EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMTERVE

TÁMOP 6.1.2 -11/1-2012-1253 8252 BALATONSZEPEZD, SZEGFŰ KÖZ 1. www.szepezd.hu mail: [email protected] tel.: 06 (87) 655 192

DR. KIRÁLY TÜNDE – MIHÁLYFI MÁRTA - DR. SZIGETI TÓTH JÁNOS

A TEST ÉS A LÉLEK EGYENSÚLYA A BIBÓ ISTVÁN NÉPFŐISKOLAI ALAPÍTVÁNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMTERVE

1

Ha nincs egészsége, semmije sincs. Ha viszont jó egészségnek örvend, akkor szinte bármire képes lehet

Egészséges életmód program Balatonszepezden: gyakorlat és tervezés Balatonszepezdi Népfőiskola

1. Test és lélek egyensúlya – a program háttere

A szeptember végén indult programsorozatban jövő év júniusáig előadások, egészségnapok, tréningek, ingyenes vizsgálatok, különböző túrák segítségével – kortól és nemtől függetlenül – hívják fel a figyelmet az egészséges életmód fontosságára, és arra, hogy saját életében a legnagyobb felelőssége mindenkinek magának van abban, hogy egészséges legyen, és hogy ezért tudatosan tennie is kell mindenkinek.

2

A programok szakmai vezetője a helyi családorvos, dr. Király Tünde, aki szakértő csapatával gondoskodik arról, hogy magas színvonalon foglalkozzanak az egészséges életmódot leginkább befolyásoló területekkel.

Így elsőként kerül napirendre a dohányzás, annak élettani hatásai, kimutatható összefüggései a különböző betegségekkel, és hogy miként lehet esélyt adni arra, hogy ne szokjunk rá, vagy ha már ez megtörtént, akkor hogyan hagyjuk abba. A lakosság jelentős részét érintő cukorbetegség, a szív és érrendszeri betegségek, a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és annak következményei nemcsak előadásokon kerülnek napirendre, hanem a teljes napot kitöltő egészségnapok keretében is feldolgozásra kerülnek. Nem marad ki a programból a stressz, mint egészséget befolyásoló tényező, különösen arra koncentrálva, hogyan kell és lehet ezt saját magunkra figyelve kezelni, mit tudunk elérni az autogén relaxációval – és mindehhez mennyire fontos az önismeret.

Az egy év alatt több mint negyven órában foglalkoznak a fenti témákkal a programban résztvevők, akik nem egyszerűen előadásokat hallgatnak majd, hanem ők maguk is aktív részesei lesznek az egyes találkozóknak – ahol könyveket kapnak, filmeket is láthatnak, jó példákkal találkozhatnak, gyakorlatban megtanulják az egészséges étkezés fontos összetevő elemeit. Mindezt színesítve túrákkal – gyalog és kerékpáron, egy ökológia családi farm mindennapjainak, munkájának és terményeinek a megismerésével.

A programot szeptember közepén mutatta be a népfőiskola a helyi lakosságnak. Kimagasló volt az érdeklődés, ami tovább erősítette azt az évek óta vallott álláspontunkat: rendkívül nagy szükség van az ilyen típusú programokra, mert a szükség mellett óriási rá az igény, és mert komoly megtakarítást hoz (másutt már bizonyítottan) az egészségügyben azzal, hogy sok betegség megelőzését lehet ezzel elérni.

A hátralevő őszi – téli - tavaszi hónapokban azt kínáljuk a településen és a szomszédságában élőknek,

hogy

egészségükkel

és

egészségükért

szakértő

segítségével

rendszeresen

foglalkozzanak annak érdekében, hogy az egészséges életmód természetes része legyen az életüknek.

3

2. A település bemutatása

Balatonszepezd a Balaton északi partján Zánka és Révfülöp között helyezkedik el nagyjából az északi part mértani közepén. Balatonszepezd a Balatonfüredi Kistérség peremének egyik alacsony lakosságszámú, de festői környezetben található, a pihenés nyugalmát adó települése, ahol a népesség folyamatos elvándorlása, egyben elöregedése figyelhető meg. A község álladó lakosainak száma 439 fő. A lakosság korösszetétele: 22 fő 0-6 éves, 32 fő 7-18 éves, 246 fő 19-60 éves 137 fő-a 60 év feletti életkorú. Egy nyugodt, csendes, festői szépségű falu sok nyaralóval. A „Balaton part egyik gyöngyszeme” mondják sokan a helybeliek közül, de az idelátogatók is egyetértenek ezen megállapítással. Ezt a tájat évezredek formálták és évszázadok műve a dombokon kialakult szőlősorok látványa, a mögötte magasodó hegyek, régi épületek, pincék, templomok, hangulata és a mindig más és más, de mindig csodálatos látványt nyújtó víz a Balaton vizének millió színben csillogó varázsa. Itt van a tó a legközelebb a faluhoz, itt vannak a legbeszédesebb hegy és dűlőnevek: Végmál, Öreghegy, Csukiorr, Balázshegy. Tavasszal, nyáron a fák zöldjébe vagy télen a hó fehérségébe süppedő házak, kicsik és nagyok melyek felett álmokat kergetve jár a szél. Olyan ez, mint egy festmény, csak a művész maga a természet és az ember.

4

Balatonszepezd nem csak fürdőhely, a balatoni borok hazája, hanem közösség is az őslakostól a nyaralótulajdonoson át az éppen itt megszálló nyaralóvendégekig. Ennél alkalmasabb helyet aligha találhat valaki, aki nyugodt, csendes, békés pihenénésre vágyik rohanó életünkből, kis időre kiszakadva megtalálhatja a nyugalom szigetét a faluban. Több ismert ember nyaralója is megtalálható itt, így az egykori Tenkes kapitánya, Zenthe Ferencé, a Kossuth díjas színművészünk, Kern Andrásé, a filmrendező, Mészáros Mártáé, Dr. Sebestyén Gyula, néprajzkutató íróé és az egykori világhírű zeneszerző, Hidas Frigyesé is, akinek szobra megtalálható a községben. Bertha Bulcsú, akiről a falu központjában található, sok közösségi eseménynek helyet adó, művelődési házat is elnevezték, Magyarországon igen ismert író volt. A község egyik híressége, aki bár nem itt született, de ezer szállal kötődik ide, Víriusz Vince (szül.: Topol, 1847; Szepezd, 1918). A filoxéra vész után egyik kezdeményezője volt a Balaton-felvidéki szőlők újratelepítésének. 1890-ben Tapolcán megalakult a filoxéra ellen védekező egyesület, amelyben meghatározó szerepet vállalt. A Balatonszepezd melletti erdőterületen amerikai módra telepített szőlőt és konyakgyárat építtetett és parcelláztatott és kialakította a későbbi róla elnevezett Virius telepet. Szepezdfürdőn anyagilag is támogatta a vasútépítést, saját költségén építtette a Virius vasúti váróhelyet. A telephez hajókikötőt is építtetett, ahol 1912-18 között megállt a gőzhajó. A Virius telepi üdülőhely megteremtőjének tiszteletére emlékművet állítattak 1935-ben, amely ma is áll. Az egykori kis halászfalu a part menti dombokra épült, erdők és hegyek veszik körül. Szepezd régi helység, 1093-ban említik először villa Zepesd néven.

5

Az évszázadok során végig lakott település, hol több, hol kevesebb lakossal. Napjainkban a falu a mai magyar valósággal szembesül. Más kistelepülésekhez hasonlóan Balatonszepezden is csökken a születésszám, kevés fiatal telepszik le a faluban, közülük is többen pár év múlva elvándorolnak. Ennek okát főként a csökkenő munkalehetőségekben látják. A településen élők kisebb hányada él nehéz anyagi körülmények között. Régebben az emberek a helyi termelőszövetkezetben, borászatban és a közeli zánkai ifjúsági centrumban helyezkedtek el. A nyári időszakban korábban sok vállalati üdülő adott munkát a helyi lakosoknak, élénk volt a turizmus az idegenforgalom, sokan egészítették ki jövedelmüket szobák kiadásával. Az anyagi biztonság mellett ezeknek a munkahelyeknek közösségformáló szerepük is volt: az emberek napi kapcsolatban álltak egymással, a magánéletben is segítették egymást. A ma itt élő emberek lehetőségei sajnos jelentősen beszűkültek. A termelőszövetkezet megszűnt, a Gyermeküdülő Centrum munkaerő igénye jelentősen csökkent, a vállalati üdülők bezárnak, sokukon kint van az „ELADÓ” tábla. Az idegenforgalom csökkent, sok szőlőültetvény ment tökre a borászat hullámvölgye miatt. És a centralizáció következtében a postát, jegyzőséget megszüntették. Az emberek nagy része így kénytelen lakóhelyétől távolabb munkát keresni, és mindennap ingázni a lakóhelye és a munkahelye között. A munkahelyek hiánya miatt sokan csak idényszerűen, tehát nyáron tudnak munkát találni, de a turizmus csökkenésével ezek a lehetőségek is megcsappantak. A fent említett körülmények különösen a kisgyermekes családok életét nehezítik meg, hisz nehéz összeegyeztetni a családi életet és a munkavállalást. Kevesen élnek többgenerációs 6

családban ezért a nagyszülői segítség hiányában nehéz az ingázás és a nyári munkalehetőségek kihasználása. A helyi munkalehetőségek csökkenésével a közösségi kapcsolatok is fellazultak, az emberek elszigetelődtek egymástól, az őslakosok a betelepülőket nehezen fogadják be. Jellemzően a közösségi programokon az idősebb korosztály vesz részt, a fiatalokat nehéz bevonni ezekbe. A községen halad keresztül a 71. sz. főközlekedési út, amely az észak-balatoni vasútvonallal együtt bekapcsolja a községet a Balaton partjának vérkeringésébe. Az autóbusz járatok munkanapokon napi 12 alkalommal teszik lehetővé az utazást. A vonatközlekedés is kezdetektől fogva adott, azonban a szezonon kívüli időszakban a csökkenő utas szám, sajnos a menetrend ritkítását is érintette. A postai szolgáltatásokat mobil posta biztosítja, emellett egy kisebb élelmiszer bolt és több vendéglátó egység működik a faluban.

A falu infrastruktúrájához hozzátartozik a három strand, melyek üzemeltetését az önkormányzat vállalja magára. A nyári időszakban ezek teljes kihasználtsággal működnek, sok helyi lakos is szívesen tölti ott a melegebb napokat. Szepezd sok város nyári táborának ad helyet. Májustól szeptemberig ezek benépesülnek nyaraló fiatalokkal. A falu élete is felpezsdül tőlük. A falu létszáma ilyenkor legalább három vagy négyszeresére növekszik. A községben labdarugó egyesület, nyugdíjas klub működik.

Szepezdi közösségi programok

Nagy hagyománya van a nyári szezonban, elsősorban a nyaralók számára megszervezett programoknak és az augusztus 20. előestéjén megtartott „zsíroskenyér partynak” és az utóbbi években sok érdeklődőt vonzó Szepezdi Gasztronómiai Napok rendezvény sorozatnak is. 7

Ezek többek között, halászléfőző, lecsó és pörköltfőző versenyek, melyek egy-egy hétvégén zajlanak, kulturális műsorokkal egybekötve. Balatonszepezd településen a közművelődési igények

kielégítése

könyvtári

könyvállomány

kölcsönzése,

valamint

a

kultúrház

lehetőségeinek kihasználása útján megoldott. Sportolási lehetőséget a futballpálya, valamint a strandokon kialakított röplabdapályák jelentenek. A település közösségi művelődési életében a Balatonszepezdi Népfőiskola is egyre jelentősebb szerepet játszik. 2004. óta működik Balatonszepezden Népfőiskola,

s azóta

szervez rendszeresen képzéseket a térség lakosai számára.

A nemzeti értékekre és történeti hagyományokra épülő tevékenységével a népfőiskola egyúttal európai normáknak is megfelel, és képzési központként természetesen elsősorban a felnőttképzés,

valamint

az

iskolarendszeren

kívüli

felzárkóztató

képzés

területén

tevékenykedik, az alternatív képzési formák széleskörű megvalósítását célként maga elé tűzve.

Ugyanakkor

alkotóművészeti

táborok,

képzési

szakmai

tanácskozások,

közönségtalálkozók, nemzetközi rendezvények is helyet kapnak a népfőiskola falai között. A Széchényi Tervpályázat támogatásának segítségével 2004-ben felújított volt plébánia épületben a népfőiskola igyekszik a helyi igényeknek és érdeklődésnek is megfelelően, a helyi lakosság elvárásainak eleget tenni a programjaival. A közösségi művelődést szolgálják a nemzeti és egyházi ünnepekhez kapcsolódó programjai, a vidékfejlesztési képzések, a falusi és vidéki turizmusban való aktív részvétel elősegítését célzó programok, kulturális rendezvények. Számítástechnikai oktatóközpontja elsők között kezdte meg működését a Balaton-felvidéken. A megnyitás óta eltelt csaknem tíz esztendőben a közismert és népszerű, látogatott intézménnyé fejlődött a népfőiskola, a helyi önkormányzattal pedig jó együttműködést alakított ki. Ez utóbbinak köszönhető az, hogy aláírásra került közöttük egy közművelődési megállapodás, amelyben többek között arra vonatkozóan is megállapodás született, hogy a helyi lakosok díjmentesen és korlátlanul igénybe vehetik a népfőiskola internet szolgáltatását, illetve, hogy a népfőiskola átveszi a községi könyvtár kezelését.

8

Néhány programot ki kell emelnünk közvetlenül az elmúlt évből, hiszen ezek közvetve, vagy közvetlenül hozzájárultak az egészséges életmód program megfogalmazódásához, továbbá az iránta megnyilvánuló érdeklődéshez.

Vidékstratégiai regionális szakértők képzése A táji központok munkatársainak, képviselőinek felkészítő képzése bentlakásos formában valósult meg a Balatonszepezdi Népfőiskolán. Résztvevői számában, összetételében a tervezettek szerint alakult ki a 22 fős csoport, akik rendkívül aktívan dolgoztak a képzés teljes időszaka alatt anyagokat.

konstruktívan és gyakorlati oldalról megközelítve elemezték a szakértői A felkészítő műhelymunka eredményeként elkészült, illetve a képzésen

bemutatott 30 órás képzési terv véglegesítése a résztvevők közreműködésével történt meg (Az önfenntartás ABC-je).

Otthon Európában Az NKA által támogatott projektünk résztvevőinek körében kérdőíves felmérésvégeztünk: előzetes ismeretek, tapasztalatok, elvárások és részvételi igény felmérése céljából, közvetlen és személyes kapcsolattartással több, mint száz művelődési házi munkatársat tudtunk bevonni és a válaszadásra megnyerni. A kérdőíveket feldolgoztuk és nagy részben építve az abban adott válaszokra három napos képzést szerveztünk 30 fő részvételével Balatonszepezden a tapasztalatok közvetlen és közös megvitatása érdekében, de elsősorban azért, hogy a nemzetközi pályázatírás és együttműködés alapvető ismereteit átadjuk a képzésben résztvevőknek. Ehhez megnyertünk holland partnert is, aki a képzés keretében igen értékes és eredményes műhelymunkát vezetett le, a projektmegvalósítás nehézségeiről, technikáiról és persze természetesen az elérhető sikerekről, a munka öröméről

Részt vett egy nagy HEFOP programban, amely 21 településen valósított meg kompetenciafejlesztési programokat (560 résztvevővel a térségből)Tagja a Magyar Népfőiskolai Társaságnak és 2009 –2010 között egy TÁMOP program keretében aktív résztvevője volt az országos Felnőttképzési Civil Hálózat kialakításának, illetve jelenleg egy családi tanácsadó és képző program megvalósításának központjaként is szolgál a 9

balatonfüredi kistérségben. Aktív résztvevője és szervezője a népfőiskolák országos képzési fejlesztési programjainak, Grundtvig mobilitási programját a Tempus Közalapítvány 2011ben nívódíjra terjesztette elő. A Balatonszepezden tevékenykedő Bibó István Népfőiskolai Alapítvány fenti címen megnyert Leader programja képzésének szakmai tartalma azokra a tevékenységekre épül, amelyek hosszú ideje, tradicionálisan a megélhetési források alapját jelentik (vendéglátás, turizmus, idegen nyelv, gyógynövények) a térségben. A mai elvárásokhoz azonban a tradíciók megtartása mellett fel kell zárkózni, új ismeretekkel, gyakorlattal, aminek leghatékonyabb eszköze a tanulás, a képzés. Ehhez kínált segítséget, lehetőséget a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány képzési programja.

