Babják Péter: A média szerepe a fejlődő turizmusban Kamera és toll

Babják Péter: A média szerepe a fejlődő turizmusban „Kamera és toll”

3

Tartalomjegyzék 1. Prológus……………………………………………….………...…………………….5 2. Turizmus leírása és fejlődéstörténete………………………...……………………..7 A turizmus fogalma és jelentősége…………………………………………….7 Turizmus fejlődéstörténete……………………………………………………10 Az ókor……………………………………………………………..…10 A középkor……………………………………………………………12 A földrajzi felfedezések előtti európai távolsági kereskedelem………16 A nagy földrajzi felfedezések…………………………………………17 A nagy földrajzi felfedezések hatásai…………………………………19 A modern turizmus kibontakozása……………………………………20 3. Úttörő utazás – korai utazások, felfedezések …………………………………...…23 A nagy felfedezések előtt……………………………………………………..23 Marco Polo – az úttörők úttörője………………..…………………….23 A nagy földrajzi felfedezések korában……………………………..…………26 Vasco da Gama………………………………………………..………26 Magellán………………………………………………………………28 A változások nyomán (XVII.- XVIII. Század)…………………..……………30 James Cook …………………………………………………...………30 A fehér foltok kifestésére (XIX.- XX. század)……………………..…………32 Amundsen- a sarkvidékek Marco Poloja……………………………...32 4. Az utazásszervezés infrastruktúrája a különböző médiumokban…………..……34 Turisztikai infra- és szuprastruktúra definiálása………………………………34 Előszöris: Az utazási irodákról………………………………………..………35 Másodszor: Az útvonaltervezésről……………………………………………37 Harmadszor: A közlekedésről………………………………………...………38 Végül: szálláshirdetésekről……………………………………………………41 5. Vissza az ekéhez - A falusi turizmus ……………………………………….....……43 A falusi turizmus fogalma…………………………………………….………43 A falusi turizmus elemei………………………………………………………44 A falusi vendéglátás, mint eladható termék…………………………..………45 A reklám………………………………………………………………………46

4

A falusi vendéglátás Magyarországon………………………………...………47 6. A csoportos és egyéni turizmus közti különbségek…………………………..……49 Az árak…………………………………………………………………...……50 Szolgáltatások…………………………………………………………………51 Az utazási eszközök………………………………………………..…………51 Az utak médiamegjelenései…………………………………………...………52 A károsodás……………………………………………………………...……53 Teendők kár esetén……………………………………………………………59 7. Kamera és toll – turisztikai újságírás és filmezés bemutatása, jelentősége…...…60 Az utazási magazinok története és fajtái………………………………..…….60 Az turisztikai magazinok bemutatása a Világjáró és a Chili segítségével……62 Az utazási újságírás jelentősége és hatása a tömegturizmus alakulására…..…64 A turisztikai jellegű filmezés bemutatása…………………………………..…65 A narratív kisfilmezés – Albánia bemutatása…………………………66 Gasztronómiai filmezés – A bolgár ízek világa………………………68 8. A közép európai turizmus csapdája……………………………………………..…71 Muskátli = Utazás………………………………………………..……………71 A történelmi-szocializációs magyarázat………………………………………71 Bejáratott közép-európai utak, a szomszéd mindenütt szomszéd…….………72 Nyári uticélok a közép-európai turista számára………………………73 A téli uticélok…………………………………………………………75 Ahol madár sem jár – fehér foltok………………………………………….…77 A médiákban rejlő magyarázat - A megoldás…………………………….…..79 9. Az utikatasztrófák médiamegjelenései – valódi lelkesítés(indirekt reklám)….…80 A Mont Pelée vulkán kitörése – 1902……………………………………...…80 A délszláv háború – horvátországi turizmus – 1991-1996………………....…82 10. Epilógus………………………………………………………………………………85 11. Függelék…………………………………………………………………….......……86 Adalék a 3. fejezethez………………………………………………….......….86 Képek és táblázatok……………………………………………………….…..88 Felhasznált irodalom………………………………………………………….96

5

1. Prológus

A turizmus jelentősége a XXI. század hajnalán felbecsülhetetlen. Mai világunkban emberek milliói kelnek útra évente kutatási, üzleti, vagy éppen pihenési célból. Évről-évre több tízezerrel nő az utazók száma szerte a világon. Az új felfedezésére, a különböző megismerésére irányuló érdeklődés nem új keletű, gyökerei az emberiség történelmének óidejére vezethetőek vissza. Ám eme érdeklődés, és annak kihasználtsága rengeteget változott, alakult az idők során, hogy kialakulhasson az a modernkori turizmusszemlélet, mely keresztül-kasul hálózza mindennapi életünket. Minden kornak megvolt a maga utazási szokása, mechanizmusa; ahogy fejlődött a világ, úgy differencializálódott a turizmus is. Mára az utaztatás egy rendkívül heterogén foglalkozási ággá nőtte ki magát, mely érzékenyen reagál az emberek folyton változó igényeire. Kialakultak a turizmust megjelenítő intézmények, az azt támogató kapcsolatrendszerek, megjelentek az utazásnak a leghajmeresztőbb, legszélsőségesebb formái, melyekkel párhuzamosan bővülnek a hagyományos turizmus kapacitásai is. Ma már nem ismerjük Földünknek olyan pontját, ahová ne lenne lehetőségünk ellátogatni, igaz a különböző területek turisztikai megoszlása érzékelhető különbségeket mutat. Éppen ezért a turizmus egyik alapvető célja, és hitvallása, hogy az embereknek minél szélesebb körben, és módon prezentálják a világ talán kimeríthetetlen turisztikai lehetőségeit. A XXI. századi ember műveltségéhez az olvasottságon, a szakképzettségen, és a virtuális informáltságon kívül hozzá tartozik a valódi, megélt élmény birtoklása is. Ez pellengérezi, finomítja a modern homo turisticus gondolkodását, árnyalja, színesebbé teszi a világról alkotott képét. Dolgozatomban igyekszem bemutatni a turizmus eme óriási méretű rendszerének formális és informális hátterét, fejlődéstörténetét, egészen az ókortól napjainkig. Megemlítek néhány a turizmus történetében engedhetetlen fontosságú úttörő személyiséget, akik valóban aknamunkát végeztek a világ felfedezésében. Röviden bemutatom a modern európai turizmus intézményrendszerét, melyek nélkül nem működne a turisztikai „ipar”, és bemutatok egy speciális turisztikai formát, a falusi turizmust, melynek újabban hazai vonatkozásai is vannak.

6

Különbségeket vonultatok fel a csoportos és az egyéni utazások kapcsán, majd részletezem a média szerepét a fejlődő idegenforgalomban, a turisztikai újságírás, és filmezés tárgykörén keresztül. Ezután izgalmas utazást tehetünk a világ olyan pontjaira, melyek méltatlanul, ámbár racionális okokból is kifolyólag sosem szerepeltek a közép-európai utazó top-listáján. Egyúttal megpróbálom megmagyarázni, miért is alakult ki e közép-európai ember számára ilyen homogén világismeret, mely igencsak korlátozza uticéljainak színességét. Legvégül, mintegy érdekességképpen megmagyarázom a célországokban bekövetkezett természeti, és ember által kiváltott katasztrófák hatásait a későbbi beáramló turizmusra nézve. Dolgozatomat előre láthatólag egyfajta hiánypótlásnak tekintem. Azt a hiányt pótolnám vele, amire a dolgozat beltestében gyakran utalásokat is teszek, azt ugyanis, hogy a turisztikai közlésnek a médiában (legyen az a televízió, internet, vagy a sajtó) feladata lenne a kevésbé ismert turisztikai célországok nagyközönség előtti pozitív diszkriminációja. Ezzel szemben a mai médiavilág ellenkezőleg, vagy ambivalensen áll a kérdéshez. A turisztikai status quo nyilvánvalóan gazdasági, és diplomáciai érdek, ám az idegenforgalom prosperálásának nem kedvez, és előbb-utóbb vakvágányra vezeti azt. Erre a viselkedésre szeretnék dolgozatommal reflektálni, és a homogén turisztikai felfogásnak alternatívát szolgáltatni. Segítségképpen mellékelek néhány plusz információt a függelékben, illetve egy kisfilmet, melyet CD-re írva csatolok a dolgozathoz.

7

2. A turizmus leírása és fejlődéstörténete

A turizmus fogalma és jelentősége A turizmus világjelenség. A XXI. század elején, egy új évezred kezdetekor a világ gazdaságilag fejlett régióiban a hétköznapi élet szerves része a szabadidő változatos eltöltése. Nehéz elképzelni, hogy a szabadidő eltöltésében az utazás ne lenne az elsők között a sorban. Természetesen a Föld számos pontján, még a legfejlettebb régiókban is sokak számára a megélhetés, a létfenntartás biztosítása az elsődleges, így a világ egyik legdinamikusabban növekvő ágazatának csak vágyálmaikban lehetnek aktív résztvevői. A kontrasztok óriásiak. Hiszen egy angol munkanélküli a segélyből a dömpingáron kínált kanári-szigeteki utakra is befizethet, míg egy magyarországi minimálbéren fizetett alkalmazottnak marad a színes katalógus. Mintha a turizmus története újra meg újra ismételné önmagát, hiszen mindig voltak kivételezettek, akik élvezhették a helyváltoztatás óriási élményét, és sokak, akik nem. Meg lehet figyelni azt a történelmi folyamatot, amely hosszú évszázadokon keresztül csak keveseknek adta meg a lehetőséget, és csak a huszadik század második fele hozta meg a világ egy részének azt, hogy a hétköznapi életének részévé tehette az utazás élményét. A turizmus fejlődése szoros kapcsolatot mutat a közlekedési eszközök fejlődésével, hiszen a turizmus egyik legfontosabb kínálati eleme a közlekedés. A közlekedés változásai mindig nagy változásokat okoztak a gazdaságban és a turizmusban is. Természetesen a turizmus nem független a társadalmi-gazdasági változásoktól sem. Birodalmak alakulnak, tündökölnek és letűnnek, kultúrák alkotnak csodákat és felejtődnek el hosszú időre, de az ember igénye a változatosságra és a megismerésre örök hajtóerő marad. Morita Akio a SONY alapítója és vezetője így ír könyvében a "Made in Japan"-ban: "Apám a saját apja példáját követte. Azt szokta mondogatni, hogy a világ minden pénze sem szerezhet senkinek műveltséget, ha az illető nem hajlandó leülni és keményen tanulni. Ám a pénz mégis biztosíthatja a műveltség egy fajtáját, azt a műveltséget, amelyet utazással szerezhet meg az ember." 8

Az utazás sokkal több annál, mint amit csak egyszerűen elképzelünk, vagy gondolunk róla. A továbbiakban az idegenforgalom és turizmus kifejezéseket, mint szinonim fogalmakat használom és remélem, hogy a jövőben egyre inkább a turizmus elnevezés honosodik meg. Az idegenforgalom elnevezés nevében hordozza az "idegen" kifejezést, amely idegen éppen a vendégfogadással, vendég-barátsággal szemben. Éppen ez a kis szójáték vezet mindenkit rá arra, hogy van, létezik egy kifejezésünk, amelyet bátran használhatunk. Ezért találkoznak mindkét kifejezéssel a jelenlegi hazai turisztikai szakirodalomban. A két szót együtt használni, és kötőszóval azonban komoly szakmai hibát jelent! A következőkben a turizmus definíciójának múltbeli és jelenlegi változatait mutatom be: A múltbéli magyarázat: "Az idegenforgalom fogalma alatt két dolgot értünk, egyrészt egy emberi magatartást, amelyet kívülről a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely pszichikai-fizikai hajtóerőre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust. A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásból és tartózkodásból eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben az utazást és tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve jövedelemszerző tevékenység motiválta."1 A definíció korszerű továbbgondolásával: "Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívüli valamennyi helyváltoztatást és tevékenységet értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagitechnikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két formája van a szabadidő-turizmus és hivatásturizmus. A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívül szabadidőben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyet az ember változatosság igénye motivál. A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek összessége."2

1

Hunziker és Kampf – 1942

2

Dr. Lengyel Márton – 1986

9

A WTO vagy másik elnevezésén OMT (Organizacion Mundial del Turismo), azaz az Idegenforgalmi Világszervezet és az Interparlamentáris Unió 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozata a turizmusról (a fenti Dr. Lengyel Márton által jelzett definíciót alapul véve) a következő definíciót tette közzé: "A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az ezekből eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat." Definiálni kell még az alapfogalmak között a turizmusban résztvevő személyt, a turistát is, vagyis ki a turista? A nemzetközi idegenforgalom szereplői látogatók, akik •

turisták, amennyiben 24 óránál többet töltenek a meglátogatott országban (a 24 óra tehát legalább egy éjszakai szállás eltöltését feltételezi)

•

kirándulók, amennyiben a tartózkodásuk nem éri el 24 órás időtartamot.

•

Átutazóknak nevezzük azokat a kirándulókat, akiknek a tartózkodása nem az adott ország meglátogatására szorítkozik, hanem csak tranzit állomásként, tranzit útként használják az adott ország felségterületét.

10

Turizmus fejlődéstörténete:

Annak érdekében, hogy megérthessük a modern turizmus mechanizmusát, struktráját vagy ebben a média szerepét, röviden át kell tekintenem az egyetemes turizmus fejlődéstörténetét egészen az ókortól napjainkig. Részletezni fogom az egyes történelmi korok utazási módozatait, amennyiben ezek összefüggésben lehetnek a modern turizmus kialakulásával. Pár példán keresztül bemutatom a földrajzi felfedezéseket és azok hatásait úgy a politikára, gazdaságra, mint a kialakulóban lévő turizmusra. Az ókor Hellász Természetesen az ókori civilizációk kapcsán még nem beszélhetünk szervezett turizmusról, de még pihenésközpontú szervezetlen utazgatásról sem. Azonban azt a legrosszabb szándékkal sem állítanám, hogy nem létezett vagy nem volt kialakulóban a turizmusnak valamilyen kezdeménye, csírája. Az ókori görög világban kialakult, majd elterjedt gyarmatosításnak (kolonizálási folyamat) köszönhetően fellendült az utazás. Az emberek olyan helyeket látogattak, amelyek a görög identitást erősítették. Ilyenek voltak például a sportrendezvények, ƒ Olimpia (Olympia városában) ƒ egyéb sportversenyek és a templomok és szentélyek látogatása: ƒ temlomok ƒ szentélyek,jósdák Ez utóbbiak a kor viszonyai közt nemzetközi intézmények voltak, így még ma is fő turisztikai látványosságoknak számítanak Görögországban.

11

Ezek közül legjelentősebbek: •

Dodona-i szentély, mely Zeusz nevéhez fűződik. Közepén tölgyfa helyezkedik el, mely leveleinek susogása adta meg a jóslat alapját.

•

Delphoi-szentély

•

Aszklépiosz-szentély: 15 nagy szentélye volt (pl.: Kos sziget, Athén, Epidaurosz ünnepségek, zenei-költői rendezvények színhelye fürdő és gyógyturizmus működött itt)

•

Epheszosz-i Artemisz-templom - a 7 csoda egyike amely ma Törökországhoz tartozik.

Állami ünnepségek alkalmával a görög poliszokban megjelentek hivatalos idegenforgalmi szakemberek is a proxénoszok. Ők képviselték saját városukat egy másik városban.(Ma a tiszteletbeli konzuloknak felelnének meg) Róma A római impériumban a fejlett infrastruktúra, azaz nagyvonalakban az elsősorban hadászati és kereskedelmi célból kiépített úthálózat mely 90.000 km kövezett és 200.000 km mellékútból állt a Birodalom fénykorában. Ennek egyik ragyogó példája a csaknem 3000 km hosszú „Borostyánkő-út” , ami Rómát kötötte össze a Balti-tengerrel. Ha a római utazást más mércével mérjük, és kifejezetten kiváltságosok pihentető időtöltésére gondolunk, Caracalla császár thermái jutnak eszünkbe. Caracalla 206-216 között felépítette Rómában thermáit, 110.000 m2 fürdőt sportpályákkal, nyitott medencékkel, hideg-meleg-forró vizes zártmedencékkel, szaunával, melyben a kemencék fémlemezeket melegítettek és a forró levegő cirkulációja adta a gőzt a helyiségnek. A gazdag rómaiak üdülővárosokat alakítottak ki a Nápolyi-öbölben, Baiaeben és Ischiaban. Kialakult egy úgynevezett kulturális turizmus is, ami egy arisztokratikus sznobszubkultúrára támaszkodott. Divat volt körükben Görögországba járni, görög szavakat, kifejezéseket használni egymás közt.

12

A középkor A Római Birodalom bukásával elpusztult a jól megépített úthálózat jelentős része, ezáltal megszűnt a tömeges utazás. Ami a turizmus fogalmába belefér, azt a házalók , csavargók, tudósok, illetve misszionáriusok, egyházfejedelmek és az uralkodók kisérete merítették ki. Tömegével mindössze két elkülöníthető réteg utazott: a céhlegények és a zarándokok. 14-19. század - a céhutazások kora A céhlegények predesztinálva voltak tanulmányútjaikra, hiszen mikor betöltötték 20. életévüket, és nagyjából kitanulták mesterségüket, külföldi tanulmányútra indultak, ahol tapasztalatokat gyűjtöttek. Nem létezett iparosképzés, és ritka volt az olyan szakmai információ is, ami koncentráltan helyezkedett el. A céhutazások másik oka a munkanélküliség. A céhtermékek készítése szabályozva volt ezért nem a keresletre épült. Azt hogy egy céhlegény milyen messze utazott, két tényező befolyásolta: a szakma specifikuma, azaz hogy mennyire volt ritka, másrészt a gazdasági tényezők, amelyek egy adott térség ellátottságát határozák meg. A céhesutazások kedcelt cálpontjai ezidőtájt Svájc, Németalföld, Dánia, Svédország, Magyarország, Erdély(szász városok), Baltikum, Cseh-és Morva területek, Lengyelország, Nyugat-Franciaország és Párizs. Zarándoklatok A zarándoklatok tulajdonképpen végigkísérték az egész középkort a kora feudális időktől kezdve egészen az abszolutizmusok bukásáig. Léteznek ma is zarándokhelyek, elég ha csak Mekkára vagy Fatimára gondolunk, ám ezek ma már nem szövik át társadalmunkat, látogatásuk már nem „kötelező”. A korai zarándoklatok négy típusát különböztetjük meg: a vezeklést, ereklyekultuszt, a gyógyító-, és a politikai zarándoklatokat – ám ezek nem tartoznak szorosan az utazás témaköréhez, ezért részletesen nem térek ki rájuk. Ezzel szemben a dolgozat szempontjából érdekes kérdésnek tűnik ezen zarándoklatok felépítése, megszervezése. 13

Elsőként folytak a zarándokút előkészületei: -végrendelkezés -pénzbeszerzés (gazdagoknak jobbágyadó, egyházi kölcsön - szegényeknek koldulás) -helyettesítés biztosítása a mindennapi feladatokhoz -útitársak keresése -zarándokjelvények megadása, átadása(bot, tarisznya, hosszú ing, zubbony) Ezután következett a zarándokjog(ok) megadása és ávtétele, melyek lehettek személyi jogok, azaz mentességek az útvám, hídvám egyéb illetékek alól, vagy lehettek vagyon és családvédelmi mentességek. Természetesen ezek az intézkedések is csak a gazdagoknak, nemeseknek jártak. A zarándoklatok harmadik része maga az utazás volt: -gyaloglás(legalább az elején és a végén) -mezitláb -nem kövezett utakon haladtak -a zarándokutak nem azonosak a kereskedelmi útvonalakkal, hanem kolostorok hálózata melyek a szállást adták. A zarándokutak szervezését valódi társaságok vagy az egyházak bonyolították, elhelyezésük vendékfogadókban illetve a már említett kolostorokban történt. Itt megemlíteném hogy a XV. században Rómában már több mint ezer(!) vendégfogadót jegyeztek. Ha figyelembe vesszük a kor és napjaink infrastrukturális különbségeit – melyekre a dolgozatom 6. fejezetében részletesen ki is térek –, beleértve az utak szervezését, előkészületeit, anyagi kritériumait is, megdöbbentő hasonlóságot fedezhetünk fel e zarándokutak és a modern szervezett turizmus között. A nagy zarándkutak helyszínéül Jeruzsálem, Róma, Santiago de Compostella, Fatima, Tours, Monte Gargano szolgáltak. A középkor utazási formái Mint a modern kor turizmusának, a középkori utazásoknak is megvoltak a jól elkülöníthető formái. Hiszen ma sem mindegy mikor, hová és milyen célból utazunk. Lássuk tehát a kor utazási formáit pontról-pontra: 14

1.Uralkodói utazások Bár nem annyira szabályszerűek ezek az utak, de a 10.századtól rendszeressé váltak. Mivel a feudalizmus időszakában az anarchia miatt nem biztos a király hatalma, a középkor korai századaiban folyton úton voltak, az utazás számukra a túlélést biztosította. Mindenhol felélték az adót, majd továbbálltak. 2.Céhes utazások (fent említve) 3.Tudósok,nemesek utazása A lovagi utazások, avagy kavalier tour-ok a 16.századtól váltak rendszeressé, melyeknek létrehívója az abszolutista állam(elsősorban Franciaország). Az abszolutizmusokra jellemző az uralkodó abszolutisztikus hatalma, és az a ma már nem túl népszerű felfogás, hogy az uralkodó nem a rendekre támaszkodott, hanem adóbevételekből fenntartott hivatali apparátusra és zsoldosseregre. A lovagokat útjaik során sokrétűen képezték. Ezalatt értendők a taulmányutak, kapcsolatok más országbeli családokkal, lovagiskolákkal, nyelvoktatás, teológiai, világi taulmányok elsajátítása. Talán épp nekik köszönhetőek az egyetemek, lovagiskolák kilakulásai és széleskörű elterjedései. •

Ritterakademie (lovagakadémia-1700)

•

Göttingeni egyetem (1734)

•

Halle-i egyetem (1694)

Az úgynevezett tudósutazásokat is az abszolutizmus hívta életre, de már korábban megfigyelhető a polgári tudósokra való szükséglet a királyi udvarokban. Főleg a XVI-XVII. századra tehetőek, célpontjaik Párizs, Róma, Itália, Anglia voltak. A tudósok, teológusok, jogászok, professzorok, udvarmesterek utazásaik során sokoldalú képzettségre, latin nyelvtudásra tettek szert. Létezett egy ún. Respublica Literaria, azaz a tudósok virtuális társasága is, igaz ennek tagságához számos feltételnek meg kellett felelni, és nagy távolságokra kellet utazni. 15

A tudósutak zárt rendszerben történtek, nem a közutakon, hanem kolostorok, könyvtárak és más tudósok háza között ingáztak, ezért a szakma „láthatatlan utak”-nak nevezi házról-házra történő utazásaikat. 4.Kereskedelmi utazások A középkori utazási formák közül – akárcsak a maiak közül – nem hiányoztak a kereskedelmi célú utazások. Egyik águk az európán belüli, szárazföldi kereskedelemre korlátozódott. Ennek kialakulása a XIV-XV. századra tehető. Jellemzőik: •

rendszeres kereskedelmi szállítások

•

saját megbízott, kereskedősegéd szállítja az árut

•

a nagykereskedő otthon maradt, ott a központ és a raktár: kontoreladás

•

létrejöttek a kereskedőtársaságok, melyek céhes mintára szerveződtek meg

•

elterjedt az írásbeliség, a szabályozott könyvelés

Létezett még a házalókereskedelem is, amelynek funkciója a falusi népek háztartási cikkekkel való ellátása, mivel ezek ritkaságnak számítottak. A házalókereskedelem fénykora a XVIII századra tehető, de még a XIX. században is igen népszerü volt. E szárazföldi, relatíve kis távolságokra korlátozott kereskedelem mellett voltak nagyobb távolságokba irányított kereskedelmi utazások is. Ezeket a kor technikai színvonalának megfelelően általában hajókkal, vagy Ázsia irányába kocsikkal bonyolították le. Ha első blikkre említjük a középkori távolsági kereskedelmet, előttünk Magellán, Kolumbusz, Pizzaro utazásainak képe jelenik meg. Valóban, ezek az ún.nagy földrajzi fölfedezések olyan hatalmas jelentőséggel bírtak, hogy most külön taglalnám a fölfeezések előtti, majd utáni keerskedelmi utakat. A földrajzi felfedezések előtti európai távolsági kereskedelem túlnyomóan az akkorra modern állammá kifejlődött Német-Római császárság és a Frank Birodalom között zajlott. Esetenként Angliába is kereskedtek, ám ez inkább a másik nagy utazó nép, a vikingek, és más skandináv

16

népek kenyere volt. A Frank Birodalom kereskedelme márcsak azért is korlátozva volt, mivel ekkoriban teljes egészében arab fennhatóság alá került a Nyugat-Mediterráneum. A vikingek viszont óriási távolságokat tettek meg hajóikon, így hamar ellenőrzésük alá vonták Izlandot(860) és Grönlandot(984), sőt a történészek körében népszerű az a feltevés hogy a vikingek( esetleg más skandinávok) elérték Észak-Amerika partjait is. A német-római császárságból elsősorban a már említett Frank Birodalomba és a még nem említett, de nagyon jelntös Baltikumba vezetett az út.A németek a XIV. századra kiépítették a Hansa-vonalat, ami partmenti kereskedővárosokból állt: Lübeck, Hamburg, Rostock, Wismar, Danzig. Később 200 kisváros csatlakozott a Hansa-Linien-hez. A földrajzi felfedezések előtti transzkontinentális kereskedelemre jellemző a folyamatosság és az, hogy már az ókorban kialakult útvonalakat használták a középkorban is.

