B. Ybl ÉSZI Pedagógiai Program

PED AG ÓGI AI PROG R AM 2008 KIEGÉSZÍTÉS 2010.

ÉPÍTŐIPARI TISZK YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI

SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1149 BUDAPEST, VÁRNA U. 21/B.

Ybl ÉSZI Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................................................................................4 AZ ISKOLA MÚLTJA....................................................................................................................................................................................5 ISKOLÁNK ELNEVEZÉSE .................................................................................................................................................................... 6 "A" N E V E L É S I P R O G R A M ...................................................................................................................................8 KÉPZÉSI FORMÁK, ÉVFOLYAMOK, VIZSGÁK ....................................................................................................................................9 AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERE...................................................................................................................................................................10 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI .........................................................................................................14 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI...............................................................................................................................................15 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI ....................................................................................................................................18 A NEVELÉS–OKTATÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA ................................................................................................................. 18 NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI..........................................................................................................................................19 A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ELJÁRÁSAI ...................................................................................................................................22 A KÖZVETLEN NEVELÉSI MÓDSZEREK ......................................................................................................................................... 22 KÖZVETETT NEVELÉSI HATÁSRENDSZER ..................................................................................................................................... 23 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..................................................................25 TANTÁRGYI KERETEK NEVELÉSI LEHETŐSÉGEI ........................................................................................................................... 25 A NEM TANTÁRGYI TANULÁS ÉS SZÍNTEREI................................................................................................................................ 26 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI .............................................................................................................................................27 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ (BMT), HÁTRÁNYOS HELYZETŰ (HH) ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ (HHH) TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..........................................................................................................................................................................................30 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ AZ A TANULÓ ....................................................................................................................................... 30 HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ AZ A TANULÓ .......................................................................................................... 30 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK, TANULÓ......................................................................................................................... 30 AZ ISKOLA VÁLLALÁSAI A TEHETSÉG ÉS KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁBAN .......................................................33 A TANULMÁNYI MUNKA ÉS TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE TERÜLETÉN ...................................................................... 33 SPORT TERÜLETÉN.......................................................................................................................................................................... 36 AZ ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉG FEJLESZTÉSE TERÜLETÉN ............................................................................................................. 36 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................................................................................................37 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .................................................................................................................39 TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA ..........................................................................................40 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE...........................................................43 A SZÜLŐ, TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ..................................................................................................................................................................................................46 TANÁR - DIÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS. ................................................................................................................................................ 47 EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL ................................................................................................................................................... 48 ISKOLA ÉS KOLLÉGIUMOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................................................................................ 50 A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ...........................................................................................................................................50 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .....................................................................................................................................................................55 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM LEHETŐSÉGEI.......................................................................................................................... 55 KIEMELT FELADATOK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN ........................................................................................................................ 56 KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA .................................................................................................................................................58 A TANÓRÁN KÍVÜLI KÖRNYEZETI NEVELÉS ISKOLÁNKBAN ......................................................................................................... 58 A KÖRNYEZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI ISKOLÁNKBAN ................................................................................................................ 61 RENDSZERSZEMLÉLETRE NEVELÉS ............................................................................................................................................... 61 AZ ALTERNATÍV, PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS ELSAJÁTÍTÁSA................................................................................. 62 A GLOBÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK MEGÉRTÉSE .................................................................................................................................. 62 A LÉTMINŐSÉG VÁLASZTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÉRTÉKEK MEGMUTATÁSA ............................................................................... 62 A LÉTMINŐSÉGHEZ TARTOZÓ VISELKEDÉSI NORMÁK ÉS FORMÁK KIALAKÍTÁSA .................................................................. 62 A TERMÉSZET, AZ ÉLET, A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG JELENTŐSÉGÉNEK MEGÉRTÉSE................................................................ 62 A SZERVES (ORGANIKUS) KULTÚRA FONTOSSÁGÁNAK MEGISMERTETÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN .................... 63 „B” HELYI TANTERV ...............................................................................................................................................................................................64 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI .......................................64 TANTERVEK ÉS ÓRATERVEK: ..............................................................................................................................................................65 A MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. ÉVFOLYAM TANTERVEI ............................................................................. 66 A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 9-13. ÉVFOLYAM TANTERVEI ......................................... 68 A MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA FELNŐTT NAPPALI 9-12. ÉVFOLYAM TANTERVEI ..................................... 70 SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAM „B” TANTERVE .............................................................................................................. 72 SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAM „SZFP” TANTERVE....................................................................................................... 74 SZAKISKOLAI FELZÁRKÓZTATÓ (SZAKMAI ELŐKÉSZÍTŐ) ÉVFOLYAM ÓRATERVE ..................................... 76 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ........................................................................................................................................... 77 ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK .................................................78 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI....................................................................................................79 AZ ISKOLAVÁLTÁS ÉS AZ ISKOLÁN BELÜLI TÍPUSVÁLTÁS LEHETŐSÉGEI...................................................................................................80 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA ....................82 ALAPKÖVETELMÉNYEK, BETARTANDÓ (ELFOGADOTT) NORMÁK............................................................................................ 82 AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI............................................................................................................................................................. 83 SZABÁLYRENDSZER........................................................................................................................................................................ 84 A FÉLÉVI ÉS ÉV VÉGI OSZTÁLYZAT ODAÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJA ÉS KÖZLÉSÉNEK FORMÁJA: ............................................ 86

2


AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS FORMÁI (OSZTÁLYZATAINK) ..................................................................................................... 88 HELYI VIZSGÁK: .............................................................................................................................................................................. 91 A MODULÁRIS OKTATÁS ......................................................................................................................................................................95 ÉRETTSÉGI VIZSGÁK ..............................................................................................................................................................................96 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA................................................................................................................................ 96 EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA .................................................................................................................................... 97 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .........................................................................................................................100 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA............................................................................................................................................................100 ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉS FORMÁI ............................................................................................................................................... 101 ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉS RENDJE ................................................................................................................................................ 102 ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉS ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE ............................................................................................... 102 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK ELVEI ...................................................110 „C” A SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................................................................111 SZAKMAI TANTERVEK ÉS ÓRATERVEK JEGYZÉKE ..................................................................................................................112 A SZAKKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS IGÉNYEK MEGFOGALMAZÁSA ................................................................................113 A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN LÉTREJÖTT „A SZERVEZETFEJLESZTÉS, PEDAGÓGUSOK MÓDSZERTANI ÉS SZAKMAI FEJLESZTÉSE, VALAMINT TANANYAGFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTŐIPARI TISZK-BEN A SZAKKÉPZÉS MUNKAERŐ-PIACI ELVÁRÁSAINAK MEGFELELŐEN PROJEKT”...............................................................................................................115 A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI UTÁNI KÉPZÉS OKJ (DÍSZÍTŐFESTŐ, KŐSZOBRÁSZ , DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ) 13-14. ÉVFOLYAM TANTERVEI (KIFUTÓ) ........................................................................................................116 A TECHNIKUSKÉPZÉS CÉLJA (MAGASÉPÍTŐ, MÉLYÉPÍTŐ, KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ) ........................................................118 KÖVETELMÉNYEK, FELADATOK:................................................................................................................................................. 118 A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI:.................................................................................................................... 119 MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS 1 ÉVES KÉPZÉS TANTÁRGYI RENDSZERE ........................................................................................................122 BESZÁMÍTHATÓSÁG ............................................................................................................................................................. 122 KÉTTANNYELVŰ (NÉMET) MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS ..........................................................................................................124 A KÉT TANNYELVŰ KÉPZÉS ÉS CÉLJA ......................................................................................................................................... 124 A KÉT TANNYELVŰ SZAKMAI OKTATÁS ALAPELVEI, FŐ TÖREKVÉSEI: ................................................................................... 124 A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI:.................................................................................................................... 125 SZAKMAI GYAKORLAT ÉS ÉPÍTÉSI GYAKORLAT A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON .......................................................126 A SZAKMAI GYAKORLAT ÉS ÉPÍTÉSI GYAKORLAT CÉLJA:......................................................................................................... 126 KÖVETELMÉNYEK, FELADATOK:................................................................................................................................................. 126 SZAKMAI GYAKORLAT A SZAKMAI ALAPOZÓ ÉS SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON:.....................................................................................127 MÉLYÉPÍTŐ TECHNIKUS SZAKMA ................................................................................................................................................. 128 BESZÁMÍTHATÓSÁG .............................................................................................................................................................129 LEVELEZŐ KÉPZÉS PROGRAMJA .....................................................................................................................................................130 1. A KÖZÉPISKOLAI FELNŐTTOKTATÁS SZÜKSÉGESSÉGE, ALAPTEVÉKENYSÉGE, CÉLJA ...................................................... 130 2. AZ ISKOLÁBAN MŰKÖDŐ FELNŐTTOKTATÁS OKTATÁSI FORMÁINAK LEHETŐSÉGEI ..................................................... 131 3. A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE ÉS A TANULÓK TANÍTÁSI ÓRÁKON VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK RENDJE A FELNŐTTOKTATÁSBAN .............................................................................................................................................................. 131 4. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS A FELNŐTTOKTATÁSBAN ........................................................................................ 132 A FELNŐTTOKTATÁS MEGSZERVEZÉSÉRŐL ÁLTALÁBAN .......................................................................................................................133 AZ OKTATÁS SZERVEZETI KERETEI............................................................................................................................................................133 A SZAKKÉPZÉS ÓRATERVEI ........................................................................................................................................................................133 A TANULÓK TANÍTÁSI ÓRÁKON VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK RENDJE ..........................................................................................................134 A LEVELEZŐ TAGOZATON MEGVALÓSÍTANDÓ NEVELÉSI PROGRAMUNK, PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ..........................................134 AZ ÉV VÉGI OSZTÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSA.............................................................................................................................................136 LEVELEZŐ MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS SZAKMA SZÁMA: 54 582 03 0000 00 00 ......................................................................... 137 LEVELEZŐ ÚTÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKMA SZÁMA: 54 582 02 0010 54 02 ....................................................... 139 LEVELEZŐ H ÍDÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKMA SZÁMA: 54 582 02 0010 54 01 ...................................................... 141 LEVELEZŐ VASÚTÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKMA SZÁMA: 54 582 02 0010 54 03................................................. 143 MŰEMLÉKFENNTARTÓ TECHNIKUS TANANYAGEGYSÉGEIHEZ RENDELT KÖVETELMÉNYMODULOK ................................ 145 ÚTÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS......................................................................................................................................... 148 HÍDÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS ....................................................................................................................................... 150 VASÚTÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS .................................................................................................................................. 152 ALTERNATÍV SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERVEK: ÁCS, ÁLLVÁNYOZÓ; BURKOLÓ; FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ; KŐMŰVES; KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ; TETŐFEDŐ; ÉPÜLET- ÉS ÉPÍTMÉNYBÁDOGOS ......................... 154 HELYI TANTERV, HETI ÓRAKERET: ÁCS, ÁLLVÁNYOZÓ; KŐMŰVES; BURKOLÓ; ÉPÜLET- ÉS ÉPÍTMÉNYBÁDOGOS; FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ; KÁLYHÁS ; KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ; TETŐFEDŐ .............................................. 161 A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE:......................................................................................................................... 171 KÉPZÉSI MÓDSZEREK: .................................................................................................................................................................. 171 BE-ÉS KILÉPÉSI RENDSZER: .......................................................................................................................................................... 171 A PROGRAM VÁRHATÓ IDŐTARTAMA: ...................................................................................................................................... 172 SZAKMAI GYAKORLAT KÉPZÉSHELYEINEK ÉS FORMÁINAK BEMUTATÁSA ...............................................................173 „D” ZÁRÓDOKUMENTUMOK ..........................................................................................................................................................................175 IGAZGATÓI INTÉZKEDÉS ...................................................................................................................................................................176 1. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL RENDJE: .................................................................................................................................. 176 2. A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE:................................................................................................................................................... 176 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................................................... 176 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK RENDJE: ........................................................................................................ 177 NYILATKOZATOK

3


Mellékletek Alapító okirat A Szakközépiskola és Szakiskola évfolyamaira előírt tananyagok és követelmények tantárgyanként A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Egészségnevelési program módszertani ajánlása Környezeti nevelés programjának módszertani ajánlása az egyes tantárgyakra Középszintű érettségi témakörei Szakközépiskolai szakmai programok Szakiskolai szakmai programok Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztő, esélyegyenlőségi programja

1. sz. 2. sz. 3. sz. 4. sz. 5. sz. 6. sz. 7. sz. 8. sz. 9. sz.

BEVEZETŐ

4


AZ ISKOLA MÚLTJA Intézményünket 1958-ban a Munkaügyi és az Építésügyi Minisztérium közösen alapította. Feladatunkat képezte az építőmesteri és szakipari jellegű szakmákban – mintegy 15 éven át az építő-anyagipari szakmákban is – a szakmunkás utánpótlás egy részének biztosítása a fővárosi székhelyű építőipari szervezetek számára. Az eredetileg szálló céljára készült objektumok használatba vételével, iskolánk rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg működését. Az 1958-59-es tanévben 6 szakma, 10 osztályt kitevő 350 főnyi tanulóját az iskolával a képzésben együttműködő vállalatok toborozták az ország területéről. 17 tagú tanári kar a sajtóban közzétett hirdetés útján szerveződött, a 20 főnyi szakoktatói gárda az építőipari vállalatok állományából került áthelyezésre. Az elméleti oktatás az iskolában, míg a gyakorlati képzés teljes egészében a vállalatok tanműhelyeiben, munkahelyein került lebonyolításra. Az iskolához 1958-1976 között kollégium is tartozott. 1978-ban a „Várna-térségben lévő” 17. számú és 36. számú iskolák összevonásra kerültek. 1978-1983 között, az oktatás folyamatos biztosítása mellett került sor a jelenlegi elméleti oktatási célra szolgáló épületünk munkásszállóból oktatási intézménnyé történő átépítésére. Az épület iskola céljára történő átalakításában tanáraink, oktatóink és tanulóink jelentős részt vállaltak. Az építkezés időtartama alatt a pedagógus állomány és a tanulólétszám folyamatosan nőtt. 1988-89-ben (az iskola 30. tanévében) 16 szakma 96 osztályt képző 3165 fő tanulóját 165 iskolai állományú pedagógus és 124 fő vállalati állományú szakoktató nevelte, oktatta a választott szakmára. 5


Ez a létszámcsúcs – melynek révén iskolánk szinte egy valóságos pedagógiai nagyüzem lett – az 1991-92-es tanévig tartott. Ebben az időszakban a budapesti szakmunkástanuló létszámnak mintegy 10 %-a tanult iskolánkban. A napjainkig eltelt öt évtized leforgása alatt tanáraink számos tankönyvet, tantervet és szakmai előírást írtak, illetve lektoráltak. Hagyományaink mély gyökerűek, ezt abból kiindulva érzékeljük, hogy az alapítás óta eltelt időszak alatt mintegy 43 ezer szakmunkás-bizonyítványt szerzett, volt tanulónk már nagypapaként az unokáját hozza iskolánkba szakmát tanulni. Az 1990-2004-es tanévig a szakközépiskolában végzett és jelenlegi tanulóink száma 1600-hoz közelít. A díszítőművészeti szakmacsoportba 649 fő iratkozott be (60 % végzett eredményesen), építészeti szakmacsoportba 254 fő (25 %), kiegészítő szakmai

képzésre

(érettségi

után)

294

fő

(50

%),

a

szakmunkások

szakközépiskolájába illetve felnőtt szakközépiskolába 855 fő (48 %). Méreteink mellett talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondjuk, hogy iskolánk az építőipari szakmák és az építőipari, valamint művészeti szakközépiskolai képzés jelentős szellemi műhelyévé is vált. Iskolánk elnevezése 1958-1963. MÜM 36. sz. Szakmunkástanuló Iskola 1963-1969. 36. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet 1969-1972. 36. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola 1972-1991. 36. sz. „Bokányi Dezső” Építőipari Szakmunkásképző Iskola 1991-1997. „Bokányi Dezső” Építőipari Képző- és Iparművészeti Szakközép és Szakmunkásképző Iskola 1997-2008. Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola Ugyanezen időponttól a megszűnt Lechner Ödön Építőipari Szakmunkásképző Iskola jogutódja. 2008. július 2-től: a fővárosi Építőipari TISZK Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

6


A nevelőtestület ambíciója, hivatás-szeretete és hozzáértő munkája hozta létre országszerte ismert eredményeinket, hírnevünket. Tanáraink, szakoktatóink megújulási képessége, tenni akarása a záloga annak, hogy a jövőben is a korszerű tudás

megszerzésének

reményében

7

tanuljanak

növendékeink.


„A” N E V E L É S I P R O G R A M


KÉPZÉSI FORMÁK, ÉVFOLYAMOK, VIZSGÁK A képzés megkezdhető az építészeti szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában, 16 éves kor után, 9-10. osztály vagy szakmai vizsga után (másodszakma is 23 éves korig)

1/9 2/10 évfolyam 1/9; 2/10; 3/11 évfolyam

SZAKISKOLA nappali tagozat kályhás tetőfedő A képzés megkezdhető az építészeti épület és építménybádogos szakmacsoportra meghatározott kőfaragó, műköves és épületszobrász kompetenciák birtokában, vagy 10. osztály után kőműves

1/11 2/12 3/13 évfolyam

ács, állványozó belsőépítési szerkezet és burkolatszerelő burkoló, festő, mázoló és tapétázó

Előrehozott (alternatív) szakképzés nem egyenértékű a 9-10. évfolyammal A képzés megkezdhető az építészeti szakmacsoportban 8. általános után

1/9 2/10 3/11 évfolyam

kőműves kőfaragó, műköves és épületszobrász burkoló ács, állványozó festő- mázoló és tapétázó tetőfedő épület és építménybádogos

A képzés megkezdhető a közlekedés szakmacsoportban 8. általános után

1/9 2/10 évfolyam

útépítő

Előképzettség párhuzamos képzés 9-12.

Előképzettség építészet vagy közlekedés szakmacsoport érettségi vizsga + beszámíthatóság

2/14 évfolyam - kifutó

2/14 évfolyam

érettségi vizsga Előképzettség szakmai vizsga vagy betöltött 16. év Előképzettség érettségi + beszámíthatóság

hídépítő és fenntartó technikus útépítő és fenntartó technikus vasútépítő és fenntartó technikus magasépítő technikus építőanyag-ipari technikus mélyépítő technikus 9; 10; 11; 12. évfolyam

1/13; 2/14

Előképzettség meghatározott kompetenciák Felnőttképzés

díszítőfestő díszítőszobrász kőszobrász

Tanfolyamok:

Előképzettség érettségi vizsga + beszámíthatóság

SZAKKÖZÉPISKOLA nappali tagozat érettségi vizsga, szakmai vizsga

1/13; 2/14

hídépítő és fenntartó technikus útépítő és fenntartó technikus vasútépítő és fenntartó technikus mélyépítő technikus magasépítő technikus építőanyag-ipari technikus

1/13; 2/14 3/15 osztályok

műemlékfenntartó technikus

Felnőttoktatás

Szakközépiskola levelező tagozat út-, híd-, vasútépítő és fenntartó technikus magas-, mély, építőanyag-ipari technikus Teljes és rész-szakképesítés az iskola által képzett szakmákban egyedi Felnőttképzés akkreditáció alapján Az iskola által képzett szakmákban egyedi akkreditáció alapján

1/13; 2/14 3/15



Az iskola képzési rendszere

Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések s.sz. szakmacsoport

azonosító szám

megnevezés

FEOR

képzési idő/év

1

szakközépiskola 4. Művészet, közművelődés,

52 18 1101

festő (díszítőfestő)

3729

5

2

kommunikáció

52 18 1103

szobrász (kő,- díszítő)

3729

5

54 582 03 0000 00 00

magasépítő technikus

3123

1 v. 2

4

54 582 03 0000 00 00

magasépítő technikus (kéttannyelvű képzésben )

3123

2

5

54 582 04 0000 00 00

mélyépítő technikus

3123

2

6

54 543 01 0000 00 00

építőanyag-ipari technikus

3129

2

7

54 215 01 0000 00 00


3129

3

54 582 02 0010 54 01

hídépítő és fenntartó technikus

3122

2

54 582 02 0010 54 02 54 582 02 0010 54 03

útépítő és fenntartó technikus vasútépítő és fenntartó technikus

3122 3122

2 2

31 582 07 1000 00 00

épület- és építménybádogos

7633

2 v. 3

12

33 582 01 1000 00 00

ács, állványozó

7612

3

13

33 582 03 1000 00 00

burkoló

7634

3

14

31 582 13 0000 00 00

kályhás

7637

2

15

31 582 14 0000 00 00

kőfa ragó, műköves és épüle tszobrász

7636

2 v. 3

16

31 582 15 1000 00 00

kőműves

7611

3

17

33 582 02 0000 00 00

belsőé pítési szerkezet - és burkolatszerelő

7639

3

18

33 582 04 1000 00 00

festő, mázoló és tapétázó

7635

3

19

31 582 17 0000 00 00

tetőfedő

7632

2 v. 3

31 582 18 1000 00 00

útépítő

7641

2

(képzőés iparművészet) 3

8

9. Építészet

13. Közlekedés

9 10 szakiskola 11

20

9. Építészet

13 Közlekedés

10


11


12


13


A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI Alapelvünk a humanista értékrendszer mentén szervezett és felépített, személyre orientált oktató – nevelő munkánk egyre teljesebb kiszélesítése. Az ember szocializációja és individualizációja mindenképpen normatív közegben és normatív rendben zajlik. Az iskolai normativitás kiindulópontja mindig valamilyen kívánatosság kell, hogy legyen. Ilyen az iskola szokás és hagyományrendje, jogrendje, amely az alábbi alapelveken nyugszik: a hátrányos megkülönböztetés tilalma, tanuló érdekeinek mindenek feletti figyelembe vétele (a szolgáltatás színvonala; a személyiség fejlődés biztosítása, az ismeretek megszerzésének korszerűsége, képességeinek kibontakoztatása, stb. során), a tanuló ügyeinek körültekintő, számára a lehető legkedvezőbb módon történő intézése, a tanuló fejlődése érdekében a lehetőségek szerinti maximális segítségnyújtás, a partneri kapcsolatok egyenjogúságon alapuló ápolása, az oktatásban – nevelésben egyaránt a fokozatosság elvének megvalósítása, az oktatás és a hozzá kapcsolódó követelményrendszer tartalmi, módszertani összhangjának megvalósítása, vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése. Az iskola tevékenysége során ezen elvek mentén adja át és képviseli, átadnia azt a sokat emlegetett európaiságot, amely magas fokú munkakultúrát is képvisel, és a nemzet gazdagságának, az egyén jólétének is az alapja. E kérdéskör során nem csak a vállalkozói erények újbóli felértékelődésére gondolunk. Tanulóink vállalkozói készségeit, önállóságra törekvésüket kell istápolnunk, ugyanakkor fel kell készítenünk őket arra, hogy munkavállalóként is jól megállják helyüket.

14


A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI Hagyományainkat legkorszerűbb

a

kézművesség

építőanyagok,

átadásában

építési

kivitelezési

kívánjuk

megőrizni

és

a

eljárások

megismertetésével

kívánjuk az építőipari szakmák oktatása területén tovább fejleszteni. A díszítőművészeti szakmák esetében a hagyományos eljárások, a felhasználható anyagok megismertetésén túl, célunk a jól bevált, közkedvelt termékek korszerű megoldásokon

alapuló

előállítási

módjainak

oktatása.

A

szakmai

fogások

megismertetésével az a célunk, hogy iskolánkból a munka világába jól felkészült, versenyképes tudással rendelkező fiatalokat bocsássunk ki. Az építész-technikus képzés keretében az építőmesteri szakmák elméleti és gyakorlati törzsanyagának megismertetésén túl feladatunk a középszintű építőipari vezetők képzése és a gyakorlatban jól alkalmazható ismeretek magas szintű oktatása. Hazánk Európai Uniós tagságának valóra válásával törekvésünk, hogy a kor követelményeinek megfelelően képzett, alkotó kézművesként végzett növendékeink közül a jövőben minél többen gazdagítsák – Európa országaiban és a kontinensen túl, munkavállalóként, vagy elismert művészként – iskolánk és hazánk tradícióit. A munkáltatók a több szakma alapfogásaihoz értő, széles körben hasznosítható, de egy-egy területen elmélyült szakmai, elméleti és kézműves gyakorlati tudással rendelkező, nyelveket beszélő munkaerőt igénylik. A felsőfokú képzés bemeneti követelményei is egyre alaposabb általános műveltségbeli, ill. szakmai tudást feltételeznek. Az iskola azt vallja, hogy úgy tud az ezekből fakadó feladatoknak megfelelni, vagyis jól felkészült, magas színvonalú, általános műveltséggel rendelkező szakembereket képezni, ha az intézmény és a munkaadók között a továbbiakban is szoros, sokoldalú és érdemi együttműködés áll fenn, továbbá az iskola jó értelemben vett szellemi központ szerepe erősödni fog. Ezt a feladatot iskolánk úgy tudja ellátni, ha biztos alapokat adunk tanulóinknak úgy az első, vagy második szakma megtanulása során, mint a felsőfokú képzésben történő részvételükhöz.

15


A szakmai tudás magas fokú átadásán túl gondoskodnunk

kell

olyan

általános

műveltségbeli ismeretek iskolánkban történő megszerezhetőségéről is, amely életük során lehetővé teszi, illetve megkönnyíti számukra az esetleg szükségessé váló átképzésekben való részvételüket, az élethosszig történő tanulási folyamatba való bekapcsolódásukat. A választott szakmájukat – mely a megélhetésüket biztosítja – ne nyűgnek, hanem értéknek tekintsék. A munkakultúra alapja a személyiség kultúrája. A személyiségkultúra emelése nélkül elképzelhetetlen a munkakultúra terén előrelépés. Külön megoldandó problémát jelent a jogérzékre és a jogtudatra nevelés. A szakmai oktatás tartalmi, módszerbeni fejlesztését, az oktatott szakmák, piacgazdasági

és

vállalkozói

szempontú

elméleti,

gyakorlati

képzésének

átalakításában kell megvalósítani, hogy a növendékek rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a szakmák, az ipar változó követelményeihez. A megszerezhető szakmai gyakorlati tudás átadásán belül, kiemelt szerepet tulajdonítunk a szaktárgyak, a szerszámkezelés elsajátításának, a fizikai adottságok, a mesterségbeli jártasság fejlesztésének. Nagyon fontos a gyakorlati képzés területén az egyes szakmák felügyeletét ellátó gazdasági kamarákkal, a képzést végző gazdálkodó szervezetekkel történő együttműködés erősítése, valamint a kivitelező cégek és az anyaggyártók bevonásával a korszerű kivitelezési technikák és anyagok tanulóinkkal történő megismertetése. Olyan szakemberek képzése a célunk, akik képesek a megszerzett tudásukat fejleszteni, fokozott emberi – erkölcsi és társadalmi helytállásra, fegyelmezettségre, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására törekszenek. Olyan iskolai légkört kívánunk teremteni, amelyben a képzésben részvevők és a pedagógusok– életkoruktól függetlenül – jól érzik magukat. Ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden képzésben résztvevő teljes értékű emberként élheti meg önmagát a különösségét és a másságát is elfogadtatva.

16


Az

„újszerű

tömegtársadalom” polgárának

újszerű

személyes

és

társadalmi konfliktusokkal és erkölcsi dilemmákkal kell szembenéznie. Tanulóink szocializációja az önálló életre való felkészítése megköveteli, hogy az iskolának legyen „arca”, melyet a Minőségirányítási Programban határozunk meg. A felmerülő etikai, és a társadalom működésével, annak az egyénre gyakorolt hatásaival kapcsolatos

kérdéseire

igyekszünk

hiteles

választ

adni

s

ez

az

iskolai

szimbólumrendszer fejlesztését sürgeti. A nevelést komplex tevékenységként értelmezzük. Elő kell segíteni az iskola szolgáltatásait igénybevevő tanulói (szülői) kör igényeinek minél teljesebb kielégítését. Szem előtt tartjuk iskolánk képzési területeinek sokszínűségét. Az általános célokon túl egymástól eltérő célok meghatározását követeli a műszaki és művészeti szakképzés valamint a szakiskolai képzés. További specifikációt igényel a különböző képzési szakaszokban oktatott tanulók nevelésével kapcsolatos szükségszerűség. Valljuk

a

sokoldalú

nevelés

fontosságát

a

differenciált,

individualizált

képességfejlesztés prioritását a személyiségfejlesztés és jellemformálás terén is. Az

egyéniség

szabad

kibontakoztatásának

feltételeit tanulóink

életkorához,

érdeklődési köréhez jobban igazodó, differenciált nevelő munkánkban látjuk, amely figyelembe

veszi

az

öröklött

diszpozíciók

fejleszthetőségét,

tanulóink

szociokultúrális környezetének hatásait. Célunk, hogy a diák ismerje meg meddig terjednek a jogai, milyen körben megalapozott a véleménynyilvánítása, és mik a kötelességei. A diák jogainak gyakorlása illetve ennek irányítása fontos feladat, sokirányú tevékenység. Az iskola házirendjének alkalmazása és betartása az iskola minden tanulójának és dolgozójának kötelessége.