Képzés tartalma 1.Megtanulni, tanulni kompetencia felnőttkorban (milyen eszközökkel és módszerekkel vagyunk képesek újra hatékonyan tanulni) 2.Állampolgári kompetenciák (ismeretek az alkotmányról, ismeretek a közigazgatási rendszerekről, a helyi döntéshozók, az egyén felelőssége, az egyén aktivitásának fontossága, stb.)

3.Kommunikáció anyanyelven(felszólalás, tárgyalás vezetése, önkifejezés, előadás technikái, stb.) 4.Idegen nyelvi kommunikáció: angol, német nyelvtanulás 5.Fenntarthatóság alapelvei a vidék fejlődésében, a helyi alapértékek megismerése, megmentése, fenntartása 6.Gyógynövények parlagon és otthon: termesztés és feldolgozás

A csoportonként 135 órásképzés szervezése, megvalósítása során valamennyi helyi önkormányzattal együttműködtünk és a továbbiakban is együttműködni kívánunk - ennek gyakorlati eredménye, hogy Nemesvámos és Szentantalfa önkormányzata rendelkezésre bocsátja közösségi művelődési intézményét a képzés megvalósításához és ők maguk is delegáltak hallgatókat a csoportokba. Napi szinten működő, partneri együttműködés alakult ki a népfőiskolával, amelyben kiemelkedik Nemesvámos és Balatonszepezd önkormányzata. Négy csoportban és három helyszínen valósul meg a képzés: Balatonszepezden két csoport, 10

valamint Szentantalfán és Nemesvámoson egy-egy csoportban tanultak az emberek, összesen 54 fő részvételével, akik a következő településekről jelentkeztek: Balatonszepezd, Zánka, Révfülöp, Kővágóörs, Tapolca, Tagyon, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Óbudavár, Balatonakali, Nemesvámos, Veszprémfajsz. A hallgatók körében jelentős arányban képviseltették magukat a nők, közöttük számos a munkanélküli, akik jövőbeli elhelyezkedésükhöz fontosnak tartották a tanulást. Minden csoportban voltak fiatalok, és arányait illetően hasonló mértékben a nyugdíjasok is. A szakirányultságúnak is nevezhető nyelvi képzést megelőzően olyan általános

kompetenciafejlesztéseket

biztosítottunk

a

programunk

első

ütemében,

csoportonként 60 órában – kortól és nemtől függetlenül -, amelyeknek a birtokában képessé válhatnak a résztvevők a magabiztos fellépésre, az önkifejezésre, cselekvésre, az együttműködésre, önmaguk helyes értékelésére és a továbblépésre, a szakmai fejlődésre. A komplex képzési programcsomag úgy célozta meg az egyén kompetencia és ismeretszerzés fejlesztését, hogy az rövidtávon visszahasson a helyi társadalomban betöltött szerepének a fejlődésére is és egyúttal aktívan bekapcsolódjon a helyi társadalmi és gazdasági fejlesztésbe.

Elképzelésünk szerint valósult meg a képzés: a modul rendszerű felnőttképzési program tartalmában, és a megvalósítás módszerében innováció, amely egyszerre éri el a benne résztvevők humánkapacitásának fejlesztését, valamint a foglalkoztathatóságuk spektrumának kiszélesítését. A képzés specializációs eleme pedig erősíti az önfoglalkoztatás (vállalkozás) lehetőségét, illetve a vállalkozások helyi és területi típusú együttműködését. A képzés első tematikus blokkja, vagyis a kompetenciafejlesztő képzések után 2013 januárjában indultak el a nyelvi képzések: egy csoport német és három csoport angol nyelvet tanulnak.

Példák a népfőiskola egyéb programjaiból:

11

-

jóga

-

Gyógynövény kurzus Takács Ferenccel

-

Együtt gondolkodók klubja - rendszeresen

-

filmklub Szerelmes Shakespeare

-

Néptánc

-

Gyerekprogram Birkás Gabi

-

Biblia óra

-

Filmklub Mach Point

-

Vidékstratégia, bentlakásos képzés a népfőiskolán

-

Téglakiállítás megnyitó (Németh Ferenc)

- gyerekprogram - Irodalmi kör március 15. műsora - Filmklub Passió - Vendégmunkásként Ausztriában - játszóház - májusfa kitáncolása - Festőiskola Mihályfi Mária vezetésével - Varázslatos Szent Iván éj - Főző klub együtt gondolkodók klubja Július. - főző klub - Eastland Zsuzsa előadása a kvékerekről - Dr Szikora István előadása a sztrókról - Irodalmi kör - Honismereti kör alakuló ülése - filmklub Mindezek csak ízelítőt adtak a tevékenység sokszínűségéből, s meggyőződésünk, hogy a helyi lakosság egészségtudatosságához közvetlenül is hozzájárultak a vázolt tevékenységek. Így vált lehetségessé, hogy megvalósuljon az egészséges életmód program, és kialakuljon iránta a szokatlanul élénk érdeklődés.

3. Egészügyi ellátás a településen és a térségben

A falu egészségügyi ellátása intézményi társulás keretében történik. Balatonszepezd tagja a Zánka és Térsége Egészségügyi és Intézményi Társulásnak, melyek tagjai: Óbudavár,

12

Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Tagyon, Zánka és Balatonszepezd. A társulás területén lakó körülbelül mintegy 2000 lakos ellátását egy háziorvos végzi zánkai székhellyel. Zánkán hetente minden nap van rendelés, a szepezdi rendelés heti kétszer zajlik, míg a fenti települések közül Óbudavárról, Tagyonból és Szentjakabfáról falugondnoki szolgálat segítségével szállítják mikrobusszal a lakosokat a zánkai rendelőig. A rendelők felszereltsége eltérő. Míg Zánkán európai uniós szintű felszerelés és épület áll a betegek rendelkezésére, addig a többi településen igen csekély felszereltséggel rendelkeznek az egészségügyi helyiségek. A településeken levő rendelőket inkább csak receptfelírással keresik fel a betegek. A szepezdi rendelő a falu központjában helyezkedik el. Kilátás nyílik a vizsgálóból a Balatonra és a déli part dombjaira. Az önkormányzat által 2009-ben felújított rendelő korszerű belső kialakítást, akadálymentesítést és bútorzatot kapott. A kellemes, új környezet is segíti az orvosi ellátást. A rendelőből nyílik a fiók gyógyszertár, mely a nyitvatartási idejével a rendelési időhöz igazodik. A községben falugondnoki szolgálat működik, mely magában foglalja a betegek szállítását és étkeztetését is. A háziorvos munkáját két alkalmazott egy nyolc órás szakképzett nővér és egy hat órás orvos írnok segíti, aki szintén rendelkezik felnőtt szakápolói végzettséggel. Szepezden kedden és péntekenként van rendelés ahol körülbelül 2025 beteg jelenik meg. A korosztályi megoszlást tekintve többnyire idős, 60 év feletti a lakosság nagy része. A rendeléseket is ők látogatják legtöbbször. Fogorvosi rendelés a szomszéd faluban Zánkán történik.

4. Falugondnoki szolgálat

Az 1993. évi II. törvény 57. §-ában meghatározott szociális alapszolgáltatások közül Balatonszepezd Község Önkormányzata biztosítja a falugondnoki szolgáltatást, az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, valamint önként vállalt feladatként a nappali ellátást.

13

Az étkeztetést az Önkormányzat által pályázat útján kiválasztott szolgáltatótól, vállalkozási szerződés alapján, a falugondnok által történő kiszállítással kerül biztosításra. A rászoruló emberek napi egyszeri meleg étellel történő ellátása ez által munkanapon megoldott. Tekintettel a közösség korösszetételére és a település szétszórt lakott területeire, fokozott figyelmet szükséges fordítani a szolgáltatások ellátásának tartalmára, színvonalára. Egyebek mellett az előbbiek miatt határozta el a képviselő-testület a falugondnoki szolgáltatás beindítását. A falugondnoki szolgálat egyik fő célja a településen élők életminőségének javítása. Ez a helyi társadalom szociális helyzetéből, egészségi állapotából adódó, főként személyes segítségnyújtási, gondoskodási feladatok ellátását jelenti, valamint az élénk közélet működésének támogatását. A feladat elvégzésében nagy szerepe van a falugondnoknak, aki ismeri a település lakóit és szükségleteit, élvezi bizalmukat, és könnyen aktivizálható kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie. E feltételek megléte esetén lehet a helyi közélet motorja, illetve a közéleti események szervezője. Feladatainak egy része a gépjárművel történő szállítás megoldása. A feladatok más része a szociális és egészségügyi ellátások biztosításával, a rendezvények szervezésével, népszerűsítésével kapcsolatos. A falugondnoki szolgáltatás a szakmai programban foglaltak maradéktalan ellátásával hasznos kiegészítője a szociális

alapszolgáltatások

további fajtáinak,

átsegítve

a

rászorulókat

azokon

a

nehézségeken, amit bizonyos szolgáltatások hiánya, vagy nehezebb elérhetősége miatt szenvednek el a községben élők. A falugondnoki szolgáltatás alapfeladatai igen sokrétűek. Ezek a következők:

4.1 Közreműködés az étkeztetésben

A feladatellátás tartalma, módja:

14

A falugondnok kiemelt és rendszeres feladata az igénybevevők részére munkanapokon, egyszeri meleg étel éthordóban történő házhoz szállítása. Az étkeztetésért fizetendő térítési díjat a képviselő-testület külön rendelete állapítja meg, jövedelmi viszonyhoz képes differenciált mértékben. A falugondnok nemcsak az étel házhozszállításában működik közre, hanem az éthordók fertőtlenítését is elvégzi, és gondoskodik az étkezések nyilvántartásának vezetéséről, valamint a térítési díjak dokumentált beszedéséről. A falugondnok az étkeztetésben történő közreműködést írásban benyújtott igények alapján látja el. Kapcsolódó feladata a szolgáltatást igénybe vevőkkel való beszélgetés során a további alapellátási igények felmérése és továbbítása a fenntartó felé. A falugondnok a további szolgáltatásokra vonatkozó igényeket írásban rögzíti, és javaslatot tesz a fenntartónak azok megoldására.

Az ellátottak köre: Azok, akik szociálisan rászorultak, illetve koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek gondoskodni a legalább napi egyszeri meleg étkezésről, valamint az alapvető élelmiszerek beszerzéséről.

4.2 Közreműködés a házi segítségnyújtás biztosításában

A feladatellátás tartalma, módja: A házi segítségnyújtás keretében a falugondnok azon feladatokat látja el (bevásárlás, orvoshoz kísérés, gyógyszerek felíratása, azok kiváltása, hivatalos ügyek intézése), amelyek kívül esnek a képesített gondozó által végezhető feladatok körén. (A képesített gondozó feladatai közé tartozik a gondozott egészségének fokozott megfigyelése, /pulzus, láz, vérnyomás, sebkötés/ a gondozott folyamatos ellenőrzése, a gondozott mindenkori testi és lelki állapotának figyelemmel kísérése, személyi higiéné biztosítása /mosdatás, mosás, pelenkázás, öltöztetés, etetés/ a gondozott közvetlen környezetének tisztántartása, fűtés, kapcsolattartás elősegítése a családdal stb.) A házi segítségnyújtás, mint alapszolgáltatás 2009 évtől kezdődően érhető el a településen. A házi segítésnyújtás kiteljesedését negatívan befolyásoló tényező, hogy térítési díjas szolgáltatás és magába foglal olyan hasonló tevékenységeket, amelyek a falugondnoki szolgáltatás által – ingyenesen – eddig elláthatóak voltak. Tekintettel arra, hogy a házi segítségnyújtás új szolgáltatásnak minősül a községben, még kevéssé elfogadott és ismert, bár

15

a megfelelő tájékoztatás érdekében az önkormányzat és a jegyző megtette a szükséges lépéseket. A falugondnok segítséget nyújthat a rászorultak fizikai erejét és/vagy mozgásképességét meghaladó feladatok megoldásában: a napi életvitel fenntartásához szükséges alapvető élelmiszerek, vegyi áruk, fogyasztási cikkek stb. beszerzése. A falugondnok a bevásárlási kérelmeket rögzíti, a vásárlás igénylőjétől előleget vesz át, és a kért árucikkeket helyben vagy az útja során érintett más településen vásárolja meg. A vásárlásról köteles nyugtát kérni, és a vásárolt árucikkekre az igénybevevőtől kapott készpénzzel a bizonylat átadásával – a beszerzett áru átadásával egyidejűleg! – elszámolni. A bevásárlás nagyobb árumennyiség esetén történhet a rászoruló jelenlétében is, általa fizetett módon.

Az ellátottak köre: Azok, akik szociálisan rászorultak, illetve koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek gondoskodni a legalább napi egyszeri meleg étkezésről, valamint az alapvető élelmiszerek beszerzéséről.

4.3. Közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában

A feladatellátás tartalma: A szociális biztonság megteremtéséhez és a helyi közösségi életbe való bekapcsolódáshoz szükséges információk eljuttatása a település lakói számára. A falugondnok feladata: a helyben vagy a legközelebbi település(ek)en elérhető szolgáltatások igénybevételének lehetőségeire vonatkozó információforrások és információk felkutatása, és a lakosság ezek alapján történő tájékoztatása. Az ellátottak köre: a közösségi és szociális ellátásokra vonatkozó információkat igénylők.

4.5. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése

A feladatellátás tartalma, módja: A feladat három fő területet érint: a betegek háziorvoshoz és egyéb egészségügyi intézménybe szállítását valamint a gyógyszerek kiváltását, illetve a gyógyászati segédeszközök beszerzését.

16

A falugondnoki szolgálat alapfeladata, hogy a településen élő betegek minél gyorsabban jussanak el a megfelelő orvoshoz, jussanak gyógyszereikhez. A szállítási feladatot igény szerint kell ellátni, indokolt esetben a saját településen kívül is, legfeljebb a megyére kiterjedően (Balatonfüred, Tapolca, Ajka, Veszprém városok kórházai). A településen kívüli betegszállítás esetén alkalmazkodni kell a rendelési időkhöz és a betegek számára előírt időpontokhoz. A fertőző betegek szállításánál különösen körültekintően kell eljárni. A falugondnok a betegszállítás tekintetében a kompetenciáját nem lépheti át, a sürgősségi betegszállítást nem helyettesítheti. Kizárólag járóbeteg-szállítást végezhet, kivéve, ha a mentő kihívására – vagy megérkezésére nincs lehetőség. A betegszállítás biztonságos megoldása érdekében a falugondnoknak rendelkeznie kell az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekkel. A falugondnok munkájával hozzájárul a lakosok egészségi állapotának megőrzéséhez azáltal is, hogy aktívan részt vesz a betegségmegelőző tevékenységek, szűrővizsgálatok, akciók szervezésében, tájékozódik és tájékoztatja a lakosságot a szűrővizsgálatok lehetőségéről, helyszínéről, időpontjáról.

Az ellátottak köre: Betegek, mozgáskorlátozottak, kismamák, kisgyermekes családok, idősek, akik számára a közlekedés elsősorban egészségi állapotuk, életkoruk, egyéni élethelyzetük és szociális helyzetük miatt nehézséget okoz.

