valamint a következő dokumentum áttekintését: Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez – Komplex akadálymentesítés (http://www.fszk.hu/bemutatkozas/programirodak/akadalymentesitesiprogramiroda/szakmai-anyagok/segedlet-a-kozszolgaltatasok-egyenlo-eselyuhozzaferesenek-megteremtesehez-komplex-akadalymentesites/). A másik kérdésre, mely a forrásteremtésre vonatkozik, javasoljuk, hogy történjen Európai Uniós pályázatfigyelés a www.nfu.gov.hu honlapra építve. A rehabilitációhoz való jog: A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. Az ehhez kapcsolódó állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg (*Fot. 19.- 20. §). Az érintett célcsoport sok esetben nem rendelkezik megfelelő információval a saját jogai és lehetőségei tekintetében. Javasoljuk, hogy legyen számukra lehetőség hozzáférni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapjához, valamint dokumentumaihoz (http://nrszh.kormany.hu/), továbbá azokhoz a jogsegély szolgáltatásokhoz, amelyeket érdekvédelmi szervezeteik nyújtanak a számukra. A helyi politikai életben és közéletben való részvételhez való jog: másokkal azonos alapon, hatékonyan és teljes körűen vehessenek részt a helyi politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazásra és választhatóságra (2007. évi XCII. tv 29. cikk) A fogyatékos emberek önérvényesítő mozgalmainak erősödése, saját maguk képviseleti lehetőségének támogatása kiemelt feladat. Javasoljuk, hogy ennek érdekében alakuljanak ki az együttműködésre és a párbeszédre lehetőséget adó fórumok akár az önkormányzat kezdeményezésére, ahol a fogyatékos emberek a „Semmit rólunk nélkülünk!” elvnek megfelelően bekapcsolódhatnak a róluk szóló döntések alakításába.

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A járás önkormányzatainál egyes intézmények már akadálymentesítettek, mások még felújításra, átalakításra szorulnak. A szakasz végén ismertetjük a feltárt problémákat.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatási épületek egy része akadálymentesítettek, pl: Okmányiroda Balassagyarmaton, iskolák és könyvtár, egyes orvosi rendelők, védőnöi kezelők, általános és középiskolák, posta, ügyvédi iroda. Lakóingatlanokra vonatkozó adataink nincsenek. A fogyatékos személy számára jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. - 247 -

Mint ahogyan az előző pontban kifejtésre került a középületek akadálymentesítése csak részben, vagy egyáltalán nem megoldott. A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Településeinken tovább kell lépni a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítsa terén, valamennyi fogyatékossággal rendelkező személy számára biztosítva a tájékozódás lehetőségét:   

A gyengén látók, színtévesztők számára érzékelhető nagyságban, formában, színben kell elkészíteni a tájékoztatást szolgáló látványelemeket. A vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell kiépíteni az információs elemeket. A hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni.

A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni. A szakasz végén ismertetjük a feltárt problémákat.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az épületek egy része akadálymentesített, a szakasz végén ismertetjük a feltárt problémákat.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A települések megújult főterei, parkolói akadálymentesek, de nagy részükben további fejlesztéseket kell végre hajtani.

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A járásban Bercelen működik 1 ápolást (2 telephely), gondozást nyújtó és 1 rehabilitációs intézmény. Harmónia Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon. Az intézmény működési területe kiterjed:  

az értelmi fogyatékosok vonatkozásában Nógrád megyére, a súlyos látássérült értelmi fogyatékosok esetében valamennyi megyére és a fővárosra is. - 248 -

A 110 férőhelyes intézmény az ellátást két telephelyen, három gondozási egységben biztosítja az alábbiak szerint:  

Bercel, Petőfi Sándor úti telephely: 50 fő Bercel, Kenderváros úti telephely: 48 fő

Csillagfény lakóotthon 

Bercel, Kenderváros úti telephely: 12 fő

A Harmónia Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon teljes körű ellátás keretében biztosítja:        

Ápolást-gondozást Rehabilitációs ellátást Egészségügyi alapellátást Fejlesztő-felkészítő és munkarehabilitációs foglalkoztatást Mentálhigiénés ellátást Napi háromszori étkezést Hitélet gyakorlását A szabadidő hasznos eltöltését

Jogviszony keletkezése: A kitöltött kérelem és adatlap elnevezésű nyomtatvány megküldése az intézmény részére, a szükséges mellékletekkel együtt. Térítési díj összege: Az intézményi térítési díjat a fenntartó megyei önkormányzat évente kétszer állapíthatja meg. 2011. március 01.-től az intézményi térítési díj összege: 92.400 Ft/hó. Az intézmény mindkét telephelye – mely egykor a Berczelly család és a Marshall báró tulajdona volt – műemlék jellegű kúria, nagy parkokkal körülvéve, a település középpontjában helyezkedik el. Az Intézmény 59 főt foglalkoztat, nagy többségében berceli lakosokat. Gondozási Központ-Bercel Nyitva tartás: Hétfő – Péntek 08:00 - 16:00 A településen 1975 május 1-én kezdte meg működését az Öregek Napközi Otthona. A házi-gondozás 1984-től funkcionál. 1989. január 1-én alakult a Gondozási Központ, melynek bázisintézménye a 25 férőhelyes idősek klubja. Rózsák Völgye Szociális Otthon-Bercel Az intézményben mozgás- korlátozottak részére az akadálymentesítés megoldott. Minden részlegen közösségi helyiségek állnak rendelkezésre. A legalsó szinten található a kertkapcsolatos ebédlő, imaterem, tornaterem, valamint fizikoterápiás helyiség. - 249 -

Szolgáltatásaik:              

családias, nyugodt környezet állandó nővéri felügyelet háziorvosi ellátás kórházi vizsgálatokra való szállítás napi háromszori étkezés szükség esetén diétás étrend kettő-, három-, négyágyas szobák saját mosoda működtetése érték- és vagyonmegőrzés fizikoterápiás kezelések személyre szabott foglalkoztatások intézményen belüli programok otthonon kívüli kirándulások, szabadidős tevékenységek vallásgyakorlás, gyóntatás

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem releváns. Az ellátási problémák többsége azonos módon keletkezik: van megfelelő szolgáltatás, de az ellátásra szoruló nem tud róla, őt nem érték el a szolgáltatást nyújtók, vagyis be sem került a rendszerbe. Van megfelelő szolgáltatás, de a szolgáltatás igénybevétele a fogyatékos személy számára nem hozzáférhető pl. az akadálymentesítettség hiánya miatt. Van akadálymentesen elérhető szolgáltatás, de a célcsoport tagja vagy saját elhatározásából vagy gyakori tapasztalat szerint a fogyatékos személy helyett döntő család elhatározásából a szolgáltatást nem veszi igénybe, még akkor sem, ha az a fogyatékos személy életminőségét lényegesen javítaná. Minden ilyen esetben annak feltárása fontos, hogy a szolgáltatás és a szolgáltatást igénylő milyen okból nem tudott egymással segítő kapcsolatba kerülni. Érdemes arra rákérdezni, hogy a szolgáltatók megfelelően ajánlják-e a szolgáltatásaikat és elérik-e ajánlataikkal a célcsoport tagjait. Nincsenek-e olyan esetek a településen, ahol a család a fogyatékos felnőttet méltatlan körülmények között tartja. Természetesen nehéz ilyen információkhoz jutni, ezért is javasoltuk, hogy a sablon tábla kitöltése mellett - ha lehetséges -, készüljenek rövid, félig strukturált interjúk is, sokszor a megkezdett beszélgetés új irányt vehet és olyan információk jutnak a szakértő, mentor, tanácsadó tudomására, amelyek kiegészítik az egyéb forrásokból származó információkat és adatokat. A helyi önkormányzat számos alkalommal kinyilváníthatja azt, hogy számára fontosak a településen élő fogyatékos személyek. Ilyen alkalmak lehetnek a fogyatékos személyek részére rendezett sportrendezvények, egészségügyi szűrések, kirándulások a támogató szolgálat segitségével, ha a helyi önkormányzat rendelkezik üdültetési lehetőséggel, akkor az üdültetésben való részvétel biztosítása, különféle akciók szervezése, amik egyben anyagi és természetbeni segítségnyújtást jelentenek. Fontos törekedni arra, hogy a helyi médiában rendszeresen jelenjenek meg a fogyatékos személyek sikereikkel és gondjaikkal, de semmiképpen sem mint gyámolított személyek. - 250 -

5.7.3 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

Települések

1.

Balassagyarmat

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Az önkormányzati tulajdonú épületek akadálymentesítése hiányzik.

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. Középületek állapotának felmérése, akadálymentesítés lehetőségeinek felmérése szakember bevonásával 2. Akadálymentesítéssel kapcsolatos pályázatok beadása

2.

Bercel

Nincs használható, pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élő személyek számáról, fogyatékosságuk típusáról.

Anonim adatgyűjtés a háziorvos, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat segítségével .

A település közintézményei (posta, iskola, óvoda, fogorvosi rendelő, bolt, polgármesteri hivatal) nincsenek akadály mentesítve.

1.Akadálymentesítés felmérése szakember révén.

A járdák nem akadálymentesítettek, veszélyesek.

2. Pályázás épületek akadálymentesítésére. 3. Közfoglalkoztatás keretében, önkéntesek összefogásával, for-profit szereplők bevonásával a járdák akadálymentesítésének megszervezése.

3.

Cserháthaláp

Nem minden közintézmény akadálymentesített.

Pályázat épületek akadálymentesítésére.

4.

Cserhátsurány

Nincs pontos felmérés a fogyatékkal élőkről, ezért

Adatbázis létrehozása

- 251 -

nem lehet pontos elemzést készíteni helyzetükről, szükségleteikről Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése még nem 100%-os

Ellátási- és jogi lehetőségeik, ismereteik hiányosak

5.

Csesztve

Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek akadálymentesítése nem 100 %-os. Nincs nyilvántartás a településen fogyatékkal élők számáról

Pályázati lehetőségeket kihasználva az épületek akadálymentesítése Fizikai környezet akadályainak megszüntetésével a közösségi élet és a foglalkozások gyakorlásához hozzáférésük támogatottá válik Hozzáférhető információs csatornák működtetése, támogató civil szervezetek bevonása, információs napok szervezése Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek figyelése Anonim adatgyűjtés a háziorvos, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat segítségével

6.

Csitár

Kevés az akadálymentesített épület..

Akadálymentesítés.

7.

Debercsény

A megváltozott munkaképességűek ellátása nem megoldott.