17


A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

FELADATAI

Feladatunk, az elméleti és gyakorlati képzés során egyaránt, olyan korszerű, piacképes ismeretek átadása és készség szintű tudássá gyakoroltatása, amely biztosítja a tanulók széleskörű alapműveltségét, és annak alkalmazni tudását. Olyan szakmai ismereteket kell nyújtanunk, melyek birtokában további szakmák megszerzése reális lehetőséggé válik számukra, ha arra életük későbbi szakaszában szükségük lesz. A nevelés–oktatás feltételeinek biztosítása A tanári és szakoktatói létszám kiegyensúlyozott, a tanulói létszám alakulását is figyelembe vevő tervezése, szakmai összetételének optimális biztosítása. A pedagógus továbbképzés keretében a kollégák szakmai felkészültségének javítása. A pedagógusok és a diákok részére iskolán belüli pályázatok kiírásával az innováció fokozása, a teljesítmények javítása. A tanulói létszám optimalizálása az iskola működésének hatékonyabbá tétele érdekében. A közösség fejlesztés feltételrendszerének kiépítése és erősítése. A tanulmányi eredmények javítása, a lemorzsolódások csökkentése. megelőzése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése, leküzdése. A tehetség és képességek kibontakoztatásához szükséges szervezeti keretek, tartalmak meghatározása, kidolgozása. A

gyermek és ifjúságvédelmi

munka szervezettebbé

tétele,

megelőzési

tevékenységének erősítése mellett segítségnyújtó képességének fokozása. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, differenciált képzésük lehetőségeinek bővítése, az ebbe a körbe tartozó tanulók számának reális felmérése és változásának, a képzés hatékonyságának nyomon követése. A tanítás környezeti és tárgyi feltételeinek tervszerű, a forrásokat is figyelembe vevő javítása, bővítése korszerűbb tantermek kialakításával, a tanműhelyi feltételek jobbításával, szemléltető és tanítási segédeszközök beszerzésével, fejlesztésével. 18


A

szülő

–

tanuló

–

pedagógus

együttműködési

formák

hagyományos módjai mellett újak felkutatása, alkalmazása az oktatási törvény előírásainak szellemében, az iskola házirendjében is rögzített módokon. Az itt felsorolt feltételek megteremtése nyomán nevelő – oktató munkánk eredményeként tanulóinktól azt várjuk, hogy az iskola által biztosított lehetőségekkel minél teljesebb körben éljenek. Tanulmányi eredményük javuljon, csökkenjen év közbeni lemorzsolódásuk. A tanulói teljesítmények objektív mérését lehetővé tevő követelmény és értékelési rendszert a helyi tanterv keretében ismertetjük. Általánosságban megfogalmazható, hogy a nevelő – oktató munka során kialakított készségek gyakoroltatása munkánk hangsúlyos része, amely mintegy felteszi az „i-re a pontot”. Megerősítés nélkül nem alakulhat ki tanulóinkban olyan tudás, amely akár több év múltán is hasznosítható lehet. Ezért meg kell teremtenünk annak minél szélesebb körű lehetőségét, hogy a tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon túl más, tanórán kívüli formában is gyakorolhassák a tanultakat.

NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI A nevelő – oktató munka legfontosabb kerete az elméleti és gyakorlati képzés vonatkozásában egyaránt a tanítási óra. A tanítási órák időtartamát a közoktatási törvény 45 percben szabja meg. Iskolánkban egyműszakos tanulmányi rend van. Az órák tananyagának tartalmára a NAT elveit alkalmazva a központilag kiadott kerettantervek adnak ajánlást. Az elsősorban a tanítási órákon folyó pedagógiai munka tervezéséhez a tantárgyfelosztás adja az alapot. Ebben szerepel a kötelező és szabadon választott órák teljes köre. A tantárgyfelosztásban szereplő valamennyi óra feltüntetése a kiindulási alapja az iskola tanulócsoportokra és tanórákra vonatkozó órarendjének. A szabadon választott órák tantárgyi eloszlását, számát több szempont együttes figyelembevételével kell meghatározni.

19


Ezek közül a legfontosabbak a képzés típusának,

a

tanulók

életkorának,

előképzettségének figyelembe vétele, továbbá biztosítani kell a mindennapos testedzésre vonatkozó törvényi előírás érvényesülését is. A nevelés – oktatás fontos szinterei a tanítási órákhoz tartalmilag, esetenként időben is illeszkedő tanórán kívül szervezett foglalkozások köre. Ezek a szakkörök, a diáksport egyesület, a diákönkormányzat által szervezett diákkörök. Iskolánkban támogatunk minden szakmai érdeklődés alapján, az általános műveltség emelését célzó, illetve az egészséges életmódra, a napi testedzés fontosságára nevelő, azt megvalósító tanórán kívüli szervezett tevékenységi formát. Az iskolai közélet fellendítése, napi tartalommal való megtöltése érdekében iskolánkban kibővített („törzskari”) iskolavezetés működik, amely az iskola teljes működését átfogóan részt vesz a stratégiai döntések előkészítésében, az iskolai éves munkaterv megvalósulásának ellenőrzésében. Fontos szerepet tölt be az iskolai kulturális, közművelődési élet szervezésében a Közművelődési és ifjúságvédelmi csoport. Munkáját az osztályfőnöki munkaközösségekkel és a DÖK-kel együttműködve végzi. Évente több alkalommal szerveznek kulturális programokat, versenyeket tanulóinknak, és a munkahelyi közösséget erősítő rendezvényeket dolgozóinknak. Az iskolánkban működő diáksport egyesület szerteágazó, színvonalas szakosztályi tevékenységet folytat. Tanulóinknak házi versenyeket, bemutatókat szerveznek, illetve „külső” versenyeken öregbítik iskolánk hírnevét. Fontos munkájuknak az a jellemzője, hogy diákjainkkal magát a mozgást, a játékos sportolást kívánják megszerettetni, és azon keresztül sikerélményhez juttatni őket. A pedagógiai munka hatékonysága úgy biztosítható, ha folyamatáról, eredményeiről időről-időre információkat szerezhetünk. Ezek elemzésével következtetéseket vonhatunk le arról, hogy elégedettek lehetünk-e a történtekkel, vagy szükséges-e elképzeléseinken, illetve azok megvalósításán változtatnunk, s ha kell, akkor miképpen tegyük azt. 20


Az ellenőrzés szükségessége nem csak a nevelő – oktató munkával kapcsolatban igaz, de az iskola életének minden területére kiterjedően is, ezért iskolánkban ellenőrzési terv készül, amely az éves munkaterv részét képezi. Fontosnak tartjuk az önellenőrzés megvalósulását Az oktató munkán túl az ellenőrzés és értékelés tervszerű módon napi gyakorlatként használatos a nevelésben,

a

közösségépítésben,

és minden egyéb feladat

végrehajtásában, amelyeket célként magunk elé tűzünk.

21


A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA

ELJÁRÁSAI

A közvetlen nevelési módszerek Szokásformálás - követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés Magatartási-, tevékenységi modellek közvetítése - elbeszélés, modellértékű személyek, műalkotások bemutatása, személyes példaadás Meggyőződés formálás - előadás, magyarázat, beszélgetés, a tanuló önálló elemző munkája A követelés során el kell juttatnunk a tanulókat minél több sikerélményhez. Igyekszünk az érdeklődést, a játék-, eredményesség szükségletet és a változatosság iránti igényt erősíteni, a monotóniát kerülni. Az elbeszéléssel közvetíthetjük személyes élményeinket, tapasztalatainkat, a tömegkommunikációs eszközökből merített információkat. A modell értékű személyek és a műalkotások bemutatását jobban használjuk fel a példakép formálás céljaira. Személyes példamutatásunk folyamatos élmény és tapasztalat forrás a tanulók számára, ezen lehetőséggel folyamatosan kell élnünk (tekintély). A meggyőződés-formálás során az előadás, magyarázat, beszélgetés alkalmazása alkalomhoz kötött és a tantárgy anyagához kapcsolódóan fontos. A képek, ábrák, fotók, adatok, táblázatok, grafikonok, videó filmek különlegesen erős meggyőző hatását gyakran használjuk munkánk során. Több önálló feladatot adunk a tanulóknak, melyek megkívánják tőlük erkölcsi, esztétikai, higiéniai fogalmak, normák,

eszmék

értelmezését,

értékelését,

alkalmazásuk

következményeinek

átgondolását. A közvetlen hatásrendszer során a személyiségformáló hatások forrása maga a tanár.

22


Közvetett nevelési hatásrendszer Forrása a közösség tevékenysége, az ezen belül kialakított feladatok rendszere. A szokások kialakulását segíti a kölcsönös követelmény-támasztás, a tiltás, a segítségadás, az értékelés, az ellenőrzés, a mintaközvetítő kölcsönhatás, a példaadás és meggyőződés formáló kölcsönhatás és felvilágosítás. Fontos teendőnk a tanulók között szoros munkabeli, tevékenységbeli kapcsolatok létesítése, az információs és értékelő fórumok működtetése. A közvetett nevelési módszerek hatásszervező funkciói alapján feladatunk: a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység során osztály és iskolai szinten a diákönkormányzatok tudatosabb működtetése, a fizikai munkafeladatok jobb kihasználása és a tanulmányi feladatok hatékonyabb megoldása a kölcsönhatás irányítása során nagyobb figyelmet igényelnek: - a hagyományok továbbvitele, - a követelés, ösztönzés, ellenőrzés jobbítása, - valamennyi pedagógus személyes részvétele a közösségi tevékenységben, - a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése közösségi életünkből, - a közvetett felvilágosítás és a vita módszerének javítása. Fontos feladatunk az együttműködést igénylő tevékenységbe valamennyi tanuló bekapcsolása (bizottsági rendszer, csoport munka). Iskolai szinten szervezetileg biztosított a tanulók részvétele a közösség ügyeinek intézésében. Pedagógusaink munkája során a frontális-, az egyéni-, a páros- és a csoportmunka a projektoktatás, a kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazása különböző erősséggel használatos. A helyes egyensúly megtalálása mindannyiunk feladata. Fontos teendőnk a nevelőtestület által megfogalmazott követelmények következetes számonkérése, amely végrehajtását a rendszeres beszámoltatás biztosítja. A csoportos elismerés, elmarasztalás, jutalmazás és megvonás keretei adottak. A pedagógus személyes részvétele a közösségi tevékenységben hatékony magatartási 23


minta,

kihasználásával

élnünk

kell. Munkánk során többször kell alkalmazni

az építő vita módszerét. A tanárok módszertani kultúrájának fejlesztése a szakmai munkaközösségek együttműködésének és a továbbképzéseknek egyik legfontosabb feladata.

24


A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK

KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

Rendkívül fontosnak tekintjük a nevelés–oktatás egymást kiegészítő, egymásra ható egységének megvalósulását. Iskolánkba zömmel olyan társadalmi helyzetű tanulók járnak, akiknél az iskola nevelő, személyiségfejlesztő tevékenysége fokozottan kell, hogy megjelenjen. Ez ki kell, hogy terjedjen az általános erkölcsi normák minél szélesebb körű átadására, a kulturális igények felkeltésére, azok lehetőségeink szerinti kielégítésére, az egészséges életmóddal, a testedzés szükségességével való megismertetésre, és ezek minél szélesebb körű személyi és környezeti feltételeinek megteremtésére. Példaadással, programok közös megvalósításával, a tanítási órákon, vagy azokon kívüli feladatok együtt történő végrehajtásával, versenyhelyzetek teremtésével, sikerélmények elérhetővé tételével biztosítanunk kell egymás megbecsülésének fokozását, a szolidaritás szükségszerűségének felismerését, a csapatmunkában való ténykedés előnyeinek megértését, a feladatvállalási készség, a végrehajtásért érzett felelősség kialakulását. A jól végzett munka örömének megismerése hozzásegít a helyes és pozitív önértékelés fejlesztéséhez. Fontos a hagyományok megismertetése és rajtuk keresztül a társadalmi értékek továbbadása (ünnepélyek, iskolai rendezvények). Tantárgyi keretek nevelési lehetőségei a tanulás szervezése, tanítása, a munkakultúra kialakítása, motiváció, aktivizáció, a tanóra időfelhasználása, a tartalmak fejlettségi szintekhez való igazítása, az ismeretek megszerzésének eszközjellege, a tanulás és tanítás folyamatának összehangolása, gyakorlatorientáltság, siker, amely a továbblépés záloga, önértékelés, ellenőrzés.

25


A nem tantárgyi tanulás és színterei illem és viselkedéskultúra, ének, zene, tánc, önismeret-fejlesztés, munkakultúra, iskolai szocializáció szervezése és irányítása, diákönkormányzat munkájának segítése és irányítása, egészségre nevelés védelmi munka megszerzése, elsősegélynyújtás, családi szocializáció nyomon követése, kortárs kapcsolatok szocializációjának nyomon követése. Ez

a

munka

rendkívül

szerteágazó,

komplex

tevékenységet

jelent.

A

személyiségfejlesztő feladatok felvállalása azonban mindenképpen kötelességünk, ami az egészséges személyiség fejlődés elősegítésén túl egyértelműen hat oktató munkánk hatékonyságára is. A gyakorlati megvalósítás során nagy fontosságot tulajdonítunk az osztályfőnöki munkaközösségek és a Közművelődési és ifjúságvédelmi csoport hatékony együttműködésének, valamint a DÖK és a Diáksport egyesület a munkába történő bevonásának.

26


A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

FELADATAI

Iskolánkban korlátozottak a tanórákhoz szorosan nem kapcsolódó, tantárgyakon kívüli nevelési lehetőségek. A nevelés alapelveinkben meghatározott területek műveléséről a közösségi nevelés területén ennek ellenére sem mondhatunk le. Szakterületeinken a tanulók jelentősen eltérő társadalmi háttere, az ebből fakadó egyéni jellemzők, valamint az életkori sajátosságok együttese megnehezíti munkánkat. A heterogén összetételű, vidéki, fővárosi, kollégista, bejáró tanulókból álló osztályok többségében a tanulók többnyire nem az osztálytársak közül választanak barátot. Szűkebb, kialakult baráti környezetük erősen hat, korábban kialakított kapcsolataik viszonylag stabilak és kölcsönösség alapján működnek. A rivalizálások, a helykeresés, a szerepek kiosztása, a szerepekért vívott harc átgondolt és az adott osztály összetételével konform nevelőmunkával kezelhetők és kezelésük szükséges is. A pedagógus elsősorban a közösen vállalt értékek bevitelével segítheti az önszerveződés helyes és méltányolható irányba tolódását. Kiemelt szerepet szánunk az iskolai „kultúrélet” megújítása terén a diákok szervezeteinek, a Közművelődési és ifjúságvédelmi csoport által szervezett programoknak, a diáksport egyesület szervezésében kiírt versenyeknek, szakosztályi tevékenységnek. Diákönkormányzatunk

programjában

nagyobb

súllyal

kell

szerepelnie

az

elkövetkezendőkben a tizenéveseket érintő témák mellett a már felnőttek világát élő tanulóink problémáinak is. Általános gyakorlatként kezdeményezzük „belső, házi pályázatok” kiírását, meghirdetését. Elsősorban a közös versengést kell erősíteni, természetesen az egyéni teljesítmények fontosságának elismerése sem maradhat el. A pályázatokra készülés, versengés során a közösségi nevelés, személyiségfejlesztés spontán és irányítottan is érvényesülhet. Az ilyen típusú társas hatások közösségfejlesztő szerepe megkérdőjelezhetetlen. 27


Fontos, hogy a meghirdetett pályázatok témaválasztása

támogassa

a

nevelési

területeken meghirdetett célokat (egészséges életmódra nevelés, környezetvédelem, környezetkultúra, nemzeti öntudat, életstílus kialakítása, stb.) ezzel is segítve a célok eléréséhez

vezető

úton

való

eligazodást.

A

pályaművek

közös,

nagyobb

nyilvánosságot kapó elbírálása eddig kiaknázatlan értékközvetítő funkciót jelent. A diákönkormányzat, az iskolavezetés, a diákok és a pedagógusok „új típusú” kapcsolatának tükröződnie kell a házirendben, a szabályok megalkotásában, szükségképpen újrafogalmazásában is. Az „egy nyelven beszélés” feltétele a közösen kialakított és elfogadott alapokról való elindulás, a megvalósításhoz vezető utak demokratikus kijelölése. Továbbra is fontosak a közösségfejlesztés hagyományos színterei (az anyagilag is támogatott

osztálykirándulások,

ünnepek,

hagyományos

események,

osztályközösségi megmozdulások). Hagyományőrző iskolai programunk a szalagavató és a ballagás. Méltó megélése csak hosszabb, a tanulók és tanárok nagyobb hányadát megmozgató szervezési időszak eredménye lehet. Reményeink szerint a közös feladatok megoldása egyre nagyobb

mértékben

fogja

együttműködésre

ösztönözni

a

tanulóinkat

és

dolgozóinkat. A csupán szakmát tanulni akaró tanulóink a kilencedik, tizedik évfolyamot kényszerként élik meg. További két, vagy három év áll előttük, hogy a számukra sikert és élvezetet nem igazán nyújtó szellemi munkát, a tanulást folytassák. Belátható, hogy az ilyen közösségek a nevelési törekvéseknek nehezen engednek és az érték fogalma számukra elsősorban nem humanista erkölcsi kategóriákban jelenik meg. Nehezíti helyzetünket, hogy már korábban a túlélésre rendezkedtek be és ellenállnak

minden

olyan

kezdeményezésnek,

amelyek

helytelenül

rögzült

autonómiájukat sérti. A szakközépiskolában nagyobb lehetőség adódik a közösségi értékteremtés számára. A szakkörök és egyéb tanórán kívüli foglalkozások itt is kevésbé népszerűek. Az

28


előrelépéshez kezdetben főleg a kisebb csoportok önszerveződését kell segíteni és kedvező feltételek teremtésével működésüket biztosítani. A szakiskolai területen is erősíteni kell a kínálat és a szervezőmunka fokozásával, a DÖK-re

és

a

Közművelődési

csoport

munkájára

támaszkodva

a

közösségfejlesztésnek ezt a módját. Fel kell karolni a tanulók bátortalan kezdeményezéseit, ezek hiányában ötletadással kell motiválni a diákkörök indítását és ezen körök iránti igény ébredését. Az iskolapszichológus által szervezett „beszélgető-körök” megalakításával, vagy a nem kötelező jelleggel meghirdetett tartalmas, tanulóink érdeklődését jobban figyelembe vevő kulturális programok szervezésével (pl.: Ybl napok) indulhat el a munka.

29


A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ (BMT), HÁTRÁNYOS HELYZETŰ (HH) ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ (HHH) TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Hátrányos helyzetű az a tanuló a) akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, vagy b) akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló: a) aki az előbb leírtak szerint hátrányos helyzetűnek minősül, és akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, szülei, gyámja, gyámjai legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy b) akit tartós nevelésbe vettek.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (hivatkozás a Ktv. 30.§-ra, 121.§-ra, 28., 29) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és 30


pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz

részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra.

Általános feladatok – Szakmai együttműködés, kapcsolattartás – Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése – Rehabilitációs időkeret felhasználása (Ktv. 52.§ (6)) – Szakmai dokumentáció vezetése (egyéni fejlődési lap, munkanapló) – Szűrés, felmérés, szakvélemények elemzése – Kontroll vizsgálat

A Nevelési Tanácsadóval való együttműködési megállapodás keretében elkészítendő a fejlesztőprogram és a személyre szabott egyéni fejlesztési terv. A fentiek részletes kidolgozása a Pedagógiai Program 9. sz. mellékletében található. A felmérés és a szűrés módja csak egységes elvek és eszközök alkalmazásával lehetséges. Ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelősnek, valamint az iskola pszichológusának ki kell dolgozni az e célra használatos módszerek együttesét és azok eszközrendszerét, amelyek az iskolára jellemző sajátosságokon alapulnak. Az átlagtól eltérő gondoskodást igénylők leggyakoribb esetei: a szociális hátrányban lévők, a tanulási nehézségekkel küzdők, a felzárkóztatásra szorulók, a beilleszkedési nehézségekkel küzdők, a tehetséggondozást igénylők, a gyermekvédelemre szorulók. Szociális hátrányokkal érkező tanulóink családi hátterének feltérképezése elsősorban az osztályfőnök feladata. Osztályfőnöki órákon, adatgyűjtések során, személyes beszélgetésekkel, szülői értekezleteken fel kell tárni a tanulók anyagi és szociokulturális helyzetét. 31


Tanulóink nagy része, különösen a szakiskolai képzés területén sajnos gyenge tanulmányi eredménnyel érkezik hozzánk. A tanév elején megíratott tudást felmérő dolgozatok megkönnyítik a tanulók előképzettségi szintjének figyelembe vételét a tananyag tervezésénél, a módszertani eljárások megválasztásánál. Gyakran az is nehézséget jelent, hogy a hozzánk beiratkozó tanulók a megszokottól teljesen eltérő kortárscsoportba kerülnek, új iskolai követelményrendszerrel szembesülnek, és a feladatok jó része jellegében erősen elüt az addig tapasztalt iskolai kihívásoktól. Ezt a problémakört a diákönkormányzat aktív segítségével elsősorban az osztályfőnököknek kell kezelniük. Fontos itt a közösségépítés lépéseit gyorsítani, a tanulási módszereket megismertetni tanulóinkkal, és az esetlegesen peremre szorulók, lemaradók számára a személyre szóló gondoskodást, odafigyelést fokozni. Sokat tehet ez ügyben a Közművelődési és ifjúságvédelmi csoport az általa kínált programokkal, feladatok végrehajtásába való bevonással, valamint az iskolapszichológus által biztosított eseti és egyedi szolgáltatásokkal. Hasznosnak tartjuk az önismeret fejlesztését szolgáló, szintén az iskolapszichológus által tartott ismeretterjesztő előadásokat. Feladatunk szükség esetén a külső segítség - szélsőséges esetekben a rendőrség, vagy gyámhatóság - bevonása, külső szervezetek programjainak, családsegítő, prevenciós központok létének ismerete, a szülők tájékoztatása a kínálkozó lehetőségekről. Ezt a munkát az osztályfőnökök bevonásával az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse végzi. Gyakran beilleszkedési zavarokat okoznak a kommunikációs készség, és a koncentráció zavarai, az ezek következményeként fellépő szorongás, kudarcvárás, alacsony empátia készség. Sokszor a szociális hátránnyal rendelkező, beilleszkedni nem képes tanulóknál deviáns magatartás figyelhető meg.

Sajnos előfordulnak súlyosabb fegyelemsértések, fontos azonban, hogy az ilyen esetek kiszűrése és diagnosztizálása lehetőleg minél korábban – a gondok jelentkezésekor megtörténjen. Ez az osztályban tanító tanárok, mindenek előtt az osztályfőnök feladata.

32


Iskolánkban sokféle képzési formában

folyik a tanítás. Az egyes területeken

tanuló fiatalok előképzettsége, érdeklődési köre, kulturális háttere igen eltérő. Ez időnként - a tanulók együttműködése során - szintén problémaként jelentkezik. Célunk, hogy a nehézségekkel küzdő, a tanulásban, szociális, kulturális téren felzárkózást, segítséget igénylő tanulóink egyre inkább behozzák hátrányukat, míg a különösen tehetségesek is lehetőséget kapjanak a képességeik szerinti gyorsabb fejlődésre. A heti óraszám 15%-át biztosítjuk az SNI tanulók fejlesztő rehabilitációs, habilitációs felkészítésére és 40%-át a hallássérült tanulók részére. Egy csoport maximum 8 fő lehet.

AZ ISKOLA VÁLLALÁSAI A TEHETSÉG ÉS KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁBAN A tanulmányi munka és tanulási képességek fejlesztése területén Az iskolánk szakmai jellegéből adódóan elsősorban a „szakirányultságra” tudunk koncentrálni. A kiugró képességek fejlesztését, tanulóink tehetséggondozását 33


felvállaljuk. A plusz terhek vállalása a művészeti

képzés

területén

nehezen

elérhető, mivel a tanulók a párhuzamos képzés miatt igen magas óraszámban a kötött foglalkozásokon vesznek részt. A „tehetség” felismerése nem egyszerű feladat, a szűrés alapos átgondolást és módszert igényel. Szorgalmazzuk és támogatjuk az önképzőkörök létrehozását és működését. Az iskolán belül indított tantárgyi, szakmai versenyek és a művészeti területeken a tanulóink alkotásait bemutató kiállítások gyakoribb megrendezése pezsdítőleg hat az iskola szakmai életére. Az országos versenyekre történő felkészítés szintén a tehetségek fejlesztésére irányul. A finnországi szakképző intézettel fenntartott többéves kapcsolatunk cserelehetősége a tehetséges tanulóknak alkalmat nyújt a kitekintésre, az általuk tanult szakma helyzetének

külföldi

megismerésére.

A

tehetséggondozás

területén

további

lehetőségeket remélünk az Európai Unióba történő belépésünktől, a hozzánk hasonló arculatú oktatási intézményekkel fenntartott kapcsolataink bővítésétől, és a nemzetközi versenyeken való fokozott részvételünktől. A tanévkezdés első hónapjában felmérésre kerülnek a tanulók érdeklődésének főbb területei.

A

felmérés

tapasztalatai

bizonyítják,

hogy

a

tanulói

és

szülői

kezdeményezésből létrehozott diákkörök működtetése, tanulóink rejtett és felszínen lévő tehetségét tárják fel, illetve fejlesztik tovább. Az igényeknek megfelelően évente több diákkört működtetünk a tehetséges tanulók továbbfejlesztése érdekében (mintázó, rajz, kamarakórus), a jövőben számukat növelni szeretnénk. Angol nyelvoktatás biztosításának módja szakkör formájában. Tehetségkutatásunk eredményeként tanulóink különböző tanulmányi, szakmai versenyeken, pályázatokon vesznek részt: Szaktárgyi tanulmányi versenyek (az OH, az FPPTI és egyéb szervezésben). Különböző ismeretkörökre irányuló vetélkedők.

34


Az NSZFI és a szakmai szövetségek

felkérésére, kezdeményezésük alapján

az iskola évente rendez az oktatott szakmákban házi, területi és országos versenyeket. A szakmájukban kiváló képességekkel rendelkező tanulóink részt vesznek az építőipari

szakkiállítások

keretében

hazai

és

nemzetközi

versenyeken,

bemutatókon (COLOR, CONSTRUMA, stb.) Tanulóink - Ipartestületi és kamarai támogatással - nemzetközi szakmai versenyek gyakori résztvevői. Pályázatok körében a művészképzésben résztvevő tanulóink budapesti, országos és nemzetközi célpályázatokon indulnak és jelentős eredményeket érnek el. Osztálykeretben vagy önállóan rendezett kiállítás keretében tanulóink bemutathatják műveiket, alkotásaikat. A tanulók többsége a szülők, vagy rokonok által gyakorolt szakmát választja, vagy a családban már meglévő szakma társ-szakmájára iratkozik be iskolánkba (pl.: ha az apa ácsmester, a tanuló tetőfedő, vagy bádogos szakmát sajátít el, mert így ketten együtt a piacgazdaságban jobban tudnak érvényesülni). Ugyanígy a társszakma elsajátítása motiválja tanulóinkat a második szakma megszerzésére, de minden esetben a jobb munkavállalási lehetőség a célmotiváció. Jelentősen megnövekedett azoknak a tanulóknak a száma, akik az általános műveltséget biztosító érettségi megszerzése után iskolánkban tanulnak szakmát munkaerő-piaci érvényesülésük érdekében, vagy a szakmai vizsga után folytatják tanulmányaikat, és felnőttként tesznek érettségi vizsgát. Az iskolánk képzési rendszerében résztvevő tanulókat elsősorban a szakmai képesítés

megszerzése

szeretnének.

motiválja,

Továbbtanulási

melynek szándékkal

révén főleg

az

életben a

érvényesülni

díszítőművészeti

szakközépiskolások között találkozunk, ahol a végzett tehetséges tanulók általában a képző- és iparművészet, vagy rajztanári területen megszerzett készségeik birtokában szép számmal tudnak továbbtanulni. Igen örvendetes, hogy az e területen végzett tanulóink közül évről-évre többen felvételt nyernek a Magyar Képzőművészeti 35


Egyetem és a Magyar Iparművészeti Egyetem

fakultásaira.

A

felnőtt

érettségiző osztályainkból és a magasépítő technikusok közül is többen sikeresen felvételiznek valamely felsőfokú intézménybe. Sport területén A „test nevelését” elképzelhetetlennek tartjuk erkölcsi értékek felvonultatása nélkül. Az elkövetkezendőkben kiemelt szerepet szánunk a testnevelést tanítóknak. Elsősorban

a

tömegsport-rendezvények

újragondolt

megteremtésében

és

kiszélesítésében kell nagy szerepet vállalniuk. A testnevelők által szervezett nyári sporttáborok is lehetnek az iskolán kívüli erkölcsi nevelés színterei. A rendíthetetlen akaraterő és önfegyelem szükségszerű velejárója az ilyen típusú foglalkozásoknak, csoportos együttléteknek. Fontos szerephez kell jutniuk a csoportjátékoknak akár nagyobb tét nélkül is, ahol diákjaink az egymásra utaltságot is megtapasztalják, és a „medáloknál” sokkal értékesebb hozadékkal gazdagodnak. Ezt a célt szolgálja az Ybl napok kulturális és sportversenyei is. Az iskola a mindennapi testedzést tanórai foglalkozások mellett, tömegsport foglalkozások és a Diáksport Egyesület működésének támogatásával biztosítja. Az őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók rendelkezésére áll, naponta legalább 2 órás időtartamban, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. Diáksportegyesület szakosztályai: Aerobik, Atlétika, Asztalitenisz, Kézilabda, Kosárlabda, Labdarúgás, Taekwondo, Tollaslabda. Ezen kívül igyekszünk biztosítani - az iskola mindenkori költségvetési lehetőségeit figyelembe véve - természetjáró kör, sítábor, evezőstábor és kerékpártúrák lebonyolításának feltételeit. Az általános műveltség fejlesztése területén Ismeretterjesztő előadások szakelőadókkal. 36


Közművelődési

intézmények,

könyvtárak, múzeumok és a tanulás

célját szolgáló egyéb intézmények látogatása bel- és külföldön. Osztályonként a tantárgyi tanmentben előírt maximum félévenként 2 alkalom. Színházi előadások, koncertek, előadói estek látogatása. A vállalkozói körökkel és a szakmai szövetségekkel kötött tagsági viszony keretében tanulmányutak, szakmai előadások megszervezése és lebonyolítása. Az

iskola

könyvtárát,

folyóirat-olvasóját,

Internet-laborját,

számítógépes

hálózatát az iskola minden tanulója és dolgozója igénybe veheti. Az iskola jól felszerelt audió - videó stúdióval, vetítésre alkalmas teremmel rendelkezik. Lehetőség van folyamatos filmklub működésére is. Az iskola évente legalább négy alkalommal iskolai újság megjelenését biztosítja. Ennek írását, szerkesztését, tartalommal való megtöltését tehetségesebb tanulóink végzik szerkesztő tanár felügyeletével. Az újság tartalma felszínre hozza a tanulókban lévő irodalmi és rajzi tehetséget, lehetőséget biztosít – tartalmából adódóan – tanár és diák közötti viszony bensőségesebbé tételére. A művészeti területen tanuló diákjaink, és az őket tanító művésztanárok alkotásaiból évente többször kiállításokat szervezünk. Iskolánkban énekkar és különböző diákkörök működnek. Az Ybl napok keretében kulturális versenyek, bemutatók szolgálják tehetséges tanulóink kibontakozását.