4.6. Gyermekszállítás, óvodások, iskolások, fiatalok szállítása

A feladatellátás tartalma: Rendszeres gyermekszállítási feladatok ellátására nincs szükség iskolabusz biztosítása miatt. A kisgyermekek, fiatalok nem rendszeres jelleggel történő (rendezvényre, uszodába, pszichológushoz, stb.) szállítására eddig nem volt igény. A falugondnoki jármű kialakítása és felszereltsége miatt kisgyermekek esetén teljes biztonsággal (pl. biztonsági gyermekülés hiányában) nem biztosítható ez a szolgáltatás.

Az ellátottak köre: A tankötelezettségi korba tartozó óvodás, iskolás gyermekek, fiatalok.

5. Az egészségügyi ellátás adatai 2013-ban 17

Rendelésen megjelent: 8166 fő, ebből 602 ambuláns beteg, amely valamivel kevesebb a tavalyinál. Balatonszepezdre vonatkozóan közel azonos az ambuláns betegek száma. A praxison kívüli betegek ellátása főleg a nyári hónapokban jelent többletmunkát. A napi megjelenések száma átlag 62 fő. Lakáson, hívásra történő ellátás 95 fő Látogatás során 320 fő. A praxisba bejelentkezettek száma: 1817 fő, ebből 892 férfi és 925 nő. A lakosság közel 25%-a 60 év feletti, közel 20 % pedig 70 év feletti. 70 év felett a nők aránya kétszerese a férfiakénak. Az elmúlt év során a születésszám kedvezőtlenül alakult, 12 gyermek született. Balatonszepezden sajnos nem született gyermek. A halálozási statisztika nem romlott, 13 haláleset történt – 3 Balatonszepezden. Az elhunytak átlag életkora 77 év volt. Egy esetben baleset történt. A vezető halálok még ma is a szív és érrendszeri, ill. daganatos megbetegedések.

Gondozás: magas vérnyomás, szív- érrendszeri betegség miatt 895, cukorbetegség miatt 232, magas vérzsírok miatt 256 beteget gondozunk. Sajnos egyre több azok száma, akik egyszerre több betegségben is szenvednek.

Kiszélesítettük a gondozást több betegségcsoportra, például köszvény, pajzsmirigy rendellenességek. Az előbbi emelkedése férfiaknál, az utóbbi inkább nőknél fordul elő. Sajnos a pszichés eredetű betegségek – többek között a depresszió- is emelkedő tendenciát mutat.

Táppénzen lévők száma minimális átlag 4-5 fő. Praxisunkban az előjegyzés jól működik, ezt főleg a zánkai rendeléseken lehet tapasztalni. Az akut, sürgősségi betegek ellátása soron kívül történik.

Gyermekorvosi tevékenységem során, együttműködve a védőnővel rendszeres vizsgálatokat végzünk. Tapasztalataink szerint sajnos már gyermekkorban emelkedik a mozgásszervi betegségek száma, valamint az elhízás és annak szövődményei. Ma már tudjuk, hogy számos betegség eredete a táplálkozási zavarokra vezethetők vissza. Mennyiségileg túl jól, minőségileg viszont alultápláltak vagyunk. Igaz ez természetesen a gyermekekre is. Ezen a téren még számos megoldásra váró feladat van praxisunkban is. 18

Szűrővizsgálatokat több alkalommal szerveztünk. Rendszeresen történik a cukorbetegség, magas vérnyomás, anyagcsere betegségek szűrése. Tapasztalatom szerint sajnos az aktív, munkaképes korosztályt a legnehezebb a szűrővizsgálatokba bevonni. Úgy gondolom, az egészségtudatos élethez ez is hozzátartozik.

Folyamatosan törekszünk a prevenció kiszélesítésére, emiatt az idén tavasszal nagyszabású egészségnapot szerveztünk. Első nap előadásokat hallhattunk bőrgyógyász, pszichiáter, kardiológus, nőgyógyász, oxyológus szakemberektől, majd a második napon került sor a tényleges szűrővizsgálatokra. A

vizsgálatok

között

szerepelt:

teljes

test

analízis,

légzésfunkció,

csontritkulás,

hallásvizsgálat, vércukor, koleszterin, bőrgyógyászat, érvizsgálat, helicobacter baktérium szűrés, szemészeti vizsgálat, talpanalízis és nem utolsó sorban véradás. Nagy örömömre szolgált, hogy mind a vizsgálatot végzők, mind az előadók önként, szívességből teljesítették ezt a felkérést. A résztvevők pedig a magas részvételi számmal értékelték a törekvéseinket. Sajnos ki kell emelnem, hogy Balatonszepezdről nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel.

Az ügyeleti rendszer jól működik. Óriási területen dolgozunk,-Balatonszepezdtől- Lovasig egy orvos, egy nővér van szolgálatban. A nyári hónapok hétvégéin ez kiegészül egy gyermekorvossal is. Praxisomból csak indokolt esetben keresik fel az ügyeletet. Sürgősségi ellátás szempontjából szerencsés helyzetben vagyunk, hisz a balatonfüredi helikopteres mentés is bevethető szükség esetén, amelyre már több alkalommal volt példa.

6. A népesség megkérdezése

A lakosság bevonásával kérdőíves felmérést készítettünk. A vizsgálat lefolytatásának leginkább eredményre vezető módszerét választottuk, vagyis a megkérdezetteket személyesen kerestük fel és egy megelőző beszélgetés után töltötték ki az ívet, illetve adtak választ a kérdésekre – szükség esetén segítséget is biztosítva számukra a kitöltéshez. A kérdőív 16 kérdést tartalmazott, melyek három alapvető típusba sorolhatók: a jelenlegi egészségi állapotot elmérő kérdések (kapcsolat az orvossal, gyógyszerszedési szokások, saját állapot megítélésére vonatkozó kérdések); az egészséges életmód feltárására vonatkozó kérdések (egészségtudatos magatartás, testmozgási szokásokról, alkoholfogyasztás, dohányzás, stb.) és 19

végül kíváncsiak voltunk arra, mit várnának el közösségi tevékenységként az egészséges életmód kialakítása, javítása, rendszeressé tétele érdekében. A megkérdezettek közül 50 fő mutatott

hajlandóságot

a válaszadásra,

akik

mindnyájan

balatonszepezdi lakosok.

Magatartásukra jellemző volt a nyitottság, amely leginkább azzal magyarázható, hogy olyan, általuk személyesen ismert és elfogadott személyiség, a családorvos kereste meg őket közvetlenül a vizsgálat lefolytatásához szükséges kérdőívvel. Azt mondhatjuk tehát, hogy az átlaghoz képest nagy volt a hajlandóság a kérdőívek kitöltésére. Szociológiai értelemben ugyan nem reprezentatív a felmérés, de fontos következtetések levonására alkalmas, különös tekintettel az egészséges életmód program folytatását tekintve.

A kérdések mindegyikét, külön-külön táblázatos és diagram formátumban értékeltük ki, melyekből a következő következtetéseket tudjuk levonni.

Családi állapot

8%

4%

házas özvegy

16% 52%

egyedülálló párkapcsolat egyéb

20%

A családi állapotnál, a megkérdezettek több mint a fele házas, mely arra enged következtetni, hogy az itt élők körében kevesebb a válás és az egyedülálló lét, mint egy-egy nagyvárosban. Jelentős arányt képviselnek még az özvegyek, melyből az idős lakosság magasabb arányára következetünk. A házasok nagy aránya pozitívnak tekinthető, hiszen a kutatások alapján a házasságban élők mentális és fizikai egészségi állapota jobb, illetve a betegségek kezelése, az állapot karbantartása is kedvezőbb a társas együttélés ezen formája keretében. (Kopp Mária és munkatársainak kutatásai ezt igazolták.) Az özvegyek viszonylag magas aránya – sajnos átlagos magyar jelenség. A férfiak rövidebb élettartama általános trend, s meg kell mondani, hogy a tapasztalatok szerint az özvegyek, vagyis az idősebb nők sokkal jobban tudnak

20

gondoskodni magukról ebben a sajátos élethelyzetben, mint a férfiak. A szepezdi tapasztalatok is ezt erősítik meg. A párkapcsolat alacsony aránya jelzi, a hagyományos gondolkodást a társas együttélés formájáról, hiszen a házasság intézményével szemben ez országos átlagban sokkal magasabb, főként a városi lakosság körében. Közelebbi vizsgálatot igényelne az egyedülállók helyzete és köre, hiszen nem ismerjük eléggé a hátteret, hogy milyen módszerekkel és megközelítésmóddal lehetne őket jobban bevonni bárminemű közösségi tevékenységbe. A társas kapcsolatok erősítése javítja az egyéni életminőséget és pld. az olyan programokban való részvétel, mint az egészséges életmód kifejezetten előnyös hatást fejtenek ki az egyedülállók társadalmi helyzetére.

A megkérdezettek testmagasság és testsúly értékeit jeleníti meg a következő táblázat, melyből BMI indexet számolva kiderül, a túlsúlyosak, elhízottak és normál testsúlyúak aránya. A kiértékelés oszlopban olvasható az egyes értékekhez kapcsolt BMI index magyarázat. A diagramból kitűnik, hogy a válaszadók nagyobb százaléka túlsúlyos illetve elhízott.

Testmagasság Testsúly 174 92 165 70 150 55

21

BMI index 30,39 25,71 24,44

Kiértékelés I. fokú elhízás túlsúly normál

175

70

22,86

normál

168

53

18,78

normál

178

54

17,04

normál

175

92

30,04

I. fokú elhízás

148

59

26,94

túlsúly

170

87

30,10

I. fokú elhízás

169

80

28,01

túlsúly

180

80

24,69

normál

172 176 150 160

73 95 85 77

24,68 30,67 37,78 30,08

168 178 176 160 176 160 165 162

48 62 86 62 88 75 80 63

17,01 19,57 27,76 24,22 28,41 29,30 29,38 24,01

normál I. fokú elhízás II. fokú elhízás I. fokú elhízás enyhe soványság normál túlsúly normál túlsúly túlsúly túlsúly normál

162 165 150 170 170 162 172 176 176 165 185 163 177 180 153 175 173 160 163 176 150 160 176 150 158 164 180

Test tömegindex (kg/m²)

50 78 72 85 80 54 76 74 90 85 83 56 70 90 61 97 86 90 70 70 52 50 76 80 77 52 60

19,05 28,65 32,00 29,41 27,68 20,58 25,69 23,89 29,05 31,22 24,25 21,08 22,34 27,78 26,06 31,67 28,73 35,16 26,35 22,60 23,11 19,53 24,54 35,56 30,84 19,33 18,52

normál túlsúly I. fokú elhízás túlsúly túlsúly normál túlsúly normál túlsúly I. fokú elhízás normál normál normál túlsúly túlsúly I. fokú elhízás túlsúly II. fokú elhízás túlsúly normál normál normál normál II. fokú elhízás I. fokú elhízás normál normál

Testsúlyosztályozás

< 16 16 – 16,99 17 – 18,49 18,5 – 24,99 25 – 29,99

súlyos soványság mérsékelt soványság enyhe soványság normális testsúly túlsúlyos

30 – 34,99

I. fokú elhízás

35 – 39,99 ≥ 40

II. fokú elhízás III. fokú (súlyos) elhízás

A táblázat adataiból megállapítható, hogy az életszínvonal és a jólét paraméterei tekintetében a település illetve a válaszadó népesség nem mutat szegénységgel vagy mélyszegénységgel együtt járó táplálkozási tüneteket. Épp ellenkezőleg a túlsúly és elhízás viszonylag magas jelensége – a jellegzetesen modern kori társadalmi problémákat mutatja -, amelyek főként az életmódból fakadnak. Tehát a program fő célja igen találó, hiszen ezek megváltoztatására tett 22

kísérlet igen hasznos társadalmi szempontból. A normál testsúly viszonylag jó aránya azt mutatja, hogy az egészség tudatosság szintjén sem áll rosszul a közösség, vagy a megkérdezettek válaszai ezt jelzik.

BMI index kimutatás 25 21 20 16 15

12

10 5 1 0 Túlsúly

Elhízás

Soványság

Normál

Saját megítélésük szerint a megkérdezettek 64% mondja azt, hogy közepesnek ítéli meg egészségi állapotát, és elég jelentős 28% állítja azt, hogy jó az egészségi állapota. A válaszadók csupán 8%-a nyilatkozik egészségi állapotáról negatívan.

Egészségi állapot saját megítélés szerint

Jó 28%

Közepes 64%

Rossz 8%

Jó

Rossz

Közepes

Az előző kérdéssel összefügg a háziorvos felkeresésének gyakorisága, mely az alábbi képet mutatja. Sajnos a válaszokból is kitűnik, hogy az emberek fele csak komoly panasz esetén keresi fel a háziorvosát. Sokak több mint egyharmaduk látogatja orvosát havonta. Ebből is kitűnik, hogy az idős korosztály inkább gyógyszerfelírási célból keresi fel az orvost. Az évenkénti kivizsgálás, mely mindenki számára fontos lenne, csupán 6%-ot képvisel.

23

Tekintettel a megkérdezettek korcsoportjára, igen jó aránynak tekinthető, hogy a válaszolók közel egyharmada jónak tartja az egészségi állapotát. Ez a helyi egészségügyi ellátás színvonalát is mutatja. A válaszoló korcsoport az idősebbek közül került ki, így nem lehet túl nagynak nevezni, hogy több mint 60%-uk közepesnek tartja az egészségi állapotát. S kedvezőnek mondható, hogy kevesebb, mint 10% mondta csak azt, hogy az egészségi állapota rossz. Általánosságban társadalmi jelenség, hogy az idősödéssel együtt jár az egészséggel való foglalkozás (önmagukkal való foglalkozás) és a panaszkodás, amely a szubjektív egészség érzetet gyakran rosszabbnak állítja be, mint a valóságos. A válaszokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megkérdezettek szubjektív egészség állapot érzete az átlag feletti, jó szintet képviseli, ami fontos közösségi közérzeti tényező. Egy-egy közösségben nyomasztóan negatív effektust vált ki, ha a szubjektív egészségérzet negatív jellege magas, s ez átragadhat a közösségi közérzet egészére.

Az előző kérdéssel összefügg a háziorvos felkeresésének gyakorisága, mely az alábbi képet mutatja. Sajnos az emberek fele csak komoly panasz esetén keresi fel a háziorvosát. Sokak több mint egy harmaduk látogatja orvosát havonta. Ebből is kitűnik, hogy az idős korosztály inkább gyógyszerfelírási célból keresi fel az orvost. Az évenkénti kivizsgálás, mely mindenki számára fontos lenne, csupán 6%-ot képvisel.

Háziorvos felkeresésének gyakorisága

6%

6%0% Soha Komoly panasz esetén Havonta

50%

Gyakrabban, mint havonta

38%

Évente kivizsgálás Egyéb

A jelenlegi társadalmi magatartás egyik nagy problémájának tekinthetjük, hogy a polgároknak a fele (a megkérdezettek fele) csak komoly panaszok esetén keresi fel az orvost. Sokféle magyarázat lehet erre a problémára. („csak orvost ne lássak” közszájon forgó nézet) Egyet azonban leszögezhetünk, hogy a rendszeres kivizsgálás, a gyakoribb ellenőrző vizsgálat és a kapcsolattartás 24

igen

fontos

egészség

minőségi

tényező.

Ebben

az

egészségügyi

intézményrendszer szemléletváltására legalább akkora szükség van, mint a polgárok magatartásának alapvető megváltoztatása. A hasonló programok jelentősége éppen az, hogy tudatosítják a megelőzés, a karbantartás, az állapot ellenőrzés fontosságát. Nyilván ugyanilyen problémát jelent, hogy sokan a gyógyszerfelírás érdekében mennek orvoshoz. A programunk eddigi munkája során is látható, hogy az életmódváltás igen fontos tényező, s mindent a gyógyszerszedéssel nem lehet megoldani. A szemléletváltásra tehát nagy szükség lenne.

A lakosság jelenlegi panaszait is felmérve, kiderül a diagramból, hogy az ízületi fájdalmak magasan vezetik a panaszlistát. Ez szintén arra enged következtetni, hogy a lakosság elöregedő, az idős korosztály nagy létszáma van túlsúlyban. Sokan jelölték még panasznak a fáradékonyságot. A szezonon kívüli időszak, a változó időjárás itt is rányomja a bélyegét az emberek hangulatára és közérzetére. Véleményünk szerint ez is a fáradékonyság oka. Megjelennek a depressziós hajlamok is.