Akkreditált munkahely felkutatása a munkaügyi kirendeltséggel együtt működve.

8.

Dejtár

Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek/ járdák, terek, buszmegállók akadálymentesítése nem

1. Felmérések készítése a megszüntetésre váró köz- épületek és járdák számáról

- 252 -

100%-os A településen fogyatékkal élők száma, igényük nem ismert.

2.Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek figyelése A fogyatékkal élők számának, igényeinek felmérése.

9.

10.

11.

Drégelypalánk

Érsekvadkert

Galgaguta

Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek/ járdák, terek, buszmegállók akadálymentesítése nem 100%-os

1. felmérések készítése a megszüntetésre váró középületek és járdák számáról

A településen fogyatékkal élők száma nem ismert.

1. A fogyatékkal élők számának, igényeinek felmérése..

Nincs megfelelő adatbázis a fogyatékkal élők helyzetéről, amely alapja a munkaerő piaci, társadalmi integrációnak.

Pontos adatbázis készítése

A középületek csak részben vannak akadálymentesítve.

Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés

Az egészségügyi és szociális alapellátás szolgáltatások nem hozzáférhetőek a fogyatékos emberek számára

Akadálymentesítés szükséges

A közszférában és a versenypiacon nem arányuknak megfelelő mértékben dolgoznak a fogyatékkal élő munkavállalók

2.Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek figyelése

A térségi speciális szakiskola képzési profilját a munkaerőpiaci igényekhez kell igazítani Gyakorlat megszerzésére irányuló programokat kell szervezni Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az

- 253 -

önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben 12.

Herencsény

Nincs pontos felmérés, adat a fogyatékkal élőkről, helyzetükről, szükségleteikről Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése nem 100%-os

13.

Hont

Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek/ járdák, terek, buszmegállók akadálymentesítése nem 100%-os

Pályázati lehetőségeket kihasználva az önkormányzat tulajdonában lévő épületek akadálymentesítése A közösségi élet-és foglalkozásokhoz hozzáférésük támogatása 1.Felmérések készítése a megszüntetésre váró középületek és járdák számáról 2.Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek figyelése

A településen fogyatékkal élők száma nem ismert.

A fogyatékkal élők számának, igényeinek felmérése.

14.

Hugyag

A településen élő egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű személyek száma magasnak mondható.

Az egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű személyek fogyatékosságának és igényeiknek a felmérése.

15.

Iliny

Hiányzik az orvosi rendelő és polgármesteri hivatal akadálymentesítése.

Pályázat útján akadálymentesítés.

16.

Ipolyszög

Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről.

1.Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő, gyermekjóléti szolgálat) bevonásával.

- 254 -

17.

Ipolyvece

Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek/ járdák, terek, buszmegállók nem akadálymentesek A településen fogyatékkal élők száma nem ismert

Felmérések készítése a megszüntetésre váró középületek és járdák számáról 2.Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek figyelése, A fogyatékkal élők számának, igényeinek felmérése.

18.

Magyarnándor

Az általános iskola akadálymentesítése nem teljes körű (hiányzik a lift), és a mozgáskorlátozott tanuló feljutása az emeletre nem megoldott.

Pályázat lift beszerelésére.

19.

Mohora

Nincs pontos felmérés, adat a fogyatékkal élőkről, helyzetéről, szükségleteiről.

Adatbázis létrehozása.

Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése nem 100%-os.

Pályázati lehetőségeket kihasználva az önkormányzat tulajdonában lévő épületek akadálymentesítése, a közösségi élet- és foglalkozásokhoz

20.

Nógrádkövesd

Az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezet biztosítása.

Akadálymentesítés

21.

Nógrádmarcal

Adathiány a fogyatékkal élők ellátásait és foglalkoztatási lehetőségeiket illetően.

Fogyatékkal élők, egészségkárosodottak felderítése, tájékozottságuk felmérése. 2. Tájékoztatás honlapon, a családgondozó útján személyesen.

A közintézmények nincsenek akadálymentesítve

Pályázati támogatással az - 255 -

22.

Patak

A település kereskedelmi és szolgáltató egységei nincsenek akadálymentesítve.

akadálymentesítés megvalósítása.

Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek/ járdák, terek, buszmegállók akadálymentesítése nem 100%-os

Felmérések készítése a megszüntetésre váró középületek és járdák számáról 2.Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek figyelése

A településen fogyatékkal élők száma, igényük nem ismert. 23.

Patvarc

Nincs nyilvántartás a településen fogyatékkal élők számáról

Partneri együttműködés (pályázati segítségnyújtás) a vállalkozói szférával az akadálymentesítés megvalósításában.

A fogyatékkal élők számának, igényeinek felmérése. Anonim adatgyűjtés a házi orvos, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat segítségével.

Akadálymentesítettség hiánya: orvosi rendelő, óvoda, községháza, tájház. 24.

Szanda

Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről. Nem minden közintézmény akadálymentesített.

Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával. Pályázás épületek (szandai orvosi rendelő, polgármesteri hivatal) akadálymentesítésére.

25.

Szügy

Adathiány a fogyatékkal élők ellátásait és foglalkoztatási lehetőségeiket illetően.

- 256 -

Fogyatékkal élők, egészségkárosodottak felderítése, tájékozottságuk felmérése.

A Művelődési Ház és a fogorvosi rendelő nincs akadálymentesítve. A település kereskedelmi és szolgáltató egységei nincsenek akadálymentesítve

2. Tájékoztatás honlapon, helyi újságon keresztül, és a családgondozó útján személyesen. Pályázati támogatással az akadálymentesítés megvalósítása. Partneri együttműködés (pályázati segítségnyújtás) a vállalkozói szférával az akadálymentesítés megvalósításában.

26.

Terény

Nem minden közintézmény akadálymentesített Az egyéb fogyatékossággal rendelkezők száma, igényeik nem ismertek.

5.8

Orvosi Rendelő, Művelődési Ház és az Iskola akadálymentesítése elsősorban pályázati lehetőségekkel. Az egyéb fogyatékossággal rendelkezők számának, igényeiknek felmérése a házi orvos, védőnői és családsegítő szolgálat bevonásával.

Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

5.8.1 A civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése Járásunk feladatainak megoldásában az alábbi szervezetek nyújtanak hasznos információkat, segítséget:



Mozgáskorlátozottak Egyesülete,



ÉFOÉSZ Nógrád Megyei Közhasznú Egyesület,



Reménysugár Otthon,



Ipolyparti Fészek Lakóotthon,



Ridens szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, - 257 -



Gondoskodás Közhasznú Egyesület,



Biztosabb Jövőért Közhasznú Egyesület,



HORIZONT-FÉK Közhasznú Egyesület,



Egészségesebb Nemzetekért Egészségesebb Nemzetekért Közhasznú Egyesület,



Balassagyarmat Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány,



Palócország Fővárosáért ’99 Közalapítvány



Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete Balassagyarmat,



Balassagyarmat Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány,



Palócország Fővárosáért ’99 Közalapítvány.

5.8.2 Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzaton kívül a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá a katolikus, evangélikus és református egyházközség tagjai szerveznek rendezvényeket a településen. 5.8.3 Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Térségi, Társulási kapcsolódások: 

Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása,



Balassagyarmat Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ,



Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerület,



Ipoly-táj Területfejlesztő Társulás



2016. január 1. napjától Családsegítő és Gyermekjóléti Központ,



Balassagyarmati Városüzemeltetési Nonprofit Kft,



Régió Ügyeleti Központ Nonprofit Kft



Családsegítés és gyermekjólét területén működő társulások: Őrhalom, Hugyag, Iliny, Csitár – Belső Cserhát Társulás – Nyugat – Nógrád Településeinek társulása



Észak-kelet Pest és Nógrád megyei Hulladékgazdálkodási Társulás



Körjegyzőségek



Balassagyarmat, Dejtár és Patvarc Fogászati Társulás

5.8.4 A nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A járáshoz tartozó önkormányzatok mindegyike együttműködik a nemzetiségi Önkormányzattal, akként, hogy a költségvetésében rendelkezésre álló pénzösszegből támogatja és támogatja a hátrányos helyzetű roma tanulókat az iskolákban működő alapítványokon keresztül. Az óvodákat játékok vásárlásával segíti. Tevékenyen részt vesz a rászoruló családok ügyeinek adminisztratív intézésében az önkormányzatnál. Irodahelységet biztosítanak a roma nemzetiségi önkormányzat tagjai számára. - 258 -

5.8.5 Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetekkel az önkormányzatok jó kapcsolatot ápolnak, az alábbiak: 

Mozgáskorlátozottak Egyesülete,



ÉFOÉSZ Nógrád Megyei Közhasznú Egyesület,



Reménysugár Otthon,



Ipolyparti Fészek Lakóotthon,



Ridens szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium,



Gondoskodás Közhasznú Egyesület,



Biztosabb Jövőért Közhasznú Egyesület,



HORIZONT-FÉK Közhasznú Egyesület,



Egészségesebb Nemzetekért Egészségesebb Nemzetekért Közhasznú Egyesület,



Balassagyarmat Térsége Fejlesztéséért Közalapítvány,



Evangélikus Szeretetház,



Palócország Fővárosáért ’99 Közalapítvány



Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete Balassagyarmat.

5.8.6 For-profit szereplők részvétele a járási esélyegyenlőségi feladatok ellátásában Nem releváns a járásban.

5.9

A járási esélyegyenlőségi program nyilvánossága

5.9.1 A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A járási kerekasztal tagjai között megtalálhatók a nemzetiségi önkormányzatok képviselői is, így a járási esélyegyenlőségi program készítése során egyetértettek a probléma beazonosítással. A továbbiakban felsorolásra kerülnek azon intézmények, szervezetek, melyek a járási esélyegyenlőségi program készítése során adatokat szolgáltattak, leginkább elektronikus úton: 

Városi Bölcsőde,



járás településein működő óvodák



járás településén működő általános iskolák



Szent Erzsébet Idősek Otthona,

- 259 -



Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Belső-Cserhát Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás, Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás, Őrhalom-HugyagIliny-Csitár Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás



Gazdásági Műszaki Ellátó Szervezet,



Mikszáth Kálmán Művelődési Központ,



Evangélikus Szeretetház,



Városgondnokság,



Gondoskodás Közhasznú Egyesület



Balassagyarmati Rendőrkapitányság



Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása; Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató Központ



Mozgáskorlátozottak Egyesülete



ÉFOÉSZ Értelmi Fogyatékossággal élők és segítőik



RIEDENS Iskola

A járási esélyegyenlőségi program minden járási település számára megküldésre került. A program megtalálható a www.balassagyarmat.hu honlapon, továbbá elektronikus formában került eljuttatásra minden település részére, így a járás bármelyik településén, honlapján is megtalálható. A Járási Esélyegyenlőségi Program a Közös Önkormányzati Hivatalokban, Polgármesteri hivatalokban ügyfélfogadási időben bármikor a lakosok rendelkezésére áll, így a város teljes lakosságának hozzáférése biztosítottá válik a tervezett esélyegyenlőség folyamatok, tevékenységek megismerésére és a megvalósítás folyamatos ellenőrzésére. 5.9.2 A partner szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A járási kerekasztal, valamint az ülésekhez kapcsolódó disszeminációs rendezvények adtak lehetőséget a lakosoknak a Program megismerésére.