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Felméréseink szerint iskolánk összes tanulójából közel 70% rendezetlen szülői háttérrel bír. Ennek okai: a tanuló félárva, vagy árva; a nagyszülők nevelik; a szülők elváltak; a szülők egyike, vagy mindkettő munkanélküli. A tanulók közel 20%-a bír rendezett szülői háttérrel, ahol a szülők kellő odafigyeléssel kísérik – egyéni problémaként tudják kezelni – gyermekük iskolai előrehaladását. A szülők 5-10 %-a az, aki gyermekének minden anyagi lehetőséget biztosít, de gyermekének oktatásával-nevelésével nincs ideje foglalkozni. 37


Tanulóink

28 %-a él

3 vagy

több gyermekes, illetve olyan családban, ahol

valamelyik szülő egyedül neveli gyermekét. Ez a heterogén szülői háttér határozza meg tanulóink neveltségi szintjét, és nehezíti meg oktató-nevelő munkánkat. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja, de az ifjúságvédelem nem csak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. A mentálhigiénés munka fő vonulata és a drogprevenciós pedagógia az iskolapszichológus kompetencia körébe tartozik. A mindennapi munka lényege a tanulókkal (és szüleikkel) és a tanárokkal való kapcsolattartás.

Az

osztályfőnökök

és

az

ifjúságvédelmi

felelős

aktív

együttműködését kell megvalósítani, hasznos az iskolapszichológus bevonása is a megelőző

tevékenységbe.

Ehhez

a

munkához

jelenleg

a

gyermekvédelmi

jelzőrendszer egy tagját: a gyermekjóléti szolgálatokat vesszük igénybe. Családlátogatást végez az iskolai ifjúságvédelmi felelős, és kérésére a gyermekjóléti szolgálat szociális munkása, vagy családgondozója, melynek eredményéről az iskolát levélben és/vagy telefonon tájékoztatja.

Az iskolapszichológus munkáját az ifjúságvédelmi felelőssel koordinálva végzi. Tevékenysége során a prevenciót tekinti elsődlegesnek. A tanárok részére „Tanári Kör”

néven

tart

előadásokat,

míg

a

tanulókat

önismereti

előadásokra,

beszélgetésekre várja. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésében az iskola a nevelési eszköztárával harmonizáló feladatokat vállal. Természetesen ezen a téren eredményeinket nagymértékben befolyásolja a szülői, családi háttér reagálása és támogatása. A hátrányos helyzet kiszűrése, és kiszűrés után lehetőségeink határain belül a támogatás az iskola feladata.

38


Az érintett tanulókkal egyéni, bensőséges, személyes kapcsolat kialakítása segíthet abban, hogy megelőzzük a szenvedélybetegségek kialakulását. Ebben a munkában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős mellett az iskolapszichológus, az iskolaorvos és nem

utolsó

sorban

az

osztályfőnökök

és

valamennyi

pedagógus

aktív

közreműködésére számítunk. Igyekeznünk kell, hogy ne válhassanak diákjaink bűncselekmények áldozataivá vagy elkövetőivé. El kell érnünk, hogy bizalommal forduljanak hozzánk, ha ennek szükségességét érzik és problémáikat képtelenek segítség nélkül megoldani. Célunk a veszélybe sodródás megakadályozása. Feladatunk a helyzetfelismerés megtanítása,

a

döntések

eredményeinek

kiszámítására

nevelés.

A

konfliktushelyzetekből kivezető utak közös megtalálása, a minél kisebb veszteséggel való kikerülés segítése. A drogmegelőzés csak kollektíven együtt gondolkodó nevelőtestülettel lehetséges. Módszertanához hozzátartozik az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás, az iskolapszichológus által szervezett szituációs játékok, szerepjátékok, előadások, beszélgetések.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A rendeletekben szabályozott tankönyvtámogatást és étkezési támogatást nyújtunk. A könyvtár tartós tankönyveinek számát növelve a rászoruló tanulóknak lehetőséget biztosítunk a kölcsönzésre. Nehézséget jelent, hogy iskolánkban nincs önálló étkeztetési lehetőség. A családok esetleges szociális, anyagi nehézségeiből származó veszélyforrás csökkentésére pályázatok, alapítványok nyújtotta lehetőségek kihasználásával segítséget nyújtunk. 39


A

családi

környezet

kedvezőtlen alakulása

miatt

minden

esetben

megkeressük annak a lehetőségét, hogy tanulóink számára minimális anyagi támogatást, tájékoztatást vagy egyéb segítséget nyújtsunk a Gyermekvédelmi Szolgálattal együttműködve. A létrehozott ÉDISZ Alapítvány az elkövetkező években segítséget nyújt e tevékenységünkhöz. Pályázat útján kidolgozzuk a motiváló ösztöndíjrendszerünket.

TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA A 9. évfolyamon a tanév kezdésekor fontos a tudásszint felmérése. A kapott eredmények alapján kiszűrhető azon tanulók köre, akiknek a tanulási kudarcok megelőzése érdekében tantárgyi felzárkóztató foglalkozáson kell részt vennie. Az FPPTI által biztosított felmérő lapokon be- és kimeneti felmérést végzünk (9-10. évfolyam). A tanév indításakor a belépő tanulók tudásszintjének felmérése a munkaközösségek által kidolgozott (vagy központi) felmérő lapok megírásával történik. A feldolgozás után megtervezhetők a differenciált csoportok.

A tanulmányi munka eredményességének mérését időről időre el kell végezni. A mért eredményeket a tanuló korábbi teljesítményét figyelembe véve osztályzattá kell formálni, a fő hangsúly a fejlődés megítélése. Az általános iskolától nyert információk alapján, illetve az osztályfőnökök személyre szabott érdeklődéséből az is kiderül, hogy a tanulók közül kik azok, akik nem tanulmányi eredményük miatt, hanem egyéb okból az átlagostól eltérő, nagyobb odafigyelést igényelnek. 40


A különböző okokból tanulási kudarcnak kitett

tanulók

felzárkóztatása

is

differenciált megoldásokat kíván. A tanórai munka során differenciált oktatás lehetőségével nagyobb mértékben kell élnünk. A differenciálás a közismereti és a szakmai tárgyaknál is egyaránt fontos, mivel a tanulók nehezen, vagy egyáltalán nem marasztalhatók a tanítás utáni korrepetálásra. A tantárgyi korrepetálásokon túl, amelyek egyébként a problémák megoldása terén a leggyakoribbak, fontos eszköz a szülőkkel történő fokozott kapcsolattartás, az ifjúságvédelmi felelős aktív bevonása, az iskolapszichológus személyre szabott, vagy a tanulók meghatározott körét érintő, kiscsoportos szolgáltatása. Nagyon fontos lehet az iskolaorvos, a gyógytestnevelő szükség szerinti bevonása. A kulturális hátrányok ledolgozásában nyújt segítséget a DÖK bevonásával szervezett programokon való részvétel, és a szabadidő egészséges eltöltését segíti elő a diáksport egyesületben folyó szakosztályi munka. Ezeknek a lehetőségeknek a megteremtésével, szervezésével igyekszünk olyan szituációkat kialakítani, amelyekben erősödhet a tanulók verseny helyzetekben szükséges pozitív attitűdje, sikerélményt élhetnek át, önbizalmuk erősödhet.

Fontos, hogy a tanulók ilyen szempontból történő felmérése visszatérően minden tanév elején, illetve félévkor megtörténjen. Ez biztosítja, hogy ne kampányszerű legyen a jelentkező problémák kezelése, hanem folyamatosan próbáljunk a még csak kialakulóban lévő krízishelyzeteken változtatni. A tanulási kudarcok megelőzésének fontos eszköze a tanulási módszerek szervezett keretek közötti megismertetése. Tekintettel arra, hogy a tanítási órák heti száma a tanulók túlterhelésének megelőzése okán csökkent, így erre a nem kötelező tanítási foglalkozások keretekben kerül sor, amelyek választása önkéntes, de választás után a részvétel kötelező.

41


A fiatalok egészséges, kiegyensúlyozott személyiség fejlesztése keretében nagyon fontosnak tartjuk a kudarcok megelőzését, a sikerorientált személyiség kialakítását. Ennek előmozdításáért kötelességünk minden lehetőséget megragadni, és tudatos munkával alkalmazni nevelő – oktató munkánk ezen területén is. A felzárkóztatásban résztvevő csoportok szervezésénél nem szabad megfeledkezni arról,

hogy

a

szakiskolai

tanulók

a

szellemi

munkavégzésre

kevésbé

kondicionálhatók, hiszen ők meghatározóan ez okból választották a rövidebb ideig tartó és manuális képességeikkel jobban harmonizáló szakmatanulást. Többségük rendelkezik annyi önismerettel, hogy tisztában van szellemi kapacitásának lehetőségeivel, korlátaival. A szakközepes tanulók körében jelentkező problémák hátterében jellemzően egyéb, családi, kortárscsoportbeli, egészségügyi gondok állnak, bár itt is megfigyelhető a képességek területén pótlandó, hátrányt jelentő hiányosság. Nagy biztonsággal kimondható, hogy tömegesen jelenleg és az elkövetkezendőkben is a felzárkóztatás lesz hatékonyabb megoldás. A 9-10. évfolyamon tanuló gyengébb képességű, sok tanulási kudarcot megélt tanulóink között nem egyet találunk, aki írási, olvasási, szövegértési, „számolási” és egyéb tanulási nehézséggel küzd. Esetükben kiemelten fontos feladat a személyre orientált felzárkóztatás, ugyanis a szakmatanulás időszakában, 11-12-13. évfolyamon már kevésbé lehetséges a szükséges korrekciók elvégzése, a szakképzés már feltételezi a fenti képességek legalább közepes szinten történő művelését. Felmérve és felismerve a segítségre szoruló tanulóink gyenge képességeit remélhetjük, hogy a szükséges korrekciók eredményesek lesznek, az elmélet támogatni fogja a nagyobb sikerélményt biztosító kétkezi munkát. Gondos pályaorientációval, tanulóink egyéniségéhez és képességeikhez jobban igazodó szakmai képesítés megszerzésével nagymértékben hozzá tudunk járulni a „megtépázott” pozitív énkép, énidentitás helyreállításához.

42


Az értékteremtő munka világát nem kényszerként megélve egyéniségük is gazdagodhat, kiteljesedhet a mindennapi megélhetést biztosító szakmai tudás elsajátítása mellett.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A Szakiskolai Fejlesztési eszközállományunk.

Projektben

43

való

részvételünkkel

bővült


A decentralizált pályázatokkal a hiányszakmákban modern és a gyakorlat során fontos gépekkel, eszközökkel gazdagodunk. Együttműködési megállapodás alapján a fenntartó Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére 2008. február 1.-jével létrejött az Építőipari TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) a Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola, a Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium, az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola valamint intézményünk között. Az Építőipari TISZK KMOP-4.1.1/A-2008-0004 projekt 2009. február 1. és 2010. szeptember 30. között valósul meg. A KMOP 4.1.1 pályázat megvalósulásával új 3 emeletes tanműhely épül, melyben laboratóriumok, gyakorlati és elméleti képzőhelyek létesülnek korszerű taneszközökkel.

TISZK összes tanulólétszáma Akadálymentes új építésű vagy felújított tanműhelyek hasznos alapterülete Akadálymentes új építésű vagy felújított tanműhelyi férőhelyek száma Akadálymentes új építésű vagy felújított tantermek hasznos alapterülete Beszerzett bruttó 100 eFt feletti egyedi értékű eszközök mennyisége A beszerzett bruttó 100 eFt feletti egyedi értékű eszközök gyakorlati, illetve elméleti képzésben történő felhasználásának aránya A programok által érintett tanulók között a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E értelmében számolt, integrált nevelésben részesített tanulók számának változása, növekedése Férőhely-kihasználtság Fejlesztéssel érintett egyéb iskolai helyiségek/udvarok stb. hasznos alapterülete

2340 fő 847 m2 296 db 847 m2 1115 db 100 % 3% 82 % 1919 m2

A tantárgyi és a szakmai eszközjegyzék a 3. sz. mellékletben található. Iskolánk a kötelező taneszköz-jegyzékben részletezett eszközökkel és berendezésekkel jól ellátott. Az oktató munkát segítő eszközök és felszerelések kötelező minimális jegyzéke a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez kiadott 7. számú melléklet alapján készült. Szaktantermeink, tantermeink fejlesztése folyamatos. A tornacsarnok felszereltsége megfelelő. A szabadtéri sportudvar felújításra szorul. Tanműhelyünk jól felszerelt, a TISZK létrehozása miatt bővítésre van szükség. A számítástechnikai termek felszerelését folyamatosan felújítjuk. Az osztálytermek és csoportfoglalkoztatók felszerelése megfelelő, bővítése, szakmai jellegének alakítása folyamatos. 44


Az iskolai könyvtár gyarapítása folyamatos, a nyelvi szaktantermek kialakítása folyamatban van, az alapvető bútorok cseréje megtörtént, fontos teendő a tetőtér beépítés ütemezése. Az irodákban csaknem minden szükséges felszerelés rendelkezésre áll. Nevelési céljaink megvalósítása érdekében az iskolánk a következő területek fejlesztését végzi folyamatosan és biztosítja hozzá a szükséges eszközállományt. Az Iskolarádió elsődleges célja a tanulók tájékoztatása, a tanórák közötti szünetek tartalommal való kitöltése, de alkalmassá kell tenni az ünnepségek, a megemlékezések lebonyolítására is. Műszaki szinten tartása a stúdióvezető feladata. Adásainak szerkesztése az igazgató felügyelete mellett a Közművelődési és ifjúságvédelmi csoport, illetve a DÖK munkája. Az

Iskolaújság

évente

legalább

négy

alkalommal

megjelenő

„DEZSŐKE”

példányszámának növelését nem tervezzük, de helyt adunk (bővítéssel) az ünnepi megemlékezések méltatására. Tanulóink nagy kedvvel írják a cikkeket, verseket, amelyek középpontjában az iskola élete és annak aktuális eseményei állnak. Rajzaik, vázlataik szellemesek. A megírásában, szerkesztésében nagy önállóságra tesznek szert, elsajátítva a számítógépes újságszerkesztés módszereit is. Verseik, cikkeik önbizalmat adnak, megismerik saját képességüket e területen. Az iskola 200 főt befogadó színházterme és kis színpada, az 500 fős sportcsarnoka, valamint szabadtéri színpadunk az integrált nevelésünk fontos eszköze. E helyeken kerül sor az iskolai ünnepségek megtartására.

A színházterem színtere a DÖK által kezdeményezett film-klubnak, előadóművészek előadásainak és az alkalmazástechnikai előadásoknak is. A szabadtéri színpadunk méreteinél fogva és környékének kialakításából adódóan több száz fő fogadására alkalmas, ezért itt rendezzük meg pl. ballagási 45


ünnepségünket, valamint a Határon túli Magyar Fiatalok évente hagyományosan megrendezésre kerülő seregszemléjének ünnepi műsorát. Rossz idő esetén sportcsarnokunk ad helyt a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyeknek, a ballagás záró ünnepségének. Itt zajlanak az Ybl napi sportversenyek, és a DSE szakosztályi munkájának jelentős része. Az iskola vetítésre alkalmas termekkel, informatikai szaktantermekkel valamint INTERNET laborral rendelkezik. A könyvtárunk információs központként segíti az oktató–nevelő munkát. A könyvtárban 20660 könyvtári egység van, ebből 19300 könyv, melyből 5100 tankönyv, 1360 elektronikus dokumentum, 27 féle periodika. Kialakításra kerülnek iskolánkban a korszerű nyelvoktatás igényeit kielégítő szaktantermek. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a Fővárosi Önkormányzat nyelvi képzést elősegítő programjának iskolán belüli sikeréhez.

A SZÜLŐ, TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A hatékony nevelés folyamata nem csak a tanulóval kapcsolatos feladatokat érinti. Az eredményesség négyszögének szereplői: tanuló, szülő, pedagógus, és a gyakorlati képzőhely oktatója 46


Az utóbbi években, mind az iskolában, mind

az

iskolán

kívül

kapcsolatok

átrendezését, új értékek mentén történő formálódását éljük meg. A tanár-diák, szülődiák, szülő-iskola kapcsolatának szabályait, módjait a jogszabályi változások, és a változó egyéb körülmények okán újra kell gondolni. A tekintélyelvűség filozófiája a gyakorlatban is megkérdőjeleződött, megdőlt. A tanulók nagy többségének a pedagógus nem megfellebbezhetetlen példakép. Az alakuló, formálódó új értékrendszer az együttműködő kapcsolatok mezőit is áthatja. Józan megfontoltság nélkül, a helyzeteket nem értékén kezelve a diák – tanár kapcsolatról csak formális keretek között beszélhetünk.

Tanár - diák együttműködés. 15-18 éves tanulóink közül nem kevesen már kialakult identitással rendelkeznek, személyes döntéseikben többnyire önállóak, döntéseiket nehezen változtatják meg, a döntési folyamatba kívülállót nehezen engednek be. A pedagógus segítőjévé, tanácsadójává csak abban az esetben válhat diákjainak, ha empátiája által helyesen méri fel a tanulók személyiségjegyeit, jellemvonásaikat, és figyelembe veszi erős autonómiára való törekvésüket. A tanulók többsége azonban nem ilyen. Iskolánkba lépéskor kiforratlan célkép nélküli, felszínes, gyakran nemtörődöm kamasz, ennek ellenére erősen ragaszkodnak nem ritkán helytelenül, vagy hiányosan definiált önállóságukhoz. Nem tűrik a direkt nevelés módszereit, csak indirekt beavatkozásoknak engednek. Nagy többségük szakmai szerepre, szakmai képesítés megszerzésére készül, ami e körön kívül esik, mindent figyelmen kívül hagynak. Velük a kapcsolattartás és a kapcsolattartáson alapuló nevelés próbára teszi a türelmet, az empátiás képességet egyaránt. Esetükben a munkára való felkészítés (pályaorientáció, szakmai alapozó képzés és szakképzés) során intenzívebben alapozhatók meg a kívánt kapcsolattartási elvárásoknak megfelelő attitűdök.

47


A

mindennapok

frontális kapcsolatai mellett fontos a diákok szervezeteivel

kialakított kapcsolat milyensége, tartalma is. A diákok önkormányzatának és köreinek autonómiája a nevelés, önnevelés, önmegvalósítás és önértékelés kérdéskörét érinti. Az önkéntesen szerveződő körök lehetnek erős támaszai a fentiekben

megfogalmazottak

demokratikus

légkör

szerinti

tanár-diák

megteremtésében

nagy

kapcsolatnak. szerepet

Az

iskolai

szánunk

a

diákönkormányzatnak és a szerveződő diákköröknek. Bízunk a jó példa pozitív hatásában.

Együttműködés a szülőkkel Tanulóink lakóhely szerinti megoszlásában az elmúlt 4-5 év alatt jelentős változás állt be; az utazási és a kollégiumi költségek emelkedése miatt vidéki tanulók létszáma kb. 1/10-re csökkent, ugyanakkor jelentősen megnőtt a Budapest agglomerációjából és a Pest megyéből bejáró tanulók létszáma. Öt év átlagában a vidékiek aránya az iskola összlétszámához képest 51% (47% - 55% között ingadozik). Több mint 5 megyéből érkeznek hozzánk tanulók, ezért iskolánk körzeti, térségi és országos feladatok ellátását végezheti. Ebben a létszámban nem szerepelnek az elmúlt években vendégtanulóként oktatott diákok. Tanulóink szüleivel való kapcsolattartásunk egyik neuralgikus pontja a fizikai távolság és a szülők elfoglaltsága. A vidékről bejáró tanulók szülei a szülői értekezleteken kívül szinte alig kerülnek kapcsolatba az iskolával, gyermekeiket tanító tanárokkal, szakoktatókkal. A szülői értekezleteken is inkább a jól szocializált, kevesebb egyéni és tanulási problémával küzdő tanulóink szülei jelennek meg. Az évenként kétszer, illetve alkalmanként rendkívüli szülői értekezleteken sajnálatos módon kevés szó esik a közös feladatainkról, hiszen a jelenlévők nem kompetensek olyan ügyekben, melyekben szülői segítséget várnánk. A tanulási, életvezetési és magatartási problémával küzdő tanulóink szüleivel sok esetben csak többszöri

48


felszólítás után kerülünk kapcsolatba. Akkor keresik fel az iskolát, ha már „nagy a baj”. A megkeresés elsősorban telefonon történik, ami nem eszköze az „együtt nevelésnek”. A szülői értekezletek inkább a közös gondok megbeszélésének színterei, az egyéni problémák megoldásában nem egyszer magára marad az iskola ezért a családsegítő szolgálat, és a nevelési tanácsadó felé fordul, a bajok orvoslását remélve. A szülő–tanár, szülő–iskola személyes találkozásának esetlegessége miatt a problémás esetekben az iskola magára marad és nem egyszer tanulóink számára a családot is pótolni kell. Ebben a munkában jelentős szerepe van a gyermekvédelmi felelősnek és az iskolapszichológusnak. A számukra kialakított fogadóiroda és infrastruktúra (számítógép, telefon stb.) lehetővé teszi a jó munkavégzést és munkájuk hatékonyabb voltát. Az iskola és a szülői ház hatékonyabb együttműködésének érdekében továbbra is fontosnak tartjuk a rendkívüli szülői értekezletek tartását a tanév helyi rendjében megfogalmazottaktól eltérően, igazodva a szülők elfoglaltságához. A rendkívüli szülői értekezletek előre nem tervezhetők. Elkerülhetetlen a levelezés, mint kapcsolattartási forma azzal együtt, hogy érezzük, ez nem az igazi formája a konstruktív együttműködésnek. Az iskolai rendezvények – kiállítások, kirándulások – gyakoribb szervezésével és az előkészítésbe, lebonyolításba a szülők intenzívebb bevonásával kívánjuk javítani a kapcsolat minőségét. Évente a szülői értekezleteken és a tanárok egyéni fogadóóráin kívül legalább két fogadó délutánt rendezünk, melyeknek időpontját a tanév helyi rendjében rögzítjük. A szülők közösségét, képviselőit intenzívebben bevonjuk a tanévtervezés, tanévi feladatok azon részeinek tervezésébe, melyeknek célja a külső kapcsolattartás minőségének javítása.

49


Elsősorban

az

osztályfőnök

és

a szaktanárok kötelesek a szülőknek az

ellenőrzőben folyamatos és rendszeres szövegbeli tájékoztatást adni. Azonnali kapcsolatfelvételt igénylő esetekben az osztályfőnökök számára biztosított a szülők telefonon történő tájékoztatása. A tanév folyamán, illetve az iskola életében bekövetkező jelentősebb változások alkalmával szülői közösség képviselőivel egyeztetjük a változásokat. Nevelőtestületi értekezletre a szülői képviselet vezetőjét meghívjuk. Iskola és kollégiumok közötti együttműködés Szerencsés helyzetben vagyunk, mert kollégista tanulóinknak nagy része a szomszédos kollégiumokban nyer elhelyezést. Kölcsönös kapcsolatot tartunk fenn a kollégium vezetőivel és tanulóink nevelőtanáraival. Az osztályfőnök meghívja szülői értekezletre a nevelőtanárokat. Tervezzük – kollégiumok fogadóképességének birtokában – közös programok szervezését is. Tanulóink bemutatkozására, kiállításaira gondolunk. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk havonta legalább egy alkalommal felkeresi a kollégiumokat. Szorosabbra kell szőni az együttműködést, elsősorban azokon a területeken, amelyek nevelési elképzeléseinkkel harmonizálnak és segítik a kölcsönös párbeszéd kialakítását. A fent említett szempontok, elemzések, módszerek együttesen az iskola rejtett tantervének részét adják. A pedagógusok nevelésről vallott nézeteit tükrözik a tanár – diák kapcsolatok, a nevelés módszereinek tudatos és tudattalan gyakorlati megvalósításának részei.

A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

50


Az iskolai műveltség tartalmát a

társadalmi műveltségről alkotott

közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

Kulcskompetenciák

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: 51


fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

52


Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkultúrális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen 53


a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

A kiemelt fejlesztési feladatok 1. Énkép, önismeret 2. Hon- és népismeret 3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 4. Gazdasági nevelés 5. Környezettudatosságra nevelés 6. A tanulás tanítása 7. Testi és lelki egészség 8. Felkészülés a felnőttlét szerepeire

Kidolgozása a helyi tantárgyi és szakmai programoknál található

54


EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A témakörök meghatározásánál a következő szempontokat vettük figyelembe: -

az egészségvédelem fő területei

-

az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségei

-

egészségügyi problémák életkori, helyi sajátosságai

Az egészség-megőrzési tevékenység fő célja: -

az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadtatása

-

az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, ill. segítségnyújtás ezek leküzdésében

Az

egészségmegőrző

tevékenység

magában

foglalja

az

emberi

szervezet

működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését. Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola, hiszen minden korosztály hosszú éveken át látogatja. Az iskola más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. Témaköröket jelöltünk meg és ötleteket adtunk az osztályfőnöki órákra, megkönnyítve a tanárok feladatát a 10 téma feldolgozásában. Az egészségnevelési program lehetőségei Egészséges életre nevelés az egészségügyi szolgálat területén: Osztályvizsgálatoknál (minden évben valamennyi tanulónál) - Látás-, hallásvizsgálat; vérnyomás, testsúly, magasság mérés; pajzsmirigy, gerinc vizsgálat. - Személyre szabott egészségnevelés, tanácsadás. - Kóros eltéréseknél szakorvoshoz küldés, gondozás az iskolában is. Egészséges táplálkozás elterjesztése -

egyéni beszélgetés, étrendi tanács (iratos formában átadva)

-

daganatmegelőző program

55


Védőnők

egészségnevelési

előadásai

videó vetítéssel

egybekötve

(AIDS;

Dohányzás, Alkohol, Drogok) Iskolarádió felhasználása szünetben 1-1 egészségügyi közleményhez. Dezsőke újságban 1-1 cikk orvosi, egészségügyi témakörben. Egészségnevelő faliújságon információk közreadása Évente 1-2 egészségnap az iskolában (egészségügyi előadások, filmvetítések, játékos vetélkedők, véradás, szűrések, stb.) Igénybevett szakrendeléseink: -

Heim Pál Gyermekkórház (Ifjúságvédelem) Belgyógyászat, Cardiológia, Lányka nőgyógyászat, Pszichológia

-

Uzsoki Kórház Pajzsmirigy ambulancia

-

Iskolafogászati szűrés a Tábornok utcai gyermekfogászaton

Kiemelt feladatok az egészségnevelésben Az egészségnevelés időkerete a 9-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkoztatásnál. -

Felfogások az egészségről, az egészségi állapot és a személyes jóllét problematikája.

-

A serdülőkor testi, lelki változásai

-

Tények a szexualitásról: kérdőívek, oktató filmek feldolgozása

-

Kortársak hatása az életmódra (gyors étkezdék, drog, alkohol, stb.)

-

A dohányzás anatómiája? „Tiszta levegőt!” c. feladatlap kitöltése, oktató filmek, védőnői előadások meghallgatása.

-

Fogamzásgátlás és párkapcsolat: Film: „Mi az igazság a szexualitásról?”

-

Táplálkozási szokások, kérdőívek kitöltése.

-

A szokásostól eltérő táplálkozás (vallási ok, betegség, anyagi helyzet).

-

Divatos fogyókúrák hatásai.

-

Hiánybetegségek (vitaminok fontossága)

-

Az általánostól eltérő szexuális szokások (homoszexualitás)

-

Eltérés a normáktól: alkohol és drog (legális, illegális) 56


-

Hogyan lehet leszokni a dohányzásról?

-

Felnőtté válás, pályaválasztás egészségügyi vonatkozásai.

-

Döntések az életmódomban: táplálkozás, sport, testápolás.

-

Táplálkozással kapcsolatos betegségek, tartósítószerek káros hatása.

-

Tények az AIDS-ről (filmek, visszaemlékezések feldolgozása).

-

Helyem a világban – helyem a jövőben.

-

Az önmegvalósító ember.

-

Külső megjelenés (4. sz. melléklet módszertani adatbázis)

-

Drogprevenció

-

Média szerepe az egészségnevelésben

-

Társadalmi elvárások

-

Devianciák

-

A normaalkotás folyamata

-

Baleset megelőzés

-

A család szerepe

-

Szabadidő-életmód

Az egészségnevelési program módszertani ajánlása megtalálható a 4. sz. mellékletben.

57


KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA A tanórán kívüli környezeti nevelés iskolánkban A környezeti nevelés során a tanulóknak lehetősége nyílik személyes tapasztalatok szerzésére, élmények átélésére, a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátításra, amelyek segítik harmonikus életvezetési képességeik kialakulását, a környezeti problémák felismerését és kezelését, fejlesztik felelősségérzetüket, környezettel kapcsolatos nézeteiket az erkölcsi alapelvek szintjére emelik.

A tanulásszervezés alternatív módjai lehetőséget biztosítanak a környezeti értékek megismerésére, a problémák megértésére a tanulók és környezetük viszonyának tudatosítására,

cselekvési,

döntési

lehetőségeik

tisztázására,

tetteik

következményével való szembesülésre.

A környezeti nevelés gazdag színtere a tanórán kívüli iskolai élet. Feltételezzük, hogy az általános iskolában a tanulók emocionális felkészítése megtörtént a környezeti nevelés során. A középiskola ezért a már meglévő érzelmek, kialakult attitűdök ébrentartása mellett inkább a racionálisabb elemekre, a nagyobb összefüggések megláttatására fordíthatja figyelmét. A tanórákon kívüli nevelésnek arra kell összpontosítania, ami a tanórákon nem történhet meg, így az iskolai környezeten túl a globális szemlélet formálására is. A tanórán kívüli környezeti nevelés célja a középiskolában a tanulók környezeti tudatának fejlesztésén keresztül a környezetért, a jövő generációkért felelős magatartást tanúsító személyiség formálódásának a segítése. A tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőleg mindenkire irányuljon, ne csak a közvetlen résztvevőkre hasson, hanem a tanulókon keresztül az iskola egészére (tanulókra, iskolában dolgozókra, többi tanulóra), a tanulók családjaira.

Az iskolánkban tanuló fiatalok esztétikai érzékének és a környezettudatos magatartásnak fejlődése érdekében vizitúrát szervezünk, amely a megszokottól eltérő helyzetben tesz lehetővé harmonikus kapcsolatot az élő környezettel.

58


A környezettudatos magatartást erősíti a természetjáró szakkör, amely hagyományosan jól működő csoportja iskolánknak. Életre szóló pozitív élmények mellett mutathat ún. tájsebeket a fiataloknak ráirányítva a figyelmet a hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás fontosságára. A tanulók által használt belépési pontokon elemgyűjtő konténereket, szelektív hulladékgyűjtő eszközöket helyeztünk ki szocializálva őket a szelektív szemétgyűjtés szokására.