•

Bors-út – II. századi térképen szerepelt – vizi-út: Vörös-tenger→Szomáliai-partok→Indiai-óceán→India→Indonézia – fűszerkereskedelem – VII - XV. századig iszlám befolyás alatt állt

•

Fahéj-út – II.századi térképen szerepelt – szárazföldi és vizi út:Alexandria→Szomália→Indiai-óceán →Madagaszkár→Indiaióceán közepe→Indonézia – XV. századig - iszlám fennhatóság alatt állt

•

Selyem-út – az ókori Kínában kezdik építeni az ie.II. században,Vu-Ti császár idején - útvonala Kínától egészen a perzsa területekig vezetett – VII -VIII. századtól arab fennhatóság alatt –VII - XI. század – a Földközi–tenger medencéje is iszlám –XI. századtól a Levantei kereskedelemhez kapcsolódik –szárazföldi végpontjai: Bizánc és Antiochia

17

–viszontagságos időszak: XIII-XIV. század - mongol előretörés –1275-ben Marco Polo(velencei) felfedező a Selyem-úton Kínáig megy vissza (ld. még 3. fejezet) -árucikkek:selyem,brokát,damaszt,fátyolszövetek,gyapot,teveszőr,elefántcsont(indiai), porcelán,festékek,fűszerek,illatszerek,orvosság,gyöngy,drágakő •

Levantei kereskedelem -XI. századtól a Selyem út vége nyomán –olasz kézben:Velence,Genova központokkal(háború→Velence kiemelkedik) –nagy haszonra tesznek szert: a keresztescsapatokat átviszik a Szent Földre bank-és hitelügyletek átveszik a bizánci kereskedelem útvonalait –XV. századtól hanyatlásnak indult

A nagy földrajzi felfedezések okai gazdasági és politikai eredetűek. A XIII-XIV. századi európai hatalmak, nem is gondolták volna, hogy a közeljövőben sor kerülhet ilyen kaliberű változásokra, amelyek alapjában véve fogják felforgatni az egész világot. Ám ekkor még nem érte el Európát a török hódoltság, és a kontinens aranytartalékai is kielégítőnek tűntek. Az 1400-as ávek közepére azonban az Oszmán Birodalom elzárta a keletre vezető utakat, amelyek megakadályozták az Indiával folytatott oly fontos kereskedelmet. A XV. században lassú fejlõdés indult meg: fejlõdött az ipar és a mezõgazdaság, s a népesség is növekedett. Ez nagymértékben hatott a nemzetközi kereskedelemre. Mivel Nyugat-Európa már nem tudta a megnövekedett népességet ellátni élelemmel, kialakult a kontinentális munkamegosztás, miszerint Kelet-Európa mezõgazdasági termékeket szállított az iparcikkekért cserébe. Ennek következménye lett Kelet-Európában a második jobbágyság kialakulása. Az olcsó nyugati iparcikkek pedig megfojtották itt az ipart, ezzel indul meg az sok évszázados lemaradás, mert keleten inentől kezdve stagnált a fejlõdés. Az egyre növekvõ kereskedelem szomjazta a nemesfémet, amit eddigre a Távol-Keleti kereskedelem kiszívott Európából. A bányák is kimerültek, tehát pont akkor csökkent a hozam, mikor növekednie kellett volna.

18

A nagy felfedezések elindítói nem a spanyolok, hanem szomszédaik a portugálok voltak. Tengerész Henrik azért hozatta létre hajózási iskoláját, hogy Afrika megkerülésésével új kereskedelmi útvonalat találjanak India felé. 1487-ben Bartolomeo Diaz kapitánynak sikerült is elérnie a Jóreménység-fokát, pár évvel később pedig Vasco da Gamma Afrika megkerülésével eljutott Indiába. A spanyolok tehát nagy lemaradásban voltak nyugati riválisukkal szemben, melynek oka nem más, mint az arab hódoltság. 1492-ben a reconquista által fölszabadult állam aztán nagy sebbel lobbal próbálja behozni hátrányát. Nem csoda hát ha még azon évben elfogadja egy genovai hajós, Cristoforo Colombo kérését, ami nem kevesebb mint eljutni Indiába nyugat felől.Bár akkoriban ez képtelenségnek tűnt, egy ideig mégis abban a hiszemben élt a világ hogy megtalálták a nyugati átjátrót Indiába. Ám rövidesen egy Amerigo Vespucci nevű csillagász-utazó bebizonyította hogy a hely, ahol Kolumbuszék jártak nem más mint egy új földrész, az Újvilág.Történelmileg kétség kívül az egyik legizgalmasabb fejezethez, Amerika leigázásának(vagy ízlés szerint meghódításának)fejezetéhez érkeznék, ám az utazás, turizmus fejlődéstörténetét figyelembe véve rátérek inkább a hódítások hatásainak leírására és a XIX. század utazástörténetére. Előbb azonban felsorolás szintjén érintem a további nagy utazásokat: •

1500. Cabral érinti Brazíliát,ami portugál gyarmat lett.

•

1511. Las Calsas szerzetes javaslatára a gyenge indiánokat megkímélve behurcolták az első afrikai rabszolgákat.

•

1519-21.-Magellán hajója elsőként hajózta körül a Földet, ám a felfedezőt a Fülöpszigeteken megölték –Fernando Cortez meghódította az azték területeket (Mexikót). Itt élt a legcivizizáltabb indián civilizáció. A mítoszt felhasználva, lőfegyvert, lovat alkalmazva leigázzák őket.

•

1531-34. Pizarro meghódította az inka területeket és megalapította Lima városát.

•

1535-37. Almagro meghódítja a maya területeket (Chilét).

•

1546. Potosziban megnyitották az nagy ezüstbányát.

•

A XVI. századra Dél-Amerika nagy része spanyol fennhatóság alá kerül, de a XVII. századtól kezdve hanyatlásnak indul a spanyol birodalom.

19

További felfedezések, amelyek nem az amerikai kontinens meghódítását célozzák: •

1577-80. Sir Francis Drake angol kalóz a második, aki körülhajózta a Földet.

•

1584-ben létrehozták az első gyarmati telepet É-Amerikában-Virginia

•

1621-ben Waspok-„fehér protestáns angol telepesek,alapító atyák”- a Mayflowerrel megérkeztek az új földrészre.

•

1643-ban Új-Anglia Egyesült Gyarmatai néven államkezdeményt hoznak létre

•

1648-ban Gyesnyev Ázsia ÉK-i partjainál megközelíti az Északi-átjárót.Az amerikaiak a másik oldalt(Alaszka) jóval később fedezik fel.

•

1642-ben a Csendes-óceánon keresték a déli földrészt, Abel Tasman holland hajós körülhajózta Új-Zélandot.

•

1770-ben James Cook feltérképezi Kelet-Ausztrália partjait (részletesen a 3. fejezetben).

A nagy földrajzi felfedezések hatásai Természetesen ezeknek a világot megmozgató felfedezéseknek óriási hatásuk volt mind a gazdaságra ,mind pedig a politikára. Az utazások gazdasási hatásai: •

átrendezte a világgazdaságot (Spanyolország, majd Anglia világhatalommá vált)

•

centrumeltolódás következett be a Földközi-tenger térségétől az Atlantikum felé

•

kereskedelmi központok lehanyatlottak (Velence,Genova,Hanza-városok)

•

kereskedelmi utak elvesztették jelentősségüket

•

új központok alakulnak ki Lisszabonban ,Sevillában, Rotterdamban és az angol kikötők mentén

•

nemesfém beáramlás következtében árforradalom alakult ki

•

új termények megjelenése Európában: kukorica, burgonya, dohány, paprika, paradicsom, napraforgó, bab, kakaó, kaucsuk, kokain

•

megnövekszik az ipari termelés

20

Az utazások politikai hatásai a világra:

•

gyors váltógazdaság alakul ki, ami Spanyolország és Portugália gyors felemelkedését, majd viharos bukását jelenti mintegy százötven év leforgása alatt (XV-XVI.század)

•

az európai kultúra dominanciára tesz szert

•

új politikai hatalmak születnek a már hatalmas anglia és Franciaország mellett felemelkedik Hollandia is.

A modern turizmus kibontakozása Ezek a változások nemcsak a politikában és a gazdasdágban érvényesültek, hanem az élet számtalan más területén is. Megváltoztatta a családszerkezeteket, befolyásolta az emberek világképét, relációjukat az egyetemes világképhez, a vallásokhoz, és bizony hihetetlen befolyással volt az utazások fejlődésére. A XIX. Században megindult a kutatási célú, felfedezői turizmushullám. Gondoljunk csak Alexander Humbolt ázsiai felfedezéseire a századelőn, vagy Darwinra, Beringre, Stanleyre, aki gyalog kelt át Afrikán, ahol találkozott az elveszettnek hitt Livingstone-nal. (ld.: 3. fejezet) Ekkortájt indul be Földünk minden pontjának felfedezése. Az ebbe fektetett óriási energiák statisztikailag is jól kimutatható fejlődést eredményeztek: Az 1600-as évekre a földrajzi fekfedezések hatására ismertté vált a Föld 49%-a, a szárazföld 32%-a. A XIX. századra a felszín 83%-a, a szárazföld 60%-a ismert. A XX. századra kevés ismeretlen hely maradt. A század második felére tulajdonképpen minden feltétel adottá vált a modern turizmus kialakulásához. Már csak az isteni szikra hiányzott, ami beindítja a tömeges érdeklődést a pihenésorientált turizmus iránt. Ez pedig nem volt más mint az infrastruktúra gyors kiépülése. Ennek első állomása a postakocsis szolgálat volt. A postaszolgálat Az információ ilyen formában történő szállítását már a Római Birodalomban, Claudius császár (I.század végén) alkalmazta, majd a XV. században az uralkodóhoz kötődően újra

21

használták. 1490-ben a Habsburg Birodalomban a Thurn und Taxis család szervezi meg a birodalmi szolgálatot. Eleinte az állam használta, de később már vállalták, hogy magánleveleket is továbbítanak. 1690-től személyszállításra is vállalkoztak. Az utasszállító postakocsi az ún. „delizsánsz” rendszeressé a XVIII. századtól vált. A rendszer független volt a kereslettől , és mivel mindig azonos időpontban indultak, így a menetidő alapján kikalkulálható volt a menetrend. Átszállás is lehetséges volt, mivel metszették egymást az útvonalak. Ez a fajta utazásszervezés áttört a ciklikus időfelfogáson, és hamarosan elterjedt a mechanikus (lineáris) időfelfogás. A vasút Az 1800-as ávek elejére azonban olyan népszerűvé váltak az ilyen menetrendszerű utazások, hogy a postaszolgálat már nem győzte az iramot. Szerencsére az első technológiai forradalomnak köszönhetően 1825-ben átadták az első vasúti vonalat és ezzel megkezdődött a tömegszállítás. A vasutak kiépítése gyors iramban történt. A vonatok nem csak nagy kapacitásuk miatt voltak olyan népszerűek. A század második felére tulajdonképpen minden fontos helyre vezetett vágány és a vonatok sebessége is megsokszorozódott: •

1929 – Rocket féle gőzmozdony 42 km/h sebességgel száguld.

•

1981 – A London - Birmingham vonalon 140 km/h a megengedett(!) maximális sebesség.

Már elég hamar, 1846-ban megnyitották az első magyarországi vasútvonalat Pest és Vác között, és ezt követően számos más nagyvárosba is indítottak vonatokat. 1867 után kezdték a nagy vasútvonalakat kiépíteni .Kezdetben magánvállalkozás formájában, majd az állam anyagi garanciát, kamatbiztosítást vállalt, mivel túl nagyok voltak a beruházások mértékei. Az 1880-as években Baross Gábor minisztersége idején állami kézbe kerültek a vasútvonalak. Mint említettem, az infrastruktúra kiépülésével az utolsó fázisához érkezett a modern, mai értelemben vett turizmus kialakulása. Minden igény megteremtetett a tömeges és differenciált utazáshoz-utaztatáshoz. 1841-ben megszületik a modern turizmus a Angliában a Tomas Cook and Son nevű világelső utazási iroda megszületésével. A társaság kezdetben különvonatokat szervezett a népszerű angol fürdőhelyekre, illetve tiltakozásokra, tüntetésekre is vállalt útszervezéseket. Az első kontinentális utazásokat a párizsi világiállításra és európai körutakra szervezték. 22

Egyre nőtt az érdeklődés a nagy felfedezédek és a XIX. századi tudományos földrajzi felfedezések nyomán megismert területek meglátogatására is. Hamarosan, 1866-ban Cookék már az USA-ba szerveznek körutakat. Természetesen a kapitalisztikus világ kibontakozása nem engedhette a turizmus fejlődésének stagnálását, és mivel egy utazási iroda nem volt képes ellátni a kiváncsi tömegeket, hamar más utazási irodák is alakultak: Németországban például 1854-ben a Riesel és 1860-ban a Stangen. E században, akárcsak manapság kedvelt uticélnak a fürdőhelyek számítottak. Nem véletlen tehát, hogy az angliai Brightonba 1844-ben már 15.000(!) látogató érkezett és a németországi Cranz is tízezres tömegeket számlált 1860-ra. A modern turizmus tehát megszületett, és kisebb hullámvölgyeket leszámítva (világháborúk, olajválságok) napjainkig egyre csak bővült. Összegzésképpen érdemes megfigyelnünk azt a folyamatot, amelyben először kialakul az igény az utazásra(ókor), majd a szükség, és egyéb gazdasási politikai tényezők hatására elindul a térhódítás(nagy felfedezések, tudományos utazások a középkorban), legvégül pedig az infrastruktúra kiépülésével(XIX. század) megvalósul az álom: az emberek tömegesen, kedvtelés és ismeretszerzés céljából utaznak.

23

3. Úttörő utazás – korai utazások, felfedezések nyomában

Amint azt az előző fejezetben leírtam, az utazás történetében bekövetkezett nagy változásoknak - mint a földrajzi felfedezések, vagy a tudományos célú XIX. századi expedíciók - jelentős szerepük volt a XX. századi tömegturizmus kialakulásában. Ma már kevesen gondolnak bele, hogyan és miért alakultak ki a törekvések ezen utazási kísérletekre, és nagyon keveset tudunk a mögötte álló személyek kilétéről is. Az utazásoknak a közemlékezetben méltánytalanul elfeledett úttörőiről szeretnék ebben a fejezetben írni, külön tagolva őket a történelmi folyamatok kronológiájában. 1. A nagy felfedezések előtt: Marco Polo – az úttörők úttörője Marco Polo valószínűleg Velencében, esetleg a dalmáciai Korcsulán született 1254-ben. Apja, Nicolo és nagybátyja, Maffeo vállalkozó kedvű kereskedők voltak, akik irodát működtettek Konstantinápolyban és a Krímben. 1260-ban üzleti útra indultak Konstantinápolyból KeletÁzsiába, útjuk Kublaj kán nyári székhelyén, a Pekingtől északra fekvő Sangtuban ért véget. Európába a nagykán követeként tértek vissza 1269-ben, hogy a pápától száz tudóst kérjenek számára A Polo-testvérek második utazásukra magukkal vitték a 17 éves Marcót is, aki tanulmányai során már megismerkedett a Bibliával, Ptolemaiosszal, a keresztény teológia alapjaival. Két dominikánus barát társaságában - akik hamar visszafordultak -, 1271-ben indultak el Velencéből. A Poló testvérek 1275-ben adták át X. Gergely pápa levelét Kublaj nagykánnak, majd 17 évig éltek Kínában, Sangtu és Tatu (a téli főváros, a mai Peking) közt utazva. A mongol állam sok külföldit alkalmazott, mert nem bízott a kínaiakban. Az idősebb Polók műszaki feladatokat kaptak, katonai tanácsadók lettek. Marcót, miután megtanult kínaiul, a kán helyzetfelmérő utakra küldte Jünnanba, talán a burmai Tagaungba s a délkeleti Hangcsou városba is. Marco valószínűleg sókereskedelemmel foglalkozott. Könyvében keveset ír magáról, beszámolói inkább pletykák, mint megfigyelések. Írja, hogy három évig kormányzó volt a kanszui Jangcsou városban, de nem tudjuk, mi volt a neve 24

Kínában, ezért történetei nem vethetők össze a kínai feljegyzésekkel. 1292-ben egy mongol hercegnőt Perzsiába, Argun kánhoz adtak férjhez, és a Polók elkísérték. A nagykán nyolcvanéves volt, s féltek, hogy halála veszélyt hoz a külföldiekre. Csüancsou kikötőből indultak 14 hajóval, Vietnam, a Maláj-félsziget és Szumátra érintésével jutottak Ceylonba és Hormuzba, itt adták át a hercegnőt Argun kán fiának. Ázsia Marco Polo szemével: További útjukról keveset tudunk. Törökországban kifosztották őket, Konstantinápoly érintése után 1295-ben érték el Velencét. 1298-ban egy gálya kapitányaként Marco tengeri csatában vett részt és genovai fogságba esett. A börtönben a lovagregény-író pisai Rustichellónak diktálta le úti kalandjait, a mű francia-olasz keveréknyelven íródott. Marco 1299-es szabadulása után hazatért, jómódban élt és a városi tanács tagjaként halt meg. Amikor felszólították, hogy vonja vissza a sok valótlanságot, amit írt, azt válaszolta: a felét is alig írta le annak, amit látott. Marco Polo beszámolt a drágakő-bányászatról, a gyógyvizekről, a kőolaj alkalmazásairól, az öltözködésről, leírta a kán palotáit, a vadászatokat, a kínai városok gazdagságát, írt az asztrológusokról és a vallási ceremóniákról, a papírpénzről, a szőnyegszövésről. Ugyanakkor mesébe illő dolgokról, pl. kutyafejű emberekről is olvashatunk nála. A Föld méreteivel kapcsolatban Ptolemaiosszal szemben Erasztotenész becslését tartotta helyesnek, ez is áll közelebb a valósághoz.

Útleírásainak valódisága: Személyisége homályba vész - szinte minden, amit tudunk róla, az ő könyvéből származik. Azt viszont nem tudni, mit írt ő,és mit tettek hozzá mások. A könyv - a nyomtatás felfedezése előtt - nagy sikert aratott, hónapok alatt egész Itáliában elterjedt. Sokan másolták, több átdolgozása és fordítása készült, kiegészítették vagy rövidítették. Latin fordítója, egy Pipino nevű szerzetes, némely gondolatát eretneknek tartotta, ezért a könyvet megcsonkította. A szokatlan nevek is torzultak a másolások során.

25

A könyvnek hiteles példánya nincs, csak 140 kézírásos változata tucatnyi nyelven, ellentmondásban egymással. Egyes példányokat Marco is javított, így az anyag a középkori irodalom legnagyobb filológiai kihívása. Címe A világ leírása, és beszámol olyan helyekről is, ahol csak ismerősei jártak, mint Szibéria, Japán, India, Etiópia, Mezopotámia vagy Madagaszkár, de úti részletekről, személyes dolgokról ritkán szól. Az emberek inkább lovagregénynek, semmint útleírásnak olvasták.