Lakosság jelenlegi panaszai 40

31

30 21

19

20 10

3

7

8

4

7

9

7

5

0 Étvágytalanság

Gyomorpanaszok

Emésztési problémák

Ízületi fájdalmak

Nyak-, hát-, derékfájdalom

Köhögés, fulladásérzés

Gyakori fejfájás

Szívpanaszok

Szorongás

Lehangoltság

Fáradékonyság

A szepezdi körkép jól tükrözi az országos, sőt nemzetközi trendeket, az idősödő társadalom jellegzetes panaszait, esetünkben az izületi fájdalmak és a fáradékonyság került a csúcsra. Az orvosi szakértelem jelzi, hogy megjelennek a depressziós panaszok is, amelyek általánosságban egyre jellegzetesebb tünetek nemcsak a panaszok listájában, hanem a valóságban is. Véleményünk szerint például az izületi panaszokkal nem sokat tudunk kezdeni, de igenis a társadalmi közérzet és életminőség magasabb szintje befolyással van arra, hogy a depresszió milyen mértékűvé nőhet egy-egy populáció esetében. Mint a fentiekben elhangzott, a település egy idilli természeti környezetben van, ahol a test és a lélek nyugalmának megszerzésére kiváló a lehetőség, szemben mondjuk a városi, vagy nagyvárosi 25

környezettel. Ez a jelzés, viszont rámutat, hogy a depresszió társadalmi és betegségfaktor elemével foglalkoznia kell, nemcsak az egészségügynek, hanem a szociális és közösségi művelődés szolgáltató szervezeteinek is.

A jelenlegi betegségeknél a sort magasan vezeti a magas vérnyomás illetve, a más szív- és érrendszeri megbetegedés, amely, mint tudjuk Magyarország vezető halálozási okaként jelenik meg.

Jelenlegi betegségek 30

27

25 20 15 9

10

9

8

6 3

5

3

5

0 Magas vérnyomás

Más szívérrendszeri megbetegedés

Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Cukorbetegség

Emésztőszervrendszeri megbetegedés

Krónikus légúti megbetegedés

Semmilyen betegség

Egyéb

A fentiekre mutat rá a magas vérnyomás kiemelkedő aránya. Nyilván mélyebb elemzés lenne szükséges, de amíg az emésztő szervrendszeri megbetegedés magas arányát könnyű ráfogni az előbb tárgyalt elhízási, túlsúlyosság tüneteivel, a korábbi életút során kialakult táplálkozással, addig a magas vérnyomás problematikája talán összefüggésbe hozható a feszült, stresszes életmóddal, amely még a tágabb világ eme gyöngyszemének számító nyugalmas helyére is behatol és emeli a vérnyomást. Azt szoktuk mondani, amikor felidegesít valami: felszalad a vérnyomásom. Hát rejtetten ez történik velünk nap, mint nap, amikor feszültség és stressz hatások özöne vesz körül bennünket, amely nem ismer határokat egy-egy idilli település közigazgatási szélén, hogy behatoljon a közérzetbe. A megkérdezettek gyógyszerszedési szokásai is tükrözik a mai magyar nagy átlagot. Az igazán érdekes adat, hogy a válaszadók 20%-a több mint 5 gyógyszert szed. 24%, majdnem egyharmad szed egyféle gyógyszert. Igen fontosnak tartjuk, hogy a megkérdezettek 34%-a egyáltalán nem szed gyógyszert. A mai rohanó világunkban ez igen jó eredmény, hiszen jellegzetes közhiedelem, vagy magatartás, hogy bekapjuk a tablettát és rohanunk tovább. 26

Gyógyszerszedési szokások

20% 34%

Nem 1 félét 2-5 félét

22%

5< 24%

Megnyugtató tény, adat és diagram, hogy az 50 megkérdezettből csak 18% dohányzik valamilyen mértékben és formában. Véleményünk szerint, részben köszönhető ez az egészséges életmódnak, a megelőzésről tartott előadásoknak és a törvényi szabályozásoknak.

Dohányzik

14%

4% 0%

Naponta Alkalmanként Leszokóban van Nem

82%

Aki jelenleg nem dohányzik, ő is válaszolt, hogy rendszeresen dohányzott-e vagy nem. A válaszok kiegyenlített képet mutatnak.

27

Rendszeresen dohányzott-e valaha 30

20

10

0 Igen

Nem

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2012 Global Youth Tobacco Survey (GYTS) a magyar (13-15 éves korosztályra vonatkoztatva a következők): Gyakoriságok 57%-a kipróbálta már valaha a dohányzást (fiúk =61%, lányok =52%) 35%-a jelenleg is fogyaszt valamilyen dohányterméket (fiúk =41%, lányok =30%) 27%-a jelenleg cigarettázik (fiúk =31%, lányok= 23%) 7%-a jelenleg naponta cigarettázik (fiúk =9%, lányok =5%) 6% szívott szivart, szivarkát az elmúlt 30 napban (fiúk =9%, lányok =3% ) 13% szívott kézzel sodort cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk =15% , lányok = 10%) 20% szívott pipát / vízipipát az elmúlt 30 napban (fiúk = 24% , lányok =15%) álaszolók 13%-a azoknak, akik már kipróbálták a dohányzást, 10 éves kora alatt próbálta először (fiúk =15% , lányok =10% ) 23%-a azoknak, akik soha nem dohányoztak lehetségesnek tartja, hogy a következő évben el fogja kezdeni a dohányzást(fiúk =22% , lányok =23% ) 13% használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk=16%, lányok 10%)4,7% aki soha nem szívott dohányterméket használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban. A megkérdezettek korával függhet össze, hogy kedvezőbb a dohányzás aránya. Azt is hozzátehetjük, hogy a válaszolók fele-fele korábban dohányzott illetve nem dohányzott, tehát ez tényleg kiegyensúlyozott arány, még akkor is ha a fiatal korosztálynál sok esetben a minden kipróbálni elve mozgatja az érintetteket.

Alkoholfogyasztás

28

A megkérdezettek nagy többsége azt válaszolta, hogy évente párszor, csak alkalmanként fogyaszt alkoholt. 50 emberből 12 soha nem fogyaszt alkoholt, ami jelentősnek mondható és pozitívum. A szepezdi társadalom életminőségét is jelzi ez a számadat, s ha ehhez hozzá tesszük, hogy feltehetően az alkoholfajták közül a legkevésbé ártalmas, helyi kitűnő minőségű borok teszik ki a fogyasztott mennyiséget, akkor a kép kedvező. Alkohol fogyasztás

0 3 6 7 22 12 0

5 Soha

10 Évente párszor

Havonta

15 Hetente

Naponta

20

25

Naponta többször

Örömmel tudhatjuk be, hogy a válaszadók 100%-a soha nem fogyasztott drogot, illetve hangulatfokozó szert. A megkérdezettek több mint egy negyede havonta néhányszor végez aktív testmozgást, ami jónak mondható, azonban kérdéses, hogy milyen testmozgás is ez. Sajnos a válaszadók 18% soha nem végez testmozgást, ami az elhízás, illetve más betegségek kialakulásához is vezethet. A válaszadók egytizede hetente végez valamilyen testmozgást. Ami már elfogadható lenne, az ha minimum a megkérdezettek fele ezt a választ adta volna. Egy igen lényeges kérdés, amely fontos, hogy a program során még mélyebb formában elemzésre kerüljön, illetve a tudatos egészséges életmód legfontosabb komponenseként kerüljön feldolgozásra, vajon mit is jelent a kivánatos testmozgás mértéke, módja, mennyisége. Ma a fiatalabb korosztály körében egyre több joggingolót és biciklizőt látunk, ami örvendetes jelenség. A városokban lehetséges edzőtermekbe is eljutni. Nagyon fontos, hogy az olyan kis településeken, mint Balatonszepezd milyen megoldási módok alakíthatók ki a kívánatos testmozgás, korcsoportonként megfelelő kialakítására. A felmérés egészségben talán ezt tarthatjuk a legproblematikusabb pontnak.

A következő diagram egyértelműen kimutatja, hogy az emberek véleménye megoszlik, hogy ők saját maguk tudják-e a betegségek megelőzését befolyásolni. Szinte egyforma 29

százalékarányú az igenek és a csak kismértékben válaszok száma. Ezen a téren és az egyén szerepének saját betegsége megelőzésében kell még munkálkodnunk és a tervezett programok kialakítása során ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Következtetésünk az, hogy az egyik fontos elérendő cél, hogy jelentősen növelni szükséges azok arányát, akik tudatosan vallják és gyakorolják is saját egészségük tudatos befolyásolását Betegség megelőzésének befolyásolása

14% 42%

44%

Nem

Csak kismértékben

Igen, sokat

Vezet az egészséges táplálkozás Az utolsó két kérdés felmérte, hogy a megkérdezettek milyen egészségfejlesztő programokon szeretnének részt venni, illetve, melyek azok a programtípusok, amelyeket előnyben részesítenek. Egyszerre több típust is bejelölhetett minden válaszadó mind a program tartalmára, mind módszerére vonatkozóan. Témakörét illetően az egészséges táplálkozás, mint program magasan nyert, figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a például a cukorbetegség iránti érdeklődés nagyon alacsony mértékű, miközben valóban népbetegségről van szó – vélhetően jórészt nincsenek tisztában ennek súlyosságával és a megelőzés fontosságával. De ugyanez a helyzet a dohányzás kérdésében. Az egészségnevelési programok tervezésénél mindez figyelembe veendő tény kell, hogy legyen. Azt pedig kifejezetten pozitív jelenségnek – és a társadalmi kultúra megfelelő adottságának – tudhatjuk be, hogy hangsúlyos a válaszadásokban a test és lélek egyensúlyának fontosságáról vallott felfogás és igény az ezzel való foglalkozásra, illetve kifejezetten magas az igény a mozgásszegény életmód következményeivel való foglalkozásra. S talán már éppen az aktuális programunk eseményeinek is betudható, hogy a stressz kezelésének témakörével foglalkozó programok iránt ilyen erőteljes érdeklődés, illetve igény mutatkozik a jövőt illetően is.

Egészségfejlesztő programok

30

Szavazatok száma

Közösségi akciók az egészséges táplálkozás témakörében Műhelymunka a stressz-kezelésről Előadás a dohányzás hatásairól Tanácsadás a dohányzásról való leszokás érdekében Előadás a cukorbetegségről Előadás a mozgásszegény életmód következményeiről Műhelymunka a test és a lélek egyensúlyáról Egyéb

Programtípusok Előadás Kiscsoportos interaktív foglalkozás, beszélgetés Egyéni, személyre szabott tanácsadás Szabadtéri program Egészségnapok Túrázás, kirándulás Mozgással összekötött közösségi események Egyéb

20 12 4 4 4 13 13 2

Szavazatok száma 13 8 10 14 10 17 13 0

Egészségfejlesztő programok

2 13 20

13 12 4 4

31

4

Közösségi akciók az egészséges táplálkozás témakörében

Műhelymunka a stressz-kezelésről

Előadás a dohányzás hatásairól

Tanácsadás a dohányzásról való leszokás érdekében

Előadás a cukorbetegségről

Előadás a mozgásszegény életmód következményeiről

Műhelymunka a test és a lélek egyensúlyáról

Egyéb

Programtípusok 18

17

Előadás

16 14 14

13

Kiscsoportos interaktív foglalkozás, beszélgetés

13

Egyéni, személyre szabott tanácsadás

12 10

10

10

Szabadtéri program

8 8

Egészségnapok

6 Túrázás, kirándulás

4 2 0 0

Mozgással összekötött közösségi események Egyéb

Szavazatok száma

A programok témaköre iránti igény vizsgálata mellett kíváncsiak voltunk a módszerekre is, amelyekkel az egyes tematikákat a résztvevők számára nyújtani tudjuk, illetve feldolgozhatjuk. A válaszadók körében jellemzően kiemelkedő a túrázás és a szabadtéri programok iránti igény. Természetesen a kedvező természeti környezet, amelyben a megkérdezettek élnek, talán emelt ezen az arányon, de az újra divatbejövő természetben lebonyolított programoknak is kiemelkedő lehet a szerepük. Az is feltűnő jellemző, hogy általában azokat a módszereket részesítik előnyben, amellyel az egyén viszonylag passzívan vehet részt a programban, tehát előadások hallgatása és közösségi programok megvalósítása. Így kapta a legalacsonyabb pontot a kiscsoportos, interaktív foglalkozás - amelyben egyébként elkerülhetetlen a közvetlen egyéni megnyilvánulás és egy bizonyos mértékű feltárulkozás -, ugyanakkor szakemberek körében köztudott, hogy ez az egyik leghatékonyabb módszer bármilyen téma feldolgozásában. Közel ehhez hasonlóan alacsony igény mutatkozott meg sajnálatos módon az egyéni tanácsadással szemben – ami tükrözi a nálunk általánosan jellemző emberi magatartást: a bezárkózást, a problémákkal való nem szembenézést és azok feldolgozása előli menekülést. A jövő programjainak tervezése során éppen erre, a mindkét módszer előli elzárkózásra kell figyelni – ezeknek a hatékonyságára és fontosságára ráébreszteni az embereket, még ha közvetett eszközökkel is.

A felmérés szerepe és fő következtetései:

Az egészséges életmód programok előzményeként, részeként nagyon fontos a hasonló helyzetfeltáró kutatás. Viszonylag egyszerűen megszervezhető és nagyon nagy befolyással 32

van a program sikerére, hiszen a résztevők problémái így kerülhetnek ténylegesen előtérbe, ami a részvételüket is aktívvá, eredményesebbé teszi. A vizsgált terep népességének egészségi állapota az átlagnál jobb, ami elsősorban a megfelelő egészségügyi és szociális infrastruktúrának és a szolgáltatások megfelelő színvonalának köszönhető. Lényegében azt mondhatjuk, hogy ezen a szinten válik aktuálissá az egészséges életmód programok értelme és haszna. Különben akut és komoly problémákkal kell megküzdenie elsősorban az egészségügyi és szociális intézmény rendszernek, ami magában véve is igen drága és nehéz feladat.

Tekintettel a résztvevők és válaszadók idősödő korcsoportjára és más tényezőkre, egy kielégítő egészségtudatossággal rendelkező – annak fejlesztésére hajlandó és motivált – csoporttal állunk szemben. Ez annak is köszönhető, hogy a település és környéke megfelelő tanulási, művelődési kínálattal rendelkezik, amely segítő, motiváló erő egy egészségtudatos programban való aktív részvételre. A vizsgálat eredményei rámutatnak arra is, hogy az egészségügyi és hagyományos orvosi ellátásban milyen feltételeket kell elsősorban javítani, és milyen szemléletváltásra van szükség, amely kedvezőbbé teszi a megelőzést, az egészségtudatosságot és az aktív egészség megőrzést és karbantartást az érintett lakosság körében.

Idősödő társadalmunkban erre nagy szükség van, és a program igazolja, hogy a felmerült társadalmi szükségletekre a népfőiskola a megfelelő szakemberek bevonásával adekvát, eredményes megoldást és programot kínál. A nemzetközi kutatások is azt hangsúlyozzák, hogy az egészségformálás társadalmi haszna gazdasági értelemben is kimutathatóan, bizonyíthatóan kiemelkedő jelentőségű. A vizsgálat további megerősítést adott a program irányítóinak a munka folyatásának irányát és módját illetően. Kiemelkedő fontosságú a bevont résztevők aktív közreműködése, pro aktív életmód formáló aktivitása, ezáltal interaktív egymásra hatása. Jelentős az életmód változás közösségi módszerekkel történő változtatása, az egymásra hatást gyakorló elemek hangsúlyozása. Igen lényeges a test és lélek egyensúlyának a kialakítása, a hit szerepének az erősítése. A szokások és közösségi kohézió megteremtése, amely társadalmilag és mentálisan is igen nagy egészségformáló hatással bír.