- 260 -

6

A Járási Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (JEP IT)

6.1

A Járási IT részletei

6.1.1 Az intézkedési területek részletes kifejtése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

A nyilvántartott álláskeresők száma növekszik, a nők száma magasabb arányban mutat növekedést, mint a férfiak száma A nyilvántartott álláskeresők között Romák radikális az emelkedés a 21-25 éves és/vagy korcsoportban, magas az általános mélyszegény- iskolát végzettek száma ségben élők

Az önkormányzati bérlakások felújításra szorulnak

Nyári gyermekfelügyelet nem megoldott a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára

Gyermekek Nő az óvodás, az alapfokú és középfokú oktatásban a 3H-s és a középfokú oktatásban a 2H-s helyzetű gyermekek száma

- 261 -

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. Szorosabb együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel, az érintettek tájékoztatása, valamint álláshirdetések kifüggesztése helyben szokásos módon (honlap, helyi újság, hirdetőtábla) 2. Együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel az érintettek képzettségének felmérésében 3. A Munkaügyi Kirendeltség által szervezett képzéseken való részvétel, képzéssel kapcsolatos pályázatok keresése 1. Önkormányzati bérlakások műszaki állapotfelmérése 2. Önkormányzati bérlakások felújításával kapcsolatos pályázatok keresése 1. Igényfelmérés készítése a rászorulókról 2. Nyári gyermekfelügyelettel kapcsolatos pályázatok keresése. Szoros együttműködés, felmérés készítése a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, valamint a Védőnői Szolgálattal a hátrányos helyzet okainak felderítésére vonatkozóan, a szülők tájékoztatása a szeptemberben bekövetkező jogszabályváltozásokról.

Családi napközi hiánya

A családi napközikre, bölcsődékre vonatkozó új törvényi előírások alapján igényfelmérések elkészítése

Házi gyermekfelügyelet hiánya

A családi napközikre, bölcsődékre vonatkozó új törvényi előírások alapján igényfelmérések elkészítése házi gyermekfelügyelet igényléséről

Krízishelyzetbe került családok elhelyezésének megoldása.

1. Felmérés a bajba jutott családokról a Családsegítő szolgálat, védőnői és házi orvosi szolgálat, óvoda és általános iskolai jelzőrendszer révén. 2. Krízisotthon létrehozására pályázat keresése 1.Nyári táborok szervezése a nők munkába való visszasegítése érdekében

Nyári gyermekfelügyelet megoldása

Nők

Családi napközik és bölcsődék hiánya

2.Nyári gyermekfelügyeletre vonatkozó igényfelmérés a nők munkában való visszasegítése érdekében Családi napközik és bölcsődei ellátására való igényfelmérés a nők munkában való visszasegítése érdekében 1.Részvétel szociális szövetkezet létrehozásában a nők munkaerőpiacra való visszasegítése érdekében

Magas a női munkanélküliek száma

2.A női munkavállalók számára munkalehetőségeket biztosító pályázatok felkutatása 3.Pályázatfigyelés nők átképzése érdekében, munkaerőpiacra való visszasegítés érdekében

Kevés az információ a családtervezéshez

Tájékoztatók, felvilágosítások tartása

Magas a nemekhez köthető

Nemi sztereotípiák csökkentését

- 262 -

sztereotípiák száma

célzó programok szervezése

Házi gyermekfelügyelet hiánya miatt nehéz a munkavállalás

Házi gyermekfelügyeletre vonatkozó igényfelmérés 1.Tájékoztató füzet készítése a bűnügyi tapasztalatok alapján, 2. Előadások tartása a rendőrség, önkormányzati dolgozó, családsegítő részéről idősek részére

Az idősek könnyen válnak bűncselekmény áldozatává.

3. Kérdőívek kitöltése az időskorúakkal a bűncselekmény áldozatává válás tapasztalatairól 4. Közvilágítási hálózat felmérése 5. térfigyelők kamerák felszerelése az idősek biztonságának növelése érdekében 6.Polgárőrség járási szintű szervezése, terjesztése

Idősek Az egyedül élő idős személyek gondozásra, segítségnyújtásra szorulnak

1.Felmérés készítése az egyedül élő idős-korúakról, igényeikről 2. Fórum, kábeltelevízió, szórólap segítségével megismertetni az időseket az ellátásukkal foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel, ellátási lehetőségekkel 3. önkéntesek szervezése, felmérése a nyári és téli háztartási munkák elvégzésére 4. Igényfelmérés a házi segítségnyújtás igénylésére

Nehézkes vagy hiányzik az idősek lakóhelyen kívüli szolgáltatáshoz való hozzájutás

Falubusz járatok felmérése, összehangolása járási szinten

Hiányoznak a nyugdíjasklubok a térségben

Igényfelmérés települési szinten a nyugdíjas klub vonatkozásában, járási összesítéssel

Az idősek nem, vagy csak nagyon kis mértékben használják a számítógépet

Tanfolyam szervezése

- 263 -

Igényfelmérés települési szinten az idősek klubja vonatkozásában, járási összesítéssel

Kevés az idősek klubja

Az önkormányzati tulajdonú épületek akadálymentesítése hiányzik.

Fogyatékkal élők

Nincs használható, pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élő személyek számáról, fogyatékosságuk típusáról.

Kevés vagy egyáltalán nincs munkalehetőség a fogyatékossággal élőknek

1. Középületek állapotának felmérése, akadálymentesítés lehetőségeinek felmérése szakember bevonásával 2. Akadálymentesítéssel kapcsolatos pályázatok beadása

Anonim adatgyűjtés a házi orvos, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat segítségével

1.Pályázati lehetőségek felkutatása fogyatékos személyek számára munkahelyteremtés tárgyában 2.Fogyatékkal élők munkához juttatásának elősegítése

6.1.2 Az intézkedési területek részletes kifejtése - MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK, ROMÁK

Intézkedés sorszáma:

1.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Munkanélküliek tájékoztatása, képzettségük felmérése, átképzésük segítése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

A nyilvántartott álláskeresők száma növekszik, a nők száma magasabb arányban mutat növekedést, mint a férfiak száma A nyilvántartott álláskeresők között radikális az emelkedés a 21-25 éves korcsoportban - 264 -

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Munkanélküliek álláshoz juttatása, ezáltal a foglalkoztatottság növelése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Az intézkedés tartalma:

Szorosabb együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel, az érintettek tájékoztatása, valamint álláshirdetések kifüggesztése helyben szokásos módon (honlap, helyi újság, hirdetőtábla)

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Álláskeresők száma, álláslehetőségek száma, megjelentetések száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

Humán: önkormányzat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

Technikai: honlap, számítógép, papír

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Együttműködés révén a Munkaügyi Kirendeltséggel, az érintettekkel.

Intézkedés sorszáma:

2.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Munkanélküliek tájékoztatása, képzettségük felmérése, átképzésük segítése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

A nyilvántartott álláskeresők száma növekszik, a nők száma magasabb arányban mutat növekedést, mint a férfiak száma A nyilvántartott álláskeresők között radikális az emelkedés a 21-25 éves korcsoportban

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Munkanélküliek képzettségének felmérése

Pénzügyi:-

- 265 -

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Az intézkedés tartalma:

Együttműködés a Munkaügyi képzettségének felmérésében

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Álláskeresők száma, képzettségek száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

Humán: önkormányzat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

Technikai: számítógép, papír

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Az álláskeresőkkel történő együttműködés révén.

Intézkedés sorszáma:

3.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Munkanélküliek tájékoztatása, képzettségük felmérése, átképzésük segítése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

A nyilvántartott álláskeresők száma növekszik, a nők száma magasabb arányban mutat növekedést, mint a férfiak száma A nyilvántartott álláskeresők között radikális az emelkedés a 21-25 éves korcsoportban

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Munkanélküliek álláshoz juttatása, képzéssel, munkához juttatás segítése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról,

Kirendeltséggel

az

érintettek

Pénzügyi:-

2011. évi LCXXXVII. törvény a szakképzésről, - 266 -

átképzéssel, a

2013. évi LXXX. törvény a felnőttképzésről

Az intézkedés tartalma:

Az érintettek tájékoztatása a Munkaügyi Kirendeltség által szervezett képzésekről, képzéssel kapcsolatos pályázatok keresése

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

munkanélküliek száma, képzések száma, képzésen részt vevők száma, pályázatok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

Humán: önkormányzat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

Technikai: számítógép, internet, papír

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos kapcsolattartás révén a Munkaügyi Kirendeltséggel, érintettekkel.

Pénzügyi: pályázathoz saját forrás biztosítása

6.1.3 Az intézkedési területek részletes kifejtése – FOGYATÉKKAL ÉLŐK

Intézkedés sorszáma:

1.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Középületek akadálymentesítése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

A település középületei (orvosi rendelők, óvoda, városháza) nincsenek akadálymentesítve

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nem akadálymentesített középületek akadálymentesítetté válnak.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai

1997. évi LXXVIII. törvény épített környezet alakításáról és védelméről - 267 -

dokumentumokkal:

Helyi Építési Szabályzatok

Az intézkedés tartalma:

Középületek állapotának felmérése, akadálymentesítés lehetőségeinek felmérése szakember bevonásával

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy az általa megbízott személy, járási kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

középületek száma, akadálymentesítéssel nem rendelkező épületek száma,

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, szakember

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, fényképezőgép

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

A fogyatékkal élők élethelyzetének javításával

Intézkedés sorszáma:

2.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Középületek akadálymentesítése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

A település középületei (orvosi rendelők, óvodák, városháza) nincsenek akadálymentesítve

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Akadálymentesítettség megoldása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:

pénzügyi: szakértői díj

1997. évi LXXVIII. törvény épített környezet alakításáról és védelméről Helyi Építési Szabályzatok Akadálymentesítéssel kapcsolatos pályázatok benyújtása.