Marco Polo megítélése sokszor változott, egyesek zseniális, nagy emlékezőtehetségű megfigyelőnek, a kán sikeres hivatalnokának tartják, mások hetvenkedő hazudozónak, aki oly fontos dolgokat sem említ, mint a Nagy Fal, vagy a kínaiak teázási szokása. Beszámolói jórészt arab és perzsa útleírásokkal egyeznek, így sokan feltételezik azt is, hogy sosem járt Kínában. Saját tapasztalatait pontosan írta le, a szóbeszéden alapuló elbeszéléseiben torzult adatok is akadnak. Könyve tágította a középkori Európa világképét: olvasóit szinte megrázta, hogy a kereszténységtől oly idegen kultúra is komoly értékeket hozothat létre. Az Il milione, a kor legfontosabb távol-keleti kézikönyve s lendületet adott a felfedezéseknek. E könyv tartalma segítette a Távol-Keletre induló Kolumbusz útját (ld.:ebben a fejezetben) Az alábbi képeken láthatjuk Marco Polo világútját (1. ábra), és időskori portréját (2. ábra). 3/1. ábra

3/2. ábra

26

1. A nagy földrajzi felfedezések korában3

Vasco da Gama 3/3. ábra 1460 körül született nemes családban, apja a sinesi erőd parancsnoka volt. Ifjúkoráról keveset tudunk, Évorában járhatott iskolába, matematikát és hajózást tanult. 1492-ben II. János Setúbal kikötőbe küldte, hogy fogja el a kalózkodó francia hajókat. Mánuel király megbízásából 1497. július 8-án Lisszabonból indult el, két 120 tonnás háromárbocossal, a Sao Gabriellel és a Sao Rafaellel, a Berrio nevű 50 tonnás karavellával s egy 200 tonnás szállítóhajóval (3 . ábra), hogy felkutassa az Indiába vezető tengeri utat. A Zöld-foki szigetekig velük tartott hajóján Bartolomeo Diaz, a Jóreménység-fok első megkerülője is. Az expedíció két tolmácsa arabul tudott, a harmadik több bantu nyelven beszélt, tehát felkészülten indultak útnak. Július 26-án érték el a Zöld-foki szigeteket, majd elkerülve a Guineai-öböl áramlatait november 7-én eljutottak a dél-afrikai Santa Helena-öbölbe, ahol összetűztek a bennszülött busman néppel. A kedvezőtlen szél miatt csak későn (november végén) haladtak túl a Jóreménység fokán, a Mossel-öbölben felállítottak egy úgynevezett padraót. E kőoszlopok közül, melyeket a portugálok felfedezéseik helyén emeltek, ma is több látható Afrika és India partjain. A karácsonykor elért partokat Natalnak (Karácsonynak) nevezték el. Január 25-én jutottak Mozambik partjaihoz, ahol a legénység skorbutja miatt egy hónapos pihenőt tartottak s kijavították hajóikat. Márciusban értek Mozambik szigetére, ahol da Gama megtudta, hogy a helyiek az arabokkal kereskednek, s hallottak már János papról is, a kontinens legendás keresztény uralkodójáról. A helyi szultán kalauzokat adott nekik, akik útmutatásával 1498 áprilisában eljutottak Kenyába. Mombasában a megmaradt kalauzokat da Gama megkínoztatta, majd szolídan kirabolt egy arab hajót és 18 foglyot ejtett. A délnyugati monszun segítségével május 20-án kikötöttek Kálikut dél-indiai kereskedővárosban, ahol a helyi uralkodó elfogta da Gamát, 3

A függelékben található még egy rövid leírás Bartolomeo Diazról

27

mivel az királya levelei mellé nem hozott ajándékot. Mikor a portugálok kirakták áruik egy részét, szabadon engedte őt, sőt a kereskedést is megengedte, de Gamáék a silány portugál árukért csak kevés szegfűszeget, fahéjat és drágakövet kaptak. A helyi uralkodót a portugálok ellen hangolták az arab kereskedők, így áruk és túszok kölcsönös lefogása, majd részbeni szabadon bocsátása után augusztusban el kellett hagyniuk a várost, öt-hat hinduval a fedélzeten. A kedvezőtlen szelek miatt visszafelé csak 1499 elején értek Kenyába, skorbut tizedelte legénységgel. Da Gama felgyújtatta Sao Rafael hajóját, maradék két hajójával március 20-án megkerülte a Jóreménység fokát. Da Gama a Sao Gabrielen szeptember 9-én futott be Lisszabonba, a reméltnél kevesebb fűszerrel és drágakővel, illetve alig 55 emberrel. A diadalmas bevonulás után lovagi címet, kegydíjat s birtokot kapott. 3/4. ábra 1502-ben tengernagy lett, s ismét útra kelt Indiába, húsz hajóból és 800 katonából álló hadiflottával. Útközben Mozambikban telepeket alapított, egy tanzániai emírt a hajóra csalt, majd megzsarolta, hogy fizessen adót a portugál királynak. Az indiai Kannanúr városánál elfogott egy arab hajót, kirabolta s felgyújtotta, a több száz zarándokutas mindegyike meghalt - ez da Gama legsötétebb tette. Ezután szövetséget kötött Kannanúr urával, s Kálikut ellen vonult. A várost szétlövette, a zamorint béke- és kereskedelmi szerződés megkötésére kényszerítette. 1503. februárjában indult haza, a fűszerekkel és gazdag zsákmányokkal megrakott 13 hajó októberre ért a Tejóhoz. (4. ábra) Azt nem lehet tudni, Mánuel hogyan fogadta a tengernagyot, de ő elégedetlen volt a jutalommal. Sines várost ígérték neki, de a Sao Tiago rend nem adta azt át, viszont 1504-ben Vidigueira grófjává nevezték ki. 1505-ig a király indiai tanácsadója volt, majd Évorában élt. III. János király 1524-ben India alkirályává nevezte ki, s ő 16 hajóval harmadszor is elhajózott Indiába. A flotta szeptemberben ért Goába, de a parancsnok nem sokkal később megbetegedett és 1524. szentestéjén meghalt.

28

Magellán 1519. szeptember 20-án indult el Magellán flottája a spanyolországi Guadalquivir-folyó torkolatából. Ezzel kezdődött a nagy kaland, bolygónk felfedezésének egyik legfontosabb fejezete: a Föld első körülhajózása. A Föld gömb alakját már az ókori görögök is tényként kezelték, s bizonyítani is tudták. A reneszánsz idején jutott el az ember addig, hogy ezt az elméleti elgondolást bebizonyítsa. Kolumbusz Toscanelli firenzei földrajztudós térképei alapján vágott neki az Atlanti-óceánnak, hogy azt átszelve, Ázsiába jusson. Ez nem sikerült mert útban volt az amerikai kontinens. Nem sokkal később megkezdődött a tengeri átjáró keresése, amely lehetővé teheti a Föld körülhajózását. Magellán volt az első, aki a déli, később róla elnevezett szoroson áthaladt. Fernando Magellán (5. ábra) - eredeti portugál neve Magelhaes - születési dátuma, helye bizonytalan: 1480. táján született Sabrosában vagy Portóban. Részt vett Albuquerque 15061511 közötti kelet-indiai expedícióiban. Később benyújtott egy tervezetet a Maluku-szigetek nyugati irányban való elérésére, de javaslatát elvetették.

3/ 5. ábra

1517-ben sértődötten Spanyolországba ment, s ott egy portugál csillagásszal, bejelentették az Indiai Tanácsnál, hogy a portugál tulajdonban lévő Fűszer- szigeteknek az 1494. évi tordasillasi, a világot a spanyolok és portugálok között felosztó egyezmény szerint Spanyolországhoz kellene tartozniuk. Magellán azt is bizonygatta, hogy az Atlanti-óceán és a a Csendes-óceán közt kapcsolat van. Hosszas alkudozás után aláírták a szerződést: Károly király vállalta, hogy a kincstár felszerel öt hajót, s ellátja két évre elegendő készlettel. A 239 fős flottilla 1519. szeptember 20-án elindult, ám csakhamar viszály tört ki Magellán és a spanyol kapitányok közt. A tengernagy egyiküket, Cartagenát leváltotta és lecsukatta, s 29

helyébe honfitársát, Alvaro Mexquitát nevezte ki. Novemberben elérték Dél-Amerikát, 1520 januárjában a La Plata torkolatát, amelyet Juan Diaz Solis spanyol tengerész 1516-ban már átkutatott. Magellán is bejárta az öblöt, de átjárót nem talált. Továbbhaladva felfedezték a San Matias-öblöt, majd április 1-jén a San Julian-öblöt, ahol Magellán elhatározta, hogy áttelelnek. Itt a spanyol tisztek fellázadtak, mivel kelet felé, a Jóreménység foka érintésével akartak a Fűszer-szigetekre menni. A zendülésen Magellán úrrá lett, néhány tiszt halála árán. A San Antonio megpróbált az öbölből kitörni, de a matrózok elfogták tisztjeiket és megadták magukat. Ugyanez történt a Concepciónon is. Magellán Quesada kapitányt lefejeztette, Cartagenát kitette a lakatlan partra, a többi lázadónak megkegyelmezett. Május közepén a Santiago felderítés során egy sziklás parton szétzúzódott. A legénység egy fő kivételével megmenekült. A környéket magas indiánjairól Patagóniának nevezték el. Augusztus végén elindultak, s elérték a Santa Cruz folyót. Október 21-én a déli szélesség 52. fokán, a Szűz-foknál nyugatnak fordultak. Két hajó előrement, s jelentették: találtak átjárót a Déli-tengerhez(!). Ám még soká bolyongtak a szigetek közütt, míg valóban kijáratot leltek. A San Antonio zsákutcába jutott és magára maradt. A tisztek elfogták Mexquita kapitányt és visszatértek Spanyolországba. A többi hajó szűk, hegyek közti csatornán hajózott, az indiánok őrtüzeiről Tűzföldnek nevezték el a vidéket. 38 nap múlva, 1520. november 28-án jutottak ki a szorosból. 110 napig hajóztak a Csendes-óceánon, és 1521. március 6-án, 17 ezer km után érték el a mai Fülöp-szigeteket. Cebu szigetén a szultánt rákényszerítették a kereszténység felvételére, s arra is, hogy legyen a spanyol király hűbérese. Új szövetségesük oldalán ütközetbe keveredtek, amelyben Magellán elesett. A Victoria nevű hajó 1522. májusban megkerülte a Jóreménység fokát, s végül 1522. szeptember 22-én ért Spanyolországba, körülhajózva a Földet. Az eredeti legénységből csak 18-an érkeztek haza. A hajóút a világ térképeinek teljes átrajzolását eredményezte. Kiderült, hogy a földfelszín nagyobb részét tenger borítja, amely egységes világóceánt alkot.

30

2. A változások nyomán (XVII.- XVIII. század)

James Cook Cook brit tengerészkapitány és felfedező volt; feltárta Kanada tengerpartját és az odavezető tengeri utakat (1759, 1763-67); a Csendes-óceánon át három felfedezőutat vezetett, a Délisarkvidék jégmezőihez éppúgy eljutott, mint a Bering-szorosig, felderítette Észak-Amerika partvonalát éppúgy, mint Ausztráliát és Új-Zélandot (1768-71, 1772-75, 1776-79). 1752-ben kormányossá léptették elő, majd három évvel később, amikor már nyolc évet töltött el a tengeren, az egyik bark (nagyobb méretű kereskedelmi vitorláshajó) parancsnoki helyét ajánlották fel neki. Ez az előléptetés olyan pályafutást ígért, amellyel a legtöbb tengerész megelégedett volna. Cook azonban önkéntesnek jelentkezett a királyi tengerészethez. Miután tiszthelyettessé és fedélzetmesterré léptették elő - mind a kettő altiszti rang -, 29 éves korában a „Pembroke” nevő hajó kapitányává nevezték ki. A Nagy-Britannia és Franciaország között zajló hétéves háború (1756-63 között) során a Viscayai-öbölben részt vett egy hadműveletben; itt megbízták egy elfogott hajó parancsnokságával. Ott volt Új-Skóciában Louisburg ostrománál és a Québec ellen végrehajtott sikeres tengeri és szárazföldi támadásban. A Szent Lőrinc-folyam nehezen hajózható szakaszainak felderítésével hozzájárult Wolfe tábornok partraszállásának sikeréhez. 1763 és 1768 között, miután vége lett a háborúnak, a „Grenville” nevű kétárbocos hajó parancsnokaként végigjárta Új-Fundland partjait. 1768-ban a Royal Society az admiralitással együttműködve megszervezte az első tudományos expedíciót a Csendes-óceánra, és a még eléggé ismeretlen 40 éves Cookot bízták meg annak vezetésével. Sietve kinevezték hadnaggyá, és egy szerény külsejű, de rendkívül szilárd felépítésű szénszállító hajót bocsátottak rendelkezésére Whitbyből. Cook azt a parancsot kapta, hogy vigye el a Royal Society tudósait és segédszemélyzetét Tahitibe, hogy onnan megfigyelhessék a Vénusz bolygó átvonulását a Nap előtt. Ez 1769. június 3-án megtörtént, és utána meg kellett találnia a déli földrészt, az úgynevezett Terra Australist (a mai Ausztrália). A tudósok érvelése szerint ennek azért kellett léteznie, hogy kiegyensúlyozza az északi félteke tömegét(!).

31

Tahititól délnyugatra, ahol elődei nyugat és nyugat-északnyugat felé vitorláztak a kedvező széllel, Cook elindult déli irányba, és megtalálta Új-Zélandot, majd a térképen rögzítette a sziget adatait. E nehéz feladat hat hónapot vett igénybe. Ezután ahelyett, hogy a Horn-fokot megkerülve hazaindult volna a nyugati széllel, nyugat felé átszelte a Tasman-tengert, és 1770. április 19-én elérte Ausztrália délkeleti partját. A 3200 km hosszú keleti part mentén észak felé vitorlázott, menet közben felméréseket végzett, és szerencsésen átkelt a queenslandi Nagy-korallzátonyon (Great Barrier Reef) - azóta is azt tartják, hogy ez volt a világ egyik legkockázatosabb hajóútja -, majd áthajózott a Korall-tengeren és a Torres-szoroson. Az egyik éjjel a hajó egy korallnyúlványba ütközött, de ellenállt az ütődésnek, és menetképes maradt. Legénysége mindaddig feltűnően jó egészségben volt, ám a szárazföldön kapott lázban és vérhasban harmincan meghaltak. Skorbutban viszont senki sem halt meg. (Ezt a betegséget a nem megfelelő élelmezés, a C-vitamin hiánya okozta, és a XVIII. században, a hosszú tengeri utakon részt vevő legénységeket ez tizedelte meg.) Ettől azért menekültek meg, mert Cook nemcsak a tisztaságról és a jó szellőzésről gondoskodott a legénységi körletben, hanem a megfelelő étrendhez is ragaszkodott, például tormát, savanyú káposztát és egyfajta narancskivonatot iktatott az étrendbe. A mód, ahogy matrózainak egészségét megőrizte, közmondásossá tette nevét hajós körökben. Angliába visszaérkezve parancsnokká léptették elő, és bemutatták III. György királynak. A Csendes-óceánnak volt még egy megfejtésre váró titka: létezik-e átjáró az Atlanti- és a Csendes-óceán között, és ez északnyugaton, Kanada és Alaszka körül, vagy északkeleten, Szibéria körül vezet-e. Bár Európából kiindulva már régóta hiába keresték a tengeri átjárót, feltételezték, hogy a Csendes-óceán északi részéről elinduló expedíció esetleg sikeres lehet. Nyilvánvaló volt, hogy Cook lesz az az ember, aki vállalja az átjáró felderítését. 1776 júliusában elindult a „Resolution”-nal és egy másik whitbyi hajóval, a „Discovery”-vel. A keresés sikertelen volt, ugyanis sem északnyugaton, sem északkeleten nem létezett vitorlás hajók számára használható átjáró, az út pedig Cook halálához vezetett. Egy csónak eltulajdonítása körül kitört rövid perpatvarban, Kealakekua mellett, a tengerparton polinéziai bennszülöttek meggyilkolták. Cook tevékenysége nyomán elmélyült a földrajzi felfedezések alapossága, magasabb szintre jutott a navigáció, a térképészet, a tengerészekkel való bánásmód, a kapcsolatteremtés a bennszülöttekkel, akár barátságosak voltak, akár ellenségesek; példát adott arra, hogyan 32

alkalmazható a tudomány a tengereken; eközben békésen, de jobban megváltoztatta a világ térképét, mint bárki más addig a történelemben.

3. A fehér foltok kifestésére (XIX.- XX. század)4

Amundsen- a sarkvidékek Marco Poloja

Amundsen eredetileg nem az általa meghódított Antarktiszra, hanem az Északi Sarkra készült. A cél érdekében megszerezte Nansen régi hajóját, a Framot. Indulás előtt értesült azonban arról, hogy az amerikai Peary már elérte a pólust, ezért irányt váltott és 1910 júniusában a Déli-sark felé indult. Ezt még legénységének is csak akkor árulta el, amikor kifutottak a tengerre. A norvégok a Ross-jéggáton, a Bálna-öbölben szálltak partra, s 1911 októberében, a vetélytárs Scott-tal egy időben indultak el. Amundsen és négy társa kutyaszánon, 52 kutyával a rövidebb, ám nehezebb útvonalat választotta. Az első szakaszon 111 kilométerenként élelmiszer- és tüzelőraktárakat létesítettek, a depókat magas zászlórudakkal jelölték meg. Meredek emelkedőn jutottak fel a Központi-Antarktisz fennsíkjára, ahol a tüzelő és élelem fogytával a felesleges kutyákat megölték, húsukkal táplálták a többit, de ők is ettek belőlük. A Déli-sarkot 1911. december 14-én érték el, egy hónappal Scotték előtt. Visszafelé minden harmadik nap leöltek egy kutyát, így érték el első raktárukat. 99 nap, 2800 kilométer után az expedíció minden tagja épségben jutott vissza 1912. január 25-én a bázisra. Amundsen ügyesen kamatoztatta hírnevét, és sikeres hajózási vállalkozást alapított. Továbbra is vonzotta a kaland: 1918-ban az amerikai Lincoln Ellsworth-szal a Maud nevű hajón indult az Északi-sark felé. Háromszor teleltek át, és bár a Sarkot nem sikerült megközelíteniük, végigjárták az Északkeleti Átjárót, a Jeges-tengerből a Bering-szoroson át a Csendes-óceánba vezető utat. Hajójuk végül a szibériai partoknál jégbe ékelődött. Ezután a sarki repülés

4

Stanley és Livingstone afrikai találkozásáról a függelékben

33

úttörője lett, 1925-ben Ellsworth társaságában két hidroplánnal indult Alaszkából az Arktisz felé, de 300 kilométerre a pólustól leszállásra kényszerült. Huszonnégy nap alatt harmincszor építették újra a jég-kifutópályát, míg sikerült felszállniuk. 1926. májusában a Norge nevű léghajón Amundsen, Ellsworth és az olasz Umberto Nobile a Spitzbergákról a sarkon keresztül Alaszkába repült. A sors fintora, hogy 1911-ben ő előzte meg a tragikus sorsú Scottot a Déli-sarkon, most azonban az amerikai Richard Byrd két nappal korábban, május 9-én érte el repülőgépével a pólust. Amundsennek további keserűséget okozott, hogy Nobile kicsinyes vitában elvitatta tőle a repülés dicsőségét. Mégis, amikor 1928. május 24-én az önállóan útra kelt Nobile léghajója a Spitzbergáknál szerencsétlenül járt, Amundsen egy percig sem habozott, hogy segítségére siessen. 1928. június 18-án Bergenből indult repülőn Nobile megmentésére, de többé soha nem látták: a gép eltűnt, bizonyára a tengerbe veszett. Nobilét és társait két nappal később megtalálták és egy svéd gép fedélzetére vette őket. A fejezetet tulajdonképpen kitérőnek, és olvasmányos pihenőnek szántam a dolgozatomban, ezért nem írtam sok felfedezésről és felfedezőről, akik szintén érdemesek a méltó közemlékezetre. Amellett, hogy ezeket a felfedezéseket historikus romantikával próbáltam bemutatni, nem vitathatjuk a kifejlődő tutrizmusban meglévő gyakorlati eredményeiket. Egyszerűbben fogalmazva, ezen felfedezők és felfedezéseik nélkül nem, vagy csak egész primitív formában alakulhatott volna ki a modern értelemben vett turizmus. A nagy földrajzi- és tudományos felfedezések, illetve a modern tömeges utaztatás közti furcsa kapcsolatot a Közép-Európai turizmus csapdája című fejezetben bizonyítom. Addig is rátérnék a modern értelemben vett utazásszervezeés infrastruktúrájának és intézményrendszerének bemutatására.

34

4. Az utazásszervezés infrastruktúrája a különböző médiumokban

Turisztikai infra- és szuprastruktúra definiálása A turisztikai infrastruktúra definiálása a turisztikai szakirodalomban különböző módon történik. A szűkebb értelemben vett turisztikai infrastruktúra magába foglalja az út-, a víz-, az elektromos, a távközlési- és a csatornahálózat összességét. Tágabb értelemben a turisztikai infrastruktúra a tárgyi fogadóképesség egészét jelenti, vagyis az alapinfrastruktúrára való ráépülés, a felépítmény, amely a szállás, az étkezés, a kereskedelem és az egyéb turisztikai szolgáltatások egészét magába foglalja. Ezek együttesen alkotják a turizmus kiszolgáló ágazatait. Egy tágabb megközelítés szerint a turisztikai infra- és szuprastruktúra fogalmához hozzá kell sorolni a turisztikai közlekedési szállítóeszközöket (síliftek, függővasutak, fogaskerekű stb.), a helyi idegenforgalom létesítményeit: a vendégek pihenését és sporttevékenységét szolgáló létesítményeket (fürdők, sportpályák, sétautak stb.), a szórakozóhelyeket, a konferenciaközpontokat, az információs szolgálatokat. A turisztikai szuprastruktúra alatt a szállás és ellátás rendszerét értjük. E két rendszert értelmezve finomítja tovább a turisztikai infra- és szuprastruktúra fogalmát Michalkó Gábor. Az ő infrastruktúra fogalma megegyezik a tágabb értelmezésű infrastruktúra definíciójával, a szuprastruktúrát viszont elsődleges és másodlagos szuprastruktúrára bontja. Elsődleges szuprastruktúra alatt a kereskedelmi szálláshelyek, és a vendéglátóegységek jelenlétét érti, míg a másodlagos szuprastruktúra a szolgáltató szféra egységeit foglalja magába: ajándéküzletek, légitársaságok, utazási irodák, pénzváltók, információs irodák stb… A turizmust működtető szolgáltatások legegyértelműbb és átláthatóbb tagolását a Michalkó Gábor által megkomponált rendszer nyújtja. Ezért a turisztikai fejlesztések tárgyalásánál ezt használjuk. Ez utóbbi értelmezést most kiegészíteném még az utazásokat lebonyolító irodák rövid jellemzésével. Így kiegészítve remélhetőleg komplex képet kapunk a turizmus infra- (és szupra-) struktúrájáról, valamint ezeknek a médiában való megjelenéséről. 35

Előszöris: Az utazási irodákról A szervezett külföldi és belföldi utazások szervezői az utazási irodák. Magánjelleggel természetesen bárki megtervezheti és megszervezheti nyaralását, telelését, őszölését és tavaszolását, ám a tömeges turizmus lebonyolítása már nagyobb kapacitást igényel. Az utazási irodák általában homogén mechanizmusúak, ami azt jelenti, hogy az utazásszervezés főbb sarokköveiben egyként viselkednek. Ilyenek például a szállásfoglalások, közlekedési eszközök bérlése, azok megrendelése, utazások meghirdetése, reklámozása, az iroda reklámja, és legfőképpen a költségkalkuláció, ami optimális esetben az iroda létét és prosperitását szolgálja. Különbözőségük általában a szervezett utak minőségében, helyszínében, gyorsaságban és az árszínvonalban jelenik meg. Léteznek olyan irodák is, melyek kizárólag luxusutakkal, a felső „tízezer” igényeinek kiszolgálásával foglalkoznak. Ők viszik el az utazók 1%-át és a turizmusban kitermelt összprofit 80%-át (!) A nívósabb bürók, 0. fázisként már jó előre felmérik, hogy hova érdemes utat szervezni. Ezt tehetik közvélemény-kutatással, vagy ún. szekunder kutatásokkal, azaz a már meglévő utazási szokások felhasználásával (az utazási szokásokról részletesen a 6 és a 8. fejezetekben). Ezen kutatások alapján megtervezik útjaikat. Kiszámolják milyen méretű, összetételű csoportokat utaztassanak. Valódi emberkereskedelem, a szó pejoratív súlyát mellőzve. A tervezéshez értendő a szállásfoglalás, a plusz szolgáltatások szervezése (bálok, rendezvények, síbérletek, etc…), és a transzfer (busz, hajó, repülő, vonat) bérlése, vagy a saját használata. Költségoldalon felmerülnek még a cég fix- és változó költségei, illetve adóterhei. Ezek alapján az iroda kiszámolja útjainak utazókénti költségét megfejelve az iroda saját hasznával. A haszon mértéke irodánként és időszakonként változik. Függ még a szolgáltatások minőségétől, és az utazók pénztárcájától – gondoljunk csak vissza a pár sorral feljebb említett haszonmegoszlásra. Magyarországon jelenleg 235 utazási iroda üzemel, ami első hallásra nem tűnik soknak, de ezen kívül még számos társ-utazási iroda működik, így összesen a 700-at is meghaladják, ami a magyar piacon telítettséget okoz. Nem véletlen ha nap mint nap találkozunk ennek vagy annak az irodának oszlopplakátjával, tv-reklámjával, óriásposzterével. Az utazási irodákat lehet direkt módon, azaz magát az irodát reklámozva hirdetni, vagy indirekte, azaz a meghirdetett utak által. Tapasztalatom szerint az a gyakorlat, hogy a kisebb

36

irodák csak indirekt módon reklámoznak, mivel a direkt reklámozásnak igen magasak a költségei. Bármely reklámozási formát is választják, rengeteg tömegtájékoztatási eszköz áll a rendelkezésre. Ezek közül felsorolásszerűen említenék néhányat példákkal bemutatva: •

Óriásplakát (utcai „gigantposzter”) – A kilencvenes évek elején jelentek meg; ma már ritkábbak, de az utazások hirdetésére még most is használják. Ezek segítségével főként direkt módon reklámoztak. Jó példák rá a Neckermann utazási iroda országárasztó, vagy a kizárólag egy adott országba utakat szervező irodák plakátjai. (1.-4. ábra)

4/1.ábra •

4/2. ábra

4/3. ábra

4/4. ábra

Tévés és rádiós reklámozás – Az utazási irodák nem szerepelnekelső helyen ezen médiák reklámidejeinek listáján, melynek oka szintén a magasabb ár, illetve, hogy a reklámidő rövidsége lehetetlenné teszi a hatékony indirekt reklámozást, hiszen egy út meghirdetésénél számos tartalmi tényezőnek meg kell jelennie (ár, időpontok, szolgáltatások).

