Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 4. Tel: (36-76) 502-810 Fax: (36-76) 502-820 e-mail:
[email protected]
Szám: 35310/595-12/2015. ált.
Tárgy: Bilincstechnik Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám: 06-76/502-810 E-mail:
[email protected] HATÁROZAT
A Bilincstechnik Kft.-t (5085 Rákóczifalva, Szent László király út 42., adószáma: 14892105-2-16) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000,-Ft,azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Bilincstechnik Kft.-t (5085 Rákóczifalva, Szent László király út 42., adószáma: 14892105-2-16) ügyfelet 100 000 Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk
2 Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2013. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR) megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltsége veszélyes áru közúti szállításának (ADR) ellenőrzését végezte 2015. február 10. napján a 44 számú főút 30,640 km szelvényénél. Az ellenőrzés során 1045-kor megállításra került a HAJAS ATTILA LAJOS Egyéni Vállalkozó tulajdonában lévő, KIB-710 forgalmi rendszámú RENAULT MASTER típusú áruszállító gépjármű (a továbbiakban: jármű). A jármű vezetője Hajas Roland Krisztián (született: Szolnok, 1980.01.18.) volt (a továbbiakban: járművezető). Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a jármű a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2013. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2013. évi CX. Törvény (a továbbiakban: ADR) hatálya alá tartozó veszélyes árut szállított. Az ellenőrző hatóság a járműben az ellenőrzés során az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árut (MOTIP vágó- fúró-üregelő spray 500 ml 12db, WD-40 univerzális spray 240 ml 36 db, Brigéciol D3 1l 5db, MOTIP kontakttisztító spray 400 ml 12db) találtunk elő. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a veszélyes áruk feladója a járművezető és a Bilincstechnik Kft. volt, melynek a járművezető az egyik ügyvezetője. A közúti ellenőrzés során készült 35310/595-1/2015.ált. számú jegyzőkönyvben, illetőleg ellenőrzési jegyzékben foglaltak, valamint azok fényképmellékleteinek tanúsága szerint a Bilincstechnik Kft. megsértette az ADR rendelkezéseit. Az eljárás során a Bilincstechnik Kft.-t, Hajas Roland Krisztiánt, illetve Hajas Attilát is adatszolgáltatásra hívtam fel arra vonatkozóan, hogy egyértelműen megállapítható legyen az ADR szerinti felelősségi kör. Az adatszolgáltatásból egyértelműen megállapítható, hogy a fenti napon és időben a járművezető a Bilincstechnik Kft. megbízásából végezte az áruszállítást. Megállapításra került továbbá, hogy az ADR 1.3 fejezetében és a 8.2.3 szakaszában előírt oktatással a járművezető nem rendelkezett. Megállapítom, hogy a Bilincstechnik Kft. nem mentesül az ADR 1.3. fejezetében és a 8.2.3 szakaszában előírt oktatási kötelezettsége alól. Megállapítom továbbá, hogy jelen eljárásban a Bilincstechnik Kft. az ADR 1.4 fejezete (A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei) szerinti feladó és szállító. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet értelmében: „6. § A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendeletben, b c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, d) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, e) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendeletben, f) a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendeletben,
3 h) a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendeletben, i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben, j) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.” Az ellenőrzésen a 35310/595-1/2015.ált. számú jegyzőkönyvben rögzítettek alapján az alábbi jogszabálysértések került feltárásra: 1. Az ellenőrzés pillanatában oktatást bizonyító dokumentumot bemutatni nem tudtak. Az ADR 1.3 fejezete az alábbiakat írja elő: „1.3.1
Hatály és alkalmazási terület Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerint képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.”
„1.3.2
A képzés jellege Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő formájú képzés szükséges:
1.3.2.1
Altalános tájékoztató oktatás A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk fuvarozására/szállítására vonatkozó általános előírásokat.
1.3.2.2
Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira. Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a személyzetnek a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismernie kell.
1.3.2.3
Biztonsági képzés
4
A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának. Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek. 1.3.2.4
A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.
1.3.3
Dokumentálás Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell.” Az ADR 8.2 fejezete az alábbiakat írja elő:
„8.2.3
A veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő, a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal rendelkező járművezetőkön kívüli személyek képzése
8.2.3.1
A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal.” Az ADR 1.4 fejezete kötelezettségeivel:
foglakozik
a
résztvevők
biztonsággal
kapcsolatos
„1.4.1.1
A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”
„1.4.2.1
Feladó
1.4.2.1.1
A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;
5 c)
csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tar- tányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEGkonténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;
d)
be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tar- tányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt üres, tisztítatlan nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.
e)
1.4.2.1.2
Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfel elj en az ADR előlrásalnak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont eselében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban.
1.4.2.1.3
Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.”