- 268 -

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy az általa megbízott személy, járási kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

akadálymentesítéssel nem rendelkező épületek száma, pályázatok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, szakember

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, internet, telefon

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

A fogyatékkal élők élethelyzetének javításával

Intézkedés sorszáma:

3.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Nyilvántartás a fogyatékkal élő személyekről

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Nincs használható, pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élő személyek számáról, fogyatékosságuk típusáról

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nyilvántartás révén a fogyatékkal élők igényeinek kielégítése.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Az intézkedés tartalma: Az intézkedés felelőse:

pénzügyi: pályázati forrás

Anonim adatgyűjtés a házi orvos, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat segítségével.

Polgármester, vagy általa megbízott személy, járási kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

- 269 -

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

fogyatékkal élők száma, igényeik száma, ellátásuk száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, partnerintézmények dolgozói, szervezetek dolgozói

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, internet

pénzügyi: -

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Együttműködés révén az intézmények, szervezetek és a fogyatékkal élők között.

Intézkedés sorszáma:

4.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Munkalehetőség a fogyatékkal élő személyeknek

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Nincs használható munkalehetőség a fogyatékos személyek számára

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Fogyatékkal élő személyek munkához juttatása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Az intézkedés tartalma:

Pályázati lehetőségek felkutatása fogyatékos személyek számár munkahelyteremtés tárgyában

Az intézkedés felelőse:

Polgármester, vagy általa megbízott személy, járási kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

- 270 -

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

fogyatékkal élők száma, pályázatok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, partnerintézmények dolgozói, szervezetek dolgozói

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, internet

pénzügyi: -

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Együttműködés révén az intézmények, szervezetek és a fogyatékkal élők között.

Intézkedés sorszáma:

5.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Munkalehetőség a fogyatékkal élő személyeknek

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Nincs használható munkalehetőség a fogyatékos személyek számára

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Fogyatékkal élő személyek munkához juttatása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Az intézkedés tartalma:

Fogyatékos személyek számára munkahelyet biztosító munkavállalók felkutatása

Az intézkedés felelőse:

Polgármester, vagy általa megbízott személy, járási kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

fogyatékkal élők száma, munkahelyek száma

- 271 -

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, partnerintézmények dolgozói, szervezetek dolgozói

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, internet

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

pénzügyi: -

Együttműködés révén az intézmények, szervezetek és a fogyatékkal élők között.

6.1.4 Az intézkedési területek részletes kifejtése – NŐK

Intézkedés sorszáma:

1.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Krízishelyzetben élő nők

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Krízishelyzetbe került családok elhelyezésének megoldása

A krízishelyzetbe kerülő nők helyzetének javítása. Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Felmérés készítése a bajba jutott családokról a Családsegítő szolgálat, védőnői és házi orvosi szolgálat, óvoda és általános iskolai jelzőrendszer révén.

Az intézkedés felelőse:

Jegyző vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

- 272 -

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

krízishelyzetben élő személyek száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, óvoda dolgozója, iskola dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, telefon, kérdőív

pénzügyi: -

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése önkormányzatok és az intézmények között

Intézkedés sorszáma:

2.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Krízishelyzetben élő nők

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Krízishelyzetbe került családok elhelyezésének megoldása

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A krízishelyzetbe kerülő nők helyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Részvétel krízisotthon létrehozására kiírt pályázaton.

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának

2018. június 30. - 273 -

a

családanyák,

az

határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

krízishelyzetben élő személyek száma, pályázatok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, óvoda dolgozója, iskola dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, telefon, kérdőív

pénzügyi: pályázati forrás, pályázati önrész

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése a családanyák, az önkormányzat és az intézmények között

Intézkedés sorszáma:

3.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Nyári gyermekfelügyelet

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Nyári gyermekfelügyelet hiánya miatt nehéz a munkavállalás

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nők munkavállalásának elősegítése.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Nyári gyermekfelügyeletre vonatkozó igényfelmérés

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés

beérkező adatlapok száma - 274 -

eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, óvoda dolgozója, iskola dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, telefon, kérdőív

pénzügyi: pályázati forrás, pályázati önrész

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése a családanyák, az önkormányzat és az intézmények között

Intézkedés sorszáma:

4.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Nyári gyermekfelügyelet

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Nyári gyermekfelügyelet hiánya miatt nehéz a munkavállalás

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nők munkavállalásának elősegítése.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Nyári tábor szervezése

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

megszervezett táborok száma, résztvevők száma

- 275 -

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, óvoda dolgozója, iskola dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, telefon, kérdőív

pénzügyi: pályázati forrás, pályázati önrész

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése a családanyák, az önkormányzat és az intézmények között

Intézkedés sorszáma:

5.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Családi napközi / bölcsőde

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Családi napközi/bölcsőde hiánya miatt nehéz a munkavállalás

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nők munkavállalásának, elősegítése.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Családi napközi/bölcsődei ellátásra vonatkozó igényfelmérés

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

beérkező adatlapok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

munkába

való

visszavezetésének

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, óvoda dolgozója, iskola dolgozója pénzügyi: adatlap készítése, összesítése, sokszorosításának költségei - 276 -

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, telefon, kérdőív

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése a családanyák, az önkormányzat és az intézmények között

Intézkedés sorszáma:

6.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Házi gyermekfelügyelet

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Házi gyermekfelügyelet hiánya miatt nehéz a munkavállalás

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nők munkavállalásának elősegítése.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Házi gyermekfelügyeletre vonatkozó igényfelmérés

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

beérkező adatlapok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, óvoda dolgozója, iskola dolgozója pénzügyi: adatlap készítésének, sokszorosításának, kiértékelésének költsége technikai: számítógép, telefon, kérdőív

- 277 -

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése a családanyák, az önkormányzat és az intézmények között

Intézkedés sorszáma:

7.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Munkanélküli nők

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Magas a munkanélküli nők száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nők munkaerőpiacon való helyzetének javítása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Részvétel szociális szövetkezet létrehozásában.

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

létrehozott szociális szövetkezet;bevont résztvevők száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója,

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, telefon, kérdőív

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése a nők, az önkormányzat és az intézmények között

pénzügyi: pályázati forrás, pályázati önrész

- 278 -

Intézkedés sorszáma:

8.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Munkanélküli nők

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Magas a női munkanélküliek száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nők munkaerő-piaci szerepének erősítése.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Női munkavállalók pályázatok kutatása

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

krízishelyzetben élő személyek száma, pályázatok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója,

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, telefon

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése a nők, az önkormányzat és a foglalkoztatási intézmények között

számára

munkalehetőségeket

biztosító

pénzügyi: -

- 279 -

Intézkedés sorszáma:

9.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Munkanélküli nők

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Magas a nők száma a munkanélküliek körében

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nők munkaerő-piaci szerepének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Pályázatfigyelés nők átképzése érdekében

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

krízishelyzetben élő személyek száma, pályázatok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója,

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, telefon, kérdőív

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése a nők, az önkormányzat és a foglalkoztatási intézmények között

Intézkedés sorszáma:

10.

Az intézkedés címe,

Családtervezés

pénzügyi: pályázati forrás, pályázati önrész

- 280 -

megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Kevés az információ a családtervezéshez

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Családtervezés elterjesztése.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

Az intézkedés tartalma:

Tájékoztatók, felvilágosítások tartása

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

megtartott tájékoztatók száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, iskola dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: helyiség

pénzügyi: előadó díja

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos együttműködés elérése az oktatási intézmények és az önkormányzatok között

Intézkedés sorszáma:

11.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Sztereotípiák

- 281 -

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Magas a nemekhez köthető sztereotípiák száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A nemi sztereotípiák csökkentése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az intézkedés tartalma:

Nemi sztereotípiák csökkentését célzó programok szervezése

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

megszervezett programok száma, résztvevők száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, civil szervezetek

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: helység

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Folyamatos visszajelzések a résztvevőktől.

pénzügyi: rendezvény megszervezésének költsége

6.1.5 Az intézkedési területek részletes kifejtése – GYERMEKEK

Intézkedés sorszáma:

1.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Nyári gyermekfelügyelet

A helyzetelemzés következtetéseiben

A nyári gyermekfelügyelet nem megoldott a hátrányos és - 282 -

feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Szociálisan rászorult gyermekek nyári ellátása, felügyelete juttatása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Az intézkedés tartalma:

Igényfelmérés készítése a rászorulókról

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

hátrányos helyzetű gyermekek száma, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: honlap, számítógép, formanyomtatvány,

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Együttműködéssel az önkormányzat és a családok, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, óvodák, iskolák között

Intézkedés sorszáma:

2.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Nyári gyermekfelügyelet

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

A nyári gyermekfelügyelet nem megoldott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára

pénzügyi:-

- 283 -

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Szociálisan juttatása

rászorult

gyermekek

nyári

gyermekfelügyelethez

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Az intézkedés tartalma:

Részvétel a kedvezményes nyári táborok szervezésére vonatkozó pályázatokon

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

rászoruló száma, igénybe vevők száma, pályázatok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: honlap, számítógép, telefon

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Együttműködéssel az önkormányzatok és az oktatási intézmények, családsegítő szolgálatok között.

Intézkedés sorszáma:

3.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Nő az óvodás, az alapfokú és középfokú oktatásban a halmozottan hátrányos és a középfokú oktatásban a hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek élethelyzetének javítása.

pénzügyi: pályázati forrás, önrész

- 284 -

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Az intézkedés tartalma:

Szoros együttműködés, felmérés készítése a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzet okainak feltárása érdekében, a szülők tájékoztatása a szeptembertől hatályba lépő jogszabályváltozásokról.

Az intézkedés felelőse:

Jegyző vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek száma, tájékoztatások száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, valamint a Védőnői Szolgálat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, honlap, formanyomtatvány

pénzügyi: -

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Kapcsolattartás, jelzőrendszer működtetése révén az együttműködő intézményekkel, családokkal.

Intézkedés sorszáma:

4.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Családi napközi hiánya

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Hiányzik a 3 évesnél fiatalabb gyerekek ellátásának lehetősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek élethelyzetének javítása.

- 285 -

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Az intézkedés tartalma:

A családi napközikre, bölcsődékre vonatkozó új törvényi előírások alapján igényfelmérések készítése

Az intézkedés felelőse:

Jegyző vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek száma, adatlapok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, valamint a Védőnői Szolgálat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, honlap, formanyomtatvány

pénzügyi: -

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Kapcsolattartás, jelzőrendszer működtetése révén az együttműködő intézményekkel, családokkal.