33

A Bibó István Népfőiskolai Alapítvány egészséges életmód képzési programtervei

A vizsgálatból is egyértelműen kitűnik, hogy felmérésbe bevontak számára alapvető emberi érték az egészség. Mégis a megkérdezetteknek mindössze tíz százaléka vallotta magáról, hogy egészséges, vagyis ez alátámasztja azokat a lakosság körében végzett más vizsgálatokat, amelyeknek az eredményei a különböző szempontok szerint minősített egészségtelen életmód meglétét tárják fel. S hogy egészségesen élni ma még korántsem egyenlő azzal, hogy az egészséget, mint értéket önmagában elfogadjuk. A programtervünk kifejtése előtt néhány alapfogalmat kell tisztáznunk, amely egyúttal rávilágít megközelítésünk lényegére is, alaptézisként felállítva a legfőbb célunkat: a programban résztvevők a saját jövendő egészségükért, felelős egészségmagatartásuk alakításához hatékony segítséget kapjanak

Mi az egészség? Az egészségről alkotott meghatározások és nézetek nagyon változatosak, ennek megfelelően az egészséget többféleképpen is definiálja a szakirodalom. Az egyszerű megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségről a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, másképp közelítik meg a felnőttképzésben tevékenykedők. A mérvadó nemzetközi világszervezet (WHO) meghatározása szerint „Az egészség nemcsak a betegség-, illetve fogyaték nélküliséget jelenti, hanem a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapotát” – vagyis a szervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges 34

erőforrásnak” tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. Ezt a meghatározást valljuk magunkénak mi is, akik a később kifejtendő népfőiskolai egészségnevelési programot kidolgoztuk, és megvalósítani kívánjuk.

Számunkra ismét csak a WHO meghatározása jelenti a kiindulópontot, amely egyúttal a felnőttképzés területén különösen kifejező és a mindennapi gyakorlatban érvényesíthető: az egészségnevelés (healht education) tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, melyek segítik az egyént és a közösséget egészségük előmozdításban tudásuk bővítésével, életmódjuk, magatartásuk alakításával” Amennyiben elfogadjuk az egészség és az egészségnevelés fogalmának fenti meghatározásait – márpedig a jelen program résztvevői igen -, akkor az egészségnevelés minden programjának az alábbi alapelveken nyugodva kell megközelítenie bármely témakört az egészségnevelés területén: •

Az egészséget pozitív, cselekvő, aktív tényezőként fogjuk fel, amely

•

A testi jólét, a szellemi épség és az egészséges lelkivilág összhangját hirdeti, és

•

Meghatározza az egyén társadalmi és közösségi beilleszkedését, elhelyezkedését, és

•

Egyik meghatározó alapeleme a harmonikus személyiségfejlődésnek

Milyen célt és feladatot kell vállalnia az egészségnevelésnek a népfőiskolai képzés területén? Az egészségnevelésnek a felnőttképzésben is mindig a személyiségre kell irányulnia azzal a céllal, hogy kialakuljon az egyénben az egészségkultúráltság, amivel alkalmassá válik arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önállóan kielégítse. Az egészségkultúra alatt magát az életmódot (és életvitelt) értjük, vagyis az elsajátított életmódot és annak megnyilvánulásait, amelynek segítségével az egyén befolyásolhatja egészségi állapotát, és amely kultúra egyben visszahat az életmódra, attól elválaszthatatlan. 35

Az egészségnevelési programok legfőbb feladat nem lehet más, mint az emberek önmaguk egészségével szembeni tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítását elősegítő nevelőtevékenység. Ebben az ismeretek átadása mellett az egészség területén szükséges jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását célozzák meg az egyes programokkal, végső célként kitűzve az aktív egészségtámogató magatartás kialakítását.

Az egészségnevelés fő szempontjai és területei a népfőiskolai képzési programokban

A helyi lakosság felnőtt korosztályának tervezi a Balatonszepezdi Népfőiskola az egészségnevelési programokat, és a fentiekben megfogalmazottak mellett a gyakorlati megvalósításában több tényezőre kell figyelemmel lenni.

1.) Célcsoport. A felnőttkor alatt értendő széles időintervallumban szóljon minden korosztálynak - értékes, és érvényes legyen a fiatal felnőttek számára, de a nyugdíjas éveit töltő, akár 80 év feletti korosztálynak is. Sőt kimondottan törekedni kell arra, hogy a képzési programokon valamennyi korosztály képviseltesse magát. 2.) A képzés időszaka. Nem hagyható figyelmen kívül az úgynevezett üdülőterületi idénymunka, amely sok esetben az egyetlen stabil éves jövedelemforrás az emberek számára még ma is, valamint az, hogy a balatoni borvidék egyik térségéről van szó. Vagyis a képzési programok megvalósítására csak az idénymunka befejeződésével, éves viszonylatban elsősorban október végétől március közepéig van reális lehetőség úgy, hogy azon a megfelelő részvételt elérjük. 3.) Időtartam és módszer. Több éves képzési tapasztalat alapján további figyelembe veendő tény, hogy heti egy alkalmon túl nem vonhatók be az emberek rendszeresen egy programfolyamatba, így az egészségnevelési programokat is heti egy alkalomra lehet csak tervezni. Ugyancsak tapasztalati alapon alkalmazandó, hogy egyszerre két „tanóránál” többre nem terjed a figyelme és türelme a résztvevőknek – ennek meghosszabbítására (három tanóra) legfeljebb a képzés második szakaszában van lehetőség, amikor már úgymond hozzászoktak a tanulási folyamathoz, begyakorlottá vált a figyelemkoncentráció.

A különböző felnőttképzési programtípusok, módszerek alkalmazásához ismételjük meg a felmérés erre vonatkozó kérdéseinek eredményét:

36

Programtípusok 18

17

Előadás

16 14 14

13

Kiscsoportos interaktív foglalkozás, beszélgetés

13

Egyéni, személyre szabott tanácsadás

12 10

10

10

Szabadtéri program

8 8

Egészségnapok

6 Túrázás, kirándulás

4 2 0 0

Mozgással összekötött közösségi események Egyéb

Szavazatok száma

Kétségtelen, hogy az elvárások nem hagyhatók figyelmen kívül, de a korábban már megindokoltakra visszahivatkozva törekedni kell az ismeretátadás és megszerzés, a közösségformálás leghatékonyabb módszereinek, így az interaktív részvételt elősegítő műhelymunkák és kiscsoportos foglalkozások alkalmazására. Erre azért is lesz könnyen lehetőség, mert az egészségnevelés egyes témaköreit modulokban, több foglalkozás keretében kívánjuk feldolgozni.

4.) A képzés fő témakörei. A programok tematikái túl kell mutassanak azokon kívánságokon, elvárásokon, amelyek a felmérés eredményeként jelentkeztek. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat, de egy sokkal tágabb kontextusban és témakörnyezetben kell feltárni és feldolgozni, mégpedig az alábbi három területen belül: •

egészségtudat- és érték, személyi és környezeti irányultságú (higiénés) képzés, a betegségek elkerülése, testmozgás, fittség, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, táplálkozás, önvizsgálat-önszűrés

•

egészséges életvezetés, életrend, stressz-kezelés és elhárítás, harmonikus életvitel, rendszeresség a mindennapokban, az érzelmi nevelés, az akarati nevelés és a relaxáció.

•

kedvező társas miliő működtetése, kommunikációs képzés, szerepfeszültségek feloldása, társadalmi elzártság megelőzése, a szociális háló funkciója.

A felmérés eredményeként ugyanakkor a következő programokat várják el tőlünk: 37

Egészségfejlesztő programok

2 13 20

13 12 4 4

4

Közösségi akciók az egészséges táplálkozás témakörében

Műhelymunka a stressz-kezelésről

Előadás a dohányzás hatásairól

Tanácsadás a dohányzásról való leszokás érdekében

Előadás a cukorbetegségről

Előadás a mozgásszegény életmód következményeiről

Műhelymunka a test és a lélek egyensúlyáról

Egyéb

5.) A képzés alapelvei. Hosszabb kifejtés helyett olyan téziseket fogalmazunk meg, amelyeknek a képzés egészére nézve és egész folyamatában érvényesülnie kell a benne résztvevők szempontjából: - Minden embernek joga és vágya, hogy egészséges boldog életet éljen. - A Népfőiskola egészségnevelési programja szolgálja a benne résztvevők egészséges testi, lelki és szociális állapotát, szinten tartását és fejlődését. - Az egészség kultúra az általános műveltség szerves részévé kell váljon, mert az egészséges életmód ismerete alapvető fontosságú. - Tudatosuljon a résztvevőkben, hogy az egészség alapvető emberi érték, amely meghatározza az egyén társadalmi szerepvállalását, helyét és beilleszkedését. - Tudatosuljon a résztvevőkben, hogy az egészség minden embert segít céljaik legjobb megvalósításában,

igényeik

nagyobb

fokú

kielégítésében,

alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében. 38

a

környezethez

való

- Váljanak képessé a résztvevők arra, hogy mindig helyes döntéseket hozzanak életmódjukra vonatkozóan, hogy képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani annak tudatában, hogy az egészség nélkülözhetetlen eszköze a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek. - Sajátítsák el és ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot közötti ok – okozati összefüggéseket. - Rendelkezzenek a résztvevők elegendő tudással, ismerettel, felelősségtudattal, hogy képesek legyenek ne csak a maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. - A résztvevők magatartásuk természetes részévé kell váljon a beteg, sérült és fogyatékos embertársaikkal szembeni elfogadó magatartás és segítőkészség

Az egészséges életmódra nevelés népfőiskolai programja Balatonszepezden

modul 1.

módszerek Előadások

2 alkalom Jó gyakorlatok Bemutatása Napi mozgásprogram kidolgozása

Témakör Az egészséges alapmagatartás: - alvás, pihenés, relaxálás - testmozgás, - időbeosztás, napirend, - egészséges étkezés és étrend Az egészség érték

célok - Tudatos életvitel, szokásrend kialakítása - rendszeres mozgásigény kialakítása - korszerű táplálkozás alapismeretei - Gyógynövényismeret, vitaminok - Az egészség, mint az ember életének alapértéke

Az emberi szervezet

A szervezet megismerése a mindennapi egészségtudat kialakítása céljából

Filmek vetítése

2.

Előadások

2 alkalom Kiscsoportos

foglalkozások

Az érzékszervek működése, szerepe holisztikus szemlélettel

Egészséges életmódra nevelés

Műhelymunkák Testünk lelki és fizikai ápolása Rendszeresség a testmozgásban 3.

kisfilmek Előadások

Egészséges napirend, életrend, életvitel

2 alkalom Túra a környezet

védelmének bemutatásával 4.

39

Előadások

Az étkezés kultúrája Környezetünk védelme Betegség, egészség

Az egészségkultúra fogalmának és gyakorlatának megismerése

Egészségmegőrző szokások elsajátítása

3 alkalom Kiscsoportos

Betegség tudat

foglalkozások Egészségtudat

A testi- lelki egészség cselekedeteink függvénye

Műhelymunkák Kisfilmek

Cselekedeteink, magatartásunk egészségi állapotot befolyásoló hatásai

egészségnap

A betegségek mentális eredete Az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése A környezet alakítása és védelme Az egészségkultúra

Előadások 5. 2 alkalom + Rendszer es egyéni tanácsadá s elindítása

Kiscsoportos beszélgetések

6.

Előadások

Mentális és biológiai hatásuk Egyéni tanácsadások

2 alkalom Kiscsoportos

foglalkozások Műhelymunkák 7.

Tréningek

3 alkalom Műhelymunkák

+ Egyéni Egyéni tanácsadá tanácsadások sok

8.

Káros szenvedélyek: Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek

Előadások

3 alkalom Kiscsoportos

Az egészséget károsító tényezők megismerése, a szenvedélybetegségek meghatározása, kezelési lehetőségeik megismerése

leküzdésük A betegség megelőzés Jogok és kötelességek tudatának kialakítása Együttműködés családdal, Felelősségtudat mások iránt társadalommal Az egyéni felelősségtudat A család szerepe, a családi élet kialakítása biztonsága Válságos helyzetek Stressz helyzetek és kockázati tényezők felismerése Mit tegyek? A veszteségkezelés módjai Probléma felismerés és megoldás Konfliktuskezelés Autogén relaxáció Az én életösvényem Teendőm a teljes életért

foglalkozások

Saját felelősségünk elfogadása az életminőségünk kialakításában

Az egészség értéke életünkben

40

Műhelymunkák

Test jelzéseinek megfigyelése

túrák

Önvizsgálat, felismerés és cselekvés

9. Egészségnap

Az egészséges ember!

Az egészséges élet szebb életet tesz lehetővé!

2 alkalom

túra

Közösségi egészségnap akciók a teljes élet jegyében

Az egészségnevelési program adatainak elemzéséből kitűnik, hogy a program kilenc modulból áll, a modulok mindegyike önállóan is megvalósítható, illetve több modult kiemelve is folytatható a képzés. Egy-egy modul meghatározott alkalmakból áll, téma mértékétől függően, együttesen kezelve a modulokat összesen 21 alkalomból állnak össze, ami 50 képzési órát jelent, egyéni tanácsadásokkal kiegészülve, 2 egészségnappal és 3 túrával. Együttesen egy teljes év képzési programját jelentik, heti egy alkalommal való találkozást, novembertől novemberig, vagy decembertől decemberig, stb. minden esetben azonban kihagyva az április – október közepe közötti időszakot (lásd ennek korábbi indokolását). A megvalósításban változatos módszerek alkalmazását írja elő a tervezés: a frontális előadásoktól a műhelybeszélgetéseken, a jó gyakorlatok bemutatásán és kiscsoportos munkákon keresztül a tréningekig. Fontos szerepet szánunk az egészségnapoknak, amelyeket egyúttal egészség megőrzési szűrőnapoknak is szánunk. Minden szűrővizsgálatot a helyi háziorvos részletesen kidolgoz az adott napra vonatkozóan, azonban vannak általános elemei és követelményei a szűrővizsgálatok összetételének és rendjének. A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre: - vérnyomásmérés, - vércukormérés - mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitások), - látás vizsgálat, - hallás vizsgálat, - testsúly vizsgálata, - pajzsmirigy vizsgálat, - fogászati szűrővizsgálat

A szűrővizsgálaton egyúttal értékelést is kapnak a vizsgálatra jelentkezők a vizsgálat eredményéről, illetve lehetőség szerint az egészségi állapotáról.

41

A Balatonszepezdi Népfőiskola egészségnevelési programjának megvalósításában több szakember részvételére és együttműködésére van szükség, akik egyúttal a program gondozói

is lesznek. A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei - felnőttképzési szakember, mint a program szervezője és a megvalósítás minőségének szakmai felelőse - háziorvos: egészségügyi szakmai vezető - szakorvosok - védőnő - pszichológus - relaxációs tréner - mentőtiszt - diabetológus - életmód/életvezetési tanácsadó

A képzés szakmai anyagaiként, ismeretterjesztés céljából egészségnevelési témákkal foglalkozó újságokat és folyóiratokat, könyveket rendelünk a népfőiskola által működtetett 42

községi könyvtár számára. Ezekről aktuálisan ismertetőket, bemutatókat tartunk, illetve az adott témákhoz aktuálisan mindig kiragadjuk az aktuális népszerűsítő irodalmat. A képzési program egyes moduljaihoz szemléltető kiállításokat tervezünk, amely a modul teljes képzési időszaka alatt hozzáférhető és megtekinthető lesz.