•

Utcai plakátok – ezek az utazási irodák által leggyakrabban használt közvetítő eszközök. Ára nagyban függ a plakát minőségétől, és méretétől, illetve attól, mennyi került kinyomtatásra. Az árbeli eltérések ellenére, ez a hirdetési forma éri meg a legjobban az irodák számára, mivel gyorsan és nagy példányszámban eljuttathatók az emberekhez.(5.-6. ábra)

37

4/5. ábra

•

4/6. ábra

Honlapok – nagyon elterjedtek, gyakorlatilag minden magára valamit adó utazási irodának van honlapja. Erős oldala, hogy rugalmas, azaz a tartalmak könnyen változtathatóak rajta, hogy könnyű elérni, és hogy nagyon olcsó. Hátránya, hogy egyelőre Magyarországon csak kevés ember fér könnyen internethez.

Másodszor: Az útvonaltervezésről Amikor az iroda eldöntötte, hova szervez utat, meg kell terveznie a leghatékonyabb útvonalat, amelyen igény szerint a leggyorsabban, legkényelmesebben, vagy a leglátványosabban lehet majd eljutni. Természetesen szem előtt kell tartani, hogy milyen közlekedési eszközt célszerű igénybe venni. Képzeljük csak el mekkora különbség van három ausztráliai utazás között, ha egyiknél repülővel, másiknál hajóval, harmadik esetében vonattal közelítjük meg. A mai utazóközönség döntő része előnyben részesíti a gyors és kényelmes utazást az lassabb, de élményekben esetleg gazdagabb, úgynevezett vonaltúrákkal szemben. Tehát a konkrét útvonal metervezése előtt fel kell mérni, kényelmes vagy mindent látni akaró turistákat utaztat e az iroda. Lényeges az is hogy milyen áron szeretné meghirdetni az utat. A repülővel történő utazás általában drágább, mint a buszos, de sokszor olcsóbb így utazni, mint vonattal. Nagy távolságokra természetesen – pár kivételtől eltekintve – megéri repülni.

38

Mivel a repülős utazásnál maga az útvonal már a légiforgalom-irányítók által megterveztetett, ezért itt nincs dolga az irodáknak. A vonattal és hajóval történő utazás esetén adódhatnak alternatív útvonalak. Bár ezekről az utazási irodának nem kötelező tájékoztatni az utasokat, de kapóra jöhetnek, ha forgalmi vagy egyéb okokból az eredetileg kiválasztott útvonal nem járható. A buszos utazás esetében azonban számtalan lehetőség nyílik egy adott célpont megközelítésére. Ezek közül célszerű a potenciális utasok igényeinek legmegfelelőbbet kiválasztani, és ehhez igazítani az út megtervezett költségeit. Bizonyos esetben egy alternatív útvonal választásával rengeteg pénz megtakarítható. Ám azért ezzel érdemes óvetosan bánni. Gondoljunk csak az idei iroda-botrányokra, vagy a pár évvel ezelőtt Rómában hagyott busznyi turistára.5 Az útvonaltervezésnél nagyon sok segítséget nyújthatnak az ere specializált internetes útvonaltervezők, amelyek beállíthatók a legrövidebb, leghosszabb, leggazdaságosabb legolcsóbb út megtervezésére a világ bármely pontján. Léteznek ehhez hasonló számítógépes szoftverek, de ezeket óvatosabban kell kezelni, mivel az infrastruktúra évről évre változik, a programok pedig gyakran fáziskéséssel követik ezeket a változásokat. A szakmai gyakorlatom helyszínéül szolgáló utazási iroda leggyakrabban az internetes útvonaltervezést használja, amit a www.viamichelin.com találhatunk meg. Harmadszor: A közlekedésről Ebben a fejezetben mutatnám be a turizmusban felmerülő összes lehetséges közlekedési módozatot, ezek elérhetőségét illetve kapacitásait. Pár példán keresztül – és egy kis előretekintést eszközölve – bemutatom bizonyos turisztikai célpontok problémáit közlekedésük terén. Ha el szeretnénk utazni valahova, a foglalt szállás után elsőként az oda-visszajutás képe merül fel előttünk. Sokan aggasztó problémának tartják az olykor hosszú utazást, sokan figyelembe

5

Magyar Nemzet - 2000.09.06 – Hazaszállítják a külföldön rekedt turistákat

39

veszik ezt a tényezőt. Tény azonban, hogy gyakran a transzfer(nettó utazás) ideje teszi ki egész utunk jó részét. Nem mindegy azonban, mit és mennyiért szeretnénk kapni. Örök igazság, hogy a gyorsabb és kényelmesebb egyben olcsóbb is? Az alábbi táblázat bemutatja, hogy mennyibe kerül, és mennyi ideig tart egy „retour” Budapestről Londonba a különböző közlekedési eszközök igénybevételével (1. táblázat)6

4/1. táblázat Budapest- Repülő

Busz-

Személygépkocsi-

London -

Vonat-

Hajó-SzGK

Budapest

Busz

(4 fő esetén) 42 óra

Utazás

Vonat

4 óra 50 perc

67 óra

75 óra

30.000.- 7

55.000.-

20.000.- 23.500.-

időtartama Utazás költsége

Az utazási eszközök kapacitásai eltérőek. Az utazási irodáknak fontos előre tudniuk, hány utast is képesek adott időszakban utaztatni, és ennek fényében kell megválasztaniuk a megfelelő közlekedési eszközt. •

A buszok: Méretük 9 főtől 75-80 főig terjed. Ezeket könnyű bérelni, de áruk, és színvonaluk igen eltérő lehet. Egyazon útra viszont több is bérelhető. Ez egy bevett szokás nagyobb csoportok szállítása esetén.

•

A vonatok: Kapacitásuk igen nagy, akár több száz utast is szállíthat. Ma már igen ritka a vonatok irodák általi bérlése, főként előre váltott jegyekkel, és helyjegyekkel szoktak kalkulálni.

6

A www.viamichelin.com utazási tájékoztatása alpján. Az összes utazási formánál a leggyorsabb és legolcsóbb lehetőséget tekintve

7

Belértve reptéri illetéket is főszezonon kívül

40

•

A hajók méretei az út távolságától, és minőségétől függően eltérőek. Nem mindegy hogy óceánon kelünk át vagy csak kompolunk, de az sem hogy kik és mikor veszik igénybe a hajóutakat. Áruk igen magas, egy repülőút többszöröse is lehet. Hasonlóan a vonatutakhoz, a szállítás itt is jegyvásárlással történik, bár nem ritka az sem, hogy egy iroda saját tenderi körutat szervez és ehhez bérel egy saját tengerjárót.

•

A nagy utasszállító repülők akár 700-800 utast is szállíthatnak egyszerre. Ma már a repülőgéppel történő utazás nem csak a felső osztálybeliek kiváltsága. Az alsóbb osztályokon kívül léteznek fapados járatok is. Az 1. táblázat (ld.:előző oldal) jól mutatja, mennyivel olcsóbb is lehet ma egy út Budapest és London közt repülővel, mint vonattal. Ám a repülés negy előnye nem az árakban, hanem a sebességben fejeződik ki. Hátránya viszont, hogy ha eltekintünk arepülés élményétől, lényegében utunk során nem látunk semmit, ami nem igaz viszont a vonatos, autóbuszos utak esetében. A repülőgép tehát a kényelem, és a gyorsaság közlekedési eszköze. Foglalásuk általában ugyanúgy történik mint a hajó és a vonat esetében. Ez alól kivételt képeznek a charter-járatok, melyek bérelt járatokat jelentenek. A charter gépek közvetlenül a célállomásra tudják szállítani az utasokat és valamivel olcsóbbak is mint a menetrendszerintiek, mivel ezeken nincsenek osztályok. Ezen okokból kifolyólag a charter járatok közkedvelt utazási formának számítanak.

Bármennyire is vagyunk kiváncsiak a világ rejtettebb zugaira, és elképzelhető hogy pénztárcánk engedné is ezeknek a helyeknek a látogatását, az infrastruktúra kiépítésének hiányában, néha maradnak a mesés képek az újságokból, filmekből. A harmadik világ, elsősorban Afrika sokunk számára elérhetetlen uticél marad. Az európai légitársaságok csak ritkán vagy egyáltalán nem képesek ide járatokat kiépíteni, vasúti és közúti ellátottságuk pedig messze elmarad attól a szinttől, ami megengedné a szervezett turizmus lábra állását. A vendéfogadás infrastruktúrája (szállodák, fogadók, sportlétesítmények, stb…) kiépítetlen. Ma Afrikában csak Egyiptom, Tunézia, Marokkó és A Dél-Afrikai Köztársaság tartogat kellemes pihenési lehetőséget az ide látogatók számára. Ám Európában is akadnak olyan területek, melyek turisztikailag elmaradnak az átlagtól, annak ellenére, hogy látnivaló lenne itt is bőven. Ilyen például Wales, Skócia, Izland, Lappföld, a balkán majd egésze, Albánia, Románia, Moldova és még sorolhatnám. Ezekről részletesen fogok beszámolni a 8. fejezetben. 41

Végül: szálláshirdetésekről A szálláskereskedelemben jól bevált praktika, hogy készítenek szállásinformációs portálokat az interneten, melyek segítségével, gyorsan és sokoldalúan tudják tájékoztatni aszállás iránt érdeklődőket. A szálláshirdetők munkája sokéves tapasztalatra épül, melynek során kikérik a vendéglátósok, hoteltulajdonosok véleményét is. Általában egy szálláshirdető oldalon megtalálhatjuk igényünknek megfelelő ajánlatunkat, legyen szó a méretről, helyszínről, minőségről, a szállás tipusáról vagy akár a plusz szolgáltatásokról. Szállástipusok: •

Hotel – Méretét és árszínvonalát tekintve a legnagyobb, ám a minőség terén is általában első. A szállókat csillagos besorolás alapján kategorizálják 1-5 csillagig.

•

Appartmanház – alacsonyabb színvonalúak, mint a szállók. Kedvelt szállásforma csoportos utazás esetén, mivel nagy létszám mellett olcsóbb

•

Vendégfogadó – Kisebb létszámú csportok részére kínál közepes árú és színvonalú szállásokat. A nevében jelzi: az itt töltött éjszakák száma egyszerre 2-3 nap

•

Kemping – Izgalmas pihenést kínál olcsón. A kempingben találhatunk bungallow-kat, sátor-, és lakókocsihelyeket.

•

Magánszállás – Kevés ember befogadására alkalmas. Általában családoknak, fiatal és idősebb pároknak ajánlott pár éjszaka eltöltésére. (ld.:”Zimmer Frei”)

•

Motelek – Útszéli fogadóként is emlegetett szállásforma. Az itt eltöltött éjszakák száma maximum 1-3.

•

Panziók, fogadók – Hasonlít a motelekhez, csak eldugottabb helyeken találhatóak.

42

•

Diákszállók – Csoportos diákutazás esetére kiváló lehetőség. Nagyon olcsó, általában feleáron kínálják a szobáikat, mint a hotelek. Felépítésük hasonló, alacsonyabb színvonallal . Csillagos besorolás nélküliek.

A fejezetet összegezve megállapíthatom, hogy a csoportos utazás optimáis esetben az utazási irodák szervezésére épül. Ezekenek az irodáknak az utazók igényétől, és a kiépítettségtől függően rendelkezésre állnak a szállítási eszközök, a szállások, és a helyi szórakozási lehetőségek. Az úvonaltervezésnél figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket, mivel e tényezők együttesen határozzák meg az utazásszervezés infrastruktúráját, melyek elérhetőségei nagyban függnek azok médiában közvetített pozíciójuktól. Úgy érzem, mindahhoz, hogy megértsük a későbbi fejezetekben taglalt kérdéseket és problémákat, szükség volt ezek áttekintésére.

43

5. Vissza az ekéhez - A falusi turizmus

A falusi turizmusról mondhatnánk azt is, a legújabb hóbortja a tömeges vendéglátásnak. Olyan gyorsan fejlődik, oly észrevétlenül építi ki infrastruktúreáját, hogy mára bizonyos területeken, ez vállt a fő foglalkozási ággá. Legkönnyebben ott fejlődik ki, ahol a környezet vonzó a turista számára, de a mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlan, vagy kevéssé alkalmas. Ez azért van, mert ahol kialakulhatott egy jó erős mezőgazdaság, vagy ipar, ott ez vált a fő foglalkozássá, és nem marad idő (sem hely) a falusi turizmus kibontakozására, nem beszélve arról, hogy nincs is szükség erre a jövedelemszerzésre. A falusi turizmus a második vilgháború után jelent meg először Nyugat-Európában, de elterjedése csak a nyolcvanas évekre tehető. Magyarországon és a többi ex-szocialista országban a bársonyos forradalmakat követően indult meg a vidék turisztikai célú kiépítése, de a lemaradás még ma is érzékelhető. Az infrastruktúra kiépítetlen, és a felhalmozott magántőke is kevés. Ettől függetlenül bizton számíthatunk a falusi turizmus jövőbeni gyors elterjedésére Magyarországon is.

1. A falusi turizmus fogalma A falusi turizmus elsősorban a vidéki – nem városi és nem kiemelt üdülőhelyen fekvő – településeken (faluban, tanyán) folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt, azaz az infra- és szuprastruktúrákat. A falusi vendéglátás ezenkívül valójában bárhol szervezhető, ahol a vendégfogadás falusias jellege biztosítható és a közvetlen környék (akár városrész) kielégíti a falusi vendéglátással szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket. Ami fontos, az maga a ház és az udvar, az utcakép és a lakónegyed megjelenése, felszereltsége, a szolgáltatások skálája. A falusi vendéglátás arra az igény-alapra épül, hogy a városi ember visszatérhessen a múltba, az ősök idejébe, akik vidéki (falusias) környezetben éltek. Komplex szolgáltatásról lévén szó, a falusi turizmus nem csak a szállást jelenti, hanem a hagyományos falusi környezet megőrzését, a mezőgazdaság, a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és mesterségek továbbélését segítő tevékenységet, amely számottevően növelheti a falu népességmegtartó erejét. 44

A helyi és regionális vonzerővel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidőtöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítéséhez szükséges az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók jó együttműködése. A falusi vendéglátás céljai a következőek:

•

a meglévő épületvagyon, a természeti értékek és erőforrások hasznosítása

•

a természet és az épített környezet védelme, hagyományőrző fejlesztése

•

a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, megélhetés vagy kiegészítő jövedelemforrás biztosítása

•

az agrártermelés kiegészítése, alternatívája, a helyi termelésű, előállítású termékek számára értékesítési lehetőség biztosítása helyben, azaz összességében véve az ún. paraszti gazdálkodás gazdaságosságának növelése

•

a falu integrált fejlesztése, beleértve a falu arculatának megteremtését, illetve javítását, az egyes városiak gondolkodását behatároló negatív előítéletek leküzdését és a falu hajdani rangjának visszaszerzését.

2. A falusi turizmus elemei: A falusi vendéglátás elemei a vidékies elszállásolás, az ellátás, és a szálláshely köré kiépült szolgáltatások összessége. Ezek hiányában nem alakulhat ki ilyen vendéglátástipus. •

A szállás: Akkor éri el célját, és akkor igazán vonzó az idelátogató számára, ha kialakításával tükrözi a rurális hangulatvilágot, és jól beleépül vidékies környezetébe. Formáját tekintve lehet tanyaház, kempingház, fogadó, csárdaépület, panzió, stb… (1 .ábra)

•

Az ellátás: Az ellátás formáinál többféle megoldási lehetőség van: - önellátás: ilyen esetben a vendég saját maga gondoskodik ellátásáról - reggelit biztosít a vendégfogadó, a szobaár tartalmazza ezt

45

- panziós ellátásnál lehet félpanzió vagy teljes panzió - esetenkénti étkezés is lehet, ilyenkor 1-1 közös étkezés van •

A szolgáltatások: A vendégekenek nyújtott falusias szolgáltatások nagyban emelik a vendéglátás színvonalát. Ezen szolgáltatások közé tartoznak a kézműves műhelyek kialakítása, a környezet feltárása, termálkutak kihasználása (termálfürdő építése), lovaskocsi-bérlés, tájegységre jellemző ételek-italok felszolgálása (2. ábra).

3. A falusi vendéglátás, mint eladható termék: A falusi vendéglátás különböző szolgáltatásokat foglal magában. Ha valaki meghallja a falusi vendéglátás kifejezést, nemcsak a falusi szállásra, házra, hanem finom tájjellegű ételekre, kirándulásokra, pecázásra, lovaglásra, a ház kertjében folytatott munkára, esti borozgatásokra gondol, és még sorolhatnánk. Ha nem tudjuk, hogy kit szeretnénk vendégül látni, nem ismerjük az igényeit, a szokásait, nem gondoskodunk kellőképpen a hangulatos, azonban igen praktikus eszközökkel felszerelt szálláshelyről, a vendég nem fogja jól érezni magát. Nem fog visszatérni, sőt kellemetlen élményeiről másoknak is be fog számolni. Azonban, ha a vendégül látni kívánt családok elvárásainak megfelelően alakítjuk ki a szálláshelyet, ha a környéken található nevezetességekről, éttermekről, szolgáltatásokról, programokról információkkal látjuk el az ide látogatókat, és bevonjuk őket a falusi élet mindennapjaiba, programokat tudunk ajánlani, állandóan visszatérő vendéget kapunk. Ezért mielőtt belefognánk a falusi vendéglátásba, igen fontos a vendég körülhatárolása, vagyis tudnunk kell, hogy kik lesznek a vendégeink és melyek az elvárásaik. Eszerint – és természetesen a minősítési feltételek, illetve az adottságaink szerint – kell kialakítanunk a falusi szálláshelyet. Ha ezt nem tesszük meg, nem pontosítjuk a szolgáltatásainkat, a vendég nem lesz elégedett. Ha a vendég előre tudja, hogy mit várhat, s mi ezeknek az elvárásoknak eleget teszünk, megvalósul az egyik legfontosabb feltétel, a jó termék, amit könnyű lesz eladni. (az elvárásokról részletesen A közép-európai turizmus csapdája című fejezetben).

46

5/1. ábra

5/2. ábra

4. A reklám: A jó termék, vagyis a minőségi falusi vendéglátás önmagában nem elég ahhoz, hogy vendégünk legyen. Igen fontos, hogy a piacra betörjünk, hogy eljusson a termékünk a leendő vendégekhez. Ezt többféleképpen megtehetjük. Megpróbálhatjuk értékesíteni a szálláshelyünket közvetlenül hirdetéssel, turisztikai kiállításokon való részvétellel. Ez egyedül igen költséges és nehézkes. Itt közvetlenül találkozhatunk a potenciális vendéggel, vagyis az érdeklődővel. Ez mindenképpen rangot, elismertséget ad, bizalmat kelt a vendégben. A közvetlen hirdetésnek számos médiaformáját ismerjük. Reklámozhatunk a televízióban, az interneten, rádiókban, újságokban. Ez különösen előnyös, mivel az újságban olvasott információ visszakereshető, részleteiben megragadható. A lappiacon rengeteg új, kizárólag a vidéki turizmussal foglalkozó lap jelent meg, és természetesen egyéb utazási magazinokban is szorítanak helyet az ilyen témájú rovatoknak (erről bővebben a Kamera és toll című felezetben). A közmondás szerint „A jó bornak nem kell cégér”. Ez nem így van, mert ha nem tud rólunk a vendég, annyit jelent, mintha nem is lennénk. Tudjuk, hogy két termék közül a polcon azért nyúlunk, ami színesebben, ötletesebben van csomagolva. Ezért a vendégházat nem csak a legszükségesebbekkel szerelik fel, hanem egyéb ötletekkel gazdagítják, így felhívva rá a figyelmet. Tehát, ha reklámról van szó, ne csak a hirdetésre, szórólapra gondoljunk. Azonban a legújabb közmondás szerint: „A legjobb reklám a minőség.” A fentiekből látszik, hogy 47

mennyi minden befolyásolja azt, hogy el tudjuk-e adni a termékünket, jelen esetben a falusi vendéglátást. Ez függ az ártól, a szálláshelyünk minőségétől, attól, hogy reklámozunk-e, és attól is, hogyan reklámozzuk azt.

5. A falusi vendéglátás Magyarországon: Magyarországon a háborút követő iparosítás, s vele a mezőgazdaság iparszerű termeléssé alakítása nem kedvezett sem a falvak vonzerejének, sem a meglévő értékek megőrzésének. Aztán a rendszerváltással jött az agrárválság, és mára a magyar falvak is kénytelenek szembesülni a ténnyel, amit nyugati társaik már régen megtapasztaltak: a mezőgazdasági termékeknek nincsen akkora piaca, hogy abból mindenki megélhessen, aki eddig az agrárágazatban dolgozott. A falusi vendégfogadás mint afféle jövedelemkiegészítés a nyolcvanas évek terméke. Mai formájában 1989 táján kezdett működni. Már ekkor felismerték azt a lehetőséget, hogy a vendégforgalom egyúttal a környezet fejlesztését is indukálja, azaz minél többen jönnek, annál inkább van ok műemlékek restaurálására, látványosságok, programok szervezésére. Mára egyre inkább úgy látszik, a vendéglátás lehet a falvak másik lába: azaz a mezőgazdaság bevételhiányát egészítheti ki. A magyarországi vidékfejlesztésnek erős lökést adott volna az Európai Unió SAPARD programja, mely hazánk csatlakozásáig biztosított volna uniós forrásokat vidékfejlesztési és mezőgazdasági célokra. Ám sajnos a közvetítő szerv csak 2003 végére állt fel, így gyakorlatilag a falusi turizmus önerőt nélkülöző fejlesztése kicsúszott a hazai befektetők kezéből. Ettől függetlenül Magyarországon látványos fejlődésnek indult az ágazat.

48

A KSH 1998 óta gyüjt és szolgáltat adatokat a falusi magánszálláshelyekről. Sajnos a két utóbbi évben megyei bontást nem adott, így csak az alábbi, minhárom évben meglévő adatokból tudtam grafikusan ábrázolni a trendeket. (1. táblázat)8 5/1. táblázat JELLEMZŐK

ÉVEK 1998

1999

2000

Vendéglátók száma

4893

5730

6194

Férőhelyek száma

26340

31584

34436

Összes vendég

81081

104000

110000

Külföldi

36977

43000

41000

Belföldi

44104

61000

69000

Vendégéjszakák

431272

530000

518000

Külföldi

220669

256000

221000

Belföldi

210603

275000

297000

száma

8

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének megbízásából készült KSH tanulmány alapján

49

6. A csoportos és egyéni turizmus közti különbségek

Tulajdoképpen a dolgozatom, némely kivételtől eltekintve a tömegturizmus, tehát a csoportos utazás bemutatásán keresztül adja meg a felmerülő kérdésekre a válaszokat, ezért ebben a fejezetben elsősorban ez egyénileg szervezett utakról lesz szó, melyeket minden pontban összehasonlítom a csoportos turizmussal. A két utazási forma számos pontban eltér egymástól, én ezek alapján közül a következő komparális szempontokat választottam ki: •

Miért döntünk egyik, vagy a másik mellett?