Intézkedés sorszáma:

5.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Házi gyermekfelügyelet hiánya

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Hiányzik a 3 évesnél fiatalabb gyerekek ellátásának lehetősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 286 -

Az intézkedés tartalma:

A családi napközikre, bölcsődékre vonatkozó új törvényi előírások alapján igényfelmérések készítése alapján felmérés a házi gyermekfelügyeletet igénylőkről

Az intézkedés felelőse:

Jegyző vagy általa megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek száma, adatlapok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, valamint a Védőnői Szolgálat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, honlap, formanyomtatvány

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

pénzügyi: -

Kapcsolattartás, jelzőrendszer működtetése révén az együttműködő intézményekkel, családokkal.

6.1.6 Az intézkedési területek részletes kifejtése – IDŐSEK

Intézkedés sorszáma:

1.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Bűnmegelőzés az idősek körében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Könnyen válnak bűncselekmények áldozatává

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Idősek áldozattá válásának megelőzése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

115/2003. OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról.

- 287 -

Az intézkedés tartalma:

Tájékoztató füzet készítése a bűnügyi tapasztalatok alapján

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szinten a kerekasztal ügyrendje szerint kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

időskorú (65-x éves) érintettek száma, tájékoztató füzetek száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, helyi körzeti megbízott

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: tájékoztató füzet, számítógép, fénymásoló, nyomtató,

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Rendőrség és idősek együttműködése révén

Intézkedés sorszáma:

2.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Bűnmegelőzés az idősek körében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Könnyen válnak bűncselekmények áldozatává

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Idősek áldozattá válásának megelőzése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

115/2003. OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról.

Az intézkedés tartalma:

Előadások tartása a rendőrség, önkormányzati dolgozó, családsegítő részéről idősek részére.

pénzügyi: sokszorosítási költség

- 288 -

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szinten a kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Előadási formák száma, meghívók száma, jelenlévők száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, családgondozó, rendőrség

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: helyiség az előadásokhoz

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Rendőrség és idősek együttműködése révén

Intézkedés sorszáma:

3.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Bűnmegelőzés az idősek körében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Könnyen válnak bűncselekmények áldozatává

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Idősek áldozattá válásának megelőzése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

115/2003. OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról.

Az intézkedés tartalma:

Térfigyelő kamerák felszerelés az idősek biztonságának növelése érdekében

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szinten a kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

pénzügyi: előadások költsége

- 289 -

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Felszerelt térfigyelő kamerák száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: kamerák beszerzéséhez szükséges műszaki ismeret

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Rendőrség, polgárőrség, együttműködése révén

Intézkedés sorszáma:

4.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Bűnmegelőzés az idősek körében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Könnyen válnak bűncselekmények áldozatává

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Idősek áldozattá válásának megelőzése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

115/2003. OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról.

Az intézkedés tartalma:

Kérdőívek kitöltése az időskorúakkal a bűncselekmény áldozatává válással kapcsolatos tapasztalatukról

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szinten a kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

pénzügyi: pályázati eljáráshoz kapcsolódó költségek

- 290 -

önkormányzati

hivatalok

és

idősek

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Kitöltött, kiértékelt kérdőívek száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, családgondozó, rendőrség

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: kérdőív készítéséhez, számítógép, sokszorosítás

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Rendőrség, polgárőrség és idősek együttműködése révén

Intézkedés sorszáma:

5.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Bűnmegelőzés az idősek körében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Könnyen válnak bűncselekmények áldozatává

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Idősek áldozattá válásának megelőzése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

115/2003. OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról.

Az intézkedés tartalma:

Polgárőrség járási szintű szervezése, terjesztése

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szinten a kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

újonnan belépők száma

pénzügyi: kérdőívek elkészítésének, eljuttatásának, kiértékelésének költsége

- 291 -

kiértékeléséhez

szükséges

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, rendőrség, polgárőrség

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: felszerelés

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Rendőrség, polgárőrség és idősek együttműködése révén

Intézkedés sorszáma:

6.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Bűnmegelőzés az idősek körében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Könnyen válnak bűncselekmények áldozatává

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Idősek áldozattá válásának megelőzése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

115/2003. OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról.

Az intézkedés tartalma:

Közvilágítási hálózat felmérése

Az intézkedés felelőse:

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási szinten a kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Települések száma, ahol lezajlott a felmérés

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

pénzügyi: infrastruktúra költségei

humán: önkormányzat dolgozója pénzügyi: felmérés költsége technikai: műszer a felméréshez, gépjármű - 292 -

(humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Önkormányzatok és idősek együttműködése révén

Intézkedés sorszáma:

7.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Idősek gondozása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Az egyedül élő idős személyek gondozásra szorulnak

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Az intézkedés tartalma:

Felmérés készítése az egyedül élő időskorúakról, igényeikről

Az intézkedés felelőse:

polgármester vagy általa megbízott személy, ügyrendjében járási szinten megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Egyedül élő időskorúak száma, igényeik száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, gondozók

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: kérdőív, számítógép, fénymásoló

pénzügyi: -

- 293 -

kerekasztal

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Az időskorúak közérzetének javításával.

Intézkedés sorszáma:

8.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Idősek gondozása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Az egyedül élő idős személyek gondozásra szorulnak

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Az intézkedés tartalma:

Fórum, kábeltelevízió, szórólapok segítségével megismertetni az időseket az ellátásukkal foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel, támogatásuk formáival.

Az intézkedés felelőse:

polgármester vagy általa megbízott személy, ügyrendjében járási szinten megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Egyedül élő időskorúak száma, ellátási lehetőségek száma, tájékoztatási formák száma, meghívók száma, jelenlévők száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, gondozók

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: számítógép, papír

Az intézkedés eredményeinek

Az idősek ellátásáról gondoskodó szervezetek, intézmények és az

kerekasztal

pénzügyi: sokszorosítás

- 294 -

fenntarthatósága:

idősek közötti kapcsolat fenntartásával.

Intézkedés sorszáma:

9.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Idősek gondozása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Az egyedül élő idős személyek gondozásra szorulnak

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Az intézkedés tartalma:

önkéntesek szervezése, felmérése a nyári és téli háztartási munkák elvégzésére

Az intézkedés felelőse:

polgármester vagy általa megbízott személy, ügyrendjében járási szinten megjelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

beszervezett önkéntesek száma, bevont települések száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, civil szervezetek

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: adatlapok, telefon

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Az idősek ellátásáról gondoskodó szervezetek, civil szervezetek, önkéntesek,intézmények és az idősek közötti kapcsolat fenntartásával.

kerekasztal

pénzügyi: telefonköltség, útiköltség

- 295 -

Intézkedés sorszáma:

10.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Idősek gondozása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Az egyedül élő idős személyek gondozásra szorulnak

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Az intézkedés tartalma:

igényfelmérés a házi segítségnyújtás vonatkozásában

Az intézkedés felelőse:

polgármester vagy általa megbízott személy, kerekasztal ügyrendjében járási szinten megjelölt személy, Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató központ alkalmazottja

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

beérkezett igényfelmérések száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, civil szervezetek, kistérségi társulás dolgozója

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: adatlapok, telefon

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

pénzügyi: adatlap, sokszorosítás költségei

Az idősek ellátásáról gondoskodó szervezetek, kistérségi szociális szolgáltató központ,intézmények és az idősek közötti kapcsolat fenntartásával.

- 296 -

Intézkedés sorszáma:

11.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Idősek lakóhelyükön kívüli szolgáltatásokhoz való hozzájutása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Nehéz, nem támogatott az idősek lakóhelyen kívüli szolgáltatásokhoz való hozzájutása

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Az intézkedés tartalma:

Falubusz járatok felmérése, összehangolása járási szinten

Az intézkedés felelőse:

polgármester vagy általa megbízott személy, ügyrendjében járási szinten megjelölt személy,

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Bevont falugondnoki járatok száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, civil szervezetek, kistérségi társulás dolgozója, falugondnok

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: adatlapok, telefon

kerekasztal

pénzügyi: adatlap, sokszorosítás költségei

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Az idősek ellátásáról gondoskodó szervezetek, kistérségi szociális szolgáltató központ, falugondnokok, intézmények és az idősek közötti kapcsolat fenntartásával.

Intézkedés sorszáma:

12.

- 297 -

Az intézkedés címe, megnevezése:

Nyugdíjasklub szervezés járási szinten

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

A járás legtöbb településén megszűnt a nyugdíjas klub

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Az intézkedés tartalma:

igényfelmérés települési szinten a nyugdíjasklub vonatkozásában, járási összesítéssel

Az intézkedés felelőse:

polgármester vagy általa megbízott személy, ügyrendjében járási szinten megjelölt személy,

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

beérkezett igényfelmérések száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, civil szervezetek,

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: adatlapok, telefon

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Az idősek ellátásáról gondoskodó szervezetek, kistérségi szociális szolgáltató központ,intézmények és az idősek közötti kapcsolat fenntartásával.

Intézkedés sorszáma:

13.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Számítógép időskorban

kerekasztal

pénzügyi: adatlap, sokszorosítás költségei

- 298 -

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:

Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Az intézkedés tartalma:

tanfolyam szervezése

Az intézkedés felelőse:

polgármester vagy általa megbízott személy, ügyrendjében járási szinten megjelölt személy,

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

tanfolyamokon résztvevő száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója, civil szervezetek,

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: helyiség, számítógép

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Az idősek ellátásáról gondoskodó szervezetek, kistérségi szociális szolgáltató központ,intézmények és az idősek közötti kapcsolat fenntartásával.

Intézkedés sorszáma:

14.

Az intézkedés címe, megnevezése:

Idősek klubja

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi

Hiányzik az idősek klubja

kerekasztal

pénzügyi: bérleti díj, oktató költsége, rezsiköltség

- 299 -

probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Az intézkedés tartalma:

igényfelmérés települési szinten a idősek klubja vonatkozásában, járási összesítéssel

Az intézkedés felelőse:

polgármester vagy általa megbízott személy, ügyrendjében járási szinten megjelölt személy,

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2018. június 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

beérkezett igényfelmérések száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

humán: önkormányzat dolgozója,

(humán, pénzügyi, technikai):

technikai: adatlapok, telefon

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Az idősek ellátásáról gondoskodó szervezetek, kistérségi szociális szolgáltató központ,intézmények és az idősek közötti kapcsolat fenntartásával.

kerekasztal

pénzügyi: adatlap, sokszorosítás költségei

- 300 -

6.2

Összegző táblázat A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

A nyilvántartott álláskeresők száma növekszik, a nők száma magasabb Munkanélküliek arányban mutat Munkanélküliek tájékoztatása, növekedést, álláshoz juttatása, képzettségük mint a férfiak ezáltal a felmérése, száma. A foglalkoztatottság átképzésük nyilvántartott növelése segítése álláskeresők között radikális az emelkedés a 21-25 éves korcsoportban.