Környezettudatos magatartás elsajátítását is segíti a legszélesebb célcsoportot bevonó Ybl rendezvénysorozat, amely kulturális sportprogramok mellett környezetvédelmi témájú vetélkedőt is programja közé iktat. Így pl. a fenntartható fejlődés fogalma játékélményen keresztül interiorizálódhat. A gólyatábor az első élmény az iskolai szocializációs programban, amely felkészít az iskolai szokásokra, értékekre. Ezt a nevelési egységet többnaposra tervezzük, közvetlenül a tanév kezdete előtti időszakra, az iskolától eltérő természet közeli helyszínre. Keretei között a tanulók együttműködő, megismerő, kooperatív, interaktív tevékenységére építünk. A

tanulmányi

kirándulások

jelentős

pedagógiai

értéke

a

tanulóközösség

összekovácsolása, az élményszerzés. Megismerhetik a diákok Magyarország tájait, nevezetességeit, híres és érdekes tárgyakkal, személyekkel van módjuk találkozni, kulturális

örökségünk,

gyökereink

tanulmányozására

kiváló

lehetőség.

Az

ismeretszerzési feladatok, pl. kiselőadások formájában összegyűjthetik a tájhasználati gyakorlatokat, amelyek az ember és a táj harmóniájához vezettek. A februári sítáborok ugyancsak lehetőséget kínálnak a természeti környezettel harmonizáló viselkedési formák kialakítására, elmélyítésére. Lehetőséget biztosítunk, ill. elősegítjük, hogy környezetvédelemmel kapcsolatos szakkör induljon, működjön intézményünkben.

59


Az iskola keretein belül rendszeresen kiírásra kerülő művészeti tanulmányi versenyek egyik lehetséges témájaként vesszük figyelembe a környezetvédelmet. Tudatosítjuk gyermekeinkben, és ösztönözzük őket a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Országos Tanulmányi Versenyen való részvételre.

A rendszeresen megjelenő iskolaújság figyelemmel kíséri a környezetvédelemmel kapcsolatos iskolai, országos, európai aktualitásokat, igyekszik tájékoztatni azokról. Az Öv utcai gyakorlati képzési telepünkön figyelünk arra, hogy a természetre káros, használt anyagokat a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével tároljuk. A környezetvédelmi szempontok érvényesítésére kiváló lehetőséget adnak az ún. világnapok. Ezek közül a következőket kívánjuk megtartani aktív cselekvéssel:

-

Szeptember 23. Takarítási Világnap, ill. Április 22. a Föld Napja: ezeken a napokon rendbe tesszük, kitakarítjuk az iskola épületének környékét.

-

Április 18. Műemlékvédelmi Világnap: lehetőséget ad a műemlékvédelemmel kapcsolatos élményszerű programok megvalósítására.

-

Május 18. Múzeumi Világnap: ezen a napon iskolánk egy-egy évfolyamának osztályait elvisszük a Természettudományi Múzeumba.

-

Május 31. Dohányzásmentes Világnap: vállaljuk, hogy ösztönzünk minden felnőttet arra, hogy iskolánk területén ezen a napon a dohányzásra kijelölt területen se gyújtsanak rá. Az erre való felkészülésben minden évben más-más felelőst kérünk fel – pl. biológiatanár, DÖK, stb., - a megvalósulást utólag kiértékeljük plenáris fórumon.

-

Június 5. Környezetvédelmi Világnap: megemlékezés a szakképző évfolyamok elméleti óráin.

-

November 8. Városok Napja: megemlékezés a szakképző évfolyamok elméleti óráin.

A környezeti nevelési programunk felvázolásában összhangra törekedtünk hazánk és az Európai Unió értékrendjével, hiszen tágabb környezetünkben való harmonikus illeszkedése nélkül nem lenne megvalósítható.

60


A környezeti nevelés lehetőségei iskolánkban A középiskolai oktatásban a környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Ezt akkor is megvalósíthatja, ha más lehetősége nincs diákjai környezeti szemléletének alakítására. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelés kezdő lépése lehet egy iskolai program elindításának. Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzon a tanár egy témával.

A szaktanár jó ismerője a „tudományterületének”, így teljes biztonsággal tud választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre is. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. Csak ez a szemléletmód erősítheti a diákokban az elhatározást, hogy érdemes megpróbálni tenni valamit a tisztább és kultúráltabb környezet érdekében. Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.

61


Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértség. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk

minősége,

gazdagsága

létminőségünknek

egyik

alapvető

meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.

62


A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra.

Az 5. sz. mellékletben ajánlások találhatók arra, hogy milyen környezeti tartalmak építhetők be az egyes tantárgyakba.

63


„B” HELYI TANTERV

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI A 2. sz. melléklet tartalmazza az egyes évfolyamokra előírt tananyagot és követelményeit.

64


TANTERVEK ÉS ÓRATERVEK: A módosított kerettantervek alapján (külön mellékletekben) Műszaki szakközépiskola 9-12. évfolyam Helyi tanterv készült A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2000 (IX. 21.) OM. rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM. rendelet alapján. Képző- és iparművészeti szakközépiskola 9-12. évfolyam párhuzamos képzés, 13. évfolyam OKJ szakképzés Helyi tanterv készült: A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2000 (IX. 21.) OM. rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM. rendelet, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Központi tantárgyi programja alapján. Műszaki szakközépiskola felnőtt oktatás, nappali tagozat 9-12. évfolyam Helyi tanterv készült A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2000 (IX. 21.) OM. rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM. rendelet alapján. Szakiskola 9-10. évfolyam (SZFP) változat Helyi tanterv készült Kerettanterv 1/2006.(VI. 29.) OKM rendelete mellékletei alapján, mely a 17/2004. (V: 20.) OM rendelet módosítása. („B”) változat Helyi tanterv készült A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2000 (IX. 21.) OM. rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM. rendelet alapján Szakiskola: Alternatív előrehozott szakképzés az engedélyezett szakmákban 1/9; 2/10; 3/11. évfolyamon. Helyi tanterv készült az OKJ központi programok figyelembe vételével. Szakiskola felzárkóztató évfolyam (szakmai előkészítő) 9. évfolyam Helyi tanterv készült az 1/2006.(VI. 29.) OKM rendelete kerettantervek alapján

65


A MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. ÉVFOLYAM TANTERVEI Tantárgy

A tanterv forrása, azonosítója

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TÖRTÉNELEM MATEMATIKA BIOLÓGIA ÉNEK – ZENE FIZIKA FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK IDEGEN NYELV (angol, német, spanyol) INFORMATIKA KÉMIA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA TESTNEVELÉS ÉS SPORT OSZTÁLYFŐNÖKI CAD ALAPISMERET ÉPÍTÉSI ALAPGYAK. I-II. ÉPÍTÉSTAN RAJZI GYAK. I-II. ÉPÍTÉSTAN ALAPJAI I-II ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISM. ÉPÍTÉSZETI RAJZI GYAK. ÉPÍTŐANYAGOK I-II. MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI RAJZTERMI GYAK. I-II. STATIKA SZABADKÉZI RAJZI GYAK. I-II. SZILÁRDSÁGTAN ALAPJAI

adaptált

önálló

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2000 (IX. 21.) OM. rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM. rendelet

adaptált

66


Tantárgy

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika

Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek

Építészeti és építési szakmacs. al. gyak.

Osztály/ csoport

Össz óra 111 37 74

Heti óra 3 1 2

9-12/2 9-12/2

111 129,5 37

3 3,5 1

111 129,5 37

3 3,5 1

37 92,5 74 74

1 2,5 2 2

37 92,5 74

1 2,5 2

74

2

74

2

851

23

74

1 1

9-10/3 Közismereti órák összesen:

Építészeti és építési szakmacs. al. ism.

A műszaki ábrázolás alapjai Építészeti és építési alapism. Műszaki ábrázolás Építőanyagok I. Építőanyagok II. Az építéstan alapjai I. Statika Az építéstan alapjai II. A szilárdságtan alapjai CAD alapismeretek Szabadkézi rajzi gyak. I. Rajztermi gyakorlat I. Szabadkézi rajzi gyak. II.

111

11. évf. Össz óra 111 37 74 37 111 148

Heti óra 3 1 2 1 3 4

37 37 92,5 74

1 1 2,5 2

74

2

74

2

851

23

832,5

22,5

74

1 1 185

1 2 2

Beszámítható TanaÖssz nyag óra Heti óra

Össz óra 128 32 96

Heti óra 4 1 3

128 128

4 4

32 32 80 64

1 1 2,5 2

725

22,5

160

2 2 1

1 2 1

Rajztermi gyakorlat II. Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÓRATERVE Építészet szakmacsoport 52 5801 01 magasépítő technikus 10. évf. Beszámítható Beszámítható TanaÖssz Össz TanaÖssz nyag óra Heti óra óra Heti óra nyag óra Heti óra 111 3 37 1 74 2

9. Évf.

111

Építési alapgyak I.

1 1

Építéstan rajzi gyak. I.

111

Építési alapgyak II.

1,5 1,5

Építéstan rajzi gyak. II.

96

Építészeti rajzi gyak.

1 2

Ősszes kötelező:

1036,5

28

1036,5

28

1128,5

30,5

981

30,5

Összesen:

1036,5

28

1036,5

28

1128,5

30,5

981

30,5

Választható

Csoportbontás

Idegennyelv Informatika Matematika Csoportbontás összesen: Összes óra: Finanszírozott maximális óraszám:

Tanévenkénti aktuális feladatokra marad:

3

3

3

3

3 2 4

4

4

6 34 43,5 9,5

9 37 43,5 6,5

7 37,5 48 10,5

7 37,5 48 10,5

- 67 -


12. évf. Beszámítható TanaÖssz nyag óra Heti óra

A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 9-13. ÉVFOLYAM TANTERVEI Tantárgy MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TÖRTÉNELEM MATEMATIKA BIOLÓGIA FIZIKA FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK IDEGEN NYELV (angol, német, spanyol) INFORMATIKA KÉMIA TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA TESTNEVELÉS ÉS SPORT OSZTÁLYFŐNÖKI


adaptált


önálló Az MKM által (1997.) kiadott:

RAJZ-MINTÁZÁS RAJZ-FESTÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET NÉPMŰVÉSZET ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA BETŰRAJZ SZAKMAI ELMÉLET SZAKMAI GYAKORLAT

GAZDASÁGI ÉS JOGI ISMERETEK ÉLET- ÉS PÁLYATERVEZÉS

KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMOK ÁLTALÁNOS VIZUÁLIS ALAPISMERETEK központi

Képző- és iparművészeti szakközépiskolák számára és

SZOBRÁSZ ÉS FESTŐ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMJA SZAKMAI ELMÉLET SZAKMAI GYAKORLAT adaptált központi

68

A Munkaügyi Minisztérium által engedélyezett 4174/94. III.21. sz. központi program. Az MKM által kiadott OA-1 sz. központi tantárgyi program.


KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGOZAT ÓRATERVE 2006-2007. tanévtől SZAKOK: 52 18 1101 festő (díszítőfestő) 52 18 1103 szobrász (kőszobrász, díszítőszobrász) Tantárgy

9. évf. Osztály/csoport

10. évf.

Össz Heti óra óra

11. évf.

Össz óra

Heti óra

12. évf.

Össz Heti Össz óra óra óra

13. évf. Heti Össz Heti óra óra óra

Magyar irodalom

111

3

111

3

111

3

128

4

Magyar nyelv

37

1

37

1

37

1

32

1

Történelem és állampolgári ismeretek

74

2

74

2

74

2

96

3

37

1

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

9-12/2

111

3

111

3

148

3

96

3

Matematika

111

3

111

3

148

4

128

4

Ének-zene

37

1

37

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

37

1

37

1

37

1

32

1

Testnevelés és sport

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

80

2,5

74

2 74

2

64

2

656

Fizika Földünk és környezetünk

37

1

74

2

Biológia

74

2

37

1

74

2

37

1

37

1

832,5

22,5

Kémia Informatika

9-10/2

80

2,5

20,5

80

2,5

Szabadon terv. Közismereti órák összesen:

832,5 22,5

Rajz-mintázás, rajz-festés

9-13/3

Művészettörténet

758,5 19,5

185

5

185

5

259

7

224

7

320

10

74

2

74

2

111

3

96

3

32

1

64

2

74

2

37

1

74

2 37

1

Népművészet Ábrázoló geometria

9-10/2

Betűrajz

96

3

Gazdasági és jogi ismeretek

Szakmai elmélet

9-13/3

64

2

Élet- és pályatervezés

32

1

Szakmai gyakorlat

2

64

2

148

4

148

4

148

4

128

4

384

12

Szakképzés órái összesen:

555

15

481

13

592

16

512

16

992

31

Párhuzamos képzés összesen:

1369

37

1295

35

1332

35

1152

36

1024 33

Csoportbontás

10-13/3

74

Idegennyelv

3

3

Informatika

1

1

3

3

matematika

3

3

4

4

Rajz-mintázás, festés Ábrázoló geometria

10

10

12

14

2

1

16

Szakmai elmélet

2

4

4

6

Szakmai gyakorlat

8

8

8

24

Csoportbontás összesen:

19

28

31

33

46

Összes óra:

56,5

63,5

66,5

9,5

79

69


A MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA FELNŐTT NAPPALI 9-12. ÉVFOLYAM TANTERVEI

Tantárgy MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TÖRTÉNELEM MATEMATIKA FIZIKA KÉMIA BIOLÓGIA FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK INFORMATIKA ÉNEK – ZENE IDEGEN NYELV (angol, német, spanyol) FILOZÓFIA TESTNEVELÉS ÉS SPORT RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA OSZTÁLYFŐNÖKI ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET


adaptált


önálló adaptált

70

A munkaügyi miniszter által a 2281/97. III.23. sz. alatt jóváhagyott központi program.


SZAKKÖZÉPISKOLAI FELNŐTT OKTATÁS ÓRATERVE NAPPALI TAGOZAT

Tantárgy Osztály csoport Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szabadon Filozófia tervezhető Ábrázoló geometria Építészettörténet ÖSSZESEN

9-12/2

9-12/2 9-12/2

9-10/3

9. évf.

10. évf.

Össz Heti óra óra 111 3 37 1 74 2

Össz Heti óra óra 111 3 37 1 74 2

148 148 37

4 4 1

148 148 37

4 4 1

37 92,5 74 74 74 74 55,5

1 2,5 2 2 2 2 1,5

37 92,5 74 74 74 74 55,5

1 2,5 2 2 2 2 1,5

1036

Magyar nyelv Idegen nyelv Csoportbontás Matematika Informatika Csoportbontás összesen : Összes óra : Finanszírozott max. óraszám :

28 2 4 5 2 13 41,5 44

71

11. évf.

1036

12. évf.

Össz Heti Össz Heti óra óra óra óra 111 3 128 4 74 2 64 2 148 4 128 4 32 1 148 4 128 4 185 5 128 4 37 37 92,5

1 1 2,5

32 32 80

1 1 2,5

111

3

96

3

74 2 37 1 37 1 37 1 28 1128,5 30,5

64

2

2 4 5 2 13 41 43,5

32 1 32 1 976 30,5

2 4 5 2 13 43,5 48


2 4 4 2 12 42,5 48

SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAM „B” TANTERVE

Tantárgy


MAGYAR NYELV MAGYAR IRODALOM ANGOL NYELV NÉMET NYELV MATEMATIKA TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET ÉNEK – ZENE RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA INFORMATIKA TESTNEVELÉS ÉS SPORT FIZIKA KÉMIA BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ÉPÍTÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK OSZTÁLYFŐNÖKI

adaptált


önálló

72


SZAKISKOLAI ÓRATERV „B” változat Tantárgy

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető Közismereti órák összesen: Építészeti Elmélet: Építészeti alapismeretek szakmai alapozó Építészeti műszaki rajz ismeretek Ép. szakm. alapozó gyak: Szakmai alapozó órák összesen: Összes kötelező óra: Idegen nyelv CsoportMatematika bontás Informatika Csoportbontás összesen: Összes óra: Finanszírozott maximális óraszám: Tanévenként aktuális feladatokra marad:

9. évfolyam 10. évfolyam Osztály/ Összes Heti Összes Heti csoport óra óra óra óra 111 3 111 3 37 1 37 1 111 3 74 2 111 3 111 3 9-10/2 111 3 111 3 37 1 37 1 9-10/2 74 2 37 1 74 2 37 1 74 2 37 1 74 2 37 1 18,5 0,5 18,5 0,5 37 1 37 1 111 3 92,5 2,5 37 1 37 1

1017,5

1017,5

73

27,5

27,5 3 3 1 7 34,5 43,5 9

777

21

37 37 185 259 1036

1 1 5 7 28 3 3 1 7 35 43,5 8,5


SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAM „SZFP” TANTERVE

Tantárgy


MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IDEGEN NYELV MATEMATIKA TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET ÉNEK – ZENE INFORMATIKA TESTNEVELÉS ÉS SPORT TERMÉSZETISMERET ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉPÍTÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS SZAKMAI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK

1/2006. (VI. 29.) OKM. Rendelet

adaptált

OSZTÁLYFŐNÖKI

önálló

74


SZAKISKOLAI ÓRATERV KERETTANTERV ALAPJÁN 2006-2007. tanévtől Tantárgy Osztály/ csoport Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és környezeti nevelés Ének-zene Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető Közismereti órák összesen: Szakmai előkészítő Pályaorientáció ismeretek Építészeti Elmélet: és Építészeti műszaki rajz építész alapjai szakmai Építészeti alapozó alapozó gyakorlat oktatás Összes kötelező óra: Idegen nyelv CsoportMatematika bontás Informatika Csoportbontás összesen: Összes óra: Finanszírozott maximális óraszám: Tanévenként aktuális feladatokra marad:

9-10/2 9-10/2

9. évfolyam 10. évfolyam Összes Heti Összes Heti óra óra óra óra 111 3 111 3 74 2 74 2 111 3 111 3 74 2 74 2 74 2 74 2 111 3 111 3 18,5 111 37

0,5 3 1

18,5 111 37

0,5 3 1

943,5

19,5

777

19,5

74

2

296

2

6 1017,5

27,5 3 2 1 6 33,5 43,5 10

75

6 1017,5

27,5 3 2 1 6 35 43,5 8,5


SZAKISKOLAI FELZÁRKÓZTATÓ (SZAKMAI ELŐKÉSZÍTŐ) ÉVFOLYAM ÓRATERVE

Időkeret (óra)

Modulok „A” jelű modulok (kötelező)

337.5

1/II. Személyiség fejlesztés, önismeret

92.5

2/II. Tanulás módszertana

92.5

3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás

30 60

4/I. Számítástechnikai alkalmazás

32.5

5/I. Általános szóbeli kommunikáció

30

„S” jelű modulok kötelezően (választható)

569 210

6./III. Pályaorientáció 7./IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi, Idegen nyelvi

32,5 92.5

8./IV. Szakmai alapozás, projektek megvalósítása

234

osztályfőnöki

18

testnevelés

92.5

Kötelező óraszám

1017

76


A törvény által biztosított többlet óraszám az alapóraszámok függvényében: Szakiskola: 9-10 osztályban 45 %‚ 12 óra Szakközépiskola: 11-12 osztályban 60 %‚ 18 óra 9-10 művészeti párhuzamos osztályban 32,5%, 11-12 művészeti párhuzamos osztályban 46,25% Szakképzés: 11-12-13. évfolyam 5 %, 1,75 óra Tanórán kívüli foglalkozások A szabadon választható órakereten kívül a meghatározott órakeretet felzárkóztató, konzultáló, tehetséggondozó, szakköri foglalkozásra fordítjuk. Ugyanebből az órakeretből oldható meg az osztálybontás, csoportbontás is (az osztálylétszám függvényében a felhasználható keret 40-70%-a). Az egyéni foglalkozásokra a középiskola és a szakiskola kilenc-tizedik évfolyamán az egyéb órakeretén túl a heti kötelező tanórai foglalkozásokra 2004. szeptember 1-től évi 6% heti 1,5 óra 2005.

7% heti 2 óra

2006.

8% heti 2 óra

2007.

9% heti 2 óta

2008.

10% heti 2 óra

2009.

11% heti 3óra

2010.

12% heti 3 óra

biztosított.

A tanulószobai foglalkozásokra a 9-10. osztályokban napi két óra áll az iskola rendelkezésére (Kt. 53§ (4)). Az iskolai sportköri foglalkozásokat a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez biztosított időkeretből kell megtartani. A kötelező és nem kötelező órákból adódó összes terhelés egy napon sem lehet több: a 9-10 évfolyamon a hét óránál a 11-13 évfolyamon a nyolc óránál.

77


Az iskolai sportköröket, a könnyített testnevelést az oktatási törvény (52.§) előírásait betartva szervezzük. Iskolánk élénk és sokoldalú sport életét – a mindennapi testedzés lehetőségeit biztosítja az iskola. Nem kötelező időkeret terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, az informatikai és idegen nyelvi képzés elmélyítésére, az emelt szintű érettségire való • felkészítésre, a szakképzés megalapozására az engedélyezett kereten belül többlet órákat biztosítunk.

A 9., 10. osztályokban tanulószobai foglalkozásokra (25 fős csoportonként) napi két — heti tíz - órát fordítunk. Az előírt tananyag követelményeket a kerettantervre épült helyi tantervünk melléklete tartalmazza.

ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK - Az általános műveltségre felkészítő képzés az egyes kerettanterveknél elfogadott és javasolt segédletek alapján történik. - Az

alkalmazott

tankönyvek

kiválasztását

a

szakmai

munkaközösség

véleményének kikérésével a tárgyat oktató pedagógus végzi. - Tanulóink szociális hátterének ismeretében a kiválasztás alapvető elve, hogy a tanulók

által

megvásárolt

tankönyvek

a

szülők

számára

a

lehető

legminimálisabb terhet jelentsék. - A szemléltetéshez, a bemutatáshoz szükséges demonstrációs eszközöket és anyagokat biztosítunk, szükség esetén videofilm, CD-lemez, vagy az Internethálózat által nyújtott lehetőségek kihasználásával. - A

tanulók

ismeretszerzésének

forrása

az

iskolai

könyvtár,

mely

a

foglalnak

a

hagyományos és elektronikus információhordozók központja. - A

szülők

közösségének

képviselői

tanévenként

állást

tankönyvrendeléssel kapcsolatban.

78


- A DÖK tanévenként véleményezi a tanulók részére megrendelt tankönyveket. - A kiválasztás szempontja a tartalom korszerűsítése, a tankönyv jegyzék a tankönyvek és segédletek használhatósága. - Szakképzés területén a szakmai tankönyvek megválasztásában alternatív lehetőség nem áll rendelkezésre. Szerencsés esetnek tekinthető az, hogy egyegy kis létszámú szakma egyáltalán szakmai tankönyvvel rendelkezik. - Technikai felszereltségünk alkalmas arra, hogy szükség esetén kiegészítő tanári jegyzetet tudunk a tanulók rendelkezésére bocsátani. Ebben az anyagban jeleníthető meg a technikai újdonság, vagy esetleg a tankönyv nélküli szakma elsajátításához szükséges ismeretanyag. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi

segédletekről,

taneszközökről, ruházati

és más felszerelésekről,

amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az osztályozó értekezletek előtt valamennyi, az adott osztályban tanító tanár – az osztályfőnök vezetésével – értékelő megbeszélést tart. A tanév végén az iskola magasabb évfolyamára történő lépés feltételeként – vitás esetben – az egyes tanulók érdemjegyeit a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekintve állapítja meg a tanuló továbbhaladását. Az osztályzatokat az egyes tanulók esetében – indokolt esetekben – az osztályban tanító tanárok véleménye befolyásolhatja. A tantárgyakból az értékelés alapja a tantervben rögzített minimum feltételek.

Két tantárgyból elégtelenül teljesítő tanulók – továbbhaladásuk érdekében – javítóvizsgát tehetnek. A nevelőtestület döntésének megfelelően – egyedi elbírálás alapján – a tanév végén kettőnél több tantárgyból elégtelenül teljesítő tanulók – továbbhaladásuk érdekében – javítóvizsgát tehetnek. A törvény módosítása alapján a 2008-2009-es tanévtől kezdve bármennyi tantárgyból lehetőség van javítóvizsgára. 79


Javítóvizsgáról igazoltan távolmaradó tanulók lehetőséget kapnak, hogy rövid időn belül – új időpontban – javítóvizsgázhassanak.

A tanév közben más iskolából átvett tanulók és a megengedett igazolt hiányzást indokoltan túllépő tanulók, az iskola vezetőjéhez benyújtott kérelmének vizsgálatát követően – igazgatói engedéllyel – osztályozó vizsgára kaphat lehetőséget annak érdekében, hogy magasabb évfolyamba léphessen (a hatályos rendelkezések alapján). Az értékelés és a továbbhaladás közlésére tanév közben a napló és az ellenőrző füzet, tanév végén pedig bizonyítvány szolgál.

AZ ISKOLAVÁLTÁS ÉS AZ ISKOLÁN BELÜLI TÍPUSVÁLTÁS LEHETŐSÉGEI A jelentkezések elfogadásakor és a beiratkozás során az iskolavezetés közli az érintett tanulókkal: a művészeti szakmacsoportban felvételi vizsgát tartunk. a felmentések és „beszámíthatóság” (második szakmai képesítés megszerzése, korábbi tanulmányok beszámíthatósága) kérdése tárgykörébe tartozó iskolai szabályokat, eljárási formákat, a tanulók kötelezettségeit és a közreműködő tevékenységüket, a kérelmek elbírálásának szabályait és időpontját, a tanulmányi idő rövidítésének lehetőségét és szabályait. Az iskolába minden felvételre jelentkező tanulónak az orvosok által meghatározott szakma specifikus egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük. A képzésre jelentkező tanulónak részt kell venni egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. A szakiskola 9-10. osztály „B” tanterve szerint tanulóknak lehetőség van a szakközépiskolába való átjelentkezésre, és tanulmányaik 11. évfolyamon való folytatására a felnőttek szakközépiskolájában. Ha ugyanők műszaki szakközépiskola 11. évfolyamán szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szükséges különbözeti vizsgák letétele után tehetik ezt meg.

80


A

szakiskola

9-10.

osztály

SZFP

tanterve

szerint

tanulók

a

felnőttek

szakközépiskolája 10. évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. Ha a 11. évfolyamon szeretnék ezt megtenni, akkor az iskola igazgatója előírhatja számukra, hogy a 11. évfolyam 1. félévéig az érettségi tantárgyakból a 9-10. évfolyam anyagából különbözeti vizsgát tegyenek. A műszaki szakközépiskola bármelyik évfolyamánál át lehet menni a felnőttek szakközépiskolájába, ha szükséges, bizonyos különbözeti vizsgák letételének feltételével. Az OKJ szerinti képzés beindítása után a szakmák végleges megválasztására is van mód (két hónapig), annak, aki eddig az időszakig közös modul rendszerű építőipari képzésben részesült. A szakközépiskolai párhuzamos képzésben a díszítőművészeti képzés alapelemei már a 9-10. osztályban megjelennek, ezért az átjárhatóság korlátozott. - Díszítőfestők számára az átjárhatóságot biztosítani csak különbözeti vizsgával tudjuk. - Kőszobrász, díszítőszobrász szakmákban tanulóknak az átjárhatóság legkésőbb a 9. évfolyam befejezéséig biztosított. Műszaki szakközépiskolából művészeti képzés 5 évfolyamos párhuzamos képzésébe csak felvételi vizsgával, tanulmányi idő beszámítása nélkül lehet átmenni. A jelenlegi tantervi rendszerek miatt más iskolából történő átvétel esetén minden esetben egyénileg kell megvizsgálni minden tanulónál azt, hogy előző iskolájában milyen tantárgyakat tanult. A szakiskolai tagozaton a 9-10. évfolyamon azonos évfolyamra vesszük át a tanulót, bármelyik iskolából azzal a feltétellel, hogy a nem tanult tantárgyaiból különbözeti vizsgát kell tenni. A művészeti párhuzamos képzésben résztvevő tanulók körében csak megegyező tantervű iskolákból áll módunkban átvenni tanulókat. A műszaki szakközépiskola bármely évfolyamára átvesszük a tanulót az ország területén működő bármely építőipari műszaki szakközépiskolából azzal a feltétellel, hogy a nem tanult tantárgyaiból különbözeti vizsgát kell tenni. A szakképző évfolyamokra (11-12-13. évfolyam) azonos OKJ számú szakma esetében előzetes tanulmányi beszámíthatósággal átvesszük a tanulót.

81


AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA Alapkövetelmények, betartandó (elfogadott) normák A tanév elején (első tanítási hét során) a szaktanárok és az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal: a tantárgyi követelményeket (követelményszintek meghatározása), a tanórákról való távolmaradás és ennek igazolása iskolai rendjét, szabályait, a „törvényben” meghatározott megengedett hiányzások feletti távolmaradások jogkövetkezményeit a tantárgyak vonatkozásában, a tárgy tanulásához, az órai munkához szükséges tankönyveket, segédleteket és minimálisan megkövetelt felszerelést, a füzet, jegyzetvezetés, feladatok elkészítésének szabályait, ezek értékelésének formáját és beszámíthatóságát a félévi és év végi osztályzatba, a számonkérés időrendiségét, gyakoriságát és formáit, a számonkérési formák közötti különbségeket, az értékelésben betöltött szerepüket, súlyukat, a számonkérésről történő távolmaradás következményeit, a pótlási kötelezettséget, lehetőséget, a félévi és év végi felmérések formáit és jelentőségét, a félévi értesítő és év végi osztályzatok megállapításának szabályait, a megállapításához szükséges osztályzatok számát és azok összetételének arányát (szóbeli felelet, írásbeli munka, házi feladat értékelése, stb.). az osztályzatok „elfogadásának”, vagy vitatásának rendjét és vita esetén az eljárás szabályait. az osztályozóvizsga letételének kötelezettségét, illetve lehetőségét.

