Molnárné Katona Gabriella - kisgyermeknevelő Pitypang Bölcsőde és Gyermekközpont, Budaörs
BÁBOZÁSRÓL BŐVEBBEN 1. Bábjátékos tapasztalataim a bölcsődében Bábjátékos tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasóval, persze csak nagy vonalakban, de azért a legfontosabb alkalmakat felelevenítve. Szeretném bemutatni, hogy a bábjáték beilleszthető az éves bölcsődei nevelési programba, hiszen minden évszakban adódnak olyan lehetőségek, ahol a báb használatával színesebbé, örömtelibbé tudjuk varázsolni a gyermekek életét, és általuk maradandó élményeket, ismereteket tudunk nyújtani. A kisgyermeknevelő feladata, hogy kiválassza azokat a meséket, verseket, énekeket, amelyeket el lehet bábozni a gyerekeknek. Először nehéz munkának tűnik alkalmas, előadható műveket találni, de ha az ember sokat olvas, keresgél a korosztálynak megfelelő irodalmat, rájön, hogy bőséges a kínálat. Szeptemberben alakuló 14 fős nagycsoportom 4 tagja már egy éve bölcsődébe járt, az ő életkoruk 30-33 hó volt. Az újonnan érkező gyerekek 24-28 hó közöttiek voltak. Szeptemberben, októberben beszoktatás folyik a bölcsődében, ezekben az időszakokban a báb, főként a vigasztalásban nyújtott segítséget. A kesztyűbáb nyuszi mamának szívesen megmondták a nevüket a legkisebb gyerekek is, sőt jelüket is megmutatták neki. A szintén kesztyűbáb Cicamica simogatása, cirógatása mindig megnyugtatta a szülőért síró gyermeket. Októberben kukorica csuhéból babákat készítettem, és az asztalnál a gyerekek nagy örömmel táncoltatták, forgatták a bábokat, főként a Cini-cini muzsika, és a Így kell járni dallamára. Nagyon tetszett nekik az Ugyan édes komámasszony kezdetű dal, ahol a sovány és a kövérebb csutkababák énekét, még a hangom elváltoztatásával is érzékeltettem. Mivel ilyen sikere volt az általam készített báboknak, gondoltam, megpróbálom, hátha érdekelné a gyerekeket, egy
terménybábokkal előadott rövidebb mese. Így október közepén elbáboztam nekik Varga Katalin: A lókötő róka című meséjét. A bábjátékhoz való díszleteket előre elkészítettem, a házikót tökből, a lovakat kukoricacsutkából, a meséhez tartozó többi állatot tobozból, majd ezeket elhelyeztem az asztalon. A gyerekek érdeklődve nézték, fogdosták a bábokat. „Tudjátok kié ez a tökházikó?” - kérdeztem a gyerekeket. Nemlegesen rázták a fejüket. Ekkor a tobozsünt mutatva, mondtam nekik, hogy ez a sün házikója, itt tartja a lovait, s közben be is tettem a tökház belsejébe a csutkalovakat. A gyerekek elmélyülten, csendben figyelték a bábjátékot, a párbeszédes részeknél, egy-egy gyerek bekiabált a mesébe, hogy segítsen a sünnek megtalálni a lovait. A mese végén hagytam, hogy a gyerekek megint játszhassanak a terménybábokkal. Már rögtön a mese hatására, megváltozott a játékuk. Most nemcsak fogdosták, nézegették a bábokat, hanem berakták őket a tökházba, lépegettek velük, a sün felültették a ló hátára, a medve kergette a rókát. Képzeletük megelevenedett, örömmel játszottak a bábokkal. 3 napig a gyerekek kérésére mindennap eljátszottam a mesét, és ők lankadatlan lelkesedéssel figyelték a kis bábjátékot. Pár nap múlva kibővítettem a terménybáb szereplőket. Készítettem egy cicát és két ökröcskét, majd előadtam nekik Móricz Zsigmond: Iciri - piciri meséjét. A gyerekek nagy lelkesedéssel fogadták bábjátékomat, ez a mese is több napig inspirálta a gyerekek játékát.