Szorosabb együttműködés a Munkaügyi 1991. évi IV. Kirendeltséggel, az törvény a érintettek foglalkoztatás tájékoztatása, elősegítéséről valamint és a álláshirdetések munkanélküliek kifüggesztése ellátásáról helyben szokásos módon (honlap, helyi újság, hirdetőtábla)

Polgármester vagy általa megbízott személy, járási 2018.06.30. kerekasztal ügyrendjében megbízott személy

Álláskeresők száma, álláslehetőségek száma, megjelentetések száma

Humán: önkormányzat dolgozója Pénzügyi: - Technikai: honlap, számítógép, papír

Együttműködés révén a Munkaügyi Kirendeltséggel, az érintettekkel.

2

A nyilvántartott Munkanélküliek álláskeresők tájékoztatása, száma növekszik, Munkanélküliek a nők száma képzettségük képzettségének magasabb felmérése, felmérése arányban mutat átképzésük növekedést, segítése mint a férfiak száma. A

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018.06.30. járási kerekasztal ügyrendjében megbízott

Álláskeresők száma, képzettségek száma

Humán: önkormányzat dolgozója Pénzügyi: - Technikai: számítógép, papír

Az álláskeresőkkel történő együttműködés révén.

Együttműködés a Munkaügyi Kirendeltséggel az érintettek képzettségének felmérésében.

- 301 -

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

nyilvántartott álláskeresők között radikális az emelkedés a 21-25 éves korcsoportban.

3

A nyilvántartott álláskeresők száma növekszik, a nők száma magasabb Munkanélküliek Munkanélküliek arányban mutat tájékoztatása, álláshoz juttatása, növekedést, képzettségük képzéssel, mint a férfiak felmérése, átképzéssel, a száma. A átképzésük munkához juttatás nyilvántartott segítése segítése álláskeresők között radikális az emelkedés a 21-25 éves korcsoportban.

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) személy

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás Az érintettek Polgármester elősegítéséről tájékoztatása a vagy általa és a Munkaügyi megbízott munkanélküliek Kirendeltség által személy, ellátásáról, szervezett járási 2018.06.30. 2011. évi képzésekről, kerekasztal LCXXXVII. képzéssel ügyrendjében törvény a kapcsolatos megjelölt szakképzésről, pályázatok keresése. személy 2013. évi LXXX. törvény a felnőttképzésről

Humán: önkormányzat Munkanélküliek dolgozója Pénzügyi: száma, képzések pályázathoz saját száma, képzésen forrás biztosítása részt vevők száma, Technikai: pályázatok száma számítógép, internet, papír

Folyamatos kapcsolattartás révén a Munkaügyi Kirendeltséggel, érintettekkel.

1997. évi XXXI. Igényfelmérés törvény a készítése a gyermekek rászorulókról védelméről és a

hátrányos Humán: helyzetű önkormányzat gyermekek száma, dolgozója Pénzügyi: halmozottan - Technikai: honlap,

Együttműködéssel az önkormányzat és a családok, valamint a

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

A nyári Szociálisan Nyári gyermekfelügyel gyermekfelügyel rászorult et nem gyermekek nyári et megoldott a étkezéshez

- 302 -

Polgármester vagy általa 2018.06.30. megbízott személy,

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára

juttatása

Az intézkedés tartalma

gyámügyi igazgatásról

2

A nyári gyermekfelügyel et nem 1997. évi XXXI. Szociálisan megoldott a törvény a Nyári rászorult hátrányos és gyermekek gyermekfelügyel gyermekek nyári halmozottan védelméről és a et gyermekfelügyeleth hátrányos gyámügyi ez juttatása helyzetű igazgatásról gyermekek számára

3

Nő az óvodás, az alapfokú és középfokú A halmozottan oktatásban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hátrányos és a gyermekek középfokú élethelyzetének oktatásban a javítása hátrányos helyzetű gyermekek

Halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek

E

F

G

Polgármester vagy általa Részvétel a megbízott kedvezményes nyári személy, 2018.06.30. táborokra vonatkozó járási szintű pályázatokon kerekasztalná l megbízott személy

- 303 -

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Szoros együttműködés, felmérés készítése a 1997. évi XXXI. Gyermekjóléti és törvény a Családsegítő gyermekek Szolgálattal a védelméről és a halmozottan gyámügyi hátrányos és igazgatásról hátrányos helyzet okainak feltárása érdekében, a szülők tájékoztatása a

H

Jegyző vagy általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szintű kerekasztalná l megbízott személy

hátrányos számítógép, Családsegítő és helyzetű formanyomtatvány Gyermekjóléti gyermekek száma Szolgálat, óvodák, iskolák között

Humán: önkormányzat Rászorulók száma, dolgozója Pénzügyi: igénybe vevők pályázati forrás, száma, pályázatok önrész Technikai: száma honlap, számítógép, telefon

Együttműködéssel az önkormányzatok, oktatási intézmények és családsegítő szolgálatok között

Humán: önkormányzat Halmozottan dolgozója, Kapcsolattartás, hátrányos és Gyermekjóléti és jelzőrendszer hátrányos Családsegítő működtetése helyzetű Szolgálat, valamint a révén az gyermekek száma, Védőnői Szolgálat együttműködő tájékoztatások dolgozója Pénzügyi: intézményekkel, száma - Technikai: családokkal számítógép, honlap, formanyomtatvány

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése száma.

4.

5.

A halmozottan Hiányzik a 3 hátrányos és évesnél fiatalabb Családi napközi hátrányos helyzetű gyerekek hiánya gyermekek ellátásának élethelyzetének lehetősége javítása

A halmozottan Hiányzik a 3 hátrányos és Házi évesnél fiatalabb hátrányos helyzetű gyermekfelügyel gyerekek gyermekek et hiánya ellátásának élethelyzetének lehetősége javítása

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

szeptembertől hatályba lépő jogszabályváltozások ról.

1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

Jegyző vagy A családi napközikre, általa bölcsődékre megbízott vonatkozó új személy, törvényi előírások 2018.06.30. járási szintű alapján kerekasztalná igényfelmérések l megbízott készítése személy

Humán: önkormányzat dolgozója, Kapcsolattartás, Halmozottan Gyermekjóléti és jelzőrendszer hátrányos és Családsegítő működtetése hátrányos Szolgálat, valamint a révén az helyzetű Védőnői Szolgálat együttműködő gyermekek száma, dolgozója Pénzügyi: intézményekkel, adatlapok száma - Technikai: családokkal számítógép, honlap, formanyomtatvány

Jegyző vagy Házi általa gyermekfelügyeletre megbízott vonatkozó új személy, törvényi előírások 2018.06.30 járási szintű alapján kerekasztalná igényfelmérések l megbízott készítése személy

Humán: önkormányzat dolgozója, Kapcsolattartás, Halmozottan Gyermekjóléti és jelzőrendszer hátrányos és Családsegítő működtetése hátrányos Szolgálat, valamint a révén az helyzetű Védőnői Szolgálat együttműködő gyermekek száma, dolgozója Pénzügyi: intézményekkel, adatlapok száma - Technikai: családokkal számítógép, honlap, formanyomtatvány

- 304 -

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

III. A nők esélyegyenlősége

1

2

Krízishelyzetbe Krízishelyzetben került családok élő nők elhelyezésének megoldása

Krízishelyzetbe Krízishelyzetben került családok élő nők elhelyezésének megoldása

A krízishelyzetbe kerülő nők helyzetének javítása

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Felmérés készítése a Jegyző vagy gyermekek bajba jutott általa védelméről és a családokról a megbízott gyámügyi Családsegítő személy, igazgatásról Szolgálat, védőnői és 2018.06.30. járási szintű szóló 1997. évi háziorvosi szolgálat, kerekasztalná XXXI. törvény, óvoda és általános l megbízott az egyenlő iskolai jelzőrendszer személy bánásmódról és révén. az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

A krízishelyzetbe kerülő nők helyzetének javítása

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek

Részvétel krízisotthon létrehozására kiírt pályázaton.

- 305 -

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szintű kerekasztalná l megbízott

Krízishelyzetben élő személyek száma

Humán: önkormányzat Folyamatos dolgozója, védőnő, együttműködés családgondozó, elérése a óvoda dolgozója, családanyák, az iskola dolgozója önkormányzat és Pénzügyi: az intézmények Technikai: között. számítógép, telefon, kérdőív

Humán: Krízishelyzetben önkormányzat dolgozója, védőnő, élő személyek száma, pályázatok családgondozó, óvoda dolgozója, száma iskola dolgozója Pénzügyi: pályázati

Folyamatos együttműködés elérése a családanyák, az önkormányzat és az intézmények között

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) személy

forrás, pályázati önrész Technikai: számítógép, telefon, kérdőív

3.

a gyermekek védelméről és a gyámügyi Polgármester igazgatásról vagy általa Nyári szóló 1997. évi megbízott Nyári Nyári gyermekfelügyel A nők XXXI. törvény, személy, gyermekfelügyeletre 2018. június gyermekfelügyel et hiánya miatt munkavállalásának az egyenlő járási szintű vonatkozó 30. et nehéz a elősegítése. bánásmódról és kerekasztal igényfelmérés munkavállalás az ügyrendjében esélyegyenlőség megjelölt előmozdításáról személy szóló 2003. évi CXXV. törvény

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, Folyamatos óvoda dolgozója, együttműködés iskola dolgozója elérése a beérkező családanyák, az adatlapok száma pénzügyi: pályázati önkormányzat és forrás, pályázati az intézmények önrész között technikai: számítógép, telefon, kérdőív

4.

Nyári a gyermekek Nyári tábor Nyári A nők gyermekfelügyel védelméről és a szervezése gyermekfelügyel munkavállalásának et hiánya miatt gyámügyi

megszervezett táborok száma,

- 306 -

Polgármester 2018. június vagy általa 30. megbízott

humán: Folyamatos önkormányzat együttműködés dolgozója, védőnő, elérése a

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése et

5.