82


az évfolyamra tervezett „köztes vizsgák”, „szintvizsgák” rendjét, idejét, értékelését és beszámíthatóságát, művészeti tagozaton a „témazáró kiállítások” számát, a kiállítások jellegét, a tanulók feladatait és elvárt közreműködésüket, az írásbeli munkák javításának szabályait (időrendiség, értékelés szempontjai), ennek megnyilvánulási formáit (szöveges értékelés), az írásbeli feladatok kezelésének, őrzésének, ezekbe való betekintésnek (szülő) szabályait, az iskolai munkák és dolgozatok feletti rendelkezési jogot, a házi dolgozatok, házi munkák (konzultációs munkák, vizsgaremekek, stb.) feletti rendelkezési jogot. Az elfogadott és rögzített normák minden pedagógus és tanuló számára kötelező érvényűek, betartandók és ellenőrzendők! Az értékelés alapelvei Az értékelés legyen: személyre szabott, egyéni képességeket és teljesítményeket figyelembe vevő, fejlesztő és ösztönző jellegű, folyamatosságot biztosító, többoldalú (írásbeli, szóbeli, csoport, kooperatív munkán alapuló), tárgyszerű, félelemmentes, a tanórai aktivitást és plusz munkát is értékelő, objektív a követelményekkel és tantervi előírásokkal harmonizáló. Az értékelés ne legyen: a javítás lehetőségét kizáró, megtorló, fegyelmező jellegű, a tanulót személyiségi jogaiban sértő, megalázó. A félévi és év végi osztályzat tükrözze: a tanuló tudását, fejlődését, teljesítményének javulását, vagy romlását, a folyamatos évközi munkát, a munka produktumait, a tantervi követelményekkel való harmonizálást és szinteket. 83


A kialakítandó egységes mérési, értékelési, minősítési rendszert a következő szabályok alapján tervezzük létrehozni:

Szabályrendszer 1. Nem új rendszert kell alkotni, hanem az iskolákban már (esetlegesen) működő rendszereket kell összehangolni, megtalálva, szükség szerint pedig kialakítva azokat a közös mérési pontokat, amelyek az egységet biztosítják. 2. A jelzett pontokon túl érvényesíthetőek az iskola, illetve a pedagógiai folyamatok résztvevőinek az intézményi és egyéni igényei, természetesen úgy, hogy azok ne kerüljenek ellentmondásba a rendszerszerű igényekkel. 3. A hozzáadott pedagógia érték mérhetőségének, illetve a pedagógiai munka tervezhetőségének igénye egyaránt megköveteli, hogy a kiépülő rendszerben hangsúlyossá váljanak az egységes bemeneti (input) jellegű mérések. 4. A rendszer részévé kell tenni azokat a mérési pontokat, amelyek jellegükből adódóan

egységes

követelményrendszerekre

épülve

azonos

koordinátarendszerben léteznek. Ilyenek az érettségi vizsgák, illetve az országos kompetenciamérések. 5. Az egységes rendszernek alapvetően alkalmazkodnia kell a közoktatási rendszerben végbemenő változásokhoz, azaz az ismeretek és tudásszintek mérése

helyett/mellett

egyre

nagyobb

teret

kell

biztosítani

a

kompetenciaméréseknek. 6. Ez utóbbi követelmény alapján az egységes rendszernek, pontosabban a rendszer közös mérőpontjainak tantárgyfelettinek kell lennie, olyan átfogó területekben

gondolkozva,

mint

humán

és

reál

tantárgyterületek;

kommunikációs, problémamegoldó, szabálykövető stb. kompetenciák.

7. A

közös

mérési

szisztéma

létrehozásának

alapfeltétele

a

közös

követelményrendszer megléte (ez más területen is a TISZK működésének 84


alapfeltételét jelenti), ennek tisztázást követően lehet és célszerű csak közös értékelési rendszerben gondolkozni, hiszen ezek egyértelműen meg kell határozzák azokat a viszonyítási pontokat (pl. a magasabb évfolyamra lépés feltételei, tantervi minimumok stb.) amelyek nélkül mindenféle egységesítési törekvés lehetetlen. 8. Alapvető célkitűzés kell legyen, hogy a kiépülő mérési-értékelési rendszer igazodjon a korszerű mérésmetodikai igényekhez, azaz a mérőeszközök feladat- és kérdéssorai tükrözzék a fokozatosság elvét, valamely taxonómiai rendszer alapján épüljenek fel, a közös mérések bemért és korrigált, lehetőleg standardizált

mérőeszközökkel

történjenek,

valamint

folyamatos

karbantartásuk is biztosítva legyen. Mindehhez a különböző központi mérések (FPPI illetve OH) anyagai kellő fogódzóval szolgálnak. 9. Ugyancsak fontos követelményként fogalmazódik meg, hogy a közös mérések eszközei azonos szempontú feldolgozásra kerüljenek, azaz a mérőeszközök egységesített mutatók mentén (százalékarányok, átlag, szórás, jóságmutatók stb.) értékelődjenek ki. 10. Csak akkor érdemes mérni, ha a kapott adatok hasznosulnak, azaz egy egységes rendszerben feltétlenül meghatározandó az adott mérésekbe bevontak (mérők és mértek) köre, a feldolgozás időkorlátai, a visszacsatolás színterei és módjai, a folyamatszabályozás (tantervi, óratervi korrekciók, intézkedési

tervek

stb.)

lépései,

a

tagintézmények

közötti

eredménykommunikáció módozatai. Mindez csak különböző időtávú mérésiértékelési tervekkel látszik biztosíthatónak. 11. A minőségbiztosítás területén alkalmazott mérések (partneri elégedettség, klímavizsgálatok, vezetői és pedagógusértékelések stb.) estében különösen is figyelem fordítandó arra, hogy az iskolákban kialakított rendszerek funkcionális működése zavartalan legyen, azaz a bevált gyakorlat (ahol már van ilyen) legyen továbbra is a minőségbiztosításának alapja. Nem ezek helyére, hanem ezek mellé kell felzárkózzon egy olyan egységes minősítési

85


rendszer, amely biztosítani tudja az egyes iskolák teljesítményének árnyalt összevetési lehetőségeit.

A félévi és év végi osztályzat odaítélésének szempontja és közlésének formája: a tanulók csak kellő számú (későbbiekben meghatározott) tantárgyi osztályzat birtokában zárhatók le, az osztályzatok megállapítása és véglegesítése osztályozó értekezleten történik, az osztályzatokat a nevelőtestület áttekinti és vitás esetekben javaslatokkal élhet, ugyancsak az osztályozó értekezlet dönt az osztályozó vizsga letételének szükségességéről, engedélyezéséről, vagy megtagadásáról (jogszabályi feltételek), év végi osztályzat megítélésekor a teljes tanévben nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni és értékelni, év végi elégtelen osztályzat esetén a törvényi előírásoknak megfelelően a tanuló javítóvizsgát tehet a későbbiekben szabályozottak szerint, a

magasabb

évfolyamra

lépés,

továbbhaladás

feltétele

a

minimális

követelményszint teljesítése (év végi osztályzat, javítóvizsga, osztályozóvizsga, pótló vizsga) minden tárgyból, a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzat a bizonyítványba (törzslapra) kerül beírásra, kiemelten fontos, hogy az értesítő és bizonyítvány osztásakor a tanulók teljesítménye szóban is értékelésre kerüljön.

A szakképzést előkészítő évfolyamon: 86


A felzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához.

A tanuló értékelése előre megadott teljesítménykritériumok alapján történik, ez bizonyítja a tanuló felkészültségét az adott kompetencia elsajátításáról. Ahány kompetenciát tartalmaz a kompetencia profil táblázata, annyi kompetenciamérés szükséges. Kiindulópontja, hogy a szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak az egyes szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák elsajátításával fel lehet készülniük a szakképzés sikeres megkezdésére. A félév végén szöveges értékelést kap a tanuló. Akkor fejezi be a képzést, mikor a képzésben előírt valamennyi kompetenciamérésen megfelelt.

Modulok

87


sorszáma 2/II.

Modulok neve Tanulásmódszertan

3/I.

Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás

4/I.

Számítástechnikai ismeretek

5/I

Általános szóbeli kommunikáció

6/III.

Pályaorientáció

7/IV.

Szakmai kommunikáció: - anyanyelvi - idegen nyelvi

8/IV. Szakirányú alapozó

Kompetenciák Száma, neve A2 Megérti a kapott információkat A3 Vázlatot készít A4 Kiemeli a lényeget A7 Kitartóan figyel A8 Felismeri az alapvető összefüggéseket A9 Gyakorolja ismereteinek alkalmazását A10 Visszaadja az olvasottakat G1 Tanulási technikákat alkalmaz A1 Szöveget leír A5 Használja a négy számtani alapműveletet A6 Méréseket végez A12 Százalékot számol H1 Alapfokon használja a szövegszerkesztőt H2 Alapfokon programot kezel H3 E-mail-t tud írni, fogadni, küldeni F1 Kérdéseket tesz fel F2 Válaszokat ad F3 Megfogalmazza a véleményét C1 Tapasztalatokat szerez különböző szakmákban C2 Értékeli a munkahelyi tapasztalatait C4 Megismeri továbbtanulási és karrier lehetőségeit G3 Megvalósítható célokat határoz meg G4 Reálisan tervezi életpályáját F5 Megérti mások kommunikációját F6 Figyelembe veszi mások véleményét I1 Be tud mutatkozni I2 Mer idegen nyelven beszélni A5 Használja a négy számtani alapműveletet A6 Méréseket végez A11 Számológépet használ A2 Százalékot számol A13 Mértékegységeket vált B2 Feladatát önállóan végzi B4 Feladatát önállóan értékeli B6 Ismereteit a munkavégzés során alkalmazza B7 Munkautasítást elfogad D1 Betartja az intézmény szabályait D2 Szerepeinek megfelelően viselkedik D3 Elfogadja szerepét a hierarchiában

Az osztályzatot, értékelést „külső motivációként” értelmezzük! Fontosnak tartjuk, hogy segítse a tanulót egyéni teljesítményének reális megítélésében és fokozásában.

Az egyéni képességekkel harmonizáló kiemelkedő tantárgyi, vagy összesített teljesítményt dicsérettel is értékeljük, ennek ténye a félévi értesítőben, az év végi bizonyítványban a megjegyzés rovatba kerül beírásra.

Az ellenőrzés és értékelés formái (Osztályzataink) Jeles (5) 88


maradéktalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek, ismeri, tudja és alkalmazni is képes a tananyagot, önállóan is képes következtetéseket, ítéletet levonni, szakmai, műszaki problémák megoldására javaslatot tenni, pontosan, szabatosan, szakszerűen fogalmaz írásban és szóban. Jó (4) a követelményeket megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával teljesíti, segítséggel képes következtetéseket, ítéleteket levonni, részben képes javaslatot tenni műszaki, szakmai problémák megoldására, pontosan és szabatosan fogalmaz. Közepes (3) több hibával tesz eleget a tantervi követelményeknek, ismeretei felületesek, nem a lényegre és összefüggésekre koncentráltak, feladatokat csak segítséggel képes megoldani, hibásan, pontatlanul fogalmaz, megnyilvánulásainak szakszerűsége és pontossága kifogásolható, a tanult ismereteket, összefüggéseket önállóan még részben sem képes alkalmazni, segítségre, kiigazításra szorul megfogalmazásai pontatlanok, felületesek. Elégséges (2) a tantervi követelményeket súlyos hibákkal teljesíti, a minimálisan szükséges ismeretekkel és készségekkel rendelkezik, pontatlanul, felületesen fogalmaz, mondanivalóját csak segítséggel tudja előadni, folyamatos kiigazítást és javítást igényel. Elégtelen (1) az előbbi pontokban felsorolt ismereteket segítséggel is képtelen elsajátítani, a minimális tantervi követelményeknek nem tud eleget tenni, a minimális követelményeket sem hajlandó teljesíteni, a feladatokat tanári segítséggel sem tudja megoldani, minimális szinten sem, megnyilvánulásai pongyolák, szakszerűtlenek és felületesek.

Érdemjegyet adunk: szóbeli feleletekre, 89


írásbeli számonkéréskor (eseti, témazáró, nagyobb tanulási egységet lezáró – félévi, év végi - teljesítményt mérő írásbeli számonkérés), házi

feladatokra,

házi

dolgozatokra,

önálló

otthoni

tanulói

munkákra

(gyűjtőmunka, esszé, recenzió, prezentációk, köztes vizsgafeladatok megoldása, vizsgaremek, stb.) vizsgák alkalmával (NAT-hoz illesztve) Megállapodásaink: -

Félévente kötelezően előírt, a tanulók objektív megítélését biztosító osztályzatok

száma tantárgyanként változó! Általános és betartandó elv, hogy az osztályzatok száma félévenként nem lehet kevesebb, mint a tárgy heti óraszámának másfélszerese. -

A tantárgy jellegéből adódóan, jellege által meghatározottan törekedni kell a

szóbeli számonkérések gyarapítására, ezzel is segítve a „vizsgákra” való felkészülést, a kommunikációs képesség „fejlesztését”. Törekedni kell, hogy az évközi érdemjegyek legalább 50%-a szóbeli számonkérés során szülessen. -

Legalább havonta egy alkalommal kapjon a tanuló érdemjegyet a heti két órát

meghaladó tantárgyakból. -

A témazáró, vagy nagyobb egységet lezáró dolgozatok (félévi, év végi

„záródolgozatok”) számát tanévkezdéskor, megírásának időpontját a megíratást megelőzően, legalább 1 héttel korábban közöljük a tanulókkal. Célszerű a témákat, az értékelés szempontjait a tanulókkal a közléskor feljegyeztetni. -

A témazáró és a félévi „záródolgozatokat” anyagát a munkaközösségek, ennek

hiányában a szaktanárok, vagy szaktanár állítja össze. -

Az év végi dolgozatok, köztes vizsgák anyagát („központi” anyagok hiányában) a

szakterület munkaközössége, ennek hiányában a tárgyat tanító pedagógusok állítják össze. Előre megtervezett és meghatározott szempontok szerinti javítás után az eredményeket közösen elemzik, erről feljegyzést készítenek, és javaslatot tesznek az iskolavezetés felé az eredményességet elősegítő szükséges intézkedések megtételére. -

Az írásbeli munkákat a tanár köteles a következő tanév elejéig megőrizni, a szülő

érdeklődésére a betekintést biztosítani elsősorban a fogadóórákon, illetve ettől eltérő időpontban is egyeztetés után.

90


-

Az eseti, írásbeli feleletek nem helyettesíthetik a korábban megfogalmazottak

szerinti írásbeli számonkérési formákat! Elsősorban a rövidtávú – napi - felkészülést mérik, és a folyamatos ellenőrzést szolgálják. -

Az

osztálynaplóban

az

egyes

érdemjegyek

jellegüket

tekintve

megkülönböztethetően kerülnek beírásra az alábbiak szerint: piros színnel: a témazáró dolgozatok, kék színnel: a szóbeli feleletek, az eseti, írásbeli számonkérés, az érdemjeggyel honorálható egyéb tevékenységek (házi dolgozatok, gyűjtő szorgalmi munkák, stb.). -

Az érdemjegyek az értékelés napján beírásra kerülnek az osztálynapló megfelelő

rovatába, a tanuló ellenőrzőjébe dátummal és hitelesítéssel (aláírás). -

A javított írásbeli feladatok az érdemjegy mellett szöveges értékelést is

tartalmaznak. A szöveges értékelés egyben útmutató a tanuló számára. Fontos, hogy kiderüljenek az elkövetet hibák, a hiányosságok megjelenjenek, továbbá szöveges értékelés segítse a pótlást, korrigálást. -

Írásbeli számonkéréskor történő hiányzás esetén a tanulónak kötelessége a pótlást

a szaktanárral egyeztetni és a hiányzást követően legkésőbb 2 héten (szakképző évfolyamokon 3 héten) belül megtenni. -

A törvényben szabályozott, meghatározott mulasztások esetén a tanulónak a

kötelezően előírt vizsgákat teljesítenie kell.

Helyi vizsgák: Javítóvizsga: annak a tanulónak, aki nem teljesítette a tanterv minimum követelményeit a tanév végén. 91


Osztályozó vizsga: a törvénynek megfelelően igazgatói határozatban megjelenő külön elbírálás alá eső tanulóknak, illetve a nevelőtestület döntése értelmében azon tanulóknak, akiknek hiányzása a törvényben meghatározott mértéket eléri, vagy meghaladja. (Az érettségivel kapcsolatos osztályozóvizsgát ld. Az „Érettségi vizsgák” című fejezetben.) Különbözeti vizsga: azoknak a tanulóknak, akik átvétel során az adott évfolyam és szak addigi helyi tantervi követelményeit nem teljesítették. A szintfelmérés követelményeit a szakmai munkaközösségek állapítják meg. Köztes vizsga: az érettségi vizsgára készülő tanulóknak 10. 11. évfolyamon, a művészeti szakterületen, valamint a szakképzési évfolyamokon is szervezhető az éves munkatervben meghatározottak szerint. A vizsga anyagát, tartalmi és formai követelményeit a munkaközösségek, lebonyolításának rendjét az iskolavezetés határozza meg. az érettségi tárgyakból a 10. évfolyamon matematikából (írásbeli) és magyar nyelv és irodalomból (írásbeli és szóbeli), a 11. évfolyamon történelemből (írásbeli és szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és szóbeli), valamint a választott érettségi tárgyból az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezhető vizsga. a művészeti oktatás terén rajz-festésből és rajz-mintázásból szervezhető félévkor és év végén az éves munkaterv alapján. A vizsgafeladatok kiadása a tervezett vizsgaidőpontot – konzultációt – megelőzően legalább 6 héttel korábban megtörténik. a szakképző évfolyamokon a „területi” és „országos versenyek” meghirdetése után az érintett területeken a „helyi válogatóverseny” szerepét tölti be. a gyakorlati oktatás terén a kamarákkal együttműködve megállapodás alapján történik. Szintvizsga: szakképzési évfolyamokon szervezhető az illetékes kamarákkal A köztes és szintvizsgák eredményeit a félévi, illetve az év végi osztályzatokba be kell számítani!

Teljesítménymérések: Belső felméréseket a szakmai munkaközösségek éves programjai szerint végezzük.

92


Külső felmérésekben a nevelőtestület határozata alapján veszünk részt, ez alól kivétel az OH, vagy az ágazati minisztérium által kötelezően előírt mérési és értékelési munka, mely jellegüknél fogva kötelezettséget írnak elő. A helyi vizsgák és teljesítménymérések napján az érintett tanulók egyéb számonkérési formák alól mentesülnek. Az OH és FPPI mérések napján a mérésen kívül csak művészeti és testnevelés óra tartható a mérésben résztvevő diákok számára. Pedagógiai munkánk eredményének mérése és értékelése Pedagógiai eredményeinket úgy értékeljük, hogy összevetjük azokat a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott stratégiával és célokkal. Méréseink diagnosztikus felvételeken alapulnak. Tanév indításakor a mérés és a mérendő terület meghatározásra kerül az iskolavezetés által, melyet a nevelőtestület fogad el. Értékelés formái: Diagnosztikus értékelés (felmérő) Formatív értékelés (fejlesztő) Szummatív (minősítő) értékelés A magatartás és szorgalom értékelése Az értékeléshez az alapot a nevelőtestület által meghatározott és elfogadott, a tanulók támogatásával is bíró „erkölcsi követelmények” szolgáltatják. Ebben a fejezetben a minősítés követelményit fogalmazzuk meg, az egyéb megállapodásokat a házirend tartalmazza.

Magatartás osztályzatai Példás (5) 93


viselkedése, fegyelmezettsége pozitív hatású és meghatározó, az iskola házirendjét betartja, másokat is erre ösztönöz, segíti

társait,

tanárait

a

problémák

feltárásába,

megoldásába

aktívan

közreműködik, közösségi munkában öntevékenyen vesz részt. Jó (4) fegyelmezett, feladatainak eleget tesz, viselkedése pozitív hatású, ritkán a házirend előírásainak betartásában hibázik, aktivizálható, de önállóan feladatokat csak ritkán vállal. Közepes (3) magatartása, fegyelmezettsége ingadozó, inkább negatív hatású, közösségi munkába nehezen vonható be, a házirendet többször megsérti, hangneme, beszédstílusa gyakran bántó, udvariatlan. Elégséges (2) viselkedése zavaró, negatív hatású, hangneme, beszédstílusa közönséges, közösséget romboló és sértő, a figyelmeztetéseket nehezen tűri, magatartásán nem változtat, az iskola házirendjét sok esetben megsérti, megbízhatatlan, rossz példát mutat.

Szorgalom osztályzatai

94


Példás (5) aktív, igényes a tudás szerzésében, egyéni képességeinek megfelelően teljesít, a

tőle

telhető

legjobb

eredmények

elérésére

törekszik,

teljesítménye

kiegyensúlyozott, munkái esztétikusak, hibátlanok, példaértékűek, feladatait maradéktalanul teljesíti, többletmunkát szívesen vállal. Jó (4) képességei szerint dolgozik, különmunkát ritkán vállal, munkáját rendszeresen elvégzi, de a „külalakra”, kivitelre nem figyel, igénytelen, időnként ösztönzésre szorul. Változó (3) tanulmányi munkája rendszertelen, gyakran hullámzó teljesítménye, képességei alatt teljesít, feladatait nem minden esetben készíti el, felszerelése hiányos a munkavégzésben önállótlan, gyakran kell figyelmeztetni kötelességeire. Hanyag (2) tanulmányi kötelezettségének alig tesz eleget, folyamatosan képességei alatt teljesít, feladatait gyakran nem készíti el, felszerelése hiányos munkáira nem összpontosít, igénytelen önálló tevékenységre nem, vagy alig lehet rábírni.

A MODULÁRIS OKTATÁS 95


Az építőipari, közlekedési ismereteket modul rendszerű tananyag biztosítja, továbbá annak lehetőségét, hogy az egyes szakmák megszerzése után a második, illetve további (rész)szakma megszerzésénél ezek a már tanult modulok figyelembe vételre kerüljenek, és a következő szakképesítések megszerzése rövidebb idő alatt történjen. Az egyes modulok minősítését és értékelését a szakmai programban leírtak szabályozzák.

Az iskolánkban oktatott építőipari, közlekedési szakmák tekintetében törekvésünk az, hogy a tanuló csak azt tanulja, amit előző iskolájában, előző szakmájában még nem tanult. A beszámítás a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján történik. Az előzetes tanulmányok egyidejű igazolásával a felmentési illetve beszámítás iránti kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani beiratkozáskor. A beszámítás mértékéről az iskola igazgatója dönt, a döntés ellen a Vizsgaközponthoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. Abból

a

vizsgarészből,

tantárgyból,

amelyből

a

vizsgára

jelentkező

már

eredményesen vizsgázott – a szakmai (vizsgakövetelmény) változása kivételével -, újabb vizsgát nem köteles tenni. A felmentés iránti kérelmet (a vizsga letételét igazoló bizonyítványt) az iskola igazgatójához a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről az igazgató javaslatára a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A kérelem elutasítható, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételi nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A szakiskolai szakmai alapozó oktatás valamint a szakközépiskolai szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba beszámíthatók az illetékes munkaközösségek állásfoglalása szerint. ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Kötelező vizsga tárgyak, és a felkészítés tantárgyai: 96


A vizsga formája Magyar nyelv és irodalom,

írásbeli, szóbeli

Történelem,


Matematika,

írásbeli

Idegen nyelv (angol, német)


A külön felkészítés tantárgyai: Informatika


Biológia,


Földrajz (Földünk és környezetünk),


Művészettörténet,


A tantárgyak témaköreit a 6. számú melléklet tartalmazza. A 71/2003. (V. 27.) Korm. rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról - a 2.sz. melléklet a 100/1997.(VI. 13.) Korm. rend. – szerint. EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA A felkészítés tantárgyai:

A vizsga formája

Magyar nyelv és irodalom,


Történelem,


Matematika,


Idegen nyelv (angol, német)


Művészettörténet,


Az emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést ezekből a tárgyakból a jelentkezők számától függetlenül, összevont csoportban tartjuk. A helyi tanterv szerinti, kötelezően választható, középszintű érettségire felkészítő tantárgyak választása 2 tanévre szól. (A művészeti osztályosoknak: biológia, vagy földrajz, a felnőttek szakközépiskolájának: biológia, vagy informatika, vagy földrajz.)

A középszintű érettségire felkészítő, szabadon választható tantárgyakból a jelentkezés 1 tanévre szól. (A művészeti osztályosoknak: informatika) Jelentkezés esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező, osztályzatot kap a tanuló, és a tantárgy külön sorba kerül be a bizonyítványába. A tanuló ezen órákról történő 97


esetleges mulasztásai a tantervi órákról való távolmaradásra érvényes szabályok szerint kezelendők. Ugyanezek a szabályok érvényesek a valamennyi osztálytípus számára szervezett, emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozásokra is.

Ha egy tanuló olyan tantárgyból szeretne érettségizni, amelyet az ő osztályában nem tanítanak (pl. művészettörténet), akkor osztályozó vizsgát kell tennie annak a típusú osztálynak a helyi tanterve szerint, ahol azt tanítják. Erre a vizsgára önállóan készül fel, és ha szükséges, több év anyagából tesz osztályozó vizsgát olyan módon, hogy az egyes tanévek érdemjegyei külön-külön kerüljenek be a bizonyítványába. Ilyen módon a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit teljesíti, tudása osztályzattal értékelt, amit bizonyítvánnyal tud igazolni. Ezzel teljesülnek az érettségire jelentkezés feltételei. Ha a tanuló olyan tárgyból szeretne érettségizni, amelyet az ő osztályában csak minimális óraszámban tanítanak (pl. fizika), akkor olyan osztály helyi tanterve szerinti követelményeket kell teljesítenie a fentebb leírt módon, amely osztály tantervében a tantárgy tanítása-tanulása elvezet az érettségiig.

A művészettörténet tantárgyból tett közép- vagy emeltszintű eredményes érettségi vizsga a tanuló kérésére beszámítható a művészeti jellegű szakmák szakmai képesítő vizsgájába – ahogy pl. a második szakma tanulása esetén a korábban már eredményesen teljesített vizsgarész is -, mivel ezen vizsgák részét képezi a művészettörténet is. A felmentés iránti kérelmet az igazoló bizonyítvánnyal vagy annak másolatával együtt az iskola igazgatójának kell benyújtani, akinek javaslatára a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elfogadja a szakképzési törvény vonatkozó paragrafusaival összhangban.

Ha valamely tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni bármely tantárgyból, akkor a kimaradt tanév (tanévek) anyagából osztályozó vizsgát kell tennie a saját osztálya, vagy olyan osztály tantervi követelményei alapján, ahol a tantárgy tanításatanulása

elvezet

az

érettségiig.

Ily

módon

tudása

osztályzattal

értékelt,

bizonyítvánnyal igazolt lesz, és teljesülnek az előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezés feltételei.

98


A 12. évfolyamon évismétlésre bukott, de egy vagy több tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett tanuló e tantárgy(ak) tanulmányi követelményeit teljesítette, tehát évismétlés esetén ezt a tárgyat nem köteles tanulni. Az ilyen tanuló tanév kezdéskor nyilatkozik, hogy kíván-e járni a sikeresen teljesített tantárgy óráira. Ha igen, akkor számára ezek a tanórák szabadon választott órák lesznek, amelyre vonatkozóan a megjelenés és részvétel szabályai ugyanazok, mint a kötelező óráknál. Azonban teljesítményét ismételten minősíteni nem kell, sajátos értékelését a tanuló törzslapján, bizonyítványában záradékkal jelezni kell. (Ktv. 70. § 3. bek.)

Az iskolával tanulói jogviszonyban nem álló, az iskola által szervezett, középszintű érettségi vizsgára jelentkezők a megfelelő vizsgadíj lerovása mellett – Ktv. 116-117. §, továbbá

figyelembe

véve

az

OH

által

szervezett

vizsgák

vizsgadíjait

jelentkezhetnek kiegészítő, pótló, javító és ismétlő érettségi vizsgára.

99


–

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A teljesítmény próbák alapján nyújtott fejlődés-változások képezik az érdemjegyet. A teljesítmény próbák közül a munkaközösség az F. Mérey Ildikó által összeállított "Mini Hungarofit" tesztbattériát választotta, amely 1+4 motorikus próbából áll, és amelynek részletes leírása az "Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez " című, az Oktatási Minisztérium által kiadott könyvben szerepel. Az

eredmények

értékelése

a

Testnevelési

Munkaközösség

munkatervében

meghatározottak szerint történik, melyről az illetékeseket tájékoztatják.

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Általános elvek

Az írásbeli beszámoltatás formáinak, tartalmának és elemeinek megtervezésekor is törekedni kell arra, hogy a „21. század iskolája” elképzeléseket felvonultató központi oktatáspolitikai elvekben megfogalmazottak teljesülését szolgálják. A új kompetenciaterületek – kompetenciák - és kompetenciaszintek kiépülése elképzelhetetlen, ha a számonkérés módszertani elemei (forma és tartalom) nem újulnak meg. Megkerülhetetlen, hogy az írásbeli számonkérés tanulásban betöltött funkciója nem kapjon új értelmezést, tartalmat. A „módszertani kultúraváltás” ezen a területen is elengedhetetlen, hiszen a tanítási- tanulási folyamat beágyazottsága, a tantárgyak jellege, sajátossága, az ismeretközlő, „átadó” és szerző formák új elemei egyre gyakoribbá, majd bevett iskolai gyakorlattá válása elképzelhetetlen a számonkérés struktúrájának, formáinak és tartalmi elemeinek megváltozása, átalakítása nélkül.

100


A

tanítás-tanulás

„folyamatát”

megújítani

akaró

elképzelések,

törekvések

következményeként már nem elég, ha vágyként elérendő célként fogalmazódik meg mindez, hanem „kényszerként” hatva a „normaorientált” értékelés helyett a „kritériumorientált” (tartósság, elsajátítási szint, alkalmazási szint) értékelésnek kell hangsúlyosabban megjelennie. Kiemelten

fontos

ez

az

értékelési

megközelítési

mód

a

kooperációs

és

kommunikációs képességek fejlesztése terén is melynek során a tanulók beavatottá válnak saját tudásuk mérésének értékelésének „rejtelmeibe”, a „tanulói önreflexió” általános jelenséggé válik. Írásbeli számonkérés formái Tanórán, szervezett keretek között megoldandó feladatok, melyek formái: Eseti írásbeli beszámoltatás Témazáró – nagyobb tanulási egységet lezáró – dolgozat Az alkalmazást, alkalmazási képességet mérő – elsősorban természetismereti és műszaki tárgyaknál – félévi, év végi „kapcsolt” órában megoldandó írásbeli feladat (pszichomotoros és kognitív szféra elemeinek mérését szolgáló feladat) A számonkérés „alkalmazási képességet” mérő feladatainak megoldása „kooperatív” formában is megtörténhet!

Házi feladatok otthoni tanulói önálló és csoportmunka, melyek formái: feladatmegoldások (tantárgy jellegétől függően), egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések feltárására irányuló feladatok, megfigyelések,

tapasztalatok

leírásai,

következtetések

levonását

szolgáló

feladatok, alkalmazási képességet mérő feladatok ismert szituációban, alkalmazási képességet mérő feladatok ismeretlen szituációban, értékelést, kreatív gondolkodást fejlesztő feladatok. A hagyományos formai elemek mellett nagyobb hangsúllyal jelenjenek meg – elsősorban a humán műveltségi terület tárgyainál – az esszé, recenzió és prezentáció „műfajába” sorolható feladatmegoldások.