Csoportomban állványon és kosárban is találhatók bábok, melyekhez a gyerekek mindig hozzáférhetnek. Megfigyeltem, hogy a 24-26 hónapos korosztály érdeklődését is felkeltik az élénkszínű bábok, ezekkel, mint játékeszközzel szeretnek játszani. Ők még nem tudják kézre húzni a bábokat, még az ujjbábokat sem tudják mozgatni, viszont altatódalt énekelve nekik, szívesen takargatják, altatgatják őket. Gyakran előfordult, hogy a babakonyhába leültették a bábokat a kisszékre, és főztek nekik, miközben mondókáztak, önfeledten énekeltek. (Töröm, töröm a mákot, Borsót főztem) Mivel a bölcsődei nevelés során sokszor énekeltem, mondókáztam nekik báb kísértével, a gyerekekben megnőtt az igény, hogy ők is bábbal kísérjék az énekeket. A délelőtti sok játéktól elfáradva szívesen ült egy-egy gyerek az ölembe, és ilyenkor nagyon szerették, ha Cicamica simítgatja őket miközben a Ciróka - maróka mondókát mondogattam nekik. Cicamica az altatásnál is segítségemre volt, simogatásával megnyugtatta azt a gyereket,
aki nem tudott könnyen elaludni, és mivel ő is nagyon álmos volt, gyakran bebújt a kisgyermek karjai közé, és együtt aludtak el. Az ujjbábokkal nagyon szerettek a gyerekek bábozni, kedvencek közé tartozott a lovacska, mellyel a Fut, szalad a pejkó, a Hipp, hopp és Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó versét játszottuk el. A cicával a Cirmos cica, haj és Ha én cica volnék című dalokat énekeltük. Tapasztalataim szerint a kisgyermeknevelőnek nagyszámú mondókát, éneket, verset kell ismernie ahhoz, hogy a báb a különböző szituációhoz igazodva vigasztaljon, fergeteges jókedvet teremtsen, táncoljon, énekeljen, vagy éppen ismeretek nyújtson át a gyermekeknek. A téli időszak a Mikulás várás ideje, kesztyűsbábbal sikerült megteremteni az ünnepi hangulatot, és a Télapó váró énekeket is könnyebben sajátították el általa.
A nagy hidegben nem feledkezhetünk meg a madarakról sem. Síkbábokkal (cinege, madáretető és gyerek figura) előadtuk Kányádi Sándor: A veréb című versét, mely alapot adott ahhoz, hogy beszélgessünk a télen nálunk maradt madarakról, kitegyük a bölcsőde udvarára a madáretetőt, amit különböző magvakkal szórtunk tele. Február a farsang ideje, a bölcsődei élet mindennapjait ilyenkor még intenzívebben áthatja, a zene és a tánc. A fakanálbábokat szívesen táncoltatták, ütemes kopogással kísérték a vidám farsangi dalokat. Nagy sikere volt a bohócbáb készítésnek, mely során a kivágott síkbáb forma arcát, ruháját színes papírból ragasztással alakították ki a gyerekek, majd az asztalok között sétálva, fennhangon mondogatták Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője című versét. Ezt a bábot később haza is vihették a gyerekek. Év közben gyakran énekeltem a gyermekeknek a Kitrákoty mesét és Szabó Lőrinc: Hangverseny című versét. Ilyenkor rögtön szaladtak a bábokhoz, és együtt énekelték velem a dalt. Dülöngéltek jobbra - balra, vagy az asztalok között sétálgattak kezükön a kiválasztott bábbal. Márciusban medvebábot készítettek a gyerekek. A kivágott síkbábot, barnára lefestették, majd szemeket ragasztottak rá, végül a segítségemmel a hurkapálca is felkerült a bábra. Az elkészült alkotásokkal felelevenítettük a farsangi időszakban elhangzott Brum-brum Brúnót, és a tavaszvárással kapcsolatos Weöres Sándor: A medve töprengése című versét.