A fentiekben leírt modul rendszerű egészségnevelési programmal olyan alapvető képzési tervet állítottunk össze, amelyet bármely népfőiskolán meg lehet valósítani, az ország bármely pontján és eredményessége nem vonható kétségbe már most, már csak ezért sem, mert a népfőiskola mindig emberközeli, a legkisebb településeken is hatékonyan működni képes intézménnyé vált az elmúlt 25 évben. Az egészségügy politikai döntéshozói talán ezzel a programmal is megerősítést kapnak ahhoz a nézethez, mely szerint az ilyen típusú képzésekkel, amelyek nem egyszerűen ismeretterjesztést jelentenek, hanem sugárzik belőle az emberekre való odafigyelés, a velük való törődés szándéka, csodákat lehet művelni – és jelentős pénzt megtakarítani az egészségügy kiadásaiban. És akkor még az egyéni emberi, illetve össztársadalmi, nemzeti hatásáról nem is szóltunk!

43

MELLÉKLET

44

BALATONSZEPEZD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (II. 16.) KT rendelete az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról (a 3/2009.(II.13.) KT rendelettel egységes szerkezetbe foglalva)

Balatonszepezd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. § (3) bekezdésében, 37/D § (3) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, valamint 138. §-ában kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatás és szociális ellátás átfogó szabályozásáról, az ellátási formák meghatározásáról, a jogosultság feltételeinek megállapításáról, a szociális ellátás intézményrendszeréről és az ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) Az önkormányzati rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályokat, az Szt. rendelkezéseit. 2. § A rendelet hatálya kiterjed a Balatonszepezd községben élő, az Szt. 3. § (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, valamint a hajléktalan személyekre. A rendeletben szabályozott ellátási formák 3. §1 (1) A Képviselő-testület e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat: a) Pénzbeli ellátások: aa) aktív korúak ellátása ab) helyi lakásfenntartási támogatás; ac) ápolási díj; ad) átmeneti segély; ae) temetési segély; af) születési támogatás. b) Természetben nyújtott szociális ellátások: ba) közgyógyellátás 1

Módosította: 3/2009.(II.13.) KT rendelet. Hatályos: 2009. március 1-től.

45

bb) pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható ellátás: átmeneti segély, c) Szociális szolgáltatások Alapszolgáltatások: ca) falugondnoki szolgáltatás cb) étkeztetés cc) idősek nappali ellátása cd) családsegítés ce) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás cf) támogató szolgáltatás

Hatáskörök gyakorlása 4.§ 4. § (1) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt a) halasztást nem tűrő esetben, amennyiben a kérelmező létfenntartásának biztosítása azonnali intézkedést igényel, az átmeneti segélyezésről. Ebben az esetben a polgármester által megállapítható átmeneti segély összege legfeljebb 25.000,- forint lehet. b) a temetési segélyről; c) a születési támogatásról; d) étkeztetés biztosításáról, amennyiben annak elmaradása veszélyezteti a rászoruló életét, testi épségét, egészségi állapotát. (3) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet, annak következő ülésén tájékoztatja.

II. FEJEZET Az eljárás megindítása, az ügyintézés szabályai 5. § (1) Az eljárás megindítása történhet: a) kérelemre, illetve b) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével – hivatalból. (2) A pénzbeli és a természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet a képviselőtestület hivatalánál (a továbbiakban: hivatal) kell előterjeszteni. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a képviselő-testület hivatalánál kell előterjeszteni. (4) Az ellátás iránti kérelmet a falugondnoki szolgáltatás igénylése esetén a falugondnoknál is elő lehet terjeszteni. (5) A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. (6) Az eljárás hivatalból történő megindítására javaslatot tehet: a) a települési képviselő; b) a polgármester; c) a jegyző; d) egészségügyi szerv; 46

e) társadalmi szervezet; f) a falugondnok. (7) A szociális hatósági ügyekben a kérelem elektronikus formában történő előterjesztését a képviselő-testület nem engedélyezi. 6. § (1) A szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támasztja alá a jegyző, és terjeszti a hatáskörrel rendelkező szerv elé. (2) A környezettanulmány készítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ket.) helyszíni szemlére vonatkozó szabályai az irányadók. (3) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány és az igénylő körülményeiben lényeges változás nem feltételezhető. (4) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e rendelet szerint kell benyújtani a vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást. A jövedelemszámításnál irányadó időszak, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik: - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap; - az egyéb jövedelmeknél egy év. (5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kérelemhez az ügyfélnek kell csatolnia a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, illetőleg amelyek benyújtására az ügyfél jogszabály rendelkezése alapján felhívható, továbbá amelyek az ügy elbírálásához az ügyfél megítélése szerint elengedhetetlenül szükségesek. (6) A hivatalból indult eljárásoknál a (4) bekezdésben meghatározott, a kérelemhez csatolandó iratokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 8 napon belül kéri be a jegyző. 7. § Ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn, a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható. Ilyen esetben a jegyző a határozat kiadását követően 5 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozat valódiságát. Az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 8. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig házipénztárból készpénzben vagy folyószámlára való átutalással fizeti ki a hivatal.

47

(2) Az eseti (temetési, átmeneti, stb.) segélyek kifizetése, illetve támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül, házipénztárból, készpénzben történik.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 9. § A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére az Szt. vonatkozó rendelkezései az irányadóak2.

Adatkezelés 10. § (1) A szociális ellátásokra vonatkozó adatkezelés és adatvédelem az Szt.3 és a vonatkozó más jogszabályok szerint illeti meg az igénylőket. (3)Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezelésére való hozzájárulását vélelmezni kell4. Erre a tényre az érintett ügyfél figyelmét fel kell hívni.

III. FEJEZET PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása 11. §5 (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit, az ellátás összegét az Szt. 33-37/G §-ai állapítják meg. (2) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészég-károsodottnak nem minősülő személy (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyezett) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Képviselő-testület által kijelölt szervvel: (3) A Képviselő-testület által együttműködésre kijelölt szerv: a) Balatonszepezd Község Önkormányzata b) Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Balatonfüredi Kirendeltsége (a továbbiakban: munkaügyi központ) c) Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: BSZAK családsegítés) d) PROBIO Zrt. (8230 Balatonfüred, Fürdő u. 20.) -Balatonszepezd Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján. 2

Szt. 17. § Szt. 18 - 24. § 4 A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII tv. 3. § (5) bekezdése 5 Módosította: 3/2009.(II.13.) KT rendelet. Hatályos: 2009. március 1-től. 3

48

(4) Az együttműködés eljárási szabályai: a) A rendszeres szociális segélyezett az együttműködésre kijelölt szervvel a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított 15 napon belül, elhelyezkedése érdekében felveszi a kapcsolatot, igénybe veszi a munkaügyi központ által szervezett munkaerő-piaci szolgáltatásokat. b) Balatonszepezd Község Önkormányzata, valamint a PROBIO Zrt. a rendszeres szociális segélyezett részére foglalkoztatást biztosít, mely közmunka, közcélú munka, közhasznú munka útján teljesíthető. c) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén a képviselőtestület által együttműködésre kijelölt szerv képviselője köteles 5 munkanapon belül, írásban dokumentált jelzéssel élni a jegyző felé. (5) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló, az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel b) munkavégzésre történő felkészítő programokon való részvétel, egyénre szabott munkavégzésre kötelezés (alkalmi munkavállalás, saját környezet rendbetétele) c) közhasznú munka, közcélú munka, közmunka (6) Együttműködési kötelezettségét megszegi az a rendszeres szociális segélyezett, aki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel határidőben, felhívás ellenére nem veszi fel a kapcsolatot és távolmaradásának okát 3 napon belül nem igazolja; b) a beilleszkedést segítő programban önhibájából nem vesz részt, a program végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy azt visszautasítja; c) a beilleszkedést segítő programban való részvétele keretében a foglalkozáson vagy munkavégzésre nem jelenik meg és távolmaradásának okát 3 napon belül nem igazolja; d) ha az aktív korúak ellátására való jogosultság vizsgálatakor vagy felülvizsgálata során együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget; e) munkavégzés során a munkaeszközt, védőfelszerelést szándékosan megrongálja; f) munkavégzéskor ittasan jelenik meg, vagy munkaidőben alkoholos befolyásoltság alatt áll. (7) A jegyző megszünteti az aktív korúak ellátására való jogosultságot, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az e rendeletben megállapított együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. Helyi lakásfenntartási támogatás 12. § (1) A Szt. 38. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (9) bekezdése szerint az önkormányzat önálló helyi lakásfenntartási támogatást (a továbbiakban: helyi támogatás) biztosít. (2) A településen a helyi támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem határa az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a. (3) A településen a helyi támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az elismert lakásfenntartási költség elérje, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30%át, valamint, hogy a kérelmező a lakását nem hasznosítja, illetve forgalomképes vagyonnal nem rendelkezik. Forgalomképes vagyonnak kell tekinteni az üdülőt, a beépíthető lakó vagy üdülőtelket, vagyoni értékű jogot, illetőleg egyéb ingó-ingatlan vagyont, ha annak értéke meghaladja a Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket, és amely dolog hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási, megélhetési feltételeit 49

(4) A helyi támogatás mértéke 5.000.-Ft/hó, melyet utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napján kell kifizetni. (5) A helyi támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert minimális lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó helyben elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehető összeggel. (6) A helyi támogatás iránti kérelmet az év folyamán bármikor be lehet nyújtani, melyhez mellékelni kell a kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlagjövedelemről szóló igazolást. (7)A helyi támogatást egy évre kell megállapítani, azonban ha a kérelmező fűtési szezonban, a fűtési költségek miatt nyújtja be, egy fűtési szezonra kell azt megállapítani. Ápolási díj 13. § A Képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg az Szt. 43/B (1) bekezdésében meghatározott személy részére.

14. § (1) Ápolási díj állapítható meg e rendeletben foglaltaknak megfelelően annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150%-a. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében nem állapítható meg ápolási díj az Szt. 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták. 15. § 16.§ Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. 16. § (1) Az ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban6 meghatározott igazolást és szakvéleményt, és a külön jogszabály által rendszeresített, a rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelendő jövedelemnyilatkozatot7, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat. (2) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente kell felülvizsgálni.

6 7

63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4., 5, és 6. sz. mellékletei 632006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. és 2.sz. melléklete

50

Átmeneti segély 17. § (1) Átmeneti segélyben kell részesíteni az Szt. 45.§ (1) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben azt a személyt, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg. (2)Különös méltánylást érdemlő esetben - pl. elemi kár, a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, lopás, rablás következtében, két hónapot meghaladó tartós betegség esetén jövedelemhatártól függetlenül átmeneti segélyt kell megállapítani, ha az igényjogosult a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, illetőleg, ha az köztudomású. 18. § (1) Átmeneti segély adható havi rendszerességgel és alkalmanként is. Egyszeri mértéke legalább 4.000.-Ft, legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-a. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmére tekintet nélkül átmeneti segélyben részesíthető (pl.: karácsonyi támogatás). (3) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb hat alkalommal részesíthető átmeneti segélyben.

19. § (1) Az átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabály által rendszeresített, a rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelendő8 jövedelemnyilatkozatot, valamint az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, valamint a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat. (2) Ha az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódiságát illetően, úgy a jegyző beszerzi a megyei APEH igazolását. (3) Abban az esetben, ha a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolása az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges a kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát a többletkiadás/ok/ról és az/ok/ becsült összegéről, amennyiben az/oka/t kérelmében nem tüntette fel. 20. § (1) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet.

8

63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1.és 2. sz. melléklete

51

(2) Amennyiben az ügy összes körülményeire figyelemmel feltételezhető, hogy a segélyt nem a rendeltetésnek megfelelően használja fel a jogosult, annak felhasználását a jegyző ellenőrizni köteles. (3) Rendkívüli esetben a Képviselő-testület kamatmentes kölcsön formájában is nyújthat támogatást, melynek összegét, a visszafizetés módját a testület határozatában egyedileg állapítja meg. Temetési segély

21. § (1) Balatonszepezd Község Polgármestere a községben állandó lakcímmel rendelkező elhalálozása esetén egyszeri támogatást biztosíthat, annak a balatonszepezdi állandó lakcímmel rendelkező eltemettetőnek, a) akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén annak két és félszeresét, és a temetési költségek viselése saját, és családja megélhetését veszélyezteti. b) aki a hadigondozásról szóló l994. évi XLV. törvény 16.§-a alapján temetési hozzájárulásban nem részesült. (2) A temetési támogatás összege alkalmanként: 25.000,- Ft. (3) Amennyiben az eltemettetés körülményei ismertek és tisztázottak, a támogatás hivatalból is nyújtható.

22. § Temetési segély nyújtható a 21.§ -ban foglaltakon túlmenően annak, aki nem állandó balatonszepezdi lakos, de a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles; vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén annak 250 %-át.

23. §

52

(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés költségeit igazoló számlát. (3)Amennyiben feltételezhető, hogy az elhunyt hagyatékából a temetés költsége fedezhető lenne, de a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, kérelemre legfeljebb 100.000,- Ft kamatmentes kölcsön adható. 24. § Nem állapítható meg temetési segély akkor: a) ha az elhunytnak jelentős összegű biztosítása volt, b) ha az elhunyt 15.000.000,- Ft értéket meghaladó ingó- vagy ingatlan vagyonnal rendelkezett, és az a temettetést vállalóra száll. 25. § A temetési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott9, a temetési segély iránti kérelemhez csatolandó számlákat, okiratokat. Születési támogatás 26. § (1) Balatonszepezd Község Polgármestere a gyermek születését követően egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesíti a kérelmezőt, melynek összege gyermekenként 50.000 Ft. (2) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a szülők valamelyike, illetve a gyermekét egyedül nevelő anya a szülés napját közvetlenül megelőzően egy évig balatonszepezdi állandó lakos legyen. (3) A támogatás a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával a születést követő 30 napon belül igényelhető. (4)A születési támogatást a jogosultság megállapításakor a Polgármester határozatban utalja ki. IV. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK Közgyógyellátás 27. §10 (1) A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át és családjában az egy főre jutó havi jövedelem 9

63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 32. § Módosította: 10/2007. (VI.25.) KT rendelet

10

53

nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében 250%-át, feltéve, hogy közgyógyellátásra az Szt. 50. § (1), (2) bekezdése alapján nem jogosult. (2) A közgyógyellátás egyéb szabályait az Szt 49.§, 50.§ (3-6) bekezdései,50/A – 50/D§-ai, és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 35-49.§-ai tartalmazzák.

Pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtott ellátás 28. § A képviselő-testület döntése alapján a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával, természetbeni szociális ellátásként adható átmeneti segély. 29. § Természetbeni ellátás különösen: a ruhanemű, az élelmiszer, a tüzelőanyag, a közüzemi díjak átvállalása, a tankönyv, tanszer, a gyermekintézmények térítési díjainak átvállalása.

V. FEJEZET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Szociális alapszolgáltatások Falugondnoki szolgáltatás 30. § A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó feladatokat a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. Étkeztetés11 31. § A települési önkormányzat étkeztetés keretében az Szt. 62. §-ában meghatározott, szociálisan rászorult személynek a legalább napi egyszeri étkeztetéséről gondoskodik a Falugondnoki Szolgálat közreműködésével. 32. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, aki: a) 65. életévét betöltötte, b) rokkantsági nyugellátásban részesül (életkortól függetlenül), c) egészségi állapota, tartós betegsége, fogyatékossága, pszichiátria, vagy szenvedélybetegsége miatt a napi egyszeri meleg ételt saját maga számára biztosítani nem tudja, 11

Módosította: 2/2008. (II. 15.) KT rendelet. Hatályos: 2008. február 15-től.

54

d) hajléktalan. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján kérelmezett étkeztetés esetében a rászorultságot a nyugellátást megállapító határozat másolatával, vagy orvos-szakértői vélemény másolatával, a c) pont esetében háziorvosi igazolással kell bizonyítani. (3) Az ellátásában részesülő, ha jövedelemmel rendelkezik, térítési díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. (4) Az étkeztetés biztosítása a Falugondnoki szolgálat által történő házhozszállítással történik. Idősek nappali ellátása, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás 33. § (1)A családsegítést, támogató szolgáltatást, az időskorúak nappali ellátását, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást önként vállalt feladatként Balatonszepezd Község Önkormányzata a Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás keretében biztosítja. (2) Az idősek nappali ellátása munkanapokon 7.30-14.00 óra között áll a rászorulók rendelkezésére, lehetőséget biztosítva a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére és az ellátottak napközbeni étkeztetésére. 34. § A szociális szolgáltatás iránti kérelmet a külön jogszabályban12 meghatározott nyomtatványon és tartalommal kell előterjeszteni

35. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha a) az ellátás megállapítása határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig tart, b) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza, és c) az ellátott egészségügyi állapotának romlása az otthoni ápolást nem teszi lehetővé, mely tényt a háziorvos igazol. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 36. § A rendelet alkalmazásában a fogalmak tartalmára vonatkozóan az Szt. 4. §-ában foglaltak az irányadók.