•

Árak

•

Szolgáltatások

•

Utazási formák

•

Utak médiamegjelenései

•

Az utas védelme a felmerülő, vagy potenciáis veszélyekkel szemben Az, hogy egyénileg szervezzük útjainkat, vagy befizetünk egy csoportosan szervezett

útra, sok mindentől függ. Az utazásunk megtervezésekor számba vesszük mindkettő előnyeit, hátrányait. Odafigyelünk ilyenkor a felmerülő költségekre, a csoportos úton kínált szolgáltatások színvonalára, a lehetséges utazási eszközök kiválasztására, és a lehetséges kockázatokra. Ezeken a tényezőkön kívül fontos az is, kik és mik vagyunk. Fontos a korunk, a kapacitásaink (legyen anyagi vagy fiziológiai), a nemünk, az hogy mivel foglalkozunk, a társadalmi rangunk, és még sok egyéb faktor, melyek segítenek eldönteni: csoportos vagy egyéni utazást választunk. Dr. Fekete Mátyás Hétköznapi turizmus című tanulmányában szelídnek és keménynek titulálja az egyéni és a csoportos turizmust. (1. táblázat)

50

6/1. táblázat Kemény turizmus

Szelíd turizmus

Tömegturizmus

Egyéni, családdal történő utazás

Kevés idő

Sok idő

Gyors közlekedési eszközök

Célszerű (esetleg lassabb) közlekedés

Fix program

Spontán döntések

Külső irányítás

Belső irányítás

Importált(magunkkal hozott) életstílus

Vidéki (átvett) életstílus

Passzív időtöltés

Aktív időtötés

Kevés vagy semmilyen előkészülés

Előzetes foglalkozás a célországgal

Idegennyelvű tudás nélkül

Nyelvtanulás

Fölény érzése

Tanulás öröme

Szuvenírek

Emlékek, eljegyzések, új ismeretek

Bevásárlás (shopping)

Ajándékvásárlás

Kíváncsiság dominál

Tapintat dominál

Hangos

Csendes

Az árak Az árak kérdésében, mindig körültekintőnek kell lennünk, ha úgy döntünk egyénileg szervezzük meg utunkat. A költségkalkulációnál két tényezőt kell figyelembe venni, az egyik hogy egyéni utasoknak nem jár a szállásoknál, és a helybeni szolgáltatásoknál az utazási irodáknak felajánlott kedvezmény. Ez általában 10%-os pluszt jelent. Egy síút esetében elég nagy a különbség, mert az csoportos utaknál a szálláskedvezményen felül, a síbérlet, és a felszereléskölcsönzés is olcsóbb. Az utazási irodák így gyakran több tízezer forinttal alacsonyabb áron kínálják csoportos síútjaikat annál, mintha egyénileg szerveznénk őket. A másik szempont az egyénieknek kedvez. Ha egyéni utazás mellet döntünk, nem kell számolnunk, az utazási iroda hasznával, ami minden úton, minden emberre rá van számolva. Ezt azonban kompenzálják a szervezéskor felmerülő költségek (például a telefonköltség, faxköltség, internethasználat). Ezért bátran állíthatjuk, ebben az összehasonlításban a csoportos utazás győzött.

51

Szolgáltatások A szolgáltatások színvonalában is fellelhetünk eltéréseket, a két utazási forma közt. Ma már ugyan nagyon színvonalas csoportos utakat is szerveznek az irodák, de aki kényes a külsőségekre, és mindenből a saját igényének megfelelő maximumot óhajtja, jobban teszi, ha egyénileg lát neki az utzásszervezésének. Az egyénileg szervezett utak esetében ugyanis az utas nincs kitéve az iroda által kínált út minőségi korlátainak. Ez nem azt jelenti, hogy ebben az esetben szükségszerűen jobb lesz a színvonal, hiszen az utazási irodák sok szálláslehetőségből választják ki a legmegfelelőbbet. Ha azonban ügyesek vegyunk, kényelmesebben nyaralhatunk a szűk családi körben, mint tömegesen. A színvonalat az is emelheti, hogy a helyszínen fellelhető szolgáltatások közül spontán választhatunk, azaz nincsenek fix programok. A színvonal versenyét tehát az egyéni turizmus nyeri. Az utazási eszközök Egyénileg szervezett út esetében magunk dönthetjük el milyen közlekedési eszközt választunk az utazáshoz. Csoportos utazás esetében is dönthetünk saját utazási forma felől, de ezt most nem tárgyalnám, vagy egyszerűen ezeket az egyénileg szervezett turizmus kategóriájába sorolom. Ha úgy döntünk magunk találjuk meg a legmegfelelőbb közlekedési eszközt, figyelnünk kell ennek anyagi és esetleg tartalmi veszélyeire. A csoportos utak esetén ugyanis egy főre leszámítva sokan olcsóbban utazhatunk, mivel a közlekedési társaság az utazási irodának kínált fix költsége megoszlik az utasok között. Ez így még akkor is alacsonyabb áron mozog, ha belevesszük az iroda hasznát, amelyet természetesen nem lehet tételesen kiszámolni. Az egyéni turizmus esetén általában autóval utazunk (1. ábra), és a tengerszorosoknál kompot, hajót veszünk igénybe, hogy autónkkal folytathassuk utunkat. Előfordul, hogy a távolság, és a magas benzinköltség miatt a repülős utakat választjuk. Ez azért is előnyös, mert így nem kell a vezetéssel fáradozni. Ritkább esetben vonatjegyet váltanak az utazók, és vasúton járják be a világot. Ez rendkívül jó lehetőség egy európai körút esetére. A hetvenesnyolcvanas években nagyon olcsón lehetett ilyen vonatkörutas jegyekhez jutni, mára sajnos már drágább, mintha autóba ülnénk. Vannak vonatos luxusutak is, ilyen például a világhírű Orient Expressz, amely ugyan ma már nem közlekedik, de 1882-től napjainkig kiszolgálta a felsőbb osztályok igényeit. Az Orient Expressz Párizstól-Konstantinápolyig (Istambul) közlekedett. Az utolsó vonat Budapestre 2001-ben gördült be. (2. ábra) 52

6/1. ábra

6/2. ábra

Az utak médiamegjelenései Az hogy egyénileg szervezzük e meg útjainkat, azon is múlik, mennyire vagyunk informáltak az utazási lehetőségekről. Egy utazási irodába bármikor bemehetünk és kérhetünk ajánlatokat egyéni utakra, de az is előfordulhat, hogy erről vagy arról a lehetőségről, már korábban a Tvn, rádión, interneten keresztül hallottunk. A csoportos utak médiában való fő megjelenési formája, az interneten és szórólapokon, angolosan flyereken való hirdetés. Egyéni utakat ritkábban reklámoznak így, mivel a magasabb színvonalú utakra kíváncsi embereknek, a köztereken és a számítógépek előtt alacsony az elérése. Ezzel szemben sok emberhez eljut az információ, és nekik már csoportosan is lehet utat szervezni. Az egyéni utak médiamegjelenésében vezető a televízió, és az újságírás (3. ábra). Számtalan reklámot láthatunk a tv-ben, melyek utakat hirdetnek, és ha belepillantunk egy utazási magazinba szintén felfedezhetjük ezeket a csábító ajánlatokat.

53

6/3. ábra

Összegezve tehát a tippem a következő: ha egyénileg megyünk felfedezni a világot, érdeklődjünk az utazási irodáknál potenciális uticélunkról, vagy nézzünk sok tévét, és olvassunk utazási magazinokat. Csoportos utazásnál hagyatkozzunk éles látásunkra a villanyoszlopok közelében, és internetezzünk, ha tehetjük.

A károsodás Egy út során az utasnak számtalan lehetséges károsodással kell számolnia. Ezek a következők lehetnek: 1. A fogadó országban bekövetkezett politikai feszültségek nyomán kialakuló károsodások 2. Az utazási iroda mulasztása miatt felmerülő károk 3. Az utazás alatt történő vagyoneltulajdonítás, vagyoni károsodás 1. Előfordulhat, hogy az országba melyben épp vakációnkat töltjük, alpvető politikaitársadalmi feszültségek jelentkeznek, a tömegtüntetéseken lezajló rendbontásttól kezdve, a politikai puccson át a polgárháborúig. Rosszabb esetben a változások következtében az indító ország és a fogadó ország közt olyannyira megromlik a viszony, hogy a turisták kénytelenek meghosszabbítani nyaralásukat. Ez rendkívül nagy problémát jelent az utasok számára, hiszen mindenki annyi pénzzel, ellátmánnyal(étel, ital, ruházat) indul útnak, amennyi elegendő az ott eltöltött időszakra. Elég ritka, hogy az utas képes önerőből még hetekig finanszírozni

54

nyaralását. Nem is besszélve arról, hogy a vakáció elteltével, kénytelenek vagyunk dolgozni, iskolába járni, és egyéb fontos teendőinket végezni. Ha csoportosan utazunk, az ilyen esetekben, az utazási iroda vállalja a közvetítő szerepet utasai, és a követségek között, és a turisták hazatértekor megtéríti a felmerülő károkat. Ennek betartását az utazás előtt megjötött utazási szerződés garantálja, melyet egyrészről az iroda, másrészről az utas ír alá. Ha utazási iroda által szervezett útra fizetünk be, soha ne felejtsünk el számlát kérni a befizetésről, és utazási szerződést kötni. Ezek hiányában gyakran csalódás érhet a kártérítés kapcsán. Egyénileg szervezett utak esetében azonban ez az egész procedúra az utasra hárul. A kint töltött időben fel kell keresni a nagykövetséget, ahol általában hamar intézkednek további sorsunkról. Ebben az esetben természetesen nincs kitől kártérítést kérnünk. Nagyon fontos tudni, hogy olyan országokba nem érdemes utat szervezni, amelyekkel hazánk nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot! A fenti példa kiválóan bizonyítja ezt. 2. Aktualitásként jönnek szóba az utazási irodák mulasztásai által, az utassal szemben elkövetett károk. Ezek többfélék lehetnek. Előfordul, hogy az iroda nem foglal jegyet egy meghirdetett repülőútra, vagy nem indít buszt. Elképzelhető, hogy a megadottól eltérő időpontban bonyolítja le az utazást, és erről nem értesíti az utasokat. Leggyakoribb probléma viszont abban szokott felmerülni, hogy az irodának helytelen gazdálkodás miatt elfogy a tőkéje, és a befizetett utat, nem teljesíti megfelelően (vagy egyáltalán). Erre a közelmúltból rengeteg példa akad, ezek közül kettőt emelnék most ki: •

2000 szeptemberében a HTC utazási iroda „felejtett kinn” egy busznyi utast Egyiptomban9

•

2007 szeptemberében a Bella Tours utazási iroda a reptéren tájékoztatta Görögországba utazó utasait, hogy a cég csődbe ment, ezért az utasoknak itthon kell maradniuk. A károsultak száma 80 fő volt. Ilyen esetben az utazási irodát hivatalból törlik. Ennek következtében a társaság vezetője a törlést követő 5 évben hasonló vezetői állást nem vállalhat. Az utasok az iroda biztosítójától kapták vissza a pénzüket, de kiutazni már nem tudtak.10

9

Magyar Nemzet 2000 szeptember 6. – Pénzalap a kinnrekedt turisták hazautaztatására MTI – 2007 szeptember 10 – Csődbe ment a Bella Tours

10

55

A utóbbi példa jól mutatja mi is a teendő akkor, ha az iroda mulasztásából ér bennünket károsodás. Ha előre szeretnénk felkészülni ezekre így elkerülve azokat, érdemes tájékozódnunk az iroda állapotáról, illetve itt is hangsúlyoznám az utazási szerződés megkötésének fontosságát hiszen az garanciaként szolgál a kártérítésekre, és megjelöli azok részleteit. A lenti ábrán egy utazási szerződés formanyomtatványát láthatjuk (4. ábra):

6/4. ábra UTAZÁSI SZERZŐDÉS

Amely létrejött egyrészről a …………..Kft. (továbbiakban ………….Utazási Iroda), Cím:………………………….., Engedély száma:…………., Adószám:………………, mint utazásszervező, másrészről a megrendelő (továbbiakban Utas) között, az alábbi feltételek elfogadásával:

1.

A a ……………Utazási Iroda által szervezett utazásokra a PTK 415-416.§-ok, valamint az Utazási Szerződésről szóló 214/1996. Kormány Rendelet rendelkezései az irányadóak.

2.

Az utazásra történő jelentkezéssel egyidejűleg az Utas és a ………… Utazási Iroda között Utazási Szerződés jön létre. Az Utazás időtartamát az egyes részszolgáltatások meghatározását, a teljesítés módját a a Dromosz Utazási Iroda által kiadott katalógus, továbbá az utazás megrendelését követően a ………….Utazási Iroda által az Utasnak, vagy az utazásokat értékesítő partnerirodának eljuttatott visszaigazolás tartalmazza. Ezen okmányok, és az ajánlatot tartalmazó katalógus a létrejött Utazási Szerződés elválaszthatatlan részét képezik. Az adatokban a megrendelést követően bekövetkezett változásokról mindkét fél kölcsönös, haladéktalan tájékoztatási kötelezettséggel rendelkezik.

3.

Az utazásra történő jelentkezéskor az Utas a kiajánlott és elfogadott részvételi díjból 40% előleget fizet, az előleg befizetésével egyidejűleg jelen Utazási Szerződés minden pontját, mint akaratával mindenben megegyezőt, jóváhagyólag elfogadja. Az indulást megelőző 30. napig a teljes részvételi díj befizetése esedékessé válik, a befizetés elmulasztása a megrendelés törlését eredményezheti. Abban az esetben, ha az előleg befizetése és a teljes részvételi díj kiegyenlítése közötti időszakban a ……………Utazási Iroda a részvételi díj módosítására kényszerül, a módosításról haladéktalanul írásos értesítést küld.

4.

Belföldi vagy külföldi árváltozás, fuvardíj, repülőjáratok díja, a Légitársaságok által újonnan bevezetett illetékek, adók, vagy a valutaárfolyamok megváltozása miatt a …………..Utazási Iroda a részvételi díjat jelen szerződés megkötését követően is felemelheti, amennyiben az emelés mértéke 10%-ot meghaladó, az Utas a szerződéstől visszaléphet és a teljes részvételi díj visszatérítését kérheti.

5.

Amennyiben az Utas az utazás ideje alatt a megállapodásban nem szereplő szolgáltatásokat vesz igénybe, vagy a szálláshely magasabb kategóriája történő módosítása mellett dönt, úgy a helyszínen köteles megfizetni a szolgáltató által meghatározott díjat és a módosításról a ………...Utazási Irodát,

56

vagy helyi képviselőjét köteles értesíteni. A megrendelt szolgáltatás díja (befizetett részvételi díj) nem visszatéríthető, annak értéke az új szolgáltatás díjából nem vonható le. 6.

Az Utas köteles az utazáshoz szükséges mindenkori útlevél, vám és devizaszabályokat betartani, ezek elmulasztásából eredő károkat a ………….Utazási Iroda nem téríti meg. Az utazásra történő jelentkezéskor a …………..Utazási Iroda nem vizsgálja annak tényét, hogy a jelentkezők a szükséges úti okmányok birtokában vannak e. Külföldi állampolgárok vízumaikat egyénileg szerzik be.

7.

a ………….Utazási Iroda az utazáshoz szükséges legkisebb utaslétszám hiányában a meghirdetett utazásokat lemondhatja legkésőbb az indulást megelőző 14. napig, a részvételi díj visszatérítése mellett.

8.

A PTK. 399.§-ának figyelembevételével a sztrájk, háborús és politikai konfliktusok, katasztrófa, nemzetközi embargó, és az ezek kapcsán hivatalos szervek által egyoldalúan bevezetett intézkedések, a Légitársaságok által egyoldalúan kikötött és érvényesített felelősségi korlátozások, a menetrend bármely okból bekövetkező változása olyan lehetetlenülési oknak minősülnek, amelyekért egyik fél sem felelős és mindkét fél érdekkörén kívül merül fel.

9.

A repülős utazáson részvevők, jelen szerződéssel egyidejűleg maradéktalanul elfogadják a légitársaságok által kikötött, Nemzetközi Egyezményeken alapuló feltételeket is. Elfogadják továbbá, hogy vitás kérdések kapcsán felmerült kártérítést a ………….. Utazási Iroda kizárólag a légitársaság által nyújtott kártérítés mértékéig nyújt. A repülős utazáson résztvevők tudomásul veszik, hogy az előzetesen kiadott menetrend a közlekedési eszköz meghibásodása, a légifolyosók zsúfoltsága vagy bármely előre nem látható ok miatt akár az utazás ideje alatt is megváltozhat. Az utazás tervezésénél az Utasnak maradéktalanul figyelembe kell vennie egy jelentős késés előfordulásának lehetőségét. a ……….Utazási Iroda nem tartozik felelősséggel a jelentős késések okozta károkért, de minden esetben az anyagi károk, és a kellemetlenségek lehetőségekhez képest történő csökkentésére, megszüntetésére törekszik.

10. a ………….Utazási Iroda nem vállal kártérítési kötelezettséget olyan szolgáltatások elmaradásáért vagy hibás teljesítéséért, amelyek ellenértéke előzőleg nem került befizetésre. Külföldi partnerirodák által szervezett kirándulások, fakultatív programok résztvevői, hibás teljesítés esetén kizárólag a helyszínen kaphatnak kártérítést a program szervezőjétől.

11. Az Utas részéről történő 30. napon belüli időpont vagy szálláshely módosítás vagy az utazás tényleges lemondása esetén az alábbi kötbér fizetendő: 30 - 26. napig történő lemondás esetén a részvételi díj 10%-a 25 –15. napig történő lemondás esetén a részvételi díj 40%-a 14 - 7. napig történő lemondás esetén a részvételi díj

70%-a

7. napon belül történő lemondás vagy meg nem jelenés esetén a részvételi díj 100%-a fizetendő kötbérként. Egyes esetekben fentiektől eltérő lemondási feltételek az irányadóak. Az eltérő feltételeket, Felek a szerződés létrejöttekor, az utazásra történő jelentkezéskor egyértelműen rögzítik. Az eltérő feltételeket a

57

………..Utazási Iroda, a külföldi partnerei vagy a légitársaságok által meghatározott egyedi követelmények teljesítése miatt szabja.

12. Eltérő kötbér feltételek részletezése:

13. A katalógusban szereplő részvételi díjak nem tartalmaznak biztosítást. A biztosítás megkötéséről az Utas egyénileg, saját belátása szerint dönt. 14. Az Utas köteles az utazás során felmerült problémákat haladéktalanul a ……………Utazási Iroda Utazási Iroda tudomására hozni, lehetőség szerint helyszíni írásos jegyzőkönyvet is készíteni. Amennyiben a jegyzőkönyv elkészítése magyar nyelvű segítség hiányában nem lehetséges, a károkat, azok mielőbbi elhárítása érdekében a …………Utazási Iroda tudomására kell hozni. 15. a ……..Utazási Iroda fenntartja a jogot a szálláshely kizárólag kategórián belüli módosítására, vagy szolgáltatások azonos értékűre történő cseréjére kivételes esetben. 16. Vitás kérdésekben Felek elfogadják a ……………i Városi Bíróság kizárólagos illetékességét, de előzőleg a viták békés rendezésére törekednek.

Jelen szerződés aláírásával egyidejűleg, az utazók képviseletében az utazás megrendelőjeként kijelentem, hogy a …… Utazási Iroda érvényes katalógusának 1 példányát, annak tanulmányozása után átvettem, jelen szerződésben foglaltakat elolvastam, a szerződés minden pontját magam, és a velem utazók nevében is kötelezőnek fogadom el.

Dátum:………………………………………..

………………………………………………..

……………………………………………

Utazásszervező képviseletében

Utazók képviseletében az utazás

az Utazásközvetítő

megrendelőj

58

3. Legyen szó akár városnézésről, tengerparti pihenésről, síelésről az utazás legnagyobb élményeink egyike. Egy baleset, betegség, vagy más, nem várt esemény azonban rémálommá teheti az utazást. Otthonunktól távol ezeket a helyzeteket kezelni sokkal nehezebb, és nem egy esetben megdöbbentően költséges is lehet. Ezért soha nem érdemes biztosítás nélkül elindulni külföldre. A nyugodt pihenéshez, kikapcsolódáshoz ma már hozzátartozik annak biztos tudata, hogy vészhelyzetben is biztosított a segítség. Függetlenül attól, hogy egyéni, vagy csoportos utazáson veszünk részt, érdemes biztosítást kötnünk, mert a vagyoni károsodás ellen ez nyújt védelmet. Ha csoportos utazáson veszünk részt, biztosítást köthetünk az utazási irodánál, valamivel drágábban, mint ha egyénileg tennénk. Gyakran az irodák belekalkulálják a biztosítás árát az utazás költségébe, így az utasnak ezzel nem kell külön foglalkoznia. Azonban ha egyénileg szervezzük útjainkat, külön kell biztosítást kötnünk, amelyet megtehetünk bármely biztosítótársaság irodájában. A biztosítást az uatzás megkezdésének napjától, a megérkezés napjáig érdemes kötnünk, mert sajnos a potenciális balesetveszélynek leginkább az utazás alatt vagyunk kitéve. Az utasbiztosítási szerződésekben többfajta szolgáltatást kapunk egyszerre, egy csomagban. Minden utasbiztosítási szerződés tartalmazza betegség vagy baleset esetén az orvosi költségek megtérítését, balesetbiztosítást, és poggyászbiztosítást – persze a választott módozattól függően eltérő tartalommal és eltérő limitösszegekkel. A magasabb igényeket kielégítő csomagok több esetben felelősség- és jogvédelmi biztosítási elemeket tartalmaznak (ügyvédi, szakértői költségek, óvadék), valamint további olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, amik egy váratlan helyzetben komoly segítséget jelentenek (ilyen például betegségünk esetén az utastársaink hazaszállítása, de akár a káreseménnyel kapcsolatos telefonköltségek megtérítése). A legfontosabb részelem mindezek közül mégiscsak az orvosi költségek megtérítése. Ha külföldön járunk, és betegség, vagy baleset miatt orvosi kezelésre szorulunk, a számla végösszege megdöbbentően magas lehet. Ezt az összeget egy jó utasbiztosítás fedezi, anélkül viszont az egész család anyagi helyzetét is tartósan megrendítheti egyetlen ilyen eset. Közeli uticélok esetén talán elégséges lehet a legolcsóbb szerződésekben szereplő 1,5 – 2 – 3 millió forintos limitösszeg, de távolabbi, tengerentúli utazásokra (és főleg az Egyesült

59

Államokba) feltétlenül olyan szerződést válasszunk, amely legalább 20 – 30 milliós limitösszeget tartalmaz, vagy éppenséggel felső korlát nélkül vállalja a költségek megtérítését. A magasabb színvonalú szerződések természetesen magasabb szolgáltatásokat nyújtanak a poggyászbiztosításon belül a műszaki cikkekre, és a sportolással kapcsolatos kockázatokra is. Teendők kár esetén Ha külföldön járva bármilyen kár történik, az első, és legfontosabb teendőnk, hogy értesítjük biztosítónk assistance-központját, ahol magyarul is kaphatunk segítséget. Az assistanceközpont értesítése két okból is nagyon fontos. Az első ok, hogy ennek elmulasztása esetén a biztosító igen alacsony összegben korlátozhatja a kártérítés mértékét – ez a szabályzatokban megtalálható előírás.A második ok, hogy az assistance központól valóban értékes segítséget kaphatunk, ha bajba kerülünk. A segítség lehet az, hogy megtudjuk, hol van a legközelebbi egészségügyi intézmény, de lehet tolmácsszolgálat, vagy magasabb színvonalú szerződések esetében a jogi védelem megszervezése, vagy intézkedés óvadék kifizetésére.