Húsvét közeledtével műanyag tojásformákra szemet, fület ragasztottak a gyerekek, alulról hurkapálcát szúrtam a formákba, és máris kész volt a nyuszibáb. A gyerekek az ismert nyuszis dalokra mozgatták a bábokat. Az elkészült nyuszibábbal és egy kislány ujjbábbal eljátszottam a gyerekeknek Kormos István: Szaladós vers című művét, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Ebben az időszakban gyakran énekeltük kesztyűbáb közreműködésével a Hol jártál bárnykám?, és a Hová mégy te kisnyulacska? című dalokat. Nagy vidámságot keltett a csoportban egy narancssárga színű nagytestű madár marionettbáb. A madár mozgása elvarázsolta a gyerekeket, együtt sétáltak vele miközben énekeltük a Sétálunk, sétálunk, és a Hej laboda című dalt. Egy-két gyerek ügyesen tudta mozgatni és irányítani a báb mozgását. Májusban a csoportba járó gyermekeknek fejlettsége elért egy olyan szintet, hogy úgy gondoltuk, egy komplett kis bábelőadást is szívesen megnéznének. Megegyeztünk a csoportban dolgozó kisgyermeknevelőkkel, hogy Szutyejev: A gomba alatt című meséjét fogjuk elbábozni a csoportnak. A gyerekek örömmel figyelték a bábjátékunkat, az előadásunk során elhangzott dalokat ők is a bábokkal énekelték. Gyereknapra fakanálbábokat készítettünk ajándékba a gyerekeknek, a tartós és szép meglepetésnek nagyon örültek. Nagyon egyszerű volt elkészíteni ajándékokat: a fakanalat megfestettük, szemet, bajuszt ragasztottunk rá karakterüknek megfelelően. A nyár beköszöntével a csoportba járó gyerekek nagy része betöltötte a harmadik életévét. Sokat fejlődtek az eltelt egy év során. Kézügyességük, szókincsük sokat gyarapodott, tudásvágyuk egyre nagyobb lett, és bátorságuk is megnőtt. Bár a nyár a fürdésről, homokozásról, sarazásról szól, a hűs árnyékot adó teraszon szívesen alkottak a gyerekek és készítették a szebbnél szebb síkbábokat. Ezekkel az alkotásokkal és a csoportban található bábokkal szívesen eljátszották az év folyamán elsajátított énekeket, mondókákat, versikéket, a bábos élmények hatására rövid bábjeleneteket is előadtak a társaiknak. A megfigyelések, tapasztalatok alapján kimondhatom, hogy a gyerekek mindig nagy örömmel fogadják az életre kelt bábokat. A bábjáték olyan eszköz, amellyel a gyermek, játék közben rendszerbe tudja foglalni a már meglévő ismereteit, következtetésekre, összehasonlításokra, általánosításokra tud általa jutni. Bölcsődések, akik a sokszor hallott intelmeket nyugodtan engedik el a fülük mellett, a bábu szájából áhítattal hallgatják ugyanazokat a szavakat, boldogan fogadnak szót és szívesen utánozzák a bábut.
Az írásomban szerettem volna lényegre törő lenni, ugyanakkor kifejezésre juttatni, mennyire hangsúlyosnak tartom, hogy használjuk ki a művészet által nyújtott lehetőségeket.
2. A bábjáték személyiségfejlesztő hatása kisgyermekkorban A
kisgyermek
harmonikus
személyiségfejlődéséhez
szükséges
megbízható alapot az értő, figyelő, gondoskodó környezet biztosítja. A gyermek személyiségének harmonikus kialakulásában nagy segítséget nyújt a játék, a mese, és a báb. Mindhárom tevékenység a gyermeki képzeletet fejleszti, miközben segít a világ megismerésében és a tapasztalatszerzésben. A bábok, bábjátékok a nevelés során fontos pedagógiai eszközök lehetnek, mert a gyerekeknek érthető nyelven adják át a világról szóló információkat, megoldási javaslatokat nyújtanak a problémákra, az érzelmi feszültségeket csökkentik, levezetik. A világ megismerésében a látás, hallás mellett a tapintásnak, fogásnak, ízlelésnek és a mozgásos élménynek is egyenrangú szerepe van. Mérei és V. Binét tanulmányában (1978) közölt eredmények alapján szeretnék rámutatni a kisgyermekek sajátos látás és gondolkodásmódjára, és bemutatni, hogy a bábjáték milyen problémákra kínál megoldási lehetőségeket, és ehhez milyen elemeket, módszereket lehet alkalmazni, felhasználni.