101


Írásbeli számonkérés rendje Elfogadott szabály, hogy az írásbeli számonkérés: tervezett, a tanulók által előre ismert (téma, tartalmi elvárások, megoldási formák és szintek, stb.) legyen, kivétel az eseti – pillanatnyi felkészültséget mérő dolgozat, a „tanulási folyamatot segítő”, ne büntető, fegyelmező legyen, az egyéni képességeket figyelembe vegye (teljesítményszintek!),

határidőhöz kötött, a határidőn belül teljesíthető legyen, maximált legyen (egy tanítási napon maximum háromban - nem egyenlő fajsúlyú és

„ismeretszintet”

mérő

tanórán,

szervezett

keretek

közötti

írásbeli

számonkérésre kerülhet sor), sikertelenség esetén javítható legyen. Írásbeli számonkérés értékelésben betöltött szerepe A számonkérés típusától függően a félévi és év végi osztályzatoknál harmonizáló módon kerül beszámításra. A „témazáró”, „nagyobb tanulási egységet” lezáró írásbeli feladatok osztályzatai a meghatározóak (piros színnel kerül a naplóba és az átlag számításánál kétszeres súlyozottsággal). Általános elveken túlmutató, tantárgycsoportokra, tantárgyakra vonatkozó speciális szabályozók Rajz – festés – mintázás A kitűzött feladat teljesítésének szakmai minőségét kell értékelni, melynek alapja a tanár világos, egyértelmű feladat meghatározása. Minden feladatot értékelni kell, de a „feladatsor” befejezésekor több feladat együttesen is értékelhető.

102


A tanulók érezzék, hogy minden munkájuknak tétje van. Félévi, év végi osztályzat megállapításakor kerekítő tényezőként az összegző munka a meghatározó, az érdemjegynek tükröznie kell a szakmai fejlődést! A 9-10-11. osztályban a tanár és diák közösen elemzi a feladatokat, a rajzi – plasztikai munkák megkezdése előtt a tanár instrukciókkal segít, a munka megkezdése után egyénenként korrigál. A 12-13-14. osztályban a feladatkiadás módja a „közös megbeszélés”, előzetes instrukció nincs, a korrektúra műkritika jellegű, elsősorban személyre szabott, önreflexiót segítő. A tanuló egyénileg, saját elképzelése szerint dolgozza fel a témákat, ami segíti önálló stílusa kialakulását. A témakörök zárásaként a tanár bekéri az elkészült anyagokat, melyeket egységes egészként osztályzattal és szövegesen is értékel.

Érdemjegyek félévenként: 9. osztály 5 témaköri, 10. osztály 6 témaköri, 11. osztály 7 témaköri, 12. osztály 10 témaköri, 13-14. osztály 10 témaköri. Szakmai elmélet 10. osztály 2 témazáró dolgozat 11. osztály 2 témazáró dolgozat 12-13. osztály 2 témazáró dolgozat 1/13-2/14 osztály 2 témazáró dolgozat, vagy félévenként írásbeli vizsga tanév elején a diákokkal egyeztetve. Szakmai gyakorlat A gyakorlati feladatcsoportokból határidőre bemutatott, kész munkák értékelése legalább havonta egy alkalommal. A szaktanár nyilvánosan, csoportkeretek között egyénenként értékeli a munkákat, miután a tanulók értékelték saját tevékenységüket. Betűrajz A tantárgy jellege elsősorban a házi feladatként elkészített – „megírt”, rajzolt, festett munkák alapján történik közös elemzés után. Az értékelés folyamatos, közös elemzésekkel párosul. Az osztályzatok számosságát a témakörök határozzák meg, témakörönként egy osztályzat a minimum követelmény. 103


Ábrázoló geometria Az

érdemjeggyel

történő értékelés egy-egy

témakör

lezárásakor

témazáró

dolgozattal, tesztlapokkal, feladatlappal történik, mely az ismert anyagon alapszik, a megértés és alkalmazás szintjének mérést szolgálja, minimum követelményként a „kognitív szféra” elemeinek (tények, elemi információk) elsajátítását célozza meg. Népművészet A feladatok jellege igényli a folyamatos konzultációt, témazáró dolgozat megíratására kerül sor minden témalezárás után. Az írásbeli számonkérést kiegészítik a tanulói kiselőadások, beszámolók, önálló kiegészítő témafeldolgozások (önálló szóbeli szereplés) évente legalább 1 alkalommal. Tanórán kívüli feladatok: szakbibliográfia, életrajzi gyűjtés, tárgytörténet készítése, és ezek órán való bemutatása (prezentáció). Művészettörténet Félévente 2 alkalommal írásbeli számonkérés (egy-egy fogalom definiálása, értelmezése, összefüggések feltárása), 2 alkalommal témazáró dolgozat. Kiselőadás, beszámoló félévenként 1 alkalommal (önálló szóbeli szereplés) évente pályázati esszé jellegű feldolgozás, előre kiadott témák alapján. Az érdemjegyek az eseti dolgozat kivételével egyenlő súlyúak! Szilárdságtan, szervezéstan Félévenként: témazáró dolgozat (3 témakör), eseti dolgozat (2 alkalommal). Építéstan Félévente 2 témazáró dolgozat. Otthoni feladatként félévente 2 rajzi feladat Gazdaságtan Félévenként 3 nagyobb tanulási egységet lezáró dolgozat (több témakörből),

104


Gazdasági és jogi ismeretek 13. osztály félévenként 3, 14. osztály félévenként 2 dolgozat előre megadott témakörökből. Idegen nyelv Félévente 2 alkalommal szóbeli felelet, évente 3 szintfelmérő (tanév eleji, félévi és év végi), félévente 2 témazáró és 2 röpdolgozat. Az írásbeli munkák érdemjegye az érettségi témakörök figyelembevételével transzformálható osztályzattá. Magyar nyelv és irodalom Irodalomból minimum 1 szóbeli felelet, témazáró dolgozat félévente 3, (kortörténeti összefoglaló teszt és műelemzés terjedelme 2-4 oldal). Félévente 1 házi dolgozat, melynek megírására a téma kijelölésétől 1 hónap áll a diákok rendelkezésére a beadásig. Félévente 1 elemző témazáró dolgozat, melynek megírásáról 2 héttel korábban tájékoztatást kapnak a tanulók. Köztes vizsga (szakközépiskola) „irodalmi teszt” az éves anyagból. Értékelése az érettségi szabályzat szerint történik. Nyelvtanból félévente 1 szóbeli felelet, a két témazáró dolgozat nyelvtani jegye, két témazáró dolgozat félévente elméleti és gyakorlati kérdésekkel. Történelem Az érdemjegyek 2/3 része szóbeli, 1/3 része írásbeli. Félévente 1 témazáró dolgozat, mely egyenértékű beszámítási értékkel bír, kerekítő tényezőként azonban figyelembe kell venni. Eseti dolgozat megíratása nem célszerű! Társadalomismeret és etika Félévente egy nagyobb egységet lezáró 1 - 1 írásbeli „dolgozat” megírására kerül sor egyéni és csoportos feldolgozási, megoldási (kooperatív tanulási modell) formában. Házi dolgozatként előre meghatározott (tanulók érdeklődését és irányultságát is figyelembe vevő) témakörökben (minimum 5 témakör) – tanulói szabad választás

105


után – legalább 4 oldalnyi terjedelmű (esszé, szociográfia, recenzió) írásbeli munka kérhető számon. A feladat kiadása (formai, tartalmi, feldolgozási elvárások ismertetése) a félévek zárása előtt legalább 4 héttel történjen meg. A munka beadásának utolsó határnapja az osztályozó értekezletet megelőző 5. munkanap. A munkákra kapott érdemjegyek egyenértékűek, kivétel az eseti számonkérés érdemjegyei, melyek nem meghatározó erejűek. Filozófia Félévenként 1 témazáró dolgozat. Eseti írásbeli felelés kisebb témákból 1-2 alkalommal, szóbeli számonkérés félévenként 1. Házi dolgozat tanév elején kiadva, a második félévben ismertetve referátum formájában. Ének-zene Az írásbeli számonkérés elsősorban házi dolgozat formájában történhet meg. Félévente 1, maximum 2 alkalommal előre meghatározott témában (gyűjtőmunka, mű bemutatás, esetleg értékelés) határidőre beadott munka, melynek érdemjegye egyenértékű a tanórákon - egyéb formában - szerzett érdemjeggyel. Rajz és vizuális kultúra Félévenként házi dolgozat (művészettört tárgykörből) minimum 1, maximum 2 alkalommal, továbbá a tanórán készített rajzok témakörönként 1 érdemjeggyel értékelendők. Matematika Szakiskola 9-10. osztály 4 témazáró dolgozat. Tanév elején diagnosztizáló értékelés feladat lappal. Az órai munka szóbeli értékeléssel vagy érdemjeggyel értékelhető, a házi feladat rendszeres szóbeli értékeléssel. Szakközépiskola évenként 9. osztály 5 témazáró, 6 számonkérés 10. osztály 5 témazáró, 6 számonkérés 11. osztály 3 témazáró, 5 számonkérés 12. osztály 2 témazáró, 1 próbaérettségi, 4 számonkérés

106


Fizika A szakiskola és a szakközépiskola 9-10. osztály 4-4 témazáró évenként. Szakközépiskola 11-12. osztály 4-4 témazáró évenként, a témazárók értékelése az érettségi követelményeihez igazított, teszt alapú. Az óra elején szóbeli feleltetés, az órai munka értékelése munkalap kitöltésével. Otthoni gyűjtőmunka alapján kiselőadás.

Biológia Témazáró dolgozatok félévenként 1-2, és írásbeli vagy szóbeli számonkérés havonta 1. Földrajz Szakiskola 9-10. osztály témazáró félévenként 2, írásbeli számonkérés félévenként 12. Szakközépiskola 9-10. osztály témazáró 1-3 félévenként, 2 írásbeli felelet. 11. osztály 2 témazáró félévente, 10-20 írásbeli felelet és 4 szóbeli felelet. 12. osztály 1 témazáró félévenként, 8 írásbeli vagy szóbeli felelet. Természetismeret Témakörönként 1 témazáró Informatika Félévenként 1 elméleti, 1 gyakorlati dolgozat és 1 érdemjegy házi dolgozat alapján. Testnevelés Szóbeli felelet, amennyiben ez szükséges elsősorban sporttörténeti, vagy sportág történeti feldolgozás lehet. Tanévenként 7 érdemjegy (témakörönként 1 ellenőrző gyakorlat), és a teljesítménypróbák alapján nyújtott fejlődés-változás 1 érdemjegye.

Pályaorientáció Az osztályzatot félévenként 2 témazáró és 1 házi dolgozat érdemjegye képezi. 107


Építészeti szakmai alapozó ismeretek (elmélet): Az elméleti tantárgyakból a tanulók külön osztályzatot kapnak. Félévenként 2 témazáró dolgozat íratható. Szakiskola szakmai elméleti tantárgyai A szakmai tárgyak sajátosságukból adódik, hogy az „alkalmazás” (ismert és ismeretlen szituációban) szint mérésre elsősorban írásbeli számonkéréssel történhet meg. A szóbeli számonkérés „korlátozott időtartama”, behatároltsága nem teszi lehetővé,

hogy

magasabb

rendű műveletek

(értékelést tartalmazó,

kreatív

gondolkodást igénylő) is végeztethetők legyenek, ezért témazáró (félévenként 2) és félévzáró (1 - 1) dolgozatok megíratására kerül sor. A dolgozatok megírásának időpontját a tervezett időpont előtt, témazáró dolgozat esetén legalább 1 héttel, félévet záró dolgozat esetén legalább 2 héttel közölni kell. Az írásbeli beszámoltatás történhet még tesztlapok, felmérők, házi dolgozat, prezentációs munka és önálló gyűjtőmunka alapján. Félévente legalább egy érdemjegyet szóbeli felelettel kell szerezni minden tanulónak! Műszaki rajz Félévenként 3 témazáró dolgozat (alapszerkesztések, sík és térmértani szerkesztések, vetületi

ábrázolás,

axonometria,

tervdokumentáció,

tervrajzok,

terviratok

értelmezése). A dolgozatok értékelésének a hibák hiányosságok feltüntetése mellett szöveges értékelést is tartalmazniuk. Szakmai ismeret A témacsoportokat lezáró írásos feladatlap igényelje a tanulók a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazását. A kérdések köre célszerűen egy-egy adott építési, kivitelezési technológiához kapcsolódjon.

108


Alapgyakorlat A tanévvégi osztályzat 3 részérdemjegyből áll (kitűzési, mérési ismeretek, állványozás és anyagvizsgálatok). Azok a tanulók, akik a 10. osztályt iskolánkban sikeresen elvégezték, előzetes tanulmányaikat e tárgykörben beszámíttathatják a teljesített óraszámot figyelembe véve. A beszámítás kérelemre történik! Szakmai gyakorlat A javíthatatlan hiba miatt a tanuló nem kaphat elégséges osztályzatot, egyébként az elégséges szint eléréséhez 75 %-os teljesítmény szükséges. Az értékelés a feladat jellegétől függően több elemet tartalmaz, melyeket a feladatok értékelő lapjai határoznak meg egyértelműen. Érdemjegy témakörönként, de legalább havonta 1. Félévi és év végi osztályzat meghatározásának alapelvei

Az évközi jegyek a korábban meghatározott súlyozottsággal kerülnek átlagolásra. Ezen értéktől a szaktanár 0,9-del eltérhet. Ettől nagyobb eltérés esetén a nevelőtestület döntése a mérvadó.

109


AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK ELVEI A házi feladatok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a megértés és alkalmazás szintjét erősítsék, illetve magasabb rendű műveletek elvégzésére készítsenek fel. Az önálló és az automatikus tevékenységet (pszichomotoros tanulás) erősítsék, elmélyítsék. Ezen számonkérési forma elemei lehetnek a tények, elemi információk is (fogalmak, törvények, definíciók, elvek szabályok). A feladatok irányultságának elsősorban az önálló tanulási technikák kialakítását kell szolgálniuk! Kezdetben ennek érdekében fontos a folyamatos önállóságra nevelés a szükséges segítség és iránymutatás megadásával. A napi 7 órás iskolai elfoglaltság után a házi feladat elkészítése, megoldása tantárgyanként napi 30 percnél lehetőleg ne vegyen több időt igénybe. Ha a házi feladat – tantárgy jellegétől függően - osztályzásra kerül, az érdemjegy súlya beszámíthatóságát tekintve változó, de előre meghatározott. Értelemszerűen az eseti szóbeli feleletekre a felkészülés a tanórán, tanórán kívüli tevékenységeken (iskola által szervezett) és otthoni tanulással történik. A „kiselőadásokra” (témafelvezető, problémafeltáró, problémafelvető, megoldást, választ kereső, értékelő, összegző, dokumentáló, stb.) történő felkészülés segítése a tanuló

által

igényélt

mértékben

kötelező!

Nem

helyette

dolgozunk,

de

együttműködünk!

110


„C” A SZAKMAI PROGRAM

111


SZAKMAI TANTERVEK ÉS ÓRATERVEK JEGYZÉKE Érettségi utáni szakképzés Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Képző- és iparművészeti szakközépiskola érettségi utáni képzés OKJ 13-14. évfolyam Festő (díszítőfestő) 52 1811 01 Szobrász (kő, díszítő) 52 1811 03 Építészet szakmacsoport Magasépítő technikus 54 582 03 0000 00 00 Magasépítő technikus (kéttannyelvű) 54 582 04 0000 00 00 1/13-2/14. évfolyam Helyi tanterv készült a Magyar Közlöny 2007.63/2. sz-ban megjelent szakma-és vizsgakövetelménye alapján, az 1/2006.II.17. OM rendelet figyelembevételével Mélyépítő technikus 54 582 04 0000 00 00 1/13-2/14. évfolyam Helyi tanterv készült a Magyar Közlöny 2007.63/2. sz-ban megjelent szakma-és vizsgakövetelménye alapján, az 1/2006.II.17. OM rendelet figyelembevételével Építőanyag-ipari technikus 54 543 01 0000 00 00 1/13-2/14. évfolyam Helyi tanterv készült a Magyar Közlöny 2007.63/2.sz-ban megjelent szakma-és vizsgakövetelménye alapján, az 1/2006.II.17. OM rendelet figyelembevételével Műemlékfenntartó technikus 54 215 01 0000 00 00 1/13, 2/14, 3/15. évfolyam Helyi tanterv készült:

Közlekedés szakmacsoport Közlekedésépítő technikus 54 582 02 0000 00 00 Hídépítő és fenntartó technikus 54 582 02 0010 54 01 Útépítő és fenntartó technikus 54 582 02 0010 54 02 Vasútépítő és fenntartó technikus 54 582 02 0010 54 03 1/13-2/14. évfolyam Helyi tanterv készült a 2008. 04. 10. Közleményben kiadott SZVK alapján, és a 2008. 07. 18-án Közleményben kiadott központi program alapján.

112


Építészet szakmacsoport 9-10. évfolyam utáni szakképzés 1/11; 2/12; 3/13. évfolyam: ács, állványozó; burkoló; festő, mázoló és tapétázó; belsőépítési szerkezet és burkolatszerelő Helyi tanterv készült a Magyar Közlöny 2007.63/2.sz-ban megjelent szakma-és vizsgakövetelménye alapján, az 1/2006.II.17. OM rendelet figyelembevételével 8 általános utáni szakképzés 1/9. - 2/10. évfolyam: kőfaragó, műköves és épületszobrász; tetőfedő; kályhás; épület és építménybádogos; útépítő; 1/9; 2/10; 3/11. évfolyamon: kőműves Alternatív előrehozott szakképzés: az engedélyezett szakmákban 1/9; 2/10; 3/11. évfolyamon. Helyi tanterv készült az OKJ központi programok figyelembe vételével. Felnőttoktatás (levelező-tagozat) szakképzés Helyi tanterv készült A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2000 (IX. 21.) OM. rendelet módosításáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM. rendelet alapján. Felnőttképzés: Szakképesítés - 400-1500 óra Rész-szaképesítés - 100-1000 óra A SZAKKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS IGÉNYEK MEGFOGALMAZÁSA A világpiachoz és a technológiai fejlődéshez való felzárkózás, a gazdaság és az oktatás modernizálása hatással van a szakképzésre.

Jelenünkben kiemelkedő

fontosságú feladat az oktatás minőségi fejlesztése, valamint a szakképzés szerkezeti korszerűsítése. A piacgazdaság feltételei között a társadalom tagjai és közösségei, továbbá a gazdasági élet szereplői sorsuk alakulásáért együttes felelősséget viselnek. Ez a felelősség napjainkban egyre jelentősebbé válik, mivel a szakképzés a gazdasági társadalmi összefüggések között a munkaerőpiac befolyásolásának egyre fontosabb eleme lesz. A

piacgazdaság

kialakulása

a

szakképzéssel

szemben

is

alapvetően

új

követelményeket fogalmaz meg. Alapvetően megváltoztak a munkaerővel szemben megfogalmazott igények, követelmények. Előtérbe került a szakmai tudás, az alkalmazkodóképesség, a vállalkozói készség.

113


Egy korszerű, a piacgazdaság elvárásai szerint formálódó szakképzésnek a gazdaság igényeihez kell közelítenie, ezért stratégiai törekvés, hogy az iskola széles alapú, szakmacsoportos képzést biztosítson.

Alapvető cél, hogy rugalmas képzési formákat kell előnybe részesíteni, amelyek lehetővé teszik az egyén képességeinek, szükségleteinek megfelelő szakképzettség megszerzését, és esélyt nyújtanak a munkába állásra.

A

piacgazdaságban

a

munkaerő

minőségével

szemben

új

követelmények

jelentkeznek. A foglalkoztatottaknak életpályájuk során akár többször is váltaniuk kell: foglalkozást, munkahelyet, szakmát, tevékenységi területet stb.

Ez a folyamat az eddiginél jóval nagyobb arányban igényli a mobil, rugalmasan alkalmazkodó, valamint az önálló vállalkozásra és innovációra, a jó munkahelyi együttműködésre képes munkaerőt.

A minőségi követelmények előtérbe kerülésével megnő a munkafegyelem és minőség, a szakmai etika, a pontosság és a tisztaság szerepe a munkahelyeken.

Az a korábbi helyzet – melyben a foglalkoztatottak fizikai és szellemi képességei nagyrészt kihasználatlanok maradtak – teljesen megváltozott, s átadta a helyét a meglévő képességek maximális kihasználásának. Újszerű elemként jelenik meg a foglalkoztatottak számára mind az állandó megújulási-

és

alkalmazkodási

kényszer.

A

munkavállalók

egyre

inkább

érzékelhetik, hogy az alkalmazkodás nemcsak a munkáltatók, hanem a saját érdekeiket is szolgálja.

A lehetőségekhez mérten lépéseket teszünk az EU projektekben való részvételre. Az oktatáspolitika napjainkban a gazdasághoz egyre szorosabban kapcsolódó, ugyanakkor

az

oktatási

rendszerhez

harmonikusan

illeszkedő

szakképzés

kialakulását szorgalmazza.

114


A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében létrejött „A szervezetfejlesztés, pedagógusok módszertani és szakmai fejlesztése, valamint tananyagfejlesztés az Építőipari TISZK-ben a szakképzés munkaerő-piaci elvárásainak megfelelően projekt”. A TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0013 projekt pályázat elnyerése után 2009. február 1től 2010. szeptember 30-ig folyik a megvalósítása. A programon belül sor kerül a TISZK iskolái pedagógusainak módszertani és szakmai továbbképzésére. A közös tevékenység kialakítására elkészülnek a TISZK működését szabályozó dokumentumok, melyeket intranet kiépítésével a www.epitotiszk.hu honlap „DOKTÁR” linkjén olvasható. A projekt szakmai megvalósításához a megalakított munkacsoportok munkatervük alapján dolgoznak. A lemorzsolódás csökkentése érdekében kialakult a tanulmányi és szociális ösztöndíj rendszer. Tanácsadási tevékenységeket szervezünk (életvitel, karrierépítés, álláskeresés). A karrierépítő program keretében munkaerőpiacra felkészítő kompetencia-fejlesztő táborokat szervezünk. Elégedettség mérést végzünk a szakmai partnerek, szülők és tanulók körében. Tananyagfejlesztésre kerül sor, melyet a szakképzésben és a szakközépiskolai képzésben hasznosíthatnak a tanárok, diákok. Környezetvédelmi és szakmai kulturális versenyek szervezésére kerül sor. Szorgalmazzuk a szelektív hulladékgyűjtést. Az elkészült környezettudatosság tananyagot a szakmai és közismereti órákon használják pedagógusaink. Szakmai konferenciákat rendezünk az iskolák tanárai és tanulói részére, és országos konferenciákat az építőipari jellegű iskolákkal, TISZK-kekkel. A közös munkát konzultatív értekezleten hangoljuk össze. Elkészült a közös minőségirányítási program. A projekt segítségével nyílt lehetőség a hátrányos helyzetű tanulók szakmai tankönyvekkel történő ellátására.

115


A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI UTÁNI KÉPZÉS OKJ (díszítőfestő, kőszobrász, díszítőszobrász) 13-14. ÉVFOLYAM TANTERVEI (kifutó)

Tantárgy RAJZ-MINTÁZÁS RAJZ-FESTÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET NÉPMŰVÉSZET ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA BETŰRAJZ SZAKMAI ELMÉLET SZAKMAI GYAKORLAT

A tanterv forrása, azonosítója Az MKM által (1997.) kiadott: központi

KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMOK ÁLTALÁNOS VIZUÁLIS ALAPISMERETEK Képző- és iparművészeti szakközépiskolák számára és

SZOBRÁSZ ÉS FESTŐ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMJA SZAKMAI ELMÉLET SZAKMAI GYAKORLAT

ÉLET- ÉS PÁLYATERVEZÉS

Az MKM által kiadott OA-1 sz. központi tantárgyi program.

GAZDASÁGI ÉS JOGI ISMERETEK

adaptált

TESTNEVELÉS

önálló

116

A Munkaügyi Minisztérium által engedélyezett 4174/94. III.21. sz. központi program.


KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI KÉPZÉS ÓRATERVE Kiegészítő szakközépiskolai képzés érettségi után SZAK: 52 18 1101 festő (díszítőfestő) SZAK: 52 18 1103 szobrász (kőszobrász, díszítőszobrász)

TANTÁRGY

1/13.évfolyam 2/14.évfolyam Össz Heti Össz Heti Osztály/csoport órasz. órasz. órasz. órasz. 9-13/3 370 10 320 10 185 5 192 6 64 2 74 2 74 2

Rajz-mintázás, rajz-festés Művészettörténet Népművészet Ábrázoló geometria Betűrajz Szakmai elmélet

9-13/3

111

3

Gazdasági és jogi ismeretek Szakmai gyakorlat

10-13/6

OKJ képzés órái összesen: Élet-és pályatervezés Testnevelés Összesen Rajz-mintázás Csoportbontás Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Csoportbontás összesen: Összes óra:

117

128

4

64

2

444

12

384

12

1258

34

1152

36

37 74

1 2

32 64

1 2

1369

37

1248

39

20 6

20 8

60

60

86 123

88 127

OKJ képzés Elmélet

Gyakorlat

1582 828 2410


A TECHNIKUSKÉPZÉS CÉLJA (MAGASÉPÍTŐ, MÉLYÉPÍTŐ, KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ) A technikusképzés célja egy korszerű, az egyén képességeinek és szükségleteinek megfelelő szakképzettség megszerzése, amely esélyt nyújt a munkába állásra, a munkaerőpiacon való lehető legjobb megfelelésre.

Olyan

általános

műveltséggel,

és

középfokú

szakmai

elméleti,

gyakorlati

felkészültséggel bíró műszaki szakemberek képzése, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésére és lebonyolítására, a kutatási, fejlesztési munkákban mérnöki felkészültséget nem igénylő részfeladatok önálló elvégzésére, alsószintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására, továbbá olyan szakemberek képzése, akik rugalmasan tudnak a változásokhoz igazodni, képesek a megújulásra, az alkalmazkodásra, az önálló vállalkozásra.

A technikusképzés célja speciálisan olyan középfokú, önálló építőipari szakemberek képzése, akik részt tudnak venni az építőipari termelőfolyamatok megtervezésében, előkészítésében, esetenként fizikai munkavégzéssel összekapcsoltan a gépesített munkafolyamatok irányításában, továbbá képesek ellátni a munkafolyamatok egymáshoz rendezésével, megszervezésével, ellenőrzésével, termelési folyamattá rendezésével összefüggő közvetlen termelésirányítási feladatokat. Követelmények, feladatok: ismertesse meg a tanulókkal azt a folyamatot, amely az épületekkel szemben támasztott alapvető igények megállapításából kiindulva a korszerű technikusi és technológiai szinten létrehozott épületek megvalósításáig terjed; alakítsa ki az építési tevékenységgel kapcsolatos egységes, komplex szemléletet; fejlessze ki a konstrukciós és statikai érzéket, a műszaki ítélőképességet, adjon olyan alapokat, amelyekre támaszkodva a tanulók lépést tudnak tartani az építőipar fejlődésével;

118


tanítsa meg és gyakoroltassa a műszaki tervkészítést, elemzést, értékelést, neveljen a jelentős számú rajzi feladat segítésével rendszeres munkára; fejlessze ki a feladatok megoldásához, a munkaidő beosztáshoz, a munka szervezéséhez szükséges érzéket; a szakmai

gyakorlatokkal

biztosítsa az

elméletben tanult ismeretek

alkalmazását; fejlessze ki a tanulókban a technikusi munkakörök ellátásához szükséges jártasságokat és készségeket; a szakmai tudáson kívül helyezzen hangsúlyt az általános műveltségre, mivel az a szakmai tudást is megalapozza; fejlessze az intellektuális képességeket, a problémamegoldó készséget, az önálló ítéletalkotás képességét, amely elengedhetetlen a munkaerőpiac változásaihoz történő alkalmazkodásnál; alakítsa ki azokat a munkavállalói tulajdonságokat, amelyek egyrészt a munkaerő tudásának a minőségét jelentik, másrészt azokat a tulajdonságokat, amelyek a tudás realizálásához szükségesek; adjon

az

építőiparnak

általánosan

is

művelt,

sokoldalúan

képzett

szakmacsoport

szerinti

szakembereket. A szakképzési évfolyamba lépés feltételei: 1./

A 12. évfolyam után letett sikeres érettségi vizsga.

2./

A

9.

–

12.

szakközépiskolában

a

évfolyamokban szakmai

a

alapozó

megfelelő ismeretek

és

alapozó

gyakorlatok

tananyagtartalmának elsajátítása (beszámíthatóság), valamint az előírt óraszámú nyári gyakorlat teljesítése. 3./

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges.

4./

Szakmai alkalmassági követelmények szükségesek.

A szakképző évfolyamok szakmai programjai a moduláris felépítésű új OKJ (21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben kiadott) központi programjai alapján készültek.