Baleset, vagy lopás esetén ugyanúgy szükséges a helyi hatóságok értesítése, mintha ezek az események itthon történnének meg velünk, valamint a helyi hatóság igazolására itthon is szükségünk lesz a kárrendezés folyamatán, ezért ezt se mulasszuk el.

E három pontban kimerítettük hát a károk estén történő lehetséges módozatokat, a károsodás elleni védekezések formáinak tárházát.Természetesen száz százalékosan soha nem leszünk képesek kivédeni a veszélyeket, de ha betartjuk a fennt említett íratlan szabályokat sok csalódástól és kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat és utastársainkat.

Az egyéni és csoportos utazás között tehát számos különbség áll fönn. Megtudtuk, hogy az egyénileg szervezett utak általában drágábbak, magasabb színvonalúak, kényelmesebbek, és károsodás esetén komplikáltabbak, mint a társas utak. Ha ezeket a tulajdonságokat készpénznek vesszük, megértjük, miért jellemzőbb az idősebbekre (családosokra), és a jobb módúakra ezen utazási forma választása, és azt is miért olyan népszerűek az egyetemifőiskolai társaságok körében a csoportosan szervezett utak.

60

7. Kamera és toll – turisztikai újságírás és filmezés bemutatása, jelentősége

Az utazási magazinok története és fajtái A turisztikai ujságírás története a második világháború utáni évekre nyúlik vissza. Feltehetőleg nem volt a romokban heverő Európában olyan ember, aki komolyan gondolta volna, hogy elérkezett az idő a turizmus és annak tematikai kiszolgálója, az újságírás robbanásszerű beindítására. Hogy mégis pár évvel később valóra válhatott mindez, annak számos oka volt. Európa nyugati felén amerikai, keleti felén szovjet támogatással indult el a gazdaság és a társadalom gyors újjáépítése. Keleten ezt az innovációt, egy olyan ideológiára épülő rendszerváltás követte, mely a gazdaságban csak a nehézipar fejlesztését, az újságírásban pedig a szovjet akarat megnyilvánulását látta célravezetőnek. Ennek köszönhetően ezekben az országokban még 15 évig egyáltalán, és még vagy 25 évig gyakorlatilag nem foglalkoztak a turizmus „elhanyagolható” kérdésével, ezért a szocialista országokban a turisztikai újságírás sem alakulhatott ki. Nyugaton ezzel szemben hamar rájöttek, hogy a már újjáépült, de még a háború okozta pusztításból ki nem lábalt országoknak egyik fő jövedelemszerzési lehetősége a turizmusban rejlik. Az ’50-es évek közepére helyre álltak és nagy volumennel tovább fejlődtek az alpesi síközpontok, megnyíltak a cote d’azur-i, rivierai, adriai fürdőkomplexumok, soha nem látott ütemben építették ki a turisztikai és közlekedési infrastruktúrát, egyszóval a turizmus egyik fő foglalkozássá nőtte ki magát. Ennek kiszolgálása okán, sorra indultak a turisztikai folyóiratok, magazinok, melyek már egy egységes Európa, és az abban való kellemes időtöltés képét vettítették előre. Angliában a Delta-sky magazin, Olaszországaban a Viaggi Magazine, Franciaországban a Voyage, az NSZK-ban pedig a Reise und Reise voltak az elsők. Ezeket hamarosan számos más utazási újság követte. A turisztikai lappiac is elkezdett differencializáldni: kiadtak távol-keleti uztazásokat ajánló, európai, nyaralást hirdető, síutakat szervező és propagáló magazinokat. Voltak olyanok, melyek csak idősebbeknek és voltak, amik kizárólag fiataloknak szóltak. A turisztika valódi üzletté vált, amelyben érdemes volt szegmentálódni. A turisztikai újságírás ezután hosszú évekig csak mennyiségileg, és formailag változott. Strukturálisan a ’60-as évek elején meghatározott piaci tagoltság mentén maradtak.

61

A nagy áttörést az 1990-es évek jelentette, mivel ekkor nyílt meg a világ számára Európa keleti fele és Oroszország, illetve ekkor kezdett elterjedni az internet, mely egész más közegbe helyezte a turisztikai újságírást. Az hogy Kelet-Európa megnyílt a világ számára, számos új kérdést vetett fel. Előszöris lehetőség nyílt az itteni turizmus fejlesztésére, infra-, és szuprastruktúráinak gyors kiépítésére. Másrészt a posztszocialista lappiac privatizációjával elindult a turisztikai újságírás, ami új és méretes konkurrenciát szolgáltatott a nyugat európai piac számára. Természetesen ezt nem gazdasági szempontból kell érteni hiszen továbbra is csak egy adott ország lappiacán belüli vetélyrársak jelenthettek veszélyt, de tény, hogy ez a fajta nyitás megváltoztatta a turisztikai ujságírás képét: ezután váltak az utazási magazinok színessé(tartalmilag és fizikailag), differenciáltabbá, terjedelmesebbé. Az internet megjelenése pedig hatalmas lehetőséget adott az utazási magazinok kezébe. Ezentúl weboldalaikon keresztül is betekintést lehetett nyerni a tartalomba, ami persze korlátozottan közli az információkat, így reklámot szolgáltatva a nyomtatott lapjaiknak. Számos új, csak interneten megjelenő, ún. online-magazin indult útjára, melyek bevételi forrásául az oldalon megjelentetett reklámok bevételei szolgálnak. A turisztikai ujságírás tehát mindössze 50 év alatt fejlődött azzá, ami, és hogy mi is, arról az alábbi pontokban.

A magyarországion megjelenő utazási magazinokat négy szempont alapján lehet osztályozni: a megjelenés formája, a lapindítás kezdete, a célország, és a témakör alapján. Eszerint vannak:

•

Online(internetes) magazinok – pl: utazunk-online, utazas.webcsatorna

•

Nyomtatott magazinok – pl.: Explorer Magazin, Világjáró, Chili, Go Utazási Magazin

•

Régebben indított magazinok – pl.: A Földgömb, Ablak a világra

•

Újak – pl.: Chili (2007 októberében jelent meg először)

•

Témakör szerint homogének – pl.: Símagazin

•

Témakör szerint heterogének – pl.: Világjáró, Go Utazási Magazin

•

Hazai ajánlatokat tartalmazók – pl.: ittHON Magazin

•

Nemzetközi ajánlatokat tartalmazó magazinok – pl.: Explorer, A Földgömb

62

Az turisztikai magazinok bemutatása, a Világjáró és a Chili segítségével (1 -2 ábra)

7/1. ábra

7/2. ábra

1. Tartalmi szempontból 6-7 témát különítenek el a magazinok. Ezek általában és tömören a következők: -

Külföldi utazási ajánlat a nyári szezonban

-

Külföldi ajánlat a téli sportok kedvelőinek

-

Belföldi ajánlat aktuális időszakban

-

Külföldi ajánlat aktuális időszakban

-

Utazással kapcsolatos érdekesség(ek) bemutatása: egy ország/város történelme, világutazó története, utazással kapcsolatos szolgáltatások bemutatása, tanácsadás.

2. Szerkezet alapján

63

Szerkezetileg a Világjáró magazin és az újonnan megjelent a Chili magazin nagyon hasonló felépítésűek: Első két-három oldalukon található a képes tartalomjegyzék, mely változatos színvilágával hívja fel a figyelmet egy-egy utazással kapcsolatos érdekességre. A különbségük aban áll, hogy míg a Világjáró a rövid tartalomcímeket a képekkel együtt közli, adig a Chili külön-külön, ami némi zavart kelt az olvasóban. Mindkét magazin első felében találhatóak a nagyobb volumenű külföldi és belföldi útleírások, tájleírások, általában eben a sorrendben. Ahogy haladunk a magazin vége felé egyre kisebb terjedelmű írásokkal találkozunk. A tartalom szerinti terjedelembontás a következően alakul:

- Külföldi utazási ajánlat a nyári szezonban – 10-15 oldal, aminek a Világjáró Magazinban a fele képekből áll, és legalább két oldalt foglalnak el a kínált utazással kapcsolatban álló reklámok. Ha például a Karib szigetekről szól a cikk, mellette hajók, jachtok, kikötőterületek, tengerparti házak, felszerelések hirdetéseit fogjuk találni. A Chili Magazinban nincsenek reklámok, de a képek nagyobb, kb. 2/3-os arányban vannak jelen. Ez a praktika nagyon kellemes az olvasónak, hiszen a tartalmat nem a kontextusba nem pontosan illeszkedő reklámok, hanem varázslatos tájképek, mozzanatok törik meg. - Külföldi ajánlat a téli sportok kedvelőinek – szintén 10-15 oldal, szerkezetileg azonos a nyári szezonra készített ajánlatokkal - Belföldi ajánlat aktuális időszakban – 5-10 oldal, aminek a Világjáróban a fele kép, és minimum egy oldal reklám, a Chilinél pedg a reklámot kivéve ugyanilyen a szerkezeti megoszlás. Tartalmi sajátosság, hogy mindkét magazin nagyon gyakran erdélyi ajánlatokkal foglalkozik ebben a rovatban, ami (legalábbis) jogi értelemben külföldi ajánlatnak minősül. - Külföldi ajánlat aktuális időszakban – 3 - 4 oldal, érdekessége, hogy szinte minden időszakban ajánlanak prágai utat, és ezek fellelhetőek mindkét magazin beltestében. - Utazással kapcsolatos érdekesség(ek) bemutatása – 3-5 oldal, tartalmilag az általam vizsgált két magazinban eltérőek. A Világjáró mindig bemutatja egy világutazó történetét,

64

utazási szolgáltatásokat, a Chili egy adott ország vagy város történelmére helyezi a hangsúlyt, szolgáltatásokat mutat be, és utzással/utaztatással kapcsolatos tanácsokkal látja el az olvasót. - Programajánló, előzetes, címjegyzék - 1-1 oldal, a címjegyzék a Chili magazinban lelhető fel, melynek szerepe egyfajta sales promotion. A lap beltestében ajánlott utakhoz köretként segédinformációkat szolgál föl. Ilyenek lehetnek a vízumköteles országok követségeinek címei, szálláscímek, telefonszámok, adott ország szokásai, és az előkészületkkel kapcsolatos tudnivalók. A programajánló átalában a lap kiadását követő hazai turisztikai illetve ahhoz kapcsolódó eseményekről ad tájékoztatót, míg az előzetes a következő lap tartalmát vetíti elő. Ez utóbbi kettő a Világjáró magazin sajátossága. 3. Formai szempontból Minden utazási magazin első pillantásra legfeltűnőbb formai sajátossága a színekben gazdag esztétikai megjelenése. A borítón mindig a lap fő témájául szolgáló ajánlatot ábrázoló kép van feltüntetve, ennek színvilága határozza meg a magazin további színképeit is.(keretek, ábrák, felsorolási jelek színei). A többi nagy téma felsorolásszerűen szerepel a borító előlapján. Ezek a tulajdonságok az általam részletesen vizsgált két magazinra közösen jellemzőek. Az eltérések a reklámok, és képek arányában, a színvilág intenzitásában, és a borító hátlapjának kidolgozásábn áll. A Világjáróban sok reklám található, melyek a tertalmi részek tördelésére szolgálnak, ezek a teljes tartalom 1/5-ét teszik ki! A borító hátlapján mindig egy utazási iroda reklámja található. A Chili magazinban csak az első és az utolsó oldalon, illetve a hátlapon találhatunk reklámot. A képek aránya viszont jóval nagyobb, mint a Világjáró esetében.

Az utazási újságírás jelentősége és hatása a tömegturizmus alakulására: A fent említett változások, melyek a turisztikai újságírásban következtek be, az ezredfordulóra elképesztő méretű átalakulást indukáltak a turisztiai szokások terén is: A kultúra és a turizmus határai egyre inkább egybemosódni látszanak az új évezredben: a turizmus jórészt a lakáson kívül, társaságban végzett kulturális tevékenységet, (közösségi kultúrát) jelenti. Várhatóan enyhülnek illetve megszűnnek a turizmus gyermekbetegségei: a spontán fejlődés zsákutcája, a tömegtermék jellege, a professzionalizmus és a szakképzett 65

alkalmazottak hiánya, a természeti és kulturális környezet szennyezése, a profitszerzés vaksága, a köztudatban a turizmus prostitúcióhoz, és a kábítószer terjesztéshez való kapcsolódása vagy a nemzetközi utazással való azonosítása. Előbb utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy a turizmus egyik főszereplője a vendég, de a másik főszereplője a helyi lakosság, a turizmus az ő életüket teszi gazdagabbá, színesebbé, s a távolról jövő turista akkor érzi jól magát, ha a helyi lakos is jól érzi magát vendéglátó szerepében. Természetesen a turisztikai újságírásban és az egész turizmusban való majd’ 40 éves lemaradásunkat csak lassan hozhatjuk be, és át kell esnünk azokon a fázisokon melyek az tömegturizmus céljával összefüggésben Nyugat-Európában már lezajlottak. Lengyel márton szerint ezek a fejlődési fázisok a következőképpen alakultak:11 •

Pihenésorientált (1950-es évek) - nem kifejezetten egyenlő a turizmussal

•

Fogyasztásorientált (1960-as évek) - élményszerű vásárlás, pénzköltés

•

Élményorientált (1970-80-as évek) - sokféle módon, programokkal sűrűn telített kikapcsolódás

•

Tanulásorientált (1990-es évek) - a megismerés, az információszerzés

•

Egészségorientált (napjainkban) - társadalmi szinten felértékelődött

A turisztikai jellegű filmezés bemutatása: A XXI. századra megnőtt a turisztikai filmek jelentősége. Az ilyen jellegű filmeket már nem cpusztán szórakoztatási céllal, a mozivásznak számára készítik. Egyre jelentékenyebb teret szorítanak maguknak az utak népszerűsítését célzó, ún. promocionális filmek, melyek az utazási irodák megbízásából készülnek. A szakmai gyakorlatom helyszínéül szolgáló Dromosz Utazási Iroda is készíttet ilyen bemutató kisfilmeket, melyeket részint az utak hirdetésekor előzetesen mutat be a potenciális utasoknak, másrészt ezek saját használatra, úttanulmányozás céljából is felhasználhatóak. Ezek közül, a következő fejezethez kapcsolódva prezentálok egy Albániát bemutató filmet, melyet Tarjányi Levente készített.12

11 12

Lengyel M. - 1992 A kisfilmet CD-n mellékeltem a dolgozatomhoz. Kérem a fejezet elolvasása előtt tekintsék meg!

66

A másik nagyszerű lehetőség egy a nagyközönség által ismeretlen terület bemutatására, a gasztronómiai-turisztikai filmezés. Ezeket gyakran láthatjuk a dokumentációs csatornák valamelyikén, sőt létezik egy kifejezetten erre a célra specializálódott csatorna, a Paprika TV. A fejezet második felében a gasztronómiai filmezés módszerével hozom közel egymáshoz a bolgár ízeket, és Bulgária kulturáját. A narratív kisfilmezés – Albánia bemutatása Tarjányi Levente e kisfilmet a Dromsz Utazási Iroda számára készítette idén nyáron, kifejezetten azzal a céllal hogy az Albániába vágyó potenciális utasoknak egy bemutató anyagot szolgáltathassunk, illetve hogy a film felkeltse az érdeklődést azon magyar turisták számára is, akik inkább a populáris uticélpontokat preferálják (az utazási szokásokról a 8. fejezetben). Ezen okokból kifolyólag a film terjedelme igen rövid, mindössze 3 perces, így tömören mutatja be a lényeget, de képi elemeivel Albánia részletesebb megismerésére ösztönzi a nézőt. A film tartalmában, és kronológiájában hűen megfelel annak a körutazásnak, melyet az iroda a nyári turistacsoportoknak szervezett. Ez egy egynapos látogatása volt az „egyszemélyes betonbunkerek országának”, mely azonban így reggeltől estig tartott, és négy karakteres albán települést érintett: az északi Skhoder(Skodra) városát, mely albánia legszegényebbje, a tengerparti Durrest, mely viszont a leggazdagabb, a fővárost Tiranát(Tirane), és Albánia minimúzeumát, Kruje hegyi városkáját. Skhoder Az egynapos programba nem fért bele a város behatóbb megtekintése, erre egy külön nap keretében kerítettünk sort. A film ezt az átutazó jelleget úgy ábrázolja, hogy még a főcím előtt gyorsított felvételen mutatja be azt a hidat mely a város és az ország legfőbb útjának egyetlen a folyón való átkelési lehetőségé nyújtja. Jól kivehető a filmen a híd fapallós szerkezete, és az hogy olyan keskeny, hogy egyszerre csak egyirányban lehet átkelni rajta. Durres Skhodert elhagyva az ország első számú főútján autózunk (jobban mondva iránytaxizunk), a Tiranát Durresszel összekötő autópálya felé. A rövid, pár másodperces képsor után már a tengerpartot láthatjuk, melynek hátterében magasodnak a város parti üdülőházai, majd ismét csak egy pillanatra az Enver Hoxha által kibővített, gigantikus kikötőnegyedet csodálhatjuk.

67

Ezután utunk Durres főutcáján át vezetett. A filmen jól kivehetőek az új építésű házak rengetegében csatangoló turisták képei. Ők többségben, hazájukból régebben elmenekült albánok, akik családlátogatást összekötve a tengerparti nyaralással minden évben ide járnak fürdőzni. Utili dulci! A következő képsorokon a tengerparton felállított Milošević-céllövöldét láthatjuk. Milošević ugyanis nem tartozik az albánok kiskedvencei közé. (ld. még: 9. fejezet) Az ufo-szerű tengerre épült épület és az albánok „szent” állataként aposztrofált szamár hőségben való pihenésének megtekintése után a fővárosa, Tirana felé vettük az irányt. Tirane A filmen látható albán és európai zászló együtt szerepeltetése tipikus jegye a fővárosnak. Ebből körvonalazódik az idelátogató számára milyen irányba is tartana Albánia. Mint ahogy a pár képsorral odébb látható, George Bush elnök éltetését extravagánsan ábrázoló gigantposzter is mutatja: „Albánia nem akar a Balkán része lenni, Albánia a Nyugat barátja!” De előbb még rálátást kapunk az albán pénz-kunyerálási szokásokra. Tirana egyébként nem kifejezetten nagy turistalátványosság. Varázsát nyüzsgő tereinek, és az utcán csevapot, és tököt sütögető, vidám árusoknak köszönheti az agglomerációval együtt majd’ egymilliós város. Kruje Mire leszállt az est megérkezünk Albánia kiállítóvároskájába, Krujéba. A filmen látható, hogy maga a város elég pici, viszont ódon hangulatú utcácskáiban az ország teljes felhozatala megtalálható, a zászlóktól kezdve, a kendőkön, ételspecialitásokon át, a jófajta borokig. Valódi vásárhely ez. Olyan mintha Magyarországon egy Kisvárda méretű város főutcácskáján kapfható lenne a létező összes hungarikum. Csak ez itt albanikum. Ezzel tulajdonképpen véget is ér egynapos albániai utazásun, és visszatérünk az ugyancsak albánlakta montenegrói szálláshelyünkre: Ulcinjba (Ulquin). Az elképzeléseknek megfelelően Levente, olyan filmet készített, mely jól mutatja Albánia minőségének kettősségét. Egyfelől jól szemléltetve vannak azok az útmenti épületek, fogadók, a tengerparti üdülőhely, mely a jólétet, és a tisztaságot, ápoltságot prezentálja. Ám a filmben látható kéregető, a romos bérkaszárnyák, vagy a film legelején bemutatott cigányputri mind az ország elmaradottságát, gazdasági fejletlenségét ábrázolják. A gyorsított felvételek olyan helyszíneket ábrázolnak, melyek fontosak a film szempontjából, megtekintésük azonban több időt igényel, ezért élő mivoltában ajánlott. (híd Skhoder mellett) Gyorsítva vannak még ábrázolva az utazás jelenetei is, melyek őszinte, és pontos képet festenek az iroda által szervezett albániai körút milyenségéről. 68

A lassított képsorok valami extrémumra, elképesztőre, a magyar utazónak szánt érdekességre hívják fel a figyelmet. (Milosevic szétlőtt céltáblája a tengerparton, az albán és az uniós zászlók közös lengedezése) A filmaláfestő zene pedig balkáni hangulatú (bár elárulom, nem albán), mely jól átadja egy nyár érzésvilágát, minőségét Európa „elfeledett” országában. Gasztronómiai filmezés – A bolgár ízek világa Egy hagyományosabb, mégis talán izgalmasabb módja egy adott ország, vagy tájegység bemuatásának, a gasztronómiai filmkészítés. Sajnos ilyen film készítését még nem tapasztalhattam testközelből, és nem is szolgálhatok vele. Szerencsére a televízió jóvoltából már talán valamennyien láthattunk gasztronómiai kisfilmet. A filmek célja Ezen filmek lényege aban áll, hogy megismertesse a közönséggel egy adott kultúra sajátosságait, szokásait az átala kínált receptek alapján. Az uazó szakács gyakran a nemzet, etnikum közkedvelt ízeiből válogat, így a rá jellemző alapételeket állítja össze. Ez azért jó, mert valószínűleg könnyen elkészíthető, és általuk olyan ízeket próbálunk ki, melyeket az adott néptöbbség valóban használ. A kulturális gasztronómia másik módja, egy-egy speciális étel elkészítését célozza meg, melyet viszont a helyi ízvilágnak megfelelően állítunk elő. Ez általában költségesebb, de valószínű hogy a kevésbé ínyenceknek is ízleni fog. E gaszronómiai filmezés tehát nem propaganda célú, azaz nem egy konkrét utazási ajánlatnak megfelelően készül, csak kedvet csinál egy adott ország meglátogatásához azáltal hogy konyháján keresztül megismerteti velünk annak kulturális mivoltát. Ezért a gasztronómiai filmezés mellett gyakran elhangzik a kulturális gasztronómia, mely az előbbi alapját képzi. Az ilyen filmek általában nem hosszabbak 15-20 percnél, ennyi idő alatt 3-4 különböző ételkülönlegesség elkészítésének bemutatására, illetve történetének elmesélésére is jut idő. Bulgária bemutatása szakács módra Ha Bulgáriáról van szó a főzés helyszínéül Szófia egyik fákkal szegélyezett, kellemes terét, a rodope hegység lankás lejtőit, vagy Szozopol tengerparti városát választja a szakács. Előtérben egy asztal, tűzhely, ezeken pedig a konyhafelszerelések állnak. Általában célszerűségből bemutatnak egy-egy hagyományos helyspecifikumú konyhaeszközt is, mivel a helyiek, modernebb eszközök hiányában gyakran ezeket használják. 69