Énközpontúság, egocentrizmus: Azt hiszi a gyermek, hogy ő van a világ középpontjában,
úgy gondolja, hogy a világ dolgai ő érte vannak. A dolgokat csak saját szemszögéből nézi, nehezen tudja beleképzelni magát más helyzetébe. Éppen ezért olyan történeteket kell neki előadni, amelyben ráismer saját életére, amelyekben azonosulni tud a bábfigurával. Csoportomba járó 33-36 hónapos korú gyerekek nagyon szeretik A csúnya kislány című mesét. A tapadó tábla segítségével eljátszott történetben Évike nem szeret fésülködni, mosakodni és fogat mosni sem, amikor társai kinevetik, elindul világgá. A sünik segítenek neki, hogy szép kislány váljon belőle. (Marék, 2006)
Félelem, erős biztonságigény: A bölcsődébe kerüléskor felerősödik a gyermek
szeparációs szorongása, melynek oka a gyermek félelme attól, hogy elveszti, vagy elhagyják az általa szeretett személyek. Ebben a korban jelentkező nagy biztonságigény miatt fél, szorong, aggódik a gyermek, hogy a szülei magára hagyják, nem védik meg, nem gondoskodnak róla. Ez az érzés gyakran frusztrációhoz vezet, hisz ekkor még nagyon kötődik a szüleihez, nehéz számára az elválás, az új környezet és az idegen felnőttek megszokása, elfogadása. A bábjátékok szereplői is sokszor félnek, vagy szomorúak, esetleg olyan dolgot kell megcsinálniuk, amit nem szeretnének, de mindig találnak egy barátot, vagy egy felnőttet, aki segít nekik eligazodni a világban, és rávezetni őket a helyes útra. Ezáltal oldódik a gyermek feszültsége, hisz látja, hogy a problémákra mindig van megoldás, a bábjáték bátorítja, hogy legyen kitartó és nézzen szembe a félelmeivel. Mese az eltévedt kisverébről című angol mese egy verébfiókáról szól, aki egyszer eltévedt, de nem talált senkit, aki befogadta volna. „Besötétedett, hideg lett, a kisveréb félt, fázott, éhezett, s fáradtan ugrándozott egyre tovább, tovább. Ekkor meglátott egy szürke madarat, az is a földön ugrált. - Kedves madár - szólította meg a kisveréb a madarat -, befogadnál-e, megetetnél-e engem? Fáradt fióka vagyok, és csak azt tudom mondani, hogy csip - csirip! - Befogadlak, megetetlek, én vagyok a mamád! Egész nap kerestelek, hívtalak, csip - csirip. A verébmama hazavitte fiókáját a fészekbe, megetette, a szárnya alá vette, s ott melengette reggelig. (Pósfai és Sebestyén, 2005. 124.o.)
Gyermekközpontúság: A gyermek úgy gondolja, hogy a kicsik, legyenek azok gyerekek,
vagy állatkölykök külön csoportot alkotnak a világban. Mivel a gyerekek szeretik a kölyök állatbábokat, olyan bábozható mesét kell keresni, ahol a szereplők a gyerekekhez hasonlóan kicsik, sok mindent nem tudnak még, és életük hasonló a gyermekek életéhez. A kis csacsi meg a nagy nyuszi című mesében a csacsi ijedve szalad az anyukájához, mikor meglátja a réten ugráló nyuszikat: „- Jaj, de megijedtem. - Mitől? - Furcsát láttam. - Mit láttál? - Icike-picike, kis csacsikat.” (Gárdonyi, 1996.171.o.)