12

9/1999. (XI. 24.) SzCsM. Rendelet 3. § (1) bekezdés és 1. sz. melléklet

55

Hatálybalépés 37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Hatályba lépésével hatályát veszti az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 17/2005. (IX.30.) KT rendelet. JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK 38. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Balatonszepezd, 2007. február 15. Márton József sk. polgármester

Lukács Ágnes sk. jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2009. február 13.

Lukács Ágnes jegyző

56

Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 31 ./2009. /VI.15./

Rendelete Az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról (Egységes szerkezetbe foglalva 2013. július 25.)*13

Kihirdetve: 2009. jún.15.

S ó l y o m Béláné sk. körjegyző

*

35/2009. (XI.01.) Ör-rel. Módosította a 11/2013. (VII. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 26-tól.

13

57

Zánka Község Önkormányzati Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított l993. évi III. törvényben /a továbbiakban: Sztv./ , valamint az 1997.évi XXXI. törvényben kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátásokról,valamint a gyermekvédelmi feladatok végrehajtásának helyi szabályairól a következő rendeletet alkotja. A rendelet a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény, valamint gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény rendelkezéseivel együtt érvényes. */A dőlt betűs rész a módosításokat tartalmazza/ I. fejezet

Általános rendelkezések 1.§. A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. 2.§. /1/ A rendelet hatálya kiterjed Zánka községben állandó lakcímmel rendelkező és élevitelszerűen itt élő magyar állampolgárokra, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá magyar hatóság által menekültként elismert személyekre és ezen személyek gyermekeire. 2/ A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Szt. 3.§. /2/ és /3/, valamint a Gyvt.4.§ /2/ és /3/ bekezdésében meghatározott személyekre is. A rendeletben szabályozott ellátási formák 3.§. /1/ A képviselőtestület e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokat : a.) időskorúak járadéka b.) aktív korúak ellátása rendszeres szociális segély c.) helyi lakásfenntartási támogatás d.) ápolási díj e.) átmeneti segély f.) temetési segély g.) közgyógyellátás h.) születési támogatás i.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény j.) óvodáztatási támogatás k.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás l.) egészségügyi szolgáltatás /2/ A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátás keretében az önkormányzat a rászorultaknak biztosítja a a.) szociális információs szolgáltatást, 58

b.) c.) d.) e.)

étkeztetést, * / házi segítségnyújtás hatályon kívül helyezve / szállítási szolgáltatás Gyermekjóléti Szolgálat működtetését Hatáskörök gyakorlása 4.§.

(1) A Képviselőtestülettől átruházott hatáskörben a Polgármester dönt: a./ a halasztást nem tűrő esetben, amennyiben a kérelmező létfenntartásának biztosítása azonnali intézkedést igényel, az átmeneti segélyezésről. b./ temetési segélyről, c./ születési támogatásról, d./ a szállítási szolgáltatás engedélyezéséről. /2/ A polgármester a képviselőtestülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a testületet, annak következő ülésén tájékoztatja. Az eljárás megindítása, az ügyintézés szabályai 5.§ (1) Az eljárás megindítására ,az ügyintézés szabályaira az Szt. szabályai az irányadók. (2) A szociális hatósági ügyekben a kérelem előterjesztésének elektronikus formában történő elvégzését a képviselőtestület nem engedélyezi. (3) A környezettanulmány készítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXI.tv. /továbbiakban KET./ helyszíni szemlére vonatkozó szabályai az irányadók. II. fejezet Pénzbeni ellátások Időskorúak járadéka 4.§. /1/ Az időskorúak járadékának megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata,,összegének megállapítása az Szt. 32/B-32/E.§-ok szabályozzák. A döntést a község jegyzője hozza meg . 5.§. Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély /1/ A rendszeres szociális segély megállapításának, megszüntetésének, szüneteltetésének feltételeit,a felülvizsgálat idejét,összegét az Szt. 37/A-37/H.§.-ai szabályozzák. A döntést a község jegyzője hozza meg. /2/A támogatás megállapításának és folyósításának további feltétele, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára előírt együttműködési kötelezettség teljesítése. /3/A /2/ bekezdés nem vonatkozik a támogatásban részesülő egészségkárosodott személyre. 6. § .

59

/1/ A rendszeres szociális segélyt kérelmező együttműködni köteles a Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálatával. -Balatonfüred, Kossuth u.3.,melynek célja az aktív korúak ellátására jogosult személyek számára , az újrafoglalkoztatás lehetőségének, esélyének biztosítása . /2/ Az /1/ bekezdésben előírt együttműködés keretében a kérelmező : a/ a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a támogatásban részesülő nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő Szolgálatnál b/ írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal a beilleszkedését segítő programról c/együttműködve a családgondozóval, teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.. /3/ A beilleszkedést segítő program igazodik az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához. Kiterjed: a/ az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b/ az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozáson való részvételre, c./az életmódot formáló tanácsadásra . d./ Amennyiben az ellátott, neki fel nem róható módon akadályoztatva van, és emiatt együttműködési kötelezettségének nem tud eleget tenni, azt haladéktalanul köteles a Családsegítő Szolgálat felé jelezni és hitelt érdemlően igazolni. /4/ Az együttműködési kötelezettség megszegése a rendszeres szociális segély megállapítását nem teszi lehetővé,illetve a már megállapított ellátás megszüntetéséhez vezet, ha az ellátott két éven belül ,- neki felróható okból,- ismételten megszegi. /5 / Együttműködést nem vállalónak minősül a segélyezett, ha: a./ a Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központtal nem veszi fel a kapcsolatot, nem fogadja el a beilleszkedést segítő programot, a megbeszélt időpontokban nem jelenik meg. b./ az együttműködési kötelezettséget elfogadja, de neki felróható okból két év alatt ismételten nem tesz eleget a megjelenési kötelezettségének, illetve a megállapodásban foglaltaknak. c./ az a./ és b./ pontban meghatározott együttműködési felhívásra meg nem jelent személy az akadályoztatásról, a távolmaradás okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem mutatja be. e./ a segélyezettet gondozó családgondozó köteles jelezni,ha a támogatott nem működik együtt, illetve hiányzását a 4. napig nem igazolta. Haladéktalanul írásban jelzi, ha a támogatott a együttműködést nem vállalja, vagy igazolatlanul megszakította. 7. §. /1/

Az együttműködés keretében Balatonfüred Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata : a./ a/ figyelemmel kíséri a megállapító határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi, b/ tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő

60

program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c/ a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d/ folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e/ legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult s személy bevonásával - módosítja a programot. / 2 / Az együttműködésre kijelölt szerv a/ jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint b/ éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. 8.§. / 1 / A jegyző kötelezettsége, hogy a Családsegítő Szolgálatnak a/ megküldje a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapító határozatot, b/ tájékoztatást adjon, az - az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről, - rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról, - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a megállapodásban vállalja az Álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról. 9.§. /1/A rendszeres szociális segély kifizetése, minden hó 5. napjáig , utalással történik. 10.§ /1/ Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit évente egy alkalommal felülvizsgálja. /2/A felülvizsgálat során a Körjegyző vizsgálja a segélyre való jogosultság feltételeinek meglétét, valamint az együttműködési készséget. /3/ Amennyiben a rendszeres szociális segélyezett körülményeiben olyan változás állt be, mely alapján rendszeres szociális segély számára nem állapítható meg, a támogatásban részesülő köteles a Jegyző felé 15 napon belül jelezni. /4/ Jogtalanul felvett rendszeres szociális segély összegére visszafizetési kötelezettség áll fenn, mely összeg meg nem fizetése esetén az, adók módjára behajtható.

Helyi lakásfenntartási támogatás 11.§. /1/ Lakásfenntartási támogatás adható annak a családnak, vagy személynek aki, 61

a.) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, és a b.) a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 25 %-át, egyedülálló esetén 20%-át meghaladja. c.) lakását nem hasznosítja, illetve,illetve aki forgalomképes vagyonnal nem rendelkezik. Forgalomképes vagyonnak kell tekinteni az üdülőt, a beépíthető lakó,vagy üdülőtelket, vagyoni értékű jogot,illetőleg egyéb ingó-ingatlan vagyont, ha annak értéke meghaladja a Sztv.4.§ /1/ bekezdés b./ pontjában meghatározott értéket és amely dolog hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit, illetve d./ aki tartási,öröklési vagy életjáradéki szerződést nem kötött. 12.§. (1) A lakásfenntartás elismert költsége az elismert lakásnagyság és az egy m2-re jutó elismert költség szorzata, az egy m2-re jutó elismert havi költség a normatív lakásfenntartási támogatásnál meghatározott költséggel azonos összegű. /2/ A településen elismert minimális lakásnagyság és minőség : a./ 1 személy esetében : 35 m2 b./ 2 személy esetében : 45 m2 c./ 3 személy esetében : 55 m2 d./ 4 személy esetében : 65 m2 d./ minden további személy esetében : 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 13.§ /1/ A lakástámogatás havi összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata 100.-Ft-ra kerekítve,de nem lehet kevesebb 2500.- Ft-nál. /2/ A támogatás mértékének kiszámítása a Szt.38.§./7/ bek. alapján történik. /3/ Kifizetése utólag, minden hó 5. napjáig történik. 14.§. /1/ Lakásfenntartási támogatás megállapításánál az alábbi költségek vehetők figyelembe: a./ a lakbér, vagy albérleti díj, b.) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete , c./ és a szemétszállítási díj költsége, d./ a villanyáram költsége e./ ivóvíz és csatolna használati díj 3m3/fő/hó fogyasztás figyelembevételével, f../ földgázfogyasztás 1500.m3/ fűtési idény fogyasztás figyelembevételével, valamint tüzelőanyag költsége. /2/ Lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszakok: a./ a lakbér, vagy albérleti díj esetén egy havi díj, b.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön egy havi törlesztő részlete , c./ és a szemétszállítási díj 6 havi átlaga, míg d./ a villanyáram 12 havi költségének átlaga, e./ ivóvíz és csatornadíj 12 havi költségének átlaga , és a 62

f./ földgázfogyasztás esetében 3 téli hónap költségének átlaga. /3/ A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlag jövedelemről szóló igazolást, vagy az APEH igazolást. /4/ A lakásfenntartási támogatás benyújtása folyamatos, egy évre állapítható meg, azonban ha a kérelmező fűtési szezonban, a fűtési költségek miatt nyújtja be, egy fűtési szezonra kell azt megállapítani. /5/ A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg. /6/ Külön lakásnak kell azonban tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. /7/ A költségek kifizetését készpénzfizetési számla,közüzemi számlák kiegyenlítését igazoló banki kivonat, vagy postai befizetési szelvény fénymásolatával kell igazolni. Ápolási díj 15.§. /1/ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. /2/ Zánka község Jegyzője - ápolási díjat, fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékos személy esetén, kérelemre, emelt összegű díjat állapít meg a Sztv. 43/A.§.-a által meghatározottak szerint. /3/ Az Szt.41.§-ának /1/ bekezdésében foglalt jogosultságokon felül, a Szt. idevonatkozó §.-ainak figyelembevételével, Zánka község Önkormányzati Képviselőtestülete, méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg, annak a személynek is, aki az önmaga - ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló, l8.életévét betöltött hozzátartozójának ápolását látja el, elsősorban akkor ha, a.) a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot kénytelen igénybe venni, vagy munkaviszonyát azért kellett megszüntetnie, mert ezt munkáltatója nem engedélyezte. b.) a beteg ellátását más hozzátartozó, keresetveszteség nélkül nem tudja megoldani /4/ Nem állapítható meg ápolási díj, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az mindenkori öregségi nyugdíj másfélszeresét, egyedülálló esetén annak kétszeresét.

/5/ Nem állapítható meg továbbá ápolási díj a hozzátartozó részére, ha az alábbi kizáró okok fennállnak: a./ ha az ápolt és az ápoló nem él közös háztartásban, b./ az ápolt olyan forgalomképes ingó,- ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyből ápolásának költségeit fedezni tudja. /lásd. Ezen rendelet 13.§. /1 /.bek. d./ pontja/ Kivételt képez az az ingatlan amely az ápolt lakása/családi háza, illetve annak berendezése. c./ ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési, vagy életjáradéki szerződésben vállalták. /6/ A méltányosságból megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a, de az Önkormányzat kivételes méltánylást érdemlő esetben ettől eltérhet. /7/ Az ápolási díj megállapítására, felülvizsgálatára és megszüntetésére az Szt.§.-ai az

irányadóak. Átmeneti segély 16.§.

63

/1/ A Képviselőtestület átmeneti segélyt nyújt: a./ a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került, tartósan, vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő Zánka Községben állandó lakcímmel rendelkező személyek, családok részére. b./ tartós betegség esetén /melyet hitelt érdemlően kell igazolni/, ha a kérelmező a családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, c./ egyéb, a család megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzetben, különösen betegség, elemi kár, beiskolázás stb. bekövetkezése esetén., ha családjukban az főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250%-át. /2/ Az átmeneti segélyt a Képviselőtestület határozattal állapítja meg, de indokolt esetben elemi csapás, a család létfenntartásának közvetlen veszélye - a Polgármester is megállapíthat átmeneti segélyt, melynek összege maximálisan 30.000.- Ft lehet. Ilyen esetben a Körjegyző szükség esetén, a határozat-hozatalt követően 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozat valódiságáról. Indokolt esetben javaslatot tesz a kiutalt segély visszafizettetésére. /3/ A segély megállapításáról a Polgármester a testületet a következő ülésen tájékoztatja. 17.§. /1/ Az átmeneti segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, oktatási, nevelési intézmény vezetője, dolgozója és az a személy terjesztheti elő, aki a segélyre való rászorultságról tudomást szerez. /2/ Az átmeneti segély összegét a Képviselőtestület a kérelmező anyagi helyzetétől függően állapítja meg, melyre szükség esetén elszámolási kötelezettséget írhat elő a szülő, illetve a törvényes képviselő részére. 18.§. /1/ Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel is. 19.§. /1/ Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmére tekintet nélkül átmeneti segélyben részesíthető. /2/ Egy naptári éven belül és egy határozatban ugyanaz a személy legfeljebb hat alkalommal részesíthető segélyben. /3/ A Körjegyző a segélyt igénylő szociális helyzetéről környezettanulmányt készít. /4/ Ha az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a Körjegyző beszerzi a megyei APEH igazolását. /5/ A jövedelem számításánál irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelemnél a beadást megelőző hónap, egyéb jövedelemnél 1 év. 20.§. /1/ A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. 64

/2/ A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a határozat jogerőre emelkedését követően azonnal felveheti a Körjegyzőség pénztárában. Kérésére a segély postán is kiutalható. 21.§. /1/ Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, annak felhasználását a Körjegyző ellenőrizni köteles. /2/ A segély összegén a hivatal közreműködésével élelmiszer, tisztálkodószer, ruhanemű, tüzelő vásárolható, illetve intézményi térítési díj, közüzemi díj fedezésére is fordítható. /3/ A Körjegyző közreműködése a konkrét bevásárlásra és számlakiegyenlítésre is kiterjed. 22.§. /1/Rendkívüli élethelyzetben az Önkormányzati Képviselőtestület kamatmentes kölcsön odaítéléséről dönthet. Összegét, visszafizetési módját a testület határozatban állapítja meg. Temetési segély 23.§. /1/ Zánka Község Polgármestere temetési segélyt nyújt az elhunyt temetéséről gondoskodó zánkai hozzátartozónak, ha az örökhagyó is a községünk állandó lakos volt. /2/ A megállapított temetési segélyekről a Polgármester a Képviselőtestületet soron következő ülésen tájékoztatja. /3/ Az /1/ bekezdésben írt egyszeri támogatás nyújtása a Polgármesterhez tett bejelentésre történik. /4/ Amennyiben az eltemettetés körülményei ismertek és tisztázottak, a támogatás hivatalból is nyújtható. 24.§. /1/ Zánka község Önkormányzati Képviselőtestülete temetési segélyt nyújthat a 25.§./1/ bekezdésben írtakon túlmenően annak, aki nem állandó zánkai lakos, de a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén annak 250 %-át. 25.§. /1/A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés költségeit igazoló számlát. /2/ Amennyiben feltételezhető, hogy az elhunyt hagyatékából a temetés költsége fedezhető lenne, de a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, kérelemre legfeljebb 150.000. Ft kamatmentes kölcsön adható.