119


Magasépítő technikus szakma száma: 54 582 03 0000 00 00 1/13 évfolyam Kötelező óratervi óraszám Összesen A folyamatos munkavégzés feltételei (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) A létesítmény kivitelezési folyamata 1 (szakmai elméleti tantárgy) A létesítmény kivitelezési folyamata 2 (szakmai elméleti tantárgy) A munkaterület rendben tartása (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Anyagrendelés 1 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagrendelés 2 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszállítás az építési helyszínre (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet meghatározása 1 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet meghatározása 2 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet meghatározása 3 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagvizsgálatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Az építési helyszín ismerete 1 (szakmai elméleti tantárgy) Az építési helyszín ismerete 2 (szakmai elméleti tantárgy) Az építési terület berendezése (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Balesetmentes munkavégzés (szakmai elméleti tantárgy) Befejező munkálatok munkaterület - takarítás (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Betonozás (szakmai elméleti tantárgy) Betonozás előkészítése (szakmai elméleti tantárgy) Előkészületek az átadásra (szakmai elméleti tantárgy) Előregyártott szerkezetek építése (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Előregyártott tetőszerk. építése (szakmai elméleti tantárgy) Építéshelyi sajátosságok (szakmai elméleti tantárgy) Építési anyagok (szakmai elméleti tantárgy) Építési dokumentáció rendszerezése 1 (szakmai elméleti tantárgy) Építési dokumentáció rendszerezése 2 (szakmai elméleti tantárgy) Építészeti informatika (informatika)

35 34,5 1 óra bontott 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra bontott 0,5 óra 0,5 óra bontott 0 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra bontott 1 óra bontott 0,5 óra 1 óra 0 óra 1,5 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 1,5 óra 1 óra 1 óra 2 óra bontott

Földmunkák (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Hő és hangszigetelési munkák (szakmai elméleti tantárgy) Ideiglenes energiaellátás biztosítása (szakmai elméleti tantárgy) Ideiglenes létesítmények építése (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Kapcsolat külső szakemberekkel 1 (szakmai elméleti tantárgy)

120

0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0,5 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 2 óra 0 óra 1,5 óra bontott 1 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra bontott 1 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra

0 óra 1 óra 0,5 óra

1 óra bontott 1 óra 0 óra 0 óra

1 óra

0 óra

0 óra

Építészettörténet (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulás az építési munkaterületre 1 (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulás az építési munkaterületre 2 (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulási létesítmények, segédüzemek áttelepítése, felszámolása (szakmai elméleti tantárgy)

2/14 évfolyam 35 35

1,5 óra bontott 0 óra 0 óra 0 óra 0,5 óra

0 óra 0,5 óra 0,5 óra 2,5 óra bontott 0 óra


0,5 óra bontott 0 óra

Kapcsolat külső szakemberekkel 2 (szakmai elméleti tantárgy) Kapcsolatok a hatóságokkal (szakmai elméleti tantárgy) Kész munkák védelme (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra 1,5 óra bontott

Kitűzési feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Költségvetéskészítés (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

Könnyű szerkezetek építése (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra 0,5 óra bontott 1 óra bontott

Közvetlen irányítási feladatok 1 (szakmai elméleti tantárgy) Közvetlen irányítási feladatok 2 (szakmai elméleti tantárgy) Lépcsőszerkezetek építése (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Levonulás a munkaterületről (szakmai elméleti tantárgy) Méretellenőrzés (szakmai elméleti tantárgy) Mintavétel (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Munkatársi kapcsolatok (szakmai elméleti tantárgy) Munkaterület és objektumátadás (szakmai elméleti tantárgy) Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy) Nem teherhordó szerkezetek építése (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Osztályfőnöki (életvitel) Segédszerkezetek építési bontási munkái (szakmai elméleti tantárgy) Segédtervezői feladatok - építési ismeretek (szakmai elméleti tantárgy) Segédtervezői feladatok - statika, szilárdságtan (szakmai elméleti tantárgy) Segédüzemek működtetése (szakmai elméleti tantárgy) Statika (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Szakmai gyakorlat - kitűzési ismeretek (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Szakmai gyakorlat - laborgyakorlatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra 1 óra bontott 1 óra 1 óra bontott 1 óra 0 óra 1 óra

2 óra bontott 1 óra 0 óra 0 óra 1 óra bontott 0 óra 0 óra 0 óra

0 óra

3 óra

1 óra 1 óra bontott

0 óra

0 óra 0 óra

Szakmai idegennyelv (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra 0,5 óra bontott 1 óra

Teherhordó szerk. építése (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra

Vállalkozási ismeretek (szakmai elméleti tantárgy) Vasszerelés (szakmai elméleti tantárgy) Vízszigetelési munkák (szakmai elméleti tantárgy) Zsaluzási feladatok (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra 0 óra 0 óra 1 óra

121

0 óra

1 óra 0 óra 0 óra

0 óra

0 óra

Szervezési feladatok (szakmai elméleti tantárgy)

0,5 óra 1 óra bontott

0 óra 0,5 óra 0 óra 1 óra bontott 1 óra 1 óra 1 óra

Szakmai gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

Szakmai informatika (informatika)

0 óra

0 óra 0,5 óra bontott 0,5 óra bontott 2 óra bontott 1 óra bontott 0 óra 0 óra 1 óra bontott 1 óra 1 óra 1 óra 0 óra


Magasépítő technikus 1 éves képzés tantárgyi rendszere (megegyezik a 2 éves képzés 2/14. évf. óratervével)

BESZÁMÍTHATÓSÁG A beszámíthatóság alapja a kerettantervi törvény és a szakképzési törvény (óraszámi és tartalmi beszámíthatóság). Az érettségi utáni 1 éves szakképzés megvalósulásának tartalmi feltétele, hogy az OKJ szerinti 54 582 03 0000 00 00 magasépítő technikus szakra előírt központi program első évfolyamára vonatkozó tananyag elsajátítása a 9-12. évfolyam közismereti tantárgyaival (informatika, rajz és vizuális kultúra), a közismereti tantárgyak egyes tananyagrészével, de elsősorban a műszaki orientációs és szakmai alapozó előkészítő ismeretek keretében – a beszámíthatóság szerint – valósulhasson meg a szakmai gyakorlatot kivéve.

Így az orientációs szakaszban kialakítható a szakterület egyik legfontosabb kommunikációs eszközének a műszaki rajznak az ismerete, az ehhez szükséges képességek, készségek fejlesztése, a munkaterületekhez tartozó anyagok és megmunkálásuk megismerése, elsajátítható a műszaki pályák világa. Megfelelően előkészíti a tanulók pályaválasztási döntését.

A szakmacsoportos alapozáson belül nagyobb hangsúlyt kaphat az építészettel kapcsolatos szakképesítések megismerésének elméleti és gyakorlati alapjai. Így a tananyagba jól beépíthetők az építészeti alapismeretek, a földméréstan és kitűzés alapismeretei, a munka és környezetvédelem szakmacsoporttal kapcsolatos elemei, a statikai alapismeretek.

Az alapozó gyakorlaton belül tovább fejleszthető a műszaki szemlélet, az elmélet és gyakorlat kapcsolata, összefüggése az alapgyakorlat és az építészeti rajzi gyakorlat keretén belül. Lehetőségük van a tanulóknak a szükséges képességek, készségek kialakítására, fejlesztésére. 122


A közismereti informatikára alapozva továbbra is megmarad a számítástechnika, amely már szakmai jellegű tartalommal épül be a tananyagba, előkészítve és megalapozva az építészeti informatikai ismeretek elsajátítását.

Beszámított órák: Az egy teljes tanévi beszámíthatóság vállalása a tanulóknak nem kötelező. Azon tanulók számára, akik ezt nem igénylik, kétéves OKJ-s szakmai képzést szervezünk. Ebben a képzésben vehetnek részt iskolánk tanulóin kívül a gimnáziumban vagy más szakmacsoportban érettségizett tanulók. A moduláris szakmai alapképzés teljesítése a 9-12. évfolyamon a magasépítő technikus

szakmában

a

óraigény,

tantárgynév,

tananyagegységek,

tananyagelemek a 10. sz. mellékletben részletesen megtalálhatók. A 123/a., b., c., d., lapok a Pogány Frigyes Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban használatban lévő igazoló lapjait tartalmazza.

123


123


123


123


123


KÉTTANNYELVŰ (NÉMET) MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS A két tannyelvű képzés és célja A két tannyelvű képzés egy különleges képzési forma, melynek során a magasépítő technikusok munkahelyi kommunikációja szempontjából legfontosabb szakmai tantárgyakat német nyelven tanítjuk. A tanórai magyarázatok, a számonkérés német nyelven folyik, anyanyelvi konzultációk és téma összefoglalások révén azonban megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a tanulók a szakmai fogalmakat magyar nyelven is elsajátítsák.

Célunk olyan magasépítő technikusok képzése, akik megbízható szaktudásukon túl képesek arra, hogy leendő munkahelyükön (tervezőirodákban, építkezéseken) német nyelvű munkatársakkal megértsék egymást, képesek legyenek szóban és írásban a szakmai kommunikációra, a német nyelvű dokumentumok (tervdokumentációk, szabványok, tájékoztató anyagok, szakirodalom) értelmezésére. Ezen túlmenően célunk, hogy technikusaink ismerjék a német nyelvterületen alkalmazott korszerű építőanyagokat, szerkezeteket, technikákat. Az ilyenfajta szakmai tudással felkészült és ugyanakkor idegen nyelvet (szaknyelvet) beszélő szakemberekre az Európai Unióhoz csatlakozás után a kereslet várhatóan fokozódik. A két tannyelvű szakmai oktatás alapelvei, fő törekvései: A szakmai oktató-nevelő munkánk során különös figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink a szakmai területeken megismert jelenségek, folyamatok mögött meghúzódó törvényszerűségeket világosan lássák, ami nem jelenti egyúttal a tényszerű ismeretek elhanyagolását, a tanulók minél több szakmai gyakorlati tapasztalatot, élményt gyűjtsenek, alakuljon ki kapcsolat az ipar és a tanulók között, a tanulók kezdeményező kedve, kreativitása, műszaki és statikai érzéke kifejlődjön, a tanulók képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre életpályájuk során is.

124


A két tannyelvű (német) szakmai képzés piacorientált. Az oktatott tantárgyak és azok tartalma, óraszáma megegyezik a magyar nyelvű magasépítő technikus szakmai oktatás tananyagtartalmával és óraszámaival. Német nyelven oktatott tantárgyak: Műszaki ábrázolás, Építőanyagok, Építési ismeretek, Építészeti rajz, Szilárdságtan. A magasépítő technikus munkaterületének sajátossága, hogy a nemzetközi munkamegosztásban – jelenleg is, az Európai Unióhoz történt csatlakozás után még inkább – jelentős mértékű lehet a külföldi munkavállalás, vagy külföldi munkavállalókkal való együttműködés lehetősége. A szakképzési évfolyamba lépés feltételei: Ugyan az, mint a technikus képzés feltételei (119. oldal első 4 pontja) Középszintű általános nyelvtudás.

A szakképesítés óratervi táblája a magyar nyelvű (nappali) magasépítő technikus szakképesítéssel azonos.

A Közoktatási törvény 29. § (2) bekezdésben jelzett „Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve” alapján kell megszervezni a képzést, mert jelenleg iskolánkra nem alkalmazhatók a „kéttanítási nyelvű” intézményre vonatkozó jogszabályi rendelkezések. A szakmai vizsgát az érvényben lévő szakmai és vizsgakövetelmény alapján kell megtartani. A helyi tantervünkben kidolgozzuk az egyes modulok idegen nyelven (német) nyelven történő képzését. Pld. „0688-06 építőipari tervezések kivitelezése modul vizsgarésze, kijelöljük a németül oktatható szakmai tananyagot. A szakmai vizsga nyelve magyar, de a vizsgázó kérésére kiegészítő lapot kell kiadni német (angol) nyelven.

125


SZAKMAI GYAKORLAT ÉS ÉPÍTÉSI GYAKORLAT A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON A szakmai gyakorlat és építési gyakorlat célja: A tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a szakmai tantárgyak során megismert elméleti anyagot a tanulók a gyakorlatban is alkalmazni tudják.

Szerezzenek kellő gyakorlati alapot mindazon tevékenységek ellátására, amelyek a magasépítő technikus feladatköréhez tartoznak.

Ismerjék meg az egyes építőipari, ill. az építőiparhoz kapcsolódó szakmák technológiai folyamatai, sajátítsák el ezek alapműveleteit, hogy kellő áttekintéssel rendelkezzenek az egyes szakmai folyamatok, munkák irányításához, minőségének megítéléséhez, képesek legyenek a teljes építési folyamat komplex szemléletére.

A tanulóban kifejlesztendő olyan gyakorlati teljesítményképes tudás, amely biztosítja az eredményes szakmai gyakorlati képesítővizsga munkák önálló, színvonalas elkészítését, majd az építőszakma különböző ágazataiban a sikeres munkavégzést. Követelmények, feladatok: fejlessze ki – szakmai gyakorlati alapismeretek szintjén – az anyagok építőipari felhasználás szempontjaiból lényeges tulajdonságainak megértését, a minőségi követelmények függvényében laboratóriumi vizsgálatok szakszerű végzését, minősítését; fejlesszen és alakítson ki a tanulókban komplex; az elmélet és a gyakorlat egységében való szakmai gondolkodást; alakítson ki tudást alapvető ismeret szinten az építőipari szakma gerincét jelentő kőműves, ács, szakipari munkák vonatkozásában a gyakorlatban; a szakmai gyakorlatok utolsó szakaszában a szakmai gyakorlat és az építészeti szakmacsoport elméleti és gyakorlati ismereteire építve alakítson ki készség szinten szakmai gyakorlati tudást a kőműves és ács szakmában valamint a technikusi gyakorlatban; 126


fejlessze ki a tanulókban az önálló szakmai gyakorlati döntést, és önálló, felelősségteljes munkavégzés képességét; alakítson ki készséget építésszerelési munkák közvetlen irányítására és műszaki ellenőrzésére; ismerjék meg a gyakorlatban a szervezési irányítási folyamat módjait, eszközeit; neveljük a tanulókat a pontos, jó minőségű szervezett, anyagtakarékos munkára; a technológiák oktatásával párhuzamosan ismerjék meg a munkavédelmi-, tűzvédelmi, és balesetelhárítási szabályokat; ismerjék meg a különböző technikusi munkakörök ellátásához szükséges gyakorlati munkafolyamatokat, a munkakörök követelményrendszerét, úgy, hogy tanulmányaik befejezésével képesek legyenek kezdő szakemberként e munkakörök ellátására. Szakmai gyakorlat a szakmai alapozó és szakképző évfolyamon: évfolyam

tantárgy megnevezése

éves óraszám

heti

óraszám

1/13.

szakmai gyakorlatok

126ó

3,5ó

építési gyakorlat

162ó

4,5ó

Az 1/13 évfolyam követelményeinek teljesítése után 90 óra nyári összefüggő gyakorlatot kell a tanulónak teljesíteni. 2/14.

szakmai gyakorlatok

318ó

127

6ó


Mélyépítő technikus szakma száma: 54 582 04 0000 00 00 Kötelező óratervi óraszám Összesen A folyamatos munkavégzés feltételei (szakmai elméleti tantárgy) A létesítmény kivitelezési folyamata 1 (szakmai elméleti tantárgy) A létesítmény kivitelezési folyamata 2 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszállítás az építési helyszínre (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet meghatározása (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Anyagszükséglet meghatározása 1 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet meghatározása 2 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet meghatározása 3 (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Anyagvizsgálatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Az építési helyszín ismerete 1 (szakmai elméleti tantárgy) Az építési helyszín ismerete 2 (szakmai elméleti tantárgy) Az építési helyszín ismerete 3 (szakmai elméleti tantárgy) Az építési terület berendezése (szakmai elméleti tantárgy) Balesetmentes munkavégzés (szakmai elméleti tantárgy) Építési anyagok (szakmai elméleti tantárgy) Építési dokumentáció rendszerezése 1 (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulás az építési munkaterületre (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulás az építési munkaterületre 1 (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulás az építési munkaterületre 2 (szakmai elméleti tantárgy) Ideiglenes energiaellátás biztosítása (szakmai elméleti tantárgy) Kapcsolatok a hatóságokkal (szakmai elméleti tantárgy) Kitűzések elmélete (szakmai elméleti tantárgy) Kitűzések gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Költségvetéskészítés (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Laboratóriumi minősítés elmélete 1 (szakmai elméleti tantárgy) Laboratóriumi minősítés gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Levonulás a munkaterületről (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy) Osztályfőnöki (életvitel) Segédtervezői feladatok - építési ismeretek (szakmai elméleti tantárgy) Segédtervezői feladatok - statika, szilárdságtan (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai informatika (informatika) Idegen nyelv csoport

128

1/13 évfolyam 35 36 1,5 óra bontott 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra bontott 1,5 óra bontott 0,5 óra bontott 0,5 óra bontott 1 óra bontott 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1,5 óra bontott 1,5 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1,5 óra 1 óra bontott 1,5 óra bontott 1,5 óra 1 óra bontott 1,5 óra bontott 1 óra 1 óra 1 óra 3 óra

2/14 évfolyam 35 0 0 óra

1 óra 2 óra

0 óra 0 óra

0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra


BESZÁMÍTHATÓSÁG A beszámíthatóság alapja a kerettantervi törvény és a szakképzési törvény óraszámi és tartalmi beszámíthatóság. A beszámíthatóságot kérheti az a tanuló, aki az építészeti szakmacsoportos szakközépiskolában érettségit tett, és az alapozó oktatásában a magasépítő technikus szakképesítés 1/13. évfolyamának tananyag taralmát elsajátította, és ezt szakközépiskolai bizonyítványával igazolja. Az egy év tanulmányi idő beszámíthatóságának további feltétele, az érettségi utáni 90 órás nyári összefüggő gyakorlat teljesítése.

Az egy teljes tanévi beszámíthatóság vállalása a tanulóknak nem kötelező. Azon tanulók számára, akik ezt nem igénylik, két éves OKJ-s szakmai képzést szervezünk. Ebben a képzésben vehetnek részt elsősorban a gimnáziumban vagy más szakmacsoportban érettségizett tanulók.

129


LEVELEZŐ KÉPZÉS PROGRAMJA Az iskolarendszerű felnőttoktatás a közoktatás keretei között működik, ezért a Közoktatási törvény, illetve az iskolai pedagógiai programra előírt szempontok, majd

a megfogalmazott szabályok (1-2 kivételével) ugyanúgy érvényesek a

felnőttoktatásra, mint a nappali oktatásra. Éppen ezért a felnőttoktatás pedagógiai programja, csak azokra a területekre tér ki részletesebben, amelyben sajátos oktatási formája miatt különbözik a nappali oktatás pedagógiai programjától. Melyek ezek a területek?

1./ A középiskolai felnőttoktatás szükségessége, alaptevékenysége, célja 2./ Az iskolában működő felnőttoktatás oktatási formáinak lehetőségei 3./ A tanítási napok rendje és a tanulók tanítási órákon való részvételének rendje a felnőttoktatásban 4./ Ellenőrzés, értékelés, minősítés a felnőttoktatásban 5./ A felnőttoktatásban jelenleg érvényes óratervek 1. A középiskolai felnőttoktatás szükségessége, alaptevékenysége, célja A közoktatás keretei között működő felnőttoktatásnak továbbra is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy azok a fiatalok, illetve fiatalabb és idősebb felnőttek, akik az erre hivatott életkorban rendes iskolai tanulmányaikat megszakították (mielőtt még végzettséget szereztek volna), vagy a társadalom és önmaguk újabb igényeihez képest, alacsonyabb iskolai fokozaton fejezték be tanulmányikat, a közoktatás rendszerében folytathassák, és befejezhessék tanulmányaikat.

A felgyorsuló társadalmi és gazdasági folyamatokban vesztesnek bizonyulók számára mindenképpen új, és nehezen kezelhető helyzetet jelent a szakképesítés nélküli munkavállalás. Ily módon az iskolai felnőttoktatás a közoktatásban, mint a „második esély” iskoláinak rendszere is helyet kap.

130


Az iskolai felnőttoktatás a munkanélküliséget ellensúlyozó tanulási utakat nyit a munkaerőpiacon esélytelenül, vagy kevés eséllyel induló alulképzett fiatalok, illetve felnőttek, valamint a munkaerőpiacról már kiszorultak számára. Célja: - tanköteles kort betöltött, de valamilyen okból a nappali tagozatról kikerülő tanulók iskolarendszerű felkészítése a szakmai vizsgára, - felnőttek

felkészítése

a

magasabb

szintű

szakmai

tudás

megszerzésére,

továbbképzésre, szakmai vizsgára, - növelje a munkaerő- piacon történő mobilitást, - csökkentse, illetve kiegyenlítse a társadalmi hátrányokat, azaz biztosítsa az esélyegyenlőséget, az előbbre lépés lehetőségét. 2. Az iskolában működő felnőttoktatás oktatási formáinak lehetőségei 2.1. Az érettségire épülő (bármilyen érettségi) 2 éves szakmai képzés. Ebben a képzésben csak szakmai tantárgyak oktatása folyik a moduláris struktúrának megfelelően. A két szakképző évfolyam befejezése után az új, (27/2007. (V.21.) OM rendelet), SZVK szerint szakmai vizsgát kell tenni. 3. A tanítási napok rendje és a tanulók tanítási órákon való részvételének rendje a felnőttoktatásban Az érettségi utáni szakmai vizsgára történő felkészítő szakaszban (1/13. és 2/14. évf.) a heti tanítási napok száma 2 nap, a gyakorlati foglalkozások tömbösítve kerülnek megtartásra. A tanítási óra időtartama, a legkorábbi kezdési időpont, a legkésőbbi befejezési időpont a helyi programban részletezésre kerül, a tanév helyi rendjének megfelelően. Az órákon való kötelező részvételt, illetve a hiányzást a törvényi előírás szabályozza.

131


4.

Ellenőrzés, értékelés, minősítés a felnőttoktatásban A tanulók minősítése a pedagógus joga és kötelessége. Az értékelés érdemjegyekkel történik. A levelező tagozaton tanévenként 3 alkalommal van beszámoló (november, március, május illetve június). Egy- egy beszámoló alkalmával az addig megszerzett ismeretek elsajátításáról adnak számot a tanulók. Az év végi osztályzat e három beszámoló eredményéből tevődik össze

A beszámolókon a tanulók ismereteikből írásban vagy szóban esetleg mindkét számonkérési formában adnak számot. Ennek tantárgyakra vonatkozó részleteit a helyi programban kerül szabályozásra. Törekedni kell azonban arra, hogy azoknál a tantárgyaknál amelyeknél a követelmény nem írja elő mindkét számonkérési formát, akkor a tanév folyamán váltakozva történjen az írásbeli és szóbeli számonkérés. Egy napon 2, maximum 3 írásbeli beszámoló lehet.

Az évközi írásbeli minimum 45 perces maximum 90 percesek lehetnek. Tanév végén az írásbeli minimum 60 perces maximum 120 perces lehet. Az első és a második beszámoló – írásbeli és szóbeli része is – a tanítási órákon kell bonyolítani. A harmadik beszámoló írásbeli része az utolsó tanítási héten, a tanítási órákon elkezdődhetnek. Az érdemjegyeket a szaktanárok a beszámolókra rendszeresített „Szaktanári nyilvántartó

lap”-ra

rögzítik

elsődlegesen,

majd

az

egész

osztály

beszámoltatásának befejeztével a naplóba is beírják ezeket az osztályzatokat Tanév végén minden tanuló valamennyi végső osztályzata az adott „tanév tanulmányi összesítő” lapjára kerül rá. Tanév végén valamennyi beiratkozott tanulóról osztályonként törzslapot állítunk ki.

132


A felnőttoktatás megszervezéséről általában A közoktatási törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi‚ családi körülményeik, olyanok iskolai tapasztalataik, (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat.

A képzés elnevezése — a tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelés és oktatás — utal arra, hogy az ismeretek átadására a tanulók igényeihez, körülményeihez, céljaihoz igazodó lehető legrugalmasabb formát szervezheti meg az iskola. Az oktatás szervezeti keretei A felnőttoktatás megszervezhető a nappali rendszerű formában. Így működik iskolánkban is a felnőttoktatás.

Bármilyen formában és szervezeti keretek között folyik az oktatás, a tartalmi követelmények azonosak. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a felnőttoktatásban igen eltérő előzetes ismeretanyaggal, felkészültséggel és iskolai múlttal kerülnek be a résztvevők. A felnőttoktatás megszervezhető levelező munkarend szerint, a szakképző évfolyamokon. A szakképzés óratervei A helyi tanterveink kidolgozásánál alapvető elvként kell figyelembe venni, hogy — miként a közoktatási törvény és végrehajtási rendelkezései — a helyi tanterv kidolgozásáról és bevezetéséről szóló rendelet valamennyi rendelkezése érvényes a felnőttoktatásra is. Természetesen úgy, hogy itt is figyelembe kell venni a közoktatási törvény és az iskolák működéséről szóló miniszteri rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a felnőttoktatásban az általános szabályoktól történő eltérést engedélyeznek.

133


A törvényi megfogalmazás szerint a Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot. Az óratervi ajánlás szerint minimum heti 10 órában célszerű tanítani és figyelembe venni a törvényi ajánlásokat az osztálybontásra (nyelvórák, informatikai gyakorlat, egyéb gyakorlatok, tanórán kívüli foglalkozások) az OKJ óratervben meghatározott konzultációk, szakmai gyakorlati bontások. A hallgatók külön konzultációi, a tanítás irányítására fordított idő. A tanulók tanítási órákon való részvételének rendje A felnőttoktatásban a tanuló — azáltal, hogy képzési formát választ — önmaga dönt arról, hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét Iskolánk levelező tagozatán az elméleti órák vagy konzultációk legalább 50 %- án kell részt venni, a gyakorlati órákon való részvétel kötelező, illetve hiányzás esetén pótolni kell. Kötelező a félévenkénti beszámoló, illetve az év végi vizsgán való részvétellel. A levelező tagozaton megvalósítandó nevelési programunk, pedagógiai alapelveink A közoktatás keretei között működő felnőttoktatásunknak biztosítania kell annak a lehetőségét, hogy azok a fiatalok, illetve fiatal és idősebb felnőttek, akik az erre hivatott életkorban rendes iskolai tanulmányaikat — végzettséget nem szerezve — megszakították vagy — bár teljes jogú végzettséggel, de — a társadalom és önmaguk újabb igényeihez képest alacsonyabb iskolai fokozaton fejezték be a tanulmányaikat, iskoláikat a közoktatás rendszerében folytathassák, és az itt megszerezhető végzettségek bármelyikét iskolai felnőttoktatásunkban megszerezhessék. Ennek a feladatnak megfelelően és tekintetbe véve a felnőttek iskoláiba belépő tanulók szociokultúrális hátterét, megelőző iskolai pályafutását és társadalmi aspirációit, valamint a rendeskorúak iskoláiba járó tanulókétól eltérő életkori sajátosságaikat, számukra sajátos helyi tantervi rendszert kell kialakítani.

134


A helyi tantervünk kidolgozásakor hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt a bevált megismerési — tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője kell legyen. Keressük a hatékonyabb ÚJ MEGOLDÁSOKAT

Igény szerint felkészülünk a roma származású tanulók fogadására, oktatásuk és nevelésük szervezésére. Felzárkóztatást segítő programot dolgozunk ki, igénybe vesszük az NSZFI segítségét. Célunk és feladatunk, hogy a levelező tagozatra beiratkozó hallgatók a felnőtt korban már meglévő élettapasztalataikat a megszerzett tanulással aktivizálni tudják, tanulják meg munkaképességüket továbbfejleszteni, erősödjenek bennük a munkával kapcsolatos pozitív személyiség jegyek. Váljanak képessé arra, hogy szakmai végzettségüket tudják hasznosítani a munka világában, egyéni életsorsukat irányítsák saját igényeik szerint. Oktató, nevelő munkánk során mutassuk be a gazdasági és társadalmi közeg munkával kapcsolatos elemeit, a folyton változó feltételekhez való alkalmazkodás lehetőségeit, bizonyítsuk be a tudás érték voltát, az élethosszig való tanulás szükségességét, erősítsük a tanulási motivációt. A személyes ambíciókat és az egyéni adottságokat is figyelembe véve segítsük a reális rövid és hosszú távú pályatervezést, adjunk lehetőségeket véleményalkotásra, döntési helyzetek kipróbálására, a munkahely megszerzéséhez és megtartásához szükséges módszerek megismerésére. Mutassuk be az európai csatlakozási folyamat és más, most végbemenő technikai, gazdasági és társadalmi átalakulások hatását az egyéni életpálya-lehetőségekre. Jelenítsük meg az egészséges életmódot, a munkaképességet meghatározó tényezőként, a munkát és az aktivitást az életminőség fejlődésének, a lelki egészség fennmaradásának nélkülözhetetlen eszközeként, elemezzük mindezek kölcsönhatásait. Mutassuk be az emberi munkatevékenységek, a termelés, a világgazdasági folyamatok természeti feltételeit és környezeti hatásait, fejlesszük az ökológiai szemléletet. Járuljunk hozzá az egyéni és társadalmi érdekek és értékek egyensúlyának megteremtéséhez, a jog — és szabálykövetés kialakulásához, bizonyítsuk be a kívánatos magatartásminták elfogadásának szükségességét és társadalmi hasznosságát. 135


Mutassuk be a tanuláshoz, a mindennapi élet alakításához, a pályatervezéshez, használható információforrások és módszerek minél teljesebb körét segítsük ezek eredményes használatát. Segítsük a tanulókat napi ügyeik intézésében, jogaik gyakorlásában, életvezetésük helyes kialakításában, fejlesszük kulturális és közéleti érdeklődésüket. Céljaink megvalósítására kevés a tanítási óra, hiányosak a tananyag tartalmak. Közvetlen kapcsolatot kell teremtenünk a levelező tagozatos hallgató munkahelyével és egyéb egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat kell szerveznünk.

A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat, amelyet az ellenőrzőben és a bizonyítványban is dokumentálni kell. Az év végi osztályzat megállapítása A levelező tagozaton a hallgató félévkor valamennyi tantárgybó1 beszámolón ad számot tudásáról. A félévi beszámoló formája vagy írásbeli, és/vagy szóbeli. A tantárgy tartalmi rendszerének függvényében minden tanév elején a szaktanár javaslatára az iskola igazgatója dönt a tantárgyak félévi beszámoló formájáról A döntést szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni.

A tanév végén írásbeli és szóbeli vizsgát köteles tenni a hallgató minden érettségi vizsgatantárgyból, illetve a szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgatantárgyakból. A többi tantárgyból év végén is beszámoló kötelezettsége van a hallgatónak.