Emocionális, azaz érzelmi beállítottság, nagymértékben jellemzi a gyermekeket. Mivel az
idegrendszerben még az ingerületi működés van túlsúlyban, ezért az érzelmek irányítják szinte minden megnyilvánulását. A gyermek önállósodási és én érvényesítésre irányuló próbálkozásai sokszor akadályba ütköznek. A kisgyermek butának, ügyetlen érzi magát, ami frusztrációhoz vezethet, és kiválthatják az agressziót is. Itt nagy szerepe van a bábnak, mert az érzelmi azonosulás során a gyermek is átéli a bábhős helyzetét, azonosul a viselkedésével és átveszi az érzelmek széles skáláját. (szeretetet, félénkséget, aggódást, örömöt stb.) A három pillangó című mesében a gyerekek megismerhetik a pillangók félelmét, hogy eláznak az esőben, és megtapasztalhatják a testvéri szeretet mélységét, hisz a mese során a testvérek nem hagyják cserben egymást, hanem együtt, közösen keresnek búvóhelyet. „Ha nem fogadod be az én testvéreimet, Maradj meg magadnak, szállást én sem kérek.”(Simonfi, 2006. 39. o.) Feloldásként a gyerekek együtt örülhetnek a pillangókkal, hisz kisüt a nap és megszárítja a szárnyukat. A pozitív érzelmi ráhatás, pozitív jellemformálást eredményez. Tárgyias, képszerű gondolkodásmód: A kisgyermek elvont fogalmi gondolkodásra még nem képes, de a bábjáték komplex hatásainak a segítségével a viselkedési sablonokat és a normákat maradandóbban jegyzi meg, mintha csak magyarázás útján közvetítenénk számára. A két kicsi bocs meg a róka című mese bábjátékos előadásával, a gyermekek számára könnyen elsajátíthatóvá, érthetőbbé válik az irigység, és az osztozkodás fogalma. A mesében a két medvebocs összeveszett egy talált sajton, mert nem bíztak egymásban. Így a rókát kérték fel, hogy ossza el azt kettőjük közt igazságosan. A végeredmény az lett, hogy a róka ellopta a sajtot, és a medvék éhen maradtak. „Ha jó testvérek lettünk volna, sajtot is ehettünk volna – mondták. Azzal nagy búsan megindultak hazafelé.” (Kolozsvári, 1994. 204. o.) A gyermek számára vonzó módon lehet előadni az elsajátítandó viselkedést, így a kisgyermek a tapasztalt viselkedéssel azonosulva megtanulja az új viselkedési formát. Egy- egy elvont fogalmat, mint a jószívűség, bátorság, barátság, szavakkal nehezen tudnánk elmagyarázni egy kisgyermeknek. A gyermek az animizmus során megeleveníti a tárgyakat, érzelmeket tulajdonít nekik, és emberi tulajdonságokkal ruházza fel azokat. Megfigyelhető, hogy a játék során a gyermek saját magát is átváltoztatja, így egyik pillanatról a másikra lehet fogait csattogtató vad oroszlán, vagy egy selyemkendő felvételével táncoló tündér. A gyermekek kedvelt meséjében
Kipp-kopp a gesztenyekislány többször is átváltoztatja magát, miközben lakhelyet keres: „Semmi baj! Ezekkel a színes falevelekkel bármivé átvarázsolhatom magam!” (Marék, 1985. 5.o.) - így az őszi falevelek segítségével mókussá, pillangóvá, békává, madárrá és sünivé változik át. A bábjáték során is átváltozás történik, hisz az élettelen bábu a gyermek előtt elevenedik meg, amit ő csodaként él meg és élvezetes számára. A gyerekek először csodálkoznak, ahogy életre kell előttük a bábu, és olyan dolgokat csinál, amit ők, vagy olyant kérdez, amit anyukájuk szokott. Bár a kisgyermek valóság szabályozó szerepe még kicsi, azt azért a gyermek mindig tudja, hogy egy bábjáték részese. Végletes ellentétekben gondolkodás: A gyermek úgy rendszerezi az ismereteit, hogy azokat ellentétekre osztja. A bábjátékban is ugyanez a szélsőség uralkodik, amellett, hogy a cselekményt leegyszerűsíti, alakjait határozott tulajdonságokkal jeleníti meg, így azok egyértelműen jók vagy rosszak. A gyermek így tanul meg egyértelműen különbséget tenni jó és a rossz között. A barna mackó kuckója című mesében a gyermekek megismerkedhetnek Méz Áronnal az erős, okos, jó szívű barna mackóval, aki télire házat épített a gyenge állatoknak, hogy megvédje őket. A bölcs medve nem engedte be a házba a kiabáló gonosz farkast. „A kis állatok rám bízták életüket, és félnek a farkas körmöktől. Én őrzöm téli álmukat, őrzöm békéjüket. Keress más kuckót!” (Varga, 2005. 