6.

nehéz a munkavállalás

elősegítése.

E

Az intézkedés tartalma

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

résztvevők száma családgondozó, családanyák, az óvoda dolgozója, önkormányzat és iskola dolgozója az intézmények között pénzügyi: pályázati forrás, pályázati önrész technikai: számítógép, telefon, kérdőív

a gyermekek védelméről és a gyámügyi Polgármester igazgatásról vagy általa Családi A nők szóló 1997. évi megbízott Családi napközi/bölcsőd munkavállalásának, XXXI. törvény, személy, Családi napközi / napközi/bölcsődei 2018. június e hiánya miatt munkába való az egyenlő járási szintű bölcsőde ellátásra vonatkozó 30. nehéz a visszavezetésének bánásmódról és kerekasztal igényfelmérés munkavállalás elősegítése az ügyrendjében esélyegyenlőség megjelölt előmozdításáról személy szóló 2003. évi CXXV. törvény

Házi Házi A nők a gyermekek Házi Polgármester 2018. június 30. gyermekfelügyel gyermekfelügyel munkavállalásának védelméről és a gyermekfelügyeletre vagy általa

- 307 -

humán: önkormányzat dolgozója, védőnő, családgondozó, óvoda dolgozója, Folyamatos iskola dolgozója együttműködés elérése a beérkező pénzügyi: adatlap családanyák, az adatlapok száma készítése, önkormányzat és összesítése, az intézmények sokszorosításának között költségei technikai: számítógép, telefon, kérdőív beérkező humán: adatlapok száma önkormányzat

Folyamatos együttműködés

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése et

et hiánya miatt elősegítése. nehéz a munkavállalás

7.

Magas a . Munkanélküli munkanélküli nők nők száma

8.

Munkanélküli nők

A nők munkaerőpiacon való helyzetének javítása

Magas a női A nők munkaerőmunkanélküliek piaci szerepének száma erősítése

E

Az intézkedés tartalma

gyámügyi vonatkozó igazgatásról igényfelmérés szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

az egyenlő bánásmódról és az Részvétel szociális esélyegyenlőség szövetkezet előmozdításáról létrehozásában. szóló 2003. évi CXXV. törvény

F

G

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) megbízott személy, járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

dolgozója, védőnő, elérése a családgondozó, családanyák, az óvoda dolgozója, önkormányzat és iskola dolgozója az intézmények között pénzügyi: adatlap készítésének, sokszorosításának, kiértékelésének költsége technikai: számítógép, telefon, kérdőív

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018. június járási szintű 30. kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

az egyenlő Női munkavállalók Polgármester 2018. június bánásmódról és számára vagy általa 30. az munkalehetőségeket megbízott esélyegyenlőség biztosító pályázatok személy,

- 308 -

H

humán: önkormányzat dolgozója,

Folyamatos létrehozott együttműködés pénzügyi: pályázati szociális elérése a nők, az forrás, pályázati szövetkezet;bevon önkormányzat és önrész t résztvevők száma az intézmények között technikai: számítógép, telefon, kérdőív krízishelyzetben humán: élő személyek önkormányzat száma, pályázatok dolgozója, száma

Folyamatos együttműködés elérése a nők, az önkormányzat és a

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

előmozdításáról kutatása szóló 2003. évi CXXV. törvény

9.

10.

Munkanélküli nők

Családtervezés

F

G

H

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) járási szintű kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

Magas a nők A nők munkaerőszáma a piaci szerepének munkanélküliek javítása. körében

Polgármester az egyenlő vagy általa bánásmódról és megbízott az Pályázatfigyelés nők személy, 2018. június esélyegyenlőség átképzése járási szintű 30. előmozdításáról érdekében kerekasztal szóló 2003. évi ügyrendjében CXXV. törvény megjelölt személy

Kevés az információ a Családtervezés családtervezésh elterjesztése. ez

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi Tájékoztatók, III. törvény, felvilágosítások a gyermekek tartása védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

- 309 -

I

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018. június járási szintű 30. kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

pénzügyi: technikai: számítógép, telefon

foglalkoztatási intézmények között

humán: önkormányzat dolgozója,

Folyamatos együttműködés krízishelyzetben pénzügyi: pályázati elérése a nők, az élő személyek forrás, pályázati önkormányzat és a száma, pályázatok önrész foglalkoztatási száma intézmények technikai: között számítógép, telefon, kérdőív

megtartott tájékoztatók száma

humán: önkormányzat Folyamatos dolgozója, védőnő, együttműködés családgondozó, elérése az oktatási iskola dolgozója intézmények és az pénzügyi: előadó önkormányzatok díja között technikai: helyiség

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

11.

Sztereotípiák

Magas a nemekhez köthető sztereotípiák száma

A nemi sztereotípiák csökkentése

E

Az intézkedés tartalma

az egyenlő bánásmódról és Nemi sztereotípiák az csökkentését célzó esélyegyenlőség programok előmozdításáról szervezése szóló 2003. évi CXXV. törvény

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018. június járási szintű 30. kerekasztal ügyrendjében megjelölt személy

humán: önkormányzat dolgozója, szervezetek

civil

Folyamatos megszervezett visszajelzések programok száma, pénzügyi: résztvevőktől. résztvevők száma rendezvény megszervezésének költsége technikai: helység

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Könnyen válnak Idősek áldozattá Bűnmegelőzés az bűncselekménye válásának idősek körében k áldozatává megelőzése

115/2003. OGY. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról

Polgármester vagy az általa Tájékoztató füzet megbízott készítése a bűnügyi személy, 2018.06.30. tapasztalatok járási szintű alapján kerekasztal megbízottja

Humán: önkormányzat dolgozója, helyi körzeti megbízott Időskorú (65-x Pénzügyi: éves) érintettek sokszorosítási száma, tájékoztató költség Technikai: füzetek száma tájékoztató füzet, számítógép, fénymásoló, nyomtató

2

Könnyen válnak Idősek áldozattá Bűnmegelőzés az bűncselekménye válásának idősek körében k áldozatává megelőzése

115/2003. OGY. határozat a társadalmi bűnmegelőzés

Előadások tartása a rendőrség, önkormányzati dolgozó,

Humán: Előadási formák önkormányzat száma, meghívók dolgozója, száma, jelenlévők családgondozó,

- 310 -

Polgármester vagy általa 2018.06.30. megbízott személy,

Rendőrség és idősek együttműködése révén

Rendőrség és idősek együttműködése

a

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése nemzeti stratégia elfogadásáról

3

4

Könnyen válnak Idősek áldozattá Bűnmegelőzés az bűncselekménye válásának idősek körében k áldozatává megelőzése

Könnyen válnak Idősek áldozattá Bűnmegelőzés az bűncselekménye válásának idősek körében k áldozatává megelőzése

115/2003. OGY. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról

115/2003. OGY. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról

E

Az intézkedés tartalma

F

G

Polgármester vagy az általa Térfigyelő kamerák megbízott felszerelés az idősek személy, 2018.06.30. biztonságának járási szintű növelése érdekében kerekasztal megbízottja

- 311 -

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

családsegítő részéről járási szintű idősek részére kerekasztal megbízottja

Kérdőívek kitöltése az időskorúakkal a bűncselekmény áldozatává válással kapcsolatos tapasztalatukról

H

Polgármester vagy az általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szintű kerekasztal megbízottja

száma

rendőrség Pénzügyi: révén előadások költsége Technikai: helyiség az előadásokhoz humán: önkormányzat dolgozója

Rendőrség, pénzügyi: pályázati polgárőrség, Felszerelt eljáráshoz önkormányzati térfigyelő kamerák kapcsolódó hivatalok és idősek száma költségek együttműködése technikai: kamerák révén beszerzéséhez szükséges műszaki ismeret

Kitöltött, kiértékelt kérdőívek száma

humán: önkormányzat dolgozója, családgondozó, rendőrség

Rendőrség, polgárőrség és idősek pénzügyi: kérdőívek együttműködése elkészítésének, révén eljuttatásának, kiértékelésének költsége

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) technikai: kérdőív készítéséhez, kiértékeléséhez szükséges számítógép, sokszorosítás

Könnyen válnak Idősek áldozattá Bűnmegelőzés az bűncselekménye válásának idősek körében k áldozatává megelőzése

115/2003. OGY. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról

Polgármester vagy az általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szintű kerekasztal megbízottja

6

Könnyen válnak Idősek áldozattá Bűnmegelőzés az bűncselekménye válásának idősek körében k áldozatává megelőzése

115/2003. OGY. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia elfogadásáról

Polgármester vagy az általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szintű kerekasztal megbízottja

7

Az egyedül élő idős személyek gondozásra szorulnak

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

5

Idősek gondozása

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása

Felmérés készítése az egyedül élő időskorúakról, igényeikről

- 312 -

Polgármester vagy általa megbízott 2018.06.30. személy, járási szintű kerekasztal

Humán: önkormányzat Egyedül élő Az időskorúak időskorúak száma, dolgozója, gondozók közérzetének Pénzügyi: igényeik száma javításával. Technikai: kérdőív, számítógép,

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

8

Idősek gondozása

Az egyedül élő idős személyek gondozásra szorulnak

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása

9

Idősek gondozása

Az egyedül élő idős személyek gondozásra szorulnak

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása

10

Idősek gondozása

Az egyedül élő Az időskorú idős személyek személyek gondozásra élethelyzetének

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szintű kerekasztal megbízottja

Polgármester vagy az általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szintű kerekasztal megbízottja

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

önkéntesek szervezése, felmérése a nyári és téli háztartási munkák elvégzésére

1993. évi III. törvény a szociális

igényfelmérés a házi Polgármester segítségnyújtás vagy az általa 2018.06.30. vonatkozásában megbízott

- 313 -

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) megbízottja

Fórum, kábeltelevízió, szórólapok 1993. évi III. segítségével törvény a megismertetni az szociális időseket az igazgatásról és ellátásukkal szociális foglalkozó ellátásokról szervezetekkel, intézményekkel, támogatásuk formáival.