Az asztal mögött áll a szakács aki összbolgár vagy a lokális történelemnek, kultúrának bemutatásával kezd ia műsort. A háttérben a Rodope hegyláncai, vagy a Fekete tenger hullámai jól kivehetőek. Fontos hogy a szakács a konyhaeszközökön kívül bemutassa a bolgár alapanyagokat is. A paradicsom, és a paprika nem pont olyan, mint Magyarországon, ez pedig fontos, mert a bolgárok alapvetően zöldségekkel főznek. Ismernünk kell a húsokat, és a helyi borfajtákat is. Tudnunk kell, hogy ezek az ételek fűszeresebbek, olajosabbak, a mienknél. A bolgárok konyháját a zöldségfélék és gyümölcsök bőséges használata jellemzi. Bolgárok társaságában számítani kell a 3-4 óra hosszantartó vacsorákra, mind otthon, mind a vendéglátó helyiségekben. Mindezek elmesélése után neki kezd a szakács a főzésnek. Természetesen számára az alapanyagok már készre vannak vágva, szeletelve. Lényeges tudnunk: a gasztronómiai filmezésnek nem célja, hogy a recept pontosan követhető legyen, hiszen a film fő feladata Bulgária ismeretlen kultúrájának felszínrehozásában áll. Ezért minden ételkülönlegesség elkészítésekor, érdemes annak történetét elmesélni, hiszen ilyen legendával minden ételfajta bír Bulgáriában. Az alábbiakban két tipikusan bolgár ételt mutatok be azok történeteivel együtt: Sopszka-saláta Ki ne ismerné a híres Sopszka salátát, amelynek eredetéről egy érdekes történet beszél: egy háziasszony késve érkezett a szakácsversenyre és mivel alig maradt ideje a főzésre, néhány friss zöldséget feldarabolt és szirene nevű, sós juhsajtot reszelt rá. A zsűrinek annyira megtetszett, hogy neki ítélte az első díjat. A saláta neve a Szófia környéki "sop" népcsoportra enged követekeztetni. A legfinomabb paradicsom Bulgáriában terem: hatalmas, lédús, igazi napérlelte paradicsom! Még a színe is igazi! Hozzávalók: 2-3 nagyobb, vastag húsu, édes zöldpaprika, 3-4 paradicsom, 1 kígyóuborka, 1 fej vöröshagyma, olivaolaj, speciális juhsajt (szirene). Elkészítése igen egyszerű. A zöldségeket nagyobb darabokra vágjuk és összekeverjük egy tálban. Kevés olivaolajat adunk hozzá, majd tányérokra teszünk kisebb adagokat. A tetejére juhsajtot reszelünk. Kavarma A kavarma történetének magyar vonatkozásai vannak. Állítólag egy bolgár kereskedő Magyarországon járvat pörköltet evett, majd hazatértekor igyekezett elkészítenii azt. Italos ember lévén, megszaladt a kezében a jó minőségű fehérbor, és felöntötte vele a pörköltet. 70

Miután megkóstolta, rájött, hogy valami elképesztően eredeti, bolgáros ételt készített: a kavarmát. Hozzávalók: 1.5 kg sertéscomb vagy csirkemell, 1.5-2 kg vöröshagyma, 2 nagy pritaminpaprika, 6-8 db paradicsom, 2 nagy doboz darabolt gomba ( lehet friss is), 1 üveg fűszeres fehérbor, alternatív megoldásként sárgarépát is tehetünk bele, pirospaprika, só bors, étolaj, csubrica (borsikafű), menta, kevés víz. Elkészítés: A húst felkockázzuk, a hagymát felvágjuk. Olajat melegítünk és a hagymát üvegesre pirítjuk. Külön edényben a húst is gyengén megpároljuk, majd az üvegesre párolt hagymához adjuk. Rövid együtt párolódás után félrehúzzuk a tűzről és pirospaprikát adunk hozzá. Hasonló alapot készítünk, mintha magyar pörköltöt készítenénk. Kevés vízzel felöntjük és hozzáadjuk a pritaminpaprikát, a paradicsomot és a gombát. A fehérbort fokozatosan adagoljuk az ételhez. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a csubricát és a mentát és addig főzzük, amíg a hús megpuhul. Ha jó gasztronómiai film készül, akkor az ételspecialitások megismerésén túl, az adott ország töténelmi, és kulturális életébe is nyer minimális betekintést a néző. Valójában ezzel a film eléri célját, azt hogy ösztönözze a nézőket az országba irányuló turizmusra. Arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy valójában ezek a filmek milyen mértékben növelik a beáramló turizmust, de izonyos vagyok benne, hogy a kultirális gasztronómia igen jelentős befolyást gyakorol az utazóközönség szokásaira, mert sokan hiszik azt a szólás-mondást, hogy az emberek szívéhez a gyomrukon át vezet az út. Egy speciális konyha megismerése pedig általában gyorsan eloszlatja az embereknek az eltérő kultúrájú nemzetekkel szemben támasztott negatív előítéleteiket. Összességében véve, azt mondanám a turisztikai filmezés mindkét fajtájának óriási jelentősége van a kultúrák megismerésére, és ezáltal a turizmus egyhangúságának feloldására nézve. A narratív filmezés elsősorban a vizualitásra, a képek változatosságára helyezi a hangsúlyt, és ezen keresztül igyekszik megnyerni magának, pontosabban a célországnak a potenciális utezókat. A gasztonómiai filmezés pedig inkáb történelmi-kulturális perspektívából közelíti meg a célország bemutatását kevesebb vizuális, több verbális elemmel fűszerezve azt. Bár a két turisztikai filmtipus közt nagy különbségek vannak, egy dologban azonban közösek: Mindkettő ragyogó alternatívát ad az egyhangú, szenzációkra vadászó, vedettista turisztikai filmezés médiauralmára.

71

8. Mindenki muskátlija - A közép-európai turizmus csapdája

Muskátli = Utazás A tél elmúltával, amint az első rügy fakad, aki egy kicsit is szereti a virágokat gyors ültetésbe kezd kertjében, erkélyén, ablakpárkányán. Ha szomszédunk - aki feltehetőleg egy kicsit mindig gyorsabb nálunk – tulipánt ültettett kertjébe, magunk sem maradharunk le, tulipánt veszünk, és feltehetőleg másik szomszédunk is ezt teszi majd. Lakótelepeken tavasszal mást sem látni, mint muskátlit az ablakokban, ami természetesen nagyon szép, de valóban mindenki ezt a virágfajtát kedveli a legjobban a számtalan lehetőség közül, vagy csak emberitársadalmi természetünkből fakadóan utánozzuk környezetünket? A válasz az utóbbi megállapításban rejlik: azért vesz idén mindenki muskátlit, vagy jövőre tulipánt, mert emberi természetünk, és közép-európai szocializációnk a többiektől való lemaradást (ami a fejekben a különbözőségben testesül meg) tekinti a legelkerülendőbb dolognak. Nem csak a virágültetéssel állunk így. Ha jobban megfigyeljük, eképp viselkedünk bútorvásárláskor, házépítéskor, és természetesen uticélunk kiválasztásakor is. A történelmi-szocializációs magyarázat: Magyarországnak és a közép-európai országoknak hosszú évszázadokon keresztül nem sok jó jutott a történelemben. Magyarországon tulajdonképpen a tatárjárástól kezdve nem volt nyugalom. A török veszély már az 1300-as évek közepétől ott ácsorgott az ország kapujában. A balkáni államkezdeményeket ekkorra már be is kebelezte az Oszmán Birodalom. Az 1500as évektől kezdve 150 éven keresztül hazánkat gyakorlatilag leradírozták a térképről. A hős legendákból annyi igaz, hogy ha nem állunk ellent a törököknek valószínűleg más európai államokat is bekebeleznek, de hogy honvédőink meg tudták volna védeni az országot, csak a fantázia szüleménye, hiszen Erdély török, Észak-Magyarország osztrák ellenőrzés alatt állt, Dél-Magyarország pedig effektíve is az Oszmán Birodalom része lett. Ez a tény jelentősen befolyásolta a XX. századi magyar történelem alakulását. Bár 1690-re az ország, és ezzel Európa nagy része megszabadult a törököktől, KözépEurópára innentől kezdve Habsburg uralom nehezedett, melyet - néhány eredménytelen függetlenedési kisérletet leszámítva – el is fogadtak ezen államok. Az első világháború után mindegyikük felszabadult, de a szabadság mámorító íze csak rövid ideig tarthatott. KözépEurópát a ’30-as évekre - Csehszlovákiát leszámítva - antidemokratikus erők birtokolták. Csehszlovákia pedig 1939-re vált a náci Németország játékszerévé. A második világháború 72

tisztító háború volt: minden eirópai állam hasonló kataszrofális eséllyel indult neki az új évezredbe tartó célegyenesnek. A Nyugat demokratizálódott, valódi gazdasági-morális alapú szövetségbe forrt, melynek eredménye a látványos prosperitás és jólét lett. Keleten újabb 40 évnyi elnyomás következett, mely ugyan 1989-ben megszűnt, de az ellene beadott demokratikus gyógyszer még a mai napig sem tudta kifejteni hatását, igaz részeredményeket már láthatunk. Mindezek a tragédiák, és a folyamatos elnyomások az egyes emberek gondolkodására, és a közvélekedésre is kihatottak. A homo- és a civilisatio médium-europeans-t a félelem, az egymásra való gyanakvás, a hétköznapi szituációkat fenntartásokkal való kezelése harározza meg. Érthető hiszen az ügyeskedés, a mutyizás 500 éven keresztül valamely kizsákmányoló hatalom ellen irányult. Ma azonban időszerűtlen ez a felfogás, ám ennyi esztendőt a társadalom még nem tudott kiheverni. Így az emberek fejében, a csoportgondolkodás intenzívebb, mint az egyéni. Arról pedig szó sem lehet egyelőre, hogy alternatív megoldásokat keressünk, hiszen ha nem állunk be a sorba elveszünk. Legalábbis ezt sulykolja belénk a társadalom. A kozgondolkodásban így áll tehát össze a kép: Ha a környezetem adott tengerparti üdülőhelyre jár évek óta, akkor én is oda kell hogy vigyem a családomat hosszú évekre újraés újra, így elkerülhetem a kiközösítést és a lecsúszást.

Bejáratott közép-európai utak, a szomszéd mindenütt szomszéd: Minthogy a rendszerváltást követően gyorsan megindult a turizmus (legalábbis mennyiségi értelemben vett) fejlődése (ld.: Kamera és Toll című fejezetben) a fent említett mechanizmusok gyorsan lábra álltak. Kialakultak különböző évszakoknak megfelelően a bevett hazai és a nemzetközi turisztikai célpontok, míg ezekre csak ritkább esetben találunk számottavő alternatívákat. Nemzetközi utazások tekintetében parttalanná vált az uticélok egymásról történő másolása. Az uticélok egyszínűségének prezentálása érdekében külön mutatom be a nyaralási és a téli utazási szokásokat, melyek a külföldi turizmus két csúcsidőszakának számítanak:

73

•

Nyári uticélok a közép-európai turista számára:

A ’90-es években nyaralni az olasz Adriára, elsősorban Velencébe, és az üdüőkomplexumként elhíresült Bibionéba jártak a magyarok. Mintha a történelem csak ismételgetné önmagát, a tehetősebbek megunták, hogy a kevésbé vagyonosak elárasztják ezeket a közkedvelt településeket, így ők a Baleár-szigetekhez tartozó Mallorcára, illetve a Kanári-szigeteki Tenerifére kezdtek járni. Ám ezzel nem hogy differenciáltabbá vált volna a turizmus, hanem egyre jobban elmélyítették a kliséket. Az ezredfordulóra inkább Görögország és Horvátország, valamint Bulgária válik meghatározó uticéllá. Ám ezeken belül is csak néhány kiemelt célpontot keres fel a közép-európai turista. Görögországban Rodosz, Kréta, Korfu a legnépszerűbbek. Korfu és Rodosz olyannyira ellepetté váltak a magyar turisták által, hogy az ittani éttermek, fogadók gyakran elsőként magyar nyelven tüntetik fel ajánlataikat, és csak eztán görögül vagy angolul. Éttermi kínálataikban pedig alkalmazkodni kívánnak az ide látogató magyarok igényeihez. Ne lepődjünk meg ha az étlapon gulyásleves, vagy paprikáskrumpli is szerepel, a szállodákban, fogadókban pedig gyakran magyarul szól hozzánk a recepciós. Ez persze kényelmessé teszi a nyaralás mozzanatait, de egyben megszünteti a hely kuriózumát, a turisztikai célpont egyediségét. Az ezredforduló után mind népszerűbbé váltak a horvátországi fürdőhelyek: Rijeka, Krk szigete, Brac, Split, és Dubrovnik. Sajnos ezeken a turisztikai célpontokon kívül más helyekre, ritkán látogat el az utazó. Jellemző az is, hogy csak a szállásadó várost és közvetlen környezetét látogatjuk meg, így elkerülve, az utazási katalógusok által nem említett páratlan szépségű, vagy érdekes helyszíneket. A közép-európai utazóra jellemző még, hogy több éven keresztül ugyanarra a helyszínre tér vissza nyaralni, ugyanazon éttermekbe megy vacsorázni, a jól bejáratott szálláshelyen foglal szobát, és ugyanazt a strandot, fürdőhelyet keresi föl. Ezáltal könnyebben tájékozódik, viszont a helyzet cseppet sem kedvez az utazások sokszínűségének. Több út megtétele után is elég szegényes marad környezetünk ismerete, a nagyvilágéról már ne is beszéljünk. Az alábbi táblázat még ugyan a horvátországi magyar turistainvázió előtt készült, mégis hűen ábrázolja, a közép-európai látogatók dominanciáját (1. ábra):

74

8/1. ábra: Külföldi vendégéjszakák száma küldő országok szerint, 1999

A nyári utazásoknál említeném még azokat a közép-európai kirándulásokat, melyeket őszre, vagy inkább tavaszra szoktunk időzíteni, és csak pár napot vesznek igénybe. Nyolc-tíz éve vált népszerűvé Prága, Krakkó-Auschwitz, Erdély gyakori felkeresése. Ha Prágába látogatunk, az autók rendszámáról könnyen leolvashatók, kik járnak gyakran, nagy létszámmal a cseh fővárosba: magyarok, lengyelek, szlovákok, osztrákok. Ez csak részben magyarázható a valóban páratlan szépségű cseh város földrajzi közelségével. Magyarországról tavaszonta inváziószerű turista-támadás indul Prágába. Krakkóval hasonló a helyzet, bár a gyászos történelmi esemény miatt hírhedt auschwitz-birkenaui haláltábor közelsége árnyalja az egyszínűségre adott magyarázatot. Erdély kiváló turista célpont, elsősorban a magyarok számára. Csodálatos természeti adottságai, érintetlen környezete, hatalmas, fenyvesekkel borított hegyei méltán vonzzák a turisták tömegeit. Erdély páratlan természeti, etnikai, kulturális sokszínűséggel rendelkezik. Sajnos ennek ellenére, itt is kialakulóban vannak a turistabarát centrumok kizárólagos látogatásának előjelei. Kolozsvár mérete és magyar vonatkozású történelme miatt,

75

Székelyudvarhely „magyar városi” mivolta által, Szováta sóbányája, és fürdői miatt lettek népszerű úti célpontok. Talán érthető okokból a magyar turista előnyben részesíti a magyarlakta településeket, de paradox módon így gyakran pont a legérdekesebb, legszínesebb programokat kínáló helyszíneket kerüli el. Ennek oka abban áll, hogy a nagyvárosok, mint minden országban az etnikai többség lakóhelyeivé váltak. Ennek Romániában az erőszakos áttelepítési törekvések is kedveztek. Így Erdélyben a számtalan látványossággal és érdekességgel rendelkező nyagyvárosok( Fogaras, Brassó, Gyulafehérvár, Nagyszeben) kiesnek a látogató érdeklődési köréből. Röviden felsoroltam azokat a helyeket ameyek a közepes vagyoni helyzetű közép-európai utazó számára sokszor akizárólagos nyaralási helyszínt jelentik . Nem beszéltem azonban még vagyonosabb helyzetűek utazási kliséiről. Amint azt Mallorca és Tenerife kapcsán leírtam a jobbmódúak már a ’90-es évek elején, elszeparálódtak a tömegturisztikai célpontoktól. Kezdetben e kellemes éghajlatú spanyol szigeteket részesítették előnyben, később a távol-keleti országok napsütötte partjai váltak reputálttá. Elsősorban azokba az országokb lártogatnak, melyeknél viszonylagos politikai stabilitás, és jól kiépített üdülőhelyi infrastruktúra áll rendelkezésre (Thaiföld, Tajvan, Japán, Kína). Ezenkívül kedvelt uticélok még Amerikában Mexikó és az USA, Afrikában Tunézia, Egyiptom, Ázsiában Izrael, és a Maldív-szigetek. Bár utazásaik a célországok tekintetében szélesebb spektrumban oszlanak meg, mint a középosztály turizmusában, fehér foltok azért bőven akadnak a világ turisztikai térképén. •

A téli uticélok:

A téli uticélok tekintetében is megfigyelhető egyfajta homogenitás, igaz kisebb mértékű, mint a nyaralások esetében. Ennek oka, hogy a téli sportok költségesebbek, kevesebben veszik igénybe, ezért a történelmi-szociális tényező kevésbé érvényesül. A rendszerváltás előtt –mint tudjuk – a külföldre utazásnak adminisztratív akadályai voltak. Nyugatra csak kék útlevéllel, három évente, és korlátozott pénzösszeg kivitelével lehetett utazni. A szocialista országokba való utazásnak a gyakorlatban semmi akadálya nem volt, de itt kiépítetlenek voltak a sí-, és télispportok központjai. Síelésre csak Csehszlovákiában és Lengyelországban volt lehetőség. Romániában és Ukrajnában még a mai napig sem, Szerbiában pedig csak részben épültek ki a síközpontok. 76

1989 után hamarosan megindult a közép-európai turistaáradat az Alpok kedvelt síparadicsomaiba. Kezdetben korlátozott mértékben, és csak Olaszország, és Ausztria közelebb eső területeire, mivel ezek voltak megfizethetőek a szegényebb utazóközönségnek. Az elmúlt közel két évtizedben a „második”, téli időszakra eső rövidebb szabadság egyre többek számára igénybevehető. Sokan utaznak egy hétre, vagy hosszú hétvégére az Alpokba, vagy a Kárpátokba. Ausztria és Olaszország mellett immár Szlovénia, Szlovákia, Franciaország lettek a kedvelt uticélok (2. ábra)13 A fent vizsgált trendek jól mutatják a magyarok, és más közép-európai nemzetek homogén uticél-választási szokásait (3. ábra)14. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy közép-európa lakossága egytől-egyig ezekre a piedesztálra emelt, kvázi-szakrális jelentősséggel bíró területekre koncentrálódik, de egy relevánsnak mondható tömeg bizony beleesik abba a szokásmechanizmusba, amelyet a szakma „Közép-Európa csapdájaként” emleget. (Lengyel M.- 1998) 8/2 – 3. ábra Az uticélok megoszlása a megkérdezett síelők arányában 2007/2008

5

2

9

Ausztria Szlovákia

10

Franciaország Olaszország 13

Svájc Egyéb

11

Idén is ugyanoda megy síelni, ahova eddig járt? - a megkérdezettek arányában 2007

6 igen, biztosan semmikép 16

28

talán

13

Nem reprezentatív minta. A kérdezett sokaság 50 fő, tetszőlegesen kiválasztva a 2007 november 8 – 11 között megrendezett Hóshow-n. 14 „Idén is ugyanoda megy síelni, ahová eddig járt?”– kérdésre leadott válaszok a megkérdezettek arányában.

77

Ahol madár sem jár – fehér foltok: A fent említett utazási szokásnak megfelelően számos terület kevéssé látogatott fehér foltként jelenik meg a világtérképen. Ezen területek turisztikai értelemben vett népszerűtlenségének a szociális-történelmi magyarázaton kívül infrstrukturális-turisztikai okai is vannak. Gondoljunk csak Belső-Afrikára, Tibetre, vagy a Közel-kelet számos elmaradott, belső konfliktusoktól terhelt országaira. Példaként azonban én mégis egy elfeledett európai államot említenék, melyen keresztül rávilágítok a fehér-folt-problémára. Ez az állam az öreg kontinens legszegényebb, turisták által a legelhagyatottabb országa: Albánia. Albánia a történelmi katasztrófák által leginkább sújtott területe. Ha nekünk, magyaroknak 150 éves török hódoltságtól borsódzik a hátunk, ez az elnyomottság – mely széleskörű gazdasági kizsákmányolást jelentett – Albánia esetében valamivel több, mint 500 évig tartott(1354 – 1881). Természetesen nem maradhatott nyomtalanul az ország életében ez az időszak. A török kultúra mai napig meghatározza az albán szokásokat. Vallásilag Albánia 70%-ban muszlim, számos mecset, minaret tarkítja az országképet. Konyhájukban, italkészletükben rengeteg törökös vonásra találunk. A rövid szabadság után hamar szembe kellett nézniük előbb a szerb, később az osztrákmagyar annekcióval. Az két világágés között újjabb önálló időszak következett. I. Zogu uralkodása alatt rendkívüli fejlődésnek indultak az albán tengerpari városok, elsősorban Durres kikötővárosa. A fejlődés fedezete a beáramló olasz tőke volt, melynek nagy részét azonban felemésztette az 1926-os földrengés kárainak helyreállítása. A második világháborús olasz(1942) majd német(1944) megszállás leginkább csak arra volt jó, hogy bizonyos épületek felhúzásával átfessék a főváros, Tirana arculatát, az ország gazdaságát azonban jó időre tönkretették. A patrizánok által felszabadított ország lakói talán nem is sejtették, hogy olyan rossz, ami ezután következik még nem volt ismert Albánia történelmében. Az 1945-ben hatalomra jutott „emberarcú diktátor”, Enver Hoxha (ejtsd: Hodzsa) feltalálta a világtörténelem legműködésképtelenebb gazdasági-társadalmi rendszerét, és 50 éven keresztül hazáján kisérletezte azt. A rendszer lényege abban állt, hogy nem tart fenn kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatot (Kínán kívül) senkivel, így Albániát önellátó állammá téve. Aki járt már Szkender bég országában az tudja, hogy a terület 2/3-át kopár, talajművelésre alkalmatlan sziklák borítják. Az erőltetett nehéziparosítás, számos más kommunista országhoz hasonlóan itt is kudarcot vallott. Egyetlen lehetséges gazdasági forma – mely segíthetett volna 78

kilábalni az elementáris kátyúból – a kereskedelem lehettett volna, amit viszont Enver Hoxha nagyvonalúan mellőzött. Hamarosan Albánia vált Európa legelhagyatottabb, legszegényebb országává, az albán lakosság pedig a legelkeseredettebbjévé. Nem csoda hát, ha 1990-re nem hogy turisztikai célpont nem vált az országból, de albánok tízezrei özönlöttek ki lélekvesztőiken, hogy kis szerencsével elérhessék az olasz partokat. A rendszerváltást követően Albánia többé-kevésbé megnyitotta kapuit a nagyvilág előtt. Az Európai Unió, és az Egyesült Államok segítségével új rügyek kezdenek fakadni a romokon. A gazdasági fejlődés lassan fennterthetóvá válik, és ezzel párhuzamosan kezd kiépülni a turizmus infrastruktúrája. A közlekedés helyzete még ma is nagyon mostoha. Vasútvonalainak száma 3-4, melyek a fővárosból indulnak, állapotuk pedig siralmas. A tenger mellett párhuzamosan húzódó kis völgybe vezettett észak-déli irányú főúton, és a Durrest Tiranával összekötő, 2000-ben átadott autópályaszerűségen kívül alig akad járható, aszfaltozott (!) út. Albánia gazdaságára jellemző, hogy a déli, tengerparti területek fejlettebbek, mint az északi, hegyvidékiek. Északon ezért a tirisztikai infrastruktúra állapota rosszabb helyzetben van, mint délen, ahová a görögökön kívül az olaszok is szívesen járnak nyaralni. (5 – 6. ábra) Tapasztalatból mondhatom: minden történelmi csavarnak, és a Nyugattal való összehasonlítási kényszernek ellenére, Albánia kellemes csalódás az ide utazó számára. Bár az utak állapota hagy némi kívánnivalót, a szálláshelyek mindig tiszták, és gondozottak, az ellátás precíz, és körültekintő, az árak alacsonyak, és az áruk jó minőségűek. Ott tartózkodásunkkor ritka volt, ha pocsék holmival kínáltak meg bennünket. És van egy dolog amit, nem lehet elhallgatni: amíg Albánia a felzárkózás folyamatában van, az itt lakók mindig tárt karokkal várják az idelátogatókat, legyen az görög, török, magyar, amerikai, vagy szerb(!) származású. Ez feltűnő!