21. o.) Összegezve elmondhatjuk, hogy a bölcsődében alkalmazott bábjáték leegyszerűsített, tömör cselekvések által mutatja be a gyermeknek az élet problémáit, mindezt úgy, hogy a gyermek megértse a lényeget, és egyben megtalálja a megoldást is. Így a bonyolult összefüggések nem zavarják össze a kisgyermeket. A bábbal mindig mosolyra lehet fakasztani a gyerekeket. A bábfigura simogat, dicsér, kérdez, énekel, táncol, rövidebb mesét is elő lehet vele adni. A báb is olyan helyzetekbe kerül, mint a kisgyermek, a játék során sok bonyodalom, nehézség szövi át az életét, de mindig van segítség. A bábjáték során látott világos cselekményeket a gyerekek később is fel tudják idézni, így az segíti a világban való eligazodást. A bábbal való azonosulás során bővül a világról szóló ismeretük, fejlődik az értelmük, ízlésük, kialakul a kapcsolatuk a világgal, amely elősegíti a gyermekek kiegyensúlyozott személyiségfejlődését és társas kapcsolataik alakulását is.
3. Bábjáték alkalmazása a bölcsődében A bábjáték segít a gyermekeknek abban, hogy életkoruknak, fejlettségüknek, egyéni szükségleteiknek megfelelő érzelmi, értelmi, mozgásfejlődést érjenek el, és lehetőséget teremtsen az új tapasztalatok gyűjtésére,
kísérletezésére,
felfedezésére,
más
gyermekekkel,
felnőttekkel való kapcsolatteremtésre, örömteli játékra, mely az egész napjukat bearanyozza. A gyermekek személyiségének fejlődésében, nagy szerepe van a bábjátéknak, amelyet sokféle formában lehet alkalmazni a bölcsődei élet során. Bölcsődékben végzett, a bábjáték alkalmazásával kapcsolatos megfigyeléseimet szeretném most megosztani az olvasóval. A bölcsődei nagycsoportokban ahol 24-36 hónapos gyermekek gondozása, nevelése folyik, a kisgyermeknevelők széles körben tudják alkalmazni a bábjátékot, hisz a gyermekek életkoruk miatt, sokkal érdeklődőbbek és fogékonyabbak. A tipegő csoport 18-24 hónapos gyermekei is örülnek a bábozásnak, de őket életkori sajátosságaik miatt inkább a rövidebb énekek, mozgással kísért mondókák kötik le. A csecsemő, kistipegő csoport 5-18 hónapos apróságainak is báboznak a kisgyermeknevelők, nagy örömet okoznak számukra a cirógató, vigasztaló, és a „kukucs” játékok. Bölcsődében a bábjátékot leggyakrabban éneklés, mondókázás közben használják. A bábbal kísért énekek hangulatosak, és a gyerekek könnyen megtanulják általa a rövid szövegeket. A kisgyermeknevelők elsődleges célja az énekes bábjátékkal, - a tipegő és a nagycsoportban egyaránt - az oldott hangulat megteremtése, a kisgyermeknevelő és a gyermek közötti kapcsolat megerősítése, az éneklés megszerettetése. A bábozásban jártas szakember ki tudja emelni a játék hangulatát a hangerővel, hangszínnel, változó hangmagassággal, és a mimikával. A kisgyermeknevelők célja az élménynyújtás. Egy mondókát, éneket többször is elismételnek, mert a gyermekek újra és újra kérik őket. A bábu jó eszköz arra, hogy a megtanult szöveget, dalokat ismételjék. A bölcsődés korú gyermekek nagyon élvezik a hangutánzó szavakat tartalmazó verseket, mondókákat. A mondókázás, a jó zenei légkör, az együtt éneklés pozitív hatású az egész csoportra. A gyerekek befogadóak a bábjátékra, aktívan figyelnek, részt vesznek a szerepjátékos szituációkban.