I

fénymásoló

Egyedül élő Az idősek időskorúak száma, Humán: ellátásról ellátási önkormányzat gondoskodó lehetőségek dolgozója, gondozók szervezetek, száma, Pénzügyi: intézmények és az tájékoztatási sokszorosítás idősek közötti formák száma, Technikai: kapcsolat meghívók száma, számítógép, papír fenntartásával. jelenlévők száma

humán: önkormányzat dolgozója, szervezetek

Az idősek ellátásáról civil gondoskodó beszervezett szervezetek, civil önkéntesek szervezetek, pénzügyi: száma, bevont önkéntesek,intéz telefonköltség, települések száma mények és az útiköltség idősek közötti kapcsolat technikai: adatlapok, telefon fenntartásával. beérkezett igényfelmérések száma

humán: önkormányzat dolgozója,

Az idősek ellátásáról civil gondoskodó

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése szorulnak

javítása

E

Az intézkedés tartalma

igazgatásról és szociális ellátásokról

F

G

H

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) személy, járási szintű kerekasztal megbízottja Balassagyarm ati Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató központ alkalmazottja

polgármester vagy általa megbízott személy, kerekasztal 2018.06.30 ügyrendjében járási szinten megjelölt személy,

11

Nehéz, nem Idősek támogatott az lakóhelyükön Az időskorú idősek kívüli személyek lakóhelyen kívüli szolgáltatásokho élethelyzetének szolgáltatásokho z való javítása z való hozzájutása hozzájutása

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Falubusz járatok felmérése, összehangolása járási szinten

12

A járás legtöbb Az időskorú Nyugdíjasklub településén személyek szervezés járási megszűnt a élethelyzetének

1993. évi III. törvény a szociális

igényfelmérés polgármester 2018.06.30. települési szinten a vagy általa nyugdíjasklub megbízott

- 314 -

I

szervezetek, szervezetek, kistérségi társulás kistérségi szociális dolgozója szolgáltató központ,intézmén pénzügyi: adatlap, yek és az idősek sokszorosítás közötti kapcsolat költségei fenntartásával. technikai: adatlapok, telefon

Bevont falugondnoki járatok száma

humán: Az idősek önkormányzat ellátásáról dolgozója, civil gondoskodó szervezetek, szervezetek, kistérségi társulás kistérségi szociális dolgozója, szolgáltató falugondnok központ, pénzügyi: adatlap, falugondnokok, sokszorosítás intézmények és az költségei idősek közötti kapcsolat technikai: fenntartásával. adatlapok, telefon

beérkezett igényfelmérések

humán: önkormányzat dolgozója,

Az idősek ellátásáról civil gondoskodó

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése szinten

13

14

Számítógép időskorban

Idősek klubja

nyugdíjas klub

Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás

Hiányzik az idősek klubja

javítása

E

Az intézkedés tartalma

igazgatásról és vonatkozásában, szociális járási összesítéssel ellátásokról

F

G

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai) személy, kerekasztal ügyrendjében járási szinten megjelölt személy,

polgármester vagy általa megbízott személy, kerekasztal 2018.06.30. ügyrendjében járási szinten megjelölt személy,

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása

1993. évi III. törvény a szociális tanfolyam igazgatásról és szervezése szociális ellátásokról

Az időskorú személyek élethelyzetének javítása

polgármester vagy általa 1993. évi III. igényfelmérés megbízott törvény a települési szinten a személy, szociális idősek klubja kerekasztal 2018.06.30. igazgatásról és vonatkozásában, ügyrendjében szociális járási összesítéssel járási szinten ellátásokról megjelölt személy,

- 315 -

H

száma

szervezetek,

szervezetek, kistérségi szociális pénzügyi: adatlap, szolgáltató sokszorosítás központ,intézmén költségei yek és az idősek közötti kapcsolat technikai: adatlapok, telefon fenntartásával. humán: önkormányzat dolgozója, szervezetek,

tanfolyamokon résztvevő száma

Az idősek ellátásáról civil gondoskodó szervezetek, kistérségi szociális pénzügyi: bérleti díj, szolgáltató oktató költsége, központ,intézmén rezsiköltség yek és az idősek technikai: helyiség, közötti kapcsolat fenntartásával. számítógép Az idősek ellátásáról gondoskodó szervezetek, pénzügyi: adatlap, kistérségi szociális sokszorosítás szolgáltató költségei központ,intézmén yek és az idősek technikai: közötti kapcsolat adatlapok, telefon fenntartásával. humán: önkormányzat dolgozója,

beérkezett igényfelmérések száma

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

A település középületei A nem (orvosi rendelők, Középületek akadálymentesített óvoda, akadálymentesít középületek városháza) ése akadálymentesített nincsenek é válnak. akadálymentesít ve

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Helyi Építési Szabályzat

2

A település 1997. évi középületei LXXVIII. törvény (orvosi rendelők, az épített Középületek óvodák, Akadálymentesített környezet akadálymentesít városháza) ség megoldása alakításáról és ése nincsenek védelméről akadálymentesít Helyi Építési ve Szabályzat

3

Nincs használható, pontos A nyilvántartás Nyilvántartás a nyilvántartás a révén a fogyatékkal fogyatékkal élő településen élők igényeinek személyekről fogyatékkal élő kielégítése. személyek számáról, fogyatékosságuk

Középületek állapotának felmérése, akadálymentesítés lehetőségeinek felmérése szakember bevonásával

Polgármester vagy az általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szinten megjelölt személy

Humán: Középületek önkormányzat száma, dolgozója, A fogyatékkal élők akadálymentesítés szakember élethelyzetének sel nem Pénzügyi: szakértői javításával. rendelkező díj Technikai: épületek száma számítógép, fényképezőgép

Polgármester vagy az általa Akadálymentesítésse megbízott l kapcsolatos személy, 2018.06.30. pályázatok járási szinten benyújtása megjelölt személy

Humán: önkormányzat Akadálymentesítés dolgozója, sel nem A fogyatékkal élők szakember rendelkező élethelyzetének Pénzügyi: pályázati épületek száma, javításával. forrás Technikai: pályázatok száma számítógép, internet, telefon

1998. évi XXVI. Anonim adatgyűjtés törvény a a háziorvos, fogyatékos családsegítő, személyek gyermekjóléti jogairól és szolgálat esélyegyenlőség segítségével ük biztosításáról

- 316 -

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szinten megjelölt személy

fogyatékkal élők száma, igényeik száma, ellátásuk száma

Humán: Együttműködés önkormányzat révén az dolgozója, partnerintézmények intézmények, szervezetek és a dolgozói, szervezetek dolgozói fogyatékkal élők között. Pénzügyi: Technikai:

A

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés Intézked Az intézkedés következtetéseib összhangja Az intézkedéssel és címe, en feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi dokumentumok probléma kal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

5.

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét szükséges eredményeinek felelőse ak határideje mérő indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

típusáról

4.

I

számítógép, internet

1998. évi XXVI. Pályázati Nincs törvény a lehetőségek használható Munkalehetőség Fogyatékkal élő fogyatékos felkutatása munkalehetőség a fogyatékkal élő személyek személyek fogyatékos a fogyatékos személyeknek munkához juttatása jogairól és személyek számár személyek esélyegyenlőség munkahelyteremtés számára ük biztosításáról tárgyában

1998. évi XXVI. Nincs Fogyatékos törvény a használható személyek számára Munkalehetőség Fogyatékkal élő fogyatékos munkalehetőség munkahelyet a fogyatékkal élő személyek személyek a fogyatékos biztosító személyeknek munkához juttatása jogairól és személyek munkavállalók esélyegyenlőség számára felkutatása ük biztosításáról

- 317 -

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szinten megjelölt személy

humán: önkormányzat dolgozója, Együttműködés partnerintézmények révén az fogyatékkal élők dolgozói, intézmények, száma, pályázatok szervezetek dolgozói szervezetek és a száma fogyatékkal élők pénzügyi: között. technikai: számítógép, internet

Polgármester vagy általa megbízott személy, 2018.06.30. járási szinten megjelölt személy

humán: önkormányzat dolgozója, Együttműködés partnerintézmények révén az dolgozói, intézmények, szervezetek dolgozói szervezetek és a fogyatékkal élők pénzügyi: között. technikai: számítógép, internet

fogyatékkal élők száma, munkahelyek száma

6.3

Megvalósítás

6.3.1 A megvalósítás folyamata A Járási Esélyegyenlőségi Programterv foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Járási kerekasztalt hoztunk létre, mely a pályázat lebonyolításától az egyes intézkedési pontok megvalósításáig kíséri végig a programtervet. A Járási kerekasztal működését a pályázat megvalósítása során ügyrendje szabályozta. A tervek szerint a továbbiakban a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa – a kerekasztalban résztvevő szakértőkkel kiegészülve kísérné tovább figyelemmel a programterv megvalósítását. A társulási tanács így kialakított szervezete fő feladatai az alábbiakban foglalhatók össze az ügyrend alapján: - az JEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a JEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a JEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a JEP IT-be, a módosított JEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a JEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról a kerekasztal számára.

- 318 -

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport JEP kerekasztal tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partne rek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A JEP Kerekasztal működése: A Kerekasztal legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Kerekasztal működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Kerekasztal javaslatot tesz az JEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A Kerekasztal egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

- 319 -

6.3.2 Monitoring és visszacsatolás A Járási Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a Kerekasztal ellenőrzi, és javaslatot készít a JEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Járási Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért a társulási tanács felel.: 

 

Az ő feladatuk és felelősségük a Kerekasztal létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a Kerekasztal közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködnek a Kerekasztal vezetőjével. Felelősségi körükbe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a Kerekasztal vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzik. Így o Felelnek azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a JEP. o Figyelemmel kísérik azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a JEP-ben foglaltakat. o Kötelességük az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A Kerekasztal vezetőjének feladata és felelőssége:    

a JEP IT megvalósításának koordinálása (a JEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a JEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a JEP Fórum összehívása és működtetése.

A települések vezetése, az önkormányzatok tisztségviselői és a települési intézmények vezetői 



felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a JEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

- 320 -

 

Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a JEP IT kijelölt irányítóinak. Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a JEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a JEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

6.3.3 Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a JEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a Kerekasztal 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A Kerekasztal a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az társulási tanácsnak a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az JEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az JEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az JEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

- 321 -

6.3.4 Elfogadás módja és dátuma

A Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Balassagyarmati járásban című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0071 számú projekt keretében A Balassagyarmati járás Esélyteremtőprogramterve lezárásra került. Balassagyarmat, 2015. október 26.

Oravecz István ügyvezető Balassagyarmati Városfejlesztő Kft.

A Balassagyarmati járás Esélyteremtő-programterve jóváhagyásra került. Balassagyarmat, 2015. október 27.

Medvácz Lajos polgármester

Dr. Varga Andrea jegyző

- 322 -

Vida Tibor szakmai vezető