„1.4.2.2
Fuvarozó
1.4.2.2.1
A fuvarozóra, aki a feladás helyén a veszélyes árut átveszi, – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru a RID szerint fuvarozásra engedélyezett; b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, a RID által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a fuvarokmányhoz csatolva vannak; vagy ha elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak írásos dokumentáció helyett, az adatok szállítás alatt oly módon hozzáférhetőek, ami legalább egyenértékű az írásos dokumentációval; c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; d) meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi, battériás kocsi, leszerelhető tartányos kocsi, a mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer soron következő vizsgálatának határideje még nem járt le;
Megjegyzés: A tartányok, a battériás kocsik és a MEG-konténerek ezen határidő lejárta után is szállíthatók a 4.1.6.10 bekezdés (nyomástartó tartályokból álló battériás kocsik és MEGkonténerek esetén), a 4.2.4.4 bekezdés, a 4.3.2.4.4, a 6.7.2.19.6, a 6.7.3.15.6 és a 6.7.4.14.6 pontok feltétele szerint. e) ellenőriznie kell, hogy a kocsik ne legyenek túlterhelve; f) meg kell győződnie arról, hogy a kocsira előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve; g) meg kell győződnie arról, hogy az írásbeli utasításban előírt eszközök a vezetőállásban vannak.
6 Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, illetve a kísérő okmányok alapján, a kocsi vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. Ezen pont előírásai az UIC 471-3 V Döntvény (Veszélyes áru küldemények ellenőrzése) 5. pontja alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők. 1.4.2.2.2
Az 1.4.2.2.1 a), b), e) és f) pont esetében azonban a fuvarozó megbízhat többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.
1.4.2.2.3
Ha a fuvarozó az 1.4.2.2.1 pont alapján a RID előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.
1.4.2.2.4
Ha a fuvarozó a szállítás alatt olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, illetve a közbiztonság figyelembevételével – a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására. Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, illetve a szállítás folyatására engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges közigazgatási eszközökkel támogatniuk kell a fuvarozót. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja.
1.4.2.2.5
A fuvarozónak biztosítania kell, hogy az igénybevett vasúti infrastruktúra üzemeltetője a szállítás alatt bármikor, gyorsan és korlátlanul hozzáférhessen azokhoz az adatokhoz, melyek számára az 1.4.3.6 bekezdés b) pont előírásainak teljesítéséhez szükségesek.
Megjegyzés: Az adatszolgáltatás rendjét és módját az infrastruktúra használatára vonatkozó szabályzatban rögzíteni kell. 1.4.2.2.6
A fuvarozónak biztosítania kell a vasúti járművezető számára az 5.4.3 szakasz szerinti írásbeli utasítást.”
A 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló rendelet 1. számú mellékletének 3. pontja szerint: „Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.”,illetve a 4. pontja szerint: „Az ADR Szabályzat 1.3.2.4 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:„ A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Ezen kívül az ismeretfelújító oktatást az ADR Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani.”, valamint az
7 5. pontja szerint: „Az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a) az oktatás helye, időpontja; b) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerint; c) az előadó veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje; d) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre; e) az előadók és a részt vevők aláírása. A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.” Az ellenőrzés, valamint annak eredményéről felvett 35310/595-1/2015.ált. számú jegyzőkönyv megállapításai megnevezett üzemeltető által a veszélyes áru szállítás biztonságát befolyásoló cselekményekre vonatkozó előírások betartásának közúton történő ellenőrzésére irányultak, mely fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett, fenti számú ellenőrzési jegyzőkönyv, valamint az adatszolgáltatás kérésekre az ügyfelek által adott nyilatkozatok alapján megállapítást nyert, hogy • •
az ADR-ben, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet rendeletben
meghatározott kötelezettségét a Bilincstechnik Kft., mint a veszélyes áru feladója és fuvarozó/szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Fent részletezett jogszabálysértés elkövetéséért a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 (VII. 29.) Kormányrendelet. 5. mellékletének 3. táblázat 6. pontja (bírságolással érintett cselekmény, mulasztás: A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás) a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett részére 100 000,- Ft bírság összeget állapít meg. Fenti mulasztás elkövetésében a Bilincstechnik Kft. kötelezettsége az ADR 1.4 fejezetében tárgyalt résztvevők közül feladó és fuvarozó/szállító egyaránt megállapítható. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R1.) 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti.
8 A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint R1-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében, valamint a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul.
Kecskemét, 2015. április 20.
Marozsi András tű. alezredes kirendeltség-vezető
Záradék Készült: Terjedelme: Kapják:
2 példányban 4 lap 1. : Bilincstechnik Kft. (5085 Rákóczifalva, Szent László király út 42.) 2. : Irattár