A
bölcsődei
szakemberek
által
előadott
bábjátékok
rövidek.
A
kisgyermeknevelők a gyermekek életkorának, és egyéni igényeiknek figyelembe vételével, olyan bábjátékokat adnak elő, amelyben kevés a szereplő, és könnyen eljátszható, nem szükséges bonyolult technika az előadásához. A kisgyermeknevelők általában olyan bábokat készítenek, melyekkel rövidebb verseket, mondókákat, énekeket tudnak eljátszani. Mindegyik korcsoportban fontos szerepet tölt be a báb a beszoktatás során. Beszoktatás ideje alatt mindig akad egy-két anya után sírdogáló apróság, hisz a szülőtől való elszakadás, az új környezetbe való beilleszkedés, a számára idegen emberekkel való megismerkedés, talán a legnehezebb szakasza a gyermek életének. A szomorúság szinte pillanatok alatt eltűnik, amint meglátják a kisgyermeknevelő kezéről feléjük integető bábot. A kisgyermeknevelő a gyermek előtt felhúzza a bábot, ami rögtön életre is kell, meghajol a kisgyermek előtt, kezet nyújt, megmondja a nevét. A gyermek elfelejti szomorúságát, a kedvesen beszélő bábnak megmondja a nevét. A kisgyermeknevelő beülteti a gyermeket az ölébe, és miközben a „Kerekecske gombocska” című mondókát mondogatja, egy kis nyuszi bábbal a gyermek kezébe körkörös mozdulatokat végez. A gyermek nagyokat nevet, ahogy a karján felszalad a kis nyuszi és megcsiklandozza a nyakát. A mosoly a barátkozás kezdete. A felnőtt észrevétlenül teremt kapcsolatot a gyerekekkel, mert a báb egyengeti a közeledők útját. A kisgyermek csak a bábot figyeli, aki elfeledteti vele a szomorúságát, és otthonossá teszi számára az új környezetét. A kisgyermek feloldódik és reagál a bábra: felel neki, kezet nyújt, megcirógatja. A bábjátékos élmények segítik a környezethez való pozitív érzelmek kialakítását, azzal, hogy kellemes érzéseket fűz a megváltozott életkörülményekhez. A többi bölcsődés is élvezettel figyeli a játékot, és alig várják, hogy ők is a kisgyermeknevelő ölébe ülhessenek. A gyermekek személyisége különböző, vannak visszahúzódóak, tétovázók, bátrak és erőszakosak. Így a bábjáték során, lehetőség van a gyermekek megfigyelésére. A bölcsődében fokozatosan válik a gyermek szociális személyiséggé, az adott társadalomra jellemző viselkedési sémákat, szokásokat is ez idő tájt tanulja meg. A kisgyermek könnyen átveszi környezete viselkedési sablonjait, ha azok korának megfelelőek, vonzóak és lehetőleg játékos formában jutnak el hozzá. A kisgyermeknevelő hiába mutatta a 22 hónapos Katikának, hogyan kell a babát kedvesen az ágyba fektetni, a kislány mindig durván földhöz vágta a babát. A kisgyermeknevelő egy nyuszi bábot húzott a kezére, és most a báb tette gyengéden a babát az ágyba, majd
megcirógatta és betakargatta. Katika utánozva a nyuszi mamát, szépen, gyengéden fektette az ágyba a babát, sőt még puszit is adott neki. Nagycsoportban (24-36 hó) már rövidebb terjedelmű tanító állatmeséket is felhasználnak a szociális nevelés során. Az általam megfigyelt csoportban nagyon élvezték a gyerekek „A két kiskecske” című népmesét, melyben a hídon az egyik kecske se akart visszafordulni, így csökönyösségük miatt, mindketten beleestek a vízbe. A bölcsődei élet bármely időszaka alkalmas arra, hogy a kisgyermeknevelő egyszerű bábjátékot adjon elő a gyerekeknek. A jelenet hősei általában állatfigurák, vagy kisgyerekek, a történetek a családban vagy a bölcsődében, tehát a gyermek életének a színterén zajlanak. Szintén a 24-36 hónapos korcsoportnál a báb segítheti a szervezési munkát: megnézi, szépen rakták-e el a játékokat, kezet ráz azokkal, akik szépen visszatolták helyükre a székeket a reggeli után. A báb buzdít gyorsabb öltözésre, rendrakásra, érdeklődhet a gyermekek neve iránt, megnézi, ki használja szépen az evőeszközt. A színes lufikat rendszerező báb tévedhet, összecserélheti a színek nevét, mert a három év körüli gyermekek helyreigazíthatják, így a színismeretük játékosan bővül. 