136


Levelező Magasépítő technikus szakma száma: 54 582 03 0000 00 00 Kötelező óratervi óraszám Összesen A folyamatos munkavégzés feltételei (szakmai elméleti tantárgy) A létesítmény kivitelezési folyamata (szakmai elméleti tantárgy) Anyagrendelés 1 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagrendelés A2 1 csoport (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Anyagszállítás az építési helyszínre (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet (szakmai elméleti tantárgy) (törölt) Anyagszükséglet meghatározása 1 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet meghatározása 2 (szakmai elméleti tantárgy) Anyagszükséglet meghatározása 3 (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Anyagvizsgálatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Az építési helyszín ismerete 1 (szakmai elméleti tantárgy) Az építési helyszín ismerete 2 (szakmai elméleti tantárgy) Az építési terület berendezése (szakmai elméleti tantárgy) Balesetmentes munkavégzés (szakmai elméleti tantárgy) Befejező munkálatok munkaterület - takarítás (szakmai elméleti tantárgy) Betonozás (szakmai elméleti tantárgy) Betonozás előkészítése (szakmai elméleti tantárgy) Előkészületek az átadásra (szakmai elméleti tantárgy) Előregyártott szerkezetek építése (szakmai elméleti tantárgy) Előregyártott tetőszerkezetek építése (szakmai elméleti tantárgy) Építéshelyi sajátosságok (szakmai elméleti tantárgy) Építési anyagok (szakmai elméleti tantárgy) Építési dokumentáció rendszerezése 1 (szakmai elméleti tantárgy) Építési dokumentáció rendszerezése 2 (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Építészeti informatika (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Építészettörténet (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulás az építési munkaterületre 1 (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulás az építési munkaterületre 2 (szakmai elméleti tantárgy) Felvonulási létesítmények, segédüzemek áttelepítése, felszámolása (szakmai elméleti tantárgy) Földmunkák (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) 137

1/13 16 16

2/14 16 16

0,5 óra

0 óra

0,25 óra

0 óra

0,25 óra 0,25 óra bontott

0 óra

0 óra

0,25 óra

0,5 óra

0 óra

0,25 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,25 óra bontott 0,5 óra bontott 0,25 óra 0,5 óra 0 óra 1 óra

0 óra

0 óra 0 óra 0 óra 0 óra 1 óra 0 óra

0 óra

0,5 óra


0,5 óra 0,5 óra 0,25 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0,5 óra 0,5 óra

0 óra 0 óra

0,5 óra

0 óra

1 óra bontott

0 óra

0 óra

0,5 óra bontott 0,5 óra

0,25 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,25 óra

0 óra

1 óra

0 óra

0 óra


Hő és hangszigetelési munkák (szakmai elméleti tantárgy) Ideiglenes energiaellátás biztosítása (szakmai elméleti tantárgy) Ideiglenes létesítmények építése (szakmai elméleti tantárgy) Kapcsolat külső szakemberekkel 1 (szakmai elméleti tantárgy) Kapcsolat külső szakemberekkel 2 (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Kapcsolatok a hatóságokkal (szakmai elméleti tantárgy) Kész munkák védelme (szakmai elméleti tantárgy) Kitűzési feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Költségvetéskészítés (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Könnyű szerkezetek építése (szakmai elméleti tantárgy) Közvetlen irányítási feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Lépcsőszerkezetek építése (szakmai elméleti tantárgy) Levonulás a munkaterületről (szakmai elméleti tantárgy) Méretellenőrzés (szakmai elméleti tantárgy) Mintavétel (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) (törölt) Munkatársi kapcsolatok (szakmai elméleti tantárgy) Munkaterület és objektumátadás (szakmai elméleti tantárgy) Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy) Nem teherhordó szerkezetek építése (szakmai elméleti tantárgy) Segédszerkezetek építési bontási munkái (szakmai elméleti tantárgy) Segédtervezői feladatok - építési ismeretek (szakmai elméleti tantárgy) Segédtervezői feladatok - statika, szilárdságtan (szakmai elméleti tantárgy) Segédüzemek működtetése (szakmai elméleti tantárgy) Statika (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai gyakorlat - kitűzési ismeretek (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Szakmai gyakorlat - laborgyakorlatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Szakmai gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Szakmai informatika (informatika) Szervezési feladatok (szakmai elméleti tantárgy) Teherhordó szerkezetek építése (szakmai elméleti tantárgy) Vállalkozási ismeretek (szakmai elméleti tantárgy) Vasszerelés (szakmai elméleti tantárgy) Vízszigetelési munkák (szakmai elméleti tantárgy) Zsaluzási feladatok (szakmai elméleti tantárgy) 138

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,25 óra

0 óra

1 óra

0,25 óra

0 óra

0,25 óra bontott 0 óra 0 óra 1 óra bontott 0 óra 0 óra 0,5 óra bontott 0 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra bontott 0,25 óra

0 óra 0,25 óra 0,5 óra 0 óra 0,5 óra bontott 0,5 óra 0 óra 0,5 óra 0 óra 0 óra 0 óra 0 óra

0 óra

0,25 óra

0,5 óra

0 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

1,5 óra

0,5 óra 0,5 óra

0 óra 0 óra 0,25 óra bontott 0,25 óra bontott 1 óra bontott

0 óra 0 óra 0 óra 0,25 óra bontott 0,5 óra

0 óra 0 óra

0 óra

0,75 óra

0 óra 0 óra 0 óra 0,5 óra

0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0 óra


Levelező Útépítő és fenntartó technikus szakma száma: 54 582 02 0010 54 02 1/13

2/14

Kötelező óratervi óraszám

15

17

Összesen

15

17

A híd fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy)

0,25 óra

0 óra

A vasút fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy)

0,25 óra

0 óra

0 óra

1 óra

0,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra

Az út fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy)

0,25 óra

0,25 óra

CAD alapismeretek (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0 óra

2 óra

0 óra

0,5 óra

Geodéziai mérések módszerei (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra

0 óra

Geodéziai műszerek ismerete, kitűzési feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

1 óra

0 óra

Hidak építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1 óra

Hídak, közúti műtárgyak építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra

1 óra

0,25 óra

0 óra

Kisgépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül)

0 óra

0,5 óra

Kitűzések elmélete (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

0,5 óra

Kitűzések gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra

0,5 óra

Közúti műtárgyak építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1 óra

Meglévő út felújítása (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

0,5 óra

Alépítmény építése (szakmai elméleti tantárgy) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök alkalmazása (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök ismerete (szakmai elméleti tantárgy)

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem (szakmai elméleti tantárgy) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Építmények alapozása, alapozási feladatok (szakmai elméleti tantárgy) Építőanyagok laboratóriumi vizsgálatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Építőanyagok tulajdonságai (szakmai elméleti tantárgy) Felépítmény építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Felépítmény építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

Hídépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy)

139


Munkahely előkészítésének és kialakításának elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának gyakorlati feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének gyakorlati ismeretei (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Munkaszervezés személyi és tárgyi feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0,5 óra

0 óra

0 óra

0,5 óra

1 óra

0 óra

Szakmai idegennyelv (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

0 óra

Szakmai informatika (informatika)

1 óra

1 óra

Szakmai számítások (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra

Talajmechanikai alapfogalmak (szakmai elméleti tantárgy)

0,5 óra

0 óra

Talajmechanikai laboratóriumi feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0,5 óra

0 óra

Útépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy)

0,25 óra

0,25 óra

0 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

Útüzemeltetési és fenntartási feladatok (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1 óra

Vasbetonszerkezetekkel kapcsolatos fogalmak (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra

0,5 óra

0,25 óra

0 óra

0 óra

0,5 óra

Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy) Speciális gépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Statikai alapfogalmak, statikailag határozott tartók megoldása (szakmai elméleti tantárgy)

Szerkesztések (szakmai elméleti tantárgy) Szilárdságtan alkalmazása, homogén tartóelemek méretezése (szakmai elméleti tantárgy)

Útépítési munkák előkészítése, tervezése, hatósági előírások (szakmai elméleti tantárgy) Úttartozékok elhelyezésének, kivitelezésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Úttartozékok elhelyezésének, kivitelezésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

Vasútépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasútépítéstan (szakmai elméleti tantárgy)

140


Levelező Hídépítő és fenntartó technikus szakma száma: 54 582 02 0010 54 01

Kötelező óratervi óraszám Összesen A híd fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) A vasút fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök alkalmazása (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök ismerete (szakmai elméleti tantárgy) Az út fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) CAD alapismeretek (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem (szakmai elméleti tantárgy) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Építmények alapozása, alapozási feladatok (szakmai elméleti tantárgy) Építőanyagok laboratóriumi vizsgálatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Építőanyagok tulajdonságai (szakmai elméleti tantárgy) Geodéziai mérések módszerei (szakmai elméleti tantárgy) Geodéziai műszerek ismerete, kitűzési feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Hidak üzemeltetése, fenntartása, nyilvántartása (szakmai elméleti tantárgy) Hídépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Hídépítési munkák előkészítése, tervezése, hatósági eljárások (szakmai elméleti tantárgy) Hídtartozékok elhelyezésének, szigetelésének, kivitelezésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Hídtartozékok elhelyezésének, szigetelésének, kivitelezésének gyakorlai feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Ideiglenes hidak kialakítása, építése (szakmai elméleti tantárgy) Kisgépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Kitűzések elmélete (szakmai elméleti tantárgy) Kitűzések gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Közúti és vasúti hídpálya építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Közúti hídpálya építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának gyakorlati feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) 141

1/13 15 15 0,25 óra 0,25 óra

2/14 17 17 0,25 óra 0 óra

0,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra

0,25 óra 0,5 óra

0 óra 0 óra

0,5 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra 1 óra

0 óra 0 óra

1 óra

0 óra

0 óra

1,5 óra

0,25 óra

0,25 óra

0 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra 0 óra

0,5 óra 0,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra


Munkahelyek kialakításának, gépesítésének gyakorlati ismeretei (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Munkaszervezés személyi és tárgyi feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy) Speciális gépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Statikai alapfogalmak, statikailag határozott tartók megoldása (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai informatika (informatika) Szerkesztések (szakmai elméleti tantárgy) Szilárdságtan alkalmazása, homogén tartóelemek méretezése (szakmai elméleti tantárgy) Talajmechanikai alapfogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Talajmechanikai laboratóriumi feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Útépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasbetonszerkezetekkel kapcsolatos fogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Vasútépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasúti hídpálya építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Végleges jellegű hidak alépítményeinek építése (szakmai elméleti tantárgy) Végleges jellegű hidak felszerkezetének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Végleges jellegű hidak felszerkezetének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül)

142

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0,5 óra

0 óra

0 óra

0,5 óra

1 óra

0 óra

1 óra 0,5 óra

1 óra 0 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,25 óra

0 óra

1 óra

0,5 óra

0,25 óra

0 óra

0 óra

1 óra

0 óra

1 óra

0 óra

2 óra

0 óra

0,5 óra


Levelező Vasútépítő és fenntartó technikus szakma száma: 54 582 02 0010 54 03

Kötelező óratervi óraszám Összesen A híd fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) A vasút fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) Alépítmény építése (szakmai elméleti tantárgy) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök alkalmazása (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök ismerete (szakmai elméleti tantárgy) Az út fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) CAD alapismeretek (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem (szakmai elméleti tantárgy) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Építmények alapozása, alapozási feladatok (szakmai elméleti tantárgy) Építőanyagok laboratóriumi vizsgálatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Építőanyagok tulajdonságai (szakmai elméleti tantárgy) Felépítmény építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Felépítmény építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Geodéziai mérések módszerei (szakmai elméleti tantárgy) Geodéziai műszerek ismerete, kitűzési feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Hidak építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Hídak, útátjárók építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Hídépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Kisgépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Kitűzések elmélete (szakmai elméleti tantárgy) Kitűzések gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Meglévő vasúti pálya felújítása (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának gyakorlati feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének gyakorlati ismeretei (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) Munkaszervezés személyi és tárgyi feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy) Speciális gépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolán kívül) 143

1/13 15 15 0,25 óra 0,25 óra 0 óra 0,5 óra

2/14 17 17 0 óra 0,25 óra 1 óra 0 óra

1 óra

0 óra

0,25 óra 0,5 óra 0,5 óra


1,5 óra

0 óra

0,5 óra 0,5 óra

0 óra 0 óra

0,5 óra 0 óra 0 óra


1 óra 1 óra

0 óra 0 óra

0 óra 0 óra

1 óra 1 óra

0,25 óra 0 óra

0 óra 0,5 óra


0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0 óra 0,5 óra 0 óra

0,5 óra 0 óra 0,5 óra


Statikai alapfogalmak, statikailag határozott tartók megoldása (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai idegennyelv (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai informatika (informatika) Szakmai számítások (szakmai elméleti tantárgy) Szerkesztések (szakmai elméleti tantárgy) Szilárdságtan alkalmazása, homogén tartóelemek méretezése (szakmai elméleti tantárgy) Talajmechanikai alapfogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Talajmechanikai laboratóriumi feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Útátjárók építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Útépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasbetonszerkezetekkel kapcsolatos fogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Vasút üzemeltetési és fenntantási feladatok (szakmai elméleti tantárgy) Vasútállomások és pályaudvarok elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Vasútállomások és pályaudvarok gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Vasútépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasútépítési munkák előkészítése, tervezése, hatósági előírások (szakmai elméleti tantárgy)

144

1 óra

0 óra

0 óra 1 óra 0 óra 0,5 óra 1 óra

0 óra 1 óra 0 óra 0 óra 0 óra

0,5 óra 0,5 óra

0 óra 0 óra

0 óra 0,25 óra 1 óra


0 óra 0 óra

1,5 óra 0,5 óra

0 óra

0,5 óra

0,25 óra 0 óra

0,25 óra 1 óra


Műemlékfenntartó technikus tananyagegységeihez rendelt követelménymodulok

145


146


147


Útépítő és fenntartó technikus szakma száma: 54 582 02 0010 54 02 1/13 évfolyam

2/14 évfolyam


35

35

Összesen

35

35


0,5 óra

0 óra


0,5 óra

0 óra

0 óra

1,5 óra

Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök alkalmazása (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök ismerete (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra bontott

0 óra

2 óra

0 óra


0,5 óra

0,5 óra

CAD alapismeretek (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra bontott

0 óra

1,5 óra

0 óra

3,5 óra

0 óra

Építmények alapozása, alapozási feladatok (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra

0 óra

Építőanyagok laboratóriumi vizsgálatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

1 óra bontott

0 óra

Építőanyagok tulajdonságai (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra

0 óra

Felépítmény építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

3,5 óra

Felépítmény építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra

1,5 óra bontott


2 óra

0 óra

2 óra bontott

0 óra

Hidak építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1 óra

Hídak, közúti műtárgyak építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra

1,5 óra bontott

0,5 óra

0 óra

Kisgépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra

0,5 óra bontott


0 óra

1 óra


0 óra

1 óra bontott

Közúti műtárgyak építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1,5 óra

Meglévő út felújítása (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1 óra

Munkahely előkészítésének és kialakításának elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1,5 óra

Alépítmény építése (szakmai elméleti tantárgy)

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy)

Geodéziai műszerek ismerete, kitűzési feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)


148


Munkahely előkészítésének és kialakításának gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének gyakorlati ismeretei (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Munkaszervezés személyi és tárgyi feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1,5 óra bontott

0 óra

1,5 óra

0 óra

1,5 óra bontott

0 óra

1,5 óra

Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra

0 óra

Osztályfőnöki (életvitel)

1 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra bontott

2 óra

0 óra

2 óra bontott 2 óra bontott


1,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra


1,5 óra bontott

0 óra


0,5 óra

0,5 óra

0 óra

2 óra

0 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra bontott

0 óra

2,5 óra

1,5 óra

0 óra

0 óra

1 óra

0,5 óra

0 óra

0 óra

1 óra

Speciális gépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Statikai alapfogalmak, statikailag határozott tartók megoldása (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai idegennyelv (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai informatika (informatika) Szakmai számítás (szakmai elméleti tantárgy) Szerkesztések (szakmai elméleti tantárgy) Szilárdságtan alkalmazása, homogén tartóelemek méretezése (szakmai elméleti tantárgy) Talajmechanikai alapfogalmak (szakmai elméleti tantárgy)

Útépítési munkák előkészítése, tervezése, hatósági előírások (szakmai elméleti tantárgy) Úttartozékok elhelyezésének, kivitelezésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Úttartozékok elhelyezésének, kivitelezésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Útüzemeltetési és fenntartási feladatok (szakmai elméleti tantárgy) Vasbetonszerkezetekke kapcsolatos fogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Vasbetonszerkezetekkel kapcsolatos fogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Vasútépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasútépítéstan (szakmai elméleti tantárgy)

149


Hídépítő és fenntartó technikus szakma száma: 54 582 02 0010 54 01 1/13 évfolyam

2/14 évfolyam


35

35

Összesen

35

35


0,5 óra

0,5 óra


0,5 óra

0 óra

Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök alkalmazása (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök ismerete (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra bontott

0 óra

2 óra

0 óra


0,5 óra

0 óra

CAD alapismeretek (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra bontott

0 óra

1,5 óra

0 óra

3,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra

1 óra bontott

0 óra

Építőanyagok tulajdonságai (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra

0 óra


2 óra

0 óra

Geodéziai műszerek ismerete, kitűzési feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Hidak üzemeltetése, fenntartása, nyilvántartása (szakmai elméleti tantárgy)

2 óra bontott

0 óra

0 óra

2,5 óra


0,5 óra

0,5 óra

0 óra

2 óra

0 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra

Ideiglenes hidak kialakítása, építése (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1 óra

Kisgépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra

0,5 óra


0 óra

1 óra


0 óra

1 óra

Közúti és vasúti hídpálya építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

0 óra

1,5 óra

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Építmények alapozása, alapozási feladatok (szakmai elméleti tantárgy) Építőanyagok laboratóriumi vizsgálatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

Hídépítési munkák előkészítése, tervezése, hatósági eljárások (szakmai elméleti tantárgy) Hídtartozékok elhelyezésének, szigetelésének, kivitelezésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Hídtartozékok elhelyezésének, szigetelésének, kivitelezésének gyakorlai feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

150


Közúti hídpálya építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének gyakorlati ismeretei (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Munkaszervezés személyi és tárgyi feladatai (szakmai elméleti tantárgy)

0 óra

1,5 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

1,5 óra bontott

0 óra

1,5 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

1,5 óra

Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra

0 óra

Osztályfőnöki (életvitel)

1 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra

2 óra

0 óra

Speciális gépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Statikai alapfogalmak, statikailag határozott tartók megoldása (szakmai elméleti tantárgy)


Szakmai idegennyelv (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai informatika (informatika) Szakmai számítások (szakmai elméleti tantárgy)

1 óra 2 óra

1,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra


1,5 óra bontott

0 óra


0,5 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

0 óra

1 óra

0,5 óra

0 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

2 óra

0 óra

3,5 óra

0 óra

1,5 óra

Szerkesztések (szakmai elméleti tantárgy) Szilárdságtan alkalmazása, homogén tartóelemek méretezése (szakmai elméleti tantárgy) Talajmechanikai alapfogalmak (szakmai elméleti tantárgy)

Vasbetonszerkezetekke kapcsolatos fogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Vasbetonszerkezetekkel kapcsolatos fogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Vasútépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasúti hídpálya építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Végleges jellegű hidak alépítményeinek építése (szakmai elméleti tantárgy) Végleges jellegű hidak felszerkezetének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Végleges jellegű hidak felszerkezetének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában)

151


Vasútépítő és fenntartó technikus szakma száma: 54 582 02 0010 54 03

Kötelező óratervi óraszám Összesen A híd fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) A vasút fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) Alépítmény építése (szakmai elméleti tantárgy) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök alkalmazása (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Általános építőipari és közlekedésépítési munkaeszközök ismerete (szakmai elméleti tantárgy) Az út fő részeinek ismerete (szakmai elméleti tantárgy) CAD alapismeretek (szakmai elméleti tantárgy) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Építmények alapozása, alapozási feladatok (szakmai elméleti tantárgy) Építőanyagok laboratóriumi vizsgálatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Építőanyagok tulajdonságai (szakmai elméleti tantárgy) Felépítmény építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Felépítmény építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Geodéziai mérések módszerei (szakmai elméleti tantárgy) Geodéziai műszerek ismerete, kitűzési feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Hidak építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Hídak, útátjárók építésének gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Hídépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Kisgépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Kitűzések elmélete (szakmai elméleti tantárgy) Kitűzések gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Meglévő vasúti pálya felújítása (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Munkahely előkészítésének és kialakításának gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Munkahelyek kialakításának, gépesítésének gyakorlati ismeretei (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Munkaszervezés személyi és tárgyi feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Műszaki ábrázolás (szakmai elméleti tantárgy) 152

1/13 évfolyam 35 35 0,5 óra 0,5 óra 0 óra 1 óra bontott

2/14 évfolyam 35 35 0 óra 0,5 óra 2 óra

2 óra

0 óra

0,5 óra 1 óra bontott

0 óra

1,5 óra

0 óra

3,5 óra

0 óra

1 óra

0 óra

1 óra bontott 1 óra

0 óra

0 óra

0 óra 0 óra

0 óra

3,5 óra

0 óra

1,5 óra

2 óra 2 óra bontott 0 óra

0 óra 1,5 óra

0 óra

1,5 óra

0,5 óra

0 óra

0 óra

0,5 óra



0 óra

1,5 óra

0 óra

1,5 óra bontott

0 óra

1,5 óra

0 óra

1,5 óra

0 óra

1,5 óra

1 óra

0 óra

0 óra


Osztályfőnöki (életvitel) Speciális gépek gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Statikai alapfogalmak, statikailag határozott tartók megoldása (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai idegennyelv (szakmai elméleti tantárgy) Szakmai informatika (informatika) Szakmai számítások (szakmai elméleti tantárgy) Szerkesztések (szakmai elméleti tantárgy) Szilárdságtan alkalmazása, homogén tartóelemek méretezése (szakmai elméleti tantárgy) Talajmechanikai alapfogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Talajmechanikai laboratóriumi feladatok (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Útátjárók építésének elméleti feladatai (szakmai elméleti tantárgy) Útépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasbetonszerkezetekke kapcsolatos fogalmak (szakmai elméleti tantárgy) Vasútállomások és pályaudvarok elméleti ismeretei (szakmai elméleti tantárgy) Vasútállomások és pályaudvarok gyakorlati feladatai (szakmai gyakorlati tantárgy az iskolában) Vasútépítési előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasútépítési munkák előkészítése, tervezése, hatósági előírások (szakmai elméleti tantárgy) Vasútüzemeltetési és fenntantási feladatok (szakmai elméleti tantárgy)

153

1 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra

2 óra

0 óra

2 óra bontott 2 óra bontott 1,5 óra 1 óra


1,5 óra

0 óra

1 óra 1,5 óra bontott

0 óra

0 óra

1,5 óra

0,5 óra

0 óra

1,5 óra

1 óra

0 óra

1 óra

0 óra

0,5 óra

0,5 óra

0,5 óra

0 óra

2 óra

0 óra

2,5 óra

0 óra


Alternatív szakképzési helyi tantervek: ács, állványozó; burkoló; festő, mázoló és tapétázó; kőműves; kőfaragó, műköves és épületszobrász; tetőfedő; épület- és építménybádogos

154


155


156


157


158


159


160


Helyi tanterv, heti órakeret: ács, állványozó; kőműves; burkoló; épület- és építménybádogos; festő, mázoló és tapétázó; kályhás; kőfaragó, műköves és épületszobrász; tetőfedő

161


162


163


164


165


166


167


168


169


170


A tanulók teljesítményének értékelése: A képzésben részt vevők szakmai tudását – folyamatosan mérjük, értékeljük, fejlődésükről

rendszeresen

adunk

visszajelzést.

Az

értékelést

a

tananyag-

egységenként pontosan megfogalmazott követelmények mentén valósítjuk meg.

Az egyes tananyagtémák tanulása során közbenső értékeléseket is végzünk, amely tájékoztatja a tanulót és tanárát a résztvevő tudásszintjéről.

Eredményes záróvizsga esetén a résztvevő Magasépítő technikus-oklevelét német nyelvű tanúsítvánnyal egészítjük ki, elismerve, hogy a képzés folyamán az ott felsorolt alapvető szakmai tantárgyakat német nyelven tanulta és a képesítő vizsgán ezekből német nyelven adott számot.

Képzési módszerek: A

program

résztvevőit

valamennyi,

a

„program

céljai”

pontban

felvázolt/meghatározott munkakör sikeres ellátására felkészítjük. Az ennek megfelelően összeállított/kiválasztott oktatási tartalmakat praktikusan tantárgyi keretek között közvetítjük. Az ebből fakadó konvertálhatatlan, izolált tudás veszélyét elkerüljük:

elméleti

tanáraink

valamennyi

szakterületen

járatosak,

így

a

hagyományos tantárgyi határok tudatos és szervezett átlépésével fejlesztjük ki a tanulókban a munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai kompetenciákat.

Be-és kilépési rendszer: A rövid képzési idő alatt nem várható, számottevő be-és kilépési igény felmerülése. Ennek ellenére programunk nyitott, rugalmas csatlakozást és kilépést tesz lehetővé; más hasonlóan felépített közös modulokat tartalmazó programokkal az átjárhatóság biztosított.

171


A tananyagtémák tanítása során pontosan meghatározzuk/megfogalmazzuk, hogy azok milyen szakmai kompetenciákat nyújtanak, valamint azt hogy a résztvevőknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Ezek maradéktalan teljesítését elismerjük.

Ugyanígy elismerjük a más intézményben szerzett nyelvi, számítástechnikai és szakmai kompetenciákat, ha azok a téma követelményeknek megfelelnek, ilyenekkel a programba be lehet kapcsolódni.

A program várható időtartama: A program tervezett időtartama 2 tanév (2 x 10 hónap), 72 tanítási hét (heti 36 óra), valamint 4 hét nyári szakmai gyakorlat (160 óra). Összesen 2752 óra. Az elméletgyakorlat aránya

60-40%.

A tényleges képzési idő kevesebb is lehet, ha a résztvevő valamilyen elismert kompetenciával csatlakozik a programhoz, illetve több, ha a követelményeket nem sikerül a tervezett időn belül teljesítenie.

172


SZAKMAI GYAKORLAT KÉPZÉSHELYEINEK ÉS FORMÁINAK BEMUTATÁSA Vállalkozók (kisiparosok, BT, KFT stb): Végzős Tanulóink nagy része egyéni vállalkozónál tanulói szerződéssel végzi a szakmai gyakorlatot. Ez a képzési forma biztosítja azt, hogy Pest megye területén a tanuló lakóhelyéhez közel (esetleg rokonnál, ismerősnél) kerül elhelyezésre. Ezeket a munkahelyeket a kamarával együtt iskolánk folyamatosan ellenőrzi és tájékozódik a gyakorlati oktatás feltételeinek körülményeiről. A kamarai felügyelet alá tartozó szakmákban

tanulók

előrehaladását

szintvizsgák

szervezésével

ellenőrizzük.

Tapasztalataink szerint ez a vállalkozói kör elsősorban az építtetők megrendelését teljesíti, amely nem mindig követi a gyakorlati tantervi előírásokat.

Gyakorlati oktató Kft-k: Tanulóink egy része e vállalkozásokban tanulószerződéssel dolgozik a szakmai alapképzés időszakában is, ha a feltételekkel rendelkezik. Ezeket a munkahelyeket a kamarával együtt iskolánk folyamatosan ellenőrzi és tájékozódik a gyakorlati oktatás feltételeinek körülményeiről. Az e területen elhelyezett tanulók előrehaladását szintvizsgák szervezésével ellenőrizzük. Tapasztalataink szerint az itt elhelyezett tanulók sokrétű munkát végeznek szakmájukban és a szakmai vizsgájukon teljesítményképesek. Iskolai tanműhely és vizsgaközpont: Iskolánk jól felszerelt és célszerűen kiépített központi tanműhellyel rendelkezik (Budapest, XIV., Öv u. 33.), ahol a cserépkályhás szakma kivételével az általunk oktatott szakmák gyakorlati képzését biztosítani tudjuk. Ezek a tanműhelyek egyúttal a Budapesten képzett tanulók és felnőttek vizsgaközpontja is. Tanulóink részére a tanműhelyünkben alapfogások, alapgyakorlatok elsajátítását biztosítani

173


tudjuk. Az alapfogások elsajátítása után szakoktatóink irányításával anyagmentes szolgáltatói tevékenység keretében építőipari kivitelezési munkákon vesznek részt, megismerkedve itt a tényleges munkahelyi feltételekkel. Az új modulrendszerű képzés során a tanulók 1-1,5 éves szakmai alapképzésben vesznek részt tanműhelyi keretek között az iskolában. Tanműhelyrendszerünk megismerése lehetővé teszi tanulóink számára azt, hogy a 16 éves kor elérése, illetve a 10. osztály elvégzése után szakmaválasztásuk megalapozott legyen. A 9-10. osztályos tanulóink a szakmai alapozó gyakorlaton (heti 6 ill. 5 óra) ismerkednek a tanműhely lehetőségével. Szakmai alapgyakorlatok, szakmai gyakorlatok végzéséhez szükséges munka- és védőruhát, valamint védőeszközt, valamint a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges gépeket, szerszámokat, eszközöket és alapanyagokat is az iskola biztosítja. A fenti eszközöket a tanulószerződéssel vagy

megállapodás alapján vállalkozóknál

gyakorlatot végző tanulóknak a munkáltatójuk biztosítja. Anyagi lehetőségünk függvényében a szakképzési alap jelentős részének e célra történő felhasználásával biztosítjuk a termelési gyakorlatok elvégzéséhez szükséges korszerű gépeket, szerszámokat, eszközöket és megmunkálandó anyagokat, illetve segédanyagokat.

174


„D” ZÁRÓDOKUMENTUMOK

175


IGAZGATÓI INTÉZKEDÉS Tárgya: Az iskola pedagógiai programjának nyilvánosságra hozatalának, felülvizsgálatának, elfogadásának rendje. 1. Nyilvánosságra hozatal rendje: A pedagógiai program nevelőtestületi elfogadását és a fenntartó általi elfogadását követően: - 1 pld. nevelői szobában, - 1 pld. titkárságon, - 1 pld. tanulói személyzetin, - 2 pld. iskolai könyvtárban - 1 pld. irattárban kerül elhelyezésre, - megjelenítése az iskolai honlapon Ezzel egy időben a nevelői szobában tájékoztatásul kifüggesztésre kerül a pedagógiai program fellelhetőségei. 2. A felülvizsgálat rendje: A felülvizsgálatot kezdeményezhetik: - Az iskola fenntartója. - Az iskola igazgatósága. - A nevelőtestület 50 %-a + 1 fő. - Az intézményi KAT. - A szülői közösség elnöke. - Az iskolában működő DÖK elnöksége. A felülvizsgálat ügymenete: - Írásos kezdeményezés benyújtása az igazgatóhoz, amely tartalmazza a módosítás konkrét szövegét. - A kezdeményezés eljuttatása a véleményezésre jogosultakhoz (munkaközösségek, DÖK, KAT, szülők képviselője, igazgatóság) a beérkezéstől számított 8 napon belül. - Az írásos vélemények begyűjtése a kiadástól számított 15 napon belül. - A nevelőtestületi értekezlet összehívása az írásos vélemények beérkezését követő 8 napon belül. - A nevelőtestület pedagógiai programot módosító, felülvizsgáló értekezletének megtartása - A nevelőtestület döntésének felterjesztése jóváhagyás céljából a fenntartóhoz. - A jóváhagyást követően, módosítás jellegétől függően hatályba lépetetés. - A módosított pedagógiai program nyilvánosságra hozatala a hatálybalépéssel egyidejűleg. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására sor kerül a jogszabály előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezés és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A pedagógiai program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

176


4. A pedagógiai program elfogadásának rendje: A nevelőtestületi értekezleten: a. A jogosultak írásos véleményezéseinek ismertetése. b. Nevelőtestületi döntés meghozatala (DÖK; KAT; szülők képviselőjének jelenlétében) c. A pedagógiai program módosított formájának felterjesztése a fenntartó felé jóváhagyásra.

Budapest, 2010. április 15. /Deli Albert/ igazgató

177


178


179


180


181


B. Ybl ÉSZI Pedagógiai Program

Recommend Documents