65

26.§.14 A temetési segély összege a jövedelmi viszonyok figyelembevételével legalább 10.000 – legfeljebb 210.000.- Ft lehet. 27.§. /1/ A 26.§. /1/ bekezdésben leírt esetben nem állapítható meg temetési segély akkor: a./ ha az elhunytnak jelentős összegű biztosítása volt, b./ ha az elhunyt 10.000.000 Ft értéket meghaladó ingó- vagy ingatlan vagyonnal rendelkezett, és az a temettetést vállalóra száll. 28.§. Közgyógyellátás /1/ Zánka Község Körjegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg méltányosságból annak a személynek, aki szociális rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes elviselni. /2/ Rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250%-t, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 % -át. /3/ A döntéshozó kivételes méltánylást érdemlő esetben, a /2/ bekezdés előírásaitól eltérhet, a fennálló élethelyzet részletes feltárása mellett. /4/ Azon rászoruló személy részére, akik az /1/ bekezdésben foglalt feltételeknek nem felelnek meg, gyógyszertámogatás címén átmeneti szociális segély biztosítható. /5/ A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból történő megállapításánál a módosított Szt. vonatkozó rendelkezéseit, a közgyógyellátási igazolványról szóló hatályos Korm.sz. rendeletet, valamint az önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.

Születési támogatás 29.§. /1/ Zánka Község Polgármestere a gyermek születését követően egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesíti a kérelmezőt, melynek összege 50.000 Ft. /2/ A támogatás folyósításának feltétele, hogy a szülők valamelyike, illetve a gyermekét egyedül nevelő anya a szülést megelőzően zánkai állandó lakos legyen. /3/ A támogatás a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával a születést követő 30 napon belül igényelhető. /4/ A születési támogatást a jogosultság megállapításakor a Polgármester határozatban utalja ki.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 30.§. /l/ Zánka község Körjegyzője a községben állandó lakcímmel rendelkező gyermeket, fiatal felnőttet rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó 14

Módosította a 11/2013. (VII. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 26-tól.

66

családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegén 150 %-át, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a /7 /bekezdésben meghatározott értéket. /2/ A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hónap keresetét kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. /3/ Az egy főre jutó jövedelem összegének kiszámításánál,- a kérelem benyújtása időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a./ a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b./ a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c./ a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, d./ korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi , érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeket, e./ az a./-d./ pontokba nem tartozó , a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. /4/ * / Hatályon kívül helyezve: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összegét a Gyvt. 20.§./2/ bekezdése állapítja meg. / /5/ Ha a rendszeres támogatásban részesülő középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25.évének betöltéséig. /6/ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a nagykorú kérelmező, a szülő illetve a törvényes képviselő, terjesztheti elő Zánka község Jegyzőjénél. /7/ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell, a nyilatkozatot, és az abban foglaltakat alátámasztó igazolásokat. /8/ A benyújtott jövedelem nyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárás során szükség esetén környezettanulmány készítésével ellenőrizhető. /9/ A környezettanulmány a család bevételeire és a kiadások /rezsi/ összegére is kiterjed. A környezettanulmány során a bevételeket és kiadásokat hitelt érdemlően kell igazolni. /l0/ Ha a környezettanulmány megállapításai illetve hivatalos tudomás alapján feltételezhető, hogy a család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak , a család vagyoni helyzetének vizsgálatára kerülhet sor. /11/ A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. évi tv. l9.§. /7/. bek. alapján. /12/ Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításra kerül, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit évente vizsgálja felül a Jegyző. /l3/ A gyermek szülője vagy törvényes képviselője a család anyagi helyzetében bekövetkező kedvező változást, a bekövetkezéstől számított l5 napon belül köteles a megállapító szervnek jelezni. /l4/ A rendszeres gyermekvédelmi támogatást a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig Zánka Körjegyzőség Költségvetési Csoportja a szülő,a törv. képviselő illetve nagykorú személy esetén a jogosult részére utalja. /l5/ Amennyiben a támogatást bizonyíthatóan jogalap nélkül vették fel,/ pl. a gyermek 67

ellátása tartósan nem a családban történik, vagy a jövedelem nyilatkozat a valóságnak bizonyíthatóan nem felel meg, és ebből adódóan gyermek nem jogosult a támogatásra/ úgy a jogtalanul felvett támogatás összegét a szülő, a törv. képviselő ill. a támogatott nagykorú személy köteles l5 napon belül Zánka Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájának javára visszafizetni. /16/ Jogtalanul felvett rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegére visszafizetési kötelezettséget állapít meg az Jegyző, mely összeg meg nem fizetése esetén az, adók módjára behajtható. /l7/ a./ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegének felhasználásáról a szülő ill. törvényes képviselő elszámoltatható, melyre a támogatást megállapító határozatban fel kell hívnia a figyelmet. b./ Amennyiben a támogatás folyósításának időtartama alatt az arra illetékes szerv / pl. gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság / jelzéssel él a céltól eltérő felhasználásra vonatkozóan, úgy a szülőt ill. törvényes képviselőt utólag is el kell számoltatni az összeg felhasználásáról. /18/. * /hatályon kívül helyezve: Az emelt összegű támogatást, illetve a tanulói és vagy hallgatói jogviszonyban állókra vonatkozó egyszeri támogatás megállapítását a Gyvt. 20.§./8/.bekezdése, valamint a 20/A.§-a szabályozza. Óvodáztatási támogatás 31.§. /1/ Az óvodáztatási támogatás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata, összegének megállapítása az GYvt. 20/C. §-a szabályozza. A döntést a község jegyzője hozza meg Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 32.§. /l / Zánka Község Önkormányzatának képviselőtestülete, / * törölve: 1000-20000.- Ft-ig terjedő,/ rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. /2/ Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások / betegség, beiskolázás/ miatt anyagi segítségre szorulnak. /3/ A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő, illetve törvényes képviselő terjesztheti elő Zánka Község Önkormányzati Képviselőtestületének címezve. /4/ Egy naptári éven belül ugyanazon család legfeljebb 3 alkalommal részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. /5/ A megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegéről a szülő vagy törvényes képviselő indokolt esetben elszámoltatható. Természetben nyújtott ellátások 33. §. /l/ Zánka Község Önkormányzati Képviselőtestülete a rendszeres gyermekvédelmi támogatást és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátási formában is nyújthatja. /2/ Természetbeni ellátás az általános iskolás gyermekek tankönyv,-és tanszerellátásának 68

támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítési díjkedvezménye, tandíj, kollégiumi étk. térítési díj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. /3/ A gyermekintézményekben fizetendő térítési díjak átvállalása esetén, az önkormányzat, az intézmény által kiállított számlát, utólag a kézhezvételtől számított 8 napon belül utalja át. Az egyéb természetben nyújtott juttatások ellentételezése is utólag, számla ellenében történik. /4/ Ha a gyermek az intézményből hosszabb ideig hiányzik / pl. baleset, betegség, gyakorlati idő letöltése, ahol nincs lehetőség az étkezésre /, és ezért az étkezési térítési díj, mint rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem-, vagy csak részben kerül kifizetésre , az adott hónapi különbözetet a szülő vagy törv. képviselő részére ki kell fizetni. /5/Rendszeres gyermekvédelmi támogatásként az étkezési térítési díj összege a tanév /szorgalmi idő / hónapjaira állapítható meg. Az elszámolt különbözetet, illetve fenti időszakon kívüli időszakra megállapított pénzbeli ellátást a szülő vagy törvényes képviselő veheti át. /6/ A gyermek részére megállapított tanszer-, és /vagy tankönyvellátás összegét a testület közvetlenül, az oktatási intézmény részére is átutalhatja, melyről a szülőt határozatban értesíti. /7/ A természetben nyújtott rendszeres ellátások megállapításának jogszabályi feltételeit a testület évente felülvizsgálja. Egészségügyi szolgáltatás 34.§. /1/ Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító igazolvány kiadásánál a Szt. 54.§. és az 54/A.§-ában foglaltak az irányadók. /2/ A kérelemhez mellékelni kell a mindenkor érvényben lévő kormányrendelet szerinti jövedelem és vagyonnyilatkozatot. III. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások /1/ Zánka Község Önkormányzati Képviselőtestülete a község állandó lakosai részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében a./ szociális információs szolgáltatást b./ szociális étkeztetést , és c./ * / hatályon kívül helyezve: házi segítségnyújtást,/ c./ szállítási szolgáltatást biztosít az arra rászoruló személy részére. Szociális információs szolgáltatás 35. §

/1/Zánka község Önkormányzata szociális információs szolgáltatást biztosít, melynek célja a részletes tájékoztatás nyújtása a a.) helyben igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó ellátások és szolgáltatások köréről,feltételeiről és az igénybe vétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről, b.) a helyben nem elérhető ellátások,szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról, 69

c.) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások, a családtámogatási ellátások a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátások,valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátások megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről, d.) a fenti ellátásokhoz szükséges iratokról, űrlapokról,valamint e.) az ifjúsági ügyekben a szükséges információ megadása /2/ Az információs szolgáltatás formái: a.) a hivatal ügyfélfogadási napjain: hétfő-szerda 8.00-15.00-ig, pénteken 8.00-12.00.-ig, személyes információadás útján, b.) a helyi kábel-tv hálózaton keresztüli alap.- és aktuális tájékoztatás útján, c.) a község honlapján, d./ valamint a helyi újság útján. Étkeztetés 36.§. /1/ a./ Szociális étkeztetés keretében az Önkormányzat *törölve/napi egyszeri/ meleg ételt biztosít annak a zánkai állandó lakosú szociálisan rászorulónak, aki azt önmaga, illetve eltartottja részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani, különösen kora, egészségi állapota,fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt. b./ Igény esetén,- amennyiben az indokoltság igazolható,- a nap többi étkezését élelmiszer vásárlással, ételkiszállítás megszervezésével oldja meg. c./ A konyha üzemeltetési szünetének időtartamára, ünnepnapokra illetve hétvégékre az ellátást más intézmény, engedéllyel rendelkező vállalkozó, étterem, ételkiszállítás illetve vásárlás útján biztosítja . /2/ /Szociálisan rászorulónak tekinthető az a személy, aki * törölve /a./ vagyonnal nem rendelkezik / b/ tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti,valamint c./ eltartási,öröklési,gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és d./ életkörülményei, egészségi állapota, jövedelmi viszonyai alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. /3/ Az étkeztetés történhet a./ helyben fogyasztással, b./ * törölve/ házi segítségnyújtás keretében/ házhoz szállítással, c./ a jogosult általi elvitellel /4/ a./ Az ellátás igénylése a 9/1999./XI.24./ SzCsM.rendelet 1.számú mellékletén, - formanyomtatványon történik, mely a Körjegyzőségen szerezhető be . b./ A kérelemhez csatolni kell az igénylő, és a vele közös háztartásban élők jövedelmi viszonyait igazoló iratokat , az orvosi igazolást, és minden olyan iratot, mely a kért ellátás indokoltságát igazolja. c./ A Körjegyző a rendelkezésre álló adatok alapján jövedelemigazolást állít ki. 5./ a./ A szociális étkeztetés biztosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről a testület a soron következő ülésén dönt. b./ A polgármester külön eljárás nélkül, azonnali hatállyal engedélyezi az étkeztetés biztosítását, annak a rászorulónak,akinek életét,testi épségét,egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. c./ A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül, utólag ebben az esetben is le 70

kell folytatni. A szociális étkeztetés térítési díját a Képviselőtestület külön rendeletben állapítja meg. A szociális étkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és az étkeztetés megszervezésével kapcsolatos rezsiköltség. A térítési díj beszedéséről az élelmezés vezető, házhoz szállítás esetén a szociális gondozónő gondoskodik. /7/ A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha a.) az ellátás megállapítása határozott időre szólt, vagy jogszabályi feltételei megszüntek. b.) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy megakadályozza. c.) az ellátott egészségügyi állapotának megváltozása a további ellátást nem teszi lehetővé, mely tényt a háziorvos igazol. /6/

38.§. * Hatályon kívül helyezve /Házi segítségnyújtás/ Szállítási szolgáltatás 37.§. /1/ A testület biztosítja, - átruházott hatáskörben a Polgármester engedélyezi ,- a községben állandó lakcímmel rendelkező lakosok részére a szolgáltatás keretében a szakorvosi rendelésekre való eljutást az alábbiak szerint: a./ amennyiben a kérelmező /beteg/ állapota tömegközlekedési eszköz igénybevételét nem teszi lehetővé, szállítási szolgáltatást kérhet, kivéve, b./ ha a községben személygépkocsival rendelkező gyermeke/közeli hozzátartozója él, aki a szállítást meg tudja oldani . /2 / Az /1/ bek. b./ pontja alól, különösen indokolt esetben a község Polgármestere felmentést adhat és engedélyezheti a szállítást, ha a kérelmező vagy hozzátartozója ezt kéri. Ez esetben a szállítás térítésköteles, díja: 50 Ft/km. /3/ A szállítás díját a szolgáltatást végző veszi át a kérelmezőtől és befizeti azt Zánka Önkormányzatának költségvetési elszámoló számlájára., a befizetés jogcímének megjelölésével. A feladóvevény eredeti példányát visszajuttatja a kérelmezőnek, fénymásolata a gondozási naplóba kerül betűzésre. / 4 / * hatályon kívül helyezve: /A házi segítségnyújtás szolgáltatása a község állandó lakosai számára térítésmentes./ A községben állandó lakcímmel nem rendelkező,de életvitelszerűen a község területén tartózkodó, időszakosan rászoruló kérelmére a község Polgármestere a vendégebéd házhozszállítását engedélyezheti. Ebben az esetben a házhozszállítás díja: 100.- Ft/nap. A térítés díját a kiszállítást végző személynek kell fizetni, aki azt az önkormányzat költségvetési elszámoló számlájára fizeti be. Eljárási szabályok 38.§. / 1 / Az e rendeletben foglalt ellátási formákra szóban vagy írásban adható be kérelem, az előírt mellékletek csatolásával . /2/ A döntéshozó a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik, szükség esetén 71

/3/

/4/

/5/

környezettanulmány készül. Nem szükséges környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények bármely más ügyből kifolyólag tisztázottak, és nem feltételezhető, hogy azokban lényeges változás következett be. Ha az igénylő életkörülményei azonnali segítségnyújtást igényelnek, a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. A jövedelem számításnál irányadó időszak: a.) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap, b./ egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző l év. Záró rendelkezések 39.§.

/1/ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/* Hatályon kívül helyezve /3/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zánka község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 11/2007. /VI.29./ sz. rendelete hatályát veszti. /4/ A rendelet kihirdetéséről, a lakossággal történő megismertetésről a Körjegyző az SZMSZben szabályozott módon gondoskodik. Z á n k a, 2009. november 05. F i l e p Miklós sk. polgármester

S ó l y o m Béláné sk. körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: Zánka, 2013, július 25. Lukács Ágnes jegyző

72