30-36 hónapos korosztálynál a bábot gyakran használják a testi tisztaságra való neveléshez is. (pld. a kiskutyának meg kell mosnia a kezét ebéd előtt.) A bábu szövege rövid és egyszerű, sohasem parancsoló, inkább jelen idejű és kijelentő módú, mindig világosan és tisztán beszélő. Van olyan bölcsőde, ahol többféle bábot alkalmaznak a különböző nevelési helyzetek megoldásához, de voltam olyan csoportban is, ahol egy mackóbábot alkalmaznak erre a feladatra, akinek nevet is adnak, és akire napközben is gyakran hivatkoznak. („Mit szólna most Füles Maci, ha látná, hogy te nem mostad meg alaposan a kezed?”) A bábjáték közösség formáló, összetartó erejét is gyakran kihasználják a csoportokban. A 2436 hónapos korosztálynál jól hasznosíthatóak az ismerkedő játékok, melyek célja a kapcsolatteremtés, bemutatkozás. Saját neve kimondásával a gyermek vállalja önmagát a társai és a kisgyermeknevelő előtt. Kapcsolatteremtő játékokban a társ érintése a másikhoz való viszonyt fejezi ki. A testi érintés a gyerek számára különösen fontos, mert ez a szeretet megnyilvánulását is jelzi. Az együttlét meghittségét az együvé tartozás érzését erősítik, fejlesztik vele.
A báb a gyermek születésnapján csak az ünnepeltnek énekel, ő biztatja a csoporttársakat is, hogy köszöntsék fel a gyermeket. Mindenki a szülinapos gyermeket ünnepli, ez olyan élmény, amely elősegítheti, hogy még a szorongó kisgyermek is megnyíljon a közösség fele. Az összes korcsoportnál azt figyeltem meg, hogy a gyermekeknek leggyakrabban egy kisgyermeknevelő bábozik váltogatott bábbal. Általában a játékidőben folyik a bábozás, de kihasználják a nevelés, gondozás egyéb területeit is. A kisgyermeknevelő bábjátékában alapvető a szerepátélés, a hangi alakítás, a helyes bábmozgatás mert ez példaértékű a gyermek számára. A bábokkal játszó szakember beszéde mindig tudatosan artikulált, a hangszín változtatása pedig elősegíti a szereplők hangjának hiteles előadását. A kisegér vékony hangon cincog, a medve mély hangon brummog. Az öröm, az ujjongás hangja magasabb, a szomorúságé, bánaté mélyebb.
Bábjáték közben a gyermekek megismerkedhetnek az
érzelemkeltés különböző eszközeivel és ezeket önkéntelenül vagy tudatosan vihetik át más helyzetekbe és tevékenységekbe. Megfigyeléseim alapján megállapítható, hogy azokban a bölcsődékben, ahol rendszeresen alkalmazzák a bábjátékot, a gyermekek nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, bátrabbak, színesebb a képzeletviláguk, több tapasztalattal, információtárral rendelkeznek a napi élethez, a konfliktusok megoldásához. A társas kapcsolataik mélyebbek, szorosabbak, hisz a közös élmények összekovácsolják őket. Játékuk színesebb, változatosabb, élményekkel telibb. A bábjáték segíti és színesíti a gyermekek beszédfejlődését, és szókincsüket, növeli képzeletüket és fantáziájukat. Fejleszti a ritmusérzéküket, megkedvelteti a zenét. Segíti, támogatja a kreativitást, a szem-kéz koordinációt, a térbeli tájékozódást, a mozgásfejlődését, és az érzelmek átadását.