8/5.ábra - Dél

8/6. ábra - Észak 79

A médiákban rejlő magyarázat - A megoldás

Mint láthattuk az utazási szakmában terminus technicus-ként ismert „Közép- európa csapdája” nem a térségben zajló kereskedelmi, és turisztikai forgalom gyengeségeire vonatkozik, hanem az itt élő emberek egysíkú, irracionálisan homogén utazási szokásaira. Ennek kapcsán rávilágítottam néhány történelmi magyarázatra, és bemutattam pár példán keresztül a sajátosságait. Arról azonban még nem esett szó, mi is a médiának a szerepe ennek a nem túl áldásos helyzetnek a kialakulásában, és megrögzülésében. A rendszerváltás utáni médiapluralizáció ugyan megnyitotta valamennyire az utat színesebb világismeret felé, paradox módon mégis inkább egy jól megfigyelhető szokásrögzülést tapasztalhatunk a közép-európai tárasdalmakban. A televízióban, és magazinokban közölt utiprogramok, utazási lehetőségek általában a műsorokat finanszírozó szervezetek, utazási irodák árnyékában állnak. Ezeknek a szervezeteknek a már említett mechanizmusaikból fakadóan nem, vagy csak részben érdekük alternatív perspektívát kínálni az utazóközönség számára. A gazdasági érdek leginkább azt diktálja, hogy a történelmi okokból kialakult homogén utazási szokásoknak tegyenek eleget. Természetesen az itthonról indukált turizmus a célországok kasszáját gyarapítja, akik ebből kiváló infrastrukturális fejlesztésekre tehetnek szert. Ezáltal még népszerűbbé válnak a világ fehér foltjainak kárára, akik viszont önerőből képtelenek versenyre kelni ezzel a fejlődéssel. Bár manapság sok utazással kapcsolatos kisfilm, újság foglalkozk a még feltérképezetlen területek problémáival, ezek döntően megerősítik a közép-európai emberben kialakult negatív sztereotípiákat. Nem egyszer látni olyan filmekek, melyekben az adott, tirisztikai szempontból népszerűtlen ország problémájára, mint megoldhatatlan, ilyesztő perspektívára hivatkoznak. Pedig a magazinok, a televízió, az internet szerepe pont ellenkezőleg, egyfajta pozitív diszkrimináció lenne a fehér foltokra nézve, hiszen tudjuk az emberek meggyőzhetőek, véleményük könnyen alakítható. Véleményem tehát az, hogy a média gazdasági okokból nem vállal szerepet a turisztikailag gyenge területek propagálásában, és ez tovább működteti az hamis sztereotípiákban gyökerező, történelmi eredetű, a világot gyanakvássall, és fél szemmel kísérő homogén utazási szokásokat. A megoldás pedig pont ennek megváltoztatásában, a fehér foltok nagyközönség előtti megismertetésében áll. 80

9. Az utikatasztrófák médiamegjelenései – valódi lelkesítés (indirekt reklám)

Ha a turizmussal kapcsolatban felmerülő katasztrófákról hallunk, szörnyű vonatszerencsétlenségek, buszbalesetek, lezuhanó repülőgépek rémálomszerű képei jelennek meg lelki szemeink előtt. Olykor az emberi tényezőtől függetlenül (vagy indirekt beavatkozás következménye okán) kialakuló természeti csapások tizedelik meg egy terület népességét, döntik romba teljes gazdaságát, infrastrukturális létesítményeit. Ezeknek a természeti katasztrófák következményei a rövid távú turizmusra nézve leírhatatlanok. A meglévő szolgáltatások, intézmények, ellátásrendszer teljes, vagy részleges megsemmisülésén túl, rövid távon a turisták bizalmának elvesztésével is számolni kell. Egy ilyen pusztítás után évekig turisztikailag terméketlen sivataggá válik a korábbi paradicsom. Ám hosszú távon paradox módon – a média jelentős közreműködésével – ismét nőni kezd az idelátogatók száma, gyakran túlszárnyalva a katasztrófa előtti idők népszerűségét. Ugyanez a helyzet az emberi természet által kiváltott katasztrófák esetében. Ebben a fejezetben egy természeti (Mont Pelée), és egy, az emberek által kiváltott (Délszláv háború) pusztítás turizmusra gyakorolt hatásait fogom vizsgálni, melyben mint azt látni fogjuk óriási szerepe van a média tömegekre gyakorolt hatásának. A Mont Pelée vulkán kitörése – 1902 A XIX. század során az amerikai Antillák szigetvilága egyre vonzóbb lett az európai ember számára. A gyarmatosító országok szinte mindegyikének volt a térségben birtoka, és bár gazdaságilag ezeket nem tartották nagy becsben, az előkelő csoportok számára kiváló életkörülményeket biztosítottak (Martinique – Franciaország; Dominika – Spanyolország; Holland Antillák, Jamaica – Brit Birodalom). St.-Pierre, 1902-ben, a híres, hírhedt vulkánkitörés idején, a virágzó karib-tengeri francia gyarmat, Martinique szigetének fővárosa volt. A várostól északra, 6 kilométerre emelkedtek a Mont Pelée lankás lejtői. Az 1397 méter magas hegy nem tartozott a különösebben lenyűgöző méretű vulkánok közé. A sziget és a hegy híres volt szépségéről. A vukánkitörés gyorsan megváltoztatta a csendes pihenőhelyként ismert Saint Pierre képét, melyből a vulkánkitörés pár óráig tartó pusztítása után csupán egy romos kőhalmaz maradt. Két ember kivételével a teljes (kb. 30000-es) lakosság odaveszett. (1. ábra) A pusztítás vulkanológiai szempontból nem volt jelentős, de a hatalmas veszteségre tekintettel az eset az akkori legjelentősebb médiaorgánum, a sajtó figyelmének középpontjába került. 81

Nap mint nap jelentek meg cikkek, képekkel illusztrált több oldalas írások, melyek a katasztrófa körülményeiről számoltak be. Még 1905- ben is részletesen foglalkozott a francia sajtó a vulkánkitöréssel.15 Az alábbi cikket Peter Francis közölte a kitörésről, és annak pusztító erejéről: „Május 20-án átsöpört a város felett a második izzófelhő is, és a föld színével tette egyenlővé azokat a romokat is, amit elődje épen hagyott. Emberáldozatot már nem tudott szedni, a városban egy eleven lélek sem volt már. Az ezt követő hónapokban még számos izzófelhő zúdult le a Riviére Blanche völgyén, kárt azonban már nem tudtak okozni. A halál augusztus 30-án jelen meg ismét Martinique szigetén. A Mont Pelée-ből erőteljes izzófelhő robbant ki, és az eddigiektől eltérő, új irányba hömpölyögve, a kicsiny Morne-Rouge városkát kebelezte be. Kétezren haltak meg, a St.-Pierre-i áldozatokkal közel azonos körülmények között. Ez után a végső, fatális epizód után a kitörés még mindig nem szűnt meg, hanem még 1903-ban is folytatódott. St.-Pierre romjait s a törmelék alatt fekvő testeket az 1902 májusa óta hulló, egyre vastagodó hamu lágy, szürke lepellel borította be. A természeti jelenségeket tulajdonképpen nem volna szabad emberi tulajdonságokkal felruházni, különös módon azonban az a gyengédség, amellyel a Mont Pelée saját áldozatait eltemette, mintegy a halálukért való engesztelésnek tűnt. Ami pedig ezt követte, az még különösebb volt. 1902 novemberében megszilárdult lávából álló hatalmas tű – vagy talán inkább oszlop – kezdett felfelé emelkedni az Etang Sec kráteréből. naponta 10 métert nőtt, s 1903 májusában már 310 méter magas emlékoszlopként tornyosult St.-Pierre felett, mintha csak a lábai alatt elpusztult sok ezer embernek akarna emléket állítani.”

A Mont Pelée katasztrófája volt az első, mely ilyen intenzíven állt a média, és ezáltal az azt fogyasztó ember érdeklődésének középpontjában. A kitörés turizmusra gyakorolt hatása érdekes módon, csak pár évien keresztül igazolta az elvártakat. A rövid viszaesést követően már 1910-re ugyanannyian látogatták a szigetet, mint annak előtte. Igaz már nem a porig rombolt St: Pierre, hanem Fort-de France városa lett a célpont, mely hamarosan fővárossá lépett elő. Innen indultak útukra az utazók, hogy láthassák a vulkán pusztításának szembeötlő nyomait. Kialakult tehát az első katasztrófaturizmus, melynek a világháború kitörése vetett véget, és amelyik így még hosszú évekig az egyetlen maradt a világon…

15

Le Monde: Le fantome du Mont Pelée – 07/08/1905

82

9/1. ábra - Saint Pierre „elvarázsoló” városa a kitörés után - 1902 A délszláv háború – horvátországi turizmus – 1991-1996 Utazzunk az időben 90 évet előre, és figyeljük meg a délszláv háborúnak a horvátországi turizmusra kifejtett hatásait. A nyolcvanas évek végére a Jugoszláv tengerpart óriási befogadópotenciállal rendelkezett. A nyugati turistát az alacsony árak, a tengerpart érintetlen szépsége, és a puritán éetmód szólította ide. A szocialista országok lakosságának a bolgár tengerparton kívül ez volt az egyetlen könynen járható út a tengerparti nyaraláshoz. Míg nyugatra csak 3évente lehetett az úgynevezett kék útlevéllel kijutni, addig Jugoszláviába szabad volt az átjárás, ráadásul az itteni árak még megfizethetőek voltak a keleti tömbből érkezők számára. A Kelet-Közép Európa többi országára jellemző bársonyos forradalom terminussal jelzett erőszakmentes átmenet itt elodázódott, míg végül erőszakba torkollt. Az 1918 óta fennálló számos vallást, kultúrát, etnikumot magába tömörítő Jugoszlávia a kilencvees évek elejére

83

belső feszültségektől pukkadozott. A nem szerb lakosság nem nézte jó szemmel, hogy Belgrád osztja el az ország különböző területeiről érkező javakat. Minden etnikumnak megvolt a maga szeparatista-nacionalista kiskirálya: Szerbiában Milosevic, Horvátországban Tudjman, Alija Izetbegović Bosznia-Hercegovinában. Az általuk elindított ideologista hullám vezetett végül 1991-ben Jugoszlávia belháborújához. (2. ábra)

9/2. ábra - Alija Izetbegović, Franjo Tudjman, Slobodan Milošević - 1998 A háború véres volt és kegyetlen,a két legnagyobb nemzet, azaz a szerbek(Srebrenica), és a horvátok(Krajina) is kisebb népirtásokat alkalmaztak a civil lakosság körében, így igyekezve megfélemlíteni az ellenséget. Az 1991 és 1996 közötti háború mérlege öt új állam(Szlovénia, Macedónia, Szerbia-Montenegró, Bosznia-Hercegovina, és Horvátország) létrejötte, több százezer halott, sértett önérzet, és a turizmus látványos visszaesése. A jugoszláv tengerpart 80%-át öröklő Horvátország turizmusa azonban hamar helyre állt. A lebombázott infrastruktúrát helyreállították, autópályákat építettek a tengerparti üdülőközpontokhoz, propagandahadjáratot indítottak a világ, de főleg Európa számos pontjára. A média ez esetben is hathatós segítségnek bizonyult. A televízió, és rádió, illetve az internet kinyújtott karján keresztül a horvát politika magát a háború igazságos győztesének, Kelet-Közép-Európa új dinamikus, minden jót önmagának köszönhető gazdasági éllovasának állította be. A turisták pedig kezdtek visszaszivárogni. Kezdetben az alacsony árak vonzották őket, majd egyre inkább érzékelték a szembeötlő prosperitást. Ma már nem foglalkoznak azzal, hogy az árak az egekbe szöktek, és a kiszolgálás színvonala gyakran meg sem közelíti más balkáni államokét. A médiapropaganda első osztályú volt, és a horvátországi turisták száma évről évre megközelíti a háborúelőtti adatokat (3. ábra). A háború pedig gyakorlatilag

84

tabutéma, mintha sosem lett volna, ha pedig beszélnek is róla, hát igyekeznek mindig a szerbek vérengzéseire emlékeztetni a közvéleményt. 9/3. ábra

A két tragédia és azok hatásai a turizmusra időben, térben, kiváltó okaiban és stílusjegyeiben teljesen eltérnek egymástól. Azonosak viszont abban, hogy mindkettő esetében a média közbenjárásával jutott el a katasztrófa híre a nagyközönséghez. A média formálta, alakította úgy ezeket a híreket, hogy végül kontraproduktíve, ijedelem és elutasítottság helyett a kíváncsiság került felszínre. Ez a kiváncsiság pedig a katasztrófa által sújtott területek propagandájává vált, utat nyitott széleskörű megismerésükhöz. Így a katasztrófák médiamegjelenései napjainkban is gyakran az adott térség turizmusának fellendüléséhez vezet.

85

10. Epilógus

A teljes dolgozaton végigfutva láthatjuk, hogy a többi kereskedelmi ágazattal ellentétben az idegenforgalomnak nincsenek jól körülhatárolható sajátosságai. A turizmusban a kereskedelmi tényező maga az ember, amely azonban pontosan emberi természeténél fogva képes a legváltozatosabb szokásokra, a legelképesztőbb igények felállítására, és valóban képes ezen igények kielégítésére is. Az első fejezetben végigfutottam a turizmus kialakulásának, és fejlődésének történetén, mely jól ábrázolja a turizmusnak, mint szakmának a differencializálódását. Az így kialakult plurális rendszer kifejezetten a tömegturizmusra jellemző. Megkülönböztethetünk egyéni, és csoportos, üzleti, és magánjellegű, pihenés-, és élményorientált, falusi, és nagyvilági turizmust. A XX-XXI. század utazójának már rendszerint speciális igényei vannak, és az élményszerzésen túl törekszik a biztonságra, a kiszámíthatóságra. Ez a biztonságra való törekvés megerősítést nyer a média közegein keresztül is, amelynek feladata azonban, nem az utazásban felmerülő klisék megerősítése, hanem azok a kevésbé népszerű célpontok megismertetése által indukált leépítése lenne. Dolgozatom azonban nem ad, mert nem adhat egyértelmű válaszokat a modernkori idegenforgalomban felmerülő problémákra, de útmutatóul szolgál azok megértéséhez, és talán felnyitja az emberek (és a közvetítő médiák) szemét, hogy igényük formálódjon egy színesebb, változatosabb világ megismeréséhez.

86

11. Függelék

•

Adalék a 3. fejezethez:

Bartolomeo Diaz Bartolomeo Diazt (9.ábra) 1488 januárjában egy hatalmas vihar a nyugat-afrikai partoktól kisodorta a nyílt tengerre. Amikor napokkal a szörnyű idő után újra partot ért, már nem Nyugat-Afriká- nál volt, hanem a Nagy Hal-folyó vi- dékén. Körülhajózta Afrika déli fokát. Diaz Vihar-fokra kersztelte, de a por- tugál király, II. János ezt Jóreménység fokára változtatta, egyrészt azért, hogy ne ébresszen félelmet, másrészt, hogy kifejezze a mesés Kelet felé vezető út fölfedezésébe vetett reményt. 12 évvel később Cabral flottájának tag- jaként Diaz karavellája a Jóreménység fokánál a rájuk törő viharban elsüllyedt, a merész tengerész itt lelte halálát.

Stanley és Livingstone találkozása David Livingstone 1813-ban született egy Glasgow melletti faluban. Skót misszionárius és Afrika-utazó volt. 1866-ban indult másodszorra Afrikába. Az evangélium terjesztése és a rabszolgakereskedelem megfékezése mellett a közép-afrikai vízválasztó és a Nílus-források felkutatását is célul tûzte ki. Ezúttal csak afrikai és indiai kísérõkkel indult Tanzániából, de a ngoni törzs rajtaütései miatt a tervezettnél délebbre fordultak. Több kísérõje megszökött, akik azt

87

terjesztették, hogy Livingstone-t megölték a ngonik. Egy év múlva kiderült, hogy él, de ettõl kezdve egyre drámaibb hírek keringtek róla. Livingstone a Nyasza-tó déli végénél északra fordult, 1867 végén felfedezte a Mweru-, majd a Bangweulu-tavat. 1869 elején elért a Tanganyika-tóhoz, útját betegen folytatta. 1871. márciusban jutott a Kongó egyik ága, a Lualaba menti Nyangwéba, nyugatabbra, mint addig bárki. A folyót a Nílus mellékvizének vélte. Fél év múlva indult vissza, ekkor találkozott Henry Stanley-vel, aki õt kereste a New York Herald Tribune megbízásából. Ekkor hangzott el a híres kérdés Afrika belsejében: „Ugyebár Doktor Livingstone-hoz van szerencsém?”. Betegsége dacára Stanley-vel ment, s a Tanganyika-tó északi partján tisztázták: a Ruzizi délnek, a tóba folyik, nem a Nílusba. Ezután a 320 km-re fekvõ Unyanyembébe mentek, ám nem volt hajlandó hazatérni, csak naplóit küldte el Angliába.... Sir Henry Morton Stanley walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató volt. A Herald tengerentúli tudósítója lett és 1869-ben James Benett lapigazgató azzal bízta meg, hogy találja meg a skót misszionárius és felfedező Livingstone-t, akiről tudták, hogy Afrikában van, de mint tudjuk, jó ideje nem adott életjelt magáról. Stanley Zanzibárra(sziget) utazott és felszerelt egy expedíciót mindenből a legjobbat vásárolva, nem kevesebb mint 200 teherhordóval. 1871-ben a Tanganyika-tó közelében, Ujiji városában rátalált Livingstone-ra és saját leírása szerint ezzel a kérdéssel köszöntötte: „Ugyebár Doktor Livingstone-hoz van szerencsém?”.

88

•

Képek és táblázatok:

3. fejezet 3/1. ábra

3/2. ábra

Forrás.: www.marcopolo.hu/marcoutazas/kep3 3/5.ábra

Forrás.: www.vilagutazo.hu

89

4. fejezet 4/1 - 4. ábra

Forrás: www.google.hu; www.arany-praga.hu; www.skuli.hu; www.italiatour.hu/webset32.cgi?Primatour@@HU@... 4/5. ábra

4/6. ábra

Forrás: Dromosz Utazási Iroda saját képtárából

90

4/1. táblázat Budapest- Repülő

Busz-

Személygépkocsi-

London -

Vonat-

Hajó-SzGK

Budapest

Busz

(4 fő esetén) 42 óra

Utazás

Vonat

4 óra 50 perc

67 óra

75 óra

30.000.-

55.000.-

20.000.- 23.500.-

időtartama Utazás költsége Forrás: www.viamichelin.com

5. fejezet 5/1-2. ábra

Forrás: www.google.hu

91

5/1. táblázat JELLEMZŐK

ÉVEK 1998

1999

2000

Vendéglátók száma

4893

5730

6194

Férőhelyek száma

26340

31584

34436

Összes vendég

81081

104000

110000

Külföldi

36977

43000

41000

Belföldi

44104

61000

69000

Vendégéjszakák

431272

530000

518000

Külföldi

220669

256000

221000

Belföldi

210603

275000

297000

száma

Forrás: www.fagosz.hu – KSH - 2000 6. fejezet 6/1. táblázat Kemény turizmus

Szelíd turizmus

Tömegturizmus

Egyéni, családdal történő utazás

Kevés idő

Sok idő

Gyors közlekedési eszközök

Célszerű (esetleg lassabb) közlekedés

Fix program

Spontán döntések

Külső irányítás

Belső irányítás

Importált(magunkkal hozott) életstílus

Vidéki (átvett) életstílus

Passzív időtöltés

Aktív időtötés

Kevés vagy semmilyen előkészülés

Előzetes foglalkozás a célországgal

Idegennyelvű tudás nélkül

Nyelvtanulás

Fölény érzése

Tanulás öröme

Szuvenírek

Emlékek, eljegyzések, új ismeretek

Bevásárlás (shopping)

Ajándékvásárlás

Kíváncsiság dominál

Tapintat dominál

Hangos

Csendes

Forrás: Dr. Fekete Mátyás Hétköznapi turizmus – 2002 92

6/1. ábra

6/2. ábra

Források (1 -3 ábra): www.google.hu 6/3. ábra

6/4. ábra UTAZÁSI SZERZŐDÉS

Forrás: DromoszUtazási Iroda

7. fejezet 7/1 – 2. ábra

Forrás: www.vilagjaro.hu

93

8. fejezet 8/1. ábra: Külföldi vendégéjszakák száma küldő országok szerint, 1999

Forrás: Turizmus bulletin – 2006/3, 2006/4 – A turizmus trendjei európában, Az európai lakosság utazási szokásai

8/2 – 3. ábra Az uticélok megoszlása a megkérdezett síelők arányában 2007/2008

2

5

9

Ausztria Szlovákia

10

Franciaország Olaszország 13

Svájc Egyéb

11

94

Idén is ugyanoda megy síelni, ahova eddig járt? - a megkérdezettek arányában 2007

6 igen, biztosan semmikép 16

28

talán

Források: Saját felmérés. A kérdezett sokaság 50 fő, tetszőlegesen kiválasztva a 2007 november 8 – 11 között megrendezett Hóshow-n. 8/5 - 6. ábra

Források: www.alban.hu 9. fejezet 9/1. ábra - Saint Pierre „elvarázsoló” városa a kitörés után - 1902

www.geology.sdsu.edu/how_volcanoes_work/Pelee.html - 18k 95

9/2. ábra - Alija Izetbegović, Franjo Tudjman, Slobodan Milošević - 1998

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Délszláv_háború - 45k 9/3. ábra

Forrás.: www.itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/02_01/P23.HTM - 68k - Turizmus bulletin VI. évfolyam 1. szám

96

•

Felhasznált irodalom:

2. fejezet - Fejlődéstörténet és definíció

-

Bodnár L. (2000): A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Lengyel M.(2001): A turizmus általános elmélete. KIT

4. fejezet - Utazás infrastruktúrája Dr. Fekete Mátyás: Hétköznapi turizmus

5. fejezet - Falusi turizmus

-

Csizmadia L.-Kádas L.-Kenéz Gy.-né-Reischl G. (1992): Fizetővendéglátás és falusi turizmus. I. kötet. KIT, Budapest

* Árkiné Gombás Edit: Gondolatok a marketingről és az értékesítésről a falusi turizmusban Falusi turizmus 2002 4. szám * Bárdos Dezső: A falusi turizmus és a közigazgatás Comitátus (Veszprém) 1993. október 66.o. ISSN 1215-315X * Bárdos Dezső: A falusi turizmus újrafelfedezésének szociológai vonatkozásai idegenforgalommal nem rendelkező településeken Bp. 1992 kézirat * dr. Fekete Mátyás: Falusi turizmus. Falusi turizmus tájékoztató 2005. 1-2. szám 6. fejezet - Az egyéni és társas utazás közötti különbségek

•

(Magyar Nemzet 2000 szeptember 6. - Pénzalap a kinnrekedt turisták hazautaztatására)

•

(MTI – 2007 szeptember 10 - Csődbe ment a Bella Tours)

7. fejezet - Kamera és toll

Putczkó L.-Rátz T.: A turizmus hatásai. Aula, 1998

8. fejezet - Közép európai turizmus csapdájához Bodnár László:A turizmus földrajzi alapjai (2000 – Nemzeti tankönyvkiadó) Michalkó Gábor: Magyarország modern turizmusföldrajza (2007 – Dialóg Campus)

Szőllős P. (szerk.): Turizmus és szociológia. Szöveggyűjtemény, KVIF, 2003 - A magyar lakosság utazási szokásai 2004.

Turizmus bulletin – 2006/3, 2006/4 – A turizmus trendjei európában, Az európai lakosság utazási szokásai

97

98